Fontos a hazai fogyasztói

ORSZÁGOS

Tudnivalók - hírek - események Miként nyaraljunk bosszúság nélkül 2. oldal

FOGYASZTÓVÉDELMI

http://www.akontroll.hu

Szabad a vásár a földgázpiacon 3. oldal

Fontos jogszabályváltozások 4. oldal

ÚJSÁG

AJÁNLÓ

Egy fogyasztóvédõ újságíró dilemmái 2. oldal

VII. évfolyam 7. szám • 2010. július Kis emberek nagy dolgai 7. oldal

Ruháink és élelmiszereink ellensége a moly 10. oldal

*

Békéltetõ testületi problémák 6. oldal

Gazdasági Versenyhivatal Fontos a hazai fogyasztói és fogyasztóvédelem kultúra megerõsítése Bencsik János fogyasztóvédelemért felelõs államtitkár válasza A Kontroll felkérésére

2. rész

Szakmai álláspontom szerint a hazai fogyasztóvédelem eddigiekben alkalmazott gyakorlata korszerûsítésre és módosí-

tásra szorul, figyelembe véve a hazánk vállalkozásait is érintõ gazdasági nehézségeket, az egyre tudatosabbá váló fogyasztók igényeit, valamint a fogyasztóvédelmi feladatok ellátására létrehozott szervezetek jelenlegi mûködését. A fenti célok tükrében nemzetközi elvárás a fogyasztóvédelem által ellátandó feladatok hatékony és korszerû újragondolása, az egyes többletfeladatok rendszerének meghatározása, a fogyasztóvédelem európai szemléletû átalakítása. érdekében. Fontosnak tartom az elkövetkezendõ idõszakban egyfajta vállalkozóbarát szakmapolitikai szemlélet kialakítását, amellyel egyrészt hatékonyabban elérhetõ a jogkövetõ magatartás kiváltása a gazdasági szereplõk részérõl, másrészt ennek következményeként hosszútávon, elõnyös hatása lehet a fogyasztói jogok érvényesülésére az érdeksérelmek várható csökkenése folytán.

A kiszámítható jogszabályi környezet megvalósítása mindezek mellett, nemcsak a vállalkozások és a fogyasztó-

védelmi szervezetek, hatóságok számára jelentenek biztos alapot, hanem a megbízható normák a fogyasztók megelégedettségét is szolgálják. Ezen elképzeléseknek kiindulópontot, és a vállalkozásoknak motivációt adva, egy úgynevezett pozitív lista is kidolgozható, amely a jogszabályoknak megfelelõ kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások listájának nyilvánosságra hozatalát jelentheti, egyúttal tájékoztatásként szolgálva a fogyasztók számára. A listán megnevezett vállalkozások egy úgynevezett “fogyasztóbarát jelvényt” érdemelhetnének ki szigorú szempontok alapján, amely a vállalkozások jogkövetését elõsegítõ feltételrendszerként mûködne. Egyebekben is fontos tényezõ lenne a fogyasztóvédelmi célok között a magyar gazdaság fokozottabb figyelemmel kísérése, hiszen a vállalkozók, vállalkozások is fogyasztókként élnek

az élet más területein. A vállalkozók felé történõ nyitás több szempontból is kedvezõen hatna a hatósági tevékenységre, a megelõzés elvét tartva szem elõtt. A képzések, oktatások fokozott elõtérbe helyezése ezáltal elõsegítené a prevenció célkitûzését és az ügyfélbarát gondolkodást. Ennek formái lehetnek a vállalkozók számára kidolgozott, különbözõ szakterületi specifikumokat magában foglaló több modulos akkreditált képzések. Ahhoz, hogy mind a vállalkozói, mind a fogyasztói oldal érezze a hatóság ügyfél és szolgáltatóbarát jelenlétét, nagyon fontos a fogyasztókapcsolati irodák megyeszékhelyeken történõ mûködésének megreformálása is. Nagy szükség van a hatósági tanácsadó irodák megyei pontokban történõ kialakítására. A hatósági szerepvállalás mellett, természetesen szükség van az önálló civil fogyasztókapcsolati irodák mûködésére is, hiszen egyes fogyasztói kérelmek hatáskörüket tekintve már sok esetben a Békéltetõ Testületekhez tartoznak. Az új fogyasztóvédelmi irány elengedhetetlen kihívásai közé kell, hogy tartozzon az Európai Fogyasztói Központ hatósághoz történõ telepítése is. A jövõ fogyasztóvédelmi intézményrendszerének kötelezõ tartalmi elemévé kell, hogy váljon Magyarország és az Európai Unió kapcsolatának erõsödése. Alkalmassá kell, hogy váljon a nemzetközi pályázatok megvalósítására és koordinálására, a határmenti kapcsolatok továbbszélesítésére, amely a hazai fogyasztói kultúra megerõsítését és érdekeit szolgálja. n

1. Eljárás a Megasztár ügyben

A GVH 2009 februárjában indított eljárást a Megasztár címû mûsor közreadója, az MTM-SBS Televízió Zrt. és a mûsor készítõje, az Interaktív Kft. ellen. Az eljárás kiterjedt a Megasztár 4 címû tehetségkutató mûsor adásain túl a mûsor népszerûsítését célzó teljes – 2008. szeptember 1-jétõl 2008. december 31-ig terjedõ idõszakban folytatott – kereskedelmi gyakorlatra. A Megasztár 4 címû mûsor a nézõi interaktivitásra épült, akik emelt díjas SMS-ben és telefonon szavaztak, befolyásolhatták a versenyzõk továbbjutását, a mûsor végeredményét. A mûsorfolyam hat rögzített és tíz élõ adásból álló mûsorsorozat volt. A mûsor nyolc “döntõjének” és a Finálénak a résztvevõirõl – a továbbjutókról, illetve végül a gyõztesrõl – szombattól szombatig (az elõzõ adás végétõl a soron következõ adás végéig) szavazhattak a nézõk. A mûsor elsõ hét döntõjében a nézõi szavazatok határozták meg a sorrendet. A 2008. december 6-ai, 8. döntõben, ahol a tét a Fináléba jutás volt, hárman maradtak

EU sajtóközlemény – távközlés

játékban. A szavazás az elõzõ, november 29-i adás végén indult el, majd a december 6-ai adásban a szavazás megszakítását követõen, nagyjából az adás felénél a zsûri továbbjuttatott egy általa preferált versenyzõt anélkül, hogy tekintetbe vette volna az addig beérkezett szavazatokat. A szavazatok számát ekkor sem a zsûritagok, sem a nézõk

nem ismerték. A zsûri döntése után a szavazás újraindult. A versenyben maradó két versenyzõre addig beérkezett szavazatok összeadódtak a továbbjuttatást követõ szavazatokkal. A döntõ végén a több nézõi szavazatot kapó játékos jutott tovább a Fináléba. A Fináléban már kizárólag a nézõi szavazatok döntöttek. Folytatás az 5. oldalon

Habár csökkent az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma, kezd visszatérni a fogyasztói bizalom. Többek között ezt állapítják meg a Nielsen piackutató vállalat felmérései. A magyar fogyasztók kétharmada váltott olcsóbb élelmiszerek vásárlására az utóbbi idõben, hogy csökkentse kiadásait. A helyzet javulásával azonban zömük azt tervezi, hogy visszatér korábbi élelmiszer-fogyasztási szokásaihoz. Az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok kiskereskedelmi forgalma értékben 4, mennyiségben 3 százalékkal csökkent az elsõ negyedévben, a tavalyi hasonló periódushoz képest.

Ugyanakkor a kereslet növekedésében meghatározó szerepet játszó fogyasztói bizalom elkezdett javulni Magyarországon, hasonlóan a globális és európai trendekhez. Igaz, nálunk a fogyasztói bizalmi index alacsonyabb, mint a nemzetközi átlag. A fogyasztói bizalom két kulcstényezõje pozitív irányban változik hazánkban: A felnõtt lakosság kedvezõbben ítéli meg személyes pénzügyi kilátásait a következõ tizenkét hónap során, mint tavaly akár az elsõ, akár a második félévében. Idén március-áprilisban, a Nielsen reprezentatív közvélemény-kutatása feltárta: a válaszadók 22 százaléka számít arra, hogy saját anyagi helyzete jó lesz. Múlt év elsõ felében 14, a másodikban 20 százalékos arányt regisztráltak, hasonló megkérdezés eredményeként. A munkahelyi kilátások megítélésében csökkent a pesszimizmus. A megkérdezettek 52 százaléka tartotta a következõ tizenkét hónap munkahelyi helyzetét rossznak, tavaly az elsõ félévben. Aztán arányuk a második félévben 44, idén pedig 35 százalékra csökkent. Az élelmiszer-kiskereskedelem csökkenést jelzõ átlagai mellett azonban jó néhány kategória eladása növekedett mennyiségben. Vegyi áruknál ilyen például a toalett papír, mosogatószer, fogkrém és szappan, 2009. május-2010. áprilisban, az elõzõ hasonló idõszakhoz képest.

A Nielsen-jelentés

Július 1-jétõl új intézkedések lépnek életbe azért, hogy a barangolásos adatátvitel miatt ne szökjön égbe a számla összege, ugyanakkor a barangolásos beszédhívások díjkorlátja tovább csökken 2010. július 1-jétõl a fogyasztóknak nem kell többé aggódniuk, hogy számlájuk az égbe szökik, ha az Európai Unión belüli külföldi útjuk során telefonjukkal vagy számítógépükkel a mobilhálózaton keresztül interneteznek. Az Európai Unió barangolási szabályozásának köszönhetõen július 1-jétõl a külföldre utazók adatátviteli barangolási díj-

korlátja automatikusan 50 EUR lesz (áfa nélkül), hacsak azt maga a felhasználó nem állította át ennél kisebb vagy nagyobb összegre. A mobilszolgáltatók kötelesek lesznek ügyfeleiknek figyelmeztetést küldeni e díjkorlát 80%ának elérésekor. A szolgáltató köteles lesz a mobilinternetkapcsolatot megszakítani a díjkorlát elérésekor,

kivéve, ha az ügyfél jelezte, hogy az adott hónapban továbbra is igénybe szeretné venni az adatátviteli barangoló szolgáltatást. Ezen kívül a barangolásos adatátvitel nagykereskedelmi díjának felsõ határa megabájtonként 1 euróról 80 eurocentre csökken. A barangolásos hívások (áfa nélküli) maximális percdíja a jelenlegi 43 eurocentrõl

39 eurocentre csökken, míg a hívásfogadás percdíja (áfa nélkül) legfeljebb 15 eurocentbe fog kerülni, a jelenlegi 19 eurocent helyett. Az Európai Unión belüli külföldi híváskezdeményezés és -fogadás díja 73%-kal lesz olcsóbb, mint 2005-ben, amikor az Európai Unió elõször tett intézkedéseket a túlzott barangolási díjak ellen (IP/05/901).

További információ: http://ec.europa.eu/ information_society/ activities/roaming/ index_en.htmTable

Kapcsolat:

Geges Adrienn sajtófõnök +36 1 209 9761, [email protected]

Folytatás az 5. oldalon

Fogyasztóként ért sérelmeit, panaszait illetõen keresse fel honlapunkat: www.akontroll.hu • Kérdéseire szakjogászunk válaszol.

2

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VII. évf. 7. szám

Egy fogyasztóvédõ-újságíró Miként nyaraljunk dilemmái bosszúság nélkül? A tudatossá válás rögös útján

Elgondolkodtam a minap. Az a tipikus eset fordult elõ velem, amikor tudtam, mit kellene tennem, de nem tettem meg! Vajon miért? Ugyanis “hivatásos” fogyasztóvédõként tisztában vagyok vele, hogy mi a dolgom, de hétköznapi vásárlóként, ha becsapnak, azon hezitálok, hogy merre induljak? Kinek a segítségét kérjem? Tegyek-e egyáltalán valamit? Vagy egyszerûen – ez van felkiáltással - kicsit mérgelõdve bár, de legyintsek és haladjak, vagy inkább hallgassak tovább? Akkor is, ha sok pénzbe és sok fölösleges indulati energiába kerül ez a beletörõdõ hallgatás?

Nos, a töprengésem jogos. Vajon lustaság, információhiány, idõhiány, bátortalanság, vagy mindezek együtt akadályozzák azt, hogy ha megkárosítanak, azt bejelentsem. Vagy mégis, tegyem ezt haladéktalanul, határozottan, és minden esetben. Mert nincs kicsi vagy nagy megkárosítás. Ugyanis a pénzéért mindenkinek azt a minõséget, féleséget, mennyiséget kell megkapnia, amit az ajánlat – az ár, a csomagolás, a reklám, a helybéli impulzus alapján megkívánt, majd megvett.

Hallgatás beleegyezés

És, ha nem annyit, vagy nem azt kapom, ami járna nekem, akkor azt szóvá kell tennem. Ezzel közérdeket is szolgálok. Akkor miért is nem teszem? Tényleg, mi visz rá arra, ha a napnál világosabb, hogy megkárosítanak, mégse tegyek panaszt, ezzel megengedve az inkorrektséget az eladónak? Azt is mondhatom kis túlzással, hogy ha hallgatok az engem ért sérelemrõl, azzal “falazok”, cinkosa leszek a tisztességtelen kereskedõknek. Miért csak “puffogunk”, látszathangoskodást folytatunk jogainkért? Miért másokra várunk? Miért nem cselekszünk mi magunk ott és akkor, amikor annak helye lenne? Mert nem mindig cselekszünk. Szóval erõsen foglalkoztatott, és elgondolkodtatott ez a kérdés. Eszmefuttatásomat megosztom, mert talán többen voltunk/vagyunk/leszünk hasonló dilemmák közepette vásárlásunkkor. Egy júniusi napon történt. Pultnál kimért úgynevezett lédig juhtúrót vásároltam, egy ABC szerû szupermarketben. Juhtúrónak hittem, mert a kimérés külsõ körülményei – fadézsából mérték ki - és az ára alapján is annak kellett volna lennie. Friss volt, de nem juhtúró volt. Mivel mindkét túróféleség íze, állaga jól felismerhetõ, ezért biztos voltam benne, hogy tehéntúróval keverték. Megkóstoltattam egy családtagommal is, aki megerõsített: nem juhtúrót kaptam, csak azért fizettem. Köztudott, hogy a juhtúró ára többszöröse a tehéntúróénak. Így, puszta haszonnövelés céljából bizonyos kereskedõk – én úgy gondoltam már nem létezhet ilyen – összekeverik a kétféle árut. Sajnos, piacokon már voltak rossz tapasztalataim, ezért abban reménykedtem, hogy nagybevásárló helyen, ahol nagy a forgalom, ilyen kicsinyes becsapás nem fordulhat elõ, mert nem érheti meg ilyen “átlátszó” trükkel nyerészkedni. Simán lebukhat – gondoltam, hiszen hemzsegnek a hatósági ellenõrök, vámvizsgálók, az ÁNTSZ, az APEH próbavásárlói a piacokon, és a boltokban. Ezek szerint – eltekintve a sok tisztességes bolttól – néhány esetben nem így van. Van az a haszon, amiért a rizikót is vállalva megéri a drágát az olcsóval keverni és kimérni… Közben abban reménykedni, hogy nem veszik

észre, vagy ha igen, akkor sem jelentik be. Elsõ felindulásomban áradt belõlem a méltatlankodás: hogy ez megengedhetetlen csalás, nem történhet ilyen manapság. Mibõl gondolja azt a kereskedõ, hogy nem veszem észre a különbséget? Felháborító, hogy ennyire balgának tart… Sorolhatnám még napestig az indulatos gondolatfolyamot, ami csak úgy hömpölygött belõlem, de persze egy lépést nem tettem. Pedig azt kellett volna. Mégis leblokkoltam. Hová menjek? Megéri-e? A dolog pikantériája az, hogy ezekre a kérdésekre nekem elsõ körben tudnom kell a választ, mivel öt éve fogyasztóvédelemmel, azon belül is a tudatos fogyasztóvá válás népszerûsítésével foglalkozom, azért teszek lépéseket, hogy a vásárlók tájékozottak legyenek és védjék meg önmagukat. De a saját esetemben mégsem léptem. Helyette azon filozofáltam, hogy a hatóságok, amelyek valóban rendszeresen vizsgálódnak, mit is vizsgálnak? Lehet, hogy csak a mérések pontosságára, a számlaadásra, a szavatossági idõre, az egyéb megkárosításokra helyezik a hangsúlyt, és nem jut idejük az egyes termékek “összetételét” is rendszeresen vizsgálni? Pedig az is lényeges kérdés. Ki és mikor végez vizsgálatot az ügyben, hogy juhtúróe, amit eladnak, vagy csak hasonlít rá.

Ki mit, miért vesz?

Van itt még egy kérdés, ami nem elhanyagolható: ha valaki többet hajlandó fizetni bármiért, akkor vélhetõen minõségi terméket akar venni. Tudatos arra, hogy miért veszi azt, és miért nem az olcsóbbat. Lehet, hogy luxusból. De az is lehet, hogy pl. az egészsége függ tõle, és azért kénytelen – ma még sokkal drágábban vásárolni a számára nem ártalmas termékekbõl. Nos, mi van, ha pont egy ilyen vásárló vesz a juhtúrónak látszó áruból… Nincs ráírva a vevõre melyik “vásárlói rétegbe” tartozik. Akkor, pedig elég rosszul végzõdhet ez a nyerészkedés. Ha kereskedõ lennék, a kérdésnek ezen a részén biztosan elgondolkodnék, és bizony elbátortalanodnék… De mivel fogyasztóvédelemmel foglalkozó újságíró vagyok, az a dolgom, hogy leírjam, amiket tapasztalok, megosszam az eszmefuttatásomat az Olvasóval, amivel arra ösztönzöm, hogy ha valami hasonló becsapással találkozik, bármilyen sérelem éri, semmi esetre se hagyja magát. Tegyen panaszt, járjon el ügyében, éljen fogyasztói jogaival. Miközben mindvégig azon járt az eszem, hogy miért nem tettem meg magam is ezeket a lépéseket? Merthogy a példakövetéshez példamutatásra is szükség van. Ez is a dolgom (lenne).

Ki mikor, miért reklamál?

Vajon miért teszünk különbséget a reklamáció egyes fajtái között? Mitõl válik egyszerûbbé egy technikai eszközzel kap-

Az utas és az utazási irodák

csolatos ügyintézés, mint egy másik esetben, amiben ráadásul közvetlenül az egészségünk foroghat kockán. Persze, mindannyian tudjuk a választ. A magától értetõdõ dolgok bevállalhatóbbak, sokkal könnyebbé teszik a problémamegoldást. Lássuk be, hogy a juhtúrós eset olyan, amiben szemtõlszembe kell vállalni gyanúnkat. És, amíg a vizsgálat be nem igazolja ezt, addig vélt gyanúként kell elõadni, és pont annak, aki “elkövette”. Hát igen, ez valóban kellemetlen része az igazunk kivívásának.

Tanulság?

Az van néhány… például vegyünk elõre csomagolt 10 dekás juhtúrót (mint a teavaj), és ne vegyünk ott máskor semmit, ahol egyszer becsaptak. Komolyan: ez lenne a megoldás? Végére értem a gondolatfutamnak, az érzelmi felindulás lecsillapodott, de a dilemmám megmaradt: hogyan követelhetjük meg mindenhol a tisztességet? Vajon mi kell a jogaink érvényesítéséhez: bátorság, elszántság? Miféle tûzkeresztségen kell átesni, hogy tudjunk és merjünk reklamálni? Merthogy információhiányra nem foghatom. Talán másokra várok? Vagy a csodára… Ez elgondolkodtató, ugye?

Néhány jó tanács

• Merre induljunk el? Mit, hol lehet bejelenteni? Mit, hol érdemes megvizsgáltatni? • Bármilyen termék esetén legyen meg a blokk vagy számla • Tartós fogyasztási cikkek (non-food) esetén lényeges, hogy legyen meg a garancialevél vagy az ezt helyettesítõ számla • Élelmiszerek (food) esetén, ha módunkban áll – lásd a leírt esetet – jó, ha fizetést követõen még ott helyben megkóstoljuk (ezzel elkerülhetõ az utólagos magyarázkodás) • Tegyünk bejelentést kifogásunkról a helyszínen, amit írjunk is be a “vásárlók könyvébe”, aminek másolatával tovább mehetünk az illetékes hatóságokhoz, ellenõrzést kérve panaszunk kivizsgálására • Élelmiszerek összetételének bevizsgálására magunk is vihetünk mintát, jelenleg a területileg (megyei) illetékes Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalba (MgSzH), pl. célszerû azt vinni, amivel kapcsolatban a panaszt tettük (számítva arra, hogy a vásárlók könyvébe való bejegyzés után vélhetõen lecserélik a pultból az árut…) • Bejelentést tehetünk, és szúrópróbaszerû vizsgálatot kérhetünk a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatóságnál, ha például szupermarket polcán lejárt szavatosságú terméket találunk. És tegyük is meg, nem úgy, mint a lelkizõ, tépelõdõ újságíró. Vajda Márta

Az eset apropóján…

A TU-MÚOSZ Fogyasztóvédelmi újságíró klub bõvebben utána jár a témának a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalban (MgSzH), hogy szakavatott helyrõl megtudja: élelmiszerbiztonsági kérdésekben mit, hol, hogyan tehet a vásárló. Az interjú az Akontroll.hu “A szakértõ válaszol” rovatában jelenik meg.

Félve talán, de kijelenthetjük, hogy hosszú esõzés és megannyi szürke nap után, megérkezett a nyár. Egy statisztikai felmérés szerint a magyarok nyaralási idõszaka idén júliusról augusztusra tolódott ki, ezért a téma talán most a legaktuálisabb. Azért, hogy az utazás megszervezése közben senkit ne érjen kellemetlenül egy-egy nem várt körülmény, az utazással kapcsolatban szeretnék néhány jó tanáccsal szolgálni. Az utazásszervezõ és- közvetítõ tevékenységrõl szóló 213/1996. (XII.23.) Kormányrendelet értelmében, Magyarországon utazásszervezõ és utazásközvetítõ tevékenységet kizárólag az, az utazási vállalkozó folytathat, akinek az erre irányuló tevékenységét a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal engedélyezte. Azok az utazási vállalkozók, akik rendelkeznek a tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel, meghatározott mértékû vagyoni biztosítékkal is kell, hogy rendelkezzenek. A vagyoni biztosíték lehet bankgarancia, biztosítóval kötött biztosítási szerzõdés, és az utazási vállalkozó által hitelintézetnél lekötött pénzbeli betét. Fontos tudni, hogy a vagyoni biztosíték arra az esetre nyújt fedezetet, ha az utazási vállalkozó anyagi helyzete miatt utasai hazaszállításáról gondoskodni nem képes, illetve az utasok kényszerû tartózkodásának költségeit fedezni nem tudja, továbbá az utasok által befizetett elõleg, vagy részvételi díj visszafizetését sem tudja teljesíteni. Amennyiben utazásunkat sajnálatos módon az utazási vállalkozó fizetésképtelensége árnyékolja be, közvetlenül az iroda által megjelölt biztosítóhoz vagy hitelintézethez fordulhatunk, amely nevét az utazási vállalkozó köteles az utazási szerzõdésben feltüntetni! Annak érdekében tehát, hogy az utazási vállalkozó esetleges fizetésképtelensége során is biztosítva legyen a hazaszállításunk, illetve az általunk befizetett részvételi díj visszafizetése, nagyon fontos, hogy mindig engedéllyel rendelkezõ utazási vállalkozóval utazzunk! Arról, hogy az általunk kiválasztott utazásszervezõ vagy utazásközvetítõ a tevékenységét legálisan végzi-e, azaz rendelkezik-e az MKEH engedélyével, a hatóság internetes honlapján tájékozódhatunk! Az utazási szerzõdésrõl szóló 281/2008. (XI.28). Kormányrendelet értelmében az utazási szerzõdést - beleértve annak valamennyi kikötését írásban kell megkötni és azt az utas rendelkezésére kell bocsátani. A szerzõdés utas részére történõ átadása megtörténhet papíralapon, de elfogadható a más tartós adathordozón történõ rendelkezésre bocsátás is, amennyiben a szerzõdést elektronikus dokumentumba foglalták. Amenynyiben a szerzõdés a megkötés után módosításra kerül, az utazási vállalkozónak szintén a fentiek szerint kell eljárni. Annak érdekében, hogy az utazási szerzõdés megkötése elõtt az utas minden, a részvételi díjon kívül felmerülõ plusz költségekrõl tudomást szerezhessen, az utazási vállalkozót az utazási szerzõdésben széleskörû tájékoztatási kötelezettség terheli. Az utazási szerzõdést annak aláírása elõtt mindig javasolt jól átolvasni, amelynek tehát az utazással kapcsola-

tos minden lényeges körülményre ki kell térni! Az utazási szerzõdésen kívül javasolt azonban az utazási vállalkozó általános szerzõdési feltételeit és a programfüzetét is áttanulmányozni, amelyben az utazással kapcsolatos kiegészítõ információkat találhatunk! A programfüzetnek egyértelmûen és pontosan tartalmaznia kell például az úti célt, útvonalat és jelentõsebb tartózkodási helyeket; tartalmaznia kell a szálláshely helyét, típusát, a szálláshely szerinti ország szabályainak megfelelõ komfortfokozatát, amennyiben pedig a komfortfokozat a hazaitól eltér, errõl az utast tájékoztatni kell, és meg kell jelölni, hogy az melyik hazai besorolásnak felelne meg. A katalógusban kell továbbá tájékoztatást adni arról a legalacsonyabb létszámról is, amely az utazás elindításának feltétele, és meg kell jelölni azt a határidõt, ameddig az utazási vállalkozó köteles az utazás ilyen okból történõ elmaradásáról értesíteni az utast. Az utazással érintett ország útiokmány- és vízumelõírásairól, valamint az egészségügyi elõírásokról is köteles az utast a vállalkozó katalógusában tájékoztatni. Fontos tudni, hogy a szerzõdés megkötésekor a részvételi díj maximum 40 százaléka követelhetõ, mégpedig elõleg (és nem foglaló) címén, azaz az utas elállása esetén a befizetett összeg az utasnak visszajár! A részvételi díj teljes összegét az utazási vállalkozó legkorábban az utazás megkezdése elõtt harminc nappal követelheti az utasoktól. Amennyiben a részvételi díj emelésének lehetõségérõl a szerzõdés nem rendelkezik, az utazási szerzõdésben rögzített teljes díj nem emelhetõ. Mindazonáltal a díjemelés lehetõsége kizárólag három esetben megengedett, így a részvételi díj emelése a szállítási költségek (ideértve az üzemanyagköltséget); az adó, illeték, egyéb kötelezõ terhek (különösen az üdülõhelyi díj, repülõtéri illeték); vagy a deviza forintárfolyamának változása miatt lehetséges. A díjemeléssel kapcsolatban fontos még tudni, hogy az utazás megkezdését megelõzõ húsz napon belüli díjemelés még a fenti 3 ok esetében sem megengedett! Megjegyzem azonban, hogy az utazási vállalkozó nem élhet kénye-kedve szerint a díjemelés lehetõségével, ugyanis annak mértékének arányosnak kell lennie a megemelkedett költségek mértékével. Díjemelés esetén a szerzõdésben pontosan meg kell határozni a módosított díj számításának módját, és a díjemelésrõl szóló tájékoztatással egyidejûleg a díjemelés indokát is közölni kell az utassal. A díjemeléssel kapcsolatban az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy ha a díjemelés mértéke a 8%-ot megha-

ladja, az utas a szerzõdéstõl elállhat és az utazási vállalkozó bánatpénzt sem követelhet tõle. Ha azonban a díjemelés mértéke kevesebb, mint 8% vagy pontosan 8%, akkor az utas elállása esetén az utazási vállalkozó bánatpénz követelésére válik jogosulttá! Abban az esetben, ha az utazási vállalkozó a szerzõdés lényeges feltételét, mint például az úticélt szándékozik az indulás elõtt, rajta kívül álló okból jelentõsen módosítani, errõl az utast köteles haladéktalanul értesíteni. Ekkor az utas dönthet úgy, hogy elfogadja a változtatásokat – természetesen a részvételi díjnak a változtatásokhoz igazodó módosításával – és a szerzõdés módosításra kerül. Elõállhat természetesen olyan eset is, hogy az utasnak egyáltalán nem tetszik az új lényegesnek ítélt feltétel, és ilyen feltételek mellett már nem kíván az utazáson részt venni, ekkor az utas a szerzõdéstõl elállhat anélkül, hogy az utazási iroda tõle bánatpénzfizetést követelhetne. Abban az esetben, ha az utas a befizetett útra mégsem tudna elutazni, az utazási szerzõdéstõl bármikor elállhat. Az elállási nyilatkozatot minden esetben írásban kell megtennie. Az utas elállása esetére az utazási vállalkozó bánatpénzt kiköthet ugyan, de annak mértéke a részvételi díj mértékét nem haladhatja meg. Amennyiben azonban az utas a szerzõdést az utazást megelõzõ harmincöt napnál korábban (szálláshely igénybevételére irányuló szerzõdés esetében negyvenöt napnál korábban) bontja fel, bánatpénz címén kizárólag a részvételi díj 10 százalékát köteles az utazási vállalkozónak megfizetni. Mindazonáltal nagyon fontos tudni, hogy abban az esetben, ha az utas elállása az utazás megkezdését megelõzõ hatvan napnál korábban történik, az utazási iroda bánatpénzt egyáltalán nem követelhet az utastól! Az utazásszervezõnek legkésõbb az utazás elõtt húsz nappal van lehetõsége elállni a szerzõdéstõl, elállási nyilatkozatát ugyancsak írásban kell megtennie. Ilyen esetben az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékû helyettesítõ szolgáltatásra (utazásra) tarthat igényt, ha pedig ezt az utazási vállalkozó teljesíteni nem tudja, a szerzõdés megkötésétõl számított kamattal együtt köteles a befizetett teljes díjat az utasnak visszafizetni. A fentieken kívül fontos még kiemelni, hogy amennyiben az utazással kapcsolatos vitás helyzetet az utas és az utazási iroda rendezni nem tudja, a bíróság vagy a peres út alternatívájaként mûködõ békéltetõ testület tud a leghatékonyabban fellépni. Bízom benne, hogy az utazni vágyók, a fenti ismeretekkel felvértezve, egyetlen kellemetlenséggel sem találkoznak majd útjuk során, és tudatos turistaként tölthetik el a jól megérdemelt vakáció idejét. dr. Turzó Tünde NFH Piacfelügyeleti és Fogyasztóvédelmi Fõosztály Fogyasztóvédelmi Osztály

A KONTROLL • VII. évf. 7. szám

http://www.akontroll.hu

Szabad a vásár a földgázpiacon – szolgáltatóváltás a gyakorlatban

3

Van-e, lesz-e versenyteremtõ kínálat?

A hatályos jogi szabályozás értelmében a lakossági fogyasztók elõtt is nyitva áll a lehetõség, hogy válasszanak az egyes szolgáltatók (kereskedõk) ajánlatai közül, és vándoroljanak a kedvezõbb tarifák, az alacsonyabb költségek és elõnyösebb feltételek reményében. Feltéve, ha találnak kedvezõ ajánlatot a háztartások rendelkezésére álló piaci kínálatból.

Nekünk fogyasztóknak – bonyolult

A folyamat megértéséhez elõzetesen szükséges néhány alapvetõ jogviszonyt tisztázni. A fogyasztónak az eredeti kereskedõjével (ami rendszerint a régi közüzemi szolgáltatója, új elnevezéssel: egyetemes szolgáltató) fennáll egy szolgáltatói szerzõdése. Ahhoz,

hogy a fogyasztó a jövõben mástól, egy új kereskedõtõl vásárolhassa a földgázt, elõször fel kell mondania a meglévõ szerzõdését, el kell számolnia a fogyasztásával és az esetleges tartozásaival, majd szerzõdést kell kötnie az új kereskedõvel. Az új kereskedõ a fogyasztást onnantól kezdve számlázza ki a saját tarifái szerint, amikor a fogyasztó régi szerzõdése megszûnt és az új szerzõdés életbe lépett. 1. A fogyasztó jogosult a szolgáltatási szerzõdését egyoldalúan felmondani, de ezt írásban kell elküldenie az eredeti kereskedõjének. Mivel a kereskedõvel való elszámolás bonyolult és technikailag idõigényes, a szerzõdés csak a felmondást követõ második hónap elsõ napján szûnik meg. Vagyis akár június 1-jén, akár június 30-án mondjuk fel a szerzõdést, akkor is augusztus 1-jén szûnik meg a szerzõdés az eredeti kereskedõvel, emiatt érdemes a szerzõdést mindig hónap végén felmondani. A szolgáltató csak akkor fogadja el a felmondást, ha a felmondás idõpontjában a fogyasztónak nincsen fennálló, lejárt tartozása. Az új kereskedõvel a régi szerzõdés tervezett megszûnésének napjától (pl. augusztus 1.) kezdõdõen kell szerzõdni, azonban az új szerzõdés elõkészítését már a régi szerzõdés írásbeli felmondása elõtt érdemes megkezdeni, nehogy végül szolgáltató nélkül maradjunk. Feltétlen tájékozódni kell a szolgáltatás részletes feltételeirõl is. 2. Miután az eredeti szolgáltatónk kézhez vette az írásos felmondásunkat, kötelessége azt 8 munkanapon belül visszaigazolni nekünk. A visszaigazolással egyidejûleg köteles tájékoztatást (magyarázatot) adni a kölcsönös elszámolás részletes feltételeirõl és megküldeni nekünk az elõlegszámlát, más néven az úgynevezett elõre mutató számlát. Az elõlegszámla tulajdonképpen egy becsült számla, amit a szolgáltató a saját maga “bebiztosításául” állít ki, hiszen a szerzõdés csak 1-2 hónap múlva szûnik meg, a lakossági felhasználó

Az articsóka különlegesen érdekes és nagyon szép kerti növény. Levelei hosszan tagoltak, a madártollra hasonlítanak. Lándzsaszerû levélkéivel, szép égszínkék virágaival nagyon mutatós. A fel nem nyílt virágkezdeménye, halványított szára és levelei ehetõek. Gyógyhatása közismert. A Földközi tenger mellékén honos növény. Fogyasztható nyersen valamint különbözõ módon elkészítve. A B1 B2 valamint C vitaminokban valamint ásványi anyagokban gazdag. A méhecskék szívesen fel-

keresik, mert kiváló mézelõ növény. A telepítésétõl számított második évtõl terem és 5 6 évig megél ugyanazon a helyen. Nagyon szereti az intenzív fénysugarat az árnyékos helyre telepített növény, csak sínylõdik. Vízigényes. A hidegre érzékeny, a kifagyás ellen télen takarni kell. Célszerû a tövet földréteggel feltölteni. Augusztus-szeptember hónapokban 5-7 naponként a húsos virágkezdeményeket kinyílás elõtt egyszerûen levágjuk. A növény rendkívülien dí-

Egymástól jogilag elkülönülten mûködnek - a gázvezetékek (elosztóhálózat) üzemeltetõi, az úgynevezett elosztói engedélyesek és - a földgáz egyes értékesítõi (szabadpiaci kereskedõk és egyetemes szolgáltatók). A kereskedõ beszerzi és értékesíti a földgázt, míg az elosztó feladata azt minden háztartáshoz eljuttatni. A jogszabály alapelvként mondja ki a hálózatokhoz való hozzáférés lehetõségét: amennyiben egy gazdasági társaság gázkereskedelmi tevékenységet kíván megkezdeni valamely egyetemes (korábbi elnevezéssel: közüzemi) szolgáltató földrajzi területén és arra a jogszabály értelmében hatósági engedélyt szerez, akkor az ottani elosztói engedélyes köteles szerzõdést kötni a piacra belépõ új kereskedõvel. Ezzel a szerzõdéssel az új, szabadpiaci kereskedõ jogosulttá válik az elosztóhálózatot használni, azon keresztül földgázt eladni, akár a háztartások részére értékesíteni. Ennélfogva a már meglévõ gázhálózaton keresztül nemcsak egyetlen kereskedõ szolgáltathat földgázt a fogyasztóknak, hanem anynyi, ahány arra engedélyt kap a Magyar Energia Hivataltól. Több szolgáltató pedig értelemszerûen egymáshoz képes kedvezõbb ajánlatokkal állhat elõ, elkezdõdhet az (ár)verseny a fogyasztókért. A szolgáltatóváltáshoz tehát nem kell új csatlakozási pontokat létesíteni, a gázcsap és a gázmérõ is a régi marad: csupán egy szabályozott, jogi folyamatot kell türelmesen végigjárnunk.

A kereskedõváltás folyamata

Az articsóka

követõ 2. napig fogadják el a fogyasztó kifogását. A határidõt érdemes idõben megtudni és szemfülesnek lenni, nehogy lecsússzunk a lehetõségrõl, mert tízezreket takaríthatunk meg.

pedig addig is fogyasztja a gázt. Az elõlegszámla kibocsátását a jogszabályok is lehetõvé teszik. A gyakorlatban a szolgáltató, a kereskedõváltás napjára nézve elõre megbecsüli a várható fogyasztás mennyiségét, a becslés alapját az elõzõ év hasonló idõszakának fogyasztási jellemzõi képezik. Tehát ha a fogyasztó június 30án e-mailben felmond, neki július 10-ig kapnia kell egy viszszaigazolást arról, hogy augusztus 1-jén megszûnik a szerzõdése, továbbá kap mellé

gázt, az eredeti szolgáltató és a fogyasztó a kereskedõváltást követõ 8 napon belül kötelesek egymással ténylegesen és teljes körûen elszámolni. Ez azt jelenti, hogy utólag mód van a megbecsült fogyasztás ténylegeshez való igazítására. Vagyis ha a fogyasztó azt észleli, hogy az eredeti kereskedõ túlbecsülte a fogyasztást, tehát az óra a vártnál kevesebben állt a szerzõdés megszûnésekor, akkor jelezheti a régi szolgáltató felé. Fordított eset is elõfordul:

egy elõlegszámlát, aminek mértékét az elõzõ év augusztusi fogyasztása és az úgynevezett fogyasztási jelleggörbék határozzák meg. Az elõlegszámlát a kereskedõváltást megelõzõ 15. napig köteles a fogyasztó megfizetni, esetünkben július 15-ig. Ha fogyasztó elmulasztja a fizetési határidõt, az eredeti szerzõdése fennmarad, nem szûnik meg, emiatt az új szolgáltatóhoz sem tud “átigazolni”. A fogyasztót a visszaigazolással egyidejûleg a szerzõdés felmondásának esetleges akadályairól is tájékoztatni kell; ilyen akadály, ha valakinek lejárt tartozása áll fenn, amit nem fizetett ki. Tipp: Mivel a kereskedõváltás folyamán a fogyasztónak rövid idõn belül viszonylag sok számlát kell egyszerre befizetnie, érdemes a fûtési szezon után felmondani a szerzõdést, ugyanis téli idõszakban akár százezres nagyságrendû elõlegszámlát is jogszerûen kibocsáthat a szolgáltató, hiszen elõre fizetteti meg velünk az elkövetkezõ egy-két téli hónap fogyasztását. 3. Miután a fogyasztó régi szerzõdése megszûnt és már egy új kereskedõtõl vásárolja a

ha a szolgáltató munkatársa a kereskedõváltás napján leolvassa az órát, és megállapítja, hogy kevesebbet becsült (mert az óra többet mutat a becsültnél), akkor õ is korrekciót kezdeményezhet. A korrekciók a végleges elszámoló számlában (végszámla) öltenek testet. A végsõ elszámolás részletes szabályai azonban kereskedõnként eltérhetnek, mivel azt az egyes üzletszabályzatok tartalmazzák. A jogszabály azonban kimondja, hogy csak akkor lehet minden tartozást rendezettnek tekinteni, ha az elõlegszámla és a végleges elszámoló számla is teljesítve van. Vagyis attól, hogy az elõlegszámla kifizetése megtörtént, még nem mentesülnek a felek az elszámolási kötelezettség alól. Tipp: A szolgáltatók általában szoros határidõt szabnak a fogyasztói korrekciónak: legtöbb esetben a szerzõdés megszûnését

leolvasók azonnali kiküldésére a szolgáltatóknak azért nincs módja, mert ahhoz egyszerre sok-sok (akár több száz) leolvasót kellene szerzõdtetnie, valamint kiszállási és egyéb felmerült költségeket megtérítenie. Ráadásul nincsen mód arra sem, hogy a fogyasztó átvállalja a soron kívüli leolvasás költségeit, mivel a törvény rögzíti, hogy a kereskedõváltás “lebonyolítását a rendszerüzemeltetõk és az érintett földgázkereskedõk és termelõk térítésmentesen végzik”, ettõl eltérni pedig nem lehet.

Augusztus 15. Legrégebbi Mária ünnepünk. A katolikus egyház ezen a napon ünnepli Mária mennybemenetelét. Az ünnep méltóságát még az is megerõsíti, hogy Szent István az országot Szûz Mária oltalmába helyezte. Ez a nap búcsúnap is egyben. Országosan nagyon sok településünk búcsú napja, melyek közül a leghíresebb a bukovinai Hadikfalvi. Erre az ünnepnapra a településeket rendbe tették a portákat, kitakarították. A lakóház meszelése, a ház elõtti utcafront felsöprése elengedhetetlen volt. A búcsú napján a templomi szertartásokat kötelezõen látogatták. Ilyenkor a vendégjárás is az ünnephez tartozott. A lehetõségeihez mérten kisebb nagyobb lakomákat tartottak. A faluban megjelentek az árusok. Különféle portékákat árultak, ame-

lyek közül a mézeskalács szívnek fontos szerep jutott. Nagyobb településeken a kõrhintások, a céllövöldések is megjelentek a gyermekek legnagyobb örömére. A búcsúnap befejezéseként bált rendeztek, a tánchelyiséget, feldíszítették. Faluhelyen, a búcsúbálon történt ismerkedés következménye nem ritkán házasság lett. Ehhez a naphoz sok népszokás is köthetõ. A moldvai magyarok mindenféle gyógynövényt megszenteltek majd füstjével a betegeket gyógyították, mennydörgés esetén a vihar elûzésében is segített a szentelt füst. Nagyboldog asszony napján, ha szép derült idõ van jó lesz a szõlõ a gyümölcstermés, amely utóbbinak törzsére keresztet véstek, hogy egészséges, bõ termõ legyen. A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt.

Nem csak szép, gyógyhatású is

szes ezért hétvégi kertekben, vázában virágként is mutatós. A gyapjas vacok különleges dísz. Húsos virágkezdeménye ínyenc csemege, salátának, sütve, fõve egyaránt elkészíthetõ. Keserû italokat, likõröket is készítenek belõle. Májbetegségekre, magas vérnyomásra, érelmeszesedésre, cukorbetegségre, vese és hólyagbántalmakra a levelébõl készített fõzet orvosi vélemény alapján alkalmas gyógyszer. Friss levével különleges bõrkiütéseket és ekcémát gyógyítanak. Bánhidi János

De miért ilyen bonyolult?

A fogyasztók többsége nem érti, miért kell elõlegszámlát fizetnie, illetve ha kell is, akkor a szolgáltató miért nem küld ki valakit, hogy leolvassa a gázmérõt a felmondás bejelentésének és a szerzõdés megszûnésének napján is. A

Nyerhetünk, de veszíthetünk is

A lakossági fogyasztók rendszerint csak a kedvezõbb tarifák reményét tartják szem elõtt, amikor kereskedõt váltanak, míg az egyetemes szolgáltatáshoz fûzõdõ garanciákat és minõségi elõírásokat nem. Az egyetemes szolgáltatásról tud-

ni kell, hogy egy sajátos földgáz-kereskedelmi mód, amire különleges jogszabályi elõírások vonatkoznak, legtöbbször a fogyasztók javára. Amennyiben a fogyasztó átlép az egyetemes szolgáltatótól egy szabadpiaci kereskedõhöz, jogszabályi garanciákat veszíthet, a másik oldalról azonban kedvezõbb gázárat nyerhet. A fogyasztónak ennek mérlegelésével kell eldöntenie, hogy érdemesnek tartjae a kilépést a szabad piacra. A garanciákra szolgáljon példaképpen néhány lényeges eset, a teljesség igénye nélkül. A törvény szerint az egyetemes szolgáltatást méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árszabások alkalmazásával kell megvalósítani. Az egyetemes szolgáltatás árát, az áralkalmazási feltételeket, valamint az árszabályozás kereteit az Energia Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A kihirdetett egyetemes szolgáltatói árakat legmagasabb áraknak kell tekinteni, a legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, elõre nyilvánosságra hozott módon el lehet térni. Az egyetemes szolgáltatók ügyfélszolgálati tevékenységére különleges elõírások vonatkoznak, amik szigorúan meghatározzák a nyitvatartási idõt, a telefonos elérhetõséget és kistérségekhez kötik az személyes ügyfélszolgálati irodák számát. Ezek a garanciák ugyanakkor a szabadpiaci kereskedõket nem kötelezik. dr. Ludmány Lajos NFH

A szerkesztõség megjegyzése:

A fogyasztó (lakossági fogyasztó), ha gondosan mérlegel és jól választ, akár haszonélvezõje is lehet a szabadpiaci versenynek. De hol van ez a verseny? Hol találhatók azok a szabadpiaci kereskedõk, akik között választani lehet? Mintha az ez irányú tájékoztatás hiányos, sõt lyukas lenne. A KONTROLL megkísérli felderíteni a fogyasztók számára elérhetõ szabadpiaci földgázkereskedõk nevét, címét, telefon, s ha van, az e-mail címét, és a következõ számában közzé tesszük.

Augusztus, kisasszony hava

Augusztus 20., Mária Terézia 1774-ben államalapító királyunk Szent István tiszteletére ünnepnek nyilvánította. Hazánkban elõször 1818ban Szent István jobbjának ünneplésére körmenetet rendeztek. Vidéken az aratási munkák befejezésének az ünnepe, az új kenyér megszentelése köthetõe naphoz. Tiszaháton úgy tartották, hogy István napkor mennek el a gólyák. Augusztus 24., Szent Bertalan napja, a szûcsök és a csizmadiák védõszentje. Idõjárási szempontból is fontos fordulónap ez. A jó és a rossz idõbõl következtetett egy 18. századi kalendárium is. "Amint Szent Bertalan magát mutogatja, Az õszi idõ is magát mind a szerint tartja." Bánhidi János

4

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VII. évf. 7. szám

Fontos jogszabályváltozások Érdemes odafigyelni!

1. Módosult a munkába járás költségtérítése

2010. május 1-jén hatályba lépett a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrõl szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, így ettõl az idõponttól az szja-törvény ismertetett elõírása erre a jogszabályra hivatkozik. Az új jogszabály – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – azokat a feltételeket rögzíti, amelyek fennállása esetén a munkáltató a Munka Törvénykönyvének elõírásaiból eredõ kötelezettsége alapján köteles a meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkába járással kapcsolatban felmerült kiadásokat, az szja-törvény hivatkozott rendelkezése pedig az ezen a jogcímen kifizetett térítés adókötelezettségérõl rendelkezik. Ez a rendelkezés a Korm. rendeletben kötelezõen elõírt mértéknél nagyobb mértékû, illetve attól eltérõ formában megvalósuló térítés jövedelemnek nem minõsülõ kifizetését is lehetõvé teszi. Megfelelõ elszámolás mellett – nem minõsül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti

azaz a munkába járás megvalósítható akár közösségi közlekedéssel, akár saját gépjármûvel (illetve bármilyen más módon). Ezért 2010. május 1jétõl is lehetõség van arra, hogy a munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minõsülõ (adómentes) költségtérítésben részesüljön akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe. A Korm. rendelet 4. §-a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles a munkába járás költségtérítéseként a kilométerenkénti 9 forint fizetésére. (Ilyen eset például az, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés.) A rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minõsülõ – esetekben is alkalmazza az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. (A rendelkezés alkalmazása azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a munkáltató

bérlet árának 86 százalékát köteles megtéríteni, hanem az elszámolás alapjául elfogadhatja a közlekedési szolgáltató által üzletpolitikai célból biztosított kedvezmény vagy a fogyasztói árkiegészítés érvényesítése miatt kedvezményes áron megvásárolható menetjegyeket, bérleteket is. Így például, ha a munkavállaló életkora miatt jogosult valamilyen – fogyasztói árkiegészítéssel érintett – utazási kedvezményre (pl. tanuló/nyugdíjas bérletre), a bérlet, jegy leadása ellenében a munkáltató köteles megtéríteni az ár 86 százalékát. Az említett kötelezettség azonban nem korlátlan, nem terjed ki a kedvezmény igénybevételére jogosító kártya árának megtérítésére, csak a kártya birtokában megvásárolt jegy (bérlet) árára. Az ilyen üzletpolitikai kedvezményre jogosító kártyák árának megtérítésére nem alkalmazható az szja-törvény 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sem. Ez a szabály ugyanis kifejezetten a munkába járással összefüggésben felmerülõ kiadások megtérítését célozza, a jelenleg forgalomban lévõ különbözõ kedvezményre jogosító kártyákkal azonban – a kártya típusától függõen – korlátlan számú és viszonylatú utazásra nyílik le, csak munkába járási célra kerüljön felhasználásra. Ha a munkáltató mégis vásárol a munkavállaló számára ilyen kártyát vagy annak árát megtéríti számára, az szja-törvény 69. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint adóköteles természetbeni juttatást nyújt.

A munkavállaló fogalma

munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon öszszeg, amely nem haladja meg • az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy • munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás esetén). A Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint munkába járásnak minõsül: a közigazgatási határon kívülrõl a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történõ helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történõ napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni”. A helyközi, távolsági utazás,

teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettségét, illetve a munkavállaló közlekedési szokásait, azaz például annak ellenére, hogy a munkavállaló leadja a bérletét, csak a 9 forint/km-es térítést biztosítja számára.) Mivel a munkába járás fogalma kibõvült az átutazás céljából igénybe vett helyi közösségi közlekedéssel történõ utazással is, így az ilyen utazásra jogosító jegy, bérlet (például BKV bérlet) is minõsülhet adóalapba nem tartozó bevételnek (és nem a kedvezményes, 25 százalékos mértékkel adózó természetbeni juttatásnak) feltéve, hogy a helyi bérletet a magánszemély az adott településen keresztül történõ átutazás keretében munkába járásra (is) használja. (Ilyen eset például az, ha a magánszemély Budaörsrõl Gödöllõre jár dolgozni, és a munkába járáshoz budapesti helyi bérletet is igénybe vesz.)

Az adómentes és az adóköteles

A Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató nemcsak a teljes áron megvásárolt menetjegy vagy

A Korm. rendelet 2. §-ának f) pontja meghatározza a munkavállaló fogalmát. E szerint a rendelet alkalmazásában munkavállalónak minõsül a magyar állampolgár és az EGT-állam polgára. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettsége csak ezen magánszemélyek vonatkozásában áll fenn. Tekintettel azonban arra, hogy a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) elõírásaiból következõen az Mt. hatálya minden olyan munkaviszonyra kiterjed, amely alapján a munkavégzés a Magyar Köztársaság területén történik, a Korm. Rendelet, pedig az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozóan fogalmaz meg elõírásokat, nem zárható ki, hogy a munkáltató más állampolgárságú munkavállalókkal létesített munkaviszony alapján is megtérítse a munkába járás költségeit. Az ezen a jogcímen fizetett térítést az szja-törvény hivatkozott szabálya alapján ugyancsak nem kell figyelembe venni a magánszemély nem önálló tevékenységbõl származó jövedelmének megállapításánál. (Forrás: APEH)

2. Kötelezõ az italos palackok visszavétele

A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 71/2010. (III. 19.) Korm. rendelet (mely a 94/2002. (V. 5.) Korm. rende-

letet módosította) visszavételi kötelezettséget határoz meg a kereskedelmi csomagolások (italcsomagolások és mûanyag táskák) egyes forgalmazói számára. A rendelet módosítása a Magyar Közlöny 2010/40.

edényt használja. A visszavételt a teljes nyitva tartási idõben lehetõvé kell tenni. A bevezetett új visszagyûjtési csatorna független az italcsomagolások betétdíjas rendjétõl, ahol a szabá-

(március 19.) számában jelent meg és 2010. június 1-jén lépett hatályba:

lyok változatlanok: a betétdíjas palackot továbbra is köteles a kereskedõ visszaváltani. Ha az érintett forgalmazó megtagadja, vagy nem az elõírásoknak megfelelõen teljesíti a visszavételi kötelezettséget, akkor a környezetvédelmi hatósághoz történõ bejelentést követõen a mulasztó akár 100.000 Ft bírságot is kaphat a 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet alapján.

A módosítások a következõk:

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényben (a továbbiakban: Kt.) meghatározott, üzletenként legalább 500 m2 alapterületû üzlethelyiséggel rendelkezõ, kereskedelmi csomagolást értékesítõ forgalmazó a felhasználó által felajánlott használt, vagy hulladékká vált kereskedelmi csomagolást köteles átvenni. E kötelezettség a helyben fogyasztásra kínált termék kereskedelmi csomagolására nem vonatkozik. A forgalmazó a felhasználótól való átvételt a kereskedelmi csomagolás forgalmazásának feltételeivel azonos módon, folyamatosan, teljes nyitvatartási idõben köteles biztosítani a kereskedelmi csomagolás forgalmazásának helyén. A forgalmazó átvételi kötelezettségének teljesítéséért a felhasználótól díjat nem követelhet, azonban a felhasználó visszavitelre ösztönzése érdekében díjat fizethet. A forgalmazó a felhasználótól átvett kereskedelmi csomagolást köteles koordináló szervezetnek, illetve a koordináló szervezet által megbízott hulladék kezelõnek hasznosítás céljából átadni.” Kereskedelmi csomagolás a hulladékgazdálkodási joganyag szerint kizárólag az italféleségek csomagolása (függetlenül annak anyagától, ami lehet például üveg, mûanyag, fém, karton), valamint a mûanyag bevásárló reklámtáska. Nem része a kereskedelmi csomagolásnak például a tejtermék csomagolás, vagy pl. a lekvárosüveg, ezeket már nem lehet használat után a boltba visszavinni. Az egyes üzletek eltérõ megoldást választhatnak a jogszabályban elõírtak betartására. A cél az, hogy ezek a hulladék csomagolóanyagok nagyobb arányban legyenek visszagyûjthetõk, újrahasznosíthatók, így ne a kukába, majd hulladéklerakóba jussanak, szenynyezve a környezetet. A vásárló választhat, hol helyezi el a feleslegessé vált italcsomagolást, szelektív hulladékgyûjtõ szigeten, vagy viszszaviszi a boltba és ott az e célra rendszeresített gyûjtõ

3. Júliustól módosul a gépjármûvek átírására vonatkozó szabály

Az okmányirodák július elsejét követõen nem írják át azokat a jármûveket, amelyek adás-vételét nem a megfelelõ tartalmú, teljes bizonyítóerejû magánokirattal igazolja az új

tulajdonos – figyelmeztet az új szabályra a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH). A teljes bizonyító erejû magánokirat többféle lehet. Az elsõ az, ha az iratot a magánszemély maga írta - kézzel, és nem géppel - majd aláírta. Miután az adásvételi szerzõdés kétoldalú jogügylet, így azt elég legépelni, majd a feleknek aláírniuk, de az aláírás tényét - hogy nem más írta alá azt - két tanúnak kell igazolnia az okiraton. Ha közjegyzõ hitelesíti, ügyvéd ellenjegyezi az okiratokat, akkor nincs szükség tanúra. A törvény szerint a szerzõdésnek tartalmaznia kell az eladó és a vevõ személyi adatait, ide értve a lakcímet is, valamint a gépjármû mûszaki adatait. A végrehajtási rendelet ettõl jóval hosszabb, szerepel benne az elõbbieken túl a vételár, a forgalmi engedély és a törzskönyv száma, a vevõ birtokba kerülésének - a jármû átadásának - idõpontja, a szerzõdés hatályba lépésé-

nek napja, továbbá a felek nyilatkozata, amely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog változás hatálybalépését követõ, jogszabályban meghatározott határidõn - 15 napon - belül. Végül, pedig a szerzõdésben szerepelnie kell a felek nyilatkozatának arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történõ bejegyzéséhez fûzõdõ joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit. A kötelezõ tartalmi elemek hiányában nem kerülhet sor az új törzskönyv, illetve az új forgalmi engedély kiadására. A feltételeknek megfelelõ Word formátumú szerzõdésminták letölthetõk a KEK KH www. nyilvantarto.hu honlapjáról.

4. Nem lép hatályba a módosított nyugdíj kifizetési rend

Az elmúlt év végén döntés született arról, hogy 2010. július 1-jétõl a járulékfizetési határidõhöz (tárgyhónapot követõ hónap 12. napja) igazítják a nyugdíjak kifizetését (266/ 2009. (XII. 1.) Kormányrendelet 5.§). A változtatás 2010. július 1jétõl az eddig megszokott utalási rendhez képest 2-4 nappal késõbbi "kifizetést" eredményezett volna. A kormány azonban a 200/2010. (VI.23,) számú rendeletével (Magyar Közlöny 2010. június 23-i

107. számában közzétéve) nem lépteti hatályba a nyugdíjfolyósítás rendjét módosító rendelkezést. A nyugdíjasok részére továbbra is a korábbiakban megszokott idõpontban kerül "kifizetésre" nyugellátásuk. Vagyis: • ha a nyugdíjat postai úton kézbesítik, akkor a nyugdíjas részére a posta által elõzõ évben a nyugdíjas részére eljuttatott tájékoztatóban meghatározottak szerinti kifizetési naptárban feltüntetett napon viszi ki a postás az ellátást, • ha a nyugdíjas pénzintézetnél vezetett számlára (folyószámla, bankszámla) kérte az ellátást, akkor a banki jóváírások idõpontjai 2010. II. félévben a következõk szerint alakulnak: 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010.

július 12. hétfõ augusztus 12. csütörtök szeptember 10. péntek október 12. kedd november 12. péntek december 3. péntek Takács Ferencné

Gazdasági Versenyhivatal és fogyasztóvédelem A Nielsen A KONTROLL • VII. évf. 7. szám

2. rész

Folytatás az 1. oldalról A GVH megállapította, hogy a Megasztár 8. döntõjében a szavazást illetõ szabályok hirtelen – anélkül, hogy ez a mûsort népszerûsítõ kampányból és a mûsoridõ alatt folyatott tájékoztatásokból kitûnt volna – megváltoztak. Ezzel a zsûri által eleve továbbjuttatott továbbjutó versenyzõre leadott szavazatok “feleslegessé váltak”. A GVH elõzetes álláspontjának kézhezvételét követõen az MTM-SBS Televízió Zrt. és az Interaktív Kft. kötelezettségvállalást terjesztettek elõ. A vállalás szerint az MTM-SBS Televízió Zrt. és az Interaktív Kft. az érintett szavazói körnek a szavazataik kapcsán okozott költségeket visszatérítik. Az érintett szavazókat errõl közvetlenül értesítik a vállalkozások – SMS-ben, illetve telefonhívással, attól függõen, hogy milyen formában adta le szavazatát az adott nézõ. Emellett a TV2 honlapján, illetve teletext-es oldalán is nyilvános közleményben hívják fel a figyelmet a visszatérítési lehetõségre. Mivel vállalásukkal a vállalkozások összhangba hozták magatartásukat az Fttv. rendelkezéseivel és vállalásukkal a közérdek védelme is biztosítható volt, a versenyhatóság a vállalás kötelezõvé tétele mellett az eljárás megszüntetésérõl döntött. (Ügyszám: Vj/010/ 2009)

2. Eljárás interaktív játékokkal kapcsolatosan

A GVH a 2007. évben több eljárást folytatott le interaktív televíziós játékokkal kapcsolatban. Négy ilyen eljárást folytatott le a GVH a televíziós mûsorszolgáltatókkal, mûsorkészítõkkel szemben, amelyek kötelezettségvállalással zárultak: az MTM-SBS Televízió Zrt., az Agro TV – Magyar ATV Zrt., a Spektrum TV Közép-Európai Mûsorkészítõ Zrt. és a Magyar RTL Televízió Zrt. ellen. A játékkészítõ vállalkozások – IKO New Media Szolgáltató Kft., Telemedia InteractTV Kft. (a továbbiakban: TeleMedia), Mobilpress Zrt., melynek jogutódja az M-Factory Zrt., illetve az Eurovision Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – ellen. A kötelezettségvállalások különbözõek voltak a mûsorszolgáltatók és a mûsorkészítõk tekintetében. (Ügyszámok: Vj-5/2007, Vj14/2007, Vj-16/2007, Vj74/2007) Hasonló eljárás folytatott le a GVH a Hálózatos Televíziók Zrt., a Z+ Mûsorszolgáltató Zrt. és a Budapest Televízió Tömegkommunikációs Zrt. mûsorszolgáltatók ellen, emellett a TeleMedia mint mûsorkészítõ ellen. (Ügyszámok: Vj/183/2007, Vj184 / 2007, Vj-185/2007) Ezen eljárások kötelezettségvállalással zárultak, s egyben megszüntetésre kerültek. Ez azt jelenti, hogy a GVH nem állapított meg jogsértést, de a jogsértés hiányát sem.

3. Versenyfelügyeleti eljárás hamis benyomás keltése miatt

A GVH 2009. május 6-án versenyfelügyeleti eljárást

http://www.akontroll.hu

indított az AGRO TV - ATV Elsõ Magyar Magántelevíziós Zrt. (a továbbiakban: ATV) és a TeleMedia ellen. GVH észlelte ugyanis, hogy 2008. szeptember 1-jét követõen az ATV-n sugárzott “Többet észszel” címû mûsorban a mûsorvezetõk a nézõket azzal a hamis benyomás keltésével késztették telefonálásra, hogy – attól függetlenül, hogy adásba kerül-e a telefo-

2004/EK rendelet 8. cikke szerinti végrehajtás iránti megkereséssel él, erre hivatkozással a panasz, bejelentés alapján a vizsgálat elrendelését mellõzheti, illetve a versenyfelügyeleti eljárást végzéssel megszüntetheti. A német hatóság elõzetesen, a versenyfelügyeleti eljárásban jelezte, hogy valószínûsíthetõen a német jogot is sérti a kifogásolt magatartás.

személyek képei és üzenetei szerepelnek, hiszen ezeket a fotókat a Digitania más forrásból szerzi be kereskedelmi úton, illetve a hirdetésben szereplõ szövegek sem az esetleg társakat keresõ személyektõl származnak, hanem együttesen csak “illusztrációként” szolgálnak. A GVH vizsgálata megállapította, hogy a reklámokban megjelent hölgyek fotói nem

náló – ha a mûsorvezetõ által meghatározott alkalommal (egyszer, háromszor vagy ötször) tárcsázza a játék emelt díjas telefonszámát, akkor automatikusan nyer egy törökországi utazást egy 5 csillagos szállodába félpanzióval. Azonban a játékosok néhány hét múlva kaptak egy fénymásolt, dátum és aláírás nélküli utazási utalványt, és az ezen megadott telefonszámon csak az üzenetrögzítõ volt elérhetõ. A játékosok az utalványból tudták meg, hogy az csak a szállodai tartózkodásra jogosít, az utazást azonban egyénileg kellene megszervezniük. A versenyfelügyeleti eljárás kiterjedt az ATV által sugárzott és a TeleMedia által készített “Többet ésszel” címû mûsor adásain túl a törökországi utazással összefüggõ promóció népszerûsítését célzó teljes – 2008. szeptember 1-jétõl 2008. december 31-ig terjedõ idõszakban folytatott – kereskedelmi gyakorlatra. Az eljárás 2009. augusztus 6. napján kiterjesztésre került, mivel a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követõen a GVH észlelte, hogy a kifogásolt magatartásnak valószínûsíthetõen a NIM GmbH., a Directa International Ltd., továbbá a Teloxx GmbH. is részese volt, tekintettel arra, hogy a kifogásolt magatartás megvalósításában – a játékhoz kapcsolódó nyeremény biztosítása által – részt vettek. A GVH Versenytanácsa álláspontja szerint – az Fttv. 9. §-ának értelmezésével – az ATV “közvetlen érdekeltsége” a vizsgált magatartás tekintetében nem állapítható meg, így vele szemben a versenyfelügyeleti eljárást megszüntette. Az eljárás megszüntetésre került a Directa International Ltd.-vel, a NIM GmbH.val és a Teloxx GmbH.-val szemben is a Tpvt. 91/J. §ának (2) bekezdése szerint ugyanis, ha a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a 2006/

A Versenytanács megállapította, hogy a TeleMedia a 2008. szeptember 16. napjával kezdõdõ és 2008. november 7. napjával záruló idõszakban az ATV-n sugárzott “Többet észszel” címû mûsorban – az Fttv. feketelistájának 31. pontja megvalósításával – a fogyasztókkal szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott. Az eljárásban ugyanis bebizonyosodott, hogy a kifogásolt kereskedelmi gyakorlat olyan hamis benyomást keltett, hogy • a fogyasztó megnyert, vagy (meghatározott cselekmény megtétele révén) meg fog nyerni egy nyereményt, illetve egyéb elõnyhöz jut – a török programot nyereménynek minõsítette a GVH Versenytanácsa; • miközben valójában nincs is nyeremény, illetve elõny, vagy a nyeremény, illetve egyéb elõny érvényesítése, igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez kötött – a telefonálók csak egy valójában semmire sem jogosító utalványt kaptak, a török programban való ígért részvételre nem volt lehetõségük. A GVH Versenytanácsa 3 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a TeleMedia-t. (Ügyszám: Vj/059/2009)

minden esetben voltak valósak, azokat gyakran reklámügynökségek készítették. Ugyancsak nem mindig volt valós a hölgyek bemutatkozó üzenete, mert azokat sokszor a szolgáltató a “kreatív kampány részeként” alakította ki. Ügyfelei számára a Digitánia nem biztosította, hogy minden esetben a fényképen szereplõ hölgyekkel léphessenek kapcsolatba vagy a szöveges ismertetõkben megjelölt személyekkel ismerkedjenek, hiszen a képek illusztrációk, a szövegek pedig a szolgáltató reklámüzenetei voltak. A GVH megállapította, hogy a szolgáltatás mûködését a Digitánia erõsen manipulálta. A GVH maximális bírságot szabott ki a Digitánia-ra, azaz 63 millió 990 ezer forintot. (Ügyszám: Vj-153/ 2007) A GVH 2009. január 9-én újabb versenyfelügyeleti eljárást indított a Digitania ellen, valamint a Gold Sweet 2002 Kft. ellen. Az eljárásba 2009. február 23. napján bevonásra került a Formatel Kft. A GVH észlelte ugyanis, hogy a Flört vonal, Randi, Randi1 elnevezésû szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatások arra engedik következtetni a hirdetést megtekintõket, illetve igénybevevõket, hogy a hirdetésben ismerkedési céllal szerepelnek személyek képpel és rövid szöveges üzenettel. A GVH valószínûsítette, hogy a hirdetésben szereplõ személyek képei és üzenetei nem olyan személyektõl származnak, akik ismerkedni kívánnak, azok csak “illusztrációként” szolgálnak. A GVH megállapította, hogy a szolgáltatás során nem lehet olyan valós magánszemélyekkel kapcsolatba lépni, akik valóban nem munkavégzésszerûen, valós tartalommal bíróan kapcsolatba szeretnének lépni, nem anyagi haszonszerzésbõl chat-elnének a szolgáltatást igénybe vevõkkel, vagy velük flörtölni sze-

4. Versenyfelügyeleti eljárás a Digitánia ellen

A GVH 2007. szeptember 26-án versenyfelügyeleti eljárást indított a Digitania Kommunikációs Zrt. (a továbbiakban: Digitania) ellen, ugyanis a GVH észlelte, hogy a Digitania által hirdetett smsmagic elnevezésû társkeresõ szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatások arra engedik következtetni a hirdetést megtekintõket illetve igénybevevõket, hogy a hirdetésben társkeresési céllal szerepelnek személyek képpel és rövid szöveges üzenettel. A GVH tudomása szerint azonban a hirdetésben nem társakat keresõ

5

retnének, kalandot keresnének, esetleg társaik lennének. Emiatt ez a tájékoztatási gyakorlat alkalmas a fogyasztói döntés torzítására. A GVH szerint egyértelmû volt, hogy a vizsgált szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatás mögött ténylegesen a Digitania áll. Azonban ahhoz sem fért kétség, hogy a reklámok közreadása a Digitania és a Gold Sweet 2002 Kft. érdekeit szolgálta. A GVH a fentiek alapján megállapította, hogy a Gold Sweet 2002 Kft. és a Digitania 2008. április 1. és 2008. augusztus 31. között a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást, 2008. szeptember 1. és december 31. között pedig a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tanúsítottak a Flört vonal, Randi, és Randi1 elnevezésû szolgáltatásoknak a reklámjaiban megjelent tájékoztatással. Emiatt a Digitania 40 millió, a Gold Sweet Kft. pedig 8 millió forint bírságot kapott és a GVH eltiltotta õket a jogsértõ magatartás további folytatásától is. A szolgáltatás mûködtetésében részt vett a Formatel Kft. is, de felelõsségét a tájékoztatás közreadásában minden kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, így a vállalkozással szemben a GVH az eljárást megszüntette. (Ügyszám: Vj/003/ 2009)

5. További versenyfelügyeleti eljárások

A GVH 2009. szeptember 18-án versenyfelügyeleti eljárást indított a Vodafone ellen Nyári SMS promóció elnevezésû játékával kapcsolatban folytatott kereskedelmi gyakorlatának vizsgálata tárgyában. A Versenytanács határozatában megállapította, hogy a Vodafone 2009. július 13. és 2009. szeptember 10. között megtartott Nyári SMS promóció elnevezésû játékával kapcsolatban fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tanúsított. (Ügyszám: Vj/117/2009) A GVH 2010. január 18-án versenyfelügyeleti eljárást indított a Magyar Telekom Nyrt. ellen, mivel észlelte, hogy a Magyar Telekom Nyrt. 90 napig – 2009. október 2-tõl 2009. december 30-ig – tartó, 90 Golf, 90 nyertes szlogennel népszerûsített sms-kvízjátéka keretében alkalmazott egyes reklámeszközök hiányos, illetve egyéb módon megtévesztõ információt tartalmaztak a játékban való részvétel és a nyerés feltételeirõl, továbbá a Magyar Telekom Nyrt. a küldött sms-ek által az ügyfeleket a játékban való részvételre, illetve a játék folytatására agresszív módon buzdította. Az eljárás jelenleg is folyamatban van, az eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. (Ügyszám: Vj/003/2010) Dr. Grimm Krisztina Gazdasági Versenyhivatal

jelentés Folytatás az 1. oldalról

A nagy forgalmú élelmiszerek között - mennyiségben növekvõ kategóriák közé tartozik 2009. április-2010. márciusban például a sajt, ásványvíz, tejföl, étolaj, túró, energia- és sportial, valamint a vaj. Figyelemre méltó, hogy a Nielsen által mért kategóriák közül, a tíz legnagyobb forgalmú élelmiszer körébõl nyolc piacvezetõ márka megõrizte vagy növelte piaci részesedését 2009-ben, az átlagosnál magasabb fogyasztói ár ellenére is. Ez a következõkre érvényes: húskészítmény, sör, sajt, szénsavas üdítõital, kávé, ásványvíz, gyümölcslé és gyümölcsjoghurt. A háztartási vegyi áruk és kozmetikumok top 10-es listáján a piacvezetõ márkák, jelentõs árprémium mellett, az alábbi kilenc kategóriában õrizték meg, vagy növelték piaci részesedésüket: mosószer, toalett papír, pelenka, dezodor, tusfürdõ, öblítõ, mosogatószer, fogkrém és sampon. Néhány nagy forgalmú élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum kategória – mennyiségben mért – kiskereskedelmi forgalmának növekedése, az elõzõ évhez képest, százalékban. (Élelmiszereknél 2009. április – 2010. márciusban, vegyi áruknál 2009. május – 2010. áprilisban): Energia- és sportital: 23% – Sajt 16% – Vaj 9% – Étolaj 6% – Túró 6% – Tejföl 4% – Szappan 3% – Gyümölcsjoghurt 1% – Margarin 1% – Jégkrém 1% – Mosogatószer 1% – Fogkrém 1%. Forrás: Nielsen piackutató Módszertan: A fenti információk egyrészt Magyarország vezetõ piackutató vállalata, a Nielsen folyamatos kiskereskedelmi kutatásainak eredményeit összegzik. A kereskedelmi láncokból származó elektronikus és a hagyományos kiskereskedelmi egységek felmért adatain alapuló Kiskereskedelmi Kutatások objektív képet adnak a piac alapvetõ mérõszámairól és trendjeirõl. A Kiskereskedelmi Index a napi fogyasztási cikkek piacáról kéthavi, havi vagy akár heti rendszerességgel ad áttekintést. Másrészt a fogyasztói bizalomról a Nielsen online megkérdezéssel készült felmérése a világon a legnagyobb ilyen jellegû kutatás. 2005 óta félévenként kerül rá sor. A fenti információk a 2010. március-áprilisban 54 országban, köztük Magyarországon megkérdezett, 30 500 Internet-használó fogyasztó válaszait összesítik. Megjegyezendõ, hogy a válaszokat befolyásolja az Internethasználók eltérõ száma: A legfejlettebb országokban ugyanis az adatok szinte az egész közvéleményt tükrözik. Ahol viszont kisebb az Internet-használók aránya, mint például Magyarországon is, ott felülreprezentáltak közöttük a fiatalok, magasabb iskolai végzettségûek és az átlagosnál nagyobb jövedelmûek.

Tudatos fogyasztók? Békéltetõ testületi problémák 6

http://www.akontroll.hu

Amíg nem lesz iskolai tantárgy, s amíg jobb híján magunk nem sajátítjuk el – saját érdekünkben - az alapvetõ fogyasztóvédelmi ismereteket, addig jogos a kérdõjel a címadó mondat végén. Ezt a témát boncolgatta ugyanis a közelmúltban egy szimpózium a Tudatos Vásárlók Egyesülete szervezésében. Az ország különbözõ részein élõk fogyasztói szokásait és problémáit kutató, és az azokra adott válaszokat elemzõ fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek elõadói hasonló következtetésekre jutottak: éljünk bárhol az országban, meglehetõsen passzívan viselkedünk, ha sérülnek fogyasztói jogaink, legfeljebb az adott helyen reklamálunk, s nem keressük fel a fogyasztóvédelemmel foglalkozó állami hatóságokat. (pl. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Pénzügyi Szolgáltatók Állami Felügyelete), vagy tanácsadó civil szervezetet (pl. Csalán Egyesület Fogyasztóvédõk Magyarországi Egyesülete, Társadalmi Unió, Tudatos Vásárlók Egyesülete). Sokszor maga a jogsérelem ténye sem tudatosul bennünk! Ha történetesen egy lejárt szavatosságú élelmiszert átcímkéznek, sérül a tájékoztatáshoz és az egészséghez való jogunk. Tétlenségünk oka elsõsorban az, hogy nem tudjuk, hová is fordulhatnánk panaszunkkal, s az a vélekedés, hogy “nem érdemes”, mert nehézkes és bizonytalan kimenetelû eljárás érvényt szerezni érdekeinknek. A Tudatos Vásárlók Egyesülete kutatása a mindenkit érintõ lakásfenntartásra (közüzemi szolgáltatásokra) és az élelmiszerfogyasztásra terjedt ki, egyúttal vizsgálták a fogyasztók általános tájékozottságát is. A megkérdezettek többsége még mindig úgy gondolja, hogy a fogyasztói jogok védelme az állam dolga. Arra a kérdésre pedig, hogy mi is a fogyasztóvédelem legfontosabb feladata, sokan mindössze annyit tudtak mondani, hogy “a fogyasztóvédelem”. Nem emlí-

tették az érdekvédelmet, az érdekképviseletet, a szemléletformálást, a szabályok betartatását, stb. A TVE egy fogyasztóvédelmi helyzet modellálásával azt is firtatta, képesek-e a fogyasztók önálló problémamegoldásra, például akkor, ha az egy éves jótállással vásárolt mobiltelefonjuk elromlik, s harmadszori javítás után is üzemképtelen marad. “Ön cserét szeretne. Ez a kérése a fogyasztóvédelmi törvények alapján jogos, azonban az üzlet megtagadja a teljesítést. Mit tenne, hogy érvényesítse fogyasztói jogait, és elérje a készülék cseréjét?” – szólt a kérdés, amelyre a válaszolók egyharmada nem tudott válaszolni, illetve agresszív eszközökhöz folyamodott volna, pl. “szétverné az üzletet”. A fogyasztók jó része még a harmadszori sikertelen próbálkozás után is az üzletben akart jogainak érvényt szerezni. Néhányan ugyan az országos “fogyasztóvédelemhez” fordultak volna, de megnevezni konkrétan már nem tudtak egy intézményt sem. Egyszóval, nem látjuk át, nem vesszük igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert. Holott mindannyian fogyasztók vagyunk, s bizonyára sokan szereztek kedvezõtlen tapasztalatokat, legyen szó pénzintézeti szolgáltatókról, utazással egybekötött termékbemutatókról, bolti túlszámlázásról, a hiányzó magyar nyelvû terméktájékoztatóról, árcéduláról, vagy akár az eladó, a szolgáltató udvariatlan magatartásáról. A TVE kutatásai – szándékai szerint – remélhetõleg hozzájárulnak a fogyasztóvédelem intézményrendszerének fejlesztéséhez, átláthatóbbá tételéhez, a 20142020-as nemzeti fogyasztóvédelmi stratégia legfontosabb területeinek meghatározásához, s ahhoz, hogy a fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezetek jobban megtalálják az utat azokhoz, akiknek érdekében szervezõdtek. Szádvári Lídia

A békéltetõ testületek és a közüzemi szolgáltatások, valamint a testületek szerepérõl és perspektíváiról országos közös TÁMOP-pályázata záró rendezvényeként szakmai konferenciát tartott az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) és az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédõ Egyesülete.

Elbûvölõk a technika csodái, az a bõséges kínálat fõként, amely ma a hírközlési piacot jellemzi. A bõség zavarában nem könnyû a választás, telefoncsomagok, tévé csatornák, internet szolgáltatók sokasága “bombázza” kitartóan a potenciális fogyasztókat, akik nem minden esetben képesek kiválasztani segítség nélkül a legmegfelelõbbet, a legmegbízhatóbbat. Ma, lényegében mindenki hírközlési fogyasztó valamilyen módon, de a többségük reklám, divat, hallomás után választ a rendelkezésre álló lehetõségekbõl, melyekrõl úgy gondolja, minõségben, és árban is megfelelõek. - Hogyan lehet elkerülni a csalódásokat, megkülönböztetni a nem korrekt ajánlatot a valóságos, hiteles kínálattól?kérdezem Takács Pétertõl, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) hírközlési fogyasztói jogok képviselõjétõl. - Amikor hat évvel ezelõtt létrehoztuk irodánkat, az a cél vezérelt bennünket, hogy a hírközlés piacán

egyre tudatosabb fogyasztók válogassanak. A tudatosság felé vezetõ úton az elsõ lépés az informálódás. Mielõtt bárki leteszi a “garast” valamelyik hangzatos reklámmal megjelenõ szolgáltató mellett, tájékozódni kell valamennyi feltételrõl. Gondolok itt a díjtételekre, minõségi paraméterekre, hûségnyilatkozatokra többek közt. A hûség ezen a területen valódi elkötelezettséget jelent. Éppen ezért a szerzõdéseket aláírás, megkötés elõtt alaposan tanulmányozni kell, mert, ahogy mondani szokás, “az ördög a részletekben rejlik”. A hûségnyilatkozat csak abban az esetben korrekt és elfogadható, ha mindkét fél számára világosan megfogalmazott jogokat és kötelezettségeket tartalmaz. Nem egyszer elõfordul, hogy a vevõ csak aláírás után döbben rá, hogy nem is ezt akarta, csakhogy ilyenkor már késõ, a vállalt hûség béklyóiból nem könnyû szabadulni, legalábbis ráfizetés nélkül. Aki nem figyel rá, hogy mit ír alá, könnyen csapdába eshet,

A fele–fele arányban a gazdasági kamaráktól, illetve a fogyasztóvédelmi civil szervezetektõl delegált szakértõk alkotta békéltetõ testületek alakulását a kezdetekben, 1998ban csak a fogyasztóvédelmi törvény szabályozta. A most hatályos rendelkezések sokkal bonyolultabbak – több mint tíz jogszabályt áttanulmányozása szükséges pusztán a kijelölés szabályai ügyében – fejtette ki Görömbeiné dr. Balmaz Katalin civil fogyasztóvédõ, a Szabolcs-SzatmárBereg megyei Békéltetõ Testület elnöke. Ám az elõzõ évtizedben nem túl sok olyan civil szervezet volt, amely a törvényi elõírásoknak megfelelt és tudott tagokat delegálni. Vajon ma valamennyi civil szervezet, amelynek az alapszabályában meghatározott célja a fogyasztók érdekvédelme, ért-e a fogyasztóvédelemhez? Tagjaik sorából tudnak-e megfelelõ szakértelemmel rendelkezõ tagokat delegálni, vagy egyfajta megélhetés lesz csupán békéltetõ testületi tagnak lenni? Mi a különbség az esetleg 12 lépcsõs civil delegálás, és a 4 lépéses – no meg eleve ráérõsebb – kamarai között? S miért kell a pontosan definiálatlan “pénzügyi szolgáltatási ágazati” ügyszámhoz képest akár aránytalanul, több ilyen szakértõt küldeni a békéltetõ testületekbe? Görömbeiné megemlítette, hogy a jövõre életbe lépõ, a testületekre vonatkozó jogi szabályozás számos aránytalan, kidolgozatlan vagy

átgondolatlan elemét javasolják eltörölni az új kormánynál. A testületekrõl, mint alperesekrõl szóló elõadásában Dr. B. Schmidt Gábor, a Baranya megyei Békéltetõ Testülettõl néhány érdekes jogértelmezési esetet ismertetett az ország különbözõ pontjairól. A Posta Biztosító Zrt. például azzal perelte az egyik békéltetõ testületet, hogy sem eljárása, sem ajánlása nem felel meg a jogszabályoknak. Ám mivel a cég jogi képviselõje már a törvény megnevezését is pontatlanul idézte, továbbá meghatalmazást sem nyújtott be, amely szerint õ képviseli a biztosítót, a bíróság további vizsgálódás nélkül elutasította a kérelmet. Máskor hasonlóan pórul járt egy másik cég, amely azzal támadta egy másik megye testületét, hogy annak döntése “nem felel meg a jogszabályoknak”. Mivel az ügyvéd fel sem sorolta, hogy véleménye szerint mely jogszabályokkal ütközik a szóban forgó döntés, szintén elutasítás lett az osztályrésze. Vesztett viszont az egyik békéltetõ testület, amikor döntését a bíróság azért helyezte hatályon kívül, mert a szolgáltatónak nem az idevágó, több mint harmincéves kormányrendelet precíz betartásával küldték meg a döntést. Igazán cifra ellenben a Gyõr-Moson-Sopron megyei Bíróság álláspontja volt, hiszen az idén februárban azt állapították meg, hogy a békéltetõ testület nem perelhetõ – figyelmen kívül hagyva a fogyasztóvédelmi törvényt. Több javaslattal is élt az elõadó, közöttük azzal, hogy egységesíteni kellene a testületi eljárásokat. Ezt a javaslatot a budapesti testület elnöke, dr. Baranovszky György lényegében túlhaladottnak, mert a testületi elnökök által nemrégiben elutasítottnak minõsítette.

Kedvezõ visszhangja volt azon indítványnak, hogy gyûjtsenek össze az országból minden bírósági döntést a testületekkel kapcsolatban. Dr. Gordos Csaba, a Heves megyei Békéltetõ Testület elnöke nyomatékosította, hogy a fogyasztóvédelmi ügyekben a testületeknek voltaképpen szakszerûbbeknek is kell lenni, mint a bíróságoknak, hiszen sokszor annyi témát, esetet tárgyalnak e témakörben. Ugyanõ a megyéjében a testület elé kerülõ panaszok közel megduplázódására számít idén 2009-hez képest. Ehhez vélhetõen hozzájárult az is, hogy a megyei újságban egy szolgáltató cég nagy reklámja mellett sikerült megjelentetni a békéltetõ elmarasztaló döntését – miután az érintett vállalkozás a fõügyészen kezdve fûhöz-fához futkosott – végül többszörö-

pórul járhat. Minden fogyasztónak ajánlhatjuk a TANTUSZ portálunkat, melynek hat modulja segít a szolgáltatók kínálatának összehasonlítá-

telmûen rögzítik az ÁSzF-ek. A tudatosság lényege éppen az, hogy a szolgáltatás megrendelése elõtt a feltételekrõl alaposan tájékozódni kell a díjaktól a szolgáltatás

sában. Emellett nem árt érdeklõdni ismerõsöktõl, barátoktól, õk hogyan vannak megelégedve választott szolgáltatójukkal. A portál segítségével akár fogyasztói szokások, akár lakóhely alapján is rákérdezhetnek mások tapasztalataira.” - Hogyan tájékozódhat jogairól a hírközlési fogyasztó? “A fogyasztók jogait egyér-

minõségi paraméteréig mint például a garantált sávszélesség, a lefedettségi adatok, forgalmi korlátok - a hûségszerzõdés részletes feltételeirõl. Ha mindez megtörténik, és a fogyasztó mégis becsapva érzi magát, akkor mindenek elõtt, a szolgáltatóval kell közölnie problémáit, a reklamáció eredménytelensége esetén, pedig a fel-

ügyeleti szervekhez, (NHH, HFJK) kell fordulni. A szolgáltatók esetleges trükkjeit csak odafigyeléssel, felelõs magatartással lehet kivédeni. Egyébként törvény és szerzõdés is rögzíti a fogyasztók jogait. Mi,- éppen a többszázezer ügyfél érdekében - igyekszünk jó kapcsolatot ápolni a szolgáltatókkal, és reklamáció esetén is az együttmûködést tartjuk szem elõtt.” - Milyen panaszok, reklamációk fordultak elõ leggyakrabban az Önök praxisában? “Fõként számlázással kapcsolatos tartalmi és formai kifogások voltak, esetleg az ügyfélszolgálatok hiányos, nem megfelelõ tájékoztatása, a nyújtott szolgáltatás nem megfelelõ minõsége, díjcsomag módosítás, a hibaelhárítás vállalt határidejének be nem tartása. Az évek óta mûködõ iroda vezetõjeként elmondhatom, hogy általában jók a tapasztalataink. Folyamatosan növekszik az ismertségünk, a fogyasztók bizalmát élvezzük. Honlapunk is segíti a fogyasz-

Hírközlési fogyasztók - csapdában

A KONTROLL • VII. évf. 7. szám

sét elköltve a panaszban megjelölt költségeknek… A “bekeltetes.hu” – ígérte a gazdasági kamaráknál dolgozó dr. Vándor Béla – felkarolja az országból minden, a testületekkel kapcsolatos bírósági döntés gyûjtését. Sándor Angéla, az OFE Közmûszakértõi Bizottságának elnöke – aki maga is békéltetõ testületi tag – kiemelte, hogy különösen víz-szennyvíz, gáz és villamosenergia-szolgáltatási ügyekben sok a közmûpanasz. Ám nagy különbségek vannak a szolgáltatási területek cégei között a panaszkezelésben. Míg a vizesek elleni panaszok általában egyezséggel végzõdnek, a gázszolgáltatók folyamatosan igyekeznek kétségbe vonni a testületek hatáskörét a rájuk vonatkozó panaszok elbírálásában. Újlaki-Vátz László

A nem ritkán a békéltetõk elé is kerülõ fogyasztói problémák kapcsán Dr. Pintér György, az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédõ Egyesülete elnöke a MÁV Általános Biztosító Egyesület különös örökségérõl beszélt. Miközben ugyanis a törvény szerint az egyesületi tagok nem felelõsek magánvagyonukkal az egyesület tartozásaiért – ráadásul annak idején befizették kötelezõ gépkocsi biztosításuk díját, egyre-másra születnek a bírósági döntések ellenük. Ezért az INDRA az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért. Az idei tél bõvelkedett hókárokban is. Noha a nagy társasházak egy részénél a biztosítók rendezhetnék a kárt, hiszen ez rendkívüli idõjárás volt, így a hófogó nem bizonyult elegendõnek – ez a cégeknek nem nagyon akaródzik. Az objektivitás okán Pintér György hozzátette: nyilván megvizsgálható, megtette-e kárenyhítést a ház, figyelmeztetve az embereket, az ott parkoló autók tulajdonosait a hócsúszás veszélyére. Egyébként az ilyen ügyekben egyetlen biztosító akad, amelyik kármegosztást javasol a hócsúszásos házak és a károsultak – akiknek maguknak is törekednie kellett a kárrendezésre – között. Érdekes probléma az is, amikor a gépkocsiban felejtett forgalmi miatt nem, vagy jóval kevesebbet akar fizetni egy-egy biztosító cég, mondván, hogy a panaszos e feledékenységével hozzájárult a jármû ellopásához. S noha immár öt éve bírósági állásfoglalás mondta ki – az egyesület javaslatára –, hogy a bennfelejtett forgalmira, mint lopási okra nem hivatkozhatnak a szolgáltatók, s a szerzõdésekben már nincsenek is benne, máig akad olyan cég, amely ürügyet keresve például 30 százalékkal kevesebb kárt akar téríteni emiatt. Igaz, az INDRA-val kommunikálva ez a cég mára csupán tíz százalékos levonással próbál megegyezni…

tókat a tájékozódásban. Sikeres panaszkezelésünknek köszönhetõen 2009-ben 87 százalékban pozitív visszajelzések érkeztek az ügyfelektõl. A tanácsokon túl, ha szükséges jogi segítséget is adunk a panaszosoknak ügyük mielõbbi elintézése érdekében. Bár hatósági jogkörünk nincs, szankcionálni nem áll módunkban a szolgáltatókat, a jogos felszólítás így is célba ér. Nem célunk a fogyasztó és szolgáltató “összeugrasztása”, inkább az esetlegesen elõforduló gondok kisimítására törekszünk, a közös cél, a fogyasztó elégedettsége érdekében. A közelmúltban a fogyasztók tájékoztatására kiadtunk egy “Hol, Mit, Hogyan?” címû tájékoztató füzetet, postákon, ügyfélszolgálati irodákban helyeztük el ezeket. A részletes tájékoztató reményeink szerint még több segítséget ad a hírközlési fogyasztóknak, hogy minden igényüket kielégítõen, jól tudjanak választani az egyre bõvülõ lehetõségek közül.” L. Gy.

A KONTROLL • VII. évf. 7. szám

Kis emberek nagy dolgai

http://www.akontroll.hu

Vita egy pohár... no, nem vízben

Pelenkavita. Fellángol és elcsitul. Szülõk, orvosok, környezetvédõk mérik össze erejüket és érveiket, hogy eldöntsék: a modern, eldobható, vagy a hagyományos textilpelenka használata célszerûbb, jobb, kifizetõdõbb, környezetkímélõbb-e.

Bár nem vagyok közvetlenül érdekelt, és érintett e fontos témában, azért engedtessék meg, hogy megemlítsem: kor- és sorstársaimhoz hasonlóan, egykor a gyermek szobatisztává fejlõdéséig naponta, horganyzott lemez mosófazékban fõztem ki a magánúton, titokban importált tetra pelenkát, ami nálunk tartós hiánycikk volt annakidején. Hej, ha akkor lett volna választási lehetõség, minden bizonnyal az eldob-

a tartalmát, és le is kell húzni. Ezzel viszont éppen lényegétõl fosztották meg az elõnyös pelust, hiszen nem landolhatott egy könynyed mozdulattal a felesleges csomag a szemétben, és a felhasznált víz mennyisége is megnõtt. Különféle tudós tanulmányok is születtek annak megállapítására, melyik fajta pelenka okoz nagyobb környezeti kárt, melyik fogyaszt több energiát, melyik drá-

tapasztalata szerint a baba bõre is jobban szellõzik benne, nem fülled be. Van, aki úgy tapasztalja, hogy használata által lerövidül a pelenkázó korszak. Már a textilpelenkákból is hatalmas a választék, nem csak a hagyományos “rongydarab”, ami kapható, hanem formatervezett, színes, a gyerek méreteihez alkalmazkodó, nedvszívó maggal ellátott nadrágpelenkák is kaphatók, sõt speciális célokat szolgálók is, amelyek a csípõficammal született kicsik számára elõnyösek, mert “terpeszben” tartják a lábakat, ezzel elõsegítve a gyógyulást.

A rablások idõs áldozatai Az idõsek is lehetnek, lehetnének banki ügyfelek

Szeretem lapozgatni a budapesti kerületi újságokat – érdekes hírek vannak bennük. Elkeserítõek viszont a rendõrségi krónikák. Szinte mindegyik lapban ugyanaz a négy-öt bûncselekmény típus ismétlõdik, amelyeket sokszor könnyûszerrel el lehetne hárítani. Séta az utcán, fényes nappal vagy este: hölgyek (férfiak is) súlyos, vastag aranylánccal, karkötõvel. Nagy valószínûséggel várható, hogy valaki, elõbb-utóbb kitépi a nyakukból. Tudomásul kellene venni, hogy nem a hetvenes években élünk, hanem 2010-ben. Ma nem lehet sétálni aranylánccal a nyakban, mert vannak, akik abból a célból lõdörögnek az utcán, hogy raboljanak. A közelben nincs soha rendõr. Valahol vannak biztos, bizonyára a közlekedési bûncselekményekkel vannak elfoglalva és nem az utcai rablásokkal. És nem sétálnak, hanem autóval járnak, nem látják tehát, hogy mi történik egy-egy fa mögött.

Aranylánccal ne sétáljon!

ható mellett döntöttem volna. Azóta változott a világ, a lehetõségek, igények, körülmények is. A mai mamák válogathatnak a sokféle kínálatból, mosniuk sem kell, ha az eldobható pelus mellett teszik le a voksot. Csakhogy,- amint az gyakran megesik - az emberek általában jó dolgukban rontják el a jót, és miután az agyonreklámozott, bevált, megszokott eldobható pelenkát megszerették, eredményesen használták, valaki “bedobta” a köztudatba, hogy mégsem olyan jó ez, vissza kellene térni a hagyományos textil pelenkához. Hogy kinek, kiknek állt érdekében? Ne firtassuk. A lényeg az, hogy az eldobható pelenka 60-as években kezdõdött diadalútja ettõl kezdve nem bizonyult töretlennek. “Eredetileg a gyártók arra számítottak, hogy az eldobható pelenka kiválóan használható alkalmanként, utazásnál, kiránduláskor, mert kényelmes, jelentõsen megkönnyíti a mamák helyzetét”,- mondja dr. Kollár László, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete szakmai bizottságának vezetõje. - “Aztán rájöttek, hogy ezek a pelenkák állandó használatra is jók, és így hamarosan kiszorították a textilpelenkát.” Ekkor viszont közbe szóltak a környezetvédelem elkötelezettjei. Az eldobható pelenkák ugyanis aránytalanul megnövelték a háztartási hulladékok mennyiségét. Megsokallta ezt az Egészségügyi Világszervezet is, ezért kimondták, hogy szennyezetten nem szabad kidobni az eldobhatót, elõbb ki kell üríteni WC-be

gább, melyik elfogadhatóbb ökológiai szempontból. Mindkét fél a maga igazát védi természetesen, de közben fogynak az eldobható pelenkák. Egy baba 4-6 ezret elhasznál ezekbõl, amíg szobatiszta lesz, kétségtelen tehát, hogy a szeméttelepeken tárolt hulladéknak mintegy 6 százalékát az eldobható pelenkák teszik ki, és az is, hogy gyártásuk során szenynyezõdik a levegõ, vegyszerek kerülnek a vizekbe, valamint eldobásuk során is nagyobb arányban tartalmaz veszélyes anyagokat az elszennyezõdõ víz, még akkor is, ha ma már “biológiailag lebomló” fajtát is készítenek. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hulladék osztályától kapott felvilágosítás szerint már letettek arról, hogy különféle szabályokat, és szankciókat helyezzenek kilátásba az eldobható pelenkákkal kapcsolatban. “Ma már csak sima háztartási hulladékként kell kezelni”,- mondták, nincs elõírás semmiféle különleges bánásmódra. A gyermekorvos arra figyelmeztet, hogy nem csak környezetvédelmi szempontok dominálnak ebben a témában. “Mostanában minden kényszer nélkül, mintha egyre több család térne vissza a hagyományos textil pelenka használatához”,- mondja. “Egyszerûen, divatról van szó, véleményem szerint. Márpedig tudvalevõ, hogy a divat állandóan változik, sõt visszaváltozik. Ez történik itt is. Nem kell környezetvédelmi, és anyagi okokat sem keresni, egyszerûen sokan élnek a választás lehetõségével és áttérnek, vagy visszatérnek a textilpelenka használatához.” Azért az sem lehet közömbös, hogy olcsóbb a textil pelenka használata. Sok mama

“Érdekes módon arra nemigen figyelnek a mamák, hogy a drasztikusan illatosított törlõkendõk, agresszív lanolin tartalommal mennyire irritálják a babák bõrét. A gyermekorvosok a tiszta vízzel történõ popsi lemosást javasolják leginkább, mert a “pelenkakiütés” gyakran nem a pelenkától, hanem a törlõkendõtõl van.”

Újrahasznosítható, vagy eldobható?

A vita nem dõlt el, idõnként felerõsödik, majd elcsitul. Közben a babákat pelenkázzák, annak rendje és módja szerint. Ki az olcsóbbnak vélt textilpelenkával, ki a kényelmes eldobhatóval, ki pedig kombinálva, ezzel is, azzal is. Modellekben, színben, formában, árban szinte korlátlan a választék, sokféle típus és márka kínálja magát. Mindenkinek szíve joga, igénye, és pénztárcája dolga, miként dönt, melyiket részesíti elõnyben. Ma még kevesen gondolnak arra, hogy más eldobható, praktikus használati cikkünk is van, például a zsebkendõ, szalvéta, abrosz, sõt tányérok, evõeszközök is. Lehet, hogy egyszer ezek körül is kirobban a vita? Minden esetre a pelenka vitába a legérdekeltebbek, legérintettebbek, a babák nem tudnak beleszólni, pedig ezek használata - bár az anyák kényelmét szolgálja, a család kasszáját terheli, mindannyiunk környezetét szennyezi - a legkisebbek bõrére megy. Helyettük a felnõttek döntenek, csak remélni lehet, hogy az õ érdekükben. (leopold)

7

Magam is szenvedõ alanya voltam 3 éve egy hasonló esetnek. A Lehel tértõl nem messze mentem, közvetlenül a járdán, a fal mellett, fényes nappal, csomagokkal. Mögöttem egy kismotoros jött (igen, a járdán, itt mindent meg lehet büntetlenül tenni) letépte a táskámat a vállamról, benne rengeteg igazolvány, mobilok, pénz, majd elszáguldott. A rendõrség 35 perc múlva érkezett, “forró nyomon” a

kocsival két percre lévõ õrsrõl. De nem siettek még ekkor sem: komótosan elkezdték kérdezni az adataimat, kezdve az édesanyám nevével. Hogy errõl mi jutott eszembe, most nem részletezem. Soha nem lett meg semmi, persze. Táskát persze kénytelen hordani az ember, de aranyat ne! Könyörgöm, mindenki tegye be egy széfbe az értékeit valamelyik bankba és tartsa ott! Néha menjen be a széffiókba és vegye fel, ha egy esti programra megy, majd tegye vissza! Ez a kis fiók alkalmas a fontos iratok – szerzõdések, anyakönyvi kivonatok, diplomák - tárolására is, márpedig ez ma különösen aktuális lenne, hiszen több ezer embernek áztak el az árvízben az iratai! De errõl nem tudnak a vidéki vagy idõs emberek, nem is mondja nekik senki, hogy létezik ilyen megoldás, ami nem is drága!

Százezrek nem teszik bankba a megtakarított pénzüket

Hogy miért? Mert fogalmuk sincs, hogy kell, nem tudják, mit kell mondani, félnek magukhoz venni a pénzt és felszállni vele a metróra. Inkább hagyják, hogy kirabolják õket, otthon, mindenféle csalárd ürügyekkel. Talán azért sem, mert nem bíznak a bankban. Az “eredmény”: legtöbb esetben idõs, jóhiszemû, vagy már kezdõdõen szenilis, kissé együgyû embereket tudnak átvágni ezek a lelketlen bandák, mondvacsinált

BMW-re várva

ürügyekkel – kérek egy pohár vizet, küldtek önnek pénzt, hamis pénzt küldött a nyugdíjintézet – és a trükk mindig beválik. Elõfordul, hogy a magukat a gáz- vagy vízmûvektõl érkezõ szerelõknek kiadó gazemberek idõs kisnyugdíjasok lakásában pillanatok alatt több százezer forintot találnak meg és lopnak, ha másként nem megy, rabolnak el. Leginkább a bankoknak kellene magukat aktivizálni! Érdemes lenne megtanítani az éltesebb embereket is, hogyan kell viselkedni, mit kell mondani egy bankban! S talán a bank alkalmazottakat is a kellõ empátián alapuló hozzáállásra. Ha ennyi pénz van szabadon a párnacihákban, nylonzacskókban, nem lehetne ezeket mozgósítani, fialtatni, az ügyfél és a bank hasznára? De hát ennek kivédését meg lehetne szervezni, mintahogyan az idõsgondozást is. Ennek az érdekében érdemes volna reklámkampányt folytatni.

Odafigyelés, gondoskodás

A hiszékenység és az idõskori magány ellen – amely arra ösztönzi az embereket, hogy beengedjék a lakásukba az idegeneket – nincs orvosság. De gondoskodással, az önkormányzati otthonápolás elterjesztésével, a házfelügyelõi rendszer másféle értelmezésével mégis lehetne az idõsebbekre odafigyelni. Lehetne, s talán kellene is. Elek Lenke

Ez nem sért fogyasztóvédelmi jogszabályt?

Csak gratulálni tudok a Vodafone-nak! Egy óra alatt kerestek rajtam kb. 8500 forintot. A pénzszerzési technikájuk nem túl bonyolult, mert még az is lépre megy, aki azt hiszi magáról, hogy õ, aztán pedig elõvigyázatos. Mert egy szép napon, csak zik. De bíztatnak is egyben, kapunk egy sms-t az 1777-es hol így: ”Remek!” Vagy: “Ez telefonszámról, amelyben kitûnõ!” Meg emígy: “Hajts Vodafone-ék gratulálnak, ki- tovább a BMW-ért!” Máris sikerélményem van, választottnak érezhetem magam, olyannak, aki esé- hiszen megdicsérnek, milyes az aznapi 200 ezer fo- lyen gyorsan és jól oldottam rint megnyerésére és két nap meg a feladatokat. Ki az, az múlva akár egy BMW gépko- éretlen, aki most hagyná abcsi boldog tulajdonosa lehet. ba a játékot? Közben, a kérdések alapNem kell mást tennem, mint villámgyorsan válaszolnom a ján kinyomozom, hogy kvízkérdéseikre, s már szin- Bátaszéken a ciszterci szerte látom is magam, amint zetesrend monostora áll, de megyek a pénztárhoz, vagy azt is megtudom, hogy még megjelenik a jogosan megér- több pontot kell gyûjtenem a demelt díjam a bankszámlá- biztos nyerés reményében. mon. Régi elõfizetõjük va- Csak küldjem a további smsgyok, úgy látszik, most már eket! Jutalmat, pedig máris õk is felfigyeltek erre, és kapok: egy hónapig 30, hálólám, így próbálnak megjutal- zaton belüli normál díjas sms-nek örülhetek. Ez azért mazni. Hét kérdést tesznek fel is meglepõ, mert elõfizetõsms-ben, szép sorjában. Van ként eddig is ilyen tarifával közöttük olyan szellemi erõ- küldhettem rövid, szöveges feszítést igénylõ is, mint pél- üzeneteket a hálózaton bedául: melyikük nem volt a lül. De a jutalom az jutalom! Megyünk tovább! Arra Fresh tagja: Andi, Viki vagy Jennifer? Válaszul a megfe- nem tudtam helyesen felellelõ számot kell elküldeni az ni, hogy milyen autóval 1777-es számra. Aztán jön nyerték az elsõ két Formula ilyen kérdés is, hogy: melyik 1-es világbajnokságot, így új színes a következõ gázok kö- játékot ajánlanak fel. Mikor zül: metán, nitrogén, klór? a következõ hét kérdésre is Ha tudom a választ, már me- helyesen válaszolok, akkor het is, hiszen az idõt is né- üt szöget a fejembe, mi van,

ha ezért mégis fizetni kell? Szorongva elolvasom az elsõ sms-t és bizony ott áll az alján, hogy minden válasz sms díja 300 forint. Nos, mire összeszámoltam õket, ki is jött úgy 8500 forint. És az aznap nyerhetõ 200 ezer forint sehol, de még a BMW is elérhetetlen távolságra került tõlem. Hiszen itt én abbahagytam a játékot, ám a lelkesítõ sorok még mindig érkeznek. Mint írják: “a játékod azt mutatja, meg akarod nyerni a 200 ezer forintot ma, és a BMW 1-est 3 nap múlva.” Vagyis, javasolják, javítsak a pontszámomon. S ezt pedig csak újabb és újabb 300 forintos sms-ekkel tehetném meg. De már nem küldök ilyen rövid üzeneteket, mert sejtem, hogy csak az én pénztárcám lenne egyre könynyebb és könnyebb. Nem lennék meglepve, ha kiderülne, aznap, amikor én, még számos Vodafoneelõfizetõ sorstársam kapott hasonló üzenetet. S ha mások is bekapcsolódtak ebbe a költséges játékba, a cégnek nem lesz nehéz a bevételbõl kigazdálkodni a napi 200 ezer forintot, s talán még hetente egy BMW-re is telik. Én megvárom. Garamvölgyi Annamária

8

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VII. évf. 7. szám

A Társadalmi Unió Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodái és Klubjai

Nagykanizsa

Klubfoglalkozásunk témájának alapja a Pénzintézetek hozzáállása volt hitelezõik iránti semmibe vételérõl! Addig reklámozzák a nekik legjobb banki szolgáltatásokat, amíg sikerül becserkészniük a rászorulókat, majd miután ügyfelük lett, már nem fontos a tájékoztatása! Klubnapunk témáját valóságos panaszok indokolták. tanácsadás: Panaszok, Cs.Gy. és Cs.B. panaszosaink /elérhetõség az irodában/ kifogásolták, hogy már lassan a 2.-ik félévet írjuk 2010-ben és az OTP. mindeddig nem küldte ki számukra az esedékes kimutatást 2009.-rõl, a fennálló személyi kölcsönük levont, illetve maradék összegérõl! Sz. F. pedig azt kifogásolta, hogy a HSBC Credit Zrt.nél fennálló áruvásárlási kölcsönérõl nem küldtek számára kimutatást! Másik két panaszosunk is ezt kifogásolta! Sz.F. azt is felvetette, hogy két nap késéssel adta fel hivatalos csekkjét, és már a határidõ után két nap múlva jött egy telefonhívás: legközelebbi késedelmes befizetése után, 3000.-Ft. késedelmi kamatot kell fizetnie! Amikor egyszerre 3 havi csekket adott fel, semmiféle reagálás nem történt, pedig szerinte, ilyenkor kamatjóváírás járna részére! De, még csak telefonja sem csengett, mint késése után! Szeri Ferenc, a fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó iroda vezetõje

Nyíregyháza Klubnapunkon, a társszervezetünk, az újságíró fogyasztóvédelmi klub által a “csalhat-e a villanyóra” témában rendezett konferencián történtekkel és ennek kapcsán a saját köreinkben történt hasonló esetekkel foglalkoztunk. Különösen indokolttá tették ezt a hozzánk beérkezõ panaszok. A vitaindító panaszügyek: - G. B.-né, a gázóra állás bediktálásakor vette észre, hogy hiányzik a számláló szerkezet. Hívta a Tigáz kirendeltségét, de õk a rendõrséghez irányították, mert ez lopásnak minõsül. A rendõrség a helyszínelésre mégis hívta a Tigáz képviselõjét, akik már hozta magával az új gázórát. A fogyasztó természetesen beleegyezett, hogy szakértõi vizsgálatra küldjék a leszerelt órát, mert vétlen az óra megrongálódásában. A szakértõi vélemény alapján a fogyasztó a “bûnös” és a szabálytalan vételezés miatt 500.000.Ft-bírságra és 40.000.-Ft. különbözõ díjak megfizetésére kötelezik. A panaszos nem ismeri el a vétkességét és nem hajlandó fizetni. Nehezményezte még a panaszos, hogy a Tigáz ügyintézõi sértõ hangnem-

ben beszéltek vele, aminek én is tanúja voltam. Amikor a hangnem miatt az ügyintézõnek szóltam lekezelõen viselkedett velem szemben is. - Írtunk, közösen a panaszossal, levelet az Energia Hivatalnak, valamint a Tigáz Központi Csoportjának is és várjuk a válaszukat. Pál Istvánné, a fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó iroda vezetõje

Pécs-Baranya Pécsi Fogyasztóvédelmi Klubunk 2010-ben is a megszokott helyen üzemel az Origó-Házban, 7629 Pécs, Komlói út 94-98. alatt az eddigi szolgáltatásokkal, hírlapárusítással, internet-kávézó üzemeltetésével, a Civil Decentrum szolgáltatásaival és az újonnan indított Közbiztonsági Mikrocentrum szolgáltatásaival. Hétköznapokon 8-18 óráig, szombatonként pedig 8-12 óráig várjuk az érdeklõdõket, észrevételeiket, fogyasztóvédelmi panaszaikat az OrigóHázban. Rádiómûsorainkban, mely már a www. origo-haz.hu/cinke Kisközösségi rádió címszó alatt interneten is hallható, (Origó-Ház Rádió FM 87,8 MHz) is rendszeresen foglalkozunk fogyasztóvédelmi panaszokkal. Minden fórumunkon, személyesen, interneten (origo@ origo-haz.hu), telefonon (72/238-888) állunk a panaszosok rendelkezésére, segítésére. Panaszügyek: K. G.-né telefonon jelezte problémáját, mely nem számít egyedinek. Kombinált hûtõszekrényt vásárolt, amit a spájzba állított be. Hibaként jelentkezett, hogy a fagyasztó rész rendszeresen leolvad. A probléma a jó idõ beköszöntével ritkult. A szerviz szerint a spájzban “fázik” a hûtõ, állítsa be a szobába. Ígéretet tett, hogy a panaszról szóló jegyzõkönyvet postázza. Ez nem történt meg. A mûszaki leírás alapján a kombinált gép mûködése 12 fokos és afölötti hõmérséklet esetén optimális. A vevõ értelmezése szerint ez azt jelenti - és ezzel számolt is, - hogy nem “optimális” esetben a gép többet fogyaszt, esetleg kevésbé hût, de nem azt, hogy leolvad. Javasoltuk neki, hogy szedjen össze minden, az vásárlással kapcsolatos dokumentumot, sürgesse meg a jegyzõkönyvet, beszéljen újra az üzlettel. Ha nem tudnak megegyezni, jöjjön vissza, ugyanis véleményünk szerint is hibás tájékoztatás, lényegében a vevõ megtévesztése történt. A második esetünk egy pozitív példa, elvégre szerencsére ilyen is elõfordul: K. V. I.-vel történt meg, hogy a Tesco-ban vásárolt futócipõje rendeltetésszerû használat mellett, csak füvön va-

ló napi egyórás futás ellenére, 3 hónap után tönkrement. A vevõszolgálatnál blokk ellenében vita nélkül kicserélték. Örülünk, hogy ilyen példát is megoszthatunk Önökkel, hiszen a Klubhoz többnyire panasz esetén fordulnak; amennyiben gyorsan és gond nélkül megoldódik a probléma, arról ritkán értesülünk. Kis Varga István a Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület elnöke a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Debrecen Tájékoztatjuk a kedves olvasókat, hogy a debreceni Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda 2010.július 1-tõl új címen található: 4031. Debrecen, István utca 51. Klubnap. Klubtagunk, de többen is szóltak a gyümölcs és zöldség árusítás higiéniájának közegészségügyi problémájáról. Errõl, mivel közérdekû, beszámoltunk a klubfoglalkozáson, és megkértük a jelenlévõ klubtagokat, hogy amennyiben hasonló hanyagságot tapasztalnak, vagy személyesen, vagy a mi segítségünkkel nyugodtan tegyék szóvá, súlyos esetben jelentsék a hatóságnak. Tanácsadás, panaszügyek: M. Péterné azzal a problémával fordult hozzánk, hogy a Match szupermarketben található zöldség-, és gyümölcs pultnál, valamint a saláta bárnál hemzsegnek a muslincák és a legyek. Ennek mi azonnal próbáltunk utánajárni. A debreceni üzletekben jártunk, ahol sajnos mi is azt tapasztaltuk, hogy a szabadon hagyott árukat bizony ellepik a rovarok. Szóvétettük az eladóknak és kértük, hogy azonnal szûntessék meg ezt az állapotot. Ígéretet kaptunk, hogy a jövõben jobban oda fognak figyelni ezekre a termékekre, és a higiéniai elõírásoknak megfelelõen próbálják tárolni azokat. Ráczné Szabó Györgyi a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Tapolca Klubtevékenység. A nyár elsõ hónapjában a tapolcai klub tovább folytatta tevékenységét. A hónap második felében 18-án megtartott összejövetelünkön nyolcan voltunk jelen és a napi témánkból kiindulva, ami “a szünidõ és vele járói” volt, elkalandoztunk a mindennapi gondokhoz. A bevásárlás, fõleg az élelem napi elengedhetetlen tevékenység és a velejáró boszszúság, ami senkinek sem hiányzik. Ennek a témakörét jártuk végig, megvitattuk, - kerestük a megoldásokat. Átbeszéltük a vakáció elõ-

nyeit és hátrányait, gyerek és szülõi szemmel is nézve. Szó esett az õszi diáktájékoztatásról is, amit elsõként a helyi szakiskolában szervezünk és a cél az, hogy minél több fiatallal ismertessük meg jogaikat, kötelezettségeiket és mire érdemes figyelni minden vásárlás elõtt. Elhangzott az a jó ötlet is, hogy még az idén a helyi nyugdíjas klubbal felvéve a kapcsolatot, számukra is rendezünk egy konferenciát. Bizony ez korosztály is sérülékeny, sokszor segítségre szorulnak. Tanácsadás, panaszok: H.E. Elmesélte, hogy a helyi Tesco-ban még mindig szembesülnek a vásárlók egy régen feltérképezett, de még mindig javításra váró problémával – a kiírt árak, nem azonosak a pénztárgépbe beprogramozottal. Igaz, a jól ismert procedúra után visszakapták pénzüket, mégis, amikor mindenki siet (rohan) nem örül egy ilyen esetnek – ahol bizonygatni kell újból és újból az igazunkat. Fodor Gyula a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Cegléd Klubfoglalkozás. Júniusban az egyik foglalkozáson kb. húszan, míg a másikon több mint negyvenen voltunk. A Ceglédi bor és laskafesztivál kapcsán beszéltünk a vásári árusok és mutatványosok számla-, illetve nyugtaadási kötelezettségérõl. Néhányan szemlét is tartottunk a városi búcsúban és megállapítottuk, hogy 42 esetbõl mindössze 31 alkalommal adott a kereskedõ bizonylatot az áruért, vagy szolgáltatásért járó pénz átvételérõl. A másik alkalommal a kalapgyártásról és márkahamisításáról, illetve a helyes kalapméret megválasztásának módjáról volt elõadás, termékbemutatóval egybekötve. Különös figyelemmel a nyári szezonra a szalmakalapokról esett a legtöbb szó. Tanácsadás, panaszügyek: Egy korábbi panaszos dr. KJ farmosi lakos örömmel mutatta, hogy gépkocsi szavatossági panasza ügyében számára kedvezõ határozatot hozott a fogyasztóvédelmi hatóság, akit a tanácsadást követõen keresett fel. A békéltetõ testület is nekik adott igazat, azonban ezen a tárgyaláson sajnos nem jelent meg a cég képviselõje. Sajnálatos módon az autógyár vezérképviselõje sem válaszolt a levelükre. Most várják a fogyasztóvédelmi határozat jogerõre emelkedését. - Az esetleges további lépések lehetõségét (polgári per) szintén megbeszéltük. B.E. internetes megkeresésben panaszolta, hogy a ceglédi TESCO áruházban kijövetelekor megszólalt a riasztó mivel bejelzett egy hat hete általa vásárolt és

általa az óta használt parfüm. A biztonsági õrök jegyzõkönyvezték és feljelentéssel fenyegették, mondván lopta az árut. Panaszát a vásárlók könyvében rögzítette. Ezt követõen értesítették, hogy az elkobzott parfümöt már nem is forgalmazzák az üzletben s a vékony jelzõcsíkot a pénztárnál felejtették el levenni az üvegrõl még a vásárláskor. Az ügy különlegessége, hogy a parfümmel többször is bent járt az áruházban és az csak egyszer jelzett be. Amikor jogos tulajdonáért jelentkezett már a bejáratnál azzal fogadta a biztonsági õr, hogy ja, maga az, aki beírt a panaszkönyvbe, a pénztáros pedig szóvá tette, hogy ugye õ volt, akinek parfüm ügye volt. Nem elég az otromba eljárás, még teljesen törvénysértõ módon, házon belül kiszivárogtatták a lopással gyanúsított személy azonosságát is. Szegény tanárnõ bocsánatkérés helyett újabb sértegetésnek volt részese. Nem csoda, hogy ezt követõen több nyugtalan éjszakája volt, az úrhatnám és hatóságosdit játszó alakok miatt. A felháborító ügyet, mások okulására feltettük a www.akontroll.hu címû fogyasztóvédelmi honlapra is. Kõhalmi Dezsõ a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Budapest Klubnapok, A budapesti fogyasztóvédelmi klub klubnapjaira rendszeresen hívunk meg elõadókat a hatóságok, a közüzemek, a fogyasztók sorsára kiható intézmények szakemberei közül. A június végi klubnapon a következõ elõadások tematikáját és a meghívandó elõadók listáját beszéltük meg. Tanácsadás, panaszügyek: Megkezdõdött az éves elszámolások idõszaka a szolgáltatóknál és a társasházaknál, s ez a panaszokban is megmutatkozik. Sz.K. egyazon napon 3 számlát kapott a TÁVHÕTÕL, különbözõ összegekkel, ám a kiállítás dátuma azonos volt, mindháromnál. A panaszos a három közül egy számlát jogosnak talált, ez az éppen idõszerû befizetés lenne. De mi van a másik kettõvel? A TÁVHÕ-tõl kapott tájékoztatás szerint ezek úgynevezett elszámoló számlák, még 2009-rõl, amit õk a közös képviselõtõl kapott adatok alapján számítottak ki. Csakhogy a lakás abban az évben körülbelül 9 hónapig üresen állt, a fûtést lezárták. Az alapdíjat természetesen fizetni kellett, de mire a plusz 26 ezer forint? A TÁVHÕ szerint a tulajdonosnak csak a közös képviselõvel van elszámolnivalója, a közös képviselõ viszont nehezen elérhetõ. A dolog egyelõre

holtponton van. K.R azért kért segítséget az Irodától, mert 80 éves nagymamája elesett a XIV. Egressy úti Spár üzletben, éspedig azért, mert a járólapok a bejáratnál nincsenek tisztességesen lerakva. Az üzletvezetõ érdeklõdésemre elmondta: az idõs hölgyet taxi vitte ugyan az orvoshoz a baleset után, de nem kért számlát, így nem tudnak kártérítést fizetni! Egyébként a járólap hibáját már több hete, hónapja jelentették a “központnak”. Õ egyébként is csak egy alkalmazott, nem illetékes ilyen ügyekben eljárni. Viszont intézkedik, hogy engem keressenek meg a központból. Ez idáig ez nem történt meg, igaz, a dolog csak egy napos, de ha a járólapot nem tudták hetek óta kijavítani, mit várhat a 80 éves károsult? Medvegy Magdolna a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Budakeszi Klubnapok. A folyamatos üzemanyag áremelkedés, a deviza hitelesek további kizsákmányolása, a forint romlása, mint boncolható téma volt terítéken. A témák közérdekûek, mind klubtagjaink, mind ismeretségi körük és környezetük gyakran találkozik e problémákkal. Panaszügyek: Konkrét panaszosunk F.Cs. a parkolási díj mobil telefonon történõ fizetésével kapcsolatos problémát tárt fel nekünk. Az utóbbi egy hónapbon belül két esetben is elõfordult vele, hogy a telefonon befizetett parkolási díj ellenére “mikulás csomagot” talált a szélvédõjén. A dolog pikantériája az, hogy a kiállított tikett nem a parkoló autó rendszámát tartalmazza, hanem kis eltéréssel egy másikét. Tehát panaszosunk vétlen, és neki nincs is tennivalója, de mit tehet az autós, akinek vétlenül kiterhelik a büntetést, holott nem is tartózkodott a helyszínen. Nyilvánvalóan az történt, hogy a parkoló õr rossz rendszámot ütött be a “ketyerébe”, és ilyen alapon az nemleges választ küldött a parkoló díjra, ezért az õr bírságol. Reményeink szerint azonban fotónak is kell készülni egyidejûleg, amely a reklamáció esetén bizonyító erejû lehet, hogy tévedés történt. Ettõl függetlenül még marad egy nyitott kérdés: a kellemetlen percekért, a telefon vagy posta költségért, az utánajárásért, amelyet egy vétlen autósra terhelt ki egy téves adat rögzítés, ki a felelõs, és hogyan lehet kárpótolni a károsultat? Ennek feltétlenül utána járunk! Fekete Csaba a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Ô

Fogyasztóként ért sérelmeit, panaszait illetõen keresse fel honlapunkat: www.akontroll.hu • Kérdéseire szakjogászunk válaszol.

A KONTROLL • VII. évf. 7. szám

http://www.akontroll.hu

A Társadalmi Unió Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodái és Klubjai

Jászberény Jászberényben egy alkalommal tartottunk klubfoglalkozást. A napi teendõk megbeszélése, és a nyári szünidei programok megbeszélése után fõ téma volt az árvíz. Mindenki egyetértett azzal, hogy valamilyen formában támogatni fogjuk az árvízkárosultakat. Panaszügyek: K.L. panaszosunk két évvel ezelõtt nagy felújítást végzett a kertes házán, amely anyagilag igen megterhelõ volt a család számára. Utolsó munkálat volt a járda és a kocsi bejáró viakolorral való kirakása. Október volt, amikorra ezekre a munkálatokra sor kerülhetett, a mester nem tartotta problémásnak az idõjárást, és vállalta a munkát, és rábeszélte õket arra, hogy most fejezzenek be mindent, ne kelljen tavasszal újra elkezdeni. Azóta két év telt el, a járda teljesen tönkre ment. A viakolor megrepedezett, néhol szétporladt. A mestert nem lehet megtalálni, már nem vállalkozó, nem tudnak róla semmit. A kereskedõ a vállalkozót hibáztatta és ezzel befejezettnek tekintette a probléma megoldását. V.I. porlasztó berendezést vásárolt a mûszaki boltban. Este késõn ért haza, így másnap próbálta ki a berendezést. Sajnos nem mûködött. Harmadnap visszavitte a boltba a gépet, ahol megállapították a tényt, hogy valóban nem mûködik a berendezés, de nem vették vissza és az árát sem adták oda a vevõnek. Felvettek egy jegyzõkönyvet, amelyen dátum egyáltalán nem szerepelt. Erre az ismerõsök hívták fel a figyelmét Istvánnak, aki egyáltalán nem volt tudatában annak, hogy milyen jogai vannak, és mit kell tartalmaznia egy ilyen jegyzõkönyvnek. Negyedik nap ismét visszament az üzletbe reklamálni, ami szintén eredménytelenül zárult. Néhány nap múlva egy ismerõsétõl kapta meg a Fogyasztóvédelmi Klub telefonszámát és rövid idõn belül megoldottuk a problémát. Az üzlet vezetõje tudta, hogy jelentõs bírságra számíthat, ha a vevõ a megfelelõ hatóságokhoz fordul. Lipták Zoltán a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Szolnok Klubfoglalkozás. Júniusban, az elsõ foglalkozáson meghallgattunk egy egyórás pénzügyi tájékoztatót, amely Gyõrffy Balázs elõadásából a forint – euro jelenlegi helyzetérõl, valamint a devizahitelek hatalmassá nõtt terheirõl adott tájékoztatást. A második foglalkozáson a szünidõ programjairól, az olcsó, de minõséginek nevezhetõ lehetõségeket be-

széltük meg. Tanácsadás, panaszok: B.Cs. 7 hónapos kislányának vásárolt Chicco márkájú rágókát. Ez a modernnek nevezhetõ rágóka kör alakban elhelyezkedõ kisebb méretû körökbõl áll, amelyek fel vannak töltve valamilyen folyadékkal. Hûtõszekrénybe kell tenni, és utána nagyon kellemes érzés a babának, hûti a duzzadó ínyét. Az elsõ nap kilyukadt az egyik, és kifolyt belõle a folyadék. A babának szájfertõzése lett, amely már több hete tart és nehezen gyógyul. Az üzletben nem tudták kicserélni a tönkre ment rágókát, az árát visszaadták kisebb nyomás hatására. R.É. nagyobb mértékû bevásárlást végzett a kínai boltban. Az egész család részére igyekezett nyári ruhákat, cipõket vásárolni. Fizetés után megkérdezte a pénztárostól, hogy mennyi garancia idõt kaphat a megvásárolt árukra. Egy hónapot mondtak a cipõkre, a ruhákra pedig kettõt. A legkisebb gyerek részére vásárolt cipõ a következõ napon szétesett. Visszavitte panaszosunk a boltba, ahol nem akarták elhinni, hogy ezt egy nappal ezelõtt vásárolta, egyáltalán nem akarták kicserélni. Hiába mutogatta a blokkot, a válasz továbbra is nem volt. Mindaddig ez történt, míg a vevõ bejelentette, hogy most azonnal indul a fogyasztóvédelmi felügyelõségre és bejelentést tesz. Ekkor azonnal hívták a fõnököt, aki ekkor kicserélte a cipõt. Lipták Zoltánné a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Sümeg-Csabrendek

Klubtevékenység. Terjesztettük a Kontroll újságot a környezõ településeken. /Sümeg-Csabrendek, Devecser, Tüskevár, Ajka/ A júniusi megbeszélésünk témája a kezdõdõ akciók elõnyei és buktatói voltak. Ugyanis több visszajelzés érkezett ez ügyben, hogy az akciók meghirdetése elõtt jócskán megemelik az árakat és a megemelt árból adnak kedvezményt. Konkrét panaszok: H.Béla : Az utcán mérik különbözõ szállító alkalmatosságokról a fagylaltot. Többet kipróbált és azt tapasztalta, hogy nem egyforma áron és minõségben történik az árusítás. Azt tanácsoltuk minden jelenlevõnek, hogy válasszák meg jól, hogy kitõl vásárolnak, mivel az árban és a súlyban is lehetnek eltérések, s a nyári

nagy melegben fokozottan figyelni kell a gyorsan romló termékekre. Tanai Tamásné a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Székesfehérvár

Klubtevékenység. A Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda május hónapban klubfoglalkozásait 4-én és 18-án, illetve a klub tagsága május 25én, kedden tartott egy soron kívüli megbeszélést. Június 1-jei, keddi klubösszejövetelen a klubvezetõ felvetésére a klubnapon résztvevõ érdeklõdõk aktív közremûködésével a nyári idõszakra jellemzõ, nyáron elõforduló problémákat elevenítették fel. Természetesen az összegyûjtött – korábbi panaszokkal alátámasztott – nyári gondok, fogyasztóvédelmi szempontok figyelembevételével kerültek összegzésre. Június 15-i klubnapon a nap témáját Sz. László vetette fel, aki ismertette egy nemrég – fogyasztóvédelemmel foglalkozó egyesület és egy kutató intézet közös munkájának eredményeként – megjelent, fogyasztói szokásokat vizsgáló felmérés eredményét. A közlemény alapján megállapítható, hogy a hazai vásárlók sok esetben nincsenek tisztában alapvetõ vásárlói jogaikkal. A vásárlók sok esetben nem jelzik problémájukat, inkább “lenyelik” mérgüket és inkább kereskedelmi egységet, üzletet váltanak. Ha mégis kiállnak jogaikért, akkor a panasz megoldását a másik féltõl várják el (kereskedõ, szolgáltató). Az üzleti partner panasszal szembeni ellenállása esetén, a pórul járt vásárlók csupán egyötöde vette illetve venné igénybe a hatóság segítségét a probléma megoldásához, vagy kérte segítségüket. Viszont a kutatás során megkérdezett vásárlók kevesebb, mint két százaléka fordult problémájával fogyasztóvédelmi civil szervezethez. Amikor a panaszosokat megkérték, hogy említsenek meg fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezetet - csupán a megkérdezettek közel tizenöt százaléka ismert ilyet -, a felsorolásban szerepelt több fogyasztóvédelemmel foglalkozó hivatal is… M. Melinda véleménye szerint - megfogalmazva a jelenlévõk gondolatát -, a témában tevékenykedõ civil szervezetek úgy tudják megváltoztatni ezt a szomorú állapotot, ha még szélesebb körben megismertetik tevékenységüket,

elérhetõségeiket. Június 29-i, keddi összejövetelen témaként az internetes vásárlás került szóba, amit M. István említett meg. Véleménye szerint a válság biztosan jót tett az internetes üzletnek, mert szerinte egyre több webáruház ajánlatát lehet megtalálni. A válság miatt biztosra vehetõen egyre erõsebben érvényesül a fogyasztói árérzékenység és az online vásárlásra is hajlandóknak van lehetõségük leginkább megkeresni a legolcsóbb vásárlási lehetõséget. F. Béla megemlítette az egyik gazdasági lap cikkében megfogalmazott véleményt, ami szerint, bár nõtt a netes vásárlás forgalma, az internetes bankkártyás fizetések aránya még mindig nagyon alacsony… M. Kriszta szerint ez érthetõ is, hiszen Magyarországon még nem annyira népszerû a bankkártyák használata sem. S ha már bank… K. Anikó a jelenlévõk figyelmébe ajánlott egy nemrég, “Hitelek” címmel - MNB, GVH és PSZÁF támogatásával – megjelent kiadványt. A füzet sorra veszi, hogy milyen szempontok alapján érdemes választani a különbözõ hitelek között, és tájékoztatást nyújt a banki magatartási kódexrõl is. A Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda június hónapban továbbította a Kontroll aktuális lapszámait a megyeszékhely önkormányzatának, vállalkozásoknak, érdeklõdõ magánszemélyeknek, a megyeszékhely oktatási- és egyéb intézményeinek, társszervezeteknek. Detki Sándor a Fogyasztóvédelmi klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Gyöngyös Klubtevékenység. 2009 Június hónapban már az új rend szerint tartottuk a klub találkozókat és az ügyfélszolgálati rendelkezésre állást. Kedden 14-17 óráig klubtalálkozó, és csütörtökön 14-17 óráig ügyfélszolgálat. - Június hónapban ismét megtartottuk a szokásos körutunkat a helyi bevásárlóközpontok- ban, ahol szokványos problémákkal

találkoztunk. - Ugyancsak klubnap témája volt, ismétlõdõen, a közüzemi szolgáltatók számlázási gyakorlata, amely sajnálatosan gyakran okoz problémát, súlyos gondot, különösen az idõsöknek, öregeknek. - A biztosítók viszony a biztosítottakkal, a kárbecslések határozottan ügyfél ellenessége óhatatlanul visszatérõ vitákat eredményezett klubtagjaink és eseti vendégeink részérõl. A környezõ települések polgármesteri hivatalaival és intézményeivel felvettük a kapcsolatot, mint például Gyöngyöspata, Szurdokpüspöki, Gyöngyöstarján, valamint a mozgáskorlátozottak egyesületével, , akik aktív együttmûködéssel részt is vettek a rendezvényeinken. Az egri jegyzõ is jelen volt. Tanácsadás, jellemzõ panaszok. - K. I. a Tigáz és a Vízmû fogyasztási hely átírása miatt tett panaszt. Elmondja, hogy kiadta házát albérletbe, és a bérleti szerzõdés szerint a bérlõ a nevére íratta a fogyasztásmérõket. A szerzõdés szerinti kötelezettségét a bérlõ nem teljesítette, nem fizette rendesen sem a bérleti díjat, sem a közüzemi számlákat. A tulajdonos hiába vitte a felmondást, a kiköltözéskor készült átadás - átvételi jegyzõkönyvet, nem írták vissza a mérõket a nevére, mondván míg tartozás van rajta nem írják át. Mit tegyen? - Sajnos volt már hasonló problémával érkezõ ügyfelünk, írtunk az illetékes szolgáltató jogászának és lám átírható lett a fogyasztásmérõ. - N. K. tagunk is és még többen értetlenül nézzük a Vízmûvek számláját. Már hallottunk és olvastunk is a 0 Ft-os számlákkal és az ebbõl adódó hercehurcával. A számlán rajta a fizetési határidõ, de N. K. nem érti, ha 0 forintos a számla, mit jelent a határidõ? S mit kezdjen a határidõs számlával? - Azt javasoltuk kollégánknak vigye el a postára a 0 Ft-os csekket, bélyegeztesse le és õrizze meg a feladóvevényt. - N. J. és felesége, gyöngyösi lakosok, buszos kirándulásra mentek, ahol tudvalévõ valamit rá akar-

9

nak sózni a résztvevõkre. Itt 135 ezer Ft-ért klímát akartak vetetni az utasokkal. Mint ahogy lenni szokott jó páran rendeltek is. Ügyfelünk és felesége már másnap elállt a vételi szándéktól és kérte vissza a befizetett foglalót. Azt a választ kapták, hogy törlik rendelésüket, ha még 5000 Ft regisztrációs díjat megfizetnek. Ekkor kerestek meg bennünket. Írtunk ismét az eladó cégnek, hogy 15 napon belül minden kiadását köteles megtéríteni a megrendelõnek. Azóta ügyfelünk részérõl nem érkezett jelzés, hogy mi történt. Szoó Sándor a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Dél-alföldi régió Panaszosunk jelezte irodánknak, hogy a TESCOban vásárolt Genius XScroll USB optikai egér – forgalmazó: AC & IP Control KFT 3527 Miskolc Besenyõi u.14. - Származási hely: Kína. A kód leolvasó: 4 710268 216865. Dobozán 23 ország nyelvén egy - egy mondat. Nagy felbontású optikai motor a pontos irányíthatóság érdekében. (?) A fogyasztó értetlenül állt a helyzet elõtt! Kimentünk a helyszínre a Tisza-menti Regionális Kulturális Fogyasztóvédelmi Egyesülettel. Megállapítottuk, a dobozban (zon) nincs magyar nyelvû tájékoztató,(!) használati utasítás, s a technikai paraméterek is hiányoztak! A megkérdezett eladó sem tudott felvilágosítást adni a doboz hiányosságairól! - Más. Kiss Ágnes nyugdíjas, Szeged Rom utca 6. szám alatti lakos –több – panasszal is élt, hogy a MAROSÉP- Ker KFT- tõl vásárolt 15 mázsa brikettet, ami 30%- kavicsot tartalmazott állítása szerint! Több levelezés is folyt közte s a cég között, (A Tiszamenti Regionális Kulturális Fogyasztóvédelmi Egyesületünk felkereste a DBK Brikettgyár igazgatóját) amire a pontot az igazgató, - Gergely Pál úr - tette fel. A fogyasztót végül is 2 mázsa szén árával kárpótolták. Oláh-István László, író-újságíró a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

http://www.akontroll.hu

A TU Fogyasztóvédelmi Klubok címei, elérhetõsége a 11. oldalon olvashatók A KONTROLL, országos fogyasztóvédelmi társadalmi újság (Megjelenik minden hó utolsó hétfõjén) Fõszerkesztõ: Szabó Miklós • Tördelõszerkesztõ: Jován László • Fotórovat-vezetõ: Bud László Szerkesztõségi titkár: Varga Sándorné • Lapigazgató: Széchenyi László Kiadja: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával a Társadalmi Unió. Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 13. I/4. • Tel./fax: 215-9130, 215-9132 • E-mail: [email protected] ISSN: 1786-1969

Kedves Olvasónk!

Mi komolyan vesszük az Ön fogyasztóként szerzett tapasztalatait, panaszait és javaslatait. Kérjük, forduljon hozzánk levelével és számíthat az érdemi válaszra. „A Kontroll” szerkesztõi

10

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VII. évf. 7. szám

Ruháink és élelmiszereink ellensége: a moly Védekezés ruhamoly és kártevõ társai ellen

Kellemetlen és bosszantó, ha gyapjú- és gyapjútartalmú textíliáinkon szabálytalanul elszórtan molyrágta lyukakat fedezünk fel a régebb óta használt, eldugott helyen tárolt darabokon. A megrágott szálasanyagból készült apró fonadékcsövek, parányi világos ürülékcsomók elõfordulása is egyértelmûen árulkodik a ruhamoly kártevésérõl. Sajnos ezek a jelek már kései figyelmeztetõk, a szapora kártevõ utódai is munkában lehetnek a szekrényben, a fiók mélyén vagy egyéb fénytõl védett, nyugalmas helyeken. Fontos a gyors beavatkozás, hogy elejét vegyük a további textil lyukasodásoknak.

A molyok a tineidae rovarcsalád egyik lepkerendjébe tartoznak. Magyarországon 40 féle fajuk él, a közismertebb ruha- és lisztmolyon kívül, többek között a szûcs-, szõnyeg-, kárpitos-, gabona- és aszalványmoly, illetve a többiek is környezetünk gyakori kellemetlenkedõi. A világ gyapjútermelésének 10-15%-át teszik tönkre az úgynevezett ruhamolyok, azaz mintegy 130-200 ezer tonnát pusztítanak el évente. A gyapjúfehérje (keratin) mellett, az egyéb állati szõrökbõl (alpaka, láma, vikunya, guanakó, teve, kasmír, moher, jak, nyúl) készült termékek is kedvenc táplálékai a kártevõknek, nekik az ezeket alkotó a fehérjék jelentik a táptalajt. Ameddig a gyapjú ruházati termékek, szõnyegek, bútorkárpitok és különbözõ valódi nemezek (gyapjú-filcek) számára nagy veszélyt jelentenek az említett rovarok lárvái, addig az egyéb természetes szálakat (például pamut, len stb.) illetve a mesterséges (például regenerált cellulózból álló viszkóz, a szintetikus anyagok teljes köre) szálasanyagokat nem bántják. Sõt a gyapjútartalmú keveréktextíliákon jól megfigyelhetõ, hogy hol voltak a valódi fehérjealapú szõrszál alapanyag elõfordulások, mert a károsodott részen és környeztében az “idegen” szálasanyagok sértetlenül helyükön maradnak. Jó tudni, hogy 20-30 % feletti gyapjútartalom esetén veszélyeztetett a textília). Elõfordulnak azonban olyan megállapítások és utalások is, miszerint a valódi selyem (ami fibroin fehérje) is a ruhamoly lárvák kedvelt tápláléka. A keratintól eltérõ kémiai összetételû és szerkezetû selyemfehérje nem emészthetõ kellõen számukra, így ezeket elvileg nem, illetve kevésbé károsítják.

Hogyan károsítanak a ruhamolyok?

A kifejlett rovar önmagában nem pusztítja a keratinfehérje alapú szálakból készült textiltermékeket, hanem a lárvái (hernyói) a károkozók. A kb. 5-8 mm hosszú testû imágó, a 1-1,5 cm szárnyméretû nõstény mintegy kétszáz parányi petét rak az alkalmas textilanyagok és tolltartalmú részek fénytõl védett redõibe, mélyedéseibe. A petékbõl 8-10 nap után kikelõ lárvák az elfo-

gyasztott fehérjébõl úgynevezett lakócsövet (fonadékcsövet) formálnak, ezt mozgásuk során magukkal viszik. Az alkalmas sötét helyeken idõvel (szekrényben, szõnyeg alatt, bútorok belsõ kárpitrészeiben, ruhák ráncaiban, stb.) bebábozódnak. A 7-8 mm-es nagyságú sárgás bábok a háborítatlan és sötét helyeken 2-3 hónap alatt lepkévé fejlõdnek. A lepke mindössze 2-3 hetet él, a peterakás során sokat repül, egyébként kerüli a fényt. Az új generáció lárvái újabb 200 kártevõ szabálytalan, helyileg szétszórt harapásaikkal fogyasztják a textíliát. A fonadékcsõ látványa, az ürülék jelenléte a fertõzõdésre utal, sajnos elõbb-utóbb elõjönnek a szétrágott részek. A ruhamoly évente két nemzedékkel gyarapítja az állományt, azonban a kellõen meleg, központi fûtéses helyeken az évenkénti négy szaporulat sem ritka. A kellemetlen élõsdiket általában fertõzött textíliákkal visszük be lakóterünkbe illetve az ilyen rovarokkal szenynyezett környezetbõl repülnek be (a szúnyogháló ugyanakkor az esetleg kívülrõl érkezõ ilyen hívatlan látogatóktól is véd). A keratinfehérje-alapú szálakból készített szennyezett textiltermékeket, átizzadt ruházatokat még jobban kedvelik a ruhamolyok. Így a hatékony és gyakori tisztítással is csökkenthetõ a molyok kártevése.

A gyapjúszál szerkezete, tulajdonságai

A gyapjú, – mint a tenyésztett juhok testérõl lenyírt szõr, - közismerten fehérje (keratin) alapú természetes szálasanyag. A keratin az emberi és állati szervezetek epidermiszének (felhám) elszarusodott állománya (haj, szõr, köröm, szaru, pata, toll, pikkely). A szál felépítését keresztmetszetben vizsgálva a fõbb rétegek: - A külsõ burkolat elszarusodott pikkelyekbõl épül fel, ezek egymást átfedik, szabad széleikkel a szál hegyrésze felé irányulnak. A finom pehelyszõröknél egy-egy pikkelybõl felépülõ réteg veszi körül a szálat (mint egymásba helyezett virágcserepek). A vastagabb felszõröknél több, oldalról egymást átlapoló pikkely (mint a zsindelyes tetõ) alkotja a külsõ réteget. A külsõ burkolat nem vesz részt a szál szilárdításában, azonban a hár-

tyaszerû réteg vízcsepp ellen véd, csak a vízgõzt ereszti át. A pikkelyszerkezettel kapcsolatos a nemezelõdés, amikor a képlékeny szálfelületek mozgatás hatására “egymásba akadnak”. - A fõ belsõ réteg – amely a szál szilárdságát és kiváló nedvességfelvételét biztosítja - a hosszú és enyhén csavarodott, orsó alakú sejtekbõl áll. A felépítményt a ragasztó képességû kötõanyag teszi egybefüggõvé. Az orsósejtekben levõ vegyületektõl függ a szál természetes színe. A szál belsõ felépítését úgy is szokták jellemezni, hogy spirálisan egymásköré csavarodó két félszál építi fel, mintegy kettõs szerkezetet képezve. - Legbelül bélüreg található (kivéve a pehelyszõröket, ahol ez elmarad), amely a durvább szálaknál levegõvel és velõállománnyal kitöltött. A nagyobb bélüregû gyapjúszálak merevebbek, törékenyebbek. A gyapjú jól nyújtható, rugalmas és jó gyûrõdésfeloldó képességgel rendelkezik (a gyûrõdések kisimulnak illetve gõzöléses simítással megszüntethetõk), a belõle ké-

módszerek ezen a területen is jellemzõk. A rovarkár ellen védõ kikészítéseknél számos tényezõt kell mérlegelni és törekedni kell az optimumra, így többek között lényeges: • az érintésre ható mérgek emberre ártalmatlanok legyenek, • a hatást kifejtõ segédanyag jól és tartósan rögzíthetõ legyen (tisztítás-álló), • túl kellemetlen szagot ne árasszanak (fõleg az úgynevezett elrettentõ szerek). A különbözõ molyméreg segédanyagok hatásmechanizmusuk szerint többfélék lehetnek, így például étmérgek, gyomormérgek, amelyek elfogyasztásakor a lárva pusztulását okozzák (ismertek légzés mérgek is). Az elrettentõ anyagokkal kezelt gyapjúval nem táplálkoznak az élõlények, éhen pusztulnak. A kontakt, érintésre ható alkalmas mérgezõ vegyületek kevésbé terjedtek el a molyellenes kikészítésnél, mert a gyapjúszálon nehezen rögzíthetõk. A különbözõ szerves, illetve szervetlen vegyületek vizes fürdõbõl, oldószeres közegbõl kötõdnek a szálon. Vannak szí-

szült termék tartósan formázható. Nedvességfelvevõ képessége kiváló (tömegének 1/3-át kitevõ vízgõztartalom ellenére még nem nedves tapintású), ezzel összefüggésben elektrosztatikus feltöltõdése minimális. Hõszigetelõ képessége kedvezõ, ami íveltségével és rugalmasságával magyarázható (a gyapjúból készült termékekben számos légzárvány fordul elõ). A gyapjú nehezen gyullad, ezért a tûzvédelemmel kapcsolatos textiláruk körében is elterjedt. Szilárdsága aránylag megfelelõ, azonban kopásállósága gyengébb. A gyapjúban és egyéb állati szõrökben nemcsak a ruhamoly tehet kárt, hanem fõleg páraterhelt közegben a baktériumok és penészgombák is megtámadják. A károsodott szál fénytelen és kisebb szilárdságú egyenlõtlenül színezõdõ. Ennek elkerülésére is fontos a gyakori szellõztetésû és száraz környezetben történõ tárolás. Az egyéb állati szõrök – mint textilipari nyersanyagok – szintén keratin fehérjébõl épülnek fel, ugyanakkor a gyapjúhoz viszonyítva simább a szálfelületük, csökkenõ mértékû vagy elmarad a nemezelhetõségük, általában szép fényûek és jellegzetes természetes színekkel rendelkeznek.

nezékként rögzítõdõ színtelen vegyületek, amelyek a termék külsõ képét nem befolyásolják és hatásuk mosás és tisztítás álló. A korszerû molyvédelem a gyapjú kémiai módosításával érhetõ el, például a láncmolekulák közötti kénhidas keresztkötések közé beépített más csoport élvezhetetlenné teszi a gyapjút a molyok számára.

A molykár elleni védekezés a textilgyártásnál

A molykár elleni kikészítések széles köre régebb óta ismert, újabb segédanyagok és

A molykár megelõzésének lehetõségei a lakásban

A ruhamoly jelenlétének észlelésekor mindenképpen át kell vizsgálni a gyapjút, egyéb állati szõrt tartalmazó ruházatot, szõnyeget, bútort stb. A megtalált petéket, lárvákat maradéktalanul el kell távolítani (intenzív kefélés, erõs porolás, porszívózás). Ezután a számos molyûzõ- illetve irtó, valamint légtérkezelõ aeroszol valamelyikével permetezzük be a tároló teret. Az alkalmas rovarirtó permettel a textil és környezete beszórása is hatásos (a ruházatra, szõnyegre fújás elõtt célszerû a kevésbé látható helyen próbát végezni, nem marad-e nyoma a spraynek). Természetesen a hagyományos módszerek továbbra is kiválóan alkalmasak a védekezésre, így például a molyzsák használata, párologtatók elhelyezése a szekrényben. Ezek az anyagok (például naftalin, levendula virágának illóolaja) peterakás elõtt elpusztítják, vagy elûzik a lepkét. Az akasztós kazetták, kapszulák, ragasztós molycsapdák is elterjedtek.

Fontos intelmek továbbá:

• Csak száraz ruha tehetõ a szekrénybe. Nemcsak az esetleges mosható gyapjútermékek tökéletes szárítása lényeges, hanem a megázott cikkeket is csak légszáraz állapot után szabad eltenni. • A régebben hordott, használt gyapjútartalmú öltözéket és egyéb textíliákat lényeges átszellõztetni, kiporolni, esetleg tisztíttatni. • Papír alátétet ne tegyünk a szekrénypolcokra, mert a molylárvák a további búvóhelyeket és a papírlap alatt még kedvezõbb életteret találnak. • A kiporolás a porszívós világban is lényeges, mert az intenzív “prakkerozás” hatására peték kiesnek. A napfénybe kitehetõ termékeknél elõnyös az ilyen lehetõség, mert hatására az élõsdik kiszáradnak és így elhalnak. • Az erõs illatú anyagokat (például szappan), tárgyakat közismerten nem kedvelik a ruhamolyok. A szekrénybe helyezett cédrusfa (golyó, darabka, vállfa formájában) jellegzetes szaganyagával elõnyös molyriasztó. • A nem mosható termékeket célszerû egy hétre fóliazacskóba tökéletesen bezárva tartani (zárt térben a peték, lárvák elhalnak), utána rendbe tenni. • A hõmérsékletingadozásra rendkívül érzékenyek a molyivadékok. Például télen -5 °C alatti hõmérsékletû, fedett helyre célszerû éjszakára kiakasztani a gyapjúterméket, majd nappalra visszahozni a melegbe. Ezt több napon át megismételve garantált a molyirtó hatás. • Legfontosabb a molylepke esti repülésére felfigyelve a kiinduló helyek megtalálása (rések és sarkok porszívózása, szekrény és fiók átrakása, stb.) A moly lepkéi szaporodásának kedvez a meleg idõjárás, illetve a külsõ hõmérséklet lehûlésekor a lakás melege. Ezért a fûtési szezonban kiemelten fontos a kellemetlen rovarok elleni védelem, illetve éber figyelõszolgálat.

További molyfajták is környezetünk kártevõi

A ruhamolynál valamivel nagyobb, sárgásbarna színû rovar lárvái a szõrméket, tollakat, gyapjú termékeket, ese-

tenként az egyéb cikkeket is károsítják. Szintén lakócsõszerû lárvatokot formálnak az elfogyasztott anyagból, bábozódás után a falhoz tapadnak (szintén fénykerülõk, a sötét részeket kedvelik). A megtalált lárvákat porszívóval ajánlatos összegyûjteni és égetéssel megsemmisíteni. A lepkék molyirtó, illetve légtérkezelõ permettel pusztíthatók el, riasztó párologtatókkal tarthatók távol. A szõrméknél is ajánlatos a zárt tárolás, rendszeres tisztítás, szellõztetetés.

Egyéb molyok, amelyek nem a textilikra vadásznak (esetleg a zsákokat, csomagolóanyagokat rágják ki, hogy hozzáférjenek tartalmukhoz): Az aszalványmoly 8-10 mm hosszú testû, elülsõ szárnyai csokoládébarnák, a szárnytõ felé esõ rész szürkésfehér (kékes és kékes-vörös harántcsíkokkal). A hátulsó szárnyak hamuszürke színûek és csillogó felületûek. A nõstény naponta 25-140 petét (életében maximum 400-at) rak, a 4-5 nap alatt kifejlõdõ lárvák mohón fogyasztják a gabonaféléket, hüvelyes- és olajos magvakat (például dió), növényi õrleményeket, szárított gyümölcsöket (például mazsola) és gyógynövényeket. A száraztésztát, csokoládét, müzlit és egyes fûszereket is kedvelik az aszalványmolyok hernyói. Rendkívül ellenállók, egy ideig táplálék nélkül is megélnek a padlórepedésekben, hulladékokban. A fejlett lárvák falrepedésekben, zsákok gyûrõdéseiben bábozódnak. Ezt követõen 7-10 nap alatt fejlõdik ki a lepke, amelynek évente 2-5 nemzedéke lehet. Védekezésül célszerû az említett élelmiszereket és egyebeket zárható üvegben vagy fémtartókban tárolni éléskamránkban, konyhaszekrényünkben. A polcok rendszeres ecetes-vízzel történõ áttörlése mellett célszerû illóolaj párolgást is fenntartani. A lisztmolyt 8-11 mm-es hosszúságú imágó jellemzi, keskeny elülsõ szárnyai ólomszürke színûek (kékes-vörös árnyalattal), elmosódott harántsávok láthatók, a szárnyvégeken 2-3 sötétebb pont is elõfordul. Kissé kiszélesedõ hátsó szárnyuk világosszürke, hegyes csúcsukon áttetszõ rojtozat látható. A néhány napig élõ nõstény összesen kb. 200 petét rak, a 7-14 nap alatt kikelõ lárvák csõszerû szövedék védelmében táplálkoznak. Liszt, búza- és kukoricadara, zabpehely a fõ táplálékuk. Elõszeretettel fogyaszt szárított zöldséget, gombát és gyümölcsöt illetve diót, sõt édesipari termékeket is. Fõ szaporodási helyként a meleg pékségek, malmok kerülnek elõtérbe (ilyen helyeken tömegesen elõfordulhatnak). A 8-10 hét múlva kifejlett lárvák barnává sötétülõ bábokká alakulnak, 10-14 nap múlva repülnek ki a lepkék. Fõleg május és szeptember között 2-4 nemzedék nõ fel, az utolsó szaporulat õsszel begubózik és csak tavasszal fejlõdik ki. A gabonamoly a legveszedelmesebb raktári kártevõk egyike. Száraz vagy szárított növényi termések, illetve gombák tárolási helyén gyakori. Lárváik károsak a gabonafélékre, a szemtermést és lisztet egyaránt károsítják. A száraztészta, a szárított gomba és növény, valamint olajos magvak kártevõje is. A rágás mellett ürülékük is kellemetlen szennyezõ. A szemtermést úgy is károsítják, hogy a nagyobb csomók formájában összeálló, a hernyók által beszõtt búzaszemek könnyen penészesednek. Védekezésül a raktárak szellõztetése, az aránylag alacsony páratartalom biztosítása lényeges, továbbá a termény átmozgatása. Kutasi Csaba textil mérnök

A KONTROLL • VII. évf. 7. szám

http://www.akontroll.hu

A nátrium-glutamát és társai Kávémag, amely bejárta a világot Nem mindegy, hogy mit eszünk

Mostanában meglehetõsen sokat beszélnek az emberek arról, hogy milyen a húskészítmények és a konzervek, illetve a szendvicskrémek minõsége. Lehet arról vitatkozni, hogy a sok ízfokozó és egyéb e-számok mennyire egészségesek az emberi szervezetnek. Sajnos egyes húskészítményekben gyakran több az adalékanyag, mint maga a hús. Rendszeressé vált, hogy a hazánkban forgalmazott felvágottak, szalámik, kolbászok, virslik, szafaládék, krinolinok, konzervek, szendvicskrémek, de a levesporok és fûszerporok is, tömegesen tartalmaznak például szõlõcukrot, guárgumit, nátrium-glutamát (Na-glutamát avagy E621), ízfokozókat, antioxidánst, színezéket, stabilizátort, állagjavító anyagokat, hogy a tartósítószerekrõl ne is beszéljünk.

Súlyos, akár tragikus betegségek hordozói?

Az interneten fellelhetõ legújabb kutatások szerint a Naglutamát nem egyszerûen csak allergiát okoz, de idegi elváltozásokat is, legrosszabb esetben például Parkinson vagy Alzheimer kórt. Az étkezési összefüggésekre már az 1970-es években felfigyeltek a kutatók. A Kínában hosszabb idõt töltött turisták hazaérkezve lakhelyükre egyaránt elesettségrõl, nyakban, karon és háton érzett fokozott viszketésrõl, heves szívverésrõl panaszkodtak. A gyanú a Kínában már 100 éve intenzíven alkalmazott ízfokozóra, a nátrium-glutamátra terelõdött. Érdekes módon a tünetek sokkal határozottabban jelentek meg az európaiak és amerikaiak esetében, míg a kínaiak és japánok viszonylag ellenállóbbaknak bizonyultak. Azóta kiderült, hogy az emberek zöme érzékenyen reagál a glutamátra. A súlyos asztmásokat, pedig kifejezetten megviseli a glutamát csekély jelenléte is. Sokáig az FAO vagy az EU szakértõi elbagatellizálták a jelenséget, mondván, nincsen tudományos bizonyíték a glutamát egészségi kockázatára. Azonban

a vitatott ízfokozók legújabb megítélése sokkal szigorúbb: a Független Egészségtanács Fóruma éppen ezzel foglalkozott és a szervezet álláspontja szerint a glutamát igenis kerülendõ, egészségkárosító hatású adalékanyag. Sajnos a hagyományos élelmiszerek (fõként konzervek, levesporok, fûszerkeverékek, fûszersók) bõségesen tartalmaznak Na-glutamátot. Számos forrás mellékhatásokról számol be (például az arra érzékenyeknek nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat, valamint némely források az egyik legveszélyesebb adalékanyagként említik), ugyanakkor tudományos vizsgálatok nem mutattak semmiféle káros mellékhatást. Ennek ellenére jobb elkerülni azokat az élelmiszereket, amelyek nátrium-glutamátot vagy túl sok (akár 6 vagy 8) E-jelû adalékanyagot tartalmaznak.

Ízhatás nem az ételre, hanem az emberre

A nyugati világ élelmiszergyártói a II. világháború során fedezték fel a nátriumglutamánt és lényegében alaposabb elõtanulmány nélkül kezdték el tömegesen használni a jelentõs költségcsökkentés reményében. Valószínûleg bejött a dolog, hiszen 1940 óta minden évtizedben duplájára nõ az E621-felhasználás. Az anyag maga egyébként felettébb érdekes: ugyan bekerül az ételbe, de nincs tápanyagértéke, nincs semmilyen hatással az ételre, amibe teszik, és önmagában semmilyen íze sincs. Az ízfokozó hatását úgy éri el, hogy az ízlelõbimbókat stimulálja, és végül is "átveri" az agyat. Az ember azt gondolná, igazi pipibõl vannak azok a jó kis csirkefalatok, pedig több abban a szója, mint a szárnyas. Az E621 tehát nem az ételre hat, hanem magára az emberre. Az ételgyártók ezt nagyon jól tudják, de mennyivel olcsóbb így elõállítani egy "ízletes" zacskós levest, vagy gyorséttermi hamburgert! S hol van még akkor az évente több mint 250 000 tonna eladott nátriumglutamátból származó profit?

Talán legnépszerûbb élvezeti cikkünk, a kávé története

Tesztkísérletek bizonyítják

Egy állatkísérletben bebizonyosodott, hogy a kínai éttermek és a konzervipar által elõszeretettel használt nátriumglutamát nagy koncentrációban való fogyasztása maradandó látáskárosodást okoz. A japán Hirosaki Egyetem kutatói egy vizsgálat során meglepõ felfedezést tettek. Azt találták ugyanis, hogy a magas nátriumglutamát-tartalmú diétán tartott patkányok látáskárosodást szenvedtek, és retinájuk elvékonyodott. A glutamát ingerületátvivõ aminosav. Azt már korábban bebizonyították, hogy maradandó idegkárosodást okoz, ha közvetlenül a retinába fecskendezik. Azt azonban a Hiroshi Ohgoru által vezetett vizsgálat csak most bizonyította be, hogy a nátrium-glutamát akkor is károsítja a látást, ha olyan ételeket fogyasztunk, amelyek nagy töménységben tartalmazzák. A teszt során bebizonyosodott, hogy a sérült retina fény hatására nem mûködött megfelelõen, az állatok látása romlott. A csökkentett diétán tartott patkányok látása szintén károsodott, bár kisebb mértékben. A fogyasztó persze jogosan tehetik fel a kérdést, hogy mit lehet tenni, hiszen napjainkban szinte minden élelmiszerkészítményben vannak adalékanyagok? Nos, a válasz egyszerû: olyan készítményeket kell vásárolni, amelyek minél kevesebb adalékanyagot tartalmaznak. A legegyszerûbb módja, ha a párizsi vagy a virsli helyett húsokat veszünk. Érdekes módon az emberek többsége a saját maga által ledarált hústól vagy a saját készítésû kovászos uborkájától nem lesz rosszul. Megoldást jelenthet még a bioélelmiszerek vásárlása is, mivel ezekben tilos káros adalékanyagokat felhasználni. A lényeg, hogy megtalálhatók az adalékanyagoktól mentes készítmények is a boltok polcain, csak némi utánjárás és körültekintés szükséges. Egyáltalán nem mindegy, hogy mit fogyasztunk! Összeállította és írta: Ilonka Mária

A fekete ital elragadó története Etiópia felvidékein kezdõdik, a vadon termõ kávécserje õshazájában! A Coffea arabica a világ kávétermelésének a kétharmadát teszi ki. Mikor fedezték fel a kávémag kémiai összetevõit? Azt nem tudni pontosan! Legalábbis az i.sz. XV. században az Arab- félszigeten már termesztették az arab kávét. A termõképes magokra kivetett exporttilalom ellenére, a hollandok cserjéket, termõképes magokat “szereztek” maguknak 1616 - ban. Nem sokra rá kávéültetvényeket hoztak létre Ceylonon, azaz a mai Sri Lankán, s Jáván, ami ma Indonéziához tartozik. 1706 - ban a hollandok a jávai ültetvényekrõl áthelyeztek egy fiatal cserjét Hollandiába, az amszterdami botanikus kertbe. Késõbb, az utódait Suriname s a Karib- térség holland fennhatóság alatt álló területeire áttelepítették. Amszterdam polgármestere (1714 – ben) megajándékozta Franciaország királyát, XIV. Lajost egy cserjével. A király a Jardin des Plantes-ban - Párizs királyi botanikus kertben ültettette el a növényt, egy üvegházba. A franciák túlontúl buzgón vágtak bele a kávékereskedelembe! Vásároltak magokat, cserjéket, s elküldték Réunion szigetére, de a magok, nem csíráztak,(!) egy kivétellel az összes cserje elpusztult. Annak az egynek a magjait 1720-ban elültették, s végre sikerült létrehozniuk egy kávéültetvényt! Gigantikus becsben tartották a cserjéket, ha valakit azon kaptak, hogy elpusztít egyet is, halálbüntetést szabtak ki! A franciák a Karib – térségben is szerettek volna ültetvényeket, azonban az elsõ két próbálkozásuk nem járt sikerrel. Gabriel Mathieu de Clieu francia tengerésztiszt, aki Párizsban volt eltávozáson, személyes küldetésének érezte, hogy szerezzen egy cserjét, s a martinique-i birtokára vigye. “1723 májusában a párizsi

cserje egyik utódjával a kezében útnak indult Martiniquera. Az értékes növényt egy félig üvegbõl készült dobozban tartotta, hogy magához tudja édesgetni a napfényt, s hogy a felhõs napokon is melegben legyen. Egy utas, talán irigységbõl, s mert nem akarta, hogy De Clieu-é legyen a sikerrel járó dicsõség, megpróbálta kira-

Százhalombatta - Érd Kistérségi Fogyasztóvédelmi Klub Iroda és klubvezetõ: J-né Szabó Éva Tel: (+36 30) 966-8079 Iroda és klub: H-2440 Százhalombatta, Csenterics út 4. Tanácsadás: hétfõn: 10-12 óráig Klubnap: minden második kedden 10-14 óráig.

E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-2890 Tata, Kazincbarcika út 4/c Tanácsadás: szerdán 17-18 óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor.

gadni a növényt a kezébõl. A cserje túlélte az incidenst, egy tunéziai kalóztámadást, majd egy tomboló vihart, s a legroszszabbat, az édesvíz hiányát! Ám Clieu odaadó törõdése meghozta a gyümölcsét. A gondjaiba fogadott cserje épségben megérkezett Martinique-ra s szépen szaporodott a trópusi környezetben” - írja az All About Coffee. Brazília és Francia Guyana is akart egy kávécserjét. 1722ben Francia Guyana hozzájutott néhány maghoz egy bünõzõtõl, kit a francia guyanai hatóságok a magokért cserébe felmentettek, s vissza is fogadták az országba! Brazília nem jutott maghoz! Késõbb, Suriname s Francia Guyana határvitába keveredett s Brazíliától kért döntõbírót! A kijelölt bírót utasították, hozzon néhány kávécserjét! A díszvendég iránti nagyrabecsülés jeléül a kormányzó felesége egy gyönyörû virágcsokorral lepte meg Palhetát, a bíró nejét. Azonban, a virágok között életképes kávémagok, csemeték voltak elrejtve. Így azt mondhatjuk: Brazília dollármilliárdos kávéipara egy csokor virágban vette kezdetét 1727- ben! Érdekességként: Amikor az

A TU fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák és klubok TU-MUOSZ Újságírói klub és iroda Iroda és klubvezetõ: Dr. Mérõ Éva Tel: (+36 30) 647-9030 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/a. Tanácsadás: pénteken 9-12 óráig az érdeklõdõ újságírók számára. A hónap utolsó péntekén 11-13 óráig szakmai mûhelymunka.

Budapest Iroda és klubvezetõ: Medvegy Magdolna Tel: (+36 30) 466-1715 Iroda: H-1112 Budapest, Cirmos u. 8. Tanácsadás: kedden és csütörtökön 17-19 óráig Klub: H-1119 Budapest, Etele út 38/a fsz.4. Klubnap: páratlan héten szerdán 15-18 óráig Debrecen Klub- és irodavezetõ: Ráczné Szabó Györgyi Helyettese: Zenkovics Zoltánné Elérhetõség: 4031 Debrecen, István u. 51. Tel.: 52/320-906 Mobil: 06-20/914-64-06 Klubnap: páros hétfõn 16-18 órakor, tanácsadás: páratlan héten 16-18 óráig. E-mail: [email protected]

Jászberény Iroda és klubvezetõ: Lipták Zoltán Tel: (+36 30) 631-0542 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-5100 Jászberény, Ifjúság út 24. Tanácsadás: hétfõn és szerdán 9-11 óráig Klubnap: szerdán 18-20 óráig

Nyíregyháza Iroda és klubvezetõ: Pál Istvánné Tel: (+36 20) 824-4052 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-4400 Nyíregyháza, Rezeda u. 79/a. Tanácsadás: hétfõtõl-péntekig 10-14 óráig, de idõpont egyeztetéssel szükség szerint. Klubnap: minden kedden 17-19 óráig

Pécs-Baranya Iroda és klubvezetõ: Kiss Varga István Tel: (+36 72) 238-888 Tel: (+36 20) 923-8888 Tel: (+36 20) 933-8888 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-7629 Pécs, Komlói út 94-98. (Origó-Ház) Tanácsadás és klubnap: hétfõtõl-péntekig 8-17 óráig

Zalaegerszeg Iroda és klubvezetõ: Fekécs Imre Tel: (+36 30) 227-9250 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] Iroda és klub:

11

H-8900 Zalaegerszeg, Kert u. 8. Tanácsadás: hétfõn és pénteken 16-19 óráig Klubnap: hétfõtõl-péntekig 9-12 óráig

Csabrendek - Sümeg Iroda és klubvezetõ: Tanai Tamásné Tel: (+36 30) 927-3724 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-8474 Csabrendek, Rákóczi út 14/a Tanácsadás: a hét minden napján Klubnap: minden második csütörtökön 17 órától. Tapolca Iroda és klubvezetõ: Fodor Gyula Tel: (+36 20) 394-4961 E-mail: [email protected] Tanácsadás: minden hétfõn 1517 óráig. Klubnap: minden páros héten pénteken 15-17 óráig Iroda és klub: H-8300 Tapolca, Fõtér 10. (Könyvesbolt)

Budakeszi Iroda és klubvezetõ: Fekete Csaba Tel: (+36 23) 457-026 Fax: (+36 23) 450-798 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-2092 Budakeszi, Fõ u. 258. Tanácsadás: hétfõn, szerdán, pénteken: 14-18 óráig, kedden és csütörtökön 9-14 óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor.

Székesfehérvár Iroda és klubvezetõ: Detki Sándor Tel: (+36 20) 255-4339 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-8000 Székesfehérvár, Õsz utca 6. Tanácsadás: kedden 16.30-18.30-ig és szerdán 09.30-11.30-ig Klubnap: a páros héten kedden 17.30-19.30 óráig

Szolnok Iroda és klubvezetõ: Lipták Zoltánné Tel: (+36 30) 303-6005 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-5000 Szolnok, Sajtó u. 10.I.3. Tanácsadás: kedden és szerdán 13-15 óráig Klubnap: kéthetenként egyeztetés szerint Tata Iroda és klubvezetõ: Hohl Klára Tel: (+36 30) 387-4732

Gyöngyös Iroda és klubvezetõ: Szoó Sándor Tel: (+36 37) 315-303 Tel: (+36 20) 941-2302 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-3200 Gyöngyös, Jászsági út 3/B Tanácsadás: Kedden és csütörtökön 14-17 óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Törökbálint - Budaörs Kistérségi Iroda és klubvezetõ: Schmidt Mónika Tel: (+36 70) 317-2347 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-2045 Törökbálint, Deák Ferenc u. 51. Tanácsadás: kedden 15-18 óráig illetve telefonos bejelentkezés alapján. Klubnap: páros héten csütörtökön 17-18 óráig

Dél-alföldi Regionális Iroda és klubvezetõ: Oláh-István László elnök Iroda és klubvezetõ h. Oláhné Szabó Éva titkár Tel: (+36 62) 269-376 Tel: (+36 70) 424-2882 Tel: (+36 70) 603-4360 E-mail: [email protected]

elsõ kávé a XVII. században megérkezett Európába, néhány katolikus pap sátáni fõzetnek minõsítette.(?) Úgy gondolták, a bort fogják helyettesíteni vele, amit - szerintük – Krisztus megszentelt. Azonban, VIII. Kelemen pápa állítólag megkóstolta az italt, s rögvest a híve lett! Úgy tett pontot a vallási dilemmára, hogy jelképesen megkeresztelte a kávét! Ma, 80 országban több mint 25 millió családi farmon körülbelül, 15 milliárd kávécserjét termesztenek! Ezek szolgáltatják azt a 2, 25 milliárd csésze kávét, mely naponta elfogy a világban. Ironikus módon ma a túltermelés a probléma! A helyzetet a politika, a gazdaság s a nagy erejû kartelek tovább bonyolítják. “A nyers kávébab a kávécserje magja. A kávé a Rubiaceae családba tartozik, azon belül is a coffea nemzetségébe, melynek legalább 66 faja van. – mondja a Scientific American címû folyóirat”. A kereskedelemben két fajt hasznosítanak, a coffea arabicát, mely a világtermelés kétharmadát teszi ki, s a canephorát. Közismert nevén a robuszta kávét, ami a globális kávétermelés egyharmadát adja! A robuszta kávénak erõs, kissé nyers aromája van, s általában, azon nyomban oldódó instant kávét készítenek belõle. A cserje sok maggal bír, és ellenálló a betegségekkel szemben. Körülbelül 12 méter magasra nõ, kétszer akkorára, mint az arab cserje. A súlyától függõen, a robuszta kávé magjában akár 2, 8 % koffein lehet, míg az arab kávé koffeintartalma soha nem haladja meg az 1, 5 % - t. Az arab kávénak 44 kromoszómája van,(!) a robusztának, s az öszszes vadon termõ kávénak 22. Mostanában sikerült létrehozni hibrideket a keresztezésükkel… Oláh István László

Levelezési cím: H-6768 Baks, Váradi u. 16. Iroda és klub: H-6722 Szeged, Földvári út 3. Tanácsadás: csötörtökön és pénteken 16-19 óráig Klubnap: a hónap utolsó pénteken 16 órától

Nagykanizsa Iroda és klubvezetõ: Szeri Ferenc Tel: (+36 30) 278-2523 Tel: (+36 70) 612-4338 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-8800 Nagykanizsa, Petõfi u. 5. II. 204. Tanácsadás: a hónap elsõ és harmadik hetében csütörtökön 14-16 óráig Klubnap: a hónap második és negyedik hetében csütörtökön 14-16 óráig Cegléd Iroda és klubvezetõ: Kõhalmi Dezsõ Tel: (+36 30) 369-4161 E-mail: [email protected] Iroda: H-2700 Cegléd, Rákóczi út 37/a Tanácsadás: hétfõn és kedden 17-19 óráig Klub: Kossuth Mûvelõdési Központ és könyvtár H-2700 Cegléd, Kossuth tér 5. Klubnap: a hónap elsõ és utolsó elõtti szombaton 16-18 óráig.

12

Elektronikus könyvek

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VII. évf. 7. szám

Kicsit közelebbrõl az e-book olvasókról

A könyvek, a XV. századi megjelenésük óta, jól bevált eszközei az információtárolásnak, továbbításnak, terjesztésnek. Gutenbergnek ebben volt nagy szerepe, hiszen a könyvnyomtatás az õ nevéhez fûzõdik. A nyomtatás forradalmasította az írásos szövegek gyors, biztonságos és fõleg olcsó elõállítását. Szépirodalmi, történelmi, verses, mûszaki és tankönyvek láttak egyszerre napvilágot.

A technika sok fejlõdésen ment keresztül, de alapjaiban véve máig változatlan. A könyv, mint nyomtatott írásos forma, egyszerû és nagyszerû. Csak olvasni kell tudni egy adott nyelven, s máris hozzájuthatunk a betûkódolt információkhoz. Sokszor a tanulás, a pihenés és a kikapcsolódás eszköze a könyv, ezért kényelmesen elhelyezkedve egy széken, kellemes idõtöltést is jelenthet az olvasás. Persze nem mindig ilyen idilli a helyzet. Egy hosszabb nyaralásra, útra, akár több nagy terjedelmû irodalmat is magunkkal vihetünk. A papír bármilyen vékony, nagy mennyiségben súlyos. Egy, vagy több vaskosabb kiadvány cipelése, kézbentartása, fárasztó is lehet. A törékeny harmónia könnyen sérülhet.

Van jobb, vagy más megoldás?

Van, de, hogy az jobb-e, azt döntse el mindenki saját maga! Egy biztos, hogy nagyon praktikus… A számítástechnika területérõl lehet válogatni. A különbözõ digitális, adattárolós, nagyobb méretû kijelzõvel, képernyõvel ellátott eszkö-

Õsi Xerox e-papír

zök, mint a laptop, netbook, vagy valamilyen e-book (elektronikus könyv) funkcióra is képes okos-telefon, esetleg hordozható médialejátszó jöhetne számításba. A döntés mégsem könnyû, mert a kényelmetlenségek egy része továbbra is megmarad a súly, a rossz láthatóság, a méret, meg az egyéb komfortfeltételek megoldatlansága miatt. A jelentõs villamos fogyasztás az idõtartamot korlátozza. A monokromatikus, vagy színes folyadékkristályos monitorok háttérvilágítást igényelnek. Az akkumulátor hosszadalmas olvasási idõtöltéshez nem elegendõ. A hálózati táplálás pedig, csak házon belüli használatra lenne

megoldás. Az irány jó, azonban a kivitelezés, még nem éppen megfelelõ.

A digitális papír

Az áttörést a digitális technika forradalmát megelõzõen megszületett találmány újjáéledése jelentette. Az 1970-es évek elején megszületett az elektronikus papír, vagy epapír a Xerox cég kutatóintézetében. Digitális papírként is említik a találmányt. Olyan képmegjelenítõt akartak kifejleszteni, melyek minden körülmények között jól láthatók, nem fárasztják a szemet. A találmányt a görög eredetû Gyrocon névre keresztelték, mely forgó képet jelent. Egy mikrostruktúráról van szó. Az õs e-papír polietilén alapú volt, melynek közegében 100 µm átmérõjû golyócskák voltak elhelyezve, egyedileg, ötödével nagyobb mikro-méretû, olajtöltésû üregekben. A golyók egyik fele fekete, míg a másik fehér színû volt. A fekete oldal állandó pozitív, a fehér pedig állandó negatív elektromos töltésû volt. A golyócskák könnyen elfordíthatók voltak villamos töltéssel, attól függõen, hogy az pozitív, vagy nega-

tív volt. Tehát vonzotta, vagy taszította kis mikro-pixeleket. 1995-ben a cég befejezte a fejlesztést, mivel termékeik nem rendelkeztek túl nagy felbontással. A technika mégsem halt el, mert volt egy kutató, Dr. Joseph Jacobson, akinek egy nyaralás alkalmával pattant ki a fejébõl a mai elektronikus könyvek, vagy e-könyvek ötlete, ill. azok alappillére a különleges képmegjelenítõt megtestesítõ e-papír utódja, melynek lényege az elektromos tinta. Jacobson úr is a régi úton indult el, csak õ már a mai, ill. a jövõbemutató digitális technika kihívásainak megfelelõ megoldásban gondolkodott. Az õ ötletét jelentõ e-tin-

ta által megvalósított e-papír, már joggal nevezhetõ digitális papírnak is.

Hogyan is mûködik az új megoldás?

Összetettebb a felépítés, a TFTLCD (Thin Film Transistor Liquid Crystal Display – vékony filmréteg-tranzisztoros folyadékkristályos képmegjelenítõ eszköz) technikára hasonlít. A papír, vagy inkább kijelzõ, 40 µm átmérõjû, olajjal töltött kapszulákból épül fel, melyben elektromos töltésû fekete és fehér titándioxid részecskék lebegnek. A feketék negatív, míg a fehérek pozitív töltésûek. A kapszulák két elektródaréteg közé vannak helyezve. A felsõ réteg, ami a nézeti felületet jelenti, átlátszó. Az elektródafelületek pixelekre vannak osztva egymással szemben, szimmetrikusan. Egy-egy pixelnek így egy pár elektróda felel meg. A felépített képmegjelenítõ fóliára még egy átlátszó, lamináltfólia kerül. A vastagság így 80 µm, ami két levélpapír vastagsága. Az elektródapárok megfelelõ módon rendezettek. A kapszu-

lákat vezérelve, pozitív, ill. negatív töltéssel, az ellentétes elõjelû részecskék a kapszulák alsó felületére tapadnak, míg az azonosak a felszín felé tolódnak. Így lehet egy pixelt fehér, vagy fekete állapotba billenteni. Késõbb még fejlesztették a dolgot úgy, hogy csak egy elektródarétegre volt szükség, mert arra kerültek az elektródapárok a kapszulák alá. A részecskék nem tudnak keveredni, mivel ellenkezõ töltésük miatt taszítják egymást. A fejlesztésben több neves cég és kutatóintézet is részt vett. Jacobson úr vezetésével Electrowetting néven 1996-ban szabadalmaztatták az ötletet, majd bejegyezték az E-Ink Corporation-t, melynek õ társalapítója lett. Késõbb több gyártó, fejlesztõ cég is érdeklõdött a technológia iránt. 2007-ben már egy Vizplex nevezetû új e-ink kijelzõ jelent meg, amit a mai gyártású készülékben is alkalmaznak. A Vizplex kijelzõ kontrasztosabb megjelenítést, kétszer gyorsabb képfrissítést tesz lehetõvé és vékonyabb, rugalmasabb is. Ráadásul, már színes képeket is meg tud jeleníteni, megfelelõ szûrõzéssel. Az elfogadható minõségû, színes epapír fejlesztések most is folynak. A kutatások eredményeképp feltûntek az ún. SiPix Microcup technológián alapuló képmegjelenítõk, ahol a mikro-kapszulákban csak fehér részecskéket alkalmaznak, színes folyadékban. Olcsóbb megoldás, mely nagy láthatósági szöget, jó kontrasztot tesz lehetõvé. Gyakoriak az e-könyvekben.

A tökéletes, színes e-ink képernyõk irányába történõ fejlesztések eredménye az ún. ChlLCD (Cholesteric folyadékkristályos képmegjelenítõ) képernyõ, mely már 4096 szín megjelenítésére képes. Mûködési elvük a spirális szerkezetû, mikro-kapszulázott, folyadékkristályok alkalmazásán alapszik, melyek villamos feszültség hatására átlátszóvá, ill. láthatóvá válnak. Sokak szerint a ChlLCD a jelenlegi legígéretesebb színes eink megoldás. A képeszköz rugalmas, 0,8 mm vastag. Jó fényerõ, kontraszt és felbontás, valamint gyors képfrissítés jellemzi. A 2010-es év, áttörést jelentett, de a kutatások töretlenek. A cél talán a jelenlegi TFTLCD-k felváltása egy energiatakarékosabb megoldással.

Papírként viselkedõ varázslatos technika

Azért, hogy megértsük, hogyan lehet egy vékony papírlapszerû anyagon információt megjeleníteni úgy, hogy az, a felíráshoz szükséges villamosenergia bevitel után is megmaradjon. Olyan kijelzõ-modul-

ról van szó, mely tényleg papírként viselkedik. Nincs szükség háttérvilágításra, mert természetes fénynél, nagy szögben tökéletesen látható és csak az információ átírása igényel energiát. A kép, szöveg, rajzolat korlátlanul átírható, törölhetõ. Ilyen kijelzõvel felszerelt készülék már alkalmas a papírlapos könyvek funkcionális ki-

eszközzé fejlõdtek. Nemcsak USB (Universal Serial Bus = univerzális soros busz), hanem különféle multimédia és hálózati csatlakozási felülettel, képességgel is rendelkeznek. A

E-inkmegjelenítõk

jövõben a futtatható videó alkalmazások is teljesen természetesek lesznek. Bõvíthetõ belsõ memóriájukba lehet az adatokat, szövegfájlokat, zenéket, képeket tárolni. Kimondott e-book funkciót használva nagyon csekély az energia felvétel. Csak, a lapozás képfrissítése igényel energiát. Minden számítástechnikában elterjedt és más fájlformátumokat is képesek kezelni. Például a .txt, .doc, .pdf, HTML, .lit, .azw, .pdb, .prc, .opf, .arg, de a futtatható formátumok, mint az .exe, .jar, vagy más is alkalmazható. Vannak speciális e-book formátumok is. Egy-egy konkrét esetben, a fájl-kompatibilitásról az adott készülék gépkönyvébõl, vagy a szakeladóktól lehet informálódni.

Egy dolgot fontos tisztázni még!

Kezdetben az e-book, ekönyv kifejezés, egy könyv fájlformában való megjelentetését jelentette. Mára ez megváltozott az új gépek hatására. Elõször e-könyv olvasókról beszéltek. Ma már a köznyelv magát a készüléket nevezi e-booknak. Lehet, hogy ez helytelen, de mégis így alakult minden nyelvterületen. Az összefüggé-

E-ink képmegjelenítõs e-book-ok (fekete-fehér/színes)

váltására, így, méltó módon kiérdemlik az elektromos könyv, vagy e-book nevet.

Közelebbrõl!

Sokféle méret, dizájn létezik, de célorientáltságuk miatt közel azonosak. Vékony, könnyû, rajztáblára emlékeztetõ külsejük egyedivé teszi õket. Az egység, egy nagy, érintés- érzékeny felületû kijelzõ (Touch Screen), néhány kezelõszervvel, esetleg billentyûzettel kombinálva. Mára, már hordozható multimédiás

sek megmaradtak, de az eszköz és az alkalmazás összeforrt. Itt is tényezõ a szerzõi jogvédelem, akárcsak a hangés video anyagok, szoftverek, normál könyvek esetén. Az internetrõl való letölthetõség jól szabályozható, de a kalózmásolatokat már nehéz megakadályozni. Sajnos, ezért zárkózik el még a könyvkiadók nagy többsége ettõl a lehetõségtõl. Persze, vannak úttörõk itt is. Gazdaságilag jobban megérné a digitális könyvkiadás, mivel sokkal gyorsab-

ban, rövidebb idõ alatt lehet a kiadványokat értékesíteni. A szokásos költséggel, ipari háttérrel nem kell számolni. Így növekedne a kiadás, s azzal a kiadók, szerzõk bevétele is.

Szerzõi jog, felhasználói jog

A haladás érdekében különbözõ DRM (Digital Rights Management - digitális szerzõi jogvédelem) módokat dolgoztak ki és még fognak is a jövõben. Két megoldás létezik. Az egyik a megvásárolt tartalmat kimondottan egy készülékhez köti. A másik az adatfájlba beleépített, másolási és nyomtatási lehetõség tiltása. Ez ellen sokan tiltakoznak a felhasználói jogok megsértése miatt. Egy biztos: Fõleg a fájlcserélõ oldalak által terjedõ illegális másolatok miatt még megmarad ez a gond, ami kihat az e-book árakra is. Saját forrásból származó, vagy nem védett anyagokat akadály nélkül tölthetünk e-könyvünkre. A vételárak is enyhültek, de még mindig 60-100 ezer Ft-os, költséggel kell számolni. A fejlõdéssel egyre olcsóbbá válnak a készülékek. Az idõ a vásárlóknak dolgozik. Egyre jobb, okosabb és olcsóbb e-könyvek kerülnek a szaküzletekbe. De a papírra nyomtatott könyveket talán soha nem fogja kiszorítani egyetlen modern helyettesítõ eszköz sem, mert azt az atmoszférát, maradandóságot, élményt, amit egy könyv

kézbevétele nyújt, semmi nem pótolhatja. Az élõzene sem váltható ki semmilyen rögzített hanganyaggal, és az utazások élménye sem váltható úti filmekre. Azonban, minden eszköz, amely elõsegítheti a kultúra gyors terjeszthetõségét, a praktikum bevonásával úgy, hogy még lehetõséget is ad nyomtatott könyveink állagmegóvására, az minden bizonnyal nagy jövõ elõtt áll. Balogh Dezsõ

Fogyasztóként ért sérelmeit, panaszait illetõen keresse fel honlapunkat: www.akontroll.hu • Kérdéseire szakjogászunk válaszol.