A fonetik´ar´ol ´altal´aban
2014. szeptember 15.
A f´el´evben el˝ofordul´o t´em´ak: I
Miben m´as a fonetika, mint a fonol´ ogia?
I
Artikul´aci´o, avagy besz´edprodukci´ o.
I
Besz´edakusztika.
I
A Praat besz´edelemz˝ o szoftver haszn´alata.
I
Besz´edpercepci´o.
I
K´ıs´erleti m´odszertan.
I
Besz´edfelv´etelek k´esz´ıt´ese.
´ ak anyaga: Or´ clara.nytud.hu/∼mady/courses/phonetics/ppke2014
Olvasm´anyok (vastag bet˝ u: k¨ otelez˝ o): Bolla, K´alm´an (1995): Magyar fonetikai atlasz. Budapest: Nemzeti Tank¨onyvkiad´ o. G´osy, M´aria (2004): Fonetika. Budapest: Osiris. Johnson, Keith (2003): Acoustic & auditory phonetics. Oxford: Blackwell. Kassai, Ilona (1998): Fonetika. Budapest: Nemzeti Tank¨ onyvkiad´ o. Machaˇ c, Pawel & Skarnitzl, Radek (2009): Principles of phonetic segmentation. Prague: Epocha.
Mi a fonetika – ´es mi nem?
Fonetika a kommunik´aci´os modellben Csatorna tartalma ´es k¨ ozvetlen interf´eszei a k´ odol´ oval ´es a dek´odol´oval.
A fonetika helye a besz´edprodukci´oban Levelt (1989) modellj´eben: artikul´aci´ o, percepci´ o ´es ezeket a magasabb nyelvi szintekkel ¨ osszekapcsol´ o modulok.
Hangok le´ır´asa ´es kategoriz´al´asa IPA (International Phonetic Alphabet), els˝ o verzi´ o 1888 (Passy).
Az IPA a fonetika fontos eszk¨ oze, de nem a kutat´asainak f˝o t´argya.
Mivel foglalkozik egy fonetikus?
Mivel foglalkozik egy fonetikus?
Peter Ladefoged (1987): I
A besz´edhangok k´epz´es´evel ∼ f¨ ul-orr-g´eg´esz.
I
A besz´edakusztik´aval ∼ akusztikus vagy fizikus.
I
A besz´edhangok ´eszlel´es´evel ∼ audiol´ ogus vagy neurol´ogus.
Mivel foglalkozik egy fonetikus?
Peter Ladefoged (1987): I
A besz´edhangok k´epz´es´evel ∼ f¨ ul-orr-g´eg´esz.
I
A besz´edakusztik´aval ∼ akusztikus vagy fizikus.
I
A besz´edhangok ´eszlel´es´evel ∼ audiol´ ogus vagy neurol´ogus.
DE: egyik ter¨ uletr˝ol sem tud annyit, mint a ter¨ ulet szakembere. Viszont mindegyikr˝ol tud valamennyit ,
A besz´ed kutat´asa F˝o ´agak: artikul´aci´o, akusztika, percepci´ o
Artikul´aci´os fonetika
Artikul´aci´o vizsg´alata I
R¨ontgen (ma m´ar csak patol´ ogi´as esetekben),
I
Elektrom´agneses artikulogr´af (EMA),
I
MRI,
I
ultrahang.
El˝ony: pontos inform´aci´ o a besz´edprodukci´ or´ ol. H´atr´any: dr´aga eszk¨oz¨oket ig´enyel.
Akusztikus fonetika Az ember ´altal l´etrehozott verb´alis (´es nonverb´alis) jel akusztikai jellemz˝oi.
El˝ony: hangfelv´etelek k¨ onnyen k´esz´ıthet˝ oek. H´atr´any: a besz´edr˝ol csak k¨ozvetett inform´aci´ ot tartalmaznak.
Audit´ıv/percepci´os fonetika Az akusztikai jellemz˝ok ´es a magasabb szint˝ u nyelvi ´eszlel´es o¨sszef¨ ugg´esei.
El˝ony: inform´aci´o a magasabb kognit´ıv folyamatokr´ol. H´atr´any: nem lehet¨ unk biztosak az egy´eb faktorok befoly´as´aban.
A fonetika kialakul´asa, a fonol´ogia emancip´aci´oja ´es a k´et tudom´any´ag ¨osszeborul´asa
A fonetika/hangtan t¨ort´enete I
Els˝o kutat´asok az ´ okorban (Marcus Aurelius orvosa), ¨osszef¨ ugg´es idegekkel. Azt´an majd csak renesz´ansz (Leonardo).
I
‘Fonetika’ sz´o 18. sz. v´ege ´ ota, George Zoega d´an egyiptol´ogus haszn´alta el˝ osz¨ or.
I
18. sz.: hanghull´amok: Kempelen Farkas besz´el˝og´epe.
I
19. sz.: u ´jgrammatikusok. Helyes´ır´asi reform – hangok klasszifik´alhat´os´aga, hangfiziol´ ogia.
I
19–20. sz.: egyre t¨ obb m´er˝ oeszk¨ oz, 30-as ´evekben r¨ontgenfelv´etelek → besz´edhangok mint egys´eg nem l´eteznek.
I
1939: a fonol´ogia sz¨ ulet´ese. Trubeckoj (A fonol´ogia alapelvei): a fonol´ ogia a langue r´esz´et k´epez˝ o hangok tudom´anya, a fonetika a parole szintj´ehez tartozik.
Fonetika ↔ fonol´ogia Szigetv´ari & T¨orkenczy (2013): Pszeudo-Krat¨ ulosz u ´jrat¨oltve A fonol´ ogia a nyelv plat´ oni ide´aj´anak a r´esze, m´ıg a ” fonetika nem t¨ obb, mint a puszta besz´ed, leveg˝o molekul´ainak r´eszben esetleges t´anca. Ennek megfelel˝oen fonetikailag sz¨ untelen ´es szakadatlan ´atmeneteket tapasztalunk: a besz´edben megjelen˝o tulajdons´agok mindig fokozatosak ´es mennyis´egileg, azaz t¨obb´e-kev´esb´e k¨ ul¨ onb¨ oznek. A fonol´ogi´aban, azaz ott, ahol a hangi val´ os´agot az ide´ak szintj´en k´odoljuk, ezzel szemben minden fekete vagy feh´er, nincsenek fokozatok. J´ ol mondta Szosz¨ urosz: a nyelvben csak a k¨ ul¨ onbs´egek sz´am´ıtanak, vagy igen, vagy nem. Sz´ oval, a fonetika fokozatos, a fonol´ogia meg nem az, hanem diszkr´et, m´as sz´oval kategorikosz.” http://seas3.elte.hu/VLlxx/szigetvari-torkenczy.html
Fonetika ↔ fonol´ogia Szigetv´ari & T¨orkenczy (2013) Mi az, ami a hangokkal kapcsolatos ´es biztosan a fonol´ogi´aba ” tartozik ´es mi az, ami ugyan a hangokkal kapcsolatos, de m´ar, vagy m´eg, nem fonol´ogia, hanem csak fonetika.” A fonol´ogia a nyelv plat´ oni ide´aj´anak a r´esze, m´ıg a fonetika nem ” t¨obb, mint a puszta besz´ed, leveg˝ o molekul´ainak r´eszben esetleges t´anca.” p.c. He is just a phonologist with Praat.” ” But what you are doing is merely phonology!” ”
Fonetika + fonol´ogia =
. . . laborat´oriumi fonol´ ogia, az 1990-es ´evekt˝ ol kezdve. A besz´ed absztrakt egys´egeinek megk¨ ul¨ onb¨ oztet´es´ehez sz¨ uks´eges szubfon´emikus jellemz˝ ok vizsg´alata. K´ıs´erleti, de nem nyelv´eszetidegen tudom´any´ag.
Laborfonol´ogiai k´ıs´erletek K´ıs´erlet tervez´ese: I
K´ıs´erleti anyag: vizsg´alt faktor ¨ osszehasonl´ıt´asa kontroll faktorral.
I
Felolvas´as vs. spont´an besz´ed?
I
Kontextus vs. egys´eges mondatszerkezet.
I
Potenci´alis befoly´asok kiz´ar´asa, pl. sz´ ohangs´ uly, mondathangs´ uly, proz´ odiai szerkezet.
I
K´ıs´erleti szem´elyek: legal´abb ¨ ot besz´el˝ o, m´as nyelvi h´att´er, besz´edhiba kiz´ar´asa.
I
Esetleges ism´etl´esek sz´ama, emberi l´ept´ek˝ u felv´etelhossz.
I
Vizsg´aland´o jellemz˝ o finoms´ag´anak megfelel˝ o besz´edfelv´eteli technika (mikrofon min˝ os´ege, st´ udi´ o stb.).
K´ıs´erleti t´em´ak pl.
I
A sz´ohangs´ uly hat´asa a mag´anhangz´ okra.
I
V´altoznak-e a mag´anhangz´ ok?
I
A magyar ´es egy m´as nyelv mag´anhangz´ orendszer´enek akusztikai ¨osszehasonl´ıt´asa.
I
Mi v´altozik a gyors besz´edben?
I
Sz´am´ıt-e, hogy milyen m´assalhangz´ o van egy mag´anhangz´o mellett?
I
Felolvas´as ´es spont´an besz´ed k¨ oz¨ otti k¨ ul¨ onbs´egek.
