A KULTURÁLIS GAZDASÁG DEBRECENBEN KOZMA GÁBOR 1

A KULTURÁLIS GAZDASÁG DEBRECENBEN KOZMA GÁBOR1 Megjelent: Kézirat 1. A kulturális gazdaság értelmezése a várospolitikában Debrecen várospolitikájában a kulturális gazdaságot eléggé széleskörűen értelmezik. A fenti állításra a legszemléletesebb példát a város által „A Kultúra Magyar Városa” címre 2008-ban beadott pályázat nyújtja, amely az alábbi fontosabb részekből állt: A., A város kulturális aktivitása 1. A középtávú városfejlesztési tervek kulturális elemei 1.1. Új Múzeumi Negyed kialakítása 1.2. Lúdas Matyi Park megépítése 1.3. Csokonai Színház belső rekonstrukciója 1.4. Az új színház épület építése, színháztechnikai fejlesztése 1.5. Művelődési és közösségi házak felújítása 1.6. Könyvtár hálózat épületállományának korszerűsítése 1.7. Interaktív programok bővítése 2. Kulturális beruházások bemutatása (az elmúlt három évben) B., Kulturális élet 1. A városban található kulturális intézmények bemutatása 1.1. zenei élet: pl. Debreceni Kodály Kórus, Debreceni Filharmonikus Zenekar 1.2. irodalmi élet: pl. Alföld folyóirat 1.3. színházi élet: pl. Csokonai Színház, Vojtina Bábszínház 1.4. múzeumok, galériák: pl. Déri Múzeum, MODEM, Debreceni Irodalmi Múzeum, Debreceni Református Kollégium Múzeuma, Mű-terem Galéria 1.5. közművelődési intézmények: Pl. Debreceni Művelődési Központ, Főnix Rendezvényszervező Kht., Csapókerti Közösségi Ház 1.6. könyvtárak, levéltárak 2. Kulturális programok bemutatása 2.1. Debreceni Tavaszi Fesztivál és Tárlat 2.2. Debreceni Költészeti Fesztivál 2.3. Ünnepi Könyvhét 2.4. Debreceni Nyári Színházi 2.5. Debreceni Cívis 2.6. Debreceni Borkarnevál 2.7. Debreceni Virágkarnevál és Karneváli Hét 2.8. Debreceni Jazznapok 2.9. Debreceni Őszi Fesztivál 2.10. Debreceni Irodalmi Napok 2.11. Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál 1

egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

1

2.12. 2.13.

Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny DESZKA-fesztivál

2. A kulturális gazdaság megjelenése Debrecen tervezési dokumentumaiban A kulturális gazdaság tervezési dokumentumokban történő megjelenése szempontjából alapvetően három dokumentum vizsgálata szükséges: 1. Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja (2004) 2. Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének Stratégiai és Operatív Programja (2006) 3. Debrecen megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2008) Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja a fejlesztésre javasolt ágak között említi az Örökség-, vallási és kulturális turizmust, és ennek szellemében a fejlesztési prioritások között is ott szerepel ez a három ágazat. A fejlesztési prioritások részletes bemutatása során (az operatív programban) természetesen már külön intézkedésként szerepel a kulturális turizmus fejlesztése, és ennek keretében az alábbi konkrét elképzelések fogalmazódtak meg: 1. Tárgyi feltételek javítása: 1.1. új bemutatóhelyek kialakítása, 1.2. szállás és vendéglátóhelyek kialakítása, 1.3. oktatóhelyek kialakítása. 2. Programok megszervezése: 2.1. interaktív programok, 2.2. új rendezvények létrehozása. 3. Korábbi rendezvények támogatása: 3.1. ismertség további javítása, 3.2. rendezvények szolgáltatásai szintjének emelése. Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének Stratégiai és Operatív Programjában az I. prioritás „A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése”, és ennek egyik intézkedését alkotja „A kulturális, vallási- és örökségturizmus fejlesztése”. Ennek keretében kiemelik, hogy Debrecen adottságai (történeti-kulturális emlékek) folytán jó lehetőségeket nyújt a fenntartható turizmus megteremtéséhez, aminek a hátterében két tényező áll: egyrészt a meglévő kulturális intézmények és a már ismert rendezvények jelentős része Debrecenhez kapcsolódik, másrészt a történeti múlt is elsősorban szintén ide kötődik. Az intézkedés tartalmát elemezve megállapítható, hogy jelentős számú elem kapcsolódik a kulturális gazdasághoz: 1. A tárgyi feltételek javítása 1.1. új bemutatóhelyek és színházi játszóhelyek kialakítása, infrastrukturális adottságaik javítása. 2. Programok megszervezése 2.1. interaktív programok, 2.2. új rendezvények létrehozása. 3. A korábbi rendezvények támogatása 2

4.

5.

3.1. ismertség további javítása, 3.2. rendezvények szolgáltatásai szintjének emelése. Programfejlesztés 4.1. programok szervezése, a bemutatásra kerülő objektumok kijelölése, 4.2. a vallási élet zavartalanságának összeegyeztetése a turisztikai bemutatással. Az építészeti és kulturális örökség számbavétele, leltárba foglalása 5.1. a turizmusban felhasználható épületek az eredeti állapothoz nagymértékben hasonló felújítása, 5.2. kulturális hagyományokat feltámasztó rendezvények megszervezése.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia két tematikus célja áll kapcsolatban a kulturális gazdasággal. Egyrészt az 5. tematikus cél (A minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a meglévő adottságok magasabb szintre emelése) indoklása szerint Debrecen adottságai (történeti-kulturális emlékek) folytán jó lehetőségeket nyújt a fenntartható turizmus megteremtéséhez, és ezzel kapcsolatban a dokumentum hivatkozik a meglévő kulturális intézményekre, a már ismert rendezvényekre, valamint a történeti múlt emlékeire. Másrészt a 8. tematikus cél (A város oktatási és közművelődési infrastruktúrájának a fejlesztése) vonatkozásában fontosnak tartja a művelődési és közösségi házak felújítását, a könyvtári hálózat épületállományának korszerűsítését. A dokumentum Debrecen városrészei közül három esetében emeli ki a kulturális gazdaságot, mint az adott terület fejlődése szempontjából fontos tényezőt. A Belváros vonatkozásában a 2008-ban átadásra került Debrecen Fórum Kulturális és Kereskedelmi Központnál emeli ki, hogy az objektumban a vásárlófunkció mellett megjelenik a kulturális funkció is (pl. Latinovits Színház, szórakoztatóközpont), illetve vázolja a MODEM és a Déri Múzeum szomszédságában felépítendő (az eddig raktárakban őrzött gyűjteményeknek otthont adó) új múzeumnak a tervét. A Lakótelepek esetében hangsúlyozza, hogy a társadalmi problémák megoldásában fontos szerepet tölthetnek be a városrészben működő különböző intézmények (pl. könyvtárak) és civil szervezetek, ezek munkájának sikere azonban csak akkor biztosítható, ha kialakításra/megújításra kerül a működésük feltételeit jelentő infrastrukturális háttér. A Kertváros vonatkozásában a dokumentum szerint az alapvető fontosságú feladatok közé tartozik a lakosság jobb ellátását biztosító intézmények kialakítása, amely egyrészt az oktatási infrastruktúra fejlesztését foglalja magában, másrészt biztosítja a lakosságot összefogó közösségi tevékenységek magasabb szintű ellátáshoz szükséges feltételeket (pl. közösségi házak fejlesztése, az általános iskolák és könyvtárak ilyen jellegű hasznosítása). 3. A kulturális gazdaság szereplői Debrecenben A kulturális gazdaság debreceni szereplőit alapvetően három nagy csoportba lehet besorolni: 1. Debrecen Megyei Jogú Városhoz kapcsolódó szereplők, 2. a Hajdú-Bihar megyei önkormányzathoz kapcsolódó szereplők, 3. a református egyházhoz kapcsolódó szereplők. A Debrecen Megyei Jogú Városhoz kapcsolódó szereplők esetében több csoport különíthető el: 1. Debrecen Megyei Jogú Város helyi önkormányzata, 2. önkormányzati fenntartású intézmények, 3

3. a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok. A helyi önkormányzat a Polgármesteri Hivatalt és a városi közgyűlést foglalja magában. A Polgármesteri Hivatalban működik a Humán Főosztály, amely négy osztályt (Kulturális, Oktatási, Családvédelmi és Szociális) foglal magában. A Kulturális osztály kulturális és civil kapcsolatokkal összefüggő, valamint sport és ifjúsági feladatokat lát el, és ennek keretében tevékenysége többek között az alábbi területekre terjed ki: 1. A közművelődési tevékenység és a közösségi tér biztosításában való közreműködés, részvétel egyes térségi közművelődési feladatok kialakításában. 2. A múzeumokkal és levéltárakkal kapcsolatos, a Közgyűlés és a jegyző hatáskörébe tartozó feladatok előkészítése. 3. Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati és nem önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról, fenntartásáról szóló döntések előkészítése. 4. A hivatásos és amatőr alkotóművészetekkel kapcsolatos önkormányzati feladatok keretében az alkotómunka feltételeinek támogatása, műtermi bérleményekkel kapcsolatos ügyintézés, műalkotások vásárlása, kollektív műtermek, illetve műhelyek működtetési feltételeinek biztosításában való közreműködés, városi érdekeltségű rendezvények, kiállítások rendezésében való közreműködés, díjakkal, díjfelajánlásokkal kapcsolatos ügyintézés. 5. Rendszeres kapcsolattartás a város irodalmi és művészeti alkotóműhelyeivel, művészeti szakszövetségekkel, egyesületekkel, művészeti profilú oktatási intézményekkel. 6. A város kulturális rendezvényeiről történő rendszeres tájékoztatás, helyi kiadványok megjelentetése és gondozása, illetve támogatása. 7. Az Önkormányzat kulturális, közművelődési, civil koncepciója előkészítésében való részvétel, javaslat készítése a módosításra. 8. A városi kulturális nagyrendezvények programjai kialakításának és szervezésének figyelemmel kísérése, közreműködés azok megvalósításában. 9. Rendszeres kapcsolat tartása a város nem önkormányzati fenntartású kulturális intézményeivel, valamint a városban működő felsőoktatási intézményekkel. A kultúra városi közgyűlésen belüli kiemelt szerepét jól tükrözi, hogy a város alpolgármesterei közül az egyiknek a feladatai között már 1998 óta szerepel a kultúra gondozása. Emellett a 2010es helyi önkormányzati választásokig a képviselőtestületnek külön Kulturális Bizottsága is működött, és csak a helyi képviselőtestületek létszámának csökkenése következtében jött létre a több tématerülettel is foglalkozó Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság. A szervezet feladatai közül az alábbiakat kell kiemelni: A bizottság előkészíti 1. a város kulturális, ifjúsági és sport feladatairól szóló rendelettervezeteket, koncepciókat. A bizottság véleményezi 2. az önkormányzat által fenntartott kulturális, sport, ifjúsági és idegenforgalmi intézmények és az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok működésével, alapításával, megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, továbbá a műsortervekkel és munkatervekkel összefüggő előterjesztéseket, 4

3.

az önkormányzati közművelődési feladatok ellátása céljából kötendő közművelődési megállapodásokat, 4. a kizárólagosan műteremként hasznosítható helyiségek árverés nélküli bérbeadását, 5. kiemelt városi kulturális, ifjúsági és sportrendezvények megrendezését érintő önkormányzati döntéseket. A bizottság ellenőrzi 6. a kulturális, sport és ifjúságpolitikai, idegenforgalmi célkitűzések megvalósulását, 7. a közművelődési feladatokat ellátó civil szervezetek és az önkormányzat között létrejött megállapodásban foglaltak teljesítését. A bizottság egyéb feladatai 8. koordinálja, folyamatosan áttekinti a város kulturális, sport, ifjúsági és idegenforgalmi koncepciójának megvalósulását, szükség szerint javaslatot tesz módosítására, illetve új koncepció megalkotására, 9. elősegíti a város kulturális, ifjúsági és sporthagyományainak ápolását, 10. közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati támogatási rendszer működtetésében. A helyi önkormányzat fenntartásában működő, a kultúra területén tevékenykedő költségvetési intézmények közül elsősorban az alábbiakat lehet kiemelni: 1. Debreceni Művelődési Központ, 2. Csokonai Színház, 3. Vojtina Bábszínház, 4. Városi Könyvtár, 5. Kodály Kórus Debrecen, 6. Kodály Filharmónia Debrecen. A Debreceni Művelődési Központ a jelentős hagyományokkal rendelkező Újkerti Közösségi Ház átszervezésével és további új egységek hozzákapcsolásával 2005-ben jött létre. Az intézmény napjainkban a város területén nyolc egységből, illetve telephelyből álló közművelődési hálózatot működtet, amely öt közösségi házat (Belvárosi, Homokkerti, Józsai, Kismacsi, Újkerti), a Tímárház-Kézművesek Házát, az Amerikai Kuckót foglalja magában, és keretében működik a Honvédtemető és Mauzóleum Emlékhely is (2012-ben a csapókerti Művelődési Ház beolvasztásával tovább bővült a hálózat). A város legnagyobb közművelődési intézménye kiemelkedően gazdag közösségi – kulturális programot kínál: művészeti rendezvényeket, kiállításokat, városrészi családi programokat, versenyeket, vetélkedőket. Az intézmény évente több mint 500 kisebb rendezvényt szervez, amely látogatóinak száma pedig a félmilliót. Napjainkban több mint 70 civil szervezettel áll munkakapcsolatban, és velük közösen szervez különböző programokat. Az intézmény keretében kb. 100 különböző szakkör, klub és érdeklődési kör működik (pl. Fazekas Szakkör, Főnix Irodalmi Kör), amelyeknek mintegy 3000 tagja van. A Csokonai Színház a debreceni színjátszás központi műhelye több mint 150 éves múltra tekinthet vissza. Az intézmény három tagozattal (dráma, tánc, és opera) három színjátszóhelyen működik. A színház repertoárjában klasszikus operák, népszerű operettek,

5

musicalek, a világirodalom híres színjátékai ugyanúgy szerepelnek, mint a kortárs magyar irodalom drámái. Az intézmény legnagyobb jelentőségű országos rendezvénye a 2007 óta megszervezésre kerülő DESZKA Fesztivál, amelyen egyrészt bemutatásra kerülnek az adott évadban a hazai színházakban bemutatott kortárs magyar drámák legnagyobb legkiemelkedőbb alkotásai, másrészt a szerzők, a rendezők, a dramaturgok és a színészek a közönség előtt vitatják meg a drámaírás/drámajátszás legizgalmasabb szakmai problémáit. Az 1975-ben megalakult, majd 2001-ben önálló épületbe költözött Vojtina Bábszínház nem csupán színházi produkciókkal, de tematikus játszóházakkal és kiállításokkal is várja a közönséget. Az intézmény műsorai között megtalálhatók mind a népmesék, mind a magyar klasszikusok darabjai, emellett válogatnak a nagy meseírók alkotásaiból is. A Debreceni Városi Könyvtár 1919-ben kezdte meg működését, és az első jelentős fejlődési időszaka az 1930-as évekre esik, amikor már létrejöttek az első fiókkönyvtárai. A második világháború után az egységes könyvtárügy jegyében az állományát az 1950-es évek elején megalakult Megyei Könyvtárba olvasztották be. Rövidesen ugyanakkor újra felmerült az igény az önálló városi könyvtár leválasztására, és ennek szellemében 1961 januárjában létrejött a napjainkban is működő intézményhálózat. Az intézmény napjainkban 15 szolgáltató egységgel rendelkezik, amelyek egyrészt különböző területekre szakosodtak (pl. Zenei Könyvtár, Helytörténeti Fotótár), másrészt – és ez jellemző döntő részükre – a város különböző részein helyezkednek el. A fentiek szellemében az utóbbi időszakban – mint a kultúra közvetítésének fontos szereplői – az egyes egységek feladata is kibővült: a hagyományos kölcsönzési szolgáltatáson kívül színhelyül szolgálnak könyvtári kisközösségeknek, civil szervezeteknek, nyugdíjas kluboknak, valamint tevékeny szerepet vállalnak különböző programok megszervezésében (pl. ismeretterjesztő előadások, kézműves foglalkozások, néphagyományőrző programok, várostörténeti kiállítások, zenei előadások és vetélkedők). A komolyzene területén két helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési intézmény emelhető ki. A Kodály Kórus Debrecen 1955-ben alakult, és 1971-től működik hivatásos együttesként. Az énekkar repertoárja rendkívül széles: az európai zeneirodalom jelentős oratórikus műveitől kezdve megtalálhatóak benne mind a magyar kórusmuzsika művei, mind pedig a legújabb kortárs énekkari kompozíciók. A Kodály Filharmónia Debrecen elődje az 1923-ban megalakult Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar volt, amely rövid időn belül az ország első jelentős vidéki zenekarává fejlődött. Az 1952-től főhivatású zenekar 1991 és 2011 között Debreceni Filharmonikus zenekar néven működött, és napjainkban a szimfonikus hangversenyek mellett állandó közreműködője a Csokonai Színház operaelőadásainak is. A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények foglalkoztatotti létszámát elemezve (1. táblázat) a 2000-es évtized második felében alapvetően stabilitás figyelhető meg: a Csokonai Színház kivételével a helyi önkormányzat még képes volt a korábban kialakult létszámkeret finanszírozására.

6

1. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények átlagos foglalkoztatotti létszáma

Debreceni Művelődési Központ* Csokonai Színház Vojtina Bábszínház Debreceni Városi Könyvtár Kodály Kórus Debrecen Kodály Filharmónia Debrecen

2007 43 256 24,5 64,25 52 93

2008 43 236 24,5 64,25 52 93

2009 43 236 24,5 64,25 52 93

2010 43 236 24,5 64,25 52 93

* - a korábban elkülönülten működő Debreceni Művelődési Központ és Csapókerti Művelődéséi Ház összevont értéke Forrás: Debrecen zárszámadási rendeleteinek mellékletei

A helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok közül három van közvetlen kapcsolatban a kulturális gazdasággal (a város tulajdonrésze mind a három társaságban 100%). A Nagyerdei Kultúrpark Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság előzményei az 1960-as évek elejére nyúlnak vissza: 1961-ben alakult meg a Nagyerdei Kultúrpark az 1958-ban alapított debreceni Állatkert és az 1960-ban megnyitott Vidámpark összevonásával. A létesítmény 2000. június 30-ig a város költségvetési intézményeként működött, majd a város közgyűlés 69/2000. (IV.6.) Kh. határozata alapján az intézmény által végzett szakfeladatok magasabb szintű ellátása érdekében jogutódként Nagyerdei Kultúrpark KHT. elnevezéssel közhasznú tevékenységet végző kiemelkedően közhasznú társaságot alapított. A jogszabályi változások következtében 2009. március 16-án az intézmény Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággá alakult át. Napjainkban a Kft. feladatai két fő tevékenységi forma köré csoportosulnak az állat- és növénykerti-, valamint vidámparki tevékenység. Az Állat- és Növénykert hazánkban az első vidéki kertként 1958-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az alapításkori kicsiny terület a szomszédos, korábban más hasznosítású területek odacsatolásával 1994-ben hét hektárra bővült, amely 2003-tól a vidámparki területtel összenyitva jelenleg 17 hektáron várja a látogatókat (egyes egységei – pl. Trópusi ház, dámvad-rezervátum a Vidámpark területén helyezkednek el). Az elmúlt években a versenyképesség fenntartása érdekében a szervezet vezetői igen jelentős erőfeszítéséket tettek egyrészt az állatállomány bővítésére, másrészt az állomány életkörülményeinek és így a bemutatás feltételeinek a javítása érdekében. Ennek keretében került sor többek között nyerges gólyák és kardszarvú nyársas antilopok beszerzésére, új gibbon és vízilóház, örvösmedve-, és pingvin-kifutó felépítésére, valamint a papagájház és a kisragadóház felújítására. Az 1960-ban átadott Vidámpark 15 játéküzemével az ország legnagyobb állandó parkja, vidéki létesítménye, amely évente átlagosan 170 napon keresztül üzemel. Játékai közül kiemelkedik az ipartörténeti emléknek tekinthető, 1800-as évek végén készített lovasforgó, a dodgem, valamint a hosszú ideig úttörővasútként üzemelő gyermekvasút. A kultúrpark foglalkoztatotti létszáma az elmúlt években alig változott (2. táblázat), míg a látogatói létszám kismértékben csökkent (napjainkban kb. 190 000 fő körül van), ami elsősorban az alábbi tényezőkkel magyarázható: 1. az intézmény szolgáltatásai és tevékenységei alapvetően időjárásfüggőek, és az elmúlt években felépült állatházak és fedett bemutatók (trópusi ház, pálmaház, Afrika röpde, zsiráfház stb.) csak mérsékelni tudták a rossz időjárás szélsőségeit (a csapadékos tavaszi, 7

2.

kora nyári időszak, valamint a gyermeknapi esős hétvége jelentősen csökkenti a látogatói létszámot); a régióban a korábbinál kevesebb gyerek születik meg a régiónkban és így a korábbiaknál érezhetően kevesebb család és gyermekcsoport keresi az objektumot. 2. táblázat A Nagyerdei Kultúrpark legfontosabb mutatói

Foglalkoztatottak száma (december 31.) az Állat- és Növénykert látogatottsága

2007

2008

2009

2010

51

53

53

53

204 024

247 731

228 858

171 612

Forrás: A Nagyerdei Kultúrpark éves beszámolói

A Főnix Rendezvényszervező Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság elődje, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Társaság 2003-ban jött létre a Debrecen Rendezvénycsarnok Kft., valamint a Debreceni Kulturális és Fesztiválközpont Kft. által végzett feladatokat átvéve. A Kht. 2009-ben (jogszabályi kötelezettségből adódóan) átalakult át, és vette fel a napjainkban használt elnevezést. A szervezet feladatai alapvetően négy nagy csoportba sorolhatóak: 1. Debrecen város kulturális nagyrendezvényeinek szervezése, 2. a Kölcsey Központ üzemeltetése és programjainak szervezése, 3. a FŐNIX Csarnok üzemeltetése, 4. az Apolló mozi üzemeltetése, 5. a Bartók terem üzemeltetése. Debrecen kulturális nagyrendezvényeinek (pl. Debreceni Tavaszi Fesztivál, Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál, Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, Debreceni Virágkarnevál és Karneváli Hét) döntő része igen jelentős múltra tekinthet vissza, és a város idegenforgalmában is fontos szerepet töltenek be. A fentieknek megfelelően a számuk 2007 óta csak kismértékben változott, a gazdasági válság hatására ugyanakkor az elmúlt években a látogatói létszámot tekintve jelentős visszaesés ment végbe (3. táblázat). 3. táblázat Debrecen kulturális nagyrendezvényeinek legfontosabb mutatói

A nagyrendezvények száma (db) A rendezvénynapok száma Látogatók becsült száma

2007 17 172 600 000

2008 21 215 600 000

2009 15 215 600 000

2010 17 184 420 000

Forrás: a Főnix Rendszerszervező Kft. éves beszámolói

A 2006-ban átadott 13 000 m2 alapterületű Kölcsey Központ Kelet-Magyarország legnagyobb és legmodernebb konferencia-központja, amely kulturális rendezvények számára is méltó környezet biztosít (4. táblázat). Az objektum nagymértékű kihasználtságát a rendelkezésre álló terek változatossága biztosítja: a 750 fős (kisebb termek összenyitásával 1150 fősre bővíthető)

8

Nagyterem, a szekciótermek, az elegáns Bálterem, a Kiállítóterem, a világos előcsarnok és a foyer vonzó környezetet biztosít bármilyen előadásnak, bálnak, fogadásnak, kiállításnak vagy vásárnak. A magas színvonalú adottságoknak köszönhetően olyan világszerte elismert művészek is felléptek a Kölcsey Központban, mint pl. Schiff András, Jan Garbarek, Chick Corea, Rost Andrea vagy Cesaria Evora, a Kiállítóterem pedig többek között Lestyán Goda János, Győrfi Sándor, Kass János, Szász Endre, Bényi Árpád műveinek bemutatását tette lehetővé. 4. táblázat A Kölcsey Központ kulturális kihasználtságának legfontosabb jellemzői

Önálló program (db) Programsorozat (db) Kiállítás (db)

2007 27 20 6

2008 23 13 8

2009 27 10 11

2010 15 5 11


A Főnix Csarnok 2002-ben a Tornász Világbajnokság megrendezése céljából 2002-ben épült. Az objektum különböző sportversenyek (pl. U23 Vívó Európa-bajnokság, UEFA Futsal Európabajnokság) nemzetközi szintű lebonyolítása mellett – méreténél fogva –, lehetővé teszi időszakos vásárok (Hajdúép Építészeti Kiállítás, Öko-Aqua kiállítás), koncertek (pl. Tankcsapda, Republic, Jean Michel Jarre, Ákos 40+1), kulturális események (pl. Lord of Dance, Diótörő, Rómeó és Júlia) és egyéb rendezvények (Debreceni Egyetem évnyitója) megrendezését is (5. táblázat). 5. táblázat A Főnix Csarnok kihasználtsági mutatói

Összes rendezvény (db) Az előzőből kulturális rendezvény (db)

2007 23 7

2008 30 12

2009 33 15

2010 30 10


A csarnok nagyobb mértékű kihasználtságát az utóbbi időben ugyanakkor jelentősen akadályozza, hogy a vállalat felmérései szerint a bérleti díj esetleges csökkentése sem vonzana több bérlőt, mivel jelenleg a nagy koncertszervező cégek egyöntetű véleménye, hogy Debrecenben, az utóbbi években egyetlen nyereséges rendezvényt sem tudtak szervezni a jegyeladások drasztikus csökkenése miatt. Ennek következtében az új kihívásokhoz alkalmazkodva egyre többet alkalmazzák a lefelezett csarnok megoldást, nagy hangsúlyt fektet a visszatérő rendezvények megtartására, illetve törekszik a rendezvények költségeinek a csökkentésére. Az 1912-ben épült Apolló filmszínház hosszú ideig a város legnépszerűbb mozijai közé tartozott, a multiplex mozik terjedése ugyanakkor visszaesést okozott. A versenyképesség javítása érdekében a 2000-es évek elején jelentős átalakításon ment keresztül: a korábbi egységes terem helyén egy-egy Nagyterem (176 fő), Kisterem (74 fő) és Art terem (63 fő) került kialakításra, amelyek eltérő karakterrel rendelkeznek. A két kisebb teremben elsősorban art filmeket vetítenek, míg a Nagyterem a nagyobb nézőközönség figyelmét kiváltó szórakoztató és művészfilmekre koncentrál.

9

Az elmúlt években a gazdasági válság által okozott fizetőképesség csökkenés, illetve a multiplex mozik nagyobb és frissebb kínálata következtében – a nagyjából hasonló előadásszám ellenére – tovább csökkent a látogatók száma (6. táblázat), amelyet a vállalat különböző egyedi programok megszervezésével kíván mérsékelni (pl. díszbemutatók, nemzeti filmnapok, éjszakai vetítések). 6. táblázat Az Apolló mozi előadásainak és látogatóinak a száma (2007-2010)

Előadások száma (db) Látogatók száma (fő)

2007 3093 53 230

2008 3418 51 376

2009 3262 37 003

2010 3250 29 069

2011 n.a. 26 980


A vállalat által foglalkoztatottak száma a 2000-es évtized második felében – igazodva az bővebbé váló feladatrendszerhez – fokozatosan növekedett, az utóbbi években ugyanakkor már visszaesés figyelhető meg (7. táblázat), amely elsősorban a gazdasági válsághoz kapcsolódó látogatói létszám visszaeséssel magyarázható. 7. táblázat A Főnix Kft. alkalmazotti létszámának változása (az adott év végén, fő)

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

40 41 56 64 67 65 65 56 Forrás: a Főnix Rendszerszervező Kft. éves beszámolói

Az Arany Bika Szállodában található Bartók terem hosszú ideig a város legfontosabb rendezvényterme volt, az elmaradt felújítás, illetve a máshol lezajló fejlesztéseknek köszönhetően szerepe a 2000-es évtized elejétől kezdve fokozatosan csökkent. Az utóbbi években ugyanakkor nőtt a kihasználtsága, amely elsősorban azzal magyarázható, hogy a gazdasági válságnak köszönhetően a bérlők keresik az olcsóbb lehetőségeket. A MODEM Modern Debreceni Művészeti Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság elődjét (MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 133/2006. (V. 25.) önkormányzati határozatával alapította meg, majd a jogszabályok változása következtében 2009-ben került sor az átalakulásra. A társaság alapvető feladata a Debrecen belvárosában található, Közép-Európa legkorszerűbb művészeti galériájának tekinthető MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ magas színvonalú működtetése. Az összesen 4650 négyzetméter alapterületű,

10

háromszintes épület mintegy 3000 négyzetméter kiállítótérrel rendelkezik, és itt helyezkedik el Magyarország legnagyobb egybefüggő – több mint 1300 négyzetméteres – kiállítóterme. A cég tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a 20. század legjelentősebb hazai és nemzetközi képzőművészeti teljesítményeinek bemutatására a nagyközönség számára, valamint arra, hogy folyamatosan megjelenítse a kortárs képzőművészet és vizuális kultúra aktuális irányzatait, progresszív törekvéseit, legjelentősebb hazai és nemzetközi képviselőit. A fenti célok megvalósításának és a sikeres működésnek a szakmai fedezetét a tízéves letétként a MODEM kezelésébe átadott Antal–Lusztig-gyűjtemény biztosítja. Az elmúlt években a társaság igen jelentős kiállítás-szervező tevékenységet folytatott (8. táblázat), amelynek keretében egyrészt a már korábban említett Antal-Lusztig gyűjtemény anyagit mutatta be, másrészt külső művészek anyagait is befogadta (legnagyobb jelentőségűnek a 2007ben megrendezett Az igazi Da Vinci című kiállítás tekinthető, amely több száz 100 000 látogatót vonzott). A társaság által foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a 2006. végi 13,71 főről 2010 végére 30 főre emelkedett. 8. táblázat A MODEM tevékenységének legfontosabb mutatói

Átlagos foglalkoztatotti (december 31-én) Kiállítások száma

létszám

2006

2007

2008

2009

2010

13,71

27

30

30

30

n.a.

15

11

12

13

Forrás: a MODEM Kft. éves beszámolói

A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat által üzemeltett (2012. elejétől ugyanakkor már állami tulajdonba került) kulturális intézmények közül kettőt kell kiemelni. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága irányítása alatt működik egyrészt az 1930-ban épült Déri Múzeum. A múzeumban található tárgyak alapját az 1902-ben megnyílt Városi Múzeum anyaga jelentette, amely az 1920-as és 1930-as években a Déri testvérek páratlan gyűjteményének ajándékozásával jelentősen kibővült. Az új évezredben a múzeum egyik legjelentősebb látványosságát Munkácsy Mihály világhírű Krisztus-trilógiája jelentette: a Krisztus Pilátus előtt (1881), a Golgota (1884) és az Ecce homo (1896), napjainkban ugyanakkor kétséges, hogy a képek a múzeum felújítása után visszakerülnek Debrecenbe. Másrészt városközpont peremén, a művész egykori szülőháza közelében helyezkedik el a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum. Az intézményben állandó kiállítás keretében lehet megtekinteni a világhírű szobrászművész életművének legfontosabb darabjait, emellett ebben az épületben szervezik meg minden évben a debreceni képzőművészet legfontosabb rendezvényének tekinthető tavaszi és őszi tárlatot. A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár 1952-ben alakult meg, és napjainkban a megye több településén is működik fiókkönyvtára. Debrecen kulturális életében a 2000-es évezred elején új épületbe költözött debreceni egysége, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár révén játszik igen fontos szerepet, amely a könyvkölcsönzésen kívül többek között részt vesz a helytörténeti gyűjtemények rendszerezésében és a könyvtárosok képzésében (pl. gyakorlati képzési helyet biztosít az egyetemi hallgatóknak).

11

A Református Egyház által kezelt intézmények közül egyrészt az 1538-ban alapított Református Kollégiumot kell kiemelni. Az intézmény hosszú ideig Debrecen legjelentősebb kulturális intézményének számított, és fontos szerepet játszott a Debreceni Egyetem megalapításában is. Napjainkban kulturális jelentőségét elsősorban az általa rendezett kiállítások adják: az Iskolatörténeti állandó kiállítás a Református Kollégium történetével foglalkozik, és ennek szellemében bemutatja a régi szemléltetőeszközöket, berendezési tárgyakat, valamint a diákévek hangulatait tükröző dokumentumokat, különös tekintettel a magyar irodalom itt tanult kiemelkedő személyiségeire (pl. Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc). Az Egyházművészeti állandó kiállítás egyik fontos célja annak bizonyítása, hogy az ország kevésbé gazdag református községei is csodálatos templomokkal rendelkeztek, és ennek szellemében megcsodálhatóak a falusi asztalos mesterek munkái (pl. kazettás mennyezetek, festett koporsók, változatos fejfák). Emellett – összhangba azzal, hogy hosszú ideig Debrecen volt a magyarországi ötvösség egyik központja – a kiállításon igen nagy hangsúllyal szerepelnek a reneszánsz hagyományokat őrző helyi mesterek jellegzetes stílusú munkái. Másrészt szintén a Református Egyház kezelésében működik a 19. század elején felépített, és Református Nagytemplom, amely – mind a város egyik legfontosabb jelképe – fontos szerepet játszik a város kulturális turizmusában. Emellett gyakran szolgál helyszínül különböző zenei rendezvényeknek (pl. Sebestény Márta és Dolhai Attila – ének, Karasszon Dezső – orgona, Mága Zoltán - hegedű), és ennek révén a város kulturális életében is fontos szerepet tölt be. 4. A kulturális intézmények finanszírozása A kulturális intézmények pénzügyi helyzetének elemzését nagymértékben nehezíti az a tény, hogy a korábban bemutatott intézmények közül egyrészt a megyei fenntartásúak esetében az adatok csak a teljes intézményre állnak rendelkezésre, és nem különíthetőek el a Debrecenben működő szervezeti egységek adatai, másrészt az egyházi intézmények adatai egyáltalán nem elérhetőek. Ennek következtében az elemzés csak a Debrecen Megyei Jogú Város által fenntartott kulturális intézmények, illetve a város tulajdonában lévő – ilyen jellegű tevékenységet végző – önkormányzati társaságok helyzetét tudja bemutatni. Általános problémának tekinthető, hogy a magyarországi városok a központi költségvetésből igen kevés támogatást kapnak kulturális jellegű működési kiadásaik fedezésére: hosszú ideig csak a színházi-színművészeti tevékenységek támogatása tartozott ebbe a körbe, és csak 2010-ben jelent meg az énekkarok és zenekarok támogatása (9. táblázat). Ennek következtében a debreceni önkormányzat is rákényszerült arra, hogy kulturális kiadásainak jelentős részét egyéb, szabadon felhasználható költségvetési bevételeiből (pl. helyi adó, személyi jövedelemadó helyben maradó része) finanszírozza. A helyi önkormányzat által Debrecenben kulturális célra fordított összegek alapvetően négy nagyobb csoportba oszthatóak: 1. a helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények működésének támogatása, 2. a kulturális tevékenységet folytató, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok támogatása, 3. egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre felhasznált támogatások, 4. kulturális jellegű beruházások támogatása.

12

9.táblázat A Debrecen Megyei Jogú Város kulturális intézményei részére a központi költségvetésből érkezett, működési célt szolgáló támogatások (ezer Ft)

Működési kiadásokhoz való hozzájárulás (Csokonai Színház és Vojtina Bábszínház) Csokonai Színház működtetési hozzájárulás Vojtina Bábszínház – működtetési hozzájárulás Alternatív Színházak támogatása Zenekarok és énekkarok támogatása Összesen

2007

2008

2009

2010

460 100

460 100

563 300

360 700

-

-

-

149 100

55 000

55 000

85 350

34 400

1000 516 100

515 100

700 649 350

160 246 704 446

Forrás: Debrecen zárszámadási rendeleteinek mellékletei

Az önkormányzati fenntartású, kultúra területén tevékenykedő költségvetési intézmények és az önkormányzati költségvetés közötti pénzmozgásokat elemezve (10. táblázat) igen jelentős változásokat lehet megfigyelni: 2007 és 2009 között aktuális árakon számolva még növekedett a támogatás összege, 2009 és 2010 között ugyanakkor már visszaesés következett be. Az előbbinél sokkal kedvezőtlenebb a helyzet az infláció figyelembevétele esetében: reálértéken számolva 2007 óta minden évben csökkent az önkormányzati támogatás összege. A fentiek következtében nem meglepő, hogy az érintett intézmények egyre inkább rákényszerültek egyrészt a takarékoskodásra (kiadásaik az inflációnál kisebb mértékben emelkedtek), másrészt a saját bevételi források fokozottabb kiaknázására (2007 és 2010 között a bevételek között jelentős mértékben visszaesett az önkormányzattól érkező bevételek aránya, és nőtt a saját bevételek részesedése). Az egyes intézmények között ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetőek meg (11-14. táblázat). Az önkormányzati támogatásra leginkább rászoruló intézménynek tekinthető Városi Könyvtár, a Kodály Kórus Debrecen és a Kodály Filharmónia Debrecen, köztes helyzetben van a Debreceni Művelődési Központ és a Csapókerti Művelődési Ház (a két intézmény 2012-ben került összevonásra), míg feladatait saját erőforrásból a legnagyobb mértékben a Vojtina Bábszínház és a Csokonai Színház finanszírozta (a saját bevételek aránya ugyanakkor még itt sem érte el az 50%-ot). 10. táblázat Az önkormányzati fenntartású, kultúra területén tevékenykedő költségvetési intézmények helyi önkormányzattól kapott támogatásának változása 2007-2010 (a zárójelben az egyes évek adatai 2007-os árakon számolva, a fogyasztói árindexet figyelembe véve)

2007 A helyi önkormányzattól érkezett támogatás összege (ezer Ft) A helyi önkormányzattól érkezett támogatás összbevételen belüli aránya (%)

1 762 461 81,04

13

2008 1 839 404 (1 733 651) 78,97

2009 2010 1 887 806 1 725 807 (1 706 877) (1 432 205) 76,15

68,17

Az érintett intézmények számára a helyi önkormányzat egyéb bevételeiből biztosított összeg (ezer Ft)

1 246 361

1 324 304

1 238 456

1 021 361

Forrás: Debrecen költségvetésének zárszámadása az érintett években

11. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények finanszírozásának legfontosabb adatai 2007-ben Debrecenben

Debreceni Művelődési Központ Csapókerti Művelődési Ház Csokonai Színház Vojtina Bábszínház Városi Könyvtár Kodály Filharmónia Debrecen Kodály Kórus Debrecen Összesen

A 116 752 45 237 858 168 106 380 195 338 293 215 147 371 1 762 461

B 23 066 6754 249 202 54 664 14 891 45 934 17 738 412 249

C 139 818 51 991 1 107 370 161 044 210 229 339 149 165 109 2 174 710

D 83,50 87,01 77,50 66,06 92,92 86,46 89,26 81,04

A – a helyi önkormányzattal érkező támogatás (ezer Ft), B – saját bevételek (ezer Ft), C – összes bevétel (ezer Ft), D – a helyi önkormányzattól érkező bevétel aránya (%) Forrás: Debrecen 2007. évi költségvetésének zárszámadása

12. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények finanszírozásának legfontosabb adatai 2008-ban Debrecenben


A 155 983 35 645 883 691 35 645 195 396 286 827 163 969 1 839 404

B 33 977 9182 300 692 52 622 13 960 51 140 28 368 489 941

C 189 960 44 827 1 184 383 170 515 209 356 337 967 192 337 2 329 345

D 82,11 79,52 74,61 69,14 93,33 84,87 85,25 78,97



Debreceni Művelődési Központ Csapókerti Művelődési Ház Csokonai Színház

A 147 135 34 101 955 217

14

B 42 669 10 191 355 529

C 189 804 44 292 1 310 746

D 77,52 76,99 72,88

Vojtina Bábszínház Városi Könyvtár Kodály Filharmónia Debrecen Kodály Kórus Debrecen Összesen

127 030 186 312 293 959 144 052 1 887 806

60 521 20 252 82 423 19 630 591 215

187 551 206 564 376 382 163 682 2 479 021

67,73 90,20 78,10 88,01 76,15




A 132 676 30 535 835 956 101 806 183 069 281 469 160 296 1 725 807

B 64 934 9452 494 945 81 974 28 050 88 423 38 192 805 970

C 197 610 39 987 1 330 901 183 780 211 119 369 892 198 488 2 531 777

D 67,14 76,36 62,81 55,40 86,71 76,09 80,76 68,17


Az érintett intézmények költségvetésének kiadási szerkezete (15-18. táblázat) szoros kapcsolatot mutat az érintett intézmény tevékenységének jellegével. A Kodály Kórus Debrecen és a Kodály Filharmónia Debrecen jelentős személyi állománnyal működik, ugyanakkor nem követel nagyobb infrastrukturális hátteret, és ezzel indokolható a személyi jellegű kiadások magas aránya. A Debreceni Művelődési Központ rendkívül sok telephelyen, gyakran elavult épületekben működik és valószínűleg ez áll a magas dologi kiadások mögött. A Csokonai Színház és a Vojtina Bábszínház esetében az érintett épületek fenntartása, díszletek elkészítése indokolja az előző intézményhez hasonló adatokat. A nehezen megmagyarázható kivételt a Városi Könyvtár jelenti, amely a Debreceni Művelődési Központhoz hasonlóan több telephelyen is működik, de ennek ellenére a személyi jellegű kiadások magas aránya jellemzi. Az érintett intézményeknél ugyanakkor két általános tendencia is megfigyelhető: egyrészt saját költségvetésükből alig képesek beruházásokat végrehajtani: a felhalmozási kiadások aránya csak egy-két esetben haladta meg az 5%-ot. Másrészt 2007 és 2010 között folyamatosan csökkent a személyi jellegű és nőtt a dologi jellegű kiadások aránya, amely mögött a közszférában dolgozók bérének stagnálása, illetve a különböző szolgáltatások (pl. elektromos energia, víz, telefon) árának a növekedése állt.

15

15. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények kiadásainak szerkezete 2007-ben Debrecenben


A 56,68 48,07 58,70 42,51 79,07 83,96 84,92 65,01

B 38,37 26,01 40,30 56,77 20,50 12,92 15,08 32,95

C 4,96 25,92 1,01 0,72 0,42 3,12 0,00 2,03

A – személyi jellegű kiadások (%), B – dologi kiadások (%), C – felhalmozási kiadások (%) Forrás: Debrecen 2007. évi költségvetésének zárszámadása

16. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények kiadásainak szerkezete 2008-ban Debrecenben


A 45,15 62,32 54,29 44,16 79,18 83,41 79,31 61,55

B 47,60 37,68 41,59 54,83 20,82 14,07 20,69 35,34

C 7,25 0,00 4,11 1,01 0,00 2,52 0,00 3,11




A 42,98 58,78 49,43 38,98 76,45 74,07 84,97 56,69

B 55,25 40,51 47,05 56,58 22,00 19,97 15,03 39,94

C 1,78 0,71 3,52 4,44 1,55 5,97 0,00 3,37


16



A 42,36 62,22 49,97 40,53 71,78 73,55 74,00 56,06

B 51,59 35,85 46,43 55,51 22,89 26,00 26,00 40,74

C 6,05 1,92 3,59 3,95 5,34 0,45 0,00 3,20


A kultúra területén tevékenykedő önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok költségvetését elemezve (19-22. táblázat) megállapítható, hogy a helyi önkormányzat támogatása igen fontos szerepet játszik a kiadások fedezésében: a két leginkább „önellátó” cég esetében is az összes bevételnek közel 50%-át adja ez a forrás, míg a MODEM Kft. vonatkozásában ez az arány kb. 20%-kal magasabb (az utóbbi intézmény 2007. évi kedvező helyzete alapvetően azzal magyarázható, hogy az abban az évben megrendezésre került „Az igazi da Vinci” kiállítás több mint 100 000 látogatót vonzott, és így igen jelentős jegybevételt eredményezett). Az adatokat elemezve ezen intézményeknél is jól megfigyelhető a gazdasági válság hatása: az önkormányzattól érkező támogatás összegében 2007 és 2008 között tapasztalható emelkedést a későbbiekben már erőteljes csökkenés követte, amelyet az intézmények csak részben tudtak saját bevételeik révén kompenzálni. A Nagyerdei Kultúrpark esetében igen jelentős problémát okoz az időjárás: a csapadékos és hideg hétvégék több tíz millió forinttal csökkenthetik a jegyekből származó bevételt. A Főnix Rendezvényszervező Kft. az utóbbi években végig növelni tudta saját bevételeit, de a rendezvényszervezés vonatkozásában korábban említett probléma kezelése a későbbiekben sok gondot fog okozni. A MODEM Kft. esetében jelentős nehézséget jelent, hogy az elmúlt években nem tudott olyan nagy látogatói létszámot vonzó kiállítást szervezni, mint a 2007-es da Vinci kiállítás volt. Az érintett intézményeknél mindegyikére jellemző ugyanakkor, hogy a gazdasági válság hatása a vállalatok szponzorációs tevékenységét is visszavetette, és ennek következtében ebből a forrásból is egyre kevesebb bevétel várható. 19. táblázat A kulturális tevékenységet folytató, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok költségvetési adatai 2007-ben Debrecenben

A Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. – működési céllal Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. – beruházási céllal

B

C

D

138 985

317 985

56,29

130 000 49 000

17

Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. MODEM Kft. Összesen

710 000

621 439

1 331 439

53,33

200 600 1 089 600

248 279 1 008 703

448 879 2 098 303

44,69 51,93

A – a helyi önkormányzattal érkező támogatás (ezer Ft), B – saját bevétel (ezer Ft) C – összes bevétel (ezer Ft), D – a helyi önkormányzattól érkező támogatás összbevételen belüli aránya (%) Forrás: Debrecen 2007. évi költségvetésének zárszámadása

20. táblázat A kulturális tevékenységet folytató, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok költségvetési adatai 2008-ban Debrecenben

A Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. – működési céllal Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. – beruházási céllal Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. MODEM Kft. – működési céllal Összesen

B

C

D

153 181

348 181

56,01

786 800

807 018

1 593 818

49,37

252 907 1 234 707

77 695 1 037 894

330 602 2 272 601

76,50 54,33

145 000 50 000


21. táblázat A kulturális tevékenységet folytató, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok költségvetési adatai 2009-ben Debrecenben

A Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. – működési céllal Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. – beruházási céllal Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. MODEM Kft. – működési céllal Összesen

B

C

D

220 946

375 946

41,23

750 000

831 613

1 581 613

47,42

265 000 1 170 000

116 452 1 169 011

381 452 2 339 011

69,47 50,02

140 000 15 000


22. táblázat A kulturális tevékenységet folytató, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok költségvetési adatai 2010-ben Debrecenben

Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft.

A

B

C

D

136 000

160 098

296 098

45,93

18

Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. MODEM Kft. – működési céllal MODEM Kft. – beruházási céllal összesen

551 746 266 047 25 000 978 793

899 173

1 450 919

38,03

60 354

351 401

82,82

1 119 625

2 098 418

46,64


Az egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre felhasznált támogatások (23-26. táblázat) alapvetően négy csoportra oszthatóak. Egyrészt a költségvetésben külön soron szerepelnek az ún. közművelődési feladatok, amelyek többek között műsorfüzetek és kiadványok megjelentetését, művészek eseti megbízási díját foglalják magukba. Másrészt a helyi önkormányzat célzottan támogat néhány kisebb, a kultúra területén tevékenykedő szervezetet (pl. Alföld Alapítvány, Lyra Szimfonikus Zenekar). Harmadrészt 2009-ig létezett az ún. Kulturális Alap, amelyből pályázatokon keresztül részesülhettek az ezen a területen tevékenykedő szervezetek, negyedrészt 2009-től az önkormányzat – megfelelő infrastruktúra hiányában – kénytelen megfelelő helyiséget bérelni a Csokonai Színház kellékeinek tárolása céljából. A 2007 és 2010 közötti folyamatokat vizsgálva 2008 után ezen kiadási tételek esetében is visszaszorulás figyelhető meg: egyrészt megszűnt a Kulturális Alap, másrészt pedig a másik két kiadási tétel (közművelődési feladatok, egyéb szervezetek támogatása) esetében is csökkenés játszódott le. 23. táblázat A debreceni önkormányzat által egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre biztosított támogatásainak, illetve kulturális jellegű beruházásainak adatai 2007-ben

Egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre biztosított önkormányzati támogatás összeg megnevezés (ezer Ft) Közművelődési feladatok

14 877

Egyéb szervezetek támogatása

33 773

Kulturális Alap

27 009

Összesen

75 659

Az önkormányzat kulturális jellegű beruházási kiadásai megnevezés Múzeum és művészeti galéria vásárlási részlete Kölcsey Központ, egyéb munkák Józsa, közösségi létesítmény Apolló mozi fejlesztése Összesen

összeg (ezer Ft) 937 968 133 812 29 795 6 200 1 107 775

Forrás: Debrecen 2007. évi költségvetésének zárszámadása

19

24. táblázat A debreceni önkormányzat által egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre biztosított támogatásainak, illetve kulturális jellegű beruházásainak adatai 2008-ban


23 140


38 763

Kulturális Alap

24 672

Összesen

86 575

Az önkormányzat kulturális jellegű beruházási kiadásai megnevezés Múzeum és művészeti galéria vásárlási részlete Kölcsey Központ, egyéb munkák Kismacs Közösségi Ház Debreceni Művelődési Központ – általános felújítás Vojtina Bábszínház – lapostetőjavítás Összesen

összeg (ezer Ft) 960 000 108 079 4500 4105 921 1 077 605


25. táblázat A debreceni önkormányzat által egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre biztosított támogatásainak, illetve kulturális jellegű beruházásainak adatai 2009-ben


19 872


34 280

Kulturális Alap

13 061

Csokonai Színház műhelybázisának bérleti díja Összesen (az utolsó tétel nélkül)

Az önkormányzat kulturális jellegű beruházási kiadásai megnevezés

összeg (ezer Ft)

Múzeum és művészeti galéria vásárlási részlete Színházi funkcióra alkalmas épület vásárlási részlete Debreceni Művelődési Központ – általános felújítás

1 535 520

Összesen

1 832 433

292 776

4137

31 450 98 663 (67 213)


20

26. táblázat A debreceni önkormányzat által egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre biztosított támogatásainak, illetve kulturális jellegű beruházásainak adatai 2010-ben


14 897


30 186

Csokonai Színház műhelybázisának bérleti díja

36 672

Kulturális Alap Összesen (az utolsó tétel nélkül)

81 755 (45 083)

Az önkormányzat kulturális jellegű beruházási kiadásai összeg (ezer Ft)

megnevezés Múzeum és művészeti galéria vásárlási részlete Színházi funkcióra alkalmas épület vásárlási részlete Színház funkcióra alkalmas épület színháztechnológia és belsőépítészeti tervezése Agóra Pólus Összesen

664 655 767 760 115 000 11 124 1 572 039


A kulturális jellegű beruházások támogatása (23-26. táblázat) alapvetően három nagy csoportra osztható. Egyrészt 2007 és 2008 folyamán a már korábban elkészült Kölcsey Központban kellett még kisebb munkálatokat végrehajtani. Másrészt a helyi önkormányzat a 2000-es évtized második felében két nagyobb kulturális jellegű fejlesztést (ténylegesen ingatlanvásárlást) is megvalósított (lásd később), és ezek törlesztőrészlete az adott időszakban is terhelte a költségvetés kiadási oldalát. Harmadrészt a kulturális intézmények működése során több alkalommal is jelentkeznek kisebb-nagyobb problémák, amelyek elhárítása alacsony költségű fenntartási kiadásokat tett szükségessé. 27. táblázat A helyi önkormányzat kulturális célra szánt kiadásainak változása 2007 és 2010 között (ezer Ft, zárójelben az egyes évek adatai 2007-os árakon számolva, a fogyasztói árindexet figyelembe véve)

A helyi önkormányzat által fenntar-tott kulturális intézmények támogatása A helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok támogatása Egyéb kulturális-közművelődési célú, működési jellegű támogatás kulturális beruházások Összesen ebből - működési célú - fejlesztési célú

2007

2008

2009

2010

1 762 461

1 839 404

1 887 806

1 725 807

1 089 600

1 234 707

1 170 000

978 793

75 659

86 575

98 663

81 755

1 107 775 4 035 495

1 077 605 4 238 291 (3 994 619) 3 110 686 (2 931 843) 1 127 605

1 832 433 4 988 902 (4 510 761) 3 141 469 (2 840 388) 1 847 433

1 572 039 4 358 394 (3 757 236) 2 761 355 (2 380 478) 1 597 039

2 878 720 1 156 775

21

A kulturális célú kiadások aránya a helyi önkormányzat összes kiadásán belül (%)

8,18

7,57

8,45

7,25

Forrás: Debrecen zárszámadási rendeleteinek mellékletei

Összességében megállapítható, hogy Debrecenben a helyi önkormányzat 2007 és 2010 között minden évben több mint négy milliárd forintot fordított kulturális célokra, amely összeg az összes kiadások 7-8%-át jelentette. Ezen tétel 25-35%-a beruházási, míg 65-75%-a működési célokat szolgált. Az előbbiek korábban vállalt kötelezettségekből származnak, ennek következtében rövid időn belül kifutnak, és a közeljövőben alig várható nagyobb kulturális jellegű fejlesztés (az egyedüli kivételt az Agóra Pólus beruházása jelenthet, amelynek az elindulása 2012. közepére tehető). A fentiek következtében a legnagyobb figyelmet a működési jellegű kiadásokra kell fordítani, amelyek esetében aktuális áron számolva 2007 és 2009 között még növekedés volt megfigyelhető. A valós helyzetet ugyanakkor sokkal jobban tükrözi az inflációs rátát is figyelembe vevő összehasonlító áron történő számolás, amely vonatkozásában a csökkenés már 2008 után megindult, és 2009-2010 között közel 20%-os volt. 5. Kulturális célú fejlesztések Debrecenben Az 1998-ban a helyi önkormányzat irányítását átvevő FIDESZ célul tűzte ki egy sokkal aktívabb, a kihívásokra rövid időn belül reagáló politikai kialakítását, és a város egyik kitörési pontjaként a kulturális gazdaságot jelölte meg. Ennek szellemében az új évezred elején Debrecen városa is pályázott az Európa Kulturális Fővárosa 2010 cím elnyerésére, és a pályázat – infrastrukturális téren – öt nagyobb elemből épült fel: Új kiállítási negyed (ennek a része a MODEM), Nagy-tó, Lúdas Matyi park, Latinovits Színház, Kölcsey Központ. A város pályázata végül sikertelen volt, a helyi önkormányzat mégis úgy döntött, hogy saját erőforrásból is megépíti a legfontosabb beruházásokat. Ennek szellemében készült el a Kölcsey Központ és az azzal egy egységet alkotó MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ épülete, valamint a Debrecen Fórumban található Latinovits Színház. A helyi önkormányzat ugyanakkor egy összegben nem tudta finanszírozni a beruházásokat, és ezért az utóbbi kettőt más cég (MODEM – Keviép Zrt., Latinovits Színház – Dexium Ingatlanfejlesztő Kft.) valósította meg. A helyi önkormányzat pedig több éves részletfizetés keretében vásárolja meg azokat (ez a MODEM esetében négy év, 2007-2010, alatt 2 855 399 Ft, míg a Latinovits Színház esetében négy év, 2009-2012, alatt 3 838 800 000 Ft volt). Az utóbbi beruházásnál ugyanakkor jelentős problémát jelentett, hogy a helyi önkormányzat pénzügyi erőforrásai – a korábban vázolt módon – csak az épület megépítésére voltak elegendőek, a nézőtér és a belső színpadtechnika jelenleg míg hiányzik (a becslések szerint ezen célra még kb. másfél milliárd forintra lenne szükség), és ezért a színházat jelenleg nem használják. A fentiek mellett az elmúlt időszakban az Észak-Alföldi Operatív Program keretében négy nagyobb kulturális célú beruházás valósul(t) meg Debrecenben. Egyrészt a Déri Múzeum versenyképességének a növelése érdekében jelenleg is folyik az intézmény teljes körű rekonstrukciója (támogatási összeg: 617 836 343 Ft, támogatási intenzitás 90%), amelynek keretében többek között végbemegy az épület homlokzatának felújítása, a külső nyílászárók cseréje, a Díszterem megújítása, a pinceszinten új kiállítási tér – a Csodakamra – kialakítása, az

22

épület akadálymentesítése, valamint egy új kávézó kialakítása. Emellett a MODEM-mel közös finanszírozásból megvalósuló információs táblák és videospot által bevezetésre kerül a debreceni ,,Múzeumi negyed” mint tematikus városnegyed fogalma. Másrészt a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ vonzerejének javítása és az intézmény nemzetközi pozicionálása céljából megvalósuló projekt (támogatási összeg: 224 398 800 Ft, támogatási intenzitás 90%) keretében létrejött egy a szobrászat és az installatív művészet világhírű alkotóinak bemutatására alkalmas szoborpark. Továbbá egy többfunkciós multimédiás bemutató- és programterem, illetve az épület falára felhelyezésre került egy, az audiovizuális alkotások számára nagy publicitást biztosító – egyben információs- és marketingfelületként is szolgáló – videófal. Harmadrészt megvalósult a Református Kollégium egyik épülettömbjének látogatóbarát fejlesztése (támogatási összeg: 399 909 906 Ft, támogatási intenzitás 90%), amely többek között magában foglalta az épületben található kiállítások modernizálását és megközelíthetőségének javítását. Negyedrészt jelenleg is folyik a Református Nagytemplom felújítása (támogatási összeg: 79 108 689 Ft, támogatási intenzitás 90%), amelynek keretében végbemegy a belső falfelület és a Kossuth emlékhely felújítás, a nyugati toronyban messzelátópont kiépítése, valamint egy érintőképernyős virtuális bemutató eszköz beszerzése.

23

IRODALOM A Főnix Rendezvényszervező Kft. 2007., 2008., 2009. és 2010 évi beszámolója A Kultúra Magyar Városa 2008. Debrecen pályázati anyaga a cím elnyerésére A MODEM Kft. 2007., 2008., 2009. és 2010 évi beszámolója A Nagyerdei Kultúrpark 2007., 2008., 2009. és 2010 évi beszámolója Debrecen Megyei Jogú Város 2007., 2008., 2009. és 2010 évi költségvetésének zárszámadása Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének Stratégiai és Operatív Programja (2006) Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja (2004) Debrecen megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2008)

24

A KULTURÁLIS GAZDASÁG DEBRECENBEN KOZMA GÁBOR 1

Recommend Documents