26 Isíváti a Bükkben kutatott, K e s s íe r H abért pedig a Rem etehegyi Hét lyukban tárt föl uj részeket, m elyek Csonkam agyarországon egyedül álló mennyiségben tartalm aznak foszfátföldet Augusztusban az agg teleki barlangvidéken folytak kutatások. Decemberben kezdődtek az O sztály hivatalos kutatásai az A ggteleki barlangban, m elyek 2022 m uj járat felfedezésére vezettek. Az egyesület közgyűlése az eddigi sikerek hatása alatt 300 pengőt irányzott elő a Barlangkutató O sztály részére, az O sztály elnökének, K e s s le r Hubertnek pedig jegyzőkönyvi köszönetét mondott. /. 5 .
A M A G Y A R BA R LA N G T A N I IRO DALOM JEGYZÉKE. BíbÜographia. Speíaeoíogtca H a n gá r tea.
A m agyar B arlangtani irodalom jegyzékét 1549—1913-íg S te g m e th — Horusitzky m unkájában találju k m eg.1 Az időrendben ez után követ kező irodalmi összeállítások m egtalálhatók a B arlangkutatás J927-es évfolyam a alap ján .2 A B arlangkutatás szerkesztőségének határozata folytán ebben a számban nem folytatjuk az 1926. utáni irodalom fel sorolását, hanem a S ie g m e th —Horusitzky-ii\e, jegyzékből kim aradt m unkák cimét közöljük egyelőre 1850-ig. H ogy mennyire hiányos a fent említett irodalm i jegyzék, arra élénken ráv ilágít az itt közölt kiegészítés, m ely majd u gyanannyi hiányzó müvet sorol fel, mint am ennyi a S ie g m e th — H orusitzky Ái\z összeállításban bentfoglaltatík. K im aradtak az utóbbiból olyan alapvető m unkák, mint B é l M átyás Prodromusa, m ely az első pontos barlangszelvényt tartalm azza v ag y Haiti J á n o s m unkája, melyben a barlangi medve m aradványainak első ábrázolását ad ja; nem ís szólva az első m agyarországi barlangtani m unkáról, R anzani 1484-ben megirt Építőmé Rerum H ungaría-jáiól. S ie g m e th —Horusitzky összeállításából, mint teljesen hibásan v ag y hiányosan idézett tételek, törlendők a követ k ező k : 2 (1622), helyette lásd B a tten stedt 182£J. 5 (1672), helyette lásd Haín 1672. 7 (1732), helyette lásd B rück m ann Í732. K ubacska A,
Í484 R anzanus P . : Építőmé Rerum H ungáriáé (R anzani kódex). Í55Í W erner G y De adm írandís H ungáriáé aquís hypomnematíon. Víenna. 1 S i e g m e t h K . —H orusitzk y H : A m agyarországi barlangok s az ezekre vonat kozó adatok irodalm i jegyzéke. Budapest, 1914. 2 B ibliographía spelaeologica h un garíca. B arlan gkutatás. V ol. X IV —X V . pag. 115. Budapest, 1927* ♦
27 Í558 W erner G y Von den wunderbarlichen W asser zxs Hungern Berícht. W ien. Í558 Ra.nza.nus P . : Építőmé Rerum H ungáriáé. T írnavía. 1672 Hain P. J . : De draconibus Carpathícís. (M íscelíanea curíosa medico-phísíca academ íae naturae curíosorum. Dec. L Annus III. Obs. CX XX IX. pag. 220.) Lípsía & Francofurt. Hain P. J . : De draconum Carpathícorum cavernís. (U. o. Dec. L Annus III. Obs. C X CIV . pag. 3Í4.) Lípsía & Francofurt. Í673 V ollgnad H.; De draconibus Carpathícís et Transsylvanícís. (Míscell. curíosa medíco-phisíca academ iae naturae curíosorum. Dec. I. .A n n i IVn Obs. CLXX . pag. 226.) Lípsía & Francofurt. Í685 K rekwíiz G.: R ichtíge Besctireibung des ganzen Könígreichs Hungarn. (Fülekí brg. pag. J75.) Frankfurt—Nürnberg. Í700 B r o w n iu s : Itíneraríí Líbrí. II. Parte. II. c. IV. pag. Í73. Izzasztóbarlang. Í700 Tolius J Epístoía Itíneraría. (Vol. V . pag. Í69.) Amstelodam. Í7Í4 Csiba R . P. S Dissertatío hístoríco-phísíca de montíbus H ungá riáé. (pag. M3.) T yrn avía. X723 B é l M .: H ungáriáé antíquae et novae Prodromus specímíne, quomodo in síngulís operis partíbus elaborantis. (Deménfalví barlang, pag. Í50. Első m agyar barlang keresztszelvény.) Norímberga. Í725 B rück m ann F. E .: Von den Ungarischen Drachen Höhlen ím Líptauer Com ítat. (Sam m lung von N atúr- und M edícín-wie auch híerzu gehörígen Kunst- und Litera^üfr-Geschíchten. Class. IV. A r tíc. 5. R elatío X X V I. pag. 628Í/ L eípzíg—Budissín. Í728 Brückm ann F. E .: De bellaríus lapídeís Líptovíensibus H ungarícus (Epístoía Itíneraría IH-tía. pag. 2.) Wolffenbuttel. Í732 B rück m ann i 7. E .: De antrís draconum Líptovíensibus. (Breslauer Sam m lung. XXXII. pag. 629.) Í739 B rückm ann F. E .: De quíbus fíguratis H ungáriáé lapídibus. (Epístola Itíneraría. XI. Cum T ab. I.) Wolffenbuttel. Í744 B é l M Beschreibung zwoer Höhlen von wunderbarer Beschaffenheít, deren díe voll Eís íst, díe andere schadliche Dampfe von sích gíebt. (Sílíce, T orja. pag. 60.) Hamburg. J746 R anzani P . : Építőmé Rerum H ungáriáé. Buda. Í772 — W íe díe Meermuscheln, und díe Seefísche, auf díe Berge gekommen zeyn mögen? (Pressburgísche W ochenblatt. Vol. II* pag. 40.) Pressburg. 1772 — Eíníge Hypothesen von dem Ursprunge dér Berge. (Press burgísche W ochenblatt. V ol. III. pag. 352.) Pressburg.
28 1772 Vateri Abraham W ittem b ergen sis: Díssertatío de calculi ín vcsíca fellea generatione. W íttemberg. 1774 Esper J . F .: Ausfürliche Nachrichten von neuentdecten Zoolitfcen unbekanter vierfüsíger Thíere. Nürnberg. 1777 Belicxs M .: Compendium H ungáriáé geographicum . (Vol. II* pag. 78.) Poson et Casovia. X777 Szászky 0 . T Introductio ín orbís antiqui et hodierni Geographiam, ín duos tomos divisa. (Liptói Benikova. pag* 25, 433.) Poson ct Cassovia. 1778 K lein M .: Sam m lung merkwürdigster N aturseltenheíten des Königreíchs U ngarn. (K árpáti brg. pag. 56.) Pressburg—Leípzíg. 1782 S iíb er sc h la g J. E.: Geogenie oder E rklárung dér mosaischen Erdbeschaffung. Berlin. 1787— Topographische Beschreibung dér Thurozer Gespanschaft. (Ungarische M agasín. Vol. IV. pag. 430.) Pressburg. 1787 B u cholz Übermalíge Reíse in díe K. Gebirge und die angrenzende Gespansch. (Ungarische M agasín. Vol. IV. pag. 270, 271, 278, 282.) Pressburg. 1737 B u ch olz J . : Rcise auf díe Karpatíschen Gebirge. (Ungarische M agasin. V ol. IV. pag. 36, 43, 45.) Pressburg. 1791 — Díe Sohler Gespanschaft. (Neues Ungarische M agasín. Vol. I. pag. 59. Hermaneci brg.) Pressburg. 179 X— Díe Lyptauer Gespanschaft. (Neues Ung. M agasin. Vol. I. pag. 216, 257.) Pressburg. 1793 M átyás I . : Ó és Uj D iaetetica. (Vol. I. pag. 255—58. T o rja, A lm ásí brg.) Pozsony. 1795 K ratow anszk y A .: N aturalís históriáé compendium. (K árpáti Drachenhöhle. pag. 308.) Leutschovía. 1795 R osen m ü ller S . : Beitráge zűr Geschichte und náheren Kenntníss fossiler Knochen. Leípzíg. 1801 F öldi J . : Természeti H istória a Linné system ája szerint. I. Tsomó* Az állato k országa. Pozsony. 1804 R osen m ü ller J . : Abbildungen und Beschreibungen fossiler Knochen des Höhlenbáren. (Descríption des fossíles de l'ours des cavernes.) W eím ar. 1805 V.-Reiseb3schreíbungen naturhístoríschen Inhalts nach einem Theíle des Haromssekern Ciker Stuhls. (Siebenb. Provínzíalblátter. Vol. L pag. 70.) Hermanstadt. 1810 S ch ö n b a u er V.: M ínerae M etalorum H ungáriáé et T ransilvaníae. Vol. II. pag* 408. Szádellő, Szelíc, Hermandowetz.) Víenna.
1812 W er n er -R eíc h etz er ; A nleitung zűr Geognosíe, insbesondere zűr Gebírgskunde. (pag. 136. B aradla, Veterán, R abló, Szélícze brg.) W ien. 18*3 M aríenburg J . ; Geographie des Grosfürsthenthums Síebenbürgen. (V ol. I. pag. 23. Vol. II. pag. 161. A lm ásí brg. Pörzburger Kluft. pag. 175. T orja.) Hermanstadt. 1814 J o n a s J . : Beschreibung eíner ín Jah re 1811 durch Ober-Ungarn nach N agyban yen und K apník unternommenen Reíse. (Leonhard, Taschenbuch. pag X8 X7 F reih ern von M —y : Váterlandskunde. Topographísch-statístísche Skítze dér N eutraer Gespanschaft. (Hesperus. I. füzet. pag. 6. Zoborhegyí üreg.) X817 Z ípser C. A Versuch eínes topographísch-míneralogíschen Handbuches von U ngarn. (pag. 2 A ggtelek, 57 Demanova, 92 Funaca, 107 Herrengrund, 305 Rauschenbach, 314 Hronyec.) Oedenburg. 1818 B r ig h t R T ravels from V íenna trough lower H ungary, (pag. IV, Deménfalví brg., pag. XI A ggtelek, pag. XIII Funacza.) London. 1820 B a llen sted t / .; Dér Höhlenbár (Ursus spelaeus), eín Geschöpf dér Urwelt. (A rchív für díe neuesten Entdeckungen aus dér Urwelt* V ol. II. pag. 14.) Quedlínburg und Leípzíg. 1820 D ehne M Üeber den Höhlenbáren (Ursus spelaeus). (Archív für díe neuesten Entdeckungen aus dér Urwelt. Vol. II. pag. 3.) Quedlínburg und Leípzíg. 1820 Jonas U ngarns M íneralreích orycto-geognostísch und topographísch dargestellt. (A.ggtelek pag. 162, 335, 342.) Pesth. 1821 H aumann G. H Díe Hundert W under dér W elt und dér dreí N aturreíche. Sonderhausen und Nordhausen. 1823 — La-Balm e-barlangról. (Honmüvész No 56♦) 1823 K r ü g e r : Uber Höhlen mit Raubtíergebeíne. (Archív für díe neues ten Entdeckungen aus dér Urwelt. Vol. V . pag. 68.) Quedlínburg und Leípzíg. 1825 C uvier G ; Recherches sur les ossemens fossíles. (Vol* IV. pag. 4 5 6 J P aris. 1825 S z ep esh á z i C. — T hiete J . C M erkwürdígkeiten des Könígreíches Ungern. K aschau. 1832 L ü d vígh S Reise ín U ngarn ím Jahre 1831. (pag. 88 A ggtelek.) Pest —Leípzíg. 1833 Nevezetes barlang Sardíníában. (Honmüvész. pag. 416.) 1833 N orm ann H .: U ngarn das Reích, Land und V olk wí es íst* (A ggteleki brg. Vol. I. pag. 21.) Leípzíg.
30
1833 T hiele J . C .: Das Königreích Ungarn. (Vol. III. pag. 12i, 124 Demanova.) Wien* 1837 K ödlyuk a Szepességben. (Regélő, pag. 517.) 1838 K u n o s : A Deménfalví Cseppkő-Barlang. (Természet. Vol. I. pag. 8.) Buda. 1842 E csei J . : Kalotaszeg és vázolata. (M últ és Jelen m elléklapja: Hon és Külföld. II. évf. pag. 86.) Kolozsvár. 1842 Graca G y K alotaszeg. (M últ és Jelen m elléklapja * Hon és K ül föld. II évf. pag. 226.) Kolozsvár. 1842 Miller F .: Von den N atúr Produkten des M íneral Reíchs ím Bíharer Kom. (Ung. M agasín V ol. I. pag. 358. Funacza.) 1843 K u b in y i F .: Kirándulás Pokorelláról a K irály hegyre jul. 28-án 1842. (Orvos és Term v. M unkálatai. V ol. III. pag. 97.) 1843 Z ipser A Előadás. (Orvos és Termv. M un kálatai. V ol. III. pag. 124. T ufnaí brg.) 1843 Z ipser A Értekezés Zólyom m. földísmei viszony írói. (Orvos és Term v. M un kálatai. Vol* III. pag. 85.) 1844 F rivaldszky J K irándulás a szepesi K árpátokra természettudo m ányi tekíntetbül. (Orvos: és Természetv. IV. temesv. vándorgyűlése.) Pest. 1844 Vizer J A K árpátok. Tudom ánytár. Uj folyam VIII. Vol. XVI. pag. 119. A ggtelek, Szílíce stb.) Buda. 1845 G erado de 0 . ; La Transsylvanie et ses habítans. Paris. 1845 S e y b t J . : Siebenbürgen und seine Bewohner. (Gerado müvének fordítása. Vol. II. pag. 112.) Leipzíg. 1846 Vizer J . : A K árpátok. (M agyar Tudóstárs. Évkönyve. Vol. VII. pag. 2Í7.) 1848 — M úm ia barlangok Mexikóba* (Természetbarát. Vol. III. pag. 46.) Kolozsvár. 1850 A ckner M. J . : Dér Götzenberg orographisch geologísch und palaeontologísch skízzírt. (Verhandl. u. M ítteil. dér síebenbürgísche Vereíns für Naturwissenschaften. Vol. I.) Hermanstadt.
N yom atott Sugár István kön yvn yo m dájáb an , Budafokon. T ele fo n : 69-6-27
