Kommunális gépek I. Dr. Nagy Béla, Béla

Kommunális gépek I. Dr. Nagy Béla, Béla

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Kommunális gépek I. Dr. Nagy Béla, Béla Publication date 2011 Szerzői jog © 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva,

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom 1. A hulladékgazdálkodás általános feltételrendszere ......................................................................... 1 1. 1.1. Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban ..................................................................... 1 2. 1.2. Hulladékgazdálkodási stratégia, hulladékgazdálkodás általános szabályai .................... 5 2. A hulladékkezelés technológiai rendszere ...................................................................................... 9 3. A hulladékgyűjtés eszközei .......................................................................................................... 34 1. 3.1. Az elsődleges gyűjtőedényzet ...................................................................................... 34 2. 3.2. Középtartályok ............................................................................................................. 35 3. 3.3. Új fejlesztésű edényzet ................................................................................................. 37 4. 3.4. Tároló helyiség ............................................................................................................. 39 4. Települési szilárd hulladékok szállítása ....................................................................................... 43 5. Szállítójárművek és berendezések ................................................................................................ 48 6. Hulladékkezelés gépei .................................................................................................................. 57 7. Komposztálás gépei, eszközei ...................................................................................................... 73 1. 7.1. Komposztálás gépei ..................................................................................................... 73 2. 7.2. Komposztálási technológiát kisegítő gépek ................................................................. 82 8. Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei ............................................................................... 84 1. 8.1. Hulladéklerakók típusai ................................................................................................ 84 2. 8.2. A hulladéklerakó tervezése, létesítése, a hulladéklerakás általános szabályai ............. 86 3. 8.3. A hulladéklerakó fontosabb kiegészítő építményei ..................................................... 88 4. 8.4.Települési és veszélyes hulladéklerakók gépi eszközei ................................................ 89 5. 8.5. Nukleáris (radioaktív) hulladéklerakó ......................................................................... 95 Kérdések a tananyag elsajátítása során .......................................................................................... civ Felhasznált irodalom ...................................................................................................................... cvi

iii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. fejezet - A hulladékgazdálkodás általános feltételrendszere Hulladékgazdálkodásnak a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszerét nevezzük, amelybe beleértendő a hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése, kezelése, ezek tervezése és ellenőrzése, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetése, bezárása, utógondozása, a működés felhagyását követő vizsgálatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadás és oktatás..

1. 1.1. Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban A Hulladékgazdálkodási Stratégia A hulladékgazdálkodás a környezetvédelem területén sajátos helyet foglal. A hulladék ugyanis a környezetszennyezés egyik lehetséges forrása lehet, illetve másodlagos nyersanyagként is szolgál, így a hulladékprobléma megoldása gazdaságpolitikai cél is. Az elmúlt évtizedekben kialakult gazdasági fejlődés következtében a termelés és így a fogyasztás is egyre növekedett. Ennek következtében az Európai Unió tagországaiban egyre csak nőtt a hulladéktermelés. A növekvő hulladékmennyiség negatív hatással volt mind a környezet állapotára, mind a lakosság egészségi állapotára. A káros folyamatok megállítására a tagországok egységes szabályozás és összehangolt programok létrehozása mellett döntöttek. A törekvések eredményeként 1989-ben megfogalmazták a Hulladékgazdálkodási Stratégia alapelveit, amely az alapelveket és prioritásokat határozza meg. A hulladékgazdálkodás stratégia szerinti feladatai a következők: • a megelőzés, • az újrafelhasználás és hasznosítás, • az ártalmatlanítás optimalizálása, • a hulladékszállítás szabályozása, • a helyreállítás szükségessége. A Stratégia szerint a megelőzésnek két lehetősége van: a technológia, illetve a termékek útján történő megelőzés. Tehát a környezet terhelésének csökkentése érdekében a következő lépések szükségesek: Az úgynevezett „tiszta” technológiák. alkalmazása, vagyis olyan termékek előállítása szükséges, amelyek nem, vagy a lehető legkisebb mértékű hulladékmennyiség keletkezését eredményezik. Csökkenteni kell a csomagolás mennyiségét, illetve az egyszer használatos csomagolású termékek előállítását. Az elérendő cél a keletkező hulladékmennyiség csökkentése. A második elv megköveteli a szelektíven gyűjtött hulladék bekapcsolását a termelési, szolgáltatási folyamatokba. Az újrahasznosítás és szelektív hulladékgyűjtés kifejtésére a későbbiekben kerül sor. A harmadik alapelv azokra a hulladékokra vonatkozik, melyeket már nem lehet újrafelhasználni, illetve újrafeldolgozni. Az alapelv megkívánja a hulladékok ártalmatlanításával járó negatív hatások optimalizálását. A tevékenység során alkalmazott technológia az elérhető legjobb lehet, de nagy mértékű költségekkel nem járhat. Az ártalmatlanítás két lehetséges módja a hulladék lerakása, vagy égetése. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy azok intézkedéseikkel oldják meg a hulladék elhelyezésének problémáját, továbbá tiltsák meg a hulladékok tömeges lerakását és ellenőrizhetetlen elhelyezését. A tagországok további feladata a megfelelő hulladéklerakó telephelyhálózat kiépítése. A hulladék szállítása során a környezeti kockázatok csökkentése és elkerülése a cél. Ez az alapelv összefoglalta a közösségi és tagállami szinten már érvényben lévő gyakorlatot, új elemet nem adott hozzá. A hulladék ártalmatlanítás utáni, tehát a szennyezett területek helyreállítását irányozza elő az ötödik alapelv. A helyreállítás esetében nagyon fontos a technológia továbbfejlesztése. A hatodik környezetvédelmi akcióprogram (2001-2010) 1 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A hulladékgazdálkodás általános feltételrendszere Habár a jogszabály létrehozásával jelentős eredményeket értek el a hulladékgazdálkodás terén, ennek ellenére az Unió országaiban az 1990-es évek során végbement népességnövekedés, a fogyasztási szokások megváltozásával és a gazdasági fejlődés eredményeként egyre több hulladék keletkezett. A problémát felismervén a tagállamok 2002. júliusában elfogadták a hatodik környezetvédelmi akcióprogramot (2001-2010). A környezetvédelmi program címe: „Környezet 2010: A mi jövőnk, a mi választásunk”. Az akcióprogram négy fő területet emel ki: küzdelem a klímaváltozás ellen; természetvédelem és biodiverzitás, a különleges értékek védelme; környezetegészség; a természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladék kezelése. Az akcióprogram jelentősége abban is rejlik, hogy annak megvalósítása már a kibővített Európai Unióban zajlik majd, ugyanis az újonnan csatlakozott országok nagy lemaradást mutatnak a környezetvédelem terén. A környezetvédelmi törvények betartása az új tagállamok egyik legfontosabb feladata, végrehajtásukhoz az Európai Unió támogatásai vehetők igénybe. Problémát jelent azonban, hogy a szabályozás a tagországok joganyagába történő adaptálása igen lassú folyamat. Az Unió országaiban a keletkezett hulladék mennyisége meghaladja a napi 1 kilogrammot fejenként. A mai társadalmakban a hulladék 80 %-a a mezőgazdasági, bányászati és ipari szektorokban keletkezik, és a háztartások adják a hulladék mennyiségének körülbelül 20 %-át. A hulladékgazdálkodás jogszabályi keretei A hulladékgazdálkodás szabályozása meglehetősen összetett, számos irányelvet, határozatot, rendeletet, állásfoglalást tartalmaz. Az Európai Közösség hulladékokkal kapcsolatos szabályozói alapvetően négy csoportba sorolhatók: 1. A hulladékokra vonatkozó keretszabályok, ezen belül : • a hulladékgazdálkodási keretirányelv (75/442/EGK) • a veszélyes hulladékokról szóló keretirányelv (91/689/EGK) • szakmapolitikai és stratégiai dokumentumok. 2. Az egyes anyag- és hulladékáramokra vonatkozó speciális szabályok, ezen belül: • a titándioxid ipar hulladékai (78/178/EGK) és 89/368/EGK) • a csomagolás és hulladékai (94/62/EK) • a hulladék olajok (75/439) • a PCB-k és PCT-k (96/59/EK) • az akkumulátorok és elemek (91/86/EGK) 3. A hulladékkezelő eljárásokra és létesítményekre vonatkozó szabályok, ezen belül: • a települési hulladék égetése (89/429/EGK és 89/369/EGK) • a veszélyes hulladék égetése ((94/67/EGK) • a hulladéklerakók (99/31/EK) • a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása (86/278/EGK) 4. A hulladékok nemzetközi szállítására vonatkozó szabályok: a 259/93/EGK rendelet és számos módosítása, illetve kiegészítő végrehajtási szabályai. A rendszer alapvető kereteit a 75/442/EGK irányelv a hulladékokról határozza meg, amely mintegy kerettörvényként funkcionál. Minden hulladékkal kapcsolatos átfogó feladatot, azok végrehajtásának általános

2 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A hulladékgazdálkodás általános feltételrendszere szabályait, az eljárási és hulladékkezelési normákat meghatározza. A speciális hulladékokkal kapcsolatos szabályokat (kezelési módokat, betartandó irányszámokat stb.) további irányelvek tartalmazzák. Az EU által irányelvnek nevezett szabálygyűjtemény azonban nem csak iránymutatást jelent az egyes tagországok számára, az azokban foglaltakat kötelező betartani. A tagország annyiban dönthet, hogy a saját jogszabály-rendszerén belül hogyan gondoskodik az előírások bevezetéséről. A csomagolási hulladékokra vonatkozó szabályozások: A mai világban mindent becsomagolunk. A csomagolási hulladék ugrásszerű növekedése súlyos problémát jelent. Éppen ezért a csomagolási hulladék kezelésének szabályozása az Európai Unió hulladékgazdálkodási törvényén belül jelentős részt képvisel. 5 - 10 évvel ezelőtt az Unió állampolgárai fejenként évente átlagosan 390 kg háztartási hulladékot termeltek, ez az érték mára elérte a 480 kg-ot. A csomagolás és a csomagolási hulladék szabályairól szól a 94/62/EK irányelv. Az irányelv célja a káros környezeti hatások megelőzése és a belső piac zavartalan működésének biztosítása. Az irányelv alapelvként tartalmazza a csomagolási hulladék keletkezésének megelőzését, és kiegészítő alapelvként annak újrahasználatát és újrahasznosítását. Az irányelv kiterjed a Közösségben forgalomba hozott csomagolásra és csomagolási hulladékra. Csomagolóanyagok: Az irányelv követelményeket tartalmaz a csomagolás összetételére vonatkozóan is. Előírja a csomagolóanyag tömegének és a felhasznált anyagok mennyiségének a szükséges minimumra csökkentését, és egyes nehézfémek (ólom, kadmium, higany) esetében a csomagolásban megengedett mennyiségre határértéket is megállapítottak. Újrahasználat, újrahasznosítás: További előírásokat tartalmaz a csomagolóanyag újrahasználható és hasznosítható jellegére vonatkozóan. Az előírás szerint a csomagolást úgy kell megtervezni, hogy az újrahasználható vagy újrahasznosítható legyen, ártalmatlanítása esetén a lehető legkisebb negatív környezeti kárt okozza. Az irányelv értelmében a csomagolási hulladék 50-65 tömegszázalékát hasznosítani kell, a csomagolási hulladékban található csomagoló anyagok újrafeldolgozási arányának 25-45 tömegszázaléknak, illetve valamennyi csomagoló anyag újrafeldolgozási arányának legalább 15 tömegszázaléknak kell lennie. A tagállamok feladata a rendszerek kialakítása, amelyek elvégzik a begyűjtést, válogatást és a hasznosítást. Jelölés, tájékoztatás: Az irányelv előírja, hogy a gyártóknak a csomagoláson fel kell tüntetni a csomagolóanyagok tulajdonságait. Ez fokozza a begyűjtési rendszer hatékonyságát, és tájékoztatásul szolgál a fogyasztók számára . akik kulcsszerepet játszanak a csomagolás és a csomagolási hulladék gazdálkodásában . a visszagyűjtési rendszerről és a csomagolóanyagok jelöléséről. Magyarország hulladékgazdálkodásának keretfeltételei: Ebben a fejezetben röviden bemutatásra kerül, hogy Magyarországon milyen jogszabályok és előírások vannak érvényben a hulladékgazdálkodással kapcsolatban, különös tekintettel a hulladékgazdálkodási törvényről és a csomagolási hulladékokra vonatkozó szabályokra. A magyar Hulladékgazdálkodási törvény: A hulladékgazdálkodási szabályozásban a hulladékok anyagi minőségük és eredetük alapján a következő csoportokat különítik el: • termelési hulladék: ipari és mezőgazdasági • egészségügyi hulladék • települési hulladék • veszélyes hulladék A hulladékgazdálkodás szabályozása hazánkban meglehetősen kialakulatlan. Az Országgyűlés által 2000. június 2-án kihirdetett hulladékgazdálkodási törvény 2001. január 1-én lépett hatályba. A XLIII. törvény céljai a következők: 7 .1.§ a) az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel; b) a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a 3 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A hulladékgazdálkodás általános feltételrendszere képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása. A települési szilárd hulladékokra vonatkozó szabályok: A Hulladékgazdálkodási törvény, a kormányrendeletek és a miniszteri rendeletek tartalmazzák az egyes hulladékcsoportok és hulladékáramok fogalmát. A települési szilárd hulladék fogalmának megismerését kiemelten fontosnak tekinthetjük. A következő fogalmat a 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet tartalmazza: 8.3.§ c) települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.. Csomagolási hulladék: A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének szabályait tartalmazza a 94/2002. (V.5.) Kormányrendelet. A csomagolási hulladék fogalma alatt minden, hulladéknak minősülő csomagolást értünk. A csomagolás lehet: • A fogyasztói (elsődleges) csomagolás a vásárláskor képez értékesítési egységet a fogyasztó vagy a felhasználó számára. Ebbe a kategóriába tartoznak a gyorséttermek által használt egyszer használatos edények és evőeszközök. • A gyűjtő (másodlagos) csomagolás a vásárlás helyén meghatározott érékesítési egységet foglal össze. • A szállítási (harmadlagos) csomagolás a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, illetve e tevékenységek közben történő károsodás elkerülését segítő csomagolás. A Hulladékgazdálkodási törvény tartalmaz átmeneti rendelkezéseket is. Az uniós előírásoknak megfelelően 2005. július 1-ig el kellett érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50 százalékát hasznosítsák, ezen belül minimum 25 százalékát anyagában úgy hasznosítsák, hogy minimálisan a 15 százalékos mennyiséget minden anyagfajtánál el kellett érni. Az irányelvet módosító jogszabályt 2004. februárjában fogadták el. A 2004/12/EK jogszabály értelmében a hasznosításban kötelezően elérendő arányt 25 százalékról 55 százalékra emeli. Anyagfajták szerint a következő minimumokat írták elő: üveg és papír esetében 60 százalékot, fémeknél 50 százalékot, fánál 15 százalékot, a műanyag csomagolási hulladékoknál 22,5 százalékot. Magyarország haladékot kapott 2012-ig ezen arányok elérésére. A csomagolási hulladékokra vonatkozó szabályozást egészíti ki a betétdíj és a termékdíj rendszere. Betéti díj: A betétdíj a termékek visszavitelére ösztönző módszer, amely az újrahasznosítást segíti elő. A rendszer lényege a betétdíj felszámolása, fizetése, visszatérítése, a termék visszavételi, gyűjtési kötelezettsége, annak nyilvántartása és ellenőrzése. A kialakulóban lévő rendszer lehet önkéntes, illetve egyes termékekre kötelező jellegű. Termékdíj rendszer: A termékdíjakról az 1995. évi LVI. sz. törvény határoz. A termékdíj bevezetésével forrást teremtettek a csomagolási hulladékok begyűjtésére és újrahasznosítására. A törvény értelmében a termékdíj megfizetése gyártók és forgalmazók kötelezettsége, akik a „szennyező fizet” elv alapján kötelesek ezt teljesíteni. A gyártók és forgalmazók végezhetik önállóan a hasznosítást, vagy koordináló szervezet létrehozásával. Ha a kötelezett (forgalmazó, gyártó vagy koordináló szervezet) visszagyűjti, visszavásárolja, újrahasználja, újra feldolgozza a csomagolóeszközét, mentességet szerezhet a termékdíj fizetése alól, ha a törvényben előírt hasznosítási arányt teljesíti. A koordináló szervezetek által kezelt hulladék nagy része az iparból és kereskedelmi központokból származik, viszont a lakossági hulladékgyűjtés is a fejlődés útjára lépett. A lakossági hulladékgyűjtés rendkívül fontos szerepet játszik a helyi önkormányzatokkal való együttműködés. Az ÖKO-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. rendszerében ma már 24 magyar régió és város több mint 2 millió lakosa gyűjtheti szelektíven a háztartásokban keletkezett csomagolási hulladékot, a városokban elhelyezett közel 2000 gyűjtősziget létrehozásának köszönhetően. Jelentősen nőtt a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladék aránya is: 2003-ban a Kht. által begyűjtött hulladék 3 százaléka származott a lakosságtól, 2004-ben 23 százalék fölötti az arány. Az uniós előírásoknak megfelelően 2005-ben el kellett érni az 50 százalékos arányt.


A hulladékgazdálkodás általános feltételrendszere A termékdíj rendszer módosítása: A termékdíj rendszer módosításáról szóló jogszabály az egyre növekvő kommunális műanyag hulladék csökkentését célozza meg. A 2005. január 1-én életbe lépő termékdíj törvény módosítása kapcsán növelni kívánták a többutas, visszaváltható palackok arányát. A kibocsátóknak növelniük kellett termelésükön belül a visszaváltható termék-hányadot. Az italcsomagolások és bevásárlószatyrok termékdíját nem a csomagolás tömege, hanem darabszám alapján kell fizetni. Licencdíj, vagyis a Zöld Pont és Pro Europe14: Németországban, 1990-ben 95 nagyvállalat részvételével létrehozták a Duales System Deutschland GmbH magánkézben lévő céget, azzal a céllal, hogy megszervezze a hulladékok gyűjtését és azok újrahasznosítását. A .Zöld Pont. rendszer bevezetésével a csomagolóanyagokat egy jelzéssel látják el, amely igazolja, hogy csomagolóanyag gyártója megfizette terméke után az összegyűjtéshez szükséges díjat és tájékoztatja a fogyasztókat, hogy az általa megvásárolt termék újrahasznosításra kerül. 1995-ben jött létre a PRO EUROPE (Packaging Recovery Organisation Europe) európai szervezet, amelyre a DSD vállalat átruházta a Zöld Pont védjegy használatának odaítélési jogát. Így a Zöld Pont rendszer nemzetközivé vált. A szervezet Ausztria, Belgium és Franciaország szervezeteinek csatlakozásával 1996-ban kezdte meg a működését. A PRO EUROPE tagjai jelenleg mintegy 20 európai országban és Kanadában működnek. 2001. májusától Magyarország első csomagolás újrahasznosítást koordináló szervezete, az ÖKO-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. adhat engedélyt a Zöld Pont jelzés használatára. A Zöld Pont védjegy használói (csomagolóanyag gyártók, töltők, kereskedelmi vállalatok) elfogadják, hogy a védjeggyel ellátott termék és csomagolások után meghatározott licencdíjat fizetnek országukban működő újrahasznosítást koordináló szervezetnek. A védjegy egy garancia arra, hogy a jelzéssel megkülönböztetett termék csomagolását szelektíven gyűjtik, válogatják és újrahasznosítják, vagyis megfelel az Európai Unió erre vonatkozó irányelvi előírásainak.

2. 1.2. Hulladékgazdálkodási stratégia, hulladékgazdálkodás általános szabályai A hulladék képződésének megakadályozása – Reduce • tisztább technológiák, anyagveszteségek csökkentése, energia felhasználás csökkentése • korszerű technológiák, anyagféleségek, szerelhetőség (szétszerelhetőség), újra hasznosítható anyagok alkalmazása • kevésbé veszélyes hulladék keletkezését eredményező technológia módosítás Új létesítmények esetében döntő a feldolgozási technológia kiválasztása. Itt különösen fennáll a veszélye ún. „környezetszennyezés importjának”, azaz a más országból már kitiltott feldolgozási eljárásokat kívánják nálunk – néha jelentős gazdasági eredményekkel – bevezetni. Ezért új létesítmények esetében különös figyelmet érdemel – és erre számos nyugati példa található – az ún. hulladékmentes vagy hulladék-szegény technológiák alkalmazása. A hulladékmentes technológiáknak kis víz-és levegőigényűnek kell lennie. A vele szemben támasztott másik követelmény a zárt ciklus szerint való tervezése, vagyis úgy, hogy a termelés folyamán semmiféle szennyező hulladék ne keletkezzen, se folyékony se gáz se szilárd halmazállapotú. Ez a módszer már nálunk is kezd elterjedni, és nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is, ahol ma már ugyancsak nagy mennyiségű melléktermék, hulladék hasznosítható zárt folyamatban. A hulladékmentes technológia bevezetése kétféle helyzetet alakíthat ki az üzemben: • az eljárás nem kifizetődő, de a hulladékmentes technológia bevezetése a hagyományos tisztítási eljárásokhoz. viszonyítva kedvező, • az üzem számára a technológia gazdaságos. Általában, ha az üzemelési és beruházási költségek meg is haladják a hagyományos eljárásét, a hagyományos eljárás és a tisztítási eljárás együttes költségeinél kisebbek. A hulladékmentes technológiák versenyképessége az alapanyagok és az energia árának fokozatos növekedése miatt a jövőben minden bizonnyal tovább javul. Az ilyen technológiának a bevezetésekor nemcsak a rövid távú érdekeket kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy 5 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A hulladékgazdálkodás általános feltételrendszere • milyen szerepet játszanak a technológiák, hogyan illeszkednek a hosszú távú országos stratégiába :környezetvédelmi célokra fordítandó kiadások csökkentésében, • hogyan segítik elő az egyéb kiadások mérséklését és ugyanakkor az ellátás biztonságának növelését az energia megtakarítás, valamint a nyersanyagokkal való jobb gazdálkodás eredményeként, • milyen mértékben mozdítják elő az exportot. A termékek tervezésekor és gyártásakor tudatosan kell törekedni a kiinduló alapanyagok adta fizikai, mechanikai, kémiai tulajdonságok maximális kihasználására, ezen keresztül a termékek élettartamának növelésére. A divat igényeinek kielégítése helyett tartós, megbízható termékeket kell gyártani. A látványos, csak a termékek előállítási anyag felhasználásának és költségeinek csökkentésére irányuló fejlesztés helyett a termékek egész élettartamára vonatkozó-a karbantartási anyag hányadokat is tekintetbe vevő – fejlesztéseket kell előtérbe helyezni. Az elmúlt évek tapasztalata is azt igazolják, hogy ma már nemcsak teoretikusan foglalkoznak a hulladékmentes technológiákkal, hanem ezek a gyakorlatban is kezdtek elterjedni, amit néhány példával szeretnénk szemléltetni: • kénsav előállítása pirit helyett elemi kénből (elmarad a maradék pirit lerakás, a nedves gázok tisztítása, • hatékonyabb katalizátorok bevezetése (nagyobb lesz az anyag átalakítás hatásfoka), • korszerű membrános klóralkáli elektrolízis bevezetése (a higanyszennyezést kiküszöböli), • foszfor-gipszgyártás korszerűsítése (a keletkező gipsz újra-hasznosíthatósági paraméterei lényegesen jobbak). Újrahasználat – Reuse A terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, az újratölthető termék csak a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká. Hulladékhasznosítás – Recycle • Anyagában, hulladékkezelési módszerek segítségével történő hasznosítás: • újrafeldolgozás (hulladék anyagának a termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával) • visszanyerés (a hulladék valamely újra feldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával) • Energetikai hasznosítás a hulladék energiatartalmának kinyerésével (égetés hőhasznosítással). • Komposztálás, szerves hulladékok hasznosítása Ártalmatlanítás • égetés (ekkor nincs energetikai hasznosítás) • lerakás (szabványnak megfelelő lerakókba) Települési szilárd hulladék gyűjtés feltételei, módjai és arányai: (keletkező hulladék eredetének, kezelésének és mennyiségének közelítő számítása) Begyűjtött hulladék eredete a jelenlegi adatok szerint a következő: • háztartásokból 60% • ipar, szolgáltatás 40% Alkalmazható gyűjtési módok: háztartások: • Magasházas lakótelep 6 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A hulladékgazdálkodás általános feltételrendszere • kihelyezett konténer • gyűjtősziget • hulladékudvar • családi ház, sorház beépítés • szelektív tartály • zsák • gyűjtő kocsi A begyűjthető csomagolóanyag-hulladék mennyiségének közelítő számítása: Begyűjthető mennyiség: q (250 -450 kg/fő/év) 300 kg/fő/év Lakosság száma: N 100 000 fő Hulladékforrás ill. ezek aránya: Mháztartási(40 – 70 %) 60 % Mipari (60 - 30 %) 40% Csomagoló anyag tartalom a hulladékban: Cháztartási (30 – 40 %) 35% Cipari (70 – 90 %) 80% Begyűjtés hatásfoka: ηháztartási (30 – 70 %) 50% ηipari (70 – 90 %) 80% A begyűjthető mennyiség: B=qN(MhChήh + MiCiήi) = 0,3*100 000(6,6*0,35*0,5 + 0,4*0,8*,.8) = 10 830 t/év A hulladékkal kapcsolatos, s egyre gyakrabban megjelenő problémák öt csoportba rendezhetők: • Környezet-egészségügyi problémák, amikor a hulladék például járványok kiindulópontjává válik; • környezeti problémák, amikor a hulladék nem megfelelő elhelyezése szennyezésekhez vezet; • mennyiségi problémák, melyen azt értjük, hogy a rendelkezésünkre álló technológiákkal egyre kevésbé vagyunk képesek követni a hulladékok növekvő mennyiségét; • gazdasági problémák, amikor a hulladék okozta környezetszennyezés felszámolása, vagy éppen a szennyezést kizáró hulladékkezelési technológia megvalósítása jelentős költségeket okoz; • társadalmi problémák, amikor a hulladékkal kapcsolatos valamely esemény, jelenség a társadalom egyes csoportjainak elégedetlenségét, nemtetszését váltja ki. A problémák általános okaiként a következőket sorolhatjuk fel: • A népességnövekedés: Időszámításunk kezdetekor 250 millió főre becsülik a Föld lakóinak számát. S a magyar államalapításkor is csak mintegy 310 milliónyian laktuk a Földet. 1900-ban 1,65 milliárd, 1950-ben 2,5 milliárd fő volt a bolygónk lakossága. A népességnövekedés XX: századi hihetetlen felgyorsulásának eredményeképp 2000-re értük el a 6 milliárdos értéket. 2006 elején 6,5 milliárd ember népesíti be a Földet. Nyilvánvaló az összefüggés a népességnövekedés és a hulladékos problémák erősödése között. A populáció nagyságával együtt nő (változatlan termelési-fogyasztási technológiát feltételezve) a termékek iránti igény, amely növeli a természeti erőforrások kitermelését, az anyag átalakító tevékenységek intenzitását, s így a képződő hulladékmennyiséget is. Ha többen vagyunk, többet fogyasztunk, s eközben több hulladékot állítunk elő. • Az egy főre eső fogyasztás növekedése: De nemcsak a népesség bővülése okozhat növekedést a hulladéktermelésben. Az előálló hulladékok volumene akkor is növekedhet, ha a stabil népességű társadalom egyes tagjai fogyasztanak többet. A fogyasztás bővülését pedig a gazdasági növekedés, a materiális 7 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A hulladékgazdálkodás általános feltételrendszere életszínvonal emelkedése és a technológiai újítások teszik lehetővé (1. ábra). Az egy főre eső fogyasztás növekedése különösen impozáns a jóléti társadalmakban, ahol az állam legitimációját éppen a fogyasztás növelése feltételeinek javításával teremtheti, erősítheti meg. A fogyasztás növekedéséből fakadó hulladékgazdálkodási hatást talán a legszemléletesebben a csomagolási hulladékok példáján mutathatjuk be. A fogyasztói társadalom térhódítása, a modern társadalmakban bekövetkezett életmód-változás egyik következménye ugyanis a csomagolások mennyiségének dinamikus bővülése. A világ csomagolóanyag-piaca az utóbbi nyolc évben évi átlag 4%-kal bővült, értéke 2001-ben mintegy 300 milliárd USD volt.

1. ábra. A bruttó hazai termék (GDP) növekedése az európai országokban (Forrás: EEA (2005) Ez a növekedés Magyarországot sem kerülte el, s mivel a nemzeti jövedelem gyarapodása hazánkban az ipari országok átlagos növekedésénél nagyobb volt, a csomagolóanyagok felhasználása is az átlagosnál nagyobb arányban bővült (lásd 2. ára). A hazai csomagolóanyag-fogyasztás értéke 2002-re megközelítette a 300 milliárd forintot. 2002-ben a hazai csomagolóipar által gyártott mennyiség (lásd: 1. táblázat) csak papírból, műanyagból és üvegből elérte az 583 ezer tonnát. 2000 és 2002 között a papír esetében a bővülés évi 7%-os, műanyagoknál évi 12,5%-os volt (két év átlagában). Eközben az üveg csomagolások gyártása stagnált, s a fém csomagolások bővülése is kisebb mértékű volt.

2. ábra. Hazai csomagolóeszköz felhasználás piaci értéke ( Forrás: Kertész (2004)) 1.táblázat. Hazai csomagolóeszköz gyártás (Forrás: Kertész (2004)


2. fejezet - A hulladékkezelés technológiai rendszere A hulladékkezelés önállóan is alkalmazható eljárásokból álló, összehangolt technológiai rendszer, amely magában foglalja a hulladék gyűjtését, átmeneti tárolását, esetleges előkezelését, valamint szállítását, továbbá hasznosítását, ártalmatlanítását és bizonyos ártalmatlanító létesítmények utólagos gondozását. Az egyes eljárások kapcsolatát szemlélteti a .3. ábra. A hulladékgyűjtés a hulladék összeszedésére, rövid ideig tartó tárolására irányul a keletkezés helyén. Célja a további kezelési műveletekhez, a hulladék környezetet nem szennyező készletezése. A megfelelő kezelhetőség érdekében – könnyebb ártalmatlaníthatóság, hatékonyabb hasznosíthatóság, nagyobb környezetbiztonság – sokszor elengedhetetlen a hulladék fajtánkénti, anyagféleségek szerint elkülönített – szelektív – gyűjtése.

3. ábra. A hulladékkezelési technológiai rendszer A veszélyes termelési hulladékoknál kötelező a szelektív gyűjtés és szállítás. A települési hulladékok szelektív gyűjtésére jelenleg nincs jogszabályi kötelezés, de ez műszaki-technológiai okok miatt sem szükségszerű.

4. ábra. Szelektív gyűjtési rendszer folyamata. 1. szelektív gyűjtés; 2. szállítás célgépekkel; 3. utóválogatás és szállítókonténerek tisztítása; 4. tisztított másodnyersanyagok szállítása a feldolgozó üzemekhez A szelektív gyűjtés (4. ábra) alkalmazásának céljai: • a hasznosítható alkotók feldolgozóiparba történő visszaforgatása, • a veszélyes alkotók elkülönített kezelésével a települési szilárd hulladék által okozott környezetterhelés csökkentése, • a szelektív gyűjtéssel elért mennyiség-redukció következtében a szükséges ártalmatlanítási (lerakóhelyi) kapacitások megtakarítása.


A hulladékkezelés technológiai rendszere A szelektív gyűjtés kiterjedhet a település egészére, illetve annak egy-egy jól, a beépítési módok szerint lehatárolható területi egységére is (ez főként a bevezetési időszakban javasolt, hogy az érintett lakosság az újfajta gyűjtéshez hozzá tudjon szokni). Az egyes gyűjtőterületeket már csak szervezési okokból is jól le kell határolni. A gyűjtőterületek kijelölését alapvetően: • a terület jellege, beépítettsége (családiházas-kertes, zártsorú-többszintes, egyedi magasházas, lakótelepi); • az ellátandó lakos szám, a keletkező hulladék mennyisége; • a hulladék térfogatsűrűsége, jellemzői, a szelektíven gyűjtendő alkotók mennyisége és részaránya; • a hulladékgyűjtés, -szállítás gyakorisága; • szállításszervezési és gazdaságossági szempontok határozzák meg. A családi házas, kertes beépítésű területeken a gyűjtőedényzet korlátozás nélkül elhelyezhető. A zártsorú, többszintes beépítésű területeken – rendszerint településcentrumok – a gyűjtőedényzet épületen belüli elhelyezése korlátozott, ezért a szelektív gyűjtés edényzetének egy részét a közterületen kell elhelyezni. Hasonló a helyzet az egyedi magasházas területeken. A lakótelepeken a szelektív gyűjtés a zöldterületeken létesített közterületi gyűjtőszigeteken oldható meg legelőnyösebben. A szelektív gyűjtés kialakítása során figyelembe veendő fontosabb szempontok: • a hulladékkeletkezést helyhez minél közelebbi és lehető legkényelmesebb elkülönítést biztosító gyűjtőhelyek kialakítása, • a megközelítési távolság az érintett lakosok számára a lehető legkisebb legyen, • rugalmas, igényekhez alkalmazkodó kialakítás, • a települési környezetbe harmonikus illesztés, esztétikus kivitel. A házon (telken) belüli gyűjtőhelyek lehetnek lépcsőházban, közös helyiségekben, szeméttárolókban, kapu alatt, illetve a családi házaknál az udvaron. Fontos a praktikus helykihasználás, az olcsó és egyszerű műszaki megoldású kialakítás, a jó hozzáférhetőség és könnyű ürítési megoldás, valamint a könnyű tisztíthatóság, és ne zavarja a lakóház funkcionális működését. A gyűjtőszigetek esetében a ráhordási távolság legfeljebb néhány száz méterre tervezhető. A hulladékgyűjtő udvarokban a hulladékokat legfeljebb néhány hétig lehet tárolni, célszerű azonban azokat egy-egy fuvarnyi mennyiség összegyűlését követően azonnal a felhasználókhoz továbbítani. Az indokolatlanul hosszabb időn át tárolt hulladékok feleslegesen kötnek le tárolási kapacitást és helyet, ez gazdasági szempontból nyilvánvalóan kedvezőtlen. Ezért nagyon lényeges, hogy a potenciális átvevőkkel rendszeres, hosszútávú szerződésekkel biztosított együttműködés jöjjön létre. Egy település számára az elemek kombinációjával kialakítandó szelektív gyűjtési rendszer megvalósítása sajátos logisztikai tervezést igényel, amelyet a hulladékgyűjtésben már alkalmazott számítógépes járatszervezéssel kell összehangolni. A szelektív gyűjtési rendszer kialakításánál, tervezésénél irányadó szempont az a külföldi tapasztalat, miszerint még 100%-os lakossági együttműködés esetén sem lehet a hasznosítható alkotóknál a teljes mennyiség visszagyűjtésével számolni. Az eddigi tapasztalatok alapján az optimálisan elérhető visszagyűjtési arányok: • papírféleségeknél 60–70%, • műanyagoknál 30–40%, • fémeknél 80–90%, • üvegnél 60–70%, 10 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A hulladékkezelés technológiai rendszere • textilhulladéknál 60–70%, • veszélyes alkotóknál 60–70%. Ennek objektív okai vannak (pl. a papír és műanyag jelentős hányada ugyan relatíve tiszta és elkülönítetten gyűjthető, de nem kis része erősen szennyezett). Mindez akkor is igaz, ha a hasznosítható komponensek a szelektív gyűjtést követően utóválogatásra kerülnek. A települési szilárd hulladékok veszélyes komponenseinek szelektív gyűjtésére a hulladékudvarok és részben a gyűjtőszigetek hálózata mellett, azt kiegészítve mobil begyűjtési módszer alkalmazása ajánlható. Ez lényegében egy speciális, zárt, a különböző veszélyes komponensek elkülönített fogadására alkalmasan kiképzett felépítménnyel rendelkező jármű meghatározott rendben történő üzemeltetését jelenti, amely egy vagy több, veszélyes komponensek gyűjtésére is felszerelt hulladékudvarhoz kapcsolódik. A módszer lényege, hogy a mobil átvevőállomással, előre megszervezett és meghirdetett időben és módon – rendszerint hétvégeken –, szakképzett személyzet részvételével, célszerűen negyedéves vagy féléves gyakorisággal gyűjtik össze a veszélyes alkotókat. A megoldásban hazai tapasztalatok is rendelkezésre állnak. Ennek a módszernek és a hulladékudvarok hálózatának kombinációjával a veszélyes komponensek visszagyűjtési hatékonysága tovább javítható. Meg kell jegyezni, hogy a veszélyes komponenseket is gyűjtő hulladékudvarok megvalósításához a környezetvédelmi hatóság engedélye nem nélkülözhető (102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet alapján). A lakossági gyűjtés mellett külön figyelmet kell fordítani a termelő üzemek, intézmények települési szilárd hulladékainak szelektív gyűjtésére már csak azért is, mert ezeknél a hasznosítható részarány gyakran jelentősen meghaladja a szokásos kommunális hulladékét. A használatos konténeres gyűjtési formát megtartva, célszerűen a kétedényes gyűjtés valósítandó meg. Ennek lényege, hogy a hasznosítható komponenseket vegyesen gyűjtik egy edényzetben és a nem hasznosítható maradékot külön konténerben. A nagymennyiségű egyfajta hulladékot termelőknél így az egyféle hulladékot (pl. papírt) az egyik konténerben, az ártalmatlanítandót pedig egy másik konténerben gyűjtik. A kisebb hulladéktermelőknél a kisebb mennyiségű, de többféle hasznosítható hulladékot vegyesen gyűjtik az egyik konténerben, a maradékot pedig szintén egy másik konténerben. Települési szilárd hulladékok gyűjtése, szállítása, hasznosítása és elhelyezése:


A hulladékkezelés technológiai rendszere

5. ábra. A települési szilárd hulladékok gyűjtésének, hasznosításának és ártalmatlanításának elvi folyamata Jellemzői: • Igazodik a keletkezés üteméhez • Szervezett • Környezetkímélő • Mennyisége: − kb. 5 millió t/év • kb. 2 m3/év/fő (keletkezett) • kb. 1,5 m3/év/fő (elszállított) • térfogatsúlya csökken, ma → 0,2-0,25 t/m3 • Budapesten 2 m3/év/fő → elszállított • A gyűjtés időtartama alatt ki kell zárni a környezet szennyezését • Veszélyes hulladékot fajtánként elkülönítve kell gyűjteni • A gyűjtésnek és szállításnak összhangban kell lennie


A hulladékkezelés technológiai rendszere A hulladékok gyűjtése és szállítása egymással szoros kölcsönhatásban van, egységes rendszert képez. A hulladékok gyűjtésére – szállítására különböző módszerek alakultak ki, attól függően, hogy: • milyenek a hulladék tulajdonságai, • a keletkezési helyről milyen mennyiséget, milyen gyakran kell elszállítani, melyek a gyűjtési és szállítási feladat megvalósítása iránti közegészségügyi és környezetvédelmi követelmények, • milyen gazdaságossági szempontok merülnek fel. A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladéknak a keletkezés üteméhez igazodó, szervezett, környezetkímélő összegyűjtése és készletezése az elszállításig. A hulladék gyűjtésének és szállításának összehangolt tárolási és anyagmozgatási folyamata a hulladékgyűjtési rendszer, amely lehet együtemű és kétütemű. Együtemű hulladékgyűjtés Az együtemű hulladékgyűjtés: a hulladék átrakás nélküli mozgatása ugyanazzal a szállító célgéppel, a gyűjtésből a hasznosítást vagy ártalmatlanítást végző létesítményig (6. ábra).

6. ábra. Vagyis a keletkezés helyéről a szállítás ugyanazzal a járművel történik a gyűjtéstől az ártalmatlanítás helyéig. Az együtemű hulladékgyűjtési rendszer módozatai: • elhordásos, • pneumatikus és • vízöblítéses hulladékgyűjtés. Az elhordásos hulladékgyűjtés: megfelelően kialakított eszközökben (tartályok, konténerek, szabványos gyűjtőedények) gyűjtött hulladéknak a gyűjtés helyéről alkalmas szállítóeszközökkel, meghatározott technológiai rend szerinti elszállítása. Változatai: átürítéses, konténeres, zsákos hulladékgyűjtés. Az átürítéses módszernek a gyakorlatban két megoldása van: a félpormentes és a pormentes. Az előbbinél a hulladékot a gyűjtőedényzetből nem zárt rendszerben ürítik a gyűjtő járműbe, ezért az ilyen nagy porképződéssel jár. Az utóbbinál a gyűjtő jármű zárt, speciális felépítményű és az ehhez kapcsolódó szabványosított gépi beürítő szerkezettel rendelkezik. Gyűjtéskor a zárt, szabványos gyűjtőedény gépi emeléssel, zárt terű fedélnyitás közben, környezeti porképződés nélkül ürül a jármű zárt felépítményébe.


A hulladékkezelés technológiai rendszere A konténeres módszer gyűjtési munkafázisa során használatos, fémből vagy műanyagból készült különböző űrméretű edényzet (konténer) közvetlenül alkalmas a hulladék gyűjtésére, befogadására – majd azt szállítóeszközre helyezve – annak elszállítására. A szállítás folyamatában a megtelt konténert a gyűjtő jármű üresre cseréli (cserekonténeres gyűjtés-szállítás), majd a megtelt konténert magára emeli és elszállítja. A nyitott konténereket általában nem veszélyes termelési, a zárt konténereket pedig a települési hulladék gyűjtésére, szállítására alkalmazzák. A zsákos módszer a települési szilárd hulladék papír vagy műanyag zsákokban való gyűjtése, amelyhez a hagyományos, egyszerű szállítóeszközök is alkalmazhatók. A kétütemű hulladékgyűjtés A hulladék mozgatása a keletkezés helyétől a hasznosítást vagy ártalmatlanítást végző létesítményig, átrakóállomáson való átrakás (esetleg előkezelés) közbeiktatásával (7. ábra). A kétütemű hulladékgyűjtés lényegében a szállítási távolságok jelentős növekedése miatt – regionális rendszerek kiépítése – alakult ki. A kétütemű szállítást leginkább körzeti, regionális kezelőtelepekhez kapcsoltan alkalmazzák a teljesítmények fokozása és a költségek csökkentése érdekében (8. ábra). A veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása sajátos gyűjtőeszközöket igényel. Alapkövetelmény a különböző veszélyes hulladékféleségek elkülönített, szelektív gyűjtése, hogy az anyagok egymással valamint a gyűjtőedényzet anyagával se lépjenek reakcióba. Munkahelyi gyűjtőhely: A veszélyes hulladék termelője a veszélyes hulladékát a közvetlen keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtheti a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben és időtartamra, a környezet szennyezését kizáró edényzetben. Üzemi gyűjtőhely: Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.

7. ábra.



8. ábra. Együtemű és kétütemű szállítási mód közötti választás elve. 1. átrakóállomás üzemeltetési költsége; 2. együtemű szállítás üzemeltetési költsége; 3. kétütemű szállítás üzemeltetési költsége; A). az együtemű szállítás alkalmazása gazdaságosabb B). a kétütemű szállítás alkalmazása gazdaságosabb Speciális gyűjtőhely: környezetvédelmi vagy közegészségügyi érdekből, külön jogszabályok előírásai alapján a lakosságnál keletkező, egyes speciális veszélyes hulladékok (pl. lejárt szavatosságú gyógyszerek, kémiai áramforrások) gyűjtésére szolgáló gyűjtőhely. Hulladékgyűjtő udvar: a lakosságtól származó, továbbá a termelőknél kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló létesítmény. Tárolótelep: az üzemi gyűjtőhelyen tovább nem tartható, illetve alkalmazható technológia hiánya miatt nem hasznosítható vagy nem ártalmatlanítható veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló létesítmény. Az üzemi gyűjtőhelyen a veszélyes hulladék legfeljebb 3 évig tartható. A veszélyes hulladékok (anyagok) szállítására a gyűjtéssel kapcsolatosan ismertetett nemzetközi szabályozások (ADR, RID) írnak elő szigorú követelményeket. A szabályzatok hatálya – az időközi módosítások értelmében – a veszélyes hulladékok szállítására is kiterjed. A veszélyes hulladékok szállításához használt járművek-re vonatkozó biztonsági előírásokat az ADR tartalmazza. Minden szállítóegységet meghatározott felszerelésekkel kell ellátni, illetve az ADR által rögzített különleges intézkedésekkel biztosítani a megkövetelt környezetbiztonságot. Belföldi szállítás: Kísérőjegy a veszélyes hulladék szállításához (a továbbiakban: "SZ" kísérőjegy). Ezt a lapot a veszélyes hulladék termelője tölti ki. Ez a kísérőjegy a kezelőig dokumentálja a hulladékot. Kísérőjegy begyűjtéssel szállítható veszélyes hulladékokhoz (a továbbiakban: "K" lap). Ezt a lapot a begyűjtő tölti ki minden egyes begyűjtés esetében. Begyűjtő járat a 200 kg-nál kisebb mennyiség esetében illetve ún. darabos hulladékok esetében lehetséges. A veszélyes hulladékok azonosítására a hulladékjegyzékben felsorolt azonosító számokat kell használni. Külföldi szállítás: A Baseli egyezmény (1989) magyar szövege a 101/1996 Kormányrendeletben(veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzése és ártalmatlanítása), amelyet a 240/2005 Kormányrendelet módosított. OECD-n kívüli államokba sem hasznosításra, sem ártalmatlanításra nem lehet veszélyes hulladékot szállítani. A hulladékgazdálkodás létesítményei: A gyűjtés és az ártalmatlanítás helyére történő szállítás közé átrakást-kétütemű szállítás- (esetleg előkezelést) iktatnak be. Nagy szállítási távolságok esetén indokolt, az átrakás helyén tömörítéssel kell biztosítani a szállítási költségek csökkentését. A szelektív gyűjtésre számos módszert dolgoztak ki és működtetnek, minden esetben a lakosság támogatásával. Magyarországon az elmúlt években végzett szelektív hulladékgyűjtési kísérletek azt mutatták, hogy bár az érintett lakosság környezet iránti érzékenységének fokozódása következtében nőtt a szelektív gyűjtésben való


A hulladékkezelés technológiai rendszere részvétel készsége és mértéke, azonban a nem kellő előkészítés, a sokszor szerencsétlenül, vagy éppen rosszul szervezett gyűjtési akciók eredménye lényegében negatív volt. A külföldi tapasztalatok sora igazolja, hogy a szelektív hulladékgyűjtést csak alaposan, gondosan előkészített, jól szervezett és a lakosság együttműködését megnyerni tudó szolgáltatási rendszer kialakításával és folyamatos működtetésével lehet eredményesen megvalósítani. Emellett természetesen bizonyos externáliák is szükségesek, úgymint a támogató jellegű jogi szabályozás és a potenciális másodnyersanyagként hasznosítható alkotókat átvevő feldolgozóipar műszaki felkészültsége és nem utolsósorban gazdasági érdekeltsége. A szelektív gyűjtés kialakításánál alapelv, hogy csak ott célszerű bevezetni, ahol már van hagyományos szervezett hulladékgyűjtés és rendelkezésre állnak a gyűjtés-szállítás eszközei. A helyi adottságokhoz illeszkedve célszerű olyan kombinált megoldásokat alkalmazni a fokozatos bevezetés érdekében, amely egyaránt tartalmaz: • hulladékudvarokat, • gyűjtőszigeteket és • lakóházakhoz kötött szelektív elhordásos megoldásokat. A Hulladékgazdálkodási törvény felhatalmazást adott arra, hogy miniszteri rendelet szintjén szabályozásra kerüljenek a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályai. A felhatalmazás alapján lépett hatályba az 5/2002. (X. 29.). KvVM rendelet, amely kiterjed a hulladékkezelő létesítmények létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre. A hulladékkezelő létesítmények a következők: • a hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget); • a hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar); • az átrakóállomás, valamint • a válogatómű. Nem foglalkozik a rendelet a lerakók és égetők esetében alkalmazandó szabályokkal, mivel ezekre külön szabályozások vannak hatályban, bár ezek a létesítmények is hulladékkezelésre szolgálnak. Ugyancsak nem teljed ki a jogszabály a biohulladékok kezelését végző létesítményekre, mert ezekre szintén külön szabályozás ( 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet ) vonatkozik. A rendelet meghatározza a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítményekre vonatkozó közös szabályokat, majd ezt követően kitér az egyes létesítményekre vonatkozó speciális szabályokra. A legfontosabb közös szabályok a következők: A hulladékgyűjtő udvar és a gyűjtősziget a közszolgáltatás részeként üzemeltethető úgy, hogy közben a maradék hulladékot egyidejűleg begyűjtik. A maradék hulladék a háztartásokban keletkező hulladék azon része, amely nem kerül szelektív gyűjtésre, hiszen a szelektivitást nem lehet olyan mértékben megvalósítani, hogy maradék ne maradjon. Ezt a maradékot gyűjtik be a közszolgáltatás részeként az ingatlanoktól, kukában. A hulladékok jegyzékéről szóló miniszteri rendelet ezt a maradék hulladékot „kevert hulladék”-nak nevezi és EWC 20 03 01 számon sorolja be a jegyzékbe. Fontos előírása a rendeletnek, hogy szabályozza a kezelő létesítmények létesítésének hatósági engedélyeztetését. Kimondja, hogy a hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű létesítése (külön jogszabály alapján) telepengedély-köteles tevékenység, ami azt jelenti, hogy az engedélyező hatóság a jegyző, aki szakhatóságként a környezetvédelmi hatóságot (a felügyelőséget is) bevonja az eljárásba. (A hulladékgyűjtő sziget működési helyszíne nem számít telephelynek, vagyis nem kell beszerezni a telepengedélyt!) A telepengedély kiadása természetesen egyben azt is jelenti, hogy a – jogszabályokban meghatározott - vonatkozó szakmai szabályoknak megfelel a telep kialakítása, mert különben a környezetvédelmi hatóság nem járul hozzá a telepengedély kiadásához.


A hulladékkezelés technológiai rendszere Amennyiben a telephely létesítése érdekében építési kivitelezésre kerül sor, hogy a technológia folytatható legyen, a telepengedély megkérése előtt a szükséges építési beruházásokat (építési eljárás keretében) engedélyeztetni kell. Ebben az eljárásban az első fokú hatóság a jegyző, szakhatóságként a környezetvédelmi hatóság közreműködik. A rendelet egyben azt is előírja, hogy a hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű létesítésének engedélyezése során rendelkezni kell a létesítmény felhagyása utáni esetleges kárelhárításáról és környezeti rehabilitációjáról. A hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű működését üzemeltetési szabályzatban kell rögzítni, amely tartalmazza különösen: • az adminisztrációra, ezen belül a szállítás rögzítésére, a hulladékfajták mennyiségi és minőségi nyilvántartására, • a hulladékkezelés rendjére, • a munkavégzés munkavédelmi kérdéseire, • a tűzvédelmi szabályok betartására, • a nyitva tartásra vonatkozó előírásokat. A hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű hulladékforgalmáról nyilvántartást kell vezetni és adatszolgáltatást kell teljesíteni. A nyilvántartás és az adatszolgáltatás szabályait külön jogszabály írja elő ( 164/2003. (X.18. Korm.r .) Miután a hulladékgyűjtő udvar(ok) és gyűjtősziget(ek) a közszolgáltatás részeként működő létesítmények, ezért ezek működési rendjéről az önkormányzatnak, illetőleg az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell (célszerű) a lakosságot. A tájékoztatásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia: • a háztartásokban keletkező hulladékok átlagos mennyisége és összetétele (mi az adott településen az egy lakos életvitele során keletkező hulladék „szokásos” mennyisége, ebben mennyi az az arány, aminek szelektív gyűjtésére a hulladékgyűjtő udvaron és a szigeteken lehetőség van, mennyi a komposztálható mennyiség stb.); • a hulladékgyűjtő udvarban leadható, illetőleg a gyűjtőszigeten elhelyezhető hulladék fajtái, mennyisége (a gyűjtőszigeteken csak hasznosítható hulladékok helyezhetők el, a hulladékgyűjtő udvarban ezen túl a komposztálható és a lakossági veszélyes hulladék is leadható, természetesen akkor, ha ennek feltételeit megteremtették); • a létesítmények igénybevételének feltételei (szállítás, nyitvatartás, ingyenesség stb.) (a beszállítás lehetőségének ismertetése, pl. gépkocsival, kerékpárral, gyalogosan; minden esetben a nyitva tartás igazodjék a lakosság elfoglaltságaihoz, a leadás pedig minden esetben ingyenes); • a létesítmények használatának előnyei (a leadott mennyiséggel csökken a ház elől elszállítandó mennyiség, a hasznosítható hulladékok szelektálása lehetővé teszi a környezet kisebb mértékű kizsákmányolását); • a káros környezeti hatások megelőzésének módjai (a környezetbe nem kerülhet veszélyes hulladék, kevesebb nyersanyagot kell kitermelni, kisebb lesz a lerakandó vagy égetendő hulladék mennyisége, így költsége); • a hasznosítás lehetőségei, azok várható gazdasági hatásai (tájékoztatás arról, hogy a begyűjtött hulladék hova kerül, melyik összetevőből milyen új terméket készítenek). A hulladékgyűjtő szigetre vonatkozó speciális előírások A hulladékgyűjtő sziget kialakításakor a következő követelményeknek kell eleget tenni: szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni. A speciális kialakítás célja az, hogy a közterületen elhelyezett edények az adott összetevő begyűjtésére a legalkalmasabb legyenek, ugyanakkor az edény kialakítása ne tegye lehetővé annak


A hulladékkezelés technológiai rendszere illegális „kirablását”. A kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott legyen. A kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen. A gyűjtősziget elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre. Fontos szempont a telepítésnél, hogy nagy forgalmú, könnyen megközelíthető legyen, teremtsen kedvet a használatához (9. ábra).

9. ábra. A Miskolci szelektív gyűjtőszigetek elhelyezkedése és begyűjtés útvonalterve: Gyűjtősziget közterület használati engedély birtokában létesíthető. A közterület használati engedélyt a települési önkormányzat adja ki, az eljárásba nem vonják be a szakhatóságokat (hiszen nincsenek építési, illetőleg telepengedélyezési feladatok). Gyűjtősziget akkor alakítható ki, ha az ott begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átvétele biztosított (10. ábra).

10. ábra. Gyűjtősziget A lakóházak közelében, ill. közterületeken kialakított gyűjtőhelyek (gyűjtőszigetek) esetében – az előző kritériumok betartása mellett – fontos a gyűjtőedényzet zárhatóságának biztosítása, a hulladékalkotók beürítéséhez könnyen hozzáférhető beürítő lehetőségekkel való ellátása, a közterületi funkciók 18 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A hulladékkezelés technológiai rendszere zavartalanságának biztosítása, az esztétikus és környezetbe illeszkedő, de figyelemfelkeltő (színezés, felirat stb.) kivitel, valamint a gyűjtőjárművek számára a jó megközelíthetőség. A minél egyszerűbb, gazdaságosabb műszaki megoldásokra kell törekedni (11. ábra).

11. ábra. Hulladéktároló kialakítás

12. ábra. Szelektív értékesített hasznosítható hulladékok tömegének változása (Miskolc, 2003-2009) A gyűjtőszigetek előnyös telepítési helye a lakóövezeteken kívül a kereskedelmi egységek parkolói. Őrzés nélkül üzemelnek. A ráhordás minden esetben gyalogos formában történik, az ürítés és edényzet csere gyűjtőszállító célgépekkel. A gyűjtőszigeteken biztosítani kell a papír, a színes és fehér üveg, valamint az alumínium italos dobozok szelektív gyűjtését, amely kiegészíthető műanyag és szárazelem, esetleg textilhulladék elkülönített gyűjtésével. Elhelyezésük jelentős hatással van a szelektív gyűjtés hatékonyságára (12. ábra). A gyűjtősziget engedélyezése önkormányzati hatáskör, szakhatóságok bevonása nem szükséges, védőtávolság nincs.


A hulladékkezelés technológiai rendszere A gyűjtőeszközök (edényzet) megválasztásánál a mai meglévő edényzet felhasználásával, annak kiegészítéseként ajánlatos az új típusú edényzet rendszert kialakítani.

13. ábra. Hátsó billentésű kukamosó

14. ábra. Oldal billentésű kukamosó A begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen ki kell ürítenie vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint (a külön jogszabály előírásai szerint) nyilvántartásba kell venni. A hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjéről a gyűjtősziget üzemeltetőjének gondoskodnia kell 13 – 14. ábra). A hulladékgyűjtő udvarra vonatkozó speciális előírások A hulladékudvarok segítenek a szelektív gyűjtés lakosság általi elfogadtatásában, szelektív gyűjtéshez történő hozzászoktatásban, hatékonyságot fokozó erőt jelentve a lakossági együttműködés biztosításában. Az udvarokban a lakosság hulladékainak egy részét díjfizetés nélkül adhatja le, redukálva ezáltal a szemétdíjjal terhelt hulladék mennyiségét és csökkentve a szemétszállítási díjat, ami a lakosságnál megtakarítást eredményez. Szélesebb körű funkciókkal rendelkezik, mint a lakóházaknál, vagy a gyűjtőszigeteken telepített szelektív gyűjtés, azt komplexebbé, teljesebbé teszi. Funkciói a következők: • a lakosság (esetleg intézmények) által behordott hulladékok átvétele, 20 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A hulladékkezelés technológiai rendszere • az átadott hulladékok mennyiségi és minőségi adatainak nyilvántartása, • a begyűjtött hulladékok rövid idejű szelektív tárolása (az elszállítás menetrendjétől függően), • a hulladékok fizikai kezelése (aprítás, tömörítés, bálázás, válogatás stb.), • a begyűjtött hulladékok rendszeres elszállításának szervezése hasznosító vagy ártalmatlanító telephelyekre. A zöldhulladékok gyűjtésére (nyesedék, fű, lomb) annak idényjellege és területi koncentráltsága (főleg kertváros) miatt, lomtalanítási jelleggel külön gyűjtőjáratok szervezése javasolható az ingatlanok elől, ill. azok közeléből. Erre a gyűjtőszigetek, hulladékudvarok hálózata valójában nem alkalmas, bár az udvarokon egy-egy ilyen célkonténer kihelyezése megoldható. A gépkocsi roncsok gyűjtésére célszerű egyetlen központi helyet kijelölni, mert innen gazdaságosabb a továbbszállítás. A hulladékudvarok által begyűjtendő hulladékok mennyiségét a település települési szilárd hulladékainak elemzése alapján lehet meghatározni. A gyűjtendő hulladékmennyiségnél figyelembe kell venni, hogy a vonzáskörzetében lévő lakosságnak – legalábbis az első 3–5 évben – csak a 20–40%-a veszi igénybe a külföldi tapasztalatok szerint. A kezdeti időszakot követően rendszerré váló, megszokott szolgáltatásnál is csupán az érintett lakosság legfeljebb 60–80%-os részvételével lehet számolni. Ez is csak akkor igaz, ha: • jogszabály is erősíti a használatot (pl. önkormányzati rendelet írja elő a szelektív hulladékgyűjtést), • a hulladékgyűjtő udvar igénybevétele nem okoz különösebb kényelmetlenséget a lakosság számára (távolság, helyszín stb.), • az udvar működéséről, annak használatáról rendszeres és részletes információkkal rendelkezik a lakosság. A hulladékgyűjtő udvarok létesítésénél alapvető szempont a lakosság és a környezet biztonsága, de a költségtakarékosságot is figyelembe véve, a minimálisan szükséges edényzet egy részét fedett, zárt területen kell elhelyezni, míg más részük tető alatt vagy szabad területen tárolható. A hulladékgyűjtő udvarba beszállított hulladékmennyiséget befolyásolják: • a lakosság által elfogadott ráhordási távolság, elérhetőség, • a nyilvántartási rend (mennyire igazodik a lakosság szabadidejéhez), • a fogadási feltételek megfelelősége (pl. könnyű parkolás). Ismerve a külföldi tapasztalatokat és tekintettel a hazai lakosság környezeti tudatosságának relatíve alacsony színvonalára azzal kell számolni, hogy még a szelektív gyűjtésért valóban tenni akaró lakosság sem lesz hajlandó túl nagy távolságokat megtenni. Ezért legfeljebb 1–1,5 km ráhordási távolság vehető figyelembe a kezdeti időszakban, ami nem zárja ki ennek fokozatos bővülését (tapasztalatok szerint ez a ráhordási távolság legfeljebb 2–2,5 km-re bővülhet, főként a gépkocsival rendelkező lakosok miatt). A „külön jogszabály” a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet, amely összefoglalóan a következőket mondja. A lakosság a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékát saját járművel – szállítási engedély beszerzése nélkül – szállíthatja a speciális gyűjtőhelyre, hulladékgyűjtő udvarra vagy jogosult kezelőhöz. A hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője köteles térítésmentesen fogadni a lakosság háztartásokban keletkező veszélyes hulladékát. A hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője köteles az összegyűjtött veszélyes hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni. A veszélyes hulladék az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. Hulladékgyűjtő udvar létesítésénél a hulladékbegyűjtésre vonatkozó általános szabályokon túl további szempontokat kell figyelembe venni. Fontos a településszerkezet, ezen belül: a beépítettség aránya, az ellátandó lakosságszám és népsűrűség, az udvar közlekedési kapcsolata, illetve infrastrukturális igénye. Ezek a szempontok a hulladékgyűjtő udvar lakosság általi igénybevételét befolyásolják, (vagyis az egy udvarral kapcsolatos igénybevétel mértékét ezek alapján becsülni szükséges az udvar tervezése, kialakítása során). A begyűjtendő hulladékok köre olyan módon befolyásoló tényező, hogy a több összetevő egy udvarban történő gyűjtése a kihasználtságot növeli, ugyanakkor abban dönteni, hogy mely összetevők begyűjtésére alakítják ki az


A hulladékkezelés technológiai rendszere udvart, az adott helyszíntől függ, hiszen több összetevő gyűjtése nagyobb edénymennyiséget, így nagyobb udvarterületet jelent. A begyűjtendő hulladékok mennyisége összetevők szerint azért befolyásoló tényező, mivel az elhelyezendő edényzet méretét és mennyiségét, illetőleg az ürítési gyakoriságot befolyásolja. A kötelező közszolgáltatás és a begyűjtési rendszer kapcsolata, kialakítási feltételei összefüggenek, egymáshoz illeszkedniük kell. Az udvarba szállított hulladékmennyiség csökkenti a kukába kerülő mennyiséget, vagyis vagy ritkábban kell a kukákat üríteni, vagy kisebb kukák kellenek. A begyűjtött hulladék további kezelésének érdekében történő műveletek megvalósíthatósága lényeges, hiszen ha nincs a szelektíven gyűjtött hulladéknak átvevője, akkor az udvar működésének nincs értelme. Vagyis csak azokat az összetevőket szabad begyűjteni az udvarban, amelyet átvesznek az üzemeltetőtől, például hasznosításra. Fontos a hulladékgyűjtő udvarnak az ártalmatlanító hellyel való kapcsolata, hiszen a távolabb lévő ártalmatlanító telep (pl. a regionális lerakó) indokolja azt, hogy a hulladékgyűjtő udvarban átvegyenek inert hulladékot vagy lomot is, természetesen mennyiségi korlátokkal. A hulladékgyűjtő udvar létesítését a gazdaságossági szempontok befolyásolják, hiszen az udvarban leadott hulladékért díjat nem lehet felszámolni a lakosság számára, viszont az udvar létesítésének és működtetésének költségeit fedezni kell valahonnan. A fedezetet jelentheti • a lakosság által a hulladékkezelési közszolgáltatásért fizetett díj, vagy • a gyártók, forgalmazók által létesített koordináló szervezetnek a szelektíven gyűjtött hulladékért fizetett díja (költségtérítése) és • a szelektív gyűjtés többletköltségéhez történő hozzájárulás összege, illetőleg • az önkormányzat más forrásokból fedezett összege, • vagy az előbbiek kombinációja. Lényeges kérdés a hulladékgyűjtő udvarok településen belüli számának meghatározása, (2.táblázat) amelyet a közszolgáltatással ellátott lakosszám függvényében lehet számolni. A hazai településnagyságokat és a belterületi népsűrűségeket figyelembe véve a szükséges hulladékgyűjtő udvarok száma a 2. táblázat szerint prognosztizálható. A prognózisnál a ráhordási távolságot 1 km sugarú körrel célszerű figyelembe venni. A belterületi népsűrűség a településeken élők nagyobb hányadára alkalmazható, míg a külterületen élők kisebb arányt képviselnek, kb. 7%-ot. A településen belül többféle népsűrűségi kategóriát kell képezni a település szerkezetére, a beépítettségi övezetekre tekintettel, például a nagyvárosias, kisvárosias lakóterületek, egyéb lakóterületek esetében (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti kategóriákat figyelembe véve). A ráhordási távolság az az ésszerűen figyelembe vehető maximum, amelynél még elvárható, hogy a lakos vállalja az udvar igénybe vételét. Ennél kisebb távolság a szükséges udvarok számának többszörösét jelenti (pl. 500 m ráhordási távolság esetén az udvarok száma kb. 3-szor nagyobb). 1 km-es ráhordási távolság 3,14 km2 gyűjtőterületet jelent és ennek figyelembe vételével az egy gyűjtőudvar hatóterületén élő lakosok száma – a belterületi népsűrűségeket figyelembe véve, településenként változóan – 1500-19000 fő között változik. 2. táblázat: A hulladékgyűjtő udvarok és a lakos-szám aránya



A hulladékgyűjtő udvart (vagy hálózatát), kialakításának kezdeti szakaszában a lakosság még kisebb mértékben veszi igénybe. A hulladékgyűjtő udvarban elvileg begyűjthető mennyiség a népsűrűség, a ráhordási terület és az egy lakosra jutó éves hulladékmennyiség szorzata. Ez a szám a gyakorlatban annak megfelelően változik, hogy a lakosok közül ténylegesen mennyien veszik igénybe a hulladékgyűjtő udvart. A hulladékgyűjtő udvarban gyűjthető hulladékok A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékok gyűjthetők (3.táblázat): • másodnyersanyagként hasznosítható alkotók (papír, üveg, műanyag flakonok, fólia, fémhulladékok, alumínium italos dobozok, vashulladékok, fahulladék, textilhulladék); • termékdíj törvény hatálya alá tartozó hulladékok (gumiabroncs, hűtőszekrény); • darabos hulladékok (háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok, gépkocsi roncs); • lakossági körből származó veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék-és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, sütőzsírok, növényvédőszer maradékok, fénycső és izzó). • a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési-bontási hulladék. 3. táblázat: Az egy hulladékgyűjtő udvarban begyűjthető hulladék mennyisége és az edényszükséglet hulladék összetevőnként számolva

Megjegyzések: 1. A hálózat kialakításának kezdeti szakaszára számolva, amikor a lakosság által még nem teljesen elfogadott (kevesebben veszik igénybe) a hulladékgyűjtő udvar intézménye. 2. A visszagyűjtés várható mértéke (30-80 %).


A hulladékkezelés technológiai rendszere 3. A táblázat 5900 fő/km2 népsűrűséggel számol (ez az országban előforduló legnagyobb népsűrűség), megkülönböztetve elsődleges és másodlagos gyűjtőkörzetet. Az elsődleges gyűjtőkörzet mérete 3 km2, a másodlagosé 12 km2 és a lakosok 50, illetve 20 %-a veszi igénybe a szolgáltatást hulladék összetevőnként eltérő (30-8 0%) mértékben. 4. Az elsődleges és másodlagos gyűjtőkörzetben begyűjthető maximális mennyiségekre kalkulálva. Az 1 lakosra jutó hulladék havonta vagy hetente keletkező mennyisége számítható. A szállítási gyakoriság meghatározása nagyon fontos befolyásoló tényezője a költségeknek. A 2. táblázat havi elszállítást feltételez. Az előzőek szerint meghatározott begyűjthető hulladékok jegyzéke tételesen felsorolja mindazokat a hulladékokat, amelyek elméletileg keletkezhetnek a lakosságnál és, amelyek elméletileg átvehetők hulladékgyűjtő udvarban. A hulladékudvarban ténylegesen begyűjthető hulladékok fajtáját és mennyiségét a településen keletkező hulladék vizsgálati elemzéséből kell meghatározni. A vizsgálat azt célozza, hogy az adott település lakosainak fogyasztói szokásai és életvitele mellett a keletkező hulladék milyen összetevőkből áll és azok milyen arányban vannak jelen. Amennyiben nem állnak rendelkezésre helyben végzett vizsgálati eredmények, a települési szilárd hulladék átlagos összetételét és fajlagos mennyiségét az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben közölt adatok alapján kell figyelembe venni. Veszélyes hulladék esetén egy lakostól alkalmanként legfeljebb 100 kg mennyiségű hulladék gyűjthető be, illetve vehető át. Nem veszélyes hulladékból egy lakostól alkalmanként a következő korlátozás mellett gyűjthető be (vehető át) hulladék, minden esetben azon hulladékok közül, amelyek a hulladékok jegyzékében szerepelnek: • mennyiségi korlát nélkül a 15 és 20 főcsoport hulladékai, • 200 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 02, 03, 07, 08, 09, 13, 16 főcsoport hulladékai, • 1000 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 17 főcsoport hulladékai esetében. Fenti szabályozás indoka, hogy az egyes keletkező hulladékok valóban a lakosságtól kerüljenek begyűjtésre, hiszen részükre a szolgáltatás ingyenes. A korlátoknál nagyobb mennyiségű hulladékok feltehetően már a termelés, szolgáltatás szférájából kerülnének beszállításra, ahol pedig a termelői felelősség alapján a kezelés költségeit a hulladék tulajdonosának kell megfizetnie. Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék hulladékgyűjtő udvarban történő begyűjtése esetén a biohulladék kezeléséről és a komposztálásról szóló jogszabály előírásait is figyelembe kell venni. A hulladékgyűjtő udvar kialakításának, műszaki felszerelésének szabályai: A hulladékgyűjtő udvart a begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni és őrizni kell. A begyűjtött hulladékok az e célra rendszeresített szabványosított gyűjtőedényben vagy konténerben helyezhetők el. A gyűjtőedényeken minden esetben és egyértelműen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát, célszerűen felirattal, piktogrammal. Az udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m2 . Ekkora méretű terület belvárosi foghíjtelek esetében is rendelkezésre áll. Veszélyes hulladék begyűjtése zárt építményben vagy konténerben, illetve nyílt téren kettősfalú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben vagy konténerben végezhető. A veszélyes hulladék gyűjtése céljára szolgáló építmény minimális alapterülete 25 m2, konténer esetén 12 m2. Gyógyszerhulladék (EWC kódja: 20 01 31 és 20 01 32) zárt építményben vagy konténerben elhelyezett, lezárt gyűjtőedényben gyűjthető be. Az EWC kódokat a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. A hasznosítható hulladékok fedett területen gyűjthetők.


A hulladékkezelés technológiai rendszere A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési-bontási hulladék nyílt téren helyezhető el. A nyílt téri tárolás minden esetben csak edényzetben történhet és gondoskodni kell a csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről, valamint a hulladék rendszeres elszállításáról. A nyílt téri tárolónak minden esetben egységesen és összefüggően burkolattal ellátottnak kell lennie. A begyűjtött hulladékot az elszállításáig elkülönített módon kell tárolni. A tárolóhelyet gépi mozgató- és szállítóeszközök számára jól megközelíthető módon kell kialakítani. A hulladékgyűjtő udvar minimális műszaki felszerelése a következőkből áll: • legalább 2 m magas kerítés, zárható, a teherforgalom számára is megfelelő kapuval, portaépület vagy konténer szociális helyiségekkel, fűtéssel; • megfelelő kültéri és beltéri világítás; • szilárd burkolat (az udvar területét lefedően egységes kialakítással, a telep közlekedési, edénytárolási és mozgatási területein, tehergépkocsik forgalmára méretezett módon, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével, csapadékvíz elvezetéssel, kültéri világítással), • fedett-zárt tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve; • fedett-nyitott és/vagy kültéri tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve; • a begyűjteni tervezett hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, szabványos, zárt rendszerű edények (kuka, hordó, konténer), amelyek kiválasztása során gondoskodni kell arról, hogy a szállítási eszközbe történő ürítésre alkalmasak legyenek; • 1 db 200 kg-os méréshatárú mozgatható mérleg; • homoktároló, fűrészportároló, egyéb felszívató anyagok; • tűzoltó készülék(ek); • kéziszerszámok; • egyéni védőfelszerelések; • telefon. A hulladékgyűjtő udvar nyitvatartását a helyi igényeknek megfelelően, a lakossági időbeosztás figyelembe vételével kell kialakítani, biztosítva a délutáni és a hétvégi lakossági használatot is, figyelemmel az üzletek (kereskedelmi egységek) nyitvatartásáról szóló rendeletben előírtakra is. Lakossági beszállításkor – külön kérésre – az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani. A hulladékgyűjtő udvarról történő kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni. Míg a lakostól történő átvétel műveletére nem érvényesek a nyilvántartási és adatszolgáltatási rendeletben előírtak, a hulladékgyűjtő udvart üzemeltető tevékenysége már a rendelet hatálya alá tartozik és az átvett hulladék tulajdonosaként kell tevékenységéről nyilvántartást vezetnie és adatszolgáltatást teljesítenie. A hulladékgyűjtő udvar személyzetének a települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó képesítéssel kell rendelkeznie, ami az Országos Képzési Jegyzék szerint a 21 7898 01 számon „települési hulladék-gyűjtő és szállító” megnevezéssel szerepel. A veszélyes hulladék átvételét legalább vegyipari szakmunkás képesítéssel rendelkező személy végezheti. A hulladékgyűjtő udvarból a begyűjtött hulladékot kezelőtelepre kell szállítani. A begyűjtött hulladék – a biológiailag lebomló hulladék kivételével – az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. A biológiailag lebomló hulladékokat legfeljebb 1 hétig, zárt körülmények között lehet a hulladékgyűjtő udvaron tartani.


A hulladékkezelés technológiai rendszere Az átrakóállomásra vonatkozó speciális előírások Az átrakóállomás a települési szilárd hulladék begyűjtésének és szállításának elkülönítésére szolgáló zárt, körülkerített létesítmény, ahol a települési szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből (a kukás kocsiból) zárt rendszerű konténerbe ürítik, illetőleg a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják. Tehát az átrakóállomást a hulladékkezelés gazdasági szempontból előnyös megvalósítása érdekében célszerű létesíteni, hiszen az nem más, mint a hulladék begyűjtésének két ütemben történő végzése olyan eszközökkel, amelyek a szállítást olcsóbbá teszik. Az átrakóállomás működtetését végző vállalkozásnál minden esetben környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges. Az átrakóállomás létesítése Az átrakóállomás létesítésénél a hulladékbegyűjtésre vonatkozó általános szabályokon túl a következő szempontokat kell figyelembe venni: • az ellátott körzet nagysága (lakos-szám, ingatlanszám, hulladéktermelők stb.); • a begyűjtött hulladék összetétele, mennyisége; • az átrakóállomás közlekedési kapcsolata, közműigénye; • a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítményekkel való kapcsolat (közlekedési, forgalomtechnikai stb.); • gazdaságossági szempontok. Az átrakóállomás legalább a következő technológiai felszerelést, berendezéseket tartalmazza: • ürítőhely garattal; • tömörítő berendezés; • tároló konténer. Az átrakóállomásnak a következő kialakítással, illetve minimális műszaki felszereléssel kell rendelkeznie: • legalább 2,5 m magas kerítés (nem zárt, háló, fonat pálca stb. kialakítással), zárható kapuzattal; • hídmérleg: minimálisan 1 db 9 m hosszúságú és 30 tonna méréshatárú kivitelű lehet, melyet számítógépes kapcsolattal kell létesíteni és üzemeltetni; • épület vagy konténer – porta és iroda céljára az irányítás és az adminisztráció részére –, szociális helyiségek – mosdó, zuhanyzó, wc, öltöző, munkaruha,– és kézi raktár - a dolgozók részére; • szilárd burkolat: a telep közlekedési, ürítőhelyi, konténertárolási és mozgatási területein egységes, szilárd, a nehéz tehergépkocsik forgalmára méretezett burkolatot igényel, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével; • közlekedési jelzőtáblák: a forgalom irányítására (a telepen megengedett legnagyobb sebesség 5 km/óra); • övárok és csapadékvíz-elvezető árkok: a hulladékforgalommal nem érintett szilárd és természetes felület határán, valamint a kerítés külső vonalánál körbefutó árokrendszer; • csurgalékvíz-tároló rendszer: az ürítési tér, a garat, a tömörítő pajzs, a konténerek területére kijutott csurgalék és csapadékvíz elkülönített tárolása céljára. A tárolómedencének fogadnia kell a konténerek, a garat és a tömörítő pajzs mosásából származó szennyezett vizet is, • homoktároló, fűrészportároló, egyéb felszívató anyagok; • tűzoltó készülék(ek); • kéziszerszámok;


A hulladékkezelés technológiai rendszere • egyéni védőfelszerelések; • telefon. Az átrakóállomás lehetséges technológiai berendezései a következők (15. ábra): • Ürítőhely garattal: a hulladék kiporzását és kiszóródását megakadályozó kialakítással kell létesíteni. • Tömörítő berendezés: az ürítő garat és a konténer között elhelyezkedő tömörítőpajzs a működtető gépészettel. Ez lehet a konténerrel egybeépített, de lehet attól leválasztható, fix telepítésű berendezés is. • Konténer: a képződő hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és speciális kialakítású, zárt rendszerű tárolótartály, amely alkalmas a préselő rendszerrel való összekapcsolódásra éppúgy, mint a közúti szállításra.

15. ábra. Átrakóállomás jellegzetes kialakítása. 1. telepített tömörítő egység; 2. gyűjtőjármű ürítés közben; 3. tömörítőre kapcsolt, cserélhető nagykonténerek Az átrakóállomás eszközei az előbbiek alapján összefoglalva két nagy csoportra bonthatók: • az átrakóállomás berendezéseire (épület, rámpa, átrakást, ill. a rakodást segítő gépészeti berendezések, lokális irányítókészülékek stb.), • a hulladék továbbszállítását ellátó járművekre (közúti, vasúti járművek, nyerges vontatók, konténerszállítók). Az átrakóállomásokon a helyi viszonyok, az átrakással szembeni különös követelmények és a finanszírozási források figyelembe vételével alakítják ki az építészeti és a műszaki megoldásokat. Az átrakóállomások – és így a kétütemű hulladékszállítás – jelentősége nő a regionális kezelő rendszerek kiépítésével, az azokhoz kapcsolódó gazdaságosabb nagytávolságú szállítás működtetésével. Az átrakóállomás területigényénél biztosítani kell a be-, és kiszállító járművek fordulási sugarát a külön szintű kezelőmű forgalomtechnikájához, a tároló konténerek üzemi és rakodási mozgásához.


A hulladékkezelés technológiai rendszere A szintkülönbség természetes vagy mesterséges rézsűit célszerű füvesíteni, hasonlóan a telep burkolatlan felületeihez. Az átrakóállomás kialakítható más hulladékkezelési létesítményekkel közös telephelyen is, ekkor a kiszolgáló létesítmények részben elhagyhatók, illetőleg a más kezelési műveletek kiszolgálására együttesen is alkalmazhatók (pl. csurgalékvíz-gyűjtés és -kezelés, övárok és csapadékvíz elvezető árkok, közlekedési jelzőtáblák, hídmérleg, kerékfertőtlenítő, porta). A technológiai berendezések ilyen esetben is kötelezően alkalmazandóak. Az önállóan működő átrakóállomás portaszolgálatot és telepi adminisztrációt igényel. Ennek ellátása műszakonként 1-2 fő. A válogatóműre vonatkozó speciális előírások A válogatómű a települési szilárd hulladék előkezelésére szolgáló létesítmény, ahol – a termelésben történő felhasználás hatékonyságának növelése érdekében – az egyes hulladék összetevők elkülönített gyűjtését követően a hasznosítható összetevők további válogatását végzik. A magyar szabályozás szerint nem kezelhető válogatóműben bomló szervesanyag-tartalmú és vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék. Ennek indoka, hogy az a biohulladék, amelyet eleve nem szelektíven gyűjtenek, olyan módon szennyeződik, amelytől a válogatóműben nem lehet elkülöníteni, és így nem lehet belőle mezőgazdaságban felhasználható termék, így a válogatómű alkalmazása nem éri el a célt. A vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladékból a válogatóműben elkülönített – elvileg hasznosítható – összetevők szennyezettségük miatt nem hasznosíthatók az ipari feldolgozás során, mivel a rájuk tapadó szennyezés miatt a termék nem lesz megfelelő minőségű. A válogatást követően hasznosításra nem kerülő hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A válogatómű működtetését végző vállalkozásnál minden esetben környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges. A válogatást szolgáló berendezések elemei lehetnek: gyűjtő- és felhordószalagok, dobrosta, válogatószalag, mágnes-szeparátor, válogatókabin munkaállásokkal, porelszívó rendszer, keresztszalagok, automata bálázógép. Ezen eszközök rendszerbe állítása (sorba kapcsolása) attól függ, milyen hulladék(ok) osztályozására kerül sor. (A berendezések egyes elemei nem minden esetben kerülnek igénybe vételre.) A válogatás történhet: • komplex gépi eljárással a fizikai és kémiai tulajdonságok megváltoztatásával: aprítás, őrlés, nedvesítés, ferromágnesezés stb; • csak fizikai jellemzők megváltoztatásával: gépi munkával a szemrevételezéssel el nem különíthető hulladékok – főként a fémek –, illetve kézi munkával, a többi összetevő esetében. A válogatóművek telepítésénél a helyszín kiválasztása során előnyben kell részesíteni azokat a regionális központokat – jellemzően a sűrűn lakott és erősen iparosodott területeket –, ahol koncentráltan nagy mennyiségű és viszonylag alacsony szennyezettségű hasznosítható hulladék keletkezik. A válogatóművek speciálisan olyan létesítmények, amelyek a regionális rendszerben végzett begyűjtést követően a kezelés műveleteit gazdaságossá teszik. A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok számát figyelembe véve legalább 100.000 lakost ellátó területen létesíthető válogatómű. A válogatóművek tervezett kapacitását két műszakra vetítve kell figyelembe venni. A hulladékválogató művek kapacitásának megválasztásánál figyelemmel kell lenni az ellátni kívánt területen szelektíven begyűjtött hulladék mennyiségére. A csarnok méretezésénél figyelembe kell venni: • a gépsor hosszát, • azt, hogy a gépsor mellett elegendő hely legyen a hulladék feladására, gyűjtésére és a gépek közlekedésére.


A hulladékkezelés technológiai rendszere A csarnokot úgy kell kialakítani, hogy belmagassága (minden belógó, illetve merevítő-szerkezettől mentes, kihasználható magassága) legalább 7 m legyen. A telephelynek a csarnokon kívüli része alkalmas kell legyen: • a gépek közlekedésére, • a konténerek és anyagok tárolására, valamint • megfelelő méretű és teherbírású szilárd burkolattal ellátott teret kell kialakítani, amelynek minimális területe megegyezik a csarnok alapterületével. A kész bálák tárolására fedett bálatároló építése szükséges, amelynek alapterülete ezer tonna kapacitásonként legalább 50m2. Az alkalmazandó személyzet száma a válogató munkahelyek (bokszok), illetve a munkahelyekhez vezető surrantók számának és távolságának függvénye. Mind ez utóbbi, mind a lakossági szelektív gyűjtésből származó hasznosítható komponensek megfelelő piaci értékesítéséhez nélkülözhetetlen utóválogató, tisztítási funkciót is betöltő gépi technika alkalmazása. A válogatósor – előrostálás mobil dobrostával, mágneses vasleválasztás, munka-és egészségvédelmi szempontból megfelelően kiképzett kézi válogatószalag a csatlakozó gyűjtőkonténerekkel – funkciója, hogy az utóválogatással a szelektíven gyűjtött és az ipar számára hasznosítható alkotókat az átvételi igényeknek megfelelő minőségben (tisztaságban) állítsa elő, biztosítva így az értékesítés által megkövetelt homogenitást és minőségi feltételeket. A válogatóműben alkalmazott technológia (példa, 16. ábra): A vegyes ömlesztett hulladék a homlokrakodóval a feladószalagra kerül. A zsákos hulladékot a homlokrakodó a zsákfeltépő gépbe adagolja. A zsákfeltépő gép a zsákokat feltépi, a benne lévő hulladékot a feladószalagra juttatja. A feladószalag juttatja a hulladékot a dobszitába. A dobszita palástja 80 mm-es perforációval van ellátva, ezeken keresztül - a dob forgatása közben - az apró 4-6 cm-nél kisebb méretű hulladék leválik. Az apró hulladék a dobszita alatt lévő konténerekbe hullik. A dobszita a benne lévő hulladékot fellazítja. A forgatása közben keletkező port elszívás után zsákos porleválasztóval leválasztjuk. A dobszitáról kikerülő hulladék áthordó szalagon keresztül kerül a válogatószalagra. A válogatószalag juttatja a hulladékot a válogatókabinba. A válogatószalag mindkét oldalán 6 db ledobó akna van. A hasznos anyagon szortírozása a válogatószalag mellett kézi erővel történik. A ledobóaknába kerülő anyagok: fólia, kemény műanyag, egyéb műanyag, karton, papír, nyomdai termékű papír, üveg, alumínium, italos dobozok. A ledobóaknákon keresztül kerülnek a hasznos anyagok a boxokban. A boxok ürítése homlokrakodóval történik. A válogatókabin légkondicionált. A válogatószalagra történő feladás a kabinon kívül történik, tehát a válogatókabinban porképződés nincs. A válogatószalag vége fölött van elhelyezve a mágneses leválasztó. A mágneses leválasztó a hulladékban maradt vasalapanyagú terméket válogatja le. A leválogatott vasterméket az alatta elhelyezett konténerbe gyűjtjük. A hasznos anyagot már nem tartalmazó hulladék a válogatószalag végén gyűjtőkonténerbe hullik, ahonnan a depóniára kerül.



16. ábra. Utóválogatósor kialakítása. 1. mobil dobrosta; 2. adagolószalag mágneses vasleválasztással; 3. telepített válogatószalag szortírozott anyagokat gyűjtő konténerekkel b) telepített rostával kapcsolt zárt, klímatizált kézi szortírozóegység 1. anyagfeladó egység; 2. szállítóheveder; 3. forgó dobrosta előválogatásra; 4. mágneses porleválasztás; 5. klímatizált kabinba telepített válogatószalag; 6. vezérlés és energiaellátás; 7. maradékanyag ártalmatlanításra

17. ábra. Válogatómű technológiai berendezéseinek elrendezése. A válogatómű kialakítása, technológiai berendezései és a korszerű telephely kialakításának megoldásai láthatók a 17 – 25 ábrákon.



18. ábra. Válogatómű munkahelyei

19. ábra. Frisslevegő ellátás a válogatóműben

20. ábra. Válogatókabin, termék boxok és a termék-gyűjtőszalag



21. ábra. Válogatás és bálázás

22. ábra. Automata horizontális bálázó prés

23. ábra. TSZH válogatómű egységeinek elrendezése



24. ábra. Szelektív gyűjtés és műszaki bázis elrendezés

25. ábra. TSZH másodnyersanyagok hasznosításra előkészítve


3. fejezet - A hulladékgyűjtés eszközei Egyfunkciós (egyszer használatos) gyűjtőedényzet – műanyag vagy papírzsákok – előnye a könnyű kezelhetőség és olcsóság, a rugalmasság a változó igényekhez és a könnyű szállíthatóság. Ezzel szemben csak korlátozottan, meghatározott hulladékalkotók gyűjtéséhez használhatók és állandó megújításuk szükséges. A többször használatos nehezebb edényzetek igen változatos, szabványos kivitelben készülnek (50, 70, 110, 120, 240, 660 és 1100 literesek műanyagból vagy fémből; 2,2–5 m3-esek fémből, esetleg többféle komponens együttes elkülönített gyűjtésére). Követelmény a gyűjtendő alkotó jellegének megfelelő kialakítás, megfelelő kiképzésű bedobónyílás és az illetéktelen kivétel elleni biztosítás, a könnyű üríthetőség és tisztíthatóság, valamint a figyelemfelkeltő színezés és feliratozás, az esztétikus megjelenési forma, továbbá az időjárásállóság és szándékos rongálás elleni védelem. A lakóházaknál, ill. a gyűjtőpontokon (gyűjtőszigeteken) telepítendő konkrét gyűjtőedényzet típusok és azok számának meghatározása a települési adottságok és a gazdaságos járatszervezés alapján történik.

1. 3.1. Az elsődleges gyűjtőedényzet Az elsődleges gyűjtőedényzet kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni (26. ábra): • Technológiai • Egészségügyi • Munkavédelmi A gyűjtőedényzet térfogata függ: • beépítettségtől • laksűrűségtől Lehetnek: zsákok, anyaga papír, műanyag, funkciója: • Háztartási gyűjtés (kis méret) • Egyéb gyűjtés (nagy méret) • Kistartályok (vedrek) 35 - 50 - 60 l • Középtartályok 80; 110; 120; 240; 360; 770; 1100 dm3 • Nagytartályok (3,5 - 5 m3): → cserélve szállíthatók Zsák alkalmazásának előnye: • Nincs eszköztisztítás • Bekötözött zsákok higiénikusak, pormentesek • Rugalmasan alkalmazhatók erősen ingadozó hulladékmennyiségek esetén • Egyszerű tárolóhely (átmeneti tároló) kialakítása • Jól használhatók a szelektív gyűjtéshez • Jó és gyors kiegészítő gyűjtő eszköz Zsák alkalmazásának hátránya: 34 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A hulladékgyűjtés eszközei

• Viszonylag drágák • Gondoskodni kell a folyamatos ellátásról • Salak, törött üveg, szúrós tárgyak gyűjtésére nem alkalmas.

26. ábra. Gyűjtőedényzet típusok. a) 3 lábú állvány, b) Tároló szekrény, c) Nyitható hengeres fémtartó (szabadtéri elhelyezés) d) Guruló állvány (korház műhely) e) Bilinccsel falba rögzített f) Kézi targonca a zsákok kihordásához

2. 3.2. Középtartályok Középtartályok szerkezeti és formai kialakításának szempontjai (27. – 28. ábra): • Időálló, tömör, a nedvességet fel nem szívó, sima felületű, mechanikai igénybevételekkel (ütődés, hajlítás), szemben ellenálló tűzbiztos anyagú, vegyi hatásoknak (bomlástermékek) ellenálló • Jó záródó, könnyen mozgatható fedél. A fedél nem okozhat sérülést, ezért pl. nem záródhat teljesen, a zárást gumilemez csík végzi • A tartály formája olyan, hogy könnyen és gyorsan üríthető legyen • Könnyű kezelhetőség (1 fő), szállíthatóság és tisztántarthatóság • Minél kisebb önsúly • Alul zárható vízleeresztő nyílás szükséges • Az alátámasztó kerekek átmérője min. 200 mm, önbeálló és rögzíthető irányú kerekek, lejtős területen rögzíthető fékekkel 35 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


• Felső részük feleljen meg a szállító jármű emelőszerkezete által adott követelményeknek

27. ábra. 50 l-es

28. ábra. 110 literes gyűjtőedény A nagyobb térfogatú kerekes gyűjtőkocsikhoz szükséges emelőszerkezet karrendszere pneumatikus vagy hidraulikus működtetésű lehet. A tartály átbillenése miatt az emelés során szükséges a két irányban rögzítő megfogás (29. ábra):



• oldalsó megfogás: - 2 csappal, vagy 2 emelő-támasztó felülettel • elülső megfogás: - fésűs emelőszerkezettel a szállító járművön • az edényzeten elől mélyedés a fésűnek Emelés közben az ürítéshez a fedél automatikusan nyílik (világítás)

29. ábra. 1100 l-es kerekes gyűjtőkocsik A szükséges tartályok darabszáma függ: • A keletkező hulladék mennyiségétől • Az elszállítás gyakoriságától • Szelektív gyűjtésnél a hulladékféleségek számától

3. 3.3. Új fejlesztésű edényzet Néhány új fejlesztésű edényzet (30 - 32 ábra):



30. ábra. 770 l-es

31. ábra. 1100 l-es



32. ábra. 5 m3 –es konténer Konténerekkel szembeni követelmény: • időtálló, tömör, sima felület • jól záródó, könnyen mozgatható fedél • könnyen és gyorsan üríthetők • könnyen tisztíthatók • kis önsúly • emelőszerkezethez illeszthető legyen (33. ábra)

33. ábra. Fésűs emlőszerkezet működés közben

4. 3.4. Tároló helyiség Tároló helyiség építési feltételei: • Bejárathoz közel, a földszinten (járdaszinten), ajtóval zárható legyen



• Megfelelő alapterületű legyen (0,3 - 0,5 m2/110 l-es tartály) • Könnyű megközelíthetőség a szállító járművekhez hordás során • A falazat, a padlóburkolat könnyen tisztít41ható legyen (simított beton) • Szellőzés • Kellő megvilágítás • Folyóvíz, szennyvízkiöntő, padlóösszefolyó legyen, a vízcsap légbeszívó szeleppel és tömlővéggel legyen ellátva Nyitott hulladéktárolók kialakításának szempontjai: • Bejárattól max. 60 m távolságra • Szállító járművek közvetlenül megközelíthessék • Közvilágítás szükséges Hulladéktároló szekrények alkalmazása (34. ábra): • Régi lakóházaknál alkalmazzák • Közterületi (utcai) hulladék gyűjtése: 110 l-es tartályokban • Épületen belüli (függőleges) mozgatás (ledobó berendezések) Követelmények: • Por és szagmentesség (az ejtőcső szellőztethetősége, tisztíthatósága, a dugulások megszüntethetősége) • Átmérője min. Ø400 mm a dugulás elkerülésére. Anyaga tartós, sima falú legyen, a szagot, nedvességet ne szívja be, tűzbiztos legyen. • Ledobó nyílások bűzzáróak legyenek, szóródás mentes ürítéssel, nagyobb darabok ne juthassanak be • Az ejtőcső végén szóródás mentes átürítés (feltelítődés megakadályozása) • Zaj és bűzmentes legyen • Előre gyártott elemekből készüljön



34. ábra. Hulladéktároló szekrény típusok Társasházak, tömblakóházak esetén a hulladékledobó kialakítás követelménye: a fedél lenyitásával megtölthető a forgó beürítő vályú, miközben egy íves lemez az ejtőcsövet a szaghatás csökkentése érdekében lezárja (35. ábra). 4. táblázat. Az egyes hulladék összetevőkre javasolható gyűjtőedényzet fajták



35. ábra. Tömblakóház hulladékledobó kialakítása


4. fejezet - Települési szilárd hulladékok szállítása Zsákos gyűjtés – szállítás (a zsák anyaga lehet papír v. műanyag). Szállítása történhet: • Nyitott tehergépkocsival • Bármilyen fél-pormentes vagy pormentes szállítójárművel (a laptömörítésű jobb) Előnyei: • Olcsó, könnyen kezelhető gyűjtő • Egyszerű, olcsó szállítóeszköz kell • Rugalmasan alkalmazkodik a változó hulladékmennyiséghez • Por és bűzmentes • Nem használják fel újra, emiatt nem kell tisztítani, fertőtleníteni • Ott is alkalmazható, ahol nincs szervezett hulladékelszállítás pl. üdülőhelyeken Hátrányai: • Nem minden hulladékra jó (kiszakadhat) • Rövid időn belül el kell szállítani (sérülékeny) • Folyamatos zsákellátás szükséges, olcsón Terjedőben van: • Jól használható a szelektív gyűjtésben • Csúcsidőben kiegészítő módszer • Higiénikus Pneumatikus (vákumos) gyűjtés - szállítás részei (36 – 37. ábrák):


Települési szilárd hulladékok szállítása

36. ábra. Vákumos hulladékgyűjtő rendszer lakótelepen

37. ábra. Vákumos hulladékgyűjtés tipikus alkalmazása A pneumatikus gyűjtés-szállítás a települési szilárd hulladék gyűjtése és mozgatása zárt csővezetékben áramló levegővel. A technikának több évtizedes múltja van, a világ számos országában alkalmazzák, főleg ott, ahol kevés a munkaerő és a nagy beruházási költségek finanszírozhatók. A gyűjtést és a szállítást egy egységbe foglaló rendszer gyakorlatilag teljesen zárt és automatikus szállítási módot valósít meg, többnyire földfelszín alá telepített vezetékhálózattal. A berendezés tulajdonképpen ledobó aknákból, aknaszelepekből, levegőszelepekből, hulladékszállító csövekből, hulladék-leválasztóból, gyűjtő-tároló térből, porszűrőből áll. A tárolóból a hulladék telepített tömörítőbe és/vagy szállítókonténerbe vagy közvetlenül égető berendezésbe kerül. Előnyei: • a zárt rendszer miatt a környezeti terhelés elmarad, • a hulladék gyűjtése és eltávolítása teljesen független a közúti forgalomtól, bármely napszakban működtethető, munkaigénye minimális, • sokoldalúan felhasználható egyéb szállítási feladatok megoldására és (pl. szennyes ruha eltávolítására, takarítási célokra).


Települési szilárd hulladékok szállítása Hátránya: • drága • darabos hulladék esetén aprítóberendezést kell alkalmazni, új településeknél elképzelhető Vízöblítéses gyűjtés – szállítás szintén egységbe foglalja a gyűjtést és a hulladék mozgatását. Lényegében az előaprított hulladékot közvetlenül a csatornahálózatba vezetik és vízárammal távolítják el hagyományos módon. Alapfeltétele egy hatékony és jól működő csatornahálózat és szennyvíztisztító • hulladékaprító szükséges (a mosogatónál) • a meglévő lefolyórendszeren át a szennyvízzel együtt távozik • ülepítés után a hulladék gyűjthető és elszállítható • drága Konténeres szállítás (konténer cserével), 38 – 39. ábrák: • anyaga: fém vagy műanyag • gyűjtés-szállítás ugyanazzal az edénnyel történik • a jármű magára emeli és elszállítja, egyúttal üresre cseréli a konténert

38. ábra. Önürítős konténer elvi felépítése. 1. hidraulika henger: 2. préselő szerkezet:3. konténer (erősített kivitelű): 4. tömörítő egység: 5. ürítő fal

39. ábra. Telepített tömörítő berendezés vázlata (tömörítés: 1:5, 1:8). 1. hidraulikus tömörítő egység: 2. gyűjtőtartály: 3. adagoló garat: 4. konténer: 5. konténerszállító jármű 45 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Települési szilárd hulladékok szállítása Előnyei: • Alkalmas darabos hulladék befogadására • Az elszállítás higiénikus • Munkaerőigény kicsi (csak a gépkocsivezető) Hátrányai: • Szervezést igényel • Ha nem rendelkezik tömörítő egységgel, rossz az űrtartalom kihasználása • Speciális szállítójármű kell, alkalmas emelő szerkezettel Ott célszerű, ahol: • Nagy tömegű hulladék keletkezik • Kevés a munkaerő • Közel a lerakó Kétlépcsős (átürítéses) szállítás: • Fél-pormentes (nyitott ürítés) korszerűtlen, elavult, billenőplatós teherautóra felszerelve • 4-5 m3-es, zárt tartály, felül 4-6 beöntő nyílással • Ürítés billentéssel, a tartály hátfal lenyitásával • A jármű két oldalán felhajtható oldaldeszkák a kézi feltöltéshez Újabban javított változatai: • Hidraulikus tömörítőlappal • Gépi beürítéssel Pormentes (zárt rendszerű be- és kiürítés): nem szabványos gyűjtő-edényzettel is használható, pormentes szállítás: (pl. KUKA-Variopress). Jellemzői: • Szabványosított tartályokban gyűjtik • Menetrendszerűen közlekedik • Zárt rendszerben: - összegyűjt, elszállít • Pormentes be- és kiürítés Előnyei: • korszerű • gyors • higiénikus • por és bűzmentes • a tömörítéses szállítás gazdaságosabb A kétlépcsős szállítás hátrányai: 46 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Települési szilárd hulladékok szállítása • Speciális célgép kell hozzá, beürítő szerkezettel, gyors elhasználódású (a fékek igénybevétele nagy) • Speciális edényzet kell • Nagy a beruházási és üzemeltetési költsége • Kiszolgáló személyzet kell hozzá A hulladékkezelés előzőekben vázolt technológiai megoldásai alapvetően szolgálják a hasznosítható hulladékok kiválasztásának célját is. Egy ilyen, kevert hulladék szétválasztásának gépesítet technológia rendszere látható a 40. ábrán.

40. ábra. Hasznos anyagok kiválasztásának technológiai rendszere. a) vegyes hulladék, b) aprított hulladék, c) könnyű szerves anyagok (papír, műanyag), d)nehezen bomló anyagok, e) különféle fémek, üveg, f) fém. 1) aprítás, 2) légosztályozó, 3) tömörítő 4) nehézanyag osztályozó, 5) és 6) elszállítás, értékesítés


5. fejezet - Szállítójárművek és berendezések A zártrendszerű pormentes szállítás járművei közé a szervezett hulladékszállítás fejlettebb – a környezetvédelmi követelményeknek jobban megfelelő – célgépei tartoznak. A települési hulladék keletkezési helyein a szabványosított tartályokban gyűjtött hulladékot menetrendszerűen, zárt rendszerben, speciális gyűjtőszerkezettel szedik össze és zártan szállítják el. Munkavégzése teljesen pormentes. Felépítménye alapján két fő típus terjedt el: a forgódobos és a zárt dobozszerű tömörítőlapos célgépek. Követelmények: zárt gyűjtőtartály, felépítmény tömörítő berendezéssel (tömörítéssel a szállítás gazdaságosabb). • A tömörítés aránya: régen 1:2, ma 1:5 • A rakodás: • Könnyű • Gyors • Zajmentes • Pormentes legyen • A felépítmény térfogata az igényeknek feleljen meg, de elférjen a közúton • Az alépítmény jó manőverező képességű legyen (kis fordulási sugár), indító és fékező berendezése üzembiztos legyen • Tartós, üzembiztos kivitel, feleljen meg a terepviszonyoknak, közlekedés biztonságnak Felépítménye alapján forgódobos vagy tömörítőlapos Forgódobos szállítójármű A forgódobos megoldású járműnél a hulladék a jármű hossztengelyében lévő, elöl zárt hengeres tartályba kerül, a henger hátsó részét lezáró (ehhez illeszkedő), speciális edénybeürítő szerkezetet tartalmazó fedélen keresztül. A forgódobban csigamenet hordja be az elülső zárt rész felé a hulladékot, amely a dobban görögve-forogva zúzódik, keveredik. Jellemzése: • Zárt, forgó dob csigamenettel, elől hengeres, hátul kúpos alakú • Hátul edénybeürítővel ellátott, nyitható fedéllel • A kúpos részen törőbordák vannak, ezek aprítják a hulladékot • A HAIFISH típusnál hátul egy erős élű spirális zárólemez végzi az aprítást • A csapágyazott dob hajtása fogaskoszorúval és hidromotorral történik • Ürítése: - hátsó ajtó felnyitása után • dob ellenkező forgásirányával (ürítési idő 5-10 min) • Térfogata 25 - 100 m3 • Az aprítás következtében a hulladék homogén jellegű (előny) • A tömörítés mértéke 1:3-tól 1:5 arányú • Vegyes beürítő szerkezetűek (többféle gyűjtő-edényzethez)


Szállítójárművek és berendezések

41. ábra. Rotopress 19 m3-es hulladékgyűjtő berendezés Tömörítőlapos: A zárt, dobozszerű felépítményű tömörítős célgépek hátsó részén egy felfelé nyíló keretszerkezetben van a beürítőrész, a hulladékot fogadó és a gyűjtő, ill. tároló és a hulladékot a tartályba továbbító szerkezeti egység. Ezeket a gépeket gyakran laptömörítésűnek nevezik, mivel a négyszög keresztmetszetű, hasáb alakú térben hidraulikus mozgatású tolólapok között tömörít (42. ábra).

42. ábra. Europress 901 típusú préselve tömörítő hulladékgyűjtő célgép A gyűjtővályúból csúszólap és préselőlap segítségével kerül a hulladék a tulajdonképpeni gyűjtőtartályba, zúzva, préselve. Ez a hatás darabos hulladékoknál különösen nagyjelentőségű. A hátsó falra itt is, különböző gyűjtőedényekre alkalmas kombinált beürítő szerkezet építhető. A hátsó fedélkeret felemelésével és a hidraulikus működtetésű tolólap kitolásával a gyűjtőjármű üríthető. Kialakítása: • variopack • europack



Részei: - gyűjtővályú + kombinált beürítő berendezés • csúszófal • tömörítőlap A hulladéktovábbító szerkezet működtetése lehet: • kézi → darabos hulladék aprításakor • félautomatikus → egy-egy ciklus indítása • automatikus (elektrohidraulikus vezérléssel) → folyamatos üzem Ürítés: • Hátsó fedél felemelése • Hidraulikus kitolólap hátrafele mozgatása (a kitolólapot töltéskor a hulladék tolja vissza, a tömörítőhatás optimális). Darabos hulladék összetörhető a csúszófal és a tömörítőlap mozgatásával. Élettartam: kb. 6 év, évenkénti hatósági vizsga kell. A célgép egy korszerű típusát mutatja be a 43. ábra, a hulladéktovábbító szerkezet működését pedig a 44. ábra.

43. ábra. Tömörítőlapos gyűjtő-szállító célgép felépítése. 1. gyűjtőtartály; 2. elülső keret; 3. kitolópajzs; 4. hátsó fedél; 5. gyűjtővályú; 6. zárószerkezet; 7. szeméttovábbító és -tömörítő; 8. csúszófal; 9. préselőlap; 10. hidraulikaolaj tartály; 11. hidraulika szivattyú; 12. teleszkóphenger a kitolópajzshoz; 13. fedélnyitó hengerek; 14. csúszófal mozgató hengerek; 15. préslap mozgató hengerek; 16. szivattyúhajtás; 17. csuklós tengely; 18. elektromágneses tengelykapcsoló A zárt rendszerű, pormentes szállítás célgépeit többfajta működtető mechanizmussal az egész világon viszonylag régóta, igen széles körben gyártják. A zsákos gyűjtés-szállítás egyszerű elemekből áll, éppen ez a legfőbb előnye. A zsákok anyaga lehet papír vagy műanyag. Közterületeken gyakran egyszerű fém-vagy műanyagállványra szerelve használatosak. A szállításhoz bármely típusú nyitott tehergépjármű, félpormentes, ill. pormentes célgép megfelel. A laptömörítéses berendezés használata esetén a gyűjtőedény ürítő szerkezeteket gyakran leszerelik a rakodás megkönnyítése érdekében. A tolólapos tömörítésű célgépek használata a zsákos gyűjtéshez előnyösebb, mint a dobtömörítéses. A tömörítő berendezés hidraulikus működésű és választható 1-ciklusos tömörítési munkafolyamat, valamint nagyobb méretű hulladék esetén a teljesen kézi vezérlés. A gyűjtőtartály töltése folyamatos a tömörítőlap



ellennyomás hatására történő automatikus előrehúzása révén. Az egyszerű és biztonságos üzemeltetési lehetőség révén 13-14 év az élettartama, nagyjavítás nélkül. Felépítmény méretek: 17,5 m3 és 24 m3 között.

44. ábra. Hulladéktömörítő szerkezet működése (Kuka-Variopress). a) a préselőlap felbillen, b) a csúszófal lefelé mozog, c) a préselő lap előre mozog. d) a csúszólap felfelé mozog (a négyzetben a kézi vezérlés szelepállásai láthatók)

45. ábra. Variopress szemétgyűjtő gépkocsi. Az ürítőszerkezet 110 literes edénytől az 1100 literes konténerig alkalmazható, valamint a 4,2 m3-es zárt konténer ürítésére is alkalmas. A préselve tömörítő felépítmény kifejezetten az ipari, építőipari törmelék jellegű - és nehéz fajsúlyú - hulladék gyűjtésére, szállítására lett kifejlesztve (45. ábra). Robosztus felépítéséből adódóan kiválóan alkalmas a lomtalanítási feladatok ellátására is. Akár ürítőszerkezet nélkül, akár ürítőszerkezettel rendelhető. 7 m3-es konténerig szállítható hozzá ürítőszerkezet.



46. ábra. Kuka-Variopress működési fázisok Befogadó képessége: 7 köbmétertől 20 köbméterig. Többféle szemétre is felhasználható, folyamatos vagy periódikus tömörítéssel. A lakossági és ipari szemét begyűjtésének irányítása elektro-hidraulikus vezérléssel, automatikusan vagy manuálisan történik. Rendkívül egyszerű a szeméttartályok felemelése, akár teljesen telített tartályok esetében is.

47. ábra. Az ECOPAC 2000-es tömörítőslapos szemétszállító Konténerszállító járművek speciális emelődarus járművek (hidraulikus emelőrendszerrel): • Felemeli és az alvázra teszi • Billentéssel üríti A konténerszállító célgépek alkalmazhatósága: • intézményekben, üzemekben és közterületen is jól használható, • a pormentes gyűjtéssel kombináltan is alkalmazható a településeken, • építési hulladékra a nyitott kivitelek előnyösek,



• veszélyes hulladék esetén a speciális változatokat szükséges alkalmazni, • mindenütt alkalmazható, ahol van idő a gyűjtés során a hulladék készletezésére, ugyanakkor fontos az izoláció és megoldható a ráhordás. A fél-pormentes szállítás járművei általában billenőplatós tehergépkocsi alvázára épített 4–5 m3-es térfogatú, zárt tartállyal felszereltek, amelybe a hulladék az oldalnyílásokon át kézi erővel tölthető. Az ürítést billentéssel végzik, a hátsó zárófal megnyitása után. Korszerűbbek a hidraulikus tömörítőlappal felszerelt tartályok, amelyben bizonyos mértékű tömörítés biztosítható és ez egyben segíti az ürítést is. A fél-pormentes szállítás során olyan aránylag olcsó, egyszerű kivitelű járműveket vezettek be, ahol a be-és kiürítéskor ugyan van porképződés, de a szállítást zárt tartályban végzik. Nem korszerű, azonban szabványos gyűjtő-edényzettel (35 és 50 l-es) vagy anélkül is jól használható korlátozott anyagi forrásokkal rendelkező kistelepüléseken. Alkalmazzák még az utcai hulladékgyűjtő kosarak tartalmának begyűjtésére is. Típusai: • 2 emelőkaros (49. ábra) • Emelőhorgos: egy teleszkópos horgos kar a hosszú konténert csúszótalpakkal v. vezetőgörgőkkel felhúzza az alvázra • Billenőrámpás - csörlős (Multilift), ferde, mozgatható rámpán át csőrlőzi fel a platóra Szempontok: • A konténertároló hely jó megközelíthetősége • A tartályok felvételére, cseréjére elegendő helyet kell biztosítani • Kis emelési magasság Megoldások: • Hátul emelős (49.ábra „b”) • Oldalemelős (49. ábra „a”) Konténerméretek: 2,5; 3; 4; 5; 6; 10 m3 Jól használható: • Intézményekben • Üzemekben • Közterületen • Pormentes gyűjtéssel kombináltan is



48. ábra. Emelőkaros konténeres szállítóberendezések és főbb méreteik (mm-ben). a) oldalemelős típus, b) hátul emelős típus

49. ábra. Teleszkópos emelőkarral rendelkező konténerszállító. Emelőerő 14 t



50. ábra. Emelőhorgos, görgőskonténer-szállító öntömörítős konténerrel. Emelőerő 20 t Átrakásos gyűjtés szállítás eszközei Kétütemű szállításnál • tömörítetlen: szintkülönbséges rámpa, átrakás surrantón keresztül • tömörített : telepített tömörítő berendezés 1:8 1:10 tömörítésű konténer (52. ábra) Átrakás: • közvetlen (egyik szállítóeszközből a másikba) • közvetett tároló közbeiktatásával

51. ábra. Átrakó állomás működése A hulladék szállításának szervezése eltér az általános szállításszervezéstől (a hulladék bomlásra hajlamos, az elszállítás gyakoriságának ehhez kell igazodni). Szükséges alapinformációk: • a keletkező hulladék jellemzői (tömeg, térfogat, sűrűség), • a gyűjtőhelyek jellegzetességei (gyűjtési mód, megközelíthetőség), • szállítási útvonal adatai (forgalmi viszonyok, szállítási távolság).



Meghatározandók: • célgépek száma, • gyűjtőtartályok száma, • gyűjtőkörzetek jellemzői (gyűjtési időszükséglet, fordulóidők). Matematikai módszerek alkalmazása: Cél: - maximális kihasználtság elérése, költség minimalizálása Módszerek: - hálótervezés, járatszerkesztési modell adaptálása


6. fejezet - Hulladékkezelés gépei A települési vegyes hulladék mechanikai előkezelésének lépései • Hulladék feladása a mechanikai előkészítő rendszerre • Aprítás, darabolás • Rostálás • Komponens szétválasztás • Különböző frakciójú, lerakásra kerülő hulladék tömörítése, konténerbe töltése • Hasznosítandó, vagy ártalmatlanítandó hulladék felhasználás szerinti előkészítése A fent említett sorrend egy általános hulladék előkezelési technológia esetén érvényes. Az egyes munkafázisok között a hulladék mozgatását és megfelelő helyre juttatását különböző automatikusan működő szállítóberendezések biztosítják. Hulladékok mechanikai kezelése (www.agj.hu/hulladekapitok.pdf) A több komponensű szilárd hulladékok ( háztartási és termelési hulladékok ) elválasztásánál elsődleges cél az értékes, energetikailag vagy egyéb módon hasznosítható anyagok visszanyerése. Az aprítás Célja egyrészt a szilárd hulladék szemcse-, ill. darabméretének csökkentése, másrészt az anyag együttesek megbontásával a különböző komponensek előkészítése az elválasztásra, valamint a további kezelés hatékonyságának növelése. Az aprítás célja egyrészt a szilárd hulladék szemcse-, ill. darabméretének csökkentése, másrészt az anyagegyüttesek megbontásával a különböző komponensek előkészítése az elválasztásra, valamint a további kezelés hatékonyságának növelése. Aprítógép típusok települési és kevert ipari szilárd hulladék aprításához: • Egy-, vagy kéttengelyes kalapácsos aprítógépek • Egy-, vagy többtengelyes vágómalmok Durvaaprításra további géptípusok is rendelkezésre állnak, azonban a túl nagy szemcseméret nem teszi lehetővé a hulladék termikus felhasználását (53. ábra).


Hulladékkezelés gépei

52. ábra. Egyrotoros kalapácsos aprító, kétrotoros kalapácsos aprító (vágómalmok)

53. ábra. Kétrotoros kalapácsos aprító

54. ábra. Egyrotoros aprítók változatai



55. ábra. Rotoros aprító részei A hulladékaprítók a feladat jellegének megfelelően készülnek stabil és mobil kivitelben egyaránt. Az 56. ábrán működési elve, vázlata, az 58. ábrán egy korszerű mobil aprítóberendezés látható.

56. ábra. Kalapácsos aprítógépek változatai



57. ábra. Mobil aprítóberendezés vázlata. 1. kihordóheveder; 2. alsó szállítóheveder; 3. törő-aprítófogak; 4. gázolajtartály; 5. akkumulátor; 6. áramszabályozó; 7. vezérlőszekrény; 8. olajhűtő; 9. hidraulikatartály; 10. víztartály hűtőhöz; 11. meghajtómotor; 12. hidraulika szabályozás; 13. tengelykapcsoló; 14. álló tépőfogak; 15. horizontális aprítódob tépőfogakkal

58. ábra. Mobil aprító. Mechanikai elválasztási (osztályozási) módszerek Rostálás (http://www.komptech.com/en) • Síkrosta • Dobrosta



Mágneses elválasztás • Állandó mágnes • Örvényáramú elválasztás Légosztályozás • Vertikális • Horizontális Ballisztikus osztályozás • Légellenállás alapján • Űtközőlapos • Surlódásos osztályozás • Optikai szeparálás Rostálás Előkezelési eljárás. A rostálást több célból alkalmazzák a hulladékkezelés során. Főként a méret szerinti osztályozásra, de használják elválasztási feladatok elvégzésére, továbbá az adott hulladék finom szemcsés vagy durva szennyező anyagainak eltávolítására is. A hulladék kezelése során leginkább a dobrostát és a vibrációs rostát használják. A dobrostát elsősorban elválasztási és tisztítási célra, a vibrációs rostát mindhárom célra, főként azonban méret szerint osztályozásra használják.

59. ábra. A mechanikus osztályozás alapelve A síkrosták kialakításának változatai:



60. ábra. Sikrosták osztályozása

61. ábra. Dobrosta. 1. anyagfeladás; 2. tisztított anyag kihordása; 3. rostafelület; 4. támgyűrű; 5. hajtómű; 6. fogaskoszorú; 7. fogaskerék; 8. védőburkolat; 9. poros levegő elszívása; 10. alapozás és támasztógörgők



62. ábra. Korszerű dobrosta. (http://www.komptech.com/en/products/separation/drum-screens/cribus-3800.htm), http://bestmachinery.hu/hu/videogaleria.html Mágneses osztályozók: Szilárd hulladék komponens szétválasztás (fém kiválasztás) célja: a hulladék fémtartalmának kiválasztása további újrahasznosítás céljából. Ezt a feladatot látják el a mágneses osztályozók (64. ábra): Mágnesezhető fémek esetén: • Állandó mágneses dob • Mágnesszalag Nem mágnesezhető fémek esetén: • Örvényáramú szeparátor

63. ábra. Mágneses szeparátor megoldások A szilárd hulladék komponens-szétválasztási módszerei közül a lég-, vagy tömeg szerinti osztályozást széles körben használják olyan technológiákhoz, amelyek települési szilárd és ahhoz hasonló összetételű ipari hulladék energetikailag értékes, ún. könnyű alkotórészeiből tüzelőanyagot állítanak elő, valamint akkor, ha értékes másodnyersanyagokat kívánnak a hulladékkeverékekből visszanyerni. Légosztályozás



Szabályozott sebességű levegőárammal osztályozzák a hulladékot szemcsenagyság, méret és sűrűség szerint. Általában papír, textil, műanyag , fémfóliák, szárított szerves anyag elválasztására használják. Az elválasztás feltétele a 10-15 %-os sűrűségkülönbség. (65. – 67. ábra) A Terra Select a szennyezőanyagok légátfúvással történő eltávolítása terén mobil és helyhez kötött légszeparátorokat egyaránt kínál, mind dízel-, mind elektromos meghajtással (68. ábra). Ballisztikus osztályozás: Az aprított hulladékot röpítő készülékkel adagolják a horizontális osztályozótérbe, ahol a komponensek tömegük és alakjuk szerint osztályozódnak. Jól kombinálható a légosztályozással (69. ábra).

64. ábra. Vertikális légosztályozók típusai. a) elszívásos aspirátor; b) vertikális osztályozóoszlop; c) vertikális cikcakk osztályozó, 1) könnyű anyagok, 2) nehéz anyagok

65. ábra. Horizontális kamrás légosztályozó. 1. könnyű anyagok; 2. nehéz anyagok; 3. közepes frakció



66. ábra. Forgódobos légosztályozó

67. ábra. Forgódobos légosztályozó A megtisztítandó anyag a durva anyagot szállító szalagról, (például egy dobrosta kihordószalagjáról) közvetlenül a szeparátor rezgőszitájára kerül, ami biztosítja az anyag egyenletesebb eloszlását. A szeparátoroknak három különböző típusa létezik, melyek felhasználhatók minden olyan helyen – például hulladéklerakókban, komposztáló telepeken –, ahol az üzemeltető szeretné különválasztani a nagyon kis szemcseméretű anyagfrakciót a nagyobb szemcseméretűtől.

68. ábra. Ballisztikus osztályozás Ütközőlapos osztályozás 65 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


A különböző súrlódás, keménység és rugalmasság alapján történik meg az elválasztás. Jól alkalmazható a módszer pl. komposztból a szervetlen anyagok kiválasztására (70. ábra).

69. ábra. Ütközőlapos és súrlódásos osztályozás Optikai szeparálás Az automatikus válogatási módszerek jellemző eljárása az elektronikus optikai szeparálás, amelyet megfelelően előkészített vegyes üveghulladék szétválasztására használnak (71. ábra). Nehézközegű eljárás: Nagy sűrűségű folyadékot (pl. tetrabróm-etánt) vagy szuszpenziót alkalmaznak az előzetesen aprított és méret szerint osztályozott, főleg fém és műanyag hulladékok elválasztására. A különböző sűrűségű részecskék különböző sebességgel ülepednek, így a külön¬böző komponensek szétválaszthatók. Mágneses ülepítő eljárások: Vashulladékok kiválasztása egyszerű mágnes alkalmazásával lehetséges. A nehézközegű mágneses folyadékkal dolgozó elválasztás során petróleumban finoman eloszlatott magnetit szemcsékkel egyenletes sűrűségű szuszpenziót hoznak létre. Szabályozható térerejű mágneses térben a folyadék látszólagos sűrűségét folyamatosan változtatják. Így az elválasztandó anyagrészek ülepedési sebessége és a szétválasztás szabályozható. Mosás, tisztítás A mosás és a tisztítás a szilárd hulladék felületi szennyeződéseit eltávolító művelet, megkönnyíti a hulladék hasznosítását. A szennyeződés a mosáskor folyadékfázisba megy át: oldódik, diszpergálódik, emulgeálódik.



70. ábra. Elektronikus optikai szeparátor elvi vázlata. 1. anyagfeladás; 2. vibrációs adagolóvályú; 3. vibrátor; 4. adagolószalag; 5. standard színű háttérlemez;. 6. fotocellaegység; 7. fényforrás; 8. termékelkülönítő lap; 9. sűrített levegőt szabályozó szelep szolenoiddal; 10. sűrített levegő maradék; 11. elektronikai egység (erősítő, logikai áramkör, energiaellátás, jeladó); 12. villamos vezeték; 13. szeparált termék A folyadékfázis legtöbbször víz, vizes oldat, de lehet szerves oldószer is. A vízben oldott vegyszereket és szerves oldószereket aszerint kell kiválasztani, hogy milyenek a tisztítandó hulladék és a szennyező anyag tulajdonságai, és milyen a tisztítási hatásfokuk. A művelet hatékonyságát különböző kémiai adalékokkal segítik elő (pl. vízlágyítók, nedvesítőszerek, emulgeáló-és diszpergáló anyagok alkalmazásával), valamint növelik a mosóközeg hőmérsékletét. A mosási folyamat több műveleti fázisból áll, amelyek a mosófolyadék vegyszertartalma, a szilárd anyag és a folyadék aránya, továbbá a hőmérséklet tekintetében is különböznek egymástól. A mosóvizet recirkuláltatják, ill. az elszennyeződést követően komplexen tisztítják. A mosást szakaszos és folyamatos üzemű berendezésekben végzik. Textilhulladék folyamatos tisztítására alkalmas mosóberendezés vázlatát a 71. ábra szemlélteti. A mosási technológiát főként textil-, műanyag-és üveghulladékok felületi tisztítására használják a hulladékkezelési gyakorlatban.

71. ábra. Folyamatos csőmosógép vázlata. 1. víz és mosószer; 2. szennyezett anyag; 3. fő mosózóna; 4. tisztára mosó zóna; 5. öblítőzóna; 6. forróvíz-adagoló; 7. gőz; 8. kondenzvíz; 9. flottaelválasztás; 10. hőcserélő; 11. lefolyó; 12. öblítővíz; 13. szivattyú; 14. hajtómű; 15. kihordószalag A hulladékok tömörítése A tömörítés során a laza állapotú, nagy pórustérfogatú szilárd hulladékot a lehetőség szerinti legkisebb térfogatra sajtolják össze. A művelet célja egyrészt a kisebb költséggel járó gyűjtőhelyen való tárolás és szállítás, másrészt a hulladék előkészítése a további kezeléshez. A bálázás



A bálázó préseket a viszonylag homogén összetételű hulladék (papír-, textil-, műanyag-, fa-és fémhulladék) tömörítésére, ritkábban a heterogén települési és termelési hulladékkeverékek tömörítésére alkalmazzák. Figyelembe véve a csomagolási hulladékok kezelésével kapcsolatos legegyszerűbb gépeket és berendezéseket, vannak amelyek a hulladékká vált újrahasznosítható anyagok, pl. papír, karton, fólia, PET palack stb. kezelésére, elsősorban kézi erővel történő tömörítésére, kisebb részt tárolására alkalmasak. A kézi működtetésből kifolyólag azok a berendezések természetszerűen csak kisebb mennyiségű és kis erőigényű anyagokra alkalmazhatóak. Tömörítő gépek lehetséges működési elvei • préskonténerek • csigás préskonténerek • fixen telepített hulladéktömörítők • hulladék átrakó állomások • csigás hulladéktömörítők • csigás vízmentesítő prések • horizontális bálázók • hordóprések A nagyobb mennyiségű hulladék feldolgozásához azonban már nagyobb tömörítő erő előállítására alkalmas berendezéseket kell alkalmazni. Az első berendezések még annak idején működés szerint két alapvető csoportba voltak sorolhatók, hidraulikus és pneumatikus présekre. Az idők folyamán a pneumatikus prések azonban kimentek a divatból, mivel a megnövekedett mennyiségek és ezen keresztül a szükséges préselési erő miatt már nem tudták felvenni a versenyt a hidraulikus prések üzembiztonságával és teljesítményével. Így mára hidraulikus présberendezések működnek világszerte. Attól, hogy kizárólag hidraulikus berendezést tudunk alkalmazni céljaink eléréséhez, még nem jelenti azt, hogy az igényeinknek megfelelő berendezés kiválasztása olyan nagyon egyszerű lenne. Mitől is függ, hogy milyen berendezést kell alkalmaznunk? A válasz igen egyszerű: nagyon sok mindentől. Az anyag fajtáján és mennyiségén kívül nézzünk néhány jellemzőt, mely alapvetően befolyásolja választásunkat: az anyag kezelésének módja, a gépet kézzel vagy géppel kívánjuk tölteni, mekkora hely áll rendelkezésre a berendezés elhelyezéséhez, kézzel vagy automatikusan kívánjuk megkötni a kész bálákat és hát mekkora is legyen a bála nagysága, súlya. Csak néhány kérdés, melyeket a gép kiválasztása előtt át kell gondolni. Természetesen a piacon megtalálható gyártó és forgalmazó cégek segítséget nyújtanak a gépek kiválasztásához. Ennek egyik egyszerű módja lehet egy rövid kérdőív kitöltése, mely alapján nagy biztonsággal megállapítható a felhasználó számára szükséges berendezés típusa. A gyártók és forgalmazók természetesen segítséget nyújtanak a megfelelő típus kiválasztásában. Attól, hogy kizárólag hidraulikus berendezést tudunk alkalmazni céljaink eléréséhez, még nem jelenti azt, hogy az igényeinknek megfelelő berendezés kiválasztása olyan nagyon egyszerű lenne. A függőleges bálaprések A legegyszerűbb és legelterjedtebb berendezések a függőleges bálaprések. Elvitathatatlan előnye ezeknek a berendezéseknek, hogy viszonylag kis helyigényük miatt könnyen helyet lehet találni nekik meglevő épületekben is. A préskamrában ezeknél a berendezéseknél a présfej függőleges irányban működik. Ennél fogva logikusan a berendezések zöménél a bálakamra megtöltése oldal irányból történhet. Az elrendezés egyszerűsége és kis helyigénye miatt a berendezések igen széles körben alkalmazhatók. A bála elérhető súlya és mérete igen széles tartományt ölel fel. A legkisebb berendezések 20-40 kg-os, a legnagyobbak 600 kg-s bála készítésére alkalmasak. Az elkészült bála könnyű szállítása valamint raktározása miatt az elkészült bálák mérete igazodik az



általánosan használatban levő EUR raklap méretéhez, vagy a kisebb bálákból raklap méretű rakomány állítható össze. A függőleges bálázó préseknek van egy nagy hátrányuk. Az oldalsó irányú adagolásból kifolyólag gyakorlatilag megoldhatatlan problémát okoz a bálakamra gépi, szállítószalaggal történő adagolása. Ez pedig természetszerűleg kézi munkaerő igénybevételét igényeli, mely amellett hogy igen fáradtságos és drága, kifejezetten gátat is szab a gép teljesítményének. A teljesítmény növeléséhez a bálázógépet „oldalára” kell fordítani. Ezek a gépek a vízszintes bálázók. A vízszintes bálázó gépek A bálakamrában a préslap vízszintesen mozdul el, így lehetőség van a bálakamra felülről történő töltésére, mely igen egyszerűen automatizálható, pl. egy felhordó szalag rendszerbe helyezésével. Jelentős előny továbbá, hogy a nagy betöltőnyílásnak köszönhetően igen nagy méretű darabok is kényelmesen elhelyezhetők a bálakamrában. Hátránya viszont, hogy jóval nagyobb helyigénye, van, így az alkalmazásakor relatív nagyobb beruházási költséget jelent az elhelyezésre vonatkoztatva, és a berendezések bekerülési költsége is nagyobb. A vízszintes bálázó gépek választéka az elkészített bálaméret vonatkozásában hasonló a függőleges gépekéhez. (72., 73. ábra) Mind a függőleges, mind a vízszintes présgépeknél szükség van a bálák kötözésére. Az összepréselt bálát a présfej nyomása alatt kell megkötözni, így a megkötözött bálában a présfej visszamozgatása után a préselt anyag rugalmasságától függően belső nyomás keletkezik. Az alkalmazott kötözőnek el kell viselnie ezt a nyomást valamint a bála mozgatása során keletkező erőket is. A gépek gyártó előre specifikálják a berendezésben préselhető hulladékot, és a géphez alkalmazható kötöző anyagokat. A bálák mérettől függően 3-6 kötözővel rögzíthetők. A kötözéshez alapvetően kétféle anyagot alkalmaznak. A kisebb nagyságú és súlyú báláknál megfelelő szakítószilárdságra méretezett műanyag kötöző a jellemző, a nagyobb bálaméretnél acélhuzal alkalmazása az elterjedt. Acélhuzalos kötözés esetén vagy előre elkészített megfelelő hosszúságú és alakra formált huzalt vagy dobra szerelt, esetenként akár 500 m hosszúságú huzalt alkalmaznak. A kész bálák bálakamrából történő eltávolítása is jelentősen eltér a függőleges és vízszintes présgépek esetében. A függőleges prések esetén a bálakamra ajtajának kinyitása után szükség van a kamrába szorult bála kimozgatására, melyet egy egyszerű bálakidobó mechanizmus segítségével lehet elérni. Ilyenkor a felfelé mozgó présfej a kidobó mechanizmusba kapaszkodik és a bála a kamra elé helyezett raklapra billen. Vízszintes gépeknél a bálakamrából a kész bálát a berendezés a kötözés és a bálakamra hátsó falának nyitása után egy utolsó lökettel tolja ki az előre elhelyezett raklapra.

72. ábra. Horizontális bálázó félautomata kötöző rendszerrel (polyester szalag)



73. ábra. Horizontális bálázó, felhordószalagos adagolással Előnyök: • folyamatos adagolás • nincs ajtó/fedél nyitás/zárás • zömök kialakítás • vertikális kötözés • fokozatmentes bálahossz • Beállítás • multifunkciós kijelző • csekély karbantartásigény Alkalmazások: • kereskedelmi láncok • ipari vállalkozások • áruházak • logisztikai központok • csomagoló cégek • csomagküldő szolgálatok • élelmiszeripar • speciális esetek (www.ptf-haeusser.de) Darabosítás A darabosítás során a finom szemcsés, aprítással előkészített szilárd hulladékból préseléssel, sajtolással vagy termikus módszerrel nagyobb, szabályos vagy szabálytalan szemcséket állítanak elő. A cél általában a további kezelés megkönnyítése. A darabosítás fogalomkörébe tartozik a hőre lágyuló műanyaghulladék agglomerálása és regranulálása, valamint az aprított szerves hulladék pelletizálása. Az agglomerációs és a regranuláló eljárások a különféle poliolefin anyagú, előzetesen osztályozott (típusazonos) és legfeljebb kismértékben szennyezett műanyagfólia-hulladék kezelésére alkalmasak. Az agglomerációs eljárásoknak két alapmegoldása ismeretes: a tárcsás tömörítővel (74. ábra) és a vágó-tépő malommal való agglomerálás. A fő műveletek az előaprítás, az agglomerátum előállítása és az utóaprítás. A



regranulálást extruderekkel végzik, ezekben az anyag szűrésével az agglomerátuménál nagyobb tisztaságú termék különíthető el. Az extruderhez hűtő és utóaprító csatlakozik.

74. ábra. Agglomeráló gépcsoport felépítése. 1. előaprító vágómalom; 2. adagolótartály; 3. csigás adagolómű és tárcsás tömörítőgép; 4. utóaprító vágómalom; 5. ventilátorok; 6. leválasztó ciklonok A szennyezett fóliahulladék esetében használható agglomerálási eljárásban a vágó-tépő malomban végzett agglomerálást a vágómalomban végzett aprítás és mosás, majd ezt követő flotációs és hidrociklonos tisztítás, ill. szárítás előzi meg. Az agglomerátumot extruderen dolgozzák fel. Az aprítással, osztályozással és szárítással előkészített szerves szilárd hulladék pelletizálását az ipar egyéb területein alkalmazott présekhez hasonló rendszerekben végzik. A pelletizálást a hulladékból történő takarmányés tüzelőanyag-előállítás esetén használják. A prések zöme gyűrűs matricával és egy, két, három, ill. négy présgörgővel, ritkábban síkmatricával és kúpos, vagy hengeres Koller-járatokkal van felszerelve (75. ábra). A pelletizálás előfeltétele egyrészt az anyag megfelelő méretre aprítása, másrészt a szükség szerinti tisztítása és osztályozása. Ezek célja, hogy viszonylag homogén, finom szemcsés anyaghalmazt hozzanak létre a darabosításhoz. Fontos a megfelelő nedvességtartalom beállítása is.

75. ábra. Pelletizáló prések elve. a) négygörgős matricával dolgozó prés kialakítása (ház nélkül) 1. hidraulikus görgőnyomás szabályzó; 2. görgők; 3. főtengely; 5. csigahajtómű b) kétgörgős gyűrűs matricával dolgozó prés elve 1. pelletizálandó anyag; 2. gyűrűs matrica présfuratokkal;3. vágókések A végtermék szemcsealakja rövid hengerre hasonlít, térfogattömege 1–2 g/cm3.A pelletizálás a kezelendő hulladéktól függően adalékanyag (kötőanyag) bekeverésével vagy anélkül, esetenként nagyobb hőmérsékleten megy végbe. Némelykor elegendő a megfelelő víztartalom beállítása, máskor a hulladékhoz kötőanyagot (pl. olajat, gyantát) is kell adni. A pelletizálással nemcsak a hulladék további felhasználása könnyíthető meg, hanem jelentősen csökkenthető az anyagmozgatással járó porzási vesztesége és ennek kedvezőtlen hatásai. Továbbá megakadályozható, hogy az anyag tároláskor összeálljon és hogy szállításkor rétegeződjék.



http://www.mewa-recycling.de/hu/gepeink www.redoma.com/video.html http://euromagnet.hu/femkivalasztas?gclid=CLTozKTxq6kCFci-zAod5EKeKg


7. fejezet - Komposztálás gépei, eszközei A háztartásokban, illetve gazdaságokban keletkező zöldhulladékot (biohulladékot) kezelni kell. Családi házas övezetben a zöldhulladékot száradás után de néha nyersen is elégetik, elégették. Nem kis bosszúságot okozva környezetüknek. A megfelelően felkészült és infrastruktúrával ellátott városgazdálkodások azonban törekvéseket tettek és tesznek arra, hogy a lakosok a biohulladékot külön gyűjtsék. A városgazdálkodás a zöldhulladékot előre maghatározott időközönként összegyűjtik és komposztálják. Egyes lakosok saját kertjükben alakítottak, alakítanak ki zöldhulladék gyűjtésére alkalmas tároló, komposztáló helyet. Komposztálás után saját kertjükben hasznosítják a keletkezett humuszt. A zöldhulladék gyűjtésének és kezelésének több oka van. Ezek: • A zöldhulladék komposztálás révén hasznos anyaggá válik, amely humuszban gazdag feldúsított föld. Ezt visszajuttatva a természetbe növeli annak tápanyag tartalmát. Tehát elősegítjük a természetes anyagcsere körforgását, és visszaszoríthatjuk a kemikáliák (műtrágyák) használatát. • A külön gyűjtött zöldhulladék nem kerül a kommunális hulladék közé, és így csökkenthető a kommunális hulladéklerakóba kerülő hulladék mennyisége, ezáltal is növelhető annak élettartama. • A zöldhulladék gyűjtése révén megszűnik annak égetése, és így a lakókörnyezet és magának a környezetnek a terhelése csökken.

1. 7.1. Komposztálás gépei A komposztálás gépeit és eszközeit tekintve két nagy csoportba sorolhatók, attól függően, hogy nagyüzemi vagy háztartási komposztálásról beszélünk. A nagyüzemi komposztálás során a folyamatok munkafázisainak végrehajtása teljes mértékben gépek felhasználásával történik a nagy zöldhulladék tömeg miatt. A szabadtéri és épületen belüli komposztálási technológiákhoz univerzálisan használhatóak az adott munkagép csoportok adott típusai a technológiai folyamatban megkívánt műveletelemekhez. Szabadtéri komposztálás során a komposztott háromszög keresztmetszetű, hosszan elnyúló prizma alakzatban történő érlelik. A keresztmetszetének méretét a technológiában résztvevő gépek határozzák meg, leginkább a keverőgép mérete. Épületen belül, illetve szabadtéren történő komposztálásnál alkalmazzák a silóban történő érlelést is. Ebben az esetben 3 - 4 m széles és 2 - 3 silókat készítenek betonból. A silónak csak az oldalfala esetleg a padlója készül betonból. A siló méretét az alkalmazandó berendezések, leginkább a keverőgép mérete határozza meg. Tehát siló tervezésekor már figyelembe kell venni az alkalmazni kívánt géppark geometriai és munka méreteit. Az alábbi gépcsoportokat különböztethetjük meg nagyüzemi komposztálás során: • aprítógépek; • keverő- és/vagy átrakógépek; • rostáló, elkülönítő gépek gépek; • komposztálási technológiát kisegítő gépek. Aprítógépek A zöldhulladék összegyűjtése után a felhasználás területére beérkező alapanyagokat egységes méretűre kell „alakítani”. Gyakorlatban erre azért van szükség, hogy a komposztba közel azonos méretű anyagok kerüljenek, ezáltal elősegítve egyrészt a komposztálási folyamat megvalósulását másrészt pedig az érési folyamat sebessége közel azonos lesz, hiszen közel azonos jellemző szemcseméretű anyag kerül komposztálásra. Gondoljunk csak 73 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Komposztálás gépei, eszközei

abba bele, hogy a zöldhulladékba belekerülhet fű nyesedék, fa- gally, ág, faháncs. Ezeknek a méretei és biológiai felépítése különböző. Ezeket a halmazokat kell közel azonos szemcseméretre hozni. Gyakorlatban erre a feladatra aprítógépeket alkalmaznak. Az aprítógépek alapvető feladata, hogy a zöldhulladékot megfelelő rostméretre aprítsa fel (jellemző méret 5 - 100 mm). Az aprítógépekben az aprítást végezheti: • Kalapácsos aprítók; • Késes aprító; • Tépőfogas aprítók. A gyakorlatban a lassúfordulatú tépőfogas aprítók az elterjedtebbek. Oka a kalapácsos darálóval szembeni pozitív tulajdonságaiban kell keresni. A tépőfogas aprítóknak a kalapácsos darálóval szemben alacsonyabb a por és a zajhatása. Továbbá az alacsony fordulatszám miatt, a tépő-aprító fogaknak alacsonyabb a kopása és így hosszú élettartam érhető el alacsony üzemeltetési költség mellett. A tépőfogak élezhetőek, továbbá egyenként cserélhetők, ami ismét növeli az élettartamot, és a gazdaságos üzemeltetést. A 76. ábrán egy tépőfogas aprító berendezés látható. A szerkezet kettő darab csőtengelyből áll, amelyre spirál alakban van felhegesztve a fogatarató konzol. A tengelyek egymással ellentétes irányba forognak. A fogak közé bekerülő anyag elmorzsolódik, ledarálódik, amikor áthalad a két tengely között. Késes aprítót fák aprítására használnak a gyakorlatban. Tehát használata leginkább erre a területre korlátozódik. Komposztáló telepen alkalmazása nem előnyös, azonban nagyszámú fahulladék feldolgozásakor igen.

76. ábra. Tépőfogas 00,9e15d676.jpg

aprító.

http://www.mascus.com/image/product/large/2d267ffb/Komptech-Crambo-

A tépőfogas aprítók lehetnek kiviteltől függően egy-, két-, három- vagy négytengelyesek. A tengelyek hossza 2 - 4 m között változhat, ennek megfelelően a vágófogak száma 30-160 között van. A lassúfordulatú aprítók hidraulikusan hajtják meg, ennek megfelelően a tengelyek forgásiránya megfordítható, túlterhelés elleni védelemmel látják el. A biztonságos munkavégzést a nagyméretű hidraulikusan mozgatható garat oldalfalak biztosítják (http://vehir.hu/egyeb/2010-08-19/hulladekfeldolgozas_mernokszemmel.html). Az aprítógépek teljesítménye 40 - 100 t/h között változik kiviteltől, mérettől függően. Az aprítógépek lehetnek: • Mobil kivitelű; • Stabil, helyhez kötött kivitelű. Mobil kivitelű aprítógépek: Mobil kivitel esetében az aprítógép mozgatható. A telephelyen lerakott, vagy adott helyre összegyűjtött zöldhulládéhoz szállítható az aprító gép. A felhasználási helytől függően telepíthető a berendezés. Munkavégzést követően elszállítható onnan. A mobil kivitel előnye a több helyszínen történő felhasználás lehetősége, és így a bérmunkák vállalása. Az aprítógépek mobil kivitele esetén három kategóriát különböztethetünk meg. Ezek: 74 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


• Tehergépjármű vázszerkezetére szerelt felépítmény. A felépítmény maga az aprító berendezés. • Tehergépjármű vontatmányaként mozgatható aprító berendezés. • Önjáró aprító gép. Ez a típus a telephelyen önállóan képes mozogni gumihevederes lánctalpai segítségével, illetve a szállító eszközére önállóan képes felállni. Egy vontatott aprítógépet munkavégzés közben a 77. ábra mutat.

77. ábra. Vontatott mobil aprítógép. (http://www.komptech.com/usa/waste/composting.htm) A berendezésbe felülről lehet az aprítandó zöldhulladékot behelyezni a garatba egy rakodógép segítségével. A berendezés egy önálló dízel erőforrással rendelkezik, amely megfelelően kialakított hajtásláncon át hajtja a hidraulikus motort, amely az aprító tengelyeket és így a tépőfogakat hajtja. A garatban bekerülő zöldhulladékot a forgásban lévő tengelyek és tépőfogak összezúzzák. A felaprított rostokat a gépből egy szállító szalag juttatja ki és abból egy halmot képez, amely alkalmas a további komposztálási folyamathoz történő felhasználásra. Egy a működést szemléltető videó film az alábbi (http://www.youtube.com/watch?v=9SIgBlBXiMU&feature=related).

linken

tekinthető

meg

Stabil, helyhez kötött kivitelű aprítógépek Stabil kivitelű aprítógépek esetében az aprító berendezés a felhasználási helyén fix telepítésű. Ezek a berendezések általában egy csarnokba (78. ábra) vagy fedett színbe kerülnek telepítésre, azonban szabad ég alatt is üzemelhetnek ezek a berendezések (79. ábra). Stabil kivitel esetén a telepített helyszínen üzemelhet csak a berendezés. A zöldhulladékot oda kell szállítani és a keletkezett aprított halmot időnként el kell szállítani felhasználásra, akár napjában többször is (ha a terület tároló kapacitása telítődik). A folyamatos üzem biztosítása érdekében az aprított zöldhulladék elszállítására a további felhasználás helyére egy folyamatos gépsorral lehetséges.

78. ábra. Stabil aprító gépsor fedett csarnokban. 75 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


79. ábra. Stabil aprítógép működése szabad környezetben. Keverő- és/vagy átrakógépek Nagymennyiségű zöldhulladék keverésére, átforgatása, átrakására keverőgépeket és/vagy átrakógépeket alkalmaznak a gyakorlatban. A keverés, átrakás célja az, hogy a komposzt érési folyamatában a hulladék átkeverésre kerüljön. Ezzel is elősegítve az érési folyamatot, a levegőztetést, továbbá a komposzt alkotóit tovább aprítja az eljárás során alkalmazott berendezés. A keverőgép fő szerkezeti egysége egy csőtengely. Erre a tengelyre van spirálvonalban felerősítve a keverőlapátok szimmetrikusan. A tengely forgó mozgást végez, és így a kevert anyag a szélétől a tengely közepe felé halad. Így biztosítva azt, hogy a komposzt teljes keresztmetszetében átkeverésre kerüljön. Keverő- és vagy átrakógépek lehetnek: • Külső erőforrásos keverőgép; • Önjáró keverő és/vagy átrakógép; • Önjáró és külső erőforrásos átrakógép; • Betonsilónál alkalmazott keverőgép. Külső erőforrásos keverőgép Ez a típus segéd erőforrás alkalmazásával működő technológiai egység. A külső erőforrás általában egy erőgép, mezőgazdasági vontató (traktor). A gép teljesítmény leadó tengelye (TLT) által kapja a hajtást a keverőgép. Külső erőforrással hajtott keverőgépek csak keverésre használhatóak, átrakásra nem. A külső erőforrással működtetett technológiai egységeknek a teljesítménye 100 - 500 m3/h között változik. Két típusa különböztethető meg. Ezek: • Függesztett keverőgép. • Vontatott keverőgép. Függesztett keverőgép esetében az erőgép orrészére (80. ábra) vagy a hátrészre (hárompont felfüggesztésére) (81. ábra) van kapcsolva a keverőgép. Az erőgép haladása során a keverő tengelyek forognak és keveri, szellőzteti a komposztot. Egy a működést szemléltető videó film az alábbi linken (http://www.youtube.com/watch?v=D6oY-lE0EHs&feature=player_embedded#at=21).


tekinthető

meg


80. ábra. Orrészre függesztett keverőgép.

81. ábra. Hátrészre függesztett keverőgép. Vontatott keverőgép esetében az erőgép vontatja a technológiai egységet és biztosítja számára a hajtást. A keverő haladását a komposztban egyrészt a keverő tengely haladása az anyagban, másrészt pedig a hajtást végző gép biztosítja. Vontatott keverőgép ábrája a 82. ábrán látható, valamint munka közben a 83. ábra mutatja. Egy a működést szemléltető videó film az alábbi (http://www.youtube.com/watch?v=RfMWJTVyiwg&feature=related, http://www.youtube.com/watch?v=P85Mcq1qskw&feature=related).

linkeken

tekinthető

meg

82. ábra. Vontatott keverőgép.

83. ábra. Vontatott keverőgép munka közben. Önjáró keverő és/vagy átrakógép Az önjáró keverő és/vagy átrakógépek saját erőforrással rendelkeznek. Ez az erőforrás biztosítja a keverő tengelynek a hajtást, valamint a gép mozgatását is. Az önjáró berendezések egyes típusai a keverésen (84. ábra) túl átrakásra (85. ábra) is alkalmasak egyben. Ilyenkor a keverő lapátok a komposztot a gép belsejébe juttatják, amelyben egy szállítószalagra kerül a komposzt és a berendezéstől kellő távolságra juttatja azt, ahol is ismét egy komposzt halmot, haladása során egy újabb komposzt prizmát képez. 77 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


84. ábra. Önjáró keverő gép.

85. ábra. Önjáró keverő és/vagy átrakó gép. Különböző geometriai méretű keverő és/vagy átrakógépek találhatóak meg a gyakorlatban. Ez függ attól, hogy mekkora komposztprizmát alkalmaznak az adott zöldhulladék kezelő telepen. Ezért az önjáró keverő és/vagy átrakó gépek teljesítménye széles határok között változik (100 - 4500 m3/h). Egy a működést szemléltető videó (http://www.youtube.com/watch?v=RslNb5zJJFI ).

film

az

alábbi

linken

tekinthető

meg

Önjáró és külső erőforrásos átrakógép A komposztálás területén alkalmaznak csak komposzt-halom átrakását szolgáló berendezéseket is. Ezek az önjáró és külső erőforrás segítségével működő átrakógépek. Hasonlóan a keverőgépeknél leírtakhoz a gép használatának a célja az, hogy a komposzt érését elősegítsék, felgyorsítsák. A 86. ábrán egy önjáró átrakógép látható. A gép önálló erőforrással és járószerkezettel rendelkezik. Az átrakandó komposzt-halom oldalát egy maróhenger marja le, amely a komposztot egy szállító szalagra továbbítja. Ez a szalag a mart anyagot nagysebességgel kidobja, ahol újabb halmot (prizmát) fog képezni. A mart és reptetett anyag a levegővel történő érintkezése folyamán szellőzik és így megvalósul a komposzt levegőztetése, illetve az átkeverése is. A komposzt-halom átrakása több lépésben történik.

86. ábra. Önjáró átrakógép.



87. ábra. Külső erőforrásos átrakógép

88. ábra. Külső erőforrásos átrakógép munka közben. Az önjáró átrakógépek működési elvéhez hasonlóan működik a külső erőforrásos átrakógép, amelyre példát a 87., 88. ábra mutat. Különbség abban van, hogy egy erőgépre (traktor) kell csatlakoztatni az átrakó adaptert. Az erőgép biztosítja az adapternek a hajtást (TLT vagy hidraulikus hajtás). Az átrakógépek teljesítménye 500 - 2000 m3/h között változik kiviteltől függően. Az önjáró átrakógép működéséről készült videó film az alábbi linken tekinthető meg (http://www.backhus.com/12-1-Trapezoid-Turner.html), illetve a külső erőforrással működő átrakógépről egy videó film ezen az internetes linken tekinthető meg (http://www.youtube.com/watch?v=d5HefSMF6U&feature=related). Betonsilónál alkalmazott keverőgép Betonsilóban történő komposztálás során a szabadtéri prizmás komposztálásnál alkalmazott keverőgépet nem lehet alkalmazni a technológiai miatt (betonfalak). Ebben az esetben speciális erre a célra kialakított átrakógépeket kell alkalmazni. Ezek a gépek a betonsiló falain mozognak, és a keverő hengerük belenyúlik a keverendő anyaghalmazba. A betonsilónál alkalmazható keverőgépek kézi és automatikus irányításban is készülnek, azonban működésük felügyeletét számítógépes rendszer végzi. A keverőgépek egyik silóról a másikra történő átállását segédberendezéssel (állvány) lehet megvalósítani. A 89. ábrán egy betonsiló falán mozgó keverőgép látható. Meghajtásuk elektromos motorral és/vagy belsőégésű motorral történhet. Teljesítményük kiviteltől függően 400 - 2000 m3/h között változhat.



89. ábra. Betonsilónál alkalmazott keverőgép. (http://www.backhus.us/index.php?rex_resize=440w__lt_02.jpg) Rostáló gépek A komposzt anyag elkészülte, beérése után az értékes humusz anyagot át kell rostálni. Ennek oka az, hogy a humusz idegen anyagot is tartalmazhat (műanyag, kő, fém), továbbá le nem bomlott szerves hulladékot is. Rostálás után egy homogén és jó minőségű felhasználásra kész anyag állítható elő, továbbá az idegen anyagok is méret szerint frakciókban elkülöníthető. Gyakorlatban rostálásra rázórostákat és csillagszitákat is használnak, azonban a komposztálási technológiában a dobrosták alkalmazása az elterjedt. Okai: • Kevésbé érzékeny a nedvességtartalomra; • Érzéketlen az idegen anyagokra; • Nagy hatékonyságú; • Alacsony az eltömődési veszélye; • A dobrosta lyukak öntisztító hatása jó (ehhez hozzájárul a dobrostára szerelt tisztítókefe, valamint a gravitáció is); • 2 - 4 frakció (akár több is) leválasztására is alkalmas. A rostáló gépek két nagy fajtáját különböztethetjük meg. Ezek: • Mobil rostáló gépek; • Stabil, helyhez kötött rostáló gépek. Mind a két típus működését tekintve azonos. Azonban a mobil kivitelű rostálló gépeket a felhasználás helyére lehet vontatni egy erőgép, teherautó segítségével és az önálló erőforrása segítségével működésbe hozható. Az erőforrása általában belsőégésű motor,. Stabil, helyhez kötött rostáló gépek esetében pedig a berendezés egy csarnokba, vagy fedett színbe kerülnek telepítésre. Általában villamos erőforrással rendelkeznek. Működési elvük a következő. Kiszerelt állapotban egy dobrosta a 90. ábrán látható. Különböző dobrosta lyukak helyezkednek el a dobon. Ezek a méretek a bemeneti nyílástól távolodva nőnek szakaszonként. A szakaszok számától függ az elkülöníthető anyagméretek száma. A dob forgó mozgást végez munka közben és a rostálni kívánt anyag forog, mozog a dobban. Az anyag a dobban előre haladó mozgást is végez az adagoló nyílástól nézve, mivel a dob belső oldalához egy spirális csigalevél van erősítve. A 91. ábrán egy mobil rostáló gép látható. Az anyag először a legkisebb rostaméretű dobszakaszon halad át és így itt a legkisebb szemcseméretű anyag hullik ki. Ezután egy nagyobb rostaméretű dobszakaszon halad át az anyag majd ezen a szakaszon a nagyobb szemcseméretű anyag hullik ki, és így tovább, amíg a végén a legnagyobb szemcsék esnek ki a dobból. Általában minden egyes dobszakaszhoz egy kihordó szállító szalag is tartozik. A dobrosta tetején a körkefe található, amely a dob tisztítását végzi, így megakadályozza annak eltömődését, valamint tisztán tartja a dobot. Teljesítményük kiviteltől függően változik. Mobil gép esetén 35 - 200 m3/h, stabil gép esetén 150 - 230 m3/h lehet a munkavégző képességük.



90. ábra. Dobrosta kiszerelt állapotban. (http://www.herculestrommels.com/Static_Screen_Segments4.JPG)

91. ábra. Mobil rostáló gép munka közben. (http://download.messemuenchen.de/media_pub/mediacenter/eprb2/ image_upload/bauma2010/22477789/1267101794.jpg) Egy mobil rostálógép működéséről készült (http://www.youtube.com/watch?v=xS_bkkT5tYs).

videó

film

az

alábbi

linken

tekinthető

meg

A dobrostából rostálatlanul kiáramló anyag, illetve az egyéb frakciók is tovább tisztíthatók az úgynevezett levegő befúvásos technológiával, melynek elvi működési vázlata a 92. ábrán látható. A módszer lényege az, hogy a tisztítandó anyaghalmazt légáramon (1) át vezetik. Ebben a légáramban a könnyű frakció kiválik az anyagból és a levegő elszívóhoz (2) áramlik. A maradék tisztítandó anyag egy futószalagon halad tovább, amelyen a befújt légáram tovább tisztítja az anyagot. Ennek a szállítószalagnak a végén a fém és acél szennyeződések leválnak (mágneses dob szállító szalag utolsó görgője). A részben tisztított anyag egy újabb szállítószalagra esik, amelyről a gravitáció hatására a kerek frakció leesik például kő. Ezután a szalag végéről a már tisztított anyagfrakció esik le.



92. ábra. Levegő befúvásos tisztítógép (http://www.komptech.com/usa/products/separation/windsifter/hurrikan.htm)

elvi

vázlata.

2. 7.2. Komposztálási technológiát kisegítő gépek Ebbe a csoportba sorolhatóak azok a gépek, amelyek segítségével megvalósítható a komposztálási tevékenység anyagmozgatási műveletei. Ezek a berendezések, gépek univerzálisan felhasználhatóak a komposztálási telephelyen vagy akár városüzemeltetési feladatokra is. Ilyen gépek lehetnek: • Begyűjtő gépek. Ilyenek lehetnek például a platós teherautók, forgódobos és/vagy tömörítős hulladékgyűjtő gépek. • Rakodó gépek. Ebbe a kategóriába lehet sorolni mindazon gépeket, amelyek a komposztálási műveletek során jelentkező anyagrakodást lehet megvalósítani. Ilyen műveletek lehetnek a komposzthalmok átrakása, technológiai célgépek kiszolgálása stb. A rakodógépek munkaeszköze lehet a kanál, illetve karmos megfogók. • Kijuttató gépek. A nagyüzemi körülmények között előállított komposzt felhasználható termőföldek tápanyag utánpótlására is. A területre történő egyenletes kijuttatására alkalmazható a mezőgazdasági technikában már használt szervestrágyaszóró pótkocsi (93. ábra).

93. ábra. Komposzt anyag kijuttatása termőföldre (http://www.strautmann.hu/pictures/strautmann-be9_szervestragyaszoro.jpg)

szervestrágyaszóróval.

Háztartási komposztálás Kertes-, családi házas övezetben a kertben keletkező zöldhulladék felhasználásra is hasznos a komposztálás. Ehhez szükség van egy olyan helyre a kertben, ahol elhelyezhető a komposzt halom. Háztartási komposztálás nem igényel különösebb gépi és eszközrendszert. Alapvető kerti szerszámok és berendezések (például: gereblye, fűnyíró, sövényíró) túl komposztáló ládára van szükség. Ez a láda megvásárolható kertészeti áruházakban, azonban némi kézügyességgel önállóan saját magunk is elkészíthetjük. A komposztáló láda készülhet fából, fémből és műanyagból is (94., 95 . ábra).



94. ábra. Fa komposztáló 2008/10/a_komposztalas_szabalyai.jpg)

95. ábra. Különböző méretű images/termek/93/mainimage.jpg)

műanyag

láda.

(http://www.kertepites.org/wp-content/uploads/

komposztáló

ládák.

(http://www.muanyagaruk.hu/

Azokban a háztartásokban ahol viszonylag sok a fás szárú növény (fák, bokrok) ott érdemes alkalmazni a gallyaprítót. Egy ilyen elektromos berendezés a 96. ábrán látható. A berendezés vágókésekkel rendelkezik és akár a 40 mm átmérőjű ágak aprítására is képes. A berendezés használatának az előnye az, hogy az ágak kis nyesedékké kerülnek összeaprításra és így kisebb helyet foglal a komposztáló ládában, továbbá meggyorsítjuk a komposztálási folyamatot.

96. ábra. Háztartási elektromos gallyaprító. (http://www.barkacsonline.hu/images/upload/termek/big/big_termek_al-ko-new-tec-2400-r-gallyaprito.jpg)


8. fejezet - Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei A hulladékkezelés és lerakás, valamint utógondozással kapcsolatban több törvény és rendelet van érvényben ma Magyarországon. Ezek egyértelműen leírják azt, hogy milyen eljárás szerint kell tervezni, engedélyeztetni, építeni, a hulladéklerakót, milyen üzemeltetési technológiákat kell alkalmazni és milyen hulladék rakható le. Az érvényben lévő főbb rendelkezések, amelyek a hulladék témakörre vonatkoznak a következők (a teljesség igénye nélkül): • 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről. • 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. • 213/2001. (XI. 14.) Kormány Rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. • 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról. • 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről (22/2001.(X.10.) KÖM rendelet) • 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről (módosította a 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet). • 1996. évi CXVI. Törvény az atomenergiáról. • 33/2000. (III. 17.) Kormány Rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról.

1. 8.1. Hulladéklerakók típusai Alapvetően három fajta hulladéklerakó létezik. Ezek: • Települési hulladéklerakó; • Veszélyes hulladéklerakó; • Nukleáris (radioaktív) hulladéklerakó. Általánosan a települési és veszélyes hulladéklerakóról A 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról egyértelműen meghatározza a hulladékgazdálkodás általános szabályait. Ebben benne foglaltatik az is, hogy mely hulladék kerülhet lerakásra. A lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét és a lerakás pontos feltételeit a 20/2006. (IV. 5.) KvVM (22/2001.(X.10.) KÖM rendelet) szabályozza. 2000. évi XLIII. Törvény alapján: A hulladékgazdálkodás általános szabályai 5. § (1) Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.


Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei (2) A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni: a. az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; b. az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; c. a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását; d. a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. (3) A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására. (4) A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. (5) Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés). (6) Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. (7) Tilos a hulladékot elhagyni - a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon -, felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. Továbbá az ártalmatlanításról: Hulladékártalmatlanítás 19. § (1) A hulladékártalmatlanítás a környezetvédelmi hatóság engedélyében megfogalmazottak szerint történhet: a. hulladéklerakóban történő lerakással; b. termikus ártalmatlanítással; c. más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással. (2) Hulladékártalmatlanító létesítmény csak a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és a környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető. (3) Az ártalmatlanító létesítmények kialakítására és üzemeltetésére, valamint a már működő és betelt lerakókra vonatkozó előírásokat külön jogszabály állapítja meg. (4) Új, települési hulladék lerakására szolgáló létesítmény kizárólag térségi célokra építhető. (5) Hulladéklerakóban előkezelés nélkül - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik - hulladék nem ártalmatlanítható. A lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét és a lerakás feltételeit külön jogszabály határozza meg.” (2000. évi XLIII. Törvény) Tehát a 2000. évi XLIII. Törvény egyértelműen meghatározza a hulladékártalmatlanítás lehetőségét és módjait, ahol a hulladéklerakóban történő ártalmatlanítás is szerepel. A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről (22/2001.(X.10.) KÖM rendelet) rendelkezik. Ebben megtalálhatóak azon szabályozások, amelyben kitérnek a hulladéklerakó tervezésére, létesítésére. A rendeletben az alábbiak találhatóak teljesség igénye nélkül: A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (22/2001.(X.10.) KÖM rendelet):


Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei

2. 8.2. A hulladéklerakó tervezése, létesítése, a hulladéklerakás általános szabályai 3. § (1) Hulladéklerakó az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben, valamint a létesítés telephelye szerinti területi, helyi hulladékgazdálkodási tervekben foglalt célokkal és feladatokkal összhangban, az e rendelet 1. SZÁMÚ MELLÉKLETÉBEN felsorolt követelmények betartásával létesíthető és üzemeltethető. (2) A hulladéklerakó helyének kiválasztásánál, a külön jogszabályokban megállapított terület- és településrendezési, természetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, tájvédelmi, vízvédelmi, levegőtisztaságvédelmi feltételek mellett, a következő szempontokat kell figyelembe venni és mérlegelni: • a terület földtani és hidrogeológiai tulajdonságait, • a földtani közeg, különösen a termőföld védelmét, • a hulladéklerakó határának a lakó- és az üdülőterülettől, a vízi utaktól, a felszíni vizektől és a mezőgazdaságilag művelt területektől való távolságát. (3) Hulladéklerakó nem létesíthető: • erózió-veszélyes területen, • a földtani közeg mozgása által veszélyeztetett területen, • a külön jogszabály szerint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen, • a külön jogszabályban rögzített előírás alapján a mezőgazdasági művelésre alkalmas közepes vagy annál jobb minőségű területen, • árvíz- és belvízveszélyes, továbbá ármentesítéssel nem rendelkező területen, • a külön jogszabály szerinti természeti területen, védett és fokozottan védett természeti területen, valamint az Európai Közösségi jelentőségű területen, • védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki ingatlanon, műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen, • energiaszállító vezetékek védősávjában, • működő, illetve felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területén, ha a földtani közeg mozgása még nem konszolidálódott, továbbá bányaművelésre, távlati művelés céljából kijelölt területen, • azon a földrengésveszélyes területen, ahol a földrengés várható erőssége az Európai Makroszeizmikus Skálán (EMS) elérheti a VI. fokozatot, • olyan területen, ahol nem teljesül az a feltétel, hogy a felszín alatti víz maximális nyugalmi, illetve nyomás szintje legalább 1,0 m-rel mélyebben van, mint a lerakó szigetelőrendszerének fenékszintje, • a külön jogszabályban megállapított területen. (4) A hulladéklerakó telekhatára és összefüggő lakóterület, lakóépület, valamint más, védendő területek, létesítmények között a védőtávolságot az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: a Felügyelőség) állapítja meg, amely - ha egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik, akkor nem lehet kevesebb, mint: • veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 1000 m; • nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 500 m; • inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 300 m.


Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei 4. § (1) A lerakásra kerülő hulladék összetételétől, a helyszín természeti adottságaitól és a tervezett műszaki feltételektől függően a hulladéklerakó lehet: • inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (A kategória); • nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B kategória), • szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B1b alkategória), • vegyes összetételű (jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező), nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B3 alkategória); • veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (C kategória). (2) A hulladéklerakó (1) bekezdés szerint tervezett kategóriáját, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén alkategóriáját a Felügyelőség a hulladéklerakó létesítésének engedélyezésekor, meglévő hulladéklerakó esetében a környezetvédelmi felülvizsgálat eredményétől függően határozatban állapítja meg. (3) A hulladéklerakóban - a külön jogszabály figyelembevételével - a következő csoportokba tartozó hulladékok lerakása végezhető, ha a hulladék eleget tesz az e rendelet 2. számú melléklet 2. pontjában felsorolt, az adott hulladéklerakó-kategóriára megállapított átvételi követelményeknek: a) A kategóriájú hulladéklerakóban kizárólag inert hulladék, b) B1b alkategóriája hulladéklerakóban ba) szervetlen, nem veszélyes hulladék, beleértve az A kategóriájú hulladéklerakóban lerakható hulladékot is, bb) előkezelt, stabil, nem reakcióképes és nem veszélyes hulladékként kezelhető, eredetileg veszélyes hulladék, B3 alkategóriájú hulladéklerakóban bc) vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék, bd) előkezelt szennyvíziszap, be) egyéb nem veszélyes hulladék, beleértve a B1b alkategóriájú hulladéklerakóban lerakható hulladékot is, c) C kategóriájú hulladéklerakóban veszélyes hulladék. 5. § (1) Lerakással kizárólag előkezelt hulladék ártalmatlanítható, kivéve az e rendelet 2. számú mellékletének 2.1.-1. táblázatában felsorolt inert hulladékot, valamint azt a hulladékot, amelynek előkezelés nélkül történő lerakását - kezelési technológia hiányában - a Felügyelőség engedélyezte. (2) Tilos a hulladék keverése, hígítása abból a célból, hogy az így nyert hulladék megfeleljen a hulladéklerakóban való ártalmatlanítás átvételi követelményeinek. (3) Tilos hulladéklerakóban lerakni: a) folyékony hulladékot; b) nyomás alatt lévő gázt; c) a lerakás körülményei között a Hgt. 2. számú melléklete szerinti: ca) robbanásveszélyes (H1), cb) oxidáló (H2), cc) tűzveszélyes (H3-A és H3-B), cd) maró, korrozív (H8),


Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei ce) kórházi vagy más humán-egészségügyi, illetve állat-egészségügyi intézményből származó fertőző (H9) hulladékot; d) hulladékká vált gumiabroncsot, a kerékpár-gumiabroncsot és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsot, továbbá 2006. július 1-je után tilos lerakni az aprított hulladék gumiabroncsot; e) előkezelés nélküli szennyvíziszapot; f) bármely hulladékot, amely nem felel meg az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott átvételi követelményeknek. 6. § A hulladéklerakás díját az üzemeltetőnek úgy kell megállapítania, hogy az fedezze a hulladéklerakó létesítésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének teljes költségét, továbbá a hulladéklerakó lezárásának és utógondozásának legalább 30 évig történő becsült költségét. 1. számú melléklet a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelethez

3. 8.3. A hulladéklerakó fontosabb kiegészítő építményei Hídmérleg A beszállított hulladék tömegének meghatározására a hulladéklerakón hídmérleget kell üzemeltetni. A hulladék tömegét a lerakóra érkezett, illetve a kiürített szállító jármű tömegkülönbségéből kell megállapítani. A hulladéklerakó-gáz ellenőrzése Ha a lerakó medencében a lerakott hulladékból gázképződés lehetséges, gondoskodni kell a keletkező hulladéklerakó-gázok rendszeres eltávolításáról, gyűjtéséről és kezeléséről. A B3 kategóriájú hulladéklerakón a biológiailag bomló összetevőkből képződő gázok kezelésére minden esetben ki kell alakítani a gázkezelő rendszert. A B3 kategóriájú hulladéklerakón nemcsak az elvezetésről kell gondoskodni, hanem mindaddig, amíg a keletkező gáz gazdaságosan hasznosítható, gondoskodni kell a hulladéklerakó-gáz felhasználásáról. Ha a hasznosítás nem gazdaságos, akkor gondoskodni kell a gáz biztonságos ártalmatlanításáról (pl. fáklyázással történő elégetéséről).„ (20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (22/2001.(X.10.) KÖM rendelet)) Hulladék lerakó típusok Az előírások betartása mellett a tervezésre kerülő hulladéklerakóknak több típusa ismert a gyakorlatban. Építési mód szerint két fő hulladéklerakó típust lehet megkülönböztetni. Ezek: • gödörfeltöltéssel kialakított hulladéklerakó; • dombépítéses hulladéklerakó. Továbbá a terepadottságok szerint lehetséges hulladéklerakó típusok: • Felszín közelben kialakított medence (97. ábra); • Védőgáttal kiemelt medence (98. ábra); • Hányószerűen kialakított depónia (99. ábra); • Lejtőoldalnak támaszkodó hulladéklerakót (100. ábra).



97. ábra. Felszín közelben (www.freeweb.hu/kornyezetgazdasagtan/ppt/kornygazd/hull.ppt)

kialakított

medence.

98. ábra. Védőgáttal kiemelt medence. (www.freeweb.hu/kornyezetgazdasagtan/ppt/kornygazd/hull.ppt)

99. ábra. Hányószerűen kialakított depónia. (www.freeweb.hu/kornyezetgazdasagtan/ppt/kornygazd/hull.ppt)

100. ábra. Lejtőoldalnak (www.freeweb.hu/kornyezetgazdasagtan/ppt/kornygazd/hull.ppt)

támaszkodó

hulladéklerakót.

A 22/2001.(X.10.) KÖM rendelet, 1 - 3 függelék szabályozza, továbbá a hulladéklerakók ajzat szigetelésének felépítését, kialakítását. Alapvetően a hulladék lerakására szolgáló teret el kell különíteni a természetes környezettől ajzat szigetelés segítségével. Megjegyzendő, hogy a veszélyes hulladéklerakó esetében külön jogszabály szabályozza azt, hogy kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen (33/2000. (III.17.) Kormány rendelet 2/1. számú mellékletében) nem létesíthető ilyen fajta hulladéklerakó.

4. 8.4.Települési és veszélyes hulladéklerakók gépi eszközei Az elkészített hulladéklerakó szakszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök és gépek az alábbiak lehetnek: Kiemelt fontosságú gépek: • kompaktor; 89 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei • kotró-rakodógép; • billenőplatós teherautó; • targonca. Villás és hordómegfogó adapterrel. Egyéb eszközök, gépek, melyek a hulladéktelep üzemeltetéséhez javasolt: • lánctalpas dózer; • aggregátor; • fűnyíró, sövénynyíró, kéziszerszámok; • szivattyúk. (http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/tervezes_seged/ts_4fej.htm). Kompaktor A kompaktorok nagyon hasonlóak a homlokrakodókhoz. Alapvető különbséget a kerekek és a munkaeszköz jelenti. Ez a gép összességében két gép egyesítése. Ez a két gép a dózer és a tömörítőgép. A gép alapvető feladata a hulladéklerakóba lerakott, ömlesztett szemét elsimítása, majd az ezt követő betömörítése. A kompaktor minimális össztömege legalább 24 tonnának kell lennie. A hulladék megfelelő célgép segítségével annak összetételétől függően 1:2 - 1:4 arányban tömöríthető. Az 1. táblázat foglalja össze, az egyes tömörítő eszközök jellemző talpnyomás értékeit. Gyakorlatban az adott géppel kijelölt terepen hasznos próbatömörítést végezni. Oka az, hogy megtudjuk, hogy hányszor kell ráhajtani a tömörítendő anyagra a megfelelő tömörség elérése érdekében. Gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy ez az ismétlési szám három ha kompaktorra végezzük a munkaműveletet. (http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/tervezes_seged/ts_4fej.htm). 3. táblázat Hulladéktömörítő eszközök jellemző talpnyomás értékei (Kertész - Mann 1993)

A 101. ábrán egy kompaktor látható és annak főbb részei. A simítást a gép elejére szerelt tolólap végzi. A tolólap kialakítása olyan, mint a dózereké, tehát terítésre való és nem hosszú távú tolásra. A gépen nem fúvott gumiabroncsok találhatóak, hanem fogazott acélkerekek a megfelelő tolóerőt és a hulladék tömörítésének biztosítására. A kerék tisztítására egy tisztító elem szolgál (102. ábra). Ez az elem biztosítja azt, hogy a kerékre ne tapadjon rá szennyeződés, hulladék stb. A kompaktorok általában törzscsuklós kivitelben készülnek. Kialakításuk miatt kis fordulási-kör sugaruk van, ami a szűk helyen való munkát könnyíti meg. A fülke előtt van a csuklópont, amely körül fordulnak el a vázrészek. Két darab hidraulikus munkahenger végzi a két vázrész mozgatását. A váz első fele a tolólap által felvett terheléseket veszi fel. (http://www.gepnet.hu/index.php?func=hirek&hea=3&art=211)



101. ábra. Kompaktor főbb részei. (http://image.made-in-china.com/2f0j00dBqtrfoghlbk/Waste-CompactorSWLC228-.jpg)

102. ábra. Kompaktor acél kereke. (http://www.czwelding.cz/en/renovace/kompaktory) A 103. ábrán egy kompaktor látható munka közben. A képen jól látható, hogy a tolólap a hulladékot a gép előtt teríti el. A frissen elterített hulladékba a gép közel tengelyig elsüllyed, vagyis a friss hulladékot első ütemben már a felére tömöríti.

103. ábra. Kompaktor munka (http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4b/Landfill_compactor.jpg/800pxLandfill_compactor.jpg

közben.

Kotró-rakodógép Feladata legfőképpen az, hogy a telepen szükséges földmunkákat elvégzése. Ilyen földmunka például a tároló telítődésével párhuzamosan a rekultivációhoz kapcsolódó munkavégzés. Hulladéktelepen más speciális munkára


Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei is alkalmas. Ilyen a hulladék elhelyezésével megnövekedett anyaghalmaz miatt a gázkutak megemelése, ehhez szükséges a szűrőkavics utánpótlása. A géppel kapcsolatban követelmény az, hogy a kanala legalább 1m3-es legyen, illetve gumikerekes legyen a járószerkezete. A 104. ábrán egy kotró-rakodógép látható és főbb részei. Jellemzőjük ezeknek a gépeknek az, hogy mellső kerékkormányzásúak. A kanalak felhasználási jellegtől függően cserélhetőek. Például a rakodó kanál helyett felszerelhető a gépre rakodó villa, amely a raklapos áruk mozgatására megfelelő. A kotró kanál helyett felszerelhető beton bontó kalapács vagy árokásó, bővítő adapterek is. Ezekkel, az adapterekkel bővíthető a gép felhasználási köre, amelyek igen hasznosak lehetnek egy hulladéklerakó telep üzemeltetése során.

104. ábra. Kotró-rakodógép. (http://www.hubertcsalad.hu/kepek/jcb2.jpg) Billenőplatós teherautó A hulladéktelepen belüli anyagok szállítására alkalmazható a billenőplatós teherautó. Ömlesztett anyag és darabos árúk szállítására is alkalmas. A teherautó legalább 5 tonna hasznos teherbírással kell, hogy rendelkezzen, azért, hogy teljes mértékben eltudja látni feladatát a telepen. A teherautó felépítménye bővíthető, mint ahogy a 105. ábra is mutatja. Az ábrán lévő teherautó egy rakodókanalas felépítménnyel van bővítve. Ez lehetőséget ad arra, hogy külön gép nélkül is képes legyen önmagát megrakodni.

105. ábra. Billenőplatós teherautó. (http://www.tothtransacs.hu/img/1.jpg) Targonca


Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei Hulladéklerakó telepen alkalmazható a targonca mint rakodó gép. Kifejezetten hasznos veszélyes hulladéklerakóknál történő használata. Nagy biztonsággal lehet járműről egységrakományokat leemelni, illetve a tárolóban elhelyezni azt. A 106. ábrán egy targonca és annak főbb részei láthatóak. Úgy, mint a villa, emelőszerkezet, kezelőszervek stb.

106. ábra. Targonca és részei. (http://images03.olx.hu/ui/11/63/43/1306923324_211716043_3-uj-targoncaEgyeb-jarmuvek.jpg) Kiviteltől függően létezik erőforrását tekintve, létezik: • gáz üzemű; • elektromos üzemű; • dízel üzemű. Felhasználási helytől függ, hogy milyen üzemű targoncát alkalmaznak. Szabad térben leginkább dízelüzemű targoncát használnak. A targoncák járószerkezete is különböző lehet a felhasználási terület járófelületétől függ. Leginkább betonozott vagy aszfaltozott burkolaton alkalmazzák a targoncákat, de léteznek olyan targoncák is, amelyek földes talajon is képesek mozogni. Targoncák emelővillájához hordóemelő adapter is illeszthető. Ennek segítségével a fémhordók könnyen mozgathatóak. Igen előnyös ez az adapter veszélyes hulladéklerakóknál, ahol hordóba kerül beszállításra és/vagy tárolásra a hulladék.(107., 108. ábra)

107. ábra. Hordómegfogó adapterrel ellátott targonca. (http://images04.olx.hu/ui/9/83/23/1291200877_138008023_4-Targonca-villara-szerelheto-hotolo-eshordoemelo-adapter-Elado-1291200877.jpg)



108. ábra. Hordómegfogó adapter (http://www.forktruckcentre.com/images/attachments/DL13-barrel-clamp.jpg)

használat

közben.

Egyéb eszközök, gépek A hulladéklerakók üzemeltetése során nemcsak az előzőekben kiemelt fontosságú gépeket alkalmazzák, hanem egyéb a mindennapi működés során nélkülözhetetlen berendezéseket is. A következőkben röviden ezek a berendezések kerülnek ismertetésre. Lánctalpas dózer A hulladéklerakókban elvégzendő földmunkákhoz kiválóan alkalmazható a lánctalpas dózer. Egy dózer és főbb részei a 109. ábrán láthatóak. A dózer tolólapja alkalmas arra, hogy munkavégzés közben a szükséges anyaghalmazt elterítse, illetve a föld felszínétől mélyebben is eltolja az anyagot. A gép hátulján található a ripper, amely segítségével talajlazítás, nagyobb kő, betontömbök vontatása, összetörése végezhető. A gép járószerkezete acél lánctalp, amely lehetővé teszi azt, hogy igen szélsőséges talajviszonyok között is haladjon a gép mindamellett, hogy nagy toló- és vonóerőt fejt ki mindeközben. A gép kifejezetten alkalmas a depónia földdel való takarására.

109. ábra. Lánctalpas dózer és főbb részei. (http://www.mascus.com/image/product/large/42cd11b9/OtherShantui-SD16-dozer,cd7bdb4e.jpg) Aggregátor Az aggregátor feladata az, hogy áramot fejlesszen. A berendezés egy belsőégésű motorból és egy áramfejlesztő generátorból áll. A hajtást a motor biztosítja. Kiviteltől függően különböző teljesítményű aggregátorok léteznek. Mobilitás szempontjából is eltérőek lehetnek az aggregátorok. Úgy mint:


Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei • fix telepítésű aggregátor; • mobil aggregátor. A fix telepítésű aggregátornak akkor van igazán nagy szerepe, ha a telephelyen áramszünet adódik akár tervezetten, akár hirtelen és a telep villamos berendezéseit el kell látni villamos árammal. Leginkább azokat a berendezéseket látja el árammal (tervezetten), amely működése elengedetlenül fontos. Mobil aggregátorokat akkor alkalmazzák, ha a munkát olyan helyen kell elvégezni, ahol nincs hálózati áramellátás, és a munkafolyamat elvégzéséhez feltétlenül fontos az elektromos áram. Tehát ebben az esetben aggregátort szükséges alkalmazni. Fűnyíró, sövénynyíró, kézi szerszámok A hulladéklerakó telep üzemeltetése során a zöldfelület karbantartására is nagy hangsúlyt kell fektetni. Bár ez a tevékenység nem függ össze közvetlenül a hulladékkezeléssel. A zöldfelület karbantartásához használhatók fűnyírók, fűszegély nyírók, sövénynyíró és egyéb kézi eszközök (ásó, lapát, gereblye stb.) is. A felsorolt kisgépek készülnek elektromos és benzinmotoros kivitelben is. Azonban ajánlatos benzinmotoros kivitelűt alkalmazni, mivel nagy a mobilitásuk, amely előnyös a nagy felületű lerakó telepen. Fűkaszálási munkákhoz használható még erőgépre szerelt kaszáló adapter is, amely segítségével viszonylag gyors és hatékony munka végezhető. Szivattyúk A hulladéklerakó kialakítása, valamint a technológia miatt (csurgalékvíz kezelés, biogáz) szükséges szivattyúk alkalmazása a telephelyen. Ezeknek a szivattyúk műszaki jellemzőit az alábbiak befolyásolhatják: • felhasználási jelleg; • szállított közeg; • szállítandó mennyiség.

5. 8.5. Nukleáris (radioaktív) hulladéklerakó Mindennapi életünkhöz közvetlenül vagy közvetetten hozzá tartoznak a radioaktív anyagok. Nemcsak atomerőművekben használnak sugárzó anyagokat, hanem az orvos tudományban, különböző kutatási feladatokban, mezőgazdaságban, iparban, katonai célokra. A felhasznált sugárzó anyagok végezetül radioaktív hulladékként végzik. Ezek az anyagok felhasználásuk után is különböző aktivitásúak. Így megkülönböztethető: • Kis aktivitású anyagok. Kis mértékű a radioaktivitásuk (A < 5 · 10 4 Bq/kg). Kezelésük csak kisebb sugárvédelmi óvintézkedéseket igényel. • Közepes aktivitású anyagok. Nagyobb mértékű a radioaktivitásuk (5 · 10 4 Bq/kg < A <5 · 108 Bq/kg). Kezelésük folyamán fokozottabb elővigyázatossággal kell eljárni. A sugárvédelem létrehozható megfelelő árnyékolással például betonfallal, betonkonténerrel. Az anyagokkal dolgozó személynek megfelelő védőruházat szükséges és meghatározott ideig dolgozhat a sugárzó anyagokkal. • Nagy aktivitású anyagok. Ezeknek az aktivitás nagysága mellett jelentős a hőkibocsáltása. Ebbe a csoportba sorolható az atomerőművek elhasznált fűtőelemei. A 110. ábrán egy tehervonat hőkamerás képe látható, amely radioaktív hulladékot szállít. Az ábrán jól látható, a sugárzó anyag helyzete, valamint magas hőkibocsáltása a környezethez képest. Mindamellett, hogy a szállított anyag speciális tároló konténerben van (Ormai 2006).



110. ábra. Radioaktív hulladékot szállító tehervonat hőkamerás képe. (http://2.bp.blogspot.com/_moFK8jHyxf8/TTzM83ss1yI/AAAAAAAAAso/HEmX7EQZbHQ/s1600/nuclearwaste-train-thermal-close-up_31349_600x450.jpg) A radioaktív hulladékok élettartamuk szerint is csoportosítható. Úgy, mint: • Hosszú élettartamúak. A meghatározó radionuklidok felezési ideje 30 évnél hosszabb. Ezek a nagy aktivitású anyagok. • Rövid élettartamúak. Felezési idejük 30 évnél rövidebb. Ezek a kis és közepes aktivitású anyagok (Bárdossy 2001). Radioaktív hulladékok elhelyezése Az 50-es évekre az volt a jellemző, hogy a sugárzó hulladékot a föld felszínére vagy alá helyezték el. A 60-as évektől kezdve a környezettudatos szemlélet vált meghatározóvá, majd pedig a 80-as évektől kezdve többszempontúság volt jellemző a hulladékok elhelyezésénél. A nukleáris hulladék elhelyezésénél több szempontot vesznek figyelembe, illetve ezeknek együtt kell teljesülniük (a teljesség igénye nélkül): • A hulladék formája és csomagolása; • A kialakított műszaki védelem; • Geológiai hatás; • Radioaktív hulladék élettartama; • Lakossági meghallgatás; • Kockázatértékelés stb. Kis és közepes aktivitású (rövid élettartamú) radioaktív anyagok elhelyezése A rövid élettartamú nukleáris hulladékot felszínen vagy felszín alatt (azaz geológiai tároló felszín alatt) lehet tárolni, elhelyezni. Korszerű felszíni tárolók léteznek például Franciaországban (L'Aube), Spanyolországban (El Cabril, 111. ábra).



111. ábra. Földfelszíni radioaktív hulladék tároló (Spanyolország, (http://www.iaea.org/OurWork/ST/NE/NEFW/WTS-Networks/images/elcabril_vllw.jpg)

El

Cabril).

Felszín alatti tárolók is léteznek. Ezek a tárolók kőzetbe vájt és kialakított tárolók. Befogadó kőzet lehet például a gránit. Az így elhelyezett hulladékok aktivitása adott év múlva (több száz) az eredeti befogadó kőzet háttérsugárzásával lesz megegyező. Ilyen tároló például a svéd forsmarki tároló. Ez a tároló a Balti tenger alatt helyezkedik el. Mélysége 450 m (http://www.ask.com/wiki/Deep_geological_repository#cite_note-14). A tároló kőzet gránit. A 112. ábra a tárolót ábrázolja.

112. ábra. A Balti tenger alá benyúló földfelszín alatti tároló (http://www.bsrrw.org/wp-content/uploads/2009/11/l%C3%A5gdos-F-.jpg)

(Svédország,

Forsmark).

A tárolókhoz két alagút vezet a felszínről. A tárolóban egy silót és négy kamrát alakítottak ki a különböző aktivitású hulladékok elhelyezésére. A silóban a közepes aktivitású anyagokat helyezik el. A siló betonból készült 50 m magas és 25 m átmérőjű és sziklakamrában alakították ki. A szikla és a beton közé szigetelőanyagot töltenek. Ez a vízáramlás elleni védelmet szolgálja. A hulladék behelyezése után betonnal töltik és zárják a silót (113. ábra). 97 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei Az alacsony aktivitású hulladékot 160 m hosszú sziklakamrába helyezik el eredeti tárolójába.

113. ábra. A forsmarki hulladéklerakó (http://www.fysik.org/website/fragelada/bilder/djupforvar.jpg)

és

annak

függőleges

silója.

Nagy aktivitású (hosszú élettartamú) radioaktív anyagok elhelyezése A nagy aktivitású (atomerőműből származó kiégett fűtőelem) nukleáris hulladékok kezelésére, elhelyezésére négy megoldás létezik. 1. Nyílt üzemanyag-ciklusú eljárás esetén a kiéget, elhasználódott fűtőanyagokat megfelelő előkészítés után, de feldolgozás nélkül véglegesen tárolják mélygeológiai helyre. 2. Zárt üzemanyag-ciklusú eljárás esetén a még hasadó és felhasználható anyagot (urán, plutónium) kémiai folyamatok révén kinyerik és újrahasznosítják. A melléktermékeket, amelyek nem hasznosíthatóak geológiai tárolókba helyezik. 3. Továbbfejlesztett zárt üzemanyag-ciklusú eljárás esetén a hosszú felezési idejű hulladékokat különböző eljárások sorozatával rövid élettartamúvá alakítják és ezeket helyezik el geológiai tárolókba. Az eljárás rendkívül drága. 4. Késleltetéses eljárás esetén a kiégett fűtőelemeket átmeneti tárolókba helyezik megfelelő ellenőrzés mellett (Ormai 2006). Összességében elmondható, hogy kezeléssel vagy kezelés nélkül a nagy aktivitású hulladékok zöme végleges tárolásra geológiai tárolókba kerül elhelyezésre. Magyarországi körkép A nemzetközi tendenciákat figyelembe véve Magyarországon is ipari, katonai, orvostudományi és tudományos kísérletekből képződik radioaktív hulladék. Döntő többségében a Paksi atomerőműben keletkezik radioaktív hulladék, amely évi közel 47 tonnának felel meg (Ormai 2006). Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére 1971-ben kezdték építeni és 1976-ban adták át Püspükszilágyon a radioaktív hulladéktárolót (Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló, RHFT). A tárolóban vasbeton tárolómedencék, szén- és rozsdamentes acél csőkutak és sekély mélységű vasbeton kazetták szolgálnak a hulladékok tárolására (http://www.rhk.hu/tevekeny/jovo2.htm). A 114. ábrán a püspökszilágyi hulladéklerakó látható.



114. ábra. A Püspökszilágyi hulladéklerakó. (http://www.rhk.hu/tevekeny/kepek/psz8.jpg) A 115. és 116. ábrán a püspökszilágyi tárolóban elhelyezett hulladékok láthatóak, különböző tárolási rendszerben.

115. ábra. Hordóban tárolt radioaktív hulladék (http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/rhft-medence.jpg)

elhelyezése

beton

medencében.

116. ábra. Csőkutas tároló. (http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/rhft-csokutas-tarolok.jpg) A paksi atomerőműben keletkező kiégett fűtőelemeket az erőműben található pihentető medencékbe helyezik. Ezután a fűtőanyagokat vasúton szállítják át az erőmű szomszédságában található hulladékot a "Kiégett


Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei Kazetták Átmeneti Tárolójá"-ba (KKÁT). Ez a tároló (117. ábra) földfelszíni tároló. A fűtőanyag-kazettákat egyenként, függőleges helyzetű, vastag falú, hermetikusan zárt acélcsövekben helyezik el, majd nitrogéngázzal töltik fel. A hulladék hőt termel, ezért hűteni kell. A hűtést a szabad levegő áramlása biztosítja (118. ábra). A tárolt fűtőelemek 50 évig helyezhetők el ebben a tárolóban (Ormai 2006).

117. ábra. A paksi Kiégett (http://www.rhk.hu/tevekeny/kepek/kkat02.jpg)

Kazetták

Átmeneti

Tárolója

(KKÁT).

118. ábra. A KKÁT ábrázolása a hűtőlevegő áramlással. http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/kkatkeresztmetszet.jpg) A paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékának elhelyezésére igény keletkezett. A püspökszilágyi hulladéklerakó bővítése csak bizonyos kapacitásig valósítható meg. Ezért Magyarországon 1993-ban felmerült az igény egy olyan biztonságos hulladék tároló létesítésére, amely az erőműben keletkező radioaktív hulladék elhelyezésére ad lehetőséget. Meg is kezdődtek a megfelelő előkészületek, helyszínek kijelölése, majd szűkítése. Vitafórumok, szakmai viták, jogszabályi, Országgyűlési határozatok előzték meg a végleges helyszín kijelölését 100 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei és a beruházás engedélyeztetését. Végezetül a Bátaapátiban megépülő hulladéklerakó mellett döntöttek. A lerakó 2008. október 6.-án került átadásra (http://www.rhk.hu/letesitmenyeink/nrht/tortenet/). Nukleáris (radioaktív) hulladéklerakók gépi eszközei Speciális területnek tekinthető a radioaktív hulladéklerakók gépi eszközrendszere. A radioaktív hulladékok speciális csomagolást igényelnek aktivitási fokuk miatt. Csomago101lása történhet 200 l-es hordókba, illetve speciális konténerekbe. Legnagyobb feladat ezeknek az egységrakományoknak a mozgatása, rakodása. Fontos szempont még a sugárzás ellenőrzés, mind személyi, létesítményi és a járművekkel kapcsolatban. Az alábbiakban lehet csoportosítani a radioaktív hulladéklerakók gépi eszközeit: • Egységrakomány mozgató berendezések; • Szállító járművek; • Ellenőrző rendszerek; • Technológiai gépek. Egységrakomány mozgató berendezések Ezeknek a gépeknek a feladata, az, hogy radioaktív hulladékot biztonságosan mozgassa, rakodja. Ilyen berendezések a speciális daruk, targoncák. Ezek mobil és fix telepítésűek lehetnek. A 119. és a 120. ábrán egységrakományok rakodása, mozgatása látható daruk és célgép segítségével.

119. ábra. Szállítóautó rakodása daruval. (http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/rhft-szallitoauto-daru.jpg)

120. ábra. Speciális rakodógépek. Networks/images/MorslebenWestField.jpg)

(http://www.iaea.org/OurWork/ST/NE/NEFW/WTS-

Szállító járművek Ezeknek a gépeknek a feladata, a hulladék biztonságos szállítása. Közúton vagy vasúton is történhet egyaránt a szállítás. A járműveknek a mindenkori veszélyes anyag jelzéssel kell rendelkeznie, és megfelelő hatósági


Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei engedéllyel kell, hogy rendelkezzen. Különböző teherbírású járművekkel lehet megoldani ezt a feladatot. Fontos, hogy a rakomány megfelelő módon rögzítése kerüljön (121.ábra).

121. ábra. Radioaktív lepakolas.jpg)

szállító

jármű

rakodása.

(http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/nrht-fsz-

Ellenőrző rendszerek Sugárzó anyagokkal dolgozó gépeket ellenőrizni kell radioaktív sugárzás szempontjából. Ilyen berendezések lehetnek a kézi sugárzásmérők, valamint a fix telepítésű sugárzásmérők. Egy gépjármű ellenőrző sugárzásmérő kaput a 122. ábra szemléltet.

122. ábra. Sugárzásmérő kapu. (http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/rhft-sugarkapu.jpg) Technológiai gépek Ebbe a körbe sorolhatóak azok a berendezések, amelyek az adott technológiai elvégzéséhez szükségesek. A teljesség igénye nélkül az alábbiak: • Szellőztető berendezések; • Ventillátorok; • Bányászati célgépek;


Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei • Szivárgásvizsgálók; • Betonozó gépek stb.


Kérdések a tananyag elsajátítása során • • A hulladék fogalma, a hulladékjegyzék • A hulladékok csoportosítása eredet szerint, a települési hulladék fogalma • A hulladékok csoportosítása halmazállapot szerint • A hulladékok csoportosítása környezeti hatásuk szerint • A hulladékok keletkezésének megelőzési és csökkentési lehetőségei • A települési szilárd hulladékok gyűjtési módjai • A kevert gyűjtés módjai, eszközei • A szelektív gyűjtés fogalma, módjai, célja • A hulladékgyűjtő sziget kialakítása, a begyűjthető hulladékok köre • A hulladékudvar kialakítása és működtetése • A hulladékudvarban gyűjthető hulladékok köre • A hulladékok szállítási módjai • A szállító gépjárművek típusai • A szállító járművek felépítése • A szilárd hulladékot szállító járművek felépítése, • A hulladékgyűjtés és -szállítás környezeti hatásai • Légszeparátorok kialakítása, működése • Elektromágneses szeparátorok felépítése, működése • Elektrosztatikus szeparátorok • Elektronikus optikai szeparálás kialakítása, működése • Válogató, osztályozó gépek kialakítása, megoldásai • A tömörítés fogalma, célja • A tömörítő berendezések kiválasztásának szempontjai • A bálázás és brikettálás fogalma • A bálázó gépek fajtái, szerkezeti részei • A durva aprítás gépei: hidraulikus vágóollók, ütköztető törők, hengeres törők, pofás törők szerkezeti részei • A finom aprítás gépei: aprítótárcsa, vágómalom, kalapácsos malom szerkezeti részei • A dobrosta szerepe a hulladék-előkészítésben • A forgó dobrosta szerkezeti részei

civ Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Kérdések a tananyag elsajátítása során • A rakodógépek típusai • A rakodógépek kiválasztásának szempontjai • Mi a különbség a nagyüzemi és a háztartási komposztálás között eszközrendszerében? • Sorolja fel a főbb nagyüzemi berendezések csoportját! • Milyen aprítógépeket ismer? • Milyen keverő és/vagy átrakógépeket ismer? • Mi a célja a komposztálási technológiai folyamatban ezeknek a gépeknek? • Hogyan működik a forgódobos rostáló gép? • Milyen fajta hulladéklerakók léteznek? • Milyen hulladéklerakó típusokat ismer? • Milyen kiemelt fontosságú gépeket alkalmaznak települési és veszélyes hulladéklerakóknál? • A kompaktornak milyen főbb részei vannak? • A kotró-rakodógépnek milyen főbb részei vannak? • Targoncához milyen adaptereket lehet csatolni? • Hogyan csoportosíthatók a radioaktív hulladékok aktivitásuk szerint? • Magyarországon milyen radioaktív hulladéktárolók vannak,mit tud róluk?

cv Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Felhasznált irodalom 1. HULLADÉKFELDOLGOZÁS, Szilárd települési hulladékok kezelése Prof. Dr. Csőke Barnabás 2. Bartus Gábor: HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, Budapest, 2001 3. Hulladékgazdálkodás, Horváthné Farsang Ágota, Szombathely, 2010.01.14 4. KERTÉSZ GY. - MANN T. (szerk.: ÁRVAY Z.,) (1993): A hulladék végső elhelyezése Hulladékgazdálkodási kézikönyv o. 424-458. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 5. Ormai P. (2006): Radioaktív hulladékok elhelyezése. Fizikai Szemle 10. o. 329. Budapest. 6. Bárdossy (2001): A radioaktív hulladékok elhelyezése. Magyar Tudomány 11. Budapest 7. 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről. 8. 98/ Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály Az építési –bontási hulladékok kezelése, Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 6. Budapest, 2003. május 9. Hulladékgazdálkodás , feldolgozás. prof. dr. Patkó István 10. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőgépek, Anyagmozgatógépek és Üzemi Logisztika Tanszék Közlekedési pályák, Összeállította:Károly József doktorandusz, Budapest 2010. 11. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőgépek, Anyagmozgatógépek és Üzemi Logisztika Tanszék, Közlekedéstan II. ( Útépítési anyagok jellemzői,az adalékanyag előkészítés gépei ) Készítette: Dr. Rácz Kornélia egyetemi adjunktus, Budapest 2003 -2006. 12. Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Nemzetközi kommunikáció Szak, Európai üzleti tanulmányok szakirány, A csomagolási hulladékgazdálkodás jelene Magyarországon, különös tekintettel Debrecen, Készítette: Loós Csilla, Budapest, 2005. 13. Környezettechnika, szerk.: Barótfi István Copyright © 2000 Mezőgazda Kiadó, Copyright © 2000 dr. Barótfi István 14. Környezetvédelmi és (http://www.kvvm.hu/szelektiv) 15.

Vízügyi

Minisztérium:

A

szelektív

hulladékgyűjtésről

Hajnal Zsolt: Budapest köztisztasága, Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 2010. november 19.

16. A hulladékok kezelésének rendszerezése, ipari és kommunális hulladékok jellemzése. A TSzH gyűjtése, ártalmatlanítása, szelektív gyűjtése, hasznosítása Buruzs Adrienn PhD hallgató 17. A hulladékgazdálkodás gyakorlati problémái az uniós gazdasági szereplők szemszögéből. Dr. Kiss Tibor, Pécs Holding Zrt., Budapest, 2010.09.09. 18. A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése. Horváth Elek, ügyvezető, Gépsystem Kft. XX. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás, Szombathely, 2010. május 11-12-13. 19. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály: A települési szilárd hulladék szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei. Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 4. Budapest, 2002. július 20. Háztartási hulladékok szétválasztási folyamata, vas, egyéb fémek, papír és karton, műanyag szortírozásához 2001. (VI. 15.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. 21. 213/2001. (XI. 14.) Kormány Rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.

cvi Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Felhasznált irodalom

22.

2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról.

23. 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről. (22/2001.(X.10.) KÖM rendelet) 24. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről (módosította a 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet). 25.

1996. évi CXVI. Törvény az atomenergiáról.

26. 33/2000. (III. 17.) Kormány Rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról. http://www.steinert.de/home/products/high-gradient-magnetic-filter-hgf/(hulladék Stadler Anlagenbau GmbH

szeparátorok,

animáció)

http://download.messe-muenchen.de/media_pub/mediacenter/eprb2/ image_upload/bauma2010/22477789/1267101794.jpg http://images.worldsoft-cms.info/wcms/ftp/h/handelsagentur-teubel.com/siteimages/2260.jpg http://organic.tfrec.wsu.edu/ compost/Compost %20equipment/ Rynk%2013.jpg http://vehir.hu/egyeb/2010-08-19/hulladekfeldolgozas_mernokszemmel.html http://www.akselbenzin.dk/images /topturn_x60_stor.jpg http://www.backhus.com/12-1-Trapezoid-Turner.html http://www.backhus.com/files/ techn.produktblatt_11.30_1.pdf http://www.backhus.us/index.php?rex_resize=440w__lt_02.jpg http://www.barkacsonline.hu/images/upload/termek/big/big_termek_al-ko-new-tec-2400-r-gallyaprito.jpg http://www.brownbearcorp.com images/farm%20tractor/30_60.jpg

/images/farm%20tractor/160.jpg

http://www.brownbearcorp.com/

http://www.herculestrommels.com/Static_Screen_Segments4.JPG http://www.kertepites.org/wp-content/uploads/ 2008/10/a_komposztalas_szabalyai.jpg http://www.komptech.com/usa/products/separation/windsifter/hurrikan.htm http://www.komptech.com/usa/waste/composting.htm http://www.konetori.com/ilmoitus_kuvat/20100130154639261.jpg http://www.made-in-tunisia.net/_medias_files/logo_item/ 53076_topturn300_03.jpg http://www.mascus.com/image/product/large/2d267ffb/Komptech-Crambo 5000,9e15d676.jpg http://www.mawaste.com/ images/organics7.jpg http://www.mawaste.com/images/ organics2.jpg http://www.muanyagaruk.hu/images/termek/93/mainimage.jpg http://www.strautmann.hu/pictures/strautmann-be9_szervestragyaszoro.jpg http://www.youtube.com/watch?v=9SIgBlBXiMU&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=d5-HefSMF6U&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=D6oY-lE0EHs&feature=player_embedded#at=21 http://www.youtube.com/watch?v=RfMWJTVyiwg&feature=related, http://www.youtube.com/watch?v=P85Mcq1qskw&feature=related cvii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Felhasznált irodalom

http://www.youtube.com/watch?v=RslNb5zJJFI http://www.youtube.com/watch?v=xS_bkkT5tYs http://2.bp.blogspot.com/_moFK8jHyxf8/TTzM83ss1yI/AAAAAAAAAso/HEmX7EQZbH/s1600/nuclearwaste-train-thermal-close-up_31349_600x450.jpg http://image.made-in-china.com/2f0j00dBqtrfoghlbk/Waste-Compactor-SWLC228-.jpg http://images03.olx.hu/ui/11/63/43/1306923324_211716043_3-uj-targonca-Egyebjarmuvek.jpg http://images04.olx.hu/ui/9/83/23/1291200877_138008023_4-Targonca-villara-szerelheto-hotolo-eshordoemelo-adapter-Elado-1291200877.jpg) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4b/Landfill_compactor.jpg/800pxLandfill_compactor .jpg http://www.ask.com/wiki/Deep_geological_repository#cite_note-14 http://www.czwelding.cz/en/renovace/kompaktory http://www.forktruckcentre.com/images/attachments/DL13-barrel-clamp.jpg http://www.fysik.org/website/fragelada/bilder/djupforvar.jpg http://www.fysik.org/website/fragelada/bilder/djupforvar.jpg http://www.gepnet.hu/index.php?func=hirek&hea=3&art=211 http://www.hubertcsalad.hu/kepek/jcb2.jpg http://www.iaea.org/OurWork/ST/NE/NEFW/WTS-Networks/images/elcabril_vllw.jpg http://www.iaea.org/OurWork/ST/NE/NEFW/WTSNetworks/images/MorslebenWestField.jpg http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/tervezes_seged/ts_4fej.htm http://www.mascus.com/image/product/large/42cd11b9/Other-Shantui-SD16dozer,cd7bdb4e.jpg http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/kkat-keresztmetszet.jpg http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/nrht-fsz-lepakolas.jpg http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/rhft-csokutas-tarolok.jpg http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/rhft-medence.jpg http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/rhft-sugarkapu.jpg http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/rhft-szallitoauto-daru.jpg http://www.rhk.hu/letesitmenyeink/nrht/tortenet/ http://www.rhk.hu/tevekeny/jovo2.htm http://www.rhk.hu/tevekeny/kepek/kkat02.jpg http://www.rhk.hu/tevekeny/kepek/psz8.jpg http://www.tothtransacs.hu/img/1.jpg www.freeweb.hu/kornyezetgazdasagtan/ppt/kornygazd/hull.ppt

cviii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Kommunális gépek I. Dr. Nagy Béla, Béla

Recommend Documents