A fájdalom ►A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. ►Az egészséges test fenomenológiailag hiányzik a mindennapi életből: problémamentes, magától értetődő. ►A beteg test: a fájdalom élmény központi aspektusává válik, de idegen, diszfunkcionális értelemben; dologszerű, démon, szörnyeteg. ►A fájdalomban a szelf és teste különválnak: dualizmus. Törekvés a fájdalom reintegrálására a szelf-be: a szenvedés szubjektiválása. A test feletti kontroll elveszítése után következik a szelf elveszítése.
A kultúra szerepe a fájdalomban ►1, A társadalmi és kulturális csoportok másként válaszolnak a fájdalomra. ►2, Az embereknek mind önmagukban, mind másokban jelentkező fájdalom érzékelését és a rá adott válaszait nagymértékben kulturális hátterük határozza meg. ►3, A fájdalom orvosoknak és másoknak való kommunikációját kulturális tényezők befolyásolják.
Magán és nyilvános fájdalom ►Hogy mikor és mi módon lesz a privátból nyilvános, azt a következők határozzák meg. ►mi számít normális v. abnormális fájdalomnak ►a fájdalom sajátos típusa ►a fájdalom szélesebb kontextusa ►a segítő személyek hozzáállása a fájdalom kifejeződéséhez ►az észlelt fájdalom intenzitása ►a placebo hatás
A krónikus fájdalom • 1, A fájdalom egy Másik, amely betör a test különböző részeibe; perszonifikálódik. • 2, Széttöri az életvilág normális működését. Elidegenedés a többiektől, akik más életvilágban osztoznak. Nem mérhető, ellenáll a társadalmi értékelésnek. • 3, Az idő széttörik és elveszíti rendező elvét. A fájdalom lelassítja a személyes időt, míg a külső idő felgyorsul, és veszteségként jelenik meg.
• 4, A teljes, aktív figyelem helyett, a mindennapi élmények a fájdalom uralma alá kerülnek. • 5, A medicina és a fájdalom válnak az elsődleges realitássá. • 6, A sérülékenység állandóan jelen van, a kétség folyamatos.
A biomedicina és a fájdalom ►1,A biomedicinában a test és a betegség eltárgyiasított termékek; a disease az illness fölé kerül. ►2, A biomedicina erősíti a szomatikus túlértékelést. ►3, A biotechnológia a testet fokozottan bizonytalanná változtatja. ►4, A biomedicina nem nyújt reményt arra, hogy a krónikus fájdalomban a beteg újra visszaszerezze önmagát.
Hermeneutikus és narratív megközelítés • Értelem keresés: értelem nélkül magányosság, izoláció, kétségbeesés fejlődhet ki. • A fájdalomban eltűnik a normális nyelv. • Narratizáció során az idegen Másikból értelmes történet lesz, amit a páciens beszél el. • A passzivitás aktivitásba megy át, a végzetből élmény lesz. • A narratívák hidat képeznek a biomedicina klinikai redukcionizmusa és az elveszített metafizika közötti szakadék fölött.
A szenvedés • A szenvedés akkor áll elő, amikor a személyiség közeledő végzete • érzékelhetővé válik. • Meghatározás: Súlyos gyötrelem, amely olyan eseményekhez kötődik, amelyek a személy egységét, intaktságát fenyegetik. • A szenvedés végső soron személyes dolog, csak a szenvedő tudhatja. • A szenvedés nem korlátozódik a fizikai tünetekre. • Nem csak a betegség okoz szenvedést, hanem a kezelés is. • Nem lehet előre tudni, mitől fog szenvedni a beteg. Meg kell kérdezni a pácienst.
• A szenvedés enyhítése a páciensek és a közvélemény szerint a medicina elsődleges célja, de nem így a szakma szerint (ha figyelembe vesszük a képzést és a hallgatók, kollégák véleményét). • A laikusok nem választják el a fizikai és nem fizikai szenvedésforrásokat, de az orvosok elsősorban a fizikaiakkal törődnek • A tudás, az ismeret enyhíti a szenvedést. Kis fájdalom nagy szenvedés, ha nincs megmagyarázva.
A fájdalom és a szenvedés különbözősége • A fájdalom és a szenvedés nem ugyanaz, de az orvosi irodalomban keveredik. • Minél nagyobb a fájdalom, annál nagyobb a szenvedés – ezt várják. • De pl. a szülés nem ilyen, itt fontosabb a nőknek kontroll.
►A fájdalom esetén a páciensek szenvedésről beszélnek, ha: ►nincs ellenőrzés alatt ►a fájdalom mindent lebíró ►a fájdalom forrása ismeretlen ►a fájdalom értelme rettenetes (pl. halál)
• a fájdalom végtelennek tűnik • a fájdalom nincs éppen jelen, de a páciens előrevetíti • az orvos nem értékeli a fájdalmat pl. nem talál betegséget (a páciens nem bízhat érzéseiben) • krónikus fájdalom áll fenn, amely nem kommunikálható (a páciens izolálódik)
►A fájdalom jelenlétében is csökkenthető a szenvedés, ha: ►a forrása ismertté válik ►megváltozik a jelentése ►demonstrálhatóan ellenőrizhető ►a vége belátható; nem vetül ki a jövőre (abszolút jelen)
A szenvedést befolyásoló tényezők • a betegség értelmének fontossága. • értelem: jelölés és jelentőség. A jelentőség mindig személyes + értékek és • hitek. • személyes jelentés dimenziói: kognitív, affektív vagy érzelmi, testi, transzcendentális vagy spirituális. • a biográfia, a családi háttér, a kulturális háttér
• Az emberek szenvedhetnek attól, amit elveszítettek önmagukban, a tárgyak, az események és a kapcsolatok világával való viszonyukban. • Nem csak a test intaktsága sérül, hanem a személy koherenciája és integritása is, amely így a kapcsolatok egész hálózatát érinti.
