Á L L A T T U D O M Á N Y I KAR
XXXIII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS Az állati termék előállításban várható trendek különös tekintettel az akvakultúrára
Horn Péter
Szarvas, 2009. május 27.
A növénytermesztés előtt álló nagy kihívások 2000 - 2020 - 2030 Növekvő népesség
6 – 7,0 – 7,5 milliárd
Emelkedő életszínvonal
elsősorban Kína, India*
Növekvő bioenergia igény
etanol, olaj
Bio jellegű csomagolóanyagok
keményítő
Csökkenő tengeri halállomány
Majd mindenhol
Csökkenő termőföldkészlet
Majd minden országban
Csökkenő öntözővíz készlet
Szinte mindenhol
Klímaváltozás
? (Horn, 2005)
Az egy főre eső éves GDP ($) és az évi egy főre eső húsfogyasztás összefüggése (kg/fő/év)
Év
GDP (US$/fő/év)
Húsfogyasztás (kg/év/fő)
1961
2.676
23,1
1971
3.610
27,8
1981
4.376
30,8
1991
4.992
34,4
2001
5.611
38,6
2030
7.600
45,3 (Roppa, 2007)
Európa legnagyobb és legkisebb hús- és halfogyasztású országai Országok Legnagyobb fogyasztás Spanyolország Portugália Dánia Franciaország Norvégia Írország Legalacsonyabb fogyasztás Lettország Horvátország Románia Litvánia Bulgária Szlovákia Magyarország
Húsfogyasztás (kg/év/fő)
Halfogyasztás (kg/év/fő)
Összes fogyasztás (kg/év/fő)
122 87 112 98 67 103
47 59 24 31 55 18
169 146 136 129 122 121
39 40 59 53 70 69 89
13 12 3 13 3 7 3
52 52 62 66 73 76 92
(Forrás: FAO www.fao.org Food balances, 2006)
Néhány kiemelt ország, illetve régió egy főre eső húsfogyasztásának és összetételének szerkezete
Húsfogyasztás (kg/fő/év) Országok, régiók Szarvasmarha Sertés Baromfi
Összesen
Kína
6
35
9
50
India
2
1
2
5
Hong Kong
16
61
39
116
USA
42
30
53
125
EU 27
16
43
20
79
(USDA Foreign Agricultural Service. Office of Global Analysis, 2007 )
Az előállított keveréktakarmányok mennyisége néhány országban (kg/fő/év)
Világátlag*
1980
1996
2006
82
105
96
USA*
810
Kanada*
600
Kína*
70
India*
10
Magyarország
800 (1985-1988)
430 *Lyons, P.T. adatai (2007)
Az állatállomány és az emberiség biomasszában kifejezve Létszám (milliárd)
Biomassza (millió t)
Éves termelés (millió t)
Szarvasmarha
1,41
332
52,6
Juh, kecske
1,57
36
9,9
Sertés
1,36
47
87,2
Baromfifélék
13,90
12
58,1
Összes állat
18,20
427
207,9
6,0
237
23,6
Ember
(Verstegen és Tamminga, 2005)
A világtermelés várható változása különböző főbb állati termékek esetében 2006 – 2016 között (millió tonna) Megnevezés
Marhahús Sertéshús Baromfihús (csirke, pulyka, kacsa) Tej Tojás
Régió Világ Fejlett Fejlődő Világ Fejlett Fejlődő Világ Fejlett Fejlődő Világ Fejlett Fejlődő Világ Fejlett Fejlődő
Év 2006 61,0 27,6 33,4 105,6 37,9 677 82,6 35,7 46,9 613,6 332,9 216,8 61,1 18,5 42,6
2016 68,0 24,3 43,7 135,2 42,3 92,4 110,4 44,6 65,8 651,6 347,2 304,4 77,3 20,2 57,1 (Farrell, 2008)
Különböző főbb háziállatfajok becsült keveréktakarmány igénye 2006 és 2016 között Megnevezés
Ország típus
Gyári takarmányon tartott hányad ( %) 2006 2016 100 100 40 80
Fejlett Brojlercsirke Fejlődő Világ Fejlett 90 90 Sertés Fejlődő 30 70 Világ Fejlett 90 100 Tojótyúk Fejlődő 30 50 Világ Húsmarha Világ Tejelő tehén Világ Világ összesen az egyéb ágazatokkal és akvakultúrával együtt
Takarmányigény (millió tonna) 2006 2016 86,0 105,4 49,2 137,6 95,2 243,0 157,6 176,0 93,8 300,0 251,4 476,0 41,0 50,0 32,0 71,4 73,7 121,4 42,8 48,8 128,5 156,8
716
1127 (Farrell, 2008)
Az EU által 2010-re és 2030-ra tervezett bio üzemanyag felhasználás és az előállításhoz szükséges szántóterület nagysága Szántóterület igény (EU 27)*
2010 5,75% bio üzemanyag
2030 25% bio üzemanyag
Termőterület szükséglet (millió ha)
15 – 18
65 – 75
Az összterület %-ában
13 – 15
60 – 70
*: 50% import esetében a területigény megfeleződik (Windhorst, 2007)
Erőforrás felhasználás és környezetterhelő hatások különböző állattenyésztési ágazatokban adott termékmennyiségre (1 tonna hús, 20000 tojás - kb. 1 tonna - és 10 m3 tej - kb. 1 tonna hasznosítható beltartalom)
Erőforrások és környezeti hatások
Baromfi- Tojás hús
Sertés- Marhahús hús
Tej
Juhhús
Energiafelhasználás, GJ
12
14
17
28
25
23
Üvegház hatás, kg CO2 egyenérték 100 év
4,6
5,5
6,4
16
10,6
17
Eutrofizációs potenciál, kg PO4 egyenérték
49
77
100
158
64
200
Légkörsavasítás, kg SO2 egyenérték
173
306
394
471
163
380
Növényvédőszer, kg/ha
7,7
7,7
8,8
7,1
3,5
3,0
Termőföldlekötés, ha
0,64
0,67
0,74
2,33
1,20
1,40
(Williams és mtsai, 2006, valamint MacLeod, 2008)
Egy kilógramm mellfilé előállításának hatékonysága különböző típusú brojlercsirkénél 1 kg mellhús előállításához Termelt trágya Ivóvíz Takarmánymennyisége (liter) termelés vízigénye (kg) (liter)
Brojler típusa, év
Takarmányigény (kg)
1978
20
40
20000
23
1998
11
22
11000
13
2008
7
14
7000
8 (Horn, 2008)
Forrás: FAO
A hal világélelmezési jelentősége •
Állati eredetű fehérjeellátásban a világon 15% hal.
•
A fejlődő világ fehérjeigényét (összfehérje) 40%-ban a hal fedezi.
•
1 milliárd ázsiainak majdnem egyedüli fehérjeforrása a hal.
•
Több mint 200 millió ember megélhetése a halászat, 4 millió halászhajó üzemel a vizeken. (Diamond, J. 2007)
Gyakorlatilag összeomlott fontosabb tengeri halfaj-populációk ¾
Atlanti óriás laposhal
¾
Atlanti kékszárnyú tonhal
¾
Atlanti kardhall
¾
Északi tengeri hering
¾
Ausztrál tőkehal
¾
Grand Bankszi tőkehal (Diamond, J. 2007)
A világ halellátását ma már 53%-ban akvakultúra, 47%-ban a halászat fedezi.
Az ember napi teljes értékű optimális fehérje ellátásához (50 g) szükséges állati eredetű élelmiszerek mennyisége és ára Élelmiszer
Mennyiség
Ár (Ft)*
Tojás
8 db
240
Marhahús comb hosszú hátszín
360 g 325 g
806 1188
Sertés karaj comb
340 g 370 g
578 581
Brojler mell
273 g
405
Pulyka mell
270 g
432
290 g 280 g 280 g
513 672 504
1,5 l
344
Hal ponty(filé) harcsa(filé) afrikai harcsa Tej (2,8%)
*TESCO, 2009. május 14.
(Csapó J. – Horn P. 2009)
Az epehólyag optimális kiürüléséhez (95%) szükséges zsírmennyiség különböző élelmiszerekben Élelmiszerek
Zsír (g)
kcal
Tojás 3 db 2 db
18
225
Olajos hal 125 g
21
270
Zalai felvágott 15 dkg + 2,5 dkg vaj
55
787
Téliszalámi 15 dkg
70 50 80
875 625 1000
Virsli 5 db Debreceni 30 dkg
12 (75%)
(Légrády, 2001 adatai alapján)
Gondolkodásmódja, amely egyesítette a természetelvű pedagógiai felfogást és a racionalizmust azzal a hitbeli meggyőződéssel, amit Ő úgy fogalmazott meg, hogy:
„Az ember nem más, mint az Isten privilegizált sáfára a Földön.” Tessedik Sámuel (1742-1820)
Római-kori mozaik a IV. századból, Patriarchális Bazilika, Aquileia, Olaszország
