A Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. NEVELÉSI PROGRAM Az iskola nevelőtestülete elfogadta: 2013. április 10‐én Módosításra került: 2014. szeptember 10‐én Módosításra került: 2015. május 13‐án Az intézményvezető jóváhagyta: 2015. május 13‐án Iktatószám: 84/2015.
"Nem esik minden szó kősziklára; s némely mag ezer annyit ád vissza... Boldog, aki ezt az óhajtott válto‐ zást éri; boldog, aki ezt munkálhatja, hogy sem példája, sem tanítása nem rontott, hanem építeni igye‐ kezett." Kazinczy Ferenc
2
1. TARTALOM 1.
Tartalom .......................................................................................................... 3
2.
BEVEZETŐ ......................................................................................................... 6
2.1. A pedagógiai program készítését és felülvizsgálatát meghatározó jogszabályok: ...... 6 2.2. Iskolánk bemutatása ................................................................................................ 7 2.2.1 Történeti múlt és a mai befogadó környezet ....................................................................... 7 2.2.2 Névadóink ............................................................................................................................ 7
3.
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................... 9
3.1. Az iskolában folyó nevelő, oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................................................................................................................. 9 3.1.1. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása ............................................................. 9 3.1.2. Pedagógiai célok és feladatok .............................................................................................. 9 3.1.3. Pedagógiai eszközök és eljárások ....................................................................................... 10 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................. 10 3.2.1. A tanulók erkölcsi nevelése................................................................................................ 12 3.2.2. A tanulók értelmi nevelése. ............................................................................................... 12 3.2.3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. ....................................... 12 3.2.4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. ........................................................................ 12 3.2.5. A tanulók akarati nevelése. ................................................................................................ 12 3.2.6. A tanulók nemzeti nevelése. .............................................................................................. 12 3.2.7. A tanulók állampolgári nevelése. ....................................................................................... 12 3.2.8. A tanulók munkára nevelése, és szakmai képzése. ........................................................... 12 3.2.9. A tanulók testi nevelése. .................................................................................................... 12 3.2.10. A tanulók egészségnevelési és egészségfejlesztési programja: ......................................... 12 3.2.11. A tanulók környezeti nevelése ........................................................................................... 12 3.2.12. Szakmai képzés alapozása területén .................................................................................. 13 3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................ 13 3.3.1. A legfontosabbnak tartott közösségfejlesztő magatartás és tevékenységformák: ........... 13 3.3.2. A személyiségfejlsztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenyégek és szervezeti formák ................................................................................................... 13 3.3.3. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását szolgáló tanítási órán kívüli tevékenységek (az iskola hagyományai) ............................................................................................ 14 3.3.3.1. Hagyományőrző tevékenységek .................................................................................... 14 3.3.3.2. Tanulmányi versenyeken való részvétel ........................................................................ 15 3.3.3.3. Sportversenyeken való részvétel ................................................................................... 15 3.3.3.4. Választható programjaink .............................................................................................. 15 3.3.3.5. Diákönkormányzat ......................................................................................................... 16 3.3.3.6. Szakkörök ....................................................................................................................... 16 3.3.3.7. Tanulmányi kirándulások ............................................................................................... 16 3.3.3.8. Osztálykirándulások ....................................................................................................... 16 3.3.3.9. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás ......... 16 3.3.3.10. Szabadidős foglalkozások ............................................................................................... 17 3.3.3.11. Iskolai könyvtárak .......................................................................................................... 17 3.3.3.12. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata ................. 17
3
3.3.3.13.
4.
Hit és vallásoktatás ........................................................................................................ 17
A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ........................................... 18
4.1. A pedagógusok alapvető feladatai .......................................................................... 18 4.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ......... 20
5.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 23
5.1. Sajátos nevelési igényű tanulók .............................................................................. 23 5.2. A mentorrendszer működése ................................................................................. 24 5.2.1.
A mentori kompetenciák .................................................................................... 24
5.2.2.
A mentor feladatrendszere ................................................................................. 25
5.2.3.
A mentor szereppel való azonosulás ................................................................... 25
5.2.4.
A mentorok főbb kiválasztási szempontjai .......................................................... 25
5.2.5.
Kérdőív mentorkiválasztáshoz ............................................................................ 27
5.2.6.
A mentorcsoport működése ................................................................................ 28
5.2.7.
Ellenőrizendő egyéni mentori feladatok: ............................................................. 28
6.
A pedagógus, a szülő, a tanuló, az iskola partnereinek együttműködési formái 29
6.1. Az iskola közösségeinek együttműködése .............................................................. 29 6.1.1.
Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése ........................................... 29
6.1.2.
A szakmai munkaközösségek együttműködése ................................................... 29
6.1.3.
A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése .............................. 30
6.2. Az iskola és a partnerek együttműködése ............................................................... 30 6.2.1.
A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése ................................ 30
6.2.2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel ........................................................................................... 32
7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .............................................................................................. 33 8.
Iskolai egszségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .......................................... 34
8.1. Iskolai egészségnevelési program ........................................................................... 34 8.2. Az iskolai környezeti nevelés program .................................................................... 38
9. A tanulmányok alatti vizsgák, tanulmányi mentességek és az alkalmassági vizsgák szabályai ..................................................................................................... 39 9.1. Független vizsgák ................................................................................................... 39 9.2. Érettségi vizsga ...................................................................................................... 40
4
9.3. Felvételi vizsga ....................................................................................................... 40 9.4. A felvétel és az átvétel helyi szabályai .................................................................... 40 9.4.1.
Induló évfolyamra felvétel .................................................................................. 40
9.4.2.
Felvétel szakmai képzésre ................................................................................... 40
9.4.3.
Egy évfolyamon belül másik osztályba lépés feltételei ........................................ 40
9.4.4.
Beiratkozás ......................................................................................................... 41
10.
Iskolai közösségi szolgálat .............................................................................. 42
5
2. BEVEZETŐ 2.1. A
PEDAGÓGIAI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉT ÉS FELÜLVIZSGÁLATÁT MEGHATÁROZÓ
JOGSZABÁLYOK:
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési ‐ oktatási intézmények működéséről és a közneve‐ lési intézmények névhasználatáról
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalma‐ zásáról
100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről
202/2012. (VII. 27.) Korm. Rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról
4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról
6
2.2. ISKOLÁNK BEMUTATÁSA 2.2.1 TÖRTÉNETI MÚLT ÉS A MAI BEFOGADÓ KÖRNYEZET A Hármas‐Körös bal partján elterülő Kunszentmárton város középkori eredetű település, melyet törté‐ nete során többször feldúltak, tettek lakatlanná. 1717‐1719 között jász helységekből érkező lakosok népesítették be, és azóta is folyamatosan lakott és fejlődő helye a Tiszazugnak. A szakmai és gimnáziumi képzés történelmi idővel mérhető Kunszentmártonban. A XIX. század végén ‐ 1888. október 6‐án ‐ kezdődött az ipari iskolai oktatás, majd erre az alapra épülve indult meg a szak‐ munkásképzés. A XX. század második felében alakult ki Kunszentmárton középfokú intézményhálózata, 1953‐ban indult meg a gimnáziumi oktatás. A szakmunkásképzés 1974‐től kapott önálló intézményt, majd 1992‐ben nyílt lehetőség arra, hogy a szakközépiskolai képzés keretében megindulhatott a kereskedelmi és mezőgazdasági gépész szakokta‐ tás. 1997‐től a kereskedelmi technikusok képzése is megkezdődött, s ez egyben nyitás volt az érettségi utáni szakmai képzés irányába. A várossá nyilvánítás (1986) után maradt a duális képzés és intézménystruktúra. 1998. július 1. után a két középfokú oktató‐nevelő intézmény összevonását követően új történet vette kezdetét, amelynek célja a szakmai oktatás és az érettségire, a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés. Ennek során a tantestületi tagok az iskolahasználók, a különböző partnerek és a fenntartó igényeit messzemenően figyelembe veszik. Mindezt alapvetően meghatározza az a földrajzi és történeti környe‐ zet, melyben Kunszentmárton város található. A középfokú oktatásba bekapcsolódó tanulók és szüleik a Tiszazugban ‐ mely a megye déli részén található ‐, három középiskola kínálatát ismerhetik meg. Speciá‐ lis a helyzetünk abban az értelemben is, hogy a Tiszazug három megyével határos, így a szomszéd me‐ gyék területéről érkező tanulókat is fogadni kívánjuk. Ugyanakkor érezzük ezen területek elszívó hatását is. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a Tiszazug szellemi, oktatási, művelődési központjává váljunk, ezért kiemelten kezeljük az érettségit adó képzést. A régió hátrányos helyzetén a kiművelt emberfők, az érett‐ ségizettek számának növelésével kívánunk pozitívan változtatni. Jelenleg három telephelyen folyik a diákok képzése:
Kossuth Lajos utca 37. (Központi épület, szakiskolai elméleti képzés)
Rákóczi út 2. (gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolát végzettek szakközépiskolája)
Vég út 8. (szakiskolai gyakorlati oktatás)
2.2.2 NÉVADÓINK Az 1998‐ban létrejött középiskola névadói: Veress János és József Attila. Veress János erdélyi származású tanító, 1890‐ben kapcsolódott be a tanonciskola munkájába, amelynek a későbbiekben ő lett az első igazgatója. Elemi iskolai tanítóskodása mellett vállalta a tanonciskola tan‐ testületének megszervezését, 1919‐ben polgári iskolát alapított Kunszentmártonban. Mindemellett volt ideje és energiája, nem utolsósorban lelkesedése, hogy újságot szerkesszen, ismeretterjesztő cikkeket írjon.
7
József Attila a XX. század nagyhatású költészetét teremtette meg. Születésnapja, április 11., a magyar költészet napja. „ Nagyságát a két világháború közötti európai költészet színvonalán kell vizsgálnunk” ‐ írta Balogh László a költőről szóló művében. Tiszazugi „kötődése” 1910‐ben kezdődött és 1912‐ben ért végett. Az Öcsödön eltöltött évekről a „Curri‐ culum vitae” ‐ ben emlékezett meg, s később megírta Tiszazug című versét. Csontos László által készített szobra a gimnázium épülete előtt áll. Az intézmény címere a tanulást, a tudást és annak forrását jelképező nyitott könyv, melyet az írás ősi jelképe, a toll keresztez. Háttérben a szakmai ismereteket, azok tanítását, az emberi munka állandóságát és jelentőségét szimbolizáló fogaskerékkel kifejezi az intézmény által hirdetett, vallott és megvalósított értékeket. A változó idők ellenére is tantestületünk tagjai hittel vallják a költő gondolatait: „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.”
8
3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ, OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 3.1.1. ISKOLÁNK NEVELŐTESTÜLETÉNEK PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA Az együttműködő ember nevelését tartjuk szem előtt, úgy, hogy tanítványaink harmonikusan fejlődő személyiségek, a változó, piacközpontú világ észlelésében, megismerésében, kreatív megváltoztatásá‐ ban, egyéni boldogulásuk elérésében aktívak legyenek. Ismerjék és értsék önmagukat, társadalmi és természeti környezetüket, valamint azok kölcsönhatását. Vallott értékeink, a nevelés terén érvényesítendő alapelveink: az egyetemes és egyéni emberi értékek képviselete; a kommunikációs kultúra sokféleségének megismerése és fejlesztése; az emberiség és az élő, valamint élettelen környezet elszakíthatatlan egységének tudatosítása; a mindennapi élet és mun‐ kavégzés minőségének követelése; az egyéni életstílusok és kultúrák sokféleségének tisztelete; az egyéni és közösségi érdekek megformálásának és érvényesítésének képessége.
3.1.2. PEDAGÓGIAI CÉLOK ÉS FELADATOK Az intézményben folyó nevelő‐oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Célunk a továbbtanulás szempontjából nyitott, a munkaerő‐piaci igényeknek megfelelő, általánosan művelt emberek képzése. Célunk, hogy tanulóink viselkedéskultúrájukkal, kommunikációs készségükkel (idegen nyelvek, informatika) életmód‐ jukkal megfeleljenek az európai emberrel szemben támasztott elvárásoknak, igényeljék, hogy részt vegyenek a helyi, nemzeti, tágabb értelemben az európai közösséget érintő ügyek alakításában, és képzésük során kialakuljon bennük az önképzés, a továbbképzés igénye. rendelkezzenek reális önismerettel, egészséges önbizalommal, a konfliktuskezelés képességé‐ vel, tetteikért, szavaikért már az iskolában felelősséget kell, hogy vállaljanak a tanulók, hiszen így várható el az, hogy később is felelősségtudat jellemezze családi életüket, emberi kapcsolatai‐ kat, az egészségre ártalmas szenvedélyektől tartsák távol magukat, és ha kell, tudjanak segíteni a szenvedélybetegeken. Vallják magukénak az egészséges életmód értékeit és éljenek azok szel‐ lemében, tegyék magukévá iskolánk szellemiségét, ami mindig is elvárta diákjaitól az emberi méltóság, a becsület megőrzését és tiszteletben tartását. A köznevelési törvény szerint is a tanuló legfőbb kötelessége, hogy eleget tegyen tanulmányi kötele‐ zettségének. Iskolánk tantestülete is elvárja, hogy diákjaink legjobb képességük szerint tanuljanak, te‐ gyenek meg minden tőlük telhetőt a jobb eredményért. Legyenek nyitottak az új ismeretek iránt!
9
A tehetséges tanulók külön odafigyelést igényelnek. Ha valamely diák kiemelkedő teljesítményre képes valamely tantárgyból, és a továbbfejlődéshez megvannak a lelki, fizikai és szellemi tartalékai, az iskola, a tantestület kötelessége, hogy ehhez minden segítséget megadjon.
A valamilyen okból ‐ betegség, súlyos családi ok ‐ lemaradó tanulók részére szintén segítséget adunk a lemaradás pótlásához.
Segítünk abban, hogy mindenki képességének megfelelő felsőfokú intézményt, szakmai képzést, to‐ vábbképzési formát vagy munkát találjon, ahol a számára kedvező tevékenység által gazdagíthatja to‐ vább személyiségét. Oktatásunkat demokratikus iskolai légkörre építjük, ami diákközpontú és aktív részvételen alapul.
3.1.3. PEDAGÓGIAI ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, szemé‐ lyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közös‐ ségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások Szokások kialakítását célzó, beidegző mód‐ szerek.
Magatartási modellek bemutatása, közvetí‐ tése
Közvetlen módszerek Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés Követelés Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A pedagógus személyes példamutatá‐ sa.
Tudatosítás (meggyő‐ Magyarázat, beszélgetés ződés kialakítása) A tanulók önálló elemző munkája
Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. A pedagógus részvétele a tanulói kö‐ zösség tevékenységében A követendő egyéni és csoportos min‐ ták kiemelése a közösségi életből Felvilágosítás a betartandó magatartá‐ si normákról Vita
3.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiség olyan tényezők ‐ különböző testi és lelki tulajdonságok ‐ dinamikus és egységes egésze, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, meghatározza a visel‐ kedését és gondolkodását. Célunk az, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, képességeikkel, az eltérő fejlődésükkel és spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Kreativitásukkal járuljanak hozzá társaik és önmaguk tevékeny fejlesztéséhez. Ez a kreativitás azonban nem lehet értékmentes. Ezért nevelésünk azt is jelenti, hogy erkölcsös személyiséget fejlesztünk. Ebben
10
építünk a tanulókban munkáló önmegvalósítási igényre és a biztonságos jövőt élni akaró ember pozitív gondolkodására.
11
3.2.1.
A TANULÓK ERKÖLCSI NEVELÉSE.
Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, a mindennapi életben való alkalmazása.
3.2.2.
A TANULÓK ÉRTELMI NEVELÉSE.
Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek fejlesztése, új technikák alkalmazására való aktivitás kialakítása; a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása; a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása.
3.2.3.
A TANULÓK KÖZÖSSÉGI (TÁRSAS KAPCSOLATOKRA FELKÉSZÍTŐ) NEVELÉSE.
Feladat: Az emberi együttélés magasabb szintű szabályainak megismertetése; a társas kapcsolatok és a pozitív szociális szokások gyarapodásának segítése és azok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség továbbfejlesztése; a kulturált magatartás és kommunikáció továbbfejleszté‐ se, mélyebb rétegeinek megismertetése, elsajátítása.
3.2.4.
A TANULÓK ÉRZELMI (EMOCIONÁLIS) NEVELÉSE.
Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek elmélyítése.
3.2.5.
A TANULÓK AKARATI NEVELÉSE.
Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény feltárá‐ sa, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség gyakorlása, konstruktív életvezetés ki‐ alakítása.
3.2.6.
A TANULÓK NEMZETI NEVELÉSE.
Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése; a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása; a hazaszeretet érzésének felébresz‐ tése; a tiszazugi kistérség, s ezen belül Kunszentmárton sajátos értékeinek megismerése és megóvá‐ sa.
3.2.7.
A TANULÓK ÁLLAMPOLGÁRI NEVELÉSE.
Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése; az érdeklődés fenntartása a társadalmi jelenségek és problémák iránt; igény a közösségi tevékenységekben való közreműkö‐ désre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
3.2.8.
A TANULÓK MUNKÁRA NEVELÉSE, ÉS SZAKMAI KÉPZÉSE.
Feladat: Az emberek által végzett teremtő munka fontosságának tudatosítása; az egyes szakmák el‐ méleti és gyakorlati értékeinek megismertetése és elfogadtatása; a tanulók koruknak megfelelő ön‐ ellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
3.2.9.
A TANULÓK TESTI NEVELÉSE.
Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény fenntartása, egészséges, edzett személyiség kialakítása.
3.2.10.
A TANULÓK EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA:
Feladat: Az egészséges életmód ismérveinek megismertetése, belső értékké válásának elősegítése, gyakorlására való ösztönzés, az egészséges életmód iránti fogékonyság aktiválása; a tanulói önérté‐ kelés fontosságának tudatosítása és gyakoroltatása.
3.2.11.
A TANULÓK KÖRNYEZETI NEVELÉSE
12
Feladat: Stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolat kialakítása az élő és élettelen környezettel, a környezet aktív megismerése; a környezeti változás jelzéseinek felfogása, a rendszer kapcsolatainak megértése, a lehetséges megoldások keresése.
3.2.12.
SZAKMAI KÉPZÉS ALAPOZÁSA TERÜLETÉN
Feladat: A szabályhasználat képességének fejlesztése.
3.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 3.3.1.
A
LEGFONTOSABBNAK
TARTOTT
KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ
MAGATARTÁS
ÉS
TEVÉKENYSÉGFORMÁK:
a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeire irányuló értékóvó magatartás; segítőkészség és kreativitás; fegyelmezettség; Ebből következően a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: a tanulók ne csak azért legyenek képesek a konstruktív magatartás és tevékenységformák vég‐ rehajtására, mert követelik tőlük, hanem személyiségük belső, szilárd ‐ ösztönző motivációs bá‐ zisát alapozzuk meg; a tanulók felkészítése arra, hogy olyan életvitelt legyenek képesek megvalósítani, amely szociá‐ lisan értékes, de egyénileg is eredményes; biztosítani kívánjuk azokat a szervezeti formákat, ahol gyakorolhatják és bizonyíthatják szellemi felkészültségüket, pozitív fizikai teljesítőképességüket és szervezőkészségüket, valamint ön‐ kormányzó igényüket; a közösségek egyéni arculatának kialakítása; a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése; a folyamatosság biztosítása, a már elért eredmények továbbfejlesztése.
3.3.2.
A SZEMÉLYISÉGFEJLSZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYÉGEK ÉS SZERVEZETI FORMÁK
tanórák; tanórán kívüli tevékenységek; diák‐önkormányzati munka; szabadidős tevékenységek; munkaközösségi hetek;
Iskolánk pedagógiai programja a NAT‐ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságok‐ ból adódó hagyományokra épül, ezért a pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határozzuk meg: a NAT‐ban és kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása valamint az ezekre épülő differenciálás E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink
különböző szintű adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolában és iskolánk kívüli tanulásukkal, egyéb érdeklődési területeket érintő tevékenységi körükkel, szervezett ismeretközvetítéssel,
13
spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Az iskola nevelői a tanítási‐tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a ta‐ nulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azt az érdeklődést, amely a gyermekeket tanulás‐ ra ösztönzi, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig igyekszünk fenntartani. Arra törekszünk, hogy a képzési idő befejeztével tanulóinknak igénye legyen az egész életen át tartó tanulásra. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módsze‐ reket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a peda‐ gógusok nevelő‐oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb arányban igazodjon a tanu‐ lók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E fe‐ ladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:
3.3.3.
3.3.3.1.
A 9. évfolyamon
A tanulási technikák és gyakorlatok ismertetése. Egyéni és csoportos beszélgetések a tanulók önálló tevékeny‐ ségére építve.
A 10. évfolyamon
Az ismeretekkel szinkronban a tanulók egyéni készsége‐ inek, pszichés világának és társas kapcsolatainak fej‐ lesztése. A gimnáziumi osztályban a későbbi pálya– és képzési típus választására való felkészítés. Önálló és csoportos munkaformákban
A 11., 12., 13., 14. évfolyamon
A képzési típusoknak megfelelően a tanulók problé‐ mamegoldó készségeinek fejlesztése, motivációs bázi‐ suk erősítése. Konfliktuskezelő készségeik alakítása minta‐ és modellnyújtással, szerepjátékkal
AZ ISKOLÁBAN A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK (AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI) HAGYOMÁNYŐRZŐ TEVÉKENYSÉGEK Fontos feladat az iskola névadóinak ‐ József Attila és Veress János ‐emlékének ápolása. Ezt szolgálják az évenkénti megemlékezések; Minden tanév folyamán a faliújságon megemlékezünk a
kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján, Holokauszt emléknapján, a Redemptió emléknapján.
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, rendezvényt tartunk a következő alkal‐ makkor:
1848. március 15. évfordulóján, 1849. október 6. évfordulóján,
14
3.3.3.2.
1956. október 23. évfordulóján, Mikulás ünnepén és karácsonykor, a szalagavató napján, a költészet napján, ballagáskor, 9. évfolyamosok befogadásakor, lehetőség szerint a gólyatáborban; iskolánk évről évre részt vesz tanítványai és tanárai által Kunszentmárton város ünnepi hagyományaiban: a Szent Márton‐napi rendezvénysorozaton, a testvérvá‐ rosi találkozókon, a Helytörténeti Múzeum programjain, a Tiszazugi Zenei Feszti‐ válon; diáknap.
TANULMÁNYI VERSENYEKEN VALÓ RÉSZVÉTEL Az országos és megyei szinten megrendezésre kerülő tanulmányi versenyeken tanuló‐ ink rendszeresen részt vesznek. Főbb versenyeink:
OKTV OSZTV SZKTV Megyei Pedagógiai Intézet által szervezett versenyek
Az éves munkatervben szabályozzuk, hogy a fentieken túl, az adott tanévben mely ver‐ senyeken támogatjuk tanulóink indulását (nevezési díj, utazás, szállás, stb.)
3.3.3.3.
SPORTVERSENYEKEN VALÓ RÉSZVÉTEL Az iskolában a Körös Gold DSE működik (kosárlabda, kézilabda, röplabda, atlétika, szer‐ torna) amely minden tanuló részére megteremti a mindennapos testedzés lehetősé‐ gét.
A Körös Gold DSE‐nek tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a ta‐ nulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyek‐ re, a DSE‐vel történt megállapodás szerint.
Állandó programjaink:
3.3.3.4.
Munkaközösségi hetek programjai, Kétévente Nagykun Diák Sportviadal, Osztályok közötti bajnokságok,
VÁLASZTHATÓ PROGRAMJAINK
Külföldi országok városainak felkeresése, Sítábor
15
3.3.3.5.
DIÁKÖNKORMÁNYZAT A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 9‐14. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a tanu‐ lók által felkért nevelő segíti.
3.3.3.6.
SZAKKÖRÖK A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indí‐ tásáról ‐ a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével ‐ minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthat‐ ja, aki nem az iskola dolgozója
3.3.3.7.
TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesítése, a nevelő munka elősegítése cél‐ jából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhet‐ nek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szü‐ lőknek kell fedezni. A tervezett tanulmányi kirándulásnak a tanmenetben kell szere‐ pelnie. Tartama egy nap. Az egynaposra tervezett tanulmányi kirándulásokhoz az isko‐ la biztosítja a tanítás nélküli munkanapot.
3.3.3.8.
OSZTÁLYKIRÁNDULÁSOK Hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente megszervezett osztályki‐ rándulások. Az általában 2‐3 naposra tervezett osztálykirándulásokhoz az iskola egy tanítás nélküli munkanapot biztosít. A 9‐11. évfolyam osztályai lehetőség szerint az érettségi szünetben, a végzősök ősszel kirándulnak.
3.3.3.9.
MÚZEUMI,
KIÁLLÍTÁSI, KÖNYVTÁRI ÉS MŰVÉSZETI ELŐADÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ
FOGLALKOZÁS
Egy‐egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szol‐ gálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha, az költségekkel is jár ‐ önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
16
3.3.3.10.
SZABADIDŐS FOGLALKOZÁSOK A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva kü‐ lönféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház‐ és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendez‐ vényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
3.3.3.11.
ISKOLAI KÖNYVTÁRAK A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Iskolánk gazdag könyvtárai a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl a „kitekin‐ téshez” is elvezetnek. Megtanítanak az egész világon egyformán alkalmazható könyv‐ tárhasználat technikájára.
3.3.3.12.
AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK, ESZKÖZEINEK EGYÉNI VAGY CSOPORTOS HASZNÁLATA A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók ‐ tanári felügyelet mellett ‐ egyénileg vagy csoportosan használják.
A használat szabályozása a Házirendben található.
3.3.3.13.
HIT ÉS VALLÁSOKTATÁS Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak ‐ az iskola nevelő és oktató te‐ vékenységétől függetlenül ‐ hit‐ és vallásoktatást szervezhetnek. A hit‐ és vallásoktatá‐ son való részvétel a tanulók számára önkéntes.
17
4. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 4.1. A PEDAGÓGUSOK ALAPVETŐ FELADATAI A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzat‐ ban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel‐oktatással lekötött mun‐ kaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel‐oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést‐ oktatást előkészítő, a neveléssel‐oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájá‐ ban. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerű‐ ségének figyelemmel kísérése. A tanórai és a tanórán kívüli oktató‐nevelő munka, tanulásirányítás. Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemlél‐ tetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a kü‐ lönféle iskolai foglalkozásokon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli verse‐ nyekre, vetélkedőkre stb.
18
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése. Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő ta‐ nulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzár‐ kóztatásra szoruló tanulók körében. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálá‐ sa, segítése, mentorálása. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító‐ vagy osztályozó vizsgára. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház‐, múzeumlátogatás, kirándulás). Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programokon való részvétel (pl. természet nap, stb). Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. Az iskolai diákönkormányzati munka egy‐egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezé‐ sében, részvétel a programokon. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes, tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés. Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka feltételeinek javítása. Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
19
Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésé‐ nek segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. Az iskola képviselete megbízás esetén. A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai‐pedagógiai szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal. A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
4.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák‐önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és el‐ fogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház‐, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
20
Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban ér‐ tesíti az ellenőrzőn keresztül. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről tanévzárón és az iskola honlapján keresztül. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése ér‐ dekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó, kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékos‐ ságok, gyógyszerérzékenység). Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztály‐ naplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelke‐ zések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbta‐ nulási lehetőségekkel. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tan‐ menet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Kitölti és vezeti a naplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondos‐ kodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
21
Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnö‐ ki munkaterv alapján végzi. Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek ter‐ vezett témái. Az osztály diákközösségének segítése. Első félévi és tanév végi osztálystatisztika elkészítése. Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról
Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló
Sajátos nevelési igényű tanuló
A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei
Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók szá‐ ma és az elért helyezések)
Továbbtanulás iskolatípusok szerint
Az osztályfőnöki órák tanév eleji kötelező témái:
A házirend szabályainak megbeszélése.
Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.
Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.
Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.
Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.
Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszé‐ lése.
Az iskola névadói
Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol‐ és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. Elsősegély‐nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. Félévente egy alkalommal az elsősegély‐nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítá‐ sa céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. Osztálykirándulás előkészítése.
22
5. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a diffe‐ renciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.
5.1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált for‐ mában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését‐oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékle‐ teként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl fejlesztőpedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalko‐ zásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez‐oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai‐szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:
fejlesztőpedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi és térségi általános iskolákkal, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség‐kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
23
iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek); szabadidős foglalkozások (pl. színház‐ és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség‐kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek); szabadidős foglalkozások (pl. színház‐ és múzeumlátogatások).
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek
szoros kapcsolat az általános iskolákkal, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek); szabadidős foglalkozások (pl. színház‐ és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A mentorrendszer működése
5.2. A MENTORRENDSZER MŰKÖDÉSE 5.2.1. A MENTORI KOMPETENCIÁK Személyes kompetenciák: empátia
24
következetesség határozottság együttműködés készsége elfogadó attitűd jó kapcsolattartó készség kommunikációs készség problémamegoldó készség, motiváltság a feladatra
Szakmai kompetenciák: pedagógusként/ szakmai/ gyakorlati/ gyakorlati oktatóként legalább 2 éves szak‐ mai gyakorlat, a tanulói célcsoport jellemzőinek ismerete, rendszerszemléletű gondolkodás tervezőkészség szervezőkészség irányítás és „szabadon engedés” arányinak megtalálása fejlesztő értékeléshez szükséges készségek
5.2.2. A MENTOR FELADATRENDSZERE
a mentorálásban részt vevő tanulókkal való rendszeres heti kapcsolattartás, az egyéni fejlesztési tervek elkészítése a mentorálási naplók vezetése, egyéni tanuló igényekre reagáló újszerű pedagógiai módszerek alkalmazása, a tanulók előrehaladásának segítése nemcsak a saját órák megtartása, hanem mások óráin való részvétel, mentorált megfigyelés aktív kapcsolattartás a családokkal aktív kapcsolattartás a mentorált tanáraival segítő személyekkel való együttműködés (pszichológus, külső segítők, munkahe‐ lyek)
5.2.3. A MENTOR SZEREPPEL VALÓ AZONOSULÁS Nem a tökéletes pedagógus, ám igyekszik a legjobb lenni mentorszerepében! Ezt a munkát vál‐ lalva teljes mértékben képes azonosulni a célkitűzésekkel, átérzi az ezzel járó felelősséget. Önálló és felelős életvitelhez, életúttervezéshez segíti mentoráltját, a szükséges szintig empati‐ kus, ugyanakkor határozott és következetes, elvárja a mentorálttól a személyes felelősséget. Tolerancia készsége jó, türelmes és jól bírja a bizonytalanságot, kommunikációjával bíztat és bá‐ torít, partnerszemléletű kapcsolatot működtet, lelkesíteni képes, dönteni képes és döntései kö‐ vetkezményeit elemzi, értékeli. Jelen van, nyomon követ, támogat, segít. Felismeri a személyközi és az intraperszonális konflik‐ tusokat és keresi a megfelelő stratégiát kezelésükre. Módszertani eszköztára gazdagítására fo‐ lyamatosan törekszik.
5.2.4. A MENTOROK FŐBB KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTJAI
25
A mentor olyan személy, aki képes hatást gyakorolni emberekre, csoportokra, meghatározni bi‐ zonyos szabályokat, normákat, dönteni kritikus helyzetekben, képes modellt nyújtani és bátorí‐ tást adni másoknak. A mentorok kiválasztásában figyelembe veendő legfontosabb szempontok: Legfontosabb tulajdonságok:
Mentális és fizikai, személyes és szakmai megújulás képessége Hajtóerő, drive, belső motiváció Problémaérzékenység, lényeglátás Erkölcsi értékek: empátia, együttérzés, becsületesség, hitelesség Nyitottság Kritika elfogadásának képessége Jó kommunikációs készség Vezetői képességek: tervezni, szervezni, dönteni, értékelni tudás Kellő önismeret, önbizalom Pedagógiai módszerek ismerete, hatékony alkalmazása Kreativitás, rugalmasság Szakmai módszereket pl. az asszertív kommunikációt, a mediációt alkalmazni tud‐ ja a konfliktuskezelésben
A mentor és a mentorált kölcsönösen fogadják el egymást, legyen kölcsönös szimpátia köztük, így alapulhat bizalmon együttműködésük. Előny lehet, ha a mentor korábban már tanította a tanulót, és kapcsolatuk jó volt. Amennyiben lehetséges, kölcsönösen válasszák ki egymást. A tanuló személyes, családi, szociális problémáit a mentor képes legyen empátiával, rálátással elfogadni. A mentor ne legyen „helfer szindrómás”, ne akarjon feltétlenül segíteni minden helyzetben, csak ahol az szükséges. Amennyiben a tanuló és a mentor között korábban konfliktus volt, vagy kapcsolatukat negatív élmények terhelték, ez kizárja együttműködésük lehetőségét.
26
5.2.5. KÉRDŐÍV MENTORKIVÁLASZTÁSHOZ Kérjük jelölje a skálán hogyan értékeli saját kompetenciáját! Nyitottság: gyakorlatias
0
0
0
0
0
0
kísérletező
0
0
0
0
0
bejáratott megoldások
0
0
0
0
0
0
mások értékelése
0
0
0
0
0
0
intraperszonális
0
0
0
0
0
0
érzékeny
0
0
0
0
0
0
individualista
0
0
0
0
0
hezitáló
Problémamegoldás: kreatív megoldások 0
Metakogníció: önreflektivitás
Beállítódás: interperszonális
Érzelmi viszonyulás: kiegyensúlyozott
Együttműködés: csapatjátékos
Döntésképesség: gyors
0
27
5.2.6. A MENTORCSOPORT MŰKÖDÉSE Havonta egy alkalommal illetve szükség szerint az egész csoport találkozik. mentorlásási tevékenység tapasztalatai következő feladatok egységes eljárások egyeztetése tanulói esetek megbeszélése egyeztetés a közös feladatokról tanulócsoport problémáinak megbeszélése A mentorok tevékenységét az intézményvezetés tanévente legalább egyszer értékeli.
5.2.7. ELLENŐRIZENDŐ EGYÉNI MENTORI FELADATOK: Az egyéni fejlesztési terv elkészítés, tervek aláírása. Az egyéni fejlesztési tervek aláírása olyan szerződéses forma, melyet a tanár, a tanuló, a szülő és a mentor is aláír. A fejlesztési terv három havonkénti felülvizsgálata: Az elkészített fejlesztési tervek megvalósu‐ lási menetét három havonta értékeli és felülvizsgálja a tanuló, a tanár, a mentor és a szülő. En‐ nek a folyamatnak a során a fejlesztésben részt vevőknek alkalmuk nyílik arra, hogy megvizsgál‐ ják: Mely fejlesztési feladatok valósultak meg? Mely területeken milyen előrehaladás tapasztalható? Milyen új fejlesztési tartalommal kell kiegészíteni a tervet, mely elemeiben szük‐ séges módosítani? Ki, milyen arányban vett részt a fejlesztési terv megvalósításában? Az egyéni előrehaladás nyomon követése, ennek dokumentálása Egyénre szabott fejlesztési eljárások használata
28
6. A PEDAGÓGUS, A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLA PARTNEREINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI 6.1. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE 6.1.1. AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbí‐ zott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az együttműködés fórumai: az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról az e‐naplón és elektronikus levelezési rendszeren keresz‐ tül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagóguso‐ kat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetí‐ teni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igaz‐ gatósággal, az iskola vezetőségével.
6.1.2. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kap‐ csolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:
a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok, tanulmányi, kulturális és sportverse‐ nyek.
A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség kibővített ülésein rendszeresen tájé‐ koztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközössé‐ geken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
29
6.1.3. A NEVELŐK ÉS A TANULÓK KAPCSOLATTARTÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diák‐ önkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségé‐ nek ülésén és az iskola weboldalán keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamato‐ san szóban, illetve az e‐naplón keresztül tájékoztatják.
A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tiszt‐ ségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez vagy a diákönkormányzathoz fordulhatnak.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve vá‐ lasztott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel vagy a nevelőtestülettel.
6.2. AZ ISKOLA ÉS A PARTNEREK EGYÜTTMŰKÖDÉSE 6.2.1. A NEVELŐK ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATTARTÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az isko‐ la igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetősé‐ gének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmá‐ nyi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus kö‐ zött. Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve ta‐ nácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.
30
Szülői értekezlet. Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o az országos és a helyi közoktatás‐politika alakulásáról, változásairól, o a helyi tanterv követelményeiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, o az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, prob‐ lémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő ese‐ ményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek és a nyílt tanítási nap időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biz‐ tosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy válasz‐ tott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyer‐ mek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi ta‐ nácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve válasz‐ tott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabály‐ zatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalma‐ zottainak) joga van megismerni. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy‐egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
az iskola honlapján; az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola igazgatójánál;
31
6.2.2. AZ
ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI,
EGYÜTTMŰKÖDÉSE ISKOLÁN KÍVÜLI INTÉZMÉNYEKKEL Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával Az intézmény működtetőjével A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal A megyei pedagógiai intézettel A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel A területileg illetékes nevelési tanácsadóval Az illetékes kamarákkal A gyakorlati képzőhelyekkel A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvosokkal és védőnői szolgálattal, és segítségükkel megszervezi a tanulók rend‐ szeres szakmai alkalmassági és egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek‐ és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek‐ és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős.
32
7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; sportélet; túrák, kirándulások szervezése; kulturális, szabadidős programok szervezése; a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). A diákokat érintő kérdésekben az osztályközösség véleményét az osztályfőnököknek, valamint a diákönkormányzat tagjainak ki kell kérniük. A diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállí‐ tása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat is‐ kolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szerveze‐ tekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú sze‐ mély képviseli.
33
8. ISKOLAI EGSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 8.1. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Kiemelt figyelmet kapnak az alábbi területek: A dohányzás visszaszorítása Alkohol‐ és drogprevenció Az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése és az élelmiszerbiztonság fejlesztése Az aktív testmozgás elterjesztése, a mindennapos testnevelés A közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása Az egészséges fizikai környezet kialakítása Az iskolai egészségnevelési céljai a következők: Testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésüknek segítése. Az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel és közlekedés szokás‐ rendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak, az ehhez szükséges ismere‐ tek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása. A pedagógusok kompetenciájának erősítése az egészségnevelés területén. Az egészségnevelés eredményeként a tanulók: Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről. Alakuljon ki és fejlődjön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidő‐kultúrájuk. Rendelkezzenek megfelelő önismerettel, énképpel, és értsék meg a kulturális különbségeket. Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük. Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megelőzését, alakul‐ jon ki bennük a „nemet mondás” készsége. A prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket. Ismerjék, és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvető elsősegély‐nyújtási módszereket. Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, felismerjék az erkölcsöt romboló tényező‐ ket, a devianciát. Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre.
34
Az egészségnevelés színterei A tanórán belüli programok váza a NAT‐ban meghatározott elvek alapján szerveződik. A tan‐ órán kívüli formák összeállításakor figyelembe veszi az iskola helyi adottságait, lehetőségeit. A szülők bevonásával kétgenerációs programok is szervezhetők. Az iskolának külső partnerei lehetnek az iskolaorvosok és védőnői szolgálat, gyermek‐ és ifjú‐ ságvédelmi szolgálat, valamint a Vöröskereszt. A tartalmi elemeket a tantárgyi programokba beépítve a tantestület közösen valósítja meg.
Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakor‐ lását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások kere‐ tében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a táplálkozás, az alkohol‐ és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, az elsősegély‐nyújtás alapismeretei, a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása; testnevelés órák; az iskolai sporegyesület foglalkozásai; az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek; évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély‐nyújtással fog‐ lalkozó „természet‐nap” szervezése a tanulók számára; az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe véte‐ le szükség esetén egy‐egy osztályfőnöki óra megtartásában, a tanulók egészség‐ ügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. AZ ELSŐSEGÉLY‐NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK
Az elsősegély‐nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
35
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalma‐ kat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következ‐ ményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély‐nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély‐nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély‐nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegély‐nyújtás alapjait; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak az elsősegély‐nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély‐nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megva‐ lósításának elősegítése érdekében o az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal és a Magyar Vö‐ röskereszttel; o támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély‐nyújtási ismere‐ tekkel foglalkozó továbbképzésen.
36
Az elsősegély‐nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szol‐ gálják: a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
TANTÁRGY
biológia
kémia
fizika testnevelés
ELSŐSEGÉLY‐NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - magasból esés
37
8.2. AZ ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAM Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok
A KÖRNYEZETI NEVELÉS TERÉN:
az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása természet‐ és embertisztelő szokásrendszer kialakítás a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környe‐ zettudatos szemlélet Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. Célok a 14‐20 éves korosztály esetében fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód se‐ gítségével rendszerszemléletre való nevelés, holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség feléb‐ resztése a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése globális összefüggések megértése fogyasztás helyébe életminőség helyezése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása Nem hagyományos tanórai foglalkozások Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási‐tanulási módszer, amely‐ nek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De naplóba beírt óra!) A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexi‐ tás. Ennek lényege: a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle „egymásra hajtogatottság” a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése kapcsolatközpontúság értelem és érzelem egysége módszerek sokfélesége
38
9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, TANULMÁNYI MENTESSÉGEK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGÁK SZABÁLYAI 9.1. FÜGGETLEN VIZSGÁK Iskolánkban az alábbi, tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: osztályozó vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tan‐ évben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja és a nevelőtestület döntése alapján osz‐ tályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelő‐ testület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol ma‐ rad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb két tantárgyból – elégtelen osztályza‐ tot kapott. A kettőnél több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanulók esetén egyéni el‐ bírálás alapján a nevelő testület dönt a javítóvizsga lehetőségéről. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabá‐ lyok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén határozatba foglalva, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) szóban és az iskola honlapján keresztül közölni kell. Alsóbb évfolyamos tanuló abban az esetben tehet előrehozott érettségi vizsgát, ha az iskola he‐ lyi tantervében előírt követelményeket teljesítette. Ez történhet osztályozó vizsga formájában is, amennyiben a tanuló kérésére – a szaktanár véleményezése alapján‐ az igazgató engedélye‐ zi. Az iskola évente két alkalommal, április és november első hetén szervez ilyen céllal osztályozó vizsgát. Az osztályozó vizsgára bocsátást a tanuló, illetve gondviselő írásban kérelmezi legké‐ sőbb az osztályozó vizsgát megelőző két héttel. Erről az igazgató, a szaktanár véleményét kikér‐ ve, határozat formájában dönt. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve ugyanazt a szakot tanító szaktanárok állapítják meg.
39
9.2. ÉRETTSÉGI VIZSGA Iskolánk az alábbi választható tantárgyakbólfolytat érettségi felkészítést: földrajz középszint kémia közép‐ és emelt szint testnevelés közép‐ és emelt szint
9.3. FELVÉTELI VIZSGA Iskolánk felvételi vizsgát nem szervez.
9.4. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI 9.4.1. INDULÓ ÉVFOLYAMRA FELVÉTEL Az iskola induló évfolyamára való felvételnél figyelembe vesszük a tanulóknál: az orvosi alkalmasságot, az általános iskolai osztályzatokat, a kilencedik évfolyamra jelentkezők esetében az általános iskolából hetedik osz‐ tály év végén és nyolcadik osztály félévében az alábbi tantárgyakban elért ered‐ mények alapján állítjuk össze az ideiglenes felvételi jegyzéket (maximum 50 pont): o magyar nyelv és irodalom o történelem o matematika o idegen nyelv Érettségit adó képzésbe nem nyer felvételt az a tanuló, aki bukott, illetve a fenti pontrendszer alapján nem éri el a 23 pontot. Szakiskolai képzésre nem nyer felvételt az a tanuló, aki három‐ nál több tantárgyból bukott nyolcadik osztály félévkor, illetve aki egynél több alkalommal volt évismétlő.
9.4.2. FELVÉTEL SZAKMAI KÉPZÉSRE A szakmai képzésre történő felvételkor a Szakképzési Törvény idevonatkozó rendelkezése sze‐ rint kell eljárni, miszerint: „Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.” (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzés‐ ről 27. § (4) bekezdés)
9.4.3. EGY ÉVFOLYAMON BELÜL MÁSIK OSZTÁLYBA LÉPÉS FELTÉTELEI szülői kérelem (kiskorú tanuló estén); az igazgató által előírt különbözeti vizsga teljesítése. Az a tanuló, aki szakiskolai képzésből érettségit adó képzésbe kíván átlépni, a készségtárgyak kivételével különbözeti vizsgát köteles tenni az adott évfolyamok tananyagából.
40
9.4.4. BEIRATKOZÁS A beiratkozás az éves munkatervben meghatározott időben történik (június), de lehetőség van pótbeírásra is (augusztus). A beírásra a tanulónak magával kell hozni:
oktatási azonosító kártya személyi igazolványt, lakcímkártyát, adókártyát, TAJ kártyát, általános iskolai bizonyítványt, értesítés a felvételről, kedvezményes tankönyvellátásra és kedvezményes étkezésre jogosultság igazolá‐ sa, diákigazolvány‐igénylő lap.
41
10. ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT Az iskolai közösségi szolgálat szervezésével, lebonyolításával, dokumentálásával kapcsolatos feladatokat „Az iskolai közösségi szolgálat szabályzata” tartalmazza.
42
A Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA II. HELYI TANTERV Az iskola nevelőtestülete elfogadta: 2013. augusztus 28. napján. Az iskola nevelőtestülete módosította: 2015. május 20. napján. "Nem esik minden szó kősziklára; s némely mag ezer annyit ád vissza... Boldog, aki ezt az óhajtott változást éri; boldog, aki ezt munkálhatja,hogy sem példája, sem tanítása nem rontott, hanem építeni igyekezett." /Kazinczy Ferenc/
1
1.
Tartalom
Tartalom 1.
Tartalom ....................................................................................................................................2
2.
Választott kerettantervek ...........................................................................................................4 2.1. A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv)......................................................................................................... 4
3.
4.
Képzéstípusaink .........................................................................................................................5 3.1.
Érettségit adó képzések................................................................................................................ 5
3.2.
Szakiskolai képzés ........................................................................................................................ 6
A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elve ..........................................................7 Tankönyvek ára, támogatás ........................................................................................................................ 7 Tanulmányi segédletek ................................................................................................................................ 7 Egyéb eszközök ............................................................................................................................................. 7
5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése ...........................................................................................................................................8 6.
7.
8.
Testnevelés ...............................................................................................................................10 6.1.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ........................................ 10
6.2.
A tanulók fizikai állapotának mérése ....................................................................................... 11
Az érettségit adó képzés óratervei ...........................................................................................12 7.1.
Általános tantervű gimnázium (4 évfolyamos) ........................................................................ 12
7.2.
Szakközépiskola ......................................................................................................................... 13
7.3.
Szakiskolát végzettek középiskolája ......................................................................................... 14
Szakmai program ....................................................................................................................15 8.1.
HÍD Program (közismeret)........................................................................................................ 15
8.2.
Szakiskolai közismereti képzés ................................................................................................. 16
8.3.
Szakmai képzések ....................................................................................................................... 16
8.3.1. Gépi forgácsoló óraterv .................................................................................................................... 17 8.3.2. Épület- és szerkezetlakatos óraterv ................................................................................................. 19 8.3.3. Kőműves és hidegburkoló óraterv.................................................................................................. 21 8.3.4. Eladó óraterv (2013.09.01-től) ......................................................................................................... 23 8.3.5. Eladó óraterv (2014.09.01-től) ......................................................................................................... 25 8.3.6. Óraterv a XIII. INFORMATIKA ágazathoz ................................................................................. 26 8.3.7. Óraterv a XXVIII. TURISZTIKA ágazathoz ................................................................................ 27 8.3.8. HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához 31 341 01 Élelmiszer-, vegyi áru és gyógynövény részszakképesítés ................................................................................................................. 28
8.4.
Előzetes tanulmányok beszámítása .......................................................................................... 29
8.5.
Mulasztások kezelése a gyakorlati képzésekről ....................................................................... 29
2
9.
A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések ..................................................30 9.1.
A pedagógiai program érvényességi ideje ................................................................................ 30
9.2.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ................................................................... 30
9.3.
A pedagógiai program módosítása ........................................................................................... 30
3
2.
Választott kerettantervek 2.1.
A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv) Iskolánk
helyi
tantervei
a
kerettantervek
kiadásáról,
bevezetéséről
és
alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletek, valamint a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján készültek. A rendelkezésre álló órakeret szabadon hagyott időkerete terhére egyik képzéstípusban sem vezettünk be új tananyag tartalmat, a rendelkezésre álló időkeretet a tananyag elmélyítésére használjuk fel.
4
3.
Képzéstípusaink 3.1.
Érettségit adó képzések Iskolánkban az alábbi érettségit adó képzések választhatók: általános tantervű gimnáziumi osztály szakközépiskolai osztály szakiskolát végzettek szakközépiskolája Az érettségit adó képzéseken az általános műveltséget megalapozó, azt bővítő és megerősítő nevelő oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára, a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, illetve a munkába lépésre felkészítő nevelés és oktatás. A középiskola lehetővé teszi a tanulók különböző irányultságú érdeklődésének
kielégítését,
biztosítja,
hogy
a
diákok
érdeklődésüknek,
képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően választhassanak különböző programok között. Iskolánkban a 9-10. osztályban kiemelten kezeljük a kötelező érettségi tantárgyakat, így magyar nyelv- és irodalomból, történelemből a kerettantervben ajánlott óraszámoknál magasabb óraszámban tanítunk. Az idegen nyelveket valamennyi évfolyamon csoportbontásban tanítjuk. Így lehetőség van arra, hogy a különböző előképzettséggel érkező tanulók az érettségire való felkészülés szakaszának megkezdéséig felzárkózzanak. Tantárgyválasztás a 11-12. osztályra. A tanulók a 10. évfolyam elvégzése után választásuk szerinti tantárgyból kaphatnak többlet tanórákat. A választás rendje A tanulók a tantervben meghatározott szabadon választható tantárgyakra jelentkezhetnek a továbbtanulási, illetve érettségi (közép és emelt szint) választott tantárgyaiknak megfelelően. Legfeljebb két tantárgy választható, hogy a tanuló heti óraszáma ne haladja meg a törvényi korlátot. A választott tantárgyat a tantervben előírt ideig és óraszámban kell tanulni, utólagos módosításra nincs lehetőség. Az igazgató május 15-éig nyilvánosságra hozza a választható tantárgyakat és felkészülési szinteket.
5
Jelentkezési határidő adott tanév május 20. 3.2.
Szakiskolai képzés Duális szakiskolai képzés folyik bútorasztalos, eladó, gépi forgácsoló, kőműves és hidegburkoló, épület és szerkezetlakatos szociális gondozó szakmákban. Érettségire épülő szakmai képzéseink a CAD-CAM informatikus, turisztikai szervező értékesítő.
6
4.
A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elve Tankönyvek ára, támogatás
Az iskola igyekszik a jogszabályban meghatározott tankönyvek közül a legolcsóbbat, a szülőket anyagilag legkevésbé terhelő tankönyveket választani
A munkaközösségek bevonásával arra törekszünk, hogy adott tantárgyakból egységes tankönyveket használjunk.
A jogosultaknak biztosítjuk az ingyenes tankönyveket, elsősorban a könyvtári tartós tankönyvek rendelkezésre bocsátásával
Törekszünk a könyvtári tartós tankönyvek számát úgy megnövelni, hogy valamennyi tanulónk kaphasson tartós tankönyvet
Tanulmányi segédletek
az érettségi vizsgán használható szótárakat, szabályzatokat az iskola a tartósan használatos tankönyv vásárlási keret terhére megvásárolja, és az iskolai könyvtárban tárolja
Egyéb eszközök
testnevelés órán megköveteljük a sportfelszerelés és váltócipő használatát
a tanulók kötelesek beszerezni és magukkal hozni a szaktanárok által megkövetelt a tantárgy anyagának elsajátításához minimálisan szükséges eszközöket pld. füzetek, vonalzó, rajzeszközök, stb.
7
5.
A tanulók tanulmányi munkájának, szorgalmának ellenőrzése és értékelése
magatartásának
és
1. Iskolánkban a diákok teljesítményét ötfokozatú skálán értékeljük (osztályozás). 2. A tantárgyi követelmények elsajátítását a következő formákban mérjük: -
témazáró dolgozat – egy-egy nagyobb téma zárásakor
-
részösszefoglaló dolgozat – kisebb témák, egységek ellenőrzése, nem csak egész órás lehet
-
szóbeli felelet – a napi anyag számonkérése
-
önálló házi dolgozat, gyűjtőmunka, kiselőadás értékelése
-
órai munka értékelése.
A tanulók órai magatartása tantárgyi osztályzattal nem értékelhető! 3. Az a tanuló, aki a felszerelését a testnevelés órára sorozatosan nem viszi el, és emiatt a tanórai tevékenységben nem tud részt venni, így értékelni nem lehet, a tantárgy követelményeit nem teljesíti, ezért évfolyamot ismételhet. 4. A készségtárgyak esetében az értékelésnél figyelembe kell venni a tanuló képességeit. 5. Kilencedik évfolyam elején magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv tantárgyakból felmérő dolgozatot íratunk, ami a helyes kiindulási pont meghatározására szolgál. 6. A tizedik évfolyam végén az érettségit adó képzésben részt vevő tanulókkal (kivéve a felnőttoktatás) a kötelező érettségi tárgyakból egységes szempontok alapján felmérő dolgozatot íratunk. A dolgozat érdemjegye súlyozott osztályzatnak számít. 7. A gyakorlati tárgyak értékelését a gyakorlati oktató végzi. A külső gyakorlati helyekről az osztályfőnök havi rendszerességgel bekéri a jegyeket és a mulasztásokat. 8. A tanulók teljesítményéről félévkor értesítést küldünk a szülőknek (ellenőrző könyvbe beírva). Év végén az egész éves teljesítmény alapján állapítjuk meg a végleges osztályzatot. Közismereti tárgyaknál (minimum hat jegy) súlyozott átlagot számolunk. A kerekítés szabályai:
érettségit adó képzésnél, érettségire épülő szakmai képzésnél 61 századtól felfelé, elégséges szint eléréséhez 1,81 század 8
szakiskolai képzésnél 51 századtól felfelé.
9. A szülők a tanuló előmenetelét a digitális naplón keresztül követhetik. A felhasználónév a tanuló 11 jegyű oktatási azonosítója, jelszó a tanuló kötőjellel elválasztott születési dátuma. A szülőket az érdemjegyekről tanév közben az ellenőrző könyvön és az e-naplón keresztül értesítjük, ezért minden tanuló köteles az ellenőrzőjét iskolába elhozni, a kapott érdemjegyeket beírni, a szülővel aláíratni, az osztályfőnök kérésére azt neki átadni.
9
6.
Testnevelés 6.1.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Diákjaink számára a pedagógiai programunk a jogszabályban előírt számú testnevelés órát tartalmazza. Az érettségit adó képzésben a 12. évfolyamos tanulók számára heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel, a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően nyilvánosságra hozza, a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával, további két testnevelés óra beépítése az órarendbe a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskola egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek. Iskolánk a Körös Gold Diáksport Egyesülettel történt szerződés alapján öt sportág felkészítő foglalkozásai közül támogatja azokat, amelyre kellő létszámú (minimum 1 csapat) tanulói igény merül fel: fiú és lány kézilabda, fiú és lány röplabda, fiú és leány kosárlabda, szertorna, atlétika.
10
6.2.
A tanulók fizikai állapotának mérése Iskolánkban a testnevelés és sport komplex műveltségi területként kerül értékelésre. Az iskola a Netfit mérési módszert, beépítette és alkalmazza a tanulók fizikai állapotának mérésére. Az értékelési rendszer tanulóközpontú, figyelembe veszi azt, hogy a testnevelés készségtárgy, hogy a tanulók önmagukhoz mérten hogyan fejlődnek, és mely területen képesek alkatuknak megfelelően kiemelkedőt teljesíteni. A nevelési-oktatási intézményeknek gondoskodnia kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A mérés eleget tesz az alább felsorolt jogszabályokban előírt követelményeknek:
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (Nkt.) 27.§ (11); 97.§ (6)
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (EMMI rendelet) 141.§ (1)-(2)
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Nat.) I.2.1.
A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás, fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültség levezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok. Alkalmassá teszik a tanulókat megítélni és elfogadni testalkatukból adódó megfelelő mozgásformák elsajátítását, társaik előtt való szereplést, megmérettetést. Iskolánk a könnyített-, illetve gyógytestneveléssel kapcsolatos feladatokat is ellátja. Orvosi diagnózis alapján besoroltak testnevelési eszközökkel való foglalkoztatása, a megállapított és ellenőrzött terhelés biztosítása annak érdekében, hogy a tanuló minél előbb részt vehessen az egészségesek testnevelési óráin. A gyógytestnevelés feladata és célja: hozzájárul a szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, gyógyításához, rehabilitációjához. A gyógytestnevelés célja az egészség helyreállítása, szinten tartása, testi képességek fejlesztése, és mozgásigény kialakítása.
11
7.
Az érettségit adó képzés óratervei 7.1.
ÁLTALÁNOS TANTERVŰ GIMNÁZIUM (4 évfolyamos)
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társ. és áll. ism. Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgókép Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Tanulás módszertan Pénzügyi-gazdasági kultúra Kötelezően választható (fakultáció) Összesen:
Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4/144 4/144 4/144 5 4/144 4/144 4/144 5 3/108 3/108 3/108 3 4/144 4/144 4/144 4/128 1/36 3/108 3/108 3/108 4/128 2/72 2/72 2/72 2/72 2/72 2/72 2/72 2/64 2/72 2/72 1/36 1/36 1/36 1/36 1/36 2/72 2/64 1 2 2 1/32 5/180 5/180 5/180 5 1/36 1/36 1/36 1/32 1/36 1/32
35/1260
36/1296
2/72 35/1260
2/64 35/1120
A 2015-2016-os tanévben a 12. évfolyamos gimnáziumi osztály óraterve, a 2015. május 20-át megelőző Pedagógiai Program alapján szerveződött.
12
Szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének Informatika Testnevelés és sport Társadalmi és gazdasági ismeretek Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Rendelkezésre álló órakeret
4 4 4
4 4 4
4 5 4
4,5 4 4,5
3
3
3
3
1 2 1
1
5
5
1
1
2 2 2 2 5
10. évf. 11. évf.
2 2 1 2 1 5
12. évf.
1
1
1
1
6
7
8
11
35
36
35
35
13
7.2.
Szakiskolát végzettek középiskolája
Tantárgy
Éves óraszámok évfolyamonként I. (11.)
II. (12.)
Magyar nyelv és irodalom
6/216
6/192
Idegen nyelv
6/216
6/192
Matematika
6/216
6/192
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika
4/144
5/160
Természetismeret
2/72
Informatika
2/72
2/64
Testnevelés és sport
5/180
5/160
Osztályközösség-építő program
1/36
1/32
Fizika
2/72
2/64
Földrajz
1/36
2/64
Kémia Összesen:
1/32 35/1260
36/1152
A belépés feltétele: Szakiskolai végzettség
14
8.
Szakmai program 8.1.
HÍD Program (közismeret) Tantárgyak
HÍD/2/1. heti 16,5 közismereti óra B 2 éves (1. év)
HÍD/2/2. heti 10 közismereti óra B 2 éves (2. év)
Kommunikáció és anyanyelv
3
2
Élő idegen nyelv (angol, német)
3
2
Matematika
3
2
Társadalom és jelenkor-ismeret
2
1
Természetismeret
1,5
1
1
1
2
-
1
1
16,5
10
Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program) Összesen
15
8.2.
Szakiskolai közismereti képzés Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 2/72 2/72 2/72 2/72 2/64 2/72 2/72 1/32 2/72 1/36 3/108 3/108 3/108 2/64 1/36 1/36 1/32
Tantárgy Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösség-építő program Tanulás módszertan Informatika Összesen: 8.3.
1/36 1/36 17/612
11/396
1,5/48 1/32 8,5/272
Szakmai képzések Szakma száma
Szakma megnevezése
34 521 03
Gépi forgácsoló
34 582 03
Épület-és szerkezetlakatos
34 582 08
Kőműves és hidegburkoló
34 341 01
Eladó
16
8.3.1.
Gépi forgácsoló óraterv
1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelmény‐modulok
11500‐12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499‐12 Foglalkoztatás II.
11497‐12 Foglalkoztatás I.
10163‐12 Gépészeti munkabiztonság és környezet‐ védelem
Szakiskolai képzés közismereti oktatással
Tantárgyak
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
3/11. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Munkavédelem
1
Elsősegélynyújtás gyakorlata
1
Gépészeti alapozó feladatok
2
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
4
10162‐12 Gépészeti alapozó feladatok
17
10173‐12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések
Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat
1
2
Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata
5,5
Esztergálás
2
3
1
Esztergálás gyakorlata
7
7
Marás
3
Marás gyakorlata
5
7
Köszörülés
3
1
Köszörülés gyakorlata
2
7
6,5
10,5
11
14
4,5
21
10174‐12 Esztergályos feladatok
10176‐12 Marós feladatok
10175‐12 Köszörűs feladatok
Összes óra
17
Összes óra
140
25
140
25,5
18
8.3.2.
Épület- és szerkezetlakatos óraterv
1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény‐modulok
Tantárgyak
11500‐12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499‐12 Foglalkoztatás II. 11497‐12 Foglalkoztatás I.
10166‐12 Gépészeti kötési feladatok
10165‐12 Épületlakatos feladatok
ögy
2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
3/11. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
1
1
Gépészeti alapozó feladatok
2
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
4
Gépészeti kötések alapjai
3
1
Gépészeti kötések készítésének gyakorlata
5,5
3
Épületlakatos feladatok
4
Épületlakatos feladatok gyakorlata
9
2
Munkavédelem 10163‐12 Elsősegély‐nyújtás Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem gyakorlata 10162‐12 Gépészeti alapozó feladatok
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
140
140
19
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény‐modulok
10167‐12 Magasban végzett lakatos feladatok
10168‐12 Szerkezetlakatos feladatok
Összes óra Összes óra
Tantárgyak
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti
ögy
2/10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy heti heti
3/11. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti
Magasban végzett lakatos feladatok
2
Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata
3
Szerkezetlakatos feladatok
6
Szerkezet‐lakatos feladatok gyakorlata
2
16
6,5
10,5
11
14
4,5
21
17
140
25
140
25,5
20
8.3.3.
Kőműves és hidegburkoló óraterv
1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény‐ modulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
11500‐12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499‐12 Foglalkoztatás II.
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám 0,5
Foglalkoztatás II.
11497‐12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
10101‐12 Építőipari közös tevékenység
Építőipari alapismeretek
1
Építőipari alapismeretek gyakorlat
1,5
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
10274‐12 Beton és vasbeton szerkezetek 10277‐12 Szigetelések
Falazás, vakolás
ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
0,5
2
2
0,5
140 10275‐12 Falazás, vakolás
3/11. évfolyam
140
3
1
0,5
6
3
3
Beton és vasbeton szerkezetek
2
2
Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat
3
5
3
Víz‐, hő és hangszigetelés
1
1
Falazás, vakolás gyakorlat
21
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény‐ modulok
10276‐12 Hidegburkolási feladatok
10278‐12 Vegyes kőműves feladatok Összes óra
Tantárgyak
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
3/11. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
Szigetelések gyakorlat
4
Hidegburkolási feladatok
4
Hidegburkolási feladatok gyakorlat
2
10
Vegyes kőműves feladatok
1
Vegyes kőműves feladatok gyakorlat
5
6,5
10,5
11
14
4,5
21
Összes óra
17
140
25
140
25,5
22
8.3.4.
Eladó óraterv (2013.09.01-től)
1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam
Szakmai követelmény‐ modulok
Tantárgyak
11500‐12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499‐12 Foglalkoztatás II.
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
3/11. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
11497‐12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
10025‐12 A kereskedelmi egység működtetése
A működtetés szabályai
2
11507‐12 Az áruforgalom lebonyolítása
10027‐12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása
A működtetés szabályai gyakorlat
2
2k
Áruforgalom
2
1
1
Áruforgalom gyakorlata
14b
14b
Áruforgalmazás
1
1
Áruforgalmazás gyakorlata I.
2,5
1k
23
10028‐12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása
10029‐12 A műszaki cikkek forgalmazása
Összes óra
Áruforgalmazás II.
2
2
Áruforgalmazás gyakorlata II.
3
2k
Értékesítés idegen nyelven I.
1,5
0,5
Áruforgalmazás III.
1
2
Áruforgalmazás gyakorlata III.
3
2 k
Értékesítés idegen nyelven II.
1,5
0,5
4,5
21 ebből. 7k .14b
6,5
10,5
11
14b
24
8.3.5.
Eladó óraterv (2014.09.01-től)
1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Tantárgyak Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása 10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása
sszes óra sszes óra
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam elméleti gyakorla ögy heti ti heti ögy óraszám óraszám
0,5 0,5 2
A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom
2 +1
2,5+0,5k 1
2
Áruforgalom gyakorlata Ruházati áruismeret Ruházati gyakorlat Élelmiszer áruismeret Élelmiszer gyakorlat Értékesítés idegen nyelven I. Műszaki áruismeret. Műszaki gyakorlat Értékesítés idegen nyelven II.
3/11. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
1 17 14b 3k
2 1+1
12b+2b
1 1
2
1+2
1
1 1
1
2+0,5 2 2 1 7,5+1
7+1,5 17
1 17 14b 3k
6+2 140
25
3k 14b
8,5 140
25,5
25
8.3.6.
Óraterv a XIII. INFORMATIKA ágazathoz 1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
11500‐12 Munkahelyi egészség és biztonság
10815‐12 Információ‐technológiai alapok
10826‐12 Szakmai életpálya‐építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
10817‐12 Hálózatok, programozás és adatbázis‐kezelés
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
0,5
Információ‐technológiai alapok
1
Információ‐technológiai gyakorlat
2
Munkaszervezési ismeretek
1
Munkaszervezés gyakorlat
2
Adatbázis‐ és szoftverfejlesztés
0,5
1+1
2
1+1
Adatbázis‐ és szoftverfejlesztés gyakorlat
1+1
2
2+1
2
Hálózati ismeretek I.
1
1
2
Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat
2
2
2
összes óra összes óra összes óra szabad sávval
2
3+1 5 6
4
2+1 70
6 7
4+1
3 105
7 8
140
4+1 6 10 11
26
8.3.7.
Óraterv a XXVIII. TURISZTIKA ágazathoz
1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
11500‐12 Munkahelyi egészség és biztonság
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
10062‐12 Turisztikai kommunikáció
10063‐12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása
ögy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
2
1
Kultúr‐ és vallástörténet 1,5
1,5
1
Vendéglátás‐ és szálláshely ismeretek
1
1
1
Üzleti kommunikáció gyakorlata
1
1
0,5
1
1
Szakmai idegen nyelv ‐ gyakorlat
+1
+1
2+1
4,5+1
Ügyviteli ismeretek
2
Informatika a turizmusban gyakorlat
1
1,5
4
1+1
4
1 2+1
3
1 4+1
4
6+1
Marketing alapjai
Levelezési gyakorlat összes óra összes óra
heti óraszám e gy
10. heti óraszám e gy
0,5
Turizmus alapjai 10061‐12 Turisztikai erőforrások bemutatása
9.
Szakmai követelmény‐modulok
6
70
7
105
8
140
11
27
8.3.8.
HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához 31 341 01 ÉLELMISZER-, VEGYI ÁRU ÉS GYÓGYNÖVÉNY részszakképesítés
a 34 341 01 Eladó szakképesítés kerettanterve alapján1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Heti óraszám Szakmai követelmény‐modulok
H/II/1 évfolyam
Tantárgyak
elméleti gyakorlati 10025‐12 A kereskedelmi egység működtetése
11507‐12 Az áruforgalom lebonyolítása
Összes heti/ögy óraszám
ögy
elméleti gyakorlati
A működtetés szabályai
1
1+1
A működtetés szabályai gyakorlat
3
3
Áruforgalom
2
1
Áruforgalom gyakorlata
2
5
2+1
2+1,5
4
7,5
1
2
6+1
9
6+2,5
15,5
Áruforgalmazás 10028‐12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények Áruforgalmazás gyakorlata forgalmazása Értékesítés idegen nyelven Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám
H/II/2 évfolyam
15+1
105
105
21,5+2,5
28
8.4.
8.5.
Előzetes tanulmányok beszámítása
A szakképzésbe bekapcsolódó, érettségi vizsgával rendelkező tanuló írásban kérheti mentesítését a közismereti órák látogatása alól, valamint csatolja az igazolásul szolgáló dokumentumok másolatát. Az igazgató döntését határozat formájában közli.
A szakképzésben részt vevő tanulók az előző szakmai tanulmányaik beszámítását az intézményvezetőnek írásban, az igazoló dokumentumokkal egyidejűleg nyújtják be. Az adott képzéssel igazoltan megegyező előtanulmányok elfogadását az igazgató határozatban rögzíti.
Mulasztások kezelése a gyakorlati képzésekről
ha a tanuló mulasztása jogszabályban meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól.
29
9.
A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 9.1.
A pedagógiai program érvényességi ideje
Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.
Az iskola 2015. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját a módosított pedagógia program alapján.
9.2.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
A pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
A munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
9.3.
és
feladatok
A pedagógiai program módosítása
A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; az iskola fenntartója tehet javaslatot.
A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítására tett javaslatot a szülői, illetve diák-önkormányzat képviselők útján az igazgatónak nyújthatják be írásban.
A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, az SZMK és a DÖK véleményének kikérésével, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé.
A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.
30
