Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
Amit tudni illik Az Elsısegélynyújtásról
(tananyag)
Szerkesztette: Szekerczés Norbert 2008
1
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
Amirıl beszélni fogunk… (Tematika) Elméleti foglalkozások: 1. Elsısegélynyújtás fogalma, célja, az ellátás szabályai Baleseti helyszín, mentı hívás 2. Egyszerő betegvizsgálati eljárások (életjelenségek) Újraélesztés Stabil oldalfektetés kivitelezése 3. Sérülések és ellátásuk (vérzések típusai) 4. Csont és izületi sérülések 5. Sokk Mérgezések 6. Hı okozta ártalmak (égés, fagyás, kihőlés) Rosszullétek
Gyakorlati foglalkozások:
7. Kötözési módok 8. Betegmozgatási eljárások (eszközzel és eszköz nélkül) 9. Fektetési módok Rautek-féle mőfogás ; Bukósisak levétele 10. Idegen testek (szemben, légútban, tápcsatornában) 11. Tömeges baleset esetén…
(+ism.)
12. Újraélesztés, eszméletlen sérült
(+ism.)
+ SZITUÁCIÓS FELADATOK MEGOLDÁSA Szeged, 2008. november 1. Szekerczés Norbert elsısegélynyújtás oktató
2
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
1. Az elsısegélynyújtás nem más, mint életmentés… 1. Fogalmak:
1.1. Baleset: Azok a történések, amelyek hirtelen, nem várt módon következnek be 1.2. A baleseti helyszín: Ahol hirtelen bekövetkezett egészségkárosodás történt 1.3. Elsısegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévı személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. 1.4. Az elsısegélynyújtás célja: o Az élet megmentése o Megakadályozni a további egészségkárosodást o Elısegíteni a gyógyulást” 2. Az elsısegélynyújtó: Elsısegélyt bárki nyújthat, aki segíteni tud a bajbajutottakon, úgy, hogy beavatkozásával ne okozzon bajt, vagy további kárt se a sérültben, se önmagában. Ezt a pontos elméleti és gyakorlati tudása biztosítja
2.1. Az elsısegélynyújtó tulajdonságai: •
Megfelelı elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik
•
Könnyen teremt kapcsolatot
•
Gyorsan felismeri a helyzetet
•
Nyugodt
•
Határozott
2.2. Attól az elsısegélynyújtótól várható el eredményes elsısegélynyújtás: •
aki az alapvetı ismeretek elméletét és gyakorlatát birtokolja,
•
tisztában van magával
•
ismereteinek tudatában határozott, céltudatos
•
képes úrrá lenni a helyzeten, mind a saját, mind a környezete ideges hangulatán
•
a jó elsısegélynyújtó egyben mértéktartó is, mindig annyi beavatkozást végezzen el, amennyi éppen szükséges.
3
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
Az utcán sétáltam, és… Amennyiben az utcán sétálva olyan balesetet látunk, ahol személyi sérülés történik, akkor kötelesek vagyunk segíteni.
3. Az elsı lépések: 3.1. Az elsısegélynyújtó teendıi: •
A beteghez lépve mutatkozzon be és mondja meg, hogy mi a foglalkozása, és hogy tanult már elsısegélyt
•
Fellépése legyen biztos és határozott.
•
Fogadtassa el magát a beteggel és a környezettel
•
Pontosan tudja mi a teendı az adott helyzetben.
•
Szeretettel, emberségesen bánjon a beteggel,
•
Ha a sérült türelmetlen, idegessége, fegyelmezetlen, a segítségnyújtó nyugtassa meg
3.2. A segítségnyújtás lépései: 0) Biztosítjuk a helyszínt: •
Az a tevékenység mely során biztosítjuk a sérült és a segélynyújtó biztonságát. Figyelni kell arra, hogy a lehetı legkevésbé változtassunk a helyszínen.
•
Módszerei:
- Megkérünk valakit, hogy jól láthatóan jelezze a gyalogosoknak,
autóknak a vészhelyzetet. - Kézjelekkel, világító eszközzel, elakadás háromszöggel biztosítjuk a helyszínt. 1). Sérülés/betegség felismerése - megkérdezzük, hogy fáj-e valamilye, mit érez… - megnézzük, hogy milyenek a sérülései, illetve megkérdezzük a tünetekrıl 2). Segítséghívás: - alaposan tájékozódtunk, és tudjuk a sérültek számát és állapotát - ha szükséges, akkor kérjünk meg az egyik „nézıt” segíteni - hívjunk mentıt (Tel: 104) 3.) segélynyújtás - a sérült ellátása (pl.: sebellátás)
4
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
Fıbb szabályok az ellátás során: •
Biztosítsuk a helyszínt!
•
Tájékozódjunk:
Hol történt?
Mi történt?
Hogyan történt?
Hány sérült van?
Milyen sérüléseik vannak?
Van-e még valamilyen veszélyforrás, ami további sérüléseket okozhat?
•
Kérjünk segítséget! (Mentıhívás)
•
A sérültet az orvosnak kell ellátnia, nekünk gondoskodnunk kell a mentık értesítésérıl, valamint arról, hogy a segítség megérkezéséig ne romoljon a sérült állapota.
•
Úgy cselekedjünk, hogy ne okozzunk további sérüléseket!
•
kíváncsi embertömeget el kell távolítani a beteg állapotára hivatkozva (pl.: levegıre van szüksége, zavarja a zaj)
•
A beteg ruházatát csak a legszükségesebb mértékben kell eltávolítani
4. Sérültek osztályozása: Ahhoz, hogy megfelelıen tudjuk a mentıket tájékoztatni, be kell tudnunk sorolni a sérültet vagy sérülteket az alábbi kategóriákba: 1: Életveszélyes sérült
3: Könnyű sérült
2: Súlyos sérült
Ellátása halasztást nem tőr, megfelelı ellátás nélkül meghalhat.
Ellátása hosszabb ideig is Ellátása sürgıs, de rövid ideig halasztható, megfelelı halasztható, súlyos ellátás nélkül életveszélyessé szövıdmény nélkül válhat az állapota
Pl.: - Shockos sérült - Artériás vérzés
Pl.: - Nyílttörések - Vénás vérzés - Gerinctörés
Életveszélyre utaló jelek: •
Légzımozgások hiánya
Súlyos állapotra következtethetünk a sérült panaszairól: •
Erıs fájdalom, mely
Pl.: - Felületi horzsolások - kisebb törések
Könnyő sérülésekre következtethetünk ha: •
Kérdéseinkre pontos vagy kielégítı választ
5
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
•
•
•
Mozdulatlanság, mely felszólításra, fájdalomingerre is fennáll A nyak, a felkar, a vállöv, a comb területérıl bı sugárban ömlı vérzés Az arc szürkéssápadt, a fakófehér, verejtékes
Szekerczés Norbert
•
•
•
lehet állandó v. idıszakos (pl.: mozgásra fokozódó, görcsös, szorító, valamilyen irányba kisugárzó) Fulladás, mely lehet testhelyzettıl független v. lefekvéskor elviselhetetlen Szomjúságról, fázásról, mely a vérkeringés súlyos zavarát feltételezi Fülzúgásról, látászavarról /agyrázkódás/
• •
•
ad Sebei kis kiterjedésőek, felületesek Vérzése csillapodik, és inkább szivárgó, mint folyamatosan folyó A törzset, végtagokat áttapintva, megmozgatva erısebb fájdalmat nem okozunk
5. Mentıhívás: Tel: 104 (vagy 112) Miután bejelentkezett az ügyeletes akkor közölnünk kell a következıket: Hol történt? (pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetısége) Mi történt? (a sérülés, rosszullét bekövetkezte: pl. összeesett, eszméletlen; szívbeteg fullad; magasból esett, gépkocsi elgázolta; motorkerékpárral fának ütközött) Hány sérült, beteg van? Milyen sérülés, panasz, tünet észlelhetı? (pl. földön fekszik, lábát fájlalja; sápadt, verejtékes; fullad, nyugtalan, ajkai elkékültek; földön fekszik, görcsöl, szája habzik) A bejelentı neve és telefonszáma (szükség lehet a bejelentı visszahívására, pl. pontatlan cím esetén!)
Várjunk a mentésirányító esetleges kérdéseire (a történtek pontosítása érdekében fontos!), és csak ezután tegyük le a telefonkagylót.
6
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
2. Azt láttam, hogy a földön fekszik valaki… 6. Betegvizsgálat: Amikor azt látjuk, hogy valaki a földön fekszik, akkor:
Tisztázni kell, hogy él-e? Ezt az egyszerő betegvizsgálati eljárásokkal tudjuk megtenni. Tehát megnézzük az életjelenségeket.
1: Rázzuk, és szólítsuk meg!
6.1. Kontaktusfelvétel: Elsıként megszólítjuk és megrázzuk a vállát. Ha reagál, akkor a beteg eszméleténél van. Ekkor meg tudjuk tıle kérdezni, hogy mi történt vele. Pl.: „Jó napot kívánok! Mi történt?”
6.2. Légzés vizsgálat: Ha nem reagál, megnézzük, hogy lélegzik-e a sérült? 2: Ellenırizzük a légzést! Ezt az ún.: hármas észleléses technikával tudjuk megtenni. A sérült mellé térdelünk, majd felé hajolunk. Fejünket a sérült arca felé tartjuk. Ekkor látjuk a mellkas mozgását, halljuk a légzést, és érezzük az arcunkon a sérült kilégzését. Ha 10 másodpercig vizsgáljuk, akkor az ideális légvételek száma: 2-3. 6.3. Keringésvizsgálat: Majd megnézzük, hogy van-e keringése (pulzusa)?
3: Ellenırizzük a keringést! 1
Ezt a nyaki ütıéren (carotis) tudjuk a megtenni.
6.4. Ha lélegzik és van pulzusa, de nem reagált a megszólításra, akkor megnézzük, hogy a beteg eszméleténél van-e?
1
2006 óta nem nézhetjük meg a pulzust, az új ERT ajánlás miatt
7
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
Erre azért van szükség, mert több olyan eset is elıfordult, hogy a sérült eszméletlennek tette magát, mert így akarta magára felhívni a figyelmét magára. Akkor mondhatjuk ki teljesen biztosan, a sérült eszméletlenségét, ha ráfújtunk a szemhéjára, és az nem „remegett be”. Amennyiben igen, akkor a sérült valójában nem eszméletlen, csak szimulál.
6.5. Sérülések keresése: (Már a baleset mechanizmusából következtethetünk a sérülésekre. Tehát, hogy ha magasból esett le, vagy elütötték, valószínő, hogy eltört valamije, vagy gerincsérült lehet.)
Ha a beteg eszméletlen, akkor nem tudja elmondani a panaszait, így nekünk kell rájönnünk. Ezért a beteget végig kell „tapogatni” , hogy az esetleges sérüléseit (pl.: törések, vérzı sebek) megtaláljuk. A sérült vizsgálat során a fej irányából haladunk a láb felé. A vizsgálat módja:
Tapintsuk végig a tarkó tájékát, nyakat és tovább a gerinc vonalát a farokcsigolyákig, amennyiben tapintható a csigolyák elmozdulása, vagy a sérült csigolya, megalapozott a gyanú a gerincsérülésre.
A mellkasra két kezével oldalirányból, majd szembıl gyakoroljon enyhe nyomást. Ha a mellkas ellenállása nem rugalmas, vagy deformált, megalapozott a gyanú a mellkasi sérülésre.
A sérült hasán a ruházatot húzzuk fel, nyílt sérülést keresve.
A medence vizsgálatánál a csípılapátokra helyezze két kezét.
A combcsont mozgatása nélkül, tapintsuk végig a lábakat így keresve az elváltozásokat a végtagon.
Ugyanígy végig kell tapintani a karokat is.
8
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
7. Az eszméletlen sérült: •
Az eszméletvesztés a sérült és a külvilág közötti kapcsolat felbomlása miatt bekövetkezett életveszélyes állapot. A reflexkiesés, vagy csökkenés miatt a szájban felgyülemlett vért, vagy hányadékot a sérült nem tudja kiköpni, vagy kiköhögni, így a légutakba kerülhet. Az izomtónus csökkenése miatt a hátracsúszó nyelv is légúti akadályt képezhet. Tehát fokozottan fennáll a fulladás veszélye!
•
Az eszméletlen sérült nem vagy csak alig reagál a külvilág ingereire (pl.:fájdalom, hang, fény): nem beszél, hiába szólunk hozzá, nem mozog,
•
Az eszmélet egy éber állapot, melyet az agy folyamatos aktív állapota tart fenn. (amikor ébren vagyunk.)
7.1.
Az eszméletlen sérült ellátása: A fej hátraszegése:
Elıször óvatosan hajtsuk hátra a beteg fejét. Majd nézzünk bele a száj-, garatüregbe! Amennyiben a légutat elzáró, vagy légzést nehezítı anyagot látunk azt el kell távolítani! (Nem kap levegıt, mert van valami a szájában.) Ha látunk benne valamit (hányadékot, alvadt vért, elmozdult kivehetı mőfogsort törött fogakat, rágógumit) és el kell távolítanunk, akkor a mutató, és középsı ujjunkra tekerjünk textilanyagot (tiszta ruhadarab, gézlap) és a beteg szájába nyúlva kanalazó mozdulatokkal távolítsuk el azt. Az orrnyílások környékét is meg kell tisztítanunk, nehogy belélegezze.
A száj és garatüreg tisztítása
Ha hátraszegjük a sérült fejét, azzal megakadályozzuk a nyelv esetleges hátracsúszását is.
9
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
Tehát az eszméletlen sérült ellátásnak sorrendje: 1: Életjelenségek vizsgálata 2: Légútbiztosítás, a fej hátraszegésével 3: Betekintés a szájüregbe és annak kitisztítása 4: Sérülések keresése 5: Stabil oldalfektetés kivitelezése
7.2. Kizáró okok: Vannak olyan esetek, amikor nem helyezhetı a sérült stabil oldalfekvésbe. Ezeket nevezzük egyszerően kizáró okoknak. A 6+1 kizáró ok: csigolyatörés Sorozat-bordatörés, ill. szegycsonttörés, Nyílt hasi sérülés, Medence törés Combcsonttörés Gerinctörés nagy fokú égés Ilyenkor a stabil oldalfekvés helyett: A fejet két oldalról megfogva óvatosan hátra hajtjuk és abban a pozícióban rögzítjük. Így a nyelv nem tud hátracsúszni.
A sérültet rövid idıre sem szabad magára hagyni! Gyakran kell ellenırizni, az életjelenségeket, valamint ha szükséges tisztítani a száj-, garatüreget a segítség megérkezéséig!
10
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
7.3. A stabil oldalfektetés: Amennyiben nem találtunk kizáró okot, a beteg légzése és keringése is kielégítı, akkor stabil oldalfekvı helyzetbe kell helyezni. A beteg oldalra fektetése biztosítja a szabad légutakat, s megvédi a fulladástól. A nyelv ilyenkor nem hátra, hanem oldalra csúszik a szájüregben, így az esetleges váladékok a szájon át távozhatnak.
Kivitelezése:
1: A sérült mellé térdelünk, és felénk esı karját derékszögben a teste mellé helyezzük.
2: A sérült másik kezét a tenyérénél a vállára helyezzük. 3: Tılünk távolabb esı lábát térdben és csípıben behajlítva felhúzzuk
4: Majd a térdénél és a vállánál megfogva, a sérültet magunk felé húzzuk. 5: Majd kiigazítjuk a karját és a vállát.
6: A fejet is kiigazítjuk, száját kinyitjuk. 7: Ezután a beteg mellet helyezkedünk el, s folyamatosan figyeljük a légzését, keringését – az átjárható légutakat
11
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
3. Levegıt sem vett… 8.
Újraélesztés
Az emberi szervezet két alapvetı
életfunkciója a légzés és a vérkeringés.
Ha megszőnik a légzés, vagy a vérkeringés, vagy mindkettı, akkor beáll a halál. A halál nem pillanatnyi esemény, hanem egy folyamat, amely visszafordítható, ha az elsısegélynyújtó haladéktalanul és szakszerően megkezdi az újraélesztést!
.8.1.
Beszélnünk kell:
Klinikai halálról, ha megszőnik a légzés, vagy a vérkeringés, vagy mindkettı, de biológiailag megalapozott remény van az újraélesztésre. A kb. négy percen belül megkezdett újraélesztéstıl várható az eredmény. Biológiai halálról akkor beszélünk, ha több mint 4 perce megszőnt a légzés és a vérkeringés. Az életfunkciók bizonyos ideig újraindíthatók, de az oxigénhiány következtében az agykéreg visszavonhatatlanul károsodik. Nincs lehetıség a sikeres újraélesztésre!
A segélynyújtó a baleset helyszínén nem mérlegelhet, hogy a sérült klinikai, vagy biológiai halott, minden esetben haladéktalanul el kell kezdenie az újraélesztést. [Kivételt jelentenek ez alól a biológiai halál biztos jelei pl.: élettel összeegyeztethetetlen jelek, leszakadt végtagok, hullafoltok, hullamerevség]
Amennyiben a keringést nem észleljük, akkor haladéktalanul meg kell kezdeni a teljes újraélesztést, amely a keringés és légzés pótlásából áll!
.8.2.
Keringés pótlása: Szívmasszázsal
1: Keressük meg a bordaíveket, „legalsó borda”, húzzuk végig az ujjunkat a bordákon, így a szegycsonthoz jutunk. 2: Helyezzük a mutató és középsı ujjunkat a szegycsontra. 3: A másik kezünket tegyük az ujjunk mögé helyezzük, úgy, hogy ujjaink a nyak irányába mutassanak. 4: A mellkasra tett kezünkre merılegesen helyezzük rá a másik kezünket. 5: Kezdjük meg a kompressziót, mindkét kezünk legyen nyújtva
12
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
6: Nomjuk le a mellkast kb 3-5 cm mélységig, majd engedjük vissza, a kezünket ne vegyük el. Célszerő számolni is, mert az üteme nagyon fontos eme tevékenységnek. A számolás menete: 1és–2és–há’rés–4és–5és–1és–2és–há’rés–4és–10és–1és–2és–há’rés–4és–15– 1és–2és–há’rés–4és–20és–1és–2és–há’rés–4és–25–1és–2és–há’rés–4és–30 Egymás után 30 lenyomást kell elvégezni. Ezután jön a két befúvás.
.8.3.
Befúvásos lélegeztetés:
Amennyiben a légzés nem kielégítı (percenként 8 lélegzetvétel alatti, vagy nincs): 1.: ellenırizzük újra a sérült száj-, garatüregét, majd helyezzünk orrára átfújható textilanyagot (pl.: gézlapot). 2: Majd egyik kezünkkel fogjuk meg az állát és csukjuk be a száját. Másik kezünket tegyük a homlokára és hajtsuk hátra a fejét. 3: Percenként 12-szer, 18-szor fújjunk be a levegıt az orrba. 4: Minden befúvás után tekintsünk a mellkas felé, figyelve annak süllyedését. Ha a gyomortájék emelkedik ki, akkor rosszhelyre megy a levegı ekkor korrigálni kell a befúvást: hajtsuk hátrébb a sérült fejét, majd ismételten ellenırizzük a légutakat, ha szükséges tisztítsuk a száj-, garatüreget, vagy kisebb erıvel fújjunk be A lélegeztetést addig végezzük, amíg a spontán légzés megindul, vagy megérkezik a segítség.
13
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
4. És a vér csak folyt, és folyt… 9. A Sebellátás: 9.1. A sebekrıl: A seb azt jelenti, hogy a bır folytonosságának megszakadt. (nyílt sérülés) Megkülönböztetünk: - metszett
- szúrt
- vágott
- lıtt
- zúzott
- harapott sebeket
A sebellátás célja, hogy a további sérüléseket és fertızéseket megakadályozzuk, csillapítsuk a vérzés, és mérsékeljük a fájdalmat.
9.2. sebellátás menete: 1.) Sebtisztítás: A seb környékét folyó vízzel alaposan tisztítsuk meg, hogy baktériumok a sebbe ne kerülhessenek. A szennyezıdést a seb környékérıl távolítsuk el, a sebben lévı idegen testeket TILOS kihúzni. 2.) Fertıtlenítés: A fertızések elkerülése céljából a seb környékét fertıtleníteni kell, de meg kell gyızıdni a jódérzékenységrıl. (Betadine) Mindig a seb szélétıl kifelé haladunk, „söprı” mozdulatokkal. Ügyelni kell, hogy a sebbe ne kerüljön egyéb szennyezıdés. 3.) Sebfedés: Mindig olyan steril kötszert használjunk, amely nem ragad a sebbe, KERÜLJÜK a vatta használatát. .
Harapott sérülés esetén mindig orvoshoz kell fordulni még akkor is, ha a seb jelentéktelennek látszik, lehetıleg egy-két órán belül
Minden sérülés ellátásánál - a segélynyújtó védelme biztosítása miatt – használni KELL gumikesztyőt, vagy fóliakesztyőt!
14
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
9.3. A vérzések: A vérzés az érfal megszakadása, melynek folytán a vér a külvilág felé, a szövetek közé, illetve a testüregekbe folyik Fajtái:
A vérzés:
Hajszáleres
Vivıeres
Ütıeres
(kapiláris)
(vénás)
(artériás)
Szivárgó és
Sötétvörös,
Élénkpiros
sötétvörös
bıven folyó
lüktetve spriccel
Az ellátás lépései: 1. lépés
Fertıtlenítés
2. lépés
Fedıkötés
3. lépés 4. lépés
(Nyugalombahelyezés)
A testrész szív fölé emelése Nyugalombahelyezés
Fertıtlenítés Nyomókötés késztése
Testrész szív fölé emelése Artériás nyomópont elnyomása (ha kész a kötés el lehet engedni) Nyugalombahelyezés Nyomókötés készítése
Az ellátás során: A szorító ruhadarabokat meg kell lazítania sérülés alatt, fölött egyaránt. A sérült végtagról a győrőket, órát, szorítólábbelit is távolítsuk el. A végtagot felemelve kell tartani a segítség megérkezéséig! Tilos: Átvérzett kötést, leszedni, helyette: újat kell ráhelyezni Szorító körülkötést felhelyezni, helyette: nyomókötést kell.
Erıs vérzésnél figyeljük a beteget, mert fennáll a sokk kialakulásának lehetısége!
9.4. Az artériás nyomó pontok elhelyezkedése:
← A halántékon ← A nyakon ← A felkar belsı oldalán
←A comb belsı oldalán
15
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
9.5. A kötések elkészítése a) Steril fedıkötés készítése: 1.: Fertıtlenítsük le a sebet!
2.: Helyezzük rá a steril gézlapot, és tartsuk rá a sebre.
3.: Rögzítsük azt, egy ragtapasszal, vagy néhány sor pólyával.
A kész kötés: b) Nyomókötés készítése: Ha nem tudunk nyomókötést felhelyezni, vagy nincs megfelelı nyomáspont, esetleg, nem csökken a vérzés, akkor: a sebbe nyúlva, direkt nyomással próbáljuk meg elnyomni a sérült eret. Nyaki ütıeres, és nyaki vénás vérzésesetén a nyomáspontot egy steril pólyatekerccsel direkt nyomás alatt tartva várjuk a mentık megérkezését! A nyomókötés elkészítésének menete:
1.:
2.:
3.:
4.:
Helyezzünk a sebre steril gézlapot, és tartsuk rá.
Helyezzük rá a nyomópárnát
Rögzítsük a nyomópárnát.
A kötést is rögzítsük. (3 normál kötés, 3 csavart.)
Az artériás és vénás nyomókötés között az a különbség, hogy az elsı esetben a nyomópára alá helyezünk egy géz gombolyagot és azt „belenyomkodjuk” a sebbe, ún.: kitamponáljuk, a második esetben viszont nem.
16
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
9.6. Speciális vérzések
Orrvérzés:
Oka:
Tünete:
A vér színe:
Ellátása:
Fogmedri, szájüregi vérzés:
Magas vérnyomás Idegen test Orr zúzódása
Általában foghúzás után Balesetnél a fog elvesztését követıen
A vér az orrnyílásból folyik Rossz közérzet (fejfájás,hányás) Orrfájdalom
A vér a szájnyílásból jut a külvilágba Rossz közérzet (pl.:fejfájás, hányinger, hányás)
Élénk piros, alvadékos (Ha a vér színe rózsaszín, akkor agyvíz is keveredik a vérrel ekkor koponya – csonttörésre kell gondolnunk!) Fej elırehajtása Két ujjal az orrszárnyakat összefogjuk Kérjük meg a sérültet, hogy ne beszéljen, ne szipogjon, ne köhögjön, mert az késlelteti a véralvadást Tíz perc elteltével általában a vérzés megszőnik Ha nem szőnik, vagy gyakori orrvérzés lép fel akkor ORVOS-hoz kell kísérni parittya kötés
Élénk piros, alvadékos
Nyugalomba helyezés Összehajtott gázdarabot a fogmederre helyezzük és megkérjük, hogy harapjon rá A szájüreget ne öblögessük , mert az késlelteti a véralvadást! Ha 15 perc múlva sem áll el a vérzés, akkor lehetıleg vigyük fogorvoshoz
10. Égési sérülések: o Az égési sérülés az egyik leggyakrabban elıforduló sérülés. o Minden égési sérülést, hőteni kell! o Lehetıleg hideg folyóvízzel 10 – 15 percen keresztül hőtsük! o Az égés súlyosságát meghatározza a beteg életkora, az égés foka, és annak kiterjedése. o A testfelület 5 %-ot meghaladó II. vagy III.-fokú égése szakorvosi ellátást igényel, mert megnı a fertızıdés veszélye! o Nagyobb kiterjedéső égéseknél az erıs fájdalom, valamint a nagy mennyiségő folyadék- és vérplazmaveszteség következtében gyakran kialakul a sokkos állapot!
17
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
10.1. Az égések osztályozása: A sérülés mértéke:
A károsodás mértéke:
Tünete:
Fájdalom Bırpír Kisimult bırfelszín
Elsıfokú:
A bır legfelsı rétege a hám károsodott
Másodfokú:
A bır középsı Hólyagok rétege, az irha is megsérült
Harmadfokú:
A bır legalsó rétege,a bıralja is megsérült
Negyedfokú:
A bır elszenesedik
10.2.
Kép:
Viaszos, sápadt bır A hólyagok felszakadnak
A Kilences-szabály: A megégett testfelület meghatározásában irányadó a „kilences” szabály. A sérült tenyere ujjak nélkül jelenti az 1 % -ot. E szerint:
-
Fej: 9%
-
Törzs elülsı oldala: 2 x 9%
-
Törzs hátulsó oldala: 2x9 %
-
Felkar: 2 x 9 %
-
Alsó végtag: 2 x 9
-
Nemi szervek: 1%
18
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
10.3.
Szekerczés Norbert
Az égési sérülések ellátása:
Lehetıség szerint távolítsuk el a sérült testrészrıl az ékszereket, ruhadarabokat. Hőtsük hideg (folyó) vízzel minimum 15-20 percig. Lehetıleg folyó csapvízzel, esetleg vizes borogatással. Nyugtassuk meg, szükség esetén fektessük le a sérültet, olyan pozícióba, amelyik a legkényelmesebb neki. Hívjunk mentıt! Fedjük fedıkötéssel.
TILOS: Az égési sérülésbe bármilyen anyagot tenni! (tejföl, étolaj stb. - kivétel egyes fertıtlenítıszerek) A testrészre égett ruhát ne próbáljuk meg eltávolítani!
19
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
11. Csontok és ízületek sérülései 11.1.
Csonttörés:
Oka: Nagy erıbehatásra a csontszövet folytonossága megszakad és törés jön létre. Általános tünetek: •
Fájdalom (a törés helyét jelzi, legkisebb mozgatáskor fokozódik)
•
Felette duzzanat
•
A végtag alakja rendellenesen megváltozik, a törtvégek elmozdulása miatt
•
A végtag rendellenes helyen mozgathatóvá válik
•
Törés után a végtag csökkent mőködı képességő
Fajtái: Zárt törés: A csontot körülvevı lágyrészek és a bır ép marad. Ellátása: o A sérült nyugalomba helyezése o A sérülést talált helyzetben rögzítjük (pl.: A sérült testrészt az ép végtaghoz) o A pólyát rögzítsük az ép részen (felkar sérülésnél a törzsnél)
Nyílt törés: Ha felette seb keletkezik A sebet okozhatja az elmozduló törött csontvég, mely ilyenkor láthatóvá válik a sebben.
Ellátása: o A sebellátás szabályai szerint (Fertıtlenítés, sebfedés). o A sebellátás alatt társunk a végtagot két kézzel – a törés alatt és felett tálcafogással- rögzíti o A kiálló csontot nem szabad visszanyomni! o A kiálló csontot körül párnázzuk pólyával, o Majd fokozott óvatossággal körbetekerjük, hogy ne érje nyomás a csontot o Kerüljük el a végtag mozgatását o A végtagot rögzítsük, mint a zárt törést.
20
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
11.2.
Oka:
Tüneteik:
Ellátása:
Szaksegítség:
Szekerczés Norbert
Ízületi sérülések:
Rándulás:
Ficam:
Külsı erı kimozdítja természetes helyzetébıl az ízületi fejet Az erıhatás megszőntekor az visszatér az ízületi árokba. Fájdalom mely átmenetileg csökken, majd újra erısödik Duzzanat Lilás elszínezıdés A mozgás korlátozott A sérült nyugalomba helyezése Hőtıborogatás (a fájdalom, véraláfutás, duzzanat csökkentésére) Rögzíthetjük a borogatást pólyával,
Erı hatására kimozdul az ízületi fej Ebben az esetben az erı megszőnte után sem tér vissza az ízületi árokba. Heves fájdalom, melyet a legkisebb mozgatás is csak fokoz Duzzanat Izületi fej rendellenes állása A sérült nyugalomba helyezése Talált helyzetben rögzítjük a végtagot Helyretételét megkísérelni szigorúan tilos!
Orvoshoz vinni, ha túl nagy a Ha nem tud lábra állni fájdalma!
célszerő mentıt hívni!
21
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
5: kötözési módok 12.ld ifelore jegyzet!!!!
22
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
6: Nem érezte magát jól, majd hirtelen összeesett 13. Az Ájulás: Az agy vérellátása átmenetileg megromlott, csökkent.
13.1.
Felismerése:
Tünetei (lefolyása):
Oka lehet: a tartós egyhelyben álldogálás rossz
Szédülés,
levegıjő helyiségben, a rossz szag vagy kellemetlen
Gyengeség (érzet)
látvány, a saját sérülése látványa,
Sápadtság
a nagy meleg,
Homlokon, hónaljtájon bı verejtékezés
a kimerültség,
Úgy érzi, hogy a környezeti hangok egyre távolabbról hallhatók
az ijedtség.
Látászavar: karikákat, vibráló foltokat lát Úgy érzi, hogy kezd elsötétedni a világ A beszéde, mozdulatai tétovák Az izomzat elernyed, összecsuklik az illetı, rövid idıre elveszti az eszméletét.
23
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
13.2.
Szekerczés Norbert
Teendık:
Ha az ájulás kezdı tüneteit észleljük:
Leütetjük a beteget , meglazítjuk a
Ha már bekövetkezett az ájulás: Biztosítsuk a friss levegıt
ruházatát /nyak , mellkas/ Zárt térben esetleg szellıztetünk
Ültetni tilos! Fektessük vízszintesbe és a lábait emeljük fel, mert az alsó végtagokból való vér visszaáramlása javítja az agyi vérkeringést.
Ha nem érzi magát jobban, akkor:
A fejre, mellkasra hideg vizes borogatás helyezhetünk
Lehetıleg a friss levegın, fektessük vízszintesbe és a lábait emeljük fel Ha épp elesni készül védeni kell a sérültet az eleséstıl
1-2 perc alatt visszatér a beteg eszmélete Fontos, hogy 8-10 percig hagyjuk feküdni
Leütetjük a beteget , meglazítjuk a ruházatát /nyak , mellkas/
Ha az ájult nem tér magához vagy felültetéskor ismétlıdne az ájulás, akkor azonnal MENTİt kell hívni!
24
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
14. A Napszúrás: 14.1.
Oka:
o A fejet és különösen a tarkótájékor érı sok napsütés jár ilyen veszéllyel. o Leggyakrabban strandolók betegszenek meg, ha fa árnyékában alszanak el, nem gondolva arra, hogy bizonyos idı elteltével már nem lesz felettük árnyék
14.2.
Felismerése (tünetek): Enyhébb esetben:
Súlyos esetben:
Gyengeség,
Az arc kipirult, a test forró,
Émelygés,
Gyakori a magas láz,
Hányinger,
Hányás,
Fejfájás.
Lüktetı fejfájás, A szem káprázására, fülzúgásra panaszkodik a beteg.
14.3.
Ellátása:
1:Vigyük a beteget árnyékos, szellıs helyre, legyezzük, testét törölgessük hideg vizes ruhával. 2: A fejét polcoljuk magasra, tegyünk fejére jégtömlıt vagy hideg vizes borogatást, adjunk hideg italokat. Szeszesital adása tilos! 3: Sürgısen küldünk orvosért. (Mentı.)
25
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
15. Alacsony vércukorszint: 15.1.
Kialakulása:
Cukorbetegekre jellemzı lehet, ha:
kevesebb étel fogyasztott
több inzulint kapott
erıs testi megerıltetést végzett
Ugyanígy bárkinek leeshet a vércukorszintje, melynek hasonlóak a tünetei, ha keveset vagy egyáltalán nem evett, vagy megerıltetı munkát végzett.
15.2.
Tünetek:
Sápadt, Verítékes bır, Ájulás, vagy eszméletzavar (eszméletvesztés). 15.3.
Ellátása: Ha eszméleténél van:
Ha nincs eszméleténél:
Adjunk a betegnek:
Akkor az eszméletlen sérült ellátásának
2-3 db kocka cukrot,
szabályai szerint járunk el!
vagy édes limonádét,
Légútbiztosítás,
vagy édes gyümölcs levet.
Életjelnségek ellenırzése, Stabil oldalfektetés
Hívjunk Mentıt!
Hívjunk Mentıt!
26
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
16. Mellkasi fájdalmak: 16.1.
Tünetek:
Mellkasban (a szegycsont mögött) hirtelen jelentkezı jellegzetesen nyomó, szorító (néha égı) mellkasi fájdalom („mintha ráülnének a beteg mellkasára”). a fájdalom állandó (belégzésre, mozgásra nem változik) A fájdalom jellegzetesen a bal karba, vállba sugárzik (vagy a gyomorszáj területére, a hátba, bal lapockába, esetleg az állkapocsba és a fogakba is!) Gyakran nehézlégzéssel párosul Verejtékezés, sápadtság is elıfordulhat 16.2.
Teendık:
Fektessük le a beteget megemelt felsı testrésszel (Teljes mozgástilalom!) Ha a beteg tud betegségérıl, melyre az ilyen esetekben gyorsan felszívódó gyógyszert is szed, akkor segítsünk a betegnek a gyógyszerét bevenni (lehetıleg a nyelv alá kerüljön a szer)! Összeesett, eszméletlen betegesetén elsı a légútbiztosítás, majd stabil oldalfektetésbe helyezzük! Leállt keringés és légzés esetén meg kell kezdjük az újraélesztést!
Bármely eset áll fenn, haladéktalanul hívjunk MENTİt!
27
Elsısegélynyújtás – oktatási anyag
Szekerczés Norbert
17. A FEKTETÉSI MÓDOK: Általános fektetési mód, amikor a beteg eszméleténél van!
Mellkasi sérült, ill. mellkasi fájdalomra panaszkodó sérült esetén:
Lapos fektetés
Féligülı –Féligfekvı testhelyzet
Ájulás, Sokk esetén:
Eszméletvesztés esetén
Lapos fektetés megemelt alsó végtagok
Stabil oldalfekvı testhelyzet:
28
