A laposan tan uskodj Isten Kir alys ag ar ol!

´ Tanuskodj! bt-H

´ ’A laposan tanuskodj’ ´ ´ ´ ´ Isten Kir alysagarol!

´ Szic ılia

¨ O L

´ Jonten ger

D

´ ´ OKORI VAROSOK

F

´ M alta

¨

K

Szirtisz

D

K

¨ O

ten ger

Ad r i ai -

´ BULGARIA

Z

´ Cir ene

Z

K

˝ F onix

Tesszalonika Berea

I

´ Cir ene

-

T

25°

˝ F onix

E

25°

´ Tro asz Asszosz ´ Mitil ene

´

150

G

0 km

´ ¨ 0 merfold

´ ¨ ˝ Sz ep kik oto

´

´ MIZIA

150

Tiatira

150

Rodosz

´ E

30°

30°

T

E

30°

E

T

Lisztra

E

´ P afosz

E

40°

LIBANON

´ SZ IRIA 35°

(szıriai)

G

´ Anti´ okia

N

PO

NT

E

US

N

35°

´ J UDEA

40°

35°

´ AR ABIA

30°

Damaszkusz

¨ ´ F ON ICIA

´ SZIRIA

(szıriai)

´ Anti´ okia

´ ´ N az aret ´ ´ S Z AM ARIA Cez area ´ Antipatrisz Jopp e ´ ´ Jeruzs alem Asd od ´ G aza Lidda

Ptolemaisz

´ Szid on ´ T ırusz

Szeleukia

ICIA

E

´ OCIA

Z

G

´ SZA´ UDAR ABIA

30°

´ JORDANIA

K A P PA D

T

CIL ´ Tarzusz

´ Derb e

Szalamisz Ciprus

´ E T I OPIA

-

35°

35°

IZRAEL

´ LIKA ONI A

´ GAL ACIA

´ PAMF ILIA

Perga

Szeleukia

´ Tarzusz

Szalamisz

´ KIS - AZSIA

´ NIA I T I

K

´ Anti okia (pizidiai) ´ Ik onium

B

E

EGYIP TOM

Mira

´

´ Att alia LICIA

E

´ Damaszkusz Szid on ´ T ırusz Ptolemaisz ´ ´ N az aret ´ Cez area ´ Jopp e Antipatrisz ´ Asd od Lidda ´ ´ Jeruzs alem G aza

´ Derb e

CIPRUS ´ P afosz

Lisztra


Perga

F

T

¨ ¨ ´ TOROKORSZAG

PIZIDIA

A

Mira

´ Att alia

GI RI

´

F

E

-

K

´ E E

35°

30°

R

Alexandria

150

R

Knidusz

F

Patara

´ AZSIA

´ Ef ezus ´ Mil etusz

E

E

Patara

Alexandria

Adramittium

´ K osz

´ Sz amosz

´ Szalm on e Kreta

25°

G

´ ´ Szamotrak e

0 km

´ ¨ 0 merfold

Kiosz

N

N

Rodosz

EGYIPTOM

E

Filippi ´ Ne apolisz

T


´ Apoll onia

Kauda

´ AKH AJA

´ Ath en Korintusz Kenkrea

´ ´ Szalm on e

Knidusz


Tiatira

Adramittium

´ K osz

´ Sz amosz

Kiosz

´ Kreta

´ Ath en

-

´ Tro asz

ten ger Asszosz ´ Mitil ene

´ Egei -

´ O N I A E D Amfipolisz

¨ ¨ ´ G OR OGORSZ AG

A

20°

I

25°

´ Ne apolisz ´ ´ ´ Szamotrak e Apoll onia

Kauda

Korintusz Kenkrea

´ LIBIA

¨ O

´ ´ OKOR I ORSZ AGOK ´ ´ ES VAROSOK

L

´ Szirak uza

´ R egium

Tesszalonika Berea

´ ´ ´ ´ Pal misszionariusi utjainak kiindulopontja ˝ ´ ´ Elso misszionariusi ut, kb. i. sz. 47– 48 (Cs 13:1–14:28) ´ ´ ´ Masodik misszionariusi ut, kb. i. sz. 49–52 (Cs 15:36–18:22) ´ ´ Harmadik misszionariusi ut, kb. i. sz. 52–56 (Cs 18:22–21:19) ´ ´ ´ Utazas Romaba, kb. i. sz. 58–59 (Cs 23:11–28:31)

O

´ Szic ılia

Puteoli

´ IT ALIA

15°

SZERBIA


´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ L asd´ az´ „Okori es´ varosok” terkepet is ´ ´ orszagok ˝ a hatso bor ıto belso oldalan.

´ R oma ´ H arom Taverna Appiusz piactere

20°

´ MACED ONIA ´ Filippi ALB ANIA Amfipolisz

´ MAI ORSZ AGOK

F

´ Szirak uza

´ R egium

´ OLASZORSZ AG

Puteoli

Ad r i ai ten ger

´ MONTENEGR O

R

35°

40°

35°

´ M ALTA

40°

15°

Appiusz piactere

´ R oma ´ H arom Taverna

M

R

´ ´ ´ ´ ´ ’Alaposan tanuskodj’ Isten Kir alys agar ol! ¨ konyve ´ ´ ´ Illusztr aciok: 4. oldal, 4. resz: Courtesy Canada Wide; ´ ´ 44. oldal lent es index: Neue Berliner Illustrierte; 84. oldal lent es index: Courtesy Canada Wide

5 2009 WATCH TOWER BIBLE AND TRACT SOCIETY OF PENNSYLVANIA “Bearing Thorough Witness” About God’s Kingdom Minden jog fenntartva 5 2009 WACHTTURM BIBEL- UND TRAKTAT-GESELLSCHAFT DER ZEUGEN JEHOVAS, E. V., SELTERS/TAUNUS ´ ´ ´ ´ ´ ’Alaposan tanuskodj’ Isten Kiralysagarol! Alle Rechte vorbehalten ´ 2012. novemberi nyomtat as ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ Ez a kiadvany nem ertekesıtesre szant peldany. Kozreadasa reszet alkotja ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ az onkentes adomanyokbol fenntartott, vilagmeretu bibliai oktatomunkanak. ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ Ha kulon nem jeloltuk, az ırasszovegeket egy modern nyelvezetu bibliafordıtasbol, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ A Szentıras uj vilag fordıtasabol vettuk. “Bearing Thorough Witness” About God’s Kingdom Hungarian (bt-H) Made in Germany Druck und Verlag: Wachtturm-Gesellschaft, Selters/Taunus ´ ¨ ´ ´ Keszult Nemetorszagban

´ ´ ˝ Kedves Kir alysag-hirdeto! ´ ´ Kepzeld el, hogy te vagy Jezus egyik apos¨ ¨ tola. Amikor a tobbi apostollal egyutt az Olaj´ ´ ´ ´ fak hegyen allsz, Jezus megjelenik nek˝ ´ tek. Mielott felmenne az egbe, ezt mondja: ˝ „erot kaptok majd, amikor a szent szellem ¨ ´ ´ ´ ´ eljon ratok, es tanuim lesztek mind Jeruzsa´ ´ ´ ´ ´ lemben, mind egesz Judeaban, es Szama´ ´ ¨ ´ ´ ´ riaban, es a fold legtavolabbi reszeig” (Csel ´ ´ 1:8). Mit ereznel? ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ Talan eron felulinek erezned ezt az oria´ si feladatot. Lehet, hogy az jarna a fejed¨ ben, hogy hogyan tudtok majd „a fold leg´ ´ ´ ´ tavolabbi reszeig” tanuskodni, hiszen olyan ´ ´ ´ ´ ´ ˝ kevesen vagytok tanıtvanyok. Es valoszınuleg eszedbe jutna, hogy mire figyelmezte´ ´ ˝ ´ tett Jezus a halala elotti esten: „a rabszolga ´ ´ ¨ ¨ nem nagyobb az uranal. Ha engem uldoz¨ ¨ ´ tek, titeket is uldozni fognak; ha az en sza´ ´ vamat megtartottak, a tieteket is meg fog´ ´ jak tartani. De mindezt az en nevem miatt ˝ muvelik majd veletek, mert nem ismerik azt, ¨ ¨ ´ aki kuldott engem” (Jan 15:20, 21). Ezeken ´ ˝ gondolkodva talan felvetodne benned: „Ho´ gyan tudok majd alaposan tanuskodni ekko´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ra ellenallas es uldozes dacara?” ´ ´ Ma is ezek a kerdesek foglalkoztatnak ´ minket. Mi, Jehova Tanui is csak akkor tud´ ´ ´ juk teljesıteni a megbızatasunkat, ha ala´ ¨ ´ posan tanuskodunk „a fold legtavolabbi ´ ´ ´ ˝ ´ reszeig”, elerve „minden nemzetbol valo ´ ´ embereket” (Mate 28:19, 20). Hogyan fog´ ¨ ¨ ¨ juk elvegezni ezt a feladatot, kulonosen, ¨ ¨ ¨ ha figyelembe vesszuk a megjovendolt ellen´ ´ segeskedest? ¨ ´ ´ A Cselekedetek konyve izgalmas leırast ´ ´ ad arrol, hogy hogyan tudtak Jehova se´ ´ ´ ´ gıtsegevel elvegezni a feladatukat az apos´ ¨ ˝ ´ ´ tolok es a tobbi elso szazadi kereszteny.

¨ ´ A konyv, melyet a kezedben tartasz, azert ´ ¨ ´ keszult, hogy segıtsen megismerkedned ez´ ´ ´ ´ ´ zel a beszamoloval, es ugy erezd, mintha te ¨ ˝ ´ ´ ´ is resze lennel az egymast koveto izgalmas ´ esemenyeknek. El sem fogod hinni, milyen ´ ´ ˝ ´ ´ sok hasonlosag van Jehova elso szazadi es ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ma elo szolgai kozott. Latni fogod, hogy nem ´ ´ ´ csak a megbızatasunk hasonlo, hanem az ´ is, ahogyan a munkank meg van szervezve. ´ ´ Ha megallsz, es elgondolkodsz ezeken a ha´ ´ ´ sonlosagokon, meg biztosabb leszel abban, ´ ¨ hogy ma is Jehova Isten all a szervezete fol´ ´ ´ ´ di reszenek az elen. ´ ´ ´ ´ ¨ Imadkozunk erted, es remeljuk, hogy ¨ ´ ´ ´ a Cselekedetek konyvenek tanulmanyoza´ ´ sa utan meg nagyobb lesz a bizalmad ab´ ´ ban, hogy Jehova segıteni fog neked, es ´ ´ szent szellemenek erejevel fenn fog tartani ´ teged. Biztosak vagyunk benne, hogy ezek ´ ´ ´ ´ ´ utan meg buzgobban folytatod a predika´ ´ ´ ´ last, es ’alaposan tanuskodsz’ Isten Kiraly´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sagarol, segıtve masoknak a megmentes ut´ ´ jara lepni! (Csel 28:23; 1Tim 4:16). ´ Testvereitek

¨ Jehova Tanui´ Vezeto˝ Testulete

´ ’A laposan tanuskodj’ ´ ´ ´ ar ´ ol! Isten K ir alys ag

TA R TA L O M FEJEZET ´ BE VEZE T ES

1.

´ RESZ

OLDAL

´ ´ ´ tegyetek ´ 1. ’Menjetek, es tanıtvanyokk a´ az embereket’ « « « « « « « « « « « « « « « « « « 6

¨ ¨ ´ ´ ´ ´ „Betoltottetek Jeruzsalemet a tanıt asotokkal” ´ 2. „Tanuim lesztek” « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 14 3. „Beteltek szent szellemmel” « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 21 ´ ˝ ´ 4. „Iskolazatlan es egyszer u emberek” « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 28 ´ ¨ 5. ’Mint uralkodonak, Istennek kell engedelmeskednunk’ « « « « « « « « « « « « « « 37

2.

´ RESZ

¨ ¨ ´ ´ ¨ „Nagy uldozes t amadt a . . . gyulekezet ellen” ´ ´ ´ erovel” ˝ ´ telve volt „ki nem erdemelt 6. Istvan kedvesseggel es « « « « « « « « « « « « 45 ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 7. ’A Jezusrol szolo jo hır’ hirdetese « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 52 ¨ ´ es ´ idoszakba ˝ ´ 8. A gyulekezet „bek lepett” « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 60

3.

´ RESZ

˝ ´ ´ ´ „A nemzetekbol valok is elfogadt ak az Isten szavat” ´ 9. „Nem reszrehajl o´ az Isten” « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 69 ¨ ´ 10. „Jehova szava . . . tovabb novekedett” « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 77

4.

´ RESZ

˝ ¨ „A szent szellemtol kikuldve” ¨ ommel ¨ ´ szent szellemmel” « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 85 11. „Telve voltak or es ´ ´ ´ ´ ´ 12. „Bators aggal beszeltek Jehova felhatalmazasa altal” « « « « « « « « « « « « « « « « 93

FEJEZET

5.

´ RESZ

OLDAL

˝ ´ ´ „Egybegyultek . . . az apostolok es a venek” ¨ ´ ´ 13. ’Nem kis viszalyuk tamadt veluk’ « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 101 ´ ´ 14. „Teljes egyetertesre jutottunk” « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 108

6.

´ RESZ

´ ¨ ´ ´ ´ „Terjunk vissza, es latogassuk meg a testvereket” ˝ ´ ¨ 15. „Erosıtve a gyulekezeteket” « « « « « « « « « « « « « « « « « « ¨ at ´ aba!’ ´ Makedoni ´ 16. ’Jojj « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « ´ ´ ´ ´ « « « « « « « « « « « « « « « « « « 17. „ Ervelt nekik az Irasokb ol” ´ az Istent . . . , es ´ meg is talalj ´ ak” ´ 18. „Hogy keressek

« « « « « « « « « « « « « « « « « « « 117 « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 125 « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 133

« « « « « « « « « « « « « « « « « « « 140 ´ ´ ´ 19. „Tovabbra is beszelj, es ne hallgass” « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 148

7.

´ RESZ

´ ´ ´ ´ ´ ´ ’Nyilvanosan es hazrol hazra tanıtva’ ´ ¨ oz ¨ es ´ ellenere ´ is „novekedett ¨ ´ tert ´ hod ´ ıtott” 20. Jehova szava az uld es « « « « « 157 ´ ´ ˝ 21. „Mindenkinek a veretol tiszta vagyok” « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 165 22. „Legyen meg Jehova akarata” « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 173

8.

´ RESZ

´ ´ ´ ´ ´ ´ Akadalytalanul „predikalta nekik az Isten kiralysagat” ´ ´ ´ 23. „Hallgassatok meg vedekez esemet” « « « ´ ´ 24. „Legy igen bator!” « « « « « « « « « « « « « « « « « ´ arhoz ´ 25. „ A csasz fellebbezek!” « « « « « « « « « ´ ´ ¨ uletek” ¨ 26. „Egy lelek sem vesz el koz « « « «

« « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 181 « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 189 « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 196

« « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 203 ´ 27. „ Alaposan tanuskodott” « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 211 ´ BEFEJEZ ES

¨ legtavolabbi ´ eig” ´ ´ 28. „ A fold resz « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 218

´ KEPEK INDEXE

« « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « « 224

1. FEJEZET

´ ´ ’Menjetek, es tegyetek ´ ´ ´ tanıtvanyokka az embereket’ ¨ ´ ´ ´ A Cselekedetek konyvenek attekintese ´ ´ es a mondanivaloja napjainkra ´ ´ aban, ´ ´ a sajat ´ REBECCA, Jehova egyik fiatal Tanuja Ghan az iskolat ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ predikaloter uletenek tekinti. Mindig tesz az iskolataskajaba bibliai ki¨ ˝ eget ´ ´ advanyokat. A szunetekben megragad minden lehetos arra, hogy ´ ¨ ´ ´ ´ ´ tanuskodjon a tobbieknek. Mar sok osztalytarsaval kezdett bibliatanul´ ´ manyoz ast. ¨ ´ utt ´ or ¨ o˝ rendsze´ ´ 2 Az Afrika keleti partjahoz kozeli Madagaszkaron ket ´ ´ ˝ ´ resen 25 kilometert gyalogol a tropusi hosegben, hogy eljusson a sziget ´ ´ ´ ´ ´ vezetnek. egyik felrees o˝ falujaba, ahol szamos bibliatanulmanyoz ast ´ ´ erkezett ´ ¨ oldi ¨ ¨ entesek ´ ´ ol 3 A paraguayi Tanuknak 15 orszagb kulf onk se´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gıtettek epıteni egy folyami hajot, hogy elerjek a Paraguay es a Parana´ ´ el ´ o˝ embereket. A 45 tonnas ¨ ´ hajo´ osszesen folyo´ menten 12 embert tud el´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ el a Kiralys ´ ´ jo´ szallasolni. E lelkes predikalok ezzel a hajoval juttattak ag ´ ´ ´ ´ ¨ ´ hıret olyan helyekre, melyeket maskent nem lehet megkozelıteni. ´ ´ kihasznalj ´ ´ ´ ak ´ a nyari ´ turistaA tavoli eszakon, Alaszkaban a Tanuk ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ szezon adta egyedulallo lehetoseget a predikalasra. Amikor felmelegszik ´ a turistahajokkal ´ ¨ onb ¨ ¨ o˝ nemzetiseg ´ u˝ emberek oz ¨ onlenek ¨ az ido,˝ es kul oz ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ Alaszkaba, a helyi Tanuk a kikotoben felallıtanak egy standot, tele tet˝ kul ¨ onf ¨ ele ´ nyelvu˝ bibliai kiadvannyal. ¨ og ˝ ep ´ is felbecsul¨ ´ szetos, Egy repul ´ ¨ ¨ ´ ´ hetetlenul fontos eszkoz volt ezen a videken, mert ıgy a Tanuk el tudtak ´ ´ a jutni az elszigetelt falvakba, es az aleut, az atapaszka, a cimsian es ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ tlingit kozossegeknek is elvihettek a jo hırt. ¨ allamokbeli ¨ onleges ¨ ¨ ´ ´ 5 Az egyesult Texasban Larry kul ter uletet munkal ˝ ´ ´ ´ ´ be: az idosek otthonat, ahol lakik. Bar egy baleset folytan kerekes szekbe ¨ ´ Megosztja masokkal ´ szol ´ o´ ´ ´ ´ ol ker ult, nem vesztegeti az idejet. a Kiralys agr ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ uzenetet, peldaul azt a Biblian alapulo remenyseget is, hogy a Kiralysag´ ´ ´ ´ ´ uralom idejen ujbol tud majd jarni ( Ezs 35:5, 6). 4

´ ´ ´ ´ 6 Egy csapat Tanu harom napig utazott hajoval Mandalaybol, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ reszt vegyen egy kongresszuson Mianmar eszaki reszen. Egtek a vagyt ol, ´ ´ ´ ´ ´ hogy megosszak masokkal a jo hırt, ezert vittek magukkal bibliai kiad´ ´ ´ ´ felkın ¨ ´ ´ vanyokat, es altak a tobbi utasnak. Amikor a hajo´ megallt egy kis´ ´ ´ ´ ´ varosnal vagy egy falunal, ezek az energikus Tanuk leszalltak, gyorsan ´ ´ ´ ´ 1– 6. Mondj egy peldat, amely megmutatja, hogy Jehova Tanui milyen sokfele ´ ´ ´ ´ helyzetet kihasznalnak a predikalasra. 6

´ ´ ´ ´ ´ ’MENJE TEK, E S T EGY E TEK TAN I T VANYOKK A AZ EMBEREKE T’

´ ´ ¨ est, ´ ´ kiadvanyokat ¨ ´ ak ´ a telepul ´ bejart es kınaltak fel az embereknek. Ekoz´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ben uj utasok szalltak a hajora, akiket a visszatero Kiralysag-hırnokok ´ ´ ¨ ´ friss predikaloter uletnek tekintettek. ´ any ´ ´ a vilag ´ ´ oi ´ min7 Ahogy ez a neh pelda mutatja, Jehova buzgo´ imad ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ den reszen ’alaposan tanuskodnak Isten kiralysagarol’ (Csel 28:23). Haz´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ rol hazra predikalnak, megszolıtjak az embereket az utcan, es telefonon is ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ buszon ulnek, ´ egy parkban set beszelgetnek veluk. Akar akar alnak, vagy ˝ ¨ ¨ pihenot tartanak a munkahelyukon, mindig keresik az alkalmat, hogy ta´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ar ´ ol. nuskodjanak Isten Kiralys ag A modszerek sokfelek, de a cel ugyanaz: ´ ´ ´ ´ ´ ´ predikalni a jo hırt mindenhol, ahol emberek vannak (Mate 10:11). ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ Es te, kedves olvaso, te is a Kiralys ag-hirdet ok hatalmas tabor ahoz ¨ ´ ´ ´ tartozol, akik jelenleg tobb mint 235 orszagban vegzik a munkajukat? Ha ´ ´ ´ ´ ´ o´ munka bamulatos ´ igen, akkor neked is reszed van a Kiralys ag-pr edikal ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ıtani ´ ´ novekedeseben! Csodaval hataros, amit mindeddig siker ult megvalos ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ az egesz vilagon. A felelmetes akadalyok es kihıvasok ellenere – legyen az ´ ¨ ¨ es ´ – Jehova Tanui ´ ´ ´ ´ vagy akar ´ nyılt kormanyok altal elrendelt betiltas uldoz ´ ´ ´ ´ ´ minden nemzetnek alaposan tanuskodnak Isten Kiralysagarol. ´ ´ nem tudott semmi, meg ´ a Sat ´ ´ ´ an ´ szıtotta 9 Vajon miert ellensegesked es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sem megalljt parancsolni a Kiralysag-predikalo munkanak? Ez egy na´ ´ es. ´ Hogy megkapjuk ra´ a valaszt, ¨ ´ gyon erdekes kerd vissza kell mennunk ´ ´ ´ ´ az i. sz. I. szazadba. Vegtere is mi, Jehova modern kori Tanui azt a mun˝ ott ¨ el. ´ folytatjuk, mely akkor kezdod kat 8

´ ´ ´ ´ Egy nagyszabasu megbızatas ´ ´ ´ ¨ ´ 10 A kereszteny gyulekezet megalapıtoja, Jezus Krisztus minden figyel´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ as ´ anak ´ met az Isten Kiralysagarol szolo jo hır predikal szentelte. Errol ´ ´ ´ ´ ´ szolt az elete. Egyszer ezt mondta: „hirdetnem kell az Isten kiralysaga´ ´ ´ ¨ ´ ´ nak jo´ hıret, mert ezert kuldettem el” (Luk 4:43). Jezus tisztaban volt ¨ ´ vele, hogy olyan munkat kezd el, amelyet egymaga nem tud befejezni. Ro˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ viddel a halala elott megjovendolte, hogy a Kiralysagrol szolo uzenetet ´ ´ ´ ´ (Mark ´ „minden nemzetben” predik alni fogjak 13:10). De kik? Es hogyan? ´ ´ ´ a feltamad ¨ ˝ ´ ´ at ´ es ´ ´ at ´ kovet 11 A halal as oen Jezus megjelent a tanıtva´ ´ ˝ ´ ˝ nyainak, es ezzel a komoly, felelossegteljes feladattal bızta meg oket: ´ ´ ´ ˝ ´ ´ es „Menjetek hat, tegyetek tanıtvanny a´ minden nemzetbol valo embere´ ˝ ´ ´ ´ ket, kereszteljetek meg oket az Atyanak, a Fiunak es a szent szellemnek ´ ´ ´ ´ ´ ´ oi ´ ´ ar ´ ol, 7. Milyen modszerekkel tanuskodnak Jehova imad Isten Kiralys ag es mi ´ a celjuk? ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ o´ munka noveked 8–9. a) Miert csodaval hataros a Kiralys ag-pr edikal ese? ´ ´ ´ ´ ¨ ´ b) Milyen kerdes erdekes szamunkra, es mit kell tennunk, hogy megkapjuk ra´ ´ a valaszt? ´ ´ ´ ´ 10. Minek szentelte Jezus minden figyelmet, es mivel volt tisztaban? ˝ ´ ´ ´ ´ ´ 11. Mi volt az a komoly, felelossegteljes feladat, amellyel Jezus megbızta a tanıtva´ ´ ´ ´ ´ ´ nyait, es milyen tamogatasra szamıthattak ebben a munkaban?

7

´ ´ ´ ´ ´ ’AL APOSAN TAN USKODJ’ ISTEN KIR ALY S AG AR OL!

8

´ ´ ´ ´ tanıts ˝ ´ mindazt, amit paneveben, es atok meg oket arra, hogy megtartsak ´ ´ ´ ´ rancsoltam nektek. Es ıme, en veletek vagyok minden napon a vilagrend´ ´ ´ ´ szer befejezeseig” (Mate 28:19, 20). „Veletek vagyok” – ezek a szavak meg´ ´ ´ ´ ´ es ´ ´ ´ ´ omutattak, hogy Jezus tamogatni fogja a tanıtvanyokat a predik al ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ tanıtvanykepzo munkaban. Es szukseguk is lesz a tamogatasra, mert ´ ¨ ¨ ˝ olet ¨ ´ Jezus megjovend olte, hogy ’gyul celpontjai lesznek minden nemzet ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ıthattak segıtelott’ (Mate 24:9). De a tanıtvanyok mashonnan is szam ´ ¨ ¨ azelott, ˝ ´ ´ segre. Kozvetlen ul hogy Jezus felment az egbe, elmondta nekik, ´ ¨ ˝ ´ hogy szent szellemet, es ezzel egyutt erot fognak kapni, hogy a tanui le¨ ´ ´ ´ gyenek „a fold legtavolabbi reszeig” (Csel 1:8). ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 12 Ezzel felvetodik nehany fontos kerdes: Komolyan vettek Jezus apos´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ tolai es a tobbi elso szazadi tanıtvany a megbızatasukat? Vajon ala´ ´ ´ ´ ´ ´ ar ´ ol posan tanuskodott Isten Kiralys ag ez a viszonylag keves kereszteny ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ferfi es no, meg az adaz uldozes ellenere is? Tenyleg kaptak tamogatast ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ az egbol, es Jehova szent szelleme tenyleg a segıtsegukre volt a tanıt´ ˝ ¨ ´ ´ ´ vanykepzo munkajukban? A Biblia a Cselekedetek konyveben megadja a ´ az ehhez hasonlo´ kerd ´ esekre. ´ ´ ´ ´ u´ tudnunk valaszt ezekre es Letfontoss ag ´ ´ ´ ´ a valaszokat. Miert? Jezus azt mondta, hogy a munka, amelyre megbı´ ´ ´ ´ ´ zast ad, egeszen „a vilagrendszer befejezeseig” fog tartani. Vagyis a meg´ ´ ´ e,´ ıgy ´ ´ idejen ´ ´ minden igaz kereszteny bızatas a mienk is, akik most, a veg élunk. ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ Ezert igencsak fontos szamunkra a Cselekedetek konyveben talal´ ¨ ´ ´ ´ hato tortenelmi beszamolo.

¨ ´ ´ ´ A Cselekedetek konyvenek attekintese ´ ¨ ´ ¨ 13 Ki ırta a Cselekedetek konyv et? A konyvben sehol nem szerepel az ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ıro neve, de a kezdoszavakbol kider ul, hogy ugyanaz az ıroja, mint Lu´ ´ ˝ fogva Luka´ ´ ´ kacs evangeliumanak (Luk 1:1–4; Csel 1:1, 2). Ezert kezdettol ´ ¨ ´ ´ ´ csot, ’a szeretett orvost’ es gondos torteneszt tartottak a Cselekedetek ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ulbel ¨ ¨ 28 evet ´ ¨ konyve ıroj anak (Kol 4:14). A konyv kor ul olel fel, vagyis ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ˝ ´ ¨ ´ i. sz. 33-tol, Jezus egbe meneteletol kezdodoen Pal apostol romai bebor´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ tonzeseig, kor ulbelul i. sz. 61-ig orokıti meg az esemenyeket. Az, hogy Lu¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ kacs valtogatja a tobbes szam 3. szemelyt a tobbes szam 1. szemellyel, ´ ´ ¨ ˝ ´ ¨ ul ¨ arra enged kovetkeztetni, hogy a leırasaiban szereplo esemenyek koz ´ ¨ ´ ´ ´ sokat maga is atelt (Csel 16:8–10; 20:5; 27:1). Lukacs tuzetes kutato´ ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ munkat vegzett, es bizonyara elso kezbol szerezte az informacioit Paltol, ´ Ful ¨ opt ¨ ol ˝ es ´ masokt ´ akikkel a konyvben ¨ ´ ol, ´ ´ Barnabast ol, talalkozunk. ˝ olvashatunk a Cselekedetek konyv ¨ ´ ´ ´ Mirol eben? Lukacs korabban az ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ evangeliumaban Jezus szavait es tetteit idezte fel, a Cselekedetek konyv e´ ¨ ˝ ´ ´ ˝ ¨ ´ ben azonban Jezus kovetoinek a szavairol es tetteirol szamol be. A konyv 14

´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ u´ tudnunk a valaszo´ 12. Milyen fontos kerdesek vetodnek fel, es miert letfontossag kat? ´ ¨ ´ ´ ´ ´ oira? 13 –14. a) Ki ırta a Cselekedetek konyvet, es hogyan tett szert az informaci ˝ ¨ ´ b) Mirol olvashatunk a Cselekedetek konyveben?

´ ´ ´ ´ ´ ’MENJE TEK, E S T EGY E TEK TAN I T VANYOKK A AZ EMBEREKE T’

˝ szol, ´ akik egy ori ´ asi ´ egyedul ¨ all ´ olyan emberekrol ´ ´ o´ munkat ´ vittehat es ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ tek veghez, pedig a legtobbjuket a kıvulallok „iskolazatlan es egyszer u” ´ ´ ´ ´ embereknek tartottak (Csel 4:13). Egyszoval, ez az ihletett beszamolo el´ novekedett ¨ ´ ¨ mondja, hogyan alakult meg es a kereszteny gyulekezet. Meg´ ˝ ´ ´ ´ mutatja, hogyan predikaltak az elso szazadi keresztenyek, azaz milyen ´ ´ hozza´ all ´ assal ´ modszerekkel es (Csel 4:31; 5:42). Kiemeli, milyen szerepe ´ ´ ´ ´ volt a szent szellemnek a jo hır terjeszteseben (Csel 8:29, 39, 40; 13:1–3; ¨ ´ ´ ´ ´ 16:6; 18:24, 25). A konyvben megjelenik a Biblia temaja – Isten Kiralys aga ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ Krisztussal az elen –, es lathatjuk, hogy a heves uldozes ellenere hogyan ˝ ¨ ´ ´ uzenet terjedt gyozedelmesen a Kiralys ag(Csel 8:12; 19:8; 28:30, 31). ´ ´ ˝ ˝ ¨ ´ ´ 15 Milyen izgalmas es hiterosıto megvizsgalni a Cselekedetek konyvet! ´ ´ Ha gondolkodunk azon, hogy milyen batrak es lelkesek voltak Krisz´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ tus korai kovetoi, az meg fogja erinteni a szıvunket, es szeretnenk ´ majd ´ ¨ ˝ ´ ´ olyan hittel elni, amilyen hituk az elso szazadi tarsainknak volt. Igy job´ ¨ ´ ´ ban eleget tudunk majd tenni a megbızatasunknak, hogy ’menjunk es ´ ´ ´ ¨ ´ ´ tegyuk tanıtvanyokka az embereket’. A kiadvany, melyet olvasol, segıteni ¨ ´ ´ ´ fog alaposan attanulm anyoznod a Cselekedetek konyv et.

´ ¨ ´ ´ ´ Segedeszkoz a szemelyes tanulmanyozashoz ´ ´ ´ ult ¨ ez a kiadvany? ´ ´ ´ ´ 16 Milyen cellal kesz Harom celja van: 1. segıtsen meg ¨ ´ ´ biztosabbnak lennunk abban, hogy Jehova a szent szelleme altal tamo´ ´ ´ ´ tanıtv ´ o˝ munkat; ´ ´ ´ o´ es ´ 2. Krisztus elso˝ gatja a Kiralys ag-pr edik al anykepz ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szazadi kovetoinek a peldajaval buzdıtson minket a szolgalatra; 3. elme´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ lyıtse a tiszteletunket Jehova szervezete irant, es azok irant, akik vallaljak ´ a predik ´ ´ ´ felvigyazz ¨ ´ omunk ´ ´ ak ´ a gyulekezeteket. a vezetest al aban, es ´ ul ¨ fel a konyv? ¨ ´ ´ Hogyan ep Ahogy latni fogod, nyolc nagyobb egysegre ¨ ´ ´ ´ van felosztva. Mindegyik a Cselekedetek konyvenek egy-egy reszevel fog´ ˝ versre vegigvezessenek ´ lalkozik. A fejezetek celja nem az, hogy versrol ¨ ´ ´ ˝ levonjak ´ minket a Cselekedetek konyven, hanem hogy az esemenyekbol ´ ¨ ´ ´ ´ ´ szamunkra a tanulsagokat, es megmutassak, hogyan tudjuk atultetni az ´ unkbe ¨ ´ talalhat ´ ´ elet a tanultakat. Minden fejezet elejen o´ egy vezergondo˝ ˝ ´ ´ lat, amelybol megtudjuk, mi a fejezet fo mondanivaloja; a bibliai utalas ¨ ´ ´ ´ ˝ pedig megmutatja, hogy a Cselekedetek konyvenek melyik reszerol olvashatunk az adott fejezetben. ´ ´ jellegzetessegei ´ 18 Mas is vannak a kiadvanynak, melyek hasznosak ´ ´ ¨ ´ ´ lesznek a szemelyes tanulmanyozasban. Az izgalmas esemenyeket gyo´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ nyor u illusztraciok jelenıtik meg, melyek segıtenek majd magad ele kep¨ enteket, ´ ´ ´ zelni a tort amint elgondolkodsz egy-egy bibliai beszamol on. 17

´ ´ ´ 15. Hogyan fogunk hasznot merıteni abbol, ha tanulmanyozzuk a Cselekedetek ¨ ´ konyvet? ´ ´ ´ ´ 16. Sorold fel ennek a kiadvanynak a harom celjat.

´ ¨ ¨ ´ ´ 17–18. Hogyan epul fel a konyv, es milyen jellegzetessegei lesznek hasznosak ´ ´ ´ a szemelyes tanulmanyozasban?

9

10


´ ´ ıt´ o˝ informa´ Sok fejezethez kiemelt reszek is tartoznak hasznos kiegesz ´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ciokkal. Ezek kozul nehany olyan bibliai szereploket mutat be, akiknek ¨ ´ ´ o´ volt a hituk, ¨ ´ any ˝ esemenyekr ´ ˝ szo´ kovet esre melt neh pedig helyekrol, ol, ´ ¨ ´ ˝ ˝ ¨ ¨ ´ ´ szereploirol kozol tovab´ kasokr ol vagy a Cselekedetek konyvenek mas ´ ´ ´ ˝ ´ bi tenyeket. A szeles margo lehetove teszi, ¨ ´ ´ kozben hogy tanulmanyoz as jegyzetelj. ´ ˝ ¨ ´ 19 Ez a kiadvany segıthet oszinte on¨ ¨ ´ ´ vizsgalatot tartanod. F uggetlenul attol, ´ ´ ¨ ´ ´ ´ hogy miota szolgalsz Kiralysag-hırnok´ ´ ˝ ˝ ˝ ´ kent, jo idorol idore megvizsgalnod, ´ hogy mi a legfontosabb az eletedben, ´ hogy hogyan gondolkodsz a kereszes ´ ´ ´ ´ teny szolgalatr ol (2Kor 13:5). Kerdezd ´ ´ meg magadtol: „Meg mindig azzal a tu´ ¨ ´ dattal vegzem a szolgalatomat, hogy sur˝ ˝ ˝ get az ido?” (1Kor 7:29–31). „Meggyozo´ ´ ´ ´ ´ ´ dessel es lelkesen predikalom a jo hırt?” ˝ (1Tessz 1:5, 6). „Megteszem a tolem telhe´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ to legtobbet a predikalo- es tanıtvanyk ep˝ ´ zo munkaban?” (Kol 3:23). ´ Mindig tartsuk eszben, hogy fon´ ´ tos munkaval bıztak meg minket: azzal, ´ ´ ´ ´ tanıtv ´ ´ hogy predik aljunk, es anyokat ke¨ ´ pezzunk. Minden egyes nappal egyre ege´ ˝ e´ valik ´ ´ ´ tobb a megbızatasunk. A vilagrend´ ¨ ´ szer vege rohamosan kozeleg. Meg soha ˝ ´ ennyi ember ezelott nem forgott kockan élete. Nem tudjuk, hogy meg ´ hanyan ´ vannak olyanok, akik helyesen viszonyulnak ¨ ok ¨ elethez, ´ ´ cselekedni fognak az az or es üzenetunk ¨ ´ (Csel 13:48). De a mi hallatan ´ ˝ ´ ¨ ˝ meg ´ felelossegunk segıteni nekik, mielott ´ ´ ˝ tul keso lenne (1Tim 4:16). ´ ´ ´ Azzal a tudattal munkald be a rad bızott ´ ¨ ¨ ˝ ´ ¨ ´ oan ´ hogy koves21 teruletet, hogy surget az ido! Eletbevag fontos hat, ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ suk az elso szazadban elt buzgo Kiraly´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sag-predikalok peldajat. Indıtson arra en¨ ˝ ´ ´ nek a konyvnek a figyelmes tanulmanyoz asa, hogy egyre nagyobb tuzzel ´ ´ ´ és egyre batrabban ´ ´ ˝ ´ ´ predikalj. Es kıvanjuk, hogy meg erosebb legyen az ´ is ’alaposan tanuskodsz ´ ´ ´ ´ ´ a´ az elhataroz asod, hogy ezentul Isten kiralys ag ´ rol’ (Csel 28:23). 20

˝ ˝ ˝ ´ 19. Mit vizsgaljunk meg idorol idore? ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ 20–21. Miert olyan egetoen fontos a megbızatasunk, es mi legyen az elhataroz asunk?

´ ´ ´ ´ „Menjetek . . . , es tegyetek tanıtv annya ˝ ´ minden nemzetbol valo embereket” ´ ´ (Mate 28:19)

´ ´ ´ ´ ´ A KERESZ T ENYS EG T ERJED˝ E S ENEK FONTOS D AT UMAI ´ AZ I. SZ. EL S O SZ A Z ADBAN 33

´ ´ Jezus feltamad ´ ´ ¨ ˝ Jezus megbızza a kovetoit, hogy ´ ´ ´ kepezzenek tanıtvanyokat ¨ ´ A szent szellem kitoltese ¨ ¨ punkosdkor ´ Megalakul a kereszteny ¨ gyulekezet

kb. 33–34

´ ´ mart ´ ırhal ´ hal Istvan alt ´ Az etiopiai eunuch megkeresztelkedik

kb. 34

´ ´ Jeruzsalemben ´ Tanacskoz as ´ ´ ´ Pal helyreigazıtja Petert (Gal 2:11–14)

kb. 49–52

´ masodik ´ ´ Pal misszionariusi ´ utja ´ ´ es ´ Barnabas Mark Cipruson ´ ´ predikal

´ ¨ ¨ ´ ´ ´ es ´ Pal Lukacs Fulopnel tartoz´ ´ kodnak Cezareaban ´ ´ letartoztatj ´ Jeruzsa´ Palt ak lemben

kb. 56–58

˝ ´ orizetbe ´ aban ´ Palt veszik Cezare ´ ¨ ´ ´ Elkeszul Lukacs evangeliuma

kb. 58

´ ´ ´ Fesztusz lep Felix posztjara

kb. 49–50

¨ ¨ ´ Claudius eluldozi a zsidokat ´ ´ ´ Romab ol

kb. 50

58

´ II. Herodes Agrippa kihallgatja ´ Palt

kb. 36

˝ ¨ ´ elosz ´ Pal or megy Jeruzsalembe ´ ¨ ˝ ugy, mint Krisztus kovetoje ´ ´ ´ Pal meglatogatja Petert ´ Jeruzsalemben (Gal 1:18)

´ ´ Lukacs csatlakozik Palhoz ´ Troaszban ´ ´ latom ´ ´ lat ´ egy makedon Pal ast ´ ´ ferfirol ´ ellatogat ´ Pal Filippibe ¨ Megalakul a filippi gyulekezet Megalakul a tesszalonikai ¨ gyulekezet ´ ´ ´ Pal ellatogat Athenba

´ ¨ ´ ´ Elkeszul a kolosszeiaknak ırt ´ level ´ ¨ ´ ´ Elkeszul az efezusiaknak ırt ´ level ´ ¨ ´ ´ Elkeszul a Filemonnak ırt level ´ ¨ ´ ´ Elkeszul a filippieknek ırt level

36

kb. 50–52

kb. 60–65

´ ´ A tarzuszi Saul megter

kb. 34 –36

´ ´ Saul Damaszkuszban predikal

´ ´ Korneliusz megter ˝ ¨ ´ Eloszor lesznek nem zsidok is ´ keresztenyek

kb. 41

´ ¨ ´ ´ e´ evangeliuma Elkeszul Mat ´ ´ ´ ´ Pal latomasban latja ’a harmadik eget’ (2Kor 12:2)

kb. 44

´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ Agabusz ehınsegrol profetal ´ ´ ırJakab (Zebedeus fia) mart ´ halalt hal ´ ¨ ¨ Petert bebortonzik, majd csoda ´ ´ utjan kiszabadul

44

´ I. Herodes Agrippa meghal

´ Korintuszba latogat ´ Pal ´ ¨ Elkeszul a tesszalonikaiaknak ´ ˝ ´ ırt elso level ´ ¨ ´ ´ Elkeszul a galaciaiaknak ırt ´ level ´ ¨ Elkeszul a tesszalonikaiaknak ´ ´ ´ ırt masodik level

kb. 52–56

´ harmadik misszionariusi ´ Pal ´ utja

kb. 52–55

´ ´ Efezusba ´ Pal latogat

kb. 47–48

kb. 56

kb. 49

´ ´ ˝ ¨ ¨ Antiokiaban felvetodik a korul´ ´ ´ ´ metelkedes kerdese

kb. 60–61

´ ¨ ´ ´ evangeliuma Elkeszul Mark

kb. 61

´ ¨ ¨ Elkeszul a Cselekedetek konyve ´ ¨ ´ ´ ´ Elkeszul a hebereknek ırt level ´ ¨ ´ ´ Elkeszul a Timoteusznak ırt ˝ ´ elso level ´ ´ ´ Kret Pal an hagyja Tituszt ( Tit 1:5) ´ ¨ ´ ´ Elkeszul a Titusznak ırt level

˝ 62 elott

´ ¨ Elkeszul Jakab levele

kb. 62–64

´ ¨ ´ ˝ Elkeszul Peter elso levele

kb. 55

˝ ¨ ¨ Elkezdodik a megjovendolt ´ ´ ´ ehınseg ´ ´ segelyt ´ Pal visz Jeruzsalembe ´ ´ elso˝ misszionariusi ´ Pal utja

¨ ¨ ´ ´ ´ ´ elso˝ bebort Pal onzese Romaban

kb. 61–64

kb. 51

´ ¨ ´ Elkeszul a korintusziaknak ırt ˝ ´ elso level ¨ Tituszt Korintuszba kuldik ´ ¨ ´ Elkeszul a korintusziaknak ırt ´ ´ masodik level

kb. 46

kb. 59–61

´ ¨ ´ ´ Elkeszul a romaiaknak ırt ´ level ´ feltamasztja ´ Pal Eutikuszt ´ Troaszban 12

kb. 64

´ ¨ ´ ´ Elkeszul Peter masodik levele

kb. 65

¨ ¨ ´ ´ masodik ´ Pal bebortonzese ´ ´ Romaban ´ ¨ ´ ´ Elkeszul a Timoteusznak ırt ´ ´ masodik level ´ aba ´ Titusz elmegy Dalmaci (2Tim 4:10) ´ ´ kivegzik Palt

´ 1. RESZ

˙

C S E L E K E D E T E K 1 : 1 – 6 :7

¨ ¨ ´ „BET OLT OTT ETEK ´ JERUZS ALEMET ´ ´ A TAN ITASOTOKKAL” (CSELEKEDETEK 5:28)

¨ ¨ ´ ¨ Amikor i. sz. 33 punkosdjen ki lett toltve a szent szellem ´ ´ ´ ´ ´ Jezus tanıtvanyaira, azonnal nekilattak, hogy tanuskodjanak ´ ´ ´ ´ ´ ´ Isten Kiralysagarol. Ebben a reszben izgalmas esemenyekkel ¨ fogunk megismerkedni. Megtudjuk, hogyan szuletett meg a ¨ ¨ ´ ´ kereszteny gyulekezet, hogyan vett lenduletet Jeruzsalemben ´ ´ ´ ´ a tanuskodomunka, es hogyan tudtak az apostolok batran, ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ renduletlenul kiallni a hituk mellett meg a novekvo ellenallas ´ dac ara is.

2. FEJEZET

´ „Tanuim lesztek” ´ ´ ´ Jezus felkeszıti az apostolait arra, ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy elen jarjanak a predikalomunkaban ´ A Cselekedetek 1:1–26 alapjan ´ ´ hetekben nagy ´ AZ APOSTOLOK nem akarjak, hogy vege legyen. Az elmult ´ ´ ´ ¨ om ¨ val´ ´ ´ ´ ´ lazban egtek. Amikor Jezus feltamadt, mely banatukat hatartalan or ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ totta fel. Mar 40 napja, hogy Jezus ujra meg ujra megjelenik a kovetoinek, ´ ´ ´ bator ˝ ´ ´ hogy tanıtsa es ıtsa oket. Ma azonban utoljara jelenik meg nekik. ¨ ´ ´ ¨ ´ 2 Az apostolokkal egyutt az Olajfak hegyen van, es azok csuggnek minden ´ ´ ´ ´ ago´ ´ ´ szavan. Amikor befejezi a mondanivalojat – az apostolok ugy erzik, tuls ´ ´ ˝ ´ ´ san is hamar –, felemeli a kezet, es megaldja oket. Aztan emelkedni kezd az ´ fele! ´ A kovet ¨ ˝ csak nezik ´ ´ nezik, ´ ´ eg oi es amint egyre feljebb emelkedik. Vege¨ ˝ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ zetul egy felho eltakarja a szemuk elol. Mar nem latjak Jezust, de a tekinte¨ meg ´ mindig az egre ´ ˝ tuk szegezodik (Luk 24:50; Csel 1:9, 10). ´ ´ ´ ´ eben. ´ Ez az esemeny fordulopont Jezus apostolainak az elet Mihez kez´ ´ denek most, hogy Uruk, Jezus Krisztus felment az egbe? Nincs ok az aggo3

´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ el Jezus ´ 1– 3. Hogyan valt az apostolaitol, es mely kerdesekre keressuk a valaszokat?

´ „TAN UIM L E SZ TEK”

´ ´ ˝ ´ dalomra, hiszen az Uruk felkeszıtette oket a munkara, amelyet elkezdett. ´ ˝ ´ ´ az aposHogyan vertezte fel oket erre a fontos feladatra, es hogyan fogadtak ´ ´ ´ ´ ´ ´ tolok a megbızatasukat? Tovabba hogyan erinti mindez a mai keresztenye´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ket? A Cselekedetek konyvenek elso fejezeteben buzdıto valaszokat fogunk ´ esekre. ´ ´ talalni ezekre a kerd

´ ´ ´ „Sok cafolhatatlan bizonyıtek” (Cselekedetek 1:1–5) ´ ´ ´ at, ´ ıtja ´ ´ ´ hogy megszol 4 Lukacs azzal indıtja a beszamol oj Teofiluszt1, aki´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ szavakat hasznek korabban az evangeliumat is ırta. A bevezetojeben mas ¨ ´ ´ ´ ´ nalva osszefoglalja azokat az esemenyeket, melyeket az evangeliuma ve´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ gen ecsetelt, es ujabb reszleteket is kozol. Ezzel egyertelmuve teszi, hogy ez ´ ´ ˝ o˝ folytatasa. ´ az ırasa az eloz ´ ´ ¨ ˝ ˝ maradjon a hituk? ¨ Mi segıt Jezus kovet oinek, hogy eros A Cselekedetek ´ ´ ´ ´ ´ 1:3-ban azt olvassuk, hogy Jezus „sok cafolhatatlan bizonyıtek altal meg is ´ ´ hogy el”. ´ ´ mutatta magat, A Bibliaban csak „a szeretett orvos”, Lukacs hasz´ ´ ´ ´ ´ ´ nalja a „cafolhatatlan bizonyıtek”-nak fordıtott szot (Kol 4:14). Ez a kifeje´ az orvosi szakirodalomban volt hasznalatos, ´ olyan bizonyıt´ ekra ´ ´ zes es utal, ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ ˝ ´ ´ ´ mely meggyozo, donto, megbızhato. Jezus pont ilyen bizonyıtekkal szolgalt. ¨ ˝ ´ ˝ ´ ¨ Sokszor megjelent a kovetoinek – neha csak egy-kettonek, neha az osszes ´ ˝ ¨ ´ ´ apostolanak, egyszer pedig tobb mint 500 hıvonek (1Kor 15:3–6). Cafolha´ ´ ´ tatlan bizonyıtek, az mar biztos! ´ ´ ´ ´ 6 Az igaz keresztenyek hite ma is ’sok cafolhatatlan bizonyıtekon’ nyugszik. ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ felVan bizonyıtek arra, hogy Jezus lejott a foldre, meghalt a buneinkert, es ´ ´ ´ ´ ´ ´ tamadt? Van bizony! A szemtanuk megbızhato beszamoloi, melyek Isten ihle´ ´ ´ ´ ´ tett Szavaban vannak feljegyezve, kello˝ bizonyıtekkal szolgalnak szamunkra. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Ha imaval kıserve tanulmanyozzuk ezeket a beszamolokat, biztosan sokkal ˝ ¨ ¨ ¨ onbs ¨ ´ van a puszta hiszekenys ´ ´ es ´ erosebb lesz a hitunk. Ne feledjuk: kul eg eg ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ az oszinte hit kozott. Az egesz azon mulik, hogy van-e szilard bizonyıtekunk. ´ ul ¨ lehetetlen elnyerni az or ¨ ok ¨ eletet ´ ´ hit nelk ´ 3:16). (Jan Valodi 5

´ ¨ ´ ´ „az Isten kiralys ´ ´ ´ ´ ara ´ 7 Ezenkıvul Jezus beszelt ag vonatkozo´ dolgokrol”. Pel´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ daul elmagyarazott olyan profeciakat, melyek arrol szolnak, hogy a Mes´ meg kell halnia (Luk 24:13–32, 46, 47). Ami´ siasnak szenvednie kell es ´ ´ Isten Kiralys ´ ´ ´ ´ ara ´ kor Jezus elmagyarazta a messiasi szerepet, ag helyezte a ´ ˝ ¨ ´ ´ predik ´ ´ ´ ´ ´ hangsulyt, mivel o volt a Kiraly-jelolt. Jezus mindig a Kiralysagrol alt. ´ ¨ ´ ´ ´ 1 Lukacs az evangeliumaban az ’igen nagyra becsult Teofiluszhoz’ szol. Ez egyesek sze˝ ˝ ´ ´ ´ ˝ rint arra utalhat, hogy Teofilusz egy elokelo szemely volt, aki meg nem volt hıvo. A Cse¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ lekedetek konyveben viszont egyszeruen ugy szolıtja meg ot Lukacs, hogy „o, Teofilusz”. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Teofilusz elolvasta Lukacs ´ ´ hıv Nehany tudos azt mondja, hogy miutan evangeliumat, o ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ a szellemi testlett. Szerintuk Lukacs ezert hagyja el a megtisztelo megszolıtast; itt mar ´ ´ ´ verenek ır. ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 4. Mivel indıtja Lukacs a beszamol ojat a Cselekedetek konyveben? ´ ´ ¨ ˝ ˝ ¨ ´ 5–6. a) Mi segıt Jezus kovetoinek, hogy eros maradjon a hituk? b) Miert mondhat´ ´ ´ ´ juk, hogy az igaz keresztenyek hite ma is ’sok cafolhatatlan bizonyıtekon’ nyugszik? ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ asban? ´ 7. Hogyan mutatott peldat Jezus a kovetoinek a tanıtasban es a predikal

15


16

¨ ˝ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ol Ma a kovetoi ragaszkodnak ehhez az uzenethez, es ok is a Kiralys agr pre´ ´ ´ dikalnak (Mate 24:14; Luk 4:43).

¨ ´ ´ ´ „ A fold legtavolabbi reszeig” (Cselekedetek 1:6–12) ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ´ 8 Az apostolok akkor voltak utoljara egyutt Jezussal a foldon, amikor osz´ ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ szegyultek az Olajfak hegyen. Kıvancsian ezt kerdeztek tole: „Uram, ebben ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ıtod ´ ´ az idoben all helyre Izraelnek a kiralys agot?” (Csel 1:6). A kerdesuk ´ ´ ˝ ¨ felszınre hozta, hogy ket dolgot is rosszul gondoltak. Eloszor is azt hit´ ´ ´ ´ ´ ara ´ ´ ıtva. tek, hogy Isten Kiralys aga a test szerinti Izrael szam lesz helyreall ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ Masodszor, arra szamıtottak, hogy a megıgert Kiralysag rogton mukodes´ ´ ´ ´ ´ ˝ be lep, meg ’abban az idoben’. Hogyan segıtett nekik Jezus kiigazıtani a ´ gondolkodasukat? ´ ´ ´ ¨ hamarosan ugyis ´ ´ Jezus bizonyara tudta, hogy az elso˝ teves nezet uk kor¨ ´ ˝ ¨ ˝ ´ lettek ´ rigalva lesz, hiszen mindossze 10 nappal kesobb a kovetoi szemtanui ´ nemzet, a szellemi Izrael szulet ¨ ´ enek! ´ ´ Isten mar ´ nem sokaig ´ egy uj es Tehat ´ ´ foglalkozott a test szerinti Izraellel. A masik dologgal kapcsolatban Jezus ´ ´ kedvesen erre emlekeztette az apostolait: „Nem a ti dolgotok, hogy tudomast ´ ˝ ˝ ˝ ´ ´ szerezzetek azokrol az idokrol vagy idoszakokrol, amelyeket az Atya a sajat ´ ˝ ´ ´ ´ fennhatosaga ala helyezett” (Csel 1:7). Jehovanak van egy idoterve, amely´ ¨ ´ ´ hez mindig ragaszkodik. Maga Jezus mondta a foldi szolgalata soran, hogy ´ ´ ´ ´ ¨ ´ akkoriban meg a Fiu sem tudta „azt a napot es azt az orat”, amikor eljon ´ ´ ´ ´ a veg, „csak az Atya” (Mate 24:36). Ma is igaz az, hogy ha egy kereszteny ´ agosan ¨ el a vilagrendszer ´ ´ ´ tuls sokat foglalkozik azzal, hogy mikor jon vege, ´ ´ ˝ tulajdonkeppen olyasmi miatt aggodik, ami nem az o dolga. ´ unk ¨ ´ ˝ hituk ¨ volt. 10 De nem szabad lenezn Jezus apostolait, mert igenis eros ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ gonAlazatosan elfogadtak a kiigazıtast. Sot mi tobb, bar a kerdesuk hibas ´ ´ ´ ´ dolkodasbol fakadt, de egyben azt is feltarta, hogy helyes volt a szemlelet´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ modjuk. Jezus tobbszor is erre intette a kovetoit: „Kitartoan virrasszatok” ´ ´ izgatottan figyeltek ´ ´ e´ 24:42; 25:13; 26:41). Szellemileg eberek (Mat voltak, es ¨ a jeleit annak, hogy mikor fog Jehova cselekedni. Nek unk is ugyanezt a ´ ´ ´ ´ ´ o˝ ´ ıtanunk! szemleletm odot kell elsajat Es most, ’az utolso´ napoknak’ e vegs ´ ¨ ´ ´ ´ ´ fazisaban erre meg inkabb szukseg van (2Tim 3:1–5). ´ ´ ˝ 11 Jezus emlekeztette az apostolokat arra, hogy mi legyen a legfobb gond˝ ¨ ´ ´ juk. Ezt mondta: „erot kaptok majd, amikor a szent szellem eljon ratok, es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tanuim lesztek mind Jeruzsalemben, mind egesz Judeaban, es Szamaria´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ban, es a fold legtavolabbi reszeig” (Csel 1:8). Jezus feltamadasanak a jo´ ´ ˝ or ¨ Jeruzsalemben ¨ ek. ´ Onnan az uze¨ ´ hıre elosz lesz hirdetve, ott, ahol megolt 9

´ ´ ´ 8–9. a) Mi az a ket dolog, amit Jezus apostolai rosszul gondoltak? b) Hogyan igazı´ ´ ˝ ´ at, ´ es ´ totta ki Jezus az apostolok gondolkodas milyen tanulsagot vonhatnak le ebbol ´ a mai keresztenyek? ´ ´ ¨ ´ ´ ıtanunk, 10. Milyen volt az apostolok szemleletmodja, melyet nek unk is el kell sajat ´ ´ ¨ ´ es miert van erre szukseg ? ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ 11–12. a) Milyen megbızatast adott Jezus a kovetoinek? b) Miert nem veletlen, hogy ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ˝ ´ ´ assal? ´ Jezus emlıtest tett a szent szellemrol, amikor megbızta a kovetoit a predikal

´ „TAN UIM L E SZ TEK”

´ ´ ´ ´ ´ ´ aba, ´ ´ net egesz Judeaba, majd Szamari es joval tavolabbi helyekre is el fog jutni. ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ a predik ´ asra ´ 12 Jezus nem veletlenul emlıtette csak azutan al vonatkozo ´ ´ ¨ ´ ´ megbızatast, miutan ujra elmondta, hogy el fogja kuldeni a szent szellemet, ´ ´ ¨ ¨ mely a segıtseg ukre lesz. Ez az egyike annak a tobb mint 40 helynek, ahol ¨ ´ ´ a Cselekedetek konyve a „szent szellem” kifejezest hasznalja. Ez az ese´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ menydus bibliai konyv ujra meg ujra egyertelmuve teszi, hogy a szent szel´ ul ¨ keptelenek ´ ´ ´ ´ ´ ´ lem tamogat asa nelk lennenk veghezvinni Jehova akaratat. ´ ¨ ˝ ´ ´ Mennyire fontos hat, hogy rendszeresen kerjuk ot imaban, hogy adjon a ´ ol! ˝ (Luk 11:13). Most meg ´ inkabb ¨ eg ´ unk ¨ ´ van erre, mint szent szellemeb szuks ´ ´ korabban barmikor. ´ unk ¨ ¨ ´ eig” ´ ´ alatt, mint ´ mast ´ ´ Mi mar ert „a fold legtavolabbi resz kifejezes ´ ˝ ´ ˝ ´ amit az elso szazadban ertettek alatta. Am ahogyan az elozo˝ fejezetben ´ ´ keszs ´ ´ ´ ´ a megbızat ´ lattuk, Jehova Tanui egesen elfogadtak ast, miszerint ta´ ´ ´ ´ nuskodniuk kell, es eszben tartjak, hogy Isten akarata az, hogy minden´ ´ szol ´ o´ jo´ hırt ´ ´ ar ´ ol fajta ember hallja a Kiralys ag (1Tim 2:3, 4). Te is szor´ ´ ˝ ´ egy olyan ´ galmasan vegzed ezt az eletmento munkat? Nem fogsz meg ´ ´ ´ ´ ´ ´ elfoglaltsagot talalni, amely ennel nagyobb megelegedessel jarna! Jehova ´ ¨ eges ´ ˝ ahhoz, hogy vegezni tudd ezt a feladatot. A Cselemegadja a szuks erot ¨ ´ ´ ´ ˝ illetve arrol ´ ´ kedetek konyve sokat elarul azokrol a hatekony modszerekr ol, ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ a szemleletmodrol, amely ahhoz szukseges, hogy eredmenyesen ellassuk a ´ ´ megbızatasunkat. ´ mar ´ unk ¨ ´ ´ ´ beszelt 14 Ahogy ennek a fejezetnek az elejen rola, Jezus felemel¨ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ kedett a foldrol, es tobbe nem lattak az emberek. De a 11 apostol csak allt, és nezett ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ az egre. Vegul megjelent ket angyal, es kedvesen megdorgalta oket: ´ ´ alltok ´ ´ ´ ˝ ´ „Galileai ferfiak, miert itt az egre nezve? Ez a Jezus, aki felvitetett to´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ letek az egbe, ıgy fog eljonni, ugyanilyen modon, ahogy az egbe menni latta´ ´ ez alatt, amit neh ´ any ´ ´ tok” (Csel 1:11). Vajon az angyalok azt ertett ek vallas ´ ´ ´ is tanıt: hogy Jezus ugyanabban a testben fog visszaterni? Nem. Honnan 13

tudjuk ezt? ´ ´ Az angyalok nem azt mondtak, hogy Jezus ugyanolyan alakban, ha´ ´ ´ ´ ´ nem hogy ’ugyanolyan modon’ fog visszaterni.1 Milyen modon tavozott Je¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ zus a foldrol? Amikor az angyalok beszeltek, Jezus mar nem volt lathato. ´ ´ ¨ ´ ´ ´ Csak ez a nehany apostol ertette meg, hogy elhagyta a foldet, es visszatert ´ ´ ´ ´ ´ az Atyjahoz az egbe. Az angyalok szerint visszaterni is ilyen modon fog. Es ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ıgy is tortent. Ma csak azok ertik meg, hogy Jezus mar kiralykent uralko¨ ´ at ´ asuk ´ dik, akiknek van szellemi tisztanl (Luk 17:20). Fel kell ismernunk 15

´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 1 Itt a Biblia a gorog troposz szot hasznalja, melynek jelentese ’mod’, es nem a mor·phe ´ szot, mely ’alak’-ot jelent. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ omunka, 13. Mekkora mereteket olt ma a predikal mellyel Isten nepe meg lett bızva, ´ ´ ´ ¨ ´ ´ es miert vegezzuk keszsegesen? ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 14 –15. a) Mit mondtak az angyalok Krisztus visszatereserol, es mit ertettek ez alatt? ´ ´ ´ ´ ´ (Lasd a labjegyzetet is.) b) Miert mondhatjuk, hogy Krisztus ’ugyanolyan modon’ tert ´ vissza, mint ahogyan tavozott?

17


18

´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ a jelenletenek a bizonyıtekait, es el kell mondanunk masoknak is, hogy ok ´ ˝ ´ ´ is tudjak, milyen keves ido van hatra.

¨ ´ „Jelold meg . . . , melyiket valasztottad” (Cselekedetek 1:13–26) ¨ ¨ ´ ´ 16 Nem csoda, hogy az apostolok ’nagy orommel tertek vissza Jeruzsa´ ´ ¨ ´ lembe’ (Luk 24:52). De vajon kovetni fogjak Krisztus utasıtasait? A Csele¨ ´ ´ ´ ˝ ´ kedetek konyve 1. fejezetenek 13. es 14. verset olvasva egy ’felso helyiseg˝ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ben’ latjuk oket osszegyulve, es megtudunk nehany erdekes dolgot az ilyen ¨ ¨ ˝ Akkoriban Palesztinaban ´ ´ ´ ´ osszej ovetelekr ol. a hazaknak altal aban volt egy ´ ˝ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ˝ ¨ ´ felso helyiseguk, melyet egy kulso lepcson lehetett megkozelıteni. Lehetse´ ˝ ´ ´ ges, hogy ez a szoba a Cselekedetek 12:12-ben emlıtett haz ’felso helyisege’ ´ ´ Nem tudjuk biztosan, de minden´ ´ ´ a´ e? volt, vagyis Mark edesanyj anak a haz ˝ ´ megfelelo˝ helyiseg ´ leesetre ez a szoba egy egyszer u, minden szempontbol ¨ ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ hetett, ahol Krisztus kovetoi osszejohettek. De kik voltak jelen az osszejove´ ´ telen, es mit csinaltak? ´ o,´ hogy az osszej ¨ ¨ ´ ´ az apostolok, es Figyelemre melt ovetelen nem csupan ´ ´ ´ ´ ´ ´ nem is csak ferfiak voltak jelen. ’Nehany asszony’ is ott volt, peldaul Jezus ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Mari ´ ara. ´ edesanyja, Maria. A Bibliaban ez az utolso konkret utalas Jo, hogy¨ ´ ˝ ¨ ´ ha ez a jelenet is az eszunkbe jut rola. Maria nem akart kitunni a tobbiek ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ kozul, hanem alazatosan osszejott a szellemi testvereivel, hogy imadja Istent. ´ ˝ ´ essel ´ ¨ otte ¨ ´ ´ Biztosan jo´ erz tolt el, hogy a masik negy fia, akik nem voltak hıvok, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ mıg Jezus elt, most itt vannak vele (Mate 13:55; Jan 7:5). A feltestveruk ha´ feltamad ´ ´ es ´ ´ ´ emberek lettek (1Kor 15:7). lala asa ota teljesen mas ´ ´ ´ ´ gyultek ˝ ¨ ´ 18 Az is erdekes, hogy miert ossze a tanıtvanyok: „Mindnyajan ren¨ ´ ´ duletlenek voltak egy akarattal az imaban” (Csel 1:14). A keresztenyeknek ¨ ¨ ´ ˝ ´ az osszejovetelek mindig nagyon fontosak voltak az imadatban. Azert gyu´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ lunk ossze, hogy batorıtsuk egymast, hogy oktatasban reszesuljunk, es ta´ ami a legfontosabb, hogy egyutt ¨ imadjuk ´ Atyankat, ´ ´ ´ nacsot kapjunk, es egi ´ ´ ˝ ´ ´ ´ Jehovat. Az ekkor mondott imaink es a dicsero enekeink nagyon tetszenek ¨ ´ ´ ´ ep ´ ıt´ o˝ ´ uak. neki, nekunk pedig letfontoss ag Soha ne hagyjunk fel szent es ´ ˝ ´ ¨ egybegyulesunkkel! (Heb 10:24, 25). ¨ ˝ egy jelentos ˝ szervezeti kerd ´ essel ´ ¨ 19 Krisztus kovet oi ker ulnek most szem´ ´ ´ ´ ´ ´ be, es Peter apostol kezdemenyezi a problema megoldasat (15–26. versek). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Mennyire bator ıto latni, hogy milyen sokat valtozott Peter azota, hogy ne´ ´ ´ ´ ´ ´ hany hettel korabban haromszor is megtagadta az Urat! (Mark 14:72). Mind˝ ¨ ¨ ´ alland ´ ´ ´ annyian hajlunk arra, hogy bunt kovess unk el, es oan emlekeztetni ´ ´ ´ ˝ ´ kell minket arra, hogy Jehova ’jo, es kesz megbocsatani’ azoknak, akik oszin´ ˝ ´ ´ ten megbanjak a buneiket (Zsolt 86:5). 17

˝ ´ ¨ ¨ 16 –18. a) Mit tanulhatunk a Cselekedetek 1:13, 14 -bol a kereszteny osszejovete˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ol, ´ at ´ ol? ´ uak lekrol? b) Mit tanulhatunk Jezus edesanyjat Mari c) Miert letfontossag ´ ¨ ¨ ma a kereszteny osszejovetelek? ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 19–21. a) Mit tanulhatunk abbol, hogy Peter aktıvan kivette a reszet a gyulekezeti ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tevekenysegekbol? b) Miert kellett Judas helyere valaki mast talalni, es milyen ´ ´ ´ a helyzetet? tanulsagot vonhatunk le abbol, ahogyan megoldottak

´ 20 Peter felismerte, hogy ´ ´ ´ Judas helyere – annak az ´ apostolnak a helyere, aki el´ árulta Jezust ´ – valaki mast ´ ´ kell talalni. De kit? Peter ´ azt mondta, hogy az uj apostolnak olyan valakinek ´ kell lennie, aki Jezus szol´ ol ˝ fog´ ´ galatanak a kezdetet ´ ¨ ´ Mindig alavetjuk magunkat es ¨ ˝ es ´ aki tanuja ´ ¨ ´ ´ va kovette ot, engedelmesked unk a kinevezett felvigy az oknak ´ ´ anak ´ volt a feltamad as (Csel ¨ 1:21, 22). Ez osszhangban ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ volt Jezus ıgeretevel: „ti, akik kovettetek engem, ti is ulni fogtok tizenket tro´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ non, ıtelve Izrael tizenket torzset” (Mate 19:28). Jehova szandeka nyilvan´ ´ alapkove” ¨ ´ ¨ obeni ˝ ´ Uj Jeruzsalem „tizenket 12 apostol levaloan az, hogy a jov ¨ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ gyen, azok kozul kivalasztva, akik kovettek Jezust a foldi szolgalata idejen ´ ´ ´ ´ ´ (Jel 21:2, 14). Isten tehat meglattatta Peterrel, hogy Judasra vonatkozik az a ´ ecia, ´ ´ tisztseg ´ et ´ mas ´ oi ´ vegye at” ´ (Zsolt 109:8). prof hogy a „felvigyaz ´ apostolt? A bibliai idokben ˝ ´ ´ ki az uj 21 Hogyan valasztott ak megszokott ´ ´ ´ ´ sorsvetessel (Peld 16:33). Itt emlıti azonban utoljara a Biblia, hogy sors´ ¨ est ´ valamiben. A szent szellem kes ´ obbi ˝ ¨ ese ´ ´ vetessel hoztak dont kitolt egyer´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ telmuen szuksegtelenne tette ezt az eljarasmodot. De az erdekes, hogy miert ´ ´ ´ ´ ´ ´ ezt a modszert hasznaltak. Az apostolok ıgy imadkoztak: „Te, o, Jehova, aki ´ ´ ¨ ¨ ul ¨ melyiket valasztot´ mindenkinek a szıvet ismered, jelold meg, e ketto˝ koz ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ tad” (Csel 1:23, 24). Azt akartak, hogy Jehova dontson. Matyasra esett a va´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ lasztas, aki valoszınuleg a kozott a 70 tanıtvany kozott volt, akiket Jezus ki´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ as ´ lett „a tizenketto” kuldott predikalni. Igy Maty egyike (Csel 6:2).1 ´ ¨ 22 Ez az eset arra emlekeztet bennunket, hogy mennyire fontos, hogy Isten ´ ¨ ˝ egteljes ´ ´ nepe szervezett legyen. A gyulekezetben a mai napig feleloss ferfia´ ´ ´ ´ kat valasztanak ki, hogy felvigyazok legyenek. A venek gondosan megvizs´ ´ ´ megfelel-e a felvigyaz ´ ´ ´ ak, ´ hogy egy testver ´ okra galj vonatkozo´ szentırasi felte´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ teleknek, es kerik imaban a szent szellem iranyıtasat. A gyulekezet ezert ´ ´ ´ ugy tekint ezekre a ferfiakra, mint akiket a szent szellem altal neveztek ki. ¨ ´ ¨ ´ Ami pedig minket illet, mindig alavetjuk magunkat es engedelmeskedunk ´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ nekik, es ezzel hozzajarulunk ahhoz, hogy szorosabb legyen az egyuttmuko´ ¨ ´ des a gyulekezetben (Heb 13:17). ´ ´ ˝ ont ¨ ott ¨ az, hogy Jezus ´ Most, hogy a tanıtvanyokba erot megjelent nekik ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ en, ´ ´ ´ ´ a feltamadasa utan, es megerosodtek a szervezeti finomıtasok rev tel´ ¨ ´ ´ ˝ ´ jesen felkeszulten nezhetnek elebe annak a nagy hordereju esemenynek, ˝ a kovetkez ¨ ´ melyrol o˝ fejezetben lesz szo. 23

˝ ˝ ¨ ´ ´ ´ idovel ´ „a tizenketto” 1 Pal a „nemzetek apostola” lett, de soha nem soroltak koze (Roma ˝ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ 11:13; 1Kor 15:4 –8). O nem kovette Jezust a foldi szolgalata idejen, tehat nem kaphatta ¨ ¨ ´ agot. ´ meg ezt a kulonleges kivalts ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ 22–23. Miert vessuk ala´ magunkat, es engedelmeskedjunk azoknak, akik vallalj ak ´ ¨ a vezetest a gyulekezetben?

´ ¨ ¨ ˝ ´ „A sajat nyelvunkon halljuk oket beszelni ˝ ´ az Isten nagyszeru dolgairol” (Cselekedetek 2:11)

3. FEJEZET

„Beteltek szent szellemmel” ¨ ´ ¨ ¨ A szent szellem kitoltese punkosdkor, ´ ´ es az eredmenye ´ A Cselekedetek 2:1–47 alapjan ´ ¨ ´ ´ ´ izgatott. A templom JERUZS ALEM utcain nagy a nyuzsg es.1 A sokasag ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ oltararol fust szall felfele, s kozben a levitak a hallelt (113–118. zsoltar) éneklik, minden bizonnyal antifonalis, ˝ ˝ ´ ´ ´ azaz egymasnak felelgeto eloadas´ ´ ¨ ˝ erkeztek, ´ ´ modban. Az utca tele van latogat okkal, akik messzi foldekr ol ˝ ´ ´ ´ ´ ´ olyan helyekrol, mint peldaul Elam, Mezopotamia, Kappadocia, Pontusz, ´ Roma.2 ´ ´ vannak itt? Punk ¨ ¨ Egyiptom es Milyen alkalombol osd van, ’az elso˝ érett termes ´ napja’ (4Moz ´ 28:26). Ez az evenk ´ énti unnep ¨ ´ jelzi az arpaara´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ tas veget es a buzaaratas kezdetet. Milyen oromteli nap ez! ´ ¨ ul ¨ fog tort ¨ enni ´ 2 I. sz. 33 van. Ami 9 ora kor ezen az enyhe tavaszi regge´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ emlegetni. Egylen, azt meg evszazadokkal kesobb is csodakent fogjak ´ ´ ´ ´ ´ ol’ ˝ (Csel 2:2). ´ ´ szer csak ’heves szelrohamehoz hasonlo zugas tamad az egb ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ¨ ´ A hazat, melyben Jezusnak kor ulbelul 120 tanıtvanya gyult ossze, hangos ¨ ´ ¨ enik. ´ ˝ anghoz ´ egy elkepeszt ´ moraj tolti be. Aztan o˝ dolog tort T uzl hasonlo´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ nyelvek3 valnak lathatova, es mindegyik tanıtvanyra raul egy. A tanıtva´ ´ nyok ’betelnek szent szellemmel’, es elkezdenek idegen nyelveken beszelni. ´ ¨ ´ ´ ´ Amikor kimennek Jeruzsalem utcaira, a latogatok mind meg vannak dob´ ´ ´ ¨ benve, mert a tanıtvanyok beszelgetni tudnak veluk. Az emberek mind´ halljak ˝ ´ ´ ´ oket nyajan ’a maguk nyelven beszelni’! (Csel 2:1–6). ´ ´ oldk ¨ ´ Ez a felvillanyozo´ esemeny merf o˝ volt az igaz imadatban. ´ ¨ Ekkor alakult meg a szellemi Izrael, a felkent keresztenyek gyulekeze¨ ´ ´ ´ te (Gal 6:16). Mi tobb, amikor Peter aznap beszedet tartott a sokasag ˝ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ elott, felhasznalta az elsot a Kiralysag harom ’kulcsa’ kozul. Mindegyik ¨ onleges ¨ ´ ˝ e´ kul ¨ onb ¨ ¨ o˝ embercsopor´ agokat ´ kulcs kul kivalts tett elerhet ov oz ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ toknak (Mate 16:18, 19). Az elso kulcs lehetove tette a zsidoknak es 3

¨ ´ ˝ ´ ´ ´ 1 Lasd a „Jeruzsalem – A judaizmus kozpontja” cımu kiemelt reszt a 23. oldalon. ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 2 Lasd a „Roma – Egy birodalom fovarosa” cımu kiemelt reszt a 24. oldalon; „ A zsidok ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ Mezopotamiaban es Egyiptomban” cımu kiemelt reszt a 25. oldalon; es „ A kereszteny´ ´ ˝ ´ seg Pontuszban” cımu kiemelt reszt a 26. oldalon. ´ ´ ˝ ´ ´ 3 Ezek nem valodi langnyelvek voltak, csak „tuzlanghoz hasonlo” nyelvek, ami arra utal, ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ hogy a tanıtvanyok feje folott lathat o jelenseg ugy nezett ki, es ugy ragyogott, mint a tuz. ´ ¨ ¨ ´ 1. Ird le, milyen a hangulat Jeruzsalemben punkosdkor. ¨ ´ ¨ ¨ ´ ¨ 2. Mi tortenik 33 punkosdjen, ami megdobbenti az embereket? ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ 3. a) Miert nevezhetjuk 33 punkosdjet merfoldkonek az igaz imadat torteneteben? ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ b) Mi az osszefugges Peter beszede es a Kiralysag ’kulcsai’ kozott? 21

´ Roma

F e k e t e- t e n g e r

BI

´ IA TIN

PO N T US Z

Kaszpitenger

´ A CI K A P PA D O F

O¨ L

ME Z

´ Antiokia ´ D

(szıriai)

K

O¨

´ M EDIA

OPO

Z I - T E N G E R

´ L IBIA

TA ´ MI

A

Babilon ´ Jeruzs alem

BA

BI

´ LO ´ N I A EL AM

´ J UDEA

Alexandria Memfisz

EGYIPTOM

Pe

rz

sa

-o ¨ bo ¨ l

¨ - te ¨ ro s Vo ng

´ E T I OPIA

´ PART IA

er

´ ´ felkenessenek Isten szent ´ ´ a jo´ hırt, a prozelitaknak1, hogy elfogadjak es ´ ´ az lett a remeny´ ´ ´ ´ szellemevel. Ezaltal a szellemi Izrael tagjaiva valtak, es ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ seguk, hogy kiralyokkent es papokkent uralkodhatnak majd a messiasi ˝ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ Kiralysagban (Jel 5:9, 10). Idovel ez a kulonleges lehetoseg a szamariaiak ´ ´ a nem zsidok ´ elott ˝ is megnyılt. ´ es Mit tanulhatnak ma a keresztenyek a ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ ˝ 33 punkosdjen lezajlott jelentosegteljes esemenyekbol?

´ ¨ „Mindnyajan egyutt voltak ugyanazon a helyen” (Cselekedetek 2:1–4) ´ ¨ ¨ ulbel ¨ ¨ 120 tagja volt a megalakulasa´ 4 A kereszteny gyulekezetnek kor ul ´ ´ ¨ ´ kor. A tanıtvanyok „mindnyajan egyutt voltak ugyanazon a helyen”, egy ´ ´ felkenettek szent szellemmel (Csel 2:1). A nap veg ´ e´ felso˝ helyisegben, es ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ re a gyulekezet mar tobb ezer megkeresztelt tagot szamlalt. Es ez meg ´ ma is folyamatosan csak a kezdet volt. Az akkor megalakult szervezet meg ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ oss ¨ eg, ´ a modern ´ novekszik! Igen, egy istenfelo ferfiakbol es nokbol allo´ koz ´ ¨ ´ ´ kori kereszteny gyulekezet az, mely ennek a vilagrendszernek a befejezese ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ elott ’a kiralysagnak ezt a jo hıret predikalja az egesz lakott foldon tanu´ ´ ´ sagul minden nemzetnek’ (Mate 24:14). ´ ´ ¨ ´ ˝ ıtse A kereszteny gyulekezet rendeltetese emellett az volt, hogy eros a ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ tagjai szellemiseget, eloszor a felkenteket, kesobb pedig mar a ’mas ju´ ´ is (Jan ´ ´ ´ ´ 10:16). Pal ´ a romai hoket’ keresztenyeknek ırt leveleben kifejezte, ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ mennyire ertekeli azt a kolcsonos tamogatast, melyet a kereszteny gyule´ ´ ´ ´ kezet tagjai nyujtanak egymasnak: „vagyakozom latni benneteket, hogy 5

´ ˝ ´ ´ ´ 1 Lasd a „Kik voltak a prozelitak” cımu kiemelt reszt a 27. oldalon. ´ 4. Miert mondhatjuk, ˝ ˝ ¨ bol fejlodott ki, amely ´ asoknak ´ 5. Milyen ald ´ is, es ma is?

´ ¨ ´ ¨ hogy a modern kori kereszteny gyulekezet abbol a gyulekezet33-ban alakult meg ? ¨ ´ ¨ ˝ ´ orvendhettek a kereszteny gyulekezet tagjai az elso szazadban

„BE TELTEK SZ ENT SZ ELLEMMEL”

23

´ ´ ´ ıt´ asotokra; ´ adhassak nektek valami szellemi ajand ekot a megszilard vagy ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ inkabb, hogy kolcsonosen batorıtsuk egymast a hitunk altal, ti engem a ´ ´ pedig titeket az enyem ´ ´ ´ tietek, en altal” (Roma 1:11, 12). ´ ¨ ´ ´ 6 A kereszteny gyulekezetnek ma ugyanazok a celjai, mint az elso˝ szazad´ ´ ´ ´ ´ ´ ban. Jezus egy kihıvasokkal teli, ugyanakkor izgalmas es erdekes munkat ´ ´ ´ ´ ´ adott a tanıtvanyainak. Ezt mondta nekik: „tegyetek tanıtvannya minden ˝ valo´ embereket, kereszteljetek ´ ˝ ´ ´ ´ nemzetbol meg oket az Atyanak, a Fiunak es ´ ´ ´ ´ ˝ ´ a szent szellemnek neveben, es tanıtsatok meg oket arra, hogy megtartsak ´ e´ 28:19, 20). mindazt, amit parancsoltam nektek” (Mat ´ kereszteny ´ ¨ Ma Jehova Tanui gyulekezete az a szerv, mely eleget tesz ´ ´ ¨ ¨ onf ¨ ele ´ anyanyel´ ennek a megbızatasnak. Termeszetesen nem konny u˝ kul ˝ ¨ vu emberekhez eljuttatni az uzenetet. Je´ megis ´ ¨ ´ hova Tanui tobb mint 400 nyelven JERUZSALEM ´ ´ ´ ˝ állıtj ´ ¨ ak elo a bibliai kiadvanyaikat. Ha aktıv – A JUDAIZMUS KOZPONTJA ´ ¨ ´ tagja vagy a kereszteny gyulekezetnek, es ´ ´ ´ ´ tanıt´ ´ ´ o´ es reszt veszel a Kiralys ag-pr edik al ¨ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ A Cselekedetek konyve elso nehany fejezevanykepzo munkaban, akkor minden okod ´ ´ ¨ ´ ¨ omre, ¨ ¨ ott ¨ tenek az esemenyei tobbnyire Jeruzsalemben megvan az or hiszen a koz a vi´ ´ ´ ´ ¨ ´ ember koz ¨ ott ¨ vagy, akiknek jatszodnak. Ez a varos Judea kozponti hegyszonylag keves ´ ¨ ¨ ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ vonulatan fekszik, a Foldkozi-tengertol korulkivaltsagukban all ma a foldon alapos ta¨ ´ ´ ´ ´ ol! ˝ ´ belul 55 kilometerre keletre. I. e. 1070-ben nuskod ast vegezni Jehova never ´ ´ ´ ˝ ˝ David kiraly bevette az itt levo Sion-hegy ero´ ´ ¨ ¨ 8 ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ Hogy segıtsen kitartanod, es az orodıtmenyet. A kore epult varos lett az okori Izra¨ ˝ ´ agos ´ ˝ ´ modet is megorizned ebben a vals el fovarosa. ˝ ´ ˝ ´ idoszakban, Jehova egy vilagmeretu test˝ A Sion-hegytol nem messze magasodik ´ ´ ´ ´ ´ ´ ezt ırta veris eggel ajand ekozott meg. Pal ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ Morija hegye. Az osi zsido hagyomany szerint a heber keresztenyeknek: „figyeljunk egy´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ jo´ cselekedetekre ´ itt kıserelte meg Abraham felaldozni Izsakot masra a szeretetre es ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ es ´ ´ 1900 evvel a Cselekedetek konyveben leırt valo´ oszt onz vegett, nem hagyva fel ´ ˝ ´ ´ ˝ es ´ unkkel, ¨ ´ ´ esemenyek elott. Amikor Salamon felepıtette egybegyul mint szokasuk neme˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ rajta az elso templomot Jehovanak, Morija helyeknek, hanem batorıtva egymast, espe´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ inkabb, ´ ´ gye a varos reszeve valt, az epulet pedig a zsidig annal minel inkabb kozeled´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ do kozelet es imadat kozpontja lett. ni latjatok azt a napot” (Heb 10:24, 25). ˝ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ a kereszteny ´ ¨ ´ ol A hithu zsidok a fold minden reszerol Azert kaptuk Jehovat gyu¨ ˝ ´ ´ ´ lekezetet, hogy batorıthassunk masokat, rendszeresen osszegyultek Jehova templo´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ masok ´ ´ es is bator ıthassanak minket. Mamanal, hogy aldozatokat ajanljanak fel, imad¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ radj kozel a szellemi testvereidhez es testjak Istent, es megtartsak az evszakokhoz ´ oidhez. ˝ ¨ ´ ´ ¨ vern Soha ne mulassz el egyetlen kapcsolodo unnepeket, osszhangban Isten ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ kereszteny osszejovetelt sem, ahol egyutt parancsolataval: „Evente haromszor jelenjen ¨ ´ ¨ ¨ lehetsz veluk! meg minden ferfi kozuled Jehova, a te Iste˝ ˝ ´ ned elott azon a helyen, melyet O kivalaszt” ´ ´ ¨ 6–7. Hogyan teljesıti ma a kereszteny gyulekezet ´ ´ ´ ´ ´ hogy predik ´ (5Moz 16:16). Jeruzsalem a Nagy Szanhedrin Jezusnak azt a parancsat, aljon min´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ den nemzetnek? – a zsido legfelsobb bırosag es nemzeti koz´ ´ ´ ´ ¨ ´ asban ´ 8. Milyen ald van resze a gyulekezet minigazgatasi tanacs – szekhelye is volt. 7

´ den tagjanak?

´ ˝ ´ ROMA – EGY BIRODALOM F OVAROSA

˝ Abban az idoben, amikor a Cselekede¨ ´ ´ ´ ´ ´ tek konyvenek esemenyei jatszodtak, Roma ´ ´ volt a vilag legnagyobb es politikailag legfon´ ˝ ´ tosabb varosa. Egy olyan birodalom fovarosa ¨ ´ ´ volt, melynek a terulete fenykoraban Britan´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ niatol Eszak-Afrikaig es az Atlanti-oceantol a ¨ ¨ Perzsa-obolig terjedt. ´ ´ ´ ´ Roma a kulturak, rasszok, nyelvek es ba´ ´ ´ bonak olvasztotegelye volt. A gondosan kar´ ´ ´ bantartott uthalozaton a birodalom minden ´ ´ ´ ´ ´ ˝ zugabol erkeztek utazok es kereskedok. A for´ ¨ ˝ galmas kereskedelmi utvonalakon kozlekedo ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ hajok a kozeli Ostia kikotojeben raktak le a ´ ´ ´ ´ ´ Romanak szant elelmiszereket es luxuscikkeket. ´ ´ ´ ¨ Az i. sz. I. szazadra mar joval tobb mint egy´ ´ ´ ´ ´ millioan laktak Romaban. A lakossagnak ugy ¨ ¨ ´ ´ ˝ a fele rabszolga volt. Voltak koztuk elıtelt bu¨ ˝ ¨ nozok; gyerekek, akiket a szuleik eladtak vagy ´ ´ ´ magukra hagytak; es rabok, akiket a romai le´ ´ ´ ´ giok a hadjarataik soran ejtettek foglyul. A Ro´ ´ ¨ ¨ maba hurcolt rabszolgak kozott voltak azok a ´ ´ ´ zsidok is, akiket a romai hadvezer, Pompeius ´ vitt magaval i. e. 63-ban, amikor bevette Jeru´ zsalemet. ´ ¨ A szabad polgarok zome nincstelen volt, ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ es allami segelybol elt, zsufolt, tobbemele´ ´ ´ tes hazakban. Ugyanakkor a csaszarok a vala´ ˝ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ha letezo legpompasabb kozepuleteket epıt´ ˝ ´ ´ ´ tettek fel a fovaros dıszeikent. Ilyenek voltak a ´ ´ ´ szınhazak, es a hatalmas stadionok is, ahol ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ sokfele latvanyossag varta a tomeget, peldaul ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ szınpadi eloadasok, gladiatori jatekok es ko´ ´ csiversenyek – mind ingyen a nep szorakozta´ ´ tasara.

´ ˝ „Mindenki a maga nyelven hallotta oket ´ beszelni” (Cselekedetek 2:5–13) ´ ¨ ´ 9 Kepzelhetj uk, milyen nagy izgatottsag ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es kıvancsisag fogta el a zsidokbol es pro´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ o´ tomeget zelitakb ol all 33 punkosdjen. ´ ´ ˝ Valoszınuleg volt egy olyan nyelv, melyet ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ a legtobbjuk ertett, talan a gorog vagy a ´ heber. Most azonban „mindenki a maga ´ ´ ´ ´ nyelven hallotta [a tanıtvanyokat] beszelni” (Csel 2:6). Az embereket biztosan meg¨ on ¨ halljak ´ a hatotta, hogy az anyanyelvuk ´ ´ ´ ´ jo hırt. Termeszetesen ma a keresztenyek ´ ´ an ´ nem kepesek csoda utj idegen nyel´ ´ veken beszelni, de sokuk kesz arra, hogy ´ ´ u˝ embernek ´ mindenfele nemzetiseg predi¨ ´ ´ ´ kalja a Kiralysag-uzenetet. Mit tesznek ´ ´ ennek erdek eben? Megtanulnak egy nyel´ ¨ ¨ vet, es egy kozeli idegen nyelvu˝ gyuleke´ ¨ ¨ ´ ´ zetet tamogatnak, vagy akar meg kulfold¨ ¨ re is elkoltoznek. Az a tapasztalatuk, hogy ˝ ´ ´ ki, amit csisok emberbol elismerest valt ´ nalnak. ´ aul ´ ´ ´ 10 Christine peld 7 masik Tanuval ¨ ´ ´ egyutt elvegzett egy gudzsarati nyelvtanfo¨ ´ lyamot. Amikor osszefutott egy gudzsarati ˝ ´ ´ anyanyelvu munkatarsaval, ezen a nyelven ¨ oz ¨ olte ¨ ˝ A fiatal nore ˝ ´ udv ot. ez nagy hatas´ ´ sal volt, es tudni akarta, hogy miert tanul˝ ´ nyelvet. Ez lehetoja Christine a gudzsarati ´ ´ ´ seget adott Christine-nek a tanuskodasra. ˝ ´ ´ A munkatarsn oje utana ezt mondta neki: ´ ´ „Egyetlen mas vallas sem biztatna´ a tagja´ nyelv megtanulas ´ ara. ´ it egy ilyen nehez ¨ ¨ ´ Onoknek tenyleg valami fontos mondani´ valojuk lehet.”

´ ´ Termeszetesen nincs mindnyajunknak ˝ ´ lehetosege megtanulni egy idegen nyelvet. ´ ´ ulhet ¨ ¨ Ennek ellenere felkesz unk arra, hogy ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ol kulfoldieknek is predikaljuk a Kiralys agr ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ szolo uzenetet. Hogyan tudunk nekik predikalni? Peldaul a Jo hır minden ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ embernek cımu fuzet segıtsegevel. Ebben a kiadvanyban egy rovid uze11

´ ´ ´ ´ ´ ´ 9 –10. Mire keszek sokan annak erdekeben, hogy elvihessek a jo hırt azoknak, ´ ´ akik mas nyelvet beszelnek? ¨ ´ ´ ˝ ¨ ´ a Jo´ hır´ minden embernek cım 11. Hogyan vehetjuk jo hasznat u fuzetnek?

„BE TELTEK SZ ENT SZ ELLEMMEL”

25

´ nyelven. Lassuk, ´ jo´ hasznat ´ ´ masok ´ net olvashato´ sokfele hogyan vettek a ¨ ¨ ´ ´ ´ fuzetnek. Nem sokkal azutan, hogy a fuzet megjelent, egy Tanu-csalad ´ ´ ´ meglatogatott harom nemzeti parkot. A parkokban talalkoztak indiaiak´ ´ ´ ¨ ´ kal, hollandokkal, pakisztaniakkal es filippınokkal. „Noha mindegyikuk ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ beszelt valamennyire angolul – meseli a ferj –, lenyugozte oket, amikor ¨ ¨ on, ¨ vegt ´ ere ´ is sok ezer kilo´ nyelvuk megmutattuk nekik az uzenetet a sajat ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ meterre voltak az otthonuktol. Vilagossa valt elottuk, hogy a munkan´ ´ ¨ ´ ´ ´ kat vilagmeretekben vegezzuk, es egysege´ ´ ´ sek vagyunk.” A ZSIDOK ME ZOPOTAMIABAN

´ ´ „Peter . . . felallt” (Cselekedetek 2:14–37) ´ ´ ´ 12 „Peter . . . felallt”, hogy a soknemzetise˝ ¨ ´ gu tomeghez szoljon (Csel 2:14). Azok, akik ´ megerthet´ ´ a magyarazat ´ ´ ol figyeltek ra, ab ´ ´ ´ ´ as ´ tek, hogy a tanıtvanyok a nyelveken szol ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ termeszetfolotti kepesseget Istentol kaptak, ´ ezzel Joel ´ egyik prof ´ eci ´ aja ´ es teljesedett be: ¨ ¨ ´ „kitoltom az en szellememet mindenfajta ´ 2:28). Mielott ˝ Jezus ´ testre” (Joel felment az ´ ´ ´ ´ égbe, ezt ıg ´ erte a tanıtvanyainak: „kerni fo´ ˝ ´ ´ ´ gom az Atyat, es masik segıtot ad nektek”, ´ ˝ majd elmondta, hogy ez a segıto a ’szellem’ ´ lesz (Jan 14:16, 17). ´ ´ ´ Peter hatarozott szavakkal zarta a ´ ´ ´ mondanivalojat: „Tudja meg hat Izrael ´ ´ ´ ´ ´ egesz haza bizonyossaggal, hogy Urra´ is, es ˝ ´ ´ Krisztussa is tette ot az Isten: azt a Je´ zust, akit ti oszlopra feszıtettetek” (Csel ´ ´ ´ ag ´ ´ ab ´ ol 2:36). Termeszetesen Peter hallgatos ¨ ´ a legtobben nem voltak szemelyesen je´ ´ ´ ´ len, amikor Jezust kınoszlopra feszıtettek. ´ ´ ˝ ´ Am a nemzet mint egesz felelos volt a hala´ ´ ´ ´ ´ laert. Peter megis tisztelettel beszelt a zsi´ ag ´ megprob ´ alta ´ ´ ahoz, ´ ´ do´ hallgatos es elerni ´ ´ ´ ¨ ´ a szıvuket. Nem az volt a celja, hogy elıtelje ´ ˝ ´ oket, hanem hogy segıtsen nekik megbanni 13

´ ´ ´ ´ 12. a) Hogyan sejttette Joel profeciaja, hogy egy ´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ¨ termeszetfolotti esemeny fog tortenni 33 pun¨ ´ ´ ´ ´ kosdjen? b) Miert lehetett arra szamıtani, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Joel profeciaja meg az elso szazadban be fog teljesedni? ¨ ´ ´ 13 –14. Hogyan torekedett Peter arra, hogy eler´ ´ ´ ´ ´ ´ je a hallgatosaga szıvet, es hogyan utanozhatjuk ´ ´ ´ a peldaj at?

´ ES EGYIPTOMBAN

¨ ´ ¨ Egy tortenelmi konyv kijelenti: „Mezopo´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tamiaban, Mediaban es Babiloniaban eltek ´ azoknak a leszarmazottai, akiket annak ide´ ´ ´ ´ jen az asszırok es a babiloniaiak hurcoltak ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ fogsagba [Izrael] tıztorzs-kiralysagabol es a ju´ ´ ´ ¨ dai kiralysagbol” (Geschichte des judischen Volkes in Zeitalter Jesu Christi [Kr. e. 175 ´ – Kr. u. 135]). Az Ezsdras 2:64 szerint csak ´ ´ ´ 42 360 izraelita ferfi tert vissza Jeruzsalem´ ´ ´ be a felesegevel es a gyerekeivel a babiloni ´ ˝ ´ ˝ ¨ ´ szamuzetesbol. Ez i. e. 537-ben tortent. Jo´ ´ sephus Flavius azt ırja, hogy az i. sz. I. sza¨ ´ ´ ´ ´ ¨ zadban tobb tızezer zsido „elt Babilonia teru´ ´ ´ ¨ ¨ leten”. Az i. sz. III. es V. szazad kozott ezek ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ a zsido kozossegek megalkottak a Babiloniai ´ ˝ Talmudkent ismert muvet. ´ ´ ´ ´ Feljegyzesek allnak rendelkezesre arrol, ´ ´ hogy mar az i. e. VI. szazadban is – ha nem ˝ ´ ´ elobb – eltek zsidok Egyiptomban. Ebben ˝ ´ ´ ¨ az idoszakban adott at Jeremias egy uzenetet ´ ¨ ¨ ¨ azoknak a zsidoknak, akik Egyiptom kulonbo˝ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ zo reszein eltek, tobbek kozott Nofban, azaz ´ ´ Memfiszben is (Jer 44:1, Kaldi-Neovulga´ ´ ˝ ¨ ¨ ta). Valoszınu, hogy nagyon sokan koltoztek ki Egyiptomba a hellenisztikus korszakban. Jo´ ´ ˝ sephus azt ırja, hogy a zsidok Alexandria elso ¨ ¨ ˝ ´ ´ lakosai kozott voltak. Idovel egy egesz varos´ ´ ´ reszt megkaptak. Az i. sz. I. szazadban a zsido ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ıro, Philon azt allıtotta, hogy egymillio honfitar´ ´ ˝ ˝ ˝ sa el Egyiptom-szerte, „a Lıbia feloli lejtotol ´ ´ ´ Etiopia hataraig”.

26


˝ uket. ¨ ´ ´ ´ ´ nem. A szavai a bun Zokon vettek, amit Peter mondott? Egyaltal an ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ’szıven talaltak oket’, es ezt kerdeztek: „mit tegyunk?” Peter tiszteletteljes ´ ¨ ¨ szavainak biztosan szerepuk volt abban, hogy az uzenete sok ember szı´ ´ ´ ´ ´ vet elerte, es megbantak, amit tettek (Csel 2:37). ´ ´ ¨ ¨ ´ uk ¨ masok ´ ´ 14 Mi is torekedhet unk arra, hogy elerj szıvet, mint Peter. Nem ´ ´ ´ ´ ´ ´ kell a hazigazda minden egyes Iras-ellenes nezetet kiigazıtanunk. Jobb, ´ ¨ ´ ´ ha inkabb azokra a gondolatokra osszpontos ıtunk, amelyekben egyeter´ ¨ ¨ ¨ tunk vele. Ha ıgy teszunk, akkor siker ulni ´ ¨ ´ ´ fog tapintatosan erveln unk neki Isten SzaA KERESZ T ENYS EG PONTUSZBAN ´ ´ ´ vabol. Sok pelda mutatja, hogy amikor a ˝ ´ bibliai igazsagok ilyen megnyeroen vannak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Peter beszedet pontuszi zsidok is hallottak t alalva, a helyes sz ıv allapot u emberek nyi´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ 33 punkosdjen. Pontusz Kis-Azsia eszaki retottabbak r a. ´ ´ ˝ ¨ ˝ szen fekvo terulet volt (Csel 2:9). Ugy tunik, ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy nehany zsido magaval vitte a jo hırt a ha„Valamennyien keresztelkedjetek meg” ´ ´ ´ ˝ ´ zajaba, mivel Peter az elso leveleben, melyet (Cselekedetek 2:38–47) ´ ´ ´ ´ ˝ ´ a „szetszorodott”1 hıvoknek ırt, a pontuszia¨ all ¨ ´ o´ napon, 33 pun15 ´ ´ ´ ´ ˝ Ezen az egyedul kat is megszolıtja (1Pet 1:1). A levelebol kide¨ ´ ´ ¨ ´ ´ kosdjen Peter ezt mondta azoknak a zsirul, hogy ezeknek a keresztenyeknek ’banatot ´ ´ prozelitaknak, ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ doknak es akik hallgattak okoztak kulonfele probak’, melyek a hituk mi´ ´ ´ ´ ´ ast, ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ a szav ara: „Tan us ıtsatok megban es att ertek oket (1Pet 1:6). Valoszınuleg ellense´ ´ ¨ ¨ ´ ´ valamennyien keresztelkedjetek meg” (Csel geskedes es uldozes celpontjai voltak. ´ ´ ¨ ulbel ¨ ¨ 2:38). Ennek eredmenyek ent kor ul ´ ´ Az ifjabb Plinius – Bitınia es Pontusz 3000-en keresztelkedtek meg, minden bi´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ romai tartomany kormanyzoja – es Traianus ´ zonnyal a Jeruzsalemben vagy a korny e´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ csaszar kozti levelezes is betekintest nyujt ken talalhato tavakban.1 Vajon ez egy hir´ ´ ´ ¨ es ´ volt a resz ´ ukr ¨ ol? ˝ abba, hogy milyen hitprobakat kellett kiallnitelen meghozott dont ´ ´ ´ ´ ´ uk a pontuszi keresztenyeknek. Plinius levelePrecedenst allıt ez az eset a bibliatanulma´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ben, melyet Pontuszbol ırt i. sz. 112 tajan, nyozoknak es a kereszteny szulok gyerme´ ´ ´ ´ az all, hogy a keresztenyseg „ragalya” nemkeinek, hogy elhamarkodottan megkeresz˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ fel sem kesz ´ ultek ¨ tol, kortol es rangtol fuggetlenul mindenkit telkedjenek, mikor meg ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ veszelyeztet. Plinius lehetoseget adott a kera? Mi sem all tavolabb az igazsagtol! ´ ´ ´ ¨ ´ ´ reszteny vadlottaknak, hogy megtagadjak a Ne feledjuk, hogy azok a zsidok es proze¨ ¨ ¨ ´ ´ hituket, akik pedig erre nem voltak hajlanlitak, akik punk osd napjan megkeresztel´ ´ ´ ´ ´ Isdok, azokat kivegeztette. Aki karomolta Kriszkedtek, szorgalmasan tanulm anyozt ak ´ ´ ´ ´ tust, vagy elmondott egy imat az isteneknek ten Szavat, es egy olyan nep tagjai voltak, ´ vagy Traianus szobranak, azt szabadon en¨ ´ ´ ´ ´ 1 Osszehasonlıtask eppen: 1993. augusztus 7-en gedte. Plinius elismerte, hogy „az igazi keresz´ ¨ ´ az uk´ ´ ´ ´ ´ Jehova Tanui nemzetkozi kongresszusan ´ tenyek ilyesmire allıtolag semmi aron sem rajnai Kijevben 7402 szemely keresztelkedett meg ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ kenyszerıthetok”. hat medenceben. A keresztelkedes ketto es negyed ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 1 A „szetszorodott”-nak fordıtott kifejezes egy olyan go¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ rog szobol szarmazik, melynek jelentese: ’a diaszporabol ´ ´ ´ ´ ´ ¨ valo’. Ennek a szonak az ıze a zsidosagot juttatja eszunk˝ ´ ¨ ¨ be, ami azt mutatja, hogy az elso megtertek kozul sokan a ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ zsido kozossegekbol szarmaztak.

´ ´ ´ tartott. oran at

´ ´ ´ ´ ´ ´ 15. a) Mire szolıtotta fel Peter a hallgatosagot, es ´ hogyan reagaltak? b) Hogy lehet az, hogy azok ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ Peter kozul, akik hallottak beszedet, tobb ezren ´ ´ ´ meg aznap keszen alltak arra, hogy megkeresztelkedjenek?

´ KIK VOLTAK A PROZELITAK?

´ eleve Jehovanak ´ mely mar volt szentel´ ´ ´ ´ ´ ve. Mar bizonyıtottak a buzgalmukat, neha´ ´ ´ nyan peldaul azzal, hogy megtettek a hosz´ szu´ utat azert, hogy jelen lehessenek ezen ´ ¨ ´ elfoaz evente megtartott unnepen. Miutan ˝ ´ ´ gadtak az alapveto igazsagokat, melyek ´ ´ ´ ´ Jezus Krisztusnak az Isten szand ekaban ¨ ¨ ´ ´ betoltott szerepevel kapcsolatosak, keszek ´ ´ voltak folytatni az Istennek vegzett szolga´ latukat, csak most mar mint Krisztus meg¨ ˝ keresztelt kovet oi. ´ hogy Jehova ald ´ asa ´ 16 Nem vitas, nyugo´ dott ezeken az embereken. A beszamol o´ ezt ´ ´ ˝ ´ ¨ ırja: „Mindazok, akik hıvokke lettek, egyutt ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ voltak, es mindenuk kozos volt, es eladtak ´ javaikat meg tulajdonaikat, a bevetelt pedig ´ ´ mindenkinek, aszerint hogy szetosztott ak ¨ ege” ´ kinek mire volt szuks (Csel 2:44, 45).1 ´ ´ teszi, ha uta´ Minden igaz kereszteny jol ´ nozza ezeknek a keresztenyeknek a szere´ es ´ onfel ¨ ´ ´ tetet aldoz o´ szellemet.

´ ´ ´ ´ ´ „Zsidok es prozelitak egyarant” hallottak ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ Petert predikalni 33 punkosdjen (Csel 2:10). ´ Nikolausz, egy ’antiokiai prozelita’ volt az ´ egyike azoknak a ferfiaknak, akiket megfele˝ ´ lonek tartottak arra, hogy kinevezzek egy ¨ ´ ´ ´ „szukseges tevekenysegre”, nevezetesen az ´ ´ ´ eledel naponkenti kiosztasara (Csel 6:3–5). ´ ´ ´ ´ ´ A prozelitak olyan nem zsido szarmazasu ´ ´ emberek voltak, akik attertek a judaizmusra. Ezeket az embereket minden tekintet´ ´ ´ ben zsidoknak tartottak, mivel elfogadtak Iz´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ rael Istenet es Torvenyet, minden mas istentol ¨ ¨ ´ ´ ´ elfordultak, korulmetelkedtek (a ferfiak), es ´ csatlakoztak Izrael nemzetehez. ´ Amikor i. e. 537-ben szabadon engedtek ´ ´ ˝ ´ ˝ a zsidokat a babiloni szamuzetesbol, so˝ ´ ´ kuk Izraeltol tavol telepedett le, de tovabb˝ ´ ra is a judaizmust gyakorolta. Ebbol kifolyo´ ´ ¨ ´ ´ lag az egesz okori Kozel-Keleten, es azon tul is ´ ´ megismerkedtek az emberek a zsido vallas´ ´ ´ ´ ´ ´ sal. Az okori ırok, mint peldaul Horatius es ´ ´ ´ ´ ´ Seneca, tanusıtjak az ırasaikban, hogy sok or´ szagban rengeteg embernek szimpatikus volt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a zsido kultura es vallas, es prozelitakkent ¨ ¨ ´ csatlakoztak a kozossegeikhez.

˝ egy szemely ´ atadja ´ et ´ Je´ Mielott az elet ´ ¨ ´ est ´ ´ hovanak, es megkeresztelkedik, tobb lep is meg kell tennie. Ismeretet kell szerez´ (Jan ´ ol ´ 17:3). Hitet kell kinie Isten Szavab ´ ´ at, ´ ´ fejlesztenie, es meg kell bannia a multj ˝oszinten ´ sajnalva ´ a helytelen tetteit (Csel ´ ´ ´ 3:19). Azutan meg kell ternie, azaz hatat ´ ´ ´ ´ ´ kell fordıtania a korabbi eletenek, es helye¨ ´ sen kell cselekednie, Isten akarataval ossz´ ´ eseket ´ ¨ ˝ ´ az hangban (Roma 12:2; Ef 4:23, 24). Ezeket a lep kovet oen adja at életet ´ Istennek imaban, és keresztelkedik meg (Mat ´ 3:21). ´ ´ e´ 16:24; 1Pet ´ Jezus ´ ´ ´ magad Istennek, es 18 Te atadtad mar Krisztus megkeresztelt ta´ ´ ´ ˝ eg ´ nyılt ´ ´ nıtvanya vagy? Ha igen, halas lehetsz, mert egy ragyogo´ lehetos ˝ ˝ ´ ´ ´ meg elotted: azokhoz az elso szazadi keresztenyekhez hasonloan, akik be˝ ¨ ´ teltek szent szellemmel, te is nagyszer u eszkoz lehetsz Jehova kezeben, ´ ´ ˝ ´ amint alaposan tanuskodsz, es cselekszed az o akaratat! 17

´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 1 Ez csak egy atmeneti intezkedes volt, melyre azert volt szukseg, mert a Jeruzsalembe ´ ´ ´ ´ ´ latogat ok ott maradtak meg egy ideig, hogy jobban megertsek a szellemi dolgokat. Az ¨ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ onk adakozas entes alapon folyt, es nem tevesztendo ossze semmilyen kommunista ´ iranyzattal sem (Csel 5:1–4). ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 16. Hogyan nyilvanult meg az elso szazadi keresztenyek onfelaldoz o szelleme? ´ ´ ´ ˝ 17. Milyen lepeseket kell megtennie egy szemelynek, mielott megkeresztelkedhet? ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 18. Milyen lehetoseg all nyitva Jezus megkeresztelt tanıtvanyai elott?

4. FEJEZET

´ ´ ˝ „Iskolazatlan es egyszeru emberek” ´ ´ ´ ´ Jehova megaldja az apostolokat a batorsagukert ´ A Cselekedetek 3:1–5:11 alapjan ´ ´ ´ ¨ ´ Az istenfel ´ o˝ zsidok´ A DELUTANI napfeny beragyogja a templom ter ulet et. ´ ´ ´ ´ nak es Krisztus tanıtvanyainak sokasaga mind ide igyekszik. Hamarosan ˝ ´ aja’1 ¨ ´ ´ Janos ´ ´ or ´ ´ kezdodik ’az imadkoz as (Csel 2:46; 3:1). A tomegben Peter es ´ ´ ´ ´ ´ ´ a Szepnek nevezett impozans templomajto fele probal haladni, melynek ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ be. A beszelget ´ szarnyait fenyes korintuszi sargar ezzel vontak esek moraja´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ bol es a csoszogo leptek zajabol kihallatszik, amint egy kozepkor u koldus, ´ ´ ¨ ´ et ´ ol ˝ fogva rokkant ferfi ´ kereget alamizsnat (Csel 3:2; 4:22). egy szulet es ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 2 Ahogy Peter es Janos kozelebb er, a koldus ujra belekezd a szokasos ke´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ regetesebe. Az apostolok megallnak, es a koldus remenykedve rajuk nez. Pe¨ ¨ ´ ter ezt mondja neki: „Ezustom es aranyam nincsen, de amim van, azt adom ´ ´ ´ ´ areti ´ ´ neked: a naz Jezus Krisztus neveben, jarj!” Ekkor Peter megfogja a rok´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ kant ferfi kezet, az pedig – eloszor eleteben – felall! (Csel 3:6, 7). El tudod ´ ˝ amint ´ ´ kepzelni, mennyire amulatba ejti ez az embereket? Latod magad elott, ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ a ferfi huledezve nezi a meggyogyıtott labait, es megteszi elso bizonytalan ´ ´ hangosan dicseri ´ Istent! ´ lepteit? Nem csoda, hogy ugrandozni kezd, es ´ ´ Janoshoz, ´ Az elragadtatott emberek odarohannak Peterhez es akik Sa´ ´ ´ ´ ´ lamon oszlopcsarnokaban vannak. Itt, ahol korabban maga Jezus allt es ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ tanıtott, Peter elmondja nekik a tortentek igazi jelentoseget (Jan 10:23). ´ ´ ˝ eget ´ ´ ´ a tobbi ¨ ´ Egy olyan lehetos kınal fel a korabban rokkant ferfinak es em´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ bernek, amely ertekesebb az ezustnel es az aranynal. Ez egy ajand ek, ¨ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ mely sokkal tobb annal, mint hogy visszakapjak az egeszseguket. Leheto´ ¨ ¨ ´ ´ seget kapnak arra, hogy megbanjak a helytelen tetteiket, eltoroltessenek a ´ ´ ˝ ozvet ¨ ˝ ´ Jezus ´ ¨ ˝ legyenek, akit Jehova ’az elet Fok ıbuneik, es Krisztus kovet oi ˝ ´ tojenek’ nevezett ki (Csel 3:15). ´ ¨ ´ ´ eb ´ ol, ˝ es ´ most 4 Milyen rendkıvuli nap! Egy ember meggyogyult a betegseg ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ mar tud jarni. Ezreknek kınaltak fel annak a lehetoseget, hogy szelle3

´ ´ az imakat ´ ´ ´ asakor ´ ´ Az esti 1 A templomnal a reggeli es az esti aldozatok felajanl mondtak. ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ harom ´ aldozat ’a kilencedik oraban’ volt, azaz delutan ora korul. ´ ´ ´ ´ ´ ´ hajtott vegre ´ 1– 2. Milyen csodat Peter es Janos a templomajtonal? ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 3. Mi az az egyedulallo ajandek, melyet megkaphatott a korabban rokkant ferfi, ´ ¨ es a tobbi ember is? ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 4. a) Milyen osszetuzes volt kibontakozoban a csoda utjan tortent gyogyıtas miatt? ´ ´ ´ ´ b) Melyik ket kerdesre fogjuk megkapni a valaszt? 28

´ ´ ˝ „ISKOL AZ ATL AN E S EGYSZ ER U EMBEREK”

´ ´ ´ ´ ıgy ´ on ´ jarhassanak ´ mi ertelemben meggyogyuljanak, es Istenhez melt (Kol ´ ¨ ˝ ´ ´ 1:9, 10). A nap esemenyei miatt egy osszetuzes is kibontakozoban volt ´ ´ ¨ ˝ es ´ a hatalommal bır ´ ¨ ott. ¨ Ez utobbiak ´ ´ Krisztus lojalis kovet oi o szemelyek koz ´ ´ ´ ´ elerni, azt akartak hogy a tanıtvanyok ne tudjanak eleget tenni annak a pa´ ´ ´ ´ szol ´ o´ ´ ak ´ a Kiralys ´ ´ ol rancsnak, melyet Jezustol kaptak, hogy predik alj agr üzenetet (Csel 1:8). Mit tanulhatunk Peter ´ és Janos ´ ´ ´ ´ ´ magatartasabol, es ab´ amilyen modszerekkel ´ ´ ´ ´ ezek az „iskolazatlan bol, tanuskodtak a sokasagnak ´ és egyszer u˝ emberek”? (Csel 4:13).1 Es ˝ ´ hogyan utanozhatjuk oket, valamint ´ ´ ¨ ´ ´ assal? ´ a tobbi tanıtvanyt abban, ahogyan szembeneztek az ellenall

´ ˝ Nem „a sajat eronkkel” (Cselekedetek 3:11–26) ´ ´ Janos ´ ´ anyan ¨ ´ ´ ´ ele,´ hogy tudta, hogy neh ´ 5 Peter es ugy allt ki a sokasag ko´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ zuluk nem sokkal korabban Jezus megfeszıteset koveteltek (Mark 15:8–15; ´ ´ ´ ´ Csel 3:13–15). Milyen batran jelentette ki Peter, hogy a rokkant ferfi Jezus ´ ´ ´ ´ ´ ´ neveben gyogyult meg! Nem hıgıtotta fel az igazsagot. Nyıltan kimondta, ´ bunr ˝ eszesek ´ ´ ´ aban. ´ hogy a hallgatoi voltak Jezus halal Ugyanakkor nem ´ ´ ´ ´ neheztelt rajuk, hiszen ’tudatlansagbol cselekedtek’ (Csel 3:17). Ugy be´ ´ hozzajuk, ´ ´ ´ a Kiralys ¨ ´ ´ ´ uzenet buzdıto´ szelt mintha a testverei lennenek, es ag´ ˝ ´ ´ ´ reszeit emelte ki nekik. Ha megbanjak a buneiket, es hisznek Krisztus¨ ul ¨ es ´ idoszakait’ ˝ ¨ ´ ban, Jehova a ’felud hozza el szamukra (Csel 3:19). Nekunk ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ˝ ´ is batran es nyıltan kell beszelnunk Isten kozelgo ıteleterol. Ugyanakkor ´ ´ ˝ ¨ soha sem szabad tapintatlannak, nyersnek vagy ıtelkez onek lennunk. In˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kabb leendo testvereket lassunk azokban, akiknek predikalunk, es ugyan´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ki. ´ ´ uzenet ugy, ahogy Peter, mi is a Kiralys agbuzdıto´ reszeit emeljuk ´ ´ a csodatet´ 6 Az apostolok szereny emberek voltak. Nem vartak elismerest ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ meredtek tert, melyet veghezvittek. Peter ezt kerdezte az ott levoktol: „miert ´ ˝ ´ uk ¨ ´ ´ ´ ´ rank ugy, mintha a sajat eronkkel vagy Isten iranti odaadasunkkal ert ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ volna el, hogy o jarjon?” (Csel 3:12). Peter es a tobbi apostol egyarant tiszta´ ´ ´ ´ ban voltak vele, hogy barmilyen jo dolgot vigyenek is veghez a szolgalatuk ´ ¨ onhet ¨ ´ ´ hat ´ ´ mindesoran, az Isten erejenek kosz o,˝ nem a magukenak. Ezert ´ ´ ´ ´ ´ ´ nert, amit tettek, szerenyen Jehovanak es Jezusnak adtak dicseretet. ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ o´ munka´ 7 Nekunk is szerenyeknek kell lennunk a Kiralys ag-pr edik al ´ ´ ban. Persze Isten szelleme a modern kori keresztenyeket nem teszi kepes´ ´ ´ ´ an ´ ıtsanak. ´ ıgy ¨ ´ se´ arra, hogy csoda utj gyogy De meg is segıthetunk az ´ ´ ˝ embereknek, hogy hinni tudjanak Istenben es Krisztusban, es ok is meg´ ´ ´ ´ ´ ´ az ajand ´ kaphassak ekot, melyet Peter kınalt fel a hallgatoinak: annak a ˝ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ lehetoseget, hogy megbocsatassanak a buneik, es feludulest talaljanak ´ ˝ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ 1 Lasd a „Peter – A halasz, akibol lenduletes apostol lett” cımu kiemelt reszt a 30. olda´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ lon, es a „Janos – A tanıtvany, akit Jezus szeretett” cımu kiemelt reszt a 33. oldalon. ´ ´ ¨ ´ 5. Mit tanulhatunk abbol, ahogyan Peter a tomeghez beszelt? ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6. Mibol latszik, hogy Peter es Janos alazatos es szereny volt? ´ ´ ´ ´ 7–8. a) Milyen ajand ekot kınalhatunk fel az embereknek? b) Hogyan teljesedik ma ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a ’minden dolog helyreallıtasarol’ szolo ıgeret?

29

´ ´ ˝ ¨ P E TER – A HAL ASZ, AKIB OL LENDULE TES APOSTOL LE T T

´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ A Szentırasban Peternek ot kulonfele neve van. ´ ¨ ¨ ˝ A heber neve Simeon, melynek a gorog megfelelo´ ´ ´ ´ je Simon, es ismert Peterkent is, melynek a semi ˝ ´ ´ ´ megfeleloje Kefas. Az apostolt Simon Peternek is ´ ´ ´ ´ ´ ´ nevezik, mely ket nevnek a kombinacioja (Mate ´ 10:2; 16:16; Jan 1:42; Csel 15:14). ´ ˝ ´ ´ ´ ´ Peter nos volt, es nala lakott az anyosa es a ´ ´ ´ testvere is (Mark 1:29–31). Halasz volt Betsai´ ´ daban, mely varos a Galileai-tenger ´ ´ ¨ ´ eszaki partjan terult el (Jan 1:44). ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ´ ´ Kesobb elkoltozott a Betsaidatol ´ ˝ nem messze levo Kapernaumba ´ ´ ´ (Luk 4:31, 38). Jezus Peter csonak´ ¨ jaban ult, amikor a Galileai-tenger ´ ¨ ˝ ´ partjan osszegyult sokasaghoz be´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ szelt. Kozvetlenul ezutan tortent, ´ ´ ´ ´ ´ hogy Jezus utasıtasara Peter csoda ´ ´ utjan rengeteg halat fogott. Ekkor ´ ´ ´ ´ felelmeben terdre esett, de Jezus ´ ´ ´ ´ ´ ıgy batorıtotta: „Ne felj! Mostantol ´ majd embereket fogsz ki elve” (Luk ´ ´ ´ 5:1–11). Peter a testverevel, And´ ´ ´ rassal, valamint Jakabbal es Janos´ ¨ ´ sal halaszott egyutt. Amikor Jezus ´ ˝ ¨ meghıvta oket, hogy legyenek a ko˝ ´ ´ vetoi, mind a negyen otthagytak a ´ ´ ´ ´ munkajukat, es vele tartottak (Mate ´ ´ ¨ ¨ 4:18–22; Mark 1:16–18). Peter a kozott a 12 sze´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ´ mely kozott volt, akiket Jezus korulbelul egy evvel ´ ˝ ¨ ¨ ´ kesobb „apostoloknak”, azaz ’elkuldotteknek’ va´ lasztott (Mark 3:13–16). ¨ ¨ ´ ´ ´ Kulonleges alkalmakkor Jezus Petert, Jakabot es ´ ´ ´ ´ ´ Janost vitte magaval. Jelen voltak Jezus elvaltoza´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sanal, lattak, amikor feltamasztotta Jairus lanyat, ´ ´ ´ valamint a Gecsemane-kertben is vele voltak, es ´ ´ ´ ´ osztoztak a banataban (Mate 17:1, 2; 26:36–46; ˝ ´ ´ Mark 5:22–24, 35–42; Luk 22:39–46). Ok har´ ´ ´ ´ ´ man es Andras voltak azok, akik megkerdeztek Je´ ´ ´ ˝ ´ zust a jelenletenek jelerol (Mark 13:1–4). ´ ˝ ´ ´ Peter oszinte ember volt, dinamikus, es neha ´ ˝ ˝ meggondolatlan. Ugy tunik, hogy sokszor o volt az ˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ elso a tanıtvanyok kozul, aki felszolalt. Az evange¨ ¨ ˝ liumokban tobbszor szerepelnek az o szavai, mint

¨ ´ ¨ ´ ¨ ´ a tobbi 11 apostole egyuttveve. Veluk ellentet´ ´ ´ ´ ben Peter sokat kerdezett (Mate 15:15; 18:21; ˝ ´ 19:27–29; Luk 12:41; Jan 13:36–38). O volt az, ´ ´ ´ aki nem akarta, hogy Jezus megmossa a labat, ´ ´ ´ ´ aztan amikor Jezus megdorgalta, kerte, hogy a ke´ ´ ´ ´ zet es a fejet is mossa meg! (Jan 13:5–10). ´ ˝ ´ ´ ´ ´ Peter az eroteljes erzesei miatt megprobalta ˝ ´ ´ meggyozni Jezust arrol, hogy nem fog szenved´ ´ ¨ ni, es nem fogjak megolni. Cser´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ benhagyta a jo ıtelokepessege, es ´ ´ ´ ´ ezert Jezus szigoruan helyreigazı´ ´ ´ ¨ totta (Mate 16:21–23). Jezus foldi ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ eletenek utolso ejszakajan Peter ki¨ jelentette, hogy ha a tobbi apostol ˝ mind megbotlik is, o nem fog soha. ´ ´ ´ Amikor Jezust letartoztattak az el´ ´ ´ ˝ lensegei, batran megvedte ot kard´ ´ ˝ ´ ˝ dal, es kesobb egeszen a fopap ´ ¨ ˝ ´ udvaraig kovette. Egy kis ido mul´ va viszont haromszor is megtagad´ ta Urat, majd amikor felismerte, ´ ´ ´ hogy mit tett, keservesen sırt (Mate 26:31–35, 51, 52, 69–75). ¨ ˝ ´ Roviddel azelott, hogy Jezus meg´ jelent Galileaban az apostolainak ´ ´ ´ ´ a feltamadasa utan, Peter bejelen´ ´ ¨ tette, hogy halaszni megy, es tobb ´ apostol is vele tartott. Amikor felismerte Jezust ¨ ´ ´ ´ a parton, rogvest beugrott a vızbe, es kiuszott ´ ´ ¨ ¨ hozza. Jezus halat sutott reggelire az apostolok´ ´ ´ ˝ nak, es megkerdezte Petertol, hogy jobban sze˝ ´ ˝ ¨ ˝ ´ reti-e ot „ezeknel”, azaz az elottuk levo halaknal. ´ ´ ´ Ezzel arra buzdıtotta Petert, hogy ne a halasza´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ tot valassza eletpalyajaul, hanem teljes idoben ko˝ ´ vesse ot (Jan 21:1–22). ´ ´ ´ I. sz. 62–64 tajan Peter Babilonban, a mai Irak ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ teruleten predikalta a jo hırt az ott elo nagysza´ ´ ´ ´ ´ mu zsido lakossagnak (1Pet 5:13). Itt ırta meg ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ az elso, es valoszınuleg a masodik ihletett levelet ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ is. Jezus felruhazta Petert ’a szukseges erovel a ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ korulmeteltek kozotti apostolsagra’ (Gal 2:8, 9). ´ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ´ Peter konyoruletesen es lenduletesen vegezte a ´ ´ ´ megbızatasat.


´ ´ ˝ eggel, ´ ´ valnak ´ al. ´ Minden evben ´ ´ Jehovan szazezrek elnek ezzel a lehetos es ´ ´ ´ Krisztus megkeresztelt tanıtvanyaiva. ´ eg, ´ hogy abban az idoben ˝ ´ unk, ¨ ´ ´ 8 Semmi kets el amelyre Peter ugy utalt, ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ hogy ’minden dolog helyreallıtasanak ideje’. 1914-ben letrejott a Kiralys ag ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ az egben, es ezzel beteljesedtek a profeciak, melyeket „Isten a regi idok´ ´ ´ ´ ´ ´ ben elt szent profetainak szaja altal” jelentett ki (Csel 3:21; Zsolt 110:1–3; ¨ ¨ ´ ˝ ott ¨ a fold ¨ on ¨ ´ ´ Dan 4:16, 17). Roviddel ezutan Krisztus felugyelet evel elkezdod ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ az igaz imadat helyreallıtasa. Mi lett ennek az eredmenye? Milliok elve´ ent. ´ ´ ´ anak ´ Levetetzik a szellemi paradicsomot Isten Kiralys ag az alattvaloik ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ tek a regi, romlott egyeniseguket, es feloltottek „az uj egyeniseget, amely ˝ Isten akarata szerint teremtetett” (Ef 4:22–24). Emberi erovel nem lehet´ ´ ´ ˝ ´ ´ csakis Isten szellemevel, seges veghezvinni ezt az elkepeszto munkat, mint ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ahogy a rokkant ferfi meggyogyıtasa is a szent szellem segıtsegevel tor´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ tent. Petert utanozva batran es ugyesen kell hasznalnunk Isten Szavat, ´ ´ ´ ´ amikor masokat tanıtunk. De barmilyen eredmenyesek vagyunk is ebben, ´ ´ ´ ´ ´ kepess nem a sajat egeinknek tulajdonıthato,´ hogy segıteni tudunk az em´ ´ ´ ´ ´ bereknek Krisztus tanıtvanyaiva valni, hanem Isten szellemenek.

´ ¨ „Nem hagyhatunk fel azzal, hogy beszeljunk” (Cselekedetek 4:1–22) ´ ´ ´ a korabban ´ ´ ujjongasa ´ ´ ´ ´ 9 Peter beszede es rokkant ferfi ugrandoz asa es ˝ ´ ´ nagy felbolydulast keltett. A templomorseg parancsnoka, aki a templom ´ ¨ ´ ´ a papi elolj ¨ ar ´ mind oda´ anak ´ ´ ok biztonsag a felugyelet evel volt megbızva, es ´ ´ ´ ´ szaladtak, hogy megnezzek, mi folyik ott. Ezek az emberek nyilvanval oan ´ ´ szadduceusok voltak, egy gazdag es politikailag befolyasos szekta tagjai, ´ ¨ ´ es ´ viszonyt Rom ´ aval. ´ a bek ´ akik arra torekedtek, hogy fenntartsak Elutası˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tottak a farizeusok hon szeretett szobeli torvenyet, es kigunyoltak a felta´ ´ ´ ´ ´ ´ ak, ´ hogy Peter ´ hitnezet es madas et.1 Milyen mergesek lehettek, amikor latt ´ ´ ´ ´ ´ Janos batran azt tanıtja a templomban, hogy Jezus feltamadt! ¨ os ¨ ellensegeik ´ ¨ onbe ¨ ´ Petert ´ ´ Janost, ´ ´ A duh bort vetettek es masnap pedig ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ a zsido legfelsobb bırosag ele hurcoltak oket. Ezeknek az elit uralkodok´ ´ ¨ ´ ˝ ´ nak a szemeben ez a ket apostol nem volt tobb „iskolazatlan es egyszer u” ´ ´ ´ embereknel, akiknek nincs joguk a templomban tanıtani, hiszen nem jar´ ´ ´ ´ ´ ´ tak egyetlen elismert vallasos iskolaba sem. Ugyanakkor a bıros ag csodal´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ kozott a nyıltsagukon es a meggyozo ervelesukon. Miert volt ennyire ered´ ´ ´ Janos? ¨ ¨ ott ¨ ´ ´ ´ ´ menyes Peter es Tobbek koz azert, mert korabban „Jezussal ´ ´ ´ ´ ´ voltak” (Csel 4:13). Az Uruk nem ugy tanıtott, mint az ırastudok, hanem ´ ´ ´ e´ 7:28, 29). ugy, mint akinek tenyleg van hatalma (Mat ´ ´ ´ ´ ´ ´ abba a predi11 A bıros ag arra utasıtotta az apostolokat, hogy hagyjak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kalast. Abban a tarsadalomban nagyon szigor uan vettek a bırosag rende´ ´ ´ any ¨ ´ ´ ´ ´ leteit. Alig neh hete, hogy ez a bıroi testulet ugy hatarozott, hogy Jezus 10

˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 1 Lasd „ A fopap es a papi eloljar ok” cımu kiemelt reszt a 34. oldalon. ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ 9 –11. a) Mit tettek a zsido vezetok Peter es Janos uzenete hallatan? b) Miben voltak ´ hatarozottak az apostolok?

31

32


´ ´ ´ ´ o´ a halalra” ´ ´ Janos „melt (Mate´ 26:59–66). Peter es azonban nem ijedtek ´ ´ ´ befomeg. Batran, de tisztelettel ezt mondtak ezeknek a gazdag, tanult es ´ ´ ´ ´ ´ lyasos embereknek: „Hogy igazsagos-e az Isten szemeben inkabb ratok ´ ´ ´ ´ hallgatni, semmint az Istenre, ıteljetek meg magatok. Am ami minket illet, ´ ´ unk ¨ ´ amiket lattunk ´ halnem hagyhatunk fel azzal, hogy beszelj azokrol, es lottunk” (Csel 4:19, 20). ´ 12 Te is ilyen bator vagy? Mi az elso˝ gondolatod, amikor egy gazdag, ´ ´ ˝ eged ´ ´ ´ tanult vagy befolyasos szemelynek van lehetos tanuskodni? Mit er´ zel, amikor egy csaladtagod, egy osz´ ´ ´ talytarsad vagy egy munkatarsad ´ kigunyol a hited miatt? Megijedsz? ´ ¨ tudsz kerekedni az er´ Ne aggodj, felul ´ ´ ¨ ¨ zeseiden. Amikor Jezus a foldon volt, ´ megtanıtotta az apostolainak, hogy ´ ´ ´ tisztehogyan vedhetik meg batran es ´ ´ ¨ letteljesen a hituket (Mate 10:11–18). ´ ´ ´ ´ ´ A feltamadasa utan pedig azt ıgerte ´ ´ ´ a tanıtvanyainak, hogy tovabbra is ´ ¨ veluk lesz „minden napon a vilag´ ´ ´ ´ rendszer befejezeseig” (Mate 28:20). ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ Jezus iranyıtasaval „a hu es ertel´ ¨ mes rabszolga” megtanıt bennunket ´ uk ¨ meg a hiarra, hogy hogyan vedj ´ ´ ¨ ´ tunket (Mate 24:45–47; 1Pet 3:15). ¨ ¨ ¨ Ezt a gyulekezeti osszejovetelek, illet´ ´ ´ ve a Biblian alapulo´ kiadvanyok altal ´ ´ teszi. Ilyen peldaul a teokratikus szol´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Ne engedd, hogy barmi is megakadalyozzon abban, g alati iskola vagy az Ervelj unk az Ira´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ hogy beszelj arrol a csodalatos bibliai igazsagrol, sokbol! cımu˝ konyv is. Elsz a segıt´ amelyet megismertel ´ ´ seggel? Ha igen, akkor batrabb leszel, ´ ´ szilardabb ˝ od ˝ esed. ´ es lesz a meggyoz ´ Emellett az apostolokhoz hasonloan ´ ´ ´ te sem fogod engedni, hogy barmi is megakadalyozzon abban, hogy beszelj ´ ´ ól a csodalatos ´ ´ bibliai igazsagrol, amelyet megismertel. arr

´ „Felemeltek hangjukat az Istenhez” (Cselekedetek 4:23–31) ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ˝ 13 Rogton azutan, hogy Peter es Janos kiszabadultak az orizetbol, felke´ ¨ ¨ ¨ ´ restek a gyulekezet tagjait. Veluk egyutt „felemeltek hangjukat az Isten´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hez”, es batorsagert imadkoztak, hogy folytatni tudjak a predikalast (Csel ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 4:24). Peter nagyon is jol tudta, milyen ostobasag a sajat eronkben bızni, ´ ´ ´ ´ ¨ ha Isten akaratat szeretnenk tenni. Csak nehany hete volt, hogy nagy on´ ¨ bizalommal ezt mondta Jezusnak: „Ha a tobbiek mind megbotlanak is, ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ˝ ´ ¨ 12. Mi fog segıteni, hogy batrak legyunk, es szilardabb legyen a meggyozodesunk? ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ 13 –14. Mit kell tennunk, amikor ellenallassal nezunk szembe, es miert?

´ ´ ´ ´ JANOS – A TANI T VANY, AKIT JE ZUS SZERE TE T T

´ ´ Janos apostol Zebedeus fia es Jakab apostol ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ testvere volt. Az edesanyja valoszınuleg Salome ´ ´ ´ volt, aki minden bizonnyal Marianak, Jezus any´ ´ ´ ´ janak volt a testvere (Mate 10:2; 27:55, 56; ´ Mark 15:40; Luk 5:9, 10). Vagyis lehet, hogy ´ ´ ´ ´ Janos es Jezus rokonok voltak. Ja´ ˝ nos csaladja tehetos lehetett, mivel ´ ´ Zebedeusnak napszamosok is segı´ ´ tettek a halaszatban (Mark 1:20). ´ ´ ´ ´ Salome Jezussal tartott az utja´ ´ in, szolgalt neki, amikor Galilea´ ˝ ´ ´ ban volt, kesobb pedig felkeszıtette ´ ´ ˝ ´ Jezus testet fuszerekkel a temetes´ ´ ´ re (Mark 16:1; Jan 19:40). Janos´ ´ ˝ ´ ´ nak valoszınuleg sajat haza volt ´ (Jan 19:26, 27). ´ ´ ´ ˝ Janos nyilvanvaloan Keresztelo ˝ ´ ´ ´ ´ ´ Janos tanıtvanya volt. O allt Andras ˝ ´ ´ mellett, amikor Keresztelo Janos Je´ ´ zusra nezve ezt mondta: „Ime, az ´ ´ ´ Isten Baranya!” (Jan 1:35, 36, 40). ´ Miutan ezekkel a szavakkal bemu´ ´ ´ tattak Janosnak, Zebedeus fianak ´ ´ ˝ ´ Jezust, ugy tunik, Jezussal tartott ´ ´ ´ Kanaba, ahol szemtanuja lett az ˝ ´ ´ ´ elso csodajanak (Jan 2:1–11). Az, ´ ´ ´ ´ hogy Janos elenk szavakkal es ´ ´ ´ reszletesen beszamol Jezus jeru´ ´ ´ ´ zsalemi, szamariai es galileai teve´ ´ ˝ ¨ kenysegerol, arra enged kovetkez´ ´ ´ tetni, hogy az evangeliumıro maga ´ is szemtanuja volt ezeknek az ese´ ´ ´ menyeknek. A hitet bizonyıtja, hogy ´ ´ ¨ ˝ amikor Jezus elhıvta, hogy legyen a kovetoje, Ja´ ´ ´ ´ ´ kabhoz, Peterhez es Andrashoz hasonloan kesz´ ´ ´ ´ ´ ´ segesen otthagyta a haloit, a csonakjat es a meg´ ´ ´ ´ ´ elheteset (Mate 4:18–22). ´ ˝ ˝ Janos nem olyan kiemelkedo szereploje az ´ ´ ´ ´ evangeliumoknak, mint Peter. Am Janosnak is ˝ ´ ´ ´ ˝ ¨ eros egyenisege volt. Ezt abbol is leszurhetjuk, ´ ¨ ´ hogy Jezus a Boanergesz, azaz a „Mennydorges ´ ´ ´ fiai” nevet adta neki es a testverenek, Jakabnak ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ (Mark 3:17). Janos eloszor nagyravagyo volt, oly-

´ ´ ´ ´ ´ annyira, hogy a testverevel ravettek az edesanyju´ ´ ´ kat, hogy kerje meg Jezust, hadd kapjak meg a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ legjobb helyet a Kiralysagaban. Bar ez a keres on´ ¨ ¨ ¨ ´ zest tukrozott, de egyben azt is bizonyıtotta, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ valosagos volt szamukra a Kiralysag. A ket testver ˝ ´ ´ ´ kitunni vagyasa alkalmat adott Je¨ zusnak arra, hogy az osszes aposto´ ´ ´ lanak megtanıtsa az alazat fontos´ ´ ´ ´ sagat (Mate 20:20–28). ´ ˝ ´ ´ Janos eros egyenisege akkor is ´ megmutatkozott, amikor megpro´ ´ balta megakadalyozni, hogy egy ´ ¨ ember, aki nem volt Jezus kove˝ ´ ˝ ¨ ´ toje, demonokat uzzon ki Jezus ne´ ´ veben. Maskor pedig azt akar´ ˝ ´ ˝ ta, hogy szalljon le tuz az egbol, ´ ´ hogy megsemmisıtse egy szamariai ´ ´ ¨ ¨ falu lakoit, akikhez Jezus elkuldott ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ nehany szemelyt, hogy elokeszule´ ´ teket tegyenek. Mindezekert Jezus ´ ´ ˝ ´ ´ megdorgalta Janost. Az ido mula´ ´ ´ ´ saval Janos nyilvanvaloan kiegyen´ ´ ¨ ¨ ¨ sulyozottabb es konyoruletesebb ´ lett (Luk 9:49–56). De a hibai elle´ ˝ ´ ´ nere is o volt „az a tanıtvany, akit ´ ´ ´ Jezus szeretett”. Ezert amikor Je´ ´ zus haldoklott, Janos gondjaira bız´ ´ ´ ´ ´ ´ ta a sajat edesanyjat, Mariat (Jan 19:26, 27; 21:7, 20, 24). ´ ´ ´ ¨ Janos tulelte a tobbi apostolt, ´ ¨ ¨ ahogyan azt Jezus megjovendolte ´ ¨ ¨ ¨ ´ (Jan 21:20–22). Korulbelul 70 even ´ ´ ˝ ´ ´ at szolgalta husegesen Jehovat. Az ´ ´ ´ ´ ´ ´ elete vege fele, Domitianus romai csaszar uralko´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ dasa idejen Patmosz szigetere szamuztek, ’mert ˝ ´ ´ ´ ´ Istenrol beszelt es Jezus mellett tanuskodott’. Itt ´ ´ ´ ´ kapta meg 96 tajan azt a latomast, mely a Jele´ ¨ ´ nesek konyveben van feljegyezve (Jel 1:1, 2, 9). ´ ´ ´ A hagyomany szerint azutan, hogy elengedtek ´ ´ ˝ ´ ´ Patmosz szigeterol, Efezusba ment, ahol megırta ´ ˝ ´ ´ ´ ´ a nevet viselo evangeliumot, es a harom levelet. ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ Ugy tartjak, hogy korulbelul 100-ban halt meg Efezusban.


34

´ nem botlok meg soha!” De ahogy Jezus ´ ¨ ¨ ´ en megjovend olte, nem sokkal ke´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sobb Peter az emberektol valo felelmeben megtagadta baratjat es tanıtojat. ´ ´ (Mat ´ ab ´ ol ´ e´ 26:33, 34, 69–75). Peter tanult a hibaj ´ ¨ ´ nem eleg ´ ahhoz, hogy teljesıte´ ´ onmag ´ 14 A puszta elhataroz as aban meg ´ ´ ´ ´ ´ ´ ni tudjuk a megbızatasunkat, es tanuskodjunk Krisztusrol. Ezert amikor ´ ¨ ´ ´ ´ ´ torni ´ ıtani ´ asban, ´ meg akarjak a hitedet, vagy probalnak megall a predikal ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kovesd Peter es Janos peldajat. Imadkozz Jehovahoz eroert. T amaszkodj a ¨ ´ a veneknek ´ ´ mas ´ ´ ´ e´ ´ erett gyulekezetre. Beszelj es keresztenyeknek a nehezs ˝ ´ ´ ´ geidrol. Masok erted mondott imainak hatalmas ereje van (Ef 6:18; Jak 5:16). ´ ´ ´ felhagytal ´ ´ ´ ´ a predik ´ 15 Ha a multban nem bırtad tovabb a nyomast, es a´ ´ ´ ´ lassal, ne keseredj el. Gondolj arra, hogy Jezus halala utan az apostolok ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ assal ´ ´ mind lealltak a predik al egy idore, de roviddel utana ujra aktıvak let´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ tek (Mate 26:56; 28:10, 16–20). Nem kell gyotrodnod a multbeli hibaid mi´ ¨ ´ ˝ ´ att. A tapasztalataidat, es amit tanultal a tortentekbol, most mind meg˝ kell onteni. ¨ oszthatod azokkal, akikbe erot ´ unk ¨ ´ ´ 16 Mit kerj imaban, ha a hatalmon le˝ ´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ A F OPAP ES A PAPI ELOL JAROK vok ellenunk fordulnak? Figyeld meg, hogy ´ ´ ´ imadkoztak, ´ a tanıtvanyok nem azert hogy ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ker ulj ek el oket a pr ob ak. M eg tiszt an A fopap kepviselte a nepet Isten szıne ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ˝ ´ emlekeztek Jezus kijelentesere: „Ha engem elott. Az elso szazadban o allt a szanhed¨ oztek, ¨ ¨ ozni ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ uld titeket is uld fognak” (Jan rin elen is. A papi eloljarok zsido vezetok vol´ ´ ´ ´ 15:20). Ezek a lojalis tanıtvanyok azt ker˝ ´ ¨ ´ ´ tak a fopap oldalan. Papi eloljarok voltak a ´ ´ Jehovat ´ hogy ’fordıtson ´ ol, tek figyelmet’ az ´ ˝ ´ ´ ´ ´ korabbi fopapok, ıgy peldaul Annas, valamint ´ ´ ´ ellens egeik fenyeget eseire (Csel 4:29). Jol ´ ˝ ´ azoknak a csaladoknak a felnott ferfi tagjai ´ felismertek, ´ hogy az átlatt ´ ak ´ a helyzetet, es ´ ´ ¨ – talan 4-5 ilyen csalad lehetett –, akik ko¨ oz ¨ essel ´ ´ ´ eci ´ ak ´ teljeuld tulajdonkeppen prof ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ zul a fopapot kivalasztottak. Egy tudos, Emil sedtek be. Tudtak, hogy barmit mondja¨ ´ ´ ¨ ´ ´ Schurer azt ırta, hogy „mar onmagaban az, nak is holmi emberi uralkodok, Isten aka´ ´ ´ ¨ ¨ ´ hogy valaki egy ilyen kivaltsagos csalad tagrata ’meglesz a foldon’, hiszen Jezus is azt ´ ´ ´ ´ ja volt, bizonyos statuszt adott neki” a papok tan ıtotta nekik, hogy ez ert im adkozzanak ¨ ¨ ´ e´ 6:9, 10). kozott. (Mat ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ A Szentıras szerint a fopapok eletuk vegeig ´ ´ ´ volna el17 Mivel a tanıtvanyok szerettek ´ ¨ ´ megmaradtak a tisztsegukben (4Moz 35:25). ´ ´ ´ ´ vegezni Isten akaratat, ezt kertek: „add ˝ Abban az idoszakban viszont, amikor a Csele´ ´ meg rabszolgaidnak, hogy mindig teljes ba¨ ´ ´ ´ ´ kedetek konyve jatszodik, a romai kormany´ ´ ´ torsaggal szoljak szavadat”. Jehova azon´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ozok es a kiralyok, akik Roma jovahagyasanal valaszolt nekik. Hogyan? „Megrazk ¨ ˝ ˝ ˝ val uralkodtak, kijelolhettek fopapokat, vagy dott a hely, ahol egybegyultek; egytol egyig ´ ˝ ´ ¨ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ megfoszthattak oket a tisztseguktol. Ugy tubeteltek szent szellemmel, es bators aggal ´ ´ ´ ´ ´ nik azonban, hogy ezek a pogany uralkodok szoltak az Isten szavat” (Csel 4:29–31). ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ Aron csaladjabol, a papi leszarmazottak kozul ´ ´ ´ ¨ 15. Miert ne keseredjenek el azok, akik valamikor valasztottak ki jeloltjeiket. ´ ´ ´ felhagytak a predikalassal?

´ ´ ´ ol, 16 –17. Mit tanulhatunk abbol az imab melyet ¨ ˝ ´ Krisztus kovetoi Jeruzsalemben mondtak?


´ ´ ´ semmi nem tudja megall ´ ıtsa ´ ıtani Istent senki es abban, hogy megvalos az ´ ¨ ´ ´ ´ akaratat ( Ezs 55:11). Ha hozza fordulunk imaban, biztosak lehetunk ben´ a leghatalmasabb ellenne, hogy a leglehetetlenebb helyzetekben is, es ¨ ´ ˝ hogy bators ´ ´ felekkel szemben is megadja az ahhoz szukseges erot, aggal ´ ´ szoljuk a szavat.

´ ’Nem embereknek, hanem Istennek’ kell szamot adnunk (Cselekedetek 4:32–5:11) ´ ¨ ´ ´ 5000 18 Az ujonnan megalakult jeruzsalemi gyulekezet hamarosan mar ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ egy ´ ´ ´ ´ fot szamlalt.1 Bar a tanıtvanyok hattere kulonbozott, ’szıvuk-lelkuk ´ ´ ´ volt’. Egysegesek voltak ugyanabban a gondolkodasban es ugyanabban a ´ ´ felfogasban (Csel 4:32; 1Kor 1:10). De nemcsak imadkoztak, hogy Jehova ´ ék es ´ tamogatt áldja meg a faradoz ´ ásaikat. Segıtett ´ ák egymast ´ szellemileg, ´ ´ ha szuks ¨ eg ´ volt ra, ´ aul ´ anyagilag is (1Jan ´ 3:16–18). Peld ´ es az egyik tanıt´ ´ ´ ´ vany, Jozsef, akit az apostolok Barnabasnak is neveztek, eladta a telket, ´ ´ ´ ´ onzetlen ¨ ¨ a teljes osszeget ¨ ´ felajanlotta azok megsegıtes ere, akik meszes ul ˝ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ ´ szirol jottek. Ennek koszonhetoen meg egy darabig Jeruzsalemben tudtak ´ jobban megismerhettek ´ az uj ´ hituket. ¨ maradni, es ´ Szafira szinten ´ eladtak ´ az ´ ´ Anani ´ as ´ es ´ a birtokukat, es 19 Egy hazasp ar, ´ összeget adomanyk ént felajanlott ¨ ´ ´ ák. Ugy tettek, mintha a teljes osszeget ´ (Csel ´ volna, de ’titokban visszatartottak valamennyit az arb ´ ol’ odaadtak ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ 5:2). Jehova halallal sujtotta oket. Nem azert, mert keves penzt adoma´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ nyoztak, hanem azert, mert rossz indıtekkal adtak, es ketszınuek voltak. ´ alt ´ ak ´ kijatszani’ ´ ’Nem embereket, hanem Istent prob (Csel 5:4). Azokhoz a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Szafirat ´ ast ´ ´ is kepmutatokhoz hasonloan, akiket Jezus elıtelt, Anani es ´ ´ ´ ´ ´ jobban erdekelte az emberek elismerese, mint Istene (Mate 6:1–3). ´ millioi ´ tamogatj ¨ entes ´ ´ ´ ´ onk ´ ´ Ma Tanuk ak adomanyaikkal a vilagm eret u˝ ´ ´ ´ ˝ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ predikalomunkat, es ugyanolyan bokezuek, mint a huseges jeruzsalemi ´ ´ ¨ ´ tanıtvanyok voltak az elso˝ szazadban. Senki nem koteles adni sem az ide´ ˝ ´ ´ ´ jebol, sem az anyagi javaibol. Jehova egyaltalan nem akarja, hogy kellet¨ vagy kenyszer ´ ˝ egb ´ ol ˝ szolgaljuk ˝ (2Kor 9:7). Amikor adakozunk, ´ lenul us ot ´ ´ ´ ´ adnem azt nezi, hogy mennyit adunk, hanem azt, hogy milyen indıtekb ol ´ ´ ´ ´ juk (Mark 12:41–44). Soha nem szeretnenk olyanok lenni, mint Ananias ´ ´ és Szafira. Ne engedjuk, ¨ ´ hogy a szolgalatunkat szemelyes erdekek vagy ˝ egv ´ agy ´ ´ Barnabast, ´ ´ ´ ´ ´ ´ dicsos motivalja. Inkabb utanozzuk Petert, Janost es ´ ˝ ¨ ˝ ´ ´ akiknek a szolgalata az Isten es az emberek iranti oszinte szeretetukbol ´ ´ fakadt (Mate 22:37–40). 20

¨ ¨ ¨ ´ 1 I. sz. 33-ban korulbelul csak 6000 farizeus lehetett Jeruzsalemben, a szadduceusok ´ ´ ´ pedig meg kevesebben voltak. Ez is magyarazatot adhat arra, hogy miert tartott egyre ´ ´ ´ ´ ´ ´ inkabb Jezus tanıtasaitol ez a ket csoport. ¨ ´ ´ ´ ert? 18. Mi mindent tettek a jeruzsalemi gyulekezet tagjai egymas ´ ´ ´ ´ ´ ast ´ es ´ 19. Miert sujtotta halallal Jehova Anani Szafirat? ´ ´ 20. Milyen adomanyok tetszenek Jehovanak?

35

´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ „Elhozt ak hat, es odaallıtott ak oket a szanhedrin termebe” (Cselekedetek 5:27)

5. FEJEZET

´ ’Mint uralkodonak, Istennek kell ¨ engedelmeskednunk’ ´ Azzal, ahogyan az apostolok kiallnak ¨ ´ a hit uk mellett, minden igaz keresztenynek ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ kovetendo peldat allıtanak ´ A Cselekedetek 5:12–6:7 alapjan ´ ´ ¨ ˝ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ A SZANHEDRIN bıroi forrnak a duhtol! A legfelsobb bırosag elott Jezus ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ apostolai allnak. Mit kovettek el? Kajafas Jozsef, aki a fopap es a szanhed¨ ´ ´ rin elnoke, szigor u szavakkal ezt mondja nekik: „Hat arozottan megparan´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ csoltuk nektek, hogy ne tanıtsatok tovabb ebben a nevben”. A duhos fopap ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ meg arra sem kepes raszanni magat, hogy kiejtse Jezus nevet. „Ime – foly´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ –, ti megis ´ tatja Kajafas betoltottetek Jeruzsalemet a tanıtasotokkal, es elha´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ taroztatok, hogy rank harıtjatok ennek az embernek a veret” (Csel 5:28). ¨ ´ ˝ ´ ¨ ´ abba a predik ´ ast, ´ Az uzenet egyertelmu: Hagyjak al vagy megkeserulik! ´ ´ 2 Mit fognak valaszolni az apostolok? Jezus parancsolta meg nekik, hogy ´ ˝ ˝ ´ ´ (Mat ´ e´ 28:18–20). Vajon el predikaljanak, o pedig Istentol kapta a hatalmat ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ fogja nemıtani az apostolokat az emberektol valo felelem, vagy lesz eleg ba´ ´ ´ ´ torsaguk ahhoz, hogy megingathatatlanok maradjanak, es folytassak a pre˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dikalast? Az alapveto kerdes igazabol ez: Istennek fognak engedelmeskedni ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ as ´ nelk vagy embereknek? Peter a maga es a tobbi apostol neveben tetovaz ul ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ valaszol. Szavaibol hatarozottsag es tantorıthatatlansag tukrozodik. ´ ´ ´ ´ ´ hogy hogyan vala´ 3 Igaz keresztenyekkent nagyon kıvancsiak vagyunk ra, ´ ´ ´ ´ ´ szoltak az apostolok a szanhedrin fenyegetesere. A predikalas a mi meg´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ asba ´ bızatasunk is. Mi is ellenall utkozhetunk, mikozben teljesıtjuk ezt az ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ korIstentol kapott feladatot (Mate 10:22). A rosszakaroink megprobalhatjak ´ ´ ´ ´ latozni vagy betiltas ala helyezni a munkankat. Mi mit fogunk tenni? A se´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ gıtsegunkre lesz, ha megnezzuk, hogyan alltak ki az apostolok a hituk mel´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ lett, es milyen korulmenyek miatt ker ultek a szanhedrin ele.1

¨ ¨ ´ „Jehova angyala kinyitotta a borton ajtoit” (Cselekedetek 5:12–21a) ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ 4 Emlekezzunk csak, hogy amikor Peternek es Janosnak elso ızben meg´ ¨ ´ ´ ´ parancsolta a szanhedrin, hogy ne predikaljanak tobbet, ıgy valaszoltak: ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 1 Lasd a „Szanhedrin – A zsidok legfelsobb bırosaga” cımu kiemelt reszt a 39. oldalon. ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ol 1– 3. a) Miert kerultek az apostolok a szanhedrin ele, es mi igazab az alapveto ´ ´ ´ ´ ´ ´ kerdes? b) Miert vagyunk nagyon kıvancsiak arra, hogy hogyan valaszoltak az apostolok? ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ es 4 –5. Miert ’toltotte el feltekenyseg’ Kajafast a szadduceusokat? 37


38

´ ¨ ´ ´ ´ „nem hagyhatunk fel azzal, hogy beszeljunk azokrol, amiket lattunk es hal˝ ´ ´ ´ ´ ´ lottunk” (Csel 4:20). Miutan a szanhedrin elbocsatotta oket, Peter es Janos ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ a tobbi apostollal egyutt folytattak a predikalast a templomban. Az aposto´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a betegeket, es lok hatalmas jeleket vittek veghez, peldaul meggyogyıtottak ˝ ´ ˝ ´ ´ kiuztek az emberekbol a demonokat. A templom keleti oldalan, „Salamon ´ ´ oszlopcsarnokaban” tartozkodtak, egy fedett csarnokban, ahol mindig sok ´ ¨ ˝ ´ ˝ ¨ ´ ´ az is eleg ´ ´ zsido szokott osszegyulni. Mar volt, ha ravet odott valakire Peter ar´ ´ ´ ´ ´ nyeka, es maris meggyogyult! Sokan nemcsak fizikailag, hanem szellemi er´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ telemben is meggyogyultak, mert elfogadtak az igazsag gyogyıto ereju szava´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ it. Igy „tovabbra is csatlakoztak [a kereszteny gyulekezethez] az Urban hıvok, ´ ´ ¨ ´ ferfiaknak es asszonyoknak tomege egyarant” (Csel 5:12–15). ´ ´ ´ ´ at, ´ melynek o˝ is a tagja volt, 5 Kajafast es a szadduceusok vallasi szektaj ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ „feltekenyseg toltotte el”, es bortonbe vettettek az apostolokat (Csel 5:17, 18). ´ ´ ´ ´ Mi habor ıtotta fel ennyire a szadduceusokat? Az apostolok azt tanıtottak, ´ ´ ´ ´ ´ hogy Jezus feltamadt, am a szadduceusok nem hittek a feltamadasban. Az ´ ¨ ´ ´ hogy csak azok reszes apostolok azt mondtak, ulhetnek megmentesben, akik ´ ´ ´ hisznek Jezusban, a szadduceusok azonban feltek, hogy ha az emberek Je˝ ¨ ´ ´ zust tekintik a Vezetojuknek, azt Roma nem fogja annyiban hagyni (Jan ´ ´ hallgattat11:48). Nem csoda, hogy a szadduceusok mindenaron el akartak ni az apostolokat! ¨ ¨ ˝ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ 6 Ma is vallasos korokbol szıtjak elsosorban az uldozest Jehova szolgai ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ellen, gyakran ugy, hogy kihasznaljak a kormanyhatosagokra es a mediara ´ gyakorolt befolyasukat, hogy elhallgattassanak minket. Ezen nem kell meg˝ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ol. lepodnunk. Az uzenetunk lehuzza a leplet a hamis vallasr Amikor a tiszta ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ szıvu emberek elfogadjak a Biblia igazsagat, megszabadulnak az Iras-elle´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nes hitnezetektol es szokasoktol (Jan 8:32). Csodalkozzunk hat, ha a valla´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ˝ ¨ si vezetoket oly sokszor gyulolet es feltekenyseg tolti el az uzenetunk halla´ tan? ¨ ¨ ´ ´ ´ ak ´ a bort Mialatt az apostolok a targyal asukat vart onben, megfordulha¨ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ tott a fejukben, hogy lehet, hogy martırhalalt fognak halni az uldozoik keze´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ tol (Mate 24:9). Am ejjel valami rendkıvuli tortent. „Jehova angyala kinyitot¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ta a borton ajtoit” (Csel 5:19).1 Majd az angyal azzal a konkret utasıtassal ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ latta el oket, hogy ’kiallva a templomban, tovabbra is szoljak ennek az elet´ ´ ˝ ´ nek minden beszedet’ (Csel 5:20). Ez minden bizonnyal megerosıtette az ´ ´ abban, hogy mindvegig apostolok bizalmat helyesen cselekedtek. Az angyal ˝ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ok tantor ıtszavai ahhoz is biztosan erot adtak nekik, hogy tortenjek barmi, ´ ´ ´ hatatlanok fognak maradni. Virradatkor szilard hittel es batran „bementek ´ ´ a templomba, es tanıtani kezdtek” (Csel 5:21). 7

˝ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ 1 Ez az elso a kozul a mintegy 20 hely kozul a Cselekedetek konyveben, ahol konkretan ´ ´ ´ ´ ´ ´ szo esik angyalokrol. A Cselekedetek 1:10 is emlıtest tesz angyalokrol, csak ott ugy utal ´ ´ ´ ´ rajuk, hogy ’ferfiak feher ruhaban’. ˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ellen, es 6. Elsosorban kik szıtjak ma az uldozest Jehova szolgai miert nem kell ˝ ¨ meglepodnunk ezen? ´ ´ ´ ´ 7–8. Milyen hatassal lehettek az angyal szavai az apostolokra, es milyen kerdest ¨ tegyunk fel magunknak?

´ ¨ ’MINT URALKOD ONAK, ISTENNEK KELL ENGEDEL ME SKEDN UNK’

39

´ ¨ ´ ¨ ´ ´ Mindnyajan jol tesszuk, ha megkerdezzuk magunktol: „Nekem lenne any´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ nyi hitem es batorsagom, hogy ilyen korulmenyek kozott is folytassam a pre˝ ¨ ´ ´ ´ ´ dikalast?” Erot adhat nekunk az a tudat, hogy az angyalok tamogatnak es ¨ ´ ´ ´ ´ u´ megbızat ´ vezetnek minket, mikozben ellatjuk letfontossag asunkat: ’alapo´ ´ ´ ´ ´ san tanuskodunk Isten kiralysagarol’ (Csel 28:23; Jel 14:6, 7). 8

´ ´ ¨ „Mint uralkodonak, Istennek kell inkabb engedelmeskednunk, semmint embereknek” (Cselekedetek 5:21b–33) ´ ¨ ´ ´ es 9 Kajafas a szanhedrin tobbi tagja ugy gondolta, hogy most majd el´ ˝ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ bannak az apostolokkal. Nem sejtven, hogy idokozben mi tortent a borton´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ben, a bırosag elkuldte a hivatalszolgakat a rabokert. El tudod kepzelni, ¨ ´ mennyire megdobbentek a hivatalszolgak, amikor a rabok nem voltak se¨ ¨ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ hol, bar ’a tomlocot teljes biztonsaggal bezarva, az oroket pedig az ajtoknal ˝ ´ ´ állva’ talalt ´ ak? ´ (Csel 5:23). A templomorseg parancsnoka nem sokkal ke˝ ´ ´ sobb megtudta, hogy az apostolok megint a templomban vannak, es Jezus ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ Krisztusrol tanuskodnak. Pontosan azt tettek, amiert tomlocbe vetettek oket! ´ ´ ´ A parancsnok es a hivatalszolgak a templomba siettek, hogy elfogjak a rabo´ ´ ´ ˝ kat, es a szanhedrin ele vigyek oket. ´ 10 Ahogy a fejezet elejen olvashattuk, a fel¨ ¨ ¨ ˝ ´ ´ duhodott vallasi vezetok vilagosan az aposto´ ´ lok tudt ara adt ak, hogy abba kell hagyniuk ´ ´ ast. ´ ´ a predikal Hogyan valaszoltak az aposto´ ¨ ´ lok? Peter batran kijelentette a tobbi apostol ´ ´ neveben is: „Mint uralkodonak, Istennek kell ¨ ´ inkabb engedelmeskednunk” (Csel 5:29). Az ˝ ¨ ˝ ´ apostolok ezzel minden idokre kovetendo pel´ ´ ´ ´ ´ dat allıtottak az igaz keresztenyek ele. Ami´ kor az emberi uralkodok megtiltanak vala´ ´ mit, amit Isten ker, vagy olyat kernek, amit ´ ´ Isten tilt, elveszıtik az ahhoz valo jogukat, ´ ¨ hogy engedelmesseget koveteljenek az alatt´ ´ ´ ˝ valoiktol. Ezert ha napjainkban ’a felsobb ´ ´ ´ ´ hatalmak’ betiltjak a tanuskodomunkankat, ˝ nem hagyhatunk fel az Istentol kapott meg´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ as ´ a´ bızat asunk vegzesevel: a jo hır predikal ´ ´ ´ ´ val (Roma 13:1). Meg fogjuk talalni a modjat, ˝ ´ ´ hogy elovigyazatosan, de tovabbra is alapo´ ´ ´ ´ ar ´ ol. san tanuskodjunk Isten Kiralysag ´ ´ ´ az 11 Az apostolok bator valasza hallatan ¨ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ingerult bırokon orult duh lett urra, ami ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ nem meglepo. ´ egyaltal an Eltokelt szand ekuk ´ 9 –11. Hogyan valaszoltak az apostolok, amikor ¨ ˝ ¨ ´ aba szanhedrin kovetelte toluk, hogy hagyjak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ba a predikalast, es milyen peldat allıtottak ezzel ´ ´ az igaz keresztenyek ele?

´ SZANHEDRIN – A ZSIDOK ˝ ´ ´ ´ LEGFELS OBB B IROSAGA

´ ´ ´ ´ ´ Bar Judea romai tartomany volt, Roma ´ megengedte a zsidoknak, hogy megtart´ ´ ´ sak a hagyomanyaikat, es alig avatkozott be´ ´ ˝ ¨ ´ le a kormanyzasba. A kisebb bunugyeket es ´ ¨ ´ ´ ´ ´ a polgari ugyeket a helyi bırosagok targyal´ ¨ tak, azokat az ugyeket pedig, amelyekben ´ ´ ´ ¨ ezek a bırosagok nem donthettek, vagy nem ¨ ´ ´ ´ ´ ´ tudtak donteni, atiranyıtottak Jeruzsalembe, ´ ¨ a Nagy Szanhedrin ele. Ez a testulet volt a ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ zsidok legfelsobb bırosaga es a nemzeti koz´ ´ ˝ ¨ ˝ igazgatasi tanacs. Az o szavuk volt a donto a ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ zsido torvenyek ertelmezeseben, es a hatal´ mukat a zsidok mindenhol tiszteletben tar´ tottak. ´ ´ ´ A szanhedrinnek sajat targyaloterme volt, ´ ´ ˝ ¨ amely valoszınuleg vagy a templom terule´ ¨ ¨ ´ ten, vagy annak kozvetlen kozeleben helyez¨ ˝ kedett el. A testuletnek 71 tagja volt: a fopap, ´ ´ ´ ¨ ´ aki egyben a bırosag elnoke volt; mas papi ¨ ¨ nemesek, koztuk szadduceusok; laikus arisz´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ tokratak; es tanult ırastudok. A bırosag don´ ´ ´ tesei megmasıthatatlanok voltak.


40

´ ´ ´ volt, hogy ’vegeznek’ az apostolokkal (Csel 5:33). Ezek a bator es lelkes ta´ ´ ¨ ´ ´ nuk most mar teljesen biztosra vettek, hogy meg fognak halni a hitukert. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Am mar uton volt a segıtseg, meghozza nem is akarmilyen segıtseg!

´ ˝ „Nem lesztek kepesek megbuktatni oket” (Cselekedetek 5:34–42) ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 12 Ekkor felszolalt Gamaliel, egy torvenytanıto, akit ’az egesz nep becsult’.1 ´ ´ ´ ´ Biztos, hogy nagy tiszteletben tartottak ezt a jogtudost a kollegai, mivel ˝ ´ ´ ´ ıt´ ast, ´ o volt az, aki a kezebe vette az irany es „parancsot adott, hogy egy ˝ ´ ´ ´ ´ ´ kis idore vigyek ki” az apostolokat (Csel 5:34). Gamaliel multbeli lazad a¨ ˝ sokra hivatkozott, melyek el is ultek, amikor a vezetoik meghaltak. Azt ta´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ nacsolta a bırosagnak, hogy legyen turelmes es tolerans az apostolokkal, ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ akiknek a vezetoje, Jezus nem sokkal azelott halt meg. Gamaliel ervelese ˝ ˝ ˝ ´ ´ meggyozo volt: „ne zaklassatok ezeket az embereket, hanem hagyjatok oket ˝ ´ ´ ´ vagy ez a munka, meg beken (mert ha emberektol van ez az elgondolas ˝ ´ ˝ ¨ fog bukni, de ha Istentol van, nem lesztek kepesek megbuktatni oket); ku¨ ´ ´ ´ ´ lonben meg esetleg olyanoknak talaltattok, akik a valosagban Isten ellen ´ ´ ´ a tanacs ´ at. ´ Mindamellett harcolnak” (Csel 5:38, 39). A bırok megfogadtak ´ ´ ´ ´ megverettek az apostolokat, es „megparancsolt ak nekik, hogy ne beszeljenek ¨ ´ ´ ´ tobbe Jezus neveben” (Csel 5:40). ´ ´ ´ ´ ´ Ahogy a multban, ugy ma is felhasznalhat Jehova Gamalielhez hasonlo, ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ befolyasos embereket arra, hogy kozbenjarjanak a nepe erdekeben (Peld ´ ´ ´ ´ ´ ´ 21:1). Jehova a szellemevel barmilyen nagy hatalmu uralkodot, bırot vagy ¨ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ torvenyhozo testuletet arra tud indıtani, hogy az akarataval osszhangban ´ ´ ¨ ´ jarjon el (Neh 2:4 –8). De ha megis megengedne, hogy ’szenvedjunk az igaz´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ ´ ´ sagossagert’, ket dologban biztosak lehetunk (1Pet 3:14). Eloszor is, Isten ˝ ´ ´ erot tud adni ahhoz, hogy kitartsunk (1Kor 10:13). Masodszor, az ellensege´ ´ ´ ´ ink ’nem lesznek kepesek megbuktatni’ Isten munkajat ( Ezs 54:17). ¨ ´ ´ ´ ´ 14 Letorte az apostolokat a veres, vagy gyengıtett az elhataroz asukon? Egy ¨ ˝ pillanatra sem! ’Orvendezve mentek el a szanhedrin elol’ (Csel 5:41). Hogy¨ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ hogy „orvendezve”? Nem a fajdalmas veresnek orultek, az biztos. Az oromuk ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ abbol fakadt, hogy tudtak, hogy a Jehova iranti feddhetetlensegukert uldo˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ zik oket, es mert a Peldakepuknek, Jezusnak a nyomdokait kovetik (Mate 5:11, 12). ˝ ´ ´ ´ ´ ´ 15 Az elso szazadban elt testvereinkhez hasonloan mi is kitartunk, es meg˝ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ orizzuk az oromunket, amikor a jo hırert szenvedunk (1Pet 4:12–14). Nem, ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ nem elvezzuk, ha fenyegetnek, uldoznek vagy bortonbe vetnek minket. Az ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ azonban mely megelegedettseggel tolt el, hogy megorizhetjuk a feddhetetlen13

¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ 1 Lasd a „Gamaliel nagy tiszteletnek orvend a rabbik kozt” cımu kiemelt reszt a 41. oldalon. ´ ´ ´ ´ ´ 12 –13. a) Mit tanacsolt Gamaliel a kollegainak, es azok mit tettek? b) Hogyan ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ jarhat kozben Jehova a nepe erdekeben napjainkban, es miben lehetunk biztosak, ´ ¨ ´ ´ ´ ert’? ha megis megengedi, hogy ’szenvedjunk az igazsagoss ag ´ ´ ´ ´ ´ 14 –15. a) Mit valtott ki a veres az apostolokbol, es miert? b) Mondj el egy esetet, ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ´ amely megmutatja, hogy Jehova szolgai kitartanak, es megorzik az oromuket, amikor szenvednek!

´ GAM ALIEL NAGY TISZTELETNEK ¨ ¨ ORVEND A RABBIK KOZT

´ ¨ ´ ´ ´ segunket. Henryk Dornik testverrel peldaul ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ eveken at kegyetlenul bantak, amikor diktaAltalaban egyetertenek azzal, hogy a Csele´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ torikus kormanyok voltak hatalmon. Felidezkedetek konyvebol ismert Gamaliel nem ´ ´ ´ ´ ˝ ´ te, hogy 1944 augusztusaban a hatosagok mas, mint az idosebb Gamaliel, annak a Hil´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ugy dontottek, hogy ot es a testveret koncent´ ´ lelnek az unokaja, aki megalapıtotta a farize´ ¨ ¨ ˝ ´ os ´ raci t aborba kuldik. Az ellenszegulok azt ´ ´ ¨ ¨ ´ izmus ket iranyzata kozul a liberalisabbat. ´ ˝ ´ roluk, mondt ak hogy „lehetetlen meggyozni ´ ˝ ˝ ´ Gamalielnek vezeto szerepe volt a szanhed´ ´ oket arrol, hogy barmit is tegyenek. A mar´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ´ rinben, es olyan nagy tiszteletnek orvendett tırsaguk oromet jelent nekik.” Dornik testver ¨ ˝ ˝ ¨ ´ nem vagytam ´ ´ hogy mar´ a rabbik kozt, hogy o kapta meg eloszor a ezt mondja: „Bar ra, ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kitunteto „rabban” cımet. A Misna ezt mondszenvedni a tır legyek, batran es meltosaggal ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ja rola: „Rabban Gamliellel, az oreggel, kiJehova iranti lojalitasomert valoban oromet ´ ´ halt a tora tisztelete es meghalt a tisztaszerzett” (Jak 1:2–4). ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ sag es az elkulonodes.” Szamos humanus ´ ˝ 16 Az apostolok nem vesztegettek az idot. ¨ ´ ´ ˝ ˝ ´ rendelet torvenybe iktatasa fuzodik a neve´ ´ ´ ´ Azonnal nekilattak a tanuskodomunkanak. ´ ´ ´ hez. Az Encyclopaedia Judaica azt ırja, hogy Felelmet nem ismerve ’mindennap hirdettek ¨ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ „kulonosen nagy jelentosege van annak a haa jo hırt a Krisztusrol a templomban es haz´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ tarozatanak, hogy akkor is megengedheto egy rol hazra’ (Csel 5:42).1 Ezek a buzgo pre´ ´ ´ ´ ´ ´ ok ´ ´ felesegnek, hogy ujrahazasodjon, ha egyetdikal elhatarozt ak, hogy alapos tanusko´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ len tanu tesz bizonysagot a ferje halalarol”. dast fognak vegezni. Figyeld csak meg, hogy ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ Olyan torvenyek meghozatalat is az o neveaz otthonaikban kerestek fel az embereket ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ vel hozzak kapcsolatba, melyek megvedtek a az uzenetukkel, pontosan ugy, ahogyan Je´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ zus Krisztus meghagyta nekik (Mate 10:7, felesegeket a tisztessegtelen ferjuktol es az ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ 11–14). Ketsegtelen, hogy ezert sikerult beozvegyeket a tisztessegtelen gyermekeiktol. ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tolteniuk Jeruzsalemet a tanıtasukkal. Ma Tovabba azt mondjak, hogy kiallt amellett, ´ ˝ ´ ´ ´ Jehova Tanuit is errol az apostoli predikahogy a nincstelen nem zsidoknak ugyanolyan ˝ ´ ´ ´ ´ ´ lomodszerrol ismerik. Azzal, hogy egy hazat jogaik legyenek a tallozashoz, mint a nincs¨ ¨ ¨ ´ sem hagyunk ki a teruletunkon, megmutattelen zsidoknak. ´ ´ ´ juk, hogy szeretnenk alapos munkat ve´ ˝ ´ gezni, es mindenkinek lehetoseget adni arra, ´ ´ ˝ ´ hogy halljon a jo hırrol. Megaldotta Jehova a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hazrol hazra valo predikalast? Igen, hiszen ¨ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ mar ´ el a Kiralys ´ ´ uzenet tobb millioan fogadtak ag et a vegidoben, es sokuk ak˝ ¨ ´ ´ ´ ´ kor hallotta eloszor a jo hırt, amikor egy Tanu kopogtatott az ajtajan.

´ ´ ¨ ´ ´ ´ Kepzett ferfiak kellenek egy ’szukseges tevekenyseghez’ (Cselekedetek 6:1–6) ´ ¨ ´ ´ ¨ 17 Az uj gyulekezetet most egy alattomos veszely fenyegeti, mely nem kıvul´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ állokt ol jon. Milyen veszely? Sok ujonnan megkeresztelt tanıtvany mesz˝ ¨ ´ ¨ ˝ ´ szirol jott Jeruzsalembe, es szeretett volna tobb ismeretet szerezni, mielott ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ as ´ »hazr ´ ol ´ 1 Lasd a „Predikal hazra«” cımu kiemelt reszt a 42. oldalon. ´ ´ meg az apostolok, hogy elhatarozt ´ ´ hogy alapos tanuskod ´ 16. Hogyan mutattak ak, ast ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ asban? ´ fognak vegezni, es hogyan kovetjuk az apostoli modszert a predikal ´ ¨ ´ ´ 17–19. Milyen helyzet alakult ki, amely szetzilalhatta volna a gyulekezetet, es milyen ´ ´ ´ megoldast talaltak ra az apostolok?


42

´ ´ ´ ´ ´ ´ hazater. A jeruzsalemi tanıtvanyok szıvesen adtak az anyagi javaikbol, hogy ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ legyen elegendo elelem es minden mas, amire szukseg van (Csel 2:44 –46; ´ ´ ´ a´ 4:34 –37). De egy kenyes helyzet alakult ki. „ Az eledel naponkenti kioszt as ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ nal” a gorogul beszelo zsidok ozvegyeit „elhanyagolt ak”, mıg a heberul be´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ anyos ´ szelo ozvegyeket nem (Csel 6:1). A problema szemmel lathat oan a hatr ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ megkulonboztetes volt. Nem sok olyan dolog van, ami ugy szetzilalhatna egy ¨ ¨ ´ ´ ´ o. kozosseget, mint a diszkriminaci ¨ ˝ ¨ ˝ ¨ ´ 18 Az apostolok – az egyre novekvo gyulekezet vezeto testuletekent – felis´ ¨ ´ ´ mertek, hogy nem lenne bolcs dolog ’elhagyniuk Isten szavat azert, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ eledelt osszanak szet’ (Csel 6:2). Megoldaskent arra utasıtottak a tanıtva´ ´ ´ ¨ ´ nyokat, hogy valasszanak ki het ferfit, akik „telve vannak szellemmel es bol´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ csesseggel”, hogy kinevezhessek oket erre a „szukseges tevekenysegre” (Csel ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 6:3). Kepzett ferfiakra volt szukseg, mert nemcsak az elelmet kellett szetosz¨ ´ ´ taniuk, hanem nekik kellett kezelniuk a penzt is, beszerezni mindent, es ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ pontos nyilvantartast vezetni. Mindegyik ferfinak, akit kivalasztottak, gorog ´ ´ ¨ ¨ ´ odott ´ konnyebb neve volt, ezert a megbant ozvegyeknek talan volt elfogad˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ni oket. Miutan az apostolok atgondoltak az ajanlasokat, es imadkoztak, ki´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ neveztek a het ferfit erre a „szukseges tevekenysegre”.1 ´ ´ ´ ´ ´ csak az elelem 19 Vajon ennek a het kinevezett ferfinak most mar szetosz´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tasara volt gondja, a jo hır predikalasa alol fel voltak mentve? Meg veletle¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ volt, akibol ´ nul sem. Az egyikuk Istvan bator es nagyon eredmenyes Tanu ¨ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ lett (Csel 6:8–10). Fulop is a het ferfi kozott volt, ot pedig ugy nevezi a Biblia, ´ ˝ ´ ´ ´ ´ hogy ez a het hogy ’az evangeliumhirdeto’ (Csel 21:8). Vilagos hat, ferfi to´ ´ ´ ´ ´ ´ vabbra is buzgon predikalta a Kiralysagot. ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1 Valoszınu, hogy ezek a ferfiak megfeleltek a venekre vonatkozo altal anos felteteleknek, ´ ˝ ´ ´ ´ mert komoly feladatra neveztek ki oket. A Szentıras azonban nem emlıti, hogy pontosan ´ ´ ´ ¨ mikortol kezdtek el veneket kinevezni a kereszteny gyulekezetben.

´ ´ ´ ´ ´ ´ PREDIK AL AS „H AZROL H AZRA”

´ Annak ellenere, hogy a szanhedrin betiltotta a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ predikalomunkat, a tanıtvanyok mindennap pre´ ´ ´ ´ ´ ´ dikaltak es tanıtottak „a templomban es hazrol ´ hazra” (Csel 5:42). Mit jelent pontosan az a kifeje´ ´ ´ ´ zes, hogy „hazrol hazra”? ¨ ¨ ´ ´ Az eredeti gorog szo – kat oikon – a szo ´ ´ ´ szoros ertelmeben azt jelenti, hogy ’haz szerint’. ¨ ´ ´ ´ ´ ´ Tobb fordıto is megallapıtotta, hogy a ka·ta szot ´ ´ ´ ´ ´ ugy kell erteni, hogy amikor a tanıtvanyok predi´ ´ ´ ´ ´ kaltak, egyik haztol a masikhoz mentek. A Lukacs ´ ´ ´ 8:1-ben is hasonlo jelentese van a ka·ta szonak. ´ ´ ´ ´ ´ E szerint a vers szerint Jezus „varosrol varosra es ´ ´ ´ falurol falura” predikalt.

´ ¨ ´ A szo tobbes szama – kat oikusz – szere´ pel a Cselekedetek 20:20-ban. Pal apostol itt ezt ´ ´ ´ mondja a kereszteny felvigyazoknak: „nem tartot´ ´ ´ tam vissza magam attol, hogy . . . nyilvanosan es ´ ´ ´ ´ ´ hazrol hazra tanıtsalak benneteket”. Pal itt nem ´ ´ ´ ´ arrol beszelt, hogy a venek otthonaiban tanıtott, ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ahogy azt nehanyan allıtjak. Ez a kovetkezo vers´ ˝ ¨ ´ bol is kiderul: „alaposan tanuskodtam zsidoknak ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ is, gorogoknek is az Isten iranti megbanasrol es a ´ ´ ˝ Jezusban, a mi Urunkban valo hitrol” (Csel 20:21). ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Pal hittarsai mar megbantak a buneiket, es hittek ´ ´ ˝ ´ ´ ´ Jezusban, vagyis egyertelmu, hogy a hazrol hazra ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ predikalas es tanıtas a nem hıvok kozott folyt.

´ ¨ ´ koveti. Jehova nepe ma az apostoli mintat ¨ ´ ´ ´ ´ ´ A gyulekezeti feladatok ellatasara ajanlott ferfia˝ ¨ ˝ ¨ ´ kat az Istentol jovo bolcsesseg kell hogy jelle´ ´ ´ mezze, es meg kell latszodnia rajtuk, hogy Isten ´ ˝ ´ ıtja szelleme irany oket. Azokat, akik megfelelnek ´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ a szentırasi kovetelmenyeknek, a Vezeto Testulet ¨ ´ ¨ ´ felugyeletevel kinevezik gyulekezeti vennek vagy ´ ˝ ´ kisegıtoszolganak (1Tim 3:1–9, 12, 13).1 Ezek a ´ ´ ´ ferfiak tulajdonkeppen a szent szellem altal van´ nak kinevezve. Szorgalmas, faradhatatlan mun¨ ´ ´ ´ ´ kajukkal nagyon sok ’szukseges tevekenyseget’ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ellatnak. Ha peldaul egy huseges idos testver ´ ˝ ´ ´ ´ vagy testverno segıtsegre szorul, a venek szerve´ ´ zik meg, hogy ki mit tegyen (Jak 1:27). Nehany ´ ´ ´ vennek rengeteg feladata van a Kiralysag-terem´ ´ ´ epıtkezesekkel kapcsolatban, a kongresszusok ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ megszervezeseben vagy a korhazi osszekoto bi´ ˝ ´ ´ ´ ´ zottsagok munkajaban. A kisegıtoszolgak sok ´ olyan feladatot ellatnak, amely nem kifejezetten ´ ´ ´ ´ tartozik a pasztorkodashoz vagy a tanıtashoz. ´ ´ Minden kinevezett ferfinak meg kell talalnia az ´ ¨ ´ ´ egyensulyt a gyulekezeti es egyeb szervezeti fel´ ¨ ¨ ¨ ´ adatai es a kozott az Isten altal elrendelt koteles´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sege kozott, hogy predikalja a Kiralysag jo hıret (1Kor 9:16). 20

´ ´ ´ ´ ´ Mi is „hazrol hazra” predikalunk, ´ ahogy annak idejen az apostolok

´ ¨ „Isten szava tovabb novekedett” (Cselekedetek 6:7) ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ eszelte 21 Az ujonnan megalakult gyulekezet Jehova segıtsegevel atv a kı¨ ˝ ¨ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vulrol jovo uldozest, es a belso problemakat is, melyek szethuzast tamaszt´ ´ ´ ´ asa ´ ´ ´ hattak volna. Jehova ald szemmel lathat o volt, mivel a beszamol o ezt ırja: ¨ ´ ´ ´ ´ ´ „az Isten szava tovabb novekedett, es a tanıtvanyok szama igencsak soka´ ´ ´ sodott Jeruzsalemben, es a papoknak nagy sokasaga kezdett engedelmes¨ ´ ¨ kedni a hitnek” (Csel 6:7). A Cselekedetek konyveben tobb helyen is olvas´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ hatunk ehhez hasonlo jelenteseket a predikalomunka novekedeserol (Csel ´ ´ ´ ´ ˝ 9:31; 12:24; 16:5; 19:20; 28:31). Ugye, milyen buzdıto es lelkesıto napjaink´ ˝ ´ mas ´ reszein ´ ban is, amikor halljuk, hogy a vilag hogyan halad elore a Kiraly´ ´ ´ ´ sag-predikalo munka? ´ ˝ ¨ ˝ ˝ ´ ´ Visszaterve az elso szazadhoz, a duhtol elvakult vallasi vezetoknek ¨ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ eszuk agaban sem volt feladni a celjukat. Az uldozes viharos szelei kozeleg¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ szinte azonnal az ad ´ az ´ uld ´ a´ valt, ´ tek. Istvan ozes celpontjav amint azt a ko˝ ´ vetkezo fejezetben latni fogjuk. 22

´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ a het 1 Bar kepzett ferfit a gyulekezet ajanlotta, a kinevezesukrol az apostolok dontottek. ¨ ´ ´ 20. Hogyan koveti ma Isten nepe az apostoli mintat? ˝ ´ ´ ¨ ´ 21– 22. Mibol latszik, hogy Jehova megaldotta az ujonnan megalakult gyulekezetet?

´ 2. RESZ

˙

CSELEKEDETEK 6:8–9:43

¨ ¨ ´ ´ „NAGY ULD OZ ES T AMADT ¨ A . . . GY ULEKEZET ELLEN” (CSELEKEDETEK 8:1)

´ ´ ´ ˝ ´ Vajon abbahagytak az elso szazadi keresztenyek a tanusko´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ dast Isten Kiralysagarol az egyre eroteljesebb ellensegeskedes ´ ´ ˝ ´ miatt? Eppen ellenkezoleg! Ebben a reszben latni fogjuk, hogy ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ az adaz uldozes tulajdonkeppen meg hozza is jarult a predi´ ´ ´ ´ kalomunka terjedesehez.

6. FEJEZET

´ Istvan telve volt ´ ´ „ki nem erdemelt kedvesseggel ´ ˝ es erovel” ´ ´ ´ ´ ˝ Istvan bator tanuskodasa a szanhedrin elott, ´ ˝ es amit tanulhatunk belole ´ A Cselekedetek 6:8–8:3 alapjan ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ IST VAN a bırosag elott all. Az impozans teremben, mely valoszınuleg ¨ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ a jeruzsalemi templom kozeleben van, 71 ferfi ul nagy felkorben. A bıro¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sag – a szanhedrin – Istvan ugyet targyalja. A bırok nagy hatalommal es ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ befolyassal rendelkeznek, es a legtobbjuk nem sokra becsuli Jezus tanıt´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ at. ´ Raad ´ asul ´ ´ fopap vany a bırosagot Kajafas hıvta ossze, ugyanaz a ferfi, ¨ ´ ´ ´ ´ aki akkor is a szanhedrin elnoke volt, amikor nehany honappal korab´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ban Jezus Krisztust halalra ıteltek. Fel toluk Istvan? ´ ¨ ´ ´ ´ tekinteteben. 2 Ebben a pillanatban van valami rendkıvuli Istvan A bı´ ´ ´ ´ ´ ´ rok raneznek, es latjak, hogy az arca „olyan, mint egy angyal arca” (Csel ¨ ´ ´ 6:15). Az angyalok Jehova Isten uzenetet hirdetik, ezert minden okuk ´ ´ ´ ´ ´ ´ is ıgy megvan arra, hogy batrak es nyugodtak legyenek. Istvan erez, es ´ ˝ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ezt meg a gyulolkodo bırok is latjak. De hogyan tud ilyen nyugodt maradni? ´ ´ ´ A valaszb ol sokat tanulhatnak a mai keresztenyek. Azt is tudnunk ¨ ´ ´ kell, hogy hogyan ker ult Istvan ebbe a kritikus helyzetbe, hogyan vedte ´ ´ ˝ ´ ´ ´ meg mar korabban is a hitet, es hogyan utanozhatjuk ot. 3

´ ´ „Felizgatt ak a nepet” (Cselekedetek 6:8–15) ´ ´ ´ ´ ´ lattuk, ´ ´ 4 Korabban mar hogy milyen ertekes volt Istvan az ujonnan ´ ¨ ˝ ˝ ´ ¨ ´ megalakult kereszteny gyulekezetnek. Az elozo fejezetben beszeltunk rola, ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy egyike volt annak a het alazatos ferfinak, akik keszsegesen segıtettek ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ az apostoloknak, amikor szukseghelyzet allt elo. Az alazatoss aga meg cso´ ´ ´ ´ dalatra meltobb, ha az adottsagaira gondolunk. A Cselekedetek 6:8-ban ´ ´ ˝ ´ azt olvassuk rola, hogy kepes volt „nagy elojeleket es jeleket” tenni, aho´ ´ gyan az apostolok nemelyike is. Azt is megtudjuk rola, hogy telve volt ´ ´ ´ ˝ „ki nem erdemelt kedvesseggel es erovel”. Hogyan mutatkozott ez meg? ´ ˝ ´ talalja ´ ´ de hogyan 1– 3. a) Miert olyan ijeszto a helyzet, amelyben Istvan magat, ´ ´ ´ ra? ´ b) Milyen kerd ´ reagal eseket fogunk megvizsgalni? ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ert ´ 4 –5. a) Miert volt Istvan ekes a gyulekezetnek? b) Milyen ertelemben volt Istvan ´ ´ ´ ˝ telve „ki nem erdemelt kedvesseggel es erovel”? 45

´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ „Mikor azt an ezeket hallott ak, a szıvukig sertve ereztek magukat, ´ ´ es csikorgatni kezdtek a fogukat ellene” (Cselekedetek 7:54)

´ ´ ´ ´ ˝ IST VAN TELVE VOLT „KI NEM ERDEMELT KEDVE SS EGGEL E S ER OVEL”

´ ´ ˝ ´ ´ ´ Istvannak nyilvanval oan kedves, tapintatos es megnyero termeszete ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ volt. Beszedevel sokakat meggyozott arrol, hogy a szıvebol beszel, es hogy ´ ´ ˝ ´ a mondanivaloja csak a javara van a hallgatoinak. Telve volt erovel, mivel ´ ¨ ´ alazatosan engedte, hogy Jehova szelleme vezesse lepteit. Nem volt busz´ ´ ´ ´ ´ ke az adottsagaira, hanem mindenert Jehovat dicserte, a szavaibol pedig ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ hogy a rosszakaroi szeretet es torodes sugarzott. Nem csoda hat, felelme´ tes ellenfelet lattak benne! ´ ´ ´ ´ ´ megvedeni 6 Sokan vitaba szalltak Istvannal, „de nem tudtak magukat ¨ ´ ´ ´ a bolcsesseggel es a szellemmel szemben, amellyel beszelt”.1 Elkesere´ ¨ ´ dettsegukben „titokban felbiztattak ferfiakat”, hogy sorakoztassanak fel ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ a nepet” vadakat Krisztus artatlan kovetoje ellen. „Felizgattak meg a ve´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ neket, es az ırastudokat is, ıgy hat Istvant a szanhedrin ele hurcoltak ¨ ˝ ˝ ´ ´ ´ (Csel 6:9–12). A szembeszegulok ezt a kettos vadat emeltek ellene: karo´ ´ ´ molja Istent es Mozest. Milyen ertelemben? ´ ´ ´ rosszindulatu´ vadl ´ oi ´ ıtott ´ ´ 7 Istvan azt all ak, hogy karomolta Istent, mi´ ´ vel a „szent hely”, vagyis a jeruzsalemi templom ellen beszelt (Csel 6:13). ´ ´ ¨ ´ ´ ´ Azt is mondtak, hogy karomolta Mozest, mert a mozesi torveny ellen be´ ´ ´ ´ ´ szelt, megvaltoztatva a szokasokat, melyeket Mozes hagyott rajuk. Ez na´ ˝ ´ ´ volt, mert abban az idoben a zsidoknak nagyon fontos gyon sulyos vad ´ ¨ ´ ´ volt a templom, a mozesi torveny minden egyes pontja, es a rengeteg ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ szobeli hagyomany, melyekkel kiegeszıtettek a Torvenyt. A vadak alapjan ´ ´ ´ ´ ´ ´ tehat Istvan veszelyes ferfi volt, aki halalt erdemelt! ´ ´ 8 Sajnos nem ritka, hogy vallasos emberek ilyen modszerekhez folya´ ´ ˝ ´ ´ ´ modnak, hogy megnehezıtsek Isten szolgainak a dolgat. Idonkent ma is ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ felbujtanak vilagi uralkodokat, hogy uldozest szıtsanak Jehova Tanui el¨ ´ ´ ´ len. Hogyan viselkedjunk, amikor eltorzıtott vagy hamis vadak ernek ben¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ peld nunket? Sok mindenben kovethetjuk Istvan ajat. 5

´ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ Bator tanuskodas a ’dicsoseg Istenerol’ (Cselekedetek 7:1–53) ´ ´ ¨ ´ hallotta az ellene 9 Ahogyan a fejezet elejen emlıtettuk, amikor Istvan ´ ´ ´ ´ ezt kerfelhozott vadakat, az arca olyan volt, mint egy angyale. Kajafas ´ ˝ ´ dezte tole: „Igy vannak ezek?” (Csel 7:1). Ekkor Istvanon volt a sor, hogy ´ ´ ´ szoljon. Es micsoda beszedet tartott! ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ 1 Az ellensegei kozott voltak olyanok is, akik a ’Felszabadıtottak zsinagogaj ahoz’ tartoz´ ´ ˝ ´ a romaiak ´ el valamikor, majd kes tak. Ezeket az embereket talan fogtak obb szabadon ´ ˝ ´ ´ ´ engedtek oket, vagy lehettek felszabadıtott rabszolgak is, akik prozelitak lettek. Egyesek ´ ´ ¨ ´ ´ ciliciaiak voltak, ahogyan a tarzuszi Saul is. A beszamol obol nem derul ki, hogy Saul is ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ megvedeni azok kozott a ciliciaiak kozott volt-e, akik nem tudtak magukat, amikor Ist´ vannal vitatkoztak. ˝ ´ ´ ´ melyet felhoztak Istvan ´ ellen, es 6–8. a) Mi az a kettos vad, miert pont ezekkel ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ peld vadolt ak? b) Miert lehet Istvan aja hasznos a ma elo keresztenyeknek? ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ szanhedrin elott mondott beszed 9 –10. Mivel tamadja nehany kritikus Istvan et, ´ ¨ es mit ne felejtsunk el?

47


48

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ beszed ´ ıtva, ´ hoszNehany kritikus tamadja Istvan et, azt all hogy bar ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ szu volt, megsem valaszolt a vadakra. De a valosagban Istvan kituno pel¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ mutatott nek unk dat abban, hogy hogyan ’vedelmezzuk’ a jo hırt (1Pet ¨ ´ ´ ´ 3:15). Ne felejtsuk el, hogy a vad szerint Istvan karomolta Istent, mert ´ ´ ´ ¨ ´ ´ becsmerelte a templomot, es Mozest is, mert a Torveny ellen beszelt. Ist´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ van a valaszaban felidezte Izrael tortenelmenek harom szakaszat, tudato¨ ¨ ´ ˝ ¨ ´ san kiemelve beloluk bizonyos reszleteket. Vegyuk szemugyre egyesevel ˝ ´ ezt a harom idoszakot. ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ elosz ´ 11 A patriarchak kora (Csel 7:1–16). Istvan or Abrahamr ol beszelt, ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ akit o is, es a zsidok is tiszteltek a hiteert, es ezert ez egy fontos kozos ne˝ ˝ ´ ˝ ¨ ´ kiemelte, hogy Jehova, „a dicsos vezo volt. Istvan eg Istene” eloszor Mezo´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ potamiaban jelent meg Abrahamnak (Csel 7:2). Abraham valojaban csak ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ˝ ´ joveveny volt az Igeret foldjen. Abban az idoben nem volt templom, es a ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ¨ mozesi torveny sem letezett meg. Akkor hogyan is eroskodhetne valaki, ˝ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ ˝ ¨ ´ hogy az Isten iranti huseg egy epulettol vagy egy torvenytol fugg? ´ ´ ´ ´ ´ is 12 Jozsefet, Abraham leszarmazottj at ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ nagy tisztelet ovezte Istvan hallgatoi koreMIT JELENT „M ART IRNAK” LENNI? ´ ˝ ´ ben. De Istvan emlekeztette oket, hogy az ´ ´ ´ ´ testverei ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ igazsagos Jozsefet a sajat – IzraA magyar „martır” szo a gorog martusz ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ el rab´ ´ ´ ´ el csaladfoi – uldoztek, es adtak szobol ered, melynek jelentese ’tanu’, azaz ´ ˝ ´ ´ ´ ´ szolganak. Am Isten ot hasznalta fel, hogy olyan szemely, aki szemtanuja egy tettnek ´ ´ ´ ol. ´ ´ ¨ ¨ ´ megmentse Izraelt az ehhalalt Istvan vagy esemenynek. Ennek a gorog szonak ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ latta az egyertelmu parhuzamot Jozsef es azonban tagabb jelentestartalma van. Egy go´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ Jezus Krisztus kozott, de ekkor ezt meg rog lexikon szerint a bibliai ertelemben vett ¨ ˝ ´ nem mondta ki, mert szerette volna, hogy martusz egy „cselekvo szemely”, azaz olyan amilyen hosszan csak lehet, figyeljenek ra´ ´ valaki, „akit felkernek arra, hogy mondja el, ´ a hallgatoi. ´ ´ ˝ amit latott es hallott, jelentse ki azt, amirol tu´ ´ ´ ¨ ´ sok 13 Mozes napjai (Csel 7:17–43). Istvan domasa van”. Minden igaz keresztenynek ko´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ mindent mondott Mozesrol, es ezt bolcsen telessege, hogy tanuskodjon arrol, amit Jeho¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tette, hiszen a szanhedrin tagjai kozott sok varol es a szandekarol tud (Luk 24:48; Csel ¨ ´ ´ ´ ´ ´ szadduceus is volt, akik a bibliai konyvek 1:8). A Szentıras azert nevezi Istvant ’tanu´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ kozul csak Mozes konyveit fogadtak el. Es nak’, mert beszelt Jezusrol (Csel 22:20). ¨ ´ ´ Ist´ ´ ´ ´ azt se felejtsuk el, hogy azzal vadolt ak A keresztenyek eseteben a tanuskodas ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vant, hogy karomolta Mozest. Istvan egysokszor ellenallassal, letartoztatassal es ve´ ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ertelmuen valaszolt erre a vadra, hiszen a ressel jar, sot, meg halallal is vegzodhet. ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szavai azt mutattak, hogy a leheto legnaEzert a masodik szazad ota a „martır” szoval ´ ´ ¨ ´ ´ ´ gyobb tisztelettel van Mozes es a Torveny olyan szemelyre is utalnak, aki inkabb szen´ ´ ´ irant (Csel 7:38). Megjegyezte, hogy Mozest ved, mint hogy megtagadja a hitet. Ebben ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ az ertelemben nevezhetjuk Istvant az elso 11–12. a) Miert volt hatasos az, ahogyan Istvan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kereszteny martırnak. Eredetileg azonban egy Abraham peldajaval ervelt? b) Miert illett bele ´ ´ ´ ´ ´ ´ beszed ´ ´ ´ ´ ´ Jozsef peldaja Istvan ebe? szemelyt azert hıvtak „martırnak”, mert ta´ ´ ´ ´ ´ a vadakra ´ 13. Hogyan adott valaszt Istvan azzal, nuskodott, es nem azert, mert meghalt. ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ 10

amit Mozesrol mondott, es milyen fo temat bon´ tott ki ezaltal?


´ ´ el azok az emberek, akiket szeretett volna megszabadıtani. sem fogadtak ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Elvetettek, amikor 40 eves volt, es 40 evvel kesobb is sokszor fellazadtak ˝ ¨ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ beszede ellene mint vezetojuk ellen.1 Istvan egy fo tema kore epult, melyet ´ ´ ´ fokozatosan bontott ki: Isten nepe ujra meg ujra elvetette azokat, akiket ¨ ´ ¨ Jehova kinevezett folejuk. ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ 14 Istvan emlekeztette a hallgatoit, hogy Mozes arrol jovendolt, hogy ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ egy hozza hasonlo profetat fog tamasztani Isten az izraelitak kozul. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Ki lett ez a profeta, es hogyan fogadtak? Istvan a vegere hagyta a va´ ´ laszt. Egy masik kulcsgondolat az volt, hogy Mozes megtanulta, hogy ¨ ´ ˝ ´ ´ barmilyen hely lehet szent, mint ahogy szent volt a fold az ego bokornal ´ ´ ´ ´ ´ is, ahol Jehova szolt hozza. Akkor letezik az, hogy Jehovanak csak es ´ ´ ¨ ´ ´ ´ olag ´ kizar egyetlen epuletben, mint peldaul a jeruzsalemi templomban le´ ´ hessen imadatot bemutatni? Lassuk. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ emlekeztette A hajlek es a templom (Csel 7:44 –50). Istvan a bırosa´ ´ ´ ´ got, hogy amikor Isten azt mondta Mozesnek, hogy keszıtse el a hajlekot ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ – egy satorszer u, szallıthato epıtmenyt imadati celra –, meg semmilyen ´ ´ ´ ´ ´ ´ ıtani, templom nem allt Jeruzsalemben. Ki merne azt all hogy a hajlek ki˝ ´ ˝ ´ ´ sebb jelentosegu volt a templomnal, hiszen maga Mozes is ott mutatott ´ be imadatot Istennek? ´ ˝ ´ ´ ´ 16 Kesobb, amikor Salamon felepıtette a templomot Jeruzsalemben, ih´ ´ ´ ´ ´ letett imajaban egy fontos tenyt jelentett ki. Istvan ugy fogalmazta meg ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ennek lenyeget, hogy „a Legfelsegesebb nem lakik kezzel keszıtett ha´ ´ zakban” (Csel 7:48; 2Kron 6:18). Jehova felhasznalhat egy templomot, ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ hogy elobbre vigye a szand ekat, de nincs ilyenfajta korlatok koze szorıt´ ´ ´ ´ va. Hogy is gondolhatjak az imadoi azt, hogy a tiszta imadat valami´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ konyv lyen ember epıtette epulettol fugg? Istvan egy Ezsaias ebol vett, ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ˝ ´ ´ elsopro ereju idezettel zarta az erveleset: „ Az eg a tronom, a fold pedig ´ ´ ´ ´ ´ ´ labzs amolyom. Mifele hazat fogtok epıteni nekem? Ezt mondja Jehova. ´ ´ Vagy melyik az en nyugalmamnak helye? Nemde az en kezem alkotta ´ mindezeket?” (Csel 7:49, 50; Ezs 66:1, 2). ´ ´ a szanhedrinnek, biztosan 17 Ha atgondolod, mit mondott eddig Istvan ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ oi ´ egyetertesz azzal, hogy ugyesen ravilagıtott a vadl helytelen gondolkoda¨ ˝ ˝ ´ ´ sara. Megmutatta, hogy Jehova nem egy merev, hagyomanyokhoz kotodo ´ ˝ ´ ´ ´ Isten, hanem rugalmas, es ahogy telik az ido, kiigazıtasokat tesz annak er´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ dekeben, hogy beteljesıtse a szandekat. Azok, akik tul nagy jelentoseget 15

´ ´ ´ beszede ´ okat ´ 1 Istvan olyan informaci is tartalmaz, melyeket sehol mashol nem olvasha´ ´ ´ ´ ´ ´ tunk a Bibliaban. Peldaul azt, hogy milyen oktatast kapott Mozes Egyiptomban, hany ´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ evesen menekult el eloszor Egyiptombol, es mennyi idot toltott Midianban. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a beszed 14. Milyen pontokat tamasztott ala´ Istvan eben Mozes peldaj aval? ´ ´ ´ ´ ´ ´ 15 –16. a) Miert volt fontos szerepe a hajleknak Istvan erveleseben? b) Mit emelt ki ´ ´ ´ a beszed ´ Istvan eben Salamon templomaval kapcsolatban? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ oi ´ ara? ´ 17. a) Hogyan vilagıtott ra Istvan beszede a vadl helytelen gondolkodas ´ ´ b) Hogyan adtak valaszt a szavai az ellene felhozott vadakra?

49


50

´ ´ ¨ ´ ¨ ´ jeruzsalemi ´ tulajdonıtottak e pompas epuletnek, valamint a mozesi tor´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ veny kor ul kialakult hagyomanyoknak es szokasoknak, egyaltalan nem ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ beszede ´ ertettek meg a templom es a Torveny celjat! Istvan alapjaban veve ´ ´ ´ ´ ezt a fontos kerdest vetette fel: Nem azzal mutatjatok ki a leginkabb, hogy ´ ¨ ´ ´ tisztelitek a templomot es a Torvenyt, hogy engedelmeskedtek Jehovanak? ˝ ˝ ˝ ´ ´ Szavaival Istvan nagyszer uen igazolta a sajat tetteit, hiszen o a tole telhe˝ ´ ´ ´ to legteljesebb mertekben engedelmeskedett Jehovanak. ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ beszed ´ nagyon jol 18 Mit tanulhatunk Istvan ebol? Istvan ismerte az Ira´ ¨ ´ ´ ´ sokat. Hozza hasonloan nekunk is Isten Szava szorgalmas tanulmanyozoi¨ ´ ´ ´ nak kell lennunk, hogy ’helyesen tudjuk hasznalni az igazsag szavat’ (2Tim ˝ ´ 2:15). Azt is megtanulhatjuk tole, hogy hogyan tudunk tapintatosak es ked´ ´ ´ vesek lenni meg azokkal is, akik nem erdemlik meg. Istvannak nem is le´ ˝ ¨ ´ ´ ´ hetett volna ennel gyuloletesebb hallgatosaga, megis ameddig csak lehetett, ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ megprobalt olyan gondolatokra osszpontosıtani, amelyekben o es a hallga´ ´ ´ ´ toi egyetertettek. Olyan tenyeket emelt ki, amelyeket a hallgatoi nagyra be¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ csultek. Ezenkıvul tiszteletteljesen beszelt hozzajuk, ’apaknak’ szolıtva a ve¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ neket (Csel 7:2). Nekunk is „szelıden es melyseges megbecsulest tanusıtva” ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ar ´ ol kell beszelnunk masoknak Isten Szavanak igazsag (1Pet 3:15). ´ ´ ´ 19 De nem tartjuk magunkban Isten Szavanak az igazsagait, es nem is ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ szepıtjuk Jehova ıteletuzeneteit csak azert, mert felunk, hogy megbantunk ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ masokat. Istvan jo pelda ebben. Biztosan latta, hogy barmilyen bizonyı´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ tekot hozzon is fel a szanhedrin szıvtelen bıroinak, az suket fulekre talal. ´ ˝ ´ ´ ´ ´ a szent szellemtol ´ Igy hat indıttatva azzal fejezte be a beszedet, hogy bat˝ ˝ ´ ran elmondta, hogy ok is ugyanolyanok, mint az osatyaik voltak, akik el´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ vetettek Jozsefet, Mozest es az osszes profetat (Csel 7:51–53). Sot, ezek a ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ bırok oltek meg a Messiast, akinek az eljovetelerol Mozes es a profetak jo¨ ˝ ¨ ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ vendoltek. Igen, a leheto legszornyubb modon hagtak at a mozesi torvenyt!

´ ´ „Ur Jezus, fogadd el szellememet” (Cselekedetek 7:54–8:3) ´ ´ ´ ¨ ´ szavai cafolhatatlanul ´ 20 Istvan igazak voltak, es emiatt a bırokat elon¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ totte a mereg. Kivetkozve minden emberi meltosagukbol, haragjukban a ˝ ´ ´ ´ lathatta, ´ fogukat csikorgattak. A huseges Istvan hogy nem fog kegyelmet ´ kapni, mint ahogy az Ura, Jezus sem kapott. ¨ ´ ´ ´ ´ ´ Istvannak bators agra volt szuksege ahhoz, hogy szembe tudjon nez´ ´ ´ ´ ni mindazzal, ami ra vart. Jehova kedvesen egy latomast adott neki, ˝ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ melybol biztosan rengeteg erot merıtett. Latta Isten dicsoseget es Jezust, ´ ´ ´ ´ ´ ´ amint ott all az Isten jobbjan! Amikor Istvan elmondta a bıroknak a lato¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ masat, azok befogtak a fuluket. Miert? Ugyanennek a bırosagnak mond21

´ ´ 18. Mi mindenben tudjuk utanozni Istvant? ´ ´ ´ ´ amikor elmondta a szanhedrinnek 19. Hogyan mutatta ki Istvan a batorsagat, ´ ´ ¨ ´ Jehova ıteletuzenetet? ˝ ´ ´ a szanhedrin Istvan ´ szavaira, de hogyan eros 20–21. Hogyan reagalt ıtette meg ´ Istvant Jehova?


´ ˝ ´ ´ ´ es ta Jezus nem sokkal korabban, hogy o a Messias, hamarosan az Atyja ´ ´ ´ ´ ´ ´ jobbjan lesz (Mark 14:62). Istvan latomasa igazolta Jezus szavait. A szan´ ´ ´ ´ hedrin elarulta es meggyilkolta a Messiast! Ekkor egy akarattal rarohan¨ ´ ´ ´ tak Istvanra, hogy halalra kovezzek.1 ´ ˝ ´ ´ ´ 22 Istvan ugyanugy halt meg, mint ahogy az Ura: belso bekevel, tel´ ´ ´ ´ ´ meg jes bizalommal Jehova irant, es megbocsatva a gyilkosainak. Talan ´ ´ ´ ´ ´ ´ mindig latta latomasban az Emberfiat az Atyjaval, ezert mondhatta azt, ´ ´ ´ ´ biztosan ismerte Jezus hogy „Ur Jezus, fogadd el szellememet”. Istvan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ batorıto szavait: „En vagyok a feltamadas es az elet” (Jan 11:25). Vegul ´ ´ ´ Istvan fennhangon Istenhez imadkozott: „Jehova, ne rodd fel nekik ezt ˝ ¨ ´ halalalv ´ ´ a bunt!” Majd ezutan asba mer ult (Csel 7:59, 60). ¨ ˝ ¨ ¨ ´ ´ volt az elso˝ mart ´ ır, ´ at ´ le23 Krisztus kovetoi kozul Istvan akinek a halal ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ jegyeztek. (Lasd a „Mit jelent »martırnak« lenni?” cımu kiemelt reszt a ´ ˝ ´ ´ nem o˝ volt az utolso. 48. oldalon.) Sajnos azonban egyaltal an Jehova hu´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ seges szolgai kozul meg napjainkban is tobbeket halalra adnak vallasi ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ kegyetlen ellenszegul es politikai fanatikusok es mas ok. Ennek ellenere ¨ ´ minden okunk megvan arra, hogy ugyanolyan szilard legyen a hitunk, ´ ´ ´ ´ ´ e´ volt. Jezus ´ Kiralyk ´ mint amilyen szilard Istvan mar ent uralkodik, es ´ ¨ ´ ´ ´ rendkıvuli hatalmat kapott az Atyjatol. Semmi sem fogja megakadalyoz˝ ´ ¨ ˝ ´ ´ 5:28, 29). ni abban, hogy feltamassza huseges kovetoit (Jan ´ ´ ´ ¨ ´ ´ Egy fiatal ferfi, Saul vegignezte az Istvannal tortenteket. Helyesel´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ felett, akik te Istvan meggyilkolasat, meg orkodott is azoknak a ruhai ¨ ´ ˝ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ megkoveztek ot. Kicsivel kesobb o maga jart elen a keresztenyek kegyet¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ len uldozeseben. Azonban Istvan halalanak hosszu tavon jo hatasa volt. ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ A peldaja csak meg inkabb erot adott a tobbi keresztenynek ahhoz, hogy ˝ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ´ husegesek tudjanak maradni, es gyozteskent ker uljenek ki az uldozes˝ ´ ˝ ¨ ˝ ˝ ´ ´ ´ bol. Tovabba Saul, akit kesobb tobbnyire Palnak neveztek, idovel oszin´ ´ ´ ¨ ´ ´ halal ´ ahoz ´ ten es melyen megbanta, hogy neki is koze volt Istvan (Csel ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 22:20). Segıtett Istvan gyilkosainak, de kesobb elismerte, hogy ’karoml o, ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ uldozo es arcatlan ember volt’ (1Tim 1:13). Semmi ketseg, hogy Pal soha ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ nem felejtette el Istvant es a meggyozo beszedet, melyet a halala napjan ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ mondott. Sot, nehany eloadasaban es leveleben o maga is ugyanazokrol ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a temakrol beszelt, melyekre Istvan is kitert (Csel 7:48; 17:24; Heb 9:24). ˝ ´ ´ ´ ıtotta ´ ´ ´ Idovel teljesen elsajat azt a fajta hitet es bators agot, mely Istvant jel´ ´ ´ ˝ ´ ´ lemezte, aki telve volt „ki nem erdemelt kedvesseggel es erovel”. A kerdes ¨ ´ ´ ´ ´ az, hogy mi is kovetni fogjuk-e Istvan peldajat. 24

´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ volt-e jogosultsaga ´ 1 Ketsegbe vonhato, hogy a romai torvenyek ertelmeben egyaltal an a ´ ´ ´ ´ szanhedrinnek arra, hogy elrendeljen egy kivegzest (Jan 18:31). Mindenesetre Istvan ¨ ¨ ˝ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ inkabb ´ ´ halala egy duhos csocselek altal elkovetett gyilkossagnak tunik, mint bırosagi ´ asnak. ´ eljar ´ ´ ´ ´ halala ´ 22–23. Milyen ertelemben volt Istvan olyan, mint az Ura´ e, es hogyan lehet ´ ¨ ´ ´ e´ volt? a mai keresztenyeknek is ugyanolyan szilard a hituk, mint amilyen Istvan ´ ´ ´ ´ mart ´ ırhalal ´ aban, ´ ´ 24. Mi volt a szerepe Saulnak Istvan es hosszu tavon milyen ˝ ´ ´ ´ halal ´ anak? ´ hatasa volt a huseges Istvan

51

7. F E J E Z E T

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’A Jezusrol szolo jo hır’ hirdetese ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Fulop peldat allıt az evangeliumhirdetesben ´ A Cselekedetek 8:4–40 alapjan ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ KESERU uldozes indul a keresztenyek ellen. Saul ’gyalazatosan kezd ¨ ´ ¨ ˝ ´ banni’ a gyulekezettel. Ez a kifejezes az eredeti nyelven szornyu kegyet´ ´ ´ ¨ ´ ara ´ lensegre utal (Csel 8:3). A tanıtvanyok menekulnek. Egyesek szam ez ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ az egesz ugy festhet, mintha Saul celt ert volna, es siker ult volna vegez´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nie a keresztenyseggel. Am a keresztenyek szetszeledese olyan eredmeny´ ¨ ´ ´ ´ nyel jar, amilyenre senki sem szamıt. Mi tortenik? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 2 A szetszeledt keresztenyek ’hirdetni kezdik a szo jo hıret’ azokban az ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ orszagokban, ahova elmenekulnek (Csel 8:4). Kepzeld csak, az uldozes ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ nemhogy nem hallgattatja el a jo hırt hirdetoket, hanem meg elo is segı¨ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ti az uzenet elterjedeset! Azzal, hogy az uldozok szetszelesztik a tanıt´ ´ ´ arulnak ´ ´ ´ vanyokat, akaratuk ellenere is hozzaj ahhoz, hogy a Kiralys ag´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ predikalo munka tavoli helyeken is elkezdodjon. Ahogyan latni fogjuk, ´ ¨ ´ napjainkban is valami hasonlo tortent.

´ ´ ´ „Akik szetszorodtak” (Cselekedetek 8:4–8) ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 3 F ulop1 egyike volt azoknak a tanıtvanyoknak, „akik szetszorodtak” ¨ ¨ ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ (Csel 8:4; lasd a „F ulop, az ’evangeliumhirdeto’ ” cımu kiemelt reszt az ´ ´ ´ ´ ´ 53. oldalon). Szamariaba ment, ahol meg szinte senki sem predikalt, mi´ ´ ´ ´ ´ vel Jezus annak idejen erre utasıtotta az apostolait: „szamariai varosba ´ ´ ´ ´ anak ´ ne menjetek be, hanem inkabb ujra meg ujra Izrael haz elveszett ju´ ´ ´ ´ ´ aban ´ haihoz menjetek” (Mate 10:5, 6). Am Jezus tudta, hogy Szamari egy´ ´ ´ ´ ˝ szer meg fognak alaposan tanuskodni a tanıtvanyai, mert mielott fel´ ´ ´ ment az egbe, ezt mondta nekik: „tanuim lesztek mind Jeruzsalemben, ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mind egesz Judeaban, es Szamariaban, es a fold legtavolabbi reszeig” (Csel 1:8). ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ’feher ´ ´ 4:35). Az ott 4 F ulop latta, hogy Szamaria mar az aratasra’ (Jan ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ 1 O nem Fulop apostol, hanem az a Fulop, aki a kozott a ’het, jo bizonysagot szerzett ´ ¨ ¨ ˝ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ beszelt ferfi’ kozott volt, akikrol az 5. fejezetben mar unk. Azzal bıztak meg oket, hogy ¨ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ¨ ´ ki az eledelt a gor mindennap osszak ogul es a heberul beszelo kereszteny ozvegyeknek ´ Jeruzsalemben (Csel 6:1–6). ¨ ˝ ´ ara ´ ´ ´ 1– 2. Hogyan sult el visszaj azoknak a terve, akik az elso szazadban el akartak ´ ´ ˝ hallgattatni a jo hırt hirdetoket? ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ meg ´ aban, ´ ´ 3. a) Ki volt Fulop? b) Miert nem predikalt szinte senki Szamari am mit ¨ ¨ ´ ¨ jovendolt meg Jezus ezzel a terulettel kapcsolatban? ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ Szamari ´ aban ´ ´ as ´ at, ´ es 4. Hogyan fogadtak Fulop predikal miert? 52

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’A J E ZUSR OL SZ OL O J O H IR’ HIRDE T E SE

53

´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ eloknek ugy kellett az uzenet, mint egy falat kenyer, es nem nehez ki´ ´ ´ ´ ´ talalni, hogy miert. A zsidok nem erintkeztek a szamariaiakkal. Sokan ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ egyenesen megvetettek oket. A jo hır viszont osztalykulonbsegek nelkul ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ak, ´ hogy ez szoges minden embernek szolt, es a szamariaiak latt ellentet˝ ´ ¨ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ben all a farizeusok szuklatokor usegevel. Azzal, hogy F ulop lelkesen es ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ partatlanul tanuskodott a Szamariaban eloknek, megmutatta, hogy az o ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gondolkodasat nem fertozte meg az eloıtelet, mint azoket, akik leneztek ´ ´ ´ nem meglepo˝ hat, ´ hogy rengeteg szamariai ´ a szamariaiakat. Egyaltal an ¨ ¨ ´ ´ fogadta el „egy akarattal” F ulop beszedet (Csel 8:6). ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 5 Ahogy az elso szazadban nem tantor ıtotta el az uldozes Isten nepet a ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ predikalastol, ugy ma sem. Amikor a keresztenyeket bebortonzik, vagy ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ az uldozes miatt kenytelenek masik orszagba menekulni, annak mindig ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ csak az az eredmenye, hogy a Kiralysag jo hıre uj helyekre jut el. Peldaul ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a II. vilaghabor u alatt Jehova Tanui oriasi tanuskodast vegeztek a naci ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ koncentracios taborokban. Egy zsido szarmazasu ferfi, aki ott talalkozott ˝ ¨ ´ ´ ´ eloszor a Tanukkal, ezt meseli: „ Azoknak a foglyoknak a kitartasa, akik ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ¨ Jehova Tanui voltak, meggyozott arrol, hogy hituk az Irasokon alapul – ´ ´ ´ es jomagam is Tanu lettem.” ´ ´ ´ ´ ´ ´ 5–7. Mondj peldakat arra, hogy hogyan terjedt el a jo hır annak eredmenyekent, ´ ´ ´ hogy a keresztenyek szetszeledtek.

¨ ¨ ´ ˝ F ULOP, ’AZ E VANGELIUMHIRDE T O’

¨ ˝ ¨ ¨ ´ Amikor Krisztus kovetoi az uldozes miatt ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ szetszeledtek, Fulop Szamariaba ment. Ugy tu¨ ˝ ¨ ¨ nik, hogy szorosan egyuttmukodott ˝ ´ ˝ ¨ az elso szazadi vezeto testulettel, ´ ˝ mert „amikor a Jeruzsalemben levo ´ apostolok meghallottak, hogy Sza´ ´ maria elfogadta az Isten szavat, el¨ ´ ´ ´ ´ ´ kuldtek hozzajuk Petert es Janost”. ´ ´ ´ ´ ˝ Ennek eredmenyekent az uj hıvok ´ ´ ´ megkaptak a szent szellem ajande´ kat (Csel 8:14–17). ¨ A Cselekedetek konyve 8. feje´ ´ ´ ¨ ¨ ´ zetenek esemenyei utan Fulop mar ´ csak egyszer szerepel a Bibliaban. ´ ´ Pal apostol a harmadik missziona´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ riusi utja vegen – korulbelul 20 ev´ ¨ ¨ ´ ´ vel azutan, hogy Fulop elkezdett predikalni – ´ ´ ´ az utastarsaival Jeruzsalembe tartott. Az utazok ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ kikotottek Ptolemaisznal. Lukacs ıgy mesel az ´ ´ ´ ´ ´ utjukrol: „Masnap elindultunk, es megerkezve

´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ Cezareaba, bementunk Fulopnek, az evangelium˝ ´ ´ ´ ´ hirdetonek a hazaba, aki a het ferfi egyike volt, ´ ´ es ott maradtunk nala. Volt neki ´ ´ ¨ ´ ´ ´ negy leanya, szuzek, akik profetaltak” (Csel 21:8, 9). ¨ ¨ A jelek szerint Fulop letelepedett ¨ ´ ´ ´ azon a kornyeken, ahol predikalt, ´ ´ ´ es csaladot alapıtott. Azzal, hogy ´ ´ ˝ Lukacs „az evangeliumhirdetonek” ´ ´ ´ ¨ nevezi, figyelemre melto tenyt ko¨ ´ ´ ´ ´ ´ zol rola. A Szentıras azokat hıvja ıgy, ´ akik elhagytak az otthonukat, hogy ´ ´ olyan helyen predikaljanak, ahol ´ ´ ´ meg nem hallottak az emberek a jo ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ hırt. Ketsegtelen hat, hogy Fulop lel´ ´ ´ kesedese a szolgalat irant nem ha´ ´ ´ gyott alabb az evek folyaman. Az pedig, hogy mind ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ a negy lanya profetalt, egyertelmuen megmutatja, ¨ ¨ ´ ´ ´ hogy Fulop arra tanıtotta a csaladjat, hogy szeres´ ´ ´ ´ ´ sek es szolgaljak Jehovat.

´ „Simon pedig, amikor latta, hogy a szellem ´ ´ ´ ´ ´ ´ az apostolok kezratetele altal adatik, penzt ajanlott nekik” (Cselekedetek 8:18)

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’A J E ZUSR OL SZ OL O J O H IR’ HIRDE T E SE

´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ a jo´ hırt, 6 Volt, hogy meg maguk az uldozok is elfogadtak amikor ta´ ´ ´ ´ ´ nuskodtak nekik. Peldaul amikor Franz Descht Ausztriaban athelyez´ ´ ´ ´ ´ ´ tek a guseni koncentracios taborba, bibliatanulmanyozast tudott kezdeni ´ ´ ´ ¨ ¨ egy SS-tiszttel. El tudod kepzelni, mekkora volt a ket ferfi orome, amikor ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ evekkel kesobb talalkoztak Jehova Tanui egyik kongresszusan, es ekkor ´ ´ ˝ ´ mar mindketten a jo hır hirdetoi voltak! ´ ´ ¨ ¨ ´ 7 Hasonlo eredmenye volt annak is, amikor az uldozes miatt a ke´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ resztenyeknek masik orszagba kellett menek ulniuk. Peldaul az 1970-es ´ ´ ´ ´ ´ vegeztek evekben Mozambikban hatalmas tanuskodomunkat az oda me¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nekulo malawi Tanuk. A predikalomunka meg akkor is folytatodott, ami´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ kor kesobb ellensegeskedes tamadt Mozambikban. „Igaz, nehanyunkat ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ otev jo parszor letartoztattak es orizetbe vettek a predikal ekenysegunkert ´ ´ ˝ ´ – meseli Francisco Coana. – Am az, hogy sokan kedvezoen reagaltak a ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ uzenetre, azzal a bizalommal toltott el minket, hogy Isten segıt, Kiralys ag´ ´ ˝ ´ ´ ´ eppugy, ahogy az elso szazadi keresztenyeket is segıtette.” ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ˝ 8 Termeszetesen nemcsak az uldozesnek koszonheto, hogy a keresz´ ´ ¨ ´ ´ tenyseg az addig be nem munkalt ter uletekre is eljutott. Az elmult ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ nehany evtizedben a politikai es gazdasagi helyzet valtozasa kovetkez´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ teben lehetoseg nyılt arra, hogy mindenfele nyelvu es nemzetisegu em¨ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ber hallhassa a Kiralysag-uzenetet. Tobben menekultek habor us oveze˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ tekbol es gazdasagi nehezsegekkel kuszkodo orszagokbol egy biztosabb ´ ¨ ´ ´ ´ A rengeteg menekult a Bibliat. helyre, es ott elkezdtek tanulmanyozni ´ ˝ ¨ ¨ ´ ¨ ´ miatt uj idegen nyelvu ter uletek jottek letre. Az egyesult allamokbeli San ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ nyelvet beszelnek Diegoban (Kalifornia allam) peldaul tobb mint szaz ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ az emberek, es ezert Jehova Tanui szamos idegen nyelvu gyulekezetet ´ ´ ´ hoztak letre a varosban. Te is igyekszel tanuskodni ’minden nemzetnek, ¨ ´ ´ ¨ torzsnek, nepnek es nyelvnek’ a ter uleteden? (Jel 7:9).

´ „Adjatok meg nekem is ezt a hatalmat” (Cselekedetek 8:9–25) ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ aban. ´ 9 F ulop sok jelet tett Szamari Peldaul meggyogyıtotta a testi fogya´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ tekossaggal eloket, es meg a gonosz szellemeket is kiuzte (Csel 8:6–8). Az ´ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ egyik ferfit kulonoskeppen lenyugoztek F ulop termeszetfolotti kepessegei. ´ ´ Ez a ferfi Simon volt, egy magus, akit olyan nagyra tartottak, hogy azt ´ ´ ´ rola, mondogattak hogy „ez az ember az Isten Ereje”. Am most, hogy Si´ ¨ ¨ ´ ˝ ˝ ´ ˝ ´ ´ ol, mon latta F ulop csodaib hogy milyen a valodi, Istentol kapott ero, hıvo ´ ˝ lett (Csel 8:9–13). Kesobb azonban meg kellett mutatnia, hogy helyesek-e ´ ´ az indıtekai. Hogyan? 10

¨ ´ ´ Amikor az apostolok megtudtak, hogy milyen nagy novekedes van

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ helyzetnek a predik ´ omun8. Milyen hatasa van a valtoz o politikai es gazdasagi al ´ kara? ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ ˝ ¨ ¨ 9. Ki Simon, es ketsegtelenul miert nyugozte le ot Fulop? ´ ´ ´ ´ Peter es Janos ´ ´ aban? ´ ´ 10. a) Mit csinalt Szamari b) Mit tett Simon, latva, hogy az uj ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ tanıtvanyok szent szellemet kapnak, amikor Peter es Janos rajuk teszik a kezuket?

55


56

¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ aban, ´ ´ ´ ´ ´ Szamari odakuldtek Petert es Janost. (Lasd a „Peter es a ’Kiralys ag ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ kulcsai’ ” cımu kiemelt reszt.) Amikor a ket apostol megerkezett, ratett ek ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a kezuket az uj tanıtvanyokra, es azok megkaptak a szent szellemet.1 Lat¨ ´ ´ va ezt, Simon lazba jott. „ Adjatok meg nekem is ezt a hatalmat, hogy aki´ re csak rateszem a kezemet, szent szellemet kapjon” – mondta az aposto´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ arolhatja ´ loknak. Meg penzt is ajanlott nekik, remelve, hogy megvas toluk ´ ´ ezt az Isten adta kepesseget! (Csel 8:14 –19). ´ ¨ ¨ ´ ´ 11 Peter hatarozott valaszt adott Simonnak: „Vesszen el az ezustod veled ¨ ´ ´ ´ ´ ´ egyutt, mivel azt gondoltad, hogy penzert birtokaba jutsz az Isten ajand e´ ´ kanak. Sem reszed, sem jussod nincs ebben a dologban, mert nem egye´ ´ ´ ´ nes a szıved az Isten szemeben.” Majd azt tanacsolta neki, hogy banja ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ meg a bunet, es imadkozzon Isten bocsanataert: „konyorogj Jehovahoz, ´ ´ ¨ ´ ´ ´ hogy – ha lehetseges – bocsassa meg neked szıved torekveset”. Simon ´ ´ nem volt gonosz ember, ez nem is kerdeses. Szerette volna azt tenni, ami ´ ´ ´ ´ helyes, csak eppen ebben a dologban tevesen gondolkodott. Igy kerlelte ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ hat az apostolokat: „Konyorogjetek ertem Jehovahoz, hogy semmi se joj¨ ´ ´ jon ream abbol, amit mondtatok” (Csel 8:20–24). ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 1 Nyilvanval o, hogy abban az idoben az uj tanıtvanyok altal aban a keresztelkedesukkor ´ meg a szent szellemet. Ezzel meglettek felkenve szent szellemmel, azaz ekkor kaptak ´ ˝ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ nyılt szamukra a lehetoseg, hogy a jovoben kiralyokk ent es papokkent egyutt uralkodja´ ´ ´ ´ nak Jezussal az egben (2Kor 1:21, 22; Jel 5:9, 10; 20:6). A szoban forgo esetben azonban ´ ´ ´ ´ ¨ ´ az uj tanıtvanyok nem lettek felkenve a keresztelkedesukkor. Az ujonnan megkeresztelt ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ keresztenyek csak azutan kaptak szent szellemet, es azzal egyutt termeszetfolotti kepes´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ segeket, hogy Peter es Janos rajuk tettek a kezuket. ´ ´ ´ 11. Mire intette Peter Simont, es mi volt Simon reakcioja?

´ ´ ´ ´ PE TER ES A ’KIRALYSAG KULCSAI’

´ ´ Jezus ezt mondta Peternek: „Neked fogom adni ´ ´ ´ ´ ´ az egek kiralysaganak kulcsait” (Mate 16:19). ´ ´ Mire gondolt Jezus? A „kulcsok” szo alatt azt ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ertette, hogy Peter ismeretet fog atadni kulonbo˝ ´ ˝ ¨ zo embercsoportoknak, es ezzel megnyitja elottuk ˝ ´ ´ ´ ´ ´ annak a lehetoseget, hogy a messiasi Kiralysag ´ ´ tagjai legyenek. Mikor hasznalta Peter ezeket a kulcsokat? ˝ ¨ ¨ ´ ´ ˘ Az elso kulcsot 33 punkosdjen hasznalta, ami´ ´ ´ ´ kor arra buzdıtotta a zsidokat es a prozelitakat, ´ ´ ˝ ´ hogy banjak meg a buneiket, es keresztelkedje´ ´ nek meg. Mintegy 3000-en ıgy is tettek, es ezzel ´ ´ ´ ´ a Kiralysag varomanyosai lettek (Csel 2:1–41).

˘

˘

´ ´ ´ A masodik kulcsot nem sokkal azutan hasznal´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ta, hogy Istvan martırhalalt halt. Peter es Janos ´ ´ ¨ ´ ratettek a kezuket a nemreg megkeresztelke´ ´ ´ dett szamariaiakra, es ekkor ezek az ujonnan ´ ´ megtertek megkaptak a szent szellemet (Csel 8:14–17). ´ A harmadik kulcsot 36-ban hasznalta, amikor ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ az egi orokseg remenyseget a korulmetelet´ ´ ´ ´ ˝ ´ len nem zsidok szamara is elerhetove tette. ¨ ´ ´ ´ Ez akkor tortent, amikor Korneliusznak tanus˝ ˝ ¨ ¨ ´ kodott. O volt az elso korulmeteletlen nem ´ ˝ ´ ´ ´ zsido, akibol kereszteny tanıtvany lett (Csel 10:1–48).

´ MILYEN ERTELEMBEN „EUNUCH”?

´ ´ ´ Az, amit Peter inteskent mondott Si¨ ¨ ´ A gorog eu·nukhosz szo, mely „eunuch”´ monnak, egyben egy figyelmeztetes is a ´ ´ nak van fordıtva, utalhat olyan ferfira, akit ´ ´ ´ mai keresztenyeknek. A „szimonia” szo ˝ ´ ´ ´ ˝ megfosztottak a nemzokepessegetol, de egy ¨ ´ szuletett. is ennek az esetnek a kapcsan ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ magas rangu udvari tisztviselore is. LehetseA szimonia elsosorban egyhazi rangok ˝ ´ ´ ´ ´ arl ´ as ´ at ´ es ´ at ´ jelenti. A hiteges, hogy azok a tisztviselok, akik a kiraly hamegvas eladas ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ reme fole lettek kinevezve, tenyleg kasztralva hagyott keresztenyseg tortenelmenek min¨ ˝ ´ ´ ´ ´ voltak, de a tobbi tisztviselo, peldaul a kiraly den lapja tele van ezzel a szokassal. Egy ´ ´ ´ ´ poharnoka vagy a kincstarnok eseteben erre enciklopedia is megjegyzi: „ Amikor vala¨ ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ e´ tort nem volt szukseg. A kiralyi kincstar felugyeloki a papai konklav enelmet tanul´ ˝ ´ ˝ ˝ ´ ´ jekent ilyen tisztviselo volt az etiop eunuch manyozza, arra a meggyozodesre jut, hogy ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ is, akit Fulop megkeresztelt. Tulajdonkeppen soha egyetlen valasztas sem ment vegbe ˝ ´ ¨ ´ ¨ ´ ˝ o volt a penzugyminiszter. anelkul, hogy a szimonia meg ne fertozte ´ ´ ´ ´ ¨ Az etiopiai egyben egy prozelita is volt, vagyvolna azt, es az esetek nagy tobbsegeben ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ is olyan nem zsido szemely, aki attert Jehoa konklaveban gyakoroljak a szimoniat a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ va imadatara. Igazabol eppen Jeruzsalembol legdurvabb, legfelhaborıtobb es legnyil¨ ´ ´ ´ ´ vanvalobb modon” (The Encyclopædia Brijott, ahol imadatot mutatott be (Csel 8:27). ¨ ¨ ´ ´ tannica [1878], IX. kiadas). Emiatt leszogezhetjuk, hogy az etiopiai nem ´ ´ ´ ´ lehetett szo szerint eunuch, mert a moze13 A keresztenyeknek ovakodniuk kell et¨ ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ol. si torveny megtiltotta, hogy egy kasztralt fertol a bunos szokast Helytelen peldaul, ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ fi resze legyen Izrael gyulekezetenek (5Moz ha valaki ajand ekokkal es dicsero szavak˝ ´ 23:1). kal halmozza el azokat, akiktol szolgalati ´ ¨ ´ ´ ´ kivaltsagokat remelhet a gyulekezetben, es ´ ´ ´ ´ ˝ ıgy probal meg a kegyeikbe ferkozni. Azok˝ ´ ¨ ´ nak pedig, akikrol a tisztseguknel fogva ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ agot, ´ ugy tartjak, hogy lehetoseguk van megadni valamilyen kivalts vi´ ´ ´ gyazniuk kell, hogy ne kivetelezzenek a gazdagabbakkal. Mindket eset ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ anak ´ szimonianak minosulne. Isten minden szolgaj ugy kell viselkednie, ´ mint „aki kisebb”, megvarva, hogy Jehova szelleme nevezzen ki valakit ´ ´ valamilyen szolgalatra (Luk 9:48). Isten szervezeteben nincs hely azok ˝ ´ ´ ´ ´ ´ szamara, akik a ’maguk dicsoseget keresik’ (Peld 25:27). 12

´ „Erted is, amit olvasol?” (Cselekedetek 8:26–40) ´ ¨ ¨ ¨ ´ 14 Jehova angyala ekkor arra utasıtotta F ulopot, hogy terjen ra´ a Jeru˝ ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ zsalembol Gazaba vezeto utra. Ha volt is kerdese F ulopnek afelol, hogy ´ ´ ´ ´ miert kell ezen az uton mennie, hamarosan valaszt kapott ra, amikor ta´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ prof lalkozott egy etiop eunuchhal, aki „fennhangon olvasta Ezsaias etat”. ´ ´ ´ ´ 12. Mi a „szimonia”, es hogyan esett bele ebbe a csapdaba a hitehagyott kereszteny´ seg ? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ol 13. Milyen viselkedesformakt kell ovakodniuk a keresztenyeknek, amelyek szimo˝ ¨ ´ nianak minosulnek? ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ra´ Ful 14 –15. a) Ki az „etiop eunuch”, es hogyan talalt op? b) Mit tett az etiopiai ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ferfi Fulop uzenete hallatan, es miert nem egy hirtelen elhatarozas volt a keresztel´ ´ ´ kedese? (Lasd a labjegyzetet.)

58


´ ´ ˝ ´ ´ (Lasd a „Milyen ertelemben »eunuch«?” cımu kiemelt reszt az 57. olda´ ¨ ¨ ¨ lon.) Jehova szent szelleme arra indıtotta F ulopot, hogy menjen oda a ´ ´ ´ ´ ´ ´ hoferfi szekerehez. „Erted is, amit olvasol?” – kerdezte az etiopiait. „Hat ´ ´ ´ ´ ´ gyan is erthetnem, hacsak valaki utmutatast nem ad?” – valaszolta az ´ etiopiai (Csel 8:26–31). ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ 15 Majd megkerte F ulopot, hogy szalljon fel melle a szekerre. Micsoda ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ probeszelgetes kovetkezett! Regota titok fedte azt, hogy ki az Ezsaias ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ feciajaban szereplo ’juh’ vagy ’szolga’ ( Ezs 53:1–12). F ulop azonban ut¨ ´ ´ kozben elmagyarazta az etiop eunuchnak, ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ hogy Jezus Krisztus toltotte be a profeKERESZ TELKEDES ’V IZBEN’ ´ ¨ ´ ciat. Azokhoz hasonloan, akik 33 pun¨ ´ ´ kosdjen megkeresztelkedtek, az etiopiai ¨ ´ ´ Hogyan tortenik a keresztelkedes? Vannak, – aki egy prozelita volt – azonnal tudta, ´ ¨ ´ ´ akik szerint eleg, ha vizet hintenek vagy onmit kell tennie. „Ime, vız! Mi tart vissza at´ ´ ´ ´ tenek egy szemely fejere. Az etiopiai eunuch tol, hogy megkeresztelkedjem?” – mondta ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ keresztelkedeserol szolo beszamolo azonban F ulopnek. F ulop keslekedes nelkul meg´ ˝ ´ ´ ezt mondja: „mindketten bementek a vızbe, keresztelte ot.1 (Lasd a „Keresztelkedes ¨ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ Fulop is, es az eunuch is” (Csel 8:36, 38). Ha ’vızben’ ” cımu kiemelt reszt.) Jehova szel´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ uj ´ eleg lett volna raonteni az eunuch fejere egy leme ezutan megbızatasi helyre vezette ¨ ¨ ¨ ´ ´ kis vizet, vagy csak meghinteni vele, akkor F ul op ot, Asd odba, ahol tov abb hirdette a ´ ´ ´ ´ ´ nem kellett volna megallıtania a szekeret a jo hırt (Csel 8:32–40). ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ vıznel. Minimalis mennyisegu vız is elegendo ´ 16 ´ ´ Ma a keresztenyek ugyanabban az lett volna ehhez, peldaul annyi, amennyi egy ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ ´ egyedulallo munkaban vehetnek reszt, bortomloben elfer. Es biztosan volt is az eu¨ ¨ ´ ˝ ¨ ˝ mint amelyet Fulop is vegzett. Sokszor sinuchnak bortomloje, mivelhogy egy ’pusztai ¨ ¨ ´ ´ ´ uzenet ker ul megosztaniuk a Kiralys ag et ´ uton’ utazott (Csel 8:26). ´ ´ azokkal, akikkel a nap folyaman talalkoz¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ kozben. ´ Egy gorog–angol lexikon szerint a „kenak, peldaul utazas Szamtalan´ ´ ¨ ¨ ´ ´ resztel” szoval fordıtott ba·ptizo gorog szo szor megesik, hogy amikor talalkoznak egy ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ jelentese ’bemerıt, bemart’ (Liddell es Scott: tiszta szıvu emberrel, az egyertelmuen nem ´ ˝ ´ ´ A Greek-English Lexicon). A keresztelkea veletlen muve. Szamıtanunk kell erre, ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ desrol szolo bibliai feljegyzesek osszhangmivel a Biblia azt ırja, hogy az angyalok ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ annak erdeban vannak ezzel a meghatarozassal. A Jairanyıtjak a predikalomunkat ´ ´ ´ ¨ ¨ nos 3:23 azt ırja, hogy „Janos is keresztelt keben, hogy ’minden nemzethez, torzshoz, ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ¨ a Szalim kozeleben levo Ainonban, mert nyelvhez es nephez’ eljusson az uzenet ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ¨ ott boven volt vız”. A Jezus keresztelkedeserol (Jel 14:6). Jezus is pontosan errol joven´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szolo beszamolo pedig kijelenti, hogy „ahogy dolt. A buzarol es gyomrol szolo szemlel´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ [Jezus] feljott a vızbol, latta, amint az egek teteseben azt mondta, hogy az arataskor, ´ ´ ´ ´ szetnyılnak” (Mark 1:9, 10). Ezert az igaz ´ ´ ´ volt az etiop ´ ˝ ´ 1 Ez nem egy hirtelen elhataroz as keresztenyek megfeleloen jarnak el, ami´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ismerte az Ir ´ ˝ reszerol. Prozelitakent mar asokat, kor teljesen bemerıtik a keresztelkedoket a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ol ıgy a Messiasr szolo profeciakat is. Most, hogy ´ ¨ ´ ´ vızbe. megtudta, milyen szerepet tolt be Jezus Isten szan´ ´ ´ ´ ¨ dekaban, kesedelem nelkul megkeresztelkedhetett.

¨ 16 –17. Milyen szerepuk van ma az angyaloknak ´ ´ ´ ´ a predikalomunkaban?

´ ´ ´ ´ „Isten, barki legyel is, kerlek, segıts nekem!”

´ ´ ´ vagyis a vilagrendszer befejezesekor „az aratok” az „angyalok” lesznek. ´ ´ ¨ Majd ugy folytatta, hogy ezek a szellemteremtmenyek „osszeszedik a ki´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ralysagabol mindazt, ami megbotrankoztato, es azokat, akik torvenyte´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ lenseget cselekednek” (Mate 13:37–41). Ezzel egy idoben osszegyujtik a ´ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ Kiralysag egi orokoseit – kesobb pedig a ’mas juhokhoz’ tartozo ’nagy so´ ´ ´ 6:44, 65; kasagot’ –, akiket Jehova szeretne a szervezetehez vonzani (Jan 10:16; Jel 7:9). ´ ´ ´ ´ ´ 17 Ezt az is bizonyıtja, hogy nehanyan azt mondjak, hogy eppen Isten ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ vezeteseert imadkoztak, amikor a szolgalatunk soran felkerestuk oket. ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ Egyszer peldaul ket Kiralysag-hırnok elvitt magaval egy kisfiut a szolga´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ latba. Delfele a ket Tanu szerette volna befejezni a predikalast, a kisfiu ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ azonban mindenaron tovabb akart menni meg a kovetkezo hazhoz. Oda ¨ ´ ˝ ´ ´ is ment egyedul, es bekopogott! Egy fiatal no nyitott ajtot. Erre a ket ´ ´ ¨ ¨ Tanu is odament, hogy beszelgessen vele. Nem hittek a fuluknek, ami˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ kor a no elmondta, hogy eppen azert imadkozott, hogy jojjon valaki, es ´ ´ ´ ´ segıtsen neki jobban megerteni a Bibliat. El is kezdtek vele tanulmanyozni! ´ ¨ ´ ag´ Neked, aki tagja vagy a kereszteny gyulekezetnek, abban a kivalts ´ ¨ ´ ban van reszed, hogy az angyalokkal egyutt vegezheted napjainkban a ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ omunk ´ mely olyan mereteket predikal at, olt, amire meg nem volt pelda. ¨ ¨ ´ ´ ´ Soha ne vedd ezt a k ulonleges kivaltsagot termeszetesnek! Nagyon sok ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ es ´ oromben lesz reszed, amint kitartoan vegzed ezt a munkat, tovabbra ´ ´ ´ ´ ´ ´ is ’hirdeted a Jezusrol szolo jo hırt’ (Csel 8:35). 18

´ ¨ ´ ´ 18. Miert ne vegyuk soha termeszetesnek a szolgalatunkat?

8. FEJEZET

¨ A gyulekezet ´ ´ ˝ ´ „bekes idoszakba lepett” ¨ ¨ ¨ ˝ Saul, az elvetemult uldozo ´ ´ Isten buzgo szolgaja lesz ´ A Cselekedetek 9:1–43 alapjan ´ ´ A MOGORVA ferfiak Damaszkusz fele tartanak. Egy gonosz tervet ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ akarnak veghezvinni. Ki akarjak vonszolni Jezus gyulolt tanıtvanyait a ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hazaikbol, hogy megkotozzek, megalazzak, es Jeruzsalembe hurcoljak ˝ ¨ ¨ ´ ´ ¨ oket, ahol a duhos szanhedrin fog ıtelkezni felettuk. ˝ ¨ ˝ ´ ´ ´ most ver 2 Saulnak1, a felboszult csoport vezetojenek, mar tapad a ke´ ¨ ´ ´ ´ ´ zehez. Nem sokkal korabban tortent, hogy helyeselve vegignezte, amint ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ fanatikus tarsai megkovezik Istvant, Jezus egyik odaado tanıtvany at ´ ¨ ´ ¨ ˝ ´ ´ (Csel 7:57–8:1). Saul langolo duhe nemcsak Jezus jeruzsalemi kovetoi ´ ´ ´ ellen tombol, hanem kesz minden keresztenyt felemeszteni. El akarja ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ melyet ’az Utk torolni a fold szınerol ezt az artalmas szektat, ent’ ismer¨ ´ ˝ ´ ´ nek (Csel 9:1, 2; lasd a „Saul hataskore Damaszkuszban” cımu kiemelt ´ reszt a 61. oldalon). ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ak ´ a fenyt, 3 Hirtelen ragyogo feny veszi kor ul Sault. Az utastarsai latj ´ ¨ ˝ ´ ¨ de meg sem tudnak szolalni a dobbenettol. Saul megvakul es osszeesik. ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ semmit, de hall egy hangot az egb Nem lat ol: „Saul, Saul, miert uldo¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ zol engem?” Saul megrokonyodve ezt kerdezi: „Ki vagy, Uram?” A valasz ´ ´ ¨ ¨ ¨ minden bizonnyal a velejeig hatol: „Jezus vagyok, akit te uldozol” (Csel 9:3–5; 22:9). ´ ´ ´ 4 Mit tanulhatunk abbol, amit Jezus Saulnak mondott? Hogyan valik ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ a hasznunkra, ha megvizsgaljuk Saul megteresenek a kor ulmenyeit? ´ ´ ¨ ´ Es milyen tanulsagokat vonhatunk le abbol, ahogyan a gyulekezet ki´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ hasznalta a Saul megterese utani bekes idoszakot?

´ ¨ ¨ ¨ „Miert uldozol engem?” (Cselekedetek 9:1–5) ´ ´ ´ lattuk, ´ ´ ıtotta 5 Ahogyan mar amikor Jezus megall Sault a Damasz˝ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ´ kuszba vezeto uton, nem azt kerdezte tole, hogy „miert uldozod a tanıt´ ˝ ´ ´ 1 Lasd a „Saul, a farizeus” cımu kiemelt reszt a 62. oldalon. ´ ´ 1– 2. Mit szand ekozik tenni Saul Damaszkuszban? ¨ ´ ´ ´ ´ 3–4. a) Mi tortent Saullal? b) Milyen kerdeseket fogunk megbeszelni? ´ ´ 5–6. Mit tanulhatunk abbol, amit Jezus Saulnak mondott? 60

¨ ´ ´ ˝ ´ A GY UL EKE Z E T „B EK E S ID OSZ AKBA L EPE T T”

61

´ ¨ ¨ ¨ ´ vanyaimat?”, hanem azt, hogy „miert uldozol engem?” (Csel 9:4). Igen, ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ erzi ´ e´ amikor a kovetoi probakon mennek at, azt Jezus maga is at (Mat 25:34 –40, 45). ´ 6 Ha rosszul bannak veled a Krisztusba vetett hited miatt, biztos le´ ´ ´ ´ e´ hetsz benne, hogy Jehova es Jezus tisztaban van a helyzeteddel (Mat ´ ˝ 10:22, 28–31). Lehet, hogy egy proba nem szunik meg azonnal. Ne fe´ ¨ ´ ´ halal ´ ahoz, ´ ledd, hogy Jezus tudta, hogy Saulnak koze volt Istvan es azt ˝ ´ ´ ´ ´ ´ is latta, amikor kivonszolta a huseges jeruzsalemi tanıtvanyokat az ott´ ´ ´ ¨ honaikbol (Csel 8:3). De akkor Jezus nem lepett kozbe. Azonban Jeho˝ ´ ¨ ´ ´ va Krisztus altal megadta az erot Istvannak es a tobbieknek, hogy meg ˝ ˝ ´ ¨ ´ orizni tudjak a huseguket. ¨ ¨ ´ ´ ´ 7 Te is ki tudsz tartani uldozes alatt, ha: 1. elhatarozod, hogy barmi ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tortenjen is, lojalis maradsz; 2. segıtseget kersz Jehovatol (Fil 4:6, 7); ´ ´ ´ ´ 3. Jehovara hagyod a bosszut (Roma 12:17–21); 4. bızol abban, hogy ¨ ´ ´ Jehova megadja a kitartashoz szukseges ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ erot, mıg jonak nem latja megszuntetni a SAUL HATASKORE DAMASZKUSZBAN ´ ´ probat (Fil 4:12, 13).

´ ´ ¨ ¨ „Saul, testver, engem az Ur kuldott el” (Cselekedetek 9:6–17) ´ ´ Jezus ´ 8 Miutan valaszolt Saulnak arra ´ ´ ´ a kerdesere, hogy „Ki vagy, Uram?”, ezt ´ mondta neki: „kelj fel, menj be a varos´ ´ ba, es megmondjak majd neked, mit kell ´ tenned” (Csel 9:6). A vak Sault elvezettek ´ ´ ´ ´ ´ a damaszkuszi szallashelyere, es ott ha¨ ¨ ´ ´ ´ ´ rom napon at bojtolt es imadkozott. Jezus ¨ ´ ´ ´ asnak, ´ kozben beszelt Saulrol Anani egy ´ ´ ´ ´ damaszkuszi tanıtvanynak, „aki jo hırben ´ ´ ¨ ´ ´ allt minden ott lako zsido koreben” (Csel 22:12). ´ ´ ´ El tudod kepzelni, milyen erzesek ka¨ ´ ´ varoghattak Ananiasban? A gyulekezet ´ ´ Feje, a feltamasztott Jezus Krisztus sze´ ´ ´ ¨ ¨ melyesen beszelt vele, es egy kulonle´ ges feladattal bızta meg. Milyen megtisz´ ´ ´ teltetes, de micsoda megbızatas! Amikor ´ megtudta, hogy Saullal kell beszelnie, ezt ´ ˝ mondta: „Uram, sokaktol hallottam errol 9

¨ ¨ ´ 7. Mit kell tenned, hogy ki tudj tartani uldozes alatt? ´ ´ ´ asban ´ 8–9. Milyen erzesek kavaroghattak Anani ´ ´ ´ a megbızatasa hallatan?

Ki hatalmazta fel Sault arra, hogy egy ´ ´ ´ idegen varosban letartoztasson keresztenye´ ˝ ket? A szanhedrin es a fopap mindenhol er¨ ´ ´ ´ kolcsi befolyast gyakorolt a zsidokra, es a je˝ ´ ¨ ´ lek szerint az is a fopap hataskorebe tartozott, ´ ˝ ¨ ˝ ´ hogy kiszolgaltasson bunozoket. Ezert ha a ´ ´ ´ damaszkuszi zsinagogak venei ’levelet’ kap˝ ´ tak a fopaptol, akkor az abban foglaltak sze´ rint jartak el (Csel 9:1, 2). ´ ´ ´ A romaiak megengedtek a zsidoknak, hogy ´ ¨ ´ a sajat jogi ugyeiket maguk rendezzek. Ez ´ ´ ´ megmagyarazza, hogy miert tudtak Pal apos¨ ´ ´ tolra ot alkalommal is „egy hıjan negyven ¨ ´ ´ botutest” merni (2Kor 11:24). A Makkabeu˝ ¨ ´ ´ ˝ sok elso konyve idez egy levelbol, melyet ´ ´ i. e. 138-ban egy romai konzul ırt VIII. Ptole´ ´ maiosz egyiptomi uralkodonak: „Ha tehat ˝ ´ ´ ´ ´ ´ valamely gonosztevo orszagukbol [Judeabol] ´ ¨ ´ ˝ hozzatok menekul, adjatok ki Simon fopap¨ ´ ¨ ¨ nak, hogy a torvenyuk szerint megbuntethesse” (1Mak 15:21). I. e. 47-ben Julius Caesar ˝ ´ ˝ megerosıtette a fopap jogait, melyekkel ko´ ´ ´ ´ ´ ´ rabban ruhaztak fel, es azt a jogat is, hogy bı´ ´ ´ raskodjon, ha valamilyen zsido szokassal kap´ ´ ¨ csolatban kerdes merul fel.


62

´ ´ ´ ´ a ferfirol, hogy mennyi artalmas dolgot tett a te szentjeiddel Jeruzsa¨ ´ ´ ´ ´ oktol, hogy bilincsbe verlemben. Itt is felhatalmazasa van a papi eloljar ´ ´ ¨ ´ ´ je mindazokat, akik segıtsegul hıvjak a nevedet” (Csel 9:13, 14). ´ ´ ´ ast, ´ ´ 10 Jezus nem feddte meg Anani amiert elmondta az aggalyait. ´ ˝ ´ ´ ´ Viszont egyertelmu utmutatast adott neki, es megtisztelte azzal, hogy ´ ´ ¨ ¨ ´ a´ ezt a kul elmondta, miert szeretne, ha ellatn onleges feladatot. Ezt ´ ´ ˝ ´ mondta neki Saulrol: „valasztott edenyem o, hogy elvigye a nevemet ´ ´ ´ ´ a nemzeteknek es kiralyoknak, es Izrael fiainak is. Vilagosan megmu´ ´ tatom neki, mennyi mindent kell elszenvednie az en nevemert” (Csel ´ ¨ ´ ´ as ´ ´ 9:15, 16). Anani gondolkodas nelkul engedelmeskedett Jezusnak. ´ ´ ´ assal ´ ´ 10. Mit tanulhatunk abbol, ahogyan Jezus Anani bant?

SAUL, A FARIZEUS

´ ´ ´ Az „ifju . . . , akit Saulnak hıvtak”, es akivel ¨ akkor ismerkedunk meg, amikor a Cselekede¨ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ tek konyve Istvan megkovezeserol ır, Tarzuszban ´ ˝ ´ ´ elt. Ez volt a fovarosa a romai Cilicia ´ ¨ ¨ tartomanynak, mely a mai Torokor´ ´ ´ ´ ¨ szag deli reszen fekudt (Csel 7:58). ´ ¨ ¨ ´ ´ Egy nagy zsido kozosseg elt itt. Saul ´ ´ ´ ´ azt ırta sajat magarol, hogy ’a nyol¨ ¨ ´ ´ cadik napon korulmeteltek; Izrael ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ nemzetsegebol, Benjamin torzse¨ ´ ˝ ´ ´ ˝ bol valo, heberektol szuletett he¨ ´ ´ ber; torvenyre nezve farizeus’. A zsi´ ´ ´ dok szemeben kifogastalan volt a ´ ´ leszarmazasa (Fil 3:5). ¨ ˝ ´ ´ Saul szulovarosa egy nagy, virag´ ´ ¨ ¨ zo kereskedelmi varos volt, a gorog ´ ¨ kultura egyik kozpontja. Mivel Saul ˝ ´ ¨ ¨ ¨ itt nott fel, beszelt gorogul. Alap´ ´ ´ ˝ ´ ´ oktatast valoszınuleg zsido iskolak´ ´ ´ ´ ban kapott. Satorkeszıtest tanult, mely egy elterjedt szakma volt arra´ ´ ´ ´ fele. Minden jel arra mutat, hogy a szakmajat meg ´ ´ ´ fiatalon tanulta ki az edesapjatol (Csel 18:2, 3). ¨ ´ ˝ ¨ A Cselekedetek konyvebol az is kiderul, ´ ´ ´ ¨ hogy Saul romai allampolgarnak szuletett (Csel ˝ ´ 22:25–28). Ez azt jelenti, hogy felmeno agon va¨ ¨ ¨ lamelyik rokona szert tett erre a megkulonboz´ tetett statuszra, hogy hogyan, azt nem tudjuk.

´ ´ ´ Mindenesetre ezzel a kivaltsaggal az elit tarsadal´ ´ ´ ´ ´ ´ mi reteghez szamıtottak. Saul a szarmazasa es ´ ´ ´ ´ ´ a tanulmanyai folytan harom kulturaban is ottho´ ¨ ¨ ´ nosan mozgott: a zsido, a gorog es ´ ´ ´ a romai kulturaban. ´ ´ Meg 13 eves sem lehetett, ´ ´ ´ amikor a Tarzusztol 840 kilome˝ ´ terre levo Jeruzsalemben folytatta ´ ´ ´ ´ a tanulmanyait. Itt Gamaliel laba¨ ´ ´ ´ nal tanult, aki nagyra becsult tanıto´ ja volt a farizeusi hagyomanyoknak (Csel 22:3). ´ ´ A jeruzsalemi tanulmanyai ma ˝ ´ egy egyetemi szintu oktatasnak fe´ ´ ´ ´ lelnenek meg. A tanulokat az Ira´ ´ ´ ¨ ´ sokra es a zsido szobeli torvenyre ´ ¨ ¨ ´ ¨ oktattak, melyek kozul sokat kıvul˝ rol is meg kellett tanulniuk. Az, aki ´ ´ ´ ´ jo eredmennyel vegzett Gamaliel´ ´ ´ ´ nel, nagy karrier ele nezett, es Saul ´ ´ ´ bizonyara eppen ilyen tanulo volt. ´ ˝ ´ ˝ ´ Kesobb ezt ırta: „nagyobb elorehaladast tettem a ´ ´ judaizmusban, mint sok, nemzetsegembeli kortar´ ´ sam, mivel sokkal buzgobb voltam atyaim hagyo´ manyaiban” (Gal 1:14). Persze Saul pont amiatt ´ ´ ¨ lett az ujonnan megalakult kereszteny gyulekezet ´ ¨ ¨ ˝ ´ ¨ hırhedt uldozoje, mert buzgon kovette a farizeusi ´ hagyomanyokat.


¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ Felkereste Sault, az uldozot, es ıgy szolt hozza: „Saul, testver, engem az ´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ Ur kuldott el – az a Jezus, aki megjelent neked az uton, melyen jottel –, ´ ´ ´ hogy visszanyerd a latasod, es betelj szent szellemmel” (Csel 9:17). ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 11 Tobb mindent is megerthetunk abbol, ami Jezussal, Ananiassal ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ es Saullal tortent. Peldaul azt, hogy Jezus, az ıgeretehez huen, aktıv ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szerepet jatszik a predikalomunka iranyıtasaban (Mate 28:20). Bar Je´ ´ ´ ´ ¨ ´ zus ma senkivel sem beszel szemelyesen, kinevezett a haziszolgai fole ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ egy hu rabszolgat, es rajta keresztul iranyıtja a predikalotevekenyseget ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ˝ ´ (Mate 24:45–47). A Vezeto Testulet iranyıtasa alatt hırnokok, uttorok es ´ ´ ´ misszionariusok azt a feladatot kapjak, hogy kutassak fel azokat, akik ´ ¨ ´ ˝ ˝ ´ ´ szeretnenek tobbet tudni Krisztusrol. Az elozo fejezetben mar lattuk, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy sok ember imadkozott Istenhez iranyıtasert, es ezutan kerestek fel ˝ ´ oket Jehova Tanui (Csel 9:11). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 12 Ananias engedelmesen elfogadta a megbızatasat, es aldasban re¨ ´ ´ szesult. Te is engedelmeskedsz a parancsnak, es alaposan tanuskodsz, ´ ´ ´ ´ meg akkor is, ha fenntartasaid vannak a megbızatassal kapcsolatban? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Nehanyan felnek a hazrol hazra vegzett predikalastol, es attol, hogy ide´ ´ ˝ ´ ´ genekkel beszelgessenek. Masoknak az jelent eroprobat, hogy a munka¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ helyukon, az utcan vagy telefonon keresztul predikaljanak. Ananias le ˝ ´ ´ ´ ´ ´ tudta gyozni a szorongasat, es abban a megtiszteltetesben volt resze, ˝ ´ ˝ ´ ¨ hogy Saul oaltala kaphatott a szent szellembol.1 Azert sikerult neki, mert ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ bızott Jezusban, es ugy gondolt Saulra, mint a testverere. Mi is legyozhet¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ juk a felelmeinket, ha Ananiashoz hasonloan hisszuk, hogy Jezus ira´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ nyıtja a predikalast, egyutt erzunk az emberekkel, es meg a legfelelmete˝ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ sebbnek tuno szemelyben is a lehetseges testverunket latjuk (Mate 9:36).

´ ´ ´ ’Elkezdte predikalni Jezust’ (Cselekedetek 9:18–30) ´ ´ 13 Saul nem keslekedett, azonnal alkalmazta, amit tanult. Miutan ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ meggyogyult, megkeresztelkedett, es attol kezdve sok idot toltott a da´ ´ ´ ´ ´ maszkuszi tanıtvanyokkal. De meg mast is tett: „azonnal elkezdte predi˝ ´ ´ ´ ´ kalni a zsinagogakban Jezust, hogy O az Isten Fia” (Csel 9:20). ´ ´ ´ Ha tanulmanyozod a Bibliat, de meg nem vagy megkeresztelked´ ¨ ve, te is hatarozottan fogsz cselekedni, mint Saul, osszhangban azzal, ´ ´ ´ ´ ´ amit tanultal? Igaz, Saul szemelyesen atelt egy csodat, melyet Krisztus 14

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1 Altalanossagban veve a szent szellem ajandekait az apostolok adtak at masoknak. ´ ´ ˝ ´ ´ ´ Ebben a kiveteles esetben azonban ugy tunik, hogy Jezus Ananiast hatalmazta fel ar´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ra, hogy adjon a szellem ajandekabol ’valasztott edenyenek’, Saulnak. A megterese utan ´ ´ Saul meg huzamosabb ideig nem talalkozott a 12 apostollal. De a jelek szerint nem volt ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ tetlen ez ido alatt. Tehat Jezus nyilvanvaloan erot adott Saulnak ahhoz, hogy vegezni ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tudja a predikalasra vonatkozo megbızatasat. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 11–12. Mi mindent erthetunk meg abbol, ami Jezussal, Ananiassal es Saullal tortent? ´ ´ ´ 13 –14. Ha tanulmanyozod a Bibliat, de meg nem vagy megkeresztelkedve, mit tanul´ ´ ´ ´ hatsz Saul peldajabol?

63

64


´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ hajtott vegre, es ez is biztosan tettekre osztonozte. De masok is lat´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tak Jezus csodait. Peldaul egy csoport farizeus vegignezte, amint meg´ ´ ˝ ´ ´ ´ gyogyıt egy elsorvadt kezu ferfit, es rengeteg zsido hallotta, hogy fel¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ art. ´ tamasztotta Laz A legtobben azonban kozombosek maradtak, vagy ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 12:9, 10). Veluk meg ellensegesse is valtak (Mark 3:1–6; Jan ellentetben ´ ˝ ´ ¨ ´ Saul uj ember lett. Mi volt az oka, hogy o megvaltozott, mıg a tobbiek ´ ´ ´ hal ´ as ´ volt nem? Saul jobban felte Istent, mint az embereket, es igazan ´ ´ ´ ´ azert, hogy Krisztus irgalmas volt hozza (Fil 3:8). Ha te is ıgy erzel, nem ´ ´ ´ ´ ´ es fogod hagyni, hogy barmi is megakadalyozzon abban, hogy predikalj, ´ ´ a keresztelkedesre. hogy alkalmassa´ valj ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ 15 El tudod kepzelni a tomeg meglepettseget, dobbenetet es duhet, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ amikor Saul elkezdett Jezusrol predikalni a zsinagogakban? „Hat nem ¨ ¨ ´ ´ ez az, aki vesztukre tort Jeruzsalemben azoknak, akik ezt a nevet segıt´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ segul hıvjak . . . ?” – kerdezgettek (Csel 9:21). Saul elmagyarazta, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ miert valtozott meg Jezusrol a velemenye, es „logikusan bebizonyıtotta, ´ hogy Jezus a Krisztus” (Csel 9:22). A logika azonban nem nyit meg min´ ´ ´ ¨ ´ ´ den elmet es szıvet, melyet belakatol a hagyomany vagy a buszkeseg. ´ Am Saul nem adta fel. ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 16 Harom evvel kesobb a damaszkuszi zsidok meg mindig vitatkoz´ ¨ ´ ¨ ´ tak Saullal. Vegul aztan keresni kezdtek az alkalmat, hogy megol´ ˝ ´ jek ot (Csel 9:23; 2Kor 11:32, 33; Gal 1:13–18). Amikor kitudodott az ¨ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ¨ ´ osszeeskuves, Saul ugy dontott, hogy feltunes nelkul elhagyja a varost. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ A varosfal egyik nyılasan at leengedtek egy kosarban. Lukacs Saul ’ta´ ´ ´ ¨ nıtvanyainak’ nevezi azokat, akik segıtettek neki elmenekulni azon az ´ ´ ´ ´ ´ ´ ejszakan (Csel 9:25). A megfogalmazas azt sejteti, hogy legalabb neha´ ´ ´ nyan, akik hallottak Sault Damaszkuszban predikalni, hinni kezdtek, ´ ¨ ˝ es Krisztus kovetoi lettek. ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 17 Amikor eloszor beszeltel a rokonaidnak, barataidnak es masoknak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ıtotazokrol a jo dolgokrol, amelyeket megtanultal, biztosan arra szam ´ ´ tal, hogy mindenki el fogja fogadni a bibliai igazsagokat, hiszen annyira ´ ´ ´ ¨ ´ a legtobben logikusak! Es lehet, hogy nehanyan el is fogadtak, azonban ˝ ´ ´ ´ ´ ´ nem. Sot, talan egy-ket csaladtagod ugy kezdett banni veled, mintha ´ ¨ ´ ´ ´ e´ 10:32–38). De ha kitartoan ´ az ellenseguk lennel (Mat azon faradozol, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy jobban tudj ervelni az Irasokbol, es keresztenyhez melton visel´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ kedsz, meg az ellenseges szemelyeknek is megvaltozhat a velemenyuk ´ (Csel 17:2; 1Pet 2:12; 3:1, 2, 7). ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 18 Amikor Saul Jeruzsalembe ment, a tanıtvanyok ertheto modon ket´ ´ ´ ´ Saul a zsinagog ´ ezt a damaszkuszi 15 –16. Mit csinalt akban, es hogyan fogadtak ´ zsidok? ´ ´ 17. a) Hogyan szoktak reagalni az emberek a bibliai igazsagokra? b) Mi az, amin ´ ´ ´ ´ kitartoan kell faradoznunk, es miert? ´ ´ kiallt ´ 18 –19. a) Milyen eredmenye volt annak, hogy Barnabas Saul mellett? ´ ´ ´ es b) Hogyan utanozhatjuk Barnabast Sault?


˝ ´ ´ ´ ´ Barnabas ´ kiallt ´ kedve fogadtak, hogy o is tanıtvany. De miutan Saul ˝ ´ ¨ ´ mellett, az apostolok elfogadtak ot, es Saul egy darabig veluk maradt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ovatos (Csel 9:26–28). Bar volt, nem szegyellte a jo hırt (Roma 1:16). ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ az ´ ulBatran predikalt Jeruzsalemben, abban a varosban, ahonnan ad ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dozesi hullamot indıtott Jezus Krisztus tanıtvanyai ellen. A jeruzsalemi ´ ¨ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ zsidok elszornyedve ismertek fel, hogy a vezer uk elpartolt toluk, es meg ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ akartak olni. „ Amikor a testverek rajottek erre – kozli velunk a besza´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ molo –, levittek [Sault] Cezareaba, es elkuldtek T arzuszba” (Csel 9:30). ¨ ´ ´ ¨ ´ ıt´ ast, ´ Saul kovette az irany melyet Jezustol kapott a gyulekezeten keresz¨ ´ ¨ tul. Ez neki is, es a gyulekezetnek is hasznos volt. ´ ´ ´ ´ ´ kesz 19 Figyelemre melto, hogy Barnabas volt segıteni Saulnak. Ez a ´ ´ ´ ´ ag ´ alakult kedves tette bizonyara hozzajarult ahhoz, hogy szoros barats ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ki Jehovanak e ket buzgo szolgaja kozott. Te is keszsegesen segıtesz az ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ujaknak a gyulekezetben, csakugy, mint Barnabas – elmesz veluk a ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ szantofoldi szolgalatba, es segıtesz nekik megerosıteni a szellemisegu´ ´ ´ ´ ket? Sok jutalomban lesz reszed, ha keszseges vagy. Ha pedig nemreg ´ ´ ´ ´ ´ ´ kezdted el hirdetni a jo hırt, elfogadod masok segıtseget, mint ahogy ´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ Saul tette? Ha tapasztaltabb hırnokokkel mesz a szolgalatba, ugyeseb´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ben tudsz majd predikalni, nagyobb oromod lesz benne, es eletre szolo ¨ ´ ´ baratsagokat kothetsz.

´ ˝ ´ „Sokan hıvokke lettek” (Cselekedetek 9:31–43) ´ ´ ´ ´ ´ 20 Azutan, hogy Saul megtert, es biztonsagban elhagyta Jeruzsale¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ met, „a gyulekezet . . . egesz Judeaban, Galileaban es Szamariaban be´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ kes idoszakba lepett” (Csel 9:31). Hogyan hasznaltak ki a tanıtvanyok ˝ ˝ ´ ´ ¨ ezt a ’kedvezo idoszakot’? (2Tim 4:2). A Biblia szerint a testverek ’epul´ ¨ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ tek’ a hitben. Az apostolok es a tobbi felelos testver erosıtettek a tanıt´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ vanyok hitet, es felvigyaztak a gyulekezetet, mely „Jehova felelmeben ´ ´ ´ ´ ´ aban ´ ´ ´ es a szent szellem vigasztalas jart”. Peter peldaul arra hasznalta ˝ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ezt az idoszakot, hogy a Saron sıksagan fekvo Lidda varosaban erosıt´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ara ´ se a tanıtvanyokat. Ennek hatas a kornyeken sokan „az Urhoz ter´ ´ ´ tek” (Csel 9:32–35). A tanıtvanyok figyelmet nem terelte el semmilyen ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ torekv ´ ´ ´ mas es, hanem onfelaldoz oan segıtettek egymasnak, es predikal´ ´ ´ ¨ ´ tak a jo hırt. Milyen eredmenye lett ennek? A gyulekezet „egyre gyarapodott”. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ A XX. szazad vege fele Jehova Tanui sok orszagban „bekes idoszak´ ´ ´ ´ ´ ba” leptek. Azok a hatalmak, melyek evtizedeken at elnyomtak Isten ne´ ˝ ´ ˝ ´ ¨ ˝ ´ pet, hirtelen eltuntek a szınrol, es enyhultek vagy megszuntek a pre´ ´ ´ ´ ´ omunk ´ ´ ´ ´ meg dikal ara vonatkozo korlatoz asok. Tanuk tızezrei ragadtak ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a lehetoseget a nyilvanos predikalasra, es az eredmenyek bamulato´ ´ ´ ´ sak. Peldaul amikor 1991-ben Oroszorszagban hivatalosan elismertek 21

´ ´ ˝ ´ ´ ak ´ ki Isten szolgai ´ a ’bek 20–21. Hogyan hasznalt es idoszakokat’ a multban, ´ ´ ´ es hasznaljak ki ma is?

65


66

´ ˝ ´ ´ Jehova Tanuit, kevesebb mint 16 000 Kiralys ag-hirdet o volt az or¨ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ tobb szagban. Mindossze 16 evvel kesobb, 2007-ben viszont mar mint ´ ´ ´ ´ ´ ´ 150 000-en predikaltak faradhatatlanul a jo hırt. ´ ´ ´ 22 Jol kihasznalod, hogy szabadon gyakorolhatod a vallasodat? Ha ´ ´ ´ ´ ´ ´ olyan orszagban elsz, ahol vallasszabadsag van, Satannak az minden ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ erdekeivagya, hogy ravegyen, hogy a penzt hajszold, es ne a Kiralys ag ´ ´ ´ ´ vel legyel elfoglalva (Mate 13:22). De ne engedj neki! Ha viszonylag be´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ kes kor ulmenyek kozott gyakorolhatod a vallasodat, hasznald ki minel ˝ ˝ ´ ´ jobban ezt az idoszakot. Tekintsd lehetosegnek arra, hogy alapos tanus´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ kodast vegezz, es epıtsd a gyulekezet tagjait. Ne felejtsd el: a kor ulme´ ´ nyeid barmelyik pillanatban megvaltozhatnak! ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ Figyeljuk meg, mi tortent T abit aval, azaz Dorkasszal1, aki Joppe´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ban elt, mely varos nem messze volt Liddatol. Ez a huseges testverno ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ bolcsen hasznalta fel az idejet, a javait es a kepessegeit, hiszen „bovel´ ´ ´ ´ hirtelen megbetekedett jotettekben es irgalmas adomanyokban”. Aztan ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ gedett es meghalt. A halala nagy banatot okozott a Joppeban elo tanıt´ ¨ ˝ ¨ ¨ ¨ ´ ´ vanyoknak, nem beszelve az ozvegyekrol, akiknek kulonosen jol esett ´ ´ ´ ´ ´ ´ Dorkasz kedvessege. Peter elment abba a hazba, ahol T abita testet fel´ ´ ´ ´ ´ ´ keszıtettek a temetesre. Ott az apostol egy olyan csodat hajtott vegre, ´ ´ ´ melyhez hasonlot Jezus Krisztusnak meg egyetlen apostola sem vitt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ El tudod kepzelni, veghez. Imadkozott, es feltamasztotta T abit at. meny¨ ¨ ¨ ´ nyire or ulhettek az ozvegyek, amikor Pe´ ˝ ´ ´ ´ ´ ter behıvta oket a szobaba, es lattak, hogy ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ Hogyan utanozhatod Dorkaszt? T abita ujra el? Mekkora erot onthetett ez ´ ¨ ¨ ´ belejuk! Ezek utan konnyebb volt szembe´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ o´ prob nezniuk az elottuk all akkal. Erthe˝ ´ ´ ´ to, hogy a csoda „ismeretesse valt egesz ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Joppeban, es sokan hıvokke lettek az Urban” (Csel 9:36–42). ´ 24 Ket fontos dolgot tanulhatunk eb˝ ´ ˝ ¨ ´ ˝ bol a szıvet melengeto tortenetbol: 1. Az ´ ¨ ´ ´ ´ ´ elet nagyon rovid. Letfontossagu, hogy jo ¨ ´ ´ ˝ ´ nevet szerezzunk Istennel, amıg lehetose¨ ´ ´ ´ gunk van ra´ (Pred 7:1). 2. A feltamad as ´ ´ ´ remenysege biztos. Jehova figyelmet nem ¨ ´ ´ ker ulte el T abita sok kedves tette, es meg´ ¨ ´ jutalmazta ertuk. Jehova emlekezni fog 23

˝ ´ ´ ˝ ´ ´ 1 Lasd a „Dorkasz »bovelkedett jotettekben«” cımu ´ kiemelt reszt a 67. oldalon. ´ 22. Hogyan tudod a legjobban kihasznalni azt, ´ hogy szabadon gyakorolhatod a vallasodat? ´ ¨ ´ ´ 23–24. a) Mi az a ket dolog, amit T abita tortene´ ˝ ´ tebol tanulhatunk? b) Mit hatarozzunk el?


67

´ ´ ¨ ´ ´ a kemeny munkankra, es fel fog tamasztani bennunket, ha Armaged´ ˝ ´ ´ akar ´ „bajokkal terhes don elott meg kell halnunk (Heb 6:10). Igy hat ˝ ´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ idoszakban” elunk, akar ’bekes idoszaknak’ orvendunk, tanuskodjunk ´ ´ ´ kitartoan es alaposan Krisztusrol (2Tim 4:2). ´ ˝ ´ DORK ASZ „BOVELKEDE T T JOTE T TEKBEN”

´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ Dorkasz egy kikotovarosban, Joppeban elt, es ´ ¨ az ottani kereszteny gyulekezetnek volt a tag´ ´ ˝ ´ ja. A hittarsai szerettek, mert „bovelkedett jotet´ ´ tekben es irgalmas adomanyokban” (Csel 9:36). ´ Sok zsidonak, aki olyan helyen lakott, ahol zsi´ ´ ´ ´ ´ dok es nem zsidok is eltek, ket neve volt: egy ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ heber vagy arami eredetu es egy gorog vagy la˝ ´ ´ ´ tin eredetu. Igy Dorkasznak is ket ¨ ¨ ´ ´ neve volt. A gorog Dorkasz nevnek ´ ´ ˝ a Tabita volt az arami megfeleloje. ´ ´ ´ Mindket nev ’gazellat’ jelent. ´ ´ Dorkasz megbetegedett es hir´ telen meghalt. Az akkori szokasok ´ ´ ´ szerint megmostak a testet, es ez˝ ´ ´ ´ ´ zel elokeszıtettek a temetesre. Egy ˝ ´ ´ ´ ´ felso szobaba fektettek, valoszı˝ ´ ´ ´ ¨ nuleg a sajat hazaban. A kozel´ ´ keleti forro eghajlat miatt a halotta´ ´ ´ ´ ´ kat meg a halal bealltanak napjan ´ ´ vagy masnap eltemettek. A jop´ ´ ´ pei keresztenyek hallottak, hogy ´ ¨ ´ Peter apostol a kozeli Liddaban ´ ´ tartozkodik. Peternek volt ideje ´ ´ ´ ˝ ´ meg Dorkasz temetese elott Joppe´ ´ ba menni, mivel a ket varos csak ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ 18 kilometerre volt egymastol, ami korulbelul ´ ´ ´ ¨ ´ negyoras gyalogutat jelentett. A gyulekezet tehat ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ elkuldott Peterert ket ferfit, hogy minel hamarabb ´ ´ menjen Joppeba (Csel 9:37, 38). Egy tudos ezt ´ ´ ´ mondja: „ Altalanos szokas volt a korai judaizmus´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ban, hogy kettesevel kuldtek ki a hırvivoket, tob¨ ¨ ´ ˝ ´ bek kozott azert, hogy az egyik meg tudja erosıte´ ´ ni a masik szavat.” ¨ ´ ´ ´ Mi tortent, amikor Peter megerkezett? A be´ ´ ´ ˝ ´ szamolo elmondja: „felvezettek a felso helyiseg¨ ´ ´ ´ ´ be; az ozvegyek pedig mind eleje alltak, sırtak, es

´ ´ ´ ˝ ´ mutattak sok olyan alsoruhat es felsoruhat, ame´ ´ ´ ´ ¨ lyet Dorkasz keszıtett, amıg veluk volt” (Csel ´ ´ ´ 9:39). Dorkasz sok minden mas mellett azert ¨ ´ is kedves volt a gyulekezetenek, mert varrt ne´ ´ ´ ´ ´ ´ kik. Keszıtett tunikakat, azaz alsoruhakat, es ¨ ´ kopenyt is, melyet a tunikara vettek fel. Azt nem ´ ´ ´ tudjuk, hogy Dorkasz vasarolta-e az anyagot is a ´ ruhakhoz, vagy csak megvarrta azo´ kat, de az biztos, hogy szerettek a ´ ´ ´ ´ kedvessegeert es az ’irgalmas ado´ ´ manyaiert’. ´ ´ ´ ´ Petert biztosan megindıto lat´ ˝ ´ vany fogadta a felso szobaban. „Itt ´ ´ ´ teljesen maskent gyaszoltak, mint ´ ´ ´ Jairus hazaban, ahova hangos si´ ´ ´ ´ ratoasszonyokat es fuvolasokat hıv´ ¨ ˝ ´ tak. Ez nemcsak affele kulsoseges ´ ´ ´ gyaszolas volt” – mondja egy tudos, ˝ ´ ´ Richard Lenski (Mate 9:23). Oszin´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ten es szıvbol gyaszoltak Dorkaszt. ¨ ´ ´ Mivel sehol sem tortenik utalas a ´ ´ ¨ ferjere, sokan arra kovetkeztetnek, ´ ¨ ´ ´ hogy Dorkasz egyedulallo volt. ´ ´ ´ Amikor Jezus megbızatast adott az apostolainak, arra is felhatal˝ ´ mazta oket, hogy ’halottakat tamasszanak fel’ ´ ´ ´ ´ ´ (Mate 10:8). Peter latta ugyan Jezust halottakat ´ ´ ´ ´ ´ feltamasztani, mint peldaul Jairus lanyat, de ez ˝ ´ ´ ´ az elso feljegyzes arrol, hogy egy apostol tamaszt ´ ´ ¨ fel valakit (Mark 5:21–24, 35–43). Peter kikul¨ ˝ ˝ ´ ´ dott minden jelenlevot a felso szobabol, majd buz´ ´ ´ ´ gon imadkozott. Ekkor Tabita kinyitotta a szemet, ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ es felult. Mennyire orulhettek a Joppeban elo ke´ ´ resztenyek, amikor Peter visszaadta a szenteknek ´ ¨ ´ es az ozvegyeknek szeretett Dorkaszukat! (Csel 9:40–42).

´ 3. RESZ

˙


˝ ´ „A NEMZETEKB OL VAL OK IS ´ ELFOGADTAK´ AZ ISTEN SZAVAT” (CSELEKEDETEK 11:1)

´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ Vajon keszek lesznek Jezus zsido kovetoi predikalni a jo hırt ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ a kor ulmeteletlen nem zsidoknak? Ebben a reszben latni fog´ juk, hogy hogyan nyitotta meg Jehova szelleme a keresztenyek ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ szıvet, es hogyan segıtett nekik lekuzdeni az eloıteletuket, ami¨ ´ ´ nek eredmenyekeppen minden nemzetben hatalmas lenduletet ´ ´ vett a tanuskodomunka.

9. FEJEZET

´ ´ „Nem reszrehajlo az Isten” ´ ¨ ¨ ´ A keresztenyek a korulmeteletlen ´ ´ ´ nem zsidoknak is elkezdenek predikalni ´ A Cselekedetek 10:1–11:30 alapjan ´ ¨ ov ˝ aros. ˝ ´ ´ I. SZ. 36-ban jarunk. A helyszın Joppe,´ egy kikot Meleg oszi nap ´ ´ ´ ´ any ´ ´ ´ ´ van, es Peter egy tengerparti haz lapos tetejen imadkozik. Mar neh ´ ´ ´ ´ napja itt vendegeskedik. Az, hogy ebben a hazban szallt meg, mar vala´ ´ ´ tulajdonosa egy mennyire azt mutatja, hogy nincs benne elo˝ ıtelet. A haz ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tımar, Simon, es nem minden zsido lakna egy tımar hazaban.1 Barmeny´ ´ ´ hogy ´ nyire partatlan legyen is Peter, egy fontos lecket fog megtanulni arrol, ´ ´ mit jelent az, hogy Jehova nem reszrehajlo. ¨ ´ ´ uletbe ¨ ´ ´ ´ ´ 2 Mikozben Peter imadkozik, rev esik. A latom as, melyet lat, ´ ´ ˝ ´ ´ ´ barmelyik zsidot felkavarta volna. Azt latja, hogy az egbol leszall valami ´ ´ ´ allatok ¨ ´ edenyf ele, olyan mint egy lepedo,˝ es vannak benne, melyek a Tor´ ´ ´ veny szerint tisztatalanok. Amikor egy hang azt mondja Peternek, hogy ´ ˝ ´ egyen, ıgy ´ ´ vagja le oket, es valaszol: „soha nem ettem semmi beszennyezet´ ´ ´ tet es tisztatalant.” A hang haromszor is ezt mondja neki: „ Amit az Isten ´ ´ ¨ e´ beszennyezettnek” (Csel 10:14 –16). A la´ megtisztıtott, azt te ne hıvd tobb ¨ ´ ¨ ˝ ´ tomas osszezavarja Petert, de csak egy rovid idore. ´ ´ ¨ ´ ´ 3 Mit jelent Peter latom asa? Fontos, hogy megerts uk, mivel egy alapigaz´ ˝ Csak ´ ´ sagot tar fel arrol, hogy hogyan gondolkodik Jehova az emberekrol. ´ ´ ´ ´ ´ akkor tudunk igaz keresztenyekkent alaposan tanuskodni Isten Kiralys a´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ garol, ha elsajatıtjuk Isten nezopontjat, es olyannak latjuk az embereket, ´ ¨ Peter ´ ´ et, ´ vizs´ ´ ´ anak ´ amilyennek o˝ latja. Hogy megerts uk latom as a jelentes ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ galjuk meg azokat a dramai esemenyeket, melyek osszefuggesben vannak ´ ´ a latom assal.

¨ ¨ ¨ „Folyton konyorgott az Istenhez” (Cselekedetek 10:1–8) ´ ˝ o˝ nap tole ˝ ´ ´ ´ 4 Peter aligha tudta, hogy eloz ugy 50 kilometerre eszakra, ´ ˝ ´ ˝ Kor´ ´ ´ ´ Cezareaban egy Korneliusz nevu ferfi is latomast kapott Istentol. ´ ´ ´ ´ neliuszt, aki szazados volt a romai hadseregben, ’hitbuzgo embernek’ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ allatok ´ 1 Sok zsido lenezte a tımarokat, mivel a munkajuk folyaman borevel es teteme´ ´ ´ ´ ´ ´ vel erintkeztek, illetve visszataszıto anyagokkal dolgoztak. A tımarokat nem tartottak ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ es meltonak arra, hogy megjelenjenek a templomnal, a muhelyuk nem lehetett 50 ko¨ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ nyoknel, azaz korulbelul 22 meternel kozelebb a varoshoz. Ez lehet az egyik magyara´ ´ ´ zat arra, hogy miert allt Simon haza „a tenger mellett” (Csel 10:6). ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 1– 3. Milyen latom ast kapott Peter, es miert fontos, hogy megertsuk a jelenteset? ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ 4 –5. Ki volt Korneliusz, es mi tortent, mikozben imadkozott? 69

70


´ ˝ ent ´ ´ at ´ ´ evel ´ ´ ok ´ mutatott, mivel az „egesz ´ ep ismertek.1 Csaladf is peld hazn ¨ ´ ¨ ¨ ´ egyutt felte az Istent”. Nem prozelita volt, hanem kor ulmeteletlen nem zsi´ Ennek ellenere ´ kony ¨ or ¨ uletesen ¨ ¨ egben ´ ´ ´ do. bant a szuks szenvedo˝ zsidokkal, és tamogatta ˝oket anyagilag. Ez az oszinte ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ferfi „folyton konyorgott az Istenhez” (Csel 10:2). ´ ´ ¨ ul ¨ Korneliusz ´ ´ ekkor egy latom ´ 3 ora ´ ´ ´ 5 Delut an kor imadkozott, es asban ´ ´ ˝ ´ ´ ezt mondta neki egy angyal: „Imaid es irgalmas adomanyaid emlekezteto´ ´ ´ ül felszalltak ´ ´ ´ az Isten ele” (Csel 10:4). Az angyal utasıtasara Korneliusz el¨ ott ¨ neh ´ any ´ ´ hozza´ Peter ´ ¨ ulmet ¨ ´ ´ kuld ferfit, hogy vigyek apostolt. A kor eletlen ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ nem zsido Korneliusz elott nemsokara egy olyan lehetoseg nyılt meg, melyet addig nem kaphatott meg: hallhatta a ´ ol ˝ szol ´ o´ uzenetet. ¨ ´ megmentesr KORNELIUSZ ´ ´ ˝ ´ 6 Ma is valaszol Isten azoknak az oszinES A ROMAI HADSEREG ´ ´ te embereknek az imaira, akik szeretnek ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ megtudni rola az igazsagot? Nezzunk egy Judea romai tartomany kozigazgatasi koz´ at. ¨ ´ ´ aban ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ p eld Albani egy holgy kapott Az pontja es katonai fohadiszallasa Cezarea˝ ´ ´ ´ anyt, ´ ´ ´ ´ Ortorony foly oiratb ol egy p eld melyban volt. A kormanyzo parancsnoksaga alatt ´ ´ ´ ´ ben az egyik cikk a gyereknevel essel fogallo csapatokhoz 500–1000 lovas katona es ´ ¨ lalkozott.2 Ezt mondta a Tan unak, aki felot gyalogos cohors tartozott, melyek egyen´ imadkoztam ´ ´ ´ ´ ´ ´ kereste: „Hiszi, vagy sem, az ert kent 500–1000 katonabol alltak. A katonakat ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ Istenhez, hogy segıtsen nekem a lanyaaltalaban a tartomanybeliek kozul toboroztak, ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ im neveleseben. O kuldte magat! Pontonem a romai allampolgarok kozul. A legtobb¨ egem, ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ san erre volt szuks megerintette vele juk Cezareaban szolgalt, de Judea egesz te´ ¨ ¨ elkezd´ ¨ ´ ˝ ´ ´ a szıvem.” A holgy a lanyaival egyutt ruleten voltak kisebb helyorsegek. A jeruzsa´ kes ´ obb ˝ ´ ´ ´ es ´ ´ ´ ´ ˝ te tanulmanyozni a Bibliat, a ferlemi Antonia-erodben allandoan allomasozott ´ ´ ´ je is csatlakozott hozzajuk. egy cohors, hogy vedje a Templomhegyet es a ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ varost. A zsido unnepek alatt megerosıtettek 7 Kiveteles eset? Semmikeppen! Ujra meg ´ ˝ ´ ¨ ´ ¨ eneteket ´ ´ minaz ott levo csapatot, felkeszulve az esetleges ujra hallani ilyen tort a vilag ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ zavargasokra. den reszerol – sokkal tobbszor annal, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Egy cohors hat szazadbol allt, melyek minda puszta veletlennek tulajdonıtsuk oket. ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ egyikehez korulbelul 100 katona tartozott, Milyen kovetkeztetest vonhatunk le ebbol? ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ elen a szazadossal. A Cselekedetek 10:1-ben Eloszor is azt, hogy Jehova valaszol azok¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ a gorog szovegben azt olvassuk Korneliusznak a szemelyeknek az imaira, akik oszin´ ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ rol, hogy o volt az ugynevezett italiai csapat ten szeretnek megismerni ot (1Kir 8:41–43; ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ szazadosa, mely valoszınuleg Cezareaban al´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd a „Korneliusz es a romai hadsereg” cımu kilomasozott. Ez lehetett a romai polgarokbol ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ emelt reszt. allo Italiai Onkentesek II. Cohorsa.1 A sza´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ a gyermekneveleshez” cımu 2 A „Megbızhato tanacs zadosoknak tekintelyuk volt a tarsadalomban ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ cikk a 2006. november 1-jei szamban, a 4 –7. oldaes katonai korokben, es a gazdagok koze lon jelent meg. ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ szamıtottak. A fizetesuk korulbelul 16-szorosa ¨ ´ ´ ´ ´ ´ volt egy kozkatona fizetesenek. 6–7. a) Mondj egy peldat, mely bizonyıtja, hogy 1 Latinul: Cohors II Italica voluntariorum civium Roma´ ´ norum. Bizonyıtekok vannak arra, hogy ez a cohors i. sz. ´ ´ ´ ´ 69-ben Szıriaban allomasozott.

˝ ´ Isten valaszol azoknak az oszinte embereknek ´ ´ ´ az imaira, akik szeretnek megtudni rola az igaz¨ ´ ´ sagot. b) Milyen kovetkeztetest vonhatunk le az ˝ ilyen esetekbol?

´ ´ „NEM R E SZREHA JL O AZ ISTEN”

´ ´ ´ ´ ´ Zsolt 65:2). Masodszor pedig azt, hogy angyalok segıtik a predik alomun´ kankat (Jel 14:6, 7).

´ ´ „Peter nagyon tanacstalan volt” (Cselekedetek 10:9–23a) ´ ´ ´ ˝ Peter ´ ´ mindig fenn volt 8 Amikor megerkeztek Korneliusz hırvivoi, meg ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ a hazteton, es „nagyon tanacstalan volt” a latomast illetoen (Csel 10:17). ´ ´ ´ Vajon kesz lesz arra, hogy elmenjen ezekkel az emberekkel, es belepjen ´ ´ ´ ´ ˝ egy nem zsido hazaba, amikor elotte haromszor is azt mondta, hogy nem ´ ´ ¨ eny ´ fog olyan etelt enni, amely a Torv szerint tisztatalan? A szent szellem ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hozza´ a szelvalamilyen modon a tudtara adta Isten szandekat. Igy szolt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ lem: „Ime, harom ferfi keres. Kelj fel hat, eredj le, es indulj utnak veluk, ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ egyaltalan nem ketelkedve, mert en kuldtem oket” (Csel 10:19, 20). A tisz´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ szol ´ o´ latom ´ egk ´ ıv ´ ıtette ´ tatalan allatokrol as kets ul felkesz Petert arra, hogy ¨ ´ ´ kovesse a szent szellem vezeteset. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 9 Igy amikor megtudta, hogy Korneliusz Isten utasıtasara kuldetett erte, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ behıvta a nem zsido ferfiakat a hazba, es „vendegul latta oket” (Csel ´ ´ ´ ´ ´ 10:23a). Az engedelmes apostol ekkorra mar igazıtott a gondolkodasan, es ´ ´ összhangba hozta azzal, amit eddig megtudott Isten akaratar ol. ´ ´ ´ et, ´ hogy fokozatosan feltarja Jehova ma is ugy vezeti a nep nekik ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ a szandekat (Peld 4:18). A szent szellem altal vezeti ’a hu es ertelmes ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ent ´ ¨ Isten Szava rabszolgat’ (Mate´ 24:45). Idonk talan kiigazıtasra ker ul ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ egy-egy reszenek az ertelmezese, vagy valtozasok tortennek a szervezeti ´ ´ ´ ´ tesszuk, ¨ ´ ¨ magunktol: ´ „Mit valtanak eljarasokban. Jol ha megkerdezz uk ki ´ ´ ´ ˝ belolem az ilyen finomıtasok? Ebben is alavetem magam Isten szelleme ´ enek?” ´ vezetes 10

´ Peter „megparancsolta nekik, hogy keresztelkedjenek meg” (Cselekedetek 10:23b–48) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ e´ 11 Masnap Peter kilenc masik szemellyel – Korneliusz harom hırvivoj ´ ´ ´ ´ ´ ´ vel es hat joppei zsido testverrel – elindult Cezareaba (Csel 11:12). Tud´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ va, hogy Peter el fog jonni hozza, Korneliusz osszeh ıvta a „rokonait es ´ ´ ´ ´ meghitt baratait”, akik nyilvanvaloan mindannyian nem zsidok voltak ´ ´ ˝ nem gondol(Csel 10:24). Amikor Peter megerkezett, olyasmit tett, amirol ´ ¨ ulmet ¨ ´ ta volna, hogy valamikor is meg fogja tenni: belepett egy kor eletlen ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ nem zsido hazaba! Ezt mondta az ott levoknek: „Jol tudjatok, mennyi´ ´ ´ re nincs megengedve egy zsidonak, hogy egy mas nemzetseghez tartozo´ ´ ¨ emberhez csatlakozzon, vagy kozeledjen hozza, de nekem az Isten meg´ mutatta, hogy e g y embert se szabad beszennyezettnek vagy tisztatalan´ ´ ´ ´ ´ nak hıvnom” (Csel 10:28). Vagyis ekkorra Peter mar vilagosan latta, hogy ´ ´ ´ ´ a latomas celja nemcsak az volt, hogy megtanıtsa, hogy mit ehet meg ´ ´ ´ ´ 8–9. Mit adott Peter tudtara a szellem, es mit tett erre Peter? ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 10. Hogyan vezeti Jehova a nepet, es milyen kerdeseket tegyunk fel magunknak? ´ ´ ´ ´ ´ 11–12. Mit tett Peter, amikor megerkezett Cezareaba, es mit tanult meg ?

71


72

´ mit nem. „E g y embert se szabad [meg ´ egy nem zsidot ´ sem] az ember, es ´ beszennyezettnek” hıvnia. ´ ´ ´ ok ˝ kıv ´ ´ ak, ´ 12 Az ott lev ancsian vart mit fog mondani Peter. „Mindannyian ˝ jelen vagyunk az Isten elott, hogy meghallgassuk mindazt, aminek az el´ ´ ´ at ´ Jehova megparancsolta neked” – szolalt mondas meg Korneliusz (Csel ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ 10:33). Mit ereznel, ha neked mondana ezt egy erdeklodo szemely? Peter ˝ ´ ezekkel a figyelemfelkelto szavakkal kezdte: „Bizonyosan latom, hogy nem ´ ˝ ´ reszrehajl o´ az Isten, hanem minden nemzetben elfogadhato´ elotte, aki feli ˝ot, es ´ igazsagoss ´ ´ ágot cselekszik” (Csel 10:34, 35). Peter megtanulta, hogy ´ ´ at ´ nem befolyasolja ´ Isten szemleletm odj az, hogy ki milyen rasszhoz vagy ´ semmilyen mas ¨ o˝ tenyez ´ ´ ´ kuls ´ nemzethez tartozik, es o˝ sem. Peter ezutan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tanuskodott Jezus szolgalatarol, halalarol es feltamadasarol. ¨ ent, ´ ´ nem volt pelda: ´ ´ beszelt ´ Peter”, ´ 13 Ekkor olyasmi tort amire meg „Meg ¨ ˝ ´ amikor a szent szellem kitoltetett „a nemzetekbol valokra” (Csel 10:44, 45). ´ ´ ¨ hely a Szentır ´ olvasunk, hogy a szent szelEz az egyeduli asban, ahol arrol ˝ ¨ ´ ´ lem kitoltetett valakire a megkeresztelkedese elott. Peter felismerte, hogy ¨ ´ ´ ´ „megparancsolez annak a jele, hogy Isten helyesli a tortenteket, es ezert ´ ta nekik [a nem zsidoknak], hogy keresztelkedjenek meg” (Csel 10:48). ´ ´ ´ ˝ ´ A nem zsidok megterese 36-ban lezarta azt az idoszakot, mely alatt a zsi´ ¨ ¨ ´ ´ ´ dok kulonleges kegyet elveztek (Dan 9:24 –27). Azzal, hogy tanuskodott a ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ nem zsidoknak, Peter felhasznalta a ’kiralysag kulcsai’ kozul a harmadi´ ´ is (Mat ¨ ulmet ¨ ´ e´ 16:19). Ez a kulcs nyitotta meg a kor ekat, vagyis az utolsot ´ ˝ ˝ ´ ´ letlen nem zsidok elott azt a lehetoseget, hogy szellemmel felkent keresztenyek legyenek. ˝ mi is latjuk, ´ ´ ´ hirdetoi, ´ ´ az IsMint a Kiralys ag hogy „nincs reszrehajl as ´ ´ ´ tennel” (Roma 2:11). Az az akarata, hogy „mindenfajta ember megmentes´ ¨ ¨ ´ ¨ ˝ ´ ´ ben reszesuljon” (1Tim 2:4). Ezert soha nem szabad kulsosegek alapjan ´ ´ ¨ ´ ´ ´ megıtelnunk az embereket. Az a megbızatasunk, hogy alaposan tanuskod´ es ´ ez azt jelenti, hogy minden embernek predik ´ ´ ´ ar ´ ol, ´ junk Isten Kiralys ag al¨ ¨ ´ ´ nunk kell, fuggetlenul attol, hogy milyen rasszhoz, nemzetiseghez vagy ´ ´ vallashoz tartozik, vagy hogy milyen a megjelenese. 14

´ ˝´ ´ „Belenyugodtak, es dicsoıtettek az Istent” (Cselekedetek 11:1–18) ´ ´ ´ ¨ ent. ´ ´ 15 Peter izgatottan Jeruzsalembe ment, hogy elmeselhesse, mi tort Am ´ ˝ ˝ Mar ¨ ulmet ¨ ´ ´ is „elfo´ tudtak, ´ a hır megelozte ot. hogy kor eletlen nem zsidok ´ ´ ´ ´ ´ gadtak az Isten szavat”. Nem sokkal azutan, hogy Peter megerkezett Jeru¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ zsalembe, „a kor ulmetelkedes tamogat oi perlekedni kezdtek vele”. Felkavar˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ egyutt ¨ evett veluk” ¨ ´ aba ´ ta oket, hogy „kor ulmeteletlen ferfiak haz ment be, es ´ ´ (Csel 11:1–3). A problema nem az volt, hogy lehet-e egy nem zsido Krisztus ´ ´ ¨ ˝ ´ kovet oje, vagy sem. A zsido´ tanıtvanyok inkabb amellett kardoskodtak, hogy ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nem zsidok 13 –14. a) Miert volt jelentosegteljes Korneliusz es mas megterese ´ ¨ ˝ ´ ´ ¨ ´ megıt´ eln 36-ban? b) Miert nem szabad kulsosegek alapjan unk az embereket? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 15 –16. Miert kezdett nehany zsido kereszteny perlekedni Peterrel, es mivel ´ ´ ´ magyarazta Peter a tettet?

´ ´ A SZ IRIAI ANTIOKIA

´ a nem zsidoknak is meg kell tartaniuk a ¨ ´ ´ ¨ ulmet ¨ ´ ´ tor¨ Torvenyt – beleertve a kor elked es ´ ´ ´ ´ venyet is –, mert csak ıgy elfogadhato a ´ ´ ´ Jehovanak bemutatott imadatuk. Igen, ne´ ´ ´ ´ ´ hany zsido tanıtvanynak nehezere esett ´ ¨ enyt ´ ˝ ´ megvalnia a mozesi torv ol. ´ ´ A Cse´ 16 Mivel magyarazta Peter a tettet? ´ ´ ´ lekedetek 11:4 –16 szerint negy bizonyıtekot ´ sorolt fel nekik, melyek igazoljak, hogy ˝ jott: ¨ ˝ ka´ ıt´ as ´ Istentol az irany 1. az Istentol ´ ´ pott latomas (4 –10. versek); 2. a szellem ´ ´ ´ utasıtasa (11–12. versek); 3. az angyal la´ ´ ´ ´ togatasa Korneliusznal (13–14. versek); es ¨ ese ´ ´ 4. a szent szellem kitolt a nem zsidok´ ´ ¨ ra (15–16. versek). Peter vegezetul egy meg˝ o˝ ereju˝ kerd ´ est ´ ´ az gyoz tett fel: „Ha tehat ´ ´ Isten ugyanazt az ajandekot [a szent szel´ ˝ ´ at] ´ ´ adta nekik [a hıv lem ajand ek o nem zsi´ ¨ ´ doknak], mint nekunk [zsidoknak] is, akik ´ ´ ¨ az Ur Jezus Krisztusban, akkor ki hiszunk ´ ´ vagyok en, hogy akadalyozhattam volna az

´ ´ ´ A szıriai Antiokia az Orontes folyo part´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ jan fekudt. A folyon lefele haladva korulbelul ´ ˝ ¨ ¨ 30 kilometerre volt tole Szeleukia, a Foldkozi¨ ˝ ´ ´ tenger melletti kikotovaros. Jeruzsalem pedig ´ ´ ˝ ´ ´ ugy 550 kilometerre volt tole del fele (Csel ´ 13:4). I. Szeleukosz Nikator, a szeleukida ˝ ´ ´ birodalom elso uralkodoja alapıtotta i. e. ´ ´ ˝ ´ 300-ban. Antiokia volt birodalmanak a fova´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ rosa, ıgy rovid idon belul befolyasos varossa ˝ ´ ´ notte ki magat. I. e. 64-ben Pompeius romai ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hadvezer Szıriat romai tartomannya tette, es ´ ´ ´ ´ ´ Antiokiat nevezte ki a tartomany szekhelye˝ ´ ´ ´ ´ nek. Az i. sz. elso szazadra a varos a meretet ´ ´ ´ ´ ´ es gazdagsagat tekintve – Roma es Alexand´ ´ ria utan – a Romai Birodalom harmadik leg´ fontosabb varosa lett. ´ Antiokia nemcsak politikai, hanem ke¨ ´ reskedelmi kozpont is volt. Szıria minden ´ ´ ´ ˝ kereskedelmi arujat ide hoztak, mielott a ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ Foldkozi-tenger videkenek tobbi reszere ex´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ portaltak volna. „Mivel kozel volt a gorogok ´ ´ ¨ ´ ´ es romaiak lakta terulet es a keleti alla¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ mok kozott huzodo hatarhoz, szınesebb volt ´ ´ ¨ ´ a kulturaja, mint a legtobb hellenisztikus va´ ´ rosnak” – mondja egy tudos. Sok zsido lakott ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ Antiokiaban, es a zsido tortenetıro, Josephus ´ Flavius szavai szerint a varosban „rengeteg ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ gorogot hitukre terıtettek”.

Istent?” (Csel 11:17). ´ ´ ´ 17 Peter tanuskod asa nagy hordereju˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ dontes ele allıtotta a zsido´ keresztenye´ ´ ´ ´ ket: Vajon felre tudjak tenni minden elo˝ ıte¨ ´ ´ ´ letuket, es el tudjak fogadni kereszteny hit´ ´ ´ tarsaikk ent az ujonnan megkeresztelkedett ´ ´ ol ´ megtudjuk: ´ nem zsidokat? A beszamol ob ´ „Mikor pedig ezeket hallottak [az apostolok ´ mas ´ ´ es zsido´ keresztenyek], belenyugod´ ´ ˝ ´ tak, es dicsoıtettek az Istent, ezt mondva: ˝ valoknak ´ ´ a nemzetekbol »Akkor hat is meg´ ´ ´ ´ ´ as´ adta az Isten a megbanast az eletre«” (Csel 11:18). Ennek a jo hozza´ all ¨ ¨ ˝ ˝ ´ ¨ ´ ´ nak koszonhetoen megoriztek a gyulekezet egyseget. ´ ˝ ´ ¨ ˝ ´ ´ ok 18 Az egyseg megorzese nem konnyu feladat ma, hiszen igaz imad ˝ ¨ ˝ ´ ˝ ´ ˝ ¨ „minden nemzetbol, torzsbol, nepbol es nyelvbol” jonnek (Jel 7:9). Sok ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ gyulekezetben kulonfele rasszu, kulturaj u es hatter u szemelyek vannak. ´ ¨ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ Tegyuk hat fel magunknak a kerdest: „Kiirtottam a szıvembol az eloıtelet´ ´ ´ ´ ¨ ´ nek meg a csırajat is? Eltokeltem, hogy soha nem engedem, hogy a nacio¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ a kultur nalizmus, a rasszizmus, a torzsi hovatartozas, abol fakado busz´ ´ ´ ´ ´ keseg, es minden egyeb dolog, ami megosztja a vilagot, hatassal legyen ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 17–18. a) Milyen dontes ele all ıtotta a zsido keresztenyeket Peter tanuskodasa? ´ ¨ ˝ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ b) Miert nem konnyu feladat megorizni a gyulekezet egyseget, es milyen kerdeseket ¨ tegyunk fel magunknak?


74

´ ´ ´ arra, ahogyan a kereszteny testvereimmel banok?” Gondoljunk arra, hogy ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ mi tortent Peterrel (Kefassal) nehany evvel azutan, hogy az elso nem zsido ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ megtert. Masok eloıtelete hatassal volt ra, es „kezdett visszahuzodni es el¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ kulonulni” a nem zsido keresztenyektol, ugyhogy Palnak helyre kellett iga´ ´ ´ ¨ ´ zıtania (Gal 2:11–14). Allandoan vigyaznunk kell, nehogy beleessunk az ˝ ´ ´ ´ ´ eloıtelet csapdajaba!

´ ˝ ´ „Sokan hıvokke lettek” (Cselekedetek 11:19–26a) ´ ´ ¨ ˝ a nem zsidoknak? ´ ¨ ´ 19 Vajon elkezdtek predik alni Jezus kovet oi Figyeljuk ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ meg, mi tortent kesobb a szıriai Antiokiaban.1 Ebben a varosban sok zsi´ es ´ nem volt kul ¨ on ¨ osebb ¨ ¨ ´ a zsidok ´ es ´ a nem zsidok ´ koz ¨ ott. ¨ do´ elt, feszults eg ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ Antiokia nyugodt legkore megkonnyıtette, hogy a nem zsidoknak is predi´ ´ ´ ´ any ´ ´ kaljanak. Itt volt, hogy neh zsido´ tanıtvany hirdetni kezdte a jo´ hırt a ´ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ’gorogul beszeloknek’ (Csel 11:20). Es ezalatt nemcsak a gorogul beszelo ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ zsidok ertendok, hanem a kor ulmeteletlen nem zsidok is. Jehova megal´ ˝ ´ ´ ´ dotta a munkajukat, es „sokan hıvokke lettek” (Csel 11:21). ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ Mivel az antiokiai ter ulet megerett az aratasra, a jeruzsalemi gyuleke´ ˝ ¨ ´ ´ ˝ ´ zetbol odakuldtek Barnabast, hogy segıtsen. Annyi volt az erdeklodo˝ sze´ ´ ¨ a munkat. ´ nem bırta ´ Ki mas ´ lehetett volna mely, hogy Barnabas egyedul ´ ˝ ´ ´ jobb segıtotarsa, mint Saul, akinek a nemzetek apostolava´ kell majd len´ ´ arsat ´ ´ ´ Saulban? Nem. nie? (Csel 9:15; Roma 1:5). Vetelyt latott Barnabas ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ Epp ellenkezoleg, Barnabas szereny volt. O ment el T arzuszba, hogy fel´ egyutt ¨ terjenek ´ ´ aba. ´ ¨ ottek ¨ ´ ´ keresse Sault, es vissza Antioki Egy evet tolt a va´ ´ ´ ´ ´ rosban, es buzdıtottak az ottani tanıtvanyokat (Csel 11:22–26a). ¨ ´ ´ ´ azt je´ 21 Hogyan lehetunk mi is szerenyek a szolgalatban? A szerenys eg ¨ ˝ e´ ´ ´ ´ lenti, hogy elismerjuk a korlatainkat. Mindannyiunknak mas-mas eross ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ geink es kepessegeink vannak. Nehanyan peldaul ugyesen terjesztenek ¨ ´ ´ ´ ´ ´ kiadvanyokat, de nem konny u˝ nekik ujral atogat ast vegezni vagy biblia´ ˝ ´ ´ ´ ´ a´ tanulmanyozast kezdeni. Ha szeretnel fejlodni a szolgalat valamelyik ag ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ban, segıtseget kerhetnel valakitol. Ha ezt megteszed, jobb eredmenyeket ´ ´ nagyobb or ¨ omet ¨ ´ ´ erhetsz el, es talalhatsz a szolgalatban (1Kor 9:26). 20

´ ¨ „Segelyt kuldenek” (Cselekedetek 11:26b–30) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ 22 Antiokiaban hıvtak eloszor „a tanıtvanyokat isteni gondviseles altal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ keresztenyeknek” (Csel 11:26b). Ez az Isten altal jovahagyott nev jol raillik ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ azokra, akik Krisztus peldaj at utanozva elik az eletuket. Vajon kialakult ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 1 Lasd „ A szıriai Antiokia” cımu kiemelt reszt a 73. oldalon. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 19. Kiknek kezdtek predikalni a zsido keresztenyek Antiokiaban, es milyen ´ ´ eredmennyel jartak? ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ szereny 20–21. Mibol latszik, hogy Barnabas volt, es hogyan lehetunk mi is ´ ´ szerenyek a szolgalatban? ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ki a testveri 22–23. Hogyan mutattak szeretetuket az Antiokiaban elo testverek, ´ ´ es hogyan teszi ma ugyanezt Isten nepe?

´ ´ ´ ´ ˝ „Korneliusz termeszetesen mar varta oket, ´ ¨ ´ ´ ´ es osszehıvta rokonait es meghitt bar atait” (Cselekedetek 10:24)


76

´ ˝ ´ kotel ¨ ek ´ a zsido´ es ´ a nem zsido´ hıv ¨ ott, ¨ a szoros testveri ok koz amint egyre ¨ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ tobben valtak keresztennye a nemzetekbol? Figyelemre melto,´ hogy mi tor´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ tent az i. sz. 46-os nagy ehınseg idejen.1 Az okori idokben az ehınsegek ´ ´ uk, ¨ ´ ¨ nem rettenetesek voltak a szegenyeknek, mert sem penz sem elelm uk ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ volt felreteve. A nagy ehınseg a judeai zsido keresztenyeket is sujtotta, akik ´ ˝ ¨ eg ´ uk ¨ volt elelemre, ´ ´ ¨ ul ¨ sokan valosz ´ ın ´ voltak. Szuks es koz uleg szegenyek ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ egyeb dolgokra is. Mikor az Antiokiaban elo testverek – koztuk a nem zsi´ ˝ ’segelyt ´ ¨ ´ ´ do´ keresztenyek – hallottak errol, kuldtek’ a judeai testvereiknek ˝ ´ (Csel 11:29). Micsoda oszinte testveri szeretet! ´ ´ ¨ eben. ´ ´ hallunk, hogy ´ epp 23 Ma sincs ez mask Isten nepe kor Amikor arrol ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ a testvereink mas orszagokban vagy ott, ahol elunk, szukseget szenved´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ nek, keszsegesen segıtunk nekik. A fiokbizottsagok azonnal segelybizott´ ´ ´ sagokat szerveznek, hogy segıtsenek azoknak a testvereknek, akiket ter´ ´ ´ ´ aul ¨ ´ vagy cunami sujtott. ´ ´ ´ meszeti katasztrofa, ıgy peld hurrikan, foldreng es ´ ´ ´ ´ ´ ´ Az ilyen segelyakciok mind azt bizonyıtjak, hogy tenyleg testverek vagyunk ´ 13:34, 35; 1Jan ´ 3:17). (Jan ´ ´ ´ uk ¨ ´ ˝ eg ´ et, ´ ´ ´ anak ´ Igaz keresztenyekk ent megertj Peter latom as a jelentos ´ ˝ ´ ´ ´ ´ melyet 1900 evvel ezelott kapott egy joppei haz tetejen. Olyan Istent ima´ ´ ´ dunk, aki nem reszrehajlo. Neki az az akarata, hogy alaposan tanus´ vagyis mindenkinek predik ´ ´ nem´ ´ ar ´ ol, ´ kodjunk a Kiralys ag aljunk rassztol, ´ ˝ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ zetisegtol es tarsadalmi helyzettol fuggetlenul. Hatarozzuk hat el, hogy ˝ eget ´ ´ elfogadja a jo´ mindenkinek megadjuk a lehetos arra, hogy hallja es ´ ´ hırt (Roma 10:11–13). 24

´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ar ´ uralkodas ´ anak ´ 1 A zsido tortenetıro, Josephus ezt a ’nagy ehınseget’ Claudius csasz ´ idejere teszi (i. sz. 41–54). ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ anak ´ 24. Hogyan mutathatjuk meg, hogy megertjuk Peter latom as a jelentoseget?

´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ Amikor a testvereink szukseget szenvednek valamiben, keszsegesen segıtunk nekik

10. FEJEZET

„Jehova szava . . . ´ ¨ tovabb novekedett” ´ ¨ ¨ ¨ ´ Peter megmenekul; az uldozes ´ ´ ´ ´ ´ ´ nem tudja leallıtani a jo hır terjedeset ´ A Cselekedetek 12:1–25 alapjan ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ odik A MASSZ IV vaskapu hatalmas robajjal bezar Peter mogott. Ket ro˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mai orhoz bilincselve elvezetik a cellajaba. Ott hosszu orakon, talan na¨ ´ ´ csak varakozik. ´ ´ ´ pokon at Varja, mi fog tortenni vele. A falakon, a racso´ ˝ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ kon, a lancain es az orokon kıvul semmi mast nem lat maga kor ul. ´ ´ ´ ´ ´ 2 Aztan megkapja a hırt, mely nem kecsegtet tul sok joval. I. Hero´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ des Agrippa kiraly1 mindenaron halva szeretne latni, meghozza a pasz´ ´ ˝ ´ ¨ ´ akarja a nep ka utan elott kivegezni, hogy a kedvukre tegyen. Es ez nem¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ csak ures fenyegetozes. Peter egyik apostoltarsat, Jakabot nem olyan reg ´ ´ vegeztette ki ugyanez az uralkodo. ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ 3 Elerkezik a kivegzese elotti este. Vajon min gondolkodik Peter a sotet ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ cellaban? Eszebe jut, hogy nehany evvel korabban Jezus azt mondta ne¨ ¨ ´ ki, hogy egy napon megkotozik, es oda viszik, ahova´ nem akar menni, ¨ ¨ ´ ´ ´ azon topreng, vagyis a halalba? (Jan 21:18, 19). Talan hogy most jott-e el ez a pillanat. ´ ´ ´ ´ ´ ´ 4 Te mit ereznel, ha Peter helyeben lennel? Sokan elkeserednenek, ¨ ´ ´ ´ ´ ´ mert kilatastalannak latnak a helyzetuket. De letezik olyan helyzet, ´ ¨ ˝ ´ astalan ´ ´ ara? ´ amely teljesen kilat Jezus Krisztus igaz kovetoi szam Mit ta´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ nulhatunk abbol, amit Peter es a hittarsai tettek, amikor uldozni kezdtek ˝ ´ oket? Lassuk.

¨ ˝ ´ ´ ’A gyulekezet nem szunt meg buzgon imadkozni’ (Cselekedetek 12:1–5) ¨ ˝ ˝ ´ ˝ ´ ¨ 5 Ahogyan a konyv elozo fejezetebol megtudtuk, a kereszteny gyulekezet ´ ´ ´ ´ ´ szamara nagyon izgalmas fordulat volt a nem zsido Korneliusznak es a ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ csaladjanak a megterese. A nem hıvo zsidoknak azonban dobbenetes le´ ´ ´ ¨ ´ ´ nelk hetett, hogy sok zsido kereszteny minden fenntartas ul nem zsidok¨ ´ kal egyutt imadja Istent. ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 1 Lasd az „I. Herodes Agrippa kiraly” cımu kiemelt reszt a 79. oldalon. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Peter, 1– 4. Milyen helyzetben talalja magat es mit ereznel, ha te is ilyen nehez ´ helyzetben lennel? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a kereszteny 5–6. a) Miert es hogyan indıtott tamad ast I. Herodes Agrippa kiraly ¨ ´ ´ ¨ ´ gyulekezet ellen? b) Miert volt nagy proba Jakab halala a gyulekezetnek? 77


78

¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ Dorzsolt politikus leven Herodes rogton elt az alkalommal, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ behızelegje magat a zsidok kegyeibe, es bantani kezdte a keresztenye´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ket. Bizonyara ertesult rola, hogy Jakab apostol nagyon kozel allt Je´ ¨ ´ ´ ´ zus Krisztushoz. Ezert ’megolette Jakabot, Janos testveret karddal’ (Csel ´ ¨ 12:2). Milyen nagy proba lehetett ez a gyulekezetnek! Jakab egyike volt ´ ´ ´ ´ ´ ´ a´ annak a harom szemelynek, akik szemtanui voltak Jezus elvaltoz as ´ ´ ¨ ´ csodaknak ´ ´ ´ e´ nak, es meg mas is, melyeket a tobbi apostol nem latott (Mat ´ ¨ ´ ´ ´ 17:1, 2; Mark 5:37–42). Jezus a ’Mennydorges fiainak’ nevezte Jakabot es ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ a testveret, Janost a tuzes termeszetuk es a lelkesedesuk miatt (Mark ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ 3:17). A gyulekezet egy huseges, bator tanut es egy szeretett apostolt ve´ ´ ´ szıtett el Jakab szemelyeben. ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ıt 7 Agrippa szam asai bejottek. A zsidok or ultek Jakab kivegzesenek. ´ ´ ´ ´ Felbuzdulva ezen, Agrippa Petert vette celba, es letartoztatta, ahogy azt a ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ fejezet elejen lattuk. De ketsegtelenul eszebe jutott, hogy egy borton nem ¨ ´ ´ mindig biztos hely az apostolok fogva tartasara, amint az a konyv 5. feje´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ zetebol kider ult. Ezert Herodes nem bızta a veletlenre a dolgokat. Ket or ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ ¨ ´ ´ koze lancoltatta Petert, es 16 or orkodott felvaltva ejjel-nappal, hogy ez az ´ ´ ¨ ´ apostol meg csak veletlenul se szabadulhasson ki. Ha megis kiszabadul´ ´ ˝ ¨ ´ ´ na, akkor az ıtelete az orokre lesz kivetve. Mit tudtak tenni Peter hittar˝ ˝ ´ ´ sai ebben a kilatastalannak tuno helyzetben? ¨ 8 A gyulekezet pontosan tudta, mit tegyen. A Cselekedetek 12:5-ben ´ ¨ ¨ ˝ ´ ¨ ´ a bort ezt olvassuk: „Petert tehat onben oriztek, a gyulekezet pedig nem ˝ ´ ´ ´ ´ szunt meg buzgon imadkozni erte az Istenhez.” Igen, teljes odaadassal, ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ szıvbol konyorogtek szeretett testver ukert. Nem adtak at magukat a ket6

¨ ´ ¨ ¨ 7–8. Mit tett a gyulekezet, amikor megtudta, hogy Peter bortonben van?

¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ Amikor bebortonzik a testvereinket, imadkozunk ertuk, hogy eros maradjon a hituk

´ ´ I. HERODES AGRIPPA KIRALY

´ ´ ´ ´ segbeesesnek Jakab halala miatt, es nem ´ ´ ´ ´ ´ ereztek ugy, hogy nincs ertelme imadkoz´ ni. Az imak nagyon sokat jelentenek Je¨ ´ hovanak. Ha osszhangban vannak az aka´ ´ ´ ´ rataval, akkor valaszolni fog rajuk (Heb 13:18, 19; Jak 5:16). Nagyon fontos, hogy ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ak ´ ezt a ma el a szıvukbe zarj o keresztenyek. ´ ´ ´ ´ 9 Tudomasod van arrol, hogy nehany ´ ´ ´ ´ ´ kereszteny hittarsad probakon megy at? ¨ ¨ ˝ ´ Uldozik oket, vagy a kormany betiltotta ´ ´ ¨ ´ a tevekenyseguket, esetleg termeszeti ka´ ´ ´ tasztrofa sujtotta a helyet, ahol elnek? ´ ¨ ´ ˝ ¨ ˝ ´ ´ Mondhatnal ertuk szıvbol jovo imat. Olya´ nokat is ismerhetsz, akiknek a proble˝ ˝ ´ ´ ´ maik nem ennyire szembetunoek. Peldaul ¨ ´ akiknek csaladi gondjaik vannak, elcsug´ ¨ ¨ ´ gedtek, vagy proba ala ker ult a hituk. Ha ´ ˝ ´ elmelkedsz, mielott imadkozol, lehet, hogy ¨ tobb mindenki is eszedbe fog jutni, akit ´ ´ ´ az nev szerint megemlıthetsz Jehovanak, ´ ´ ’Ima Meghallgatojanak’ (Zsolt 65:2). Hi¨ ´ ´ te elsz ´ neszen legkozelebb talan majd at ´ ´ ´ ¨ ´ hezsegeket, es akkor neked is szukseged ´ ´ lesz a testvereid imaira.

¨ „Kovess engem!” (Cselekedetek 12:6–11) ´ ´ 10 Felzaklatta Petert, hogy veszelyben fo´ rog az elete? Nem tudjuk biztosan, hogy ´ ¨ ¨ ¨ ¨ mit erzett, de a bortonben toltott utol´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ so ejszakajan melyen aludt a ket eber or ¨ ¨ ˝ ´ ´ kozott. Ez a huseges ferfi tudta, hogy ´ barmit hozzon is a holnap, Jehova ke´ ´ ´ zeben biztonsagban van (Roma 14:7, 8). ´ ´ Am meg csak nem is sejthette, hogy milyen hihetetlen dolgok fognak vele hama¨ ´ ´ ´ ¨ rosan tortenni. Hirtelen ragyogo feny tol¨ ´ ¨ ˝ ¨ ´ totte be a cellat. Anelkul, hogy az orok ´ ´ barmit is eszrevettek volna, megjelent ´ ¨ ˝ ´ egy angyal, es surgetoen felkeltette Petert. ´ ´ 9. Mit tanulhatunk az imaval kapcsolatban Peter ´ ´ ´ ´ ´ hittarsainak a peldaj abol? ´ 10 –11. Mondd el, hogyan szabadıtotta ki Jehova ´ ¨ ¨ ˝ angyala Petert a bortonbol.

´ ´ I. Herodes Agrippa, aki kivegeztette Ja´ ¨ ¨ ´ ´ ´ kabot, es bortonbe zaratta Petert, Nagy Hero´ ´ des unokaja volt. A Herodes-dinasztia egy poli´ ´ ´ ´ ´ tikusokbol allo csalad volt, mely a zsidok felett ´ uralkodott. A csalad idumeai, azaz edomita ´ ´ ´ ´ szarmazasu volt. Nevlegesen az idumeaiak is ´ ¨ ¨ ¨ ´ zsidok voltak, mivel korulbelul i. e. 125-ben ra´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ juk kenyszerıtettek a korulmetelkedest. ´ ¨ I. Herodes Agrippa i. e. 10-ben szuletett, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es Romaban kapott oktatast. A csaszari csalad ¨ ´ ´ ´ tobb tagjaval is barati kapcsolatot alakıtott ´ ki. Az egyik baratja Gaius, vagy ismertebb ne´ ´ ´ ´ ven Caligula volt, akit i. sz. 37-ben csaszarra ko´ ´ ˝ ronaztak. Nem sokkal kesobb Caligula megtette ´ ´ ´ ´ ´ ´ Agrippat kiralynak Iturea, Trakonitisz es Abilene ¨ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ fole. Kesobb kibovıtette az Agrippa fennhatosa´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ga alatt levo teruletet Galileaval es Pereaval. ´ ´ ´ Agrippa Romaban tartozkodott, amikor Ca´ ´ ´ ligula 41-ben merenylet aldozata lett. Ugy ´ ´ tartjak, hogy Agrippanak fontos szerepe volt az ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ezt koveto valsaghelyzet rendezeseben. Aktıv ´ ´ ´ szerepet jatszott a targyalasokban, melyek fe¨ ´ ¨ ´ ´ szult legkorben zajlottak egy masik befolyasos ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ baratja, Claudius es a romai szenatus kozott. ´ ´ ´ ´ A targyalasok eredmenyekent Claudiust ki´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ kialtottak csaszarnak, es ıgy sikerult elejet ´ ´ ´ ´ venni a polgarhaborunak. Jutalmul a szolgala´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ taiert Claudius Judeat es Szamariat is Agrippa´ ´ ´ nak adta, melyeket i. sz. 6 ota romai prokura´ torok igazgattak. Igy Agrippa ugyanazok felett ¨ a teruletek felett uralkodott, mint a nagyapja, ´ Nagy Herodes. ´ ´ Agrippa szekhelye Jeruzsalem volt, ahol si¨ ´ ˝ ´ ˝ kerult a vallasi vezetok kegyeibe ferkoznie. ´ ´ ´ Azt mondjak, aprolekosan betartotta a zsi´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ dok torvenyeit es hagyomanyait. Peldaul na´ ´ ´ ponta ajanlott fel aldozatokat a templomnal, ´ ¨ ´ ´ ´ ´ reszt vett a Torveny nyilvanos felolvasasaban, ˝ ´ ´ ´ ¨ valamint „o volt a zsido hit buzgo vednoke”. ´ ´ ´ ´ ´ Ugyanakkor a szınhazban gladiatori jatekokat ´ ´ ´ ´ ˝ es latvanyos pogany musorokat rendezett, ami´ ´ ´ ´ vel meghazudtolta azt az allıtasat, hogy Istent ´ ´ ´ ´ imadja. Agrippat ugy jellemeztek, hogy „hamis, ´ ¨ ¨ felszınes, kulonc”.


80

˝ ˝ ˝ ´ a lancok, ´ Aztan melyek annyira erosnek tuntek, egyszer uen leestek a ke´ ˝ zerol! ´ ¨ ´ ´ ´ utan ´ adta Peternek 11 Az angyal egymas a rovid utasıtasokat: „Kelj fel ¨ ´ ¨ ˝ gyorsan! . . . Ovezd fel magad, es kosd fel a sarudat! . . . Vedd fel a felso´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ruhadat . . . !” Peter szo nelkul engedelmeskedett. Vegul az angyal ezt ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ol, mondta neki: „kovess engem!” Es Peter kovette. Kimentek a cellab el´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ setaltak a kint allo orok mellett, es csendben a hatalmas vaskapu fele ´ ´ ´ vettek az iranyt. De hogyan fognak atjutni rajta? Ha meg is fordult ez ´ ´ ´ ´ ´ a kerdes Peter fejeben, nem kellett sokaig gondolkoznia rajta. Amint a ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ kapu kozelebe ertek, az „magatol kinyılt elottuk”. Meg mielott Peter fel´ ˝ ´ ´ ´ ocsudhatott volna, mar kint is voltak az utcan. Aztan az angyal eltunt. ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ Peter magara maradt, s ekkor radobbent, hogy ami az iment tortent, az ´ ´ ´ ´ volt, hanem a valos nemcsak egy latom as ag. Szabad volt! (Csel 12:7–11). ´ ´ ´ nem bator ´ ´ ´ Hat ıto elgondolkodni azon, hogy Jehovanak korlatlan ha´ ´ ´ ´ ´ talma van, es meg tudja szabadıtani a szolgait? Petert egy kiraly tartotta ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ fogva, aki mogott az addigi legerosebb vilaghatalom allt. Ennek ellenere ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ csak ugy kisetalt a bortonbol! Persze Jehova nem szabadıtja meg csoda ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ at. ´ Jakabot sem szabadıtotta utjan minden szolgaj meg, es kesobb Petert ´ ´ ´ ¨ ´ sem. Jezus szavai, melyeket korabban mondott Peternek, vegul betelje´ ¨ ´ ak ´ el, hogy Jehova csodat ´ tegyen veluk, sedtek. A keresztenyek nem varj ´ ´ ˝ ´ es megszabadıtsa oket. Ugyanakkor tudjuk, hogy Jehova nem valtozik ¨ ¨ ´ ´ keresztul hamarosan tobb millio embert fog kimeg (Mal 3:6). A Fian ´ ´ ˝ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ 5:28, 29). szabadıtani a letezo legbiztosabb bortonbol, a halalbol (Jan ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ Oriasi batorsagot merıthetunk ma ezekbol az ıgeretekbol, amikor proba¨ ¨ val ker ulunk szembe. 12

´ ´ ˝ ´ ¨ „L att ak ot, es meg voltak dobbenve” (Cselekedetek 12:12–17) ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 13 Peter ott allt a sotet utcan, es azon gondolkozott, hogy hova´ menjen. ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ Aztan eszebe jutott. Nem messze lakott egy Maria nevu kereszteny no. ´ ´ ˝ ˝ ¨ ´ ´ Maria valoszınuleg egy tehetos ozvegy volt, mert akkora volt a haza, hogy ˝ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ elfert benne egy gyulekezet. O volt az edesanyja Janos Marknak, akirol a ¨ ´ ˝ ¨ ´ ´ ˝ ´ Cselekedetek konyve itt beszel eloszor, es aki kesobb olyan lett Peternek, ´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ fia (1Pet ´ nagyon kes ´ ´ a gyulekezetb mint a sajat 5:13). Bar ore jart mar, ol ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sokan Maria hazaban voltak ezen az ejjelen, es buzgon imadkoztak, ket´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ a´ ert. segtelenul Peter szabadulas Am arra nem voltak felkeszulve, hogy ´ ´ hogyan fog Jehova valaszolni az imajukra! ´ ˝ ´ ´ ´ elotti Peter kopogtatott a bejarati kapun, amely a haz udvarra nyılt. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Egy szolgalolany ment a kapuhoz, akit Rodenak, azaz ’rozsanak’ hıvtak, ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ami egy hetkoznapi gorog nev volt. Rode nem hitt a fulenek, amikor meg14

´ ´ ´ ´ ´ ´ 12. Miert bator ıto elgondolkodni azon, hogy Jehova megszabadıtotta Petert? ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 13 –15. a) Hogyan reagaltak a Maria hazaban osszegyult testverek, amikor hallottak, ´ ´ ˝ ¨ hogy Peter megerkezett? b) Mivel foglalkozik innentol kezdve a Cselekedetek konyve, ´ ´ ´ ´ ´ de milyen hatassal volt tovabbra is Peter a kereszteny testvereire?

´ ¨ „JEHOVA SZ AVA . . . TOVABB N OVEKEDE T T”

´ ´ De ahelyett, hogy kinyitotta volna a kaput, ott hallotta Peter hangjat. ´ ´ ´ ´ ´ ´ hagyta Petert az utcan, es izgatottan berohant a hazba. Probalta meg˝ ¨ ´ ´ ´ gyozni a gyulekezetet arrol, hogy Peter van a kapuban. Azok azt mondtak ´ ´ ´ neki, hogy elment az esze, de Rode elszant volt. Tudta, hogy igaza van, es ´ ´ ´ ´ ´ nem tagıtott. Nehanyan ekkor mar hajlottak arra, hogy higgyenek neki, ´ ´ ¨ ´ ´ ´ Peter es azt mondtak, hogy talan angyala az (Csel 12:12–15). Kozben Pe¨ ´ ´ ´ ´ ter egyre csak zorgetett, mıg vegre kimentek, es kinyitottak a kaput. ˝ ¨ ´ ak ´ ot 15 Amikor meglatt a kapuban, „meg voltak dobbenve” (Csel 12:16). ´ ´ ´ Peternek le kellett csendesıtenie a boldog zsivajgast, hogy elmondhassa, ¨ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ arra kerte ´ el a tort mi tortent. Aztan oket, hogy mondjak enteket Jakab ta´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ nıtvanynak es a testvereknek, majd gyorsan elment, mielott meg Herodes ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ katonai ratalalnak. Egy biztonsagosabb helyen folytatta tovabb huseges ´ ˝ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ Peterr szolgalat at. ol nem esik tobb szo a Cselekedetek konyveben, kiveve ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ a 15. fejezetet, amikor segıt megoldani a kor ulmetelkedes kerdeset. A Cse¨ ˝ ´ ´ ´ ´ apostol munkaj ´ ar ´ ol ´ lekedetek konyve innentol kezdve Pal es utazasair ol ´ ¨ ´ ´ ´ ır. De biztosak lehetunk benne, hogy barhova ment is Peter, mindenhol ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ aban ´ ´ epıtette a testverei hitet. A Maria haz osszegyult hittarsai is nagyon ´ ´ boldogok voltak, miutan beszeltek vele. ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ mint amire sza´ 16 Jehova idonkent joval tobbet ad a szolgainak annal, ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ mıtanak. Szinte el sem tudjak hinni a tortenteket, es az oromuk hatarta´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ lan. Ezt ereztek Peter testverei es testvernoi is azon az ejjelen. Es mi ´ ´ ¨ ´ ´ is biztosan ıgy erzunk, amikor Jehova gazdagon megald minket (Peld ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ 10:22). A jovoben Jehova minden ıgerete be fog teljesedni, meghozza az ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ egesz foldon. A csodalatos valosag minden kepzeletunket messze felul´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ mulja majd. Mindaddig tehat, amıg husegesek maradunk, szamıthatunk ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ hogy sok-sok or ra, omteli elmenyben lesz reszunk.

´ ´ „Jehova angyala nyomban lesujtott ra” (Cselekedetek 12:18–25) ´ ´ ¨ ˝ ´ 17 Peter szabadulasa Herodest is megdobbentette, de ot nem kellemes ´ ´ ´ ´ ¨ ´ meglepeteskent erte a hır. Azonnal tuzetes kutatast rendelt el, majd ki´ ˝ ´ ˝ ¨ ´ ’elvezettek ´ a buntehallgattatta Peter oreit. Aztan oket, hogy megkapjak ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ tesuket’ – valoszınuleg kivegeztek oket (Csel 12:19). Herodes Agrippara ¨ ¨ ¨ ´ ´ nem a konyor uletessege miatt fognak emlekezni. Megkapta valaha is a ¨ ´ ´ ´ bunteteset ez a kegyetlen ferfi? ´ ¨ ´ ´ amiatt, hogy nem siker ult Agrippa biztosan megalazva erezte magat ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ kivegeztetnie Petert, de hamarosan gyogyırt talalt sertett buszkesegere. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ az ellensegei Egy diplomaciai rendezveny kapcsan bekeert folyamodtak ´ ´ ´ ´ hozza. Herodes kapva kapott az alkalmon, es beszedet tartott egy nagy ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ hallgatosag elott. Lukacs leırja, hogy „Herodes kiralyi oltozetet vett ma˝ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ gara”, mielott kiallt a tomeg ele. A zsido tortenetıro, Josephus szerint ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ara, ´ Herodes oltozete ezustbol keszult, ıgy amikor raesett a feny a ruhaj 18

´ ¨ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ 16. Miert biztos, hogy a jovoben sok-sok oromteli elmenyben lesz reszunk? ¨ ´ ´ 17–18. Mi vezetett oda, hogy a tomeg istenıteni kezdte Herodest?

81

82


´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ugy nezett ki, mintha dicsfenyben furodne. Amikor a hatasvad asz politi´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ kus megtartotta beszedet, a hızelgo tomeg felkialtott: „Ez isten hangja, es ´ nem embere!” (Csel 12:20–22). ˝ ´ ´ ´ 19 Az ilyenfajta dicsoseg csak Istent illeti meg, es Isten figyelt! Herodes˝ ´ ¨ ´ ¨ ´ nek lett volna lehetosege elker ulni a bukast. Megrohatta volna a tomeget, ´ ¨ ´ ˝ ´ vagy legalabb kifejezhette volna, hogy nem ert veluk egyet. Ehelyett elo ´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ pelda lett arra, hogy „az osszeomlas elott buszkeseg jar” (Peld 16:18). ´ ¨ ´ ´ ´ aminek kovetkezm „Jehova angyala nyomban lesujtott ra”, enyekent ez a ´ ´ ´ ´ ´ ´ felfuvalkodott egoista undorıto halalt halt. „Fergek ettek meg, es kilehelte ´ ´ ´ ´ hirutolso leheletet” (Csel 12:23). Josephus is megemlıti, hogy Agrippat ´ ´ ´ ¨ ´ ´ telen sujtotta a betegseg, es hogy a kiraly arra a kovetkeztetesre jutott, ˝ ´ ¨ ´ hogy azert haldoklik, mert elfogadta a tomeg hızelgo szavait. Josephus ¨ ˝ szerint Agrippa ot napig szenvedett, mielott meghalt.1 ´ ´ ´ ´ 20 Neha a latszat amellett szol, hogy az istentelen emberek barmilyen go˝ ¨ ´ noszsagot megengedhetnek maguknak. De ezen nem kell meglepodnunk, ´ ˝ ´ ´ a gonosz hatalmaban ´ ´ 5:19). Isten hus mert „az egesz vilag van” (1Jan eges ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ szolgait idonkent megis felzaklatja, amikor ugy tunik szamukra, hogy a ¨ ¨ ¨ ´ ´ meg a jussukat. Tobbek gonosz emberek nem kapjak kozott pont ezert vi´ ´ ¨ ´ ´ ´ gasztaloak az ilyen beszamolok. Latjuk, hogy Jehova kozbelepett, minden ´ ˝ ´ at ´ emlekeztetve ´ ´ szolgaj ezzel arra, hogy o szereti az igazsagoss agot (Zsolt ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ 33:5). Es az igazsagossaga elobb vagy utobb ervenyre is fog jutni! ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 21 A tortenet vegen meg egy ennel is biztatobb tanulsagot talalunk. A be´ ´ ¨ ´ ´ ´ szamolo ezt ırja: „Jehova szava . . . tovabb novekedett es terjedt” (Csel ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ omunka 12:24). Ez a jelentes, amely a predikal novekedeset mutatja, az ´ ¨ ´ ´ emlekezetunkbe idezheti, hogy hogyan aldja meg Jehova napjainkban is ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ A Cselekedetek konyv ezt a munkat. enek 12. fejezeteben olvashato tor´ ˝ ´ ´ ´ tenet elsosorban nem arrol szol, hogy egy apostol meghalt, egy masik ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ pedig megmenekult. Jehovarol szol, es arrol, hogy hogyan akadalyozta ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ıtsa ´ an ´ megsemmisıtse a meg, hogy Sat a kereszteny gyulekezetet, es leall ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ an ´ predikalomunkat, melyet olyan odaadoan vegeznek a keresztenyek. Sat ´ ´ ´ ´ tamad asai kudarcot vallottak, ahogyan minden tamad asa kudarcot kell ´ ´ ´ hogy valljon ( Ezs 54:17). Ellenben azok, akik Jehova es Jezus Krisztus ol´ ´ allnak, ´ ´ dalan egy olyan munkaban vesznek reszt, amely soha nem fog ku´ ´ ´ ´ ´ darcot vallani. Hat nem batorıto ez a gondolat? Micsoda megtiszteltetes´ ¨ ¨ ´ ´ ben van reszunk napjainkban, mert elvihetjuk masoknak ’Jehova szavat’! ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 1 Egy orvos es ıro megallap ıtotta, hogy a Josephus es Lukacs altal ecsetelt tuneteket ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ melyek belelz ´ od ´ ideztek velhetoen fonalfergek okoztak, ar ast, es vegul halalt elo. Ezeket ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ bealltakor ´ ´ a fergeket esetenkent feloklendezik, vagy a halal kimasznak a beteg testebol. ¨ ´ ´ ´ ´ aval ´ Egy szakkonyv megjegyzi, hogy „Lukacs egy orvos pontossag ırja le [Herodes] beteg´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ anak ´ seget, es ezzel huen visszaadja horrorisztikus halal korulmenyeit”. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 19–20. a) Miert buntette meg Jehova Herodest? b) Miert lehet vigasztalo Herodes ´ ´ ar ´ ol Agrippa hirtelen halal olvasni? ¨ ´ ´ ´ ´ 21. Mi a Cselekedetek konyve 12. fejezetenek legfontosabb tanulsaga, es miert ´ buzdıthat ez minket napjainkban?

´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ „A varosba vezeto vaskapuhoz ertek, es ez magatol kinyılt elottuk” (Cselekedetek 12:10)

´ 4. RESZ

˙


˝ „A SZENT SZELLEMT OL ¨ KIKULDVE” (CSELEKEDETEK 13:4)

¨ ´ ´ ¨ ˝ Ebben a reszben nyomon kovetjuk Pal apostol elso misszio´ ´ ´ ´ ´ ´ nariusi utjat. Ahogy az apostol egyik varosrol a masikra ment, ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ az ott lakok uldozest szıtottak ellenuk. De a szent szellem ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vezetesevel tovabb folytattak a tanuskodast, es uj gyulekezete´ ´ ´ ´ ket alapıtottak. Ez az izgalmas beszamolo biztosan segıteni fog, ¨ ¨ ´ ´ ´ hogy meg nagyobb lendulettel vegezzuk a szolgalatunkat.

11. FEJEZET

¨ ¨ „Telve voltak orommel ´ es szent szellemmel” ´ ´ ´ Pal viselkedese az ellenseges ´ ¨ ¨ ¨ es kozombos emberekkel ´ A Cselekedetek 13:1–52 alapjan ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ IZGALMAS nap ez az antiokiai gyulekezet eleteben. Az osszes antiokiai ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ profeta es tanıto kozul Barnabast1 es Sault valasztjak ki a szent szellem ´ ´ ´ ´ ´ messzi foldekre ¨ segıtseg evel arra, hogy elvigyek a jo´ hırt (Csel 13:1, 2). ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ki predikalni ´ ´ Igaz, korabban is kuldtek mar ugyes, ratermett ferfiakat, de ´ ´ ´ eddig csak olyan helyekre mentek misszionariusok, ahol a keresztenys eg ¨ ´ ´ ´ mar meggyokerezett (Csel 8:14; 11:22). Most azonban Barnabas es Saul ´ ˝ ´ ´ ´ a segıtot arsukkal, Janos Markkal olyan helyekre fognak utazni, ahol a ´ ˝ ¨ ´ legtobben meg nem hallottak a jo´ hırrol. ¨ ulbel ¨ ¨ 14 evvel ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ 2 Kor ul korabban Jezus ezt mondta a kovet oinek: „tanu´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ im lesztek mind Jeruzsalemben, mind egesz Judeaban, es Szamariaban, ´ a fold ¨ legtavolabbi ´ eig” ´ ´ Saul misszionariu´ ´ es ´ es resz (Csel 1:8). Barnabas ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ si kinevezese nagyban elo fogja segıteni Jezus profeciajanak a beteljese´ et!2 ´ des

´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ’Valasszatok kulon oket a munkara’ (Cselekedetek 13:1–12) ¨ onhet ¨ ˝ ´ ´ a repul ¨ o˝ ´ ´ 3 Olyan talalm anyoknak kosz oen, mint a gepkocsi es ´ ´ ´ ´ gep, ma az ember egy-ket ora alatt jokora utat meg tud tenni. De az elso˝ ´ ¨ ¨ ´ tobbnyire ¨ ´ ´ szazadban ez nem ıgy volt. Akkoriban a szarazf oldi kozleked es ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ gyaloglasbol allt, es sok ut nehezen jarhato volt. Egy nap alatt mindosz´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ sze ugy 30 kilometert tudott megtenni az utazo, es az ut kimerıto volt.3 ´ ´ Saul nagyon varhatt ´ a szol´ es ´ ´ mar, ´ hogy elkezdjek Igy noha Barnabas ak ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ galatukat, azzal is tisztaban voltak, hogy sok munkaval es onfelaldoz as´ ´ ´ ´ ´ sal fog jarni a megbızatasuk (Mate 16:24). ´ ˝ ´ ´ ´ a »Vigasztalas ´ fia« ” cım 1 Lasd a „Barnabas, u kiemelt reszt a 86. oldalon. ¨ ´ ´ ´ ´ 2 Ekkor mar olyan tavoli helyeken is voltak gyulekezetek, mint a szıriai Antiokia, amely ´ ´ ˝ ´ mintegy 550 kilometerre eszakra van Jeruzsalemt ol. ´ ´ ˝ ´ ´ 3 Lasd az „Uton az utakon” cımu kiemelt reszt a 87. oldalon. ˝ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ melyre Barnabas ´ es 1– 2. Mitol kulonleges az utazas, Saul keszul, es hogyan segıti ˝ ´ ´ ´ majd elo a munkajuk a Cselekedetek 1:8 beteljesedeset? ´ ´ ´ ˝ ´ 3. Mi miatt volt nehez hosszu utra indulni az elso szazadban? 85


86

´ pont ugy ´ ´ Sault ´ es Miert rendelkezett a szent szellem, hogy Barnabast ´ ¨ ´ ´ ki „a munkara”? ´ ´ ol valassz ak (Csel 13:2). A Bibliab ez nem der ul ki. De ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ azt tudjuk, hogy a szent szellem iranyıtasaval valasztottak ki oket, es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ semmi jel nem utal arra, hogy az antiokiai profetak es tanıtok vitaba ´ ¨ essel. ´ ˝ szıvb ˝ tamogatt ´ es ´ lehe´ ´ ´ szalltak volna a dont Sot, ol ak. Milyen jo´ erz ´ ´ ´ ´ ´ tett Barnabasnak es Saulnak, hogy a kereszteny testvereik irigykedes ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ nelkul „bojtoltek, imadkoztak, reajuk tettek a kezuket, es elbocsatottak ˝ ´ oket”! (Csel 13:3). T amogassuk mi is azokat, akik valamilyen feladatot ´ ¨ ´ ´ oknak kapnak a gyulekezetben, ıgy azokat is, akiket felvigyaz neveznek ki! ´ ´ ´ ´ ´ Ahelyett, hogy irigykednenk rajuk, inkabb ’mutassunk irantuk egeszen ´ ¨ ´ ´ rendkıvuli figyelmesseget a munkajuk miatt, szeretetben’ (1Tessz 5:13). ´ ˝ ¨ ´ ´ 5 Barnabas es Saul eloszor gyalog elmentek Szeleukiaba, amely ´ ¨ ¨ ˝ ´ ¨ ul¨ ´ ´ ´ egy Antiokiahoz kozeli kikotovaros volt, majd onnan athajoztak a kor ¨ ´ ´ ˝ ¨ ´ ˝ ´ belul 200 kilometerre levo Ciprusra.1 Barnabas ciprusi szuletesu volt, ´ ´ ¨ ult, ¨ ugyhogy biztosan nagyon or hogy elviheti az ottaniaknak a jo´ hırt. 4

˝ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ 1 Az elso szazadban egy hajo korulbelul 150 kilometert tudott megtenni egy nap, ha ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ kedvezo volt a szeljar as. Ha nem volt kedvezo, az ut joval hosszabb ideig is eltarthatott. ´ ´ ´ ´ ıt´ as ´ aval ´ ´ ´ Barnabasra ´ 4. a) Minek az irany esett a valaszt as es Saulra, es hogyan erez´ ¨ ´ ´ tek a hittarsaik a kinevezesukkel kapcsolatban? b) Hogyan tamogathatjuk azokat, ¨ akiket kineveznek valamilyen feladatra a gyulekezetben? ´ ´ ´ ´ a tanuskod ´ Cipruson. 5. Beszelj arrol, hogy mivel jart as

´ ´ BARNAB AS, A „VIGASZTAL AS FIA”

´ ¨ ´ ˝ ´ Jozsef, a ciprusi szuletesu le˝ ˝ vita kiemelkedo tagja volt az elso ´ ´ ¨ szazadi jeruzsalemi gyulekezetnek. ´ ´ ´ Az apostolok az egyenisege alapjan ´ egy masik nevet is adtak neki: Bar´ ´ nabas, azaz „Vigasztalas fia” (Csel ´ ´ 4:36). Ha Barnabas latta, hogy ´ valamelyik hittarsa szorult helyzet´ ´ ´ ´ ben van, mindjart a segıtsegere sietett. ¨ ¨ ´ ´ ´ 33 punkosdjen 3000 uj tanıt´ vany keresztelkedett meg. Sokuk ¨ ´ csak az unnepre utazott fel Jeruzsa´ ´ ´ ˝ lembe, es valoszınuleg nem tervez¨ ´ ´ te, hogy az unnep utan is ott marad a varosban. ¨ A gyulekezetnek kellett valahogy gondoskodnia ´ ˝ ˝ ´ ˝ ´ errol a sok testverrol. Ezert Barnabas nagylelkuen ¨ ´ ´ eladott egy darab foldet, es a penzt az apostolok-

´ ´ ´ hoz vitte, es felajanlotta adomany´ kent (Csel 4:32–37). ´ ´ ´ Barnabas erett kereszteny fel´ ´ ´ ´ vigyazo leven mindent megtett, ´ ´ ´ ´ hogy masok segıtsegere lehessen. ´ ´ Amikor a tarzuszi Saul megtert, ˝ ´ ´ ¨ o volt az, aki melle allt. Az osszes ¨ ´ ´ ´ ´ tobbi tanıtvany felt Saultol, mert ´ ¨ ¨ mindenki tudta rola, hogy uldozte a ´ keresztenyeket (Csel 9:26, 27). Bar´ ´ nabas alazatosan elfogadta a szigo´ ´ ˝ ´ ´ ru tanacsot, melyet o es Peter kap´ ´ ´ tak Paltol arra vonatkozoan, hogy ´ hogyan kell egymashoz viszonyul´ ´ ´ ´ niuk a zsido es a nem zsido keresztenyeknek (Gal ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 2:9, 11–14). Ebbol a nehany peldabol kiderul, ´ ´ ´ hogy Barnabas tenyleg az volt, aminek neveztek: ´ a „Vigasztalas fia”.

´ UTON AZ UTAKON

´ ferfi ´ ´ A ket nem vesztegette az idejet. ´ Amint megerkeztek a sziget keleti part´ ´ videken fekvo˝ Szalamiszba, azonnal „hir´ az Isten szavat ´ zsi´ a zsidok detni kezdtek ´ ´ ´ ´ nagogaiban” (Csel 13:5).1 Barnabas es ´ ´ ˝ ´ Saul Ciprus egyik vegetol a masikig gyalo´ ˝ ´ utk ´ ozben ¨ ´ ın goltak, es valosz uleg minden ´ ´ ´ fontosabb varosban tanuskodtak. Attol ¨ ˝ ´ ´ fuggoen, hogy melyik utat valasztottak, el´ ˝ ´ ´ kepzelheto, hogy a misszionariusok akar ´ 220 kilometert is megtettek. ˝ ´ ´ 6 Az elso szazadi Ciprust athatotta a ¨ on ¨ osen ¨ ´ ´ hamis imadat. Ez akkor valt kul ´ ´ amikor Barnabas ´ Saul ´ ´ es nyilvanval ova, ´ ´ ´ ´ elertek a sziget nyugati partjan fekvo˝ Pa´ ´ ´ ´ foszt. Ott talalkoztak „egy varazsloval es ´ et ´ aval, ´ ´ hamis prof egy zsidoval, akinek ´ Barjezus volt a neve. Ez Szergiusz Pau´ lusz prokonzullal, egy intelligens ferfival ˝ ´ ´ volt.”2 Az elso szazadban sok tanult ro´ mai, meg egy Szergiusz Pauluszhoz ha´ sonlo´ ’intelligens ferfi’ is, gyakran fordult ´ ´ ˝ ´ varazslohoz vagy asztrologushoz, mielott ¨ ´ fontos dontest hozott. Ugyanakkor Szer´ ´ ´ giusz Paulusznak felkeltette a kıvancsis a¨ ´ ´ ´ ´ gat a Kiralysag-uzenet, es „komolyan igye´ ´ kezett hallani az Isten szavat”. Barjezus, ´ ´ ´ akit a szakmaban Elimaszkent, azaz ’va´ ent’ ´ ´ razsl ok ismertek, ezt nem tudta annyi-

´ ´ ´ ¨ ´ Az okori vilagban a szarazfoldi utazas las´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ sabb, farasztobb es valoszınuleg koltsege´ ´ sebb is volt, mint a hajozas. De sok helyre csak gyalog lehetett eljutni. ´ ¨ ¨ ¨ ´ Egy utazo gyalog korulbelul 30 kilometert ´ ¨ ´ tudott megtenni egy nap. Utkozben ki volt teve ˝ ´ ´ ´ ˝ ˝ az idojaras viszontagsagainak – a tuzo nap˝ ˝ ´ ´ nak, az esonek, a hosegnek es a hidegnek –, ´ ´ ´ ´ es ki is rabolhattak. Pal apostol megemlıtet´ ´ te, hogy gyakori utazasai alatt ’veszelyben volt ´ ´ ´ ´ ´ ´ folyok miatt, es veszelyben utonallok miatt’ (2Kor 11:26). ´ ´ ´ ´ ´ Az egesz Romai Birodalmat behaloztak ¨ ˝ ´ a kikovezett utak. A foutak menten foga´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dok alltak, egymastol egynapi jarasra. Ket fo´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ gado kozott tavernak epultek, ahol az utazok ´ ¨ ´ beszerezhettek a legszuksegesebb dolgokat. ´ ´ ´ ´ ´ A kortars ırok ugy jellemeztek ezeket a foga´ ´ ´ ´ ´ dokat es tavernakat, hogy koszosak es zsu´ ´ ´ foltak, hemzsegnek a bolhaktol, es odabent ´ ´ ˝ ´ ´ ´ nyirkos, paras a levego. Rossz hırben allo he´ ´ ´ ´ lyek voltak, ahova a tarsadalom alja nepe jart. ´ ´ ´ A fogadosok sokszor kifosztottak az utazokat, ´ ´ es prostitualtakat is foglalkoztattak. ´ ´ ´ Nem is kerdeses, hogy a keresztenyek, ´ ¨ ´ hacsak tehettek, kerultek ezeket a helyeket. ´ ´ ´ De ha olyan videken voltak atutazoban, ahol ´ nem voltak rokonaik vagy barataik, nem na´ ´ ´ gyon volt mas valasztasuk.

ban hagyni (Csel 13:6–8). ´ ´ ´ ´ 7 Barjezus ellenseges volt a Kiralys agüzenettel szemben. Hat ´ persze, hiszen ´ ´ csak ugy tudott Szergiusz Paulusz befolya´ ´ ˝ (Csel 13:8). ´ sos tanacsadoja maradni, ha ’elfordıtja a prokonzult a hittol’ ´ ¨ ´ ´ ´ De Saul nem nezte olbe tett kezzel, hogy egy udvari varazslo elfojtja Szer´ ´ ˝ est. ´ giusz Pauluszban az erdekl od Mit tett Saul? Ezt ırja a Biblia: „Saul, ´ ´ ´ aki Pal is, betelve szent szellemmel, rea [Barjezusra] szegezte tekin´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tetet, es ıgy szolt: »O, mindenfele csalassal es mindenfele gazsaggal teli ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 1 Lasd „ A zsidok zsinagogaiban” cımu kiemelt reszt a 89. oldalon. ´ ´ ´ ´ ´ 2 Ciprus a romai szenatus fennhatosaga ala´ tartozott. A sziget legmagasabb rangu ¨ ˝ ´ ´ tisztviseloje ´ kozigazgatasi egy helyi kormanyz o, a prokonzul volt. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6–7. a) Ki volt Szergiusz Paulusz, es miert probalta meg Barjezus lebeszelni arrol, ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy meghallgassa a jo hırt? b) Hogyan reagalt Saul Barjezus mesterkedesere?

¨ ¨ fia, te minden igazsa´ ember, te Ordog ´ ˝ gosnak ellensege, nem szunsz meg el´ ´ ´ ferdıteni Jehova helyes utjait? Nos hat, ´ ´ ıme, Jehova keze rajtad van, es vak ´ ´ ´ leszel, es nem fogod latni a napfenyt ˝ ˝ ¨ ´ egy ideig.« Azon nyomban sur u kod es ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ sotetseg szallt ra, es korbe jart, es em´ bereket keresett, hogy kezen fogva ve´ ˝ ´ ´ zessek ot.”1 Milyen hatasa lett a csoda¨ ´ ´ ´ nak? „ A prokonzul a tortentek lattan ´ ´ ´ ´ hıvo˝ lett, mivel amult Jehova tanıta´ san” (Csel 13:9–12). ´ ´ ´ ´ nem feleml 8 Palt ıtette meg Barjezus. ´ ´ Mi se hatraljunk meg, amikor az ellen´ ˝ megprob ´ alj ´ ak ´ ala´ asni ´ segesked ok azok´ ´ ´ ´ nak a hitet, akik kıvancsiak a Kiraly´ ´ ´ ¨ ´ ´ sagrol szolo uzenetre. Termeszetesen ´ ´ ´ ´ ¨ Palhoz hasonloan mi is batran megvedjuk ´ vigyazunk, hogy amit mondunk, az ´ ´ ´ ´ az igazsagot, ha masok ellensegesen fogadjak azt ´ ´ ´ „mindig kellemes, soval ızesıtett legyen” ´ ´ (Kol 4:6). Ugyanakkor meg csak velet´ ¨ sem szabad magunkban tartanunk a jo´ hırt, ´ lenul csak azert, hogy elke¨ ¨ ´ ¨ ´ r uljuk a konfliktust. Leleplezni sem felunk a hamis vallast, amely mind ´ ´ ´ Barje´ a mai napig ’elferdıti Jehova helyes utjait’, ahogyan annak idejen ´ ¨ ´ ´ ´ zus tette (Csel 13:10). Akarcsak Pal, mi is beszeljunk batran az igaz´ ´ ˝ ´ es ´ tegyuk ¨ vonzov ´ a´ a tiszta szıv ´ ol, ´ ara. ´ ´ Jesagr u emberek szam Es bar ´ ´ ´ ´ hova nem fog olyan latvanyosan tamogatni minket, mint ahogyan Palt ¨ ´ ´ ´ tamogatta, abban biztosak lehetunk, hogy szent szellemevel az igazsag´ onak ´ ´ ra´ (Jan ´ hoz fogja vonzani azokat az embereket, akiket melt talal 6:44).

´ ´ ´ ’Batorıto szavak’ (Cselekedetek 13:13–43) ´ ´ ferfi ´ ´ a Kis-Azsia ´ ´ fekvo˝ Pergaba, ´ 9 A ket elindult Pafoszb ol partjainal ami ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ˝ ¨ hajoval kor ulbelul 250 kilometernyire volt. De ugy tunik, idokozben vala´ ´ ´ ´ mi megvaltozott. A Cselekedetek 13:13 ugy azonosıtja az utazokat, hogy ´ ˝ ´ ´ ´ Pal ´ „Pal es a vele levok”. Ez a megfogalmazas azt sejteti, hogy most mar ˝ ´ ¨ ´ ent 1 Innentol kezdve Saulra Palk utal a Cselekedetek konyve. Egyesek szerint Szergiusz ´ ´ ´ ´ is megtartotta, Paulusz tiszteletere kezdte hasznalni ezt a romai nevet. De mivel azutan ¨ ´ ´ hogy elhagyta Ciprust, inkabb arra lehet kovetkeztetni, hogy Pal, a „nemzetek apostola”, ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ugy dontott, hogy ezentul a romai nevet fogja hasznalni. Az is szerepet jatszhatott a ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ donteseben, hogy heber nevenek, a Saulnak a gorog kiejtese nagyon hasonlo volt egy ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ masik gorog szoehoz, amelynek rossz mellekertelme volt (Roma 11:13). ´ ´ bators ´ ´ at? ´ 8. Hogyan tudjuk ma utanozni Pal ag ´ ´ ´ ´ ´ ´ es Barnabas ´ azoknak, akik ma vallalj ´ ´ a vezetest 9. Mivel mutatott szep peldat Pal ak ¨ a gyulekezetekben?

¨ ¨ ´ „TELVE VOLTAK OR OMMEL E S SZ ENT SZ ELL EMMEL”

89

´ ´ ´ ´ ıtotta irany a csoport tevekenys egeit. De semmi jel nem utal arra, hogy ´ ´ ˝ ´ felt ´ ´ ´ Barnabas ekeny lett volna Palra. Ellenkezoleg, tovabbra is vallvetve ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szolgaltak Istent. Pal es Barnabas szep peldat mutattak azoknak, akik ´ a gyulekezetekben. ¨ ´ ´ es ´ ´ ´ a vezetest ma vallalj ak A keresztenyek a versenges ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a kitunni vagyas helyett inkabb eszben tartjak, hogy Jezus azt mondta: ´ ´ ´ hogy „aki felmagasztalja magat, ´ meg„mind testverek vagytok.” Tovabb a, ´ ´ ´ ´ ´ ´ alaztatik, es aki megalazza magat, felmagasztaltatik” (Mate 23:8, 12). ´ ´ ´ 10 Amikor megerkeztek Pergaba, Janos ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ A ZSIDOK ZSINAGOG AIBAN Mark otthagyta Palt es Barnabast, es ´ visszament Jeruzsalembe. Nem kapunk ´ ´ ´ ´ magyarazatot arra, hogy mi volt a hirteA „zsinagoga” szo eredeti jelentese ’egybe´ Barnabas ´ ´ anak ´ ´ es ´ ´ ¨ ˝ ´ ¨ len tavoz as az oka. Pal hozas’. Az osszegyult zsidokra, azaz a gyule´ ´ a kovetkez ¨ ´ utjukat, ´ ´ ´ ˝ ´ ´ folytattak es o˝ allom akezetre utaltak vele. De kesobb mar magat a ´ ´ ´ ¨ ´ ´ suk a Galacia tartomanybeli pizidiai Anhelyet vagy epuletet is ıgy neveztek, ahol a zsi´ ´ nem volt konny ¨ ˝ mert ´ ˝ tiokia volt. Az ut u, dok egybegyultek. ´ ¨ ulbel ¨ ¨ 1100 meter´ ´ ´ ´ ´ ´ a pizidiai Antiokia kor ul Ugy tartjak, hogy a zsinagogak a zsidok ¨ ´ ´ ˝ ´ rel a tengerszint felett fekudt. A hegyi uta70 eves babiloni szamuzetese alatt vagy ¨ ´ ´ onmagukban ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ kon, melyek mar is veszelyekozvetlenul azutan letesultek. A zsinagogak¨ ´ ´ o´ ´ ´ ´ ´ ´ sek voltak, koztudottan rengeteg uton all ban oktatas es imadat folyt, felolvastak az Ira´ ´ alkodott. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Palol Es mindennek a tetejebe sokbol, es buzdıtottak az embereket az Irasok ´ ˝ ´ ın ´ ´ evel ´ ´ valosz ´ ´ ˝ ´ nak ekkortajt uleg az egeszs eg megtartasara. Az i. sz. elso szazadi Paleszti´ ´ ´ ´ is gondjai voltak.1 naban minden kisvarosnak volt sajat zsinago´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 11 gaja, a nagyobbaknak egynel tobb is. JeruzsaA pizidiai Antiokiaban Pal es Barna´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ lemben pedig szamos zsinagoga mukodott. bas sabbatnapon elmentek a zsinagogaba. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ˝ A beszamolo szerint „a Torveny es a ProfeA babiloni szamuzetest kovetoen nem min´ ´ nyilvanos ´ ´ ´ a zsinago´ ´ ´ tak felolvasasa utan den zsido tert vissza Palesztinaba. Sokan ¨ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ gai eloljarok hozzajuk kuldtek, ezt mondva: uzleti okokbol mas orszagba koltoztek. Az ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ »Ferfiak, testverek, ha van valami batorıi. e. V. szazadban mar mindenfele laktak zsi´ szam ´ ara, ´ ´ ´ ´ ´ to´ szavatok a nep mondjatok el!«” dok a Perzsa Birodalom 127 tartomanyaban ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ (Csel 13:15). Pal felallt es beszelni kezdett. (Eszt 1:1; 3:8). Idovel a Foldkozi-tenger men´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ t en fekvo varosokban is letrejottek zsido ko12 Igy szolıtotta meg a hallgatosagat: ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ti tobbiek, ¨ ´ ´ es zossegek. Ezek a szetszortan elo zsidok ugy „Ferfiak, izraelit ak akik fe´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ valtak kesobb ismertte, mint a diaszpora, es litek az Istent” (Csel 13:16). A hallgato˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ol ´ es ´ prozelitakb ´ allt. ´ zsidokb ´ ol ´ ok is letrehoztak a sajat zsinagogaikat. sag Hogyan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ A zsinagogakban minden sabbaton feloltette erdekesse Pal a mondanivalojat ne¨ ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ vastak a Torvenybol, majd magyarazatot fuzkik, tudvan, hogy nem ismerik el Jezus ´ ´ ´ ˝ tek hozza. Az olvasas egy emelvenyrol hang´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ a galaciaiaknak ´ ´ ´ ¨ ˝ 1 Pal szolo levelet tobb evvel kezott el, melyet harom oldalrol ulohelyek vettek ˝ ´ ´ ˝ ¨ sobb ırta meg. Azt ırta benne, hogy ’eloszor teste ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ korul. Barmelyik istenfelo zsido ferfi reszt vebetegsege reven hirdette nekik a jo hırt’ (Gal 4:13). ´ ´ ´ ´ ´ hetett a felolvasasban, a predikacioban es a ´ ´ ´ ´ ´ ´ 10. Ird le, milyen volt az ut Pergatol a pizidiai buzdıtasban. ´ ´ Antiokiaig.

´ ´ ´ ´ 11–12. Hogyan tette erdekesse a mondanivalojat ´ ´ ´ ´ ´ Pal a pizidiai Antiokia zsinagogajaban?


90

´ Isten szand ´ aban? ˝ or ¨ a zsido´ nemzet tort ¨ enelm ´ ´ vazol´ ´ ´ szerepet ek Elosz et ´ ´ ´ ¨ ta fel. Arrol beszelt, hogy Jehova „felmagasztalta a nepet, amikor jove´ ´ ¨ ´ ¨ ˝ ´ venykent lakoztak Egyiptom foldjen”, a szabadulasukat kovetoen pedig ´ ˝ ´ uket ¨ ´ ´ 40 evig „turte viselkedes a pusztaban”. Arra is kitert, hogy hogyan ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ siker ult az izraelitaknak birtokba venni az Igeret foldjet, es hogy azutan ´ ¨ ¨ Jehova „sorsvetessel felosztotta foldjuket” (Csel 13:17–19). Egyesek sze´ ´ ´ ´ ¨ ´ ıtette ´ azokra az ır rint elkepzelhet o,˝ hogy Pal asszovegekre ep a gondolat´ ´ ´ menetet, melyeket percekkel korabban olvastak fel a sabbat alkalmaval. ´ Ha ez igaz, akkor ez is azt mutatja, hogy Pal tudta, hogyan legyen „min´ denfajta embernek mindenne” (1Kor 9:22). ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ 13 Mi is torekedjunk arra, hogy erdekesse tegyuk a mondanivalonkat ´ ´ ´ ´ ´ azoknak, akiknek predikalunk. Ha peldaul tudjuk, hogy egy szemely mi´ ´ ´ ´ ´ ´ u, ´ ´ lyen vallas az segıteni fog olyan temat valasztanunk, amely kivaltk epp ´ ´ ´ ´ ´ felkeltheti a figyelmet. Es olyan verseket tudunk majd idezni a Bibliabol, ´ ˝ ´ ˝ melyeket feltetelezhetoen ismer. Lehet, hogy az lenne a legcelravezetobb, ´ at ´ Bibliaj ´ aban ´ ´ anha az illeto˝ a sajat olvasna´ a verseket. Keresd a modj ´ ´ ´ ´ ˝ nak, hogy elerd a beszelgetopartnered szıvet. ´ beszelt, ´ ¨ ´ ezutan ´ arrol ´ ´ Pal hogy az egymast kovet o˝ izraelita kiralyok ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ˝ ´ utodakent vegul megjelent a ’megmento, Jezus’, akinek az elofutara Ke´ ¨ ek, ´ es ´ aztan ´ ´ felta´ resztelo˝ Janos volt. Majd elmondta, hogy Jezust megolt ´ ´ madt (Csel 13:20–37). „Legyen azert tudtotokra, testverek – jelentette ki ´ ´ ˝ ok ¨ megbocsat ¨ nektek . . . , Altala ´ –, hogy Altala ´ as ´ at ´ hirdetjuk Pal a bun ´ ´ ´ ıtanak, mindenkit vetlennek nyilvan aki hisz.” Majd az apostol erre figyel´ ¨ on, ¨ ´ ´ meztette a hallgatoit: „Vigyazzatok . . . , nehogy reatok jojj ami meg´ ´ ´ ´ ´ ıtotok, ´ ´ ´ ´ mondatott a Profetakban: »Lassatok, ti, akik megvetest tanus es ´ ´ ´ csodalkozzatok rajta, es legyetek semmive, mert egy cselekedetet viszek ´ ´ veghez a ti napjaitokban, olyan cselekedetet, amelyet semmikeppen nem ´ ´ hisztek el, meg akkor sem, ha valaki reszletesen elmondja nektek.«” Az ´ bamulatos ´ ek, ´ hogy a kovetkez ¨ ´ emberek reakcioja volt. „Nagyon kert o˝ sab´ ´ ´ ˝ ´ ´ baton is beszeljenek nekik ezekrol a dolgokrol” – ırja a Biblia. Es miutan ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ feloszlott a zsinagogai gyules, „a zsidok kozul es az Istent imado prozeli¨ ul ¨ sokan kovett ¨ ´ Palt ´ Barnabast” ´ koz ´ es ´ tak ek (Csel 13:38–43). 14

„ A nemzetekhez fordulunk” (Cselekedetek 13:44–52) ¨ ˝ ´ ˝ ´ 15 A kovetkezo sabbaton „csaknem az egesz varos” egybegyult, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ meghallgassa Palt. Ez nehany zsidonak nem tetszett, es „kezdtek karom´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ loan ellentmondani a Pal altal mondottaknak”. Pal es Barnabas erre bat¨ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ran ezt mondtak nekik: „Szukseges volt, hogy eloszor nektek szoljak az ´ ´ ´ es ´ nem ıt´ elitek ´ ´ Mivel ti eltaszıtj Isten szavat. atok azt magatoktol, maga´ ´ ˝ ´ ´ 13. Hogyan tudjuk elerni a beszelgetopartnereink szıvet? ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 14. a) Hogyan tert ra Pal az eloadasaban a Jezusrol szolo jo hırre, es mire figyelmez´ ´ ´ ´ tette az embereket? b) Mi volt az emberek reakcioja Pal beszede hallatan? ¨ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ 15. Mi tortent a Pal beszedet koveto sabbaton?

¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ „Uldozest szıtottak P al es Barnabas ellen . . . A tanıtvanyok pedig ´ ¨ ¨ ´ tovabbra is telve voltak orommel es szent szellemmel” (Cselekedetek 13:50–52)


92

´ ´ onak ´ ¨ ok ¨ eletre, ´ tokat melt az or ıme, a nemzetekhez fordulunk. Jehova va´ ´ ¨ lojaban parancsolatot adott nekunk ezekkel a szavakkal: »Nemzetek vi´ ´ ´ ¨ ´ o˝ hatar ´ ´ ´ ´ ´ aig«” ´ lagossagava neveztelek ki, hogy szabadıtas legy a fold vegs ´ (Csel 13:44 –47; Ezs 49:6). ´ orvendeztek, ¨ ´ mindazok, akik helyesen viszonyultak 16 A nem zsidok „es ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ˝ az orok elethez, hıvokke lettek” (Csel 13:48). Jehova szava egykettore el´ ´ ˝ ´ ´ ´ terjedt az egesz orszagban. A zsidok viszont meroben maskent fogad¨ ´ ´ ´ az uzenetet. ´ ´ nekik, tak A misszionariusok vegeredmenyben azt mondtak ˝ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ¨ ot¨ ´ ´ hogy bar ok, vagyis a zsidok ertesultek eloszor Isten szavarol, ugy dont ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ tek, hogy elvetik a Messiast, es ezert Isten ıtelkezni fog felettuk. A zsidok ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ erre felzaklatt ak a varos tekintelyes asszonyait es foembereit, „es uldo´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ zest szıtottak Pal es Barnabas ellen, es kiuztek oket a hataraikon kıvul´ Barnabas? ´ a port ellenuk, ¨ ´ ´ es ´ ´ ak ´ labukr ´ re”. Mit tett ekkor Pal „Lerazt ol es ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ elmentek Ikoniumba.” De ezzel korantsem ert veget a keresztenyseg tor´ ´ ´ ´ aban! ´ ´ tenete a pizidiai Antioki Az ottani tanıtvanyok „tovabbra is telve ¨ ¨ ´ voltak orommel es szent szellemmel” (Csel 13:50–52). ´ ekes ´ ´ ahogyan ez a ket ´ ´ 17 Nagyon ert tanulsagokat vonhatunk le abbol, ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ huseges ferfi az ellensegeskedest kezelte. Nem hagyunk fel a predikalas´ akkor sem, ha a vilag ´ alnak ´ ı-´ ´ befolyasos ´ ´ sal, meg emberei megprob elter ´ ´ ´ teni minket a celunktol. Azt is megfigyelted, hogy amikor az antiokiai ´ ¨ ´ Barnabas ´ ´ az uzenetet, ´ es ´ „lerazt ´ ak ´ labukr ´ emberek elutasıtottak Pal ol ¨ ¨ ´ ¨ ˝ a port”? Ez nem egy duhos gesztus volt a reszukrol, hanem azt fejez´ ki vele, hogy nem vallalnak ˝ eget ´ ´ az emberekert. ´ ´ ´ tek feleloss ezekert A ket ´ ´ ´ ´ ´ misszionarius felismerte, hogy masok reakcioit nem tudjak befolyasolni. ´ ˝ dontik ¨ ´ ´ ´ ´ ast. ´ A sajatjukat viszont tudjak; ok el, hogy folytatjak-e a predik al ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ Es folytattak? Ez nem is volt kerdes szamukra! A kovetkezo allomasuk ´ Ikonium volt. ´ ´ ´ ´ aban ´ 18 Es mi lett az Antioki maradt tanıtvanyokkal? Az igaz, hogy a ¨ ¨ ¨ ´ ¨ om ¨ uk ¨ ´ ter uletukon ellensegesek voltak az emberek, de az or nem attol ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ fuggott, hogy jol fogadjak-e az uzenetuket. „ Azok boldogok – mondta Je´ ´ ´ ´ ´ zus –, akik halljak az Isten szavat, es megtartjak!” (Luk 11:28). Es a pizi´ ´ ´ aban ´ o˝ tanıtv ˝ ilyenek lesznek. ´ ´ ´ hogy ok diai Antioki el anyok elhatarozt ak, ´ Barnabas ´ aj ˝ tartva sose feledjuk, ¨ ´ es ´ peld ´ at ´ szem elott Pal hogy a mi ´ ´ ´ ¨ ´ feladatunk az, hogy predikaljuk a jo hırt. Hogy valaki elfogadja-e az uze¨ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ netunket, vagy sem, az kizarolag csak tole fugg. Ha kozombosnek tunnek ´ ´ ´ ´ ´ ´ azok, akiknek predik alunk, tanulhatunk az elso˝ szazadi tanıtvanyokt ol. ¨ ¨ ´ ¨ ´ Becsuljuk nagyra az igazsagot, es engedjuk, hogy a szent szellem vezes´ ´ ´ ´ ´ sen minket. Ugy meg az ellenseges reakciok ellenere is meg fog maradni ¨ ¨ ¨ az oromunk (Gal 5:18, 22). 19

´ ´ ´ ´ ´ a zsidok ´ ´ es 16. Hogyan fogadtak a misszionariusok erelyes szavait, es mit tett Pal ´ ´ ´ az ellensegesked ´ an? ´ Barnabas es latt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es ´ jo´ peld 17–19. Hogyan tudjuk utanozni Pal Barnabas ajat, es hogyan lesz ez az ¨ ¨ ´ ´ orom forrasa szamunkra?

12. FEJEZET

´ ´ ´ „Batorsaggal beszeltek ´ ´ Jehova felhatalmazasa altal” ´ ´ ´ Pal es Barnabas ´ ´ ´ ´ ´ alazatos, kitarto es bator szolgalata ´ A Cselekedetek 14:1–28 alapjan ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ LISZTR ABAN minden a feje tetejen all. Egy szuletesetol fogva nyomorek ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ferfi ujjongva ugral, miutan ket idegen meggyogyıtja. Ezt latva az embe´ ¨ ´ ´ ´ reknek a lelegzete is elall. Zeusz egyik papja lombfuzereket hoz a ket ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ferfinak, akiket a sokasag isteneknek hisz. A bikak fujtatnak es bom¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ es bolnek, amint a pap nekiall, hogy leolje oket. A ket ferfi, Pal Barna˝ ¨ ´ ´ hangosan tiltakozva megszaggatjak ´ felsoruhaikat, ´ ´ koz bas a sokasag e ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ak ´ oket. ugranak, es kerlelik az embereket, hogy ne imadj Alig bırjak ´ ¨ megfekezni a tomeget. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ 2 Majd a pizidiai Antiokiab ol es Ikoniumbol ellenseges erzuletu zsidok ´ ´ ´ erkeznek. Aljas ragalmaikkal megmergezik a lisztrai emberek gondol¨ ´ ´ ´ ´ ´ at. ´ A tomeg, ´ kodas amely az iment meg imadni akarta a ket ferfit, most ¨ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ Pal kore sereglik, es addig dobalja ot kovel, mıg el nem veszıti az eszme´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ letet. Miutan kitoltik a haragjukat Palon, kivonszoljak zuzodasokkal teli ´ ´ ¨ ´ testet a varoskapun kıvulre, azt gondolva, hogy meghalt. ¨ ˝ 3 Mi vezetett ehhez a megdobbento incidenshez? Mit tanulhatnak ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ma a jo hır hirdetoi abbol, ami Barnabassal es Pallal tortent a szesze´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ lyes lisztraiak kozt? Es hogyan kovethetik a kereszteny venek a huse´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es ´ peld ´ ges Barnabas Pal ajat, akik kitartoan vegeztek a szolgalatukat, ´ ´ ´ ´ ´ ´ es „batorsaggal beszeltek Jehova felhatalmazasa altal”? (Csel 14:3).

¨ ´ ˝ ´ ’Nagy tomeg lett hıvove’ (Cselekedetek 14:1–7) ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ es ´ kiuzt 4 Nehany nappal korabban Palt Barnabast ek a pizidiai Antio´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ kiabol, mert a zsidok viszalyt szıtottak ellenuk. A ket ferfinak azon´ ˝ ´ ´ ak ´ labukr ´ ban ez nem szegte kedvet. Egyszer uen „lerazt ol a port” a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ varos erdektelen lakoi ellen (Csel 13:50–52; Mate 10:14). Bekesen el¨ ˝ ˝ ´ ´ ´ hagytak a varost, tudva, hogy az ellenszegulok majd Istentol megkapjak ¨ ´ ¨ ´ ´ a buntetesuket (Csel 18:5, 6; 20:26). A ket misszionarius lankadatlan ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es ´ ott-tartoz1– 2. Milyen esemenyek kovettek egymast Lisztraban Pal Barnabas ´ kodasa alatt? ´ ´ ´ 3. Milyen kerdesekre fogjuk megkapni a valaszt ebben a fejezetben? ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 4 –5. Miert ment Pal es Barnabas Ikoniumba, es mi tortent ott? 93

˝ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ „Ezektol a hiabavalo dolgoktol terjetek az elo Istenhez, ¨ aki alkotta az eget, a f oldet” (Cselekedetek 14:15)

´ ´ ´ ´ ´ „B ATORS AGGAL BE SZ ELTEK JEHOVA FELHATAL MAZ ASA ALTAL”

¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ o´ kor orommel folytatta a predikal utjat. Kor ulbelul 150 kilometert men´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ tek delkeletre, majd elertek a Toros- es a Sultan-hegyseg kozt huzodo ´ ´ termekeny fennsıkot. ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ es ´ elosz ´ ´ 5 Pal Barnabas or Ikoniumban1 allt meg. Ikonium Galacia tar´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ tomany egyik fontos varosa es a gorog kultura szigete volt. A varosban ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ tekintelyes zsido kozosseg lakott, es nagy szamban eltek ott nem zsi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dokbol lett prozelitak is. Pal es Barnabas a szokasukhoz hıven a zsina´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gogaba mentek, es elkezdtek predikalni (Csel 13:5, 14). „Ugy beszeltek, ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ´ hogy mind zsidoknak, mind gorogoknek nagy tomege lett hıvove” (Csel 14:1). ´ ´ ´ ´ es 6 Miert volt olyan nagy hatassal az emberekre az, ahogyan Pal Bar´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ nabas beszelt? Pal nagy tudasra es bolcsessegre tett szert az Irasokbol. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Mesterien idezett tortenelmi tenyeket, profeciakat es reszleteket a mo¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ zesi torvenybol, hogy bebizonyıtsa, Jezus volt a megıgert Messias (Csel ´ ¨ ˝ ´ ol ´ 13:15–31; 26:22, 23). Barnabasr sugarzott, hogy torodik az emberekkel ˝ ¨ ´ ´ ´ ertelm ´ (Csel 4:36, 37; 9:27; 11:23, 24). Egyikojuk sem a sajat ere tamasz´ ´ ´ kodott, hanem mindketten „Jehova felhatalmazasa altal” beszeltek. Ho´ ´ ´ ´ ´ oszolg ´ gyan utanozhatod ezeket a misszionariusokat a predikal alatban? ¨ ˝ ´ ´ ´ A kovetkezokeppen: Ismerd meg alaposan Isten Szavat. Valassz ki olyan ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ırassz ovegeket, melyek nagy valoszınuseggel felkeltik majd a hazigazd ak ´ ´ figyelmet. Talalj valamilyen gyakorlatias gondolatot, amivel megvigasztal´ ´ ´ ´ hatod azokat, akiknek predikalsz. Amikor tanıtasz, mindig Jehova Szava´ ´ ´ ¨ ´ ´ bolcsessegedre tamaszkodj. ´ ra hivatkozz tekintelykent, es ne a sajat ¨ ¨ ´ ´ ´ es ´ Ikoniumban. De nem mindenki hallgatta orommel Palt Barnabast ´ ´ ´ ´ ´ a „ A zsidok . . . , akik nem hittek, felzaklatt ak es rosszra befolyasolt ak ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nemzetekbol valok lelket a testverek ellen” – mondja Lukacs. Pal es Bar´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ jonak ´ ak, ´ nabas latt hogy maradjanak, es megvedjek a jo hırt, ıgy „eleg ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ sok idot toltottek ott, es batorsaggal beszeltek”. Mihez vezetett ez? „ A va¨ ´ ´ ´ ´ rosbeli tomeg . . . megoszlott, es nemelyek a zsidok mellett voltak, masok ´ ´ ´ viszont az apostolok mellett” (Csel 14:2–4). A jo hır ma is ilyen hatassal ´ ˝ ´ ´ van az emberekre: vagy egyesıti, vagy megosztja oket (Mate 10:34–36). ´ ´ ´ Ha a te csaladod is megosztott, mert engedelmeskedsz a jo hırnek, gon´ ´ ´ ´ dolj arra, hogy az ellensegeskedest gyakran alaptalan hıreszteles vagy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nyılt ragalom valtja ki. A helyes viselkedeseddel racafolhatsz ezekre a va´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dakra, es idovel meglagyıthatod az ellensegeid szıvet (1Pet 2:12; 3:1, 2). ˝ ´ ´ ¨ ˝ ´ ¨ 8 Kis ido mulva az ikoniumi ellenszegulok kiterveltek, hogy megkovezik 7

´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 1 Lasd az „Ikonium – A frıgiaiak varosa” cımu kiemelt reszt a 96. oldalon. ´ ´ ´ ´ ´ ´ es ´ tanıtott, 6. Miert volt nagy hatassal masokra az, ahogyan Pal Barnabas ´ ˝ ´ es hogyan utanozhatjuk oket? ´ ´ ´ ´ 7. a) Milyen hatassal van az emberekre a jo hır? b) Mire gondolj, ha a csaladod ´ ´ megosztott amiatt, mert engedelmeskedsz a jo hırnek? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es ´ Ikoniumb 8. Miert ment el Pal Barnabas ol, es mit tanulhatunk a peldajukb ol?

95

96


´ ´ ´ es ´ ´ ´ Palt Barnabast. Amikor a ket misszionarius tudomast szerzett er˝ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ rol, ugy dontottek, hogy egy masik teruletre mennek tanuskodni (Csel ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ er 14:5–7). A Kiralys ag-hirdet ok ma is ovatosak. Ha szobeli tamad as ´ ¨ ´ ´ ´ minket, nem riadunk vissza, hanem batran beszelunk az igazsagrol (Fil ´ ´ ´ 1:7; 1Pet 3:13–15). Ha azonban ugy latjuk, ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ hogy eroszakra kerul sor, nem teszunk IKONIUM – A FRIGIAIAK VAROSA ˝ ´ ˝ ¨ vakmerosegbol semmi olyat, amivel szuk´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ segtelenul veszelyeztetnenk a sajat eletun´ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ Ikonium egy bovizu, termekeny fennsıkon ket, vagy a hittarsaink et (Peld 22:3). ¨ ´ fekudt, egy fontos kereskedelmi utvonal cso´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ mopontjaban, mely osszekototte Szıriat Ro„Terjetek az elo Istenhez” ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ maval, Gorogorszaggal es a Romai Birodalom(Cselekedetek 14:8–19) ´ ´ ´ hoz tartozo Azsia tartomannyal. ´ ´ es ´ ´ 9 Pal Barnabas Lisztraba mentek. ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ Ikonium vallasa Kubelenek, a termekenyLisztra egy romai telepules volt, Ikonium´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ seg frıg istennojenek az imadata kore epult, tol ugy 30 kilometerre delnyugatra. A va¨ ¨ ´ ´ ´ mely a hellenizmus alatti gorog vallas neros szoros kapcsolatban allt a pizidiai ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hany jellegzetesseget is atvette. A varos i. e. Antiokiaval, am itt nem lakott olyan sok ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 65-ben romai kezekbe kerult, es az i. sz. zsido, mint Antiokiaban. A lakok valoszı˝ ´ ´ ˝ ˝ ´ ¨ ¨ ¨ elso szazadra a kereskedelem es a mezonuleg beszeltek gorogul, de az anyanyel´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ˝ ´ gazdasag egyik hatalmas, viragzo kozpontja v uk a likaoniai volt. Ugy tunik, a varosban ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ lett. Bar Ikoniumban tekintelyes zsido kozosnem volt zsinagoga, mivel Pal es Barnabas ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ seg lakott, ugy tunik, a varos megorizte helleegy nyilvanos helyen kezdett el predikal´ ¨ ´ ´ nisztikus arculatat. A Cselekedetek konyve is ni. Amikor Peter Jeruzsalemben volt, meg´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ beszel mind az ott lako zsidokrol, mind a ’gogy ogy ıtott egy sz ulet es et ol fogva rokkant ¨ ¨ ˝ ´ ´ an ´ nagy sokasag ´ lett hı-´ rogokrol’ (Csel 14:1). ferfit. A csoda latt ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ Lisztraban ´ vove (Csel 3:1–10). Pal meggyoIkonium Galacia tartomanyban fekudt, Li´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gyıtott egy ferfit, aki egesz eleteben nyokaonia es Frıgia hataran. Nehany okori ıro, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ morek volt (Csel 14:8–10). Ez a gyogyıtas mint peldaul Cicero es Sztrabon, Ikoniumot ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ viszont teljesen mas reakciot szult. likaoniai varosnak nevezte, es foldrajzilag a ´ ´ ´ ´ ´ ´ varos tenyleg Likaoniahoz tartozott. A Csele10 Ahogyan azt a fejezet elejen lattuk, ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kedetek konyveben azonban Ikonium nem liamikor Lisztraban a nyomorek ferfi labra ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ kaoniai varoskent szerepel, ahol a ’likaoniai allt, a pogany sokasag azonnal rossz ko´ ´ ´ ¨ nyelvet’ beszeltek volna (Csel 14:1–6, 11). vetkeztetest vont le. A szemukben Barna´ ´ ´ ´ ˝ ´ Zeusz volt, a foisten, ´ pedig HerEz alapjan a kritikusok azt allıtottak, hogy a bas Pal ¨ ´ ´ ´ ¨ Cselekedetek konyve nem pontos. Azonban mesz, Zeusz fia es az istenek hırnoke. ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 1910-ben a regeszek tobb feliratot is talaltak (Lasd a „Lisztra varosa es a Zeusz- es Her´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Ikoniumban, melyek arrol tanuskodnak, hogy mesz-kultusz” cımu kiemelt reszt a 97. ol´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ meg ket evszazaddal azutan is frıgiai nyelven dalon.) Barnabasnak es Palnak eltokelt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ beszeltek a varosban, hogy Pal es Barnabas szandeka volt, hogy megertetik a tomeggel: ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ fel oket ott jart. Tehat a Cselekedetek konyvenek az nem pogany istenek hatalmazt ak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ıroja pontos volt, amikor Ikoniumot nem emlıarra, hogy beszeljenek, es hogy vegrehajt¨ ´ ´ tette egyutt a likaoniai varosokkal. ´ 9 –10. Hol volt Lisztra, es mit tudunk a lakosai´ rol?

¨ ´ a csodat, ´ hanem az egyeduli sak igaz Isten, Jehova (Csel 14:11–14). ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ es 11 A tulfutott helyzet ellenere Pal ˝ ¨ ´ Barnabas igyekeztek minden toluk tel˝ ´ ´ ´ hetot megtenni, hogy elerjek a hallgato´ ´ ´ ´ ´ ´ ik szıvet. Lukacs beszamolojaban itt ´ ´ egyben egy hatekony modszert is felfedez¨ ´ hetunk arra, hogy hogyan lehetett predi´ ´ ¨ ´ ´ kalni a jo hırt a poganyoknak. Figyeljuk ´ ´ ´ ´ ´ meg, hogyan probalta Pal es Barnabas ´ ´ megnyerni az embereket a jo hırnek: ´ ´ „Ferfiak, miert teszitek ezt? Mi is emberek vagyunk, akiknek ugyanolyan fogya´ ´ ´ tekossagaik vannak, mint nektek, es hir¨ ´ ´ ˝ detjuk nektek a jo hırt, hogy ezektol a ´ ´ ´ ´ ˝ ´ hiabavalo dolgoktol terjetek az elo Isten¨ hez, aki alkotta az eget, a foldet, a tengert ´ ¨ ´ es mindent, ami bennuk van. Az elmult ´ nemzedekekben hagyta, hogy a nemzetek ´ ´ ´ ´ ´ valomind a maguk utjan jarjanak, bar ´ ´ ´ ¨ ´ ´ jaban nem hagyta magat tanusag nelkul, ´ ˝ hiszen jot cselekedett, esoket adva nektek ´ ˝ ´ ´ ˝ az egbol, es termekeny idoszakokat, telje¨ ´ ´ ˝ sen betoltve szıveteket eledellel es der uvel” (Csel 14:15–17). ˝ 12 Mit tanulhatunk ezekbol a gondolat´ ˝ ´ ˝ ¨ ebreszto szavakbol? Eloszor is azt, hogy ´ ´ ´ ´ Pal es Barnabas nem tartottak magu¨ ¨ ´ ´ kat kulonbnek azoknal, akiknek beszel´ ´ tek. Nem jatszottak meg magukat, ha´ ´ nem alazatosan elismertek, hogy nekik is ´ ugyanolyan gyengesegeik vannak, mint a ´ ´ ´ pogany hallgatosaguknak. Az igaz, hogy ´ ´ ´ Pal es Barnabas kaptak a szent szellem˝ ´ ´ ´ bol, es megszabadultak a hamis tanıta´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ sok beklyojatol. Ezenkıvul volt remenyse¨ ¨ guk is: Krisztussal egyutt uralkodhatnak ´ ´ hogy a Lisztraban ´ majd. De tudtak, lakok ´ ´ ´ is megkaphatjak ezeket az ajandekokat, ha engedelmeskednek Krisztusnak. ´ ´ es ´ a Liszt11–13. a) Mit mondott Pal Barnabas ´ ˝ ˝ ´ ´ raban eloknek? b) Mi az elso tanulsag, amit ´ ´ ´ es ´ szavaibol? levonhatunk Pal Barnabas

´ ´ LISZTRA VAROSA ES A ZEUSZ´ ´ ES HERMESZ-KULTUSZ

˝ ´ ´ Lisztra a fobb utaktol tavol, egy eldugott ¨ ¨ ´ ´ ´ volgyben fekudt. Augustus csaszar romai tele¨ ´ ´ ´ ´ pulesnek nyilvanıtotta, es a Julia Felix Gemina ˝ ´ ´ Lustra nevet adta neki. A helyorsegenek az ´ ´ volt a feladata, hogy megvedje Galacia tarto´ ¨ ˝ ´ ´ manyt a hegyi torzsektol. A varost a hagyoma´ ¨ ´ ´ nyos romai kozigazgatas szerint kormanyoz´ ´ ˝ ´ tak, es a tisztviselok latin cımeket viseltek. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Am Lisztra tobbe-kevesbe meg ıgy is megoriz´ ´ ´ ´ te a helyi jelleget. Inkabb likaoniai, mint romai ´ ¨ ´ ¨ ´ telepules volt. Es a Cselekedetek konyvenek ˝ ´ ´ lisztrai szereploi is a likaoniai nyelvet beszel´ tek. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ Az okori Lisztra teruleten feltart regesze¨ ¨ ´ ´ ti leletek kozott talaltak egy Hermesz istent ´ ´ ´ ´ abrazolo szobrot, es olyan feliratokat is, me´ ´ ´ lyek megemlıtik „Zeusz papjait”. Az asatasok ´ ´ ´ ´ soran feltartak egy Zeusznak es Hermesznek ´ szentelt oltart is. ´ ¨ Egy legenda, melyet Ovidius, a romai kol˝ ´ ´ to (i. e. 43 – i. sz. 17) ırt, segıt jobban ´ ¨ ´ ´ megerteni a Cselekedetek konyveben talalha´ ¨ ´ ´ to tortenetet. Ovidius szerint Jupiter es Mer¨ ¨ ´ ´ curius – a gorog Zeusz es Hermesz iste´ ˝ ´ nek romai megfeleloi – halando embereknek ´ ´ ´ ´ ´ alcazva magukat, meglatogattak Frıgia hegy´ ´ ´ ´ videket. Ezer helyen kerestek szallast, de ´ ˝ ˝ sehol sem fogadtak be oket. Csak egy ido´ ´ ´ ´ sebb hazaspar, Filemon es Baucis hıvta be ˝ ´ ´ ´ ´ ´ oket kicsiny hazikojaba. Cserebe Zeusz es ´ ´ ´ ´ ´ ´ Hermesz marvany- es aranytemplomma val´ ´ ´ ˝ ´ ´ toztattak a hazukat, es az idos hazaspart ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ megtettek a templom papjava es papnojeve. ´ ´ ´ Azoknak a hazat pedig, akik nem fogadtak ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ be oket, elpusztıtottak. „Ha a Lisztraban elok´ ´ nek eszebe jutott ez a legenda, amikor lat´ ´ ´ ´ ´ ´ tak, hogy Pal es Barnabas meggyogyıtotta a ´ ´ rokkant ferfit, akkor nem csoda, hogy aldo´ ´ zatokat akartak felajanlani nekik” – ırja egy ¨ konyv (The Book of Acts in Its Graeco-Roman Setting).


98

´ ˝ ´ Mi hogyan gondolkodunk azokrol az emberekrol, akiknek predi´ ¨ ˝ ´ ´ ´ es Barnabas ´ kalunk? Magunkkal egyenrangunak tekintjuk oket? Pal ˝ ´ ´ ´ ´ ´ nem vartak el, hogy felmagasztaljak oket. Mi sem varjuk el ezt ma´ ´ ¨ ´ ´ ´ soktol, amikor segıtunk nekik megismerni az igazsagot Isten Szavabol? ´ ´ ´ ´ o´ tanıt´ o,´ aki a XIX. szazad ´ Charles Taze Russell, egy kival vegen es a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ XX. szazad elejen a predikalomunka elen allt, jo peldat mutatott ebben. ´ ´ ´ magunknak vagy Ezt ırta: „nem akarunk hodolatot, sem tiszteletet sajat ´ ´ ´ ´ ˝ ırasainknak; sem nem kıvanjuk, hogy Tisztelendonek vagy Rabbinak ´ ´ ¨ ´ ´ ´ szolıtsanak bennunket.” Russell testvernek ugyanolyan alazatos hozza´ ´ ´ állasa ´ ´ ´ volt, mint Palnak es Barnabasnak. A mi celunk sem az a predi˝ ´ ¨ ´ ´ assal, ´ kal hogy dicsoseget szerezzunk magunknak, hanem hogy segıt¨ ´ ˝ ´ sunk az embereknek „az elo Istenhez” terni. ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ es ´ beszed 14 Es mi a masodik lecke, amit Pal Barnabas ebol tanulha´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ol tunk? Rugalmasak voltak. Az ikoniumi zsidoktol es prozelitakt elteroen ´ ¨ ´ ´ ´ ´ a lisztraiaknak nagyon keves ismeretuk volt a Szentırasrol, vagy arrol, ¨ ´ ´ ´ ´ ´ hogy hogyan bant Isten Izraellel, ha egyaltalan volt ismeretuk. Masresz˝ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ rol viszont Palnak es Barnabasnak foldmuvesekkel volt dolguk. A varos ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ idojarasa enyhe volt, es a fold gazdagon termett. Ezert az itt elok a ter´ ˝ ´ ´ ´ ´ mekeny idoszakokban, es meg sok minden masban is, felfedezhettek a ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ Teremto tulajdonsagait. A misszionariusok ezt a kozos pontot hasznal¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ tak fel, hogy gondolkodasra osztonozzek a hallgatoikat (Roma 1:19, 20). ´ ¨ ˝ ´ 15 Mi is tudnank ilyen rugalmasak lenni? Meg ha egy foldmuves ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ugyanolyan maggal veti is be a foldjeit, a kulonfele tıpusu talajokat ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ modokon ´ eleve laza, es mas-m as kell elokeszıtenie. Nehany talaj mar ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ kesz a vetesre. Mas szerkezetu talajoknak tobb elokeszıtes kell. Eppen ´ ¨ ´ ´ ´ ıgy mi is mindig ugyanazt a magot vetjuk: az Isten Szavaban talalhat o ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Kiralysag-uzenetet. De ha szeretnenk utanozni Palt es Barnabast, fi¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ kor gyelnunk kell arra, hogy milyenek a hazigazd ak ulmenyei, es melyik ´ ¨ ´ ´ vallashoz tartoznak. A roluk szerzett ismeretunk fogja meghatarozni, ¨ ´ ´ hogy hogyan mondjuk el nekik a Kiralysag-uzenetet (Luk 8:11, 15). ´ ´ ´ Barnabas ´ es 16 Egy harmadik tanulsagot is levonhatunk Pal, a liszt¨ ´ ´ ˝ ¨ ´ raiak tortenetebol. Akarmilyen lelkiismeretesen vessuk is a magot, elra´ talajra hullhat (Mat ´ e´ 13:18–21). De ez ne gadhatja a gonosz, vagy sziklas ¨ ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ szegje kedvunket. Pal kesobb azt az emlekeztetot ırta a romai tanıtva¨ ¨ ´ ´ ´ nyoknak, hogy „mindegyikunk onmagarol fog szamot adni az Istennek”, ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ol beleertve azokat is, akiknek beszelunk Isten Szavar (Roma 14:12). 13

´ ´ ´ ˝ ´ „Rabızt ak oket Jehovara” (Cselekedetek 14:20–28) ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 17 Miutan a lisztraiak kivonszoltak Palt a varoson kıvulre, es ott ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ hagytak, azt gondolva, hogy meghalt, a tanıtvanyok Pal kore gyultek. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es ´ lisztrai beszed 14 –16. Mi a masodik es a harmadik tanulsaga Pal Barnabas enek? ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ 17. Hova ment Pal es Barnabas Derbebol, es miert?

´ ´ ´ ´ ´ „B ATORS AGGAL BE SZ ELTEK JEHOVA FELHATAL MAZ ASA ALTAL”

´ ´ felkelt, keresett maganak ´ ´ ashelyet ´ ´ Ekkor Pal egy szall a varosban, es ott ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ toltotte az ejszakat. Masnap Pal es Barnabas elindultak Derbebe, ami ´ ´ ¨ ´ 100 kilometeres utat jelentett. Kepzelhetjuk, milyen kenyelmetlen lehe´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tett Palnak ez a faraszto utazas, hiszen alig nehany oraja, hogy meg¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ koveztek! Ennek ellenere Pal es Barnabas folytattak utjukat, es ami´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kor megerkeztek Derbebe, „jo nehany embert tanıtvannya tettek”. Aztan ¨ ´ ´ ´ ´ pedig ahelyett, hogy a rovidebb utat valasztottak volna visszafele a szı´ ´ ´ ´ riai Antiokiaba – oda, ahonnan elindultak a misszionariusi utjukra –, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ „visszatertek Lisztraba, Ikoniumba es [a pizidiai] Antiokiaba”. Miert erre ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ mentek? Azert, hogy ’erosıtsek a tanıtvanyok lelket, bator ıtva oket, hogy ˝ ´ ´ ´ maradjanak meg a hitben’ (Csel 14:20–22). Milyen nagyszer u peldat al´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ lıtott elenk ez a ket ferfi! A gyulekezet erdekeit a sajat kenyelmuk ele he´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ok ´ lyeztek. Ma az utazofelvigyaz es a misszionariusok az o peldajukat ¨ kovetik. ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ es ´ amellett, hogy eros 18 Pal Barnabas ıtettek a tanıtvanyokat a sza´ ´ ´ ´ ¨ vaikkal es a peldajukkal, ’veneket is kineveztek nekik mindegyik gyule¨ ´ ´ ´ ´ kezetben’. Habar ’a szent szellem kuldte ki’ Palt es Barnabast erre a ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ızt misszionariusi utra, ok megis imadkoztak es bojtoltek, amikor „rab ak ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ oket [a veneket] Jehovara” (Csel 13:1–4; 14:23). Ugyanıgy tortenik ez ˝ ´ ´ ´ ´ napjainkban is. Mielott egy testvert kinevezesre ajanlanak, a helyi ve¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nek testulete imaval kıserve megvizsgalja, hogy megfelel-e a szentırasi ¨ ´ kovetelmenyeknek (1Tim 3:1–10, 12, 13; Tit 1:5–9). Nem az a legfonto´ ˝ ´ ´ ´ sabb tenyezo, hogy a testver mennyi ideje kereszteny. A beszede, a visel´ ´ ´ ˝ ¨ kedese es a hırneve mutatja meg, hogy mennyire mukodik a szent szel´ ´ ¨ ´ pasztora ´ lem az eleteben. Az donti el, hogy alkalmas-e arra, hogy a nyaj ´ ´ ¨ ´ ´ legyen, hogy megfelel-e a felvigyazokra vonatkozo bibliai kovetelmenyeknek (Gal 5:22, 23). ´ ´ ´ hogy szamot ´ 19 A kinevezett venek tudjak, kell adniuk Istennek arrol, ¨ ´ ´ ´ ´ ´ hogy hogyan bannak a gyulekezettel (Heb 13:17; 1Pet 5:1–3). Palhoz es ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Barnabashoz hasonloan ok is elen jarnak a predikalomunkaban. Sza˝ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ vaikkal erosıtik a hittarsaikat, es a gyulekezet erdekeit keszsegesen a ´ ¨ ´ ´ sajat kenyelmuk ele helyezik (Fil 2:3, 4). ´ ´ ¨ ´ ´ ´ es ´ veg ´ 20 Amikor Pal Barnabas ul visszaerkeztek a misszionariusi ut´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ juk kiindulopontjahoz, a szıriai Antiokiaba, elmeseltek, hogy „mennyi ´ ˝ ´ ´ mindent tett altaluk az Isten, es hogy megnyitotta a hithez vezeto ajtot ´ ´ ˝ ´ a nemzeteknek” (Csel 14:27). Amikor a kereszteny testvereink huseges ´ ´ ´ ´ ol ´ ´ ´ ´ szolgalat ar olvasunk, es latjuk, hogyan aldja meg Jehova a faradoz a´ ´ ¨ ´ ´ ´ saikat, ugy erezzuk, nem hagyhatunk fel azzal, hogy ’batorsaggal beszel¨ ´ ´ junk Jehova felhatalmazasa altal’. ´ 18. Hogyan nevezik ki a veneket? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Palt ´ es ´ 19. Kinek tartoznak szamadassal a venek, es hogyan utanozz ak Barnabast? ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ol olva20. Milyen hasznot merıtunk abbol, ha a testvereink huseges szolgalat ar sunk?

99

´ 5. RESZ

˙

CSELEKEDETEK 15:1–35

˝ „EGYBEGY ULTEK . .´ . ´ AZ APOSTOLOK ES A V ENEK” (CSELEKEDETEK 15:6)

´ ´ ´ ´ ¨ ´ Egy kenyes kerdes jott felszınre, mely veszelybe sodorta a ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gyulekezetek bekejet es egyseget. Hova fordultak a gyulekezetek ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ iranyıtasert es segıtsegert, hogy megoldast talaljanak a kerdes¨ ¨ ´ ´ ˝ re? Ebben a reszben megismerkedunk az elso szazadi gyuleke˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ zet felepıtesevel es mukodesevel, amely ma mintaul szolgal Isten ´ ´ ´ nepe szamara.

13. FEJEZET

´ ’Nem kis viszalyuk ´ ¨ tamadt veluk’ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ A korulmetelkedes kerdese ˝ ¨ ´ ¨ a vezeto test ulet ele kerul ´ A Cselekedetek 15:1–12 alapjan ´ ´ Barnabas ´ ´ ´ ´ epp ´ PAL es most erkeztek meg elso˝ misszionariusi utjuk´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ rol a szıriai Antiokiaba, es tele vannak elmenyekkel. Nagyon felvillanyoz˝ ´ a nemzeteknek” ta oket, hogy Jehova „megnyitotta a hithez vezeto˝ ajtot ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ (Csel 14:26, 27). Mar Antiokiaban is mindenhol a jo hırrol beszelnek, és sokan csatlakoznak a nem zsidok ´ koz ¨ ul ¨ az itteni gyulekezethez ¨ (Csel 11:20–26). ´ ´ ˝ ´ ¨ ˝ az izgalmas hırekr ˝ De ahe2 A judeaiak egykettore ertes ulnek ezekrol ol. ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ a lyett, hogy mindannyian or ulnenek, az uj fejlemenyek felszınre hozzak ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ kor ulmetelkedes kerdeset, mely mar jo ideje vita targya a gyulekezetben. ´ ˝ ´ nem zsido´ hıv ´ Hogyan kell viszonyulniuk egymashoz a zsido´ es oknek, és hogyan gondolkodjanak a nem zsidok ´ a mozesi ´ ¨ ´ ˝ ´ es ´ torvenyrol? A kerd ´ ˝ ´ ´ ´ ´ olyan komoly vitat kavar, hogy felo, hogy megosztotta valik a kereszteny ¨ ¨ gyulekezet. Hogyan lesz rendezve az ugy? ¨ ´ ´ eben ´ ´ ekes ´ ´ A Cselekedetek konyv enek ebben a resz sok ert tanulsagot ¨ ´ ´ ´ ´ fogunk talalni. Ha felmer ul egy kerdes, mely megosztottsaghoz vezethet, ´ ¨ ´ ´ ezek a tanulsagok segıteni fognak abban, hogy bolcsen jarjunk el. 3

´ ¨ ¨ „Ha nem metelkedtek korul” (Cselekedetek 15:1) ´ ´ ¨ ´ ´ ab ´ [Antioki ´ aba], ´ ıgy ´ ´ ol ´ 4 Lukacs ezt ırta: „Lejottek nemelyek Jude es kezd´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ tek tanıtani a testvereket: »Ha nem metelkedtek kor ul Mozes szokasa sze´ ¨ ´ ´ rint, nem reszes ulhettek megmentesben«” (Csel 15:1). Hogy ezek a „ne˝ ´ ¨ melyek” farizeusok voltak-e, mielott keresztenyek lettek, az nem der ul ki. ´ ˝ ´ ´ Mindenesetre ugy tunik, hogy hatassal volt rajuk a farizeusok gondolko´ ¨ ´ ˝ ´ ´ talan ´ ´ azt all ´ ıtott ´ dasa – akik a torveny betujehez ragaszkodtak –, es ak, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ persze tevesen, hogy a jeruzsalemi apostolok es venek allaspontjat kepvi´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ a zsido´ hıv ak ok meg mintegy 13 evselik (Csel 15:23, 24). De miert partolt ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ vel azutan is a kor ulmetelkedest, hogy Peter apostol Isten utasıtasara ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ 1– 3. a) Milyen fejlemenyek miatt volt felo, hogy megosztotta´ valik az elso szazadi ´ ¨ ´ ´ kereszteny gyulekezet? b) Miben segıthet az, ha megvizsgaljuk a Cselekedetek ¨ ´ ´ ´ konyvenek ezt a reszet? ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 4. Milyen elkepzelest partolt tevesen a gyulekezet nemely tagja, es milyen kerdest vet ez fel? 101


102

¨ ulmet ¨ ´ ´ ´ ¨ a kor eletlen nem zsidoknak is megnyitotta a kereszteny gyulekezet kapuit? (Csel 10:24 –29, 44 –48).1 ¨ onb ¨ ¨ o˝ okai lehettek. Elosz ˝ or ¨ is a ferfiak ´ ¨ ulmet ¨ ´ ´ et ´ 5 Ennek kul oz kor elked es ´ ¨ ¨ ´ ´ maga Jehova rendelte el, es annak a jele volt, hogy a kor ulmetelt szemely ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ Istennel. A kor ´ kulonleges kapcsolatban all ulmetelkedes Abraham es a ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ csaladja idejere nyulik vissza. Akkor meg nem volt torvenyszovetseg, de ´ ¨ ¨ ulmet ¨ ´ ´ a resz ´ ev ´ e´ valt ´ 12:2, 3).2 A moze´ ´ letrej ´ (3Moz miutan ott, a kor elked es ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ¨ si torveny ertelmeben meg a jovevenyeknek is kor ul kellett metelkedniuk ´ ´ ´ ´ ´ ahhoz, hogy bizonyos kivaltsagokat elvezhessenek, peldaul hogy fogyaszt´ (2Moz ´ 12:43, 44, 48, 49). Bizony, egy zsido´ ´ ´ ol hassanak a paszkavacsor ab ´ ´ ´ ´ ember szemeben tisztatalan es megvetendo˝ volt az, ha egy ferfi nem volt ´ ¨ ¨ ´ kor ulmetelkedve ( Ezs 52:1). ´ ˝ ´ ´ alazatra ¨ eg ´ uk ¨ ahhoz, hogy ´ Ezert a zsido´ hıvoknek hitre es volt szuks ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ el tudjak fogadni az ujonnan feltart igazsagot. A torvenyszovets eget felval´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ totta az uj szovetseg, ıgy attol, hogy valaki zsidonak szuletett, meg nem ´ enek ´ ´ ´ kellett ahhoz, hogy volt automatikusan Isten nep a tagja. Bators ag ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ azok a zsido keresztenyek, akik zsido kozossegekben eltek – mint ahogy a ´ ˝ ´ ¨ ´ a sajat ´ ´ hittar´ judeai hıvok is –, megvalljak a Krisztusba vetett hituket, es életlen nem zsidokat ´ ¨ ¨ ´ (Jer 31:31–33; saiknak tudjak tekinteni a kor ulmet Luk 22:20). ´ ´ ekek ´ ´ ´ 7 Termeszetesen az isteni iranyad o´ mert nem valtoztak meg. Ezt bi´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ¨ eny ´ zonyıtja az is, hogy az uj szovetseg visszatukrozi a mozesi torv szelle´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ met (Mate 22:36–40). Pal kesobb ezt ırta a kor ulmetelkedesrol: „az a zsi´ ˝ ´ az o˝ kor ¨ ulmet ¨ ´ ege ´ ¨ ulmet ¨ ´ ege ´ do,´ aki belsoleg az, es elts a szıv kor elts szellem ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ 10:16). által, nem pedig ırott ´ torvenygyujtemeny altal” (Roma 2:29; 5Moz ´ ´ aban ´ ´ meg ezeket az igazsagokat, ´ ´ „Nemelyek” Jude nem ertett ek hanem ki´ ´ ´ tartottak amellett az allaspontjuk mellett, hogy Isten soha nem hatalyta´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ˝ lanıtotta a kor ulmetelkedesrol szolo torvenyt. Vajon meg lehet majd oket ˝ ´ ´ gyozni eszervekkel? 6

´ ´ ’Viszaly es vita’ (Cselekedetek 15:2) ´ Barnabasnak ´ vitaja ´ ´ ´ ´ tamadt ´ 8 „Mikor pedig Palnak es nem kis viszalya es ¨ ´ ´ ´ veluk [azokkal a bizonyos ’nemelyekkel’] – folytatta Lukacs –, ugy rendez´ ˝ ´ ´ ´ tanıt´ asai” ´ 1 Lasd „ A judaistak cımu kiemelt reszt a 103. oldalon. ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 2 A korulmetelkedes szovetsege nem volt resze az abrah ami szovetsegnek, amely meg ´ ´ ´ ´ ´ ´ ma is´ hatalyban van. Ez utobbi i. e. 1943-ban lepett eletbe, amikor Abraham (akkor ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ meg Abram) atkelt az Eufrateszen, es elindult Kana anba. Akkor ´ 75 eves volt. A korul´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ metelkedes szovetsege kesobb szuletett, i. e. 1919-ben, amikor Abraham 99 eves volt ´ (1Moz 12:1–8; 17:1, 9–14; Gal 3:17). ´ ´ ´ ´ 5–6. a) Milyen okai lehettek annak, hogy nehany zsido kereszteny ragaszkodott ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ a korulmetelkedeshez? b) Resze volt a korulmetelkedes szovetsege az abrah ami ¨ ´ ´ ´ ´ szovetsegnek? Magyarazd el! (Lasd a labjegyzetet.) ´ ´ ´ 7. Milyen igazsagokat nem ertettek meg „nemelyek”? ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ 8. Miert kerult a korulmetelkedes kerdese a jeruzsalemi vezeto testulet ele?

´ ´ ¨ ’NEM KIS VISZ ALYUK T AMADT VEL UK’

103

´ ´ ´ ´ ´ ´ [a venek], ´ ´ anyukkal tek hogy Pal es Barnabas neh menjen fel Jeruzsalem´ ´ ´ ¨ ´ ´ be az apostolokhoz es a venekhez e vita ugyeben” (Csel 15:2).1 A viszaly es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ a vitak azt mutattak, hogy mindket tabor meg volt gyozodve az allaspont´ ´ ´ ´ ˝ ¨ od ˝ ott ¨ hozza. ´ ¨ ˝ ore ˝ jarol, es erosen kot Az antiokiai gyulekezet nem tudott dul ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ jutni a kerdesben, ezert a beke es az egyseg erdekeben bolcsen ugy don´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ tottek, hogy a jeruzsalemi ’apostolokhoz es venekhez’, azaz a vezeto testu´ ´ ´ ´ ˝ lethez fordulnak a problemaval. Mit tanulhatunk az antiokiai venektol? ´ ´ ´ ekes ´ ˝ az, hogy bıznunk 9 Az egyik ert tanulsag ebbol kell Isten szer´ ´ ´ ´ ´ ´ vezeteben. Gondolj peldaul erre: az antiokiai testverek tisztaban vol˝ ¨ tak vele, hogy a vezeto testuletben csak ´ ´ ´ ´ ´ ´ zsido´ szarmazasu´ keresztenyek vannak. A JUDAISTAK TANITASAI ´ ´ ´ ¨ Ennek ellenere megbıztak bennuk. Tudtak, ´ ´ ´ ¨ hogy az Irasokkal osszhangban fogjak ren´ ˝ ´ ˝ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Bar az elso szazadi vezeto testulet mar dezni a kor ulmetelkedes kerdeset. Miert? ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ dontott a korulmetelkedes kerdeseben, egyeA gyulekezet biztos volt benne, hogy Jeho´ ´ ´ ´ ¨ ´ sek, akik keresztenyeknek tartottak magukat, va iranyıtja a donteshozatalt a szent szel´ ´ ¨ ´ ´ ´ a kereszteny ´ ¨ konokul tovabb firtattak az ugyet. Pal aposlemevel, es gyulekezet Feje, ´ ˝ ´ ´ ´ tol ’hamis testvereknek’ nevezte oket, akik Jezus Krisztus altal (Mate´ 28:18, 20; Ef ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ „ki akarjak forgatni a Krisztusrol szolo jo hırt” 1:22, 23). Amikor komoly problema mer ul ´ ´ ´ (Gal 1:7; 2:4; Tit 1:10). fel napjainkban, utanozzuk az antiokiai hı´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Ezeknek a judaistaknak szemmel lathavok kivalo peldajat. Bızzunk Isten szerve´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ toan az volt a celjuk, hogy megbekıtsek a zeteben es a felkent keresztenyekbol allo ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ zsid okat, es ıgy leallıtsak a keresztenyek elVezeto Testuletben. ´ ´ ¨ ¨ ´ leni adaz uldozest (Gal 6:12, 13). Azt mond´ 10 ´ ´ Ez az eset arra is emlekeztet minket, tak, hogy csak az lehet igazsagos, aki betartja ´ ´ a turelem. ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ hogy milyen fontos az alazat es a mozesi torvenyt az etkezes, a korulmetel´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Pal es Barnabas a szent szellem altal letkedes es a zsido unnepek tekinteteben (Kol ´ tek kinevezve, hogy a nemzeteknek predi2:16). ´ ´ kaljanak, megsem hivatkoztak erre a felha´ ˝ ´ ´ ´ Ertheto modon azok, akik ezeket a nezete´ ´ talmazasra annak erdek eben, hogy akkor ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ott, Antioki ´ aban ¨ ulmet ¨ ´ ket vallottak, kenyelmetlenul ereztek magues megoldjak a kor el´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kat a nem zsido keresztenyek jelenleteben. kedes kerdeset (Csel 13:2, 3). Emellett Pal ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ Sajnos meg sok nagy tiszteletnek orvendo, kesobb ezt ırta: „Kinyilatkoztat as eredme´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ zsido szarmazasu kereszteny is taplalt manyekent mentem pedig fol” Jeruzsalembe, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ g aban effajta negatıv erzeseket. Egyszer vagyis Isten iranyıtasaval (Gal 2:2). A ve´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ peldaul elhuzodtak a nem zsido testvereiknek ma igyekeznek ugyanilyen alazatosan ˝ ´ ¨ ´ ´ turelmesen ¨ ¨ tol, amikor a jeruzsalemi gyulekezet kepvisees viselkedni, amikor a gyule˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ l oi ellatogattak Antiokiaba. Meg Peter is elkezet egysege veszelybe kerul egy problema ¨ ¨ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ¨ kulonult toluk, es nem volt hajlando veluk ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ 1 Ugy tunik, a kuldottek kozott volt Titusz is, egy enni, pedig korabban fenntartas nelkul elvez¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gorog kereszteny, aki kesobb Pal megbızhato tarsate a tarsasagukat. Igen, pont azok ellen az ´ ´ ´ ´ ´ k˝ ent es megbızottjakent szolgalt (Gal 2:1; Tit 1:4). ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ alapelvek ellen vetett, amelyekert korabban O peldaul egy szent szellemmel felkent, korulmete´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sıkra szallt. Pal ezert szigoruan megrotta Peletlen nem zsido volt (Gal 2:3). tert (Gal 2:11–14). ´ ´ ´ ¨ 9 –10. Miben mutattak jo peldat nekunk az ´ ´ ´ ´ ´ antiokiai testverek, valamint Pal es Barnabas?

104


´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ miatt. Ahelyett, hogy vit aba bonyolodn anak, Jehovahoz fordulnak iranyıta´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sert: megnezik, mit ır a Szentıras, es milyen tanacsot es iranyelveket ad ˝ a hu rabszolga (Fil 2:2, 3). ´ ´ ´ ˝ ent ´ 11 Idonk talan varnunk kell arra, hogy Jehova iranyt mutasson va´ ´ ´ ´ ´ lamiben. Ne feledd, hogy Pal idejeben a testvereknek meg 13 evet kel´ ´ ´ ´ ´ ¨ lett varniuk azutan, hogy Korneliusz 36-ban fel lett kenve, mıg vegul Je´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ¨ hova kor ulbelul 49-ben megadta a valaszt arra a kerdesre, hogy kor ul ´ ´ ¨ ´ ´ ´ kell-e metelkedniuk a nem zsido keresztenyeknek. Miert kellett ilyen soka´ ´ ´ ´ ´ ´ ig varniuk? Talan azert, mert nagyon nagy szemleletbeli valtoztatasra volt ´ ¨ eg, ´ es ´ Isten elegendo˝ idot ˝ akart adni ehhez az oszinte ˝ ´ szuks szıvu˝ zsidok˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ nak. Vegtere is tenyleg nagy jelentosege volt annak, hogy el lett torolve a ´ ¨ ulmet ¨ ´ ´ szovets ¨ ´ ´ ¨ kor elked es ege, mely 1900 evvel korabban kottetett szeretett ´ ´ ´ ˝osatyjukkal, Abrah ammal! (Jan 16:12). ´ ´ szamunkra, ¨ ´ kedves egi ´ 12 Micsoda megtiszteltetes hogy turelmes es ´ ´ ´ ´ ˝ Atyank oktat es formal minket! Ebbol soha nem lesz karunk, mindig a ja´ ´ ´ vunkat fogja szolgalni ( Ezs 48:17, 18; 64:8). Soha ne ragaszkodjunk hat ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ buszken a sajat elkepzeleseinkhez, es ne legyunk kritikusak, ha valtoznak ´ ´ ´ ´ ´ 7:8). a szervezeti eljarasok vagy valamelyik bibliavers ertelmez ese (Pred ´ ´ ´ ´ elHa eszreveszed, hogy akarcsak egy kicsit is hajlasz erre, imadkozz, es ´ ´ ¨ ´ ´ ´ melkedj a Cselekedetek konyvenek 15. fejezeteben talalhato alapelveken, ´ melyek nagyon aktualisak napjainkban.1 ´ ´ ¨ ¨ eg ´ unk, ¨ 13 Akkor is turelemre lehet szuks amikor bibliatanulmanyozast ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ vezetunk valakivel, akinek nehez megvalnia az Iras-ellenes szokasaitol, ´ ´ ´ ˝ ˝ vagy olyan hitnezetektol, melyek a szıvehez nottek. Ilyenkor lehet, hogy ˝ kell adnunk a tanulonak ´ ´ idot – annyit, amennyi esszer u˝ –, hogy Isten ´ ´ ´ ´ ´ szelleme formalni tudja a szıvet (1Kor 3:6, 7). Jo, ha az imainkban is be´ ´ ¨ ˝ ˝ ˝ ´ szelunk errol Istennek. A megfelelo idoben valamilyen modon segıteni fog ´ ´ ¨ meglatnunk, hogy mi lenne a legbolcsebb (1Jan 5:14).

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ „Reszletesen” elmeseltek buzdıto elmenyeiket (Cselekedetek 15:3–5) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ at: 14 Lukacs ıgy folytatja a beszamoloj „Igy aztan ezek az emberek, mi´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ¨ ıci utan a gyulekezet elkıserte oket egy darabon, folytattak utjukat Fon an ´ ´ és Szamari ¨ ´ ˝ ´ ´ an keresztul, reszletesen elmondva a nemzetekbol valok megte´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ reset, es nagy oromet szereztek az osszes testvernek” (Csel 15:3). A gyule´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ kezet elkıserte egy darabon Palt, Barnabast es a tobbieket, akik veluk ´ ˝ ´ utaztak, ami egy kereszteny szeretetbol fakado, tiszteletteljes gesztus volt ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ a gyulekezet reszerol, es egyben azt is kifejeztek vele, hogy Isten aldasat ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd a „Jehova Tanui a Bibliara alapozzak a tanıtasaikat” cımu kiemelt reszt a 105. oldalon. ´ ´ ´ 11–12. Miert fontos varni Jehovara? ¨ ¨ ¨ ´ ´ 13. Hogyan tudjuk visszatukrozni Jehova turelmet a szolgalatunkban? ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ 14 –15. Hogyan tisztelte meg az antiokiai gyulekezet Palt, Barnabast es a tobbieket, ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ akik veluk utaztak, es hogyan voltak ezek a ferfiak aldasara a hittarsaiknak?

´ ´ JEHOVA TANUI A BIBLIARA ´ ´ ´ ALAPOZZ AK A TANITASAIKAT

´ ´ ´ ´ kıvanj ak az utazoknak. Ebben is milyen ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ szep peldat allıtottak nekunk az antioAz elso szazadi kereszteny gyulekezet ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ kiai testverek! Te is megbecsulod a keresztortenelmeben boven van pelda arra, hogy ´ ´ ´ testvern ´ oidet, ˝ ´ ´ ´ ´ teny testvereidet es „kivaltaz igaz imadok mindig is fokozatosan ertet´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ kepp [a veneket], akik kemenyen dolgoznak tek meg az igazsagot Istenrol (Peld 4:18; Dan ´ ´ a tanıt´ asban”? ´ ´ a beszedben es (1Tim 5:17). 12:4, 9, 10; Csel 15:7–9). Jehova nepe ma ´ ´ ¨ ¨ ıciai ´ ´ ´ ´ ´ 15 Utkozben a fon es a szamariai is a feltart igazsagokhoz szabja a hitnezeteit. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hittarsaiknak is aldasara voltak az utaNem probaljak meg belemagyarazni a biblia´ azzal, hogy „reszletesen” ´ ´ ek ´ ne´ zok elmeselt versekbe a nezeteiket. Ezt azok is felisme´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ kik, hogyan halad a munka a nem zsidok rik, akik eloıtelet nelkul alkotnak velemenyt ¨ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ kozt. Elkepzelheto, hogy ezek kozott a testroluk. Jason David BeDuhn vallaskutato, az ´ ¨ ott ¨ ´ ´ verek koz zsido´ keresztenyek is voltak, Eszak-arizonai Egyetem (USA) docense azt ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ akik Istvan martırhalala utan menekultek ırta egy konyveben, hogy Jehova Tanui „egyfaj˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ezekre a helyekre. Ma is erot ad a testveta artatlansaggal kozelıtik meg [a Bibliat], es ¨ on ¨ osen ¨ ´ ´ ´ ´ ´ reinknek – kul azoknak, akik proa tanıtasaikat es vallasgyakorlataikat a Bib´ ´ ´ – az, amikor halljak, ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ bakat elnek at hogy lia nyers, magyarazatok nelkuli szovegere ala´ ´ ´ hogyan aldja meg Jehova a tanıtvany´ ¨ ˝ pozzak, nem dontik el elore, hogy mit akarnak ´ o˝ munk ´ kepz at. Te is ott vagy minden ke´ latni benne” (Truth in Translation—Accuracy ´ ¨ ¨ ´ reszteny osszejovetelen es kongresszuson, and Bias in English Translations of the New ´ ¨ eneteket ´ ´ valamint elolvasod az elett ort es ´ ´ ´ ´ Testament). masok szemelyes elmenyeit, melyek megje´ lennek a kiadvanyainkban, hogy a javadra ´ fordıthasd azokat? ¨ ottek ¨ ¨ ulbel ¨ ¨ 550 kilometert ´ 16 A kuld kor ul ´ ´ ´ delre ´ ´ ol ´ tettek meg, majd megerkeztek az Antiokiat fekvo˝ Jeruzsalembe. Ezt ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ırta Lukacs: „ Ahogy Jeruzsalembe erkeztek, a gyulekezet, az apostolok es ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ a venek kedvesen fogadtak oket, ok pedig elbeszeltek, mennyi mindent tett ´ ´ valok ´ ko¨ ´ ´ ab ´ ol altaluk az Isten” (Csel 15:4). Am erre „a farizeusok szektaj ´ ˝ ¨ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ zul nehanyan, akik hıvokke lettek, felalltak ulohelyukrol, es ezt mondtak: ´ ˝ ´ megparancsolni nekik, hogy tartsak ¨ eges ´ ¨ ulmet ¨ ´ meg elni oket, es »Szuks kor ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ Mozes torvenyet«” (Csel 15:5). Ebbol is egyertelmuen latszik, hogy a nem ´ ¨ ulmet ¨ ´ ese ´ ´ ess ´ e´ valt, ´ ´ zsido´ keresztenyek kor el komoly kerd melyre megoldast ´ kellett talalni.

˝ ´ ´ Egybegyultek „az apostolok es a venek” (Cselekedetek 15:6–12) ¨ ´ ´ ´ ´ bolcsess 17 „ Akik . . . tanacskoznak, azoknal eg van” – mondja a Peldabe¨ ´ ´ ´ ˝ ´ szedek 13:10. Osszhangban ezzel a megbızhato tanaccsal, „egybegyultek ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hat az apostolok es a venek, hogy megvizsgaljak” a kor ulmetelkedes ker´ ´ ´ ´ ´ ´ deset (Csel 15:6). Akkoriban „az apostolok es a venek” kepviseltek a ke´ ¨ ¨ ´ ´ reszteny gyulekezetet, mint ahogy ma a Vezeto˝ Testulet kepviseli. Miert ´ ¨ ´ ´ szolgaltak „venek” is az apostolokkal egyutt? Emlekezz csak, hogy Ja´ ´ Peter ´ ¨ on ¨ ozve, ¨ ´ kab apostolt kivegezt ek, apostol pedig be volt bort legalabbis ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 16. Mibol latszik, hogy a korulmetelkedes komoly kerdesse valt? ˝ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ 17. Kikbol allt a jeruzsalemi vezeto testulet, es miert voltak „venek” is koztuk?


106

¨ ¨ enik ´ ´ egy ideig. Varhat o´ volt, hogy a tobbi apostollal is valami hasonlo´ tort ´ ¨ ´ ´ majd? Az, hogy mas kepzett felkentek is szolgaltak az apostolokkal egyutt, ´ ˝ ¨ ´ biztosıtotta, hogy mindig lesz, aki megfeleloen felvigyazza a gyulekezetet. ´ ´ ´ ´ ´ 18 Lukacs ıgy folytatja: „Miutan pedig sokat vitatkoztak, Peter felallt, ´ és ıgy ´ ´ ´ ´ ´ ´ szolt hozzajuk: »Ferfiak, testverek, jol tudjatok, hogy az Isten a ´ fogva ugy ´ ¨ ottetek, ¨ ˝ va´ kezdeti napoktol valasztott koz hogy a nemzetekbol ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lok az en szam altal halljak a jo hır szavat, es higgyenek; es az Isten, ´ ´ ´ aki ismeri a szıvet, tanuskodott azaltal, hogy megadta nekik a szent szel´ ¨ ¨ onbs ¨ ´ ¨ unk ¨ lemet, mint ahogy nekunk is. Es semmi kul eget sem tett kozt ´ ´ ¨ és kozt ¨ uk, ¨ ´ hanem a hit altal megtisztıtotta a szıvuket . . .«” (Csel 15:7–9). ´ ´ ¨ ´ Egy forrasm u˝ azt ırja, hogy a 7. versben a „vitatkozik”-nak fordıtott go´ ¨ ´ ¨ ´ ˝ ´ rog szo azt is jelenti, hogy ’egyutt keres’, ’megbeszel’. Ugy tunik, a testve´ ´ ´ ´ rek nem ertettek egyet mindenben, de nyıltan elmondtak egymasnak a ´ ´ uket. ¨ velem eny ´ ˝ o˝ szavai mindenkit emlekeztettek ´ Peter meggyoz arra, hogy o˝ maga is ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ a haz´ jelen volt, amikor az elso kor ulmeteletlen nem zsidok, Korneliusz es ´ ´ ¨ nepe 36-ban felkenettek szent szellemmel. Ezert ha Jehova nem tesz tob¨ onbs ¨ ´ ´ es ´ a nem zsidok ´ kozt, ¨ be´ kul eget a zsidok akkor milyen jogon gondol´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ kodna errol barki is maskent? Tovabba egy hıvo˝ szıvet a Krisztusba vetett ´ ´ ¨ ´ ´ hit tisztıtja meg, nem pedig a mozesi torveny betartasa (Gal 2:16). ´ ´ ´ ´ ˝ Isten ´ 20 Azoknak a cafolhatatlan bizonyıtekoknak a fenyeben, melyekrol ´ ´ ´ ´ at: ´ ´ szava, es a szent szellem is tanuskodott, Peter ezzel zarta a mondandoj ´ ´ ´ ´ ´ „Most tehat miert teszitek probara az Istent azzal, hogy olyan igat raktok ´ ´ ˝ ´ ´ a tanıtvanyok nyakaba, amelyet sem osaty aink, sem mi nem tudtunk el´ ´ ˝ ´ ´ hordozni? Ellenkezoleg, bızunk benne, hogy az Ur Jezus ki nem erde´ ¨ ´ ´ ˝ ´ melt kedvessege altal nyer unk megmentest, ugyanugy, mint ok is” (Csel ¨ ulmet ¨ ´ ´ partol ´ igazab ´ ’prob ´ ara ´ Istent’, vagy ´ ´ ol ´ 15:10, 11). A kor elked es oi tettek ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ahogyan egy masik fordıtas fogalmaz, ’probara tettek a turelmet’. Olyan ´ ¨ ´ ´ ´ ´ torvenyeket akartak rakenyszerıteni a nem zsidokra, melyeknek maguk a ´ ´ sem tudtak maradektalanul ´ ´ amelyek ıgy ´ zsidok eleget tenni, es halalra ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ıteltek oket (Gal 3:10). Peter zsido hallgatoinak inkabb halasaknak kellett ¨ Isten ki nem erdemelt ´ ´ e´ ert, ´ ´ volna lenniuk kedvesseg melyet Jezuson ke¨ resztul fejezett ki. 19

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 21 Peter szavai szemmel lathat oan elertek a celjukat, mert „az egesz ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ tomeg elcsendesedett”. Majd Barnabas es Pal beszelt ’arrol a sok jelrol es ˝ ˝ ¨ ¨ ´ elojelrol, melyet altaluk tett az Isten a nemzetek kozott’ (Csel 15:12). Most ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ o´ bizomar az apostolok es a venek merlegelni tudtak a rendelkezesre all ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ nyıtekokat, es olyan dontest tudtak hozni, amely egyertelmuen Isten aka¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tukr ratat ozi a kor ulmetelkedes kerdeseben. ˝ ´ ´ ˝ ˝ ´ ¨ ´ 18 –19. Mirol beszelt Peter olyan meggyozoen, es milyen kovetkeztetesre kellett ˝ ´ ot? jutniuk azoknak, akik hallgattak ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ 20. Hogyan ’tettek probara Istent’ a korulmetelkedes partol oi? ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 21. Milyen tenyekrol beszelt Barnabas es Pal a megbeszelesen?

´ ´ ¨ ’NEM KIS VISZ ALYUK T AMADT VEL UK’

107

¨ ˝ ˝ is Isten Sza22 Amikor ma a Vezeto˝ Testulet tagjai egybegyulnek, ok ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vahoz fordulnak utmutatasert, es buzgon imadkoznak szent szellemert ´ ˝ ¨ ˝ ´ (Zsolt 119:105; Mate 7:7–11). A Vezeto Testulet minden tagja elore megkap´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ja a napirendet, hogy imaval kıserve atgondolhassa a kerdeseket, es ıgy ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ olyan dontest tudjanak hozni, mely Isten akaratat tukrozi (Peld 15:28). ´ ´ ´ ˝ ´ ´ A megbeszelesen ezek a felkent testverek oszinten es tiszteletteljesen el´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ tanacs ´ ert. mondjak a velemenyuket, es sokszor fellapozzak a Bibliat ¨ ´ ¨ ´ aj ´ ´ at. ´ 23 A gyulekezetek veneinek utanozniuk kell a Vezeto˝ Testulet peld ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ Ha pedig a venek megbeszelesen nem siker ul donteni egy komoly kerdes´ ¨ ´ ´ ben, a venek testulete a helyi fiokhivatalhoz vagy a fiokhivatal egyik kine´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vezett kepviselojehez, ıgy peldaul egy utazofelvigyazohoz fordulhat. A fiok´ ¨ ´ ˝ ¨ hivatal pedig, ha szukseges, ırhat a Vezeto Testuletnek. ´ ´ a teokratikus Igen, Jehova megaldja azokat, akik tiszteletben tartjak ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ eljarasmodot, es ezzel egyutt alazatosak, lojalisak es turelmesek. Ahogyan ¨ ´ evel, ´ ´ ´ a kovetkez o˝ fejezetben latni fogjuk, Isten igazi bek szellemi gazdagsag´ ´ ´ ´ gal es egyseggel jutalmazza meg ezert a keresztenyeket. 24

¨ ˝ ¨ ˝ ˝ ¨ ´ ´ 22–24. a) Hogyan koveti ma a Vezeto Testulet az elso szazadi vezeto testulet pel´ ´ at? ´ ´ meg a venek, ´ a teokratikus daj b) Hogyan mutathatjak hogy tiszteletben tartjak ´ ´ asm ´ eljar odot?

¨ ´ ´ „Szukseges . . . megparancsolni [a nem zsidoknak], ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ hogy tartsak meg Mozes torvenyet” – kardoskodtak nehanyan

14. FEJEZET

´ ´ „Teljes egyetertesre jutottunk” ˝ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ¨ A vezeto test ulet dontest hoz, es a dontesuk ´ ´ ¨ ´ ´ hozzajarul a gy ulekezetek egysegehez ´ A Cselekedetek 15:13–35 alapjan ´ ´ ´ ¨ ´ VARAKOZ ASSAL teli legkor uralkodik abban a jeruzsalemi teremben, ´ ´ ¨ ˝ ´ ak ´ egymas ´ ahol az apostolok es a venek osszegyultek. Mindannyian latj ´ ˝ ¨ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ tekintetebol, hogy egy donto pillanathoz erkeztek. A kor ulmetelkedes ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ temaja tobb komoly kerdest is felvetett: Ervenyes a keresztenyekre a mo¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ zesi torveny? Kulonbseget kell tenni valamilyen modon a zsido es a nem ´ ´ ¨ ¨ zsido keresztenyek kozott? ˝ ´ ´ ´ ´ 2 Ezek a felelos testverek rengeteg bizonyıtekot megvizsgaltak. Figye´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ˝ ˝ ´ ´ lembe vettek Isten profetai Szavat, es elso kezbol hallottak a meggyozo ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ beszamolokat, melyek Jehova aldasarol tanuskodnak. Mindenki nyıl´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ¨ ˝ ˝ tan elmondta a velemenyet. Az osszegyult bizonyıtekok elsopro erejuek. ´ ˝ ¨ ´ Jehova szelleme egyertelmuen mutatja, mi a helyes irany. De vajon ko´ ´ ´ ´ ´ vetni fogjak a ferfiak az utmutatasat? ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ a szelEros hitre es bators agra lesz szukseg ahhoz, hogy elfogadjak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lem iranyıtasat ebben a kerdesben. Fennall ugyanis annak a veszelye, ´ ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ hogy a zsido vallasi vezetok meg duhosebbek lesznek. Aztan a gyuleke¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ assal ´ zeten belul is ellenall ker ulhetnek szembe azok reszerol, akik min´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ denaron el akarjak erni, hogy Isten nepe tovabbra is a mozesi torvenyt ¨ ˝ ¨ ´ ´ kovesse. Lassuk, mit fog tenni a vezeto testulet. Az, ahogyan ezek a fer¨ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ fiak eljarnak az ugyben, mintaul szolgal Jehova Tanui Vezeto Testulete´ ¨ ¨ ¨ ´ nek napjainkban. Es ezt a mintat kell kovetnunk nekunk is, amikor ¨ ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ dontesek elott allunk, vagy nehezsegekkel ker ulunk szembe kereszteny ´ ¨ ´ eletunk soran. 3

´ ´ ´ „Ezzel egyeznek a Profetak szavai” (Cselekedetek 15:13–21) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 4 Jezus feltestvere, Jakab tanıtvany szolal fel.1 Ugy tunik, hogy ezen a ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ megbeszelesen o elnokol. A testulet mint egesz szemmel lathat oan egyet´ ´ ´ ˝ ´ ´ 1 Lasd a „Jakab, ’az Ur testvere’ ” cımu kiemelt reszt a 112. oldalon. ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ 1– 2. a) Melyek azok a komoly kerdesek, amelyekre az elso szazadi kereszteny gyu˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lekezet vezeto testuletenek valaszt kell talalnia? b) Mi volt a testverek segıtsegere, ¨ ´ hogy helyes kovetkeztetesre juthassanak? ´ ¨ ´ ´ ´ a Cselekedetek konyve 15. fejezetenek az esemenyeit? 3. Miben segıt, ha megvizsgaljuk

¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Isten prof ´ 4 –5. Melyik bolcs gondolatot idezte Jakab a megbeszeles soran etai Szava´ bol? 108

´ ´ „TEL JE S EGYE T ERT E SRE JUTOT TUNK”

´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ertesre jutott, Jakab szavaiban pedig megfogalmazodik a dontesuk. Ezt ¨ ˝ ´ ´ ´ mondja az osszegyult ferfiaknak: „Simeon reszletezte, hogyan fordıtotta ˝ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ eloszor az Isten a figyelmet a nemzetekre, hogy nepet szerezzen kozuluk ´ ´ ´ ´ ´ a nevenek. Es ezzel egyeznek a Profetak szavai” (Csel 15:14, 15). ´ ´ ´ ´ es 5 Simeonnak, azaz Simon Peternek a beszede, illetve a Barnabas ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ Pal altal felsorakoztatott bizonyıtekok valoszınuleg Jakab eszebe juttat´ ´ ´ ´ az ideillo˝ bibliaverseket, es ´ atni ´ tak ezek segıtettek jobban atl a szoban ´ ´ ´ ´ ´ ´ forgo temat (Jan 14:26). Miutan azt mondta, hogy „ezzel egyeznek a Pro´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ fetak szavai”, az Amos 9:11, 12-t idezte. Amos konyvet a Heber Iratoknak ´ ´ ´ ´ ´ ´ abba a reszebe soroltak, melyet altal aban csak ugy emlegettek, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ „a Profetak” (Mate 22:40; Csel 15:16–18). Eszrevetted, hogy Jakab egy ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ent kicsit mask idezi Amos konyvet, mint ahogy azt ma olvashatjuk? Ez ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ azert lehet, mert Jakab valoszınuleg a Septuagintabol idezett, a Heber ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ Iratok egy gorog nyelvu fordıtasabol. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ˝ 6 Amos profetan keresztul Jehova jovendolt arrol az idorol, amikor fel ´ ˝ ´ ıtani „David ´ ´ at”, ´ ´ ´ ´ fogja all lombsatr vagyis a messiasi Kiralys aghoz vezeto ´ ´ ´ uralkodoi agat (Ez 21:26, 27). Vajon ez azt jelenti, hogy Jehova ismet ´ ´ ´ ´ ´ csak a test szerinti zsidokat fogja a nepenek tekinteni? Nem. A profecia ˝ ˝ azt is kijelenti, hogy „minden nemzetbol” lesznek olyanok, akiket begyuj¨ ´ ´ ˝ ´ tenek azok koze, akik Isten ’neverol neveztetnek’. Ne feledd, hogy Peter ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ eppen most hozott fel bizonyıtekokat arra, hogy Isten „semmi kulonbse´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ get sem tett” a zsido keresztenyek es a nem zsido hıvok kozott, „hanem a ´ ´ ¨ ´ ´ szavakkal, Isten akahit altal megtisztıtotta a szıvuket” (Csel 15:9). Mas ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ or rata az, hogy zsidok es nem zsidok egyarant a Kiralys ag okosei legye´ ´ ´ ´ ´ nek (Roma 8:17; Ef 2:17–19). Az ihletett profeciak sehol sem beszelnek ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ arrol, hogy a nem zsido hıvoknek szo szerint kor ul kellene metelkedni¨ ¨ ˝ ´ ´ a´ kellene lenniuk, uk, vagy prozelitakk mielott keresztenyek lesznek. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ melyeket 7 A szentırasi bizonyıtekok es a meggyozo tanusagok alapjan, ´ ¨ ´ hallott, Jakab ezt a javaslatot tette: „Ezert nekem az a dontesem, hogy ne ˝ ´ ´ ´ ´ haborgassuk a nemzetekbol valokat, akik az Istenhez ternek, hanem ır´ ´ ´ ´ juk meg nekik, hogy tartozkodjanak a balvanyok altal szennyezett dol´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ol, ´ goktol, a paraznas agt a megfojtott allatt ol es a vertol. Mert Mozesnek ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a hajdani idok ota megvannak varosonkent a predikaloi, hiszen a zsina´ ´ ˝ ´ ot” gogakban minden sabbaton fennhangon olvassak (Csel 15:19–21). ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ 8 Vajon Jakab – mint a megbeszeles elnokloje – elt a hatalmaval, ´ ¨ ´ ¨ ¨ es onkenyesen eldontotte, hogy mit tegyenek, amikor azt mondta, hogy ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ nem! Az a gor „ezert nekem az a dontesem”? Egyaltal an og kifejezes, ´ ´ ¨ ´ mely ugy lett fordıtva, hogy „nekem az a dontesem”, azt is jelentheti, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nem hogy ’ugy ıtelem’ vagy ’nekem az a velemenyem’. Jakab egyaltal an ´ ´ ´ uralta a megbeszelest, inkabb egy javaslatot tett arra, hogy mit kellene ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6. Hogyan segıtett a Szentıras jobban megerteni a szoban forgo kerdest? ´ ¨ 7–8. a) Milyen javaslatot tett Jakab? b) Hogyan ertsuk Jakab szavait?

109

˝ ¨ HOGYAN VAN MEGSZERVEZVE MA A VEZETO TEST ULE T?

˝ ´ ´ ´ Ahogy az elso szazadi keresztenyeket, ugy Jeho´ ˝ ¨ ´ ´ va Tanuit is a Vezeto Testulet iranyıtja, mely olyan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ferfiakbol all, akik atadtak az eletuket Istennek, es ˝ ¨ fel lettek kenve szent szellemmel. A Vezeto Testulet ´ ¨ ¨ ´ minden heten osszeul. A tagjai az alabbi hat bizott´ ´ ´ sagba is be vannak osztva, es ezek mindegyikenek ´ ¨ megvan a sajat feladatkore. ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˘ Az Iroi Bizottsag felugyeli az ırott formaban ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ megjeleno szellemi eledel eloallıtasat, mely a ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ gyulekezetek es a nyilvanossag szamara keszul. ´ ´ ´ ¨ ´ Valaszol a bibliai kerdesekre, felugyeli az egesz ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vilagon vegzett fordıtoi munkat, es jovahagyja a ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ dramak szovegkonyvet, az eloadasvazlatokat es ´ az ehhez hasonlo anyagokat. ´ ´ ¨ ´ ˘ A Kiadoi Bizottsag felugyeli a bibliai kiadvanyok ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nyomtatasat, kiadasat es szallıtasat. Felvigyaz´ ´ za azoknak a nyomdaknak es ingatlanoknak ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ a mukodteteset, melyek a Jehova Tanui altal fel´ ´ ´ ´ hasznalt tarsasagok tulajdonaban vannak, vala´ ´ ´ ´ ´ ´ mint a fiokhivatalok epıteset, es azoknak a Ki´ ´ ´ ralysag-termeknek es kongresszusi termeknek ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ az epıteset, melyekre a szukos anyagi helyzetu ´ ¨ ´ ´ ¨ orszagokban van szukseg. Ezenkıvul a befolyt ´ ´ ´ ´ ´ adomanyok felhasznalasat is felvigyazza. ´ ´ ¨ ´ ˘ A Koordinatorok Bizottsaga a tobbi bizottsag ´ ´ ´ ´ ´ koordinatoraibol, valamint egy titkarbol all, ´ ˝ ¨ aki szinten a Vezeto Testulet tagja. A koordi´ ´ ´ ¨ ´ ¨ natorok bizottsaga segıti a tobbi bizottsag zok˝ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ kenomentes es hatekony mukodeset. Felvigyaz¨ ´ ¨ ´ ´ za a jogi ugyeket, es ha szukseg van a media ´ ´ ´ ´ bevonasara ahhoz, hogy a nyilvanossag pontos ´ ´ ˝ kepet kapjon a hitnezeteinkrol, akkor az ezzel

˝ ¨ kapcsolatos teendoket is felugyeli. Ez a bizott´ ¨ ´ ´ ´ sag teszi meg a szukseges intezkedeseket a vi´ ´ ´ ´ ´ lag minden reszen termeszeti katasztrofa vagy ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ uldozes eseten, es mas veszhelyzetekben, me´ ´ lyek Jehova Tanuit is erintik. ´ ´ ˝ ´ ˘ A Szemelyzeti Bizottsag felel os a Jehova Tanui ´ ´ ´ ¨ ´ fiokhivatalaiban szolgalo onkentesek szellemi ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es fizikai szuksegleteinek a kielegıteseert, es ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ felugyeli az uj onkentesek meghıvasat. ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˘ A Szolgalati Bizottsag felugyeli a predikal omun´ ¨ ´ ´ kat, valamint a gyulekezeti venekkel, az utazo´ ´ ´ ˝ ´ felvigyazokkal es a teljes ideju evangelium˝ ¨ ´ hirdetokkel kapcsolatos ugyeket. Felvigyazza a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Kiralysag-szolgalatunk elkeszıteset. Meghıvja ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a misszionariusok kepzesere szolgalo Gilead ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ Iskola es az egyedulallo gyulekezeti venek es ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ kisegıtoszolgak kepzesere letrejott szolgalati ´ ˝ ´ ´ ´ ´ kikepzoiskola tanuloit. A tanulok a megbızata˝ ´ ´ ´ sukat is ettol a bizottsagtol kapjak meg. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˘ A Tanıtoi Bizottsag felvigyazasa ala tartozik a ´ ¨ ¨ ¨ kongresszusokon es a gyulekezeti osszejovetele´ ´ ´ ken elhangzo programok es az audio- es video¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ felvetelek keszıtese. Osszeallıtja a Gilead Iskola, ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ az uttoroszolgalati iskola, illetve mas iskolak tan´ ´ anyagait, es szellemi programokrol gondoskodik a ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ fiokhivatalokban szolgalo onkentesek szamara. ˝ ¨ ´ ´ A Vezeto Testulet Isten szent szellemenek az ira´ ´ ´ ¨ ´ ´ nyıtasat koveti. A tagjai nem ugy velekednek ma´ ˝ ´ ´ ˝ ¨ gukrol, hogy ok Jehova nepenek a vezetoi. A tobbi ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ ˝ foldon elo felkent keresztenyhez hasonloan ok is ¨ ´ ´ ´ ´ ´ „kovetik a Baranyt [Jezus Krisztust], barhova megy is” (Jel 14:4).


111

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tenni, meghozza´ a bizonyıtekok alapjan, es annak fenyeben, amit a ´ ´ Szentıras mond. ´ ´ ´ ˝ ´ 9 Jo volt Jakab javaslata? Minden valoszınuseg szerint igen, mivel az ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ apostolok es a venek kesobb elfogadtak. Miert volt jo a javaslat? Egy´ ´ ´ ´ ´ reszt, mert a javasolt megoldassal ’nem fogjak haborgatni’ a nem zsido ´ ˝ ¨ ´ ´ keresztenyeket, vagyis ’nem raknak terhet’ rajuk, elvarva toluk, hogy be´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ a mozesi ´ eszr tartsak torvenyt (Csel 15:19; Katolikus). Masr ol a dontes ´ ´ ´ ´ ´ tiszteletben tartja a zsido keresztenyek lelkiismeretet is, akik eveken at ´ ´ ott voltak a zsinagogakban, ahol ’minden sabbaton fennhangon olvas´ ´ ˝ ´ ´ ´ Mozest ´ asm ´ tak’ (Csel 15:21).1 A javasolt eljar od biztosan megerosıtene a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ zsido es a nem zsido keresztenyek kozotti kapcsolatot. Es ami a legfon¨ ´ ´ ´ tosabb, a dontes Jehova Istennek is tetszene, mert lepest tart Jehova fo´ ´ ´ ´ ´ lyamatosan megvalosulo szandekaval. Mi´ ´ ´ ´ oan lyen kival oldottak meg egy problemat, ´ ¨ ´ ´ mely Isten egesz gyulekezetenek az egyse´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ get es szellemi joletet veszelyeztette! Es mi˝ ´ ´ lyen nagyszer u pelda ez a mai kereszteny ¨ gyulekezetnek! ˝ ˝ ´ 10 Ahogyan az elozo fejezetben lattuk, ´ ˝ ¨ ¨ ma Jehova Tanui Vezeto Testulete2 kove˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ti az elso szazadi testulet peldajat, es ´ ´ ´ ´ ´ ´ Jehovatol, a vilagmindenseg Szuverenje˝ ´ ´ ´ ¨ tol es Jezus Krisztustol, a gyulekezet ´ ˝ ´ ´ Fejetol varja a vezetest mindenben (1Kor 11:3). Hogyan? Albert D. Schroeder, aki ˝ ¨ ´ 1974-ben lett a Vezeto Testulet tagja, es ¨ ´ ´ ´ 2006 marciusaban fejezte be a foldi pa˝ ¨ ´ ´ ´ lyafutasat, elmagyarazta: „ A Vezeto Testu¨ ¨ ¨ ¨ ´ ossze let minden szerdan ul. Az osszejove˝ ´ ´ Albert Schroeder eloadast tart az egyik 1998-as telt mindig imaval kezdik, melyben Jehova ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ at ´ kerik. nemzetkozi kongresszuson szellemenek utmutatas Nagy ero´ ´ ´ feszıtest tesznek azert, hogy minden fel¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ mer ulo ugyet a Szentıras szerint rendezzenek, es minden dontest Isten ¨ ´ ´ Szavaval, a Bibliaval osszhangban hozzanak meg.” Milton G. Henschel, ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ 1 Jakab bolcsen Mozes ırasaira utalt, melyek nemcsak a torvenygyujtemenyt tartal˝ ´ ´ ´ ´ maztak, hanem Isten tetteirol is beszeltek, es megmutattak, hogy mi volt az akarata ˝ ¨ ´ ¨ ´ ˝ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ azelott, mar hogy a Torveny megszuletett. A Mozes elso konyvebol peldaul felreerthetet¨ ¨ ´ ˝ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ or ´ any´ lenul kiderul, hogy hogyan gondolkodik Isten a verrol, a hazass agt esrol es a balv ´ ´ ´ asr ´ ol imad (1Moz 9:3, 4; 20:2–9; 35:2, 4). Vagyis azok az alapelvek, melyeket Jehova fel´ ´ ´ ´ ´ ´ tart, minden emberre ervenyesek, ugy a zsidokra, mint a nem zsidokra. ˝ ¨ ´ ˝ ´ ´ 2 Lasd a „Hogyan van megszervezve ma a Vezeto Testulet?” cımu kiemelt reszt a 110. oldalon. ´ ´ 9. Miert volt jo Jakab javaslata? ¨ ˝ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ 10. Hogyan koveti ma a Vezeto Testulet az elso szazadi testulet peldaj at?

´ ´ JAKAB, ’AZ UR TEST V ERE’

´ ´ ´ ˝ ´ Jozsef es Maria fia, Jakab elsokent van em´ ´ ´ ´ ¨ ¨ lıtve Jezus feltestverei kozott, akik mind fiatalab´ ´ ´ ´ ´ bak voltak Jezusnal (Mate 13:54, 55). Ezert le´ ˝ ´ ´ hetseges, hogy o volt Maria masodik gyermeke. ´ ¨ ˝ ´ ´ Jakab Jezussal egyutt nott fel, figyelemmel kıserte ´ ´ ´ ´ ´ a szolgalatat, es ha nem is volt szemtanuja Jezus ’hatalmas cselekedeteinek’, de tu´ ´ ´ ´ domasa volt roluk. Jezus szolgalata ´ ´ ´ idejen azonban Jakab es a testve´ rei ’nem gyakoroltak hitet’ a baty´ ˝ ´ jukban (Jan 7:5). Sot, talan Jakab ´ ´ ´ is azt gondolta Jezusrol, amit Jezus ´ ´ ´ nehany mas rokona, hogy „elment ´ az esze” (Mark 3:21). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Jezus halalaval es feltamadasa´ val viszont minden megvaltozott. ´ ¨ ¨ ´ ´ Bar a Gorog Iratokban harom masik ´ ´ ´ Jakabrol is szo esik, Jezus minden bizonnyal ennek a Jakabnak, vagy´ ´ ´ is a feltestverenek jelent meg sze´ ´ ´ ´ ¨ ˝ melyesen a feltamadasat koveto ˝ 40 napos idoszak alatt (1Kor 15:7). ´ ´ ´ ˝ ´ Ez az esemeny valoszınuleg segıtett ´ Jakabnak felismerni, hogy ki is valo´ ´ ´ jaban a batyja. Mindenesetre meg ´ ´ 10 nap sem telt el Jezus egbe me´ ´ netele ota, amikor Jakab, az edes¨ ˝ ´ ´ anyja es a testverei osszegyultek ´ imadkozni az apostolokkal egy ’fel˝ ´ so helyisegben’ (Csel 1:13, 14). ´ ˝ ¨ Jakab kesobb igen nagyra becsult tagja lett a je´ ´ ¨ ´ ´ ruzsalemi gyulekezetnek. Ugy beszeltek rola, mint ¨ ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ a gyulekezet apostolarol, azaz ’elkuldottjerol’ (Gal ˝ ´ ´ ´ 1:18, 19). Kiemelkedo szerepe abbol is lathato, ´ ´ ´ hogy amikor Peter apostol csoda utjan kiszaba¨ ¨ ˝ ´ ´ dult a bortonbol, ezt mondta a tanıtvanyoknak: ´ ˝ ´ ´ „Szamoljatok be ezekrol Jakabnak es a testverek¨ ¨ ´ ´ nek!” (Csel 12:12, 17). Amikor a korulmetelkedes ¨ ´ ´ ´ ´ ´ kerdese „az apostolok es a venek” ele kerult ´ Jeruzsalemben, a jelek szerint Jakab volt a meg´ ´ ¨ ˝ ´ beszeles elnokloje (Csel 15:6–21). Pal apostol pe´ ´ ´ ´ ´ ´ dig azt ırta, hogy Jakab, Kefas (Peter) es Janos ´ ¨ ´ apostol a jeruzsalemi gyulekezet ’oszlopainak lat-

´ ´ ´ ´ ˝ szottak’ (Gal 2:9). Es amikor Pal evekkel kesobb ´ ´ ´ ´ ´ visszatert a harmadik misszionariusi utjarol Jeru´ ´ ¨ ´ ˝ zsalembe, kinek szamolt be a tortentekrol? ’Ja´ ´ ´ kabnak; es a venek mindnyajan jelen voltak’ (Csel 21:17–19). ´ ´ ´ ´ Nyilvanvaloan ez a Jakab – akit Pal ’az Ur ´ ´ ´ ´ testverenek’ nevezett – ırta a nevet ˝ viselo bibliai levelet (Gal 1:19). Ja´ ´ kab a leveleben nem ugy utal ´ ´ magara, mint apostolra, es nem is ´ ˝ ´ ´ ugy, hogy o Jezus testvere, ha´ ´ ´ ´ nem alazatosan ’Isten es az Ur Je´ ´ zus Krisztus rabszolgajanak’ nevezi ´ ´ ˝ ¨ magat (Jak 1:1). A levelebol kiderul, ´ ´ hogy Jezushoz hasonloan Jakab is ´ ˝ ´ jo megfigyeloje volt a termeszetnek ´ es az emberi jellemnek. A szellemi ´ ¨ ´ igazsagokat kozismert, termeszet˝ ´ ´ ben elofordulo dolgokkal es jelen´ ´ ´ ´ ´ segekkel szemleltette, ıgy peldaul ´ ´ a tenger felkorbacsolt hullamai´ val, a csillagos egbolttal, a perzse˝ ¨ ´ ´ ˝ lo nappal, torekeny viragokkal, tuz´ ´ ´ ´ ´ vesszel es megszelıdıtett allatokkal (Jak 1:6, 11, 17; 3:5, 7). Isteni ihle´ ¨ ´ ´ tes alatt sok bolcs meglatasa volt ´ ´ ´ az emberi magatartasrol es viselke´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ desrol, es tanacsai kivalo segıtse´ ´ ´ get nyujtanak a jo kapcsolatok apo´ ´ lasahoz (Jak 1:19, 20; 3:2, 8–18). ´ ´ Pal szavai az 1Korintusz 9:5-ben azt sugalljak, ˝ ´ hogy Jakab nos volt. A Biblia nem szamol be ar´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ rol, hogy mikor es milyen korulmenyek kozott halt ´ ¨ ´ ´ ´ meg. Josephus zsido tortenetıro azonban elmond¨ ´ ja, hogy roviddel azutan, hogy Porciusz Fesztusz ´ ´ ´ ´ ´ ´ romai kormanyzo 62 tajan meghalt, de meg az˝ ´ ´ ˝ elott, hogy az utodja, Albinus megerkezett, a fo´ ´ ´ ¨ ´ ´ pap, Anan (Ananias) „a nagytanacsot torvenysze¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ki ulesre hıvta ossze, es eleje allıtotta Jakabot, ´ ´ aki testvere volt Jezusnak, akit Krisztusnak nevez´ ´ ´ ´ nek, s meg nehany mas embert”. Josephus sze¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ rint Anan „torvenysertessel vadolta oket es vegul ¨ megkoveztette”.


´ ˝ ¨ ´ ´ ´ aki hosszu ideig volt a Vezeto Testulet tagja, es 2003 marcius aban fe˝ ¨ ´ ´ ´ Bibliaiskola 101. osztaly ´ anak ´ jezte be foldi eletet, az Ortorony Gilead a ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ an ´ ezt az alapveto˝ kerd diplomaosztas est tette fel a vegzosoknek: „Van ´ ¨ ¨ ˝ ¨ meg egy ilyen szervezet a foldon, amelynek a Vezeto Testulete Isten Sza¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ vat, a Bibliat vizsgalja meg a fontos dontesek meghozatala elott?” A va´ ˝ lasz kezenfekvo.

´ ´ ¨ ’Valasztott ferfiakat kuldenek’ (Cselekedetek 15:22–29) ˝ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ 11 A jeruzsalemi vezeto testulet teljes egyetertesre jutott a kor ulmetel´ ´ ´ ´ ¨ ´ kedes kerdeseben. Ahhoz azonban, hogy a gyulekezetekben a testverek ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ egysegesen jarjanak el, a dontest egyertelmuen es epıto, buzdıto hang´ ¨ ¨ ¨ ´ vetelben kellett kozolni veluk. Hogyan lehetne ezt a legjobban megvalo´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sıtani? A beszamolo ezt ırja: „ Akkor az apostolok es a venek az egesz ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ak, ´ ´ gyulekezettel egyutt jonak talalt hogy maguk kozul valasztott ferfia¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kat kuldjenek Antiokiaba Pallal es Barnabassal, megpedig Judast, akit ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ Barsabasnak hıvtak, es Silast, akik vezeto ferfiak voltak a testverek ko¨ ´ ¨ ´ ¨ ´ zott”. Ezenkıvul ırtak egy levelet is, melyet elkuldtek ezekkel a testverek´ ´ ´ ¨ ´ az antiokiai, kel, hogy felolvassak a szıriai es a ciliciai gyulekezeteknek (Csel 15:22–26). ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ – akik „vezeto˝ ferfiak 12 Judas es Silas voltak a testverek kozott” – ´ ´ ´ minden szempontbol alkalmasak voltak arra, hogy kepviseljek a ve˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ zeto testuletet. Az, hogy az uzenetet egy negy ferfibol all o kuldottseg ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ vitte el, egyertelmuve tette, hogy az uzenetuk nem pusztan az eredeti ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ kerdesre adott valasz, hanem a vezeto testulet uj iranyelve. A ’valasz´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ tott ferfiaknak’ a jelenlete osszekovacsolta a jeruzsalemi zsido kereszte´ ¨ ´ ´ ´ ´ nyeket es a gyulekezetekben szolgalo nem zsido keresztenyeket. Milyen ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ arult ´ bolcs es kedves dontes! Ketsegtelen, hogy ez hozzaj ahhoz, hogy ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ beke es egyseg uralkodjon Isten szolgai kozott. ´ ´ ´ ´ ´ ´ 13 A level konkret utasıtasokat tartalmazott a nem zsido keresztenyek ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ szamara, egyreszt a kor ulmetelkedes kerdeserol, de arrol is, hogy mit ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kell tenniuk, ha szeretnek elnyerni Jehova helyesleset es ald asat. A level ´ ´ ´ kulcsgondolata ez volt: „a szent szellem es mi magunk jonak talaltuk, ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ hogy semmi tovabbi terhet ne rakjunk ratok a kovetkezo szukseges dol´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ gokon kıvul: tartozkodjatok a balvanyoknak aldozott dolgoktol, a vertol, ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ a megfojtott allattol es a paraznasagtol. Ha gondosan megorzitek maga˝ ´ ´ ´ ´ tokat ezektol, jol lesz dolgotok. Legyetek jo egeszsegben!” (Csel 15:28, 29). ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ 14 Jehova Tanui, akik kor ulbelul hetmillioan vannak, es joval tobb ¨ ¨ ´ ´ ´ mint 100 000 gyulekezetuk van vilagszerte, egysegesek a hitnezeteikben ¨ ¨ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ¨ 11. Hogyan kozolte a vezeto testulet a donteset a gyulekezetekkel? ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 12 –13. Mi jo szarmazott abbol, hogy a vezeto testulet a) kikuldte Judast es Silast? ¨ ¨ ¨ b) levelet kuldott a gyulekezeteknek? ´ ´ ´ aban? ´ 14. Hogyan tud Jehova nepe egyseges lenni napjaink megosztott vilag

113


114

´ ´ ¨ ¨ ¨ es a cselekedeteikben. Hogyan lehetseges ez, kulonosen, ha arra gondo´ ´ ´ ´ lunk, hogy napjainkban a vilagot nyugtalansag es megosztottsag jellem´ ¨ ˝ ´ ´ ¨ zi? Az egyseguk alapvetoen abbol fakad, hogy Jezus Krisztus, a gyu´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ lekezet Feje egyertelmu, hatarozott utmutatast ad ’a hu es ertelmes ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ rabszolgan’ keresztul (Mate 24:45–47). Es az egyseget az is elomozdıt´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ja, hogy a vilagmeretu testveriseg szıvesen es keszsegesen koveti a Veze˝ ¨ ´ ´ ´ to Testulet utmutatasat.

¨ ´ ´ ´ „Orvendeztek a batorıtasnak” (Cselekedetek 15:30–35) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 15 A beszamolo ugy folytatodik, hogy miutan a jeruzsalemi kuldott´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ seg megerkezett Antiokiaba, ’egybegyujtottek a tomeget, es atnyujtottak ´ ´ ˝ ¨ nekik a levelet’. Hogyan fogadtak az ottani testverek a vezeto testulet˝ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ tol jovo iranyıtast? „ Azok miutan felolvastak [a levelet], orvendeztek a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ batorıtasnak” (Csel 15:30, 31). Emellett Judas es Silas „sok eloadassal ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ˝ batorıtottak a testvereket, es erosıtettek oket”. Ilyen ertelemben ok is ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ „profetak” voltak, mint ahogyan Barnabas, Pal, es masok is. Ezzel a ´ ´ ´ ´ kifejezessel olyan szemelyekre utaltak, akik hirdettek, vagyis tudattak ´ ´ ´ masokkal Isten akaratat (Csel 13:1; 15:32; 2Moz 7:1, 2). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Nyilvanvalo volt, hogy Jehova megaldotta az egesz eljarasmodot, es ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ ´ a kerdesre jo megoldas szuletett. Minek volt koszonheto, hogy jol veg˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ zodtek a dolgok? Minden ketseget kizaroan annak, hogy a vezeto testu˝ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ let a megfelelo idoben egyertelmu utmutatast adott, Isten Szavara es a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ szent szellem vezetesere tamaszkodva. Tovabba a dontest szeretettelje´ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ sen es kozvetlen hangnemben kozoltek a gyulekezetekkel. ´ ´ ´ ˝ ¨ 17 Ennek mintajara ma Jehova Tanui Vezeto Testulete is a megfe˝ ˝ ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ lelo idoben vezetesrol gondoskodik a vilagmeretu testveriseg szamara. ¨ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ˝ ¨ Amikor dontes szuletik valamirol, azt vilagosan es egyertelmuen kozli a ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gyulekezetekkel, tobbek kozott az utazofelvigyazok latogatasa altal. Ezek ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ az onfelaldozo testverek sorra meglatogatjak a gyulekezeteket, vilagos ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ utmutatast es kedves buzdıtast adva nekik. Palhoz es Barnabashoz ha´ ˝ ¨ ´ ´ ´ sonloan sok idot toltenek a szolgalatban, es ’sokadmagukkal tanıtanak, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es hirdetik Jehova szavanak jo hıret’ (Csel 15:35). Ahogy Judas es Silas, ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ugy ok is ’sok eloadassal batorıtjak a testvereket, es erosıtik oket’. ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ 18 Es mit mondhatunk a gyulekezetekrol? Mi teszi kepesse a vilag min´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ az den reszen levo gyulekezeteket arra, hogy megorizzek a bekejuket es ´ ´ ¨ egyseguket ebben a megosztott vilagban? Gondoljunk arra, hogy Jakab ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ ¨ ´ volt az a tanıtvany, aki kesobb ezt ırta: „ A felulrol valo bolcsesseg . . . 16

´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 15 –16. Milyen eredmenye volt a korulmetelkedes kerdeseben hozott dontesnek, ´ ¨ ¨ ˝ es minek volt ez koszonheto? ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 17. Hogyan tukrozi az utazofelvigyazok latogatasa az elso szazadi mintat? ´ ´ ´ ´ ´ 18. Mikor lehet Jehova nepe biztos abban, hogy tovabbra is Isten aldasaban fog ´ ¨ reszesulni?

˝ ˝ ¨ ´ ´ ˝ ¨ Mindaz, amirol Jehova a Vezeto Testuleten es annak kepviseloin keresztul gondoskodik, ´ ´ ´ ´ ´ a modern kori keresztenyek szellemiseget taplalja

˝ ´ es, ´ ´ ˝ engedelmessegre ´ ´ ´ mindenekelott tiszta, azutan bek esszer u, kesz ... ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ Ezenfelul az igazsagossag gyumolcsenek magjat bekes kor ulmenyek ¨ ott ¨ vetik el azoknak, akik bek ´ et ´ szereznek” (Jak 3:17, 18). Azt nem koz ´ esre ´ ´ tudjuk, hogy Jakab ekkor a jeruzsalemi megbeszel gondolt-e. De a ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ vilagosan ´ ´ Cselekedetek konyvenek 15. fejezeteben talalhat o tortenetb ol ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ kitunik, hogy Jehova aldasa csak ott van, ahol egyseg es osszefogas van. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ szemmel lathat ´ 19 Az antiokiai gyulekezetben most mar oan beke es ´ ´ ´ ´ egyseg uralkodik. Az antiokiai testverek nem vitatkoztak a Jeruzsalem˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lato´ bol erkezett testverekkel, hanem nagyra ertekeltek Judas es Silas ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gatasat. Ez abbol is latszik, hogy csak azutan ’bocsatottak el oket beke¨ ´ ˝ ´ ´ ben azokhoz, akik elkuldtek oket’, vagyis vissza Jeruzsalembe, miutan ˝ ¨ ¨ ¨ „egy bizonyos idot ott toltottek” (Csel 15:33).1 Biztosak lehetunk abban, ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ a ket hogy a Jeruzsalemben levo testverek is or ultek, amikor hallottak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ferfi elmenybeszamolojat. Jehova ki nem erdemelt kedvessegenek ko¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ szonhetoen a kuldetest sikeresen elvegeztek! ´ ´ ´ ´ ´ es ´ Antioki ´ teljes fi20 Pal Barnabas aban maradtak, es most mar ¨ ´ ´ ´ ´ ´ gyelmuket annak szentelhettek, hogy buzgon elen jarjanak az evange˝ ´ ´ ´ ´ ´ liumhirdeto munkaban, csakugy, ahogy az utazofelvigyazok is teszik ma, ´ ¨ ´ ´ a felvigyaz ´ asuk ´ amikor meglatogatj ak ala´ tartozo gyulekezeteket (Csel ´ ´ ´ ´ ´ ´ 13:2, 3). Micsoda aldas ez Jehova nepenek! De mire hasznalta meg fel ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ Jehova ezt a ket buzgo evangeliumhirdetot, es hogyan aldotta meg oket? ¨ ˝ ´ Ezt fogjuk megvizsgalni a kovetkezo fejezetben. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ugy 1 Nehany fordıtas a 34. versbe beszurja azt, hogy Silas dontott, hogy meg Antiokia´ ´ ˝ ´ ˝ ¨ ban marad egy ideig (Karoli). De ugy tunik, hogy ezek a szavak kesobb kerultek bele a ´ ´ Szentırasba. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 19–20. a) Mi bizonyıtja, hogy beke es egyseg uralkodott az antiokiai gyulekezetben? ´ ´ ´ ´ ´ b) Mire tudott most mar Pal es Barnabas koncentralni?

´ 6. RESZ

˙


¨ ´ „T ERJ UNK VISSZA, ´ ´ ES L ATOGASSUK MEG ´ A TESTV ER EKET” (CSELEKEDETEK 15:36)

¨ ´ ´ ´ ´ Milyen szerepuk van az utazofelvigyazoknak a kereszteny ¨ ´ ´ ´ ´ gyulekezetben? Milyen aldasokat kapunk, ha keszsegesen elfo´ ´ ´ gadjuk a teokratikus megbızatasokat? Hogyan tudunk hateko´ ´ ´ ´ ´ ´ nyan ervelni a Szentırasbol, es miert fontos alkalmazkodnunk ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ azokhoz, akikkel beszelgetunk? Ezekre, es meg mas kerdesekre ´ ´ ´ is megkapjuk a valaszt, amint Pal apostollal tartunk a masodik ´ ´ ´ misszionariusi utjan.

15. FEJEZET

˝ ´ ¨ „Erosıtve a gyulekezeteket” ´ ´ ´ ¨ Az utazoszolgak segıtenek a gy ulekezeteknek ´ megszilardulni a hitben ´ A Cselekedetek 15:36–16:5 alapjan ´ ˝ odve ˝ ¨ os ¨ PAL APOSTOL tun figyeli a mellette ballago´ fiatalt, amint a rog úton egyik varosb ól a masikba ´ ´ ´ ´ ´ tartanak. A neve Timoteusz. Husz ev ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ kor uli lehet, tele fiatalos energiaval. Timoteusz minden egyes lepessel ¨ ´ ´ ´ ´ ol. t avolabb ker ul az otthonat Ahogy telik a nap, szep lassan maguk ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sejmogott hagyjak Lisztra es Ikonium kornyeket. Mi var rajuk? Pal ´ ˝ ´ a masodik ´ ´ ti, hiszen ez mar misszionariusi utja. Tudja, hogy boven ´ ˝ es ´ a problem ´ akb ´ De vajon hogyan ´ kijut majd nekik a veszelyekb ol ol. ´ viseli majd ezt a vele tarto fiatal? ´ ´ ´ hisz Timoteuszban. 2 Pal Jobban bızik benne, mint amennyire ez az ´ ¨ ´ tort ¨ ent ´ ´ ´ ´ alazatos fiatal bızik onmagaban. Nemreg egy s mas, ami mi˝ ´ ´ ´ att Pal biztosabb benne, mint valaha, hogy fontos a megfelelo utit ars. ˝ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ Tudja, hogy az elottuk allo munkahoz – a gyulekezetek latogat asa´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ hoz es erosıtesehez – torhetetlen elszantsagra lesz szukseguk, es arra, ´ ´ erez ´ ´ hogy egy akarattal szolgaljanak. Vajon miert ıgy? Az egyik ok az ´ ´ ´ ´ ´ lehet, hogy korabban volt egy nezetelterese Barnabassal, ami miatt ´ ´ ´ szetvaltak az utjaik. ´ hogy mi a legjobb Ebben a fejezetben sokat fogunk tanulni arrol, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ modja a nezetelteresek rendezesenek. Azt is megtudjuk, hogy miert Ti´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ moteuszt valasztotta Pal utitarsaul, es megertjuk, milyen nelkulozhetet¨ ´ ´ ´ ´ okk ´ len szerepet toltenek be ma azok, akik utazofelvigyaz ent szolgalnak. 3

´ ¨ ´ ´ ´ „Terjunk vissza, es latogassuk meg a testvereket” (Cselekedetek 15:36) ˝ ˝ ˝ ´ ˝ ¨ ´ 4 Az elozo fejezetben lattuk, hogyan erosıtette meg a vezeto testulet a ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ kor ulmetelkedes kerdeseben hozott dontesevel az antiokiai gyulekeze¨ ott ¨ hozzajuk ´ ´ ´ ast ´ ´ ´ ´ ´ es tet, amikor elkuld negy testvert, Palt, Barnabast, Jud ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ Silast. Mit tett Pal az antiokiai latogat asukat kovetoen? Megkereste ´ megosztotta vele a terveit. „Mindenekelott ˝ terj ´ unk ¨ ´ Barnabast, es visz´ ´ ´ ´ sza, es latogassuk meg a testvereket valamennyi varosban, ahol hir¨ Jehova szavat, ´ hogy lassuk, ´ dettuk hogy vannak” – mondta neki (Csel ´ ´ ´ ´ ´ tervezett ezekhez az ujonnan 15:36). Pal nemcsak egy barati latogat ast ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ uj ´ 1– 3. a) Ki Pal utitarsa, es milyen ember o? b) Mit fogunk megtudni ebbol ˝ a fejezetbol? ´ ´ ´ ´ celja ´ ´ 4. Mi volt Pal a masodik misszionariusi utjaval? 117

´ ´ ´ M ARK SOK KIVALTSAGOT KAPOT T

´ ´ Mark evangeliuma elmondja, hogy azok, akik ´ ´ ´ letartoztattak Jezust, el akartak fogni ’egy bi´ ´ ¨ ¨ zonyos ifjut’ is, aki „mezıtelenul elmenekult” ´ ´ ´ ´ (Mark 14:51, 52). Mivel Mark, azaz Janos Mark ´ ˝ ´ az egyetlen, aki ır errol, lehetseges, hogy ez az ´ ˝ ´ ifju o maga volt. Ez esetben Marknak valamennyi kapcsolata bizto´ san volt Jezussal. ¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ Korulbelul 11 evvel kesobb, ami´ ¨ ¨ kor Herodes Agrippa uldozte a ´ ´ ¨ keresztenyeket, a jeruzsalemi gyu˝ ´ ´ ´ ¨ lekezetbol „jo nehanyan” ossze˝ ´ ´ ´ gyultek imadkozni Mark edesany´ ´ ´ ´ ´ janak, Marianak a hazaban. Az ˝ ´ o otthonukhoz ment Peter apostol, ´ ´ ´ miutan csoda utjan kiszabadult a ¨ ¨ ˝ bortonbol (Csel 12:12). Vagyis ´ ´ abban a hazban, ahol Mark fel˝ ´ ˝ ´ ´ ˝ nott, kesobb valoszınuleg keresz´ ¨ ¨ teny osszejoveteleket tartottak. ´ ´ ˝ ´ ´ Nagy valoszınuseggel jol ismerte ´ ˝ ´ ´ ´ ´ Jezus elso tanıtvanyait, es azok jo ´ ´ hatassal voltak ra. ´ ´ ´ Mark vallvetve szolgalt az el˝ ´ ´ ¨ so szazadi kereszteny gyulekezet ´ ´ ´ ´ ´ ´ jo nehany felvigyazojaval. Tudo´ ˝ ¨ ¨ masunk szerint az elso kulonle´ ´ ges megbızatasa az volt, hogy az ´ ´ ´ ´ unokatestverevel, Barnabassal es ´ ´ ´ ´ ´ Pal apostollal a szıriai Antiokiaban szolgalhatott ´ ´ ´ (Csel 12:25). Amikor Barnabas es Pal elindultak ˝ ´ ´ ´ ¨ az elso misszionariusi utjukra, Mark is veluk tar´ ˝ ¨ ´ tott. Eloszor Ciprusra, majd Kis- Azsiaba mentek. ´ ´ Mark innen ismeretlen okokbol visszament Jeru´ ¨ zsalembe (Csel 13:4, 13). A Cselekedetek kony´ ´ ´ ´ venek 15. fejezete szerint miutan Barnabas es ´ ¨ ´ ´ ´ ´ Pal osszeszolalkozott Mark miatt, Mark es Barna´ ´ ´ ´ bas Cipruson folytattak a misszionariusi szolgalatukat (Csel 15:36–39). ´ ´ ´ ´ 60-61-re a nezetelteres mar biztos, hogy telje´ ¨ ´ ´ sen feledesbe merult. Ekkor ugyanis Mark ujra ´ ´ ´ ´ ´ Pallal szolgalt, ez alkalommal Romaban. Pal, aki

´ ´ ˝ ¨ ott raboskodott, ezt ırta a Kolosszeban levo gyule´ ´ ¨ ¨ kezetnek: „Arisztarkusz, a fogolytarsam udvozle´ ¨ ´ ´ ´ ´ tet kuldi nektek, es ugyanıgy Mark is, Barnabas ´ ´ unokatestvere (akire nezve parancsokat kapta´ ´ tok, hogy fogadjatok szıvesen, ha elmegy valami´ ´ ´ kor hozzatok)” (Kol 4:10). Pal tehat ´ ´ azt fontolgatta, hogy Janos Markot ¨ ´ ´ ´ ´ kuldi el Romabol Kolosszeba maga helyett. ´ ¨ ¨ ´ Valamikor 62 es 64 kozott Mark ´ ´ Peter apostollal szolgalt Babilon¨ ban. Ahogyan a konyv 10. fejeze´ te emlıtette, szoros kapcsolat ala¨ ¨ ¨ ´ ´ kult ki kozottuk, hiszen Peter ugy ´ ´ ´ ´ beszelt a fiatal ferfirol, hogy „Mark, ´ ´ az en fiam” (1Pet 5:13). ´ ¨ ´ ´ ´ Vegezetul 65 tajan, amikor Pal ´ ´ apostol masodszor volt fogsag´ ´ ´ ´ ban Romaban, ezt ırta a szolgatar´ ´ ´ sanak, Timoteusznak, aki Efezus´ ban tartozkodott: „Vedd magad ´ ´ ´ melle Markot, es hozd magaddal, ´ mert hasznos nekem a szolga´ ´ latra” (2Tim 4:11). Semmi ketseg, ´ ´ ´ ´ Mark keszsegesen elment Efezus´ ´ ´ bol Romaba. Nem csoda, hogy Bar´ ´ ´ ´ nabas, Pal es Peter olyan nagyra ´ ´ ˝ ertekelte ot! ´ ´ ´ Mark legnagyobb kivaltsaga az ´ ´ ´ volt, hogy Jehova ihletesevel megırhatta az egyik ´ ´ ´ ´ evangeliumot. A hagyomany szerint informacioi´ ¨ ´ ´ ´ ˝ nak a zomet Peter apostoltol kapta. Ugy tunik, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ezt a tenyek is alatamasztjak, mivel Mark besza´ ´ ˝ ´ moloja olyan reszleteket tartalmaz, melyekrol Pe´ ternek mint szemtanunak tudnia kellett. A jelek ´ ´ szerint azonban Mark nem Babilonban ırta az ´ ´ ¨ ´ evangeliumat, ahol egyutt volt Peterrel, hanem ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ Romaban. Valoszınuleg elsosorban a nem zsi´ ´ ´ ´ ´ doknak ırt, ami abbol latszik, hogy sok latin szot ´ ´ ´ ´ ´ ´ hasznal az evangeliumaban, es lefordıt olyan he´ ´ ber kifejezeseket, melyeket egy nem zsido nehe´ zen ertett volna meg.

˝ ´ ¨ „ER OS I T VE A GY UL EKE Z E TEKE T”

´ keresztenyekhez. ´ ¨ ´ megtert A Cselekedetek konyve mindent elmond Pal ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ masodik misszionariusi utjanak a celjarol. Egyreszt a tobbi gyuleke¨ ´ akarja adni a vezeto˝ testulet ´ zetnek is at rendeleteit (Csel 16:4). Mas´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ reszt eltokelte, hogy utazofelvigyazokent mindent meg fog tenni azert, ´ ´ ıtse ¨ ´ et, ´ hogy azok megszilarduljanak ´ hogy ep a gyulekezetek szellemiseg ´ ¨ ´ a hitben (Roma 1:11, 12). Hogyan koveti Jehova Tanui modern kori ´ ´ ´ szervezete az apostolok altal lefektetett peldat? ´ ´ Vezeto˝ Testulete ¨ ¨ ´ ´ ıtja 5 Krisztus ma Jehova Tanui altal irany a gyule´ ˝ ´ ´ ´ kezetet. Ezek a huseges felkent ferfiak levelekkel, nyomtatott kiadva¨ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ nyokkal, osszejovetelekkel es egyeb eszkozokkel a vilag osszes gyuleke´ ´ ´ ´ ´ bator ´ ¨ ´ zetenek vezetest es ıt ast nyujtanak. Emellett a Vezeto˝ Testulet ¨ szeretne minden gyulekezettel szoros kapcsolatban lenni. Pontosan ´ ´ ´ ¨ ´ ok. ezert vannak az utazofelvigy az Maga a Vezeto˝ Testulet nevezte ki ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ azt a tobb ezer kepzett vent, akik utazofelvigyazokkent szolgalnak a vi¨ ¨ ¨ ˝ ´ ´ kulonbozo reszein. lag ´ ´ ´ ¨ ´ oknak A modern kori utazofelvigy az az a celjuk, hogy a gyulekeze´ ´ ´ ´ tekben mindenkire szemelyes figyelmet fordıtsanak, es buzdıtsanak ´ ´ ´ ´ ´ ´ az masokat Isten Szavabol. Hogyan teszik ezt? Ugy, hogy utanozzak ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ elso szazadi keresztenyeket, ıgy peldaul Palt, aki erre intette az egyik ´ ars ´ ´ a surg ¨ oss ˝ eg ´ erzet ´ ´ ´ ´ ot ´ at: ´ „predik ´ felvigyaz ald a szot, evel legy ezen a ˝ ˝ ˝ ´ kedvezo idoszakban is, a bajokkal terhes idoszakban is, feddj, dorgalj, ´ ´ ur ˝ essel ´ ´ a tanıt´ as ˝ eszet ´ ´ ´ ´ muv buzdıts, teljes hosszut es evel . . . vegezd az ´ ˝ ´ ´ evangeliumhirdeto munkajat” (2Tim 4:2, 5). ¨ ´ ´ ha nos, ˝ akkor 7 Ezekkel a szavakkal osszhangban az utazoszolga – es ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ a felesege is – reszt vesz a helyi hırnokokkel a szantofoldi szolgalat ku¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ lonbozo agaiban. Az utazofelvigyazok buzgon predikalnak es ugyesen ´ ´ tulajdonsag ´ ´ jo´ hatassal ´ ´ tanıtanak. Mindket van a nyajra (Roma 12:11; ´ ´ ok ˝ leginkabb ¨ ´ vegz ´ ´ 2Tim 2:15). Az utazomunk at az onfel aldoz o´ szerete¨ ol ˝ ismertek. Keszs ´ ´ ´ rossz idoj ˝ ar ´ ´ ´ as ´ tukr egesen szolgalnak masokat meg ´ ´ ´ ¨ eseten is, es akkor is, ha veszelyes helyekre kell menniuk (Fil 2:3, 4). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ˝ ¨ ´ ´ A Bibliara epulo eloadasaikkal buzdıtjak, tanıtjak es intik a gyulekeze¨ ´ ´ ´ teket. A gyulekezet minden tagjanak a hasznara valik, ha megfigyeli az ´ ´ et, ´ es ´ utanozza ¨ ´ 13:7). ´ viselkedes ´ utazoszolg ak a hituket (Heb 6

¨ ´ ’Heves haragkitores’ (Cselekedetek 15:37–41) ´ ´ javaslata, hogy ’latogass ´ ´ meg a test8 Barnabasnak tetszett Pal ak ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ vereket’. Ok ketten jo utazot arsak voltak, es egyikuknek sem volt ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ 5. Hogyan nyujt vezetest es bator ıtast a modern kori Vezeto Testulet a gyulekezeteknek? ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ oknak? 6–7. Tobbek kozott milyen feladataik vannak az utazofelvigyaz ´ ´ ´ 8. Hogyan fogadta Barnabas Pal javaslatat?

119


120

¨ ´ ultek, ¨ ´ o˝ embeismeretlen sem a ter ulet, ahova´ menni kesz sem az ott el ¨ ˝ ´ egyben celszer ´ ˝ ´ es rek (Csel 13:2–14:28). Jo´ otletnek tunt hat, unek is, ´ ¨ ´ ´ hogy egyutt tegyenek eleget ennek a megbızatasnak. De adodott egy ´ ´ problema. A Cselekedetek 15:37 ezt mondja: „Barnabasnak az volt az ´ ´ ´ ´ ´ elhatarozasa, hogy magukkal viszik Janost is, akit Marknak hıvtak.” ´ ´ ´ Barnabas nemcsak egy javaslatot tett, hanem az „elhat arozasa” volt, ´ et, ´ Markot ´ ´ hogy az unokatestver is elviszik magukkal a misszionariusi útjukra. ´ ´ ´ nem ertett ´ ´ 9 Pal egyet Barnabassal. Miert nem? Ezt olvassuk: „Pal ´ ´ ´ ´ azonban nem tartotta helyenvalonak, hogy magukkal vigyek [Markot], ´ ´ ´ ˝ uk, ¨ ´ nem ment veluk ¨ ´ ´ mivel Pamfılian al eltavozott tol es a munkara” ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ (Csel 15:38). Mark elkıserte Palt es Barnabast az elso misszionariusi ´ ¨ ´ ´ utjukon, de nem tartott ki mellettuk vegig (Csel 12:25; 13:13). Meg az ´ ´ ´ útjuk elejen, ´ Pamfıli ´ ´ ´ aban otthagyta a megbızatasat, es hazament Jeru´ ´ hogy miert ´ ment el, az viszont nyilvan´ ´ zsalembe. A Biblia nem ır arrol, ´ hogy Pal ˝ ´ es ´ talan ´ egei ´ ´ apostol felelotlennek ´ kets valo, tartotta a tettet, ´ ˝ ´ voltak afelol, hogy megbızhato-e. ´ ´ nem kevesb ´ e´ ´ hajthatatlan maradt, es 10 Ennek ellenere Barnabas ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal. „Ez heves haragkitoreshez vezetett, ugyhogy elvaltak egymastol” – ´ el´ magaval ´ ´ mondja a Cselekedetek 15:39. Barnabas vitte Markot, es ´ ´ ´ hajozott Ciprusra, oda, ahonnan szarmazott. Pal maradt az eredeti ter´ ´ ´ el. ´ „Silast ´ elment, miut an ´ ˝ ´ ´ ´ a testverek ´ ızt ven valasztotta ki, es rab ak ot ´ ´ ´ ´ ´ ere” ´ Jehova ki nem erdemelt kedvesseg (Csel 15:40). Atmentek „Szırian ´ és Cilician, ˝ ¨ ´ erosıtve a gyulekezeteket” (Csel 15:41). ¨ ´ ´ agunkra ´ ¨ ´ gyarlos ´ 11 Ez a tortenet a sajat emlekeztethet bennunket. ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ Pal es Barnabas a vezeto testulet k ulonleges kepviseloinek voltak ki´ ˝ ˝ ´ ın ¨ ´ idovel nevezve. Pal valosz uleg maga is a testulet tagja lett. Most ´ ´ azonban urra lettek rajtuk a rossz, emberi hajlamaik. De vajon en´ ´ ¨ gedtek, hogy emiatt helyrehozhatatlan szakadek alakuljon ki kettejuk ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ kozott? Bar tokeletesek nem voltak, de alazatosak igen, es megvolt ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ bennuk Krisztus gondolkodasa. Semmi ketseg, hogy idovel kereszteny ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ testverekhez meltoan megbocsatottak egymasnak (Ef 4:1–3). Pal es ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ Mark kesobb tobb teokratikus feladatot is egyutt lattak el (Kol 4:10).1 12

¨ ¨ es ´ sem Barnabasra, ˝ ´ ´ Az ilyen duhkit or sem Palra nem volt jellemzo.

´ ˝ ´ ´ ´ ´ agot ´ 1 Lasd a „Mark sok kivalts kapott” cımu kiemelt reszt a 118. oldalon. ´ ´ ´ Barnabassal? ´ 9. Miert nem ertett egyet Pal ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 10. Mibe torkollott Pal es Barnabas nezetelterese, es mi lett a kovetkezmenye? ´ ´ ´ ´ 11. Milyen tulajdonsagok letfontossaguak ahhoz, hogy ne alakuljon ki helyrehoz´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ´ hatatlan szakadek koztunk es egy olyan szemely kozott, aki megbantott minket? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 12. Palrol es Barnabasrol peldat veve mi kell hogy jellemezze a felvigyazokat napjainkban?

´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ TIM OTEUSZ RABSZOLGAK ENT SZOLG AL „ A JO H IR ELOMOZDITASABAN”

´ ´ ¨ ´ ˝ Timoteusz Pal apostol nagyra becsult segıto´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ tarsa volt. Miutan korulbelul 11 evet egyutt szol´ ´ ´ ´ ´ galtak, ezt ırta rola Pal: „senki masom nincs, aki ¨ ˝ ˝ ´ ´ ¨ ˝ olyan lelkuletu volna, mint o, es aki igazan torod´ ˝ ne a titeket erinto dolgokkal . . . ismeritek a bizo´ ´ ¨ ´ ´ nyıtekot, amelyet onmagara nezve felmutatott, hogy mint gyermek az ´ ´ ´ apjaval, ugy szolgalt velem rabszol´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ gakent a jo hır elomozdıtasaban” ´ ´ ´ (Fil 2:20, 22). Timoteusz jo pel´ ´ ´ ´ ´ dat allıtott elenk azzal, hogy keme´ ´ ´ ´ nyen faradozott a predikalomunka ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ elomozdıtasaert, es Pal is nagyon ´ megszerette ezert. ´ ´ ¨ ¨ Timoteusz edesapja gorog volt, ´ ´ ´ ˝ az edesanyja pedig zsido. Ugy tunik, ´ ˝ ´ Lisztraban nott fel. Az edesanyja, ´ ´ ´ Eunike es a nagymamaja, Loisz cse˝ ´ ´ ´ ´ csemokoratol kezdve tanıtottak az ´ ´ ´ Irasokbol (Csel 16:1, 3; 2Tim 1:5; ˝ ´ ´ 3:14, 15). Ok is, es Timoteusz is ´ ´ ˝ ´ valoszınuleg akkor lettek kereszte´ ˝ ¨ ´ nyek, amikor Pal eloszor latogatott ´ el Lisztraba. ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Amikor nehany evvel kesobb Pal ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ujra Lisztraban jart, Timoteusz, aki akkor korul¨ ´ ´ ´ ´ ´ belul 20 eves lehetett, mar „jo hırben allt a liszt´ ´ ´ ¨ ´ rai es az ikoniumi testverek koreben” (Csel 16:2). ´ ´ ¨ ¨ ´ Isten szent szellemenek ihletese alatt ’jovendole´ ´ ¨ sek’ hangzottak el rola, es ezekkel osszhangban ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ Pal es a helyi venek kulonleges szolgalati meg´ ´ ¨ ´ bızatasra jeloltek ki (1Tim 1:18; 4:14; 2Tim ´ ´ ´ 1:6). Pal misszionariustarsa lett. El kellett hagynia ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ a csaladjat, es korul kellett metelkednie, hogy a ´ ´ ´ ¨ zsidoknak, akiket meglatogatni keszult, ne legyen semmi okuk a panaszra (Csel 16:3). ´ ´ ´ ´ Timoteusz rengeteget utazott. Predikalt Pallal ´ ´ ´ ´ ´ es Silassal Filippiben, Silassal Bereaban es egye¨ ´ ´ ´ ´ dul Tesszalonikaban. Amikor ujra talalkozott Pallal ´ ´ Korintuszban, jo hıreket mondott a tesszaloni´ ˝ ´ ˝ ´ ´ ˝ kaiak szereteterol es husegerol, noha sok nyo´ ´ morusaguk volt (Csel 16:6–17:14; 1Tessz 3:2–6). ´ ´ ´ ´ ´ ´ Amikor az Efezusban tartozkodo Pal nyugtalanıto

´ ´ hıreket kapott a korintusziakrol, azon gondolko¨ ´ ´ dott, hogy visszakuldi hozzajuk Timoteuszt (1Kor ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ 4:17). Pal kesobb ot es Erasztuszt Efezusbol Ma´ ´ ¨ ´ ´ ´ kedoniaba kuldte. De amikor Pal a romaiaknak ırt, ´ ´ ´ Timoteusz mar ismet vele volt Korintuszban (Csel ´ ´ 19:22; Roma 16:21). Ez csak ne´ ´ hany pelda arra, hogy milyen sok´ ´ ´ ´ ´ szor kelt utra Timoteusz a jo hır er´ dekeben. ´ ´ ´ ´ ´ Mivel Pal ugy batorıtotta Timo´ teuszt, hogy „soha senki ne nezze ´ ´ le fiatal korodat”, Timoteusz talan ´ valamelyest vonakodott elni a hatal´ ´ ´ ´ maval (1Tim 4:12). Pal megsem felt ¨ ˝ ¨ elkuldeni ot egy olyan gyulekezet´ ´ ´ hez, ahol problemak voltak, es meghagyta neki, hogy ’parancsolja meg ´ ´ ´ nemelyeknek: ne tanıtsanak mas ´ tant’ (1Tim 1:3). Pal arra is felhatal´ ´ ´ mazta Timoteuszt, hogy felvigyazo´ ´ ˝ ´ kat es kisegıtoszolgakat nevezzen ki ¨ a gyulekezetekben (1Tim 5:22). ´ ´ Pal nagyon megszerette Timo´ ´ ´ teuszt a kivalo tulajdonsagai mi´ ´ ´ att. A Szentıras szerint a fiatal ferfi ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ kozel allt Palhoz, es huseges, szeretetteljes se´ ˝ ´ gıtotarsa volt. Olyan volt neki, mintha a fia len´ ´ ´ ´ ne. Ezert ırhatta Pal azt, hogy megemlekezik a ¨ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ konnyeirol, vagyakozik latni ot, es imadkozik erte. ¨ ˝ ˝ ´ ´ ´ Egy torodo apahoz hasonloan tanacsot adott neki ´ ´ ´ ´ a ’gyakori betegeskedesere’ valo tekintettel. Timo´ teusznak minden bizonnyal gyomorbantalmai voltak (1Tim 5:23; 2Tim 1:3, 4). ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ Amikor eloszor raboskodott Pal Romaban, Timo´ ˝ teusz ott volt mellette. Legalabb egy kis idore Ti´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ moteuszt is bebortonoztek (Filem 1; Heb 13:23). ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ A ket ferfi kozotti szoros kapcsolat Pal szavaibol ´ ˝ is lemerheto. Amikor megtudta, hogy hamarosan ´ ´ ´ meg fog halni, ezt ırta Timoteusznak: „Tegy meg ˝ ˝ ¨ ´ minden toled telhetot, hogy hamar eljojj hozzam” ´ ´ ˝ (2Tim 4:6–9). Hogy Timoteusz megerkezett-e ido´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ben, es latta-e meg egyszer szeretett tanıtojat es ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ tanacsadojat, az nem derul ki a Szentırasbol.


122

´ ˝ ´ ´ ´ mint aki melegszıv ˝ olyannyi´ Barnabast ugy ismertek, u es nagylelk u, ´ a Jozsefet ´ ´ ak, ´ ra, hogy az apostolok nem az eredeti nevet, hasznalt ha´ ´ ´ fia’. nem elneveztek Barnabasnak, ami azt jelenti, hogy ’Vigasztalas ´ erz ´ essel ´ ´ gyengeden ´ ´ szinten ´ ´ Pal es bant masokkal (1Tessz 2:7, 8). Ma a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kereszteny felvigyazoknak – beleertve az utazoszolg akat is – ut anoz´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ niuk kell Palt es Barnabast, es mindig torekedniuk kell arra, hogy ala´ ´ ´ ´ zatosak legyenek, es kedvesen banjanak a vent arsaikkal, valamint az ´ ´ ´ egesz nyajjal (1Pet 5:2, 3).

´ ´ ´ „Jo hırben allt” (Cselekedetek 16:1–3) ´ ´ ´ a masodik ´ ´ ´ ellatogatott ´ ´ 13 Pal misszionariusi utja soran Galacia ro´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ mai tartomanyba, ahol mar alakult nehany uj gyulekezet. Vegul „meg´ ´ ´ ´ ´ Lisztraba ´ erkezett Derbebe, es is. Es ıme, volt ott egy bizonyos ta´ ´ ´ ´ szerint Timoteusz, ´ ¨ og ¨ nıtvany, nev egy hıvo˝ zsido´ asszonynak, de gor ´ ´ ´ apanak a fia” – mondja a beszamolo (Csel 16:1).1 ´ ˝ or ¨ Timoteusz ´ ´ nyilvanval ´ ´ ´ aval, ´ Pal oan akkor talalkozott elosz csaladj ´ ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ amikor elso ızben jart azon a videken, kor ulbelul 47-ben. Most, ket´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ harom evvel kesobb, a masodik latogat asa soran Pal felfigyelt a fiatal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Timoteuszra. Miert? Azert, mert Timoteusz „jo´ hırben allt a . . . testve¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ rek koreben”. Nemcsak a sajat varosaban szerettek, a jo hırneve a kor˝ ¨ ¨ nyezo gyulekezetekbe is eljutott. A Cselekedetek konyve szerint a test´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ o˝ ´ verek mind Lisztraban, mind az onnan kor ulbelul 30 kilometerre lev ´ ´ ´ ´ ´ Ikoniumban is jo velemennyel voltak rola (Csel 16:2). A szent szellem ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ egteljes ´ ´ ´ ıt irany asaval a venek feleloss feladattal bıztak meg Timoteuszt: ´ ´ ´ ´ ´ utazoszolga lett Pal es Silas oldalan (Csel 16:3). ´ ´ 15 Hogy lehetett ilyen jo´ hırneve Timoteusznak a fiatal kora elle´ ¨ ´ ´ ´ nere? Az intelligenciaja, a k ulseje vagy a kepess egei miatt? Az em´ ´ berekre gyakran nagy hatassal vannak ezek a dolgok. Egyszer meg ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ Samuel profetat is befolyasolta a k ulso. Jehova azonban erre emlekez´ ´ az Isten, ahogy az ember lat. ´ Az ember ugyanis azt tette: „nem ugy lat ´ ´ ´ ´ nezi, amit a szeme lat, Jehova ellenben azt nezi, hogy milyen a szıv” ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ (1Sam 16:7). A vele szuletett adottsagai helyett inkabb a belso enje volt ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ az, ami miatt Timoteusznak jo hırneve volt a kereszteny tarsai koreben. ´ ´ obb ˝ ´ Timoteusz ´ ´ ´ apostol beszelt 16 Evekkel kes Pal keresztenyi tulaj´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ donsagairol. Emlıtest tett a jo termeszeterol, az onfelaldozo szerete14

´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ »a jo´ hır 1 Lasd a „Timoteusz rabszolgakent szolgal elomozdıtas aban«” cımu kiemelt ´ reszt a 121. oldalon. ´ ´ ´ ´ ´ ´ 13 –14. a) Ki volt Timoteusz, es hogyan talalkozott Pallal? b) Miert figyelt fel Pal ´ ´ ´ ´ Timoteuszra? c) Milyen megbızatast kapott Timoteusz? ´ ´ ´ ´ 15 –16. Miert volt Timoteusznak olyan jo hırneve?

˝ ´ ¨ „ER OS I T VE A GY UL EKE Z E TEKE T”

´ ol, ˝ es ´ arrol, ´ hogy szorgalmasan vegzi ´ ter a teokratikus feladatait (Fil ¨ ´ ´ hogy ’kepmutat ´ ´ uli’ ¨ ´ nelk 2:20–22). Az is koztudott volt Timoteuszr ol, as hite van (2Tim 1:5). ´ ´ ´ 17 Ma sok fiatal ut anozza Timoteuszt ugy, hogy Istennek tetszo˝ tu´ ´ ´ ¨ ´ ´ lajdonsagokat fejleszt ki. Igy mar fiatalon jo´ hırnevnek orvendenek ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ Jehova elott es Isten szolgai kozott (Peld 22:1; 1Tim 4:15). Kepmuta´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ tas nelk uli hituk van, es nem elnek kettos eletet (Zsolt 26:4). Ennek ´ ´ ¨ ¨ eredmenyekent sok fiatal fontos szerepet tud betolteni a gyulekezet´ ´ ´ ´ ´ ben, csak ugy, mint annak idejen Timoteusz. Es milyen buzdıto´ min˝ ´ ´ ´ den Jehovat szereto szemelynek, amikor egy fiatal alkalmassa´ valik ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ arra, hogy a jo hır hırnoke legyen, majd idovel atadja az eletet Jehova´ nak, es megkeresztelkedik!

´ ´ „Tovabbra is szilardultak a hitben” (Cselekedetek 16:4, 5) ´ Timoteusz ´ ´ ¨ ´ ´ ´ es ´ ´ ent 18 Pal evekig szolgaltak egyutt. Utazoszolg akk sok ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ kuldetest vegeztek el a vezeto testulet megbızasabol. A Biblia ezt ır´ ´ ´ ´ ´ ja: „amint atutaztak a varosokon, atadt ak az ottaniaknak megtart as ´ ˝ ´ ´ ´ vegett a rendeleteket, amelyeket a Jeruzsalemben levo apostolok es ve´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ nek hoztak” (Csel 16:4). A gyulekezetek ketsegkıvul kovettek a jeruzsa´ es ´ venekt ´ ˝ jov ¨ o˝ irany ´ uknek ¨ ´ ıt´ ast. ´ lemi apostoloktol ol Az engedelmesseg ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ az lett a gyumolcse, hogy „tovabbra is szilardultak a hitben, es naprol ´ napra gyarapodtak szamban” (Csel 16:5). ´ ´ is ald ´ asokat ´ Ehhez hasonloan Jehova Tanui tapasztalnak, mert ´ ´ ´ ´ alazatosan engedelmeskednek az utmutatasoknak, melyek azoktol ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ jonnek, ’akik vallaljak koztuk a vezetest’ (Heb 13:17). Mivel e vilag szın´ ´ ´ hogy a keresztenyek ´ ´ est ´ tart´ ´ ´ u, tere alland oan valtozik, letfontoss ag lep ´ ˝ ´ ´ ´ ´ sanak „a hu es ertelmes rabszolga” altal keszıtett szellemi eledellel ´ ´ hogy elsodrodjunk ´ ´ e´ 24:45; 1Kor 7:29–31). Ez megvedhet (Mat attol, az ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ igazsagtol, es segıthet szennyfolt nelk ul megtartani magunkat a vilag´ tol (Jak 1:27). ´ ´ ´ ok, 20 Az igaz, hogy sem a modern kori kereszteny felvigyaz sem a Ve˝ ¨ ¨ ´ ´ a ´ ´ ´ zeto Testulet tagjai nem tokeletesek, ahogy Pal, Barnabas, Mark es ¨ ˝ ´ ´ ´ tobbi elso szazadi felkent ven sem volt az (Roma 5:12; Jak 3:2). De mi¨ ´ ´ kove¨ ´ vel a Vezeto˝ Testulet szigor uan ragaszkodik Isten Szavahoz, es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ti az apostolok altal felallıtott mint at, bebizonyıtja, hogy megbızhato ´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ (2Tim 1:13, 14). Ennek eredmenyekent a gyulekezetek erosodnek es szi´ lardulnak a hitben. 19

´ ´ ´ ma a fiatalok Timoteuszt? 17. Hogyan utanozhatj ak ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ es 18. a) Mik voltak azok a kulonleges megbızatasok, melyeket Pal Timoteusz ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ent ´ ´ asban ´ utazoszolgakk ellattak? b) Milyen ald reszesultek a gyulekezetek? ´ ´ ´ 19–20. Miert fontos, hogy a keresztenyek engedelmeskedjenek azoknak, ’akik vallal¨ ¨ ´ ´ jak koztuk a vezetest’?

123

´ ´ ´ „Tengerre szalltunk hat Troaszban” (Cselekedetek 16:11)

16. FEJEZET

¨ ´ ´ ´ ’Jojj at Makedoniaba!’ ´ ´ ´ ´ Aldasok szarmaznak abbol, hogy ´ ´ ´ a misszionariusok elfogadnak egy megbızat ast, ´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ es az uldozes ellenere is megorzik az oromuket ´ A Cselekedetek 16:6–40 alapjan ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ MAKEDONI ABAN egy csoport asszony elindul Filippibol a varoson kıvu´ ´ ¨ ´ ´ ´ li Gangites folyocskahoz. Szokasukhoz hıven leulnek a parton, es Izrael ´ ˝ ´ ´ Istenehez imadkoznak. Jehova figyeli oket (2Kron 16:9; Zsolt 65:2). ¨ ˝ tobb ¨ ´ ´ any ´ ´ 2 Ekozben Filippitol mint 800 kilometerrel keletre neh ferfi el´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ hagyja a Galacia deli reszen fekvo Lisztra varosat. Par nappal kesobb egy ´ ¨ ´ ´ ´ kikovezett romai fo˝ uthoz erkeznek, mely nyugat fele´ visz, Azsia tarto˝ ubben ˝ ´ ebe. ´ ´ ´ ´ Ti´ ´ Silas ´ es many legsur lakott resz A tettre kesz ferfiak – Pal, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ moteusz – ezen az uton szeretnenek eljutni Efezusba, es mas varosokba ´ ezreknek kell hallaniuk Krisztusrol. ´ De mielott ˝ elindulna´ is, ahol meg ´ ˝ ´ nak, a szent szellem megallıtja oket – hogy hogyan, nem tudjuk. Megtilt´ ´ ´ ´ ´ ja nekik, hogy Azsia tartomanyban predik aljanak. Miert? Isten szelleme ´ ´ ´ által Jezus ´ ´ el akarja vezetni Palt es a tarsait a Gangites folyocska part´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ jahoz, at egesz Kis-Azsian es az Egei-tengeren. ´ ´ ´ ahogyan Jezus ´ ´ Ertekes tanulsagokat vonhatunk le ma abbol, elvezet´ ´ ´ unk ¨ ´ ´ ´ ´ te Palt es a tarsait Makedoniaba ezen a szokatlan utazason. Nezz ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hat meg nehany esemenyt, melyek Pal masodik misszionariusi utjan tor´ ¨ ¨ ¨ tentek, amelyre kor ulbelul 49-ben indult el. 3

´ „Isten odahıvott minket” (Cselekedetek 16:6–15) ´ ´ ´ a tarsai ´ ´ ´ ´ ´ es ´ 4 Mivel Azsiaban nem predik alhattak, Pal eszak fele´ vettek ´ ´ ´ ´ ´ ´ az iranyt, hogy Bitınia varosaiban predikaljanak. Talan napokig gyalo´ ´ ´ ıtetlen ´ Galacia ¨ otti, ¨ ´ ´ ´ goltak kiep utakon a Frıgia es tartomanyok koz ritkan ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ lakott ter uleteken, hogy elerjek Bitıniat. Amikor mar kozel voltak, Jezus ´ ´ megall ˝ ´ ´ ´ ıtotta a szent szellem altal ismet oket (Csel 16:6, 7). Ekkor a ferfi˝ ´ ´ ´ ´ ak mar biztosan tanacstalanok voltak. Tudtak, hogy mirol es hogyan ˝ or ¨ ugymond ´ ´ ´ ´ hogy hol. Elosz az kell predik alniuk, azt viszont nem tudtak, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ Azsiara nyılo ajton zorgettek, de hiaba. Aztan a Bitıniara nyılo ajton, de ´ ¨ elte, ´ ¨ ´ ´ azonban eltok megint csak hiaba. Pal hogy addig fog zorgetni, mıg ki ´ ´ ´ es ´ 1– 3. a) Hogyan vezette Palt a tarsait a szent szellem? b) Milyen esemenyeket ´ fogunk megvizsgalni? ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ kozel 4 –5. a) Mi tortent Pallal es a tarsaival, amikor mar voltak Bitıniahoz? ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ b) Hogyan dontottek a tanıtvanyok, es mi lett az eredmenye? 125

¨ ´ ´ ´ ´ ´ ’Jojj at Makedoniaba!’ Mi hogyan tudunk eleget tenni ennek a keresnek?

´ ´ Aztan ´ ´ ¨ est ´ ´ a ferfiak ´ nem nyılik egy ajto. egy latsz olag furcsa dont hoztak. ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ Nyugat fele mentek, es kor ulbelul 550 kilometert gyalogoltak, egyik va´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ rost a masik utan hagyva maguk mogott, mıg vegul megerkeztek Troasz ¨ oj ˝ ebe, ´ ´ ´ ´ harmadja´ kikot Makedonia kapujaba (Csel 16:8). Itt – most mar ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ra – Pal ujra zorgetett, es ez alkalommal az ajto szelesre tarult elottuk! ´ ´ ´ ´ 5 Lukacs, az evangelium ıro,´ aki Troaszban csatlakozott a csoporthoz, ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ jelent meg Palnak: ´ ıgy ırja le a tortenteket: „Ejjel pedig latomas egy ma´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ aba, ´ se´ ´ ´ kedon ferfi allt ott, es kerlelve ot ezt mondta: »Jojj at Makedoni es ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ gıts nekunk!« Mihelyt pedig latta a latomast, igyekeztunk elmenni Ma´ ´ aba, ´ ¨ ¨ ´ kedoni mert ugy kovetkeztett unk, hogy az Isten odahıvott minket, ´ ¨ ´ ´ ´ hogy hirdessuk nekik a jo hırt” (Csel 16:9, 10).1 Vegre Pal megtudta, hogy ´ ´ uton! ´ ´ hol kell predik alniuk. Milyen boldog lehetett, hogy nem adta fel fel ´ ´ ´ ´ aba. ´ A negy ferfi azonnal elhajozott Makedoni ˝ a tort ¨ enetb ´ ˝ ´ ´ Mit tanulhatunk ebbol ol? Gondold csak vegig ujra: Is´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ten szelleme csak azut an lepett kozbe, miutan Pal mar elindult Azsia´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ba; Jezus csak azutan allıtotta meg Palt, miutan az Bitınia fele vette az ´ mar ¨ ´ csak azutan ´ ´ ´ ´ kozel ´ es ´ kapott utasıt´ ast ´ Jezust iranyt, es volt hozza; ol, ´ ´ ´ ¨ ´ ´ hogy menjen Makedoniaba, miutan elment Troaszba. Jezus, a gyulekezet ´ ´ ´ aul, ´ minket is ıgy ´ ıtani ´ Feje talan fog irany (Kol 1:18). Lehet peld hogy ´ ¨ ˝ ¨ ´ mar egy ideje azt fontolgatjuk, hogy uttorok leszunk, vagy hogy olyan 6

¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 1 Lasd a „Lukacs – A Cselekedetek konyvenek ıroja” cımu kiemelt reszt a 128. oldalon. ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ 6–7. a) Mit tanulhatunk abbol, ami Pallal tortent az utja soran? b) Miben lehetunk ´ ´ biztosak Pal tapasztalatat olvasva?

¨ ´ ´ ´ ’J OJJ AT MAKED ONI ABA!’

´ ¨ oz ¨ unk, ¨ ¨ eg ´ van Kiralys ¨ okre. ¨ ´ ´ helyre kolt ahol nagyobb szuks ag-h ırnok De ´ ¨ ´ fog vezetni bennunket Isten szellemeglehet, hogy Jezus csak azutan ´ ´ lep ´ eseket ´ ¨ ´ ´ ese ´ ´ ´ ´ ´ konkret me altal, miutan mar tettunk a celunk eler erdek e´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ben. Miert? Szemlelteteskent: egy autovezeto csak akkor tud az autojaval ´ ´ ´ jobbra vagy balra kanyarodni, ha az auto mozgasban van. Jezus ben¨ ´ ´ nunket is vezetni fog, ha szeretnenk kiterjeszteni a szolgalatunkat, de ´ ´ ˝ ´ csak akkor, ha mozgasban vagyunk, vagyis ha komoly erofesz ıteseket te¨ ´ ´ ´ ´ ´ szunk a celunk elereseert. ´ ´ ´ 7 De mi a helyzet akkor, ha a faradoz asaink nem jarnak azonnali si¨ kerrel? Adjuk fel, azt gondolva, hogy Isten szelleme nem vezet bennun¨ ´ ket? Semmi esetre sem! Ne felejtsuk el, hogy Palnak is voltak kudarcai. ´ ´ ´ es ´ talalt ´ is egyet. Biztosak leheAm kitartoan keresett egy nyitott ajtot, ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ tunk benne, hogy ha mi is kitartoan keressuk a ’nagy, tevekenys egre nyı´ ´ lo ajtot’, a jutalom nem fog elmaradni (1Kor 16:9). ´ a tarsai ¨ ottek ¨ ´ aban, ´ Pal ´ es ´ ´ Miutan kikot Makedoni Filippibe mentek, ¨ ´ ´ ´ ´ agukra. ´ ´ ahol az emberek buszkek voltak a romai allampolgars A varosban ´ ´ ´ ´ lako leszerelt romai katonaknak Filippi olyan volt, mint egy kicsi Italia, ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ mint egy miniatur Roma Makedoniaban. A varoskapun kıvul, egy keskeny ˝ ugy ´ ´ ´ folyo´ mellett a misszionariusok talaltak ’egy olyan helyet’, amelyrol ´ ´ ´ ´ ´ gondoltak, hogy ott „imadkozni szoktak”.1 Sabbaton odamentek, es jo ne´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ hany asszonyt talaltak ott, akik azert gyultek ossze, hogy imadjak Istent. ´ ´ ´ ¨ ´ ´ A tanıtvanyok leultek, es beszelni kezdtek nekik. Egy Lıdia nevu˝ asszony ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ „figyelt, es Jehova szelesre tarta a szıvet”. Lıdianak annyira megerintette ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ea szıvet mindaz, amit a misszionariusoktol tanult, hogy o is, es a hazn ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ pe is megkeresztelkedett. Majd valosaggal kenyszerıtette Palt es a tarsait, ´ maradjanak nala ´ es ´ egy ideig (Csel 16:13–15).2 hogy menjenek el hozza, ´ ´ ¨ omteli ¨ 9 Kepzeld csak el, milyen or alkalom lehetett Lıdia megkeresztel´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ’atj ¨ ´ ´ ott kedese! Mennyire or ulhetett Pal, hogy elfogadta a meghıvast, es ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ Makedoniaba’, es hogy Jehova ugy dontott, hogy ot es a tarsait hasz´ o˝ asszonyoknak az ´ ´ nalja fel arra, hogy valaszoljon ezeknek az istenfel ´ ´ ´ ˝ ´ idos, ˝ hazas ´ ´ ´ imaira! Ma is nagyon sok testver es testverno – fiatal es es ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ egyedulallo – koltozik olyan helyre, ahol nagyobb szukseg van Kiralysag´ ¨ okre. ¨ ´ ´ egeik, ´ ¨ ulnek ¨ hırnok El kell ismerni, adodnak nehezs de ezek eltorp ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ az abbol fakado megelegedettseg mellett, hogy Lıdiahoz hasonlo embere´ ´ a bibliai igazsagokat. ´ ´ valtoztat ´ ´ ket talalnak, akik elfogadjak Tudnal aso´ ¨ ´ kat tenni az eletedben, hogy „atmenj” egy olyan ter uletre, ahol nagyobb 8

´ ´ hogy legyen zsina1 Lehet, hogy Filippi katonai jellege miatt a zsidoknak megtiltottak, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gogajuk a varosban. Vagy az is lehet, hogy a varosban nem volt tız zsido ferfi. Legalabb ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tız zsido ferfinak kellett elnie egy varosban ahhoz, hogy lehessen zsinagogaja. ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 2 Lasd a „Lıdia – A bıborarus asszony” cımu kiemelt reszt a 132. oldalon. ¨ ¨ ´ ´ 8. a) Mondd el, milyen volt Filippi. b) Mi volt az az oromteli esemeny, melyre azert ¨ ´ ´ ´ ´ kerult sor, mert Pal predikalt ’egy olyan helyen, ahol imadkozni szoktak’? ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ma sokan Pal ´ peld ´ asokban ´ 9. Hogyan utanozz ak ajat, es milyen ald van reszuk?

127

´ ¨ ´ ´ ´ LUK ACS – A CSELEKEDE TEK KONY V ENEK IROJA

¨ ´ ´ ´ A Cselekedetek konyvenek beszamoloja a ´ ´ ´ ´ 16. fejezet 9. verseig kizarolag harmadik szemely´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ben ırodott, vagyis az ıro azt orokıtette meg, ´ amit masok mondtak vagy tettek. A Cseleke´ ´ detek 16:10, 11-ben viszont megvaltozik a stılus. ´ ´ ´ ´ A 11. versben peldaul ez all: „Tengerre szalltunk ´ ´ ´ ´ ´ ´ hat Troaszban, es egyenes uton Szamotrakera ju´ ¨ ´ ´ ´ ´ tottunk”. Itt lep be a tortenetbe Lukacs, az ıro. De ´ mivel Lukacs neve sehol sem sze¨ ´ repel a Cselekedetek konyveben, ´ ˝ ´ honnan tudjuk, hogy tenyleg o ırta? ¨ A kulcs a Cselekedetek kony´ ´ ´ ´ ´ venek es Lukacs evangeliumanak ˝ ´ ´ ´ ´ a bevezetojeben talalhato. Mindket ¨ konyv egy bizonyos ’Teofilusznak’ ´ ´ ırodott (Luk 1:1, 3; Csel 1:1). A Cse¨ lekedetek konyve ezzel nyit: „Az ˝ ´ ´ ´ ´ elso beszamolot, o, Teofilusz, arrol ´ ´ ırtam meg, mi mindent kezdett Je´ ´ zus tenni, es tanıtani is”. Mivel az ´ ´ ´ okori szaktekintelyek egyetertenek ˝ ´ ´ abban, hogy „az elso beszamolot”, ´ ´ ´ vagyis az evangeliumot Lukacs ırta, ˝ ¨ ebbol az kovetkezik, hogy a Csele¨ ´ ˝ ´ ´ kedetek konyvenek is o az ıroja. ´ ´ Lukacsrol nem sokat tudunk. ¨ ´ Mindossze haromszor szerepel a ´ ´ neve a Bibliaban. Pal apostol ’sze´ ´ retett orvosnak’ es ’a munkatar´ sanak’ nevezi (Kol 4:14; Filem 24). ¨ ´ ¨ A Cselekedetek konyvenek tobbes ´ ˝ ´ ´ ´ szam elso szemelyben ırt reszei ´ ¨ – azok, ahol Lukacs maga is a tor´ ˝ ´ tenet szereploje – megmutatjak, hogy akkor csat˝ ¨ ´ ¨ ¨ lakozott eloszor Palhoz, amikor az apostol korulbe´ ¨ ´ ´ lul 50-ben Troaszbol Filippibe ment. Am amikor ´ ´ ´ Pal elhagyta Filippit, Lukacs mar nem volt vele. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ A ket ferfi Filippiben talalkozott ujra 56 tajan, es ´ ´ ´ ´ het masik filippi testverrel Jeruzsalembe mentek, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ahol Palt letartoztattak. Ket evvel kesobb Lukacs ´ ¨ ´ ´ Pallal egyutt – aki meg mindig lancokban volt – ´ ´ ´ ´ ´ Cezareabol Romaba ment (Csel 16:10–17, 40;

´ ´ 20:5–21:17; 24:27; 27:1–28:16). Amikor Pal ma´ ´ ´ ´ sodjara raboskodott Romaban, es tudta, hogy ´ ´ ¨ ¨ ´ a kivegzese kozel van, „egyedul Lukacs” volt ve´ ˝ ´ ´ le (2Tim 4:6, 11). Egyertelmu, hogy Lukacs kesz ´ ´ volt arra, hogy tavoli helyekre utazzon, es ne´ ´ ´ ´ ´ hezsegeket is elviseljen a jo hırert. ´ ´ ´ ´ Lukacs nem allıtotta, hogy szemtanuja volt an´ ´ ´ ´ nak, amit Jezusrol ırt. Azt mondta, hogy arra val´ ´ ´ lalkozott, hogy ’ismertetest allıtson ¨ ´ ´ ˝ ossze azokrol a tenyekrol’, melyeket ´ ´ ˝ ¨ a ’szemtanuk’ lattak. Sot mi tobb, ´ ´ ’mindennek pontosan utanajart az ´ ˝ ´ ˝ elejetol kezdve, hogy leırja oket logikus sorrendben’ (Luk 1:1–3). Az ´ ´ eredmeny azt mutatja, hogy Lukacs ´ ¨ ¨ ´ munkaja mogott alapos kutatas ´ ´ ´ ´ all. Talan megkerdezte Erzsebetet, ´ ´ ´ ´ ´ ´ es Jezus edesanyjat, Mariat, vala´ ´ ´ mint masokat is, amikor informacio˝ ¨ ˝ kat gyujtott. Nagyon sok mindenrol ´ ´ ´ csak Lukacs evangeliumaban ol¨ ´ vashatunk, a tobbi evangeliumban nem (Luk 1:5–80). ´ ´ ´ Pal azt ırta, hogy Lukacs orvos ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ volt, es az ırasabol kierzodik, hogy ´ ¨ ˝ ¨ ˝ ugy is torodott a szenvedokkel, mint ´ ´ ´ egy orvos. Csak hogy nehany pel´ ´ ¨ ´ ´ dat emlıtsunk: Lukacs azt ırta, hogy ´ ´ ´ ´ amikor Jezus meggyogyıtott egy de´ ´ ´ ´ montol megszallt ferfit, a demon ˝ ´ „kiment belole, de nem tett kart ´ ´ ´ benne”; hogy Peter apostol anyosat ´ ¨ ¨ ´ „magas laz gyotorte”; es hogy egy ´ ´ ´ asszonyban, akin Jezus segıtett, „tizennyolc eve ´ ´ ¨ ¨ gyengesegnek szelleme lakott, es ossze volt gor´ ´ ´ ´ ¨ nyedve, es egyaltalan nem bırt folegyenesedni” (Luk 4:35, 38; 13:11). ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Latszik, hogy Lukacs eleteben elso helyen allt ´ ´ ´ ’az Ur munkaja’ (1Kor 15:58). Nem vilagi karrierre ´ ´ ¨ ˝ vagy pozıciora torekedett, hanem egyszeruen az ´ ´ ´ volt a celja, hogy segıtsen masoknak megismerni ˝ ´ ´ ´ Jehovat es szolgalni Ot.


¨ eg? ´ ´ ¨ peld ´ aul ´ ´ asban ´ ´ a szuks Sok ald lesz reszed. Vegyuk Aaront, egy huszas évei elejen ´ jar ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ o testvert, aki elkoltozott egy kozep-amerikai orszagba. ´ Ezt ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ ´ mondja: „ Az, hogy kulfoldon szolgalok, megerosıtette a szellemisegemet, ´ ´ ´ segıtett ¨ ¨ om ¨ ˝ ´ ´ es kozelebb ker uln Jehovahoz. Es a szolgalat egyszer uen fan´ eseit. ´ ´ ´ ´ az erz tasztikus. Nyolc bibliatanulmanyoz asom van!” Sokan osztjak

´ ¨ „ A sokasag . . . felkelt ellenuk” (Cselekedetek 16:16–24) ´ ´ an ´ persze biztosan tombolt, hogy a jo´ hır ´ 10 Sat a vilagnak egy olyan ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ szegleteben is megvetette a labat, ahol o es a demonai addig habor ıtatla˝ ´ ¨ ´ nul uralkodtak. Nem meglepo hat, hogy a demonoknak is szerepuk volt ´ ¨ ´ es ´ ´ assal ´ abban, hogy Pal a tarsai hirtelen ellenall ker ultek szembe. A misz´ ´ ´ ´ szionariusok tovabbra is eljartak arra a helyre, ahol az emberek imadkoz´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ni szoktak, mıgnem egy demontol megszallt szolgalolany, aki a jovendo´ ´ ´ ¨ ˝ leseivel bevetelt hozott az urainak, elkezdte kitartoan kovetni oket, ezt ´ ´ ´ akik a megkialtozva: „Ezek az emberek a legfelsegesebb Isten rabszolgai, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mentes utjat hirdetik nektek!” A demon talan azert idezte elo,˝ hogy a ´ ´ ´ lany ezeket a szavakat kialtsa, mert azt a latszatot akarta kelteni, hogy ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ a forrasb ´ szarmaznak, ´ ´ ´ ol ´ a lany jovendolesei es Pal tanıtasai ugyanabbol és ezzel el tudna´ terelni a szemlel ´ ok ˝ figyelmet ´ Krisztus igaz kovet ¨ ˝ ol. ˝ oir ˝ ˝ ´ ´ ´ De Pal elhallgattatta a lanyt, kiuzve belole a demont (Csel 16:16–18). ´ any ¨ ¨ ´ ol ´ ´ ottek, Mikor a szolgal urai raj hogy elesnek a konnyen szerzett ´ ¨ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ahol a fobeveteluktol, felduhodtek. Palt es Silast a piacterre vonszoltak, ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ¨ ´ tisztviselok, vagyis a Romat kepviselo hivatalnokok a bırosagi ugyeket ´ ´ ´ ´ ´ ek. ´ A bır ´ ´ hazafiassag ´ ´ ara ´ ´ intezt ok elo˝ ıtelet ere es apellalva tulajdonkeppen ´ ´ ´ ezt mondtak: „Ezek a zsidok zavart keltenek, mert olyan szokasokat ta´ ´ nıtanak, amelyeket mi, romaiak nem fogadhatunk el.” Szavaiknak azon´ ´ o˝ „sokas ´ ¨ ´ nal megvolt a hatasa: a piacteren lev ag egyuttesen felkelt elle¨ ´ ˝ ˝ ´ ´ nuk [Pal es Silas ellen]”, a fotisztviselok pedig „parancsot adtak, hogy ˝ ek ´ meg oket”. ˝ ´ Silast ¨ on ¨ ozt ¨ ek. ´ ¨ on¨ ´ Palt ´ es ´ vesszozz Ezutan bebort A bort ˝or a megsebesult ¨ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ferfiakat egy belso bortonbe vetette, a labukat pedig ´ ´ a cella´ ´ kalodaba szorıtotta (Csel 16:19–24). Amikor becsukta az ajtot, ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ban olyan sotet lehetett, hogy Pal es Silas meg egymast is alig lattak. De Jehova figyelt (Zsolt 139:12). ´ ´ ¨ ˝ ¨ ozni ¨ ´ 12 Evekkel korabban Jezus ezt mondta a kovet oinek: „uld fognak” ´ ´ ¨ ´ ´ ´ benneteket (Jan 15:20). Ezert amikor Pal es a tobbiek atmentek Ma´ ´ aba, ´ ulve ¨ ¨ ozni ¨ ˝ ´ ´ oket. kedoni fel voltak kesz arra, hogy uld fogjak Es ami¨ ¨ ´ ˝ ¨ ´ be, hogy Jehova nem kor az uldozes elkezdodott, azt nem annak tudtak ˝ ´ ´ ´ ´ an ´ hordai ´ helyesli oket, hanem annak, hogy Satan haragszik rajuk. Sat 11

´ ¨ ´ ´ es ´ 10. Hogyan volt a demonoknak is szerepuk abban, hogy Pal a tarsai hirtelen ¨ ´ assal ´ ellenall kerultek szembe? ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ol 11. Mi tortent Pallal es Silassal azutan, hogy kiuztek a demont a szolgal anybol? ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ be az uldozest Krisztus tanıtvanyai, ´ ´ an ´ es 12. a) Minek tudtak es miert? b) Sat ¨ ¨ ´ ´ ´ az uld ´ hasznalj ´ ak ´ meg a hordai ozes milyen formait most is?

129


130

´ ´ ma is olyan modszereket ´ ´ meg hasznalnak, mint akkor Filippiben. Alnok ´ ´ ¨ ¨ ´ ellensegeink rossz szınben tuntetnek fel bennunket az iskolaban vagy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a munkahelyen, es ezzel ellensegeskedest szıtanak. Nehany orszagban a ´ ´ ´ ´ ´ ´ vallasos rosszakaroink gyakorlatilag ezzel vadolnak minket a bıros ago´ ´ ´ kon: „Ezek a Tanuk zavart keltenek, mert olyan szokasokat tanıtanak, ´ ˝ ´ amelyeket mi, »hagyomanyos hıvok« nem fogadhatunk el.” Egyes helyeken ´ ¨ ¨ ´ 3:12). ´ megverik es bortonbe vetik a hittarsainkat. De Jehova figyel (1Pet

´ ´ ¨ „Kesedelem nelkul megkeresztelkedtek” (Cselekedetek 16:25–34) ´ ¨ ´ ¨ ˝ ´ ´ 13 Palnak es Silasnak biztosan szukseguk volt valamennyi idore, hogy ´ ´ ´ ¨ ´ ´ feldolgozzak a nap viharos esemenyeit. Ejfelre azonban mar enyhultek ´ ´ ´ ´ ´ annyira a veres okozta fajdalmaik, hogy tudtak ’imadkozni, es enekkel ´ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ hirtelen foldreng ´ dicserni Istent’. Aztan es razta meg a bortont. A borton˝or felebredt. ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ Latta, hogy a bortonajtok nyitva vannak, es megijedt, hogy ¨ ¨ ´ ´ a rabok elmenekultek. Tudta, hogy buntet est fog kapni, amiert hagy¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ta, hogy megszokjenek, ezert „kihuzta a kardjat, es vegezni akart maga´ ´ ´ ´ val”. De Pal felkialtott: „Ne tegy kart magadban, hisz mind itt vagyunk!” ´ egbeesett ´ ¨ on ¨ or ˝ ezt kerdezte: ´ A kets bort „Uraim, mit kell tennem, hogy ´ ´ ˝ megmenteni, erre csak´ ´ ´ ot megmentest nyerjek?” Pal es Silas nem tudtak ´ ´ ´ ´ ´ ´ megmen´ ´ is Jezus kepes. Ezert ezt valaszoltak: „Higgy az Ur Jezusban, es ´ test nyersz” (Csel 16:25–31). ˝ ¨ on ¨ or ˝ kerd ´ ese? ´ ´ ´ nem ketelkedett Vajon oszinte volt a bort Pal benne. ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ A bortonor nem volt zsido, es nem ismerte az Irasokat. Hogy kereszteny ´ ´ ´ ˝ lehessen, meg kellett ismernie es el kellett fogadnia az alapveto szentıra´ Silas ˝ tolt ¨ ottek ¨ ´ ak ´ ´ es ´ tehat ´ idot ´ neki si igazsagokat. Pal azzal, hogy szolj ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ „Jehova szavat”. A ket ferfi teljesen belemer ult a bortonor tanıtasaba, ´ ´ melyet az ut ¨ esek ´ ´ ezert megfeledkezhettek a fajdalomr ol, okoztak. De a ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ bortonor eszrevette a hatukon a mely vagasokat, es kimosta a sebeiket. ´ a hazn ´ ´ ´ ul ¨ megkeresztelkedtek”. Mennyire ´ o˝ es ´ epe Aztan „kesedelem nelk ´ ¨ ¨ ´ ellenere ´ ˝ ´ az or ¨ o¨ áldasos ´ ´ ´ volt, hogy Pal es Silas az uldozes is megorizt ek ¨ muket! (Csel 16:32–34). ´ Silashoz ´ ´ ´ ´ 15 Palhoz es hasonloan napjainkban is sok Tanu´ volt mar ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ bortonben a hite miatt, es ott is predikaltak a jo hırt, nagyszer u eredme´ ´ ´ ´ nyekkel. Az egyik orszagban peldaul, ahol a munkank be volt tiltva, egy ˝ ´ o˝ Tanuk ´ 40 szazal ´ ´ volt, aki bort ¨ onben ¨ ´ idoben az ott el eka olyan szemely ´ ´ ´ ´ ´ ´ ismerte meg az igazsagot Jehovarol! ( Ezs 54:17). Az is figyelemre melto, ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ hogy a bortonor csak a foldrenges utan kert segıtseget. Eppen ıgy ne´ ¨ ´ ´ ´ ´ hanyan, akiket soha nem erdekelt a Kiralysag-uzenet, megvaltozhatnak, 14

´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ 13. Miert kerdezte ezt a bortonor: „Mit kell tennem, hogy megmentest nyerjek?” ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es 14. a) Hogyan segıtett Pal es Silas a bortonornek? b) Milyen aldast kapott Pal ´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ amiert Silas, az uldozes ellenere is megorizte az oromet? ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es ´ peld 15. a) Hogyan kovette napjainkban sok Tanu Pal Silas ajat? b) Miert kell ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ujra meg ujra meglatogatnunk a teruletunkon eloket?


´ uket ¨ ´ o´ esemeny. ´ ˝ egesen ´ ´ ´ amikor az elet megrazza egy lesujt Ha hus ujra ´ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ´ meg ujra meglatogatjuk a ter uletunkon eloket, akkor biztos, hogy ott le´ ´ ¨ ¨ eg ´ uk. ¨ szunk, amikor segıtsegre van szuks

¨ „Most meg titokban dobnak ki bennunket?” (Cselekedetek 16:35–40) ´ kovet ¨ ˝ ˝ elrendeltek ´ Pal ´ Silas ´ es ´ sza16 A verest o˝ reggelen a fotisztvisel ok ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ badon bocsatasat. De Pal ezt mondta: „Itelet nelkul nyilvanosan megver´ ´ ¨ ¨ tek minket, akik romai emberek vagyunk, es bortonbe vetettek; most meg ¨ ¨ ˝ ´ titokban dobnak ki bennunket? Azt mar nem! Hanem jojjenek ok ma´ ˝ ˝ ´ ´ guk, es vigyenek ki minket!” Mikor a fotisztviselok megtudtak, hogy a ket ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ferfi romai allampolgar, „felelem vett erot” rajtuk, mivel megsertettek a ´ ´ ´ ´ ´ ferfiak jogait.1 Fordult a kocka. Nyilvanosan megvertek a tanıtvanyokat, ˝ ˝ ´ ˝ ´ ´ most pedig a fotisztviseloknek nyilvanosan bocsanatot kellett kerni to´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ luk. Amikor kerleltek Palt es Silast, hogy hagyjak el Filippit, a ket tanıt´ ´ ´ ´ esnek, ´ ˝ ´ bator ´ tanıtv ´ ´ ´ az uj vany eleget tett a ker de elotte meg ıtottak anyok ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ novekvo csoportjat. Csak ezutan tavoztak a varosbol. ´ agok ´ volna, hogy Pal ´ Silas ´ ´ ´ es ´ 17 Ha a hatos korabban figyelembe vettek ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ romai allampolgarok, minden valoszınuseg szerint nem vertek volna meg ˝ ´ oket (Csel 22:25, 26). Ez viszont azt a benyomast hagyhatta volna a Fi´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ lippiben elo tanıtvanyokban, hogy Pal es Silas a tarsadalmi helyzetukre ´ ´ ¨ ´ hivatkozva elertek, hogy ne kelljen szenvedniuk Krisztusert. Milyen ha´ ´ ´ ´ tassal lett volna ez azoknak a tanıtvanyoknak a hitere, akik nem voltak ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ol. ˝ ´ ´ romai allampolgarok? Oket ugyanis a torveny nem vedte meg a verest ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ De ıgy, hogy Pal es a tarsa elszenvedtek a buntetest, a sajat peldajukkal ´ ˝ ´ hıv ¨ ˝ kepesek ´ ´ meg az uj ´ mutattak oknek, hogy Krisztus kovet oi szilardan ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kiallni a hituk mellett az uldozes alatt. Tovabba azzal, hogy Pal es Silas ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kovetelte, hogy ismerjek el az allampolgarsagukat, arra kenyszerıtettek a ˝ ˝ ¨ enytelen ´ ¨ jartak ´ nyilvanoss ´ ´ ´ fotisztvisel oket, hogy hozzak agra, hogy torv ul ´ ˝ ´ ´ ´ ´ el. Ez talan attol is visszatartotta oket, hogy rosszul banjanak Pal hittar´ ´ ´ ´ ´ ˝ saival, es egy bizonyos foku jogi vedelmet nyujtott az esetleges kesobbi ´ atrocitasokkal szemben. ´ ma is a sajat ´ ajukkal ´ ´ ´ ´ jo´ peld ´ 18 A felvigyazok nyujtanak vezetest a ke´ ¨ ´ ´ ´ ´ reszteny gyulekezetben. Barmit varjanak is el ezek a kereszteny paszto´ ´ ´ ˝ azt ok ˝ maguk is szıvesen ´ rok a testvereikt ol, megteszik. Es Palhoz ha´ ´ ´ sonloan mi is alaposan meggondoljuk, hogy hogyan es mikor hasznaljuk ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 1 A romai torvenyek ertelmeben egy allampolg arnak mindig joga volt a szabalyszer u ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ targyalashoz, es ıtelet nelkul soha nem buntethettek meg nyilvanosan. ´ ¨ ˝ ´ ´ es ´ 16. Milyen fordulatot vettek az esemenyek az azt koveto napon, hogy Palt Silast ´ megvertek? ´ ´ ´ ´ ´ ak ´ 17. Mi az a fontos dolog, amit az uj tanıtvanyok megtanulhattak abbol, hogy latt ´ ´ es ´ kitartas ´ at? ´ Pal Silas ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ma a kereszteny ´ ok ´ peld 18. a) Hogyan utanozz ak felvigyaz Pal ajat? b) Hogyan ´ ¨ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ’vedelmezzuk es erosıtjuk meg torvenyesen a jo hırt’ napjainkban?

131


132

¨ eny ´ ´ uk ¨ magunkat. Ha szuks ¨ e´ fel a torv adta jogainkat arra, hogy megvedj ´ ´ ´ ¨ jogkorrel ¨ ´ ges, helyi, orszagos vagy nemzetkozi rendelkezo˝ bıros agokhoz ´ ¨ ´ ´ a´ folyamodunk, hogy jogi vedelmet szerezzunk az imadatunk gyakorlas ´ ´ ´ ´ hoz. A celunk nem tarsadalmi reformok foganatosıtasa, hanem ahogy ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ´ ırta Pal a Filippiben levo gyulekezetnek ugy 10 evvel az ottani beborton´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ zese utan, a celunk ’a jo hır vedelmezese es torvenyes megerosıtese’ (Fil ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 1:7). De barmi legyen is az ilyen bıros agi ugyek kimenetele, akarcsak Pal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es a tarsai, mi is elszantan folytatjuk ’a jo hır hirdeteset’, barhova vezes¨ sen is bennunket Isten szelleme (Csel 16:10). ´ ´ ´ L IDIA – A B IBORARUS ASSZONY

´ ´ ´ ´ Lıdia Makedonia egyik fontos varosaban, Filip´ ´ ´ ¨ ´ piben elt. Tiatiraban szuletett, mely varos Kis-Azsia ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ nyugati reszen, Ludiaban fekudt. Hogy bıborarus ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ´ mesterseget uzhesse, elkoltozott az Egei-tenger tul´ ´ ´ ˝ ´ ´ oldalara. Valoszınuleg sokfajta, bıborral festett aru´ ´ ´ ´ ˝ ´ val kereskedett, ıgy peldaul futoszonyegekkel, karpi´ ˝ ´ ´ tokkal, kelmekkel, sot meg magaval ´ ´ a festekkel is. Egy Filippiben talalt fel´ ´ irat azt bizonyıtja, hogy a varosban a ´ ´ ¨ bıborarusoknak volt egy egyesulete. ´ ´ ´ Lıdiarol azt olvassuk, hogy „Isten ´ ´ imadoja” volt, ami minden bizonnyal ´ ´ azt jelenti, hogy attert a judaizmusra, azaz prozelita lett (Csel 16:14). Ta´ ¨ ˝ ´ ´ ˝ ¨ lan a szulovarosaban hallott eloszor ´ ´ ´ Jehova imadatarol. Filippivel ellen´ ´ ¨ ´ tetben Tiatiraban volt gyulekezesi he¨ ´ lyuk a zsidoknak. Egyesek szerint a ´ ´ ¨ Lıdia nev – mely azt jelenti, hogy ’ludiai asszony’ – nem az eredeti neve ´ ´ volt Lıdianak, hanem Filippiben kap´ ´ ta. De vannak ırasos dokumentumok, melyek szerint ezt a nevet tulaj´ ´ ´ ´ donnevkent is hasznaltak. ¨ ´ ¨ ´ ´ ˝ A ludiaiak es a kornyeken elok ´ ´ Homerosz idejeben (i. e. IX. vagy ´ ´ ´ ´ ´ VIII. szazad) valtak hıresse a bıbor˝ ´ ¨ ˝ festo mestersegukrol. Mindenki tud´ ´ ´ ´ ´ ´ ta, hogy „a legelenkebb es legtartosabb szınarnya´ ˝ ´ ´ latokat” Tiatira vizevel lehet eloallıtani. ´ ´ ´ ´ A bıborral festett aruk luxuscikknek szamı´ ´ tottak, es csak a gazdagok engedhettek meg ma-

´ ´ ´ ¨ ˝ ˝ guknak. Bar a bıborfesteket tobb mindenbol is elo ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ tudtak allıtani, de a legjobb minosegut es a legdra´ ´ ´ ´ gabbat, melyet finom lenvasznak festesehez hasz´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ naltak, a Foldkozi-tengerben elo bıborcsigakbol ´ ´ ´ ´ nyertek. Mindegyik csigabol egy csepp festeket tud´ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ´ tak kivonni, es korulbelul 8000 csigara volt szukseg, ´ hogy csupan egyetlen grammnyihoz ˝ ´ ´ ´ jussanak ebbol az ertekes folyadek´ ´ ´ ´ ¨ ´ bol. Ezert a bıborruha rendkıvul draga volt. ´ ´ ´ ´ Minthogy Lıdia foglalkozasahoz jo˝ ´ ¨ ´ ´ kora tokere volt szukseg, es mivel ´ olyan nagy haza volt, hogy mind a ´ ´ ´ ´ ´ negy ferfit – Palt, Silast, Timoteuszt ´ ´ ´ ¨ ´ es Lukacsot – vendegul tudta lat´ ´ ˝ ´ ni, valoszınuleg sikeres es gazdag ke˝ ´ ´ reskedo volt. Az, hogy a beszamolo ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Lıdia ’hazneperol’ beszel, utalhat ´ ¨ arra is, hogy a rokonaival elt egyutt, de azt is jelentheti, hogy voltak rab´ ´ ´ ´ szolgai es szolgaloi (Csel 16:15). Az a ´ ´ ´ ´ teny pedig, hogy Pal es Silas ennek ´ ˝ ´ ´ a vendegszereto asszonynak a haza´ ´ ´ ´ ban talalkozott nehany testverrel, mi˝ ´ ´ elott elmentek a varosbol, azt sejteti, ¨ ¨ hogy az otthona osszejoveteli hely´ ´ ´ ˝ ˝ kent szolgalt a Filippiben elo elso ke´ resztenyeknek (Csel 16:40). ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ Amikor Pal korulbelul 10 ev mulva levelet ırt a fi¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lippi gyulekezetnek, nem tett emlıtest Lıdiarol. Tehat ´ csak annyit tudunk rola, amennyit a Cselekedetek ¨ ´ ´ konyvenek 16. fejezeteben olvashatunk.

17. F E J E Z E T

´ ´ ´ ´ „Ervelt nekik az Irasokbol” ´ ´ ´ A hatekony tanıt as alapja; ´ ´ ´ ´ a bereaiak kivalo peldaja ´ A Cselekedetek 17:1–15 alapjan ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ A FORGALMAS ut, melyet szakkepzett romai mernokok epıtettek, ¨ ´ ˝ ´ ´ keresztulszeli a csipkezett hegygerincet. Idonkent nagy a zsibongas ´ ´ ˝ ¨ ¨ az uton: szamarak bognek, szekerek kerekei zorognek a masszıv ¨ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ kockakoveken, es mindebbe utazok, koztuk katonak, kereskedok es ¨ ´ ´ ´ ´ ´ Silas ´ mesteremberek hangoskodasa vegyul. A harom utitars, Pal, ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ es Timoteusz ezen az uton mennek Filippibol Tesszalonikaba. Tobb ´ ¨ ´ ´ ´ mint 130 kilometert kell megtenniuk. Az utazas egyaltal an nem ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ konnyu, plane Palnak es Silasnak. Meg nem gyogyultak be a sebeik, ˝ ´ ˝ melyeket akkor kaptak, amikor Filippiben megvesszoztek oket (Csel 16:22, 23). ´ ˝ ¨ ´ o´ hosszu´ 2 Hogyan terelik el a ferfiak a gondolataikat az elottuk all ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ utrol? A beszelgetes mindig segıt. Meg frissen el bennuk az a lelkesı´ ˝ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ to elmeny, amikor Filippiben a bortonor es a csaladja hıvok lettek. ´ ´ ´ az eset utan ´ az utazok ´ ´ Ez utan meg elszantabbak. Folytatni akarjak ´ ´ ¨ ´ ´ Isten szavanak a hirdeteset. Azonban ahogy egyre kozelebb ernek a ˝ ¨ ´ ´ tengerparton fekvo Tesszalonikahoz, az jarhat a fejukben, hogy va¨ ´ ´ ´ ´ jon hogyan fognak banni veluk az ott lako zsidok. Rajuk fognak majd ´ ˝ ´ ´ meg tamadni, talan meg is verik oket, ahogy Filippiben? ´ ´ ˝ ´ ´ levelet ırt 3 Kesobb, amikor Pal a tesszalonikai keresztenyeknek, ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ elosz elmondta, milyen erzesei voltak: „miutan or szenvedtunk es ar´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ catlan banasmodban reszesultunk Filippiben (mint tudjatok is), bator˝ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ sagot gyujtottunk a mi Istenunk altal, hogy szoljuk nektek az Isten ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ szavai arrol jo hıret sok kuzdelemmel” (1Tessz 2:2). Pal arulkodnak, ´ ¨ ¨ ¨ ´ hogy nemileg aggasztotta, hogy Tesszalonikaba mennek, kulonosen ¨ ´ ´ ´ ´ olyan, a Filippiben tortentek miatt. Meg tudod erteni Palt? Volt mar ´ ˝ ´ ´ Jehohogy erot kellett venned magadon, hogy hirdesd a jo hırt? Pal ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ vara tamaszkodott, aki megerosıtette ot, es segıtett neki, hogy legyen ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ peld elegendo bators aga. Ha nagyıto ala´ vesszuk Pal ajat, az segıteni ¨ ´ fog, hogy mi is batrak legyunk (1Kor 4:16). ˝ ´ ¨ ´ ´ 1– 2. Kik mennek Filippibol Tesszalonikaba, es mi jarhat a fejukben? ˝ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ erot a predikal ´ ashoz, ´ 3. Hogyan gyujtott Pal es hogyan segıthet ez ¨ nekunk ma? 133


134

´ ´ ´ ´ „Ervelt . . . az Irasokbol” (Cselekedetek 17:1–3) ´ ´ ´ Tesszalonikaban ´ ´ ´ pre4 A beszamol o´ szerint Pal harom sabbaton at ´ ´ ¨ ´ ´ ´ dikalt a zsinagogaban. Ez nem feltetlenul jelenti azt, hogy csak harom ¨ ott ¨ a varosban. ´ aul, ´ ´ ´ ´ ´ hetet tolt Nem tudjuk peld hogy a megerkez ese ut an ´ ¨ ˝ ´ ˝ ¨ ´ ´ mennyi ido elteltevel ment eloszor a zsinagogaba. Ezenkıvul a levelei´ ˝ ´ ˝ kider ul, ¨ hogy amıg ´ ´ bol o es a tarsai Tesszalonikaban voltak, dolgoz´ ´ magukat (1Tessz 2:9; 2Tessz 3:7, 8). Es ´ az otttak, hogy eltartsak Pal ´ ´ ´ ˝ ´ tartozkodasa alatt ketszer kapott csomagot a filippi testverektol (Fil ´ ˝ ´ ´ ´ ´ 4:16). Tehat nagyon is elkepzelheto, hogy harom hetnel hosszabb ideig ´ volt Tesszalonikaban. ¨ ´ ´ ´ Pal ´ osszeszedte ´ ´ at, ´ predik ´ 5 Miutan a bators ag alni kezdett a zsinago´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ gaban osszegyult zsidoknak. Szokasa szerint „ervelt nekik az Irasok´ ´ ´ ´ ´ bol; megmagyarazta es hivatkozasokkal bizonyıtotta, hogy a Krisztus¨ ´ ´ felt amadnia ¨ ul, ¨ es ´ ezt ´ nak szuks eges volt szenvednie es a halottak koz ´ ´ mondta: »Ez a Krisztus: az a Jezus, akit en hirdetek nektek«” (Csel ´ ´ ´ nem az erzelmeket 17:2, 3). Figyeld meg, hogy Pal celozta meg, hanem észerveket ´ ´ aban ´ ´ sorakoztatott fel. Tiszt aban volt vele, hogy a zsinagog ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ levok ismerik es tisztelik a Szentırast, csak nem ertik teljesen. Ezert ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ervelt nekik, es megmagyarazta es bizonyıtotta az Irasokbol, hogy a ´ ´ ´ ´ areti ´ ´ vagyis a Krisztus. naz Jezus volt a megıgert Messias, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal ´ az altala ´ ´ ıtott Jezus az Irasokra alapozta a tanıt as at, es felall ¨ ´ aul ´ ´ kovette. ´ ´ ´ peld ´ mint at A nyilvanos szolgalata soran Jezus azt mond´ ´ ¨ ˝ ´ ta a kovetoinek, hogy az Irasok szerint az Emberfianak szenvednie ´ ´ ´ ´ e´ 16:21). Jezus ´ kell, meg kell halnia es fel kell tamadnia (Mat a felt ama´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ dasa ut an megjelent a tanıtvanyainak. Ez mar onmagaban is bizonyı˝ ´ ´ totta volna, hogy igazat mondott, de o ennel tovabb ment. Ezt olvas´ ˝ es ´ az osszes ¨ ´ et ´ at ´ ertelmezte ´ ´ any ´ ol, ´ hatjuk: „elkezdve Mozest ol Prof [neh ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ tanıtvanyanak] azokat a dolgokat, amelyek ora vonatkoznak az osszes ´ ´ ´ ´ ´ ´ ert Irasban.” Milyen hat ast el vele? A tanıtvanyok izgatottan ezt mond´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ „Hat ´ nem egett t ak: a szıvunk, amikor beszelt nekunk az uton, amikor ´ ´ ¨ ´ teljesen felt arta nekunk az Irasokat?” (Luk 24:13, 27, 32). ¨ ´ 4:12). Ezert ´ ´ ´ 7 Az Isten Szavaban talalhat o´ uzenetnek ereje van (Heb ´ ´ ´ ´ ´ ´ ma a keresztenyek Isten Szavara alapozzak a tanıtasaikat, ahogy Jezus, ´ a tobbi ¨ ´ ¨ ´ es Pal apostol is tette. Mi is ervel unk az embereknek, elmagya´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ razzuk, mit mond a Szentıras, es bizonyıtekokat sorakoztatunk fel az er´ ´ ´ veink mellett ugy, hogy kinyitjuk a Bibliankat, es megmutatjuk, hogy ´ ´ ´ ¨ mit ır. Vegtere is az uzenet, amit megosztunk az emberekkel, nem a mi6

´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ harom ´ ´ 4. Miert valoszınu, hogy Pal hetnel hosszabb ideig volt Tesszalonikaban? ´ ´ ´ ´ megnyerni az embereket a jo´ hırnek? 5. Hogyan probalta meg Pal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6. Hogyan ervelt Jezus az Irasokbol, es milyen hatast ert el vele? ´ ´ ´ ´ ´ 7. Miert fontos a Szentırasra alapoznunk a tanıtasainkat?

´ ´ ´ ´ „ ERVELT NEKIK AZ IR ASOKB OL”

´ ¨ ´ ´ akkor segıt´ unk ´ ´ enk. Ha sokszor hasznaljuk a Bibliat, masoknak meglat´ ´ ´ ´ ¨ ´ ni, hogy nem a sajat elkepzeleseinket hirdetjuk, hanem Isten tanıtasait. ´ ¨ ´ tesszuk, ¨ ha soha nem felejtjuk ¨ el, hogy ez az uzenet ¨ ´ Ezenkıvul jol szilar´ ´ ´ ´ ´ dan Isten Szavan alapul, es ezert teljesen megbızhato. Tudva ezt, mi is ´ batrabban ´ ´ ´ magabiztosabban es fogjuk majd terjeszteni, akarcsak Pal!

´ ´ ´ ˝ ´ „Nehanyan . . . hıvokke lettek” (Cselekedetek 17:4–9) ´ ´ korabban ´ ´ tapasztalta, hogy igazak Jezus 8 Pal mar szavai: „a rab¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ szolga nem nagyobb az uranal. Ha engem uldoztek, titeket is uldoz´ ´ ´ ´ ni fognak; ha az en szavamat megtartott ak, a tieteket is meg fogjak ¨ ´ ´ ´ ´ tartani” (Jan 15:20). Pal uzenetet ugyanilyen vegyesen fogadt ak Tesz´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ szalonikaban; voltak, akik orommel vettek, mıg masok elutasıtottak. ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ Lukacs ezt ırta azokrol, akik szıvesen hallgatt ak Palt: „nehanyan kozu´ ˝ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ luk [a zsidok kozul] hıvokke [keresztenyekke] lettek, es csatlakoztak ´ ¨ og ¨ oknek ¨ ´ ´ ´ o´ gor Palhoz meg Silashoz, ugyanugy az Istent imad is nagy ¨ ˝ ˝ ¨ ¨ ´ ´ tomege, tovabba a legelokelobb asszonyok kozul sem kevesen” (Csel ´ ´ ´ es, ´ hogy ezek az uj ´ tanıtv ¨ ultek, ¨ ´ 17:4). Nem is kerd anyok or hogy megert´ ´ ´ hettek az Irasokat. ´ ´ anyan ´ ekelt ´ ´ Pal ´ ´ szavait, addig masok ´ Mıg neh nagyra ert ek csikor´ ´ ´ ´ gatni kezdtek a fogukat. Nehany tesszalonikai zsido irigykedni kezdett ´ ˝ ¨ og ¨ oknek ¨ ¨ ´ ´ ara ´ Palra, mert szavainak a hat as ’gor nagy tomege’ lett hıvo´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ve. Ezek a zsidok at akart ak terıteni a sajat hitukre a nem zsido goro´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ goket, ezert megismertettek veluk a Heber Iratok tanıtasait, es ugy te´ oket, ˝ ¨ ej ´ uk ¨ tartoznak. De azt an ´ koz ´ felbukkant kintettek mint akik mar ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ Pal, es ugy latszott, hogy elrabolja toluk a gorogoket, meghozza´ epp a ´ ´ ¨ ¨ ´ zsinagogajukban! A zsidok felduhodtek. ¨ ent ´ ´ . . . , mivel felt ´ eke´ ´ ´ 10 Lukacs elmondja, mi tort ezutan: „ A zsidok ´ ´ ´ ´ ´ ´ nyek lettek, maguk melle vettek nehany gonosz ferfit a piacteri le˝ ˝ ¨ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ hutok kozul, csoduletet t amasztottak, es kezdtek felforgatni a va´ azon igyekeztek, hogy kihozassak ´ Jason ´ ´ at, ´ es ´ rost. Megrohantak haz ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ es Silast] ´ ´ ak, ´ ´ [Palt a gyulevesz nepseg ele. Amikor oket nem talalt Ja´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ sont es bizonyos testvereket vonszoltak a varosi eloljarok ele, ezt kialt¨ ´ a lakott foldet, ´ va: »Ezek, akik felforgattak itt is jelen vannak, Jason ´ ´ ˝ ´ ´ meg vendegszeretettel fogadta oket! Es ezek mind a csaszar rendeletei´ ´ ´ a kiraly: ´ vel ellentetben cselekszenek, azt mondva, hogy mas Jezus«” ¨ ´ ´ ´ ´ ´ (Csel 17:5–7). Milyen hatasa volt a tortenteknek Palra es a t arsaira? 9

˝ ´ gyalazatos ´ ´ o, ´ ´ 11 Egy csocsel ek dolgokra kepes. Olyan, mint egy tajtekz ´ vad, es ´ nem lehet kordaban ´ ˝ ´ árado´ folyo: ´ tartani. A zsidok a csocseleket ´ ´ ´ az emberek a jo´ hırt ´ 8 –10. a) Hogyan fogadtak Tesszalonikaban? b) Miert irigykedett ´ ´ ´ ´ ´ ´ nehany zsido Palra? c) Mit tettek az ellenseges zsidok? ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ Palt ´ es ´ ´ 11. Mivel vadolt ak a tobbi Kiralys ag-hirdet ot, es milyen rendeletekre gondol´ ´ ´ ´ hattak a vadlok? (Lasd a labjegyzetet.)

135


136

´ ´ es ´ Silast ´ Es ´ ak ´ fel arra, hogy megszabaduljanak Palt ´ ol ´ ol. hasznalt mi´ az egesz ´ ´ alt ˝ ´ a zsidok ´ ´ ´ ak ´ meggyozni ut an varost ’felforgattak’, prob az ¨ ar ´ ´ hogy komoly vadakr ´ van szo. ´ Az elso˝ vad ´ okat ´ ´ az volt, elolj arrol, ol ´ a tobbi ¨ ¨ ´ es ´ ´ hogy Pal Kiralys ag-hirdet o˝ ’felforgatta a lakott foldet’ – noha ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nem Pal es a tarsai okozt ak a felfordulast Tesszalonikaban! A maso´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dik vad ennel sokkal sulyosabb volt. Azt allıtottak a zsidok, hogy a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ egy masik kiralyr ol, Jezusrol beszelnek, es ezzel megmisszionariusok ´ ´ szegik a csaszar rendeleteit.1 ¨ ˝ ugyanezzel vadolt ´ ´ ´ ´ Je12 Jusson eszunkbe, hogy a vallasi vezetok ak ´ ´ ´ ´ zust. Ezt mondtak Pilatusnak: „Ugy talaltuk, hogy ez az ember felforgat¨ ´ a´ Krisztusnak, egy kiralynak ´ ´ ja nemzetunket . . . , tovabb mondja magat” ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ (Luk 23:2). Pilatus feltehetoen felt attol, hogy a csaszar azt a kovetkez´ ´ ˝ egy felseg ´ arul ´ ıgy ´ ´ ´ kivegeztette tetest vonja majd le, hogy megtur ot, hat ´ ´ ´ ´ ´ ´ Jezust. Az, amivel Tesszalonikaban vadoltak a keresztenyeket, hasonlo´ ¨ ´ ¨ ´ an sulyos kovetkezmenyeket vonhatott volna maga utan. Egy szakkonyv ´ ´ ´ ´ ezt ırja: „Nemigen lehet eltulozni, hogy milyen veszelynek voltak kiteve, ´ ´ ´ ´ ´ a gyanuja ´ ´ at ´ jemivel »a felsegarul asnak mar is sokszor a vadlott halal ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ lentette«.” El fogja erni a celjat ez a gyuloletes tamadas? ´ ˝ ´ ¨ leall ´ ´ ´ ıtania ´ omunk ´ TeszA csocsel eknek nem siker ult a predik al at ´ ´ ´ Si´ ´ ´ ´ szalonikaban. Miert? Egyreszt, mert nem talaltak meg Palt es ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ last, masreszt pedig a varosi eloljarokat szemmel lathatoan nem ˝ ek ´ meg a felhozott vadak. ´ ¨ ´ ´ „elegendo˝ biztosıt´ ekot” gyozt Miutan kovetel´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ tek – talan ovadekot –, szabadon engedtek az elejuk vonszolt Jasont ´ a tobbi ¨ ´ (Csel 17:8, 9). Pal ´ ´ megfogadta Jezus ´ at, ´ amit es testvert tanacs ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ a kovetoinek mondott, hogy legyenek „ovatosak, mint a kıgyok, de ar´ ´ ´ ´ tatlanok, mint a galambok”. Hogy tudja mashol folytatni a predikalast, ¨ ¨ ˝ ´ ´ e´ 10:16). Lathatjuk ´ ´ kor ultekinto volt, es nem kereste a bajt (Mat hat, ´ ´ ´ ´ hogy Pal bator volt, de nem meggondolatlan. Hogyan utanozhatjak a ´ ´ ´ ´ mai keresztenyek a peldaj at? ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 14 A nevleges keresztenyseg papsaga ma is sokszor szıt csocselek´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tamad ast Jehova Tanui ellen. Lazad assal vagy arul assal vadolj ak ˝oket, hogy ellenuk ¨ ´ ˝ ´ ´ hangoljak az uralkodokat. Ahogy az elso szaza13

´ ˝ ´ ´ ´ ari ´ rendelet, mely megtil1 Egy tudos szerint abban az idoben ervenyben volt egy csasz ¨ ¨ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ totta, hogy barmilyen jovendoles elhangozzon „egy kovetkezo kiralyr ol vagy kiralys ag´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ rola, ´ art, ´ rol, kulonosen akkor, ha azt mondtak hogy el fogja ıtelni a jelenlegi csasz vagy ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ellensegei ´ az uzenet elfoglalja annak helyet”. Pal minden bizonnyal kiforgattak et, es azt ´ ¨ ´ állıtott ák, hogy ath ´ agja ´ ´ ´ ´ ezt a rendeletet. (Lasd a „Csaszarok a Cselekedetek konyveben” ´ ˝ ´ cımu kiemelt reszt a 137. oldalon.) ´ ´ ´ 12. Mi mutatja, hogy azok a vadak, amelyeket Tesszalonikaban hoztak fel a kereszte´ ¨ ´ ´ nyek ellen, sulyos kovetkezmenyeket vonhattak volna maguk utan? ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ıtania ´ omunk ´ 13 –14. a) Miert nem sikerult a csocseleknek leall a predikal at? ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ b) Mibol latszik, hogy Pal ugyanolyan ovatos volt, mint Krisztus, es hogyan kovethet¨ ´ ´ ´ juk a peldajat?

¨ oz ¨ oket, ˝ ´ ´ di uld ugy a mi ellensegeinket is ´ hajtja. Termeszetesen ´ az irigyseg az igaz ´ keresztenyek nem keresik a bajt. Amikor ´ ¨ uk ¨ ¨ ¨ o¨ csak lehetseges, ker ulj az ossze utk ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ zest a duhos, esszer utlen emberekkel, es ¨ ¨ ´ eben ´ ´ inkabb arra toreksz unk, hogy bek ´ ´ ´ folytathassuk a munkankat, talan ke˝ ´ ´ sobb terve vissza, akkor, amikor mar le´ csendesedtek a kedelyek.

´ ´ „Nemesebb gondolkodasuak voltak” (Cselekedetek 17:10–15) ´ ´ ´ Si´ ´ es 15 A biztonsaguk erdek eben Palt ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ last a Tesszalonikatol kor ulbelul 65 kilo´ ˝ ¨ ´ ´ meterre levo Bereaba k uldtek. Amikor ´ ´ ´ ´ elment a zsinagog megerkeztek, Pal aba, ´ ´ ´ ´ ˝ ´ es predikalt az ott levoknek. Es mennyi¨ ¨ ´ ´ re or ulhetett, hogy a hallgatosag figyelt ´ ´ ´ ´ ra! Lukacs azt ırta, hogy a bereai zsidok ´ ´ „nemesebb gondolkodasuak voltak, mint a tesszalonikaiak, ugyanis a legnagyobb ´ ´ ´ ´ a szot, keszseggel fogadt ak naponta gon´ ´ ´ ´ dosan vizsgalva az Irasokat, hogy ugy vannak-e ezek a dolgok” (Csel 17:10, 11). ´ Vajon rossz fenyt vetnek ezek a szavak ´ ´ azokra, akik Tesszalonikaban elfogadt ak ´ ´ ´ ´ az igazsagot? Semmikeppen sem! Pal ke´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ sobb ezt ırta nekik: „szuntelenul halat is adunk az Istennek, mert amikor az Isten ˝ ¨ ´ kaptatok, ´ szavat melyet tolunk hallotta´ ´ tok, nem emberek szavakent fogadt atok ´ ´ el, hanem pontosan akkent, ami igaza´ ´ ´ bol, Isten szavakent, amely munkalkodik ´ ˝ is bennetek, hıvokben” (1Tessz 2:13). Ak´ ´ kor megis miert voltak a bereaiak olyan ´ ´ uak? nemes gondolkodas ´ dolgokat hallottak, meg´ 16 A bereaiak uj ´ ´ ´ sem voltak gyanakvoak vagy tulzottan bı´ ´ ˝ ¨ ´ raloak – de hiszekenyek sem. Eloszor is ´ ´ a jo´ hırt 15. Hogyan fogadtak a bereaiak? ´ ´ 16. Miert lehet a bereaiakat ’nemes gondolkoda´ suaknak’ nevezni?

´ ´ CSASZ AROK A CSELEKEDE TEK ¨ ´ KONY V EBEN

¨ ´ ´ A Cselekedetek konyvenek es tulajdon´ ´ ´ ¨ ¨ keppen az egesz Kereszteny Gorog Iratoknak ´ ´ ¨ ´ az esemenyei a Romai Birodalom teruleten ´ ´ ´ ˝ ´ ´ jatszodnak. Tehat a legfobb vilagi uralkodo ´ ´ ´ ´ vegig a romai csaszar volt. Amikor a tessza´ ´ ´ ˝ lonikai zsidok ’a csaszar rendeleteirol’ be´ ´ ´ ´ szeltek, a romai csaszarra gondoltak (Csel ´ ´ ´ 17:7). Negy csaszar uralkodott a Cselekede¨ ´ ´ ¨ ˝ ˝ tek konyvenek esemenyeit felolelo idoszak´ ´ ´ ban: Tiberius, Gaius, I. Claudius es Nero. ´ ´ ´ ˘ Tiberius (14–37) volt a csaszar Jezus szol´ ´ ´ ´ ¨ galata idejen, es a kereszteny gyulekezet ´ ´ ˝ ´ ´ ´ megalakulasa utani elso nehany evben is. ´ ´ ´ ´ ´ Jezus targyalasan a zsidok Tiberiusra gon´ ´ ´ doltak, amikor ezt kiabaltak Pilatusnak: ´ „Ha ezt szabadon bocsatod, nem vagy a ´ ´ ´ ¨ ´ csaszar baratja . . . Nekunk nem kiralyunk ´ ´ ´ van, hanem csaszarunk” (Jan 19:12, 15). ´ ´ ˘ Gaiusrol (37–41) – akit Caligulakent is is´ ´ ´ mernek – nem tesz emlıtest a Kereszteny ¨ ¨ Gorog Iratok. ´ ˘ I. Claudius (41–54) neve ketszer szere¨ ´ pel a Cselekedetek konyveben. Agabusz, ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ a kereszteny profeta jovendolese szerint ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ korulbelul 46-ban ’nagy ehınseg jott az ´ ¨ egesz lakott foldre Klaudiusz [Claudius] ´ ´ idejeben’. Majd 49-ben vagy 50 elejen ¨ Claudius „elrendelte, hogy az osszes zsi´ ´ ´ ´ ´ do tavozzon Romabol”. E rendelet miatt ¨ ¨ ¨ ´ koltozott Akvila es Priszcilla Korintuszba, ´ ´ ´ ahol aztan talalkoztak Pal apostollal (Csel 11:28; 18:1, 2). ´ ´ ´ ´ ´ ˘ Nero (54–68) csaszarhoz fellebbezett Pal ´ ´ ´ ˝ ¨ (Csel 25:11). Ugy tartjak, hogy kesobb, ko¨ ¨ ´ ´ ´ rulbelul 64-ben Nero a keresztenyeket ´ ´ ´ ´ ´ ˝ okolta a Roma nagy reszet elpusztıto tuz´ ´ ´ ¨ ¨ ´ veszert. Nem sokkal ezutan, 65 korul Pal ´ ´ ¨ ´ masodszor is fogsagba kerult, majd kive´ geztek.


138

´ ´ ¨ ´ ´ ´ feszulten figyeltek Palra, amint megmagyarazta nekik az Irasokat. Aztan ´ ˝ ´ ´ ´ ellenoriztek a hallottakat az Irasokban. Emellett szorgalmasan tanulma´ ´ ´ ´ nyoztak Isten Szavat, meghozza nemcsak sabbaton, hanem mindennap. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ta´ ´ „Keszs eggel” tanulmanyoztak, odaadoan vizsgalva a Szentırast az uj ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nıtas fenyeben. Es eleg alazatosak voltak ahhoz, hogy valtoztassanak az ´ ˝ ´ uk ¨ on, ¨ hiszen „sokan koz ¨ ul ¨ uk ¨ hıv elet okke´ lettek” (Csel 17:12). Nem csoda ´ ˝ ´ ´ ´ hat, hogy Lukacs ’nemes gondolkodasuaknak’ nevezte oket! ´ ´ ´ 17 A bereaiak aligha sejthettek, hogy az, ahogyan a jo´ hırre reagal´ ´ ´ ¨ ok ¨ ıtve ´ nak, ragyogo´ peldak ent lesz megor Isten Szavaban. Pontosan ´ ´ ´ ´ azt tettek, amit Pal remelt, es amit Jehova Isten szeretett volna, hogy ¨ ¨ ¨ ¨ tegyenek. Mi is arra osztonozzuk az embereket, hogy gondosan vizs¨ ´ ´ ´ ´ ´ alapuljon. galjak meg a Bibliat, hogy a hituk szilardan Isten Szavan ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ De vajon ha mar hıvokke lettunk, tobbe nincs szukseg arra, hogy ne´ ´ ¨ ˝ ´ fontosabb, hogy ´ uak mes gondolkodas legyunk? Epp ellenkezoleg, meg ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ a gyakorlat´ ´ keszseggel tanuljunk Jehovatol, es minel elobb atultessuk ´ ´ ¨ ´ ba a tanıtasait. Ezaltal engedjuk, hogy Jehova az akarata szerint for´ ´ ´ kepezzen ´ ´ Atyank ´ ´ ´ maljon es minket ( Ezs 64:8). Igy egi tovabbra is fel ¨ ´ ´ ´ ´ tud hasznalni bennunket, es a kedveben tudunk jarni. ´ nem maradt hosszu´ ideig Bereaban. ´ Pal Ezt olvassuk: „amikor a ´ ´ ´ Bereaban ´ tesszalonikai zsidok megtudt ak, hogy Pal is hirdeti az Isten ´ ¨ ´ ´ ´ a tomeget. szavat, oda is elmentek, hogy bujtogassak es felizgassak ´ ¨ ´ ´ ´ A testverek akkor azonnal elk uldtek Palt, hogy menjen el egeszen a ´ ´ ´ ´ ´ ´ es ´ kıs tengerig; de Silas Timoteusz ott maradt. Akik azonban Palt ertek, ´ ˝ ´ ´ ´ Ti´ ´ elvittek ot egeszen Athenig, majd miut an parancsot kaptak Silas es ´ ˝ ´ ´ ´ elmoteusz szamara, hogy a leheto leggyorsabban menjenek el hozza, ´ ´ ´ ´ tavoztak” (Csel 17:13–15). Milyen kitartoak voltak a jo´ hır ellensegei! ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ Nem volt eleg nekik, hogy Tesszalonikabol eluldoztek Palt, meg Berea´ ´ ´ ba is elmentek, hogy ott is felfordulast csinaljanak. Persze nem jartak ´ ´ ¨ ´ ´ tudta, hogy a predik ´ oter sikerrel. Pal al ulete hatalmas, ugyhogy egysze˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ r uen elment mashova predikalni. Legyunk mi is ilyen elszantak, es ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ hiusıtsuk meg azoknak az erofeszıteseit, akik le akarjak allıtani a pre´ ´ ´ dikalomunkat! ´ ´ ´ koz ¨ ott ¨ Tesszalonikaban ´ alapos tanuskod ´ ´ 19 Pal ast vegzett a zsidok és Bereaban. ¨ ¨ ´ ˝ ´ Kozben sok minden tortent, amibol megtanulta, hogy mi´ ´ ´ ´ ´ az Ir ´ ervelni. ´ ´ lyen fontos batran tanuskodni, es asokbol Es ezt mi is ´ ´ megtanultuk. Most viszont Palnak masfajta embereknek kell majd ta´ ´ ´ ¨ enni ´ nuskodnia: az atheniaknak, akik nem voltak zsidok. Mi fog tort ´ ¨ ˝ ´ vele Athenban? A kovetkezo fejezetben latni fogjuk. 18

´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 17. Miert olyan dicseretes a bereaiak peldaja, es hogyan utanozhatjuk oket meg joval ´ ˝ ´ ¨ ´ is, hogy hıv azutan okke lettunk? ´ ´ ´ ´ ´ ´ Bereab ´ ol, 18 –19. a) Miert ment el Pal de miert mondhatjuk el megis rola, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ peldamutato volt a kitartasa? b) Kiknek es hol kell Palnak predikalnia ezutan?

´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ „Azon igyekeztek, hogy kihozassak oket a gyulevesz nepseg ele” (Cselekedetek 17:5)

18. FEJEZET

´ „Hogy keressek az Istent . . . , ´ ´ ´ es meg is talaljak” ´ ¨ ¨ ¨ ´ Pal torekszik valami kozoset talalni ´ ´ ´ ´ ´ ´ a sajat es a hallgatosaga nezeteiben, es ´ ´ ´ ´ figyelembe venni a hallgatosaga hatteret ´ A Cselekedetek 17:16–34 alapjan ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ fellegvar ´ a´ PAL nagyon zaklatott. Gorogorszagban van, Athenban, a tudas ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ban. Itt tanıtott egykor Szokratesz, Platon, es Arisztotelesz is. Athen modfe´ ˝ ´ ´ ´ ´ mindenhol balv ´ a´ lett vallasos varos. Az emberek sokistenhıvok, ezert Pal ¨ ´ ´ nyokat lat – a templomokban, a koztereken, az utcakon. Tudja, hogy mi ´ ´ ´ ´ ´ ´ anyim ´ ´ Jehovanak, az igaz Istennek a velemenye a balv adatr ol (2Moz 20:4, 5). ˝ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ Ez a huseges apostol ugyanugy erez, ahogyan Jehova: gyuloli a balvanyokat! ´ ´ ´ ´ ´ ´ amikor belep ´ 2 De az meg inkabb felhabor ıtja, amit akkor lat, az agorara, ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ azaz a piacterre. A ter eszaknyugati sarkaban, a fobejarat mellett hosszu ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ sorban Hermesz istenrol keszult fallikus szobrok allnak. A piacteren egy´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ erik ´ mast a szentelyek. Az apostol eg a vagyt ol, hogy beszeljen a jo hırrol. De ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ hogyan fog ebben a balvanyimadattal atitatott legkorben predikalni? Sikerul ´ ´ ´ ´ ´ majd uralkodnia az ellenerzesein, es talalnia valamit, amiben egyet tud erte´ ´ ni ezekkel az emberekkel? Lesz barki is, akinek segıteni tud abban, hogy ke´ ´ resse az igaz Istent, es meg is talalja? ´ ´ ´ ´ ´ A Cselekedetek 17:22–31-ben, Palnak az atheni ertelmiseghez intezett ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ beszedeben kivalo peldajat latjuk a jo szonoklasnak, a tapintatnak es a jo ˝ ´ ´ ´ ´ ´ megfigyelokepessegnek. Sokat fogunk tanulni Paltol arrol, hogy hogyan tud´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ juk az ervelesunket arra epıteni, amiben egyetertunk a beszelgetopartne¨ ´ ´ ˝ ´ ´ runkkel, es ezaltal gondolkodasra kesztetni ot. 3

´ ´ ´ Tanıtas a „piacteren” (Cselekedetek 17:16–21) ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ kor ´ ´ ´ 4 Pal ulbelul 50-ben, a masodik misszionariusi utjan latogatott Athen´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ba.1 Mıg varta, hogy Silas es Timoteusz megerkezzen Bereabol, szokasahoz ´ ´ ´ ´ ´ ´ hıven „ervelni kezdett . . . a zsinagogaban a zsidoknak”, es elment egy olyan ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ helyre is, ahol Athen tobbi polgaraval beszelgethet – a ’piacterre’, vagy mas ´ ´ ´ ´ ´ ´ neven az agorara (Csel 17:17). Athen agoraja az Akropolisztol eszaknyugatra ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ kulturalis ´ ´ 1 Lasd az „ Athen – Az okori vilag fellegvara” cımu kiemelt reszt a 142. oldalon. ´ ´ apostolt Athenban? 1– 3. a) Mi zaklatja fel annyira Pal b) Mit fogunk megtanulni ´ ´ Paltol? ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ Athenban, 4 –5. Hova´ ment predikalni Pal es miert nem volt konnyu dolga? 140

´ ´ ´ ´ „HOGY KERE SS EK AZ ISTENT . . . , E S MEG IS TAL AL J AK”

¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ arol´ volt, korulbelul 5 hektarnyi teruletet foglalt el. Az emberek nemcsak vas ´ ´ ´ ´ ni jartak a piacterre, vagy eladni a portekaikat. Sokkal fontosabb szerepe ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ volt. Ez volt a varos fotere. Egy forrasm u szerint az agora volt „a varos szıve, ´ ´ ¨ ´ ´ ´ a gazdasagi, politikai es kulturalis elet kozpontja”. Az atheniak nagyon sze´ ´ ´ ´ rettek ide jarni, es intellektualis eszmecsereket folytatni. ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 5 Palnak nem volt konnyu dolga a piacteren. Hallgatosag anak egy reszet ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ epikureusok es sztoikusok alkottak, akik ket rivalis filozofiai iranyzat hıvei ´ ´ ¨ ´ ´ ´ voltak.1 Az epikureusok azt tartottak, hogy az elet veletlen folytan jott letre. ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ nem faj; ´ Az eletfilozofiajuk roviden ez volt: „Nincs mit felni Istentol; a halal ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ a josag nem elerhetetlen; a gonoszsag elviselheto.” A sztoikusok filozofiaja´ ´ ¨ ´ nak az ertelem es a logika volt a sarokkove, es nem hittek abban, hogy Is´ ten egy Szemely lenne. Sem az epikureusok, sem a sztoikusok nem hittek ´ ´ ´ ´ ´ ´ tanıa feltamad asban abban az ertelemben, ahogyan Krisztus tanıtvanyai ´ ´ ´ ´ ´ ´ tottak. Ennek a ket csoportnak a filozofiai vilagnezetet nem lehet egy na´ ´ ´ ´ ´ ´ obb ´ ´ predipon emlıteni az igaz keresztenyseg kival igazsagaival, melyeket Pal ´ kalt. ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ a gor ´ tanıt´ asait? ´ Hogyan fogadtak og ertelmisegiek Pal Nehanyan egy ´ ´ ˝ ´ ´ olyan szoval illettek Palt, amely azt jelenti, hogy ’fecsego’, szo szerint ’magot ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ szedegeto’ (Csel 17:18; lasd a Magyarazatos Karoli labjegyzet et). Egy tudos a ¨ ˝ ˝ ¨ ¨ ´ ´ kovetkezoket mondja errol a gorog szorol: „Eredetileg kismadarakra mond´ ´ ˝ ´ amelyek innen is, onnan is felszedegettek tak, a magokat. Kesobb azokra az ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ emberekre, akik a piacon osszeszedtek az etelmaradekokat es a tobbi szeme´ ´ ´ ´ ´ ´ tet. Majd atvitt ertelemben kezdtek hasznalni. Azokat neveztek ıgy, akik itt ¨ ˝ ´ helyesen osszerakni a halis, ott is hallottak valamit, foleg ha nem tudtak ´ ´ ´ ıtott ´ lottakat.” Vagyis ezek a tanult emberek tulajdonkeppen azt all ak, hogy ´ ´ ´ ´ tudatlansagban ´ ´ Pal szenved, es csak azt szajkozza, amit masokt ol hallott. ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nem jott De ahogyan latni fogjuk, Pal zavarba a gunyolodast ol. ´ ´ ´ ´ 7 Jehova Tanui ma ugyanilyen helyzetben vannak. Sokfele nevvel illettek ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mar oket a Biblian alapulo hitnezeteik miatt. Nehany tanar peldaul tenykent ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ tanıtja az evoluciot, es meg van gyozodve rola, hogy az intelligens emberek ´ ´ ˝ ´ mind hisznek benne. Ezzel lenyegeben tudatlannak minosıti azokat, akik ´ ´ ´ ´ hitetni ma´ elutasıtjak ezt az elmeletet. Ezek a tanult emberek el akarjak ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ sokkal, hogy „magot szedegetok” vagyunk, amikor a Biblia nezopontjarol es ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ a termeszetben megmutatkozo tervezettseg jeleirol beszelunk. Mi azonban ¨ ¨ ˝ ´ nem jovunk zavarba. Ellenkezoleg, magabiztosan kiallunk amellett, amiben ¨ ´ ´ ¨ ˝ hiszunk: az elet letrejotte egy intelligens Tervezonek, Jehova Istennek tulaj´ ´ donıthato (Jel 4:11). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ kovetkeztet ´ pre8 A piacteri hallgatosagb ol nehanyan mas esre jutottak Pal ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dikalasa hallatan. Azt mondtak, hogy Pal „idegen istensegek hırnokenek 6

´ ´ ˝ ´ ´ 1 Lasd „ Az epikureusok es a sztoikusok” cımu kiemelt reszt a 144. oldalon. ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ tanıt´ asait, ´ 6–7. Hogyan fogadta nehany gorog ertelmisegi Pal es miert mondhatjuk, hogy ma is ugyanez a helyzet? ¨ ´ ´ ´ ´ ´ predik ´ asa ´ ´ 8. a) Milyen kovetkeztetesre jutottak nehanyan Pal al hallatan? b) Mit je´ ´ ´ ´ ´ lenthet az, hogy Palt az Areopaguszra vezettek? (Lasd a labjegyzetet a 142. oldalon.)

141


142

´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ az atheniaknak? latszik” (Csel 17:18). T enyleg uj istenekrol beszelt Pal Ez ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ igencsak sulyos vad lenne. Hasonlo vadak alapjan vittek bırosag ele es ıtel´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tek halalra Szokrateszt nehany evszazaddal korabban. Varhat o is volt hat, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy Palt az Areopaguszra1 vezetik, es felszolıtjak, hogy adjon magyarazatot ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ a tanıtasaira, melyek idegenul csengtek az atheni fuleknek. Hogyan vedte ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ meg Pal az uzenetet olyan emberek elott, akik nem ismertek az Irasokat?

´ ´ ´ „ Atheni ferfiak, latom” (Cselekedetek 17:22, 23) ´ ´ ´ nagyon zaklatott volt, amikor meglat´ 9 Biztosan emlekszel meg, hogy Pal ´ ´ ´ ´ ta a rengeteg balvanyt Athenban. De ahelyett, hogy kifakadt volna a bal˝ ´ ´ ´ ´ ´ vanyimadas ellen, megorizte a higgadtsagat. A legnagyobb tapintattal be´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ es szelt, arra torekedve, hogy talaljon valami kozoset a sajat a hallgatosaga ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nezeteiben, es ezzel vonzova tegye nekik a jo hırt. Igy kezdte: „ Atheni ferfiak, ´ ´ ´ ´ latom, hogy a jelek szerint mindenben odaadobban felitek az istensegeket, ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ 1 Az Areopagusz az Akropolisztol eszaknyugatra fekudt. A hagyomanyoknak megfelelo¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ en itt ulesezett Athen legfelsobb tanacsa. Az „ Areopagusz” szo alatt a tanacs is, es a ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ehhez domb is ertheto. Ezert a tudosok kozt megoszlanak a velemenyek arrol, hogy Palt ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a dombhoz vittek-e, vagy valahova mashova, ahol a tanacs osszeult, peldaul az agorara. ¨ ¨ ¨ ´ ´ arra, hogy talaljon ´ ´ es 9 –11. a) Hogyan torekedett Pal valami kozoset a sajat a hallga´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ peld ´ tosaga nezeteiben? b) Hogyan tudjuk kovetni Pal ajat a szolgalatunkban?

´ ´ ´ ´ ´ ATH EN – AZ OKORI VIL AG KULTURALIS FELLEGVARA

´ ´ ´ ˝ Az atheni Akropolisz mar joval azelott meg˝ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ erosıtett erodkent szolgalt, hogy ırni kezdtek a ´ ¨ ´ ´ ´ varos tortenelmet, ami az i. e. VII. szazadban ´ ´ ´ ˝ ¨ vette kezdetet. Athen valt az Attika nevu teru´ ´ ´ ´ ´ let legfontosabb varosava. Fennhatosaga mintegy ´ ´ ´ 2500 negyzetkilometernyi, hegyekkel es tenger¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ rel korulzart teruletre terjedt ki. A varos neve felte˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ˝ telezhetoen osszefuggesbe hozhato a vedoisten˝ ´ ´ ´ ´ nojenek, Athenenek a nevevel. ´ ´ ¨ ´ Az i. e. VI. szazadban egy atheni torveny´ ´ ´ ´ ´ ´ hozo, nev szerint Szolon, tarsadalmi es gazdasagi ´ ´ ´ reformokat hajtott vegre a varosban, valamint at´ ´ ´ alakıtotta a politikai es a jogrendszert. Javıtott a ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ szegenyek eletkorulmenyein, es lefektette a de´ ´ ´ mokratikus kormanyzat alapjait. Am a demokracia ´ ´ ´ ´ ´ csak a szabadoke volt, es a varosban tulnyomo´ ´ reszt rabszolgak laktak. ´ ´ ´ Az i. e. V. szazad utan, a perzsak felett aratott ¨ ¨ ˝ ¨ ˝ ´ gorog gyozelmeket kovetoen Athen egy kis biroda´ lom szekhelye lett. A birodalom kereskedelmi te-

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vekenysegei nyugaton Italiaig es Szicıliaig, kele´ ´ ´ ´ ten pedig Ciprusig es Szıriaig terjedtek ki. Athen ´ ´ ´ ´ ´ ´ a fenykoraban az okori vilag kulturalis fellegva˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ra volt, a muveszetek, a szınmuveszet, a filozo´ ´ ¨ ´ fia, a retorika es a tudomany kozpontja. Szamos ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ kozepulet es templom ekesıtette a varost. Athen ´ ´ ´ sziluettjenek legmeghatarozobb eleme az Akropo´ ´ ´ lisz volt, egy impozans hegy a Parthenonnal es a ´ ´ ´ ´ ´ 12 meter magas, elefantcsontbol faragott Atheneszoborral. ´ ´ ´ ˝ ¨ Athen felett eloszor Sparta, majd Makedonia ˝ ´ ¨ ´ ´ aratott gyozelmet. Aztan jott Roma, es teljesen ´ ´ ´ ´ megfosztotta Athent a gazdagsagatol. Ennek elle´ ´ ´ ´ ´ nere Athen a jeles multja miatt meg Pal apostol ´ ˝ ´ ´ idejeben is kiemelkedo varos volt. Tudni kell rola, ´ ´ ´ ´ ´ hogy soha nem valt egyik romai tartomany resze´ ´ ´ ´ ´ ve sem, es jogi autonomiat kapott a polgarai fe´ ´ ´ ´ lett, valamint a romai adokat sem vetettek ki ra. ´ ´ ´ ˝ ´ Bar a fenykora mar letunt, egyetemi varos maradt, ahol a gazdagok fiai tanultak.


´ ´ ´ ´ ezzel lenyeg ´ mint masok” (Csel 17:22). Pal eben ezt akarta mondani: „Latom, ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ milyen melyen vallasosak vagytok.” A bolcsessegerol tanuskodik, hogy meg´ ˝ ´ ´ ˝ ´ a hamis tanok megvakıtott ´ oket, dicserte oket ezert. Felismerte, hogy bar ak ´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ azert lehetnek koztuk olyanok, akiknek jo a szıvuk. Hiszen tudta, hogy egy˝ ´ ´ kor o maga is ’tudatlan volt, es hitetlensegben cselekedett’ (1Tim 1:13). ´ ´ ´ ´ ´ ´ megemlıtette, 10 Arra epıtve, amiben egyet tudott erteni az atheniakkal, Pal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy kezzel foghato bizonyıtekat latta a vallasossaguknak: „Egy ismeretlen ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ Istennek” szentelt oltart. Egy konyv szerint „a gorogoknek is, es masoknak ´ ¨ ´ ´ is szokasuk volt »ismeretlen isteneknek« oltart emelni, nehogy veletlenul ki´ ´ ´ ´ ´ ´ hagyjak valamelyik istent az imadatukbol, es ezzel megharagıtsak”. Azzal, ´ ´ ´ ´ ´ ıtott ´ ezt az oltart, ´ hogy az atheniak felall ak elismertek, hogy letezik egy Isten, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ aki szamukra ismeretlen. Pal ennek az oltarnak a megemlıtesevel ra´ is tert ´ ´ ´ ´ ´ ´ a jo hırre, melyet predikalt, es kijelentette: „ Aminek azert ti nem ismerve ´ ´ ´ ´ adoztok Isten iranti odaadassal, azt hirdetem en nektek” (Csel 17:23). Noha ´ ´ ¨ ´ ´ ´ Pal szinte eszrevetlenul ervelt nekik, a szavainak ereje volt. Nem egy uj vagy ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ idegen istenrol predikalt, amivel egyesek vadoltak. Arrol az Istenrol beszelt ˝ ´ nekik, aki szamukra ismeretlen volt: az igaz Istenrol. ¨ ´ ´ ´ ´ peld ´ 11 Hogyan tudjuk kovetni Pal ajat a szolgalatunkban? Ha nyitott szem´ ´ ´ ´ ´ visel valamel jarunk, eszre fogjuk venni, ha valaki melyen vallasos. Talan ˝ ´ ´ ´ mit, ami errol arulkodik, vagy lehet, hogy az otthonaban vagy a kertjeben ´ ´ ´ ´ vannak vallasos targyak. Ez esetben mondhatnank valami ilyesmit: „Latom, ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ hogy On vallasos. Orulok, hogy olyan emberrel beszelhetek, akinek fontos a ¨ ´ ´ ¨ ´ vallasa.” Ha tapintatosan kifejezzuk, hogy ertekeljuk, hogy hisz Istenben, ak´ ´ ´ ¨ ´ kor ez jo alapja lehet a beszelgetesnek. Ne feledjuk, a celunk nem az, hogy ´ ´ ¨ ˝ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ megıteljunk masokat a hitbeli meggyozodeseik alapjan. A hittarsaink kozott ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ is sok olyan testver es testverno van, akik egykor oszinten hittek teves hit´ nezetekben.

¨ ˝ Isten „nincs messze egyikunktol sem” (Cselekedetek 17:24–28) ´ ´ ´ ´ talalt ´ valamit, amiben o˝ es 12 Pal az atheniak egyetertettek, de vajon si¨ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ kerul majd vegig fenntartania az erdeklodesuket? Tudva, hogy a hallgato´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ saga jartas a gorog filozofiaban, de az Irasokat nem ismeri, tobbfelekeppen ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ is valtoztatott a tanuskodasi modszeren. Eloszor is, amikor a Biblia tanıta´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ sairol beszelt nekik, nem idezett kozvetlenul az Irasokbol. Masodszor azzal, ˝ ´ ¨ ˝ ´ ˝ ´ hogy idonkent tobbes szam elso szemelyben fogalmazott, kifejezte, hogy o is ´ ¨ ¨ ˝ ˝ ugyanolyan ember, mint a hallgatoi. Harmadszor, gorog irodalmi muvekbol ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ is idezett, hogy az atheniak lassak, hogy a tanıtasai nemelyikevel a sajat ıra¨ ˝ ´ ´ ´ eroteljes ´ saikban is talalkozhatnak. Elemezzuk most ki Pal szavait, es las´ ´ ´ suk, mik voltak azok a fontos igazsagok, amelyeket feltart az atheniaknak ´ ˝ ´ arrol az Istenrol, aki szamukra ismeretlen volt. 13

´ ´ ´ Isten teremtette a vilagegyetemet. „ Az Isten, aki alkotta a vilagot, es

´ ´ ´ ´ ´ a tanuskod ´ modszer 12. Hogyan valtoztatott Pal asi en? ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a vilagegyetem ´ 13. Mit mondott Pal keletkezeserol, es mit probalt valojaban a hallga´ ´ ´ tosaga tudtara adni?

143

´ AZ EPIKUREUSOK ES A SZTOIKUSOK

´ ´ ¨ ¨ Az epikureusok es a sztoikusok ket kulon ´ ´ ´ filozofiai iranyzatot kepviseltek. Egyik iskola ´ ´ sem hitt a feltamadasban. ´ ´ Az epikureusok hittek az istenek leteze´ ¨ seben, de abban nem, hogy az istenek to´ ˝ ´ ˝ rodnek az emberekkel. Igy nem fogjak oket ¨ sem megjutalmazni, sem megbuntetni, vagy´ ´ ´ ´ ´ ´ is hiabavalo akar imadkozni hozzajuk, akar ´ aldozatokat bemutatni nekik. Az epikureu´ ´ ´ ´ ˝ ´ sok az elet elvezetet tartottak a legfobb jo´ ´ ´ nak. A gondolkodasukat es a tetteiket egyal´ ´ ´ ¨ talan nem befolyasoltak erkolcsi elvek. De ´ ´ ´ ´ a mertektartast szorgalmaztak, azon az ala´ ¨ ˝ ´ ´ pon, hogy ezaltal elkerulhetok a mertektelen´ ´ ¨ ´ ´ ¨ seg karos kovetkezmenyei. Csakis azert tore´ kedtek a tudasra, hogy megszabaduljanak a ´ ´ ˝ ´ ´ ´ vallasos felelmektol es a babonaktol. ´ ´ ´ A sztoikusok viszont ugy veltek, hogy min´ ˝ ´ ´ den letezo dolog egy szemelytelen istenseg ´ ´ ´ ´ resze, es azt mondtak, hogy az ember lelke´ ´ ´ ´ nek is ez az istenseg a forrasa. Nehany sztoi´ ´ ´ ¨ kus ugy tartotta, hogy a lelek vegul az univer¨ ´ ´ zummal egyutt el lesz pusztıtva. Masok azt ´ ´ ´ ´ mondtak, hogy az istenseg ujraegyesıti majd ´ ´ ´ magaval a lelkeket. A sztoikus vilagnezet sze´ ´ ´ ¨ rint a boldogsagot a termeszettel valo osszhang adja meg.

˝ ´ mindent, ami abban van, mivel o egnek ´ ¨ ´ ´ ´ es foldnek Ura, kezzel keszıtett templomok´ (Csel ban nem lakik” – jelentette ki Pal ´ ´ 17:24).1 A vilagegyetem nem a veletlen foly¨ ´ ˝ ´ jott tan letre. Az igaz Isten a Teremtoje min´ ´ ¨ dennek (Zsolt 146:6). Az eg es a fold Szuve´ ´ ´ ´ ¨ ren Ura nem olyan, mint Athene es a tobbi ´ ´ istenseg, akik csak templomoknak, szente´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ lyeknek es oltaroknak koszonhettek dicsose¨ ´ ´ emberi guket. A Szuveren Urat nem tudjak ´ ´ kezekkel epıtett templomok befogadni (1Kir ´ ´ ´ 8:27). Teljesen vilagos volt, hogy mit probal ´ Pal a tudtukra adni: az igaz Isten nagyobb ´ ´ ´ anyn ´ ´ amely minden ember keszıtette balv al, ´ ´ ´ ´ ´ ember keszıtette templomban talalhato ( Ezs 40:18–26). ¨ ˝ ´ any´ 14 Isten nem fugg emberektol. A balv ´ ´ ´ imadoknak az volt a szokasuk, hogy pom¨ ¨ ´ ´ ruhakba ´ ´ anyaikat, ´ ´ pas oltoztettek a balv dra´ ˝ ´ ´ ga ajandekokkal halmoztak el oket, vagy ´ ´ ´ etelt es italt vittek nekik – mintha a bal´ ¨ ´ ¨ ´ vanyoknak szukseguk lett volna ezekre! Am ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ hallgatoi ´ voltak olyan gor Pal kozott talan og ´ ˝ filozofusok, akiknek pont az volt a meggyo˝ ´ ¨ zodesuk, hogy egy istennek semmire sincs ¨ ´ ˝ ´ szuksege az emberektol. Ha ez ıgy van, ´ ´ ´ akkor bizonyara egyetertettek Pallal abban,

hogy Isten nem szorul arra, hogy „emberi ˝ ¨ ´ ´ ak ´ kezek . . . szolgalj ki ot, mintha szukse´ ge volna barmire is”. Mennyire igaz! Az em˝ berek semmit sem adhatnak a Teremtonek. ´ ˝ Pont fordıtva, a Teremto adja meg az embe¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ reknek azt, amire szukseguk van: „eletet, leheletet es mindent”, ıgy o gondos¨ ´ ˝ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ kodik szamukra napsutesrol, esorol, es termekeny talajrol is (Csel 17:25; ´ ¨ ˝ ˝ 1Moz 2:7). Vagyis Isten nem fugg emberektol – o az, aki ad, az ember csak kap. ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ 15 Isten alkotta az embert. Az atheniak ugy ereztek, hogy a gorogok min˝ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ denki masnal felsobbrenduek. De a nacionalizmus es a faji buszkeseg ellen´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ 1 A „vilag”-nak fordıtott gorog szo a koszmosz, mely alatt a gorogok az anyagi vilagegye´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ tovabbra ´ temet ertettek. Lehetseges, hogy mivel Pal is probalt kozos nevezon maradni ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a gorog hallgatosag aval, itt ebben az ertelemben hasznalta ezt a szot. ´ ¨ ˝ ´ hogy Isten nem fugg 14. Mivel bizonyıtotta Pal, emberektol? ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 15. Hogyan kozelıtette meg Pal az atheniaknak azt az elkepzeleset, miszerint ¨ ¨ ¨ ˝ ˝ ´ ´ ´ a gorogok mindenki masnal felsobbrenduek, es mi az a fontos dolog, amit meg´ ´ ol? tanulhatunk Palt


145

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tapintatosan es tetes azzal, amit a Biblia tanıt (5Moz 10:17). Pal hozza´ ertes¨ ´ ´ ´ ´ ´ sel kozelıtette meg ezt a kenyes temat. Minden bizonnyal gondolkodoba ejtet˝ te az embereket, amikor azt mondta, hogy Isten „e g y emberbol alkotta az ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ˝ emberek minden nemzetet” (Csel 17:26). Ezt az ervet a Mozes elso konyvebol ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ merıtette, amely leırja Adamnak, az emberi faj osenek a tortenetet (1Moz ¨ ¨ ˝ ˝ ´ ´ 1:26–28). Miutan minden ember egy kozos ostol szarmazik, egyetlen faj vagy ˝ ˝ ´ ´ ´ Ki van zarva, ´ ´ hallgatoi nemzet sem felsobbrendu egy masikn al. hogy Pal ne ˝ ´ ´ fogtak volna fel, hogy mirol beszelt nekik. Egy fontos dolgot tanulhatunk ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ol. meg Palt Noha szeretnenk tapintatosak es esszeruek lenni, amikor tanus´ ´ ¨ ´ ´ ´ kodunk, nem szabad szepıtenunk a Biblia igaz tanıtasain csak azert, hogy ´ ´ ´ ara. ´ az elfogadhatobb legyen masok szam 16

Isten azt akarja, hogy az embereknek szoros kapcsolatuk legyen vele. ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ hallgatos ´ mar ´ reg ´ A Pal agaban levo filozofusok talan ota vitaztak az emberi ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ viszont vilet ertelmen, de kielegıto valaszt egyikuk sem tudott adni ra. Pal ˝ ´ ´ ´ ara: ´ lagosan elmagyarazta, hogy mi a Teremto akarata az emberek szam „ke´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ressek az Istent, sot, tapogatozva keressek ot, es meg is talaljak, bar a valo¨ ˝ ´ sagban nincs messze egyikunktol sem” (Csel 17:27). Az Isten, aki ismeretlen ´ ´ ´ nem olyan Isten, akit nem lehet megismerni. volt az atheniaknak, egyaltal an ˝ ˝ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ Sot, senkitol sincs messze, aki oszinten szeretne ot megtalalni es megismer´ ¨ ´ ni (Zsolt 145:18). Ha megfigyeled, Pal ugy fogalmazott, hogy Isten „egyikunk˝ ¨ ´ ´ ´ tol” sincs messze, vagyis sajat magat is azok koze sorolta, akiknek ’keresni¨ uk’ kell Istent. ˝ ´ 16. Mi a Teremto akarata az emberekre vonatkozoan?

´ ´ ´ Keress valamit, amiben te es a hallgatosagod ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ egy velemenyen vagytok, es erre epıtsd az ervelesedet


146

¨ ¨ ´ ´ azt mondAz embereknek kozel kellene erezniuk magukat Istenhez. Pal ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ta, hogy Isten altal „van eletunk, altala mozgunk es letezunk”. Nehany tudos ´ ´ ´ ¨ ´ ´ azt mondja, hogy Pal itt Epimenidesznek, az i. e. VI. szazadban elt kretai kol˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ tonek a szavaira utalt, aki „az atheni vallasos tortenetek ıras anak egyik ki˝ ´ ´ ´ emelkedo alakja volt”. Pal egy masik okot is mondott arra, hogy miert kellene ¨ ´ ¨ ¨ ˝ ¨ ˝ ¨ az embereknek kozel erezniuk magukat Istenhez: „a koztetek levo koltok ko¨ ´ ˝ ´ ´ zul is mondtak nemelyek: »Mert az o leszarmazottai vagyunk«” (Csel 17:28). ¨ ´ ´ ´ Az embereket egyfajta csaladias erzesnek kellene eltoltenie, amikor Istenre ˝ ˝ ˝ ¨ ´ ´ bolgondolnak; o teremtette az elso embert, akitol mindenki szarmazik. Pal ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ˝ ´ csen a hallgatoi altal nagyra becsult gorog muvekbol idezett, hogy megnyis´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ sa az elmejuket.1 Kovetve a peldaj at, hellyel-kozzel mi is idezhetunk egy-egy ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ tortenelmi tenyt, enciklopediat, vagy egyeb elfogadott forrasmuvet. Egy neves ˝ ˝ ´ ´ ´ ¨ ˝ ˝ ´ ´ o´ idezettel ´ forrasm ubol vett talal peldaul sikerulhet meggyozoen elmagyaraz´ ¨ ´ nunk egy nem Tanunak azt, hogy miben gyokereznek egyes hamis vallasos ¨ gyakorlatok vagy unnepek. ´ ˝ ¨ ´ ´ idaig ´ kulcsfontossag ´ u´ tenyeket ´ fel Istenrol, 18 Pal tart mikozben a hallgato´ ¨ ´ ´ saga hatteret is ugyesen figyelembe vette. Mit szeretett volna az apostol, mit ´ ´ ´ ´ u´ informaci ´ onak ´ tegyenek az atheniak ennek a letfontossag a birtokaban? ¨ ˝ ´ Ezt a kovetkezo szavaival mindjart a tudtukra is adta. 17

´ ´ ´ ´ ´ „Mindenhol mindnyajan tanusıtsanak megbanast” (Cselekedetek 17:29–31) ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ most mar ´ tettekre oszt 19 Pal onozhette a hallgatoit. Visszautalva a gorog ˝ ˝ ´ ´ ´ muvekbol vett idezetre, ezt mondta: „Mivel tehat az Isten leszarmazottai va¨ ´ ¨ ¨ gyunk, nem szabad azt hinnunk, hogy az isteni Leny aranyhoz, ezusthoz ˝ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ vagy kohoz hasonlo, olyasmihez, amit az emberi muveszet es elgondolas ´ ´ meg” (Csel 17:29). Es ´ formalt csakugyan, ha az ember Isten alkotasa, ak´ ´ ´ ´ kor hogyan is vehetne fel Isten egy balvany alakjat, amely emberek keze ˝ ´ ´ ´ tapintatosan felsorakoztatott ervei ´ emmuve? Pal felfedtek, hogy ostobasag ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ber keszıtette balvanyokat imadni (Zsolt 115:4 –8; Ezs 44:9–20). Mivel tob¨ ´ ˝ ´ ´ bes szam elso szemelyben fogalmazott – „nem szabad azt hinnunk” –, valo´ ˝ ´ ´ szınuleg tompıtott valamelyest azon, ahogyan felrotta ezt nekik. ´ ´ ˝ ´ Semmi ketseget nem hagyott afelol az apostol, hogy a hallgatoinak ten¨ ´ niuk kell valamit: „Isten szemet hunyt az ilyen tudatlansag ideje felett [a fe´ ´ lett az elkepzeles felett, hogy Isten azokat az embereket is helyesli, akik ´ ´ ´ balvanyokat imadnak], de most azt mondja az embereknek, hogy minden´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ast” ´ ´ hallgatos hol mindnyajan tanusıtsanak megban (Csel 17:30). Pal agaban ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ nehanyan talan dobbenten hallgattak, hogy megbanasra szolıtjak fel oket. 20

¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ a Phainomena ( T unem ´ 1 Pal enyek) cımu asztronomiai targy u koltemenybol idezett, me¨ ˝ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ gor lyet egy sztoikus kolto, Aratosz ırt. Mas og muvekben is olvashatok hasonlo szavak, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ peldaul a sztoikus ıronak, Kleanthesznek a Himnusz Zeuszhoz cımu muveben. ´ ¨ ´ ¨ ´ 17–18. Miert kellene az embereknek kozel erezniuk magukat Istenhez, es mit tanul´ ´ ´ ´ ´ igyekezett megnyitni a hallgatoi hatunk abbol, ahogyan Pal elmejet? ´ ´ ´ tapintatosan, hogy ostobasag ´ ember kesz ´ a´ 19–20. a) Hogyan fedte fel Pal ıtette balv ¨ ´ ´ ´ nyokat imadni? b) Mit kellett tenniuk Pal hallgatoinak?


˝ ´ ´ ˝ ´ velos ´ ´ az De Pal szavaival feketen-feheren ramutatott, hogy Istentol kaptak ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ eletuket, es ennelfogva szamadassal tartoznak Neki. Keresniuk kell Istent, ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ meg kell tudniuk rola az igazsagot, es az egesz eletuket e szerint az igazsag ´ ¨ ´ ´ ´ szerint kell elniuk. Az atheniak szamara ez azt jelentette, hogy fel kellett is¨ ˝ ´ ˝ ´ anyim ´ ´ as ´ bun, merniuk, hogy a balv ad es el kellett fordulniuk tole. ´ ´ ˝ ¨ ´ hatarozott ´ ´ 21 Pal szavakkal zarta a beszedet: Isten „kituzott . . . egy napot, ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ amelyen megıtelni szandekozik a lakott foldet igazsagossagban egy ferfi al´ ´ ´ ´ tal, akit kinevezett, es minden embernek biztosıtekot adott azaltal, hogy fel˝ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ tamasztotta ot a halottak kozul” (Csel 17:31). Egy kozelgo ıteletnap – milyen ´ ´ ´ nyomos ok ez arra, hogy igyekezzenek keresni es megtalalni az igaz Istent! ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal nem azonosıtotta a Bıronak kinevezett szemelyt. Viszont feltart nehany ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ megdobbento tenyt rola: emberkent elt a foldon, meghalt, es Isten feltamasz˝ ´ ´ ol! totta ot a halalb ´ ´ o´ befejezo˝ szavak tele vannak mondanivaloval ´ 22 Ezek a felraz szamunkra. ´ ´ ´ ´ ´ Mi tudjuk, hogy Isten a felt amasztott Jezus Krisztust nevezte ki Bıronak (Jan ´ ´ ´ ´ ¨ 5:22). Azt is tudjuk, hogy az ıteletnap ezer evig fog tartani, es rohamosan ko´ ¨ ˝ ´ ´ zeledik (Jel 20:4, 6). Nem felunk ettol a naptol, mert tiszt aban vagyunk vele, ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ asokban ´ hogy csodalatos ald lesz reszuk azoknak, akiket husegesnek ıtelnek ˝ ¨ ˝ ´ ¨ ¨ ´ majd meg. E dicso jovobe vetett remenyunk be fog teljesedni. A tortenelem ´ ´ ´ legnagyobb csodatette ra´ a garancia: Jezus Krisztus felt amad asa!

´ ´ ´ ˝ ´ ’Nehanyan hıvove lettek’ (Cselekedetek 17:32–34) ´ ´ ˝ ´ ´ beszede ´ ´ reakciot ´ 23 Pal mas-m as valtott ki az emberekbol. „Egyesek csufo´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lodni kezdtek”, amikor meghallottak, hogy Pal a feltamadasrol beszel. Ma¨ ´ sok udvariasak voltak, de nem koteleztek el magukat, csak ennyit mondtak: ´ ˝ ´ ´ ´ ´ „Majd meg meghallgatunk errol maskor is” (Csel 17:32). „Nehany ferfi [azon´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ban] csatlakozott hozza, es hıvove lett; kozottuk volt az Areopagusz-torveny´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ szek egyik bıraja, Dionıziusz is, es egy Damarisz nevu asszony, es rajtuk ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ kıvul masok is” (Csel 17:34). A mi szolgalatunkra is hasonlokeppen reagal´ ¨ ¨ ¨ ´ nak. Egyesek gunyosak, masok udvariasak, de kozonyosek. Viszont mekko¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ uzenetet, ´ ra orom, amikor valaki elfogadja a Kiralys ages a hittarsunk lesz. ´ ´ ˝ ´ beszed Kielemezve Pal et, sokat tanulhatunk a logikus gondolatmenetrol, ˝ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ a meggyozo ervelesrol es masok hatterenek a figyelembevetelerol. Megtanul¨ ´ ´ hatjuk azt is, hogy turelmesen es tapintattal kell bannunk azokkal, akiket ´ ´ ´ ´ ´ ´ megvakıtottak a teves hitnezetek. Es levonhatunk meg egy fontos tanulsagot: ´ ´ ¨ ´ ´ ´ soha nem szabad szepıtenunk a Biblia igaz tanıt asain csak azert, hogy ne ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ apostol peld haragıtsunk magunkra masokat. Ha kovetjuk Pal ajat, akkor ha´ ´ ´ ˝ ´ ´ tekonyabban tudunk majd tanıtani masokat. A felvigyazok pedig fejlodni fog´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ nak a gyulekezet tanıt asaban. Igy mindnyajan felkeszultebbek leszunk arra, ´ ¨ ´ ´ ´ hogy segıtsunk masoknak ’keresni, es meg is talalni Istent’ (Csel 17:27). 24

´ ´ ´ ´ hatarozott ´ ´ 21– 22. Mi volt Pal szavainak a lenyege, melyekkel a beszedet zarta, ´ ˝ ´ ¨ ´ es mi a jelentoseguk ma szamunkra? ´ ˝ ´ ´ ´ beszede? 23. Milyen reakciot valtott ki az emberekbol Pal ´ ´ ˝ ´ ´ 24. Mit tanulhatunk Pal beszedebol, melyet az Areopaguszon tartott?

147

19. FEJEZET

´ ´ „Tovabbra is beszelj, ´ es ne hallgass” ´ ´ Pal dolgozik, hogy eltartsa magat, ´ ´ ´ de a szolgalat a legfontosabb az eleteben ´ A Cselekedetek 18:1–22 alapjan ´ ´ ´ ´ apostol Korintuszban van. KorinI. SZ. 50 masodik feleben jarunk. Pal ¨ ´ ¨ ¨ ´ tusz egy gazdag kereskedelmi kozpont, ahol nagy szamban elnek goro¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ gok, romaiak es zsidok.1 Pal nem azert jott ide, hogy kereskedjen, se ´ ˝ ´ ´ ´ nezzen. nem azert, hogy munkalehetoseg utan Egy sokkal fontosabb ´ ´ ´ ´ ´ ´ ar ´ ol. cel vezerli: tanuskodni akar Isten Kiralysag Ugyanakkor valahol ´ ´ ´ ´ laknia kell, es semmikeppen sem akar masok terhere lenni anyagilag. ´ ´ ´ ´ Nem akarja senkiben azt a benyomast kelteni, hogy masokt ol varja, ´ ¨ ˝ ´ ´ ˝ ´ hogy gondoskodjanak rola, mikozben o predikal. Nos, mitevo legyen? ´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ 2 Palnak van szakmaja: satork eszıto. Nem konnyu munka, de nem fel ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a ketkezi munkatol, kesz gondoskodni magarol. Lesz szamara munka˝ ´ ¨ ˝ ´ ¨ ˝ ´ as´ lehetoseg ebben a nyuzsgo varosban? Siker ul majd megfelelo szall ´ ´ ´ helyet talalnia? Annak ellenere, hogy megoldast kell keresnie ezekre a ´ ´ ´ ´ ar ´ ol, ´ problemakra, nem feledkezik meg a legfontosabb munkaj a szolga´ latrol. ´ ´ egy jo´ ideig Korintuszban marad, 3 Ugy alakulnak a dolgok, hogy Pal ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ ´ es az ott vegzett szolgalata nagyon gyumolcsozo. Mit tanulhatunk Pal ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ korintuszi tevekenysegebol? A valasz segıteni fog alapos tanuskodast ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ar ´ ol. vegeznunk a ter uletunkon Isten Kiralys ag

´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ „Mestersegukre nezve . . . satorkeszıtok voltak” (Cselekedetek 18:1–4) ´ ´ ´ megerkezett ´ 4 Valamivel azutan, hogy Pal Korintuszba, talalkozott egy ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vendegszereto hazasparral, Akvilaval es Priszcillaval, vagyis Priszkaval, ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ uak akik zsido szarmaz as voltak. Azert koltoztek Korintuszba, mert Cla¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ udius csaszar elrendelte, hogy „az osszes zsido tavozzon Romab ol” (Csel ´ ˝ ´ ´ elott, 18:1, 2). Akvila es Priszcilla nemcsak az otthonat nyitotta meg Pal ´ ˝ ´ ´ hanem a vallalkozasukba is bevettek ot. Ezt olvassuk: „mivel ugyan´ ´ ˝ ´ ´ 1 Lasd a „Korintusz – Ket tenger ura” cımu kiemelt reszt a 149. oldalon. ´ ´ ´ ´ ´ apostol Korintuszba, es ´ 1– 3. Miert ment Pal milyen problemakra kellett megoldast keresnie? ´ ´ ´ ´ ´ amıg ´ vegzett? 4 –5. a) Hol lakott Pal, Korintuszban tartozkodott, es milyen munkat ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ b) Feltetelezhetoen hogyan lett Palbol satorkeszıto? 148

´ KORIN TUSZ – KE T TENGER URA

´ ´ az volt a mestersege [Palnak], az ottho´ ´ nukban maradt, es dolgoztak; mesterse¨ ´ ´ ´ ˝ ´ gukre nezve ugyanis satorkeszıtok voltak” ´ ´ ´ Korintuszban pre(Csel 18:3). Amıg Pal ´ ´ ´ dikalt, mindvegig ennel a kedves, meleg´ ˝ ´ ˝ ´ ´ al ´ lakott. Elkepzelhet szıvu hazasp arn o, ´ ´ ´ ´ hogy az ottlete alatt ırta meg nehany leve´ ´ ´ ´ ´ a bibliai kanon ´ let, melyek aztan reszeve ´ valtak.1 ´ aki „Gama´ 5 Hogy lehet az, hogy Pal, ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ liel labanal” tanult, satorkeszıto is volt? ˝ ´ ´ (Csel 22:3). Az elso szazadban a zsidok ´ ´ ´ ´ ´ ´ nyilvanvaloan nem tartottak meltosagon ´ alulinak, hogy megtanıtsanak egy szak´ ´ a gyerekek mat a gyermekeiknek, bar ´ ¨ ´ ´ reszesulhettek tovabbi oktatasban. Mivel ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ Pal a ciliciai T arzuszbol jott, valoszınuleg ´ ´ ´ ´ meg fiatalkoraban tanulta ki a satork e´ ´ ´ ´ ´ szıtest. A ciliciai terseg az ugynevezett cili´ ´ ˝ ´ ´ ciumrol volt hıres. Ebbol az anyagbol ke´ ´ ´ szıtettek a satrakat. Mi volt a dolga egy ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ satork eszıtonek? Vagy satoranyagot szott, ¨ ´ ´ ´ ´ ´ vagy osszeallıtotta a satrat, tehat meret´ ¨ ´ ´ re vagta es osszevarrta a durva, kemeny ´ ´ ´ ´ ´ ´ posztot. Mindket munkafazis nehez es fa´ raszto volt. ´ ˝ ´ nem elhivatottsagb ´ ol 6 Pal uzte a mes´ ´ ´ ´ terseget. Csak azert csinalta, hogy legyen ˝ ´ ¨ ´ mibol megelnie, de kozben vegezte a szol¨ ´ ´ ´ ´ galatat. „Koltsegmentesen” hirdette a jo ´ hırt (2Kor 11:7). Hogyan gondolkodott ´ ´ ´ ˝ Akvila es Priszcilla a mestersegerol? Ke´ ´ ´ ´ resztenyekkent bizonyara ugyanugy vi´ ´ ´ szonyultak a vilagi munkahoz, mint Pal. ´ Ezt mutatja az is, hogy amikor Pal 52-ben ´ ´ ´ tovabbutazott Korintuszbol Efezusba, Ak´ ´ ˝ vila es Priszcilla is vele tartottak, es az o ´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd az „Ihletett levelek buzdıto szavakkal” cımu ´ kiemelt reszt a 150. oldalon. ´ ´ ´ ´ a satork ´ 6–7. a) Hogyan gondolkodott Pal eszıtes˝ ´ ´ rol, es mi mutatja, hogy Akvila es Priszcilla osz´ ´ ´ ¨ totta a szemleletmodjat? b) Hogyan kovetik nap´ ´ ´ jainkban a keresztenyek Pal, Akvila es Priszcilla ´ ´ ´ peldaj at?

´ ¨ ¨ Az okori Korintusz egy foldszoroson fekudt. ¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ Ez a foldszoros Gorogorszag kontinensen levo ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ teruletet kototte ossze a delen fekvo Pelo´ ´ ponneszosz felszigettel. A legkeskenyebb pont´ ´ ´ ´ janal kevesebb mint 6 kilometer szeles volt, eb˝ ´ ´ ´ ¨ ˝ bol adodoan Korintusznak ket kikotoje volt. ¨ ¨ ´ ˝ Az egyik a Korinthoszi-obolben levo Lekhaion, ´ ´ ´ ´ ´ amely a nyugat fele, vagyis az Italiaba, Szicılia´ ´ ´ ba es Spanyolorszagba tarto, illetve az onnan ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ jovo hajokat szolgalta ki. A masik a Szaronikosz´ ¨ ¨ ´ ˝ obolben levo Kenkrea, amely az Egei-tenger vi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dekenek, Kis-Azsianak, Szırianak es Egyiptom´ ´ ´ nak a hajoforgalmat bonyolıtotta le. ´ ´ ˝ ´ Mivel Peloponneszosz deli fokain eros szel ´ ´ ´ ´ ´ ´ fujt, es veszelyes volt a hajozas, a tengereszek ´ gyakran inkabb lehorgonyoztak Korintusz egyik ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kikotojeben, atszallıttattak a rakomanyukat a ´ ¨ ¨ ´ ¨ ˝ ´ ´ szarazfoldon a masik kikotobe, es ott felraktak ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ egy masik hajora. A konnyu hajokat meg at is ¨ ˝ lehetett vontatni a foldszoroson egy tengertol ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ tengerig huzodo sınpalyan, melyet egy kikove´ ´ ¨ ´ ´ zett utba sullyesztettek. Igy Korintusz a fekvese˝ ´ ´ ´ ´ bol adodoan uralta mind a kelet–nyugati iranyu ´ ´ ´ tengeri kereskedelmet, mind az eszak–deli ira´ ´ ¨ nyu szarazfoldi kereskedelmet. A nagy forgalom ´ ´ ¨ nemcsak gazdagga tette a varost, de a kiko˝ ¨ ´ ˝ ´ ´ tok legtobbjere jellemzo romlottsag es becste´ ´ lenseg is burjanzott. ´ ´ ´ Korintusz Pal apostol napjaiban Akhaja romai ´ ´ ´ ¨ ´ tartomany szekhelye es egy fontos kozigazgata¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ si kozpont volt. A varos vallasi sokszınuseget jol ´ bizonyıtja, hogy volt egy temploma, amely a biro´ dalmi kultusznak volt szentelve, voltak szente´ ´ ¨ ¨ ´ lyei es templomai, ahol szamos gorog es egyip´ ´ ´ tomi istenseget imadtak, valamint volt egy zsido ´ ´ zsinagogaja is (Csel 18:4). ¨ ´ ´ ´ A kozeli Iszthmiaban ketevente megrende´ ´ ´ ´ ´ ´ zett atletikai jatekoknal csak az olimpiai jate˝ ´ kok voltak kiemelkedobbek. Mivel Pal apostol Korintuszban volt az 51-ben rendezett iszthmo´ ´ ´ ´ szi jatekok ideje alatt, egy bibliai szotar szerint ´ ´ ˝ „aligha lehet a veletlen egybeeses muve, hogy ˝ ¨ ´ ´ eloszor a korintusziaknak ırott leveleben jelen´ ´ ´ ´ ´ nek meg atletikabol vett szemleltetesek” (1Kor 9:24–27).


150

´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ hazuk lett Efezusban a gyulekezet osszejoveteli helye (1Kor 16:19). Ke˝ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ujra sobb visszatertek Romaba, aztan Efezusba koltoztek. Ez a buzgo ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ hazaspar a Kiralysag erdekeit tartotta szem elott, es keszseggel, onfelal´ ´ ¨ ´ masokat, ´ dozoan szolgalt ugyhogy „a nemzetek gyulekezetei is mind” ´ ´ ´ ´ ´ mely halaval gondoltak rajuk (Roma 16:3–5; 2Tim 4:19). ´ ¨ ´ ´ ´ Akvila es 7 A keresztenyek napjainkban kovetik Pal, Priszcilla pel´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ dajat. Sereny evangeliumhirdetokkent kemenyen dolgoznak, hogy ne ¨ ´ ´ ´ ´ rakjanak masokra „koltseges terhet” (1Tessz 2:9). Dicseretet erdemel ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ az a sok teljes ideju szolga, aki reszidos vagy idenymunkabol terem´ ´ ahoz, ´ ´ ti meg az anyagi hatteret ahhoz a munkaj melyet elhivatottsag´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ bol vegez: a kereszteny szolgalathoz. Jehova szolgai kozul sokan ugyan´ ´ ˝ ´ ´ ´ olyan kedves es melegszıvu vendegszeretetet tanusıtanak, mint Akvila ´ ´ ´ ´ ´ oknak. es Priszcilla, amikor megnyitjak az otthonukat az utazofelvigyaz ´ ´ IHLE TE T T LE VELEK BUZDITO SZAVAKKAL

´ ´ ´ Az alatt a 18 honap alatt, mıg Pal apostol ´ ¨ ¨ ¨ Korintuszban tartozkodott – korulbelul 50–52´ ´ ´ ´ ˝ ben –, legalabb ket levelet ırt, melyek kesobb a ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ Kereszteny Gorog Iratok reszeve valtak: a tessza´ ˝ ´ ´ ´ lonikaiaknak ırt elso es masodik levelet. A galaciaiaknak vagy ugyanekkor, vagy nem sokkal ez´ ´ ´ utan ırta meg a levelet. ´ ˝ ´ ´ A tesszalonikaiaknak ırt elso level volt Pal ihle¨ ¨ ˝ ´ ¨ ¨ ´ tett levelei kozul a legelso. Pal 50 korul, a maso´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ dik predikalo korutjan latogatott el Tesszalonika¨ ¨ ˝ ¨ ¨ ¨ ba. Az ottani gyulekezetet rovid idon belul uldozni ´ ´ ´ ´ ´ ´ kezdtek, ıgy Pal es Silas kenytelen volt elhagyni a ´ ´ ´ ´ varost (Csel 17:1–10, 13). Pal ketszer is megpro´ ´ ´ balt visszamenni Tesszalonikaba, mert aggodott ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a fiatal gyulekezetert, de ’Satan elvagta az utjat’. ´ ´ ¨ ´ Ezert Timoteuszt kuldte vissza hozzajuk, hogy vi˝ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ¨ ´ gasztalja oket, es erot ontson belejuk. Timoteusz, ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ valoszınuleg 50 vege fele, visszatert Palhoz Korin´ ´ ´ ¨ tuszba, es jo hıreket vitt neki a tesszalonikai gyule˝ ´ ´ ´ ˝ ´ kezetrol. Ezutan ırta meg nekik Pal az elso levelet (1Tessz 2:17–3:7). ´ ´ ´ A tesszalonikaiaknak ırt masodik level aligha¨ ˝ ´ ´ ´ ´ nem roviddel az elso utan ırodott, talan 51-ben. Ti´ ´ ´ ¨ ´ moteusz es Szilvanusz (a Cselekedetek konyve´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ben Silas) Pallal egyutt udvozletet kuldte mindket ´ ¨ ´ levelben a gyulekezetnek, de a Biblia arrol nem ´ ´ ´ ´ ´ ´ ır, hogy Pal korintuszi tartozkodasa utan a harom

´ ´ ¨ ferfi barmikor is egyutt lett volna (Csel 18:5, 18; ´ ´ ´ ´ 1Tessz 1:1; 2Tessz 1:1). Miert ırta Pal a masodik ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ levelet? Valoszınuleg ujabb hıreket kapott a gyule˝ ´ ´ ´ ˝ kezetrol, talan attol a szemelytol, aki elvitte nekik ˝ ´ ´ ´ ´ ´ az elso levelet. A hırek hallatan Pal megdicser´ ¨ ´ ´ te a tesszalonikai testvereket a szeretetukert es ´ ´ ´ ´ ´ a kitartasukert, ugyanakkor kijavıtott nehanyakat, ´ ´ ´ ¨ akiknek az volt az elkepzelesuk, hogy az Ur jelen´ ¨ ¨ ¨ ´ lete a kuszobon all (2Tessz 1:3–12; 2:1, 2). ´ ´ ´ A galaciaiaknak ırt level azt sugallja, hogy mi˝ ´ ´ ´ ´ elott Pal megırta ezt a levelet, legalabb ket´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szer latogatast tett Galaciaban. Pal es Barnabas ´ ´ ´ 47–48-ban elment a pizidiai Antiokiaba, Ikoni´ ´ ´ ´ umba, Lisztraba es Derbebe, mely varosok mind ´ ´ ´ ¨ a romai Galacia tartomanyban fekudtek. 49-ben ´ ´ ´ ´ ´ Pal ujra visszatert erre a videkre Silassal (Csel ´ ´ ´ ´ 13:1–14:23; 16:1–6). Pal azert ırta ezt a levelet, ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ mert a judaistak, akik kovettek ot Galaciaba, azt ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ tanıtottak, hogy a keresztenyeknek kotelezo ko¨ ´ ¨ ´ ´ ¨ rulmetelkedniuk, es megtartaniuk a mozesi tor´ ´ ´ ´ venyt. Pal minden bizonnyal azonnal ırt a galaciai¨ ´ ´ ´ aknak, amint a fulebe jutott ez a hamis tanıtas. ´ ´ ˝ ´ ´ ´ Valoszınu, hogy Korintuszbol ırta a levelet, de az ´ ˝ ´ ´ ´ ´ is elkepzelheto, hogy Efezusbol ırta, ahol megallt, ´ ´ ´ ´ amikor hazafele tartott a szıriai Antiokiaba. Vagy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ırhatta Antiokiabol is, miutan megerkezett (Csel 18:18–23).

´ ´ ´ „TOVABBRA IS BE SZ EL J, E S NE HALLGASS”

¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Akik ’kovetik a vendegszeretet utjat’, tudjak, hogy ez milyen buzdıto es ´ ´ ˝ ´ epıto tud lenni (Roma 12:13).

¨ ¨ ’A korintusziak kozul sokan hinni kezdtek’ (Cselekedetek 18:5–8) ´ ¨ ´ nem celnak, ´ at, ´ 8 Az, hogy Pal hanem eszkoznek tekintette a szakmaj ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nyilvanvalova valt, amikor Silas es Timoteusz sok-sok ajandekkal meg´ ´ ´ ´ ´ ´ azonnal „a szonak rakodva megerkeztek Makedoniab ol (2Kor 11:9). Pal ´ ´ ´ ´ ´ szentelte magat [meg buzgobban hirdette az ıget, Raffay]” (Csel 18:5). ´ ´ ¨ ´ ´ ´ Pal ´ buzgo´ tanuskod ´ at. ´ De a zsidok rendkıvul ellensegesen fogadtak as ´ ´ ´ ´ ´ Ekkor Pal megrazta ruhait, mintegy kifejezve, hogy nem vallal tovabbi ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ felelosseget azert, hogy elutasıtjak a Krisztusrol szolo eletmento uzene´ ´ tet, majd ezt mondta nekik: „Veretek a ti fejeteken legyen. En tiszta va´ ˝ ´ gyok. Mostantol fogva a nemzetekbol valokhoz fogok menni” (Csel 18:6; Ez 3:18, 19). ´ ´ ´ a predik ´ ast? ´ ´ Hol folytatta Pal al T ıciusz Jusztusz felajanlotta az ott´ ´ ´ ´ honat. Ez a ferfi minden bizonnyal egy prozelita volt, es a haza a zsina´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal ´ atment ´ ´ aba ´ goga mellett allt. Igy hat a zsinagogab ol Jusztusz haz ´ ´ ´ ´ ´ ´ (Csel 18:7). Tovabbra is Akvilanal es Priszcillanal lakott, ameddig Korin˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ otev tuszban volt, de ettol kezdve Jusztusz haza lett a predikal ekenyse´ ¨ genek a kozpontja. ´ ˝ ´ ´ kijelentette, ezentul 10 Mit jelentett az, hogy Pal a nemzetekbol valok´ ´ ´ hoz fog menni? Azt, hogy mostantol egyaltalan nem fog foglalkozni a ´ ´ ´ ´ ¨ ´ zsidokkal es a prozelitakkal, meg azokkal sem, akiket erdekel az uze´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ net? Nem valoszınu, hiszen peldaul „Kriszpusz, a zsinagogai eloljaro ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ epe . . . hıvove lett az Urban, es ugyanıgy az egesz hazn is”. Ugy tunik, ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ a zsinagoga tobb tagja is kovette Kriszpusz peldajat, mert a Biblia ezt ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ az uzenetet, ırja: „sokan azok kozul a korintusziak kozul, akik hallottak ´ ´ ´ hinni kezdtek, es megkeresztelkedtek” (Csel 18:8). Igy T ıciusz Jusztusz ´ ¨ ¨ ¨ ´ haza lett az ujonnan megalakult korintuszi gyulekezet osszejoveteli he´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ lye. Ha a beszamol o a tortenes sorrendjeben tudosıt az esemenyekrol ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ – ami jellemzo Lukacs ıroi stılusara –, akkor ezek a zsidok es prozeli´ ´ ´ azutan ´ „megrazta ´ ´ tak tertek meg, hogy Pal ruhait”. Ebben az esetben ´ ´ ´ ´ at! ´ mi sem bizonyıthatna ekesebben az apostol rugalmassag 9

´ ´ ´ ´ ´ Az ugynevezett kereszteny egyhazak ma sok orszagban nagy mult´ ˝ ´ ´ ra tekintenek vissza, es eros befolyast gyakorolnak a tagjaikra. Ne´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ hany orszagban es szigeten a misszionariusaik szeles kor u terıtoi ´ ´ ´ ´ vegeztek. ´ keresztenynek munkat Sok, magat vallo ember ragaszkodik 11

´ ´ ´ ´ amikor latta, ´ ´ a buzgo´ tanus8–9. Mit tett Pal, hogy a zsidok ellensegesen fogadjak ´ ´ ´ ´ ´ ´ kodasat, es hol folytatta a predikalast? ´ ´ ˝ ´ ´ ´ nem csak kizar ´ olag 10. Mi bizonyıtja, hogy Pal a nemzetekbol valoknak akart predi´ kalni? ´ ´ ´ ma Jehova Tanui ´ 11. Hogyan utanozz ak Palt, amint felkeresik a magukat keresz´ ´ tenynek vallo embereket?

151

´ PAL FOGADALMA

´ A Cselekedetek 18:18 szerint Pal a kenk´ ´ ¨ ´ reai tartozkodasa alatt „rovidre nyıratta a ha´ jat, ugyanis fogadalma volt”. Milyen fogadalom volt ez? ´ ´ ´ Altalanos ertelemben a fogadalom egy Is¨ ´ ¨ ´ ´ ´ tennek tett onkentes, unnepelyes ıgeret ar´ ra, hogy valaki megtesz vagy felajanl valamit, ´ ´ ´ vagy megfelel bizonyos felteteleknek. Neha´ ´ nyan azt feltetelezik, hogy Pal egy nazireusi ´ ´ ´ ´ fogadalmat teljesıtett, es ezert vagatta le a ´ ˝ hajat. Megjegyzendo azonban, hogy a Szent´ ´ ´ ´ ´ ıras szerint a nazireusoknak „a talalkozas sat´ ´ ´ ´ ´ ranak bejaratanal” kellett leborotvaltatniuk a ´ ´ ¨ hajukat, amikor letelt a Jehovanak vegzett ku¨ ´ lonleges szolgalatuk ideje. Semmi sem utal ¨ ´ ´ arra, hogy ennek a kovetelmenynek Kenkrea´ ban is eleget lehetett tenni, nemcsak Jeruzsa´ lemben (4Moz 6:5, 18). ¨ ´ ´ A Cselekedetek konyve nem beszel arrol, ´ ´ hogy mikor tette Pal ezt a fogadalmat. Meg ´ ˝ ´ ´ ´ ´ az is elkepzelheto, hogy a keresztennye vala˝ ¨ ´ sa elott. Az sem derul ki, hogy volt-e Palnak ´ ´ ´ ´ valamilyen konkret kerese Jehovahoz. Egy for´ ˝ ˝ ´ ´ rasmu azt a lehetoseget veti fel, hogy Pal ta´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ lan azert nyıratta rovidre a hajat, mert „halat ´ ´ ˝ ´ akart adni Istennek, amiert megvedte ot, es ´ ´ ´ ´ ıgy veghez tudta vinni a szolgalatat Korintuszban”.

´ ´ a hagyomanyaihoz, akarcsak a korintu´ ˝ ´ szi zsidok az elso szazadban. De mi, Je´ ¨ ´ ´ hova Tanui faradhatatlanul megyunk, es ¨ felkeressuk ezeket az embereket, hogy se´ ¨ ˝ ´ gıtsunk nekik kibovıteni a bibliai ismere¨ ´ ¨ ´ ´ tuket. Nem veszıtjuk el a remenyt meg ak´ kor sem, ha ellenzik, amit csinalunk, vagy ˝ ¨ ¨ ´ ha a vallasi vezetoik uldoznek minket. ´ ´ ´ ¨ Meg sok tanıthato ember lehet azok kozt, ´ akikben „van . . . buzgalom Isten irant, de ´ ¨ nem pontos ismeret szerint”, es nekunk ˝ ´ ´ meg kell talalnunk oket (Roma 10:2).

´ „Sok emberem van ebben a varosban” (Cselekedetek 18:9–17) ´ ´ ˝ ´ 12 Ha Palban volt nemi ketely afelol, ´ ´ hogy folytassa-e a szolgalat at Korin-

tuszban, biztos, hogy teljesen szertefosz´ ´ ´ ´ lott azon az ejszakan, amelyen az Ur Je´ ´ ´ zus megjelent neki egy latomasban, es ezt ´ ´ mondta: „Ne felj, hanem tovabbra is be´ ´ ´ szelj, es ne hallgass, mert en veled va´ ´ tamadni, ´ gyok, es senki nem fog rad hogy ártson neked; mert sok emberem van eb´ ben a varosban” (Csel 18:9, 10). Mekko¨ ´ ´ ´ ´ Pal´ ra batorsagot onthetett ez a latom as ´ ´ ˝ ´ ba! Maga az Ur biztosıtotta ot arrol, hogy ´ ´ nem fog baja esni, es hogy meg sok em´ ´ ´ ´ ´ ber van a varosban, aki melto a jo hır¨ ¨ ´ ´ re. Hogyan dontott Pal, miutan megkap´ ´ ´ ´ egy evig ta a latom ast? „Ott maradt hat ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ es hat honapig, tanıtva kozottuk az Isten szavat” – olvashatjuk (Csel 18:11). ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ utan ´ Pal ´ ujabb 13 Kor ulbelul egyevi korintuszi tartozkodas biztosıte´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kat kapta az Ur tamogatasanak. „ A zsidok egy akarattal felkeltek Pal el´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ len, es a bıroi szek ele vittek”, az ugynevezett be1ma ele (Csel 18:12). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ Nehanyak szerint a be1ma egy kek es feher marvanybol keszult emel´ ´ ´ ´ ¨ ´ veny volt, gazdagon dıszıtve faragvanyokkal. A korintuszi piacter kozepe ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ tajan allhatott. A be1ma elotti ter eleg nagy volt ahhoz, hogy jokora to˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ meg gyulhessen ott ossze. A regeszeti asatasok alapjan valoszınu, hogy ˝ ´ ´ ´ ´ ´ 12. Mirol biztosıtotta Jezus latom asban Palt? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ıthatott 13. Mi juthatott eszebe Palnak, amint a bıroi szek fele tartott, de miert szam ´ ´ ´ ´ a sajat eseteben mas vegkimenetelre?

´ ´ ´ „TOVABBRA IS BE SZ EL J, E S NE HALLGASS”

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a bıroi szek csak nehany lepesnyire volt a zsinagogat ol, es ıgy Jusztusz ´ ´ ´ ´ ´ at ´ ol is. Amint Pal ´ a be1ma fele tartott, talan ´ eszebe ´ meghaz jutott Istvan ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ kovezese, akit az elso kereszteny martırkent is szoktak emlegetni. Az ak´ ´ ´ helyeselte Istvan ´ „meggyilkolas ´ at” ´ kor meg Saulkent ismert Pal (Csel ´ ´ ´ 8:1). Vajon most vele is vegezni fognak? Nem, mert ezt az ıgeretet kapta: ´ ’senki nem fog artani neked’ (Csel 18:10). ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ odaert 14 Mi tortent, amikor Pal a bıroi szekhez? A bıroi szek fotisztvi˝ ´ ´ ´ ´ ´ seloje Gallio volt, Akhaja prokonzulja, a romai filozofusnak, Senecanak ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ a batyja. A zsidok a kovetkezo vadat emeltek Pal ellen: „Ez az ember a ¨ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ meggyoz torvennyel ellentetesen mas odesre viszi az embereket az Is´ ´ ´ ´ mondani, hogy ten imadataban” (Csel 18:13). A zsidok ezzel azt akartak ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal illegalis terıtoi tevekenyseget vegez. Gallio azonban tisztaban volt ´ ´ ˝ ˝ ´ artat´ vele, hogy szo sincs „helytelensegrol” vagy „gonosz gaztettrol”. Pal ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ugyeibe. lan (Csel 18:14). Gallio nem kıvant belefolyni a zsidok vitas Mi ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ tobb, meg mielott Pal barmit is mondhatott volna a sajat vedelmeben, ´ ¨ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ok Gallio lezarta az ugyet! A vadl forrtak a duhtol, ezert nekiestek Szosz´ ´ ˝ ´ ´ ´ mint zsinagogai tenesznek, aki feltetelezhetoen Kriszpusz helyet vette at ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ eloljaro. Megragadtak Szoszteneszt, es „verni kezdtek a bıroi szek elott” (Csel 18:17). ´ ´ ´ ´ ´ 15 Miert nem akadalyozta meg Gallio, hogy megverjek Szoszteneszt? ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Talan azt hitte, hogy o volt a Pal elleni csocselektamadas vezere, es ´ ´ ´ ´ ıgy volt, akar ´ nem, elkepzelheto,˝ csak azt kapta, amit megerdemelt. Akar ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ neh hogy az eset jol vegzodott. Pal any evvel kesobb a korintuszi gyule´ ˝ ´ ´ ´ ´ kezetnek ırt elso leveleben testverkent utalt egy bizonyos Szoszteneszre ´ (1Kor 1:1, 2). Vajon ez az a Szosztenesz volt, akit megvertek Korintusz´ ´ ´ ´ szerepe volt ban? Ha igen, akkor ennek a fajdalmas elmenynek talan ´ ˝ abban, hogy kereszteny lett belole. ´ ´ ´ ´ a zsidok ´ ´ teve16 Emlekezz csak, hogy miutan lazongani kezdtek Pal ´ ´ ´ ´ ˝ ´ kenysege ellen, az Ur Jezus ıgy nyugtatta meg ot: „ne felj, hanem to´ ´ ´ ´ vabbra is beszelj, es ne hallgass, mert en veled vagyok” (Csel 18:9, 10). ´ ¨ ´ ˝ ´ ¨ Mindenkeppen jegyezzuk meg ezeket a szavakat, es foleg akkor idezzuk ˝ ´ ´ ¨ ¨ ¨ fel oket, amikor elutasıtjak az uzenetunket. Soha ne feledjuk, hogy Je´ ´ ´ ˝ ´ hova olvasni tud a szıvekben, es magahoz vonzza a tiszta szıvu embere¨ ´ ´ ´ ´ ´ ket (1Sam 16:7; Jan 6:44). Mekkora batorsagot ont ez belenk, hogy szor´ ´ ´ galmasan folytatni tudjuk a szolgalatunkat! Minden evben szazezrek ¨ ´ keresztelkednek meg – tobb szazan naponta. Akik engedelmeskednek a ´ ´ ˝ ´ parancsnak, hogy ’tegyenek tanıtvanyokk a´ minden nemzetbol valo em´ ´ bereket’, azokat Jezus ezzel biztatja: „en veletek vagyok minden napon ´ ´ ´ ´ e´ 28:19, 20). a vilagrendszer befejezeseig” (Mat ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ellen, es ´ 14 –15. a) Milyen vadat emeltek a zsidok Pal miert zarta le Gallio az ugyet? ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ b) Mi tortent Szosztenesszel, es feltetelezhetoen milyen hatassal volt ez az eletere? ´ ´ ´ ´ ´ ´ 16. Miert fontosak az Ur szavai – „ne felj, hanem tovabbra is beszelj, es ne hallgass, ´ ´ ´ ´ ol? mert en veled vagyok” – a szolgalatunk szempontjab

153


154

´ „Ha Jehova ugy akarja” (Cselekedetek 18:18–22) ´ ´ ´ vadl ´ oiNem tudjuk megmondani, hogy az, ahogyan Gallio Pal ´ ´ ˝ ´ ´ hoz viszonyult, bekes idoszakot eredmenyezett-e az ujonnan meg¨ ´ ´ ´ ´ ´ meg alakult korintuszi gyulekezetnek. Mindenesetre Pal „jo nehany ˝ ´ ´ ´ napig” Korintuszban maradt, mielott bucsut vett az ottani testverei˝ ´ ´ ´ ¨ ´ tol. 52 tavaszan ugyanis terveket keszıtett, hogy a Korintusztol ko¨ ¨ ´ ´ ¨ ˝ ˝ ´ ´ r ulbelul 11 kilometerre keletre talalhato kenkreai kikotobol elhajozik ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ugyanis foSzıriaba. De mielott elhajozott, „rovidre nyıratta a hajat, ´ ´ ´ ´ es gadalma volt” (Csel 18:18).1 Azt an maga melle vette Akvilat Priszcil´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lat, es atkeltek az Egei-tengeren, hogy elmenjenek Kis-Azsiaba, Efezus ´ ´ varosaba. ´ ¨ ¨ ˝ ´ biztosan elmerengett a Korintuszban tolt 18 A hajon Pal ott idoszak ´ ´ ´ ´ ´ esemenyein. Szep emlekekkel gazdagodott, es sok minden mely meg´ ´ ¨ ¨ ´ ´ elegedettseggel toltotte el. Az ottani, 18 honapos szolgalata nagyon ered´ ˝ ¨ menyes volt. Megalakult az elso gyulekezet Korintuszban, Jusztusz ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ aban. ´ ´ epe haz A megtertek kozott volt Jusztusz, Kriszpusz es a hazn es ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ meg sokan masok. Ezek az uj hıvok Pal szıvehez nottek, hiszen o se´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ gıtett nekik keresztennye valni. Egy kesobbi leveleben azt ırta nekik, ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ hogy ok az ajanlolevelei, a szıvere felırva. Minket is kulonleges kapocs ˝ ´ ´ ´ agunkban ´ ´ ´ fuz azokhoz, akiket kivalts allt elindıtani az igaz imadat ut´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ jan. Ugye, milyen joleso erzes latni ezeket az elo ’ajanloleveleket’? (2Kor 3:1–3). ´ ´ ´ azonnal munkahoz ´ ´ 19 Pal latott, mihelyst megerkezett Efezusba. „Be´ ´ ´ ´ ´ ment a zsinagogaba, es ervelt a zsidoknak” (Csel 18:19). Ez alkalommal ¨ ´ ´ ´ ´ ´ kert csak rovid ideig maradt a varosban. Bar ek, hogy maradjon meg, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ „nem egyezett bele”. Igy bucsuzott el az efezusiaktol: „Ismet visszaterek ´ ´ ´ biztosan latta, ´ hozzatok, ha Jehova ugy akarja” (Csel 18:20, 21). Pal ´ ´ ´ hogy meg sok munka van Efezusban. Tervbe is vette, hogy visszater, de ´ ´ ´ ´ ´ nagyJehovara bızta a dolgokat. Milyen jo lenne eszben tartanunk Pal ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szer u peldajat! A szellemi celjainkat sajat magunknak kell megvalasz¨ ´ tanunk, de mindig figyelnunk kell, hogy merre vezet minket Jehova, es ¨ ´ engedelmeskednunk kell az akaratanak (Jak 4:15). 17

´ ´ ´ ¨ ´ Efezusban ´ es ´ es ´ Pal hagyta Akvilat Priszcillat, tengerre szallt. A ko˝ ´ ´ ´ ´ vetkezo allomas Cezarea volt. Azutan „felment” – minden bizonnyal Je¨ ¨ ¨ ¨ ´ ruzsalembe –, hogy udvozolje az ottani gyulekezetet (Csel 18:22). Majd ´ ´ ´ ´ ´ hazatert a szıriai Antiokiaba, oda, ahonnan elindult masodik misszio´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ nariusi utjara, mely sikeresen be is fejezodott. Mi vart ra´ az utolso ´ ´ ´ misszionariusi utjan? 20

´ ˝ ´ ´ ´ fogadalma” cım 1 Lasd a „Pal u kiemelt reszt a 152. oldalon. ´ ´ ´ ´ ´ a hajon 17–18. Min merenghetett Pal utban Efezus fele? ´ ´ ´ ˝ ´ mihelyst megerkezett Efezusba, es mit tanulunk tole 19–20. Mit tett Pal, a szellemi ´ celokkal kapcsolatban?

˝ ˝ ´ ´ ´ ˝ „Azzal eluzte oket a bıroi szektol” (Cselekedetek 18:16)

´ 7. R E S Z

˙

C S E L E K E D E T E K 1 8 : 2 3 – 2 1 : 17

´ ´ ’N Y ILV ANOSAN ES ´ ´ ´ ´ H AZR OL H AZR A TAN ITVA’ (CSELEKEDETEK 20:20)

¨ ´ ´ ´ Miert kell alazatosaknak es rugalmasaknak lennunk, amikor ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ masokat tanıtunk? Mi a legfontosabb modja a jo hır predika´ ´ ´ lasanak? Mivel tudjuk megmutatni, hogy Isten akaratanak a ´ ´ ´ ¨ ´ ´ cselekvese fontosabb a szemelyes torekveseinknel? A Pal har´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ madik es egyben utolso misszionariusi utjarol szolo lebilincselo ´ ´ ´ ´ ´ ´ beszamolo segıteni fog, hogy valaszt talaljunk ezekre a letfon´ ´ ´ ´ tossagu kerdesekre.

20. FEJEZET

¨ ¨ ´ ´ Jehova szava az uldozes ellenere ¨ ´ ´ ´ ´ is „novekedett es tert hodıtott” ´ ´ ´ ´ Apollos es Pal sokat tesz azert, hogy ´ ´ ´ ´ ˝ a jo hır ujra meg ujra gyozedelmeskedjen ´ A Cselekedetek 18:23–19:41 alapjan ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ AZ Efezus utcaira kitodulo tomeg hangos kialtoz assal es uvoltozessel ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ¨ ˝ ´ ´ ´ duborog vegig a varoson. Osszeverodott egy csocselek, es nem kell sok ¨ ¨ ´ ´ ´ hogy lazad ´ ´ torj ´ Pal ´ apostol ket ´ at, ´ es hozza, as on ki. Elfogjak utastars ˝ ´ ´ ´ magukkal hurcoljak oket. A szeles, oszlopokkal szegelyezett utca, ahol ¨ ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ ¨ uzletek sorakoznak, egy-kettore kiur ul, amint a duhongo es egyre novek˝ ¨ ˝ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ vo tomeg becsodul a varos 25 000 ferohelyes amfiteatrumaba. Az embe¨ ´ ´ ´ ¨ rek tobbsege meg csak nem is tudja pontosan, hogy miert tort ki a felke´ ´ ´ ˝ les. De annyit gyanıtanak, hogy a templomuk es a hon szeretett Artemisz ´ ˝ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ok ´ istennojuk veszelyben van. Igy hat is razend ıtenek: „Nagy az efezusiak Artemisze!” (Csel 19:34). ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ an ´ ismet ´ ´ 2 Sat csocselektamad assal probalja megakadalyozni Isten Ki´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ralysaga jo hırenek a terjedeset. Persze az eroszak nem az egyetlen mod¨ ´ ´ ´ szere. Ebben a fejezetben tobb taktikajat is meg fogjuk vizsgalni, me¨ ´ ˝ ´ ´ ´ lyekkel szeretett volna akadalyt gordıteni az elso szazadi keresztenyek ´ ´ ´ ¨ ´ ´ munkaja ele, es megbontani az egyseguket. De ami ennel is fontosabb, ˝ ´ ´ ´ latni fogjuk, hogy minden erofeszıtese kudarcba fulladt, mivel „Jehova ¨ ´ ´ ´ ´ ´ szava tovabbra is hatalmasan novekedett es tert hodıtott” (Csel 19:20). ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ant ´ Miert tudtak legyozni Sat ezek a keresztenyek? Ugyanaz segıtett nekik, ¨ ˝ ´ ´ mint ami nekunk is. A gyozelem termeszetesen nem a mienk, hanem Je´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ hova´ e. De nekunk is meg kell tennunk a magunk reszet, ahogyan az elso ´ ´ ´ ´ ´ szazadi keresztenyek is megtettek. Jehova szellemere tamaszkodva szert ¨ ´ ´ ´ ´ tehetunk azokra a tulajdonsagokra, melyek segıtsegevel sikeresen el tud¨ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ juk latni a szolgalatunkat. Vegyuk szemugyre eloszor Apollos peldaj at.

´ ´ ´ „Igen jartas volt az Irasokban” (Cselekedetek 18:24–28) ´ ´ ´ ´ ´ eppen ´ 3 Amikor Apollos Efezusba erkezett, Pal ebbe a varosba tar´ ´ ´ ´ ´ ´ tott a harmadik misszionariusi utjan. Apollos egy hıres egyiptomi varos´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ol ´ ´ bol, Alexandriab valo zsido volt. Sok jo tulajdonsaga es adottsaga volt, ´ ¨ ´ ´ ´ es ´ 1– 2. a) Milyen veszellyel kerultek szembe Pal a tarsai Efezusban? b) Mit fogunk ´ megvizsgalni ebben a fejezetben? ´ ´ ´ ´ ´ 3–4. Milyen hianyoss agot fedezett fel Akvila es Priszcilla Apollosban, es hogyan ke´ zeltek a helyzetet? 157

´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ „F erfiak, jol tudjatok, hogy ebbol a foglalkozasbol van a mi jomodunk” (Cselekedetek 19:25)

¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ JEHOVA SZ AVA AZ UL D OZ E S ELL EN ERE IS „N OVEKEDE T T E S T ERT H OD I TOT T”

´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ elott. ´ oan peldaul ugyesen beszelt nyilvanoss ag Amellett, hogy kival szo´ ´ ´ ¨ ˝ ´ nokolt, „igen jartas volt az Irasokban” is. Ezenkıvul „izzott a szellemtol”. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ Tele volt lelkesedessel, es batran beszelt a zsinagogaban osszegyult zsi´ ˝ dok elott (Csel 18:24, 25). ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ Apollost, 4 Akvila es Priszcilla hallottak es biztosan or ultek annak, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ’pontosan szolja es tanıtja a Jezusra vonatkozo dolgokat’. Minden helyt´ ´ ´ ˝ ´ ´ o´ volt, amit Jezusr all ol mondott. Am nem telt bele sok ido, es ez a keresz´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ teny hazaspar felfedezett egy komoly hianyossagot Apollos ismereteben: ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ „csak Janos keresztseget ismerte.” Ez a szereny kor ulmenyek kozott elo, ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ satorkeszıto hazaspar nem riadt vissza Apollos szonoki kepessegeitol es ´ ´ ´ ´ ´ ´ at ´ ol, ´ ag hanem „maguk melle vettek, es meg pontosabban kifejiskolazotts ´ ´ ´ ´ ´ tettek neki az Isten utjat” (Csel 18:25, 26). Hogyan fogadta a segıtseget ez ´ ´ ´ ´ ¨ ´ az az ekesszolo, tanult ferfi? Kider ult, hogy egy nagyon fontos tulajdonsag, ´ ´ ´ alazat jellemzi, melyet minden keresztenynek ki kell fejlesztenie magaban. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Mivel Apollos elfogadta Akvila es Priszcilla segıtseget, meg hateko´ ´ ´ ´ ´ nyabban tudta szolgalni Jehovat. Elutazott Akhajaba, ahol „nagy segıt´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ segere volt” a hıvoknek, es azoknak a zsidoknak is hatekonyan predi´ ´ ¨ ´ ´ kalt, akik kitartottak amellett az elkepzelesuk mellett, hogy nem Jezus a ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ megıgert Messias. „Eroteljesen es alapossaggal bizonyıtotta nyilvanosan, ´ ´ ´ ´ ´ hogy a zsidoknak nincs igazuk, kimutatva az Irasok altal, hogy Jezus a ´ ´ ´ ´ ´ Krisztus” – ırja Lukacs (Csel 18:27, 28). Milyen nagy aldas volt Apollos ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ a gyulekezeteknek! O is hozzajarult ahhoz, hogy „Jehova szava” tert ho´ ´ ´ ´ ´ ´ dıtott. Mit tanulhatunk Apollos peldajabol? ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ 6 Az alazat nelkulozhetetlen keresztenyi tulajdonsag. Mindannyiunk´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ az nak vannak jo tulajdonsagai es kepessegei – akar orokoltuk oket, akar ´ ¨ ˝ ¨ ¨ ¨ ˝ elettapasztalatunknak vagy az osszegyult ismeretunknek koszonhetoek. ´ ¨ ˝ ´ ´ Am az alazatunknak szembeotlobbnek kell lennie minden mas tulajdon¨ ¨ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ Mask ´ ul sagunkn al. onben az erossegunk a gyengenkke valhat. A felfuval¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ kodottsag konnyen gyokeret ereszthet a szıvunkben, es megmergezheti ´ ´ azt (1Kor 4:7; Jak 4:6). Ha igazan alazatosak vagyunk, akkor igyekez´ ¨ ´ ´ ni fogunk ugy gondolni masokra, mint akik felettunk allnak (Fil 2:3). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Nem agalunk a kiigazıtas ellen, es hagyjuk, hogy masok tanıtsanak ben´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ elkepzel nunket. Es semmikeppen sem ragaszkodunk buszken a sajat e´ ´ seinkhez, amikor megtudjuk, hogy a szent szellem mas iranyba vezeti ´ ¨ ´ a szervezetet. Jehova es a Fia mindaddig fel tud hasznalni bennunket, ´ ´ amıg alazatosak vagyunk (Luk 1:51, 52). 5

´ ¨ ´ ´ Ezenkıvul az alazat a versenyszellemet is kioltja. El tudod kepzel˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ni, mennyire szerette volna Satan, ha az elso szazadi keresztenyek ko¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ zott meghasonlas tamad? Mennyire or ult volna, ha Apollos es Pal apos´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tol, ez a ket dinamikus, lenduletes szemelyiseg vetelytarsakk a´ valnak, es 7

´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ 5–6. Miert lett Apollos meg hatekonyabb eszkoz Jehova kezeben, es mit tanulha´ ´ ´ ´ tunk a peldajabol? ´ ´ ´ ´ ´ es ´ 7. Hogyan mutatott peldat Pal Apollos az alazatban?

159


160

´ ´ ´ ˝ ¨ ´ feltekenysegtol hajtva befolyasra akarnak szert tenni a gyulekezetekben! ´ ¨ ´ ´ ´ Es milyen konnyen megtehettek volna! Hiszen Korintuszban nehany ke´ ˝ ˝ ´ ´ reszteny azt mondta, hogy o ’Palhoz tartozik’, masok pedig azt, hogy ok ´ ´ ´ ´ ´ „meg Apolloshoz”. Vajon Pal es Apollos magatartasa okot adott arra, hogy ´ ´ ´ tovabbi ´ ilyen bomlaszto kijelenteseket tegyenek? Nem. Azzal, hogy Pal ´ ´ ´ ´ ´ ´ szolgalati kivaltsagokkal bızta meg Apollost, alazatosan elismerte Apol´ ¨ ´ ´ ´ at. ´ O˝ pedig kovette ´ utasıt los munkaj Pal asait (1Kor 1:10–12; 3:6, 9; Tit ´ ´ ´ ¨ 3:12, 13). Milyen szep peldat mutattak nekunk abban, hogy hogyan kell ¨ ˝ ¨ ´ ´ alazatosan egyuttmukodni masokkal!

˝ ˝ ´ ´ ´ ´ „Meggyozoen ervelve az Isten kiralysagaval kapcsolatban” (Cselekedetek 18:23; 19:1–10) ´ ´ ´ ´ ´ ´ megıg ´ 8 Pal erte az efezusiaknak, hogy vissza fog menni hozzajuk, es all¨ ´ ta is a szavat (Csel 18:20, 21).1 De figyeljuk meg, hogy merre ment vissza. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Legutobb a szıriai Antiokiaban volt. Onnan ugy is eljuthatott volna Efe¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ zusba, hogy elmegy a kozeli Szeleukiaba, es ott felszall egy kozvetlenul ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ Efezusba tarto hajora. Ehelyett azonban „a szarazf old belsejeben fekvo ´ ´ ´ ´ videkeken” ment at. Egy becsles szerint a Cselekedetek 18:23-ban es a ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ 19:1-ben leırt ut kor ulbelul 1600 kilometer hosszu volt! Miert valasztotta ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal ezt a farasztobb utat? Azert, mert az volt a celja, hogy ’erosıti az ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ osszes tanıtvanyt’ (Csel 18:23). Az elso ket misszionariusi utjahoz ha´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ugy sonloan ez a harmadik is faraszt o volt, de Pal erezte, hogy megeri az ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ erofeszıtest. Ma az utazoszolgak es a felesegeik ugyanilyen szellemben ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ szolgalnak. Ugye milyen ertekes az onfelaldoz o szeretetuk? ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ megerkezett ´ egy kor Amikor Pal Efezusba, talalt ulbelul 12 fos cso˝ ´ ´ ´ ´ portot, akik Keresztelo Janos tanıtvanyai voltak. Olyan keresztelkedes ´ ´ ´ ´ ˝ ´ szerint keresztelkedtek meg, mely mar nem volt ervenyben, es ugy tunt, ˝ ´ ´ hogy a szent szellemrol is alig tudnak valamit, vagy egyaltal an sem´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ mit. Pal kipotolta a hianyzo ismeretuket, ok pedig Apolloshoz hasonlo´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ an alazatosan es keszsegesen tanultak. Miutan Jezus neveben megke´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ a szent szellemet, es resztelkedtek, megkaptak nehany termeszetfolotti ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ajandekot is. Lathatjuk hat, hogy aldassal jar, ha lepest tartunk Jehova ´ teokratikus szervezetevel (Csel 19:1–7). ¨ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 10 Roviddel ezutan ujabb lehetoseguk nyılt nehanyaknak a szellemi ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a zsinagog fejlodesre. Pal harom honapon keresztul batran predikalt a˝ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ban. Bar ’meggyozoen ervelt az Isten kiralysagaval kapcsolatban’, neha´ ´ ´ ´ ´ magukat, es ´ nem nyan megmakacsoltak nagyon ellensegesse valtak. Pal 9

´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 1 Lasd az „Efezus – Azsia tartomany szekhelye” cımu kiemelt reszt a 161. oldalon. ´ ´ ´ ´ Efezusba, ´ 8. Merre ment vissza Pal es miert ezt az utat valasztotta? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 9. Miert kellett nehany tanıtvanynak ujra megkeresztelkednie, es milyen tanulsagot ¨ ˝ vonhatunk le az esetukbol? ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ Pal ´ a zsinagog 10. Miert ment at abol egy iskola eloadotermebe tanıtani, es hogyan ˝ ´ ´ utanozhatjuk ot a szolgalatban?


161

´ ´ ´ ´ ´ vesztegette az idejet olyanokra, akik „gyalazkodva beszeltek az Utrol”, ha˝ ´ ´ ´ ´ nem atment egy iskola eloadotermebe tanıtani (Csel 19:8, 9). Akik szeret´ ˝ ¨ ´ tek volna, hogy tovabb fejlodjon a szellemi´ ¨ ´ ´ ´ seguk, azoknak ezentul nem a zsinagogaba ´ ´ ´ EF E ZUS – AZSIA TARTOM ANY ¨ ˝ ´ kellett menniuk, hanem az eloadoterem´ SZ EKHELYE ´ ´ be. Amikor latjuk, hogy egy hazigazda nem ¨ ¨ akarja meghallgatni az uzenetunket, vagy ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Efezus Kis-Azsia nyugati reszenek a legnacsak vitatkozni akar velunk, akkor Palhoz ´ ´ ´ ´ ´ gyobb varosa volt. Pal apostol idejeben a lakoshasonloan mi sem folytatjuk tovabb vele ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ saga valoszınuleg meghaladta a 250 000-et. a beszelgetest. Meg nagyon sok juhszer u ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ A romai Azsia tartomany szekhelyekent buszember van, akinek hallania kell a remenyt ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ken viselte az „ Azsia elso es legkiemelkedobb ado uzenetunket! ´ ´ varosa” cımet. ´ ˝ ´ ´ mindennap ugy 11 ´ ´ Elkepzelheto, hogy Pal Hatalmas vagyonat a kereskedelemnek es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ 11 oratol delutan 4 oraig tanıtott az iskola a vallasnak koszonhette. A varos egy hajozha´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ eloadotermeben (Csel 19:9; lasd a Magyarato folyo torkolatanal fekudt, a tengeri kikotoje ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ zatos Karoli labjegyzetet). Ezek minden bipedig kereskedelmi utvonalak csomopontjanal ´ ´ ´ zonnyal a nap legcsendesebb, am legforhelyezkedett el. Efezus nemcsak a hıres Arte´ ´ ´ ¨ ´ robb orai voltak, amikor sokan szunetet misz-templomnak adott otthont, hanem szamos ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ tartottak a munkajukban, hogy egyenek es mas gorog–romai, egyiptomi es anatoliai isten ´ ´ ket ´ ´ ´ ´ pihenjenek. Gondolj bele, ha Pal teljes szentelyenek es templomanak is. ´ ¨ ´ ˝ ´ kovette ´ ´ ´ ´ ´ ´ even at ezt a szigor u idobeosztast, Artemisz templomat az okori vilag het csoda´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ akkor joval tobb mint 3000 orat toltott ja koze soroljak. Az alapterulete 105 meterszer ˝ ´ ´ ´ ´ ami ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ tanıtassal!1 Egy masik tenyezo tehat, 50 meter volt. Korulbelul 100 marvanyoszlop ´ arult ´ ´ ¨ ´ ´ hozzaj ahhoz, hogy Jehova szava toallt a templom teruleten. Mindegyiknek 1,8 me¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ vabbra is novekedett es tert hodıtott, az Pal ter volt az atmeroje a talapzatnal, a magas´ ´ ´ ´ ¨ ´ szorgalma es rugalmassaga volt. Ugy szersaguk pedig kozel 17 meter volt. A templomot ˝ ´ ´ ¨ ´ vezte a teendoit, hogy akkor tudjon menni az okorban a legszentebb epuletnek tartottak a ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ a szolgalatba, amikor az a legjobb a helyi Foldkozi-tenger tersegeben, es hatalmas penz´ ´ ¨ embereknek. Es mi lett ennek az eredmeosszegeket helyeztek el itt, hogy Artemisz gond´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nye? „Mindazok, akik Azsia tartomanyban jaira bızzak. Igy a templom Azsia tartomany leg´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ laktak, hallottak az Ur szavat, zsidok es gofontosabb penzugyi kozpontja lett. ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ rogok egyarant” (Csel 19:10). T enyleg alaEfezus fontosabb epuletei kozott volt egy sta´ ´ ´ ´ ´ ´ pos tanuskodast vegzett! dion, ahol atletikai versenyek zajlottak, es talan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ meg gladiatori jatekok is; egy szınhaz; ezenkı12 Jehova Tanui napjainkban szinten szor¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ vul kozterek, piacterek, illetve arkadok, melyek galmasak es rugalmasak. Igyekszunk oda ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ alatt uzletsorok huzodtak. menni predikalni, ahol a legvaloszınubb, ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ Sztrabon, a gorog foldrajztudos azt ırta, hogy hogy megtalaljuk az embereket, es akkor, ´ ¨ ˝ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ Efezus kikotoje fokozatosan eliszaposodott. Idoamikor leginkabb elerhetoek. Predikalunk ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ˝ vel megszunt a varos kikotoje, es ezert a varos ´ ˝ ´ ´ ´ Efezusban ´ ´ ¨ ´ 1 Pal ırta meg A korintusziaknak ırt elso elneptelenedett. Mivel nem epult modern valevelet. ros ezen a helyen, azok, akik napjainkban el´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ a szorgalom latogatnak Efezus nagy kiterjedesu romjaihoz, 11–12. a) Hogyan mutatott peldat Pal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es a rugalmassag teren? b) Hogyan igyekeznek Jekepzeletben visszalephetnek az okori vilagba. ´ ´ ´ hova Tanui szorgalmasan es rugalmasan vegezni ´ ´ a nyilvanos szolgalatukat?

´ ´ ´ ´ ´ arl ´ ohelyeken utcakon, bevas es parkolok´ ´ ´ ban. Telefonon es levelben is tanuskodunk. ´ ´ ´ ol ´ ´ A hazr hazra vegzett szolgalatunkat pedig ´ ˝ ´ ¨ ugy idozıtjuk, hogy a legnagyobb legyen az ´ ´ ´ esely arra, hogy a hazigazd akat otthon ta´ laljuk.

¨ ´ Igyekszunk mindenhol elerni az embereket

Jehova szava a gonosz szellemek ´ ´ ´ ¨ ´ tenykedesei ellenere is „novekedett es ´ ´ ´ tert hodıtott” (Cselekedetek 19:11–22) ´ ´ 13 Lukacs azt ırja, hogy egy kiemelke˝ ˝ ¨ ´ ´ do idoszak kovetkezett. Jehova kepesse tet´ ¨ ´ te Palt arra, hogy „rendkıvul hatalmas cse´ ´ lekedeteket” hajtson vegre. Eleg volt csak ˝ ´ ¨ ´ a kendoit es a kotenyeit elvinni a betegek´ ´ ´ ´ hez, es azok meggyogyultak. Meg demono˝ kat is kiuztek ezekkel a ruhadarabokkal ˝ ´ ani ´ (Csel 19:11, 12).1 A sat erok felett ara˝ ´ ´ tott latvanyos gyozelmek sok ember figyel´ ´ ¨ ¨ met felkeltettek, de nem mindenki or ult.

´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ „ A demonuzest gyakorlo vandor zsidok” kozul nehanyan szerettek ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ volna utanozni Pal csodait. Egyesek kozuluk ugy probaltak kiuzni demo´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ nevet ´ nokat, hogy Jezus es Pal hıvtak segıtsegul. Lukacs peldakent meg´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ emlıti Szkeva het fiat, akik papi csaladbol szarmaztak. Egy demon ezt ´ ˝ ´ is ismert elottem, mondta nekik: „Jezust ismerem, Pal de ti kik vagytok?” ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ rajuk ugrott, Aztan a demontol megszallt ferfi a sarlatanokra tamadt, ¨ ´ ¨ ¨ ´ mint egy vadallat, azok pedig sebesulten es meztelenul elmenekultek ˝ (Csel 19:13–16). Ezzel „Jehova szava” hatalmas gyozelmet aratott, ugyan´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ az eles ´ es ´ hitbuzgo´ tagjai kois lathat ova´ valt ellentet Pal a hamis vallas ¨ ´ ˝ ´ ´ zott: mıg Pal erot kapott, addig a hamis vallas tagjai tehetetlenek voltak. ´ ˝ ´ ´ ´ segıtMa milliok esnek abba a hibaba, hogy azt hiszik, elegendo pusztan ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ segul hıvni Jezus nevet, vagy keresztenynek vallani magukat. Jezus vi´ ´ ¨ ´ szont azt mondta, hogy csak azoknak lehet igazi remenyseguk, akik valo´ ´ ´ ban az Atyja akaratat cselekszik (Mate 7:21–23). ´ ´ ´ asa ´ ´ a varosban ´ 15 Szkeva fiainak megalaz utan az emberek felni kezd´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ tek Istent. Ennek eredmenyekent sokan hıvokke valtak, es elhagytak 14

˝ ¨ ´ ´ ´ a homloka kor 1 A kendoket Pal e tekerve hordhatta, hogy ne folyjon a szemebe az ˝ ¨ ´ ´ ´ izzadsag. Az, hogy Pal ebben az idoszakban kotenyt is viselt, azt sejteti, hogy a sza´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ a kora reggeli or ´ bad oraiban, talan akban, kemenyen dolgozott mint satork eszıto (Csel 20:34, 35). ´ ´ ´ ´ ´ 13 –14. a) Mire tette kepesse Jehova Palt? b) Milyen hibaba estek Szkeva fiai, ´ ¨ ´ ´ ´ ´ sok, magat ´ keresztenynek es hogyan koveti el ma ugyanezt a hibat vallo szemely? ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ 15. Hogyan kovethetjuk az efezusiak peldajat abban, ahogyan a spiritizmushoz ´ ´ viszonyultak, es amit a spiritizmussal kapcsolatos targyaikkal tettek?


´ ´ ´ ´ ´ ´ a spiritiszta szokasaikat. Az efezusi kulturat teljesen atitatta a magia. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Altalanos volt a varazsigek es az amulettek, valamint a varazsenekek ¨ ´ ´ ´ ´ ´ hasznalata, melyek szoveget sokszor le is ırtak. Sok efezusit a lelkiisme´ ˝ ¨ ´ ´ ´ rete arra indıtotta, hogy elohozza a magiaval kapcsolatos konyveit, es ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ nyilvanosan elegesse oket; pedig ezeknek a konyveknek az erteke mai ´ ´ ¨ ´ ´ penznemben kifejezve tobb millio forint volt!1 „Igy Jehova szava tovabbra ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ is hatalmasan novekedett es tert hodıtott” – ırta Lukacs (Csel 19:17–20). ´ ˝ ´ ´ ´ a hamis vallas ´ es a deMilyen bamulatos gyozelmet aratott az igazsag ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ monizmus felett! Ezek a huseges efezusiak jo peldat mutattak nekunk. ´ ¨ ´ ´ ´ lenne valaMi is egy spiritizmussal atitatott vilagban elunk. Ha netan ¨ ´ mink, ami spiritizmussal kapcsolatos, azt kell tennunk, amit az Efezus´ ˝ ˝ ´ ban elok tettek: azonnal meg kell szabadulnunk tole! Tartsuk hat ma´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ gunkat tavol az ilyen utalatos szokasokt ol, barmibe ker uljon is.

´ ´ „Nem kis zavarodas t amadt” (Cselekedetek 19:23–41) ¨ ´ annak ´ ´ ´ at ´ figyelhetjuk ´ 16 Sat egy masik taktikaj meg abban a beszamo´ ´ ´ ´ ´ loban, melyben Lukacs azt ırja, hogy „nem kis zavarodas tamadt az ´ ´ ´ ´ ´ ´ Ut miatt”. Es egyaltal an nem tulzott (Csel 19:23).2 A problema kirob´ ˝ ¨ ˝ ˝ ¨ ´ ¨ bantoja egy Demetriusz nevu ezustmuves volt. Eloszor felhıvta a tob´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ bi kezmuves figyelmet arra, hogy a gazdagsagukat a balvanyok eladasa¨ ¨ ¨ ¨ nak koszonhetik. Majd bogarat tett a fulukbe azzal, hogy azt mondta, ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ uzenete ´ Pal nem tesz jot az uzletuknek, mivel a keresztenyek nem imad¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ nak balvanyokat. Aztan a polgari buszkesegukre es a nacionalizmusukra ˝ ´ ˝ ´ alapozva figyelmeztette oket, hogy vigyazzanak, mert felo, hogy Artemisz ˝ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ istennojuk es a vilaghır u temploma „semmive fog alacsonyodni” (Csel 19:24 –27). ´ ¨ ˝ ´ ´ at. ´ Az ezustm 17 Demetriusz beszede megtette a hatas uvesek ujra meg ´ ´ ´ ´ ´ ujra ezt kiabaltak: „Nagy az efezusiak Artemisze!” A varosban eluralko´ ´ ˝ ´ ˝ ¨ ¨ ˝ dott a fejetlenseg, es egy fanatikus csocselek verodott ossze, amirol a feje´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ zet elejen mar olvashattunk.3 Pal, ez az onfelaldozo ferfi be akart menni ´ ¨ ´ ´ ´ ´ az amfiteatrumba, hogy beszeljen a tomeggel, de a tanıtvanyok lebeszel´ ´ ´ ´ ´ tek arrol, hogy veszelynek tegye ki magat. Egy bizonyos Alexander allt ki ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 1 Lukacs azt ırja, hogy a konyvek erteke 50 000 ezust volt. Amennyiben denarra gon˝ ´ ´ ´ a het dolt, akkor ez abban az idoben 50 000 napi munkaber volt, vagyis ha egy munkas ´ ´ ´ minden napjan dolgozott, 137 ev alatt keresett ennyi penzt. ´ ´ ´ ´ erre a zavargasra ´ 2 Nehanyak szerint Pal utalt, amikor azt ırta a korintusziaknak, hogy ´ ´ ¨ ˝ ´ „meg eletunk felol is igen bizonytalanok voltunk” (2Kor 1:8). De az is lehet, hogy egy meg ´ ´ ´ ´ ´ a fejeben. ´ veszelyesebb eset jart Amikor azt ırta, hogy „harcoltam vadallatokkal Efezus´ ´ ´ ´ ban”, gondolhatott az arenara is, ahol kegyetlen vadallatokkal kellett szembeneznie, de ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ szavait vehetjuk ellenseges szemelyekre is (1Kor 15:32). Pal szo szerint is, es atvitt ertelemben is. ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ evvel volt. Korulbelul szaz ke3 A kezmuvesek egyesuleteinek nagyon nagy befolyasuk ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ szıtott sobb peldaul a pekek egyesulete is hasonlo lazad ast Efezusban. ´ ´ ´ 16 –17. a) Mondd el, hogyan robbantott ki Demetriusz lazad ast Efezusban. ˝ ´ ´ ´ ´ ´ b) Mibol valt nyilvanvalova az efezusiak fanatizmusa?

163


164

¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ szerette volna elmagyarazni, ´ a tomeg ele. Zsido leven talan hogy mi a k u¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ lonbseg a zsidok es a keresztenyek kozott. De a probalkozasa kudarcra ´ ´ ¨ ´ ´ ´ volt ıtelve. Amikor a tomeg megtudta, hogy zsido, lehurrogtak, es megint ´ ´ ´ ´ ´ belekezdtek a mondokajukba, hogy „Nagy az efezusiak Artemisze!”, es ket ´ ´ ¨ ´ ´ ´ oran keresztul abba sem hagytak. A vallasi fanatizmus semmit sem val¨ ´ ´ tozott. Ma is felulkerekedik a jozan eszen (Csel 19:28–34). ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ 18 Vegul a varosi jegyzo lecsendesıtette a sokasagot. Ennek a ratermett ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ferfinak volt annyi lelekjelenlete, hogy biztosıtsa a tomeget afelol, hogy a ´ ´ keresztenyek nem jelentenek veszelyt sem a templomukra, sem az isten˝ ¨ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ nojukre, es hogy Pal es a tarsai nem kovettek el semmilyen buntenyt Ar¨ ´ temisz temploma ellen. Azt is megmagyarazta, hogy az ilyen ugyek rende´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ asm ´ ´ a leghathatosabb zesere van egy hivatalos eljar od. Es talan erve az ¨ ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ volt, hogy ezzel a torvenytelen es fektelen osszecsodulessel kihıvhatjak ´ ¨ ´ maguk ellen Roma haragjat. Ezzel feloszlatta a tomeget. Amilyen gyorsan ˝ ¨ ´ felboszultek az emberek, olyan gyorsan le is higgadtak ezeknek az essze˝ ´ ´ r u es logikus szavaknak a hallatan (Csel 19:35–41). ˝ ´ ´ ´ Nem ez volt az elso eset, hogy egy hatalommal bıro, jozan gondol´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ kodasu szemely megvedte Jezus kovetoit, es nem is az utolso. Janos ´ ´ ´ ´ ´ apostol latomasban latta, hogy ezekben az utolso napokban a vilag sta¨ ´ ´ ´ nyelni a Sat ´ an ´ altal ´ bil elemei, melyeket a fold jelkepez, el fogjak indı¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ tott uldozest, mely valosagos aradatkent zudul majd Jezus kovetoire (Jel ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 12:15, 16). Es tenyleg ıgy van. Partatlan bırok sok esetben megvedik Je˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ hova Tanui ahhoz valo jogat, hogy osszegyuljenek imadat celjabol, es ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ hogy megosszak a jo hırt masokkal. Termeszetesen a mi viselkedesunk˝ ´ ´ ´ a viselkedes nek is szerepe lehet ezekben a gyozelmekben. Pal evel nyil´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vanvaloan tiszteletet es barati erzeseket keltett Efezus nehany hivata˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ (Csel li tisztviselojeben, ıgy ok szerettek volna biztonsagban tudni Palt ´ ¨ ´ 19:31). Milyen jo lenne, ha mi is becsuletesen es tiszteletteljesen viselked´ ´ ´ ´ ´ ´ nenk, es ezzel jo benyomast keltenenk masokban. Soha nem tudhatjuk, ˝ ´ hogy ennek milyen messzemeno hatasai lesznek. 19

´ 20 Mennyire felvillanyozo elgondolkodni azon, ahogyan ’Jehova szava ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ novekedett es tert hodıtott’ az elso szazadban! Azt is ugyanilyen felvilla´ ´ ´ ˝ ˝ nyozo latni, hogy hogyan segıti elo Jehova a napjainkban aratott gyozel´ ´ ´ meket. Szeretned, ha neked is reszed lenne – meg ha csak egy kicsi is – ˝ ´ ´ ´ ´ ezekben a gyozelmekben? Akkor tanulj azokbol a peldakb ol, melyeket ´ ´ ´ ´ ´ most megvizsgaltunk. Maradj alazatos, tarts lepest Jehova szervezetevel, ´ ´ ´ ˝ legyel szorgalmas, vesd el a spiritizmust, es tegyel meg minden toled tel˝ ´ ¨ ´ ´ hetot, hogy tanuskodj a becsuletes es tiszteletteljes viselkedeseddel. ´ ´ ˝ ´ ´ 18 –19. a) Hogyan csendesıtette le Efezus jegyzoje a sokasagot? b) Hogyan vedik ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ meg idonkent Jehova nepet hatalommal bıro szemelyek, es milyen szerepunk lehet ¨ nekunk ebben? ´ ´ ¨ ˝ 20. a) Milyen erzeseket kelt benned az, ahogyan Jehova szava novekedett az elso ´ ¨ ´ ´ szazadban, es novekszik napjainkban? b) Mit hatarozol el magadban, ha Jehova ˝ napjainkban aratott gyozelmeire gondolsz?

21. FEJEZET

´ ´ ˝ „Mindenkinek a veretol tiszta vagyok” ´ ¨ ¨ ´ ´ Pal renduletlenul predikal, ´ ´ ´ es tanacsot ad a veneknek ´ A Cselekedetek 20:1–38 alapjan ´ ´ ˝ ´ ´ ´ PAL egy zsufolt felso szobaban van Troaszban. Mivel ez az utolso este, ¨ ¨ ´ ´ ´ melyet egyutt tolt a testverekkel, nagyon sok mondanivaloja van sza´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ mukra. Mar ejfel van, ezert tobb lampa is eg a szobaban, amitol meg na˝ ´ ´ ¨ ¨ ˝ gyobb odabenn a hoseg, es fustos a levego. Az egyik ablakban a fia¨ ¨ ´ ´ tal Eutikusz ul. Mikozben Palt hallgatja, elalszik, es kiesik az ablakon. ´ Ket emeletet zuhan. ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ ¨ ´ ´ 2 Orvoskent Lukacs valoszınuleg az elsok kozott rohan le az utcara, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy megvizsgalja a fiut. Az allapota mindenki szamara nyilvanvalo. ¨ ´ ´ ´ ´ ’Holtan emelik fel’ (Csel 20:9). De ekkor csoda tortenik. Miutan Pal ra´ ¨ ´ ¨ ˝ ´ ´ borul a fiura, ezt mondja a korejuk gyult embereknek: „Ne larm azzatok, ´ ´ hiszen benne van a lelke.” Pal feltamasztotta Eutikuszt! (Csel 20:10). ´ Ez a csoda megmutatja, micsoda ereje van Isten szent szelleme´ ˝ ´ ´ ´ nek. Senki sem okolhatta Palt Eutikusz halalaert, o azonban nem akar´ ´ ´ ´ ´ ta, hogy ez a tragedia ranyomja a belyeget erre a fontos esemenyre, ´ ´ ´ ´ vagy hogy barkit is megbotrankoztasson. Azzal, hogy Pal feltamasztot¨ ´ ´ ˝ ta Eutikuszt, megvigasztalta a gyulekezetet, es a testverek teljes erovel ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ tudtak folytatni a szolgalatukat. Semmi ketseg, hogy Pal felelosseget er´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ¨ ´ zett masok eleteert. Errol a kovetkezo szavai jutnak eszunkbe: „minden´ ´ ˝ ´ ¨ ´ kinek a veretol tiszta vagyok” (Csel 20:26). Nezzuk meg, miben segıthet ¨ ´ ´ nekunk ezen a teren Pal. 3

´ ´ „Elindult, hogy Makedoniaba utazzon” (Cselekedetek 20:1, 2) ˝ ˝ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ nemreg ´ 4 Az elozo fejezetben lattuk, hogy Pal szornyu dolgokat elt at. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Az Efezusban vegzett szolgalata nyoman az egesz varos felbolydult. Az ¨ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ ol ´ ezustmuvesek, akiknek Artemisz imadat at fuggott a beveteluk, laza´ ´ ´ ´ ´ ´ dast kezdemenyeztek. „Miutan lecsillapodott a felfordulas, Pal hıvatta ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ a tanıtvanyokat, es bator ıtva oket, meg bucsut veve toluk elindult, hogy ´ ´ ´ Makedoniaba utazzon” – ırja a Cselekedetek 20:1. ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ anak ´ ´ es 1– 3. a) Beszelj Eutikusz halal a korulmenyeirol. b) Mit tett Pal, ez mit mond ´ el rola? ´ ´ ´ nemreg ´ 4. Mi mindent elt at Pal? 165


166

´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ˝ ´ megallt ´ ´ Makedoniaba menet Pal Troasz kikotojeben, es egy kis idot ¨ ¨ ´ ˝ ˝ ¨ ´ a varosban toltott. Remelte, hogy Titusz, akit elozoleg Korintuszba kul´ ¨ ´ ´ ´ dott, itt majd csatlakozik hozza (2Kor 2:12, 13). Am amikor mar nyilvan´ ¨ ´ ´ ´ tovabbutazott ´ valo volt, hogy Titusz nem fog jonni, Pal Makedoniaba, ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ahol kor ulbelul egy evet toltott, es „sok szoval batorıtotta az ottaniakat” ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ (Csel 20:2).1 Titusz vegul Makedoniaban csatlakozott Palhoz, es jo hıre´ ¨ ˝ ´ ket hozott Korintuszbol: a gyulekezet megfogadta azt, amit Pal az elso ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ leveleben ırt nekik (2Kor 7:5–7). E jo hır hallatan Pal egy ujabb levelet ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ırt, amelyet ma a korintusziaknak ırt masodik levelkent ismer unk. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6 Figyelemre melto, hogy Lukacs a „bator ıtva” es a „bator ıtotta” szava´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kat hasznalja, amikor beszamol Pal Makedoniaban es Efezusban tett ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ a latogatasarol. Milyen huen tukrozik e szavak, hogy hogyan bant Pal ´ ´ ´ ´ hittarsaival! Mıg a farizeusok megvetettek masokat, addig Pal a munka´ ´ ´ 7:47–49; 1Kor 3:9). Meg tarsainak tekintette a juhokat (Jan akkor is ´ ´ ˝ ´ ´ ıgy viszonyult hozzajuk, amikor szigor uan helyre kellett oket igazıtania (2Kor 2:4). 5

´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ levelei Makedoni 1 Lasd a „Pal abol” cımu kiemelt reszt. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Makedoni 5–6. a) Mennyi ideig lehetett Pal aban, es mit tett ott a testvereiert? ´ ´ ´ b) Hogyan bant Pal a hittarsaival?

´ ´ ´ ´ PAL LEVELEI MAKEDONI ABOL

´ ´ ´ ´ Pal a korintusziaknak ırt masodik leveleben ´ ´ ´ megemlıti, hogy amikor megerkezett Makedo´ ´ ´ niaba, aggodott a korintuszi testverei miatt. Ti´ ´ ´ tusz azonban jo hıreket vitt neki Korintuszbol, ´ ¨ ¨ ¨ ´ ıgy megnyugodott. Ekkor, korulbelul 55-ben ır´ ´ ´ ta meg Pal a masodik levelet a korintusziak´ ˝ ¨ ´ nak. A levelebol kiderul, hogy meg mindig Make´ ´ ˝ ´ doniaban volt (2Kor 7:5–7; 9:2–4). Ez ido tajt ¨ ¨ ¨ ´ tobbek kozott az foglalkoztatta Palt, hogy befejez´ ´ ´ ˝ ´ zek a judeai szenteknek vegzett gyujtest (2Kor 8:18–21). Az is aggasztotta, hogy Korintuszban ´ ´ „hamis apostolok, csalard munkasok” bukkantak fel (2Kor 11:5, 13, 14). ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ Elkepzelheto, hogy Makedoniabol ırta meg Pal ´ ¨ ¨ a levelet Titusznak is. Valamikor 61–64 kozott, ˝ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ az elso romai fogsagat kovetoen Pal ellatoga´ ´ tott Kreta szigetere. Ott hagyta Tituszt, hogy hozza

´ ´ ´ ´ rendbe a problemakat, es nevezzen ki felvigya´ ¨ ´ ´ zokat a gyulekezetekben (Tit 1:5). Pal megker´ te Tituszt, hogy talalkozzanak Nikopoliszban. Az ´ ¨ ¨ ¨ okorban tobb Nikopolisz is volt a Foldkozi-tenger ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ tersegeben, de az a legvaloszınubb, hogy Pal a ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Gorogorszag eszaknyugati reszen fekvo varosra ´ ´ gondolt. Minden bizonnyal ezen a videken predi´ ´ kalt, amikor Titusznak ırt (Tit 3:12). ´ ´ ´ ˝ ´ ´ Pal Timoteusznak ırt elso levele is a ket romai ´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ fogsaga, azaz 61–64 kozott keszult. Levelenek ˝ ´ ´ ´ bevezeto szavaiban Pal megemlıti, hogy arra ker´ ´ ˝ te Timoteuszt, hogy maradjon Efezusban, o maga ´ ´ ´ pedig Makedoniaba fog menni (1Tim 1:3). Ugy ˝ ´ ´ ´ tunik, onnan ırt Timoteusznak. Leveleben atyai ´ ´ ´ ´ ´ ´ tanacsokkal latta el, batorıtotta, es megırta, mi´ ´ ¨ ¨ lyen szervezeti eljarasokat kovessenek a gyulekezetekben.

´ ´ ˝ „MINDENKINEK A V ER E T OL TISZ TA VAGYOK”

¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ok Ma a gyulekezet venei es az utazofelvigyaz igyekeznek kovetni ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ peld ´ Pal ajat. Meg akkor is a bator ıtas es az osztonzes a celjuk, amikor ´ ´ ´ ´ ´ ´ helyreigazıtanak valakit, aki segıtsegre szorul. A felvigyazok szeretne¨ ´ ´ ´ ´ nek egyutterzessel buzdıtani, nem pedig elmarasztalni masokat. Egy ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ o´ ezt ırta: tapasztalt utazofelvigyaz „Legtobb testver unk es testvernonk ´ ´ ´ ´ azt szeretne tenni, ami helyes, de gyakran csalodasokkal, felelmekkel ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ es azzal az erzessel kuszkodnek, hogy nincs erejuk segıteni onmagu´ ˝ ´ ´ ´ kon.” A felvigyazok sok erot adhatnak ezeknek a hittarsaiknak (Heb 12:12, 13). 7

˝ „Cselt szottek ellene” (Cselekedetek 20:3, 4) ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ Makedoni ´ 8 Pal abol Korintuszba ment.1 Harom honapot toltott ott, ´ ´ ´ ´ ´ majd keszen allt, hogy folytassa az utjat. Azt tervezte, hogy Kenkreaba ´ ´ ´ ´ megy, ahonnan tovabbhaj ozik Szıriaba, onnan pedig el tud jutni Jeru´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ zsalembe, es atadhatja a segelyt a raszorul o testvereknek (Csel 24:17; ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ıtott, ´ Roma 15:25, 26).2 Am tortent valami, amire nem szam es valtoztat´ ´ nia kellett a tervein. A Cselekedetek 20:3-bol megtudjuk, hogy „a zsidok ˝ cselt szottek ellene”. ˝ ´ ´ ´ Nem meglepo, hogy a zsidok rosszindulatuak voltak Pallal, hi¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ szen hitehagyott volt a szemukben. Predikalasanak gyumolcsekent ´ ´ ´ ´ megtert Kriszpusz, aki befolyasos tagja volt a korintuszi zsinagoga´ ´ ´ nak (Csel 18:7, 8; 1Kor 1:14). Aztan a korintuszi zsidok vadat emel´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tek Pal ellen Gallional, Akhaja prokonzuljanal. Gallio azonban bizonyı´ ´ ´ ´ ´ ´ tek hianyaban ejtette a vadakat. Emiatt Pal ellensegei irdatlan haragra ´ ´ valahogy, gerjedtek (Csel 18:12–17). A korintuszi zsidok megtudhattak ´ ´ ´ ¨ ´ ´ vagy feltetelezhettek, hogy Pal hamarosan tovabb fog hajozni a kozeli ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Kenkreabol, ezert ott vartak ra lesben, hogy elkapjak. Vajon mitevo lesz ´ Pal? ´ ¨ ´ ´ ´ ´ nem akart veszelybe 10 Pal ker ulni, es a ra´ bızott penzt is bizton´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ sagban el akarta juttatni a raszoruloknak, ezert ugy dontott, hogy jobb, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ha nem megy Kenkreaba, hanem inkabb ujbol atutazik Makedoni¨ ´ án. Persze a szarazf ´ ´ ´ oldi utazas sem volt kockazatmentes. Az okorban ´ ´ ´ ´ ´ ´ gyakran olalkodtak rablok az utak menten. Meg a fogadok sem voltak ´ ´ ´ ´ ´ mindig biztonsagosak. De Pal ezt meg mindig kisebb veszelynek erez´ ´ ´ ´ te, mint azt, ami Kenkreaban vart volna ra. Szerencsere nem kellett 9

´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ Korintuszbol 1 Valoszınuleg ekkor ırta meg Pal A romaiaknak ırt levelet. ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ 2 Lasd a „Pal elviszi a segelyt a gyulekezeteknek” cımu kiemelt reszt a 169. oldalon. ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ma kovetni ´ ok ´ peld 7. Hogyan tudjak a kereszteny felvigyaz Pal ajat? ´ ´ ´ ´ ´ ´ 8–9. a) Miert kellett valtoztatnia Palnak a szıriai utiterven? b) Mi okuk lehetett ´ ´ ´ a zsidoknak arra, hogy rosszindulatuak legyenek Pallal? ´ ´ ´ ´ ´ 10. Azert nem ment Pal Kenkreaba, mert gyava volt? Magyarazd meg!

167


168

¨ ´ ´ ´ ´ ´ egyedul utaznia. Misszionariusi utjanak ezen a szakaszan Arisztar´ ´ ´ ´ kusz, Gajusz, Szekundusz, Szopater, Tikikusz, Timoteusz es Trofimusz ´ ´ is elkıserte (Csel 20:3, 4). ´ ´ ´ 11 Palhoz hasonloan a keresztenyek napjainkban is odafigyelnek a ´ ´ ´ ´ biztonsagukra a szolgalatban. Nehany helyre csak csoportokban men¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ nek, de legalabb ketten. Ami az uldozest illeti, tudjak, hogy elker ulhe´ ´ tetlen (Jan 15:20; 2Tim 3:12). De meg ilyenkor sem teszik ki magu´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szamukra ´ kat szand ekosan veszelynek. Milyen peldaval szolgalt Jezus? ´ ¨ ´ ´ Amikor Jeruzsalemben a rosszakaroi koveket ragadtak, hogy megdobal˝ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ jak, „elrejtozott, es kiment a templombol” (Jan 8:59). Amikor kesobb a ´ ˝ ¨ ´ ¨ ´ ´ tobb ´ zsidok tervet szottek ellene, hogy megoljek, „nem jart e nyilvanosan ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ a zsidok kozt, hanem eltavozott onnan a pusztahoz kozeli videkre” (Jan ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 11:54). Jezus esszer u volt, es megvedte magat, amikor ezzel nem hagy´ ¨ ´ ´ A keresztenyek ´ e´ ta figyelmen kıvul Isten akaratat. is ezt teszik (Mat 10:16).

´ ¨ ´ „Merhetetlenul megvigasztalodtak” (Cselekedetek 20:5–12) ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ es ´ ´ ugy 12 Pal a tarsai egyutt utaztak Makedoniaban, aztan tunik, hogy ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ elvaltak utjaik. Troasznal viszont ismet talalkoztak.1 „Ot napon belul ´ ´ ´ ´ ´ eljutottunk hozzajuk Troaszba” – folytatodik a beszamolo (Csel 20:6).2 ´ ´ ´ ´ Eutikuszt, ahogyan arrol Itt tamasztotta fel Pal a fejezet elejen olvashat´ ´ ´ tunk. El tudod kepzelni, mit erezhettek a testverek, amikor visszakap´ ¨ ´ ´ ´ a tarsukat? ´ tak „Merhetetlenul megvigasztalodtak” – ırja a Biblia (Csel 20:12). ´ ¨ ´ ´ Meg ha ma nem is tortennek ilyen csodak, azok, akiknek meg¨ ´ ¨ ´ halt valakijuk, akit szerettek, ’merhetetlenul megvigasztalodnak’, ami´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ kor a feltamadas remenysegerol olvasnak a Bibliaban (Jan 5:28, 29). ´ ´ ¨ ´ ´ Eszedbe jutott mar? Eutikusz ujbol meghalt, hiszen nem volt tokeletes ´ ´ ´ ´ ´ (Roma 6:23). Azoknak viszont, akik Isten uj vilagaban fognak feltamad´ ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ni, lehetoseguk lesz orokke elni! Es azok, akik a feltamadasuk utan Je´ ´ zussal uralkodnak az egben, halhatatlansagot kapnak (1Kor 15:51–53). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Minden kereszteny ’merhetetlen vigaszt’ merıthet a remenysegebol, akar ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ a felkentek koze tartozik, akar a ’mas juhok’ koze (Jan 10:16). 13

´ ¨ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ol 1 A Cselekedetek 20:5, 6-ban talalhat o tobbes szam elso szemelyu fogalmazasb arra ¨ ´ ´ ´ ´ lehet kovetkeztetni, hogy Lukacs csatlakozott Palhoz Filippiben. Itt valtak el korabban ´ ´ ol. ´ tovabbutazott, ´ ´ ´ egymast Pal Lukacs a varosban maradt (Csel 16:10–17, 40). ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ 2 Az ut Filippitol Troaszig ot napig tartott. Lehet, hogy ellenszelben kellett hajozniuk, ´ ´ ´ mert korabban ugyanezt az utat ket nap alatt megtettek (Csel 16:11). ´ ˝ ´ ´ ´ ´ 11. Hogyan lehetnek esszeruek a keresztenyek, amikor a biztonsagukr ol van szo, ´ ´ ´ ´ ´ szamukra ´ es milyen peldaval szolgalt Jezus? ¨ ´ ´ ´ 12 –13. a) Milyen hatassal volt a gyulekezetre Eutikusz feltamad asa? b) Milyen ´ ´ ¨ remenyseggel vigasztalja meg a Biblia azokat, akiknek meghalt valakijuk, akit szerettek?

´ ´ ˝ „MINDENKINEK A V ER E T OL TISZ TA VAGYOK”

169

´ ´ ´ ´ ´ „Nyilvanosan es hazrol hazra” (Cselekedetek 20:13–24) ´ ´ ´ ´ ´ es ´ 14 Pal csapata Troaszb ol Asszoszba, majd onnan Mitilenebe uta´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ zott. Azutan Kiosz es Szamosz erintesevel tovabbmentek Miletuszba. ¨ ¨ ´ ´ ´ Pal sietett, mert szeretett volna punkosdre Jeruzsalembe erni. Ez ma´ ´ ´ ´ ´ gyarazatot ad arra, hogy miert olyan hajora szallt, amely nem allt meg ´ ´ ´ ´ Efezusban. De mivel beszelni szeretett volna az efezusi venekkel, arra ´ ˝ ´ ´ kerte oket, hogy talalkozzanak vele Miletuszban (Csel 20:13–17). Ami´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kor a venek megerkeztek, Pal ıgy szolt hozzajuk: „Jol tudjatok, hogy az ´ ˝ ´ ´ ´ elso naptol fogva, amelyen Azsia tartomanyba leptem, hogyan voltam ´ ´ ˝ ´ ´ veletek egesz ido alatt, rabszolgakent szolgalva az Urnak a legnagyobb ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ alazatoss aggal es konnyekkel meg probakkal, amelyek a zsidok csel¨ ´ ´ ¨ ´ szovesei miatt ertek engem; ekozben nem tartottam vissza magam attol, ´ ´ ´ hogy elmondjak nektek mindent abbol, ami hasznos, es attol sem, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ol ´ nyilvanosan es hazr hazra tanıtsalak benneteket, hanem alaposan ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ asr ´ ol tanuskodtam zsidoknak is, gorogoknek is az Isten iranti megban ´ ´ ´ ˝ es a Jezusban, a mi Urunkban valo hitrol” (Csel 20:18–21). ´ ´ ´ ´ ´ ´ Sokfelekeppen atadhatjuk ma az embereknek a jo hırt. Palhoz ´ ¨ ¨ hasonloan mi is oda megyunk, ahol a legtobb ember megfordul: 15

´ ´ ¨ ´ ´ az efezusi ´ 14. Mit mondott Pal veneknek, amikor talalkozott veluk Miletuszban? ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 15. Sorold fel a hazrol hazra vegzett tanuskodas elonyeit.

´ ´ ¨ PAL ELVISZI A SEGELY T A GY ULEKE ZE TEKNEK

¨ ¨ ´ ¨ ˝ ´ ´ A 33 punkosdjet koveto evekben a jeruzsale´ ´ ´ ´ ´ mi keresztenyek sokat szenvedtek – ehınseg suj¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ tott, uldoztek oket, es elraboltak a javaikat. Emiatt ¨ ¨ ´ ´ tobbuk anyagi segıtsegre szorult (Csel 11:27–12:1; ´ ´ ¨ ¨ ´ Heb 10:32–34). Ezert 49 korul, amikor a jeruzsa´ ´ ´ ´ ´ lemi venek meghagytak Palnak, hogy a predika´ ´ ´ ´ ¨ ´ loszolgalataban a nem zsidokra osszpontosıtson, ´ ´ ´ ´ ´ arra buzdıtottak, hogy ’tartsa elmejeben a szege´ ´ ˝ ´ ´ ´ nyeket’. Es Pal pontosan ezt tette. Az o iranyıta˝ ¨ ´ ¨ ¨ ´ sa alatt gyujtottek ossze a gyulekezetek a segelyre ´ ´ szant adomanyaikat (Gal 2:10). ´ Pal 55-ben ezt mondta a korintusziaknak: „ti ´ ´ ´ ´ is ugy tegyetek, ahogy utasıtasokat adtam Gala¨ ´ ˝ ´ cia gyulekezeteinek. Minden het elso napjan mind˝ ¨ ´ ´ egyikotok tegyen el valamit tartalekba a maga ha´ ´ ´ ´ ´ zanal, ahogy modjaban all, hogy ne akkor legyenek ˝ ´ ´ ´ gyujtesek, amikor megerkezem. Mikor pedig odaer´ ´ kezem, barkiket helyeseltek is levelek altal, azokat

¨ ¨ ´ ´ ´ kuldom el, hogy elvigyek kedves ajandekotokat Je´ ´ ˝ ruzsalembe” (1Kor 16:1–3). Nem sokkal kesobb, ´ ´ ´ ´ amikor Pal ihletes alatt masodszorra is ırt a ko¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ rintusziaknak, arra osztokelte oket, hogy keszıtsek ˝ ´ ´ ´ ´ elo az ajandekukat, es megemlıtette, hogy a make´ ¨ ´ doniaiak is kuldenek segelyt (2Kor 8:1–9:15). ´ ¨ ´ ¨ ´ Igy tortent, hogy 56-ban a gyulekezetek kepvise˝ ´ ´ ´ ´ ¨ loi talalkoztak Pallal, hogy atadjak neki az ossze˝ ´ ´ ¨ gyult adomanyokat. Kilenc ferfi utazott egyutt, ami ´ nemcsak biztonsagosabb volt, hanem annak is ele´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ jet vettek, hogy barki is a penz hutlen kezelesevel ´ ´ ´ ´ ´ vadolhassa Palt (2Kor 8:20). Jeruzsalemi utjanak ´ ¨ ˝ ´ az volt a fo celja, hogy eljuttassa a segelyt a gyu´ ´ ˝ lekezeteknek (Roma 15:25, 26). Kesobb, amikor ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ Felix kormanyzo elott allt, megjegyezte: „Jo egyne´ ´ ´ ´ ´ hany ev elteltevel tehat megerkeztem, hogy irgal´ ´ mas adomanyokat hozzak nemzetemnek, es fel´ ´ ajanlasokat” (Csel 24:17).

170


´ ´ ´ okba, ´ ´ arl ´ ohelyekre. buszmegall forgalmas utcakra vagy bevas De Jeho´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ol ´ ´ as ´ az elsodleva Tanuinak meg ma is a hazr hazra vegzett predikal ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ges modszer uk. Miert? Egyreszt a hazrol hazra vegzett tanuskodassal ˝ ´ ´ ´ mindenki rendszeresen lehetoseget kap arra, hogy halljon a Kiralys ag¨ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ uzenetrol, vagyis ez a modszer Isten partatlansagat tukrozi. Masreszt ´ ˝ ´ ´ ´ ´ a tiszta szıvu embereknek szemelyre szabott segıtseget lehet nyujtani. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ A hazrol hazra vegzett szolgalat azokra is jo hatassal van, akik reszt ´ ´ ¨ ´ ¨ ˝ ´ vesznek benne: epıti a hituket es noveli a kitartasukat. Nem meglepo, ´ ˝ hogy napjainkban az az igaz keresztenyek egyik ismertetojele, hogy buz´ ´ ´ ´ ´ ol ´ galommal tanuskodnak „nyilvanosan es hazr hazra”. ´ ´ ¨ ´ ´ elmondta az efezusi 16 Pal veneknek, hogy nem tudja, mi fog tortenni ´ ´ ´ vele, amikor visszater Jeruzsalembe. De ezt is hozzatette: „nem tulajdo´ ´ ´ nıtok semmi fontossagot a lelkemnek, mintha draga volna nekem, csak ´ ´ ´ ´ ´ hogy befejezhessem palyafutasomat es azt a szolgalatot, amelyet az Ur ´ ´ ´ ´ Jezustol kaptam, vagyis hogy alaposan tanuskodjak az Isten ki nem er´ ´ ´ ´ ´ ´ demelt kedvessegenek jo hıre mellett” (Csel 20:24). Pal nem adta at ma´ ´ ´ ´ a felelemnek. ´ ´ ´ gat Nem hagyta, hogy barmi is eltantor ıtsa a megbızatasa ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ teljesıtesetol, legyen az betegseg vagy vad uldozes. ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ 17 A keresztenyeknek ma is kulonfele nehezsegekkel kell egyutt elni¨ ´ ´ ´ uk. Vannak, akik olyan orszagban elnek, ahol a munkank be van tiltva, ´ ¨ ¨ ˝ ¨ ´ ´ es uldoznek minket. Masok hosiesen kuzdenek valamilyen betegseggel ´ ´ ´ ´ ¨ ´ vagy erzelmi problemaval, amely elszıvja az erejuket. A kereszteny fia´ ´ ´ ´ ´ ´ talokat megprobalj ak befolyasolni a tarsaik az iskolaban. De Jehova ´ ¨ ¨ ´ ˝ ¨ ¨ ´ Tanui, a kor ulmenyeiktol fuggetlenul, ugyanolyan rendıthetetlenek ma´ ˝ ´ ´ Semmi sem tantor ´ radnak, mint Pal. ıthatja el oket attol, hogy ’alaposan ´ ´ ´ tanuskodjanak a jo hır mellett’.

¨ ´ ´ ´ „Ugyeljetek magatokra es az egesz nyajra” (Cselekedetek 20:25–38) ¨ ˝ ´ ´ ´ a kovetkez ´ ´ 18 Pal okben hatarozott tanacsot adott az efezusi veneknek, ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ sajat eletet allıtva elejuk peldakent. Eloszor elmondta nekik, hogy valo´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ szınuleg most latjak egymast utoljara. Aztan kijelentette: „mindenkinek ´ ´ ˝ ´ a veretol tiszta vagyok, mert nem tartottam vissza magam attol, hogy ´ ´ ´ ´ ´ elmondjam nektek az Isten egesz szand ekat.” Miben kellett utanozniuk ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ az efezusi veneknek Palt, hogy mentesek maradhassanak a verbuntol? ¨ ´ ´ ´ „Ugyeljetek magatokra es az egesz nyajra, amelyben a szent szellem fel´ ´ ¨ ´ oknak vigyaz nevezett ki benneteket, hogy terelgessetek az Isten gyule´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kezetet, amelyet sajat Fianak a veren vasarolt meg” – mondta nekik ´ ´ ´ figyelmeztette a veneket, (Csel 20:26–28). Pal hogy „elnyomo farkasok” ´ ´ ´ nem adta at ´ magat ´ a felelemnek, ´ ´ 16 –17. Mi mutatja, hogy Pal es hogyan utanozz ak ˝ ´ ot ma a keresztenyek? ´ ´ ˝ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ mentes a verb 18. Miert volt Pal untol, es mit kellett tenniuk az efezusi veneknek, ˝ ´ ˝ hogy ok se vonjanak magukra verbunt?

´ ´ „Mindannyian igen nagy sır asra fakadtak” (Cselekedetek 20:37)


172

´ ¨ ´ ´ ´ fognak beepulni a nyajba, es „kiforgatott dolgokat fognak beszelni, hogy ´ ´ ¨ ´ ´ vonjak ´ a tanıtv ´ maguk utan anyokat”. Mit kell tenniuk a veneknek? Pal ˝ ´ ´ ´ ´ ´ erre intette oket: „Maradjatok ebren, es tartsatok elmetekben, hogy ha´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ´ rom even at, se ejjel, se nappal nem szuntem meg konnyek kozott inte´ ni egyenkent mindenkit” (Csel 20:29–31). ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ 19 Az elso szazad vegere meg is jelentek az „elnyomo farkasok” a gyu´ ´ ´ ´ ´ lekezetben. Janos apostol 98 tajan ezt ırta: „sok antikrisztus tamadt . . . ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ Kozulunk mentek ki, de nem voltak kozulunk valok; mert ha kozulunk ´ ¨ ´ ´ valok lettek volna, velunk maradnak” (1Jan 2:18, 19). A III. szazadra a ´ nyoman ´ kialakult egy papi osztaly, ´ ´ hitehagyas a IV. szazadban pedig ´ ´ ´ ´ Konstantin csaszar hivatalosan is elismerte a keresztenysegnek ezt az ˝ ´ ´ A vallasi ´ ´ ´ ´ elfajult valtozat at. vezetok atvettek bizonyos pogany szokaso´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ kat, es „kereszteny” kontosbe bujtattak oket, ıgy tenyleg igaz lett rajuk, ´ ´ ´ ´ belyegeit hogy ’kiforgatott dolgokat beszelnek’. A hitehagyas meg ma is ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ magukon hordozzak a hamis keresztenyseg tanıtasai es szokasai. ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ eletvitel Pal et ossze sem lehet hasonlıtani azokeval, akik kesobb ki˝ ´ ´ ´ ´ szipolyoztak a nyajat. Dolgozott, hogy legyen mibol megelnie, es ne le´ ¨ ´ ´ ´ ´ gyen terhere a gyulekezetnek. Nem azert faradozott a hittarsaiert, hogy ´ ˝ ¨ ´ ´ hasznot huzzon beloluk. Az efezusi veneket is arra biztatta, hogy legye¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nek onfelaldozoak. „Segıtsetek a gyengeket – mondta nekik –, es tartsa´ ´ ´ tok elmetekben az Ur Jezus szavait, aki maga mondta: »Nagyobb boldog´ adni, mint kapni«” (Csel 20:35). sag ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 21 A kereszteny venek ma is olyan onfelaldoz o szellemben szolgalnak, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mint annak idejen Pal. Az alkeresztenyseg papsagaval ellentetben, akik ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ a nyajr ´ ol, meg a bort is lenyuznak azok, akiket megbıztak ’Isten gyuleke´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ zetenek a terelgetesevel’, onzetlenul vegzik a feladataikat. A kereszteny ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ gyulekezetben nincs helye a buszkesegnek es a tortetesnek. Azok, akik ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ a ’maguk dicsoseget keresik’, elobb vagy utobb elbuknak (Peld 25:27). ´ ´ ´ ´ ´ Az elbizakodottsag vege soha nem lesz mas, mint szegyen (Peld 11:2). ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ak ´ a gyenged 22 A testverek olyannyira a szıvukbe zart szereteteert ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Palt, hogy amikor elerkezett a bucsu oraja, „mindannyian igen nagy sı´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ rasra fakadtak, Pal nyakaba borultak, es gyengeden csokolgattak” (Csel ´ ˝ ´ ¨ ´ 20:37, 38). A keresztenyek oszinten becsulik es szeretik azokat, akik ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ert. ´ Palhoz hasonloan onzetlenul faradoznak a nyaj Most, hogy lattuk ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal ertekes peldajat, biztosan egyetertesz azzal, hogy se nem dicseke´ ´ ´ ˝ dett, se nem tulzott, amikor kijelentette: „mindenkinek a veretol tiszta vagyok” (Csel 20:26). 20

´ ´ ´ ¨ ¨ ´ az elso˝ szazad ´ ´ olt 19. Hogyan alakult ki a hitehagyas vegere, es milyen format ott ´ ˝ ´ ´ a kesobbi evszazadokban? ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ onfel ´ 20–21. Mibol latszott, hogy Pal aldoz o, es hogyan tudnak ma a kereszteny ´ ´ venek ilyen szellemben szolgalni? ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ak ´ a szıv ´ az efezusi 22. Miert zart ukbe Palt venek?

22. FEJEZET

„Legyen meg Jehova akarata” ´ ´ ´ ´ Pal Jeruzsalembe megy, keszen allva arra, ´ hogy Isten akarat at tegye ´ A Cselekedetek 21:1–17 alapjan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ es NEH EZ a bucsu Miletuszban. Mindenki elerzekenyul, amikor Pal Lu´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ kacs fajo szıvvel elbucsuznak az efezusi venektol, akiket annyira meg´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szerettek! A ket misszionarius a hajo fedelzeten all. A poggyaszaikon ´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ kıvul magukkal viszik a szuksegben levo judeai keresztenyeknek ossze˝ ¨ ´ ´ ´ nagyon varj ´ ak, ´ hogy vegre atadhass ´ ´ nekik. gyujtott penzt is. Mar ak ˝ ´ ´ ¨ ˝ ˝ ´ ´ 2 A lagy szello belekap a vitorlakba, es a hajo kifut a zajos kikotobol. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ A ket ferfi es het utastarsuk a parton allo, szomor u testvereiket nezik ´ ´ (Csel 20:4, 14, 15). Addig integetnek a barataiknak, mıg azok el nem ˝ ´ tunnek a messzesegben. ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ kor ´ ´ ´ 3 Pal ulbelul harom evig szolgalt vallvetve az efezusi venekkel. ´ ´ Most azonban a szent szellem azt az utasıtast adta neki, hogy menjen ´ ´ ´ ´ ra. ´ Korabban ´ Jeruzsalembe. Sejti, hogy mi var ezt mondta az efezusi ve˝ ¨ ´ neknek: „a szellemtol elkotelezve Jeruzsalembe utazom, noha nem tu¨ ´ ´ ´ ´ ´ dom, mi tortenik ott velem, kiveve, hogy a szent szellem varosr ol varos´ ´ ´ ra ujra meg ujra tanuskodik nekem, amikor azt mondja, hogy bilincsek ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ veszelyek ´ es nyomor usagok varnak ram” (Csel 20:22, 23). Bar varnak ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ Palra, ugy erzi, hogy ’szellemtol elkotelezett’, vagyis kotelessegenek es ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ szıvugyenek tartja, hogy kovesse a szellem vezeteset, es elutazzon Jeru´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ zsalembe. Ertekesnek tartja az eletet, de Isten akaratanak a vegzese a ´ ´ legfontosabb szamara. ´ ´ ¨ ´ erz ´ ´ Te is osztod Pal eseit? Amikor atadjuk magunkat Jehovanak, un´ ´ ´ ¨ ´ ¨ nepelyesen megıgerjuk neki, hogy az lesz a legfontosabb az eletunkben, ´ ¨ ´ ´ Sokat tanulhatunk abbol, ´ hogy teljesıtjuk az akaratat. ha megvizsgal˝ ´ ´ ´ ´ ´ juk a huseges Pal apostol peldajat. 4

´ Elhajozva „Ciprus szigete” mellett (Cselekedetek 21:1–3) ´ ´ ´ ´ es ´ 5 A hajo, mellyel Pal a tarsai utaztak, ’egyenes utvonalon ha˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ladt’, vagyis kedvezo volt a szeljaras, vegig hatszellel mentek. Meg aznap ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ megerkeztek Koszba (Csel 21:1). Feltehetoleg kikotottek ejszakara, majd ´ ´ ´ ´ ´ ´ masnap tovabbmentek Rodoszra, onnan pedig Kis-Azsia deli reszere, ´ ´ ´ Jeruzsalembe, ´ ´ ott ra? ´ 1– 4. Miert megy Pal es mi var ´ ´ ´ ´ ´ 5. Milyen uton jutottak el T ıruszba Pal es a tarsai? 173


174

´ ´ ´ ´ Pataraba. Itt a testverek egy nagy teherhajora szalltak, mely egyenesen ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ˝ ´ ´ Fonıciaba, T ırusz varosaba vitte oket. Utkozben „bal kez felol” elhalad´ ´ ´ tak „Ciprus szigete” mellett (Csel 21:3). Miert emlıti meg ezt a reszletet ´ ´ ´ az ıro, Lukacs? ´ ´ ´ ´ ´ ´ Ciprus fele´ mutatott, es 6 Lehetseges, hogy Pal elmeselte, milyen elme´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ nyei voltak a szigeten. Pal, Barnabas es Janos Mark kor ulbelul 9 evvel ´ ´ ´ ´ elso˝ misszionariusi ´ ´ ´ korabban, Pal utjan talalkoztak Elimasszal, a va´ ´ ´ ´ ´ ´ razsloval, aki ellenezte a predikalasukat (Csel 13:4 –12). Biztosan bator´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sagot es erot ontott Palba, hogy ujbol latta a szigetet, es felidezte az ott ´ ¨ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ o´ esemenyektortenteket. Igy konnyebb volt szembeneznie az elotte all ˝ ´ ¨ ´ kel. Mi is sok erot merıthetunk abbol, ha elgondolkodunk azon, hogy ¨ ´ ´ ¨ ´ hogyan aldott meg bennunket Isten, es hogyan segıtett elviselnunk a ´ ´ ¨ ´ ´ probakat. Ugyanarra a kovetkeztetesre juthatunk, mint David, aki ezt ´ ´ ˝ ´ ´ ırta: „Sok baj eri az igazsagost, de mindegyikbol megszabadıtja Jehova” (Zsolt 34:19). ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6. a) Miert onthetett Palba bators agot, hogy ujbol latta Ciprus szigetet? b) Amikor ´ ´ ¨ ´ elgondolkodsz azon, hogy hogyan aldott meg, es segıtett neked Jehova, milyen kovet´ keztetesre jutsz?

´ ´ ´ ´ CE Z AREA – JUDEA TARTOMANY SZ EKHELYE

˝ Abban az idoben, amikor a Cselekedetek ¨ ´ ´ ´ ´ ´ konyvenek az esemenyei jatszodtak, Cezarea volt ´ ´ ´ ´ ´ a szekhelye Judea romai tartomanynak es a tar´ ´ ´ ´ ´ ´ tomany kormanyzojanak. A hadsereg Judeaba ki´ ´ ˝ ´ ´ helyezett egysegenek a fohadiszallasa is itt volt. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Nagy Herodes epıttette a varost, es Augustus csa´ ´ ´ ´ ´ ´ szarrol nevezte el. Cezareaban megtalalhato volt ´ ´ ¨ az akkori pogany hellenisztikus varosok osszes jel´ ´ legzetessege: egy templom, melyet az istenkent ´ ´ ´ ´ ´ imadott csaszarnak szenteltek, egy szınhaz, egy ´ ´ ´ ´ ´ ˝ loversenypalya es egy amfiteatrum. A varost foleg ´ ´ nem zsidok laktak. ´ ˝ ´ ¨ ˝ ´ Cezarea egy megerosıtett kikotovaros volt. ´ ´ ¨ ˝ Herodes uj kikotokomplexuma, a Szebasztosz ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ (az Augustus nev gorog megfeleloje) egy hajozas´ ´ ´ ra egyebkent nem alkalmas partszakasz menten ´ ¨ ´ ¨ ˝ ´ ´ epult, hatalmas hullamtoro gattal. Herodes min´ ¨ ˝ ¨ ´ denaron azt akarta, hogy a kikoto felulmulja Ale¨ ˝ ´ ´ ¨ ¨ xandria kikotojet, es ez legyen a Foldkozi-tenger ´ ´ ¨ ´ keleti reszenek kereskedelmi kozpontja. Bar Ce´ ´ ¨ ´ ´ ´ zarea vegul nem szarnyalta tul Alexandriat, de mi-

´ ´ ´ ´ ´ vel nagy kereskedelmi utvonalak talalkozasanal ¨ ´ ´ fekudt, fontos helyet vıvott ki maganak a nemzet¨ kozi kereskedelemben. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ Cezareaban predikalta a jo hırt Fulop, az evan´ ˝ ´ geliumhirdeto, es a jelek szerint itt nevelte fel a ´ gyermekeit (Csel 8:40; 21:8, 9). Ebbe a varosba ´ ´ ´ ´ ´ helyeztek ki Korneliuszt, a romai szazadost, es itt ˝ ´ lett belole kereszteny (Csel 10:1). ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ Pal apostol tobbszor is jart Cezareaban. Ami¨ ´ ´ ´ ´ kor roviddel a megterese utan az ellensegei meg ´ ¨ ´ ´ ´ ´ akartak olni, a tanıtvanyok gyorsan elvittek az uj ´ ¨ ´ ˝ ´ testveruket Jeruzsalembol a 90 kilometerre fek˝ ´ ´ ´ ´ vo Cezareaba, hogy onnan Tarzuszba hajozhas´ ´ ´ son. A masodik es a harmadik misszionariusi ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ utjanak a vege fele Pal Cezarea kikotojet is erintet´ te, amikor Jeruzsalembe tartott (Csel 9:28–30; ´ ´ ´ ´ 18:21, 22; 21:7, 8). Cezareaban tartottak ket ´ ´ ´ ´ ´ ´ evig fogva Herodes palotajaban. Itt beszelt Felix´ ´ ´ ¨ szel, Fesztusszal es Agrippaval, majd vegul innen ´ ´ ´ hajozott el Romaba (Csel 23:33–35; 24:27–25:4; 27:1).

„L EGYEN MEG JEHOVA AKARATA”

¨ ´ ´ „Megkerestuk a tanıtvanyokat” (Cselekedetek 21:4–9) ´ ´ ´ tudta, milyen fontos a kereszteny ´ ´ aban ´ 7 Pal testverek tarsas ag lenni, ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ es szıvesen volt veluk. Lukacs azt ırja, hogy amikor megerkeztek T ırusz´ ´ ´ ´ ´ ba, ’megkerestek a tanıtvanyokat’ (Csel 21:4). Az utazok tudtak, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ vannak a varosban keresztenyek, ıgy utanaj artak, hogy hol laknak, es ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ valoszınuleg naluk maradtak. Barhova menjunk is, mindenhol talalha´ ¨ ´ ´ tunk olyan szemelyeket, akik egy hiten vannak velunk, es akik szıvesen ¨ ¨ ´ ´ ´ latnak bennunket. Ez az egyik nagy aldasa annak, hogy ismerjuk az ´ ´ ´ ´ ´ igazsagot. Az igaz imadoknak, akik szeretik Istent, a vilag minden re´ ´ szen vannak barataik! ´ ¨ ¨ ´ Lukacs ´ ´ 8 Miutan elmondja, hogy het napot toltottek a varosban, azt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ırja, hogy a tıruszi testverek „a szellem altal ujra meg ujra azt mondtak ˝ ¨ ´ ´ Palnak, hogy ne menjen be Jeruzsalembe” (Csel 21:4). Ez eloszor meg˝ ˝ ´ ´ Jehova? Arra utasıtja leponek tunhet. Meggondolta volna magat most ´ ´ Palt, hogy ne menjen Jeruzsalembe? Nem. A szellem nem azt jelezte ko´ ´ ´ rabban Palnak, hogy ne menjen a varosba, hanem azt, hogy rosszul fog´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ nak ott banni vele. Ugy tunik, hogy a szent szellem segıtsegevel a tıru´ ´ ´ ´ ´ ´ szi testverek megertettek, hogy Pal szenvedni fog Jeruzsalemben. Es ´ ´ ´ ´ ´ ˝ mivel aggodtak erte, kerleltek, hogy ne menjen fel. Ertheto, hogy meg ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ akartak ovni a veszelytol. Am Pal eltokelt volt abban, hogy Jehova aka´ ´ ´ ´ fogja tenni, es ´ ratat folytatta az utjat Jeruzsalembe (Csel 21:12). ´ ´ ´ a testverei ´ ´ talan ´ arra gondolt, hogy Jezus 9 Pal aggalyai hallatan ta´ ´ ´ ´ ´ nıtvanyai is ugyanıgy reagaltak, amikor Jezus elmondta nekik, hogy Je´ ¨ ´ ´ olni. ruzsalembe fog menni, sok mindent el fog szenvedni, es meg fogjak ´ ´ ´ ´ Peter az erzelmei hatasa alatt ezt mondta Jezusnak: „Kedvezz magad´ ´ ´ nak, Uram; semmikeppen sem lesz ez a sorsod.” Jezus azonban ezt va˝ ˝ ´ ´ ´ ´ laszolta neki: „T avozz tolem, Satan! Botlasko vagy nekem, mert nem ´ az Isten gondolatai szerint gondolkozol, hanem az emberekei szerint” ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ (Mate 16:21–23). Jezust semmi sem terıthette el az onfelaldozo eletutja´ ¨ ´ ´ ´ tol, melyet Isten jelolt ki neki. Pal is ilyen elszant volt. Biztos, hogy jo ´ ´ ´ ´ ´ ´ szandek vezerelte a tıruszi testvereket, ahogy Peter apostolt is, de nem ´ ismertek fel, hogy mi Isten akarata. ˝ ´ ma 10 A „kedvezz magadnak” vagy a „ne eroltesd meg magad” felfogas ´ ´ ´ ´ is sokaknak szimpatikus. Az emberek altalaban olyan vallast valaszta´ ´ ´ ´ ´ ´ el sokat a tagjaitol. nak, amely kenyelmes szamukra, es nem var Jezus ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ezzel szemben teljesen mas hozzaallasrol beszelt. Ezt mondta a tanıtva¨ ´ ´ nyainak: „Ha valaki utanam akar jonni, tagadja meg magat, vegye fel a ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ es ´ e´ 16:24). Jezust kınoszlopat, allandoan kovessen engem” (Mat kovetni ´ ´ ´ 7. Mit tettek az utazok, amikor megerkeztek T ıruszba? ´ ¨ 8. Hogyan kell ertenunk a Cselekedetek 21:4-et? ´ ´ ´ ´ ´ a tıruszi ´ ´ 9 –10. a) Mire emlekeztethettek Palt testverek aggalyai? b) Milyen felfogas ´ ´ terjedt el ma a vilagban, ellenben mit mondott Jezus?

175

¨ ´ ´ ´ ´ ´ a legbolcsebb eletut es a helyes eletut, ¨ ˝ ´ ´ de nem konnyu eletut! ´ ¨ ´ ´ 11 Palnak, Lukacsnak es a tobbieknek ¨ ´ rovidesen folytatniuk kellett az utjukat. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ A bucsuzasrol szolo leıras meghato. ´ ´ ´ Azt bizonyıtja, hogy a tıruszi testverek ´ ´ ´ ´ ´ nagyon szerettek Palt, es szıvvel-lelek´ ´ ´ ´ ´ kel tamogattak a szolgalatat. A ferfiak, ˝ ´ ´ ´ ´ ´ nok es gyerekek mind elkısertek Palt ´ ´ es a tarsait a tengerpartra. Mindany´ ´ ¨ ´ nyian leterdeltek, es egyutt imadkoztak, ¨ ¨ ´ ´ ´ majd elkoszontek egymastol. Ezutan ´ ¨ ´ ´ ´ ´ Pal, Lukacs es a veluk tarto testverek ´ ´ ´ ´ felszalltak egy hajora, es tovabbutaztak ´ Ptolemaiszba. Itt ugyancsak talalkoz´ ´ ¨ ¨ tak testverekkel, es egy napot veluk tol¨ tottek (Csel 21:5–7). ´ ´ Pal ´ es ´ ´ aba1 ´ 12 Ezutan a tarsai Cezare ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ mentek. Amikor megerkeztek, ’bemenJezus kovetese onfelaldozassal jar ¨ ¨ ´ ˝ tek Fulopnek, az evangeliumhirdetonek ¨ ¨ ´ ´ a hazaba’ (Csel 21:8). Biztosan or ultek, ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ F ul hogy ujra lathatj ak opot. Ugy 20 ev˝ ´ ´ ´ vel korabban o is egyike volt azoknak a testvereknek Jeruzsalemben, ´ ´ ´ akiket az apostolok kivalasztottak, hogy segıtsenek szetosztani az ele´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ delt az eppen csak megalakult kereszteny gyulekezetben. Fulop mar ´ ´ ´ ´ ´ ´ hosszu ideje lelkesen predikalta a jo hırt. Biztosan emlekszel, hogy ami¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ aba ´ kor az uldozes miatt a tanıtvanyok szetszorodtak, F ulop Szamari ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ment, es ott predikalt. Kesobb predikalt egy etiop eunuchnak, es meg is ´ ´ ˝ ´ keresztelte (Csel 6:2–6; 8:4 –13, 26–38). Milyen kitartoan es husegesen ´ szolgalt! ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ a´ Fulop lelkesedese nem hagyott alabb az evek folyaman. Cezare ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ban telepedett le, es meg mindig serenyen predikalt. Ez abbol is lat´ ˝ ¨ ´ szik, hogy Lukacs „evangeliumhirdetonek” nevezi. Azt is megtudjuk Fu¨ ˝ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ loprol, hogy idokozben szuletett negy lanya, akik profetaltak. Vagyis a ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ lanyok kovettek apjuk peldaj at (Csel 21:9).2 Fulop nyilvanval oan sokat fa´ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ radozott azert, hogy eros szellemisegu csaladja legyen. A kereszteny edes13

´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ 1 Lasd a „Cezarea – Judea tartomany szekhelye” cımu kiemelt reszt a 174. oldalon. ˝ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ 2 Lasd a „Nok is tanıthattak a kereszteny gyulekezetben?” cımu kiemelt reszt a 177. oldalon. ´ ´ ´ ´ ´ a tıruszi ´ ´ Palt? ´ 11. Hogyan bizonyıtottak testverek, hogy szeretik es tamogatj ak ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ıtott 12 –13. a) Mi mutatja, hogy Fulop kitartoan es husegesen szolgalt? b) Miben all ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Fulop jo peldat a kereszteny edesapak ele?

„L EGYEN MEG JEHOVA AKARATA”

177

´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ jol ´ ´ apak teszik, ha kovetik Fulop peldaj at, vagyis elen jarnak a szolgalat´ ´ ˝ ´ ban, es megszerettetik a gyerekeikkel az evangeliumhirdeto munkat. ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ minden varosban ´ 14 Pal felkereste a testvereket, es egyutt toltott veluk ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ egy kis idot. A helyi testverek ketsegtelenul szıvesen fogadtak az ottho´ ´ ´ ´ ´ ´ nukban az utazo misszionariust es a tarsait. Az ilyen latogat asok alkal¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ maval ’kolcsonosen batorıtottak’ egymast (Roma 1:11, 12). Erre ma is ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ as ´ szarmazik ´ van lehetosegunk. Sok ald abbol, ha meghıvjuk az utazo´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ felvigyazot es a feleseget az otthonunkba, barmilyen szereny kor ulme¨ ¨ ´ ¨ ´ nyek kozott eljunk is (Roma 12:13).

´ „Meghalni is kesz vagyok” (Cselekedetek 21:10–14) ¨ ¨ ´ ´ Ful ´ 15 Mialatt Pal opnel volt, egy masik ¨ ´ ´ ´ nagyra becsult latogato is erkezett: Aga¨ ¨ ´ aban ´ busz. Azok, akik Fulop haz voltak, ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ tudtak Agabuszrol, hogy profeta. O joven¨ ´ ´ ´ dolte meg azt a nagy ehınseget, mely Clau´ ¨ ´ dius uralkodasa idejen kovetkezett be (Csel ˝ ¨ ¨ 11:27, 28). Biztosan felvetodott bennuk, ´ ¨ ¨ hogy miert jott Agabusz. Vajon milyen uze˝ netet hozott? Minden tekintet ra´ szegezo¨ ´ ´ ´ dott, amint a kezebe vette Pal hosszu, kes¨ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ keny, szovetbol keszult ovet, melybe penzt, ´ ¨ ´ es mas holmikat is lehetett tenni. Az ov¨ ¨ ´ ´ ´ ´ vel Agabusz megkotozte a sajat labat es ke´ ´ ¨ ´ zet, majd beszelni kezdett. Az uzenet su´ ´ lyos volt: „Igy szol a szent szellem: »Azt a ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ megkot ferfit, akie ez az ov, ıgy fogjak ozni ´ ´ ˝ ´ a zsidok Jeruzsalemben, es a nemzetekbol ´ ´ ´ valok kezebe adjak«” (Csel 21:11). ´ ´ ˝ ´ ´ JeA profecia megerosıtette, hogy Pal ´ ´ ruzsalembe fog menni. Arra is ramutatott, ¨ ´ hogy milyen kovetkezmenye lesz a zsi´ ´ ´ ´ ´ dokkal valo talalkozasanak. „ A nemzetek˝ ´ ´ ´ ´ ´ bol valok kezebe adjak” majd. A profecia ´ ˝ ´ ´ minden jelenlevot megrendıtett. Lukacs ´ ´ ezt ırja: „Mikor pedig ezt hallottuk, kerlel¨ ´ ni kezdtuk Palt mi is, meg a helybeliek ´ ´ is, hogy ne menjen fel Jeruzsalembe. Pal 16

´ ´ meglatogatta ´ 14. Mit eredmenyezett az, hogy Pal ´ ˝ ´ ¨ ´ a hittarsait, es mire van ma is lehetosegunk? ¨ ´ 15 –16. Milyen uzenetet hozott Agabusz, es milyen ´ ˝ ´ hatassal volt az a jelenlevokre?

˝ ´ NOK IS TANITHAT TAK ´ ¨ A KERESZT ENY GY ULEKE ZE TBEN?

˝ ˝ ´ Mi volt a nok szerepe az elso szazadi ke˝ ´ ¨ ´ reszteny gyulekezetben? Ok is tanıthattak? ´ ´ ¨ ˝ ´ Jezus azzal bızta meg a kovetoit, hogy pre´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dikaljak a Kiralysag jo hıret, es tegyek ta´ ´ ´ ´ ´ nıtvanyokka az embereket (Mate 28:19, 20; ´ ´ Csel 1:8). Ez a megbızatas minden ke´ ´ ´ ˝ ´ resztenynek szol, ferfiaknak, noknek, fiuk´ ´ ´ ´ nak es lanyoknak egyarant. Ezt bizonyıtja a ´ ´ ´ ´ ´ Joel 2:28, 29-ben talalhato profecia is, ´ ¨ amely Peter apostol szavai szerint 33 pun´ ´ ¨ ´ kosdjen is beteljesedett: „Es az utolso na¨ ¨ pokban – ezt mondja az Isten – kitoltok ´ ˝ ´ az en szellemembol mindenfajta testre, es ´ ´ ´ ´ fiaitok meg leanyaitok profetalni fognak . . . ; ´ ´ ´ ´ ˝ es meg rabszolgaimra es rabszolganoimre is ¨ ¨ ˝ kitoltok szellemembol azokban a napokban, ´ ´ ´ ´ es profetalni fognak” (Csel 2:17, 18). Ahogy ´ ¨ ¨ ´ ˝ lattuk, Fulopnek, az evangeliumhirdetonek ´ ´ ´ ´ ´ is volt negy lanya, akik profetaltak (Csel 21:8, 9). ´ ¨ Ami azonban a kereszteny gyulekezet ´ ´ ´ tanıtasat illeti, Isten Szava azt mondja, ´ ´ hogy csak ferfiakat lehet kinevezni felvigya´ ´ ´ ˝ ´ zoknak es kisegıtoszolgaknak (1Tim 3:1–13; ´ ´ ˝ Tit 1:5–9). Pal egyertelmuen kijelentette: „Nem engedem meg az asszonynak, hogy ta´ nıtson, vagy hogy hatalmat gyakoroljon a ´ ¨ ¨ ferfi folott, hanem legyen csendben” (1Tim 2:12).

178


´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ akkor ıgy valaszolt: »Mit csinaltok? Miert sırtok es gyengıtetek el szıvem¨ ¨ ben? Biztosak lehettek abban, hogy nemcsak megkotoztetni, de meghal´ ´ ´ ´ ´ ´ ni is kesz vagyok Jeruzsalemben az Ur Jezus neveert«” (Csel 21:12, 13). ´ ´ ´ ´ ´ ´ 17 Probald meg magad ele kepzelni a jelenetet: a testverek, Lukacsot is ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ beleertve, kerlelik Palt, hogy ne menjen el Jeruzsalembe. Nehanyan sır´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ¨ ˝ ´ ´ ´ melyen nak. Palt megerinti a testverek szıvbol jovo torodese, es kedve´ ´ ´ sen azt mondja nekik, hogy ’elgyengıtik szıveben’, vagy ahogy egyes for´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ a gor ´ nem dıtasok visszaadjak og kifejezest, ’osszetorik a szıvet’. De Pal ´ ´ ´ inog meg, mint ahogy T ıruszban sem tudtak megingatni a testverek. ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ A konyorgesek es a konnyek ellenere is eltokelt marad. Elmagyarazza ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a testvereknek, miert kell elmennie. Micsoda batorsag es elszantsag! ´ ´ ´ ´ ´ Pal ugyanolyan rendıthetetlen maradt az elhatarozasaban, hogy elmegy ´ ´ ´ ´ ´ ır Jeruzsalembe, mint amilyen Jezus volt (Heb 12:2). Nem akart mart ´ ´ lenni, de ha meg kell halnia, megtiszteltetesnek fogja erezni, hogy Krisz´ ¨ ˝ ´ tus Jezus kovetojekent hal meg. ´ ´ ´ szavaira? Tiszteletteljesek voltak. 18 Hogyan reagaltak a testverek Pal ´ ´ lebeszelni, Ezt olvashatjuk: „ Amikor nem hagyta magat belenyugodtunk ezekkel a szavakkal: »Legyen meg Jehova akarata«” (Csel 21:14). ´ ´ ´ ˝ ´ ´ Azok, akik addig probalt ak meggyozni Palt, hogy ne menjen Jeruzsa˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lembe, nem eroltettek ra az akaratukat. Meghallgattak Palt, es megertet´ ˝ ´ ´ ´ ´ Jehova akaratat, ´ meg tek ot; felismertek es elfogadtak ha ez nem is volt ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ konnyu szamukra. Pal egy olyan utra indult, melynek vegen a halal ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vart ra. Konnyebb volt neki ugy, hogy nem probaltak meg lebeszelni er˝ ¨ ´ ´ rol azok, akik kozel alltak hozza. ¨ ´ ˝ ´ ´ 19 Fontos tanulsagot vonhatunk le a Pallal tortentekbol. Ha valakinek ´ ¨ ´ ´ ´ ´ kell, soha olyan celjai vannak Isten szolgalataban, melyhez onfelaldozas ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ne probaljuk meg lebeszelni rola. Ez a tanulsag sokszor eszunkbe jut´ ´ ´ ´ hat, nem csak akkor, amikor valakinek az elete forog kockan. Peldaul ´ ¨ ˝ ´ ´ sok kereszteny szulonek nehez, ha a gyermekei elmennek otthonrol, ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy tavoli helyeken szolgaljak Jehovat. De elhataroztak, hogy nem fog˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ oket ´ jak elkedvetlenıteni. Az Angliaban elo Phyllis elmeseli, milyen er´ ´ ´ ´ zesek kavarogtak benne, amikor az egyetlen lanya misszionariuskent ´ ´ ´ ´ Afrikaba ment: „Erzelmileg nagyon nehez volt. Nehez volt elviselni a ˝ ´ gondolatot, hogy olyan messze lesz tolem. Szomor u voltam, de ugyan´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ akkor buszke is. Nagyon sokat imadkoztam. Am ez az o dontese volt, ´ ´ ´ ´ ´ ´ es soha nem probaltam befolyasolni ebben. Vegtere is mindig azt ta´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ erdekenıtottam neki, hogy tegye elso helyre az eleteben a Kiralys ag´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ket. 30 eve szolgal a lanyom kulfoldi megbızatasban, es mindennap ko¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ szonetet mondok Jehovanak azert, hogy husegesen vegzi a szolgalatat.” ´ ´ ¨ ´ ´ ´ Milyen dicseretes, ha buzdıtjuk onfelaldoz o hittarsainkat! ´ ´ ´ hogy rendıthetetlen ´ ´ aban, ´ 17–18. Hogyan mutatta meg Pal, az elhataroz as es hogyan ´ ´ reagaltak a testverek a szavaira? ¨ ´ ˝ ´ ´ 19. Milyen tanulsagot fontos levonnunk a Pallal tortentekbol?

´ ´ ¨ ´ ´ ´ Dicseretes, ha buzdıtjuk onfelaldozo hittarsainkat

´ ¨ „A testverek orvendve fogadtak minket” (Cselekedetek 21:15–17) ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ felkesz 20 Pal ult az utra, a testverek pedig elkısertek ot, bizonyıtva, ´ ´ ´ ´ ´ hogy teljes szıvvel mellette allnak. Mindenhol, ahol Pal es a vele utazok ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ megalltak utban Jeruzsalem fele, felkerestek a kereszteny testvereiket. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ T ıruszban megkerestek a tanıtvanyokat, es egy hetet veluk toltottek. ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ´ ´ Ptolemaiszban is talalkoztak testverekkel es testvernokkel, udvozoltek ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ oket, es egy napot maradtak veluk. Cezareaban jo nehany napot toltot¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tek F ulop otthonaban. Innen nehany cezareai tanıtvany elkıserte Palt ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es a tarsait Jeruzsalembe. Ott Mnason latta oket vendegul, aki mar reg´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ota tanıtvany volt. Lukacs azt ırja, hogy ’a testverek orvendve fogadtak ˝ oket’ (Csel 21:17). ´ ¨ ´ szıvesen Az biztos, hogy Pal volt egyutt olyanokkal, akik egy hiten ´ ´ ´ ´ ´ voltak vele. Az apostolt mindig fellelkesıtette a testverek tarsas aga, es ez ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ velunk is ıgy van. A buzdıtas minden bizonnyal erot adott Palnak ah´ ¨ ¨ ´ hoz, hogy szembe tudjon nezni duhodt ellensegeivel, akik meg akar¨ ´ olni. tak 21

˝ ¨ ´ szeretett egyutt 20–21. Mibol tudjuk, hogy Pal lenni olyanokkal, akik egy hiten ´ ´ ´ ´ voltak vele, es miert volt szıvesen a testverekkel?

´ 8. RESZ

˙

CSELEKEDE TEK 21:18–28:31

´ AKAD ALYTALANUL ´ ´ „PR EDIK ALTA ´ NEKIK ´ ´ AZ ISTEN KIR ALYS AG AT” (CSELEKEDETEK 28:31)

¨ ¨ ´ ´ ´ Ebben a reszben Pal duhos ellensegekkel fogja szembe ta´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ lalni magat, bebortonzik, es sorozatosan romai tisztviselok ´ ˝ ´ elott kell megjelennie. Az apostol mindvegig tanuskodik Isten ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Kiralysagarol. Amint megvizsgalod a Cselekedetek konyvenek ´ ´ ´ ˝ ´ ´ esemenydus befejezo szakaszat, tedd fel magadnak a kerdest: ¨ ´ ´ ´ ´ ´ „Hogyan tudnam utanozni ezt a bator es lenduletes evangeli˝ umhirdetot?”

23. FEJEZET

´ „Hallgassatok meg ´ ´ vedekezesemet” ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ Pal megvedi az igazsagot a felduhodott ˝ ´ ´ ˝ csocselek es a szanhedrin elott ´ A Cselekedetek 21:18–23:10 alapjan ´ ´ Jeruzsalem ´ forgalmas utcain ´ al. ´ egy ´ ´ ´ Nincs meg PAL ismet keskeny es set ¨ ¨ ´ ´ ´ olyan varos a foldon, amelynek fontosabb szerepe lenne Jehova nepenek ¨ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ tortenelmeben. Lakosainak nagy resze buszke e dicso multra. Pal tudja, ´ ´ ´ agosan ˝ eget ´ ´ ´ hogy sok jeruzsalemi kereszteny tuls nagy jelentos tulajdonıt a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ multnak, es ezert nem tart lepest Jehova fokozatosan kibontakozo szan´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ dekaval. Igy hat Pal latja, hogy nemcsak anyagi segıtsegre van itt szukseg, ´ ´ ´ ahogyan azt Efezusban gondolta, amikor elhatarozta, hogy ellatogat ebbe ´ ´ ´ a fenseges varosba, hanem szellemi teren is van mit tenni (Csel 19:21). ´ ¨ ´ ´ an. ´ ´ ´ Tudja, hogy veszelyes volt idejonnie, megsem valtoztatott a szand ek ´ egekkel ´ ¨ ´ Jeruzsalemben? ´ 2 Milyen nehezs fog szembeker ulni Pal Egyik ol´ ¨ ˝ ´ ´ dalrol Krisztus kovetoi fognak gondot okozni neki, nehanyukat ugyanis ´ ´ szarnyra ´ ´ nyugodni a Palr ´ ol ´ nem hagyjak kapott hıresztelesek. De a na´ ´ ´ Alaptalanul bevadolj ´ ´ megverik es gyobb bajt Krisztus ellensegei okozzak. ak, ´ ˝ ´ ´ ´ halallal fenyegetik Palt. Ezek a viharos esemenyek arra is lehetoseget ad˝ ´ ´ et. ´ Alazattal, ´ hit´ ´ ´ nak az apostolnak, hogy eloadja a vedekez es bators aggal es ´ ´ ´ ´ ´ ´ tel nez szembe ezekkel a probakkal. Lassuk, hogyan allıt mindebben ragyo´ at ´ o˝ keresztenyek ´ ´ a ma el go´ peld ele.´

˝´ ´ „Dicsoıteni kezdtek az Istent” (Cselekedetek 21:18–20a) ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ es ´ ´ 3 Pal a tarsai megerkeztek Jeruzsalembe, es a ra´ kovetkezo nap meg´ ¨ ´ ´ eletben ´ ´ ´ ´ ´ ´ latogattak a gyulekezet felvigyazasaval megbızott veneket. A meg ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ˝ ´ ´ levo apostolok kozul egyrol sem tesz emlıtest a beszamolo. Lehet, hogy ´ en ´ szolgaltak. ´ ´ mindnyajan ´ ´ egy masik ´ ´ ekkor mar a vilag resz Jakab, Jezus ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ testvere azonban meg mindig itt volt (Gal 2:9). Valoszınu, hogy o elnokolt ´ ´ ´ ´ ´ ´ a Pallal tartott megbeszelesen, es ’a venek is mindnyajan jelen voltak’ (Csel 21:18). ¨ oz ¨ olte ¨ ´ ´ reszletesen ´ ´ hogy mit tett az ´ udv ´ 4 Pal a veneket, „es beszamolt arrol, ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ Isten a nemzetek kozott az o szolgalata altal” (Csel 21:19). Mennyire buzdıto´ ´ ´ ´ ´ ´ Jeruzsalemben, ´ 1– 2. Mi jaratban van Pal es milyen nehezsegekkel fog szembe¨ kerulni? ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ Jeruzsalemben, ´ 3–5. a) Milyen megbeszelesen vett reszt Pal es mirol beszeltek? ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ b) Milyen tanulsagokat vonhatunk le Pal es a jeruzsalemi venek beszelgetesebol? 181

182

¨ ul ¨ unk, ¨ lehetett ezt hallani! Mi is nagyon or amikor halljuk, hogy hogyan ha˝ ´ 25:25). ´ ´ lad elore a munka mas orszagokban (Peld ´ es ´ folyaman ´ ´ is, ´ ´ bizonyara ´ ´ 5 A megbeszel Pal beszelt az adomanyokr ol ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ melyeket Europabol hozott. Joleso erzes lehetett a Palt hallgato testverek´ ˝ ´ ´ ´ nek, hogy gondoltak rajuk a tavoli helyeken elo keresztenyek. Annyira buz´ ´ ´ ´ az ´ ´ szavai hallatan ´ a venek dıto´ volt szamukra, hogy Pal „dicso˝ ıteni kezdtek ´ ´ ´ ´ ˝ Istent”! (Csel 21:20a). Ma is melyen meghat sok testvert es testvernot, ami´ ´ ´ idejen ´ a hittarsaik ´ ´ nekik a kor katasztrofa vagy sulyos betegseg megadjak ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ¨ ´ uk ¨ a szasegıtseget, amelyre oly nagy szukseguk van, es lelket ontenek belej vaikkal.

´ ´ ¨ ´ ˝ Sokan meg mindig „buzgok a Torvenyt illetoen” (Cselekedetek 21:20b, 21) ´ ´ ´ aban, ´ ´ a venek ´ Palnak, ´ ´ 6 Aztan elmondtak hogy van egy problema Jude es ´ ˝ ´ ´ ´ ´ hogy szemely szerint o is erintve van benne. Ezt mondtak: „Latod, testver, ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ¨ ´ ˝ ´ hany ezer hıvo van a zsidok kozott; es ok mind buzgok a Torvenyt illetoen. ˝ ¨ ¨ ˝ ¨ ´ Feloled viszont azt hallottak rebesgetni, hogy a nemzetek kozott levo osszes ´ ´ a Mozest ´ ˝ valo´ elpartol ´ ´ zsidot ol asra tanıtod, azt mondva nekik, hogy ne me´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ teljek kor ul gyermekeiket, es ne jarjanak az unnep elyes szokasok szerint” (Csel 21:20b, 21).1 ´ ragaszkodott meg ´ mindig ilyen sok kereszteny ´ ´ ¨ eny´ 7 Miert a mozesi torv ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ hez? Hiszen joval tobb mint husz ev telt el azota, hogy el lett torolve (Kol ´ a venek ´ ¨ ˝ ´ ki´ 2:14). 49-ben az apostolok es osszegy ultek Jeruzsalemben, es ¨ ¨ ´ ´ kuldtek egy levelet a gyulekezeteknek, melyben elmagyaraztak, hogy a nem´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ 1 Mivel ilyen sok zsido valt keresztennye, biztosan szamos gyulekezet jott ossze magan´ hazakban. ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 6. Milyen problemar ol ertesult Pal? ´ ´ ´ ´ 7–8. a) Mihez ragaszkodott sok judeai kereszteny? b) Miert nem lehet ezeket a teves ´ ˝ ´ ´ nezeteket hitehagyasnak minosıteni?

´ ´ ´ ´ ´ ´ Ha valami nem sertett szentırasi alapelveket, Pal alkalmazkodott masokhoz. Es te?

´ ˝ ˝ valo´ hıv ¨ ulmet ¨ ´ ¨ ´ nem kell alavetni ¨ ´ zetekbol oknek nem kell kor elkedni uk, es uk ´ ¨ ´ ´ magukat a mozesi torvenynek (Csel 15:23–29). A level azonban arra nem ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ tert ki, hogy mi a helyzet a zsido hıvokkel, akiknek a nagy tobbsege nem is´ ¨ ´ ´ ´ ´ merte fel, hogy a mozesi torveny mar nincs ervenyben. ´ ´ ´ 8 Vajon annak ellenere, hogy teves nezeteik voltak, elfogadhato´ volt ezek´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nek a zsido hıvoknek a keresztenykent vegzett szolgalata? Igen. Nem arrol ´ ´ ´ ´ ´ ´ volt szo, hogy egykor pogany isteneket szolgaltak, es meg mindig a korabbi ´ ¨ enyt, ´ ´ ´ vallasuk szertartasainak hodoltak. A Torv mely annyira fontos volt ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ nekik, Jehovatol kaptak. Magaban a Torvenyben nem volt semmi demoni ´ ¨ ´ ˝ ˝ ¨ ´ ´ vagy kivetnivalo. De a korabbi szovetseghez fuzodott, a keresztenyekre pedig ´ ´ ´ szovets ¨ ´ vonatkozott. A torv ¨ enysz ´ ¨ ´ elo˝ ır ´ az uj ´ mar eg ovets eg asai a tiszta ima´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ dat szempontjabol ervenyuket veszıtettek. Azok a heber keresztenyek, akik ´ ¨ odtek ˝ ¨ enyhez, ´ ´ ´ meg, es ´ nem bıztak ´ kot a Torv ezt nem ertett ek a kereszteny ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gyulekezetben. Az ujonnan feltart igazsagok fenyeben valtoztatniuk kellett ´ a gondolkodasukon (Jer 31:31–34; Luk 22:20).1

´ ´ „Semmi sincs azokban a kosza hırekben” (Cselekedetek 21:22–26) ´ ´ ´ ´ ´ azt tanıtotta 9 Es mi a helyzet azokkal a hıresztelesekkel, hogy Pal a nem¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ne jarja´ zetek kozt elo zsidoknak, hogy „ne meteljek korul gyermekeiket, es ¨ ´ ´ ´ ´ ´ nak az unnepelyes szokasok szerint”? Pal a nem zsidok apostola volt, es ´ ¨ ´ ´ ´ ezeknek az embereknek a korabbi dontes alapjan azt tanıtotta, hogy nem ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ apostol levelet ırt 1 Nehany evvel kesobb Pal a hebereknek, amelyben bebizonyıtotta, ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ hogy az uj szovetseg kivalobb, mint az elodje volt. A levelben felreerthetetlenul meg´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mutatta, hogy az uj szovetseg bevezetesevel a korabbi szovetseg ervenyet veszıtette. Pal ´ ¨ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ melyeket a zsido´ kereszterendkıvul meggyozo ervelese szilard bizonyıtekokkal szolgalt, ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ nyek felhozhattak, ha a zsidok ocsaroltak oket, es biztosan megerosıtette azoknak a ke´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ resztenyeknek a hitet is, akiknek az imadat aban tul nagy hangsulyt kapott a mozesi ¨ ´ ´ torveny (Heb 8:7–13). ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ a mozesi 9. Mit tanıtott Pal torvenyrol?

´ ¨ ´ A ROMAI TORV ENYEK ´ ´ ´ ´ ES AZ ALLAMPOLG ARSAG

´ ´ ´ ´ A romai hatosagok rendszerint nem szoltak ´ ´ ´ ´ ´ bele a helyi kormanyzasba. Altalanossagban ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ veve a zsido ugyekben zsido torvenyek sze´ ´ ´ ´ rint jartak el. Roma csak azert folyt bele Pal ¨ ´ ¨ ´ ´ ugyebe, mert a zendules, melyet kivaltott a je´ ´ ´ ¨ lenletevel a templomban, veszelyeztette a kozrendet. ´ ´ ˝ ´ A tartomanyokban elo atlagemberek ki ´ ´ ´ ´ voltak szolgaltatva a romai hatosagoknak. ´ ´ ´ ´ ´ A romai allampolgarokkal azonban maskent ´ ´ ´ ´ bantak.1 Az allampolgarsag bizonyos jogokat ´ ´ biztosıtott az egyennek, melyeket a birodalom ´ ¨ ´ ´ egesz teruleten elismertek es figyelembe vet´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ˝ ¨ ¨ tek. Peldaul torvenybe utkozo volt megkotoz´ ni vagy megveretni egy romait, aki nem volt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ elıtelve, mert ezt rabszolgahoz melto banas´ ´ ´ ´ modnak tartottak. Az allampolgaroknak ahhoz ´ is joguk volt, hogy megfellebbezzek a tarto´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ many kormanyzojanak a donteset a csaszar´ ´ ´ nal Romaban. ´ ´ ´ ¨ ´ ´ Az allampolgarsagra tobbfelekeppen is ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ szert lehetett tenni. Eloszor is orokolni lehe´ ´ ´ ´ tett. A csaszarok esetenkent megadtak az ´ ´ ´ ´ ´ ´ allampolgarsagot egyeneknek vagy egesz va¨ ´ ´ rosok vagy keruletek szabad lakossaganak, ´ ´ jutalmul valamilyen szolgalatukert. Automa´ ´ ´ ´ tikusan allampolgar lett az a romai allampol´ ´ ´ ˝ ´ gar tulajdonaban levo rabszolga, aki kivaltotta ´ ´ magat; az a rabszolga, akit egy romai fel´ szabadıtott; illetve az a leszerelt katona, aki ´ ´ ´ a romai hadsereg egyik alakulataban szolgalt. ´ ˝ ¨ ¨ ´ Ugy tunik, hogy bizonyos korulmenyek azt is ˝ ´ ´ ´ ´ lehetove tettek, hogy valaki megvasarolja az ´ ´ ´ ´ allampolgarsagot. Klaudiusz Liziasz, a hadse´ ´ reg egyik parancsnoka ezert mondhatta Pal´ ´ ¨ ´ ´ nak: „En nagy penzosszegen vasaroltam ezt a ´ ´ ´ ´ polgarjogot.” Mit valaszolt neki Pal? „En pedig ´ ¨ mar beleszulettem” (Csel 22:28). Vagyis fel˝ ´ ´ ´ meno agon Pal valamelyik ferfi rokona szert ´ ´ ´ ´ tett az allampolgarsagra – hogy milyen modon, azt nem tudni. ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ 1 Nem valoszınu, hogy az i. sz. elso szazadban sok ro´ ´ ´ ´ ´ ´ mai allampolgar elt Judeaban. Csak a III. szazadban kap´ ´ ´ ´ ´ ´ tak meg a tartomanyok lakosai a romai allampolgarsagot.

¨ ¨ ´ ´ kell alavetni uk magukat a Torvenynek. Ha ´ ˝ ´ valaki megprobalta meggyozni a nem zsi´ ´ ¨ ¨ dokat, hogy metelkedjenek korul annak jele´ ´ ¨ enyt, ´ ´ ´ kent, hogy elfogadjak a mozesi torv Pal ´ ´ ¨ leleplezte a tevedesuket (Gal 5:1–7). De zsi´ ´ ´ ´ ´ ´ doknak is predikalta a jo hırt azokban a va´ ´ rosokban, amelyekbe ellatogatott, es biztosak ´ ¨ lehetunk benne, hogy a nyitott szıvu˝ embe´ ´ ´ aval ´ reknek elmagyarazta, hogy Jezus halal ¨ ´ ´ elavult a Torveny, es hogy a hit tesz valakit ¨ eny ´ ´ ´ nem a Torv ´ bemutaigazsagoss a, alapjan ´ tott cselekedetek (Roma 2:28, 29; 3:21–26). ´ ´ megertette 10 De Pal azokat is, akik job´ ´ ban ereztek magukat, ha betartottak bizo´ aul ´ ´ nyos zsido´ szokasokat, peld ha nem ´ ´ vegeztek munkat sabbaton, vagy ha nem et´ ´ ´ tek meg bizonyos eteleket (Roma 14:1–6). Es ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ nem allıtott fel szabalyokat a kor ulmetelke´ ´ ˝ Timoteuszt ´ ¨ ul¨ desre vonatkozoan. Sot, kor ´ ´ metelte, hogy a zsidoknak ne legyenek fenn´ tartasaik vele kapcsolatban amiatt, hogy ¨ og ¨ (Csel 16:3). A kor ¨ ulmet ¨ ´ ´ az apja gor elked es ´ ´ ¨ ´ ´ ´ szemelyes dontes volt. Pal ezt ırta a gala¨ ¨ ´ ´ ciaiaknak: „sem a kor ulmeteltsegnek nincs ´ ´ ¨ ulmet ¨ ´ ´ semmi erteke, sem a kor eletlens egnek, ´ ´ ´ hanem a szeretet altal munkalkodo hitnek” ´ ´ (Gal 5:6). De ha valaki azert metelkedett vol¨ ¨ ¨ eny´ ´ ´ na kor ul, hogy alavesse magat a Torv ´ ´ nek, vagy ha azt tanıtotta volna masoknak, ´ ¨ hogy enelkul nem lehet elnyerni Jehova tet´ ´ ´ arulkodott ´ szeset, az arrol volna, hogy nincs ´ eleg hite. ´ ´ ´ ¨ ´ a szobesz Ezert bar ednek semmi ko´ ˝ ´ ´ ze nem volt az igazsaghoz, a zsido hıvo´ ´ ´ ¨ ket megis felkavarta. Igy a venek a kovet´ ´ ˝ ´ ´ ´ kezo utasıtast adtak Palnak: „Van nalunk ´ ´ negy ferfi, akik fogadalom alatt vannak. Vedd ezeket magad melle,´ tisztulj meg ve¨ egyutt ¨ szertartasilag, ´ fedezd a kolts ¨ e´ ´ luk es ¨ ´ ´ geiket, hogy megborotvaltathassak a fejuket. 11

´ ´ ´ kiegyensulyozot10. Miert mondhatjuk, hogy Pal ¨ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ tan gondolkodott a Torvenyrol es a korulmetelke´ ˝ desrol? ´ ´ ´ ´ ´ 11. Milyen utasıtast adtak a venek Palnak, es ´ ˝ ´ ´ ˝ ¨ ´ velhetoen mivel jart a reszerol az, hogy kovette ´ ´ ´ ´ az utasıtast? (Lasd a labjegyzetet is.)

´ ´ ´ „HALLGASS ATOK MEG V EDEKE Z E SEME T”

´ ´ ´ Igy majd mindenki tudni fogja, hogy semmi sincs azokban a kosza hırek´ ´ ´ ´ ben, amelyeket rolad mondtak, hanem rendezettsegben jarsz, es te magad ¨ enyt” ´ is megtartod a Torv (Csel 21:23, 24).1 ´ ´ ´ ´ ´ 12 Pal tiltakozhatott volna, mondvan, hogy az igazi problemat nem a hı´ ˝ ´ ´ ´ resztelesek jelentik, hanem az, hogy a zsido hıvok meg mindig ragaszkod´ ¨ enyhez. ´ ´ ´ kesz ´ nak a mozesi torv De Pal volt alkalmazkodni masokhoz mind´ ´ addig, amıg nem kellett megalkudnia az isteni alapelvekkel. Korabban ezt ´ ¨ eny ´ ˝ ¨ eny ´ ırta: „a torv alatt levoknek olyanna´ lettem, mint aki torv alatt van ´ magam nem vagyok torv ¨ eny ´ ¨ eny ´ – pedig en alatt –, hogy megnyerjem a torv ˝ ¨ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ alatt levoket” (1Kor 9:20). Pal egyuttmukodott a jeruzsalemi venekkel, es ez ¨ eny ´ ´ alkalommal olyanna´ lett, „mint aki torv alatt van”. Ezzel nagyszer u˝ pel´ ¨ ˝ ¨ ¨ ¨ ´ ´ dat allıtott nekunk. Megmutatta, hogy milyen fontos egyuttmukodnunk a ´ ´ hogy nem jo,´ ha kiharcoljuk, hogy minden ugy ´ venekkel, es legyen, ahogy ´ mi akarjuk (Heb 13:17).

´ ´ ´ ´ „Nem volt melto ra, hogy eljen!” (Cselekedetek 21:27–22:30) ´ ak ¨ ´ is problem ´ mer ultek ´ majdnem leteltek 13 A templomnal fel. Amikor mar ´ ´ ´ ´ meglatt ´ ´ ak ´ Palt, ´ a fogadalom napjai, az Azsia tartomanybol erkezett zsidok ´ ´ ´ ´ es alaptalanul megvadoltak, hogy nem zsidokat hoz a templomba, majd fel¨ ´ ´ koz¨ ´ a tomeget bujtottak ellene. Ha a romai hadsereg parancsnoka nem lep ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ be, Palt agyonverik. Am a parancsnok orizetbe vette, es aztan Palnak tobb ´ ´ ¨ ´ ´ veszelyben ´ ´ mint negy evet kellett rabsagban toltenie. De most az elete meg ´ ´ ´ ´ forgott. Amikor a parancsnok megkerdezte a zsidokat, hogy miert tamadtak ˝ ´ sem er´ ´ ´ Palra, ki ezt, ki azt kiabalta. A zurzavarban a parancsnok egy szot ´ ´ ´ ¨ ´ ´ tett. Vegul Palt el kellett vinni onnan. Amikor a romai katonak odaertek vele ´ essel ´ ´ ´ ´ ´ ´ ezzel a ker a kaszarny ahoz, Pal fordult a parancsnokhoz: „kerve kerlek, ´ ´ engedd meg, hogy beszeljek a nephez” (Csel 21:39). A parancsnok megadta ´ ¨ ´ ´ ´ pedig batran ´ ´ az engedelyt, Pal kiallt a tomeg ele,´ hogy megvedje a hitet. 14

´ ´ ´ at ´ ´ Pal ´ (Csel „Hallgassatok meg vedekez esemet” – kezdte a mondanivaloj

´ ´ ´ ´ hogy a ferfiak 1 Egyes tudosok azt mondjak, nazireusi fogadalmat tettek (4Moz 6:1–21). ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ erv Az igaz, hogy a mozesi torveny, mely lehetoseget adott erre a fogadalomra, mar enyet ´ ´ ´ talan ´ ugy vesztette. Ennek ellenere Pal gondolkodott, hogy nem lenne helytelen, ha a ´ ´ ´ ´ ´ ferfiak teljesıtenek a Jehovanak tett fogadalmukat. Ezert az sem lenne helytelen, ha ki´ ¨ ´ ´ ¨ fizetne a koltsegeiket, es veluk menne. Nem tudni pontosan, hogy milyen fogadalmat ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ tamogatta ´ tettek a ferfiak. De barmir ol legyen is szo, nem valoszınu, hogy Pal volna ´ ´ ´ ´ ´ egy allataldozat bemutat asat – ahogy azt a nazireusok tettek –, abban a hiszemben, ´ ´ ˝ ˝ ¨ ´ ´ ´ az al´ utan hogy az megtisztıtja a ferfiakat a buneiktol. Krisztus tokeletes aldozata ´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ egyaltal ´ ´ nem szolgaltak ´ lataldozatok mar an engesztelesul a bunokert. Biztosak lehe¨ ´ ´ ´ semmi olyanba nem egyezett volna bele, ami serti tunk benne, hogy barmit tett is Pal, ´ a lelkiismeretet. ´ ´ ´ ´ hogy kesz 12. Azzal, ahogyan az utasıtast fogadta, hogyan mutatta meg Pal, alkal´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ mazkodni masokhoz, es egyuttmukodni a jeruzsalemi venekkel? ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 13. a) Miert bujtotta fel nehany zsido a tomeget a templomban? b) Hogyan mentettek ´ ´ ´ elet meg Pal et? ´ ´ ´ ´ ´ a zsidoknak? 14 –15. a) Mit magyarazott el Pal b) Milyen lepeseket tett a parancs´ ¨ ¨ ´ nok, hogy megtudja, miert voltak duhosek a zsidok?

185


186

´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ra´ is tert 22:1). Heber ul szolt a tomeghez, mire mind elhallgattak. Mindjart ´ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ ´ a targyra, es elmondta, miert lett Krisztus kovetoje. Kozben ugyesen olyan ´ ´ ´ konny ¨ ˝ ˝ tenyeket is megemlıtett, amelyeket a zsidok uszerrel ellenorizhettek, ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ a ha akartak. Ahogyan nehany jelenlevo bizonyara tisztaban volt vele, Pal ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ hıres Gamaliel labanal tanult, es uldozte Krisztus kovetoit. Am Damasz´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kuszba menet latom ast latott a feltamadt Krisztusrol, aki meg is szolıtotta. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal utastarsai nagy vilagossagot lattak, es a hangot is hallottak, de nem er´ ´ ´ ´ ´ ´ tettek, mit mond (Csel 9:7; 22:9; lasd a Magyarazatos Karoli labjegyzetet). ¨ Palt ´ megva´ ´ Damaszkuszba, mert a latom ´ ´ ol Utana be kellett vezetniuk ast ¨ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ hajkult. Ott Ananias, aki ismert volt a kornyeken elo zsidok kozott, csodat ´ ´ ´ ´ ´ ´ tott vegre, es visszaadta Palnak a latasat. ´ ´ ´ aztan ´ elmondta, hogy amikor visszaerkezett ´ 15 Pal Jeruzsalembe, Jezus ´ ´ megjelent neki a templomban. Ennek hallatan a zsidok zaklatottan felcsat´ ¨ ˝ az ilyet, mert nem volt melt ´ o´ ra, ´ ´ ´ hogy eltantak: „T avol ıtsd el a foldr ol ¨ ¨ ´ jen!” (Csel 22:22). A parancsnok, hogy kimentse Palt a kezeik kozul, elvitet˝ a kaszarny ´ duh ¨ osek ¨ ´ ´ ´ te ot aba. Tudni akarta, hogy mi okbol ra´ a zsidok, ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ezert megparancsolta, hogy allıtsak elo Palt, hogy kivallathassa korbacso¨ eny ´ ´ ´ ´ ´ elt ´ ez´ ´ a torv lassal. Azonban Pal ertelm eben vedelemre volt jogosult, es ˝ ´ ´ ´ ´ zel a lehetoseggel. Elmondta a parancsnoknak, hogy romai allampolgar. ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ Jehova imadoi ma is elnek a rendelkezesre allo jogi lehetosegekkel a hi¨ ´ ese ´ ´ ´ ´ ¨ enyek ´ ´ az allampolg ´ ´ ´ tuk megved erdek eben. (Lasd „ A romai torv es ar´ ˝ ´ ¨ ´ sag” cımu kiemelt reszt a 184. oldalon, valamint a „Modern kori jogi kuz¨ MODERN KORI JOGI K UZDELMEK

´ ´ ´ Akarcsak Pal apostol, Jehova modern kori Tanui ´ ¨ ´ ˝ ´ is kihasznalnak minden torveny adta lehetoseget ´ ´ ˝ ´ arra, hogy elerjek, hogy megszunjenek a predi´ ´ ´ ´ ´ ˝ kalomunkara kiszabott korlatozasok. Minden to¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ luk telhetot megtesznek ’a jo hır vedelmezese es ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ torvenyes megerosıtese’ erdekeben (Fil 1:7). ´ ´ ´ Az 1920-as es 1930-as evekben szazakat ´ ´ ´ tartoztattak le bibliai kiadvanyok terjesztese mi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ att. A nemet bırosagokon peldaul 1926-ra mar ¨ ´ ´ 897 ugy kivizsgalasa volt folyamatban. Olyan ´ ´ ´ sok per indult, hogy a nemetorszagi fiokhivatal´ ´ ban letre kellett hozni egy jogi osztalyt. Az Egye¨ ´ ´ ´ ¨ sult Allamokban az 1930-as evekben evente tobb ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ szaz letartoztatasra kerult sor a hazrol hazra veg´ ´ ´ ´ ´ zett predikalas miatt. 1936-ban a letartoztatasok ´ ´ ´ ´ ´ ´ szama mar 1149 volt. Ezert jogi tanacsadas cel´ ´ ¨ ´ jabol az Egyesult Allamokban is megalakult egy ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ jogi osztaly. 1933 es 1939 kozott Romaniaban

´ ´ ˝ 530 pert indıtottak a Tanuk ellen. De sok kedvezo ¨ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ dontes szuletett a Romaniai Legfelsobb Bırosag´ ´ ´ ´ hoz benyujtott fellebbezesek kapcsan. Szamos ´ ´ ´ mas orszagban is hasonlo volt a helyzet. ¨ ´ ´ ´ ´ Tobb ızben szarmazott mar jogi problema ab´ ´ bol is, hogy a keresztenyeknek nem engedte ¨ ´ meg a lelkiismeretuk, hogy reszt vegyenek olyan ´ ´ ´ ´ tevekenysegekben, melyek sertenek a semleges ´ ´ ´ ´ ´ allaspontjukat (Ezs 2:2–4; Jan 17:14). A munka˝ ¨ ¨ ´ jukat ellenzok tobbszor is alaptalanul azzal vadol´ ˝ ´ ´ ´ ´ tak oket, hogy lazadast szıtanak, es emiatt egyes ´ ´ ¨ helyeken teljesen be lett tiltva a tevekenyseguk. ´ ´ ´ ´ Az evek folyaman azonban szamos kormany el´ ´ ismerte, hogy Jehova Tanui nem veszelyeztetik az ´ allamot.1 ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ¨ 1 A Jehova Tanui – Isten Kiralysaganak hirdetoi cımu konyv ´ ˝ ´ ´ ´ ´ 30. fejezeteben bovebb informacio olvashato arrol, hogy egy-egy ´ ˝ ´ orszagban milyen jogi gyozelmeket arattak Jehova Tanui.

´ ˝ ´ delmek” cımu kiemelt reszt a 186. oldalon.) ´ Amikor a parancsnok meghallotta, hogy Pal ´ ´ ´ ´ ´ romai allampolgar, tudta, hogy maskeppen ´ ´ ohoz ´ kell majd informaci jutnia. Masnap a ´ ´ ´ ´ ˝ zsidok legfelsobb bırosaga, a szanhedrin ele´ ˝ ´ vitte Palt, amelyet kifejezetten ebbol az alka´ ´ ¨ lombol hıvtak ossze.

„Farizeus vagyok” (Cselekedetek 23:1–10) ´ ´ obesz ˝ ´ et ´ a szan´ a ved 16 Igy kezdte Pal ed ˝ ´ ´ hedrin elott: „Ferfiak, testverek, teljesen tiszta lelkiismerettel viseltem magam az Is˝ ten elott mind a mai napig” (Csel 23:1). ´ „ Anani ˝ ´ a szot. ´ as ´ foEkkor bele´ is fojtottak ´ ´ pap . . . megparancsolta a mellette alloknak, ¨ ek ´ szajon” ´ ´ hogy uss (Csel 23:2). Micsoda ser´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ tes! Es mennyire egyertelmu, hogy eloıtelet´ ´ ´ ak, ´ tel bantak vele! Hazugnak titulalt anel´ ´ ¨ ´ kul hogy akar egyetlen bizonyıtekot is ´ felhoztak volna ellene. Nem csoda, hogy Pal ´ ´ ´ ´ ´ ´ Ha mas vallashoz tartozo emberekkel ıgy valaszolt: „Megver teged az Isten, te me´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ beszelgetunk, Palhoz hasonloan mi is szelt fal! Itt ulsz, hogy megıtelj engem a Tor¨ keressuk, hogy miben tudunk ´ ¨ enyt ´ ´ ¨ veny szerint, ugyanakkor pedig a Torv egyeterteni veluk ¨ megszegve azt parancsolod, hogy megussenek engem?” (Csel 23:3). ˝ koz ¨ ul ¨ neh ´ anyan ¨ ´ ´ 17 A jelenlevok teljesen megdobbentek, de nem azert, ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ mert Palt megutottek, hanem mert Pal visszaszolt! „ Az Isten fopapjat szidal´ ˝ ´ kerd ´ a valasz ´ ´ mazod?” – vontak ore. Pal aval megmutatta nekik, mit jelent az ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ alazat es a torveny tisztelete. Ezt mondta: „Testverek, nem tudtam, hogy fo´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ pap. Mert meg van ırva: »Ne gyalazd neped eloljarojat!«” (Csel 23:4, 5; 2Moz ´ ekkor taktikat ´ valtott. ´ ´ 22:28).1 Pal Mivel latta, hogy a szanhedrin farizeu´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sokbol es szadduceusokbol all, ıgy szolt: „Ferfiak, testverek, en farizeus va´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gyok, farizeusok fia. A halottak feltamadasanak remenysege miatt ıteltetem meg” (Csel 23:6). ´ ´ ´ Pal ´ farizeusnak? Mert „farizeusok fia” volt, a csa18 Miert hıvta magat ´ ´ mindig farizeusnak ´ ´ ladja ehhez a szektahoz tartozott. Ezert sokan meg ´ ´ ´ ˝ ´ azert ´ asa. ´ 1 Egyesek ugy velik, hogy Pal nem ismerte fel a fopapot, mert rossz volt a lat ´ ´ ´ ´ ´ ´ Vagy azert, mert olyan regen jart mar Jeruzsalemben, hogy nem tudta beazonosıtani a ˝ ¨ ´ ´ ´ fopapot. De az is lehet, hogy a nagy tomegben nem latta, ki adta ki az utasıtast arra, ¨ ´ hogy megussek. ¨ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ ved 16 –17. a) Mondd el, mi tortent, amikor Pal obeszedet tartott a szanhedrin elott. ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ peld ´ b) Hogyan mutatott Pal at az alazatban, amikor megutottek? ´ ´ ´ ´ Pal ´ farizeusnak, es 18. Miert hıvta magat hogyan alkalmazhatunk bizonyos helyze´ ¨ ´ ´ tekben hasonlo megkozelıtest?


188

´ ´ ´ Pal ´ a farizeusokkal a felta´ tekinthettek.1 De hogyan azonosıthatta magat ´ ´ ´ ´ ´ madas kerdeseben? A farizeusok abban hittek, hogy miutan a test meg´ ´ es ´ hogy az igazsagosak ´ ´ ´ ´ hal, a lelek tovabb el, lelke ujra emberi testben el˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ het. Pal nem hitt ilyesmikben. O a Jezus altal tanıtott feltamadasban hitt ´ ´ 5:25–29). De abban egyet tudott erteni ´ (Jan a farizeusokkal, hogy a halallal ´ ´ nincs vege mindennek, mıg a szadduceusok nem hittek abban, hogy az em´ ´ ´ ´ ¨ ber ujra elhet. Mi is hasonlo´ megkozel ıtest alkalmazhatunk, amikor katoli´ ¨ ´ kusokkal vagy protestansokkal beszelgetunk. Elmondhatjuk nekik, hogy mi ¨ ˝ Persze ok ˝ talan ´ a haroms ´ ´ is hiszunk Istenben, ahogyan ok. agban hisznek, ´ ´ ¨ ´ ´ mıg mi a Biblia Isteneben. De abban egyetertunk, hogy letezik Isten. ´ ´ ´ taborra ´ kijelentese ´ 19 Pal miatt a szanhedrin ket szakadt. „Hangos ordı´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tozas tort ki tehat – olvassuk –, es a farizeusok partjahoz tartozo ıras´ koz ¨ ul ¨ neh ´ anyan ´ hevesen perlekedni kezdtek, ezt mond´ tudok felkeltek, es ´ va: »Semmi rosszat nem talalunk ebben az emberben; de ha szellem vagy ´ hozza´ . . .«” (Csel 23:9). A szadduceusoknak, akik nem hittek angyal beszelt ´ ´ eben, ´ ´ az is borzalmas karoml ´ ´ volt, ha valakiben az angyalok letez es mar as ˝ ¨ ´ ´ csak felvetodott a gondolat, hogy Palhoz esetleg egy angyal beszelhetett! ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ (Lasd „ A szadduceusok es a farizeusok” cımu kiemelt reszt.) Olyan zur´ ´ ´ zavar tamadt, hogy a romai parancsnoknak ismet meg kellett mentenie ´ korantsem ´ a veszelyen. ´ ´ meg ´ az apostolt (Csel 23:10). De ezzel Pal volt tul ´ ¨ ˝ ˝ ´ Mi vart meg az apostolra? Ezt a kovetkezo fejezetbol fogjuk megtudni. ´ ´ ´ ´ ´ 1 Amikor 49-ben az apostolok es a venek arrol tanacskoztak, hogy a nem zsidoknak ala´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ kell-e vetniuk magukat a mozesi torvenynek, a megbeszelesen reszt vevo keresztenyek ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ab ´ ol kozul nehanyan ugy lettek azonos ıtva, mint akik „a farizeusok szekt aj val ok ..., ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ akik hıvokke lettek” (Csel 15:5). Ugy latszik, ezeket a hıvoket bizonyos ertelemben meg ¨ ¨ ´ ´ ´ mindig osszefuggesbe hoztak a farizeusi multjukkal. ´ ´ ˝ ¨ ´ ˝ ´ ´ 19. Miert vegzodott ordıtozassal a szanhedrin gyulese?

´ A SZADDUCEUSOK ES A FARIZEUSOK

´ ¨ ´ ´ ´ A zsidok nemzeti kozigazgatasi tanacsa es ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ legfelsobb bırosaga, a szanhedrin tulnyomo tobb´ ´ ´ ´ ´ segben ket rivalis szekta tagjaibol allt: a szaddu´ ´ ´ ˝ ´ ceusokbol es a farizeusokbol. Az elso szazadi ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ tortenetıro, Josephus Flavius azt ırta, hogy a fo ku¨ ´ ´ ¨ ¨ lonbseg az volt a ket csoport kozott, hogy a fari´ ´ ´ zeusok szamos, hagyomanyon alapulo rendeletet ´ akartak betartatni az emberekkel, mıg a szad´ ¨ ˝ ´ ´ ˝ duceusok csak azt tartottak kotelezo ervenyunek, ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ami meg volt ırva Mozes torvenyeben. De Jezus ´ ´ ¨ ˝ ´ ellen a ket iranyzat egyesult erovel lepett fel. ´ ˝ ˝ ´ Ugy tunik, hogy az alapvetoen konzervatıv szad˝ ´ duceusokat szoros kapcsolat fuzte a papsaghoz, ´ ´ ´ ´ es hogy Annas es Kajafas is, akik mindketten szol-

´ ˝ ´ ´ ´ galtak fopapkent, ehhez a befolyasos szektahoz ´ ´ tartoztak (Csel 5:17). Am Josephus szerint a tanı´ ´ ´ tasaikkal csak a gazdagokat tudtak maguk melle ´ ´ allıtani. ´ Ellenben a farizeusok nagyon nagy befolyast ¨ ´ ´ gyakoroltak a tomegre. De a nezeteik, ıgy a szer´ ´ ´ ´ ´ tartasi megtisztulashoz valo tulzott ragaszkodasuk ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ azt eredmenyezte, hogy a nep nyogott a Torveny ´ ´ sulya alatt. A szadduceusokkal ellentetben a fari´ ´ zeusok nagy szerepet tulajdonıtottak a sors keze´ ´ ´ nek az ember eleteben, es hittek abban, hogy a ´ ¨ lelek nem hal meg a testtel egyutt, hanem meg´ ´ ¨ ´ ´ ´ kapja a kijaro jutalmat vagy buntetest a jo tetteiert ˝ ´ vagy a buneiert.

24. FEJEZET

´ ´ „Legy igen bator!” ´ ´ ¨ ¨ ´ Meghiusul egy Pal elleni osszeeskuves; ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ Pal vedobeszedet mond Felix elott ´ A Cselekedetek 23:11–24:27 alapjan ¨ ¨ ¨ ˝ ´ ´ egy duh ALIG hogy siker ult Jeruzsalemben kimenteni Palt odt csocse´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ lek kezei kozul, most ismet orizetbe vettek. A buzgo apostolt nem eri ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ meglepeteskent az uldozes. Tudott rola, hogy „bilincsek es nyomor usa´ ´ ´ ´ azt nem tudgok” varnak ra´ ebben a varosban (Csel 20:22, 23). Es bar ¨ ´ ´ ´ ja, hogy pontosan mi fog tortenni vele, azzal tisztaban van, hogy Jezus ´ ´ ´ neveert tovabbra is szenvednie kell (Csel 9:16). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ 2 Meg kereszteny profetak is figyelmeztettek Palt, hogy meg lesz kotoz´ ˝ ´ ´ ´ ve, es „a nemzetekbol valok kezebe” lesz adva (Csel 21:4, 10, 11). Nemreg ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ tortent, hogy egy zsidokbol allo csoport meg akarta olni, aztan pedig ´ ˝ ´ ´ ’darabokra tepni’, ugy tunt, hogy a szanhedrin tagjai fogjak amikor vita ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ feltamadt Pal kor ul. Most az apostol orizetben van, romai katonak ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ugyelnek ra, es meg tobb vadaskodas es kihallgatas var ra (Csel 21:31; ´ ´ ´ ´ ´ ´ apostolra raf ´ er ´ 23:10). Szo se rola, Pal a bator ıtas! ´ ˝ ´ Tudjuk, hogy most, a vegidoben „mindazokat, akik Isten iranti oda´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ adassal kıvannak elni Krisztus Jezusban, uldozni is fogjak” (2Tim ˝ ˝ ˝ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ 3:12). Idorol idore szuksegunk van bator ıtasra, hogy folytatni tudjuk a ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ predikalomunkat. Milyen halasak vagyunk az aktualis es osztonzo ki´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ advanyokert es osszejovetelekert, melyekrol „a hu es ertelmes rabszol´ ´ ´ e´ 24:45). Jehova biztosıt´ minket arrol, ga” gondoskodik! (Mat hogy a jo ´ ´ ´ ´ hır egyetlen ellensege sem fog sikert aratni. Nem fogjak a szolgait mint ¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ omunk ´ csoportot eltorolni a fold szınerol, es a predikal ajukat sem tud´ ´ ´ ´ ´ jak leallıtani ( Ezs 54:17; Jer 1:19). De vajon Pal apostol kapott valami´ ´ ´ ´ as ´ dacara ´ lyen buzdıtast, hogy az ellenall se hagyjon fel az alapos tanus´ ´ ´ ´ kodassal? Ha igen, mi volt az, es milyen hatassal volt ra? 3

´ ´ ¨ ˝ ´ ¨ ¨ ´ Meghiusıtanak egy „eskuvel megerosıtett osszeeskuvest” (Cselekedetek 23:11–34) ´ ´ ´ ´ ´ ´ apostolt megmentettek 4 Aznap ejjel, hogy Pal a szanhedrin bıroitol, ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ meg is kapta az olyannyira szukseges batorıtast. „Ott allt mellette az Ur, ´ ´ ´ ´ es ezt mondta: »Legy igen bator! Mert ahogy Jeruzsalemben alaposan ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ 1– 2. Miert nem eri meglepeteskent Palt, hogy uldozik Jeruzsalemben? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 3. Honnan kapunk batorıtast, hogy folytatni tudjuk a predikalomunkankat? ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ 4 –5. Milyen batorıtast kapott Pal, es miert jott ez a legjobbkor neki? 189

¨ ¨ ´ „Tobb mint negyven ember uk leselkedik ut ana” (Cselekedetek 23:21)

´ ´ „L EGY IGEN B ATOR!”

´ ´ ´ ´ ´ ´ a velem kapcsolatos dolgokrol, tanuskodtal ugy kell tanuskodnod Ro´ ´ ´ ´ ´ ´ maban is«” – tarja fel az ihletett beszamolo (Csel 23:11). Jezus buzdı´ ´ ¨ ´ ´ tasa egyben biztosıtek is volt Palnak arra, hogy meg fog menekulni. ´ ´ ´ ´ ´ ´ aga ´ Tudta, hogy el fog jutni Romaba, es ott kivalts lesz tanuskodni Je´ zusrol. ˝ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ 5 Ezek az erosıto szavak a legjobbkor jottek Palnak. Masnap tobb ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ mint 40 zsido ferfi ’osszeeskuvest szott, es atokkal kotelezte magat, azt ´ ¨ ´ mondva, hogy se nem esznek, se nem isznak addig, mıg meg nem oltek ¨ ¨ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ Palt’. Az, hogy az ’osszeeskuvest eskuvel megerosıtettek’, jol mutatja, ´ ¨ ´ ´ hogy milyen elszantak voltak ezek a zsidok, hogy megoljek az apostolt. ˝ ˝ ´ ¨ Meg voltak gyozodve rola, hogy amennyiben nem siker ul, amit elter¨ ´ ´ ´ veztek, atok szall rajuk (Csel 23:12–15). Az volt a tervuk – melyet a ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ujra papi eloljar ok es a venek is szentesıtettek –, hogy Palt a szanhed´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ rin ele vitetik, azzal az ur uggyel, hogy szeretnenek meg tisztabban lat¨ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ni az ugyben. De valojaban az osszeeskuvoknek az volt a szandekuk, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es hogy lesben allva fognak varni Palra az uton, hogy megtamadj ak ¨ ´ megoljek. ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ unokaoccs ´ ara ´ 6 Am Pal enek a tudomas jutott az osszeeskuves, es el´ ´ mondta Palnak. Az apostol azt mondta a fiunak, hogy jelentse, amit tud ´ ´ a romai katonai parancsnoknak, Klaudiusz Liziasznak (Csel 23:16–22). ´ ´ ˝ ´ Semmi ketseg afelol, hogy Jehova nagyon szereti a fiatalokat, akik Pal ¨ ´ ´ ´ ´ ´ meg nem nevezett unokaoccsehez hasonloan Isten nepenek az erdeke´ ´ ´ ˝ ´ ´ it batran a magukei ele helyezik, es husegesen mindent megtesznek, ˝ ´ ´ ´ ´ ´ erdekeket. amit csak tudnak, hogy elomozdıtsak a Kiralys ag´ ´ ¨ ´ ´ el7 Amikor Klaudiusz Liziasz megtudta, milyen merenylet keszul Pal ¨ ¨ len, azonnal cselekedett. Parancsba adta, hogy az 1000 embere kozul ¨ ˝ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ valogassanak ossze egy 470 fobol – kozkatonabol, landzsasbol es lovas´ ´ ´ ´ ´ o´ osztagot, hogy Palt ´ biztonsagban ´ ´ aba. ´ bol – all elkıserjek Cezare Ott ´ ´ ´ ´ át kellett adniuk Felix ´ ´ ´ a´ kormanyzonak.1 Bar igen sok zsido elt Cezare ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ban, Judea romai tartomany kozigazgatasi kozpontjaban, a lakossag ¨ ´ ´ ´ ´ zome megis nem zsido volt. Az itteni rendezett viszonyok eles ellentet´ ´ ´ ben alltak azokkal az allapotokkal, melyek Jeruzsalemben uralkodtak, ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ahol sokan tele voltak vallasi eloıtelettel, es lazad asokban vettek reszt. ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ Ezenkıvul Cezareaban volt a romai hadsereg judeai fohadiszallasa is. ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ A romai torvenyeknek eleget teve Liziasz kuldott egy levelet Felixnek, ¨ ´ ´ ´ ´ ´ melyben vazolta az ugyet. T ajekoztatta a kormanyzot, hogy amikor meg´ ´ ´ ¨ ¨ ´ romai ´ ´ kiszabadıtotta tudta, hogy Pal allampolg ar, a zsidok kezei kozul, ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ akik „majdnem vegeztek vele”. Azt ırta, hogy nem talalta Palt bunosnek 8

´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 1 Lasd a „Felix – Judea prokuratora” cımu kiemelt reszt a 193. oldalon. ¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ elleni osszeesk 6. Hogyan derult ki a Pal uves, es mit tanulhatnak a fiatalok ebbol ´ ´ ´ a beszamolobol? ´ ´ ´ ´ ´ 7–8. Milyen intezkedeseket hozott Klaudiusz Liziasz, hogy megvedje Palt?

191


192

´ ˝ ˝ ¨ ¨ ´ vagy bilincset erdeml semmilyen „halalt o” buntettben, de az osszeesku´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ oves miatt atadja ot Felixnek, hogy a kormanyz o kihallgathassa a vadl ´ ´ ´ ¨ kat, es ıteletet hozzon az ugyben (Csel 23:25–30). ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 9 Vajon az igazsagot ırta le Liziasz a levelben? Nem egeszen. Ugy tu˝ ´ ¨ ´ ´ ´ nik, igyekezett a leheto legjobb szınben feltuntetni magat. Valojaban ´ ´ ´ ´ ´ ´ segıts ´ nem azert sietett Pal egere, mert megtudta, hogy romai allam´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ polgar. Ezenkıvul arra nem tert ki a leveleben, hogy ’megkotoztette ket ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ lanccal’, es kesobb parancsba adta, hogy ’korbacsolassal hallgassak ki’ ´ ´ allampolg ´ ´ (Csel 21:30–34; 22:24 –29). Ezzel megsertette Pal ari jogait. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Napjainkban Satan, kihasznalva az ellensegeink vallasos fanatizmusat, ¨ ¨ ´ ¨ ´ ¨ igyekszik fokozni az uldozest ellenunk, es megeshet, hogy ekozben meg´ ´ ´ jogainkat. Palhoz ´ ´ sertik a polgari hasonloan Isten szolgainak ma is sok˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ szor van lehetoseguk arra, hogy eljenek az allampolgari jogaikkal, es az ´ ´ ´ ´ ´ igazsagszolgaltatasi szervekhez forduljanak vedelemert.

´ ´ ´ ´ „Batran beszelek a magam vedelmeben” (Cselekedetek 23:35–24:21) ´ ˝ ´ aban ´ ´ ’Herodes ´ ´ aban ´ ´ orizet 10 Cezare Palt pretorianus palotaj tartottak ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ alatt’ a vadloi megerkezeseig (Csel 23:35). Ot nappal kesobb meg is er˝ ˝ ´ ´ ´ ´ kezett Jeruzsalembol Ananias, a fopap, es vele tartott Tertullusz, aki ´ ´ ˝ ¨ szonok volt, meg egy csoport ven is. Tertullusz eloszor magasztalni ´ ´ ´ ´ ´ kezdte Felixet, hogy mi mindent tett a zsidokert. Nyilvanvaloan az volt ´ ´ ´ ´ ´ ´ a a celja, hogy bokoljon neki, es behızelegje magat a kegyeibe.1 Aztan ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ targyra tert, es azt mondta, hogy Pal „valosagos pestis, zenduleseket ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ aretiek ´ ´ a´ szıt minden zsido kozott szerte a lakott foldon, es a naz szektaj ´ ´ ´ ´ ´ nak elharcosa, aki a templomot is megprobalta megszentsegtelenıteni”, ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ de ok elfogtak. A tobbi ’zsido is csatlakozott a tamad ashoz, es bizony´ ´ ´ ´ ´ ´ gattak, hogy ıgy vannak ezek’ (Csel 24:5, 6, 9). Lazadas szıtasa, egy ve´ ´ ´ ´ ´ ´ szelyes szekta vezetese, a templom megszentsegtelenıtese – ezek sulyos ´ ´ ´ ´ ´ ´ vadak voltak, melyek alapjan egy vadlottat halalra ıtelhettek. ´ ´ ´ ´ ´ Pal ´ kapott szot. ´ Ezutan „Batran beszelek a magam vedelmeben” – ´ ´ ¨ ˝ ¨ kezdte. Kerteles nelkul kijelentette, hogy nem bunos az ellene felhozott ´ ´ ´ ´ vadakban. Az apostol nem szentsegtelenıtette meg a templomot, es zen¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dulest sem akart szıtani. Elmondta, hogy ’jo egynehany evig’ nem is volt 11

¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1 Tertullus megkoszonte Felixnek a ’nagy beket’, melyet a nep az uralkodasa idejen el´ ´ ´ viszont az volt, hogy a Roma ´ ´ ´ vezett. Az igazsag elleni lazad asig egyetlen kormanyz o hi´ ´ ´ ´ ´ vatali ideje alatt sem volt ekkora beketlenseg Judeaban. Tertullusz azt is mondta, hogy ´ ´ ´ ´ aval” ´ ´ Felix ´ a zsidok „a legnagyobb hal fogadtak reformjait, de ez sem allta meg a helyet. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ol Igazab a legtobb zsido megvetette Felixet, amiert megkeserıtette az eletuket, es mert ´ ¨ ´ ¨ ´ rendkıvuli kegyetlenseggel verte le a zenduleseiket (Csel 24:2, 3). ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ allampolg ´ ´ jogait? b) Miert 9. a) Mivel sertettek meg Pal ari donthetunk ugy, ´ ¨ ´ ´ hogy elunk az allampolgari jogainkkal? ¨ ´ ´ ellen folsorakoztatott ´ 10. Ismertesd a Pal sulyos vadakat. ´ ´ ´ 11–12. Hogyan cafolta meg Pal az ellene felhozott vadakat?

´ ´ ´ F ELIX – JUDEA PROKURATORA

´ ´ ´ ¨ ¨ Claudius romai csaszar korulbe¨ lul 52-ben megtette egyik kedven´ ´ ´ cet, Antonius Felixet (Felix) Judea ´ ´ ´ ´ prokuratoranak, vagyis kormanyzo´ ´ ´ ´ janak. Felix es a batyja, Pallas mind´ ´ ketten az uralkodocsalad felszaba´ ´ ´ dıtott rabszolgai voltak. Korabban ´ nem volt pelda arra, hogy egy fel´ szabadıtott rabszolga legyen a pro´ kurator, akinek a hadsereg felett is hatalma volt. ´ ¨ ´ ´ ´ Tacitus, a romai tortenetıro sze´ ´ ¨ rint Felix „minden gonosztettet buntetlennek ´ ´ ´ ´ gondolta”, mivel a batyja a csaszar befolyasos ´ ´ ´ ´ embere volt. Prokuratorkent Felix „mindenfele ke´ ´ ¨ ´ ¨ ´ gyetlenkedes es onkeny kozepette szolgalelek-

´ ´ ´ hez meltoan gyakorolta a kiralyi ¨ ´ jogkort”. Hivatali ideje alatt elcsa´ ´ ´ ´ bıtotta I. Herodes Agrippa lanyat, ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ Druzillat a ferjetol, majd felesegul ´ ´ ¨ ´ vette. Felix tisztessegtelenul es ¨ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ torvenytelenul jart el Pal ugyeben, ´ ´ ´ vegig azt remelve, hogy penzt kap ˝ tole. ´ ´ ´ ´ ´ Felix kormanyzasat annyira at´ ´ ´ itatta a korrupcio es az elnyomas, ´ ´ ´ ´ hogy Nero csaszar 58-ban vissza˝ ´ ´ ´ ¨ rendelte ot Romaba. Egy zsido kul¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dottekbol allo csoport Felix utan ment Romaba, ´ ´ ´ ´ ´ hogy bevadoljak a tisztessegtelen kormanyzasi ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ modszerei miatt, de allıtolag Pallas kozbenjara´ ¨ ¨ ´ saval elkerulte a buntetest.

´ ´ Jeruzsalemben, most pedig „irgalmas adomanyokat” hozott azoknak ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ a keresztenyeknek, akik valoszınuleg az ehınseg es az uldozes miatt ´ ´ ¨ ˝ ´ szegenyedtek el. Pal arra is felhıvta a figyelmuket, hogy mielott a temp´ ´ ´ lomba lepett volna, ’szertartasilag megtisztult’, es lelkiismeretesen arra ¨ ´ torekedett, hogy ’ne vetsen se Isten, se emberek ellen’ (Csel 24:10–13, 16–18). ´ ´ 12 Azt azonban megvallotta, hogy „a szerint az ut szerint” vegez szent ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ szolgalatot az osatyai Istenenek, „amelyet ok »szektanak« neveznek”. ´ ¨ ´ De hangsulyozta, hogy hiszi „mindazt, ami ismertetve van a Torveny´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ben, es meg van ırva a Profetakban”. Es akarcsak a vadloi, o is hisz ab´ ´ ´ ban, hogy „lesz feltamad asuk mind az igazsagosaknak, mind az igaz´ ´ ´ ´ ´ meg az sagtalanoknak”. Ezutan a vadloira terelte a figyelmet: „mondjak ˝ ´ ittlevok maguk, hogy mi rosszat talaltak akkor, amikor a szanhedrin ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ elott alltam, hacsak nem azt az e g y kijelentest, amelyet kozottuk allva ´ ´ ˝ ´ ´ ´ kialtottam: »A halottak feltamadasa miatt ıteltetem meg ma elottetek!«” (Csel 24:14, 15, 20, 21). ´ ´ ´ ´ 13 Ha az imadatunk miatt a hatosagok ele hurcolnak minket, vagy ha ¨ ˝ ¨ ´ ´ azzal az alaptalan vaddal illetnek bennunket, hogy eroszakos zendulest ´ ´ ´ szıtunk, bujtogatunk, vagy hogy egy „veszelyes szektahoz” tartozunk, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ jo´ peld ´ nem prob utanozhatjuk Pal ajat. Tertullusszal ellentetben Pal al´ ˝ ´ ´ ´ ta hızelgo szavakkal megnyerni maganak a kormanyzot. Nyugodt ma´ ´ ˝ ´ radt, es tiszteletteljesen viselkedett. Tapintatosan, egyertelmuen es az ˝ ´ ´ ´ igazsagnak megfeleloen sorakoztatta fel a tenyeket. Arra is ramutatott, ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ jo´ peld ´ 13 –15. Miert tekinthetjuk Palt anak, aki batran tanuskodott a hatosagok ˝ elott?


194

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy az „ Azsia tartomanyb ol valo zsidok”, akik azzal vadolt ak, hogy ´ ´ ¨ ´ ´ megszentsegtelenıtette a templomot, nem jottek el a targyal asra, pedig ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ hogy szembesıts a torveny ertelmeben Palnak joga lenne hozza, ek ot ve¨ ´ ´ luk, es hallja a vadjaikat (Csel 24:18, 19). ´ ´ ´ ´ nem hallgatta el 14 Az egeszben az a legfigyelemremeltobb, hogy Pal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ol a hitnezeteit. A bator apostol ujra elmondta a feltamadasr szolo re´ ´ ´ ˝ ´ ´ menyseget, mellyel heves vitat kavart, amikor a szanhedrin elott allt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ (Csel 23:6–10). Miert a feltamadasrol szolo remenyseget emelte ki Pal ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a vedobeszedeben? Azert, mert Jezusrol es a feltamadasarol predikalt, ´ ´ ´ el (Csel 26:6–8, 22, 23). Igen, a vita es ezt az ellensegei nem fogadtak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ targya a feltamadas volt, illetve meg konkretabban a Jezusba es a Je´ ´ ´ zus feltamadasaba vetett hit. ´ ´ ´ ˝ ´ ´ Palhoz hasonloan mi is tudunk batran tanuskodni, es mi is erot ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ merıthetunk Jezus szavaibol, melyeket a tanıtvanyainak mondott: „gyu¨ ´ ˝ ´ lolet celpontjai lesztek minden ember elott az en nevem miatt. De aki ´ ´ ¨ ´ ´ mindvegig kitart, az reszesul megmentesben.” Aggodnunk kellene ami´ ˝ ´ att, hogy mit fogunk mondani? Nem, mivel Jezus errol biztosıt minket: ´ ´ „amikor elvezetnek, hogy kiszolgaltassanak benneteket, ne aggodjatok ˝ elore amiatt, hogy mit mondjatok, hanem ami adatik nektek abban az ´ ´ ´ ´ oraban, azt mondjatok, mert nem ti vagytok, akik beszeltek, hanem a ´ szent szellem” (Mark 13:9–13). 15

´ ´ ¨ „Felix megremult” (Cselekedetek 24:22–27) ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ 16 Felix kormanyz o nem most hallott eloszor a keresztenyek hitneze´ ˝ ´ ´ teirol. Ezt olvassuk: „Felix, aki eleg pontosan ismerte az erre az Utra ´ ´ ´ ˝ [azaz a korai keresztenysegre] vonatkozo dolgokat, hitegetni kezdte oket, ´ ¨ ¨ ´ es ezt mondta: »Ha majd Liziasz, a katonai parancsnok lejon, donteni ´ ˝ fogok ezekben a titeket erinto dolgokban.« A katonatisztnek pedig meg˝ ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ parancsolta, hogy orizzek ot, es enyhıtsenek orizeten, es hogy a hozza´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ kozel allok kozul senkinek se tiltsa meg, hogy a szolgalat ara legyen” (Csel 24:22, 23). ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ u´ felesege, 17 Nehany nappal kesobb Felix es a zsido szarmaz as Druzil´ ´ ˝ ´ ˝ ´ la hıvatta Palt, es „meghallgatta ot a Krisztus Jezusba vetett hitrol” ´ ¨ ´ ´ ´ ´ (Csel 24:24). Amikor azonban Pal „az igazsagossagrol, az onuralomrol ´ ¨ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ es az eljovendo ıteletrol beszelt, Felix megremult”. Miert? Valoszınuleg ´ ´ lelkiismeretfurdalasa ´ azert, mert ezek hallatan lett, hiszen tudta, hogy ´ ´ ´ ´ ´ egesz eleteben gonosz dolgokat tett. Ekkor elbocsatotta Palt: „Most menj ˝ ´ ´ ´ ´ ´ el, de ha alkalmas idom lesz, ujra hıvatlak.” Felix ezutan meg sokszor ´ ´ ´ ´ hıvatta Palt, de nem azert, mert meg akarta ismerni az igazsagot, ha´ ˝ ˝ ´ nem mert azt remelte, hogy kap tole egy kis kenopenzt (Csel 24:25, 26). ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ el Felix ´ ugy 16 –17. a) Hogyan jart Pal eben? b) Valoszınuleg miert remult meg Felix, ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ugyanakkor miert hıvatta ezutan meg tobbszor is magahoz Palt?

´ ´ „L EGY IGEN B ATOR!”

´ ´ Pal ´ az onuralomr ¨ ´ es ´ az eljo¨ ´ „az igazsagoss ´ ´ ol, Miert beszelt agr ol ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ vendo ıteletrol” Felixnek es Druzillanak? Ne feledjuk, hogy azt akartak ´ ´ ´ istudni, mi mindent foglal magaban ’a Krisztus Jezusba vetett hit’. Pal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ merte Felixnek es a felesegenek az eletet, hogy erkolcstelenek, kegyetle´ ´ igazsagtalanok, ´ nyıltan ¨ ´ nek es es elmondta nekik, hogy mi koveteltetik ´ ˝ ´ ´ ¨ ˝ ´ a meg azoktol az emberektol, akik szeretnenek Jezus kovetoi lenni. Pal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szavaival ravilagıtott az Isten igazsagos iranyado mertekei es a kormany´ ´ ¨ ´ ¨ onbs ¨ ´ ´ ´ zo´ meg a felesege eletvitele kozti eles kul egre. Lathatt ak, hogy min´ ´ es ´ ´ ´ den ember szamadassal tartozik Istennek a gondolataiert, a szavaiert ´ ´ ´ ´ a tetteiert, es hogy sokkal fontosabb az, hogy Isten hogyan fogja megıtel´ ´ ´ ´ a feleseg ´ et, ´ mint hogy Felix ´ ´ ni Felixet es milyen ıteletet mond ki Palra. ´ ´ ¨ Nem csoda, hogy Felix „megremult”! ´ ´ mi is talalkozhatunk ´ 19 A szolgalatunk soran olyan emberekkel, mint ´ ˝ ¨ ´ ˝ ´ ˝ ´ irant, ´ ´ kiFelix. Eloszor ugy tunhet, hogy erdeklodnek az igazsag de aztan ¨ ´ ¨ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ der ul, hogy valojaban csak a sajat onzo eletuket akarjak elni. Jo, ha ova´ ´ tosak vagyunk az ilyen szemelyekkel. De ahogy Pal is tette, mi is be´ ¨ ´ ekeir ´ ˝ Ki ´ ´ szelhet unk nekik tapintatosan Isten igazsagos iranyad o´ mert ol. ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ tudja, az igazsag talan eleri a szıvuket. Am ha egyertelmuve valik, hogy ´ ˝ os ¨ szokasaikkal, ´ szand ´ ´ nem all ekukban felhagyni a bun akkor mi sem ˝ ¨ ¨ ´ ´ eroltetjuk a dolgot, hanem tovabb keressuk azokat, akik tenyleg szeret´ ´ nek megismerni az igazsagot. 18

´ ¨ ´ tukr ¨ ozik ¨ ´ et: ´ „Ket ´ 20 Ami Felixet illeti, a kovetkez o˝ szavak jol az igazi enj ´ év elteltevel ´ ´ ´ ´ ´ ´ aztan Porciusz Fesztusz lett Felix utoda; es mivel Felix el kı´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ vanta nyerni a zsidok kegyet, megkotozve hagyta Palt” (Csel 24:27). Felix ´ ¨ ´ ´ nem volt Pal ´ baratja. ´ ´ egyaltal an Tisztaban volt azzal, hogy „az Ut” kove˝ ´ ´ toi se nem bujtogatok, se nem forradalmarok (Csel 19:23). Azt is tudta, ´ ´ ´ ¨ enyt ´ ´ nem hagott ´ ´ egyetlen romai hogy Pal at torv sem. De mivel „el kıvan´ ´ ˝ ta nyerni a zsidok kegyet”, orizetben tartotta az apostolt. ¨ ´ ´ ol ˝ megtudA Cselekedetek konyve 24. fejezetenek az utolso´ verseb ´ ´ ´ ´ ´ ´ meg juk, hogy amikor Porciusz Fesztusz Felix utan kormanyzo lett, Pal ˝ ˝ ˝ ˝ ´ ´ mindig orizetben volt. Ettol kezdve Palt egyik tisztviselotol a masikig vit´ kihallgatasra. ´ ´ ´ ´ ´ tek Ezt a bator apostolt a szo´ szoros ertelm eben ’kira´ ´ ´ ´ ´ ´ lyok meg kormanyzok ele hurcoltak’ (Luk 21:12). Es latni fogjuk, hogy ´ obb ˝ ´ legbefolyasosabb ´ ´ leghatalmasabb es ´ kes az akkori vilag uralkodo´ ¨ ´ janak is tanuskodott. Mindekozben egyetlen pillanatra sem ingott meg ´ ´ ˝ merıtett ´ ´ ´ a hiteben. Minden bizonnyal tovabbra is erot Jezus szavaibol: ´ ´ „Legy igen bator!” 21

´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ˝ ´ „az igazsagoss ´ ´ ol, 18. Miert beszelt Pal agr az onuralomrol es az eljovendo ıteletrol” ´ ´ ´ Felixnek es Druzillanak? ¨ ´ ´ ´ 19–20. a) Mit tegyunk, ha a szolgalatban olyan szemelyekkel talalkozunk, akik ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ˝ ´ ¨ ´ ´ irant, ´ ´ onz latsz olag erdeklodnek az igazsag de valojaban csak a sajat o eletuket ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ akarjak elni? b) Mibol tudjuk, hogy Felix egyaltalan nem volt Pal baratja? ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ Porciusz Fesztusz lett a kormanyz ´ o, es mibol merıtett 21. Mi tortent Pallal, miutan ˝ ´ minden bizonnyal tovabbra is erot?

195

25. FEJEZET

´ ´ „A csaszarhoz fellebbezek!” ´ ´ ´ ´ ´ Pal peldat allıt ´ ´ ´ ´ ´ a jo hır vedelmezeseben ´ A Cselekedetek 25:1–26:32 alapjan ´ ´ ¨ ´ ´ ´ Cezare ´ aban. ´ ´ PALT szigor u felugyelet alatt tartjak Amikor ket evvel korab´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ban visszatert Judeaba, a zsidok napokon belul az eletere tortek, es leg´ alt ¨ ´ ´ ´ ak ´ megolni alabb haromszor megprob (Csel 21:27–36; 23:10, 12–15, 27). ´ ´ A rosszakaroi mindeddig nem jartak sikerrel, de ez nem jelenti azt, hogy ´ ´ ´ latja, ´ feladjak. Amikor Pal hogy minden esely megvan arra, hogy ki´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szolgaltatjak a zsidoknak, ıgy szol a romai kormanyz ohoz, Fesztuszhoz: ´ ´ „ A csaszarhoz fellebbezek!” (Csel 25:11). ¨ es ´ eben, ´ ´ ´ ´ abban a dont ´ 2 Vajon tamogatta Jehova Palt hogy a romai csa¨ ´ ˝ ´ ´ szarhoz akar fellebbezni? A valasz fontos nekunk, akik most, a vegido´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ben alapos tanuskodast vegzunk Isten Kiralysagarol. Tudnunk kell, hogy ´ ´ ´ eben ´ ´ torv ¨ enyes ´ ˝ ıt´ es ´ eben” ´ ´ ¨ „a jo´ hır vedelmez es es megeros elhet unk-e mi is ¨ ¨ ´ olyan eszkozokkel, mint Pal (Fil 1:7).

´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ „ A csaszar bıroi szeke elott allok” (Cselekedetek 25:1–12) ´ posztjat, ´ ´ ´ 3 Fesztusz harom nappal azutan, hogy elfoglalta az uj és Judea ´ ´ ´ ´ kormanyzoja lett, Jeruzsalembe utazott.1 Ott meghallgatta a ¨ ar ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ okat papi elolj es a zsidok foembereit, akik sulyos buntettekkel ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ – fenn vadoltak Palt. Tudtak, hogy az uj kormanyzon nagy a nyomas ´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ essel ´ kell tartania a beket veluk, sot az osszes zsidoval. Ezert egy ker ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ fordultak Fesztuszhoz: hozassa Palt Jeruzsalembe, es ott allıtsa bıro¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ sag ele. A zsidokat azonban aljas tervek vezereltek. Osszeeskuvest szot´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ tek, hogy a Cezareabol Jeruzsalembe vezeto uton megolik Palt. Fesz´ ´ es ´ uket. ¨ tusz elutasıtotta ker Ezt mondta nekik: „akiknek hatalmuk van ¨ ¨ ´ vadolj ˝ ha van va´ aba], ´ ´ ´ ot, koztetek . . . , jojjenek le velem [Cezare es ak ´ ´ ´ ´ meg´ ´ ismet lami kivetnivalo ebben a ferfiban” (Csel 25:5). Igy hat Pal ¨ menekult. 4

´ ´ ´ ´ ´ Jehova mindvegig tamogatta Palt az Ur Jezus Krisztuson keresz-

´ ´ ˝ ´ ´ ´ 1 Lasd a „Porciusz Fesztusz – A romai prokurator” cımu kiemelt reszt a 199. oldalon. ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ b) Milyen kerd ´ fellebbe1– 2. a) Milyen korulmenyek kozott van Pal? es vetodik fel Pal ´ ´ zesevel kapcsolatban? ´ ´ Jeruzsalembe ´ ´ vitetni, 3–4. a) Mi volt a zsidok aljas terve azzal, hogy Palt akartak ´ ¨ ´ b) Hogyan tamogatja ´ ´ es hogyan menekult meg Pal? Jehova a modern kori szolgait, ´ ´ ´ mikeppen Palt is tamogatta? 196

´ ´ „ A CS ASZ ARHOZ FELL EBBE Z EK!”

197

¨ minden prob ´ aj ´ ´ ´ aban. ´ ´ ´ tul, Emlekezz csak, hogy Jezus egy latom asban ezt ´ ´ ´ ma is mondta az apostolnak: „Legy igen bator!” (Csel 23:11). Isten szolgai ¨ ¨ ´ ˝ ´ ˝ ´ akadalyokba utkoznek, es idonkent oket is megfenyegetik. Jehova nem óv meg minket minden rossztol, ´ de ad nekunk ¨ ¨ ´ ´ erot, ˝ hogy bolcsess eget es ´ ˝ ¨ ˝ ki tudjunk tartani. Mindig bızhatunk abban, hogy szereto Istenunkt ol ˝ ´ ´ megkapjuk ’a szokasosnal nagyobb erot’ (2Kor 4:7). ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ aban, ´ 5 Nehany nappal kesobb Fesztusz „a bıroi szekbe ult” Cezare ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ majd ele vittek Palt es a vadloit.1 Pal ezekkel a szavakkal cafolta meg az ´ Torv ¨ enye ´ ´ ellene felhozott alaptalan vadakat: „Sem a zsidok ellen, sem a ¨ ˝ ´ ´ templom ellen, sem a csaszar ellen nem kovettem el semmilyen bunt.” Az ´ ´ Va´ apostol artatlan volt, es jogosult volt arra, hogy szabadon engedjek. ´ ´ ¨ ese? ´ ´ tetszes ´ et, ´ jon mi lesz Fesztusz dont Mivel el kıvanta nyerni a zsidok ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ezt kerdezte Paltol: „ Akarsz-e felmenni Jeruzsalembe, es ott ıteltetni meg ˝ ˝ ´ ´ elottem ezek felol?” (Csel 25:6–9). Micsoda lehetetlen ajanlat! Ha Palt ´ ´ ´ üldik Jeruzsalembe, ´ ´ ´ a vadloi lesznek a bıroi, es akkor biztos havisszak ´ ´ var ´ ra. ´ Ez alkalommal Fesztusz a politikai erdekeket lal fontosabbnak ´ ´ ´ ´ ´ tartotta, mint az igazsagszolgaltatast. Egy korabbi kormanyz o,´ Poncius ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ al ´ Pilatus hasonloan jart el egy ugyben, amelyben a vadlott meg egy Paln ´ ´ ´ ´ ´ is fontosabb szemely volt (Jan 19:12–16). A bırok ma is politikai nyomas ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1 A ’bıroi szek’ egy emelvenyre helyezett szek volt. Az, hogy a bıroi szek magasabban volt, ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ nyomatekot adott a bıro donteseinek, es szavaival az ugy lezartnak minosult. Pilatus is ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ bıroi szekben ult, amikor merlegelte a Jezus ellen felhozott vadakat. ¨ ´ ´ el Fesztusz Pal ´ ugy 5. Hogyan jart eben?

´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ Ha a bırosag kedvezotlen ıteletet hoz, fellebbezunk


198

´ ´ ´ ¨ ´ nem kell meglepodn ˝ ¨ ´ a biala´ ker ulhetnek. Ezert unk, ha egy bıros ag meg ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ zonyıtekok lattan is Isten nepe ellen dont egy ugyben. ´ kedveben ´ ´ ebe ´ ´ ´ 6 Az, hogy Fesztusz a zsidok akart jarni, Palnak az elet ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ker ulhetett volna. Ezert Pal elt az egyik jogaval, melyet romai allampol´ ´ ´ ´ ´ ´ Fesztuszhoz: „ A csasz ´ ˝ allok, ´ ent ´ ar ´ bır ´ gark elvezett. Igy szolt oi szeke elott ´ ´ ´ ´ itt kell megıteltetnem. A zsidok ellen semmit nem vetettem, amint te is ´ tudod . . . A csasz ´ ´ arhoz ´ igen jol fellebbezek!” Egy ilyen kerelmet rend´ ´ ala: ´ szerint nem lehetett visszavonni. Fesztusz szavai is ezt t amasztjak ´ ´ ´ ´ ´ „ A csaszarhoz fellebbeztel, a csaszarhoz fogsz menni” (Csel 25:10–12). ´ ´ ˝ ´ ´ precedenst all ´ ıtott Pal a ma elo igaz keresztenyeknek azzal, hogy egy na´ ¨ ´ ´ kihasz´ orrel bıro jogi szervhez fellebbezett. Jehova Tanui gyobb hatask ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ naljak a rendelkezesre allo jogi eszkozoket, es a jo hır vedelmere kelnek, ´ ´ agot ´ amikor az ellensegeik azon mesterkednek, hogy ’nyomor us szerezze´ nek rendeletek altal’ (Zsolt 94:20).1 ´ ¨ ent, ´ ¨ ´ evig ´ ˝ ´ Palt ´ tobb ´ Igy tort hogy miutan mint ket orizetben tartottak ˝ ´ ¨ ˝ ´ ´ olyan buntettekert, melyeket el sem kovetett, lehetoseget kapott, hogy Ro´ ˝ ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ maba menjen, es ott is eloadja vedobeszedet. De a tavozasa elott meg egy ´ ´ masik uralkodo´ is latni akarta. 7

„Nem voltam engedetlen” (Cselekedetek 25:13–26:23) ´ any ´ ´ ´ Fesztusznal ´ a csasz ´ arhoz ´ 8 Neh nappal azutan, hogy Pal fellebbe´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ zett, Agrippa kiraly es a testvere, Bernike ’udvariassagi latogatast’ tett az ´ kormanyz ´ al.2 ´ ´ ´ ´ ´ volt, hogy az allamf ´ uj on A romai korban bevett szokas erfi´ ´ ´ ´ ´ ak meglatogattak az ujonnan kinevezett kormanyzokat. Amellett, hogy ´ egtelen, ´ ´ ´ politikai ´ Fesztusznak, kets Agrippa gratulalt hogy a szemelyes es ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ kapcsolatat is meg akarta erosıteni vele, hatha jol jon meg valamikor (Csel 25:13). ´ ´ ´ a kiralynak ´ es ´ felcsigazta ´ ´ ol, ´ ´ 9 Fesztusz beszelt Palr vele a kıvancsis a´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ gat. Masnap a ket uralkodo bıroi szekbe ult. De hatalmuk es nagy pom´ ´ ´ pajuk korantsem volt olyan hat asos, mint azok a szavak, melyek hama˝ ¨ ´ (Csel 25:22–27). ´ ´ ab ´ ol rosan elhangzottak az elottuk allo´ rab szaj ¨ onte ¨ ˝ eget, ´ ´ tiszteletteljesen megkosz ´ 10 Pal Agrippa kiralynak a lehetos ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ hogy eloadhatja neki a vedobeszedet, elismerve, hogy a kiraly jol isme´ minden szokas ´ ´ eseiket. ´ ´ at, ´ csakugy, ´ kerd ri a zsidok mint a vitas Ez´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ utan Pal a multjarol beszelt a kiralynak: „imadati formank legszigor ubb ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 1 Lasd a „Fellebbeznek az igaz imadat vedelmeben” cımu kiemelt reszt a 200. oldalon. ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 2 Lasd a „II. Herodes Agrippa kiraly” cımu kiemelt reszt a 201. oldalon. ´ ´ ´ ´ ˝ ´ a csasz ´ arhoz, ´ ´ ıtott 6–7. Miert fellebbezett Pal es miben all ezzel precedenst a ma elo ´ igaz keresztenyeknek? ´ ´ ´ Cezare ´ aba? ´ 8–9. Miert latogatott Agrippa kiraly ´ ´ Agrippanak ´ 10 –11. Hogyan adta meg Pal a tiszteletet, es mi mindent osztott meg ´ ´ ´ ´ a kirallyal a multjarol?

´ ´ PORCIUSZ FESZTUSZ – A ROMAI PROKURATOR

´ ´ ´ Porciusz Fesztuszrol kizarolag a ¨ ´ ˝ ´ Cselekedetek konyvebol es Jose´ ´ ´ ˝ phus Flavius ırasaibol kapunk elso ´ ˝ ´ ´ kezbol vett informaciot. Fesztusz ¨ ¨ ´ ´ ´ i. sz. 58 korul lepett Felix helyebe ´ ´ mint Judea prokuratora. De mind¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ossze ket-harom even belul, valo´ ˝ ´ szınuleg meg a hivatali ideje alatt, meghalt. ¨ Fesztusz tobbnyire megfontolt ´ ´ ´ ´ es ratermett ferfi volt, nem ugy, ˝ ´ ´ mint az elodje, Felix vagy az utodja, Albinus. Amikor Fesztusz ha¨ ´ ´ talomra kerult, Judeaban renge´ teg volt a rablo. Josephus szerint ´ ´ ´ Fesztusz „erelyesen fellepett a tartomany legna´ ¨ ´ ¨ gyobb nyavalyaja ellen: a legtobb rablot ossze-

´ ´ fogdostatta, es rengeteget kivegez¨ ¨ ¨ tetett kozuluk”. Hivatali ideje alatt ´ a zsidok falat emeltek a templom´ ´ ´ nal, hogy Agrippa kiraly ne lasson ¨ ´ be a templom teruletere. Fesztusz ´ elrendelte, hogy bontsak le, de a ´ ´ zsidok kerelemmel fordultak hoz´ za, mire megengedte nekik, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a romai csaszar, Nero ele vigyek az ¨ ugyet. ´ A jelek szerint Fesztusz hata´ ´ ˝ ¨ rozott intezkedeseket tett a buno˝ ´ ˝ ´ zok es a felkelok ellen. De hajlando ´ volt szemet hunyni a jogtalansag ˝ ´ ´ felett, hogy megorizze a bekes kap´ ´ ´ csolatot a zsidokkal – Pal apostol eseteben leg´ ¨ ´ alabbis ez tortent.

´ ´ ´ ´ reszektaja szerint eltem mint farizeus” (Csel 26:5). Farizeuskent Pal ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ menykedett a Messias eljoveteleben. Most, keresztenykent batran kijelen´ ´ a vadl ´ mind hit´ ´ ´ O˝ es ´ oi tette, hogy Jezus Krisztus a varva vart Messias. ´ ´ ´ ´ tek es remenykedtek abban, hogy beteljesedik az ıgeret, melyet Isten tett ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ emiatt az ıg ´ az osaty aiknak. Pal eret miatt allt a bıros ag elott. Agrip´ ´ ˝ ´ ´ ´ pa ettol csak meg kıvancsibb lett arra, hogy mi a mondanivaloja Palnak.1 ´ ¨ ´ ´ felidezte, ´ ´ 11 Pal milyen fortelmesen bant korabban a keresztenyekkel: ´ „ Ami engem illet, valoban azt gondoltam magamban, hogy sok ellen´ ¨ ´ ´ mivel ´ areti ´ seges tettet kell elkovetnem a naz Jezus neve ellen . . . ; es ˝ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ rettenetesen orjongtem ellenuk [Krisztus kovetoi ellen], odaig mentem, ´ kuls ¨ o˝ varosokban ¨ oztem ¨ ˝ ´ ´ nem hogy meg is uld oket” (Csel 26:9–11). Pal ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ tulzott. Sokan tudtak rola, hogy verszomjasan uldozte a keresztenyeket ˝ od˝ ´ (Gal 1:13, 23). „Vajon mi valtoztathatott meg egy ilyen embert?” – tun hetett Agrippa. ´ ´ megadta a valaszt ´ ´ mondott: „ Amint . . . ep12 Pal azzal, amit ezut an ¨ ´ ´ ´ ´ pen Damaszkuszba utaztam a papi eloljaroktol kapott felhatalmazas´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ sal es megbızassal, delben az uton lattam, o, kiraly, amint az egbol ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ elfogadta Jezust ´ 1 Kereszteny leven Pal mint a Messiast. A zsidok ellenben elvetettek ´ ´ ¨ ´ hitehagyott volt (Csel 21:21, 27, 28). Jezust, ezert a szemukben Pal ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ a megter ´ 12 –13. a) Hogyan ırja le Pal ese korulmenyeit? b) Mit jelent az, hogy Pal ¨ ¨ ´ ´ ´ ’az osztokelesek ellen rugdalozott’?

FELLEBBEZNEK ´ ´ ´ AZ IGAZ IMADAT V EDELMEBEN ´ ¨ ´ Jehova Tanui tobb esetben is fellebbezest ´ ˝ ´ ´ ´ ´ nyujtottak be felsobb bırosagokhoz annak erde´ ¨ ¨ ´ keben, hogy elgorduljenek az akadalyok Isten ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ Kiralysaga jo hırenek a hirdetese elol. Nezzunk ´ ´ ´ meg ket peldat. ´ ´ ¨ ´ 1938. marcius 28-an az Egyesult Allamok Leg˝ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ felsobb Bırosaga hatalytalanıtotta Georgia szovet´ ´ ¨ ´ ´ segi allam donteseit, es felmentett egy csoport ´ ´ ˝ ´ Tanut, akik azzal a vaddal lettek orizetbe veve Grif´ ´ ´ fin varosaban, hogy bibliai kiadvanyokat terjeszte˝ ´ nek. Ez volt az elso eset, hogy a Tanuk fellebbe´ ´ ¨ ´ ˝ zest nyujtottak be az Egyesult Allamok Legfelsobb ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Bırosagahoz, hogy megvedjek a jo hır predikalasa´ ´ ˝ ´ ´ ¨ hoz valo jogukat. Kesobb meg sok mas ugyben is ´ ´ ´ ´ ´ fellebbeztek ennel a bırosagnal.1 ´ ´ ¨ ¨ ´ A masik pelda egy gorog Tanunak, Minos ¨ ´ ¨ Kokkinakisnak az ugye. 48 ev alatt tobb mint ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 60-szor tartoztattak le „terıtoi tevekenyseg” mi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ att. 18-szor allıtottak bırosag ele. Eveket toltott ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ bortonokben es az Egei-tenger felreeso szige´ ˝ ´ ´ tein szamuzetesben. Amikor legutobb, 1986-ban ´ ´ ´ ´ ´ ´ elıteltek Kokkinakis testvert, fellebbezest nyuj¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ tott be Gorogorszag Legfelsobb Bırosagahoz, de ¨ ˝ elvesztette a pert. Ezt kovetoen az Emberi Jo´ ´ ´ ´ ´ gok Europai Bırosagahoz (EJEB) fordult jogorvos´ ´ ´ ´ ´ ´ latert. 1993. majus 25-en a bırosag kimondta, ¨ ¨ ´ ´ hogy Gorogorszag megsertette Kokkinakis test´ ´ ´ ´ ver vallasszabadsagat. ´ ¨ ´ Jehova Tanui tobb tucat esetben nyujtottak be ´ ´ ¨ ¨ fellebbezest az EJEB-hez, es a legtobb ugyet meg ´ ´ ´ ´ is nyertek. Nincs meg egy olyan vallasi vagy mas ˝ ´ jellegu szervezet, mely ekkora sikerrel szallt vol´ ˝ ´ ´ na sıkra az alapveto emberi jogokert az EJEB-nel. ´ ´ ´ ˝ Masokat is erintenek Jehova Tanui jogi gyozel´ ´ mei? Charles C. Haynes tudos ezt ırta: „Mind´ ´ ´ ¨ annyian halaval tartozunk Jehova Tanuinak. Fug¨ ´ ´ ´ ˝ ´ getlenul attol, hogy hanyszor sertegetik oket, es ¨ ´ ˝ ´ kergetik el a kornyekrol, vagy emelnek kezet ra˝ ´ ¨ ´ juk, ok kitartoan kuzdenek azert, hogy szabadon ´ ´ ´ ´ ´ gyakorolhassak a vallasukat (es ıgy mi is a mien˝ ˝ ¨ ˝ ket). Az o gyozelmuk mindannyiunk gyozelme.” ´ ´ ´ ´ 1 Az Ebredjetek! 2003. januar 8-i szamanak 3–11. olda´ ´ ˝ lan egy egeszen friss perr ol olvashatunk. Ebben a perben ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ az Egyesult Allamok Legfelsobb Bırosaga a szolasszabad´ ´ ´ ´ ¨ ´ sag kerdeseben hozott dontest.

¨ ¨ es ´ et ´ felulm ¨ ´ o´ vilagoss ´ ´ raa nap tund okl ul ag ¨ ¨ ´ ´ gyogott kor ul engem es a velem utazokat. ´ ¨ ¨ Es mikor mindannyian a foldre estunk, ´ ´ hozzam ´ hallottam, hogy egy hang ıgy szol ´ ´ ¨ ¨ ¨ heber nyelven: »Saul, Saul, miert uldozol ´ neked az oszt ¨ ¨ el ´ esek ´ engem? Nehez ok el´ ´ len rugdaloznod.« En pedig ezt mondtam: ´ ´ ´ ´ »Ki vagy, Uram?« Az Ur ıgy szolt: »Jezus va¨ ¨ ¨ gyok, akit te uldozol . . .«” (Csel 26:12–15).1 ´ ¨ ¨ ´ ˝ ˝ 13 A termeszetfolotti jelenseget megelozo¨ ¨ ´ ´ ´ en Pal mintegy ’az osztokelesek ellen rug´ ¨ ´ as ´ allat ´ dalozott’. Ahogy egy malh is szuk´ ¨ ´ ¨ ´ ´ segtelenul ser ulest okozna maganak, ha ¨ ¨ ´ ´ et ´ rugdosna, ´ ´ ugy ´ az oszt oke eles veg Pal ´ ´ ´ is kart tett a szellemisegeben, mert ellen´ ´ allt Isten akaratanak. Azzal, hogy a fel´ ´ ´ tamasztott Jezus megjelent Palnak a Da´ ˝ ´ maszkuszba vezeto uton, segıtett ennek az ˝ ´ oszinte, de mindenkeppen rossz nyomon ´ ´ ´ ´ jaro ferfinak, hogy valtoztasson a gondol´ an ´ (Jan ´ 16:1, 2). kodas ´ ´ tenyleg ´ Pal drasztikusan megvalto´ ´ zott. „Nem voltam engedetlen az egi la´ ´ ´ tomas irant – mondta Agrippanak –, ha¨ ˝ or ¨ nem vinni kezdtem az uzenetet elosz ´ a damaszkusziaknak, majd a jeruzsalemi´ Judea ´ ´ ´ en, ´ eknek is, es egesz videk meg a ´ ´ ´ nemzeteknek, hogy tanusıtsanak megba´ ´ ´ ´ nast, es terjenek az Istenhez azaltal, hogy ´ ashoz ´ megban illo˝ cselekedeteket visznek ´ ´ ´ vegez´ ´ evek veghez” (Csel 26:19, 20). Pal ota ´ ´ ´ te azt a megbızatast, melyet Jezus Krisz´ kapott latom ´ ´ tustol asban azon a bizonyos ´ ´ munnapon. Milyen eredmenye volt Pal ´ ´ ´ ´ kajanak? Azok, akik elfogadt ak a jo´ hırt, ´ ¨ ´ ´ ´ melyet predikalt, megbantak erkolcstelen, 14

´ ´ ´ ´ ´ 1 Egy bibliatudos ezt a megallap ıtast teszi arrol, ´ ´ ´ ˝ ´ ´ hogy Pal „delben” utazott: „ Az utazok a deli hosegben megpihentek, hacsak nem volt valami rend´ ¨ ¨ ˝ ˝ ´ kıvul surgos dolguk. Ebbol is latszik, micsoda ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ elszantsag hajtotta Palt ebben az uldozesi hadjaratban.” ´ hogyan valtoztatott ´ 14 –15. Mit mondott Pal, ´ ´ az eleten?

´ ´ „ A CS ASZ ARHOZ FELL EBBE Z EK!”

201

´ onnantol ´ kezdve Istennek tetszoen ˝ ´ ´ becstelen tetteiket, es eltek. Jo´ allam´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a polgarokka valtak: hozzajarultak a rendhez, es tiszteletben tartottak ¨ ´ torvenyeket. ´ ˝ ol ¨ o˝ zsidokat ´ ´ gyul 15 Am a Palt mindez hidegen hagyta. „Ezek miatt a ´ ´ ¨ ´ – Mizsidok elfogtak a templomban, es meg akartak olni – mondta Pal. ´ ´ ˝ ¨ ˝ vel azonban megkaptam az Istentol jovo segıtseget, mind a mai napig ´ ´ nagynak egyarant” ´ folyton tanuskodom kicsinek es (Csel 26:21, 22). ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Igaz keresztenyek leven mindig keszen kell hogy alljunk a hitunk ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ megvedesere (1Pet 3:15). Amikor bıroknak es allamferfiaknak beszelunk ´ ˝ jo´ eredmenyre ´ ´ ´ a hitnezeteinkr ol, vezethet, ha utanozzuk azokat a mod´ ´ ´ szereket, melyeket Pal alkalmazott, amikor Agrippaval es Fesztusszal ´ ´ ´ beszelt. Ha tiszteletteljesen elmondjuk ezeknek a magas rangu szeme´ ´ ´ ´ ´ lyeknek, hogy hogyan valtoztattak meg sok ember eletet a Bibliaban ta´ azoket ´ is, akik elfogadtak ¨ ´ ´ ´ ´ az uzelalhat o´ igazsagok – a sajatunkat is, es ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ netunket –, talan meglagyıthatjuk a szıvuket. 16

´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ 16. Hogyan utanozhatjuk Palt, amikor bıroknak es allamf erfiaknak beszelunk ´ ˝ a hitnezeteinkrol?

´ ´ II. HERODES AGRIPPA KIRALY

¨ Az az Agrippa, aki a Cselekedetek konyve ´ ´ 25. fejezeteben szerepel, II. Herodes Agrippa ki´ ´ ´ ´ raly volt, Nagy Herodes dedunoka´ ´ ja, es annak a Herodesnek a fia, ´ ´ ´ aki 14 evvel korabban a jeruzsa¨ lemi gyulekezet ellen fordult (Csel ´ 12:1). Agrippa volt a Herodes´ dinasztia utolso fejedelme. I. sz. 44-ben, amikor az apja ´ ´ ´ meghalt, a 17 eves Agrippa Roma´ ´ ´ ´ ´ ban elt, es Claudius romai csaszar ´ ´ ´ udvaraban tanult. A csaszar ta´ ´ ´ ´ nacsadoi tul fiatalnak tartottak Ag´ ´ ´ rippat ahhoz, hogy raszalljanak az ´ ¨ ´ apja altal uralt teruletek, ezert egy ´ ´ ´ romai kormanyzot neveztek ki a ´ ´ helyere. Am Josephus Flavius sze¨ ´ ´ ´ ´ ´ rint mar Romabol is kozbenjart ´ ´ ´ ´ ´ a zsidokert, es kepviselte az erdekeiket. ¨ ¨ ´ ´ 50 korul Claudius kirallya tet´ te Agrippat Khalkisz felett, majd

´ ´ ´ ´ 53-ban neki adta Itureat, Trakonitiszt es Abile˝ ´ ´ ´ ´ net is. Ot bıztak meg a jeruzsalemi templom ¨ ´ ´ ˝ felugyeletevel, es az o feladata ´ ˝ ´ volt a zsido fopapok kinevezese is. ´ ´ ´ Claudius utodja, Nero kiterjesztet´ ´ ´ ´ te Agrippa fennhatosagat, es neki ´ ´ adta Galilea es Perea egyes resze´ ´ ´ it. Amikor Pal es Agrippa talalkoz´ ´ ´ tak, Agrippa Cezareaban tartozko´ ´ ´ dott a testverevel, Bernikevel, aki ´ ´ ´ ´ elhagyta a ferjet, Cilicia kiralyat (Csel 25:13). ´ Agrippanak 66-ban nem sike¨ ´ ´ rult megfekeznie a Roma elleni zsi´ ´ ´ ´ ˝ do lazadast, es o maga is a fel˝ ´ ´ ´ ´ ´ kelok celpontjava valt. Igy nem volt ´ ´ ´ ´ mas valasztasa, mint hogy Roma ´ ´ ´ ´ ´ oldalara alljon. A zsido lazadas le´ ´ ´ ´ ´ verese utan az uj csaszar, Vespa´ ¨ sianus jutalmul ujabb teruleteket adott neki.

202


´ ˝ ¨ ´ ´ ´ „Mindjart meggyozol, es keresztennye teszel” (Cselekedetek 26:24–32) ´ ´ ¨ ˝ ´ meggyo17 A ket uralkodo nem tudta rezduletlen arccal hallgatni Pal ˝ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ zo tanuvallomasat. Lassuk, mi tortent: „mikozben [Pal] ezeket mondta a ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ maga vedelmeben, Fesztusz hangos szoval felkialtott: »Or ult vagy, Pal! ˝ ¨ ¨ ´ ¨ ´ A nagy tanultsag or uletbe kerget!«” (Csel 26:24). Fesztusz onkentelenul ˝ ¨ ˝ ´ ´ ´ elotoro szavai olyan szemleletmodra emlekeztetnek, mellyel ma is gyak´ ´ ran talalkozni. Sok ember fanatikusnak tartja azokat, akik tenyleg azt ´ ´ ¨ ¨ ´ tanıtjak, amit a Biblia mond. A legtobben, akiket a vilag bolcsnek tart, ´ ´ ´ ´ ar ´ ol nehezen hiszik el, amit a Biblia a halottak feltamad as tanıt. ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ tudta, mit feleljen a kormanyz ´ 18 Pal onak: „Nem vagyok orult, nagymelto´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sagu Fesztusz, hanem az igazsag es a jozan elme beszedeit szolom. Valoja´ ´ ´ ´ ´ ´ ban jol ismeri ezeket a dolgokat a kiraly, akihez beszedbeli nyıltsaggal szo´ ´ ´ ´ lok . . . Agrippa kiraly, hiszel a Profetaknak? Tudom, hogy hiszel.” Agrippa ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ıgy valaszolt Palnak: „Mindjart meggyozol, es keresztennye teszel” (Csel ¨ ¨ ´ ˝ ´ 26:25–28). Fuggetlenul attol, hogy oszintek voltak-e a szavai, vagy sem, azt ´ ´ ´ ´ ´ ´ tett Pal ´ tanuvallom ´ bizonyıtjak, hogy a kiralyra mely benyomast asa. ´ ´ ´ ´ 19 Agrippa es Fesztusz ekkor felalltak, jelezve, hogy a targyal asnak ´ ´ ´ ´ vege. „ Amint visszavonultak, beszelgetni kezdtek egymassal, es ezt mond´ ˝ ´ ´ vagy bilincset erdeml tak: »Semmi halalt o dolgot nem cselekszik ez az ˝ ember.« Sot, Agrippa ezt mondta Fesztusznak: »Ezt az embert szabadon ´ ´ arhoz«” ´ lehetett volna bocsatani, ha nem fellebbezett volna a csasz (Csel ´ ˝ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ 26:31, 32). Tudtak, hogy egy artatlan ferfi allt elottuk. Ettol kezdve talan ´ ´ ´ maskepp viszonyultak a keresztenyekhez. ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ 20 A jelek szerint a beszamol oban szereplo befolyasos uralkodok kozul ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ egyik sem fogadta el Isten Kiralysaganak a jo hıret. Akkor volt ertelme ˝ ¨ ´ ´ apostol megjelent elott annak, hogy Pal uk? Igen, volt. Annak eredmenye´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kent, hogy Palt ’kiralyok meg kormanyzok ele hurcoltak’ Judeaban, olya´ ´ ´ ´ a jo´ hırt ´ ´ epp nok is hallottak a romai kormanyban, akikhez mask nem ¨ ´ ´ ´ ˝ juthatott volna el az uzenet (Luk 21:12, 13). A testvereit es testvernoit pe¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ keresztulment, dig bators aggal toltotte el mindaz, amin Pal es az, hogy ´ ´ ˝ ´ a probaiban huseges maradt (Fil 1:12–14). ´ ¨ ´ 21 Ma is nagyon sok jot tehetunk azzal, ha nem hagyunk fel a Kiraly¨ ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ sag-munkaval, jojjenek akar probak, akar uldozes. Lehetosegunk nyılhat ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ent peldaul tanuskodni olyan magas rangu szemelyeknek, akiket mask ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ nehez lenne elerni. Kereszteny testvereink es testvernoink pedig erot me´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ak ´ hus ´ ´ rıthetnek abbol, hogy latj eges kitartasunkat, ıgy meg nagyobb ba´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ torsaggal es alapossaggal tudnak majd tanuskodni Isten Kiralysagarol. ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ tanuvallom ´ ´ 17. Milyen szavak tortek elo Fesztuszbol Pal asa hallatan, es milyen ´ ´ ´ szemleletmodra emlekeztet ez minket? ´ ´ Fesztusznak, es 18. Mit mondott Pal mit felelt erre Agrippa?

¨ ´ ´ ´ 19. Milyen kovetkeztetesre jutott Fesztusz es Agrippa Pallal kapcsolatban? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 20. Miert nem volt hiabavalo, hogy Pal magas rangu szemelyeknek tanuskodott? ´ ¨ ´ ´ ´ 21. Mi mindent erhetunk el azzal, ha nem hagyunk fel a Kiralysag-munkaval?

26. FEJEZET

´ ´ „E g y lelek sem vesz el ¨ ¨ kozuletek” ´ ´ ¨ ´ ´ ´ Pal hajotorest szenved, es megnyilvanul ˝ ´ ´ az eros hite es az emberek ir anti szeretete ´ A Cselekedetek 27:1–28:10 alapjan ´ ´ ´ egyre csak Fesztusz kormanyz ´ „ A CSASZ ARHOZ fogsz menni.” Pal o´ sza¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vain topreng, hiszen nagyban meghatarozzak a jovojet. Ket even at volt fog´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sagban, ıgy a hosszu romai ut mindenkeppen egy kis valtoz ast fog hozni ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ (Csel 25:12). Szamos elmenye fuzodik tengeri utazasokhoz, am ezek nem ´ ˝ es ´ a nyılt ´ szoltak. ´ ´ a frissıt´ o˝ szelekrol ´ any ´ ar ´ ol pusztan tenger latv Az pedig, ´ ˝ ´ sok ´ ´ ´ hogy a mostani utja alkalmaval a csaszar elott fog megjelenni, szinten ´ ´ ´ sulyos kerdest vethet fel benne. ´ ´ ´ sokszor volt „veszelyekben ´ 2 Pal tengeren” – haromszor szenvedett hajo´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ torest, es egy ejt es egy napot a nyılt tengeren toltott (2Kor 11:25, 26). Tovab´ ´ ´ lesz, mint a misszionariusi ´ ba´ ez az utja teljesen mas utjai voltak. Azok´ ´ ´ ra szabad emberkent ment, most pedig rabkent utazik, meghozz a´ nagyon ´ ¨ ´ ´ ´ eg´ ´ ´ messzire: Roma tobb mint 3000 kilometerre van Cezareatol! Vajon eps ´ ´ ´ ´ ben fog megerkezni? Es ha minden rendben lesz is az uton, tragikus veg ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ var ra Romaban? Gondoljunk arra, hogy Satan vilaganak az akkori leg´ ´ ´ hatalmasabb uralkodoja fog majd ıtelkezni felette. ´ szerinted remenyvesztett ´ ´ ket´ ´ ´ Palr ´ ol, 3 Az alapjan, amit eddig olvastal es ´ ˝ ´ ´ ´ ´ segbeesett az elotte allo esemenyek miatt? Aligha! Tisztaban van azzal, ´ ´ ´ hogy nehezsegekkel fog szembenezni, de azt nem tudja, hogy mik lesz´ ´ nek ezek. Miert is aggodalmaskodna olyan dolgok miatt, melyeket ugysem ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ tud befolyasolni? Azzal csak elveszıtene az oromet (Mate 6:27, 34). Pal ´ ´ tudja, hogy Jehova akarata az vele kapcsolatban, hogy minden adodo al´ ´ ´ ´ vilagi ´ ´ ´ ´ anak ´ ´ kalmat kihasznalva predik alja Isten Kiralys ag a jo´ hıret, meg ´ ˝ ´ ´ uralkodok elott is (Csel 9:15). Elhatarozta, hogy mindenaron eleget tesz a ´ ´ nem ezt akarjuk mi is? Tartsunk Pallal ´ ´ anak. ´ Hat ezen a nagy megbızatas ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ jelentosegu uton, es lassuk, milyen tanulsagokat tartogat szamunkra a pel´ daja.

´ „Ellenszel volt” (Cselekedetek 27:1–7a) ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ 4 Palt es a tobbi rabot Juliusz felugyelet ere bıztak, aki egy romai ˝ ´ ´ ´ elott ´ Pal, ´ es ´ 1– 2. Milyen utazas all milyen gondolatok jarhatnak a fejeben? ´ ´ ´ ´ 3. Mit hatarozott el Pal, es mit fogunk megbeszelni ebben a fejezetben? ´ ´ ´ ´ es 4. Milyen hajoval indult utnak Pal, kik tartottak vele? 203


204

´ ´ ´ ´ aba ´ katonatiszt volt. Juliusz kivalasztott egyet a Cezare erkezett kereske´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ delmi hajok kozul, es felszallt ra a rabokkal. A hajo Adramittium kiko˝ ´ ˝ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ tojebol jott, mely a Leszbosz szigeten levo Mitilene varosaval atellenben ´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ fekudt, Kis-Azsia nyugati partjan. Az utiterv szerint a hajonak eloszor eszak ´ ´ ¨ ´ ´ fele kellett mennie, aztan nyugatra, utkozben pedig meg kellett allnia, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ıtm ´ ´ lerakja a szall anyt, es uj rakomanyt vegyen fel. Ezeket a hajokat nem ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ arra terveztek, hogy utasokat szallıtsanak, kulonosen nem rabokat, es ke´ ˝ ´ ´ ´ nyelmesek sem voltak. (Lasd a „Hajoval kereskedelmi utvonalakon” cımu ´ ´ ´ volt az kiemelt reszt.) Szerencsere nem Pal ´ ˝ ¨ ¨ ott. ¨ egyetlen kereszteny a sok bunozo˝ koz ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ HAJOVAL KERESKEDELMI UT VONALAKON Legalabb ket hittarsa, Arisztarkusz es Lu´ ´ kacs biztosan vele tartott. Termeszetesen ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Lukacs orokıtette meg az esemenyeket. Azt Az okori vilagban a hajokat elsosorban ´ hus ˝ eges ´ ´ ket ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nem tudjuk, hogy Pal utastarsa aruszallıtasra hasznaltak, nem pedig utasok ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ fizette-e a sajat utjat, vagy Pal szolgaikent szallıtasara. Ha valaki szeretett volna hajoval ´ utaztak (Csel 27:1, 2). utazni valahova, annak keresnie kellett egy ´ ´ 5 Az utasok az elso˝ nap 110 kilometert haolyan kereskedelmi hajot, mely pont a neki ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ joztak eszak fele, majd megalltak egy szır kimegfelelo iranyba keszult menni, alkudoznia ´ ¨ oben, ˝ ´ varos ˝ ´ ´ ´ ´ ´ kot Szidon aban. Ugy tunik, Julikellett, hogy mennyiert viszik el, es meg kel´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ usz nem ugy bant Pallal, mint egy atlagos lett varnia, mıg a hajo utnak indul. ´ ´ ´ azert, ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ rabbal. Talan mert romai allampolg ar Tobb ezer hajo cirkalt a Foldkozi-tengeren, ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ volt, es meg nem mondtak ki a bunosseget elelmiszert es egyeb arukat szallıtva. Azok´ ´ ¨ ¨ (Csel 22:27, 28; 26:31, 32). Juliusz megennak, akik ilyen hajoval utaztak, legtobbszor a ´ es ´ talal´ ´ gedte Palnak, hogy elhagyja a hajot, ´ ´ ˝ fedelzeten kellett aludniuk, egy satorszeru al´ ´ kozzon a kereszteny testvereivel. Mennyire ´ ´ vohelyen, melyet sajat maguknak kellett ki¨ ulhettek ¨ ´ ´ viselor a testverek, hogy gondjat ´ ´ ´ alakıtani estenkent, reggelente pedig lebon´ ´ hetik az apostolnak a hosszu raboskodasa ´ ¨ ´ tani. Ezenkıvul mindent magukkal kellett utan! Neked eszedbe jutnak olyan helyze¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ vinniuk, amire szukseguk volt az uton, ıgy peltek, melyek lehetoseget adnak arra, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ te ´ daul elelmet es takarot. vendegszeretetet mutass valaki irant, es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ Az ut hossza kizarolag a szeljarastol fugis epulj? (Csel 27:3). ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ gott. A teli zord idojaras miatt a hajozas no´ ´ ¨ ˝ ´ ˝ ´ 6 A hajo kifutott Szidon kikotojebol, es ¨ ´ ˝ ´ ¨ ´ vember kozepetol marcius kozepeig gyakorla´ ´ ´ ´ ´ a part menten eszak fele folytatta az utjat, ´ tilag leallt. ¨ ´ elhaladva Cilicia mellett, kozel T arzuszhoz, ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ Pal szulovarosahoz. Lukacs nem ırja, hogy ¨ ´ ´ megalltak volna kozben valahol, azt a baljos´ ´ ´ ´ ´ latu reszletet azonban belefoglalja a beszaHAJOORR HAJOFAR ´ ´ ´ molojaba, hogy „ellenszel volt” (Csel 27:4, 5). orrvitorla ˝ ´ ´ fovitorla Lelki szemeinkkel latjuk, hogy ennek ellene´ ˝ ´ ´ ´ re Pal minden lehetoseget megragad a jo hır

horgonyok

´ ´ kormanylapatok

´ ´ ´ ´ at ´ elvezhette ´ Szidonban, 5. Kiknek a tarsas ag Pal ´ ˝ es mit tanulhatunk ebbol? ´ ´ ´ Szidonb 6–8. Hogyan jutott el Pal ol Kniduszba, ´ ´ ´ ´ ki es nyilvanval oan milyen helyzeteket hasznalt ´ ´ ´ a predikalasra?

´ ´ ¨ ¨ „E G Y L EL EK SEM V E SZ EL KOZ UL E TEK”

´ ´ ´ ´ ¨ ´ hirdetesere. Biztosan tanuskodott a rabtarsainak es a tobbi utasnak, a le´ ´ ´ ´ ¨ ok˝ ´ genyseget es a katonakat is beleertve, valamint azoknak is, akikkel a kikot ´ ´ ´ ´ ´ ´ ben talalkozott, amikor a hajo megallt. Mi is kihasznalunk minden adodo al´ ´ asra? ´ kalmat a predikal ´ ´ ´ ¨ ´ a hajo´ megerkezett ´ ´ fekvo˝ kiko7 Aztan Miraba, egy Kis-Azsia deli partjan ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tovarosba. Itt Palnak es a tobbieknek egy masik hajora kellett atszallniuk, ´ aba ˝ is szerettek volna eljutni (Csel 27:6). ´ mely Rom tartott, oda, ahova´ ok ´ ´ az Egyiptombol ´ erkez ´ ´ ´ ´ Akkoriban Egyiptom latta el Romat gabonaval, es o˝ ha´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ jok Miraban alltak meg. Juliusz keresett egy ilyen hajot, es felszallıtotta ra´ ´ ˝ o. ˝ ´ a katonakat meg a rabokat. Ez a hajo´ joval nagyobb lehetett, mint az eloz ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Szallıtotta az ertekes buzat, es ezenkıvul 276 utast is: a legenyseget, a kato´ nyilvanval ´ ´ aba ´ ´ ´ ´ nakat, a rabokat, es oan masokat is, akik Rom igyekeztek. ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ Mivel masik hajoval folytattak az utjukat, Pal tanuskodoter ulete nagyobb ´ semmi kets ´ eg, ´ hogy ki is hasznalta ´ lett, es ezt a helyzetet. ´ ¨ ´ ¨ ´ el ´ fekvo˝ Knidusz ´ ´ a Kis-Azsia A kovetkez o˝ allom as delnyugati csucsk en ˝ ´ ´ ¨ ¨ ¨ egy nap alatt volt. Kedvezo szelviszonyokban ezt az utat egy hajo kor ulbelul ´ ´ ´ tette meg. Lukacs azonban azt ırja, hogy ’eleg sok napig lassan halad´ nehezen jutottak el Kniduszig’ (Csel 27:7a). Az idoj ˝ ar ´ asi ´ tak, es viszonyok ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ rosszra fordultak. (Lasd a „Hajozas ellenszelben a Foldkozi-tengeren” cımu ´ ´ ¨ ¨ ˝ kiemelt reszt a 208. oldalon.) Kepzelhetjuk, mennyire szornyu lehetett a ´ ´ oknek, ˝ ´ a szel, ´ es ´ hanykol ´ ´ ´ ´ fedelzeten lev ahogy dobalta a hajot odott a hullamokon! 8

´ „Hevesen dobalt minket a fergeteg” (Cselekedetek 27:7b–26) ´ ´ nyugat fele´ folytatjak ´ ´ az 9 A hajoskapit any terve az volt, hogy Kniduszbol útjukat, de Lukacs ´ ´ ´ ´ szerint, aki az egesznek szemtanuja volt, ’a szel nem en˝ ¨ ˝ meg´ ´ gedte oket’ (Csel 27:7b). Amint a hajo´ egyre tavolodott a szarazf oldt ol, ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ szuntek a part menti aramlatok, es egy eros eszaknyugati szel belekapott ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ a vitorlakba. A hajo valoszınuleg nagy sebesseggel sodrodott del fele. Ahogy ´ ´ ´ ´ ´ korabban Ciprus szigete megvedte a partjai menten halado hajot az ellen˝ most Kreta ´ szigete szolgalt ´ ¨ Amikor a hajo´ elerte ´ ´ ´ vedelm szelektol, ul. Szalmo´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ne tengerbe nyulo sziklait Kreta szigetenek keleti oldalan, a helyzet javult ¨ onhet ¨ ˝ Behajoztak ´ ´ szel ´ arny ´ ´ egy kicsit. Minek volt ez kosz o? a sziget deli, ekos ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ¨ ´ oldalahoz, ıgy a viharos szelek nem ertek oket kozvetlenul. Kepzelhetjuk, ¨ ¨ ´ ´ ˝ ˝ ¨ ´ mennyire megkonnyebbultek a hajon levok – legalabbis eloszor! Mindaddig, ´ ´ ´ ¨ ´ ´ amıg kint voltak a tengeren, a legenys egnek szamolnia kellett a kozelg o˝ tel´ lel. Es volt okuk az aggodalomra! ´ ´ ´ ´ – nehezen ha´ ´ 10 Lukacs pontos megallap ıtast tett, amikor ezt ırta: „es ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ladva [Kreta] partja menten – egy Szep kikotonek nevezett helyre er´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ tunk”. Meg ugy is nehez volt iranyıtani a hajot, hogy a szarazfold felfogta ´ ul ¨ talaltak ¨ olben, ¨ ´ a szelet. Veg egy helyet egy kis ob ahol lehorgonyozhat´ ´ ˝ ´ ˝ tak, feltetelezhetoen ott, ahol a part hirtelen eszak fele´ ıvel. Mennyi idot ´ ¨ ¨ ˝ ˝ ¨ ´ toltottek itt? Lukacs azt mondja, hogy ’hosszabb idot’. Am az ido ellenuk ´ ´ ´ ´ ´ ´ 9 –10. Milyen problemak adodtak Kreta szigetenel?

205

´ ´ ´ ˝ „Halat adott az Istennek mindnyajuk elott” (Cselekedetek 27:35)

´ ´ ¨ ¨ „E G Y L EL EK SEM V E SZ EL KOZ UL E TEK”

´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ dolgozott. Szeptember-oktober kornyeken a hajozas kockazatos volt (Csel 27:8, 9). ¨ ¨ ´ ´ ´ sokat utazott a Foldk 11 Mivel Pal ozi-tengeren, lehet, hogy nehanyan a ha´ ´ ´ ´ ¨ olb ¨ ol, ˝ ´ ´ jon kikertek a tanacsat. Azt javasolta, hogy ne hajozzanak ki az ob ´ ´ ´ ´ ´ mert ha elindulnak, „karral es nagy veszteseggel” kell szamolniuk, talan ´ ´ ´ ´ ´ ´ meg eletek is odavesznek. De a kormanyos es a hajo tulajdonosa tovabb ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ akartak menni, valoszınuleg azert, hogy minel elobb talaljanak egy bizton˝ ek ´ Juliuszt, ´ ´ a tobbs ¨ ´ ugy ´ ´ ´ sagosabb helyet. Meggyozt es eg erezte, hogy meg ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ nagyobb kell probalniuk eljutni a kicsit tavolabb levo Fonixbe. Ott talan ´ jobban felszerelt volt a kikot ¨ o,˝ ahol konnyebben ¨ ´ ´ lehetett veszelni es at a ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ telet. Igy amikor delrol lagy szelek kezdtek fujdogalni, a hajo utnak indult. ´ ´ De a szel csaloka volt (Csel 27:10–13). ´ ´ ˝ „fergeteges szel” ´ tamadt. ´ a bajok fokozodtak: ´ 12 Aztan eszakkeletr ol Egy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ideig a „Kaudanak nevezett kis sziget” vedelmet elveztek, mely ugy 65 kilo´ ´ ´ kikot ¨ ot ˝ ol. ˝ De meg ´ ıgy ´ fenyegette a hajot, ´ meterre volt a Szep is az a veszely ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ hogy a szel del fele sodorja, es az Afrika partjainal levo homokzatonyo´ or ¨ est ´ szenvednek. Hogy elker ulj ¨ ek ´ ezt a sorsot, a tengereszek ´ kon hajot esze´ ´ ´ ´ ´ ´ veszetten behuztak a kis csonakot, melyet a hajo maga utan huzott. Sokat ´ ˝ ´ ´ ´ minden veszodtek vele, biztosan azert, mert a csonak tele volt vızzel. Aztan ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ erejukkel azon voltak, hogy megerosıtsek a hajotestet, es koteleket vagy lan´ ´ ´ ´ ´ cokat huztak at alatta, hogy a hajodeszkak egyben maradjanak. Leengedtek ¨ ´ ´ ´ ´ ´ a kotelzetet, igyekezve szeliranyban tartani a hajot, hogy atjussanak a vi´ ´ ´ meg ´ ıgy haron. Gondolj csak bele, milyen remiszt o˝ lehetett! De a hajot is ¨ ´ ´ ´ ’hevesen dobalta a fergeteg’. A harmadik napon kidobt ak a kotelzetet, nyil´ ´ ¨ ´ ´ azert, van hogy kisebb legyen a hajo sullyedese (Csel 27:14 –19). ´ ulet ¨ ´ a´ mindenkin. De Pal ´ a tarsai ´ ´ es ´ 13 Rem lett urr bizakodoak voltak. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Az Ur korabban biztosıtotta Palt arrol, hogy tanuskodni fog Romaban, es ´ ´ ˝ ˝ ezt kesobb egy angyal is megerosıtette (Csel 19:21; 23:11). Mindenesetre a ¨ ong ¨ o˝ vihar nem csitult, ket ´ heten ´ ´ ´ ejjel-nappal duh at tombolt. A szakado´ eso˝ és a sur ˝ u˝ felhok ˝ eltakartak ´ a csillagokat, es ´ ezert ´ a kormanyos´ a napot es ´ ´ nak semmi tampontja nem volt, hogy hol lehetnek, vagy merre tarthatnak. ´ meg ´ csak szoba ´ ¨ ´ ´ Az eves sem johetett. Hogyan is lehetett volna barkinek et´ ´ ˝ ´ vagya a hidegben, esoben, felelemben, kavargo gyomorral? ´ ´ ´ er ´ ol, ˝ de nem ´ felallt. ´ ´ 14 Ekkor Pal Emlıtest tett a korabbi figyelmeztetes ´ ¨ ´ azert, hogy a szemukre vesse: „Ugye megmondtam!”, hanem mert az eseme´ ´ nyek megmutattak, hogy erdemes megfogadni a szavait. Majd ezt mond˝ at ´ ´ ´ ´ ok, ta: „Most . . . azt ajanlom nektek, hogy legyetek der ul mert e g y lelek ´ ¨ ¨ ´ ´ sem vesz el kozuletek, csak a hajo” (Csel 27:21, 22). Milyen megnyugtatoak ¨ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ a tobbieknek 11. Milyen tanacsot adott Pal a hajon, de milyen dontes szuletett? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 12. Milyen veszely fenyegette a hajot, miutan elhagytak Kretat, es mit tett a legeny´ ´ ´ ´ seg, hogy kivedje a katasztrofat? ´ ´ utazott? 13. Milyen lehetett a viharban a hajon, melyen Pal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 14 –15. a) Miert emlıtette meg Pal a korabbi figyelmezteteset, amikor a hajon levokkel ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ beszelt? b) Mit tanulhatunk Pal remenyt ado uzenetebol?

207


208

´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ is biztosan nagyon or lehettek ezek a szavak a hajon levoknek! Pal ult, hogy ´ ¨ ¨ Jehova ilyen biztato uzenetet adott neki, melyet megoszthatott a tobbiekkel. ¨ ´ ´ Nem szabad elfelejtenunk, hogy Jehovanak minden egyes ember elete fon´ ´ ´ ´ ´ tos. Mindenki szamıt. „Jehova . . . nem kıvanja, hogy barki is elpusztuljon, ´ ´ ´ ´ ´ asra ´ hanem azt kıvanja, hogy mindenki megban jusson” – ırta Peter apostol ´ ´ ´ ¨ ´ (2Pet 3:9). Milyen fontos hat, hogy kesedelem nelkul elmondjuk Jehova re´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ menyt ado uzenetet mindenkinek, akinek csak tudjuk! Ertekes eletek forog´ nak kockan! ´ ´ ´ ´ ’azon ıg ´ minden bizonnyal sokaknak tanuskodott 15 Pal a hajon eret re´ ´ ´ ˝ menysegerol, amelyet Isten tett’ (Csel 26:6; Kol 1:5). Most pedig, hogy a ha´ or ¨ es ´ elker ulhetetlennek ¨ ˝ ´ ´ jot tunt, biztos remenyt tudott nyujtani, hogy van ´ ˝ ´ ´ ˝ ˝ ´ kiut ebbol a ketsegbeejto helyzetbol. Azt mondta nekik, hogy aznap ’ejjel ott ´ ´ ıgy ´ ´ ´ állt mellette egy angyal’, es ´ ´ ´ ´ szolt: „Ne felj, Pal! A csaszar ele kell allnod, ´ ´ ıme, ´ ´ ´ es az Isten neked ajand ekozta mindazokat, akik veled hajoznak.” Erre ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ biztatta oket: „Legyetek hat der ulatok, ferfiak; mert hiszek az Istennek, hogy ´ pontosan ugy lesz, ahogy megmondatott nekem. Egy bizonyos szigetre kell ˝ ¨ majd kivetodn unk” (Csel 27:23–26). ´ ´ ´ ¨ ¨ HAJOZ AS ELLENSZ ELBEN A F OLDKOZI-TENGEREN

´ ´ ´ ´ A szel es az evszak nagyban meghatarozta, ´ ´ ´ hogy hol es mikor hajoztak az okori kereske´ ¨ ¨ ´ ´ delmi hajok a Foldkozi-tengeren, vagy mas neven ´ ´ ´ a Nagy-tengeren. A tenger keleti reszere a nya´ ´ ˝ ri honapokban a nyugati szel volt jellemzo, ami ¨ ´ ´ ´ ´ ´ megkonnyıtette a hajozast kelet fele. Ezt Pal ´ is tapasztalta, amikor hazafele tartott a harma´ ´ ´ ´ ´ dik misszionariusi utjarol. A tarsaival egy olyan ´ ´ ´ hajon utaztak, mely Miletuszbol indult, elhaladt ¨ ¨ ´ Rodosz mellett, majd kikotott Pataraban. Onnan ´ ´ ˝ ´ szinte nyılegyenesen mentek Tıruszba, Fonıcia ´ ´ ´ partjaihoz. Lukacs azt ırta, hogy Ciprust bal kez ˝ ´ ´ felol hagytak el, azaz a sziget deli oldala mellett ´ hajoztak el (Csel 21:1–3). ˝ ´ ´ De milyen volt az ellenkezo iranyba, nyugat fele ´ ´ ´ ´ ´ hajozni? Ha a szeljaras engedte, a hajok ugyan´ azon az utvonalon haladhattak nyugatra, mint ke˝ ´ letre. De idonkent ez gyakorlatilag kivitelezhetet´ ´ ´ ´ ¨ len volt. Egy enciklopedia ezt ırja: „Telen a legkor ˝ ´ ˝ meglehetosen instabil, es eros ciklonok vonulnak ´ ´ ¨ ¨ ˝ vegig kelet fele a Foldkozi-tengeren, eros szeleket

˝ hozva magukkal, melyek gyakran viharos erejuek, ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ es sokszor szakado eso, es akar meg hoeses is ´ ´ ˝ kıseri oket” (The International Standard Bible En˝ ´ ´ cyclopedia). Ilyen idojarasi viszonyok mellett na´ ´ gyon kockazatos volt tengerre szallni. ´ ´ ´ ´ Eszak fele szinte minden evszakban vegig le´ hetett hajozni Palesztina partjai mellett, majd a ´ ´ ´ ´ hajok nyugatra fordulva folytattak utjukat Pamfılia ´ ´ ¨ ˝ alatt. Ebbe az iranyba haladva a szarazfold felol ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ fujo szelek es a nyugati aramlatok segıtettek az ut´ ´ jukat. Ezen az utvonalon ment az a hajo is, melyen ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Pal utazott rabkent romai utjanak elso szakaszan. ´ ´ Am „ellenszel” kerekedett (Csel 27:4). A gabona´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szallıto hajo, mely Lukacs beszamolojaban fontos ´ ˝ ´ ´ szerepet kap, Egyiptombol feltehetoleg eszak fele ´ ´ ´ ¨ indult el, majd behajozott a Ciprus es Kis-Azsia ko¨ ´ ´ ´ ´ ´ zotti szelvedett vizekre. Mirabol a kapitany nyugat ´ ´ ¨ ¨ ¨ fele akart tovabbmenni, hogy megkerulve Gorog´ ´ ¨ ´ ´ ´ orszag deli csucsket, felhajozzanak Italia nyugati ´ ´ ´ ´ partja menten (Csel 27:5, 6). De a szel es a tel ¨ ´ kozbeszolt!

´ HOL VOLT MALTA?

´ ´ ´ „Mindannyian biztonsagban elertek ´ ¨ a szarazfoldet” (Cselekedetek 27:27–44) ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ 16 Ket felelemben toltott het elteltevel, mi´ ´ ´ ´ ´ utan a hajo ugy 870 kilometert sodro´ ´ ´ dott, a tengereszek eszrevettek, hogy valami ´ ´ ´ a part menti megvaltozott, talan hallottak ´ hatul ´ ´ ´ hullamok hangjat. Leengedtek a hor´ ´ ´ gonyokat, hogy ne sodrodjanak tovabb, es ¨ ´ ´ hogy orral a szarazfold fele forduljanak, ¨ partra futtatni a hajot. ´ Ek´ hatha siker ul ´ ´ ¨ kor a legenyseg meg akart szokni, de a ka´ nem hagytak. ´ ´ ezt mondta a katotonak Pal ´ ¨ ´ natisztnek es a tobbi katonanak: „Ha ezek ´ ¨ nem maradnak a hajon, nem menekulhet´ tek meg.” Most, hogy a hajo egy kisse´ sta´ ´ arra buzdıtotta az emberebilabb lett, Pal ´ ´ ket, hogy egyenek, es meg egyszer elmondta ¨ nekik, hogy biztosan meg fognak menekul´ ´ ´ ni. Ezutan „halat adott az Istennek mind˝ ´ ´ aval ´ nyajuk elott” (Csel 27:31, 35). Ez a hal ´ ´ ´ teli ima mintaul szolgalt Lukacsnak, Arisz´ a napjainkban el ´ o˝ keresz´ tarkusznak, es ´ ˝ mon´ ´ tenyeknek is. A te nyilvanossag elott ´ ´ ´ dott imaid megvigasztalnak es buzdıtanak ´ masokat?

¨ ˝ ´ ´ ´ ´ Tobb szigetrol is allıtottak mar, hogy az ´ ´ ´ ¨ ´ volt az a „Malta”, ahol Pal hajotorest szenve´ ´ ´ dett. Az egyik feltetelezes szerint Malta egy ¨ ¨ ´ Korfu melletti sziget volt, Gorogorszag nyugati ´ ´ ´ partjaitol nem messze. Egy masik elmelet ab´ ¨ ´ bol indul ki, hogy a Cselekedetek konyveben ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ a „Maltanak” fordıtott gorog szo a Me·lite. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Ezert nehanyan az okori Illıria teruletehez tar´ ´ tozo Melite szigetere gondolnak, azaz a mai ´ ´ Mljetre, ami egy horvatorszagi sziget az Adriaitengeren. ´ ´ A Cselekedetek 27:27 valoban beszel ’az ´ ˝ Adriai-tengerrol’, de Pal napjaiban az Adriai¨ ´ tenger alatt sokkal nagyobb teruletet ertettek, ´ ´ ´ mint ma. Hozza tartozott a Jon-tenger, es a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Szicıliatol keletre es a Kretatol nyugatra levo ´ ´ ´ ´ vizek is, ıgy Adrianak neveztek a mai Malta ¨ ´ kornyeki tengert is. ´ ´ ´ ´ A hajo, melyen Pal utazott, Knidusztol del ´ ´ ´ ´ fele sodrodott, Kreta szigete ala. Figyelembe ´ ´ veve a viharban uralkodo szeleket, nem na´ ´ ˝ ´ gyon valoszınu, hogy a hajo megfordult vol´ ´ na, es felment volna egeszen Mljetig vagy egy ´ ´ Korfu melletti szigetig. Tehat Malta sokkal ´ ˝ inkabb egy nyugatabbra fekvo hely lehetett. ´ ´ ´ Ezek alapjan minden bizonnyal a Szicılia deli ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ reszen fekvo Malta szigetenel tortent a hajo¨ ´ tores.

´ Az ima utan „mindannyian felvidul´ ˝ ´ tak, es ok is vettek magukhoz nemi ele¨ ot¨ ´ delt” (Csel 27:36). Ezutan a tengerbe ont ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ tek a buzat, hogy konnyıtsenek a hajon, es ¨ ´ ¨ kisebb legyen a mer ulese, amint kozeledik ´ a part fele.´ Amikor felkelt a nap, a legeny´ ¨ ´ ´ seg elvagta a horgonyok koteleit, kioldoztak ´ ˝ ´ ´ ´ ´ a farban levo kormanylapatokat, es felhuz¨ ´ hogy konnyebb tak egy kis orrvitorlat, le´ ´ ˝ ´ ´ gyen a hajot a part fele manoverezni. Ekkor a hajoorr megfeneklett, talan ´ ´ ¨ ´ egy homokpadon vagy az iszapban, es kezdtek darabokra torni a hajofart ´ o´ hullamok. ´ ¨ ´ ´ nemelyike a foglyoa nekicsapod A katonak meg akarta olni ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ kat, hogy ne tudjanak elmenekulni, de Juliusz kozbelepett, es megakada˝ ¨ ´ lyozta oket ebben. Arra surgetett mindenkit, hogy usszanak ki a partra, ´ ´ vagy kapaszkodjanak meg valamiben, hogy ki tudjanak sodrodni. Amit Pal ¨ ¨ ¨ megjovendolt, beteljesedett: mind a 276-an megmenekultek. Igen, „mind´ ek ´ a szarazf ¨ ´ ´ ´ annyian biztonsagban elert oldet”. De tulajdonkeppen hol voltak? (Csel 27:44). 17

´ ´ ki Pal ´ arra, hogy imadkozzon, ´ ´ 16 –17. a) Milyen alkalmat hasznalt es milyen hatassal ¨ ¨ ¨ ´ ´ volt az imaja a tobbiekre? b) Hogyan teljesedett be az, amit Pal megjovendolt?


210

´ ¨ ´ ´ ´ „Rendkıvuli emberseget tanusıtottak” (Cselekedetek 28:1–10) ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ 18 Kider ult, hogy a hajotorottek Malta szigeten voltak, Szicıliat ol delre. ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ (Lasd a „Hol volt Malta?” cımu kiemelt reszt a 209. oldalon.) A szigeten elo ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ¨ idegen nyelvu emberek „rendkıvuli emberseget tanusıtottak” (Csel 28:2). T u´ ´ ˝ ´ zet raktak az idegeneknek, akik azottan es vacogva ertek ki a partra. A tuz ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ atmeleg ıtette oket a hidegben es az esoben. Es meg egy csodara is sor kerult. ´ ´ ´ o˝ is gyujt ˝ ott ¨ fat ˝ ¨ ´ ´ segıteni ´ a tuzre. Pal akart, es Kozben egy merges kıgyo,´ ´ ´ ´ ´ ´ egy vipera rakapaszkodott a karjara, es megmarta. A maltaiak azt hittek, ˝ ¨ ˝ ¨ ´ hogy ez egy Istentol jovo buntetes.1 ´ ak, ´ ´ megmarja a vipera, azt gondoltak, ´ 20 Amikor a helyiek latt hogy Palt ´ ˝ ´ ´ ´ hogy „feldagad a gyulladastol”. Egy forrasmu szerint az itt hasznalt eredeti ´ ´ szo´ „egy orvosi szakkifejezes”. Nem meglepo,˝ hogy Lukacsnak, ’a szeretett or˝ ´ ´ vosnak’ egybol egy szakkifejezes jutott az eszebe (Csel 28:6; Kol 4:14). Vissza´ ´ ´ ´ ¨ enethez, ´ ´ a merges ´ ´ lerazta ´ ´ ol terve a tort Pal magar kıgyot, es nem esett baja. 19

´ ´ egy gazdag foldbirtokos, ¨ ˝ Ezen a videken elt Publiusz. Feltehetoen o˝ volt ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ Malta legrangosabb romai tisztviseloje. Lukacs „a sziget foemberenek” neve´ ´ maltai ´ ´ zi, pontosan azt a kifejezest hasznalva, melyet ket feliraton is meg´ ˝ ´ a tarsait ´ ´ ´ ´ ´ talaltak. Publiusz nagylelk uen meghıvta magahoz Palt es harom ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ napra. Am az edesapja beteg volt. Lukacs ismet konkret leırast ad egy beteg ´ ´ ´ „Lazt ´ es ´ verhast ´ ´ gyot ¨ orve ¨ ¨ ´ ´ ol. ´ ol ´ ıtva allapot ar ol fekudt” – ırta, felall a pontos ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ orvosi diagnozist. Pal mondott egy imat, majd ratette a kezet a ferfira, es az ´ ´ ´ ´ ´ meggyogyult. A csoda hallatan a maltaiak mas betegeket is odavittek Pal´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hoz, hogy meggyogyıtsa oket, es elhalmoztak Palt es a tarsait ajandekokkal ¨ egleteik ´ a szuks szerint (Csel 28:7–10). ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ 22 Pal utjanak az a szakasza, melyet most nyomon kovett unk, rendkıvuli ´ ´ ˝ ´ ´ pontossaggal es valosaghuen lett ecsetelve. Egy professzor azt mondta, hogy ´ az egyik legdinamikusabb elbeszel ´ o˝ resz ´ ´ ´ ´ Lukacs „beszamol oja az egesz Bib´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ liaban. Annyira pontosan ır az elso szazadi hajozasrol, es annyira pontosan ¨ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ mutatja be a Foldkozi-tenger keleti reszen uralkodo idojar asi viszonyokat”, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ hogy egy naplo alapjan kellett hogy ırja. Es eleg valoszınu, hogy Lukacs ´ ´ ´ ´ ¨ utazott az apostollal. Ha ez ıgy van, akkor tenyleg naplot ırt, amikor egyutt ´ ´ hatralev ´ er ´ ol ˝ is boven ˝ ¨ ent ´ ´ ´ ´ az ut o˝ resz volt mit ırnia. Mi tort Pallal, amikor ve¨ ´ ´ ´ ´ gul megerkeztek Romaba? Lassuk. 21

´ ´ ´ azt mutatja, hogy akkoriban voltak ilyen kı-´ 1 Az, hogy a maltaiak ismertek a viperat, ´ ´ ´ ´ nincsenek Malt ´ an ´ viperak, ´ ´ azert, ´ gyok a szigeten. Ma mar talan mert az evszazadok ´ ˝ ´ ´ ´ mert a szigealatt atalakult az elohely. Vagy az is lehet, hogy azert haltak ki a viperak, ¨ ´ szama. ´ ten megnovekedett a lakossag ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 18–20. Hogyan tanusıtottak „rendkıvuli emberseget” a maltaiak, es milyen csodat ´ ¨ ´ hajtott vegre Isten Palon keresztul? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 21. a) Milyen peldakat talalunk ebben a beszamol oban arra, hogy Lukacs precız, ´ ´ ´ ´ ´ ´ hajtott vegre ´ es ´ pontos megallap ıtasokat tett? b) Milyen csodat Pal, milyen hatassal ´ volt ez a maltaiakra? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 22. a) Hogyan dicserte egy professzor Lukacs romai utrol szolo beszamol ojat? ¨ ˝ ´ b) Mit fogunk megvizsgalni a kovetkezo fejezetben?

2 7. F E J E Z E T

´ „Alaposan tanuskodott” ´ ´ ´ ´ ´ ´ P al a romai fogsaga alatt is folytatja a predikalast ´ A Cselekedetek 28:11–31 alapjan ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ an ´ jarunk. ´ ´ ıt I. SZ. 59 taj Egy hajo, valoszınuleg egy nagy gabonaszall o ´ ˝ ´ ´ ´ ´ – amelynek „Zeusz fiai” az orrfigurai –, Malta szigeterol Italiaba tart a ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ o´ Pal ´ apostol, Foldkozi-tengeren. A fedelzeten ott van az orizet alatt all ´ ´ ´ ´ ´ ´ valamint ket hittarsa, Lukacs es Arisztarkusz is (Csel 27:2). A hajo le´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ genysegevel ellentetben ezek az evangeliumhirdetok nem Zeusznak, a go¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ rog istennek az ikerfiaitol, Kasztortol es Polluxtol varnak segıtseget (Csel ´ ´ es ´ ´ szolgalj ´ ak, ´ ´ tudtara ´ 28:11). Pal a tarsai Jehovat azt az Istent, aki Pal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ adta, hogy Romaban is tanuskodni fog az igazsag mellett, es a csaszar ˝ ´ elott fog allni (Csel 23:11; 27:24). ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ 2 A hajo harom napot tolt a gyonyor u szicıliai varosban, Szirakuzaban, ´ ´ ´ ´ ´ ´ mely csaknem olyan fontos varos, mint Athen es Roma. Azutan tovabb´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ megy, es kikot az Italiai-felsziget legdelibb csucsken levo varosban, Regi´ ´ ˝ ´ ´ umban. Majd a hajo a deli szelet kihasznalva optimalis ido alatt megteszi ´ ´ ´ a 320 kilometeres utat Puteoliba (ami nem messze volt a mai Napolyt ol). ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ Mar a masodik nap eljut ebbe az italiai kikotovarosba (Csel 28:12, 13). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ utj Ez Pal anak utolso szakasza. Hamarosan megerkezik Romaba, ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ahol meg fog jelenni Nero csaszar elott. A „minden vigasztalas Istene” ˝ ´ ´ (2Kor 1:3). Ahogyan latni ´ kezdettol fogva tamogatta Palt fogjuk, Isten egy ˝ ´ ´ ´ ´ pillanatra sem hagyja el ot, es Pal misszionariusi lelkesedese sem hagy ´ alabb. 3

´ ´ ´ ´ ´ Pal „halat adott az Istennek, es felbatorodott” (Cselekedetek 28:14, 15) ´ ´ ´ ´ ´ es ´ ´ ak ´ a testvereket’, 4 Pal a tarsai Puteoliban ’megtalalt es azok kerlel´ ´ ´ ´ tek az utazokat, ’hogy maradjanak naluk het napig’ (Csel 28:14). Milyen ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ragyogo peldaja ez a keresztenyek kozti vendegszeretetnek! Biztos, hogy ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ mint amennyit ezek a vendegszereto testverek joval tobbet kaptak annal, ˝ ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ok adtak: Pal es a tarsai hiterosıto tarsasagat elvezhettek. De hogyhogy ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ilyen nagy szabadsagot kapott egy orizet alatt allo rab? A romai katonak ´ ´ minden bizonnyal maradektalanul megbıztak az apostolban. ´ ´ ´ ´ es ´ 1. Miben biztosak Pal a tarsai, es miert? ´ ´ ˝ ´ utazott, es ´ ´ kezdettol 2–3. Merre ment a hajo, amelyen Pal ki tamogatta Palt fogva? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 4 –5. a) Kik es hogyan tanusıtottak vendegszeretetet Pal es a tarsai irant Puteoli´ ´ ilyen nagy szabadsagot ´ ban, es mi lehet az oka annak, hogy Pal kapott? b) Hogyan ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ valhat a javukra a keresztenyeknek a jo magatartasuk meg akkor is, ha bortonben vannak? 211


212

´ ¨ ¨ ¨ ´ napjainkban is sokszor reszes ´ as´ Jehova szolgai ultek kulonleges ban ´ ´ ˝ ´ modban, vagy kaptak nagyobb szabadsagot a keresztenyhez illo viselke´ ¨ ¨ ¨ ˝ ¨ ¨ ´ ´ os ´ desuknek koszonhetoen, amikor bortonben vagy koncentraci taborban ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ voltak. Romaniaban peldaul egy ferfi, akit rablas miatt 75 evi bortonbun´ ´ ´ ´ tetesre ıteltek, elkezdte tanulmanyozni Is´ ´ es ´ ´ ´ ten Szavat, bamulatos valtoz ason ment ´ ¨ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ˝ át az egyenis ´ PAL OT LE VELE AZ ELS O ege. Latva ezt, a borton vezeto´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ROMAI FOGSAGA IDE JEBOL sege megbızta azzal, hogy menjen be a va¨ ´ ¨ ´ arolja ´ rosba – egyedul! –, es vas meg a bor´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ Pal levelei kozul otnek a megırasa kotonnek szukseges dolgokat. Termeszetesen ¨ ¨ ˝ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ rulbelul 60–61-re teheto, az elso romai foga jo magatartasunkkal elsosorban Jehova´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ saganak idejere. Abban a leveleben, melyet nak szerzunk dicsoseget (1Pet 2:12). ´ ´ ´ Filemonnak, az egyik hittarsanak ırt, elmond´ ´ ´ ´ ˝ ´ es ´ 6 Pal a tarsai Puteolibol valoszınuleg ¨ ¨ ´ ´ ja, hogy Filemon szokott rabszolgaja, One¨ ¨ ´ ´ gyalog mentek tovabb Capuaig, ami kor ul´ ´ zimusz kereszteny lett. Szellemi ertelem¨ ´ ´ belul 30 kilometeres utat jelentett a Ro´ ´ ´ ˝ ´ ben Pal volt Onezimusz atyja, es most mint ´ ´ maba vezeto uton, a Via Appian. Ez a ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ kereszteny testvert kuldi vissza a rabszolgat hıres ut, mely nagy, lapos, vulkani erede´ ˝ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ Filemonnak, akinek az ‘korabban nem vette t u k ovekkel volt kirakva, gy ony or u italiai ´ ¨ ´ ´ ´ hasznat’ (Filem 10–12, 16). tajakon vezetett keresztul, es az utazonak ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ a´ A kolosszeiaknak ırt leveleben Pal megemhelyenk ent a Foldkozi-tengerre is kilat ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ lıti, hogy Onezimusz ’kozuluk valo’ (Kol 4:9). sa nyılt. Az ut atvitt a Pontini-mocsara´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ Onezimusznak es egy masik keresztenynek, kon is, amely egy lapos ter ulet volt Roma´ ´ ´ ´ Tikikusznak adatott meg az a kivaltsag, hogy tol mintegy 60 kilometerre. Itt volt Appiusz ´ ´ ´ ´ ´ ´ elvigyek a testvereiknek a ket fent emlıtett azt ırja, hogy amikor a piactere. Lukacs ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a roluk levelet, valamint az efezusiaknak ırt levelet is testverek Romaban ’hallottak szolo ´ ´ ´ ´ ´ ´ (Ef 6:21). hıreket’, nehanyan egeszen a piacterig ele¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ juk mentek, mıg masok a Romatol ugy A filippieknek Pal beszel ’a rabbilincseirol’, ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ 50 kilometerre levo Harom Taverna nevu es ismet ır a levelet kezbesıto testverrol is, aki ˝ ´ ´ ´ ´ pihenohelynel vartak rajuk. Micsoda rendez alkalommal Epafroditusz. A filippiek azert ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ kıvuli szeretet! (Csel 28:15). kuldtek Epafrodituszt Palhoz, hogy segıtsen ´ ´ 7 neki, Epafroditusz azonban annyira beteg lett, Appiusz piacteren nem nagyon talalt ´ ´ ˝ ´ hogy majdnem belehalt. Nagyon lehangoltta kenyelmes pihenohelyet maganak a kime´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ valt, mert a filippiek ’hallottak, hogy megbeterıto uttol megfaradt utas. A romai kolto es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gedett’. Ezert Pal azt ırta nekik, hogy ’tartsak szatıraıro, Horatius ugy jellemezte a piac´ ´ ´ becsben az ilyeneket’ (Fil 1:7; 2:25–30). teret, hogy zsufolasig tele volt „sokfele ha´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ jossal s rossz kocsmarossal”, es hogy a vız A hebereknek ırt level a Judeaban elo ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ „borzaszto volt”. Horatius meg etkezni sem heber keresztenyeknek szolt. Bar az ıro nem ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ volt hajlando ott! De a Romab ol erkezett azonosıtja magat a levelben, a bizonyıtekok ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ testverek meg a rossz kor ulmenyek elleneazt mutatjak, hogy Pal ırta. Az o ervelesi ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ re is orommel vartak ott Palra es a tarsaistılusa ismerheto fel benne. Pal udvozlete´ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ o ra, hogy elkıserhessek oket az ut hatralev ket kuld Italiabol, es Timoteuszrol is emlıtest ´ ´ ´ ´ reszen. tesz, aki ott van vele Romaban (Fil 1:1; Kol ´ ´ ¨ ¨ ´ ki rendkıv 1:1; Filem 1; Heb 13:23, 24). 6–7. Hogyan mutattak uli szeretetuket 5

´ ´ a romai testverek?

´ „ AL APOSAN TAN USKODOT T”

´ ´ ´ meglatta ´ ´ at ´ adott az Istennek, es ´ „ Amikor Pal [a testvereit], hal felba´ ´ ´ torodott” – olvassuk (Csel 28:15). Palnak mar az is eleg volt ahhoz, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ visszaterjen az ereje es a bators aga, hogy lathatta draga testvereit, akik ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ at ´ Istenkozul nehanyat talan szemelyesen is ismert. Miert adott Pal hal ¨ ¨ ¨ ´ ´ nek? Mert tudta, hogy az onzetlen szeretet a szellem gyumolcsenek a re´ ´ sze (Gal 5:22). A szent szellem ma is arra indıtja a keresztenyeket, hogy ¨ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ert, a lelkuket is kitegyek egymas es erot ontsenek azokba, akik szukseget szenvednek (1Tessz 5:11, 14). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 9 Peldaul arra indıt a szent szellem keszseges testvereket es testver˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ noket, hogy gondoskodjanak a hozzajuk latogato utazofelvigyazokrol es ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ teljes ideju˝ szolgakr ´ ol, misszionariusokr ol, illetve mas akik kozul sokan ´ ´ ¨ ´ nagy aldozatokat hoztak azert, hogy meg tobbet tehessenek Jehova szol´ ´ ´ ´ ´ ´ galat aban. Kerdezd meg magadtol: „Tudnek tenni meg valamit, amivel ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ tamogathatom a korzetfelvigyazot, amikor meglatogatja a gyulekezetun´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ket? Peldaul meg tudnam hıvni ot es a feleseget az otthonomba? Be tud¨ ´ ´ ´ ´ a´ nam tervezni, hogy elmegyek veluk a szolgalatba?” Cserebe gazdag ald ´ ´ ´ ´ ´ ´ sok varhatnak rad. Milyen boldogok lehettek peldaul a romai testverek, ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ es ´ amikor Pal a tarsai elmeseltek nekik nehanyat a sok-sok hiterosıto ´ ´ ¨ ¨ ¨ elmenyuk kozul! (Csel 15:3, 4). 8

¨ ´ „Mindenutt ellene beszelnek” (Cselekedetek 28:16–22) ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 10 Amikor az utazocsoport vegul beert Romaba, „Palnak megengedtek, ˝ ˝ ˝ ´ ´ hogy maga maradjon az ot orzo katonaval” (Csel 28:16). Ha valakit hazi ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ orizetben tartottak, hozzalancoltak a katonahoz, aki orizte, hogy ne tud¨ ˝ ´ ´ Kiralys ´ ´ ´ ´ eljon megszokni. De Pal ag-hirdet o volt, es a lancok nem tudtak ´ ¨ ´ ´ hallgattatni! Ezert mindossze harom napot szant arra, hogy kipihenje ¨ ´ ´ ˝ ´ faradalmait, ´ ´ pedig osszeh az utazas aztan ıvta a zsidok foembereit, hogy ´ ´ ´ talalkozhassanak, es tanuskodhasson nekik. ´ ´ ´ ´ ´ –, jollehet „Ferfiak, testverek – kezdte Pal semmit sem tettem a nep ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ellen vagy osatyaink szokasai ellen, megis rabkent adtak at Jeruzsalem˝ ´ ´ ´ kihallgattak, szerettek volna bol a romaiak kezebe. Ezek pedig, miutan ´ ´ ´ szabadon bocsatani, mivel semmi halalra okot ado dolog nem volt ben´ ´ ´ ´ nem. Mikor azonban a zsidok allandoan ellene beszeltek a dolognak, ´ ´ ´ ´ ´ kenytelen voltam a csaszarhoz fellebbezni, de nem azert, mintha barmi´ ´ vel is vadolhatnam a nemzetemet” (Csel 28:17–19). ´ ´ ´ ´ ´ ´ igyekezett arra ep 12 Mivel Pal ıteni a mondanivalojat, amiben egyeter´ ´ ˝ ´ ´ ´ tettek vele a zsidok, a testvereinek nevezte oket. Ezzel a megszolıtassal 11

´ ´ ´ hal ´ at ´ Istennek, ’amikor meglatta’ ´ 8. Miert adott Pal a testvereit? ´ ´ ´ as ´ at, ´ akik kimentek 9. Hogyan tudjuk utanozni azoknak a testvereknek a hozza´ all ´ ´ ele? Pal ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ kor ´ 10. Milyenek voltak Pal ulmenyei Romaban, es mit tett roviddel azutan, ´ hogy megerkezett? ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ eloszlatni a zsidok 11–12. Hogyan probalta meg Pal esetleges eloıteleteit?

213


214

˝ ´ ´ az esetleges eloıteleteiket is el tudta oszlatni (1Kor 9:20). Egyben azt is ´ ´ ´ tisztazta, hogy nem azert van ott, hogy ujjal mutogasson rajuk, hanem ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ mert a csaszarhoz fellebbezett. Am az itteni zsidok most hallottak eloszor ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ Pal fellebbezeserol (Csel 28:21). Hogyhogy nem ertesıtettek oket a judeai ´ ˝ ´ ˝ ¨ ´ ´ hajoja zsidok? Egy forrasm u szerint „Pal az elsok kozt lehetett, mely a te¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ let kovetoen Italiaba erkezett. A jeruzsalemi zsido hatosagok kepviseloi ´ ´ ´ ´ ´ ´ meg nem erkezhettek meg, sem egy level, melyben tajekoztatast adtak ¨ ˝ volna az ugyrol”. ´ ´ ´ ´ ezutan ´ ´ ert ´ ´ 13 Pal rat a Kiralys agra, meghozza´ egy olyan kijelentes´ ´ ´ ´ sel kezdte a mondanivalojat, amellyel biztos, hogy felkelti zsido vende´ ´ ´ ´ gei figyelmet. Ezt mondta nekik: „Hat emiatt kertem nagyon, hogy lat´ ´ ´ ´ hassalak benneteket, es beszelhessek veletek, mert Izrael remenysege ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ miatt vesz kor ul ez a lanc” (Csel 28:20). Termeszetesen a remenyseg, ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ melyrol a kereszteny gyulekezet predikalt, elvalaszthatatlan volt a Mes´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ol ´ ´ at ´ ol. siast es a Kiralys ag „Helyenvalonak gondoljuk, hogy toled halljuk, ˝ ´ mik a gondolataid, mert bizony ami ezt a szektat illeti, ismeretes elot¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tunk, hogy mindenutt ellene beszelnek” – valaszoltak Palnak a zsido venek (Csel 28:22). ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 14 Amikor lehetosegunk nyılik megosztani valakivel a jo hırt, uta´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nozhatjuk Pal peldajat, es gondolatebreszto megallapıtasokkal es kerde´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ a Kiralys ´ ´ ol ´ 13 –14. Hogyan tert ra´ Pal agr szolo uzenetre, es hogyan utanozhatjuk ´ ´ ´ a peldaj at?

´ ´ ´ PAL ELE TE I. SZ. 61 UTAN

´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ Pal valoszınuleg 61 tajan jelent meg Nero csa´ ˝ ´ ´ ´ szar elott, a csaszar pedig a jelek szerint artatlan´ ´ ´ nak ıtelte. Nem sokat tudunk arrol, hogy az apos´ ¨ ˝ ¨ tol mit csinalt ezt kovetoen. Ha sikerult elutaznia ´ ´ ´ Hispaniaba, ahogyan azt korabban tervezte, akkor ˝ ´ ´ ´ ez alatt az idoszak alatt jart ott (Roma 15:28). Pal ´ ´ ´ ´ ´ egeszen a „nyugat hatarahoz” eljutott – ırta Romai ¨ ¨ ¨ Kelemen korulbelul 95-ben. ´ ´ ´ ˝ ´ Abbol a harom levelbol, melyet Pal a szaba´ ´ ´ ´ ´ ˝ dulasa utan ırt – azaz a Timoteusznak ırt elso ´ ´ ´ ˝ ´ es masodik levelebol, valamint a Titusznak ırt le´ ˝ ´ ´ ´ ´ velebol – megtudjuk, hogy Pal ellatogatott Kreta´ ´ ´ ´ ra, Makedoniaba, Nikopoliszba es Troaszba (1Tim ´ ˝ 1:3; 2Tim 4:13; Tit 1:5; 3:12). Elkepzelheto, hogy ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ a gorogorszagi Nikopoliszban tartoztattak le ujra. ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ Mindenesetre 65 korul ismet orizetben volt Roma´ ´ ban. De Nero ez alkalommal nem ismert irgalmat.

˝ ´ ´ ´ ´ ´ Sot, amikor 64-ben Romat elleptek a langok, a ro¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mai tortenetıro, Tacitus szerint Nero a kereszte˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ nyeket tette meg bunbaknak, es brutalis uldozesi ´ ´ ¨ hullamot indıtott ellenuk. ´ ´ ´ ´ ´ Pal a Timoteusznak ırt masodik leveleben ar´ ˝ ´ ´ ¨ ˝ ra kerte ot es Markot, hogy surgosen menjenek ´ ´ ¨ ´ el hozza, mert erezte, hogy kozeleg a halala. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Lukacs es Oneziforusz figyelemre melto batorsag´ ´ ¨ ´ ´ gal meg az eletuket is kockara tettek, hogy vigaszt ´ ´ nyujthassanak Palnak (2Tim 1:16, 17; 4:6–9, 11). ´ Ha valaki megvallotta, hogy kereszteny, azzal egy´ ´ ˝ ben azt a kockazatot is vallalta, hogy orizetbe ve´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ szik es kınzasok kozepette kivegzik. Palt valoszı˝ ´ ´ ´ nuleg nem sokkal azutan kivegeztek, hogy 65-ben ´ ´ ´ ´ ´ megırta az utolso levelet, mely Timoteusznak szolt. ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Nero korulbelul 3 evvel Pal martırhalala utan halt ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ meg, es allıtolag o sem termeszetes halallal.

´ „ AL APOSAN TAN USKODOT T”

¨ ´ ˝ ¨ ˝ ˝ ´ ´ at. ´ Kitun sekkel felkelthetjuk a beszelgetopartner unk kiv´ ancsis ag o javas´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ latokat talalhatunk peldaul az Erveljunk az Irasokbol! es a Fordıtsuk ´ ´ ´ ˝ ¨ javunkra a teokratikus szolgalati iskolat! cımu konyvben. Te szoktad ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ segedeszk hasznalni ezeket a bibliatanulmanyoz asi ozoket?

´ ´ ´ ´ ´ ´ „Alaposan tanuskodott”, peldat allıtva szamunkra (Cselekedetek 28:23–29) ´ ´ ´ 15 Azon a napon, amelyben megallapodtak, a zsidok „nagyobb szamban ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ jottek” Pal szallashelyere. Pal mindent elmagyarazott nekik, es „alaposan ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ar ´ ol, tanuskodott az Isten kiralys ag es meggyozoen ervelt nekik Jezusrol ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ a Mozes torvenyebol is, es a Profetakbol is, reggeltol estig” (Csel 28:23). ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ tanuskodott. Negy dolog is figyelmet erdemel abban, ahogyan Pal Eloszor ˝ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ is Isten Kiralysaga volt a fo mondanivaloja. Masodszor, „meggyozoen er´ ´ ´ ´ ´ a jo hırnek. Harmadszor, az Irasokvelt”, igyekezve megnyerni masokat ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ra epıtette az erveleset. Negyedszer, onzetlen volt, hiszen „reggeltol es´ ˝ ´ ˝ ´ ´ tig” tanuskodott. Milyen nagyszeru pelda o szamunkra! Hogyan fogadtak ´ ´ ´ ´ ´ ´ masok a tanuskodasat? „Nemelyek hinni kezdtek”, masok viszont nem. ´ ´ ´ ´ ´ Az emberek vitaba keveredtek egymassal, es „tavozni kezdtek” – ırja Lu´ kacs (Csel 28:24, 25a). ´ ´ ´ ˝ ´ ´ nem lepte meg a hozza´ all ´ asuk. ´ Palt A Biblia profetalt errol, es nem is ˝ ¨ ´ ´ eloszor talalkozott az apostol ilyen reakcioval (Csel 13:42–47; 18:5, 6; ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ 19:8, 9). Ezert ezt mondta kozonyos vendegeinek, akik tavozni keszul´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ tek: „Talaloan szolt a szent szellem Ezsaias profeta altal a ti osatyai´ ´ tokhoz, amikor ezt mondta: »Menj el ehhez a nephez, es mondd: ‚Hall´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hallotok majd, de semmikeppen van nem ertetek; es nezven neztek majd, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ de semmikeppen nem lattok. Mert erzeketlenne valt e nep szıve . . .’«” ¨ ´ ´ ´ ´ (Csel 28:25b–27). Az eredeti szovegben az „erzeketlen” szo olyan szıvre ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ utal, amely „megvastagodott” vagy „haj notte be”, es ezert a Kiralysag-uze´ net nem tud athatolni rajta. Milyen tragikus! ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 17 Pal vegezetul azt mondta, hogy a zsido hallgatosag aval ellen´ tetben ’a nemzetek bizonyosan figyelni fognak’ (Csel 28:28; Zsolt 67:2; ´ ´ ´ ´ ´ szemevel Ezs 11:10). Es az apostol szavainak sulya volt, mivel a sajat ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ latta, hogy sok nem zsido elfogadja a Kiralysagrol szolo uzenetet (Csel 13:48; 14:27). ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ peld 18 Pal ajat kovetve mi se vegyuk szemelyes sertesnek, ha az em´ ´ ´ berek nem fogadjak el a jo hırt. Hiszen tudjuk, hogy csak viszonylag ´ ˝ ´ ´ ´ e´ 7:13, 14). kevesen fogjak megtalalni az elethez vezeto utat (Mat ¨ ¨ ´ ´ ´ Ugyanakkor nagy okunk van az oromre, ha egy helyes szıvallapot u ˝ ´ ´ ´ ´ ember allast foglal az igaz imadat mellett! Fogadjuk ot tart karokkal! 16

(Luk 15:7). ´ ´ ´ ´ tanuskod ´ aban? ´ 15. Mi az a negy dolog, ami figyelmet erdemel Pal as ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 16 –18. Miert nem lepte meg Palt a romai zsidok hozzaallasa, es miert ne vegyuk ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ szemelyes sertesnek, ha nem fogadjak el az uzenetunket?

215


216

´ ´ ´ ´ ´ ’Predikalja Isten kiralysagat’ (Cselekedetek 28:30, 31) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ pozitıv ´ 19 Lukacs igazan es meleg hangvetelben zarja az elbeszeleset: ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ „[Pal] ott maradt ket egesz evig sajat berelt hazaban, es kedvesen fogadott ´ ´ ´ Predik ´ ´ ´ at, ´ es mindenkit, aki bement hozza. alta nekik az Isten kiralys ag a ´ ´ ´ ´ ´ ´ legnagyobb beszedbeli nyıltsaggal tanıtotta az Ur Jezus Krisztusra vo´ ´ ´ ´ ´ o´ peld natkozo dolgokat, akadalytalanul” (Csel 28:30, 31). Milyen kival at ´ ´ ´ ´ ´ ´ mutatott Pal a vendegszeretetevel, a hitevel es a buzgalmaval! ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ Onezimusz, egy Kolosszebol valo, szokott rabszolga is azok kozott ´ ´ ´ ´ ˝ ´ volt, akiket Pal kedvesen fogadott. Segıtett neki keresztennye valni, o pe˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ugy dig ’hu es szeretett testvere’ lett Palnak. Sot, Pal beszel rola, mint a ´ ˝ ´ ´ ´ gyermekerol, ’akinek atyjava lett’ (Kol 4:9; Filem 10–12). Mennyire buzdı´ ´ ´ to lehetett Palnak Onezimusz!1 ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szep ´ 21 Pal peldaja masoknak is segıtett. Ezt ırta a filippieknek: „az en ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ dolgaim inkabb a jo hır elomenetelere valtak, semmint masra, ugyhogy a ´ ¨ bilincseim, melyeket azert viselek, mert Krisztushoz tartozom, kozismert´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ te lettek az egesz Pretorianus Garda koreben, s mindenki mas elott is; ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ es a legtobb testver az Urban, bizalmat merıtve rabbilincseimbol, annal ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ inkabb batorsagot mutat azirant, hogy felelem nelkul szolja az Isten sza´ (Fil 1:12–14). vat” 20

˝ ´ ´ ˝ ´ orizetben ´ Amikor Pal volt Romaban, kihasznalta az idot arra, hogy ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ megırjon nehany fontos levelet, melyek ma a Kereszteny Gorog Iratokban ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ fegyverzeteolvashatok.2 Az efezusiaknak ırt leveleben a romai katonak ´ ´ ´ vel hozta parhuzamba a keresztenyek szellemi fegyverzetet (Ef 6:11–17). ˝ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ az ot ´ an ´ jutott eszebe Talan orzo katona latt ez a szemleltetes (Csel 28:16). ˝ ¨ ´ ´ Mit tanulhatunk ebbol? Ha nyitott szemmel jarunk a vilagban, nekunk ´ ´ ´ ¨ is sok jo szemleltetes eszunkbe juthat. ¨ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ˝ ˝ ´ kor ´ aban, ´ 23 Pal ulbelul negy evet toltott orizetben – kettot Cezare kettot ´ ´ ´ ´ ¨ Romaban. Hogy mikor engedtek szabadon, arrol a Cselekedetek konyve ´ ¨ ¨ ´ ´ nem beszel (Csel 23:35; 24:27).3 De a fogsagban toltott evei alatt is meg˝ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ Jehova orizte az oromet, es toretlen lendulettel vegezte Isten szolgalat at. ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ szolgai kozul ma is sokakat igazsagtalanul bebortonoznek a hituk mi22

´ ´ ¨ ´ szerette volna, ha Onezimusz 1 Pal vele marad, de ezzel megszegett volna egy romai tor´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ venyt, es megsertette volna Onezimusz uranak, a kereszteny Filemonnak a jogait. Ezert ´ ´ ´ ´ ´ levelet ´ arra Onezimusz visszament Filemonhoz, es magaval vitte Pal is, melyben Pal ´ ´ ´ at, ´ mert most mar ´ a kereszteny kerte Filemont, hogy fogadja kedvesen a rabszolgaj test´ vere (Filem 13–19). ¨ ˝ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ ´ ot ´ 2 Lasd a „Pal levele az elso romai fogsaga idejebol” cımu kiemelt reszt a 212. oldalon. ´ ´ ˝ ´ ´ ´ elete ´ 3 Lasd a „Pal i. sz. 61 utan” cımu kiemelt reszt a 214. oldalon. ¨ ¨ ´ ˝ ´ a legjobbat a kor 19. Hogyan hozta ki Pal ulmenyeibol? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 20–21. Kiknek segıtett Pal a Romaban vegzett szolgalataval? Emlıts nehany peldat! ´ ˝ ´ ´ ´ ´ 22. Hogyan hasznalta ki Pal az idejet, amikor orizetben volt Romaban? ´ ´ ˝ ´ 23–24. Mi mutatja, hogy Palhoz hasonloan sok modern kori Tanu is megorzi ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ az oromet, amikor igazsagtalanul bebortonzik?

´ ´ AZ „EGESZ TEREMT ESBEN” ´ ´ ´ ´ ´ PREDIK ALJAK A JO H IRT

˝ ˝ ¨ ¨ ¨ ´ att, de ok megorzik az oromuket, es foly´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ tatjak a predikalast. Az egyik ilyen Tanu I. sz. 61 tajan, amikor Pal apostol meg ori´ ´ ´ ´ ´ ´ a spanyolorszagi Adolfo, akit a kereszzetben volt Romaban, azt ırta, hogy a ’jo hırt ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ teny semlegessege miatt zartak bortonbe. az eg alatt levo egesz teremtesben predikal¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ „Csodaljuk magat – mondta az egyik bortak’ (Kol 1:23). Hogyan ertsuk ezt a kijelente¨ ˝ ´ ¨ ´ ´ tontisztviselo. – Lehetetlenne tettuk az eleset? ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ tet, de minel rosszabbul bantunk magaUgy tunik, hogy Pal azt probalta korvo˝ ´ ´ der usebb val, annal volt, es mindig volt ´ nalazni, hogy milyen messzire jutott el a ’jo ´ egy kedves szava.” ´ ´ ´ hır’. Nagy Sandor az i. e. IV. szazadban Azsi˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 24 Idovel annyira megbıztak Adolfoban, an atkelve egeszen India hataraig eljutott. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ hogy nem zartak ra a cellaja ajtajat. A kaJulius Caesar i. e. 55-ben betort Britanniaba, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tonak odamentek a cellajahoz, es a BibClaudius pedig leigazta a sziget deli reszet, es ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ liarol kerdezgettek. Az egyik or meg be i. sz. 43-ban beleolvasztotta a Romai Biroda´ hogy olvashassa a Bibli´ ´ is ment hozza, lomba. A Tavol-Kelet is ismert volt mar, mivel ¨ ´ Adolfo kozben ´ at. figyelt, hogy nem megy-e onnan erkezett a finom selyem. ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ arra valaki. A rab „vigyazott” az orre! MindVajon eljutott a jo hır Britanniaig es a Tavol˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ nyajunkat sarkalljon arra ezeknek a huseKeletre? Nem valoszınu. Annal is inkabb, mi´ ´ ´ ´ ´ o´ peld ´ ´ ´ ´ ges Tanuknak a kival aja, hogy meg vel amikor Pal megırta a levelet a kolosszeiak´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ nagyobb ’bators agot mutassunk azirant, nak, meg nem sikerult megvalosıtania azt a ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ hogy felelem nelkul szoljuk Isten szavat’, celjat, melyet 56-ban tuzott ki maganak, meg´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ meg nehez kor ulmenyek kozott is. pedig hogy szeretne Hispania meg ’erintetlen ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ orizetben 25 teruletein’ is predikalni (Roma 15:20, 23, 24). Krisztus egyik apostola hazi ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Ennek ellenere 61 korul mar szerte a foldon van, es minden latogatojanak ’predikal´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ja Isten kiralysagat’. Milyen szıvmelengeto ismert volt a Kiralysag-uzenet. Az legalabbis ´ ´ ¨ ´ ´ jelenettel zarul a Cselekedetek konyvenek biztos, hogy eljutott azoknak a zsidoknak es ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ mozgalmas beszamoloja! Az elso fejezetprozelitaknak a lakhelyeig, akik 33 punkosd´ ´ ´ ´ ´ ´ ol, ben olvashatunk arrol a megbızatasr jen megkeresztelkedtek, illetve azokra a vide´ ¨ ˝ ˝ ´ ´ melyet Jezus adott a kovetoinek: „erot kekre, melyeket Jezus apostolai bejartak (Csel kaptok majd, amikor a szent szellem el2:1, 8–11, 41, 42). ¨ ´ ´ ´ jon ratok, es tanuim lesztek mind Jeru´ ´ ´ ´ ´ zsalemben, mind egesz Judeaban, es Sza´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ mariaban, es a fold legtavolabbi reszeig” ´ ´ ´ (Csel 1:8). Meg 30 ev sem telt el, es a Ki¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ uzenetet ´ ’az eg ´ ak’ ´ (Kol ralys agmar alatt levo egesz teremtesben predikalt ´ ´ ´ ´ 1:23).1 Milyen ekesen bizonyıtja ez Isten szellemenek az erejet! (Zak 4:6). ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ 26 Ma ugyanez a szellem vertezi fel Krisztus meg foldon levo testve¨ ´ ´ reit, valamint tarsaikat, a ’mas juhokat’ arra, hogy tobb mint 230 or´ ´ ´ ´ ´ ´ ar ´ ol’ szagban szakadatlanul es ’alaposan tanuskodjanak Isten kiralys ag ´ ´ ˝ ´ (Jan 10:16; Csel 28:23). Te maradektalanul kiveszed a reszed ebbol a ´ ´ ol? munkab ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ak ´ a jo´ hırt” 1 Lasd „ Az »egesz teremtesben« predikalj cımu kiemelt reszt. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 25–26. Melyik rendkıvuli profecia teljesedett be kevesebb mint 30 ev alatt Pal ´ napjaiban, es hogyan teljesedik ma?

28. FEJEZET

¨ ´ ´ ´ „A fold legtavolabbi reszeig” ´ ´ ´ Jehova Tanui azt a munkat folytatjak, ´ ¨ ˝ melyet Jezus Krisztus kovetoi kezdtek el ˝ ´ az elso szazadban ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ elfogadtak ´ a szent szellem segıts LELKESEN tanuskodtak. Szıvbol eget es ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ elveziranyıtasat. Az uldozes sem nemıtotta el oket. Isten boseges aldasat ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ tek. Ez mind elmondhato az elso szazadi keresztenyekrol – es ma Jehova ´ ol ´ is. Tanuir ´ ´ ´ megeros ˝ ıtette ¨ 2 Biztosan fellelkesıtett, es a hitedet a Cselekedetek kony´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ venek esemenydus beszamoloja. Ez a bibliai konyv egyedulallo, hiszen ez ˝ ihletett beszamol ´ ´ ol. ˝ ´ az egyetlen Istentol o´ a korai keresztenys egr ¨ ´ ´ 32 orszagr ´ vagy te´ ol 3 A Cselekedetek konyve 95 szemelyt nevez meg, es ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ˝ ¨ ˝ szol. ´ ´ r uletrol, 54 varosrol es 9 szigetrol tesz emlıtest. A konyv emberekrol ¨ ´ ´ ¨ ˝ Fordulatos torteneteket olvashatunk benne hetkoznapi emberekrol, be´ ´ ol, ´ buszke ¨ ´ es ´ elvakult uld ¨ oz ¨ okr ˝ ol. ˝ De ´ kepzelt vallasoskod okr politikusokrol ˝ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ mindenekelott az elso szazadban elt testvereidrol es testvernoidrol szol, ¨ ¨ ´ akik amellett, hogy megkuzdottek a mindennapos gondjaikkal, buzgon ´ ´ ´ ak ´ a jo´ hırt. predik alt ´ valaszt ´ az idot ˝ ol, ˝ amikor a ket ´ buzgo´ ´ 4 Csaknem 2000 ev el minket attol ´ ´ ˝ ´ ´ ´ apostol, Peter es Pal, a szeretett orvos, Lukacs, a nagylelku Barnabas, ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a bator Istvan, a kedves Dorkasz, a vendegszereto Lıdia es meg sok mas ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ hithu tanu elt es predikalt. De megis kulonleges szalak fuznek minket ´ ´ ¨ ˝ vagyis ´ hozzajuk. Miert? Mert mi is ugyanazzal lettunk megbızva, mint ok, ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ reszt hogy kepezzunk tanıtvanyokat (Mate 28:19, 20). Mekkora kivaltsag ´ venni ebben a munkaban! ´ ´ ¨ ˝ ˝ kap´ Gondolj a megbızatasra, melyet Jezus a kovet oinek adott: „erot ¨ ´ ´ ´ tok majd, amikor a szent szellem eljon ratok, es tanuim lesztek mind ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ aban, ´ Jeruzsalemben, mind egesz Judeaban, es Szamari es a fold leg´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ tavolabbi reszeig” (Csel 1:8). A szent szellem eloszor erot adott a tanıt´ ´ ´ ´ vanyoknak, hogy „Jeruzsalemben” tanuskodjanak (Csel 1:1–8:3). Ezutan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ıt´ as ´ aval ´ a keresztenyek a szellem irany ’egesz Judeaban es Szamariaban’ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ predikaltak (Csel 8:4 –13:3). Majd „a fold legtavolabbi reszeig” is eljutottak ´ a jo´ hırrel (Csel 13:4 –28:31). 5

´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ 1. Milyen hasonlosagok vannak az elso szazadi keresztenyek es Jehova Tanui kozott? ´ ¨ ¨ ¨ 2–3. Miert olyan kulonleges a Cselekedetek konyve? ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ apostolhoz, Dorkaszhoz ´ ´ okori 4. Miert fuznek minket kulonleges szalak Pal es mas ˝ ´ hithu tanukhoz? ´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ 5. Hol kezdtek el predikalni Jezus elso kovetoi? 218

¨ ´ ´ ´ „ A F OL D L EGT AVOL ABBI R E SZ EIG”

´ ´ ´ ´ testvereid ´ ´ nem hasznalhatt 6 Az elso˝ szazadban elt meg ak a teljes Bibli´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ukre ¨ at a tanuskodomunkaban. Mate evangeliuma nem allt rendelkezes ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ legalabb i. sz. 41-ig. Pal ırt nehany levelet meg azelott, hogy a Cselekede´ ¨ ´ ult. ¨ ´ tek konyve 61-ben elkesz De az elso˝ szazadi keresztenyeknek nem vol´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ kiadvanyaik tak szemelyes peldanyaik a teljes Szentırasbol, es kulonfele ´ ˝ ´ ´ ´ sem voltak, melyeket az erdeklodest mutato embereknel hagyhattak vol´ ´ ´ ´ ´ akban ˝ a zsido´ keresztenyek ´ Jezus tanıtvanyai lettek, a zsinagog na. Mielott ´ ´ ´ ´ ´ hallhattak a Heber Iratok felolvasasat (2Kor 3:14 –16). De meg nekik is fo´ ´ ´ ´ ˝ ¨ lyamatosan erofesz ıtest kellett tenniuk, hogy ismeretet szerezzenek az Ira´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ¨ ˝ sokbol, hiszen valoszınuleg fejbol kellett idezniuk belole. ´ ´ ´ ¨ unknek ¨ ´ rengeteg Biblian 7 Ma a legtobb van sajat Bibliaja, es alapulo´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ kiadvany all rendelkezesunkre. A tanıtvanykepzo munkank soran tobb ´ ´ ¨ ´ mint 230 orszagban, nagyon sok nyelven visszuk el a jo hırt az embereknek.

´ A szent szellem erejevel ´ ´ ´ ´ ´ ´ 8 Amikor Jezus megbızta a tanıtvanyait a tanuskod assal, azt mondta ´ ˝ ¨ rajuk’. nekik, hogy ’erot kapnak majd, amikor a szent szellem eljon Igen, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ido˝ Isten szellemenek vagy tevekeny erejenek a segıtsegevel Jezus kovet oi ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vel az egesz vilagon tanuskodnak majd. Peter es Pal a szent szellem altal ´ ´ ´ ıtottak, ´ ˝ ˝ meg ´ halottakat is feltabetegeket gyogy demonokat uztek ki, sot ´ masztottak! De egy fontosabb celja is volt annak, hogy Isten a szent szel´ ˝ adott nekik. A szent szellem kepess ´ ´ a lemevel erot e´ tette az apostolokat es ´ ´ ´ ¨ tobbi tanıtvanyt, hogy pontos ismeretet adjanak at az embereknek, mely ´ ¨ ok ¨ eletet ´ ismeret or jelent (Jan 17:3). ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ „kul ¨ onb ¨ ¨ o˝ nyelveken kezdtek szol´ Jezus tanıtvanyai 33 punk osdj en oz ´ ´ ´ ni, ugy, ahogy a szellem megadta nekik, hogy szoljanak”. Ezaltal „Isten ´ tanuskodtak ´ ´ unk ¨ nagyszer u˝ dolgairol” (Csel 2:1–4, 11). Mi nem beszel cso´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ da utjan nyelveken. Am Isten szellemenek a segıtsegevel a hu rabszolga ˝ ´ ´ ´ ´ ıt´ Biblian ´ aul ´ sok nyelven kesz alapulo´ kiadvanyokat. Peld Az Ortorony es ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ az Ebredjetek! folyoiratbol tobb millio peldanyt nyomtatnak minden ho˝ ¨ ˝ ´ ˝ ˝ ´ napban. Ez lehetove teszi, hogy minden nemzetbol, torzsbol es nyelvbol ¨ ’Isten nagyszer u˝ dolgait’ (Jel 7:9). valo´ embereknek hirdessuk ´ ´ ¨ onleges ¨ 10 A hu˝ rabszolga 1989 ota kul figyelmet fordıt arra, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ A Szentıras uj vilag fordıtasa sok nyelven elerheto legyen. Ez a Biblia ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ szamos nyelven beszerezheto, es tobb tızmillio peldanyt nyomtattak mar ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ belole – es a munka nem all le! Csakis Istennek es a szellemenek koszon˝ ´ hetoek ezek az eredmenyek. 9

˝ ¨ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ 6–7. Milyen elonyoket elvezunk a szolgalatunkban az elso szazadi testvereinkkel szemben? ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 8–9. a) Mire tette kepesse a szent szellem Jezus tanıtvanyait? b) Mirol gondoskodik ˝ ´ ´ ´ ´ a hu rabszolga Isten szellemenek a segıtsegevel? ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 10. Milyen erofeszıteseket tesznek 1989 ota a bibliafordıtas teren?

219


220

´ ´ ´ ´ ´ kiadvanyait ¨ ´ Jehova Tanui tobb mint 470 nyelvre fordıtjak. A fordıtasi ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ munkat sok szaz onkentes kereszteny vegzi, tobb mint 130 orszagban. ˝ unk ¨ ´ egy olyan szervezet a Nem kell hogy meglepodj ezen, hiszen nincs meg ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ minfoldon, mely a szent szellem vezetesevel ’alaposan tanuskodik’ a vilag ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ den szegleteben Jehova Istenrol, a Messiasi-Kiralyarol es az egben mar ´ ˝ ´ ´ ´ ´ hatalmon levo Kiralysagarol! (Csel 28:23). ´ aban ´ ´ ´ nem zsi´ a pizidiai Antioki ´ 12 Amikor Pal tanuskodott zsidoknak es ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ doknak, „mindazok, akik helyesen viszonyultak az orok elethez, hıvokk e´ ¨ ´ ´ ´ ´ lettek” (Csel 13:48). Lukacs azzal zarja a Cselekedetek konyvet, hogy Pal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’a legnagyobb beszedbeli nyıltsaggal, akadalytalanul predik alja az Isten ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kiralysagat’ (Csel 28:31). Es hol predikal az apostol? Nem mashol, mint ´ aban, ˝ aros ˝ asokat ´ ´ ´ ´ ´ eload ´ ´ Rom egy vilaghatalom fov aban! Akar tartottak, akar ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ mas modokon tanuskodtak Jezus elso kovetoi, mindig a szent szellem ´ ´ vezette oket ˝ ´ segıtette es a munkajukban. 11

¨ ¨ ´ ´ ´ Az uldozes ellenere sem adtak fel ´ ´ ´ ¨ ozni ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ert 13 Amikor Jezus elso˝ szazadi tanıtvanyait uld kezdtek, bators ag ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ konyorogtek Jehovahoz. Es mi tortent? Beteltek szent szellemmel, es erot ´ ¨ ´ ´ ´ kaptak ahhoz, hogy batran szoljak Isten szavat (Csel 4:18–31). Mi is bol´ ert ´ ´ ero˝ ert ´ ¨ oz ¨ es ´ ellenere ´ ´ csesseg es imadkozunk, hogy az uld is tudjunk ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ tanuskodni (Jak 1:2–8). Mivel Isten aldasat elvezzuk, es segıt bennun´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ket a szellemevel, folytatjuk a Kiralysagert vegzett munkankat. A tanusko´ ´ semmi nem tudja leall ´ ıtani ´ as, ´ sem kegyetlen dast – sem nagyfoku´ ellenall üldoz ¨ es. ´ Amikor uld ¨ oznek ¨ ¨ ´ ¨ minket, igencsak szuksegunk van arra, hogy ´ uk ¨ Istentol ˝ a szent szellemet, ´ es ´ azt, hogy bolcsen ¨ ´ batran ´ ´ imaban kerj es ´ ´ tudjuk hirdetni a jo hırt (Luk 11:13). ´ ´ ˝ ¨ ek ´ (Csel ´ ´ Istvan batran tanuskodott az ellensegeinek, mielott megolt ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ 6:5; 7:54 –60). A halala utani „nagy uldozes” idejen a tanıtvanyok – az ´ evel ´ ´ ´ ´ Szamaria ¨ en ´ szetsz ´ ´ odtak. ´ ´ apostolok kivetel – egesz Judea es ter ulet or ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ De ez sem allıtotta le a tanuskodast. Fulop peldaul Szamariaba ment „pre´ ´ ´ dikalni a Krisztust”, es nagyon eredmenyes volt (Csel 8:1–8, 14, 15, 25). ´ ol ´ meg ´ ezt is megtudjuk: „akik az Istvan ´ ´ miatt tamadt ´ A beszamol ob nyo´ ´ ´ órodtak, ´ ´ ¨ ´ An´ ´ miatt szetsz elmentek egeszen Fonıciaig, Ciprusig es mor usag ´ aig, ´ ak ´ csak a zsidoknak. ´ ´ ´ ´ a szot, tioki de senki masnak nem szolt Volt azon¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ aba, ´ ´ ´ ban kozottuk nehany ciprusi es cirenei ferfi, akik elmentek Antioki es ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ szolni kezdtek a gorogul beszelokhoz, hirdetve az Ur Jezusrol szolo jo hırt” ´ ˝ ¨ oz ¨ es ´ eloseg ˝ ´ ´ ´ ol (Csel 11:19, 20). Abban az idoben az uld ıtette a Kiralys agr ´ ´ ´ ´ ¨ szolo uzenet terjedeset. 14

´ ´ ´ ´ 11. Hol tart a Tanuk kiadvanyainak a fordıtasa? ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 12. Mi tette kepesse Palt es a tobbi keresztenyt a tanuskodomunkara? ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ 13. Miert fontos imadkoznunk uldozes idejen? ¨ ´ ´ ´ ¨ ˝ ˝ ´ miatt tamadt ´ 14 –15. a) Mi tortent ’az Istvan nyomorusagot’ kovetoen? b) A mi idonk´ ´ ´ ´ ´ ben miert ismerhettek meg sokan az igazsagot Sziberiaban?


˝ ¨ ent ´ ´ ´ A mi idonkben is valami ilyesmi tort a korabbi Szovjetunioban. Je´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ hova Tanui ezreit szamuztek Sziberiaba, legtobbuket az 1950-es evekben. ´ ´ ´ helyeken telepedtek le, a jo´ hır Mivel mas-m as folyamatosan terjedt ezen ´ ¨ ¨ ´ ˝ a vegtelenul nagy ter uleten. Soha nem tudott volna ilyen sok Tanu elote´ ´ remteni annyi penzt, hogy mintegy 10 000 kilometert utazzon, hogy hir´ ¨ ˝ ´ ebe. ´ ´ ´ masik ´ desse a jo´ hırt. A kormany azonban elkuldte oket az orszag veg ¨ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ „Mint kider ult, maguk a hatosagok tettek lehetove, hogy oszinte emberek ´ az igazsagot ´ aban” ´ ´ ´ ezrei megismerjek Sziberi – mondta egy testver. 15

´ ˝ Jehova gazdagon megaldotta oket ´ ´ ´ asa ´ ´ 16 Nem vitas, hogy Jehova ald nyugodott az elso˝ szazadi kereszte´ ¨ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ´ nyeken. Pal es a tobbi kereszteny ultetett es ontozott, de „Isten adta ¨ ´ ¨ ´ folyamatosan a noveked est” (1Kor 3:5, 6). A Cselekedetek konyv eben a ta´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ nuskodomunka eredmenyeirol szolo jelentesek is alatamasztjak a noveke´ ¨ onhet ¨ ´ dest, mely annak volt kosz o,˝ hogy Jehova megaldotta ezt a mun´ ´ ¨ ´ ´ ´ kat. Az egyik ilyen jelentes szerint peldaul „Isten szava tovabb novekedett, ´ ´ és a tanıtv ´ ´ anyok szama igencsak sokasodott Jeruzsalemben” (Csel 6:7). ´ ¨ ´ ´ aban, ´ ´ Amint a jo´ hır egyre terjedt, „a gyulekezet . . . egesz Jude Galileaban és Szamari ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ aban ´ bekes idoszakba lepett, epult, es ahogy Jehova [tisztelet´ ´ ´ a szent szellem vigasztalas ´ aban ´ ´ teljes] felelm eben es jart, egyre gyarapodott” (Csel 9:31). ´ ´ aban ´ is, es ´ a gor ¨ og ¨ ul ¨ beszel ´ ok ˝ is hallhattak ´ ´ 17 A szıriai Antioki a zsidok ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ az igazsagot bator tanuktol. A beszamolo szerint „Jehova keze is veluk ´ ´ ˝ ´ ´ sokan hıv ´ az Urhoz ´ [a tanukkal] volt, es okke´ lettek, es tertek” (Csel 11:21). ¨ ´ ¨ ´ „Jehova szava . . . tovabb novekedett es terjedt”, azaz egyre tobben ismer´ ´ meg a jo´ hırt ´ ´ ´ tek a varosban (Csel 12:24). Annak eredmenyek ent pedig, ´ masok ¨ ´ ´ koz ¨ ott, ¨ ´ es ´ hogy Pal teljes lendulettel tanuskodtak a nem zsidok ´ ¨ ´ ´ ´ ´ „Jehova szava tovabbra is hatalmasan novekedett es tert hodıtott” (Csel 19:20). ´ eg, ´ hogy „Jehova keze” ma is velunk ¨ ´ ´ 18 Semmi kets van. Ezert valnak ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ olyan sokan hıvokke, es keresztelkednek meg annak jelkepekent, hogy at´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ adtak az eletuket Istennek. Es csakis Isten segıtsegenek es aldasanak ko¨ ˝ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ szonheto, hogy konok ellenallas, sot kemeny uldozes kozepette is ki tu´ mi is sikeresen el tudjuk latni ´ ´ ´ dunk tartani, es a szolgalatunkat, akarcsak ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ Pal es a tobbi elso szazadi kereszteny (Csel 14:19–21). Jehova Isten min¨ ˝ ˝ ´ „Idotlen dig mellettunk all. idokig valo´ karjai” soha nem hagynak cserben, ´ ´ 33:27). Azt se fe´ ´ minden nyomor usagunkban tamogatnak minket (5Moz ¨ ˝ ´ ´ ´ et ´ lejtsuk el, hogy Jehova az o nagy neveert nem fogja elhagyni a nep ´ (1Sam 12:22; Zsolt 94:14). ´ ´ ¨ ´ ´ 16 –17. Milyen bizonyıtekait latjuk a Cselekedetek konyveben annak, hogy Jehova ´ ´ ´ ´ megaldotta a tanuskodomunkat? ˝ ¨ ´ ´ 18 –19. a) Mibol tudjuk, hogy „Jehova keze” ma is velunk van? b) Mondj egy peldat ´ ´ arra, hogy Jehova tamogatja a szolgait.

221

¨ ´ ´ ´ „ . . . a fold legt avolabbi reszeig” (Cselekedetek 1:8)


¨ ´ at: ´ nem hagyott fel a tanus´ ´ Mivel Harald Abt testver Vegyunk egy peld ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kodassal, a nacik a II. vilaghabor u alatt a sachsenhauseni koncentracios ¨ ´ ´ ´ ´ ´ taborba kuldtek. 1942 majusaban a Gestapo berontott a felesege, Elsa ott´ ´ egyik tabor´ ´ ´ pedig letartoztatt ´ ´ honaba, elvette a kislanyukat, Elsat ak, es ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ bol a masikba vittek. „ A naci koncentracios taborokban eltoltott eveim ´ ´ ekben ´ ´ megtanıtottak arra, hogy Jehova szelleme milyen nagymert kepes ´ ¨ ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ megerosıteni az embert, amikor rendkıvuli proba ala ker ul! – meseli Abt ˝ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ testverno. – Mielott letartoztattak, olvastam egy testverno levelet, amely´ ´ ´ ´ ´ ´ ben az allt, hogy Jehova szelleme a sulyos megprobaltatas idejen nyuga´ ´ lommal araszt el. Azt gondoltam, hogy egy kisse´ tuloz. De amikor magam ´ ¨ ´ o˝ mondott, na´ is proba ala ker ultem, megtudtam, hogy amit a testvern ´ ´ ¨ ´ ´ elgyon is igaz. Valoban ugy tortent. Ha magad nem tapasztaltad, nehez ´ ¨ ´ kepzelni. Pedig velem pontosan ez tortent.” 19

´ ´ Tovabbra is tanuskodj alaposan! ¨ ´ ´ ’predi´ ´ ´ buzgon 20 A Cselekedetek konyve azzal a keppel zarul, hogy Pal ˝ ´ ´ ´ ´ ´ kalja Isten kiralysagat’ (Csel 28:31). Mivel orizetben volt, nem tudott haz´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ rol hazra predikalni Romaban. De mindenkinek tanuskodott, aki meglato´ ´ testvern ´ oink ˝ ¨ ott ¨ olyanok, akik ´ gatta. Ma is vannak draga testvereink es koz ´ ¨ ´ ´ nem tudnak kimozdulni az otthonukbol. Talan agyhoz vannak kotve, vagy ˝ ˝ ´ mi´ idosek otthonaban vannak az elorehaladott koruk vagy egy betegseg ´ ´ ugyanugy ´ ´ ´ hogy tanus´ ´ att. De ugyanugy szeretik Istent, es egnek a vagyt ol, ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ kodjanak, mint korabban. Mi pedig imadkozunk ertuk. Kerhetnenk egi ´ ¨ ´ ´ Atyankat, hogy segıtsen nekik kapcsolatba ker ulni olyan szemelyekkel, ´ ´ es ´ a nagyszer u˝ szand ´ ´ ´ akik szeretnenek tanulni rola ekair ol. ¨ unk ¨ ´ ´ hazra ´ ´ a ´ ol ´ ´ A legtobb reszt tud venni a hazr vegzett szolgalatban, es ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ tanıtvanykepzo munka mas agaiban is. Ezert tegyunk meg minden tolunk ˝ ´ ˝ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ telhetot, hogy jo Kiralysag-hirdetok legyunk, es tanuskodjunk „a fold legta´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ volabbi reszeig”. Ereznunk kell, hogy ez a munka surgos, hiszen Krisztus ´ enek ´ ´ ´ e´ 24:3–14). Nincs vesztegetni jelenlet a „jele” mindenhol lathat o´ (Mat ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ aban!’ ´ valo idonk! ’Boven van tennivalonk az Ur munkaj (1Kor 15:58). 21

´ hus ˝ egesen ´ ´ ´ ´ ´ Hatarozzuk el, hogy tovabbra is batran es tanuskodunk, ¨ ´ ´ ¨ ´ (Joel ´ ´ ´ mikozben varjuk ’Jehova nagy es felelmetes napjanak eljovetelet’ ´ ´ 2:31). Meg sok olyan embert fogunk talalni, mint a bereaiak, akik „a leg´ ´ ´ ´ ´ ´ a szot” nagyobb keszseggel fogadtak (Csel 17:10, 11). Ezert tanuskodjunk ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ e´ egeszen addig, mıg azt nem halljuk: „Jol van, jo es hu rabszolga!” (Mat ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ 25:23). Ha lenduletesen es szıvbol vegezzuk a tanıtvanykepzo munkat, es érzes´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ mindvegig husegesek maradunk Jehovahoz, akkor azzal az oromteli ´ ¨ majd az or ¨ ok ¨ elet ´ unket, ¨ ´ agunkban ´ ´ sel elhetj uk hogy kivalts allt ’alaposan ´ ´ ´ ´ ´ tanuskodni’ Isten Kiralysagarol! 22

˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal, ´ mialatt hazi ´ orizetben ´ 20. Mit csinalt volt, es miert lehet ez bator ıto nehany ´ ¨ ´ ´ ˝ testverunknek es testvernonknek? ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ 21. Miert surgos a tanuskodomunkank? ¨ ´ ´ ´ ´ 22. Mi legyen az elhatarozasunk, mikozben varjuk Jehova napjat?

223

´ KEPEK INDEXE

´ OLDALSZAM SZERINT

´ ´ ´ ´ ´ ´ A borıtokon Pal, ˝ Dorkasz, Gallio, Lukacs, egy templomi o az apostolokkal, egy ´ ´ tisztvisel ´ ´ szadduceus, ´ Palt Cez´ are ´ aba ´viszik,´ modern kori tanuskodas hangszoros autoval es gramofonnal ´ ´ ´ ´ ´ 1 ´ Pal´ (lancokban) es Lukacs egy teherhajon Romaba tartanak ˝ ¨ ´ ´ 2–3 A Vezeto´ Testulet ´ ket´ tagja, J.˝ E. Barr es ´ T. Jaracz testver egy vilagterkep elott ´ ´ ´ 11 Jezus ˝ ´ egy galileai hegyen ´ ´ megb ¨ ızast ¨ ad ˝ ´ a 11 huseges apostolanak es a tobbi kovetojenek ´ ´ 14 ´ Jezus felmegy ˝ az egbe. Apostolainak a tekintete az egre szegezodik

´ ´ ´ ´ 94 Pal es Barnab as ´ nem engedik, ´hogy h´ odoljanak ´ ˝ nekik´ Lisztr ´ aban. ´ ´ Az aldozatok ´ ´ nyilv´ anossag´ elotti felajanlasa ´ altalaban szınes, larmas esemeny volt, sok zenevel ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 100´ Fels ´ o kep: ´ ˝ Silas ¨ es Judas buzdıtja a szıriai Anti´ okiaban l ev o gy ulekezetet (Csel 15:30–32). ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ Also kep: egy ¨ korzetfelvigyazo eloadast tart egy ugandai gyulekezetben ´ ¨ ¨ ¨ 107 A jeruzs ´ ´ alemi gyulekezet osszejovetelt tart egy maganhazban ˝ ´ ¨ 110 Elso sor, balrol jobbra: Gerrit Splane, ´ ´ Losch, David ´ John Barr, Theodore Jaracz; hatso sor, balrol jobbra: Stephen Lett, Anthony Morris, Guy Pierce, Samuel Herd, Geoffrey Jackson ´ ´ ´ ´ ´ 124 ´ Pal es Timoteusz ´ ´ ´ egy romai kereskedelmi hajon. A tavolban egy vilagıtotorony

¨ ¨ ´ ´ ´ 20 ´ Punk ´ osdkor a ´ tanıtvanyok a Jeruzsalembe´ latogatokkal besz elgetnek, mindenkivel a sajat ´ anyanyelven

´ ´ ´ ´ 139 Pal ¨ es¨ Silas˝ egy ´ zart udvarban ´ ˝ ¨ vannak, es egy duhos csocselek elol menekulnek

¨ ¨ ´ ˝ ´ 36 Az apostolok a duh ˝ os´ Kajaf´ as elott´ allnak. A templomi tisztviselok ´keszenl etben ´ ´ ´ allnak,´ ˝ hogy a szanhedrin utasıtasara letartoztassak oket

´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 155 ahoz illo ¨ ¨ ´ Gallio rendreutasıtja ´ Pal vadloit.´ Rangj ´ ´ olt´ ozeket visel: egy feh er birodalmi t og at, sz eles, ´ ˝ ´ ´ bıbor szegellyel, illetve calceit, egy cipofelet

´ ´ ´ ´ ´ ´ 44 Also´ kep: a ÍI. vil´ agh u utan egy ´ abor ´ kelet-n emetorszagi b´ ırosag alaptalanul ázzal ´ vadolta Jehova Tanuit, hogy amerikai ´ kemek (Neue Berliner Illustrierte, 1950. oktober 3.) ´ ´ ´ ´ ´ 46 Istvant elıteli a szanhedrin. ¨ A hatterben ¨ ¨ a gazdag´ szadduceusok, el ol pedig a megrogzotten ˝ hagyomanytisztelo farizeusok

´ ´ ¨ ˝ 158 uves ˝ Demetriusz ´ ´ a munkasokhoz besz ¨ el ˝ egy´ ezustm ¨ muhely ´ eben ´ Éfezusban. ´ ´ Artemisz ´ ´ ezustbol keszult oltarait aruljak ajandektargykent

´ ´ ´ ´ ´ ´ 54 Peter rateszi a kezet ´ ´ egy uj tanıtványra; Simon, kezeben egy penzzel teli erszennyel

´ ´ ´ ´ 180 Als ´ o kep: egy fiatal ´ Tanu bibliai kiadv ´ anyokat csempeszik az 1940-es evekben Kanad aban, ´ ´ ahol ´ ´ akkoriban be voltak tiltva a kiadvanyaink (beallıtott kep)

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 75 Péter es a´ vele utazok ´ belepnek ˝ ¨ Korneliusz hazaba. Korneliusz sz azadosi rangj at jelz o k openyt visel, ´ ´ a bal vallara vetve

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 182´ Pal´ eleget´ tesz a¨ venek ker´ esenek. A hatterben ˝ Lukacs´ es Timoteusz ul; ok segıtettek elhozni az adomanyokat

´ ´ ˝ ´ 83 Petert egy˝ angyal vezeti;´ elkepzelheto, hogy Petert az Antonia-erodben tartottak fogva

´ ¨ ´ ´ 190 Pal unoka occse ˝ ´ Klaudiusz ´ ´ ˝ Liziasszal besz ´ ˝el az Antonia-er odben; P al val osz ın uleg itt volt h azi orizetben. ´ ´ ´ A hatterben Herodes temploma

´ ´ ˝ ´ ´ ´ 84 ¨ Also k´ ep: egy csocselektamadas Montrealhoz kozel (Qu´ ebec, Kanada) 1945-ben (Weekend Magazine, 1956. julius)

´ ¨ ´ ´ ´ 206 P´ al a kimerult utasokert imadkozik egy teherhajo belsejeben

´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 91 P´ alt´ es Barnab ´ ast´ kiuzik a pizidiai ´ Anti ´ okiabol. A hátterben lathat ´ ˝ a varos uj akvaduktja ˝ ´ ´ o, ´ ´melyet valoszınuleg az i. sz. elso szazad elejen epıtettek

´ ´ ´ ´ ´ 222´ P´ al fogsagban, ´ ´ egy r´ omai katonahoz lancolva; a hatterben romai varosreszlet

˝ A SZEREPLOK

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 171 Pal es˝ a társai hajora ´ ¨ szallnak. A¨ h˝atterben ´ ˝ az i. e. elso szazadban epult Nagy kikotoi emlekmu

´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ 27 Prozelitak 30 Peter 33 Janos 34 Papok 41 Gamaliel 53 F ulop 57 Etiop eunuch 62 Saul 67 Dorkasz ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 70 Korneliusz 79 I. Herodes Agrippa 86 Barnabas 112 Jakab 118 Mark 121 Timoteusz 128 Lukacs 132 L ıdia 137 Csaszarok ´ ´ ´ ´ 144 Epikureusok es sztoikusok 188 Szadduceusok es farizeusok 193 Felix 199 Porciusz Fesztusz 201 II. Herodes Agrippa

´ Szic ılia

¨ O L

´ Jonten ger

D

´ ´ OKORI VAROSOK

F

´ M alta

¨

K

Szirtisz

D

K

¨ O

ten ger

Ad r i ai -

´ BULGARIA

Z

´ Cir ene

Z

K

˝ F onix

Tesszalonika Berea

I

´ Cir ene

-

T

25°

˝ F onix

E

25°

´ Tro asz Asszosz ´ Mitil ene

´

150

G

0 km

´ ¨ 0 merfold


´

´ MIZIA

150

Tiatira

150

Rodosz

´ E

30°

30°

T

E

30°

E

T

Lisztra

E

´ P afosz

E

40°

LIBANON

´ SZ IRIA 35°

(szıriai)

G

´ Anti´ okia

N

PO

NT

E

US

N

35°

´ J UDEA

40°

35°

´ AR ABIA

30°

Damaszkusz

¨ ´ F ON ICIA

´ SZIRIA

(szıriai)

´ Anti´ okia

´ ´ N az aret ´ ´ S Z AM ARIA Cez area ´ Antipatrisz Jopp e ´ ´ Jeruzs alem Asd od ´ G aza Lidda

Ptolemaisz

´ Szid on ´ T ırusz

Szeleukia

ICIA

E

´ OCIA

Z

G

´ SZA´ UDAR ABIA

30°

´ JORDANIA

K A P PA D

T

CIL ´ Tarzusz

´ Derb e

Szalamisz Ciprus

´ E T I OPIA

-

35°

35°

IZRAEL

´ LIKA ONI A

´ GAL ACIA

´ PAMF ILIA

Perga

Szeleukia

´ Tarzusz

Szalamisz

´ KIS - AZSIA

´ NIA I T I

K


B

E

EGYIP TOM

Mira

´

´ Att alia LICIA

E

´ Damaszkusz Szid on ´ T ırusz Ptolemaisz ´ ´ N az aret ´ Cez area ´ Jopp e Antipatrisz ´ Asd od Lidda ´ ´ Jeruzs alem G aza

´ Derb e

CIPRUS ´ P afosz

Lisztra


Perga

F

T

¨ ¨ ´ TOROKORSZAG

PIZIDIA

A

Mira

´ Att alia

GI RI

´

F

E

-

K

´ E E

35°

30°

R

Alexandria

150

R

Knidusz

F

Patara

´ AZSIA


E

E

Patara

Alexandria

Adramittium

´ K osz

´ Sz amosz

´ Szalm on e Kreta

25°

G

´ ´ Szamotrak e

0 km

´ ¨ 0 merfold

Kiosz

N

N

Rodosz

EGYIPTOM

E

Filippi ´ Ne apolisz

T


´ Apoll onia

Kauda

´ AKH AJA

´ Ath en Korintusz Kenkrea

´ ´ Szalm on e

Knidusz


Tiatira

Adramittium

´ K osz

´ Sz amosz

Kiosz

´ Kreta

´ Ath en

-

´ Tro asz

ten ger Asszosz ´ Mitil ene

´ Egei -

´ O N I A E D Amfipolisz


A

20°

I

25°

´ Ne apolisz ´ ´ ´ Szamotrak e Apoll onia

Kauda

Korintusz Kenkrea

´ LIBIA

¨ O

´ ´ OKOR I ORSZ AGOK ´ ´ ES VAROSOK

L

´ Szirak uza

´ R egium

Tesszalonika Berea

´ ´ ´ ´ Pal misszionariusi utjainak kiindulopontja ˝ ´ ´ Elso misszionariusi ut, kb. i. sz. 47– 48 (Cs 13:1–14:28) ´ ´ ´ Masodik misszionariusi ut, kb. i. sz. 49–52 (Cs 15:36–18:22) ´ ´ Harmadik misszionariusi ut, kb. i. sz. 52–56 (Cs 18:22–21:19) ´ ´ ´ Utazas Romaba, kb. i. sz. 58–59 (Cs 23:11–28:31)

O

´ Szic ılia

Puteoli

´ IT ALIA

15°

SZERBIA


´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ L asd´ az´ „Okori es´ varosok” terkepet is ´ ´ orszagok ˝ a hatso bor ıto belso oldalan.

´ R oma ´ H arom Taverna Appiusz piactere

20°

´ MACED ONIA ´ Filippi ALB ANIA Amfipolisz

´ MAI ORSZ AGOK

F

´ Szirak uza

´ R egium

´ OLASZORSZ AG

Puteoli

Ad r i ai ten ger

´ MONTENEGR O

R

35°

40°

35°

´ M ALTA

40°

15°

Appiusz piactere

´ R oma ´ H arom Taverna

M

R

A laposan tan uskodj Isten Kir alys ag ar ol!

Recommend Documents