Alaposan tan uskodj Isten Kir alys ag ar ol! Nagy bet us kiad as

´ ˝ Tanuskodj! – Nagy betus

´ ’Alaposan tanuskodj’ ´ ´ ´ ´ Isten Kiralys agarol! ˝ ´ Nagy betus kiadas

btlp-H

´ ’Alaposan tanuskodj’ ´ ´ ´ ´ Isten Kiralysagarol! ˝ ´ Nagy betus kiadas

¨ konyve 5 2010 WATCH TOWER BIBLE AND TRACT SOCIETY OF PENNSYLVANIA “Bearing Thorough Witness” About God’s Kingdom—Large Print Minden jog fenntartva 5 2010 WACHTTURM BIBEL- UND TRAKTAT-GESELLSCHAFT DER ZEUGEN JEHOVAS, E.V., SELTERS/TAUNUS ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ’Alaposan tanuskodj’ Isten Kiralysagarol! – Nagy betus Alle Rechte vorbehalten ´ 2012. novemberi nyomtatas ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Ez a kiadvany nem ertekesıtesre szant peldany. ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ Kozreadasa reszet alkotja az onkentes adomanyokbol fenntartott, ´ ´ ˝ ´ ´ vilagmeretu bibliai oktatomunkanak. ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ˝ Ha kulon nem jeloltuk, az ırasszovegeket egy modern nyelvezetu ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ bibliafordıtasbol, A Szentıras uj vilag fordıtasabol vettuk. “Bearing Thorough Witness” About God’s Kingdom—Large Print Hungarian (btlp-H)

Made in Germany Druck und Verlag: Wachtturm-Gesellschaft, Selters/Taunus ´ ¨ ´ ´ Keszult Nemetorszagban

´ ´ ˝ Kedves Kir alysag-hirdet o! ´ ´ Kepzeld el, hogy te vagy Jezus egyik apostola. ¨ ¨ ´ ´ Amikor a tobbi apostollal egyutt az Olajfak hegyen ´ ´ ˝ allsz, Jezus megjelenik nektek. Mielott felmenne az ´ ˝ egbe, ezt mondja: „erot kaptok majd, amikor a szent ´ ¨ ´ ´ szellem eljon ratok, es tanuim lesztek mind Jeru´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ zsalemben, mind egesz Judeaban, es Szamariaban, ´ ¨ ´ ´ ´ ´ es a fold legtavolabbi reszeig” (Csel 1:8). Mit erez´ nel? ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ Talan eron felulinek erezned ezt az oriasi felada´ tot. Lehet, hogy az jarna a fejedben, hogy hogyan ´ ¨ ´ ´ ´ tudtok majd „a fold legtavolabbi reszeig” tanus´ ´ kodni, hiszen olyan kevesen vagytok tan ıtv anyok. ´ ´ ´ ˝ Es valoszınuleg eszedbe jutna, hogy mire figyel´ ´ ˝ ´ meztetett Jezus a halala elotti esten: „a rabszolga ¨ ´ ´ ¨ nem nagyobb az uranal. Ha engem uldoztek, titeket ¨ ¨ ´ ´ is uldozni fognak; ha az en szavamat megtartottak, ´ ´ ´ a tieteket is meg fogjak tartani. De mindezt az en ˝ nevem miatt muvelik majd veletek, mert nem isme¨ ¨ ´ rik azt, aki kuldott engem” (Jan 15:20, 21). Ezeken ´ ˝ gondolkodva talan felvetodne benned: „Hogyan tu´ ´ ´ ´ dok majd alaposan tanuskodni ekkora ellenallas es ¨ ¨ ´ ´ uldozes dacara?” ´ ´ Ma is ezek a kerdesek foglalkoztatnak minket. ´ ´ Mi, Jehova Tanui is csak akkor tudjuk teljesıteni a ´ ´ ´ ¨ megbızatasunkat, ha alaposan tanuskodunk „a fold ´ ˝ ´ ´ ´ legtavolabbi reszeig”, elerve „minden nemzetb ol ´ ´ ´ valo embereket” (Mate 28:19, 20). Hogyan fogjuk

¨ ¨ ¨ ´ elvegezni ezt a feladatot, kulonosen, ha figyelembe ¨ ¨ ¨ ´ ´ vesszuk a megjovendolt ellensegeskedest? ´ ´ ¨ ´ A Cselekedetek konyve izgalmas leırast ad arrol, ´ ´ ´ ´ ´ hogy hogyan tudtak Jehova segıtsegevel elvegezni ´ ¨ ˝ ´ a feladatukat az apostolok es a tobbi elso szaza´ ¨ di kereszteny. A konyv, melyet a kezedben tartasz, ¨ ´ ´ ´ azert keszult, hogy segıtsen megismerkedned ezzel ´ ´ ´ ´ ´ ´ a beszamoloval, es ugy erezd, mintha te is resze ´ ´ ¨ ˝ ´ lennel az egymast koveto izgalmas esemenyeknek. ´ ´ El sem fogod hinni, milyen sok hasonlosag van Je´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ hova elso szazadi es ma elo szolgai kozott. Latni fo´ ´ ´ god, hogy nem csak a megbızatasunk hasonlo, ha´ nem az is, ahogyan a munkank meg van szervezve. ´ ´ ´ ´ Ha megallsz, es elgondolkodsz ezeken a hasonlosa´ gokon, meg biztosabb leszel abban, hogy ma is Je´ ¨ ´ ´ ´ ´ hova Isten all a szervezete foldi reszenek az elen. ´ ´ ´ ´ ¨ Imadkozunk erted, es remeljuk, hogy a Cselekede¨ ´ ´ ´ ´ ´ tek konyvenek tanulmanyozasa utan meg nagyobb ´ lesz a bizalmad abban, hogy Jehova segıteni fog ne´ ´ ´ ked, es szent szellemenek erejevel fenn fog tarta´ ´ ni teged. Biztosak vagyunk benne, hogy ezek utan ´ ´ ´ ´ ´ ´ meg buzgobban folytatod a predikalast, es ’alapo´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ san tanuskodsz’ Isten Kiralysagarol, segıtve masok´ ´ ´ ´ nak a megmentes utjara lepni! (Csel 28:23; 1Tim 4:16). ´ Testvereitek

¨ Jehova Tanui´ Vezeto˝ Testulete

TA RTA L O M FEJEZET

OLDAL

´ BEVEZET ES

´ ´ ´ ´ ´ 1. ’Menjetek, es tegyetek tanıtvanyokka az embereket’ 7 ´

1. R ESZ

¨ ¨ ´ ´ „Betoltottetek Jeruzsalemet ´ ´ a tanıtasotokkal”

´ 2. „Tanuim lesztek” 21 3. „Beteltek szent szellemmel” 33 ˝ ´ ´ 4. „Iskolazatlan es egyszeru emberek” 49 ´ 5. ’Mint uralkodonak, Istennek kell ¨ engedelmeskednunk’ 67 ´

2. R ESZ

¨ ¨ ´ ´ ¨ „Nagy uldozes tamadt a . . . gyulekezet ellen”

´ ´ 6. Istvan telve volt „ki nem erdemelt ´ ´ ˝ kedvesseggel es erovel” 84 ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 7. ’A Jezusrol szolo j o hır’ hirdetese 98 ¨ ´ ´ ˝ ´ 8. A gyulekezet „b ekes idoszakba lepett” 113

FEJEZET ´

3. R ESZ

OLDAL

˝ ´ ´ „A nemzetekb ol valok is elfogadtak ´ az Isten szavat”

´ ´ 9. „Nem reszrehajlo az Isten” 132 ´ ¨ 10. „Jehova szava . . . tovabb novekedett” 147 ´

4. R ESZ

˝ ¨ „A szent szellemtol kikuldve”

¨ ¨ 11. „Telve voltak orommel ´ es szent szellemmel” 161 ´ ´ ´ 12. „B atorsaggal beszeltek Jehova ´ ´ felhatalmazasa altal” 177 ´

5. R ESZ

˝ ´ ´ „Egybegyultek . . . az apostolok es a venek”

¨ ´ ´ 13. ’Nem kis viszalyuk tamadt veluk’ 193 ´ ´ 14. „Teljes egyetertesre jutottunk” 208 ´

6. R ESZ

´ ¨ ´ ´ „Terjunk vissza, es latogassuk meg ´ a testvereket”

¨ ˝ ´ 15. „Erosıtve a gyulekezeteket” 226 ¨ ´ ´ ´ 16. ’Jojj at Makedoniaba!’ 243 ´ ´ ´ ´ 17. „Ervelt nekik az Irasokb ol” 260

FEJEZET

OLDAL

´ 18. „Hogy keressek az Istent . . . , ´ ´ ´ es meg is talalj ak” 274 ´ ´ ´ 19. „Tovabbra is beszelj, es ne hallgass” 292 ´

7. R ESZ

´ ´ ´ ´ ´ ´ ’Nyilvanosan es hazrol hazra tanıtva’

¨ ¨ ´ ´ 20. Jehova szava az uldozes ellenere is ¨ ´ ´ ´ ´ „novekedett es tert hodıtott” 310 ´ ´ ˝ 21. „Mindenkinek a veretol tiszta vagyok” 325 22. „Legyen meg Jehova akarata” 341 ´

8. R ESZ

´ ´ ´ Akadalytalanul „predikalta nekik ´ ´ ´ az Isten kiralysagat”

´ ´ ´ 23. „Hallgassatok meg vedekezesemet” ´ ´ 24. „Legy igen b ator!” ´ ´ 25. „A csaszarhoz fellebbezek!” ´ ´ ¨ ¨ 26. „Egy lelek sem vesz el kozuletek” ´ 27. „Alaposan tanuskodott”

356 373 386 401 418

´ BEFEJEZ ES

¨ ´ ´ ´ 28. „A fold legtavolabbi reszeig” 435

1. FEJEZET

´ ´ ’Menjetek, es tegyetek ´ ´ ´ tanıtvanyokka az embereket’ ¨ ´ ´ ´ A Cselekedet ek k ony v enek at t ekint ese ´ ´ es a mondanival oja napjainkra ´ ´ ´ REBECCA, Jehova egyik fiatal Tanuja Ghanaban, az ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ iskolat a saj at predikaloteruletenek tekinti. Mindig tesz ´ ´ ´ ´ ¨ az iskolataskaj aba bibliai kiadvanyokat. A szunetekben ´ ˝ ´ megragad minden lehetoseget arra, hogy tanuskodjon ´ ´ ´ ´ ¨ a tobbieknek. Mar sok osztalytarsaval kezdett biblia´ ´ tanulmanyozast. ´ ´ ¨ 2 Az Afrika keleti partj ahoz kozeli Madagaszkaron ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ket uttoro rendszeresen 25 kilometert gyalogol a tropu´ ˝ ´ ˝ si hosegben, hogy eljusson a sziget egyik felreeso falu´ ´ ´ ´ j aba, ahol szamos bibliatanulmanyozast vezetnek. ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ 3 A paraguayi Tanuknak 15 orszagb ol erkezett kulfol´ ´ ´ ´ ¨ ´ di onkentesek segıtettek epıteni egy folyami haj ot, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ elerj ek a Paraguay es a Parana folyo menten elo embe´ ´ ´ ¨ reket. A 45 tonnas haj o osszesen 12 embert tud elszal´ ´ ´ ´ ´ ´ lasolni. E lelkes predikalok ezzel a haj oval juttattak el ´ ´ ´ 1– 6. Mondj egy p eld at, amely megmutatja, hogy Jehova Tan ui milyen ´ ´ ´ ´ ´ sokfele helyzetet kihaszn alnak a pr edikal asra. ´ ´ ´ ´ ´ ’MENJETEK, ES TEGYETEK TANITVANYOKKA AZ EMBEREKET’

7

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a Kiralysag j o hıret olyan helyekre, melyeket maskent ´ ¨ nem lehet megkozelıteni. ´ ´ ´ ´ ´ ´ 4 A tavoli eszakon, Alaszkaban a Tanuk kihasznalj ak ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ a nyari turistaszezon adta egyedulallo lehetoseget a ´ ´ ´ ˝ ´ predikalasra. Amikor felmelegszik az ido, es a turista¨ ¨ ´ ˝ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ haj okkal kulonb ozo nemzetisegu emberek ozonlenek ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ Alaszkaba, a helyi Tanuk a kikotoben felallıtanak egy ¨ ¨ ´ ˝ ˝ standot, tele tetszetos, kulonfele nyelvu bibliai kiad´ ¨ ˝ ´ ¨ ¨ vannyal. Egy repulogep is felbecsulhetetlenul fontos ´ ´ ´ ¨ eszkoz volt ezen a videken, mert ıgy a Tanuk el tudtak ´ jutni az elszigetelt falvakba, es az aleut, az atapaszka, ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ a cimsian es a tlingit kozossegeknek is elvihettek a j o ´ hırt. ¨ ´ ¨ ¨ 5 Az egyesult allamokbeli Texasban Larry kulonleges ¨ ´ ´ ´ ˝ teruletet munkal be: az idosek otthonat, ahol lakik. B ar ´ ´ ¨ egy baleset folytan kerekes szekbe kerult, nem veszte´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ geti az idej et. Megosztja masokkal a Kiralysagrol szolo ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ uzenetet, p eldaul azt a Biblian alapulo remenyseget is, ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy a Kiralysag-uralom idej en ujb ol tud majd jarni ´ ( Ezs 35:5, 6). ´ ´ ´ 6 Egy csapat Tanu harom napig utazott haj oval Man´ ´ dalayb ol, hogy reszt vegyen egy kongresszuson Mian´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mar eszaki reszen. Egtek a vagytol, hogy megosszak 8

´ ´ ´ ´ ´ ’ALAPOSAN TANUSKODJ’ ISTEN KIRALYSAGAROL!

´ ´ ´ ´ masokkal a j o hırt, ezert vittek magukkal bibliai kiad´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ vanyokat, es felkınaltak a tobbi utasnak. Amikor a hajo ´ ´ ´ ´ megallt egy kisvarosnal vagy egy falunal, ezek az ener´ ´ ´ ´ ¨ ´ gikus Tanuk leszalltak, gyorsan bej artak a telepulest, ´ ´ ´ ´ ¨ es kiadvanyokat kınaltak fel az embereknek. Ekozben ´ ´ ´ ˝ ´ ´ uj utasok szalltak a haj ora, akiket a visszatero Kiraly´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ sag-hırnokok friss predikaloteruletnek tekintettek. ´ ´ ´ ´ 7 Ahogy ez a neh any p elda mutatja, Jehova buzgo ´ ´ ´ ´ ´ ´ imadoi a vilag minden reszen ’alaposan tanuskodnak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Isten kiralysagarol’ (Csel 28:23). Hazrol hazra predikal´ ´ ´ ´ ´ nak, megszolıtj ak az embereket az utc an, es telefonon ´ ¨ ´ ¨ ´ is beszelgetnek veluk. Akar buszon ulnek, akar egy ´ ´ ˝ parkban setalnak, vagy pihenot tartanak a munkahe¨ ¨ ´ lyukon, mindig keresik az alkalmat, hogy tanuskodja´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nak Isten Kiralysagarol. A modszerek sokfelek, de a c el ´ ´ ´ ´ ugyanaz: predikalni a j o hırt mindenhol, ahol emberek ´ ´ vannak (Mate 10:11). ´ ´ ´ ´ ˝ 8 Es te, kedves olvas o, te is a Kiralysag-hirdetok ha´ ´ ¨ talmas taborahoz tartozol, akik jelenleg tobb mint 235 ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 7. Milyen m odszerekkel tan uskodnak Jehova im ad oi Isten Kir alys ag a´ ´ ´ r ol, es mi a c eljuk? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 8 –9. a) Mi ert csod aval hat aros a Kir alys ag-pr edikal o munka n oveked e´ ´ ´ ´ ´ ¨ se? b) Milyen kerd es erdekes sz amunkra, es mit kell tenn unk, hogy ´ ´ megkapjuk r a a valaszt? ´ ´ ´ ´ ´ ’MENJETEK, ES TEGYETEK TANITVANYOKKA AZ EMBEREKET’

9

´ ´ ´ orszagban vegzik a munkajukat? Ha igen, akkor neked ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ is reszed van a Kiralysag-predikalo munka bamulatos ´ ´ ´ ´ ¨ novekedeseben! Csodaval hataros, amit mindeddig si¨ ´ ´ ´ ´ ´ kerult megvalosıtani az egesz vilagon. A felelmetes ´ ´ ´ ´ ´ ´ akadalyok es kihıvasok ellenere – legyen az kormanyok ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ altal elrendelt betiltas vagy akar nyılt uldozes – Jeho´ ´ va Tanui minden nemzetnek alaposan tanuskodnak Is´ ´ ´ ´ ten Kiralysagarol. ´ ´ ´ ´ ´ 9 Vajon miert nem tudott semmi, meg a S atan szıtot´ ´ ´ ´ ta ellensegeskedes sem megalljt parancsolni a Kiraly´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sag-predikalo munkanak? Ez egy nagyon erdekes ker´ ´ ´ ¨ des. Hogy megkapjuk ra a valaszt, vissza kell mennunk ´ ´ ´ az i. sz. I. szazadba. Vegtere is mi, Jehova modern kori ´ ´ ˝ Tanui azt a munkat folytatjuk, mely akkor kezdo¨ dott el. ´ ´ ´ ´ Egy nagyszab as u megb ızat as ´ ¨ ´ ´ ´ 10 A kereszteny gyulekezet megalapıtoja, Jezus Krisz´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tus minden figyelmet az Isten Kiralysagarol szolo j o ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ hır predikalasanak szentelte. Errol szolt az elete. Egy´ ´ ´ szer ezt mondta: „hirdetnem kell az Isten kiralysaga´ ´ ´ ¨ ´ ´ nak j o hıret, mert ezert kuldettem el” (Luk 4:43). Je´ ´ ´ ´ 10. Minek szentelte J ezus minden figyelm et, es mivel volt tiszt aban? 10


´ ´ zus tisztaban volt vele, hogy olyan munkat kezd el, ´ ¨ amelyet egymaga nem tud befejezni. Roviddel a halala ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ elott megj ovendolte, hogy a Kiralysagrol szolo uze´ ´ ´ ´ netet „minden nemzetben” predikalni fogj ak (Mark ´ 13:10). De kik? Es hogyan? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ 11 A halal at es a feltamadasat kovetoen Jezus megje´ ´ ´ ˝ ´ lent a tanıtvanyainak, es ezzel a komoly, felelossegtel´ ´ ´ ˝ jes feladattal bızta meg oket: „Menjetek hat, es tegye´ ´ ´ ˝ ´ tek tanıtvannya minden nemzetb ol valo embereket, ´ ´ ´ ´ ˝ keresztelj etek meg oket az Atyanak, a Fiunak es a ´ ´ ´ ´ ˝ szent szellemnek neveben, es tanıtsatok meg oket ar´ ra, hogy megtartsak mindazt, amit parancsoltam nek´ ´ ´ tek. Es ıme, en veletek vagyok minden napon a vi´ ´ ´ ´ ´ lagrendszer befejezeseig” (Mate 28:19, 20). „Veletek ´ ´ vagyok” – ezek a szavak megmutattak, hogy Jezus ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tamogatni fogja a tanıtvanyokat a predikalo- es tanıt´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ˝ vanykepzo munkaban. Es szukseguk is lesz a tamoga´ ´ ˝ ¨ ´ ¨ ¨ tasra, mert Jezus megj ovendolte, hogy ’gyulolet c el´ ´ ˝ pontjai lesznek minden nemzet elott’ (Mate 24:9). De ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a tanıtvanyok mashonnan is szamıthattak segıtsegre. ˝ ´ ´ 11. Mi volt az a komoly, felel oss egteljes feladat, amellyel J ezus meg´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ b ızta a tan ıtvanyait, es milyen t amogat asra sz am ıthattak ebben a ´ munkaban? ´ ´ ´ ´ ´ ’MENJETEK, ES TEGYETEK TANITVANYOKKA AZ EMBEREKET’

11

¨ ´ ´ ¨ ˝ Kozvetlenul azelott, hogy Jezus felment az egbe, el´ ¨ mondta nekik, hogy szent szellemet, es ezzel egyutt ´ ´ ˝ ¨ erot fognak kapni, hogy a tanui legyenek „a fold legta´ ´ volabbi reszeig” (Csel 1:8). ´ ´ ´ ´ ˝ 12 Ezzel felvetodik nehany fontos kerdes: Komolyan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ vettek Jezus apostolai es a tobbi elso szazadi tanıtvany ´ ´ ´ a megbızatasukat? Vajon alaposan tanuskodott Isten ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Kiralysagarol ez a viszonylag keves kereszteny ferfi es ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ no, meg az adaz uldozes ellenere is? Tenyleg kaptak ta´ ´ ´ ´ ˝ mogatast az egb ol, es Jehova szent szelleme tenyleg ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ a segıtsegukre volt a tanıtvanykepzo munkajukban? ´ ´ ¨ A Biblia a Cselekedetek konyveben megadja a valaszt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ezekre es az ehhez hasonlo kerdesekre. Letfontossa´ ´ ´ ´ gu tudnunk a valaszokat. Miert? Jezus azt mondta, ´ ´ ´ ´ hogy a munka, amelyre megbızast ad, egeszen „a vilag´ ´ ´ rendszer befejezeseig” fog tartani. Vagyis a megbıza´ ´ ´ ´ ´ tas minden igaz keresztenye, ıgy a mienk is, akik ´ ´ ´ ¨ ´ ´ most, a veg idej en elunk. Ezert igencsak fontos sza´ ´ ¨ ´ ¨ ´ munkra a Cselekedetek konyveben talalhato tortenel´ ´ mi beszamolo. ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ 12. Milyen fontos kerd esek vet odnek fel, es mi ert l etfontoss ag u tudnunk ´ a valaszokat? 12


¨ ´ ´ ´ A Cselekedetek konyvenek attekint ese ´ ´ ¨ ¨ 13 Ki ırta a Cselekedetek konyvet? A konyvben sehol ´ ´ ¨ ˝ ´ nem szerepel az ıro neve, de a kezdoszavakb ol kiderul, ´ ´ ´ ´ ´ hogy ugyanaz az ıroja, mint Lukacs evangeliumanak ´ ´ ˝ (Luk 1:1–4; Csel 1:1, 2). Ezert kezdettol fogva Lukacsot, ´ ´ ¨ ´ ´ ’a szeretett orvost’ es gondos torteneszt tartottak a Cse´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ lekedetek konyve ıroj anak (Kol 4:14). A konyv korul¨ ´ ´ ´ ¨ ´ belul 28 evet olel fel, vagyis i. sz. 33-tol, Jezus egbe me´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ¨ ¨ neteletol kezdodoen Pal apostol romai beb ortonzeseig, ¨ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ korulbelul i. sz. 61-ig orokıti meg az esemenyeket. Az, ´ ´ ´ ´ ¨ hogy Lukacs valtogatja a tobbes szam 3. szemelyt a ´ ´ ¨ ¨ tobbes szam 1. szemellyel, arra enged kovetkeztetni, ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ hogy a leırasaiban szereplo esemenyek kozul sokat ´ ´ ´ ¨ maga is atelt (Csel 16:8–10; 20:5; 27:1). Lukacs tuzetes ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ kutatomunkat vegzett, es bizonyara elso kezb ol szerez´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ te az informacioit Paltol, Barnabastol, Fuloptol es ma´ ´ ¨ soktol, akikkel a konyvben talalkozunk. ´ ˝ ¨ 14 Mirol olvashatunk a Cselekedetek konyveben? Lu´ ´ ´ ´ ´ ´ kacs korabban az evangeliumaban Jezus szavait es tet´ ´ ´ ¨ teit idezte fel, a Cselekedetek konyveben azonban Jezus ´ ¨ ˝ ´ ´ ˝ ¨ kovetoinek a szavairol es tetteirol szamol be. A konyv ´ ¨ ´ ´ 13 –14. a) Ki ırta a Cselekedetek konyvet, es hogyan tett szert az infor´ ´ ˝ ¨ ´ m aci oira? b) Mir ol olvashatunk a Cselekedetek konyveben? ´ ´ ´ ´ ´ ’MENJETEK, ES TEGYETEK TANITVANYOKKA AZ EMBEREKET’

13

´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ tehat olyan emberekrol szol, akik egy oriasi es egyedul´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ allo munkat vittek veghez, pedig a legtobbjuket a kı¨ ´ ´ ´ ´ ˝ vulallok „iskolazatlan es egyszeru” embereknek tartot´ ´ ´ ´ tak (Csel 4:13). Egyszoval, ez az ihletett beszamolo ´ ¨ elmondja, hogyan alakult meg es novekedett a keresz´ ¨ ´ ´ teny gyulekezet. Megmutatja, hogyan predikaltak az ´ ´ ´ ˝ ´ elso szazadi keresztenyek, azaz milyen modszerekkel es ´ ´ ´ hozzaallassal (Csel 4:31; 5:42). Kiemeli, milyen szerepe ´ ´ ´ ´ volt a szent szellemnek a jo hır terjeszteseben (Csel ¨ 8:29, 39, 40; 13:1–3; 16:6; 18:24, 25). A konyvben meg´ ´ ´ ´ jelenik a Biblia temaja – Isten Kiralysaga Krisztussal ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ az elen –, es lathatjuk, hogy a heves uldozes ellenere ´ ´ ¨ ˝ hogyan terjedt gyozedelmesen a Kiralysag-uzenet (Csel 8:12; 19:8; 28:30, 31). ´ ´ ˝ ´ ˝ Milyen izgalmas es hiterosıto megvizsgalni a Cse´ ¨ lekedetek konyvet! Ha gondolkodunk azon, hogy mi´ ´ ¨ ˝ lyen batrak es lelkesek voltak Krisztus korai kovetoi, ´ ´ ¨ ´ ´ az meg fogja erinteni a szıvunket, es szeretnenk majd ´ ¨ ´ ´ ˝ olyan hittel elni, amilyen hituk az elso szazadi tarsa´ inknak volt. Igy jobban eleget tudunk majd tenni a ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ megbızatasunknak, hogy ’menjunk es tegyuk tanıtva15

´ ´ ´ 15. Hogyan fogunk hasznot mer ıteni abb ol, ha tanulm anyozzuk a Cse¨ ´ lekedetek konyvet? 14


´ ´ nyokka az embereket’. A kiadvany, melyet olvasol, se´ ´ ´ gıteni fog alaposan attanulmanyoznod a Cselekedetek ´ ¨ konyvet. ´ ¨ ´ ´ ´ Seg edeszkoz a szem elyes tanulm anyoz ashoz ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 16 Milyen c ellal keszult ez a kiadvany? Harom c el´ ´ ¨ ja van: 1. segıtsen meg biztosabbnak lennunk abban, ´ ´ ´ hogy Jehova a szent szelleme altal tamogatja a Kiraly´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ sag-predikalo es tanıtvanykepzo munkat; 2. Krisztus ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ elso szazadi kovetoinek a p eldaj aval buzdıtson minket ´ ´ ´ ¨ a szolgalatra; 3. elmelyıtse a tiszteletunket Jehova szer´ ´ ´ ´ ´ ´ vezete irant, es azok irant, akik vallalj ak a vezetest a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ predikalomunkaban, es felvigyazzak a gyulekezeteket. ´ ¨ ´ ¨ 17 Hogyan ep ul fel a konyv? Ahogy latni fogod, ´ nyolc nagyobb egysegre van felosztva. Mindegyik a ´ ´ ´ ¨ Cselekedetek konyvenek egy-egy reszevel foglalkozik. ´ ´ ˝ A fejezetek c elja nem az, hogy versrol versre vegig´ ¨ vezessenek minket a Cselekedetek konyven, hanem ´ ´ ´ ´ ˝ hogy az esemenyekb ol levonj ak szamunkra a tanulsa´ ´ ´ ¨ ´ gokat, es megmutassak, hogyan tudjuk atultetni az ele¨ ´ ´ ´ tunkbe a tanultakat. Minden fejezet elejen talalhato ´ ´ ´ ´ 16. Sorold fel ennek a kiadvanynak a h arom c elj at. ´ ¨ ¨ ´ ´ 17–18. Hogyan ep ul fel a konyv, es milyen jellegzetess egei lesznek hasz´ ´ ´ nosak a szem elyes tanulm anyoz asban? ´ ´ ´ ´ ´ ’MENJETEK, ES TEGYETEK TANITVANYOKKA AZ EMBEREKET’

15

´ ˝ egy vezergondolat, amelyb ol megtudjuk, mi a fejezet ´ ˝ ´ fo mondanivaloja; a bibliai utalas pedig megmutatja, ´ ´ ´ ˝ ¨ hogy a Cselekedetek konyvenek melyik reszerol olvashatunk az adott fejezetben. ´ ´ ´ 18 Mas jellegzetessegei is vannak a kiadvanynak, me´ ´ ´ lyek hasznosak lesznek a szemelyes tanulmanyozasban. ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ Az izgalmas esemenyeket gyonyoru illusztraciok jelenı´ ´ ´ tik meg, melyek segıtenek majd magad ele kepzelni ¨ ´ a tortenteket, amint elgondolkodsz egy-egy bibliai be´ ´ ´ szamolon. Sok fejezethez kiemelt reszek is tartoznak ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ hasznos kiegeszıto informaciokkal. Ezek kozul nehany ´ ˝ ¨ olyan bibliai szereploket mutat be, akiknek kovetesre ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ melto volt a hituk, nehany pedig helyekrol, esemenyek´ ´ ´ ˝ ´ ¨ rol, szokasokrol vagy a Cselekedetek konyvenek mas ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ ¨ ´ szereploirol kozol tovabbi tenyeket. A szeles margo le´ ´ ˝ ´ ¨ hetove teszi, hogy tanulmanyozas kozben jegyzetelj. ´ ´ ´ ˝ ¨ 19 Ez a kiadvany segıthet oszinte onvizsgalatot tarta¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ nod. Fuggetlenul attol, hogy miota szolgalsz Kiralysag´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ˝ ˝ hırnokkent, j o idorol idore megvizsgalnod, hogy mi a ´ ´ legfontosabb az eletedben, es hogy hogyan gondol´ ´ ´ ´ kodsz a kereszteny szolgalatrol (2Kor 13:5). Kerdezd ´ ´ ´ meg magadtol: „Meg mindig azzal a tudattal vegzem ´ ˝ ˝ ˝ 19. Mit vizsg aljunk meg id or ol id ore? 16


´ ¨ ˝ a szolgalatomat, hogy surget az ido?” (1Kor 7:29–31). ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ „Meggyozodessel es lelkesen predikalom a j o hırt?” ˝ ˝ ¨ (1Tessz 1:5, 6). „Megteszem a tolem telheto legtobbet ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ a predikalo- es tanıtvanykepzo munkaban?” (Kol 3:23). ´ ´ ´ 20 Mindig tartsuk eszben, hogy fontos munkaval bız´ ´ ´ ´ ´ tak meg minket: azzal, hogy predikaljunk, es tanıtva´ ¨ ´ nyokat kepezzunk. Minden egyes nappal egyre ege´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ tobb e valik a megbızatasunk. A vilagrendszer vege ´ ¨ ˝ rohamosan kozeleg. Meg soha ezelott nem forgott koc´ ´ ´ ´ kan ennyi ember elete. Nem tudjuk, hogy meg hanyan ¨ ¨ vannak olyanok, akik helyesen viszonyulnak az orok ´ ´ ¨ ¨ ´ elethez, es cselekedni fognak az uzenetunk hallatan ´ ˝ ´ ¨ (Csel 13:48). De a mi felelossegunk segıteni nekik, mi´ ´ ´ ˝ ˝ elott meg tul keso lenne (1Tim 4:16). ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ 21 Eletbevag oan fontos hat, hogy kovessuk az elso ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szazadban elt buzgo Kiralysag-predikalok p eldaj at. In´ ´ ¨ dıtson arra ennek a konyvnek a figyelmes tanulmanyo´ ˝ ´ ´ zasa, hogy egyre nagyobb tuzzel es egyre batrabban ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ predikalj. Es kıvanjuk, hogy meg erosebb legyen az az ´ ´ ´ ´ elhatarozasod, hogy ezentul is ’alaposan tanuskodsz Is´ ´ ´ ´ ten kiralysagarol’ (Csel 28:23). ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 20 –21. Mi ert olyan eget oen fontos a megb ızat asunk, es mi legyen az el´ ´ hat aroz asunk? ´ ´ ´ ´ ´ ’MENJETEK, ES TEGYETEK TANITVANYOKKA AZ EMBEREKET’

17

´ ´ ´ ´ A KERESZT ENYS EG TERJED ES ENEK FONTOS ´ ˝ ´ DATUMAI AZ I. SZ. ELS O SZ AZADBAN

33 ´ ´ Jezus feltamad ´ ´ ¨ ˝ hogy ke´ Jezus megbızza a kovet oit, ´ ´ pezzenek tanıtvanyokat ¨ ese ´ punk ¨ ¨ A szent szellem kitolt osdkor ´ ¨ Megalakul a kereszteny gyulekezet kb. 33 –34 ´ ´ mart ´ ırhal ´ hal Istvan alt ´ Az etiopiai eunuch megkeresztelkedik kb. 34 ´ ´ A tarzuszi Saul megter kb. 34 –36 ´ ´ Saul Damaszkuszban predik al kb. 36 ˝ or ¨ megy Jeruzsalembe ´ ´ elosz ´ Pal ugy, ¨ ˝ mint Krisztus kovetoje ´ ´ meglatogatja ´ Pal Petert ´ Jeruzsalemben (Gal 1:18) 36 ´ ´ Korneliusz megter ˝ or ¨ lesznek nem zsidok ´ is kereszElosz ´ tenyek

´ ´ ırhal ´ hal Jakab (Zebedeus fia) mart alt ´ ¨ ¨ ´ ´ Petert bebortonzik, majd csoda utjan kiszabadul

44 ´ I. Herodes Agrippa meghal kb. 46 ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ Elkezdodik a megjovendolt ehınseg ´ ´ segelyt visz Jeruzsalembe ´ Pal kb. 47–48 ´ ´ elso˝ misszionariusi ´ Pal utja kb. 49 ´ aban ˝ ¨ ulmet ¨ ´ ´ Antioki felvetodik a kor el´ ´ ´ kedes kerdese ´ ´ Jeruzsalemben ´ Tanacskoz as ´ ´ ´ helyreigazıtja Pal Petert (Gal 2:11–14) kb. 49 –52 ´ ´ masodik ´ ´ Pal misszionariusi utja ´ ´ ´ ´ ´ Barnabas es Mark Cipruson predik al kb. 49 –50 ¨ ozi ¨ a zsidokat ´ Claudius eluld ´ ´ ´ Romabol

kb. 50 ´ ´ Lukacs csatlakozik Palhoz kb. 41 ´ Troaszban ´ ul ¨ Mat ´ ´ e´ evangeliuma Elkesz ´ ferfir ´ ´ ´ ´ ´ lat ´ egy makedon Pal latomast ol ´ latom ´ ´ ´ Pal asban latja ’a harmadik ´ ellatogat ´ Pal Filippibe eget’ (2Kor 12:2) ¨ Megalakul a filippi gyulekezet ¨ Megalakul a tesszalonikai gyulekezet kb. 44 ´ ´ ıns ´ ol ˝ prof ´ et ´ al ´ ´ ´ ellatogat ´ Agabusz eh egr Pal Athenba ´ ´ ´ ´ ´ 18 ’ALAPOSAN TANUSKODJ’ ISTEN KIRALYSAGAROL!

kb. 50 –52 ´ Korintuszba latogat ´ Pal ´ ´ ¨ Elkeszul a tesszalonikaiaknak ırt ˝ ´ elso level ´ ´ ¨ ´ ´ Elkeszul a galaciaiaknak ırt level kb. 51 ´ ´ ul ¨ a tesszalonikaiaknak ırt Elkesz ´ ´ masodik level

kb. 59 –61 ¨ onz ¨ ese ´ Rom ´ aban ´ elso˝ bebort ´ Pal kb. 60 –61 ´ ´ ul ¨ a kolosszeiaknak ´ ´ Elkesz ırt level ´ ´ ¨ ´ ´ Elkeszul az efezusiaknak ırt level ´ ´ ¨ ´ Elkeszul a Filemonnak ırt level ´ ´ ul ¨ a filippieknek ırt ´ Elkesz level

kb. 52–56 ´ ´ harmadik misszionariusi ´ Pal utja

kb. 60 –65 ´ ¨ ´ ´ evangeliuma Elkeszul Mark

kb. 52–55 ´ ´ Efezusba ´ Pal latogat

kb. 61 ´ ¨ ¨ Elkeszul a Cselekedetek konyve ´ ´ ul ¨ a hebereknek ´ ´ Elkesz ırt level

kb. 55 ´ ´ ul ¨ a korintusziaknak ırt Elkesz elso˝ ´ level ¨ Tituszt Korintuszba kuldik ´ ´ ul ¨ a korintusziaknak ırt ´ Elkesz maso´ dik level kb. 56 ´ ´ ul ¨ a romaiaknak ´ Elkesz ırt ´ level ´ feltamasztja ´ ´ Pal Eutikuszt Troaszban ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ Pal es Lukacs Fulopnel tartozkodnak ´ aban ´ Cezare ´ ´ ´ Jeruzsalemben ´ Palt letartoztatj ak kb. 56–58 ˝ ´ orizetbe ´ aban ´ Palt veszik Cezare ´ ul ¨ Lukacs ´ ´ Elkesz evangeliuma

kb. 61–64 ´ ´ ul ¨ a Timoteusznak ´ Elkesz ırt elso˝ ´ level ´ an ´ Kret ´ hagyja Tituszt (Tit 1:5) Pal ´ ´ ul ¨ a Titusznak ırt ´ Elkesz level ˝ 62 el ott ´ ul ¨ Jakab levele Elkesz kb. 62–64 ´ ul ¨ Peter ´ Elkesz elso˝ levele kb. 64 ´ ul ¨ Peter ´ ´ Elkesz masodik levele

kb. 65 ¨ onz ¨ ese ´ Rom ´ aban ´ masodik ´ ´ Pal bebort ´ ´ ul ¨ a Timoteusznak ´ ´ Elkesz ırt masodik kb. 58 ´ ´ Felix ´ ´ level Fesztusz lep posztjara ´ aba ´ Titusz elmegy Dalmaci (2Tim 4:10) 58 ´ ´ ´ kivegzik ´ Palt II. Herodes Agrippa kihallgatja Palt ´ ´ ´ ´ ´ ’MENJETEK, ES TEGYETEK TANITVANYOKKA AZ EMBEREKET’ 19

´ 1. R E S Z ˙ CSELEKEDE TEK 1:1–6:7

¨ ¨ ´ „BET OLT OTT ETEK ´ JE RUZS ´ ´ A L E M ET A TAN ITAS OTOKK AL” (C SELEK EDET EK 5:28)

¨ ¨ ´ ¨ Amikor i. sz. 33 punkosdjen ki lett toltve a szent ´ ´ ´ ´ szellem Jezus tanıtvanyaira, azonnal nekilattak, ´ ´ ´ ´ ´ hogy tanuskodjanak Isten Kiralysagarol. Ebben ´ ´ a reszben izgalmas esem enyekkel fogunk meg¨ ismerkedni. Megtudjuk, hogyan szuletett meg a ´ ¨ ¨ kereszteny gyulekezet, hogyan vett lenduletet ´ ´ ´ ´ Jeruzsalemben a tanuskodomunka, es hogyan ´ ¨ ¨ tudtak az apostolok batran, renduletlenul ki´ ¨ ´ ¨ ˝ ´ ´ allni a hituk mellett m eg a novekvo ellen allas ´ dacara is.

2. FEJEZET

´ „Tanuim lesztek” ´ ´ ´ Jezus felk esz ı ti az apost olai t arra, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ elen j arjanak a pr edikal omunkaban ´ A Cselekedetek 1:1–26 alapj an ´ ´ AZ APOSTOLOK nem akarjak, hogy vege legyen. Az el´ ´ ´ ´ ´ mult hetekben nagy lazban egtek. Amikor Jezus feltamadt, ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ mely banatukat hatartalan orom valtotta fel. Mar 40 nap´ ´ ´ ¨ ˝ ja, hogy Jezus ujra meg ujra megjelenik a kovetoinek, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ˝ tanıtsa es batorıtsa oket. Ma azonban utoljara jelenik meg

nekik. ¨ ´ ´ ´ Az apostolokkal egyutt az Olajfak hegyen van, es azok ¨ ´ ´ csuggnek minden szavan. Amikor befejezi a mondanivalo´ ´ ´ ´ ´ jat – az apostolok ugy erzik, tulsagosan is hamar –, fele´ ´ ´ ´ ´ ˝ meli a kezet, es megaldja oket. Aztan emelkedni kezd az eg ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ fele! A kovetoi csak nezik es nezik, amint egyre feljebb ´ ¨ ¨ ˝ ˝ emelkedik. Vegezetul egy felho eltakarja a szemuk elol. ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ Mar nem latjak Jezust, de a tekintetuk meg mindig az egre ˝ szegezodik (Luk 24:50; Csel 1:9, 10). ´ ´ ´ ´ 3 Ez az esemeny fordulopont Jezus apostolainak az ele´ ´ teben. Mihez kezdenek most, hogy Uruk, Jezus Krisztus 2

´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 1– 3. Hogyan valt el J ezus az apostolait ol, es mely kerd esekre keress uk ´ a valaszokat? ´ „TANUIM LESZTEK”

21

´ felment az egbe? Nincs ok az aggodalomra, hiszen az Uruk ´ ´ ´ ˝ felkeszıtette oket a munkara, amelyet elkezdett. Hogyan ´ ´ ˝ vertezte fel oket erre a fontos feladatra, es hogyan fogad´ ´ ´ ´ ´ ´ tak az apostolok a megbızatasukat? Tovabba hogyan erin´ ´ ¨ ti mindez a mai keresztenyeket? A Cselekedetek konyve´ ´ ´ ´ ´ ˝ nek elso fejezeteben buzdıto valaszokat fogunk talalni ´ ´ ezekre a kerdesekre. ´ ´ ´ „Sok c afolhatatlan bizony ıt ek” (Cselekedetek 1 :1–5) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 4 Lukacs azzal indıtja a beszamolojat, hogy megszolıtja ´ ´ ´ ´ Teofiluszt1, akinek korabban az evangeliumat is ırta. A be´ ´ ˝ ´ ¨ vezetojeben mas szavakat hasznalva osszefoglalja azokat ´ ´ ´ ´ az esemenyeket, melyeket az evangeliuma vegen ecsetelt, ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ es ujabb reszleteket is kozol. Ezzel egyertelmuve teszi, ´ ´ ´ ˝ ˝ hogy ez az ırasa az elozo folytatasa. ´ ´ ¨ ¨ ˝ ˝ 5 Mi segıt Jezus kovetoinek, hogy eros maradjon a hituk? ´ ´ A Cselekedetek 1:3-ban azt olvassuk, hogy Jezus „sok ca´ ´ ´ ¨ 1 ´ Lukacs az evangeliumaban az ’igen nagyra becsult Teofiluszhoz’ ˝ ˝ szol. Ez egyesek szerint arra utalhat, hogy Teofilusz egy el okel o sze´ ´ ´ ˝ ´ ¨ mely volt, aki m eg nem volt h ıv o. A Cselekedetek k onyv eben viszont ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ egyszer uen ugy szolıtja meg ot ´ Lukacs, hogy „o, Teofilusz”.´ Nehany ´ tud mondja, hogy miut elolvasta Lukacs evan-˝ ´ os azt ´ ´ ˝ ¨ an Teofilusz ´ ´ gelium´ at,´ ´ hıvo lett.´ Szerintuk Lukacs´ ez ert hagyja el a megtisztelo ´ ´ megszolıtast; itt mar a szellemi testverenek ır.

´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 4. Mivel ind ıtja Lukacs a besz amol oj at a Cselekedetek konyveben? ´ ´ ¨ ˝ ˝ ¨ 5 –6. a) Mi seg ıt J ezus kovet oinek, hogy er os maradjon a hit uk? b) Mi´ ´ ´ ert mondhatjuk, hogy az igaz kereszt enyek hite ma is ’sok c afolhatatlan ´ ´ bizony ıt ekon’ nyugszik? 22


´ ´ ´ ´ folhatatlan bizonyıtek altal meg is mutatta magat, hogy ´ ´ ´ ´ el”. A Bibliaban csak „a szeretett orvos”, Lukacs hasznal´ ´ ´ ´ ´ ja a „cafolhatatlan bizonyıtek”-nak fordıtott szot (Kol ´ 4:14). Ez a kifejezes az orvosi szakirodalomban volt hasz´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ nalatos, es olyan bizonyıtekra utal, mely meggyozo, don´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ to, megbızhato. Jezus pont ilyen bizonyıtekkal szolgalt. ´ ¨ ˝ ˝ Sokszor megjelent a kovetoinek – neha csak egy-kettonek, ´ ´ ¨ ¨ neha az osszes apostolanak, egyszer pedig tobb mint 500 ´ ˝ ´ ´ ´ ´ hıvonek (1Kor 15:3–6). Cafolhatatlan bizonyıtek, az mar biztos! ´ ´ Az igaz keresztenyek hite ma is ’sok cafolhatatlan bi´ ´ ´ ´ ´ zonyıtekon’ nyugszik. Van bizonyıtek arra, hogy Jezus le˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ jott a foldre, meghalt a buneinkert, es feltamadt? Van bi´ ´ ´ ´ ´ zony! A szemtanuk megbızhato beszamoloi, melyek Isten ´ ´ ´ ˝ ihletett Szavaban vannak feljegyezve, kello bizonyıtekkal ´ ´ ´ ´ ´ ´ szolgalnak szamunkra. Ha imaval kıserve tanulmanyozzuk ´ ´ ˝ ezeket a beszamolokat, biztosan sokkal erosebb lesz a hi¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ tunk. Ne feledjuk: kulonbseg van a puszta hiszekenyseg es ´ ´ ˝ ¨ ¨ az oszinte hit kozott. Az egesz azon mulik, hogy van-e szi´ ¨ ´ ´ ´ ´ lard bizonyıtekunk. Valodi hit nelkul lehetetlen elnyerni ´ ´ ¨ ¨ az orok eletet (Jan 3:16). ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 7 Ezenkıvul Jezus beszelt „az Isten kiralysagara vonatkozo 6

´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ 7. Hogyan mutatott p eld at J ezus a kovet oinek a tan ıt asban es a pr edi´ ´ kal asban? ´ „TANUIM LESZTEK”

23

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dolgokrol”. Peldaul elmagyarazott olyan profeciakat, me´ ´ ´ ´ lyek arrol szolnak, hogy a Messiasnak szenvednie kell es ´ meg kell halnia (Luk 24:13–32, 46, 47). Amikor Jezus el´ ´ ´ ´ ´ ´ magyarazta a messiasi szerep et, Isten Kiralysagara helyez´ ´ ´ ˝ ¨ te a hangsulyt, mivel o volt a Kiraly-jelolt. Jezus mindig a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ Kiralysagrol predikalt. Ma a kovetoi ragaszkodnak ehhez ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ az uzenethez, es ok is a Kiralysagrol predikalnak (Mate 24:14; Luk 4:43). ¨ ´ ´ ´ „A fold legt avolabbi r esz eig” (Cselekedetek 1 :6–12) ´ ¨ ´ 8 Az apostolok akkor voltak utolj ara egyutt Jezussal a ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ foldon, amikor osszegyultek az Olajfak hegyen. Kıvancsi´ ´ ´ ´ ˝ ˝ an ezt kerdeztek tole: „Uram, ebben az idoben allıtod hely´ ´ ´ ´ ¨ re Izraelnek a kiralysagot?” (Csel 1:6). A kerdesuk fel´ ´ ˝ ¨ szınre hozta, hogy ket dolgot is rosszul gondoltak. Eloszor ´ ´ ´ is azt hittek, hogy Isten Kiralysaga a test szerinti Izrael ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szamara lesz helyreallıtva. Masodszor, arra szamıtottak, ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ hogy a megıgert Kiralysag rogton mukodesbe lep, meg ’ab´ ´ ´ ˝ ban az idoben’. Hogyan segıtett nekik Jezus kiigazıtani a ´ gondolkodasukat? ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ 9 Jezus bizonyara tudta, hogy az elso teves nezetuk ha´ ´ ¨ marosan ugyis korrigalva lesz, hiszen mindossze 10 nap´ ´ 8 –9. a) Mi az a ket dolog, amit J ezus apostolai rosszul gondoltak? ´ ´ ´ ´ ´ b) Hogyan igaz ıtotta ki J ezus az apostolok gondolkod as at, es milyen ta´ ˝ ´ nuls agot vonhatnak le ebb ol a mai kereszt enyek? 24


´ ˝ ´ ´ ¨ ˝ pal kesobb a kovetoi szemtanui lettek egy uj nemzet, ¨ ´ ´ ´ ´ ´ a szellemi Izrael szuletesenek! Tehat Isten mar nem soka´ ig foglalkozott a test szerinti Izraellel. A masik dologgal ´ ´ kapcsolatban Jezus kedvesen erre emlekeztette az aposto´ lait: „Nem a ti dolgotok, hogy tudomast szerezzetek azok´ ˝ ˝ ˝ ´ rol az idokrol vagy idoszakokrol, amelyeket az Atya a sa´ ´ ´ ´ ´ jat fennhatosaga ala helyezett” (Csel 1:7). Jehovanak van ´ ˝ egy idoterve, amelyhez mindig ragaszkodik. Maga Jezus ´ ´ ´ ´ ¨ mondta a foldi szolgalata soran, hogy akkoriban meg a Fiu ´ ´ ´ ´ ¨ sem tudta „azt a napot es azt az orat”, amikor eljon a veg, ´ ´ „csak az Atya” (Mate 24:36). Ma is igaz az, hogy ha egy ´ ´ ´ kereszteny tulsagosan sokat foglalkozik azzal, hogy mikor ´ ´ ´ ¨ jon el a vilagrendszer vege, tulajdonkeppen olyasmi miatt ´ ˝ aggodik, ami nem az o dolga. ´ ¨ ´ 10 De nem szabad lenezn unk Jezus apostolait, mert igen¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ is eros hituk volt. Alazatosan elfogadtak a kiigazıtast. S ot ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ mi tobb, bar a kerdesuk hibas gondolkodasb ol fakadt, de ´ ´ ´ egyben azt is feltarta, hogy helyes volt a szemleletmod´ ¨ ¨ ¨ ˝ juk. Jezus tobbszor is erre intette a kovetoit: „Kitar´ ´ ´ toan virrasszatok” (Mate 24:42; 25:13; 26:41). Szellemi´ ´ ´ leg eberek voltak, es izgatottan figyeltek a jeleit annak, ¨ hogy mikor fog Jehova cselekedni. Nekunk is ugyanezt ´ ´ ¨ 10. Milyen volt az apostolok szeml eletm odja, melyet nek unk is el kell ´ ´ ´ ´ ¨ ´ saj at ıtanunk, es mi ert van erre sz uks eg ? ´ „TANUIM LESZTEK”

25

´ ´ ´ ´ ´ ´ a szemleletmodot kell elsajatıtanunk! Es most, ’az utolso ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ napoknak’ e vegso fazisaban erre meg inkabb szukseg van (2Tim 3:1–5). ´ ´ 11 Jezus emlekeztette az apostolokat arra, hogy mi legyen ˝ ˝ a legfobb gondjuk. Ezt mondta: „erot kaptok majd, ami´ ´ ´ ¨ kor a szent szellem eljon ratok, es tanuim lesztek mind Je´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ruzsalemben, mind egesz Judeaban, es Szamariaban, es a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ fold legtavolabbi reszeig” (Csel 1:8). Jezus feltamadasanak ´ ´ ´ ˝ ¨ a jo hıre eloszor Jeruzsalemben lesz hirdetve, ott, ahol ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ megoltek. Onnan az uzenet egesz Judeaba, majd Szamaria´ ´ ´ ba, es joval tavolabbi helyekre is el fog jutni. ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 12 Jezus nem veletlenul emlıtette csak azutan a predika´ ´ ´ ´ ´ ´ lasra vonatkozo megbızatast, miutan ujra elmondta, hogy ¨ ´ ´ ¨ el fogja kuldeni a szent szellemet, mely a segıtsegukre lesz. ¨ Ez az egyike annak a tobb mint 40 helynek, ahol a Csele´ ´ ¨ kedetek konyve a „szent szellem” kifejezest hasznalja. Ez ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ az esemenydus bibliai konyv ujra meg ujra egyertelmuve ´ ´ ´ ¨ ´ teszi, hogy a szent szellem tamogatasa nelkul keptelenek ´ ´ ´ lennenk veghezvinni Jehova akaratat. Mennyire fontos ´ ´ ¨ ´ ˝ hat, hogy rendszeresen kerjuk ot imaban, hogy adjon a ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ szent szellemeb ol! (Luk 11:13). Most meg inkabb szukse¨ ´ ´ gunk van erre, mint korabban barmikor. ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ 11–12. a) Milyen megb ızat ast adott J ezus a kovet oinek? b) Mi ert nem ´ ´ ´ ´ ˝ ´ veletlen, hogy J ezus eml ıt est tett a szent szellemr ol, amikor megb ızta a ¨ ˝ ´ ´ ´ kovet oit a pr edikal assal? 26


´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ Mi mar mast ertunk „a fold legtavolabbi reszeig” ki´ ´ ´ ˝ fejezes alatt, mint amit az elso szazadban ertettek alatta. ´ ´ ´ ˝ ˝ Am ahogyan az elozo fejezetben lattuk, Jehova Tanui ´ ´ ´ ´ ´ ´ keszsegesen elfogadtak a megbızatast, miszerint tanus´ ´ ´ kodniuk kell, es eszben tartj ak, hogy Isten akarata az, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy mindenfajta ember hallja a Kiralysagarol szolo j o ´ ´ ´ hırt (1Tim 2:3, 4). Te is szorgalmasan vegzed ezt az elet´ ´ ´ ˝ mento munkat? Nem fogsz meg egy olyan elfoglaltsagot ´ ´ ´ ´ ´ talalni, amely ennel nagyobb megelegedessel j arna! Jeho¨ ´ ´ ˝ va megadja a szukseges erot ahhoz, hogy vegezni tudd ezt ´ ¨ ´ a feladatot. A Cselekedetek konyve sokat elarul azokrol a ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ hatekony modszerekrol, illetve arrol a szemleletmodrol, ¨ ´ ´ ´ amely ahhoz szukseges, hogy eredmenyesen ellassuk a ´ ´ megbızatasunkat. ´ ´ ´ ¨ 14 Ahogy ennek a fejezetnek az elej en mar beszeltunk ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ rola, Jezus felemelkedett a foldrol, es tobb e nem lattak ´ ´ ´ ´ az emberek. De a 11 apostol csak allt, es nezett az egre. ´ ¨ ´ ´ ´ Vegul megjelent ket angyal, es kedvesen megdorgalta ´ ´ ´ ´ ´ ˝ oket: „Galileai ferfiak, miert alltok itt az egre nezve? Ez ´ ´ ´ ˝ ¨ a Jezus, aki felvitetett toletek az egbe, ıgy fog elj onni, 13

´ ¨ ´ ´ ´ ´ 13. Mekkora m ereteket olt ma a pr edikal omunka, mellyel Isten n epe ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ meg lett b ızva, es mi ert vegezz uk keszs egesen? ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 14 –15. a) Mit mondtak az angyalok Krisztus visszat er es er ol, es mit er´ ´ ´ tettek ez alatt? (L asd a l abjegyzetet is.) b) Mi ert mondhatjuk, hogy ´ ´ ´ Krisztus ’ugyanolyan m odon’ t ert vissza, mint ahogyan t avozott? ´ „TANUIM LESZTEK”

27

´ ´ ´ ´ ugyanilyen modon, ahogy az egbe menni lattatok” (Csel ´ ´ ´ ´ 1:11). Vajon az angyalok azt ertettek ez alatt, amit nehany ´ ´ ´ vallas is tanıt: hogy Jezus ugyanabban a testben fog visz´ szaterni? Nem. Honnan tudjuk ezt? ´ ´ 15 Az angyalok nem azt mondtak, hogy Jezus ugyan´ olyan alakban, hanem hogy ’ugyanolyan modon’ fog visz´ ´ ´ ´ ¨ ˝ szaterni.1 Milyen modon tavozott Jezus a foldrol? Ami´ ´ ´ ´ ´ kor az angyalok beszeltek, Jezus mar nem volt lathato. ´ ´ ´ ¨ Csak ez a nehany apostol ertette meg, hogy elhagyta a fol´ ´ ´ ´ det, es visszatert az Atyj ahoz az egbe. Az angyalok sze´ ´ ´ ´ ¨ ´ rint visszaterni is ilyen modon fog. Es ıgy is tortent. Ma ´ ´ ´ ´ ´ csak azok ertik meg, hogy Jezus mar kiralykent uralko´ ´ ´ dik, akiknek van szellemi tisztanlatasuk (Luk 17:20). Fel ¨ ´ ´ ´ ´ ´ kell ismernunk a jelenletenek a bizonyıtekait, es el kell ´ ´ ´ ˝ mondanunk masoknak is, hogy ok is tudj ak, milyen keves ´ ˝ ido van hatra. ¨ ´ „Jel old meg . . . , melyiket v alasztottad” (Cselekedetek 1 :13–26) ´ ¨ ¨ 16 Nem csoda, hogy az apostolok ’nagy or ommel tertek ´ ¨ vissza Jeruzsalembe’ (Luk 24:52). De vajon kovetni fog´ ´ ¨ ¨ ´ 1 Itt a Biblia a g or og troposz sz ot haszn alja, melynek jelent ese ´ ´ ´ ´ ’mod’, es nem a mor·ph e szot, mely ’alak’-ot jelent.

˝ ´ 16 –18. a) Mit tanulhatunk a Cselekedetek 1:13, 14 -b ol a kereszt eny ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ osszej ovetelekr ol? b) Mit tanulhatunk J ezus edesanyj at ol, M ari at ol? ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ c) Mi ert l etfontoss ag uak ma a kereszt eny osszej ovetelek? 28


´ ´ ´ ¨ j ak Krisztus utasıtasait? A Cselekedetek konyve 1. fejeze´ ´ ´ ´ ´ ˝ tenek 13. es 14. verset olvasva egy ’felso helyisegben’ lat˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ juk oket osszegyulve, es megtudunk nehany erdekes dol´ ¨ ¨ ˝ got az ilyen osszej ovetelekrol. Akkoriban Palesztinaban a ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ hazaknak altalaban volt egy felso helyiseguk, melyet egy ¨ ˝ ´ ´ ´ ˝ ¨ kulso lepcson lehetett megkozelıteni. Lehetseges, hogy ez ´ ´ ˝ a szoba a Cselekedetek 12:12-ben emlıtett haz ’felso helyi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sege’ volt, vagyis Mark edesanyj anak a hazae? Nem tud˝ juk biztosan, de mindenesetre ez a szoba egy egyszeru, ´ ˝ ´ minden szempontb ol megfelelo helyiseg lehetett, ahol ¨ ˝ ¨ ¨ Krisztus kovetoi osszej ohettek. De kik voltak jelen az ´ ´ ¨ ¨ osszej ovetelen, es mit csinaltak? ´ ´ ´ ¨ ¨ 17 Figyelemre melt o, hogy az osszej ovetelen nem csup an ´ ´ ´ ´ az apostolok, es nem is csak ferfiak voltak jelen. ’Nehany ´ ´ ´ ´ ´ asszony’ is ott volt, p eldaul Jezus edesanyja, Maria. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ A Bibliaban ez az utolso konkret utalas Mariara. Jo, ¨ ´ ´ hogyha ez a jelenet is az eszunkbe jut rola. Maria nem ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ akart kitunni a tobbiek kozul, hanem alazatosan osszej ott ´ ´ ´ ´ a szellemi testvereivel, hogy imadja Istent. Biztosan jo er´ ´ ´ ¨ ¨ zessel toltotte el, hogy a masik negy fia, akik nem voltak ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ hıvok, mıg Jezus elt, most itt vannak vele (Mate 13:55; ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ Jan 7:5). A feltestveruk halala es feltamadasa ota teljesen ´ mas emberek lettek (1Kor 15:7). ´ „TANUIM LESZTEK”

29

´ ´ ˝ ´ ´ ¨ Az is erdekes, hogy miert gyultek ossze a tanıtva´ ¨ nyok: „Mindnyajan renduletlenek voltak egy akarattal az ´ ´ ¨ ¨ imaban” (Csel 1:14). A keresztenyeknek az osszej ovetelek ´ ´ ˝ mindig nagyon fontosak voltak az imadatban. Azert gyu¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ lunk ossze, hogy batorıtsuk egymast, hogy oktatasban re¨ ¨ ´ ´ ´ szesuljunk, es tanacsot kapjunk, es ami a legfontosabb, ¨ ´ ´ ´ ´ hogy egyutt imadjuk egi Atyankat, Jehovat. Az ekkor ´ ´ ´ ˝ ´ mondott imaink es a dicsero enekeink nagyon tetszenek ¨ ´ ´ ´ neki, nekunk pedig letfontossaguak. Soha ne hagyjunk fel ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ¨ ´ szent es epıto egybegyulesunkkel! (Heb 10:24, 25). ´ ´ ¨ ˝ ˝ 19 Krisztus kovet oi egy jelentos szervezeti kerdessel ke¨ ´ ´ ´ rulnek most szembe, es Peter apostol kezdemenyezi a ´ ´ ´ ´ ´ ´ problema megoldasat (15–26. versek). Mennyire batorıto ´ ´ ´ ´ ´ latni, hogy milyen sokat valtozott Peter azota, hogy ne´ ´ ´ ´ ´ hany hettel korabban haromszor is megtagadta az Urat! ´ ˝ ¨ (Mark 14:72). Mindannyian hajlunk arra, hogy bunt ko¨ ´ ´ ´ ´ vessunk el, es allandoan emlekeztetni kell minket arra, ´ ´ ´ ´ hogy Jehova ’j o, es kesz megbocsatani’ azoknak, akik ´ ´ ´ ˝ ˝ oszinten megbanj ak a buneiket (Zsolt 86:5). 18

´ ´ ´ ´ ´ 19 –21. a) Mit tanulhatunk abb ol, hogy P eter akt ıvan kivette a r esz et a ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ gy ulekezeti tevekenys egekb ol? b) Mi ert kellett J ud as helyere valaki m ast ´ ´ ´ ´ ´ tal alni, es milyen tanuls agot vonhatunk le abb ol, ahogyan megoldott ak a helyzetet? 30


´ ´ ´ ´ Peter felismerte, hogy Judas helyere – annak az apos´ ´ ´ ´ tolnak a helyere, aki elarulta Jezust – valaki mast kell ta´ ´ ´ lalni. De kit? Peter azt mondta, hogy az uj apostolnak ´ ´ ´ olyan valakinek kell lennie, aki Jezus szolgalatanak a kez´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ detetol fogva kovette ot, es aki tanuja volt a feltamadasa´ ´ ´ ´ ¨ nak (Csel 1:21, 22). Ez osszhangban volt Jezus ıgeretevel: ¨ ´ ´ ¨ „ti, akik kovettetek engem, ti is ulni fogtok tizenket tro´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ non, ıtelve Izrael tizenket torzset” (Mate 19:28). Jehova ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ szandeka nyilvanvaloan az, hogy a j ovobeni Uj Jeruzsa´ ¨ ¨ ¨ lem „tizenket alapkove” 12 apostol legyen, azok kozul ki´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ valasztva, akik kovettek Jezust a foldi szolgalata idej en ´ ´ ´ ´ (Jel 21:2, 14). Isten tehat meglattatta Peterrel, hogy Ju´ ´ ´ ´ ´ dasra vonatkozik az a profecia, hogy a „felvigyazoi tiszt´ ´ ´ ´ seget mas vegye at” (Zsolt 109:8). ´ ´ ´ ˝ 21 Hogyan valasztott ak ki az uj apostolt? A bibliai idok´ ´ ´ ben megszokott sorsvetessel (Peld 16:33). Itt emlıti azon´ ´ ´ ¨ ban utolj ara a Biblia, hogy sorsvetessel hoztak dontest ´ ˝ ´ ˝ ¨ ´ valamiben. A szent szellem kesobbi kitoltese egyertelmu¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ en szuksegtelenne tette ezt az elj arasmodot. De az erde´ ´ ´ ´ kes, hogy miert ezt a modszert hasznaltak. Az apostolok ´ ´ ´ ´ ´ ıgy imadkoztak: „Te, o, Jehova, aki mindenkinek a szıvet ´ ¨ ˝ ¨ ¨ ismered, jelold meg, e ketto kozul melyiket valasztot´ ¨ ¨ tad” (Csel 1:23, 24). Azt akartak, hogy Jehova dontson. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ Matyasra esett a valasztas, aki valoszınuleg a kozott 20

´ „TANUIM LESZTEK”

31

´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ a 70 tanıtvany kozott volt, akiket Jezus kikuldott predi´ ´ ´ ´ ˝ kalni. Igy Matyas lett „a tizenketto” egyike (Csel 6:2).1 ´ ¨ 22 Ez az eset arra emlekeztet bennunket, hogy mennyi´ ¨ re fontos, hogy Isten nepe szervezett legyen. A gyuleke´ ´ ˝ ´ zetben a mai napig felelossegteljes ferfiakat valasztanak ´ ´ ´ ki, hogy felvigyazok legyenek. A venek gondosan megvizs´ ´ ´ ´ ´ galj ak, hogy egy testver megfelel-e a felvigyazokra vonat´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kozo szentırasi felteteleknek, es kerik imaban a szent szel´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ lem iranyıtasat. A gyulekezet ezert ugy tekint ezekre a ´ ´ ferfiakra, mint akiket a szent szellem altal neveztek ki. ´ ¨ ´ Ami pedig minket illet, mindig alavetjuk magunkat es en¨ ´ ´ ´ gedelmeskedunk nekik, es ezzel hozzaj arulunk ahhoz, ¨ ˝ ¨ ´ ¨ hogy szorosabb legyen az egyuttmukodes a gyulekezetben ´ (Heb 13:17). ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ 23 Most, hogy a tanıtv anyokba erot ontott az, hogy Je´ ´ ´ ´ ˝ ¨ zus megjelent nekik a feltamadasa utan, es megerosodtek ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ a szervezeti finomıtasok reven, teljesen felkeszulten nez´ ˝ ´ hetnek elebe annak a nagy hordereju esemenynek, mely˝ ¨ ˝ ´ rol a kovetkezo fejezetben lesz szo. ´ ´ ˝ 1 Pal id˝ ovel¨ a´ „nemzetek apostola” lett, de soha nem ¨ soroltak´ „a ti˝ ´ zenkett o” k´ oze (Roma 11:13; ´ ´ 1Kor 15:4 –8). O nem kovette ¨ ¨ Jezust a ¨ foldi szolg alata idej en, teh at nem kaphatta meg ezt a k ul onleges ki´ ´ valtsagot.

´ ¨ ´ ´ ¨ 22 –23. Mi ert vess uk al a magunkat, es engedelmeskedj unk azoknak, ´ ´ ´ ¨ akik vallalj ak a vezet est a gy ulekezetben? 32


3. FEJEZET

„Beteltek szent szellemmel” ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ A szent szellem ki t olt ese p unk osdkor, es az eredm enye ´ A Cselekedetek 2:1–47 alapjan ´ ´ ¨ ´ ´ JERUZSALEM utcain nagy a nyuzsges.1 A sokasag izga´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ tott. A templom oltararol fust szall felfele, s kozben a levi´ ´ ´ tak a hallelt (113–118. zsoltar) eneklik, minden bizonnyal ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ antifonalis, azaz egymasnak felelgeto eloadasmodban. Az ´ ´ ¨ ˝ ´ utca tele van latogatokkal, akik messzi foldekrol erkeztek, ´ ´ ´ ´ ˝ olyan helyekrol, mint p eldaul Elam, Mezopotamia, Kap´ ´ ´ ´ padocia, Pontusz, Egyiptom es Roma.2 Milyen alkalombol ¨ ´ ¨ ˝ ´ vannak itt? Punkosd van, ’az elso erett termes napja’ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ (4Moz 28:26). Ez az evenkenti unnep jelzi az arpaaratas ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ veget es a buzaaratas kezdetet. Milyen oromteli nap ez! ´ ¨ ¨ ¨ ´ 2 I. sz. 33 van. Ami 9 ora korul fog tortenni ezen az ´ ´ ´ ´ ˝ enyhe tavaszi reggelen, azt meg evszazadokkal kesobb is ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ 1 Lasd a „Jeruzsalem – A judaizmus kozpontja” cımu kiemelt reszt a 34. oldalon. ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ 2 Lasd a „Roma – Egy birodalom f´ ovarosa” cımu kiemelt ´ reszt a ´ ´ ˝ ´ 35. oldalon; „A zsidok Mezopot amiaban es cımu´ ki-˝ ´ ´ ´ Egyiptomban” ´ emelt reszt a 36. oldalon; es „A kereszt enys eg Pontuszban” cımu ´ kiemelt reszt a 37. oldalon.

´ ´ ¨ ¨ 1. Ird le, milyen a hangulat Jeruzs alemben p unkosdkor. ¨ ´ ¨ ¨ ´ ¨ 2. Mi t ort enik 33 p unkosdj en, ami megd obbenti az embereket? „BETELTEK SZENT SZELLEMMEL”

33

´ JERUZS ALEM ¨ – A JUDAIZMUS K OZP ONTJA

´ ´ ´ ¨ ˝ A Cselekedetek konyve elso nehany fejezetenek ´ ´ ´ ¨ ´ az esemenyei tobbnyire Jeruzsalemben jatszodnak. ´ ´ ´ ¨ Ez a varos Judea kozponti hegyvonulatan fekszik, ¨ ´ ¨ ¨ ˝ ¨ ¨ a Foldkozi-tengertol korulbelul 55 kilometerre keletre. ´ ´ ´ ˝ I. e. 1070-ben David kiraly bevette az itt levo Sion-hegy ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ erodıtmenyet. A kore epult varos lett az okori Izrael ˝ ´ fovarosa. ˝ ´ A Sion-hegytol nem messze magasodik Morija ´ ´ ´ ˝ ´ hegye. Az osi zsid o hagyom any szerint itt k ıs erelte meg ´ ´ ´ ´ ´ Abraham felaldozni Izsakot 1900 evvel a Cselekedetek ´ ´ ´ ¨ ˝ konyveben leırt esemenyek elott. Amikor Salamon ´ ´ ´ ˝ ´ felepıtette rajta az elso templomot Jehovanak, Morija ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ hegye a varos reszeve valt, az epulet pedig a zsido ´ ´ ¨ ´ ¨ kozelet es imadat kozpontja lett. ˝ ´ ´ ˝ ´ ¨ A hithu zsidok a fold minden reszerol rendszeresen ˝ ´ ´ ´ ¨ osszegyultek Jehova templomanal, hogy aldozatokat ´ ´ ´ ´ ´ aj anljanak fel, imadj ak Istent, es megtarts ak az ´ ´ ´ ¨ ¨ evszakokhoz kapcsolodo´ unnepeket, osszhangban ´ ´ Isten parancsolataval: „Evente haromszor jelenjen ´ ¨ ¨ ˝ meg minden ferfi kozuled˝ Jehova, a te Istened elott ´ ´ azon a helyen, melyet O kivalaszt” (5Moz 16:16). ´ ´ ˝ Jeruzsalem a Nagy Szanhedrin – a zsido legfelsobb ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ bırosag es nemzeti kozigazgatasi tanacs – szekhelye is volt. 34


´ ˝ ´ R OMA – EGY BIRODALOM F OV ARO SA

´ ˝ ¨ Abban az idoben, amikor a Cselekedetek konyvenek ´ ´ ´ ´ ´ ´ esemenyei jatszodtak, Roma volt a vilag legnagyobb es ´ politikailag legfontosabb varosa. Egy olyan birodalom ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ fovarosa volt, melynek a terulete fenykoraban Britannia´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ tol Eszak-Afrikaig es az Atlanti-oceantol a Perzsa-ob olig terjedt. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Roma a kulturak, rasszok, nyelvek es babonak olvaszto´ ´ ´ ´ tegelye volt. A gondosan karbantartott uthalozaton a ´ ´ ´ ´ ´ birodalom minden zugab ol erkeztek utazok es kereske´ ˝ ¨ ˝ dok. A forgalmas kereskedelmi utvonalakon kozlekedo ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ hajok a kozeli Ostia kikotojeben raktak le a Romanak ´ ´ ´ szant elelmiszereket es luxuscikkeket. ´ ´ ´ ¨ ´ Az i. sz. I. szazadra mar joval tobb mint egymillioan lak´ ´ ´ ´ tak Romaban. A lakossagnak ugy a fele rabszolga volt. ´ ´ ˝ ¨ ˝ ¨ ¨ ¨ Voltak koztuk elıtelt bunozok; gyerekek, akiket a szuleik ´ ´ eladtak vagy magukra hagytak; es rabok, akiket a romai ´ ´ ´ ´ ´ ´ legiok a hadjarataik soran ejtettek foglyul. A Romaba hur´ ¨ ¨ ´ colt rabszolgak kozott voltak azok a zsidok is, akiket a ´ ´ ´ romai hadvezer, Pompeius vitt magaval i. e. 63-ban, ami´ kor bevette Jeruzsalemet. ´ ´ ´ ¨ A szabad polgarok zome nincstelen volt, es allami se´ ´ ´ ˝ ´ ¨ gelyb ol elt, zsufolt, tobbemeletes hazakban. Ugyanakkor a ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ¨ csaszarok a valaha letezo legpomp asabb kozepuleteket ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ epıttettek fel a fovaros dıszeikent. Ilyenek voltak a szınha´ ´ ´ ´ ´ zak, es a hatalmas stadionok is, ahol sokfele latvanyossag ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ varta a tomeget, p eldaul szınpadi eloadasok, gladiatori ´ ´ ´ ´ ´ jatekok es kocsiversenyek – mind ingyen a nep szorakozta´ ´ tasara. „BETELTEK SZENT SZELLEMMEL”

35

´ A ZSID OK ´ ´ ´ MEZOP OT AMI ABAN ES EGY IP TOMBAN

¨ ´ ¨ ´ ´ ´ Egy tortenelmi konyv kijelenti: „Mezopotamiaban, Me´ ´ ´ ´ ´ ´ diaban es Babiloniaban eltek azoknak a leszarmazottai, ´ ´ ´ ´ akiket annak idejen az asszırok es a babiloniaiak hur´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ coltak fogsagba [Izrael] tıztorzs-kiralysagab ol es a judai ´ ´ ´ ¨ kiralysagb ol” (Geschichte des judischen Volkes in Zeitalter ´ Jesu Christi [Kr. e. 175 – Kr. u. 135]). Az Ezsdras 2:64 ´ ´ ´ szerint csak 42 360 izraelita ferfi tert vissza Jeruzsalem´ ´ ´ ´ ˝ ´ be a felesegevel es a gyerekeivel a babiloni szamuzetes´ ˝ ¨ ´ b ol. Ez i. e. 537-ben tortent. Josephus Flavius azt ırja, ´ ´ ¨ ´ ´ ´ hogy az i. sz. I. szazadban tobb tızezer zsido „elt Babilo¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ nia teruleten”. Az i. sz. III. es V. szazad kozott ezek a ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ zsido kozossegek megalkottak a Babiloniai Talmudkent ˝ ismert muvet. ´ ´ ´ ´ ´ Feljegyzesek allnak rendelkezesre arrol, hogy mar az ´ ´ ˝ i. e. VI. szazadban is – ha nem elobb – eltek zsi´ ´ ˝ dok Egyiptomban. Ebben az idoszakban adott at Jere´ ¨ ´ mias egy uzenetet azoknak a zsidoknak, akik Egyiptom ¨ ¨ ´ ¨ ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ´ kulonb ozo reszein eltek, tobbek kozott Nofban, azaz ´ ´ ˝ ´ ´ Memfiszben is (Jer 44:1, Kaldi-Neovulgata). Valoszınu, ¨ ¨ hogy nagyon sokan koltoztek ki Egyiptomba a helle´ ´ nisztikus korszakban. Josephus azt ırja, hogy a zsidok ´ ˝ ¨ ¨ ˝ Alexandria elso lakosai kozott voltak. Idovel egy egesz ´ ´ ´ ´ ´ ´ varosreszt megkaptak. Az i. sz. I. szazadban a zsido ıro, ´ ´ ´ ´ ´ ´ Philon azt allıtotta, hogy egymillio honfitarsa el Egyip´ ´ ´ ˝ ˝ ˝ ´ tom-szerte, „a Lıbia feloli lejtotol Etiopia hataraig”. 36


´ ´ A KERESZT EN YS EG P ONTUSZBAN

´ ´ ´ ´ ¨ ´ Peter beszedet pontuszi zsid ok is hallott ak 33 p un´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ kosdjen. Pontusz´ Kis-Azsia eszaki reszen fekvo terulet ˝ ´ ´ ´ ´ volt (Csel 2:9). Ugy tunik, hogy nehany zsido magaval ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ vitte a jo hırt a hazajaba, mivel Peter az elso leveleben, ´ ´ ˝ ´ ´ ´ melyet a „szetszorodott”1 hıvoknek ırt, a pontusziakat ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ is megszolıtja (1Pet 1:1). A leveleb ol kiderul, hogy ezek´ ´ ¨ ¨ ´ ´ nek a keresztenyeknek ’banatot okoztak kulonfele pro´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ bak’, melyek a hituk miatt ertek oket (1Pet 1:6). Valoszı˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ nuleg ellensegeskedes es uldozes celpontjai voltak. ´ ´ ´ Az ifjabb Plinius – Bitınia es Pontusz romai tarto´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ many kormanyzoja – es Traianus csaszar kozti levelezes ´ ´ ´ ´ is betekintest nyujt abba, hogy milyen hitprobakat ´ ´ kellett kiallniuk a pontuszi keresztenyeknek. Plinius le´ ´ ´ ´ ´ veleben, melyet Pontuszb ol ırt i. sz. 112 taj an, az ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ all, hogy a keresztenyseg „ragalya” nemtol, kortol es ¨ ¨ ´ ´ rangtol fuggetlenul mindenkit veszelyeztet. Plinius le´ ´ ˝ ´ hetoseget adott a kereszteny vadlottaknak, hogy meg´ ¨ tagadjak a hituket, akik pedig erre nem voltak hajlan´ ´ ´ dok, azokat kivegeztette. Aki karomolta Krisztust, vagy ´ elmondott egy imat az isteneknek vagy Traianus szob´ ranak, azt szabadon engedte. Plinius elismerte, hogy ´ ´ ´ ´ ´ „az igazi keresztenyek ilyesmire allıtolag semmi aron ´ ´ ˝ sem kenyszerıthetok”. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ 1´ A „szetszorodott”-nak ford ıtott kifejez es egy olyan g or og sz ob ol ´ ´ ´ ´ ´ ´ szarmazik, melynek jelent ese: ’a diaszp or ab ol val o’. Ennek a sz o´ ¨ ´ ´ nak˝ az ıze ´ a zsidos juttatja esz´ unkbe, azt hogy az ¨ ´ ´ ¨ agot ¨ ¨ ami ˝ mutatja, elso megtertek kozul sokan a zsido kozossegekb ol szarmaztak. „BETELTEK SZENT SZELLEMMEL”

37

´ ´ ´ csodakent fogjak emlegetni. Egyszer csak ’heves szelroha´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ mehoz hasonlo zugas tamad az egbol’ (Csel 2:2). A hazat, ´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ melyben Jezusnak korulbelul 120 tanıtvanya gyult ossze, ´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ hangos moraj tolti be. Aztan egy elkepeszto dolog tortenik. ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Tuzlanghoz hasonlo nyelvek1 valnak lathatova, es mind´ ´ ´ ¨ ´ ´ egyik tanıtvanyra raul egy. A tanıtvanyok ’betelnek szent ´ ´ szellemmel’, es elkezdenek idegen nyelveken beszelni. Ami´ ´ ´ ´ kor kimennek Jeruzsalem utcaira, a latogatok mind meg ´ ´ ´ ¨ vannak dobbenve, mert a tanıtvanyok beszelgetni tudnak ¨ ´ ´ ´ veluk. Az emberek mindnyajan ’a maguk nyelven halljak ´ ˝ oket beszelni’! (Csel 2:1–6). ´ ´ ¨ ´ ˝ 3 Ez a felvillanyozo esemeny merfoldko volt az igaz ´ imadatban. Ekkor alakult meg a szellemi Izrael, a felkent ´ ¨ ´ ¨ keresztenyek gyulekezete (Gal 6:16). Mi tobb, amikor Pe´ ´ ´ ˝ ter aznap beszedet tartott a sokasag elott, felhasznalta az ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ elsot a Kiralysag harom ’kulcsa’ kozul. Mindegyik kulcs ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ¨ ˝ kulonleges kivaltsagokat tett elerhetove kulonb ozo em´ ´ ˝ ˝ ´ bercsoportoknak (Mate 16:18, 19). Az elso kulcs lehetove ´ ´ ´ ´ ´ tette a zsidoknak es a prozelitaknak2, hogy elfogadjak a jo ´ ˝ ´ ´ ´ 1 Ezek nem valodi langnyelvek ´ voltak, csak „t¨ uzl ´ ´ ´ ¨ anghoz ´ hasonlo” nyelvek, hogy a tanıtvanyok˝ feje folott lathato jelenseg ´ ´ ami arra ´ utal, ´ ugy n´ ezett ki, es ugy ragyogott, ´ mint ´ a t˝ uz. ´ 2 Lasd a „Kik voltak a prozelitak” cımu kiemelt reszt a 40. oldalon.

´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ˝ ´ ¨ 3. a) Mi ert nevezhetj uk 33 p unkosdj et m erfoldkonek az igaz im adat t or´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ t enet eben? b) Mi az osszefugg es P eter besz ede es a Kir alys ag ’kulcsai’ ¨ ¨ koz ott? 38


´ ´ ´ ´ hırt, es felkenessenek Isten szent szellemevel. Ezaltal a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ szellemi Izrael tagjaiva valtak, es az lett a remenyseguk, ´ ´ ´ ´ hogy kiralyokkent es papokkent uralkodhatnak majd a ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ messiasi Kiralysagban (Jel 5:9, 10). Idovel ez a kulonleges ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ lehetoseg a szamariaiak es a nem zsidok elott is megnyılt. ´ ¨ ´ ¨ Mit tanulhatnak ma a keresztenyek a 33 punkosdjen le´ ˝ ´ ˝ zajlott jelentosegteljes esemenyekb ol? ´ ¨ „Mindny ajan egy utt voltak ugyanazon a helyen” (Cselekedetek 2:1–4) ´ ¨ ¨ ¨ ¨ 4 A kereszteny gyulekezetnek korulbelul 120 tagja volt ´ ´ ´ ´ ¨ a megalakulasakor. A tanıtvanyok „mindnyajan egyutt ´ ´ ˝ voltak ugyanazon a helyen”, egy felso helyisegben, es fel´ ´ ¨ kenettek szent szellemmel (Csel 2:1). A nap vegere a gyu´ ´ ´ ´ ¨ lekezet mar tobb ezer megkeresztelt tagot szamlalt. Es ez ´ meg csak a kezdet volt. Az akkor megalakult szervezet ´ ´ ˝ ¨ meg ma is folyamatosan novekszik! Igen, egy istenfelo ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ ferfiakb ol es nokb ol allo kozosseg, a modern kori keresz´ ¨ ´ teny gyulekezet az, mely ennek a vilagrendszernek a befe´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ jezese elott ’a kiralysagnak ezt a jo hıret predikalja az ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ egesz lakott foldon tanusagul minden nemzetnek’ (Mate 24:14). ´ ´ ¨ ´ 4. Mi ert mondhatjuk, hogy a modern kori kereszteny gy ulekezet abb ol ¨ ˝ ˝ ¨ a gy ulekezetb ol fejl od ott ki, amely 33-ban alakult meg ? „BETELTEK SZENT SZELLEMMEL”

39

´ KIK VOLTAK A PROZELIT AK?

´ ´ ´ ´ ´ ´ „Zsidok es prozelitak egyarant” hallottak Petert ´ ´ ¨ ´ ¨ predikalni 33 punkosdjen (Csel 2:10). ´ Nikolausz, egy ’antiokiai prozelita’ volt az egyike ´ ˝ azoknak a ferfiaknak, akiket megfelelonek tartottak ´ ¨ ´ ´ ´ arra, hogy kinevezzek egy „szukseges tevekenysegre”, ´ ´ ´ nevezetesen az eledel naponkenti kiosztasara (Csel ´ ´ ´ ´ ´ 6:3–5). A prozelitak olyan nem zsido szarmazasu ´ ´ emberek voltak, akik attertek a judaizmusra. Ezeket ´ ´ az embereket minden tekintetben zsidoknak tartottak, ´ ´ ´ ´ ´ ¨ mivel elfogadtak Izrael Istenet es Torvenyet, minden ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ mas istentol elfordultak, korulmetelkedtek (a ferfiak), ´ ´ es csatlakoztak Izrael nemzetehez. ´ ´ Amikor i. e. 537-ben szabadon engedtek a zsidokat ´ ˝ ´ ´ ˝ ˝ a babiloni szamuzetesb ol, sokuk Izraeltol tavol ´ telepedett le, de tovabbra is a judaizmust gyakorolta. ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ Ebb ol kifolyolag az egesz okori Kozel-Keleten, es azon ´ ´ ´ tul is megismerkedtek az emberek a zsido vallassal. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Az okori ırok, mint p eldaul Horatius es Seneca, ´ ´ ´ ´ ´ ´ tanusıtjak az ırasaikban, hogy sok orszagban rengeteg ´ ´ ´ ´ embernek szimpatikus volt a zsido kultura es vallas, ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ es prozelitakkent csatlakoztak a kozossegeikhez. ´ ¨ ´ A kereszteny gyulekezet rendeltetese emellett az volt, ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ¨ hogy erosıtse a tagjai szellemiseget, eloszor a felkenteket, 5

´ ´ ¨ ´ ¨ 5. Milyen ald asoknak orvendhettek a kereszt eny gy ulekezet tagjai az ˝ ´ ´ els o sz azadban is, es ma is? 40


´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kesobb pedig mar a ’mas juhoket’ is (Jan 10:16). Pal a ro´ ´ ´ mai keresztenyeknek ırt leveleben kifejezte, mennyire ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ertekeli azt a kolcsonos tamogatast, melyet a keresz´ ¨ ´ ´ ´ teny gyulekezet tagjai nyujtanak egymasnak: „vagyako´ zom latni benneteket, hogy adhassak nektek valami szel´ ´ ´ ´ ´ ´ lemi ajandekot a megszilardıtasotokra; vagy inkabb, hogy ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ kolcsonosen batorıtsuk egymast a hitunk altal, ti engem a ´ ´ ´ ´ ´ tietek, en pedig titeket az enyem altal” (Roma 1:11, 12). ´ ¨ ´ 6 A kereszteny gyulekezetnek ma ugyanazok a cel´ ´ ´ ´ ˝ jai, mint az elso szazadban. Jezus egy kihıvasokkal teli, ´ ´ ´ ´ ´ ugyanakkor izgalmas es erdekes munkat adott a tanıtva´ ´ ´ nyainak. Ezt mondta nekik: „tegyetek tanıtvannya min´ ˝ ´ ˝ den nemzetb ol valo embereket, kereszteljetek meg oket ´ ´ ´ ´ ´ az Atyanak, a Fiunak es a szent szellemnek neveben, es ´ ´ ´ ˝ tanıtsatok meg oket arra, hogy megtartsak mindazt, amit ´ ´ parancsoltam nektek” (Mate 28:19, 20). ´ ´ ¨ 7 Ma Jehova Tanui kereszteny gyulekezete az a szerv, ´ ´ ´ mely eleget tesz ennek a megbızatasnak. Termeszete˝ ¨ ¨ ´ ˝ ¨ sen nem konnyu kulonfele anyanyelvu emberekhez eljut¨ ´ ´ ¨ tatni az uzenetet. Jehova Tanui megis tobb mint 400 ´ ´ ´ ´ ´ ˝ nyelven allıtjak elo a bibliai kiadvanyaikat. Ha aktıv ´ ¨ ´ ´ tagja vagy a kereszteny gyulekezetnek, es reszt veszel ´ ´ ¨ ´ 6 –7. Hogyan teljes ıti ma a kereszt eny gy ulekezet J ezusnak azt a paran´ ´ ´ cs at, hogy pr edikaljon minden nemzetnek? „BETELTEK SZENT SZELLEMMEL”

41

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ a Kiralysag-predikalo es tanıtvanykepzo munkaban, ak¨ ¨ ¨ ¨ kor minden okod megvan az oromre, hiszen a kozott a vi´ ´ ´ ¨ ¨ szonylag keves ember kozott vagy, akiknek kivaltsaguk´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ban all ma a foldon alapos tanuskodast vegezni Jehova ´ ˝ neverol! ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ 8 Hogy segıtsen kitartanod, es az oromodet is megoriz´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ned ebben a valsagos idoszakban, Jehova egy vilagmeretu ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ testveriseggel ajandekozott meg. Pal ezt ırta a heber ´ ¨ ´ ´ keresztenyeknek: „figyeljunk egymasra a szeretetre es ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ jo cselekedetekre valo osztonzes vegett, nem hagyva fel ˝ ´ ¨ ´ ´ egybegyulesunkkel, mint szokasuk nemelyeknek, hanem ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ batorıtva egymast, espedig annal inkabb, minel inkabb ´ ´ ´ ´ ¨ kozeledni latjatok azt a napot” (Heb 10:24, 25). Azert ´ ´ ´ ¨ ´ ´ kaptuk Jehovatol a kereszteny gyulekezetet, hogy batorıt´ ´ ´ ´ ´ hassunk masokat, es masok is batorıthassanak minket. ´ ´ ´ ¨ ˝ Maradj kozel a szellemi testvereidhez es testvernoidhez. ´ ¨ ¨ Soha ne mulassz el egyetlen kereszteny osszejovetelt sem, ¨ ¨ ahol egyutt lehetsz veluk! ´ ˝ ´ „Mindenki a maga nyelven hallotta oket besz elni” (Cselekedetek 2:5–13) ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 9 Kepzelhetjuk, milyen nagy izgatottsag es kıvancsi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ sag fogta el a zsidokb ol es prozelitakb ol allo tomeget ´ ´ ´ ¨ ´ 8. Milyen ald asban van r esze a gy ulekezet minden tagj anak? ´ ´ ´ ´ ´ ´ 9 –10. Mire keszek sokan annak erdekeben, hogy elvihess ek a j o h ırt ´ ´ azoknak, akik m as nyelvet besz elnek? 42


¨ ´ ¨ ´ ´ ˝ 33 punkosdj en. Valoszınuleg volt egy olyan nyelv, me¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ lyet a legtobbjuk ertett, talan a gorog vagy a heber. ´ Most azonban „mindenki a maga nyelven hallotta [a ta´ ´ ´ nıtvanyokat] beszelni” (Csel 2:6). Az embereket bizto¨ ¨ ´ ´ san meghatotta, hogy az anyanyelvukon hallj ak a j o ´ ´ ´ ´ hırt. Termeszetesen ma a keresztenyek nem kepesek ´ ´ ´ ´ csoda utj an idegen nyelveken beszelni, de sokuk kesz ´ ´ ˝ ´ ´ arra, hogy mindenfele nemzetisegu embernek predikal´ ´ ¨ ´ ´ ja a Kiralysag-uzenetet. Mit tesznek ennek erdekeben? ´ ˝ ¨ Megtanulnak egy nyelvet, es egy kozeli idegen nyelvu ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ gyulekezetet tamogatnak, vagy akar meg kulfoldre is el¨ ¨ ˝ koltoznek. Az a tapasztalatuk, hogy sok emberb ol elis´ ´ ´ merest valt ki, amit csinalnak. ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 10 Christine p eld aul 7 masik Tanuval egyutt elvegzett ´ ¨ egy gudzsarati nyelvtanfolyamot. Amikor osszefutott egy ´ ˝ ´ ´ gudzsarati anyanyelvu munkatarsaval, ezen a nyelven ¨ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ˝ udvozolte ot. A fiatal nore ez nagy hatassal volt, es tud´ ´ ni akarta, hogy miert tanulja Christine a gudzsarati nyel´ ´ ˝ ´ vet. Ez lehetoseget adott Christine-nek a tanuskodasra. ´ ´ ´ ˝ A munkatarsnoje utana ezt mondta neki: „Egyetlen mas ´ ´ ´ vallas sem biztatna a tagjait egy ilyen nehez nyelv meg¨ ¨ ´ ´ ´ tanulasara. Onoknek tenyleg valami fontos mondani´ valojuk lehet.” „BETELTEK SZENT SZELLEMMEL”

43

´ ´ ˝ ´ Termeszetesen nincs mindnyajunknak lehetosege ´ ´ ¨ megtanulni egy idegen nyelvet. Ennek ellenere felkeszul¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ hetunk arra, hogy kulfoldieknek is predikaljuk a Kiraly´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ sagrol szolo uzenetet. Hogyan tudunk nekik predikalni? ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ Peldaul a Jo hır minden embernek cımu fuzet segıt´ ´ ´ ¨ ¨ segevel. Ebben a kiadvanyban egy rovid uzenet olvas´ ´ ´ ´ ´ hato sokfele nyelven. Lassuk, hogyan vettek jo hasz´ ´ ¨ ´ nat masok a fuzetnek. Nem sokkal azutan, hogy a ´ ´ ¨ ´ ´ fuzet megjelent, egy Tanu-csalad meglatogatott harom ´ nemzeti parkot. A parkokban talalkoztak indiaiakkal, ´ ´ ´ ´ hollandokkal, pakisztaniakkal es filippınokkal. „Noha ¨ ´ ´ mindegyikuk beszelt valamennyire angolul – meseli a ´ ˝ ¨ ˝ ferj –, lenyugozte oket, amikor megmutattuk nekik az ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ uzenetet a sajat nyelvukon, vegtere is sok ezer kilometer´ ´ ´ ´ ˝ ¨ re voltak az otthonuktol. Vilagossa valt elottuk, hogy ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ a munkankat vilagmeretekben vegezzuk, es egysegesek 11

vagyunk.” ´ ´ „P eter . . . fel allt” (Cselekedetek 2:14–37) ´ ´ ´ ˝ ¨ 12 „Peter . . . felallt”, hogy a soknemzetisegu tomeghez ´ ´ ´ szoljon (Csel 2:14). Azok, akik figyeltek ra, a magyaraza¨ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ 11. Hogyan vehetj uk j o haszn at a Jo h ır minden embernek c ım u fuzetnek? ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 12. a) Hogyan sejttette J oel pr ofeci aja, hogy egy term eszetfol otti ese´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ m eny fog t ort enni 33 p unkosdj en? b) Mi ert lehetett arra sz am ıtani, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ J oel pr ofeci aja m eg az els o sz azadban be fog teljesedni? 44


´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tab ol megerthettek, hogy a tanıtvanyok a nyelveken szo´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ las termeszetfolotti kepesseget Istentol kaptak, es ezzel ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ Joel egyik profeciaja teljesedett be: „kitoltom az en szel´ ´ ˝ lememet mindenfajta testre” (Joel 2:28). Mielott Jezus ´ ´ ´ ´ ´ ´ felment az egbe, ezt ıgerte a tanıtvanyainak: „kerni fogom ´ ´ ´ ´ ˝ az Atyat, es masik segıtot ad nektek”, majd elmondta, ´ ˝ ´ hogy ez a segıto a ’szellem’ lesz (Jan 14:16, 17). ´ ´ ´ ´ ´ 13 Peter hatarozott szavakkal zarta a mondanivalojat: ´ ´ ´ ´ „Tudja meg hat Izrael egesz haza bizonyossaggal, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Urra is, es Krisztussa is tette ot az Isten: azt a Jezust, akit ´ ´ ´ ti oszlopra feszıtettetek” (Csel 2:36). Termeszetesen Peter ´ ´ ´ ´ ´ ¨ hallgatosagab ol a legtobben nem voltak szemelyesen je´ ´ ´ ´ ´ len, amikor Jezust kınoszlopra feszıtettek. Am a nemzet ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ mint egesz felelos volt a halalaert. Peter megis tisztelettel ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ beszelt a zsido hallgatosagahoz, es megprobalta elerni a ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ szıvuket. Nem az volt a celja, hogy elıtelje oket, hanem ´ ´ ˝ ¨ ´ hogy segıtsen nekik megbanni a bunuket. Zokon vettek, ´ ´ ´ ´ amit Peter mondott? Egyaltalan nem. A szavai ’szıven ta´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ laltak oket’, es ezt kerdeztek: „mit tegyunk?” Peter tiszte¨ letteljes szavainak biztosan szerepuk volt abban, hogy az ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ uzenete sok ember szıvet elerte, es megbantak, amit tettek (Csel 2:37). ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 13 –14. Hogyan t orekedett P eter arra, hogy el erje a hallgat os aga sz ıvet, ´ ´ ´ ´ ´ es hogyan ut anozhatjuk a p eld aj at? „BETELTEK SZENT SZELLEMMEL”

45

¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ Mi is torekedhetunk arra, hogy elerjuk masok szıvet, ´ ´ ´ ´ mint Peter. Nem kell a hazigazda minden egyes Iras´ ´ ´ ´ ellenes nezetet kiigazıtanunk. Jobb, ha inkabb azokra a ´ ´ ¨ ¨ gondolatokra osszpontosıtunk, amelyekben egyetertunk ´ ¨ ¨ ´ vele. Ha ıgy teszunk, akkor sikerulni fog tapintatosan er¨ ´ ´ ´ velnunk neki Isten Szavab ol. Sok p elda mutatja, hogy ´ ´ ˝ amikor a bibliai igazsagok ilyen megnyeroen vannak ta´ ´ ´ ´ lalva, a helyes szıvallapotu emberek nyitottabbak ra. 14

„Valamennyien keresztelkedjetek meg” (Cselekedetek 2:38–47) ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ 15 Ezen az egyedul allo napon, 33 punkosdjen Peter ezt ´ ´ ´ mondta azoknak a zsidoknak es prozelitaknak, akik hall´ ´ ´ ´ ´ ´ gattak a szavara: „Tanusıtsatok megbanast, es valameny´ nyien keresztelkedjetek meg” (Csel 2:38). Ennek eredme´ ¨ ¨ ¨ nyekent korulbelul 3000-en keresztelkedtek meg, minden ´ ´ ´ ´ ¨ ´ bizonnyal a Jeruzsalemben vagy a kornyeken talalhato ta´ ¨ vakban.1 Vajon ez egy hirtelen meghozott dontes volt a ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ reszukrol? Precedenst allıt ez az eset a bibliatanulmanyo´ ´ ¨ ˝ ´ zoknak es a kereszteny szulok gyermekeinek, hogy elha¨ ´ ´ ´ ´ ´ 1 Osszehasonl ıt askepp´ en: 1993. augusztus 7- en Jehova Tan ui ´ ¨ nemzetkozi kongresszusan´ az ukrajnai Kijevben ely keresz´ 7402˝ szem ´ ´ ´ telkedett meg hat medenc eben. A keresztelked es kett o es negyed oran ´ at tartott.

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 15. a) Mire sz ol ıtotta fel P eter a hallgat os agot, es hogyan reag altak? ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ b) Hogy lehet az, hogy azok koz ul, akik hallott ak P eter besz ed et, t obb ´ ´ ´ ezren m eg aznap keszen alltak arra, hogy megkeresztelkedjenek? 46


´ markodottan megkeresztelkedjenek, mikor meg fel sem ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ keszultek ra? Mi sem all tavolabb az igazsagtol! Ne fe¨ ´ ´ ¨ ´ ¨ ledjuk, hogy azok a zsidok es prozelitak, akik punkosd ´ ´ napjan megkeresztelkedtek, szorgalmasan tanulmanyoz´ ´ ´ ´ tak Isten Szavat, es egy olyan nep tagjai voltak, mely ´ ´ ´ ´ ´ mar eleve Jehovanak volt szentelve. Mar bizonyıtottak a ´ ´ ´ ´ ´ buzgalmukat, nehanyan p eldaul azzal, hogy megtettek ´ ´ ´ a hosszu utat azert, hogy jelen lehessenek ezen az evente ¨ ´ ´ ˝ megtartott unnepen. Miutan elfogadtak az alapveto igaz´ ´ ´ ´ ´ sagokat, melyek Jezus Krisztusnak az Isten szandekaban ´ ´ ¨ ¨ betoltott szerep evel kapcsolatosak, keszek voltak foly´ ´ ´ tatni az Istennek vegzett szolgalatukat, csak most mar ¨ ˝ mint Krisztus megkeresztelt kovetoi. ´ ´ ´ 16 Nem vitas, hogy Jehova aldasa nyugodott ezeken az ´ ´ ´ ˝ ´ embereken. A beszamolo ezt ırja: „Mindazok, akik hıvok´ ¨ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ke lettek, egyutt voltak, es mindenuk kozos volt, es elad´ ´ ´ tak javaikat meg tulajdonaikat, a bevetelt pedig szet´ osztottak mindenkinek, aszerint hogy kinek mire volt ¨ ´ ´ ´ szuksege” (Csel 2:44, 45).1 Minden igaz kereszteny jol ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 1 Ez csak egy´ atmeneti´ intezked es volt, melyre az ert volt sz uks eg, ´ ´ mert a Jeruzs latogatok ott maradtak meg ´ alembe ´ ´ egy ´ ideig, hogy ¨ jobban´ megertsek ´ a szellemi ´ alapon ˝ ¨ dolgokat. Az adakozas onkentes folyt, es nem tevesztendo ossze semmilyen kommunista iranyzattal sem (Csel 5:1–4).

´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ 16. Hogyan nyilvanult meg az els o sz azadi kereszt enyek onfel aldoz o szelleme? „BETELTEK SZENT SZELLEMMEL”

47

´ ´ teszi, ha utanozza ezeknek a keresztenyeknek a szerete´ ´ ¨ ´ ´ ´ tet es onfelaldozo szellemet. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 17 Mielott egy szemely atadja az eletet Jehovanak, es ´ ´ ¨ megkeresztelkedik, tobb lep est is meg kell tennie. Ismere´ ´ ´ tet kell szereznie Isten Szavab ol (Jan 17:3). Hitet kell ki´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ fejlesztenie, es meg kell bannia a multjat, oszinten sajnal´ ´ va a helytelen tetteit (Csel 3:19). Azutan meg kell ternie, ´ ´ ´ ´ ´ ´ azaz hatat kell fordıtania a korabbi eletenek, es helyesen ´ ¨ ´ kell cselekednie, Isten akarataval osszhangban (Roma ´ ´ ´ ¨ ˝ 12:2; Ef 4:23, 24). Ezeket a lep eseket kovetoen adja at ´ ´ ´ ´ ´ ´ az eletet Istennek imaban, es keresztelkedik meg (Mate ´ 16:24; 1Pet 3:21). ´ ´ ´ ´ 18 Te atadtad mar magad Istennek, es Jezus Krisztus ´ ´ ´ ´ megkeresztelt tanıtvanya vagy? Ha igen, halas lehetsz, ´ ´ ˝ ´ ˝ mert egy ragyogo lehetoseg nyılt meg elotted: azokhoz az ´ ´ ˝ ´ elso szazadi keresztenyekhez hasonloan, akik beteltek ˝ ¨ szent szellemmel, te is nagyszeru eszkoz lehetsz Jehova ´ ´ ´ ˝ kezeben, amint alaposan tanuskodsz, es cselekszed az o ´ akaratat! ´ ´ ´ ˝ 17. Milyen l ep eseket kell megtennie egy szem elynek, miel ott megkeresztelkedhet? ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 18. Milyen lehet os eg all nyitva J ezus megkeresztelt tan ıtvanyai el ott? 48


4. FEJEZET

´ ´ ˝ „Iskol azatlan es egyszer u emberek” ´ ´ ´ ´ Jehova meg aldja az apost olokat a b at ors aguk ert ´ A Cselekedetek 3:1–5:11 alapj an ´ ´ ´ ¨ ´ A DELUTANI napfeny beragyogja a templom teruletet. ´ ˝ ´ ´ ´ ´ Az istenfelo zsidoknak es Krisztus tanıtvanyainak soka´ ´ ˝ saga mind ide igyekszik. Hamarosan kezdodik ’az imad´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ kozas oraja’1 (Csel 2:46; 3:1). A tomegben Peter es Janos ´ ´ ´ ´ ´ ´ a Szepnek nevezett impozans templomajto fele probal ha´ ´ ´ ´ ladni, melynek szarnyait fenyes korintuszi sargarezzel ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vontak be. A beszelgetesek morajab ol es a csoszogo lep´ ´ ´ ¨ ´ tek zajab ol kihallatszik, amint egy kozepkoru koldus, egy ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ szuletesetol fogva rokkant ferfi alamizsnat kereget (Csel

3:2; 4:22). ´ ´ ´ ´ ´ ¨ Ahogy Peter es Janos kozelebb er, a koldus ujra bele´ ´ ´ ´ ´ ´ kezd a szokasos keregetesebe. Az apostolok megallnak, es ´ ´ ´ ´ a koldus remenykedve rajuk nez. Peter ezt mondja neki: ¨ ¨ ´ „Ezustom es aranyam nincsen, de amim van, azt adom ´ ´ ´ ´ ´ neked: a nazareti Jezus Krisztus neveben, jarj!” Ekkor 2

´ ´ ´ ´ ´ ´ 1 A templomn al az im ´ ´ akat a reggeli es az esti ´ asa´ ´ ´ aldozatok felaj anl kor ´ mondt ¨ esti aldozat ’a kilencedik oraban’ volt, azaz delutan ´ ak.¨ Az harom ora korul.

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1– 2. Milyen csod at hajtott vegre P eter es J anos a templomajt on al? ´ ´ ˝ „ISKOL AZATLAN ES EGYSZERU EMBEREK”

49

´ ´ ´ ˝ ¨ Peter megfogja a rokkant ferfi kezet, az pedig – eloszor ´ ´ ´ ´ eleteben – felall! (Csel 3:6, 7). El tudod kepzelni, meny´ ´ ˝ nyire amulatba ejti ez az embereket? Latod magad elott, ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ amint a ferfi huledezve nezi a meggyogyıtott labait, es ´ ˝ megteszi elso bizonytalan lepteit? Nem csoda, hogy ug´ ´ ´ randozni kezd, es hangosan dicseri Istent! ´ ´ 3 Az elragadtatott emberek odarohannak Peterhez es ´ ´ Janoshoz, akik Salamon oszlopcsarnokaban vannak. Itt, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ahol korabban maga Jezus allt es tanıtott, Peter elmond´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ja nekik a tortentek igazi jelentoseget (Jan 10:23). Egy ´ ´ ´ ´ ˝ ´ olyan lehetoseget kınal fel a korabban rokkant ferfinak ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ es a tobbi embernek, amely ertekesebb az ezustnel es az ´ ´ ´ ´ ¨ aranynal. Ez egy ajandek, mely sokkal tobb annal, mint ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ hogy visszakapjak az egeszseguket. Lehetoseget kapnak ´ ´ ¨ ¨ arra, hogy megbanjak a helytelen tetteiket, eltoroltesse´ ˝ ´ ¨ ˝ nek a buneik, es Jezus Krisztus kovetoi legyenek, akit Je´ ´ ˝ ´ ˝ ¨ hova ’az elet Fokozvetıtojenek’ nevezett ki (Csel 3:15). ´ ¨ ´ 4 Milyen rendkıv uli nap! Egy ember meggyogyult a be´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tegsegeb ol, es most mar tud jarni. Ezreknek kınaltak ´ ˝ ´ ´ fel annak a lehetoseget, hogy szellemi ertelemben meg¨ ´ ´ ´ ´ ´ 3. Mi az az egyed ul all o aj and ek, melyet megkaphatott a kor abban rok´ ´ ¨ kant ferfi, es a t obbi ember is? ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ 4. a) Milyen osszet uz es volt kibontakoz oban a csoda utj an t ort ent gyo´ ´ ´ ´ ´ ´ gy ıt as miatt? b) Melyik ket kerd esre fogjuk megkapni a valaszt? 50


´ ´ ´ ´ ´ ´ gyogyuljanak, es ıgy Istenhez melton jarhassanak (Kol ´ ˝ ´ ¨ 1:9, 10). A nap esemenyei miatt egy osszetuzes is kibon´ ´ ¨ ˝ ´ takozoban volt Krisztus lojalis kovetoi es a hatalommal ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ bıro szemelyek kozott. Ez utobbiak azt akartak elerni, ´ ´ hogy a tanıtvanyok ne tudjanak eleget tenni annak a pa´ ´ ´ ´ ´ rancsnak, melyet Jezustol kaptak, hogy predikaljak a Ki´ ´ ´ ´ ´ ¨ ralysagrol szolo uzenetet (Csel 1:8). Mit tanulhatunk ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Peter es Janos magatartasab ol, es abb ol, amilyen modsze´ ´ ´ ´ rekkel tanuskodtak a sokasagnak ezek az „iskolazatlan es ´ ˝ ´ egyszeru emberek”? (Csel 4:13).1 Es hogyan utanozhatjuk ´ ´ ˝ ¨ oket, valamint a tobbi tanıtvanyt abban, ahogyan szem´ ´ ´ beneztek az ellenallassal? ´ ˝ Nem „a saj at er onkkel” (Cselekedetek 3:11–26) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 5 Peter es Janos ugy allt ki a sokasag ele, hogy tudta, ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ hogy nehanyan kozuluk nem sokkal korabban Jezus meg´ ´ ´ ´ ´ ¨ feszıteset koveteltek (Mark 15:8–15; Csel 3:13–15). Mi´ ´ ´ ´ lyen batran jelentette ki Peter, hogy a rokkant ferfi Jezus ´ ´ ´ ´ ´ neveben gyogyult meg! Nem hıgıtotta fel az igazsagot. ´ ˝ ´ ´ Nyıltan kimondta, hogy a hallgatoi bunreszesek voltak ´ ´ ´ ´ Jezus halalaban. Ugyanakkor nem neheztelt rajuk, hiszen ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ˝ 1 Lasd ´ a „Peter – A halasz, akib ol lend uletes apostol ´ ´ ´ ´ lett” cımu´ kiemelt reszt ´ az˝ 52. oldalon, es a „Janos – A tanıtvany, akit Jezus ´ szeretett” cımu kiemelt reszt az 56. oldalon.

´ ´ ¨ ´ 5. Mit tanulhatunk abb ol, ahogyan P eter a t omeghez besz elt? ´ ´ ˝ „ISKOL AZATLAN ES EGYSZERU EMBEREK”

51

´ ´ ˝ P ETER¨ – A HAL ASZ, AKIB OL LEND ULETES AP O STOL LET T

´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ A Szentırasban Peternek ot kulonfele neve van. A he¨ ¨ ˝ ber neve Simeon, melynek a gorog megfeleloje Simon, ´ ´ ´ ´ ´ ˝ es ismert Peterkent is, melynek a semi megfeleloje Ke´ ´ ´ fas. Az apostolt Simon Peternek is nevezik, mely ket ´ ´ ´ ´ ´ ´ nevnek a kombinacioja (Mate 10:2; 16:16; Jan 1:42; Csel 15:14). ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Peter nos volt, es nala lakott az anyosa es a testvere ´ ´ ´ ´ is (Mark 1:29–31). Halasz volt Betsaidaban, mely va´ ´ ¨ ´ ros a Galileai-tenger eszaki partjan terult el (Jan 1:44). ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ Kesobb elkoltozott a Betsaidatol nem messze levo Ka´ ´ ´ ´ pernaumba (Luk 4:31, 38). Jezus Peter csonakjaban ¨ ´ ˝ ¨ ult, amikor a Galileai-tenger partjan osszegyult soka´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ´ saghoz beszelt. Kozvetlenul ezutan tortent, hogy Je´ ´ ´ ´ ´ ´ zus utasıtasara Peter csoda utjan rengeteg halat fo´ ´ ´ ´ ´ gott. Ekkor felelmeben terdre esett, de Jezus ıgy ´ ´ ´ ´ batorıtotta: „Ne felj! Mostantol majd embereket fogsz ´ ´ ´ ´ ´ ki elve” (Luk 5:1–11). Peter a testverevel, Andrassal, ´ ´ ´ ¨ valamint Jakabbal es Janossal halaszott egyutt. Ami´ ´ ˝ ¨ ˝ kor Jezus meghıvta oket, hogy legyenek a kovetoi, ´ ´ ´ ´ mind a negyen otthagytak a munkajukat, es vele tartot´ ´ ´ ´ ¨ ¨ tak (Mate 4:18–22; Mark 1:16–18). Peter a kozott a 12 ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ szemely kozott volt, akiket Jezus korulbelul egy evvel ´ ˝ ¨ ´ ¨ kesobb „apostoloknak”, azaz ’elkuldotteknek’ valasz´ tott (Mark 3:13–16). 52


¨ ¨ ´ ´ ´ ´ Kulonleges alkalmakkor Jezus Petert, Jakabot es Ja´ ´ ´ ´ ´ ´ nost vitte magaval. Jelen voltak Jezus elvaltozasanal, ´ ´ ´ ´ ´ lattak, amikor feltamasztotta Jairus lanyat, valamint a ´ ´ ´ ´ Gecsemane-kertben is vele voltak, es osztoztak a bana´ ´ ´ ´ taban (Mate 17:1,˝ 2; 26:36–46; Mark 5:22–24, 35–42; ´ ´ ´ Luk 22:39–46). Ok harman es Andras voltak azok, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ akik megkerdeztek Jezust a jelenletenek jelerol (Mark 13:1–4). ´ ´ ´ ˝ Peter oszinte´ ember volt, dinamikus, es neha meg˝ ˝ ˝ gondolatlan. Ugy tunik, hogy sokszor o volt az elso a ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ tanıtvanyok kozul, aki felszolalt. Az evangeliumok¨ ¨ ˝ ¨ ban tobbszor szerepelnek az o szavai, mint a tobbi ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ 11 apostole egyuttveve. Veluk ellentetben Peter sokat ´ ´ ´ ´ kerdezett (M at e 15:15; 18:21; 19:27–29; Luk 12:41; J an ˝ ´ 13:36–38). O volt az, aki nem akarta, hogy Jezus meg´ ´ ´ ´ ´ ´ mossa a labat, aztan amikor Jezus megdorgalta, kerte, ´ ´ ´ ´ hogy a kezet es a fejet is mossa meg! (Jan 13:5–10). ´ ´ ´ ˝ ´ ´ Peter az eroteljes erzesei miatt megprobalta meg´ ´ ˝ ´ gyozni Jezust arrol, hogy nem fog szenvedni, es ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ nem fogjak megolni. Cserbenhagyta a jo ıtelokepes´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sege, es ezert Jezus szigoruan helyreigazıtotta (Mate ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ 16:21–23). Jezus foldi eletenek utolso ejszakajan Peter ¨ kijelentette, hogy ha a tobbi apostol mind megbot´ ´ ´ ˝ lik is, o nem fog soha. Amikor Jezust letartoztattak az ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ellensegei, batran megvedte ot karddal, es kesobb ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ egeszen a fopap udvaraig kovette. Egy kis ido mul´ ´ va viszont haromszor is megtagadta Urat, majd ami´ ´ ´ kor felismerte, hogy mit tett, keservesen sırt (Mate 26:31–35, 51, 52, 69–75). ´ ´ ˝ „ISKOL AZATLAN ES EGYSZERU EMBEREK”

53

´ ´ ¨ ˝ Roviddel azelott, hogy Jezus megjelent Galileaban ´ ´ ´ ´ az apostolainak a feltamadasa utan, Peter bejelentet´ ´ ¨ te, hogy halaszni megy, es tobb apostol is vele tartott. ´ ¨ Amikor felismerte Jezust a parton, rogvest beugrott a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ vızbe, es kiuszott hozza. Jezus halat sutott reggelire ´ ´ ´ ˝ az apostoloknak, es megkerdezte Petertol, hogy jobban ´ ´ ˝ ˝ ¨ ˝ szereti-e ot „ezeknel”, azaz az elottuk levo halaknal. ´ ´ ´ ´ Ezzel arra buzdıtotta Petert, hogy ne a halaszatot va´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ lassza eletp alyajaul, hanem teljes idoben kovesse ot ´ (Jan 21:1–22). ¨ ´ ´ ´ I. sz. 62–64 tajan Peter Babilonban, a mai Irak teru´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ leten predikalta a jo hırt az ott elo nagyszamu zsido ´ ´ ´ ˝ ´ ´ lakossagnak (1Pet 5:13). Itt ırta meg az elso, es valo´ ˝ ´ ´ ´ ´ szınuleg a masodik ihletett levelet is. Jezus felruhaz´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ ta Petert ’a szukseges erovel a korulmeteltek kozotti ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ apostolsagra’ (Gal 2:8, 9). Peter konyoruletesen es len¨ ´ ´ ´ ´ duletesen vegezte a megbızatasat.

´ ´ ´ ´ ’tudatlansagb ol cselekedtek’ (Csel 3:17). Ugy beszelt hoz´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ zajuk, mintha a testverei lennenek, es a Kiralysag-uze´ ´ ´ ´ ´ net buzdıto reszeit emelte ki nekik. Ha megbanjak a ˝ ´ ¨ ¨ ´ buneiket, es hisznek Krisztusban, Jehova a ’feludules ´ ¨ ˝ idoszakait’ hozza el szamukra (Csel 3:19). Nekunk is ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ˝ ´ ´ batran es nyıltan kell beszelnunk Isten kozelgo ıtelete˝ rol. Ugyanakkor soha sem szabad tapintatlannak, nyers´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ˝ nek vagy ıtelkezonek lennunk. Inkabb leendo testvere´ ´ ´ ´ ´ ket lassunk azokban, akiknek predikalunk, es ugyanugy, 54


´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ahogy Peter, mi is a Kiralysag-uzenet buzdıto reszeit ¨ emeljuk ki. ´ ´ 6 Az apostolok szereny emberek voltak. Nem vartak el´ ´ ´ ´ ´ ismerest a csodatettert, melyet veghezvittek. Peter ezt ker´ ˝ ´ ´ ´ ˝ dezte az ott levoktol: „miert meredtek rank ugy, mintha a ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ sajat eronkkel vagy Isten iranti odaadasunkkal ertuk vol´ ´ ˝ ´ ¨ na el, hogy o jarjon?” (Csel 3:12). Peter es a tobbi apostol ´ ´ ´ ´ egyarant tisztaban voltak vele, hogy barmilyen jo dolgot ´ ´ ´ ´ vigyenek is veghez a szolgalatuk soran, az Isten erejenek ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ koszonheto, nem a magukenak. Ezert hat mindenert, amit ´ ´ ´ ´ ´ tettek, szerenyen Jehovanak es Jezusnak adtak dicseretet. ¨ ´ ¨ ´ ´ 7 Nekunk is szerenyeknek kell lennunk a Kiralysag´ ´ ´ ´ predikalo munkaban. Persze Isten szelleme a modern ´ ´ ´ kori keresztenyeket nem teszi kepesse arra, hogy csoda ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ utjan gyogyıtsanak. De meg ıgy is segıthetunk az embe´ ´ reknek, hogy hinni tudjanak Istenben es Krisztusban, es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ok is megkaphassak az ajandekot, melyet Peter kınalt fel ´ ´ ˝ ´ ´ a hallgatoinak: annak a lehetoseget, hogy megbocsatassa˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ nak a buneik, es feludulest talaljanak Jehovanal. Minden ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ evben szazezrek elnek ezzel a lehetoseggel, es valnak ´ ´ ´ Krisztus megkeresztelt tanıtvanyaiva. ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6. Mib ol l atszik, hogy P eter es J anos al azatos es szer eny volt? ´ ´ ´ ´ 7–8. a) Milyen aj and ekot k ın alhatunk fel az embereknek? b) Hogyan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ teljesedik ma a ’minden dolog helyre all ıt as ar ol’ sz ol o ıg eret? ´ ´ ˝ „ISKOL AZATLAN ES EGYSZERU EMBEREK”

55

´ ´ ´ JANO S´ – A TAN I T VANY, AKIT J EZUS SZERET ET T

´ ´ ´ Janos apostol Zebedeus fia es Jakab apostol testvere ´ ´ ´ ˝ ´ ´ volt. Az edesanyja valoszınuleg Salome volt, aki min´ ´ ´ ´ ´ den bizonnyal Marianak, Jezus anyjanak volt a testve´ ´ ´ re (Mate 10:2; 27:55, 56; Mark 15:40; Luk 5:9, 10). ´ ´ ´ ´ Vagyis lehet, hogy Janos es Jezus rokonok voltak. Ja´ ˝ nos csaladja tehetos lehetett, mivel Zebedeusnak nap´ ´ ´ ´ szamosok is segıtettek a halaszatban (Mark 1:20). Sa´ ´ ´ ´ ´ lome Jezussal tartott az utjain, szolgalt neki, amikor ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ Galileaban volt, kesobb pedig felkeszıtette Jezus testet ˝ ´ ´ ´ ´ fuszerekkel a temetesre (Mark 16:1; Jan 19:40). Janos´ ´ ´ ´ ´ ˝ nak valoszınuleg sajat haza volt (Jan 19:26, 27). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Janos nyilv anval oan Keresztel o J anos tan ıtv anya ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ volt. O allt Andras mellett,´ amikor Keresztelo Janos Je´ ´ ´ ´ zusra nezve ezt mondta: „Ime, az Isten Baranya!” (Jan ´ ´ 1:35, 36, 40). Miutan ezekkel a szavakkal bemutattak ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Janosnak, Zebedeus fianak Jezust, ugy tunik, Jezus´ ´ ´ ´ ˝ sal tartott Kanaba, ahol szemtanuja lett az elso csoda´ ´ ´ ´ ´ janak (Jan 2:1–11). Az, hogy Janos elenk szavakkal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es reszletesen beszamol Jezus jeruzsalemi, szamariai es ´ ´ ´ ˝ ¨ galileai tevekenysegerol, arra enged kovetkeztetni, hogy ´ ´ ´ ´ az evangeliumıro maga is szemtanuja volt ezeknek az ´ ´ ´ ´ esemenyeknek. A hitet bizonyıtja, hogy amikor Jezus ´ ´ ´ ¨ ˝ elhıvta, hogy legyen a kovetoje, Jakabhoz, Peterhez es ´ ´ ´ ´ ´ ´ Andrashoz hasonloan keszsegesen otthagyta a haloit, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a csonakjat es a megelheteset (Mate 4:18–22). 56


´ ´ ˝ ˝ Janos nem olyan kiemelked o szereploje az evange´ ´ ´ ´ ´ ˝ liumoknak, mint Peter. Am Janosnak is eros egyenise˝ ¨ ´ ´ ge volt. Ezt abbol is leszurhetjuk, hogy Jezus a Boa´ ¨ nergesz, azaz a „Mennydorges fiai” nevet adta neki ´ ´ ´ ´ ´ ˝ es a testverenek, Jakabnak (Mark 3:17). Janos elo´ ´ ´ ¨ ´ szor nagyravagyo volt, olyannyira, hogy a testverevel ´ ´ ´ ´ ´ ravettek az edesanyjukat, hogy kerje meg Jezust, hadd ´ ´ ´ ´ ´ kapjak meg a legjobb helyet a Kiralysagaban. B ar ez a ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ keres onzest tukrozott, de egyben azt is bizonyıtot´ ´ ´ ´ ´ ´ ta, hogy valosagos volt szamukra a Kiralysag. A ket ´ ˝ ´ ´ ´ testver kitunni vagyasa alkalmat adott Jezusnak ar´ ´ ´ ¨ ra, hogy az osszes apostolanak megtanıtsa az alazat ´ ´ ´ ´ fontossagat (Mate 20:20–28). ´ ´ ´ ˝ Janos eros egyenisege akkor is megmutatkozott, ´ ´ ´ amikor megprobalta megakadalyozni, hogy egy em´ ´ ˝ ¨ ˝ ¨ ber, aki nem volt Jezus kovetoje, demonokat uzzon ki ´ ´ ´ ´ Jezus neveben. Maskor pedig azt akarta, hogy szall˝ ´ ´ ´ ˝ jon le tuz az egbol, hogy megsemmisıtse egy szamariai ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ falu lakoit, akikhez Jezus elkuldott nehany szemelyt, ¨ ´ ´ ˝ ´ hogy elokeszuleteket tegyenek. Mindezekert Jezus ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ megdorgalta Janost. Az ido mulasaval Janos nyilvan´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ valoan kiegyensulyozottabb es konyoruletesebb lett ´ ´ ´ ˝ (Luk 9:49–56). De a hibai ellenere is o volt „az a tanıt´ ´ ´ ´ vany, akit Jezus szeretett”. Ezert amikor Jezus haldok´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lott, Janos gondjaira bızta a sajat edesanyjat, Mariat ´ (Jan 19:26, 27; 21:7, 20, 24). ´ ´ ´ ´ ¨ Janos tulelte a tobbi apostolt, ahogyan azt Je¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ zus megjovendolte (Jan 21:20–22). Korulbelul 70 even ´ ´ ˝ „ISKOL AZATLAN ES EGYSZERU EMBEREK”

57

´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ at szolgalta husegesen Jehovat. Az elete vege fele, ´ ´ ´ ´ ´ ´ Domitianus romai csaszar uralkodasa idejen Patmosz ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ szigetere szamuztek, ’mert Istenrol beszelt es Jezus ´ ´ ´ ´ mellett tanuskodott’. Itt kapta meg 96 tajan azt a lato´ ´ ´ ¨ mast, mely a Jelenesek konyveben van feljegyezve (Jel ´ ´ 1:1, 2, 9). A hagyomany szerint azutan, hogy elenged´ ´ ´ ˝ ´ ´ tek Patmosz szigeterol, Efezusba ment, ahol megırta ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ a nevet viselo evangeliumot, es a harom levelet. Ugy ´ ¨ ´ ¨ ¨ tartjak, hogy korulbelul 100-ban halt meg Efezusban. ´ ´ ´ ¨ ˝ Semmi ketseg, hogy abban az idoben elunk, amelyre ´ ´ ´ ´ ´ ´ Peter ugy utalt, hogy ’minden dolog helyreallıtasanak ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ideje’. 1914-ben letrejott a Kiralysag az egben, es ezzel be´ ´ ´ ´ ´ ˝ teljesedtek a profeciak, melyeket „Isten a regi idokben elt ´ ´ ´ ´ ´ szent profetainak szaja altal” jelentett ki (Csel 3:21; Zsolt ´ ´ ¨ ¨ 110:1–3; Dan 4:16, 17). Roviddel ezutan Krisztus felugye´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ letevel elkezdodott a foldon az igaz imadat helyreallıta´ ´ ´ sa. Mi lett ennek az eredmenye? Milliok elvezik a szelle´ ´ ´ ´ ´ mi paradicsomot Isten Kiralysaganak az alattvaloikent. ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ Levetettek a regi, romlott egyeniseguket, es feloltottek ´ ´ ´ „az uj egyeniseget, amely Isten akarata szerint teremte´ ´ ˝ tett” (Ef 4:22–24). Emberi erovel nem lehetseges veghez´ ´ ´ ˝ vinni ezt az elkepeszto munkat, csakis Isten szellemevel, ´ ´ ´ ´ mint ahogy a rokkant ferfi meggyogyıtasa is a szent szel8

58


´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ lem segıtsegevel tortent. Petert utanozva batran es ugye´ ´ ´ ´ sen kell hasznalnunk Isten Szavat, amikor masokat tanı´ ´ tunk. De barmilyen eredmenyesek vagyunk is ebben, ´ ´ ´ ´ ´ ´ nem a sajat kepessegeinknek tulajdonıthato, hogy segıte´ ´ ´ ´ ni tudunk az embereknek Krisztus tanıtvanyaiva valni, ´ hanem Isten szellemenek. ´ ¨ „Nem hagyhatunk fel azzal, hogy besz elj unk” (Cselekedetek 4 :1–22) ´ ´ ´ ´ ´ ´ 9 Peter beszede es a korabban rokkant ferfi ugrando´ ´ ´ ´ zasa es ujjongasa nagy felbolydulast keltett. A temp´ ´ ˝ ´ lomorseg parancsnoka, aki a templom biztonsaganak a ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ felugyeletevel volt megbızva, es a papi eloljarok mind ´ ´ odaszaladtak, hogy megnezzek, mi folyik ott. Ezek az em´ ´ ´ berek nyilvanvaloan szadduceusok voltak, egy gazdag es ´ ¨ politikailag befolyasos szekta tagjai, akik arra toreked´ ´ ´ ´ ´ ´ tek, hogy fenntartsak a b ekes viszonyt Romaval. Elutası´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ tottak a farizeusok hon szeretett szobeli torvenyet, es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kigunyoltak a feltamadas hitnezetet.1 Milyen mergesek ´ ´ ´ ´ ´ ´ lehettek, amikor lattak, hogy Peter es Janos batran azt ta´ ´ ´ nıtja a templomban, hogy Jezus feltamadt! ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ¨ ´ ´ 1 Lasd „A fopap es a papi elolj arok” cımu kiemelt reszt a 60. oldalon.

´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ 9 –11. a) Mit tettek a zsid o vezet ok P eter es J anos uzenete hallat an? ´ b) Miben voltak hat arozottak az apostolok? ´ ´ ˝ „ISKOL AZATLAN ES EGYSZERU EMBEREK”

59

˝ ´ ¨ ´ ´ A F OPAP ES A PAPI EL OL J AR OK

´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ˝ A fopap kepviselte a nepet Isten szıne elott. Az elso sza´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ zadban o allt a szanhedrin elen is. A papi eloljarok zsido ´ ˝ ˝ ¨ ´ ´ vezetok voltak a fopap oldalan. Papi eloljarok voltak a ko´ ´ ´ ´ ´ ˝ rabbi fopapok, ıgy p eldaul Annas, valamint azoknak a ´ ´ ´ ´ ˝ csaladoknak a felnott ferfi tagjai – talan 4-5 ilyen csalad ´ ´ ¨ ¨ ˝ lehetett –, akik kozul a fopapot kivalasztottak. Egy tu¨ ´ ´ ´ ´ ¨ dos, Emil Schurer azt ırta, hogy „mar onmagaban az, ´ ´ ´ hogy valaki egy ilyen kivaltsagos csalad tagja volt, bizo´ ¨ ¨ nyos statuszt adott neki” a papok kozott. ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ A Szentıras szerint a fopapok eletuk vegeig megmarad´ ¨ ´ ˝ tak a tisztsegukben (4Moz 35:25). Abban az idoszakban ´ ¨ ´ ´ viszont, amikor a Cselekedetek konyve jatszodik, a ro´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mai kormanyzok es a kiralyok, akik Roma jovahagyasaval ´ ¨ ˝ uralkodtak, kijelolhettek fopapokat, vagy megfoszthattak ´ ´ ¨ ˝ ˝ ˝ oket a tisztseguktól. Ugy tunik azonban, hogy ezek a po´ ´ ´ ´ ´ ´ gany uralkodok Aron csaladjabol, a papi leszarmazottak ´ ´ ¨ ¨ ¨ kozul valasztottak ki jeloltjeiket.

¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ A duhos ellensegeik b ortonbe vetettek Petert es Ja´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ nost, masnap pedig a zsido legfelsobb bırosag ele hurcol´ ´ ˝ ´ tak oket. Ezeknek az elit uralkodoknak a szemeben ez a ´ ´ ´ ˝ ¨ ket apostol nem volt tobb „iskolazatlan es egyszeru” em´ ´ bereknel, akiknek nincs joguk a templomban tanıtani, hi´ ´ ´ szen nem jartak egyetlen elismert vallasos iskolaba sem. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Ugyanakkor a bırosag csodalkozott a nyıltsagukon es a 10

60


´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ˝ ´ meggyozo ervelesukon. Miert volt ennyire eredmenyes ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ Peter es Janos? Tobbek kozott azert, mert korabban „Je´ ´ zussal voltak” (Csel 4:13). Az Uruk nem ugy tanıtott, ´ ´ ´ ´ ´ mint az ırastudok, hanem ugy, mint akinek tenyleg van ´ ´ hatalma (Mate 7:28, 29). ´ ´ ´ ´ 11 A bır osag arra utasıtotta az apostolokat, hogy hagy´ ´ ´ ´ ´ jak abba a predikalast. Abban a tarsadalomban nagyon ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szigoruan vettek a bırosag rendeleteit. Alig nehany hete, ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ hogy ez a bıroi testulet ugy hatarozott, hogy Jezus „melto ´ ´ ´ ´ ´ ´ a halalra” (Mate 26:59–66). Peter es Janos azonban nem ´ ´ ijedtek meg. B atran, de tisztelettel ezt mondtak ezeknek ´ ´ a gazdag, tanult es befolyasos embereknek: „Hogy igaz´ ´ ´ ´ sagos-e az Isten szemeben inkabb ratok hallgatni, sem´ ´ ´ ´ mint az Istenre, ıteljetek meg magatok. Am ami minket ´ ¨ ´ illet, nem hagyhatunk fel azzal, hogy beszeljunk azokrol, ´ ´ amiket lattunk es hallottunk” (Csel 4:19, 20). ´ ˝ 12 Te is ilyen bator vagy? Mi az elso gondolatod, ami´ ´ kor egy gazdag, tanult vagy befolyasos szemelynek van ´ ´ ´ ˝ ´ lehetoseged tanuskodni? Mit erzel, amikor egy csaladta´ ´ ´ ´ god, egy osztalytarsad vagy egy munkatarsad kigunyol a ¨ ´ hited miatt? Megijedsz? Ne aggodj, felul tudsz kerekedni ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ az erzeseiden. Amikor Jezus a foldon volt, megtanıtotta ´ ´ ¨ ´ ´ 12. Mi fog seg ıteni, hogy b atrak legy unk, es szil ardabb legyen a meg˝ ˝ ´ ¨ gyoz od es unk? ´ ´ ˝ „ISKOL AZATLAN ES EGYSZERU EMBEREK”

61

´ ´ ´ az apostolainak, hogy hogyan vedhetik meg batran es ¨ ´ ´ ´ ´ tiszteletteljesen a hituket (Mate 10:11–18). A feltamada´ ´ ´ ´ ´ ´ sa utan pedig azt ıgerte a tanıtvanyainak, hogy tovabbra ¨ ´ ´ ´ is veluk lesz „minden napon a vilagrendszer befejezese´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ig” (Mate 28:20). Jezus iranyıtasaval „a hu es ertelmes ´ ¨ ´ ¨ rabszolga” megtanıt bennunket arra, hogy hogyan vedjuk ¨ ´ ´ ´ ¨ meg a hitunket (Mate 24:45–47; 1Pet 3:15). Ezt a gyule´ ´ ¨ ¨ ´ kezeti osszejovetelek, illetve a Biblian alapulo kiadva´ ´ ´ ´ nyok altal teszi. Ilyen p eldaul a teokratikus szolgalati is´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ kola vagy az Erveljunk az Irasokbol! cımu konyv is. Elsz ´ ´ ´ ´ ´ a segıtseggel? Ha igen, akkor batrabb leszel, es szilar˝ ˝ ´ dabb lesz a meggyozodesed. Emellett az apostolokhoz ha´ ´ ´ sonloan te sem fogod engedni, hogy barmi is megakada´ ´ ´ lyozzon abban, hogy beszelj arrol a csodalatos bibliai ´ ´ ´ igazsagrol, amelyet megismertel. ´ „Felemelt ek hangjukat az Istenhez” (Cselekedetek 4 :23–31) ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 13 Rogton azutan, hogy Peter es Janos kiszabadultak az ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ˝ orizetb ol, felkerestek a gyulekezet tagjait. Veluk egyutt ´ ´ ´ ´ ´ ´ „felemeltek hangjukat az Istenhez”, es batorsagert imad´ ´ ´ ´ koztak, hogy folytatni tudjak a predikalast (Csel 4:24). ´ ´ ´ ´ ˝ Peter nagyon is jol tudta, milyen ostobasag a sajat eronk´ ´ ´ ´ ben bızni, ha Isten akaratat szeretnenk tenni. Csak ne¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ 13 –14. Mit kell tenn unk, amikor ellen all assal n ez unk szembe, es mi ert? 62


´ ´ ¨ hany hete volt, hogy nagy onbizalommal ezt mondta Je´ ¨ zusnak: „Ha a tobbiek mind megbotlanak is, en nem ´ ¨ ¨ botlok meg soha!” De ahogy Jezus megjovendolte, nem ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ sokkal kesobb Peter az emberektol valo felelmeben meg´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tagadta baratjat es tanıtojat. Peter tanult a hibajab ol ´ ´ (Mate 26:33, 34, 69–75). ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 14 A puszta elhataroz as onmagaban meg nem eleg ah´ ´ ´ ´ ´ hoz, hogy teljesıteni tudjuk a megbızatasunkat, es tanus´ ´ ´ ¨ kodjunk Krisztusrol. Ezert amikor meg akarj ak torni a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ hitedet, vagy probalnak megallıtani a predikalasban, ko´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ vesd Peter es Janos p eldajat. Imadkozz Jehovahoz ero´ ´ ¨ ´ ´ ´ ert. Tamaszkodj a gyulekezetre. Beszelj a veneknek es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ mas erett keresztenyeknek a nehezsegeidrol. Masok erted ´ mondott imainak hatalmas ereje van (Ef 6:18; Jak 5:16). ´ ´ ´ ´ ´ 15 Ha a multban nem bırtad tovabb a nyomast, es fel´ ´ ´ ´ hagytal a predikalassal, ne keseredj el. Gondolj arra, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ Jezus halala utan az apostolok mind lealltak a predika´ ´ ´ ´ ˝ ¨ lassal egy idore, de roviddel utana ujra aktıvak lettek ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ (Mate 26:56; 28:10, 16–20). Nem kell gyotrodnod a mult´ ´ ´ beli hibaid miatt. A tapasztalataidat, es amit tanultal a ¨ ´ ˝ tortentekb ol, most mind megoszthatod azokkal, akikbe ˝ ¨ erot kell onteni. ´ ´ 15. Mi ert ne keseredjenek el azok, akik valamikor felhagytak a pr edi´ ´ kal assal? ´ ´ ˝ „ISKOL AZATLAN ES EGYSZERU EMBEREK”

63

´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ Mit kerjunk imaban, ha a hatalmon levok ellenunk ´ ´ ´ fordulnak? Figyeld meg, hogy a tanıtvanyok nem azert ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ imadkoztak, hogy keruljek el oket a probak. Meg tisztan ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ emlekeztek Jezus kijelentesere: „Ha engem uldoztek, tite¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ket is uldozni fognak” (Jan 15:20). Ezek a lojalis tanıtva´ ´ ´ ´ ´ nyok azt kertek Jehovatol, hogy ’fordıtson figyelmet’ az ´ ´ ´ ´ ´ ´ ellensegeik fenyegeteseire (Csel 4:29). Jol atlattak a hely´ ´ ¨ ´ ¨ ´ zetet, es felismertek, hogy az uldozessel tulajdonkeppen ´ ´ ´ ´ ´ profeciak teljesedtek be. Tudtak, hogy barmit mondjanak ´ ¨ is holmi emberi uralkodok, Isten akarata ’meglesz a fol´ ´ ´ ´ ¨ don’, hiszen Jezus is azt tanıtotta nekik, hogy ezert imad´ ´ kozzanak (Mate 6:9, 10). ´ ´ ´ ´ 17 Mivel a tanıtv anyok szerettek volna elvegezni Isten ´ ´ ´ ´ akaratat, ezt kertek: „add meg rabszolgaidnak, hogy min´ ´ ´ ´ dig teljes batorsaggal szoljak szavadat”. Jehova azonnal ´ ´ ´ valaszolt nekik. Hogyan? „Megrazkodott a hely, ahol egy˝ ´ ´ ˝ begyultek; egytol egyig beteltek szent szellemmel, es ba´ ´ ´ ´ torsaggal szoltak az Isten szavat” (Csel 4:29–31). Istent ´ ´ ´ senki es semmi nem tudja megallıtani abban, hogy meg´ ´ ´ ´ ´ valosıtsa az akaratat ( Ezs 55:11). Ha hozza fordulunk ´ ¨ imaban, biztosak lehetunk benne, hogy a leglehetetle´ nebb helyzetekben is, es a leghatalmasabb ellenfelekkel 16

´ ´ ´ ¨ ˝ 16 –17. Mit tanulhatunk abb ol az im ab ol, melyet Krisztus kovet oi Jeru´ zs alemben mondtak? 64


¨ ´ ´ ˝ szemben is megadja az ahhoz szukseges erot, hogy bator´ ´ ´ saggal szoljuk a szavat. ´ ’Nem embereknek, hanem Istennek’ kell sz amot adnunk (Cselekedetek 4 :32–5:11) ´ ´ ¨ 18 Az ujonnan megalakult jeruzsalemi gyulekezet ha´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ marosan mar 5000 fot szamlalt.1 B ar a tanıtvanyok hat¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ tere kulonb ozott, ’szıvuk-lelkuk egy volt’. Egysegesek ´ ´ voltak ugyanabban a gondolkodasban es ugyanabban a ´ ´ felfogasban (Csel 4:32; 1Kor 1:10). De nemcsak imadkoz´ ´ ´ ´ ´ tak, hogy Jehova aldja meg a faradozasaikat. Segıtettek ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ es tamogattak egymast szellemileg, es ha szukseg volt ra, ´ ´ ´ ´ ´ anyagilag is (1Jan 3:16–18). Peldaul az egyik tanıtvany, ´ ´ Jozsef, akit az apostolok Barnabasnak is neveztek, elad¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ta a telket, es onzetlenul a teljes osszeget felajanlotta ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ azok megsegıtesere, akik messzirol jottek. Ennek koszon´ ´ ˝ hetoen meg egy darabig Jeruzsalemben tudtak maradni, ´ ´ ´ ¨ es jobban megismerhettek az uj hituket. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 19 Egy hazasp ar, Ananias es Szafira szinten eladtak ´ ´ ´ ´ ´ ¨ a birtokukat, es az osszeget adomanykent felajanlottak. ¨ ´ ¨ ¨ 1 I. sz. 33-ban korulbelul ´ csak 6000 farizeus lehetett Jeruzs´ alemben, a szadduceusok pedig meg kevesebben ´ voltak. ´ ´ Ez is magyar ´ ´ ´ ´ azatot adhat arra, hogy miert tartott egyre inkabb Jezus tanıtasaitol ez a ket csoport.

´ ¨ ´ ´ 18. Mi mindent tettek a jeruzs alemi gy ulekezet tagjai egym as ert? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 19. Mi ert s ujtotta hal allal Jehova An ani ast es Szafir at? ´ ´ ˝ „ISKOL AZATLAN ES EGYSZERU EMBEREK”

65

´ ´ ¨ Ugy tettek, mintha a teljes osszeget odaadtak volna, ´ ´ de ’titokban visszatartottak valamennyit az arb ol’ (Csel ´ ´ ´ ´ ˝ 5:2). Jehova halallal sujtotta oket. Nem azert, mert keves ´ ´ ´ ´ ´ p enzt adomanyoztak, hanem azert, mert rossz indıtekkal ´ ´ ´ ´ ˝ adtak, es ketszınuek voltak. ’Nem embereket, hanem Is´ ´ ´ ´ ´ tent probaltak kijatszani’ (Csel 5:4). Azokhoz a kep´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mutatokhoz hasonloan, akiket Jezus elıtelt, Ananiast es ´ ´ ´ Szafirat is jobban erdekelte az emberek elismerese, mint ´ ´ ´ Istene (Mate 6:1–3). ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 20 Ma Tanuk millioi tamogatj ak onkentes adomanyaik´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ kal a vilagmeretu predikalomunkat, es ugyanolyan b oke˝ ˝ ´ ´ ´ ´ zuek, mint a huseges jeruzsalemi tanıtvanyok voltak az ´ ´ ˝ ¨ elso szazadban. Senki nem koteles adni sem az idej e´ ´ ˝ ´ b ol, sem az anyagi javaib ol. Jehova egyaltalan nem akar¨ ´ ˝ ´ ´ ˝ ˝ ja, hogy kelletlenul vagy kenyszerusegb ol szolgaljuk ot ´ (2Kor 9:7). Amikor adakozunk, nem azt nezi, hogy meny´ ´ ´ nyit adunk, hanem azt, hogy milyen indıtekb ol adjuk ´ ´ (Mark 12:41–44). Soha nem szeretnenk olyanok lenni, ¨ ´ ´ ´ ´ mint Ananias es Szafira. Ne engedjuk, hogy a szolgala´ ´ ´ ´ ˝ ´ tunkat szemelyes erdekek vagy dicsosegvagy motivalja. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Inkabb utanozzuk Petert, Janost es Barnabast, akiknek ´ ´ ´ ˝ a szolgalata az Isten es az emberek iranti oszinte szere¨ ´ ´ ˝ tetukb ol fakadt (Mate 22:37–40). ´ ´ 20. Milyen adom anyok tetszenek Jehovanak? 66


5. FEJEZET

´ ’Mint uralkod onak, Istennek kell ¨ engedelmeskednunk’ ´ ¨ Azzal, ahogyan az apost olok ki allnak a hi t uk mellet t, ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ minden igaz kereszt enynek k ovet end o p eld at all ı t anak ´ A Cselekedetek 5:12–6:7 alapj an ´ ´ ¨ ´ ˝ ˝ A SZANHEDRIN bıroi forrnak a duhtol! A legfelsobb bı´ ´ ´ ´ ˝ ¨ rosag elott Jezus apostolai allnak. Mit kovettek el? Kaja´ ´ ´ ´ ˝ ¨ fas Jozsef, aki a fopap es a szanhedrin elnoke, szigoru sza´ vakkal ezt mondja nekik: „Hatarozottan megparancsoltuk ´ ´ ´ ¨ nektek, hogy ne tanıtsatok tovabb ebben a nevben”. A du´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ hos fopap meg arra sem kepes raszanni magat, hogy ki´ ´ ´ ´ ´ ejtse Jezus nevet. „Ime – folytatja Kajafas –, ti megis ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ betoltottetek Jeruzsalemet a tanıtasotokkal, es elhataroz´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tatok, hogy rank harıtjatok ennek az embernek a veret” ¨ ´ ˝ ´ ´ (Csel 5:28). Az uzenet egyertelmu: Hagyjak abba a predi´ ´ ¨ kalast, vagy megkeserulik! ´ ´ 2 Mit fognak valaszolni az apostolok? Jezus parancsol´ ´ ˝ ˝ ta meg nekik, hogy predikaljanak, o pedig Istentol kapta ´ ´ ´ ´ ´ a hatalmat (Mate 28:18–20). Vajon el fogja nemıtani az ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 1– 3. a) Mi ert ker ultek az apostolok a szanhedrin el e, es mi igaz ab ol az ˝ ´ ´ ´ ´ ´ alapvet o kerd es? b) Mi ert vagyunk nagyon k ıvancsiak arra, hogy hogyan ´ valaszoltak az apostolok? ´ ¨ ’MINT URALKODONAK, ISTENNEK KELL ENGEDELMESKEDNUNK’

67

´ ´ ˝ ´ ´ apostolokat az emberektol valo felelem, vagy lesz eleg ba´ ´ torsaguk ahhoz, hogy megingathatatlanok maradjanak, es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ folytassak a predikalast? Az alapveto kerdes igazab ol ez: ´ Istennek fognak engedelmeskedni vagy embereknek? Pe´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ter a maga es a tobbi apostol neveben tetovazas nelkul va´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ laszol. Szavaib ol hatarozottsag es tantorıthatatlansag tuk¨ ˝ rozodik. ´ ´ ´ ´ ´ 3 Igaz keresztenyekk ent nagyon kıvancsiak vagyunk ra, ´ hogy hogyan valaszoltak az apostolok a szanhedrin fenye´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ getesere. A predikalas a mi megbızatasunk is. Mi is ellen´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ allasba utkozhetunk, mikozben teljesıtjuk ezt az Istentol ´ ´ ´ ´ kapott feladatot (Mate 10:22). A rosszakaroink megpro´ ´ ´ ´ ´ ´ balhatjak korlatozni vagy betiltas ala helyezni a munkan´ ´ ¨ kat. Mi mit fogunk tenni? A segıtsegunkre lesz, ha meg´ ¨ ´ ¨ ´ nezzuk, hogyan alltak ki az apostolok a hituk mellett, es ´ ¨ ´ ¨ ¨ milyen korulmenyek miatt kerultek a szanhedrin ele.1 ¨ ¨ ´ „Jehova angyala kinyitotta a b ort on ajt oit” (Cselekedetek 5:12–21a) ´ ¨ ´ ´ ´ 4 Emlekezzunk csak, hogy amikor Peternek es Janosnak ´ ´ ˝ ´ elso ızben megparancsolta a szanhedrin, hogy ne predikal´ ´ ¨ janak tobbet, ıgy valaszoltak: „nem hagyhatunk fel azzal, ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ 1´ Lasd a „Szanhedrin – A zsidok legfelsobb bırosaga” cımu kiemelt reszt a 69. oldalon.

´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 4 –5. Mi ert ’t olt otte el felt ekenys eg’ Kajafast es a szadduceusokat? 68


´ SZANHEDRIN – A ZSID OK ˝ ´ ´ ´ LEGF EL S OBB B IR OS AGA

´ ´ ´ ´ ´ Bar Judea romai tartomany volt, Roma megengedte ´ ´ ´ ´ a zsidoknak, hogy megtartsak a hagyomanyaikat, es alig ´ ´ ˝ ¨ avatkozott bele a kormanyzasba. A kisebb bunugyeket ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ es a polgari ugyeket a helyi bırosagok targyaltak, azo¨ ´ ´ ´ kat az ugyeket pedig, amelyekben ezek a bırosagok nem ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ donthettek, vagy nem tudtak donteni, atiranyıtottak ´ ´ ¨ Jeruzsalembe, a Nagy Szanhedrin ele. Ez a testulet volt ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ a zsidok legfelsobb bırosaga es a nemzeti kozigazga´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ ¨ tasi tanacs. Az o szavuk volt a donto a zsido torvenyek ´ ´ ´ ´ ´ ertelmezeseben, es a hatalmukat a zsidok mindenhol ´ tiszteletben tartottak. ´ ´ ´ A szanhedrinnek sajat targyaloterme volt, amely ¨ ´ ´ ´ ˝ ¨ valoszınuleg vagy a templom teruleten, vagy annak koz´ ¨ ¨ vetlen kozeleben helyezkedett el. A testuletnek 71 tagja ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ volt: a fopap, aki egyben a bırosag elnoke volt; mas papi ´ ´ ¨ ¨ nemesek, koztuk szadduceusok; laikus arisztokratak; es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ tanult ırastudok. A bırosag dontesei megmasıthatatlanok voltak. ´ ¨ ´ ´ ´ hogy beszeljunk azokrol, amiket lattunk es hallottunk” ´ ´ ´ ˝ (Csel 4:20). Miutan a szanhedrin elbocsatotta oket, Peter ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ es Janos a tobbi apostollal egyutt folytattak a predikalast ´ a templomban. Az apostolok hatalmas jeleket vittek veg´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ hez, p eldaul meggyogyıtottak a betegeket, es kiuztek az ´ ¨ ’MINT URALKODONAK, ISTENNEK KELL ENGEDELMESKEDNUNK’

69

´ ´ ˝ emberekb ol a demonokat. A templom keleti oldalan, „Sa´ ´ lamon oszlopcsarnokaban” tartozkodtak, egy fedett csar˝ ´ ´ ¨ nokban, ahol mindig sok zsido szokott osszegyulni. Mar ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ az is eleg volt, ha ravetodott valakire Peter arnyeka, es ´ ´ maris meggyogyult! Sokan nemcsak fizikailag, hanem szel´ ´ ´ lemi ertelemben is meggyogyultak, mert elfogadtak az ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ igazsag gyogyıto ereju szavait. Igy „tovabbra is csatlakoz´ ´ ¨ ´ ˝ ´ tak [a kereszteny gyulekezethez] az Urban hıvok, ferfiak´ ´ ¨ nak es asszonyoknak tomege egyarant” (Csel 5:12–15). ´ ´ ´ ´ ´ 5 Kajafast es a szadduceusok vallasi szektajat, melynek ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ o is a tagja volt, „feltekenyseg toltotte el”, es b ortonbe ´ ´ ´ vettettek az apostolokat (Csel 5:17, 18). Mi haborıtotta fel ´ ´ ennyire a szadduceusokat? Az apostolok azt tanıtottak, ´ ´ ´ hogy Jezus feltamadt, am a szadduceusok nem hittek a ´ ´ ´ feltamadasban. Az apostolok azt mondtak, hogy csak ´ ¨ ´ ´ azok reszesulhetnek megmentesben, akik hisznek Jezus´ ban, a szadduceusok azonban feltek, hogy ha az emberek ´ ˝ ¨ ´ Jezust tekintik a Vezetojuknek, azt Roma nem fogja any´ nyiban hagyni (Jan 11:48). Nem csoda, hogy a szadduceu´ ´ sok mindenaron el akartak hallgattatni az apostolokat! ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ˝ ¨ ´ 6 Ma is vallasos korokb ol szıtjak elsosorban az uldozest ´ ´ ´ ´ Jehova szolgai ellen, gyakran ugy, hogy kihasznaljak a ˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ 6. Els osorban kik sz ıtj ak ma az uld oz est Jehova szolg ai ellen, es mi ert ˝ ¨ nem kell meglep odn unk ezen? 70


´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kormanyhatosagokra es a mediara gyakorolt befolyasukat, hogy elhallgattassanak minket. Ezen nem kell megle¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ p odnunk. Az uzenetunk lehuzza a leplet a hamis vallas´ ˝ ´ ´ rol. Amikor a tiszta szıvu emberek elfogadj ak a Biblia ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ igazsagat, megszabadulnak az Iras-ellenes hitnezetektol es ´ ´ ´ ´ ´ ´ szokasoktol (Jan 8:32). Csodalkozzunk hat, ha a vallasi ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ vezetoket oly sokszor gyulolet es feltekenyseg tolti el az ¨ ¨ ´ uzenetunk hallatan? ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 7 Mialatt az apostolok a targyal asukat vartak a b orton¨ ´ ´ ben, megfordulhatott a fejukben, hogy lehet, hogy martır´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ¨ ˝ halalt fognak halni az uldozoik kezetol (Mate 24:9). Am ´ ´ ¨ ¨ ´ ejjel valami rendkıvuli tortent. „Jehova angyala kinyitot¨ ¨ ´ ta a b orton ajtoit” (Csel 5:19).1 Majd az angyal azzal a ´ ´ ´ ´ ´ ˝ konkret utasıtassal latta el oket, hogy ’kiallva a templom´ ´ ´ ´ ´ ban, tovabbra is szoljak ennek az eletnek minden besze´ ˝ ´ det’ (Csel 5:20). Ez minden bizonnyal megerosıtette az ´ ´ apostolok bizalmat abban, hogy mindvegig helyesen cse˝ lekedtek. Az angyal szavai ahhoz is biztosan erot ad´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ tak nekik, hogy tortenjek barmi, ok tantorıthatatlanok ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ 1´ Ez az elso a koz´ ul a mintegy 20 hely koz ´ ´ ul a Cselekedetek konyveben, ol. ´ A Cselekedetek 1:10 is ´ ´ ahol konkretan ´ szo esik angyalokr ´ ´ ´ emlıt est tesz angyalokr ol, csak ott ugy utal r ajuk, hogy ’f erfiak feher ´ ruhaban’.

´ ´ 7–8. Milyen hat assal lehettek az angyal szavai az apostolokra, es mi´ ´ ¨ lyen kerd est tegy unk fel magunknak? ´ ¨ ’MINT URALKODONAK, ISTENNEK KELL ENGEDELMESKEDNUNK’

71

´ ´ ´ fognak maradni. Virradatkor szilard hittel es batran „be´ ´ mentek a templomba, es tanıtani kezdtek” (Csel 5:21). ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ 8 Mindnyajan jol tesszuk, ha megkerdezzuk magunktol: ´ ´ ´ ¨ „Nekem lenne annyi hitem es batorsagom, hogy ilyen ko¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ rulmenyek kozott is folytassam a predikalast?” Erot ad¨ ´ ´ hat nekunk az a tudat, hogy az angyalok tamogatnak es ´ ´ ´ ´ ´ ¨ vezetnek minket, mikozben ellatjuk letfontossagu megbı´ ´ ´ ´ ´ ´ zatasunkat: ’alaposan tanuskodunk Isten kiralysagarol’ (Csel 28:23; Jel 14:6, 7). ´ ´ ¨ „Mint uralkodonak, Istennek kell inkabb engedelmeskednunk, semmint embereknek” (Cselekedetek 5:21b–33) ´ ´ ´ ¨ 9 Kajafas es a szanhedrin tobbi tagja ugy gondolta, ´ hogy most majd elbannak az apostolokkal. Nem sejt´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ven, hogy idokozben mi tortent a b ortonben, a bırosag el¨ ´ ´ ´ kuldte a hivatalszolgakat a rabokert. El tudod kepzelni, ´ ¨ mennyire megdobbentek a hivatalszolgak, amikor a rabok ´ ´ ¨ ¨ ¨ nem voltak sehol, bar ’a tomlocot teljes biztonsaggal be´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ zarva, az oroket pedig az ajtoknal allva’ talaltak? (Csel ´ ˝ ˝ ´ 5:23). A templomorseg parancsnoka nem sokkal kesobb megtudta, hogy az apostolok megint a templomban van´ ´ ´ ´ nak, es Jezus Krisztusrol tanuskodnak. Pontosan azt tet´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ tek, amiert tomlocbe vetettek oket! A parancsnok es a ´ ¨ 9 –11. Hogyan valaszoltak az apostolok, amikor a szanhedrin kovetelte ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ t ol uk, hogy hagyj ak abba a pr edikal ast, es milyen p eld at all ıtottak ezzel ´ ´ az igaz kereszt enyek el e? 72


´ ´ hivatalszolgak a templomba siettek, hogy elfogjak a rabo´ ´ ´ ˝ kat, es a szanhedrin ele vigyek oket. ´ ¨ ¨ ¨ 10 Ahogy a fejezet elej en olvashattuk, a felduhodott val´ ´ ´ ´ ˝ lasi vezetok vilagosan az apostolok tudtara adtak, hogy ´ ´ ´ ´ abba kell hagyniuk a predikalast. Hogyan valaszoltak az ´ ´ ´ ¨ apostolok? Peter batran kijelentette a tobbi apostol neve´ ´ ben is: „Mint uralkodonak, Istennek kell inkabb engedel¨ meskednunk” (Csel 5:29). Az apostolok ezzel minden ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ idokre kovetendo p eldat allıtottak az igaz keresztenyek ´ ´ ele. Amikor az emberi uralkodok megtiltanak valamit, ´ ´ ´ amit Isten ker, vagy olyat kernek, amit Isten tilt, elveszı´ ´ ¨ tik az ahhoz valo jogukat, hogy engedelmesseget kovetel´ ´ ´ ˝ jenek az alattvaloiktol. Ezert ha napjainkban ’a felsobb ´ ´ ´ ´ hatalmak’ betiltjak a tanuskodomunkankat, nem hagyha´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ tunk fel az Istentol kapott megbızatasunk vegzesevel: a jo ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hır predikalasaval (Roma 13:1). Meg fogjuk talalni a mod´ ´ ´ ´ ˝ jat, hogy elovigyazatosan, de tovabbra is alaposan tanus´ ´ ´ ´ kodjunk Isten Kiralysagarol. ´ ´ ´ ¨ ´ ´ 11 Az apostolok bator valasza hallatan az ingerult bırokon ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ¨ ´ orult duh lett urra, ami egyaltalan nem meglep o. Eltokelt ´ ´ ´ szandekuk volt, hogy ’vegeznek’ az apostolokkal (Csel 5:33). ´ ´ ´ ´ Ezek a bator es lelkes tanuk most mar teljesen biztosra vet´ ´ ¨ ´ ´ ´ tek, hogy meg fognak halni a hitukert. Am mar uton volt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a segıtseg, meghozza nem is akarmilyen segıtseg! ´ ¨ ’MINT URALKODONAK, ISTENNEK KELL ENGEDELMESKEDNUNK’

73

´ ˝ „Nem lesztek kepesek megbuktatni oket” (Cselekedetek 5:34 –42) ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 12 Ekkor felszolalt Gamaliel, egy torvenytanıto, akit ’az ´ ´ ¨ egesz nep becsult’.1 Biztos, hogy nagy tiszteletben tartot´ ´ ´ ´ ´ ˝ tak ezt a jogtudost a kollegai, mivel o volt az, aki a keze´ ´ ´ ´ be vette az iranyıtast, es „parancsot adott, hogy egy kis ´ ´ ˝ idore vigyek ki” az apostolokat (Csel 5:34). Gamaliel ´ ´ ´ ¨ multbeli lazadasokra hivatkozott, melyek el is ultek, ami´ ´ ´ ´ ˝ kor a vezetoik meghaltak. Azt tanacsolta a bırosagnak, ¨ ´ ´ hogy legyen turelmes es tolerans az apostolokkal, akiknek ´ ´ ˝ ˝ a vezetoje, Jezus nem sokkal azelott halt meg. Gamaliel ´ ´ ´ ˝ ˝ ervelese meggyozo volt: „ne zaklassatok ezeket az embe´ ´ ´ ˝ ˝ reket, hanem hagyjatok oket b eken (mert ha emberektol ´ van ez az elgondolas vagy ez a munka, meg fog bukni, de ´ ˝ ˝ ha Istentol van, nem lesztek kepesek megbuktatni oket); ¨ ¨ ´ ´ ´ kulonben meg esetleg olyanoknak talaltattok, akik a valo´ ´ ´ sagban Isten ellen harcolnak” (Csel 5:38, 39). A bırok ´ ´ ´ ´ megfogadtak a tanacsat. Mindamellett megverettek az ´ ´ ´ apostolokat, es „megparancsoltak nekik, hogy ne beszel´ ´ ´ ¨ jenek tobb e Jezus neveben” (Csel 5:40). ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ 1 Lasd ´ a „Gamaliel nagy tiszteletnek orvend a rabbik kozt” cımu kiemelt reszt a 75. oldalon.

´ ´ ´ ´ ´ 12 –13. a) Mit tan acsolt Gam aliel a koll eg ainak, es azok mit tettek? ´ ¨ ´ ´ ´ ´ b) Hogyan j arhat kozben Jehova a n epe erdekeben napjainkban, es miben ¨ ´ ¨ ´ lehet unk biztosak, ha m egis megengedi, hogy ’szenvedj unk az igazs agos´ ´ s ag ert’? 74


´ ¨ GAM ALIEL NAGY T ISZT ELET NEK ORVEND ¨ A RABBIK K OZT

´ ´ ´ Altalaban egyetertenek azzal, hogy a Cselekedetek ´ ˝ ´ ´ ¨ ˝ konyveb ol ismert Gamaliel nem mas, mint az idosebb ´ ´ ´ Gamaliel, annak a Hillelnek az unokaja, aki megalapı´ ´ ´ ¨ ¨ totta a farizeizmus ket iranyzata kozul a liberalisabbat. ´ ´ ˝ Gamalielnek vezeto szerepe volt a szanhedrinben, es ¨ ¨ ˝ olyan nagy tiszteletnek orvendett a rabbik kozt, hogy o ¨ ´ ˝ ¨ ˝ kapta meg eloszor a kitunteto „rabban” cımet. A Mis´ ´ ¨ na ezt mondja rola: „Rabban Gamliellel, az oreggel, ´ ´ ´ ¨ ´ kihalt a tora tisztelete es meghalt a tisztasag es az elku´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ lonodes.” Szamos humanus rendelet torvenybe iktatasa ˝ ˝ ´ ´ fuzodik a nevehez. Az Encyclopaedia Judaica azt ırja, ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ´ hogy „kulonosen nagy jelentosege van annak a hata´ ´ ˝ rozatanak, hogy akkor is megengedheto egy felesegnek, ´ ´ ´ ´ hogy ujrahazasodjon, ha egyetlen tanu tesz bizonysa´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ got a ferje halalarol”. Olyan torvenyek meghozatalat ´ ´ ´ ´ ˝ is az o nevevel hozzak kapcsolatba, melyek megvedtek a ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ¨ felesegeket a tisztessegtelen ferjuktol es az ozvegyeket ´ ´ ´ ´ ˝ a tisztessegtelen gyermekeiktol. Tovabba azt mondjak, ´ ´ hogy kiallt amellett, hogy a nincstelen nem zsidoknak ´ ´ ugyanolyan jogaik legyenek a tallozashoz, mint a nincs´ telen zsidoknak. ´ ´ ´ Ahogy a multban, ugy ma is felhasznalhat Jehova ´ ´ ´ Gamalielhez hasonlo, befolyasos embereket arra, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ¨ kozbenjarjanak a nepe erdekeben (Peld 21:1). Jehova a 13

´ ¨ ’MINT URALKODONAK, ISTENNEK KELL ENGEDELMESKEDNUNK’

75

´ ´ ´ ´ ´ ´ szellemevel barmilyen nagy hatalmu uralkodot, bırot vagy ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ torvenyhozo testuletet arra tud indıtani, hogy az akarata´ ´ ¨ val osszhangban jarjon el (Neh 2:4–8). De ha megis meg´ ¨ ´ ´ ´ ´ engedne, hogy ’szenvedjunk az igazsagossagert’, ket dolog¨ ´ ˝ ¨ ˝ ban biztosak lehetunk (1Pet 3:14). Eloszor is, Isten erot ´ tud adni ahhoz, hogy kitartsunk (1Kor 10:13). Masodszor, ´ ´ az ellensegeink ’nem lesznek kepesek megbuktatni’ Isten ´ ´ ´ munkajat ( Ezs 54:17). ´ ´ ¨ 14 Letorte az apostolokat a veres, vagy gyengıtett az el¨ ´ ´ hatarozasukon? Egy pillanatra sem! ’Orvendezve mentek ˝ ¨ el a szanhedrin elol’ (Csel 5:41). Hogyhogy „orvendezve”? ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ Nem a fajdalmas veresnek orultek, az biztos. Az oromuk ´ ´ ´ abb ol fakadt, hogy tudtak, hogy a Jehova iranti feddhetet´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ˝ lensegukert uldozik oket, es mert a Peldakepuknek, Jezus´ ´ ¨ nak a nyomdokait kovetik (Mate 5:11, 12). ´ ´ ´ ´ 15 Az els o˝ szazadban elt testvereinkhez hasonloan mi is ´ ¨ ¨ ´ ˝ ¨ ¨ ´ kitartunk, es megorizzuk az oromunket, amikor a jo hı´ ¨ ´ ´ ¨ rert szenvedunk (1Pet 4:12–14). Nem, nem elvezzuk, ha ¨ ¨ ¨ ¨ fenyegetnek, uldoznek vagy b ortonbe vetnek minket. Az ´ ´ ´ ¨ ˝ azonban mely megelegedettseggel tolt el, hogy megoriz¨ ´ ¨ ´ hetjuk a feddhetetlensegunket. Henryk Dornik testverrel ´ ´ ´ ´ ´ 14 –15. a) Mit valtott ki a ver es az apostolokb ol, es mi ert? b) Mondj el ´ ´ egy esetet, amely megmutatja, hogy Jehova szolg ai kitartanak, es meg˝ ¨ ¨ ¨ orzik az or om uket, amikor szenvednek! 76


´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ p eldaul eveken at kegyetlenul bantak, amikor diktatorikus ´ ´ kormanyok voltak hatalmon. Felidezte, hogy 1944 augusz´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ tusaban a hatosagok ugy dontottek, hogy ot es a testve´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ret koncentracios taborba kuldik. Az ellenszegulok azt ´ ´ ˝ ˝ ´ mondtak roluk, hogy „lehetetlen meggyozni oket arrol, ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ hogy barmit is tegyenek. A martırsaguk oromet jelent ´ ´ ´ nekik.” Dornik testver ezt mondja: „B ar nem vagytam ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ra, hogy martır legyek, batran es meltosaggal szenvedni ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ a Jehova iranti lojalitasomert valoban oromet szerzett” (Jak 1:2–4). ´ ˝ Az apostolok nem vesztegettek az idot. Azonnal neki´ ´ ´ ´ ´ lattak a tanuskodomunkanak. Felelmet nem ismerve ’min´ ´ ´ ´ ´ dennap hirdettek a jo hırt a Krisztusrol a templomban es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hazrol hazra’ (Csel 5:42).1 Ezek a buzgo predikalok elha´ ´ ´ ´ ´ taroztak, hogy alapos tanuskodast fognak vegezni. Figyeld ´ csak meg, hogy az otthonaikban kerestek fel az embereket ¨ ¨ ´ ´ az uzenetukkel, pontosan ugy, ahogyan Jezus Krisztus ´ ´ ´ ´ meghagyta nekik (Mate 10:7, 11–14). Ketsegtelen, hogy ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ezert sikerult betolteniuk Jeruzsalemet a tanıtasukkal. Ma ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ Jehova Tanuit is errol az apostoli predikalomodszerrol 16

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 1 Lasd a „Predikalas »hazrol hazra«” cımu kiemelt reszt a 78. oldalon.

´ ´ ´ 16. Hogyan mutatt ak meg az apostolok, hogy elhat arozt ak, hogy alapos ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ tan uskod ast fognak vegezni, es hogyan kovetj uk az apostoli m odszert ´ ´ ´ a pr edikal asban? ´ ¨ ’MINT URALKODONAK, ISTENNEK KELL ENGEDELMESKEDNUNK’

77

´ ´ ´ ´ ´ ´ PR EDIK AL AS „H AZR OL H AZRA”

´ ´ Annak ellenere, hogy a szanhedrin betiltotta a predi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kalomunkat, a tanıtvanyok mindennap predikaltak es ´ ´ ´ ´ ´ tanıtottak „a templomban es hazrol hazra” (Csel 5:42). ´ ´ ´ ´ Mit jelent pontosan az a kifejezes, hogy „hazrol hazra”? ´ ¨ ¨ ´ ´ Az eredeti gorog szo – kat oikon – a szo szoros er´ ´ ´ ´ ¨ telmeben azt jelenti, hogy ’haz szerint’. Tobb fordıto is ´ ´ ´ ´ ´ megallapıtotta, hogy a ka·ta szot ugy kell erteni, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ amikor a tanıtvanyok predikaltak, egyik haztol a ma´ ´ ´ sikhoz mentek. A Lukacs 8:1-ben is hasonlo jelentese ´ ´ ´ van a ka·ta szonak. E szerint a vers szerint Jezus „va´ ´ ´ ´ ´ ´ rosrol varosra es falurol falura” predikalt. ´ ´ ¨ A szo tobbes szama – kat oikusz – szerepel a ´ Cselekedetek 20:20-ban. Pal apostol itt ezt mondja ´ ´ ´ a kereszteny felvigyazoknak: „nem tartottam vissza ´ ´ ´ ´ ´ ´ magam attol, hogy . . . nyilvanosan es hazrol hazra ta´ ´ ´ ´ nıtsalak benneteket”. Pal itt nem arrol beszelt, hogy ´ ´ ´ ´ ´ a venek otthonaiban tanıtott, ahogy azt nehanyan al´ ´ ¨ ¨ ˝ ˝ lıtjak. Ez a kovetkezo versb ol is kiderul: „alaposan ´ ´ ¨ ¨ ¨ tanuskodtam zsidoknak is, gorogoknek is az Isten ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ iranti megbanasrol es a Jezusban, a mi Urunkban valo ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ hitrol” (Csel 20:21). Pal hittarsai mar megbantak a bu´ ´ ´ ˝ neiket, es hittek Jezusban, vagyis egyertelmu, hogy a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ hazrol hazra predikalas es tanıtas a nem hıvok kozott folyt. 78


´ ¨ ismerik. Azzal, hogy egy hazat sem hagyunk ki a terule¨ ´ ´ ´ ¨ tunkon, megmutatjuk, hogy szeretnenk alapos munkat ve´ ˝ ´ gezni, es mindenkinek lehetoseget adni arra, hogy halljon ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ a jo hırrol. Megaldotta Jehova a hazrol hazra valo predi´ ´ ´ ´ ¨ ´ kalast? Igen, hiszen tobb millioan fogadtak mar el a Ki´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ˝ ralysag uzenetet a vegidoben, es sokuk akkor hallotta elo´ ´ ¨ ´ ´ szor a jo hırt, amikor egy Tanu kopogtatott az ajtajan. ´ ´ ¨ ´ ´ ´ K epzett ferfiak kellenek egy ’sz uks eges tev ekenys eghez’ (Cselekedetek 6:1–6) ´ ¨ ´ 17 Az uj gyulekezetet most egy alattomos veszely fenye´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ geti, mely nem kıvulalloktol jon. Milyen veszely? Sok ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ujonnan megkeresztelt tanıtvany messzirol jott Jeruzsa´ ¨ ˝ lembe, es szeretett volna tobb ismeretet szerezni, mielott ´ ´ ´ ´ ´ hazater. A jeruzsalemi tanıtvanyok szıvesen adtak az ´ ´ ˝ ´ anyagi javaikb ol, hogy legyen elegendo elelem es minden ´ ¨ ´ mas, amire szukseg van (Csel 2:44–46; 4:34–37). De egy ´ ´ ´ kenyes helyzet alakult ki. „Az eledel naponkenti kioszta´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ sanal” a gorogul beszelo zsidok ozvegyeit „elhanyagol¨ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ tak”, mıg a heberul beszelo ozvegyeket nem (Csel 6:1). ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ A problema szemmel lathatoan a hatranyos megkulon´ ´ ´ ¨ b oztetes volt. Nem sok olyan dolog van, ami ugy szetzi´ ´ ´ ¨ ¨ ´ lalhatna egy kozosseget, mint a diszkriminacio. ´ ´ ¨ 17–19. Milyen helyzet alakult ki, amely sz etzil alhatta volna a gy uleke´ ´ ´ ´ zetet, es milyen megold ast tal altak r a az apostolok? ´ ¨ ’MINT URALKODONAK, ISTENNEK KELL ENGEDELMESKEDNUNK’

79

¨ ¨ ˝ ˝ Az apostolok – az egyre novekvo gyulekezet vezeto ¨ ´ ´ ¨ testuletekent – felismertek, hogy nem lenne b olcs dolog ´ ´ ´ ’elhagyniuk Isten szavat azert, hogy eledelt osszanak szet’ ´ ´ ´ ´ ´ ´ (Csel 6:2). Megoldaskent arra utasıtottak a tanıtvanyokat, ´ ´ ´ hogy valasszanak ki het ferfit, akik „telve vannak szellem´ ´ ´ ¨ ˝ mel es b olcsesseggel”, hogy kinevezhessek oket erre a ¨ ´ ´ ´ ´ ´ „szukseges tevekenysegre” (Csel 6:3). Kepzett ferfiakra ¨ ´ ´ ´ volt szukseg, mert nemcsak az elelmet kellett szetosztani¨ ´ uk, hanem nekik kellett kezelniuk a p enzt is, beszerezni ´ ´ ´ ´ mindent, es pontos nyilvantartast vezetni. Mindegyik fer´ ´ ¨ ¨ finak, akit kivalasztottak, gorog neve volt, ezert a meg´ ´ ´ ¨ ¨ bantodott ozvegyeknek talan konnyebb volt elfogadni ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ oket. Miutan az apostolok atgondoltak az ajanlasokat, es ´ ´ ´ ´ ¨ ´ imadkoztak, kineveztek a het ferfit erre a „szukseges te´ ´ vekenysegre”.1 ´ ´ ´ 19 Vajon ennek a het kinevezett ferfinak most mar csak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ az elelem szetosztasara volt gondja, a jo hır predikalasa ´ ´ ¨ ¨ ´ alol fel voltak mentve? Meg veletlenul sem. Az egyikuk ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Istvan volt, akib ol bator es nagyon eredmenyes Tanu lett ¨ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ˝ (Csel 6:8–10). Fulop is a het ferfi kozott volt, ot pedig ´ ´ ˝ ugy nevezi a Biblia, hogy ’az evangeliumhirdeto’ (Csel 18

´ ´ ´ ´ ˝ 1´ Val ezek a ferfiak megfeleltek a venekre´ vonatko´ osz ´ ınu, hogy ´ ˝ zo altalanos felt eteleknek, mert komoly feladatra nevezt ek ki oket. ´ ´ ´ ´ A´ Szentıras azonban nem eml pontosan mikortol kezdtek el ´ ıti, hogy ¨ veneket kinevezni a kereszteny gyulekezetben. ´ ´ ´ ´ ´ 80 ’ALAPOSAN TANUSKODJ’ ISTEN KIRALYSAGAROL!

´ ´ ´ ´ ´ ´ 21:8). Vilagos hat, hogy ez a het ferfi tovabbra is buzgon ´ ´ ´ ´ predikalta a Kiralysagot. ´ ´ ¨ ¨ 20 Jehova nepe ma az apostoli mintat koveti. A gyuleke´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ zeti feladatok ellatasara ajanlott ferfiakat az Istentol jovo ´ ´ ´ ¨ ´ b olcsesseg kell hogy jellemezze, es meg kell latszodnia ´ ´ ˝ rajtuk, hogy Isten szelleme iranyıtja oket. Azokat, akik ´ ´ ´ ¨ ˝ megfelelnek a szentırasi kovetelmenyeknek, a Vezeto Tes¨ ¨ ´ ¨ ´ tulet felugyeletevel kinevezik gyulekezeti vennek vagy ki´ ˝ ´ ´ segıtoszolganak (1Tim 3:1–9, 12, 13).1 Ezek a ferfiak ´ ´ tulajdonkeppen a szent szellem altal vannak kinevez´ ´ ve. Szorgalmas, faradhatatlan munkajukkal nagyon sok ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’szukseges tevekenyseget’ ellatnak. Ha p eldaul egy huse´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ges idos testver vagy testverno segıtsegre szorul, a venek ´ ´ ´ szervezik meg, hogy ki mit tegyen (Jak 1:27). Nehany ven´ ´ ´ ´ ´ nek rengeteg feladata van a Kiralysag-terem-epıtkezesek´ ´ kel kapcsolatban, a kongresszusok megszervezeseben vagy ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ˝ a korhazi osszekoto bizottsagok munkajaban. A kisegıto´ ´ szolgak sok olyan feladatot ellatnak, amely nem kifejezet´ ´ ´ ´ ten tartozik a p asztorkodashoz vagy a tanıtashoz. Minden ´ ´ ´ ¨ kinevezett ferfinak meg kell talalnia az egyensulyt a gyu´ ´ ´ ¨ ¨ lekezeti es egyeb szervezeti feladatai es a kozott az Isten ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ˝ 1 B ar a het¨ kepzett ferfit a gyulekezet ajanlotta, a kinevezesukrol az ¨ apostolok dontottek.

¨ ´ ´ 20. Hogyan koveti ma Isten n epe az apostoli mint at? ´ ¨ ’MINT URALKODONAK, ISTENNEK KELL ENGEDELMESKEDNUNK’

81

´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ altal elrendelt kotelessege kozott, hogy predikalja a Ki´ ´ ´ ´ ´ ralysag jo hıret (1Kor 9:16). ´ ¨ „Isten szava tov abb n ovekedett” (Cselekedetek 6:7) ´ ¨ ´ ´ ´ 21 Az ujonnan megalakult gyulekezet Jehova segıtsege´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ ´ ˝ vel atveszelte a kıvulrol jovo uldozest, es a belso proble´ ´ ´ ´ ´ makat is, melyek szethuzast tamaszthattak volna. Jehova ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ aldasa szemmel lathato volt, mivel a beszamolo ezt ırja: ´ ´ ´ ´ ´ ¨ „az Isten szava tovabb novekedett, es a tanıtvanyok sza´ ´ ma igencsak sokasodott Jeruzsalemben, es a papoknak ´ nagy sokasaga kezdett engedelmeskedni a hitnek” (Csel ´ ¨ ¨ 6:7). A Cselekedetek konyveben tobb helyen is olvasha´ ´ ´ ´ ´ ¨ tunk ehhez hasonlo jelenteseket a predikalomunka nove´ ´ ˝ kedeserol (Csel 9:31; 12:24; 16:5; 19:20; 28:31). Ugye, mi´ ´ ´ ´ ˝ lyen buzdıto es lelkesıto napjainkban is, amikor halljuk, ´ ´ ´ ´ ´ ˝ hogy a vilag mas reszein hogyan halad elore a Kiralysag´ ´ ´ predikalo munka? ´ ´ ¨ ˝ ˝ 22 Visszaterve az elso szazadhoz, a duhtol elvakult val´ ¨ ´ ´ ´ ˝ lasi vezetoknek eszuk agaban sem volt feladni a celjukat. ¨ ´ ¨ ´ ¨ Az uldozes viharos szelei kozelegtek. Istvan szinte azon´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ nal az adaz uldozes celpontjava valt, amint azt a kovet´ ˝ kezo fejezetben latni fogjuk. ˝ ´ ´ ´ 21– 22. Mib ol l atszik, hogy Jehova meg aldotta az ujonnan megalakult ¨ gy ulekezetet? 82



¨ ¨ ´ ´ „NAGY ULD OZ ES TAMADT ¨ A . . . GY ULEKEZET ELLEN” (C SELEK EDET EK 8:1)

´ ˝ ´ ´ Vajon abbahagytak az elso szazadi kereszte´ ´ ´ ´ ´ ´ nyek a tanuskodast Isten Kiralysagar´ ol az egyre ˝ ´ ´ eroteljesebb ellensegeskedes miatt? Eppen ellen˝ ´ ´ kezoleg! Ebben a reszben latni fogjuk, hogy az ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ adaz uldozes tulajdonkeppen m eg hozza is jarult ´ ´ ´ ´ ´ a predikalomunka terjedesehez.

6. FEJEZET

´ Istvan telve volt ´ ´ ´ ˝ „ki nem erdemelt kedvess eggel es er ovel” ´ ´ ´ ´ ˝ Ist v an b at or t an uskod asa a szanhedrin el ot t, ´ ˝ es ami t t anulhat unk bel ole ´ A Cselekedetek 6:8–8:3 alapjan

´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ISTVAN a bırosag elott all. Az impozans teremben, ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ mely valoszınuleg a jeruzsalemi templom kozeleben ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ van, 71 ferfi ul nagy felkorben. A bırosag – a szanhed´ ¨ ´ ´ ´ ´ rin – Istvan ugyet targyalja. A bırok nagy hatalommal ´ ´ ´ ¨ ¨ es befolyassal rendelkeznek, es a legtobbjuk nem sokra ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ becsuli Jezus tanıtvanyat. Raadasul a bırosagot Kajafas ´ ´ ˝ ¨ fopap hıvta ossze, ugyanaz a ferfi, aki akkor is a szan´ ´ ´ ´ ¨ hedrin elnoke volt, amikor nehany honappal korabban ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ Jezus Krisztust halalra ıteltek. Fel toluk Istvan? ´ ¨ ´ 2 Ebben a pillanatban van valami rendkıv uli Istvan te´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kinteteben. A bırok raneznek, es latj ak, hogy az arca „olyan, mint egy angyal arca” (Csel 6:15). Az angyalok ¨ ´ ´ Jehova Isten uzenetet hirdetik, ezert minden okuk meg´ ´ ´ van arra, hogy batrak es nyugodtak legyenek. Istvan is ´ ˝ ´ ´ ´ 1– 3. a) Mi ert olyan ijeszt o a helyzet, amelyben Istvan tal alja mag at, de ´ ´ ´ ´ ´ hogyan reag al r a? b) Milyen kerd eseket fogunk megvizsg alni? 84


´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ıgy erez, es ezt meg a gyulolkodo bırok is latj ak. De hogyan tud ilyen nyugodt maradni? ´ ´ ´ 3 A valaszb ol sokat tanulhatnak a mai keresztenyek. ¨ ´ Azt is tudnunk kell, hogy hogyan kerult Istvan ebbe a ´ ´ ´ kritikus helyzetbe, hogyan vedte meg mar korabban is ´ ´ ´ ˝ a hitet, es hogyan utanozhatjuk ot. ´ ´ „Felizgatt ak a n epet” (Cselekedetek 6:8–15) ´ ´ ´ ´ ´ 4 Korabban mar lattuk, hogy milyen ertekes volt Ist´ ´ ´ ¨ van az ujonnan megalakult kereszteny gyulekezetnek. ´ ¨ ˝ ˝ ´ Az elozo fejezetben beszeltunk rola, hogy egyike volt ´ ´ ´ ´ ´ ´ annak a het alazatos ferfinak, akik keszsegesen segıtet¨ ´ ´ ˝ tek az apostoloknak, amikor szukseghelyzet allt elo. Az ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ alazatossaga meg csodalatra meltobb, ha az adottsagai´ ra gondolunk. A Cselekedetek 6:8-ban azt olvassuk rola, ´ ´ ˝ hogy kepes volt „nagy elojeleket es jeleket” tenni, aho´ ´ gyan az apostolok nemelyike is. Azt is megtudjuk rola, ´ ´ ´ ˝ hogy telve volt „ki nem erdemelt kedvesseggel es erovel”. Hogyan mutatkozott ez meg? ´ ´ ´ ´ 5 Istvannak nyilvanvaloan kedves, tapintatos es meg´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ nyero termeszete volt. Beszedevel sokakat meggyozott ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ arrol, hogy a szıveb ol beszel, es hogy a mondanivaloja ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 4 –5. a) Mi ert volt Istvan ert ekes a gy ulekezetnek? b) Milyen ertelem´ ´ ´ ´ ˝ ben volt Istvan telve „ki nem erdemelt kedvess eggel es er ovel”? ´ ´ ´ ´ ˝ ISTVAN TELVE VOLT „KI NEM ERDEMELT KEDVESSEGGEL ES EROVEL”

85

´ ´ ˝ csak a javara van a hallgatoinak. Telve volt erovel, mi´ vel alazatosan engedte, hogy Jehova szelleme vezesse ´ ¨ ´ lepteit. Nem volt buszke az adottsagaira, hanem minde´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ nert Jehovat dicserte, a szavaib ol pedig szeretet es toro´ ´ ´ ´ ´ des sugarzott. Nem csoda hat, hogy a rosszakaroi felel´ metes ellenfelet lattak benne! ´ ´ ´ ´ 6 Sokan vitaba szalltak Istvannal, „de nem tudtak ´ ´ ´ ¨ megvedeni magukat a b olcsesseggel es a szellemmel ´ ´ ¨ szemben, amellyel beszelt”.1 Elkeseredettsegukben „ti´ tokban felbiztattak ferfiakat”, hogy sorakoztassanak fel ´ ´ ´ ¨ ˝ vadakat Krisztus artatlan kovetoje ellen. „Felizgattak a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nepet” meg a veneket, es az ırastudokat is, ıgy hat Ist´ ´ ´ vant a szanhedrin ele hurcoltak (Csel 6:9–12). A szem¨ ˝ ´ ´ ´ ˝ beszegulok ezt a kettos vadat emeltek ellene: karomol´ ´ ´ ja Istent es Mozest. Milyen ertelemben? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 7 Istvan rosszindulatu vadloi azt allıtottak, hogy ka´ ´ ¨ ¨ 1 Az egei kozott voltak olyanok is, akik a ’Felszabad ıtottak zsi´ ´ ´ ´ ´ ellens ´ nagogaj ahoz’ tartoztak. Ezeket az embereket tal an a r omaiak fogt ak ´ ˝ ´ ˝ el valamikor, majd kes ´ ´ obb szabadon engedt ´ ek oket, vagy lehettek felszabadıtott rabszolgak is, akik prozelitak lettek. ciliciaiak ´ ´ ¨ ´ Egyesek ´ voltak, ahogyan a tarzuszi Saul is. A besz amol ob ol nem derul ki, ´ ¨ ¨ ¨ ¨ hogy Saul is azok kozott a ciliciaiak kozott volt-e, akik nem tudtak ´ ´ megvedeni magukat, amikor Istvannal vitatkoztak.

˝ ´ ´ ´ ´ 6 –8. a) Mi az a kett os vad, melyet felhoztak Istvan ellen, es mi ert pont ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ezekkel vadolt ak? b) Mi ert lehet Istvan p eld aja hasznos a ma el o ke´ reszt enyeknek? 86


´ romolta Istent, mivel a „szent hely”, vagyis a jeruzsale´ ´ mi templom ellen beszelt (Csel 6:13). Azt is mondtak, ´ ´ ´ ´ ¨ hogy karomolta Mozest, mert a mozesi torveny ellen be´ ´ ´ ´ szelt, megvaltoztatva a szokasokat, melyeket Mozes ha´ ´ ´ gyott rajuk. Ez nagyon sulyos vad volt, mert abban ˝ ´ az idoben a zsidoknak nagyon fontos volt a templom, ´ ´ ´ ¨ a mozesi torveny minden egyes pontja, es a renge´ ´ ´ ´ ´ ¨ teg szobeli hagyomany, melyekkel kiegeszıtettek a Tor´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ venyt. A vadak alapj an tehat Istvan veszelyes ferfi volt, ´ ´ aki halalt erdemelt! ´ ´ 8 Sajnos nem ritka, hogy vallasos emberek ilyen mod´ ´ szerekhez folyamodnak, hogy megnehezıtsek Isten szol´ ´ ´ ´ ˝ gainak a dolgat. Idonkent ma is felbujtanak vilagi ural¨ ´ ´ ´ ¨ ´ kodokat, hogy uldozest szıtsanak Jehova Tanui ellen. ¨ ´ ´ Hogyan viselkedjunk, amikor eltorzıtott vagy hamis va´ ¨ ¨ ¨ dak ernek bennunket? Sok mindenben kovethetjuk Ist´ ´ ´ ´ van p eldaj at. ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ B ator tan uskod as a ’dics os eg Isten er ol’ (Cselekedetek 7:1–53) ´ ´ ¨ ´ 9 Ahogyan a fejezet elej en emlıtettuk, amikor Istvan ´ hallotta az ellene felhozott vadakat, az arca olyan volt, ´ ´ ´ ´ ˝ 9 –10. Mivel t amadja n eh any kritikus Istvan szanhedrin el ott mondott ´ ´ ´ ¨ besz ed et, es mit ne felejts unk el? ´ ´ ´ ´ ˝ ISTVAN TELVE VOLT „KI NEM ERDEMELT KEDVESSEGGEL ES EROVEL”

87

´ ´ ´ ´ ˝ mint egy angyale. Kajafas ezt kerdezte tole: „Igy vannak ´ ´ ezek?” (Csel 7:1). Ekkor Istvanon volt a sor, hogy szol´ ´ jon. Es micsoda beszedet tartott! ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 10 Neh any kritikus tamadja Istvan beszedet, azt allıt´ ´ ´ ´ ´ va, hogy bar hosszu volt, megsem valaszolt a vadakra. ´ ˝ ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ De a valosagban Istvan kituno p eldat mutatott nekunk ´ ¨ ´ ´ ´ abban, hogy hogyan ’vedelmezzuk’ a j o hırt (1Pet 3:15). ¨ ´ ´ ´ Ne felejtsuk el, hogy a vad szerint Istvan karomolta Is´ ´ ´ tent, mert becsmerelte a templomot, es Mozest is, mert ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ a Torveny ellen beszelt. Istvan a valaszaban felidezte ´ ´ ´ ¨ ´ Izrael tortenelmenek harom szakaszat, tudatosan ki´ ¨ ¨ ˝ ¨ emelve beloluk bizonyos reszleteket. Vegyuk szemugy´ ´ ˝ re egyesevel ezt a harom idoszakot. ´ ˝ ¨ ´ ´ 11 A patriarchak kora (Csel 7:1–16). Istvan eloszor Abra´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ hamrol beszelt, akit o is, es a zsidok is tiszteltek a hite´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ert, es ezert ez egy fontos kozos nevezo volt. Istvan ˝ ´ ˝ ¨ kiemelte, hogy Jehova, „a dicsoseg Istene” eloszor Me´ ´ ´ ´ ´ zopotamiaban jelent meg Abrahamnak (Csel 7:2). Ab´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ raham valoj aban csak j oveveny volt az Igeret foldj en. ´ ˝ ´ ¨ Abban az idoben nem volt templom, es a mozesi tor´ ´ ´ ˝ ¨ veny sem letezett meg. Akkor hogyan is eroskodhetne ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 11–12. a) Mi ert volt hat asos az, ahogyan Istvan Abrah am p eld aj aval er´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ velt? b) Mi ert illett bele J ozsef p eld aja Istvan besz ed ebe? 88


´ ˝ ´ ´ ¨ ˝ valaki, hogy az Isten iranti huseg egy epulettol vagy egy ´ ¨ ¨ ˝ torvenytol fugg? ´ ´ ´ ´ ´ 12 Jozsefet, Abraham leszarmazottj at is nagy tisztelet ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ovezte Istvan hallgatoi koreben. De Istvan emlekeztet´ ´ ´ ˝ ´ te oket, hogy az igazsagos Jozsefet a saj at testverei – Iz´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ rael csaladfoi – uldoztek, es adtak el rabszolganak. Am ´ ´ ˝ Isten ot hasznalta fel, hogy megmentse Izraelt az ehha´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ laltol. Istvan latta az egyertelmu p arhuzamot Jozsef es ´ ´ ¨ ¨ Jezus Krisztus kozott, de ekkor ezt meg nem mondta ki, mert szerette volna, hogy amilyen hosszan csak lehet, fi´ ´ gyeljenek ra a hallgatoi. ´ ´ 13 Mozes napjai (Csel 7:17–43). Istvan sok mindent mon´ ´ ˝ ¨ dott Mozesrol, es ezt b olcsen tette, hiszen a szanhed¨ ¨ rin tagjai kozott sok szadduceus is volt, akik a bibliai ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ konyvek kozul csak Mozes konyveit fogadtak el. Es ¨ ´ ´ ´ azt se felejtsuk el, hogy azzal vadoltak Istvant, hogy ´ ´ ´ ˝ ´ ´ karomolta Mozest. Istvan egyertelmuen valaszolt erre ´ ´ ˝ a vadra, hiszen a szavai azt mutattak, hogy a leheto ´ ´ ´ ´ ¨ legnagyobb tisztelettel van Mozes es a Torveny irant ´ ´ (Csel 7:38). Megjegyezte, hogy Mozest sem fogadtak el ´ azok az emberek, akiket szeretett volna megszabadıtani. ´ ´ ´ ´ ˝ 13. Hogyan adott valaszt Istvan a vadakra azzal, amit M ozesr ol mon´ ˝ ´ ´ ´ dott, es milyen fo t em at bontott ki ez altal? ´ ´ ´ ´ ˝ ISTVAN TELVE VOLT „KI NEM ERDEMELT KEDVESSEGGEL ES EROVEL”

89

´ ´ MI T JELEN T „M ART IRNAK” LENNI ?

´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ A magyar „martır” szo a gorog martusz szob ol ered, ´ ´ ´ melynek jelentese ’tanu’, azaz olyan szemely, aki szem´ ´ ¨ ¨ tanuja egy tettnek vagy esemenynek. Ennek a gorog ´ ´ ´ ¨ szonak azonban tagabb jelentestartalma van. Egy go´ ¨ ¨ rog lexikon szerint a bibliai ertelemben vett martusz ´ ´ ˝ egy „cselekvo szemely”, azaz olyan valaki, „akit felker´ ´ nek arra, hogy mondja el, amit latott es hallott, jelentse ´ ˝ ki azt, amirol tudomasa van”. Minden igaz keresz´ ´ ´ ¨ ´ tenynek kotelessege, hogy tanuskodjon arrol, amit ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Jehovarol es a szandekarol tud (Luk 24:48; Csel 1:8). ´ ´ ´ ´ ´ ´ A Szentıras azert nevezi Istvant ’tanunak’, mert beszelt ´ ´ Jezusrol (Csel 22:20). ´ ´ ´ ´ A keresztenyek eseteben a tanuskodas sokszor ellen´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ allassal, letartoztatassal es veressel jar, sot, meg halallal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ is vegzodhet. Ezert a masodik szazad ota a „martır” ´ ´ ´ szoval olyan szemelyre is utalnak, aki inkabb szenved, ´ ´ mint hogy megtagadja a hitet. Ebben az ertelemben ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ nevezhetjuk Istvant az elso kereszteny martırnak. Ere´ ´ ´ ´ ´ detileg azonban egy szemelyt azert hıvtak „martırnak”, ´ ´ ´ mert tanuskodott, es nem azert, mert meghalt.

´ ´ ´ ´ ´ ˝ Elvetettek, amikor 40 eves volt, es 40 evvel kesobb is ´ ´ ˝ ¨ sokszor fellazadtak ellene mint vezetojuk ellen.1 Istvan ´ ´ ´ ´ 1 ´ Istvan beszede olyan informaci melyeket sehol ´ okat is ´ tartalmaz, ´ m´ ashol nem olvashatunk a Bibli aban. P eld aul azt, hogy ´ ´ ¨ milyen okta´ ˝ ¨ tast kapott Mozes Egyiptomban, h any evesen menek ult el eloszor ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ Egyiptomb ol, es mennyi idot toltott Midianban. ´ ´ ´ ´ ´ 90 ’ALAPOSAN TANUSKODJ’ ISTEN KIRALYSAGAROL!

´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ¨ beszede egy fo tema kore epult, melyet fokozatosan ´ ´ ´ bontott ki: Isten nepe ujra meg ujra elvetette azokat, ¨ ´ ¨ akiket Jehova kinevezett folejuk. ´ ´ ´ ´ ´ 14 Istvan emlekeztette a hallgatoit, hogy Mozes arrol ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ j ovendolt, hogy egy hozza hasonlo profetat fog tamasz´ ´ ¨ ¨ ´ ´ tani Isten az izraelitak kozul. Ki lett ez a profeta, es ho´ ´ ´ ´ ´ ´ gyan fogadtak? Istvan a vegere hagyta a valaszt. Egy ma´ sik kulcsgondolat az volt, hogy Mozes megtanulta, hogy ´ ¨ barmilyen hely lehet szent, mint ahogy szent volt a fold ´ ˝ ´ ´ ´ ´ az ego bokornal is, ahol Jehova szolt hozza. Akkor le´ ´ ´ ´ ´ ¨ tezik az, hogy Jehovanak csak es kizarolag egyetlen epu´ ´ ´ letben, mint p eldaul a jeruzsalemi templomban lehes´ ´ sen imadatot bemutatni? Lassuk. ´ ´ ´ ´ 15 A hajlek es a templom (Csel 7:44–50). Istvan emlekez´ ´ ´ ´ tette a bırosagot, hogy amikor Isten azt mondta Mo´ ´ ´ ´ ˝ zesnek, hogy keszıtse el a hajlekot – egy satorszeru, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szallıthato epıtmenyt imadati c elra –, meg semmilyen ´ ´ ´ ´ ´ templom nem allt Jeruzsalemben. Ki merne azt allıta´ ´ ˝ ´ ˝ ni, hogy a hajlek kisebb jelentosegu volt a templomnal, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 14. Milyen pontokat t amasztott al a Istvan a besz ed eben M ozes p eld a´ j aval? ´ ´ ´ ´ ´ ´ 15 –16. a) Mi ert volt fontos szerepe a hajl eknak Istvan ervel es eben? ´ ´ ´ ´ b) Mit emelt ki Istvan a besz ed eben Salamon templom aval kapcsolatban? ´ ´ ´ ´ ˝ ISTVAN TELVE VOLT „KI NEM ERDEMELT KEDVESSEGGEL ES EROVEL”

91

´ ´ hiszen maga Mozes is ott mutatott be imadatot Istennek? ´ ˝ ´ ´ Kesobb, amikor Salamon felepıtette a templomot ´ ´ ´ ´ Jeruzsalemben, ihletett imaj aban egy fontos tenyt jelen´ ´ ´ ´ tett ki. Istvan ugy fogalmazta meg ennek lenyeget, hogy ´ ´ ´ ´ ´ „a Legfelsegesebb nem lakik kezzel keszıtett hazakban” ´ ´ (Csel 7:48; 2Kron 6:18). Jehova felhasznalhat egy temp´ ´ ´ ˝ lomot, hogy elobbre vigye a szandekat, de nincs ilyen´ ´ ´ ¨ ´ fajta korlatok koze szorıtva. Hogy is gondolhatj ak az ´ ´ ´ ´ ´ imadoi azt, hogy a tiszta imadat valamilyen ember epı´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ tette epulettol fugg? Istvan egy Ezsaias konyveb ol vett, ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ elsopro ereju idezettel zarta az erveleset: „Az eg a tro´ ´ ´ ´ ¨ nom, a fold pedig labzsamolyom. Mifele hazat fogtok ´ ´ epıteni nekem? Ezt mondja Jehova. Vagy melyik az ´ ´ en nyugalmamnak helye? Nemde az en kezem alkotta ´ mindezeket?” (Csel 7:49, 50; Ezs 66:1, 2). ´ ´ 17 Ha atgondolod, mit mondott eddig Istvan a szan´ ¨ ´ hedrinnek, biztosan egyetertesz azzal, hogy ugyesen ra´ ´ ´ ´ ´ ´ vilagıtott a vadloi helytelen gondolkodasara. Megmu´ tatta, hogy Jehova nem egy merev, hagyomanyokhoz ´ ¨ ˝ ˝ ˝ kotodo Isten, hanem rugalmas, es ahogy telik az ido, ki16

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 17. a) Hogyan vil ag ıtott r a Istvan besz ede a vadl oi helytelen gondolko´ ´ ´ ´ d as ara? b) Hogyan adtak valaszt a szavai az ellene felhozott vadakra? 92


´ ´ ´ ´ ´ igazıtasokat tesz annak erdekeben, hogy beteljesıtse a ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ szandekat. Azok, akik tul nagy jelentoseget tulajdonı´ ´ ´ ¨ ´ tottak e pomp as jeruzsalemi epuletnek, valamint a mo´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ zesi torveny korul kialakult hagyomanyoknak es szoka´ ´ ´ ´ ´ soknak, egyaltalan nem ertettek meg a templom es a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ Torveny c elj at! Istvan beszede alapj aban veve ezt a fon´ ´ ´ tos kerdest vetette fel: Nem azzal mutatj atok ki a legin´ ´ ´ ¨ kabb, hogy tisztelitek a templomot es a Torvenyt, hogy ´ ´ engedelmeskedtek Jehovanak? Szavaival Istvan nagy˝ ´ ˝ ˝ ˝ szeruen igazolta a saj at tetteit, hiszen o a tole telheto ´ ´ ´ legteljesebb mertekben engedelmeskedett Jehovanak. ´ ´ ´ ˝ ´ 18 Mit tanulhatunk Istvan beszedeb ol? Istvan nagyon ´ ´ ´ ¨ ´ ´ j ol ismerte az Irasokat. Hozza hasonloan nekunk is Is´ ¨ ´ ten Szava szorgalmas tanulmanyozoinak kell lennunk, ´ ´ ´ hogy ’helyesen tudjuk hasznalni az igazsag szavat’ ˝ (2Tim 2:15). Azt is megtanulhatjuk tole, hogy hogyan ´ ´ tudunk tapintatosak es kedvesek lenni meg azokkal ´ ´ is, akik nem erdemlik meg. Istvannak nem is lehetett ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ volna ennel gyuloletesebb hallgatosaga, megis amed´ ´ ¨ dig csak lehetett, megprobalt olyan gondolatokra ossz´ ´ ˝ ´ ´ pontosıtani, amelyekben o es a hallgatoi egyetertettek. ´ ´ 18. Mi mindenben tudjuk ut anozni Istvant? ´ ´ ´ ´ ˝ ISTVAN TELVE VOLT „KI NEM ERDEMELT KEDVESSEGGEL ES EROVEL”

93

´ ´ Olyan tenyeket emelt ki, amelyeket a hallgatoi nagyra ¨ ´ ¨ ´ ´ becsultek. Ezenkıvul tiszteletteljesen beszelt hozzajuk, ´ ´ ¨ ´ ´ ’ap aknak’ szolıtva a veneket (Csel 7:2). Nekunk is „sze´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ lıden es melyseges megbecsulest tanusıtva” kell beszel¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nunk masoknak Isten Szavanak igazsagarol (1Pet 3:15). ´ 19 De nem tartjuk magunkban Isten Szavanak az igaz´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ sagait, es nem is szepıtjuk Jehova ıteletuzeneteit csak ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ azert, mert felunk, hogy megbantunk masokat. Istvan jo ´ ´ ´ ´ ´ p elda ebben. Biztosan latta, hogy barmilyen bizonyıte´ ´ ´ ¨ kot hozzon is fel a szanhedrin szıvtelen bıroinak, az su¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ket fulekre talal. Igy hat a szent szellemtol indıttatva az´ ´ ´ ˝ zal fejezte be a beszedet, hogy batran elmondta, hogy ok ´ ´ ˝ is ugyanolyanok, mint az osatyaik voltak, akik elvetettek ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ Jozsefet, Mozest es az osszes profetat (Csel 7:51–53). S ot, ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ezek a bırok oltek meg a Messiast, akinek az eljovetele´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ rol Mozes es a profetak jovendoltek. Igen, a leheto leg˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ szornyubb modon hagtak at a mozesi torvenyt! ´ ´ „Ur J ezus, fogadd el szellememet” (Cselekedetek 7:54–8:3) ´ ´ ´ 20 Istvan szavai c afolhatatlanul igazak voltak, es emi´ ´ ´ ´ 19. Hogyan mutatta ki Istvan a b ators ag at, amikor elmondta a szanhed´ ´ ¨ ´ rinnek Jehova ıt elet uzenet et? ´ ´ ˝ ´ 20 –21. Hogyan reag alt a szanhedrin Istvan szavaira, de hogyan er os ı´ tette meg Istvant Jehova? 94


´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ att a bırokat elontotte a mereg. Kivetkozve minden em´ ´ ´ ´ beri meltosagukb ol, haragjukban a fogukat csikorgat´ ˝ ´ ´ ´ tak. A huseges Istvan lathatta, hogy nem fog kegyelmet ´ kapni, mint ahogy az Ura, Jezus sem kapott. ´ ´ ´ ¨ ´ 21 Istvannak batorsagra volt szuksege ahhoz, hogy ´ ´ ´ szembe tudjon nezni mindazzal, ami ra vart. Jehova ´ ´ ˝ kedvesen egy latomast adott neki, melyb ol biztosan ren´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ geteg erot merıtett. Latta Isten dicsoseget es Jezust, ´ ´ ´ amint ott all az Isten jobbj an! Amikor Istvan elmondta ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ a bıroknak a latomasat, azok befogtak a fuluket. Miert? ´ ´ ´ ´ Ugyanennek a bırosagnak mondta Jezus nem sokkal ko´ ´ ´ ˝ rabban, hogy o a Messias, es hamarosan az Atyja jobb´ ´ ´ ´ ´ ´ j an lesz (Mark 14:62). Istvan latomasa igazolta Jezus ´ ´ szavait. A szanhedrin elarulta es meggyilkolta a Messi´ ´ ´ ast! Ekkor egy akarattal rarohantak Istvanra, hogy ha´ ´ ¨ lalra kovezzek.1 ´ ´ 22 Istv an ugyanugy halt meg, mint ahogy az Ura: ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 1 Ketsegbe vonhato,´ hogy a romai torvenyek ertelmeben egyaltalan volt-e aga a szanhedrinnek arra, hogy elrendeljen ´ ´ jogosults ´ ´ ´ ´ egy kiv egz est (J an 18:31). Mindenesetre Istv an hal ala inkabb ¨ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ egy ´ ˝ ¨ duh´ os´ csocselek altal elkovetett gyilkossagnak tunik, mint bırosagi elj arasnak.

´ ´ ´ ´ ´ ´ 22 –23. Milyen ertelemben volt Istvan hal ala olyan, mint az Ur a e, es ´ ´ ¨ hogyan lehet a mai kereszt enyeknek is ugyanolyan szil ard a hit uk, mint ´ ´ amilyen Istvan e volt? ´ ´ ´ ´ ˝ ISTVAN TELVE VOLT „KI NEM ERDEMELT KEDVESSEGGEL ES EROVEL”

95

´ ´ ´ ´ ˝ belso b ekevel, teljes bizalommal Jehova irant, es meg´ ´ ´ ´ ´ bocsatva a gyilkosainak. Talan meg mindig latta lato´ ´ ´ ´ masban az Emberfiat az Atyj aval, ezert mondhatta azt, ´ ´ ´ hogy „Ur Jezus, fogadd el szellememet”. Istvan bizto´ ´ ´ ´ ´ ´ san ismerte Jezus batorıto szavait: „En vagyok a felta´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ madas es az elet” (Jan 11:25). Vegul Istvan fennhan´ ´ gon Istenhez imadkozott: „Jehova, ne rodd fel nekik ˝ ´ ´ ´ ¨ ezt a bunt!” Majd ezutan halalalvasba merult (Csel 7:59, 60). ´ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ ˝ Krisztus kovetoi kozul Istvan volt az elso mar´ ´ ´ ´ ´ tır, akinek a halalat lejegyeztek. (Lasd a „Mit jelent ´ ´ ´ ˝ ´ »martırnak« lenni?” cımu kiemelt reszt a 90. olda´ ´ ˝ ´ lon.) Sajnos azonban egyaltalan nem o volt az utolso. ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ Jehova huseges szolgai kozul meg napjainkban is ´ ´ ´ ¨ tobbeket halalra adnak vallasi es politikai fanatiku´ ´ ¨ ˝ ´ sok es mas kegyetlen ellenszegulok. Ennek ellenere ´ minden okunk megvan arra, hogy ugyanolyan szilard ¨ ´ ´ ´ legyen a hitunk, mint amilyen szilard Istvane volt. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ Jezus mar Kiralykent uralkodik, es rendkıvuli hatal´ ´ ´ mat kapott az Atyj atol. Semmi sem fogja megakada´ ˝ ´ ´ ¨ ˝ lyozni abban, hogy feltamassza huseges kovetoit (Jan 23

5:28, 29). 96


´ ´ ´ ´ ¨ ´ Egy fiatal ferfi, Saul vegignezte az Istvannal torten´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ teket. Helyeselte Istvan meggyilkolasat, meg orkodott is ´ ´ ˝ ´ ¨ azoknak a ruhai felett, akik megkoveztek ot. Kicsivel ke´ ´ ´ ¨ ˝ ˝ ¨ ´ sobb o maga j art elen a keresztenyek kegyetlen uldoze´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ seben. Azonban Istvan halalanak hosszu tavon j o hata´ ´ ´ ´ ˝ ¨ sa volt. A p eldaja csak meg inkabb erot adott a tobbi ´ ˝ ´ keresztenynek ahhoz, hogy husegesek tudjanak marad¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ˝ ni, es gyozteskent keruljenek ki az uldozesb ol. Tovabba ´ ˝ ´ ¨ ˝ Saul, akit kesobb tobbnyire Palnak neveztek, idovel ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ oszinten es melyen megbanta, hogy neki is koze volt Ist´ ´ ´ ´ ´ van halalahoz (Csel 22:20). Segıtett Istvan gyilkosainak, ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ de kesobb elismerte, hogy ’karomlo, uldozo es arc atlan ´ ´ ´ ember volt’ (1Tim 1:13). Semmi ketseg, hogy Pal soha ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ nem felejtette el Istvant es a meggyozo beszedet, melyet ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ a halala napj an mondott. S ot, nehany eloadasaban es le´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ veleben o maga is ugyanazokrol a temakrol beszelt, me´ ´ ´ ˝ lyekre Istvan is kitert (Csel 7:48; 17:24; Heb 9:24). Ido´ ´ ´ ´ ´ vel teljesen elsaj atıtotta azt a fajta hitet es batorsagot, ´ ´ mely Istvant jellemezte, aki telve volt „ki nem erdemelt ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ kedvesseggel es erovel”. A kerdes az, hogy mi is kovet´ ´ ´ ´ ni fogjuk-e Istvan p eldaj at. 24

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 24. Mi volt a szerepe Saulnak Istvan m art ırhal al aban, es hossz u t avon ´ ˝ ´ ´ ´ ´ milyen hat asa volt a hus eges Istvan hal al anak? ´ ´ ´ ´ ˝ ISTVAN TELVE VOLT „KI NEM ERDEMELT KEDVESSEGGEL ES EROVEL”

97

7. FEJEZET

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’A Jezusrol szolo j o hır’ hirdetese ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ F ul op p eld at all ı t az evang eliumhirdet esben ´ A Cselekedetek 8:4–40 alapj an

˝ ¨ ´ ¨ ´ KESERU uldozes indul a keresztenyek ellen. Saul ´ ´ ¨ ’gyalazatosan kezd banni’ a gyulekezettel. Ez a kifeje´ ˝ ´ ¨ zes az eredeti nyelven szornyu kegyetlensegre utal ´ ´ ¨ ´ ´ (Csel 8:3). A tanıtvanyok menekulnek. Egyesek szama´ ´ ´ ´ ra ez az egesz ugy festhet, mintha Saul c elt ert volna, ´ ´ ¨ ´ ´ ´ es sikerult volna vegeznie a keresztenyseggel. Am a ke´ ´ ´ ´ ´ ´ resztenyek szetszeledese olyan eredmennyel j ar, ami´ ´ ¨ ´ lyenre senki sem szamıt. Mi tortenik? ´ ´ ´ ´ 2 A szetszeledt keresztenyek ’hirdetni kezdik a szo ´ ´ ´ ´ ´ j o hıret’ azokban az orszagokban, ahova elmene¨ ´ ¨ ¨ ´ kulnek (Csel 8:4). Kepzeld csak, az uldozes nem´ ´ ˝ hogy nem hallgattatja el a j o hırt hirdetoket, ha´ ´ ¨ ´ ´ ˝ nem meg elo is segıti az uzenet elterjedeset! Azzal, ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ hogy az uldozok szetszelesztik a tanıtvanyokat, akara´ ´ ´ ´ tuk ellenere is hozzaj arulnak ahhoz, hogy a Kiraly´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ sag-predikalo munka tavoli helyeken is elkezdodj on. ¨ ´ ´ ˝ ´ 1– 2. Hogyan s ult el vissz aj ara azoknak a terve, akik az els o sz azadban ´ ´ ´ ˝ el akart ak hallgattatni a j o h ırt hirdet oket? 98


´ ´ Ahogyan latni fogjuk, napjainkban is valami hasonlo ¨ ´ tortent. ´ ´ ´ „Akik sz etsz or odtak” (Cselekedetek 8:4–8) ¨ ¨ ´ ´ 3 Fulop1 egyike volt azoknak a tanıtvanyoknak, „akik ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ szetszorodtak” (Csel 8:4; lasd a „Fulop, az ’evangelium´ ˝ ´ ´ ´ ˝ hirdeto’ ” cımu kiemelt reszt a 100. oldalon). Szamaria´ ´ ´ ba ment, ahol meg szinte senki sem predikalt, mivel ´ ´ ´ Jezus annak idejen erre utasıtotta az apostolait: „sza´ ´ ´ ´ mariai varosba ne menjetek be, hanem inkabb ujra meg ´ ´ ´ ´ ´ ujra Izrael hazanak elveszett juhaihoz menjetek” (Mate ´ ´ ´ ´ 10:5, 6). Am Jezus tudta, hogy Szamariaban egyszer ´ ´ ´ ´ meg fognak alaposan tanuskodni a tanıtvanyai, mert ´ ´ ˝ mielott felment az egbe, ezt mondta nekik: „tanuim ´ ´ ´ ´ ´ lesztek mind Jeruzsalemben, mind egesz Judeaban, es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ Szamariaban, es a fold legtavolabbi reszeig” (Csel 1:8). ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 4 Fulop latta, hogy Szamaria mar ’feher az aratas´ ´ ˝ ´ ¨ ra’ (Jan 4:35). Az ott eloknek ugy kellett az uzenet, ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ 1 O nem hanem ´ Fulop apostol, ´ ¨ ¨ az a Fulop, ˝ aki a kozott a ’het, j´ o bizonys kozott mar ´ ägot szerzett ´ ferfi’ ´ ´ ˝ volt, akikrol az 5. fejezetben beszeltunk.¨ Azzal b ızt ak meg oket, hogy mindennap ossz ak ki az ´ ¨ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ¨ eledelt a g or og ul es a h eber ul besz el o kereszt eny ozvegyeknek Jeru´ zsalemben (Csel 6:1–6).

¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 3. a) Ki volt Ful op? b) Mi ert nem pr edikalt m eg szinte senki Szam ari a´ ¨ ¨ ´ ¨ ban, am mit j ovend olt meg J ezus ezzel a ter ulettel kapcsolatban? ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 4. Hogyan fogadt ak Szam ari aban Ful op pr edikal as at, es mi ert? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’A JEZUSROL SZOLO JO HIR’ HIRDETESE

99

¨ ¨ ´ ˝ F UL OP, ’AZ EVANG ELIUMHIRDET O’

¨ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ Amikor Krisztus kovetoi az uld ozes miatt szetszeled´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ tek, Fulop Szamariaba ment. Ugy tunik, hogy szorosan ¨ ˝ ¨ ¨ ´ ¨ ˝ ˝ egyuttmukodott az elso szazadi vezeto testulettel, mert ´ ´ ˝ „amikor a Jeruzsalemben levo apostolok meghallottak, ´ ´ ¨ ´ hogy Szamaria elfogadta az Isten szavat, elkuldtek hoz´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ zajuk Petert es Janost”. Ennek eredmenyekent az uj hıvok ´ ´ ´ ´ megkaptak a szent szellem ajandekat (Csel 8:14–17). ´ ´ ´ ¨ A Cselekedetek konyve 8. fejezetenek esemenyei utan ¨ ¨ ´ ´ ´ Fulop mar csak egyszer szerepel a Bibliaban. Pal apos´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ tol a harmadik misszionariusi utja vegen – korulbelul ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ 20 evvel azutan, hogy Fulop elkezdett predikalni – az ´ ´ ´ ¨ ¨ utastarsaival Jeruzsalembe tartott. Az utazok kikotottek ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Ptolemaisznal. Lukacs ıgy mesel az utjukrol: „Masnap ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ elindultunk, es megerkezve Cezareaba, bementunk Fu´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ lopnek, az evangeliumhirdetonek a hazaba, aki a het ferfi ´ ´ ´ ´ egyike volt, es ott maradtunk nala. Volt neki negy lea¨ ´ ´ ´ nya, szuzek, akik profetaltak” (Csel 21:8, 9). ¨ ¨ ´ ¨ A jelek szerint Fulop letelepedett azon a kornyeken, ´ ´ ´ ´ ´ ahol predikalt, es csaladot alapıtott. Azzal, hogy Lu´ ´ ´ ´ ˝ kacs „az evangeliumhirdetonek” nevezi, figyelemre melto ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ tenyt kozol rola. A Szentıras azokat hıvja ıgy, akik el´ ´ ´ hagytak az otthonukat, hogy olyan helyen predikaljanak, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ahol meg nem hallottak az emberek a jo hırt. Ketsegte´ ¨ ¨ ´ ´ ´ len hat, hogy Fulop lelkesedese a szolgalat irant nem ´ ´ ´ hagyott alabb az evek folyaman. Az pedig, hogy mind a ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ negy lanya profetalt, egyertelmuen megmutatja, hogy Fu´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ lop arra tanıtotta a csaladjat, hogy szeressek es szolgaljak ´ Jehovat. 100


´ ´ ´ ´ mint egy falat kenyer, es nem nehez kitalalni, hogy mi´ ´ ´ ´ ert. A zsidok nem erintkeztek a szamariaiakkal. So´ ˝ ´ ´ kan egyenesen megvetettek oket. A j o hır viszont osz´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ talykulonbsegek nelkul minden embernek szolt, es a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ szamariaiak lattak, hogy ez szoges ellentetben all ˝ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ¨ ¨ a farizeusok szuklatokorusegevel. Azzal, hogy Fulop ´ ´ ´ ´ ´ lelkesen es p artatlanul tanuskodott a Szamariaban ´ ˝ ´ ´ ˝ eloknek, megmutatta, hogy az o gondolkodasat nem ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ fertozte meg az eloıtelet, mint azoket, akik leneztek ´ ´ ´ ´ ˝ a szamariaiakat. Egyaltalan nem meglep o hat, hogy ´ ¨ ¨ rengeteg szamariai fogadta el „egy akarattal” Fulop ´ ´ beszedet (Csel 8:6). ´ ´ ´ ¨ ˝ 5 Ahogy az els o szazadban nem tantorıtotta el az ul´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ dozes Isten nep et a predikalastol, ugy ma sem. Amikor ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ a keresztenyeket beb ortonzik, vagy az uldozes miatt ´ ´ ´ ¨ kenytelenek masik orszagba menekulni, annak mindig ´ ´ ´ ´ ´ ´ csak az az eredmenye, hogy a Kiralysag j o hıre uj he´ ´ ´ ´ ´ lyekre jut el. Peldaul a II. vilaghaboru alatt Jehova ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Tanui oriasi tanuskodast vegeztek a naci koncentra´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ cios taborokban. Egy zsido szarmazasu ferfi, aki ott ta´ ´ ´ ˝ ¨ lalkozott eloszor a Tanukkal, ezt meseli: „Azoknak ´ ´ ´ ´ 5 –7. Mondj p eld akat arra, hogy hogyan terjedt el a j o h ır annak ered´ ´ ´ ´ ´ m enyekent, hogy a kereszt enyek sz etsz eledtek. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’A JEZUSROL SZOLO JO HIR’ HIRDETESE

101

´ ´ a foglyoknak a kitartasa, akik Jehova Tanui voltak, ´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ ´ meggyozott arrol, hogy hituk az Irasokon alapul – es ´ ´ j omagam is Tanu lettem.” ´ ¨ ´ ¨ ˝ ´ 6 Volt, hogy meg maguk az uldoz ok is elfogadtak a j o ´ ´ ´ ´ hırt, amikor tanuskodtak nekik. Peldaul amikor Franz ´ ´ ´ ´ Descht Ausztriaban athelyeztek a guseni koncentra´ ´ ´ ´ cios taborba, bibliatanulmanyozast tudott kezdeni egy ´ ´ ´ SS-tiszttel. El tudod kepzelni, mekkora volt a ket ferfi ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ orome, amikor evekkel kesobb talalkoztak Jehova Ta´ ´ ´ ´ ´ nui egyik kongresszusan, es ekkor mar mindketten a j o ´ ˝ hır hirdetoi voltak! ´ ¨ ´ ¨ 7 Hasonlo eredmenye volt annak is, amikor az uldo´ ´ ´ ´ zes miatt a keresztenyeknek masik orszagba kellett ¨ ¨ ´ ´ ´ menekulniuk. Peldaul az 1970-es evekben Mozambik´ ´ ´ ´ ban hatalmas tanuskodomunkat vegeztek az oda me¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ nekulo malawi Tanuk. A predikalomunka meg akkor is ´ ˝ ´ ´ ´ ´ folytatodott, amikor kesobb ellensegeskedes tamadt ´ ´ ´ ´ Mozambikban. „Igaz, nehanyunkat j o p arszor letar´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ toztattak es orizetbe vettek a predikalotevekenysegun´ ´ ´ kert – meseli Francisco Coana. – Am az, hogy sokan ´ ´ ´ ¨ ˝ kedvezoen reagaltak a Kiralysag-uzenetre, azzal a bi´ ´ ´ ¨ ¨ zalommal toltott el minket, hogy Isten segıt, eppugy, ´ ´ ´ ˝ ahogy az elso szazadi keresztenyeket is segıtette.” 102


´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ˝ Termeszetesen nemcsak az uldozesnek koszonheto, ´ ´ ´ ¨ hogy a keresztenyseg az addig be nem munkalt terule´ ´ ´ ´ tekre is eljutott. Az elmult nehany evtizedben a po´ ´ ´ ´ ´ ¨ litikai es gazdasagi helyzet valtozasa kovetkezteben ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ lehetoseg nyılt arra, hogy mindenfele nyelvu es nemze´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ tisegu ember hallhassa a Kiralysag-uzenetet. Tobben ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ menekultek haborus ovezetekb ol es gazdasagi nehez´ ¨ ´ ¨ ˝ ´ segekkel kuszkodo orszagokb ol egy biztosabb helyre, ´ ´ ´ ´ es ott elkezdtek tanulmanyozni a Bibliat. A rengeteg ¨ ´ ˝ ¨ ´ ¨ menekult miatt uj idegen nyelvu teruletek j ottek letre. ¨ ´ ´ ´ Az egyesult allamokbeli San Diegoban (Kalifornia al´ ´ ´ ´ ¨ lam) p eldaul tobb mint szaz nyelvet beszelnek az em´ ´ ´ ´ ˝ berek, es ezert Jehova Tanui szamos idegen nyelvu ¨ ´ ´ gyulekezetet hoztak letre a varosban. Te is igyekszel ´ ´ ´ ¨ tanuskodni ’minden nemzetnek, torzsnek, nepnek es ¨ nyelvnek’ a teruleteden? (Jel 7:9). ´ „Adj atok meg nekem is ezt a hatalmat” (Cselekedetek 8:9–25) ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ 9 Fulop sok jelet tett Szamariaban. Peldaul meg´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ gyogyıtotta a testi fogyatekossaggal eloket, es meg 8

´ ´ ´ ´ ´ ´ 8. Milyen hat asa van a valtoz o politikai es gazdas agi helyzetnek a pr e´ ´ ´ dikal omunkara? ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ ˝ ¨ ¨ 9. Ki Simon, es kets egtelen ul mi ert ny ug ozte le ot Ful op? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’A JEZUSROL SZOLO JO HIR’ HIRDETESE

103

˝ a gonosz szellemeket is kiuzte (Csel 8:6–8). Az egyik ´ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ferfit kulonoskeppen lenyugoztek Fulop termeszetfo´ ´ ´ ´ ¨ lotti kepessegei. Ez a ferfi Simon volt, egy magus, akit ´ ´ olyan nagyra tartottak, hogy azt mondogattak rola, ´ hogy „ez az ember az Isten Ereje”. Am most, hogy Si´ ¨ ¨ ´ ´ ´ mon latta Fulop csodaib ol, hogy milyen a valodi, Isten´ ˝ ´ ˝ ˝ ˝ tol kapott ero, hıvo lett (Csel 8:9–13). Kesobb azonban ´ ´ meg kellett mutatnia, hogy helyesek-e az indıtekai. Hogyan?

´ Amikor az apostolok megtudtak, hogy milyen ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ nagy novekedes van Szamariaban, odakuldtek Petert ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ es Janost. (Lasd a „Peter es a ’Kiralysag kulcsai’ ” cımu ´ ´ kiemelt reszt a 105. oldalon.) Amikor a ket apostol ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ megerkezett, ratettek a kezuket az uj tanıtvanyokra, es ´ ´ azok megkaptak a szent szellemet.1 Latva ezt, Simon 10

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 1 Nyilvanvalo,´ hogy abban az id oben az uj tan ıtv anyok altal aban ¨ a keresztelked esukkor lettek felkenve szent´ szellemmel, azaz ekkor ´ ´ ˝ ´ kaptak meg a szent szellemet. Ezzel megny ılt sz amukra a lehetoseg, ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ˝ hogy a j ovoben kiralyokkent es papokkent egyutt uralkodjanak Je-´ ´ ´ zussal az egben (2Kor 1:21, ´ ´ ´ 22; Jel 5:9, 10; 20:6). A szoban forgo esetben azonban az uj tan ıtv anyok nem lettek ´ ¨ ´ ´ felkenve a keresztelke´ desukkor. Az ujonnan megkeresztelt kereszt enyek csak azut ´ ¨ ´ ´ ´ an kaptak ¨ ¨ szent szellemet, eszetfolotti kepessegeket, hogy ´ ´ ´ ´ es azzal ´ egyutt term ¨ Peter es Janos rajuk tettek a kezuket.

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 10. a) Mit csin alt P eter es J anos Szam ari aban? b) Mit tett Simon, l at´ ´ ´ ´ ´ ´ va, hogy az uj tan ıtvanyok szent szellemet kapnak, amikor P eter es J anos ´ ¨ r ajuk teszik a kez uket? 104


´ ´ ´ ´ P ETER ES A ’KIR ALYS AG KULCSAI’

´ ´ Jezus ezt mondta Peternek: „Neked fogom adni az egek ´ ´ ´ ´ ´ ´ kiralysaganak kulcsait” (Mate 16:19). Mire gondolt Jezus? ´ ´ ´ A „kulcsok” szo alatt azt ertette, hogy Peter ismeretet fog ´ ¨ ¨ ´ ¨ ˝ atadni kulonbozo embercsoportoknak, es ezzel megnyit´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ ´ ja elottuk annak a lehetoseget, hogy a messiasi Kiralysag ´ ´ tagjai legyenek. Mikor hasznalta Peter ezeket a kulcsokat? ¨ ´ ´ ˝ ¨ ˘ Az elso kulcsot 33 punkosdjen hasznalta, amikor arra ´ ´ ´ ´ ´ ´ buzdıtotta a zsidokat es a prozelitakat, hogy banjak meg ˝ ´ a buneiket, es keresztelkedjenek meg. Mintegy 3000-en ´ ´ ´ ´ ´ ´ ıgy is tettek, es ezzel a Kiralysag varomanyosai lettek (Csel 2:1–41). ´ ´ ´ ˘ A masodik kulcsot nem sokkal azutan hasznalta, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Istvan martırhalalt halt. Peter es Janos ratettek a ke¨ ´ ´ ´ zuket a nemreg megkeresztelkedett szam ariaiakra, es ´ ´ ´ ekkor ezek az ujonnan megtertek megkaptak a szent szellemet (Csel 8:14–17). ´ ´ ˘ A harmadik kulcsot 36-ban hasznalta, amikor az egi ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ orokseg remenyseget a korulmeteletlen nem zsidok sza´ ´ ˝ ´ ¨ ´ mara is elerhetove tette. Ez˝ akkor tortent, amikor ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ Korneliusznak tanuskodott. O volt az elso korulmete´ ´ ´ ´ ˝ letlen nem zsido, akib ol kereszteny tanıtvany lett (Csel 10:1–48).

´ ´ ¨ lazba j ott. „Adj atok meg nekem is ezt a hatalmat, hogy ´ akire csak rateszem a kezemet, szent szellemet kap´ ´ ´ jon” – mondta az apostoloknak. Meg p enzt is aj anlott ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’A JEZUSROL SZOLO JO HIR’ HIRDETESE

105

´ ´ ´ ˝ ¨ nekik, remelve, hogy megvasarolhatja toluk ezt az Is´ ´ ten adta kepesseget! (Csel 8:14–19). ´ ´ ´ 11 Peter hatarozott valaszt adott Simonnak: „Vesszen ¨ ¨ ¨ el az ezustod veled egyutt, mivel azt gondoltad, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ p enzert birtokaba jutsz az Isten aj andekanak. Sem reszed, sem jussod nincs ebben a dologban, mert nem ´ ´ ´ egyenes a szıved az Isten szemeben.” Majd azt tana´ ˝ ´ ´ ´ csolta neki, hogy banja meg a bunet, es imadkozzon ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ Isten bocsanataert: „konyorogj Jehovahoz, hogy – ha ´ ´ ´ ´ ´ ¨ lehetseges – bocsassa meg neked szıved torekveset”. ´ ´ Simon nem volt gonosz ember, ez nem is kerdeses. ´ Szerette volna azt tenni, ami helyes, csak eppen ebben a ´ ´ ´ ´ dologban tevesen gondolkodott. Igy kerlelte hat az ´ ´ ¨ ¨ ¨ apostolokat: „Konyorogjetek ertem Jehovahoz, hogy ´ ¨ ¨ ´ semmi se j ojj on ream abb ol, amit mondtatok” (Csel 8:20–24). ´ ´ ´ 12 Az, amit Peter inteskent mondott Simonnak, egy´ ´ ben egy figyelmeztetes is a mai keresztenyeknek. ´ ¨ ´ ´ A „szimonia” szo is ennek az esetnek a kapcsan szule´ ´ ´ ´ ˝ tett. A szimonia elsosorban egyhazi rangok megvasar´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lasat es eladasat jelenti. A hitehagyott keresztenyseg ´ ´ ´ 11. Mire intette P eter Simont, es mi volt Simon reakci oja? ´ ´ ´ 12. Mi a „szim onia”, es hogyan esett bele ebbe a csapd aba a hitehagyott ´ ´ kereszt enys eg ? 106


´ ´ ¨ ´ tortenelmenek minden lapja tele van ezzel a szokassal. ´ ´ Egy enciklop edia is megjegyzi: „Amikor valaki a p apai ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ konklave tortenelmet tanulmanyozza, arra a meggyo´ ´ ˝ ´ zodesre jut, hogy soha egyetlen valasztas sem ment ´ ´ ¨ ´ ˝ vegbe anelkul, hogy a szimonia meg ne fertozte volna ´ ´ ´ ´ ´ ¨ azt, es az esetek nagy tobbsegeben a konklaveban gya´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ korolj ak a szimoniat a legdurvabb, legfelhaborıtobb es ´ ´ ´ legnyilvanvalobb modon” (The Encyclopædia Britannica ´ [1878], IX. kiadas). ´ ˝ ¨ ´ ˝ 13 A keresztenyeknek ovakodniuk kell ettol a bunos ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szokastol. Helytelen p eldaul, ha valaki aj andekokkal es ´ ˝ ´ ˝ dicsero szavakkal halmozza el azokat, akiktol szolgala´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ti kivaltsagokat remelhet a gyulekezetben, es ıgy pro´ ´ ˝ ˝ bal meg a kegyeikbe ferkozni. Azoknak pedig, akikrol ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ a tisztseguknel fogva ugy tartj ak, hogy lehetoseguk ´ ´ ´ van megadni valamilyen kivaltsagot, vigyazniuk kell, ´ ´ hogy ne kivetelezzenek a gazdagabbakkal. Mindket ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ eset szimonianak minosulne. Isten minden szolgaj a´ ´ nak ugy kell viselkednie, mint „aki kisebb”, megvarva, hogy Jehova szelleme nevezzen ki valakit valamilyen ´ ´ szolgalatra (Luk 9:48). Isten szervezeteben nincs hely ´ ´ ´ ´ ´ 13. Milyen viselked esform akt ol kell ovakodniuk a kereszt enyeknek, ame´ ´ ˝ ¨ lyek szim oni anak min os ulnek? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’A JEZUSROL SZOLO JO HIR’ HIRDETESE

107

´ ´ ´ ˝ ´ ´ azok szamara, akik a ’maguk dicsoseget keresik’ (Peld 25:27). ´ „Erted is, amit olvasol?” (Cselekedetek 8:26–40) ´ ¨ ¨ ¨ 14 Jehova angyala ekkor arra utasıtotta Fulop ot, ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ hogy terjen ra a Jeruzsalemb ol Gazaba vezeto utra. Ha ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ volt is kerdese Fulopnek afelol, hogy miert kell ezen az ´ ´ ´ uton mennie, hamarosan valaszt kapott ra, amikor ta´ ´ lalkozott egy etiop eunuchhal, aki „fennhangon olvas´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ta Ezsaias profetat”. (Lasd a „Milyen ertelemben »eu´ ˝ ´ nuch«?” cımu kiemelt reszt a 109. oldalon.) Jehova ´ ¨ ¨ ¨ szent szelleme arra indıtotta Fulop ot, hogy menjen ´ ´ ´ ´ oda a ferfi szekerehez. „Erted is, amit olvasol?” – ker´ ´ ´ ´ dezte az etiopiait. „Hat hogyan is erthetnem, hacsak ´ ´ ´ ´ valaki utmutatast nem ad?” – valaszolta az etiopiai (Csel 8:26–31). ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ 15 Majd megkerte Fulop ot, hogy szalljon fel melle a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ szekerre. Micsoda beszelgetes kovetkezett! Regota ti´ ´ ´ ´ ´ ´ tok fedte azt, hogy ki az Ezsaias profeciaj aban szerep´ ¨ ¨ ´ ˝ lo ’juh’ vagy ’szolga’ ( Ezs 53:1–12). Fulop azonban ut´ ´ ¨ ´ kozben elmagyarazta az etiop eunuchnak, hogy Jezus ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ Krisztus toltotte be a profeciat. Azokhoz hasonloan, ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 14 –15. a) Ki az „eti op eunuch”, es hogyan tal alt r a Ful op? b) Mit tett ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ az eti opiai ferfi Ful op uzenete hallat an, es mi ert nem egy hirtelen elha´ ´ ´ ´ ´ t aroz as volt a keresztelked ese? (L asd a l abjegyzetet.) 108


´ MILY EN ERTELEMBEN „EUNUCH”?

¨ ¨ ´ A gorog eu·nukhosz szo, mely „eunuch”-nak van ´ ´ fordıtva, utalhat olyan ferfira, akit megfosztottak ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ a nemzokepessegetol, de egy magas rangu udvari ´ ˝ tisztviselore is. Lehetseges, hogy azok a tisztvise´ ´ ˝ ¨ ´ lok, akik a kiraly hareme fole lettek kinevezve, ´ ´ ¨ ˝ tenyleg kasztralva voltak, de a tobbi tisztviselo, ´ ´ ´ ´ ´ p eldaul a kiraly poharnoka vagy a kincstarnok ese´ ¨ ´ ´ ´ teben erre nem volt szukseg. A kiralyi kincstar ¨ ´ ˝ ˝ ´ felugyelojekent ilyen tisztviselo volt az etiop eu¨ ¨ ´ nuch is, akit Fulop megkeresztelt. Tulajdonkeppen ´ ¨ ˝ o volt a p enzugyminiszter. ´ Az etiopiai egyben egy prozelita is volt, vagyis ´ ´ ´ ´ ´ olyan nem zsido szemely, aki attert Jehova ima´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ datara. Igazab ol eppen Jeruzsalemb ol jott, ahol ´ ¨ imadatot mutatott be (Csel 8:27). Emiatt leszogez¨ ´ ´ hetjuk, hogy az etiopiai nem lehetett szo szerint ´ ´ ¨ eunuch, mert a mozesi torveny megtiltotta, hogy ´ ´ ´ ¨ ´ egy kasztralt ferfi resze legyen Izrael gyulekezete´ nek (5Moz 23:1).

¨ ´ ¨ ´ akik 33 punkosdj en megkeresztelkedtek, az etiopiai – aki egy prozelita volt – azonnal tudta, mit kell tennie. ´ ´ ´ „Ime, vız! Mi tart vissza attol, hogy megkeresztelked¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ jem?” – mondta Fulopnek. Fulop keslekedes nelkul ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’A JEZUSROL SZOLO JO HIR’ HIRDETESE

109

´ ´ ´ ˝ megkeresztelte ot.1 (Lasd a „Keresztelkedes ’vızben’ ” ´ ˝ ´ cımu kiemelt reszt a 111. oldalon.) Jehova szelleme ez´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ utan uj megbızatasi helyre vezette Fulop ot, Asdodba, ´ ´ ´ ahol tovabb hirdette a j o hırt (Csel 8:32–40). ´ ¨ ´ ´ 16 Ma a keresztenyek ugyanabban az egyedulallo ´ ´ ¨ ¨ ´ munkaban vehetnek reszt, mint amelyet Fulop is veg¨ ´ ´ ¨ zett. Sokszor sikerul megosztaniuk a Kiralysag uze´ ´ ´ netet azokkal, akikkel a nap folyaman talalkoznak, ´ ´ ´ ´ ¨ p eldaul utazas kozben. Szamtalanszor megesik, hogy ´ ´ ˝ amikor talalkoznak egy tiszta szıvu emberrel, az egy´ ˝ ´ ˝ ´ ´ ertelmuen nem a veletlen muve. Szamıtanunk kell ´ ´ ´ erre, mivel a Biblia azt ırja, hogy az angyalok iranyıt´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ j ak a predikalomunkat annak erdekeben, hogy ’min´ ´ ¨ ¨ den nemzethez, torzshoz, nyelvhez es nephez’ eljusson ¨ ´ ˝ ¨ az uzenet (Jel 14:6). Jezus is pontosan errol j oven´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ dolt. A buzarol es gyomrol szolo szemlelteteseben azt ´ ´ mondta, hogy az arataskor, vagyis a vilagrendszer befe´ ´ ´ jezesekor „az aratok” az „angyalok” lesznek. Majd ugy ´ ¨ folytatta, hogy ezek a szellemteremtmenyek „ossze´ ´ ´ ´ ´ szedik a kiralysagab ol mindazt, ami megbotrankoz´ ´ ´ ´ ˝ ´ 1´ Ez nem egy hirtelen ´ ´ elhataroz ´ ´ as volt az´ eti´ op resz ´ ´ ´ ´ erol. ´ Prozelitakent mar ismerte az Irasokat, ıgy a Messi asr ol sz ol o pr of eciakat ´ ´ ´ is. ´ ¨ Most, hogy megtudta, milyen szerepet t olt be J ezus Isten sz and ek a´ ´ ¨ ban, kesedelem nelkul megkeresztelkedhetett.

¨ ´ ´ ´ ´ 16 –17. Milyen szerep uk van ma az angyaloknak a pr edikal omunkaban? 110


´ ´ KERESZTELKED ES ’V IZBEN’

´ ¨ ´ Hogyan tortenik a keresztelkedes? Vannak, akik sze´ ´ ¨ rint eleg, ha vizet hintenek vagy ontenek egy szemely ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ fejere. Az etiopiai eunuch keresztelkedeserol szolo be´ ´ szamolo azonban ezt mondja: „mindketten bementek a ´ ¨ ¨ ´ ´ vızbe, Fulop is, es az eunuch is” (Csel 8:36, 38). Ha eleg ´ ¨ ´ lett volna raonteni az eunuch fejere egy kis vizet, vagy ´ ´ csak meghinteni vele, akkor nem kellett volna megallı´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ tania a szekeret a vıznel. Minimalis mennyisegu vız is ´ ´ ˝ elegendo lett volna ehhez, p eld aul annyi, amennyi egy ´ ´ ˝ ¨ ˝ b ortomloben elfer. Es biztosan volt is az eunuchnak ´ ˝ ¨ ˝ b ortomloje, mivelhogy egy ’pusztai uton’ utazott (Csel 8:26). ¨ ¨ ´ Egy gorog–angol lexikon szerint a „keresztel” szoval ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ fordıtott ba·ptizo gorog szo jelentese ’bemerıt, bemart’ ´ (Liddell es Scott: A Greek-English Lexicon). A keresztel´ ˝ ´ ´ ´ ¨ kedesrol szolo bibliai feljegyzesek osszhangban vannak ´ ´ ´ ´ ezzel a meghatarozassal. A Janos 3:23 azt ırja, hogy ´ ´ ´ ¨ ˝ „Janos is keresztelt a Szalim kozeleben levo Ainon´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ban, mert ott boven volt vız”. A Jezus keresztelkedeserol ´ ´ ´ ´ ´ szolo beszamolo pedig kijelenti, hogy „ahogy [Jezus] ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ feljott a vızbol, latta, amint az egek szetnyılnak” (Mark ´ ´ ´ ˝ 1:9, 10). Ezert az igaz keresztenyek megfeleloen jarnak ´ ´ ˝ el, amikor teljesen bemerıtik a keresztelkedoket a vızbe.

´ ´ ´ ´ ¨ tato, es azokat, akik torvenytelenseget cselekednek” ´ ´ ˝ ˝ ¨ (Mate 13:37–41). Ezzel egy idoben osszegyujtik a Ki´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ralysag egi orokoseit – kesobb pedig a ’mas juhokhoz’ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’A JEZUSROL SZOLO JO HIR’ HIRDETESE

111

´ ´ tartozo ’nagy sokasagot’ –, akiket Jehova szeretne a ´ ´ szervezetehez vonzani (Jan 6:44, 65; 10:16; Jel 7:9). ´ ´ ´ ´ 17 Ezt az is bizonyıtja, hogy nehanyan azt mondj ak, ´ ´ ´ ´ ´ hogy eppen Isten vezetese ert imadkoztak, amikor a ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ szolgalatunk soran felkerestuk oket. Egyszer p eldaul ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ket Kiralysag-hırnok elvitt magaval egy kisfiut a szol´ ´ ´ ´ ´ galatba. D elfele a ket Tanu szerette volna befejezni a ´ ´ ´ ´ ´ ´ predikalast, a kisfiu azonban mindenaron tovabb akart ´ ´ ¨ ¨ ˝ menni meg a kovetkezo hazhoz. Oda is ment egyedul, ´ ´ ˝ ´ es bekopogott! Egy fiatal no nyitott ajtot. Erre a ket ´ ´ Tanu is odament, hogy beszelgessen vele. Nem hittek a ´ ´ ¨ ¨ ˝ fuluknek, amikor a no elmondta, hogy eppen azert ´ ´ ´ ¨ ¨ imadkozott, hogy j ojj on valaki, es segıtsen neki jobban ´ ´ ´ megerteni a Bibliat. El is kezdtek vele tanulmanyozni! ´ ¨ 18 Neked, aki tagja vagy a kereszteny gyulekezetnek, ´ ´ ´ abban a kivaltsagban van reszed, hogy az angyalok¨ ´ ´ ´ ´ ´ kal egyutt vegezheted napjainkban a predikalomunkat, ´ ´ ´ ¨ mely olyan mereteket olt, amire meg nem volt p elda. ¨ ¨ ´ ´ ´ Soha ne vedd ezt a kulonleges kivaltsagot termeszetes´ ¨ ¨ ´ nek! Nagyon sok oromben lesz reszed, amint kitartoan ´ ´ ´ ´ ´ vegzed ezt a munkat, es tovabbra is ’hirdeted a Jezus´ ´ ´ ´ ´ rol szolo j o hırt’ (Csel 8:35). ´ ¨ ´ ´ 18. Mi ert ne vegy uk soha term eszetesnek a szolg alatunkat? 112


8. FEJEZET

¨ ´ ´ ˝ ´ A gy ulekezet „b ekes id oszakba lepett” ¨ ¨ ¨ ˝ ´ ´ Saul, az elvet em ult uld oz o Ist en buzg o szolg aja lesz ´ A Cselekedetek 9:1–43 alapjan

´ ´ A MOGORVA ferfiak Damaszkusz fele tartanak. Egy ´ ´ gonosz tervet akarnak veghezvinni. Ki akarj ak von´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ szolni Jezus gyulolt tanıtvanyait a hazaikb ol, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ megkotozzek, megalazzak, es Jeruzsalembe hurcolj ak ¨ ¨ ´ ´ ¨ ˝ oket, ahol a duhos szanhedrin fog ıtelkezni felettuk. ¨ ´ ˝ ˝ ´ 2 Saulnak1, a felb osz ult csoport vezetoj enek, mar ´ ´ ´ ¨ most ver tapad a kezehez. Nem sokkal korabban tor´ ´ ´ ´ tent, hogy helyeselve vegignezte, amint fanatikus tar´ ´ ´ ´ ¨ ´ sai megkovezik Istvant, Jezus egyik odaado tanıtva´ ´ ¨ ´ ´ nyat (Csel 7:57–8:1). Saul langolo duhe nemcsak Jezus ´ ´ ¨ ˝ jeruzsalemi kovetoi ellen tombol, hanem kesz minden ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ keresztenyt felemeszteni. El akarja torolni a fold szıne´ ´ ´ ´ ˝ rol ezt az artalmas szektat, melyet ’az Utkent’ ismer´ ´ ¨ nek (Csel 9:1, 2; lasd a „Saul hataskore Damaszkusz´ ´ ˝ ban” cımu kiemelt reszt a 114. oldalon). ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd a „Saul, a farizeus” cımu kiemelt reszt a 118. oldalon.

´ ´ 1– 2. Mit sz and ekozik tenni Saul Damaszkuszban? ¨ ´ ´ ˝ ´ A GYULEKEZET „BEKES IDOSZAKBA LEPETT”

113

´ ¨ SAUL HAT ASK ORE DAMA SZKUSZBAN

´ Ki hatalmazta fel Sault arra, hogy egy idegen va´ ´ ´ rosban letartoztasson keresztenyeket? A szanhedrin es a ´ ˝ ¨ ´ fopap mindenhol erkolcsi befolyast gyakorolt a zsidok´ ´ ˝ ¨ ´ ra, es a jelek szerint az is a fopap hataskorebe tartozott, ´ ˝ ¨ ˝ ´ hogy kiszolgaltasson bunozoket. Ezert ha a damaszku´ ´ ´ ˝ ´ szi zsinagogak venei ’levelet’ kaptak a fopaptol, akkor az ´ abban foglaltak szerint jartak el (Csel 9:1, 2). ´ ´ ´ ´ A romaiak megengedtek a zsidoknak, hogy a sajat jogi ¨ ´ ´ ugyeiket maguk rendezzek. Ez megmagyarazza, hogy ´ ´ ´ ´ ¨ miert tudtak Pal apostolra ot alkalommal is „egy hıjan ¨ ´ ´ negyven botutest” merni (2Kor 11:24). A Makkabeu´ ´ ˝ ˝ ¨ sok elso konyve idez egy levelbol, melyet i. e. 138-ban ´ ´ egy romai konzul ırt VIII. Ptolemaiosz egyiptomi ural´ ´ ´ ˝ ´ kodonak: „Ha tehat valamely gonosztevo orszagukbol ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ [Judeabol] hozzatok menekul, adjatok ki Simon fopap´ ¨ ¨ ¨ nak, hogy a torvenyuk szerint megbuntethesse” (1Mak ˝ ´ ˝ 15:21). I. e. 47-ben Julius Caesar megerosıtette a fopap ´ ´ ´ ´ ´ jogait, melyekkel korabban ruhaztak fel, es azt a jogat ´ ´ ´ ´ is, hogy bıraskodjon, ha valamilyen zsido szokassal kap´ ´ ¨ csolatban kerdes merul fel.

´ ´ ¨ ¨ Hirtelen ragyogo feny veszi korul Sault. Az utas´ ´ ´ ´ ´ ¨ tarsai latj ak a fenyt, de meg sem tudnak szolalni a dob´ ¨ ´ ˝ benettol. Saul megvakul es osszeesik. Nem lat semmit, 3

¨ ´ ´ ´ ´ 3 –4. a) Mi t ort ent Saullal? b) Milyen kerd eseket fogunk megbesz elni? 114


´ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ de hall egy hangot az egb ol: „Saul, Saul, miert uldozol ´ ¨ ¨ ¨ engem?” Saul megrokonyodve ezt kerdezi: „Ki vagy, ´ ´ Uram?” A valasz minden bizonnyal a velej eig hatol: ´ ¨ ¨ ¨ „Jezus vagyok, akit te uldozol” (Csel 9:3–5; 22:9). ´ ´ 4 Mit tanulhatunk abb ol, amit Jezus Saulnak mon´ ´ dott? Hogyan valik a hasznunkra, ha megvizsgaljuk ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ Saul megteresenek a korulmenyeit? Es milyen tanulsa¨ ´ gokat vonhatunk le abb ol, ahogyan a gyulekezet ki´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ hasznalta a Saul megterese utani b ekes idoszakot? ´ ¨ ¨ ¨ „Mi ert uld oz ol engem?” (Cselekedetek 9:1–5) ´ ´ ´ ´ ´ 5 Ahogyan mar lattuk, amikor Jezus megallıtotta ´ ˝ ´ Sault a Damaszkuszba vezeto uton, nem azt kerdezte ´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ¨ tole, hogy „miert uldozod a tanıtvanyaimat?”, hanem ´ ¨ ¨ ¨ azt, hogy „miert uldozol engem?” (Csel 9:4). Igen, ami´ ´ ¨ ˝ ´ ´ kor a kovetoi probakon mennek at, azt Jezus maga is ´ ´ ´ ´ aterzi (Mate 25:34–40, 45). ´ 6 Ha rosszul bannak veled a Krisztusba vetett hited ´ ´ miatt, biztos lehetsz benne, hogy Jehova es Jezus tisz´ ´ ´ taban van a helyzeteddel (Mate 10:22, 28–31). Le˝ ´ het, hogy egy proba nem szunik meg azonnal. Ne fe´ ´ ¨ ledd, hogy Jezus tudta, hogy Saulnak koze volt Istvan ´ ´ 5 –6. Mit tanulhatunk abb ol, amit J ezus Saulnak mondott? ¨ ´ ´ ˝ ´ A GYULEKEZET „BEKES IDOSZAKBA LEPETT”

115

´ ´ ´ ´ ˝ ´ halalahoz, es azt is latta, amikor kivonszolta a huseges ´ ´ ´ ´ jeruzsalemi tanıtvanyokat az otthonaikb ol (Csel 8:3). ´ ´ ¨ De akkor Jezus nem lepett kozbe. Azonban Jehova ´ ´ ´ ˝ ¨ Krisztus altal megadta az erot Istvannak es a tobbiek´ ˝ ˝ ´ ¨ nek, hogy meg tudj ak orizni a huseguket. ¨ ´ ¨ ´ 7 Te is ki tudsz tartani uldoz es alatt, ha: 1. elhataro´ ´ ´ ¨ ´ zod, hogy barmi tortenjen is, loj alis maradsz; 2. segıt´ ´ ´ ´ ´ seget kersz Jehovatol (Fil 4:6, 7); 3. Jehovara hagyod ´ ´ ´ a bosszut (Roma 12:17–21); 4. bızol abban, hogy Jeho´ ¨ ´ ´ ˝ ´ va megadja a kitartashoz szukseges erot, mıg j onak ´ ¨ ´ ´ nem latja megszuntetni a probat (Fil 4:12, 13). ´ ´ ¨ ¨ „Saul, testv er, engem az Ur k uld ott el” (Cselekedetek 9:6–17) ´ ´ ´ ´ ´ ´ 8 Miutan Jezus v alaszolt Saulnak arra a kerdes ere, hogy „Ki vagy, Uram?”, ezt mondta neki: „kelj ´ ´ ´ fel, menj be a varosba, es megmondj ak majd neked, ´ mit kell tenned” (Csel 9:6). A vak Sault elvezettek a ´ ´ ´ ´ ´ ´ damaszkuszi szallashelyere, es ott harom napon at ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ b ojtolt es imadkozott. Jezus kozben beszelt Saulrol ´ ´ ´ ´ ´ Ananiasnak, egy damaszkuszi tanıtvanynak, „aki j o ¨ ¨ ´ 7. Mit kell tenned, hogy ki tudj tartani uld oz es alatt? ´ ´ ´ ´ ´ ´ 8 –9. Milyen erz esek kavaroghattak An ani asban a megb ızat asa halla´ t an? 116


´ ´ ´ ´ ¨ ´ hırben allt minden ott lako zsido koreben” (Csel 22:12). ´ ´ ´ El tudod kepzelni, milyen erzesek kavaroghattak ´ ´ ¨ ´ ´ Ananiasban? A gyulekezet Feje, a feltamasztott Jezus ´ ´ ´ ¨ ¨ Krisztus szemelyesen beszelt vele, es egy kulonleges ´ ´ feladattal bızta meg. Milyen megtiszteltetes, de micso´ ´ da megbızatas! Amikor megtudta, hogy Saullal kell be´ ´ ˝ szelnie, ezt mondta: „Uram, sokaktol hallottam errol a ´ ´ ´ ferfirol, hogy mennyi artalmas dolgot tett a te szentje´ ´ iddel Jeruzsalemben. Itt is felhatalmazasa van a papi ¨ ´ ´ ´ elolj aroktol, hogy bilincsbe verje mindazokat, akik se´ ´ ¨ ´ ´ gıtsegul hıvj ak a nevedet” (Csel 9:13, 14). ´ ´ ´ ´ 10 Jezus nem feddte meg Ananiast, amiert elmondta ´ ´ ˝ ´ ´ az aggalyait. Viszont egyertelmu utmutatast adott ne´ ´ ki, es megtisztelte azzal, hogy elmondta, miert szeret´ ´ ´ ¨ ¨ ne, ha ellatna ezt a kulonleges feladatot. Ezt mondta ´ ´ ´ ˝ neki Saulrol: „valasztott edenyem o, hogy elvigye a ne´ ´ ´ vemet a nemzeteknek es kiralyoknak, es Izrael fiainak ´ is. Vilagosan megmutatom neki, mennyi mindent kell ´ ´ ´ elszenvednie az en nevemert” (Csel 9:15, 16). Ana´ ´ ´ ¨ ´ nias gondolkodas nelkul engedelmeskedett Jezusnak. 9

´ ´ ´ ´ ´ 10. Mit tanulhatunk abb ol, ahogyan J ezus An ani assal b ant? ¨ ´ ´ ˝ ´ A GYULEKEZET „BEKES IDOSZAKBA LEPETT”

117

SAUL, A FARIZEUS

´ ´ ´ Az „ifju . . . , akit Saulnak hıvtak”, es akivel akkor is¨ ´ ¨ merkedunk meg, amikor a Cselekedetek konyve Istvan ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ megkovezeserol ır, Tarzuszban elt. Ez volt a fovarosa ´ ´ ´ ¨ ¨ a romai Cilicia tartomanynak, mely a mai Torokorszag ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ deli reszen fekudt (Csel 7:58). Egy nagy zsido kozosseg ´ ´ ´ ´ ´ elt itt. Saul azt ırta sajat magarol, hogy ’a nyolcadik ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ napon korulmeteltek; Izrael nemzetsegebol, Benjamin ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ˝ torzsebol valo, heberektol szuletett heber; torvenyre ´ ´ ´ ´ nezve farizeus’. A zsidok szemeben kifogastalan volt a ´ ´ leszarmazasa (Fil 3:5). ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ Saul szulovarosa egy nagy, viragzo kereskedelmi va´ ¨ ¨ ¨ ros volt, a gorog kultura egyik kozpontja. Mivel Saul ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ itt nott fel, beszelt gorogul. Alapoktatast valoszınuleg ´ ´ ´ ´ ´ ´ zsido iskolakban kapott. Satorkeszıtest tanult, mely ´ egy elterjedt szakma volt arrafele. Minden jel arra ´ ´ ´ mutat, hogy a szakmajat meg fiatalon tanulta ki az ´ ´ ´ edesapjatol (Csel 18:2, 3). ´ ˝ ¨ ¨ A Cselekedetek konyvebol az is kiderul, hogy Saul ´ ´ ¨ ´ romai allampolgarnak szuletett (Csel 22:25–28). Ez ˝ ´ azt jelenti, hogy felmeno agon valamelyik rokona szert ¨ ¨ ´ ¨ tett erre a megkulonboztetett statuszra, hogy hogyan, ´ ´ azt nem tudjuk. Mindenesetre ezzel a kivaltsaggal ´ ´ ´ ´ ´ az elit tarsadalmi reteghez szamıtottak. Saul a szar´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mazasa es a tanulmanyai folytan harom kulturaban is ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ otthonosan mozgott: a zsido, a gorog es a romai kultu´ raban. 118


´ ´ ´ ´ Meg 13 eves sem lehetett, amikor a Tarzusztol ´ ´ ˝ 840 kilometerre levo Jeruzsalemben folytatta a ta´ ´ ´ ´ ´ nulmanyait. Itt Gamaliel labanal tanult, aki nagyra ¨ ´ ´ ´ becsult tanıtoja volt a farizeusi hagyomanyoknak (Csel 22:3). ´ ´ ˝ A jeruzsalemi tanulmanyai ma egy egyetemi szint u ´ ´ ´ ´ ´ ´ oktatasnak felelnenek meg. A tanulokat az Irasokra es ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ a zsido szobeli torvenyre oktattak, melyek kozul sokat ´ ¨ ˝ ´ ´ kıvulrol is meg kellett tanulniuk. Az, aki jo eredmeny´ ´ ´ ´ ´ ´ nyel vegzett Gamalielnel, nagy karrier ele nezett, es ´ ´ ´ ˝ ´ ´ Saul bizonyara eppen ilyen tanulo volt. Kesobb ezt ır´ ˝ ta: „nagyobb elorehaladast tettem a judaizmusban, ´ ´ mint sok, nemzetsegembeli kortarsam, mivel sokkal ´ ´ ´ buzgobb voltam atyaim hagyomanyaiban” (Gal 1:14). ´ Persze Saul pont amiatt lett az ujonnan megalakult ke´ ¨ ´ ¨ ¨ ˝ ´ reszteny gyulekezet hırhedt uldozoje, mert buzgon ´ ¨ kovette a farizeusi hagyomanyokat.

¨ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ Felkereste Sault, az uldozot, es ıgy szolt hozza: „Saul, ´ ´ ¨ ´ ¨ testver, engem az Ur kuldott el – az a Jezus, aki megje´ ¨ ´ lent neked az uton, melyen j ottel –, hogy visszanyerd ´ ´ ´ a latasod, es betelj szent szellemmel” (Csel 9:17). ´ ¨ ´ ¨ ´ 11 Tobb mindent is megerthetunk abb ol, ami Jezus´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ sal, Ananiassal es Saullal tortent. Peldaul azt, hogy ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 11–12. Mi mindent erthet unk meg abb ol, ami J ezussal, An ani assal es ¨ ´ Saullal t ort ent? ¨ ´ ´ ˝ ´ A GYULEKEZET „BEKES IDOSZAKBA LEPETT”

119

´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ Jezus, az ıgeretehez huen, aktıv szerepet j atszik a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ predikalomunka iranyıtasaban (Mate 28:20). B ar Je´ ´ zus ma senkivel sem beszel szemelyesen, kinevezett a ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ haziszolgai fole egy hu rabszolgat, es rajta keresztul ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ iranyıtja a predikalotevekenyseget (Mate 24:45–47). ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ˝ ¨ ¨ A Vezeto Testulet iranyıtasa alatt hırnokok, uttorok es ´ ´ ´ misszionariusok azt a feladatot kapj ak, hogy kutassak ´ ¨ ´ fel azokat, akik szeretnenek tobbet tudni Krisztusrol. ´ ´ ´ ˝ ˝ Az elozo fejezetben mar lattuk, hogy sok ember imad´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kozott Istenhez iranyıtasert, es ezutan kerestek fel ´ ˝ oket Jehova Tanui (Csel 9:11). ´ ´ ´ ´ ´ 12 Ananias engedelmesen elfogadta a megbızatasat, ´ ´ ´ ´ ¨ es aldasban reszesult. Te is engedelmeskedsz a pa´ ´ ´ rancsnak, es alaposan tanuskodsz, meg akkor is, ha ´ ´ ´ fenntartasaid vannak a megbızatassal kapcsolatban? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Nehanyan felnek a hazrol hazra vegzett predikalastol, ´ ´ ´ ´ es attol, hogy idegenekkel beszelgessenek. Masoknak ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ az jelent eroprobat, hogy a munkahelyukon, az utcan ¨ ´ ´ ´ ´ vagy telefonon keresztul predikaljanak. Ananias le ´ ´ ´ ´ ˝ tudta gyozni a szorongasat, es abban a megtiszteltetes´ ˝ ´ ben volt resze, hogy Saul oaltala kaphatott a szent 120


´ ¨ ´ ´ ˝ szellemb ol.1 Azert sikerult neki, mert bızott Jezus´ ´ ´ ´ ban, es ugy gondolt Saulra, mint a testverere. Mi is le¨ ´ ´ ´ ˝ ´ gyozhetjuk a felelmeinket, ha Ananiashoz hasonloan ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ hisszuk, hogy Jezus iranyıtja a predikalast, egyutt er¨ ´ ´ ´ zunk az emberekkel, es meg a legfelelmetesebbnek ˝ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ tuno szemelyben is a lehetseges testverunket latjuk ´ ´ (Mate 9:36). ´ ´ ´ ’Elkezdte pr edikalni Jezust’ (Cselekedetek 9:18–30) ´ 13 Saul nem keslekedett, azonnal alkalmazta, amit ta´ ´ ´ ´ nult. Miutan meggyogyult, megkeresztelkedett, es attol ´ ´ ˝ ¨ ¨ kezdve sok idot toltott a damaszkuszi tanıtvanyokkal. ´ ´ ´ ´ De meg mast is tett: „azonnal elkezdte predikalni a zsi˝ ´ ´ ´ nagogakban Jezust, hogy O az Isten Fia” (Csel 9:20). ´ ´ ´ 14 Ha tanulmanyozod a Bibliat, de meg nem vagy ´ megkeresztelkedve, te is hatarozottan fogsz cseleked´ ¨ ni, mint Saul, osszhangban azzal, amit tanultal? Igaz, ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1´ Altal anoss agban veve a szent ad´ ´ ´ szellem aj andekait az´ apostolok ˝ tak at m asoknak. Ebben a kiv eteles esetben azonban ugy t unik, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Jezus An ani ast hatalmazta fel arra, hogy adjon a szellem aj and ek ab ol ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’valasztott edenyenek’, Saulnak. A megt er ese ut an Saul m eg huzamo´ sabb ideig nem ˝ talalkozott ´ a 12 De szerint nem ´ ´ apostollal. ´ ´ a jelek ˝ volt tetlen ez id´ o alatt. Tehat Jezus nyilv anval oan er ot adott ´ ´ ´ ´ Saulnak ´ ´ ´ ahhoz, hogy vegezni tudja a predikalasra vonatkozo megbızatasat.

´ ´ ´ 13 –14. Ha tanulm anyozod a Bibli at, de m eg nem vagy megkeresztelked´ ´ ´ ´ ve, mit tanulhatsz Saul p eld aj ab ol? ¨ ´ ´ ˝ ´ A GYULEKEZET „BEKES IDOSZAKBA LEPETT”

121

´ ´ ´ ´ Saul szemelyesen atelt egy csodat, melyet Krisztus haj´ ´ ¨ ¨ ¨ tott vegre, es ez is biztosan tettekre osztonozte. De ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ masok is lattak Jezus csodait. Peldaul egy csoport fari´ ´ ´ ˝ ´ zeus vegignezte, amint meggyogyıt egy elsorvadt kezu ´ ´ ´ ´ ferfit, es rengeteg zsido hallotta, hogy feltamasztot´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ta Lazart. A legtobben azonban kozomb osek marad´ ´ ´ ´ ´ ´ tak, vagy meg ellensegesse is valtak (Mark 3:1–6; Jan ¨ ´ ´ 12:9, 10). Veluk ellentetben Saul uj ember lett. Mi volt ´ ´ ˝ ¨ az oka, hogy o megvaltozott, mıg a tobbiek nem? Saul ´ ´ ´ ´ ´ jobban felte Istent, mint az embereket, es igazan halas ´ ´ volt azert, hogy Krisztus irgalmas volt hozza (Fil 3:8). ´ ´ ´ Ha te is ıgy erzel, nem fogod hagyni, hogy barmi is ´ ´ ´ ´ megakadalyozzon abban, hogy predikalj, es hogy alkal´ ´ ´ massa valj a keresztelkedesre. ´ ´ ´ ¨ ¨ 15 El tudod kepzelni a tomeg meglepettseget, dobbe´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ netet es duhet, amikor Saul elkezdett Jezusrol predi´ ´ ¨ ´ ´ kalni a zsinagogakban? „Hat nem ez az, aki vesztukre ´ ´ ¨ tort Jeruzsalemben azoknak, akik ezt a nevet segıt´ ¨ ´ ´ ´ ´ segul hıvj ak . . . ?” – kerdezgettek (Csel 9:21). Saul ´ ´ ´ ´ ´ elmagyarazta, hogy miert valtozott meg Jezusrol a ´ ´ ´ ´ ´ velemenye, es „logikusan bebizonyıtotta, hogy Jezus ´ ´ ´ ´ ´ 15 –16. Mit csin alt Saul a zsinag og akban, es hogyan fogadt ak ezt a da´ maszkuszi zsid ok? 122


a Krisztus” (Csel 9:22). A logika azonban nem nyit ´ ´ ´ meg minden elmet es szıvet, melyet belakatol a hagyo´ ´ ¨ ´ many vagy a buszkeseg. Am Saul nem adta fel. ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 16 Harom evvel kes obb a damaszkuszi zsidok meg ´ ¨ ´ mindig vitatkoztak Saullal. Vegul aztan keresni kezd´ ¨ ´ ˝ tek az alkalmat, hogy megolj ek ot (Csel 9:23; 2Kor ´ ¨ 11:32, 33; Gal 1:13–18). Amikor kitudodott az osszees¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ¨ kuves, Saul ugy dontott, hogy feltunes nelkul elhagyja ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a varost. A varosfal egyik nyılasan at leengedtek egy ´ ´ ´ ´ kosarban. Lukacs Saul ’tanıtvanyainak’ nevezi azo´ ¨ ´ ´ kat, akik segıtettek neki elmenekulni azon az ejszakan ´ (Csel 9:25). A megfogalmazas azt sejteti, hogy leg´ ´ ´ ´ alabb nehanyan, akik hallottak Sault Damaszkuszban ´ ´ ´ ¨ ˝ predikalni, hinni kezdtek, es Krisztus kovetoi lettek. ´ ´ ´ ˝ ¨ 17 Amikor elosz or beszeltel a rokonaidnak, barataid´ ´ ´ ´ ´ nak es masoknak azokrol a j o dolgokrol, amelyeket ´ ´ ´ ´ megtanultal, biztosan arra szamıtottal, hogy minden´ ki el fogja fogadni a bibliai igazsagokat, hiszen any´ ´ ´ nyira logikusak! Es lehet, hogy nehanyan el is fo´ ´ ´ ¨ ˝ gadtak, a legtobben azonban nem. S ot, talan egy-ket ´ ´ 17. a) Hogyan szoktak reag alni az emberek a bibliai igazs agokra? b) Mi ´ ´ ´ ´ az, amin kitart oan kell faradoznunk, es mi ert? ¨ ´ ´ ˝ ´ A GYULEKEZET „BEKES IDOSZAKBA LEPETT”

123

´ ´ ´ csaladtagod ugy kezdett banni veled, mintha az ellen´ ¨ ´ ´ ´ ´ seguk lennel (Mate 10:32–38). De ha kitartoan azon ´ ´ ´ ´ ´ ´ faradozol, hogy jobban tudj ervelni az Irasokb ol, es ke´ ´ ´ ´ ´ resztenyhez melton viselkedsz, meg az ellenseges sze´ ´ ´ ´ ¨ melyeknek is megvaltozhat a velemenyuk (Csel 17:2; ´ 1Pet 2:12; 3:1, 2, 7). ´ ´ ´ 18 Amikor Saul Jeruzsalembe ment, a tanıtvanyok ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ertheto modon ketkedve fogadtak, hogy o is tanıtvany. ´ ´ ´ De miutan Barnabas kiallt Saul mellett, az apostolok ´ ˝ ´ ¨ elfogadtak ot, es Saul egy darabig veluk maradt (Csel ´ ´ ´ ´ ´ 9:26–28). B ar ovatos volt, nem szegyellte a j o hırt ´ ´ ´ ´ ´ (Roma 1:16). B atran predikalt Jeruzsalemben, abban a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ varosban, ahonnan adaz uldozesi hullamot indıtott Je´ ´ ´ ´ zus Krisztus tanıtvanyai ellen. A jeruzsalemi zsidok el´ ´ ¨ ´ ¨ ˝ szornyedve ismertek fel, hogy a vezeruk elp artolt to¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ luk, es meg akartak olni. „Amikor a testverek raj ottek ¨ ´ ´ ¨ ´ erre – kozli velunk a beszamolo –, levittek [Sault] ´ ´ ´ ¨ ´ ´ Cezareaba, es elkuldtek Tarzuszba” (Csel 9:30). Saul ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ kovette az iranyıtast, melyet Jezustol kapott a gyuleke¨ ´ ¨ zeten keresztul. Ez neki is, es a gyulekezetnek is hasznos volt. ´ ´ ´ 18 –19. a) Milyen eredm enye volt annak, hogy Barnab as ki allt Saul mel´ ´ ´ lett? b) Hogyan ut anozhatjuk Barnab ast es Sault? 124


´ ´ ´ ´ ´ Figyelemre melto, hogy Barnabas kesz volt segıte´ ´ ´ ni Saulnak. Ez a kedves tette bizonyara hozzaj arult ah´ ´ ´ ´ hoz, hogy szoros baratsag alakult ki Jehovanak e ket ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ buzgo szolgaja kozott. Te is keszsegesen segıtesz az ´ ¨ ´ ´ ujaknak a gyulekezetben, csakugy, mint Barnabas – el´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ mesz veluk a szantofoldi szolgalatba, es segıtesz nekik ´ ¨ ˝ ´ megerosıteni a szellemiseguket? Sok jutalomban lesz ´ ´ ´ ´ reszed, ha keszseges vagy. Ha pedig nemreg kezdted el ´ ´ ´ ´ ´ ´ hirdetni a j o hırt, elfogadod masok segıtseget, mint ´ ´ ¨ ¨ ahogy Saul tette? Ha tapasztaltabb hırnokokkel mesz a ´ ¨ ´ ´ szolgalatba, ugyesebben tudsz majd predikalni, na´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ gyobb oromod lesz benne, es eletre szolo baratsagokat ¨ kothetsz. ´ ˝ ´ „Sokan h ıvokke lettek” (Cselekedetek 9:31–43) ´ ´ ´ ´ 20 Azutan, hogy Saul megtert, es biztonsagban el´ ¨ ´ ´ ´ hagyta Jeruzsalemet, „a gyulekezet . . . egesz Judea´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ban, Galileaban es Szamariaban b ekes idoszakba le´ ´ ´ ´ pett” (Csel 9:31). Hogyan hasznaltak ki a tanıtvanyok ˝ ˝ ezt a ’kedvezo idoszakot’? (2Tim 4:2). A Biblia szerint ´ ´ ¨ ´ ¨ a testverek ’epultek’ a hitben. Az apostolok es a tob´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ bi felelos testver erosıtettek a tanıtvanyok hitet, es 19

´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 20 –21. Hogyan haszn alt ak ki Isten szolg ai a ’b ekes id oszakokat’ a m ult´ ´ ´ ban, es haszn alj ak ki ma is? ¨ ´ ´ ˝ ´ A GYULEKEZET „BEKES IDOSZAKBA LEPETT”

125

´ ´ ¨ ´ ´ felvigyaztak a gyulekezetet, mely „Jehova felelmeben ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es a szent szellem vigasztalasaban j art”. Peter p eldaul ´ ´ ´ ´ ´ ˝ arra hasznalta ezt az idoszakot, hogy a S aron sıksagan ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ fekvo Lidda varosaban erosıtse a tanıtvanyokat. En´ ´ ´ ´ ´ ¨ nek hatasara a kornyeken sokan „az Urhoz tertek” ´ ´ ´ (Csel 9:32–35). A tanıtvanyok figyelmet nem terelte el ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ semmilyen mas torekves, hanem onfelaldozoan segı´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tettek egymasnak, es predikaltak a j o hırt. Milyen ered´ ¨ menye lett ennek? A gyulekezet „egyre gyarapodott”. ´ ´ ´ ´ 21 A XX. szazad vege fele Jehova Tanui sok or´ ´ ´ ´ ˝ szagban „b ekes idoszakba” leptek. Azok a hatalmak, ´ ´ ´ ´ ´ melyek evtizedeken at elnyomtak Isten nep et, hirte˝ ´ ´ ¨ ˝ ˝ len eltuntek a szınrol, es enyhultek vagy megszun´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tek a predikalomunkara vonatkozo korlatozasok. Ta´ ´ ´ ´ ˝ ´ nuk tızezrei ragadtak meg a lehetoseget a nyilvanos ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ predikalasra, es az eredmenyek bamulatosak. Peldaul ´ amikor 1991-ben Oroszorszagban hivatalosan elismer´ ´ ´ ´ tek Jehova Tanuit, kevesebb mint 16 000 Kiralysag´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ hirdeto volt az orszagban. Mindossze 16 evvel kesobb, ´ ´ ´ ¨ 2007-ben viszont mar tobb mint 150 000-en predikal´ ´ ´ ´ tak faradhatatlanul a j o hırt. 126


´ ´ Jol kihasznalod, hogy szabadon gyakorolhatod a ´ ´ ´ ´ vallasodat? Ha olyan orszagban elsz, ahol vallasszabad´ ´ ´ ´ ´ sag van, Satannak az minden vagya, hogy ravegyen, ´ ´ ´ ´ ´ hogy a p enzt hajszold, es ne a Kiralysag erdekeivel le´ ´ ´ gyel elfoglalva (Mate 13:22). De ne engedj neki! Ha vi´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ szonylag bekes korulmenyek kozott gyakorolhatod a ´ ´ ´ ˝ vallasodat, hasznald ki minel jobban ezt az idoszakot. ´ ´ ˝ ´ Tekintsd lehetosegnek arra, hogy alapos tanuskodast ´ ´ ´ ´ ¨ vegezz, es epıtsd a gyulekezet tagjait. Ne felejtsd el: a ´ ´ ´ ¨ ¨ korulmenyeid barmelyik pillanatban megvaltozhatnak! ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ 23 Figyeljuk meg, mi tort ent Tabitaval, azaz Dorkasz´ ´ ´ szal1, aki Jopp eban elt, mely varos nem messze volt ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ¨ Liddatol. Ez a huseges testverno b olcsen hasznalta fel ´ ´ ´ ´ ˝ az idej et, a javait es a kepessegeit, hiszen „b ovelkedett ´ ´ ´ ´ j otettekben es irgalmas adomanyokban”. Aztan hirte´ ´ ´ len megbetegedett es meghalt. A halala nagy banatot ´ ´ ˝ ´ ´ ´ okozott a Jopp eban elo tanıtvanyoknak, nem beszelve ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ˝ ´ az ozvegyekrol, akiknek kulonosen j ol esett Dorkasz 22

´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ 1 Lasd a „Dorkasz »b ovelkedett j otettekben«” cımu kiemelt reszt a 128. oldalon.

´ 22. Hogyan tudod a legjobban kihaszn alni azt, hogy szabadon gyakorol´ hatod a vall asodat? ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ 23 –24. a) Mi az a ket dolog, amit T abita t ort enet eb ol tanulhatunk? ´ b) Mit hat arozzunk el? ¨ ´ ´ ˝ ´ A GYULEKEZET „BEKES IDOSZAKBA LEPETT”

127

´ ˝ ´ DORK ASZ „B OVELKEDET T J OTET TEKBEN”

´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ Dorkasz egy kikotovarosban, Jopp eban elt, es az ´ ¨ ottani kereszteny gyulekezetnek volt a tagja. A hit´ ´ ´ ˝ ´ tarsai szerettek, mert „b ovelkedett jotettekben es ir´ ´ galmas adomanyokban” (Csel 9:36). Sok zsidonak, aki ´ ´ ´ ´ olyan helyen lakott, ahol zsidok es nem zsidok is eltek, ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ket neve volt: egy heber´ vagy arami eredetu es egy go˝ ´ ´ ¨ rog vagy latin eredetu. Igy Dorkasznak is ket neve volt. ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ A gorog Dorkasz nevnek a Tabita volt az arami megfe´ ´ ´ ˝ leloje. Mindket nev ’gazellat’ jelent. ´ ´ Dorkasz megbetegedett es hirtelen meghalt. Az ak´ ´ ´ ´ kori szokasok szerint megmostak a testet, es ezzel ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ elokeszıtettek a temetesre. Egy felso szobaba fektet´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ tek, valoszınuleg a sajat hazaban. A kozel-keleti forro ´ ´ ´ ´ ´ eghajlat miatt a halottakat meg a halal bealltanak nap´ ´ ´ ´ ´ jan vagy masnap eltemettek. A jopp ei keresztenyek ´ ´ ´ ¨ ´ hallottak, hogy Peter apostol a kozeli Liddaban tartoz´ ´ ´ ´ ˝ kodik. Peternek volt ideje meg Dorkasz temetese elott ´ ´ ´ ´ Jopp eba menni, mivel a ket varos csak 18 kilometerre ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ volt egymastol, ami korulbelul negyoras gyalogutat je¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ lentett. A gyulekezet tehat elkuldott Peterert ket ferfit, ´ ´ hogy minel hamarabb menjen Jopp eba (Csel 9:37, 38). ´ ´ ´ ´ Egy tudos ezt mondja: „ Altalanos szokas volt a korai ´ ¨ ´ ´ ˝ judaizmusban, hogy kettesevel kuldtek ki a hırvivoket, ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ tobbek kozott azert, hogy az egyik meg tudja erosıteni ´ ´ a masik szavat.” ´ ´ ´ ¨ ´ Mi tortent, amikor Peter megerkezett? A besza´ ´ ´ ˝ ¨ molo elmondja: „felvezettek a felso helyisegbe; az oz128


´ ´ ´ ´ vegyek pedig mind eleje alltak, sırtak, es mutattak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ sok olyan alsoruhat es felsoruhat, amelyet Dorkasz ke´ ´ ¨ ´ szıtett, amıg veluk volt” (Csel 9:39). Dorkasz sok ´ ´ ¨ ´ minden mas mellett azert is kedves volt a gyulekezete´ ´ ´ ´ nek, mert varrt nekik. Keszıtett tunikakat, azaz alsoru´ ´ ´ ¨ hakat, es kopenyt is, melyet a tunikara vettek fel. Azt ´ ´ ´ nem tudjuk, hogy Dorkasz vasarolta-e az anyagot is ´ a ruhakhoz, vagy csak megvarrta azokat, de az biztos, ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy szerettek a kedvessegeert es az ’irgalmas adoma´ nyaiert’. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Petert biztosan megindıto latvany fogadta a felso ´ ´ ´ ´ szobaban. „Itt teljesen maskent gyaszoltak, mint Jai´ ´ ´ ´ ´ rus hazaban, ahova hangos siratoasszonyokat es fuvo´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ lasokat hıvtak. Ez nemcsak affele kulsoseges gyaszolas ´ ´ ´ volt” – mondja egy tudos, Richard Lenski (Mate 9:23). ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Oszinten es szıvb ol gyaszoltak Dorkaszt. Mivel sehol ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ sem tortenik utalas a ferjere, sokan arra kovetkeztet´ ¨ ´ ´ nek, hogy Dorkasz egyedulallo volt. ´ ´ ´ Amikor Jezus megbızatast adott az apostolainak, ´ ˝ arra is felhatalmazta oket, hogy ’halottakat tamassza´ ´ ´ ´ ´ nak fel’ (Mate 10:8). Peter latta ugyan Jezust halotta´ ´ ´ ´ ´ kat feltamasztani, mint p eldaul Jairus lanyat, de ez az ´ ´ ˝ ´ elso feljegyzes arrol, hogy egy apostol tamaszt fel vala´ ´ ¨ ¨ kit (Mark 5:21–24, 35–43). Peter kikuldott minden je´ ´ ´ ˝ ˝ ´ lenlevot a felso szobab ol, majd buzgon imadkozott. ´ ´ ´ ¨ Ekkor Tabita kinyitotta a szemet, es felult. Mennyi´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ re orulhettek a Jopp eban elo keresztenyek, amikor Pe´ ¨ ter visszaadta a szenteknek es az ozvegyeknek szeretett ´ Dorkaszukat! (Csel 9:40–42). ¨ ´ ´ ˝ ´ A GYULEKEZET „BEKES IDOSZAKBA LEPETT”

129

´ ´ ´ ´ kedvessege. Peter elment abba a hazba, ahol Tabita tes´ ´ ´ ´ ´ tet felkeszıtettek a temetesre. Ott az apostol egy olyan ´ ´ ´ ´ csodat hajtott vegre, melyhez hasonlot Jezus Krisztus´ ´ ´ nak meg egyetlen apostola sem vitt veghez. Imad´ ´ ´ ´ ´ kozott, es feltamasztotta Tabitat. El tudod kepzelni, ´ ´ ¨ ¨ ¨ mennyire orulhettek az ozvegyek, amikor Peter behıv´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ta oket a szobaba, es lattak, hogy Tabita ujra el? Mek´ ¨ ´ ˝ ¨ ¨ kora erot onthetett ez belejuk! Ezek utan konnyebb ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ volt szembenezniuk az elottuk allo probakkal. Erthe´ ´ ´ ´ ´ ˝ to, hogy a csoda „ismeretesse valt egesz Jopp eban, es ´ ´ ˝ ´ sokan hıvokke lettek az Urban” (Csel 9:36–42). ´ ´ ˝ 24 Ket fontos dolgot tanulhatunk ebb ol a szıvet ´ ´ ˝ ¨ ´ ˝ ¨ melengeto tortenetbol: 1. Az elet nagyon rovid. Let´ ´ ¨ ´ ´ ´ fontossagu, hogy jo nevet szerezzunk Istennel, amıg ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ lehetosegunk van ra (Pred 7:1). 2. A feltamadas re´ ´ ´ ¨ ´ menysege biztos. Jehova figyelmet nem kerulte el Tabi´ ´ ¨ ta sok kedves tette, es megjutalmazta ertuk. Jehova em´ ´ ´ ´ ´ lekezni fog a kemeny munkankra, es fel fog tamasztani ¨ ˝ bennunket, ha Armageddon elott meg kell halnunk ´ ´ ´ ´ ˝ (Heb 6:10). Igy hat akar „bajokkal terhes idoszakban” ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ elunk, akar ’bekes idoszaknak’ orvendunk, tanuskod´ ´ ´ junk kitartoan es alaposan Krisztusrol (2Tim 4:2). 130



˝ ´ „A NEMZETEKB OL ´VAL OK IS EL FO GA DTA K´ AZ ISTEN SZAVAT” (C SELEK EDET EK 11:1)

´ ´ ´ ¨ ˝ ´ Vajon keszek lesznek Jezus zsido kovetoi predi´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ kalni a jo hırt a korulmeteletlen nem zsidoknak? ´ ´ Ebben a reszben latni fogjuk, hogy hogyan nyi´ ´ ´ totta meg Jehova szelleme a keresztenyek szıvet, ´ ´ ¨ ˝´ ´ es hogyan segıtett nekik lekuzdeni az eloıtele¨ ´ ´ tuket, aminek eredm enyekeppen minden nem¨ ´ ´ zetben hatalmas lenduletet vett a tanuskodomunka.

9. FEJEZET

´ ´ „Nem r eszrehajlo az Isten” ´ ¨ ¨ ´ A ker esz t enyek a k or ulmet elet len ´ ´ ´ nem zsid oknak is elkezdenek pr edikalni ´ A Cselekedetek 10:1–11:30 alapj an ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ I. SZ. 36-ban jarunk. A helyszın Jopp e, egy kikotovaros. ´ ´ ´ ˝ Meleg oszi nap van, es Peter egy tengerparti haz lapos ´ ´ ´ ´ ´ ´ tetejen imadkozik. Mar nehany napja itt vendegeskedik. ´ ´ ´ Az, hogy ebben a hazban szallt meg, mar valamennyire ´ ˝ ´ ´ azt mutatja, hogy nincs benne eloıtelet. A haz tulajdono´ ´ ´ ´ ´ sa egy tımar, Simon, es nem minden zsido lakna egy tı´ ´ ´ ´ ´ ´ mar hazaban.1 B armennyire p artatlan legyen is Peter, ´ ´ egy fontos lecket fog megtanulni arrol, hogy mit jelent ´ ´ az, hogy Jehova nem reszrehajlo. ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ 2 Mikozben Peter imadkozik, revuletbe esik. A lato´ ´ ´ ´ mas, melyet lat, barmelyik zsidot felkavarta volna. Azt ´ ´ ´ ´ ´ ˝ latja, hogy az egb ol leszall valami edenyfele, olyan mint ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1 Sok zsid o´ lenezte ´ a tım an alla´ arokat, mivel a munkajuk ´folyam ˝ ´ ´ tok b orevel es ´ tetem evel erintkeztek,´ illetve ´ ´ ´ visszataszıto anyagokkal dolgoztak. A tımarokat nem tartottak meltonak arra, hogy megjelen´ ´ ˝ ¨ ´ ¨ ¨ jenek a templomn ¨ ´ al, es ´ a¨ muhelyuk ´ nem lehetett 50 konyoknel, azaz ¨ ¨ korulbelul 22 meternel kozelebb a varoshoz. Ez lehet az egyik magya´ ´ ´ ´ razat arra, hogy miert allt Simon haza „a tenger mellett” (Csel 10:6).

´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 1– 3. Milyen l atom ast kapott P eter, es mi ert fontos, hogy meg erts uk ´ ´ a jelent es et? 132


´ ˝ ´ ´ ¨ egy lepedo, es allatok vannak benne, melyek a Torveny ´ ´ szerint tisztatalanok. Amikor egy hang azt mondja Peter´ ´ ´ ´ ˝ nek, hogy vagja le oket, es egyen, ıgy valaszol: „soha nem ´ ´ ´ ettem semmi beszennyezettet es tisztatalant.” A hang ha´ romszor is ezt mondja neki: „Amit az Isten megtisztıtott, ´ ´ ¨ azt te ne hıvd tobb e beszennyezettnek” (Csel 10:14–16). ´ ´ ¨ ´ ¨ ˝ A latomas osszezavarja Petert, de csak egy rovid idore. ´ ´ ´ ´ ¨ 3 Mit jelent Peter latomasa? Fontos, hogy megertsuk, ´ ´ ´ mivel egy alapigazsagot tar fel arrol, hogy hogyan gondol˝ kodik Jehova az emberekrol. Csak akkor tudunk igaz ke´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ resztenyekkent alaposan tanuskodni Isten Kiralysagarol, ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ha elsajatıtjuk Isten nezopontjat, es olyannak latjuk az ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ embereket, amilyennek o latja. Hogy megertsuk Peter la´ ´ ´ ´ ´ ´ tomasanak a jelenteset, vizsgaljuk meg azokat a dramai ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ esemenyeket, melyek osszefuggesben vannak a latomassal. ¨ ¨ ¨ „Folyton konyorg ott az Istenhez” (Cselekedetek 10:1–8) ´ ´ ´ ˝ ˝ ˝ 4 Peter aligha tudta, hogy elozo nap tole ugy 50 kilome´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ terre eszakra, Cezareaban egy Korneliusz nevu ferfi is la´ ´ ´ ˝ tomast kapott Istentol. Korneliuszt, aki szazados volt ´ ´ ´ a romai hadseregben, ’hitbuzgo embernek’ ismertek.1 ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 1 Lasd a „Korneliusz es a romai hadsereg” cımu kiemelt reszt a 134. oldalon.

´ ´ ¨ ´ ¨ ´ 4 –5. Ki volt Korn eliusz, es mi t ort ent, mikozben im adkozott? ´ ´ „NEM RESZREHAJLO AZ ISTEN”

133

´ ´ ´ KORN ELIUSZ ES A R OMAI HADSEREG

´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ Judea romai tartomany kozigazgatasi kozpontja es ´ ´ ´ ´ ´ ˝ katonai fohadiszallasa Cezareaban volt. A kormany´ ´ ´ ´ zo parancsnoksaga alatt allo csapatokhoz 500–1000 ´ ¨ lovas katona es ot gyalogos cohors tartozott, melyek ´ ´ ´ ´ ´ ´ egyenkent 500–1000 katonabol alltak. A katonakat al´ ´ ´ ¨ ¨ talaban a tartomanybeliek kozul toboroztak, nem a ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ romai allampolgarok kozul. A legtobbjuk Cezarea´ ´ ´ ¨ ´ ban szolgalt, de Judea egesz teruleten voltak kisebb ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ helyorsegek. A jeruzsalemi Antonia-erodben allando´ ´ ´ an allomasozott egy cohors, hogy vedje a Temp´ ´ ´ ¨ ˝ lomhegyet es a varost. A zsido unnepek alatt megero´ ´ ´ ˝ ´ ¨ sıtettek az ott levo csapatot, felkeszulve az esetleges ´ zavargasokra. ´ ´ ´ ´ Egy cohors hat szazadbol allt, melyek mindegyike¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ hez korulbelul 100 katona tartozott, elen a szaza¨ ¨ ¨ dossal. A Cselekedetek 10:1-ben a gorog szovegben ´ ´ ´ ˝ azt olvassuk Korneliuszrol, hogy o volt az ugyneve´ ´ ´ ´ ´ ˝ zett italiai csapat szazadosa, mely valoszınuleg Ceza´ ´ ´ ´ ´ ´ reaban allom¨ asozott. Ez lehetett a romai polgarokbol ´ ´ ´ ´ ´ allo Italiai Onkentesek II. Cohorsa.1 A szazadosok´ ¨ ´ ´ ¨ nak tekintelyuk volt a tarsadalomban es katonai ko´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ rokben, es a gazdagok koze szamıtottak. A fizetesuk ¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ korulbelul 16-szorosa volt egy kozkatona fizetesenek. 1´ Latinul: Cohors II Italica voluntariorum civium Romanorum. ´ ´ ´ ´ Bizo´ nyıtekok vannak arra, hogy ez a cohors i. sz. 69-ben Szıriaban allomasozott. 134


´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Csaladfokent is p eldat mutatott, mivel az „egesz hazne´ ¨ ´ p evel egyutt felte az Istent”. Nem prozelita volt, hanem ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ korulmeteletlen nem zsido. Ennek ellenere konyorulete´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ sen bant a szuksegben szenvedo zsidokkal, es tamogatta ´ ˝ ˝ ¨ ¨ ¨ oket anyagilag. Ez az oszinte ferfi „folyton konyorgott az Istenhez” (Csel 10:2). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 5 D elut an 3 ora korul Korneliusz imadkozott, es ek´ ´ ´ kor egy latomasban ezt mondta neki egy angyal: „Ima´ ´ ´ ´ ˝ ¨ id es irgalmas adomanyaid emlekeztetoul felszalltak az ´ ´ ´ ´ ´ Isten ele” (Csel 10:4). Az angyal utasıtasara Korneli¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ usz elkuldott nehany ferfit, hogy vigyek hozza Peter ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ apostolt. A korulmeteletlen nem zsido Korneliusz elott ´ ´ ˝ ´ nemsokara egy olyan lehetoseg nyılt meg, melyet addig ´ ˝ ´ ´ ¨ nem kaphatott meg: hallhatta a megmentesrol szolo uzenetet.

´ ˝ Ma is valaszol Isten azoknak az oszinte emberek´ ´ ´ nek az imaira, akik szeretnek megtudni rola az igaz´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ sagot? Nezzunk egy p eldat. Albaniaban egy holgy ka˝ ´ ´ ´ ´ pott Az Ortorony folyoiratb ol egy p eldanyt, melyben az ´ egyik cikk a gyereknevelessel foglalkozott.1 Ezt mondta 6

´ ´ ´ ´ ˝ ´ 1 A „Megbızhat ´ o tanacs a gyermekneveleshez” cımu cikk a 2006. november 1-jei szamban, a 4 –7. oldalon jelent meg.

´ ´ ´ ´ 6 –7. a) Mondj egy p eld at, mely bizony ıtja, hogy Isten valaszol azoknak ˝ ´ ´ ´ az oszinte embereknek az im aira, akik szeretn ek megtudni r ola az igaz´ ¨ ´ ˝ s agot. b) Milyen kovetkeztet est vonhatunk le az ilyen esetekb ol? ´ ´ „NEM RESZREHAJLO AZ ISTEN”

135

´ ´ ´ a Tanunak, aki felkereste: „Hiszi, vagy sem, azert imad´ ´ ´ koztam Istenhez, hogy segıtsen nekem a lanyaim nevele˝ ´ ¨ ´ ¨ ´ seben. O kuldte magat! Pontosan erre volt szuksegem, ´ ´ ´ ¨ ¨ megerintette vele a szıvem.” A holgy a lanyaival egyutt ´ ´ ´ ´ ˝ ´ elkezdte tanulmanyozni a Bibliat, es kesobb a ferje is ´ csatlakozott hozzajuk. ´ ´ ´ ´ 7 Kiveteles eset? Semmikeppen! Ujra meg ujra halla´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ni ilyen torteneteket a vilag minden reszerol – sokkal ´ ´ ´ ¨ ¨ tobbszor annal, hogy a puszta veletlennek tulajdonıtsuk ´ ˝ ¨ ˝ ˝ ¨ oket. Milyen kovetkeztetest vonhatunk le ebb ol? Eloszor ´ ´ is azt, hogy Jehova valaszol azoknak a szemelyeknek ´ ´ ´ ˝ ˝ az imaira, akik oszinten szeretnek megismerni ot (1Kir ´ 8:41–43; Zsolt 65:2). Masodszor pedig azt, hogy angyalok ´ ´ ´ ´ ´ segıtik a predikalomunkankat (Jel 14:6, 7). ´ ´ „P eter nagyon tan acstalan volt” (Cselekedetek 10:9–23a) ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 8 Amikor megerkeztek Korneliusz hırvivoi, Peter meg ´ ´ ´ ˝ mindig fenn volt a hazteton, es „nagyon tanacstalan volt” ´ ´ ´ ˝ a latomast illetoen (Csel 10:17). Vajon kesz lesz arra, ´ ´ hogy elmenjen ezekkel az emberekkel, es belepjen egy ´ ´ ´ ´ ˝ nem zsido hazaba, amikor elotte haromszor is azt mond´ ´ ¨ ta, hogy nem fog olyan etelt enni, amely a Torveny ´ ´ szerint tisztatalan? A szent szellem valamilyen modon ´ ´ ´ ´ 8 –9. Mit adott P eter tudt ara a szellem, es mit tett erre P eter? 136


´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a tudtara adta Isten szandekat. Igy szolt hozza a szellem: ´ ´ ´ ´ ´ ´ „Ime, harom ferfi keres. Kelj fel hat, eredj le, es indulj ut¨ ´ ´ ´ ´ ¨ nak veluk, egyaltalan nem ketelkedve, mert en kuldtem ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ oket” (Csel 10:19, 20). A tisztatalan allatokrol szolo lato´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ mas ketsegkıvul felkeszıtette Petert arra, hogy kovesse a ´ ´ szent szellem vezeteset. ´ ´ ´ ´ 9 Igy amikor megtudta, hogy Korneliusz Isten utasıta´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ sara kuldetett erte, behıvta a nem zsido ferfiakat a hazba, ´ ´ ¨ ´ ˝ es „vendegul latta oket” (Csel 10:23a). Az engedelmes ´ ´ ´ ´ ´ ¨ apostol ekkorra mar igazıtott a gondolkodasan, es osszhangba hozta azzal, amit eddig megtudott Isten akara´ ´ tarol. ´ ´ ´ 10 Jehova ma is ugy vezeti a nep et, hogy fokozatosan ´ ´ ´ ´ ´ ´ feltarja nekik a szandekat (Peld 4:18). A szent szellem al˝ ´ ´ ´ ´ ´ tal vezeti ’a hu es ertelmes rabszolgat’ (Mate 24:45). ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ Idonkent talan kiigazıtasra kerul Isten Szava egy-egy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ reszenek az ertelmezese, vagy valtozasok tortennek a ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ szervezeti eljarasokban. Jol tesszuk, ha megkerdezzuk ´ ´ ´ ˝ magunktol: „Mit valtanak ki belolem az ilyen finomı´ ´ ´ tasok? Ebben is alavetem magam Isten szelleme vezete´ senek?” ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 10. Hogyan vezeti Jehova a n ep et, es milyen kerd eseket tegy unk fel magunknak? ´ ´ „NEM RESZREHAJLO AZ ISTEN”

137

´ P eter „megparancsolta nekik, hogy keresztelkedjenek meg” (Cselekedetek 10:23b–48) ´ ´ ´ ´ ´ 11 Masnap Peter kilenc masik szemellyel – Korneliusz ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ harom hırvivojevel es hat jopp ei zsido testverrel – elindult ´ ´ ´ ¨ Cezareaba (Csel 11:12). Tudva, hogy Peter el fog jonni hoz´ ´ ´ ´ ´ ¨ za, Korneliusz osszehıvta a „rokonait es meghitt baratait”, ´ ´ ´ akik nyilvanvaloan mindannyian nem zsidok voltak (Csel ´ ´ ˝ 10:24). Amikor Peter megerkezett, olyasmit tett, amirol nem gondolta volna, hogy valamikor is meg fogja tenni: ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ belepett egy korulmeteletlen nem zsido hazaba! Ezt mond´ ˝ ´ ´ ta az ott levoknek: „Jol tudjatok, mennyire nincs megen´ ´ ´ ´ gedve egy zsidonak, hogy egy mas nemzetseghez tartozo ´ ¨ emberhez csatlakozzon, vagy kozeledjen hozza, de nekem az Isten megmutatta, hogy e g y embert se szabad be´ ´ szennyezettnek vagy tisztatalannak hıvnom” (Csel 10:28). ´ ´ ´ ´ ´ ´ Vagyis ekkorra Peter mar vilagosan latta, hogy a latomas ´ ´ celja nemcsak az volt, hogy megtanıtsa, hogy mit ehet meg ´ ´ az ember, es mit nem. „Eg y embert se szabad [meg egy ´ ´ nem zsidot sem] beszennyezettnek” hıvnia. ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ 12 Az ott lev ok kıvancsian vartak, mit fog mondani Pe˝ ter. „Mindannyian jelen vagyunk az Isten elott, hogy ´ ´ meghallgassuk mindazt, aminek az elmondasat Jehova ´ ´ ´ ´ ´ 11–12. Mit tett P eter, amikor meg erkezett Cez are aba, es mit tanult meg ? 138


´ ´ megparancsolta neked” – szolalt meg Korneliusz (Csel ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ 10:33). Mit ereznel, ha neked mondana ezt egy erdeklodo ´ ´ ˝ szemely? Peter ezekkel a figyelemfelkelto szavakkal kezd´ ´ ´ te: „Bizonyosan latom, hogy nem reszrehajlo az Isten, ha´ ´ ´ ˝ ˝ nem minden nemzetben elfogadhato elotte, aki feli ot, es ´ ´ ´ igazsagossagot cselekszik” (Csel 10:34, 35). Peter megta´ ´ ´ ´ nulta, hogy Isten szemleletmodjat nem befolyasolja az, ´ hogy ki milyen rasszhoz vagy nemzethez tartozik, es sem´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ milyen mas kulso tenyezo sem. Peter ezutan tanuskodott ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Jezus szolgalatarol, halalarol es feltamadasarol. ´ ´ ¨ ´ 13 Ekkor olyasmi tort ent, amire meg nem volt p elda: ´ ´ ´ ¨ „Meg beszelt Peter”, amikor a szent szellem kitoltetett ¨ ˝ ´ „a nemzetekb ol valokra” (Csel 10:44, 45). Ez az egyeduli ´ ´ ´ hely a Szentırasban, ahol arrol olvasunk, hogy a szent ´ ¨ ˝ szellem kitoltetett valakire a megkeresztelkedese elott. ´ Peter felismerte, hogy ez annak a jele, hogy Isten helyesli ´ ´ ¨ ´ a tortenteket, es ezert „megparancsolta nekik [a nem ´ zsidoknak], hogy keresztelkedjenek meg” (Csel 10:48). ´ ´ ´ ´ ˝ A nem zsidok megterese 36-ban lezarta azt az idosza¨ ¨ ´ ´ ´ kot, mely alatt a zsidok kulonleges kegyet elveztek (Dan ´ ´ 9:24–27). Azzal, hogy tanuskodott a nem zsidoknak, ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ 13 –14. a) Mi ert volt jelent os egteljes Korn eliusz es m as nem zsid ok meg´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ t er ese 36 -ban? b) Mi ert nem szabad k uls os egek alapj an meg ıt eln unk az embereket? ´ ´ „NEM RESZREHAJLO AZ ISTEN”

139

´ ´ ´ ´ ¨ ¨ Peter felhasznalta a ’kiralysag kulcsai’ kozul a harmadi´ ´ ´ kat, vagyis az utolsot is (Mate 16:19). Ez a kulcs nyitotta ´ ¨ ¨ ´ ˝ ˝ ´ meg a korulmeteletlen nem zsidok elott azt a lehetoseget, ´ hogy szellemmel felkent keresztenyek legyenek. ´ ´ ´ ˝ 14 Mint a Kiralys ag hirdetoi, mi is latjuk, hogy „nincs ´ ´ ´ ´ reszrehajlas az Istennel” (Roma 2:11). Az az akarata, ´ ´ ¨ ¨ hogy „mindenfajta ember megmentesben reszesuljon” ´ ¨ ˝ ´ ´ (1Tim 2:4). Ezert soha nem szabad kulsosegek alapjan ´ ´ ¨ ´ ´ megıtelnunk az embereket. Az a megbızatasunk, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ alaposan tanuskodjunk Isten Kiralysagarol, es ez azt je´ ´ ¨ lenti, hogy minden embernek predikalnunk kell, fuggetle¨ ´ ´ nul attol, hogy milyen rasszhoz, nemzetiseghez vagy val´ ´ lashoz tartozik, vagy hogy milyen a megjelenese. ´ ˝´ ´ „Belenyugodtak, es dics o ıtett ek az Istent” (Cselekedetek 11 :1–18) ´ ´ ´ 15 Peter izgatottan Jeruzsalembe ment, hogy elmesel´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ˝ hesse, mi tortent. Am a hır megelozte ot. Mar tudtak, ´ ´ ¨ ¨ ´ hogy korulmeteletlen nem zsidok is „elfogadtak az Is´ ´ ´ ´ ten szavat”. Nem sokkal azutan, hogy Peter megerkezett ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ Jeruzsalembe, „a korulmetelkedes tamogatoi perlekedni ´ ´ ˝ ¨ ¨ kezdtek vele”. Felkavarta oket, hogy „korulmeteletlen fer´ ´ ´ ¨ ¨ fiak hazaba ment be, es egyutt evett veluk” (Csel 11:1–3). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 15 –16. Mi ert kezdett n eh any zsid o kereszt eny perlekedni P eterrel, es ´ ´ ´ mivel magyar azta P eter a tett et? 140


´ ´ A problema nem az volt, hogy lehet-e egy nem zsido ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ Krisztus kovetoje, vagy sem. A zsido tanıtvanyok inkabb ´ amellett kardoskodtak, hogy a nem zsidoknak is meg kell ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ tartaniuk a Torvenyt – beleertve a korulmetelkedes torve´ ´ ´ ´ nyet is –, mert csak ıgy elfogadhato a Jehovanak bemuta´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tott imadatuk. Igen, nehany zsido tanıtvanynak nehezere ´ ´ ´ ¨ ˝ esett megvalnia a mozesi torvenytol. ´ ´ ´ 16 Mivel magyarazta Peter a tettet? A Cselekedetek ´ ´ ´ 11:4–16 szerint negy bizonyıtekot sorolt fel nekik, me´ ´ ´ ´ ˝ ¨ lyek igazoljak, hogy az iranyıtas Istentol jott: 1. az Isten´ ´ ´ ´ ˝ tol kapott latomas (4–10. versek); 2. a szellem utasıta´ ´ ´ ´ sa (11–12. versek); 3. az angyal latogatasa Korneliusznal ´ ¨ ´ (13–14. versek); es 4. a szent szellem kitoltese a nem zsi´ ´ ¨ ´ ˝ ˝ dokra (15–16. versek). Peter vegezetul egy meggyozo ere˝ ´ ´ ´ ´ ´ ju kerdest tett fel: „Ha tehat az Isten ugyanazt az ajande´ ´ ´ ´ ˝ kot [a szent szellem aj andekat] adta nekik [a hıvo nem ¨ ¨ ´ ´ zsidoknak], mint nekunk [zsidoknak] is, akik hiszunk az ´ ´ ´ ´ Ur Jezus Krisztusban, akkor ki vagyok en, hogy akadalyozhattam volna az Istent?” (Csel 11:17). ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ 17 Peter tanuskodasa nagy hordereju dontes ele allıtotta ´ ´ ´ ´ a zsido keresztenyeket: Vajon felre tudjak tenni minden ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 17–18. a) Milyen d ont es el e all ıtotta a zsid o kereszt enyeket P eter ta´ ´ ´ ¨ ˝ ˝ ¨ n uskod asa? b) Mi ert nem konny u feladat meg orizni a gy ulekezet ´ ´ ´ ´ ´ ¨ egys eg et, es milyen kerd eseket tegy unk fel magunknak? ´ ´ „NEM RESZREHAJLO AZ ISTEN”

141

¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ eloıteletuket, es el tudjak fogadni kereszteny hittarsaik´ ´ ´ kent az ujonnan megkeresztelkedett nem zsidokat? A be´ ´ ´ ´ szamolob ol megtudjuk: „Mikor pedig ezeket hallottak [az ´ ´ ´ ´ ´ apostolok es mas zsido keresztenyek], belenyugodtak, es ´ ´ ˝ ´ dicsoıtettek az Istent, ezt mondva: »Akkor hat a nemze´ ´ ´ ˝ ´ tekb ol valoknak is megadta az Isten a megbanast az elet´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ re«” (Csel 11:18). Ennek a jo hozzaallasnak koszonhetoen ´ ¨ ´ ´ ˝ megoriztek a gyulekezet egyseget. ´ ´ ˝ ˝ ¨ 18 Az egys eg megorzese nem konnyu feladat ma, hi´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ˝ ´ szen igaz imadok „minden nemzetb ol, torzsb ol, nepb ol es ¨ ¨ ¨ ´ ˝ ¨ nyelvb ol” jonnek (Jel 7:9). Sok gyulekezetben kulonfele ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ rasszu, kulturaju es hatteru szemelyek vannak. Tegyuk ´ ´ ´ ´ ˝ hat fel magunknak a kerdest: „Kiirtottam a szıvemb ol az ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ eloıteletnek meg a csırajat is? Eltokeltem, hogy soha nem ¨ engedem, hogy a nacionalizmus, a rasszizmus, a torzsi ho¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vatartozas, a kulturab ol fakado buszkeseg, es minden ´ ´ ´ egyeb dolog, ami megosztja a vilagot, hatassal legyen ar´ ´ ´ ra, ahogyan a kereszteny testvereimmel banok?” Gondol´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ junk arra, hogy mi tortent Peterrel (Kefassal) nehany ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ evvel azutan, hogy az elso nem zsido megtert. Masok elo´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ıtelete hatassal volt ra, es „kezdett visszahuzodni es elku´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ lonulni” a nem zsido keresztenyektol, ugyhogy Palnak ´ ´ ´ ´ helyre kellett igazıtania (Gal 2:11–14). Allandoan vigyaz´ ´ ¨ ˝ ´ ´ nunk kell, nehogy beleessunk az eloıtelet csapdajaba! 142


´ ˝ ´ „Sokan h ıvokke lettek” (Cselekedetek 11 :19–26a) ´ ´ ´ ¨ ˝ 19 Vajon elkezdtek predik alni Jezus kovetoi a nem zsi¨ ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ doknak? Figyeljuk meg, mi tortent kesobb a szıriai Antio´ ´ ´ ¨ ´ ´ kiaban.1 Ebben a varosban sok zsido elt, es nem volt ku¨ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ¨ lonosebb feszultseg a zsidok es a nem zsidok kozott. ´ ´ ´ ¨ ¨ Antiokia nyugodt legkore megkonnyıtette, hogy a nem ´ ´ ´ ´ ´ ´ zsidoknak is predikaljanak. Itt volt, hogy nehany zsido ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ tanıtvany hirdetni kezdte a jo hırt a ’gorogul beszelok´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ nek’ (Csel 11:20). Es ezalatt nemcsak a gorogul beszelo ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ zsidok ertendok, hanem a korulmeteletlen nem zsidok is. ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Jehova megaldotta a munkajukat, es „sokan hıvokke lettek” (Csel 11:21). ¨ ´ ´ ´ 20 Mivel az antiokiai terulet megerett az aratasra, a je´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ruzsalemi gyulekezetb ol odakuldtek Barnabast, hogy se´ ´ ´ ´ ˝ ˝ gıtsen. Annyi volt az erdeklodo szemely, hogy Barnabas ´ ¨ ´ ´ nem bırta egyedul a munkat. Ki mas lehetett volna jobb ´ ˝ ´ ´ ´ segıtotarsa, mint Saul, akinek a nemzetek apostolava kell ´ ´ ´ ´ majd lennie? (Csel 9:15; Roma 1:5). Vetelytarsat latott ´ ´ ´ ˝ Barnabas Saulban? Nem. Epp ellenkezoleg, Barnabas sze˝ ´ ´ reny volt. O ment el Tarzuszba, hogy felkeresse Sault, ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 1 Lasd „A szıriai Antiokia” cımu kiemelt reszt a 144. oldalon.

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 19. Kiknek kezdtek pr edikalni a zsid o kereszt enyek Anti oki aban, es mi´ ´ lyen eredm ennyel j artak? ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ 20 –21. Mib ol l atszik, hogy Barnab as szer eny volt, es hogyan lehet unk ´ ´ mi is szer enyek a szolg alatban? ´ ´ „NEM RESZREHAJLO AZ ISTEN”

143

´ ´ A SZ IRIAI ANTI OKIA

´ ´ ¨ ´ ´ A szıriai Antiokia az Orontes folyo partjan fekudt. ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ A folyon lefele haladva korulbelul 30 kilometerre volt ˝ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ tole Szeleukia, a Foldkozi-tenger melletti kikotovaros. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Jeruzsalem pedig ugy 550 kilometerre volt tole del fele ´ (Csel 13:4). I. Szeleukosz Nikator, a szeleukida biroda´ ˝ ´ ´ lom elso uralkodoja alapıtotta i. e. 300-ban. Antiokia volt ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ¨ ˝ birodalmanak a fovarosa, ıgy rovid idon belul befolyasos ´ ´ ˝ ´ ´ varossa notte ki magat. I. e. 64-ben Pompeius romai had´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vezer Szıriat romai tartomannya tette, es Antiokiat ne´ ´ ´ ´ ˝ vezte ki a tartomany szekhelyenek. Az i. sz. elso szazadra ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a varos a meretet es gazdagsagat tekintve – Roma es Ale´ ´ xandria utan – a Romai Birodalom harmadik legfonto´ sabb varosa lett. ´ ¨ Antiokia nemcsak politikai, hanem kereskedelmi koz´ ´ ´ pont is volt. Szıria minden kereskedelmi arujat ide hoz´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ tak, mielott a Foldkozi-tenger videkenek tobbi reszere ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ exportaltak volna. „Mivel kozel volt a gorogok es romai¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ak lakta terulet es a keleti allamok kozott huzodo ha´ ´ ´ ´ ¨ tarhoz, szınesebb volt a kulturaja, mint a legtobb helle´ ´ ´ nisztikus varosnak” – mondja egy tudos. Sok zsido lakott ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Antiokiaban, es a zsido tortenetıro, Josephus Flavius ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ szavai szerint a varosban „rengeteg gorogot hitukre terıtettek”.

´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ es egyutt terjenek vissza Antiokiaba. Egy evet toltottek ´ ´ ´ ´ ´ ´ a varosban, es buzdıtottak az ottani tanıtvanyokat (Csel 11:22–26a). 144


¨ ´ ´ Hogyan lehetunk mi is szerenyek a szolgalatban? ´ ´ ¨ ´ A szerenyseg azt jelenti, hogy elismerjuk a korlatainkat. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Mindannyiunknak mas-mas erossegeink es kepessegeink ´ ´ ´ ´ ¨ ´ vannak. Nehanyan p eldaul ugyesen terjesztenek kiadva˝ ´ ´ ´ ´ ¨ nyokat, de nem konnyu nekik ujralatogatast vegezni vagy ´ ´ ´ ˝ bibliatanulmanyozast kezdeni. Ha szeretnel fejlodni a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szolgalat valamelyik agaban, segıtseget kerhetnel valaki´ ´ ´ ˝ tol. Ha ezt megteszed, jobb eredmenyeket erhetsz el, es ´ ´ ¨ ¨ nagyobb oromet talalhatsz a szolgalatban (1Kor 9:26). ¨ ´ „Seg elyt k uldenek” (Cselekedetek 11 :26b–30) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ 22 Antioki aban hıvtak eloszor „a tanıtvanyokat isteni ´ ´ ´ gondviseles altal keresztenyeknek” (Csel 11:26b). Ez az Is´ ´ ´ ´ ´ ´ ten altal jovahagyott nev jol raillik azokra, akik Krisztus ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ p eldajat utanozva elik az eletuket. Vajon kialakult a szoros ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ testveri kotelek a zsido es a nem zsido hıvok kozott, amint ´ ´ ´ ¨ ˝ egyre tobben valtak keresztennye a nemzetekbol? Figye´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ lemre melto, hogy mi tortent az i. sz. 46-os nagy ehınseg ´ ´ ´ ´ ´ ˝ idejen.1 Az okori idokben az ehınsegek rettenetesek voltak ´ ´ ¨ ´ ¨ a szegenyeknek, mert sem p enzuk, sem elelmuk nem volt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ felreteve. A nagy ehınseg a judeai zsido keresztenyeket is 21

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 1 ´ A zsido tort ıro, Josephus ezt a ’nagy ehınseget’ Claudius csa´ enet ´ ´ szar uralkodasanak idej ere teszi (i. sz. 41–54).

´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ 22 –23. Hogyan mutatt ak ki a testveri szeretet uket az Anti oki aban el o ´ ´ ´ testverek, es hogyan teszi ma ugyanezt Isten n epe? ´ ´ „NEM RESZREHAJLO AZ ISTEN”

145

´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ sujtotta, akik kozul sokan valoszınuleg szegenyek voltak. ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ Szukseguk volt elelemre, es egyeb dolgokra is. Mikor az ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ Antiokiaban elo testverek – koztuk a nem zsido kereszte´ ¨ ´ ´ ˝ nyek – hallottak errol, ’segelyt kuldtek’ a judeai testvereik´ ˝ nek (Csel 11:29). Micsoda oszinte testveri szeretet! ´ ´ ´ ¨ ´ 23 Ma sincs ez mask epp Isten nepe koreben. Amikor ar´ ´ ´ ´ rol hallunk, hogy a testvereink mas orszagokban vagy ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ott, ahol elunk, szukseget szenvednek, keszsegesen segı¨ ´ ´ ´ ´ tunk nekik. A fiokbizottsagok azonnal segelybizottsa´ ´ gokat szerveznek, hogy segıtsenek azoknak a testverek´ ´ ´ ´ ´ ´ nek, akiket termeszeti katasztrofa, ıgy p eldaul hurrikan, ´ ´ ´ ¨ ´ foldrenges vagy cunami sujtott. Az ilyen segelyakciok ´ ´ ´ ´ mind azt bizonyıtjak, hogy tenyleg testverek vagyunk ´ ´ (Jan 13:34, 35; 1Jan 3:17). ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 24 Igaz keresztenyekk ent megertjuk Peter latomasanak ´ ˝ ´ ´ ˝ a jelentoseget, melyet 1900 evvel ezelott kapott egy jop´ ´ ´ ´ ´ p ei haz tetejen. Olyan Istent imadunk, aki nem reszre´ ´ hajlo. Neki az az akarata, hogy alaposan tanuskodjunk a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Kiralysagarol, vagyis mindenkinek predikaljunk rassztol, ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ˝ nemzetisegtol es tarsadalmi helyzettol fuggetlenul. Hata´ ˝ ´ rozzuk hat el, hogy mindenkinek megadjuk a lehetoseget ´ ´ ´ ´ arra, hogy hallja es elfogadja a jo hırt (Roma 10:11–13). ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 24. Hogyan mutathatjuk meg, hogy meg ertj uk P eter l atom as anak a je˝ ´ ´ lent os eg et? 146


10. FEJEZET

´ ¨ „Jehova szava . . . tovabb novekedett” ´ ¨ ¨ ¨ ´ P et er megmenek u l; a z u ld oz es ´ ´ ´ ´ ´ ´ nem t udja le all ı t ani a j o h ır t erjed es et ´ A Cselekedetek 12:1–25 alapjan

´ ´ ´ ´ A MASSZIV vaskapu hatalmas robajjal bezarodik Peter ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ¨ mogott. Ket romai orhoz bilincselve elvezetik a cellaj a´ ´ ´ ´ ´ ´ ba. Ott hosszu orakon, talan napokon at csak varako´ ´ ¨ ´ zik. Varja, mi fog tortenni vele. A falakon, a racsokon, ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ¨ a lancain es az orokon kıvul semmi mast nem lat maga ¨ ¨ korul. ´ ´ ´ 2 Aztan megkapja a hırt, mely nem kecsegtet tul ´ ´ ´ ´ sok j oval. I. Herodes Agrippa kiraly1 mindenaron halva ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szeretne latni, meghozza a p aszka utan akarja a nep ´ ´ ¨ ˝ elott kivegezni, hogy a kedvukre tegyen. Es ez nem¨ ´ ´ ´ ˝ ´ csak ures fenyegetozes. Peter egyik apostoltarsat, Jaka´ ´ ´ bot nem olyan reg vegeztette ki ugyanez az uralkodo. ´ ´ ´ ˝ 3 Elerkezik a kivegzese elotti este. Vajon min gondol´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ kodik Peter a sotet cellaban? Eszebe jut, hogy nehany ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 1 Lasd az „I. Herodes Agrippa kiraly” cımu kiemelt reszt a 148. oldalon.

´ ´ ´ ´ ´ ´ 1– 4. Milyen helyzetben tal alja mag at P eter, es mit erezn el, ha te is ilyen ´ ´ neh ez helyzetben lenn el? ´ ¨ „JEHOVA SZAVA . . . TOVABB NOVEKEDETT”

147

´ ´ I. HER ODES AGRIPPA KIR ALY

´ ´ ´ I. Herodes Agrippa, aki kivegeztette Jakabot, es ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ b ortonbe zaratta Petert, Nagy Herodes unokaja volt. ´ ´ ´ ´ ´ A Herodes-dinasztia egy politikusokb ol allo csalad ´ ´ volt, mely a zsidok felett uralkodott. A csalad idu´ ´ ´ ´ meai, azaz edomita szarmazasu volt. Nevlegesen az ¨ ´ ¨ ¨ idumeaiak is zsidok voltak, mivel korulbelul i. e. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 125-ben rajuk kenyszerıtettek a korulmetelkedest. ¨ ´ ´ ´ I. Herodes Agrippa i. e. 10-ben szuletett, es Ro´ ´ ´ ´ ´ ¨ maban kapott oktatast. A csaszari csalad tobb tag´ ´ ´ javal is barati kapcsolatot alakıtott ki. Az egyik ba´ ´ ratja Gaius, vagy ismertebb neven Caligula volt, akit ´ ´ ´ ´ ´ i. sz. 37-ben csaszarra koronaztak. Nem sokkal ke´ ´ ˝ sobb Caligula megtette Agripp at kiralynak Iturea, ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ Trakonitisz es Abilene fole. Kesobb kib ovıtette az Ag´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ rippa fennhatosaga alatt levo teruletet Galileaval es ´ Pereaval. ´ ´ ´ Agrippa Romaban tartozkodott, amikor Caligula ´ ´ ´ ´ 41-ben merenylet aldozata lett. Ugy tartjak, hogy Ag´ ´ ´ ¨ ˝ ripp anak fontos szerepe volt az ezt koveto valsag´ ´ ´ ´ ´ helyzet rendezeseben. Aktıv szerepet jatszott a tar¨ ´ ´ ¨ gyalasokban, melyek feszult legkorben zajlottak egy ´ ´ ´ ´ ´ masik befolyasos baratja, Claudius es a romai sze´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ natus kozott. A targyalasok eredmenyekent Claudiust ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ kikialtottak csaszarnak, es ıgy sikerult elej et venni a ´ ´ ´ ´ ´ polgarhaborunak. Jutalmul a szolgalataiert Claudi148


´ ´ ´ ´ ´ ´ us Judeat es Szamariat is Agripp anak adta,´ melyeket ´ ´ ´ i. sz. 6 ota romai prokuratorok igazgattak. Igy Agrip¨ pa ugyanazok felett a teruletek felett uralkodott, ´ mint a nagyapja, Nagy Herodes. ´ ´ ¨ Agrippa szekhelye Jeruzsalem volt, ahol sikerult a ´ ´ ´ ˝ ˝ vallasi vezetok kegyeibe ferkoznie. Azt mondj ak, ap´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ rolekosan betartotta a zsidok torvenyeit es hagyoma´ ´ ´ ´ nyait. Peldaul naponta aj anlott fel aldozatokat a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ templomnal, reszt vett a Torveny nyilvanos felolvasa´ ´ ˝ ´ ´ ¨ saban, valamint „o volt a zsido hit buzgo vednoke”. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Ugyanakkor a szınhazban gladiatori jatekokat es lat´ ´ ˝ vanyos pogany musorokat rendezett, amivel megha´ ´ ´ ´ ´ ´ zudtolta azt az allıtasat, hogy Istent imadja. Agripp at ´ ´ ´ ¨ ¨ ugy jellemeztek, hogy „hamis, felszınes, kulonc”. ´ ´ ´ evvel korabban Jezus azt mondta neki, hogy egy napon ´ ´ ¨ ¨ megkotozik, es oda viszik, ahova nem akar menni, vagyis ´ ´ ´ ¨ a halalba? (Jan 21:18, 19). Talan azon topreng, hogy most ¨ j ott-e el ez a pillanat. ´ ´ ´ ´ ´ 4 Te mit erezn el, ha Peter helyeben lennel? Sokan elke´ ´ ´ ´ ´ ¨ serednenek, mert kilatastalannak latnak a helyzetuket. ´ ´ ´ ´ De letezik olyan helyzet, amely teljesen kilatastalan Je´ ´ ¨ ˝ zus Krisztus igaz kovetoi szamara? Mit tanulhatunk ab´ ´ ´ ¨ ´ ¨ b ol, amit Peter es a hittarsai tettek, amikor uldozni kezd´ ˝ ´ tek oket? Lassuk. ´ ¨ „JEHOVA SZAVA . . . TOVABB NOVEKEDETT”

149

¨ ˝ ´ ´ ’A gy ulekezet nem sz unt meg buzg on im adkozni’ (Cselekedetek 12 :1–5) ´ ˝ ¨ ˝ ˝ 5 Ahogyan a konyv eloz o fejezeteb ol megtudtuk, a ke´ ¨ ´ ´ reszteny gyulekezet szamara nagyon izgalmas fordulat ´ ´ ´ ´ ´ ´ volt a nem zsido Korneliusznak es a csaladj anak a megte´ ´ ˝ ´ ¨ rese. A nem hıvo zsidoknak azonban dobbenetes lehe´ ´ ´ ¨ ´ tett, hogy sok zsido kereszteny minden fenntartas nelkul ¨ ´ ´ nem zsidokkal egyutt imadja Istent. ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ 6 D orzs olt politikus leven Herodes rogton elt az al´ ´ ´ ´ kalommal, hogy behızelegje magat a zsidok kegyeibe, es ´ ´ ´ ´ ¨ ´ bantani kezdte a keresztenyeket. Bizonyara ertesult rola, ´ ´ ¨ hogy Jakab apostol nagyon kozel allt Jezus Krisztushoz. ´ ´ ´ ´ ¨ Ezert ’megolette Jakabot, Janos testveret karddal’ (Csel ¨ ´ 12:2). Milyen nagy proba lehetett ez a gyulekezetnek! Ja´ ´ kab egyike volt annak a harom szemelynek, akik szemta´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nui voltak Jezus elvaltozasanak, es meg mas csodaknak ´ ´ ´ ¨ is, melyeket a tobbi apostol nem latott (Mate 17:1, 2; ´ ´ ´ ¨ Mark 5:37–42). Jezus a ’Mennydorges fiainak’ nevezte ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ Jakabot es a testveret, Janost a tuzes termeszetuk es a ´ ¨ ´ ¨ ˝ ´ lelkesedesuk miatt (Mark 3:17). A gyulekezet egy huse´ ´ ´ ´ ges, bator tanut es egy szeretett apostolt veszıtett el Ja´ ´ kab szemelyeben. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 5 –6. a) Mi ert es hogyan ind ıtott t amad ast I. Her odes Agrippa kir aly ´ ¨ ´ ´ ´ a kereszt eny gy ulekezet ellen? b) Mi ert volt nagy pr oba Jakab hal ala a ¨ gy ulekezetnek? 150


´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ Agrippa szamıtasai bej ottek. A zsidok orultek Jakab ´ ´ ´ ´ kivegzesenek. Felbuzdulva ezen, Agrippa Petert vette ´ ´ ´ ´ ´ c elba, es letartoztatta, ahogy azt a fejezet elejen lattuk. ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ De ketsegtelenul eszebe jutott, hogy egy b orton nem ´ ´ mindig biztos hely az apostolok fogva tartasara, amint ´ ˝ ¨ ´ ¨ ´ az a konyv 5. fejezeteb ol kiderult. Ezert Herodes nem ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ bızta a veletlenre a dolgokat. Ket or koze lancoltatta Pe´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ ¨ tert, es 16 or orkodott felvaltva ejjel-nappal, hogy ez az ´ ¨ ´ apostol meg csak veletlenul se szabadulhasson ki. Ha ´ ´ ´ ˝ ¨ megis kiszabadulna, akkor az ıtelete az orokre lesz kivet´ ´ ´ ´ ve. Mit tudtak tenni Peter hittarsai ebben a kilatastalan˝ ˝ nak tuno helyzetben? ¨ 8 A gyulekezet pontosan tudta, mit tegyen. A Cseleke´ ´ ¨ ¨ detek 12:5-ben ezt olvassuk: „Petert tehat a b ortonben ´ ¨ ˝ ´ ˝ ´ oriztek, a gyulekezet pedig nem szunt meg buzgon imad´ ´ ´ ˝ kozni erte az Istenhez.” Igen, teljes odaadassal, szıvb ol ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ konyorogtek szeretett testverukert. Nem adtak at magu´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kat a ketsegbeesesnek Jakab halala miatt, es nem ereztek ´ ´ ´ ´ ugy, hogy nincs ertelme imadkozni. Az imak nagyon so´ ¨ kat jelentenek Jehovanak. Ha osszhangban vannak az ´ ´ ´ ´ akarataval, akkor valaszolni fog rajuk (Heb 13:18, 19; Jak ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ 5:16). Nagyon fontos, hogy a szıvukbe zarj ak ezt a ma elo ´ keresztenyek. 7

¨ ´ ¨ ¨ 7–8. Mit tett a gy ulekezet, amikor megtudta, hogy P eter b ort onben van? ´ ¨ „JEHOVA SZAVA . . . TOVABB NOVEKEDETT”

151

´ ´ ´ ´ ´ ´ Tudomasod van arrol, hogy nehany kereszteny hittar¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ sad probakon megy at? Uldozik oket, vagy a kormany be´ ´ ¨ ´ ´ tiltotta a tevekenyseguket, esetleg termeszeti katasztrofa ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ sujtotta a helyet, ahol elnek? Mondhatnal ertuk szıvb ol ´ ´ ´ ¨ ˝ j ovo imat. Olyanokat is ismerhetsz, akiknek a problema˝ ˝ ´ ´ ´ ik nem ennyire szembetunoek. Peldaul akiknek csala¨ ´ ´ di gondjaik vannak, elcsuggedtek, vagy proba ala ke¨ ¨ ´ ´ ˝ rult a hituk. Ha elmelkedsz, mielott imadkozol, lehet, ´ ¨ hogy tobb mindenki is eszedbe fog jutni, akit nev sze´ ´ ´ ´ rint megemlıthetsz Jehovanak, az ’Ima Meghallgatoj a´ ´ ¨ nak’ (Zsolt 65:2). Hiszen legkozelebb talan te elsz majd ´ ´ ´ ´ ¨ ´ at nehezsegeket, es akkor neked is szukseged lesz a test´ ´ vereid imaira. ¨ „K ovess engem!” (Cselekedetek 12 :6–11) ´ ´ ´ 10 Felzaklatta Petert, hogy veszelyben forog az elete? ´ ¨ ¨ Nem tudjuk biztosan, hogy mit erzett, de a b ortonben ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ toltott utolso ejszakaj an melyen aludt a ket eber or ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ kozott. Ez a huseges ferfi tudta, hogy barmit hozzon ´ ´ ´ is a holnap, Jehova kezeben biztonsagban van (Roma ´ ´ 14:7, 8). Am meg csak nem is sejthette, hogy milyen hihe¨ ´ tetlen dolgok fognak vele hamarosan tortenni. Hirtelen 9

´ ´ ´ ´ ´ 9. Mit tanulhatunk az im aval kapcsolatban P eter hitt arsainak a p eld a´ ´ j ab ol? ´ ´ ¨ 10 –11. Mondd el, hogyan szabad ıtotta ki Jehova angyala P etert a b or¨ ˝ t onb ol. 152


´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ¨ ragyogo feny toltotte be a cellat. Anelkul, hogy az orok ´ ´ ´ ¨ barmit is eszrevettek volna, megjelent egy angyal, es sur´ ´ ´ ˝ getoen felkeltette Petert. Aztan a lancok, melyek annyira ˝ ˝ ´ ˝ ˝ erosnek tuntek, egyszeruen leestek a kezerol! ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 11 Az angyal egymas utan adta Peternek a rovid utasıta¨ ´ ¨ sokat: „Kelj fel gyorsan! . . . Ovezd fel magad, es kosd fel ´ ´ ˝ ´ ´ a sarudat! . . . Vedd fel a felsoruhadat . . . !” Peter szo nel¨ ´ ¨ kul engedelmeskedett. Vegul az angyal ezt mondta neki: ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ „kovess engem!” Es Peter kovette. Kimentek a cellab ol, ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ elsetaltak a kint allo orok mellett, es csendben a hatal´ ´ ´ ´ mas vaskapu fele vettek az iranyt. De hogyan fognak at´ ´ ´ ´ jutni rajta? Ha meg is fordult ez a kerdes Peter fej eben, ´ ¨ nem kellett sokaig gondolkoznia rajta. Amint a kapu ko´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ zelebe ertek, az „magatol kinyılt elottuk”. Meg mielott ´ ´ ´ ´ Peter felocsudhatott volna, mar kint is voltak az utc an. ´ ˝ ´ ´ ´ Aztan az angyal eltunt. Peter magara maradt, s ekkor ra´ ´ ¨ ¨ ´ dobbent, hogy ami az iment tortent, az nemcsak egy lato´ ´ ´ mas volt, hanem a valosag. Szabad volt! (Csel 12:7–11). ´ ´ ´ ´ ´ 12 Hat nem batorıto elgondolkodni azon, hogy Jehova´ ´ ´ nak korlatlan hatalma van, es meg tudja szabadıtani a ´ ´ ´ ¨ ¨ szolgait? Petert egy kiraly tartotta fogva, aki mogott ´ ´ ´ ˝ az addigi legerosebb vilaghatalom allt. Ennek ellenere ´ ´ ´ ´ ´ ´ 12. Mi ert b ator ıt o elgondolkodni azon, hogy Jehova megszabad ıtotta P etert? ´ ¨ „JEHOVA SZAVA . . . TOVABB NOVEKEDETT”

153

´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ csak ugy kisetalt a b ortonb ol! Persze Jehova nem szaba´ ´ ´ ´ ´ dıtja meg csoda utj an minden szolgaj at. Jakabot sem sza´ ´ ´ ˝ ´ ´ badıtotta meg, es kesobb Petert sem. Jezus szavai, me´ ´ ´ ¨ lyeket korabban mondott Peternek, vegul beteljesedtek. ´ ´ ´ ´ A keresztenyek nem varj ak el, hogy Jehova csodat tegyen ¨ ´ ´ ˝ veluk, es megszabadıtsa oket. Ugyanakkor tudjuk, hogy ´ ´ ¨ Jehova nem valtozik meg (Mal 3:6). A Fian keresztul ha´ ´ ¨ ´ ˝ marosan tobb millio embert fog kiszabadıtani a letezo ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ legbiztosabb b ortonb ol, a halalb ol (Jan 5:28, 29). Oriasi ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ˝ batorsagot merıthetunk ma ezekb ol az ıgeretekb ol, ami¨ ¨ ´ ´ kor probaval kerulunk szembe. ´ ´ ˝ ´ ¨ „L att ak ot, es meg voltak d obbenve” (Cselekedetek 12 :12–17) ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 13 Peter ott allt a sotet utc an, es azon gondolkozott, ´ ´ ´ hogy hova menjen. Aztan eszebe jutott. Nem messze la´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ kott egy Maria nevu kereszteny no. Maria valoszınuleg ´ ˝ ¨ egy tehetos ozvegy volt, mert akkora volt a haza, hogy el˝ ´ ¨ ´ ´ fert benne egy gyulekezet. O volt az edesanyja Janos ´ ´ ˝ ¨ ˝ Marknak, akirol a Cselekedetek konyve itt beszel elo´ ´ ˝ ´ ´ ¨ szor, es aki kesobb olyan lett Peternek, mint a saj at fia ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ˝ (1Pet 5:13). B ar nagyon kesore j art mar, a gyulekezetb ol ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ 13 –15. a) Hogyan reag altak a M aria h az aban osszegy ult testverek, ami´ ´ ´ ˝ kor hallott ak, hogy P eter meg erkezett? b) Mivel foglalkozik innent ol ¨ ´ ´ ´ kezdve a Cselekedetek konyve, de milyen hat assal volt tovabbra is P eter ´ ´ a kereszt eny testvereire? 154


´ ´ ´ ´ ´ ´ sokan Maria hazaban voltak ezen az ejjelen, es buzgon ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ imadkoztak, ketsegtelenul Peter szabadulasaert. Am arra ´ ¨ ´ nem voltak felkeszulve, hogy hogyan fog Jehova vala´ szolni az imajukra! ´ ´ ´ ˝ 14 Peter kopogtatott a bej arati kapun, amely a haz elot´ ´ ´ ´ ti udvarra nyılt. Egy szolgalolany ment a kapuhoz, akit ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ Rodenak, azaz ’rozsanak’ hıvtak, ami egy hetkoznapi go´ ´ ¨ ´ ¨ rog nev volt. Rode nem hitt a fulenek, amikor meghallot´ ´ ta Peter hangj at. De ahelyett, hogy kinyitotta volna a ka´ ´ ´ put, ott hagyta Petert az utc an, es izgatottan berohant a ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ hazba. Probalta meggyozni a gyulekezetet arrol, hogy Pe´ ter van a kapuban. Azok azt mondtak neki, hogy elment ´ ´ ´ az esze, de Rode elszant volt. Tudta, hogy igaza van, es ´ ´ ´ ´ ´ nem tagıtott. Nehanyan ekkor mar hajlottak arra, hogy ´ ´ ´ ´ higgyenek neki, es azt mondtak, hogy talan Peter angya´ ¨ ¨ la az (Csel 12:12–15). Kozben Peter egyre csak zorgetett, ´ ´ ´ ´ mıg vegre kimentek, es kinyitottak a kaput. ´ ´ ˝ ¨ 15 Amikor meglatt ak ot a kapuban, „meg voltak dob´ ´ benve” (Csel 12:16). Peternek le kellett csendesıtenie a ´ ´ ¨ ´ boldog zsivajgast, hogy elmondhassa, mi tortent. Aztan ´ ´ ˝ ¨ ´ arra kerte oket, hogy mondj ak el a tortenteket Jakab ´ ´ ´ ´ tanıtvanynak es a testvereknek, majd gyorsan elment, ´ ´ ´ ´ ˝ ´ mielott meg Herodes katonai ratalalnak. Egy bizton´ ´ ˝ ´ ´ ´ sagosabb helyen folytatta tovabb huseges szolgalatat. ´ ¨ „JEHOVA SZAVA . . . TOVABB NOVEKEDETT”

155

´ ´ ˝ ¨ ´ ¨ Peterrol nem esik tobb szo a Cselekedetek konyveben, ´ ´ ¨ ¨ kiveve a 15. fejezetet, amikor segıt megoldani a korulme´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ telkedes kerdeset. A Cselekedetek konyve innentol kezd´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ve Pal apostol munkaj arol es utazasairol ır. De biztosak ¨ ´ ´ ´ lehetunk benne, hogy barhova ment is Peter, mindenhol ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ epıtette a testverei hitet. A Maria hazaban osszegyult ´ ´ ´ hittarsai is nagyon boldogok voltak, miutan beszeltek vele. ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ 16 Jehova idonk ent j oval tobbet ad a szolgainak annal, ´ ´ ´ ¨ mint amire szamıtanak. Szinte el sem tudj ak hinni a tor´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ tenteket, es az oromuk hatartalan. Ezt ereztek Peter test´ ´ ´ ´ ´ ˝ verei es testvernoi is azon az ejjelen. Es mi is bizto´ ´ ¨ ´ san ıgy erzunk, amikor Jehova gazdagon megald minket ´ ´ ´ ¨ ˝ (Peld 10:22). A j ovoben Jehova minden ıgerete be fog tel´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ jesedni, meghozza az egesz foldon. A csodalatos valosag ´ ¨ ¨ ´ minden kepzeletunket messze felulmulja majd. Mind´ ´ ˝ ´ ´ ´ addig tehat, amıg husegesek maradunk, szamıthatunk ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ra, hogy sok-sok oromteli elmenyben lesz reszunk. ´ ´ „Jehova angyala nyomban les ujtott r a” (Cselekedetek 12 :18–25) ´ ´ ´ ¨ ˝ 17 Peter szabadulasa Herodest is megdobbentette, de ot ´ ´ ´ ´ ¨ nem kellemes meglepeteskent erte a hır. Azonnal tuzetes ´ ¨ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ 16. Mi ert biztos, hogy a j ovoben sok-sok or omteli elm enyben lesz r e¨ sz unk? ¨ ´ ´ 17–18. Mi vezetett oda, hogy a t omeg isten ıteni kezdte Her odest? 156


´ ´ ´ ˝ kutatast rendelt el, majd kihallgattatta Peter oreit. Aztan ´ ˝ ´ ¨ ´ ¨ ´ ’elvezettek oket, hogy megkapj ak a buntetesuket’ – valo´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ szınuleg kivegeztek oket (Csel 12:19). Herodes Agripp a´ ´ ¨ ¨ ¨ ra nem a konyoruletessege miatt fognak emlekezni. Meg¨ ´ ´ ´ kapta valaha is a bunteteset ez a kegyetlen ferfi? ´ ´ ´ 18 Agrippa biztosan megalazva erezte magat amiatt, ¨ ´ ´ hogy nem sikerult kivegeztetnie Petert, de hamaro´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ san gyogyırt talalt sertett buszkesegere. Egy diplomaciai ´ ´ ´ ´ ´ ´ rendezveny kapcsan az ellensegei b eke ert folyamodtak ´ ´ ´ ´ hozza. Herodes kapva kapott az alkalmon, es beszedet ´ ´ ´ ´ ˝ tartott egy nagy hallgatosag elott. Lukacs leırja, hogy ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ „Herodes kiralyi oltozetet vett magara”, mielott kiallt a ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ tomeg ele. A zsido tortenetıro, Josephus szerint Herodes ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ oltozete ezustb ol keszult, ıgy amikor raesett a feny a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ruhaj ara, ugy nezett ki, mintha dicsfenyben furodne. ´ ´ ´ ´ Amikor a hatasvadasz politikus megtartotta beszedet, ´ ´ ´ ˝ ¨ a hızelgo tomeg felkialtott: „Ez isten hangja, es nem em´ bere!” (Csel 12:20–22). ´ ˝ ´ 19 Az ilyenfajta dics os eg csak Istent illeti meg, es Isten ¨ ´ ˝ ´ figyelt! Herodesnek lett volna lehetosege elkerulni a bu´ ´ ´ ¨ kast. Megrohatta volna a tomeget, vagy legalabb kifejez´ ¨ ´ ˝ ´ hette volna, hogy nem ert veluk egyet. Ehelyett elo p elda ´ ¨ ´ ´ 19 –20. a) Mi ert b untette meg Jehova Her odest? b) Mi ert lehet vigasz´ ´ ´ ´ ´ tal o Her odes Agrippa hirtelen hal al ar ol olvasni? ´ ¨ „JEHOVA SZAVA . . . TOVABB NOVEKEDETT”

157

´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ˝ lett arra, hogy „az osszeomlas elott buszkeseg j ar” (Peld ´ ´ 16:18). „Jehova angyala nyomban lesujtott ra”, aminek ´ ´ ´ ´ ¨ kovetkezmenyekent ez a felfuvalkodott egoista undorıto ´ ´ ´ ´ ´ halalt halt. „Fergek ettek meg, es kilehelte utolso lehele´ ´ ´ tet” (Csel 12:23). Josephus is megemlıti, hogy Agripp at ´ ´ ´ ´ ¨ hirtelen sujtotta a betegseg, es hogy a kiraly arra a kovet´ ´ keztetesre jutott, hogy azert haldoklik, mert elfogadta a ´ ¨ ˝ ¨ tomeg hızelgo szavait. Josephus szerint Agrippa ot napig ˝ szenvedett, mielott meghalt.1 ´ ´ ´ 20 Neha a latszat amellett szol, hogy az istentelen em´ ´ berek barmilyen gonoszsagot megengedhetnek maguk¨ ´ ˝ nak. De ezen nem kell meglep odnunk, mert „az egesz vi´ ´ ´ ˝ ´ lag a gonosz hatalmaban van” (1Jan 5:19). Isten huseges ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ szolgait idonkent megis felzaklatja, amikor ugy tunik ´ ´ szamukra, hogy a gonosz emberek nem kapj ak meg a jus´ ¨ ¨ ¨ ´ sukat. Tobbek kozott pont ezert vigasztaloak az ilyen ´ ´ ´ ´ ¨ beszamolok. Latjuk, hogy Jehova kozbelepett, minden ´ ´ ´ ˝ szolgaj at emlekeztetve ezzel arra, hogy o szereti az igaz´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1 Egy orvos es ır o meg allap ıtotta, hogy a Josephus es Luk acs altal ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ecsetelt tuneteket velhetoen fonalfergek okoztak, melyek b elelza´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ rodast, es vegul halalt id´ eztek´ elo. Ezeket´ a fergeket esetenk ´ ent ¨ ˝ feloklendezik, vagy a halal bealltakor kim asznak a beteg test eb ´ ´ ´ ´ ol. ¨ Egy szakkonyv megjegyzi, ´ ´ ´ hogy „Luk ˝ acs egy orvos pontossagaval ırja ´ ´ le´ [Herodes] betegs eg et, es ezzel h uen visszaadja horrorisztikus hala´ ¨ ¨ lanak korulmenyeit”. ´ ´ ´ ´ ´ 158 ’ALAPOSAN TANUSKODJ’ ISTEN KIRALYSAGAROL!

´ ´ ´ ´ ´ ˝ sagossagot (Zsolt 33:5). Es az igazsagossaga elobb vagy ´ ´ ´ utobb ervenyre is fog jutni! ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ 21 A tort enet vegen meg egy ennel is biztatobb tanulsa´ ´ ´ ´ got talalunk. A beszamolo ezt ırja: „Jehova szava . . . to´ ´ ´ ¨ vabb novekedett es terjedt” (Csel 12:24). Ez a jelentes, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ amely a predikalomunka novekedeset mutatja, az emle¨ ´ ´ kezetunkbe idezheti, hogy hogyan aldja meg Jehova nap´ ´ ¨ jainkban is ezt a munkat. A Cselekedetek konyvenek ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ 12. fejezeteben olvashato tortenet elsosorban nem arrol ´ ´ szol, hogy egy apostol meghalt, egy masik pedig megme¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nekult. Jehovarol szol, es arrol, hogy hogyan akadalyoz´ ´ ¨ ´ ´ ta meg, hogy S atan megsemmisıtse a kereszteny gyu´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lekezetet, es leallıtsa a predikalomunkat, melyet olyan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ odaadoan vegeznek a keresztenyek. S atan tamadasai ku´ ´ darcot vallottak, ahogyan minden tamadasa kudarcot ´ kell hogy valljon ( Ezs 54:17). Ellenben azok, akik Jehova ´ ´ ´ ´ ´ es Jezus Krisztus oldalan allnak, egy olyan munkaban ´ ´ vesznek reszt, amely soha nem fog kudarcot vallani. Hat ´ ´ ´ ´ nem batorıto ez a gondolat? Micsoda megtiszteltetesben ´ ¨ ¨ ´ van reszunk napjainkban, mert elvihetjuk masoknak ’Je´ hova szavat’! ¨ ´ ´ 21. Mi a Cselekedetek konyve 12. fejezet enek legfontosabb tanuls aga, ´ ´ ´ es mi ert buzd ıthat ez minket napjainkban? ´ ¨ „JEHOVA SZAVA . . . TOVABB NOVEKEDETT”

159


˝ „A SZENT SZELLEMT OL ¨ KIKULDVE” (C SELEK EDET EK 13:4)

´ ¨ ¨ ´ Ebben a reszben nyomon kovetjuk Pal apostol ˝ ´ ´ ´ elso misszion ariusi utjat. Ahogy az apostol egyik ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ varosrol a m asikra ment, az ott lakok uldozest ´ ¨ ´ ´ szıtottak ellenuk. De a szent szellem vezetesevel ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ tovabb folytattak a tanuskodast, es uj gyule´ ´ ´ kezeteket alapıtottak. Ez az izgalmas beszamolo ´ ´ ¨ biztosan segıteni fog, hogy m eg nagyobb lendu´ ¨ ´ lettel vegezzuk a szolgalatunkat.

11. FEJEZET

¨ ¨ „Telve voltak or ommel ´ es szent szellemmel” ´ ´ ´ P al viselked ese az ellens eges ´ ¨ ¨ ¨ es k oz omb os emberekkel ´ A Cselekedetek 13:1–52 alapjan

¨ ´ ´ ´ IZGALMAS nap ez az antiokiai gyulekezet eleteben. ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ Az osszes antiokiai profeta es tanıto kozul Barnabast1 ´ ´ ´ ´ ´ ´ es Sault valasztj ak ki a szent szellem segıtsegevel arra, ´ ´ ¨ ´ hogy elvigyek messzi foldekre a j o hırt (Csel 13:1, 2). ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ Igaz, korabban is kuldtek mar ki predikalni ugyes, ra´ termett ferfiakat, de eddig csak olyan helyekre mentek ´ ´ ´ ´ ¨ misszionariusok, ahol a keresztenyseg mar meggyoke´ ´ rezett (Csel 8:14; 11:22). Most azonban Barnabas es ´ ˝ ´ ´ ´ Saul a segıtotarsukkal, Janos Markkal olyan helyekre ´ ¨ ´ fognak utazni, ahol a legtobben meg nem hallottak a j o ´ ˝ hırrol. ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ 2 Kor ulbelul 14 evvel korabban Jezus ezt mondta ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd a „Barnabas, a »Vigasztalas fia« ” cımu kiemelt reszt a 162. oldalon.

˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 1– 2. Mit ol k ul onleges az utaz as, melyre Barnab as es Saul kesz ul, es ´ ˝ ´ ´ ´ hogyan seg ıti majd el o a munkajuk a Cselekedetek 1:8 beteljesed es et? ¨ ¨ ´ „TELVE VOLTAK OROMMEL ES SZENT SZELLEMMEL”

161

´ ´ BARNAB AS, A „V IGA SZTAL AS F IA”

¨ ´ ˝ ´ ´ ˝ Jozsef, a ciprusi szuletesu levita kiemelkedo tag´ ´ ¨ ˝ ja volt az elso szazadi jeruzsalemi gyulekezetnek. Az ´ ´ ´ ´ apostolok az egyenisege alapj an egy masik nevet is ´ ´ adtak neki: Barnabas, azaz „Vigasztalas fia” (Csel ´ ´ ´ 4:36). Ha Barnabas latta, hogy valamelyik hittarsa ´ ´ ´ ´ szorult helyzetben van, mindj art a segıtsegere sietett. ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ 33 punkosdjen 3000 uj tanıtvany keresztelkedett ¨ ´ meg. Sokuk csak az unnepre utazott fel Jeruzsalem´ ¨ ´ ´ ´ ˝ be, es valoszınuleg nem tervezte, hogy az unnep utan ´ ¨ is ott marad a varosban. A gyulekezetnek kellett vala´ ˝ ´ ˝ hogy gondoskodnia errol a sok testverrol. Ezert Bar´ ˝ ´ ´ ¨ nabas nagylelkuen eladott egy darab foldet, es a p enzt ´ ´ ´ ´ az apostolokhoz vitte, es felajanlotta adomanykent (Csel 4:32–37). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Barnabas erett kereszteny felvigyazo leven mindent ´ ´ ´ ´ megtett, hogy masok segıtsegere lehessen. Amikor a ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ tarzuszi Saul megtert, o volt az, aki melle allt. Az osz´ ´ ´ ¨ ´ szes tobbi tanıtvany felt Saultol, mert mindenki tud¨ ´ ´ ¨ ta rola, hogy uldozte a keresztenyeket (Csel 9:26, 27). ´ ´ ´ ´ Barnabas alazatosan elfogadta a szigoru tanacsot, ´ ´ ´ ˝ ´ ´ melyet o es Peter kaptak Paltol arra vonatkozoan, ´ ´ hogy hogyan kell egymashoz viszonyulniuk a zsido ´ ´ ´ es a nem zsido keresztenyeknek (Gal 2:9, 11–14). Eb´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ b ol a nehany p eldab ol kiderul, hogy Barnabas teny´ ´ leg az volt, aminek neveztek: a „Vigasztalas fia”. 162


´ ´ ¨ ˝ a kovetoinek: „tanuim lesztek mind Jeruzsalemben, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ mind egesz Judeaban, es Szamariaban, es a fold legta´ ´ ´ ´ volabbi reszeig” (Csel 1:8). Barnabas es Saul misszio´ ´ ´ ´ ˝ ´ nariusi kinevezese nagyban elo fogja segıteni Jezus pro´ ´ ´ ´ ´ feciaj anak a beteljesedeset!1 ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ’Valassz atok k ul on oket a munkara’ (Cselekedetek 13:1–12) ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ 3 Olyan talalm anyoknak koszonhetoen, mint a gepko´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ csi es a repulogep, ma az ember egy-ket ora alatt j oko´ ´ ˝ ra utat meg tud tenni. De az elso szazadban ez nem ıgy ´ ´ ¨ ¨ ¨ volt. Akkoriban a szarazfoldi kozlekedes tobbnyire gya´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ loglasb ol allt, es sok ut nehezen j arhato volt. Egy ´ ´ ¨ nap alatt mindossze ugy 30 kilometert tudott megten´ ´ ´ ˝ ´ ´ ni az utazo, es az ut kimerıto volt.2 Igy noha Bar´ ´ ´ ´ ´ ´ nabas es Saul nagyon varhattak mar, hogy elkezdj ek ´ ´ a szolgalatukat, azzal is tisztaban voltak, hogy sok ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ munkaval es onfelaldozassal fog j arni a megbızatasuk ´ ´ (Mate 16:24). ´ ´ ¨ 1´ Ekkor mar olyan tavoli helyeken is voltak gy´ ulekezetek, mint á ´ ´ szıriai Antiokia, amely mintegy 550 kilometerre eszakra van Jeruzsa˝ lemtol. ´ ´ ´ ˝ ´ 2 Lasd az „Uton az utakon” cımu kiemelt reszt a 164. oldalon.

´ ´ ´ ˝ ´ 3. Mi miatt volt neh ez hossz u utra indulni az els o sz azadban? ¨ ¨ ´ „TELVE VOLTAK OROMMEL ES SZENT SZELLEMMEL”

163

´ UTON AZ UTAKON

´ ´ ´ ´ ´ ¨ Az okori vilagban a szarazfoldi utazas lassabb, fa´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ rasztobb es valoszınuleg koltsegesebb is volt, mint a ´ ´ hajozas. De sok helyre csak gyalog lehetett eljutni. ¨ ´ ´ ¨ ¨ Egy utazo gyalog ´ korulbelul 30 kilometert tudott ´ ¨ ˝ ´ ´ megtenni egy nap. Utkozben ki volt teve az idojaras ´ ˝ ˝ ˝ ˝ viszontagsagainak – a tuzo napnak, az esonek, a ho´ ´ ´ ´ ´ segnek es a hidegnek –, es ki is rabolhattak. Pal apos´ ´ ´ tol megemlıtette, hogy gyakori utazasai alatt ’veszely´ ´ ´ ´ ´ ´ ben volt folyok miatt, es veszelyben utonallok miatt’ (2Kor 11:26). ´ ´ ´ ´ ´ ¨ Az egesz Romai Birodalmat behaloztak a kikove´ ´ ´ ˝ ´ ´ zett utak. A foutak menten fogadok alltak, egymastol ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ egynapi jarasra. Ket fogado kozott tavernak epultek, ´ ¨ ´ ´ ahol az utazok beszerezhettek a legszuksegesebb dol´ ´ ´ ´ ´ gokat. A kortars ırok ugy jellemeztek ezeket a foga´ ´ ´ ´ ´ dokat es tavernakat, hogy koszosak es zsufoltak, hem´ ´ ´ ´ ´ zsegnek a bolhaktol, es odabent nyirkos, p aras a ´ ´ ´ ´ ´ ˝ levego. Rossz hırben allo helyek voltak, ahova a tar´ ´ ´ sadalom alja nepe jart. A fogadosok sokszor kifosz´ ´ ´ ´ tottak az utazokat, es prostitualtakat is foglalkoztattak. ´ ´ ´ Nem is kerdeses, hogy a keresztenyek, hacsak tehet´ ¨ ´ ´ tek, kerultek ezeket a helyeket. De ha olyan videken ´ ´ voltak atutazoban, ahol nem voltak rokonaik vagy ´ ´ ´ ´ barataik, nem nagyon volt mas valasztasuk. 164


´ ´ Miert pont ugy rendelkezett a szent szellem, hogy ´ ´ ´ ´ ´ Barnabast es Sault valasszak ki „a munkara”? (Csel ´ ´ ¨ 13:2). A Bibliab ol ez nem derul ki. De azt tudjuk, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ a szent szellem iranyıtasaval valasztottak ki oket, es ´ ´ ´ ´ semmi jel nem utal arra, hogy az antiokiai profetak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ es tanıtok vitaba szalltak volna a dontessel. S ot, szıv´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ b ol tamogattak. Milyen j o erzes lehetett Barnabasnak ´ ´ ´ ´ ´ es Saulnak, hogy a kereszteny testvereik irigykedes nel´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ¨ ¨ kul „b ojtoltek, imadkoztak, reajuk tettek a kezuket, es ´ ´ ˝ ´ elbocsatottak oket”! (Csel 13:3). Tamogassuk mi is azo¨ kat, akik valamilyen feladatot kapnak a gyulekezetben, ´ ´ ´ ıgy azokat is, akiket felvigyazoknak neveznek ki! Ahe´ ´ ´ ´ lyett, hogy irigykednenk rajuk, inkabb ’mutassunk iran´ ´ ¨ ´ ´ tuk egeszen rendkıvuli figyelmesseget a munkajuk mi4

att, szeretetben’ (1Tessz 5:13). ´ ´ ´ ˝ ¨ 5 Barnabas es Saul eloszor gyalog elmentek Szeleukia´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ba, amely egy Antiokiahoz kozeli kikotovaros volt, majd ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ onnan athaj oztak a korulbelul 200 kilometerre levo ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 4. a) Minek az ir any ıt as aval esett a valaszt as Barnab asra es Saulra, es ´ ´ ´ ¨ hogyan ereztek a hitt arsaik a kinevez es ukkel kapcsolatban? b) Hogyan ´ ¨ t amogathatjuk azokat, akiket kineveznek valamilyen feladatra a gy ulekezetben? ´ ´ ´ ´ ´ 5. B esz elj arr ol, hogy mivel j art a tan uskod as Cipruson. ¨ ¨ ´ „TELVE VOLTAK OROMMEL ES SZENT SZELLEMMEL”

165

´ ¨ ´ ˝ ´ Ciprusra.1 Barnabas ciprusi szuletesu volt, ugyhogy biz¨ ¨ ´ tosan nagyon orult, hogy elviheti az ottaniaknak a j o ´ ´ ´ ´ hırt. A ket ferfi nem vesztegette az idej et. Amint meg´ ´ ´ ˝ erkeztek a sziget keleti partvideken fekvo Szalamiszba, ´ ´ ´ azonnal „hirdetni kezdtek az Isten szavat a zsidok zsina´ ´ ´ ´ gogaiban” (Csel 13:5).2 Barnabas es Saul Ciprus egyik ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ vegetol a masikig gyalogoltak, es utkozben valoszı˝ ´ ´ ´ nuleg minden fontosabb varosban tanuskodtak. Attol ¨ ´ ´ ´ ˝ ˝ fuggoen, hogy melyik utat valasztottak, elkepzelheto, ´ ´ ´ hogy a misszionariusok akar 220 kilometert is megtettek. ´ ´ ´ ˝ Az elso szazadi Ciprust athatotta a hamis imadat. ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ Ez akkor valt kulonosen nyilvanvalova, amikor Barna´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ bas es Saul elertek a sziget nyugati partj an fekvo Pa´ ´ ´ ´ ´ ´ foszt. Ott talalkoztak „egy varazsloval es hamis profe´ ´ ´ taval, egy zsidoval, akinek Barj ezus volt a neve. Ez ´ Szergiusz Paulusz prokonzullal, egy intelligens ferfival 6

´ ¨ ´ ˝ ´ ¨ ¨ 1 Az elso szazadban egy haj o korulbel ´ ´ ul´ 150 kilometert tudott meg˝ ˝ tenni egy nap, ha kedvezo volt a szelj aras. Ha nem volt kedvezo, az ´ ´ ut j oval hosszabb ideig is eltarthatott. ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ 2 Lasd „A zsidok zsinagogaiban” cımu kiemelt reszt a 167. oldalon.

´ ´ ´ ´ ´ 6 –7. a) Ki volt Szergiusz Paulusz, es mi ert pr ob alta meg Barj ezus le´ ´ ´ ´ ´ besz elni arr ol, hogy meghallgassa a j o h ırt? b) Hogyan reag alt Saul ´ ´ ´ Barj ezus mesterked es ere? 166


´ ´ ´ A ZSID OK ZSINAG O G AIBAN

´ ´ ´ ´ A „zsinagoga” szo eredeti jelentese ’egybehozas’. Az ˝ ¨ ¨ ´ osszegyult zsidokra, azaz a gyulekezetre utaltak vele. ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ De kesobb mar magat a helyet vagy epuletet is ıgy ne´ ˝ ´ veztek, ahol a zsidok egybegyultek. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Ugy tartjak, hogy a zsinagogak a zsidok 70 eves babi´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ loni szamuzetese alatt vagy kozvetlenul azutan letesul´ ´ ´ ´ ´ tek. A zsinag og akban oktat as es im adat folyt, felolvas´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tak az Irasokbol, es buzdıtottak az embereket az Irasok ´ ´ ´ ´ ˝ megtartasara. Az i. sz. elso szazadi Palesztinaban min´ ´ ´ ´ den kisvarosnak volt sajat zsinagogaja, a nagyobbaknak ´ ´ ´ ¨ ´ egynel tobb is. Jeruzsalemben pedig szamos zsinagoga ˝ ¨ ¨ mukodott. ´ ˝ ´ ¨ ˝ ´ A babiloni szamuzetest kovetoen nem minden zsido ´ ´ ¨ ´ ´ tert vissza Palesztinaba. Sokan uzleti okokb ol mas or´ ´ ´ ´ ¨ ¨ szagba koltoztek. Az i. e. V. szazadban mar mindenfele ´ ´ ´ laktak zsidok a Perzsa Birodalom 127 tartomanyaban ´ ˝ ¨ ¨ ˝ (Eszt 1:1; 3:8). Idovel a Foldkozi-tenger menten fekvo ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ varosokban is letrejottek zsido kozossegek. Ezek a szet´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ szortan elo zsidok ugy valtak kesobb ismertte, mint a ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ diaszp ora, es ok is letrehoztak a sajat zsinagogaikat. ´ ´ ¨ A zsinagogakban minden sabbaton felolvastak a Tor´ ´ ˝ ´ ´ ˝ venyb ol, majd magyarazatot fuztek hozza. Az olvasas ´ ´ ˝ ´ egy emelvenyrol hangzott el, melyet harom oldalrol ¨ ˝ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ulohelyek vettek korul. Barmelyik istenfelo zsido ferfi ´ ´ ´ ´ ´ ´ reszt vehetett a felolvasasban, a predikacioban es a buz´ ´ dıtasban. ¨ ¨ ´ „TELVE VOLTAK OROMMEL ES SZENT SZELLEMMEL”

167

´ ´ ˝ ´ volt.”1 Az elso szazadban sok tanult romai, meg egy ´ ´ Szergiusz Pauluszhoz hasonlo ’intelligens ferfi’ is, gyak´ ´ ´ ˝ ran fordult varazslohoz vagy asztrologushoz, mielott ´ ¨ fontos dontest hozott. Ugyanakkor Szergiusz Paulusz´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ nak felkeltette a kıvancsisagat a Kiralysag-uzenet, es ´ ´ „komolyan igyekezett hallani az Isten szavat”. Barjezus, ´ ´ ´ ´ ´ ´ akit a szakmaban Elimaszkent, azaz ’varazslokent’ ismertek, ezt nem tudta annyiban hagyni (Csel 13:6–8). ´ ´ ´ ´ ¨ 7 Barj ezus ellenseges volt a Kiralysag-uzenettel szem´ ´ ben. Hat persze, hiszen csak ugy tudott Szergiusz Pau´ ´ ´ ´ lusz befolyasos tanacsadoja maradni, ha ’elfordıtja a ´ ˝ ¨ prokonzult a hittol’ (Csel 13:8). De Saul nem nezte olbe ´ ´ ´ tett kezzel, hogy egy udvari varazslo elfojtja Szergiusz ´ ´ ˝ ´ Pauluszban az erdeklodest. Mit tett Saul? Ezt ırja a Bib´ ´ lia: „Saul, aki Pal is, betelve szent szellemmel, rea [Bar´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ j ezusra] szegezte tekintetet, es ıgy szolt: »O, mindenfele ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ csalassal es mindenfele gazsaggal teli ember, te Ordog ´ ´ ˝ fia, te minden igazsagosnak ellensege, nem szunsz meg ´ ´ ´ ´ elferdıteni Jehova helyes utjait? Nos hat, ıme, Jehova ´ ´ ´ keze rajtad van, es vak leszel, es nem fogod latni a nap´ ´ ´ ´ ´ 1 Ciprus a romai´ szenatus fennhat os aga al a tartozott. A ´ sziget ´ ¨ ˝ ´ legmagasabb rangu kozigazgatasi tisztviseloje egy helyi kormanyzo, a prokonzul volt. ´ ´ ´ ´ ´ 168 ’ALAPOSAN TANUSKODJ’ ISTEN KIRALYSAGAROL!

´ ˝ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ fenyt egy ideig.« Azon nyomban suru kod es sotetseg ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ szallt ra, es korbe j art, es embereket keresett, hogy ke´ ˝ ´ ´ zen fogva vezessek ot.”1 Milyen hatasa lett a csodanak? ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ „A prokonzul a tortentek lattan hıvo lett, mivel amult ´ ´ ´ Jehova tanıtasan” (Csel 13:9–12). ´ ´ ´ ´ ´ ´ 8 Palt nem felemlıtette meg Barj ezus. Mi se hatral´ ´ ˝ ´ ´ ´ junk meg, amikor az ellensegeskedok megprobalj ak ala´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ asni azoknak a hitet, akik kıvancsiak a Kiralysagrol ´ ´ ´ ´ ¨ szolo uzenetre. Termeszetesen vigyazunk, hogy amit ´ ´ ´ mondunk, az „mindig kellemes, soval ızesıtett legyen” ´ ´ ¨ (Kol 4:6). Ugyanakkor meg csak veletlenul sem szabad ´ ´ ´ magunkban tartanunk a jo hırt, csak azert, hogy elke¨ ¨ ´ ¨ ruljuk a konfliktust. Leleplezni sem felunk a hamis val´ ´ ´ last, amely mind a mai napig ’elferdıti Jehova helyes ut´ ´ jait’, ahogyan annak idej en Barj ezus tette (Csel 13:10). ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ Akarcsak Pal, mi is beszeljunk batran az igazsagrol, es ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ tegyuk vonzova a tiszta szıvu emberek szamara. Es bar ´ ´ ˝ ¨ 1 Innentol kezdve Saulra Palkent utal a ´ Cselekedetek konyve. Egye´ sek szerint Szergiusz Paulusz tisztelet ere kezdte haszn alni ezt a ´ ´ romai azutan is megtartotta, hogy elhagyta Ciprust, ´ nevet. De mivel ´ ´ ¨ inkabb arra lehet kovetkeztetni, hogy P al, a „nemzetek apostola”, ugy ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ dont ott, hogy ezent ´ ´ ul ´ a romai nev ´ et fogja´ hasznalni. Az is szerepet ¨ ¨ ¨ j atszhatott a d ont es eben, hogy h eber nevenek, a´ Saulnak a gorog ki´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ejtese´ nagyon hasonlo volt egy masik gorog szo ehoz, amelynek rossz ´ ´ mellekertelme volt (Roma 11:13).

´ ´ ´ ´ ´ 8. Hogyan tudjuk ma ut anozni P al b ators ag at? ¨ ¨ ´ „TELVE VOLTAK OROMMEL ES SZENT SZELLEMMEL”

169

´ ´ ´ Jehova nem fog olyan latvanyosan tamogatni minket, ´ ´ ¨ mint ahogyan Palt tamogatta, abban biztosak lehetunk, ´ ´ hogy szent szellemevel az igazsaghoz fogja vonzani azo´ ´ ´ ´ ´ kat az embereket, akiket meltonak talal ra (Jan 6:44). ´ ´ ´ ’B ator ıt o szavak’ (Cselekedetek 13:13–43) ´ ´ ´ ´ ´ ´ 9 A ket ferfi elindult Pafoszb ol a Kis-Azsia partjainal ´ ¨ ´ ˝ ´ ¨ ¨ fekvo Pergaba, ami haj oval korulbelul 250 kilometer´ ˝ ´ ˝ ¨ nyire volt. De ugy tunik, idokozben valami megvalto´ ´ ´ zott. A Cselekedetek 13:13 ugy azonosıtja az utazokat, ´ ´ ´ ˝ hogy „Pal es a vele levok”. Ez a megfogalmazas azt sej´ ´ ´ ´ ´ teti, hogy most mar Pal iranyıtotta a csoport tevekeny´ ´ segeit. De semmi jel nem utal arra, hogy Barnabas ´ ´ ´ ´ ´ ˝ feltekeny lett volna Palra. Ellenkezoleg, tovabbra is vall´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vetve szolgaltak Istent. Pal es Barnabas szep p eldat mu´ ´ ´ ¨ tattak azoknak, akik ma vallalj ak a vezetest a gyule´ ´ ´ ˝ kezetekben. A keresztenyek a versenges es a kitunni ´ ´ ´ ´ ´ ´ vagyas helyett inkabb eszben tartj ak, hogy Jezus azt ´ ´ ´ mondta: „mind testverek vagytok.” Tovabba, hogy „aki ´ ´ ´ ´ felmagasztalja magat, megalaztatik, es aki megalazza ´ ´ ´ magat, felmagasztaltatik” (Mate 23:8, 12). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 9. Mivel mutatott sz ep p eld at P al es Barnab as azoknak, akik ma val´ ´ ¨ lalj ak a vezet est a gy ulekezetekben? 170


´ ´ ´ ´ Amikor megerkeztek Pergaba, Janos Mark otthagy´ ´ ´ ´ ´ ta Palt es Barnabast, es visszament Jeruzsalembe. Nem ´ ´ kapunk magyarazatot arra, hogy mi volt a hirtelen ta´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vozasanak az oka. Pal es Barnabas folytattak utjukat, ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ es a kovetkezo allomasuk a Galacia tartomanybeli pi´ ˝ ´ ¨ zidiai Antiokia volt. Az ut nem volt konnyu, mert a ¨ ´ ´ ¨ ¨ pizidiai Antiokia korulbelul 1100 meterrel a tengerszint ¨ ´ ¨ felett fekudt. A hegyi utakon, melyek mar onmagukban ´ ´ ´ ´ ¨ is veszelyesek voltak, koztudottan rengeteg utonallo ´ ´ ´ ´ ´ ´ olalkodott. Es mindennek a tetej ebe Palnak ekkortajt ´ ´ ´ ´ ´ ˝ valoszınuleg az egeszsegevel is gondjai voltak.1 ´ ´ ´ ´ ´ 11 A pizidiai Antioki aban Pal es Barnabas sabbat´ ´ ´ ´ napon elmentek a zsinagogaba. A beszamolo szerint ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ „a Torveny es a Profetak nyilvanos felolvasasa utan ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ a zsinagogai elolj arok hozzajuk kuldtek, ezt mondva: ´ ´ ´ ´ ´ »Ferfiak, testverek, ha van valami batorıto szavatok a ´ ´ ´ ´ ´ ´ nep szamara, mondj atok el!«” (Csel 13:15). Pal felallt ´ ´ es beszelni kezdett. 10

´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ szolo levelet tobb ´ 1 Pal a galaciaiaknak ´ evvel ´ ´ kesobb ırta meg. Azt´ ˝ ¨ ırta ´ benne, hogy ’eloszor teste betegsege reven hirdette nekik a j o hırt’ (Gal 4:13).

´ ´ ´ ´ ´ ´ 10. Ird le, milyen volt az ut Perg at ol a pizidiai Anti oki aig. ´ ´ ´ ´ ´ ´ 11–12. Hogyan tette erdekess e a mondanival oj at P al a pizidiai Anti okia ´ ´ ´ zsinag og aj aban? ¨ ¨ ´ „TELVE VOLTAK OROMMEL ES SZENT SZELLEMMEL”

171

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Igy szolıtotta meg a hallgatosagat: „Ferfiak, izrae´ ´ ´ ¨ litak es ti tobbiek, akik felitek az Istent” (Csel 13:16). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ A hallgatosag zsidokb ol es prozelitakb ol allt. Hogyan ´ ´ ´ ´ ´ ´ tette erdekesse Pal a mondanivaloj at nekik, tudvan, ´ ´ ´ ´ ´ hogy nem ismerik el Jezus szerep et Isten szandekaban? ´ ´ ˝ ¨ ´ ¨ ´ ´ Eloszor a zsido nemzet tortenelmet vazolta fel. Arrol ´ ´ beszelt, hogy Jehova „felmagasztalta a nepet, amikor ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ j ovevenykent lakoztak Egyiptom foldj en”, a szabadula´ ˝ ´ ¨ ¨ ˝ sukat kovetoen pedig 40 evig „turte viselkedesuket a ´ ´ ¨ pusztaban”. Arra is kitert, hogy hogyan sikerult az iz´ ´ ´ ´ ´ ¨ raelitaknak birtokba venni az Igeret foldj et, es hogy az´ ´ ¨ ¨ utan Jehova „sorsvetessel felosztotta foldjuket” (Csel ´ ´ ˝ 13:17–19). Egyesek szerint elkepzelheto, hogy Pal azok´ ´ ´ ´ ´ ¨ ra az ırasszovegekre epıtette a gondolatmenetet, melye´ ´ ket percekkel korabban olvastak fel a sabbat alkalma´ val. Ha ez igaz, akkor ez is azt mutatja, hogy Pal 12

tudta, hogyan legyen „mindenfajta embernek minden´ ne” (1Kor 9:22). ¨ ´ ´ ¨ ¨ 13 Mi is torekedj unk arra, hogy erdekesse tegyuk a ´ ´ ´ mondanivalonkat azoknak, akiknek predikalunk. Ha ´ ´ ´ ´ ´ p eldaul tudjuk, hogy egy szemely milyen vallasu, az se´ ´ ´ ´ ´ ´ gıteni fog olyan temat valasztanunk, amely kivaltkepp ´ ´ ˝ ´ ´ 13. Hogyan tudjuk el erni a besz elget opartnereink sz ıvet? 172


´ ´ felkeltheti a figyelmet. Es olyan verseket tudunk majd ´ ´ ´ ´ ˝ idezni a Bibliab ol, melyeket feltetelezhetoen ismer. Le´ ˝ ˝ het, hogy az lenne a legc elravezetobb, ha az illeto a sa´ ´ ´ ´ ´ ´ j at Bibliaj aban olvasna a verseket. Keresd a modj at an´ ´ ´ ´ ˝ nak, hogy elerd a beszelgetopartnered szıvet. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ 14 Pal ezutan arrol beszelt, hogy az egymast koveto ´ ´ ´ ¨ ´ izraelita kiralyok utodakent vegul megjelent a ’meg´ ´ ˝ ˝ ˝ ´ mento, Jezus’, akinek az elofutara Keresztelo Janos volt. ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Majd elmondta, hogy Jezust megoltek, es aztan felta´ ´ madt (Csel 13:20–37). „Legyen azert tudtotokra, testve´ ´ ˝ ¨ ´ rek – jelentette ki Pal –, hogy Altala a bunok megbocsa´ ´ ´ ¨ ´ tasat hirdetjuk nektek . . . , Altala mindenkit vetlennek ´ ´ nyilvanıtanak, aki hisz.” Majd az apostol erre figyel´ ´ ´ meztette a hallgatoit: „Vigyazzatok . . . , nehogy reatok ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ j ojj on, ami megmondatott a Profetakban: »Lassatok, ti, ´ ´ ´ ´ ´ ´ akik megvetest tanusıtotok, es csodalkozzatok rajta, es ´ ´ legyetek semmive, mert egy cselekedetet viszek veghez a ti napjaitokban, olyan cselekedetet, amelyet sem´ ´ mikeppen nem hisztek el, meg akkor sem, ha valaki ´ ´ reszletesen elmondja nektek.«” Az emberek reakcioja ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 14. a) Hogyan t ert r a P al az el oad as aban a J ezusr ol sz ol o j o h ırre, es ´ ´ mire figyelmeztette az embereket? b) Mi volt az emberek reakci oja P al ´ ´ besz ede hallat an? ¨ ¨ ´ „TELVE VOLTAK OROMMEL ES SZENT SZELLEMMEL”

173

´ ´ ´ ¨ ˝ bamulatos volt. „Nagyon kertek, hogy a kovetkezo sab´ ´ ˝ ´ baton is beszeljenek nekik ezekrol a dolgokrol” – ırja ´ ´ ˝ ´ ´ a Biblia. Es miutan feloszlott a zsinagogai gyules, „a zsi´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ dok kozul es az Istent imado prozelitak kozul sokan ko´ ´ ´ ´ vettek Palt es Barnabast” (Csel 13:38–43). „A nemzetekhez fordulunk” (Cselekedetek 13:44–52) ´ ´ ¨ ˝ 15 A kovetkez o sabbaton „csaknem az egesz varos” egy˝ ´ ´ ´ ´ begyult, hogy meghallgassa Palt. Ez nehany zsidonak ´ ´ ´ ´ nem tetszett, es „kezdtek karomloan ellentmondani a Pal ´ ´ ´ ´ ´ altal mondottaknak”. Pal es Barnabas erre batran ezt ´ ¨ ´ ˝ ¨ mondtak nekik: „Szukseges volt, hogy eloszor nektek ´ ´ ´ ´ ´ szoljak az Isten szavat. Mivel ti eltaszıtjatok azt maga´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ toktol, es nem ıtelitek magatokat meltonak az orok elet´ ´ ´ re, ıme, a nemzetekhez fordulunk. Jehova valojaban ¨ parancsolatot adott nekunk ezekkel a szavakkal: »Nem´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ zetek vilagossagava neveztelek ki, hogy szabadıtas legy ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ a fold vegso hataraig«” (Csel 13:44–47; Ezs 49:6). ´ ´ ¨ 16 A nem zsidok orvendeztek, „es mindazok, akik he´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ lyesen viszonyultak az orok elethez, hıvokke lettek” ´ ˝ (Csel 13:48). Jehova szava egykettore elterjedt az egesz ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ 15. Mi t ort ent a P al besz ed et kovet o sabbaton? ´ ´ ´ ´ ´ 16. Hogyan fogadt ak a zsid ok a misszion ariusok er elyes szavait, es mit ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tett P al es Barnab as az ellens egesked es l att an? 174


´ ´ ´ ´ ˝ orszagban. A zsidok viszont meroben maskent fogad´ ¨ ´ ´ ´ tak az uzenetet. A misszionariusok vegeredmenyben azt ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ mondtak nekik, hogy bar ok, vagyis a zsidok ertesultek ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ eloszor Isten szavarol, ugy dontottek, hogy elvetik a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Messiast, es ezert Isten ıtelkezni fog felettuk. A zsidok ´ ´ ´ ´ ˝ erre felzaklattak a varos tekintelyes asszonyait es fo´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ embereit, „es uldozest szıtottak Pal es Barnabas ellen, ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ˝ es kiuztek oket a hataraikon kıvulre”. Mit tett ekkor ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ Pal es Barnabas? „Leraztak labukrol a port ellenuk, es ´ ´ ´ ´ elmentek Ikoniumba.” De ezzel korantsem ert veget a ´ ´ ´ ¨ ´ ´ keresztenyseg tortenete a pizidiai Antiokiaban! Az ot´ ´ ´ ´ ¨ ¨ tani tanıtvanyok „tovabbra is telve voltak orommel es szent szellemmel” (Csel 13:50–52). ´ ´ ´ ´ 17 Nagyon ert ekes tanulsagokat vonhatunk le abb ol, ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ahogyan ez a ket huseges ferfi az ellensegeskedest ke´ ´ ´ ´ zelte. Nem hagyunk fel a predikalassal, meg akkor sem, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ha a vilag befolyasos emberei megprobalnak elterıteni ´ ´ minket a c elunktol. Azt is megfigyelted, hogy amikor ´ ´ ¨ ´ ´ ´ az antiokiai emberek elutasıtottak az uzenetet, Pal es ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Barnabas „leraztak labukrol a port”? Ez nem egy du´ ¨ ´ ¨ ˝ hos gesztus volt a reszukrol, hanem azt fejeztek ki vele, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 17–19. Hogyan tudjuk ut anozni P al es Barnab as j o p eld aj at, es hogyan ¨ ¨ ´ ´ lesz ez az or om forr asa sz amunkra? ¨ ¨ ´ „TELVE VOLTAK OROMMEL ES SZENT SZELLEMMEL”

175

´ ´ ´ ˝ ´ hogy nem vallalnak felelosseget ezekert az emberekert. ´ ´ ´ ´ A ket misszionarius felismerte, hogy masok reakcioit ´ ´ ´ ˝ ´ nem tudj ak befolyasolni. A saj atjukat viszont tudjak; ok ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ dontik el, hogy folytatj ak-e a predikalast. Es folytattak? ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ Ez nem is volt kerdes szamukra! A kovetkezo alloma´ suk Ikonium volt. ´ ´ ´ ´ ´ 18 Es mi lett az Antioki aban maradt tanıtvanyokkal? ¨ ¨ ¨ ´ Az igaz, hogy a teruletukon ellensegesek voltak az em¨ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ´ berek, de az oromuk nem attol fuggott, hogy j ol fogad´ ¨ ¨ ´ j ak-e az uzenetuket. „Azok boldogok – mondta Jezus –, ´ ´ ´ ´ akik hallj ak az Isten szavat, es megtartj ak!” (Luk 11:28). ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ Es a pizidiai Antiokiaban elo tanıtvanyok elhataroztak, ˝ hogy ok ilyenek lesznek. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 19 Pal es Barnabas p eldaj at szem elott tartva sose fe¨ ´ ´ ´ ledjuk, hogy a mi feladatunk az, hogy predikaljuk a j o ´ ¨ ¨ hırt. Hogy valaki elfogadja-e az uzenetunket, vagy sem, ´ ´ ¨ ˝ ˝ ¨ ¨ ¨ az kizarolag csak tole fugg. Ha kozomb osnek tunnek ´ ´ ´ ˝ azok, akiknek predikalunk, tanulhatunk az elso szaza´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ di tanıtvanyoktol. Becsuljuk nagyra az igazsagot, es en´ ¨ ´ gedjuk, hogy a szent szellem vezessen minket. Ugy meg ´ ´ ´ az ellenseges reakciok ellenere is meg fog maradni az ¨ ¨ ¨ oromunk (Gal 5:18, 22). 176


12. FEJEZET

´ ´ ´ „B ators aggal beszeltek ´ ´ Jehova felhatalmazasa altal” ´ ´ ´ P al es Barnab as ´ ´ ´ ´ ´ al azat os, kitart o es b ator szolg alata ´ A Cselekedetek 14:1–28 alapjan

´ ´ ´ ¨ ´ LISZTR ABAN minden a feje tetej en all. Egy szulete´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ setol fogva nyomorek ferfi ujjongva ugral, miutan ket ´ ´ ´ ´ idegen meggyogyıtja. Ezt latva az embereknek a leleg´ ¨ ´ zete is elall. Zeusz egyik papja lombfuzereket hoz a ´ ´ ´ ´ ket ferfinak, akiket a sokasag isteneknek hisz. A bikak ´ ´ ´ ¨ ¨ fujtatnak es b omb olnek, amint a pap nekiall, hogy le´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ olje oket. A ket ferfi, Pal es Barnabas hangosan tilta´ ´ ´ ˝ ¨ ´ kozva megszaggatj ak felsoruhaikat, a sokasag koze ug´ ´ ´ ´ ˝ ranak, es kerlelik az embereket, hogy ne imadj ak oket. ´ ´ ´ ¨ Alig bırj ak megfekezni a tomeget. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 2 Majd a pizidiai Antioki ab ol es Ikoniumb ol ellense´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ges erzuletu zsidok erkeznek. Aljas ragalmaikkal meg´ ´ ´ ¨ mergezik a lisztrai emberek gondolkodasat. A tomeg, ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1– 2. Milyen esem enyek kovett ek egym ast Lisztr aban P al es Barnab as ´ ´ ott-tart ozkod asa alatt? ´ ´ ´ ´ ´ „BATORSAGGAL BESZELTEK JEHOVA FELHATALMAZASA ALTAL”

177

´ ´ ´ ´ ´ amely az iment meg imadni akarta a ket ferfit, most ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ˝ Pal kore sereglik, es addig dobalja ot kovel, mıg el nem ´ ´ ´ ´ ´ ¨ veszıti az eszmeletet. Miutan kitoltik a haragjukat Pa´ ´ ´ ´ ´ ´ lon, kivonszolj ak zuzodasokkal teli testet a varoskapun ´ ¨ kıvulre, azt gondolva, hogy meghalt. ¨ ˝ 3 Mi vezetett ehhez a megdobbent o incidenshez? Mit ´ ´ ´ ˝ ´ tanulhatnak ma a j o hır hirdetoi abb ol, ami Barnabas´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ sal es Pallal tortent a szeszelyes lisztraiak kozt? Es ho´ ´ ˝ ´ ´ ¨ gyan kovethetik a kereszteny venek a huseges Barnabas ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es Pal p eldaj at, akik kitartoan vegeztek a szolgalatu´ ´ ´ ´ ´ kat, es „batorsaggal beszeltek Jehova felhatalmazasa ´ altal”? (Csel 14:3). ¨ ´ ˝ ´ ’Nagy t omeg lett h ıvove’ (Cselekedetek 14 :1–7) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 4 Neh any nappal korabban Palt es Barnabast kiuz´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tek a pizidiai Antiokiab ol, mert a zsidok viszalyt szı¨ ´ ´ tottak ellenuk. A ket ferfinak azonban ez nem szegte ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ kedvet. Egyszeruen „leraztak labukrol a port” a varos ´ ´ ´ ´ ´ erdektelen lakoi ellen (Csel 13:50–52; Mate 10:14). B e´ ´ ´ ¨ ˝ kesen elhagytak a varost, tudva, hogy az ellenszegulok ´ ¨ ´ ¨ ˝ majd Istentol megkapj ak a buntetesuket (Csel 18:5, 6; ´ ´ ´ 3. Milyen kerd esekre fogjuk megkapni a valaszt ebben a fejezetben? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 4 –5. Mi ert ment P al es Barnab as Ikoniumba, es mi t ort ent ott? 178


´ ´ ¨ ¨ 20:26). A ket misszionarius lankadatlan orommel foly´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ tatta a predikalo korutj at. Korulbelul 150 kilometert ´ ´ ´ ´ mentek delkeletre, majd elertek a Toros- es a Sultan´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ hegyseg kozt huzodo termekeny fennsıkot. ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ 5 Pal es Barnabas eloszor Ikoniumban1 allt meg. Iko´ ´ ´ ´ ¨ nium Galacia tartomany egyik fontos varosa es a go´ ´ ´ ¨ ´ rog kultura szigete volt. A varosban tekintelyes zsido ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ kozosseg lakott, es nagy szamban eltek ott nem zsi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dokb ol lett prozelitak is. Pal es Barnabas a szokasuk´ ´ ´ ´ ´ ´ hoz hıven a zsinagogaba mentek, es elkezdtek predikal´ ´ ´ ni (Csel 13:5, 14). „Ugy beszeltek, hogy mind zsidoknak, ´ ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ mind gorogoknek nagy tomege lett hıvove” (Csel 14:1). ´ ´ 6 Miert volt olyan nagy hatassal az emberekre az, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ahogyan Pal es Barnabas beszelt? Pal nagy tudasra es ´ ´ ´ ´ ¨ ´ b olcsessegre tett szert az Irasokb ol. Mesterien idezett ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ tortenelmi tenyeket, profeciakat es reszleteket a moze´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ si torvenyb ol, hogy bebizonyıtsa, Jezus volt a megıgert ´ ´ ´ ´ Messias (Csel 13:15–31; 26:22, 23). Barnabasrol sugar¨ ˝ zott, hogy torodik az emberekkel (Csel 4:36, 37; 9:27; ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 1 Lasd az „Ikonium – A frıgiaiak varosa” cımu kiemelt reszt a 180. oldalon.

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6. Mi ert volt nagy hat assal m asokra az, ahogyan P al es Barnab as tan ı´ ´ ˝ tott, es hogyan ut anozhatjuk oket? ´ ´ ´ ´ ´ „BATORSAGGAL BESZELTEK JEHOVA FELHATALMAZASA ALTAL”

179

´ ´ ´ IK ONIUM – A F R IGIAIAK V ARO SA

˝ ´ ´ ¨ ´ ˝ Ikonium egy b ovizu, termekeny fennsıkon fekudt, ´ ´ ´ egy fontos kereskedelmi utvonal csomopontjaban, ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ¨ mely osszekototte Szıriat Romaval, ´ Gorogorszaggal ´ ´ ´ ´ es a Romai Birodalomhoz tartozo Azsia tartomanynyal. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ Ikonium vallasa Kubelenek, a termekenyseg frıg ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ¨ istennojenek az imadata kore epult, mely a helle´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ nizmus alatti gorog vallas nehany jellegzetesseget is ¨ ´ ´ ´ ´ atvette. A varos i. e. 65-ben romai kezekbe kerult, es ´ ´ ˝ ˝ az i. sz. elso szazadra a kereskedelem es a mezogaz´ ´ ´ ´ ¨ dasag egyik hatalmas, viragzo kozpontja lett. B ar ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ Ikoniumban tekintelyes zsido kozosseg lakott, ugy ˝ ´ ´ ˝ tunik, a varos megorizte hellenisztikus arculatat. ´ ¨ ´ A Cselekedetek konyve is beszel mind az ott lako zsi´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ dokrol, mind a ’gorogokrol’ (Csel 14:1). ´ ´ ¨ ´ ´ Ikonium Galacia tartomanyban fekudt, Likaonia ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es Frıgia hataran. Nehany okori ıro, mint p elda´ ´ ´ ´ ´ ul Cicero es Sztrab on, Ikoniumot likaoniai varosnak ´ ´ ´ ´ ¨ ´ nevezte, es foldrajzilag a varos tenyleg Likaonia´ ¨ hoz tartozott. A Cselekedetek konyveben azonban ´ ´ ´ ´ Ikonium nem likaoniai varoskent szerepel, ahol a ’li´ ´ ´ kaoniai nyelvet’ beszeltek volna (Csel 14:1–6, 11). ´ ´ ´ ´ Ez alapjan a kritikusok azt allıtottak, hogy a Cse¨ lekedetek konyve nem pontos. Azonban 1910-ben a ´ ´ ´ ¨ ´ regeszek tobb feliratot is talaltak Ikoniumban, me´ ´ ´ ´ ´ ´ lyek arrol tanuskodnak, hogy meg ket evszazaddal 180


´ ´ ´ ´ azutan is frıgiai nyelven beszeltek a varosban, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ¨ Pal es Barnabas ott jart. Tehat a Cselekedetek kony´ ´ ´ ´ venek az ıroja pontos volt, amikor Ikoniumot nem ´ ¨ ´ ´ emlıtette egyutt a likaoniai varosokkal. ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ 11:23, 24). Egyikojuk sem a saj at ertelmere tamaszko´ ´ dott, hanem mindketten „Jehova felhatalmazasa altal” ´ ´ ´ beszeltek. Hogyan utanozhatod ezeket a misszionariu´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ sokat a predikaloszolgalatban? A kovetkezokeppen: Is´ ´ ´ ´ merd meg alaposan Isten Szavat. Valassz ki olyan ıras¨ ´ ´ ˝ ´ szovegeket, melyek nagy valoszınuseggel felkeltik majd ´ ´ ´ ´ a hazigazdak figyelmet. Talalj valamilyen gyakorlatias gondolatot, amivel megvigasztalhatod azokat, akiknek ´ ´ ´ ´ predikalsz. Amikor tanıtasz, mindig Jehova Szavara hi´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ vatkozz tekintelykent, es ne a saj at b olcsessegedre tamaszkodj. ´ ´ ¨ ¨ De nem mindenki hallgatta orommel Palt es Bar´ ´ ´ nabast Ikoniumban. „A zsidok . . . , akik nem hittek, ´ ´ ´ ´ ˝ felzaklattak es rosszra befolyasoltak a nemzetekb ol va´ ´ ´ ´ ´ ´ lok lelket a testverek ellen” – mondja Lukacs. Pal es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Barnabas j onak lattak, hogy maradjanak, es megvedj ek 7

´ ´ ´ 7. a) Milyen hat assal van az emberekre a j o h ır? b) Mire gondolj, ha a ´ ´ ´ csal adod megosztott amiatt, mert engedelmeskedsz a j o h ırnek? ´ ´ ´ ´ ´ „BATORSAGGAL BESZELTEK JEHOVA FELHATALMAZASA ALTAL”

181

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ a j o hırt, ıgy „eleg sok idot toltottek ott, es batorsag´ ´ ¨ gal beszeltek”. Mihez vezetett ez? „A varosbeli tomeg ´ ´ ´ . . . megoszlott, es nemelyek a zsidok mellett voltak, ´ ´ masok viszont az apostolok mellett” (Csel 14:2–4). A j o ´ ´ hır ma is ilyen hatassal van az emberekre: vagy egye´ ´ ´ ˝ sıti, vagy megosztja oket (Mate 10:34–36). Ha a te csa´ ´ ´ ladod is megosztott, mert engedelmeskedsz a j o hır´ ´ nek, gondolj arra, hogy az ellensegeskedest gyakran ´ ´ ´ ´ ´ alaptalan hıreszteles vagy nyılt ragalom valtja ki. A he´ ´ ´ ´ ´ lyes viselkedeseddel rac afolhatsz ezekre a vadakra, es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ idovel meglagyıthatod az ellensegeid szıvet (1Pet 2:12; 3:1, 2). ´ ¨ ˝ ˝ ´ Kis ido mulva az ikoniumi ellenszegulok kitervel´ ´ ´ ´ ´ ¨ tek, hogy megkovezik Palt es Barnabast. Amikor a ket ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ misszionarius tudomast szerzett errol, ugy dontottek, ´ ¨ ´ hogy egy masik teruletre mennek tanuskodni (Csel ´ ´ ˝ ´ ´ 14:5–7). A Kiralysag-hirdetok ma is ovatosak. Ha szo´ ´ ´ beli tamadas er minket, nem riadunk vissza, hanem ´ ´ ¨ ´ ´ ´ batran beszelunk az igazsagrol (Fil 1:7; 1Pet 3:13–15). ´ ´ ¨ ˝ Ha azonban ugy latjuk, hogy eroszakra kerul sor, nem ¨ ¨ ´ ˝ ´ ˝ teszunk vakmerosegb ol semmi olyat, amivel szukseg8

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 8. Mi ert ment el P al es Barnab as Ikoniumb ol, es mit tanulhatunk a p el´ ´ d ajukb ol? 182


¨ ´ ´ ´ ´ ¨ telenul veszelyeztetnenk a saj at eletunket, vagy a hit´ ´ ´ tarsainket (Peld 22:3). ´ ´ ˝ „Terjetek az el o Istenhez” (Cselekedetek 14 :8–19) ´ ´ ´ ´ ´ 9 Pal es Barnabas Lisztraba mentek. Lisztra egy ro¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mai telepules volt, Ikoniumtol ugy 30 kilometerre del´ ´ nyugatra. A varos szoros kapcsolatban allt a pizidiai An´ ´ ´ ´ tiokiaval, am itt nem lakott olyan sok zsido, mint ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ Antiokiaban. A lakok valoszınuleg beszeltek gorogul, ´ ¨ ˝ ´ ´ de az anyanyelvuk a likaoniai volt. Ugy tunik, a varos´ ´ ´ ´ ban nem volt zsinagoga, mivel Pal es Barnabas egy nyil´ ´ ´ ´ vanos helyen kezdett el predikalni. Amikor Peter Jeru´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ zsalemben volt, meggyogyıtott egy szuletesetol fogva ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ rokkant ferfit. A csoda lattan nagy sokasag lett hıvove ´ ´ ´ ´ ´ (Csel 3:1–10). Pal Lisztraban meggyogyıtott egy ferfit, ´ ´ ´ ´ aki egesz eleteben nyomorek volt (Csel 14:8–10). Ez a ´ ´ ´ ¨ ´ ´ gyogyıtas viszont teljesen mas reakciot szult. ´ ´ 10 Ahogyan azt a fejezet elej en lattuk, amikor Liszt´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ raban a nyomorek ferfi labra allt, a pogany sokasag ´ ¨ ¨ azonnal rossz kovetkeztetest vont le. A szemukben Bar´ ´ ´ ˝ nabas Zeusz volt, a foisten, Pal pedig Hermesz, Zeusz ´ ´ ´ ´ ´ ¨ fia es az istenek hırnoke. (Lasd a „Lisztra varosa es a ´ ´ 9 –10. Hol volt Lisztra, es mit tudunk a lakosair ol? ´ ´ ´ ´ ´ „BATORSAGGAL BESZELTEK JEHOVA FELHATALMAZASA ALTAL”

183

´ ´ ´ ˝ ´ Zeusz- es Hermesz-kultusz” cımu kiemelt reszt a 186. ol´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ dalon.) Barnabasnak es Palnak eltokelt szandeka volt, ´ ´ ¨ hogy megertetik a tomeggel: nem pogany istenek ha´ ´ ´ ´ ˝ talmaztak fel oket arra, hogy beszeljenek, es hogy veg´ ´ ¨ rehajtsak a csodat, hanem az egyeduli igaz Isten, Jehova (Csel 14:11–14). ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ 11 A tulf utott helyzet ellenere Pal es Barnabas igye´ ´ ˝ ¨ ˝ keztek minden toluk telhetot megtenni, hogy elerj ek a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hallgatoik szıvet. Lukacs beszamoloj aban itt egyben ´ ¨ ´ egy hatekony modszert is felfedezhetunk arra, hogy ho´ ´ ´ ´ ´ gyan lehetett predikalni a j o hırt a poganyoknak. Fi¨ ´ ´ ´ ´ ´ gyeljuk meg, hogyan probalta Pal es Barnabas meg´ ´ ´ ´ nyerni az embereket a jo hırnek: „Ferfiak, miert teszitek ezt? Mi is emberek vagyunk, akiknek ugyanolyan fo´ ´ ´ ¨ gyatekossagaik vannak, mint nektek, es hirdetjuk nek´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ tek a j o hırt, hogy ezektol a hiabavalo dolgoktol terje´ ˝ ¨ tek az elo Istenhez, aki alkotta az eget, a foldet, a tengert ´ ¨ ´ ´ es mindent, ami bennuk van. Az elmult nemzedekek´ ´ ´ ben hagyta, hogy a nemzetek mind a maguk utj an j ar´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ janak, bar valoj aban nem hagyta magat tanusag nel¨ ´ ´ ˝ ˝ kul, hiszen j ot cselekedett, esoket adva nektek az egb ol, ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 11–13. a) Mit mondott P al es Barnab as a Lisztr aban el oknek? b) Mi ˝ ´ ´ ´ ´ ´ az els o tanuls ag, amit levonhatunk P al es Barnab as szavaib ol? 184


´ ´ ´ ˝ ¨ es termekeny idoszakokat, teljesen betoltve szıveteket ´ ˝ eledellel es deruvel” (Csel 14:15–17). ´ ˝ ˝ 12 Mit tanulhatunk ezekb ol a gondolatebreszto sza´ ´ ´ ´ ˝ ¨ vakb ol? Eloszor is azt, hogy Pal es Barnabas nem tar´ ¨ ¨ ´ ´ tottak magukat kulonbnek azoknal, akiknek beszeltek. ´ ´ ´ Nem j atszottak meg magukat, hanem alazatosan elis´ ´ mertek, hogy nekik is ugyanolyan gyengesegeik van´ ´ ´ nak, mint a pogany hallgatosaguknak. Az igaz, hogy ´ ´ ´ ´ ˝ Pal es Barnabas kaptak a szent szellemb ol, es meg´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ szabadultak a hamis tanıtasok b eklyoj atol. Ezenkıvul ´ ´ ¨ ¨ volt remenyseguk is: Krisztussal egyutt uralkodhatnak ´ ´ ´ majd. De tudtak, hogy a Lisztraban lakok is megkap´ ´ ´ hatj ak ezeket az aj andekokat, ha engedelmeskednek Krisztusnak. ´ ˝ Mi hogyan gondolkodunk azokrol az emberekrol, ´ ´ ´ akiknek predikalunk? Magunkkal egyenrangunak te¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ kintjuk oket? Pal es Barnabas nem vartak el, hogy fel´ ´ ´ ˝ ´ magasztalj ak oket. Mi sem varjuk el ezt masoktol, ´ ¨ ´ amikor segıtunk nekik megismerni az igazsagot Isten ´ ´ ´ ´ ´ ´ Szavab ol? Charles Taze Russell, egy kivalo tanıto, aki ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a XIX. szazad vegen es a XX. szazad elej en a predi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kalomunka elen allt, j o p eldat mutatott ebben. Ezt ırta: 13

´ ´ ´ ´ ´ „BATORSAGGAL BESZELTEK JEHOVA FELHATALMAZASA ALTAL”

185

´ ´ L ISZTRA V ARO SA ES A ZEUSZ ´ ´ ES HE RM E SZ -KULTUSZ

´ ˝ ´ ¨ Lisztra a fobb utaktol tavol, egy eldugott volgyben ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ fekudt. Augustus csaszar romai telepulesnek nyilva´ ´ nıtotta, es a Julia Felix Gemina Lustra nevet adta ˝ ´ ´ neki. A helyorsegenek az volt a feladata, hogy meg´ ´ ´ ´ ¨ ˝ vedje Galacia tartomanyt a hegyi torzsektol. A va´ ´ ´ ¨ rost a hagyomanyos romai kozigazgatas szerint kor´ ´ ´ ´ ˝ m anyozt ak, es a tisztvisel ok latin c ımeket viseltek. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ Am Lisztra tobb e-kevesb e meg ıgy is megorizte a he´ ´ ¨ ´ ´ ´ lyi jelleg et. Ink abb lika oniai, mint r omai telep ul es ´ ´ ¨ ˝ volt. Es a Cselekedetek konyvenek lisztrai szereploi ´ ´ ´ is a likaoniai nyelvet beszeltek. ¨ ´ ´ ´ ´ ´ Az okori Lisztra teruleten feltart regeszeti leletek ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ kozott talaltak egy Hermesz istent abrazolo szobrot, ´ ´ es olyan feliratokat is, melyek megemlıtik „Zeusz ´ ´ ´ ´ papjait”. Az asatasok soran feltartak egy Zeusznak ´ ´ ´ es Hermesznek szentelt oltart is. ´ ¨ ˝ Egy legenda, melyet Ovidius, a romai kolto (i. e. 43 ´ ´ ´ – i. sz. 17) ırt, segıt jobban megerteni a Cselekedetek ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ konyveben talalhato tortenetet. Ovidius szerint Ju´ ´ ´ ¨ ¨ piter es Mercurius – a gorog Zeusz es Hermesz is´ ´ ´ ˝ ´ tenek romai megfeleloi – halando embereknek alc az´ ´ ´ ´ ´ va magukat, meglatogattak Frıgia hegyvideket. Ezer ´ ´ ´ helyen kerestek szallast, de sehol sem fogadtak be ´ ´ ´ ˝ ˝ oket. Csak egy idosebb hazasp ar, Filemon es Baucis ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ hıvta be oket kicsiny hazikojaba. Cserebe Zeusz es 186


´ ´ ´ ´ ´ ´ Hermesz marvany- es aranytemplomma valtoztat´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ tak a hazukat, es az idos hazasp art megtettek a ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ templom papj ava es papnojeve. Azoknak a hazat pe´ ´ ´ ˝ dig, akik nem fogadtak be oket, elpusztıtottak. „Ha ´ ´ ˝ ´ a Lisztraban eloknek eszebe jutott ez a legenda, ami´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kor lattak, hogy Pal es Barnabas meggyogyıtotta a ´ ´ rokkant ferfit, akkor nem csoda, hogy aldozatokat ´ ´ ¨ akartak felajanlani nekik” – ırja egy konyv (The Book of Acts in Its Graeco-Roman Setting). ´ ´ „nem akarunk hodolatot, sem tiszteletet saj at magunk´ ´ ´ ´ nak vagy ırasainknak; sem nem kıvanjuk, hogy Tiszte¨ ˝ ´ ´ lendonek vagy Rabbinak szolıtsanak bennunket.” Rus´ ´ ´ ´ ´ sell testvernek ugyanolyan alazatos hozzaallasa volt, ´ ´ ´ ´ mint Palnak es Barnabasnak. A mi c elunk sem az a ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ predikalassal, hogy dicsoseget szerezzunk magunknak, ´ ¨ ´ ˝ hanem hogy segıtsunk az embereknek „az elo Isten´ hez” terni. ´ ´ ´ ´ ´ 14 Es mi a masodik lecke, amit Pal es Barnabas be´ ´ ˝ ´ szedeb ol tanulhatunk? Rugalmasak voltak. Az ikoniu´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ mi zsidoktol es prozelitaktol elteroen a lisztraiaknak ´ ¨ ´ ´ ´ ´ nagyon keves ismeretuk volt a Szentırasrol, vagy arrol, ´ ´ ´ ´ ´ ´ 14 –16. Mi a m asodik es a harmadik tanuls aga P al es Barnab as lisztrai ´ ´ besz ed enek? ´ ´ ´ ´ ´ „BATORSAGGAL BESZELTEK JEHOVA FELHATALMAZASA ALTAL”

187

´ ´ ´ hogy hogyan bant Isten Izraellel, ha egyaltalan volt is¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ meretuk. Masreszrol viszont Palnak es Barnabasnak ˝ ´ ¨ ˝ ´ ´ foldmuvesekkel volt dolguk. A varos idoj arasa enyhe ´ ´ ´ ˝ ¨ volt, es a fold gazdagon termett. Ezert az itt elok a ´ ´ ´ ´ ˝ termekeny idoszakokban, es meg sok minden masban ´ ´ ˝ is, felfedezhettek a Teremto tulajdonsagait. A misszio´ ´ ´ ¨ ¨ nariusok ezt a kozos pontot hasznaltak fel, hogy gon´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ dolkodasra osztonozzek a hallgatoikat (Roma 1:19, 20). ´ ´ 15 Mi is tudnank ilyen rugalmasak lenni? Meg ha egy ˝ ¨ ¨ ¨ foldmuves ugyanolyan maggal veti is be a foldjeit, a ku´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ lonfele tıpusu talajokat mas-mas modokon kell eloke´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szıtenie. Nehany talaj mar eleve laza, es kesz a vetes´ ˝ ¨ ˝ ´ ´ ´ re. Mas szerkezetu talajoknak tobb elokeszıtes kell. ´ ´ ¨ Eppen ıgy mi is mindig ugyanazt a magot vetjuk: az ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Isten Szavaban talalhato Kiralysag-uzenetet. De ha sze´ ´ ´ ´ ´ ¨ retnenk utanozni Palt es Barnabast, figyelnunk kell ar´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ra, hogy milyenek a hazigazdak korulmenyei, es me´ ¨ ´ lyik vallashoz tartoznak. A roluk szerzett ismeretunk ´ fogja meghatarozni, hogy hogyan mondjuk el nekik a ´ ´ ¨ Kiralysag-uzenetet (Luk 8:11, 15). ´ ´ 16 Egy harmadik tanulsagot is levonhatunk Pal, Bar´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ nabas es a lisztraiak torteneteb ol. Akarmilyen lelki188


¨ ismeretesen vessuk is a magot, elragadhatja a gonosz, ´ ´ ´ vagy sziklas talajra hullhat (Mate 13:18–21). De ez ne ¨ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ szegje kedvunket. Pal kesobb azt az emlekeztetot ırta ´ ´ ¨ ´ ¨ a romai tanıtvanyoknak, hogy „mindegyikunk onma´ ´ ´ ´ garol fog szamot adni az Istennek”, beleertve azokat ´ ¨ ´ ´ ´ is, akiknek beszelunk Isten Szavarol (Roma 14:12). ´ ´ ´ ˝ ´ „R ab ızt ak oket Jehovara” (Cselekedetek 14 :20–28) ´ ´ ´ ´ ´ 17 Miutan a lisztraiak kivonszoltak Palt a varoson kı¨ ´ ´ vulre, es ott hagytak, azt gondolva, hogy meghalt, a ta´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ nıtvanyok Pal kore gyultek. Ekkor Pal felkelt, keresett ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ maganak egy szallashelyet a varosban, es ott toltot´ ´ ´ ´ ´ ´ te az ejszakat. Masnap Pal es Barnabas elindultak ´ ´ ´ Derb ebe, ami 100 kilometeres utat jelentett. Kepzel¨ ´ ´ ´ hetjuk, milyen kenyelmetlen lehetett Palnak ez a fa´ ´ ´ ´ ´ ´ raszto utazas, hiszen alig nehany oraja, hogy meg´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ koveztek! Ennek ellenere Pal es Barnabas folytattak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ utjukat, es amikor megerkeztek Derb ebe, „j o nehany ´ ´ ´ ´ embert tanıtvannya tettek”. Aztan pedig ahelyett, hogy ´ ´ ´ ´ ¨ a rovidebb utat valasztottak volna visszafele a szıriai ´ ´ ´ Antiokiaba – oda, ahonnan elindultak a missziona´ ´ ´ ´ ´ riusi utjukra –, „visszatertek Lisztraba, Ikoniumba es ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 17. Hova ment P al es Barnab as Derb eb ol, es mi ert? ´ ´ ´ ´ ´ „BATORSAGGAL BESZELTEK JEHOVA FELHATALMAZASA ALTAL”

189

´ ´ ´ ´ [a pizidiai] Antiokiaba”. Miert erre mentek? Azert, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ’erosıtsek a tanıtvanyok lelket, batorıtva oket, hogy maradjanak meg a hitben’ (Csel 14:20–22). Milyen nagy˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ szeru p eldat allıtott elenk ez a ket ferfi! A gyuleke´ ´ ´ ¨ ´ ´ zet erdekeit a saj at kenyelmuk ele helyeztek. Ma az ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ utazofelvigyazok es a misszionariusok az o p eldajukat ¨ kovetik. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 18 Pal es Barnabas amellett, hogy erosıtettek a tanıt´ ´ ´ ´ ´ vanyokat a szavaikkal es a p eldajukkal, ’veneket is kine¨ ´ veztek nekik mindegyik gyulekezetben’. Habar ’a szent ¨ ´ ´ ´ ´ szellem kuldte ki’ Palt es Barnabast erre a missziona´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ riusi utra, ok megis imadkoztak es b ojtoltek, ami´ ´ ´ ´ ´ ˝ kor „rabıztak oket [a veneket] Jehovara” (Csel 13:1–4; ´ ¨ ´ ˝ 14:23). Ugyanıgy tortenik ez napjainkban is. Mielott ´ ´ ´ ´ egy testvert kinevezesre aj anlanak, a helyi venek tes¨ ´ ´ ´ ´ tulete imaval kıserve megvizsgalja, hogy megfelel-e a ´ ´ ´ ¨ szentırasi kovetelmenyeknek (1Tim 3:1–10, 12, 13; Tit ´ ´ ˝ 1:5–9). Nem az a legfontosabb tenyezo, hogy a testver ´ ´ ´ ´ mennyi ideje kereszteny. A beszede, a viselkedese es ´ ˝ ¨ a hırneve mutatja meg, hogy mennyire mukodik a ´ ´ ¨ szent szellem az eleteben. Az donti el, hogy alkalmas-e ´ 18. Hogyan nevezik ki a veneket? 190


´ ´ arra, hogy a nyaj p asztora legyen, hogy megfelel-e ´ ´ ´ ´ ¨ a felvigyazokra vonatkozo bibliai kovetelmenyeknek (Gal 5:22, 23). ´ ´ ´ A kinevezett venek tudj ak, hogy szamot kell adni´ ¨ ´ uk Istennek arrol, hogy hogyan bannak a gyulekezet´ ´ ´ ´ ´ tel (Heb 13:17; 1Pet 5:1–3). Palhoz es Barnabashoz ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ hasonloan ok is elen j arnak a predikalomunkaban. Sza´ ´ ¨ ´ ˝ ´ vaikkal erosıtik a hittarsaikat, es a gyulekezet erdeke´ ´ ´ ´ ¨ ´ it keszsegesen a saj at kenyelmuk ele helyezik (Fil 19

2:3, 4). ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Amikor Pal es Barnabas vegul visszaerkeztek a ´ ´ ´ ´ ´ misszionariusi utjuk kiindulopontj ahoz, a szıriai An´ ´ ´ ´ ´ tiokiaba, elmeseltek, hogy „mennyi mindent tett alta´ ˝ luk az Isten, es hogy megnyitotta a hithez vezeto aj´ ´ tot a nemzeteknek” (Csel 14:27). Amikor a kereszteny ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ testvereink huseges szolgalatarol olvasunk, es latjuk, ´ ´ ´ ´ ´ hogyan aldja meg Jehova a faradozasaikat, ugy erez¨ ´ ´ zuk, nem hagyhatunk fel azzal, hogy ’batorsaggal be´ ¨ ´ ´ szeljunk Jehova felhatalmazasa altal’. 20

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 19. Kinek tartoznak sz amad assal a venek, es hogyan ut anozz ak P alt es ´ Barnab ast? ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ 20. Milyen hasznot mer ıt unk abb ol, ha a testvereink hus eges szolg ala´ ´ t ar ol olvasunk? ´ ´ ´ ´ ´ „BATORSAGGAL BESZELTEK JEHOVA FELHATALMAZASA ALTAL”

191

´ 5. R E S Z ˙ CSELEKEDE TEK 15:1–35

˝ „EGYBEGY ULTEK . . . AZ´ A P O STOLOK ´ ES A V ENEK” (C SELEK EDET EK 15:6)

´ ´ ´ ¨ ´ ´ Egy kenyes kerdes jott felszınre, mely veszely¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ be sodorta a gyulekezetek bekejet es egyseget. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ Hova fordultak a gyulekezetek iranyıtasert es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ segıtsegert, hogy megoldast talaljanak a kerdes´ ¨ ˝ re? Ebben a reszben megismerkedunk az elso ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ szazadi gyulekezet felepıtesevel es m ukodesevel, ´ ´ ´ ´ ´ amely ma mintaul szolgal Isten n epe szam ara.

13. FEJEZET

´ ´ ¨ ’Nem kis visz alyuk t amadt veluk’ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ¨ A k or ulmet elked es k erd ese a vezet o t est ulet el e ker ul ´ A Cselekedetek 15:1–12 alapjan

´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ PAL es Barnabas epp most erkeztek meg elso misszionariusi ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ utjukrol a szıriai Antiokiaba, es tele vannak elmenyekkel. Na˝ gyon felvillanyozta oket, hogy Jehova „megnyitotta a hithez ´ ˝ ´ ´ ´ vezeto ajtot a nemzeteknek” (Csel 14:26, 27). Mar Antiokia´ ´ ´ ´ ˝ ban is mindenhol a jo hırrol beszelnek, es sokan csatlakoznak ¨ ´ ¨ ¨ a nem zsidok kozul az itteni gyulekezethez (Csel 11:20–26). ´ ´ ¨ ´ ˝ ˝ 2 A judeaiak egykettore ertesulnek ezekrol az izgalmas hı´ ˝ ¨ ¨ ´ rekrol. De ahelyett, hogy mindannyian orulnenek, az uj fejle´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ menyek felszınre hozzak a korulmetelkedes kerdeset, mely ´ ´ ¨ ´ mar jo ideje vita targya a gyulekezetben. Hogyan kell viszo´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ nyulniuk egymashoz a zsido es nem zsido hıvoknek, es ho´ ´ ¨ ´ ˝ gyan gondolkodjanak a nem zsidok a mozesi torvenyrol? ´ ´ ´ ´ ˝ A kerdes olyan komoly vitat kavar, hogy felo, hogy meg´ ´ ´ ¨ osztotta valik a kereszteny gyulekezet. Hogyan lesz rendezve ¨ az ugy? ´ ´ ˝ ´ ´ 1– 3. a) Milyen fejlem enyek miatt volt fel o, hogy megosztott a valik az ˝ ´ ´ ¨ ´ els o sz azadi kereszt eny gy ulekezet? b) Miben seg ıthet az, ha megvizs´ ¨ ´ ´ ´ g aljuk a Cselekedetek konyvenek ezt a r esz et? ´ ´ ¨ ’NEM KIS VISZALYUK TAMADT VELUK’

193

´ ´ ´ ´ ´ ¨ A Cselekedetek konyvenek ebben a reszeben sok erte´ ´ ¨ ´ ´ kes tanulsagot fogunk talalni. Ha felmerul egy kerdes, ´ ´ ´ mely megosztottsaghoz vezethet, ezek a tanulsagok segı´ ¨ teni fognak abban, hogy b olcsen jarjunk el. ´ ¨ ¨ „Ha nem met elkedtek kor ul” (Cselekedetek 15:1) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 4 Lukacs ezt ırta: „Lejottek nemelyek Judeab ol [Antio´ ´ ´ ´ ´ ´ kiaba], es ıgy kezdtek tanıtani a testvereket: »Ha nem me´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ telkedtek korul Mozes szokasa szerint, nem reszesulhet´ ´ tek megmentesben«” (Csel 15:1). Hogy ezek a „nemelyek” ´ ˝ farizeusok voltak-e, mielott keresztenyek lettek, az nem ¨ ´ ˝ ´ ´ derul ki. Mindenesetre ugy tunik, hogy hatassal volt ra´ ´ ˝ ´ ¨ juk a farizeusok gondolkodasa – akik a torveny betujehez ´ ´ ´ ´ ´ ´ ragaszkodtak –, es talan azt allıtottak, persze tevesen, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy a jeruzsalemi apostolok es venek allaspontjat kepvi´ ´ ´ ´ ˝ ´ selik (Csel 15:23, 24). De miert p artoltak a zsido hıvok ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ meg mintegy 13 evvel azutan is a korulmetelkedest, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ Peter apostol Isten utasıtasara a korulmeteletlen nem zsi´ ¨ ´ doknak is megnyitotta a kereszteny gyulekezet kapuit? 3

(Csel 10:24–29, 44–48).1 ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd „A judaistak tanıtasai” cımu kiemelt reszt a 196. oldalon.

´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ 4. Milyen elkepzel est p artolt t evesen a gy ulekezet n emely tagja, es mi´ ´ lyen kerd est vet ez fel? 194


¨ ¨ ´ ¨ ˝ ˝ ¨ Ennek kulonb ozo okai lehettek. Eloszor is a ferfiak ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ korulmetelkedeset maga Jehova rendelte el, es annak a ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ jele volt, hogy a korulmetelt szemely kulonleges kap´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ csolatban all Istennel. A korulmetelkedes Abraham es a ´ ´ ´ ´ ¨ csaladja idejere nyulik vissza. Akkor meg nem volt tor´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ venyszovetseg, de miutan letrejott, a korulmetelkedes a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ reszeve valt (3Moz 12:2, 3).1 A mozesi torveny ertelme´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ben meg a jovevenyeknek is korul kellett metelkedniuk ´ ´ ´ ´ ahhoz, hogy bizonyos kivaltsagokat elvezhessenek, p el´ ´ ´ ´ ´ daul hogy fogyaszthassanak a p aszkavacsorab ol (2Moz ´ ´ 12:43, 44, 48, 49). Bizony, egy zsido ember szemeben tisz´ ´ ´ ˝ ¨ tatalan es megvetendo volt az, ha egy ferfi nem volt ko´ ¨ ´ rulmetelkedve ( Ezs 52:1). ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ˝ 6 Ezert a zsido hıvoknek hitre es alazatra volt szukseguk ´ ´ ´ ´ ahhoz, hogy el tudjak fogadni az ujonnan feltart igazsagot. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ A torvenyszovetseget felvaltotta az uj szovetseg, ıgy attol, 5

´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ 1´ A korulmetelked es sz ovets ege nem volt r esze az abrah ami sz ovet´ ´ ´ segnek, ´ ´ amely meg ma´ is hat ´ alyban van.´ Ez´ ut´ obbi´ i. e. 1943-ban ´ lepett eletbe, amikor ´ Abrah am (akkor m´ eg Abram) atkelt az ´ Eufra´ ´ ´ ¨ ¨ teszen, es Kana elked ´ elindult ´ ˝ ¨ anba. Akkor 75 eves volt. A ´ korulmet ´ ´ es ¨ szovetsege´ kesobb szuletett, i. e. 1919-ben, amikor Abraham 99 eves volt (1Moz 12:1–8; 17:1, 9–14; Gal 3:17).

´ ´ ´ ´ 5 –6. a) Milyen okai lehettek annak, hogy n eh any zsid o kereszt eny ra¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ gaszkodott a kor ulmet elked eshez? b) Resze volt a kor ulmet elked es ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ sz ovets ege az abrah ami sz ovets egnek? Magyar azd el! (L asd a l abjegyzetet.) ´ ´ ¨ ’NEM KIS VISZALYUK TAMADT VELUK’

195

´ ´ ´ A JUDAIST AK TAN IT ASAI

´ ´ ¨ ´ ˝ ˝ ¨ ¨ B ar az elso szazadi vezeto testulet mar dontott a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ korulmetelkedes kerdeseben, egyesek, akik kereszte´ ´ ´ nyeknek tartottak magukat, konokul tovabb firtattak ¨ ´ ´ az ugyet. Pal apostol ’hamis testvereknek’ nevezte ´ ˝ ´ ´ ´ ´ oket, akik „ki akarjak forgatni a Krisztusrol szolo jo ´ hırt” (Gal 1:7; 2:4; Tit 1:10). ´ ´ ´ Ezeknek a judaistaknak szemmel lathatoan az volt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a c eljuk, hogy megb ekıtsek a zsidokat, es ıgy leallıt´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ sak a keresztenyek elleni adaz uldozest (Gal 6:12, 13). ´ ´ Azt mondtak, hogy csak az lehet igazsagos, aki be´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ tartja a mozesi torvenyt az etkezes, a korulmetelke´ ´ ´ ´ ¨ des es a zsido unnepek tekinteteben (Kol 2:16). ´ ´ ˝ ´ Ertheto modon azok, akik ezeket a nezeteket val´ ´ ¨ ´ ´ lottak, kenyelmetlenul ereztek magukat a nem zsi´ ´ ´ ´ ´ do keresztenyek jelenleteben. Sajnos meg sok nagy ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ tiszteletnek orvendo, zsido szarmazasu kereszteny is ´ ´ ´ ´ ´ ´ taplalt magaban effajta negatıv erzeseket. Egyszer ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ p eldaul elhuzodtak a nem zsido testvereiktol, ami´ ¨ ´ ´ ˝ kor a jeruzsalemi gyulekezet kepviseloi ellatogattak ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ¨ Antiokiaba. Meg Peter is elkulonult toluk, es nem ¨ ´ ´ ´ volt hajlando veluk enni, pedig korabban fenntartas ´ ¨ ´ ´ ´ nelkul elvezte a tarsasagukat. Igen, pont azok ellen ´ ´ ´ ´ az alapelvek ellen vetett, amelyekert korabban sık´ ´ ´ ´ ´ ´ ra szallt. Pal ezert szigoruan megrotta Petert (Gal 2:11–14). 196


¨ ´ ´ hogy valaki zsidonak szuletett, meg nem volt automatiku´ ´ ´ ´ san Isten nep enek a tagja. Batorsag kellett ahhoz, hogy ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ azok a zsido keresztenyek, akik zsido kozossegekben eltek ´ ´ ˝ ´ – mint ahogy a judeai hıvok is –, megvalljak a Krisztusba ¨ ´ ´ ´ ´ vetett hituket, es a sajat hittarsaiknak tudjak tekinteni a ´ ¨ ¨ ´ korulmeteletlen nem zsidokat (Jer 31:31–33; Luk 22:20). ´ ´ ´ ´ ´ ´ 7 Termeszetesen az isteni iranyado mertekek nem val´ ´ ´ ¨ toztak meg. Ezt bizonyıtja az is, hogy az uj szovetseg visz¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ szatukrozi a mozesi torveny szellem et (Mate 22:36–40). ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ Pal kesobb ezt ırta a korulmetelkedesrol: „az a zsido, aki ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ belsoleg az, es az o korulmeteltsege a szıv korulmeteltse´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ge szellem altal, nem pedig ırott torvenygyujtemeny altal” ´ ´ ´ ´ ´ ´ (Roma 2:29; 5Moz 10:16). „Nemelyek” Judeaban nem er´ ´ tettek meg ezeket az igazsagokat, hanem kitartottak amel´ ´ ´ lett az allaspontjuk mellett, hogy Isten soha nem hataly´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ talanıtotta a korulmetelkedesrol szolo torvenyt. Vajon ´ ´ ˝ ˝ meg lehet majd oket gyozni eszervekkel? ´ ´ ’Visz aly es vita’ (Cselekedetek 15:2) ´ ´ ´ ´ 8 „Mikor pedig Palnak es Barnabasnak nem kis viszalya ´ ´ ´ ¨ ´ es vitaja tamadt veluk [azokkal a bizonyos ’nemelyekkel’] ´ ´ ´ 7. Milyen igazs agokat nem ertettek meg „n emelyek”? ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ 8. Mi ert ker ult a kor ulmet elked es kerd ese a jeruzs alemi vezet o test ulet ´ el e? ´ ´ ¨ ’NEM KIS VISZALYUK TAMADT VELUK’

197

´ ´ ´ ´ ´ ´ – folytatta Lukacs –, ugy rendeztek [a venek], hogy Pal es ´ ´ ´ ´ Barnabas nehanyukkal menjen fel Jeruzsalembe az apos´ ´ ¨ ´ tolokhoz es a venekhez e vita ugyeben” (Csel 15:2).1 A vi´ ´ ´ ´ ´ ´ szaly es a vitak azt mutattak, hogy mindket tabor meg ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ˝ ¨ ˝ ¨ volt gyozodve az allaspontjarol, es erosen kotodott hoz´ ¨ ˝ ˝ ´ ´ za. Az antiokiai gyulekezet nem tudott dulore jutni a ker´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ desben, ezert a b eke es az egyseg erdekeben b olcsen ugy ´ ´ ´ ¨ ¨ dontottek, hogy a jeruzsalemi ’apostolokhoz es venekhez’, ¨ ´ ´ ˝ azaz a vezeto testulethez fordulnak a problemaval. Mit ta´ ´ ˝ nulhatunk az antiokiai venektol? ´ ´ ´ ´ ˝ 9 Az egyik ert ekes tanulsag ebb ol az, hogy bıznunk kell ´ ´ ´ ´ Isten szervezeteben. Gondolj p eldaul erre: az antiokiai ´ ´ ¨ ˝ testverek tisztaban voltak vele, hogy a vezeto testuletben ´ ´ ´ ´ ´ csak zsido szarmazasu keresztenyek vannak. Ennek elle´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ nere megbıztak bennuk. Tudtak, hogy az Irasokkal ossz´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ hangban fogjak rendezni a korulmetelkedes kerdeset. Mi´ ¨ ´ ´ ert? A gyulekezet biztos volt benne, hogy Jehova iranyıtja ´ ˝ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ 1 Ugy´ t˝ unik, a´ kuldottek koz is, egy ´ ´ volt´ Titusz ´ ´ gorog ´ kereszteny, ´ ´ ott aki kesobb Pal megb ˝ ızhat ´ ´ o tarsakent es megbızottjakent szolg ¨ ¨ alt (Gal 2:1; Tit 1:4). O p eldaul egy szent szellemmel felkent, korulme´ ´ teletlen nem zsido volt (Gal 2:3).

´ ´ ´ ¨ ´ ´ 9 –10. Miben mutattak j o p eld at nek unk az anti okiai testverek, valamint ´ ´ ´ P al es Barnab as? 198


´ ´ ´ ´ ¨ ¨ a donteshozatalt a szent szellemevel, es a kereszteny gyu´ ´ ´ ´ lekezet Feje, Jezus Krisztus altal (Mate 28:18, 20; Ef ´ ¨ 1:22, 23). Amikor komoly problema merul fel napjaink´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ban, utanozzuk az antiokiai hıvok kivalo p eldajat. Bız´ ´ ´ ˝ ´ ´ zunk Isten szervezeteben es a felkent keresztenyekb ol allo ¨ ˝ Vezeto Testuletben. ´ 10 Ez az eset arra is emlekeztet minket, hogy milyen fon´ ´ ¨ ´ ´ ´ tos az alazat es a turelem. Pal es Barnabas a szent szellem ´ ´ ´ altal lettek kinevezve, hogy a nemzeteknek predikaljanak, ´ ´ ´ ´ megsem hivatkoztak erre a felhatalmazasra annak erdeke´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ben, hogy akkor es ott, Antiokiaban megoldjak a korul´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ metelkedes kerdeset (Csel 13:2, 3). Emellett Pal kesobb ´ ´ ´ ´ ezt ırta: „Kinyilatkoztatas eredmenyekent mentem pedig ´ ´ ´ ´ ´ ¨ fol” Jeruzsalembe, vagyis Isten iranyıtasaval (Gal 2:2). ´ ´ ´ ¨ A venek ma igyekeznek ugyanilyen alazatosan es turelme¨ ´ ´ sen viselkedni, amikor a gyulekezet egysege veszelybe ke¨ ´ ´ ´ rul egy problema miatt. Ahelyett, hogy vitaba bonyolod´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nanak, Jehovahoz fordulnak iranyıtasert: megnezik, mit ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ır a Szentıras, es milyen tanacsot es iranyelveket ad a hu rabszolga (Fil 2:2, 3). ´ ´ ´ ´ ˝ 11 Idonk ent talan varnunk kell arra, hogy Jehova iranyt ´ ´ mutasson valamiben. Ne feledd, hogy Pal idejeben a ´ ´ ´ 11–12. Mi ert fontos varni Jehovara? ´ ´ ¨ ’NEM KIS VISZALYUK TAMADT VELUK’

199

´ ´ ´ ´ ´ testvereknek meg 13 evet kellett varniuk azutan, hogy ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ Korneliusz 36-ban fel lett kenve, mıg vegul Jehova korul¨ ´ ´ ´ ¨ belul 49-ben megadta a valaszt arra a kerdesre, hogy ko¨ ´ ¨ ´ ´ rul kell-e metelkedniuk a nem zsido keresztenyeknek. Mi´ ´ ´ ´ ´ ert kellett ilyen sokaig varniuk? Talan azert, mert nagyon ´ ´ ´ ¨ ´ ´ nagy szemleletbeli valtoztatasra volt szukseg, es Isten ele´ ˝ ˝ ˝ ˝ ´ gendo idot akart adni ehhez az oszinte szıvu zsidoknak. ´ ´ ´ ˝ ´ Vegtere is tenyleg nagy jelentosege volt annak, hogy el lett ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ torolve a korulmetelkedes szovetsege, mely 1900 evvel ko´ ´ ´ ´ ¨ ˝ rabban kottetett szeretett osatyjukkal, Abrahammal! (Jan 16:12). ´ ´ ¨ ´ Micsoda megtiszteltetes szamunkra, hogy turelmes es ´ ´ ´ ´ ˝ kedves egi Atyank oktat es formal minket! Ebb ol soha ´ ´ ´ nem lesz karunk, mindig a javunkat fogja szolgalni ( Ezs ´ ¨ ´ 48:17, 18; 64:8). Soha ne ragaszkodjunk hat buszken a sa´ ´ ´ ´ ¨ ´ jat elkepzeleseinkhez, es ne legyunk kritikusak, ha valtoz´ ´ ´ nak a szervezeti eljarasok vagy valamelyik bibliavers er´ ´ ´ ´ telmezese (Pred 7:8). Ha eszreveszed, hogy akarcsak egy ´ ´ ´ kicsit is hajlasz erre, imadkozz, es elmelkedj a Cselekede´ ´ ´ ¨ ´ tek konyvenek 15. fejezeteben talalhato alapelveken, me´ lyek nagyon aktualisak napjainkban.1 12

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 1 Lasd a´ „Jehova Tanui a Bibliara alapozzak a tanıtasaikat” cımu kiemelt reszt a 201. oldalon. ´ ´ ´ ´ ´ 200 ’ALAPOSAN TANUSKODJ’ ISTEN KIRALYSAGAROL!

´ ´ JEHOVA TAN UI A BIBL I ARA ´ ´ ´ ALAP OZZ AK A TAN IT ASAIK AT

´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ ´ Az elso szazadi kereszteny gyulekezet tortenelmeben ´ ´ ´ ˝ boven van p elda arra, hogy az igaz imadok mindig is fo´ ´ ´ ´ ˝ kozatosan ertettek meg az igazsagot Istenrol (Peld 4:18; ´ ´ ´ Dan 12:4, 9, 10; Csel 15:7–9). Jehova nepe ma is a feltart ´ ´ ´ ´ ´ igazsagokhoz szabja a hitnezeteit. Nem probaljak meg ´ ´ belemagyarazni a bibliaversekbe a nezeteiket. Ezt azok ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ is felismerik, akik eloıtelet nelkul alkotnak ´ velemenyt ro´ ´ luk. Jason David BeDuhn vallaskutato, az Eszak-arizonai ´ ´ ¨ Egyetem (USA) docense azt ırta egy konyveben, hogy ´ ´ ´ ´ ¨ Jehova Tanui „egyfajta artatlansaggal kozelıtik meg ´ ´ ´ ´ ´ ´ [a Bibliat], es a tanıtasaikat es vallasgyakorlataikat a Bib´ ´ ¨ ´ ´ ¨ lia nyers, magyarazatok nelkuli szovegere alapozzak, nem ´ ¨ ˝ dontik el elore, hogy mit akarnak latni benne” (Truth in Translation—Accuracy and Bias in English Translations of the New Testament).

¨ ¨ ´ ¨ Akkor is turelemre lehet szuksegunk, amikor biblia´ ´ ¨ ´ ´ tanulmanyozast vezetunk valakivel, akinek nehez megval´ ´ ´ ´ ´ ˝ nia az Iras-ellenes szokasaitol, vagy olyan hitnezetektol, ´ ´ ˝ ˝ melyek a szıvehez nottek. Ilyenkor lehet, hogy idot kell ad´ ˝ ´ nunk a tanulonak – annyit, amennyi esszeru –, hogy Isten ´ ´ ´ ´ szelleme formalni tudja a szıvet (1Kor 3:6, 7). Jo, ha ´ ´ ¨ ˝ ˝ az imainkban is beszelunk errol Istennek. A megfelelo 13

¨ ¨ ¨ ´ ´ 13. Hogyan tudjuk visszat ukr ozni Jehova t urelm et a szolg alatunkban? ´ ´ ¨ ’NEM KIS VISZALYUK TAMADT VELUK’

201

´ ´ ˝ ´ idoben valamilyen modon segıteni fog meglatnunk, hogy ´ ¨ mi lenne a legb olcsebb (1Jan 5:14). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ „R eszletesen” elmes elt ek buzd ıt o elm enyeiket (Cselekedetek 15:3–5) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 14 Lukacs ıgy folytatja a beszamol ojat: „Igy aztan ezek ´ ¨ ´ ´ ˝ az emberek, miutan a gyulekezet elkıserte oket egy dara´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ bon, folytattak utjukat Fonıcian es Szamarian keresztul, ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ reszletesen elmondva a nemzetekb ol valok megtereset, es ´ ¨ ¨ ¨ nagy oromet szereztek az osszes testvernek” (Csel 15:3). ¨ ´ ´ ´ ´ ´ A gyulekezet elkıserte egy darabon Palt, Barnabast es a ¨ ´ ¨ tobbieket, akik veluk utaztak, ami egy kereszteny szere¨ ´ ˝ ´ tetb ol fakado, tiszteletteljes gesztus volt a gyulekezet re´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ szerol, es egyben azt is kifejeztek vele, hogy Isten aldasat ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kıvanjak az utazoknak. Ebben is milyen szep p eldat allı¨ ´ ¨ ¨ ´ tottak nekunk az antiokiai testverek! Te is megbecsulod a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ kereszteny testvereidet es testvernoidet, „kivaltkepp [a ve´ ´ ´ ´ neket], akik kemenyen dolgoznak a beszedben es a tanı´ tasban”? (1Tim 5:17). ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ 15 Utkozben a fonıciai es a szamariai hittarsaiknak is ´ ´ ´ ´ ´ aldasara voltak az utazok azzal, hogy „reszletesen” elme´ ´ ´ ¨ seltek nekik, hogyan halad a munka a nem zsidok kozt. ´ ¨ ´ ´ ´ 14 –15. Hogyan tisztelte meg az anti okiai gy ulekezet P alt, Barnab ast es ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ a t obbieket, akik vel uk utaztak, es hogyan voltak ezek a ferfiak ald as a´ ra a hitt arsaiknak? 202


´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ Elkepzelheto, hogy ezek kozott a testverek kozott zsido ´ ´ ´ ´ ´ ´ keresztenyek is voltak, akik Istvan martırhalala utan me¨ ´ ˝ nekultek ezekre a helyekre. Ma is erot ad a testvereink¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ nek – kulonosen azoknak, akik probakat elnek at – az, ´ ´ ´ amikor halljak, hogy hogyan aldja meg Jehova a tanıt´ ´ ´ ´ ˝ vanykepzo munkat. Te is ott vagy minden kereszteny ´ ¨ ¨ osszejovetelen es kongresszuson, valamint elolvasod az ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ elettorteneteket es masok szemelyes elmenyeit, melyek ´ ´ megjelennek a kiadvanyainkban, hogy a javadra fordıthasd azokat? ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ 16 A kuld ottek korulbelul 550 kilometert tettek meg, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ majd megerkeztek az Antiokiatol delre fekvo Jeruzsalem´ ´ ´ ´ ¨ be. Ezt ırta Lukacs: „Ahogy Jeruzsalembe erkeztek, a gyu´ ´ ´ ˝ lekezet, az apostolok es a venek kedvesen fogadtak oket, ´ ´ ´ ˝ ok pedig elbeszeltek, mennyi mindent tett altaluk az Is´ ´ ´ ´ ´ ten” (Csel 15:4). Am erre „a farizeusok szektajab ol valok ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ ¨ kozul nehanyan, akik hıvokke lettek, felalltak ulohelyuk´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ˝ rol, es ezt mondtak: »Szukseges korulmetelni oket, es ´ ´ ´ ¨ megparancsolni nekik, hogy tartsak meg Mozes torve´ ´ ˝ ´ ˝ nyet«” (Csel 15:5). Ebb ol is egyertelmuen latszik, hogy a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ nem zsido keresztenyek korulmetelese komoly kerdesse ´ ´ ´ valt, melyre megoldast kellett talalni. ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 16. Mib ol l atszik, hogy a kor ulmet elked es komoly kerd ess e valt? ´ ´ ¨ ’NEM KIS VISZALYUK TAMADT VELUK’

203

˝ ´ ´ Egybegy ultek „az apostolok es a v enek” (Cselekedetek 15:6–12) ´ ´ ´ ¨ 17 „Akik . . . tanacskoznak, azoknal b olcsesseg van” – ¨ ´ ´ mondja a Peldabeszedek 13:10. Osszhangban ezzel a meg´ ´ ˝ ´ ´ ´ bızhato tanaccsal, „egybegyultek hat az apostolok es a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ venek, hogy megvizsgaljak” a korulmetelkedes kerdeset ´ ´ ´ (Csel 15:6). Akkoriban „az apostolok es a venek” kepvi´ ´ ¨ ˝ seltek a kereszteny gyulekezetet, mint ahogy ma a Vezeto ¨ ´ ´ ´ ´ Testulet kepviseli. Miert szolgaltak „venek” is az aposto¨ ´ ´ lokkal egyutt? Emlekezz csak, hogy Jakab apostolt kive´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ geztek, Peter apostol pedig be volt b ortonozve, legalabb´ ´ ¨ is egy ideig. Varhato volt, hogy a tobbi apostollal is valami ´ ´ ´ ¨ ´ hasonlo tortenik majd? Az, hogy mas kepzett felkentek is ´ ¨ ´ szolgaltak az apostolokkal egyutt, biztosıtotta, hogy min´ ¨ ˝ dig lesz, aki megfeleloen felvigyazza a gyulekezetet. ´ ´ ´ 18 Lukacs ıgy folytatja: „Miutan pedig sokat vitatkoz´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tak, Peter felallt, es ıgy szolt hozzajuk: »Ferfiak, testve´ ´ ´ rek, jol tudjatok, hogy az Isten a kezdeti napoktol fogva ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ugy valasztott kozottetek, hogy a nemzetekb ol valok az ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ en szam altal halljak a jo hır szavat, es higgyenek; es ˝ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ 17. Kikb ol allt a jeruzs alemi vezet o test ulet, es mi ert voltak „venek” is ¨ ¨ kozt uk? ˝ ´ ´ ˝ ˝ ´ ¨ ´ 18 –19. Mir ol besz elt P eter olyan meggyoz oen, es milyen kovetkeztet es´ ˝ re kellett jutniuk azoknak, akik hallgatt ak ot? 204


´ ´ ´ az Isten, aki ismeri a szıvet, tanuskodott azaltal, hogy ¨ megadta nekik a szent szellemet, mint ahogy nekunk is. ´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ Es semmi kulonbseget sem tett koztunk es koztuk, hanem ´ ´ ´ ¨ a hit altal megtisztıtotta a szıvuket . . .«” (Csel 15:7–9). ´ ˝ ´ Egy forrasmu azt ırja, hogy a 7. versben a „vitatkozik”´ ¨ ¨ ¨ ´ nak fordıtott gorog szo azt is jelenti, hogy ’egyutt keres’, ´ ´ ˝ ´ ´ ’megbeszel’. Ugy tunik, a testverek nem ertettek egyet ´ ´ ´ ´ ´ mindenben, de nyıltan elmondtak egymasnak a veleme¨ nyuket. ´ ´ ˝ ˝ 19 Peter meggyozo szavai mindenkit emlekeztettek arra, ´ ˝ ˝ ¨ ¨ hogy o maga is jelen volt, amikor az elso korulmeteletlen ´ ´ ´ ´ ´ nem zsidok, Korneliusz es a haznepe 36-ban felkenettek ´ ´ ¨ ¨ ¨ szent szellemmel. Ezert ha Jehova nem tesz tobb e kulonb´ ´ ´ ´ ¨ seget a zsidok es a nem zsidok kozt, akkor milyen jogon ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ gondolkodna errol barki is maskent? Tovabba egy hıvo ´ ´ ´ szıvet a Krisztusba vetett hit tisztıtja meg, nem pedig a ´ ´ ´ ¨ mozesi torveny betartasa (Gal 2:16). ´ ´ ´ ´ ´ 20 Azoknak a c afolhatatlan bizonyıtekoknak a fenyeben, ´ ´ ˝ melyekrol Isten szava, es a szent szellem is tanuskodott, ´ ´ ´ ´ ´ ´ Peter ezzel zarta a mondandojat: „Most tehat miert teszi´ ´ ´ tek probara az Istent azzal, hogy olyan igat raktok a ta´ ´ ´ ´ ˝ nıtvanyok nyakaba, amelyet sem osatyaink, sem mi nem ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ 20. Hogyan ’tett ek pr ob ara Istent’ a kor ulmet elked es p artol oi? ´ ´ ¨ ’NEM KIS VISZALYUK TAMADT VELUK’

205

´ ˝ tudtunk elhordozni? Ellenkezoleg, bızunk benne, hogy az ´ ´ ´ ´ ´ ¨ Ur Jezus ki nem erdemelt kedvessege altal nyerunk meg´ ´ ˝ ¨ ¨ mentest, ugyanugy, mint ok is” (Csel 15:10, 11). A korul´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ metelkedes p artoloi igazab ol ’probara tettek Istent’, vagy ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ahogyan egy masik fordıtas fogalmaz, ’probara tettek a tu´ ´ ´ ´ ´ ¨ relmet’. Olyan torvenyeket akartak rakenyszerıteni a nem ´ ´ zsidokra, melyeknek maguk a zsidok sem tudtak mara´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ dektalanul eleget tenni, es amelyek ıgy halalra ıteltek oket ´ ´ ´ ´ ´ ´ (Gal 3:10). Peter zsido hallgatoinak inkabb halasaknak ¨ ´ ´ ´ kellett volna lenniuk Isten ki nem erdemelt kedvessege´ ´ ¨ ert, melyet Jezuson keresztul fejezett ki. ´ ´ ´ ´ ´ ´ 21 Peter szavai szemmel lathatoan elertek a celjukat, ´ ´ ´ ¨ mert „az egesz tomeg elcsendesedett”. Majd Barnabas es ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ˝ Pal beszelt ’arrol a sok jelrol es elojelrol, melyet altaluk ´ ¨ ¨ tett az Isten a nemzetek kozott’ (Csel 15:12). Most mar az ´ ´ ´ ´ ´ apostolok es a venek merlegelni tudtak a rendelkezesre ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ allo bizonyıtekokat, es olyan dontest tudtak hozni, amely ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ egyertelmuen Isten akaratat tukrozi a korulmetelkedes ´ ´ ´ kerdeseben. ¨ ˝ ˝ 22 Amikor ma a Vezeto Testulet tagjai egybegyulnek, ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 21. Milyen t enyekr ol besz elt Barnab as es P al a megbesz el esen? ¨ ˝ ¨ ˝ ´ ˝ 22 –24. a) Hogyan koveti ma a Vezet o Test ulet az els o sz azadi vezet o ¨ ´ ´ ´ ´ ´ test ulet p eld aj at? b) Hogyan mutathatj ak meg a venek, hogy tiszteletben ´ ´ ´ ´ tartj ak a teokratikus elj ar asm odot? 206


´ ´ ´ ´ ´ ˝ ok is Isten Szavahoz fordulnak utmutatasert, es buz´ ´ ´ ´ ´ gon imadkoznak szent szellemert (Zsolt 119:105; Mate ¨ ˝ ˝ 7:7–11). A Vezeto Testulet minden tagja elore megkap´ ´ ´ ´ ja a napirendet, hogy imaval kıserve atgondolhassa a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ kerdeseket, es ıgy olyan dontest tudjanak hozni, mely ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ Isten akaratat tukrozi (Peld 15:28). A megbeszelesen ´ ´ ´ ˝ ezek a felkent testverek oszinten es tiszteletteljesen el´ ´ ´ ¨ ´ ´ mondj ak a velemenyuket, es sokszor fellapozzak a Bib´ ´ ´ liat tanacsert. ¨ ´ ´ ˝ 23 A gyulekezetek veneinek utanozniuk kell a Vezeto ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Testulet p eldaj at. Ha pedig a venek megbeszelesen nem ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ sikerul donteni egy komoly kerdesben, a venek testule´ ´ te a helyi fiokhivatalhoz vagy a fiokhivatal egyik kine´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ vezett kepviseloj ehez, ıgy p eldaul egy utazofelvigyazo¨ ´ ´ ´ hoz fordulhat. A fiokhivatal pedig, ha szukseges, ırhat ¨ ˝ a Vezeto Testuletnek. ´ 24 Igen, Jehova megaldja azokat, akik tiszteletben tart´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ j ak a teokratikus elj arasmodot, es ezzel egyutt alaza´ ´ ¨ ¨ ˝ tosak, loj alisak es turelmesek. Ahogyan a kovetkezo ´ ´ ´ fejezetben latni fogjuk, Isten igazi b ekevel, szellemi gaz´ ´ ´ ´ ´ dagsaggal es egyseggel jutalmazza meg ezert a keresztenyeket. ´ ´ ¨ ’NEM KIS VISZALYUK TAMADT VELUK’

207

14. FEJEZET

´ ´ „Teljes egyetertesre jutottunk” ˝ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ¨ A vezet o t est ulet d ont est hoz, es a d ont es uk ´ ´ ¨ ´ ´ hozz aj arul a gy ulekezet ek egys eg ehez ´ A Cselekedetek 15:13–35 alapjan

´ ´ ´ ¨ VARAKOZASSAL teli legkor uralkodik abban a jeru´ ´ ´ ¨ zsalemi teremben, ahol az apostolok es a venek osz˝ ´ ´ ´ ´ ˝ szegyultek. Mindannyian latj ak egymas tekinteteb ol, ´ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ hogy egy donto pillanathoz erkeztek. A korulmetelke´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ des temaja tobb komoly kerdest is felvetett: Ervenyes ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ a keresztenyekre a mozesi torveny? Kulonbseget kell ´ ´ ´ ´ tenni valamilyen modon a zsido es a nem zsido keresz´ ¨ ¨ tenyek kozott? ´ ´ ´ ˝ 2 Ezek a felelos testverek rengeteg bizonyıtekot meg´ ´ ´ ´ ´ ´ vizsgaltak. Figyelembe vettek Isten profetai Szavat, es ´ ´ ´ ˝ ˝ ˝ ˝ ´ elso kezb ol hallottak a meggyozo beszamolokat, me´ ´ ´ ´ ´ ´ lyek Jehova aldasarol tanuskodnak. Mindenki nyıltan ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ elmondta a velemenyet. Az osszegyult bizonyıtekok el˝ ´ ˝ ¨ ˝ sopro erejuek. Jehova szelleme egyertelmuen mutatja, ´ ´ ˝ ´ 1– 2. a) Melyek azok a komoly kerd esek, amelyekre az els o sz azadi ke´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ´ reszt eny gy ulekezet vezet o test ulet enek valaszt kell tal alnia? b) Mi volt ´ ´ ´ ´ ¨ ´ a testverek seg ıts eg ere, hogy helyes kovetkeztet esre juthassanak? 208


´ ´ ´ ¨ mi a helyes irany. De vajon kovetni fogj ak a ferfiak az ´ ´ ´ utmutatasat? ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ 3 Eros hitre es batorsagra lesz szukseg ahhoz, hogy el´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ fogadj ak a szellem iranyıtasat ebben a kerdesben. Fenn´ ´ ´ ´ all ugyanis annak a veszelye, hogy a zsido vallasi ve´ ¨ ¨ ´ ¨ ˝ zetok meg duhosebbek lesznek. Aztan a gyulekezeten ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ belul is ellenallassal kerulhetnek szembe azok reszerol, ´ ´ ´ ´ akik mindenaron el akarjak erni, hogy Isten nepe to´ ´ ´ ´ ¨ ¨ vabbra is a mozesi torvenyt kovesse. Lassuk, mit fog ¨ ´ ´ ˝ tenni a vezeto testulet. Az, ahogyan ezek a ferfiak elj ar´ ¨ ´ ´ ˝ nak az ugyben, mintaul szolgal Jehova Tanui Vezeto ´ ¨ ´ ´ ¨ Testuletenek napjainkban. Es ezt a mintat kell kovet¨ ¨ ´ ´ ¨ ˝ nunk nekunk is, amikor dontesek elott allunk, vagy ne´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ hezsegekkel kerulunk szembe kereszteny eletunk soran. ´ ´ ´ „Ezzel egyeznek a Pr ofet ak szavai” (Cselekedetek 15:13–21) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 4 Jezus feltestvere, Jakab tanıtvany szolal fel.1 Ugy tu´ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ nik, hogy ezen a megbeszelesen o elnokol. A testulet ´ ´ ´ ´ ´ mint egesz szemmel lathatoan egyetertesre jutott, Ja´ ¨ ´ ¨ kab szavaiban pedig megfogalmazodik a dontesuk. Ezt ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd a „Jakab, ’az Ur testvere’ ” cımu kiemelt reszt a 210. oldalon.

´ ´ ¨ ´ 3. Miben seg ıt, ha megvizsg aljuk a Cselekedetek konyve 15. fejezet enek ´ az esem enyeit? ¨ ´ ´ ´ ´ 4 –5. Melyik b olcs gondolatot id ezte Jakab a megbesz el es sor an Isten ´ ´ ´ ´ pr ofetai Szavab ol? ´ ´ „TELJES EGYETERTESRE JUTOTTUNK”

209

´ ´ JAK AB, ’A Z UR T E ST V ERE ’

´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Jozsef es Maria fia, Jakab elsokent van emlıtve Je´ ´ ¨ ¨ zus feltestverei kozott, akik mind fiatalabbak voltak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Jezusnal (Mate 13:54, 55). Ezert lehetseges, hogy o ´ ´ ´ ¨ volt Maria masodik gyermeke. Jakab Jezussal egyutt ´ ´ ´ ´ ´ ˝ nott fel, figyelemmel kıserte a szolgalatat, es ha nem ´ ´ is volt szemtanuja Jezus ’hatalmas cselekedeteinek’, ´ ´ ´ ´ ´ de tudomasa volt roluk. Jezus szolgalata idejen azon´ ´ ban Jakab es a testverei ’nem gyakoroltak hitet’ a ´ ´ ´ ˝ batyjukban (Jan 7:5). Sot, talan Jakab is azt gondol´ ´ ´ ´ ´ ´ ta Jezusrol, amit Jezus nehany mas rokona, hogy „el´ ment az esze” (Mark 3:21). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Jezus halalaval es feltamadasaval viszont minden ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ megvaltozott. Bar a Gorog Iratokban harom masik ´ ´ ´ Jakabrol is szo esik, Jezus minden bizonnyal ennek ´ ´ ´ ´ a Jakabnak, vagyis a feltestverenek jelent meg szeme´ ´ ´ ¨ ˝ ˝ lyesen a feltamadasat koveto 40 napos idoszak alatt ´ ´ ´ ´ ˝ (1Kor 15:7). Ez az esemeny valoszınuleg segıtett Ja´ ´ ´ kabnak felismerni, hogy ki is valojaban a batyja. Min´ ´ ´ denesetre meg 10 nap sem telt el Jezus egbe menetele ´ ´ ´ ´ ¨ ota, amikor Jakab, az edesanyja es a testverei ossze´ ˝ ˝ gyultek imadkozni az apostolokkal egy ’felso helyi´ segben’ (Csel 1:13, 14). ´ ˝ ¨ Jakab kesobb igen nagyra´ becsult tagja lett a je´ ¨ ´ ´ ruzsalemi gyulekezetnek. Ugy beszeltek rola, mint ¨ ´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ a gyulekezet apostolarol, azaz ’elkuldottjerol’ (Gal 210


´ ˝ ´ ´ 1:18, 19). Kiemelkedo szerepe abbol is lathato, ´ ´ ´ hogy amikor Peter apostol csoda utjan kiszabadult a ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ bortonbol, ezt mondta a tanıtvanyoknak: „Szamol´ ´ ˝ jatok be ezekrol Jakabnak es a testvereknek!” (Csel ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 12:12, 17). Amikor a korulmetelkedes kerdese „az ´ ´ ´ ¨ ´ apostolok es a venek” ele kerult Jeruzsalemben, a je´ ´ ¨ ˝ lek szerint Jakab volt a megbeszeles elnokloje (Csel ´ ´ ´ 15:6–21). Pal apostol pedig azt ırta, hogy Jakab, Ke´ ´ ´ ´ ´ ¨ fas (Peter) es Janos apostol a jeruzsalemi gy uleke´ ´ ´ zet ’oszlopainak latszottak’ (Gal 2:9). Es amikor Pal ´ ´ ´ ´ ˝ evekkel kesobb visszatert a harmadik misszionariu´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ si utjarol Jeruzsalembe, kinek szamolt be a tortentek´ ´ ´ ˝ rol? ’Jakabnak; es a venek mindnyajan jelen voltak’ (Csel 21:17–19). ´ ´ ´ ´ ´ ´ Nyilvanvaloan ez a Jakab – akit Pal ’az Ur testvere´ ´ ˝ nek’ nevezett – ırta a nevet viselo bibliai levelet ´ ´ ´ (Gal 1:19). Jakab a leveleben nem ugy utal maga´ ´ ˝ ´ ra, mint apostolra, es nem is ugy, hogy o Jezus test´ ´ ´ ´ ´ vere, hanem alazatosan ’Isten es az Ur Jezus Krisztus ´ ´ ´ ´ ˝ rabszolgajanak’ nevezi magat (Jak 1:1). A levelebol ¨ ´ ´ ´ kiderul, hogy Jezushoz hasonloan Jakab is jo meg´ ´ ˝ figyeloje volt a termeszetnek es az emberi jellemnek. ´ ´ ¨ ˝ A szellemi igazsagokat kozismert, termeszetben elo´ ´ ´ ´ ´ fordulo dolgokkal es jelensegekkel szemleltette, ıgy ´ ´ ´ ´ p eldaul a tenger felkorbacsolt hullamaival, a csillagos ´ ´ ˝ ˝ ¨ ´ egbolttal, a perzselo nappal, torekeny viragokkal, tuz´ ´ ´ ´ ´ vesszel es megszelıdıtett allatokkal (Jak 1:6, 11, 17; ´ ´ „TELJES EGYETERTESRE JUTOTTUNK”

211

´ ´ ´ ¨ 3:5, 7). Isteni ihletes alatt sok bolcs meglatasa volt az ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ emberi magatartasrol es viselkedesrol, es tanacsai ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kivalo segıtseget nyujtanak a jo kapcsolatok apolasahoz (Jak 1:19, 20; 3:2, 8–18). ´ ´ Pal szavai az 1Korintusz 9:5-ben azt sugalljak, ´ ˝ hogy Jakab nos volt. A Biblia nem szamol be ar´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ rol, hogy mikor es milyen korulmenyek kozott halt ´ ´ ´ ¨ ´ meg. Josephus zsido tortenetıro azonban elmondja, ´ ¨ ´ hogy roviddel azutan, hogy Porciusz Fesztusz romai ´ ´ ´ ´ ´ ˝ kormanyzo 62 tajan meghalt, de meg azelott, hogy az ´ ´ ´ ˝ utodja, Albinus megerkezett, a fopap, Anan (Ana´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ nias) „a nagytanacsot torvenyszeki ulesre hıvta ossze, ´ ´ ´ ´ ´ ´ es eleje allıtotta Jakabot, aki testvere volt Jezusnak, ´ ´ ´ ´ akit Krisztusnak neveznek, s meg nehany mas em´ ´ ´ ´ ¨ bert”. Josephus szerint Anan „torvenysertessel vadol´ ´ ¨ ˝ ¨ ta oket es vegul megkoveztette”. ˝ ´ ´ ¨ mondja az osszegyult ferfiaknak: „Simeon reszletezte, ´ ´ ˝ ¨ hogyan fordıtotta eloszor az Isten a figyelmet a nemze´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ tekre, hogy nepet szerezzen kozuluk a nevenek. Es ezzel ´ ´ ´ egyeznek a Profetak szavai” (Csel 15:14, 15). ´ ´ 5 Simeonnak, azaz Simon Peternek a beszede, illetve ´ ´ ´ ´ ´ ´ a Barnabas es Pal altal felsorakoztatott bizonyıtekok ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ valoszınuleg Jakab eszebe juttattak az ideillo bibliaver´ ´ ´ ´ ´ ´ seket, es ezek segıtettek jobban atlatni a szoban forgo 212


´ ´ ´ ´ temat (Jan 14:26). Miutan azt mondta, hogy „ezzel ´ ´ ´ ´ ´ ´ egyeznek a Profetak szavai”, az Amos 9:11, 12-t idezte. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ Amos konyvet a Heber Iratoknak abba a reszebe sorol´ ´ ´ ´ ´ tak, melyet altalaban csak ugy emlegettek, hogy „a Pro´ ´ ´ ´ ´ fetak” (Mate 22:40; Csel 15:16–18). Eszrevetted, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ Jakab egy kicsit maskent idezi Amos konyvet, mint ´ ahogy azt ma olvashatjuk? Ez azert lehet, mert Jakab ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ valoszınuleg a Septuagintab ol idezett, a Heber Iratok ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ egy gorog nyelvu fordıtasab ol. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ 6 Amos profetan keresztul Jehova jovendolt arrol az ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ idorol, amikor fel fogja allıtani „David lombsatrat”, ´ ´ ´ ˝ ´ ´ vagyis a messiasi Kiralysaghoz vezeto uralkodoi agat ´ (Ez 21:26, 27). Vajon ez azt jelenti, hogy Jehova ismet ´ ´ ´ csak a test szerinti zsidokat fogja a nep enek tekinteni? ´ ´ ˝ Nem. A profecia azt is kijelenti, hogy „minden nemzetbol” ˝ ¨ ´ lesznek olyanok, akiket begyujtenek azok koze, akik Is´ ˝ ´ ´ ten ’neverol neveztetnek’. Ne feledd, hogy Peter eppen ´ ´ most hozott fel bizonyıtekokat arra, hogy Isten „semmi ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ kulonbseget sem tett” a zsido keresztenyek es a nem zsi´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ do hıvok kozott, „hanem a hit altal megtisztıtotta a szı¨ ´ vuket” (Csel 15:9). Mas szavakkal, Isten akarata az, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ zsidok es nem zsidok egyarant a Kiralysag orokosei le´ ´ ´ ´ gyenek (Roma 8:17; Ef 2:17–19). Az ihletett profeciak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6. Hogyan seg ıtett a Szent ır as jobban meg erteni a sz oban forg o kerd est? ´ ´ „TELJES EGYETERTESRE JUTOTTUNK”

213

´ ´ ˝ ´ ´ sehol sem beszelnek arrol, hogy a nem zsido hıvoknek ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ szo szerint korul kellene metelkedniuk, vagy prozelitak´ ¨ ´ ˝ ka kellene lenniuk, mielott keresztenyek lesznek. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ 7 A szentır asi bizonyıtekok es a meggyozo tanusagok ´ alapj an, melyeket hallott, Jakab ezt a javaslatot tette: ´ ´ ´ ¨ „Ezert nekem az a dontesem, hogy ne haborgassuk a ´ ´ ˝ ´ nemzetekb ol valokat, akik az Istenhez ternek, hanem ır´ ´ ´ ´ juk meg nekik, hogy tartozkodjanak a balvanyok altal ´ ´ ´ ´ ´ szennyezett dolgoktol, a paraznasagtol, a megfojtott al´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ lattol es a vertol. Mert Mozesnek a hajdani idok ota ´ ´ ´ ´ ´ ´ megvannak varosonkent a predikaloi, hiszen a zsinago´ ´ ˝ gakban minden sabbaton fennhangon olvassak ot” (Csel 15:19–21). ´ ´ ´ ¨ ˝ 8 Vajon Jakab – mint a megbeszel es elnokloje – elt a ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ hatalmaval, es onkenyesen eldontotte, hogy mit tegye´ ´ ¨ nek, amikor azt mondta, hogy „ezert nekem az a donte´ ´ ´ ´ ¨ ¨ sem”? Egyaltalan nem! Az a gorog kifejezes, mely ugy ´ ´ ¨ lett fordıtva, hogy „nekem az a dontesem”, azt is jelent´ ´ ´ ´ ´ heti, hogy ’ugy ıtelem’ vagy ’nekem az a velemenyem’. ´ ´ ´ ´ ´ Jakab egyaltalan nem uralta a megbeszelest, inkabb egy ´ ´ javaslatot tett arra, hogy mit kellene tenni, meghozza a ´ ´ ´ ´ ´ ´ bizonyıtekok alapj an, es annak fenyeben, amit a Szent´ ´ ıras mond. ´ ¨ 7–8. a) Milyen javaslatot tett Jakab? b) Hogyan erts uk Jakab szavait? 214


´ ´ ´ ˝ ´ Jo volt Jakab javaslata? Minden valoszınuseg szerint ´ ´ ´ ˝ ´ igen, mivel az apostolok es a venek kesobb elfogadtak. ´ ´ ´ Miert volt jo a javaslat? Egyreszt, mert a javasolt megol´ ´ ´ ´ ´ dassal ’nem fogjak haborgatni’ a nem zsido keresztenye´ ´ ˝ ¨ ket, vagyis ’nem raknak terhet’ rajuk, elvarva toluk, hogy ´ ´ ´ ´ ¨ betartsak a mozesi torvenyt (Csel 15:19; Katolikus). Mas´ ´ ´ ˝ ¨ ´ reszrol a dontes tiszteletben tartja a zsido keresztenyek ´ ´ ´ ´ ´ lelkiismeretet is, akik eveken at ott voltak a zsinagogak´ ´ ban, ahol ’minden sabbaton fennhangon olvastak’ Mo´ ´ ´ zest (Csel 15:21).1 A javasolt eljarasmod biztosan meg´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ erosıtene a zsido es a nem zsido keresztenyek kozotti ´ ´ ¨ kapcsolatot. Es ami a legfontosabb, a dontes Jehova Is´ ´ tennek is tetszene, mert lep est tart Jehova folyamatosan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ megvalosulo szandekaval. Milyen kivaloan oldottak meg ´ ´ ´ ¨ ´ ´ egy problemat, mely Isten egesz gyulekezetenek az egyse´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ get es szellemi joletet veszelyeztette! Es milyen nagysze˝ ´ ´ ¨ ru p elda ez a mai kereszteny gyulekezetnek! 9

´ ´ ´ ¨ ´ ¨ 1 Jakab a ´ torveny˝ ´ b olcsen Mozes ´ ırasaira utalt, melyek nemcsak ´ ˝ gyujtemenyt´ tartalmaztak, hanem Isten ´ tetteirol is beszeltek, ´ es ˝ ¨ megmutatt ak, hogy´ mi volt˝ az¨ akarata hogy a Torv ¨ ´ ˝ m´ ar ´ azelott, ´ ´ ¨ eny megsz uletett. A M ozes els o k onyv eb ol p eld aul f elre erthetetlen ul ki¨ ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ˝ der ul, hogy hogyan gondolkodik Isten a v err ol, a h azass agt or esr ol ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es a balvanyimadasrol (1Moz 9:3, azok´ az ´ 4; 20:2–9; 35:2, 4). ´ Vagyis ´ alapelvek, melyeket Jehova feltart, minden emberre ervenyesek, ugy ´ ´ a zsidokra, mint a nem zsidokra.

´ ´ 9. Mi ert volt j o Jakab javaslata? ´ ´ „TELJES EGYETERTESRE JUTOTTUNK”

215

´ ˝ ˝ Ahogyan az elozo fejezetben lattuk, ma Jehova Ta´ ¨ ´ ¨ ˝ ¨ ˝ nui Vezeto Testulete1 koveti az elso szazadi testulet ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ p eldaj at, es Jehovatol, a vilagmindenseg Szuverenj e´ ¨ ´ ˝ ´ ˝ ´ ´ tol es Jezus Krisztustol, a gyulekezet Fej etol varja a ´ vezetest mindenben (1Kor 11:3). Hogyan? Albert D. ¨ ´ ˝ Schroeder, aki 1974-ben lett a Vezeto Testulet tagja, es ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 2006 marciusaban fejezte be a foldi p alyafutasat, el´ ¨ ´ ¨ ¨ ˝ magyarazta: „A Vezeto Testulet minden szerdan osszeul. ´ ¨ ¨ Az osszej ovetelt mindig imaval kezdik, melyben Jehova ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ szellemenek utmutatasat kerik. Nagy erofeszıtest tesz´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ nek azert, hogy minden felmerulo ugyet a Szentıras ´ ´ ´ ¨ szerint rendezzenek, es minden dontest Isten Szava´ ¨ val, a Bibliaval osszhangban hozzanak meg.” Milton G. ´ ¨ ˝ Henschel, aki hosszu ideig volt a Vezeto Testulet tagja, ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ es 2003 marciusaban fejezte be foldi eletet, az Ortorony ´ ´ ´ ´ ´ Gilead Bibliaiskola 101. osztalyanak a diplomaosztasan ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ ezt az alapveto kerdest tette fel a vegzosoknek: „Van ´ ¨ ¨ ˝ meg egy ilyen szervezet a foldon, amelynek a Vezeto ¨ ´ ´ ´ Testulete Isten Szavat, a Bibliat vizsgalja meg a fontos ´ ´ ´ ¨ ˝ ˝ dontesek meghozatala elott?” A valasz kezenfekvo. 10

´ ¨ ´ ˝ ˝ 1 Lasd a´ „Hogyan van megszervezve ma a Vezeto Testulet?” cımu kiemelt reszt a 217. oldalon.

¨ ˝ ¨ ˝ ´ ¨ ´ ´ 10. Hogyan koveti ma a Vezet o Test ulet az els o sz azadi test ulet p eld a´ j at? 216


HO GYA N VA N M˝ EGSZ E RV ¨ EZV E MA A V E ZE T O T E ST UL ET ?

´ ´ ´ ˝ Ahogy az elso szazadi keresztenyeket, ugy Jehova Ta´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ nuit is a Vezeto Testulet iranyıtja, mely olyan ferfiakbol ´ ´ ´ ´ ¨ ´ all, akik atadtak az eletuket Istennek, es fel lettek kenve ¨ ´ ˝ ¨ szent szellemmel. A Vezeto Testulet minden heten ossze¨ ´ ´ ul. A tagjai az alabbi hat bizottsagba is be vannak osztva, ´ ´ ´ ¨ es ezek mindegyikenek megvan a sajat feladatkore. ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˘ Az Iroi Bizottsag felugyeli az ırott formaban megjele¨ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ no szellemi eledel eloallıtasat, mely a gyulekezetek es ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ a nyilvanossag szamara keszul. Valaszol a bibliai ker´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ desekre, felugyeli az egesz vilagon vegzett fordıtoi ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ munkat, es jovahagyja a dramak szovegkonyvet, az elo´ ´ ´ ´ adasvazlatokat es az ehhez hasonlo anyagokat. ¨ ´ ´ ´ ˘ A Kiadoi Bizottsag felugyeli a bibliai kiadvanyok nyom´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tatasat, kiadasat es szallıtasat. Felvigyazza azoknak a ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ nyomdaknak es ingatlanoknak a mukodteteset, melyek ´ ´ ´ ´ ´ ´ a Jehova Tanui altal felhasznalt tarsasagok tulajdona´ ´ ´ ´ ´ ´ ban vannak, valamint a fiokhivatalok epıteset, es azok´ ´ ´ nak a Kiralysag-termeknek es kongresszusi termeknek ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ az epıteset, melyekre a szukos anyagi helyzetu orsza´ ¨ ´ ´ ¨ gokban van szukseg. Ezenkıvul a befolyt adomanyok ´ ´ ´ ´ felhasznalasat is felvigyazza. ´ ¨ ´ ´ ˘ A Koordinatorok Bizottsaga a tobbi bizottsag koordi´ ´ ´ ´ ´ ´ natoraibol, valamint egy titkarbol all, aki szinten a Ve¨ ´ ´ ´ ˝ zeto Testulet tagja. A koordinatorok bizottsaga segıti ´ ´ „TELJES EGYETERTESRE JUTOTTUNK”

217

˘

˘

˘

218

´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ¨ ¨ ˝ a tobbi bizottsag zokkenomentes es hatekony mukode´ ´ ¨ ´ ¨ ´ set. Felvigyazza a jogi ugyeket, es ha szukseg van a ´ ´ ´ ´ ´ media bevonasara ahhoz, hogy a nyilvanossag pon´ ´ ˝ tos kepet kapjon a hitnezeteinkrol, akkor az ezzel kap¨ ´ ˝ csolatos teendoket is felugyeli. Ez a bizottsag teszi meg ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a szukseges intezkedeseket a vilag minden reszen ter´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ meszeti katasztrofa vagy uldozes eseten, es mas vesz´ ´ helyzetekben, melyek Jehova Tanuit is erintik. ´ ˝ ´ ´ ´ A Szem elyzeti Bizottsag felelos a Jehova Tanui fiokhi´ ´ ¨ ´ ´ vatalaiban szolgalo onkentesek szellemi es fizikai ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ szuksegleteinek a kielegıteseert, es felugyeli az uj on´ ´ ´ ´ kentesek meghıvasat. ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ A Szolgalati Bizottsag felugyeli a predikalomunkat, va¨ ´ ´ ´ ´ lamint a gyulekezeti venekkel, az utazofelvigyazok´ ˝ ´ ˝ kal es a teljes ideju evangeliumhirdetokkel kapcsolatos ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ugyeket. Felvigyazza a Kiralysag-szolgalatunk elkeszı´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ teset. Meghıvja a misszionariusok kepzesere szolgalo ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ Gilead Iskola es az egyedulallo gyulekezeti venek es ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ kisegıtoszolgak kepzesere letrejott szolgalati kikepzo´ ´ ´ ´ ˝ iskola tanuloit. A tanulok a megbızatasukat is ettol a ´ ´ ´ bizottsagtol kapjak meg. ´ ´ ´ ´ ´ ´ A Tanıtoi Bizottsag felvigyazasa ala tartozik a kong´ ¨ ¨ ¨ resszusokon es a gyulekezeti osszejoveteleken elhang´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ z¨ o programok es az audio- es videofelvetelek keszıtese. ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ Osszeallıtja a Gilead Iskola, az uttoroszolgalati iskola, ´ ´ ´ illetve mas iskolak tananyagait, es szellemi programok´ ´ ¨ ´ ´ ´ rol gondoskodik a fiokhivatalokban szolgalo onkente´ ´ sek szamara. ´ ´ ´ ´ ´ ’ALAPOSAN TANUSKODJ’ ISTEN KIRALYSAGAROL!

¨ ´ ´ ´ ´ ˝ A Vezeto Testulet Isten szent szellemenek az iranyıta´ ´ ´ ¨ ´ sat koveti. A tagjai nem ugy velekednek magukrol, hogy ´ ´ ´ ˝ ˝ ˝ ¨ ¨ ¨ ok Jehova nep enek a vezetoi. A tobbi foldon elo felkent ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ keresztenyhez hasonloan ok is „kovetik a B aranyt [Jezus ´ ´ Krisztust], barhova megy is” (Jel 14:4).

´ ´ ¨ ’Valasztott ferfiakat k uldenek’ (Cselekedetek 15:22–29) ´ ¨ ´ ´ 11 A jeruzsalemi vezeto˝ testulet teljes egyetertesre ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ jutott a korulmetelkedes kerdeseben. Ahhoz azonban, ¨ ´ ´ ´ hogy a gyulekezetekben a testverek egysegesen j arjanak ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ el, a dontest egyertelmuen es epıto, buzdıto hangvetel¨ ¨ ¨ ben kellett kozolni veluk. Hogyan lehetne ezt a legjob´ ´ ´ ´ ´ ban megvalosıtani? A beszamolo ezt ırja: „Akkor az ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ apostolok es a venek az egesz gyulekezettel egyutt j onak ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ talaltak, hogy maguk kozul valasztott ferfiakat kuldje´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nek Antiokiaba Pallal es Barnabassal, megpedig Judast, ´ ´ ´ ´ ˝ ´ akit Barsabasnak hıvtak, es Silast, akik vezeto ferfiak ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ voltak a testverek kozott”. Ezenkıvul ırtak egy levelet is, ¨ ´ melyet elkuldtek ezekkel a testverekkel, hogy felolvas´ ´ ´ ¨ ´ sak az antiokiai, a szıriai es a ciliciai gyulekezeteknek (Csel 15:22–26). ¨ ¨ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ¨ 11. Hogyan koz olte a vezet o test ulet a d ont es et a gy ulekezetekkel? ´ ´ „TELJES EGYETERTESRE JUTOTTUNK”

219

´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Judas es Silas – akik „vezeto ferfiak voltak a testve¨ ¨ ´ rek kozott” – minden szempontb ol alkalmasak voltak ´ ´ ¨ ˝ arra, hogy kepviselj ek a vezeto testuletet. Az, hogy az ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ uzenetet egy negy ferfib ol allo kuldottseg vitte el, egyer˝ ´ ¨ ¨ ´ telmuve tette, hogy az uzenetuk nem pusztan az eredeti ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ kerdesre adott valasz, hanem a vezeto testulet uj irany´ ´ ´ ´ ¨ elve. A ’valasztott ferfiaknak’ a jelenlete osszekovacsol´ ´ ´ ¨ ´ ta a jeruzsalemi zsido keresztenyeket es a gyulekezetek´ ´ ´ ´ ´ ¨ ben szolgalo nem zsido keresztenyeket. Milyen b olcs es ´ ´ ´ ´ ´ ¨ kedves dontes! Ketsegtelen, hogy ez hozzaj arult ahhoz, ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ hogy b eke es egyseg uralkodjon Isten szolgai kozott. ´ ´ ´ ´ 13 A level konkret utasıtasokat tartalmazott a nem zsi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ do keresztenyek szamara, egyreszt a korulmetelkedes ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ kerdeserol, de arrol is, hogy mit kell tenniuk, ha szeret´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nek elnyerni Jehova helyesleset es aldasat. A level kulcs´ ´ gondolata ez volt: „a szent szellem es mi magunk j onak ´ ´ ´ talaltuk, hogy semmi tovabbi terhet ne rakjunk ratok ¨ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ a kovetkezo szukseges dolgokon kıvul: tartozkodjatok a ´ ´ ´ ´ ˝ ´ balvanyoknak aldozott dolgoktol, a vertol, a megfojtott ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ allattol es a paraznasagtol. Ha gondosan megorzitek ´ ˝ ´ ´ magatokat ezektol, j ol lesz dolgotok. Legyetek jo egesz´ segben!” (Csel 15:28, 29). 12

´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ 12 –13. Mi j o sz armazott abb ol, hogy a vezet o test ulet a) kik uldte J u´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ d ast es Sil ast? b) levelet k uld ott a gy ulekezeteknek? 220


´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ Jehova Tanui, akik korulbelul hetmillioan vannak, ´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ es j oval tobb mint 100 000 gyulekezetuk van vilagszer´ ´ ´ te, egysegesek a hitnezeteikben es a cselekedeteikben. ´ ¨ ¨ ¨ Hogyan lehetseges ez, kulonosen, ha arra gondolunk, ´ ´ ´ hogy napjainkban a vilagot nyugtalansag es megosztott´ ´ ¨ ˝ ´ sag jellemzi? Az egyseguk alapvetoen abb ol fakad, hogy ´ ¨ ´ ˝ ´ Jezus Krisztus, a gyulekezet Feje egyertelmu, hataro´ ´ ˝ ´ ´ ´ zott utmutatast ad ’a hu es ertelmes rabszolgan’ keresz´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ tul (Mate 24:45–47). Es az egyseget az is elomozdıtja, ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy a vilagmeretu testveriseg szıvesen es keszsegesen ¨ ´ ´ ´ ¨ ˝ koveti a Vezeto Testulet utmutatasat. ¨ ´ ´ ´ „Orvendeztek a b ator ıt asnak” (Cselekedetek 15:30–35) ´ ´ ´ ´ 15 A beszamolo´ ugy folytatodik, hogy miutan a jeru´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ zsalemi kuldottseg megerkezett Antiokiaba, ’egybegyuj´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ tottek a tomeget, es atnyujtottak nekik a levelet’. Ho´ ´ ¨ ˝ ˝ gyan fogadtak az ottani testverek a vezeto testulettol ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ j ovo iranyıtast? „Azok miutan felolvastak [a levelet], ´ ´ ´ ¨ orvendeztek a batorıtasnak” (Csel 15:30, 31). Emellett 14

´ ´ ´ ´ 14. Hogyan tud Jehova n epe egys eges lenni napjaink megosztott vil ag aban? ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 15 –16. Milyen eredm enye volt a kor ulmet elked es kerd es eben hozott d on´ ´ ¨ ¨ ˝ t esnek, es minek volt ez kosz onhet o? ´ ´ „TELJES EGYETERTESRE JUTOTTUNK”

221

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Judas es Silas „sok eloadassal batorıtottak a testvereket, ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ es erosıtettek oket”. Ilyen ertelemben ok is „profetak” ´ ´ ´ ´ voltak, mint ahogyan Barnabas, Pal, es masok is. Ezzel ´ ´ a kifejezessel olyan szemelyekre utaltak, akik hirdet´ ´ ´ ´ tek, vagyis tudattak masokkal Isten akaratat (Csel 13:1; ´ 15:32; 2Moz 7:1, 2). ´ ´ ´ ´ 16 Nyilvanval o volt, hogy Jehova megaldotta az egesz ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ elj arasmodot, es a kerdesre j o megoldas szuletett. Mi´ ¨ ¨ ˝ ´ ˝ nek volt koszonheto, hogy j ol vegzodtek a dolgok? Min´ ´ ´ ´ ¨ ˝ den ketseget kizaroan annak, hogy a vezeto testulet a ´ ˝ ´ ´ ˝ ˝ megfelelo idoben egyertelmu utmutatast adott, Isten ´ ´ ´ ´ ´ Szavara es a szent szellem vezetesere tamaszkodva. To´ ´ ´ ´ ¨ ¨ vabba a dontest szeretetteljesen es kozvetlen hangnem¨ ¨ ¨ ´ ben kozoltek a gyulekezetekkel. ´ ´ ´ ¨ ˝ 17 Ennek mintaj ara ma Jehova Tanui Vezeto Testulete ´ ˝ ´ ´ ˝ ˝ is a megfelelo idoben vezetesrol gondoskodik a vilagme˝ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ retu testveriseg szamara. Amikor dontes szuletik vala´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ¨ mirol, azt vilagosan es egyertelmuen kozli a gyulekeze´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ tekkel, tobbek kozott az utazofelvigyazok latogatasa ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ altal. Ezek az onfelaldozo testverek sorra meglatogatj ak ¨ ´ ´ ´ ´ ´ a gyulekezeteket, vilagos utmutatast es kedves buzdı´ ´ ´ ´ ´ tast adva nekik. Palhoz es Barnabashoz hasonloan sok ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 17. Hogyan t ukr ozi az utaz ofelvigyaz ok l atogat asa az els o sz azadi min´ t at? 222


´ ´ ´ ˝ ¨ idot toltenek a szolgalatban, es ’sokadmagukkal tanıta´ ´ ´ ´ ´ nak, es hirdetik Jehova szavanak j o hıret’ (Csel 15:35). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ Ahogy Judas es Silas, ugy ok is ’sok eloadassal batorıt´ ´ ´ ˝ ´ ˝ j ak a testvereket, es erosıtik oket’. ´ ¨ ˝ 18 Es mit mondhatunk a gyulekezetekr ol? Mi te´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ szi kepesse a vilag minden reszen levo gyulekezeteket ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ˝ arra, hogy megorizzek a b ekejuket es az egyseguket ´ ebben a megosztott vilagban? Gondoljunk arra, hogy Ja´ ´ ´ ˝ ´ kab volt az a tanıtvany, aki kesobb ezt ırta: „A fe¨ ˝ ´ ´ ´ ¨ ˝ lulrol valo b olcsesseg . . . mindenekelott tiszta, azutan ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ b ekes, esszeru, engedelmessegre kesz . . . Ezenfelul az ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ igazsagossag gyumolcsenek magj at b ekes korulmenyek ´ ´ ¨ ¨ kozott vetik el azoknak, akik b eket szereznek” (Jak ´ 3:17, 18). Azt nem tudjuk, hogy Jakab ekkor a jeruzsale´ ´ ´ ¨ mi megbeszelesre gondolt-e. De a Cselekedetek konyve´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ˝ nek 15. fejezeteben talalhato tortenetb ol vilagosan kitu´ ´ ´ ´ nik, hogy Jehova aldasa csak ott van, ahol egyseg es ´ ¨ osszefogas van. ¨ ´ ´ 19 Az antiokiai gyulekezetben most mar szemmel ´ ´ ´ ´ ´ ´ lathatoan b eke es egyseg uralkodik. Az antiokiai ´ ´ ´ ´ 18. Mikor lehet Jehova n epe biztos abban, hogy tovabbra is Isten ald a´ ´ ¨ s aban fog r eszes ulni? ´ ´ ´ ´ ´ 19 –20. a) Mi bizony ıtja, hogy b eke es egys eg uralkodott az anti okiai ¨ ´ ´ ´ ´ ´ gy ulekezetben? b) Mire tudott most m ar P al es Barnab as koncentr alni? ´ ´ „TELJES EGYETERTESRE JUTOTTUNK”

223

´ ´ ´ ˝ testverek nem vitatkoztak a Jeruzsalemb ol erkezett ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ testverekkel, hanem nagyra ertekeltek Judas es Silas ´ ´ ´ ´ ´ ´ latogatasat. Ez abb ol is latszik, hogy csak azutan ’bo´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ csatottak el oket b ekeben azokhoz, akik elkuldtek ´ ´ ˝ oket’, vagyis vissza Jeruzsalembe, miutan „egy bizo˝ ¨ ¨ nyos idot ott toltottek” (Csel 15:33).1 Biztosak lehe¨ ´ ´ ˝ ´ tunk abban, hogy a Jeruzsalemben levo testverek is ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ orultek, amikor hallottak a ket ferfi elmenybeszamolo´ ´ ´ ´ ¨ ¨ j at. Jehova ki nem erdemelt kedvessegenek koszonhe¨ ´ ´ ´ ˝ toen a kuldetest sikeresen elvegeztek! ´ ´ ´ ´ ´ ´ 20 Pal es Barnabas Antiokiaban maradtak, es most ´ ¨ ´ mar teljes figyelmuket annak szentelhettek, hogy buz´ ´ ´ ´ ´ ˝ gon elen j arjanak az evangeliumhirdeto munkaban, ´ ´ ´ ´ csakugy, ahogy az utazofelvigyazok is teszik ma, ami´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ kor meglatogatj ak a felvigyazasuk ala tartozo gyuleke´ ´ ´ ´ zeteket (Csel 13:2, 3). Micsoda aldas ez Jehova nep e´ ´ ´ ´ nek! De mire hasznalta meg fel Jehova ezt a ket buzgo ´ ´ ´ ˝ ˝ evangeliumhirdetot, es hogyan aldotta meg oket? Ezt ´ ¨ ˝ fogjuk megvizsgalni a kovetkezo fejezetben. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 1 Nehany ford ıt as a 34. versbe besz urja azt, hogy Sil as ugy d ont ott, ´ ´ ´ ˝ ´ ´ hogy meg Antioki egy ideig (Karoli). De ugy tunik, hogy ´ ˝aban marad ¨ ´ ´ ezek a szavak kesobb kerultek bele a Szentırasba. ´ ´ ´ ´ ´ 224 ’ALAPOSAN TANUSKODJ’ ISTEN KIRALYSAGAROL!


´ ¨ ´ „T ERJ ´ U N K V ISSZA, ES L ATOGASSUK MEG ´ A TESTV EREKET” (C SELEK EDET EK 15:36)

¨ ´ ´ ´ Milyen szerepuk van az utazofelvigyazoknak ´ ¨ ´ ´ a kereszteny gyulekezetben? Milyen aldasokat ´ ´ kapunk, ha keszsegesen elfogadjuk a teokrati´ ´ ´ kus megbızatasokat? Hogyan tudunk hateko´ ´ ´ ´ ´ ´ nyan ervelni a Szentırasbol, es miert fontos ´ alkalmazkodnunk azokhoz, akikkel beszelge¨ ´ ´ ´ ´ ´ tunk? Ezekre, es m eg m as kerdesekre is meg´ ´ kapjuk a valaszt, amint Pal apostollal tartunk ´ ´ ´ ´ a m asodik misszion ariusi utjan.

15. FEJEZET

˝ ´ ¨ „Eros ıtve a gy ulekezeteket” ´ ´ ´ ¨ Az u t az oszolg ak seg ı t enek a gy ulekezet eknek ´ megszil ardulni a hi t ben ´ A Cselekedetek 15:36–16:5 alapjan

´ ˝ ˝ ´ PAL APOSTOL tunodve figyeli a mellette ballago fia´ ´ ¨ ¨ ´ ´ talt, amint a rogos uton egyik varosb ol a masikba tar´ ´ ´ ¨ ¨ tanak. A neve Timoteusz. Husz ev koruli lehet, tele ´ ´ ´ ´ fiatalos energiaval. Timoteusz minden egyes lep essel ´ ¨ ´ ´ ´ tavolabb kerul az otthonatol. Ahogy telik a nap, szep ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ lassan maguk mogott hagyj ak Lisztra es Ikonium kor´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nyeket. Mi var rajuk? Pal sejti, hiszen ez mar a maso´ ´ ˝ dik misszionariusi utja. Tudja, hogy b oven kijut majd ´ ´ ´ ˝ ´ ´ nekik a veszelyekb ol es a problemakb ol. De vajon ho´ gyan viseli majd ezt a vele tarto fiatal? ´ ´ ´ 2 Pal hisz Timoteuszban. Jobban bızik benne, mint ´ ´ ´ ¨ amennyire ez az alazatos fiatal bızik onmagaban. ´ ´ ´ ¨ ´ Nemreg tortent egy s mas, ami miatt Pal biztosabb ´ ˝ ´ benne, mint valaha, hogy fontos a megfelelo utitars. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 1– 3. a) Ki P al uj utit arsa, es milyen ember o? b) Mit fogunk megtud˝ ˝ ni ebb ol a fejezetb ol? 226


´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ Tudja, hogy az elottuk allo munkahoz – a gyulekeze´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ tek latogatasahoz es erosıtesehez – torhetetlen elszant´ ¨ ´ ¨ ´ sagra lesz szukseguk, es arra, hogy egy akarattal szol´ ´ ´ ´ galjanak. Vajon miert erez ıgy? Az egyik ok az lehet, ´ ´ ´ ´ ´ hogy korabban volt egy nezetelterese Barnabassal, ami ´ ´ ´ miatt szetvaltak az utjaik. ´ 3 Ebben a fejezetben sokat fogunk tanulni arrol, ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy mi a legjobb modja a nezetelteresek rendezese´ ´ ´ nek. Azt is megtudjuk, hogy miert Timoteuszt va´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ lasztotta Pal utitarsaul, es megertjuk, milyen nelku¨ ¨ lozhetetlen szerepet toltenek be ma azok, akik ´ ´ ´ ´ ´ utazofelvigyazokkent szolgalnak. ´ ¨ ´ ´ ´ „Terj unk vissza, es l atogassuk meg a testv ereket” (Cselekedetek 15:36) ´ ˝ ˝ ˝ ´ 4 Az eloz o fejezetben lattuk, hogyan erosıtette meg a ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ vezeto testulet a korulmetelkedes kerdeseben hozott ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ dontesevel az antiokiai gyulekezetet, amikor elkuldott ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hozzajuk negy testvert, Palt, Barnabast, Judast es Si´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ last. Mit tett Pal az antiokiai latogatasukat kovetoen? ´ ´ Megkereste Barnabast, es megosztotta vele a terve´ ¨ ´ ´ ˝ it. „Mindenekelott terjunk vissza, es latogassuk meg ´ ´ ´ ´ ´ ´ 4. Mi volt P al c elja a m asodik misszion ariusi utj aval? ˝ ´ ¨ „EROSITVE A GYULEKEZETEKET”

227

´ ´ ¨ a testvereket valamennyi varosban, ahol hirdettuk Je´ ´ hova szavat, hogy lassuk, hogy vannak” – mondta neki ´ ´ ´ ´ (Csel 15:36). Pal nemcsak egy barati latogatast ter´ ´ ´ vezett ezekhez az ujonnan megtert keresztenyekhez. ´ ´ ¨ A Cselekedetek konyve mindent elmond Pal masodik ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ misszionariusi utj anak a c elj arol. Egyreszt a tobbi ¨ ´ ¨ ˝ gyulekezetnek is at akarja adni a vezeto testulet rende´ ´ ¨ ´ ´ leteit (Csel 16:4). Masreszt eltokelte, hogy utazofelvi´ ´ ´ ´ ´ ´ gyazokent mindent meg fog tenni azert, hogy epıtse a ¨ ´ ´ ´ gyulekezetek szellemiseget, hogy azok megszilardulja´ ¨ nak a hitben (Roma 1:11, 12). Hogyan koveti Jehova ´ ´ Tanui modern kori szervezete az apostolok altal lefek´ ´ tetett p eldat? ´ ¨ ´ ˝ 5 Krisztus ma Jehova Tanui Vezeto Testulete altal ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ iranyıtja a gyulekezetet. Ezek a huseges felkent ferfi´ ¨ ¨ ak levelekkel, nyomtatott kiadvanyokkal, osszej ovete´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ lekkel es egyeb eszkozokkel a vilag osszes gyulekezete´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ nek vezetest es batorıtast nyujtanak. Emellett a Vezeto ¨ ¨ Testulet szeretne minden gyulekezettel szoros kapcso´ ´ ´ latban lenni. Pontosan ezert vannak az utazofelvigya´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ 5. Hogyan ny ujt vezet est es b ator ıt ast a modern kori Vezet o Test ulet ¨ a gy ulekezeteknek? 228


¨ ´ ˝ ¨ zok. Maga a Vezeto Testulet nevezte ki azt a tobb ezer ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kepzett vent, akik utazofelvigyazokkent szolgalnak a ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ vilag kulonb ozo reszein. ´ ´ ´ ´ 6 A modern kori utazofelvigy azoknak az a c eljuk, ¨ ´ hogy a gyulekezetekben mindenkire szemelyes figyel´ ´ ´ ´ ´ met fordıtsanak, es buzdıtsanak masokat Isten Szava´ ´ ´ ´ ˝ b ol. Hogyan teszik ezt? Ugy, hogy utanozzak az elso ´ ´ ´ ´ ´ ´ szazadi keresztenyeket, ıgy p eldaul Palt, aki erre intet´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ te az egyik felvigyazotarsat: „predikald a szot, a sur´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ˝ gosseg erzetevel legy ezen a kedvezo idoszakban is, ´ ˝ a bajokkal terhes idoszakban is, feddj, dorgalj, buz´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ dıts, teljes hosszuturessel es a tanıtas muveszetevel . . . ´ ´ ´ ´ ˝ vegezd az evangeliumhirdeto munkaj at” (2Tim 4:2, 5). ¨ ´ 7 Ezekkel a szavakkal osszhangban az utazoszolga ´ ´ ´ ´ ˝ – es ha nos, akkor a felesege is – reszt vesz a helyi hır´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ˝ ´ nokokkel a szantofoldi szolgalat kulonb ozo agaiban. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ Az utazofelvigyazok buzgon predikalnak es ugyesen ´ ´ ´ ´ ´ ´ tanıtanak. Mindket tulajdonsag j o hatassal van a nyaj´ ´ ´ ´ ˝ ra (Roma 12:11; 2Tim 2:15). Az utazomunkat vegzok ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ˝ leginkabb az onfelaldozo szeretetukrol ismertek. Kesz´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ segesen szolgalnak masokat meg rossz idoj aras eseten ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ 6 –7. Tobbek koz ott milyen feladataik vannak az utaz ofelvigyaz oknak? ˝ ´ ¨ „EROSITVE A GYULEKEZETEKET”

229

´ ´ ¨ is, es akkor is, ha veszelyes helyekre kell menniuk (Fil ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ 2:3, 4). A Bibliara epulo eloadasaikkal buzdıtj ak, tanıt´ ´ ¨ ¨ j ak es intik a gyulekezeteket. A gyulekezet minden tag´ ´ ´ ´ ´ j anak a hasznara valik, ha megfigyeli az utazoszolgak ´ ´ ´ ´ ¨ ´ viselkedeset, es utanozza a hituket (Heb 13:7). ¨ ´ ’Heves haragkit or es’ (Cselekedetek 15:37–41) ´ ´ ´ 8 Barnabasnak tetszett Pal javaslata, hogy ’latogas˝ ´ ´ ´ ´ ´ sak meg a testvereket’. Ok ketten j o utazotarsak vol´ ¨ ¨ tak, es egyikuknek sem volt ismeretlen sem a terulet, ´ ´ ¨ ´ ˝ ahova menni keszultek, sem az ott elo emberek (Csel ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ 13:2–14:28). Jo otletnek tunt hat, es egyben c elszeru¨ ´ nek is, hogy egyutt tegyenek eleget ennek a megbı´ ´ ´ zatasnak. De adodott egy problema. A Cselekedetek ´ ´ ´ 15:37 ezt mondja: „Barnabasnak az volt az elhataroza´ ´ ´ sa, hogy magukkal viszik Janost is, akit Marknak hıv´ tak.” Barnabas nemcsak egy javaslatot tett, hanem az ´ ´ ´ ´ ´ „elhatarozasa” volt, hogy az unokatestveret, Markot is ´ ´ elviszik magukkal a misszionariusi utjukra. ´ ´ ´ ´ 9 Pal nem ertett egyet Barnabassal. Miert nem? ´ ´ ´ 8. Hogyan fogadta Barnab as P al javaslat at? ´ ´ ´ ´ 9. Mi ert nem ertett egyet P al Barnab assal? 230


´ ´ ´ Ezt olvassuk: „Pal azonban nem tartotta helyenvalo´ ´ ´ ´ nak, hogy magukkal vigyek [Markot], mivel Pamfılia´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ nal eltavozott toluk, es nem ment veluk a munkara” ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ (Csel 15:38). Mark elkıserte Palt es Barnabast az elso ´ ´ ¨ ´ misszionariusi utjukon, de nem tartott ki mellettuk ve´ ´ ´ ´ ´ gig (Csel 12:25; 13:13). Meg az utjuk elej en, Pamfılia´ ´ ´ ´ ´ ban otthagyta a megbızatasat, es hazament Jeruzsa´ ´ ´ lembe. A Biblia nem ır arrol, hogy miert ment el, az ´ ´ ´ ˝ viszont nyilvanvalo, hogy Pal apostol felelotlennek ´ ´ ´ ´ ´ ˝ tartotta a tettet, es talan ketsegei voltak afelol, hogy ´ ´ megbızhato-e. ´ ´ ´ 10 Ennek ellenere Barnabas hajthatatlan maradt, es ´ ´ ´ ¨ ´ nem kevesb e Pal. „Ez heves haragkitoreshez vezetett, ´ ´ ´ ´ ugyhogy elvaltak egymastol” – mondja a Cselekedetek ´ ´ ´ ´ ´ 15:39. Barnabas magaval vitte Markot, es elhaj ozott ´ ´ Ciprusra, oda, ahonnan szarmazott. Pal maradt az ere´ ´ ´ ´ ´ ´ deti tervenel. „Silast valasztotta ki, es elment, miutan ´ ´ ´ ´ ´ ˝ a testverek rabıztak ot Jehova ki nem erdemelt kedves´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ segere” (Csel 15:40). Atmentek „Szırian es Cilician, ¨ ˝ ´ erosıtve a gyulekezeteket” (Csel 15:41). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 10. Mibe torkollott P al es Barnab as n ezetelt er ese, es mi lett a kovetkez´ m enye? ˝ ´ ¨ „EROSITVE A GYULEKEZETEKET”

231

´ ´ ¨ ´ ´ ´ Ez a tortenet a saj at gyarlosagunkra emlekeztethet ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ bennunket. Pal es Barnabas a vezeto testulet kulonle´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ges kepviseloinek voltak kinevezve. Pal idovel valoszı˝ ¨ ´ ´ nuleg maga is a testulet tagja lett. Most azonban urra 11

lettek rajtuk a rossz, emberi hajlamaik. De vajon en´ ´ gedtek, hogy emiatt helyrehozhatatlan szakadek ala¨ ´ ¨ ¨ ¨ ´ kuljon ki kettejuk kozott? B ar tokeletesek nem vol´ ´ ¨ tak, de alazatosak igen, es megvolt bennuk Krisztus ´ ´ ´ ´ ˝ gondolkodasa. Semmi ketseg, hogy idovel kereszteny ´ ´ ´ ´ ´ testverekhez meltoan megbocsatottak egymasnak (Ef ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ 4:1–3). Pal es Mark kesobb tobb teokratikus feladatot ¨ ´ is egyutt lattak el (Kol 4:10).1 ¨ ´ ´ ¨ ´ 12 Az ilyen duhkitor es sem Barnabasra, sem Palra ´ ´ ´ ˝ nem volt jellemzo. Barnabast ugy ismertek, mint aki ´ ˝ ´ ˝ melegszıvu es nagylelku, olyannyira, hogy az aposto´ ´ ´ ´ lok nem az eredeti nevet, a Jozsefet hasznaltak, ha´ ´ nem elneveztek Barnabasnak, ami azt jelenti, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd a „Mark sok kivaltsagot kapott” cımu kiemelt reszt a 233. oldalon.

´ ´ ´ ´ 11. Milyen tulajdons agok l etfontoss ag uak ahhoz, hogy ne alakuljon ki ´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ¨ helyrehozhatatlan szakad ek kozt unk es egy olyan szem ely koz ott, aki ´ megb antott minket? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 12. P alr ol es Barnab asr ol p eld at veve mi kell hogy jellemezze a felvigya´ z okat napjainkban? 232


´ ´ ´ M ARK SOK K I V ALTS AG OT K AP OT T

´ ´ Mark evangeliuma elmondja, hogy azok, akik letar´ ´ ´ ´ toztattak Jezust, el akartak fogni ’egy bizonyos ifjut’ ´ ¨ ¨ ´ is, aki „mezıtelenul elmenekult” (Mark 14:51, 52). ´ ´ ´ ´ Mivel Mark, azaz Janos Mark az egyetlen, aki ır er´ ´ ˝ ˝ rol, lehetseges, hogy ez az ifju o maga volt. Ez eset´ ben Marknak valamennyi kapcsolata biztosan volt ´ Jezussal. ¨ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ Korulbelul 11 evvel kesobb, amikor Herodes Ag¨ ´ ´ ¨ ¨ rippa uldozte a keresztenyeket, a jeruzsalemi gyu´ ´ ˝ ´ ˝ ´ ¨ lekezetb ol „jo nehanyan” osszegyultek imadkozni ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Mark edesanyjanak, Marianak a hazaban. Az o ott´ ´ ´ ´ honukhoz ment Peter apostol, miutan csoda utjan ¨ ¨ ˝ kiszabadult a b ortonb ol (Csel 12:12). Vagyis abban ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ ˝ a hazban, ahol Mark felnott, kesobb valoszınuleg ´ ¨ ¨ ´ ´ kereszteny osszejoveteleket tartottak. Nagy valoszı˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ nuseggel jol ismerte Jezus elso tanıtvanyait, es azok ´ ´ ´ jo hatassal voltak ra. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Mark vallvetve szolgalt az elso szazadi kereszteny ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gyulekezet jo nehany felvigyazojaval. Tudomasunk ´ ´ ˝ ¨ ¨ szerint az elso kulonleges megbızatasa az volt, hogy ´ ´ ´ ´ ´ az unokatestverevel, Barnabassal es Pal apostollal a ´ ´ ´ ´ szıriai Antiokiaban szolgalhatott (Csel 12:25). Ami´ ´ ´ ´ ˝ kor Barnabas es Pal elindultak az elso misszionariu´ ´ ¨ ˝ ¨ si utjukra, Mark is veluk tartott. Eloszor Ciprusra, ˝ ´ ¨ „EROSITVE A GYULEKEZETEKET”

233

´ ´ ´ majd Kis-Azsiaba mentek. Mark innen ismeretlen ´ ´ okokb ol visszament Jeruzsalembe (Csel 13:4, 13). ´ ¨ A Cselekedetek konyvenek 15. fejezete szerint mi´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ utan Barnabas es Pal osszeszolalkozott Mark miatt, ´ ´ ´ ´ ´ Mark es Barnabas Cipruson folytattak a missziona´ riusi szolgalatukat (Csel 15:36–39). ´ ´ ´ ´ 60-61-re a nezetelteres mar biztos, hogy teljesen ´ ¨ ´ ´ ´ feledesbe merult. Ekkor ugyanis Mark ujra Pallal ´ ´ ´ ´ szolgalt, ez alkalommal Romaban. Pal, aki ott rabos´ ´ ¨ ˝ kodott, ezt ırta a Kolosszeban levo gyulekezetnek: ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ „Arisztarkusz, a fogolytarsam udvozletet kuldi nek´ ´ ´ ´ ´ tek, es ugyanıgy Mark is, Barnabas unokatestvere ´ ´ (akire nezve parancsokat kaptatok, hogy fogadj a´ ´ tok szıvesen, ha elmegy valamikor hozzatok)” (Kol ´ ´ ´ ´ 4:10). Pal tehat azt fontolgatta, hogy Janos Markot ¨ ´ ´ ´ ´ kuldi el Romab ol Kolosszeba maga helyett. ´ ´ ´ ¨ ¨ Valamikor 62 es 64 kozott Mark Peter apostollal ´ ¨ szolgalt Babilonban. Ahogyan a konyv 10. fejezete ´ ¨ ¨ ¨ emlıtette, szoros kapcsolat alakult ki kozottuk, hi´ ´ ´ ´ ´ ´ szen Peter ugy beszelt a fiatal ferfirol, hogy „Mark, ´ ´ az en fiam” (1Pet 5:13). ´ ¨ ´ ´ ´ ´ Vegezetul 65 tajan, amikor Pal apostol masodszor ´ ´ ´ ´ ´ ´ volt fogsagban Romaban, ezt ırta a szolgatarsanak, ´ ´ ´ Timoteusznak, aki Efezusban tartozkodott: „Vedd ´ ´ ´ magad melle Markot, es hozd magaddal, mert hasz234


´ ´ ´ nos nekem a szolgalatra” (2Tim 4:11). Semmi ketseg, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Mark keszsegesen elment Efezusb ol Romaba. Nem ´ ´ ´ ´ ´ csoda, hogy Barnabas, Pal es Peter olyan nagyra er´ ˝ tekelte ot! ´ ´ ´ Mark legnagyobb kivaltsaga az volt, hogy Je´ ´ ´ ´ hova ihletesevel megırhatta az egyik evangeliumot. ´ ´ ´ ´ ¨ ´ A hagyomany szerint informacioinak a zomet Peter ´ ˝ ´ ´ ´ ´ apostoltol kapta. Ugy tunik, ezt a tenyek is alata´ ´ ´ ´ ´ masztjak, mivel Mark beszamoloja olyan reszleteket ´ ´ ˝ tartalmaz, melyekrol Peternek mint szemtanunak ´ tudnia kellett. A jelek szerint azonban Mark nem ´ ´ ´ ¨ Babilonban ırta az evangeliumat, ahol egyutt volt ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ Peterrel, hanem Romaban. Valoszınuleg elsosorban ´ ´ ´ ´ a nem zsidoknak ırt, ami abb ol latszik, hogy sok la´ ´ ´ ´ ´ ´ tin szot hasznal az evangeliumaban, es lefordıt olyan ´ ´ ´ heber kifejezeseket, melyeket egy nem zsido nehezen ´ ertett volna meg.

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’Vigasztalas fia’. Pal szinten erzessel es gyengeden ´ ´ ´ bant masokkal (1Tessz 2:7, 8). Ma a kereszteny felvi´ ´ ´ ´ ´ ´ gyazoknak – bele ertve az utazoszolgakat is – utanoz´ ´ ´ ´ ¨ ¨ niuk kell Palt es Barnabast, es mindig torekedniuk kell ´ ´ ´ arra, hogy alazatosak legyenek, es kedvesen banjanak ´ ´ ´ ´ ´ a ventarsaikkal, valamint az egesz nyajjal (1Pet 5:2, 3). ˝ ´ ¨ „EROSITVE A GYULEKEZETEKET”

235

´ ´ ´ „Jo h ırben allt” (Cselekedetek 16:1–3) ´ ´ ´ ´ ´ ´ 13 Pal a masodik misszionariusi utja soran ellatoga´ ´ ´ ´ ´ tott Galacia romai tartomanyba, ahol mar alakult ne´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ hany uj gyulekezet. Vegul „megerkezett Derb ebe, es ´ ´ ´ ´ ´ Lisztraba is. Es ıme, volt ott egy bizonyos tanıtvany, ´ ´ ˝ ´ ´ nev szerint Timoteusz, egy hıvo zsido asszonynak, ´ ´ ¨ ¨ ´ de gorog ap anak a fia” – mondja a beszamolo (Csel 16:1).1 ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ 14 Pal nyilvanvaloan akkor talalkozott eloszor Timo´ ´ ´ ´ ˝ ´ teusz csaladj aval, amikor elso ızben j art azon a vide¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ken, korulbelul 47-ben. Most, ket-harom evvel kesobb, ´ ´ ´ ´ ´ a masodik latogatasa soran Pal felfigyelt a fiatal Ti´ ´ ´ ´ ´ ´ moteuszra. Miert? Azert, mert Timoteusz „j o hırben ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ allt a . . . testverek koreben”. Nemcsak a saj at varosa´ ¨ ´ ´ ¨ ˝ ban szerettek, a j o hırneve a kornyezo gyulekezetekbe ´ ¨ is eljutott. A Cselekedetek konyve szerint a testverek ´ ¨ ¨ ¨ mind Lisztraban, mind az onnan korulbelul 30 kilo´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ meterre levo Ikoniumban is j o velemennyel voltak ´ ´ ´ ´ ´ ´ rola (Csel 16:2). A szent szellem iranyıtasaval a venek ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 1 Lasd ´ a „Tim oteusz ´ rabszolgakent szolgal »a j o hır elomozdıtasa˝ ban«” cımu kiemelt reszt a 237. oldalon.

´ ´ ´ ´ ´ 13 –14. a) Ki volt Tim oteusz, es hogyan tal alkozott P allal? b) Mi ert fi´ ´ ´ ´ ´ gyelt fel P al Tim oteuszra? c) Milyen megb ızat ast kapott Tim oteusz? 236


´ ´ ´ T IM OTEUSZ RABSZOLGAK EN T SZOLG AL ´ ´ ˝ ´ ´ ´ „A J O H IR EL OMOZ D I TA S ABAN ”

´ ¨ ´ ˝ ´ ´ Timoteusz Pal apostol nagyra becsult segıtotarsa ´ ¨ ´ ¨ ´ ¨ ¨ volt. Miutan korulbelul 11 evet egyutt szolgaltak, ezt ´ ´ ´ ¨ ´ ırta rola Pal: „senki masom nincs, aki olyan lelkule˝ ´ ´ ˝ ´ ¨ ˝ tu volna, mint o, es aki igazan torodne a titeket erin´ ´ ˝ to dolgokkal . . . ismeritek a bizonyıtekot, amelyet ´ ´ ¨ onmagara nezve felmutatott, hogy mint gyermek az ´ ´ ´ ´ ´ ´ apjaval, ugy szolgalt velem rabszolgakent a jo hır ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ elomozdıtasaban” (Fil 2:20, 22). Timoteusz jo p eldat ´ ´ ´ ´ ´ ´ allıtott elenk azzal, hogy kemenyen faradozott a pre´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ dikalomunka elomozdıtasaert, es Pal is nagyon meg´ szerette ezert. ´ ´ ´ ¨ ¨ Timoteusz edesapja gorog volt, az edesanyja pedig ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ zsido. Ugy tunik, Lisztraban nott fel. Az edesany´ ´ ´ ´ ´ ˝ ja, Eunike es a nagymam aja, Loisz csecsem okor at ol ´ ´ ´ ´ ´ kezdve tanıtott˝ ak az Irasokb ol (Csel 16:1, 3; 2Tim ´ ´ ´ ´ ˝ 1:5; 3:14, 15). Ok is, es Timoteusz is valoszınuleg ak´ ´ ´ ˝ ¨ kor lettek keresztenyek, amikor Pal eloszor latoga´ tott el Lisztraba. ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ Amikor nehany evvel kesobb Pal ujra Lisztraban ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ jart, Timoteusz, aki akkor korulbelul 20 eves lehe´ ´ ´ ´ ´ ´ tett, mar „jo hırben allt a lisztrai es az ikoniumi ´ ¨ ´ testverek koreben” (Csel 16:2). Isten szent szel´ ´ ¨ ¨ ´ lemenek ihletese alatt ’jovendolesek’ hangzottak el ´ ´ ´ ´ ´ ¨ rola, es ezekkel osszhangban Pal es a helyi venek ˝ ´ ¨ „EROSITVE A GYULEKEZETEKET”

237

¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ kulonleges szolgalati megbızatasra jeloltek ki (1Tim ´ ´ ´ 1:18; 4:14; 2Tim 1:6). Pal misszionariustarsa lett. El ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ kellett hagynia a csaladjat, es korul kellett metelked´ ´ ¨ ´ nie, hogy a zsidoknak, akiket meglatogatni keszult, ne legyen semmi okuk a panaszra (Csel 16:3). ´ ´ ´ ´ ´ Timoteusz rengeteget utazott. Predikalt Pallal es ´ ´ ´ ´ ¨ Silassal Filippiben, Silassal Bereaban es egyedul ´ ´ ´ ´ Tesszalonikaban. Amikor ujra talalkozott Pallal Ko´ ´ rintuszban, jo hıreket mondott a tesszalonikaiak sze´ ˝ ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ´ reteterol es husegerol, noha sok nyomorusaguk volt ´ (Csel 16:6–17:14; 1Tessz 3:2–6). Amikor az Efezus´ ´ ´ ´ ´ ´ ban tartozkodo Pal nyugtalanıto hıreket kapott a ko¨ ´ rintusziakrol, azon gondolkodott, hogy visszakuldi ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ hozzajuk Timoteuszt (1Kor 4:17). Pal kesobb ot es ´ ´ ´ ¨ ´ ´ Erasztuszt Efezusb ol Makedoniaba kuldte. De ami´ ´ ´ ´ ´ ´ kor Pal a romaiaknak ırt, Timoteusz mar ismet vele ´ volt Korintuszban (Csel 19:22; Roma 16:21). Ez csak ´ ´ ´ ´ nehany p elda arra, hogy milyen sokszor kelt utra ´ ´ ´ ´ ´ Timoteusz a jo hır erdekeben. ´ ´ ´ ´ ´ Mivel Pal ugy batorıtotta Timoteuszt, hogy „soha ´ ´ senki ne nezze le fiatal korodat”, Timoteusz ta´ ´ ´ lan valamelyest vonakodott elni a hatalmaval (1Tim ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ 4:12). Pal megsem felt elkuldeni ot egy olyan gyule´ ´ ´ kezethez, ahol problemak voltak, es meghagyta neki, ´ ´ hogy ’parancsolja meg nemelyeknek: ne tanıtsanak 238


´ ´ ´ mas tant’ (1Tim 1:3). Pal arra is felhatalmazta Timo´ ´ ´ ´ ˝ ´ teuszt, hogy felvigyazokat es kisegıtoszolgakat nevez¨ zen ki a gyulekezetekben (1Tim 5:22). ´ ´ ´ ´ Pal nagyon megszerette Timoteuszt a kivalo tulaj´ ´ ´ ´ ¨ donsagai miatt. A Szentıras szerint a fiatal ferfi ko´ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ zel allt Palhoz, es huseges, szeretetteljes segıtotarsa ´ ´ volt. Olyan volt neki, mintha a fia lenne. Ezert ırhat´ ´ ´ ¨ ˝ ta Pal azt, hogy megemlekezik a konnyeirol, vagya´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ˝ kozik latni ot, es imadkozik erte. Egy torodo ap ahoz ´ ´ hasonloan tanacsot adott neki a ’gyakori betegeske´ ´ ´ ´ desere’ valo tekintettel. Timoteusznak minden bi´ zonnyal gyomorbantalmai voltak (1Tim 5:23; 2Tim 1:3, 4). ´ ˝ ¨ ´ ´ Amikor eloszor raboskodott Pal Romaban, Ti´ ´ ˝ moteusz ott volt mellette. Legalabb egy kis idore ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ Timoteuszt is beb ortonoztek (Filem 1; Heb 13:23). ´ ´ ´ ¨ ¨ A ket ferfi kozotti szoros kapcsolat Pal szavai´ ´ ˝ b ol is lemerheto. Amikor megtudta, hogy hamarosan ´ ´ ´ meg fog halni, ezt ırta Timoteusznak: „Tegy meg ´ ˝ ˝ ¨ minden toled telhetot, hogy hamar eljojj hozzam” ´ ´ ˝ (2Tim 4:6–9). Hogy Timoteusz megerkezett-e idoben, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es latta-e meg egyszer szeretett tanıtojat es tanacs¨ ´ ´ ´ ´ ´ adojat, az nem derul ki a Szentırasb ol.

´ ´ ˝ ´ ´ felelossegteljes feladattal bıztak meg Timoteuszt: uta´ ´ ´ ´ ´ zoszolga lett Pal es Silas oldalan (Csel 16:3). ˝ ´ ¨ „EROSITVE A GYULEKEZETEKET”

239

´ ´ ´ Hogy lehetett ilyen j o hırneve Timoteusznak a fia´ ´ ¨ tal kora ellenere? Az intelligenciaja, a kulseje vagy a ´ ´ ´ kepessegei miatt? Az emberekre gyakran nagy hatas´ ´ ´ ´ sal vannak ezek a dolgok. Egyszer meg S amuel profe´ ´ ¨ ˝ ´ tat is befolyasolta a kulso. Jehova azonban erre emle´ ´ ´ keztette: „nem ugy lat az Isten, ahogy az ember lat. Az ´ ´ ember ugyanis azt nezi, amit a szeme lat, Jehova ellen´ ´ ´ ben azt nezi, hogy milyen a szıv” (1S am 16:7). A vele ¨ ´ ´ ˝ ´ szuletett adottsagai helyett inkabb a belso enje volt az, ´ ´ ´ ´ ami miatt Timoteusznak j o hırneve volt a kereszteny ´ ¨ ´ tarsai koreben. ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 16 Evekkel kes obb Pal apostol beszelt Timoteusz ke´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ resztenyi tulajdonsagairol. Emlıtest tett a j o termesze´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ terol, az onfelaldozo szereteterol, es arrol, hogy szor´ galmasan vegzi a teokratikus feladatait (Fil 2:20–22). ´ ´ ¨ ´ ´ Az is koztudott volt Timoteuszrol, hogy ’kepmutatas ´ ¨ nelkuli’ hite van (2Tim 1:5). ´ ´ ´ 17 Ma sok fiatal utanozza Timoteuszt ugy, hogy Is´ ´ ´ ˝ tennek tetszo tulajdonsagokat fejleszt ki. Igy mar fia´ ´ ´ ´ ¨ ˝ talon j o hırnevnek orvendenek Jehova elott es Isten 15

´ ´ ´ ´ 15 –16. Mi ert volt Tim oteusznak olyan j o h ırneve? ´ ´ ´ 17. Hogyan ut anozhatj ak ma a fiatalok Tim oteuszt? 240


´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ szolgai kozott (Peld 22:1; 1Tim 4:15). Kepmutatas nel¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ kuli hituk van, es nem elnek kettos eletet (Zsolt 26:4). ´ ´ Ennek eredmenyekent sok fiatal fontos szerepet tud ¨ ´ ´ ¨ betolteni a gyulekezetben, csakugy, mint annak idej en ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Timoteusz. Es milyen buzdıto minden Jehovat szereto ´ ´ ´ szemelynek, amikor egy fiatal alkalmassa valik arra, ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ hogy a j o hır hırnoke legyen, majd idovel atadja az ele´ ´ ´ tet Jehovanak, es megkeresztelkedik! ´ ´ „Tov abbra is szil ardultak a hitben” (Cselekedetek 16:4, 5) ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ 18 Pal es Timoteusz evekig szolgaltak egyutt. Utazo´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ˝ szolgakkent sok kuldetest vegeztek el a vezeto testulet ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ megbızasab ol. A Biblia ezt ırja: „amint atutaztak a va´ ´ ´ ´ rosokon, atadtak az ottaniaknak megtartas vegett a ´ ˝ rendeleteket, amelyeket a Jeruzsalemben levo aposto´ ´ ¨ ´ lok es venek hoztak” (Csel 16:4). A gyulekezetek ket´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ segkıvul kovettek a jeruzsalemi apostoloktol es venek´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ˝ tol j ovo iranyıtast. Az engedelmesseguknek az lett a ¨ ´ ´ ´ ¨ gyumolcse, hogy „tovabbra is szilardultak a hitben, es ´ ´ naprol napra gyarapodtak szamban” (Csel 16:5). ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ 18. a) Mik voltak azok a k ul onleges megb ızat asok, melyeket P al es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ Tim oteusz utaz oszolg akkent ell attak? b) Milyen ald asban r eszes ultek ¨ a gy ulekezetek? ˝ ´ ¨ „EROSITVE A GYULEKEZETEKET”

241

´ ´ ´ ´ Ehhez hasonloan Jehova Tanui is aldasokat ´ tapasztalnak, mert alazatosan engedelmeskednek ´ ´ ´ ¨ az utmutatasoknak, melyek azoktol j onnek, ’akik ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ vallalj ak koztuk a vezetest’ (Heb 13:17). Mivel ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ e vilag szıntere allandoan valtozik, letfontossagu, ´ ´ ´ ˝ ´ ´ hogy a keresztenyek lep est tartsanak „a hu es er´ ´ ´ telmes rabszolga” altal keszıtett szellemi eledellel ´ ´ ´ ´ (Mate 24:45; 1Kor 7:29–31). Ez megvedhet attol, ´ ´ ´ ´ ´ hogy elsodrodjunk az igazsagtol, es segıthet szenny´ ¨ ´ ´ folt nelkul megtartani magunkat a vilagtol (Jak 19

1:27). ´ Az igaz, hogy sem a modern kori kereszteny fel´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ vigyazok, sem a Vezeto Testulet tagjai nem tokele´ ´ ´ ´ ¨ ˝ tesek, ahogy Pal, Barnabas, Mark es a tobbi elso ´ ´ ´ szazadi felkent ven sem volt az (Roma 5:12; Jak ¨ ´ ˝ 3:2). De mivel a Vezeto Testulet szigoruan ragasz´ ´ ´ ¨ kodik Isten Szavahoz, es koveti az apostolok al´ ´ ´ ´ ´ ´ tal felallıtott mintat, bebizonyıtja, hogy megbızhato ´ ´ ¨ (2Tim 1:13, 14). Ennek eredmenyekent a gyuleke´ ´ ˝ ¨ zetek erosodnek es szilardulnak a hitben. 20

´ ´ 19 –20. Mi ert fontos, hogy a kereszt enyek engedelmeskedjenek azoknak, ´ ´ ¨ ¨ ´ ’akik vallalj ak kozt uk a vezet est’? 242


16. FEJEZET

¨ ´ ´ ´ ’J ojj at Maked oni aba!’ ´ ´ ´ ´ ´ Ald asok sz armaznak abb ol, hogy a misszion ariusok ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ elfogadnak egy megb ızat ast, es az uld oz es ellen ere is ˝ ¨ ¨ ¨ meg orzik az or om uket ´ A Cselekedetek 16:6–40 alapj an

´ ´ MAKED ONI ABAN egy csoport asszony elindul Filip´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ pib ol a varoson kıvuli Gangites folyocskahoz. Szokasuk´ ¨ ´ ´ ´ hoz hıven leulnek a parton, es Izrael Istenehez imadkoz˝ ´ nak. Jehova figyeli oket (2Kron 16:9; Zsolt 65:2). ´ ¨ ˝ ¨ 2 Ekozben Filippitol tobb mint 800 kilometerrel keletre ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ nehany ferfi elhagyja a Galacia deli reszen fekvo Lisztra ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ˝ ´ varosat. Par nappal kesobb egy kikovezett romai fouthoz ´ ´ ´ ´ ˝ erkeznek, mely nyugat fele visz, Azsia tartomany legsu˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ rubben lakott reszebe. A tettre kesz ferfiak – Pal, Silas es ´ ´ ´ ´ Timoteusz – ezen az uton szeretnenek eljutni Efezusba, ´ ´ ´ ´ es mas varosokba is, ahol meg ezreknek kell hallaniuk ´ ´ ˝ Krisztusrol. De mielott elindulnanak, a szent szellem ´ ´ ˝ megallıtja oket – hogy hogyan, nem tudjuk. Megtiltja ´ ´ ´ ´ ´ nekik, hogy Azsia tartomanyban predikaljanak. Miert? ´ ´ ´ 1– 3. a) Hogyan vezette P alt es a t arsait a szent szellem? b) Milyen ese´ ´ m enyeket fogunk megvizsg alni? ¨ ´ ´ ´ ’JOJJ AT MAKEDONIABA!’

243

´ ´ ´ ´ ´ Isten szelleme altal Jezus el akarja vezetni Palt es a tar´ ´ ´ ´ ´ ´ sait a Gangites folyocska partj ahoz, at egesz Kis-Azsian ´ ´ es az Egei-tengeren. ´ ´ ´ ´ 3 Ertekes tanulsagokat vonhatunk le ma abb ol, ahogyan ´ ´ ´ ´ ´ ´ Jezus elvezette Palt es a tarsait Makedoniaba ezen a szo´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ katlan utazason. Nezzunk hat meg nehany esemenyt, me´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ lyek Pal masodik misszionariusi utj an tortentek, amely¨ ¨ ¨ re korulbelul 49-ben indult el. ´ „Isten odah ıvott minket” (Cselekedetek 16 :6–15) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 4 Mivel Azsiaban nem predikalhattak, Pal es a tarsai ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ eszak fele vettek az iranyt, hogy Bitınia varosaiban predi´ ´ ´ ´ kaljanak. Talan napokig gyalogoltak kiepıtetlen utakon a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ Frıgia es Galacia tartomanyok kozotti, ritkan lakott teru´ ´ ´ ´ ´ ¨ leteken, hogy elerj ek Bitıniat. Amikor mar kozel voltak, ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Jezus a szent szellem altal ismet megallıtotta oket (Csel ´ ´ ´ 16:6, 7). Ekkor a ferfiak mar biztosan tanacstalanok vol´ ´ ´ ˝ ´ tak. Tudtak, hogy mirol es hogyan kell predikalniuk, azt ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ viszont nem tudtak, hogy hol. Eloszor ugymond az Azsia´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ra nyılo ajton zorgettek, de hiaba. Aztan a Bitıniara nyılo ´ ´ ´ ¨ ´ ajton, de megint csak hiaba. Pal azonban eltokelte, hogy ´ ´ ´ ¨ ´ addig fog zorgetni, mıg ki nem nyılik egy ajto. Aztan ´ ´ ´ ´ ¨ a ferfiak egy latszolag furcsa dontest hoztak. Nyugat ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 4 –5. a) Mi t ort ent P allal es a t arsaival, amikor m ar kozel voltak Bit ı´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ni ahoz? b) Hogyan d ont ottek a tan ıtvanyok, es mi lett az eredm enye? 244


´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ fele mentek, es korulbelul 550 kilometert gyalogoltak, ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ egyik varost a masik utan hagyva maguk mogott, mıg ve¨ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ gul megerkeztek Troasz kikotoj ebe, Makedonia kapuj aba ´ ´ ´ ´ ¨ (Csel 16:8). Itt – most mar harmadj ara – Pal ujra zorge´ ´ ´ ´ ˝ ¨ tett, es ez alkalommal az ajto szelesre tarult elottuk! ´ ´ ´ ´ ´ 5 Lukacs, az evangeliumıro, aki Troaszban csatlakozott ´ ´ ´ ´ ¨ ´ a csoporthoz, ıgy ırja le a tortenteket: „Ejjel pedig lato´ ´ ´ ´ ´ ´ mas jelent meg Palnak: egy makedon ferfi allt ott, es ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ kerlelve ot ezt mondta: »Jojj at Makedoniaba, es segıts ¨ ´ ´ ´ ¨ nekunk!« Mihelyt pedig latta a latomast, igyekeztunk el´ ´ ¨ ´ ¨ menni Makedoniaba, mert ugy kovetkeztettunk, hogy az ´ ¨ ´ ´ Isten odahıvott minket, hogy hirdessuk nekik a j o hırt” ´ ´ ´ (Csel 16:9, 10).1 Vegre Pal megtudta, hogy hol kell predi´ ´ kalniuk. Milyen boldog lehetett, hogy nem adta fel fel´ ´ ´ ´ ´ ´ uton! A negy ferfi azonnal elhaj ozott Makedoniaba. ˝ ¨ ´ ˝ 6 Mit tanulhatunk ebb ol a tortenetb ol? Gondold csak ´ ´ ´ ´ ¨ vegig ujra: Isten szelleme csak azutan lepett kozbe, mi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ utan Pal mar elindult Azsiaba; Jezus csak azutan allıtot´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ta meg Palt, miutan az Bitınia fele vette az iranyt, es mar ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ kozel volt hozza; es csak azutan kapott utasıtast Jezustol, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ 1´ Lasd a „Lukacs – A Cselekedetek konyvenek ıroja” cımu kiemelt reszt a 246. oldalon.

´ ´ ¨ ´ ´ ´ 6 –7. a) Mit tanulhatunk abb ol, ami P allal t ort ent az utja sor an? b) Mi¨ ´ ´ ben lehet unk biztosak P al tapasztalat at olvasva? ¨ ´ ´ ´ ’JOJJ AT MAKEDONIABA!’

245

´ ¨ ´ ´ ´ LUK ACS – A CSELEKEDETEK K ONYV ENEK IR OJA

´ ´ ¨ ´ A Cselekedetek konyvenek beszamoloja a 16. fejezet ´ ´ ´ ´ ´ ´ 9. verseig kizarolag harmadik szemelyben ırodott, vagy´ ´ ´ ¨ ¨ ´ is az ıro azt orokıtette meg, amit masok mondtak vagy ´ tettek. A Cselekedetek 16:10, 11-ben viszont megvalto´ ´ ´ ´ ´ zik a stılus. A 11. versben p eldaul ez all: „Tengerre szall´ ´ ´ ´ ´ ´ tunk hat Troaszban, es egyenes uton Szamotrakera ju´ ´ ´ ´ ¨ ´ tottunk”. Itt lep be a tortenetbe Lukacs, az ıro. De mivel ´ ´ ¨ Lukacs neve sehol sem szerepel a Cselekedetek konyve´ ˝ ´ ben, honnan tudjuk, hogy tenyleg o ırta? ´ ´ ´ ´ ¨ A kulcs a Cselekedetek konyvenek es Lukacs evange´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ liumanak a bevezetojeben talalhato. Mindket konyv egy ´ ´ bizonyos ’Teofilusznak’ ırodott (Luk 1:1, 3; Csel 1:1). ´ ¨ ˝ ´ A Cselekedetek konyve ezzel nyit: „Az elso beszamolot, ´ ´ ´ ´ o, Teofilusz, arrol ırtam meg, mi mindent kezdett Jezus ´ ´ ´ ´ tenni, es tanıtani is”. Mivel az okori szaktekintelyek ´ ´ ˝ ´ egyetertenek abban, hogy „az elso beszamolot”, vagyis ´ ´ ´ ˝ ¨ az evangeliumot Lukacs ırta, ebb ol az kovetkezik, hogy ´ ´ ´ ¨ ˝ a Cselekedetek konyvenek is o az ıroja. ´ ´ ´ ¨ Lukacsrol nem sokat tudunk. Mindossze haromszor ´ ´ szerepel a neve a Bibliaban. Pal apostol ’szeretett orvos´ ´ ´ nak’ es ’a munkatarsanak’ nevezi (Kol 4:14; Filem 24). ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ A Cselekedetek konyvenek tobbes szam elso szemely´ ´ ´ ¨ ´ ben ırt reszei – azok, ahol Lukacs maga is a torte´ ˝ net szereploje – megmutatjak, hogy akkor csatlakozott ´ ¨ ˝ ¨ ¨ ¨ eloszor Palhoz, amikor az ´ apostol korulbelul 50-ben ´ ´ ´ Troaszb ol Filippibe ment. Am amikor Pal elhagyta Fi246


´ ´ ´ ´ lippit, Lukacs mar nem volt vele. A ket ferfi Filippi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ben talalkozott ujra 56 tajan, es het masik filippi test´ ´ ´ ´ ´ verrel Jeruzsalembe mentek, ahol Palt letartoztattak. ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ Ket evvel kesobb Lukacs Pallal egyutt – aki meg min´ ´ ´ ´ ´ ´ dig lancokban volt – Cezareab ol Romaba ment (Csel ´ 16:10–17, 40; 20:5–21:17; 24:27; 27:1–28:16). Amikor Pal ´ ´ ´ ´ ´ masodjara raboskodott Romaban, es tudta, hogy a ki´ ´ ¨ ´ ¨ vegzese kozel van, „egyedul Lukacs” volt vele (2Tim ´ ˝ ´ ´ 4:6, 11). Egyertelmu, hogy Lukacs kesz volt arra, hogy ´ ´ ´ ´ tavoli helyekre utazzon, es nehezsegeket is elviseljen a ´ ´ ´ jo hırert. ´ ´ ´ ´ Lukacs nem allıtotta, hogy szemtanuja volt annak, ´ ´ ´ ´ amit Jezusrol ırt. Azt mondta, hogy arra vallalkozott, ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ hogy ’ismertetest allıtson ossze azokrol a tenyekrol’, ´ ´ ˝ ¨ melyeket a ’szemtanuk’ lattak. S ot mi tobb, ’mindennek ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ pontosan utanajart az elejetol kezdve, hogy leırja oket ´ logikus sorrendben’ (Luk 1:1–3). Az eredmeny azt mu´ ´ ´ ´ ¨ ¨ tatja, hogy Lukacs munkaja mogott alapos kutatas all. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Talan megkerdezte Erzsebetet es Jezus edesanyjat, Ma´ ´ ´ ´ ˝ riat, valamint masokat is, amikor informaciokat gyuj´ ´ ¨ ˝ tott. Nagyon sok mindenrol csak Lukacs evangeliu´ ´ ¨ maban olvashatunk, a tobbi evangeliumban nem (Luk 1:5–80). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal azt ırta, hogy Lukacs orvos volt, es az ırasab ol ki´ ´ ˝ ¨ ˝ ¨ ˝ erzodik, hogy ugy is torodott a szenvedokkel, mint egy ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ orvos. Csak hogy nehany p eldat emlıtsunk: Lukacs azt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ırta, hogy amikor Jezus meggyogyıtott egy demontol ´ ´ ´ ˝ megszallt ferfit, a demon „kiment belole, de nem tett ¨ ´ ´ ´ ’JOJJ AT MAKEDONIABA!’

247

´ ´ ´ ´ ´ ¨ kart benne”; hogy Peter apostol anyosat „magas laz gyo´ ´ ´ ¨ torte”; es hogy egy asszonyban, akin Jezus segıtett, „ti´ ´ ´ ¨ zennyolc eve gyengesegnek szelleme lakott, es ossze volt ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ gornyedve, es egyaltalan nem bırt folegyenesedni” (Luk 4:35, 38; 13:11). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Latszik, hogy Lukacs eleteben elso helyen allt ’az Ur ´ ´ ´ munkaja’ (1Kor 15:58). Nem vilagi karrierre vagy pozı˝ ´ ´ ¨ ciora torekedett, hanem egyszeruen az volt a celja, hogy ˝ ´ ´ ´ ´ ´ segıtsen masoknak megismerni Jehovat es szolgalni Ot.

´ ´ ´ ´ ´ hogy menjen Makedoniaba, miutan elment Troaszba. Je¨ ´ ´ ´ ´ zus, a gyulekezet Feje talan minket is ıgy fog iranyıtani ´ ´ ´ (Kol 1:18). Lehet p eldaul, hogy mar egy ideje azt fontol´ ¨ ˝ ¨ ¨ gatjuk, hogy uttorok leszunk, vagy hogy olyan helyre kol¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ tozunk, ahol nagyobb szukseg van Kiralysag-hırnokokre. ´ ´ ¨ De meglehet, hogy Jezus csak azutan fog vezetni bennun´ ´ ´ ´ ´ ´ ket Isten szelleme altal, miutan mar konkret lep eseket tet¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tunk a c elunk elerese erdekeben. Miert? Szemleltetes´ ´ ˝ ´ ´ kent: egy autovezeto csak akkor tud az autoj aval jobbra ´ ´ ´ vagy balra kanyarodni, ha az auto mozgasban van. Jezus ¨ ´ bennunket is vezetni fog, ha szeretnenk kiterjeszteni a ´ ´ szolgalatunkat, de csak akkor, ha mozgasban vagyunk, ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ vagyis ha komoly erofeszıteseket teszunk a c elunk elere´ ´ se ert. 248


7

´ ´ ´ De mi a helyzet akkor, ha a faradozasaink nem j arnak

azonnali sikerrel? Adjuk fel, azt gondolva, hogy Isten szel¨ leme nem vezet bennunket? Semmi esetre sem! Ne felejt´ ¨ ´ ´ suk el, hogy Palnak is voltak kudarcai. Am kitartoan kere´ ¨ ´ ´ sett egy nyitott ajtot, es talalt is egyet. Biztosak lehetunk ¨ ´ ´ benne, hogy ha mi is kitartoan keressuk a ’nagy, tevekeny´ ´ ´ ´ segre nyılo ajtot’, a jutalom nem fog elmaradni (1Kor 16:9). ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ Miutan Pal es a tarsai kikotottek Makedoniaban, Fi¨ ´ ´ lippibe mentek, ahol az emberek buszkek voltak a romai ´ ´ ´ ´ ´ ´ allampolgarsagukra. A varosban lako leszerelt romai ka´ ´ tonaknak Filippi olyan volt, mint egy kicsi Italia, mint ˝ ´ ´ ´ ´ ´ egy miniatur Roma Makedoniaban. A varoskapun kı¨ ´ ´ ´ vul, egy keskeny folyo mellett a misszionariusok talal´ ˝ ´ tak ’egy olyan helyet’, amelyrol ugy gondoltak, hogy ott ´ ´ ´ ´ „imadkozni szoktak”.1 Sabbaton odamentek, es j o ne´ ´ ´ ˝ ¨ hany asszonyt talaltak ott, akik azert gyultek ossze, hogy ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ imadj ak Istent. A tanıtvanyok leultek, es beszelni kezdtek 8

´ jellege miatt a zsidoknak megtiltot´1 Lehet, hogy Filippi katonai ´ ´ ´ tak, ogajuk´ a varosban. Vagy az is ´ lehet, hogy a ´ hogy legyen zsinag ´ ´ ´ ´ ´ varosban nem volt tız zsido ferfi. Legalabb tız zsido ferfinak kellett ´ ´ ´ ´ elnie egy varosban ahhoz, hogy lehessen zsinagogaja.

¨ ¨ ´ 8. a) Mondd el, milyen volt Filippi. b) Mi volt az az or omteli esem eny, ´ ¨ ´ ´ ´ ´ melyre az ert ker ult sor, mert P al pr edikalt ’egy olyan helyen, ahol im adkozni szoktak’? ¨ ´ ´ ´ ’JOJJ AT MAKEDONIABA!’

249

´ ˝ ´ ´ nekik. Egy Lıdia nevu asszony „figyelt, es Jehova szeles´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ re tarta a szıvet”. Lıdianak annyira megerintette a szıvet ´ ´ ´ ˝ mindaz, amit a misszionariusoktol tanult, hogy o is, es a ´ ´ ´ ´ ´ haznepe is megkeresztelkedett. Majd valosaggal kenysze´ ´ ´ ´ ´ ´ rıtette Palt es a tarsait, hogy menjenek el hozza, es ma´ radjanak nala egy ideig (Csel 16:13–15).1 ´ ¨ ¨ 9 Kepzeld csak el, milyen oromteli alkalom lehetett ´ ´ ´ ¨ ¨ Lıdia megkeresztelkedese! Mennyire orulhetett Pal, ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ hogy elfogadta a meghıvast, es ’atj ott Makedoniaba’, ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ es hogy Jehova ugy dontott, hogy ot es a tarsait hasznal´ ´ ˝ ja fel arra, hogy valaszoljon ezeknek az istenfelo asszo´ ´ ´ ´ ˝ nyoknak az imaira! Ma is nagyon sok testver es testverno ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ¨ – fiatal es idos, hazas es egyedulallo – koltozik olyan hely¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ re, ahol nagyobb szukseg van Kiralysag-hırnokokre. El ´ ´ ¨ ´ ¨ kell ismerni, adodnak nehezsegeik, de ezek eltorpulnek az ´ ´ ´ ´ ´ ´ abb ol fakado megelegedettseg mellett, hogy Lıdiahoz ha´ ´ ´ sonlo embereket talalnak, akik elfogadj ak a bibliai igaz´ ´ ´ ´ ´ sagokat. Tudnal valtoztatasokat tenni az eletedben, hogy ´ ¨ ¨ ´ „atmenj” egy olyan teruletre, ahol nagyobb a szukseg? ´ ´ ´ ¨ ´ ´ Sok aldasban lesz reszed. Vegyuk p eldaul Aaront, egy ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd a „Lıdia – A bıborarus asszony” cımu kiemelt reszt a 252. oldalon.

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 9. Hogyan ut anozz ak ma sokan P al p eld aj at, es milyen ald asokban van ´ ¨ r esz uk? 250


´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ huszas evei elej en j aro testvert, aki elkoltozott egy kozep´ ¨ ¨ ¨ amerikai orszagba. Ezt mondja: „Az, hogy kulfoldon szol´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ galok, megerosıtette a szellemisegemet, es segıtett ko´ ¨ ´ ´ ˝ ¨ zelebb kerulnom Jehovahoz. Es a szolgalat egyszeruen ´ ´ fantasztikus. Nyolc bibliatanulmanyozasom van!” Sokan ´ ´ ´ osztj ak az erzeseit. ´ ¨ „A sokas ag . . . felkelt ellenuk” (Cselekedetek 16 :16–24) ´ ´ ´ ´ ´ 10 S atan persze biztosan tombolt, hogy a j o hır a vilag´ ´ ´ ˝ ´ nak egy olyan szegleteben is megvetette a labat, ahol o es ´ ´ ´ a demonai addig haborıtatlanul uralkodtak. Nem megle´ ¨ ˝ ´ p o hat, hogy a demonoknak is szerepuk volt abban, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ¨ Pal es a tarsai hirtelen ellenallassal kerultek szembe. ´ ´ ´ A misszionariusok tovabbra is elj artak arra a helyre, ahol ´ ´ ´ ´ az emberek imadkozni szoktak, mıgnem egy demontol ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ megszallt szolgalolany, aki a j ovendoleseivel bevetelt ho´ ´ ¨ ˝ zott az urainak, elkezdte kitartoan kovetni oket, ezt kial´ tozva: „Ezek az emberek a legfelsegesebb Isten rabszol´ ´ ´ ´ ´ gai, akik a megmentes utj at hirdetik nektek!” A demon ´ ´ ´ ´ ˝ talan azert idezte elo, hogy a lany ezeket a szavakat ki´ ´ ´ altsa, mert azt a latszatot akarta kelteni, hogy a lany ´ ¨ ´ ´ ´ 10. Hogyan volt a d emonoknak is szerep uk abban, hogy P al es a t arsai ´ ´ ¨ hirtelen ellen all assal ker ultek szembe? ¨ ´ ´ ´ ’JOJJ AT MAKEDONIABA!’

251

´ ´ ´ L IDIA – A B IB OR ARUS ASSZON Y

´ ´ ´ ´ Lıdia Makedonia egyik fontos varosaban, Filippiben ´ ´ ´ ¨ ´ ´ elt. Tiatiraban szuletett, mely varos Kis-Azsia nyugati re´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ szen, Ludiaban fekudt. Hogy bıborarus mesterseget uz´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ hesse, elkoltozott az Egei-tenger tuloldalara. Valoszınuleg ´ ´ ´ ´ ´ sokfajta, bıborral festett aruval kereskedett, ıgy p eldaul ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ futoszonyegekkel, karpitokkal, kelmekkel, sot meg maga´ ´ ´ val a festekkel is. Egy Filippiben talalt felirat azt bizonyıt´ ´ ´ ¨ ja, hogy a varosban a bıborarusoknak volt egy egyesulete. ´ ´ ´ ´ ´ Lıdiarol azt olvassuk, hogy „Isten imadoja” volt, ami ´ ´ minden bizonnyal azt jelenti, hogy attert a judaizmusra, ´ ¨ ˝ ´ ´ azaz prozelita lett (Csel 16:14). Talan a szulovarosaban ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ hallott eloszor Jehova imadatarol. Filippivel ellentetben ´ ¨ ´ ¨ ´ Tiatiraban volt gyulekezesi helyuk a zsidoknak. Egyesek ´ ´ ¨ szerint a Lıdia nev – mely azt jelenti, hogy ’ludiai asz´ ´ szony’ – nem az eredeti neve volt Lıdianak, hanem Filip´ ´ piben kapta. De vannak ırasos dokumentumok, melyek ´ ´ ´ ´ szerint ezt a nevet tulajdonnevkent is hasznaltak. ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ A ludiaiak es a kornyeken elok Homerosz idejeben (i. e. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ IX. vagy VIII. szazad) valtak hıresse a bıborfesto mes´ ¨ ´ ´ ´ ˝ tersegukrol. Mindenki tudta, hogy „a legelenkebb es leg´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ tartosabb szınarnyalatokat” Tiatira vizevel lehet eloallıtani. ´ ´ ´ ´ ´ A bıborral festett aruk luxuscikknek szamıtottak, es ´ ´ ´ csak a gazdagok engedhettek meg maguknak. B ar a bı´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ˝ borfesteket tobb mindenb ol is elo tudtak allıtani, de a ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ legjobb minosegut es a legdragabbat, melyet finom len252


´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ vasznak festesehez hasznaltak, a Foldkozi-tengerben elo ´ ´ ´ ´ ´ ´ bıborcsigakb ol nyertek. Mindegyik csigab ol egy csepp ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ festeket tudtak kivonni, es korulbelul 8000 csigara volt ¨ ´ ´ szukseg, hogy csup an egyetlen grammnyihoz jussanak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ebb ol az ertekes folyadekb ol. Ezert a bıborruha rendkı¨ ´ vul draga volt. ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Minthogy Lıdia foglalkozasahoz jokora tokere volt ¨ ´ ´ ´ ´ szukseg, es mivel olyan nagy haza volt, hogy mind a negy ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ferfit – Palt, Silast, Timoteuszt es Lukacsot – vendegul ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ tudta latni, valoszınuleg sikeres es gazdag kereskedo ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ volt. Az, hogy a beszamolo Lıdia ’haznep erol’ beszel, ´ ¨ utalhat arra is, hogy a rokonaival elt egyutt, de azt is je´ ´ ´ ´ lentheti, hogy voltak rabszolgai es szolgaloi (Csel 16:15). ´ ´ ´ ´ ´ Az a teny pedig, hogy Pal es Silas ennek a vendegszere´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ to asszonynak a hazaban talalkozott nehany testverrel, ´ ˝ ´ mielott elmentek a varosb ol, azt sejteti, hogy az otthona ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ ¨ osszejoveteli helykent szolgalt a Filippiben elo elso ke´ resztenyeknek (Csel 16:40). ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ Amikor Pal korulbelul 10 ev mulva levelet ırt a filippi ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gyulekezetnek, nem tett emlıtest Lıdiarol. Tehat csak ´ ´ ¨ annyit tudunk rola, amennyit a Cselekedetek konyvenek ´ 16. fejezeteben olvashatunk.

´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ j ovendolesei es Pal tanıtasai ugyanabb ol a forrasb ol szar´ ´ ´ ˝ ´ maznak, es ezzel el tudna terelni a szemlelok figyelmet ´ ´ ¨ ˝ ˝ Krisztus igaz kovetoirol. De Pal elhallgattatta a lanyt, ˝ ´ ˝ kiuzve belole a demont (Csel 16:16–18). ¨ ´ ´ ´ ’JOJJ AT MAKEDONIABA!’

253

´ ´ ´ ´ ¨ Mikor a szolgalolany urai raj ottek, hogy elesnek a ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ˝ konnyen szerzett beveteluktol, felduhodtek. Palt es Silast ´ ´ ˝ ˝ ´ a piacterre vonszoltak, ahol a fotisztviselok, vagyis a Ro´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ mat kepviselo hivatalnokok a bırosagi ugyeket inteztek. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ A bırok eloıteletere es hazafiassagara apellalva tulajdon´ ´ ´ keppen ezt mondtak: „Ezek a zsidok zavart keltenek, mert ´ ´ ´ olyan szokasokat tanıtanak, amelyeket mi, romaiak nem ´ fogadhatunk el.” Szavaiknak azonnal megvolt a hatasa: ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ a piacteren levo „sokasag egyuttesen felkelt ellenuk [Pal ´ ´ ˝ ˝ es Silas ellen]”, a fotisztviselok pedig „parancsot adtak, ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ hogy vesszozzek meg oket”. Ezutan Palt es Silast beb or¨ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ˝ ˝ tonoztek. A b ortonor a megsebesult ferfiakat egy belso ´ ´ ´ ¨ ¨ b ortonbe vetette, a labukat pedig kalodaba szorıtotta ´ ´ (Csel 16:19–24). Amikor becsukta az ajtot, a cellaban ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ olyan sotet lehetett, hogy Pal es Silas meg egymast is alig ´ ´ lattak. De Jehova figyelt (Zsolt 139:12). ´ ´ ´ ¨ ˝ 12 Evekkel korabban Jezus ezt mondta a kovetoinek: ¨ ´ ´ ¨ „uldozni fognak” benneteket (Jan 15:20). Ezert amikor ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Pal es a tobbiek atmentek Makedoniaba, fel voltak ke´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ˝ szulve arra, hogy uldozni fogj ak oket. Es amikor az ul11

¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 11. Mi t ort ent P allal es Sil assal azut an, hogy ki uzt ek a d emont a szol´ ´ ´ ´ g al ol anyb ol? ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 12. a) Minek tudt ak be az uld oz est Krisztus tan ıtvanyai, es mi ert? b) S a´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ t an es a hord ai az uld oz es milyen form ait haszn alj ak m eg most is? 254


´ ¨ ´ ˝ ¨ dozes elkezdodott, azt nem annak tudtak be, hogy Jeho´ ´ ˝ va nem helyesli oket, hanem annak, hogy S atan harag´ ´ ´ ´ ´ ´ szik rajuk. S atan hordai meg ma is olyan modszereket ´ ´ ´ hasznalnak, mint akkor Filippiben. Alnok ellensegeink ´ ¨ ¨ ´ rossz szınben tuntetnek fel bennunket az iskolaban vagy ´ ´ ´ ´ ´ a munkahelyen, es ezzel ellensegeskedest szıtanak. Ne´ ´ ´ ´ hany orszagban a vallasos rosszakaroink gyakorlatilag ez´ ´ ´ ´ ´ zel vadolnak minket a bırosagokon: „Ezek a Tanuk zavart ´ ´ keltenek, mert olyan szokasokat tanıtanak, amelyeket mi, ´ ´ ˝ »hagyomanyos hıvok« nem fogadhatunk el.” Egyes helye´ ´ ¨ ¨ ken megverik es b ortonbe vetik a hittarsainkat. De Jeho´ va figyel (1Pet 3:12). ´ ´ ¨ „K esedelem n elkul megkeresztelkedtek” (Cselekedetek 16 :25–34) ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ 13 Palnak es Silasnak biztosan szukseguk volt valameny´ ´ ´ ˝ nyi idore, hogy feldolgozzak a nap viharos esemenyeit. Ej´ ´ ¨ ´ ´ felre azonban mar enyhultek annyira a veres okozta fajdal´ ´ ´ ´ maik, hogy tudtak ’imadkozni, es enekkel dicserni Istent’. ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ Aztan hirtelen foldrenges razta meg a bortont. A borton´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ or felebredt. Latta, hogy a bortonajtok nyitva vannak, es ¨ ¨ megijedt, hogy a rabok elmenekultek. Tudta, hogy bunte´ ´ ´ ¨ test fog kapni, amiert hagyta, hogy megszokjenek, ezert ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ 13. Mi ert kerdezte ezt a b ort on or: „Mit kell tennem, hogy megment est nyerjek?” ¨ ´ ´ ´ ’JOJJ AT MAKEDONIABA!’

255

´ ´ ´ ´ ´ ´ „kihuzta a kardjat, es vegezni akart magaval”. De Pal fel´ ´ ´ kialtott: „Ne tegy kart magadban, hisz mind itt vagyunk!” ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ A ketsegbeesett bortonor ezt kerdezte: „Uraim, mit kell ´ ´ ´ ´ tennem, hogy megmentest nyerjek?” Pal es Silas nem tud´ ˝ ´ ´ ´ ´ tak ot megmenteni, erre csakis Jezus kepes. Ezert ezt va´ ´ ´ ´ ´ laszoltak: „Higgy az Ur Jezusban, es megmentest nyersz” (Csel 16:25–31). ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ˝ 14 Vajon oszinte volt a b ortonor kerdese? Pal nem ketel¨ ¨ ˝ ´ ´ kedett benne. A b ortonor nem volt zsido, es nem ismerte ´ ´ ´ az Irasokat. Hogy kereszteny lehessen, meg kellett ismer´ ´ ´ ´ ˝ nie es el kellett fogadnia az alapveto szentırasi igazsago´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ kat. Pal es Silas tehat idot toltottek azzal, hogy szolj ak ´ ´ ´ ¨ neki „Jehova szavat”. A ket ferfi teljesen belemerult a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ b ortonor tanıtasaba, ezert megfeledkezhettek a fajdalom¨ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ rol, melyet az utesek okoztak. De a b ortonor eszrevette a ´ ´ ´ ´ ´ ´ hatukon a mely vagasokat, es kimosta a sebeiket. Aztan ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ o es a haznepe „kesedelem nelkul megkeresztelkedtek”. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ Mennyire aldasos volt, hogy Pal es Silas az uldozes elle´ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ nere is megoriztek az oromuket! (Csel 16:32–34). ´ ´ ´ ´ 15 Palhoz es Silashoz hasonloan napjainkban is sok ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ 14. a) Hogyan seg ıtett P al es Sil as a b ort on ornek? b) Milyen ald ast ka´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ pott P al es Sil as, ami ert az uld oz es ellen ere is meg orizte az or om et? ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 15. a) Hogyan kovette napjainkban sok Tan u P al es Sil as p eld aj at? ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ b) Mi ert kell ujra meg ujra megl atogatnunk a ter ulet unkon el oket? 256


´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ Tanu volt mar b ortonben a hite miatt, es ott is predikal´ ˝ ´ ´ ´ ´ tak a j o hırt, nagyszeru eredmenyekkel. Az egyik orszag´ ´ ´ ˝ ban p eldaul, ahol a munkank be volt tiltva, egy idoben az ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ott elo Tanuk 40 szazaleka olyan szemely volt, aki b orton´ ´ ´ ´ ben ismerte meg az igazsagot Jehovarol! ( Ezs 54:17). Az ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ¨ is figyelemre melto, hogy a b ortonor csak a foldrenges ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ utan kert segıtseget. Eppen ıgy nehanyan, akiket soha ´ ¨ ´ ´ ´ nem erdekelt a Kiralysag-uzenet, megvaltozhatnak, ami´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ kor az eletuket megrazza egy lesujto esemeny. Ha huse´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ˝ gesen ujra meg ujra meglatogatjuk a teruletunkon eloket, ¨ ´ ´ akkor biztos, hogy ott leszunk, amikor segıtsegre van ¨ ´ ¨ szukseguk. ¨ „Most meg titokban dobnak ki benn unket?” (Cselekedetek 16 :35–40) ´ ´ ¨ ˝ ˝ ˝ 16 A verest kovet o reggelen a fotisztviselok elrendeltek ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal es Silas szabadon bocsatasat. De Pal ezt mondta: „Ite´ ¨ ´ ´ let nelkul nyilvanosan megvertek minket, akik romai em´ ¨ ¨ berek vagyunk, es b ortonbe vetettek; most meg titokban ¨ ´ ¨ dobnak ki bennunket? Azt mar nem! Hanem j ojjenek ´ ˝ ˝ ok maguk, es vigyenek ki minket!” Mikor a fotisztvi´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ selok megtudtak, hogy a ket ferfi romai allampolgar, ´ ´ ´ ´ ˝ „felelem vett erot” rajtuk, mivel megsertettek a ferfiak ´ ¨ ˝ 16. Milyen fordulatot vettek az esem enyek az azt kovet o napon, hogy ´ ´ ´ ´ P alt es Sil ast megvert ek? ¨ ´ ´ ´ ’JOJJ AT MAKEDONIABA!’

257

´ ´ ´ jogait.1 Fordult a kocka. Nyilvanosan megvertek a tanıt´ ´ ˝ ˝ vanyokat, most pedig a fotisztviseloknek nyilvanosan bo´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ csanatot kellett kerni toluk. Amikor kerleltek Palt es Si´ ´ ´ ´ ´ last, hogy hagyj ak el Filippit, a ket tanıtvany eleget tett ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ a keresnek, de elotte meg batorıtottak az uj tanıtvanyok ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ novekvo csoportj at. Csak ezutan tavoztak a varosb ol. ´ ´ ´ ´ 17 Ha a hatos agok korabban figyelembe vettek volna, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy Pal es Silas romai allampolgarok, minden valoszı˝ ´ ´ ˝ nuseg szerint nem vertek volna meg oket (Csel 22:25, 26). ´ Ez viszont azt a benyomast hagyhatta volna a Filippiben ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ elo tanıtvanyokban, hogy Pal es Silas a tarsadalmi hely¨ ´ ´ ¨ zetukre hivatkozva elertek, hogy ne kelljen szenvedniuk ´ ´ Krisztusert. Milyen hatassal lett volna ez azoknak a ta´ ´ ´ ´ ´ nıtvanyoknak a hitere, akik nem voltak romai allampol˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ garok? Oket ugyanis a torveny nem vedte meg a verestol. ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ De ıgy, hogy Pal es a tarsa elszenvedtek a buntetest, a sa´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ j at p eldajukkal mutattak meg az uj hıvoknek, hogy Krisz´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ tus kovetoi kepesek szilardan kiallni a hituk mellett az ul´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ dozes alatt. Tovabba azzal, hogy Pal es Silas kovetelte, ´ ´ ´ ´ ´ hogy ismerj ek el az allampolgarsagukat, arra kenysze´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 1 A romai´ torvenyek arnak mindig joga ˝ ´ ertelm ´ eben´ egy ´ ´ allampolg ´ ¨ ¨ volt a szab alyszer u t argyal ashoz, es ıt elet n elk ul soha nem b untethet´ ´ tek meg nyilvanosan.

´ ´ ´ ´ 17. Mi az a fontos dolog, amit az uj tan ıtvanyok megtanulhattak abb ol, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy l att ak P al es Sil as kitart as at? 258


´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ rıtettek a fotisztviseloket, hogy hozzak nyilvanossagra, ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ hogy torvenytelenul j artak el. Ez talan attol is visszatar´ ´ ´ ´ ˝ totta oket, hogy rosszul banjanak Pal hittarsaival, es egy ´ ´ ´ ´ ˝ bizonyos foku jogi vedelmet nyujtott az esetleges kesobbi ´ atrocitasokkal szemben. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 18 A felvigyaz ok ma is a sajat jo p eldajukkal nyujtanak ´ ´ ¨ ´ ´ vezetest a kereszteny gyulekezetben. B armit varjanak is el ´ ´ ´ ˝ ˝ ezek a kereszteny pasztorok a testvereiktol, azt ok maguk ´ ´ ´ ´ is szıvesen megteszik. Es Palhoz hasonloan mi is alaposan ´ ´ ¨ meggondoljuk, hogy hogyan es mikor hasznaljuk fel a tor´ ´ ¨ veny adta jogainkat arra, hogy megvedjuk magunkat. Ha ¨ ´ ´ ¨ ¨ szukseges, helyi, orszagos vagy nemzetkozi jogkorrel ren´ ˝ ´ ´ ´ delkezo bırosagokhoz folyamodunk, hogy jogi vedelmet ¨ ´ ´ ´ ´ szerezzunk az imadatunk gyakorlasahoz. A celunk nem ´ ´ ´ ´ ´ tarsadalmi reformok foganatosıtasa, hanem ahogy Pal ır´ ˝ ¨ ´ ´ ta a Filippiben levo gyulekezetnek ugy 10 evvel az ottani ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ bebortonzese utan, a celunk ’a jo hır vedelmezese es tor´ ´ ˝ ´ ´ venyes megerosıtese’ (Fil 1:7). De barmi legyen is az ilyen ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ bırosagi ugyek kimenetele, akarcsak Pal es a tarsai, mi is ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ elszantan folytatjuk ’a jo hır hirdeteset’, barhova vezessen ¨ is bennunket Isten szelleme (Csel 16:10). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 18. a) Hogyan ut anozz ak ma a kereszt eny felvigyaz ok P al p eld aj at? ´ ¨ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ b) Hogyan ’vedelmezz uk es er os ıtj uk meg t orvenyesen a j o h ırt’ napjainkban? ¨ ´ ´ ´ ’JOJJ AT MAKEDONIABA!’

259

17. FEJEZET

´ ´ ´ ´ „Ervelt nekik az Ir asokb ol” ´ ´ ´ A hat ekony t an ı t as alapja; ´ ´ ´ ´ a bereaiak kiv al o p eld aja ´ A Cselekedetek 17:1–15 alapjan

´ ´ ´ ´ ¨ A FORGALMAS ut, melyet szakkepzett romai merno´ ´ ¨ ´ ¨ kok epıtettek, keresztulszeli a csipkezett hegygerincet. ´ ´ ´ ˝ ˝ Idonkent nagy a zsibongas az uton: szamarak b ognek, ´ ´ ¨ ¨ ¨ szekerek kerekei zorognek a masszıv kockakoveken, es ¨ ´ ´ ¨ ˝ ´ mindebbe utazok, koztuk katonak, kereskedok es mes´ ¨ ´ ´ ´ ´ teremberek hangoskodasa vegyul. A harom utitars, Pal, ´ ´ ´ ´ ˝ Silas es Timoteusz ezen az uton mennek Filippib ol ´ ´ ¨ Tesszalonikaba. Tobb mint 130 kilometert kell megten´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ¨ niuk. Az utazas egyaltalan nem konnyu, plane Palnak ´ ´ ´ ´ es Silasnak. Meg nem gyogyultak be a sebeik, melyeket ˝ ´ ˝ akkor kaptak, amikor Filippiben megvesszoztek oket (Csel 16:22, 23). ´ ˝ Hogyan terelik el a ferfiak a gondolataikat az elot¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tuk allo hosszu utrol? A beszelgetes mindig segıt. Meg ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ frissen el bennuk az a lelkesıto elmeny, amikor Filippi2

˝ ´ ´ ´ ¨ 1– 2. Kik mennek Filippib ol Tesszalonikaba, es mi j arhat a fej ukben? 260


´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ben a b ortonor es a csaladja hıvok lettek. Ez utan az ´ ´ ´ ´ eset utan az utazok meg elszantabbak. Folytatni akar´ ´ ´ ´ jak Isten szavanak a hirdeteset. Azonban ahogy egyre ´ ´ ¨ ˝ kozelebb ernek a tengerparton fekvo Tesszalonikahoz, ´ ¨ ´ az jarhat a fejukben, hogy vajon hogyan fognak banni ¨ ´ ´ ´ ´ veluk az ott lako zsidok. Rajuk fognak majd tamadni, ´ ´ ˝ talan meg meg is verik oket, ahogy Filippiben? ´ ˝ ´ ´ 3 Kesobb, amikor Pal levelet ırt a tesszalonikai ke´ ´ ´ resztenyeknek, elmondta, milyen erzesei voltak: „mi´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ utan eloszor szenvedtunk es arc atlan banasmodban re¨ ¨ ´ ´ ´ szesultunk Filippiben (mint tudjatok is), batorsagot ˝ ¨ ¨ ¨ ´ ´ gyujtottunk a mi Istenunk altal, hogy szoljuk nektek az ¨ ´ ´ ´ ´ Isten jo hıret sok kuzdelemmel” (1Tessz 2:2). Pal szavai ´ ´ ´ arrol arulkodnak, hogy nemileg aggasztotta, hogy Tesz´ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ szalonikaba mennek, kulonosen a Filippiben tortentek ´ ´ ´ ˝ miatt. Meg tudod erteni Palt? Volt mar olyan, hogy erot ´ ´ ´ kellett venned magadon, hogy hirdesd a jo hırt? Pal Je´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ hovara tamaszkodott, aki megerosıtette ot, es segıtett ´ ´ ´ ´ ´ ˝ neki, hogy legyen elegendo batorsaga. Ha nagyıto ala ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vesszuk Pal p eldajat, az segıteni fog, hogy mi is batrak ¨ legyunk (1Kor 4:16). ˝ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ 3. Hogyan gy ujt ott P al er ot a pr edikal ashoz, es hogyan seg ıthet ez ne¨ k unk ma? ´ ´ ´ ´ „ERVELT NEKIK AZ IRASOKBOL”

261

´ ´ ´ ´ „Ervelt . . . az Ir asokb ol” (Cselekedetek 17:1–3) ´ ´ ´ ´ ´ 4 A beszamolo szerint Pal Tesszalonikaban harom ´ ´ ´ ´ ´ ´ sabbaton at predikalt a zsinagogaban. Ez nem feltet¨ ´ ¨ ¨ lenul jelenti azt, hogy csak harom hetet toltott a ´ ´ ´ ´ ´ varosban. Nem tudjuk p eldaul, hogy a megerkezese ´ ´ ˝ ˝ ¨ ´ ´ utan mennyi ido elteltevel ment eloszor a zsinagogaba. ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ ˝ Ezenkıvul a leveleib ol kiderul, hogy amıg o es a tarsai ´ ´ Tesszalonikaban voltak, dolgoztak, hogy eltartsak ma´ ´ ´ gukat (1Tessz 2:9; 2Tessz 3:7, 8). Es Pal az ott-tartozko´ ´ ´ ˝ dasa alatt ketszer kapott csomagot a filippi testverektol ´ ´ ´ ˝ (Fil 4:16). Tehat nagyon is elkepzelheto, hogy harom ´ ´ ´ hetnel hosszabb ideig volt Tesszalonikaban. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 5 Miutan Pal osszeszedte a batorsagat, predikalni ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ kezdett a zsinagogaban osszegyult zsidoknak. Szokasa ´ ´ ´ ´ ´ ´ szerint „ervelt nekik az Irasokb ol; megmagyarazta es ´ ´ ¨ hivatkozasokkal bizonyıtotta, hogy a Krisztusnak szuk´ ´ ´ ¨ ¨ seges volt szenvednie es feltamadnia a halottak kozul, ´ ´ ´ es ezt mondta: »Ez a Krisztus: az a Jezus, akit en hir´ detek nektek«” (Csel 17:2, 3). Figyeld meg, hogy Pal ´ ´ ´ ´ nem az erzelmeket c elozta meg, hanem eszerveket so´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ 4. Mi ert val osz ın u, hogy P al h arom h etn el hosszabb ideig volt Tessza´ lonikaban? ´ ´ ´ ´ ´ 5. Hogyan pr ob alta meg P al megnyerni az embereket a j o h ırnek? 262


´ ´ ´ rakoztatott fel. Tisztaban volt vele, hogy a zsinagoga´ ˝ ´ ´ ´ ´ ban levok ismerik es tisztelik a Szentırast, csak nem er´ ´ ´ ´ ´ tik teljesen. Ezert ervelt nekik, es megmagyarazta es bi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ zonyıtotta az Irasokb ol, hogy a nazareti Jezus volt a ´ ´ ´ megıgert Messias, vagyis a Krisztus. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6 Jezus az Irasokra alapozta a tanıtasat, es Pal az al´ ´ ´ ´ ´ ¨ tala felallıtott mintat kovette. A nyilvanos szolgalata ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ soran p eldaul Jezus azt mondta a kovetoinek, hogy az ´ ´ ´ Irasok szerint az Emberfianak szenvednie kell, meg kell ´ ´ ´ ´ ´ ´ halnia es fel kell tamadnia (Mate 16:21). Jezus a felta´ ´ ´ ´ ´ ¨ madasa utan megjelent a tanıtvanyainak. Ez mar on´ ´ magaban is bizonyıtotta volna, hogy igazat mondott, de ´ ´ ˝ ´ o ennel tovabb ment. Ezt olvashatjuk: „elkezdve Mo´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ zestol es az osszes Profetatol, ertelmezte [nehany tanıt´ ´ ˝ ´ vanyanak] azokat a dolgokat, amelyek ora vonatkoznak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ az osszes Irasban.” Milyen hatast ert el vele? A tanıtva´ ´ ´ ´ nyok izgatottan ezt mondtak: „Hat nem egett a szı¨ ´ ¨ ´ vunk, amikor beszelt nekunk az uton, amikor teljesen ´ ´ ´ ¨ feltarta nekunk az Irasokat?” (Luk 24:13, 27, 32). ´ ´ ´ ¨ 7 Az Isten Szavaban talalhato uzenetnek ereje van ´ ´ ´ ´ (Heb 4:12). Ezert ma a keresztenyek Isten Szavara ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6. Hogyan ervelt J ezus az Ir asokb ol, es milyen hat ast ert el vele? ´ ´ ´ ´ ´ 7. Mi ert fontos a Szent ır asra alapoznunk a tan ıt asainkat? ´ ´ ´ ´ „ERVELT NEKIK AZ IRASOKBOL”

263

´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ alapozzak a tanıtasaikat, ahogy Jezus, Pal es a tobbi ´ ¨ apostol is tette. Mi is ervelunk az embereknek, elma´ ´ ´ ´ ´ ´ gyarazzuk, mit mond a Szentıras, es bizonyıtekokat so´ ´ rakoztatunk fel az erveink mellett ugy, hogy kinyitjuk ´ ´ ´ ´ ´ a Bibliankat, es megmutatjuk, hogy mit ır. Vegtere is ¨ az uzenet, amit megosztunk az emberekkel, nem a mi´ ´ ´ ´ ¨ enk. Ha sokszor hasznaljuk a Bibliat, akkor segıtunk ´ ´ ´ ´ ´ masoknak meglatni, hogy nem a sajat elkepzeleseinket ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ hirdetjuk, hanem Isten tanıtasait. Ezenkıvul jol tesz¨ ¨ ¨ ´ szuk, ha soha nem felejtjuk el, hogy ez az uzenet szilar´ ´ ´ ´ ´ dan Isten Szavan alapul, es ezert teljesen megbızhato. ´ ´ Tudva ezt, mi is magabiztosabban es batrabban fogjuk ´ ´ majd terjeszteni, akarcsak Pal! ´ ´ ´ ˝ ´ „Neh anyan . . . h ıvokke lettek” (Cselekedetek 17:4–9) ´ ´ ´ ´ 8 Pal korabban mar tapasztalta, hogy igazak Jezus ´ ´ szavai: „a rabszolga nem nagyobb az uranal. Ha engem ¨ ¨ ´ ¨ ¨ uldoztek, titeket is uldozni fognak; ha az en szava´ ´ ´ mat megtartottak, a tieteket is meg fogjak tartani” ´ ´ ¨ ´ (Jan 15:20). Pal uzenetet ugyanilyen vegyesen fogad´ ´ ´ ´ ¨ ¨ tak Tesszalonikaban; voltak, akik orommel vettek, mıg ´ ´ ´ ´ 8 –10. a) Hogyan fogadt ak az emberek a j o h ırt Tesszalonikaban? b) Mi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ert irigykedett n eh any zsid o P alra? c) Mit tettek az ellens eges zsid ok? 264


´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ masok elutasıtottak. Lukacs ezt ırta azokrol, akik szı´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ vesen hallgattak Palt: „nehanyan kozuluk [a zsidok ko¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ zul] hıvokke [keresztenyekke] lettek, es csatlakoztak ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ Palhoz meg Silashoz, ugyanugy az Istent imado goro´ ´ ¨ ¨ ˝ ˝ goknek is nagy tomege, tovabba a legelokelobb asszo´ ´ ¨ ¨ nyok kozul sem kevesen” (Csel 17:4). Nem is kerdes, ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ hogy ezek az uj tanıtvanyok orultek, hogy megerthet´ ´ ´ tek az Irasokat. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 9 Mıg nehanyan nagyra ertekeltek Pal szavait, addig ´ ´ ´ ´ masok csikorgatni kezdtek a fogukat. Nehany tesszalo´ ´ nikai zsido irigykedni kezdett Palra, mert szavainak a ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ hatasara ’gorogoknek nagy tomege’ lett hıvove. Ezek ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ a zsidok at akartak terıteni a sajat hitukre a nem zsido ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ gorogoket, ezert megismertettek veluk a Heber Iratok ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ tanıtasait, es ugy tekintettek oket, mint akik mar koze´ ´ ´ ´ ´ ¨ juk tartoznak. De aztan felbukkant Pal, es ugy latszott, ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ hogy elrabolja toluk a gorogoket, meghozza epp a zsi¨ ¨ ´ ´ ´ nagogajukban! A zsidok felduhodtek. ´ ´ ¨ ´ ´ 10 Lukacs elmondja, mi tortent ezutan: „A zsidok . . . , ´ ´ ´ ´ ´ mivel feltekenyek lettek, maguk melle vettek nehany go´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ¨ ¨ ˝ ¨ nosz ferfit a piacteri lehutok kozul, csoduletet tamasz´ ´ ´ ´ tottak, es kezdtek felforgatni a varost. Megrohantak ´ ´ ´ ´ „ERVELT NEKIK AZ IRASOKBOL”

265

´ ´ ´ ´ ´ ´ Jason hazat, es azon igyekeztek, hogy kihozassak [Palt ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ es Silast] a gyulevesz nepseg ele. Amikor oket nem talal´ ´ ´ ´ ´ tak, Jasont es bizonyos testvereket vonszoltak a varosi ´ ´ ´ ¨ ´ ´ eloljarok ele, ezt kialtva: »Ezek, akik felforgattak a la´ ´ ¨ kott foldet, itt is jelen vannak, Jason meg vendegszere´ ´ ´ ˝ tettel fogadta oket! Es ezek mind a csaszar rendeleteivel ´ ´ ´ ellentetben cselekszenek, azt mondva, hogy mas a kiraly: ´ ´ ¨ ´ Jezus«” (Csel 17:5–7). Milyen hatasa volt a tortenteknek ´ ´ ´ Palra es a tarsaira? ´ ´ ´ ˝ 11 Egy csocselek gyalazatos dolgokra kepes. Olyan, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mint egy tajtekzo, arado folyo: vad, es nem lehet korda´ ´ ´ ´ ˝ ban tartani. A zsidok a csocseleket hasznaltak fel arra, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy megszabaduljanak Paltol es Silastol. Es miutan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a zsidok az egesz varost ’felforgattak’, probaltak meg´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ gyozni az eloljarokat arrol, hogy komoly vadakrol van ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ szo. Az elso vad az volt, hogy Pal es a tobbi Kiralysag´ ´ ˝ ¨ hirdeto ’felforgatta a lakott foldet’ – noha nem Pal es a ´ ´ ´ ´ ´ tarsai okoztak a felfordulast Tesszalonikaban! A maso´ ´ ´ ´ ´ ´ dik vad ennel sokkal sulyosabb volt. Azt allıtottak ´ ´ ´ ´ ´ a zsidok, hogy a misszionariusok egy masik kiralyrol, ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ 11. Mivel vadolt ak P alt es a t obbi Kir alys ag-hirdet ot, es milyen rende´ ´ ´ ´ letekre gondolhattak a vadl ok? (L asd a l abjegyzetet.) 266


´ ´ ´ ´ ´ ´ Jezusrol beszelnek, es ezzel megszegik a csaszar rendeleteit.1 ¨ ´ ˝ Jusson eszunkbe, hogy a vallasi vezetok ugyanezzel ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vadoltak Jezust. Ezt mondtak Pilatusnak: „Ugy talal¨ tuk, hogy ez az ember felforgatja nemzetunket . . . , to´ ´ ´ ´ vabba Krisztusnak, egy kiralynak mondja magat” (Luk ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 23:2). Pilatus feltehetoen felt attol, hogy a csaszar azt ´ ˝ ´ ¨ a kovetkeztetest vonja majd le, hogy megtur egy felseg´ ´ ´ ´ ´ ´ arulot, ıgy hat kivegeztette Jezust. Az, amivel Tesz´ ´ ´ ´ ´ ´ szalonikaban vadoltak a keresztenyeket, hasonloan su´ ´ ¨ lyos kovetkezmenyeket vonhatott volna maga utan. Egy ´ ´ ¨ szakkonyv ezt ırja: „Nemigen lehet eltulozni, hogy mi´ ´ ´ ´ ´ lyen veszelynek voltak kiteve, mivel »a felsegarulasnak ´ ´ ´ ´ ´ mar a gyanuja is sokszor a vadlott halalat jelentette«.” ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ El fogja erni a c eljat ez a gyuloletes tamadas? 12

´ ´ ´ ´ ´ ˝ 1 Egy tudos szerint abban az idoben volt ´ egy csaszari ´ ervenyben ¨ ¨ rendelet, mely megtiltotta, hogy barmilyen ´ ´ ´ j óvend¨ ol¨ es¨ elhangoz¨ ˝ ´ zon „egy kovetkez o kir alyr ol vagy kir alys agr ol, kulonosen ´ ´ ´ ´ ´ akkor, ´ ha azt mondtak rola, hogy el fogja ıt elni a jelenlegi cs asz art, vagy ´ ´ ´ elfoglalja annak hely et”. P al ellens egei minden bizonnyal kifor´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gatt a rendeletet. ´ ak az uzenet ´ ´ et, es azt allıtottak, ¨ hogy´ athagja ´ ezt ˝ ´ (Lasd a „Csaszarok a Cselekedetek konyveben” cımu kiemelt reszt a 268. oldalon.)

´ ´ 12. Mi mutatja, hogy azok a vadak, amelyeket Tesszalonikaban hoztak ´ ´ ¨ ´ fel a kereszt enyek ellen, s ulyos kovetkezm enyeket vonhattak volna ma´ guk ut an? ´ ´ ´ ´ „ERVELT NEKIK AZ IRASOKBOL”

267

´ ´ CS A SZ A ROK¨ A CSELEK EDET EK ´ K ONY V EBEN

´ ´ ´ ¨ A Cselekedetek konyvenek es tulajdonkeppen az ´ ´ ´ ¨ ¨ egesz Kereszteny Gorog Iratoknak az esemenyei a ¨ ´ ´ ´ ´ ´ Romai Birodalom teruleten jatszodnak. Tehat a leg´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ fobb vilagi uralkodo vegig a romai csaszar volt. Ami´ ´ ´ ˝ kor a tesszalonikai zsidok ’a csaszar rendeleteirol’ ´ ´ ´ ´ beszeltek, a romai csaszarra gondoltak (Csel 17:7). ´ ´ ´ ´ ¨ Negy csaszar uralkodott a Cselekedetek konyve´ ¨ ˝ ˝ nek esemenyeit felolelo idoszakban: Tiberius, Gaius, ´ ´ ´ I. Claudius es Nero. ´ ´ ´ ´ ˘ Tiberius (14–37) volt a csaszar Jezus szolgalata ide´ ´ ´ ¨ ´ ´ jen, es a kereszteny gyulekezet megalakulasa utani ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ elso nehany evben is. Jezus targyalasan a zsidok Ti´ ´ ´ beriusra gondoltak, amikor ezt kiabaltak Pilatus´ ´ ´ nak: „Ha ezt szabadon bocsatod, nem vagy a csaszar ´ ¨ ´ ´ baratja . . . Nekunk nem kiralyunk van, hanem csa´ ´ szarunk” (Jan 19:12, 15). ´ ´ ˘ Gaiusrol (37–41) – akit Caligulakent is ismernek – ´ ´ ´ ¨ ¨ nem tesz emlıtest a Kereszteny Gorog Iratok. ´ ˘ I. Claudius (41–54) neve ketszer szerepel a Cseleke´ ´ ¨ ´ ´ ¨ detek konyveben. Agabusz, a kereszteny profeta jo¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ vendolese szerint korulbelul 46-ban ’nagy ehınseg ´ ¨ ¨ jott az egesz lakott foldre Klaudiusz [Claudius] ide´ ´ jeben’. Majd 49-ben vagy 50 elejen Claudius „el¨ ´ ´ ´ ´ ´ rendelte, hogy az osszes zsido tavozzon Romab ol”. 268


˘

´ ¨ ¨ ¨ E rendelet miatt koltozott Akvila es Priszcilla Ko´ ´ ´ rintuszba, ahol aztan talalkoztak Pal apostollal (Csel 11:28; 18:1, 2). ´ ´ ´ ´ ´ Nero (54–68) cs asz arhoz fellebbezett P al (Csel ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ 25:11). Ugy tartjak, hogy kesobb, korulbelul 64-ben ´ ´ ´ ´ ´ ´ Nero a keresztenyeket okolta a Roma nagy reszet el´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ pusztıto tuzveszert. Nem sokkal ezutan, 65 korul ´ ´ ´ ¨ ´ ´ Pal masodszor is fogsagba kerult, majd kivegeztek.

´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ A csocseleknek nem sikerult leallıtania a predikalo´ ´ ´ ´ munkat Tesszalonikaban. Miert? Egyreszt, mert nem ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ talaltak meg Palt es Silast, masreszt pedig a varosi elol´ ´ ´ ´ ˝ ´ jarokat szemmel lathatoan nem gyoztek meg a felho´ ´ ´ ´ ˝ ¨ zott vadak. Miutan „elegendo biztosıtekot” koveteltek ´ ´ ´ ´ ¨ ´ – talan ovadekot –, szabadon engedtek az elejuk von´ ´ ´ ´ ¨ szolt Jasont es a tobbi testvert (Csel 17:8, 9). Pal meg´ ´ ´ ¨ ˝ fogadta Jezus tanacsat, amit a kovetoinek mondott, ´ ´ ´ ´ hogy legyenek „ovatosak, mint a kıgyok, de artatlanok, ´ ´ mint a galambok”. Hogy tudja mashol folytatni a pre´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ dikalast, korultekinto volt, es nem kereste a bajt (Mate ´ ´ ´ ´ 10:16). Lathatjuk hat, hogy Pal bator volt, de nem 13

´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 13 –14. a) Mi ert nem siker ult a cs ocsel eknek le all ıtania a pr edikal omun´ ˝ ´ ´ ´ kat? b) Mib ol l atszik, hogy P al ugyanolyan ovatos volt, mint Krisztus, ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ es hogyan kovethetj uk a p eld aj at? ´ ´ ´ ´ „ERVELT NEKIK AZ IRASOKBOL”

269

´ ´ ´ meggondolatlan. Hogyan utanozhatjak a mai kereszte´ ´ ´ nyek a p eldajat? ´ ´ ´ ´ 14 A nevleges keresztenyseg papsaga ma is sokszor ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ szıt csocselektamadast Jehova Tanui ellen. Lazadas´ ´ ´ ´ ¨ ˝ sal vagy arulassal vadoljak oket, hogy ellenuk hangol´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ ˝ jak az uralkodokat. Ahogy az elso szazadi uldozoket, ´ ´ ´ ugy a mi ellensegeinket is az irigyseg hajtja. Ter´ ´ meszetesen az igaz keresztenyek nem keresik a bajt. ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ´ Amikor csak lehetseges, keruljuk az osszeutkozest a ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ ¨ duhos, esszerutlen emberekkel, es inkabb arra torek¨ ´ ´ ´ ´ szunk, hogy b ekeben folytathassuk a munkankat, talan ´ ˝ ´ ´ kesobb terve vissza, akkor, amikor mar lecsendesedtek ´ a kedelyek. ´ ´ „Nemesebb gondolkod as uak voltak” (Cselekedetek 17:10–15) ´ ´ ´ ´ ´ ´ 15 A biztonsaguk erdekeben Palt es Silast a Tesszalo´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ˝ nikatol korulbelul 65 kilometerre levo Bereaba kuldtek. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Amikor megerkeztek, Pal elment a zsinagogaba, es pre´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ dikalt az ott levoknek. Es mennyire orulhetett, hogy a ´ ´ ´ ´ ´ hallgatosag figyelt ra! Lukacs azt ırta, hogy a bereai ´ ´ ´ zsidok „nemesebb gondolkodasuak voltak, mint a tesz´ ´ ´ szalonikaiak, ugyanis a legnagyobb keszseggel fogadtak ´ ´ ´ 15. Hogyan fogadt ak a j o h ırt a bereaiak? 270


´ ´ ´ ´ a szot, naponta gondosan vizsgalva az Irasokat, hogy ´ ugy vannak-e ezek a dolgok” (Csel 17:10, 11). Vajon ´ rossz fenyt vetnek ezek a szavak azokra, akik Tesszalo´ ´ ´ ´ nikaban elfogadtak az igazsagot? Semmikeppen sem! ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ Pal kesobb ezt ırta nekik: „szuntelenul halat is adunk ´ ´ az Istennek, mert amikor az Isten szavat kaptatok, me´ ˝ ¨ lyet tolunk hallottatok, nem emberek szavakent fogad´ ´ ´ ´ tatok el, hanem pontosan akkent, ami igazab ol, Isten ´ ´ ´ ˝ szavakent, amely munkalkodik is bennetek, hıvokben” ´ ´ (1Tessz 2:13). Akkor megis miert voltak a bereaiak ´ ´ olyan nemes gondolkodasuak? ´ ´ 16 A bereaiak uj dolgokat hallottak, megsem voltak ´ ´ ´ ´ ´ ´ gyanakvoak vagy tulzottan bıraloak – de hiszekenyek ¨ ´ ˝ ¨ sem. Eloszor is feszulten figyeltek Palra, amint meg´ ´ ´ ´ ´ ˝ magyarazta nekik az Irasokat. Aztan ellenoriztek a hal´ ´ lottakat az Irasokban. Emellett szorgalmasan tanul´ ´ ´ ´ ´ manyoztak Isten Szavat, meghozza nemcsak sabbaton, ´ ´ ´ hanem mindennap. „Keszseggel” tanulmanyoztak, oda´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ adoan vizsgalva a Szentırast az uj tanıtas fenyeben. ´ ´ ´ ´ Es eleg alazatosak voltak ahhoz, hogy valtoztassanak ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ az eletukon, hiszen „sokan kozuluk hıvokke lettek” ´ ´ ´ 16. Mi ert lehet a bereaiakat ’nemes gondolkod as uaknak’ nevezni? ´ ´ ´ ´ „ERVELT NEKIK AZ IRASOKBOL”

271

´ ´ (Csel 17:12). Nem csoda hat, hogy Lukacs ’nemes gon´ ´ ˝ dolkodasuaknak’ nevezte oket! ´ ´ 17 A bereaiak aligha sejthettek, hogy az, ahogyan a jo ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ hırre reagalnak, ragyogo p eldakent lesz megorokıtve Is´ ´ ´ ´ ´ ten Szavaban. Pontosan azt tettek, amit Pal remelt, es amit Jehova Isten szeretett volna, hogy tegyenek. Mi is ¨ ´ ¨ ¨ ¨ arra osztonozzuk az embereket, hogy gondosan vizsgal´ ´ ¨ ´ ´ jak meg a Bibliat, hogy a hituk szilardan Isten Szavan ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ¨ alapuljon. De vajon ha mar hıvokke lettunk, tobb e ¨ ´ ´ ´ nincs szukseg arra, hogy nemes gondolkodasuak le´ ¨ ´ ´ ´ ˝ gyunk? Epp ellenkezoleg, meg fontosabb, hogy keszseg´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ gel tanuljunk Jehovatol, es minel elobb atultessuk a ´ ´ ´ ¨ gyakorlatba a tanıtasait. Ezaltal engedjuk, hogy Jehova ´ ´ ´ ´ az akarata szerint formaljon es kepezzen minket ( Ezs ´ ´ ´ ´ ´ 64:8). Igy egi Atyank tovabbra is fel tud hasznalni ben¨ ´ ´ ´ nunket, es a kedveben tudunk jarni. ´ ´ ´ 18 Pal nem maradt hosszu ideig Bereaban. Ezt olvas´ ´ suk: „amikor a tesszalonikai zsidok megtudtak, hogy ´ ´ ´ Pal Bereaban is hirdeti az Isten szavat, oda is elmen´ ´ ´ ´ ´ ´ 17. Mi ert olyan dics eretes a bereaiak p eld aja, es hogyan ut anozhatjuk ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ oket m eg j oval azut an is, hogy h ıvokke lett unk? ´ ´ ´ ´ ´ ´ 18 –19. a) Mi ert ment el P al B ere ab ol, de mi ert mondhatjuk el m egis ´ ´ ´ ´ ´ ´ r ola, hogy p eldamutat o volt a kitart asa? b) Kiknek es hol kell P alnak ´ ´ ´ pr edikalnia ezut an? 272


´ ´ ´ ¨ tek, hogy bujtogassak es felizgassak a tomeget. A test´ ¨ ´ ´ verek akkor azonnal elkuldtek Palt, hogy menjen el ´ ´ ´ ´ egeszen a tengerig; de Silas es Timoteusz ott maradt. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Akik azonban Palt kısertek, elvittek ot egeszen Athe´ ´ ´ ´ nig, majd miutan parancsot kaptak Silas es Timoteusz ´ ´ ˝ szamara, hogy a leheto leggyorsabban menjenek el hoz´ ´ ´ za, eltavoztak” (Csel 17:13–15). Milyen kitartoak voltak ´ ´ ´ ´ a jo hır ellensegei! Nem volt eleg nekik, hogy Tesszalo´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ nikab ol eluldoztek Palt, meg Bereaba is elmentek, hogy ´ ´ ´ ott is felfordulast csinaljanak. Persze nem jartak siker´ ´ ´ ´ ¨ ´ rel. Pal tudta, hogy a predikaloterulete hatalmas, ugy˝ ´ ´ ´ ¨ hogy egyszeruen elment mashova predikalni. Legyunk ´ ´ ´ ´ ˝ mi is ilyen elszantak, es hiusıtsuk meg azoknak az ero´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ feszıteseit, akik le akarjak allıtani a predikalomunkat! ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 19 Pal alapos tanuskodast vegzett a zsidok kozott ´ ´ ´ ¨ ¨ Tesszalonikaban es Bereaban. Kozben sok minden tor´ ´ ˝ tent, amib ol megtanulta, hogy milyen fontos batran ta´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nuskodni, es az Irasokb ol ervelni. Es ezt mi is megta´ ´ nultuk. Most viszont Palnak masfajta embereknek kell ´ ´ majd tanuskodnia: az atheniaknak, akik nem voltak zsi´ ´ ¨ ´ ¨ ˝ dok. Mi fog tortenni vele Athenban? A kovetkezo feje´ zetben latni fogjuk. ´ ´ ´ ´ „ERVELT NEKIK AZ IRASOKBOL”

273

18. FEJEZET

´ „Hogy keress ek az Istent . . . , ´ ´ ´ es meg is tal alj ak” ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ P al t orekszik valami k oz oset t al alni a saj at ´ ´ ´ ´ ´ es a hallgat os aga n ezet eiben, es figyelembe venni ´ ´ ´ ´ a hallgat os aga h at t er et ´ A Cselekedetek 17:16–34 alapjan ´ ´ ´ ¨ ¨ PAL nagyon zaklatott. Gorogorszagban van, Athenban, ´ ´ ´ ´ ´ ´ a tudas fellegvaraban. Itt tanıtott egykor Szokratesz, Pla´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ton, es Arisztotelesz is. Athen modfelett vallasos varos. Az ´ ˝ ´ ´ ´ ´ emberek sokistenhıvok, ezert Pal mindenhol balvanyokat ´ ´ ¨ lat – a templomokban, a koztereken, az utcakon. Tudja, ´ ´ ´ ´ hogy mi Jehovanak, az igaz Istennek a velemenye a bal´ ´ ˝ ´ ´ ´ vanyimadatrol (2Moz 20:4, 5). Ez a huseges apostol ugyan´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ugy erez, ahogyan Jehova: gyuloli a balvanyokat! ´ ´ ´ ´ ´ 2 De az meg inkabb felhaborıtja, amit akkor lat, amikor ´ ´ ´ ´ ´ belep az agorara, azaz a piacterre. A ter eszaknyugati sar´ ´ ´ ´ ˝ ˝ kaban, a fobejarat mellett hosszu sorban Hermesz istenrol ´ ¨ ´ ´ ´ ´ keszult fallikus szobrok allnak. A piacteren egymast erik a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szentelyek. Az apostol eg a vagytol, hogy beszeljen a jo hır´ ´ 1– 3. a) Mi zaklatja fel annyira P al apostolt Ath enban? b) Mit fogunk ´ ´ megtanulni P alt ol? 274


´ ´ ´ ´ ´ ˝ rol. De hogyan fog ebben a balvanyimadattal atitatott leg´ ´ ¨ ´ ´ ¨ korben predikalni? Sikerul majd uralkodnia az ellenerzese´ ´ ´ in, es talalnia valamit, amiben egyet tud erteni ezekkel az ´ ´ emberekkel? Lesz barki is, akinek segıteni tud abban, hogy ´ ´ keresse az igaz Istent, es meg is talalja? ´ ´ ´ 3 A Cselekedetek 17:22–31-ben, Palnak az atheni ertel´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ miseghez intezett beszedeben kivalo p eldajat latjuk a jo ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ szonoklasnak, a tapintatnak es a jo megfigyelokepesseg´ ´ ´ nek. Sokat fogunk tanulni Paltol arrol, hogy hogyan tud´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ juk az ervelesunket arra epıteni, amiben egyetertunk a ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ beszelgetopartnerunkkel, es ezaltal gondolkodasra kesztet˝ ni ot. ´ ´ ´ Tan ıt as a „piact eren” (Cselekedetek 17:16–21) ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 4 Pal korulbelul 50-ben, a masodik misszionariusi utjan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ latogatott Athenba.1 Mıg varta, hogy Silas es Timoteusz ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ megerkezzen Bereab ol, szokasahoz hıven „ervelni kezdett ´ ´ ´ ´ . . . a zsinagogaban a zsidoknak”, es elment egy olyan hely´ ´ ´ ´ ¨ re is, ahol Athen tobbi polgaraval beszelgethet – a ’piac´ ´ ´ ´ ´ terre’, vagy mas neven az agorara (Csel 17:17). Athen ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ agoraja az Akropolisztol eszaknyugatra volt, korulbelul ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd ´ az „Athen – Az okori vilag kulturalis fellegvara” cımu kiemelt reszt a 276. oldalon.

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ 4 –5. Hova ment pr edikalni P al Ath enban, es mi ert nem volt konny u dolga? ´ ´ ´ ´ „HOGY KERESSEK AZ ISTENT. . . , ES MEG IS TAL ALJAK”

275

´ ´ ´ ´ ATH EN – AZ OKORI V IL´ AG KULTUR AL IS F EL LEGVA R A

´ ´ ´ ˝ ˝ ´ Az atheni Akropolisz mar joval azelott megerosı´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ tett erodkent szolgalt, hogy ırni kezdtek a varos tor´ ´ ´ ´ tenelmet, ami az i. e. VII. szazadban vette kezdetet. ´ ´ ˝ ¨ ´ Athen valt az Attika nevu terulet legfontosabb va´ ´ ´ ´ ´ ´ rosava. Fennhatosaga mintegy 2500 negyzetkilome´ ¨ ¨ ¨ ´ ternyi, hegyekkel es tengerrel korulzart teruletre ter´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ jedt ki. A varos neve feltetelezhetoen osszefuggesbe ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ hozhato a vedoistennojenek, Athenenek a nevevel. ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Az i. e. VI. szazadban egy atheni torvenyhozo, nev ´ ´ ´ ´ szerint Szolon, tarsadalmi es gazdasagi reformokat ´ ´ ´ ´ hajtott vegre a varosban, valamint atalakıtotta a po´ ´ ´ ´ ¨ litikai es a jogrendszert. Javıtott a szegenyek eletko¨ ´ ´ ´ rulmenyein, es lefektette a demokratikus korm any´ ´ ´ zat alapjait. Am a demokracia csak a szabadoke volt, ´ ´ ´ ´ ´ ´ es a varosban tulnyomoreszt rabszolgak laktak. ´ ´ ´ ¨ Az i. e. V. szazad utan, a perzsak felett aratott go´ ¨ ˝ ¨ ˝ rog gyozelmeket kovetoen Athen egy kis birodalom ´ ´ szekhelye lett. A birodalom kereskedelmi tevekeny´ ´ ´ ´ ´ ´ segei nyugaton Italiaig es Szicıliaig, keleten pedig ´ ´ ´ ´ ´ ´ Ciprusig es Szıriaig terjedtek ki. Athen a fenykora´ ´ ´ ˝ ´ ´ ban az okori vilag kulturalis fellegvara volt, a muve´ ˝ ´ ´ ´ szetek, a szınmuveszet, a filozofia, a retorika es a tu´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ domany kozpontja. Szamos kozepulet es templom ´ ´ ´ ´ ´ ´ ekesıtette a varost. Athen sziluettjenek legmeghata276


´ ´ rozobb eleme az Akropolisz volt, egy impozans hegy ´ ´ ´ ´ a Parthenonnal es a 12 meter magas, elefantcsont´ ´ ´ b ol faragott Athene-szoborral. ´ ´ ˝ ¨ ´ Athen felett eloszor Sp arta, majd Makedonia ara´ ´ ˝ ¨ ´ tott gyozelmet. Aztan jott Roma, es teljesen meg´ ´ ´ ´ ´ fosztotta Athent a gazdagsagatol. Ennek ellenere ´ ´ ´ ´ ´ Athen a jeles multja miatt meg Pal apostol idejeben ˝ ´ ´ is kiemelkedo varos volt. Tudni kell rola, hogy soha ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nem valt egyik romai tartomany reszeve sem, es jogi ´ ´ ´ ´ autonomiat kapott a polgarai felett, valamint a ro´ ´ ´ ´ ´ ´ mai adokat sem vetettek ki ra. B ar a fenykora mar ˝ ´ letunt, egyetemi varos maradt, ahol a gazdagok fiai tanultak. ´ ¨ ´ ´ 5 hektarnyi teruletet foglalt el. Az emberek nemcsak vasa´ ´ ´ ´ rolni jartak a piacterre, vagy eladni a portekaikat. Sokkal ´ ´ ˝ fontosabb szerepe volt. Ez volt a varos fotere. Egy forras˝ ´ ´ ´ mu szerint az agora volt „a varos szıve, a gazdasagi, poli´ ´ ´ ´ ¨ tikai es kulturalis elet kozpontja”. Az atheniak nagyon sze´ ´ ´ ´ rettek ide jarni, es intellektualis eszmecsereket folytatni. ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ 5 Palnak nem volt konnyu dolga a piacteren. Hallgatosa´ ´ ´ ´ ´ ganak egy reszet epikureusok es sztoikusok alkottak, akik ´ ´ ´ ´ ´ ket rivalis filozofiai iranyzat hıvei voltak.1 Az epikureusok ´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd „Az epikureusok es a sztoikusok” cımu kiemelt reszt a 278. oldalon. ´ ´ ´ ´ „HOGY KERESSEK AZ ISTENT. . . , ES MEG IS TAL ALJAK” 277

´ AZ E PI KUREUS OK ES A SZTOI KUS OK

´ ´ ¨ ¨ ´ Az epikureusok es a sztoikusok ket kulon filozofiai ´ ´ ´ iranyzatot kepviseltek. Egyik iskola sem hitt a feltama´ dasban. ´ ´ ´ Az epikureusok hittek az istenek letezeseben, de ab´ ¨ ˝ ban nem, hogy az istenek torodnek az emberekkel. Igy ´ ˝ ¨ nem fogjak oket sem megjutalmazni, sem megbuntetni, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vagyis hiabavalo akar imadkozni hozzajuk, akar aldoza´ ´ ´ tokat bemutatni nekik. Az epikureusok az elet elvezetet ´ ´ ´ ˝ ´ tartottak a legfobb jonak. A gondolkodasukat es a tet´ ´ ´ ´ ¨ teiket egyaltalan nem befolyasoltak erkolcsi elvek. De a ´ ´ ´ ´ mertektartast szorgalmaztak, azon az alapon, hogy ez´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ altal elkerulhetok a mertektelenseg karos kovetkezme´ ´ ¨ nyei. Csakis azert torekedtek a tudasra, hogy megszaba´ ´ ´ ˝ ´ ´ duljanak a vallasos felelmektol es a babonaktol. ´ ´ ´ ´ ˝ A sztoikusok viszont ugy veltek, hogy minden letezo ´ ´ ´ ´ ´ dolog egy szemelytelen istenseg resze, es azt mondtak, ´ ´ ´ ´ hogy az ember lelkenek is ez az istenseg a forrasa. Ne´ ´ ´ ´ ¨ hany sztoikus ugy tartotta, hogy a lelek vegul az univer¨ ´ ´ ´ zummal egyutt el lesz pusztıtva. Masok azt mondtak, ´ ´ ´ ´ hogy az istenseg ujraegyesıti majd magaval a lelkeket. ´ ´ ´ ´ A sztoikus vilagnezet szerint a boldogsagot a termeszet´ ¨ tel valo osszhang adja meg. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ azt tartottak, hogy az elet veletlen folytan jott letre. Az ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ eletfilozofiajuk roviden ez volt: „Nincs mit felni Istentol; ´ ´ ´ ´ ´ ´ a halal nem faj; a josag nem elerhetetlen; a gonoszsag elvi278


´ ´ ˝ ´ ´ ´ selheto.” A sztoikusok filozofiajanak az ertelem es a logi´ ¨ ka volt a sarokkove, es nem hittek abban, hogy Isten egy ´ Szemely lenne. Sem az epikureusok, sem a sztoikusok ´ ´ ´ nem hittek a feltamadasban abban az ertelemben, ahogyan ´ ´ ´ ´ ´ Krisztus tanıtvanyai tanıtottak. Ennek a ket csoportnak a ´ ´ ´ ´ ´ filozofiai vilagnezetet nem lehet egy napon emlıteni az ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ igaz keresztenyseg kivalobb igazsagaival, melyeket Pal pre´ dikalt. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 6 Hogyan fogadtak a gorog ertelmisegiek Pal tanıtasait? ´ ´ ´ ´ ´ Nehanyan egy olyan szoval illettek Palt, amely azt jelenti, ˝ ´ ˝ hogy ’fecsego’, szo szerint ’magot szedegeto’ (Csel 17:18; ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ lasd a Magyarazatos Karoli labjegyzetet). Egy tudos a kovet˝ ˝ ¨ ¨ ´ ´ kezoket mondja errol a gorog szorol: „Eredetileg kismada´ ´ rakra mondtak, amelyek innen is, onnan is felszedegettek ´ ˝ ¨ a magokat. Kesobb azokra az emberekre, akik a piacon osz´ ´ ´ ´ ¨ szeszedtek az etelmaradekokat es a tobbi szemetet. Majd ´ ´ ´ ´ ´ ´ atvitt ertelemben kezdtek hasznalni. Azokat neveztek ıgy, ´ ˝ akik itt is, ott is hallottak valamit, foleg ha nem tudtak he¨ lyesen osszerakni a hallottakat.” Vagyis ezek a tanult em´ ´ ´ ´ ´ ´ berek tulajdonkeppen azt allıtottak, hogy Pal tudatlansag´ ´ ´ ´ ban szenved, es csak azt szajkozza, amit masoktol hallott. ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6 –7. Hogyan fogadta n eh any g or og ertelmis egi P al tan ıt asait, es mi ert mondhatjuk, hogy ma is ugyanez a helyzet? ´ ´ ´ ´ „HOGY KERESSEK AZ ISTENT. . . , ES MEG IS TAL ALJAK”

279

´ ´ ´ ¨ ´ De ahogyan latni fogjuk, Pal nem jott zavarba a gunyolo´ ´ dastol. ´ ´ 7 Jehova Tanui ma ugyanilyen helyzetben vannak. Sokfe´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ le nevvel illettek mar oket a Biblian alapulo hitnezeteik mi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ att. Nehany tanar p eldaul tenykent tanıtja az evoluciot, ´ ˝ ˝ ´ es meg van gyozodve rola, hogy az intelligens emberek ´ ´ ˝ mind hisznek benne. Ezzel lenyegeben tudatlannak mino´ ´ ´ ´ sıti azokat, akik elutasıtjak ezt az elmeletet. Ezek a tanult ´ ´ emberek el akarjak hitetni masokkal, hogy „magot sze´ ˝ ´ ´ ´ ˝ degetok” vagyunk, amikor a Biblia nezopontjarol es a ter´ ´ ´ ¨ ´ ˝ meszetben megmutatkozo tervezettseg jeleirol beszelunk. ˝ ¨ ¨ Mi azonban nem jovunk zavarba. Ellenkezoleg, magabiz´ ¨ ´ ´ ¨ tosan kiallunk amellett, amiben hiszunk: az elet letrejotte ´ ˝ ´ egy intelligens Tervezonek, Jehova Istennek tulajdonıthato (Jel 4:11). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ A piacteri hallgatosagb ol nehanyan mas kovetkeztetes´ ´ ´ ´ ´ ´ re jutottak Pal predikalasa hallatan. Azt mondtak, hogy ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Pal „idegen istensegek hırnokenek latszik” (Csel 17:18). ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Tenyleg uj istenekrol beszelt Pal az atheniaknak? Ez ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ igencsak sulyos vad lenne. Hasonlo vadak alapjan vittek bı´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ rosag ele es ıteltek halalra Szokrateszt nehany evszazad8

¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 8. a) Milyen kovetkeztet esre jutottak n eh anyan P al pr edikal asa halla´ ´ ´ ´ ´ t an? b) Mit jelenthet az, hogy P alt az Areop aguszra vezett ek? (L asd ´ a l abjegyzetet a 281. oldalon.) 280


´ ´ ´ ´ ´ ´ dal korabban. Varhato is volt hat, hogy Palt az Areop a´ ´ ´ ´ ´ guszra1 vezetik, es felszolıtjak, hogy adjon magyarazatot a ´ ´ ¨ ´ ¨ tanıtasaira, melyek idegenul csengtek az atheni fuleknek. ´ ´ ¨ ´ ˝ Hogyan vedte meg Pal az uzenetet olyan emberek elott, ´ ´ ´ akik nem ismertek az Irasokat? ´ ´ ´ „Ath eni ferfiak, l atom” (Cselekedetek 17:22, 23) ´ ´ ´ 9 Biztosan emlekszel meg, hogy Pal nagyon zaklatott ´ ´ ´ ´ volt, amikor meglatta a rengeteg balvanyt Athenban. De ´ ´ ´ ´ ahelyett, hogy kifakadt volna a balvanyimadas ellen, meg´ ´ ´ ˝ orizte a higgadtsagat. A legnagyobb tapintattal beszelt, ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ arra torekedve, hogy talaljon valami kozoset a sajat es a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hallgatosaga nezeteiben, es ezzel vonzova tegye nekik a jo ´ ´ ´ ´ ´ hırt. Igy kezdte: „Atheni ferfiak, latom, hogy a jelek szerint ´ ´ ´ ´ mindenben odaadobban felitek az istensegeket, mint ma´ ´ ´ sok” (Csel 17:22). Pal ezzel lenyegeben ezt akarta mondani: ´ ´ ´ ´ ¨ „Latom, milyen melyen vallasosak vagytok.” A b olcsesse´ ´ ´ ´ ˝ ˝ gerol tanuskodik, hogy megdicserte oket ezert. Felismerte, ´ ¨ ´ ´ 1 ´ Az Areop agusz az Akropoliszt fekudt. A´ hagyo¨ ´ ol eszaknyugatra ´ ˝ ˝ manyoknak megfeleloen itt ul Az ´ ´ esezett ´ Athen legfels ´ obb ˝ tanacsa. ´ ´ „Areop agusz” szo alatt a tanacs´ is, es a domb is erthet o. Ez ert a tu´ ´ ´ ¨ ´ d osok kozt megoszlanak a v elem arr ´ ´ enyek ´ ´ ol, hogy ´ P alt¨ ehhez ¨ a dombhoz vittek-e, vagy valahova mashova, ahol a tanacs osszeult, ´ ´ ´ p eldaul az agorara.

¨ ´ ´ ¨ ¨ 9 –11. a) Hogyan t orekedett P al arra, hogy tal aljon valami koz oset a sa´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ j at es a hallgat os aga n ezeteiben? b) Hogyan tudjuk kovetni P al p eld aj at ´ a szolg alatunkban? ´ ´ ´ ´ „HOGY KERESSEK AZ ISTENT. . . , ES MEG IS TAL ALJAK”

281

´ ´ ´ ˝ ´ hogy bar a hamis tanok megvakıtottak oket, azert lehetnek ¨ ´ ¨ ¨ ´ koztuk olyanok, akiknek jo a szıvuk. Hiszen tudta, hogy ´ ´ ˝ egykor o maga is ’tudatlan volt, es hitetlensegben cselekedett’ (1Tim 1:13). ´ ´ ´ ´ 10 Arra ep ıtve, amiben egyet tudott erteni az atheniakkal, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal megemlıtette, hogy kezzel foghato bizonyıtekat latta a ´ ´ vallasossaguknak: „Egy ismeretlen Istennek” szentelt ol´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ tart. Egy konyv szerint „a gorogoknek is, es masoknak is ´ ´ szokasuk volt »ismeretlen isteneknek« oltart emelni, ne´ ¨ ´ ´ hogy veletlenul kihagyjak valamelyik istent az imadatuk´ ´ ´ ´ ´ b ol, es ezzel megharagıtsak”. Azzal, hogy az atheniak fel´ ´ ´ ´ ´ ´ allıtottak ezt az oltart, elismertek, hogy letezik egy Isten, ´ ´ ´ aki szamukra ismeretlen. Pal ennek az oltarnak a megem´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lıtesevel ra is tert a jo hırre, melyet predikalt, es kijelentet´ ´ ´ te: „Aminek azert ti nem ismerve adoztok Isten iranti oda´ ´ ´ adassal, azt hirdetem en nektek” (Csel 17:23). Noha Pal ´ ´ ¨ ´ szinte eszrevetlenul ervelt nekik, a szavainak ereje volt. ´ ´ ´ ˝ Nem egy uj vagy idegen istenrol predikalt, amivel egyesek ´ ´ ´ ´ ´ ˝ vadoltak. Arrol az Istenrol beszelt nekik, aki szamukra is˝ meretlen volt: az igaz Istenrol. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 11 Hogyan tudjuk kovetni Pal p eldajat a szolgalatunk´ ´ ban? Ha nyitott szemmel jarunk, eszre fogjuk venni, ha va´ ´ ´ ˝ ´ laki melyen vallasos. Talan visel valamit, ami errol arul282


´ ´ kodik, vagy lehet, hogy az otthonaban vagy a kertjeben ´ ´ ´ vannak vallasos targyak. Ez esetben mondhatnank valami ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ilyesmit: „Latom, hogy On vallasos. Orulok, hogy olyan ´ ´ emberrel beszelhetek, akinek fontos a vallasa.” Ha tapin¨ ´ ´ ¨ tatosan kifejezzuk, hogy ertekeljuk, hogy hisz Istenben, ´ ´ ¨ ´ akkor ez jo alapja lehet a beszelgetesnek. Ne feledjuk, ´ ´ ´ ¨ ´ a celunk nem az, hogy megıteljunk masokat a hitbeli meg´ ´ ˝ ˝ ´ ¨ ¨ gyozodeseik alapjan. A hittarsaink kozott is sok olyan test´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ver es testverno van, akik egykor oszinten hittek teves hit´ nezetekben. ¨ ˝ Isten „nincs messze egyik unkt ol sem” (Cselekedetek 17:24 –28) ´ ´ ´ ´ ´ 12 Pal talalt valamit, amiben o˝ es az atheniak egyeter¨ ´ ´ tettek, de vajon sikerul majd vegig fenntartania az erdek´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ lodesuket? Tudva, hogy a hallgatosaga jartas a gorog fi´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ lozofiaban, de az Irasokat nem ismeri, tobbfelekeppen is ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ valtoztatott a tanuskodasi modszeren. Eloszor is, amikor a ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ Biblia tanıtasairol beszelt nekik, nem idezett kozvetlenul az ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ Irasokb ol. Masodszor azzal, hogy idonkent tobbes szam ´ ˝ ˝ elso szemelyben fogalmazott, kifejezte, hogy o is ugyan´ ¨ ¨ olyan ember, mint a hallgatoi. Harmadszor, gorog iro˝ ´ ´ ´ ´ ˝ dalmi muvekb ol is idezett, hogy az atheniak lassak, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ 12. Hogyan valtoztatott P al a tan uskod asi m odszer en? ´ ´ ´ ´ „HOGY KERESSEK AZ ISTENT. . . , ES MEG IS TAL ALJAK”

283

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a tanıtasai nemelyikevel a sajat ırasaikban is talalkozhatnak. ¨ ´ ´ ´ ˝ Elemezzuk most ki Pal eroteljes szavait, es lassuk, mik vol´ ´ ´ tak azok a fontos igazsagok, amelyeket feltart az atheniak´ ´ ˝ nak arrol az Istenrol, aki szamukra ismeretlen volt. ´ 13 Isten teremtette a vilagegyetemet. „Az Isten, aki alkotta ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ a vilagot, es mindent, ami abban van, mivel o egnek es fold´ ´ ´ nek Ura, kezzel keszıtett templomokban nem lakik” – je´ ´ ´ lentette ki Pal (Csel 17:24).1 A vilagegyetem nem a veletlen ´ ´ ¨ ˝ folytan jott letre. Az igaz Isten a Teremtoje mindennek ´ ´ ´ ¨ (Zsolt 146:6). Az eg es a fold Szuveren Ura nem olyan, ´ ´ ´ ´ ¨ mint Athene es a tobbi istenseg, akik csak templomoknak, ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ¨ szentelyeknek es oltaroknak koszonhettek dicsoseguket. ´ ´ ´ ´ A Szuveren Urat nem tudjak emberi kezekkel epıtett temp´ lomok befogadni (1Kir 8:27). Teljesen vilagos volt, hogy ´ ´ ´ mit probal Pal a tudtukra adni: az igaz Isten nagyobb min´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ den ember keszıtette balvanynal, amely ember keszıtette ´ ´ ´ templomban talalhato ( Ezs 40:18–26). ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ 14 Isten nem fugg emberektol. A balvanyimadoknak az volt ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ 1 A „vilag”-nak ford ıtott g or og sz o a koszmosz, mely alatt a g or o´ ´ ´ ´ ´ ¨ gok ´ az anyagi vil´ agegyetemet ertettek. Lehetseges, hogy mivel P al ´ ¨ ¨ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ tovabbra is pr´ obalt kozos nevez ´ on maradni´ a gorog hallgatosagaval, itt ebben az ertelemben hasznalta ezt a szot.

´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ 13. Mit mondott P al a vil agegyetem keletkez es er ol, es mit pr ob alt val o´ ´ ´ ´ j aban a hallgat os aga tudt ara adni? ´ ´ ¨ ˝ 14. Mivel bizony ıtotta P al, hogy Isten nem fugg emberekt ol? 284


´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ a szokasuk, hogy pomp as ruhakba oltoztettek a balvanyai´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ kat, draga ajandekokkal halmoztak el oket, vagy etelt es ´ ´ ¨ ´ ¨ italt vittek nekik – mintha a balvanyoknak szukseguk lett ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ volna ezekre! Am Pal hallgatoi kozott talan voltak olyan ¨ ¨ ´ ˝ ˝ ´ ¨ gorog filozofusok, akiknek pont az volt a meggyozodesuk, ¨ ´ ˝ hogy egy istennek semmire sincs szuksege az emberektol. ´ ´ ´ ´ Ha ez ıgy van, akkor bizonyara egyetertettek Pallal abban, hogy Isten nem szorul arra, hogy „emberi kezek . . . szol´ ´ ¨ ´ ´ ˝ galjak ki ot, mintha szuksege volna barmire is”. Mennyire ˝ igaz! Az emberek semmit sem adhatnak a Teremtonek. ´ ˝ Pont fordıtva, a Teremto adja meg az embereknek azt, ami¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ re szukseguk van: „eletet, leheletet es mindent”, ıgy o gon´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ˝ ˝ doskodik szamukra napsutesrol, esorol, es termekeny ta¨ ´ ´ lajrol is (Csel 17:25; 1Moz 2:7). Vagyis Isten nem fugg ˝ ˝ emberektol – o az, aki ad, az ember csak kap. ´ ´ ´ ´ 15 Isten alkotta az embert. Az atheniak ugy ereztek, hogy ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ˝ a gorogok mindenki masnal felsobbrenduek. De a naciona´ ¨ ´ ´ lizmus es a faji buszkeseg ellentetes azzal, amit a Bib´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lia tanıt (5Moz 10:17). Pal tapintatosan es hozzaertessel ´ ´ ´ ´ ¨ kozelıtette meg ezt a kenyes temat. Minden bizonnyal gon´ dolkodoba ejtette az embereket, amikor azt mondta, hogy ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 15. Hogyan kozel ıtette meg P al az ath eniaknak azt az elkepzel es et, mi¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ˝ ´ szerint a g or og ok mindenki m asn al fels obbrend uek, es mi az a fontos ´ ´ dolog, amit megtanulhatunk P alt ol? ´ ´ ´ ´ „HOGY KERESSEK AZ ISTENT. . . , ES MEG IS TAL ALJAK”

285

´ ˝ Isten „e g y emberb ol alkotta az emberek minden nemzetet” ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ¨ (Csel 17:26). Ezt az ervet a Mozes elso konyveb ol merıtet´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ te, amely leırja Adamnak, az emberi faj osenek a tortene´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ˝ tet (1Moz 1:26–28). Miutan minden ember egy kozos ostol ´ ˝ ˝ szarmazik, egyetlen faj vagy nemzet sem felsobbrendu egy ´ ´ ´ ´ ´ ´ masiknal. Ki van zarva, hogy Pal hallgatoi ne fogtak vol´ ˝ na fel, hogy mirol beszelt nekik. Egy fontos dolgot tanul´ ´ ´ ´ ´ hatunk meg Paltol. Noha szeretnenk tapintatosak es essze˝ ´ ´ ´ ¨ ruek lenni, amikor tanuskodunk, nem szabad szepıtenunk ´ ´ ´ ´ a Biblia igaz tanıtasain csak azert, hogy az elfogadhatobb ´ ´ ´ legyen masok szamara. Isten azt akarja, hogy az embereknek szoros kapcsolatuk ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ legyen vele. A Pal hallgatosagaban levo filozofusok talan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ mar regota vitaztak az emberi let ertelmen, de kielegıto va¨ ´ ´ ´ laszt egyikuk sem tudott adni ra. Pal viszont vilagosan el´ ´ ˝ magyarazta, hogy mi a Teremto akarata az emberek sza´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ mara: „keressek az Istent, sot, tapogatozva keressek ot, es ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ meg is talaljak, bar a valosagban nincs messze egyikunktol ´ sem” (Csel 17:27). Az Isten, aki ismeretlen volt az atheni´ ´ aknak, egyaltalan nem olyan Isten, akit nem lehet megis´ ´ ˝ ˝ ˝ ˝ merni. S ot, senkitol sincs messze, aki oszinten szeretne ot ´ ´ megtalalni es megismerni (Zsolt 145:18). Ha megfigyeled, 16

˝ ´ 16. Mi a Teremt o akarata az emberekre vonatkoz oan? 286


´ ´ ¨ ˝ Pal ugy fogalmazott, hogy Isten „egyikunktol” sincs mesz´ ´ ¨ ´ sze, vagyis sajat magat is azok koze sorolta, akiknek ’ke¨ resniuk’ kell Istent. ¨ ´ ¨ 17 Az embereknek kozel kellene erezniuk magukat Istenhez. ´ ´ ´ ¨ ´ Pal azt mondta, hogy Isten altal „van eletunk, altala moz´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ gunk es letezunk”. Nehany tudos azt mondja, hogy Pal itt ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ Epimenidesznek, az i. e. VI. szazadban elt kretai koltonek ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ a szavaira utalt, aki „az atheni vallasos tortenetek ırasanak ´ ´ ˝ egyik kiemelkedo alakja volt”. Pal egy masik okot is mon´ ´ ¨ dott arra, hogy miert kellene az embereknek kozel erezni¨ ¨ ˝ ¨ ˝ ¨ ¨ uk magukat Istenhez: „a koztetek levo koltok kozul is ´ ´ ´ ˝ mondtak nemelyek: »Mert az o leszarmazottai vagyunk«” ´ ´ ´ (Csel 17:28). Az embereket egyfajta csaladias erzesnek kel¨ ˝ lene eltoltenie, amikor Istenre gondolnak; o teremtette az ´ ´ ˝ ˝ ¨ elso embert, akitol mindenki szarmazik. Pal b olcsen a hall¨ ˝ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ gatoi altal nagyra becsult gorog muvekb ol idezett, hogy ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ megnyissa az elmejuket.1 Kovetve a p eldajat, hellyel-kozzel ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ mi is idezhetunk egy-egy tortenelmi tenyt, enciklop ediat, ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ 1 ´ Pal a Phainomena ( Tunemenyek) cımu asztronomiai´ targy´ u kolte´ ˝ ¨ ˝ ¨ ¨ menyb ol idezett, melyet egy sztoikus kolto,´ Aratosz ırt. Mas´ gorog ˝ ´ ´ ´ ´ muvekben is olvashatok hasonlo szavak, p eldaul a sztoikus ıronak, ´ ´ ˝ ˝ ´ Kleanthesznek a Himnusz Zeuszhoz cımu muveben.

´ ¨ ´ ¨ 17–18. Mi ert kellene az embereknek kozel erezni uk magukat Istenhez, ´ ´ ´ ´ es mit tanulhatunk abb ol, ahogyan P al igyekezett megnyitni a hallgat oi ´ ´ elm ej et? ´ ´ ´ ´ „HOGY KERESSEK AZ ISTENT. . . , ES MEG IS TAL ALJAK”

287

´ ´ ˝ ´ ˝ ˝ vagy egyeb elfogadott forrasmuvet. Egy neves forrasmub ol ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ˝ vett talalo idezettel p eldaul sikerulhet meggyozoen elma´ ´ ¨ gyaraznunk egy nem Tanunak azt, hogy miben gyokerez´ ¨ nek egyes hamis vallasos gyakorlatok vagy unnepek. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 18 Pal idaig kulcsfontossagu tenyeket tart fel Istenrol, mi´ ´ ¨ ¨ ´ ´ kozben a hallgatosaga hatteret is ugyesen figyelembe vet´ te. Mit szeretett volna az apostol, mit tegyenek az atheniak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ennek a letfontossagu informacionak a birtokaban? Ezt a ´ ¨ ˝ kovetkezo szavaival mindjart a tudtukra is adta. ´ ´ ´ ´ ´ „Mindenhol mindnyajan tan us ıtsanak megb an ast” (Cselekedetek 17:29–31) ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ 19 Pal most mar tettekre oszt onozhette a hallgatoit. Visz˝ ´ ¨ ¨ ˝ szautalva a gorog muvekb ol vett idezetre, ezt mondta: „Mi´ ´ vel tehat az Isten leszarmazottai vagyunk, nem szabad azt ¨ ´ ¨ ¨ ˝ hinnunk, hogy az isteni Leny aranyhoz, ezusthoz vagy ko˝ ´ ´ ¨ ´ hoz hasonlo, olyasmihez, amit az emberi muveszet es el´ ´ ´ gondolas formalt meg” (Csel 17:29). Es csakugyan, ha az ´ ´ ember Isten alkotasa, akkor hogyan is vehetne fel Isten egy ´ ´ ´ ˝ ´ balvany alakjat, amely emberek keze muve? Pal tapin´ ´ ´ tatosan felsorakoztatott ervei felfedtek, hogy ostobasag ´ ´ ´ ´ ´ ´ ember keszıtette balvanyokat imadni (Zsolt 115:4–8; Ezs ´ ´ ´ 19 –20. a) Hogyan fedte fel P al tapintatosan, hogy ostobas ag ember ke´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ sz ıtette b alvanyokat im adni? b) Mit kellett tenni uk P al hallgat oinak? 288


´ ´ ¨ ˝ 44:9–20). Mivel tobbes szam elso szemelyben fogalmazott ´ ´ ´ ˝ ¨ – „nem szabad azt hinnunk” –, valoszınuleg tompıtott vala´ melyest azon, ahogyan felrotta ezt nekik. ´ ´ ˝ 20 Semmi kets eget nem hagyott afelol az apostol, hogy a ¨ ´ hallgatoinak tenniuk kell valamit: „Isten szemet hunyt az ´ ´ ´ ilyen tudatlansag ideje felett [a felett az elkepzeles felett, ´ ´ hogy Isten azokat az embereket is helyesli, akik balva´ nyokat imadnak], de most azt mondja az embereknek, ´ ´ ´ ´ ´ hogy mindenhol mindnyajan tanusıtsanak megbanast” ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ (Csel 17:30). Pal hallgatosagaban nehanyan talan dobben´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ten hallgattak, hogy megbanasra szolıtjak fel oket. De Pal ´ ´ ´ ˝ ˝ velos szavaival feketen-feheren ramutatott, hogy Istentol ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ kaptak az eletuket, es ennelfogva szamadassal tartoznak ¨ ´ Neki. Keresniuk kell Istent, meg kell tudniuk rola az igaz´ ´ ´ ´ ¨ ´ sagot, es az egesz eletuket e szerint az igazsag szerint kell ´ ¨ ´ ´ ´ elniuk. Az atheniak szamara ez azt jelentette, hogy fel kel¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ lett ismerniuk, hogy a balvanyimadas bun, es el kellett for˝ dulniuk tole. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 21 Pal hatarozott szavakkal zarta a beszedet: Isten „kitu´ ´ ´ ´ ¨ zott . . . egy napot, amelyen megıtelni szandekozik a la´ ´ ´ ´ ¨ kott foldet igazsagossagban egy ferfi altal, akit kinevezett, ´ ´ ´ ´ 21– 22. Mi volt P al hat arozott szavainak a l enyege, melyekkel a besz e´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ d et z arta, es mi a jelent os eg uk ma sz amunkra? ´ ´ ´ ´ „HOGY KERESSEK AZ ISTENT. . . , ES MEG IS TAL ALJAK”

289

´ ´ ´ ´ es minden embernek biztosıtekot adott azaltal, hogy ´ ˝ ¨ ¨ ¨ feltamasztotta ot a halottak kozul” (Csel 17:31). Egy kozel˝ ´ ´ ´ go ıteletnap – milyen nyomos ok ez arra, hogy igyekezze´ ´ ´ ´ nek keresni es megtalalni az igaz Istent! Pal nem azonosı´ ´ ´ ´ ´ ´ totta a Bıronak kinevezett szemelyt. Viszont feltart nehany ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ¨ ¨ megdobbento tenyt rola: emberkent elt a foldon, meghalt, ´ ´ ´ ˝ ´ es Isten feltamasztotta ot a halalb ol! ´ ´ ˝ 22 Ezek a felraz o befejezo szavak tele vannak mondaniva´ ´ ´ ´ loval szamunkra. Mi tudjuk, hogy Isten a feltamasztott Je´ ´ ´ zus Krisztust nevezte ki Bıronak (Jan 5:22). Azt is tudjuk, ´ ´ ´ ´ ¨ hogy az ıteletnap ezer evig fog tartani, es rohamosan ko´ ¨ ˝ ´ zeledik (Jel 20:4, 6). Nem felunk ettol a naptol, mert tisz´ ´ ´ ´ ´ taban vagyunk vele, hogy csodalatos aldasokban lesz re¨ ˝ ´ ´ ´ ˝ szuk azoknak, akiket husegesnek ıtelnek majd meg. E dicso ´ ¨ ¨ ˝ ¨ ´ jovobe vetett remenyunk be fog teljesedni. A tortenelem ´ ´ ´ legnagyobb csodatette ra a garancia: Jezus Krisztus felta´ madasa! ´ ´ ´ ˝ ´ ’Neh anyan h ıvove lettek’ (Cselekedetek 17:32–34) ´ ´ ´ ´ ´ ´ 23 Pal beszede mas-mas reakciot valtott ki az emberek´ ´ ˝ ´ b ol. „Egyesek csufolodni kezdtek”, amikor meghallottak, ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy Pal a feltamadasrol beszel. Masok udvariasak voltak, ´ ¨ de nem koteleztek el magukat, csak ennyit mondtak: „Majd ´ ´ ˝ ´ ´ 23. Milyen reakci ot valtott ki az emberekb ol P al besz ede? 290


´ ´ ´ ´ ˝ meg meghallgatunk errol maskor is” (Csel 17:32). „Nehany ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ferfi [azonban] csatlakozott hozza, es hıvove lett; kozottuk ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ volt az Areop agusz-torvenyszek egyik bıraja, Dionıziusz is, ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ es egy Damarisz nevu asszony, es rajtuk kıvul masok is” ´ ´ ´ ´ (Csel 17:34). A mi szolgalatunkra is hasonlokeppen reagal´ ´ ¨ ¨ ¨ nak. Egyesek gunyosak, masok udvariasak, de kozonyosek. ´ ¨ ¨ Viszont mekkora orom, amikor valaki elfogadja a Kiraly´ ¨ ´ ´ sag-uzenetet, es a hittarsunk lesz. ´ ´ ´ 24 Kielemezve Pal beszedet, sokat tanulhatunk a logi´ ˝ ´ ´ ˝ ˝ ˝ ´ kus gondolatmenetrol, a meggyozo ervelesrol es masok ´ ´ ´ ´ ˝ hatterenek a figyelembevetelerol. Megtanulhatjuk azt is, ¨ ´ ´ hogy turelmesen es tapintattal kell bannunk azokkal, ´ ´ ´ ´ akiket megvakıtottak a teves hitnezetek. Es levonhatunk ´ ´ ´ ´ meg egy fontos tanulsagot: soha nem szabad szepıte¨ ´ ´ ´ ´ nunk a Biblia igaz tanıtasain csak azert, hogy ne haragıt´ ¨ ´ ´ ´ ¨ sunk magunkra masokat. Ha kovetjuk Pal apostol p elda´ ´ ´ ´ jat, akkor hatekonyabban tudunk majd tanıtani masokat. ´ ´ ¨ ˝ A felvigyazok pedig fejlodni fognak a gyulekezet ta´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ nıtasaban. Igy mindnyajan felkeszultebbek leszunk arra, ´ ¨ ´ ´ ´ hogy segıtsunk masoknak ’keresni, es meg is talalni Istent’ (Csel 17:27). ´ ´ ´ ˝ ´ 24. Mit tanulhatunk P al besz ed eb ol, melyet az Areop aguszon tartott? ´ ´ ´ ´ „HOGY KERESSEK AZ ISTENT. . . , ES MEG IS TAL ALJAK”

291

19. FEJEZET

´ ´ ´ „Tovabbra is beszelj, es ne hallgass” ´ ´ P al dolgozik, hogy elt art sa mag at, ´ ´ ´ de a szolg alat a legfont osabb az elet eben ´ A Cselekedetek 18:1–22 alapjan

´ ´ ´ ´ I. SZ. 50 masodik feleben j arunk. Pal apostol Korintusz¨ ban van. Korintusz egy gazdag kereskedelmi kozpont, ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ahol nagy szamban elnek gorogok, romaiak es zsidok.1 ´ ´ ´ ¨ Pal nem azert j ott ide, hogy kereskedjen, se nem azert, ´ ´ ˝ ´ hogy munkalehetoseg utan nezzen. Egy sokkal fonto´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sabb c el vezerli: tanuskodni akar Isten Kiralysagarol. ´ ´ Ugyanakkor valahol laknia kell, es semmikeppen sem ´ ´ akar masok terhere lenni anyagilag. Nem akarja senki´ ´ ´ ´ ben azt a benyomast kelteni, hogy masoktol varja, hogy ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ gondoskodjanak rola, mikozben o predikal. Nos, mite˝ vo legyen? ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ 2 Palnak van szakmaja: satorkeszıto. Nem konnyu ´ ´ ´ ´ ´ munka, de nem fel a ketkezi munkatol, kesz gondos´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd a „Korintusz – Ket tenger ura” cımu kiemelt reszt a 294. oldalon.

´ ´ ´ ´ ´ 1– 3. Mi ert ment P al apostol Korintuszba, es milyen probl em akra kel´ lett megold ast keresnie? 292


´ ´ ´ ´ ˝ ´ kodni magarol. Lesz szamara munkalehetoseg ebben a ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ˝ nyuzsgo varosban? Sikerul majd megfelelo szallashelyet ´ ´ ´ talalnia? Annak ellenere, hogy megoldast kell keresnie ´ ´ ezekre a problemakra, nem feledkezik meg a legfonto´ ´ ´ ´ ´ sabb munkaj arol, a szolgalatrol. ´ ´ ´ 3 Ugy alakulnak a dolgok, hogy Pal egy j o ideig Ko´ ´ ´ rintuszban marad, es az ott vegzett szolgalata nagyon ¨ ´ ´ ¨ ¨ ˝ gyumolcsozo. Mit tanulhatunk Pal korintuszi tevekeny´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ segeb ol? A valasz segıteni fog alapos tanuskodast vegez¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ nunk a teruletunkon Isten Kiralysagarol. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ „Mesters eg ukre n ezve . . . s atorkesz ıt ok voltak” (Cselekedetek 18:1–4) ´ ´ ´ 4 Valamivel azutan, hogy Pal megerkezett Korintusz´ ´ ´ ´ ˝ ´ ba, talalkozott egy vendegszereto hazasp arral, Akvilaval ´ ´ ´ ´ ´ ´ es Priszcillaval, vagyis Priszkaval, akik zsido szarmaza´ ´ ¨ ¨ suak voltak. Azert koltoztek Korintuszba, mert Claudi´ ´ ¨ ´ ´ us csaszar elrendelte, hogy „az osszes zsido tavozzon ´ ´ ´ ´ Romab ol” (Csel 18:1, 2). Akvila es Priszcilla nemcsak ´ ´ ´ ˝ az otthonat nyitotta meg Pal elott, hanem a vallalko´ ´ ˝ zasukba is bevettek ot. Ezt olvassuk: „mivel ugyanaz ´ ´ ´ volt a mestersege [Palnak], az otthonukban maradt, es ´ ´ ´ ´ 4 –5. a) Hol lakott P al, am ıg Korintuszban tart ozkodott, es milyen mun´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ kat vegzett? b) Felt etelezhet oen hogyan lett P alb ol s atorkesz ıt o? ´ ´ ´ „TOVABBRA IS BESZELJ, ES NE HALLGASS”

293

´ KORIN T USZ – K ET T ENGER URA

¨ ´ ¨ ¨ Az okori Korintusz egy foldszoroson fekudt. Ez a fold´ ´ ˝ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ szoros Gorogorszag kontinensen levo teruletet kototte ´ ´ ´ ¨ ˝ ossze a delen fekvo Peloponneszosz felszigettel. A leg´ ´ ´ ´ keskenyebb pontjanal kevesebb mint 6 kilometer sze´ ˝ ´ ´ ¨ ˝ les volt, ebb ol adodoan Korintusznak ket kikotoje volt. ´ ˝ ¨ ¨ Az egyik a Korinthoszi-ob olben levo Lekhaion, amely a ´ ´ ´ ´ ´ ´ nyugat fele, vagyis az Italiaba, Szicıliaba es Spanyol´ ´ ´ ¨ ˝ ´ orszagba tarto, illetve az onnan jovo hajokat szolgal´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ta ki. A m asik a Szaronik oszob olben l ev o Kenkrea, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ amely az Egei-tenger videkenek, Kis-Azsianak, Szırianak ´ ´ ´ ´ es Egyiptomnak a hajoforgalmat bonyolıtotta le. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Mivel Peloponneszosz deli fokain eros szel fujt, es ve´ ´ ´ ´ ´ szelyes volt a hajozas, a tengereszek gyakran inkabb le´ ´ ´ ¨ ˝ ´ horgonyoztak Korintusz egyik kikotojeben, atszallıttat´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ tak a rakomanyukat a szarazfoldon a masik kikotobe, es ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ott felraktak egy masik hajora. A konnyu hajokat meg at ¨ ˝ is lehetett vontatni a foldszoroson egy tengertol tengerig ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ huzodo´ sınp alyan, melyet egy kikovezett utba sullyesz´ ´ ˝ ´ ´ tettek. Igy Korintusz a fekveseb ol adodoan uralta mind ´ ´ a kelet–nyugati iranyu tengeri kereskedelmet, mind az ´ ´ ´ ´ ´ ¨ eszak–deli iranyu szarazfoldi kereskedelmet. A nagy for´ ´ ¨ ˝ galom nemcsak gazdagga tette a varost, de a kikotok leg´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ tobbjere jellemzo romlottsag es becstelenseg is burjanzott. ´ ´ ´ Korintusz Pal apostol napjaiban Akhaja romai tarto´ ´ ´ ´ ¨ ¨ many szekhelye es egy fontos kozigazgatasi kozpont volt. 294


´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ A varos vallasi sokszınuseget jol bizonyıtja, hogy volt egy temploma, amely a birodalmi kultusznak volt szentelve, ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ voltak szentelyei es templomai, ahol szamos gorog es ´ ´ ´ egyiptomi istenseget imadtak, valamint volt egy zsido zsi´ ´ nagogaja is (Csel 18:4). ´ ´ ´ ´ ¨ A kozeli Iszthmiaban ketevente megrendezett atletikai ´ ´ ´ ´ ´ ˝ jatekoknal csak az olimpiai jatekok voltak kiemelkedob´ bek. Mivel Pal apostol Korintuszban volt az 51-ben ren´ ´ ´ ´ dezett iszthmoszi jatekok ideje alatt, egy bibliai szotar ´ ´ ˝ szerint „aligha lehet a veletlen egybeeses muve, hogy ´ ´ ˝ ¨ eloszor a korintusziaknak ırott leveleben jelennek meg ´ ´ ´ ´ ´ atletikab ol vett szemleltetesek” (1Kor 9:24–27).

´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ dolgoztak; mestersegukre nezve ugyanis satorkeszıtok ´ ´ ´ ´ voltak” (Csel 18:3). Amıg Pal Korintuszban predikalt, ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ mindvegig ennel a kedves, melegszıvu hazasp arnal la´ ´ ´ ´ ´ ˝ kott. Elkepzelheto, hogy az ottlete alatt ırta meg nehany ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ levelet, melyek aztan a bibliai kanon reszeve valtak.1 ´ ´ ´ ´ ´ 5 Hogy lehet az, hogy Pal, aki „Gamaliel labanal” ta´ ´ ´ ˝ ´ ˝ nult, satorkeszıto is volt? (Csel 22:3). Az elso szazadban ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a zsidok nyilvanvaloan nem tartottak meltosagon aluli´ ´ nak, hogy megtanıtsanak egy szakmat a gyermekeik´ ´ ¨ ´ ´ nek, bar a gyerekek reszesulhettek tovabbi oktatasban. ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd az „Ihletett levelek buzdıto szavakkal” cımu kiemelt reszt a 296. oldalon. ´ ´ ´ „TOVABBRA IS BESZELJ, ES NE HALLGASS” 295

´ ´ IHLETET T LEVE L E K BUZ D IT O SZAVA K K AL

´ ´ ´ Az alatt a 18 honap alatt, mıg Pal apostol Korin¨ ´ ¨ ¨ tuszban tartozkodott – korulbelul 50–52-ben –, leg´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ alabb ket levelet ırt, melyek kesobb a Kereszteny Go´ ´ ´ ´ ´ ¨ rog Iratok reszeve valtak: a tesszalonikaiaknak ırt ´ ´ ˝ ´ elso es masodik levelet. A galaciaiaknak vagy ugyan´ ´ ´ ekkor, vagy nem sokkal ezutan ırta meg a levelet. ´ ´ ´ ˝ A tesszalonikaiaknak ırt elso level volt Pal ihletett ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ¨ ¨ levelei kozul a legelso. Pal 50 korul, a masodik pre´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ dikalo korutj an latogatott el Tesszalonikaba. Az ot¨ ¨ ¨ ´ ¨ ˝ ¨ tani gyulekezetet rovid idon belul uldozni kezdtek, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ıgy Pal es Silas kenytelen volt elhagyni a varost (Csel ´ ´ ´ ´ 17:1–10, 13). Pal ketszer is megprobalt visszamenni ´ ¨ ´ ´ Tesszalonikaba, mert aggodott a fiatal gyulekezetert, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ de ’S atan elvagta az utj at’. Ezert Timoteuszt kuldte ´ ´ ˝ ˝ ¨ vissza hozzajuk, hogy vigasztalja oket, es erot ont´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ son belejuk. Timoteusz, valoszınuleg 50 vege fele, ´ ´ ´ ´ ´ visszatert Palhoz Korintuszba, es j o hıreket vitt neki ¨ ´ ´ ˝ a tesszalonikai gyulekezetrol. Ezutan ırta meg nekik ´ ´ ˝ Pal az elso levelet (1Tessz 2:17–3:7). ´ ´ ´ A tesszalonikaiaknak ırt m asodik level alighanem ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ roviddel az elso utan ırodott, talan 51-ben. Timote´ ´ ´ ´ ¨ usz es Szilvanusz (a Cselekedetek konyveben Silas) ´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ ¨ Pallal egyutt udvozletet kuldte mindket levelben a ¨ ´ ´ ´ gyulekezetnek, de a Biblia arrol nem ır, hogy Pal ko´ ´ ´ ´ ´ ´ rintuszi tartozkodasa utan a harom ferfi barmikor is 296


¨ egyutt lett volna (Csel 18:5, 18; 1Tessz 1:1; 2Tessz ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 1:1). Miert ırta Pal a masodik levelet? Valoszınuleg ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ujabb hıreket kapott a gyulekezetrol, talan attol a ´ ´ ´ ˝ ˝ szemelytol, aki elvitte nekik az elso levelet. A hırek ´ ´ ´ ´ hallatan Pal megdicserte a tesszalonikai testvereket ¨ ´ ´ ´ ´ ´ a szeretetukert es a kitartasukert, ugyanakkor kijavı´ ´ ´ ´ ¨ tott nehanyakat, akiknek az volt az elk epzel es uk, ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ hogy az Ur jelenlete a kuszob on all (2Tessz 1:3–12; 2:1, 2). ´ ´ ˝ ´ A galaciaiaknak ırt level azt sugallja, hogy mielott ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal megırta ezt a levelet, legalabb ketszer latogatast ´ ´ ´ ´ ´ tett Galaciaban. Pal es Barnabas 47–48-ban elment a ´ ´ ´ ´ ´ ´ pizidiai Antiokiaba, Ikoniumba, Lisztraba es Derb e´ ´ ´ ´ be, mely varosok mind a romai Galacia tartomany¨ ´ ´ ´ ban fekudtek. 49-ben Pal ujra visszatert erre a vi´ ´ ´ ´ dekre Silassal (Csel 13:1–14:23; 16:1–6). Pal azert ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ırta ezt a levelet, mert a judaistak, akik kovettek ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ot Galaciaba, azt tanıtottak, hogy a keresztenyek´ ¨ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ nek kotelezo korulmetelkedniuk, es megtartaniuk a ´ ´ ´ ´ ¨ mozesi torvenyt. Pal minden bizonnyal azonnal ırt ´ ¨ ´ a galaciaiaknak, amint a fulebe jutott ez a hamis ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ tanıtas. Valoszınu, hogy Korintuszb ol ırta a leve´ ´ ´ ˝ ´ ´ let, de az is elkepzelheto, hogy Efezusb ol ırta, ahol ´ ´ ´ ´ ´ megallt, amikor hazafele tartott a szıriai Antiokia´ ´ ´ ´ ´ ´ ba. Vagy ırhatta Antiokiab ol is, miutan megerkezett (Csel 18:18–23). ´ ´ ´ „TOVABBRA IS BESZELJ, ES NE HALLGASS”

297

´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ Mivel Pal a ciliciai Tarzuszbol jott, valoszınuleg meg fia´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ talkoraban tanulta ki a satorkeszıtest. A ciliciai terseg az ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ugynevezett ciliciumrol volt hıres. Ebbol az anyagbol ke´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ szıtettek a satrakat. Mi volt a dolga egy satorkeszıtonek? ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ Vagy satoranyagot szott, vagy osszeallıtotta a satrat, te´ ´ ´ ´ ¨ ´ hat meretre vagta es osszevarrta a durva, kemeny posz´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tot. Mindket munkafazis nehez es faraszto volt. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 6 Pal nem elhivatottsagb ol uzte a mesterseget. Csak ´ ´ ´ ˝ ¨ azert csinalta, hogy legyen mib ol megelnie, de koz´ ´ ´ ´ ¨ ben vegezte a szolgalatat. „Koltsegmentesen” hirdette a ´ ´ ´ j o hırt (2Kor 11:7). Hogyan gondolkodott Akvila es ´ ´ ˝ ´ ´ ´ Priszcilla a mestersegerol? Keresztenyekkent bizonyara ´ ´ ´ ´ ugyanugy viszonyultak a vilagi munkahoz, mint Pal. Ezt ´ ´ mutatja az is, hogy amikor Pal 52-ben tovabbutazott ´ ´ ´ Korintuszb ol Efezusba, Akvila es Priszcilla is vele tar´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ tottak, es az o hazuk lett Efezusban a gyulekezet ossze´ ˝ ´ ¨ ´ ´ j oveteli helye (1Kor 16:19). Kesobb visszatertek Roma´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ba, aztan ujra Efezusba koltoztek. Ez a buzgo hazasp ar ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ a Kiralysag erdekeit tartotta szem elott, es keszseg´ ´ ´ ´ ¨ ´ gel, onfelaldozoan szolgalt masokat, ugyhogy „a nemze´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 6 –7. a) Hogyan gondolkodott P al a s atorkesz ıt esr ol, es mi mutatja, hogy ´ ´ ´ ´ ¨ Akvila es Priszcilla osztotta a szeml eletm odj at? b) Hogyan kovetik nap´ ´ ´ ´ ´ ´ jainkban a kereszt enyek P al, Akvila es Priszcilla p eld aj at? 298


¨ ´ ´ ´ ´ tek gyulekezetei is mind” mely halaval gondoltak rajuk ´ (Roma 16:3–5; 2Tim 4:19). ´ ´ ´ ¨ 7 A keresztenyek napjainkban kovetik Pal, Akvila es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Priszcilla p eldaj at. Sereny evangeliumhirdetokkent ke´ ´ ´ ¨ menyen dolgoznak, hogy ne rakjanak masokra „koltse´ ´ ges terhet” (1Tessz 2:9). Dicseretet erdemel az a sok ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ teljes ideju szolga, aki reszidos vagy idenymunkab ol te´ ´ ´ remti meg az anyagi hatteret ahhoz a munkaj ahoz, me´ ´ ´ ´ ´ lyet elhivatottsagb ol vegez: a kereszteny szolgalathoz. ´ ´ ¨ ¨ Jehova szolgai kozul sokan ugyanolyan kedves es me´ ˝ ´ ´ ´ ´ legszıvu vendegszeretetet tanusıtanak, mint Akvila es ´ ´ Priszcilla, amikor megnyitj ak az otthonukat az utazofel´ ´ ´ ´ ´ ¨ vigyazoknak. Akik ’kovetik a vendegszeretet utj at’, tud´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ j ak, hogy ez milyen buzdıto es epıto tud lenni (Roma 12:13). ¨ ¨ ’A korintusziak koz ul sokan hinni kezdtek’ (Cselekedetek 18:5–8) ´ ´ ¨ 8 Az, hogy Pal nem c elnak, hanem eszkoznek tekin´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tette a szakmaj at, nyilvanvalova valt, amikor Silas es ´ ´ ´ ´ Timoteusz sok-sok aj andekkal megrakodva megerkez´ ´ ´ ´ ´ tek Makedoniab ol (2Kor 11:9). Pal azonnal „a szonak ´ ´ ´ ´ ´ 8 –9. Mit tett P al, amikor l atta, hogy a zsid ok ellens egesen fogadj ak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a buzg o tan uskod as at, es hol folytatta a pr edikal ast? ´ ´ ´ „TOVABBRA IS BESZELJ, ES NE HALLGASS”

299

´ ´ ´ ´ ´ szentelte magat [meg buzgobban hirdette az ıget, Raf´ ¨ ´ ´ fay]” (Csel 18:5). De a zsidok rendkıvul ellensegesen fo´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gadtak Pal buzgo tanuskodasat. Ekkor Pal megrazta ´ ´ ´ ruhait, mintegy kifejezve, hogy nem vallal tovabbi fele´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ losseget azert, hogy elutasıtj ak a Krisztusrol szolo elet´ ˝ ¨ mento uzenetet, majd ezt mondta nekik: „Veretek a ti ´ ´ fejeteken legyen. En tiszta vagyok. Mostantol fogva ˝ ´ a nemzetekb ol valokhoz fogok menni” (Csel 18:6; Ez 3:18, 19). ´ ´ ´ ´ ´ Hol folytatta Pal a predikalast? T ıciusz Jusztusz fel´ ´ ´ aj anlotta az otthonat. Ez a ferfi minden bizonnyal egy ´ ´ ´ ´ ´ ´ prozelita volt, es a haza a zsinagoga mellett allt. Igy hat ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal atment a zsinagogab ol Jusztusz hazaba (Csel 18:7). ´ ´ ´ ´ ´ ´ Tovabbra is Akvilanal es Priszcillanal lakott, ameddig ´ ˝ Korintuszban volt, de ettol kezdve Jusztusz haza lett ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ a predikalotevekenysegenek a kozpontja. ´ ´ 10 Mit jelentett az, hogy Pal kijelentette, ezentul a ˝ ´ ´ nemzetekb ol valokhoz fog menni? Azt, hogy mostantol ´ ´ ´ ´ egyaltalan nem fog foglalkozni a zsidokkal es a prozeli´ ´ ´ ¨ takkal, meg azokkal sem, akiket erdekel az uzenet? Nem ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ valoszınu, hiszen p eldaul „Kriszpusz, a zsinagogai elol9

´ ´ ´ ´ ˝ ´ 10. Mi bizony ıtja, hogy P al nem csak kiz ar olag a nemzetekb ol val ok´ ´ nak akart pr edikalni? 300


´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ j aro . . . hıvove lett az Urban, es ugyanıgy az egesz haz´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ nepe is”. Ugy tunik, a zsinagoga tobb tagja is kovette ´ ´ ´ ´ Kriszpusz p eldaj at, mert a Biblia ezt ırja: „sokan azok ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ kozul a korintusziak kozul, akik hallottak az uzenetet, ´ ´ hinni kezdtek, es megkeresztelkedtek” (Csel 18:8). Igy ´ ´ ´ T ıciusz Jusztusz haza lett az ujonnan megalakult korin¨ ´ ¨ ¨ ´ tuszi gyulekezet osszej oveteli helye. Ha a beszamolo a ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ tortenes sorrendjeben tudosıt az esemenyekrol – ami ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ jellemzo Lukacs ıroi stılusara –, akkor ezek a zsidok es ´ ´ ´ ´ ´ ´ prozelitak azutan tertek meg, hogy Pal „megrazta ruha´ ´ ´ it”. Ebben az esetben mi sem bizonyıthatna ekesebben ´ ´ az apostol rugalmassagat! ´ ´ ´ 11 Az ugynevezett kereszteny egyhazak ma sok or´ ´ ´ ˝ szagban nagy multra tekintenek vissza, es eros befo´ ´ ´ ´ ´ lyast gyakorolnak a tagjaikra. Nehany orszagban es szi´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ˝ geten a misszionariusaik szeles koru terıtoi munkat ´ ´ ´ ´ vegeztek. Sok, magat keresztenynek vallo ember ra´ ´ gaszkodik a hagyomanyaihoz, akarcsak a korintuszi zsi´ ´ ´ ´ ˝ dok az elso szazadban. De mi, Jehova Tanui faradha¨ ´ ¨ tatlanul megyunk, es felkeressuk ezeket az embereket, ´ ¨ ¨ ˝ ´ hogy segıtsunk nekik kib ovıteni a bibliai ismeretuket. ´ ´ ´ ´ 11. Hogyan ut anozz ak ma Jehova Tan ui P alt, amint felkeresik a magu´ ´ kat kereszt enynek vall o embereket? ´ ´ ´ „TOVABBRA IS BESZELJ, ES NE HALLGASS”

301

´ ¨ ´ ´ Nem veszıtjuk el a remenyt meg akkor sem, ha ellen´ ´ ¨ ˝ ¨ zik, amit csinalunk, vagy ha a vallasi vezetoik uldoz´ ´ ´ ¨ nek minket. Meg sok tanıthato ember lehet azok kozt, ´ akikben „van . . . buzgalom Isten irant, de nem pontos ´ ¨ ´ ˝ ismeret szerint”, es nekunk meg kell talalnunk oket ´ (Roma 10:2). ´ „Sok emberem van ebben a varosban” (Cselekedetek 18:9–17) ´ ´ ´ ˝ 12 Ha Palban volt nemi ketely afelol, hogy folytassa-e ´ ´ a szolgalatat Korintuszban, biztos, hogy teljesen szerte´ ´ ´ ´ foszlott azon az ejszakan, amelyen az Ur Jezus megje´ ´ ´ ´ lent neki egy latomasban, es ezt mondta: „Ne felj, ha´ ´ ´ ´ nem tovabbra is beszelj, es ne hallgass, mert en veled ´ ´ ´ ´ vagyok, es senki nem fog rad tamadni, hogy artson ne´ ked; mert sok emberem van ebben a varosban” (Csel ´ ´ ´ ´ ¨ 18:9, 10). Mekkora batorsagot onthetett ez a latomas ´ ´ ´ ˝ ´ Palba! Maga az Ur biztosıtotta ot arrol, hogy nem fog ´ ´ ´ baja esni, es hogy meg sok ember van a varosban, aki ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ melto a j o hırre. Hogyan dontott Pal, miutan megkapta ´ ´ ´ ´ ´ ´ a latomast? „Ott maradt hat egy evig es hat honapig, ta´ ´ ¨ ¨ ¨ nıtva kozottuk az Isten szavat” – olvashatjuk (Csel 18:11). ˝ ´ ´ ´ ´ ´ 12. Mir ol biztos ıtotta J ezus l atom asban P alt? 302


¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ Korulbelul egyevi korintuszi tartozkodas utan Pal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ujabb biztosıtekat kapta az Ur tamogatasanak. „A zsi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dok egy akarattal felkeltek Pal ellen, es a bıroi szek ele ´ ´ ´ ´ ´ ´ vittek”, az ugynevezett bema ele (Csel 18:12). Nehanyak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ szerint a bema egy kek es feher marvanyb ol keszult ´ ´ ´ ´ emelveny volt, gazdagon dıszıtve faragvanyokkal. A ko´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ rintuszi piacter kozepe taj an allhatott. A bema elotti ´ ´ ˝ ´ ¨ ter eleg nagy volt ahhoz, hogy j okora tomeg gyulhessen ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ott ossze. A regeszeti asatasok alapj an valoszınu, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a bıroi szek csak nehany lep esnyire volt a zsinagogatol, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es ıgy Jusztusz hazatol is. Amint Pal a bema fele tar´ ´ ´ ´ ¨ ˝ tott, talan eszebe jutott Istvan megkovezese, akit az elso ´ ´ ´ ´ kereszteny martırkent is szoktak emlegetni. Az akkor ´ ´ ´ ´ meg Saulkent ismert Pal helyeselte Istvan „meggyilko´ ´ ´ lasat” (Csel 8:1). Vajon most vele is vegezni fognak? ´ ´ ´ Nem, mert ezt az ıgeretet kapta: ’senki nem fog artani 13

neked’ (Csel 18:10). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 14 Mi tort ent, amikor Pal odaert a bıroi szekhez? A bı´ ´ ´ ˝ ˝ ´ roi szek fotisztviseloje Gallio volt, Akhaja prokonzulja, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 13. Mi juthatott esz ebe P alnak, amint a b ır oi sz ek fel e tartott, de mi ert ´ ´ ´ ´ ´ ´ sz am ıthatott a saj at eset eben m as vegkimenetelre? ´ ´ ´ ´ ´ ´ 14 –15. a) Milyen vadat emeltek a zsid ok P al ellen, es mi ert z arta le ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ Galli o az ugyet? b) Mi t ort ent Szoszten esszel, es felt etelezhet oen milyen ´ ´ ´ hat assal volt ez az elet ere? ´ ´ ´ „TOVABBRA IS BESZELJ, ES NE HALLGASS”

303

´ ´ ´ ´ ´ ¨ a romai filozofusnak, Senecanak a batyja. A zsidok a ko´ ´ ´ ˝ ¨ vetkezo vadat emeltek Pal ellen: „Ez az ember a tor´ ´ ´ ˝ ˝ ´ vennyel ellentetesen mas meggyozodesre viszi az embe´ ´ ´ reket az Isten imadataban” (Csel 18:13). A zsidok ezzel ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ azt akartak mondani, hogy Pal illegalis terıtoi tevekeny´ ´ ´ ´ ´ seget vegez. Gallio azonban tisztaban volt vele, hogy szo ´ ´ ˝ ˝ sincs „helytelensegrol” vagy „gonosz gaztettrol”. Pal ´ ´ ´ ´ artatlan (Csel 18:14). Gallio nem kıvant belefolyni a ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ zsidok vitas ugyeibe. Mi tobb, meg mielott Pal bar´ ´ ´ ´ mit is mondhatott volna a saj at vedelmeben, Gallio le´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ˝ zarta az ugyet! A vadlok forrtak a duhtol, ezert neki´ ´ ˝ estek Szosztenesznek, aki feltetelezhetoen Kriszpusz ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ helyet vette at mint zsinagogai elolj aro. Megragadtak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Szoszteneszt, es „verni kezdtek a bıroi szek elott” (Csel 18:17). ´ ´ ´ ´ Miert nem akadalyozta meg Gallio, hogy megverjek ´ ´ ´ ˝ ˝ Szoszteneszt? Talan azt hitte, hogy o volt a Pal elleni cso´ ´ ´ ´ ´ ´ cselektamadas vezere, es csak azt kapta, amit megerde´ ´ ´ ´ ˝ melt. Akar ıgy volt, akar nem, elkepzelheto, hogy az eset ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ˝ ¨ jol vegzodott. Pal nehany evvel kesobb a korintuszi gyu´ ´ ´ ´ ˝ lekezetnek ırt elso leveleben testverkent utalt egy bizo´ nyos Szoszteneszre (1Kor 1:1, 2). Vajon ez az a Szoszte´ nesz volt, akit megvertek Korintuszban? Ha igen, akkor 15

304


´ ´ ´ ´ ennek a fajdalmas elmenynek talan szerepe volt abban, ´ ˝ hogy kereszteny lett belole. ´ ´ ´ ´ 16 Emlekezz csak, hogy miutan a zsidok lazongani ´ ´ ´ ´ ´ ´ kezdtek Pal tevekenysege ellen, az Ur Jezus ıgy nyugtat´ ´ ´ ´ ˝ ta meg ot: „ne felj, hanem tovabbra is beszelj, es ne hall´ ´ gass, mert en veled vagyok” (Csel 18:9, 10). Mindenkep¨ ´ ˝ pen jegyezzuk meg ezeket a szavakat, es foleg akkor ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ˝ idezzuk fel oket, amikor elutasıtjak az uzenetunket. Soha ¨ ´ ´ ne feledjuk, hogy Jehova olvasni tud a szıvekben, es ma´ ´ ˝ ´ ´ gahoz vonzza a tiszta szıvu embereket (1Sam 16:7; Jan ´ ´ ´ ¨ 6:44). Mekkora batorsagot ont ez belenk, hogy szorgal´ ´ masan folytatni tudjuk a szolgalatunkat! Minden evben ´ ´ ¨ szazezrek keresztelkednek meg – tobb szazan naponta. Akik engedelmeskednek a parancsnak, hogy ’tegyenek ta´ ´ ´ ˝ ´ nıtvanyokka minden nemzetbol valo embereket’, azokat ´ ´ Jezus ezzel biztatja: „en veletek vagyok minden napon a ´ ´ ´ ´ ´ vilagrendszer befejezeseig” (Mate 28:19, 20). ´ „Ha Jehova ugy akarja” (Cselekedetek 18:18–22) 17 Nem tudjuk megmondani, hogy az, ahogyan Gallio´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Pal vadloihoz viszonyult, b ekes idoszakot eredmenye´ ¨ zett-e az ujonnan megalakult korintuszi gyulekezetnek. ´ ´ ´ ´ ´ 16. Mi ert fontosak az Ur szavai – „ne felj, hanem tovabbra is besz elj, ´ ´ ´ ´ ´ es ne hallgass, mert en veled vagyok” – a szolg alatunk szempontj ab ol? ´ ´ ´ ´ ´ 17–18. Min merenghetett P al a haj on utban Efezus fel e? ´ ´ ´ „TOVABBRA IS BESZELJ, ES NE HALLGASS”

305

´ ´ ´ ´ ´ Mindenesetre Pal meg „j o nehany napig” Korintuszban ´ ´ ´ ˝ ˝ maradt, mielott bucsut vett az ottani testvereitol. 52 ta´ ´ ´ ´ vaszan ugyanis terveket keszıtett, hogy a Korintusztol ¨ ´ ´ ¨ ¨ ´ korulbelul 11 kilometerre keletre talalhato kenkreai ki´ ´ ¨ ˝ ˝ ´ ˝ ´ ¨ kotob ol elhaj ozik Szıriaba. De mielott elhaj ozott, „ro´ ´ vidre nyıratta a haj at, ugyanis fogadalma volt” (Csel ´ ´ ´ ´ ´ ´ 18:18).1 Aztan maga melle vette Akvilat es Priszcillat, es ´ ´ ´ ´ atkeltek az Egei-tengeren, hogy elmenjenek Kis-Azsia´ ´ ´ ba, Efezus varosaba. ´ ´ 18 A haj on Pal biztosan elmerengett a Korintuszban ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ toltott idoszak esemenyein. Szep emlekekkel gazdago´ ´ ´ ´ ¨ ¨ dott, es sok minden mely megelegedettseggel toltotte el. ´ ´ ´ Az ottani, 18 honapos szolgalata nagyon eredmenyes ¨ ˝ volt. Megalakult az elso gyulekezet Korintuszban, Jusz´ ´ ´ ¨ ¨ tusz hazaban. A megtertek kozott volt Jusztusz, Krisz´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ pusz es a haznepe es meg sokan masok. Ezek az uj hıvok ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ Pal szıvehez nottek, hiszen o segıtett nekik kereszteny´ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ nye valni. Egy kesobbi leveleben azt ırta nekik, hogy ok ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ az aj anlolevelei, a szıvere felırva. Minket is kulonleges ˝ ´ ´ ´ ´ kapocs fuz azokhoz, akiket kivaltsagunkban allt elindı´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ tani az igaz imadat utj an. Ugye, milyen j oleso erzes lat´ ˝ ´ ´ ni ezeket az elo ’aj anloleveleket’? (2Kor 3:1–3). ´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd a „Pal fogadalma” cımu kiemelt reszt a 307. oldalon. ´ ´ ´ ´ ´ 306 ’ALAPOSAN TANUSKODJ’ ISTEN KIRALYSAGAROL!

´ P AL FO GADALMA

´ A Cselekedetek 18:18 szerint Pal a kenkreai tar´ ´ ´ ´ ¨ tozkodasa alatt „rovidre nyıratta a hajat, ugyanis fogadalma volt”. Milyen fogadalom volt ez? ´ ´ ´ Altalanos ertelemben a fogadalom egy Istennek ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ tett onkentes, unnep elyes ıgeret arra, hogy valaki ´ megtesz vagy felajanl valamit, vagy megfelel bizo´ ´ ´ ´ nyos felteteleknek. Nehanyan azt feltetelezik, hogy ´ ´ ´ ´ ´ Pal egy nazireusi fogadalmat teljesıtett, es ezert va´ ˝ gatta le a hajat. Megjegyzendo azonban, hogy a ´ ´ ´ ´ ´ Szentıras szerint a nazireusoknak „a talalkozas sat´ ´ ´ ´ ´ ranak bejaratanal” kellett leborotvaltatniuk a haju´ ´ ¨ ¨ kat, amikor letelt a Jehovanak vegzett kulonleges ´ szolgalatuk ideje. Semmi sem utal arra, hogy en´ ´ ¨ nek a kovetelmenynek Kenkreaban is eleget lehe´ ´ tett tenni, nemcsak Jeruzsalemben (4Moz 6:5, 18). ´ ¨ ´ A Cselekedetek konyve nem beszel arrol, hogy ´ ´ ´ mikor tette Pal ezt a fogadalmat. Meg az is elkep´ ´ ´ ´ ˝ ˝ zelheto, hogy a keresztennye valasa elott. Az sem ¨ ´ ´ ´ derul ki, hogy volt-e Palnak valamilyen konkret ke´ ´ ´ ˝ ˝ ´ rese Jehovahoz. Egy forrasmu azt a lehetoseget veti ´ ´ ´ ´ ´ ¨ fel, hogy Pal talan azert nyıratta rovidre a hajat, ´ ´ ´ ´ mert „halat akart adni Istennek, amiert megvedte ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ot, es ıgy veghez tudta vinni a szolgalatat Korintuszban”. ´ ´ ´ „TOVABBRA IS BESZELJ, ES NE HALLGASS”

307

´ ´ ´ ´ Pal azonnal munkahoz latott, mihelyst megerkezett ´ ´ ´ ´ ´ ´ Efezusba. „Bement a zsinagogaba, es ervelt a zsidok¨ nak” (Csel 18:19). Ez alkalommal csak rovid ideig ma´ ´ ´ ´ ´ radt a varosban. B ar kertek, hogy maradjon meg, „nem ´ ´ ´ ´ ´ egyezett bele”. Igy bucsuzott el az efezusiaktol: „Is´ ´ ´ ´ met visszaterek hozzatok, ha Jehova ugy akarja” (Csel ´ ´ ´ 18:20, 21). Pal biztosan latta, hogy meg sok munka van ´ ´ ´ Efezusban. Tervbe is vette, hogy visszater, de Jehovara ´ ´ ´ ´ bızta a dolgokat. Milyen j o lenne eszben tartanunk Pal ˝ ´ ´ ´ ´ ´ nagyszeru p eldaj at! A szellemi c eljainkat saj at magunk´ ¨ nak kell megvalasztanunk, de mindig figyelnunk kell, ´ hogy merre vezet minket Jehova, es engedelmesked¨ ´ nunk kell az akaratanak (Jak 4:15). ´ ´ ´ ´ ´ ´ 20 Pal Efezusban hagyta Akvilat es Priszcillat, es ten´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ gerre szallt. A kovetkezo allomas Cezarea volt. Azutan ´ ¨ „felment” – minden bizonnyal Jeruzsalembe –, hogy ud¨ ¨ ¨ vozolje az ottani gyulekezetet (Csel 18:22). Majd haza´ ´ ´ ´ ´ tert a szıriai Antiokiaba, oda, ahonnan elindult masodik ´ ´ ´ ˝ ¨ misszionariusi utj ara, mely sikeresen be is fejezodott. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Mi vart ra az utolso misszionariusi utj an? 19

´ ´ ´ ´ 19 –20. Mit tett P al, mihelyst meg erkezett Efezusba, es mit tanulunk ˝ ´ t ole a szellemi c elokkal kapcsolatban? 308



´ ´ SAN ES´ ´ ’N Y´ I LVANO ´ H AZROL H AZR A TAN ITVA’ (C SELEK EDET EK 20 :20)

´ ´ ´ Miert kell alazatosaknak es rugalmasaknak ¨ ´ ´ lennunk, amikor m asokat tanıtunk? Mi a legfon´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tosabb modja a jo hır predikalasanak? Mivel tud´ juk megmutatni, hogy Isten akaratanak a cse´ ´ ¨ ´ ´ lekvese fontosabb a szem elyes torekveseinkn el? ´ ´ ´ ´ A Pal harmadik es egyben utolso misszion ariusi ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ utjarol szolo lebilincselo beszamolo segıteni fog, ´ ´ ´ ´ ´ hogy valaszt talaljunk ezekre a letfontossagu ´ ´ kerdesekre.

20. FEJEZET

¨ ¨ ´ ´ Jehova szava az uld ozes ellenere is ¨ ´ ´ ´ ´ „novekedett es t ert hod ıtott” ´ ´ ´ ´ Apoll os es P al sokat t esz az ert, hogy ´ ´ ´ ´ ˝ a j o h ır ujra meg ujra gy ozedelmeskedjen ´ A Cselekedetek 18:23–19:41 alapj an ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ AZ Efezus utcaira kitodulo tomeg hangos kialtozassal es ¨ ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ¨ uvoltozessel dub orog vegig a varoson. Osszeverodott egy ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ csocselek, es nem kell sok hozza, hogy lazadas torjon ki. El´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ fogjak Pal apostol ket utastarsat, es magukkal hurcoljak ´ ´ ¨ ˝ oket. A szeles, oszlopokkal szegelyezett utca, ahol uzletek ¨ ¨ ¨ ¨ ˝ ˝ ´ sorakoznak, egy-kettore kiurul, amint a duhongo es egyre ´ ´ ˝ ˝ ¨ ¨ ˝ ¨ novekvo tomeg becsodul a varos 25 000 ferohelyes amfite´ ´ ´ ´ ¨ atrumaba. Az emberek tobbsege meg csak nem is tudja pon´ ´ ´ ¨ tosan, hogy miert tort ki a felkeles. De annyit gyanıtanak, ´ ˝ ˝ ¨ hogy a templomuk es a hon szeretett Artemisz istennojuk ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ veszelyben van. Igy hat ok is razendıtenek: „Nagy az efezu-

siak Artemisze!” (Csel 19:34). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 2 S at an ismet csocselektamadassal probalja megakada´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lyozni Isten Kiralysaga jo hırenek a terjedeset. Persze az ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 1– 2. a) Milyen vesz ellyel ker ultek szembe P al es a t arsai Efezusban? ´ b) Mit fogunk megvizsg alni ebben a fejezetben? 310


˝ ´ ¨ eroszak nem az egyetlen modszere. Ebben a fejezetben tobb ´ ´ ´ taktikajat is meg fogjuk vizsgalni, melyekkel szeretett vol´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ na akadalyt gordıteni az elso szazadi keresztenyek munka´ ´ ´ ¨ ´ ja ele, es megbontani az egyseguket. De ami ennel is fon´ ´ ´ ˝ tosabb, latni fogjuk, hogy minden erofeszıtese kudarcba ´ ¨ fulladt, mivel „Jehova szava tovabbra is hatalmasan nove´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ kedett es tert hodıtott” (Csel 19:20). Miert tudtak legyozni ´ ´ ´ ´ S atant ezek a keresztenyek? Ugyanaz segıtett nekik, mint ¨ ´ ´ ˝ ami nekunk is. A gyozelem termeszetesen nem a mienk, ha´ ´ ¨ ¨ ´ nem Jehovae. De nekunk is meg kell tennunk a magunk re´ ´ ´ ´ ˝ szet, ahogyan az elso szazadi keresztenyek is megtettek. ´ ´ ¨ Jehova szellemere tamaszkodva szert tehetunk azokra a tu´ ´ ´ ´ ´ lajdonsagokra, melyek segıtsegevel sikeresen el tudjuk lat´ ¨ ¨ ´ ˝ ¨ ´ ni a szolgalatunkat. Vegyuk szemugyre eloszor Apollos p el´ ´ dajat. ´ ´ ´ „Igen j artas volt az Ir asokban” (Cselekedetek 18:24–28) ´ ´ ´ ´ ´ ´ 3 Amikor Apollos Efezusba erkezett, Pal eppen ebbe a va´ ´ ´ ´ rosba tartott a harmadik misszionariusi utjan. Apollos egy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hıres egyiptomi varosb ol, Alexandriab ol valo zsido volt. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Sok jo tulajdonsaga es adottsaga volt, p eldaul ugyesen be´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ szelt nyilvanossag elott. Amellett, hogy kivaloan szono´ ´ ´ ´ ¨ kolt, „igen jartas volt az Irasokban” is. Ezenkıvul „izzott ´ ´ ´ ´ 3 –4. Milyen hi anyoss agot fedezett fel Akvila es Priszcilla Apoll osban, ´ ´ es hogyan kezelt ek a helyzetet? ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ JEHOVA SZAVA AZ ULDOZES ELLENERE IS „NOVEKEDETT ES TERT HODITOTT” 311

´ ´ ´ ´ ˝ a szellemtol”. Tele volt lelkesedessel, es batran beszelt a zsi˝ ´ ´ ¨ ´ ˝ nagogaban osszegyult zsidok elott (Csel 18:24, 25). ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 4 Akvila es Priszcilla hallottak Apollost, es biztosan orul´ ´ ´ ´ tek annak, hogy ’pontosan szolja es tanıtja a Jezusra vonat´ ´ ´ ´ ´ kozo dolgokat’. Minden helytallo volt, amit Jezusrol mon´ ´ ´ ´ ˝ ´ dott. Am nem telt bele sok ido, es ez a kereszteny hazasp ar ´ ´ ´ ´ felfedezett egy komoly hianyossagot Apollos ismereteben: ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ „csak Janos keresztseget ismerte.” Ez a szereny korulme´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ nyek kozott elo, satorkeszıto hazasp ar nem riadt vissza ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Apollos szonoki kepessegeitol es iskolazottsagatol, hanem ´ ´ ´ ´ ´ „maguk melle vettek, es meg pontosabban kifejtettek neki ´ ´ ´ ´ az Isten utjat” (Csel 18:25, 26). Hogyan fogadta a segıtseget ´ ´ ¨ ´ ´ ez az ekesszolo, tanult ferfi? Kiderult, hogy egy nagyon fon´ ´ tos tulajdonsag, az alazat jellemzi, melyet minden keresz´ ´ tenynek ki kell fejlesztenie magaban. ´ ´ ´ ´ ´ 5 Mivel Apollos elfogadta Akvila es Priszcilla segıtseget, ´ ´ ´ ´ meg hatekonyabban tudta szolgalni Jehovat. Elutazott Ak´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ hajaba, ahol „nagy segıtsegere volt” a hıvoknek, es azoknak ´ ´ ´ ´ a zsidoknak is hatekonyan predikalt, akik kitartottak amel´ ´ ¨ ´ ´ ´ lett az elkepzelesuk mellett, hogy nem Jezus a megıgert ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Messias. „Eroteljesen es alapossaggal bizonyıtotta nyilva´ ´ ´ nosan, hogy a zsidoknak nincs igazuk, kimutatva az Irasok ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ 5 –6. Mi ert lett Apoll os m eg hat ekonyabb eszkoz Jehova kez eben, es mit ´ ´ ´ ´ tanulhatunk a p eld aj ab ol? 312


´ ´ ´ ´ altal, hogy Jezus a Krisztus” – ırja Lukacs (Csel 18:27, 28). ˝ ´ ´ ¨ ´ Milyen nagy aldas volt Apollos a gyulekezeteknek! O is hoz´ ´ ´ ´ ´ zajarult ahhoz, hogy „Jehova szava” tert hodıtott. Mit ta´ ´ ´ ´ ´ nulhatunk Apollos p eldajab ol? ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ 6 Az alazat nelkulozhetetlen keresztenyi tulajdonsag. ´ ´ ´ ´ ´ Mindannyiunknak vannak jo tulajdonsagai es kepessegei – ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ ´ akar orokoltuk oket, akar az elettapasztalatunknak vagy az ´ ˝ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ osszegyult ismeretunknek koszonhetoek. Am az alazatunk´ ´ ¨ ˝ nak szembeotlobbnek kell lennie minden mas tulajdonsa´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ gunknal. Maskulonben az erossegunk a gyengenkke valhat. ´ ´ ¨ ¨ ¨ A felfuvalkodottsag konnyen gyokeret ereszthet a szıvunk´ ´ ´ ben, es megmergezheti azt (1Kor 4:7; Jak 4:6). Ha igazan ´ ´ alazatosak vagyunk, akkor igyekezni fogunk ugy gondolni ´ ¨ ´ ´ ´ masokra, mint akik felettunk allnak (Fil 2:3). Nem agalunk ´ ´ ´ ´ ´ a kiigazıtas ellen, es hagyjuk, hogy masok tanıtsanak ben´ ¨ ´ ¨ ´ nunket. Es semmikeppen sem ragaszkodunk buszken a ´ ´ ´ sajat elkepzeleseinkhez, amikor megtudjuk, hogy a szent ´ ´ ´ szellem mas iranyba vezeti a szervezetet. Jehova es a Fia ´ ¨ ´ ´ mindaddig fel tud hasznalni bennunket, amıg alazatosak vagyunk (Luk 1:51, 52). ´ ¨ ´ 7 Ezenkıv ul az alazat a versenyszellemet is kioltja. El tu´ ´ ´ ´ ˝ dod kepzelni, mennyire szerette volna S atan, ha az elso sza´ ´ ´ ¨ ¨ zadi keresztenyek kozott meghasonlas tamad? Mennyire ´ ´ ´ ´ ´ ´ 7. Hogyan mutatott p eld at P al es Apoll os az al azatban? ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ JEHOVA SZAVA AZ ULDOZES ELLENERE IS „NOVEKEDETT ES TERT HODITOTT” 313

´ ´ ¨ ¨ ´ ´ orult volna, ha Apollos es Pal apostol, ez a ket dinamikus, ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lenduletes szemelyiseg vetelytarsakka valnak, es feltekeny´ ˝ ´ ¨ segtol hajtva befolyasra akarnak szert tenni a gyulekezetek´ ´ ¨ ben! Es milyen konnyen megtehettek volna! Hiszen Korin´ ´ ´ ´ ˝ tuszban nehany kereszteny azt mondta, hogy o ’Palhoz ´ ˝ ´ tartozik’, masok pedig azt, hogy ok „meg Apolloshoz”. Va´ ´ ´ ´ jon Pal es Apollos magatartasa okot adott arra, hogy ilyen ´ ´ ´ bomlaszto kijelenteseket tegyenek? Nem. Azzal, hogy Pal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tovabbi szolgalati kivaltsagokkal bızta meg Apollost, alaza˝ ´ ´ ´ ´ ¨ tosan elismerte Apollos munkajat. O pedig kovette Pal uta´ ´ ´ ´ sıtasait (1Kor 1:10–12; 3:6, 9; Tit 3:12, 13). Milyen szep p el´ ¨ ´ dat mutattak nekunk abban, hogy hogyan kell alazatosan ¨ ˝ ¨ ´ egyuttmukodni masokkal! ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ „Meggyoz oen ervelve az Isten kir alys ag aval kapcsolatban” (Cselekedetek 18:23; 19:1–10) ´ ´ ´ ´ 8 Pal megıgerte az efezusiaknak, hogy vissza fog menni ´ ´ ´ ´ ¨ hozzajuk, es allta is a szavat (Csel 18:20, 21).1 De figyeljuk ´ ´ ´ ´ meg, hogy merre ment vissza. Legutobb a szıriai Antiokia´ ´ ban volt. Onnan ugy is eljuthatott volna Efezusba, hogy el´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ megy a kozeli Szeleukiaba, es ott felszall egy kozvetlenul ´ ´ ´ ´ ¨ Efezusba tarto hajora. Ehelyett azonban „a szarazfold bel´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd az „Efezus – Azsia tartomany szekhelye” cımu kiemelt reszt a 316. oldalon.

´ ´ ´ ´ ´ 8. Merre ment vissza P al Efezusba, es mi ert ezt az utat valasztotta? 314


´ ´ ´ ´ ˝ sejeben fekvo videkeken” ment at. Egy becsles szerint a ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ Cselekedetek 18:23-ban es a 19:1-ben leırt ut korulbelul ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1600 kilometer hosszu volt! Miert valasztotta Pal ezt a fa´ ´ ´ ˝ ´ rasztobb utat? Azert, mert az volt a celja, hogy ’erosıti az ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ osszes tanıtvanyt’ (Csel 18:23). Az elso ket misszionariusi ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ utjahoz hasonloan ez a harmadik is faraszto volt, de Pal ugy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ erezte, hogy megeri az erofeszıtest. Ma az utazoszolgak es ´ ´ a felesegeik ugyanilyen szellemben szolgalnak. Ugye mi´ ´ ´ ¨ ¨ ´ lyen ertekes az onfelaldozo szeretetuk? ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ 9 Amikor Pal megerkezett Efezusba, talalt egy korulbelul ´ ´ ˝ ˝ ´ 12 fos csoportot, akik Keresztelo Janos tanıtvanyai voltak. ´ Olyan keresztelkedes szerint keresztelkedtek meg, mely ´ ´ ´ ´ ´ ˝ mar nem volt ervenyben, es ugy tunt, hogy a szent szellem´ ´ ´ ˝ rol is alig tudnak valamit, vagy egyaltalan semmit. Pal ki´ ¨ ´ ´ ˝ ´ p otolta a hianyzo ismeretuket, ok pedig Apolloshoz ha´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sonloan alazatosan es keszsegesen tanultak. Miutan Jezus ´ ´ neveben megkeresztelkedtek, megkaptak a szent szellemet, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ es nehany termeszetfolotti ajandekot is. Lathatjuk hat, ´ ´ ´ ´ ´ hogy aldassal jar, ha lep est tartunk Jehova teokratikus ´ szervezetevel (Csel 19:1–7). ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ¨ 10 Roviddel ezutan ujabb lehetoseguk nyılt nehanyaknak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 9. Mi ert kellett n eh any tan ıtvanynak ujra megkeresztelkednie, es milyen ´ ¨ ˝ tanuls agot vonhatunk le az eset ukb ol? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 10. Mi ert ment at P al a zsinag og ab ol egy iskola el oad oterm ebe tan ıta´ ´ ˝ ´ ni, es hogyan ut anozhatjuk ot a szolg alatban? ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ JEHOVA SZAVA AZ ULDOZES ELLENERE IS „NOVEKEDETT ES TERT HODITOTT” 315

´ ´ ´ ´ EF E ZUS – AZSIA TARTOM ANY SZ E KH E LYE

´ ´ ´ ´ Efezus Kis-Azsia nyugati reszenek a legnagyobb ´ ´ ´ ´ ´ ´ varosa volt. Pal apostol idej eben a lakossaga val osz ı´ ˝ ´ nuleg meghaladta a 250 000-et. A romai Azsia tarto´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ many szekhelyekent buszken viselte az „ Azsia elso es ´ ´ ˝ legkiemelkedobb varosa” cımet. ´ ´ ´ Hatalmas vagyonat a kereskedelemnek es a vallas´ ¨ ¨ ´ ´ ´ nak koszonhette. A varos egy haj ozhato folyo tor´ ´ ¨ ¨ ˝ kolatanal fekudt, a tengeri kikotoje pedig keres´ ´ ´ ´ kedelmi utvonalak csomopontj anal helyezkedett el. ´ ´ Efezus nemcsak a hıres Artemisz-templomnak adott ´ ´ ¨ ¨ ´ otthont, hanem szamos mas gorog–romai, egyiptomi ´ ´ ´ ´ ´ ´ es anatoliai isten szentelyenek es templomanak is. ´ ´ ´ ´ ´ Artemisz templomat az okori vilag het csodaja ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ koze sorolj ak. Az alapterulete 105 meterszer 50 me¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ter volt. Korulbelul 100 marvanyoszlop allt a temp¨ ´ ´ lom teruleten. Mindegyiknek 1,8 meter volt az ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ atmeroje a talapzatnal, a magassaguk pedig kozel ´ ´ 17 meter volt. A templomot az okorban a legszentebb ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ epuletnek tartottak a Foldkozi-tenger tersegeben, es ´ ¨ hatalmas p enzosszegeket´ helyeztek el itt, ´ hogy Arte´ ´ misz gondjaira bızzak. Igy a templom Azsia tarto´ ´ ¨ ¨ many legfontosabb p enzugyi kozpontja lett. ´ ´ ¨ ¨ ¨ Efezus fontosabb epuletei kozott volt egy stadion, ´ ´ ´ ´ ahol atletikai versenyek zajlottak, es talan meg gla´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ diatori j atekok is; egy szınhaz; ezenkıvul kozterek, 316


´ ´ ¨ piacterek, illetve arkadok, melyek alatt uzletsorok ´ ´ huzodtak. ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ Sztrab on, a gorog foldrajztudos azt ırta, hogy Efe¨ ˝ ˝ zus kikotoje fokozatosan eliszaposodott. Idovel meg˝ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ szunt a varos kikotoje, es ezert a varos elneptelene´ ¨ ´ dett. Mivel nem epult modern varos ezen a helyen, ´ ´ azok, akik napjainkban ellatogatnak Efezus nagy ki´ ˝ ´ ´ terjedesu romjaihoz, kepzeletben visszalephetnek az ´ ´ okori vilagba. ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ a szellemi fejlodesre. Pal harom honapon keresztul batran ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ predikalt a zsinagogaban. B ar ’meggyozoen ervelt az Is´ ´ ´ ´ ´ ten kiralysagaval kapcsolatban’, nehanyan megmakacsol´ ´ ´ ´ ´ ´ tak magukat, es nagyon ellensegesse valtak. Pal nem vesz´ ´ ´ tegette az idejet olyanokra, akik „gyalazkodva beszeltek az ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Utrol”, hanem atment egy iskola eloadotermebe tanıtani ´ ´ ˝ ¨ (Csel 19:8, 9). Akik szerettek volna, hogy tovabb fejlodjon ´ ¨ ´ ´ ´ a szellemiseguk, azoknak ezentul nem a zsinagogaba kellett ¨ ´ ˝ ´ menniuk, hanem az eloadoterembe. Amikor latjuk, hogy ´ ¨ ¨ egy hazigazda nem akarja meghallgatni az uzenetunket, ¨ ´ ´ vagy csak vitatkozni akar velunk, akkor Palhoz hasonloan ´ ´ ´ ´ mi sem folytatjuk tovabb vele a beszelgetest. Meg nagyon ˝ ´ ´ sok juhszeru ember van, akinek hallania kell a remenyt ado ¨ ¨ uzenetunket! ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ JEHOVA SZAVA AZ ULDOZES ELLENERE IS „NOVEKEDETT ES TERT HODITOTT” 317

´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ Elkepzelheto, hogy Pal mindennap ugy 11 oratol ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ delutan 4 oraig tanıtott az iskola eloadotermeben (Csel ´ ´ ´ ´ ´ 19:9; lasd a Magyarazatos Karoli labjegyzetet). Ezek minden ´ ´ ´ ´ bizonnyal a nap legcsendesebb, am legforrobb orai vol¨ ´ tak, amikor sokan szunetet tartottak a munkajukban, hogy ´ ´ ´ ´ egyenek es pihenjenek. Gondolj bele, ha Pal ket teljes even ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ¨ at kovette ezt a szigoru idobeosztast, akkor j oval tobb mint ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ 3000 orat toltott tanıtassal!1 Egy masik tenyezo tehat, ami ´ ´ ´ ¨ hozzajarult ahhoz, hogy Jehova szava tovabbra is noveke´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dett es tert hodıtott, az Pal szorgalma es rugalmassaga volt. ´ ˝ Ugy szervezte a teendoit, hogy akkor tudjon menni a szol´ ´ galatba, amikor az a legjobb a helyi embereknek. Es mi lett ´ ´ ´ ennek az eredmenye? „Mindazok, akik Azsia tartomanyban ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ laktak, hallottak az Ur szavat, zsidok es gorogok egyarant” ´ ´ ´ ´ (Csel 19:10). Tenyleg alapos tanuskodast vegzett! ´ ´ ´ 12 Jehova Tanui napjainkban szinten szorgalmasak es ru¨ ´ ´ ´ galmasak. Igyekszunk oda menni predikalni, ahol a legvalo´ ˝ ´ ´ szınubb, hogy megtalaljuk az embereket, es akkor, amikor ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ leginkabb elerhetoek. Predikalunk utcakon, bevasarlohe´ ´ ´ ´ ´ lyeken es parkolokban. Telefonon es levelben is tanusko11

´ ´ ´ ´ ˝ 1 Pal Efezusban ırta meg A korintusziaknak ırt elso levelet.

´ ´ ´ ´ ´ 11–12. a) Hogyan mutatott p eld at P al a szorgalom es a rugalmass ag te´ ´ ´ r en? b) Hogyan igyekeznek Jehova Tan ui szorgalmasan es rugalmasan ´ ´ ´ vegezni a nyilvanos szolg alatukat? 318


´ ´ ´ ´ ´ ´ dunk. A hazrol hazra vegzett szolgalatunkat pedig ugy ´ ˝ ´ ¨ idozıtjuk, hogy a legnagyobb legyen az esely arra, hogy ´ ´ ´ a hazigazdakat otthon talaljuk. ´ ´ ´ Jehova szava a gonosz szellemek t enyked esei ellen ere is ¨ ´ ´ ´ ´ „n ovekedett es t ert h od ıtott” (Cselekedetek 19:11–22) ´ ´ ˝ ˝ ¨ 13 Lukacs azt ırja, hogy egy kiemelkedo idoszak kovetke´ ´ ´ ´ ¨ zett. Jehova kepesse tette Palt arra, hogy „rendkıvul hatal´ ´ ˝ mas cselekedeteket” hajtson vegre. Eleg volt csak a kendoit ´ ´ ¨ ´ ´ es a kotenyeit elvinni a betegekhez, es azok meggyogyultak. ´ ´ ˝ Meg demonokat is kiuztek ezekkel a ruhadarabokkal (Csel ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ 19:11, 12).1 A satani erok felett aratott latvanyos gyozel´ ´ mek sok ember figyelmet felkeltettek, de nem mindenki ¨ ¨ orult. ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 14 „A demon uzest gyakorlo vandor zsidok” kozul neha´ ´ ´ ´ ¨ ¨ nyan szerettek volna utanozni Pal csodait. Egyesek kozu¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ luk ugy probaltak kiuzni demonokat, hogy Jezus es Pal ne´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ vet hıvtak segıtsegul. Lukacs p eldakent megemlıti Szkeva ´ ´ ´ ´ ´ ´ het fiat, akik papi csaladb ol szarmaztak. Egy demon ezt ´ ´ ˝ mondta nekik: „Jezust ismerem, Pal is ismert elottem, de ti ´ ˝ ¨ ´ 1 A kendoket Pal a homloka kore tekerve hordhatta, hogy ne foly´ ´ ´ ˝ ¨ ´ jon a szemebe az izzadsag. Az, hogy P´ al ebben áz idoszakban kotenyt ´ ´ ´ is viselt, azt sejteti, hogy a szabad oraiban, talan a kora reggeli orak´ ´ ´ ´ ˝ ban, kemenyen dolgozott mint satorkeszıto (Csel 20:34, 35).

´ ´ ´ ´ 13 –14. a) Mire tette kepess e Jehova P alt? b) Milyen hib aba estek ´ ´ ¨ ´ ´ Szkeva fiai, es hogyan koveti el ma ugyanezt a hib at sok, mag at keresz´ ´ ´ t enynek vall o szem ely? ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ JEHOVA SZAVA AZ ULDOZES ELLENERE IS „NOVEKEDETT ES TERT HODITOTT” 319

´ ´ ´ ´ ´ ´ kik vagytok?” Aztan a demontol megszallt ferfi a sarlata´ ´ ´ nokra tamadt, rajuk ugrott, mint egy vadallat, azok pedig ¨ ´ ¨ ¨ sebesulten es meztelenul elmenekultek (Csel 19:13–16). Ez´ ˝ zel „Jehova szava” hatalmas gyozelmet aratott, ugyanis lat´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hatova valt az eles ellentet Pal es a hamis vallas hitbuzgo ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ tagjai kozott: mıg Pal erot kapott, addig a hamis vallas ´ tagjai tehetetlenek voltak. Ma milliok esnek abba a hi´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ baba, hogy azt hiszik, elegendo pusztan segıtsegul hıvni ´ ´ ´ ´ Jezus nevet, vagy keresztenynek vallani magukat. Jezus vi´ szont azt mondta, hogy csak azoknak lehet igazi remeny´ ´ ´ ´ ¨ ´ seguk, akik valoban az Atyja akaratat cselekszik (Mate 7:21–23). ´ ´ ´ ´ ´ 15 Szkeva fiainak megalazasa utan a varosban az emberek ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ felni kezdtek Istent. Ennek eredmenyekent sokan hıvokke ´ ´ ´ ´ ´ valtak, es elhagytak a spiritiszta szokasaikat. Az efezusi ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kulturat teljesen atitatta a magia. Altalanos volt a varazs´ ´ ´ ´ ´ igek es az amulettek, valamint a varazsenekek hasznalata, ´ ´ ´ ´ ¨ melyek szoveget sokszor le is ırtak. Sok efezusit a lelkiisme´ ´ ´ ˝ rete arra indıtotta, hogy elohozza a magiaval kapcsolatos ´ ´ ´ ¨ ˝ konyveit, es nyilvanosan elegesse oket; pedig ezeknek a ´ ´ ´ ¨ ¨ konyveknek az erteke mai p enznemben kifejezve tobb mil¨ ¨ ´ ´ ´ ´ 15. Hogyan kovethetj uk az efezusiak p eld aj at abban, ahogyan a spiritiz´ ´ mushoz viszonyultak, es amit a spiritizmussal kapcsolatos t argyaikkal tettek? 320


´ ´ ´ lio forint volt!1 „Igy Jehova szava tovabbra is hatalmasan ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ novekedett es tert hodıtott” – ırta Lukacs (Csel 19:17–20). ´ ´ ˝ Milyen bamulatos gyozelmet aratott az igazsag a hamis val´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ las es a demonizmus felett! Ezek a huseges efezusiak jo p el´ ¨ ´ dat mutattak nekunk. Mi is egy spiritizmussal atitatott vi´ ´ ¨ ´ lagban elunk. Ha netan lenne valamink, ami spiritizmussal ¨ ´ ´ ˝ kapcsolatos, azt kell tennunk, amit az Efezusban elok tet´ ˝ tek: azonnal meg kell szabadulnunk tole! Tartsuk hat ma´ ´ ´ ´ ¨ ´ gunkat tavol az ilyen utalatos szokasoktol, barmibe kerul¨ jon is. ´ ´ „Nem kis zavarod as t amadt” (Cselekedetek 19:23–41) ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 16 S at annak egy masik taktikajat figyelhetjuk meg abban ´ ´ ´ ´ a beszamoloban, melyben Lukacs azt ırja, hogy „nem kis za´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ varodas tamadt az Ut miatt”. Es egyaltalan nem tulzott ´ ´ (Csel 19:23).2 A problema kirobbantoja egy Demetriusz ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 1 Lukacs ´ azt ust volt. Ameny´ ırja, hogy a konyvek erteke 50 000 ez ˝ nyiben d´ enarra gondolt, akkor ez abban napi ´ ´ az idoben 50 000 ´ munkab er´ volt, vagyis ha egy munk as a h et minden napj an dolgo´ zott, 137 ev alatt keresett ennyi p enzt. ´ ´ ´ ´ ´ 2 Nehanyak szerint Pal erre asra utalt, amikor azt ırta a ´ ´ a zavarg ¨ ˝ korintusziaknak, hogy „meg eletunk felol is ´ igen bizonytalanok vol´ ´ tunk”´ (2Kor 1:8). De az ´ is lehet, hogy egy meg vesz´ elyesebb eset´ j art a fej eben. Amikor azt ırta, Efezus´ ´ hogy „harcoltam vadallatokkal ´ ban”, gondolhatott az arénara is, ahol kegyetlen vadallatokkal ´ ´ ´ kellett szemben eznie, de ellens eges szem elyekre is (1Kor 15:32). P al szavait ¨ ´ ´ ´ ´ vehetjuk szo szerint is, es atvitt ertelemben is.

´ ´ ´ 16 –17. a) Mondd el, hogyan robbantott ki Demetriusz l azad ast Efezus˝ ´ ´ ´ ´ ´ ban. b) Mib ol valt nyilvanval ova az efezusiak fanatizmusa? ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ JEHOVA SZAVA AZ ULDOZES ELLENERE IS „NOVEKEDETT ES TERT HODITOTT” 321

˝ ¨ ˝ ´ ´ ˝ ˝ ¨ ¨ nevu ezustmuves volt. Eloszor felhıvta a tobbi kezmuves fi´ ´ ´ ´ ´ ´ gyelmet arra, hogy a gazdagsagukat a balvanyok eladasanak ¨ ¨ ¨ ¨ koszonhetik. Majd bogarat tett a fulukbe azzal, hogy azt ´ ¨ ¨ ¨ ´ mondta, Pal uzenete nem tesz j ot az uzletuknek, mivel a ´ ´ ´ ´ ´ ´ keresztenyek nem imadnak balvanyokat. Aztan a polgari ¨ ´ ¨ ´ buszkesegukre es a nacionalizmusukra alapozva figyelmez´ ´ ˝ ˝ tette oket, hogy vigyazzanak, mert felo, hogy Artemisz is´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ¨ tennojuk es a vilaghıru temploma „semmive fog alacsonyodni” (Csel 19:24–27). ´ ´ ´ ¨ ˝ 17 Demetriusz beszede megtette a hatasat. Az ezustmuve´ ´ ´ ´ ´ sek ujra meg ujra ezt kiabaltak: „Nagy az efezusiak Artemi´ ´ ´ sze!” Avarosban eluralkodott a fejetlenseg, es egy fanatikus ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ ¨ ˝ csocselek verodott ossze, amirol a fejezet elejen mar olvas´ ´ ¨ ´ ´ hattunk.1 Pal, ez az onfelaldozo ferfi be akart menni az am´ ´ ´ ´ ¨ fiteatrumba, hogy beszeljen a tomeggel, de a tanıtvanyok ´ ´ ´ ´ ´ lebeszeltek arrol, hogy veszelynek tegye ki magat. Egy bi´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ zonyos Alexander allt ki a tomeg ele. Zsido leven talan sze´ ¨ ¨ ´ ´ ´ rette volna elmagyarazni, hogy mi a kulonbseg a zsidok es ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ a keresztenyek kozott. De a probalkozasa kudarcra volt ıtel´ ´ ¨ ´ ve. Amikor a tomeg megtudta, hogy zsido, lehurrogtak, es ´ ´ ´ megint belekezdtek a mondokajukba, hogy „Nagy az efezu´ ´ ´ ´ ¨ ´ siak Artemisze!”, es ket oran keresztul abba sem hagytak. ´ ˝ ¨ ´ ¨ 1¨ A k¨ ezmuvesek egyes uleteinek nagyon nagy befoly asuk volt. K o´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ rulbel ´ ´ ul száz evvel´ kesobb p eldaul a p ekek egyesulete is hasonlo lazadast szıtott Efezusban. ´ ´ ´ ´ ´ 322 ’ALAPOSAN TANUSKODJ’ ISTEN KIRALYSAGAROL!

´ ´ ¨ A vallasi fanatizmus semmit sem valtozott. Ma is felulkere´ ´ kedik a jozan eszen (Csel 19:28–34). ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ 18 Veg ul a varosi jegyzo lecsendesıtette a sokasagot. En´ ´ ´ ´ nek a ratermett ferfinak volt annyi lelekjelenlete, hogy biz´ ´ ¨ ˝ tosıtsa a tomeget afelol, hogy a keresztenyek nem jelente´ ´ ˝ ¨ nek veszelyt sem a templomukra, sem az istennojukre, es ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ hogy Pal es a tarsai nem kovettek el semmilyen buntenyt ´ Artemisz temploma ellen. Azt is megmagyarazta, hogy az ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ilyen ugyek rendezesere van egy hivatalos eljarasmod. Es ´ ´ ´ ´ ¨ talan a leghathatosabb erve az volt, hogy ezzel a torvenyte´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ len es fektelen osszecsodulessel kihıvhatjak maguk ellen ´ ´ ¨ Roma haragj at. Ezzel feloszlatta a tomeget. Amilyen gyor¨ ˝ san felb oszultek az emberek, olyan gyorsan le is higgadtak ´ ˝ ´ ´ ezeknek az esszeru es logikus szavaknak a hallatan (Csel 19:35–41). ´ ´ ´ ˝ Nem ez volt az elso eset, hogy egy hatalommal bıro, jo´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ zan gondolkodasu szemely megvedte Jezus kovetoit, es nem ´ ´ ´ ´ ´ is az utolso. Janos apostol latomasban latta, hogy ezek´ ´ ben az utolso napokban a vilag stabil elemei, melyeket a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ fold jelkepez, el fogjak nyelni a S atan altal indıtott uldo´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ zest, mely valosagos aradatkent zudul majd Jezus kovetoire 19

´ ´ ˝ ´ 18 –19. a) Hogyan csendes ıtette le Efezus jegyz oje a sokas agot? b) Ho´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gyan vedik meg id onkent Jehova n ep et hatalommal b ır o szem elyek, es ¨ ¨ milyen szerep unk lehet nek unk ebben? ¨ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ JEHOVA SZAVA AZ ULDOZES ELLENERE IS „NOVEKEDETT ES TERT HODITOTT” 323

´ ´ ´ ´ ´ ´ (Jel 12:15, 16). Es tenyleg ıgy van. Partatlan bırok sok eset´ ´ ´ ´ ¨ ben megvedik Jehova Tanui ahhoz valo jogat, hogy ossze˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gyuljenek imadat celjab ol, es hogy megosszak a jo hırt ma´ ´ ¨ sokkal. Termeszetesen a mi viselkedesunknek is szerepe ´ ´ ´ ´ ˝ lehet ezekben a gyozelmekben. Pal a viselkedesevel nyilvan´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ valoan tiszteletet es barati erzeseket keltett Efezus nehany ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ hivatali tisztviselojeben, ıgy ok szerettek volna biztonsag´ ¨ ´ ban tudni Palt (Csel 19:31). Milyen j o lenne, ha mi is becsu´ ´ ´ ´ letesen es tiszteletteljesen viselkednenk, es ezzel jo be´ ´ ´ nyomast keltenenk masokban. Soha nem tudhatjuk, hogy ´ ˝ ennek milyen messzemeno hatasai lesznek. 20 Mennyire felvillanyozo´ elgondolkodni azon, ahogyan ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ’Jehova szava novekedett es tert hodıtott’ az elso szazad´ ´ ban! Azt is ugyanilyen felvillanyozo latni, hogy hogyan ´ ˝ ˝ segıti elo Jehova a napjainkban aratott gyozelmeket. Szeret´ ´ ´ ned, ha neked is reszed lenne – meg ha csak egy kicsi is – ´ ´ ˝ ´ ezekben a gyozelmekben? Akkor tanulj azokb ol a p eldak´ ´ ´ b ol, melyeket most megvizsgaltunk. Maradj alazatos, tarts ´ ´ ´ ´ lep est Jehova szervezetevel, legyel szorgalmas, vesd el a spi´ ´ ´ ˝ ˝ ritizmust, es tegyel meg minden toled telhetot, hogy tanus¨ ´ ´ kodj a becsuletes es tiszteletteljes viselkedeseddel. ´ ´ ¨ 20. a) Milyen erz eseket kelt benned az, ahogyan Jehova szava n oveke˝ ´ ´ ¨ ´ dett az els o sz azadban, es n ovekszik napjainkban? b) Mit hat arozol el ˝ magadban, ha Jehova napjainkban aratott gyozelmeire gondolsz? 324


21. FEJEZET

´ ´ ˝ „Mindenkinek a veret ol tiszta vagyok” ´ ¨ ¨ ´ ´ P al rend uletlen ul pr edikal, ´ ´ ´ es t an acsot ad a v eneknek ´ A Cselekedetek 20:1–38 alapjan

´ ´ ´ ´ ˝ PAL egy zsufolt felso szobaban van Troaszban. Mivel ¨ ´ ´ ¨ ez az utolso este, melyet egyutt tolt a testverekkel, na´ ´ ´ ´ ´ gyon sok mondanivaloja van szamukra. Mar ejfel van, ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ezert tobb lampa is eg a szobaban, amitol meg nagyobb ´ ¨ ˝ ´ ¨ ˝ odabenn a hoseg, es fustos a levego. Az egyik ablak¨ ´ ¨ ban a fiatal Eutikusz ul. Mikozben Palt hallgatja, elal´ ´ szik, es kiesik az ablakon. Ket emeletet zuhan. ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ ¨ 2 Orvoskent Lukacs valoszınuleg az elsok kozott ro´ ´ ´ ´ han le az utc ara, hogy megvizsgalja a fiut. Az allapo´ ´ ´ ´ ta mindenki szamara nyilvanvalo. ’Holtan emelik fel’ ´ ´ ´ ¨ ´ (Csel 20:9). De ekkor csoda tortenik. Miutan Pal rabo´ ˝ ¨ ´ ¨ rul a fiura, ezt mondja a korejuk gyult embereknek: ´ ´ ´ ´ „Ne larmazzatok, hiszen benne van a lelke.” Pal feltamasztotta Eutikuszt! (Csel 20:10). ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ 1– 3. a) B esz elj Eutikusz hal al anak a kor ulm enyeir ol. b) Mit tett P al, ´ ´ es ez mit mond el r ola? ´ ´ ˝ „MINDENKINEK A VERETOL TISZTA VAGYOK”

325

Ez a csoda megmutatja, micsoda ereje van Is´ ´ ten szent szellemenek. Senki sem okolhatta Palt Euti´ ´ ´ ˝ kusz halalaert, o azonban nem akarta, hogy ez a tra´ ´ ´ ´ ´ gedia ranyomja a b elyeget erre a fontos esemenyre, ´ ´ vagy hogy barkit is megbotrankoztasson. Azzal, hogy ´ ´ ¨ Pal feltamasztotta Eutikuszt, megvigasztalta a gyule´ ´ ´ ˝ kezetet, es a testverek teljes erovel tudtak folytatni a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ szolgalatukat. Semmi ketseg, hogy Pal felelosseget er´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ zett masok elete ert. Errol a kovetkezo szavai jutnak ¨ ´ ´ ˝ eszunkbe: „mindenkinek a veretol tiszta vagyok” (Csel ´ ¨ ´ ¨ ´ 20:26). Nezzuk meg, miben segıthet nekunk ezen a te´ ren Pal. ´ ´ „Elindult, hogy Maked oni aba utazzon” (Cselekedetek 20 :1, 2) ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ 4 Az elozo fejezetben lattuk, hogy Pal nemreg szor˝ ´ ´ ´ ´ ´ nyu dolgokat elt at. Az Efezusban vegzett szolgalata ´ ´ ´ ¨ ˝ nyoman az egesz varos felbolydult. Az ezustmuvesek, ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ¨ akiknek Artemisz imadatatol fuggott a beveteluk, la´ ´ ´ zadast kezdemenyeztek. „Miutan lecsillapodott a fel´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ fordulas, Pal hıvatta a tanıtvanyokat, es batorıtva oket, ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ meg bucsut veve toluk elindult, hogy Makedoniaba ´ utazzon” – ırja a Cselekedetek 20:1. 3

´ ´ ´ ´ 4. Mi mindent elt at nemr eg P al? 326


´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ Makedoniaba menet Pal megallt Troasz kikotoj e´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ben, es egy kis idot a varosban toltott. Remelte, hogy ¨ ˝ ˝ ¨ Titusz, akit elozoleg Korintuszba kuldott, itt majd ´ ´ ´ csatlakozik hozza (2Kor 2:12, 13). Am amikor mar nyil´ ´ ´ ´ ¨ vanvalo volt, hogy Titusz nem fog j onni, Pal tovabb´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ utazott Makedoniaba, ahol korulbelul egy evet toltott, ´ ´ ´ ´ es „sok szoval batorıtotta az ottaniakat” (Csel 20:2).1 ´ ¨ ´ ´ ´ ´ Titusz vegul Makedoniaban csatlakozott Palhoz, es ´ ¨ ´ ´ j o hıreket hozott Korintuszb ol: a gyulekezet megfo´ ´ ´ ˝ gadta azt, amit Pal az elso leveleben ırt nekik (2Kor ´ ´ ´ ´ ´ ´ 7:5–7). E j o hır hallatan Pal egy ujabb levelet ırt, ame´ ´ ´ ´ lyet ma a korintusziaknak ırt masodik levelkent isme¨ runk. ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6 Figyelemre melt o, hogy Lukacs a „batorıtva” es a ´ ´ ´ ´ ´ „batorıtotta” szavakat hasznalja, amikor beszamol Pal ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Makedoniaban es Efezusban tett latogatasarol. Mi˝ ¨ ´ ´ ¨ lyen huen tukrozik e szavak, hogy hogyan bant Pal ´ ´ ´ a hittarsaival! Mıg a farizeusok megvetettek maso´ ´ kat, addig Pal a munkatarsainak tekintette a juhokat ´ ´ ´ (Jan 7:47–49; 1Kor 3:9). Meg akkor is ıgy viszonyult 5

´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 1 Lasd a „Pal levelei Makedoniab ol” cımu kiemelt reszt a 328. oldalon.

´ ´ ´ ´ 5 –6. a) Mennyi ideig lehetett P al Maked oni aban, es mit tett ott a test´ ´ ´ ´ ´ verei ert? b) Hogyan b ant P al a hitt arsaival? ´ ´ ˝ „MINDENKINEK A VERETOL TISZTA VAGYOK”

327

´ ´ ´ ´ P AL L EV EL EI M A KED ONI AB OL

´ ´ ´ ´ Pal a korintusziaknak ırt masodik leveleben meg´ ´ ´ ´ emlıti, hogy amikor megerkezett Makedoniaba, ag´ ´ godott a korintuszi testverei miatt. Titusz azonban ´ ´ ´ ´ jo hıreket vitt neki Korintuszb ol, ıgy megnyugodott. ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ Ekkor, korulbelul 55-ben ırta meg Pal a masodik le´ ´ ˝ ¨ velet a korintusziaknak. A leveleb ol kiderul, hogy ´ ´ ´ meg mindig Makedoniaban volt (2Kor 7:5–7; 9:2–4). ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ Ez ido tajt tobbek kozott az foglalkoztatta Palt, ´ ´ ´ ˝ ´ hogy befejezzek a judeai szenteknek vegzett gyujtest (2Kor 8:18–21). Az is aggasztotta, hogy Korintusz´ ´ ban „hamis apostolok, csalard munkasok” bukkantak fel (2Kor 11:5, 13, 14). ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Elkepzelheto, hogy Makedoniab ol ırta meg Pal ´ ¨ ¨ a levelet Titusznak is. Valamikor 61–64 kozott, az ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ˝ elso romai fogsagat kovetoen Pal ellatogatott Kreta ´ szigetere. Ott hagyta Tituszt, hogy hozza rendbe a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ problemakat, es nevezzen ki felvigyazokat a gyule´ ´ kezetekben (Tit 1:5). Pal megkerte Tituszt, hogy ta´ ´ ¨ lalkozzanak Nikopoliszban. Az okorban tobb Niko´ ´ ´ ¨ ¨ polisz is volt a Foldkozi-tenger tersegeben, de az a ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ legvaloszınubb, hogy Pal a Gorogorszag eszaknyu´ ´ ´ ˝ gati reszen fekvo varosra gondolt. Minden bizony´ ´ ´ ´ nyal ezen a videken predikalt, amikor Titusznak ırt (Tit 3:12). 328


´ ´ ´ ˝ ´ ´ Pal Timoteusznak ırt elso levele is a ket romai fog´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ˝ saga, azaz 61–64 kozott keszult. Levelenek bevezeto ´ ´ ´ ´ szavaiban Pal megemlıti, hogy arra kerte Timote´ ˝ uszt, hogy maradjon Efezusban, o ´ maga pedig Ma´ ˝ ´ kedoniaba fog menni (1Tim 1:3). Ugy tunik, onnan ´ ´ ´ ´ ´ ırt Timoteusznak. Leveleben atyai tanacsokkal latta ´ ´ ´ ´ ´ ´ el, batorıtotta, es megırta, milyen szervezeti eljara¨ ¨ sokat kovessenek a gyulekezetekben. ´ ´ ´ ˝ hozzajuk, amikor szigoruan helyre kellett oket igazıtania (2Kor 2:4). ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 7 Ma a gyulekezet venei es az utazofelvigyazok igye´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ keznek kovetni Pal p eldaj at. Meg akkor is a batorıtas ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ es az osztonzes a c eljuk, amikor helyreigazıtanak va´ ´ ´ ´ ´ lakit, aki segıtsegre szorul. A felvigyazok szeretne¨ ´ ´ ´ nek egyutterzessel buzdıtani, nem pedig elmarasztalni ´ ´ ´ ´ ´ masokat. Egy tapasztalt utazofelvigyazo ezt ırta: „Leg´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ˝ tobb testverunk es testvernonk azt szeretne tenni, ami ´ ´ ´ ´ helyes, de gyakran csalodasokkal, felelmekkel es azzal ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ az erzessel kuszkodnek, hogy nincs erejuk segıteni on´ ´ ˝ magukon.” A felvigyazok sok erot adhatnak ezeknek ´ ´ a hittarsaiknak (Heb 12:12, 13). ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 7. Hogyan tudj ak ma kovetni a kereszt eny felvigyaz ok P al p eld aj at? ´ ´ ˝ „MINDENKINEK A VERETOL TISZTA VAGYOK”

329

˝ „Cselt sz ottek ellene” (Cselekedetek 20 :3, 4) ´ ´ ´ ´ ´ ´ 8 Pal Makedoniab ol Korintuszba ment.1 Harom ho´ ´ ¨ ¨ napot toltott ott, majd keszen allt, hogy folytassa az ´ ´ ´ utj at. Azt tervezte, hogy Kenkreaba megy, ahonnan to´ ´ ´ ´ ´ vabbhaj ozik Szıriaba, onnan pedig el tud jutni Jeruzsa´ ´ ´ ´ ´ ´ lembe, es atadhatja a segelyt a raszorulo testvereknek ´ ´ ¨ ´ (Csel 24:17; Roma 15:25, 26).2 Am tortent valami, ami´ ´ ´ ´ re nem szamıtott, es valtoztatnia kellett a tervein. ´ ´ A Cselekedetek 20:3-b ol megtudjuk, hogy „a zsidok ˝ cselt szottek ellene”. ´ ˝ ´ 9 Nem meglep o, hogy a zsidok rosszindulatuak vol´ ¨ ´ tak Pallal, hiszen hitehagyott volt a szemukben. Predi´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ kalasanak gyumolcsekent megtert Kriszpusz, aki be´ ´ ´ folyasos tagja volt a korintuszi zsinagoganak (Csel ´ ´ ´ 18:7, 8; 1Kor 1:14). Aztan a korintuszi zsidok vadat ´ ´ ´ ´ ´ ´ emeltek Pal ellen Gallional, Akhaja prokonzulj anal. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Gallio azonban bizonyıtek hianyaban ejtette a vadakat. ´ ´ Emiatt Pal ellensegei irdatlan haragra gerjedtek (Csel ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 1 Valoszınuleg ekkor ırta meg Pal Korintuszb ol A romaiaknak ırt le´ velet. ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ 2 Lasd a „Pal elviszi a segelyt a gyulekezeteknek” cımu kiemelt reszt a 332. oldalon.

´ ´ ´ ´ ´ ´ 8 –9. a) Mi ert kellett valtoztatnia P alnak a sz ıriai utiterven? b) Mi okuk ´ ´ ´ lehetett a zsid oknak arra, hogy rosszindulat uak legyenek P allal? 330


´ ´ 18:12–17). A korintuszi zsidok megtudhattak valahogy, ´ ´ ´ ´ vagy feltetelezhettek, hogy Pal hamarosan tovabb fog ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ haj ozni a kozeli Kenkre ab ol, ezert ott vartak ra lesben, ´ ´ ˝ ´ hogy elkapj ak. Vajon mitevo lesz Pal? ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 10 Pal nem akart veszelybe kerulni, es a ra bızott p enzt ´ ´ ´ ´ is biztonsagban el akarta juttatni a raszoruloknak, ezert ´ ´ ¨ ¨ ugy dontott, hogy jobb, ha nem megy Kenkreaba, ha´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nem inkabb ujb ol atutazik Makedonian. Persze a sza´ ´ ¨ ´ razfoldi utazas sem volt kockazatmentes. Az okorban ´ ´ ´ ´ ´ gyakran olalkodtak rablok az utak menten. Meg a foga´ ´ ´ ´ dok sem voltak mindig biztonsagosak. De Pal ezt meg ´ ´ mindig kisebb veszelynek erezte, mint azt, ami Kenk´ ´ ´ ´ ¨ reaban vart volna ra. Szerencsere nem kellett egyedul ´ ´ ´ ´ utaznia. Misszionariusi utj anak ezen a szakaszan Arisz´ ´ ´ ´ tarkusz, Gajusz, Szekundusz, Szop ater, Tikikusz, Timo´ ´ ´ teusz es Trofimusz is elkıserte (Csel 20:3, 4). ´ ´ ´ 11 Palhoz hasonloan a keresztenyek napjainkban is ´ ´ ´ ´ odafigyelnek a biztonsagukra a szolgalatban. Nehany ´ helyre csak csoportokban mennek, de legalabb ketten. ¨ ´ ¨ ¨ ´ Ami az uldozest illeti, tudj ak, hogy elkerulhetetlen ´ ´ ´ ´ ´ 10. Az ert nem ment P al Kenkre aba, mert gyava volt? Magyar azd meg! ´ ˝ ´ ´ ´ 11. Hogyan lehetnek esszer uek a kereszt enyek, amikor a biztons agukr ol ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ van sz o, es milyen p eld aval szolg alt sz amukra J ezus? ´ ´ ˝ „MINDENKINEK A VERETOL TISZTA VAGYOK”

331

´ ´ PAL ELVISZI A SEG ELYT ¨ A GY ULEKEZETEKNEK

¨ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ A 33 punkosdjet koveto evekben a jeruzsalemi ke´ ´ ´ ´ ´ ¨ resztenyek sokat szenvedtek – ehınseg sujtott, ul´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ doztek oket, es elraboltak a javaikat. Emiatt tob¨ ´ ´ ´ buk anyagi segıtsegre szorult (Csel 11:27–12:1; Heb ´ ´ ´ ¨ ¨ 10:32–34). Ezert 49 korul, amikor a jeruzsalemi ve´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nek meghagytak Palnak, hogy a predikaloszolgalata´ ´ ´ ¨ ban a nem zsidokra osszpontosıtson, arra buzd ıtot´ ´ ´ ´ ´ ´ tak, hogy ’tartsa elmejeben a szegenyeket’. Es Pal ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ˝ pontosan ezt tette. Az o iranyıtasa alatt gyujtottek ¨ ´ ´ ´ ¨ ossze a gyulekezetek a segelyre szant adomanyaikat (Gal 2:10). ´ Pal 55-ben ezt mondta a korintusziaknak: „ti is ´ ´ ´ ´ ¨ ugy tegyetek, ahogy utasıtasokat adtam Galacia gyu´ ´ ˝ ˝ lekezeteinek. Minden het elso napjan mindegyiko´ ´ ´ ´ ¨ tok tegyen el valamit tartalekba a maga hazanal, ´ ´ ˝ ´ ´ ahogy modjaban all, hogy ne akkor legyenek gyujte´ ´ sek, amikor megerkezem. Mikor pedig odaerkezem, ´ ´ ¨ ¨ barkiket helyeseltek is levelek altal, azokat kuldom ´ ´ ´ ´ el, hogy elvigyek kedves ajandekotokat Jeruzsalem´ ˝ ´ be” (1Kor 16:1–3). Nem sokkal kesobb, amikor Pal ´ ´ ´ ihletes alatt masodszorra is ırt a korintusziaknak, ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ ˝ arra osztokelte oket, hogy keszıtsek elo az ajandeku´ ´ ¨ ´ kat, es megemlıtette, hogy a makedoniaiak is kulde´ nek segelyt (2Kor 8:1–9:15). 332


´ ¨ ´ ¨ ´ ˝ Igy tortent, hogy 56-ban a gyulekezetek kepviseloi ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ talalkoztak Pallal, hogy atadjak neki az osszegyult ´ ´ ¨ adomanyokat. Kilenc ferfi utazott egyutt, ami nem´ ´ csak biztonsagosabb volt, hanem annak is elejet vet´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ tek, hogy barki is a p enz hutlen kezelesevel vadol´ ´ ´ ´ hassa Palt (2Kor 8:20). Jeruzsalemi utjanak az volt ´ ´ ¨ ˝ a fo c elja, hogy eljuttassa a segelyt a gyulekezetek´ ˝ ´ ´ nek (Roma 15:25, 26). Kesobb, amikor Felix kor´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ manyzo elott allt, megjegyezte: „Jo egynehany ev ´ ´ ´ elteltevel tehat megerkeztem, hogy irgalmas ado´ ´ ´ ´ manyokat hozzak nemzetemnek, es felajanlasokat” (Csel 24:17). ´ ´ (Jan 15:20; 2Tim 3:12). De meg ilyenkor sem te´ ´ ´ ´ szik ki magukat szandekosan veszelynek. Milyen p el´ ´ ´ ´ ´ daval szolgalt szamukra Jezus? Amikor Jeruzsalemben ´ ´ ´ ¨ a rosszakaroi koveket ragadtak, hogy megdobalj ak, „el´ ´ ˝ ¨ ´ rejtozott, es kiment a templomb ol” (Jan 8:59). Amikor ´ ˝ ´ ˝ ¨ ´ kesobb a zsidok tervet szottek ellene, hogy megolj ek, ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ „nem j art tobb e nyilvanosan a zsidok kozt, hanem el´ ´ ´ ´ ¨ tavozott onnan a pusztahoz kozeli videkre” (Jan 11:54). ´ ´ ˝ ´ ´ ´ Jezus esszeru volt, es megvedte magat, amikor ezzel ´ ¨ ´ ´ nem hagyta figyelmen kıvul Isten akaratat. A kereszte´ ´ nyek is ezt teszik (Mate 10:16). ´ ´ ˝ „MINDENKINEK A VERETOL TISZTA VAGYOK”

333

´ ¨ ´ „M erhetetlen ul megvigasztal odtak” (Cselekedetek 20 :5–12) ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 12 Pal es a tarsai egyutt utaztak Makedoniaban, aztan ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ugy tunik, hogy elvaltak utjaik. Troasznal viszont ismet ¨ ´ ¨ ´ talalkoztak.1 „Ot napon belul eljutottunk hozzajuk Tro´ ´ ´ ´ ´ aszba” – folytatodik a beszamolo (Csel 20:6).2 Itt ta´ ´ masztotta fel Pal Eutikuszt, ahogyan arrol a fejezet ele´ ´ ´ j en olvashattunk. El tudod kepzelni, mit erezhettek a ´ ´ ´ ´ testverek, amikor visszakaptak a tarsukat? „Merhetetle¨ ´ ´ nul megvigasztalodtak” – ırja a Biblia (Csel 20:12). ´ ´ ¨ ´ 13 Meg ha ma nem is tortennek ilyen csodak, azok, ¨ ´ akiknek meghalt valakijuk, akit szerettek, ’merhetetle¨ ´ ´ ´ ´ ´ nul megvigasztalodnak’, amikor a feltamadas remenyse´ ˝ ´ ´ gerol olvasnak a Bibliaban (Jan 5:28, 29). Eszedbe jutott ´ ´ ´ ¨ ´ mar? Eutikusz ujb ol meghalt, hiszen nem volt tokeletes ´ ´ ´ ´ (Roma 6:23). Azoknak viszont, akik Isten uj vilaga´ ´ ´ ´ ¨ ˝ 1 ˝ A Cselekedetek 20:5, 6-ban talalhato tobbes szam elso szeme´ ´ ´ ¨ lyu kovetkeztetni, hogy ´ Lukacs´ csatlakozott ´ fogalmazasb ol arra lehet ´ ´ ´ ´ Palhoz Filippiben. Itt v altak el kor abban egym astol. Pal tovabbuta´ ´ zott, Lukacs a varosban maradt (Csel 16:10–17, 40). ´ ´ ´ ˝ ¨ 2 Az ut Filippitol Troaszig ot ´ napig tartott. Lehet, hogy ´ ellenszel´ ben kellett haj ozniuk, mert korabban ugyanezt az utat ket nap alatt ´ megtettek (Csel 16:11).

´ ¨ ´ ´ 12 –13. a) Milyen hat assal volt a gy ulekezetre Eutikusz felt amad asa? ´ ´ b) Milyen rem enys eggel vigasztalja meg a Biblia azokat, akiknek meg¨ halt valakij uk, akit szerettek? 334


´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ban fognak feltamadni, lehetoseguk lesz orokke elni! ´ ´ ´ ´ ´ Es azok, akik a feltamadasuk utan Jezussal uralkod´ ´ nak az egben, halhatatlansagot kapnak (1Kor 15:51–53). ´ ´ ´ Minden kereszteny ’merhetetlen vigaszt’ merıthet a re´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ menysegeb ol, akar a felkentek koze tartozik, akar a ’mas ´ ¨ ´ juhok’ koze (Jan 10:16). ´ ´ ´ ´ ´ „Nyilvanosan es h azr ol h azra” (Cselekedetek 20 :13–24) ´ ´ ´ ´ 14 Pal es csapata Troaszb ol Asszoszba, majd onnan ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Mitilenebe utazott. Azutan Kiosz es Szamosz erintese´ ´ ´ vel tovabbmentek Miletuszba. Pal sietett, mert szeretett ¨ ´ ´ ´ ¨ volna punkosdre Jeruzsalembe erni. Ez magyarazatot ´ ´ ´ ´ ad arra, hogy miert olyan haj ora szallt, amely nem allt ´ ´ ´ meg Efezusban. De mivel beszelni szeretett volna az efe´ ´ ´ ˝ zusi venekkel, arra kerte oket, hogy talalkozzanak vele ´ ´ ´ Miletuszban (Csel 20:13–17). Amikor a venek megerkez´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ tek, Pal ıgy szolt hozzajuk: „Jol tudj atok, hogy az elso ´ ´ ´ ´ naptol fogva, amelyen Azsia tartomanyba leptem, ho´ ´ ˝ gyan voltam veletek egesz ido alatt, rabszolgakent szol´ ´ ´ ´ ´ ¨ galva az Urnak a legnagyobb alazatossaggal es konnyek´ ´ ´ ¨ ´ kel meg probakkal, amelyek a zsidok cselszovesei miatt ´ ´ ´ ´ ¨ 14. Mit mondott P al az efezusi veneknek, amikor tal alkozott vel uk Mi´ l etuszban? ´ ´ ˝ „MINDENKINEK A VERETOL TISZTA VAGYOK”

335

´ ¨ ertek engem; ekozben nem tartottam vissza magam at´ ´ tol, hogy elmondjak nektek mindent abb ol, ami hasznos, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es attol sem, hogy nyilvanosan es hazrol hazra tanıt´ ´ salak benneteket, hanem alaposan tanuskodtam zsidok´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ nak is, gorogoknek is az Isten iranti megbanasrol es a ´ ´ ˝ Jezusban, a mi Urunkban valo hitrol” (Csel 20:18–21). ´ ´ ´ 15 Sokfelek eppen atadhatjuk ma az embereknek a ´ ´ ¨ ´ ´ j o hırt. Palhoz hasonloan mi is oda megyunk, ahol ´ ´ ¨ a legtobb ember megfordul: buszmegallokba, forgalmas ´ ´ ´ ´ ´ utc akra vagy bevasarlohelyekre. De Jehova Tanuinak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ meg ma is a hazrol hazra vegzett predikalas az elsodle¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ges modszeruk. Miert? Egyreszt a hazrol hazra vegzett ´ ´ ˝ ´ tanuskodassal mindenki rendszeresen lehetoseget kap ´ ´ ¨ ˝ arra, hogy halljon a Kiralysag-uzenetrol, vagyis ez a ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ modszer Isten p artatlansagat tukrozi. Masreszt a tiszta ´ ˝ ´ ´ ´ szıvu embereknek szemelyre szabott segıtseget lehet ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nyujtani. A hazrol hazra vegzett szolgalat azokra is j o ´ ´ ´ ´ ¨ hatassal van, akik reszt vesznek benne: epıti a hitu´ ´ ¨ ˝ ket es noveli a kitartasukat. Nem meglep o, hogy nap´ ˝ jainkban az az igaz keresztenyek egyik ismertetojele, ´ ´ ´ ´ ´ hogy buzgalommal tanuskodnak „nyilvanosan es hazrol ´ hazra”. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 15. Sorold fel a h azr ol h azra vegzett tan uskod as el onyeit. 336


´ ´ ´ Pal elmondta az efezusi veneknek, hogy nem tudja, ´ ´ ¨ ´ mi fog tortenni vele, amikor visszater Jeruzsalembe. De ´ ´ ´ ezt is hozzatette: „nem tulajdonıtok semmi fontossagot ´ a lelkemnek, mintha draga volna nekem, csak hogy be´ ´ ´ ´ fejezhessem p alyafutasomat es azt a szolgalatot, ame´ ´ ´ lyet az Ur Jezustol kaptam, vagyis hogy alaposan ta´ ´ ´ ´ ´ nuskodjak az Isten ki nem erdemelt kedvessegenek j o ´ ´ ´ ´ ´ hıre mellett” (Csel 20:24). Pal nem adta at magat a fe´ ´ ´ lelemnek. Nem hagyta, hogy barmi is eltantorıtsa a ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ megbızatasa teljesıtesetol, legyen az betegseg vagy vad ¨ ¨ ´ uldozes. ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ 17 A keresztenyeknek ma is kulonfele nehezsegekkel ¨ ´ ¨ ´ ´ kell egyutt elniuk. Vannak, akik olyan orszagban elnek, ´ ´ ¨ ´ ¨ ahol a munkank be van tiltva, es uldoznek minket. Ma¨ ´ ´ ˝ sok hosiesen kuzdenek valamilyen betegseggel vagy er´ ´ ´ ¨ zelmi problemaval, amely elszıvja az erejuket. A keresz´ ´ ´ ´ ´ ´ teny fiatalokat megprobalj ak befolyasolni a tarsaik az ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ iskolaban. De Jehova Tanui, a korulmenyeiktol fugget¨ ´ ´ lenul, ugyanolyan rendıthetetlenek maradnak, mint Pal. ´ ´ ˝ ´ Semmi sem tantorıthatja el oket attol, hogy ’alaposan ´ ´ ´ tanuskodjanak a j o hır mellett’. 16

´ ´ ´ ´ ´ 16 –17. Mi mutatja, hogy P al nem adta at mag at a felelemnek, es ho´ ´ ˝ ´ gyan ut anozz ak ot ma a kereszt enyek? ´ ´ ˝ „MINDENKINEK A VERETOL TISZTA VAGYOK”

337

¨ ´ ´ ´ „Ugyeljetek magatokra es az eg esz nyajra” (Cselekedetek 20 :25–38) ´ ´ ´ ¨ ˝ 18 Pal a kovetkezokben hatarozott tanacsot adott az ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ efezusi veneknek, saj at eletet allıtva elejuk p eldakent. ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ˝ Eloszor elmondta nekik, hogy valoszınuleg most latj ak ´ ´ ´ ´ egymast utolj ara. Aztan kijelentette: „mindenkinek a ve´ ˝ retol tiszta vagyok, mert nem tartottam vissza magam ´ ´ ´ ´ attol, hogy elmondjam nektek az Isten egesz szande´ ´ ´ ´ ´ kat.” Miben kellett utanozniuk az efezusi veneknek Palt, ¨ ´ ˝ ˝ hogy mentesek maradhassanak a verbuntol? „Ugyelje´ ´ ´ tek magatokra es az egesz nyajra, amelyben a szent szel´ ´ lem felvigyazoknak nevezett ki benneteket, hogy terel´ ¨ ´ ´ ´ gessetek az Isten gyulekezetet, amelyet saj at Fianak a ´ ´ ´ ´ ´ veren vasarolt meg” – mondta nekik (Csel 20:26–28). Pal ´ ´ figyelmeztette a veneket, hogy „elnyomo farkasok” fog´ ¨ ´ ´ nak be epulni a nyajba, es „kiforgatott dolgokat fognak ´ ´ ´ ´ ´ beszelni, hogy maguk utan vonj ak a tanıtvanyokat”. Mit ¨ ´ ´ ˝ kell tenniuk a veneknek? Pal erre intette oket: „Marad´ ´ ´ ´ ´ ´ jatok ebren, es tartsatok elmetekben, hogy harom even ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ at, se ejjel, se nappal nem szuntem meg konnyek kozott ´ inteni egyenkent mindenkit” (Csel 20:29–31). ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ¨ ´ 18. Mi ert volt P al mentes a verb unt ol, es mit kellett tenni uk az efezusi ´ ˝ ´ ˝ veneknek, hogy ok se vonjanak magukra verb unt? 338


´ ´ ´ ˝ ´ Az elso szazad vegere meg is jelentek az „elnyomo ¨ ´ ´ ´ ´ farkasok” a gyulekezetben. Janos apostol 98 taj an ezt ır´ ¨ ¨ ¨ ta: „sok antikrisztus tamadt . . . Kozulunk mentek ki, de ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ´ nem voltak kozulunk valok; mert ha kozulunk valok let¨ ´ ´ tek volna, velunk maradnak” (1Jan 2:18, 19). A III. sza´ ´ ´ zadra a hitehagyas nyoman kialakult egy papi osztaly, ´ ´ ´ a IV. szazadban pedig Konstantin csaszar hivatalosan is ´ ´ ´ ´ elismerte a keresztenysegnek ezt az elfajult valtozatat. ´ ´ ´ ˝ ´ A vallasi vezetok atvettek bizonyos pogany szokasokat, ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ es „kereszteny” kontosbe bujtattak oket, ıgy tenyleg igaz ´ ´ lett rajuk, hogy ’kiforgatott dolgokat beszelnek’. A hite´ ´ ´ ´ hagyas b elyegeit meg ma is magukon hordozzak a ha´ ´ ´ ´ ´ ´ mis keresztenyseg tanıtasai es szokasai. ´ ´ ´ ¨ ´ ´ 20 Pal eletvitelet ossze sem lehet hasonlıtani azokeval, ´ ˝ ´ ´ akik kesobb kiszipolyoztak a nyajat. Dolgozott, hogy le´ ´ ´ ¨ ˝ gyen mib ol megelnie, es ne legyen terhere a gyulekezet´ ´ ´ ´ nek. Nem azert faradozott a hittarsaiert, hogy hasznot ´ ´ ´ ˝ ¨ huzzon beloluk. Az efezusi veneket is arra biztatta, ´ ´ ´ ´ ¨ ´ hogy legyenek onfelaldozoak. „Segıtsetek a gyengeket ´ ´ ´ ´ ´ – mondta nekik –, es tartsatok elmetekben az Ur Jezus 19

´ ˝ ´ ´ ´ ´ 19. Hogyan alakult ki a hitehagyas az els o sz azad veg ere, es milyen for´ ¨ ¨ ´ ˝ ´ ´ m at olt ott a kes obbi evsz azadokban? ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 20 –21. Mib ol l atszott, hogy P al onfel aldoz o, es hogyan tudnak ma a ´ ´ ´ kereszt eny venek ilyen szellemben szolg alni? ´ ´ ˝ „MINDENKINEK A VERETOL TISZTA VAGYOK”

339

´ szavait, aki maga mondta: »Nagyobb boldogsag adni, mint kapni«” (Csel 20:35). ´ ´ ´ ¨ ´ 21 A kereszteny venek ma is olyan onfelaldozo szel´ ´ ´ ´ lemben szolgalnak, mint annak idej en Pal. Az alke´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ resztenyseg papsagaval ellentetben, akik meg a b ort is ´ ´ ´ ´ ´ ¨ lenyuznak a nyajrol, azok, akiket megbıztak ’Isten gyu´ ´ ´ ¨ ´ ¨ lekezetenek a terelgetesevel’, onzetlenul vegzik a felada´ ¨ ¨ taikat. A kereszteny gyulekezetben nincs helye a buszke´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ segnek es a tortetesnek. Azok, akik a ’maguk dicsoseget ´ ˝ ´ keresik’, elobb vagy utobb elbuknak (Peld 25:27). Az el´ ´ ´ ´ bizakodottsag vege soha nem lesz mas, mint szegyen ´ (Peld 11:2). ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 22 A testverek olyannyira a szıvukbe zartak a gyenged ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szeretete ert Palt, hogy amikor elerkezett a bucsu oraja, ´ ´ ´ ´ „mindannyian igen nagy sırasra fakadtak, Pal nyakaba ´ ´ ´ ´ borultak, es gyengeden csokolgattak” (Csel 20:37, 38). ´ ´ ¨ ´ ˝ A keresztenyek oszinten becsulik es szeretik azokat, ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ akik Palhoz hasonloan onzetlenul faradoznak a nyaj ert. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Most, hogy lattuk Pal ertekes p eldaj at, biztosan egyet´ ´ ertesz azzal, hogy se nem dicsekedett, se nem tulzott, ´ ´ ˝ amikor kijelentette: „mindenkinek a veretol tiszta vagyok” (Csel 20:26). ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 22. Mi ert z art ak a sz ıv ukbe P alt az efezusi venek? 340


22. FEJEZET

„Legyen meg Jehova akarata” ´ ´ ´ ´ P al Jeruzs alembe megy, k eszen allva arra, ´ hogy Ist en akarat at t egye ´ A Cselekedetek 21:1–17 alapjan

´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ NEHEZ a bucsu Miletuszban. Mindenki elerzekenyul, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ amikor Pal es Lukacs faj o szıvvel elbucsuznak az efezu´ ´ ˝ si venektol, akiket annyira megszerettek! A ket misszio´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ narius a haj o fedelzeten all. A poggyaszaikon kıvul ma¨ ´ ´ ˝ ´ ´ gukkal viszik a szuksegben levo judeai keresztenyeknek ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ osszegyujtott p enzt is. Mar nagyon varj ak, hogy vegre ´ ´ atadhassak nekik. ´ ´ ´ ˝ ´ 2 A lagy szello belekap a vitorlakba, es a haj o kifut a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ˝ zajos kikotob ol. A ket ferfi es het utastarsuk a parton ´ ´ ´ ´ ´ allo, szomoru testvereiket nezik (Csel 20:4, 14, 15). Ad´ ´ ˝ dig integetnek a barataiknak, mıg azok el nem tunnek a ´ messzesegben. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 3 Pal korulbelul harom evig szolgalt vallvetve az efe´ zusi venekkel. Most azonban a szent szellem azt az uta´ ´ ´ sıtast adta neki, hogy menjen Jeruzsalembe. Sejti, hogy ´ ´ ´ ´ ´ mi var ra. Korabban ezt mondta az efezusi veneknek: ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1– 4. Mi ert megy P al Jeruzs alembe, es mi var ott r a? „LEGYEN MEG JEHOVA AKARATA”

341

´ ˝ ¨ „a szellemtol elkotelezve Jeruzsalembe utazom, noha ´ ¨ ´ nem tudom, mi tortenik ott velem, kiveve, hogy a szent ´ ´ ´ ´ ´ ´ szellem varosrol varosra ujra meg ujra tanuskodik ne´ ´ ´ kem, amikor azt mondja, hogy bilincsek es nyomorusa´ ´ ´ ´ ´ gok varnak ram” (Csel 20:22, 23). B ar veszelyek varnak ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ Palra, ugy erzi, hogy ’szellemtol elkotelezett’, vagyis ko´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ telessegenek es szıvugyenek tartja, hogy kovesse a szel´ ´ ´ ´ ´ ´ lem vezeteset, es elutazzon Jeruzsalembe. Ertekesnek ´ ´ ´ ´ ´ tartja az eletet, de Isten akaratanak a vegzese a legfonto´ ´ sabb szamara. ´ ´ ´ ´ 4 Te is osztod Pal erzeseit? Amikor atadjuk magunkat ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ Jehovanak, unnep elyesen megıgerjuk neki, hogy az lesz ´ ¨ ´ ¨ a legfontosabb az eletunkben, hogy teljesıtjuk az akara´ ´ ˝ ´ ´ tat. Sokat tanulhatunk abb ol, ha megvizsgaljuk a huse´ ´ ´ ´ ges Pal apostol p eldaj at. ´ Elhaj ozva „Ciprus szigete” mellett (Cselekedetek 21 :1–3) ´ ´ ´ ´ ´ 5 A haj o, mellyel Pal es a tarsai utaztak, ’egyenes utvo´ ´ ´ ´ ´ ˝ nalon haladt’, vagyis kedvezo volt a szelj aras, vegig hat´ ´ ´ ´ szellel mentek. Meg aznap megerkeztek Koszba (Csel ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ 21:1). Feltehetoleg kikotottek ejszakara, majd masnap to´ ´ ´ ´ vabbmentek Rodoszra, onnan pedig Kis-Azsia deli re´ ´ ´ ´ szere, Pataraba. Itt a testverek egy nagy teherhaj ora ´ ´ ´ ´ ´ 5. Milyen uton jutottak el T ıruszba P al es a t arsai? 342


´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ szalltak, mely egyenesen Fonıciaba, T ırusz varosaba vit´ ´ ˝ ¨ ˝ te oket. Utkozben „bal kez felol” elhaladtak „Ciprus ´ ´ ´ szigete” mellett (Csel 21:3). Miert emlıti meg ezt a resz´ ´ ´ letet az ıro, Lukacs? ´ ´ ´ ´ 6 Lehets eges, hogy Pal Ciprus fele mutatott, es elme´ ´ ´ ´ ´ selte, milyen elmenyei voltak a szigeten. Pal, Barnabas ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ es Janos Mark korulbelul 9 evvel korabban, Pal elso ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ misszionariusi utj an talalkoztak Elimasszal, a varazslo´ ´ ´ val, aki ellenezte a predikalasukat (Csel 13:4–12). Bizto´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ ´ san batorsagot es erot ontott Palba, hogy ujb ol latta a ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ szigetet, es felidezte az ott tortenteket. Igy konnyebb volt ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ szembeneznie az elotte allo esemenyekkel. Mi is sok erot ´ ¨ ´ merıthetunk abb ol, ha elgondolkodunk azon, hogy ho´ ¨ ´ ´ gyan aldott meg bennunket Isten, es hogyan segıtett elvi¨ ´ ´ ´ ¨ selnunk a probakat. Ugyanarra a kovetkeztetesre jutha´ ´ ´ ´ tunk, mint D avid, aki ezt ırta: „Sok baj eri az igazsagost, ´ ˝ de mindegyikb ol megszabadıtja Jehova” (Zsolt 34:19). ¨ ´ ´ „Megkerest uk a tan ıtvanyokat” (Cselekedetek 21 :4–9) ´ ´ ´ ´ 7 Pal tudta, milyen fontos a kereszteny testverek tarsa´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ sagaban lenni, es szıvesen volt veluk. Lukacs azt ırja, ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6. a) Mi ert onthetett P alba b ators agot, hogy ujb ol l atta Ciprus sziget et? ´ ´ ´ b) Amikor elgondolkodsz azon, hogy hogyan aldott meg, es seg ıtett ne¨ ´ ked Jehova, milyen kovetkeztet esre jutsz? ´ ´ ´ 7. Mit tettek az utaz ok, amikor meg erkeztek T ıruszba? „LEGYEN MEG JEHOVA AKARATA”

343

´ ´ ´ hogy amikor megerkeztek T ıruszba, ’megkerestek a ta´ ´ ´ ´ nıtvanyokat’ (Csel 21:4). Az utazok tudtak, hogy vannak ´ ´ ´ ´ ´ a varosban keresztenyek, ıgy utanaj artak, hogy hol lak´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ nak, es valoszınuleg naluk maradtak. B arhova menjunk ´ ´ is, mindenhol talalhatunk olyan szemelyeket, akik egy ¨ ´ ´ ´ ¨ hiten vannak velunk, es akik szıvesen latnak bennunket. ´ ´ ¨ ´ Ez az egyik nagy aldasa annak, hogy ismerjuk az igazsa´ ´ ´ got. Az igaz imadoknak, akik szeretik Istent, a vilag min´ ´ ´ den reszen vannak barataik! ´ ´ ´ ¨ ¨ 8 Miutan Lukacs elmondja, hogy het napot toltottek ´ ´ ´ ´ a varosban, azt ırja, hogy a tıruszi testverek „a szellem ´ ´ ´ ´ ´ altal ujra meg ujra azt mondtak Palnak, hogy ne menjen ´ ˝ ¨ ˝ be Jeruzsalembe” (Csel 21:4). Ez eloszor meglep onek ˝ ´ ´ tunhet. Meggondolta volna magat Jehova? Arra utasıtja ´ ´ most Palt, hogy ne menjen Jeruzsalembe? Nem. A szel´ ´ lem nem azt jelezte korabban Palnak, hogy ne menjen a ´ ´ varosba, hanem azt, hogy rosszul fognak ott banni vele. ´ ˝ ´ ´ ´ ´ Ugy tunik, hogy a szent szellem segıtsegevel a tıruszi ´ ´ ´ ´ ´ testverek megertettek, hogy Pal szenvedni fog Jeruzsa´ ´ ´ ´ ´ lemben. Es mivel aggodtak erte, kerleltek, hogy ne men´ ´ ´ ˝ ´ ˝ jen fel. Ertheto, hogy meg akartak ovni a veszelytol. ´ ´ ´ ¨ ´ Am Pal eltokelt volt abban, hogy Jehova akaratat fogja ´ ´ ´ ´ tenni, es folytatta az utj at Jeruzsalembe (Csel 21:12). ´ ¨ 8. Hogyan kell erten unk a Cselekedetek 21:4 -et? 344


´ ´ ´ ´ ´ Pal a testverei aggalyai hallatan talan arra gondolt, ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy Jezus tanıtvanyai is ugyanıgy reagaltak, amikor Je´ zus elmondta nekik, hogy Jeruzsalembe fog menni, sok ´ ´ ¨ ´ ´ mindent el fog szenvedni, es meg fogj ak olni. Peter az er´ ´ zelmei hatasa alatt ezt mondta Jezusnak: „Kedvezz ma´ ´ gadnak, Uram; semmikeppen sem lesz ez a sorsod.” Je´ ´ ´ ´ ˝ zus azonban ezt valaszolta neki: „Tavozz tolem, S atan! ´ ˝ Botlasko vagy nekem, mert nem az Isten gondolatai sze´ ´ ´ rint gondolkozol, hanem az emberekei szerint” (Mate ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 16:21–23). Jezust semmi sem terıthette el az onfelaldozo ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ eletutj atol, melyet Isten jelolt ki neki. Pal is ilyen elszant ´ ´ ´ ´ ´ ´ volt. Biztos, hogy j o szandek vezerelte a tıruszi testvere´ ´ ket, ahogy Peter apostolt is, de nem ismertek fel, hogy mi Isten akarata. ˝ 10 A „kedvezz magadnak” vagy a „ne eroltesd meg ma´ gad” felfogas ma is sokaknak szimpatikus. Az embe´ ´ ´ ´ ´ rek altalaban olyan vallast valasztanak, amely kenyel´ ´ ´ ´ ´ mes szamukra, es nem var el sokat a tagjaitol. Jezus ´ ´ ´ ´ ´ ´ ezzel szemben teljesen mas hozzaallasrol beszelt. Ezt ´ ´ ´ ¨ mondta a tanıtvanyainak: „Ha valaki utanam akar j on´ ´ ´ ´ ´ ni, tagadja meg magat, vegye fel a kınoszlop at, es al´ ´ ´ ´ ¨ ¨ landoan kovessen engem” (Mate 16:24). Jezust kovetni 9

´ ´ ´ ´ ´ ´ 9 –10. a) Mire eml ekeztethett ek P alt a t ıruszi testverek agg alyai? b) Mi´ ´ ´ lyen felfog as terjedt el ma a vil agban, ellenben mit mondott J ezus? „LEGYEN MEG JEHOVA AKARATA”

345

´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ a legb olcsebb eletut es a helyes eletut, de nem konnyu ´ ´ eletut! ´ ´ ´ ¨ ¨ 11 Palnak, Lukacsnak es a tobbieknek rovidesen foly´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tatniuk kellett az utjukat. A bucsuzasrol szolo leıras ´ ´ ´ ´ meghato. Azt bizonyıtja, hogy a tıruszi testverek na´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ gyon szerettek Palt, es szıvvel-lelekkel tamogattak a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ szolgalatat. A ferfiak, nok es gyerekek mind elkısertek ´ ´ ´ ´ Palt es a tarsait a tengerpartra. Mindannyian leterdel´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ tek, es egyutt imadkoztak, majd elkoszontek egymastol. ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Ezutan Pal, Lukacs es a veluk tarto testverek felszalltak ´ ´ ´ egy haj ora, es tovabbutaztak Ptolemaiszba. Itt ugyan´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ csak talalkoztak testverekkel, es egy napot veluk toltottek (Csel 21:5–7). ´ ´ ´ ´ ´ ´ 12 Ezutan Pal es a tarsai Cezareaba1 mentek. Amikor ´ ¨ ¨ ´ megerkeztek, ’bementek Fulopnek, az evangeliumhirde´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ tonek a hazaba’ (Csel 21:8). Biztosan orultek, hogy ujra ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ˝ lathatj ak Fulop ot. Ugy 20 evvel korabban o is egyike volt ´ ´ azoknak a testvereknek Jeruzsalemben, akiket az apos´ ´ ´ tolok kivalasztottak, hogy segıtsenek szetosztani az ele´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd a „Cezarea – Judea tartomany szekhelye” cımu kiemelt reszt a 348. oldalon.

´ ´ ´ ´ ´ ´ 11. Hogyan bizony ıtott ak a t ıruszi testverek, hogy szeretik es t amogat´ ´ j ak P alt? ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ 12 –13. a) Mi mutatja, hogy Ful op kitart oan es hus egesen szolg alt? ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ b) Miben all ıtott Ful op j o p eld at a kereszt eny edesap ak el e? 346


´ ´ ¨ delt az eppen csak megalakult kereszteny gyulekezetben. ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Fulop mar hosszu ideje lelkesen predikalta a j o hırt. Biz´ ¨ ´ ¨ ´ tosan emlekszel, hogy amikor az uldozes miatt a tanıt´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ vanyok szetszorodtak, Fulop Szamariaba ment, es ott ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ predikalt. Kesobb predikalt egy etiop eunuchnak, es meg is keresztelte (Csel 6:2–6; 8:4–13, 26–38). Milyen kitar´ ˝ ´ ´ ´ toan es husegesen szolgalt! ¨ ¨ ´ ´ ´ 13 Ful op lelkesedese nem hagyott alabb az evek folya´ ´ ´ ´ ´ ´ man. Cezareaban telepedett le, es meg mindig serenyen ´ ´ ´ ´ ´ ´ predikalt. Ez abb ol is latszik, hogy Lukacs „evangelium¨ ¨ ˝ ˝ hirdetonek” nevezi. Azt is megtudjuk Fuloprol, hogy ¨ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ idokozben szuletett negy lanya, akik profetaltak. Vagyis ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ a lanyok kovettek apjuk p eldaj at (Csel 21:9).1 Fulop nyil´ ´ ´ ´ ´ ˝ vanvaloan sokat faradozott azert, hogy eros szellemise˝ ´ ´ ´ ´ ´ gu csaladja legyen. A kereszteny edesap ak j ol teszik, ha ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ kovetik Fulop p eldaj at, vagyis elen j arnak a szolgalat´ ´ ban, es megszerettetik a gyerekeikkel az evangeliumhir´ ˝ deto munkat. ´ ´ ´ ´ 14 Pal minden varosban felkereste a testvereket, es ¨ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ˝ egyutt toltott veluk egy kis idot. A helyi testverek ket´ ¨ ´ ´ ´ segtelenul szıvesen fogadtak az otthonukban az utazo ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ˝ 1 Lasd ´ a „Nok is tanıthattak a kereszteny gyulekezetben?” cımu kiemelt reszt a 350. oldalon.

´ ´ ´ ´ ´ 14. Mit eredm enyezett az, hogy P al megl atogatta a hitt arsait, es mire ˝ ´ ¨ van ma is lehet os eg unk? „LEGYEN MEG JEHOVA AKARATA”

347

´ ´ ´ CEZ AREA – J UDEA TARTOM ANY ´ SZ EKHELYE

´ ˝ ¨ Abban az idoben, amikor a Cselekedetek konyvenek ´ ´ ´ ´ ´ ´ az esemenyei jatszodtak, Cezarea volt a szekhelye Ju´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dea romai tartomanynak es a tartomany kormanyzoja´ ´ ´ ´ ˝ nak. A hadsereg Judeaba kihelyezett egysegenek a foha´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ diszallasa is itt volt. Nagy Herodes epıttette a varost, es ´ ´ ´ ´ ´ ´ Augustus csaszarrol nevezte el. Cezareaban megtalalha´ ´ ´ ¨ to volt az akkori pogany hellenisztikus varosok osszes ´ ´ ´ jellegzetessege: egy templom, melyet az istenkent ima´ ´ ´ ´ ´ dott csaszarnak szenteltek, egy szınhaz, egy loverseny´ ´ ´ ´ ˝ ´ p alya es egy amfiteatrum. A varost foleg nem zsidok ´ laktak. ´ ˝ ´ ¨ ˝ ´ ´ Cezarea egy megerosıtett kikotovaros volt. Herodes ´ ´ ¨ ˝ uj kikotokomplexuma, a Szebasztosz (az Augustus nev ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ gorog megfeleloje) egy hajozasra egyebkent nem alkal´ ´ ¨ ´ ¨ ˝ mas partszakasz menten epult, hatalmas hullamtoro ´ ´ ´ ¨ ˝ gattal. Herodes mindenaron azt akarta, hogy a kikoto ¨ ´ ´ ¨ ˝ ´ ¨ ¨ felulmulja Alexandria kikotojet, es ez legyen a Foldko´ ´ ´ ¨ zi-tenger keleti reszenek kereskedelmi kozpontja. B ar ´ ´ ¨ ´ ´ ´ Cezarea vegul nem szarnyalta tul Alexandriat, de mi´ ´ ´ ´ ´ ¨ vel nagy kereskedelmi utvonalak talalkozasanal fekudt, ´ ´ ¨ fontos helyet vıvott ki maganak a nemzetkozi kereskedelemben. ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ Cezareaban predikalta a jo hırt Fulop, az evangelium˝ ´ hirdeto, es a jelek szerint itt nevelte fel a gyermekeit ´ ´ ´ (Csel 8:40; 21:8, 9). Ebbe a varosba helyeztek ki Korne348


´ ´ ´ ´ ˝ liuszt, a romai szazadost, es itt lett belole kereszteny (Csel 10:1). ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ Pal apostol tobbszor is jart Cezareaban. Amikor ro´ ´ ´ ´ ´ ¨ viddel a megterese utan az ellensegei meg akartak olni, ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ a tanıtvanyok gyorsan elvittek az uj testveruket Jeruzsa´ ´ ´ ˝ ˝ lemb ol a 90 kilometerre fekvo Cezareaba, hogy on´ ´ ´ ´ nan Tarzuszba hajozhasson. A masodik es a harmadik ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ misszionariusi utjanak a vege fele Pal Cezarea kikotojet ´ ´ is erintette, amikor Jeruzsalembe tartott (Csel 9:28–30; ´ ´ ´ ´ ´ 18:21, 22; 21:7, 8). Cezareaban tartottak ket evig fogva ´ ´ ´ ´ ´ Herodes palotajaban. Itt beszelt Felixszel, Fesztusszal ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ es Agripp aval, majd vegul innen hajozott el Romaba (Csel 23:33–35; 24:27–25:4; 27:1).

´ ´ ´ ´ ´ ´ misszionariust es a tarsait. Az ilyen latogatasok alkalma´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ val ’kolcsonosen batorıtottak’ egymast (Roma 1:11, 12). ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ Erre ma is van lehetosegunk. Sok aldas szarmazik abb ol, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ha meghıvjuk az utazofelvigyazot es a feleseget az ottho´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ nunkba, barmilyen szereny korulmenyek kozott eljunk ´ is (Roma 12:13). ´ „Meghalni is kesz vagyok” (Cselekedetek 21 :10–14) ´ ¨ ¨ ´ ´ ¨ 15 Mialatt Pal Fulopnel volt, egy masik nagyra becsult ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ latogato is erkezett: Agabusz. Azok, akik Fulop hazaban ¨ ´ ´ 15 –16. Milyen uzenetet hozott Agabusz, es milyen hat assal volt az a je´ ˝ lenl evokre? „LEGYEN MEG JEHOVA AKARATA”

349

˝ ´ N OK IS TAN I T¨ HAT TAK ´ A K ERESZT ENY GY ULEKEZETBEN ?

´ ´ ˝ ˝ Mi volt a nok ˝ szerepe az elso szazadi kereszteny ¨ ´ gyulekezetben? Ok is tanıthattak? ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ Jezus azzal bızta meg a kovetoit, hogy predikaljak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a Kiralysag jo hıret, es tegyek tanıtvanyokka az em´ ´ ´ ´ bereket (Mate 28:19, 20; Csel 1:8). Ez a megbızatas ´ ´ ´ ˝ minden keresztenynek szol, ferfiaknak, noknek, fi´ ´ ´ ´ ´ ´ uknak es lanyoknak egyarant. Ezt bizonyıtja a Joel ´ ´ ´ ´ ´ 2:28, 29-ben talalhato profecia is, amely Peter apos´ ¨ ´ ¨ tol szavai szerint 33 punkosdjen is beteljesedett: „Es ´ ¨ ¨ az utolso napokban – ezt mondja az Isten – kitoltok ´ ´ ˝ az en szellememb ol mindenfajta testre, es fiaitok ´ ´ ´ ´ ´ ´ meg leanyaitok profetalni fognak . . . ; es meg rab´ ´ ¨ ¨ ˝ szolgaimra es rabszolganoimre is kitoltok szellemem´ ˝ ´ ´ ´ b ol azokban a napokban, es profetalni fognak” (Csel ´ ¨ ¨ ´ 2:17, 18). Ahogy lattuk, Fulopnek, az evangeliumhir´ ´ ˝ ´ ´ ´ detonek is volt negy lanya, akik profetaltak (Csel 21:8, 9). ´ ¨ ´ ´ ´ Ami azonban a kereszteny gyulekezet tanıtasat il´ leti, Isten Szava azt mondja, hogy csak ferfiakat le´ ´ ´ ´ ´ ˝ het kinevezni felvigyazoknak es kisegıtoszolgaknak ´ ´ ˝ (1Tim 3:1–13; Tit 1:5–9). Pal egyertelmuen kijelentette: „Nem engedem meg az asszonynak, hogy ta´ ´ ¨ nıtson, vagy hogy hatalmat gyakoroljon a ferfi fo¨ lott, hanem legyen csendben” (1Tim 2:12). 350


˝ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ voltak, tudtak Agabuszrol, hogy profeta. O j ovendolte ´ ´ ´ ´ meg azt a nagy ehınseget, mely Claudius uralkodasa ide´ ¨ ˝ ¨ j en kovetkezett be (Csel 11:27, 28). Biztosan felvetodott ¨ ´ ¨ ¨ bennuk, hogy miert j ott Agabusz. Vajon milyen uzene´ ˝ ¨ tet hozott? Minden tekintet ra szegezodott, amint a ke´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ¨ ´ zebe vette Pal hosszu, keskeny, szovetb ol keszult ovet, ´ ´ ´ ¨ melybe p enzt, es mas holmikat is lehetett tenni. Az ov´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ vel Agabusz megkotozte a saj at labat es kezet, majd be´ ´ ¨ ´ ´ szelni kezdett. Az uzenet sulyos volt: „Igy szol a szent ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ szellem: »Azt a ferfit, akie ez az ov, ıgy fogjak megko´ ´ ¨ ´ ˝ ´ tozni a zsidok Jeruzsalemben, es a nemzetekb ol valok ´ ´ kezebe adj ak«” (Csel 21:11). ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 16 A prof ecia megerosıtette, hogy Pal Jeruzsalembe fog ´ ´ ¨ menni. Arra is ramutatott, hogy milyen kovetkezmenye ´ ´ ´ ´ ´ ˝ lesz a zsidokkal valo talalkozasanak. „A nemzetekb ol va´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ lok kezebe adj ak” majd. A profecia minden jelenlevot ´ ´ ´ megrendıtett. Lukacs ezt ırja: „Mikor pedig ezt hallot´ ¨ ´ tuk, kerlelni kezdtuk Palt mi is, meg a helybeliek is, hogy ´ ´ ´ ´ ne menjen fel Jeruzsalembe. Pal akkor ıgy valaszolt: ´ ´ ´ ´ ´ ´ »Mit csinaltok? Miert sırtok es gyengıtetek el szıvem¨ ¨ ben? Biztosak lehettek abban, hogy nemcsak megkotoz´ ´ ´ tetni, de meghalni is kesz vagyok Jeruzsalemben az Ur ´ ´ ´ Jezus neve ert«” (Csel 21:12, 13). „LEGYEN MEG JEHOVA AKARATA”

351

´ ´ ´ ´ Probald meg magad ele kepzelni a jelenetet: a test´ ´ ´ ´ ´ verek, Lukacsot is bele ertve, kerlelik Palt, hogy ne men´ ´ ´ ´ ´ ´ jen el Jeruzsalembe. Nehanyan sırnak. Palt melyen meg´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ¨ ˝ ´ erinti a testverek szıvb ol j ovo torodese, es kedvesen azt ´ ´ ´ mondja nekik, hogy ’elgyengıtik szıveben’, vagy ahogy ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ egyes fordıtasok visszaadj ak a gorog kifejezest, ’osszeto´ ´ ´ ´ rik a szıvet’. De Pal nem inog meg, mint ahogy T ırusz´ ´ ´ ¨ ¨ ban sem tudtak megingatni a testverek. A konyorgesek ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ es a konnyek ellenere is eltokelt marad. Elmagyarazza a ´ ´ ´ ´ ´ testvereknek, miert kell elmennie. Micsoda batorsag es ´ ´ ´ ´ elszantsag! Pal ugyanolyan rendıthetetlen maradt az el´ ´ ´ ´ hatarozasaban, hogy elmegy Jeruzsalembe, mint ami´ ´ ´ ´ lyen Jezus volt (Heb 12:2). Nem akart martır lenni, de ´ ´ ha meg kell halnia, megtiszteltetesnek fogja erezni, hogy ´ ´ ¨ ˝ Krisztus Jezus kovetojekent hal meg. ´ ´ ´ 18 Hogyan reagaltak a testverek Pal szavaira? Tiszteletteljesek voltak. Ezt olvashatjuk: „Amikor nem hagyta ´ ´ magat lebeszelni, belenyugodtunk ezekkel a szavakkal: »Legyen meg Jehova akarata«” (Csel 21:14). Azok, akik ´ ´ ´ ´ ˝ addig probaltak meggyozni Palt, hogy ne menjen Jeru´ ´ ´ ˝ zsalembe, nem eroltettek ra az akaratukat. Meghallgat´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ tak Palt, es megertettek ot; felismertek es elfogadtak 17

´ ´ ´ ´ ´ 17–18. Hogyan mutatta meg P al, hogy rend ıthetetlen az elhat aroz as a´ ´ ´ ban, es hogyan reag altak a testverek a szavaira? 352


´ ´ ˝ ´ ¨ Jehova akaratat, meg ha ez nem is volt konnyu szamuk´ ´ ´ ´ ´ ´ ra. Pal egy olyan utra indult, melynek vegen a halal vart ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ra. Konnyebb volt neki ugy, hogy nem probaltak meg le´ ´ ´ ˝ ¨ beszelni errol azok, akik kozel alltak hozza. ´ ´ ¨ ´ 19 Fontos tanulsagot vonhatunk le a Pallal tortentek´ ´ ´ ˝ b ol. Ha valakinek olyan c eljai vannak Isten szolgalata´ ´ ¨ ´ ´ ban, melyhez onfelaldozas kell, soha ne probaljuk meg ´ ´ ¨ ´ lebeszelni rola. Ez a tanulsag sokszor eszunkbe juthat, ´ ´ nem csak akkor, amikor valakinek az elete forog kockan. ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ Peldaul sok kereszteny szulonek nehez, ha a gyerme´ ´ ´ kei elmennek otthonrol, hogy tavoli helyeken szolgal´ ´ ´ ´ ´ ˝ j ak Jehovat. De elhataroztak, hogy nem fogj ak oket ´ ´ ´ ˝ ´ elkedvetlenıteni. Az Angliaban elo Phyllis elmeseli, mi´ ´ ´ lyen erzesek kavarogtak benne, amikor az egyetlen la´ ´ ´ ´ nya misszionariuskent Afrikaba ment: „Erzelmileg na´ ´ gyon nehez volt. Nehez volt elviselni a gondolatot, hogy ´ ˝ olyan messze lesz tolem. Szomoru voltam, de ugyanak´ ¨ ´ ˝ kor buszke is. Nagyon sokat imadkoztam. Am ez az o ´ ´ ´ ¨ ´ ´ dontese volt, es soha nem probaltam befolyasolni eb´ ´ ´ ben. Vegtere is mindig azt tanıtottam neki, hogy tegye ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ elso helyre az eleteben a Kiralysag-erdekeket. 30 eve ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ szolgal a lanyom kulfoldi megbızatasban, es mindennap ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ koszonetet mondok Jehovanak azert, hogy husegesen ´ ´ ¨ ´ ˝ 19. Milyen tanuls agot fontos levonnunk a P allal t ort entekb ol? „LEGYEN MEG JEHOVA AKARATA”

353

´ ´ ´ ´ ´ ¨ vegzi a szolgalatat.” Milyen dicseretes, ha buzdıtjuk on´ ´ ´ felaldozo hittarsainkat! ´ ¨ „A testverek orvendve fogadtak minket” (Cselekedetek 21 :15–17) ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 20 Pal felkeszult az utra, a testverek pedig elkısertek ot, ´ ´ ´ bizonyıtva, hogy teljes szıvvel mellette allnak. Minden´ ´ ´ ´ ´ ´ hol, ahol Pal es a vele utazok megalltak utban Jeruzsa´ ´ ´ ´ ´ lem fele, felkerestek a kereszteny testvereiket. T ıruszban ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ megkerestek a tanıtvanyokat, es egy hetet veluk toltot´ ´ ´ ´ tek. Ptolemaiszban is talalkoztak testverekkel es testver¨ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ ´ ˝ nokkel, udvozoltek oket, es egy napot maradtak veluk. ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ Cezareaban j o nehany napot toltottek Fulop otthona´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ban. Innen nehany cezareai tanıtvany elkıserte Palt es a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ tarsait Jeruzsalembe. Ott Mnason latta oket vendegul, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ aki mar regota tanıtvany volt. Lukacs azt ırja, hogy ´ ´ ˝ ¨ ’a testverek orvendve fogadtak oket’ (Csel 21:17). ´ ´ ¨ 21 Az biztos, hogy Pal szıvesen volt egyutt olyanokkal, ´ akik egy hiten voltak vele. Az apostolt mindig fellelkesı´ ´ ´ ´ ¨ ´ tette a testverek tarsasaga, es ez velunk is ıgy van. A buz´ ´ ´ ˝ dıtas minden bizonnyal erot adott Palnak ahhoz, hogy ´ ¨ ¨ ´ szembe tudjon nezni duhodt ellensegeivel, akik meg ´ ¨ akartak olni. ˝ ´ ¨ 20 –21. Mib ol tudjuk, hogy P al szeretett egy utt lenni olyanokkal, akik ´ ´ ´ ´ egy hiten voltak vele, es mi ert volt sz ıvesen a testverekkel? 354



´ AKA LAN U L ´ DA LYTA ´ „PR EDI K A LTA´ NEK´ IK´ AZ ISTEN KIR ALYSAGAT” (C SELEK EDET EK 28:31)

´ ´ ¨ ¨ ´ Ebben a reszben Pal duh os ellensegekkel fog´ ´ ¨ ¨ ´ ja szembe talalni magat, bebortonzik, es soroza´ ˝ ˝ tosan romai tisztviselok elott kell megjelennie. ´ ´ ´ ´ Az apostol mindvegig tanuskodik Isten Kiralysa´ ´ ´ ¨ garol. Amint megvizsgalod a Cselekedetek kony´ ´ ´ ˝ ´ venek esem enydus befejezo szakaszat, tedd fel ´ ´ ´ ´ magadnak a kerdest: „Hogyan tudn am utanozni ´ ´ ¨ ´ ˝ ezt a bator es lenduletes evangeliumhirdetot?”

23. FEJEZET

´ ´ ´ „Hallgass atok meg vedekezesemet” ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ´ P al megv edi az igazs agot a feld uh od ot t cs ocsel ek ´ ˝ es a szanhedrin el ot t ´ A Cselekedetek 21:18–23:10 alapjan

´ ´ ´ ´ ´ ´ PAL ismet Jeruzsalem keskeny es forgalmas utc ain se´ ´ ´ ¨ ¨ tal. Nincs meg egy olyan varos a foldon, amelynek fon´ ´ ´ ¨ ´ tosabb szerepe lenne Jehova nep enek tortenelmeben. ´ ¨ ´ ´ ˝ Lakosainak nagy resze buszke e dicso multra. Pal tudja, ´ ´ ´ ´ hogy sok jeruzsalemi kereszteny tulsagosan nagy jelen´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ toseget tulajdonıt a multnak, es ezert nem tart lep est Je´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hova fokozatosan kibontakozo szandekaval. Igy hat Pal ´ ´ ´ ¨ ´ latja, hogy nemcsak anyagi segıtsegre van itt szukseg, ´ ´ ahogyan azt Efezusban gondolta, amikor elhatarozta, ´ ´ ´ hogy ellatogat ebbe a fenseges varosba, hanem szellemi ´ ´ teren is van mit tenni (Csel 19:21). Tudja, hogy veszelyes ´ ´ ´ ´ ´ ¨ volt idej onnie, megsem valtoztatott a szandekan. ´ ´ ¨ ´ 2 Milyen nehezs egekkel fog szembekerulni Pal Je´ ´ ¨ ˝ ruzsalemben? Egyik oldalrol Krisztus kovetoi fognak ´ ´ ´ gondot okozni neki, nehanyukat ugyanis nem hagyj ak ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1– 2. Mi j aratban van P al Jeruzs alemben, es milyen neh ezs egekkel fog ¨ szembeker ulni? 356


´ ´ ´ ´ ´ nyugodni a Palrol szarnyra kapott hıresztelesek. De a ´ ´ nagyobb bajt Krisztus ellensegei okozzak. Alaptalanul ´ ´ ´ ´ ´ bevadoljak, megverik es halallal fenyegetik Palt. Ezek a ´ ˝ ´ viharos esemenyek arra is lehetoseget adnak az apostol´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ nak, hogy eloadja a vedekezeset. Alazattal, batorsaggal ´ ´ ´ ´ ´ es hittel nez szembe ezekkel a probakkal. Lassuk, ho´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ gyan allıt mindebben ragyogo p eldat a ma elo kereszte´ nyek ele. ˝ ´ ´ „Dics o ıteni kezdt ek az Istent” (Cselekedetek 21 :18–20a) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 3 Pal es a tarsai megerkeztek Jeruzsalembe, es a ra ko´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ vetkezo nap meglatogattak a gyulekezet felvigyazasaval ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ megbızott veneket. A meg eletben levo apostolok kozul ´ ´ ´ ˝ ´ egyrol sem tesz emlıtest a beszamolo. Lehet, hogy ekkor ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mar mindnyajan a vilag egy masik reszen szolgaltak. Ja´ ´ ´ kab, Jezus testvere azonban meg mindig itt volt (Gal ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ ¨ 2:9). Valoszınu, hogy o elnokolt a Pallal tartott megbe´ ´ ´ ´ ´ szelesen, es ’a venek is mindnyajan jelen voltak’ (Csel 21:18). ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 4 Pal udvozolte a veneket, „es reszletesen beszamolt ´ ¨ ¨ ˝ arrol, hogy mit tett az Isten a nemzetek kozott az o ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 3 –5. a) Milyen megbesz el esen vett r eszt P al Jeruzs alemben, es mir ol ´ ´ ´ ´ ´ ´ besz eltek? b) Milyen tanuls agokat vonhatunk le P al es a jeruzs alemi ve´ ´ ´ ˝ nek besz elget es eb ol? ´ ´ ´ „HALLGASSATOK MEG VEDEKEZESEMET”

357

´ ´ ´ ´ szolgalata altal” (Csel 21:19). Mennyire buzdıto lehetett ¨ ¨ ¨ ezt hallani! Mi is nagyon orulunk, amikor halljuk, hogy ´ ´ ´ ˝ hogyan halad elore a munka mas orszagokban (Peld 25:25). ´ ´ ´ ´ ´ ´ A megbeszeles folyaman Pal bizonyara beszelt az ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ adomanyokrol is, melyeket Europ ab ol hozott. Joleso er´ ´ ´ ´ zes lehetett a Palt hallgato testvereknek, hogy gondol´ ´ ´ ˝ ´ tak rajuk a tavoli helyeken elo keresztenyek. Annyira ´ ´ ´ ´ ´ ´ buzdıto volt szamukra, hogy Pal szavai hallatan a venek ´ ´ ˝ ´ „dicsoıteni kezdtek az Istent”! (Csel 21:20a). Ma is me´ ´ ´ ˝ lyen meghat sok testvert es testvernot, amikor kataszt´ ´ ´ ´ ´ ´ rofa vagy sulyos betegseg idejen a hittarsaik megadjak ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ nekik a segıtseget, amelyre oly nagy szukseguk van, es ´ ¨ ¨ lelket ontenek belejuk a szavaikkal. ´ ´ ¨ ´ ˝ S okan m eg mindig „buzg ok a Torvenyt illet oen” (Cselekedetek 21 :20b, 21) ´ ´ ´ ´ 6 Aztan a venek elmondtak Palnak, hogy van egy prob´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ lema Judeaban, es hogy szemely szerint o is erintve van ´ ´ ´ ´ ´ ˝ benne. Ezt mondtak: „Latod, testver, hany ezer hıvo ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ van a zsidok kozott; es ok mind buzgok a Torvenyt ille´ ˝ ˝ toen. Feloled viszont azt hallottak rebesgetni, hogy a ¨ ¨ ˝ ¨ ´ ´ ˝ ´ nemzetek kozott levo osszes zsidot a Mozestol valo el5

´ ´ ´ ´ ¨ ´ 6. Milyen probl em ar ol ertes ult P al? 358


´ ´ ´ ´ ´ p artolasra tanıtod, azt mondva nekik, hogy ne meteljek ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ korul gyermekeiket, es ne jarjanak az unnep elyes szokasok szerint” (Csel 21:20b, 21).1 ´ ´ ´ 7 Miert ragaszkodott meg mindig ilyen sok kereszteny ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ a mozesi torvenyhez? Hiszen j oval tobb mint husz ev telt ´ ¨ ¨ el azota, hogy el lett torolve (Kol 2:14). 49-ben az apos´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ tolok es a venek osszegyultek Jeruzsalemben, es kikuld¨ tek egy levelet a gyulekezeteknek, melyben elmagya´ ´ ´ ˝ ˝ ´ raztak, hogy a nemzetekb ol valo hıvoknek nem kell ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ korulmetelkedniuk, es nem kell alavetniuk magukat a ´ ´ ´ ¨ mozesi torvenynek (Csel 15:23–29). A level azonban arra ´ ´ ´ ˝ nem tert ki, hogy mi a helyzet a zsido hıvokkel, akiknek ´ ´ ¨ ¨ ´ a nagy tobbsege nem ismerte fel, hogy a mozesi torveny ´ ´ ´ mar nincs ervenyben. ´ ´ ´ 8 Vajon annak ellenere, hogy teves nezeteik voltak, ´ ˝ ´ ´ elfogadhato volt ezeknek a zsido hıvoknek a keresz´ ´ ´ ´ ´ ´ tenykent vegzett szolgalata? Igen. Nem arrol volt szo, ´ ´ ´ ´ hogy egykor pogany isteneket szolgaltak, es meg min´ ´ ´ ´ ¨ dig a korabbi vallasuk szertartasainak hodoltak. A Tor´ ´ ´ ´ venyt, mely annyira fontos volt nekik, Jehovatol kaptak. ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 1 Mivel ilyen sok ´ zsid´ o valt keresztennye, biztosan szamos gyuleke¨ ¨ zet j ott ossze maganhazakban.

´ ´ ´ 7–8. a) Mihez ragaszkodott sok j udeai kereszt eny? b) Mi ert nem lehet ´ ´ ´ ˝ ´ ezeket a t eves n ezeteket hitehagyasnak min os ıteni? ´ ´ ´ „HALLGASSATOK MEG VEDEKEZESEMET”

359

´ ´ ´ ¨ Magaban a Torvenyben nem volt semmi demoni vagy ki´ ´ ˝ ˝ ¨ ´ ¨ vetnivalo. De a korabbi szovetseghez fuzodott, a keresz´ ´ ´ ´ ¨ ¨ tenyekre pedig mar az uj szovetseg vonatkozott. A tor´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ venyszovetseg eloırasai a tiszta imadat szempontjab ol ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ervenyuket veszıtettek. Azok a heber keresztenyek, akik ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ kotodtek a Torvenyhez, ezt nem ertettek meg, es nem ´ ´ ¨ ´ ´ bıztak a kereszteny gyulekezetben. Az ujonnan feltart ´ ´ ´ ´ ´ igazsagok fenyeben valtoztatniuk kellett a gondolkodasukon (Jer 31:31–34; Luk 22:20).1 ´ ´ „Semmi sincs azokban a kosza h ırekben” (Cselekedetek 21 :22–26) ´ ´ ´ ´ 9 Es mi a helyzet azokkal a hıresztel esekkel, hogy Pal ´ ´ ˝ ¨ ´ azt tanıtotta a nemzetek kozt elo zsidoknak, hogy „ne ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ meteljek korul gyermekeiket, es ne jarjanak az unnep e´ ´ ´ lyes szokasok szerint”? Pal a nem zsidok apostola volt, ´ ´ ´ ´ ¨ es ezeknek az embereknek a korabbi dontes alapjan azt ´ ´ ¨ ´ ¨ tanıtotta, hogy nem kell alavetniuk magukat a Torveny´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 1 Nehany evvel k es obb P al apostol levelet ırt a h ebereknek, amely´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ben bebizony ıtotta, hogy az uj sz ovets eg kiv al obb, mint az elodje ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ volt. A lev ul hogy az uj ´ ´ elben felre ´ erthetetlen ´ megmutatta, ´ ´ ´ ´ ´ szovets ´ eg ¨ ¨ bevezetesevel a ´ korabbi´ szovetseg´ erv Pal rendkıvul ´ enyet veszıtette. ´ ˝ ˝ ´ ´ meggyoz o ervel ese szil ard bizony ıt ekokkal szolg alt, melyeket a zsid o ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ keresztenyek felhozhattak, ha a ´ zsidok ocsarolt´ ak oket, es biztosan ´ ˝ ´ meger azoknak a´ keresztenyeknek a hitet ís, akiknek az ima´ osıtette ´ ´ ´ ¨ databan tul nagy hangsulyt kapott a mozesi torveny (Heb 8:7–13).

´ ´ ´ ¨ ´ ˝ 9. Mit tan ıtott P al a m ozesi t orvenyr ol? 360


´ ´ ˝ ´ nek. Ha valaki megprobalta meggyozni a nem zsidokat, ´ ´ ¨ ¨ hogy metelkedjenek korul annak jelekent, hogy elfogad´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ jak a mozesi torvenyt, Pal leleplezte a tevedesuket (Gal ´ ´ ´ ´ ´ ´ 5:1–7). De zsidoknak is predikalta a j o hırt azokban a va´ ´ ¨ rosokban, amelyekbe ellatogatott, es biztosak lehetunk ´ ˝ ´ benne, hogy a nyitott szıvu embereknek elmagyarazta, ´ ´ ´ ´ ´ ¨ hogy Jezus halalaval elavult a Torveny, es hogy a hit tesz ´ ´ ´ ´ ¨ valakit igazsagossa, nem a Torveny alapj an bemutatott ´ cselekedetek (Roma 2:28, 29; 3:21–26). ´ ´ ´ ´ 10 De Pal megertette azokat is, akik jobban ereztek ma´ ´ ´ ´ gukat, ha betartottak bizonyos zsido szokasokat, p elda´ ´ ul ha nem vegeztek munkat sabbaton, vagy ha nem et´ ´ ´ ´ ´ tek meg bizonyos eteleket (Roma 14:1–6). Es nem allıtott ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ˝ fel szabalyokat a korulmetelkedesre vonatkozoan. S ot, ´ ´ ¨ ¨ ´ Timoteuszt korulmetelte, hogy a zsidoknak ne legyenek ´ fenntartasaik vele kapcsolatban amiatt, hogy az apja ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ gorog (Csel 16:3). A korulmetelkedes szemelyes dontes ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ volt. Pal ezt ırta a galaciaiaknak: „sem a korulmeteltseg´ ´ ´ ´ ¨ ¨ nek nincs semmi erteke, sem a korulmeteletlensegnek, ´ ´ ´ hanem a szeretet altal munkalkodo hitnek” (Gal 5:6). De ´ ´ ´ ¨ ¨ ha valaki azert metelkedett volna korul, hogy alavesse ´ ´ ´ ¨ 10. Mi ert mondhatjuk, hogy P al kiegyens ulyozottan gondolkodott a Tor´ ˝ ´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ venyr ol es a kor ulmet elked esr ol? ´ ´ ´ „HALLGASSATOK MEG VEDEKEZESEMET”

361

´ ´ ´ ´ ¨ magat a Torvenynek, vagy ha azt tanıtotta volna masok´ ¨ ´ ´ nak, hogy enelkul nem lehet elnyerni Jehova tetszeset, ´ ´ ´ az arrol arulkodott volna, hogy nincs eleg hite. ´ ´ ´ ´ ¨ 11 Ezert bar a szobeszednek semmi koze nem volt az ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ igazsaghoz, a zsido hıvoket megis felkavarta. Igy a venek ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ a kovetkezo utasıtast adtak Palnak: „Van nalunk negy ´ ferfi, akik fogadalom alatt vannak. Vedd ezeket magad ´ ¨ ¨ ´ ´ melle, tisztulj meg veluk egyutt szertartasilag, es fedezd ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ a koltsegeiket, hogy megborotvaltathassak a fejuket. Igy majd mindenki tudni fogja, hogy semmi sincs azokban ´ ´ ´ a kosza hırekben, amelyeket rolad mondtak, hanem ren´ ´ ´ ´ ¨ dezettsegben jarsz, es te magad is megtartod a Torvenyt” (Csel 21:23, 24).1 ´ ´ ´ 1 Egyes tudosok azt mondj ak, hogy a ferfiak nazireusi ´ fogadalmat ´ ´ ¨ tettek ´ (4Moz 6:1–21). Az igaz, hogy a´ m ozesi t orv eny, mely le´ ´ ´ ˝ hetoséget adott erre a fogadalomra, m ar erv eny et vesztette. Ennek ´ ´ ´ ellen gondolkodott, hogy nem lenne helytelen, ha ´ ere Pal talán ugy ´ ´ ´ a ferfiak teljesıtenek a Jehov anak tett fogadalmukat. Ez ert az sem ´ ´ ´ ¨ ¨ lenne helytelen, ha kifizetne a koltsegeiket, es veluk´ menne. Nem ´ tudni pontosan, hogy milyen fogadalmat tettek ´ ´ a ferfiak. De bar˝ ´ ´ ´ ˝ mir valoszınu, hogy Pal tamogatta´ volna egy ´ ol´ legyen is szo, nem ´ ´ allataldozat bemutatasat – ahogy azt ´ a nazireusok –, abban ´ ˝ tettek ˝ a hiszemben, hogy az megtiszt ıtja a f erfiakat a b uneikt ol. Krisztus ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ut an az allat aldozatok m ar egy altal an nem szolg tokeletes aldozata ´ ¨ ˝ ¨ ´ ¨ ´ altak engesztel esul a bunokert. Biztosak lehetunk benne, hogy barmit ´ ´ tett is P´ al, semmi olyanba nem egyezett volna bele, ami serti a lelkiismeretet.

´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 11. Milyen utas ıt ast adtak a venek P alnak, es velhet oen mivel j art a r e´ ˝ ¨ ´ ´ ´ ´ sz er ol az, hogy kovette az utas ıt ast? (L asd a l abjegyzetet is.) 362


´ ´ Pal tiltakozhatott volna, mondvan, hogy az iga´ ´ ´ ´ zi problemat nem a hıresztelesek jelentik, hanem az, ´ ´ ´ ˝ ´ hogy a zsido hıvok meg mindig ragaszkodnak a mozesi ´ ´ ´ ´ ¨ torvenyhez. De Pal kesz volt alkalmazkodni masokhoz ´ mindaddig, amıg nem kellett megalkudnia az isteni alap´ ´ ´ ¨ ˝ elvekkel. Korabban ezt ırta: „a torveny alatt levoknek ´ ´ ´ ¨ olyanna lettem, mint aki torveny alatt van – pedig en ´ ¨ magam nem vagyok torveny alatt –, hogy megnyerjem a ´ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ ¨ ˝ torveny alatt levoket” (1Kor 9:20). Pal egyuttmukodott ´ ´ ´ ´ a jeruzsalemi venekkel, es ez alkalommal olyanna lett, ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ „mint aki torveny alatt van”. Ezzel nagyszeru p eldat al´ ¨ ¨ lıtott nekunk. Megmutatta, hogy milyen fontos egyutt˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ mukodnunk a venekkel, es hogy nem jo, ha kiharcoljuk, ´ ´ hogy minden ugy legyen, ahogy mi akarjuk (Heb 13:17). ´ ´ ´ ´ „Nem volt m elt o r a, hogy eljen!” (Cselekedetek 21 :27–22:30) ´ ´ ´ ¨ 13 A templomnal is problemak merultek fel. Amikor ´ ´ mar majdnem leteltek a fogadalom napjai, az Azsia tar´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tomanyb ol erkezett zsidok meglattak Palt, es alaptala´ ´ ´ nul megvadoltak, hogy nem zsidokat hoz a templomba, 12

´ ´ ´ 12. Azzal, ahogyan az utas ıt ast fogadta, hogyan mutatta meg P al, hogy ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ ´ kesz alkalmazkodni m asokhoz, es egy uttm ukodni a jeruzs alemi venekkel? ´ ´ ´ ´ ¨ 13. a) Mi ert bujtotta fel n eh any zsid o a t omeget a templomban? b) Ho´ ´ ´ ´ gyan mentett ek meg P al elet et? ´ ´ ´ „HALLGASSATOK MEG VEDEKEZESEMET”

363

´ ¨ ´ majd felbujtottak a tomeget ellene. Ha a romai hadsereg ´ ´ ´ ¨ parancsnoka nem lep kozbe, Palt agyonverik. Am a pa´ ´ ´ ´ ˝ ¨ rancsnok orizetbe vette, es aztan Palnak tobb mint negy ´ ´ ´ ´ ¨ evet kellett rabsagban toltenie. De most az elete meg ve´ ´ szelyben forgott. Amikor a parancsnok megkerdezte a ´ ´ ´ ´ zsidokat, hogy miert tamadtak Palra, ki ezt, ki azt kia´ ˝ ´ ´ balta. A zurzavarban a parancsnok egy szot sem ertett. ´ ¨ ´ ´ Vegul Palt el kellett vinni onnan. Amikor a romai kato´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nak odaertek vele a kaszarnyahoz, Pal ezzel a keressel ´ ´ fordult a parancsnokhoz: „kerve kerlek, engedd meg, ´ ´ hogy beszeljek a nephez” (Csel 21:39). A parancsnok ´ ´ ´ ´ ¨ megadta az engedelyt, Pal pedig batran kiallt a tomeg ´ ´ ´ ele, hogy megvedje a hitet. ´ ´ ´ 14 „Hallgassatok meg vedekezesemet” – kezdte a ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ mondanivalojat Pal (Csel 22:1). Heberul szolt a tomeg´ ´ ´ ´ hez, mire mind elhallgattak. Mindjart ra is tert a targy´ ´ ¨ ˝ ¨ ra, es elmondta, miert lett Krisztus kovetoje. Kozben ¨ ´ ´ ugyesen olyan tenyeket is megemlıtett, amelyeket a zsi˝ ´ ´ ¨ ˝ dok konnyuszerrel ellenorizhettek, ha akartak. Ahogyan ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ nehany jelenlevo bizonyara tisztaban volt vele, Pal a hı´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ res Gamaliel labanal tanult, es uldozte Krisztus koveto´ ´ ´ ´ ´ it. Am Damaszkuszba menet latomast latott a feltamadt ´ ´ ´ ´ ´ 14 –15. a) Mit magyar azott el P al a zsid oknak? b) Milyen l ep eseket tett ´ ¨ ¨ ´ a parancsnok, hogy megtudja, mi ert voltak d uh osek a zsid ok? 364


´ ´ ´ ´ ´ Krisztusrol, aki meg is szolıtotta. Pal utastarsai nagy vi´ ´ ´ ´ ´ ´ lagossagot lattak, es a hangot is hallottak, de nem ertet´ ´ ´ ´ tek, mit mond (Csel 9:7; 22:9; lasd a Magyarazatos Karoli ´ ´ ´ ¨ ´ labjegyzetet). Utana be kellett vezetniuk Palt Damasz´ ´ ´ ´ ´ kuszba, mert a latomastol megvakult. Ott Ananias, aki ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ismert volt a kornyeken elo zsidok kozott, csodat hajtott ´ ´ ´ ´ ´ ´ vegre, es visszaadta Palnak a latasat. ´ ´ ´ 15 Pal aztan elmondta, hogy amikor visszaerkezett Je´ ´ ruzsalembe, Jezus megjelent neki a templomban. Ennek ´ ´ ´ ´ hallatan a zsidok zaklatottan felcsattantak: „Tavolıtsd el ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ a foldrol az ilyet, mert nem volt melto ra, hogy eljen!” ´ (Csel 22:22). A parancsnok, hogy kimentse Palt a keze´ ´ ¨ ¨ ˝ ik kozul, elvitette ot a kaszarnyaba. Tudni akarta, hogy ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ mi okb ol duhosek ra a zsidok, ezert megparancsolta, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ hogy allıtsak elo Palt, hogy kivallathassa korbacsolassal. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ Azonban Pal a torveny ertelmeben vedelemre volt jogo´ ´ ˝ ´ sult, es elt ezzel a lehetoseggel. Elmondta a parancsnok´ ´ ´ ´ ´ ´ nak, hogy romai allampolgar. Jehova imadoi ma is elnek ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ a rendelkezesre allo jogi lehetosegekkel a hituk megve´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ dese erdekeben. (Lasd „A romai torvenyek es az allam´ ´ ´ ˝ ´ polgarsag” cımu kiemelt reszt a 366. oldalon, valamint ¨ ´ ˝ ´ a „Modern kori jogi kuzdelmek” cımu kiemelt reszt a 368. oldalon.) Amikor a parancsnok meghallotta, hogy ´ ´ ´ „HALLGASSATOK MEG VEDEKEZESEMET”

365

´ ¨ ´ ´ A R OMAI T ORV ENYE K ES AZ ´ ´ ´ AL L AMP OLG ARS AG

´ ´ ´ ´ A romai hatosagok rendszerint nem sz oltak bele a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ helyi kormanyzasba. Altalanossagban veve a zsido ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ugyekben zsido torvenyek szerint jartak el. Roma ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ csak azert folyt bele Pal ugyebe, mert a zendules, me´ ´ ´ ´ lyet kivaltott a jelenletevel a templomban, veszelyez¨ tette a kozrendet. ´ ´ ˝ ´ A tartomanyokban elo atlagemberek ki voltak szol´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ galtatva a romai hatosagoknak. A romai allampolga´ ´ ´ ´ ´ ´ rokkal azonban maskent bantak.1 Az allampolgarsag ´ ´ bizonyos jogokat biztosıtott az egyennek, melyeket a ´ ¨ ´ ´ birodalom egesz teruleten elismertek es figyelembe ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ ¨ ¨ vettek. Peldaul torvenybe utkozo volt megkotozni ´ ´ ´ vagy megveretni egy romait, aki nem volt elıtelve, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mert ezt rabszolgahoz melto banasmodnak tartottak. ´ ´ Az allampolgaroknak ahhoz is joguk volt, hogy meg´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ fellebbezzek a tartomany kormanyzojanak a donteset ´ ´ ´ ´ ´ a csaszarnal Romaban. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ Az allampolgarsagra tobbfelekeppen is szert lehe´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ ¨ tett tenni. Eloszor is orokolni lehetett. A csaszarok ´ ´ ´ ´ ´ ´ esetenkent megadtak az allampolgarsagot egyenek´ ´ ¨ nek vagy egesz varosok vagy keruletek szabad lakos´ ´ ´ ´ saganak, jutalmul valamilyen szolgalatukert. Auto´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ sok romai´ allampolgar ´ 1 Nem ´ ´ valoszınu, hogy az ´ i. sz. elso szazadban ´ elt J´ udeaban. Csak ´ a III. ´ ´ szazadban kaptak meg a tartomanyok lakosai a romai allampolgarsagot. 366


´ ´ ´ ´ ´ matikusan allampolgar lett az a romai allampolgar ´ ´ ˝ ´ ´ tulajdonaban levo rabszolga, aki kivaltotta magat; az ´ ´ a rabszolga, akit egy romai felszabadıtott; illetve az a ´ leszerelt katona, ´ aki a romai hadsereg egyik alakula´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ taban szolgalt. Ugy tunik, hogy bizonyos korulme´ ´ ´ ˝ ´ nyek azt is lehetove tettek, hogy valaki megvasarolja ´ ´ ´ ´ az allampolgarsagot. Klaudiusz Liziasz, a hadsereg ´ ´ ´ egyik parancsnoka ezert mondhatta Palnak: „En nagy ´ ´ ´ ´ ´ ¨ p enzosszegen vasaroltam ezt a polg arjogot.” Mit v a´ ´ ´ ¨ laszolt neki Pal? „En pedig mar beleszulettem” (Csel ´ ´ ˝ ´ 22:28). Vagyis felmeno agon Pal valamelyik ferfi ro´ ´ ´ kona szert tett az allampolgarsagra – hogy milyen ´ modon, azt nem tudni. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal romai allampolgar, tudta, hogy maskeppen kell majd ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ informaciohoz jutnia. Masnap a zsidok legfelsobb bıro´ ´ ´ saga, a szanhedrin ele vitte Palt, amelyet kifejezetten eb´ ˝ ´ ¨ b ol az alkalomb ol hıvtak ossze. „Farizeus vagyok” (Cselekedetek 23:1–10) ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ 16 Igy kezdte Pal a vedobeszedet a szanhedrin elott: ´ ´ „Ferfiak, testverek, teljesen tiszta lelkiismerettel viseltem ˝ magam az Isten elott mind a mai napig” (Csel 23:1). ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ 16 –17. a) Mondd el, mi t ort ent, amikor P al ved obesz edet tartott a szan˝ ´ ´ ´ ´ hedrin el ott. b) Hogyan mutatott P al p eld at az al azatban, amikor ¨ ¨ ´ meg ut ott ek? ´ ´ ´ „HALLGASSATOK MEG VEDEKEZESEMET”

367

¨ MODE RN KORI JO GI K UZ DE L ME K

´ ´ ´ Akarcsak Pal apostol, Jehova modern kori Tanui is ´ ´ ¨ ˝ ´ kihasznalnak minden torveny adta lehetoseget arra, ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ hogy elerjek, hogy megszunjenek a predikalomunkara ´ ´ ˝ ¨ ˝ kiszabott korlatozasok. Minden toluk telhetot meg´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ tesznek ’a j o hır vedelmezese es torvenyes megerosı´ ´ ´ tese’ erdekeben (Fil 1:7). ´ ´ ´ ´ Az 1920-as es 1930-as evekben szazakat tartoztattak ´ ´ ´ ´ ´ le bibliai kiadvanyok terjesztese miatt. A nemet bıro´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ sagokon p eldaul 1926-ra mar 897 ugy kivizsgalasa ´ volt folyamatban. Olyan sok per indult, hogy a nemet´ ´ ´ orszagi fiokhivatalban l etre kellett hozni egy jogi osz´ ´ ¨ ´ talyt. Az Egyesult Allamokban az 1930-as evekben ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ evente tobb szaz letartoztatasra kerult sor a hazrol ´ ´ ´ ´ ´ ´ hazra vegzett predikalas miatt. 1936-ban a letartozta´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tasok szama mar 1149 volt. Ez ert jogi tan acsad as c el´ ´ ´ ¨ jab ol az Egyesult Allamokban is megalakult egy jogi ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ osztaly. 1933 es 1939 kozott Romaniaban 530 pert in´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ dıtottak a Tanuk ellen. De sok kedvezo dontes szule´ ´ ´ ´ ´ ˝ tett a Romaniai Legfelsobb Bırosaghoz benyujtott ´ ´ ´ ´ ´ fellebbezesek kapcsan. Szamos mas orszagban is ha´ sonlo volt a helyzet. ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Tobb ızben szarmazott mar jogi problema abb ol is, ´ hogy a keresztenyeknek nem engedte meg a lelkiisme¨ ´ ´ ´ retuk, hogy reszt vegyenek olyan tevekenys´ egekben, ´ ´ ´ ´ melyek sertenek a semleges allaspontjukat (Ezs 2:2–4; 368


´ ´ ˝ ¨ ¨ Jan 17:14). A munkajukat ellenzok tobbszor is alapta´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ lanul azzal vadoltak oket, hogy lazadast szıtanak, es ´ emiatt egyes helyeken teljesen be lett tiltva a tevekeny´ ¨ ´ ´ ´ ´ seguk. Az evek folyaman azonban szamos kormany ´ ´ elismerte, hogy Jehova Tanui nem veszelyeztetik az ´ allamot.1 ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ Tanui – Isten fejeze´ 1 A Jehova ´ ´ Kiralysaganak ´ ˝ ´ ´ hirdetoi cımu konyv 30. teben b ovebb inform aci o olvashat o arr ol, hogy egy-egy orsz agban mi´ ˝ lyen jogi gyozelmeket arattak Jehova Tanui.

´ ´ ´ ´ ´ ˝ Ekkor bele is fojtottak a szot. „Ananias fopap . . . megpa´ ´ ¨ ´ ´ rancsolta a mellette alloknak, hogy ussek szajon” (Csel ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ 23:2). Micsoda sertes! Es mennyire egyertelmu, hogy elo´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ıtelettel bantak vele! Hazugnak titulaltak, anelkul hogy ´ ´ ´ akar egyetlen bizonyıtekot is felhoztak volna ellene. Nem ´ ´ ´ ´ csoda, hogy Pal ıgy valaszolt: „Megver teged az Isten, te ¨ ´ ´ ´ ¨ meszelt fal! Itt ulsz, hogy megıtelj engem a Torveny sze´ ¨ rint, ugyanakkor pedig a Torvenyt megszegve azt paran¨ csolod, hogy megussenek engem?” (Csel 23:3). ´ ´ ˝ ¨ ¨ ¨ 17 A jelenlevok kozul nehanyan teljesen megdobben´ ´ ¨ ¨ ´ ´ tek, de nem azert, mert Palt megutottek, hanem mert Pal ´ ´ ´ ˝ visszaszolt! „Az Isten fopapjat szidalmazod?” – vontak ´ ´ ´ ´ ˝ kerdore. Pal a valaszaval megmutatta nekik, mit jelent ´ ´ ´ ´ ¨ az alazat es a torveny tisztelete. Ezt mondta: „Testve´ ˝ rek, nem tudtam, hogy fopap. Mert meg van ırva: »Ne ´ ´ ´ „HALLGASSATOK MEG VEDEKEZESEMET”

369

´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ gyalazd neped eloljarojat!«” (Csel 23:4, 5; 2Moz 22:28).1 ´ ´ ´ ´ Pal ekkor taktikat valtott. Mivel latta, hogy a szanhed´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ rin farizeusokb ol es szadduceusokb ol all, ıgy szolt: „Fer´ ´ fiak, testverek, en farizeus vagyok, farizeusok fia. A ha´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lottak feltamadasanak remenysege miatt ıteltetem meg” (Csel 23:6). ´ ´ ´ ´ 18 Miert hıvta magat Pal farizeusnak? Mert „farizeusok ´ ´ ´ fia” volt, a csaladja ehhez a szektahoz tartozott. Ezert so´ ´ kan meg mindig farizeusnak tekinthettek.2 De hogyan ´ ´ ´ ´ ´ azonosıthatta magat Pal a farizeusokkal a feltamadas ´ ´ ´ ´ kerdeseben? A farizeusok abban hittek, hogy miutan a ´ ´ ´ ´ ´ test meghal, a lelek tovabb el, es hogy az igazsagosak ´ ´ ´ lelke ujra emberi testben elhet. Pal nem hitt ilyesmik˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ben. O a Jezus altal tanıtott feltamadasban hitt (Jan ´ 5:25–29). De abban egyet tudott erteni a farizeusokkal, ´ ´ ´ ´ ˝ 1 Egyesek ugy ´ ´ velik, hogy ´ Pal azert nem ismerte ´ ´ fel a ´fopapot, ´ mert rossz volt a latasa. Vagy azert, mert olyan regen j art mar Jeruzsalem´ ˝ ben, hogy nem tudta beazonosıtani a fopapot. De az is lehet, hogy a ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ nagy tomegben nem latta, ki adta ki az utasıtast arra, hogy megussek. ´ ´ ´ ´ 2 Amikor 49-ben az´ apostolok es acskoztak, hogy ¨ a venek arrol tan ´ ´ ´ ¨ a nem zsid oknak al a kell-e vetni uk magukat a m ozesi t orv enynek, a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ megbesz el esen r eszt vev o kereszt enyek k oz ul n eh anyan ugy lettek ´ ´ ´ ´ ´ ´ azonos szektaj ab ol valok ´ ´ ıtva, mint akik „a farizeusok ´ ´ ˝ . . . , akik hı˝ v´ okke lettek” ´ (Csel 15:5). Ugy ezeket a hıvoket ´ bizonyos ¨ latszik, ´ ´ ¨ ertelemben meg mindig osszefuggesbe hoztak a farizeusi multjukkal.

´ ´ ´ ´ ´ 18. Mi ert h ıvta mag at P al farizeusnak, es hogyan alkalmazhatunk bi´ ¨ ´ ´ zonyos helyzetekben hasonl o megkozel ıt est? 370


´ ´ ´ hogy a halallal nincs vege mindennek, mıg a szadduceu´ ´ sok nem hittek abban, hogy az ember ujra elhet. Mi ´ ´ ´ ¨ is hasonlo megkozelıtest alkalmazhatunk, amikor katoli´ ´ ¨ kusokkal vagy protestansokkal beszelgetunk. Elmondhat¨ ˝ juk nekik, hogy mi is hiszunk Istenben, ahogyan ok. Per´ ´ ´ ´ ˝ sze ok talan a haromsagban hisznek, mıg mi a Biblia ´ ´ ¨ ´ Isteneben. De abban egyetertunk, hogy letezik Isten. ´ ´ ´ ´ 19 Pal kijelentese miatt a szanhedrin ket taborra sza´ ´ ´ ´ ¨ kadt. „Hangos ordıtozas tort ki tehat – olvassuk –, es a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ farizeusok p artjahoz tartozo ırastudok kozul nehanyan ´ felkeltek, es hevesen perlekedni kezdtek, ezt mondva: ´ »Semmi rosszat nem talalunk ebben az emberben; de ´ ´ ha szellem vagy angyal beszelt hozza . . .«” (Csel 23:9). ´ ´ A szadduceusoknak, akik nem hittek az angyalok leteze´ ´ ´ ´ seben, mar az is borzalmas karomlas volt, ha valakiben ´ ˝ ¨ csak felvetodott a gondolat, hogy Palhoz esetleg egy an´ ´ ´ gyal beszelhetett! (Lasd „A szadduceusok es a farizeu´ ˝ ´ ˝ sok” cımu kiemelt reszt a 372. oldalon.) Olyan zurzavar ´ ´ ´ tamadt, hogy a romai parancsnoknak ismet meg kellett ´ ´ mentenie az apostolt (Csel 23:10). De ezzel Pal meg ko´ ´ ´ ´ ´ rantsem volt tul a veszelyen. Mi vart meg az apostolra? ¨ ˝ ˝ Ezt a kovetkezo fejezetb ol fogjuk megtudni. ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ˝ ´ 19. Mi ert vegz od ott ord ıtoz assal a szanhedrin gy ul ese? ´ ´ ´ „HALLGASSATOK MEG VEDEKEZESEMET”

371

´ A SZ ADDUCEUS OK ES A FAR I ZEUS OK

´ ´ ´ ´ ¨ A zsidok nemzeti kozigazgatasi tanacsa es legfel´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ sobb bırosaga, a szanhedrin tulnyomo tobbsegben ´ ´ ´ ´ ´ ´ ket rivalis szekta tagjaib ol allt: a szadduceusokb ol es ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ a farizeusokb ol. Az elso szazadi tortenetıro, Josephus ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ Flavius azt ırta, hogy a fo kulonbseg az volt a ket cso´ ´ ¨ ¨ port kozott, hogy a farizeusok szamos, hagyomanyon ´ alapulo rendeletet akartak betartatni az emberekkel, ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ mıg a szadduceusok csak azt tartottak kotelezo erve˝ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ nyunek, ami meg volt ırva Mozes torvenyeben. De Je´ ´ ¨ ´ ˝ zus ellen a ket iranyzat egyesult erovel lepett fel. ´ ˝ ´ ˝ Ugy tunik, hogy az alapvetoen konzervatıv szad˝ ´ ´ duceusokat szoros kapcsolat fuzte a papsaghoz, es ´ ´ ´ ´ hogy Annas es Kajafas is, akik mindketten szolgal´ ´ ´ ˝ tak fopapkent, ehhez a befoly asos szekt ahoz tar´ ´ ´ toztak (Csel 5:17). Am Josephus szerint a tanıtasaik´ ´ ´ ´ kal csak a gazdagokat tudtak maguk melle allıtani. ´ Ellenben a farizeusok nagyon nagy befolyast gyako´ ´ ´ ¨ roltak a tomegre. De a nezeteik, ıgy a szertartasi meg´ ´ ´ ´ ´ tisztulashoz valo tulzott ragaszkodasuk azt eredme´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ nyezte, hogy a nep nyogott a Torveny sulya alatt. ´ A szadduceusokkal ellentetben a farizeusok nagy sze´ ´ ´ ´ repet tulajdonıtottak a sors kezenek az ember elete´ ´ ben, es hittek abban, hogy a lelek nem hal meg a test¨ ´ ´ tel egyutt, hanem megkapja a kij aro jutalmat vagy ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ buntetest a jo tetteiert vagy a buneiert. 372


24. FEJEZET

´ ´ „L egy igen b ator!” ´ ´ ¨ ¨ ´ Meghi usul egy P al elleni osszeesk uv es; ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ P al v ed obesz edet mond Felix el ot t ´ A Cselekedetek 23:11–24:27 alapj an ¨ ´ ´ ¨ ALIG hogy sikerult Jeruzsalemben kimenteni Palt egy du´ ´ ˝ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ hodt csocselek kezei kozul, most ismet orizetbe vettek. ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ A buzgo apostolt nem eri meglepeteskent az uldozes. Tu´ ´ ´ ´ ´ ´ dott rola, hogy „bilincsek es nyomorusagok” varnak ra eb´ ´ ´ ben a varosban (Csel 20:22, 23). Es bar azt nem tudja, hogy ´ ´ ¨ ´ pontosan mi fog tortenni vele, azzal tisztaban van, hogy Je´ ´ ´ zus neveert tovabbra is szenvednie kell (Csel 9:16). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 2 Meg kereszteny profetak is figyelmeztettek Palt, hogy ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ meg lesz kotozve, es „a nemzetekb ol valok kezebe” lesz ´ ¨ ´ ´ adva (Csel 21:4, 10, 11). Nemreg tortent, hogy egy zsidok´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ b ol allo csoport meg akarta olni, aztan pedig ugy tunt, ´ ´ hogy a szanhedrin tagjai fogj ak ’darabokra tepni’, amikor ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ vita tamadt Pal korul. Most az apostol orizetben van, ro´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ mai katonak felugyelnek ra, es meg tobb vadaskodas es ki´ ´ ´ ´ ´ ´ hallgatas var ra (Csel 21:31; 23:10). Szo se rola, Pal apos´ ´ ´ ´ ´ tolra rafer a batorıtas! ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ 1– 2. Mi ert nem eri meglepet eskent P alt, hogy uld ozik Jeruzs alemben? ´ ´ „LEGY IGEN BATOR!”

373

´ ˝ Tudjuk, hogy most, a vegidoben „mindazokat, akik Is´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ten iranti odaadassal kıvannak elni Krisztus Jezusban, ul´ ¨ ´ ¨ ¨ ˝ ˝ ˝ dozni is fogjak” (2Tim 3:12). Idorol idore szuksegunk van ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ batorıtasra, hogy folytatni tudjuk a predikalomunkat. Mi´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ˝ lyen halasak vagyunk az aktualis es osztonzo kiadvanyo´ ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ˝ kert es osszejovetelekert, melyekrol „a hu es ertelmes ´ ´ ´ rabszolga” gondoskodik! (Mate 24:45). Jehova biztosıt ´ ´ ´ ´ minket arrol, hogy a jo hır egyetlen ellensege sem fog si´ ´ ¨ ¨ kert aratni. Nem fogjak a szolgait mint csoportot eltorol´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ni a fold szınerol, es a predikalomunkajukat sem tudjak le´ ´ ´ ´ allıtani ( Ezs 54:17; Jer 1:19). De vajon Pal apostol kapott ´ ´ ´ ´ ´ valamilyen buzdıtast, hogy az ellenallas dacara se hagy´ ´ ´ jon fel az alapos tanuskodassal? Ha igen, mi volt az, es mi´ ´ lyen hatassal volt ra? ´ ´ ¨ ˝ ´ ¨ ¨ ´ Meghi us ıtanak egy „esk uvel meger os ıtett osszeesk uvest” (Cselekedetek 23:11–34) ´ ´ ´ 4 Aznap ejjel, hogy Pal apostolt megmentettek a szan´ ´ ´ ¨ ´ hedrin bıroitol, meg is kapta az olyannyira szukse´ ´ ´ ´ ´ ´ ges batorıtast. „Ott allt mellette az Ur, es ezt mondta: ´ ´ ´ »Legy igen bator! Mert ahogy Jeruzsalemben alaposan ta´ ´ ´ ´ ´ nuskodtal a velem kapcsolatos dolgokrol, ugy kell tanus3

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 3. Honnan kapunk b ator ıt ast, hogy folytatni tudjuk a pr edikal omunkankat? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ 4 –5. Milyen b ator ıt ast kapott P al, es mi ert j ott ez a legjobbkor neki? 374


´ ´ ´ ´ ´ kodnod Romaban is«” – tarja fel az ihletett beszamolo ´ ´ ´ ´ ´ (Csel 23:11). Jezus buzdıtasa egyben biztosıtek is volt ´ ¨ Palnak arra, hogy meg fog menekulni. Tudta, hogy el ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ fog jutni Romaba, es ott kivaltsaga lesz tanuskodni Je´ zusrol. ´ ˝ ´ ˝ ¨ 5 Ezek az eros ıto szavak a legjobbkor jottek Palnak. ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ˝ Masnap tobb mint 40 zsido ferfi ’osszeeskuvest szott, es ´ ´ ¨ atokkal kotelezte magat, azt mondva, hogy se nem esznek, ´ ´ ¨ ´ se nem isznak addig, mıg meg nem oltek Palt’. Az, hogy az ¨ ´ ¨ ´ ¨ ˝ ´ ´ ’osszeeskuvest eskuvel megerosıtettek’, jol mutatja, hogy ´ ´ ¨ ´ milyen elszantak voltak ezek a zsidok, hogy megoljek ˝ ˝ ´ az apostolt. Meg voltak gyozodve rola, hogy amennyi¨ ´ ´ ´ ben nem sikerul, amit elterveztek, atok szall rajuk (Csel ¨ ¨ ´ ´ ´ 23:12–15). Az volt a tervuk – melyet a papi eloljarok es a ´ ´ ´ ´ ´ venek is szentesıtettek –, hogy Palt ujra a szanhedrin ele ¨ ¨ ´ ´ ´ vitetik, azzal az uruggyel, hogy szeretnenek meg tisztab´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ¨ ban latni az ugyben. De valojaban az osszeeskuvoknek az ´ ´ ´ ´ ´ volt a szandekuk, hogy lesben allva fognak varni Palra ´ ´ ´ ´ ¨ ´ az uton, hogy megtamadjak es megoljek. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 6 Am Pal unokaoccsenek a tudomasara jutott az osszees¨ ´ ´ ´ ´ kuves, es elmondta Palnak. Az apostol azt mondta a fiunak, ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ 6. Hogyan der ult ki a P al elleni osszeesk uves, es mit tanulhatnak a fia˝ ´ ´ ´ talok ebb ol a besz amol ob ol? ´ ´ „LEGY IGEN BATOR!”

375

´ hogy jelentse, amit tud a romai katonai parancsnoknak, ´ ´ ´ ˝ Klaudiusz Liziasznak (Csel 23:16–22). Semmi ketseg afelol, ´ hogy Jehova nagyon szereti a fiatalokat, akik Pal meg nem ´ ´ ´ ´ ¨ ´ nevezett unokaoccsehez hasonloan Isten nep enek az erdeke´ ´ ´ ´ ˝ ´ it batran a magukei ele helyezik, es husegesen mindent meg´ ´ ´ ´ ˝ tesznek, amit csak tudnak, hogy elomozdıtsak a Kiralysag´ erdekeket. ´ ´ 7 Amikor Klaudiusz Liziasz megtudta, milyen mereny´ ¨ ´ let keszul Pal ellen, azonnal cselekedett. Parancsba adta, ´ ¨ ¨ ¨ ˝ hogy az 1000 embere kozul valogassanak ossze egy 470 fo´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ b ol – kozkatonab ol, landzsasb ol es lovasb ol – allo oszta´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ got, hogy Palt biztonsagban elkıserjek Cezareaba. Ott at ´ ´ ´ ´ kellett adniuk Felix kormanyzonak.1 B ar igen sok zsi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ do elt Cezareaban, Judea romai tartomany kozigazgatasi ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ kozpontjaban, a lakossag zome megis nem zsido volt. Az ´ ´ ´ itteni rendezett viszonyok eles ellentetben alltak azokkal ´ ´ az allapotokkal, melyek Jeruzsalemben uralkodtak, ahol ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ sokan tele voltak vallasi eloıtelettel, es lazadasokban vet´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ tek reszt. Ezenkıvul Cezareaban volt a romai hadsereg ju´ ´ ˝ deai fohadiszallasa is. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 1 Lasd a „Felix – Judea prokuratora” cımu kiemelt reszt a 377. oldalon.

´ ´ ´ ´ 7–8. Milyen int ezked eseket hozott Klaudiusz Lizi asz, hogy megvedje ´ P alt? 376


´ ´ ´ F ELIX – J UDEA PROKUR ATORA

´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ Claudius romai csaszar korulbelul 52-ben megtette ´ ´ ´ egyik kedvencet, Antonius Felixet (Felix) Judea proku´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ratoranak, vagyis kormanyzojanak. Felix es a batyja, Pal´ ´ ´ las mindketten az uralkodocsalad felszabadıtott rabszol´ ´ ´ gai voltak. Korabban nem volt p elda arra, hogy egy ´ ´ felszabadıtott rabszolga legyen a prokurator, akinek a hadsereg felett is hatalma volt. ´ ´ ´ ´ ¨ ´ Tacitus, a romai tortenetıro szerint Felix „minden go´ ¨ ´ nosztettet buntetlennek gondolta”, mivel a batyja a ´ ´ ´ ´ ´ ´ csaszar befolyasos embere volt. Prokuratorkent Felix ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ „mindenfele kegyetlenkedes es onkeny kozepette szolga´ ´ ´ ´ ¨ lelekhez meltoan gyakorolta a kiralyi jogkort”. Hivatali ´ ´ ´ ´ ´ ideje alatt elcsabıtotta I. Herodes Agrippa lanyat, Dru´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ zillat a ferjetol, majd felesegul vette. Felix tisztessegte¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ lenul es torvenytelenul jart el Pal ugyeben, vegig azt ´ ´ ˝ remelve, hogy p enzt kap tole. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Felix kormanyzasat annyira atitatta a korrupcio es az ´ ´ ´ ´ ´ ˝ elnyomas, hogy Nero csaszar 58-ban visszarendelte ot ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ Romaba. Egy zsido kuldottekb ol allo csoport Felix utan ´ ´ ´ ´ ´ ment Romaba, hogy bevadoljak a tisztessegtelen kor´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ manyzasi modszerei miatt, de allıtolag Pallas kozbenja´ ´ ¨ ¨ ´ rasaval elkerulte a buntetest.

´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ A romai torvenyeknek eleget teve Liziasz kuldott egy ´ ´ ¨ ´ ´ levelet Felixnek, melyben vazolta az ugyet. Tajekoztatta ´ ´ ´ ´ a kormanyzot, hogy amikor megtudta, hogy Pal romai 8

´ ´ „LEGY IGEN BATOR!”

377

´ ´ ´ ´ ¨ ¨ allampolgar, kiszabadıtotta a zsidok kezei kozul, akik ´ ´ ´ ´ „majdnem vegeztek vele”. Azt ırta, hogy nem talalta Palt ˝ ¨ ´ ´ ˝ ˝ bunosnek semmilyen „halalt vagy bilincset erdemlo” bun¨ ´ ´ ´ ¨ ˝ tettben, de az osszeeskuves miatt atadja ot Felixnek, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a kormanyzo kihallgathassa a vadlokat, es ıteletet hozzon ¨ az ugyben (Csel 23:25–30). ´ ´ ´ ´ ´ 9 Vajon az igazsagot ırta le Liziasz a levelben? Nem ege´ ˝ ´ ˝ szen. Ugy tunik, igyekezett a leheto legjobb szınben fel¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tuntetni magat. Valojaban nem azert sietett Pal segıtsege´ ´ ´ ¨ ´ re, mert megtudta, hogy romai allampolgar. Ezenkıvul ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ arra nem tert ki a leveleben, hogy ’megkotoztette ket lanc´ ´ ˝ ´ ´ cal’, es kesobb parancsba adta, hogy ’korbacsolassal hall´ ´ gassak ki’ (Csel 21:30–34; 22:24–29). Ezzel megsertette ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal allampolgari jogait. Napjainkban S atan, kihasznal´ ´ ´ va az ellensegeink vallasos fanatizmusat, igyekszik fo¨ ´ ¨ ¨ ´ ¨ kozni az uldozest ellenunk, es megeshet, hogy ekozben ´ ´ ´ ´ megsertik a polgari jogainkat. Palhoz hasonloan Isten ´ ´ ˝ ´ ¨ szolgainak ma is sokszor van lehetoseguk arra, hogy elje´ ´ ´ ´ ´ ´ nek az allampolgari jogaikkal, es az igazsagszolgaltatasi ´ ´ szervekhez forduljanak vedelemert. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 9. a) Mivel s ertett ek meg P al allampolg ari jogait? b) Mi ert d onthet unk ´ ´ ¨ ´ ´ ugy, hogy el unk az allampolg ari jogainkkal? 378


´ ´ ´ ´ „B atran besz elek a magam vedelm eben” (Cselekedetek 23:35–24 :21) ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 10 Cezare aban Palt ’Herodes pretorianus palotajaban ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ tartottak orizet alatt’ a vadloi megerkezeseig (Csel 23:35). ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ Ot nappal kesobb meg is erkezett Jeruzsalemb ol Ananias, ´ ˝ ´ a fopap, es vele tartott Tertullusz, aki szonok volt, meg ´ ˝ ¨ egy csoport ven is. Tertullusz eloszor magasztalni kezdte ´ ´ ´ ´ ´ Felixet, hogy mi mindent tett a zsidokert. Nyilvanvaloan ´ ´ ´ ´ ´ az volt a celja, hogy b okoljon neki, es behızelegje magat ´ ´ ´ ´ ´ a kegyeibe.1 Aztan a targyra tert, es azt mondta, hogy Pal ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ „valosagos pestis, zenduleseket szıt minden zsido kozott ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ szerte a lakott foldon, es a nazaretiek szektajanak elhar´ ´ ´ ´ cosa, aki a templomot is megprobalta megszentsegtelenı´ ´ ˝ ¨ ´ teni”, de ok elfogtak. A tobbi ’zsido is csatlakozott a ta´ ´ ´ ´ madashoz, es bizonygattak, hogy ıgy vannak ezek’ (Csel ´ ´ ´ ´ ´ ´ 24:5, 6, 9). Lazadas szıtasa, egy veszelyes szekta vezetese, ´ ´ ´ ´ ´ a templom megszentsegtelenıtese – ezek sulyos vadak vol´ ´ ´ ´ ´ tak, melyek alapjan egy vadlottat halalra ıtelhettek. ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 1 Tertullus megk osz onte F elixnek a ’nagy b ek et’, melyet a n ep az ´ ´ ´ ´ ´ uralkod´ asa idej en elvezett. Az igazs ag viszont az volt, hogy a R oma ´ ´ ´ elleni lazad ´ ´ asig´ egyetlen ´ ´ kormanyzo hivatali ideje alatt sem volt ek´ kora b eketlenseg´ J´ udeaban. Tertullusz azt is mondta, hogy ´ a zsidok ´ ´ „a legnagyobb aval” fogadtak Felix reformjait,´ de ez sem´ allta meg ´ ´ hal ´ ¨ ´ a hely Felixet,´ amiert megke´ et. Igaz´ ab ol ¨ a legt ´ obb zsido megvetette ´ ¨ serıtette az elet uket, es mert rendk ıv uli kegyetlens eggel verte le a ¨ ´ zenduleseiket (Csel 24:2, 3).

´ ¨ ´ ´ 10. Ismertesd a P al ellen folsorakoztatott s ulyos vadakat. ´ ´ „LEGY IGEN BATOR!”

379

´ ´ ´ ´ ´ ´ Ezutan Pal kapott szot. „B atran beszelek a magam ve´ ´ ´ ¨ delmeben” – kezdte. Kerteles nelkul kijelentette, hogy ˝ ¨ ´ nem bunos az ellene felhozott vadakban. Az apostol nem ´ ´ ´ ¨ ´ szentsegtelenıtette meg a templomot, es zendulest sem ´ ´ ´ ´ ´ akart szıtani. Elmondta, hogy ’jo egynehany evig’ nem is ´ ´ volt Jeruzsalemben, most pedig „irgalmas adomanyokat” ´ ´ ´ ˝ hozott azoknak a keresztenyeknek, akik valoszınuleg az ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ ehınseg es az uldozes miatt szegenyedtek el. Pal arra is fel´ ¨ ´ ˝ hıvta a figyelmuket, hogy mielott a templomba lepett vol´ ´ ¨ na, ’szertartasilag megtisztult’, es lelkiismeretesen arra to´ rekedett, hogy ’ne vetsen se Isten, se emberek ellen’ (Csel 11

24:10–13, 16–18). ´ Azt azonban megvallotta, hogy „a szerint az ut sze´ ´ ´ ´ ˝ rint” vegez szent szolgalatot az osatyai Istenenek, „ame´ ´ ˝ lyet ok »szektanak« neveznek”. De hangsulyozta, hogy hi´ ´ ¨ szi „mindazt, ami ismertetve van a Torvenyben, es meg ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ van ırva a Profetakban”. Es akarcsak a vadloi, o is hisz ´ ´ ´ abban, hogy „lesz feltamadasuk mind az igazsagosaknak, ´ ´ ´ ´ mind az igazsagtalanoknak”. Ezutan a vadloira terelte a ´ ˝ figyelmet: „mondjak meg az ittlevok maguk, hogy mi rosz´ ´ ˝ szat talaltak akkor, amikor a szanhedrin elott alltam, ha´ ´ ¨ ¨ ¨ csak nem azt az e g y kijelentest, amelyet kozottuk allva 12

´ ´ ´ 11–12. Hogyan c afolta meg P al az ellene felhozott vadakat? 380


´ ´ ´ ´ ´ kialtottam: »A halottak feltamadasa miatt ıteltetem meg ˝ ma elottetek!«” (Csel 24:14, 15, 20, 21). ´ ´ ´ ´ 13 Ha az imadatunk miatt a hatosagok ele hurcolnak ´ ¨ minket, vagy ha azzal az alaptalan vaddal illetnek bennun¨ ´ ´ ˝ ket, hogy eroszakos zendulest szıtunk, bujtogatunk, vagy ´ ´ ´ hogy egy „veszelyes szektahoz” tartozunk, utanozhatjuk ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal jo p eldajat. Tertullusszal ellentetben Pal nem probal´ ´ ´ ˝ ´ ta hızelgo szavakkal megnyerni maganak a kormanyzot. ´ Nyugodt maradt, es tiszteletteljesen viselkedett. Tapin´ ˝ ´ ´ ˝ tatosan, egyertelmuen es az igazsagnak megfeleloen so´ ´ rakoztatta fel a tenyeket. Arra is ramutatott, hogy az ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ „ Azsia tartomanyb ol valo zsidok”, akik azzal vadoltak, ´ ´ ¨ hogy megszentsegtelenıtette a templomot, nem jottek el a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ targyalasra, pedig a torveny ertelmeben Palnak joga len´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ne hozza, hogy szembesıtsek ot veluk, es hallja a vadjaikat (Csel 24:18, 19). ´ ´ ´ ´ 14 Az egeszben az a legfigyelemremeltobb, hogy Pal nem ´ ´ ´ hallgatta el a hitnezeteit. A bator apostol ujra elmond´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ta a feltamadasrol szolo remenyseget, mellyel heves vi´ ´ ˝ tat kavart, amikor a szanhedrin elott allt (Csel 23:6–10). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Miert a feltamadasrol szolo remenyseget emelte ki Pal ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 13 –15. Mi ert tekinthetj uk P alt j o p eld anak, aki b atran tan uskodott ´ ´ ˝ a hat os agok el ott? ´ ´ „LEGY IGEN BATOR!”

381

´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a vedobeszedeben? Azert, mert Jezusrol es a feltamadasa´ ´ ´ ´ ´ ´ rol predikalt, es ezt az ellensegei nem fogadtak el (Csel ´ ´ ´ 26:6–8, 22, 23). Igen, a vita targya a feltamadas volt, illet´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ve meg konkretabban a Jezusba es a Jezus feltamadasaba vetett hit. ´ ´ ´ ´ ´ 15 Palhoz hasonloan mi is tudunk batran tanuskodni, es ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ mi is erot merıthetunk Jezus szavaib ol, melyeket a tanıt´ ˝ ¨ ´ vanyainak mondott: „gyulolet celpontjai lesztek minden ´ ´ ˝ ember elott az en nevem miatt. De aki mindvegig kitart, ´ ¨ ´ ´ az reszesul megmentesben.” Aggodnunk kellene amiatt, ´ ˝ hogy mit fogunk mondani? Nem, mivel Jezus errol bizto´ ´ sıt minket: „amikor elvezetnek, hogy kiszolgaltassanak ´ ˝ benneteket, ne aggodjatok elore amiatt, hogy mit mondja´ ´ tok, hanem ami adatik nektek abban az oraban, azt mond´ ´ jatok, mert nem ti vagytok, akik beszeltek, hanem a szent ´ szellem” (Mark 13:9–13). ´ ´ ¨ „F elix megr em ult” (Cselekedetek 24 :22–27) ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ 16 Felix kormanyzo nem most hallott eloszor a kereszte´ ´ ´ ˝ nyek hitnezeteirol. Ezt olvassuk: „Felix, aki eleg pontosan ´ ´ ´ ismerte az erre az Utra [azaz a korai keresztenysegre] vo´ ´ ˝ natkozo dolgokat, hitegetni kezdte oket, es ezt mondta: ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 16 –17. a) Hogyan j art el Felix P al ugyeben? b) Val osz ın uleg mi ert r e¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ m ult meg Felix, ugyanakkor mi ert h ıvatta ezut an m eg t obbsz or is ´ ´ mag ahoz P alt? 382


´ ¨ ¨ »Ha majd Liziasz, a katonai parancsnok lejon, donteni fo´ ˝ gok ezekben a titeket erinto dolgokban.« A katonatisztnek ´ ˝ ´ ´ ˝ ˝ pedig megparancsolta, hogy orizzek ot, es enyhıtsenek ori´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ zeten, es hogy a hozza kozel allok kozul senkinek se tiltsa ´ ´ meg, hogy a szolgalatara legyen” (Csel 24:22, 23). ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 17 Neh any nappal kesobb Felix es a zsido szarmazasu fe´ ´ ´ ´ ˝ lesege, Druzilla hıvatta Palt, es „meghallgatta ot a Krisz´ ˝ tus Jezusba vetett hitrol” (Csel 24:24). Amikor azonban ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ˝ Pal „az igazsagossagrol, az onuralomrol es az eljovendo ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ˝ ıteletrol beszelt, Felix megremult”. Miert? Valoszınuleg ´ ´ ´ azert, mert ezek hallatan lelkiismeretfurdalasa lett, hiszen ´ ´ ´ tudta, hogy egesz eleteben gonosz dolgokat tett. Ekkor el´ ´ ˝ bocsatotta Palt: „Most menj el, de ha alkalmas idom lesz, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ujra hıvatlak.” Felix ezutan meg sokszor hıvatta Palt, de ´ ´ nem azert, mert meg akarta ismerni az igazsagot, hanem ´ ˝ ˝ ´ mert azt remelte, hogy kap tole egy kis kenop enzt (Csel 24:25, 26). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 18 Miert beszelt Pal „az igazsagossagrol, az onuralomrol ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ˝ es az eljovendo ıteletrol” Felixnek es Druzillanak? Ne fe¨ ´ ´ ledjuk, hogy azt akartak tudni, mi mindent foglal maga´ ´ ´ ban ’a Krisztus Jezusba vetett hit’. Pal ismerte Felixnek ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ¨ 18. Mi ert besz elt P al „az igazs agoss agr ol, az onuralomr ol es az elj o˝ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ vend o ıt eletr ol” Felixnek es Druzill anak? ´ ´ „LEGY IGEN BATOR!”

383

´ ´ ´ ´ ´ ¨ es a felesegenek az eletet, hogy erkolcstelenek, kegyetle´ ´ ´ ´ nek es igazsagtalanok, es nyıltan elmondta nekik, hogy mi ´ ¨ ´ ˝ koveteltetik meg azoktol az emberektol, akik szeretnenek ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ Jezus kovetoi lenni. Pal a szavaival ravilagıtott az Isten ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ igazsagos iranyado mertekei es a kormanyzo meg a felese´ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ¨ ge eletvitele kozti eles kulonbsegre. Lathattak, hogy min´ ´ ´ den ember szamadassal tartozik Istennek a gondolataiert, ´ ´ ´ ´ a szavaiert es a tetteiert, es hogy sokkal fontosabb az, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ Isten hogyan fogja megıtelni Felixet es a feleseget, mint ´ ´ ´ ´ hogy Felix milyen ıteletet mond ki Palra. Nem csoda, hogy ´ ´ ¨ Felix „megremult”! ´ ´ ´ 19 A szolgalatunk soran mi is talalkozhatunk olyan em´ ˝ ´ ˝ ¨ ´ ˝ berekkel, mint Felix. Eloszor ugy tunhet, hogy erdeklod´ ´ ´ ¨ ´ ´ nek az igazsag irant, de aztan kiderul, hogy valojaban csak ´ ¨ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ a sajat onzo eletuket akarjak elni. Jo, ha ovatosak vagyunk ´ ´ ´ az ilyen szemelyekkel. De ahogy Pal is tette, mi is beszel¨ ´ ´ ´ ´ hetunk nekik tapintatosan Isten igazsagos iranyado mer´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ tekeirol. Ki tudja, az igazsag talan eleri a szıvuket. Am ha ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ egyertelmuve valik, hogy nem all szandekukban felhagy˝ ¨ ´ ¨ ˝ ni a bunos szokasaikkal, akkor mi sem eroltetjuk a dolgot, ¨ ´ ´ ´ 19 –20. a) Mit tegy unk, ha a szolg alatban olyan szem elyekkel tal alko´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ zunk, akik l atsz olag erdekl odnek az igazs ag ir ant, de val oj aban csak a ´ ¨ ˝ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ saj at onz o elet uket akarj ak elni? b) Mib ol tudjuk, hogy Felix egyalta´ ´ ´ l an nem volt P al bar atja? 384


´ ¨ ´ ´ hanem tovabb keressuk azokat, akik tenyleg szeretnek ´ megismerni az igazsagot. ´ ¨ ¨ ˝ ´ ¨ 20 Ami Felixet illeti, a kovetkezo szavak jol tukrozik az ´ ´ ´ ´ ´ ´ igazi enjet: „Ket ev elteltevel aztan Porciusz Fesztusz lett ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Felix utoda; es mivel Felix el kıvanta nyerni a zsidok ke´ ´ ´ ´ ¨ ¨ gyet, megkotozve hagyta Palt” (Csel 24:27). Felix egyalta´ ´ ´ ´ lan nem volt Pal baratja. Tisztaban volt azzal, hogy „az ´ ´ ¨ ˝ ´ Ut” kovetoi se nem bujtogatok, se nem forradalmarok ´ ´ ´ (Csel 19:23). Azt is tudta, hogy Pal nem hagott at egyetlen ´ ´ ´ ´ ¨ ´ romai torvenyt sem. De mivel „el kıvanta nyerni a zsidok ´ ˝ kegyet”, orizetben tartotta az apostolt. ´ ´ ¨ ´ 21 A Cselekedetek konyve 24. fejezetenek az utolso verse´ ´ ˝ bol megtudjuk, hogy amikor Porciusz Fesztusz Felix utan ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ kormanyzo lett, Pal meg mindig orizetben volt. Ettol kezd´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ve Palt egyik tisztviselotol a masikig vittek kihallgatasra. ´ ´ ´ ´ ´ Ezt a bator apostolt a szo szoros ertelmeben ’kiralyok meg ´ ´ ´ ´ ´ ´ kormanyzok ele hurcoltak’ (Luk 21:12). Es latni fogjuk, ´ ˝ ´ ´ ´ hogy kesobb az akkori vilag leghatalmasabb es legbefolya´ ´ ´ ¨ sosabb uralkodojanak is tanuskodott. Mindekozben egyet´ len pillanatra sem ingott meg a hiteben. Minden bizonnyal ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ tovabbra is erot merıtett Jezus szavaibol: „Legy igen bator!” ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 21. Mi t ort ent P allal, miut an Porciusz Fesztusz lett a korm anyz o, es ˝ ´ ´ ˝ mib ol mer ıtett minden bizonnyal tovabbra is er ot? ´ ´ „LEGY IGEN BATOR!”

385

25. FEJEZET

´ ´ „A cs aszarhoz fellebbezek!” ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ P al p eld at all ı t a j o h ır v edelmez es eben ´ A Cselekedetek 25:1–26:32 alapjan

´ ´ ¨ ´ ´ ´ PALT szigoru felugyelet alatt tartj ak Cezareaban. Ami´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kor ket evvel korabban visszatert Judeaba, a zsidok na¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ pokon belul az eletere tortek, es legalabb haromszor ´ ´ ´ ¨ megprobaltak megolni (Csel 21:27–36; 23:10, 12–15, 27). ´ ´ A rosszakaroi mindeddig nem jartak sikerrel, de ez nem ´ ´ ´ jelenti azt, hogy feladjak. Amikor Pal latja, hogy minden ´ ´ ´ ´ ´ esely megvan arra, hogy kiszolgaltatjak a zsidoknak, ıgy ´ ´ ´ ´ ´ ´ szol a romai kormanyzohoz, Fesztuszhoz: „A csaszarhoz fellebbezek!” (Csel 25:11). ´ ´ ´ ´ ¨ 2 Vajon tamogatta Jehova Palt abban a donteseben, ´ ´ ´ ´ hogy a romai csaszarhoz akar fellebbezni? A valasz fon¨ ´ ´ ´ ˝ tos nekunk, akik most, a vegidoben alapos tanuskodast ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ vegzunk Isten Kiralysagarol. Tudnunk kell, hogy „a jo ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ hır vedelmezeseben es torvenyes megerosıteseben” elhe¨ ´ ¨ ¨ tunk-e mi is olyan eszkozokkel, mint Pal (Fil 1:7). ¨ ¨ ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ˝ 1– 2. a) Milyen kor ulm enyek koz ott van P al? b) Milyen kerd es vet odik ´ ´ ´ fel P al fellebbez es evel kapcsolatban? 386


´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ „A cs asz ar b ır oi sz eke el ott allok” (Cselekedetek 25:1–12) ´ ´ ´ 3 Fesztusz harom nappal azutan, hogy elfoglalta az uj ´ ´ ´ ´ ´ ´ posztjat, es Judea kormanyzoja lett, Jeruzsalembe uta´ ¨ ´ ´ ´ ˝ zott.1 Ott meghallgatta a papi eloljarokat es a zsidok fo´ ˝ ´ ´ ´ embereit, akik sulyos buntettekkel vadoltak Palt. Tud´ ´ ´ ´ ´ tak, hogy az uj kormanyzon nagy a nyomas – fenn kell ´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ ´ tartania a b eket veluk, sot az osszes zsidoval. Ezert egy ´ ´ ´ ´ keressel fordultak Fesztuszhoz: hozassa Palt Jeruzsa´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lembe, es ott allıtsa bırosag ele. A zsidokat azonban aljas ¨ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ tervek vezereltek. Osszeeskuvest szottek, hogy a Ceza´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ reab ol Jeruzsalembe vezeto uton megolik Palt. Fesztusz ´ ´ ´ ¨ elutasıtotta keresuket. Ezt mondta nekik: „akiknek ha´ ´ ¨ ¨ talmuk van koztetek . . . , jojjenek le velem [Cezareaba], ´ ´ ´ ´ ˝ ´ es vadoljak ot, ha van valami kivetnivalo ebben a ferfi´ ´ ´ ´ ¨ ban” (Csel 25:5). Igy hat Pal ismet megmenekult. ´ ´ ´ ´ ´ 4 Jehova mindvegig tamogatta Palt az Ur Jezus Krisz¨ ´ ´ ´ ´ tuson keresztul, minden probajaban. Emlekezz csak, ´ ´ ´ hogy Jezus egy latomasban ezt mondta az apostolnak: ´ ´ ´ ˝ ´ 1´ Lasd a „Porciusz Fesztusz – A romai prokurator” cımu kiemelt reszt a 388. oldalon.

´ ´ ´ 3 –4. a) Mi volt a zsid ok aljas terve azzal, hogy P alt Jeruzs alembe akar´ ´ ¨ ´ ´ t ak vitetni, es hogyan menek ult meg P al? b) Hogyan t amogatja Jehova ´ ´ ´ ´ a modern kori szolg ait, mikeppen P alt is t amogatta? ´ ´ „A CSASZARHOZ FELLEBBEZEK!”

387

´ P ORC IUSZ F ESZT USZ – A R OMAI ´ PROKUR ATOR

´ ´ ´ Porciusz Fesztuszrol kizarolag a Cselekedetek ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ konyveb ol es Josephus Flavius ırasaib ol kapunk elso ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ kezb ol vett informaciot. Fesztusz i. sz. 58 korul ´ ´ ´ ´ ´ lepett Felix helyebe mint Judea prokuratora. De ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ˝ mindossze ket-harom even belul, valoszınuleg meg a hivatali ideje alatt, meghalt. ´ ´ ´ ¨ Fesztusz tobbnyire megfontolt es ratermett ferfi ´ ´ ˝ ´ volt, nem ugy, mint az elodje, Felix vagy az utodja, ¨ ´ ´ Albinus. Amikor Fesztusz hatalomra kerult, Judea´ ban rengeteg volt a rablo. Josephus szerint Fesztusz ´ ´ ´ „erelyesen fellepett a tartomany legnagyobb nyava´ ´ ¨ ´ ¨ lyaja ellen: a legtobb rablot osszefogdostatta, es ren´ ¨ ¨ ¨ geteget kivegeztetett kozuluk”. Hivatali ideje alatt a ´ ´ zsidok falat emeltek a templomnal, hogy Agrippa ki´ ´ ¨ ´ raly ne lasson be a templom teruletere. Fesztusz el´ ´ ´ rendelte, hogy bontsak le, de a zsidok kerelemmel ´ ´ fordultak hozza, mire megengedte nekik, hogy a ro´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ mai csaszar, Nero ele vigyek az ugyet. ´ ´ ´ A jelek szerint Fesztusz hatarozott intezkedeseket ˝ ¨ ˝ ´ ˝ ´ tett a bunozok es a felkelok ellen. De hajlando volt ´ ˝ szemet hunyni a jogtalansag felett, hogy megorizze ´ ´ ´ ´ ´ a b ekes kapcsolatot a zsidokkal – Pal apostol esete´ ¨ ´ ben legalabbis ez tortent. 388


´ ´ ´ „Legy igen bator!” (Csel 23:11). Isten szolgai ma is aka´ ¨ ´ ´ ¨ ˝ ˝ dalyokba utkoznek, es idonkent oket is megfenyegetik. ´ ´ Jehova nem ov meg minket minden rossztol, de ad ne¨ ´ ´ ¨ ˝ kunk b olcsesseget es erot, hogy ki tudjunk tartani. Min´ ¨ ˝ ˝ dig bızhatunk abban, hogy szereto Istenunktol megkap´ ´ ˝ juk ’a szokasosnal nagyobb erot’ (2Kor 4:7). ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ 5 Neh any nappal kesobb Fesztusz „a bıroi szekbe ult” ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Cezareaban, majd ele vittek Palt es a vadloit.1 Pal ezek´ kel a szavakkal c afolta meg az ellene felhozott alaptalan ´ ´ ´ ¨ vadakat: „Sem a zsidok Torvenye ellen, sem a templom ´ ´ ¨ ellen, sem a csaszar ellen nem kovettem el semmilyen ˝ ´ ´ bunt.” Az apostol artatlan volt, es jogosult volt arra, ´ ´ ¨ hogy szabadon engedjek. Vajon mi lesz Fesztusz donte´ ´ ´ ´ ´ ´ se? Mivel el kıvanta nyerni a zsidok tetszeset, ezt kerdez´ ´ ´ ´ ´ ´ te Paltol: „Akarsz-e felmenni Jeruzsalembe, es ott ıtel˝ ˝ tetni meg elottem ezek felol?” (Csel 25:6–9). Micsoda ´ ´ ¨ ´ lehetetlen ajanlat! Ha Palt visszakuldik Jeruzsalembe, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a vadloi lesznek a bıroi, es akkor biztos halal var ra. Ez ´ alkalommal Fesztusz a politikai erdekeket fontosabbnak ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1 ´ A ’bıroi szek’ egy emelvenyre´ helyezett szek volt. Az, hogy a b ır oi ´ ´ ´ ´ ¨ szek magasabban volt, nyomat ekot adott a b ır o d ont eseinek, es sza¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ vaival az ugy lez ´ ´ artnak minosult. Pil´ atus is bıroi szekben ult, amikor merlegelte a Jezus ellen felhozott vadakat.

´ ´ ¨ ´ 5. Hogyan j art el Fesztusz P al ugyeben? ´ ´ „A CSASZARHOZ FELLEBBEZEK!”

389

´ ´ ´ ´ tartotta, mint az igazsagszolgaltatast. Egy korabbi kor´ ´ ´ ¨ ´ ´ manyzo, Poncius Pilatus hasonloan jart el egy ugyben, ´ ´ ´ ´ ´ amelyben a vadlott meg egy Palnal is fontosabb szemely ´ ´ ´ ´ ´ volt (Jan 19:12–16). A bırok ma is politikai nyomas ala ¨ ´ ¨ ´ ´ ˝ kerulhetnek. Ezert nem kell meglep odnunk, ha egy bıro´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ sag meg a bizonyıtekok lattan is Isten nepe ellen dont ¨ egy ugyben. ´ ´ ´ ´ 6 Az, hogy Fesztusz a zsidok kedveben akart jarni, Pal´ ´ ¨ ´ ´ ´ nak az eletebe kerulhetett volna. Ezert Pal elt az egyik ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ jogaval, melyet romai allampolgarkent elvezett. Igy szolt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Fesztuszhoz: „A csaszar bıroi szeke elott allok, itt kell ´ ´ ´ ´ megıteltetnem. A zsidok ellen semmit nem vetettem, ´ ´ ´ amint te is igen jol tudod . . . A csaszarhoz fellebbezek!” ´ Egy ilyen kerelmet rendszerint nem lehetett visszavonni. ´ ´ ´ ´ ´ Fesztusz szavai is ezt tamasztjak ala: „A csaszarhoz fel´ ´ ´ ´ lebbeztel, a csaszarhoz fogsz menni” (Csel 25:10–12). Pal ´ ´ ´ ˝ ´ precedenst allıtott a ma elo igaz keresztenyeknek azzal, ´ ´ ´ ¨ hogy egy nagyobb hataskorrel bıro jogi szervhez felleb´ ´ ´ ´ ´ ´ bezett. Jehova Tanui kihasznaljak a rendelkezesre allo ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ jogi eszkozoket, es a jo hır vedelmere kelnek, amikor az ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6 –7. Mi ert fellebbezett P al a cs asz arhoz, es miben all ıtott ezzel prece´ ˝ ´ denst a ma el o igaz kereszt enyeknek? 390


´ ´ ´ ellensegeik azon mesterkednek, hogy ’nyomorusagot sze´ rezzenek rendeletek altal’ (Zsolt 94:20).1 ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ˝ 7 Igy tort ent, hogy miutan Palt tobb mint ket evig ori´ ˝ ´ ¨ zetben tartottak olyan buntettekert, melyeket el sem ko´ ´ ˝ ´ ´ vetett, lehetoseget kapott, hogy Romaba menjen, es ott ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ is eloadja vedobeszedet. De a tavozasa elott meg egy ma´ ´ sik uralkodo is latni akarta. „Nem voltam engedetlen” (Cselekedetek 25:13–26:23) ´ ´ ´ ´ ´ ´ 8 Neh any nappal azutan, hogy Pal Fesztusznal a csa´ ´ ´ ´ szarhoz fellebbezett, Agrippa kiraly es a testvere, Berni´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ke ’udvariassagi latogatast’ tett az uj kormanyzonal.2 ´ ´ ´ ´ A romai korban bevett szokas volt, hogy az allamferfi´ ´ ´ ´ ´ ak meglatogattak az ujonnan kinevezett kormanyzokat. ´ ´ ´ Amellett, hogy Agrippa gratulalt Fesztusznak, ketsegte´ ´ ´ len, hogy a szemelyes es politikai kapcsolatat is meg ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ akarta erosıteni vele, hatha jol jon meg valamikor (Csel 25:13). ´ ´ ´ ´ ´ ´ Fesztusz beszelt a kiralynak Palrol, es felcsigazta ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vele a kıvancsisagat. Masnap a ket uralkodo bıroi szekbe 9

´ ´ ´ ´ ´ ˝ 1´ Lasd a „Fellebbeznek az igaz imadat vedelmeben” cımu kiemelt reszt ´ a 392. oldalon. ´ ´ ˝ ´ ´ 2 Lasd a „II. Herodes Agrippa kiraly” cımu kiemelt reszt a 394. oldalon.

´ ´ ´ ´ ´ 8 –9. Mi ert l atogatott Agrippa kir aly Cez are aba? ´ ´ „A CSASZARHOZ FELLEBBEZEK!”

391

F ELLEBBEZNEK ´ ´ ´ AZ IGAZ IM ADAT V EDELM EBEN

´ ´ ´ ¨ Jehova Tanui tobb esetben is fellebbezest nyujtottak be ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ felsobb bırosagokhoz annak erdekeben, hogy elgorduljenek ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ az akadalyok Isten Kiralysaga jo hırenek a hirdetese elol. ´ ¨ ´ ´ ´ Nezzunk meg ket p eldat. ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ 1938. marcius 28-an az Egyesult Allamok Legfelsobb Bı´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ rosaga hatalytalanıtotta Georgia szovetsegi allam dontese´ ´ ´ it, es felmentett egy csoport Tanut, akik azzal a vaddal ´ ´ ´ ´ ˝ lettek orizetbe veve Griffin varosaban, hogy bibliai kiadva´ ˝ nyokat terjesztenek. Ez volt az elso eset, hogy a Tan uk fel´ ´ ´ ¨ ´ ˝ lebbezest nyujtottak be az Egyesult Allamok Legfelsobb Bı´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ rosagahoz, hogy megvedjek a jo hır predikalasahoz valo ´ ˝ ´ ´ ¨ ´ jogukat. Kesobb meg sok mas ugyben is fellebbeztek ennel ´ ´ ´ ´ a bırosagnal.1 ´ ´ ´ ¨ ¨ A masik p elda egy gorog Tanunak, Minos Kokkinakisnak ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ az ugye. 48 ev alatt tobb mint 60-szor tartoztattak le „t´ erı´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ toi tevekenyseg” miatt. 18-szor all ıtottak bırosag ele. Eve´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ˝ ket toltott bortonokben es az Egei-tenger felreeso szige´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ tein szamuzetesben. Amikor legutobb, 1986-ban elıteltek ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ Kokkinakis testvert, fellebbezest nyujtott be Gorogorszag ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ Legfelsobb Bırosagahoz, de elvesztette a pert. Ezt kove´ ´ ´ ´ ˝ ´ toen az Emberi Jogok Europai Bırosagahoz (EJEB) for´ ´ ´ ´ ´ ´ dult jogorvoslatert. 1993. majus 25-en a bırosag kimondta, ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ hogy Gorogorszag megsertette Kokkinakis testver vallas´ ´ szabadsagat. ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1 Az Ebredjetek! 2003. januar 8-i szamanak 3–11. oldal ´ an egy egeszen ¨ ˝ friss perr Ebben Legfel´ ´ ol´ olvashatunk. ´ a perben ´ ´ ´ az Egyesult ¨ Allamok ´ ˝ ´ ´ sobb Bırosaga a szolasszabadsag kerdeseben hozott dontest. 392


´ ´ ¨ Jehova Tanui tobb tucat esetben nyujtottak be fellebbe´ ´ ¨ ´ ¨ zest az EJEB-hez, es a legtobb ugyet meg is nyertek. Nincs ´ ´ ´ ˝ meg egy olyan vallasi vagy mas jellegu szervezet, mely ek´ ´ ´ ˝ kora sikerrel szallt volna sıkra az alapveto emberi jogokert ´ az EJEB-nel. ´ ´ ´ ˝ Masokat is erintenek Jehova Tanui jogi gyozelmei? ´ ´ ´ ´ Charles C. Haynes tudos ezt ırta: „Mindannyian halaval ´ ¨ ¨ ´ ´ tartozunk Jehova Tanuinak. Fuggetlenul attol, hogy hany´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ szor sertegetik oket, es kergetik el a kornyekrol, vagy emel´ ¨ ´ ˝ ´ nek kezet rajuk, ok kitartoan kuzdenek azert, hogy szaba´ ´ ´ ´ ´ don gyakorolhassak a vallasukat (es ıgy mi is a mienket). ¨ ˝ ˝ ˝ Az o gyozelmuk mindannyiunk gyozelme.”

¨ ´ ´ ´ ult. De hatalmuk es nagy pomp ajuk korantsem volt ´ olyan hatasos, mint azok a szavak, melyek hamarosan el´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ hangzottak az elottuk allo rab szajab ol (Csel 25:22–27). ´ ´ ¨ ¨ 10 Pal tiszteletteljesen megkoszonte Agrippa kiralynak ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ ˝ a lehetoseget, hogy eloadhatja neki a vedobeszedet, elis´ ´ ´ ´ merve, hogy a kiraly jol ismeri a zsidok minden szoka´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ sat, csakugy, mint a vitas kerdeseiket. Ezutan Pal a mult´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ jarol beszelt a kiralynak: „imadati formank legszigorubb ´ ´ szektaja szerint eltem mint farizeus” (Csel 26:5). Farize´ ´ ´ ´ ´ ¨ uskent Pal remenykedett a Messias eljoveteleben. Most, ´ ´ ´ 10 –11. Hogyan adta meg P al Agripp anak a tiszteletet, es mi mindent ´ ´ ´ ´ osztott meg a kir allyal a m ultj ar ol? ´ ´ „A CSASZARHOZ FELLEBBEZEK!”

393

´ ´ II. HER ODES AGRIPPA KIR A LY

¨ Az az Agrippa, aki a Cselekedetek konyve 25. feje´ ´ ´ zeteben szerepel, II. Herodes Agrippa kiraly volt, ´ ´ ´ ´ ´ Nagy Herodes dedunokaja, es annak a Herodesnek a ´ ´ ´ ¨ fia, aki 14 evvel korabban a jeruzsalemi gyulekezet ´ ellen fordult (Csel 12:1). Agrippa volt a Herodes´ dinasztia utolso fejedelme. ´ I. sz. 44-ben, amikor az apja meghalt, a 17 eves Ag´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ rippa Romaban elt, es Claudius romai csaszar udva´ ´ ´ ´ ´ ´ raban tanult. A csaszar tanacsadoi tul fiatalnak tar´ ´ ´ ´ tottak Agripp at ahhoz, hogy raszalljanak az apja ´ ¨ ´ ´ ´ ´ altal uralt teruletek, ´ ezert egy romai kormanyzot ne´ ´ veztek ki a helyere. Am Josephus Flavius szerint mar ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ Romab ol is kozbenjart a zsidokert, es kepviselte az ´ erdekeiket. ´ ´ ´ ¨ ¨ 50 korul Claudius kirallya tette Agripp at Khalkisz ´ ´ ´ felett, majd 53-ban neki adta Iture at, Trak onitiszt es ˝ ´ ´ ´ ´ ´ Abilenet is. Ot bıztak meg a jeruzsalemi templom fel¨ ´ ´ ˝ ´ ˝ ugyeletevel, es az o feladata volt a zsido fopapok ki´ ´ ´ ´ nevezese is. Claudius utodja, Nero kiterjesztette Ag´ ´ ´ ´ ´ rippa fennhatosagat, es neki adta Galilea es Perea ´ ´ ´ ´ egyes reszeit. Amikor Pal es Agrippa talalkoztak, Ag´ ´ ´ ´ ´ ´ rippa Cezareaban tartozkodott a testverevel, Bernike´ ´ ´ ´ vel, aki elhagyta a ferjet, Cilicia kiralyat (Csel 25:13). ´ ¨ ´ Agripp anak 66-ban nem sikerult megfekeznie a ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ Roma elleni zsido lazadast, es o maga is a felkelok c el394


´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ pontjava valt. Igy nem volt mas valasztasa, mint hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Roma oldalara alljon. A zsido lazadas leverese utan ´ ´ ´ ´ ¨ az uj csaszar, Vespasianus jutalmul ujabb teruleteket adott neki. ´ ´ ´ ´ keresztenykent batran kijelentette, hogy Jezus Krisztus ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ a varva vart Messias. O es a vadloi mind hittek es re´ ´ ´ menykedtek abban, hogy beteljesedik az ıgeret, melyet ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Isten tett az osatyaiknak. Pal emiatt az ıgeret miatt allt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ a bırosag elott. Agrippa ettol csak meg kıvancsibb lett ´ ´ arra, hogy mi a mondanivaloja Palnak.1 ´ ´ ´ ´ ¨ 11 Pal felidezte, milyen fortelmesen bant korabban a ´ ´ keresztenyekkel: „Ami engem illet, valoban azt gondol´ ¨ tam magamban, hogy sok ellenseges tettet kell elkovet´ ´ ´ ´ nem a nazareti Jezus neve ellen . . . ; es mivel rettenete¨ ´ ˝ ¨ ¨ ˝ sen orjongtem ellenuk [Krisztus kovetoi ellen], odaig ´ ¨ ˝ ´ ¨ ¨ ˝ mentem, hogy meg kulso varosokban is uldoztem oket” ´ ´ ´ ´ (Csel 26:9–11). Pal nem tulzott. Sokan tudtak rola, hogy ´ ¨ ´ ¨ verszomjasan uldozte a keresztenyeket (Gal 1:13, 23). ´ ˝ „Vajon mi valtoztathatott meg egy ilyen embert?” – tu˝ nodhetett Agrippa. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1 Kereszteny lev´ en P´ al elfogadta J ezust mint a Messi ast. A zsid ok ´ ¨ ´ ellenben elvetettek Jezust, ezert a szemukben Pal hitehagyott volt (Csel 21:21, 27, 28). ´ ´ „A CSASZARHOZ FELLEBBEZEK!” 395

´ ´ ´ Pal megadta a valaszt azzal, amit ezutan mondott: ´ ¨ ´ „Amint . . . eppen Damaszkuszba utaztam a papi elolja´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ roktol kapott felhatalmazassal es megbızassal, delben az ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ¨ uton lattam, o, kiraly, amint az egb ol a nap tundokleset ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ felulmulo vilagossag ragyogott korul engem es a velem ´ ¨ ´ ¨ utazokat. Es mikor mindannyian a foldre estunk, hallot´ ´ ´ ´ tam, hogy egy hang ıgy szol hozzam heber nyelven: ´ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ »Saul, Saul, miert uldozol engem? Nehez neked az osz´ ´ ¨ ´ ´ tokelesek ellen rugdaloznod.« En pedig ezt mondtam: ´ ´ ´ ´ »Ki vagy, Uram?« Az Ur ıgy szolt: »Jezus vagyok, akit ¨ ¨ ¨ te uldozol . . .«” (Csel 26:12–15).1 ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ˝ 13 A termeszetf olotti jelenseget megelozoen Pal mint´ ¨ ¨ ´ ´ ´ egy ’az osztokelesek ellen rugdalozott’. Ahogy egy mal´ ´ ¨ ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ hasallat is szuksegtelenul serulest okozna maganak, ha ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ az osztoke eles veget rugdosna, ugy Pal is kart tett a ´ ´ ´ ´ szellemisegeben, mert ellenallt Isten akaratanak. Azzal, ´ ´ ´ hogy a feltamasztott Jezus megjelent Palnak a Damasz´ ˝ ´ ˝ kuszba vezeto uton, segıtett ennek az oszinte, de minden12

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 1 Egy bibliatudos ezt a megallapıtast teszi arrol, hogy Pal „delben” ´ ´ ˝ ´ utazott: „Az útaz hacsak nem ¨ ok¨ a ˝ deli hosegben ˝ megpihentek, ´ ´ volt ´ valami rendkıvul surgos dolguk. Ebb ol is latszik, micsoda elszantsag ´ ¨ ´ ¨ ´ hajtotta Palt ebben az uldozesi hadj aratban.”

´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ 12 –13. a) Hogyan ırja le P al a megt er ese kor ulm enyeit? b) Mit jelent ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ az, hogy P al ’az oszt okel esek ellen rugdal ozott’? 396


´ ´ ´ ´ ´ keppen rossz nyomon jaro ferfinak, hogy valtoztasson a ´ ´ ´ gondolkodasan (Jan 16:1, 2). ´ ´ ´ 14 Pal tenyleg drasztikusan megvaltozott. „Nem vol´ ´ ´ ´ tam engedetlen az egi latomas irant – mondta Agrip´ ¨ ˝ ¨ p anak –, hanem vinni kezdtem az uzenetet eloszor a ´ ´ ´ damaszkusziaknak, majd a jeruzsalemieknek is, es Ju´ ´ ´ ´ ´ dea egesz videken, meg a nemzeteknek, hogy tanusıtsa´ ´ ´ ´ ´ nak megbanast, es terjenek az Istenhez azaltal, hogy ´ ´ ´ ˝ megbanashoz illo cselekedeteket visznek veghez” (Csel ´ ´ ´ ´ ´ ´ 26:19, 20). Pal evek ota vegezte azt a megbızatast, melyet ´ ´ ´ ´ Jezus Krisztustol kapott latomasban azon a bizonyos na´ ´ ´ ´ pon. Milyen eredmenye volt Pal munkajanak? Azok, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ akik elfogadtak a jo hırt, melyet predikalt, megbantak er´ ¨ ´ kolcstelen, becstelen tetteiket, es onnantol kezdve Isten´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ nek tetszoen eltek. Jo allampolgarokka valtak: hozzaja´ ´ ´ ¨ rultak a rendhez, es tiszteletben tartottak a torvenyeket. ´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ 15 Am a Palt gyulolo zsidokat mindez hidegen hagyta. ´ ´ „Ezek miatt a zsidok elfogtak a templomban, es meg ´ ¨ akartak olni – mondta Pal. – Mivel azonban megkap´ ´ ˝ ¨ ˝ tam az Istentol jovo segıtseget, mind a mai napig foly´ ´ ´ ton tanuskodom kicsinek es nagynak egyarant” (Csel 26:21, 22). ´ ´ ´ ´ 14 –15. Mit mondott P al, hogyan valtoztatott az elet en? ´ ´ „A CSASZARHOZ FELLEBBEZEK!”

397

´ ´ ´ ´ ´ Igaz keresztenyek leven mindig keszen kell hogy all¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ junk a hitunk megvedesere (1Pet 3:15). Amikor bırok´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ nak es allamferfiaknak beszelunk a hitnezeteinkrol, jo ´ ´ ´ eredmenyre vezethet, ha utanozzuk azokat a modszere´ ´ ´ ket, melyeket Pal alkalmazott, amikor Agripp aval es ´ Fesztusszal beszelt. Ha tiszteletteljesen elmondjuk ezek´ ´ ´ nek a magas rangu szemelyeknek, hogy hogyan valtoz´ ´ ´ ´ ´ ´ tattak meg sok ember eletet a Bibliaban talalhato igaz´ ´ ´ ´ ´ sagok – a sajatunkat is, es azoket is, akik elfogadtak az ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ uzenetunket –, talan meglagyıthatjuk a szıvuket. ´ ˝ ¨ ´ ´ ´ „Mindj art meggyoz ol, es kereszt ennye teszel” (Cselekedetek 26:24–32) ´ ¨ ´ 17 A ket uralkodo nem tudta rezduletlen arccal hall´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ gatni Pal meggyozo tanuvallomasat. Lassuk, mi tor´ ´ ´ ´ ¨ tent: „mikozben [Pal] ezeket mondta a maga vedelme˝ ¨ ´ ´ ´ ben, Fesztusz hangos szoval felkialtott: »Orult vagy, Pal! ´ ˝ ¨ A nagy tanultsag oruletbe kerget!«” (Csel 26:24). Fesz´ ¨ ´ ¨ ˝ ¨ ˝ ´ tusz onkentelenul elotoro szavai olyan szemleletmodra ´ ´ emlekeztetnek, mellyel ma is gyakran talalkozni. Sok em´ ´ ´ ber fanatikusnak tartja azokat, akik tenyleg azt tanıtjak, 16

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 16. Hogyan ut anozhatjuk P alt, amikor b ır oknak es allamferfiaknak be´ ¨ ´ ˝ sz el unk a hitn ezeteinkr ol? ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 17. Milyen szavak t ortek el o Fesztuszb ol P al tan uvallom asa hallat an, es ´ ´ ´ milyen szeml eletm odra eml ekeztet ez minket? 398


´ ¨ ¨ amit a Biblia mond. A legtobben, akiket a vilag b olcsnek ´ tart, nehezen hiszik el, amit a Biblia a halottak feltama´ ´ ´ ´ dasarol tanıt. ´ ´ ´ 18 Pal tudta, mit feleljen a kormanyzonak: „Nem va´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ gyok orult, nagymeltosagu Fesztusz, hanem az igazsag ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es a jozan elme beszedeit szolom. Valojaban jol ismeri ´ ´ ´ ´ ezeket a dolgokat a kiraly, akihez beszedbeli nyıltsaggal ´ ´ ´ ´ ´ szolok . . . Agrippa kiraly, hiszel a Profetaknak? Tudom, ´ ´ ´ ´ hogy hiszel.” Agrippa ıgy valaszolt Palnak: „Mindjart ´ ´ ¨ ˝ ¨ ´ meggyozol, es keresztennye teszel” (Csel 26:25–28). Fug¨ ´ ´ ˝ getlenul attol, hogy oszintek voltak-e a szavai, vagy sem, ´ ´ ´ ´ ´ ´ azt bizonyıtjak, hogy a kiralyra mely benyomast tett Pal ´ ´ tanuvallomasa. ´ ´ 19 Agrippa es Fesztusz ekkor felalltak, jelezve, hogy a ´ ´ ´ ´ targyalasnak vege. „Amint visszavonultak, beszelgetni ´ ´ ´ ´ kezdtek egymassal, es ezt mondtak: »Semmi halalt vagy ´ ˝ bilincset erdemlo dolgot nem cselekszik ez az ember.« ˝ S ot, Agrippa ezt mondta Fesztusznak: »Ezt az embert ´ szabadon lehetett volna bocsatani, ha nem fellebbezett ´ ´ ´ volna a csaszarhoz«” (Csel 26:31, 32). Tudtak, hogy egy ´ ´ 18. Mit mondott P al Fesztusznak, es mit felelt erre Agrippa? ¨ ´ ´ ´ 19. Milyen kovetkeztet esre jutott Fesztusz es Agrippa P allal kapcsolatban? ´ ´ „A CSASZARHOZ FELLEBBEZEK!”

399

´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ artatlan ferfi allt elottuk. Ettol kezdve talan maskepp vi´ szonyultak a keresztenyekhez. ´ ´ ´ ˝ 20 A jelek szerint a beszamol oban szereplo befolyasos ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ uralkodok kozul egyik sem fogadta el Isten Kiralysaga´ ´ ´ ´ ´ nak a jo hıret. Akkor volt ertelme annak, hogy Pal apos´ ´ ˝ ¨ tol megjelent elottuk? Igen, volt. Annak eredmenyekent, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy Palt ’kiralyok meg kormanyzok ele hurcoltak’ Ju´ ´ ´ ´ ´ ´ deaban, olyanok is hallottak a jo hırt a romai kormany´ ´ ¨ ban, akikhez maskepp nem juthatott volna el az uzenet ´ ´ ´ ´ ˝ (Luk 21:12, 13). A testvereit es testvernoit pedig bator´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ saggal toltotte el mindaz, amin Pal keresztulment, es az, ˝ ´ ´ ´ hogy a probaiban huseges maradt (Fil 1:12–14). ¨ ´ 21 Ma is nagyon sok j ot tehetunk azzal, ha nem ha´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ gyunk fel a Kiralysag-munkaval, jojjenek akar probak, ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ¨ akar uldozes. Lehetosegunk nyılhat p eldaul tanuskodni ´ ´ ´ ´ ´ olyan magas rangu szemelyeknek, akiket maskent nehez ´ ´ ´ ´ ´ ˝ lenne elerni. Kereszteny testvereink es testvernoink pe´ ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ´ dig erot merıthetnek abb ol, hogy latjak huseges kitarta´ ´ ´ ´ ´ ´ sunkat, ıgy meg nagyobb batorsaggal es alapossaggal ´ ´ ´ ´ ´ tudnak majd tanuskodni Isten Kiralysagarol. ´ ´ ´ ´ ´ ´ 20. Mi ert nem volt hi abaval o, hogy P al magas rang u szem elyeknek ta´ n uskodott? ´ ¨ ´ ´ 21. Mi mindent erhet unk el azzal, ha nem hagyunk fel a Kir alys ag´ munkaval? 400


26. FEJEZET

´ ´ ¨ ¨ „E g y lelek sem vesz el koz uletek” ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ˝ P al haj ot or est szenved, es megnyilv anul az er os hi t e ´ ´ es az emberek ir anti szeret et e ´ A Cselekedetek 27:1–28:10 alapjan

´ ´ ´ „A CSASZARHOZ fogsz menni.” Pal egyre csak Fesz´ ´ ¨ tusz kormanyzo szavain topreng, hiszen nagyban megha´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ tarozzak a jovojet. Ket even at volt fogsagban, ıgy a hosz´ ´ ´ ´ ´ ´ szu romai ut mindenkeppen egy kis valtozast fog hozni ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ (Csel 25:12). Szamos elmenye fuzodik tengeri utazasok´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ hoz, am ezek nem pusztan a frissıto szelekrol es a nyılt ´ ´ ´ ´ ´ tenger latvanyarol szoltak. Az pedig, hogy a mostani ´ ´ ´ ´ ´ ˝ utja alkalmaval a csaszar elott fog megjelenni, szinten ´ ´ ´ sok sulyos kerdest vethet fel benne. ´ ´ ´ 2 Pal sokszor volt „veszelyekben tengeren” – haromszor ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ szenvedett hajotorest, es egy ejt es egy napot a nyılt ten´ ´ ´ ¨ ¨ geren toltott (2Kor 11:25, 26). Tovabba ez az utja teljesen ´ ´ ´ mas lesz, mint a misszionariusi utjai voltak. Azokra sza´ ´ ´ bad emberkent ment, most pedig rabkent utazik, meghoz´ ´ ´ ¨ za nagyon messzire: Roma tobb mint 3000 kilometerre ´ ˝ ´ ´ ´ ´ 1– 2. Milyen utaz as el ott all P al, es milyen gondolatok j arhatnak a fe´ j eben? ´ ´ ¨ ¨ „E G Y LELEK SEM VESZ EL KOZULETEK”

401

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ van Cezareatol! Vajon epsegben fog megerkezni? Es ha ´ ´ ´ ´ ´ minden rendben lesz is az uton, tragikus veg var ra Ro´ ´ ´ ´ ´ maban? Gondoljunk arra, hogy S atan vilaganak az akko´ ´ ´ ri leghatalmasabb uralkodoja fog majd ıtelkezni felette. ´ ´ ´ ´ 3 Az alapj an, amit eddig olvastal Palrol, szerinted re´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ menyvesztett es ketsegbeesett az elotte allo esemenyek ´ ´ ´ miatt? Aligha! Tisztaban van azzal, hogy nehezsegekkel ´ fog szembenezni, de azt nem tudja, hogy mik lesznek ´ ezek. Miert is aggodalmaskodna olyan dolgok miatt, me´ ´ ´ ´ lyeket ugysem tud befolyasolni? Azzal csak elveszıtene ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ az oromet (Mate 6:27, 34). Pal tudja, hogy Jehova aka´ ´ rata az vele kapcsolatban, hogy minden adodo alkalmat ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kihasznalva predikalja Isten Kiralysaganak a j o hıret, ´ ´ ´ ´ ˝ meg vilagi uralkodok elott is (Csel 9:15). Elhatarozta, ´ ´ ´ ´ ´ hogy mindenaron eleget tesz a megbızatasanak. Hat nem ´ ˝ ´ ezt akarjuk mi is? Tartsunk Pallal ezen a nagy jelentose˝ ´ ´ ´ ´ ´ gu uton, es lassuk, milyen tanulsagokat tartogat sza´ ´ munkra a p eldaja. ´ „Ellensz el volt” (Cselekedetek 27:1–7a) ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ 4 Palt es a tobbi rabot Juliusz felugyeletere bıztak, aki ´ ´ ´ egy romai katonatiszt volt. Juliusz kivalasztott egyet ´ ´ ´ ´ 3. Mit hat arozott el P al, es mit fogunk megbesz elni ebben a fejezetben? ´ ´ ´ ´ 4. Milyen haj oval indult utnak P al, es kik tartottak vele? 402


´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ a Cezareaba erkezett kereskedelmi hajok kozul, es fel´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ˝ szallt ra a rabokkal. A haj o Adramittium kikotojeb ol ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ jott, mely a Leszbosz szigeten levo Mitilene varosaval at´ ¨ ´ ´ ellenben fekudt, Kis-Azsia nyugati partj an. Az utiterv ´ ´ ˝ ¨ ´ szerint a haj onak eloszor eszak fele kellett mennie, az´ ´ ´ ¨ tan nyugatra, utkozben pedig meg kellett allnia, hogy le´ ´ ´ ´ ´ ´ rakja a szallıtmanyt, es uj rakomanyt vegyen fel. Ezeket ´ ´ ´ ´ a hajokat nem arra terveztek, hogy utasokat szallıtsanak, ¨ ¨ ¨ ´ ´ kulonosen nem rabokat, es kenyelmesek sem voltak. ´ ´ ´ ˝ ´ (Lasd a „Haj oval kereskedelmi utvonalakon” cımu ki´ ´ ´ emelt reszt a 404. oldalon.) Szerencsere nem Pal volt az ´ ˝ ¨ ˝ ´ ´ ¨ ¨ egyetlen kereszteny a sok bunozo kozott. Legalabb ket ´ ´ ´ ´ hittarsa, Arisztarkusz es Lukacs biztosan vele tartott. ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ Termeszetesen Lukacs orokıtette meg az esemenyeket. ´ ´ ˝ ´ ´ Azt nem tudjuk, hogy Pal ket huseges utastarsa fizette-e ´ ´ ´ ´ ´ ´ a sajat utjat, vagy Pal szolgaikent utaztak (Csel 27:1, 2). ´ ´ ˝ ´ 5 Az utasok az elso nap 110 kilometert hajoztak eszak ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ fele, majd megalltak egy szır kikotoben, Szidon varo´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ saban. Ugy tunik, Juliusz nem ugy bant Pallal, mint ´ ´ ´ ´ ´ egy atlagos rabbal. Talan azert, mert romai allampol´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ´ ´ gar volt, es meg nem mondtak ki a bunosseget (Csel ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 5. Kiknek a t arsas ag at elvezhette P al Szid onban, es mit tanulhatunk eb˝ b ol? ´ ´ ¨ ¨ „E G Y LELEK SEM VESZ EL KOZULETEK”

403

´ ´ HAJ OVA L KERESKEDELMI UT VONA LA KON

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Az okori vilagban a hajokat elsosorban aruszallıtas´ ´ ´ ´ ´ ´ ra hasznaltak, nem pedig utasok szallıtasara. Ha va´ ´ laki szeretett volna hajoval utazni valahova, annak ´ keresnie kellett egy olyan kereskedelmi haj ot, mely ´ ´ ¨ ˝ pont a neki megfelelo iranyba keszult menni, alku´ ´ doznia kellett, hogy mennyiert viszik el, es meg kel´ ´ ´ ´ lett varnia, mıg a hajo utnak indul. ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ Tobb ezer hajo cirkalt a Foldkozi-tengeren, elelmi´ ´ ´ ´ ´ szert es egyeb arukat szallıtva. Azoknak, akik ilyen ´ ´ ¨ ¨ hajoval utaztak, legtobbszor a fedelzeten kellett alud´ ˝ ´ ´ niuk, egy satorszeru alvohelyen, melyet sajat maguk´ ´ ´ nak kellett kialakıtani estenkent, reggelente pedig ´ ¨ lebontani. Ezenkıvul mindent magukkal kellett vinni¨ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ uk, amire szukseguk volt az uton, ıgy p eldaul elelmet ´ ´ es takarot. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ Az ut hossza kizarolag a szeljarastol fuggott. A teli ´ ˝ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ zord idojaras miatt a hajozas november kozep etol ´ ´ ´ ¨ marcius kozep eig gyakorlatilag leallt. ´ ´ 22:27, 28; 26:31, 32). Juliusz megengedte Palnak, hogy el´ ´ ´ ´ ´ hagyja a haj ot, es talalkozzon a kereszteny testvereivel. ´ ´ ¨ ¨ Mennyire orulhettek a testverek, hogy gondjat viselhe´ ´ ´ tik az apostolnak a hosszu raboskodasa utan! Neked ˝ ´ eszedbe jutnak olyan helyzetek, melyek lehetoseget ad404


´ ´ ´ nak arra, hogy vendegszeretetet mutass valaki irant, es ´ ¨ te is epulj? (Csel 27:3). ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ˝ ´ 6 A haj o kifutott Szidon kikotojeb ol, es a part menten ´ ´ ´ ´ ¨ eszak fele folytatta az utjat, elhaladva Cilicia mellett, ko´ ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ ´ zel Tarzuszhoz, Pal szulovarosahoz. Lukacs nem ırja, ´ ´ ¨ ´ hogy megalltak volna kozben valahol, azt a balj oslatu ´ ´ ´ ´ reszletet azonban belefoglalja a beszamolojaba, hogy ´ ´ „ellenszel volt” (Csel 27:4, 5). Lelki szemeinkkel latjuk, ´ ´ ˝ ´ hogy ennek ellenere Pal minden lehetoseget megragad a ´ ´ ´ ´ ´ ´ jo hır hirdetesere. Biztosan tanuskodott a rabtarsainak ´ ´ ´ ´ ´ ¨ es a tobbi utasnak, a legenyseget es a katonakat is bele´ ´ ¨ ˝ ertve, valamint azoknak is, akikkel a kikotokben talal´ ´ ´ kozott, amikor a hajo megallt. Mi is kihasznalunk min´ ´ ´ ´ ´ den adodo alkalmat a predikalasra? ´ ´ ´ ´ ´ ´ 7 Aztan a hajo megerkezett Miraba, egy Kis-Azsia deli ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ ¨ partjan fekvo kikotovarosba. Itt Palnak es a tobbieknek ´ ´ ´ ´ ´ ´ egy masik hajora kellett atszallniuk, mely Romaba tartott, ´ ˝ oda, ahova ok is szerettek volna eljutni (Csel 27:6). Akko´ ´ ´ ´ ´ riban Egyiptom latta el Romat gabonaval, es az Egyiptom´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ bol erkezo hajok Miraban alltak meg. Juliusz keresett egy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ilyen hajot, es felszallıtotta ra a katonakat meg a rabokat. ´ ´ ´ ´ ´ ´ 6 –8. Hogyan jutott el P al Szid onb ol Kniduszba, es nyilvanval oan mi´ ´ ´ ´ lyen helyzeteket haszn alt ki a pr edikal asra? ´ ´ ¨ ¨ „E G Y LELEK SEM VESZ EL KOZULETEK”

405

´ ´ ´ ´ ˝ ˝ Ez a hajo joval nagyobb lehetett, mint az elozo. Szallıtot´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ta az ertekes buzat, es ezenkıvul 276 utast is: a legenyse´ ´ ´ ´ ´ get, a katonakat, a rabokat, es nyilvanvaloan masokat is, ´ ´ ´ ´ ´ akik Romaba igyekeztek. Mivel masik hajoval folytattak ´ ´ ´ ¨ ´ ´ az utjukat, Pal tanuskodoterulete nagyobb lett, es semmi ´ ´ ´ ketseg, hogy ki is hasznalta ezt a helyzetet. ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ˝ ´ 8 A kovetkez o allomas a Kis-Azsia delnyugati csucske´ ´ ˝ ˝ nel fekvo Knidusz volt. Kedvezo szelviszonyokban ezt az ¨ ´ ´ ¨ ¨ utat egy hajo korulbelul egy nap alatt tette meg. Lukacs ´ ´ azonban azt ırja, hogy ’eleg sok napig lassan haladtak, ´ ˝ ´ es nehezen jutottak el Kniduszig’ (Csel 27:7a). Az idoja´ ´ ´ ´ rasi viszonyok rosszra fordultak. (Lasd a „Haj ozas el´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ lenszelben a Foldkozi-tengeren” cımu kiemelt reszt a ´ ¨ ˝ ¨ 408. oldalon.) Kepzelhetjuk, mennyire szornyu lehetett ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ a fedelzeten levoknek, ahogy dobalta a haj ot a szel, es ´ ´ ´ hanykolodott a hullamokon! ´ „Hevesen dob alt minket a fergeteg” (Cselekedetek 27:7b–26) ´ ´ ´ 9 A haj oskapit any terve az volt, hogy Kniduszb ol nyu´ ´ ´ ´ gat fele folytatjak az utjukat, de Lukacs szerint, aki az ´ ´ ´ ˝ egesznek szemtanuja volt, ’a szel nem engedte oket’ (Csel ´ ´ ´ ¨ ˝ 27:7b). Amint a hajo egyre tavolodott a szarazfoldtol, ´ ´ ´ ´ ´ ´ 9 –10. Milyen probl em ak ad odtak Kr eta sziget en el? 406


˝ ´ ´ ˝ ´ megszuntek a part menti aramlatok, es egy eros eszak´ ´ ´ ´ ´ ˝ nyugati szel belekapott a vitorlakba. A haj o valoszınu´ ´ ´ ´ ´ leg nagy sebesseggel sodrodott del fele. Ahogy korabban ´ ´ ´ ´ Ciprus szigete megvedte a partjai menten halado hajot ´ ´ ´ ¨ ˝ az ellenszelektol, most Kreta szigete szolgalt vedelmul. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Amikor a hajo elerte Szalmone tengerbe nyulo sziklait ´ ´ ´ Kreta szigetenek keleti oldalan, a helyzet javult egy ki´ ¨ ¨ ˝ ´ csit. Minek volt ez koszonheto? Behajoztak a sziget deli, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ szelarnyekos oldalahoz, ıgy a viharos szelek nem ertek ¨ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ oket kozvetlenul. Kepzelhetjuk, mennyire megkonnyeb¨ ´ ˝ ´ ´ ˝ ¨ bultek a hajon levok – legalabbis eloszor! Mindaddig, ´ ´ ´ ´ amıg kint voltak a tengeren, a legenysegnek szamolnia ´ ¨ ˝ ´ kellett a kozelgo tellel. Es volt okuk az aggodalomra! ´ ´ ´ ´ ´ ´ 10 Lukacs pontos megallapıtast tett, amikor ezt ırta: „es ´ ´ ´ – nehezen haladva [Kreta] partja menten – egy Szep ki´ ¨ ´ ´ ´ ¨ ˝ kotonek nevezett helyre ertunk”. Meg ugy is nehez volt ´ ´ ´ ´ ´ ¨ iranyıtani a haj ot, hogy a szarazfold felfogta a szelet. Ve¨ ´ ¨ ¨ gul talaltak egy helyet egy kis ob olben, ahol lehorgo´ ˝ nyozhattak, feltetelezhetoen ott, ahol a part hirtelen ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ ¨ eszak fele ıvel. Mennyi idot toltottek itt? Lukacs azt ´ ¨ ˝ ˝ mondja, hogy ’hosszabb idot’. Am az ido ellenuk dolgo´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ zott. Szeptember-oktober kornyeken a hajozas kockazatos volt (Csel 27:8, 9). ´ ´ ¨ ¨ „E G Y LELEK SEM VESZ EL KOZULETEK”

407

´ ´ ´ HAJ OZ AS EL L ENSZ E L BEN ¨ ¨ A F OLDKOZI -T ENGE REN

´ ´ ´ ´ A szel es az evszak nagyban meghatarozta, hogy ´ ´ ´ ´ hol es mikor hajoztak az okori kereskedelmi hajok a ´ ´ ¨ ¨ Foldkozi-tengeren, vagy mas neven a Nagy-tengeren. ´ ´ ´ ´ A tenger keleti reszere a nyari honapokban a nyuga´ ´ ˝ ¨ ´ ´ ti szel volt jellemzo, ami megkonnyıtette a haj ozast ´ ´ ´ kelet fele. Ezt Pal is tapasztalta, amikor hazafele tar´ ´ ´ ´ ´ tott a harmadik misszionariusi utjarol. A tarsaival ´ ´ ´ egy olyan haj on utaztak, mely Miletuszb ol indult, el´ ¨ ¨ haladt Rodosz mellett, majd kikotott Pataraban. On´ ´ ˝ ´ nan szinte nyılegyenesen mentek Tıruszba, Fonıcia ´ ´ ´ partjaihoz. Lukacs azt ırta, hogy Ciprust bal kez fe´ ´ ˝ ´ lol hagytak el, azaz a sziget deli oldala mellett haj oztak el (Csel 21:1–3). ´ ´ ˝ De milyen volt az ellenkezo iranyba, nyugat fele ha´ ´ ´ ´ ´ jozni? Ha a szeljaras engedte, a hajok ugyanazon az ´ utvonalon haladhattak nyugatra, mint keletre. De ´ ˝ idonkent ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen volt. Egy ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ enciklop edia ezt ırja: „Telen a legkor meglehetosen ´ ´ ´ ˝ instabil, es eros ciklonok vonulnak vegig kelet fele a ¨ ¨ ˝ Foldkozi-tengeren, eros szeleket hozva magukkal, me˝ ´ ´ ˝ lyek gyakran viharos erejuek, es sokszor szakado eso, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ es akar meg hoeses is kıseri oket” (The International ˝ ´ ´ Standard Bible Encyclopedia). Ilyen idojarasi viszo´ ´ nyok mellett nagyon kockazatos volt tengerre szallni. 408


´ ´ ´ ´ Eszak fele szinte minden evszakban vegig lehetett ´ ´ hajozni Palesztina partjai mellett, majd a hajok nyu´ ´ ´ gatra fordulva folytattak utjukat Pamfılia alatt. Ebbe ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ az iranyba haladva a szarazfold felol fujo szelek es a ´ ´ ´ ´ ´ nyugati aramlatok segıtettek az utjukat. Ezen az ut´ ´ ´ vonalon ment az a haj o is, melyen P al utazott rabk ent ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ romai utjanak elso szakaszan. Am „ellenszel” kereke´ ´ ´ ´ ´ dett (Csel 27:4). A gabonaszallıto hajo, mely Lukacs ´ ´ ´ ´ beszamolojaban fontos szerepet kap, Egyiptomb ol ´ ´ ˝ ´ feltehetoleg eszak fel e indult el, majd behaj ozott a ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ Ciprus es Kis-Azsia kozotti szelvedett vizekre. Mira´ ´ ´ ´ b ol a kapitany nyugat fele akart tovabbmenni, hogy ¨ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ´ megkerulve Gorogorszag deli csucsket, felhajozzanak ´ ´ ´ Italia nyugati partja menten (Csel 27:5, 6). De a szel ´ ´ ¨ ´ es a tel kozbeszolt! ´ ¨ ¨ Mivel Pal sokat utazott a Foldkozi-tengeren, lehet, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy nehanyan a haj on kikertek a tanacsat. Azt javasol´ ¨ ¨ ˝ ta, hogy ne hajozzanak ki az ob olb ol, mert ha elindul´ ´ ´ ´ ´ nak, „karral es nagy veszteseggel” kell szamolniuk, talan ´ ´ ´ ´ ´ meg eletek is odavesznek. De a kormanyos es a hajo ´ ´ ´ ´ ˝ tulajdonosa tovabb akartak menni, valoszınuleg azert, ´ ´ ´ ˝ hogy minel elobb talaljanak egy biztonsagosabb helyet. 11

´ ´ ¨ ´ ¨ ´ 11. Milyen tan acsot adott P al a t obbieknek a haj on, de milyen d ont es ¨ sz uletett? ´ ´ ¨ ¨ „E G Y LELEK SEM VESZ EL KOZULETEK”

409

´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ Meggyoztek Juliuszt, es a tobbseg ugy erezte, hogy meg ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ kell probalniuk eljutni a kicsit tavolabb levo Fonixbe. ´ ´ ¨ ˝ Ott talan nagyobb es jobban felszerelt volt a kikoto, ahol ´ ´ ´ ´ ¨ konnyebben at lehetett veszelni a telet. Igy amikor del´ ´ ´ ˝ ´ ´ rol lagy szelek kezdtek fujdogalni, a haj o utnak indult. ´ ´ De a szel csaloka volt (Csel 27:10–13). ´ ´ ´ ˝ 12 Aztan a bajok fokozodtak: eszakkeletrol „fergeteges ´ ´ ´ szel” tamadt. Egy ideig a „Kaudanak nevezett kis sziget” ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ vedelmet elveztek, mely ugy 65 kilometerre volt a Szep ´ ´ ´ ¨ ˝ ˝ ´ kikototol. De meg ıgy is az a veszely fenyegette a haj ot, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ hogy a szel del fele sodorja, es az Afrika partjainal levo ´ ¨ ´ ¨ ´ homokzatonyokon hajotorest szenvednek. Hogy elkerul´ ´ ´ ´ jek ezt a sorsot, a tengereszek eszeveszetten behuztak a ´ ´ ´ ´ kis csonakot, melyet a haj o maga utan huzott. Sokat ve´ ´ ˝ ´ szodtek vele, biztosan azert, mert a csonak tele volt vız´ ¨ ˝ zel. Aztan minden erejukkel azon voltak, hogy megero´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ sıtsek a hajotestet, es koteleket vagy lancokat huztak at ´ ´ alatta, hogy a hajodeszkak egyben maradjanak. Leenged´ ´ ´ ¨ ´ ´ tek a kotelzetet, igyekezve szeliranyban tartani a hajot, ´ ´ hogy atjussanak a viharon. Gondolj csak bele, milyen re´ ´ ´ ˝ ´ miszto lehetett! De a haj ot meg ıgy is ’hevesen dobalta ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 12. Milyen vesz ely fenyegette a haj ot, miut an elhagyt ak Kr et at, es mit ´ ´ ´ ´ ´ tett a leg enys eg, hogy kivedje a katasztr ofat? 410


´ ¨ ´ a fergeteg’. A harmadik napon kidobtak a kotelzetet, ´ ´ ´ ´ ¨ nyilvan azert, hogy kisebb legyen a haj o sullyedese (Csel 27:14–19). ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 13 Rem ulet lett urra mindenkin. De Pal es a tarsai bi´ ´ ´ ´ ´ ´ zakodoak voltak. Az Ur korabban biztosıtotta Palt arrol, ´ ´ ´ ´ ˝ ´ hogy tanuskodni fog Romaban, es ezt kesobb egy angyal ¨ ˝ ´ is megerosıtette (Csel 19:21; 23:11). Mindenesetre a du´ ´ ´ ´ ¨ ˝ hongo vihar nem csitult, ket heten at ejjel-nappal tom˝ ˝ ´ ´ ˝ ´ ˝ bolt. A szakado eso es a suru felhok eltakartak a napot ´ ´ ´ ´ ´ es a csillagokat, es ezert a kormanyosnak semmi tampontja nem volt, hogy hol lehetnek, vagy merre tarthat´ ´ ´ ¨ nak. Az eves meg csak szoba sem j ohetett. Hogyan is ´ ´ ´ ´ ˝ lehetett volna barkinek etvagya a hidegben, esoben, fe´ lelemben, kavargo gyomorral? ´ ´ ´ ´ ´ 14 Ekkor Pal felallt. Emlıtest tett a korabbi figyelmez´ ´ ˝ ´ ¨ teteserol, de nem azert, hogy a szemukre vesse: „Ugye ´ megmondtam!”, hanem mert az esemenyek megmutat´ ´ tak, hogy erdemes megfogadni a szavait. Majd ezt mond´ ˝ ´ ta: „Most . . . azt ajanlom nektek, hogy legyetek derula´ ´ ´ ¨ ¨ ´ tok, mert e g y lelek sem vesz el kozuletek, csak a haj o” ´ ´ 13. Milyen lehetett a viharban a haj on, melyen P al utazott? ´ ´ ´ ´ ´ ´ 14 –15. a) Mi ert eml ıtette meg P al a kor abbi figyelmeztet es et, amikor ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ a haj on l evokkel besz elt? b) Mit tanulhatunk P al rem enyt ad o uzenet e˝ b ol? ´ ´ ¨ ¨ „E G Y LELEK SEM VESZ EL KOZULETEK”

411

´ (Csel 27:21, 22). Milyen megnyugtatoak lehettek ezek ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ a szavak a hajon levoknek! Pal is biztosan nagyon orult, ´ ¨ hogy Jehova ilyen biztato uzenetet adott neki, melyet ¨ ¨ megoszthatott a tobbiekkel. Nem szabad elfelejtenunk, ´ ´ hogy Jehovanak minden egyes ember elete fontos. Min´ ´ ´ ´ ´ denki szamıt. „Jehova . . . nem kıvanja, hogy barki is el´ ´ ´ pusztuljon, hanem azt kıvanja, hogy mindenki megba´ ´ ´ ´ nasra jusson” – ırta Peter apostol (2Pet 3:9). Milyen ´ ´ ´ ¨ fontos hat, hogy kesedelem nelkul elmondjuk Jehova re´ ´ ´ ¨ menyt ado uzenetet mindenkinek, akinek csak tudjuk! ´ ´ ´ ´ Ertekes eletek forognak kockan! ´ ´ ´ 15 Pal minden bizonnyal sokaknak tanuskodott a haj on ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ’azon ıgeret remenysegerol, amelyet Isten tett’ (Csel 26:6; ¨ ´ ¨ ´ Kol 1:5). Most pedig, hogy a hajotores elkerulhetetlen˝ ´ ´ ´ nek tunt, biztos remenyt tudott nyujtani, hogy van kiut ´ ´ ˝ ˝ ˝ ebb ol a ketsegbeejto helyzetb ol. Azt mondta nekik, hogy ´ ´ ´ ´ ´ aznap ’ejjel ott allt mellette egy angyal’, es ıgy szolt: „Ne ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ felj, Pal! A csaszar ele kell allnod, es ıme, az Isten neked ´ ´ ´ ajandekozta mindazokat, akik veled haj oznak.” Erre biz´ ˝ ´ ´ ´ ˝ tatta oket: „Legyetek hat derulatok, ferfiak; mert hiszek ´ az Istennek, hogy pontosan ugy lesz, ahogy megmonda˝ tott nekem. Egy bizonyos szigetre kell majd kivetod¨ nunk” (Csel 27:23–26). 412


´ ´ ´ ´ ¨ „Mindannyian biztons agban el ert ek a sz arazfoldet” (Cselekedetek 27:27–44) ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ 16 Ket felelemben tolt ott het elteltevel, miutan a hajo ´ ´ ´ ´ ´ ´ ugy 870 kilometert sodrodott, a tengereszek eszrevettek, ´ ´ ´ hogy valami megvaltozott, talan hallottak a part men´ ´ ´ ´ ti hullamok hangjat. Leengedtek hatul a horgonyokat, ´ ´ ´ ´ ¨ hogy ne sodrodjanak tovabb, es hogy orral a szarazfold ´ ´ ¨ ´ fele forduljanak, hatha sikerul partra futtatni a hajot. ´ ´ ´ ¨ Ekkor a legenyseg meg akart szokni, de a katonak nem ´ ´ ´ ¨ hagytak. Pal ezt mondta a katonatisztnek es a tobbi ka´ ´ tonanak: „Ha ezek nem maradnak a haj on, nem mene¨ ´ ´ kulhettek meg.” Most, hogy a hajo egy kisse stabilabb ´ ´ ´ lett, Pal arra buzdıtotta az embereket, hogy egyenek, es ´ meg egyszer elmondta nekik, hogy biztosan meg fognak ¨ ´ ´ ´ ´ menekulni. Ezutan „halat adott az Istennek mindnyajuk ´ ´ ´ ˝ elott” (Csel 27:31, 35). Ez a halaval teli ima mintaul szol´ ´ ´ ´ ´ ˝ galt Lukacsnak, Arisztarkusznak, es a napjainkban elo ´ ´ ´ ´ ˝ keresztenyeknek is. A te nyilvanossag elott mondott ima´ ´ ´ id megvigasztalnak es buzdıtanak masokat? ´ ´ ˝ 17 Az ima utan „mindannyian felvidultak, es ok is ´ ´ vettek magukhoz nemi eledelt” (Csel 27:36). Ezutan ´ ´ ´ ´ 16 –17. a) Milyen alkalmat haszn alt ki P al arra, hogy im adkozzon, es ´ ´ ¨ milyen hat assal volt az im aja a t obbiekre? b) Hogyan teljesedett be az, ´ ¨ ¨ amit P al megj ovend olt? ´ ´ ¨ ¨ „E G Y LELEK SEM VESZ EL KOZULETEK”

413

´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ¨ ´ a tengerbe ontottek a buzat, hogy konnyıtsenek a haj on, ´ ¨ ´ ´ ¨ es kisebb legyen a merulese, amint kozeledik a part fele. ´ ´ ´ Amikor felkelt a nap, a legenyseg elvagta a horgonyok ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ koteleit, kioldoztak a farban levo kormanylap atokat, es ´ ´ ¨ felhuztak egy kis orrvitorlat, hogy konnyebb legyen a ha´ ´ ˝ ´ jot a part fele manoverezni. Ekkor a hajoorr megfenek´ ´ lett, talan egy homokpadon vagy az iszapban, es kezd´ ´ ¨ ´ ´ ´ tek darabokra torni a hajofart a nekicsap odo hullamok. ´ ´ ¨ A katonak nemelyike meg akarta olni a foglyokat, hogy ¨ ´ ´ ´ ¨ ne tudjanak elmenekulni, de Juliusz kozbelepett, es meg´ ¨ ˝ akadalyozta oket ebben. Arra surgetett mindenkit, hogy ´ usszanak ki a partra, vagy kapaszkodjanak meg valami´ ´ ¨ ben, hogy ki tudjanak sodrodni. Amit Pal megjoven¨ ¨ dolt, beteljesedett: mind a 276-an megmenekultek. Igen, ´ ´ ´ ´ ¨ „mindannyian biztonsagban elertek a szarazfoldet”. De ´ tulajdonkeppen hol voltak? (Csel 27:44). ´ ¨ ´ ´ ´ „Rendk ıv uli embers eget tan us ıtottak” (Cselekedetek 28:1–10) ¨ ´ ´ ´ ¨ ¨ 18 Kiderult, hogy a haj otorottek Malta szigeten voltak, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Szicıliatol delre. (Lasd a „Hol volt Malta?” cımu kiemelt ´ ´ ˝ ˝ reszt a 415. oldalon.) A szigeten elo idegen nyelvu embe´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 18 –20. Hogyan tan us ıtottak „rendk ıv uli embers eget” a m altaiak, es mi´ ´ ´ ¨ lyen csod at hajtott vegre Isten P alon kereszt ul? 414


´ HOL VOLT M ALTA?

´ ´ ´ ´ ¨ ˝ Tobb szigetrol is allıtottak mar, hogy az volt az a ´ ´ ´ ´ ¨ ´ „Malta”, ahol Pal hajotorest szenvedett. Az egyik felte´ ´ ¨ telezes szerint Malta egy Korfu melletti sziget volt, Go´ ´ ¨ ´ rogorszag nyugati partjaitol nem messze. Egy masik el´ ´ ´ ¨ melet abb ol indul ki, hogy a Cselekedetek konyveben ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ a „Maltanak” fordıtott gorog szo a Me·lite. Ezert neha´ ¨ ´ ´ ´ ´ nyan az okori Illıria teruletehez tartozo Melite szigete´ ´ re gondolnak, azaz a mai Mljetre, ami egy horvatorszagi sziget az Adriai-tengeren. ´ ´ A Cselekedetek 27:27 valoban beszel ’az Adriai´ ˝ tengerrol’, de Pal napjaiban az Adriai-tenger alatt sok¨ ´ ´ kal nagyobb teruletet ertettek, mint ma. Hozza tarto´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ zott a Jon-tenger, es a Szicıliatol keletre es a Kretatol ´ ˝ ´ ´ ´ nyugatra levo vizek is, ıgy Adrianak neveztek a mai ´ ´ ¨ Malta kornyeki tengert is. ´ ´ ´ ´ ´ A hajo, melyen Pal utazott, Knidusztol del fele sod´ ´ ´ ´ rodott, Kreta szigete ala. Figyelembe veve a viharban ´ ´ ´ ˝ ´ uralkodo szeleket, nem nagyon valoszınu, hogy a hajo ´ ´ megfordult volna, es felment volna egeszen Mljetig ´ ´ vagy egy Korfu melletti szigetig. Tehat Malta sokkal in´ ´ ˝ kabb egy nyugatabbra fekvo hely lehetett. Ezek alapjan ´ ´ ´ ´ ´ ˝ minden bizonnyal a Szicılia deli reszen fekvo Malta szi´ ´ ¨ ´ ´ ¨ ´ getenel tortent a hajotores.

´ ¨ ´ ´ ´ rek „rendkıvuli emberseget tanusıtottak” (Csel 28:2). ¨ ´ ´ Tuzet raktak az idegeneknek, akik azottan es vacogva ´ ´ ¨ ¨ „E G Y LELEK SEM VESZ EL KOZULETEK”

415

´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ertek ki a partra. A tuz atmelegıtette oket a hidegben es ´ ´ ´ ¨ ˝ az esoben. Es meg egy csodara is sor kerult. ´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ ´ ˝ ¨ 19 Pal segıteni akart, es o is gyujtott fat a tuzre. Koz´ ´ ´ ´ ben egy merges kıgyo, egy vipera rakapaszkodott a kar´ ´ ´ ´ jara, es megmarta. A maltaiak azt hittek, hogy ez egy Is¨ ´ ˝ ¨ ˝ tentol jovo buntetes.1 ´ ´ ´ 20 Amikor a helyiek latt ak, hogy Palt megmarja a vipe´ ´ ´ ra, azt gondoltak, hogy „feldagad a gyulladastol”. Egy ´ ˝ ´ ´ forrasmu szerint az itt hasznalt eredeti szo „egy orvosi ´ ´ ˝ szakkifejezes”. Nem meglep o, hogy Lukacsnak, ’a szere´ ´ ˝ tett orvosnak’ egyb ol egy szakkifejezes jutott az eszebe ´ ´ ¨ ´ (Csel 28:6; Kol 4:14). Visszaterve a tortenethez, Pal le´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ razta magarol a merges kıgyot, es nem esett baja. ´ ´ ¨ 21 Ezen a videken elt egy gazdag foldbirtokos, Publiusz. ´ ˝ ˝ ´ ˝ Feltehetoen o volt Malta legrangosabb romai tisztviselo´ ˝ ´ je. Lukacs „a sziget foemberenek” nevezi, pontosan azt a ´ ´ ´ ´ kifejezest hasznalva, melyet ket maltai feliraton is meg´ ´ ´ 1 Az, hogy a maltaiak´ ismertek a viperat, azt ´ mutatja, hogy´ ak´ ´ koriban voltak ilyen k ıgy ok a szigeten. Ma m ar ´ ´ ´ ´ ´ ´ nincsenek M ´ ˝ altan viperak, talan azert, mert ´ az evszazadok alatt ´ atalakult az elohely. Vagy az is lehet, hogy azert haltak ki a viperak, mert a szigeten meg´ ´ ¨ novekedett a lakossag szama.

´ ´ ´ ´ ´ 21. a) Milyen p eld akat tal alunk ebben a besz amol oban arra, hogy Lu´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kacs prec ız, pontos meg allap ıt asokat tett? b) Milyen csod at hajtott vegre ´ ´ ´ ´ P al, es milyen hat assal volt ez a m altaiakra? 416


´ ˝ ´ ´ ´ talaltak. Publiusz nagylelkuen meghıvta magahoz Palt ´ ´ ´ ´ ´ es a tarsait harom napra. Am az edesapja beteg volt. Lu´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kacs ismet konkret leırast ad egy beteg allapotarol. „Laz´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ tol es verhastol gyotorve fekudt” – ırta, felallıtva a pon´ ´ ´ ´ tos orvosi diagnozist. Pal mondott egy imat, majd ratette ´ ´ ´ ´ ´ a kezet a ferfira, es az meggyogyult. A csoda hallatan a ´ ´ ´ maltaiak mas betegeket is odavittek Palhoz, hogy meg´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ gyogyıtsa oket, es elhalmoztak Palt es a tarsait ajande¨ ´ kokkal a szuksegleteik szerint (Csel 28:7–10). ´ ´ ´ ¨ 22 Pal utjanak az a szakasza, melyet most nyomon ko¨ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ vettunk, rendkıvuli pontossaggal es valosaghuen lett ´ ecsetelve. Egy professzor azt mondta, hogy Lukacs „be´ ´ ˝ ´ ´ szamoloja az egyik legdinamikusabb elbeszelo resz az ´ ´ ´ ´ ˝ egesz Bibliaban. Annyira pontosan ır az elso szazadi ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ hajozasrol, es annyira pontosan mutatja be a Foldko´ ´ ´ ˝ ´ ´ zi-tenger keleti reszen uralkodo idojarasi viszonyokat”, ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy egy naplo alapjan kellett hogy ırja. Es eleg valo´ ˝ ´ ´ ¨ ´ ´ szınu, hogy Lukacs tenyleg naplot ırt, amikor egyutt uta´ ´ ´ ˝ zott az apostollal. Ha ez ıgy van, akkor az ut hatralevo ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ ¨ ´ reszerol is b oven volt mit ırnia. Mi tortent Pallal, ami´ ¨ ´ ´ ´ ´ kor vegul megerkeztek Romaba? Lassuk. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 22. a) Hogyan dics erte egy professzor Lukacs r omai utr ol sz ol o besz a´ ´ ´ ¨ ˝ mol oj at? b) Mit fogunk megvizsg alni a kovetkez o fejezetben? ´ ´ ¨ ¨ „E G Y LELEK SEM VESZ EL KOZULETEK”

417

27. FEJEZET

´ „Alaposan tanuskodott” ´ ´ ´ ´ ´ ´ P al a r omai fogs aga alat t is foly t at ja a pr edikal ast ´ A Cselekedetek 28:11–31 alapj an

´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ I. SZ. 59 tajan jarunk. Egy hajo, valoszınuleg egy nagy ´ ´ ´ ´ gabonaszallıto – amelynek „Zeusz fiai” az orrfigurai –, ´ ´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ Malta szigeterol Italiaba tart a Foldkozi-tengeren. A fe´ ´ ´ ´ ´ ˝ delzeten ott van az orizet alatt allo Pal apostol, vala´ ´ ´ ´ ´ mint ket hittarsa, Lukacs es Arisztarkusz is (Csel 27:2). ´ ´ ´ ´ ´ ´ A hajo legenysegevel ellentetben ezek az evangeliumhir˝ ¨ ¨ ´ detok nem Zeusznak, a gorog istennek az ikerfiaitol, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Kasztortol es Polluxtol varnak segıtseget (Csel 28:11). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal es a tarsai Jehovat szolgaljak, azt az Istent, aki Pal ´ ´ ´ ´ tudtara adta, hogy Romaban is tanuskodni fog az igaz´ ´ ´ ´ ´ ˝ sag mellett, es a csaszar elott fog allni (Csel 23:11; 27:24). ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ˝ A hajo harom napot tolt a gyonyoru szicıliai varos´ ´ ´ ban, Szirakuzaban, mely csaknem olyan fontos varos, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ mint Athen es Roma. Azutan tovabbmegy, es kikot az 2

´ ´ ´ ´ ´ 1. Miben biztosak P al es a t arsai, es mi ert? ´ ´ ´ ´ ´ 2 –3. Merre ment a haj o, amelyen P al utazott, es ki t amogatta P alt kez˝ dett ol fogva? 418


´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ Italiai-felsziget legdelibb csucsken levo varosban, Regi´ ´ ´ ´ umban. Majd a hajo a deli szelet kihasznalva optimalis ´ ˝ ido alatt megteszi a 320 kilometeres utat Puteoliba (ami ´ ´ ´ ´ nem messze volt a mai Napolytol). Mar a masodik nap ´ ¨ ˝ ´ eljut ebbe az italiai kikotovarosba (Csel 28:12, 13). ´ ´ ´ ´ ´ 3 Ez Pal utjanak utolso szakasza. Hamarosan meger´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ kezik Romaba, ahol meg fog jelenni Nero csaszar elott. ´ ´ ˝ A „minden vigasztalas Istene” kezdettol fogva tamogat´ ´ ta Palt (2Kor 1:3). Ahogyan latni fogjuk, Isten egy pil´ ´ ´ ˝ lanatra sem hagyja el ot, es Pal misszionariusi lelkese´ ´ dese sem hagy alabb. ´ ´ ´ ´ ´ P al „h al at adott az Istennek, es felb atorodott” (Cselekedetek 28:14, 15) ´ ´ ´ ´ ´ ´ 4 Pal es a tarsai Puteoliban ’megtalalt ak a testvereket’, ´ ´ ´ ´ ´ es azok kerleltek az utazokat, ’hogy maradjanak naluk ´ ´ ´ ´ het napig’ (Csel 28:14). Milyen ragyogo p eldaja ez a ke´ ´ ¨ resztenyek kozti vendegszeretetnek! Biztos, hogy ezek a ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ vendegszereto testverek joval tobbet kaptak annal, mint ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ˝ ´ amennyit ok adtak: Pal es a tarsai hiterosıto tarsasagat ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 4 –5. a) Kik es hogyan tan us ıtottak vend egszeretetet P al es a t arsai ir ant ´ ´ ´ Puteoliban, es mi lehet az oka annak, hogy P al ilyen nagy szabads agot ´ ´ ´ ´ kapott? b) Hogyan valhat a javukra a kereszt enyeknek a j o magatart a´ ¨ ¨ suk m eg akkor is, ha b ort onben vannak? ´ „ALAPOSAN TANUSKODOTT”

419

´ ´ ´ elvezhettek. De hogyhogy ilyen nagy szabadsagot kapott ´ ´ ´ ˝ ´ egy orizet alatt allo rab? A romai katonak minden bi´ ´ zonnyal maradektalanul megbıztak az apostolban. ´ ´ ¨ 5 Jehova szolgai napjainkban is sokszor reszesultek ¨ ¨ ´ ´ ´ kulonleges banasmodban, vagy kaptak nagyobb szabad´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ ¨ ˝ sagot a keresztenyhez illo viselkedesuknek koszonheto´ ´ ´ ¨ ¨ en, amikor b ortonben vagy koncentracios taborban vol´ ´ ´ ´ ´ ´ tak. Romaniaban p eldaul egy ferfi, akit rablas miatt ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ 75 evi b ortonbuntetesre ıteltek, elkezdte tanulmanyozni ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Isten Szavat, es bamulatos valtozason ment at az egye´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ´ nisege. Latva ezt, a b orton vezetosege megbızta azzal, ´ ¨ ´ ´ ´ hogy menjen be a varosba – egyedul! –, es vasarolja meg ¨ ´ ´ ¨ ¨ ´ a b ortonnek szukseges dolgokat. Termeszetesen a jo ma´ ´ ¨ ˝ ˝ ´ gatartasunkkal elsosorban Jehovanak szerzunk dicsose´ get (1Pet 2:12). ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ 6 Pal es a tarsai Puteolib ol valoszınuleg gyalog men´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ tek tovabb Capuaig, ami korulbelul 30 kilometeres utat ´ ´ ´ ´ ˝ ´ jelentett a Romaba vezeto uton, a Via Appian. Ez a hı´ ´ ˝ ¨ res ut, mely nagy, lapos, vulkani eredetu kovekkel volt ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ˝ kirakva, gyonyoru italiai tajakon vezetett keresztul, es ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ az utazonak helyenkent a Foldkozi-tengerre is kilatasa ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ 6 –7. Hogyan mutatt ak ki rendk ıv uli szeretet uket a r omai testverek? 420


´ ´ ´ ´ nyılt. Az ut atvitt a Pontini-mocsarakon is, amely egy la¨ ´ ´ ´ ´ pos terulet volt Romatol mintegy 60 kilometerre. Itt ´ ´ volt Appiusz piactere. Lukacs azt ırja, hogy amikor a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ testverek Romaban ’hallottak a roluk szolo hıreket’, ne´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ hanyan egeszen a piacterig elejuk mentek, mıg masok a ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ´ Romatol ugy 50 kilometerre levo Harom Taverna nevu ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ pihenohelynel vartak rajuk. Micsoda rendkıvuli szeretet! (Csel 28:15). ´ ´ ´ Appiusz piacteren nem nagyon talalt kenyelmes pi´ ´ ˝ ´ ´ ´ ˝ henohelyet maganak a kimerıto uttol megfaradt utas. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ A romai kolto es szatıraıro, Horatius ugy jellemezte a ´ ´ ´ ´ piacteret, hogy zsufolasig tele volt „sokfele hajossal s ´ ´ ´ ´ rossz kocsmarossal”, es hogy a vız „borzaszto volt”. Ho´ ´ ´ ´ ´ ´ ratius meg etkezni sem volt hajlando ott! De a Romab ol ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ erkezett testverek meg a rossz korulmenyek ellenere is ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ orommel vartak ott Palra es a tarsaira, hogy elkıserhes´ ˝ ´ ´ ´ ˝ ´ sek oket az ut hatralevo reszen. ´ ´ ´ ´ ´ 8 „Amikor Pal meglatta [a testvereit], halat adott az Is´ ´ ´ tennek, es felbatorodott” – olvassuk (Csel 28:15). Palnak ´ ´ ´ ´ mar az is eleg volt ahhoz, hogy visszaterjen az ereje es ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ a batorsaga, hogy lathatta draga testvereit, akik kozul 7

´ ´ ´ ´ ´ ´ 8. Mi ert adott P al h al at Istennek, ’amikor megl atta’ a testvereit? ´ „ALAPOSAN TANUSKODOTT”

421

´ ´ ´ ´ ´ ´ nehanyat talan szemelyesen is ismert. Miert adott Pal ´ ´ ¨ halat Istennek? Mert tudta, hogy az onzetlen szeretet a ¨ ´ ´ ¨ szellem gyumolcsenek a resze (Gal 5:22). A szent szel´ ´ ¨ lem ma is arra indıtja a keresztenyeket, hogy a lelkuket ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ is kitegyek egymasert, es erot ontsenek azokba, akik ¨ ´ szukseget szenvednek (1Tessz 5:11, 14). ´ ´ ´ ´ ´ ´ 9 Peld aul arra indıt a szent szellem keszseges testvere´ ´ ´ ´ ˝ ket es testvernoket, hogy gondoskodjanak a hozzajuk la´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ togato utazofelvigyazokrol es misszionariusokrol, illet´ ˝ ´ ´ ¨ ¨ ve mas teljes ideju szolgakrol, akik kozul sokan nagy ´ ´ ´ ¨ aldozatokat hoztak azert, hogy meg tobbet tehessenek ´ ´ ´ ´ ´ Jehova szolgalataban. Kerdezd meg magadtol: „Tudnek ´ ´ ¨ tenni meg valamit, amivel tamogathatom a korzetfelvi´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ gyazot, amikor meglatogatja a gyulekezetunket? Pelda´ ´ ´ ´ ˝ ´ ul meg tudnam hıvni ot es a feleseget az otthonomba? ´ ¨ ´ Be tudnam tervezni, hogy elmegyek veluk a szolgalat´ ´ ´ ´ ´ ba?” Cserebe gazdag aldasok varhatnak rad. Milyen bol´ ´ ´ ´ ´ ´ dogok lehettek p eldaul a romai testverek, amikor Pal es ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ a tarsai elmeseltek nekik nehanyat a sok-sok hiterosıto ´ ´ ¨ ¨ ¨ elmenyuk kozul! (Csel 15:3, 4). ´ ´ ´ ´ ´ ´ 9. Hogyan tudjuk ut anozni azoknak a testvereknek a hozz a all as at, akik ´ ´ kimentek P al el e? 422


¨ ´ „Minden utt ellene besz elnek” (Cselekedetek 28:16–22) ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ 10 Amikor az utazocsoport vegul be ert Romaba, „Pal´ ˝ ˝ ˝ nak megengedtek, hogy maga maradjon az ot orzo kato´ ´ ˝ naval” (Csel 28:16). Ha valakit hazi orizetben tartottak, ´ ´ ´ ´ ˝ hozzalancoltak a katonahoz, aki orizte, hogy ne tudjon ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ megszokni. De Pal Kiralysag-hirdeto volt, es a lancok ´ ´ ´ ¨ nem tudtak elhallgattatni! Ezert mindossze harom na´ ´ ´ pot szant arra, hogy kipihenje az utazas faradalmait, az´ ´ ´ ¨ ´ ˝ tan pedig osszehıvta a zsidok foembereit, hogy talalkoz´ ´ hassanak, es tanuskodhasson nekik. ´ ´ ´ ´ 11 „Ferfiak, testverek – kezdte Pal –, jollehet semmit ´ ´ ´ ˝ sem tettem a nep ellen vagy osatyaink szokasai ellen, ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ megis rabkent adtak at Jeruzsalemb ol a romaiak kezebe. ´ Ezek pedig, miutan kihallgattak, szerettek volna szaba´ ´ ´ don bocsatani, mivel semmi halalra okot ado dolog nem ´ ´ ´ volt bennem. Mikor azonban a zsidok allandoan ellene ´ ´ ´ ´ beszeltek a dolognak, kenytelen voltam a csaszarhoz fel´ ´ ´ ´ lebbezni, de nem azert, mintha barmivel is vadolhatnam a nemzetemet” (Csel 28:17–19). ´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ 10. Milyenek voltak P al kor ulm enyei Rom aban, es mit tett r oviddel az´ ´ ut an, hogy meg erkezett? ´ ´ ´ ´ ˝´ ´ 11–12. Hogyan pr ob alta meg P al eloszlatni a zsid ok esetleges el o ıt eleteit? ´ „ALAPOSAN TANUSKODOTT”

423

´ ´ ´ ´ ´ Mivel Pal igyekezett arra epıteni a mondanivalojat, ´ ´ ´ amiben egyetertettek vele a zsidok, a testvereinek nevez˝ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ te oket. Ezzel a megszolıtassal az esetleges eloıteleteiket ´ is el tudta oszlatni (1Kor 9:20). Egyben azt is tisztazta, ´ ´ hogy nem azert van ott, hogy ujjal mutogasson rajuk, ´ ´ ´ hanem mert a csaszarhoz fellebbezett. Am az itteni zsi´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ¨ dok most hallottak eloszor Pal fellebbezeserol (Csel ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 28:21). Hogyhogy nem ertesıtettek oket a judeai zsidok? ´ ˝ ´ ´ ˝ ¨ Egy forrasmu szerint „Pal hajoja az elsok kozt lehetett, ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ mely a telet kovetoen Italiaba erkezett. A jeruzsalemi ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ zsido hatosagok kepviseloi meg nem erkezhettek meg, ´ ´ ´ ´ ¨ sem egy level, melyben tajekoztatast adtak volna az ugy˝ rol”. ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 13 Pal ezutan ratert a Kiralysagra, meghozza egy olyan ´ ´ ´ kijelentessel kezdte a mondanivalojat, amellyel biztos, ´ ´ ´ hogy felkelti zsido vendegei figyelmet. Ezt mondta ne´ ´ ´ kik: „Hat emiatt kertem nagyon, hogy lathassalak ben´ ´ ´ ´ neteket, es beszelhessek veletek, mert Izrael remenysege ´ ´ ¨ ¨ miatt vesz korul ez a lanc” (Csel 28:20). Termeszetesen ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ a remenyseg, melyrol a kereszteny gyulekezet predi´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ kalt, elvalaszthatatlan volt a Messiastol es a Kiralysaga12

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ 13 –14. Hogyan t ert r a P al a Kir alys agr ol sz ol o uzenetre, es hogyan ut a´ ´ ´ nozhatjuk a p eld aj at? 424


´ ´ ´ ˝ tol. „Helyenvalonak gondoljuk, hogy toled halljuk, mik ´ a gondolataid, mert bizony ami ezt a szektat illeti, isme¨ ´ ´ ˝ ¨ retes elottunk, hogy mindenutt ellene beszelnek” – va´ ´ ´ ´ laszoltak Palnak a zsido venek (Csel 28:22). ´ ˝ ´ ¨ 14 Amikor lehetos egunk nyılik megosztani valakivel a ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ jo hırt, utanozhatjuk Pal p eldajat, es gondolatebreszto ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ megallapıtasokkal es kerdesekkel felkelthetjuk a beszel¨ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ˝ getopartnerunk kivancsisagat. Kituno javaslatokat talal´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ hatunk p eldaul az Erveljunk az Irasokbol! es a Fordıtsuk ´ ˝ ¨ ´ ´ javunkra a teokratikus szolgalati iskolat! cımu konyvben. ´ ´ ´ Te szoktad hasznalni ezeket a bibliatanulmanyozasi se´ ¨ ¨ gedeszkozoket? ´ ´ ´ ´ ´ ´ „Alaposan tan uskodott”, p eld at all ıtva sz amunkra (Cselekedetek 28:23–29) ´ ´ 15 Azon a napon, amelyben megallapodtak, a zsidok „na´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ gyobb szamban jottek” Pal szallashelyere. Pal mindent el´ ´ ´ magyarazott nekik, es „alaposan tanuskodott az Isten ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ ´ kiralysagarol, es meggyozoen ervelt nekik Jezusrol a Mo´ ´ ˝ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ˝ zes torvenyebol is, es a Profetakbol is, reggeltol estig” ´ ´ (Csel 28:23). Negy dolog is figyelmet erdemel abban, aho´ ´ ´ ´ ˝ ¨ gyan Pal tanuskodott. Eloszor is Isten Kiralysaga volt ´ ´ ˝ ´ ˝ ˝ a fo mondanivaloja. Masodszor, „meggyozoen ervelt”, ´ ´ ´ ´ ´ ´ 15. Mi az a n egy dolog, ami figyelmet erdemel P al tan uskod as aban? ´ „ALAPOSAN TANUSKODOTT”

425

´ ´ ´ igyekezve megnyerni masokat a jo hırnek. Harmadszor, az ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ Irasokra epıtette az erveleset. Negyedszer, onzetlen volt, ´ ˝ ˝ hiszen „reggeltol estig” tanuskodott. Milyen nagyszeru ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ p elda o szamunkra! Hogyan fogadtak masok a tanuskoda´ ´ ´ sat? „Nemelyek hinni kezdtek”, masok viszont nem. Az ´ ´ ´ ´ emberek vitaba keveredtek egymassal, es „tavozni kezd´ ´ tek” – ırja Lukacs (Csel 28:24, 25a). ´ ´ ´ ´ ´ ´ 16 Palt nem lepte meg a hozzaallasuk. A Biblia profe´ ´ ´ ˝ ˝ ¨ talt errol, es nem is eloszor talalkozott az apostol ilyen ´ ´ reakcioval (Csel 13:42–47; 18:5, 6; 19:8, 9). Ezert ezt ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ mondta kozonyos vendegeinek, akik tavozni keszultek: ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ „Talaloan szolt a szent szellem Ezsaias profeta altal a ti ´ ˝ osatyaitokhoz, amikor ezt mondta: »Menj el ehhez a ´ ´ ´ nephez, es mondd: ‚Hallvan hallotok majd, de semmi´ ´ ´ ´ ´ ´ keppen nem ertetek; es nezven neztek majd, de sem´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ mikeppen nem lattok. Mert erzeketlenne valt e nep ´ ¨ szıve . . .’«” (Csel 28:25b–27). Az eredeti szovegben az ´ ´ ´ ´ „erzeketlen” szo olyan szıvre utal, amely „megvastago´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ dott” vagy „haj notte be”, es ezert a Kiralysag-uzenet ´ nem tud athatolni rajta. Milyen tragikus! ´ ´ ¨ ´ ´ ´ 17 Pal vegezetul azt mondta, hogy a zsido hallgatosa´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 16 –18. Mi ert nem lepte meg P alt a r omai zsid ok hozz a all asa, es mi ert ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ne vegy uk szem elyes s ert esnek, ha nem fogadj ak el az uzenet unket? 426


´ ´ gaval ellentetben ’a nemzetek bizonyosan figyelni fog´ ´ nak’ (Csel 28:28; Zsolt 67:2; Ezs 11:10). Es az apostol ´ ´ ´ ´ szavainak sulya volt, mivel a saj at szemevel latta, hogy ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ sok nem zsido elfogadja a Kiralysagrol szolo uzenetet (Csel 13:48; 14:27). ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ¨ 18 Pal p eldajat kovetve mi se vegyuk szemelyes sertes´ ´ ´ nek, ha az emberek nem fogadjak el a jo hırt. Hiszen tud´ ´ juk, hogy csak viszonylag kevesen fogjak megtalalni az ´ ´ ´ ˝ elethez vezeto utat (Mate 7:13, 14). Ugyanakkor nagy ´ ´ ´ ¨ ¨ okunk van az oromre, ha egy helyes szıvallapotu ember ´ ´ ´ ´ ˝ allast foglal az igaz imadat mellett! Fogadjuk ot tart karokkal! (Luk 15:7). ´ ´ ´ ´ ´ ’Pr edikalja Isten kir alys ag at’ (Cselekedetek 28:30, 31) ´ ´ ´ ´ ´ ´ 19 Lukacs igazan pozitıv es meleg hangvetelben zarja ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ az elbeszeleset: „[Pal] ott maradt ket egesz evig sajat b e´ ´ ´ relt hazaban, es kedvesen fogadott mindenkit, aki be´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ment hozza. Predikalta nekik az Isten kiralysagat, es a ´ ´ ´ ´ ´ ´ legnagyobb beszedbeli nyıltsaggal tanıtotta az Ur Jezus ´ ´ Krisztusra vonatkozo dolgokat, akadalytalanul” (Csel ´ ´ ´ ´ ´ ´ 28:30, 31). Milyen kivalo p eldat mutatott Pal a vendeg´ ´ ´ ´ szeretetevel, a hitevel es a buzgalmaval! ´ ¨ ¨ ´ ˝ 19. Hogyan hozta ki P al a legjobbat a kor ulm enyeib ol? ´ „ALAPOSAN TANUSKODOTT”

427

´ ´ ´ ´ ¨ ¨ Onezimusz, egy Kolosszeb ol valo, szokott rabszolga ´ ´ ¨ ¨ is azok kozott volt, akiket Pal kedvesen fogadott. Segı´ ´ ´ ˝ ´ ˝ tett neki keresztennye valni, o pedig ’hu es szeretett test´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ vere’ lett Palnak. S ot, Pal ugy beszel rola, mint a gyer´ ˝ ´ ´ mekerol, ’akinek atyjava lett’ (Kol 4:9; Filem 10–12). ´ ´ ´ ´ Mennyire buzdıto lehetett Palnak Onezimusz!1 ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 21 Pal szep p eldaja masoknak is segıtett. Ezt ırta a filip´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ pieknek: „az en dolgaim inkabb a jo hır elomenetelere val´ ´ ´ tak, semmint masra, ugyhogy a bilincseim, melyeket azert ´ ¨ viselek, mert Krisztushoz tartozom, kozismertte lettek az ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ egesz Pretorianus Garda koreben, s mindenki mas elott is; ´ ´ ´ ´ ¨ es a legtobb testver az Urban, bizalmat merıtve rabbilin´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ cseimbol, annal inkabb batorsagot mutat azirant, hogy fe´ ¨ ´ ´ lelem nelkul szolja az Isten szavat” (Fil 1:12–14). ´ ˝ ´ ´ ´ 22 Amikor Pal orizetben volt Romaban, kihasznalta az ´ ´ ´ ˝ idot arra, hogy megırjon nehany fontos levelet, melyek 20

´ ´ 1 Pal szerette volna, ha megszegett ´ Onézimusz´ vele marad, de ezzel ´ ´ ´ ¨ volna egy´ romai torvenyt, es megsertette volna Onezimusz uranak, ´ ´ a kereszteny´ Filemonnak a jogait. Ezert Onezimusz visszament ´ ´ ´ ´ ´ Filemonhoz, es magaval vitte Pal levelet is, ´ melyben P al arra k erte ´ ´ Filemont, hogy´ fogadja kedvesen a rabszolgaj at, mert most mar a ke´ reszteny testvere (Filem 13–19).

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 20 –21. Kiknek seg ıtett P al a Rom aban vegzett szolg alat aval? Eml ıts n e´ ´ ´ h any p eld at! ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 22. Hogyan haszn alta ki P al az idej et, amikor orizetben volt Rom aban? 428


´ ´ ¨ ¨ ´ ma a Kereszteny Gorog Iratokban olvashatok.1 Az efe´ ´ ´ ´ ´ zusiaknak ırt leveleben a romai katonak fegyverzetevel ´ ´ ´ hozta p arhuzamba a keresztenyek szellemi fegyverzetet ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ˝ (Ef 6:11–17). Talan az ot orzo katona lattan jutott esze´ ´ be ez a szemleltetes (Csel 28:16). Mit tanulhatunk eb´ ´ ¨ ˝ b ol? Ha nyitott szemmel j arunk a vilagban, nekunk is ´ ´ ¨ ´ sok jo szemleltetes eszunkbe juthat. ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ˝ ˝ 23 Pal korulbelul negy evet toltott orizetben – kettot ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Cezareaban, kettot Romaban. Hogy mikor engedtek sza´ ´ ¨ badon, arrol a Cselekedetek konyve nem beszel (Csel ´ ´ ¨ ¨ 23:35; 24:27).2 De a fogsagban toltott evei alatt is meg´ ¨ ´ ˝ ¨ ¨ ´ ¨ orizte az oromet, es toretlen lendulettel vegezte Isten ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ szolgalatat. Jehova szolgai kozul ma is sokakat igazsag¨ ¨ ¨ ¨ ˝ ˝ talanul beb ortonoznek a hituk miatt, de ok megor¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ zik az oromuket, es folytatjak a predikalast. Az egyik ´ ´ ´ ilyen Tanu a spanyolorszagi Adolfo, akit a kereszteny ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ semlegessege miatt zartak b ortonbe. „Csodaljuk magat ´ ¨ ¨ ˝ – mondta az egyik b ortontisztviselo. – Lehetetlenne ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ˝ ˝ ´ 1´ Lasd a „Pal ot levele az elso romai fogsaga idej eb ol” cımu kiemelt reszt a 430. oldalon. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 2 Lasd a „Pal elete i. sz. 61 utan” cımu kiemelt reszt a 432. oldalon.

´ ´ ´ 23 –24. Mi mutatja, hogy P alhoz hasonl oan sok modern kori Tan u is ˝ ¨ ¨ ´ ´ ¨ ¨ meg orzi az or om et, amikor igazs agtalanul beb ort onzik? ´ „ALAPOSAN TANUSKODOTT”

429

´ ¨ ˝ P´ AL OT LEV ELE AZ ELS O ´ ´ ˝ R OMAI FOGS AGA IDEJ EB OL

´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ Pal levelei kozul otnek a megırasa korulbelul ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ 60–61-re teheto, az elso romai fogsaganak idejere. Ab´ ´ ´ ban a leveleben, melyet Filemonnak, az egyik hittarsa´ ´ ¨ ¨ nak ırt, elmondja, hogy Filemon szokott rabszolgaja, ´ ´ ´ ´ Onezimusz kereszteny lett. Szellemi ertelemben Pal ´ ´ ´ volt Onezimusz atyja, es most mint kereszteny test´ ¨ ´ vert kuldi vissza a rabszolgat Filemonnak, akinek az ´ ´ ‘korabban nem vette hasznat’ (Filem 10–12, 16). ´ ´ ´ ´ ´ A kolosszeiaknak ırt leveleben Pal megemlıti, hogy ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ Onezimusz ’kozuluk valo’ (Kol 4:9). Onezimusznak ´ ´ ´ es egy masik keresztenynek, Tikikusznak adatott meg ´ ´ ´ ´ ´ az a kivaltsag, hogy elvigyek a testvereiknek a ket fent ´ ´ ´ emlıtett levelet, valamint az efezusiaknak ırt levelet is (Ef 6:21). ´ ´ ´ ´ ˝ A filippieknek Pal beszel ’a rabbilincseirol’, es ismet ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ ır a levelet kezbesıto testverrol is, aki ez alkalom´ ¨ ´ mal Epafroditusz. A filippiek azert kuldtek Epafro´ ´ dituszt Palhoz, hogy segıtsen neki, Epafroditusz azonban annyira beteg lett, hogy majdnem belehalt. ´ ´ ´ Nagyon lehangoltta valt, mert a filippiek ’hallottak, ´ ´ ´ hogy megbetegedett’. Ezert Pal azt ırta nekik, hogy ´ ’tartsak becsben az ilyeneket’ (Fil 1:7; 2:25–30). ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ A h ebereknek ırt level a Judeaban elo heber keresz´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tenyeknek szolt. B ar az ıro nem azonosıtja magat 430


´ ´ ´ ´ ´ ´ a levelben, a bizonyıtekok azt mutatjak, hogy Pal ır´ ´ ´ ¨ ˝ ´ ˝ ta. Az o ervelesi stılusa ismerheto fel benne. Pal ud¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ vozleteket kuld Italiab ol, es Timoteuszrol is emlıtest ´ ´ tesz, aki ott van vele Romaban (Fil 1:1; Kol 1:1; Fi´ lem 1; Heb 13:23, 24). ¨ ´ ´ ´ ´ ´ tettuk az eletet, de minel rosszabbul bantunk magaval, ´ ˝ ´ annal derusebb volt, es mindig volt egy kedves szava.” ´ ´ ˝ ´ 24 Idovel annyira megbıztak Adolfoban, hogy nem zar´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ tak ra a cellaja ajtajat. A katonak odamentek a cellaja´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ hoz, es a Bibliarol kerdezgettek. Az egyik or meg be is ´ ´ ¨ ment hozza, hogy olvashassa a Bibliat. Adolfo kozben ´ figyelt, hogy nem megy-e arra valaki. A rab „vigyazott” ´ ˝ ´ ˝ az orre! Mindnyajunkat sarkalljon arra ezeknek a huse´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ges Tanuknak a kivalo p eldaja, hogy meg nagyobb ’ba´ ´ ´ ´ ¨ ´ torsagot mutassunk azirant, hogy felelem nelkul szoljuk ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ Isten szavat’, meg nehez korulmenyek kozott is. ´ ´ ˝ 25 Krisztus egyik apostola hazi orizetben van, es min´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ den latogatojanak ’predikalja Isten kiralysagat’. Milyen ´ ´ ´ ˝ ¨ szıvmelengeto jelenettel zarul a Cselekedetek konyvenek ´ ´ ˝ mozgalmas beszamoloja! Az elso fejezetben olvashatunk ´ ¨ ´ ´ ´ 25 –26. Melyik rendk ıv uli pr ofecia teljesedett be kevesebb mint 30 ev ´ ´ alatt P al napjaiban, es hogyan teljesedik ma? ´ „ALAPOSAN TANUSKODOTT”

431

´ ´ ´ P AL E L E T E I. SZ. 61 U T AN

´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Pal valoszınuleg 61 tajan jelent meg Nero csaszar ´ ´ ´ ´ ´ ˝ elott, a csaszar pedig a jelek szerint artatlannak ıtelte. ´ ´ Nem sokat tudunk arrol, hogy az apostol mit csinalt ezt ¨ ´ ´ ¨ ˝ kovetoen. Ha sikerult elutaznia Hisp aniaba, ahogyan ´ ˝ azt korabban tervezte, akkor ez alatt az idoszak alatt ´ ´ ´ ´ ´ ´ jart ott (Roma 15:28). Pal egeszen a „nyugat hatarahoz” ´ ¨ ´ ¨ ¨ eljutott – ırta Romai Kelemen korulbelul 95-ben. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Abb ol a harom levelb ol, melyet Pal a szabadulasa ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ utan ırt – azaz a Timoteusznak ırt elso es masodik le´ ˝ ´ ´ ˝ veleb ol, valamint a Titusznak ırt leveleb ol – megtudjuk, ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy Pal ellatogatott Kretara, Makedoniaba, Nikopo´ ´ liszba es Troaszba (1Tim 1:3; 2Tim 4:13; Tit 1:5; 3:12). ´ ´ ˝ ¨ ¨ Elkepzelheto, hogy a gorogorszagi Nikopoliszban tar´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ toztattak le ujra. Mindenesetre 65 korul ismet orizetben ´ ´ ´ ´ volt Romaban. De Nero ez alkalommal nem ismert ir´ ´ ˝ ´ ´ galmat. S ot, amikor 64-ben Romat elleptek a langok, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ a romai tortenetıro, Tacitus szerint Nero a keresztenye´ ´ ¨ ´ ˝ ¨ ´ ket tette meg bunbaknak, es brutalis uldozesi hullamot ´ ¨ indıtott ellenuk. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Pal a Timoteusznak ırt masodik leveleben arra kerte ´ ¨ ´ ˝ ´ ˝ ot es Markot, hogy surgosen menjenek el hozza, mert ´ ´ ´ ´ ´ ¨ erezte, hogy kozeleg a halala. Lukacs es Oneziforusz fi´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ gyelemre melto batorsaggal meg az eletuket is kocka´ ´ ´ ra tettek, hogy vigaszt nyujthassanak Palnak (2Tim 1:16, 17; 4:6–9, 11). Ha valaki megvallotta, hogy keresz´ ´ ´ ˝ teny, azzal egyben azt a kockazatot is vallalta, hogy ori432


´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ zetbe veszik es kınzasok kozepette kivegzik. Palt valo´ ˝ ´ ´ ´ szınuleg nem sokkal azutan kivegeztek, hogy 65-ben ´ ´ ´ ´ ´ megırta az utolso levelet, mely Timoteusznak szolt. ´ ´ ¨ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Nero korulbelul 3 evvel Pal martırhalala utan halt meg, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ es allıtolag o sem termeszetes halallal.

´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ arrol a megbızatasrol, melyet Jezus adott a kovetoinek: ´ ˝ ¨ „erot kaptok majd, amikor a szent szellem eljon ratok, ´ ´ ´ ´ ´ es tanuim lesztek mind Jeruzsalemben, mind egesz Ju´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ deaban, es Szamariaban, es a fold legtavolabbi reszeig” ´ ´ ´ ´ ´ ¨ (Csel 1:8). Meg 30 ev sem telt el, es a Kiralysag-uzene´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ tet mar ’az eg alatt levo egesz teremtesben predikaltak’ ´ ´ ´ (Kol 1:23).1 Milyen ekesen bizonyıtja ez Isten szelleme´ nek az erejet! (Zak 4:6). ´ ´ ¨ 26 Ma ugyanez a szellem vertezi fel Krisztus meg fol´ ˝ ´ ´ ´ ¨ don levo testvereit, valamint tarsaikat, a ’mas juhokat’ ´ ´ ¨ arra, hogy tobb mint 230 orszagban szakadatlanul es ´ ´ ´ ´ ´ ´ ’alaposan tanuskodjanak Isten kiralysagarol’ (Jan 10:16; ´ ´ ˝ Csel 28:23). Te maradektalanul kiveszed a reszed ebb ol ´ ´ a munkab ol? ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ 1´ Lasd „Az »egesz teremtesben« predikalj ak a j o hırt” cımu kiemelt reszt a 434. oldalon. ´ „ALAPOSAN TANUSKODOTT” 433

´ ´ A Z „EG E SZ T E RE M T E ´ ´ ´ ´ SBEN” ´ PR E DIK AL J AK A J O H IRT

´ ´ ´ ´ ˝ I. sz. 61 tajan, amikor Pal apostol meg orizetben volt ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Romaban, azt ırta, hogy a ’jo hırt az eg alatt levo egesz ´ ´ ´ ´ ´ ¨ teremtesben predikaltak’ (Kol 1:23). Hogyan ertsuk ´ ´ ezt a kijelenteset? ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ Ugy tunik, hogy Pal azt probalta korvonalazni, ´ ´ ´ hogy milyen messzire ´jutott el a ’jo hır’. Nagy Sandor ´ ´ ´ ´ az i. e. IV. szazadban Azsian atkelve egeszen India ha´ ´ ¨ taraig eljutott. Julius Caesar i. e. 55-ben betort Britan´ ´ ´ ´ ´ ´ niaba, Claudius pedig leigazta a sziget deli reszet, es ´ i. sz. 43-ban beleolvasztotta a Romai Birodalomba. ´ ´ ´ A Tavol-Kelet is ismert volt mar, mivel onnan erkezett a finom selyem. ´ ´ ´ ´ ´ Vajon eljutott a jo hır Britanniaig es a Tavol-Kelet´ ´ ´ ´ ˝ re? Nem valoszınu. Annal is inkabb, mivel ami´ ´ ´ ´ ´ kor Pal megırta a levelet a kolosszeiaknak, meg nem ¨ ´ ´ ´ ´ sikerult megvalosıtania azt a celjat, melyet 56-ban ˝ ¨ ´ ´ ´ tuzott ki maganak, megpedig hogy szeretne Hispa´ ´ ¨ ´ ´ ´ nia meg ’erintetlen teruletein’ is predikalni (Roma ´ ´ ¨ ¨ 15:20, 23, 24). Ennek ellenere 61 korul mar szerte a ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ foldon ismert volt a Kiralysag-uzenet. Az legalabbis ´ ´ biztos, hogy eljutott azoknak a zsidoknak es proze´ ´ ¨ ´ ¨ litaknak a lakhelyeig, akik 33 punkosdjen megkeresz´ ´ telkedtek, illetve azokra a videkekre, melyeket Jezus ´ apostolai bejartak (Csel 2:1, 8–11, 41, 42). 434


28. FEJEZET

¨ ´ ´ ´ „A fold legt avolabbi r eszeig” ´ ´ ´ Jehova Tan ui az t a munkat foly t at j ak, ´ ¨ ˝ melyet Jezus Krisz t us k ovet oi kezdt ek el ˝ ´ az els o sz azadban ´ ´ ´ ˝ LELKESEN tanuskodtak. Szıvbol elfogadtak a szent ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ´ szellem segıtseget es iranyıtasat. Az uldozes sem ne´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ´ mıtotta el oket. Isten boseges aldasat elveztek. Ez ´ ´ ´ ˝ ˝ mind elmondhato az elso szazadi keresztenyekrol – ´ ´ ´ es ma Jehova Tanuirol is. ´ ´ ˝ ´ 2 Biztosan fellelkesıtett, es megerosıtette a hitedet ´ ´ ´ ´ ¨ ´ a Cselekedetek konyvenek esemenydus beszamoloja. ¨ ´ ´ ¨ Ez a bibliai konyv egyedulallo, hiszen ez az egyetlen ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ Istentol ihletett beszamolo a korai keresztenysegrol. ´ ¨ 3 A Cselekedetek konyve 95 szemelyt nevez meg, ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ´ es 32 orszagrol vagy teruletrol, 54 varosrol es 9 szi´ ´ ˝ ¨ ˝ ´ getrol tesz emlıtest. A konyv emberekrol szol. For´ ¨ ´ ¨ dulatos torteneteket olvashatunk benne hetkoznapi ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 1. Milyen hasonl os agok vannak az els o sz azadi kereszt enyek es Jehova ´ ¨ ¨ Tan ui koz ott? ´ ¨ ¨ ¨ 2 –3. Mi ert olyan k ul onleges a Cselekedetek konyve? ¨ ´ ´ ´ „A FOLD LEGTAVOLABBI RESZEIG”

435

´ ´ ¨ ˝ ´ ´ emberekrol, bekepzelt vallasoskodokrol, buszke po¨ ´ ´ ¨ ˝ ˝ litikusokrol es elvakult uldozokrol. De mindenek´ ´ ´ ´ ˝ ˝ ˝ elott az elso szazadban elt testvereidrol es test´ ¨ ˝ ˝ ´ ¨ vernoidrol szol, akik amellett, hogy megkuzdottek a ´ ´ ´ ´ ´ mindennapos gondjaikkal, buzgon predikaltak a j o ´ hırt. ´ ´ ´ ˝ 4 Csaknem 2000 ev valaszt el minket attol az ido´ ´ ´ ´ ˝ ´ tol, amikor a ket buzgo apostol, Peter es Pal, a szere´ ˝ ´ ´ tett orvos, Lukacs, a nagylelku Barnabas, a bator Ist´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ van, a kedves Dorkasz, a vendegszereto Lıdia es meg ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ sok mas hithu tanu elt es predikalt. De megis kulon´ ˝ ´ ´ leges szalak fuznek minket hozzajuk. Miert? Mert ¨ ´ ˝ mi is ugyanazzal lettunk megbızva, mint ok, vagy´ ¨ ´ ´ ´ ´ is hogy kepezzunk tanıtvanyokat (Mate 28:19, 20). ´ ´ ´ ´ Mekkora kivaltsag reszt venni ebben a munkaban! ´ ´ ´ ¨ ˝ 5 Gondolj a megbızat asra, melyet Jezus a kovetoi˝ nek adott: „erot kaptok majd, amikor a szent szellem ´ ´ ´ ´ ¨ elj on ratok, es tanuim lesztek mind Jeruzsalemben, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ mind egesz Judeaban, es Szamariaban, es a fold leg´ ˝ ¨ ¨ ´ ´ ´ 4. Mi ert fuznek minket k ul onleges sz alak P al apostolhoz, Dorkaszhoz ´ ´ ´ ˝ ´ es m as okori hithu tan ukhoz? ´ ´ ´ ˝ ¨ ˝ 5. Hol kezdtek el pr edikalni J ezus els o kovet oi? 436


´ ´ ´ ˝ ¨ tavolabbi reszeig” (Csel 1:8). A szent szellem eloszor ´ ´ ˝ ´ erot adott a tanıtvanyoknak, hogy „Jeruzsalemben” ´ ´ ´ tanuskodjanak (Csel 1:1–8:3). Ezutan a kereszte´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ nyek a szellem iranyıtasaval ’egesz Judeaban es Sza´ ´ ´ ´ ¨ m ariaban’ predikaltak (Csel 8:4–13:3). Majd „a fold ´ ´ ´ ´ ´ legtavolabbi reszeig” is eljutottak a j o hırrel (Csel 13:4–28:31). ´ ´ ´ ´ ˝ 6 Az els o szazadban elt testvereid meg nem hasz´ ´ ´ ´ ´ ´ nalhattak a teljes Bibliat a tanuskodomunkaban. ´ ´ ´ ´ ´ ¨ Mate evangeliuma nem allt rendelkezesukre leg´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ alabb i. sz. 41-ig. Pal ırt nehany levelet meg azelott, ´ ¨ ¨ hogy a Cselekedetek konyve 61-ben elkeszult. De az ´ ´ ´ ˝ elso szazadi keresztenyeknek nem voltak szemelyes ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ p eldanyaik a teljes Szentırasb ol, es kulonfele kiad´ ´ ˝ ´ vanyaik sem voltak, melyeket az erdeklodest mu´ ´ ˝ ´ tato embereknel hagyhattak volna. Mielott a zsido ´ ´ ´ ´ ´ ´ keresztenyek Jezus tanıtvanyai lettek, a zsinagogak´ ´ ´ ´ ban hallhattak a Heber Iratok felolvasasat (2Kor ´ ´ ´ ˝ 3:14–16). De meg nekik is folyamatosan erofeszıtest ˝ ¨ ´ ¨ ´ ˝ ´ 6 –7. Milyen el onyoket elvez unk a szolg alatunkban az els o sz azadi test´ vereinkkel szemben? ¨ ´ ´ ´ „A FOLD LEGTAVOLABBI RESZEIG”

437

´ ´ ¨ kellett tenniuk, hogy ismeretet szerezzenek az Ira´ ¨ ´ ´ ´ ˝ ˝ sokb ol, hiszen valoszınuleg fejb ol kellett idezniuk ˝ belole. ¨ ´ ´ ´ ¨ 7 Ma a legtobb unknek van saj at Bibliaja, es renge´ ´ ´ ´ ¨ ´ teg Biblian alapulo kiadvany all rendelkezesunkre. ´ ´ ´ ´ ´ ˝ ¨ A tanıtvanykepzo munkank soran tobb mint 230 or´ ¨ ´ ´ szagban, nagyon sok nyelven visszuk el a j o hırt az embereknek. ´ A szent szellem erej evel ´ ´ ´ ´ ´ 8 Amikor Jezus megbızta a tanıtvanyait a tanusko´ ˝ dassal, azt mondta nekik, hogy ’erot kapnak majd, ´ ¨ amikor a szent szellem elj on rajuk’. Igen, Isten szel´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ lemenek vagy tevekeny erej enek a segıtsegevel Jezus ´ ´ ´ ¨ ˝ ˝ kovetoi idovel az egesz vilagon tanuskodnak majd. ´ ´ ´ ´ ´ ´ Peter es Pal a szent szellem altal betegeket gyogyı´ ˝ ´ ˝ tottak, demonokat uztek ki, sot meg halottakat is ´ ´ feltamasztottak! De egy fontosabb c elja is volt an´ ˝ nak, hogy Isten a szent szellemevel erot adott ne´ ´ ´ kik. A szent szellem kepesse tette az apostolokat es ´ ´ ¨ a tobbi tanıtvanyt, hogy pontos ismeretet adjanak ´ ´ ´ ´ ´ 8 –9. a) Mire tette kepess e a szent szellem J ezus tan ıtvanyait? b) Mi˝ ˝ ´ ´ ´ ´ r ol gondoskodik a hu rabszolga Isten szellem enek a seg ıts eg evel? 438


´ ´ ¨ ¨ at az embereknek, mely ismeret orok eletet jelent ´ (Jan 17:3). ´ ´ ´ ¨ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ ˝ 9 Jezus tanıtvanyai 33 punkosdj en „kulonb ozo ´ ´ nyelveken kezdtek szolni, ugy, ahogy a szellem meg´ ´ adta nekik, hogy szoljanak”. Ezaltal „Isten nagysze˝ ´ ´ ru dolgairol” tanuskodtak (Csel 2:1–4, 11). Mi nem ´ ´ ¨ ´ ´ ´ beszelunk csoda utj an nyelveken. Am Isten szelleme´ ´ ´ ˝ ´ ´ nek a segıtsegevel a hu rabszolga sok nyelven keszıt ˝ ´ ´ ´ ´ ´ Biblian alapulo kiadvanyokat. Peldaul Az Ortorony ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ es az Ebredjetek! folyoiratb ol tobb millio p eldanyt ´ ˝ ´ nyomtatnak minden honapban. Ez lehetove teszi, ˝ ¨ ˝ ´ ˝ ´ hogy minden nemzetb ol, torzsb ol es nyelvb ol valo ¨ ˝ embereknek hirdessuk ’Isten nagyszeru dolgait’ (Jel 7:9). ˝ ¨ ¨ ´ A hu rabszolga 1989 ota kulonleges figyelmet ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ fordıt arra, hogy A Szentıras uj vilag fordıtasa sok ´ ´ ˝ nyelven elerheto legyen. Ez a Biblia szamos nyelven ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ´ beszerezheto, es tobb tızmillio p eldanyt nyomtattak ´ ´ ´ ˝ mar belole – es a munka nem all le! Csakis Istennek ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ es a szellemenek koszonhetoek ezek az eredmenyek. 10

˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ 10. Milyen er ofesz ıt eseket tesznek 1989 ota a bibliaford ıt as ter en? ¨ ´ ´ ´ „A FOLD LEGTAVOLABBI RESZEIG”

439

´ ´ ¨ Jehova Tanui kiadvanyait tobb mint 470 nyelv´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ re fordıtj ak. A fordıtasi munkat sok szaz onken´ ´ ´ ¨ tes kereszteny vegzi, tobb mint 130 orszagban. Nem ¨ ´ ˝ kell hogy meglep odjunk ezen, hiszen nincs meg egy ¨ ¨ olyan szervezet a foldon, mely a szent szellem veze´ ´ ´ ´ tesevel ’alaposan tanuskodik’ a vilag minden szeg´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ leteben Jehova Istenrol, a Messiasi-Kiralyarol es ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ az egben mar hatalmon levo Kiralysagarol! (Csel 11

28:23). ´ ´ ´ ´ Amikor Pal a pizidiai Antiokiaban tanuskodott ´ ´ ´ zsidoknak es nem zsidoknak, „mindazok, akik he´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ lyesen viszonyultak az orok elethez, hıvokke let´ ´ tek” (Csel 13:48). Lukacs azzal zarja a Cselekedetek ´ ´ ´ ´ ´ ¨ konyvet, hogy Pal ’a legnagyobb beszedbeli nyıltsag´ ´ ´ ´ ´ ´ gal, akadalytalanul predikalja az Isten kiralysagat’ ´ ´ ´ ´ (Csel 28:31). Es hol predikal az apostol? Nem mas´ ´ ´ ´ ˝ ´ hol, mint Romaban, egy vilaghatalom fovarosaban! ´ ´ ´ ´ ˝ ´ Akar eloadasokat tartottak, akar mas modokon ta´ ´ ˝ ˝ ¨ nuskodtak Jezus elso kovetoi, mindig a szent szellem ´ ´ ´ ˝ segıtette es vezette oket a munkajukban. 12

´ ´ ´ ´ 11. Hol tart a Tan uk kiadvanyainak a ford ıt asa? ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ 12. Mi tette kepess e P alt es a t obbi kereszt enyt a tan uskod omunkara? 440


¨ ¨ ´ ´ ´ Az uld oz es ellen ere sem adt ak fel ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ¨ 13 Amikor Jezus elso szazadi tanıtvanyait uldoz´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ ni kezdtek, batorsagert konyorogtek Jehovahoz. Es ´ ¨ ´ ˝ mi tortent? Beteltek szent szellemmel, es erot kap´ ´ ´ ´ tak ahhoz, hogy batran szolj ak Isten szavat (Csel ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ ´ 4:18–31). Mi is b olcsessegert es ero ert imadkozunk, ¨ ´ ´ ¨ ´ hogy az uldozes ellenere is tudjunk tanuskodni (Jak ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ 1:2–8). Mivel Isten aldasat elvezzuk, es segıt ben¨ ´ ´ ´ ´ ´ nunket a szellemevel, folytatjuk a Kiralysagert veg´ ´ ´ zett munkankat. A tanuskodast semmi nem tudja ´ ´ ´ ´ ´ leallıtani – sem nagyfoku ellenallas, sem kegyetlen ¨ ¨ ¨ ´ ¨ ´ ¨ uldozes. Amikor uldoznek minket, igencsak szukse¨ ´ ´ ¨ ˝ gunk van arra, hogy imaban kerjuk Istentol a szent ´ ´ ´ ´ ¨ szellemet, es azt, hogy b olcsen es batran tudjuk hir´ ´ detni a j o hırt (Luk 11:13). ´ ´ ´ ´ 14 Istvan batran tanuskodott az ellensegeinek, mi´ ´ ˝ ¨ ´ elott megoltek (Csel 6:5; 7:54–60). A halala utani ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ „nagy uldozes” idejen a tanıtvanyok – az aposto´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ lok kivetelevel – egesz Judea es Szamaria teruleten ´ ´ ¨ ¨ ´ ´ 13. Mi ert fontos im adkoznunk uld oz es idej en? ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ˝ 14 –15. a) Mi t ort ent ’az Istvan miatt t amadt nyomor us agot’ kovet oen? ˝ ´ ´ ´ ´ ´ b) A mi id onkben mi ert ismerhett ek meg sokan az igazs agot Szib eri aban? ¨ ´ ´ ´ „A FOLD LEGTAVOLABBI RESZEIG”

441

´ ´ ´ ´ ´ ´ szetszorodtak. De ez sem allıtotta le a tanusko´ ¨ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ´ dast. Fulop p eldaul Szamariaba ment „predikalni a ´ ´ Krisztust”, es nagyon eredmenyes volt (Csel 8:1–8, ´ ´ ´ ´ 14, 15, 25). A beszamolobol meg ezt is megtudjuk: ´ ´ ´ ´ ´ „akik az Istvan miatt tamadt nyomorusag miatt szet´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ szorodtak, elmentek egeszen Fonıciaig, Ciprusig es ´ ´ ´ ´ ´ ´ Antiokiaig, de senki masnak nem szoltak a szot, csak ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ a zsidoknak. Volt azonban kozottuk nehany ciprusi ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ es cirenei ferfi, akik elmentek Antiokiaba, es szolni ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ ¨ ¨ kezdtek a gorogul beszelokhoz, hirdetve az Ur Jezus´ ´ ´ ´ ´ ˝ rol szolo jo hırt” (Csel 11:19, 20). Abban az idoben ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ ´ ´ ´ ¨ az uldozes elosegıtette a Kiralysagrol szolo uzenet ´ ´ terjedeset. ´ ˝ ¨ ´ 15 A mi idonkben is valami ilyesmi tortent a korab´ ´ ˝ ´ ´ bi Szovjetunioban. Jehova Tanui ezreit szamuztek ´ ´ ¨ ´ ¨ Szib eriaba, legtobbuket az 1950-es evekben. Mivel ´ ´ ´ ´ mas-mas helyeken telepedtek le, a j o hır folyamato´ ¨ ¨ san terjedt ezen a vegtelenul nagy teruleten. Soha ´ ˝ nem tudott volna ilyen sok Tanu eloteremteni any´ ´ nyi p enzt, hogy mintegy 10 000 kilometert utazzon, ´ ¨ ´ ´ hogy hirdesse a j o hırt. A kormany azonban elkuldte 442


´ ´ ´ ´ ¨ ˝ oket az orszag masik vegebe. „Mint kiderult, ma´ ´ ´ ˝ ´ ˝ guk a hatosagok tettek lehetove, hogy oszinte embe´ ´ ´ ´ rek ezrei megismerj ek az igazsagot Szib eriaban” – ´ mondta egy testver. ´ ˝ Jehova gazdagon meg aldotta oket ´ ´ ´ ˝ 16 Nem vitas, hogy Jehova aldasa nyugodott az elso ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ szazadi keresztenyeken. Pal es a tobbi kereszteny ul´ ¨ ¨ ¨ ¨ tetett es ontozott, de „Isten adta folyamatosan a no´ ´ ¨ vekedest” (1Kor 3:5, 6). A Cselekedetek konyveben ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ a tanuskodomunka eredmenyeirol szolo jelentesek ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ is alatamasztj ak a novekedest, mely annak volt ko´ ´ ¨ ˝ szonheto, hogy Jehova megaldotta ezt a munkat. Az ´ ´ ´ egyik ilyen jelentes szerint p eldaul „Isten szava to´ ´ ´ ´ ´ ¨ vabb novekedett, es a tanıtvanyok szama igencsak ´ ´ sokasodott Jeruzsalemben” (Csel 6:7). Amint a j o ´ ¨ ´ ´ ´ hır egyre terjedt, „a gyulekezet . . . egesz Judeaban, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ Galileaban es Szamariaban b ekes idoszakba lepett, ´ ¨ ´ ´ ´ ´ epult, es ahogy Jehova [tiszteletteljes] felelmeben es ´ ´ ´ a szent szellem vigasztalasaban j art, egyre gyarapodott” (Csel 9:31). ´ ´ ´ ¨ ´ 16 –17. Milyen bizony ıt ekait l atjuk a Cselekedetek konyveben annak, ´ ´ ´ ´ hogy Jehova meg aldotta a tan uskod omunkat? ¨ ´ ´ ´ „A FOLD LEGTAVOLABBI RESZEIG”

443

´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ¨ A szıriai Antiokiaban a zsidok is, es a gorogul ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ beszelok is hallhattak az igazsagot bator tanuktol. ´ ¨ ´ ´ A beszamolo szerint „Jehova keze is veluk [a tanuk´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ kal] volt, es sokan hıvokke lettek, es az Urhoz ter´ ¨ tek” (Csel 11:21). „Jehova szava . . . tovabb noveke´ ´ ¨ ´ dett es terjedt”, azaz egyre tobben ismertek meg a j o ´ ´ ´ ´ hırt a varosban (Csel 12:24). Annak eredmenyekent ´ ´ ´ ¨ ´ pedig, hogy Pal es masok teljes lendulettel tanus´ ´ ¨ ¨ kodtak a nem zsidok kozott, „Jehova szava tovabb´ ´ ¨ ´ ´ ra is hatalmasan novekedett es tert hodıtott” (Csel 17

19:20). ´ ´ ¨ Semmi ketseg, hogy „Jehova keze” ma is velunk ´ ´ ´ ˝ ´ ´ van. Ezert valnak olyan sokan hıvokke, es keresz´ ´ ´ ´ telkednek meg annak jelkepekent, hogy atadtak az ´ ´ ¨ ´ ´ ´ ´ eletuket Istennek. Es csakis Isten segıtsegenek es ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ ˝ ˝ aldasanak koszonheto, hogy konok ellenallas, sot ke´ ¨ ´ ¨ ´ ¨ meny uldozes kozepette is ki tudunk tartani, es mi ´ ´ ´ is sikeresen el tudjuk latni a szolgalatunkat, akar´ ´ ´ ´ ¨ ˝ csak Pal es a tobbi elso szazadi kereszteny (Csel 18

˝ ¨ 18 –19. a) Mib ol tudjuk, hogy „Jehova keze” ma is vel unk van? b) Mondj ´ ´ ´ ´ egy p eld at arra, hogy Jehova t amogatja a szolg ait. 444


¨ ´ ˝ 14:19–21). Jehova Isten mindig mellettunk all. „Idot˝ ´ len idokig valo karjai” soha nem hagynak cser´ ´ ´ ben, minden nyomorusagunkban tamogatnak min¨ ´ ket (5Moz 33:27). Azt se felejtsuk el, hogy Jehova az ´ ´ ´ ´ ´ ˝ o nagy neve ert nem fogja elhagyni a nep et (1S am 12:22; Zsolt 94:14). ¨ ´ ´ ´ 19 Vegyunk egy p eldat: Mivel Harald Abt testver ´ ´ ´ ´ nem hagyott fel a tanuskodassal, a nacik a II. vilag´ ´ ´ ´ ´ haboru alatt a sachsenhauseni koncentracios tabor¨ ´ ´ ´ ba kuldtek. 1942 majusaban a Gestapo berontott a ´ ´ ´ ´ felesege, Elsa otthonaba, elvette a kislanyukat, Elsat ´ ´ ´ ´ ´ ´ pedig letartoztattak, es egyik taborb ol a masikba vit´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ¨ tek. „A naci koncentracios taborokban eltoltott eve´ im megtanıtottak arra, hogy Jehova szelleme milyen ´ ´ ´ ˝ ´ nagymertekben kepes megerosıteni az embert, ami´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ´ kor rendkıvuli proba ala kerul! – meseli Abt testver´ ˝ ˝ ´ ˝ no. – Mielott letartoztattak, olvastam egy testverno ´ ´ ´ levelet, amelyben az allt, hogy Jehova szelleme a su´ ´ ´ ´ ´ lyos megprobaltatas idej en nyugalommal araszt el. ´ ´ Azt gondoltam, hogy egy kisse tuloz. De amikor ma´ ¨ ´ gam is proba ala kerultem, megtudtam, hogy amit ¨ ´ ´ ´ „A FOLD LEGTAVOLABBI RESZEIG”

445

´ ´ ˝ ´ a testverno mondott, nagyon is igaz. Valoban ugy ´ ´ ¨ ´ tortent. Ha magad nem tapasztaltad, nehez elkepzel¨ ´ ni. Pedig velem pontosan ez tortent.” ´ ´ Tov abbra is tanuskodj alaposan! ´ ´ ¨ 20 A Cselekedetek konyve azzal a keppel zarul, ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ hogy Pal buzgon ’predikalja Isten kiralysagat’ (Csel ´ ´ ˝ ´ 28:31). Mivel orizetben volt, nem tudott hazrol haz´ ´ ´ ´ ´ ra predikalni Romaban. De mindenkinek tanusko´ ´ ´ dott, aki meglatogatta. Ma is vannak draga testvere´ ´ ˝ ¨ ¨ ink es testvernoink kozott olyanok, akik nem tudnak ´ ´ ´ kimozdulni az otthonukb ol. Talan agyhoz vannak ´ ¨ ˝ ˝ kotve, vagy idosek otthonaban vannak az elorehala´ ´ dott koruk vagy egy betegseg miatt. De ugyanugy ´ ´ ´ ´ ´ szeretik Istent, es ugyanugy egnek a vagytol, hogy ta´ ´ ´ nuskodjanak, mint korabban. Mi pedig imadkozunk ´ ¨ ´ ´ ´ ´ ´ ertuk. Kerhetnenk egi Atyankat, hogy segıtsen nekik ¨ ´ kapcsolatba kerulni olyan szemelyekkel, akik szeret´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ nenek tanulni rola es a nagyszeru szandekairol. ¨ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ 21 A legtobb unk reszt tud venni a hazrol hazra veg´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ 20. Mit csin alt P al, mialatt h azi orizetben volt, es mi ert lehet ez b ato´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ ´ ˝ r ıt o n eh any testver unknek es testvern onknek? ´ ¨ ˝ ´ ´ ´ 21. Mi ert s urg os a tan uskod omunkank? 446


´ ´ ´ ´ ´ ´ ˝ zett szolgalatban, es a tanıtvanykepzo munka mas ´ ´ ¨ ˝ ¨ agaiban is. Ezert tegyunk meg minden tolunk telhe´ ´ ¨ ´ ´ ˝ ´ ˝ tot, hogy j o Kiralysag-hirdetok legyunk, es tanus´ ´ ´ ´ ¨ ¨ kodjunk „a fold legtavolabbi reszeig”. Ereznunk kell, ¨ ´ ˝ hogy ez a munka surgos, hiszen Krisztus jelenle´ ´ ´ ´ ´ tenek a „jele” mindenhol lathato (Mate 24:3–14). ´ ˝ ˝ Nincs vesztegetni valo idonk! ’B oven van tenniva´ ´ ´ ´ lonk az Ur munkaj aban!’ (1Kor 15:58). ´ ´ ´ ´ ˝ ´ 22 Hatarozzuk el, hogy tovabbra is batran es huse´ ´ ¨ gesen tanuskodunk, mikozben varjuk ’Jehova nagy ´ ´ ´ ´ ´ ¨ ´ es felelmetes napj anak elj ovetelet’ (Joel 2:31). Meg ´ sok olyan embert fogunk talalni, mint a bereaiak, ´ ´ ´ ´ akik „a legnagyobb keszseggel fogadtak a szot” (Csel ´ ´ ´ ´ 17:10, 11). Ezert tanuskodjunk egeszen addig, mıg ˝ ´ ´ ´ ´ ´ azt nem halljuk: „Jol van, j o es hu rabszolga!” (Mate ¨ ´ ´ ´ ¨ ´ ˝ 25:23). Ha lenduletesen es szıvb ol vegezzuk a tanıt´ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ˝ vanykepzo munkat, es mindvegig husegesek mara´ ´ ´ ¨ ¨ dunk Jehovahoz, akkor azzal az oromteli erzessel ´ ¨ ´ ¨ ´ ´ ¨ ¨ elhetjuk majd az orok eletunket, hogy kivaltsagunk´ ´ ´ ´ ´ ´ ban allt ’alaposan tanuskodni’ Isten Kiralysagarol! ´ ´ ¨ ´ ´ 22. Mi legyen az elhat aroz asunk, mikozben varjuk Jehova napj at? ¨ ´ ´ ´ „A FOLD LEGTAVOLABBI RESZEIG”

447

´ ˝ ´ ´ ´ Szıvesen fogadna bovebb t ajekoztat ast?

´ Vegye fel a kapcsolatot Jehova Tanuival a www.jw.org honlapon.

Alaposan tan uskodj Isten Kir alys ag ar ol! Nagy bet us kiad as

Recommend Documents