Sokan érzik úgy, hogy olyan túlerő ellen küzdünk, mely minden lehetőséget felhasznál hatalma fenntartása érdekében. Igaz, ellenfeleink eszköztára széles. Az is igaz, hogy gátlások kevéssé kötik cselekvéseiket. A második szociál-liberális kormány másféléves regnálása alapjaiban kérdőjelezte meg a parlamentáris Magyar Köztársaság alkotmányos intézményi rendszerét. A kormányzás jogát magához ragadó politikai elit régi kapcsolatrendszerét felhasználva az élet valamennyi területének kulcspozícióit megszállja. Nem tűrnek meg más hangot. A televíziókban és rádiókban émelyítő a kormányzat, a kormánypártok túlsúlya. Van olyan országos kereskedelmi rádió, ahol arányuk eléri a 100 %-ot. A köztelevízió jobbik fele pénztelen és kiszolgáltatott, de vannak, akik személyes kapcsolataik révén élet és halál uraivá váltak. A HÍR TV kapcsán a miniszterelnök nyíltan fenyegeti a nem állami, és sorba be nem álló kereskedelmi televíziókat. Mégse féljetek. Mégse féljetek, mert nem vagyunk egyedül. Egyre többen emelik fel hangjukat a média otrombaságai ellen. Egyre többen tiltakoznak az egyoldalúsággal, a képernyőt eluraló erőszak és pornográfia ellen. Olyanok is, akik nem közülünk valók. Polgári kör szerveződött fiatal médiaszakemberek részvételével, majd médiaegyesület született. Tervezni és szervezni képes szakértelem már nemcsak „odaát” van. Nem vagyunk fegyvertelenek. A médiatörvény lehetőségeket ad kezünkbe, nem kell fejbehúzva néznünk, hallgatnunk a média nekünk nem tetsző tartalmait. Tegyünk ellene. A következőkben a panaszbeadványokkal kapcsolatos fontos tudnivalókat foglalom össze: I. A médiatörvény ide vonatkozó fogalmairól A médiatörvény politikai szempontból legfontosabb szabályai a 4. § alatt vannak felsorolva – a törvényalkotó összefoglalóan a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét biztosító rendelkezésként határozta meg, melyek érintettség esetén a „klasszikus” panaszügyek alapjai. A médiatörvény 4. §-a négy alpontból áll, amelyek a következők: 4. § (1) „A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.” Ez az a rendelkezés, amelyre a kiegyensúlyozottság megsértésére vonatkozó panaszügyek többségénél hivatkozni érdemes, ezért fontos, hogy tisztában legyünk az egyes fogalmak jelentésével. Bár – ahogy azt már rögzítettük - az egész 4. §-nak a kiegyensúlyozottság a gyűjtőneve, jól látható, hogy ebben az esetben a kiegyensúlyozottság csak az (1) bekezdés egyik fogalmi eleme. Menjünk sorba az egyes követelményeken: - közérdeklődésre számot tartó esemény, kérdés: ez egy igen rugalmas fogalom, ám annyi mindenképpen rögzíthető, hogy itt mindazon eseményekre és kérdésekre kell gondolni, amelyek, illetve amelyeknek a következményei a magyar társadalom valamely nagyobb csoportját érintik. Az országos rádióknál és televízióknál országos ügyekre, a helyieknél pedig helyiekre kell elsősorban természetesen koncentrálni. Egy helyi közösség és helyi média esetében például közérdeklődésre számot tartó kérdésnek kell lennie, ha egy új iskolát átadnak. Az országos rádióknál, televízióknál viszont mindig azt kell eldönteni, hogy vajon az ott tapasztalt törvénysértés - egy átlagos rádióhallgató vagy tévénéző számára is - értelmezhető, átlátható és valamennyire jelentőséggel bíró esemény, kérdés, ügy kapcsán következett-e be. Politológiai értelemben az önkormányzat, az Országgyűlés, a Kormány ülése, valamely
2
-
-
-
-
képviselőcsoport, a Kormány, polgármester, jegyző, sajtótájékoztatója közérdeklődésre számot tartó esemény. sokoldalú: minden kérdésnek, eseménynek többféle megítélése lehetséges, politikai pártállástól, hittől, a társadalomban elfoglalt pozíciótól stb. függően. Természetesen az lehetetlen elvárás volna a média felé, hogy mindig, minden ügyet, minden létező szempontból megvizsgáljon, itt inkább arra kell összpontosítani, hogy egy adott hírt, ügyet, kérdést csak egy szemszögből (pl: kormány, riporter, utca embere, elemző, szakértő stb.) vagy több oldalról is megpróbált-e megközelíteni az adott rádió, televízió. Politológiai értelemben a település, az ország szempontjából az a sokoldalú tájékoztatás, mely megjeleníti az érintett önkormányzatban, illetve az Országgyűlésben a képviselőcsoportok által megfogalmazott releváns véleményeket. A műsorszolgáltató azonban nem köteles abban az esetben lehetőséget biztosítani valamely képviselőcsoport számára, ha álláspontja nem tér el markánsan, nem hoz értékelhető új elemet valamely megszólaltatott más képviselőcsoport álláspontjától. időszerű: ebben az esetben az a kérdés, hogy az adott hír mennyire aktuális, friss. Itt két dologra érdemes nagyon figyelni. Egyrészt arra, hogy például előrángatnak-e olyan régmúlt ügyeket fölöslegesen, amelyeknek azon kívül, hogy megpróbálnak velük minket lejáratni, már nincs igazán napi hírértékük. Ugyanez fordítva is előfordulhat, egy héttel később beszélnek arról, hogy például Medgyessy Péter milyen sikereket aratott akkor, amikor „rozsdás kórházi csöveket festett Salgótarjánban…”. Azért itt vigyáznunk kell, mert általában ügyesen napirenden szoktak tartani kérdéseket, pl. úgy, hogy valamely sajtótermék (pl: népszabadság) ismét elővesz egy ügyet, azt a média „megzenésíti” és már van hivatkozási alap az időszerűségre is. Politológiai értelemben időszerű a törvényhozás, a Kormány, az önkormányzat napirendjén szereplő, az általa megtárgyalt téma, illetve az egyes testületek kiemelt tisztségviselőinek magasabb fórumokon való szereplései: pl. Medgyessy Péter Franciaországba látogat, vagy a település polgármestere felszólalt a belügyminiszter által összehívott önkormányzati fórumon. tárgyilagos: itt van jelentősége minden jelzőnek, határozószónak, hogy úgy mondjuk, pontnak és vesszőnek. Egy hír akkor tárgyilagos, ha pontosan tartalmazza azt, ami történt, ha szenvtelen, és ha nincsenek mellé betéve olyan jelzők, határozók vagy főnévi igenevek, amelyek elviszik a nézők gondolkodását egy meghatározott irányba. Itt a legjobb képekben gondolkodni. Egy friss példa, most éppen az internetről, TV2Korridor, hír: „Orbán Viktor politológusokat győzködött”. Ez a hír egyrészt lehet, hogy nem tényszerű, de ezt külső szemlélő nem döntheti el, mert azt, hogy győzködött-e bárki bárkit a valóságban vagy nem, csak Orbán Viktor és az említett politológusok tudják. Ugyanakkor éppen a „győzködött” szó pejoratív értelme miatt bizton állítható, hogy nem tárgyilagos. A győzködés ugyanis a magyar gondolkodásban nyögvenyelős dolog. Győzködni az szokott, aki biztos az igazában, de a környezete nem, ezért Ő megpróbálja győzködni a többieket, akik ettől vonakodnak. Így lehet a nézők képi gondolkodását „elvinni” egy irányba pillanatok alatt. Politológiailag az a tárgyilagos tájékoztatás, mely az interjú, beszélgetés témáját, tárgyát elfogultság, előítélet nélkül tárja a nézők elé úgy, hogy számukra biztosított legyen objektív döntés meghozatalának lehetősége. kiegyensúlyozott: ezt a fogalmat vetítették ki a törvényhozók az egész 4. §- ra, nem véletlenül. Kiegyensúlyozottnak ugyanis általában akkor nevezhető egy műsorszám, ha a 4. §-ban leírt minden feltétel teljesül. Például ha a közérdeklődésre számot tartó kérdésről a tájékoztatás sokoldalú, tényszerű, időszerű és tárgyilagos, akkor nagy valószínűséggel kiegyensúlyozott is. De ezt a logikát meg is fordíthatjuk és azt is mondhatjuk, hogy ha egy tájékoztatás nem tárgyilagos, nem tényszerű vagy nem sokoldalú, akkor bizony nagy eséllyel kiegyensúlyozottnak sem mondható.
3
A médiatörvény 4. § (2) bekezdése szerint: „A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.” Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a törvény három kategóriát különít el a műsorszolgáltatókra vonatkozóan aszerint, hogy a médiatörvény 4. § (2) bekezdése mikor alkalmazható. Ennek értemében akkor, - ha az adott rádió vagy televízió összes műsorszáma, - ha az adott rádió vagy televízió műsorainak bármely tartalom (politika, környezetvédelem, autók, sport, bulvár stb.) szerinti csoportja, - vagy ha az adott rádió vagy televízió műsorainak bármely műfaj (hírműsor, film, magazinműsor, valóság-show stb.) szerinti csoportja áll – és itt egy újabb, három kategóriájú megkülönböztetés következik - egy párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában. Nem nehéz belátni, hogy ebben az esetben annyi feltételnek kellene teljesülnie és konkrét bizonyítéknak rendelkezésre állnia ahhoz, hogy bármely rádióról vagy televízióról joggal állíthassuk, megsérti a médiatörvény 4. § (2) bekezdésében foglaltakat, hogy e szakasz alkalmazására csak a legritkább esetekben kerülhet sor. De azért ennek a lényegével és tartalmával is legyünk tisztában, sosem lehet tudni, mit hoz a jövő. Politológiai szempontból a politikai párt az, amelyiket a bíróság ekként vesz nyilvántartásba. Politikai mozgalom az, amelyik országgyűlési, vagy önkormányzati választásokon jelöltet állít, támogat, illetve alapszabályában nevesíti – ezt tudjuk, hogy elég nehéz ellenőrizni, így hagyatkozzunk józan megítélésünkre. Ezek (párt, vagy politikai mozgalom) nézeteinek szolgálata a politikai ideológia érvényesítése. A médiatörvény 4. § (3) bekezdése rögzíti: „A műsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül műsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek.” Ennél a pontnál négy fogalmat szeretnénk tisztázni: » politikai tájékoztató műsornak tekinthetőek például a Napkelte című műsor esetében a politikai vitaműsorok, beszélgetések, mint például a Kereszttűz, a Kinn-Padon, a Szemközt, Továbbá az Este, A Hét, Parlamenti Napló (MTV); az Országház, Akták (RTL- Klub); Jó estét Magyarország, Napló (TV 2), Vasárnapi Újság, Tizenhat óra (Magyar Rádió, Kossuth), Megbeszéljük (Klub Rádió). » hírszolgáltató műsorszámok a hírműsorok, magyarán a híradók (a Tények), hírek, krónika. » politikai hír olyan tájékoztatás, mely a politikai intézményrendszerrel (Országgyűlés és alárendeltségében működő intézmények, Kormány és az ellenőrzése alá tartozó intézmények, önkormányzatok, és intézményeik); politikai pártokkal, politikai mozgalmakkal, ezek nézeteivel kapcsolatos hír, tájékoztatás információ. » vélemény, értékelő magyarázat: abban a pillanatban, ha azt tapasztaljuk, hogy a műsorvezető kommentálja az álláspontunkat, például: „amit Ön mond, az számomra nem igazán értelmezhető…” „engem meglepett, hogy Önök nem kívánnak egy nemzeti konszenzus részesei lenni…” „Ön ezzel azt akarja mondani, hogy…” „amit Ön mond az komplett fasiszta ideológia…” akkor a műsorvezető véleményt, értékelő magyarázatot fűzött egy megnyilatkozáshoz és az említett példák hírmagyarázatként nem értékelhetők. Ebben az esetben is elsősorban az alkalmazott szófordulatokra, hasonlatokra, jelzőkre, határozókra kell koncentrálnunk.
4 Politológiai értelemben tehát akkor beszélünk véleményről, értékelő magyarázatról, ha a műsorvezető, riporter, tudósító a megszólaltatott személy által elmondottakat minősíti, úgy foglalja össze, hogy közben annak tartalmát manipulálja, megváltoztatja. A médiatörvény 4 § (4) bekezdése szerint: „A műsorban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.” Úgy véljük, ez egyértelmű. A hírtől teljesen elválasztva jelezni kell, hogy az adott hírhez tartozó véleményről, értékelő magyarázatról van szó és meg kell nevezni, hogy kitől származik ez az értékelés. Megjegyzzük, hogy a vélemény, értékelő magyarázat szerzője azonban ez esetben sem lehet a törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott, a műsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatárs. Példának okáért Aczél Endre tehát nem jegyezhet önálló hírmagyarázatot, jegyzetet. A preambulum „Az Országgyűlés a szabad és független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az egyetemes és a nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása érdekében, továbbá a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozására, az Alkotmány 61. §-ával összhangban a következő törvényt alkotja:” A preambulumban a törvényalkotó azt határozza meg, hogy milyen általános, az Alkotmányból levezethető célból alkotta meg a jogszabályt. A preambulum a médiatörvény szerves részét képezi, az abban foglaltakra az „egyéb panaszok” esetében nyugodtan lehet hivatkozni. A preambulum azért jó, mert általánosságban tartalmaz olyan követelményeket, amelyek kapcsolódhatnak a Magyar Köztársaság Alkotmányához – annak 61. §-át a törvényalkotó meg is említi - és más jogszabályokhoz, így ennek segítségével újabb érveket lehet felsorakoztatni, és következtetéseket levonni az esetleges törvénysértések feltárására. A preambulumból elsősorban az alábbiakra érdemes koncentrálni: - a véleménynyilvánítás szabadsága, ebben az esetben elsősorban arra gondoljunk, hogy sok esetben nem kapnak szót, nem kapnak megszólalási lehetőséget olyan személyek, csoportok, melyek a médiában, az egyes műsorszolgáltató valamely műsorában viszont hozzátartoznának a sokszínűség bemutatásához, érvényesüléséhez. - a tájékoztatás függetlensége meghatározás alatt elsősorban a politikától, az aktuális kormánytól, kormánytöbbségtől való függetlenséget kell értenünk, ezért elfogadhatatlan az üzemben-tartási díj eltörlése, ill. a Kormány részéről való átvállalása, hiszen ezzel költségvetési pórázra kerültek a közszolgálati műsorszolgáltatók (MTV, Duna TV, Magyar Rádió), valamint a Kormány, annak szervei, intézményei nem támogathatják az egyes műsorszolgáltatókat, azok egyes műsorait. - a tájékozódás szabadsága alatt a polgárok információkhoz, hírekhez való szabad hozzáférésének alkotmányos kötelezettsége értetik, ha a műsorszolgáltatók valamit elhallgatnak, akkor sérül e kitétel. - az egyetemes és a nemzeti kultúra támogatása, melynek érvényesülnie az egyes műsorszolgáltatók műsorfolyamában, - a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása – itt gondoljunk a fentiekben (véleménynyilvánítás szabadsága) már taglalt megközelítésre – érdekében alkotta meg többek között a médiatörvényt az Országgyűlés.
5 A médiatörvény 3. § A médiatörvény 3. §-a nagyon fontos, az Alkotmányra visszavezethető alapelveket fogalmaz meg. (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. Az első bekezdésben megfogalmazottak a cenzúramentes műsorszolgáltatás (alap)szabályai. Egyetlen szerv, intézmény, párt, szervezet sem befolyásolhatja a műsorszolgáltatás tartalmát, nem gyakorolhat előzetes kontrollt még az ORTT sem. A műsorszolgáltatás teljes tartalmáért – a reklámokat, közleményeket is beleértve – a törvény szerint felelősséggel tartozik a műsorszolgáltató. (2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, alkotmányos berendezkedését, nem hívhat fel annak megdöntésére, tiszteletben kell tartania a demokratikus intézményrendszerét. Újabb hivatkozás a preambulum után az alkotmányra. A műsorszolgáltató műsorai semmilyen összefüggésben sem sérthetik az emberi jogokat. Olyan esetekre is figyelemmel kell lennünk, amikor az egyes műsorszolgáltatók – visszaélve a polgárok tudatlanságával és hiszékenységével – interjúalanyaikat megalázó, sok esetben megalázó helyzetbe hozzák. A Műsorszolgáltatás nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. Szokás a mai „való világban” ezt a meghatározást csak egy-egy szempontból megközelíteni. Értetik azonban e kitétel alatt a magyarsággal, a magyar nemzettel, annak történelmével és történelmi egyházaival szembeni gyűlöletkeltés, az általuk képviselt értékeink lejáratása. (3) A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. Ezen szakasz alatt szokás elfelejteni a többség jogainak védelmét, ergo a kisebbség jogainak védelme nem okozhatja a többség sérelmét. A pozitív diszkrimináció nem jelenthet faji szempontból alapuló bemutatást, bármely faj felsőbbrendűként való bemutatása törvénysértő, egyben alkotmányellenes. A kisebbség vonatkozásában azonban ne feledkezzünk meg a határainkon kívülre szakadt, és kisebbségi sorban élő magyarságról. E szakasz az ő alkotmányos védelmüket is garantálja a médiában. A „gyűlöletkeltés” esetében annak tényleges megtörténtét kell tudni igazolni az „egyéb panaszban”. Ez azt jelenti, hogy ha olyan esettel találkozunk, amely megalapozhatja a gyűlöletkeltés gyanúját, akkor az elhangzott kijelentések tartalmára, szövegkörnyezetére, az alkalmazott jelzőkre, határozókra, hasonlatokra, párhuzamokra és példákra koncentráljanak a legjobban, és ebből vezessék le a gyűlöletkeltés tényét. Ugyanez vonatkozik a harmadik esetre is, ahol a kisebbség, illetve a többség már burkolt megsértését is büntetni rendelte a törvényalkotó.
6
Panasz érvényesítése műsorszolgáltatóval szemben Érintettség esetén (1996. évi I. tv. - továbbiakban médiatörvény -: 49. § (1) alá tartozó ügyek) a 4. § sérelme 1. Kifogás közlése a műsorszolgáltatóval médiatörvény: 49. § (2) Határidő: a kifogásolt műsorszám (utolsó) közlésétől számított 48 órán (két naptári napon) belül kell a kifogást a műsor-szolgáltatónak kézhez kapnia. Meg kell adni: - kifogásolt műsorszám címét; - kifogásolt műsorszám adásának kezdési időpontját; - a kifogás lényegének rövid ismertetését. Fontos! A kifogás határidőben való benyújtását a hitelt érdemlően kell bizonyítani a legjobb a másolat dátumozott átvétele a műsorszolgáltató aláírásával. 2. Panaszbizottsági eljárás kezdeményezése médiatörvény: 49. § (3) Határidő: a műsorszolgáltató (elutasító) válaszától számított 48 órán (két naptári napon) belül, ill. annak elmaradása esetén a kifogásolt műsorszám (utolsó) közlésétől számított hat (naptári) napon belül kell a panaszt az ORTT Panaszbizottságának továbbiakban Panaszbizottság - kézhez kapnia. Meg kell adni: - műsorszolgáltató pontos megnevezését; - kifogásolt műsorszám címét; - kifogásolt műsorszám adásának kezdési időpontját; - a panasz lényegének rövid ismertetését; - valamint mellékelni a műsorszolgáltatóhoz írt kifogás másolatát, a 48 órás határidő betartásának igazolását és - amennyiben van - a műsorszolgáltató válaszát a benyújtott kifogásra. Fontos! A panasz határidőben való benyújtását a hitelt érdemlően kell bizonyítani az eljárás során - a legjobb a másolat dátumozott érkeztetése a Panaszbizottság irodáján. 3. Jogorvoslati kérelem az Országos Rádió és Televízió Testülethez médiatörvény: 51. § (1) Határidő: a Panaszbizottság (elutasító) állásfoglalása kézhezvételétől számított 48 órán (két naptári napon) belül kell a jogorvoslati kérelmet a Testületnek az ORTT Irodán keresztül kézhez kapnia. Meg kell adni: - műsorszolgáltató pontos megnevezését; - kifogásolt műsorszám címét; - kifogásolt műsorszám adásának kezdési időpontját; - a panasz lényegének rövid ismertetését; - valamint a Panaszbizottság állásfoglalásával szembeni álláspont rövid kifejtését. Fontos! A jogorvoslati kérelem határidőben való benyújtását a hitelt érdemlően kell bizonyítani az eljárás során - a legjobb a másolat dátumozott érkeztetése az ORTT Irodáján.
7 1. Kifogás közlése a műsorszolgáltatóval (formalevél) <X Y> részére (műsorszolgáltató felelős vezetője) <műsorszolgáltató pontos megnevezése>
<megszólítás> A <műsorszolgáltató pontos megnevezése> adásában <év, hónap, nap, óra, perc> -kor (kifogásolt műsorszám adásának kezdési időpontja) a című műsorukban . Ezért az 1996. évi I. tv. 49. § (2) foglaltak szerint kifogással élünk, egyben kérjük a <megszólítás>, hogy álláspontunk kifejtésére az e törvényben meghatározottak szerint biztosítson lehetőséget. Kelt: 2. Panaszbizottsági eljárás kezdeményezése (formalevél) Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága részére Budapest Tisztelt Panaszbizottság! A <műsorszolgáltató pontos megnevezése> adásában <év, hónap, nap, óra, perc> -kor (kifogásolt műsorszám adásának kezdési időpontja) a című műsorukban . Ezért az 1996. évi I. tv. 49. § (2) foglaltak szerint kifogással éltünk, egyben kértük a <műsorszolgáltató pontos megnevezése>, hogy álláspontunk kifejtésére az e törvényben meghatározottak szerint biztosítson lehetőséget. Mivel kifogásunkra a <műsorszolgáltató pontos megnevezése> érdemben nem reagált, ezért álláspontunk megjelenítése érdekében, az Rtv.: 49. § (3) alapján panasszal fordulunk az ORTT Panaszbizottságához. Kelt: 3. Jogorvoslati kérelem az Országos Rádió és Televízió Testülethez (formalevél) Országos Rádió és Televízió Testület részére Budapest Tisztelt Testület! A <műsorszolgáltató pontos megnevezése> adásában <év, hónap, nap, óra, perc> -kor (kifogásolt műsorszám adásának kezdési időpontja) a című műsorukban . Ezért az 1996. évi I. tv. 49. § (2) foglaltak szerint kifogással éltünk, egyben kértük a <műsorszolgáltató pontos megnevezése>, hogy álláspontunk kifejtésére az e törvényben meghatározottak szerint biztosítson lehetőséget. Mivel kifogásunkra a <műsorszolgáltató pontos megnevezése> érdemben nem reagált, ezért az Rtv.: 49. § (3) alapján panasszal fordultunk az ORTT Panaszbizottságához. A Panaszbizottság <állásfoglalás száma> számú állásfoglalásával szemben álláspontunk megjelenítése érdekében, Rtv.: 51. § (1) alapján jogorvoslati kérelemmel fordulunk a Testülethez. Kelt: A fentiekben levezetett eljárást a médiatörvény 4. §-ban foglaltak sérelme esetén, érintett személy, szervezet indíthatja. A 3. § és a preambulum sérelme esetén un. egyéb panasz
8 adhatunk be, melyet már nem kötnek olyan szoros határidők, mint a klasszikus panasz esetében. Panaszbizottsági eljárás kezdeményezése médiatörvény: 48. § (3) Határidő: a kifogásolt műsorszám (utolsó) közlésétől számított 30 nap (naptári napon) belül kell a panaszt az ORTT Panaszbizottságának kézhez kapnia. Meg kell adni: - műsorszolgáltató pontos megnevezését; - kifogásolt műsorszám címét; - kifogásolt műsorszám adásának kezdési időpontját; - a panasz lényegének rövid ismertetését; Panaszbizottsági eljárás kezdeményezése (formalevél) Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága részére Budapest Tisztelt Panaszbizottság! A <műsorszolgáltató pontos megnevezése> adásában <év, hónap, nap, óra, perc> -kor (panaszolt műsorszám adásának kezdési időpontja) a <panaszolt műsorszám címe> című műsorukban . Ezért az 1996. évi I. tv. 48. § (3) foglaltak szerint panasszal élünk, és kérjük, hogy a Tisztelt Panaszbizottság állapítsa meg a műsorszolgáltató jogsértő magatartását. Kelt:
