33-as nagy gazdasági világválság I

2010/10/31

Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet

Az 1929/33-as nagy gazdasági világválság I.

7. elıadás

• Évekig tartó felhalmozás után sokk- több ezer bank ment csıdbe. • 1929. október 23-án a New York-i tızsde összeomlik- senki nem tudja, hogy miért váltak az emberek bizalmatlanná befektetéseikkel, a piaccal kapcsolatban. • Az autóipari részvények árai mélyzuhanásba kezdtek. 1 óra alatt 2,5 M részvényt adtak el. • 1929. október 24.- fekete csütörtök- tızsdekrach- a kósza hírek tovább fokozták a pánikot . • 1929. október 28.– az árfolyamjelzı készülékekbıl kifogyott a szalag- az emberek megrohanták a telefonközpontot, hogy információhoz jussanak- információs aszimmetria. • A probléma abban gyökerezett, hogy sokan hitelbıl finanszírozták részvényvásárlásaikat, amelyek mögött nem volt fedezet-, ha a részvények ára emelkedett volna óriási profitot lehetett volna elérni, DE: fordított esetben óriási veszteség.

A világgazdaság nagy válságai; Kialakulásának okai és megoldásai. Hatásuk a magyar gazdaságra

Papp Adrienn Egyetemi tanársegéd


1

2



Az 1929/33-as nagy gazdasági világválság II.

A válság hatása Magyarországra I. • Magyarország Magyarország::

• 5 nap alatt 25 milliárdnyi dollár tőnt el!!! • A lapok extra számokat jelentettek meg, amelyeket 2 centes áron árusítottak. • 1929. október 29.- a legsikeresebb nagyvállalatok részvényei (General Motors) rohamosan zuhantak • Paul Warburg- pontosan megjósolta a válságotbankjával kilépett a tızsdérıl. • A válságot Rooseveltnek sikerült némiképp visszaszorítani, a stabilabb gazdasági rend a II. Világháborúig fenn is állt. • Megjelent a tekintély elvő kormányzás iránti igényígy Németországban- Hitler.

– erısen a külpiacra utalt ország, – szorosan függött a nemzetközi konjunktúrától, – a régió legeladósodottabb országa. – Külföldi tartozásunk mintegy 4,3 milliárd pengıt tett ki,

3


A válság hatása Magyarországra II. • A válság hatása három területen jelentkezett:

• 2,5 milliárd hosszú lejáratú, • 1,8 milliárd közép lejáratú áru-, folyószámla-, váltóleszámítolási hitel. • A fele az államot és egyéb közületet, többi a magánfeleket terhelte.

4


Agrárválság I. • A háború után - tengerentúli államok nagyobb szerepe az európai gabonapiacon- DE: a 1920’ évek végéig jelentısebb értékesítési zavarok nem jelentkeztek az országban. • A hazai fogyasztás csökkenése-nagymértékő feleslegek keletkeztek. • Az ország kivitelének 70%-át a mezıgazdasági cikkek és nyersanyagok tették ki. • A búza 1/3-a került kivitelre, DE: az elıállítási önköltsége jelentısen meghaladta a konkurencia önköltségeit (1930-ban 1 q búza: Mgyo.-24,96 pengı; USA-8,5 P; Argentína-8,94 P)- értékesítési lehetıségei romlottak.

1. Agrárválság 2. Iparválság 3. Hitelválság

5

6

1

2010/10/31



Agrárválság II.

Agrárválság III.

• 1928-hoz képest az ipari árak mindössze 6%-kal nıttek. • A világkereskedelem összezsugorodott. • A válság Magyarország legnagyobb felvevıpiacait protekcionista gazdaságpolitikára kényszerítette, erısödött a mezıgazdasági autarkia. • De: a behozatal is nehézkessé vált- növekvı vámok. 7

• 1930-ban Csehszlovákia felmondta a Magyarországgal 1927-ben kötött kereskedelmi szerzıdést. • 1931-ben bizottságot állított fel a búza- és lisztimport korlátozására. • 1933. nyarán rendelettel megháromszorozta a mezıgazdasági cikkek (pl. búza) vámtételeit. • DE: Ausztria tekintetében is jelentkeztek kereskedelmi nehézségek. 8



Agrárválság V.

Agrárválság IV. • Túltermelési válság esetében a mezıgazdaságban az árak, míg az iparban a kibocsátás csökken. OK: a mezıgazdasági termelés rugalmatlansága- nehéz termelési profilt váltani- termıre fordulás hosszabb idıt igényel, mint egy gépsor üzembe helyezése. • Továbbá a hitelterhek törlesztése érdekében mindenképp termelni kellett, még akkor is, 9 ha az árak csökkentek.


Agrárválság VI. a

• 1925-29 -1189db→6800 db-ra • 1929-35-6800 db→6900 db-ra nıtt- OK: olcsóbb volt a kézi munkaerı.

a

gazdák

– – – – –

1930. július 1-tıl-3P/q 1931. július 1-tıl-6P/q 1932. július 1-tıl- 4P/q 1933. július 1-tól- 3P/q- kaptak a tızsdei eladási ár fölött. A boletta ára 1931/32-ben majd 32/33-ban 10 pengı volt.

• Az árkiegészítésen felül a bolettából befolyt összeget egy elkülönített pénzügyi alapba helyezték, további forrásokkal kiegészítve a gazdák megsegítésére fordították. • A bolettát adófizetésre lehetett felhasználni, a fennmaradó összeget pedig készpénzre lehetett váltani. • 1934-ben a bolettát megszüntették.

10


Agrárválság VII.

• A válság jelentısen visszafogta mezıgazdaság gépesítését is

• További gond: eladósodottsága. • Az adósságteher

• 1933. a világpiacon a magyar búza ára volt a legalacsonyabb-a mélypont 1934. januárjában. • A búza vetésterülete a szántó 30%-át foglalta el- kormányzati beavatkozás szükséges. • Ennek eredményeképp került bevezetésre az ún. boletta (gabonajegy) rendszer (1930. évi XXII. tc.).

nagyarányú

– 1925-ben 135,5 millió pengıt, – 1932-ben 2,2 milliárd pengıt tett ki.

• A mezıgazdaság adóterhei az értékesítésbıl származó bevétel 78%-ára volt tehetı. 11

• 1930/31-80%-kal, 1932/33 –ban pedig 229%-kal meghaladta az összes pénzbevételt- Ok: kétirányú folyamat: (1) adóemelés; (2) bevétel csökkenés. • DE: a gazdák már nem jutottak többlet hitelhezaz állami adósvédelmi intézkedések csökkentették a mezıgazdasági tartozások összegét. • 1935-36. a gazdák törleszteni kezdték a korábban felvett hiteleik részleteit és kamatait. 12

2

2010/10/31



Agrárválság IX.

Agrárválság VIII.

• Azokat a birtokokat, amelyek adóssága a kataszteri tiszta jövedelem 15x-ét meghaladta, a kormány a (14000/933-as ME rendelet) védetté nyilvánította:

• 1931-1935. adósvédelmi intézkedések: – Földteherrendezı Országos Bizottság: (1931. évi VIII. tc.) Cél: a hitelezık és az adósok egyezségre jutása. – 1931-ben Országos Hitelügyi Tanács: a 8-10%-os kamatokat jelentısen mérsékelte. Joga volt: a bírói úton érvényesíthetı legmagasabb hitel- és betéti kamatok nagyságát megállapítani.

– tartozásaik egy részét állami forrásból kiegyenlítette, – meghosszabbította a visszafizetési határidıt.

→ birtokok egy része megmenekült az elárverezéstıl. DE: nem járt automatikusan- az adósnak kérelmeznie kellett! • Az adósságok rendezésére a kormány 100 millió pengı MNB hitel felvételére jogosult. • A keretbıl három (kamat-, hozzájárulási, tıketörlesztési és adósságrendezési) elkülönített pénzügyi alapot hoztak létre-1937. nyaráig 70 millió pengıt használtak fel a gazdák támogatására.

13

14



Agrárválság X.

Agrárválság XI.

• A legnagyobb (pénzügyi) lehetıséget a Mezıgazdaság Megsegítésére Szolgáló Alap: (gabona értékesítésére ) – 1930’ eleje- 120 millió P, – 1930’ közepe- 60 millió P bevétellel gazdálkodott. – Kiadásai: a termelık megsegítései, a termények értékesítése.

• Az alapot a lisztforgalmi adóváltság, a textil áruk forgalmi adója, a gyárak hozzájárulása, továbbá állami hozzájárulás fedezte. 15


• A gazdavédelmi rendszer 10 évig 1941-ig mőködött, hivatalosan 1935. októberében járt volna le mőködése, DE: folyamatosan meghosszabbították. A támogatására fordított összeg mintegy 650-700 millió pengıt tett ki. • 1934-tıl az ún. egykezek kiviteli monopólium (Hangya Szövetkezet; Futura Rt.). 1937-ben a mezıgazdasági kivitel 53%-a monopolszervezetek ellenırzése mellett zajlott. • A korszak egyik uralkodó közgazdasági tételét- a valutaleértékelés- ösztönzıleg hat az exportra és korlátozza az importot, az 1930’ években elıszeretettel alkalmazták. DE: az adós országok nem élhettek ezzel a lehetıséggel, OK: az adósság növekedését vonta volna 16 magával.


Agrárválság XII.

Agrárválság XIII.

• DE: Magyarország burkolt leértékelést hajtott végre- a hivatalos valutaárfolyamot nem változatták meg, hanem a külföldi valuták rögzített árfolyama fölött ún. felárat fizettek. • 1935-ben a felárat valutanemhez kötötték. Az MNB a legnagyobb felárat (50%-ot) a konvertibilis valuták esetében alkalmazott. A román lejért azonban nem fizetettünk felárat. 17

• 1936. évi telepítési törvény - 25 év alattteljes megváltás mellett- 35000 gazdaságot akart létrehozni. • 1939. évi kishaszonbérleti törvény-10 éven keresztül kishaszonbérletek formájában évi 100.000 hold a nincsteleneknek és a kisbirtokosoknak. • Megvalósítását szolgálta az 1939-es IV. tc., azaz a II. zsidótörvény - közel 5 ezer zsidó birtokost kötelezett több mint 400 ezer hold terület átengedésére. 18

3

2010/10/31


Iparválság I.


Iparválság II.

• Nagyarányú visszaesés . • 1933-ban az ipari munkanélküliek száma megközelítette a 250 ezer fıt, a mezıgazdasági munkanélküliek a száma is elérte a több ezer fıt. • Visszaesett a nyersvastermelés és az acéltermelés. DE: a szén kitermelésének volumene alig csökkentOK: 1930. kormányrendelet - az állami hivataloknak és az önkormányzatoknak kötelezı a szénfelhasználás. • 1931. a külföldi szén behozatalát engedélyhez kötötték, és csak abban az esetben kapták meg az engedélyt, ha a behozott szén mennyiségének kétszeresét hazai piacról szerezték be. • Eredménye: szinte teljesen megszőnt a szén 19 behozatal (1,9 millió tonna→0,3 m t).


Iparválság III.

• A bányászat 1930’ évekbeli fellendüléseOK: meginduló háborús készülıdés. • A termelés kisebb mértékben csökkent az alapvetı fogyasztási cikkeket elıállító élelmezési, ruházati, és a sokszorosító iparban. • 1925-ös protekcionista védıvám- a hazai textilipar növekedett, és a termelés visszaesése ellenére is az 1930’ években továbbra is képes volt fejlıdni. 20


Hitelválság I.

• DE: a nyersanyagellátási problémák itt is jelentkeztek (IM: tengerentúlról). • Magyarországon erısödı autarkia -1936. elrendelték a pamutszövet olasz import pamuttal történı keverését. • Kormány intézkedéseinek sikere: az egyéb fogyasztási termékek piacán a külföldi termékek kiszorultak a hazai piacról. • 1938. - nyomó. és írópapír- 78,85%-át - csomagolópapír 70,9%-át - lemezpapír 74,8 %-át hazai termelés elégítette ki.

• A New York-i tızsdekrach újabb értékpapírok elhelyezése az európai és a tengerentúli pénzpiacokon lehetetlenné vált. Elakadtak a hitelforrások, a hitelezık felmondták a rövid lejáratú kölcsönök nagy részét. • A Nemzeti Banknak a tartaléka 1927. évi 317,5 millió pengırıl 1931. július 14-ig 138 millió pengıre csökkent. • 1931. nyarán csıdöt jelentett az osztrák Creditanstalt. A külföldi hitelezık pár hónap leforgása alatt több mint kétmilliárd márka tıkét vontak ki Németországból a német kormány július 13-án, a teljes pénzügyi összeomlás elkerülése érdekében bankzárlatot rendelt el, és bevezette a kötött devizagazdálkodást.

21

22



Hitelválság III.

Hitelválság II. • Magyarország reagálva a külföldi eseményekrekényszerintézkedések : – 1931. július 14.- a kormány háromnapos bankzárlatot rendelt el. – 1931. Július 17-tıl a betétek 5%-ának, maximum 1000 pengınek, – 1931. augusztus 14-tıl a betétek újabb 5%-ának kivételét engedélyezték. – Felfüggesztette a devizák szabad áramlását- kötött devizagazdálkodás bevezetése- külföldi fizetési eszköz szerzését MNB engedélyhez kötötték. (A kivitt áruk ellenértékét jelentı valutát beszolgáltatási kötelezettség terhelt, melyért megfelelı értékő pengıt kaptak). • A bankzárlat feloldását követıen a pénzintézeti betétállományok mintegy 9%-kal estek vissza. 23

• A külföldi adósságok folyósítása is nehézségekbe ütközött. • 1931. december 23-án beszüntette a törlesztırészletek és a kamatok további utalását- transzfermoratóriumnépszövetségi kölcsön kamatinak felén és az MNB más jegybankkal szemben fennálló tartozásainak törlesztésén kívül tilos volt devizában törleszteni. • Az adósokat kötelezték- esedékességnek megfelelı pénzösszegeknek az MNB-nél létesített Külföldi Hitelezık Alapjába történı befizetésére. • A gazdaság további finanszírozása csakis belsı forrásból valósulhatott meg- Cél: kiadások csökkentése, bevételek növelése- a deficit belsı kölcsönök felvételével csökkenjen. • 1938. gyıri program - ismét bankóprés. 24

4

2010/10/31



Hitelválság IV.

Hitelválság V.

• Külföldi hitelezıi megállapodások- a pengıben elkülönített számlára fizetett kamatokat és törlesztırészleteket magyar termékek levásárlására fordíthatták. • 1937-ben újabb megállapodást kötöttek.: – (1) Mgyo. adósságszolgálat címén évi 46 millió pengınek megfelelı deviza átutalását vállalta, – (2) létrehozták a Külföldi Hitelek Pénztárát- 1938. már ebbıl történt a törlesztırészletek utalása, – (3) megszőnt a külföldi hitelezık elbírálása.

• Az ország makrogazdasági mutatói 1937-ben azt sugallták, hogy az ország kilábalt a válság okozta nehézségekbıl, és elindult a lassú növekedés útján.

Magyarország adósságállománya 1938. június 30- án: Hosszú lejáratú kölcsönök

Rövid lejáratú kölcsönök

• Külföldi- 783,9 millió • Külföldi- 321,5 millió pengı pengı • Belföldi- 389,4 millió pengı • Ebbıl: népszövetségi- 1937ben járt volna le: 176,9 millió pengı • Belföldi- 102,9 millió pengı 1935. után az állam adóssága tovább nıtt – elsısorban rövid lejáratú kölcsönök.

25

26



1973/79--es olajválság I. 1973/79

1973/79--es olajválság II. 1973/79 • A válságra válaszreakciók: • (1) Fejlett tıkés országok országok::

• A kıolaj kitermelése és felhasználása földrajzilag eltért egymástól, a világ legfejlettebb országai , az USA kivételével, a kıolajtermelı és exportáló országokra voltak utaltak. • 1973. október- újabb arab-izraeli háború- OPEC ( Kıolajexportáló Országok Szervezete) - Izrael és a vele szimpatizáns országok büntetéseként exporttilalmat vezetett be- spekulációs hullám alakult ki, melynek következtében az olaj ára az egekig szökött. • 1972-74. között a világtörténelemben még nem látott nyersanyagáremelkedés : – késztermékek árindexe 1,4 x-esére, – nyersanyagoké 2,4x-esére, – tüzelıanyagoké 4x-esére nıtt. • Mindez magával hozta a világgazdaság átrendezıdését. • Fokozódott a nemzetközi eladósodottság, és a fizetésképtelenné 27 válás→ megnıtt a pénzügyi intézmények súlya.

• Mindez eredményesnek bizonyult, de a helyzet kulcsát a gazdaság strukturális átalakítása jelentette→alkalmazkodás a világgazdasághoz→erıs hangsúlyt kapott a mikroelektronika, számítástechnika, 28 biotechnika, őrtechnika.



1973/79--es olajválság III. 1973/79 III. • (2) Szocialista országok: országok: azt hitték, hogy a válság ıket elkerüli- csupán a kapitalizmus bukásának elıképét látták az eseményekben. • Keleten nıtt a reálbér, a fogyasztás, az infláció mérséklıdött. • DE: 1973. Nemzeti jövedelem felhasználása > Nemzeti jövedelem termelése- a többlet felhasználást külföldi hitelek fedezték→ megkezdıdött a szocialista országok következetes eladósodása. 29

• • • • •

energiafelhasználás racionalizálását, fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentését, hazai energiaforrások fokozott kihasználását, alternatív energiaforrások keresését, olajimport csökkenését tőzték ki célul.

1973/79-es olajválság hatása 1973/79Magyarországra I. • 1973-mat követı 5 évben a közfelfogás szerintMgyo.-t külkereskedelmi nyitottsága és érzékenysége dacára sem érinti a nyersanyagárak emelkedése→ OK: az energiahordozók 90%-át a Szovjetunióból importáltuk. • A nemzeti jövedelem az 1970’ évek elején 6%kalnıtt, a kivitel aránya meghaladta a végsı felhasználás 30%-át. • A kereskedelem döntı többsége a KGSTországokkal bonyolódott le. • Keleti blokkhoz hasonló folyamatok zajlottak le→ gazdaság átalakítását elodázták. 30

5

2010/10/31



1973/79-es olajválság hatása 1973/79Magyarországra II.

1973/79-es olajválság hatása 1973/79Magyarországra III.

• DE: Mgyo.-t mégsem kerülték el a világgazdasági események OK:

• Továbbá: cserearányromlása nemzetközi kereskedelemben 327 milliárd Ft árveszteség. • 1978-tól a szocialista országokban az árveszteség jóval meghaladta a fejlett tıkés országokét. • 1973-83. teljes évi nemzeti jövedelmünket veszítettük el. • A reagálás elmaradása, az óvatosság és a késlekedés tovább torzította az árrendszerünket, amely az ún. fordított kétszínőség kialakulásához vezetett→ a termelıi árak színvonala nem csak gyorsabban nıtt, hanem meg is haladta a fogyasztói árak színvonalát→ a hiányt a költségvetésbıl finanszírozták→ további nehézségek.

– Stagfláció. – KGST-csúszó átlagolású árszámítás- megdrágította a keleti importot. – a SZU szállítási képessége 1974. végére annyira lecsökkent, hogy Mgyo.-n kıolaj ellátási nehézségek léptek fel. – A készletek csökkenése - egyes finomítók korlátozták kapacitásaikat. – Az ipari és a lakossági ellátás fenntartása érdekében napi 2025 ezer tonna többletszállítás mellett, további 1 millió tonna kıolaj szállítását kérte a kormány a KGST fı nyersanyagszállítóitól. – A szovjetek 1981-ben több mint 400 ezer tonna kıolaj szállításával maradtak fenn, 1982-ben az elmaradás már 1,5 millió tonnát tett ki. 31


1973/79-es olajválság hatása 1973/79Magyarországra IV.

32


Korunk válsága I.

33

• Sokan párhuzamot vonnak az 1929/33-as nagy válsággal. • 1990’ években az USA-ban megindult a másodrendő jelzáloghitelezés gyors növekedése magasabb kamatozású hitelek folyósítása kockázatos adósok akár jövedelemigazolás nélkül is hitelhez juthattak. • 2004-2006- gyors expanzió- ingatlanpiaci árak folyamatosan emelkedtek. • Ingatlanpiaci lufi felfúvódott- OK: hiteleket nem voltak képesek visszafizetni az emberekmásodrendő jelzáloghitelpiaci válság alakult ki. • 34



• Terv: Terv: – az életszínvonal megırzése , – külföldi hitelek felvételével az ipari struktúra modernizálása, – versenyképes, jól elhelyezhetı termékek eladásából megkezdeni a hitelek törlesztését. • DE: második olajsokk rádöbbentette a szovjet blokkot arra, hogy a válság tartós, illetve magával hozza a gazdaság átalakításának szükségességét is→ a gazdasági egyensúly megteremtése vált a gazdaságpolitika elsıszámú céljává. • Eleinte a beruházásokat fogták vissza, DE: a kellı eredmény elmaradásának következtében csökkentették az életszínvonalat is. • További gondot jelentett a magyar termékek eladhatatlansága.

Korunk válsága II.

Forrás: Nagy- Szabó [2008.] 36. old.

Korunk válsága III.

35

• 2006. a lakásárak növekedése megtorpanta problémák kezdtek felszínre kerülni. • A spekuláció ellenırzés nélkül zajlott. • Az IMF szerint a válság okozta veszteség (pénzügyi szektorban) 300- 1000 milliárd dollár közöttire tehetı. • Június vége- veszteségek és csıdök özöne. • Sokan azt tartják, hogy a történelem ismétli önmagát. 36

6

2010/10/31


Korunk válsága IV. • Magyarországon a bankok (hazai) nem rendelkeznek külföldi fedezető értékpapírokkal, DE: a befektetési alapok portfóliójában is csak csekély súllyal jelennek meg. • A magyarországi bankok a külföldi és anyabanki finanszírozás miatt automatikusan lerövidítették a futamidıket. • További probléma: a veszteségek tényleges eltitkolása. 37



Korunk válsága V. • Válságmegoldási javaslatok, az Európai Bizottság ajánlása: – Eszközátvétel- a pénzügyi stabilitás és a hitelezés élénkítése érdekében. – A bankszektor életképességének helyreállítása, az államháztartás fenntarthatósága. – Egy közös és összehangolt közösségi megközelítés szükségessége. – Iránymutatás. – Intézkedések nyomon követése, szerkezetátalakítás. 38


Forrás: • Honvári János: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig, Aula Kiadó, Budapest, 2003 (237255.old. ) • Honvári János: XX. Századi magyar gazdaságtörténet, Aula Kiadó, Budapest 2006. • http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MN B/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/mnbhu_msz _200804/nagy_marton_szabo_e_viktor.pdf • http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri= OJ:C:2009:072:0001:0022:HU:PDF 39

Köszönöm a figyelmet!

40

7

33-as nagy gazdasági világválság I

Recommend Documents