A Kari Tanács 16/2004. (V.11.) KT határozatával 2004. május 11-én elfogadott előterjesztés a kreditrendszer bevezetéséről az ELTE Állam-és Jogtudományi Doktori Iskolájában BEVEZETÉS A 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet értelmében a doktori képzésben 2004. szeptember 1jétől kötelező a kreditrendszer bevezetése. A kreditrendszerre való átállás egyszerre jelent technikai-matematikai feladatot, és egyben lehetőséget és kötelezettséget is a képzés tartalmi korszerűsítésére. A kredites tanterv kialakításának egyik célja, hogy ellenőrizhetőbbé váljon a hallgatói teljesítések rendszere, másrészt hogy lehetőséget teremtsen a szélesebb körű hallgatói mobilitásra. A kreditrendszer alappilléreit a kormányrendelet a következőkben határozza meg: 1. A doktori képzésben a nappali alapképzéssel azonosan 1 kredit 30 munkaóra után adható, amennyiben a hallgató valamilyen formában beszámoló, vizsga stb. igazoltan számot adott a teljesítményéről. 2. Egy szemeszterben 30 kreditet kell szereznie a hallgatónak, vagyis a szemeszterenkénti 30x30=900 munkaórányi teljesítményre kell lehetőséget biztosítani a doktori képzésben a hallgatóknak. Ennek kisebb részét kontaktórában (heti 4-6 kontaktóra), nagyobb részét egyéni munka keretében kell biztosítani a hallgatóknak. 3. A hallgatók abszolutóriumához 6 szemeszteren keresztül kell tanulmányokat folytatni. (Összesen 180 kreditpont). 4. A kreditek összetételét, egymáshoz viszonyított arányát is szabályozza a jogszabály. Eszerint a 180 kreditből: • • •
Tanulmányi tevékenységért megszerezhető: max: 72 kredit, Oktatási tevékenységért szerezhető: max. 42 kredit, Kutatási tevékenységért szerezhető: max. 66 kredit.
Az egyik legnagyobb változás, amely a kreditrendszerű képzés logikájából következik, hogy szétválik doktori képzésben a nappali és a levelező tagozat: a jövőben nappali tagozatos hallgatónak az állami ösztöndíjban részesülő hallgatót tekintjük, levelező tagozatos hallgatónak pedig a költségtérítést fizető, szervezett képzésben részt vevő hallgatókat. A változtatás indoka, hogy a levelező képzésben részt vevő hallgatók számára a nappali tagozathoz képest csak 1/3 kontaktórát kell biztosítani. A KREDITEK MEGOSZLÁSA A DOKTORI KÉPZÉSBEN 1. Tanulmányi tevékenységért szerezhető kreditek A MAB követelményei, illetve a jogi szabályozás egyre inkább az iskolarendszerű képzést preferálják a korábbi tudósképzés helyett. Ezért a kreditek megoszlásában is a legnagyobb súlya a kontaktórákon alapuló krediteknek van. Az alapképzésben megjelenő órateher mellé a tanszékek nem képesek újabb nagy tömegű hallgatót kontaktórában oktatni, ezért a
kreditrendszert úgy kell kialakítani, hogy a mai rendszert a legkevésbé kelljen átalakítani. A nappali/levelező tagozat kontaktóra-terhelése ugyan eltérő, de a kreditösszetételből fakadóan a levelezősöknek sem elég az 1/3-nyi kontaktórát felvenni, mert ekkor nem tudják teljesíteni a jogszabály által előírt arányokat. A kontaktóra-terhelés továbbra is az első négy szemeszteren történik, a képzés harmadik éve megmarad az egyéni kutatómunkának. A megszerzendő krediteket a következő óratípusokkal lehet teljesíteni: a. Általánosan kötelező alapozó előadások: o valamennyi hallgató számára kötelező, a jogtudomány minden ágát érintő új kutatási eredményeket bemutató előadások. o Vizsgakövetelmény: írásbeli beszámoló a tanszékek által előre meghatározott tananyag vagy szakirodalom alapján. Háromfokozatú értékelés. o Kreditértéke szemeszterenként 5 kredit: 4x5 = 20 kredit b. Alternatív (speciális) kurzusok: o A tanszékek illetve a tanszékcsoportok által szervezett kötelezően választható kurzusok. A jelenlegi rendszerben a tematikájuk részben vagy egészben kapcsolódik az általános alapozó előadások tematikájához (jogösszehasonlítás, jogállam, tulajdon, felelősség). o Vizsgakövetelmény: Ötfokozatú kollokvium o Kreditértéke szemeszterenként 8 kredit: 4x8 = 32 kredit c. Fakultatív kurzusok: o Csak a nappali tagozatos hallgatók számára kötelező. (Ezáltal a nappalisok kötelező óraszáma heti négyről hatra emelkedik.) A levelező hallgató csak akkor veszi fel, ha érdeklődésével egybeesik, vagy a feltétlenül kötelező kreditszámot másként nem tudja megszerezni. Ez az óratípus nem jelent új óraterhet a tanszékek számára, mert az alapképzésben egyébként is meghirdetett fakultatív órák közül is választhatja a hallgató azokat, amelyeket nem vett fel az alapképzésben, és a tanszék a doktori képzésben is felvehetővé nyilvánít. Ez lehet olyan óra, amelyet egyáltalán nem hallgatott, illetve amelyet hallgatott ugyan, de azóta változások történtek a jogterületen. Vizsgakövetelmény: háromfokozatú beszámoló. Kreditértéke szemeszterenként 5 kredit: 4x5 = 20 kredit Tanulmányi kötelezettségből megszerezhető kreditek összesen: 72 kredit 2. Oktatási tevékenységért szerezhető kreditek A kormányrendelet ösztönzi, sőt az abszolutórium megszerzésének feltételéül szabja az oktatói munkában való közreműködést. A doktori képzés egyik célja is az oktatói utánpótlás biztosítása. Ugyanakkor a tanszékek szigorú feltételekhez köthetik az oktatási tevékenységet, illetve nem kötelezhetők arra, hogy oktatási lehetőséget biztosítsanak a doktorandusz hallgatóknak.
Amennyiben a tanszékek óraterhe vagy egyéb szempontok nem teszik lehetővé az oktatási kredit megszerzését, azokat részlegesen az alábbiakból is teljesíteni lehet: a. Az alapképzésben résztvevő hallgatók évfolyamdolgozati felkészítésében való igazolt közreműködés. (2 kredit) b. Szakkollégiumi képzésben való igazolt részvétel és közreműködés, ilyen képzés szervezése, vezetése. (3 kredit) c. A kutatási területhez tartozó más egyetemeken, főiskolákon teljesített oktatási tevékenység, az akkreditált intézmény igazolása alapján, egyedi elbírálás után. Óraszámtól, intézménytől és tárgytól függő kreditszám. d. Mikrotanítási gyakorlat: Bihariné Rajnák Mária doktori ügyintéző pedagógia szakos képesítésű. Ezen kívül diáktanácsadói posztgraduális képesítéssel is rendelkezik. Vezetésével elindítható egy kisebb csoport, amely pedagógia-módszertani ismereteket oktat, és ennek keretében tanítási gyakorlat is szervezhető. (3-4 kredit) e. Két-három fős hallgatói vagy doktoranduszi csoportokban a kiváló nyelvtudással rendelekző másod-harmadéves doktoranduszok idegen nyelvű szemináriumot szervezhetnek. (3 kredit) Heti legalább két órás oktatási tevékenységért a megszerezhető kreditek száma szemeszterenként 6 kredit: 6x 6 = 36 kredit. Ha a doktorandusz a disszertáció témájából bármely szemeszterben fakultatív órát tart, akkor annak értéke +6 kredit. Összesen: 36+6 = 42 kredit 3. Tudományos tevékenységért szerezhető kreditek A tudományos továbbképzés során elengedhetetlenül szükséges, hogy a hallgató megismerkedjen a tudományos kutatás módszereivel, a publikálás szabályaival, és lépésről lépésre önálló kutatási tevékenység végzésére alkalmassá váljon. Ezért olyan lehetőségeket kell biztosítani, amelyek valamennyi hallgató számára elérhetőek, ugyanakkor támogatni kell a magas színvonalú egyéni kutató munkát is. A tudományos kutatás során megszerezhető kreditek megoszlásában nagyobb választékot kell biztosítani, egyrészt a viszonylag nagy létszámú hallgatóságra tekintettel, másrészt azért, mert a jogtudományon belül a publikálási lehetőségek meglehetősen szűkösek. A tudományos kutatásból származó kreditek összessége 66 kredit. Kredit szerezhető: a.
Egyéni kutatási feladat megoldása: • • • •
•
A konzulens által meghatározott kutatási feladat kidolgozása, és dokumentálása. Ez minden szemeszterben kötelező feladat valamennyi hallgató számára. Lehet témavázlat, irodalomgyűjtés, joganyagfeldolgozás, elemzés, stb. Ebbe a körbe tartozhat és kreditértékkel elismert feladat lehet a tananyag, vagy a szerzői kollektíva által írt monográfiához szakirodalom gyűjtése, empirikus feldolgozásokban való irányított részvétel. Ugyanígy kreditértékkel elismerhető a közös kutatásokban való elismert és értékelt részvétel. Kreditértéke: o az első négy szemeszterben 4 kredit. (A kreditérték esetleg növelhető, bár a kreditrendelet korlátokat támaszt.)
o
b.
Az ötödik és hatodik szemeszterben már a disszertáció előkészítése a cél, kontaktóra kötelezettség nincs, ezért az egyéni kutatási feladat is nagyobb súllyal esik latba. Kreditértéke szemeszterenként 10 kredit.
Publikációs tevékenység:
Mivel a kutatási tevékenység igazi mércéje a publikáció, ezért ezt a tevékenységet nagyobb mértékben indokolt elismerni. A különböző publikációs lehetőségek elérhetőségének eltérései és nehézségei miatt különböző kreditértékek tartozhatnak hozzájuk. •
•
•
•
Hazai elektronikus szakmai publikáció: Létre kell hozni a Karon a Doktori Iskola elektronikus szakmai folyóiratát, ahol azok a hallgatók publikálhatják dolgozataikat, akik nem jutnak nyomtatott publikálási lehetőséghez. Ebben a folyóiratban is csak lektorált munkák jelenhetnek meg. Kreditértéke: 3 kredit/ív, maximálisa 9 kredit. Hazai nyomtatott szakmai publikáció: A szakma által rangosnak tekintett nyomtatott szakfolyóiratokban, kötetekben, tankönyvekben, jegyzetekben publikált munkák. Kreditértéke 4 kredit/ív, max. 12 kredit. Idegen nyelvű nyomtatott szakmai publikáció: A szakterület rangos külföldi folyóirataiban, köteleiben való megjelenés a legnehezebb feladatok közé tartozik. Kreditértéke 5 kredit/ív, max. 15 kredit. Recenzió publikálása: 2 kredit. Szakmai előadás:
c.
A doktori képzés során szerzett tudományos ismeretek átadásának gyakorlására szolgál. A szakmai előadások kreditértéke az előadás nehézségétől függ. •
• •
d.
Referálás egyéni kutatási tevékenységről: Az egyéni kutatói munka eredményeinek és módszereinek szóbeli bemutatása szakmai közönség előtt. Kreditértéke 2 kredit. Magyar nyelvű tudományos előadás: Kreditértéke 3 kredit. Idegen nyelvű tudományos előadás: Kreditértéke 5 kredit. Szakfordítás:
Kreditértéke 4 kredit/ív, maximum: 12 kredit. e.
Közreműködés kutatás- és oktatásszervezésben:
A képzés során alapvető fontosságú, hogy a doktoranduszok elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egyetemi oktatóként, tudományos kutatóként eredményesen működjenek. Ennek elengedhetetlen feltétele a kutatás- és oktatásszervezési tevékenységben való jártasság megszerzése. Így értékelhető tevékenység például a
tudományos diákköri tevékenység segítése, szakmai konferenciák szervezésében való közreműködés stb. Kreditértéke: 2 kredit. 4. Kötelező és ajánlott kreditek megoszlása A. Nappali képzés A nappali képzésben a szemeszterenkénti 30 kreditből kötelezően kell megszerezni az első négy szemeszterben: • • • •
az általánosan kötelező (alapozó) előadásokhoz kapcsolódó krediteket, 5 az alternatív előadásokhoz tartozó krediteket, 8 a fakultatív előadásokhoz tarozó krediteket, 5 az egyéni kutatási feladat teljesítését 4 Összesen: 22 a kötelező kreditek 73%-a A hiányzó 8 kredit (27%) teljesíthető oktatási vagy egyéb kutatási tevékenységgel.
A nappali képzés ötödik, hatodik szemeszterében a szemeszterenkénti 30 kreditből kötelező feladat: •
egyéni kutatási feladat teljesítése 10 (33%), A hiányzó 20 kredit (67%) teljesíthető oktatási vagy egyéb tudományos teljesítménnyel.
B. Levelező képzés A levelező képzésben a szemeszterenkénti 30 kreditből kötelezően kell megszerezni az első négy szemeszterben: • • •
az általánosan kötelező (alapozó) előadásokhoz kapcsolódó krediteket, 5 az alternatív előadásokhoz tartozó krediteket, 8 az egyéni kutatási feladat teljesítését 4 Összesen: 17 a kötelező kreditek 57%-a A hiányzó 13 kredit (43%) teljesíthető oktatási vagy egyéb kutatási tevékenységgel.
A levelező képzés ötödik, hatodik szemeszterében a szemeszterenkénti 30 kreditből kötelező feladat: •
egyéni kutatási feladat teljesítése 10 (33%), A hiányzó 20 kredit (67%) teljesíthető oktatási vagy egyéb tudományos teljesítménnyel.
C. Egyéni képzés Az egyéni képzésben a kutatási terv jóváhagyásakor a Kari Doktori Tanács írja elő a kreditfeltételeket a jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével. A képzésben a hallgató a kreditösszetétel meghatározásában bizonyos önállóságot élvez, mert az oktatási és a kutatási tevékenységben maga választhatja meg, hogy melyik félévben melyik tevékenységet választja a tanszék által kínált lehetőségek közül. Nincs lehetősége ugyanakkor átlépni a jogszabály által meghatározott arányokat, nevezetesen az abszolutóriumhoz az alábbi kreditösszetételt kell az indexében bizonyítania: I. II. III.
Tanulmányi tevékenység: 72 kredit (40%) Oktatási tevékenység: 42 kredit (22%) Tudományos tevékenység: 66 kredit (37%)
Összesen: 180 kredit (100%) KREDITES MINTATANTERV ELTE ÁJK az állam- és jogtudományi doktori iskolában I.
Alapozó előadások: I.
II.
III.
IV.
Az I. szemeszter célja az általános társadalomtudomány, módszertan alapvető ismereteinek a közvetítése, különös tekintettel a jogtudományi kutatásokban használatos eszközökre és módszerekre. Ennek keretében a hallgatók 3x2 órában hallgatnak előadásokat. Ugyancsak az I. szemeszter fő célkitűzése az összehasonlító és európai jogi ismeretek átadása. Összehasonlító jogi előadásokat 3x2 órában, európai jogi ismereteket 2x2 órában szervezünk. A szemeszter hátralévő 4x2 órájában az előadások a jogtörténet, és a polgári jog fejlődési tendenciáit dolgozzák fel. A II. szemeszter a jogállamiság problematikáját vizsgálja, a jogbölcselet, jogelmélet szemszögéből 3x2 órában nyújt ismereteket. Az alapozó előadások között továbbra is nagy szerepet játszik az összehasonlító jog, európai jog, amely elsősorban a jogállamiság garanciáit elemzi a különböző jogterületeken. (3x2 óra) Az általános jogtudományi ismeretek (6x2 óra) is a jogállamiság köré csoportosulnak, illetve a büntetőjog főbb fejlődési tendenciáit dolgozzák fel. A III. szemeszter tulajdonjog témaköréhez kapcsolódik. A szakirányú általános képzés keretein belül a tulajdonjog alkotmányos kérdéseivel és közigazgatási korlátozásaival foglalkozik 2x2 óra. A civilisztika jogterületén belül 4x2 óra a polgári jog és az eljárásjogok, illetve a nemzetközi jogok oldaláról vizsgálja a tulajdonjog problémáit. 3x2 órában a büntetőtudományok elemzik területet, illetve 1x2 órában a jogelmélet szemszögéből hangzik el előadás. A szemeszterben tovább folytatódik az európai jogi képzés 2x2 órában. A IV. szemeszter tematikája a felelősség és szankciórendszer köré csoportosul, valamint szemeszterben tovább folytatódik az európai jogi képzés 2x2 órában. A felelősségi előadások a jogterületek különböző nézőpontjait ismertetik a hallgatókkal. A civilisztika 3x2 órában, a büntetőjog tudomány 3x2 órában a közjog 2x2 órában, és a jogelmélet, jogtörténet szemszögéből 2x2 órában hangzik el előadás a felelősségi témakörben.
Az előzőekben kialakított alapozó előadások tematikáját bővíteni kell. A már meglévő témák mellett tanítani kell a pályázati módszertant, és a tanszékek által javasolt más aktuális és fontos nagy témákat is fel kell venni a tematikába. II.
Alternatív kurzusok: Az alternatív kurzusokat minden szemeszter elején az alábbiak közül hirdeti meg a Doktori Iskola A kurzuskínálat mobilitása mellett szól az, hogy ez ad lehetőséget leginkább arra, hogy a tudomány fejlődésének legújabb eredményeit a hallgatók elé tárjuk. Szükség van azonban arra, hogy a tanszékek, illetve az együttműködő tanszékcsoportok egymásra épülő négy szemeszteres tematikákat dolgozzanak ki, amelyek eltérhetnek ugyan az alapozó előadások tematikáitól, de minden félévre kidolgozott és áttekinthető tematikával rendelkeznek. III.
Fakultatív kurzusok:
A fakultatív kurzusok listáját minden szemeszterben – az alapképzéshez hasonlóan – a beiratkozáskor hirdeti meg a doktori iskola. Budapest, 2004. május 11.
