Iván Zsuzsanna
Ismerd meg a parlagfüvet! Felhasználási terület, korosztály: általános iskola felső tagozat Igényelt időkeret: 4 tanóra vagy egy napos projekt I. Allergiás vagy? (45’) II. Te már láttál parlagfüvet? (90’) III. Irtsam vagy ne irtsam? (45’) A modul beépítése a helyi tantervekbe: Minden iskola rendelkezik egészségnevelési és környezeti nevelési programmal. Jelen modul segítséget kíván nyújtani a helyi programok és módszertani tár bővítésében úgy, hogy alkalmazása nem igényli a helyi tanterv módosítását. A felhasználását viszont megkönnyíti, ha az éves munkaterv, tanmenet elkészítésekor építjük be a helyi lehetőségeknek megfelelő szinten, mennyiségben. A modul szinte bármely tantárgyba beépíthető, hiszen a NAT alapelveit követi: fejleszti a kommunikációs, narratív, döntési, szabálykövető, lényegkiemelő, életvezetési, együttműködési, problémamegoldó, kritikai, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Beilleszthető a természetismeret, biológia, egészségtan vagy osztályfőnöki óra „tananyagába”, de talán a leghatékonyabb lenne egy projektnap szervezése. Az erdei iskola is kiváló lehetőséget ad arra, hogy a témát feldolgozzuk. Ha van felsősöknek napközi otthon vagy szakkör, akkor ott is alkalmazható a modul egésze vagy egyes részei. A modul időkeretei szabadon átléphetők, formálhatók az osztály aktivitásának, csoportban történő munkálkodás, a kooperációra épülő tanításszervezés rutinjának, tájékozottságának, képességeinek, illetve a fenti szervezési lehetőségeknek megfelelően. Az egyes részletek kiemelhetők, ha például valamelyik tantárgy (pl. magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma, stb.) oktatásához szeretnénk felhasználni. A mellékletek sok újdonságot tartalmaznak a diákok számára, és segítenek fejleszteni a manapság oly sokat emlegetett típusproblémákat: az értő olvasást, az önálló információ feldolgozást, a lényeg- és összefüggéslátást. Hívjuk fel a gyerekek figyelmét, hogy az idegen szavakat, szaktudományos fogalmakat, statisztikai adatokat csak a szélesebb tájékozódást kedvelők számára, az érdeklődőknek említjük, ezeket sem megjegyezni, sem a későbbiekben használni nem kötelező. Értékelés: Mivel a modul célja az önálló ismeretszerzés, kutatás, élményszerzés, készség- és képességfejlesztés, ezért az értékelés célja is elsősorban az önértékelés fejlesztése. Az értékelésnek ki kell térnie a társakkal való együttműködésre, és a foglalkozás értékelésére is. A modul kínál egy szokatlan értékelési lehetőséget is, a tanár is értékelheti önmagát, és a diák értékelése a tanár munkájára is kiterjed. Ha van idő, szerencsés mindegyik foglalkozás végén kitölteni, ha nincs, akkor az utolsó után mindenképpen szánjunk rá időt, és akkor mind a három modulról alkossanak és nyilvánítsanak véleményt az érintettek: a pedagógus és a tanítványai.
1
Fejlesztendő készségek, képességek: személyes kompetencia: önbizalom, önismeret, öntevékenység, önfejlesztő képesség, kreativitás kognitív kompetencia: kombinatív, logikai, rendszerező, ismeretszerző, problémamegoldó képesség, alkotóképesség, képesség szociális kompetencia: csoportkezelő- és kapcsolatkezelési képesség, türelem, tolerancia, empátia, szabálykövetés I. Allergiás vagy? A modul célja az allergia tüneteinek, az azt kiváltó tényezőknek, az allergia kezelési és megelőzési lehetőségeinek megismerése. Nem célja az allergia, valamint az immunfolyamatok tudományos értelmezése, oktatása, mert ehhez még a tanulók nem rendelkeznek kellő alapismeretekkel. Ajánlott feldolgozási mód: A felkészülés hatékony és gyerekek által kedvelt lépése lehet egy projektfal készítése, amire a tanulók felírják vagy felragasztják, rajzolják az adott témához gyűjtött – könyvtárból, internetről, védőnőtől, otthonról, stb. – ismereteiket. A téma feldolgozása csoportokban történik. Ügyeljünk arra, hogy egy csoportban 4-5 főnél ne legyen több gyerek, mert nem lesz hatékony a munkájuk. Szervezésük történhet valamely csoportalakítási módszerrel, vagy a tanár irányításával. Az utóbbi előnye, hogy az eltérő képességű tanulók egymástól segítséget kaphatnak, ezáltal könnyebben jutnak sikerélményhez, önbizalmuk fokozódik. Egy jól összeállított csoport alkalmas arra, hogy például egy dyslexiás tanuló segítséget kapjon a feladatlap olvasásában, értelmezésében, vagy egy magatartási problémákkal küzdő gyerek a feladat megvalósítására koncentráljon, egy zárkózottabb (esetleg szociokulturálisan hátrányosabb helyzetű) tanuló bátrabban dolgozzon, és természetesen a testi fogyatékos megfelelő segítséget kapjon. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a pedagógus meggyőző, érthető magyarázata. Egy ötlet a csoportalakításra: kérjük meg a diákokat, hogy közülük álljanak a bal oldalunkra azok, akik úgy érzik, hogy egyedül is képesek lennének dolgozni, jobb oldalunkra pedig azok, akik úgy érzik, hogy segítséggel jobban sikerülne a munkájuk. Ezek után az egyik oldalon levők kettesével válasszanak két társat a másik oldaliakból. (Ha négy fős a csoport 2-2 az arány.) idő tevékenység 5’ Ráhangolás
15’ A téma feldolgozása 1.
feladat Kinek mi jut az eszébe, ha ezt a fogalmat hallja, hogy allergia? A csoport tagjai sorban, az óramutató járásával egyező irányban, elmondják egymásnak erről nagyon röviden, néhány szóban a gondolataikat. Kérjük meg őket, hogy lehetőleg ne ismételjék egymást. Pontosítsuk a fogalmat, gyűjtsük össze az allergia fajtáit, kiváltó tényezőit és jellegzetes tüneteit. A csoportok mindegyike fogalmazza meg, mi az
módszer szóforgó
eszköz
csomagoló papír, csoportmunka, íróeszközök, fordított szakértői mozaik projektfal, I/1. sz. I/2. sz. I/3. sz.
2
allergia. Ezután a csoportok számának megfelelően osszuk szét az allergiafajtákat a I/2. sz. melléklet szerint. Egy-egy csoport legalább kettőt-kettőt kapjon. Felírhatjuk ezeket kártyákra, arányosan szétosztva, és a csoportok ebből húznak. Készítsenek erről ismertető ábrát. Használják a melléklet szövegét, a projektfalra gyűjtött ismereteket és saját ötleteiket, tapasztalataikat. A fordított szakértői mozaik módszer alkalmazásával ismerjék meg a tanulók egymás munkáját, vagyis az allergiás betegségek fajtáit. A fordított szakértői mozaik: A, B, C, D jeleket kiosztunk a diákoknak csoportjukon belül. Miden csoport más-más témát dolgoz fel, és plakátot készít belőle. Összeülnek az azonos betűjelűek, és asztalról asztalra vándorolnak. Mindig az magyaráz a többieknek, aki az adott plakát készítésében részt vett. 20’ A téma A szerzett ismeretek alkalmazásához feldolgozása és azok kiegészítésére a 2., drámapedagógiai módszereket összefoglalás alkalmazzuk. Az I/4. sz. mellékletben szereplő témákat a segítő gondolatokkal együtt külön-külön papírra nyomtassuk. A tanulók vagy választanak, vagy húznak ezekből. (Ha több csoport van, nem baj, ha ugyanazt a témát választják, más-más lesz a feldolgozás.) Ezeket rövid felkészülés után játsszák el. A felkészüléshez használják a segédanyagokat, készítsenek egyszerű jelmezt. 5’ Ellenőrzés, Hogyan tetszett az első jelenet? A értékelés második? stb. Sok új dolgot tudtál meg az elsőből? Másodikból? stb. Hogy érezted magad? Ezeket a kérdéseket külön-külön tegyük fel, és kérjük meg a gyerekeket, hogy szó nélkül, csak a tapsolásuk erősségének változtatásával nyilvánítsanak
melléklet, (egyéb segédanyagok, ha vannak)
Drámapedagógia: I/4. sz. melléklet, szituációs játék de az I/1-3. sz. is csoportban használható, jelmezhez kellékek: rajzlap, íróeszköz, esetleg arcfesték, ruhadarabok
Frontális munka (tapsintenzitás)
3
véleményt. Helyezzük el plakátokat a tanterem, vagy ha mód van rá, a folyosó falán, hogy az iskolatársak is tanulmányozhassák. (Kérdőívek kitöltése.) Mellékletek I/1. Az allergia Allergiáról (túlérzékenységről) akkor beszélünk, amikor védekező rendszerünk (immunrendszerünk) tévesen, kóros reakcióval válaszol az egészségre egyébként ártalmatlan anyagokkal (allergénekkel) történő találkozásra. Az allergiás betegség kialakulása attól függ, hogy az öröklötten (genetikailag) erre hajlamos egyént mikor, milyen adagban, mennyi ideig éri az allergén hatása, és eközben milyen tényezők (pl. fertőzések, cigarettafüst, kipufogógáz, stressz – ideges, feszült lelkiállapot, stb.) hatnak. Az allergiás betegségekben bizonyos anyagok (virágporok, gombaspórák, állati szőrök, háziporatka, stb.) hatására a vérben kóros ellenanyag (úgynevezett antitest) termelése kezdődik. Ezzel a beteg érzékennyé válik az adott allergénre. Amikor a szervezet ismételten találkozik ezzel az anyaggal, akkor létrejön az allergén és az antitest összekapcsolódása. Ennek hatására bizonyos sejtekből biológiailag igen hatékony anyagok szabadulnak fel, amelyek jellegzetes betegség tünetek kiváltásáért felelősek. Az allergiás megbetegedésre hajlamos egyén életében általában először az ételallergia, majd a bőr allergiás megbetegedése jelentkezik. Rendszerint óvodás korban kezdődik a tüdő allergiás betegsége, az asztma, végül kisiskolásoknál az orr megbetegedésére, az allergiás náthára lehet számítani. Ezek a különböző szerveket (bőr, gyomor-bélrendszer, tüdő, orr) érintő allergiás eredetű kórképek egymás mellett, illetve egymásba átmenve jelentkeznek. Ez az úgynevezett allergiás menetelés. I/2. az allergiás leggyakoribb okok betegségek fajtái szénanátha az orrba kerül a virágpor (pollen), gombaspóra, illetve egyes élelmiszerek elfogyasztása
tünetei Orrdugulás, bő, vizes, színtelen orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés. Ezek miatt rosszul alvás, és ennek következménye a levertség, fáradékonyság, testi és szellemi tevékenység csökkenése. Gyakori kísérő betegsége a szem kötőhártya-gyulladása, ami viszketéssel, vörösödéssel és fokozott könnyezéssel jár. Sokszor arcüreg- és középfülgyulladás is kialakulhat. Különböző növények virágzásakor, időszakosan (nem egész évben) jelentkeznek a panaszok. Nézd meg a
4
allergiás nátha
asztma
allergiás kötőhártyagyulladás allergiás bőrgyulladás
ételallergia
gyógyszer-, vegyszerallergia
méh- és darázsméregallergia
pollennaptárt is! az orrba kerül háziporatka, toll, Hasonló, mint a szénanátha, csak a tünetek állati szőrök, egyes szinte egész évben, folyamatosan penészgombák, környezeti jelentkeznek mérgek, kozmetikumok, tisztító-, mosószerek, és bizonyos ételek elfogyasztása a légutakba kerül háziporatka, Fulladásérzés, sípoló, ziháló nehézlégzés, toll, állati szőrök, egyes köhögés, köpetürítés. penészgombák, környezeti mérgek, kozmetikumok, tisztító-, mosószerek, és bizonyos ételek elfogyasztása a szembe kerül a pollen, vagy A szem kipirosodása, viszketés, fájdalom. bizonyos vegyszerek gőze a bőrre kerül vegyszerek, környezetben előforduló mérgező anyagok, élelmiszerek, kozmetikumok, fémek, az emésztőrendszerbe kerülnek élelmiszerek, leggyakoribb allergiát okozók: földimogyoró, tehéntej, tojás, szója, gyümölcsök, étel adalékanyagok, gombák gyógyszerek, vegyszerek
méh vagy darázscsípés
A bőr kipirosodása, viszkető bőrhólyagok, csalánkiütés.
Hasfájás, hasgörcs, hasmenés, rosszullét, hányinger, hányás. A bőrön csalánkiütés, a légutakban allergiás nátha, a szem kötőhártya gyulladása. Az adott szertől függően változatos tünetek, leggyakrabban különböző bőrkiütések, de lehet láz, ízületi fájdalmak, nyirokcsomó duzzanat is, és súlyos esetben akár életveszélyes állapot is. Enyhe esetben csalánkiütések, súlyosabb, ha egész testen kiütések jelennek meg, vizenyős lesz a test, sőt fulladás is léphet fel, a legsúlyosabb esetben allergiás úgynevezett anafilaxiás sokk, vagyis életveszélyes állapot lehet. (A sokk jelei: a kiváltó hatás után néhány perccel kezdődik, viszkető érzés a nyelv alatt, az alsó ajak, a tenyér és a talp területén. A viszketés gyorsan terjed, egész testen bőrpír, csalánkiütés, rekedtség, fulladás.)
5
I/3. Pollennaptár
I/4. A szituációs játékok témái: a) A szakorvosnál (fül-orr-gégésznél) Biztosan voltatok már orvosnál, ha máskor nem, az éves iskolaorvosi vizsgálaton. Beszélgessetek a következő helyzetről, és döntsétek el, melyik szerepet ki vállalja. Ha a felkészülésben bizonytalanságok merülnek fel, használjatok segítséget: projektfal, internet, ha könnyen elérhető, szakirodalom, de talán legegyszerűbb a tanárod segítsége. A jelenet szereplői: két hete náthás, tüsszögő, bágyadt gyerek, szülei, orvos, asszisztens. A jelenet ideje: szeptember eleje. A szülő mondja el a gyerek panaszait. Az orvos tegyen fel kérdéseket a szülőnek és a gyereknek. Pl.: Mióta tart a panasz? Van-e láza a betegnek? Hol laknak, kertes házban vagy panelben? Sokat volt-e szabadban a gyerek, ha igen hol? Voltak-e máskor is ilyen tünetei, ha igen mikor? Megfigyeltek-e valamilyen konkrét kiváltó körülményt? Volt-e a családban allergiás megbetegedés? Laboratóriumi vizsgálatokra küldje el. Végezze el az allergia tesztet: az alkar belső oldalára cseppentenek egy-egy cseppet a különböző allergének kivonatából, majd a cseppen keresztül tűvel karcolást ejtenek a bőr felszínén, ami egyáltalán nem fáj. Ha a vizsgált egyén 6
érzékeny valamelyik anyagra akkor 15 percen belül bőrpír és egy kis duzzanat alakul ki a karcolás helyén. Így meg tudják állapítani, hogy milyen anyagra allergiás a beteg, ha egyáltalán az. Tegyük fel, hogy az eredmény pozitív, és a gyermek főleg virágporra allergiás, de nem zárható ki a házi poratka sem. Mi a teendő? Gyógyszerek, szem-, orrcseppek felírása, életmód tanácsok következnek. Mit mondhatott az orvos? Mit kérdezhetett a szülő és a gyerek? b) Te jó ég, allergiás vagy? Az alábbi helyzetbe mindannyian kerülhetünk. Próbáljátok beleélni magatokat, és saját szereposztásotokkal játsszátok el. Egy osztálytársatok a nyári szünet után piros szemmel, orral, rengeteg papírzsebkendővel és állandó orrfújással jön iskolába. Kiderül róla, hogy szénanáthás. Féltek, hogy elkapjátok. Ő ezért kerül titeket. Aztán az egyik órán szóba kerül az allergia, sőt számítástechnika órán még az interneten is utánanézhettek. Elnézést kértek a beteg osztálytársatoktól, tisztázzátok a félreértést. Azt hittétek, hogy ti is megfertőzhettek tőle, úgy, mint télen az influenzás osztálytárstól, mert ő is pont úgy „nézett ki.” Akkor még jó volt hiányozni a suliból, de most év elején még nincs sok tanulnivaló, és az idő is jó focizni. Hívjátok őt is, de sajnos nem mehet. A beszélgetésből derüljön ki, hogy miért nem. Játszania, kikapcsolódnia csak kell neki is. Javasoljatok más szabadidős tevékenységet, ahol mindannyian jól érzitek magatokat. (pl. úszás, fürdőzés, miért?) c) Pályaválasztási tanácsadónál Nagy felelősség a pályaválasztás, különösen nehéz az allergiás betegeknek, mert néhány szakmában nem tudnak helyt állni. Vagy a munkában felhasznált anyagok, vagy a munkakörülmények olyanok, amik kiváltják, fokozzák az allergiás tüneteiket. Sokszor gondot jelent, hogy a „szénanáthás időszak” legyengíti a szervezetet, fáradékonyabbak az emberek és betegségük elvonja a figyelmet a munkájuktól. Szerintetek milyen szakma, pálya tanácsolható egy szénanáthás, továbbtanulás előtt álló diáknak, és mik azok, amiket semmiképp nem javasolnátok neki. Készítsetek csoporton belül szereposztást, és játsszatok el egy jelenetet, ami a pályaválasztási tanácsadónál zajlik. Kerüljön szóba minél több pálya, és a tanácsadó magyarázza is meg, miért javasolja vagy miért nem javasolja azt.
7
II. Te már láttál parlagfüvet? Ajánlott feldolgozási mód: Manapság mindenki ismeri és szidja a parlagfüvet, mert illik ismerni és illik szidni. De vajon valóban felismerik-e, és valóban ismerik-e az emberek? Ehhez kíván segítséget nyújtani a modul. Reményeim szerint beláttatja a tanulókkal, hogy mielőtt bármiről véleményt formálnának, ítélkeznének, nagyon alaposan meg kell ismerni azt, és képesnek kell lenniük döntésük következményét belátni. A feldolgozás menete hasonló az előző modulhoz, jó, ha a tanulók ugyanazokban a csoportokban dolgoznak együtt. A téma fontossága miatt erre mindenféleképpen több időt szánjunk, min. 90 percet. Lehetőleg két egymás követő órát, vagy még jobb, ha csatlakozó, összevont órát szervezünk. (A fenti elvek miatt elméletileg bármelyik kollégával megoldható.) Természetesen a projektnap vagy az erdei iskola erre egyértelmű megoldást ad. idő tevékenység 5’ Ráhangolás
30’ A téma feldolgozása 1.
feladat Utaljunk az előző foglalkozásokra, amikor is az allergiával foglalkoztunk. Melyik az az allergiafajta, és mi okozza, ami hazánk lakosságának a legtöbb kellemetlenséget okozza? A kerekasztal módszert úgy alkalmazzuk, hogy az egyes vélemények után hajtsa le a papírt a tanuló, hogy ne lássa a következő. A kerek-asztal módszer: a csoport listát készít, az óramutató járásával megegyezően körbe küldenek egy lapot, amire mindenki felírja a gondolatait. Ha körbejárt, hajtogassák ki a papírt, és olvassák fel egymásnak a csoportok. Mi hangzott el legtöbbször? Ismerjük meg a parlagfüvet! A tanulók önálló feldolgozással tanulmányozzák a mellékletben levő anyagot. (Használhatók egyes biológia, természetismeret tankönyvek is. Sajnos sok növényhatározóban nem szerepel a növény, ezért ha a könyvtárban levőket is használni szeretnénk, győződjünk meg róla, hogy benne van-e?) A pedagógus óvatosan (kesztyű, szájkendő) beszerezhet egy kisebb példányt, ami belefér egy nagy befőttes üvegbe. Egy kis nedves talajra helyezve, az üveg száját jól bekötve tanulmányozható a növény, biztosan nem hervad el a
módszer csoport munka, kerek-asztal
eszköz papír, írószer
egyéni és csoport munka
II/1. sz. melléklet, préselt, fóliázott parlagfű, vagy ha megoldható parlagfű növény zárt üveg alatt, II/2. sz. melléklet, II/3. sz. melléklet
8
foglalkozás alatt. Készíthetünk preparátumot is. A növény leírását ideális lenne, ha minden gyerek megkapná, de csoportonként 2-2 példányt másoljunk. Mindentudás egyeteme: A parlagfű A mellékletben szereplő feladat szerint készítsenek bemutatót a csoportok. Mindegyiket meghallgatják. Így igazán mélyülnek az ismeretek. 10’ értékelés, ezután Melyik csoport előadásából tudtátok meg a legtöbbet? Melyik esetleg megszakítható a volt a legszemléletesebb? Melyiket modul élveztétek a legjobban? Mit tanácsoltok a kevésbé sikeres csoportnak? Mi volt a hibájuk? Mire ügyeljenek legközelebb? A szemléltető ábrákból készítsenek kiállítást. 10’ összefoglalás, A mellékletben szereplő ellenőrzés, feladatlapot oldják meg a értékelés, vagy ha csoportok. Ne használjanak ezt következő segédanyagot! Ügyeljenek arra, órában folytatjuk, hogy mindenki véleményét ráhangolás hallgassák meg, és a közös döntést írják le. Ha kész vannak, adjuk oda a megoldókulcsot, és ellenőrizzék megoldásukat! 30’ A téma Ha már ennyi mindent tudunk, feldolgozása 2. jöhet a játék! A mellékletben szereplő témáknál több időt hagyjunk a felkészülésre, és szükség szerint segítsünk is nekik. Ha két csoport együtt dolgozza fel az első témát, látványosabb. Ha nem, akkor egy-egy tanulónak több szerepet kell eljátszania. 5’ értékelés Mindenki mondjon egy-egy érzést, amit a foglalkozás végén érez. Ehelyett mondhatnak egy-egy színt, színárnyalatot is, ami szerintük a jelenlegi hangulatukat kifejezi.
frontális munka, beszélgetés
kiállításhoz szükséges eszközök, poszterek
csoport munka
II/4.,5. sz., II/6. sz. melléklet
csoport munka, drámapedagógia, meseírás
II/7. sz. melléklet
szóforgó
9
Mellékletek II/1. A parlagfű Magyarországon napjainkban talán a legtöbbet emlegetett növény a parlagfű. Eredetileg ÉszakAmerikában élt, de az ember közvetítésével más földrészre is eljutott: Európa, Ázsia, Ausztrália, Észak-Afrika, Közép-, és Dél-Amerika. Carl Linné adta a nemzetségnek az Ambrosia nevet, ami a mitológia szerint a görög istenek halhatatlanságot eledele volt. Mintegy 40 faja közül nálunk a leggyakoribb él, az ürőmlevelű parlagfű, latin neve: Ambrosia artemisiifolia. Európában először 1878-ban tűnt fel Svájcban. Az I. világháború alatt kezdett lassan elterjedni. A meleg éghajlatot, a fényt, és a nyári csapadékot kedveli, ezért számára kedvezőtlen volt az európai éghajlat, „hozzá kellett szoknia.” (Ezért ritka tőlünk Nyugatra) Magyarországon az 1922-ben tűnt fel DélSomogyban. Amikor az éghajlatunkhoz teljesen alkalmazkodott, robbanásszerűen elterjedt. Legjobban a laza, savanyú homokon érzi jól magát, de szinte bármilyen bolygatott talajon megél. A zárt növénytársulásokban nem életképes, a nyílt szabad talajfelszínt kedveli. Ezért az utak, vasúti töltések, lakótelepek, nagyberuházások, műveletlen, parlagon hagyott területek, stb. nyers talaján először jelenik meg a gyomnövények, illetve a növények közül, és évekig is egyeduralkodó lehet. Hatalmas mennyiségű virágport és magot termel. Egyik legmagasabb, 165 cm-es példányon 239 porzós virágzati fürtöt számoltak, ami kb. 12 000 virágzatot és közel 200 000 porzós virágot jelent. Így virágporszemek százmilliói juthatnak a levegőbe. Akár 60 000 magot is érlelhet egy növény, amit az olajtartalma miatt szeretnek, és valószínűleg terjesztik is az énekesmadarak. A terméseket a szél is szállítja, de a tisztítatlan vetőmagokkal az ember is terjeszti. A parlagfű leírása Magassága nagyon változatos attól függően, hogy a körülmények mennyire kedveznek a számára. A kifejlett növény magassága zárt és magas növénykultúrában (kukorica, napraforgó) a 150 cm-t is meghaladhatja. Központi, egyenes szár adja a tartó vázát, amelyből az oldalhajtások sűrűn ágaznak el (1. ábra).
10
A talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van, és az ezekből kinövő oldalhajtások teszik eredménytelenné a szakszerűtlenül végzett kaszálással történő védekezést ellene.
Az eredményes védekezéshez fontos felismerni a növényt már a szikleveles állapotától (2. ábra), majd tudni azt, hogy a 6 leveles állapota (3. ábra) az a határ, ameddig a gyomirtó szeres védekezések még hatékonyan végezhetők.
11
A növény levelei jellegzetesen szeldelt formájúak, színük sötétzöld, fonákuk szürkészöld. Mind a színén, mind a fonákján sűrűn szőrözöttek, a fonákon található szőrzet hosszabb a színen levőknél. A növényen a porzós és a termős virágok külön helyezkednek el. A porzós virágok a legfelső hajtások végén, a termős virágok közvetlenül a porzósok alatti legközelebbi levél hónaljában találhatók. A parlagfű termése változatos alakokat ölthet, a leggyakoribb formája a (4. ábrán) látható.
Vetőmagokkal való terjedés megakadályozására fontos annak felismerése. Még ma is sokan parlagfűre gondolnak és vadkenderről beszélnek, vagy a parlagfüvet gyakorta összetévesztik a fekete vagy fehér ürömmel. A vadkender a termesztett rostkender (Cannabis sativa) elvadult változata. Tehát nem külön faj, hanem ugyanannak a növényfajnak a vad alakja. A parlagfűre nem is hasonlít, a kenderfélék családjába (Cannabinaceae) tartozik, míg a parlagfű fészkesvirágzat (Compositae) A magról kelő kétszikű növények közé tartozik, minden egyes növény magról kel ki, és magtermésének beérlelése után elpusztul. Az életciklusáról készült diagramot (5. ábra) követve megismerhetjük életmódját. Hazánkban március végén megindul a kelése, áprilisban pedig már tömegesen jelenik meg. Április-május hónapokban a zöme kikel (az éves kikelő mennyiség kb. 60%-a), de ez után is folyamatos, bár csökkenő intenzitású a kelés egészen az őszi fagyokig.
12
A magvak csírázásához a napszaknak megfelelően 10-20 C fokos hőmérséklet a legkedvezőbb, amikor a talaj felmelegedése eléri ezt a szintet, akkor indul meg a csírázás. A csírázáshoz szereti a fényt, ennek hatására gyorsabb a csírázása és a kelése, de fény nélkül is képes csirázni akár teljes sötétségben is. A kikelő növények túlnyomó többsége a felső 2,5-3 cm-es talajrétegből kel ki, de a nyári hónapokban nem ritka a 6- 7 cm-es mélységből kijövő sem. A mélyebb rétegekbe lekerült, leszántott magok a talajtakaró védelmében akár 30-40 évig is csíraképesek maradnak, és ha egy újabb talajmozgatás a felszín közelébe hozza őket, akkor a friss termésekkel azonos eréllyel csírázhatnak. A növények legintenzívebb növekedési időszaka július hónapban és július elején van, ekkor lelassul, de csökkentett intenzitással folytatódik, energiáját az ebben az időben kezdődő virágzásra használja inkább. A porzós virágok általában már július 10-e körül megjelennek, mintegy 1-1,5 héttel megelőzve a termős virágokat. Jellemző a kétféle virág arányára, hogy ritka állományban inkább a termős, sűrűbben a porzós virágok dominálnak, ez utóbbi még súlyosbítja is azt a veszélyt, amit a nagy tömegben jelenlévő parlagfűből származó virágpor mennyiség jelent, mivel az egyes növények pollen termelése is megnövekszik a sűrűbb állományban. A termős virágok beporzását a szél végzi. A virágpor szóródásának zöme július végén és agusztus hónapban történik meg, majd ezt követően kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig állandóan tart. A kiszórt virágpor mennyiségre jellemző, hogy az ÁNTSZ spóracsapda mérései alapján a mennyisége többszöröse a következő legnagyobb virágpor tömeget adó fűlékének (az összes fűfajét együttesen számolva!), és emellett veszélyessége is nagyobb legalább egy nagyságrenddel. A spóracsapda mérései azt is bizonyították, hogy a virágpor szél útján akár 100 km-es távolságokra is képes tömegesen eljutni.
13
A termés érése október közepe táján kezdődik. Egy közepes növény átlagban 3000-4000 db csíraképes magot érlel, de minél kedvezőbbek a feltételek a termésszám kialakulásához annál jobban fokozódik ez a mennyiség, mértek már 60 ezer darabos termésszámot is egyetlen tövön. A termés érését először egy olyan nyugalmi állapot követi, aminek az őszi kicsírázás meggátlása a célja, ez a periódus kb. január végéig tart, majd a nyugalmi periódus második részét az teszi ki, hogy a már csírázásra kész termés várakozik a tavaszi felmelegedésre. Egy érdekes történetet mesélt el egy amerikai professzor, aki a gyomok nagy szakértője. Gyerekkorában látott az egyik farmon egy asszonyt aki gyomokat hurcolt a kertjébe, és lerakta az ágyások mellé. Kérdésére elmondta, hogy azért teszi ezt, mert így az ágyások földje melegebb lesz, és sokkal gyorsabban fejlődik a vetemény. A professzor később megfigyelte, hogy az ürömlevelű parlagfű vitamintartalmú leveleit előszeretettel eszegetik a legelésző állatok. A termését nagyon kedvelik a fürjek. Azt is megfigyelte, hogy ezek a madarak a nap meleg időszakában az erdőben, a többit a parlagfüvek között töltik. A fürjek a termés eszegetése mellett a parlagfű ágai alól férgeket, ízeltlábúakat húztak elő, pótolva ezzel állati fehérje igényüket. A professzor hosszasan dicséri az amerikai emberek által is szidott parlagfüvet, külön kiemeli azt a megállapítását, hogy általa életre kel a préri. II/2. Parlagfű fotója
14
II/3. Mindentudás egyeteme: A parlagfű A TV-ből jól ismert műsort próbáljátok utánozni. A csoportok készüljenek fel a parlagfű bemutatására. Ügyeljetek arra, hogy az előadás legyen szakszerű, szemléletes, érthető, a hallgatósághoz szóljon, tartalmazzon érdekességeket és adjon tanácsokat vagy gondolkodtató kérdéseket a parlagfű okozta problémák megoldására. A szemléltetéshez készítsetek ábrát, vagy használjatok fotókat. A csoport tagjai együtt munkálkodjanak a felkészülésben, de jelöljetek ki magatok közül szóvivőt vagy szóvivőket, akik az előadást megtartják, legyenek akik az ábrát elkészítik, akik a felhasználható szakirodalomban, segédanyagokban jól tájékozódnak, és legyen aki az időt – a felkészülés és az előadás idejét- figyeli. II/4. Mi már ismerjük! Vagy mégsem? Ellenőrizzétek tudásotokat az alábbi feladatlappal! 1. Mi a pontos neve a Magyarországon legelterjedtebb parlagfű fajnak? Írjátok le a tudományos, latin nevét is. (Hiszen sokan így is emlegetik.) 2. Honnan került hazánkba? Mikor találták az első példányokat? 3. Milyen környezeti tényezőket szeret?
4. Rajzold le a levelét!
5. Írj néhány rekordot róla! legmagasabb példányok mérete: legtöbb porzós virágzati fürt egy egyeden: legtöbb porzós virág egy egyeden: legtöbb termés egy egyeden: 6. Mi porozza be a virágát? Miért? Mi következik ebből?
7. A növény melyik részei okoznak allergiát?
15
8. Keresd meg a pollentérképen a lakóhelyedet. Mennyire fertőzött ez a terület? II/5. Pollentérkép
II/6. Megoldókulcs 1. Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) 2. Észak-Amerika, 1922 3. meleg hőmérséklet, fény, nyári csapadék, laza, savanyú homok, de szinte bármilyen bolygatott talajon megél. 4. levél rajza 5. legmagasabb példányok mérete: kb. 165 cm, több, mint 150 cm legtöbb porzós virágzati fürt egy egyeden: 239 legtöbb porzós virág egy egyeden: 200 000 legtöbb termés egy egyeden: 60 000 6. szél, mert virága jellegtelen, nem feltűnő, nem vonzza a rovarokat, nagyon sok virágport termel 7. szinte mindegyik, mert az érintése is kiválthat allergiás reakciót II/7. A csoportmunkák témái: 1. Biztosan hallottatok, olvastatok vagy filmen láttatok már bírósági tárgyalást. Most próbáljatok eljátszani egy olyan képzeletbeli tárgyalást, ahol a parlagfű a vádlott. A szereposztáshoz kaptok segítséget, de saját fantáziátok eltéríthet ettől. A vádló, a védő illetve a tanúk beszédéhez használjátok fel a kapott segédanyagokat, saját gyűjtéseteket, és készíthettek jelmezeket is. A játék akkor lesz örömteli, ha az egyes szerepeket önként vállaljátok, és képzelőerőtöket hagyjátok szabadon szárnyalni. A nézők számára is szórakoztató lenne, ha a szereplőknek találó neveket adnátok. A szereplők száma bővíthető, attól függően, hogy hányan vagytok a csoportban. Cím: Parlagfű a vádlottak padján Szereplők:
16
Bíró és a tárgyalás levezetői Vádlott: Parlagfű Védőügyvéd A vádlott tanúi (vagyis aki mellette tanúskodik, őt védi): Fekete üröm (Nézzétek meg őket a növényhatározóban! Mind a három virágpora allergiát okoz.) Vadsóska Fehér libatop Egy farmer felesége az USA-ból A vád képviselője (ügyész) A vád tanúi: Egy 40 éve allergiás családapa Nyolcadikos, pályaválasztás előtt álló, nagyon sokféle pollenre allergiás tanuló Magyarország őshonos növényeinek képviselője Egy természet- és környezetvédelmi egyesület képviselői Nézők: egy település lakosságának képviselői A tárgyalás a vádlott adatainak egyeztetésével, majd a vád ismertetésével kezdődjön. Hangozzék el a parlagfű főbb ismertetői, lakóhelye, és az összes „bűne.” A parlagfű védőügyvédje és a parlagfű is többek között mondja el, hogy ő éli a saját életét, nem akar senkit bántani, ezt mutatja az is, hogy olyan helyeken él, ahol más szinte alig, elhagyott, műveletlen területeken húzódik meg, eszébe nem jutna a szép kertekbe, bevetett területekre betolakodni, albérlő semmi szín alatt nem lenne, mert az árnyékot nem bírja elviselni. Nem tehet róla, hogy nem edződnek az emberek, és az ő apró virágpora képes legyőzni több kilós, felnőtt embert is. A tanúk erősítsék meg őket, mondják el személyes sérelmeiket, illetve álljanak ki a parlagfű mellett. Magyarország őshonos növényeinek fő sérelme, hogy az ő őseik már itt élnek ősidők óta, és a tisztelt parlagfű mindent megtesz azért, hogy kiirtsa őket, nem hagy nekik életteret. A „rokonok” dicsérjék a parlagfű szépségét, életrevalóságát, hasznosságát, hány madárnak, ízeltlábúnak, féregnek ad táplálékot, vigyáz az utódjaikra, stb. A bíró adja meg a szót a résztvevőknek, és a végén ő hozza meg a döntést. Vajon mit? Bűnös vagy nem? A parlagfű a bűnös vagy esetleg más? Rátok vár a rejtély megoldása. 2. Mi felnőttek tudjuk, hogy ismeritek a sci-fi (tudományos-fantasztikus) regényeket, filmeket. (Reméljük, hogy mindannyian láttátok a Mézga család sorozatot, ami már ennek mondható.) Szerintem valami ilyesmi történne, ha kiirtanák a Föld összes parlagfűjét. Ugye belátjátok, hogy ez szinte lehetetlen, több okból is. Írjatok erről egy sci-fi jelenetet, vagy ha nagyon belemerültök, akkor egy „regényt”. Segítség a gondolkodáshoz: hány parlagfű egyed élhet a Földön, ezeknek milyen sok virágpora lehet, hány évig életképes ezek, ha nem lenne parlagfű, nem lenne pollenallergia, akkor az összes allergiát okozó növényt irtsuk ki, mi lesz az élővilággal, mi lesz a természet egyensúlyával, stb. 3. Írjatok egy mesét a parlagfű életéről, amit az alsós iskolatársaitoknak is előadhattok. Kövessétek végig a parlagfű útját az észak-amerikai ősöktől a mai magyarországi ük-ükunokákig. Ha van ügyes rajzoló köztetek, készítsen illusztrációt (rajzokat) hozzá.
17
III. Irtsam, vagy ne irtsam? Ajánlott feldolgozási mód: A modul a tanulókban, tanárokban, szülőkben kialakult összetett, ellentmondásos érzésekkel foglalkozik. A médiában, szórólapokon, települési felhívásokban (sőt, sajnos oktatási segédanyagokban) arra buzdítanak, hogy essünk neki, és irtsuk a parlagfüvet, ahol csak találkozunk vele, sőt egyes helyeken még tövenkénti jutalom is jár érte. Kinek a feladata? Ki teheti ezt? Egy biztos, a gyerekek nem, nem lehet vetélkedő, jutalomszerzés témája a parlagfű gyűjtés. (Ezeket inkább „Akarsz allergiás lenni?” mozgalomnak kellene nevezni.) A feldolgozás menete hasonló az előzőekhez. idő tevékenység feladat 5’ Ráhangolás A TV-ből, plakátokból sok reklám, felhívás szólít arra, hogy irtsuk a parlagfüvet. Kérjük meg a csoportokat, hogy gyűjtsék össze, szerintük milyen megoldások lehetségesek. ( Ezek következményeivel a következő feladatban foglalkoznak.) Ablak módszerrel, kulcsszavakat írjanak. A módszer lényege: 4+1 részre osztott lap, az egyes részeket megszámozzuk. (1, 2, 3, 4, a középső üresen marad.) a megfelelő számú részbe jegyzi le azt a véleményt, amit az 1, 2, 3, 4 csoporttag gondol. A középső részbe a konszenzussal hozott csoportvélemény kerül. 30’ A téma Ezen a foglalkozáson a tanulók feldolgozása összes eddig szerzett tudományára szükség lesz. A feladatokat mondjuk el a tanulóknak, és ők vállaljanak közülük. Az utolsó szituációs játék következik, de ez már nagyon közel van a valósághoz. Lakógyűlés, ami lehet egy kisebb településen, egy nagyobb város kerületében. A másik, felelősségteljes feladat egy ismertető füzet (vagy ennek vázlata, amit később befejeznek) készítése, amit majd tanulóknak, szülőknek, tanároknak, lakosoknak lehetne osztogatni. Az ismertető témája a parlagfű és az általa okozott allergia.
módszer csoport munka, ablak
eszköz csomagolópapír, íróeszköz
csoport munka, drámapedagógia, plakát- és kiadványkészítés
III/1. sz. melléklet, III/2. sz. melléklet
18
10’ Ellenőrzés, értékelés
Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy rövid, érthető, áttekinthető, figyelemfelkeltő legyen ez a kiadvány. Egy csoport készítsen figyelemfelkeltő plakátokat. Hasonló instrukciókat adjunk a gyerekeknek, mint az előző feladatnál. Nézzük meg a jelenetet. Plakátok, kiadványok kiállítása. egyéni, csoport Képtárlátogatás: a csoportok munka megtekintik a többi csoport képtárlátogatás munkáját. Megbeszélik a látottakat és értékelik a munkát. (Az ismertető anyagok felhasználásával hirdethetünk plakátkészítő versenyt az iskolatársak körében. Tegyük ki ezeket a település olyan helyeire, ahova hirdetményeket, plakátokat lehet rakni. kiadványok is Ha a sokszorosítás megoldott (fénymásolás, kézi másolás is jó megoldás) terjesszük a gyerekeken keresztül. A tanulók és a pedagógusok is töltsék ki az értékelőlapot. Érdemes később egymással megbeszélni az eredményt.
III/3. sz. melléklet
19
Melléklet III/1. A csoport munkák témái: a) Falu- vagy kerületi gyűlés Téma: sok a gyomos terület, kevés a virágos, gondozott házkörnyék, rengeteg a megműveletlen földterület, a helyi önkormányzat parlagfű irtásra szólítja fel a lakosságot. Résztvevők: Lakosok – köztük régi földtulajdonosok, mai ökotanya művelők Önkormányzat szakemberei „Zöldek”: Falu- illetve városszépítő vagy környezet- és természetbarát, természetvédő egyesület tagjai A terület mezőgazdasági és ipari üzemeinek tulajdonosai Iskola képviselői Háziorvos Gondolatébresztőként: Régi földtulajdonos: amikor még megvolt a földje, nem volt ilyen probléma, mert mindig megművelte, most is ezt tenné, de már nem az övé, nincs pénze visszavásárolni, megöregedett és az ereje is fogytán van. Az önkormányzatot hibáztatja, miért nem tartják rendben a parlagon maradt földeket, vagy adnák el annak, aki meg tudja művelni. Ökotanya tulajdonos: ők a régi családi hagyományt követik, nem használnak vegyszereket, minden területükön növényt termesztenek, vagy állatokat legeltetnek. Náluk nincs is parlagfű, de gyom sem, mert folyamatosan rendben tartják a ház környékét. Mégsem mondhatják, hogy nincs baj, mert a szomszédos földek elhanyagoltak, gazdátlanok, és a szél bizony hozza a sok virágport. Kaszálást és füvesítést, fa, cserje ültetést, folyamatos gondozást javasol a lakosoknak és az önkormányzatnak. Önkormányzat szakemberei: a lakosokat hibáztatják, mert nem ügyelnek a házuk tájára, nem gyomtalanítanak, nem vetik be a kertjüket, még a panelházak környékén is lehetne virágoskert. Nekik nem ez a dolguk. Különben is az iskolásoknak kellene akciókat szervezni, ők esetleg megjutalmaznák őket. Parlagfűmentes települést akarnak. Zöldek képviselői: Parlagfűmentes sosem lesz a település, az ország. Rengeteg parlagfű egyed van, de különben sem csak ő a „hibás”, nagyon sok allergén növény van. Ha nem lenne parlagfű, más terjedne ilyen agresszív módon, irtsunk ki mindent? Teljesen borítsuk fel a természet még meglévő egyensúlyát? Mi van a sok más egészséget károsító anyaggal? Csak ami a légútjainkat illeti: rengeteg az autó, a közeli gyár is ontja a füstöt, egyre több a dohányos ember és sajnos gyerek, kevés a park, a meglévő fák jórészét kivágták, mert kellett a hely az új üzletnek. Mezőgazdasági, ipari cég: Ők figyelnek arra, hogy ne legyen parlagfű, múltkor is lepermetezték a hozzájuk tartozó területet. Nem szennyezik a levegőt. Iskola képviselője: tiltakozik mindenféle akció ellen, mert kiválthatja a gyerekek allergiáját, így is sok a beteg gyerek. Nem az ő dolguk, ők szívesen segítenek az ismeretterjesztésben, az iskolában ennek már hagyománya van. Vegyenek ebben részt az önkormányzat képviselői, lakosok is. Háziorvos: Megerősíti az iskola véleményét, egyetért velük. A vegyszeres gyomirtásnak meg is voltak a következményei, mert még több lett a beteg. A játszótérre is fújta a szél a permetet. 20
Felhívja a figyelmet, hogy az utóbbi időben nő az allergiás betegek száma. Ő is szívesen részt vesz az ismeretterjesztésben. Parkosítást, rendezett települést szeretne. Erre szervezzenek a felnőttek akciókat. b) Én azt olvastam, te úgy viselkedsz, ő azt mondta, MI így gondoljuk, és ezt javasoljuk! Készítsetek egy olyan kiadványt a parlagfűről és az általa okozott allergiáról, ami az iskolatársaitok és szüleitek számára is használható, érthető, és megfontolandó ismereteket, gondolatokat, ábrákat közöl. Tartalmazzon segítséget a parlagfű felismeréséhez, ötleteket a terjedés akadályoztatásához, mutassa be az általa okozott allergia tüneteit és a megelőzés, illetve a tünetek enyhítésének lehetséges módjait. Használjátok a segédanyagokat, eddig elkészült munkáitokat! Ne legyenek hosszú szövegek, inkább szavak, ábrák, tréfás karikatúrák is lehetnek! c) Készítsetek figyelemfelkeltő plakátokat, amik a parlagfű felismerését és megismerését segíti, bemutatja az ember egészségét sértő hatásait. A legfontosabb, hogy segítsen felhívni a figyelmet arra, hogyan lehet távol tartani a „hívatlan vendéget”. Rakjátok a lakóhelyetek olyan pontjaira, ahol engedélyezett a plakát elhelyezése. III/2. Parlagfű irtási módszerek Az irtást folyamatosan kell végezni. FONTOS szabály: a parlagfű irtását ne bízzuk gyerekekre, mert az erős pollenkoncentráció (nemcsak a parlagfűé) a levegőben kiválthatja a pollenallergiát. Kerülni kell a növény közvetlen érintését, mert az is allergiás reakciót vált ki. A gyerekek alacsonyabb testmagassága miatt, az általuk belélegzett levegőben nagyobb a pollenkoncentráció. Gyomlálás: A növényt virágzása előtt kell eltávolítani, hogy ne szórhasson virágport, és ne érlelhessen termést. A kézi irtást kesztyűben kell végezni. Kaszálás: A környezetet és a költségeket is leginkább kímélő eljárás. A fiatal növényeket tömeges megjelenésük után, minél előbb tanácsos kaszálni. A talajszinten a gyökérnyaki résznél kell a növény szárát elvágni. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények nem tudnak újrahajtani. Ha ezzel elkéstünk, az egyszeri kaszálás már nem eredményezi a parlagfű kiirtását, mert a növény az alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből 3-4 oldalhajtást nevel, és pár hét múlva újra virágba borul. Általában három kaszálás biztosít megfelelő eredményt. Ha a háromszori kaszálás nem valósítható meg, úgy az egyszeri kaszálás a virágzást közvetlenül megelőző időszakban a leghatékonyabb. Vegyszeres gyomirtás: A parlagfű terjedése gyomirtó szerek használata nélkül nem állítható meg. Azonban vegyszeres kezeléseket csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol ez embereket és főként gyermekeket semmilyen módon nem veszélyeztet. Az irtás a korai növekedési fázisban a hatleveles állapotáig hatásos. Életlehetőségeinek csökkentése: Mivel a parlagfű zárt növénytakaró mellett nem fejlődik, kiszorítható jól fejlődő növényzet telepítésével, és fűmagvetéssel, gyep telepítésével. A dús vegetáció mellett a parlagfű ki fog szorulni.
21
III/3. Értékelőlap pedagógusok számára Jellemezd a foglalkozást az alapján, hogy szándékaidhoz képest mit sikerült megvalósítani! A) Karikázd be a megfelelő számot az alábbi jelentéseknek megfelelően! 1= egyáltalán nem; 2= kicsit; 3= közepesen; 4= nagyon; 5= teljes mértékben Elegendő időm jutott a felkészülésre. Minden tervezett programrész megvalósult. Egyes programrészekből információk kimaradtak. A szakmai munkát külső körülmények hátráltatták. A gyerekek viselkedésével elégedett voltam. A gyerekek aktivitásával elégedett voltam.
1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
B) Sorold fel azt a három dolgot, ami a foglalkozáson a legjobban tetszett! Indokold választásodat! 1. 2. 3. C) A foglalkozás melyik részét tartottad sikertelennek? Írd le, miben látod a sikertelenség okát. Hogyan lehetne az okot kiküszöbölni?
22
Értékelőlap tanulók számára Jellemezd a foglalkozást! A) Karikázd be a megfelelő számot az alábbi jelentéseknek megfelelően! 1= egyáltalán nem; 2= kicsit; 3= közepesen; 4= nagyon; 5= teljes mértékben Szórakoztató volt Érdekes volt Tanulságos volt Sok mindent csináltunk Jó volt együtt dolgozni a társaimmal Minden kérdésre kaptam választ Sok volt az újdonság Hasznos volt A tanár jól felkészült Szívesen vettünk részt a feladatokban Megértettük, hogy mi a foglalkozás célja
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5
B) Sorold fel azt a három dolgot, ami a foglalkozáson a legjobban tetszett! Indokold választásodat! 1. 2. 3. C) Sorold fel azt a három dolgot, ami a foglalkozásokon a legkevésbé tetszett! Indokold választásodat! 1. 2. 3.
23
Felhasznált és javasolt irodalom: Bittera I. Dr. és Kadocsa E. Dr. (2003): Szénanáthás a gyermekem. SpringMed Kiadó. Horváth T. Dr. et al. (é.n.): Asztma kisokos. Tájékoztató gyerekeknek és szüleiknek. Járainé dr. Komlódi M. és Dr. Nékám K. (2004): Pollenlavina. Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság. Konkam Stúdió (2000): A parlagfű. Ismeretterjesztő film. Maushagen-Schnaas, E. (2000): Az allergia okai, megelőzése és kezelése. Medicina. Nékám K. Dr. (2003): Allergia – környezetünk csapdája. SpringMed Kiadó. Oktatási Minisztérium (2005): Iskolák a parlagfű okozta allergia ellen. Pályázati anyag. Simon T. és Seregélyes T. (1999): Növényismeret. Nemzeti Tankönyvkiadó. Siposné Kedves É. Dr. és Ádám T. (2003): Környezetvédelem szakköri munkafüzet. Mozaik. Szmirnov, A. (1988): Varázslatos növények – különös történetek. NATURA. Ujhelyi P. (szerk.) (2006): Élővilág enciklopédia. A Kárpát-medence gombái és növényei. Kossuth. WestSide Electronic (2005): Allergia. Forgalmazza: Multimédia Holding Rt. Interaktív DVD. http://hu.wikipedia.org/wiki/Parlagf%C5%B1 www.parlagfu.hu
24
