A KREDITRENDSZERŰ DOKTORI KÉPZÉS LÉNYEGE ÉS TAPASZTALATAI

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK

DR. BODROGI LÁSZLÓ

A KREDITRENDSZERŰ DOKTORI KÉPZÉS LÉNYEGE ÉS TAPASZTALATAI A 2004/2005-ös tanév rendhagyó volt a doktori képzés történetében, ugyanis A felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az in­ tézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/2000 (XI. 29.) Kormányrendelet 12. § (4) bekezdés előírása értelmében: „A doktori és mes­ terképzés esetében a kreditrendszer kötelező bevezetésének határideje 2004. szeptember 1.” A Hadtudományi Doktori Iskolában is ennek megfelelően kezdtük — fel­ menő rendszerben — a 2004/2005. és a 2005/2006. tanéveket a kreditrendszer szabályai szerint. Emlékeztetőül álljon itt a fenti kormányrendelet néhány — a kreditrendszer lényegét jellemző — meghatározása: 1. § (1) „...doktori, illetve mesterképzésben, valamennyi képzési formában, illetve tagozaton a végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevél megszerzésének feltételéül előírt minden, tanulmányi munkaidőráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését felsőoktatási tanulmányi pontokban (továbbiakban: kredit) mérik.” 1. § (4) „...egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével e­ gyenértékű. Egy tanév teljesítése átlagosan 60 kredittel egyenérté­ kű, a tanterv egy félévére jutó, egy szemeszternyi munkamennyi­ ség 30 kreditnek felel meg.” 1. § (5) „A kredit értéke nem függhet a megfelelés fokozatától.” 2. § (3) „Doktori képzésben az intézmény doktori szabályzata által elismert tanegységekre fordított munkaidő számítható be kreditként.” 3. § (8) „A doktori képzésben szemeszterenként 30 kredit teljesítését kell előírni.” 3. § (9) „A nem nappali képzési formákban egy adott szakhoz rendelt telje­ sítendő kreditek száma megegyezik a megfelelő nappali szakhoz rendelt kreditek számával.” Sorolhatnám tovább azon követelményeket, melyeket figyelembe kellett ven­ nünk a Doktori Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (DKTVSZ)

178

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK

kidolgozása során, de nem teszem, mert másfél tanév eltelte után ezeket már minden érintett jól ismeri.

A KREDITRENDSZERŰ DOKTORI KÉPZÉS LÉNYEGE Még egy fontos idézetet hívok segítségül, amelyet a kormány 51/2001. (IV. 3.) számú „A doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről” szóló rendeletének 2. § 9. pontjában rögzítettek: „…tanulmányi pont (kredit) a doktori képzésben: a doktorandusz hallgatói kötelezettségek teljesítésére irányuló tanulmányi, ku­ tatói- és amennyiben a doktorandusz oktatói feladatokat is vállal, oktatói-mun­ ka mértékegysége.” Ez az előírás alapvetően behatárolta a doktori képzés részterületeit. Ennek szellemében határoztuk meg a Hadtudományi Doktori Iskola (HDI) DKTVSZ 10. §-ban: „A doktori képzésben az alábbi tevékenységi formákkal (részterüle­ teken) szerezhetők kreditpontok: a) tanulmányi kötelezettség: 45–60 kredit; b) tudományos kutatómunka: 120–135 kredit; c) tanóratartás (oktatás): 0–15 kredit. Látható tehát, hogy a képzés három évében megszerzendő 180 kreditből mini­ mum 45-öt tanulmányi tevékenységgel és legkevesebb 120 kreditet tudomá­ nyos kutatással kötelező abszolválni. A maradék 15 kredit megszerzési lehető­ ségéről a doktorandusz önállóan dönthet.

A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI Az első félévben az egyetem minden doktorandusz hallgatója részére kötelező felvenni a:  Hadtudományi ismeretek (3 kredit);  Katonai műszaki ismeretek (3 kredit);  A tudományos kutatás alapjai (3 kredit);  A tudományos kutatás módszertana (3 kredit) című, félévközi értékeléssel záruló tantárgyakat, majd „Alapozó ismeretek” tantárgynéven kreditérték nélküli közös szigorlatot kell belőlük tenni.

179

ÁLTALÁNOS

A második félévben a Hadtudományi Doktori Iskola minden hallgatója ré­ szére kötelezően előírt a tudományági szigorlati tantárgy „A hadtudomány ál­ talános elmélete” 6 kreditpont értékben. A további (lehetőleg a 3. és 4.) félévekben a kötelezően választható szigor­ lati tantárgyak közül fel kell venni — az iskola 23 tudományszakán — az adott tudományszak minden hallgatójának a tudományszaki közös (minden tudo­ mányszakon a 101-es kóddal végződő) tantárgyat, valamint a tudományszak további szigorlati tárgyai közül a hallgató kutatási témájához legjobban kap­ csolható (témacsoporti) tantárgyat 6-6 kreditpont értékben. Lehetőleg az első négy félévben fel kell venni legalább a 3 kollokviumi tantár­ gyat (3x3 kredit) és legalább 3 kutatói szemináriumot (3x2) kreditpont értékben. Látható tehát, hogy legalább 14 osztályzattal kell rendelkezni a tanulmányi kötelezettség teljesítéséhez.

A TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKA TELJESÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A tudományos kutatói tevékenység a doktorandusz hallgató legfontosabb és legnagyobb önállóságot igénylő feladata. A mi képzési rendszerünkben az első félévben legalább 9, a további szemeszterekben minimum 12 kreditpontot kell szerezni úgy, hogy a képzés végén a hallgatónak legalább 120 kreditponttal kell rendelkeznie. A nyilvántartás megkönnyítése érdekében kezdetben fél­ évenként több „Tudományos kutatás” nevű tantárgyat hoztunk létre különböző kreditértékekkel. Ezeket a tantárgyakat indexekkel különböztettük meg (pl. I./1.; II./1) annak érdekében, hogy a NEPTUN rendszer be tudja fogadni. A ró­ mai számok azt jelzik, hogy az adott tantárgy hányadik félévben vehető fel. Mivel ez a rendszer túl bonyolult volt, az első tanév tapasztalatai alapján je­ len tanévben félévenként már csak egy „Tudományos kutatás” tantárggyal ren­ delkezünk. A tantárgy előtti római szám továbbra is azt jelenti, hogy a hat félév közül hányadikban vehető fel. Szerencsére a NEPTUN rendszer szerkesztői hozzájárultak ahhoz, hogy a tantárgyak változó kreditértékkel rendelkezzenek. Így a szemeszter végén a tantárgynál annyi kreditet írunk jóvá a hallgatónak, amennyit a valóságban megszerzett. A publikációkat a Doktori Tanács által meghatározott elvek alapján fogad­ juk el. Követelmény, hogy a hallgató a képzés időszakában legalább három, mértékadó folyóiratban megjelent, saját kutatási eredményeit bemutató folyó­ irat cikknek legyen — legalább 50%-os részvételi arányú — szerzője. Ezen kí­ vül megköveteljük, hogy a három év alatt minden doktorandusz legalább egy idegen nyelvű publikációval rendelkezzen. Ennek hiányában részére az abszo­ lutóriumot nem adjuk ki! 180

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK

A TANÓRATARTÁS TELJESÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI Doktori iskolánkban a tanóratartás választható — és nem kötelező — kredit­ szerzési lehetőség. Fontos előírás, hogy oktatói munkakört betöltő hallgató a saját egyetemén ilyen módon nem szerezhet kreditpontot — hiszen számára az oktatás munkaköri kötelesség. Tanóratartást csak a 3. félévtől engedélyezünk, amikor a hallgató már kezd elmélyülni a választott témájában. 4 tanóra megtartásáért egy kreditpontot írunk jóvá. Meghatároztuk azt is, hogy egy szemeszterben oktatással maxi­ mum 5 kreditpont szerezhető. A Hadtudományi Doktori Iskola DKTVSZ-nak megalkotásánál alapelvként kezeltük, hogy minden terület szabályozott legyen, ugyanakkor biztosítsa a hallgatók önállóságát, szabad választását is. Fontos, hogy egyértelmű — ugyanakkor részletes legyen, hogy a doktoranduszok a legfontosabb problé­ mákra megoldást találjanak benne. Jól kell tükröznie a kreditrendszer lényegét — a folyamatos és a számokkal egzakt módon mérhető tevékenységet. Ki­ emelt figyelmet fordítunk a minőségbiztosítás fontos elemeire. Az iskola mun­ katársainak alapelve: segíteni a felkészülésben és követelni a számonkérések­ nél! A képzés rendszerét a következő oldalon található folyamatábra szemlélteti.

A KÉPZÉS MÁSFÉL ÉVÉNEK TAPASZTALATAI Másfél tanév elteltével a tapasztalatok értékelését természetesen óvatosan kell kezelni, de voltak olyan jelzések, melyek alapján a kidolgozott rendszert korri­ gálnunk kellett, illetve annak egyes részei jól funkcionálnak és nem szabad raj­ tuk változtatni. Általában az a véleményünk, hogy a ma már másodéves hallgatók nagy ré­ sze megértette a kreditrendszer lényegét, felnőtt módon kezeli tanulmányait és mindennapi munkája mellett — minden hallgatónk levelező — felelősséggel tesz eleget vállalt kötelezettségeinek. Viszonylag sok az évhalasztást kérő. Az elmúlt tanévben anélkül, hogy ta­ nulmányait megkezdte volna, a felvett 30 főből 7 hallgató élt a halasztás lehe­ tőségével. Ezek egy része külföldön teljesít szolgálatot, mások az anyagi terhe­ ket nem tudták vállalni.

181

ÁLTALÁNOS

A beiratkozási és beiratkozás utáni kötelezettségeiket (pl. 3 éves egyéni ta­ nulmányi és kutatási program elkészítése) általában önállóan teljesítik. Többen segítséget kértek ennek kialakításához, melyet természetesen megadtunk szá­ munkra. Általában nagy többségük igényli a doktori iskola munkatársainak se­ gítségét, és bizalommal fordulnak hozzánk. Egy kisebb hányaduk nem élt ez­ zel a lehetőséggel — tartok tőle, hogy ők kevésbé motiváltak, a doktori képzés vonatkozásában gondjaik vannak, félő, hogy közülük kerülnek ki a lemorzso­ lódók. Már az első félévben is volt ilyen hallgatónk. Általános véleményünk, hogy egy ilyen új képzési rendszer bevezetése után a felnőttképzésben is elengedhetetlen a hallgatók folyamatos segítése, problé­ máik azonnali megoldása. Erre annál inkább szükség van, mert minden dok­ torandusz a levelező képzésben vesz részt, és napi munkájuk végzése mellett így is elég sok energiájukat veszi el a doktori cselekmények teljesítése. To­ vábbra is tartjuk magunkat a „segíteni és követelni” elvhez. Ehhez a gondolathoz tartozik még, hogy a kreditrendszerű képzés nem tűri a problémák, nem teljesített feladatok halogatását. A folyamatos munkavégzés — mindig újabb és újabb tantárgyak felvétele, továbblépés a kutatómunkában — csak úgy lehetséges, ha minden feladat végre lett hajtva. Végrehajtatlan te­ vékenységért ugyanis nem jár kreditpont! Ha nincs meg az előírt mennyiségű kreditpont, a hallgató nem léphet tovább. Éppen ezért a doktori iskola felelős­ sége is, ha nem figyelmeztette időben a doktoranduszt feladatainak határidőre történő teljesítésére. Erre a folyamatos odafigyelésre azért van szükség, mert a hallgatók egy része a napi munkája — esetleg külföldi kiküldetése — mellett hajlamos megfeledkezni a határidőkről. A hallgatókkal való kapcsolattartás megvalósításában — még külföldön is — nagyon sokat segít a számítógépes rendszeren realizálható e-mail összeköttetés. Ennek nagy előnye, hogy nem igényel mindkét fél részére azonos időben történő elérhetőséget. Olyan okmá­ nyaikat, melyek nem követelnek témavezetői egyetértést e rendszeren is elfo­ gadjuk tőlük. A külföldön szolgálatot teljesítő hallgatókra kiemelt figyelmet for­ dítunk, hiszen az ő részvételük az összevonásokon korlátozott, velük a napi kap­ csolattartás is nehézkesebb. Az elmúlt évben is volt olyan személy, akit kérésére a doktori iskola tanácsa mentesített a kötelező összevonások látogatása alól. A tanulmányi kötelezettség teljesítése terén megállapítható, hogy az első kreditrendszerű évfolyam döntő többsége kiemelkedő színvonalon sajátította el a tantárgyak tartalmát. A kötelező tantárgyakra kapott osztályzatok átlaga — így az összevont szigorlat is — a 4,6 és 4,8 értékek között volt. Többek között ez annak is tulajdonítható, hogy az összevonásokon elég magas (86%) volt a részvételi arány. Tanulmányi téren nagyon előnyös a hallgatók számára a tudo­ mányszakok sokrétűsége (23 tudományszak), valamint a tudományszakokon be­ lül a tantárgyak és kutatói szemináriumok bő választéka. Ez jelentős mértékben 182

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK

növeli a hallgatók lehetőségeit arra, hogy kutatási témájukhoz illő és annak ki­ dolgozását segítő tantárgyakat válasszanak. Az elmúlt tanévben a Hadtudomá­ nyi Doktori Iskola 23 tudományszakán 105 szigorlati, 215 kollokviumi tan­ tárggyal és 366 kidolgozásra váró kutatói szemináriummal rendelkeztünk. Je­ len tanévben ez a mennyiség néhány kutatói szemináriummal bővült. A tudományos kutatómunka vonatkozásában a követelmények teljesítése az első félévben kicsit nehezebb, mint a tanulmányi kötelezettségé. Legalább is azt hittük! Kiderült, — amire titkon számítottunk —, hogy a DKTVSZ által biztosított ”előzetes teljesítmények beszámításá”-nak lehetőségével a hallgatók 68%-a élt. Ez azt jelenti, hogy a felvételüket közvetlenül megelőző három év­ ben végzett tudományos kutatómunkájukat maximum 18 kreditpont értékben (csak az első szemeszterben!) elismertük. Ezt a lehetőséget a Magyar Akkredi­ tációs Bizottság ajánlása alapján biztosítottuk a szabályzatban. Ez teljességgel érthető, hiszen az első félévben a hallgató számára még szokatlan ez a képzés, így nehezebben tud publikálni. Aki viszont a megelőző évekből fel tud mutatni tudományos teljesítményt, — azaz tudatosan készült a doktoranduszi létre — az élvezhesse ennek eredményét. Mint az előzőekben már jeleztem, a „Tudományos kutatás” című tantárgyak mennyiségének csökkentésével a nyilvántartás terén jelen tanévben jelentős előrelépés történt. A „Tudományos kutatás” természetesen csak a nyilvántartás kényszerűsége miatt tantárgy. Valójában ennek tartalma nem óralátogatás, ha­ nem valamely kutatói tevékenység kreditponttal értékelhető teljesítése. Például egy 16 kreditpont értékű tantárgy követelményei teljesíthetőek egy 100%-os részvételi arányú, magyar nyelvű folyóiratban megjelent lektorált publikáció megírásával. A felvett tantárgy kreditértékének megfelelő kutatói teljesítmény elismeré­ sét a témavezető a hallgató leckekönyvében és a NEPTUN rendszeren aláírá­ sával igazolja. Tapasztalatunk, hogy a DKTVSZ 1. számú mellékletében rögzített kutatói te­ vékenységek kredit értékei reálisak, azokon jelenleg változtatni nem szükséges. További általános tapasztalataink között első helyen szerepel, hogy a dok­ tori képzés tekintetében is igazodnunk kell a NEPTUN rendszer lehetőségei­ hez és követelményeihez. Ugyanakkor azt is tudomásul kell vennünk, hogy az alapképzéstől eltérően a doktori képzés rendelkezik bizonyos olyan sajátossá­ gokkal, melyek más elbírálást igényelnek. Szerencsére a Tanulmányi Hivatal munkatársai ezt tudomásul veszik és partnereink a gondok megoldásában. Annak érdekében, hogy félév végén a hallgatók kreditpontjait „jóvá tudjuk írni”, az eddigiektől eltérően félévenként szükségessé vált tőlük „Tájékoztató

183

ÁLTALÁNOS

adatok” bekérése. Ebben táblázatos formában közlik tevékenységük konkrét adatait (pl. a publikáció címe, nyelve, részvételi aránya, a folyóirat megneve­ zése stb.). Éppen azért, mert ilyen formában minden információ rendelkezé­ sünkre áll, a hallgatóktól nem kérünk tanév végi írásos jelentést. Annak érde­ kében, hogy a sokféle papírmunkát csökkentsük, a témavezető év végi értéke­ lése a hallgatók második félévi tájékoztatójának utolsó pontját képezi. Az előzőekben leírtak alapján a doktori iskola tanácsa több területen módo­ sítási javaslatokat fogalmazott meg a Doktori Tanácsnak a Doktori Kredit­ rendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzat vonatkozásában, melyeket a Dokto­ ri Tanács jóvá is hagyott. Így a 2005/2006-os tanévet már a módosított szabá­ lyok szerint kezdtük. Meggyőződésünk, hogy a gyakorlati képzés terén nyert tapasztalataink alapján:  a jó dolgokat meg kell tartanunk és erősíteni kell azokat;  a használható szabályokon javítani szükséges;  a képzést gátló rossz beidegződéseket meg kell szüntetni. Ha mindezeket be tudjuk tartani, és ehhez a doktori iskola részéről hozzájárul még egy magas követelményeket támasztó, a minőséget maximálisan szem előtt tartó magatartás, akkor biztosak lehetünk abban, hogy tovább növelhetjük a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tekintélyét és elismertségét. FELHASZNÁLT IRODALOM 200/2000 (IX. 29) kormányrendelet a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) be­ vezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról. 51/2001. (IV. 3.) kormányrendelet a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről. A Hadtudományi Doktori Iskola Doktori Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Szabályzata.

184

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK

1

3

1. félév Hadtudományi ismeretek F Katonai műszaki ismeretek F

6

10 11 12

3. félév

4. félév

Tudományági közös: A hadtudomány általános elmélete (szigorlat)

Tudományszaki közös (szigorlat)

Tud. témacsoport szerinti (szigorlat)

F

Más tudományszak Saját (vagy más) Saját tudományszak kollokviumi tudományszak kollokviumi tantárgya tantárgya kollokviumi tantárgya

TOVÁBBI TANTÁRGYAK

120–135 kredit

TUDOMÁNYOS

max. 15 kredit értékben

K U TAT Á S

0–15 kredit

25

30

O K T A T Á S (választható) 1. sz. ábra. A Hadtudományi Doktori Iskola kreditrendszerű doktori képzése (folyamatábra)

178

6. félév

Saját (vagy más) A tudományos Más tudományszak Saját tudományszak tudományszak kutatás módszertana kutatói szemináriuma kutatói szemináriuma kutatói szemináriuma F VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGE

18 20

5. félév

Közös szigorlat Tudományos kutatás alapjai

9

2. félév