Az intézményi kreditrendszer főbb jellegzetességei A felsőoktatás tartalmi fejlesztésének részeként a 2002/2003-as tanévtől egységesen bevezetésre került a kreditrendszerű képzés. A felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről a Kormány 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet intézkedett, melyet mára már az új, 2006. III. 1-től hatályos 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, továbbá e törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról kiadott 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelete újra szabályoz. Az intézményi szintű szabályozást a Szolnoki Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata tartalmazza. A kreditrendszerben a hallgató összes tanulmányi munkaóráját (a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórát és a felkészülésre fordított időt) a kreditnek nevezett mérőszámmal mérik. Nemzetközi konvencióknak megfelelően 30 munkaórához rendelnek 1 kreditet. A szak tanterve minden tantárgyhoz megadja a tárgy kreditértékét. Ezt a kreditet a hallgató akkor kapja meg, ha a tantárgyat sikeresen teljesíti, azaz a tárgyból legalább elégséges érdemjegyet szerzett. Kormányrendelet rögzíti azt, hogy az oklevél megszerzéséhez hány kredit teljesítése szükséges, nevezetesen:
3 éves képzésben:
180 kredit,
3 és fél éves képzésben: 210 kredit, 4 éves képzésben:
240 kredit,
5 éves képzésben:
300 kredit.
A szak tantervét az intézmény a szak képesítési követelményeit leíró kormányrendelet alapján határozza meg. Ugyanazon szak tanterve egyes intézményekben különbözhet, de egy intézményben teljesített kreditet egy másik intézmény is jóváírhat − bizonyos feltételek teljesülése esetén −, ha például a hallgató intézményt változtat. A kreditrendszer ilyen módon segíti egyes szakok, karok, intézmények közötti átjárhatóságot. A kreditrendszerű oktatás egyik jellegzetessége, hogy az egyes tárgyakat a hallgató egyéni ütemben, úgynevezett egyéni tanulmányi rend alapján végezheti el. A szak mintatanterve ajánlást ad a tantárgyfelvételi rendre. Az ajánlott tantervet követve a hallgató a tanulmányi kötelezettségeit a képesítési követelményekben előírt képzési idő alatt be tudja fejezni, miközben minden félévben 30 ( 3) kreditet teljesít. A tantárgyak felvételénél fontos az, hogy az ajánlott tanterv egyes tantárgyaknál +
kötelezően betartandó előtanulmányi rendet írhat elő.
Félévenként 30 kredit teljesítése átlagos elvárásnak tekintendő. A lassabb ütemű haladásnál figyelembe kell venni azt, hogy a tanulmányok első időszakára bizonyos kreditszám teljesítését az intézmény előírja (a képzési idő első 2 félévében 30 kreditet, az első 4 félévében 60 kreditet kell gyűjteni), továbbá azt is, hogy államilag finanszírozott képzésben az ösztöndíjnak bizonyos kreditszám teljesítése előfeltétele és az ösztöndíj csak meghatározott számú félévig adható. Az ajánlott ütemtől gyorsabb haladást pedig az korlátozza, hogy az intézmény egy félévben 40 kreditnél több kredit vállalását engedélyhez köti. (Bizonyos minimális képzési időt a Képesítési Követelmény előír.) A kreditrendszerű mintatanterv főbb tantárgycsoportjai: a kötelező ("A" típusú) tantárgyak, a kötelezően választható ("B" típusú) tantárgyak, a szabadon választható ("C" típusú) tantárgyak. A kötelező „A” tantárgyak teljesítése a hallgató záróvizsgára bocsátásának előfeltétele, tehát a tanulmányi időszak alatt az ilyen tárgyat mindenképpen teljesíteni kell. A kötelezően választandó „B” típusú tantárgyak közül az ajánlott mintatantervben megadott kreditpontnyi tantárgy felvétele és tantárgycsopontonkénti teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. Különösen a szakon belüli szakirányok, szakdolgozat, a diplomamunka. Ha a hallgató szakirányt választ, akkor a szakirány tantárgyai kötelezően választható tárgyak lesznek. Tehát a szakirány megválasztásában a hallgatónak szabadsága van, de ennek választása után a szakirány tárgyait már kötelező teljesíteni. A szabadon választható „C” típusú tárgyakat intézményi szinten hirdetik meg, azokból a hallgató szakjától függetlenül választhat. E tárgyakból a tantervben rögzített módon és mértékben kell teljesíteni. Az egyes tantárgyak pontos leírását a tantárgyi programok határozzák meg, melyek gondozásáért az illetékes tanszékek a felelősek. A tantárgyi program megadja a tantárgy nevét, kódját, oktatóját, előtanulmányi követelményét, félévi óraszámát, kreditpontját, a számonkérés formáját, a képzés célját, a tananyag rövid leírását, a tantárgyhoz a kötelező és ajánlott irodalmakat, a hallgató egyénileg megoldandó feladattípusait, a félév elismerésének (aláírásának) feltételeit, vizsgakövetelményeit. Az egyes tantárgyak elsajátításához a tanszékek különböző jellegű tanulmányi foglalkozásokat írnak elő. Ezek típusai: előadás, szeminárium, gyakorlat. A követelmények teljesítését általában a szokásos ötfokozatú skálán, kivételes esetben háromfokozatú skálán (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) értékelik. Vizsgát egy vizsgaidőszakban összesen háromszor lehet megkísérelni egy adott tantárgyból. A várhatóan elégtelen gyakorlati jegy pótlására a szorgalmi időszakon belül egy alkalommal javítási lehetőséget kell biztosítani. Az osztályzat kialakításának módját a tantárgyi követelményrendszer tartalmazza. Gyakori forma az, hogy az
osztályzatot a féléves és a vizsgán nyújtott teljesítmény együttes beszámításával állapítják meg. A tantárgyakból tett sikertelen vizsgák nem teszik szükségessé az egyes félévek megismétlését, kihagyását, a tanulmányok felfüggesztését. Az előtanulmányi rend betartásával a következő félévben tovább lehet folytatni a tanulmányokat. Azonban az intézményben a tanulmányok alatt egy tárgyat csak háromszor lehet felvenni. Ha a követelményeknek harmadjára sem sikerült megfelelni, akkor a hallgatót az intézményből el kell bocsátani. Az intézményben tanulmányokat folytató hallgatók a tanulmányokra előírt krediteket három nagyobb területen szerzik meg: a közgazdasági, módszertani és üzleti alapozó ismeretek területén, a társadalomtudományi területen, és a szakjuknak megfelelő szakterületen. Az elméleti anyag kreditjeihez még hozzáadódik a féléves kötelező szakmai gyakorlat(ok) teljesítéséért járó kreditérték is.
A szak ajánlott tanterve tartalmazza a szak kötelező (vagy "A" típusú) tantárgyait. Ezeket a tantárgyakat célszerű az ajánlott tanterv szerint felvenni, amennyiben az előírt előfeltételek ezt lehetővé teszik. A szak kötelezően választható (vagy "B" típusú) tantárgyait szintén a szakok ajánlott tanterve tartalmazza. A szakokon a hallgató kötelezően "B" típusú tantárgyat választ; de a tárgyak választásával ezek a tantárgyak már kötelezővé válnak. A legtöbb szakon a kreditszámok még nem adják ki, a tanulmányokra előírt teljes kreditszámot. A további krediteket szabadon választható tantárgyak teljesítésével kell összegyűjteni. A szabadon választható (vagy „C” típusú) tantárgyakat minden félévben intézményi szinten hirdetik meg, s azokat általában bármely területről lehet választani, így a kötelezően előírt kreditszámon felül is lehet e körből tantárgyakat felvenni. Mire figyeljen tehát a tantárgyak felvételénél? 1.) Az ajánlott tanterv alapján válassza ki a kötelező tantárgyakat. Célszerű, hogy ezeket az adott félévben vegye fel. Ezek teljesítésének hiányában a kötelező tárgyra épülő más tárgyat nem vehet fel, abszolutóriumot addig nem lehet szerezni, amíg az összes kötelező tantárgyat nem teljesítette. 2.) Törekedjen arra, hogy a féléves kreditszám 30 legyen. A kötelező tantárgyakból megszerezhető kreditértéket tehát pótolja ki "B" és "C" típusú tantárgyakkal. Az elméleti alapozó, a módszertani és a társadalomtudományi modulokban szereplő krediteket célszerű a tanulmányok elején teljesíteni, mert a szakmai "B" tantárgyak a tanulmányok elején általában még nem vehetők fel a szükséges előfeltételek miatt. (Kivételek lehetnek.) 3.) Bizonyos határig egy félévben 30 kreditérték fölött is vehet fel tantárgyakat, de ezt a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat korlátozza.
4.) Ha egy félévben nem teljesíti az ajánlott tanterv által javasolt kreditszám felét, akkor nem számítható tanulmányi átlageredmény, melynek következményei lehetnek. A tanulmányok első időszakára a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírja egy minimális kreditszám összegyűjtését.
Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma (alapképzés) KREDITPONT
Társadalomtudományi modul
Üzleti alapozó modul
Készségfejlesztő modul
Alapszak Törzs
Szakirányok
Kötelező féléves gyakorlat
Összesen
22
16
12
31
2
9
11
47
30
30
210
Kereskedelem és marketing (BA)
22
16
12
31
2
9
11
47
30
30
210
Nemzetközi gazdálkodás (BA)
22
16
12
31
2
9
11
47
30
30
210
Pénzügy és számvitel (BA)
22
16
12
31
2
9
11
47
30
30
210
Szabadon választható
Elméleti alapozó modul
Turizmus - Vendéglátás (BA)
SZAK
Szaknyelv
Módszertani modul
Közös képzési szakasz
Kötelezően teljesítendő kritérium jellegű követelmények E követelmények teljesítéséhez nem rendelnek kreditértéket, azonban a tanulmányok eredményes lezárásához, illetve a záróvizsgára bocsátáshoz e kritérium jellegű követelményeket teljesíteni kell. A kritérium jellegű követelményeket az alapképzési szakok képesítési követelményeiről szóló külön jogszabály keretei között az ajánlott tanterv határozza meg. E követelmények: • a képesítési követelményekben előírt szakmai gyakorlat teljesítése; • az ajánlott tantervben meghatározott szemeszterben a kommunikációs tréning, a testnevelési követelmények teljesítése.
A kreditrendszer alapfogalmai Ajánlott tanterv: A tantervben szereplő tantárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy félévi +
követelményének, minden félévben 30 ( 3) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be. Aktív félév: Az a félév, amelyre a hallgató beiratkozott és legalább egy tantárgyat felvett. Alapozó modul:: Azon tantárgyak és ismeretek rendezett összessége, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen más, az adott szak sajátosságait meghatározó ismeretkörök, vagy modulok szempontjából, illetve amelyekre más modulok is ráépíthetők. Általános értelmiségképző tárgyak: A felsőoktatási intézményekben egy adott szakon a végzettség és szakképzettség megszerzéséhez nem szükségképpen hozzátartozó műveltségi, a nyelvi kultúra, illetve a testkultúra területén meghirdetett olyan ismeretek megszerzésére lehetőséget adó tantárgyak, amelyek egy adott korszak korszerű ismeretanyagához annak ellenére hozzátartoznak, hogy a szakképzettség szempontjából legfeljebb közvetetten hasznosíthatók. ECTS (European Credit Transfer System):: Európai kreditátviteli rendszer, mely megkönnyíti az ECTS alapelveit vállaló intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadságot. Egyéni hallgatói tanulmányi munka:: A hallgatói tanulmányi munka azon része, melyet a hallgató átlagosan a tanórán (kontaktórán) kívül önállóan végez a tananyag elsajátítása és a követelmények teljesítése érdekében (beleértve a vizsgaidőszakban a tanulásra fordított időt). Egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra: Az egyéni hallgatói munkára fordított idő órákban. Egyéni tanrend: A kreditrendszer lényegéből következik, hogy az intézményi tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a tantervi előírások lehetőséget adnak a hallgatónak arra, hogy egyénileg tervezze meg tanulmányait és így minden tanulmányi időszakra − a szabályzatokban és tantervekben meghatározott feltételek mellett − válasszon a felajánlott tanulmányi lehetőségek közül; e tekintetben minden hallgató egyéni tanrend szerint végzi tanulmányait, bár több hallgató egyéni tanrendje nem fog eltérni az intézményi mintatantervtől.
Egységes tanulmányi rendszer: Az intézményben a kreditrendszerű képzés egységes tervezési és nyilvántartási
feladatainak
végrehajtását
a
NEPTUN
Egységes
Tanulmányi
Rendszerben
(továbbiakban: NEPTUN), a rendszerleírásban leírt kötelezettségi szintek megtartásával kell végrehajtani. Előtanulmányi rend: A szak tantervében lévő tantárgyak előzetes követelményeinek összessége. A hallgató csak akkor vehet fel egy tantárgyat, ha rendelkezik a szükséges előtanulmányi ismeretekkel, amelynek - a tantárgyi programban leírtak szerint - a tantárgyfelvételt megelőző félévben, vagy a tantárgyfelvétellel azonos félévben köteles eleget tenni. A tantárgy előtanulmányi követelményeit a tantárgyi program határozza meg és a tanterv írja elő. Hallgatói (összes) tanulmányi munkaidő: Átlagos (tehetségű, felkészültségű és elvárható teljesítménnyel tanuló) hallgató számára a tanulmányi munka sikeres elvégzéséhez (átlagos körülmények között) szükséges idő órákban kifejezve, vagyis a tanóra (kontaktóra) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra együtt. Intézmény: Az egyetem, illetve a főiskola a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében felsoroltak szerint. Kredit: Tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, a hallgatói tanulmányi munkamennyiséggel arányos relatív mérőszám; nemzetközi konvenciónak megfelelően 1 kredithez 30 munkaórát rendelnek. Kreditek egyenértékűségére vonatkozó egyezmény (ekvivalencia-megállapodás): Intézmények közötti megállapodás, amely − az országos kredittarifára figyelemmel − rögzíti a két intézményben használatos kreditek elismerését. Kreditgyűjtés (akkumuláció): Kreditek gyűjtése a tanulmányok végzése során; minden egyes tanulmányi időszakban a megszerzett kreditek hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez előírt kreditszámot el nem éri. Kreditindex (továbbiakban KI): A hallgató munkájának mennyiségét és minőségét értékeli. A kreditindex számításakor csak a képzés tantervében szereplő tantárgyak teljesítése vehető figyelembe. Kiszámítása úgy történik, hogy a tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett
összeget osztjuk az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő 30 kredittel (levelező és távoktatás tagozaton 22 kredittel). Σ teljesített kredit x érdemjegy) KI =
30 A félévek lezárását követően ki kell számítani a hallgatók kreditindexét, amely a korrigált kreditindex számításának alapja. Az objektív hallgatói teljesítmény megállapítására a korrigált kreditindex (a továbbiakban KIkorr) szolgál. Kiszámítása a kreditindex (KI) valamint a teljesített kreditek és vállalt kreditek arányának szorzatával történik: teljesített kredit KIkorr = KI x vállalt kredit A KI és a Kikorr kiszámítását, illetve nyilvántartását a Tanulmányi és Információs Központ végzi és Kikorr alapján félévenként szak és azon belül évfolyam bontásban rangsort állít össze. A korrigált kreditindex az ösztöndíjszámítás alapja. Kreditkiosztás (allokáció): A tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez átlagosan szükséges összes hallgatói tanulmányi munkához a kreditek hozzárendelése. (Országos) kreditrendszer: Alapvető oktatásszervezési elemek és eljárások kreditekkel történő jellemzése (kredittarifa, tanulmányi időszak kreditmennyisége, kredittallokáció), és szabályozás révén meghatározott körben (kar, intézmény, ország, nemzetközi) való hatályosítása. Magyarországon az országos kreditrendszert a 200/2000. sz. Kormányrendelet szabályozza, az intézményekben a kreditrendszert általában az intézményi Tanulmányi és Vizsgaszabályzatok és/vagy egyéb szabályzatok szabályozzák. Az európai országok által alkalmazott kreditrendszert az ECTS Kézikönyv (User Guide) definiálja. Kredittarifa: Mennyiségi kapcsolat az adott tanulmányi feladathoz rendelt kreditek és a feladat teljesítése érdekében elvárható (vagy megbecsült) összes hallgatói tanulmányi munkaóra között; a magyar országos kredittarifa szerint 1 kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaórának felel meg.
Kritérium-követelmény: Olyan kötelezően teljesítendő követelményt jelent a hallgató számára, amelyhez nem tartozik kreditérték. A kritérium-követelményeket a képesítési követelmények tartalmazzák, illetve a szak tantervében jelennek meg.
Modul: Többféle modul-fogalom létezik; a legáltalánosabban elterjedt szerint a szak tantervének egysége, amely olyan tantárgyakat, illetve tantárgycsoportokat foglal magában, amelyek tematikailag, a szakképzés célját illetően vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket, vagy több szak közös ismeretanyagát foglalják össze; a modulok lehetnek egymásra épülők vagy egymást helyettesítők. Országos Kredittanács Irodája: Szolgáltató iroda, amely segítő, részben szakértői, tanácsadói tevékenységet végez, részben az intézményi kreditszabályzatok és az országos kreditrendszer szabályzatának adminisztrációját látja el, illetve közreműködik az intézményi, az országos és az európai (ECTS) kreditrendszerek közötti átszámításoknál és üzemelteti az országos kreditnyilvántartási rendszert. Országos Kredittanács: Az országos kreditrendszer szakértői testülete. Passzív félév: Az a félév, amelyre a hallgató nem vesz fel tantárgyat, kötelezettségeinek nem kíván eleget tenni, a hallgató szünetelteti tanulmányait. A passzív félévet a hallgató a regisztrációs hét végéig köteles írásban a Tanulmányi és Információs Központ felé bejelenteni. A hallgató bejelentését a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonhatja. Amennyiben a hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak a szünetelését az adott félév aktívnak minősül. Ösztöndíjas és kettős jogállású hallgató csak a beiskolázó (ösztöndíjszerződést kötő) előzetes írásos engedélye alapján jelenthet passzív félévet. A passzív félévek a képzés összidejébe beleszámítanak. Regisztrációs időszak: A szorgalmi időszak oktatási napjait megelőző napokat foglalja magában. Maximális időtartama 10 munkanap. Ekkor adhatók le a végleges egyéni tanrendek, kialakulhat az egyes tárgyakat felvevő hallgatók végleges névsora, tantermek rendelhetők a foglalkozásokhoz és értesíthetők a tanszékek a tényleges oktatási kötelezettségeikről. A regisztrációt a Neptun rendszeren kell végezni. Súlyozott tanulmányi átlag: A hallgató teljesítményének nyomon követésére a tanulmányok egy félévnél hosszabb időtartamára vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani.
Tanóra (kontaktóra): A tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek ellenőrzött körülmények között történő (pl.: az oktató közreműködését igénylő) foglalkozásain való részvétel ideje. Tantárgy (tárgy, tanegység, kompetencia-modul): A szak tantervi felépítésének szakmai alapegysége, amelyhez felvételi és teljesítési feltételek köthetők. Tantárgyfelvétel: Egy meghirdetett tantárgy munkaformájára és/vagy vizsgájára való jelentkezést jelent. Alapvető feltétele a tantárgy előzetes követelményeinek teljesítése, ha ilyenek meghatározásra kerülnek. Tanév: Teljesítése átlagosan 60 kredittel egyenértékű, az egy félévre jutó, egy szemeszternyi munkamennyiség általában 30 kreditnek felel meg. Tanulmányi időszak (tanév, szemeszter, trimeszter, stb.): Amelyre a hallgató beiratkozik, tantárgyakat vesz fel, és befejezéséig eleget tesz egyes tantárgyak tanulmányi követelményeinek. Tanulmányi követelmény: A tantervben egyes tantárgyak elvégzését eredményező előírt tanulmányi feladatok, amelynek eredményes teljesülését különféle értékelő tevékenységek (pl.: tanóra, önálló tanulás, konzultáció, beszámoló, kollokvium, szigorlat, szakmai gyakorlat, zárthelyi beszámolás, teszt, szakmai feladatok önálló megoldása, stb.) keretében végzik. Tanulmánytervezés: Lásd egyéni tanrend.
A kreditek megszerzésének szabályai (1) A kreditek megszerzésének feltételeit és szabályait a tantárgyi programok és az intézményi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazzák. (2) A kreditszerzés és elismerés szabályait tantárgyfelvételkor a hallgatóval meg kell ismertetni. (3) A kreditszerzés szabályain a szorgalmi időszakban változtatni nem lehet. (4) Csak a tantárgyfelvételkor meghatározott kreditérték ismerhető el. (5) A kreditérték elismerésére csak a tantárgyat meghirdető tanszék oktatója jogosult, melyet a leckekönyvben aláírásával igazol.
