*Ide írhatja a szöveget+

*Ide írhatja a szöveget+

Pályázat

Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testülete által meghirdetett Bóbita Óvoda (2045 Törökbálint Árpád utca 30., tagóvoda: 2045 Törökbálint Bajcsy Zs. utca 48.) óvodavezetői álláshelyre

2012.01.03.

Készítette: Pénzes Józsefné

1

Pénzes Józsefné pályázata

Tartalomjegyzék 1.

Szakmai önéletrajz ................................................................................................................ 3

2. Az intézmény szakmai vezetésére vonatkozó program, a helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelésekkel ............................................................................................................................ 5 2.1.

Feladat-ellátás......................................................................................................................... 8

2.2.

Feladat-ellátást jellemző adatok, férőhely-kihasználtság ..................................................... 8

2.3.

Intézményszervezet, vezetési szerkezet, álláshely összetétel .............................................. 8

2.4.

Minőségirányítási rendszer, minőségfejlesztés, teljesítményértékelés ............................... 9

2.5.

Kapcsolattartás és együttműködés a szülőkkel ................................................................... 11

2.6.

Belső ellenőrzés, ellenőrzésre épülő segítő tevékenység ................................................... 12

2.7.

A jó és hatékony munkavégzés elismerése, a munkatársakról való gondoskodás ............ 12

2.8.

Humánerőforrás-fejlesztés és gazdálkodás ......................................................................... 13

2.9.

Gazdálkodási tevékenység ................................................................................................... 14

2.10.

Infrastruktúra, tárgyi feltételek ....................................................................................... 15

2.11.

A Bóbita Óvoda új - helyi nevelési programja szerinti – nevelő munkájának ................ 15

szakmai tartalma és értékelése ........................................................................................................ 15 2.12. 3.

A vezetői feladatok ellátásának önértékelése és a vezetői feladatellátás ..................... 18

Vezetői és szakmai fejlesztési program ................................................................................ 20 3.1. A nevelési-oktatási eljárások, módszertanok és az ezekhez illeszkedő eszköztár továbbfejlesztése .............................................................................................................................. 21 3.2.

Az intézmény kulcsfolyamatai és azok irányítása ............................................................... 22

3.3.

A szervezetfejlesztés irányai ................................................................................................ 22

3.4.

Vezetői stratégia ................................................................................................................... 22

3.5.

Az óvodai nevelőmunka fejlesztési irányai, a nevelés tervezése........................................ 23

3.6.

További feladatok ................................................................................................................. 25

3.7.

Partneri kapcsolataink, együttműködési rendszerünk ........................................................ 27

3.8.

Gazdálkodás .......................................................................................................................... 28

3.9.

Gazdálkodásra épülő, középtávú fejlesztési elképzelések .................................................. 28

4.

Összegzés ........................................................................................................................... 29

5.

Mellékletek......................................................................................................................... 30 5.1.

Nyilatkozatok ......................................................................................................................... 30

5.2.

Erkölcsi bizonyítvány ............................................................................................................. 30

5.3.

Oklevelek ............................................................................................................................... 30

5.4.

Korábbi munkaviszonyok igazolásai ...................................................................................... 30

2


1. Szakmai önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Telefonszám(ok)

Pénzes Józsefné Wendler Éva 2045 Törökbálint Árnyas utca 26. 06 23 335 237 06 30 499 6669 E-mail(ek) [email protected] Állampolgárság magyar Születési dátum 1959.02.28. Betölteni kívánt munkakör / Óvodavezető foglalkozási terület Óvodapedagógus

Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

2006. augusztus 1-től Óvodavezető Szakmai munka tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, tanügyi, munkaügyi minőségfejlesztési és gazdálkodási feladatok ellátása Bóbita Óvoda, 2045 Törökbálint, Árpád u. 30. Óvodai nevelés 1998. szeptember 01 - 2006. július 31. Óvodapedagógus Óvodáskorú gyermekek nevelése, oktatása Bóbita Óvoda, 2045 Törökbálint, Bajcsy Zs. u. 48. Óvodai nevelés 1990. október 31 - 1998. augusztus 31. Óvodavezető Szakmai munka tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, tanügyi, munkaügyi minőségfejlesztési és gazdálkodási feladatok ellátása VI. sz. Napköziotthonos Óvoda, 2040 Budaörs, Farkasréti út 52. Óvodai nevelés 1983. szeptember 1 – 1990. október 31. Óvodapedagógus Óvodáskorú gyermekek nevelése, oktatása III. sz. Óvoda, 2045 Törökbálint, Bajcsy Zs. u. 48. Óvodai nevelés 1979. július 01 – 1981. július 31. Óvodapedagógus Óvodáskorú gyermekek nevelése, oktatása III. sz. Óvoda, 2045 Törökbálint, Bajcsy Zs. u. 48. Óvodai nevelés

3

Pénzes Józsefné pályázata Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

1977. augusztus 22 – 1979. június 30. Óvodapedagógus Óvodáskorú gyermekek nevelése, oktatása I. sz. Óvoda, 2040 Budaörs, Lenin u.3. Óvodai nevelés

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

2010-2011 mentálhigiénés szakember szakképzettség Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2000-2002 közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1985-1987 óvodapedagógus Budapesti Tanítóképző Főiskola

4


2. Az intézmény szakmai vezetésére vonatkozó program, a helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelésekkel Nagyot változott a világ 2006 és 2012 között - szűkebb ás tágabb környezetünkben egyaránt – és mégis: gyorsan telt az idő! Szinte hihetetlen számomra, hogy első vezetői ciklusom kezdete óta már közel hat év telt el. Ez alatt a hat év alatt nagyon sok minden történt intézményünkben. Négy csoportos óvodából tíz csoportos, két épületben működő intézménnyé váltunk. Háromszáz gyermeket látunk el 43 fő munkavállaló segítségével. Az új épület csodájára járnak, a régit szeretjük és óvjuk. A hat év alatt történtek rövid összefoglalását a következő táblázat tartalmazza:

5

2006/2007 Csoportok száma 4 Gyermeklétszám:120 fő

2007/2008 Csoportok száma 4 Gyermeklétszám: 120 fő

2008/2009 Csoportok száma 4+1 Gyermeklétszám: 102+30 fő

2009/2010 2010/2011 2011/2012 Csoportok száma: 4+2 Csoportok száma: 6+4 Csoportok száma: 6+4 Gyermeklétszám: Gyermeklétszám: Gyermeklétszám: 120+60 fő 185+115 fő 180+120 fő

Nyertes pályázatok: Udvari játékeszközök GLAXOSMITH telepítésének WELCOME: A régi befejezése épület udvaráról a régi játszóeszközök eltávolítása

Szinkulics Lászlóné „Kis Bóbitákért Új épületbe való „Néphagyományok és Törökbálinton” beköltözés a régi kézműveskedés az Alapítvány létrehozása épület megtartásával Óvodában” c. programjának beindítása

Hivatalos kapcsolatfelvétel a Szemem Fénye Alapítvánnyal

Rugalmas Alapítvány: 500 eFt értékben gumitégla-burkolat

Fejlesztő gyógypedagógus alkalmazása: feladatellátás 3 óvodában

Néptánc táncház program beindítása

A Bóbita Óvoda új, helyi nevelési programjának kompetencia- elemek befogadásával való kidolgozása

Fejlesztőpedagógusok Szülői Klub indítás száma 2 fő

Rajzpályázat: 100 eFt

Hagyományteremtő rendezvények elindítása: szüreti nap karácsonyi vásár közös karácsony a szülőkkel kisállat-bemutató, lovaglás

Helyi művészeti csoportok bemutatkozása az óvodai rendezvényeken

Jó gyakorlat kidolgozása az egészséges életmódra nevelés területén

Hagyományos rendezvények megtartása mindkét épületben

Továbbképzés települési szinten: Uzsalyné Pécsi Rita „Amit Jancsika megtanult....”

6


Rendezvények szervezése a település Óvodái számára: gyermeknapi Bojtorján koncert, Szőnyi E. Zeneiskola zenevilágnapi koncertje, Óvodás mesebérlet bevezetése az MMNHban Továbbképzés az egész nevelőtestület számára „Bátorító pedagógia” (Budaörsi Nevelési Tanácsadó)

Továbbképzés az egész nevelőtestület számára:„Pszichoszexu ális fejlődés az óvodában”, „Agresszió kezelése az óvodában” elmélet + gyakorlat (Mudra Annamária)

Kistérségi bemutató a Bálint Márton Iskola könyvtárépületében működő csoportról

Továbbképzés az egész nevelőtestület számára „Logopédiai gyökerű integráló eljárások az anyanyelvi nevelésben” (Ványi Ágnes)

Sikeres pályázati folyamat a TÁMOP 3.1.4. sz. pályázat gyakorlati megvalósítása a kompetencia alapú nevelés bevezetése 1 csoportban, 10 továbbképzés 14 fő részvételével

A TON Napok alkalmával az új épület és az új nevelési program bemutatása, továbbképzés települési szinten: Dr. Zacher Gábor: Függőségek megelőzése az óvodás és kisiskolás korban

Kaposvári Egyetem Törökbálinti Módszertani Központ szervezésében gyakorlóintézmény státusz az óvodapedagógus képzés keretében

Kompetencia alapú Kompetencia alapú nevelés: 4 csoportban nevelés: 7 csoportban

Az óvoda honlapjának beindítása

7

2.1. Feladat-ellátás  A törökbálinti Bóbita Óvoda alapító okirata szerint látja el feladatát, melyek a következők: o óvodai nevelés, ellátás o a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása  Az intézmény típusa: o közoktatási, költségvetési szerv o gazdálkodási jogkör: önállóan működő költségvetési szerv  Férőhelyek száma: 10 csoport  Összesen: 250 fő  Befogadóképessége: 300 fő 2.2. Feladat-ellátást jellemző adatok, férőhely-kihasználtság A 2006/2007 nevelési év kezdetétől napjainkig az intézmény férőhely kihasználtsága folyamatosan eléri a 120%-ot. A csoportok száma az induló négyhez képest tízre emelkedett. Nevelési évenként egy, maximum két fő sajátos nevelési igényű gyermeket látunk el. Az alacsony szám magyarázata: a szakértői bizottságok csak ritkán, nagyon súlyos esetben adnak SNI-s minősítést óvodás korú gyermeknek. Ugyanakkor egyre több a valamilyen problémával küzdő, egyéni megsegítést igénylő gyermekek száma. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a törökbálinti óvodák közül intézményünkben a legmagasabb. Vezetői ciklusom alatt két egymást követő nevelési évben számuk meghaladta a negyven százalékot. Ennek oka egyrészt felvételi körzetünk sajátosságaiban keresendő, másrészt pedig mély elkötelezettségem (nevelőtestületünk minden tagjának mély elkötelezettsége) a nehéz sorsú családok gyermekei iránt. Két egymást követő nevelési évben egy, majd két nagy csoportunk a Bálint Márton Általános és Középiskola könyvtárépületében nyert elhelyezést. Ennek a rendkívüli állapotnak nagyon pozitív pedagógiai eredménye: nagy csoportosaink iskolakezdése, az óvoda és az iskola közötti átmenet ideális körülmények között valósulhatott meg.

2.3. Intézményszervezet, vezetési szerkezet, álláshely összetétel Intézményünk a fenntartó által engedélyezett 42 álláshellyel rendelkezik, melyeket 43 fő munkavállaló lát el. Ezek közül 40 álláshely teljes munkaidős, 3 álláshely pedig részmunkaidős. 21  Ebből óvodapedagógusi álláshely:  pedagógiai munkát segítő: 10  népi mesterségek szakoktató: 1  óvodatitkár: 2  fűtő, karbantartó, udvaros: 3,75

8


 konyhalány: 2,75  mosó-vasaló nő: 1  takarító: 0,5 A gyógypedagógusi-fejlesztőpedagógusi és logopédiai ellátást a Zimándy Ignác Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai biztosítják az intézményünkbe járó gyermekek számára. Az óvodavezető munkáját épületenként 1 fő vezető-helyettes segíti. A fenntartó által biztosított álláshely összetételnek köszönhetően intézményünkben magas színvonalú szakmai munkavégzést tudunk garantálni. A Bóbita Óvoda új épületében működik a Budaörsi Nevelési Tanácsadó (Törökbálint Város Önkormányzatának finanszírozásában) 3 fő gyermekpszichológussal, akik minden törökbálinti gyermek számára biztosítják a megfelelő ellátást. A tervezést és szervezést, a működési feltételek biztosítását, a működtetést, a koordinálást, az ellenőrzést és mindezek irányítását, a szülőkkel való kapcsolattartást az óvodavezető végzi a vezető-helyettesek segítségével. A szakmai munka tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése szintén az óvodavezető hatásköre, melyet megosztva gyakorol a vezető-helyettesekkel, a szakmai munkaközösség vezetőjével és a minőségbiztosítási csoport vezetőjével. A fenntartóval, a társintézményekkel és más intézményekkel való kapcsolattartás az óvodavezető feladata. A két épület közötti kapcsolattartás és információ csere biztosítása napi szintű, az óvodavezető koordinálásával és az informatikai eszközök, mobiltelefonok segítségével valósul meg. Intézményünk folyamatos tartalommal frissített honlapja: www.bobitaovitorokbalint.hu, biztosítja a világhálón történő megjelenést. Az óvodavezető jelenlétét megosztja a két épület között. Részt vesz mindkét épület rendezvényein, ünnepein, szülői értekezletein. Az intézményirányítás magába foglalja a tanügyi, munkaügyi, minőségfejlesztési és gazdálkodási feladatok ellátását. Az éves munkatervekben határozzuk meg aktuális feladatainkat, felelősök megnevezésével. A feladatok motiváció szerinti elosztását, egyértelmű meghatározását és a közvetlen információáramlást havonkénti nevelőtestületi és munkatársi értekezletek megtartásával biztosítjuk.

2.4. Minőségirányítási rendszer, minőségfejlesztés, teljesítményértékelés Intézményünkben a nevelőtestület minden tagja elkötelezett a folyamatos fejlesztés iránt. Vezetőként - a minőségbiztosítási csoport vezetőjével és annak tagjaival figyelemmel kísérem a működés tapasztalatait, hogy szervezetünk minél hatékonyabban lássa el feladatait szakmai és gazdálkodási területen is. Éves munkatervek alapján dolgoztunk, a kitűzött célokat megvalósítottuk. 2011-ben elvégeztük intézményünkben a teljes körű intézményi önértékelést. (Teljes terjedelmében olvasható a Bóbita Óvoda 2010/2011-es nevelési év munkájának és feladatellátásának értékelése, vezetői beszámolóban.) Ennek összegzése alapján

9


megállapíthattuk, hogy működésünk több területén is kimagasló eredményeket értünk el. Ez az új épületünk adottságainak köszönhetően minőségi előrelépést jelent. Amit nagyon fontos megjegyezni: a régi épületben folyó nevelő munka és működés partneri értékelése is magas elégedettségi mutatókat hozott.

          

A szülők elégedettségének mérése alapján erősségeink: az óvoda légköre az óvodai programok a szülői értekezletek színvonala a vezető munkájával való elégedettség az óvodapedagógusok munkájával való elégedettség a dajkák munkájával való elégedettség a gyermek központúsággal való elégedettség az óvoda működtetése és szervezettsége az óvodapedagógusok és a szülők kapcsolata tárgyi ellátottsággal való elégedettség a segítő szakemberek munkájával való elégedettség

97% 97% 95% 95% 95% 95% 95% 95% 94% 93% 90%

     

Fejlesztendő területeink: a csoportok létszámával való elégedettség alapítvány működtetése az óvoda iskolákkal való kapcsolata az óvodapedagógusok munkájára való építés a gyermekek felkészítése az iskolára kellő tájékoztatás az iskolákról

70% 82% 85% 85% 85% 85%

            

A folyamatos fejlesztés eredményei az intézményi SWOT elemzés szerint erősségeink: óvodai menedzsment, vezetés színvonala a pénzügyi lehetőségeknek megfelelő, eredményes, hatékony gazdálkodás az óvoda szervezettsége az intézményi dokumentumok tartalmi egymásra építettsége az óvoda ismertsége, elismertsége kapcsolattartás a gyermekekkel, a szülőkkel, a fenntartóval kollégák közötti kapcsolattartás kollektivitás: a kitűzött célok, feladatok megvalósítása érdekében való együttműködés Helyi Óvodai Nevelési Program megvalósítása speciális, óvodapedagógusok munkáját segítő szakember hálózat kompetencia alapú nevelés elfogadottsága, sikeressége gyermekközpontúság tiszta, rendezett óvodakép

10


         

magas színvonalú pedagógiai munka megfelelő továbbképzések biztosítása partneri elvárás szerinti működés szervezeti klíma gyermekvédelmi munka hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése, támogatása, felzárkóztatása esélyegyenlőség, egyéni bánásmód biztosítása nyitottság a partnerek irányába intézményi honlap működtetése programok a gyermekek és szüleik számára Fejlesztendő területek:

             

innovációs munka – a kompetencia alapú nevelés kiterjesztése óvoda biztonság – udvar fejlesztése az új épületben hagyományőrző program tovább terjesztése pályázatírás intézményi feladatok arányos szétosztása – ösztönzés az önkéntességre eredmények visszacsatolása alapítvány működtetése információ áramlás javítása egységes mérési-értékelési rendszer kidolgozása munkaközösségi munka pedagógusok módszertani kultúrája – belső képzés, önképzés szakmai rendezvényeken való részvétel bővítése szakmai könyvtár bővítése közös programok a családokkal A közeljövőben szükséges az intézményi minőségirányítási program felülvizsgálata, mivel nagyon sok változás történt az óvoda életében és az intézmény működtetésében. A szinte mindenre kiterjedő változások miatt új célok és feladatok meghatározása időszerűvé vált. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni a törvényi környezet változásait is. 2.5. Kapcsolattartás és együttműködés a szülőkkel A szülőkkel való bizalmi kapcsolat kialakítása és folyamatos fenntartása az óvodában folyó nevelő munka sikerességének egyik legfontosabb része. A velük való harmonikus együtt működés legnagyobb nyertese a gyermek, ezért a gyermekekkel való foglalkozás elsődlegessége mellett mindjárt a második helyen szerepel intézményi tevékenységünk fontossági sorrendjében. Célunk a családok nevelési szokásainak megismerése és közös nevezőre hozása az

11


óvodai neveléssel. Ennek érdekében nyílt napokat szervezünk, tematikus szülői értekezleteket tartunk, a gyermekekkel közös rendezvényekre invitáljuk a szülőket. Ebben a nevelési évben új elemként beindítottuk a szülői klubot, meghívtuk az érdeklődőket belső és külső továbbképzéseinkre egyaránt. 2.6. Belső ellenőrzés, ellenőrzésre épülő segítő tevékenység Intézményünkben a belső ellenőrzés célja és feladata kettős. Egyrészt vannak állandó, minden nevelési évben végrehajtandó feladatok, melyek az adminisztrációra, a balesetvédelemre, gyermekvédelemre, a szülőkkel való kapcsolattartásra, a munkavégzéssel kapcsolatos fegyelemre és a gazdasági folyamatszabályzásra terjednek ki. Másrészt minden nevelési évben van szakmai feladat ellenőrzés is. Az óvodavezető javaslatára, a nevelőtestület egyetértésével kiválasztásra kerül egy nevelési terület, évente más és más, mely főszerepet játszik az adott nevelési évben. A kiválasztott területen keresztül mutatjuk be a szülőknek, a szakmai „közönségnek” és egymásnak is az óvodánkban folyó nevelő munkát. Az így szerzett tapasztalatokat közösen értékeljük, az esetlegesen jelentkező hiányosságok, netán hibák kijavításához kollektíven nyújtunk segítséget. 2.7. A jó és hatékony munkavégzés elismerése, a munkatársakról való gondoskodás A fenntartónak köszönhetően minden nevelési évben volt mód a munkatársak jutalmazására, 2010-ig a cafetéria léte is nagyon sokat jelentett a dolgozók számára. Ezek a béren kívüli juttatások kézzelfoghatóvá tették a kollégák számára: a fenntartó becsüli és értékeli az általuk végzett munkát. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés (állami normatíva) megállapításának szempontjait a törvényi előírások és az intézményi SZMSZ szabályozza. Általánosságban elmondható, hogy kereset-kiegészítésben az részesül, aki többlet feladatot lát el. Az elmúlt években kidolgozott teljesítményértékelési rendszer működtetésével – vezető-helyettes kollégáimmal együtt - figyelemmel kísérjük az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők szakmai munkavégzését. Ennek célja az erősségek meghatározása, kiemelése, megerősítése és átadása, a gyengeségek megszüntetése. Tekintettel arra, hogy jelen gazdasági helyzetben a források szűkülése valószínűleg nem teszi majd lehetővé az anyagi elismerést, olyan ösztönzőrendszer kidolgozása válik szükségessé, mely biztosítja a színvonalas munkavégzés erkölcsi elismerését: díjak, nevelési évente munkatársi és szülői szavazatok alapján az év óvodapedagógusa, az év dajka nénije, szakmai kirándulás, belső továbbképzésre előadói felkérés, szakmai bemutató tartására való felkérés.

12


2.8. Humánerőforrás-fejlesztés és gazdálkodás A Bóbita Óvoda erősségét a magasan képzett, szakmailag jól felkészült és jó gyakorlattal rendelkező nevelőtestülete, képzett és gyakorlattal rendelkező pedagógiai munkát segítő munkatársai és az intézményünk iránt érzelmileg és szakmailag erősen elkötelezett technikai dolgozók alkotják. Az intézmény dolgozóinak folyamatos képzése stratégiai feladatunk. Rendszeresen felmérjük a munkatársak egyéni igényeit, ezeket összehangoljuk az intézményi célokkal, mikró és makró környezetünk elvárásaival, pénzügyi lehetőségeinkkel és ennek alapján készítjük el továbbképzési tervünket. Az utolsó három évben az alábbi képzéseken és tréningeken vettek részt kollégáink:  1 fő gyógytestnevelői képzés+szakvizsga  1 fő fejlesztőpedagógusi képzés+szakvizsga  1fő mentálhigiénés szakember képzés, diploma  4 fő „Kompetencia alapú nevelés” továbbképzés  2 fő „Változáskezelési” tréning  4 fő „A pedagógus professzionális kommunikációja” tréning  4 fő „Hatékony tanuló-megismerési technikák” tréning  1 fő „SNI-s gyermek együttnevelése” tréning Nagyon fontosnak tartom, hogy olyan lehetőségeket keressünk és teremtsünk, amelyen a nevelőtestület és a pedagógiai munkát segítők is teljes körűen részt tudjanak venni. Ilyen alkalmak voltak: Budaörsi Nevelési Tanácsadó: Bátorító pedagógia nevelőtestület Ványi Ágnes: Logopédiai integráció az anyanyelvi nevelésben Mudra Ágnes: Pszichoszexuális fejlődés az óvodában Agresszió kezelése az óvodában Szinkulics Lászlóné: Néphagyományőrzés az óvodában A dajka szerepe és kompetenciái Kompetencia alapú nevelés a Bóbita Óvodában (3 alkalom) RAABE Akadémia: Önismeret és a szülőkkel való kapcsolat Dr. Solymosi Péter: Az elsősegélynyújtás alapjai

nevelőtestület

Dr. Zacher Gábor: A függőségek megelőzése

teljes dolgozói kör

Pénzes Józsefné: Mentálhigiénés alapok

teljes dolgozói kör

Uzsalyné Pécsi Rita: „Amit Jancsika megtanult”

teljes dolgozói kör+szülők

nevelőtestület

nevelőtestület dajkák teljes dolgozói kör nevelőtestület nevelőtestület

13


Az intézményben felhalmozódott tudást, tapasztalatot, módszereket megosztjuk egymással. Ennek köszönhető, hogy ebben a nevelési évben már hét csoportban folyik a kompetencia alapú nevelés és nőtt pedagógiai-szakmai kultúránk is. A nevelőtestület tagjai folyamatosan képzik magukat, részt vesznek a továbbképzéseken és szívesen segítik egymást a tapasztaltak és tanultak megosztásával. Törekszem a munkatársak hosszú távú foglalkoztatására, képességeik és képzettségeik leghatékonyabb felhasználására. Intézményünk bővítése kapcsán 16 fő új dolgozó kiválasztása és felvétele történt meg. Az új belépőkkel megismertettem az intézmény működését, küldetését és jövőképét, értékrendjét és belső szabályait. A humánerőforrással való gazdálkodás keretében javaslattal fogok élni városi szakmai műhely létrehozására. 2.9. Gazdálkodási tevékenység A fenntartó által az intézményi költségvetésben és a költségvetésen kívül biztosított forrásokból óvodánk magas színvonalú ellátást tud biztosítani a gyermekek és szüleik számára. A pénzügyi erőforrások felhasználása a pedagógiai program támogatására és a nevelési-oktatási tevékenységhez kapcsolódó feltételek biztosítására fordítódik. Meglévő erőforrásainkat körültekintően, takarékosan és tervszerűen használjuk. A szükséges költségátcsoportosításokat időben elvégeztük a folyamatos, racionális és gazdaságos működés érdekében. A működésünkhöz szükséges infrastruktúra kiépítése, szinten tartása, eszközbeszerzése tervszerűen, a fenntartóval egyeztetetten történt. A megvalósulás anyagi háttere pályázati erőforrásokkal kiegészítve vált valóra. (Bóbita Óvoda bővítése új épülettel, tartalmi megújítással: kompetencia alapú nevelés bevezetése. Régi épületünk pályázatokon elnyert erőforrásai a „Bevezetés” táblázatában részletezve.) A régi épület működőképességét és szinten tartását költségvetési forrásainkból és a karbantartók munkájával biztosítjuk. Játék és fejlesztőeszköz készletünk, mindennapi használati tárgyaink megfelelő mennyiségben és jó minőségben állnak rendelkezésünkre. Az új épület és felszereltsége minden igényt kielégít. A következő években alapítványunk mát tud fogadni 1%-os felajánlásokat, ezzel és pályázatokon való részvétellel képzelem el intézményünk erőforrásainak kiegészítését. A teljes dolgozói kör és a szülők nagy részének bevonásával tervezem a szakértelmet nem igénylő, de mindennapi működésünket segítő munkák elvégzését forráshiány esetén.

14


2.10. Infrastruktúra, tárgyi feltételek Intézményünk 2010 nyarától két épületben működik. Az új épület kellően tágas ahhoz, hogy hat csoportban 180 gyermeket lássunk el. A csoportszobák mérete még a magas csoportlétszámok mellett is megfelelő. A csoportszobákhoz tartozó teraszok nagyon jó szolgálatot tesznek a gyermekek napirendjének kialakításához. Napfénytetővel és fényvédő függönyökkel ellátottak. Nagy előnye az épületnek a kellő tágasság. A tornaterem a legnépszerűbb helyiség az óvodapedagógusok körében, teljes kihasználtsággal működik a nap minden szakában. Gyógypedagógusaink számára két foglalkoztató áll rendelkezésre a fejlesztő illetve a logopédiai foglalkozások megtartására. Az épület egy három teremből álló traktusában működik a Budaörsi Nevelési Tanácsadó törökbálinti részlege. Rengeteg gyermek és szüleik vették igénybe szolgáltatásaikat. A két intézmény együttélése teljesen harmonikusan zajlik. Úgy ítélem meg, jó döntés volt a Nevelési Tanácsadó elhelyezése az új épületben. A jelentkező nagy forgalmat az elegendő tér könnyen elviselhetővé teszi. Az óvoda udvara mellett kialakított játszótér nagy örömére szolgál a gyermekeknek, hiszen itt tudják használni járműveiket, ami az egyik legkedveltebb időtöltésük. Az óvoda udvarán nagyon hiányzik még néhány hinta és egy nagyobb, burkolt felület. Ezeket a hiányosságokat a közeljövőben pótolni szükséges. A régi épületben a gyermekek családias légkörben, jó körülmények között, jól felszerelt udvarral rendelkező intézményben tölthetik napjaikat. Tartottunk attól, hogy a két épület közti különbség miatt feszültségek keletkezhetnek a szülők körében. Örömmel számolhatok be arról, hogy ezt alig-alig tapasztaltuk. Mint két épületnek meg van a maga előnye és ezeket az előnyöket úgy a régi, mint az új épületben a szülők is felfedezik. Mindazonáltal a régi épület karbantartása, működtetése és majdani felújítása figyelmet és anyagi ráfordítást igényel. 2.11. A Bóbita Óvoda új - helyi nevelési programja szerinti – nevelő munkájának szakmai tartalma és értékelése Az óvodai nevelés közoktatási rendszerünk jól működő része. A fenntartható fejlődés pedagógiai gyakorlata az egész életen át tartó tanulási és szocializációs folyamat. Ennek az egész életen át tartó folyamatnak a megalapozása történik az óvodai nevelés évei alatt. Hitünk szerint az új nevelési programunk, mely a tevékenység központú óvodai nevelési program és az óvodai kompetencia csomagok együtteséből állt össze, jól szolgálja ezt a célt. Pedagógiai alapvetésünk, hogy a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy minden esetben megkapják a nekik megfelelő gondoskodást és nevelést. Helyi nevelési programunk olyan kereteket biztosít, melyek között alkalmazkodunk a gyermekek egyéni szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz és fejlődési ütemükhöz. Óvodás korban a gyermekek legelemibb szükséglete a szabad játék. Ez a létformájuk és ehhez szükségük van napi 7-8 óra időre, hiszen a játékon keresztül szerzik

15


ismereteiket, tapasztalataikat a világról. A játék az óvodás gyermekek számára személyiségük fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség és képesség fejlesztés leghatékonyabb módja. Ezért legfőbb törekvésünk az, hogy a mi intézményünkben, az új nevelési programunknak köszönhetően biztosítsuk naponta a lehető legtöbb időt a gyermekek számára a szabad játékhoz. A gyermekek által önként vállalt feladatoknak, az általuk végzett munkajellegű tevékenységeknek is vannak játékos elemei. Ennek nem csak a játék szempontjából van nagy jelentősége, hanem a közösségi léthez való alkalmazkodásban is. Ha a gyermekek megélik a közösségért való tevékenykedés örömét, az elvezeti őket a szabályok, normák és értékek megismeréséhez, elsajátításához. Fontos, hogy minél több tapasztalathoz jussanak, minél több igazi élményt élhessenek át. Ezért építünk természetes kíváncsiságukra, ezért alkalmazzuk a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás módszereit. Óvodánkban a nevelés komplex módon folyik, a nevelési területek egységet alkotnak. Célunk a gyermeki kíváncsiság, aktivitás és motiváltság felébresztése, ébrentartása és kielégítése. Célunk megvalósítása során a gyermeki kreativitásra építünk oly módon, hogy az óvodapedagógusok az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segítik őket. Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a gyermekek a tevékenységek során szerezhessék meg azokat az élményeket, tapasztalatokat, melyek biztosítják számukra a környező világ megismerését és a tanulás örömének átélését. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelés egész rendszerét, ezért különös jelentőséggel bír. Nagy hangsúlyt fektetünk az inkluzív, befogadó pedagógia elveire, az érzelmi és erkölcsi nevelés területeire. A gyermekek fejlődésének alapja, hogy meleg, elfogadó és szeretetteljes környezetben nőjenek fel. Minden gyermeknek szüksége van arra, hogy egyéni, differenciált bánásmódban részesüljön. Ezt igyekszünk minden gyermek számára biztosítani, akkor is, ha nagyon sok gyermek jár egy csoportba. Az óvodás korú gyermekek magatartását érzelmeik befolyásolják. Ezért nagyon fontos, hogy minden gyermeket pozitív, kedvező hatások és élmények érjék óvodánkban. Közösségi nevelésünk alapelve, hogy minden gyermek találja meg helyét a közösségen belül. Nevelési célunk, hogy minden gyermekben segítsük kialakulni a csoporttal való együttműködés igényét. Ennek eszközei: a játék, a közös tevékenységek, a közösen elvégzett feladatok, a tanulási formák. Napirendjüket életkori sajátosságaiknak megfelelően szervezzük, szokásrendszerünk következetes és rugalmas. Az ezekhez való alkalmazkodást nagymértékben segítjük, hiszen ez nélkülözhetetlen az iskolaérettség kialakulásához. Helyi nevelési programunk alapvetése az egészséges életmódra való nevelés. Ez kiterjed a szabad levegőn való szabad mozgásra, a táplálkozási szokásokra és a higiéniai szabályok tudatos betartására. Az egészség promóció (egészségfejlesztés) jegyében nevelőmunkánk során megvalósítunk minden olyan életviteli tényezőt, lehetőséget, amelyek az egészségvédelem szolgálatába

16


állíthatók. Csökkentjük a káros hatásokat, illetve korrigálunk. Az egészségfejlesztést a mentális, az emocionális és a szomatikus területen egyaránt fontosnak és nélkülözhetetlennek tartjuk. Nevelési céljaink közt szerepel környezetünk védelme, a gyermekek környezettudatos viselkedésének megalapozása.

     

Az új nevelési programunk megvalósítása során a következő alapelvekre építünk: a magyar óvodapedagógia eredményei a magyar nemzeti kultúra és hagyományaink az óvodai nevelés országos alapprogramja az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszere a játék, a tanulás, az érzelmek és az erkölcs meghatározó szerepe az iskolára való alkalmasság kritériumai Tekintettel arra, hogy a közoktatási rendszer következő lépcsőfoka, az iskolai tanulás az óvodai nevelésre épít, ezért törekszünk az iskolákkal való szoros együttműködésre. A kompetencia alapú programcsomag gyakorlatunkban bizonyította, hogy teljes mértékben gyermek központú. A gyermekek igényeik és vágyaik szerint játszhatnak, mozoghatnak. Megismerkedhetnek a művészetekkel, hagyományainkkal, nap mint nap változatos élményekkel gazdagodhatnak. Tapasztalatokat szerezhetnek önmagukról, társaikról, a közösségben való létezésről, az őket körülvevő világról, a természetről. Az óvodapedagógusok számára a programcsomag használata biztosítja az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelmi és az erkölcsi nevelés újfajta megközelítését. Segíti az iskolai életmódra való nevelés és az iskolaérettség újra értelmezését. Megerősít bennünket abban, hogy az óvoda legfontosabb funkciója valóban az óvó-védő és személyiségfejlesztő funkció. Olyan tudástartalmakat sajátítottunk el, amelyek megalapozták a program bevezetését. Gyakorlati tapasztalatainknak köszönhetően nyitottabbá váltunk az innovatív pedagógiai jelenségek iránt. Megértettük az egész életen át való tanulás szükségességét és felfedeztük ennek örömét is. Nevelő munkánk céltudatosabbá és hatékonyabbá vált, személyes kompetenciáink fejlődtek. A programcsomagnak köszönhetően csökkenteni tudjuk a kiégés szindrómájának jelentkezését is. A programcsomag használata biztosítja a szülők számára, hogy az óvodánkban folyó nevelő munka során valóban gyermekeik vannak a középpontban, a gyermeki személyiség számunkra érték, a gyermekek mindenek fölött álló érdeke a legfontosabb. Biztosítani tudjuk számukra a szeretetteljes légkört. Az élményekben, tapasztalatokban gazdag minden napokat. Alkalmazkodunk életkori és egyéni sajátosságaikhoz, értékeket közvetítünk, melyek nagyon fontosak úgy a családi, mint a társadalmai, közösségi életben. A gyermekek képességeit komplex módon fejlesztjük, a hangsúly a különféle módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van. Az iskolai életmódra való neveléssel alkalmassá tesszük őket iskolai tanulmányaik

17


megkezdésére. A szülők aktív résztvevői az új nevelési programunk megvalósításának, a közös gyűjtőmunkáknak és közös élményfeldolgozásoknak köszönhetően. A programcsomag bevezetése fenntartónk – Törökbálint Város Önkormányzata számára biztosítja, hogy a településünkön élő családok gyermekei intézményünkben a XXI. század második évtizedében modern és bevált pedagógiai elvek alapján nevelődnek. A fenntartása alatt működő óvodánk alap és speciális feladatait magasabb színvonalon látja el. 2.12. A vezetői feladatok ellátásának önértékelése és a vezetői feladatellátás A vezetői ciklus utolsó négy évében évente növekedett csoportjaink száma. A legnagyobb feladatot a Bálint Márton Általános és Középiskola könyvtárépületében működtetett egy, majd két csoport kiköltöztetése, életének megszervezése, az új épületbe való költözés és ezzel párhuzamosan a régi épület továbbműködtetése, a kompetencia alapú nevelés bevezetése jelentette. A felsoroltak külön-külön is fajsúlyos események, négy egymást követő nevelési évben állandó készenlétet, folyamatos feladat megoldást igényeltek. Minden munkatársam erejét megfeszítve végezte munkáját a gyermekek és az intézmény érdekében. Ezért hálás köszönetem illeti őket, nélkülük ez a folyamat nem tudott volna sikeresen lezajlani! Vezető társaimat minden döntés előkészítésbe bevontam, gondoskodtam a teljes dolgozói kör naprakész információkkal való ellátásáról. A feladatokat igazságosan és az egyéni motivációkat és a közösség érdekeit figyelembe véve osztottam el. Gondot fordítottam a kollégákkal és a szülőkkel való kapcsolattartásra. Úgy ítélem meg, hogy a hat nevelési év alatt az intézményünkben zajló óvodai nevelés belső és külső körülményeknek egyaránt köszönhetően dinamikusan fejlődött. Ha pályázatom értékelésekor sikerül elnyernem a döntésben és véleménynyilvánításban érintettek bizalmát, és folytathatom vezetői munkámat, akkor a következő vezetői ciklus feladata a jelenleg folyó magas színvonalú nevelő munka fenntartása mellett a továbblépés, tovább fejlődés útjainak megtalálása. Ebben a későbbiekben is elsősorban munkatársaimra szeretnék támaszkodni. 2011 nyarán, két éves továbbtanulás után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mentálhigiéné szakirányú továbbképzési szakán mentálhigiénés szakember szakképzettséget és diplomát szereztem. A mentálhigiéné kifejezés jelentése: lelki egészség. A továbbtanuláshoz nagyon erős motivációt éreztem, mert az óvodában naponta tapasztaltam, hogy a társadalomban zajló változások és ezek gyakran súlyos következményei megjelentek mindennapjainkban is. A negatív jelenségek érintették a gyermekeket, a szülőket és természetesen a munkatársaimat és engem is. Jelentősen romlott a gyermekek lelki, érzelmi egyensúlyi állapota, ami szorosan függ össze a szülők lelki, érzelmi állapotával. Ők munkájuk vagy éppen munkanélküliségük és ennek következményei miatti szorongásaik mellett már nem rendelkeznek kellő fizikai, érzelmi és mentális erővel ahhoz, hogy gyermekeiket életkori sajátosságaiknak

18


megfelelően, kellő következetességgel és az éppen megfelelő érzelmi töltéssel neveljék. Az óvodai élet minden szereplője mentálisan és fizikailag is sokkal rosszabb állapotban van, mint akár csak öt vagy tíz évvel ezelőtt. Ezek a jelenségek országos szinten is mérhetők. Kopp Mária magatartáskutató munkásságának köszönhetően ma már azt is tudjuk – felmérései bizonyítják – hogy a magyar társadalom tagjai szoronganak a világon a legtöbbet. Ennek következményeivel találkozunk mi is naponta. Freud szerint az az ember egészséges, aki tud dolgozni és szeretni. Számomra úgy tűnt, úgy tűnik, ezen a két, az ember számára legfontosabb területen szenvedjük a legnagyobb hiányt. Napjaink inger és információ áradata, a radikális relativizmus mindent és mindenkit megkérdőjelez és elbizonytalanít. Naponta találkozunk olyan – egyébként értelmes és jó szándékú - emberekkel akiknek kiszolgáltatottságuk, zavaruk és szenvedéseik a mai világ túlhajtott pluralizmusával és szubjektivitásával függnek össze. Sok ember életérzésének és világlátásának fő jellemzője a szubjektivitás és ez nagyban különbözik már az individualizmustól. A mai kor emberének már nem az a célja, hogy hogyan valósítsa meg önmagát, hogyan váltson valóra egy eszményképet – ehhez túlságosan is sok erőfeszítésre lenne szükség - hanem csak egész egyszerűen át akarja élni önmaga valóságát és élményeket akar szerezni a világról. Mindezek középpontjában saját maga áll, nehezen vagy egyáltalán nem von be másokat. Ennek oka véleményem szerint az, hogy a már jó néhány évtizede felnövekvő generációk tagjait senki és semmi nem motiválta arra, hogy valamilyen érték és norma rendhez alkalmazkodjon, illetve azt elfogadja és azonosuljon vele. Ezeknek a jelenségeknek legnagyobb elszenvedői a gyermekek, hiszen ők kiszolgáltatottak nekünk, felnőtteknek. Ha nem tudunk segíteni a felnőtteknek – szülőknek, pedagógusoknak – akkor a gyerekeknek sem tudunk úgy segíteni, ahogyan arra szükségük van. Sok egyéb, más feladat mellett, ebben látom a legtöbb tennivalót a magam számára. A mentálhigiénés képzés azt a plusz tudást adta, amivel elkezdhetem ezt a munkát. Kulcsfontosságú eredményeink:  intézményünkben az elmúlt években folyamatos a túljelentkezés, csoportjaink maximálisan feltöltve működnek  a dolgozói körben nem jellemző a fluktuáció  az óvodabővítés miatt alkalmazott 16 fő új dolgozó közül mindegyik beváltotta a hozzá fűzött reményeket, bizonyította alkalmasságát  a régi és az új épület közötti különbözőség elfogadtatása mind a szülői, mind a dolgozói körben

19


3. Vezetői és szakmai fejlesztési program Vezetői és szakmai munkám több évtizedes alapja a gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt egyezmény, amit hazánk is elfogadott, és az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett. Az egyezmény normái a gyermekek védelmében, az ő érdekükben fogalmazódtak. A gyermekért, a gyermek helyett, a gyermek jogosultságainak kiteljesedéséért az őket körül vevő társadalomnak kell felelősséget vállalnia. Tudnunk kell, hogy az óvodáskor a személyiségfejlődés kitüntetett szakasza. Amit ebben az életszakaszban elmulasztunk, azt a későbbiekben már nem, vagy csak nagyon nehezen tudjuk pótolni. Ezért van döntő jelentősége annak, hogy alapos és mélyreható ismereteket szerezzünk a gyermekről, valamint azokról a fejlődési törvényszerűségekről és kedvező tendenciákról, amelyek az óvodáskorban érvényesülhetnek. A kisgyermek az óvodában találkozik először pedagógiai program alapján megtervezett, tudatosan felépített, szakszerűen alkalmazott és egységes intézményi rendszerben végzett neveléssel. Ezért kell döntő jelentőséget tulajdonítanunk az óvodában folyó nevelő munkának. Ezen elvek alapján az intézmény vezetésében törekszem:  a humanista szellemiség érvényesítésére  a gyermekközpontúság mindenek felett álló fontosságának elfogadtatására  a gyermeki személyiség életkori sajátosságainak figyelembevételével az egyéni bánásmód mind szélesebb körű megvalósítására  a nevelőtestületben a demokratikus elvek érvényesítésére, a kollégák egyéni adottságainak, képességeinek kamatoztatására, az egymás iránti tisztelet és a toleráns viszonyok megteremtésére  a szülők közösségével élő, hatékony, eredményes kapcsolat fenntartására  a gyermekek, a szülők és a dolgozói kör érdekeinek képviseletére  az évről évre romló szociális helyzetből érkező gyermekek számára az óvodai elhelyezés biztosítására  az intézményben dolgozó óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők számára a továbbképzés és az önképzés lehetőségeinek biztosítására  csatlakozva a RAABE Akadémia Országos Partneróvodáihoz szakmai képzések, előadások megszervezésére. Fejlesztési célok:  kiemelt cél a kompetencia alapú nevelés minél szélesebb körben történő terjesztése  továbbra is szoros és hatékony együttműködés közvetlen és közvetett partnereinkkel, hogy minél magasabb elégedettséggel legyenek intézményünk irányába  társadalmi környezetünkben lezajló változások következményeként jelentkező igények és elvárások figyelembevételével továbbképzéseken való részvétel az SNI-s gyermekek, a beilleszkedési-, magatartási-, és tanulási zavarokkal küzdő gyermekek integrált neveléséhez szükséges új ismeretek elsajátítása céljából

20


 

pályázati lehetőségek felkutatása a továbbképzések lebonyolításához a belső továbbképzések gyakorlatának tovább fejlesztése.

szervezéséhez

és

3.1.

A nevelési-oktatási eljárások, módszertanok és az ezekhez illeszkedő eszköztár továbbfejlesztése Óvodai nevelésünk alapját a tevékenység központú helyi nevelési programunk adja, melybe beépítettük a kompetencia alapú nevelés elemeit. A pedagógiai célok és feladatok központjában az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztése áll, tehát a gyermekeket hatékony kooperációra és kommunikációra kell képessé tennünk. Programunk tartalmát a tevékenységeken keresztül, a tevékenységek által a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén – melyek a gyakorlatban komplex módon jelennek meg - keresztül valósítjuk meg. Elemei:  játék és tanulási tevékenység, játékba ágyazott tanulás  társas és közösségi tevékenység  munkatevékenység  szabadidős tevékenység Nevelési céljaink megvalósításában kiemelt szerepet kapott a szabad választáson alapuló, szabad játék, a szabad levegőn történő, szabad mozgás és az egészséges életmódra való nevelés. A megvalósításban az óvodapedagógusok a módszertani szabadság jegyében döntenek a tevékenységekről, az eljárásokról és az eszközökről is. A tevékenységek eszközigényesek. Ezek az eszközök a hétköznapi használati tárgyak köréből kerülnek ki, a legegyszerűbbtől kezdve a bonyolultabb háztartási és informatikai eszközökön át terjed a skála. A gyűjtésekben nagyszerű partnerek a szülők, a háztartási és informatikai eszközöket már beszereztük. Az eszköztár folyamatos karbantartása és fejlesztése, a tapasztalatok megosztása az óvodapedagógusok között napi gyakorlat. Pedagógiai, módszertani kultúránk fejlődését nagy mértékben szolgálta a kompetencia alapú nevelés bevezetése. Ebben a nevelési évben a tíz csoport közül hétben folyik kompetencia alapú nevelés, a csatlakozás önkéntes. Az eredmények meggyőzőek, ezért a többi három csoportban dolgozó óvodapedagógusok is felmenő rendszerben csatlakozni fognak. Az eljárási, módszertani kultúra fejlődését szolgálják a csoportokban tartott nyílt napok, amikor a kollégák egymás munkájából tanulnak és kapnak új inspirációkat.

21


3.2.

             

Az intézmény kulcsfolyamatai és azok irányítása

Kulcsfolyamatok: szabályzó dokumentumok felülvizsgálata, átdolgozása éves munkaterv készítése éves értékelés, beszámoló panaszkezelés óvodai beiratkozás gyermekek fejlődésének nyomon követése tehetséggondozás, felzárkóztatás gyermekvédelem továbbképzés új dolgozó felvétele, munkaviszony megszakítása, gyakornoki program belső értékelési rend, teljes körű önértékelés, teljesítményértékelés partneri igény és elégedettség mérés intézményi működés: tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, mérés infrastruktúra működtetése A kulcsfolyamatok működtetésében számítok a vezető-helyettesek, a szakmai munkaközösség és a minőségbiztosítási csoport vezetőinek és tagjainak munkájára is. Az intézményi minőségirányítási programban szabályozott kulcsfolyamatok feladatait, felelőseit, résztvevőit és elvárt eredményeit előre kidolgozott eljárásrenddel működtetjük. 3.3. A szervezetfejlesztés irányai A következő vezetői ciklus fő feladata az elért eredmények megtartása mellett az intézményvezetés hatékonyabbá tétele. Ennek eszközeként a minőségirányítási program differenciáltabb alkalmazását választom, a teljes munkatársi kör még hatékonyabb bevonásával, a feladatok megosztásával. Feltett szándékom olyan intézményi klíma biztosítása, ahol a mentális egészség megőrizhető. Támogatom óvodapedagógus kollégáimat a szakvizsga megszerzésében, a tovább és önképzésben, melyeknek eredményeként még felkészültebben tudják munkájukat végezni. 3.4. Vezetői stratégia A helyi nevelési programban, a minőségirányítási programban megfogalmaztuk stratégiai céljainkat, hitvallásunkat, értékrendünket, és az ezek megvalósításához elvezető feladatokat. A továbbiakban a nevelőtestülettel szorosan együttműködve aktualizáljuk és fejlesztjük ezeket, figyelembe véve a partneri igényeket és a törvényi változásokat. A stratégiai célok eléréséhez az éves munkatervekben megfogalmazott

22


feladatok teljesítésén át vezet az út. Folyamatos ellenőrzéssel, a változásokra való gyors reagálással biztosítom a magas színvonalú nevelő-oktató munkához az optimális munkahelyi légkört. Magamra nézve kötelezőnek tartom, kollégáimtól pedig elvárom azokat a magatartási és viselkedési formákat, szabályokat, etikai normákat, melyek segítik a pedagógus tekintély megőrzését, emelését és hozzájárul az intézmény eredményes működéséhez. A hosszú távú tervek megvalósításához, a stratégiai tervezéshez a következő forrásokból merítek:  gyermekek fejlődésének nyomon követése  statisztikai adatgyűjtés  partneri igény és elégedettség mérés  teljes körű intézményi önértékelés Vezetői célkitűzésem az, hogy a gyermekek jó körülmények között, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben, életkori sajátosságaiknak megfelelő környezetben, jó színvonalú személyi és tárgyi feltételek között nevelődjenek óvodánkban. A megvalósítást szolgáló vezetői tevékenységemet három, különböző szinten gyakorlom:  az egyén szintjén: felkészítés, motiválás, segítés, konzultáció  csoport szintjén: kooperáció, csapatépítés  a szervezet szintjén: intézményi kultúra továbbfejlesztése Vezetőként segíteni fogom munkatársaimat saját céljaik elérésében, és törekszem saját, vezetői céljaim megvalósítására is. Vezetői attitűdöm az óvodai élet minden területe iránt elkötelezett, az intézmény céljainak elérése érdekében határozott, világos, egyértelmű és toleráns. A vezetés nem hatalom kérdése, hanem az alkotó gondolkodásé. 3.5.

1 2

Az óvodai nevelőmunka fejlesztési irányai, a nevelés tervezése TERÜLET Egészséges életmód Érzelmi nevelés, szocializáció

SZAKMAI FEJLESZTÉSI TERV Innováció szerint, egészséges életmód: a táplálkozás  Az értelmi képességek fejlesztését meg kell előznie az érzelmi élet stabilitásának, fejlettségének.  Az új kiscsoportosok fogadása bevezetésük az óvoda életébe, a szülők fokozott segítése, támogatása.  A már óvodás gyermekekben az összetartás-érzés erősítése, az együttélés szabályainak kialakítása után a szabálytudat elmélyítése, a szabályrendszer betartása és betartatása.  A szülőket meg kell ismertetni az elvárható életkori sajátosságokkal.

23

Pénzes Józsefné pályázata 3

Értelmi fejlesztés, differenciálás

4

Fejlesztő pedagógia

5

Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Játék, udvari játék tevékenységek

6

7

Művészeti nevelés



A kompetenciaalapú programcsomag moduláris felépítésének köszönhetően rugalmasan építjük fel az óvodában 3 vagy 4 évig folyó nevelőmunkát, beleillesztve az egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokat.  Az óvodai műveltségtartalmak összefüggéseinek kialakítása, komplexitás.  Az egyéni különbségeket figyelembe vevő differenciált fejlesztés biztosításával az esélyegyenlőség megteremtése.  A gyermekek képességstruktúrájának elemzése, megfigyelés alapján.  Csoporton belül az óvodapedagógussal: játékba ágyazott tanulás.  Gyógypedagógussal: differenciált, egyéni és kiscsoportos fejlesztés 1 fő SNI gyermek, korai fejlesztés, egyéni és csoportos pszichomotoros fejlesztés keretében      

  

8

Mozgás

9

Környezettudatosság,  környezetvédelem  

 10

Munka jellegű tevékenységek

11

Tanulás

   

A játék a gyermek legfőbb tevékenysége az óvodában. Semmi mással fel nem cserélhető. Szabad választáson alapul. Naponta biztosítjuk a szabad levegőn való szabad játék lehetőségét. Szinkulics Lászlóné óvodai tervezetei alapján (néphagyományok, néptánc, kézműveskedés) Ünnepségeinkre a helyi művészeti csoportok meghívásával biztosítjuk a gyermekek számára az élményt. A testnevelés munkacsoport éves terve alapján. A mozgásfejlődés minden fejlődési területre kihat. A részképességek és a mozgás fejlődéselmaradása együttesen jelentkezik. A környezettudatos viselkedés kialakítása, a környező világról szerzett tapasztalatok feldolgozása kiemelt pedagógiai feladat. Korcsoportonként: az óvoda környékének és udvarának takarítása, növények gondozása, élősarkok kialakítása. A környezetvédelem jeles napjai: állatok világnapja (okt.4.), a víz világnapja (márc. 22.), a föld világnapja (ápr.12.), madarak-fák napja (máj. 10.) (projekt vagy témahét). Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése minden csoportban. A környezettudatosság a környezetvédelem feladatai. Naposság. felnőttek munkájának segítése. A gyermekek képességeinek és kulcskompetenciáinak megismerése, fejlesztése és megerősítése.

24

Pénzes Józsefné pályázata    

12

Anyanyelvi nevelés, kommunikáció

    

3.6.

Egyénre szabott cselekvő és személyes tapasztalatok szerzése. A kíváncsiság, a tanulás iránti vágy felkeltése. A tanulással kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása. Az egyéni különbségeket figyelembe vevő differenciált fejlesztés, nem feltétlenül életkori, hanem fejlődésspecifikus szempontok alapján. Kiemelt kompetenciaterület. A beszéd, a kommunikációs képességek kialakításának legintenzívebb szakasza az óvodáskor. A verbalitás átsző minden tevékenységet. A gyermekek spontán beszéd készségének megfigyelési szempontjai: tiszta hangképzés, helyes artikuláció, a mondatok szerkesztettsége, a ragok helyes használata. Az egymást átfedő, egymással szoros kapcsolatban lévő kompetenciák közül az anyanyelvi kompetencia területe kiemelten hangsúlyos.

További feladatok

Újszerű eljárások alkalmazása az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére Legtanulságosabbnak a Bálint Márton Általános Iskola és Középiskolában töltött két év bizonyult, egyszerűen a gyermekeket körül ölelő környezet miatt. Pedagógia eredményeit tekintve meghatározó élmény volt számunkra, tapasztalataira építkezve haladunk tovább az óvodai környezet sajátosságait figyelembe véve. A tevékenységek tervezésénél és megvalósításánál maximálisan kihasználjuk az új épület adta lehetőségeket, szűkebb és tágabb környezetünk adottságait. A hetedik életévükben lévő és továbbra is az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek számára külön program szerint (tehát nem az előző év egyszerű megismétlésével) biztosítjuk az iskolai életmódra való felkészítést. A hátrányos helyzetű, ill. sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása és az inkluzív, befogadó elvek érvényesítése Minden, óvodánkba jelentkező hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, vagy egyéb, más okból különleges gondozást, nevelést igénylő gyermeket felvettünk és felveszünk óvodánkba. Biztosítjuk számukra csoporton belül az egyéni fejlesztést, ezen kívül logopédiai, fejlesztőpedagógiai és gyermekpszichológusi ellátást. A szociálisan nehéz helyzetben élő családok megsegítése érdekében szorosan együttműködünk minden társintézményünkkel.

25


Az integrációt segítő programok alkalmazása Eddig és továbbra is biztosítjuk a hagyományos és az új rendezvények sorozatával, a közösségi élet kereteinek szélesítésével. Intézményi innováció továbbfejlesztése Szinkulics Lászlóné nagyon komoly szakmai anyagát - Néphagyományok őrzése az óvodában - beépítettük és továbbfejlesztjük minden csoport éves munkatervébe. Szülői, kulturális, művészeti és civil szervezeti együttműködés erősítése Célunk az eddig kialakított hagyományos együttműködés tovább vitele, esetlegesen új szereplők bevonása. A Német Kisebbségi Önkormányzat, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Szőnyi Erzsébet Zeneiskola, a Zimándy Ignác Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, a Bálint Márton Általános és Középiskola, a Munkácsy Mihály Művelődési Ház, Jókai Mór Művelődési Központ, művészeti csoportok bemutatkozása az óvoda rendezvényein. Kompetencia alapú oktatás implementációja, oktatási programok és taneszközök bevezetése, kompetencia alapú programcsomag használata Hét csoportban, 210 gyermek bevonásával, teljes lefedettséggel a csoportokat tekintve, megvalósult. Cél tehát a programhoz eddig még nem csatlakozott három csoport bevonása, felmenő rendszerben. Az új módszerek, eljárások bevezetéséhez, az implementációs folyamathoz, az innovációhoz az óvodapedagógusok felkészítése Továbbképzéseken való részvétel biztosításával, az önképzés lehetőségeinek szélesítésével és a belső továbbképzések számának emelésével kívánom megteremteni. Az intézmény vezetőjeként biztosítom a törvényes működést, az intézményi folyamatokat a partneri elvárásoknak megfelelően irányítom, melyek megfelelnek a szabályzóknak és az alapító okiratnak.

26


3.7. Partneri kapcsolataink, együttműködési rendszerünk Az intézmény partnereinek beazonosítása minden nevelési év elején a minőségbiztosítás keretén belül történik. Alapdokumentumaink szerint határozzuk meg a közvetlen és a közvetett partnereink körét, az együttműködés és az információáramlás formáit. Közvetlen partnerek:  fenntartó  dolgozói kör  gyermekek  szülők Az eredményes szakmai munka és a biztonságos működtetés érdekében napi kapcsolatban állok a fenntartóval és szakembereivel. Nagyon fontosnak tartom, hogy naprakész információkkal álljak rendelkezésre, feladataimat határidőre és pontosan végezzem el. A fenntartó képviselői rendszeresen meghívást kapnak az intézmény rendezvényeire, illetve gyermekeink is képviselik óvodánkat önkormányzati rendezvényeken. Részt veszek a köznevelési intézményeket érintő szakbizottsági és képviselő-testületi üléseken.

           

Közvetett partnereink: a bölcsőde a társ óvodák a település iskolái a pedagógiai szakszolgálat a nevelési tanácsadó a gyermekorvos, védőnő a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat az élelmezési feladatokat ellátó főzőkonyha közművelődési intézmények sport klubok helyi művészeti csoportok Szemem Fénye Alapítvány (a hivatalos kapcsolat felvétel megtörtént, óvodai rendezvényeken adományokat gyűjtöttünk az alapítvány javára, felajánlottuk szakmai segítségünket a településünkön működő Tábitha Háznak az óvodás korú gyermekek ellátásában) Meglévő szakmai és egyéb együttműködéseinket a jövőben is ápolni kívánom. Nagyon fontos, új eleme a szakmaközi együttműködésnek a Kaposvári Egyetem Törökbálinti Módszertani Központjának munkájába való becsatlakozásunk, mint gyakorló

27


intézmény az óvodapedagógus képzés keretein belül. Magas szintű szakmaisággal állunk a hallgatók rendelkezésére. 3.8. Gazdálkodás A pénzügyi tervezés és gazdálkodás során a felmerülő igények és a költségvetési lehetőségek összehangolására törekszem. Legfontosabb feladatom az intézményi költségvetés keretein belül jó színvonalon biztosítani a működést, az eszközellátottságot. A működés biztosítása során a takarékosság elve elsődleges. Játék és fejlesztőeszköz beszerzéseinket az évszakokhoz köthető kereskedelmi akciós időszakokban, előre tervezetten bonyolítjuk. Az esetlegesen jelentkező forráshiányt alapítványunk működtetésével, pályázatokon való részvétellel és a szülők körében szervezett és lebonyolított rendezvények, vásárok bevételeivel tervezem. Az intézmény pénzügyi erőforrásainak felhasználása a pedagógiai program megvalósítására és a működés feltételeinek biztosítására fordítódik. Az ingatlanok állagmegóvása folyamatos, a napi működést a karbantartók munkája biztosítja. 3.9. Gazdálkodásra épülő, középtávú fejlesztési elképzelések Legfontosabb középtávú szakmai tervem az új, kompetencia alapú nevelési programunk teljes körű bevezetése az intézményen belül és terjesztése társintézmények körében. Az ehhez szükséges eszközellátottság biztosítása, a képzések, továbbképzések, a program terjesztése és beválásának, eredményeinek vizsgálata nagyon fontos a szakmai munka színvonalának megtartása és emelése érdekében. Az ehhez szükséges erőforrásokat az intézményi költségvetésből, alapítványunk működtetéséből és pályázati lehetőségek felkutatásából tervezem. Az igazi nagy feladat a következő vezetői ciklusban a Bóbita Óvoda régi épületének sorsáról való döntés. Természetesen ez fenntartói kompetencia, és elsősorban erőforrás kérdése. Több elképzelés és terv is született már, a megvalósítás az ismert körülmények miatt, egyelőre nem aktuális. Ettől függetlenül a kérdéssel foglalkozni kell, hiszen az épület működtetésére a gyermekek biztonságos elhelyezésének érdekében feltétlenül szükség van. A döntés előkészítésében, a szakmai háttér megvalósításában és a majdani - remélhetőleg belátható időn belüli - kivitelezésben a legnagyobb örömmel állok rendelkezésre, ha lehetőséget kapok erre a fenntartótól.

28


4. Összegzés Nagy utat tettünk meg Törökbálint Város Önkormányzatával, Polgármesteri Hivatalának munkatársaival és a Bóbita Óvoda teljes dolgozói körével együtt az elmúlt hat évben. Felépült óvodánk új épülete, melyben - nyugodtan kijelenthetem egyedülálló körülmények között nevelhetünk 180 kisgyermeket. A két épület együttes működtetéséről a napi gyakorlat bebizonyította, hogy bevált és kialakult folyamatokra épülő rendszer. Az óvodai férőhelyek bővítése az új épület megépítésével és a régi épület megtartásával a Törökbálinton élő családok számára azt jelentette és egyelőre azt jelenti, hogy a jelentkező gyermekek majd 100%-a részt vehet az óvodai nevelésben. A törvényi környezet előttünk álló változásaira való felkészülés és Bóbita Óvoda régi épületének megújítása nagy kihívást jelentő feladat. Ha a Fenntartó alkalmasnak ítél bizalmára, és lehetőséget kapok a következő vezetői ciklusban is, akkor boldogan végezném tovább munkámat a Bóbita Óvoda vezetőjeként!

29


5. Mellékletek 5.1. Nyilatkozatok Személyes adatok kezelésére Alulírott Pénzes Józsefné, a Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testülete által a törökbálinti Bóbita Óvoda óvodavezetői beosztás ellátására kiírt pályázati eljárásban a pályázat tartalmának és személyes adataimnak a pályázat elbírálásban résztvevők általi megismeréséhez, a pályázat nyílt ülésen történő tárgyalásához hozzájárulok. Törökbálint, 2012. január 03.

Pénzes Józsefné

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről Alulírott Pénzes Józsefné tudomásul veszem, és eleget teszek vagyonnyilatkozattételi kötelezettségemnek. Törökbálint, 2012. január 03.

5.2. 5.3. 5.4.

Pénzes Józsefné

Erkölcsi bizonyítvány Oklevelek Korábbi munkaviszonyok igazolásai

30

*Ide írhatja a szöveget+

Recommend Documents