[Ide írhatja a szöveget] Absztraktfüzet

[Ide írhatja a szöveget]

Absztraktfüzet

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9.

2

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9.

16. Multimédia az Oktatásban Konferencia Szervezők: Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar Matematika és Informatika Intézet

Nyíregyháza 2010. július 8-9.

3

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9.

Tartalomjegyzék: dr. Antal Péter: Az elektronikus tanulási környezet kihívásai az Eszterházy Károly Főiskola gyakorlóiskolájában .................................................. 9 Bagó Péter: Web 2.0 rendszerek az oktatásban ............ 10 Bálint Tamás, Berke József: Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei . 11 Bednarik László, Dr. Kovács László: Digitális dokumentumok formátumai és az XSLT-FO ........... 12 Biró Piroska: Eszközök és módszerek.......................... 13 Boda I. Károly, Porkoláb Judit: A poétikai kommunikáció vizsgálata multimédiás környezetben ............................................................................... 14 Bodnár Károly, Kristóf Zsolt: Eredményesség és hallgatói igények e-learning környezetben .............. 15 Buhály Attila: Felhő vagy köd? A cloud computing és a történelemtanítás..................................................... 16 Busznyák János: 3D webes eszközrendszer digitális térképezési felhasználása az agrár-felsőoktatásban .. 17 Busznyákné Kovács Mariann: Önálló témafeldolgozás és annak bemutatása angolórán.................................... 18 Cservenyi Dóra: I2P – egy pilot projekt gyakorlati tapasztalatai a logisztikai menedzsment oktatásában 19

4

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Devosa Iván: Az infravörös érzékelésű interaktív táblák felhasználhatósága a közoktatásban –problémák és lehetséges megoldások ............................................ 20 Fekete Márton, Hegedüs Nikolett, Kis Andrea: A megváltozott olvasás multimediális környezetben ... 21 Fekete Zsombor: Oktató játékok 2.0 ............................ 22 Forczek Erzsébet: A webes információk elérhetősége .. 23 Dr. Füvesi István: Az interaktív táblák szaktárgyi órai használatának bemutatása Pecha Kucha módszerrel 24 Géczy László: Kell-e cél és filozófiai háttér a multimédia oktatásnak? ............................................................. 25 Gerő Péter: Az eszközök és módszerek kölcsönhatásairól (A tanítás-tanulás eszközei és módszerei – egymást fejlesztve és egymásra várva) .................................. 26 Gulyás István: Madarat tolláról - az iskolát podcast-járól ............................................................................... 27 Gulyás István: Matematikai, vagy multimédia ............. 28 Kaczur Sándor: Prímszámkódolás – Applet fejlesztése Java nyelven ........................................................... 29 Dr. Kiss Tamas: The use of multimedia in language teaching through comic books................................. 30 Klucsik Gábor: Web 2.0 és E-Learning alkalmazása a nyelvoktatásban ...................................................... 31 Dr. Kollár János: Forradalom az oktatásban – új lehetőségek az orvosképzésben ............................... 32 Kovács Béla Lóránt: Filológia és multimédia .............. 33 5

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. dr. Kovács János, Oroszné Pál Zsuzsa, Zolnai Erika, dr. Kiss János, dr. Sárváry Andrea: Kommunikációs kompetencia fejlesztése - Filmjelenetek alkalmazása non verbális kommunikációs jelzések percepciójának fejlesztésére segítő szakmákra készülő hallgatóknál 34 Kristóf Zsolt, Bodnár Károly: A Moodle keretrendszer implementálásának lehetőségei virtuális környezetben, a SLOODLE project ............................................... 35 Kvaszingerné Prantner Csilla: A tanulás mobilitásáról, a hálózaton történő tanulás......................................... 36 dr. Magyar Miklós: A Power Point jelenség, avagy a „csirkék hipnotizálása”............................................ 37 mr. Matijevics Éva: Matematikai képletek az interaktív táblán ...................................................................... 39 Mérész Dávid Tibor, Szűcs Tibor, Stefán Gábor, KozmaBognár Veronika, Berke József: M-learning mint az oktatás egy új eszköze (A tanulás személyessé és korlátlanná válásának lehetőségei) .......................... 40 Nagy Kálmán: i-Doctum interaktív tanári programcsomag a közoktatásban ............................. 41 Nádai Gábor, Sós Bence, Stiller Roland, Kaczur Sándor: Tartalomkezelés a felsőoktatásban, modern webes technológiákkal....................................................... 43 Ősz Rita: A képernyő szerepe az új tanulói környezetben és az interkulturális kommunikációban.................... 44 Sikné Lányi Cecília: A “Multimédia az oktatásban” című tantárgy oktatásának tapasztalatai............................ 45 6

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Sikné Lányi Cecília, Faragó Kinga, Drozdik Dolli: A “Game On Extra Time” (GOET) projekt keretében fejlesztett játékok magyarországi tesztelése............. 47 Szakács István: Interfész és újmédia ............................ 49 Szegediné Lengyel Piroska: Élménypedagógia virtuális térben...................................................................... 50 Szikszainé Dobronyi Erzsébet: A digitális tábla használatának lehetőségei az iskolai ének-zene órákon ............................................................................... 51 T. Nagy Judit: Matematikai felzárkóztatás a felsőoktatásban ....................................................... 52 T. Nagy László, Stóka Ágnes: A multimédia felhasználásának lehetőségei a nyelvoktatásban ...... 53 Tanyiné dr. Kocsis Anikó, Dr. Szerafinné dr. Szabolcsi Ágnes: A multimédia felhasználásának lehetőségei a Nyíregyházi Főiskola informatikus könyvtáros BA képzésében.............................................................. 54 Dr. Tóth Erzsébet, Szász Péter: Tudásmegosztás a világhálón ............................................................... 55 Tóvári Judit: Elektronikus bibliográfiai forrás a könyvtárban és a könyvtárosképzés tananyagában... 56 Vallner Judit: Interaktív tábla Környezettan órán......... 57 Váradi László, Dr. Berke József: iPhone alapú multimédiás mérőszoftver fejlesztése és alkalmazása ............................................................................... 58

7

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Vegera József: Multimédiás programok, elektronikus tananyagok fejlesztési tapasztalatai Opus Pro segítségével............................................................. 59 Dr. Vetier András: Valószínűségszámítás fogalmainak szemléltetése szimulációs Excel fájlokkal ............... 60 Vigh György: Kommunikáció villamos hálózaton keresztül ................................................................. 61 Vigh György: Egyenlő esélyű hozzáférés a webes alkalmazásokhoz, különös tekintettel a jelnyelvi törvényre................................................................. 63 Dr. Vörös Miklós: A monokróm monitortól a HD mobilig ................................................................... 65

8

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Az elektronikus tanulási környezet kihívásai az Eszterházy Károly Főiskola gyakorlóiskolájában dr. Antal Péter Eszterházy Károly Főiskola [email protected] A közoktatásban évek óta beszélünk a legkorszerűbb IKT eszközök bevezetéséről. A pedagógusok kreatívan használnák ki az ezen eszközökben rejlő lehetőségeket, ha a megfelelő módszertani háttér biztosítva lenne. Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete és az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolája a 2009/2010 tanévtől egyedülálló pedagógiai, módszertani kísérletbe kezdett. A kísérlet során a gyakorlóiskola összes ötödikes osztálya egy új interaktív tanítási környezetben kezdhette meg a tanévet. Ennek keretében minden tantermet a legkorszerűbb oktatási eszközökkel szereltünk fel (interaktív tábla, projektor, webkamera). Ezen túlmenően minden tanulót és tanáraikat speciális, oktatási célokra fejlesztett mini számítógépekkel, úgynevezett "Classmate PC-kel" látunk el. A szaktanárokat valamennyi tantárgy vonatkozásában felkészítettük ezek használatára. A projekt során megvizsgáltuk az eszközrendszer, és az interaktív tanulási környezet lehetőségeit, előnyeit és hátrányait, folyamatos módszertani kontrollt biztosítva. Előadásomban a tanév folyamán szerzett gyakorlati és módszertani tapasztalatokat mutatom be a tanulók és tanáraik szemszögéből.

9

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Web 2.0 rendszerek az oktatásban Bagó Péter Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar Gazdaságmódszertani Intézet, Gazdasági informatika Tanszék [email protected] Kutatásom során felmértem a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán az oktatást segítő szolgáltatásokkal kapcsolatos hallgatói elégedettséget. Vizsgálatom tárgyát képezte többek között a kari oktatást kiegészítő szolgáltatások, mint az internetes megoldásaink vagy az oktatástechnológiai kérdések, például az „okos tábla”. Elképzelésünk szerint a jelenlegi szigetszerű rendszereket össze kell kapcsolni. Egy megvalósítható megoldásként alkalmazható lenne például, hogy az előadás fóliái az előadás előtt megtalálhatók legyenek a hálózaton, vagy az órán elhangzott anyagokhoz hozzá lehessen szólni, valamint információkat, tudást lehessen megosztani, illetve kérdezni lehessen az oktatótól. Minderre egy sajátfejlesztésű rendszert vezettünk be az elmúlt évben, Coospace néven, aminek ugyancsak felmértem az elégedettségi indexeit és fejlesztési irányokat adok meg, milyen egyéb lehetőségeket, alkalmazásokat kellene integrálni a magasabb fokú felhasználhatóság érdekében.

10

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei Bálint Tamás1, Berke József1 1 Gábor Dénes Főiskola [email protected], [email protected] Absztrakt: Napjainkban rohamosan terjed a különböző háromdimenziós képmegjelenítést támogató megoldások. Örvendetes tény, hogy nem csak professzionális, speciálisan erre a célra kifejlesztett eszközökkel valósíthatóak meg, hanem egyszerűbb, mindenki számára elérhető hétköznapi eszközökkel, módszerekkel is. Az anaglif technológia régi múltra tekint vissza, amit a digitális forradalom nagymértékben leegyszerűsített és relatívan költséghatékonyan alkalmazható. Előadásunkban szeretnénk bemutatni az anaglif technikát, valamint a vele létrehozható illusztrációkat, képeket, videókat, valamint fontosabb felhasználási területeit. Kitérünk továbbá a háromdimenziós megjelenési módok oktatásban és kutatásban történő alkalmazási lehetőségeire is.

11

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Digitális dokumentumok formátumai és az XSLT-FO 1

Bednarik László1, Dr. Kovács László2 ME CTFK Informatika Tanszék, 2ME Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Általános Informatikai Tanszék [email protected], [email protected]

Ez az előadás a digitális dokumentumok készítését és megjelenítését mutatja be. Az elmúlt években a hardver és szoftver erőforrások meglehetősen gyorsan fejlődtek. Meg kell említeni az emberi erőforrásokat is azaz a felhasználókat - akiknek jogos követelésük, hogy a digitális dokumentumok különféle formátumban készüljenek el. Az alapvető cél a technológia fejlődésében többek között, az automatizált szöveg generálás és létrehozás a már meglévő dokumentumok újrahasznosítása és rugalmas megjelenítése. A bevezetőben elsősorban a dokumentumok metaadat jellemzői kerül bemutatásra. A szövegfeldolgozás különböző formátumai: TEI, DocBook, DITA. Az előadás fő része az előadók részletesen ismertetik a DITA XML dokumentum-formátumot. Digitális tankönyv megtervezése és megvalósítása DITA XML alapokon. XSLT-FO dokumentumkezelés. Felhasznált technológiák a digitális tankönyv elkészítéséhez: Adobe FrameMaker, Oxygen XML Editor, Syntext Cerna XML dokumentum készítő- rövid bemutatása.

12

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Eszközök és módszerek Biró Piroska Debreceni Egyetem, Informatikai Kar [email protected] Az informatikai társadalom kihívásai napról napra tanulásra ösztönöznek, nehéz követni, lépést tartani a technológiai fejlődéssel. Ameddig megtanuljuk a használni kívánt informatikai eszköz használatát, máris egy jobb, újabb jelenik meg, különböző funkciókkal ellátva. Sok időt vesz igénybe az új eszközökkel való lépéstartás, ugyanakkor megjelenésük az oktatásban egy új módszertan kialakításához is vezet, melyben fontos szerepet kapnak a tanárok illetve kutatók. Előadásomban az oktatásban megjelent információtechnológiai eszközök használatáról fogok beszélni, milyen formában jelennek meg, hogyan fogadják az oktatók és hallgatók, milyen nehézségekkel találkoznak a mindennapjaikban, illetve milyen előnyeit és hátrányait emelik ki.

13

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. A poétikai kommunikáció vizsgálata multimédiás környezetben Boda I. Károly, Porkoláb Judit Debreceni Egyetem [email protected] A kommunikáció különböző funkcióit egy integrált kommunikációs modell segítségével írhatjuk le, amely négy alap-, és négy kiegészítő funkciót tartalmaz. Előadásunkban a kommunikáció poétikai funkciójának jellegzetességeit vizsgáljuk multimédiás környezetben. A poétikai funkció fogalmát Roman Jakobson vezette be: „A poétika elsődlegesen azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi tesz egy nyelvi közleményt műalkotássá.” (Jakobson 1969:212 ) Azonban „minden kísérlet, amely a poétikai funkció szféráját a költészetre akarja korlátozni, vagy a költészetet a poétikai funkcióéra, megtévesztő egyszerűsítés volna. A poétikai funkció a verbális művészetnek nem egyetlen, hanem csupán uralkodó, meghatározó funkciója, míg minden más nyelvi tevékenységben másodlagos, járulékos alkotóelemként vesz részt.” (uo. 221) Azonban „nemcsak az irodalmi szövegek rendelkeznek poétikai funkcióval, hanem minden olyan közlés, amelyben a formai megformálás háttérbe szorítja a közlés tartalmát, tehát a reklámszövegek vagy a politikai szlogenek is.” (Bernáth et al. 2006 ) Az integrált kommunikációelméleti modell keretei közt a poétikai funkciót önálló kommunikációs funkciónak tekintjük, amelynek célja művészi vagy esztétikai hatás elérése. Véleményünk szerint a poétikai funkció általános értelmezése és sajátosságainak vizsgálata nemcsak a verbális és vizuális művészetekben, hanem az élet más területein is gyümölcsöző lehet — például az oktatásban, ahol a poétikai kommunikáció tudatos alkalmazása növelheti az oktatás hatékonyságát, segíthet az érdeklődés és motiváció fenntartásában, és nagy szerepet játszhat a tanár-diák közösségek kialakításában is.

14

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Eredményesség és hallgatói igények e-learning környezetben Bodnár Károly, Kristóf Zsolt Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Informatika Tanszék [email protected], [email protected] A felsőoktatás egyik legizgalmasabb kérdése az oktató-hallgató kapcsolat. Manapság a hallgatók elvárásai nemcsak a kurzusok tartalmára, hanem hozzáférhetőségére is vonatkoznak. Az oktatási módszerek terén megnyilvánuló megújulási törekvések egyre nagyobb szerepet játszanak. Az e-learning keretrendszerek által biztosított lehetőségek kihasználása egyre nélkülözhetetlenebb. Néhány éve a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán az Egészségügyi Informatika Tanszéken bevezettük az ILIAS keretrendszert. Cikkünkben arra kerestük a választ, hogy az ILIAS implementálása befolyásolta-e a hallgatói eredményeket, és ha igen, milyen mértékben. Első megközelítésben a szakmai törzsanyag részeként oktatott tantárgyak nappali tagozatos hallgatói eredményeit vizsgáltuk a keretrendszer bevezetése előtt és után.

15

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Felhő vagy köd? A cloud computing és a történelemtanítás Buhály Attila Nyíregyházi Főiskola [email protected] A digitális világ folyamatait nyomon követők számára ismerős az a sokszor a médiában is hangoztatott tendencia, miszerint az ismeretés információszerzés, a kommunikáció csatornái egyre inkább a webre tolódnak át. Nemcsak a szakirodalomban, hanem a közbeszédben is meggyökeresedni látszik az ezeket a fórumokat kiszolgáló webes felhő („cloud”) metaforája, mint valamiféle köztes tér, ahol az információk tárolhatóak, ill. ahonnan azok lehívhatóak. Ismereteinket ma már nem lexikonokból, hanem a wikipédiából nyerjük, a kommunikációnkat különféle email- és azonnali üzenetcsatornákon továbbítjuk, gondolatainkat blogokon publikáljuk és tweetekben tesszük közzé. Ez a helyzet egyre inkább érvényessé válik az iskola által kanonizált (jelen esetben:) történelmi ismeretszerzés folyamatára is. Történelemelmélettel és -filozófiával foglalkozó szerzők (Hayden White, E.H. Carr, George Duby, stb.) sokszor leírták a történelmi tény, a források és a modern interpretáció folyamatát, azaz azt, hogy a történelem mindig az elmúlt események és az arra reflektáló jelen kölcsönhatásában alakul ki, és ez az a történelmi ismeret, amelyet kánonszerűen közvetít az iskola a felnövekvő generációk számára. Hogyan módosul azonban a történelmi ismeretszerzés folyamata a digitális írástudás kereteiben? Létre tudnak-e jönni olyan összefoglaló szintézisek, művek és életművek, amelyek a történelemtudományra és -tanításra jellemzőek voltak az utóbbi kb. 150 évben? Vagy előfordulhat, hogy a „webkettes” világot, legalábbis ami az ismeretszerzés folyamatát illeti, a „felhő” helyett a „köd” metaforája írja le pontosabban, amiben az ember felismerhető támpontok nélkül botorkál? Az előadás ezekkel a kérdésekkel kíván foglalkozni.

16

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. 3D webes eszközrendszer digitális térképezési felhasználása az agrár-felsőoktatásban Busznyák János Pannon Egyetem Georgikon Kar [email protected] Az informatika, és különösen a térinformatika eszközrendszerét egyre szélesebb körben használják az agrár és környezetvédelmi területen. A felsőoktatási intézményeknek követniük kell a változásokat és bizonyos területeken elengedhetetlen kezdeményező szerepet vállalniuk. Ilyen a precíziós mezőgazdasági kutatások új irányait megalapozó globális helymeghatározás, 3D terepi modellek, webes publikáció komplex eszközrendszerének oktatási-kutatási gyakorlatba illesztése. Az új technológiai lehetőségek kihasználása jelentősen javíthatja a képzés hatékonyságát. Ilyenek a nyílt webtérkép-alkalmazások (Bing, YahooMaps, Googlemaps, ArcIMS nyílt API…), a 3D szoftverek. Mindezen eszközök közt egyre inkább kiépül a felhasználóbarát térinformatikai keretrendszer. A téradatok kezelésének új eszközei, a web2, a globális helymeghatározás, a 3D technológiák a vizualitás új szintereit teremtik meg az agrár-felsőoktatás legkülönbözőbb részterületein. A Georgikon Kar kedvező infrastrukturális lehetőségeit (GNSS bázisállomás, Georgikon Térképszerver, térinformatikai labor) kihasználva folyamatosan kerülnek be a kutatási- fejlesztési eredmények az oktatásba. A megfelelő eszközök kiválasztásához és alkalmazásához szükséges ismeretek átadása során végzett kutatások eredményeit szeretném bemutatni.

17

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Önálló témafeldolgozás és annak bemutatása angolórán Busznyákné Kovács Mariann Asbóth Sándor Térségi Középiskola és Kollégium Nagyváthy János Tagintézmény [email protected] A szakképzés jelenlegi egyik nagy kihívása a nyelvoktatás. Ezzel párhuzamosan vetődik fel a készségalapú képzés, az igény, hogy az elsajátított tudást alkalmazni tudó szakembereket képezzünk. Az idegen nyelvi környezet hiányában az új technológiák kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók a megtanult nyelvi elemeket azonnal alkalmazhassák: idegen nyelven tájékozódjanak adott témáról, hozzászóljanak bizonyos közlésekhez vagy létrehozzák saját anyagaikat. Az interneten kívül számos lehetőséget rejt magában a prezentációkészítés, ami elvezethet akár a saját személyre szabott tananyagig vagy egy előadás vázlatáig. Közösségi oldalak használatával a tanulók akár órán kívül is cseveghetnek egymással (chat) az adott nyelven, megoszthatják egymással az őket érdeklő tartalmakat, kifejthetik véleményüket, akár dolgozataikat is ’beadhatják’. Ily módon alkotásaik maradandóak és könnyen használhatóak lesznek, a csoport saját ’történelme’ megőrizhető, így személyesebbé válik a tanulási folyamat, nagyobb kedvet adva és változatosabbá téve a nyelvtanulás hosszú, fáradságos útját. Bemutatásra kerül egy csoport közösségi oldala, valamint néhány bemutató, amit szakközépiskolás illetve 13-14. szakképző évfolyamos tanulók készítettek és adtak elő. A megadott témakörök kapcsán (amerikai polgárháború ill. masszázs témakör, utóbbi a gyógymasszőr képzésben résztvevők számára) az önálló témaválasztás sokszínűsége és a bemutatók színvonala, igényessége hűen mutatja, hogy a tanulók nagy kedvvel és érdeklődéssel végezték munkájukat, használva a nyelvet és saját kreativitásukat.

18

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. I2P – egy pilot projekt gyakorlati tapasztalatai a logisztikai menedzsment oktatásában Cservenyi Dóra ZMNE Logisztikai Fejlesztési Központ Kutatóműhely [email protected] A tanulmány egy folyamatban levő pilot projektet mutat be. A projekt célja, hogy a logisztikai menedzsment témakörhöz tartozó elméleti és gyakorlat összefüggéseket rendszerezze, feltérképezze a kapcsolódó eszközrendszereket es ezekből olyan dinamikus oktatási egységet fejlesszen, amely képes a valós környezetben megjelenő döntési mechanizmusokat tanulói környezetben is reprodukálni, valamint a képzési szintnek és oktatási metodikának megfelelően egy rugalmas és korszerű oktatási segédanyagot létrehozni. A tanulmány foglalkozik a logisztikai menedzsment és tudásmenedzsment szükségszerű összefonódásával, illetve a logisztikai menedzsment innovációs indikátor szerepével. Bemutatásra kerülnek a pilot kurzusokon elért eredmények, a feldolgozás módszerei és fázisai, mintegy pillanatképet adva a program jelenlegi állapotáról, a továbbfejlesztési irányokról, illetve a bevonásra kerülő célterületekről.

19

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Az infravörös érzékelésű interaktív táblák felhasználhatósága a közoktatásban –problémák és lehetséges megoldások Devosa Iván Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Természettudományi Intézet, Informatika Alkalmazásai Tanszék [email protected] Az interaktív táblák dinamikus elterjedése a felsőoktatásban számos problémát megoldott, de egyben újakat is felvetett. A cél, hogy az oktatás olyan hatékony és olcsó oktatástechnikai eszközökkel gyarapodjon, amelyek használata egyszerű (azaz nem igényli a pedagógusok átlagos felhasználói szintnél nagyobb informatikai ismereteit), illetve „üzemi körülmények között” is hosszú távon működőképes marad az iskolai környezetben (rendszeres terem takarítás, nem szabályos használat, stb). A jelenleg használatban lévő táblák jelentős része eleget tesz egyik másik követelménynek, de főleg az áruk akadályozza tömeges elterjedésüket. Az infravörös fényérzékelésen alapuló eszközök viszonylag kis szegletét képezik az interaktív tábláknak, ám lehet, ezek az eszközök nyújtják majd azt a megoldást, amire a közoktatásban szükség van. A publikációban összehasonlítjuk az infravörös táblák előnyeit és hátrányait, illetve megvizsgáljuk felhasználhatóságukat a közoktatásban a fenti kritériumok alapján; ezenfelül, hogy alkalmassá tehető-e az infravörös fényérzékelés felhasználásával készített tábla a közoktatás számára a Wii remote vezérlésért felelős C# osztály újraírásával, vagy más alternatív megoldások kialakításával.

20

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. A megváltozott olvasás multimediális környezetben Fekete Márton1, Hegedüs Nikolett1, Kis Andrea1 1 DE IK Könyvtárinformatikai Tanszék [email protected], [email protected], [email protected] Az előadás alapját egy olvasásszociológiai metodológiai kutatás képezi, mely során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az utóbbi években megfigyelhető változások hogyan befolyásolták az olvasási szokásokat. Kutatásunk alapja Marc Prensky Digital Natives, Digital Immigrants című cikke volt, mely világszerte nagy port kavart és általánosan elterjesztette a „digitális bennszülött” és a „digitális bevándorló” fogalmakat. A szerző a cikkben körvonalazza a legújabb nemzedék tanulási szokásait. Ezek alapján egy hipotézist alkottunk arról, hogy a digitális bennszülöttek olvasása miben különbözik a korábbi generációk szokásaitól. Eszerint a mai olvasó a releváns, azonnal használható információhoz gyakran egyszerre, egymással párhuzamosan használt médiumokon keresztül jut el, amelyet non lineárisan keres és ugyanígy dolgoz fel. A szöveggel szemben kép, hang és videó preferenciája jellemző rá. Kutatásunk során a tézis állításait vettük sorra és bizonyításukat vagy cáfolatukat kerestük, elsősorban az utóbbi évtizedben kelt nemzetközi szakirodalomban. Ennek eredményeként úgy találtuk, hogy a hazánkban jelenleg a felmérések alapjául szolgáló olvasás- és olvasófogalomból következnek mindazok az eredmények, amelyek újra és újra gyászos olvasási szokásokról beszélnek a mai fiatalok körében. Előadásunkban a kutatási eredményeket kívánjuk ismertetni az érdeklődőkkel, miközben arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként különbözik a multimediális környezetben folytatott olvasás a hagyományos környezetben való olvasástól.

21

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Oktató játékok 2.0 Fekete Zsombor Egyszervolt.hu [email protected] Az Egyszervolt.hu gyermekportál kulturális értékeink megőrzésén és népszerűsítésén túl játékaiban kezdetektől felvállalta a készségfejlesztés feladatát is. Az edutainment új lendületet kapott az Egyszervolt Suli koncepció megszületésével és a dedikáltan oktató játékok fejlesztésével. Nemcsak mennyiségükben gyarapodtak az oktató játékok, maga a fejlesztés irányai is jelentősen változott: egyrészt megjelent a tanárok számára kialakított szerkesztő felület, melynek segítségével a feladatbázis egyszerűen, kényelmesen bővíthető másrészt a hagyományos játékok digitális átírása felől az online szolgáltatásokban rejlő oktatási lehetőségek kutatásának irányába fordultunk. 2009-ben született meg a Világjáró című játékunk, amely a Google Maps szolgáltatáshoz kapcsolódva biztosít tartalmas szórakozást látogatóinknak, egyszersmind tanári felülete segítségével könnyen használható eszközt a földrajz és történelem oktatásához. Előadásomban bemutatom a Világjáró játék fejlesztésének lépéseit, buktatóit és tanulságait, illetve beszélek a web 2.0-s alapú oktatójátékok perspektíváiról.

22

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. A webes információk elérhetősége Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet [email protected] Mondhatjuk, hogy a világhálón található információ globálissá vált, mivel az egész világ láthatja és felhasználhatja. A globalitáshoz azonban nem elegendő, hogy az információ kikerüljön a világhálóra. Szükséges, hogy megtalálható, tartalma könnyen felismerhető és értelmezhető, és minél szélesebb körben felhasználható legyen. Az előadás a globális információk kettős arculatának, a helyi igényeknek megfelelő és a globális elvárásokat is kielégítő információs objektumoknak három fő információszervezési és tervezési lépésével foglalkozik. Az információ gépi felismerését és megtalálását segítik a metaadatok, melyek formai és tartalmi információt közölnek az információról. A webes keresések előtérbe kerülésével ugrásszerűen megnőtt a szerepük. A tartalom könnyebb megértését az információs és navigációs struktúra összerendelésével és a weblapokon történő megjelenítés szabályozásával segíthetjük. A felhasználói csoportok számának növekedését jelenti, ha figyelembe vesszük a hátrányos helyzetű, korlátozott képességekkel rendelkező emberek webhasználatát, különös tekintettel a multimédia elemek sokszor áldásos, sokszor hátrányos tulajdonságaira.

23

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Az interaktív táblák szaktárgyi órai használatának bemutatása Pecha Kucha módszerrel Dr. Füvesi István SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport [email protected] Az utóbbi 20 évben egyre több országban megjelentek az Információs és Kommunikációs Technológia /IKT/ eszközei. Sokféleségük, szakszerű és átgondolt használatuk színesebbé és hatékonyabbá tehetik az oktatást. Az új eszközök az oktatás módszertanában is változásokat gerjesztettek. Egyre gazdagabb ismeretanyag elsajátítása válik elengedhetetlenné az oktatás résztvevői /tanár, diák/ számára. Felértékelődik a képzők képzése, hiszen az élethosszig tartó tanulás szükségességét az ezredforduló magával hozta. Előbb áttekintjük az IKT eszközöket, kiemelten foglalkozunk az interaktív táblával. Ezen eszközök szaktárgyi oktatásbeli szerepe korcsoportonként eltérő /általános iskola, középiskola, felsőoktatás/, az oktatásbeli használatuk más-más módszerrel történhet. Az informatikai alapismeretek oktatásához illesztve ezek alapvető használatát is meg kell tanítani, hiszen a szaktárgyi órákon ezek az eszköztár részeként jelennek meg; ott pusztán az adott szaktárgy oktatását kiemelten támogató speciális jellemzőinek bemutatására van lehetőség. A felkészülés, majd a tényleges használat során is az ismeretátadásnak egy hatékony módját jelentheti a Pecha Kucha módszer. A címben leírtak mellett az ACEC2010-es Melbourni konferenciáról is szó lesz, ahol 100-nál több előadás hangzott el ennek szellemében, s remélhetőleg mindez a jövőben a belföldi konferenciákon is tért fog hódítani.

24

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Kell-e cél és filozófiai háttér a multimédia oktatásnak? Géczy László Óbudai Egyetem E-mail: [email protected] Igen, kell! Egy 2006-os konferencián kellett szembesülnöm, hogy a filozofikus [1] szemlélet szinte beépül az oktatás világába. Újabb meglepetés az volt, hogy a DE MMO konferencián több előadás is filozofikusan közelítette meg a multimédia alkalmazását. Azonban a multimédia zömében sajnos nem több mint technikai és technológiai eszköz. Miért kell ennek így lennie? Mit kellene tenni, hogy ne a multimédia legyen az oktatási cél? Megpróbálom 12 éves tapasztalataimat összegezni. Talán ebből ki lehet szűrni mi kellhet az eredményes tanításhoz és tanuláshoz

25

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Az eszközök és módszerek kölcsönhatásairól (A tanítás-tanulás eszközei és módszerei – egymást fejlesztve és egymásra várva) Gerő Péter Ábécé Oktatásszervező Bt [email protected] A tanuláshoz, tanításhoz használható eszközök fejlődési sebessége már túl van az áttekinthetőség határán. A módszerek, köztük az eszközök használatához kapcsolódó módszerek is rendkívüli ütemben fejlődnek. Ez a két fejlődési folyamat sokszor segíti egymást. Az eszközök fejlődése időnként a módszerek fejlődéséhez vezet, amint azt – például – a Skype-nak a Moodle-tevékenységek között való megjelenésén látjuk. A fordított folyamat figyelhető meg a virtuális osztályterem történetében, ahol az eszközök követték a módszertani szükségleteket. Az előadás a fentieken kívül azokat az eseteket is példákkal szemléltet8i, amikor nem alakul ki az összhang: ahol egy-egy módszer alkalmazásához nincsenek meg az optimális eszközök (noha a technikai lehetőség már megvolna a létrehozásukra), vagy ahol egy-egy eszköz használatának egyelőre nem jelent meg a kiforrott, pedagógiailag megalapozott módszertana.

26

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Madarat tolláról - az iskolát podcast-járól Gulyás István Apple Magyarország [email protected] A névjegy egy átfogó ismeretet ad a tulajdonosról, amelyek elsősorban elérhetőségi adatokat szolgáltatnak. Ha egy kicsit mögé nézünk ezen információ hordozónak, akkor láthatjuk, hogy ennél jóval többről van szó. Milyen papírra lett nyomtatva? Milyen a stílusa és milyen összbenyomást kelt abban, aki kezébe veszi a kártyát? Információs társadalmunkban az internetes oldalak egyre inkább töltik be ezt a szerepet, mint sem azt gondolnánk. Ennek legjobb mérési módja, hogy figyeljük, vajon 4 másodpercnél tovább marad-e a látogató az adott oldalon!? Meg tudtuk-e szólítani annyira az olvasót, látogatót, hogy figyeljen ránk s megjegyezze oldalunkat. Egyáltalán felfigyeljen ránk! Holnap azonban már ezen is túljutott. Az információk nemhogy karakteres és grafikus, azaz képi, vagy akár audio eszközökkel operálnak, de a mozgó és interaktív elemeket is igénylik. Továbbá az audiovizuális tartalmak, podcast-ek "házhoz jönnek". Éppen ezért fontos, hogy a "multimédia névjegykártyáink" igényesek legyenek és céljukat ugyanúgy érjék el, mint ahogy azt a hagyományos módon elérik.

27

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Matematikai, vagy multimédia Gulyás István Apple Magyarország [email protected] A matematika önmagában haszontalan tudomány, tantárgy. Sokan vélekedhetnek így, akik az általános, majd középiskolát elvégezve, de tanulmányaikat nem folytatva szinte soha többé matematikával közvetlen kapcsolatba nem kerülnek. Ennek jellemző oka, hogy gyakorlati hasznát a mindennapi életben többnyire nem látják. Matematikát, vagy multimédiát kellene jellemzőbben a jövő nemzedéknek tanulnia? Korunk egyre jellemzőbb jelensége, hogy az eszközök és eljárások nemhogy elválnak, de egymásba ágyazódva, s erősítve egymást jelennek meg. Éppen ezért a multimédia, mint a matematika egyfajta "arculataként" is értelmezhető, ahol a szabályok, egyenletek és függvények szinte kézzel fogható eredményeket mutatnak a szemlélőnek. Így mutatva utat az oly távolinak hitt tudomány, karnyújtásnyi jelentőségeire.

28

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Prímszámkódolás – Applet fejlesztése Java nyelven Kaczur Sándor Gábor Dénes Főiskola Informatikai Intézet [email protected] A titkosírással foglalkozó algoritmusok népszerűsége töretlen. A főiskolai hallgatók széleskörűen érdeklődnek a téma iránt, az egész egyszerű módszerektől kezdve az igen összetett adatszerkezeteket és bonyolult programstruktúrákat használó algoritmusokig. Egy LCMSben elkészített oktatóanyag alkalmazása esetén praktikus, ha abba szervesen beépül egy grafikus felhasználói felülettel rendelkező, azonnal kipróbálható, tesztelhető szoftver. Ezt biztosítja a Java Applet technológia. A cikk ismerteti egy hallgatói projektmunkaként elkészíthető, prímszámkódolást megvalósító alkalmazás tervezésének/elkészülésének folyamatát.

29

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. The use of multimedia in language teaching through comic books Dr. Kiss Tamas National Institute of Education, English Language and Literature Academic Group [email protected] This paper will examine a creative writing and reading project which asked learners to transform an Ernest Hemingway short story into a comic book. The learners, who were PGDE student teachers at the National Institute of Education in Singapore were asked to work in pairs and design a short, 9-18 frame, comic book based on the short story titled ‘Hills like White Elephants’, and reflect on their learning experiences and their thoughts concerning the applicability of the task in mainstream secondary education. First, the paper will give a theoretical background to the project discussing the need for activities which provide opportunities for learners to use multi-modality and apply 21st century skills in their learning process. Then it will move on to describe the comic book project by giving details about the participants and the task, and discussing the results in details. Finally, some of the problems encountered during the project will be discussed together with some suggested solutions.

30

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Web 2.0 és E-Learning alkalmazása a nyelvoktatásban Klucsik Gábor Dunaújvárosi Főiskola, Déri János Kommunikációs Intézet [email protected] Előadásomban bemutatom, hogy hogyan lehet az új technológia által biztosított előnyöket használni a nyelvoktatás során. Ismertetek egy saját fejlesztésű keretrendszert, amely használatával a nyelvoktatás a mai kor elvárásainak megfelelően tud megvalósulni. Lehetővé teszi olyan feladatsorok létrehozását egyszerű eszközök alkalmazásával, amelyek különböző feladattípusokból épülnek fel. A rendszer támogatja pl. a YouTube videók feladatokban történő beágyazását, eredmények megosztást közösségi oldalakon. Előadásomban kitérek az E-Learning kapcsán felmerülő újfajta számonkérési lehetőségekre, amelybe a feladatsorok kitöltéséért kapott pontokon túl beletartozik a hallgatói tevékenység is, mint pl. többi hallgató segítése a fórumokon, a különböző témákhoz való értékes hozzászólások írása.

31

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Forradalom az oktatásban – új lehetőségek az orvosképzésben Dr. Kollár János Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar, Magatartástudományi Intézet [email protected] Az internet rohamos fejlődése új lehetőségeket teremt az oktatásban, amelyekkel érdemes és szükséges is lépést tartani. Ezek elsajátítása és tanításban való alkalmazása ugyan új kihívások elé állítja az oktatókat, a befektetett energia azonban sokszorosan megtérül a hallgatói kreativitás növekedésében, és az oktatás minőségének javítása terén. Előadásomban ezen új lehetőségek közül szeretnék néhányat bemutatni, különös tekintettel az RSS, a különböző internetes oktatási formák és a Second Life alkalmazási lehetőségeinek az oktatás terén történő integrálása szempontjából. Az előadás az orvosképzést használja modellként, a bemutatandó példák többsége azonban útmutatást nyújt az új módszerek más felsőoktatási területeken történő alkalmazására is.

32

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Filológia és multimédia Kovács Béla Lóránt DE IK Könyvtár-informatika Tsz. [email protected] Az előadás a digitális kritikai kiadások problémáiról kíván szólni. Jelenleg a felső- és közoktatásban csak rendkívül nagy körültekintéssel vagy egyáltalán nem lehet a magyar nemzeti kánon törzsét képző szerzők műveit digitális formában a diákokhoz eljuttatni, aminek a legfőbb oka az, hogy nincsenek olyan filológiai alapelvek, amelyek szabályoznák a multimediális környezetben megjelenő alkotások kiadását és felhasználását. Éppen ezért az interneten vagy különféle digitális adathordozókon megjelenő irodalmi művek legtöbbször megbízhatatlanok és egységes elvek alapján kezelhetetlenek. Előadásom célja az, hogy a könyvtárakban már létező és jól használható metaadat-rendszerek mintájára olyan filológiai metaadat-rendszer megfogalmazására tegyen kísérletet, amely lehetővé teszi a már meglévő – kevés számú – kritikai kiadás egységes elvek alapján való kezelését, illetve formát szab a további kiadások számára.

33

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Kommunikációs kompetencia fejlesztése Filmjelenetek alkalmazása non verbális kommunikációs jelzések percepciójának fejlesztésére segítő szakmákra készülő hallgatóknál dr. Kovács János1, Oroszné Pál Zsuzsa1, Zolnai Erika1, dr. Kiss János1, dr. Sárváry Andrea1 1 DE Egészségügyi Kar [email protected] A segítő szakmák képzésének tematikáiban szerepelnek szakmai készségfejlesztő csoportok. A csoportok módszertani eszköztára eklektikus: kreatív, dramatikus, encounter, Gestalt, TA és OD csoportok eszközeit egyaránt felhasználjuk. A bolognai folyamat bevezetése, a hallgatók érdeklődésének, előképzettségének jelentős megváltozása a csoportok eszközkészlet átalakítását tette szükségessé. Kínálkozott, hogy a hanganyagok és filmjelenetek bevonásával kössük le a figyelmét és teremtsünk ismerősen kihívást jelentő helyzeteket a „klip-kultúrán” felnőtt nemzedéknek. Beszámolónkban azokról a tapasztalatainkról adunk számot, amelyeket a kommunikációs kompetenciák fejlesztésére, azon belül pontosabban a nem verbális jelek percepciójának finomítására használtunk. Vizsgálati mintánk a DE Egészségügyi Karának 1., 2. évfolyamos ápoló, mentőtiszt, szociális munkás, szülésznő, védőnő szakos hallgatóit foglalta magába. Előkészített saját (amatőr) jelenetek, riportműsorok, tv-interjúk, filmrészletek képezték a példaanyagot. A hallgatók feladata rövid elemzések készítése volt megadott szempontok alapján. Beszámolónk empirikus részét azok az adatok képzik, melyeket dolgozatok tartalomelemzése alapján készítettünk. Közvetve képet kaphatunk így a segítő szakmák leendő művelőinek kommunikációs kompetenciájáról is.

34

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. A Moodle keretrendszer implementálásának lehetőségei virtuális környezetben, a SLOODLE project 1

Kristóf Zsolt1, Bodnár Károly1 Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza, Egészségügyi Informatika Tanszék [email protected], [email protected]

Az e-learning támogatása először a vállalati szektor felől fogalmazódott meg. A fenti ágazat szorgalmazta először, hogy a keretrendszerek alkalmazása gyümölcsöző lehetne. Mára a távoktatás teret nyert a legkülönbözőbb területeken, alapjai, mélyebb ismerete igencsak hasznos tudást adhatnak. Az egyes e-learning-et segítő keretrendszerek - elsősorban a Moodle -, valamint az ezekhez kapcsolódó kezelési, szervezési technikák megismerése egyre alapvetőbb szükségszerűséggé válik. A tanulást-tanítást is segítő virtuális környezetek közül a Second Life virtuális környezete az, amelyet a legtöbb oktatási intézmény használ jelenleg szerte a világon. A SLOODLE egy nyílt forráskódú project, mely a Second Life virtuális környezetét kapcsolja össze a Moodle tanulási keretrendszerrel. A SLOODLE egyfajta „híd” szerepet tölt be, mely többek között különböző tevékenységek elvégzésének lehetőségét, valamint kurzusokban történő részvételt biztosíthat a felhasználók számára mind a Moodle, mind a Second Life világában, akár párhuzamosan is. Tanszékünkön, a Debreceni Egyetem nyíregyházi Egészségügyi Karán 2008. februárjától ILIAS keretrendszer működik. A minél magasabb színvonalú oktatás elérése érdekében döntöttünk úgy, hogy (jóval kisebb erőforrásokat mozgósítva ugyan) egyes kurzusainkat Moodle keretrendszeren keresztül is elérhetővé tesszük. Előadásunkban felvillantjuk a SLOODLE egyes lehetőségeit, mintegy bevezetőként a közeljövő, Moodle keretrendszert, Second Life virtuális környezetet és magát a SLOODLE projectet is felhasználó kutatásainkhoz.

35

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. A tanulás mobilitásáról, a hálózaton történő tanulás Kvaszingerné Prantner Csilla Eszterházy Károly Főiskola, Informatika tanszék [email protected] Az M-tanulás, mobil-tanulás hallatán elsőre sokan a mobiltelefon készülékkel történő tanulásra gondolnak, de a fogalom valamennyi wireless berendezéssel segített tanulást magába foglal. Ma már sok diák rendelkezik laptoppal és vezeték nélküli interneteléréssel otthonában, az iskolában vagy a mobilszolgáltatóknak köszönhetően bárhol. Az internet-hálózatok köztereken, autóbuszokon kávéházakban és sok közintézmény területén ingyenesen elérhetők. Az internet biztosította mobil-tanulás így a társadalom nagy része számára egy nagyon jó lehetőség. A neten nyüzsögnek azok a web 2.0-es alkalmazások, melyekkel adott témák köré csoportosuló közösségi hálózatokat lehet létrehozni, lehet kommunikálni, szöveges-, hang- és videó-dokumentumokat megosztani, azokat véleményezni. Előadásomban néhány ingyenes web 2.0-es szolgáltatást szeretnék bemutatni, melyek az egyéni és a közösségi kutatómunkát jól támogatják. Ezek általam tapasztalt előnyeit és hátrányait ismertetném előadásomban.

36

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. A Power Point jelenség, avagy a „csirkék hipnotizálása” dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar [email protected] A 21. században az informatikai és multimédiás alkalmazások, a mobil kommunikáció és az interaktív digitalizáció korszakában sajátos mozzanatként találkozhatunk nap, mint nap a felhasználók egy részénél az informatikai- és médiakompetencia hiányával. Ez az eszközök és médiumok nem megfelelő kiválasztásában, az információhordozók műfaji jellemzőinek mellőzésében, a helytelen vizuális és interaktív kommunikációban jelenik meg. Az oktatástechnika eszközök és információhordozók fejlődéstörténetében jól nyomon követhető a mindenkori új eszköz, médium (TV, írásvetítő (transzparens), HD, programozott oktatás, diaporáma, oktatógépek, hurokfilm, nyelvi laboratórium, video, PC stb.) iránt megnyilvánuló csodavárás, a minden feladat megoldására való alkalmasságba vetett hit. A fétisjelenség ismételt újraéledése a multimédia megjelenésével szakadt meg. Később a technikai, technológiai fejlődés lehetővé tette a kultúra demokratizálódását. De kialakított egy régi/új csapdahelyzetet, a Power Point széleskörű elterjedése, alkalmazása, felhasználása esetében a fétis újraélesztését. Mára egy új helyzet állt elő. Ebben egyszerre jelenik az elektronikus és mobil- kommunikáció lehetősége és kényszere, a kommunikációs szerepek (esetleges) cseréje, a nyitott és szerves tanulási környezet kialakulásának és eredményes kezelésének folyamata. Miközben a megvalósítandó stratégiai cél és a nem az eszköz a meghatározó a feladatmegoldás folyamatában. Mindez a fejlesztésnél, a kiválasztásnál, az alkalmazásnál a címben jelzett téma összefüggésében megválaszolandó kérdéseket generál. Ezek: • Betartjuk-e az alapvető médiakommunikációs szabályokat? • Feladatmegoldásaink során a célnak megfelelő információhordozókat alkalmazzuk?

37

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. • Veszélyes-e a Power Point használata, vagy csupán egy fétis jelenségről van szó? • Valóban ellenség a Power Point? • Van-e valós megoldás? Előadásában a szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ, nemcsak médiapedagógiai és andragógia összefüggésekben.

38

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Matematikai képletek az interaktív táblán mr. Matijevics Éva Szabadkai Műszaki Szakfőiskola [email protected] A matematika oktatását vonzóvá lehet tenni különböző korszerű oktatási eszközökkel. Egy ilyen segédeszköz az interaktív tábla. Az órákat a tanár élvezettel készíti elő, mert formákkal, színekkel, mozgatásokkal teheti szemléletessé a tanultakat. Ebben a munkában az általános iskolai matematika oktatás területéről mutatok be egy rövid válogatást a képletek birodalmából. Ismert síkidomok kerületét és területét dolgozzuk fel, majd egyes testek metszeteit vezetjük le a táblánál. A tanuló szereplését kamerával is rögzítjük. Az óra anyagát, ami felkerült a táblára, és a filmanyagot is kiírjuk CD-re, vagy egyéb adathordozóra. Így otthon a számítógép előtt ülve, fel lehet eleveníteni a tanultakat. Ebből a témakörből elkészült egy matematikai képleteket kikérdező anyag, amelyből fel lehet készülni a további tanulmányok folytatására.

39

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. M-learning mint az oktatás egy új eszköze (A tanulás személyessé és korlátlanná válásának lehetőségei) Mérész Dávid Tibor1, Szűcs Tibor1, Stefán Gábor1, Kozma-Bognár Veronika1, Berke József1 1 Gábor Dénes Főiskola [email protected], [email protected], [email protected], [email protected], [email protected] Napjainkban az oktatás egyes formái egyre fontosabb szerepet töltenek be társadalmunkban. A számítógépes fejlődésnek köszönhetően az oktatás elektronikus támogatási módja egyre több informatikai rendszerben jelenik meg. A klasszikus oktatási forma a különböző oktatási intézményekben helyhez kötött módon került megtartásra, napjainkban viszont elvárt követelmény, hogy a tanulás lehetősége ne legyen helyhez kötött. Előadásunkban bemutatjuk - a főiskolánkon oktatott - azon tantárgyakat, amelyek a fenti kiegészítésekkel is a multimédia közé sorolhatók (infokommunikáció, távérzékelés és digitális képfeldolgozás). Bemutatjuk ezen tantárgyak feltételrendszerét hallgatói és oktatói szemmel is. Példaként ismertetjük a terepi mérésen készült jegyzőkönyveket, képeket és a hallgatói csoportok által készített videofelvételeket. Ismertetésre kerül a tantárgyakhoz készített video megosztó webhely (http://infokommunikacio.tk), valamint a videók véleményezését támogató blog is.

40

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. i-Doctum interaktív tanári programcsomag a közoktatásban Nagy Kálmán Balázs-Diák Kft. [email protected] Több éves tapasztalatunk, hogy az oktatási fejlesztések csak a technikai (hardver) fejlesztésekben merülnek ki, a tárgyi fejlesztéshez nem társul tananyag (szoftver) fejlesztés, még inkább nem igazán gondolnak a felhasználó pedagógusra (menverre). Az interaktív tábla megjelenésével is hiányoztak a szemléltetést, feldolgozást segítő kész tananyagok, tanári segédletek. Cégünk, a Balázs-Diák Kft. 2007-ben ebből a megfontolásból kezdett bele interaktív tananyag fejlesztésébe 10 tantárgyból. Tananyagszerzőink mind gyakorló pedagógusok, a szakma ismert és elismert személyiségei. Tananyagunkban elsősorban a képi megjelenítésre, az interaktivitásra helyeztük a hangsúlyt, így sok, máshol nem látható, képet, animációt, valamint másként nem láttatható, nem modellezhető folyamatot, kísérletet építettünk bele. Ebben az évben több képet, animációt 3D-ben is megjelenítünk, ami még szemléletesebbé teszi tananyagunkat. A tananyag elsajátítását interaktív tanulói feladatokkal erősítjük. Tananyagunkat a hazai bemutatkozási lehetőségek mellett külföldi kiállításokon is bemutattuk (Basel, London, Pozsony, Kielce, Hannover, Varsó,) ahol példátlan nagy érdeklődést tapasztaltunk. A bemutatkozás eredményeképpen természettudományos anyagaink ma már több nyelven is megkaphatók, és több országban terjesztik viszonteladóink. Tananyagunkat különböző hazai és külföldi szakmai szervezetek ismerték el díjakkal. Merre a fejlődés a tananyagok spektrumán túl? Az új eszközök (iPad, iPhone, eBook…) új fejlesztési irányokat vetítenek elő, amelyre cégünk reagálni fog.

41

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Előadásomban tananyagunk bemutatásán túl az új kihívásokra is szentelek néhány percet, jó szívvel ajánlva tananyagunkat a tisztelt hallgatóságnak.

42

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Tartalomkezelés a felsőoktatásban, modern webes technológiákkal Nádai Gábor, Sós Bence, Stiller Roland, Kaczur Sándor Gábor Dénes Főiskola [email protected] Napjainkban az interneten való megjelenés elengedhetetlen. Nincs ezzel másképpen egy felsőoktatásban résztvevő intézmény sem. A tartalom megfelelő elrendezése, a lényeges információ szem előtt tartása, a szociális hálózatok megfelelő kihasználása, a modern webes technológiák alkalmazása, így például a HTML 5 és a CSS 3 egyaránt fontos, nem csak számítógépeken, hanem mobil eszközökön egyaránt. Azonban jelen pillanatban kevés olyan weblap ismert, mely a web új irányába mutat. Az előadás/cikk fő témája a budapesti főiskolák (főként Gábor Dénes Főiskola) és egyetemek honlapjainak rövid bemutatása, azok esetleges hiányosságainak és fejlesztési valamint újítási lehetőségek tárgyalása. Bemutatásra kerül továbbá egy a felsőoktatási intézmények számára használható tartalomkezelő portálrendszer terve, annak technológiai részletei, a kliens- és szerveroldali tulajdonságokkal, valamint a különféle megoldások összehasonlításával. Különféle HTML 5, CSS 3 és Java EE megoldások is ismertetésre kerülnek. Egy főiskolának vagy egyetemnek, mint a tudás képviselőjének talán a legfontosabb feladata, hogy egyfajta lámpásként világítsa meg az utat, annak legelején járva, nem pedig a szokásokat lemaradva követve álljon be a sorba.

43

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. A képernyő szerepe az új tanulói környezetben és az interkulturális kommunikációban Ősz Rita Dunaújvárosi Főiskola Déri János Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék e-mail:[email protected] A hazánkban végrehajtott oktatási reform, amelyet egyenlőnek tekintenek sokan a bolognai folyamat adaptációjával új kihívások elé állította az oktatásügyet. A változás/változtatás elkerülhetetlenné vált. Így a magyar felsőoktatásban lejátszódó folyamatok tanulmányozása új kutatási témákat hív életre. Kutatócsoportunk egy kis részterületre koncentrálva próbál új ismereteket szerezni. A tanulói környezet változását több tényező befolyásolja, nap mint nap. Egyik az info-kommunikációs eszközök rohamos változása és az Internet generáció megjelenése a felsőoktatásban. A másik meghatározó tényező a felsőoktatási intézetek piaci kihívásokra válaszoló oktatás modulok újrastrukturálása és az oktatási intézeteket irányító személyek menedzseri szemléletének kialakulása, amelyek révén egyre több felsőoktatási intézményben külföldi diákok oktatása is feladat Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a jelen helyzet hogyan felel meg az info-kommunikációs és az interkulturális kihívásoknak

44

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. A “Multimédia az oktatásban” című tantárgy oktatásának tapasztalatai Sikné Lányi Cecília Pannon Egyetem, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék [email protected] A Pannon Egyetemen 2008 óta létezik bölcsész hallgatók számára a „Multimédia az oktatásban” című tantárgy. Ez a cikk ezen tárgy oktatási tapasztalatairól és tematikájáról számol be. Amikor a tárgy kidolgozására felkértek, el kellett gondolkoznom mi az az oktatási cél, amit el szeretnék érni, mi az a tudás, amire egy bölcsész hallgatónak mindenképpen szüksége van a multimédia az oktatásban témakör területén? A tárgy heti 2 órás gyakorlati, jeggyel zárul. Oktatási cél: A hallgatók megismerkednek a multimédia lehetőségeivel az oktatásban. A gyakorlat keretében elsajátítják az alapvető multimédiás informatikai eszközök, szoftverek használatát. Félév végi gyakorlati beadandó feladatként, pedig saját maguk is csoportmunkában (2 fő) elkészítenek egy-egy kisebb animációt multimédiás eszközökkel. A mai diákok már a digitális társadalomba születnek, ezért nélkülözhetetlen egy tanár számára, hogy ne ismerje a digitális írástudáshoz szükséges modern informatikai eszközöket, lehetőségeket pl. a multimédia területén. Ugyanakkor ezek használatával a diákok jobban motiváltak, ami segíti a tanulásszervezést is. Ezért félév végégig a technikai ismeretek mellett (animáció készítése) a hallgatók szabadon választott témában elkésztenek egy forgatókönyvet, ami alapján team munkában már multimédiás oktatási anyag készíthető, valamint elkészítenek óravázlatot, hogy a saját jövőbeli órájukon hogyan használnának egy már kész multimédiás oktató anyagot. Végül csoportmunkában (2-3) fő elkészítenek egy eszét, ami azon irodalom feldolgozását jelenti, hogy a világban a saját leendő szakmájukban (angol-, német, szabad bölcsész) egy-egy konkrét témában milyen multimédiás oktatási anyagok vannak, és azt hogyan használják.

45

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Az óra gyakorlati részében a Flash és a Director használatával ismerkednek meg a hallgatók és valóban pár óra alatt egy kis animációt el tudnak készíteni. Év végére pedig elsajátítják azt a gondolkodásmódot, hogy képesek lesznek együtt gondolkodni egy informatikussal. Így a jövőben részt vehetnek a saját leendő szakmájukban egy team-ben és képesek lesznek a team tagjaként multimédiás digitális tananyagot elkészíteni. Az előadásban bemutatom a legsikeresebb házi feladatokat.

46

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. A “Game On Extra Time” (GOET) projekt keretében fejlesztett játékok magyarországi tesztelése Sikné Lányi Cecília, Faragó Kinga, Drozdik Dolli Pannon Egyetem, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék [email protected], [email protected], [email protected] We have designed and evaluated around 10 serious games under the EU Leonardo Transfer of Innovation Project: Game On Extra Time (GOET) project. The project supports people with learning disabilities and additional sensory impairments in getting and keeping a job by helping them to learn, via games-based learning; skills that will help them in their working day. These games help students to learn how to prepare themselves for work, dealing with everyday situations at work, including money management, travelling independently etc. In this paper we will address questions related to the design and evaluation of such games, and our design solutions to suit the individual learning needs of our target audiences. It is necessary to design the user interfaces for maximum accessibility and usability. In this way we will minimise the additional cognitive load placed on the user while navigating within the software. In order to achieve these goals we have followed published design guidelines, and placed emphasis on using graphics, animations, interactivity, choice and auditory output to promote user engagement and provide alternatives to text. In this paper we will address the pilot testing of the user interface of these serious games. These games which are tested in all partner countries (UK, Lithuania and Hungary) include: 3D Work Tour: simulating the first days at work in a games ‘mod’ created using the Half Life 2 engine Cheese factory: teaching the students using fractions and percentages based on the popular Tetris Game. Memobile: trains the student in the important things to do in preparing to leave the house and throughout their working day using mobile phone technology programmed using Flash.

47

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. My Appearance: covering everyday routines such as personal hygiene and getting ready for work-tasks from getting up until leaving home using a Flash game. VR supermarket: helps to teach students about money management skills within a store environment developed using Flash.

48

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Interfész és újmédia Szakács István Dunaújvárosi Főiskola, Kommunikációs Intézet [email protected] Az előadás célja bemutatni, hogy a kulturális reprezentációkban, a "személyes tartomány" és a "kulturális tartomány" (Csányi, 2000) miképpen válik egyediből közössé, hogyan lehet a kettő közötti átmenetet, az ott létrejövő dolgot interfészként értelmezni. A szemmel látható interfész akkor jön létre, ha valaki azt találja ki, hogy személyes reprezentációit nem beszéd útján osztja meg csoportjával, hanem lerajzolja. Ezeknek a megértése (a jelentés kialakulása) nagyban függ a korábbi személyes és kulturális reprezentációktól, hogy az adott esetre vonatkozólag rendelkezünk-e az értelmezést segítő interfészekkel, vagy felismerjük-e azt, hogy az adott körülmények között melyik interfészt kell használnunk. A 40 év fölötti korosztályról feltételezzük, hogy "jobban" tud betűvel írott szöveget olvasni, mint az új médiában megjelenő nem betűvel írottat, és a 12-16 évesekről pedig könnyen kiderülhet, hogy a rajzok (emblémák, ikonok, szimbólumok) új médiában való olvasása nem jelent különösebb kihívást számukra (kutatási hipotézis, Fehér Katalin, 2010). Vajon a közös konstrukciók alkotásának módjának megváltozásáról van szó, vagy a hangsúlyok elmozdulásáról az írottól a képi felé? Ez a változás/elmozdulás az interfészek átalakulását is magával hozza?

49

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Élménypedagógia virtuális térben Szegediné Lengyel Piroska Zsigmond Király Főiskola, Gazdasági és vezetéstudományi Intézet [email protected] Az előadás bemutatja hogyan fokozható a hallgatók tanulási motivációja, hogyan fejleszthető önbizalmuk, pozitív gondolkodásmódjuk, személyiségük az élményszerzésen alapuló korszerű interaktív tananyagokkal, az elért teljesítmény elismerésével, jutalmazásával, illetve, hogyan lehet szórakozva hatékonyan, eredményesen tanulni. Az előadás a személyiségközpontú pedagógia tükrében arra kíván rávilágítani, hogy a tanulás akkor lehet hatékony, ha felfedezésen és szellemi egészségen alapul, ha belső igényt elégít ki. Az előadás bemutat egy, az előadó által fejlesztett, interaktív oktatást támogató elektronikus könyvet, amely animációkkal, ábrákkal, képekkel, illetve az egyes anyagrészek látványos modellezésével a „szórakozva tanulást” szolgálja, miközben fejleszti a tanulók vizuális memóriáját, illetve segít a tanulók egyéni tanulási stílusának kialakításában, segít az önértékelésben.

50

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. A digitális tábla használatának lehetőségei az iskolai ének-zene órákon Szikszainé Dobronyi Erzsébet Nyíregyházi Főiskola PKK Tanítóképző Intézet [email protected] Előadásomban bemutatom, mire képes az eszköz, majd azt, milyen céllal javaslom a használatát. A magyar ének-zene oktatás presztízsének csökkenése nemcsak az oktatáspolitikában, hanem és sajnos elsősorban ez, ami fontos a témám szempontjából, a gyerekek részéről tapasztalható. Az eszköz használata elsősorban a motivációt erősíthetné, amellyel okosan élve javíthatnánk a gyerekek éneklési készségét és zeneirodalmi tájékozottságát is. Az eszköz segítségével a kottaírás-olvasás tanításának hatékonysága növelhető, mert az osztály számára jól látható módon, a jellel egy időben hallhatóvá válik a dallam. A tanár, vagy valamelyik kiszólított diák is interaktív módon alakíthatja a dallamot, hangszínt és szólam-összeállítást. Meggyőződésem, hogy az elektronikus eszközök használata hozzáértő kezekben gazdagíthatja a gyerekek zenei élményeit.

51

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Matematikai felzárkóztatás a felsőoktatásban T. Nagy Judit Harsányi János Főiskola, Turisztikai és Gazdálkodási Intézet [email protected] A felsőoktatási intézményekbe fölvett hallgatók lemorzsolódása igen nagyarányú. A matematikát segédtudományként használó intézményekben ennek fő oka a hallgatók matematikai tudásszintje és az elvárt tudásszint közötti hézag. E probléma orvoslására indult 2009 májusában a Math-Bridge EU-projekt. A Math-Bridge egy innovatív web-bázisú matematikatanulási környezet, mely az önszabályozott tanulást segíti, egyéni tudásszinthez, érdeklődéshez és tanulási célokhoz igazodik. Számos eszközével teszi lehetővé a hallgatóknak a hatékony tanulást. Felzárkóztató kurzusaival kívánja a hallgatók számára lehetővé tenni a felsőfokú képzéshez szükséges alapszint elérését.

52

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. A multimédia felhasználásának lehetőségei a nyelvoktatásban T. Nagy László1, Stóka Ágnes2 1 DE Informatika Tud. Doktori Iskola, 2COOL Nyelviskola Debrecen [email protected], [email protected] Jelen előadással az előadók irányvonalat kívánnak mutatni a jelenlegi MM nyelvoktató programok rengetegében való eligazodáshoz, illetve elméleti/módszertani segítséget adni a tudatos választás megkönnyítéséhez. A prezentáció során az elmúlt évtized olyan nyelvtanítással kapcsolatos oktatói módszereit vizsgálják és hasonlítják össze, amelyekben a modern multimédiás megoldások vezető szerepet kapnak. Rövid elméleti bevezető után elemzik a lehetséges hatékonysági mutatókat, különös tekintettel az interaktív környezetben rejlő, — sokszor kiaknázatlan — opciókra, és áttekintik az ezen a téren folyó kutatások legfrissebb eredményeit, trendjeit. Ezután az általánosan használható módszerek bemutatásával megkísérlik rendszerezni és értékelni a multimédiás környezetben jelenleg elérhető lehetőségek szinte feldolgozhatatlanul nagy áradatát. Ezzel segítséget és ötleteket kívánnak adni egy konkrét szoftver, illetve rendszer kiválasztásakor és fejlesztésekor, mintegy predesztinálva a várható eredményeket. Az előadók közül T. Nagy László, a Debreceni Egyetem Informatika Tudományok Doktori Iskolájának hallgatója, a témát elsősorban a multimédia környezetek oktatásban betöltött szerepének eredményességi és hatékony-sági aspektusából kutatja, Stóka Ágnes, angol nyelv és irodalom szakos tanár és informatikus könyvtáros, pedig főként didaktikai-tantárgypedagógiai oldalról közelíti meg a MM nyelvoktató szoftverekben rejlő lehetőségeket. Az előadásban olyan — konkrét példákkal illusztrált — multimédiás nyelvoktatási megoldások is bemutatásra kerülnek, amelyek a kutatások eredményeit kézzelfogható és igazolható módon támasztják alá, továbbá a gyakorlatban is igen eredményesek, és/vagy a jövőben komoly eredményekkel kecsegtetnek.

53

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. A multimédia felhasználásának lehetőségei a Nyíregyházi Főiskola informatikus könyvtáros BA képzésében Tanyiné dr. Kocsis Anikó1, Dr. Szerafinné dr. Szabolcsi Ágnes1 1 Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézet, Könyvtár és Alkalmazott Informatikai Csoport [email protected], [email protected] A Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézet Könyvtár és Alkalmazott Informatikai Csoportja - a korábbi kreditalapú kétszakos képzés után – 2006-tól a bolognai változásoknak megfelelően indította el informatikus könyvtáros BA képzését. A szak információs menedzser szakirányt kínál, ennek megfelelően a tanterv nagy hangsúlyt fektet arra, hogy végzett hallgatóink mind hagyományos könyvtári környezetben, mind az információs piac más területein (pl. társas vállalkozások, a közszféra egyéb területei, média stb.) is helyt álljanak. Ehhez elengedhetetlenül szükséges olyan multimédiás termékek megismertetése a hallgatókkal, amelyeket nap, mint nap használhatnak munkájuk során. Az előadás áttekintést ad a képzés szerkezetéről és moduljairól, az oktatás során az egyes tárgyak keretében megismertetett multimédiás anyagokról, valamint érint módszertani kérdéseket is néhány gyakorlati feladat ismertetése kapcsán.

54

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Tudásmegosztás a világhálón Dr. Tóth Erzsébet1, Szász Péter2 Nyíregyházi Főiskola Könyvtár és Alkalmazott Informatikai Csoport, 2Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár [email protected], [email protected] 1

Az előadás során a web 2.0 főbb jellemzőit, eszközeit mutatjuk be és annak kihatásait részletezzük a tudásmenedzsmentre. A web 2.0 pozitívan befolyásolhatja a tudásmenedzsment eszközök további fejlődését, amennyiben sikerül annak rugalmas szemléletét integrálni vállalati környezetben is. Gondolkodásmódja szerint értékes tudással rendelkezünk, amelyet érdemes megosztanunk másokkal is. A web 2.0 eszközrendszere támogat minket abban, hogy új utakon felszínre hozzuk a szervezeti tudást a korábbi bonyolultabb eszközök helyett. Ezenkívül a Web 2.0-s eszközök erősítik a szervezeti kultúra azon elemeit, amelyek a tudásmegosztásnak adnak teret. Gondolunk itt például a munkatársak közötti kommunikációra, a bizalom építésére és a tanulás motiválására. A web 2.0 sikerének feltétele, hogy legyenek tekintéllyel rendelkező munkatársak, akik aktívan használják ezeket az újfajta eszközöket munkájuk során. Az előadás második részében rátérünk arra, hogy a Google vállalati szinten hogyan valósítja meg a tudásmenedzsmentet szemléletében és szolgáltatásaiban. Ebből a szempontból kiemeljük a Google Könyvek digitalizálási programot, amely heves vitákat váltott ki szakmai körökben; a Google Scholar szolgáltatást, valamint az API-k (Application Programming Interface) megnyitását a web nagyközönsége előtt. A Google ez utóbbi kezdeményezésével nagymértékben bátorítja a fejlesztők tömeges együttműködését, kreativitását és ötleteik kibontakozását. Az internetes keresők tárgykörhöz szorosan kapcsolódik a szemantikus web területe. Az itt született webes ontológiák alapul szolgálnak különböző tudásbázisok fejlesztésére, ezáltal pedig elősegítik a szervezetekben felhalmozott tudás minél hatékonyabb reprezentálását és kezelését a korábbi hagyományos megoldásokkal szemben.

55

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Elektronikus bibliográfiai forrás a könyvtárban és a könyvtárosképzés tananyagában Tóvári Judit Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet e-mail: [email protected] Az előadás az elektronikus dokumentumot, mint az ismeretszerzés forrását, a tudományos kutatás publikációs fórumát, így könyvtári „anyagot”; a könyvtárosképzésben, mint e bibliográfiai források kezelésének tananyagát, illetve az elektronikus tanulási környezetben, mint hallgatói tudásbázist járja körül. A digitális hálózatok világában a tudományos kutatás forrásainak egy jelentős része elektronikus formában ér-hető el. A tudományos folyóiratok nagy része a nyomtatott változat mellett, sőt egyre gyakrabban helyette, elekt-ronikus kiadásban is megjelenik, de a folyóirat elektronikus verziója nem föltétlenül azonos a nyomtatott kiad-vánnyal. A nyomtatott folyóirat elektronikus megjelenéséből esetenként inkább webhely lesz, de gyakran jelen-tősen túllépi a nyomtatott változat mediális lehetőségeit videók és egyéb multimédiás alkalmazások használatá-val. A bibliográfiai kontroll és a részdokumentumok számbavétele a forráskutatás szempontjából nagy jelentősé-gű, de nem eléggé preferált könyvtári feladat. Az informatikus könyvtáros szak főiskolai, egyetemi hallgatóinak felkészülése valamilyen szintű elektronikus tanulási környezetben zajlik. Az előadás csak a keretrendszerben folyó tanulás elektronikus tudásbázisával fog-lalkozik, kiemelten azzal a hallgatók által a fórumbeszélgetéseken keresztül építkező tudástárral, aminek tartalma szakmai vitákon keresztül alakítja az anyanyelvi és szaknyelvi kommunikációs és problémamegoldó készsé-get. A technika kezelésén túl egyre nagyobb jelentőségű kérdéssé duzzad az elektronikus felhasználás etikai háttere, a szerzői jogi szabályozás alkalmazhatósága vagy alkalmatlansága az elektronikus környezetre.

56

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Interaktív tábla Környezettan órán Vallner Judit Nyíregyházi Főiskola [email protected] Bár sok fórumon elhangzik az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) eszközeinek fontossága, szerepe, használatának előnyei, bevezetésének szükségessége, a mai magyarországi gyakorlatban még mindig kevés – sajnos – az olyan tanár, aki időt és energiát fektet saját maga továbbképzésébe, és tananyagainak átdolgozásába. Minél többen, minél több helyen és minél sokrétűbben mutatjuk be az interaktív tábla használatának előnyeit és lehetőségeit, remélhetőleg annál könnyebben és gyorsabban terjed el jó híre a gyakorló tanárok körében. Kedvcsinálóként, a környezettan oktatásába segítségül hívott „interaktív táblás anyagot” mutat be az előadás, lehetőséget kínálva a különböző területen dolgozó szakemberek tapasztalatcseréjére.

57

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. iPhone alapú multimédiás mérőszoftver fejlesztése és alkalmazása Váradi László1, Dr. Berke József1 1 Gábor Dénes Főiskola [email protected] ,[email protected] Az Apple informatikai vállalat 2007-ben piacra dobott egy merőben új felhasználói élményre épülő mobiltelefont. A forradalmi felhasználói felületen kívül a legjelentősebb újdonsága a digitális szoftverpiac, az App Store bevezetése volt, mely 2009 szeptemberéig 2 milliárd digitális szoftvervásárlást bonyolított le, viszont korából adódóan még nem kínál megoldást bizonyos speciális szakmai igényekre. Előadásom témája egy olyan szoftver bemutatása, amelynek feladata a GPS alapú terepi mérések segítése, illetve lebonyolítása, kihasználva az eszköz A-GPS vevőjét, és beépített kameráját. A tervezett szoftver több mérőpontos, fényképekkel illusztrált terepi mérési jegyzőkönyv elkészítését közvetlenül támogatja. Az előadásomban bemutatom, hogy a szoftver kihasználja a platform által kínált érintőképernyős adatbeviteli módszert, ezáltal egy intuitív, könnyen használható eszköz kerül a felhasználó kezébe. A telefon GPS vevője szolgáltatja az eszköz pillanatnyi földrajzi helyzetének koordinátáit, illetve a mérés pontosságára vonatkozó mérőszámot. A felhasználó a mérést tetszőleges ideig végzi, ameddig el nem éri az általa kívánt pontosságot. Bemutatásra kerül a szoftver strukturált több képernyős felépítése, valamint statikus pontok, illetve tracklogok rögzítésére, és ezekhez fényképek hozzárendelésére irányuló képessége. Az így elkészült adatbázist egy könnyen átlátható HTML alapú e-mail üzenetként továbbíthatja a felhasználó egy tetszőleges címre, automatikusan csatolva az elkészített képeket, valamint tracklogokat KML formátumban. Amennyiben a képek összesített mérete túl nagy, ezért nem – vagy nehézkesen - továbbítható e-mail üzenetként, a szoftver képes újratömöríteni őket tetszőleges tömörítési arányt használó JPEG formátumba az optimális méret elérése érdekében.

58

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Multimédiás programok, elektronikus tananyagok fejlesztési tapasztalatai Opus Pro segítségével Vegera József Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézet [email protected] OKJ Multimédia-fejlesztőket oktatok szerzői rendszerek használatára néhány éve. Ehhez kezdetben az Adobe Authorware, később a Flash mellett a Digital Workshop Opus Pro programjával ismerkedtek meg hallgatóim. A felsorolt fejlesztőeszközök egymástól rendkívül eltérő filozófiát képviselnek, ezért alkalmasnak vélem őket a fejlesztői szemléletek sokszínűségének a demonstrálására is az oktatás során. Előadásomban az Opus Pro bemutatását a Flash-sel összehasonlítva arra használnám, hogy kisebb multimédiás programok, videólejátszók, adatbáziskapcsolatok felépítése, drag-n-drop játékok, e-learning tananyagok fejlesztésén keresztül illusztráljam, miért választotta hallgatóim jelentős része ezt az eszközt mestermunkája elkészítéséhez, valamint milyen tapasztalatokat szereztünk nagyobb lélegzetvételű fejlesztések során.

59

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Valószínűségszámítás fogalmainak szemléltetése szimulációs Excel fájlokkal Dr. Vetier András BME, Matematika Intézet, Sztochasztika Tanszék [email protected] Olyan elektronikus könyvet készítek, mely a fogalmakat és a példákat közvetlen linkekkel aktivizálható, interaktív szimulációs Excel fájlokkal szemlélteti. Egy ilyen könyvre azért van szükség, mert a Valószínűségszámítás tanulásánál komoly nehézség, hogy az elméleti fogalmak valóvilágbeli jelentésének bemutatásához sok kísérlet sokszori elvégzésére van szükség, amit szokásos könyvben csak elmesélni lehet, de megvalósítani nem. Ezt a hiányt pótolják az Excelben készített számítógépes szimulációs demonstrációk. Az Excel ábrái láthatóvá teszik a numerikus törvényszerűségeket. Az újragenerálás lehetősége pedig megadja a sok kísérlet többszöri elvégzését. Az újragenerálást az olvasó annyiszor végezheti el, ahányszor igénye van rá, és a paraméterek változtatásával megfigyelheti a törvényszerűségeknek a paraméterektől való függését is. Egy fizikailag végrehajtott kísérletsorozat esetén (pl: kockával, pénzérmékkel stb. kísérleteket végzünk) a sok kísérleti eredmény feldolgozása is komoly nehézség. Az Excel ezt is elvégzi, a táblázatos elrendezés még az adatfeldolgozás átláthatóságát is megengedi. Az olvasó az anyag használata közben maga is képessé válhat arra, hogy önállóan készítsen szimulációs és adatfeldolgozó fájlokat, és jobban megszereti és jobban megérti a Valószínűségszámítás (és a hozzá kapcsolódó tárgyak, mint pl. Matematikai statisztika, Sztochasztikus folyamatok, stb.) gondolatvilágát, szemléletét, technikáját.

60

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Kommunikáció villamos hálózaton keresztül Vigh György Suli-Soft-Design [email protected] 2003 májusában a HomePlug Powerline Alliance, a kisfeszültségű villamos hálózaton keresztül nyújtott kommunikáció megvalósítása mögött álló ipari szövetség egy új szabványtervezet kidolgozását jelentette be. Az új specifikáció - mely a HomePlug AV nevet kapta - a szórakoztatóelektronikai berendezések közötti kommunikációt egyszerűsíti le, közvetítő közegként a kisfeszültségű villamos hálózatot használva. Azóta már több gyártó (pl. Belkin, Devolo, Linksys, MSI, NETGEAR, Philips, Sharp, ZyXEL, stb.) is foglalkozik olyan adatátviteli eszközök előállításával, amelyek nem igényelnek külön kábelezést, és a meglévő kisfeszültségű villamos hálózatot használják. Ezek a 220 V-os konnektorba dugható, a számítógépekhez USB vagy Ethernet felületen csatlakoztatható adapterek már egyre olcsóbbak nálunk is, biztosítva ez által a rugalmas hálózatépítési lehetőséget. Ott is alkalmazhatók, ahol a Wi-Fi – például vasbeton falak miatt – nem vagy csak korlátozott sávszélességgel használható. Tökéletes megoldás pincék, garázsok, kerti faházak vagy bármilyen távoli pont hálózati kapcsolatának biztosítására. Előnyős az alkalmazása műemlék jellegű épületekben, bérelt létesítményekben, irodákban (ahol nem áll rendelkezésre hálózati végpont, illetve nincs mód az adatátviteli hálózat bővítésére). Akár védelmi rendszerek, pl. kültéri videokamerák is kiépíthetők ily módon. A telefonvonal, az IPTV, s az internet is „meghosszabbítható” ezen eszközök segítségével. A legegyszerűbb kommunikációs (adatátviteli) hálózat kiépítéséhez alig 5 percre van szükség, de egy videokamerás védelmi rendszer kiépítése se emészt fel 15 percnél többet. Ez az időtartam már a rendszer működéséhez szükséges szoftvertelepítést is felöleli. A jellemző készülékek akár 200 Mbps sebességre is képesek, amely a ma elérhető vezeték nélküli kapcsolat kétszerese, de már

61

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. kaphatók 1 Gbps sebességre alkalmas berendezések is. A biztonságot adattitkosítási lehetőséggel fokozták. Egy ilyen kommunikációs hálózat kiépítésének a gyakorlati tapasztalatait kívánom megosztani előadásomban, figyelemmel az otthoni, az oktatási, illetve a munkahelyi alkalmazására, jelentőségére.

62

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. Egyenlő esélyű hozzáférés a webes alkalmazásokhoz, különös tekintettel a jelnyelvi törvényre Vigh György Suli-Soft-Design [email protected] Becslések szerint Magyarország lakosságának közel 10%-a fogyatékossággal élő, ebből mintegy 70 ezer vak és gyengénlátó, továbbá 8886 siket és 44 679 nagyothalló. Összességében az 1 millióból legkevesebb 300 ezer embertől vonják meg az interneten való akadálymentes böngészés lehetőségét, pedig ők is szeretnének az ott fellelhető információkhoz hozzáférni, azokból tanulni. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény előírja, hogy részükre biztosítani kell a hozzáférést a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Tanulásukkal összefüggésben meghatározó a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény. 2004. május 1-től tagja vagyunk annak az Európai Uniónak, amelynek egyik direktívája előírja, hogy részükre a közszolgálati honlapok elérését is biztosítani szükséges. Továbbá a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény elfogadásával ráerősítettek arra, hogy igenis figyelni kell az ezt használó célcsoportra is. A milliárdnyi honlap közül alig 1/5-e alkalmazkodik a megjelenés elemi, ergonómiai, illetve kódolási szabályaihoz, s teremt lehetőséget arra, hogy a hátrányos helyzetű felhasználók is hiánytalanul elérhessék a kívánt oldalakat. Az interneten fellelhető problémák előfordulnak az oktatási célú portálokon, pl. az e-learning területén fellelhető webes alkalmazások esetében is. Ezért érzem úgy, hogy az általam feltárt hiányosságokról ezen a konferencián újra beszélnem kell. Előadásomban ismertetem azokat az eszközöket (pl. a fejlesztés alatt álló magyar BeLin szoftver), ajánlásokat, ötleteket, amelyekről úgy gondolom, hogy segítségükkel részben vagy egészben

63

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. akadálymentesíthetők mind az interneten, mind az oktatás területén előforduló webes alkalmazások. Előadás-tervezetem az alábbi célcsoportokat érinti: · testi fogyatékosokra (pl. [szín]vakokra, gyengénlátókra, hallás- és mozgássérültekre); · értelmi fogyatékosokra; · diszlexiásokra, olvasási nehézséggel élőkre; · gyerekekre, idősekre; · technológiailag megkülönböztetett felhasználókra (pl. gyenge gépteljesítmény, kicsi kijelző, koszos munkahely, javascript, flash stb. hiánya, lassú hálózat); · kulturálisan elszigeteltekre (pl. idegenajkúakra); · technológiailag alulképzettekre. Véleményem szerint rájuk is vonatkozik az élethosszig tanulás gyakorlata, ha meg akarják találni a helyüket a társadalomban, illetve ha annak hasznos tagjai szeretnének lenni. Tapasztalataimat a következő webes megoldású oktatási keretrendszerekre is figyelemmel összegeztem: — Moodle; — Hyperwave eLearning Suite; — IBM Global Campus; — SCORM eLibrary; — me-Learning; — CoEdu; — IntraLearn; — POKtató.

64

Multimédia az oktatásban 2010 Nyíregyházi Főiskola 2010. július 8-9. A monokróm monitortól a HD mobilig Dr. Vörös Miklós Zrínyinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Felnőttképzési és Távoktatási Központ [email protected] A technikai fejlődés az elmúlt néhány évben gyökeresen megváltoztatta a hang, a kép, a mozgókép minőségét. A sokcsatornás HiFi hangrendszerek kifejlesztése mellet ugrásszerűen javult a digitális fényképezőgépek minősége és elterjedtsége, a HD videók megjelenése után a digitális televíziózás lehetővé tette a HD minőségű műsorszórást. A szélessávú Internet biztosítja az egyre jobb minőségű digitális tartalmak gyors elérését. Az új formátumok új hardver és szoftver eszközök alkalmazását igénylik, nélkülözhetetlenné vált a közöttük történő konvertálás. A cikk célja röviden összefoglalni a multimédiás művekben alkalmazható formátumok jellemzőit, alkalmazási lehetőségei, kiemelt figyelemmel a HD és a mobil alkalmazásokra.

65