-1- Lecke: A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK. I. A nagy földrajzi felfedezések kiváltó okai, mozgatórugói

-1Lecke:

A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK

I. A nagy földrajzi felfedezések kiváltó okai, mozgatórugói    

fokozódott Európában az „aranyéhség”  a fejlődő gazdaságok és a pénzt használó kereskedelem szomjazta a nemesfémet óriásira növekedett a keleti luxuscikkek és a fűszerek (India) iránti igény az Indiával és a Távol-Kelettel folytatott kereskedelem hasznát lefölözték az arab közvetítő kereskedők  új (tengeri) kereskedelmi útvonalak kellettek a török terjeszkedés akadályozta és drágította a hagyományos utakon folytatott távolsági kereskedelmet  új utak kellettek

II. A nagy földrajzi felfedezéseket elősegítő tényezők  térképészeti ismeretek fejlődése  navigációs eszközök fejlődése, használatuk elterjedése (iránytű, kvadráns, asztrolábium)  a világkép változása: a Föld lapos korong  a Föld gömb alakú  új, hosszú tengeri utakra alkalmas hajótípusok megjelenése (portugál caravella: 20 m hosszú, III. A nagy földrajzi felfedezések (15-16. század) (1) Az első hullám: a portugálok (portugál támogatással, portugál lobogó alatt)  Bartolomeu Dias: 1487-ben elérte Afrika legdélebbi pontját  1497-1498: Vasco da Gama a Jóreménység fokának megkerülésével első európaiként eljut ezen az úton Indiába (2) A második hullám: a spanyolok (a spanyol korona támogatásával, spanyol lobogó alatt)  Kolumbusz Kristóf útjai: - Európából nyugat felé hajózva akarta elérni Indiát (gömb alak!)  Amerigo Vespucci:; róla nevezték el Amerikának  Fernando de Magellan: ők hajózták körül először a Földet IV. A nagy földrajzi felfedezések következményei      

a meghódított területek az európai hatalmak gyarmatai lettek a gyarmatok nyersanyagforrásként és felvevőpiacként is funkcionálnak özönlik a nemesfém (arany, ezüst) Európába rendkívül sok új növény jut el Európába (burgonya, paprika, paradicsom, kukorica, kakaó stb.) a meghódított őslakosokat az ültetvényeken dolgoztatták a fejlett kultúrákat lerombolták a hódítók

-2Lecke:

AMERIKA ŐSLAKÓI: AZ INDIÁNOK

II. Az Azték Birodalom     

Közép-Amerikában, a mai Mexikó területén virágzó kultúra, fejlett civilizáció katonai jellegű, jól szervezett birodalom a katonák és a papok állnak a társadalom csúcsán fővárosa Tenochtitlan volt a 16. század elején

III. Az Inka Birodalom      

Dél-Amerikában, zömében a mai Peru területén, az Andok hegyláncain virágzó kultúra, fejlett civilizáció uralkodójukat Inkának nevezték jellemző a Napisten imádata fontosabb városok: Cuzco, Quito, Cajamarca, Machu Picchu jól kiépített városok, fejlett út- és csatornahálózat jellemezte

IV. Európa és Amerika találkozása  a hódítókat a nemesfémek utáni vágy hajtotta (az Azték és főleg az Inka Birodalomban meg is találták számításukat: nemesfémözön Európába)  az őslakosokat rabszolgává tették, és az ültetvényeken (cukornád, gyapot, dohány stb.) illetve a bányákban dolgoztatták  az európaiak által behurcolt betegségek és a kegyetlen bánásmód miatt az indiánok 90%-a meghalt a 16. században  a 16. század közepétől megkezdődött a néger rabszolgák (a „feketék”) behurcolása Afrikából  virágzó iparág alakult: a rabszolgakereskedelem

-3Lecke: A VILÁGGAZDASÁG KIALAKULÁSA I. Európa és a világ gazdasági összekapcsolódása 



népességnövekedés Nyugat-Európában (15. sz.)  kevés a mezőgazdasági termény, az élelmiszer  a kereskedők Közép- és Kelet-Európából hozzák be, ahová „cserébe” az ott hiányzó iparcikkeket szállítanak  összekapcsolódnak Európa gazdasági régiói változások a távolsági kereskedelemben (15. sz. vége): (1) fűszerek, luxuscikkek  élelmiszerek, iparcikkek, nyersanyagok (2) Földközi-tenger  Nyugat-Európa atlanti-óceáni partvidéke

II. A manufaktúrák kialakulása Nyugat-Európában  

megélénkült az európai kereskedelem  megnövekedett az iparcikkek iránti kereslet  a céhek nem tudták azt kielégíteni  új ipari termelési formák alakultak ki manufaktúra: tőkés ipari üzem (pénzbefektetés  nyersanyag, munkaeszközök vásárlása  bérmunkások foglalkoztatása  készáru eladása  haszon)

III. A világgazdaság kialakulásának következményei     

Nyugat-Európa válik a gazdasági fejlődés központjává a bankárok kölcsönöket, hiteleket adnak a tőkés vállalkozásokhoz a beáramló rengeteg nemesfém csökkenti a pénz értékét csökken a pénz értéke + élelmiszerhiány  az árak gyorsan emelkednek (árforradalom) népességnövekedés  olcsó munkaerő  alacsony bérek  elszegényedés  megnő a koldusok száma

CÉH céhmesterek dolgoznak saját tulajdonú munkaeszközök kézi erővel folyik a munka teljes munkafolyamat elvégzése tiltják a versenyt viszonylag kevés késztermék drágán előállított áru kiváló minőségű termék

MANUFAKTÚRA bérmunkások dolgoznak a munkaeszközök a tőkés tulajdonai kézi erővel folyik a munka a munkafolyamatot részekre bontják megindul a verseny tömegtermelés minél olcsóbb előállítás közepes (vagy silány) minőség

-4Lecke:

A VALLÁS MEGÚJULÁSA

I. A reformáció kezdete - egyházi méltóságok, szertartások fényűzései - visszaélések (pl. búcsúcédulák) - 1517, Wittenberg: Luther Márton (német Ágoston-rendi szerzetes, egyetemi tanár) 95 tétele: (1) a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg (2) nincs szükség az egyház közvetítésére (3) az egyháznak vissza kell térni a szegénységhez (4) a szerzetesrendeket fel kell oszlatni (5) nemzeti nyelvű egyházi szertartások stb. - nézetei futótűzként terjedtek  elindult a keresztény egyház megújítását célzó mozgalom (reformáció) II. A reformáció irányzatai -

-

a mozgalom különböző irányzatokra bomlott: (1) Luther Márton követői:  lutheránusok  evangélikus egyház (2) Kálvin János követői:  kálvinisták  református egyház  újrakeresztelők (anabaptisták)  szentháromság-tagadók (antitrinitáriusok)  Magyarországon: unitáriusok „protestánsok”: a reformáció híveinek összefoglaló neve

III. A katolikus megújulás -

katolikus megújulás: ellenreformáció az inkvizíció újraélesztése 1540: Loyolai Ignác megalapította a jezsuita rendet) 1545-1563: tridenti zsinat: (1) a katolikus hittételek, szentségek, szertartások megerősítése (2) megtisztulás: az egyház belső fegyelmének helyreállítása (3) a papképzés megszervezése)

IV. A reformáció következményei -

vallásháborúk és vallásüldözések 1555: augsburgi vallásbéke („cuius regio, eius religio”: akié a föld, azé a vallás) kulturális hatások: (1) fejlődik a művelődés, nő a műveltség (2) a nyomdákban irodalmi művek készülnek (3) új iskolák alapítása (4) Bibliafordítások nemzeti nyelvre

-5Lecke:

A SPANYOL VILÁGBIRODALOM ÉS NÉMETALFÖLD

I. Spanyolország felemelkedése -

15. század vége: (1) egységes Spanyol Királyság (dinasztikus házasságok) kedvező földrajzi fekvés  úttörő szerep a felfedezésekben  hatalmas területű gyarmatok  nemesfémözön 1516-1556: V. Károly német-római császár és spanyol király uralkodása: (1) Európa egyik vezető hatalma Spanyolország 1556: kettéosztotta birodalmát: (1) Német-római Császárság:  öccse, Ferdinánd irányította (2) Spanyol Királyság:  fia, II. Fülöp irányította

II. A németalföldi szabadságharc -

Németalföld: a birodalom leggazdagabb tartománya a kialakuló ellentét okai: (1) jogok semmibe vétele (2) súlyos adók (3) protestánsok üldözése szabadságharc a spanyol uralom ellen 1581: az északi tartományok kinyilvánították függetlenségüket  Hollandia

III. Hollandia a fejlődés élén -

fejlett ipar; a világkereskedelem központja a kor legfejlettebb mezőgazdasága (vetésforgó, virágkertészet, csatornák, szélmalmok stb.) manufaktúrák alapítása „a tenger fuvarosai”  a világkereskedelem irányítói

IV. Spanyolország hanyatlása -

azonnal kiáramlott a rengeteg nemesfém gyenge gazdaság, a kereskedelem és az ipar nem fejlődött az angol kalózok fosztogatásai 1588: a „győzhetetlen armada” (Grand Armada) veresége az angolokkal vívott tengeri háborúban vereség a hollandoktól a rövid életű spanyol világbirodalom lehanyatlott

-6Lecke:

A TENGEREK KIRÁLYNŐJE, ANGLIA

I. A tőkés fejlődés jelei Angliában -

gyors gazdasági fejlődés a 16. század elején gyapjú iránti igény  juhtenyésztés  mezőgazdaság átalakulása („bekerítések”)  posztóipar, manufaktúrák rohamos fejlődése kedvező földrajzi fekvés  kereskedelem, kalózkodás tengeri nagyhatalommá vált

II. Vallási és politikai ellentétek -

VIII. Henrik (1509-1547): (1) anglikán egyház 16. század vége: egyensúly a király és a parlament között a kormányzásban 17. század eleje: a királyok (I. Jakab, I. Károly) korlátlan hatalmat akartak kiépíteni

III. Forradalom Angliában -

1640: az összehívott parlament ellenállt I. Károly kéréseinek  a forradalom kezdete kezdetben politikai küzdelem (királypárti „gavallérok”   parlamentet támogató „kerekfejűek”) később fegyveres összecsapások  polgárháború Cromwell Olivér újjászervezte a parlament hadseregét („vasbordájúak”) parlamenti győzelem  I. Károly kivégzése (1649) az államforma: köztársaság Cromwell halála után visszahívták I. Károly fiait a parlament Orániai Vilmos személyében külföldi uralkodót hívott meg vér nélküli királycsere: „dicsőséges forradalom” (1689)

IV. Az alkotmányos királyság -

az új államforma: alkotmányos királyság „a király uralkodik, de nem kormányoz”, a hatalom ágait megosztották: (1) parlament (törvényhozó) (2) parlamentnek felelő kormány (végrehajtó) (3) független bíróságok (igazságszolgáltató)

-7Lecke:

A „NAPKIRÁLYOK” SZÁZADA

I. Háború háborút követ -

-

a 17. század szinte egészében háborúk zajlanak 1618-1648: harmincéves háború: (1) katolikus Habsburgok   protestáns alattvalóik (2) sok európai ország csatlakozott (több szakaszból állt) (3) hatalmas pusztítás (4) Habsburg vereség 1648: vesztfáliai béke: (1) a Német-római Császárság 300 önálló államra esett szét (2) a győztesek területeket kaptak (3) elismerték Hollandia és Svájc függetlenségét (4) lezárták a vallásháborúkat

II. A korlátlan királyi hatalom Franciaországban -

-

a rendek és a parlament háttérbe szorultak korlátlan királyi hatalom: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom az uralkodó kezében összpontosul XIV. Lajos uralkodása (1643-1715): (1) „Napkirály”: uralkodása és fényűző udvara (Versailles) követendő példa Európában (2) nagy létszámú állandó hadsereg (3) hadjáratok, az ország területének növelése (4) vereség a spanyol örökösödési háborúban (1701-1714) a fényűzés, a hadikiadások kiürítették a kincstárat a francia nép jelentős része nyomorgott

III. Nagy Péter Oroszországa -

-

I. (Nagy Péter) cár: 1689-1725 Oroszország fejlesztése: (1) Nyugat-Európa a minta (2) új főváros: Szentpétervár (3) hódítások Oroszország nagyhatalommá vált, de fejlettsége jelentősen elmaradt NyugatEurópától

-8Lecke:

TUDOMÁNY ÉS KULTÚRA AZ ÚJKOR KEZDETÉN

I. Nem a Föld a Világegyetem központja -

16. század: új tudományos felfedezések  ellentét az egyházzal Nikolausz Kopernikusz: a Föld kering a Nap körül hasonlóan gondolkodtak: Giordano Bruno és Galileo Galilei

II. Egy új gondolkodásmód megjelenése -

középkori gondolkodásmód: tekintély-elv újkori gondolkodásmód: kétely, tiszta ész, helyes gondolkodás, tapasztalat, kísérlet Rene Descartes: a józan ész elsődlegessége,tapasztalás, a megfigyelés az elsődleges

III. A reneszánsz és a barokk művészet - reneszánsz: (1) 14-16. század (2) az itáliai „központból” sugárzott ki (3) az ókori művészet értékeinek újjászületése (4) építészet, festészet, szobrászat (Itália): Giotto, Donatello, Leonardo, Michelangelo, Raffaello stb. (7) irodalom, zene (Itálián kívül): Shakespeare (angol drámaírók) - barokk: (1) 16-18. század (2) a katolikus megújuláshoz kapcsolódik hatalmas méretek és pompa jellemzi (pl. Szent Péter-bazilika, Róma) (3) irodalom: Cervantes (spanyol): Don Quijote