A KOMPANIK ZSÓFIA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA

A KOMPANIK ZSÓFIA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA

BEVEZETŐ

Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének 137/2000. (V. 9.) számú VKT Z határozatában a város óvodáinak átszervezéséről döntött. Ennek értelmében az óvoda székhelye: Petőfi utca 18., ahol 6 csoport, telephelye: Árpád utca 22, ahol 2 csoport működik. Az új intézmény KOMPANIK ZSÓFIA nevét vette fel, aki alapítója volt városunkban

1872-ben az első kisdedóvónak,

amely egyben a vármegye első

óvodája is volt. Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének 359/2007. (VIII. 28.) öh. számú határozatával valamint a Zalagyömörői Település Önkormányzata Képviselőtestületének 26/2007. (VIII. 23.) önk. határozata alapján a zalagyömörői óvoda a Kompanik Zsófia Óvoda Tagintézményeként működik 2007. augusztus 31-től. Óvodánk helyi arculatának kialakításánál figyelembe vettük a szülők elvárásait, igényeit, az eddigi nevelőmunkánk tapasztalatait, a családok szociokultúrális helyzetét. Az óvodai élet egész napját differenciáltan szervezzük meg, figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat és különbözőségeket. Minden gyermek saját képessége szerint nevelhető és fejleszthető. Pedagógiai munkánk során arra törekszünk, hogy óvodánkban a kisgyermekek szeretetben, érzelmi biztonságban, humorral teli szabad légkörben, sok élménnyel töltsék el óvodás éveiket. Továbbra is az a célunk, hogy városunkhoz szűkebb környezetünkhöz, annak hagyományaihoz ragaszkodó, tenni vágyó, alkotó emberekké váljanak.

Vargáné Szita Beáta mb. óvodavezető

2

ADATLAP

AZ ÓVODA NEVE:

KOMPANIK ZSÓFIA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

AZ ÓVODA SZÉKHELYE:

8330 SÜMEG, PETŐFI UTCA 18. TEL.: 87/550-207 TEL.: 87/550-208

AZ ÓVODA TELEPHELYE:

8330 SÜMEG, ÁRPÁD UTCA 22. TEL.: 87/352-564 8349 ZALAGYÖMÖRŐ, FŐ UTCA 4.

AZ ÓVODA TAGINTÉZMÉNYE:

TEL.: 87/457-087 AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓJA, FENNTARTÓJA:

SÜMEG VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÉS ZALAGYÖMÖRŐI TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT KÖZÖTT LÉTREJÖTT ÓVODAI INTÉZMÉNYI TÁRSULÁS 8330 SÜMEG, BÉKE TÉR 7 TEL.: 87/550-750

AZ ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK SZÁMA: 195/2009. (V. 26.) AZ ÓVODA ADÓSZÁMA:

15427607-2-19

ÓVODAI CSOPORTOK SZÁMA:

9

AZ ÓVODA BEFOGADÓKÉPESSÉGE: 256 GYERMEK

3

HELYZETELEMZÉS

Sümeg 500 éves kisváros a Dunántúl hegyei között kiemelkedő vigyázó vár romjaival, értékes műemlékeivel, gazdag történelmi múlttal, mindehhez szorosan kötődő barátságos emberekkel lepi meg az idelátogató érdeklődőket. Városunk központjában helyezkedik el a nagyhírű várunk. Gyermekeinkben kiskoruktól kezdve kialakult a kötődés szülővárosunkhoz, értékeihez. Kisváros jellegű, sok műemlékkel rendelkezik (Múzeumok, Püspöki Palota, stb.). Tágabb környezetünkben van az Ősemberbánya, szép kirándulóhelyek, Sarvaly, Szűcs-Pálné völgye. Városunkban a népi mesterségek közül a fazekasság régi hagyományokra épül. Jelenleg is van folytatója ennek a munkának, mely megőrizte eredeti jellegét, erre a vidékre jellemző forma- és ízlésvilágát. Az idősebb korosztály körében még élnek a régi hagyományok (szövés, kosárfonás, fafaragás, jellegzetes népdalok, népi stílusok). Nevelésünk során ezeket az értékeket igyekszünk gyermekközelbe hozni. Eddigi tapasztalataink azt tükrözik, hogy megfeleltünk a társadalmi és szülői elvárásoknak: gyermekközpontú, nyitott, sokszínű óvodát teremtettünk gyermekeink számára. A szülők körében végzett felmérésünk összegzése azt mutatja, hogy eddigi nevelőmunkánk eredményes volt. Megerősítettek bennünket abban, hogy elfogadták a szabad játék kiemelkedő szerepét, fontosságát a gyermek életében. Felnőtt - gyermek kapcsolatában a szeretet, a türelem, a bizalom jelenlétét. A Petőfi utcai épületben 6 csoport, az Árpád utcai épületben 2 csoport működik. Óvodánkban az elmúlt években jelentősen megnőtt a hátrányos helyzetű, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Ezeknél a családoknál a szülők iskolázottsága, szociális körülményei rosszabbak az átlagosnál. Számukra megkerestük azokat a segítő, támogató lehetőségeket, melyekkel gondjaikon enyhíthettünk. (pályázatok, családsegítés, felzárkóztatás, személyre szóló fejlesztés, anyagi juttatás). A Zalagyömörői tagóvodában 1 csoport működik, az idejáró gyermekek családjának megélhetése jó, sok a főállású anya és a munkanélküli szülő, akik jövedelmüket kertműveléssel és állattartással egészítik ki, élnek a környezet adta lehetőségekkel.

4

Földrajzi környezetünk, városunkban, és Zalagyömörőben fellelhető lehetőségek és a szülők igényei alapján óvodánk helyi sajátosságait a következő területeken kívánjuk kiemelni:











A szabad játékot - mint a nevelés legfőbb eszközét – nagyon fontosnak tartjuk a nevelő, fejlesztő munkánkban. A kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetésével biztosítjuk óvodás gyermekeink számára az önfeledt, boldog gyermekkort, melyben kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak és a képességeik, készségeik optimális szintre fejlődhetnek. A TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0113 “Kompetenci alapú oktatás bevezetése Sümegen” c. projekt keretében bevezetésre került a kompetencia alapú óvodai nevelés, és évenként folyamatosan egy-egy csoportban alkalmazva biztosítjuk a fenntarthatóságát. Az óvodavezető és a nevelőtestület közös döntése alapján a mindenkori új kiscsoport indul ezzel a programcsomaggal. A program beindítását az elnyert pályázatból finanszíroztuk. Az elkövetkező években az intézmény költségvetéséből, valamint az adódó pályázati lehetőséget kihasználva próbáljuk megteremteni a szükséges feltételeket. A játékba integrált tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Folyamatosan törekszünk a játék feltételeinek bővítésére lehetőségeink szerint, erre az alapvető tevékenységre helyezzük a fejlesztő és nevelő munkánkat. Különös figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésére, felzárkóztatására. Városunkban élnek régi hagyományok, ezek továbbvitelére törekszünk itt a gyermekek körében, ezáltal megalapozzuk a szülőföld szeretetét. Jeles napokhoz fűződő népszokások életkor-specifikus tevékenységeivel, a régi mesterségek felelevenítésével szeretnénk színessé és élménytelivé tenni óvodánk hétköznapjait és ünnepnapjait. A gyermek testi fejlődésének elősegítése sokoldalú fejlesztése, a harmonikus összerendezett mozgásfejlődésének segítése, egészségének védelme, edzése.

5

Az óvoda kapcsolatrendszerére vonatkozó helyi körülmények

CSALÁD ÖNKORMÁNYZAT

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZOLGÁLAT

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

KÖNYVTÁR ÓVODA MŰVELŐDÉSI HÁZ

KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT MÚZEUM ISKOLA

6

ÓVODAKÉP

Az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítére kell irányulnia. Az eredményes pedagógiai nevelőmunka megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk bizonyos rendezőelvek megfogalmazását, hogy az óvodapedagógusok ezekhez a normákhoz igazodva, beállítódásuk szerint szabadon nevelhessenek.




Elfogadjuk és tiszteletben tartjuk a család elsődleges nevelő hatását. A családi nevelés kiegészítésére törekszünk.




A gyermekek mindenek felett álló érdekét érvényesítjük nevelőmunkánkban.




Nevelő és fejlesztő munkánkat tudatosan tervezzük és végezzük játékos formában, az életkori és egyéni sajátosságok, a gyermek eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével.




Változatos tevékenységeken keresztül gondoskodunk az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről.




Fontosnak tartjuk a sikeres óvoda – iskola átmenet érdekében a készségek, képességek fejlesztését, helyes mintaadással a gyermekek kifejezőkészségének, szókincsének bővítését, kommunikációjuk, önkifejezésük fejlesztését.




Biztosítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, multikulturális nevelésen alapuló integrációját, önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését.




A migráns gyermekek esetében az interkultúrális integráció megvalósítását, az emberi és gyermeki jogok figyelembevételével.




A Sajátos Nevelési Igényű gyermekek integrálásával biztosítjuk esélyegyenlőségüket, az inklúzív (befogadó) együttnevelő pedagógia segítségével elősegítjük beilleszkedésüket, személyiségük fejlődését.

7

ÓVODÁNK GYERMEKKÉPE

“Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud: játékot, zenét, örömet. De, hogy mit fogad el: azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván.” /Kodály Zoltán/

Minden gyermek egy külön egyéniség, életkorától is függően változó és különböző igényekkel, szükségletekkel. Meghatározó fejlődésében az óvoda által biztosított személyi és tárgyi környezet, amelyben önmagához képest fejlődik. Gyermekképünkben kíváncsi, tevékeny, vidám, nyitott az önkifejezés lehetőségével élni tudó, másokat elfogadó, önmagában bízó kisgyermek él. A gyermekek joga, hogy testileg, lelkileg jól érezze magát az óvodában. Örömben, nyugalomban, szeretetteljes légkörben éljen és egyéni képességeinek valamint a társadalomban leendő elvárásainak megfelelően fejlődhessen. Programunk alapelve: A három pedagógiai gyakorlat alapján (székhely, telephely, tagóvoda) a szülők szabadon választhatnak. Szeretetteljes biztonságérzetet adó, érzelemgazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartós önállóságot, boldogságot ad a gyermeknek. Kiindulási pontjaink: Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető: nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvodapedagógus és a dajka összehangolt nevelőmunkája. Ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy “Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.” Minden gyermek ismerje meg és tudja értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül.

8

A PETŐFI UTCAI ÓVODA NEVELÉSI GYAKORLATA

“ ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL”

9

1. PROGRAMUNK GLOBÁLIS CÉLRENDSZERE

Alapvető céljaink:

Az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése. Komplex élmények biztosításával, segítségével erős érzelmi kötődés kialakítása a gyermekek és a művészetek között. Általános nevelési feladataink: Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi - szociális: az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése, a családi nevelés kiegészítője a gyermek (2,5) 3. életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvó - védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő, erkölcsi, - szociális: az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. Az erkölcsi - szociális érzelmek alakítása  Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése.  Olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a szimbólumok, jelek erősítsenek meg olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség.  A mindennapi testi - lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását.  A gyermek - gyermek, felnőtt - gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést, önértékelést. A gyermek legyen képes a környezetében lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és rosszat. Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés.  A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását.  Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban.

10

Esztétikai érzelmek alakítása

 Egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása.  Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.  Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban a természetben, tárgyi - társadalmi környezetben egyaránt.  A művészeti tevékenységekhez tapadjanak, rácsodálkozási élmények, s ezáltal a gyermekekben erősödjön az élménybefogadó képesség.  Képesek legyenek a tárgyi - emberi - természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát.  Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének.

Az intellektuális érzelmek alakítása

 Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb - tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását.  A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket, az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, különös tekintettel a kreativitásra.  A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzet tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását.  A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét.  Az érzelmi alapigények biztosítása - biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet - segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközök segítségével szabadon kifejezhessék.

11

2. PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA

12

A NEVELÉS KERETE Egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Óvodánkban elsődleges feladatként tűztük ki az egészséges életmódhoz szükséges feltételek megteremtését, ezen belül: Az óvodapedagógus feladatai:  A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése.  A gyermekek egészségének védelme, egészségük megőrzése, edzettségük biztosítása.  A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása.  Az egészséges életmód és egészségmegőrzés szokásainak folyamatos alakítása a szülők, óvodapedagógusok, dajkák és segítő szakemberek közreműködévésel. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Óvodába lépéskor - a szülők bevonásával - anamnézist készítünk a gyermekekről, melynek segítségével elindítjuk az ismerkedési folyamatot. Elsősorban a gyermek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. Törekszünk a gyermek - óvodapedagógus, gyermek - dajka közötti személyes, meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megteremtésére, hiszen ilyen feltételek mellett ismerhetők meg leginkább a gyermek igényei, családból hozott szokásai. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezzük a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét. A gyermekek különböző táplálkozási szokásait, a kezdeti étvágytalanságot, válogatást, kellő toleranciával elfogadjuk, de ösztönözzük őket a változatos, megfelelő tápanyagösszetételű ételek elfogyasztására. Tápanyagszükségletük ¾ részét a háromszori óvodai étkezéssel kapják gyermekeink, ezért is fontos figyelemmel kísérnünk a megfelelő összetételt és mennyiséget, hogy az elhasznált energiát pótolni, a további testépítést biztosítani tudjuk. A téli hónapok vitaminszegény étrendjének javítása érdekében indítottuk be óvodánkban néhány éve “gyümölcs akciónkat”, mely sikeresen működik napjainkban is. A szülők által biztosított gyümölcsök, zöldségek, kompótok, déli gyümölcsök segítségével próbáljuk a változatosabb, egészséges táplálkozást megvalósítani. Tavasszal és ősszel egészségnapot szervezünk, ahol idényzöldségekből és gyümölcsökből kóstolgatunk és ezáltal is hangsúlyosabbá válik az egészséges életmód, a helyes táplálkozás fontossága. Fontosnak tartjuk az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolását, az azonos elvek betartását. A hátrányos és halmozottan hátrányos környezetből érkező gyermekekkel, valamint a migráns gyermekekkel szembeni elfogadó magatartást. 13

Fokozott segítségadás, egyéni bánásmód alkalmazása a hátrányokkal induló gyermekek felzárkóztatására. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához a wchasználatához igyekszünk megteremteni a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan önállóan végezhessék ezeket a teendőket. Higiéniai és takarékossági szempontból a folyékony szappan használatát szorgalmazzuk az óvodában. Az időjárásnak megfelelő, többrétű, praktikus öltözködés előnyeire időnként fel kell hívnunk a szülők figyelmét. Igyekszünk hatni rájuk, hogy ezt elfogadják és érvényesítsék a gyermekek mindennapi életében. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolhatják a szabadban a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a néhány percig tartó mindennap szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését, valamint beépítjük a lábboltozatuk erősítését és tartásuk javítását szolgáló gyakorlatokat is. Óvodásainknak különböző az alvásigénye. Koruknak és igényeiknek megfelelően teremtjük meg a feltételeket a délutáni pihenő idejére. A nem alvó gyerekeknek bizonyos idő eltelte után - lehetőséget adunk a csendes tevékenységre. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Óvodánkban a napközben megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozzuk mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, fertőtlenítéssel próbáljuk gátolni. A gyermekek ellenálló képességének növelése érdekében mindennap edzést biztosítunk. Lehetőségeink szerint minél többet tartózkodunk a szabadban. Mivel tagja vagyunk az Egészségesebb Óvodák Nemzetközi Hálózatának: szükségesnek tartanánk az óvoda udvarán egy fedett terasz kialakítását is, ahol esős időben is kihasználhatnánk a levegő egészségmegőrző hatását. A vízhez szoktatást, a víz megszerettetését, az úszás alapjainak megtanítását vállalja az évente szervezett úszótanfolyam, mely uszodában, szakember bevonásával történik. A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Udvarunkon minden csoportnak egyénileg kialakított, állandó helye van. Napos - árnyékos - füves -betonos rész megfelelő arányban található. Mozgásfejlesztő eszközeink különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget. A balesetveszélyes, fémből készült mászókákat, hintákat eltávolítottuk, helyükre praktikus, környezetbarát eszközök kerültek. Felmerült az igény egy udvari ivókút létesítésére. Ezáltal a gyerekek a nap bármely időpontjában higiénikus körülmények között juthatnának ivóvízhez, az udvari tartózkodás alatt is. A több funkciót betöltő csoportszobákat úgy alakítottuk ki, hogy alkalmasak legyenek többfajta tevékenységek végzésére pl.: játék, étkezés, pihenés. A szoba barátságossá, otthonossá tételét minden óvodapedagógus fontos feladatának 14

tartja. A természetes fényhatást a nap minden szakaszában hagyjuk érvényesülni, csak a pihenés idejére árnyékolunk. A kiscsoportban levegőtisztító készülék üzemeltetésével biztosítjuk az optimális páratartalmat, más szobákban párologtatók enyhítik a levegő szárazságát. Az öltözőhelyiségek, mosdók világítása, szellőztetése, berendezése megfelelő. Törekszünk arra, hogy minden gyermeknek legyen külön ruha- és cipőtartó szekrénye vagy polca. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Nagy hangsúlyt fektetünk környezetük tisztaságára (óvoda helyiségei, udvar, stb.) A fejlődés eredményei az óvodáskor végén  A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.  A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. A papírzsebkendőt önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt.  Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasszanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból.  Készségszinten használják a kanalat, villát, kést.  Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.  Étkezés közben halkan beszélgetnek.  Teljesen önállóan öltöznek.  A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik.  A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani.  Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésre törekvés.  Az egészséges életmóddal járó tevékenységek során fejlődik a gyermekek szókincse, ismereteik bővülnek és beépülnek a mindennapi beszédbe. Az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok Szociális és egyéni nevelésünk célja a gyermekek érdekeinek, tulajdonságainak képességeinek kibontakoztatása a közösség által, a közösség normáinak érvényesítésével. A családból hozott szokások továbbfejlesztése. Az óvodapedagógus feladatai:  Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, derűs légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig, mely alapul szolgál a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásához.  A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, a gyermeki önkifejezés lehetőségének biztosításával, a szokás és az erkölcsi normarendszer megalapozásával, a szülőföldhöz való kötődést segítő pedagógus attitűddel.  Olyan pedagógiai környezet biztosítása, amelyben a “különbözőség” mindenki számára természetessé válik.  A gyermek - gyermek, a felnőtt - gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, a gyermek – óvodapedagógus és a dajka közti kapcsolat erősítése.  A felnőttek közötti modellértékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés segítse a gyermek erkölcsi magatartásának formálását, az érzelmekre épülő kapcsolattartó és megtartó képességek fejlődését. 15

Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, derűs légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig Az óvodakezdés időszaka meghatározza a gyermek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához és további szociális viselkedésének alakulását. Ahhoz, hogy az új környezetben minél rövidebb idő alatt biztonságban, jól érezze magát, elfogadnia, ismernie kell az őt nevelő felnőttet, ezért először otthon látogatjuk meg. Ezen a családlátogatáson értesülünk a gyermek otthoni szokásairól, tájékozódunk a családban elfoglalt helyéről, szerepéről, tapasztalatokat szerzünk környezetéről. Így az óvodában már ismerősként köszönthetjük egymást. Az első napok mindig a legnehezebbek, a vegyes csoportokban a felnőttek mellett a nagyobbak is várják a kicsiket, a társakkal való törődést utánzással is gyakorolják. Segítenek tájékozódni az új környezetben, énekkel, verssel, rajzzal köszöntik őket. Lehetőségük van arra, hogy a szülővel együtt történjen a beszoktatás. Az együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, a szülő pedig megismeri az óvoda mindennapjait. Fontosnak tartjuk a fokozatos beszoktatás kezdési időpontjában, menetében a szülők kéréseinek figyelembevételét. Ez az időszak a családdal való együttnevelés kiindulópontja is. Az otthonról hozott tárgyak könnyebbé tehetik a beilleszkedést, ezért a gyermekek elhozhatják kedvenc tárgyaikat, melyek nem csak játékukat, hanem délutáni pihenésüket is nyugodtabbá teszi. A (2,5) 3 éves gyermek életkoránál fogva igényli a személyes, közvetlen kapcsolatot a felnőttel, az ölbevevést, énekelgetést, ringatást, bábozást. Az érzelmi ingerek, pozitív benyomások erősítik a bizalmat, szeretetet a felnőtt - gyermek kapcsolatában. A beszoktatásban lehetőség szerint mindkét óvodapedagógus és a dajka is részt vesz. Törekszünk arra, hogy barátságos, vidám, nyugalmat árasztó környezet várja az új gyermekeket. A beszoktatáskor kialakult bensőséges kapcsolat ösztönzőleg hat a mindennapi együttlétre és a társas kapcsolatok alakulására. A derűs, családias, alkotó légkörben a gyermekeknek lehetőségük van érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani egyénileg és csoportosan is. Az együttműködés során formálódik egymáshoz való viszonyuk. A szociális tanulás során a gyermek megfigyeli és a maga módján leutánozza környezete tagjait. Ily módon a csoporton belül egymástól is sokat tanulnak. Módjuk van arra, hogy tetszés szerinti ideig kapcsolódhassanak egymás tevékenységeihez, utánozhatják ügyesebb társaikat. Közben tapasztalják, hogy együtt eredményesebb és örömteli a tevékenység. Az otthonosság, összetartozás érzését erősítjük a csoport szokásrendszerének, szabályainak kialakításával, amelyek meghatározzák az együttlét módját, képessé teszik a gyermeket arra, hogy társaikhoz alkalmazkodni tudjanak. A szabályokat úgy szabjuk meg, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. Biztosítjuk a szabadságot a gyermek tevékenykedéséhez, pontos határok megjelölésével. A naponkénti együttlét során fejlődnek olyan erkölcsi tulajdonságok, mint az önfegyelem, feladat és szabálytudat. A gyermekközösség összekovácsolásában nagy szerepe van az ünnepeknek, hagyományoknak. Az ünnepi készülődés során tapasztalják mennyire fontos az örömszerzés, összetartozás, szeretet. Törekednünk kell arra, hogy az óvodás korú hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket a szülők már kiscsoportos korukban beírassák az óvodába, ehhez a védőnők, gyermekjóléti szolgálat munkatársai segítségét kérjük.

16

A gyermek - gyermek, a felnőtt - gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, annak kiegészítője. Az együttnevelés feltétele a jó kapcsolat kialakítása a szülői házzal. A gyermekek harmonikus fejlődése érdekében törekszünk a kölcsönös bizalmon alapuló partnerkapcsolat kiépítésére. A felnőtt - gyermek kapcsolatában elsősorban érzelmileg próbáljuk megérteni a gyermeket. Örömünket, elégedettségünket dicsérettel, buzdítással fejezzük ki. Bátortalanabb gyermekek esetében a kisebb előrelépés is öröm számunkra. Bátorítunk, önbizalmat igyekszünk erősíteni minden gyermeknek, hogy pozitív énképe kialakuljon, erősödjön, bízzon önmaga képességeiben tudjon élni az önkifejezés lehetőségével. Szűkebb és tágabb környezetük megismertetésével, közös élményekkel alapozzuk a szülőföldhöz való kötődést, a szülőföld szeretetét. Fejlesztjük a gyermeki felelősségtudatot. Konfliktushelyzetben próbáljanak társaikkal megegyezni, legyenek toleránsak egymással. Alakítjuk a gyermekek viselkedéskultúráját a felnőttek példájával, erkölcseivel, türelmével, bátorítással, segítséggel, a negatív viselkedési mód szándékos mellőzésével. Segítjük a gyermekbarátságok kialakulását úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. Mivel a szocializáció folyamatában a gyermek teljes személyisége fejlődik, fokozott figyelmet fordítunk azokra a gyermekekre, akik szociálisan hátrányos helyzetű családban élnek. Igyekszünk felzárkóztatni őket azokon a területeken ahol hiányosságot tapasztalunk. Erősítjük azokat a készségeket, amelyek további fejlődésüknek feltételei, biztosítjuk számukra az esélyegyenlőséget. A felnőtt - gyermek társalgásban a kapcsolatok erősítését szolgálják a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, melyből mellőzzük a hibáztatást, bírálgatást, kioktatást. A napi tevékenységeknél biztosított választási lehetőségek segítik a gyermeket abban, hogy önálló döntéseket hozhassanak és választásra képessé váljanak. Nevelésünkben a humor segédeszköz, a szeretet egy bizonyos formája, mely feloldja a görcsöket, izgalmakat. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  Ragaszkodnak óvodájukhoz, kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.  A gyermeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokás szabályainak betartása.  Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén.  A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együttéreznek a közösség tagjaival.  Konfliktus helyzetekben társaikkal egyezkednek.  Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.  A csoportba érkező vendéget szeretettel fogadják.  Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttműködés.  A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit.  Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit.  Ismerik a szűkebb és tágabb környezetüket, kötődnek szülőföldjükhöz. 17

A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. Konfliktusos helyzetekben társaikkal képesek egyezkedni. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket.  Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat.  Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.  Bizalommal és bátran fordulnak a felnőttekhez.    

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

18

Napirend

Időtartam

6-10,30

Tevékenység

JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Személyes percek Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek - Rajz, mintázás, kézimunka - Ének-zenei készségek fejlesztése - Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése - Részképességek fejlesztése egyéni szükségletek alapján - Testápolási tevékenységek - Tízórai - Vers - mese - dramatikus játék - Mindennapos testnevelés

10,30-11,45

Élményszerző séta, kirándulás

11,45-12,45

Ebéd, testápolási tevékenység

12,45-14,45

Alvás, pihenés

14,45-15,30

Testápolási tevékenység, uzsonna

15,30-17,30

Szabad játék, mese, bábozás

Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

19

2. A PROGRAM TARTALMA A PROGRAM TEVÉKENYSÉGKERETE

Néphagyományápolás, népszokások Az elmúlt évtizedek nem kedveztek a néphagyomány ápolásának, ezért nekünk óvónőknek kötelességünk, hogy a néphagyományokon alapuló népszokásokat felkutassuk, lakóhelyünk hagyományait gyűjtsük, megőrizzük és a jövő számára mint értéket továbbadjuk. Így a modern világgal ötvöződve tovább él a népi kultúra s a mai gyerekek is megtalálják benne a szépséget, biztonságot, örömöt és a követendőt. Hiszen Kodály Zoltán szerint: “Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, Ha minden nemzedék újra meg nem szerzi magának.” Az óvodai nevelésünkben a népköltészeti alkotásokon túl a hagyományápolás azon területei, tevékenységei illeszthetők be, amelyek a gyerekekből a tevékenység örömét váltják ki. A hagyományápoló szokásokat, tevékenységeket az áttekinthetőség kedvéért. Évközben ábrázoltuk. Ez a rendezés az évszakhoz kapcsolódó ünnepkörök szokásait és a mindennapi élet hagyományait állandó körforgásban, egymással szoros összefüggésben mutatja.

Jeles napok: ŐSZ

- Szüret, betakarítás - Zene világnapja (október 1.) - Állatok világnapja (október 4.) - Erzsébet napi vásár (november 19.)

TÉL

- Advent - Mikulás - Luca - Karácsony - Újévi köszöntő - Farsang

TAVASZ

- Víz világnapja (március 22.) - Húsvét - Föld napja (április 22.) - Madarak és fák napja (május 10.) - Pünkösd

NYÁR

- Majális 20

Óvodai életünkben azokat a helyi hagyományokat ápoljuk, amelyek a gyermeki élettel szorosan összekapcsolódnak, figyelembe véve a gyermekek életkorát, különböző korosztályok egymásra hatását. A néphagyományok tartalma az egyes tevékenységformákban Vers, mese, dramatikus játék: (Népmesék, mondókák, közmondások, ritmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések) Ének, énekes játékos zenehallgatás: (Mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene) Rajz, mintázás, kézimunka: (Tárgykészítő, népi játékok, hajtogatás, nyomatkészítés, sodrás - fonás, szövés, agyagozás, sógyurmázás, öltések, mézeskalács-sütés, tojásfestés) A környezet tevékeny megszerettetése: (Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások) Mozgás, mozgásos játékok: (Ügyességi és sportjátékok) Óvodánk jeles napjai  Szüret, betakarítás  Zene világnapja  Állatok világnapja  Halottak napja  Erzsébet napi vásár  Mikulás  Luca napja  Karácsony  Újév napja  Farsang  Március 15-i megemlékezés  Víz világnapja  Húsvét  Föld napja  Madarak és fák napja  Anyák napja  Majális az óvodában  Gyermeknap  Nagycsoportosok búcsúzó ünnepélye Tevékenységek szervezése Minden jeles napot hosszabb előkészület előz meg, mely folyamatosan épül a gyermek kíváncsiságon alapuló változatos tevékenységek biztosítása által. 21

Az ősz jeles napjai: Szüret - betakarítás Lehetőség szerint a család, a szülők bevonásával kirándulások, látogatások, séták szervezése. Közben előkerülnek idevaló dalok, mondókák. A mondókák segítik a szokások elmélyülését. Szüreten a megfigyelések (színek, ízek) mellett együtt gyűjtjük a vödrökbe a felnőttek által levágott, vagy maguktól lecsípett fürtöket. Ezt a préshez visszük és már csorog is a finom szőlő leve. A gyermekekkel megismertetjük a szüreti használati tárgyakat. Szüret után sokféle módon dolgozhatjuk fel az élményeket. (festés, mese, rajz, gyűjtött anyagok, kalendárium, album készítése stb.) Zene világnapja - október 1. A zene átszövi gyermekeink mindennapjait. Ezen a napon még hangsúlyosabban beszélünk a zene fontosságáról. Csoporton belül rendszerezzük a hangszereket, esetleg ki is próbálhatják gyermekeink. Lehetőség szerint zenei előadóművészeket, esetleg a zeneiskola növendékeit látjuk vendégül és gyönyörködhetünk muzsikájukban. Állatok világnapja - október 4. Az óvodapedagógusok a saját csoportjukkal élményszerző sétát, kirándulást szerveznek a gyermekek életkorának megfelelően, ahol lehetőség adódik az állatok megfigyelésére, külső jegyeinek megnevezésére, az állatok védelmére. Ezen a napon felkeressük városunk lóistállóit, állatsimogatóit, ahol a gyermekek kedvükre szemlélődhetnek. Halottak napja - november 2. Minden család életében szokás a távozott szeretteik emlékére gyertyát gyújtani, virágot vinni a sírra. Az óvodában is megemlékezünk, a nagyobbakkal elmegyünk a temetőbe, gyertyát gyújtunk, virágot viszünk, a város híres szülötteinek sírjára és óvodánk névadója Kompanik Zsófia sírjára is. Erzsébet napi vásár - november 19. Kedvünk szerint vegyenek részt a vásári forgatagban. Az Erzsébet napi vásár látogatása után az élmény feldolgozása a csoportban, vásár berendezése, portékák árulása, vásári ritmusok kialakítása. Ismerjenek meg néhány mesét, közmondást vásárról, találós kérdést, amellyel tovább élhet e kedves és szép szokás jeles része.

22

A tél jeles napjai: Az ünnepkör kezdete november vége december elejére esik, melyeknek neve Advent! Az Adventi koszorút együtt a gyerekekkel, vagy ha kisebbek, a gyerekek előtt készítjük el örökzöldből, természetes anyagokból, amelyet négy gyertya díszít. A sorra gyújtott gyertyák jelzik számunkra az ünnep kezdetét. Az ünnepvárás hangulatában a szeretetnek, az összetartozásnak fontos szerepe van. Mikulás - december 6. Óvodánkban ezt az ünnepet is nagyfokú érzelmi ráhangolás, várakozás előzi meg. A nagyobbakkal kedves mesedramatizálással lepjük meg a kisebbeket, ajándékot készítünk. Feldíszítjük a csoportszobát “Mikulásváró” jelképekkel, levelet írunk, sőt kapunk is a Mikulástól. Várjuk, hogy mikor érkezik az ajándékkal megrakott puttonyt cipelve a Mikulás. Luca napja - december 13. Nagyobbakkal “kotyolunk” másik csoportokban, kotyoló mondókákat, énekeket. Luca napi búza ültetés: az elültetett búzát folyamatosan gondozzuk. Karácsonyra a nevelt búzát ki-ki hazaviszi, az otthoni asztalt díszíti vele. Karácsony - december 24. 25. 26. A karácsony megünneplése nemcsak családi körben lehet bensőséges, hanem az óvodában is. Nagyobbakkal már látogatást tehetünk a Ferencrendi templomba, ahol megcsodálhatjuk a Jézus történetét felelevenítő alkotásokat. Figyeljük az Adventi naptárt, mindennap megajándékozunk valakit, aki jót cselekedett. Ajándékot készítünk szeretteinknek, kisebbeknek, az óvoda dolgozóinak. Játéktevékenységünket karácsonyi díszek készítésével színesítjük. Óvodánkban a mézeskalács-sütése mindig nagy élményt jelent, a készülődés izgalmas pillanatit rejtik magukban. A közös tevékenységek alkalmasak, hogy megismerkedjünk a karácsonyhoz fűződő szokásokkal. A nagycsoportosok pásztorjátéka előkészítheti a karácsonyt, a szeretet ünnepét. Az ünnep napján ünneplőbe öltözünk, s a szeretetet, összetartozást erősítjük. A zeneiskolások közreműködésével karácsonyi hangversenyt rendezünk. A szülőkkel együtt karácsonyi díszeket, stb.készítünk játszóház keretében. Újév napja Jókívánságokkal köszöntjük az új évet. Mondókák segítik az év, hónap, nap fogalmának megalapozását. Farsang - vízkereszttől hamvazószerdáig A tél búcsúztatása, a tavaszvárás örömünnepe. A farsangra készülődés ugyanolyan folyamatos legyen mint a karácsonyra készülés. A 23

farsangi előkészületek része az álarcok, maskarák készítése, a csoportszoba feldíszítése. Táncokat, tánclépéseket tanulhatunk, tréfás mondókákat, dalokat mondogatunk, kiszebábot készítünk. Óvodánkban minden évben van farsangi jelemezek, öltözékek kölcsönzésére lehetőség, amelyet a szülőkkel együtt készítünk munkadélutánonként. A farsangi bál napjára meghívjuk a szülőket, amire ők süteménnyel, itallal készülnek. A gyerekek a csoportban rövid, vidám télcsúfoló mondókákkal, énekkel szórakoztatják egymást és a vendégeket. A bálon a hangulatot még fokozzák a játékos, humoros versenyek, amelyet a szülők bevonásával teszünk teljessé. A tánc, a vidámság, a szülőkkel töltött vidám órák mással nem pótolhatók.

A tavasz jeles napjai: Víz világnapja - március 22. Az óvodapedagógusok csoportjaikban felhívják a gyermekek figyelmét az éltető víz fontosságára, szerepére, hasznára. A gyermekekkel életkorúknak megfelelően beszélgetnek az óvodapedagógusok a vízzel való takarékoskodásról. Az óvodában dolgozó felnőttek mindig példát mutatnak a gyermekeknek a környezettudatos viselkedésükkel. Lehetőség szerint vizes élőhelyeket látogatnak meg: folyó, tó, esetleg akvárium, ahol a vizi élőlények megfigyelhetők. Húsvét - (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) A húsvéti előkészületek része a tavaszi nagytakarítás, rendezgetés a csoportban, az udvaron. Ha lehetőség van nagyobb sétákat teszünk a parkban, figyeljük a természet ébredését. Díszítjük a csoportot nyusziváró jelekkel, különböző technikák alkalmazásával. Nagyon fontos itt is a hangulati előkészítés. Sok tavaszhozó, napsütést, esőt varázsló mondókát hallgatunk, mondunk. Különböző tojásfestési technikát alkalmazunk, ismerünk meg, melyet együtt a gyerekekkel végzünk. Az óvodában kapott ajándékokat az udvaron rejtjük el, a fű és a bokrok közé. A fiúk látogatják a csoportokat és locsolnak, közben tarisznyájukat is megtöltik a kapott tojásokkal, cukorkákkal. A tavaszi időszak jó alkalmat nyújt a népi kismesterségek felfedezésére. Városunkban nagy múltja, hagyománya van az agyagozásnak, fazekasságnak. Ha lehetséges látogatást teszünk a mesternél, vagy meghívjuk. Föld napja - április 22. Az óvodapedagógusok a gyermekcsoportokban a gyermekek életkorának megfelelően felhívják a figyelmet a környezetünk védelmére, tevékeny megismerésére, környezettudatos szokások alakítására, szelektív hulladékgyűjtés fontosságára. Óvodásaink már aktívan részt vesznek az udvar rendbentartásában, növények gondozásában. Séták, kirándulások során ismerkedünk szülőföldünk nevezetességeivel (sümegi vár, várhegy, Ősember-bánya és annak leletei).

24

Madarak és fák napja - május 10. Az óvodapedagógusok erre a napra kirándulásokat, hosszabb sétákat szerveznek a közeli erdőbe (Sarvaly, Hubertus), ahol lehetőség adódik az erdő élővilágának felfedezésére. Majális az óvodában Május elsejére készülhetünk udvarrendezéssel, kisfaültetéssel. A májusfát a nagycsoportos fiúkkal közösen állítjuk, s a többiek segítségével feldíszítjük szalagokkal, pántlikákkal, majd a hónap végén közösen kitáncolják a csoportok, vidám mulatság keretében. Mivel óvodánkban a pünkösdölésnek nincs külön hagyománya itt is énekelhetünk, játszhatunk Pünkösdhöz kapcsolódó dalt, vagy dalos játékokat.

Családi és közösségi ünnepek A jeles ünnepeink mellett vannak olyan ünnepek, amelyet szűkebb körben ünnepelünk meg. Ilyenek: - születésnapok - évközi koncertek - galéria megnyitók - március 15-i megemlékezés - anyák napja - gyermeknap

Születésnapi ünneplés A születésnapi megemlékezés a csoportban kialakult szokások szerint történik. Az ünnepelt ajándékokat kap, s egész nap őt ünnepeljük. Évközi koncert Évközi koncerteket a zeneiskolások bevonásával az ünnepkör végén szervezünk. Galéria megnyitó Ezen a napon a gyermekek munkáiból kiállítást rendezünk, melyre egy-egy külső kiállítót is meghívunk (pl.: festőművész, fafaragó, gyöngyfűző, stb.). A kiállításra a szülőket is meghívjuk.

25

Március 15-i megemlékezés Városunkban méltó hagyománya van az 1848-49-es szabadságharc ünneplésének. A megemlékezés előtti időszakban zászlókat festünk, ragasztunk, papírcsákót, dobokat készítünk a gyermekekkel. 1848-as dalokat énekelünk, rövid verset tanulunk, menetelünk. A nagyobbak meghívják a kisebbeket és közösen menetelnek, zászlót lobogtatnak, énekelnek. Fontos, hogy érezzük az összetartozás erejét. Az emlékezés végén minden csoport leteszi virágait az emlékhelynél a Kisfaludy téren. Anyák napja Május első vasárnapja az édesanyák napja. Ezen a napon a gyermekek és a felnőttek virágcsokorral köszöntik az édesanyjukat. Óvodánkban anyák napi verssel, énekkel köszöntjük az édesanyákat, beszélgetünk az anya szerepéről, az anya - gyermek kapcsolatáról. Művészeti albumokat, festményeket nézegetünk. A gyermekek alkotásaiban is megjelenik a szeretet, szépség, az anyához kötődés. Ajándékkal, virággal kedveskednek, melyet az óvodában erre kialakított, feldíszített kuckóban adnak át bensőséges keretek között. Gyermeknap A hónap utolsó vasárnapja előtti héten rendezzük a várba a gyermeknapi kirándulásokat. Ilyenkor a gyerekeket saját készítésű ajándékokkal is meglepjük. (kitűző, sapka, öv, színező, stb.). Hátizsákjukkal felszerelve, szülők bevonásával csoportonként megyünk a várba, ahol lovagolhatnak, íjászkodhatnak, stb. a gyerekek. Nagycsoportosok búcsúztatása Tanév végén a csoportok az egész évben megismert dalokból, versekből, mesedramatizálásból egy kis csokrot állítanak össze, rövid műsort készítenek. Elbúcsúzunk a nagycsoportosoktól és szüleiktől, emlékezve a néhány együtt töltött évek szép pillanataira.

26

3. PROGRAMUNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI Szabad játék, játékba integrált tanulás A belülről indított és vezérelt játéktevékenységek célja: a gyermek szabad képzelettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélése a nagyfokú örömélmény biztosítása érdekében, továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s játékba integrált tanulás. Az óvodapedagógus feladatai:  A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés - élmények.)  A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és s játékba integrált tanulás során.  A (2,5) 3 - 7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével.  A gyermek beszédkészség fejlesztése a játékban.  Az óvodapedagógus játéksegítő metódusai, különös tekintettel a hátrányos helyzetű és a HHH gyermekek esetében.

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása A jó játékhoz nyugodt, biztonságot nyújtó légkör szükséges. Ebben a légkörben a gyermek szabadon választhatja meg a játék, helyét, eszközét és társát. Az oldott légkör segíti az alkotó együttműködés kialakulását és az önfeledt játékot. Az óvodábalépés pillanatától törekszünk a családias, nyugodt, tevékenységre ösztönző légkört kialakítani, megőrizni. A különböző típusú játékokhoz szükséges helyet elsősorban a csoportszobában biztosítjuk állandó és variálható sarkokkal, kuckókkal, úgy, hogy a játszó csoportok ne zavarják egymást. A csoportszoba kisebb bútorait (szék, asztal, paraván) a gyerekek saját elgondolásaik alapján mozgathatják. Csoportjainkban állandó helye van az építőjátéknak, az ábrázolás eszközeinek, az évszakonként gyűjtött terméseknek, tárgyaknak. Ezekhez mindig hozzáférhetnek a gyermekek. A mesélés a szoba legnyugalmasabb részén történik. A játék további helye az udvar a mozgásos, ügyességi, közlekedési játékok mellett a homokozók, babaházak a szerepjátékok színterei. Az udvaron is van lehetőség rajzolásra, festésre, barkácsolásra, konstruálásra. A játékidő a napirendből adódóan folyamatos. Egyéb tevékenységek (tisztálkodás, étkezés) megszakítják, de nem tördelik szét, mert utána folytatható. Az 5 - 7 évesek a megkezdett játékukat több napon keresztül is játszhatják, míg az örömet és élményt ad. 27

A játékeszközök gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Törekszünk arra, hogy a játékok legyenek esztétikusak, igazodjanak a gyermekek életkorához, természetes anyagokból készüljenek. A (2,5) 3 - 4 éves gyermek játékához sok eszközre van szükség, elsősorban a gyakorló játékhoz, ami erre az életkorra jellemző. Az 5 - 7 éves korosztálynak bővítjük az eszközválasztékát, elsősorban a szerepjátékhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal. A hagyományos szerepjátékok kellékei ösztönzőleg hatnak a gyermek tevékenységi, megismerési vágyára, amit fokozhat a felnőttel együtt készített kiegészítő eszköz. A dramatikus játékeszközök (textíliák, kendők, koronák, palástok) elindítói lehetnek egy-egy szimbolikus játéknak, mesedramatizálásnak. Kedvük szerint választhatnak a gyermekek képességfejlesztő, logikai játékokból, amit egyénileg vagy mikrocsoportban, óvodapedagógussal játszhatnak. A játékeszközök lehetnek a környezetben fellelhető dolgok is (levél, kavics, kő, bot). Ezeket benti és kinti játékukhoz is felhasználhatják. A játék tartalmát gazdagítják a környezetből szerzett tapasztalatok, élmények. Játékukban a gyerekek újrajátszák a várbeli kirándulást, lovaglást, kenyérgyári látogatást, kirándulást a szőlőhegyre, Mogyorósdombra, színházi, mozi élményeket, születésnapozást, farsangolást, sütést. A nagyobbak önállóan szervezik ezeket a játékokat, segítséggel barkácsolnak kiegészítőket. Bővíteni szeretnénk az ilyen jellegű tapasztalatokat, élményeket, mert új tartalommal töltik meg a gyermek játékát (tárlatlátogatás, zeneiskolások hangversenye). Játékfajták tartalmának, minőségének alakítása A (2,5) 3 - 4 éves korosztály elsősorban gyakorlójátékot játszik, melynek során megismerik a tárgyak különböző tulajdonságait. A véletlen cselekvéshez így örömszerzés is társul, közben megtanulják a tárgyak helyes használatát, elrakását. Az 5 - 7 évesek szerepjátékában otthoni élményeik hatására legjellemzőbb a családjáték, melybe a kisebbeket is bevonják. A vegyes csoportokban lehetőség van arra is, hogy a kisebbek és a nagyobbak elkülönülten játszanak, de arra is, hogy a különböző életkorú és fejlettségű gyermekek sokszínű, gazdag szerepjátékot játszanak a nagyok irányításával. Az együttes játékban az óvónő lehet egyenrangú társ, ötletadó, irányító, irányított vagy mintaadó modell. A mintaadás a gyermekeket utánzásra készteti. A rendszeres, ismétlődő meseélmény megjelenik a dramatikus játékban. A szereplési, mássá változási vágy, az élmények, kellékek hatására szívesen vállalják a szerepeket a gyermekek. A választás és a vállalás önkéntessége önkifejezésre késztet. A bábozás az óvodában először óvodapedagógusi előadásban jelenik meg. A gyermeki önkifejezés egyik formája is. Termésekből, különböző anyagokból szívesen barkácsolnak a gyermekek. A kész báb beszédre késztet. Állandó helye van a paravánnak és a báboknak, és kedvük szerint választhatják a gyerekek. A szerepjáték és a dramatizálás mellett megjelenik a konstrukciós játék, melyben átélhetik az alkotás örömét. Később képessé válnak arra, hogy bonyolultabb alkotásokat hozzanak létre, összekapcsolják a különböző anyagokat, eszközöket. A nagyobbaknál a szabályjátékok is előtérbe kerülnek. Szívesen játszák az egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi játékokat. Buzdítjuk őket, hogy irányítást, szervezést is vállaljanak. 28

A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban A játék számtalan lehetőséget biztosít a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. A felnőtt minta itt is modellértékű, a szókapcsolatok, hangsúlyt, hangerő, hanglejtés tekintetében. Anyanyelvi játékokkal az artikulációt, szókincset, kifejezőkészséget fejlesztjük. Az óvodapedagógus játéksegítő módszerei Törekszünk arra, hogy az irányítás, segítés, a játékot követő legyen. Elmélyült, nyugodt játék esetén szemlélő, engedő, támogató. Kisebbeknél, vagy szükség esetén játék kezdeményező, modellnyújtó társ a felnőtt. Szükséges a beavatkozás, ha a gyerekek durvák egymáshoz, veszélyeztetik egymás épségét, játékát. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni.  Játékaikban dominánsan jelentkezik a szerepjáték  Az ismert meséket, többször dramatizálják, bábozzák.  Bonyolult építményeket képesek kreálni.  Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására.  Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében.

Játékba integrált tanulás Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, a kulcskompetenciák erősítése. Pedagógiai szempontból fontos, hogy a különböző tevékenységekben minden gyermeknek legyen lehetősége a felfedezésre és a felfedezés örömének átélésére. A gyermeki tanulás az óvodai élet összetett tevékenységrendszerében jön létre. Minden fejlesztés csak életkorra jellemző fő tevékenységben végezhető eredményesen, így óvodáskorban a tanulás valódi terepe a játék. A gyermek játék közben tanul, és tanulás közben játszik. Az értelmi képességek: az észlelés, érzékelés, emlékezet, gondolkodás, figyelem a játékon keresztül fejlődik. Cselekvés közben készségeket, jártasságot szerez, gyarapszik tudása, erősödik kreativitása, ezt kiegészíti a felnőtt által irányzott, szervezett megfigyelés, tapasztalatszerzés, az utánzásos tanulás és a spontán megismerés. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Az óvodapedagógus nagy figyelmet fordít a tehetséggondozásra, és a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosításának a differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazásaival. Az óvodapedagógus a tevékenységekben megvalósuló tanulás irányítása során 29

személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermekek személyiségének kibontakoztatását. Csoportjainkban a játékidőben szervezett tevékenységek úgy zajlanak, hogy közben nincs játék elrakás, a gyermekek a tevékenység befejezése után folytatják a megkezdett játékot. Kezdeményezéseinket körültekintően szervezzük, hogy helye és ideje ne zavarja meg az elmélyült játékot. A konkrét szervezést igénylő, kötött időpontú foglalkozások kivételt képeznek (testnevelés, színház - mozilátogatás, ünnepek, jeles napok). Tanulási módszerek A tanulási módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi - lelki állapota, érdeklődése befolyásolja. Alapvetőnek tartjuk, hogy a játékosság, a közvetlen tapasztalatszerzés, cselekvés megjelenjen a tevékenységekben. Új, a tanulást segítő technikákat alkalmazva fejlesztjük a gyermek személyiségét. Ilyen a csoportmunka, a gyermekektől érkező ötletek megvalósítása, a projektterv. A gyermeki érdeklődést, kíváncsiságot, tudásvágyat, pozitív megerősítéssel, személyre szóló értékelésssel, dicsérettel, sikerélményhez juttatással fokozzuk

Vers, mese, dramatikus játék A tevékenyég célja: A gyermek érzelmi, értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével, és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. A kompetencia alapú óvodai nevelés folyamatos bevezetésével a 4 őselem (Föld, Víz, Levegő, Tűz) köré csoportosul a vers, mese, dramatikus játék megvalósítása, megszerettetése. Az óvodapedagógus feladatai:  A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. A (2,5) 3-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok).  A gyermek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal.  A mesék a versek elbűvölően gazdag világa ébreszti rá a kisgyermeket a szó, a betű hatalmára és ezzel együtt művészi élmény részese lesz.

A népi gyermek versek, a népmesék, és a gyermekirodalom lírai és prózai alkotásai az anyanyelvi nevelés fontos eszközei, valamint az érzelmi alap megtermetői az irodalom szeretetéhez. A ritmikus szavak, mondatok hallgatása, mondogatása örömet jelent a gyermek számára. A jó mesélést, versmondást a gyermek vidám szórakozásnak, jó játéknak érzi. Ha élményei mélyek, maradandóak akkor újból és újból át akarja élni a mese cselekményét, a vers hangulatát. 30

A mese-, a versmondáshoz meg kell teremtenünk azt a sajátos légkört, amely elősegíti az élményszerzést. Ennek melegségét a felnőtt és a gyermek meghitt kapcsolata fűti, derűjét, izgalmát a felnőtt mesélési kedve fokozza. Így válik a versmondás és a mesélés a kisgyermeket is megérintő művészi élménnyé. Fontosnak érezzük, hogy a mesét, a verset, könyv nélkül mondjuk a gyermeknek. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a népmese nyelvezetét igyekezzünk a gyermekek számára hitelesen közvetíteni. Egy – egy mesét többször elmondunk a gyermekeknek. Mesélés közben nem szemléltetünk, mert ezzel akadályozzuk a “belső képek” megjelenítését. A mese nyelve gazdagabb mint a köznapi nyelv. Különösen a népmese nyelve, amely találó nyelvi fordulataival, ízességével, ötletességünknek és gondolkodásunknak a kifejezője. Mérei - Binet szerint: “A mesét a gyermek azért szereti, élvezi és érti, mert a mesei elemek és fordulatok megfelelői azoknak a gondolati, indulati, szemléleti vonásoknak, amelyek a lelki fejlődés korai szakaszaiban jellegzetesek”. Az irodalmi anyagunk összeállításánál a kisgyermekek értelmi és érzelmi fejlettségét vesszük figyelembe. Elsődleges forrásunk a magyar népmesék és gyermekmondóka gyűjtemények. Az elbeszélések, történetek is megtalálhatók repertoárunkban. Ezek témája rendkívül változatos. A szépirodalom eszközeivel, az életkori sajátosságok figyelembevételével mondják el mindennapi életünk jelenségeit, történeteit. Fontosnak érezzük, hogy elsősorban klasszikus és kortárs írók, költők műveiből is válogassunk, és ezeket az irodalmi alkotásokat közvetítsük a gyermek felé. (Móra F., Mészöly M., Kormos I., stb.) Kiscsoporttól kezdve nagy hangsúlyt fektetünk a bábozásra. A nagyobbak már önállóan képesek dramatizálni kedvenc meséiket. Óvodai verseinket két rétegből válogatjuk: 1. A népi gyermekköltészet a. A felnőtt mondókái a gyermek szórakoztatására, vagy tanítására. (felnőtt mondja a gyermeknek) b. A gyermekek versei, mondókái, játékos rigmusai (a gyermekek maguk mondogatják) 2. Műköltészeti alkotások (klasszikus és kortárs) a. A felnőttek mondókái  Altatódalok (anya + gyermek kapcsolat megjelenése) pl.: Tente-baba, Csicsíja - bubája  Ujjkiolvasók pl.: Kerekecske, dombocska  Lovagoltatók pl.: Gyí paci paripa…  A cselekvésre, önálló játéktevékenységre buzdító mondókák, guggolók, táncoló 31

forgást, pörgést kiváltó mondókák pl.: Gyertek lányok játszani  Hintáztatók pl.: Hinta, palinta… b. A gyermekek versei, mondókái  Naphívogatók    

pl.: Süss fel Nap…

Állathívogatók Állathangutánzók Hunyók, fogók, választó kiszámolók Halandzsázó kiszámolók

pl.: Csiga-biga gyere ki… pl.: Kot, kot… pl.: Egy, kettő… pl.: Éni, néni…

 Nyelvgyakorló mondókák  Sebes mondások  Jeles napokhoz fűződő köszöntők

pl.: Répa, retek… pl.: Hátamon a zsákom… pl.: Jó reggelt, jó reggelt…

2. Műköltészeti alkotások Az igazán művészi gyerekvers felnőttnek és gyermeknek is egyaránt esztétikai élmény. A hagyományos lírai műfajok közül a gyermekköltészetben a leggyakoribb a dal, amely a pillanat hangulatát közvetlenül kifejezi. Az érzelmekre ható szép gyermekversek hallgatása, mondogatása során a gyermek olyan élmény részesévé válik, amely elősegíti az egész személyiségének formálódását és esztétikai kultúrájának fejlődését. A műköltészeti alkotásokat főleg nagy klasszikus és kortárs költőink műveiből válogatjuk. (Weöres S., Kányádi S., Csoóri S.) A mese, a vers, a bábozás, a dramatikus játék a nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze. Megtanulják a magán és mássalhangzók helyes ejtését, megfelelő artikulációját. Szókincsük, kifejezőképességük bővül, fejlődik. A bábjátékban és a dramatikus játékban megjelenik a szabad önkifejezésük is. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.  Várják, igénylik a mesehallgatást.  Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak, illetve önmaguk szórakoztatására is.  Megjegyeznek 10 - 14 gyermekmondókát, 6 - 8 verset, 15 - 20 mesét.  Tudnak meséket, történeteket, kitalálni és azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.

32

Ének, énekes játékok, zenehallgatás A zenei nevelés célja: A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. A kompetencia alapú óvodai nevelés folyamatos bevezetésével a 4 őselem (Föld, Víz, Levegő, Tűz) köré csoportosul az ének, énekes játékok, zenehallgatás megvalósítása, megszerettetése.

Az óvodapedagógus feladatai:  A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása.  A (2,5) 3 - 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartamok biztosítása. Ezenkívül a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A gyermek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal.  Megismertetni a gyermekeket az énekes népi játékokkal, és az igényes kortárs művészeti alkotásokkal. “A zenei nevelés elsősorban a művészeti nevelés körébe tartozik, az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. Felkelti a gyermek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését és esztétikai fogékonyságát. Hatására a gyermek szeret énekelni, játszani, dúdolgatni és szívesen hallgat zenét”. Fontosnak tartjuk, hogy sokat énekeljünk a gyermeknek. Hiszen a gyermek utánzás útján tanul, így a sokszor hallott dallomat később már ő is dúdolgatja, énekelgeti. Kodály, az éneklést tartotta az aktív zenélés legtermészetesebb módjának, az óvodában a gyermekeket mondókákkal, énekes játékokkal, komponált gyermekdalokkal ismertetjük meg. A mondókák, énekes játékok zenei anyanyelvünk művészi értékei. A gyermek zenei tevékenységeiben a mozgás és a zene együtt jár. Amikor a dalokat kiválogatjuk a ritmikai, dallami és a formai szempontokon kívül a szöveg tartalmára, a dalokhoz tartozó játékra és a mozgásra is figyelmet fordítunk. Figyelembe vesszük az életkori és az egyéni sajátosságokat is, valamint szem előtt kell tartanunk a fokozatosság elvét. Kodály hangsúlyozza, hogy a tiszta éneklés tanítását a pentatóniával és annak részeivel kell kezdenünk, (lá-szó-mi, szó-mi-dó, miré-dó). Kiscsoportban a gyermekeket először olyan dallamokkal ismertetjük meg, amelyek lefelé haladnak, hiszen ezt a gyermekek könnyebben elsajátítják, (mi-mi-miré-mi-lá, harcsa van a vízbe). A dalanyag éves összeválogatásánál a megfelelő arányokra is figyelünk, (mondókák, dalos játékok, műdalok). Mivel az óvodás gyermek legfontosabb tevékenysége a játék, a zenei nevelésben is ezt tartjuk szem előtt. Ezért több olyan dalt választunk ki, amelyek játékhelyzetekhez kapcsolódnak, és kevesebbet az évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó dalokból. A gyermekek a jóízű játékok közben közvetve szerzik meg a zenei készségeket és ismerik meg az alapfogalmakat, (halk - hangos, lassú - gyors, egyenletes lüktetés, 33

ritmus, stb.) A mondókák szövege, játékos szavaknak, szótagoknak a ritmikus összecsengése. A mondókákhoz mindig mozgás párosul. Ezek arc - kéz - ujj - lovagoltatók - hintáztatók – kiolvasók, stb. Nagy szerepet kap zenei nevelésünkben a zenei élménynyújtás. A zenehallgatás anyagát főleg Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában c. kiadványából állítjuk össze. A zenei ízlésformálást már óvodáskorban kell elkezdenünk. Kodály szerint: - “A korán fejlesztett jó ízlés nehezen rontható el később. Ezért ügyeljünk az első benyomásokra. Az egész életre kihatnak”. Szeretünk a gyermekeknek sokat énekelni, furulyán játszani. Megpróbálkozunk azzal is, hogy a szülőket, nagyszülőket is bevonjuk a közös éneklésbe. A zeneiskola növendékeit is meghívjuk egy-egy hangszeres előadásra, rövid koncertre. A zenei élmény mindennapos lehetőség óvodánkban, arra törekszünk, hogy minél többféle tevékenységhez kapcsolódjon.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén        

A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Tudnak ritmust, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Zenei kreativitásuk kialakul. A zenélés az éneklés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységeinek.

Rajzolás, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: Gyermekeink élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezésére ösztönzése a tér - forma - szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A kompetencia alapú óvodai nevelés folyamatos bevezetésével a 4 őselem (Föld, Víz, Levegő, Tűz) köré csoportosul a rajzolás, mintázás, kézimunka megvalósítása, megszerettetése. Az óvodapedagógus feladatai:  Gyermekeink alkotó, alakító tevékenységének feltételeit megteremtve, vizuális tevékenységük tartalmát, minőségét fejlesszük.  A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása a nap folyamán.  Megismertetni a gyermekeket – különös tekintettel a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal és a változatos technikák alapelemeivel.  Műalkotások, népművészeti elemek megismertetése.

34

A vizuális nevelés komplex, sokrétű nevelési terület. A személyiségfejlődést a cselekvés, egyéni tapasztalatszerzés útján segíti elő. Fontos, hogy az ábrázolás bármilyen formája (rajzolás, festés, mintázás) élményen alapuló, örömteli tevékenység legyen és az alkotás feszültsége vegye körül gyermekeinket. Csoportjainkban kialakított, életkori sajátosságoknak megfelelő, könnyen hozzáférhető, ábrázoló sarkokban az eszközök mindig a gyermekeink rendelkezésére állnak. A sokféle praktikus és esztétikus eszközzel fokozatosan ismertetjük meg gyermekeinket, kedvet ébresztve kipróbálásukra (ceruzák, kréták, filc, fapálca, különböző vastagságú ecsetek, stb.) Ennek során tapasztalatokat szereznek az egyes anyagok tulajdonságairól, alakíthatóságáról (nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva, agyag, gyurma, lisztgyurma, sógyurma). Az eszközök biztonságos kezelését egyenként ismertetjük meg gyermekeinkkel. Nagy figyelmet fordítunk a természetes anyagokra, ezek folyamatos és közös élményen alapuló (szülők segítségével), kirándulások, élményszerző séták szervezésével történő begyűjtésre, (kukorica, gesztenye, csuhé, zöldségek, gyékény, szalma, vessző, szárazvirág, moha, levelek, bogyók). A természetes anyagokat felhasználva gyermekeink képesek a játékeszközök készítési technikáit utánzás útján elsajátítani és játékaikban elképzelésük alapján változatosan felhasználni. Saját élményeiken alapuló cselekményes témáikban is pl:. mesék, versek, énekes játékok, ünnepek, jeles napok eseményábrázolásai, készek az ismert, sokféle technika alkalmazásával sokszínűen változatosan dolgozni. A kézimunka, rajzolás, festés mellett városunkban megtalálható műalkotások (pl.: a Kisfaludy Múzeum szép mívű tárgyai, festményei, Művelődési Ház időszaki kiállításai, templomaink freskói és a még fennmaradó népi kismesterségek. Fazekas Múzeum népművészeti tárgyai, kosárfonó, fafaragó) értékeivel is megismerkednek gyermekeink, így gazdagodik hagyományos élményanyaguk. A helyi hagyományokra épülő és ebből táplálkozó jeles ünnepekhez kötődő eszközök, jelképek elkészítésében is szívesen tevékenykednek, önállóan és közösen. (Mézeskalács gyúrása, díszítése, májusfa felszalagozása, adventi koszorúk készítése, húsvéti zöldág díszítés, tojások festése írókával, farsangi maszkok készítése, karácsonyi fenyőfadíszek készítése, kicsiknek és szüleiknek ajándékkészítés). Gyermekeink a legkülönbözőbb anyagokból, eszközökből önállóan hoznak létre építményeket. Ezeken a játékokon keresztül fejlődik térszemléletük, s így fedezik fel a tárgyak egymáshoz való viszonyát. Sok megfigyelést tesznek, tapasztalatot szereznek munka közben is, így gazdagodik térfogalmuk, színképzetük. Az általunk létrehozott képekben, eszközökben, tárgyakban jelen van az elkészítés öröme, s így bátran, örömmel beszélnek alkotásaikról. Ovi-galériánk gyermekeink büszkesége, szemet gyönyörködtető, ízlésformáló és beszélgető helye is. Az évszakonkénti kiállítások bemutatják óvodásaink, volt óvodásaink munkáit és a helyi amatőr művészek alkotásait is. Kiállítások alatt kisebb csoportokban találkoznak iskolásokkal, művészekkel és szüleikkel, nagyszüleikkel több napon keresztül gyönyörködhetnek az alkotásokban. A tapasztalási és élményanyag feldolgozását minden nap játékba integrálva, egy héten egyszer pedig tudatosan, irányítottan, mikrocsoportokban szervezzük. Így lehetőségünk nyílik az egyénenkénti ötletadásra, technikai segítségnyújtásra a hátrányos helyzetűek (és etnikai kisebbségek “felkarolására”, felzárkóztatására).

35

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elépzeléseiket, igényük van önkifejezésre.  A kezdeti hátrányokkal induló gyermekek is eljutnak arra a szintre, hogy képesek lesznek esztétikai élményeket befogadni, környezetüket esztétikusan alakítani, kialakul igényességük és képesek az önkifejezésre.  A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása.  Örül alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak.  Plasztikai munkáik egyénileg részletezőek.  Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködőek.  Rácsodálkoznak a szép látványára, tudnak gyönyörködni benne.  Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásról.

Mozgás, mozgásos játékok A tevékenység célja: Gyermekeink természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, játékos formában. Továbbá gyermekeink tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a szabad mozgáskedvük. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán, vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. A kompetencia alapú óvodai nevelés folyamatos bevezetésével a 4 őselem (Föld, Víz, Levegő, Tűz) köré csoportosul a mozgás, mozgásos játékok megvalósítása, megszerettetése.

Az óvodapedagógus feladatai:  A (2,5) 3 – 7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása.  A különböző szervezeti formák megteremtése, gyermekeink mozgásszükségletének érdekében.

Óvodánkat 3 oldalról udvar veszi körül, így jól kihasználhatjuk a szabadban történő mozgásos tevékenységek, játékok színes “skáláját”. Gyermekeink egészséges testi és mozgásfejlesztését (nagymozgások: járás, futás, kúszás, mászás) szolgálják a heti egy alkalommal szervezett, irányított mozgásos játékok, mindennapi testedzés, (kocogás, futás mindhárom korosztálynak). Különös figyelmet fordítunk a napirendünkbe beépülő mindennapos testnevelés tervezésére, és biztosítására, ezzel is hangsúlyozva óvodai nevelésünkben a játékos mozgások fontosságát. Foglalkozásaink, a mindennapos mozgás, az udvari játék, kirándulások segítik gyermekeink szervezetének növekedését, teherbíróképességük fejlődését. 36

Gimnasztikai gyakorlatok, járások (pl.: lábboltozat erősítő speciális járások, ugrások, pl.: szökdelés, sorozatugrások, rövid nekifutásokból fellépés, majd leugrás, labda, pl.: hajítás helyből távolba, helyből állva, labdafeldobás - elkapás, labdaleütés elkapás, támaszgyakorlatok pl.: csúszások, kúszások, mászások során fejlesztjük a gyorsaságot, állóképességet, az erőt és ügyességet). Kiemelt szerepet kap az egyensúlyérzék fejlesztése a szem - kéz, szem - láb koordináció differenciálódása (egyensúlyozó játékok). Gyermekeink sokféle mozgáselemet ismernek, játékos formában szívesen ismétlik. Finommozgásuk fejlődése során, hangsúlyt az észlelés, az alaklátás, formaállandóság úgy kívánja, feladataink megvalósításához jó célt szolgál, mindhárom korosztályunk igényeit kielégítő tornatermünk (kézi és tornaszerek megismertetése, használata). Csoportszobáinkban gyermekeink rendelkezésére állnak mozgásra késztető eszközök is (pl.: bordásfal, labda, karika, szivacs, szőnyeg). Mozgásos tevékenységeinket az eszközeinket gyermekeink életkorához, fejlettségi szintéhez, csoportjaink összetételéhez válogatjuk A tornaszerek sokszínűbb használatára, az egyéni fejlettségi szintek fenntartására vagy fejlesztésére, a teherbíróképesség növelésére, a mozgásos játékok és a zenére való mozgás megszerettetésére nyújt jó lehetőséget. A szabad mozgásokat, mindennap a délelőtti sétával, udvari játékkal és a délutáni udvari játékkal biztosítjuk (énekes játékok, futás, labdajátékok). Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink úgy mozogjanak, annyit teljesítsenek, amennyit tudnak, amire képesek. Sokszínű gyakorlatanyagunk utánzáson alapuló mozgásos anyagát, gimnasztikai elemekből építjük fel (kartartások, testhelyzet, kar-, törzs-, térd-, és lábmozgások valamint különböző irányú járásgyakorlatok). Időszakonként zenével is összekapcsoljuk. Így nemcsak élvezetesebbé teszi a gyakorlatvégzést, de szép mozgásra is késztet. Gyermekeinknek mindig biztosítjuk, hogy szívesen, jókedvűen és sokat mozogjanak. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékban.  A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett, mozgása kialakult.  Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.  Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor.  Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.  Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni.  Tudnak helyben labdát vezetni.

A környezet tevékeny megszerettetése A tevékenység célja: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti és társadalmi környezet értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. A kompetencia alapú óvodai nevelés folyamatos bevezetésével a 4 őselem (Föld, Víz, Levegő, Tűz) köré csoportosul a környezet tevékeny megszerettetése. 37

Az óvodapedagógus feladatai:  A (2,5) 3 - 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása.  A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során.  A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.  A természeti és társadalmi környezet megismerése.  A környezethez kötődő pozitív érzelmek alakítása  Több lehetőség biztosítása, hogy az óvodás gyermekek széles körűen megtapasztalhassák az ökológiai összefüggéseket.  Környezettudatos magatartás megalapozása, a környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakításával.  Környezet védelmére nevelés. A (2,5) 3 – 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A (2,5) 3 - 4 éves gyermekek az óvoda elfogadása után megismerkednek, tapasztalatokat szereznek közvetlen környezetükről. A tapasztalatok segítik őket, hogy biztonságban érezzék magukat, megszeressék környezetüket. Megismerkednek az óvoda többi csoportjaival, dolgozóival, az óvoda udvarával, majd utcájával. Figyelik az évszakok szépségeit, színeit, jellegzetességeit, időjárást, növényeit. Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat, évszakokra jellemző képeket. Beszélgessünk a környezetben látható formákról, nagyságbeli mennyiségi jellemzőkről. A téli időszakban tegyük lehetővé, hogy a gyermekek maximum 5-10 perces vadállatokról készült videofelvételt megnézhessenek. A 4 - 5 éves gyermekekkel már az óvoda utcáján túl is szervezhetünk élményszerző sétákat. A természet változásait legjobban a kirándulások, séták alkalmával tudjuk megfigyeltetni. Közös családi kirándulásokat szervezünk és közösen tevékenykedünk. Pozitív hatása óriási! Helyi lehetőségeink nagyon gazdag élményanyagot tudnak nyújtani (várkert, vár, váralja) ezekhez. A gyermekek jelezzék az évszakokat bemutató jeltáblákon az évszakok jelenségeit, az időjárás változását. Képesek legyenek észrevenni a természet szépségeit, gyönyörű pillanatait. Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Gyűjtsenek terméseket és ezeket közösen feldolgozzuk. Együtt végezünk a csoportban rügyeztetést, magvak csíráztatását, hajtatását. Közösen készítsenek albumot az évszakokról gyűjtött képekből. A családi kirándulások mindig nagy élményt jelentenek a gyermekeknek. Év elején a szülőkkel megbeszéljük hová mehetünk szüretelni, terméseket betakarítani, állatokat megfigyelni, kirándulni. A gyerekekkel látogatást teszünk az óvoda környezetében lévő intézményekben: (cipészműhely, orvosi rendelő). Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjék meg a személy- és teherszállító járműveket. A téli időszakban 10-15 perces vadállatokról szóló videofelvételt megtekinthessenek. Az 5 – 6 - 7 éves gyermekek ismerjék meg városunk nevezetességeit, helyi jellegzetességeit. Kirándulást szervezünk a Mogyorósdombra. Ősemberbányába, Váristállóhoz is, megfigyeléseink tovább differenciálódnak. Az utóbbi években egyre súlyosabban jelentkező kullancsveszély miatt erdőbe, vagy fokozottan fertőzött területre nem visszük a gyermekeket, ill. védekezünk a veszély ellen. (pl.: spray, tabletta, öltözködés). A séták során gyűjtögetünk terméseket, leveleket, ágakat, kavicsokat, tollakat. Ezeket 38

a természet kincseit őrző sarokban, a csoportban rendezzük, ill. hasznosítjuk különböző módon (termésbáb, játékeszköz, hangszer, képek, gyógytea stb.). Törekedtünk arra, hogy a gyermekek tudjanak viselkedni a természetben, szeressék és védjék azt. A környezet élőlényeivel szemben pozitív magatartást kell kialakítani. A nagyobb gyermekek ismerjék meg a természetvédelem, a védett állatok, védett növények fogalmát, jelentését is. Ennek érdekében nem hozunk a csoportba olyan állatot, növényt, amelyet természetes lelőhelyén is megfigyelhetünk (giliszta, csiga, katicabogár, stb.). Megismertetjük őket a szelektív hulladékgyűjtéssel. Az óvodai környezet alakítása folyamatos tevékenységet jelent. Az udvaron, kertben segítsenek, a nagyobbak önállóan is részt vesznek a különböző tevékenységekben. A veteményeskertben célszerű olyan zöldségféléket termeszteni, amelyet étkezéseik alat a gyermekek elfogyasztanak. A virágoskertben a gyermek- és népdalokban előforduló növények is helyet kapnak (gyöngyvirág, pünkösdi rózsa, stb.). Szaporítsunk tőosztással, magvetéssel növényeket. Ismerjenek meg néhány vadon termő gyógy-, ill. fűszernövényt, ezekből gyűjtsünk is. Közösen a szülőkkel együt szervezzük meg a tavaszi nagytakarítástszemétgyűjtési akciót és a Madarak fák napját (május 10.). A gyerekekkel látogatást teszünk néhány munkahelyre (pl.: pékség, bolt, iroda), ahol szüleik dolgoznak. Látogatást teszünk középületekbe: Kisfaludy Múzeum, templomok, könyvtár, mozi, színház, iskolák, vasútállomás). Ismereteket szereznek a szárazföldi-, vízi-, légi közlekedésről. A gyermekeknek legyen lehetősége és érdeklődésük szerint többször megnézni állatokról szóló videofelvételeket. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek fejlesztése minden korosztályban az aktuális téma ismeretében rugalmas szervezeti keretek között történik. Hetente egy természeti - emberi - tárgyi - környezeti téma megfigyelését tervezzük. Évszakonként egy - két alkalommal pedig hosszabb kirándulást, sétát szervezünk, ha lehetséges a szülők bevonásával.

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során A tapasztalatszerzés során biztosítjuk a gyermekeknek, hogy bátran kifejezzék magukat. Kérdezzenek, megfigyeléseiket megosszák velünk. Gyakorolják a mindennapi élet szabályait valós élethelyzetekben: köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét.  Tudják saját születési helyüket és idejüket.  Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében.  A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató 39

üzleteket, esztétikai alkotásokat.  Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását.  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket.  A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.  Megkülönböztetik a jobbra - balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (pl.: alá, fölé, közé stb.).  Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.  Vigyáznak környezetük tisztaságára, megóvására.  A gyermekeknél kialakul a kötődés szülőföldjükhöz, ismerik szűkebb – tágabb környezetüket, tolerálják az élőlények közötti különbözőségeket, fontosnak tartják környezetük védelmét, a takarékosságot (víz, energia, papír) szelektív hulladékgyűjtés.

Munkajellegű tevékenységek A tevékenység célja: A gyermeki munka megszeretetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Az óvodapedagógus feladatai:  A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása.  Folyamatos, konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést tesz.

Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagunkért és a közösségért végzik. Kezdetben az óvodapedagógus segítségével, a munkafázisok sorrendiségének megismertetésével, később önállóan, öntevékenyen végzik. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodapedagógus értékelése buzdító, megerősítő jellegű legyen, ezzel is elősegítve, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez, különös tekintettel a hátrányos és a halomozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. A kisebbek az óvodapedagógust figyelve, örömmel vesznek részt a növények gondozásában, az alkalomszerű munkákban, teremrendezésben, udvartakarításban. Alkalomszerű munkák: a játék helyére rakása, csoportterem átrendezése, a tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, összerendezése, az öltöző és a mosdó rendjének megőrzése. Az alkalomszerű munkákat a gyerekek önálló vállalkozás alapján végzik, dicséret és elismerés hatásával próbáljuk elérni, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a 40

munkában, koruknak és képességeiknek megfelelően. A 4 - 7 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amit akkor célszerű bevezetni, ha a gyermekek készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. A nagyobbak közösen döntik el a munkamegosztást. A naposi munkát az egyes csoportokban a kialakult szokásrend alapján végzik a gyermekek. A vegyes összetételű csoportokban kitűnő alkalom a rendszerességre a kicsik öltöztetése, gondozása. A nagyobbak példaadása ösztönzően hat a kicsikre. Helyes mintaadással próbáljuk elérni, hogy gyermekeink igényesek legyenek külső és belső környezetük alakításában, megtartásában.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak önként egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában. Örömmel segítenek a kisebbeknek. Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak és az óvodát segítő iskolásoknak, felnőtteknek.  Önként vállanak feladatokat a közösségért.       

41

AZ ÁRPÁD UTCAI ÓVODA NEVELÉSI GYAKORLATA

“ ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, JÁTÉKOS MOZGÁSSAL, KREATIVITÁSSAL”

42

1. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA Az óvodai nevelés a (2,5) 3 - 7 éves gyermekek minél sokoldalúbb, harmonikus személyiségének kibontakoztatása - egyenlő esélyt nyújtva az egyéni sajátosságok és a fejlődés eltérő ütemének figyelembe vételére - a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával, annak érdekében, hogy a 6 - 7 éves gyermek az iskolára alkalmas testi, érzelmi és értelmi fejlettségű legyen. Az óvodai nevelés feladatai a személyiségfejlesztés területén

     

A gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. A szabad játék feltételeinek megteremtése az egész nap folyamán. Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör kialakítása. Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása. A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelő értelmi fejlesztése. Az iskolai életre való felkészítés.

Hangsúlyt fektetünk az érzelmi nevelés terén a különbözőség elfogadására, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetűekkel, valamint a migráns gyermekekkel való együttérzésre, megértésre. Óvodánk nevelési gyakorlata a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkcióinak kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A nevelés során figyelembe veszi, hogy a fejlődést genetikai adottságok, valamint különféle környezeti hatások együttesen határozzák meg. Ebből adódóan, minden gyermeket saját képességeihez mérten, előzetes tapasztalatainak, egyéni érdeklődésének megfelelően kell fejleszteni. Óvodánk nevelési programja “Az óvodai nevelés játékkal, játékos mozgással, kreativitással”. Változatos, játékos, mozgásos tevékenységek, programok biztosításával segítjük elő a személyiség fejlődését, ismeretek szerzését, készségek, képességek kialakulását és fejlődését.

43

AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE

44

2. A NEVELÉS KERETEI Az egészséges életmód alakítása Az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségleteit elégítik ki, amely elősegíti a növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, az egészséges életmód kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Ezzel a gyermek testi nevelésén kívül hozzájárul az egész személyisége alakulásához. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. A gyermekek egészséges életmódjának megalapozását a gondozás szervezeti keretei, formái teszik lehetővé. A legfontosabb és legalapvetőbb feladatunk a gyermekek szükségleteinek kielégítése, a megfelelő életritmus kialakítása. Ezt segíti a hetirend, illetve a rugalmasan kezelt napirend, amely megfelelelő időt biztosít a szabad játékra. Az óvodába lépő gyermekek eltérő jártasságokkal, készségekkel rendelkeznek a testápolás területén is. A helyes higiéniai szokások kialakítása során a már megfelelő ismeretekre, szokásokra építve, differeniáltan kell fejlesztenünk a gyermekeket. Fontos, hogy elegendő időt biztosítsunk a szokások begyakorlásához, és az elsajátítást a fokozatosság jellemezze. Az óvodapedagógus arra törekedjen, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségeleteiket. Az óvodapedagógus feladatai:        

A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A gyermek testi képességei fejlődésének segítése. A gyermek egészségének védelme, edzése (lehetőleg minél több időt töltsön a szabad levegőn). Az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. Ha szükséges, megfelelő szakember bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Helyes életritmus, napirend kialakítása.

Tevékenységek A gyermek a gondozási műveleteket egyéni szükségleteinek megfelelően akkor, úgy és olyan ütemben végzi el, ahogy erre már képes (étkezés, öltözködés, testápolás, pihenés, edzés). 45

Módszertani alapelvek - Az óvodapedagógus segítse a gondozási szokások kialakulását az egyéni sajátosságok figyelembevételével, különös figyelmet fordítva a hátrányos és a halmozottan hátrányos környezetből érkező, valamint a migráns gyermekek felzárkóztatására. - Fokozott gonddal biztosítsa a napirend helyes életritmusát. - A gyermekek sürgetés nélkül annyi segítséget kapjanak és igényeljenek, amennyire az adott helyzetben és a további fejlődésükhöz szükségük van.

Fejlődés jellemzői: (2,5) 3 - 4 éves korban segítséggel öltözködnek, ismerkednek az önkiszolgálás alapjaival. 4 - 5 éves korban önállóan tisztálkodnak, kis segítséggel öltözködnek. 6 – 7 éves korban önállóan tisztálkodnak, környezetük rendjére vigyáznak.

Kapcsolat más nevelési területekkel Munkára neveléssel, környezeti neveléssel, testi neveléssel, anyanyelvi neveléssel szoros kapcsolatban áll. Az egészséges életmóddal együttjáró tevékenységek során fejlődik a gyermekek szókincse, ismereteik bővülnek és beépülnek a mindennapi beszédbe.

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért igyekezünk biztosítani, hogy:  Már az óvodábalépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket.  Az óvodapedagógus - gyermek, dajka – gyermek, gyermek - gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze.  Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, engedjen teret önérvényesítő törekvéseinek.  Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőség elfogadására.  A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai életet kívánunk szervezni, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl.: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (ezen belül önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését. 46

 A gyermek nyitottságára építve óvodánk elősegíti, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben meglevő jóra, szépre, tisztelje és becsülje azt.  A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modellértékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak viselkedése.  A nehezen szocializálható, lassan fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, vagy mozgássérült, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, vagy más gyógypedagógus, stb.) közreműködésével biztosítjuk ezt. Az óvodapedagógus feladatai:  Olyan feltételeket alakítson ki, amely hozzájárul a gyermekek egészséges biológiai és pszichológiai fejlődéséhez.  Teremtsen hagyományokat a csoport életében (ünnepek, ünnepélyek, jeles napok).  Irányítsa úgy a gyermekeket, hogy a közösségi szokások lehetőleg mindegyikükben kialakuljon.  Alakítsa ki az együttjátszás, együttműködés, együtt dolgozás képességét.

Módszertani alapelvek -

Az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét. Tartsa tiszteletben a gyermekek személyiségjogait. Tartsa tiszteletben a különbözőséget. Tapintatos értékeléssel alakítsa a gyermek önértékelését. Az ünnepek, jeles napok emelkedjenek ki a mindennapi életből, de előzményei és emlékei illeszkedjenek a gyermekek természetes életrendjébe. Tevékeny, örömteli várakozás előzze meg az ünnepeket, jeles napokat. A közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelentsenek a gyermekeknek. Az óvodapedagógus modell szerepe érvényesüljön.

Tevékenységek A gyermek alkalmazkodik, alakítja a közösségi szokásokat. Barátságot köt, érdeklődik társai iránt, együtt játszik velük, segíti őket, szerepel.

47

Fejlődés jellemzői:  (2,5) 3 - 4 éves korban alapvető viselkedési mintákat elsajátítják (köszönés, kérés, megköszönés), szívesen járnak óvodába.  4 - 5 éves korban segítik egymást a nap folyamán, a kialakult szokásokat önállóan alkalmazzák, tevékenységeikben egyre önállóbbak.  5 – 6 – 7 éves korban a közös tevékenységekben aktívan részt vesznek, önként bekapcsolódnak a foglalkozásokba, keresik a segítségnyújtás megfelelő formáját. A szociálisan érett gyermek Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásában, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Kapcsolat más nevelési területekkel Az óvodai élet egészét áthatja az érzelmi, közösségi nevelés és a szocializáció.

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Óvodánk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosít a gyermekeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - helyes mintaadással - az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére fordítunk figyelmet. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szervezett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

48

Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartalmú tevékenységformák megtervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. A napirend igazodik a különböző programokban megfogalmazott feladatokhoz. A jó napirendet folyamatosság jellemzi, melyet igyekszünk megvalósítani. Fontos a tevékenységek közötti belső arányok kialakítása. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki a csoport összetételének figyelembevételével.

49

Napirend

Időtartam

6-10,30

Tevékenység

JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Személyes percek Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek - Rajz, mintázás, kézimunka - Ének-zenei készségek fejlesztése - Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése - Részképességek fejlesztése egyéni szükségletek alapján - Testápolási tevékenységek - Tízórai - Vers - mese - dramatikus játék - Mindennapos testnevelés

10,30-11,45

Élményszerző séta, kirándulás

11,45-12,45

Ebéd, testápolási tevékenység

12,45-14,45

Alvás, pihenés

14,45-15,30

Testápolási tevékenység, uzsonna

15,30-17,30

Szabad játék, mese, bábozás

Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

50

ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK, JELES NAPOK

ZÁRT

NYITOTT

Állatok világnapja Halottak napja Nemzeti ünnepek Karácsony Erzsébet napi vásár Farsang Mikulás Anyák napja Luca napja Gyermeknap A víz napja Búcsúzó, évzáró Húsvét A Föld napja Madarak és fák napja Születésnap

51

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS TARTALMA

Kiemelt nevelési elvek  Az óvodapedagógus egész nevelőmunkáját a gyermekek egyéni különbségének tiszteletben tartása, az őszinte érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás, a nagyfokú tolerancia jellemezze.  Az óvodapedagógus modell szerepe kiemelkedő jelentőségű.  A gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása.  A különbözőség elfogadása (etnikai kisebbség, sajátos nevelési igény).  Érzelmi biztonság nyújtása.  A gyermekek személyiségének minél sokoldalúbb kibontakoztatása annak érdekében, hogy az iskolai életre alkalmassá váljanak.  A családdal való szoros kapcsolattartás.  A gyermekek mindenek felett álló érdekének figyelembe vétele.  Egyenlő esély biztosítása minden gyermek számára. Óvodánk fejlesztési rendszere értelmében az óvoda nevelési feladatait két alapvető tényezőre bontjuk: 1. Gyermeki tevékenységre:  szabad játék  munka  tevékenységekben megvalósuló tanulás

2. A tudatos fejlesztés komplex nevelési területeire:      

irodalmi nevelés zenei nevelés vizuális nevelés mozgásfejlesztés környezet megismerésére nevelés a matematikai tapasztalatok gyűjtése

52

A fejlesztés tartalma, a műveltségi területek összefonódása:

53

A tevékenységi formák Szabad játék

A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert a fejlődés-érés-tanulás szempontjából kiemelt jelentőségű az élmény, a játékot kísérő örömérzet. A játék, mint az óvodás gyermek fő életkori sajátossága, áthatja a nevelés fejlesztési területeit, vagyis az egész óvodai életet, szinte minden tevékenységi formában jelen van. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az ingerszegény környezetből érkező gyermekeket játszani is meg kell tanítani. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék fejleszti a gyermekek mozgását. A változatos mozgás ügyesebbé teszi a gyermeket, növeli önállóságát, kitartását. A gyermek a játék útján ismerkedik a világgal a tárgyakkal, a valóság jelenségeivel, eseményeivel, ezzel hatással van a gyermekek értelmi képességeinek fejlődésére. A játéknak a kreatív személyiség fejlesztésében értékes mozzanatai – pl.: a szerepjáték, bábozás, dramatizálás – lehetőséget adnak a szociális kreativitás fejlődésére (magatartásmódok, szerepek felcserélése, stb.). Fejlesztő hatását fokozzák a kísérő pozitív érzelmek. A játákot kísérő érzelmek, közlési vágyat ébresztenek, fokozódik a gyermekek beszédkedve. A beszédkedv, ösztönzi a nyelvi kommunikációs készség fejlődését. A gyermekek játék közben feltett kérdései és a továbbkérdezésre bátorító óvodapedagógusi válaszok, ösztönzik a beszédét és a gondolkodását. A játékban válnak elfogadhatóvá a viselkedési szabályok. Lehetőség nyílik azok megértésére, a helyes magatartás gyakorlására. A játékban fejlődnek a gyermekek közti társas kapcsolatok is. Így a játék, a közösségi élet fejlesztésének is alapvető eszköze. Programunk alapelve, hogy minél több alkalmat, lehetőséget biztosítsunk az elmélyült, szabad játékra. Az óvodapedagógus feladatai:  Biztosítsa, hogy a gyermek saját elgondolásait megvalósíthassa.  Teremtse meg a zavartalan játék feltételeit (hely, idő, eszköz).  Biztosítsa, hogy hangulataik, érzelmeik, fantáziájuk szabadon kibontakozhasson.  Ismerje meg a gyermek otthoni játékfeltételeit, érdeklődési körét, élményeit, és ennek alapján segítse a gyermeket a játék tartalmának gazdagításában.  Végezzen megfigyeléseket a gyermek alapos megismerése céljából.  Teremtsen közös élményszerzési lehetőségeket.  Szükség esetén kapcsolódjon be a játékba.

54

Tevékenységek

A gyermek a gyakorlójátéka során tologat, rakosgat, ismerkedik környezete tárgyaival. Mozgássorokat végez és gyakorol. A szerepjátékhoz eszközöket, játékokat készít, a szerepek tartalmasabbá tételéhez. Szerepjátéka során szerepet vállal, viselkedési mintákat vesz át. Kompromisszumokat köt, alkalmazkodik, odafigyel a társra, kapcsolatot teremt. Építményeket, játékszereket hoz létre, meghatározott céllal építget. Önkéntesen szabályokat vállal. Eljátsza a hallott mesét, verset, kitalált történetet, kiéli szorongásait, örömeit. A fejlődés jellemzői:  A gyakorlójátékban a gyermek (2,5) 3 - 4 éves korban tapasztalatokat gyűjt, mozgásmintákat sajátít el, ismerkedik a tárgyak formájával, anyagok tulajdonságaival. 5 - 7 éves korban a gyakorlójáték, a konstrukciós és szerepjáték elemeként jelentkezik.  A szerepjátékban (2,5) 3 - 4 éves korban az együttjátszás elemeit, szabályait betartja, játékához megkeresi az eszközöket, szívesen játszik egyedül vgy kisebb csoportokban. 4 - 5 éves korban képesek a cselekvések összehangolására, tartósan kialakult a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. Mozgásuk, értelmi és érzelmi fejlődésük alapján megértik környezetük egyszerűbb jelenségeit, készek ezeket játékukban újra alkotni. A szereplők magatartása megfelel a szerep által megkívánt tevékenységeknek és emberi kapcsolatoknak. 5 - 7 éves korban megértik és elfogadják játszótársuk elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játékszabályokhoz, elosztják maguk között a szerepet. A játszócsoport tagjai között szoros és tartós kapcsolat alakul ki.  A barkácsolásban (2,5) 3 – 4 - 5 éves korban segít a játékok javításában, új játékok készítésében. 5 - 7 éves korban játékukhoz, bábozáshoz önállóan elkészítenek egyszerűbb játékokat, eszközöket.  A dramatizálásban, bábozásban (2,5) 3 - 4 éves korban megfigyelik a bábok mozgását. 5 - 7 éves korban játékukhoz használnak bábot, mesét, történetet elbáboznak, saját élményeiket eljátszák.  Építő, konstruáló játékban a (2,5) 3 – 4 - 5 éves korban az összerakás, szerkesztés öröme vezérli a gyermeket, megtanulja az eszközök helyes használatát. 5 – 7 éves korban játékelemekből játékszereket építenek, szerelnek, szerkesztenek, az elképzelt modell egyre pontosabb megközelítésének igénye kialakul bennük.  A szabályjátékban mozgásos szabályjáték, értelmi képességet fejlesztő szabályjáték. (2,5) 3 - 4 éves korban olyan szabályjátékokat játszanak amelyek mozgásszükségletüket elégítik ki, szabályai egyszerűek és nem járnak különösebb kötöttséggel. 4 - 5 éves korban mozgásszükségletük kielégítésén túl a győzelem is motiválja őket. Őrködnek a szabályok betartása felett. 5 - 7 éves korban szabályjátékok megtanulására és gyakorlására is képesek, ügyességet és nagyobb szellemi erőfeszítést igénylő játékokat választanak. Kialakul az egészséges versenyszellem.

55

Módszertani alapelvek -

Az óvodapedagógus tartsa tiszteletben a játék önkéntességét. Vegye figyelme a gyermek családból hozott és a különböző élményein alapuló egyéni játéktapasztalatait. Törekedjen a játékban való beavatkozás módjának és mértékének körültekintő megítélésére. Segítse a kreatív együttműködés fejlődését, a társak elképzelései iránti nyitottságot.

Kapcsolata más nevelési területekkel A játék szoros kapcsolatban van az óvodai nevelés minden területével. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.

M u n k a: A személyiségfejlesztés fontos eszköze. A játékkal azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység az önkiszolgálás, segítés, az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt és értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízatások teljesítése, az elvállalt naposi munka, a környezet gondozása. Az óvodáskor végéig e tevékenység is játékos jellegű marad. Elsősorban a közösségért végzett tevékenység. A személyiségfejlesztés fontos eszköze. Önként - azaz örömmel és szívesen - végzett tevékenység. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok, (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakításának fontos lehetősége.

Az óvodapedagógus feladatai:    

Teremtse meg az önálló munkavégzés lehetőségét (idő, hely, eszköz). Ismertesse meg az eszközök használatát és a munka folyamatait ellenőrizze. Alakítsa a munkakészségeket és szokásokat. Személyre szabottan értékelje a munkavégzést.

Módszertani alapelvek - Az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyermekek fejlődésének egyéni és életkori sajátosságait. - Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezesse be. 56

- Biztosítsa a munka állandóságát és folyamatosságát. - Értékelje a munkát, a munka jellegét, a csoport és az egyes gyermekek fejlettségének megfelelően. - Önként vállalt tevékenység legyen a munkavégzés. Tevékenységek A gyermek egyéni fejlettségi szintjének megfelelő, önként vállalt feladatokat (önkiszolgálás, naposság, felnőtteknek való segítés alkalomszerűen) végez. Környezetében élő növényeket és állatokat gondoz és óv. Készülődik az ünnepekre, jeles napokra. A fejlődés jellemzői: (2,5) 3 - 4 éves korban részt vesznek a munka jellegű tevékenységekben. 4 - 5 éves korban már önállóan is végeznek egyszerű munka jellegű tevékenységeket (segítségnyújtás kisebbeknek, naposság, alkalmi megbízatások). 5 - 7 éves korban észreveszik, hogy milyen segítségre van a környezetükben szükség, önállóan is megoldják. Kapcsolata más nevelési területekkel Minden nevelési terület magába foglalja a munka jellegű tevékenységet. Közösségi nevelés - egymásért végzett munka, gondozás - önellátás. Foglalkozások megszervezésének alkalomszerű megbízatások. Környezeti nevelés - növényápolás, állatgondozás.

Tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a szabad játékon belül a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kiránduláson, az óvodapedagógus által kezdeményezett kötetlen formában szervezett, a nevelés egész folyamatában valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja a gyermek kompetenciájának fejlesztése. Programunkban a tanulás egyrészt spontán utánzásos, másrészt a nevelési célok érdekében a játék közben tudatosan szervezett tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán, játékosan, vagy irányított módon tanuljon a gyermek. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás, sokoldalú cselekedtetés, a világ komplex érzékelése, észlelése lehet a tanulás kiinduló alapja. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon és a szabad játék közben szervezett foglalkozásokon a nevelés egész folyamatában valósul meg. A játék és a tanulás során rendszerezzük a gyermekek tapasztalatait. 57

Az óvodapedagógus feladatai:  Teremtse meg a szabad játékon belül az ismeretek megszerzésének lehetőségét (hely, idő).  Tartsa tiszteletben az egyéni fejlettségi sajátosságokat, vegye figyelembe az eddig elért fejlődés ütemét.  Motiválja a gyermekeket eszközökkel, vonzó célokkal.  Tehetséggondozás, felzárkóztatás, prevenció, korrekció.  Cselekedtetéssel, problémahelyzetek teremtésével aktivizáljon a feladat megoldásra.  Nyújtson stabil érzelmi bázist, amely a harmonikus együttműködés alapja.

Anyanyelvi nevelés és kommunikáció Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - helyes mintaadással - az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

Az óvodapedagógus feladatai:     

Biztosítsa a nyugodt légkört a beszélgetésekhez. Úgy szóljon a gyermekekhez, hogy megértsék. Legyen szemléletes és képszerű. Tegye lehetővé, hogy a gyermekek kérdezhessenek. Teremtsen olyan helyzeteket, hogy a gyermekek beszélhessenek örömeikről, problémáikról, és arról, ami őket foglalkoztatja.

Módszertani alapelvek - Legyen az óvodapedagógus beszéde modellértékű. - Ösztönözze beszédre a gyermekeket. - Biztosítson minél több játékos lehetőséget a beszéd gyakorlására. - Tapintattal kezelje a gyermekek beszédkészségének egyéni eltéréseit. - Ösztönözze a gyermekeket érzelmeik, hangulataik kifejezésére.

Tevékenységek:

A gyermek bátran beszél, kérdez, meghallgat másokat, tisztán artikulál, szívesen vesz részt nyelvi játékokban, mondókákban, szívesen vállal szerepet bábozásban, dramatizálásban. 58

Fejlődés jellemzői: Az óvodáskor végére a gyermek szókincse gyarapodjék olyan mértékben, hogy képes legyen kifejezni mondanivalóját bővített mondatokban. Képről, élményeiről összefüggően tudjon beszélni (4-5 mondat erejéig). Kapcsolat más nevelési területekkel Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció az óvodai élet minden mozzanatát áthatja. Beépül a gyermekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, társaikkal és a felnőttekkel való kapcsolataikba.

Irodalmi nevelés

Az irodalmi nevelés az anyanyelvi kultúra és a műveltség megalapozását szolgálja. A mese és a vers az anyanyelvi közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A mese oldja a szorongást. A népi eredetű mesének erkölcsi tartalma van, belső indulati élményeket közvetít. A belső képteremtés képességét fejleszti.

Az óvodapedagógus feladatai:        

Nyelvileg tiszta és értékes mesékkel, versekkel ismertesse meg a gyermekeket. Teremtse meg a nyugodt légkört. Rendszeresen biztosítson időt mesére, vershallgatásra. A irodalmi nevelés anyagát főként a népi mondókákból és a népmesékből merítse. Teremtsen lehetőséget a gyermekek önálló szöveg- és mesemondásához. Motiváláshoz, élménynyújtáshoz kellékeket biztosítson, melyeket a gyermekek is használhatnak. Bővítse a gyermekek szókincsét, buzdítsa önálló véleményalkotásra, önkifejezésre. Válogasson anyagot a műköltészeti alkotásokból is (klasszikus és kortárs szerzőink műveiből is).

Módszertani alapelvek - Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a gyermekek választhassanak a felkínált irodalmi alkotásokból. - Ösztönözze a gyermekeket szerepvállalásra. 59

- Igényesen állítsa össze a foglalkozás anyagát. - Szívből és fejből mondjon mesét.

Tevékenységek A gyermek igényli a mesét, és szerepet vállal az irodalmi alkotás eljátszásában, karaktereket utánoz és játszik el. Báboz, dramatizál és diafilmeket néz. Fejlődés jellemzői:  (2,5) 3 - 4 éves korban figyelmesen, szívesen hallgatnak rövid mesét és örülnek azok gyakori ismétlésének, bekapcsolódnak a mondókák és versek mondogatásába.  4 - 5 éves korban várják és kérik a mesét, van kedvenc meséjük, vigyáznak a könyvekre.  6 - 7 éves korban tudnak mondókákat, verseket önállóan elmondani, folytatásos mesének emlékeznek a történetére, a tulajdonságot eljátszák, erkölcsi ítéletet alkotnak a mese szereplőiről.

Kapcsolat más nevelési területekkel Legszorosabb kapcsolata az anyanyelvi neveléssel van, ezen kívül a zenével és az énekkel.

Zenei nevelés Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekkel az éneklést, az énekes játékokat, és szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét. A gyermekdalok ritmusából fakadó ritmusos mozgás elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését. A zenei élmény serkenti a gyermekek képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságát, alkotókedvét, miközben fejlődik zenei emlékezetük, képzeletük, s esztétikusan formálódik mozgásuk. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének.

60

Az óvodapedagógus feladatai:  Teremtse meg a zenei nevelés alapvető feltételeit (hely, eszköz, idő).  Szervezze meg a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztést.  Fejlessze a gyermekekben a zenei önművelődésre és önképzésre való állandó igényt, szoktassa zenei kreativitásra.  Juttassa zenei élményekhez a gyermekeket, népi gyermekjátékok mellett fontosak a kortárs művészeti alkotások is.  Biztosítson olyan légkört, hogy a zenei hatás örömet jelentsen a gyermekek számára.

Módszertani alapelvek - Az óvodapedagógus kívánja meg a tiszta éneklést, a gyermekek mozgásának rendezett, esztétikus formáját. - Fejlessze zenei alkotó kedvüket, vidám játékokkal szerezzen közös élményt. - A játék öröme mellett ügyeljen a tevékenységek, mozgások könnyedségére. - Érvényesítse a játékosság, fokozatosság elvét. Tevékenységek A gyermek örömmel vesz részt az énekes játékokban. Szívesen használ zenei hangszereket. Önállóan kezdeményez körjátékokat, énekes játékokat játékidőben is. Mondókáz, énekel, tapsolással jár, egyenletes lüktetést és ritmust érzékeltet, ütemhangsúlyt kiemel. Felismer zörejhangokat, zenei hangokat, hangszíneket. Fejlődés jellemzői:  (2,5) 3 - 4 éves korban megtanulnak egyszerű mondókákat, játékos dalokat, alkalmi dalokat, egyszerű utánzó mozgásokat, megtudják különböztetni a magas és mély hangokat, a zörejhangokat a zenei hangoktól, észreveszik a halk és hangos közti különbséget, egyenletes lüktetést érzékeltetnek, tudnak használni egyszerű ritmus-hangszereket.  4 - 5 éves korban nagyobb hangterjedelmű dalokat énekelnek, csoportos jellegű körjátékokat játszanak (szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó), magasabb - mélyebb hangok megkülönböztetését térben is mutatják, felismerik a halk - hangos hangokat, megismerik a dalokat dúdolásról, vagy hangszerről, továbbá finomul a zörejhangok felismerése, az egyenletes lüktetés mellett megjelenik az ütemhangsúly- és ritmusos kiemelés, a mozgásuk egyöntetűbbé válik, kibővül a hangszerek használata, ritmus- és dallammotívumokat, dallamfordulatokat kitalálnak.  6 - 7 éves korban tisztán, helyes szövegkiejtéssel énekelnek, a dalosjátékok változatos formával bővülnek, bonyolultabb mozgást, szervezést igénylő játékokat is megtanulnak, megvalósítják a halk - hangos éneklést, a ritmusképzés és hallásfejlesztés anyaga tovább bővül (dallamfelismerés, dallambújtatás, hangszerek megismerése, dallamok kitalálása, szünet érzékeltetése, dalok ritmusának érzékeltetése belső hallás alapján, egyenletes lüktetés, dalritmus megkülönböztetése). 61

Kapcsolat más nevelési területekkel Irodalmi és környezeti neveléssel, mozgásfejlesztéssel, közösségi neveléssel, anyanyelvi neveléssel nagyon szoros kapcsolatban áll.

Vizuális nevelés A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, az építést, a képalakítást, a konstruálást, a kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést és környezetalakítást. A vizuális nevelés a gyermekeket egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi-plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatja, kialakítja bennük az elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességet. Az óvodapedagógus feladatai: Teremtse meg a feltételeket az ábrázoló és konstruáló tevékenységekhez. Fejlessze a gyermekek képi gondolkodását. Juttassa élményhez a gyermekeket. Gyakoroltassa az esztétikus környezet felismerését, óvását, alakítását. Ismertesse meg az eszközök rendeltetésszerű, helyes használatát, különböző technikák alapelveit.  Tegye mindig elérhetővé az eszközöket.  Fejlessze esztétikai érzéküket.     

Módszertani alapelvek -

Figyelembe kell venni a gyermekek képességbeli különbségeit. Az óvodapedagógus segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását. Törekedjen a természetes anyagok használatára. Gyermeki önkifejezés hangsúlyozása. Műalkotások, népművészeti elemek bemutatása.

Tevékenységek A gyermek rajzol, fest, díszít, ajándékot készít, épít, konstruál, firkálgat, ujjal fest, papírt hajtogat, tép, ragaszt, varr és mindezt szívesen teszi.

62

Fejlődés jellemzői:  (2,5) 3 - 4 éves korban ismerkednek a rajz, a mintázás, a festés eszközeivel, alapszíneket, alapfogalmakat megnevezik.  4 - 5 éves korban kialakul bennük az alkotás igénye, szívesen vesznek részt az ábrázolás sokféle formájában, biztonsággal használják az eszközöket, felismerhető formákat rajzolnak.  5 – 7 éves korban több síkban alakítanak képet, formaábrázolásuk változatos, emberábrázolásban megjelenik a részforma, mozgás, kibővülnek a tevékenységek, felismerik a színárnyalatokat.

Kapcsolat más nevelési területekkel A vizuális nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez, ezen belül a játékhoz és a környezet megismerésére neveléshez.

Mozgásfejlesztés

Programunkban kiemelt szerepet kap a mozgás, a mozgásfejlesztés mint a tanulási zavarok megelőzésének egyik legfontosabb eszköze. Ennek szellemében igyekszünk minden lehetőséget kihasználni az óvodai élet minden területén. Az óvodáskorú gyermekek hatalmas mozgásigénnyel rendelkeznek, ami életkori sajátosságuk. A tervszerű, rendszeres mozgás, kedvezően befolyásolja a szervezet növekedését, hozzájárul a szervezet fejlődéséhez, erősödéséhez. A mozgás fontos szerepet játszik az egészség megóvásában. A gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását felerősíti és kiegészíti. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, fejleszti az alkalmazkodó képességet. Így készíti elő: az ábrázoló, a matematikai, a zenei és a környezet megismerésére nevelés fontos kapcsolódó feladatait, ezzel is fejleszti a gyermek személyiségét. A testnevelés foglalkozások során az óvodapedagógus sok ismeretet nyújt, ugyanakkor alakítja az erkölcsi tulajdonságokat is (akarat, bátorság, önuralom, közösségi szellem, stb.). A testnevelés foglalkozások és a szabadban való játék alkalmat kínál a népi hagyományok ápolására is, a körjátékokon, énekes játékokon keresztül. A napirenbe épített mindennapos testnevelés kertében biztosítjuk a mozgásigényük kielégítését. Láberősítő és tartásjavító gyakorlatok rendszeres alkalmazásával pedig prevenciós feladatokat látunk el.

63

A mozgás hatása az értelmi képességek fejlődésére -

A mozgásos játékok, gyakorlatok, téri helyzetek felidézésével fejlődik a vizuális memórai. A testrészek, téri irányok, formák megnevezésével fejlődik térérzékelésük, gyarapodik a szókincsük. A megnevezett, látott cselekvések, mozgások elősegítik a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését. A mozgás számtalan lehetőséget ad a mennyiségi, formai, vizuális és környezeti tapasztalatok szerzésére.

A mozgás hatása a szociális képességek fejlődésére -

Segíti az “éntudat” fejlődését. A közösen, örömmel végzett mozgás közben kiszélesednek a társas kapcsolatok. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolrancia készségük. A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt, így tanulják ezek kezelését és elviselését.

A kiemelt mozgásfejlesztést két területen tervezzük 1. Szabad játékban (a gyermekek spontán természetes mozgása közben). 2. Mindennapi testnevelésben és a testnevelési foglalkozásokon. A mozgásfejlesztő program az egész személyiség fejlesztésére irányul, az egész napi gyermeki tevékenységbe szervesen beilleszkedik.

64

Az óvodapedagógus feladatai:  A sokirányú mozgásban a mozgásról szervezett pozitív élményeiket erősítse meg.  A foglalkozást úgy szervezze, hogy ne legyen kényszerítő jellege.  Teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró-, ellenálló- és alkalmazkodóképességét.  Biztosítsa a feltételeket (tiszta levegő, tiszta környezet, hely, eszköz, idő) játékidőben is.  Alkalmazkodjon a gyermekekhez, adjon lehetőséget számukra, hogy az adott gyakorlatot ki-ki a saját szintjén hajtsa végre.  Szervezze meg a vízhez soktatást, uszodába járás lehetőségét.  Szervezzen közös kirándulásokat, szánkózást, hócsatázást a szülőkkel együtt, hogy a rendszeres mozgásigényt felkeltse.  Alakítsa ki a gyermekekben az egészséges versenyszellemet.  Fejlessze a térbeli - időbeli tájékozódó képességet.  Alakítsa a mozgáskoordinációjuk (szem, kéz, láb).  Szoktassa önértékelésre a gyermekeket, növelje önbizalmukat.  Fejlessze a gyermekek figyelemösszpontosítását.  Szervezzen olyan gyakorlatokat, amelyek a helyes testtartás kialakulását és a lábboltozat megerősítését segítik elő.  Naponta szervezzen játékos, frissítő testmozgásokat (mindennapos testnevelés).  Kötelező jelleggel szervezzen heti egy alkalommal testnevelést.

Módszertani alapelvek

-

Az óvodapedagógus tartsa legfontosabb módszernek a játékosságot. Legyen tekintettel a gyermekek különböző adottságaira, képességeire. Biztosítsa a változatosságot. A mozgásigényt hosszútávra alapozza meg. Igyekezzen optimális terhelést nyújtani a gyermekeknek. Értékelésével motiválja a gyermekeket. Folyamatosan biztosítsa a mozgáslehetőséget a csoportszobában és a szabadban is.

Tevékenységek A gyermek mozog, csúszik, mászik, különböző járásokat (egyensúlyozó járás), gimnasztikai gyakorlatokat végez. Fut, figyel a szabályokra, a felnőtt utasításaira. Az eszközöket rendeltetésszerűen használja. Támaszokat, függéseket, ugrásokat végez. Betartja a játékszabályokat.

65

A fejlődés jellemzői:  (2,5) 3 - 4 éves korban utánzó járásokat, játékokat játszanak, csúsznak, másznak, kúsznak, futnak. Kezdetét veszi a testséma fejlesztése, önmaga felismerése. Tevékenységeik során olyan fejlődési szintre jutnak, hogy képesek meghatározott testrészeikre koncentrálni. Kezd kialakulni a test személyi zónája, felismernek egyszerű térbeli viszonyokat.  5 – 7 éves korban képesek önálló gyakorlatok végzésére, szabályok betartására, mozgásuk harmonikussá, összerendezetté válik. Nő feladattudatuk, feladattartásuk, megfigyelőképességük, versenyszellemük, fegyelmezettségük - kialakul az önfegyelem. A térbeli tájékozódásuk kialakul (oldalság). Az észlelés célzottan fejlődik (alakítás, tapintásos észlelés, mozgásos észlelés, hallási észlelés, keresztcsatornák összehangoltan működnek).

Kapcsolat más nevelési területekkel A természetes gyermeki megnyilvánulások során a két legfontosabb a mozgás és a szabad játék. Így a kisgyermekkori fejlesztés ezeken keresztül a leghatásosabb. Mind a fejlődésnek, mind a fejlesztésnek legfontosabb feltétele a gyermek saját aktív tevékenysége. A játék és a mozgás, valamint a kultúraátadás úgy hatják át egymást, hogy a gyermeki tevékenységek két legfontosabbika adja a program két fő tengelyét.

A környezet megismerésére nevelés A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat, amely tartalmazza a természeti és társadalmi környezet megismerését, környezettudatos magatartás kialakítását. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek a birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi és alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-, és mennyiség szemlélete. Kialakul a gyermek önálló véleményalkotása, döntési képességének fejlődése a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

66

Az óvodapedagógus feladatai:  Az óvodapedagógus tegye lehetővé a természeti környezet fokozatos megismerését (kirándulások, séták szervezése).  Kirándulások szervezésével alapozza meg a szülőföld megismerését, szeretetét és védelmét (nemzeti ünnepeink, jeles napjaink, jelképeink).  Vegye figyelembe a gyermekek természeti és társadalmi környezetére vonatkozó ismereteit.  Teremtsen lehetőséget a természeti jelenségek (színek, növények, állatok fejlődése) megismerésére.  Biztosítsa a feltételeket a társadalmi környezet megismeréséhez (család, óvoda, közlekedés).  Ismertesse meg a környezet mennyiségi és formai viszonyait, minden matematikai tevékenységet integráljon a mindennapi tevékenységekbe.  Ismertesse meg a gyermekekkel a lakókörnyezet természeti nevezetességeit és annak élővilágát (sümegi vár, várhegy, váristálló, Ősemberbánya és annak leletei), a sümegi fazekasság hagyományos eszközeit és tárgyi emlékeit (agyagozás, korongozás).  Töltse meg tartalommal a környezetvédelemmel kapcsolatos jeles napokat: Állatok világnapja (október 4.), a Víz világnapja (március 22.), a Föld napja (április 22.), a Madarak és fák napja (május 10.).

Módszertani alapelvek -

Az óvodapedagógus érvényesítse a játékosság és fokozatosság elvét. Példamutatásával hasson a gyermekekre és rajtuk keresztül a szülőkre (környezet- és természetvédelem, takarékosság). Az ismereteket - a lehetőségekhez képest - a természetes környezetben nyújtsa.

Tevékenységek A gyermek megfigyeléseket végez a természetben, tapasztalatokat gyűjt az időjárás és az öltözködés összefüggéséről, védi és óvja környezetét. A gyermek miközben felfedezi a környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja azok szeretetét és védelmét is. A fejlődés jellemzői:  (2,5) 3 – 4 éves korban megismerik közvetlen környezetüket, a velük foglalkozó felnőtteket, a család fogalmát, a testük felépítését, gyakorolják a közlekedést, megfigyelik az évszakokat, növényeket, állatokat, megnevezik környezetük alapszíneit. 67

 4 - 5 éves korban beszélgetnek a családról, az orvos munkájáról, mélyebb ismereteket szerveznek az egyes témakörökben.  6 - 7 éves korban kibővülnek ismereteik (napszakok, környezetvédelem, környezetformálás). Minden témakörben rendszerezik ismereteiket.

Kapcsolat más nevelési területekkel A környezettel való ismerkedés, az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat.

68

4. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

Az iskolai élet befogadására való alkalmasságnak testi, lelki, szociális feltételei vannak. A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 - 8 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezett, harmonikus. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott, érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik /téri észlelés, téri tájékozódás, térbeli mozgásfejlettség, testséma kialakulása/. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél az önkéntelen emlékezet bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Megjelenik a tanulás alapját képző szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztás és átvitele. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit, mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, (fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek), végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását. Felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében lévő növényeket, állatokat, azok gondozását, védelmét. Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Az óvodáskor végére a gyermek szociálisan is éretté válik az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre, felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.

69

A ZALAGYÖMÖRŐI TAGÓVODA NEVELÉSI GYAKORLATA

“CIFRA“CIFRA-PALOTA”

70

1. AZ ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA

Az óvodai nevelésünk elsődleges célja, hogy a (2,5) 3 – 7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermek személyiségének kibontakoztatását elősegítsük, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Az óvodai nevelésünk megalapozza az iskolára való alkalmasságot. Fontosnak tartjuk a speciális szükségletek kielégítését. Úgy fejlesztjük a gyermekek személyiségét, hogy a későbbi társadalmi elvárásoknak is megfeleljen. Az óvodai nevelés a családi nevelést kiegészíti, jó irányba tereli, a káros hatásokat kompenzálja. A nevelőmunkánknak át kell fogni a gyermeki személyiség egészét, az érzelmi, értelmi, testi, közösségi fejlődést. Az óvodai életünk megszervezésénél figyelembe vettük azt, hogy mindenki más-más szociális környezettel, családi háttérrel rendelkezik. Igyekszünk szakmai tudásunkat arra fordítani, hogy az óvodába járó gyermekek szívesen töltsék el az ottlét idejét, a szülők is érezzék, hogy mi is mindent megteszünk gyermekük fejlesztése, nevelése érdekében. Ezt az idézetet valljuk mi óvodapedagógusok is, melyet Pestalozzi fogalmazott meg: “Hivatásod legyen: Élni másokért S mások boldogságában keresni a magadét.” Kiemelt nevelési elveink  Az óvodás korú gyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása alapvető követelmény.  Az óvodánkban a gyermekek nevelésében résztvevő felnőttek tudják, hogy a gyermek kiszolgáltatott, ezért a gyermekek személyiségét tisztelettel, szeretettel fogadják, emberi méltóságának, jogainak biztosításával alakítják.  A nevelőmunka során szoros kapcsolat alakul ki a családdal, ezért sok bizalmas információ jut az óvodapedagógus tudomására.  A családokat biztosítjuk arról, hogy belső szokásaikról, ügyeikről titkot tartunk.  Pedagógiai és módszertani eszköztárunkat legjobb tudásunk szerint felhasználjuk, hogy minden gyermek maximálisan kibontakoztathassa képességeit, megtalálja az tevékenységi formát, amelyet szeret és amely fejlesztően hat rá, különös tekintettel a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében.  A gyermeket meg kell védeni minden olyan gyakorlattól, amely faji, vallási, vagy egyéb megkülönböztetésre vezet.  A sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését segítő, különbözőségét elfogadó környezetet kell biztosítani.  Tudjuk, hogy egész személyiségünk példakép az óvodások számára, és falunkban a családi életünk is mintául szolgál, ezért különösen ügyelnünk kell arra, hogy milyen mintát lát tőlünk a falu. 71

Az óvodai nevelés feladata a személyiségfejlesztés területén

Legfőbb területei: • • •

Szociális fejlődés Érzelmi nevelés Értelmi fejlődés

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása A szociális tevékenység fejlesztése egyrészt egy belső igény kapcsolatfelvételre, másrészt az erre való képesség. Alakításának eszközei: • • •

Empátiás átvétel Modellhatás Tudatos szoktatás

A társas együttélés a szociálisan elfogadható önérvényesítés elvárható alapvető normáinak szokás szintű megalapozása óvodáskor végére. Önismeret, - én realizálás alakítása, mely a periódus végére az alábbiakkal rendezhető.  A gyermek képes saját státuszát, helyzetét felmérni a csoportban.  Kész a társaival való együttműködésre – kooperatív.  Énjét elég erősnek éli meg ahhoz, hogy társai akaratát tudomásul vegye – kompetens.  A társak kezdeményezését nem saját énje veszélyeztetettségeként éli meg – autonom.  Képes az önálló helyzet megoldására.  A konfliktusokat megoldja a felnőtt segítsége nélkül.  Énjét színvonalas teljesítményeken érvényesíti. Ezek csak a biztonságot nyújtó óvodapedagógus, és a dajka modellhatásával és a gyermeki viselkedésre adott visszajelzéseivel valósulnak meg.

72

 Az óvodás gyermek legfőbb igénye, érzelmi függőségének kielégítése, az érzelmi biztonság.  A gyermekben erősödjön és alakjon ki érzelmi beleélés, empátiás átvétel képessége.  Érzelmek felismerésének képessége.  Saját érzelmeik kifejezésének képessége.  Az indulatain tudjon uralkodni.  Késleltetett megerősítés kivárásának képessége.  Szociális érzelmek: együttérzés, segítőkészség, bizalom, részvét, örömszerzés, bánat, fájdalom okozás felismerése, átélése.

Értelmi fejlesztés és anyanyelvi nevelés

Az értelmi fejlődésben az óvodás gyermeknek el kell érnie az észleléses, finommozgásos funkciók maximális szintű működését. A gyermek kiváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismeretükre építve biztosítsunk a gyermeknek változatos tevékenységet, amelyeken keresztül további élményeket szerzünk. A spontán szerzett tapasztalataikat rendszerezzék, bővítsék. Az értelmi képességek: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás fejlesztése. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció A szocializáció folyamatában a beszéd, a kommunikáció, a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb része. A kommunikáció által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. A kommunikáció alapvető feltétele az egymást hallgató és az egymáshoz beszélő társak. A kommunikációs nevelésünk célja:     

A szocializáció elősegítése a családi nevelés kiegészítése, pótlása. Iskolai alkalmasság elősegítése. Egyéni fejlesztés biztosítása az arra rászoruló gyermeknek. Kommunikációs kudarcok megelőzése. Fejlesszük beszédkedvét, egymással is szívesen beszéljenek.

Az anyanyelvi nevelésünk sokrétű árnyalt jelrendszer, melyet a gyermek sokféle tevékenységben használ. A felnőttel, társaival való viszonyával fejlődik és változik az anyanyelv. Célunk az óvodában az, hogy minden gyermek helyesen, szépen beszéljen, mert ez mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti az irodalmi élmények befogadására, szókincsük gazdagodik. Az anyanyelvi nevelésünk fejleszti a gondolkodást, a gyermeki fantáziát, kifejezőkészséget, a gyermeki 73

mondatszerkesztést. Megismerik falunk tájszólását és a helyre jellemző kifejezéseket is. Növekszik óvodánkban is a beszédhibás gyermekek létszáma, a szegényes szókincs arra indított bennünket, hogy még nagyobb hangsúlyt fektessünk az anyanyelvi nevelésre. Ennek érdekében logopédusok segítségét kértük, akik rendszeresen segítik az óvoda és a család munkáját. Sok mesével, verssel, bábjátékkal, drámajátékkal, népi játékokkal színesítjük a gyermekek óvodai életét. Az óvodapedagógus feladatai:  Az óvodapedagógus teremtse meg a beszélgetésre alkalmas kiegyensúlyozott légkört.  Saját mintával szolgáljon a beszélgetés iránti igény felébresztésére.  Kérdéseivel ösztönözze a gyermekeket, élményeik, történéseik megfogalmazására.  Mindig találjon módot és időt a gyermekek kérdéseinek megválaszolására.  Kísérje figyelemmel a gyermekek beszédének alakulását, kommunikációs készségüket.  Fordítson gondot a nyelvileg gátolt gyermekekre, és teremtsen lehetőséget fejlődésükre.  Differenciáltan foglalkozzon a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejleszendő és a kiemelkedően fejlett gyermekekkel.

Az anyanyelvi nevelés alapelvei óvodánkban  Az óvodapedagógus és a dajka törekedjen arra, hogy beszéde világos, érthető érzelmi szinezetű legyen, mintául szolgálhasson a gyermekek számára.  Mondanivalóját, nyelvtani rendszerünk szabályai szerint közölje.  Éreztesse meg a nyelv kifejezőerejét, szépségét, beszéde legyen képszerű, szemléletes.  Lehetőleg kerülje az olyan beszédhelyzeteket, amelyben a gyermekcsoport egyidejüleg beszél.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:  A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Összefüggő beszédükben, elbeszélésükben sok a szóismétlés, kötőszóhalmozás. Elbeszélésük folyamatos, de gyakran még nem követik a történések logikai, időrendi sorrendjét.  Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot.  Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni az óvodapedagógust, és a ha párbeszédben vesznek részt, többnyire végigvárják a másik megnyilatkozását.  Saját kérdésüket, válaszukat kiegészítő gondolataikat ahhoz igazítják.  Helyesen használják a névmásokat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt, és az igemódokat.  Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő 74

többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangterjedelmű és sebességű beszéd.  Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik.  Lehetőleg tisztán ejtenek minden beszédhangot.

Az iskolai életre való alkalmasság

“Az iskola minőségileg más identitást képvisel, mint az óvoda és ezt a változást a gyemeknek akkor is nehéz megszokni, ha tapintattal fokozatosan nem elijesztve készítjük fel a változásokra.” (Jávorszky Edit: Fejlődés pszichológia) Nagyon fontos, hogy az iskolába testileg – értelmileg fejlett gyermek menjen.

Az iskolai alkalmasság 6 – 7 éves kor jellemzői  Testileg eljutnak az első alakváltozáshoz.  Testük arányosabb, fejlett, teherbíró, mozgásuk összerendezett, finommotrikájuk fejlett.  A csontosodás tovább folytatódik, de még könnyen deformálódik.  Mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségeleteiket szándékosan képesek irányítani.  Lelkileg nyitottak, érdeklődők.  Beindulnak az önkontroll folyamatok.  Érzékelésük, észlelésük fejlettsége alkalmassá vált a tanulási folyamatokra.  Emlékezetük, figyelmük szándékos.  Felidézésük pontos, fogalmi gondolkodásuk kialakulóban.  Beszédük érthető, folyamatos.  Jól kommunikálnak, érzelmeiket, gondolataikat megfelelő formában tudják önteni.  Többféle mondatfajtát, szófajtát használnak.  Elemi ismereteik vannak önmagukról, természeti, társadalmi környezetükről.  Tisztában vannak a viselkedés alapszabályaival.  Elemi, mennyiségi ismereteik vannak.  Készen állnak a tanító, az iskolai élet elfogadására.  Kialakul a feladattudat és a feladattartás.

75

Az óvodánk nevelési rendszere

Óvodánk nevelési rendszere két tényezőre bontható: 1. A gyermekek legfőbb tevékenységére 2. Az óvodapedagógus elvárásainak elvi megalapozottságára Az óvodai nevelés rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljának kiteljesedését. Az óvodapedagógus feladatai a különböző nevelési területeken más és más tartalmakat hordoznak, ezek a tartalmak az adott nevelési terület kifejtésekor kerülnek megfogalmazásra. Az óvodánk nevelési rendszerének rövid felvázolása: 1. Alapvető keretek: • •

Gondozás, egészséges életmódra nevelés Érzelmi nevelés, szocializáció.

2. Gyermeki tevékenységek: • • •

Szabad játék Munka Tanulás

3. A fejlesztés tartalma, tervezett és szervezett tapasztalat és ismeretszerzés: •

Anyanyelvi nevelés (kommunikáció)

•

Esztétikai nevelés

•

Környezeti nevelés:

-

irodalmi zenei vizuális

-

A természeti környezet megismerésére nevelés, természetvédelem társadalmi környezet megismerésére nevelés matematikai nevelés testi nevelés

-

76

A gyermeki tevékenységek

Szabad játék

A szabad játék alapvető, legfőbb tevékenységi forma. Pszichikai hatása:

- feszültségoldás - örömszerzésés - örömforrás

A gyermekek a játékban kiélhetik, kipróbálhatják, feldolgozhatják és gyakorolhatják élményeiket. A valóság eseményeit, történéseit újra játszák. A játéknál maga választja a tevékenységet, a konfliktusokat önállóan oldja meg. A játék segíti a beszédfejlődést. Lehetőség nyílik a játszótársak megválasztására, együttműködésre, vagy elutasításra, a társakkal való egyezkedésre, így a szociális fejlődése is biztosított a gyermeknek. A játék tehát a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz, mert benne minden tanulási tartalom megjelenik: ismeret, jártasság, készségek. Megalapozódnak a képességek, alakul a gyermek magatartása, utánozhat. A gyermeki játéktevékenységekben rejlő nevelési lehetőségek azonban csak megfelelő feltételek biztosításával aknázhatók ki.

Munka

A személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal sok vonatkozásában azonosságot mutat. A gyermeki munka jellege: önkéntes, örömmel, szívesen végzett játékos tevékenység. Tapasztalatokat szerez, megismeri környezetét, kialakulnak, fejlődnek: képességei, készségei (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság), alakulnak a tapasztalatai és a közösségi kapcsolatok. Kialakul:

- szerszám és eszközhasználat - a munkaszervezés képessége

Erősödik:

- együttműködési kedv - felelősségérzet - kitartás - kötelességteljesítés gyakorlása - önértékelés, közösségi értékelés

77

Tanulás Az óvodánkban tudatosan tervezünk, a gyermek igényeire, kívánságára alapozunk.A tanulás folyamatos, az alapvető tevékenység a játék. A játékban tapasztal, megfigyel, tevékenykedik a gyermek és ezen keresztül tanul. A tanulásnak két aspektusa van: - tudatos - nem tudatos A gyermek számára örömforrás kiváncsiságának kielégítése. Az óvodapedgógusnak mindig biztosítani kell a megfelelő feltételeket, csak így tanul a gyermek.: - önkéntelenül - folyamatosan - örömmel Az érdekes, ösztönző körülmények között a felnőtt támogatása és mértéktartó vezetése mellett a gyermek rengeteget képes megtanulni a világról és önmagáról. A tanulás hatására fontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk. Rendeződnek tapasztalataik, kialakul a problémamegoldó gondolkodásuk. A tanulás során a szóbeli kifejezés és a beszéd is fejlődik, és befolyásolja a gyermekek világképének kialakulását.

A fejlesztés tartalmi eszközei óvodánkban Esztétikai nevelésünk az óvodában Az esztétikai nevelésünk célja a tapasztalatszerzés, élménynyújtás, amelynek segítségével a környező objektív világ a kisgyermek számára érzéki síkon megfoghatóvá válik és képessé teszi a gyemeket a valóság esztétikai felismerésére, befogadásásra, megvalósítására, létrehozására. Az esztétikai nevelésünk során tehát teret és lehetőséget adunk az életkori sajátosságokból fakadó szárnyaló gyermeki kiváncsiságnak, fantáziának. Figyelni kell a befogadóra és alkotó képességének fejlesztésére. Az egész személyiség formálódik. A gyermek ízlésvilága óvodás korban még tiszta, lehetőséget, ösztönzést kap a környezettel való helyes, értékes kapcsolatteremtésre. Irodalmi nevelésünk A mese – vers, a népi mondókák, dúdolók, és más játékok adják a gyermek első érzéki élményeit, amelyek másik emberhez kötődnek, és a gyermeket tevékenységre serkentik. 78

A mesének – versnek - erkölcsi tartalma van - belső képet teremt - emberi kapcsolatokra tanít Belső képvilágot jelenít meg, a gyermeki élmény feldolgozás egyik fontos formája:       

Oldja a szorongást Erkölcsi normákat közvetít Előkészíti az olvasóvá válást Segít az emberi kapcsolatok megértésében A gyermek fantáziáját megmozgatja, beleélő képességét fejleszti Az egész személyiség fejlődik Művészisége kínálja a legtöbb lehetőséget a nyelv művelésére, nyelvi kultúránk elsajátítására: bővül a szókincs.

Vizuális nevelésünk A vizuális nevelés önmagában is összetett tevékenység, sokszínű nevelési terület. Az egyéni képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképességet, térbeli tájékozódást, a gyermeki élmény- és fantáziavilág gazdagságát, alakulását.  Fejlődik a tér-, forma-, színérzék.  Kialakul bennük az elemi képolvasási, komponálási rendezőképesség.  Magában foglalja a rajzolást, a festést, a mintázást, az építést, a képalakítást, a konstruálást, a kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést és a modellezést.  Fejleszti: - a megfigyelőképességet - az intellektuális képességet - az emocionális képességet - a motorikus képességet Célunk a gyermekek művészetek iránti fogékonyságának és esztétikai értékelő képességének fejlesztése.

Zenei nevelésünk Az óvodai zenei nevelésünk fontos célja, hogy a gyermekek élményhez jussanak, kialakuljon a zenei érdeklődésük, formálódjon zenei ízlésük, és esztétikai fogékonyságuk. • Szeressenek a gyermekek énekelni. • Fejlődjön a zenei hallásuk, ritmusérzékük, zenei emlékezetük, mozgáskultúrájuk. 79

Az érzelmekre nagy hatással van, ezzel egyidejüleg fejlődik a gyermek értelme is. Az együttlét társas örömet is jelent. A gyermekek zenei érdeklődését fejlesztik a néphagyományok, a művészi értékű gyermekdalok, felébresztik a gyermekek zenei műveltségét. A képi és irodalmi alkotások iránti kiváncsisága is fejlődik.

• • •

Mozgásuk összerendezettebb és esztétikusabb lesz a zene hatására. Fejlődik a szabálytudat és a közösségi magatartás. Különleges népi kifejezéseket ismer meg, amely elősegíti a szülőföldhöz való kötődést, a táj szeretetetét ahol él, és a népi hagyományok ápolását.

Testnevelés Az óvodai nevelésünkben a rendszeres testnevelés kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légzési-, keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növekedéséhez. A testnevelés felerősíti, kiegészíti, fejleszti: - a gondolkodást, - az egészséges életmódra nevelés hatását, - a személyiségtulajdonságokat, - térben és időben való tájékozódást, - az alkalmazkodó képességet, - helyzetfelismerést, döntést, - a természetes mozgást, a testi képességeket, - a bátorságot, a fegyelmezettséget, kitartást, - és fontos szerepet kap az egészség megóvásában a biológiai egyensúly fenntartásában.

80

Környezeti nevelésünk A külső világ tevékeny megismerése A gyermekek aktivitásuk és érdeklődésük során tapasztalatokat szereznek a közvetlen és tágabb természeti-, emberi-, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. Célunk:     

A környezet megismerése, a valóság felfedezése Pozitív viszony alakuljon ki a természethez, és az emberi alkotásokhoz Alakuljon ki a természet védelme, értékek megőrzése, A környezetükben biztosan tájékozódjanak Eligazodjanak (életkoruknak megfelelően)

Fejlődjön: - a gyermeki megismerésük - az észelésük - a fogalmi gondolkodásuk - a környezettel való aktív kapcsolatuk

Alakuljanak: - a viselkedési formák - az érzelmi, erkölcsi magatartások Mivel kis faluban van az óvodánk, a nemzeti kultúránk értékeit, hagyományok őrzését, megismerését elsődlegesnek tartjuk. Szeressék, ragaszkodjanak környezetükhöz, és megfelelő ismeretekkel rendelkezve igazodjanak el benne. A környezet megismerése közben a gyermekek matematikai tapasztalatokhoz jutnak. A matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkoznak, így szinte természetes módon ismerkednek velük.

81

2. ÓVODÁNK NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK TARTALMA Alapvető keretek:

Gondozás és egészséges életmódra nevelés A családból érkezett kisgyermek számára az új környezet, az új életritmus szokatlan. Gondozási tevékenységünk hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek optimálisan alkalmazkodjanak új környezetükhöz. Növekedésük, fejlődésük biológiailag nagy mértékben meghatározott, de ezt a környezeti tényezők úgy befolyásolják, hogy saját testi képességeikhez képest maximálisan fejlődjenek. A gyermekek az óvodába kerüléskor gyakrabban betegszenek meg, étvágytalanná, fáradékonnyá válnak, vagy más testi funkciójuk szenved átmeneti zavart. Az egészség megőrzése, a testi, lelki harmónia kialakítására egyaránt szükség van. a, Napirend A helyes életritmus életkoronként is eltérést mutat. A heterogén csoporton belül is eltérő a különböző korosztályok gyermekének napirendje. Óvodánkban töltött idejüket élettani szükségleteik figyelembevételével tervezzük meg. Az óvodai életet úgy szervezzük, hogy a napirend elegendő időt biztosítson a játékra a csoportszobában és az udvaron, és a mozgásra, sportolásra. A hétfői nap: a “beszélgetős nap”, amikor elmondhatják otthoni élményeiket.

82

Napirend

Időtartam

7 -10,30

Tevékenység

JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Személyes percek Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek - Rajz, mintázás, kézimunka - Ének-zenei készségek fejlesztése - Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése - Részképességek fejlesztése egyéni szükségletek alapján - Testápolási tevékenységek - Tízórai - Vers - mese - dramatikus játék - Mindennapos testnevelés

10,30-11,45

Élményszerző séta, kirándulás

11,45-12,45

Ebéd, testápolási tevékenység

12,45-14,45

Alvás, pihenés

14,45-15,30

Testápolási tevékenység, uzsonna

15,30-16,00

Szabad játék

Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

83

b, A táplálkozás a növekedés minőségi feltétele. Óvodánkban az étrend jól látható helyen ki van függesztve, hogy a szülők is megválaszthassák az otthoni kiegészítő ételeket. Az óvodában tízórait, ebédet és uzsonnát fogyasztanak a gyermekek. Az ízléses terítékről sem feledkezünk el: textil abrosz, szalvéta (ünnepkor asztali díszek, gyertyák). c, A testápolás az egészségvédelmet, szükség szerinti tisztálkodást, ruházatuk gondozását, ápolását és ez iránti igényük kialakulását szolgálja. A rendszeres és szükség szerinti kézmosásra megtanítjuk a gyermekeket. Minden ebéd után fogat mosunk, ügyelünk arra, hogy ez a tevékenység alapos legyen. d, Öltözködés elsősorban az időjárás változásai ellen jelent védelmet. Folyamatos kapcsolattartásunk a szülőkkel arra is kiterjed, hogy mindig legyen a szekrényben elegendő ruha, hogy a gyermkekek át tudjanak öltözni, ha fáznak, vagy ha melegük van. A gyermekek kinézete legyen gondozott, hajuk fésült.

e, Az edzés fontos az egészség megőrzéséhez. Légfürdőzés, szabadban végzett testnevelés, és a séta lehetőségét tudjuk kihasználni. Időtartama függ az időjárástól, a gyermekek életkorától, egészségi állapotától.

f, A pihenésnél messzemenőkig figyelembe vesszük a gyermekek otthonról hozott szokásait. Mesével altatunk, gondot fordítunk a gyermekek kényelmére, praktikus elhelyezésére is.

A gondozás és egészséges életmódra nevelés feladatai óvodánkban

Az egészséges életmód kialakítása sokrétű tevékenység. Magába foglalja a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását. Célja: a harmonikus, összerendezett mozgásfejlesztés, amelyben figyelembe kell venni az egyéni sajátosságokat, családból hozott szokásokat. Udvarunk fűves és betonos felületű, ahol homokozó, csúszda és hinta is van. Az óvoda belső helyiségei az öltöző, és a mosdó megfelelő nagyságúak. Folyamatos légcseréjük és megfelelő hőmérsékletük biztosítható. Tisztálkodó– és fogmosó eszközök rendelkezésre állnak.

84

Az óvodapedagógus feladatai:  A tárgyi környezet kialakítása, állandó pótlása, alakítása. Törekedni kell arra, hogy a belső és külső környezet egyaránt jól szolgálja a gyermek mozgás- és játékigényét.  Módszertani alapelvként az egyéni bánásmód és a differenciálás elvét kell alkalmazni.  Tartsa szem előtt, hogy ezen a területen türelemre, bizalomra, segítségnyújtásra van szükség, hogy a gyermekek elsajátítsák szokásrendszerünket.  Fontos feladatunk a gyermek egészségének védelme, edzése, az egészségük megőrzése.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  Testápolás: Önállóan mosakodnak, törölköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor ez szükséges. Körömkefével tisztítják a körmüket, helyesen használják a fogkefét. Ruhájuk ujját le- és feltűrik, begombolják, kikapcsolják. Helyesen használják a WC-t, vigyáznak a rendre, tisztaságra, a tisztálkodási eszközöket a helyükre teszik, hajukat rendben tartják. Zsebkendőt használnak, helyesen fújnak orrot, tüsszentéskor, köhögéskor zsebkendőjüket a szájuk elé tartják.  Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látják el. Az épületbe lépve lábat törölnek, szükség esetén ruhájukat, cipőjüket letisztítják. Segítenek az ágyak elrakásában, a csoportszoba átrendezésében. Észreveszik az elvégezhető feladatokat, és segítséget nyújtanak társaiknak, a felnőtteknek. Képessé válnak mindennapi szükségeleteik életkoruknak megfelelő önálló kielégítésére.  Étkezés közben kultúráltan viselkednek, igénylik az asztal esztétikus rendjét, helyesen haszálják az evőeszközöket.  Az öltözködésben önállóak, helyes sorrendben öltöznek, vetkőznek. Holmijukat hajtogatva teszik a helyükre. Ruhaneműjükkel gondosan bánnak, cipőfűzőjüket megkötik. Ha fáznak, vagy melegük van önállóan átöltöznek.  Környezetük rendjére, tisztaságára figyelnek. Az ajtókat csendesen nyitják, csukják. Az eszközökkel óvatosan bánnak, a rendetlenséget észreveszik, megszüntetik.

85

A közösségi nevelés és a szocializáció Óvodánk feladatai a közösségi nevelés és a szocializáció terén

A gyermek fejlődésében, szocializálódásában a társadalmi szerepek tevékeny elsajátítása alapvető, személyiségfejlesztő, tehát nélkülözhetetlen. Kialakul a gyermek helyes önérvényesülése, módosul a viselkedés módja a közösségben.

Az óvodapedagógus feladatai:  Az óvodapedagógus és a dajka, mint modell szerepének tudatában serkentse a gyermekek egyéni fejlődését ezen a téren, mert így válik a csoport is fejlett közösséggé.  A hátrányos helyzetű gyermekeknél találja meg azt a megnyerő tulajdonságot, képességet, amelyre érdemes odafigyelni, ami kibontakoztatható.  A gyermekkel éreztesse egyértelműen, hogy mit tart helyesnek, mit miért utasít el. Mindezt fejezze ki cselekedeteivel és szavaiban.  Törekedjen a gyermekek egymással szembeni tűrőképességének kialakítására.  Legyen igazságos, a gyermekekkel egyéni sajátosságukhoz igazodva bánjon.  Az óvodapedagógus törekedjen önmérsékletre a gyermekekhez fűződő viszonyában, mert érzelmei akaratán kívül is hatnak a közösségre.  Mindig törekedjen toleranciára, megértésre, magatartása legyen határozott és őszinte.  Vegye figyelembe a gyermekek fejlettségét, jó szándékát, törekvéseit, ugyanakkor tartsa szem előtt fejlesztésének feladatait.  Az óvodapedagógus a gyermekek fejlesztésében fokozatosan tegye át a hangsúlyt a felnőtt – gyermek kapcsolatról a gyermek – gyermek kapcsolatra.  Építsen a gyermekek közötti társas kapcsolatra, a társ, mint modell megjelenésére a szocializációs érésben.  Gondoskodjon olyan együttes tapasztalatokról, élményekről, amelyek a csak hozzá kapcsolódó gyermeket más megvilágításban helyezi társai előtt.  Juttassa tapasztalatokhoz a gyermekeket az együttes feladatvégzés öröméről.

A beszoktatás feladatai Az óvodapedagógus feladatai:    

Először otthonában találkozzon a gyermekkel. Segítse és bátorítsa az óvodába bekerülő kisgyermeket. Javasolja a fokozatos beszoktatást. Törekednie kell a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedésének segítésére.

86

 A beszoktatásnál gyermek a szülők jelenlétében ismerkedik az óvodával. Ez addig tart, amíg a gyermeknek és a szülőnek erre igénye van.  A gyermekek otthonról elhozzák kedvenc játékukat, vagy azt a tárgyat amihez ragaszkodnak és ez megkönnyíti beilleszkedésüket.  A régi gyermekek sokat segítenek a kicsik befogadásában.

A gyermekek tevékenységének megszervezése Az óvodapedagógus feladatai:  Teremtsen minél több olyan alkalmat, amelyben a gyermekek maguk választhatják meg tevékenységüket.  Adjon lehetőséget az óvodán kívül szerzett élmények verbális és játékos feldolgozására.  Biztosítsa a játék zavartalanságát.  A tevékenységek megszervezésénél építsen a gyermekek aktivítására, érje el, hogy a maguk választotta tevékenységekben fegyelmezettek is legyenek.

Óvodánk feladatai távlatok és hagyományok kialakítása terén Az óvodapedagógus feladatai:  Állítson a csoport elé távlatokat, ismertesse meg velük a “holnap örömét”.  A rendszeresen ismétlődő tevékenységekből alakítsa ki a csoport hagyományait.  Tegye örömtelivé az ünnepek, a jeles napok szokásrendszerét.  Tevékeny várakozás előzze meg az ünnepeket, a jeles napokat.  Idézze fel újra az ünnepeket, a jeles napokat, hogy az emlékek és távlatok folyamata bevésődjön.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:  A gyermekek várják a holnap eseményeit, az ünnepeket, jeles napokat.  Szívesen készítenek egymásnak és szüleiknek ajándékokat, ebben egymás és az óvodapedagógus segítségét is igénybe veszik.  Számon tartják a csoport hagyományait, örömmel készülnek az ünnepekre, jeles napokra.

87

Alapvelvünk: Falunk ősi, néphagyományokkal rendelkezik, ezért fontosnak tartjuk, hogy óvodásaink is megismerjék, és ápolják ezeket a kedves népi hagyományokat. Ezért idős emberekkel, népi mesterségek művelőivel, sokszor találkozunk, beszélgetünk. Az óvodai életünkbe is beépítjük a népszokásokat, a helyi ételeket elkészítjük, a falura jelllemző tréfás, népi csúfolókat megismertetjük a gyermekkel.

Jeles napok:

ŐSZ

- Szüret, betakarítás - Zene világnapja (október 1.) - Állatok világnapja (október 4.)

TÉL

- Advent - Mikulás - Luca - Karácsony - Újévi köszöntő - Farsang

TAVASZ

- Víz világnapja (március 22.) - Húsvét - Föld napja (április 22.) - Madarak és fák napja (május 10.) - Pünkösd

NYÁR

- Majális

88

Közösségi élet szokásai és közösségi magatartás alakítása Módszertani alapvelvek Az óvodapedagógus kezdettől figyeljen arra, hogy a szokásokhoz pozitív érezelmek társuljanak. Törekedjen arra, hogy minden gyemek képes legyen azonosulni a közösségi – erkölcsi kívánalmakkal. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:  Ismerjék fel a gyermekek a szokások értelmét.  Szokásaikat minél önállóbban végezhessék, gyakorolhassák.  Az óvodapedagógus elvárásai, a társak visszajelzései alapján tegyék a gyermekek magukévá a pozitív magatartás formákat.

A fejlődés jellemzői a közösségi nevelés és a szocializáció terén (2,5) 3 – 7 éves korban

Az óvodapedagógus feladatai:  Segítse elő, hogy minden gyermeknek legyen olyan rá jellemző pozitív megnyilvánulása, tevékenységi területe, amiben ügyes.  Az egyéni bánásmódot az óvodai élet minden területén valamennyi gyermekre vonatkoztatva érvényesítse az óvodapedagógus. Kiemelten figyelve a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre.  Törekedjen arra, hogy a gyermekek átvegyék elfogadó, segítő, megértő beállítódását.  Az értékelésnél egy-egy gyermek előnyös tulajdonságait, vagy pozitív tettét a csoport életére vonatkoztatva dícsérje meg.

89

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:  Az eddig kialakult szokások igénnyé válnak, amelyeknek a gyermekek természetes módon tesznek eleget.  Közös tevékenységekbe aktívan vesznek részt.  Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartásformákat.  Észreveszik, hogy kinek miben van szüksége segítségre.  Számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók után.  Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvodapedagógus és társaik közlését, kérdését.  Önként, vagy felnőtt kérésére bekapcsolódnak a kezdeményezésekbe, eközben figyelnek az óvodapedagógusra, és az útmutatásának megfeleleően hajtják végre a feladatot.  Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményére.  Ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereiknek.  Természetes szükségletté válik a közös tevékenység.  Együttéreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt. Érdekli őket társaik mondanivalója, munkája.  Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit.  Egy-egy társuk iránt kitűntetett rokonszenvet, barátságot mutatnak.  Bíznak önmagukban és társaikban.  Érzelmileg és értelmileg egyaránt elfogadják és követik az óvodapedagógus és a dajka kéréseit, útmutatásait. Felfogják alapvető metakommunikatív jelzéseit.  Az óvodapedagógus, vagy társai kérésére és saját kezdeményezésükre a közösség számára hasznos feladatot végeznek.  A megkezdett munkát felszólítás nélkül befejezik.  Képesek együttműködni egy feladat elvégzésében, elfogadják az alá-, fölé- és mellérendelési viszonyokat.  Képesek kívánságaikat, törekvéseiket módosítani, esetleg elhalasztani, ha erre – számukra belátható okból – szükség van.  Önálló vélemény alkotásra is vállalkoznak.  Igazat mondanak.

Szabad játék A játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó tevékenység. A játék, a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A szabad játék a gyermek pszichikus szükséglete, melynek zavartalanul kell kielégülnie. Kreativitást fejlesztő, erősítő, élményt adó tevékenység, melynek legfőbb motiváló ereje maga az óvodapedagógus játék iránti fogékonysága, játékra való hajlama, humorérzéke, rugalmassága.

90

A játék fajtái: • • • • • •

Gyakorló játék Szimbólikus szerepjáték Építő, konstruáló játék Szabályjáték Barkácsolás Dramatizálás, bábozás

Módszertani alapelvek: Az óvodapedagógus lehetőleg közvetett módszerekkel irányítsa a játékot. Segítse az önkéntességnek, a szabad választásnak, önállóságnak az érvényesülését a játék szerveződésében, a téma megválasztásában, a szerepek kiosztásában, a szerepek közti viszonyok életrekeltésében, az eszköz kiválasztásában. Segítse az önkéntességnek, a szabad választásnak, önállóságnak az érvényesülését a játék szerveződésében, a téma megválasztásában, a szerepek kiosztásában, a szerepek közti viszonyok életre keltésében, az eszköz kiválasztásában. Gondoskodjon arról, hogy a gyermekek játék közben biztonságban érezhessék magukat, játéktémájukat folyamatosan napokon keresztül is játszhassák. Törekedjen arra, hogy minden gyermek szerepjátéka egyéni képességeinek legfejletebb szintjén bontakozzon ki. A szabályjátékok kiválasztásánál vegye figyelembe a gyermekek fejlettségét, kívánságait, a játék előzményeit. Segítse a gyermeket a vezetésben, a szabályjátékok betartásában. Az óvodapedagógus feladatai:  Teremtse meg a nyugodt légkört, a zavartalan, hosszabb időtartamú szabad játékhoz.  Segítse a gyermekeket abban, hogy sokféle játéktéma közül szabadon tudjanak választani.  A játék sokoldalú fejlesztő hatásának tudatos kihasználása.  Alakítson ki a csoportszobában játéksarkokat, állandó és ideiglenes jelleggel.  Szoktassa a gyermeket önálló játszóhely kialakítására, és követelje meg a rend helyreállítását is.  Biztosítsa annak lehetőségét, hogy egy-egy játéktémát több napon keresztül is játszhassanak.  A játékhoz sokféle játékeszköz álljon rendelkezésre, természetes anyagokból.  Nyújtson az óvodapedagógus a játék témához élményeket, váljék az ismeretszerzés élménygazdaggá, amely megjelenhet a gyermekek játékában is.  Ismertesse meg a gyermekeket a régi, falusi játékokkal.  Ügyeljen arra, hogy a szabad játék túlsúlya érvényesüljön.

91

A gyermeki tevékenységek a játékban A (2,5) 3 – 4 éves kiscsoportosok érzelmileg erősen kötődnek a játékszerekhez, egyegy játékszert szinte sajátjuknak tekintenek. Játékuk akkor lesz nyugodt, ha mennyiségben elegendő a rendelkezésre álló játékszer. Játékuk legtöbbször még gyakorló játék, ami a nyelvi kifejezésben is megnyilvánul. Játékukat beszéd kíséri, önként fölvállalt szabályokat tartalmaznak, de ezeket hamar megváltoztatják. Megjelennek a szerepjáték egyszerű formái, jól érzik a gyermekek magukat a társas kapcsolatokban. A játékukhoz az eszközöket önállóan megkeresik, a játékszerek használatában rendszerint megegyeznek. A bábu mozgatása kelti fel az érdeklődésüket, mert számukra a cselekvés kifejezőbb mint a szó. Építésük, konstruálásuk nagyon bonyolult, nem tudják ismételni, neve nincs, mert még ez is rakosgatás, illesztés öröméért van. Szabályjátékaik egyszerűek, nem szükséges hozzá az egész csoport együttműködése. A 4 – 5 éves gyermekek gyakorló játékot már csak ritkán játszanak. Segítenek az óvodapedagógusnak a játékeszközök javításában. Megbeszélik, hogy játékukhoz milyen eszközre lenne szükség, ezeket az óvodapedagógus segítségével elkészítik. A felnőtt segítségét mindig igénybe veszi a bábozáshoz, dramatizáláshoz, ehhez eszközöket készítenek. A 6 - 7 évesek sokféle szerepjátékot játszanak, megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Vállalják a számukra kevésbé érdekes szerepeket is. Képesek olyan játákhelyzeteket létrehozni, amelyben tapasztalataik és érdeklődéseik alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét, kapcsolatait. Önállóan képesek a játék megtervezésére, a szerepek kiosztására, a játékeszközök kiválasztására. A barkácsolás során létrehozott alkotások, a szerepjáték és a bábozás természetes eszközei. Építő- konsturáló játékeszközeiket is használják játékaikban, újra előállítani is képesek. Olyan szabályjátékokat választanak, amely már nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést igényel. Kedvvel és örömmel játszanak, egymást figyelmeztetik a szabályok betartására.

Gyakorló játék Kiindulópontja a véletlen mozgásból, cselekvésből adódó siker, öröm, ami a gyermeket ismétlésre, gyakorlásra készteti. A játéknak ebben a szakaszában a gyermekek az anyagok, tárgyak tulajdonságaival, a tárgyak, játékszerek működésével egymáshoz való viszonyával ismerkednek. A sokszori ismétléssel, gyakorlással a gyermek különböző megismerő funkciói, finommotoros koordinációi fejlődnek. A mozgások azért válnak játékká, mert önként felállított és vállalt szabályokat tartalmaznak. A gyakorló játék a 3 éves korra jellemző, de mindannyiszor megjelenik, ha a gyermekek új játékszert, játékeszközöket kapnak.

92

Az óvodapedagógus feladatai:  Ha egy gyermek huzamosabban ezen a játékszinten játszik, az óvodapeadagógus keresse meg azokat az okokat, hogy mért nem fejlődik a játéka.  Az óvodapedagógus feladata a megfelelő játékszerek és a megfelelő játékhely biztosítása.  Helyezzen el a csoportszobában és az udvaron huzogatható, rakosgatható játékszereket, öltöztethető babákat.  Legyenek olyan eszközök, amelybe rakodhatnak, szállíthatnak.

Szimbólikus - szerepjáték A gyakorló játék keretei között bontakozik ki és fejlett formáját az óvodáskor végére éri el. Fejlettsége, összetétele a gyermek tapasztalatait, ismereteit tükrözi és az ezekhez fűződő érzelmeket. A szerepjátékot önállóan kezdeményezik és játszák. A vállalt szerepeken keresztül ábrázolják a valóság számukra lényeges mozdulatait. A szerepjáték is érzelem vezérelt, a gyermek utánozza a valóság számára fontos mozzanatait. A szerepjáték segíti az alapvető erkölcsi értékek, az együttélés szabályainak rögzülését. Az óvodapedagógus feladatai:  Élménygazdag óvodai élet.  Játékeszközök biztosítása.  Segítsen a gyermekeknek, hogy konfliktushelyzeteiket egymás közt oldják meg, legyenek toleránsabbak egymással, fogadják el a különbözőséget.

Építő, konstuáló játék A gyermekek kockákból, más játékszerekből különöböző alkatrészekből, anyagokból “építményeket” hoznak létre. Lehet spontán, de lehet előre elképzelt, meghatározott célú is. Fejlesztő hatása abban van, hogy a gyermekeknek az “én csináltam” élmény fejleszti önértékelését, növeli biztonságérzetét, serkenti fantáziájukat. Elősegíti az értelmi képességek fejlődését. Az óvodapedagógus feladatai:  Életkori sajátosságuknak megfelelő játékeszközök biztosítása.  Játékok használatának megtanítása, bemutatása, a megvalósítást bízza a gyermekre.  Vegye figyelembe a csoport átlagos fejlettségét, a hátrányos helyzetű, de ugyanakkor a kiemelkedően fejlett gyermeket is.

93

Szabályjáték Jellemzője, hogy pontosan meghatározott szabályok szerint zajlik, ezek határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését. Egyaránt fejlesztik a gyermek mozgását, értelmi képességeit. Önfegyelemre, feladattartásra nevelnek. Az ilyen játék során a gyermekek elsajátítják a helyes magatartásformákat, az érzelmek koordinálását. Az óvodapedagógus feladatai:  Tervszerűen készüljön fel a szabályjáték megtanítására.  Következetesen követelje meg a szabályok betartását.

Barkácsolás A gyermek játék iránti igényéből alakul ki, tehát mindig közvetlen. A játéktémák eszközeit készítheti el a gyermek. Jól fejleszti az érzékelést, a finommotorika kialakulását. Az óvodapedagógus feladatai:  Biztosítson az óvodapedagógus olyan eszközöket, anyagokat, amelyeket a gyermekek könnyen megmunkálhatnak (fa, bodza, gyapjú, termések).  Személyes példamutatásával adjon mintát a barkácsoláshoz.

Dramatizálás, bábozás Kialakulásának feltétele az esztétikai élmény megjelenése, amelyet aztán szabad formában előadhat, tovább játszhat a gyermek. A bábjátékban a gyermekek közvetlenül nyilvánulnak meg, a környezethez való viszonyukat az általuk átélt cselekvések tartalmát tükrözi. A gyermek a bábot azért érzi magához közel, mert még nála is kisebb, cselekvéseit, sorsát ő irányítja. Az óvodapedagógus feladatai:    

Legyenek alkalmak a bábozásra, dramatizálásra. Tanítsa meg az óvodapedagógus a gyermekeket a bábok mozgatására. Adjon példát a bábkészítésre, ösztönözze a gyermekek ilyen tevékenységét. A csoportszobában álljanak rendelkezésre a dramatizálás eszközei. 94

A környezet megismerésére nevelés helye az óvodánkban

Módszertani alapelvek: Környezeti nevelés Az óvodába érkező gyermeknél biztosan állíthatjuk, hogy közvetlen kapcsolata van már az őt körülvevő környezettel, (család, közlekedés, növények, állatok, időjárás) ezért az óvodapedagógus a tervezésnél: -

-

Bátran támaszkodjon a már meglévő tapasztalatokra, ismeretekre, munkája során ezeket csupán fel kell idéznie, ezekre építhet, a gyermek ismereteit bővítheti, kiszélesítheti. Vezesse rá a gyermekeket mit kell megfigyelni, ösztönözze őket a tapasztalatszerzésre. Az élményeket, tapasztalatokat közösen beszéljék meg, (lehetőség nyílik a szókincs bővítésére, a beszédhibák javítására). A környezeti nevelés alapja a közvetlen tapasztalás. Törekedjék az óvodapedagógus arra, hogy a megfigyelések nagy részét természetes környezetben, a szabadban tartsa. Gyakran tegyen a csoporttal sétát, kisebb kirándulásokat, melyek kiválóan alkalmasak a gyűjtőmunkára. Csoportszobában tartott játékba integrált tanulás során alkalmazzon az óvodapedagógus változatos motivációt, biztosítson a gyermekek számára minél több, érdekesebb tapasztalási lehetőséget. Segítséget nyújt a tapasztalatszerzésre a szimulációs játék. Igyekezzék az óvodapedagógus az egyes témáknál ezt megteremteni. Az ismeretek elmélyítése érdekében biztosítson az óvodapedagógus a gyermekek számára gyakorlási lehetőséget, cselekedtesse őket.

Külső világ tevékeny megismerése A környezeti nevelés tartalmai A nap egészét átható folyamat, amely szoros kapcsolatban áll minden nevelési területtel és gyermeki tevékenységgel, elősegítve a tárgyi- és emberi környezethez fűződő érzelmek, kapcsolatok ismeretek alakulását. A gyermeknek ezen folyamatok során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek a környezet megismerése során a világ mennyiségi, formai összefüggéseivel kapcsolatos élményekre tesz szert és azokat alkalmazza tevékenységeiben.

95

A környezeti nevelés célja

•

• •

A környező világ mennyiségi, formai és kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztaltatása lehetőség szerint természetes élethelyzetekben. Kapjon teret az “újrahasznosítás” lehetősége (pl.: a szülők munkahelyén használt papír újrafelhasználása rajzolásra). Törekedjen a természettudatos magatartás kialakítására, a természet megóvására, a természet védelmére.

A környezeti nevelés feladata Olyan képességek, viselkedésformák tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természetes és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolathoz, a környezeti problémák iránti érzékenységhez, a környezettudatos életvitel kialakulásához. Az óvodapedagógus feladatai:  Tevékenységek során ismertesse meg a gyermekeket az őt körülvevő világgal.  Megfelelő idő, hely, eszköz biztosításával keltse fel a gyermekek kiváncsiságát és elégítse ki megismerési vágyukat.  Alakítsa ki a kultúrált magatartás helyes szokásait, az egyéni fejlettségi szinteknek megfelelően, elősegítve ezzel a gyermekek véleményalkotását, társas kapcsolataiban és környezetének alakításában.  Tegye lehetővé, hogy a gyermekek a tevékenységek szervezésében életkorúknak megfelelően vegyenek részt.  Biztosítson lehetőséget a családok aktív közreműködésére. Kiemet figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű családokra.

A (2,5) 3 – 7 éves korban tervezhető jellegzetes taratalmak (2,5) 3 - 4 éves gyermekeket a tapasztalatok segítik abban, hogy biztonságban érezzék magukat, megszeressék környezetüket. Gyűjtsenek évszakokra jellemző terméseket, leveleket. Séták során beszéljük meg a környezetben látható formák nagyságbeli és mennyiségbeli jellemzőit. 4 – 5 éves gyermekekkel séták, kirándulások során tudunk megfigyeléseket tenni a természet változásairól. Helyi sajátosságunk a nagy vízfelülettel, vadmadarak élőhelyével rendelkező Szabadidő-park, ahol megannyi élményt tudnak gyűjteni a gyermekek. Ismerjék fel az időjárás és a falusi emberek tevékenysége közötti összefüggéseket (konyhakert, baromfiudvar látogatás, séta a szántóföldekre). A csoportban közösen rügyeztetünk ágakat, csíráztatunk magvakat a tavaszi időszakban. 6 – 7 éves gyermekek pontosan ismerjék a falu jellegzetességeit. Meglátogatjuk az óvoda környékén lévő intézményeket (posta, orvosi rendelő, önkormányzat). Ilyen 96

alkalmakkor gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait. Megismerkedünk a személy, illetve teherszállító járművekkel. Sajátosságunkból adódóan gyakoroljuk a tömegközlekedési eszközökön való kultúrált utazást. Hosszabb séták során gyűjtött ágakat, kavicsokat, terméseket sokféle tevékenység során felhasználunk (pl.: barkácsolás, játék – főzés, számlálás). Ismerjenek meg néhány vadon termő gyógynövényt (pl.: kamilla, mályva).

Környezettudatos magatartással összefüggő ünnepeink, jeles napjaink

• • • •

Víz világnapja (március 22.) Föld napja (április 22.) Madarak as fák napja (május 10.) Állatok világnapja (október 4.)

A jeles napok megtartásával érdekes, izgalmas színfoltok kerülnek be a környezeti nevelésbe.

Tevékenységek a környezeti nevelésben:  A gyermekek szerepjáték keretében megjelenítik a családot, eljátszák a családtagok teendőit.  Séták alkalmával megismerik környezetük jelentősebb intézményeit, épületeit, és a bennük dolgozók munkáját.  Kirándulások során megfigyelik a környezet változásait (évszakok jellemzőit)  Az állatokkal szintén séták, kirándulások alkalmával ismerkednek, de képekről, filmekből is tájékozódhatnak.  A mindennapos együttlét folyamán megimerik egymás nevét, jelét.  A szinek megismertetése, felismerése, a napi tevékenységek, a játék során gyakran előfordul.  A testrészek nevét, a térirányokat, mozgáshoz kötött játékos mozgás gyakorlatokkal tanulják meg a gyermekek.  A növények megismerésére ugyancsak jó alkalmat kínálnak a kirándulások, séták, színes képek, valamint a csoportszoba virágai.  A közlekedési szabályok elsajátítása szimulációs, vagy szerepjáték keretében alkalmazható a gyermekcsoportban.

97

Fejlődés eredménye az óvodáskor végén:  A gyemekek ismerik teljes nevüket, lakcímüket, családtagjaik teljes nevét, szüleik fogalkozását.  Ismerik a környeztükben levő fontosabb intézmények rendeltetését (posta, körjegyzőség, orvosi rendelő, védőnői szolgálat, művelődési ház, könyvtár), a bennük folyó munkát.  Elsajátították az elemi viselkedési szokásokat (köszönés, udvariassági formák) társaikkal szemben figyelmesek, képesek a kivárásra, segítik egymást.  Felismerik a napszakokat.  Ismerik az évszakok jellegzetességeit, különbséget tudnak tenni köztük.  Várják az ünnepeket, jeles napokat, melyeket az évszakok hoznak.  Ismerik az emberi test részeit, egyes testrészek működéséről alapismereteik vannak (szív, tüdő, agy). Önállóan tisztálkodnak, igényük van testük tisztántartására.  Felismerik környezetük színeit, tekintettel a sötét, ill. a világos árnyalatokra is.  Tudják az elemi közlekedési szabályokat, függetlenül attól, hogy környzetükben megtalálhatóak-e az ehhez szükséges feltételek (gyalogátkelőhely, jelzőlámpa).  Felismerik a közlekedési eszközöket, csoportosítják azokat rendeltetésüknek megfelelően (vizi- légi- szárazföldi közlekedés).  Ismerik a “növény” szót a növény fejlődési folyamatát az időjárás függvényében, ismerik az alapvető növénygondozási munkákat (szántás, vetés, aratás), részt veszenk a csoportszoba növényeinek gondozásában. Már megismernek néhány gyógynövényt is.  A legismertebb állatokat megnevezik, csoportosítani tudják élőhely, életmód, külső jegyeik, és hasznosságuk szerint.  Kirándulások, megfigyelő séták alkalmával megtapasztalják a gyermekek az időjárásnak, a terepnek megfelelő öltözködést, megfigyelik a növények, a rovarok, állatok tulajdonságait.  Elsajátítanak és alkalmaznak olyan viselkedési mintákat, amelyek alkalmasak a környezetttudatos magatartás kialakításához.  A természetben lejátszódó folyamatokat átélik, megérzik, megértik és megjelenítik tevékenységeikben. A tapasztalatokat megosztják másokkal.

Matematikai nevelés  A játékba integrált tanulás során a gyermekek megismerkednek a matematikai fogalmakkal, az életkori sajátosságaiknak megfelelően.  Ennek során fejlődik matematikai gondolkodásuk, és később így ébrednek rá az összefüggésekre, fogalmakra. Az óvodapedagógus feladata, hogy ezt a fejlődési folyamatot biztosítsa.  Pontos megfogalmazást használjon az óvodapedagógus, világos magyarázatot adjon, könnyen érthető kifjezéseket alkalmazzon.  Segítségadásnál törekedjék a hiba felismertetésére, és vezesse rá a gyermeket az önálló hibajavításra.  Biztosítson az óvodapedagógus minél több időt a gyakorlásra, hogy könnyebben rögzüljenek az ismeretek. 98

Az óvodapedagógus feladatai:  Az óvodapedagógus elégítse ki a gyermek matematikai érdeklődését, kíváncsiságát.  Nevelőmunkája során fejlessze a gyermekek értelmi képességeit, biztosítson ehhez elegendő gyakorlási alkalmat.  Játéktevékenység során (építés) ismerkednek a gyemekek az egyes matematikai fogalmakkal (kisebb – nagyobb, sok – kevés, hosszabb – rövidebb).  Az ábrázoló tevékenység által és a játékszerek révén (főként építőjáték) megismerik a sík és térbeli formákat, azok jellegzetességeit.  Számlálják a játékszereket, naposi munka során az edényeket, az egy asztalnál ülő társaikat.  Összemérést végeznek, hosszúság, tömeg, űrtartalom szerint.  Képesek adott vagy kitalált tulajdonság szerint csoportosítani a tárgyakat.  Párosítani tudnak.  A tükör használata során megértik a “tükörkép” fogalmát, tudnak adott alakzathoz tükörképet rajzolni, építeni. Észlelés, érzékelés, fejlesztése:  Különböző módszerekkel érdekes eszközökkel ösztönözze a gyermekeket a kísérletezésre, a tapasztalatszerzésre. Megfigyelés fejlesztése:  Irányítsa rá az óvodapedagógus a gyermekek figyelmét, az adott szempontból érdekes részletekre. Figyelem fejlesztése:  Juttassa el a gyermekeket nagycsoport végére a szándékos figyelemig. Emlékezet fejlesztése:  Érdekes feladatok, állandó gyakorlás. Képzelet fejlesztése:  Úgy fejlesszen az óvodapedagógus, hogy a gyemekek ráébredjenek egyes feladatok többféle megoldására. Gondolkodás fejlesztése:  Probléma szituációk létrehozásával fejlessze a problémamegoldó gondolkodást, megfelelő eszközökkel, módszerekkel pedig a szemléletescselekvő gondokodást.  A helyes beszéddel alakítsa a gyermek beszédkészségét, matematikai kifejezésekkel gyarapítsa szókincsüket.  Nevelje a gyermekeket önállóságra.  Az együttes feladatmegoldások révén erősítse a gyermekekben a közösségi érzést.

99

Fejlődés eredménye az óvodáskor végén:  A gyermekek képesek arra, hogy egy matematikai jellegű helyzetről, problémáról véleményt mondjanak, végighallgatják társaikat is, esetleg kijavítják tévedéseiket.  Megértik az óvodapedagógus kérdéseit, gondolatát követik, válaszaikat ennek megfelelően adják.  Képesek halmazok létrehozására (megadott, vagy választott tulajdonságon alapuló szétválogatásra), halmazok párosítására.  Tudnak számlálni minimum 10-ig.  Képesek sorbarenezésre, válogatás folytatására, sorbarendezés kiegészítésére.  Felismernek síkbeli alakzatokat, azonosítani tudják azokat különféle helyzetükben is.  Különbséget tesznek síkbeli és térbeli alakzatok között.  Képesek egyszerűbb alakzatok tükörképét zsebtükör segítségével felépíteni.  Jártasak a térbeli tájékozódásban, értik és követik az irányokat, helyeket kifejező névszókat, (alá, fölé, alatt, között) elkülönítik a jobb és bal oldalt.

Az esztétikai nevelés helye nevelési rendszerünkben A kisgyermek emocionális, érzelemvezérelt lény, ezért nagyon fontos, hogy érzelmein keresztül kerülhetünk közel hozzá. Az esztétikai nevelésen keresztül árad felé az irodalmi alkotások, a zene, és az őt körülvevő esztétikus környezet szépsége. Ezek élménye az esztétikai érzelmek, az érzelmek által vezérelt cselekvés a nyitja személyiségük fejlesztésének.

Három területe: a) Irodalmi nevelés b) Zenei nevelés c) Vizuális nevelés

100

Az irodalmi nevelés helye nevelésünkben Mese, vers Irodalmi nevelésünk módszertani alapelve A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek. Mindez mellett, az óvodai nevelésben helye van a kortárs irodalmi műveknek is. A mesélés és verselés során közösen átélt örömök és élmények elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket egymással, anyanyelvükkel és szülőföldjükkel.  A gyermekeket csak nyugodt, szeretetteljes légkörben juttathatjuk irodalmi élményekhez, tehát törekszünk ennek megteremtésére.  Az élő mese- és versmondás úgy hangzik el, hogy az óvodapedagógus metakommunikációja világos legyen a gyermekek számára.  Tegye vonzóvá a könyveket és példája nyomán azok használatát.  Az irodalmi nevelés során a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe kell venni, ennek megfelelően kell az irodalmi anyagot összeállítani a kortárs irodalmi művekből és a népmese gyűjteményekből. Az óvodapedagógus feladatai:  Az óvodapedagógus naponta többször is meséljen, verseljen játékidőben.  Teremtse meg a mese- és vershallgatás nyugodt körülményeit.  Törekedjen arra, hogy a vers és a mese anyaga jól kiválasztott legyen, hogy a kedvelt meséket újra és újra meghallgathassák. Szabadon választhassák ki az ismert mesék közül, hogy melyiket akarják hallani.  Feladatunk nem a szövegek megtanítása, hanem a vers- és mesemondás folyamatának élvezetessé tétele és a helyi, népi, tréfás csúfolók, versek, mondókák megismertetése.  Lehetőséget kell adni a gyermek saját vers- és mesealkotására, annak mozgással, ábrázolással történő kísérésére (gyermeki önkifejezés).

Fejlődés eredménye az óvodáskor végén:  A gyermekek játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak.  10 – 12 mondókát 6 – 8 verset megjegyeznek, 15 – 20 mesét meghallgatnak az év folyamán.  Társak az óvodapedagógus énekes, halandzsás, mozgásos improvizáló játék kezdeményezésében. Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját.  Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás 101

      

feltételeinek kialakításában. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik. Figyelmesen végighallgatják a mesét. A folytatásos mesék, verses mesék szálait össze tudják kötni. Van néhány kedvelt mesehősük, a vele megtörtént dolgokat beleviszik játékukba. Az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásaik közé tartozik. A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplők érdekes szólásait, nevét megjegyzik, a mese témájú játékokban egymást is így szólítják. A meséskönyvek képeit önállóan is hosszan nézegetik, kérik a felnőttet, hogy meséljen róluk. Az olvasást utánozzák, egy-egy betű megfejtése után is érdeklődnek. A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket. Az óvodai könyvek között eligazodnak. Vigyáznak a könyvekre.

A zenei nevelés helye nevelésünkben Ének-zene, énekes játék Gyermeki tevékenységek a zenei nevelésben Szívesen játszanak, énekelnek, figyelmesen hallgatják az óvodapedagógus énekét. A nap folyamán maguktól is énekelgetnek, gyermekjátékokat kezdveményeznek. Mozgásuk a sok dalos, mozgásos játék hatására összerendezetté válik. Játékukba beépül az elsajátított dallam anyag. A zenei fogalmakat érzékelik és érzékeltetni tudják mozgással, énekléssel.

Az óvodapedagógus feladatai:  A (2,5) 3 – 7 éves gyermek az élőzene a szép, tiszta ének befogadására alkalmas, ezért az óvodapedagógus mindig énekelve, vagy hangszerrel mutassa be a dalokat, játékokat.  A zenei nevelésben vegye alapul az otthonról hozott dallamokat, éneklési szokásokat, teremtsen jó csoportlégkört, amelyben egyedül is mernek énekelni a gyermekek.  Az egész nap folyamán énekelgessen, adjon mintát arra, hogyan válhat a zene önkifejezésünk eszközévé.  Juttassa a gyermekeket zenei élményekhez, főleg a népzene és a kortárs zene jut jelentős szerephez.  Kedveltesse meg a népi énekeket és a hangszeres zenét.  A kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak.  Teremtse meg a lehetőséget, hogy az éneklés, zenélés a mindennapok szerves része legyen.

102

Fejlődés eredménye az óvodáskor végén:  A gyermekek tudják a mondókákat, 5 – 6 alkalmi dalt tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelnek.  Tempójuk megfelel a természetes járásnak.  Tíz dalt önállóan énekelnek, elkezdeni is tudják.  Dúdolva is tudnak ismert dalt elénekelni.  Felismerik a dalokat, dallamokat, érzékeltetni tudják a magas - mély, gyors – lassú, halk – hangos különbségeket.  Képesek a “dallamhajtásra”.  Egyöntetűen szép testtartással tudnak körbe járni. Képesek egyensúlyváltó mozgásra (forgás, kilépés, dobbantás).  Képesek ütőhangszerek használatára, hangjukat felismerik.  A bemutatott élőzenét figyelmesen hallgatják, legyen az népi, kortárs, vagy éppen nemzetiségi alkotás.  Zenei kreativitásuk megfelelően fejlődött.

A vizuális nevelés helye nevelésünkben Rajzolás, mintázás, kézimunka Gyermeki tevékenységek a vizuális nevelésben  Képalakítás, firkálás, rajzolás tetszés szerinti színválasztással a játékidőben.  Mikrocsoportos foglalkozások minden korosztálynak megadott technikával, anyaggal, témával rugalmasan.  Ábrázolás a megszokottól eltérő színű és nagyságú felületen, változatos anyagú papírokon.  Képeket készíthetnek festéssel, rajzolással, ragasztással, tépéssel, karcolással, varrással ruhaképeket, terítőket.  Használhatnak ceruzát, viaszkrétát, ecsetet, rajzszenet.  Tapasztalatokat szereznek színre, formára, nagyságra, térviszonyokra.  Plasztikai munkát végeznek agyagból, termésekből, fagallyakból.  Kipróbálják az alkotást homokból, sárból, hóból.  Tapasztalatokat szereznek az anyagok tulajdonságáról (nyomhagyás, képlékenység).  Különféle formákba rakosgathatnak tárgyakat, téralkotó képességüknek megfelelően.  Megismerik a szövést, a gyöngyből való képalkotást.  Megismerik a bábkészítést szalmából, csuhéból, a tárgykészítést gyékényből.

103

Az óvodapedagógus feladatai:  Feltételek megteremtése, anyag- és eszköz biztosítás az egész nap folyamán.  Az óvodapedagógus vegye figyelembe a képességbeli különbségeket, és differnciáltan fejlessze a hátrányos helyzetű gyermekeket.  Keltse fel az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenykedés vágyát, ismertesse meg a gyermeket az eszközök használatával, különböző technikai alapelvekkel, eljárásokkal.  Ismerje meg a népművészetet, a falubeli mesterembereket, a kortárs művészeti alkotásokat.  Biztosítsa a lehetőséget a gyermeki kreativitás, a szabad önkifejezés kibontakoztatására.

Módszertani alapelvek  Az óvodapedagógus környezetalakító, szépítő tevékenységét mindig a gyermekek között végezze.  Erősítse a gyermekek önbizalmát, alkotókedvét, vigyázzon arra, hogy a felnőttek képi sablonjaival, sémáival ne kösse meg az alkotó fantáziájukat.  A gyermek munkáit tekintse értéknek, ezt fogadtassa el a szülőkkel is, hiszen ezek az önkifejezés formái.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:  Bátrabbak, ötletesebbek az építésben, a téralakításban. Sokféle tapasztalattal rendelkeznek, változatos alakú nyitott- és zárt terek elkerítésében, lefedésében, építmények egyensúlyának megteremtésében.  Tevékenyen rész vesznek az őket körülvevő tér, valamint a térbeli makettek berendezésében, az alapvető térviszonylatok segítségével. Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felmérésére, főbb formai jellemzők megnevezésére.  Képalakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat. Élményeik, elképzeléseik, képzeleteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit.  Színhasználatukban érvényesítik a kedvenc színeiket. Képesek vezetéssel észrevenni a környezetet, a műalkotások és saját munkájuk színhangulatát.  Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat, (pl.: fiú, lány, nyuszi, tulipán, stb.) Emberábrázolásaikban megjelennek a részletek, (pl.: haj, ruha): próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is.  Közös munkák értékelése során saját műveikkel és a műalkotásokkal kapcsolatos szóbeli véleményt nyilvánítanak.  Tudnak formát mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik 104



  

felhasználásával. Önállóan és csoportmunkában is készítenek egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat (pl.: papírhajtogatás, nyírás, tépés, ragasztás, konstruálás, összeszerelés, kötözés, varrás). Önállóan díszítenek tárgyakat, az óvodapedagógus irányításával képesek az anyagszerűségre törekvés szabályait betartani. Kezdenek érdeklődni az érdekes, szokatlan jelenségek iránt. Elmondják véleményüket az óvodai környezetükről, szívesen vesznek részt annak szépítésében. Időnként felszólítás nélkül is észreveszik a tennivalókat (megigazítják a gyűrött terítőt, stb.) Késztetést éreznek arra, hogy figyelmüket összpontosítsák, technikai tudásukat aktivizálják. A gyermekek többsége önmaga is elkezedi javítgatni saját készülő alkotását. Képesek az önkifejezésre.

Testnevelés A testnevelés fejleszti a gyermekek természetes mozgását, testi képességeiket, személyiségtulajdonságaikat, értelmi képességeiket. A mindennapos testnevelés szoros összefüggésben van tartalomban a testnevelési fogalkozásokkal, de formájában eltér attól. Tartalmát nagyrészt a légző-, járás-, és utánzó mozgások és a mozgásos szabályjátékok közül válogatjuk, időtartama életkoronként változó. A mozgásnak nagy szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában. Módszertani alapelvek  A testnevelési foglalkozások anyaga úgy épüljön egymásba, hogy az feleljen meg a gyermek természetes mozgásfejlődésének.

Az óvodapedagógus feladatai:  Az óvodapedagógus keltse fel a gyermekek mozgás iránti igényét, biztosítsa a jó levegőjű tiszta környezetet a szabad mozgáshoz.  Figyelje meg a járást, tartást, egyéb testi problémákat, ennek megfelelően differenciáltan fejlessze a gyermekeket.  Biztosítsa a megfelelő eszközöket.  Szervezzen mindennapos testnevelést.  Fejlessze a gyermekek szabálytudatát, feladattudatát.  Minden gyermek számára mindennap teremtsen lehetőséget a játékos mozgásra, az egyéni fejlettségük figyelembevételével.

105

Gyermeki tevékenységek a testnevelés során A gyermekek utánzó mozgást végeznek: (vonat, autó, cica, medve, méhecskék, stb). különböző tempóban, irányban futnak. Labdával, kendővel, törölközővel, babzsákkal gyakorlatokat végeznek. Csúsznak, kúsznak, másznak, bújnak. Egyensúlyozva járnak padon, zsinóron. Végeznek szabályjátékokat, váltó- labdajátékokat az évszaknak megfelelően a csoportszobában, vagy az udvaron. Gimnasztikai gyakorlatnál végeznek szabad, páros, társas, legalább hatféle kéziszer gyakorlatot, padgyakorlatot. Járnak természetes módon és irányok változtatásával csigavonalban, nyolcasvonalban speciális járásokat. Ugranak: (távol - magas), dobnak: (kétkezes - egykezes, alsó és felső). A labdát vezetik, gurítják padon, és vonal között. Párt keresnek, páros gyakorlatokat végeznek. Népi játékokat ismernek.

Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: Mozgásuk harmonikussá, ügyesebbé válik, növekszik teljesítőképességük. Feladattartásuk nő, szeretnek mozogni, igénylik a mozgásos játékokat. A sor- és váltóversenyeknél képesek a szabályok pontos betartására. Tapasztalatot szereznek arról, hogy a versenyeknél az egyéni gyorsaság a közösségi teljesítmény mérője.  Számolásra képesek járni.  Élekoruknak, képességeiknek megfelelően tudnak járni, futni, ugrani egyensúlyozni és különböző kéziszereket használni.    

A munka A munka felelősséggel jár, szükség van hozzá ismeretekre, készségekre.

Az óvodapedagógus feladatai:  Támaszkodjon a munka játékkal megegyező sajátosságaira, erősítse a munkára késztető indítékokat a gyermekben, ugyanakkor fejlessze a munka sajátos, játéktól eltérő vonásait is.  Törekedjen a fokozatosságra, vegye figyelembe a gyermekek egyéni sajátosságait.  Tanítsa meg a gyermekeket a feladatok elvégzésére, az eszközök célszerű használatára.  Minden korcsoportnak teremtse meg az önálló munkavégzés lehetőségeit.  Törekedjen a gyermek saját magához viszonyított értékelésére.  Gyermekhez mért fejlesztő értékelést adjon.

106

Gyermeki tevékenységek a munkára nevelésben

   

Önkiszolgáló tevékenység Naposi tevékenység Alkalomszerű munkák Növénygondozás

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  A naposok önállóan dolgoznak, esztétikusan helyezik el az evőeszközöket. Étkezések végén önállóan rendet raknak.  Játékelrakásban visszaállítják a csoportszoba esztétikus rendjét.  Munkavégzésüket figyelem, pontosság és fegyelem jellemzi.  A munkavégzéshez szükséges képességeknek, tulajdonságoknak birtokában vannak.  Önként és szívesen vállal feladatot.

107

A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Az óvoda és a család Az óvodának a legfontosabb kapcsolata a család. Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A család és az óvoda között kölcsönös kapcsolat van. Már a gyermekek óvodába lépése előtt családlátogatást végzünk, később lehetőséget adunk a szülővel történő beszoktatásra. Az év során folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket a fontosabb eseményekről, a gyermekkel kapcsolatos észrevételekről. A kapcsolattartás formái: egyéni beszélgetések, szülői értekezletek, nyílt nap, közös rendezvények, ünnepek, kirándulások, munkadélutánok stb. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az óvoda és a család kapcsolata nyitott és zavartalan legyen. Kiemelten kezeljük az óvoda és a család jó kapcsolatának ápolását. Az önkormányzattal A Képviselő-testület tagjai minden évben betekintést nyerhetnek rendezvényeinken keresztül óvodánk életébe. Az óvodában végzett szakmai munkáról beszámolók formájában is tájékoztatjuk a fenntartónkat. Az önkormányzat dolgozóival napi kapcsolatban vagyunk, napi feladataink megoldásában ők is segítségünkre vannak. Óvoda és az iskola kapcsolata A gyermekek zavartalan iskolakezdése érdekében jó kapcsolatot alakítottunk ki az iskolával az óvoda nyitott és kezdeményező ebben a kapcsolatban. Nevelési év végén a nagycsoportosokkal látogatást tettünk az első osztályokba. Később az óvónok meglátogatják volt óvodásaikat, az első osztályban. Iskolások műsorával az óvodai ünnepeket színesítjük. Kölcsönös nyitottságra, érdeklődésre törekszünk. Városunkban zeneiskola működik, a rövid koncertek a zene iránti szeretetet erősítik a gyerekeinkben. Tervezzük, hogy egymás rendezvényein több alkalommal részt veszünk. (Suli-galéria, Ovi-galéria, ünnepek) Együttműködésünket folyamatosan szélesíteni kívánjuk. Növeljük egymás látogatásával, mindkét felet érintő problémák esetében, egymás programjának kölcsönös megismerésével. Az óvoda és a művészeti iskola (zene) Városunkban zeneiskola működik. Évszakonként a gyermekeket közös koncertekre visszük a zeneiskolába, és meghívjuk a zeneiskola növendékeit intézményünkbe hangszerbemutatóra, ill. zenei előadásokra.

108

Az óvoda és a közművelődési intézmények Nevelési feladataink színes, sokoldalú megoldása érdekében fontosnak tartjuk a tartalmi kapcsolatot a környezetünkben működő közművelődési intézményekkel. Múzeumba, színházba évente egyszer, moziba gyakrabban járunk, pedagógiai kontrollal. A művelődési ház időszakos kiállításait a nagyobbakkal megtekintjük, pl.: képzőművészeti, fafaragói, kézimunka kiállítások. Kapcsolat külső intézményekkel Nevelési feladataink színes, sokoldalú megoldása érdekében fontosnak tartjuk a tartalmi kapcsolatot a környezetünkben működő közművelődési intézményekkel. Rendszeresen látogatjuk a városi mozit. Bábszínházi előadásokra visszük a gyermekeket. (Pegazus-Bábszínház) A Művelődési Ház időszakos kiállításait a nagyokkal megtekintjük. A gyermekkönyvtárral folyamatos az együttműködés, de ezt még tovább szeretnénk gazdagítani. Az óvoda egyéb kapcsolatai A Nevelési Tanácsadóval, egészségügyi szakszolgálatokkal, folyamatos a kapcsolatunk. A gyermekorvos, a védőnő, a szülő hozzájárulásával rendszeresen ellenőrzi, vizsgálja óvodásainkat. Munkájukkal igyekeznek úgy az óvodai, mint a családi nevelést segíteni. A Kisebbségi Önkormányzattal szükség szerint tartjuk a kapcsolatot. Óvodánk több helyi vállalkozó támogatását élvezi. Gyermeknapi programunkat évek óta a vár bérlője biztosítja, ingyenes várlátogatás, lovaglás formájában. Időszakonként süteményt és édességet kapunk a vendéglátóipari vállalkozóktól. Ezenkívül lehetőségeik szerint rajzpapírral, barkácsanyaggal, társadalmi munkával segítik óvodánkat a többi vállalkozók ill. intézmények. Törekedtünk olyan óvodákkal felvenni a kapcsolatot, ahol ugyenezzel a nevelési módszerrel dolgoznak.

109

ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE

110

A PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE Személyi feltételek Az óvodai program eredményes megvalósításának legfontosabb feltétele a szakmailag jól felkészült óvodapedagógus és a pedagógiai munkát segítő dajka Óvodai nevelőmunkánk meghatározó alapelve az óvodapedagógus és a dajka személye, modell szerepe, szakmai intelligenciája. Tőle függ a gyermek közérzete, fejlődése, az eredményes nevelés megvalósítása. Programunk eredményessége is íly módon függ az óvodapedagógustól. Helyi nevelési programunk szakmai feltételrendszerét, az Alapprogramhoz, valamint a 1993. LXXIX évi többször módosított Közoktatási Törvényhez igazítottuk. A nevelőmunkát 1 óvodavezető, 13,5 óvodapedagógus látja el. Munkájukat 8 szakképzett dajka segíti. A Zalagyömörői-tagóvodában egy fél állású konyhai kisegítő dolgozik. Az óvoda helyiségeinek takarítását a dajkák végzik A sümegi óvoda melegítő konyháin közhasznú dolgozók végzik a teendőket. (Tízórai, ebéd, uzsonna előkészítése, kiszolgálása) Az óvodavezető munkáját 1 fő óvodatitkár segíti. Közhasznú dolgozó végzi az udvar rendbetartását is. Óvodapedagógusaink szakmai felkészültségét a törvény értelmében kívánjuk fejleszteni. A szakmai továbbképzéseket olyan módon válogatjuk ki, hogy azzal programunk eredményes megvalósítását segítsük. A kompetencia alapú óvodai nevelés bevezetése intézményünkben szükségessé tette a programcsomaghoz kapcsolódó továbbképzéseken való részvételt. A megváltozott társadalmi igényeknek megfelelő, kulcskompetenciákat fejlesztő tanfolyamok szemléletváltást, szakmai kompetencia fejlesztést, új tanulási technikák megismerését biztosítják óvodapedagógusainknak. Fontosnak tartjuk az önképzést, a belső továbbképzést, az egymástól tanulást, hospitálást más intézményekben, “jó gyakorlat” átvételét. A TÁMOP-3. 1. 4. pályázatból biztosított technikai eszközök a megvalósító óvodapedagógusok nevelő munkáját segítik a tervezésben, a szakmai anyaggyűjtésben, és a megvalósítás dokumentálásában. Programunkhoz illeszkedő témájú és tartalmú képzési formák közül, különösen “az óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” tanfolyamot részesítettük előnyben. Valamint a hagyományőrző tevékenységgel foglalkozó kézműves tanfolyam, népi kismesterségek képzési lehetőségei, néptánc. Személyi feltételeknél elvárás az önművelésre való igényesség, a hitelesség, a kultúráltság, a pedagógiai humanizmus, segítő, támogató, elfogadó attitűd. A művészeti neveléssel foglalkozó programok sajátos feladataként óvodapedagógusaink felhívják a figyelmet a művészetek tradicionális értékeinek közvetítő, ízlésformáló szerepére. Lényeges az óvónőink népi hagyományok iránti kötődése, hajlama, erre való törekvése, a szülőföld szeretete. Személyre szabott konkrét tennivalókat a munkaköri leírásban határozzuk meg. Óvodánkban három kolléga további képesítésként megszerezte az Egyéni bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztő pedagógiája, ill. Nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus, valamint gyógypedagógus végzettséget is. Ők a helyi Nevelési Tanácsadóval 111

együttmőködve kiscsoportos formában fejlesztik egy-egy részterületek zavaraival, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek sajátos fejlesztését a nagycsoportos gyermekek körében. Ezenkívül gyermekeink fejlesztését a Nevelési Tanácsadó is végzi az iskolában meghatározott napokon. Előnyös lenne a szülők számára, ha ez a fejlesztő tevékenység az óvodában történne. Szükségesnek tartanánk még egy logopédus alkalmazását a Nevelési Tanácsadóban. (Minden évben sok gyermek szorulna fejlesztésre, de időhiány miatt csak a nagycsoportos korú gyermekek logopédiai fejlesztését tudja felvállalni).

Tárgyi feltételek Az óvodánk épületadta sajátosságai mint alapvető tárgyi feltétel, biztosítja a rendszeres, folyamatos óvodai munkavégzést, a gyermekek biztonságát. Udvarunk, mint az egészséges életmódra nevelés egyik kritériuma megfelelő, tág mozgásteret biztosít a gyermekek számára. (Az udvar nagy részét fű borítja, melyet egész évben folyamatosan ápolunk. Az udvaron különböző mozgásfejlesző játékszerek állnak rendelkezésre, melyet igyekszünk állandóan bővíteni. Betonos részek lehetőséget teremtenek a hidegebb időben a kint tartózkodásra, futásra, mozgásra. Az óvoda mindkét épületben könyvtárral, nevelői szobával, 1 olyan csoportszobával rendelkezik ahol változatos tornaszereket helyeztünk el. Emellett az óvoda dolgozóinak megfelelő munkakörnyezetet alakítottunk ki. Szülők fogadásának a feltételei biztosítottak. Törekszünk anyagi lehetőségeinkhez képest folyamatosan még jobbá tenni. A helyi nevelési programunk megvalósításához szükséges eszközkészletünk javarészt adott. (Ovi-galéria kiállítása, kuckó, tv-szoba, alsó épületben tornaszoba, mozgásfejlesztő eszközök). A TÁMOP 3.1.4. pályázat bevezetésével a kompetencia alapú óvodai nevelést segítő eszközök is bővítették tárgyi feltételeinket. Vigyázunk épségükre, megóvjuk állagukat. Óvodánk évről évre csökkenő tárgyi - dologi fejlesztést kap csupán, ezért nagy szükség van a szülők, vállalkozók támogatására (játék és fejlesztő eszközök vásárlásához), pályázatokon való részvételre. Vannak azonban hiányosságaink, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az egészséges életmód és a program tartalmi pilléreinek, a fejlődés várható eredményeinek biztosításához.

112

Szükségleteink:

Petőfi utcai épület

Árpád utcai épület - Épületek állagának külső, belső felújítása - A játékeszközök folyamatos bővítése - Az óvodai tanuláshoz szükséges fejlesztési eszközök - Udvari játékok

- Tornaszoba

Zalagyömörői Tagóvoda:

- Udvari játékok

113

A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ- FEJLESZTŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKÉNEK HELYI PROGRAM SPECIFIKUMAINAK MEGFELELŐEN TÖRTÉNŐ KIDOLGOZÁSA

Rajzolás, mintázás, kézimunka: Agyagozáshoz:  Agyag, mintázó eszköz, vizes tál, palatábla, Gyurmázáshoz:  Liszt, só, olaj stb. Rajzoláshoz:  Zsírkréta - különböző vastagságú, ceruzák, filctollak. Festéshez:  Gombfesték, tempera, textil és üvegfesték, ecsetek - különböző vastagságú, szivacs, vizes tál Különböző papírok:  Rajzlap, színes karton, krepp-papír, színes hajtogató lapok, fűzőlapok, csomagolópapír, fotókarton, műszaki rajzlap, selyempapír Nyíráshoz:  Jó minőségű tompa hegyű ollók, cikk-cakk ollók, mintavágó ollók Gyöngyfűzéshez:  Különböző anyagú és méretű gyöngyök, szükség szerint damil Építéshez:  Poharak, henger Fonalmunkához:  Különböző vastagságú fonalak, hímzőfonal, szövőkeret, tompa hegyű tű Barkácsoláshoz:  Textilek, töltőanyag, hurkapálca, fakanál, csipkék, bőrök, gombok, szerszámok Batikoláshoz:  Anyag, vászon- és textilfesték Népi kismesterségek:  Csuhé, szalma, gyékény, vessző, rafia

114

szögek,

Egyéb eszközök:      

Ragasztók (stiftek, tapétaragasztók) Lemosható asztalterítő Kötény a gyermekek elé Polc az alkotások elhelyezéséhez Falújság a képek elhelyezésére Művészeti albumok, festmények

Külső világ tevékeny megszerettetése Specifikumok  Videofilmek - vadon élő állatok, óceánok, tengerek világa  Színes tudományos képeskönyvek  Állat- és növényhatározók  Nagyítás  Kosarak, kistáskák  Csíráztató tálak  Földgömb  Térkép  Mikroszkóp  Távcső  Vizsgáló eszközök, szűrők, tálak  Cserepek, virágládák  Magok - hagymák  Üvegek a gyűjteményhez  Fényképezőgépek

Munka jellegű tevékenységekhez

       

Kerti szerszámok (ásó, kapa, lapát, seprű, gereblye) Talicska, locsolókanna, Ültetőfa Kalapács, szögek, szerszámok Gyúródeszka, nyújtófa, műanyagterítő Robotgép, mérleg Gyümölcsmosó Ruhakefe, cipőkefe

115

Ének, énekes játékok, zenehallgatás

            

Magnó, cd, lemezjátszó Zenei érdeklődést felkeltő videofelvételek Videófelvevő Ritmusbotok, népi ütő hangszerek, rázóhengerek Triangulum, különböző méretben Metalofon Csörgődob, dob, cintányér, csettegő Xilofon, hangjáték anyaga, fém hangszerek, csőkolomp Száncsengő, csengősor Különböző fejlődések Népi játékok kellékei, szalmakalap, kendők, zsebkendő, szoknya, stb. Rögtönzött hangszerek, dallamok, termések, különböző alapanyagú tárgyak Tökcsöngők

Felnőttek játékához  “A” síp, hangvilla  Furulya  Szintetizátor

Zenei érdeklődést felkeltő videofelvételek Mozart: Beethoven:

Varázsfuvola (Halász Judit kazetta) VII. szimfónia

Tevékenység: Mozgás Specifikumok: Udvari játékokhoz:

      

Mászókötél, gyűrűhinta Egyensúlyozó gerenda, csúszda Távolugráshoz homok - medence Rugós, billegő falovacska Focikapuk, kosárpalánk Kerékpárok Rollerek 116

Csoportszobai, tornaszobai eszközök, játékok

           

Tini Kondi Bordásfal Zsámoly, svédszekrény Tornaszőnyeg - különböző méretű Labdák - különböző méretű, fajtájú, szivacsos , medicin, foci, kézi, kosár Tornabotok, babzsákok, kendők, szalagok, szalagos botok Hullahopp-karika (gyerek méretű) Sulitech típusú téglák, hengerek, alagutak, gerendák, Lábfejtornához - lépegető szőnyegek, görgők Testhenger Kazetta a mozgásos percekhez Fedett terasz

Vers, mese, báb, drámajáték Specifikumok:

                  

Mesepárnák, meseszőnyeg Paravánok Ujjbábok, fakanálbábok Felnőtt méretű kesztyűbáb Textilek rögtönzött bábokhoz, különböző anyagminőségben Bábtartók - fajtánként Szalagok, sapkák, kendők, fejdíszek Jelmezek (vállkendő, palást, fehérköpeny, stb.) Felnőttek jelmezei, jelmezkellékei Textilek rögtönzött jelmezekhez Gyermekek szereléséhez különböző eszközök Textil állatfej maszkok Hangkazetták drámajátékokhoz használható hanghatásokkal, aláfestő zörejjel Mesekönyvek, verseskönyvek Festmények Magnó, cd-lejátszó Videokamera Árnyjátékok Árnyjátékok eszközei - feszített vászon

117

Matematikai fejlesztő eszközök

     

Minimat garnitúra Logikai készlet Logikai könyvek Ravensburger logikai társasjátékok Logikai lapozgatók Kirakójátékok

Kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósítását segítő eszközök

      

Meseláda Informatikai eszközök Fejlesztő játékok Homkozó asztal Játszó-gyűjtő láda Földgömb Bogrács

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését valamint fejlesztését szolgáló dokumentumok

   

Az Óvodai Nevelés Helyi Programja Óvodai csoportnaplók Fejlesztési terv gyermekenként A kompetencia alapú óvodai nevelés programcsomagja

118

ÓVODÁNK GYERMEKVÉDELMI MUNKÁJA

Végzése minden óvodapedagógus munkaköri kötelessége. “Az óvodapedagógusoknak közre kell működniük a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében, megszűnésében.” Előítéletektől mentes, “el és befogadó” magatartás szükséges ahhoz, hogy intézményünkben egyetlen óvodás se érezze magát nehéz helyzetűnek. Célja:   

Az egészséges személyiségfejlődést károsító hatások észrevétele. Mindazon körülmények, feltételek feltárása, elhárítása, enyhítése és megszüntetése, amelyek a gyermek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését hátrányosan befolyásolják, illetve veszélyeztetik. A valamely okból hátrányos helyzetbe kerültek esélyeinek javítása, segítése.

Feladataink  Lehetőségteremtés minden gyermek egyéni képességeinek a maximális kibontakoztatása.  Segítségadás - egyénenkénti bánásmóddal - a hátrányok csökkentése érdekében. Prevenció, segítségnyújtás.  A család figyelmének felhívása az emberi kapcsolatok kialakítására való képesség, állandó formálásának fejlesztésére, hogy egy-egy család, egy-egy ember ne csak magára, hanem a többiekre is gondoljon.  A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedésének segítése, egyéni bánásmód alkalmazásával. Elveink  

  

A kisgyermek emberi méltóságának a tiszteletben tartása (humánus, megértő, egyénenkénti bánásmód) A család, a családi nevelés tiszteletben tartása és erősítése, (a gyermek a családé, melynek sajátos feladatait az óvoda nem veheti és nem is veszi át. A szülőket a legjobb óvoda is csak helyettesítheti, de nem pótolhatja. - Tapintatos személyes kapcsolattartás. Folyamatos, segítő és nem számonkérő kapcsolat kialakításával a gyermek iránti felelősség ébrentartása. Titoktartási kötelezettség a családokat érintő kérdésekben. Gyakorlatunkban -mely egyszerre kíséri figyelemmel a családi körülményeket és a gyermek fejlődési mutatóit- a személyre szóló érinthetési formák előtérbe állítása. Ritkán fordul elő, hogy valamely körülmény megakadályozza a közvetlen viszony létrejöttét és fenntartását. 119

Gyermekvédelmi látótérbe kerülés kritériumai személyiségfejlődést károsító hatások okai:

(érintettek

köre)

a

1. Egészségügyi ártalmak 2. Átmeneti, érzelmi válság a családban (testvérféltékenység, válás, haláleset) 3. Deviáns szülői magatartás (bűnöző életmód…) erkölcstelen családi környezet 4. Elhanyagoló nevelés 5. Családon belüli erőszak 6. Szenvedélybeteg a családban 7. Súlyos anyagi nehézségek 8. Ingerszegény körülmények 9. Munkanélküliség 10. Rossz lakáskörülmények 11. Csonka család 12. Tartós betegség

Módszerek:      

Családlátogatás Kérdőív Interjú Megfigyelés Csoportstatisztika elkészítése Diagnózis felállítása

Felelős:

óvodavezető csoport óvodapedagógusai

Határidő: október 15.

Gyermekvédelmi munka feladatainak alapja        

A gyermek személyiségjogainak az elismerése. A családok megismerése, tapintatos személyes kapcsolattartáson keresztül a peremhelyzet okainak feltárása. A segítségadás jellegétől függő prevenciós illetve hasznos módszerek alkalmazása, az egyéni sorsokkal való törődés. A speciális gyermeki képességünkre alapozott fejlesztő tevékenység végzése, a humánum, megértés és szeretetpótlás módszerével. Esetenkénti hatósági intézkedés kezdeményezése. A családra vonatkozó hatékonyabb “ráhatás” érdekében kapcsolattartás felelős személyekkel, intézményekkel. A gyermekvédelmi munka folyamatos elemzése, értékelése, dokumentálása. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beóvodázásának segítése, szakemerek bevonásával (gyermekorvos, védőnő, családsegítő szolgálat). 120

A gyermekvédelmi munkát segítő külső szervek, egyének:    

Polgármesteri Hivatal (Gyámügyi Osztály) Családsegítő Központ Nevelési Tanácsadó (fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus) Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság

Stratégia fázisai:

         

A hátrányos, vagy veszélyeztetett helyzet kibővítése. Diagnózis felállítása. Az óvodavezető informálása. Közös konzultáció a csoport óvodapedagógusaival, gyermekvédelmi felelős és az óvodavezető között. Veszélyeztetett helyzet jelentése a Gyámügyi Osztály felé. Kapcsolatfelvétel a szülővel, a probléma jelzése, segítség felajánlása. Igénylik-e a segítséget? Jelzés a gyermekvédelmi felelősnek. Egyéni feladatterv kidolgozása, nevelési feladatok, módszerek a segítségnyújtás lehetséges formáinak a meghatározása. Pedagógiai fejlesztő munka. Nyomon követés és beválás vizsgálata

Felelős:

csoport óvodapedagógusai

Határidő: május 31. Gyermekvédelmi felelős feladata: 

Az illetékes szervekkel a folyamatos kapcsolattartás, koordinálás, valamint az óvodaszintű statisztikák elkészítése.

információcsere,

A gyermekek mérése, gyermekvédelmi szemponttól (mérési mintalap) A gyermek neve: Adatai: A mérés megnevezése: A helyzet megítélése: - halmazottan hátrányos: - hátrányos: - veszélyeztetett:

121

A segítségadás lehetséges formái, feladatterve:

Igénybe vett külső támogatás, segítés:     

Étkezési hozzájárulás Rendszeres nevelési támogatás Egyéb természetbeli juttatás Rendszeres fejlesztő foglalkozásokon való részvétel Logopédiai ellátás

Külső szervekhez intézett jelzések:    

Gyámügyi Osztály Nevelési Tanácsadó Tanulási Képessséget Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Logopédiai Szolgálat

122

A SZÜLŐ, A GYERMEK, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Pedagógiai kapcsolatainknak nagy szerepe van nevelőmunkánkban, a hatékony együttműködés megkönnyíti a gyermekek óvodába lépését, óvodai életét és a későbbi intézményváltást. Pedagógiai kapcsolatok: A családdal való együttműködés Pedagógiai szakszolgálattal Iskolával Közművelődési intézményekkel Az óvodai élet és a család A legfontosabb és legszorosabb a kapcsolat az óvodába járó gyermekek családjával van. A gyermek óvodába lépésétől nap mint nap folyamatos kapcsolatban van a család az óvodával. A különböző családból érkezett gyermekek fejlettsége eltérő. Nevelőmunkánk során ezt tiszteletben tartjuk, és törekszünk arra, hogy a gyermekek egyéni fejlődésüknek, személyiségüknek megfelelően önmagukhoz képest optimálisan fejlődjenek. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, együtt fejleszti a gyermek személyiségét, így fontos a szülőkkel az egyenrangú nevelőtársi viszony kialakulása, amelyet a kölcsönös nyitottság, bizalom, segítségnyújtás, őszinte érdeklődés jellemez . Az óvoda és a család kapcsolatának elvei        

A gyermek a családé, a szülőket az óvoda csak helyettesíti Az óvoda a családdal együtt felelős a gyermekért, annak fejlődéséért. Az óvoda és a családban folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése. Kölcsönös bizalom és segítségnyújtás, a gyermekre gyakorolt hatás erősítése. Az óvoda és a gyermek érdekében kezdeményező és elfogadó, amely az egyenrangú kapcsolat alapja. Az együttműködés egy folyamat, amelynek formái adjanak biztonságot a szülőnek, gyermeknek és az óvodapedagógusnak egyaránt. Közös célok megvalósítása az együttműködés szabályainak betartása. A család pontos és folyamatos tájékoztatása óvodánk életéről.

123

Az óvodapedagógus feladatai:  A gyermekek fejlesztésének céltudatos megvalósítása  A szülő felé gyakorolt szervezett kapcsolattartás. A titoktartási kötelezettség nagy hangsúlyt kap az együttműködés folyamán. Az együttműködés formái:    

Kapcsolatfelvétel a leendő szülővel Szülő fogadása Óvoda bemutatása Nevelési rendszerünk fő megismertetése

Beszoktatás Óvodánkban az új kiscsoportosok érkezése idején a legfontosabb az érzelmi biztonság megteremtése. Ennek érdekében a beérkezés, a befogadás előtt felkeressük otthonukban a gyermekeket és a szülőket. Ez a kapcsolatfelvétel, látogatás, lehetőséget ad, hogy megismerhessük leendő óvodásunkat, saját otthonában, szokásiban, a család nevelési attitüdjében. (Gyermektükör) Mi is ismertetjük az óvodakezdéssel kapcsolatos dolgokat. (jele, ideje, folyamata, szokási programja, tartózkodási ideje, stb.) A beszélgetés ideje alatt számos információt, ismeretet szerzünk a gyermekről (betegség, érzékenység, szokások, allergia), amelyet a befogadás ideje alatt szem előtt tartunk. Nagyon fontos az otthoni szokások ismerete. Lehetőség szerint fokozatosan szoktatjuk az újonnan érkezőket, alkalmazkodva a gyermek és a szülők igényeihez. A kezdeti időszakban napról napra beszéljük meg az óvodai tartózkodásuk idejét, folyamatát. A gyermek biztonságérzetének alakulása szempontjából lehetőséget adunk, hogy anyával, apával, vagy a nagymamával kezdje az óvodai beszokását. Melynek idejét a gyermek jelzéseinek figyelembevételével határozzuk meg. A beszoktatás napjaiban a csoport mindkét óvodapedagógusával, dadus nénijével találkozik a gyermek, testi közelségbe, szemkontaktusba kerül. A csoportba érkezéskor a lelki akklimatizálódást megkönnyítjük azzal is, ha tudatosan beiktatunk olyan játékokat, játékos elemet, melyek által tudatossá válik, hogy ők óvodások. (báb, ölbeli játékok, versikék, játékos-rajzos tevékenységek, személyes percek varázsa) Az új gyermekek beszoktatása a régi óvodások aktív részvételével, bekapcsolódásával zökkenőmentesebb. (kedveskedések, segítségadás). Sokkal egyszerűbb a csoport szokásainak, hagyományainak átörökítése, a nagyobbak példája természetes módon épül be életükbe. Ennek a csoportszervezési formának erénye, hogy családias légkörben a gyermekek közösségi magatartása gyorsabban fejlődik, alkalmazkodóbbak, toleránsabbak. Amikor már az óvodapedagógusok is úgy érzik, a gyermek jelzéseit figyelve, elérkezik az itt ebédelés, majd a pihenés ideje is. A délutáni pihenés időszakában is a családias, nyugodt légkört igyekszünk megteremteni. A pihenéshez, ha szükséges kedves tárgy (maci, párna) behozatalát a kezdeti időszakban engedjük.

124

A nagyok példája itt is természetes módon épül be életükbe. A beszoktatás sikerességét meghatározza a bizalom és együttműködés. A család legfontosabb információforrása az óvodáról gyermeke hangulata, tapasztalatai. A gyermek óvodai élményén keresztül a család is kialakít egy képet a csoporttól, óvodapedagógusokról, óvodáról. A beszoktatás a későbbi óvodai életet is meghatározhatja a biztonságot, nyugodt, szeretetteljes légkör megtapasztalásával igyekszünk nyújtani. Nyitottságunkból adódóan reggel és délután lehetőség van a legfontobb információk közvetítésére (gyermekkel történt esemény, fejlődés, egészségi állapot, családban történ fontosabb események). Fontosnak tartjuk, hogy a szülők gyermekükről és az óvodában történő tevékenységekről minden információt időben megtudjanak. Bizalom kiépítése az óvoda iránt A családlátogatások alkalmával megismerkedünk a gyermek közvetlen környezetével, tájékozódunk a család nevelési elveiről, szokásairól. Lehetőség van az egyéni problémák, tennivalók megbeszélésére. Minden gyermeket meglátogatnak a csoport óvodapedagógusai legalább 1 alkalommal a 3 - 4 év alatt, de szükség esetén visszatérő családlátogatásra is sor kerül. Szülői értekezletek Évente 2 - 3 alkalommal tartunk szülői értekezletet, ahol a szülőket tájékoztatjuk egyegy időszak nevelőmunkájának tartalmáról, az elért eredményekről, lehetőségekről, felmerülő témákról, problémákról. Ajánlásokkal segítjük a szülő otthoni tevékenységét, ha szükséges problémái megoldását. Kötetlen hangulatú, közös kirándulások, közös ünneplések, a kapcsolat elmélyítésére is jó alkalmak. Szülők iskolája Évente több alkalommal szervezzük a szülőket érdeklő és gyermeknevelésüket segítő témákban meghívott előadóval. (gyermekorvos, pszichológus, logopédus) Pedagógiai Szakszolgálat A kapcsolatunk fontos, folyamatos, nevelőmunkánkat jól kiegészítik. Speciális szakmai tevékenységünk a sérült vagy részképesség zavarokkal küzdő gyermekek fejlesztése érdekében. Nevelési év kezdetén a Nevelési Tanácsadó szakemberi megvizsgálják az egyes gyermekek fejlettségi állapotát, a szükséges területen elkezdik a felzárkóztató munkát.

125

KISEBBSÉGI NEVELÉS ÓVODÁNKBAN AZ ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK ÉS NYELVÉNEK ÁPOLÁSÁVAL JÁRÓ FELADATOK A kisebbségi nevelést szervesen beépítettük óvodánk nevelési programjába. Ennek mélységét, csoportokra való lebontását meghatározza a szülők igénye, kisebbségi gyermekek száma, az adott csoportok szociális, kultúrális, nyelvi állapota. Figyelmet fordítunk a kisebbségi identitás, megalapozására, fejlesztésére, önazonosság vállalására. Mivel óvodásaink 20 - 25 %-a cigány származású, elengedhetetlen az információgyűjtés, a családok életkörülményeinek felmérése, lehetőségeinkhez mérten azok jobbítása, illetve ehhez segítségnyújtás:       

Családlátogatás - szükség szerint több alkalommal Szülők bevonása a Szülői Szervezet munkájába. Kisebbségi önkormányzattal a kapcsolat felvétel, kapcsolat alakítása, párbeszéd kezdeményezése. Gyermekjóléti javaslat, illetve felkérés. Gyermekorvos, védőnő véleményének kikérése a gyermekek testi, lelki egészségének biztosítása érdekében. Használt ruha, játék, lakásfelszerelési tárgyak, bútorok gyűjtése, kiosztása. IPR pedagógiai program működtetése.

Fontosnak tartjuk, hogy az eltérő szociolkultúrális környezetből adódó feladatok ellátását:  Sajátos gondozás, az ehhez igazodó napirend kialakítása (több idő biztosítása)  Egészséges életmódra nevelés, normális életvitel megismertetése  Szokások, ünnepek kölcsönös megismerése, megismertetése  Öltözködési kultúra megismerése, megismertetése A cigány kisebbségi nevelésünk célja a gyermekek -és rajtuk keresztül a családoktársadalmi, szociális felzárkóztatása, különbözőségük megőrzésének figyelembevételével. Feladatunk a család felé az élet minden területére vonatkozó tanácsadás, hivatalos ügyintézéshez, segélyezéshez segítségnyújtás - az igényeknek és a lehetőségeknek figyelembevételével. A gyermekek részére biztosítjuk a soron kívüli, sajátos gondozást, (esetenként tiszta ruhaváltás, alapvető higiéniai szokások megtanítása). Az erkölcsi normákat, értékeket hangsúlyozottan, közvetítjük a gyermekek, felnőttek felé, - kellő tapintattal, példamutatással, sok beszélgetéssel, sok mesével. Az érzelmi, közösségi nevelés terén kiemelt figyelmet fordítunk a kisebbségi gyermekekkel szemben: 126

 



A különbözőség tiszteletben tartására, elfogadására, Az együttműködés megvalósítására a játékban, foglalkozásokon egyéb tevékenységekben. Pl.: - sétán fogják meg a cigányok kezét is! - Ének-ezen foglalkozásokon válasszák párjuknak a “más” gyermeket is. - Tudjanak együtt munkálkodni, dolgozni, ebben segítsék egymást! - Ne csúfolják, ne nevessék ki egymást és érezzenek együtt azzal, aki rosszabb helyzetben van! Beszélgetünk a másoktól eltérő körülményeikről, szokásaikról, nehézségeikről, többi gyermekkel együtt. Az óvodapedagógus feladatai:  Úgy irányítsa a gyermekeket, hogy a közösségi szokások mindegyikükben kialakuljanak.  Alakítsa ki az együttjátszás, együttműködés, együttdolgozás képességét egymás tiszteletben tartásával, a különbözőség elfogadásával  Nyújtson példát az előzőekben felsoroltakra.

Személyi feltételek: Keretet és időt kell biztosítani a Kisebbségi Önkormányzat, a szülők képviselőivel való kapcsolat kiépítésére, fenntartására, továbbfejlesztésére, tartalommal való megtöltésére. Tárgyi feltételek biztosítása:   

Könyvek (irodalom, népművészet, hagyományok megismeréséhez) Zenei anyag - a kisebbség népzenéjének megismeréséhez Néprajzi ismeretek begyűjtése (tapasztalat) (viselet, szokások, népi játékok, ünnepek

127

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet irányelvben foglalta össze. Óvodánkban a sajátos nevelési programot, az együttnevelés keretei között (integráltan) valósítjuk meg. Az ép funkciójú és a sérült fogyatékkal élő (értelmi- és beszédfogyatékos) gyermekek együtt játszanak, tevékenykednek, együtt töltik óvodai életüket. Az együttnevelés képes az esélyegyenlőséget megvalósítani, alkalmas a különbözőség mentén az azonosság megtapasztalására, az egymás különbségének megismerésére és elfogadására. Az együttnevelés során az ép gyermekek új, eddig át nem élt tapasztalatokat szereznek a különbözőségről, a toleranciáról, és új morális értékeket ismernek meg. Lényeges szempontunk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az ép gyermekekkel együttes integrált nevelése a személyiség-fejlesztés folyamatában azért jelentős, mert csak egy világ létezik. Nincs külön világ az épek és a sérültek számára. A sérült gyermek különböző, egyedi, de elsősorban ember és másodsorban sérült. Az Alapprogramban szereplő nevelési tartalmak a személyiség-fejlesztési feladatok minden gyermek számára szükségesek, így e célkitűzések megvalósítására a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is törvényszerű. A Helyi Óvodai Nevelési Programunk célja az ép és sérült gyermekek esetében is ugyanaz: 1. Az egészséges életmód alakítása, az egészség értékként való elfogadása. 2. Az érzelmi biztonság, az otthonosság, a derűs, szeretetteljes légkör alakítása. 3. Közös tevékenységekre épülő közös élmények, az egymás elfogadása, az önállóság, önkiszolgálás gyakorlása az együttműködés új formáinak elsajátítása. 4. Az értelmi fejlesztés, a tapasztalatszerzés, kommunikációs készség és a kreativitás fejlesztése. A sérült gyermek esetében ezeket az általános nevelési programokat bővítettük ki a sajátos nevelő, fejlesztő, korrekciós pedagógiai eljárásokkal. Óvodánkban az egyéni fejlesztési terv az általános feladatokhoz kapcsolódva hozzáadott pedagógiai értékként kapcsolódik az egész csoport fejlesztő programjához. A sajátos nevelésben az alábbi módszerek, lehetőségek jelennek meg.






Tevékenységek gyakoroltatása Ép funkciók továbbfejlesztése Egyénre szabott eszközök használatának megtanítása A szervezet edzése Észlelések, kognitív funkciók, beszédkészség fejlesztése 128





Önkiszolgálásra és személyi higiénére nevelés Közösségbe való beilleszkedés elsajátítása

Az esélyegyenlőség megvalósítása megjelenik:




Az együttjátszásban az egymás elfogadásában Az eszközhasználat megtanulásában Az önkiszolgálásban és önálló tevékenységben

Ugyanakkor képes a megkülönböztetés leszerelésére is:



A közös rendezvényekkel, közös élményekkel. Az azonos ellátással és elbánással

Az óvoda és a család kapcsolata Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A sérült gyermek esetében különösen fontos a jó kapcsolat kialakítása, hogy a család minél jobban elősegítse gyermeke beilleszkedését, az óvodai közösségbe. Az óvoda integrációs fejlesztése, hozzáadott értékként, mintaként a család társadalmi integárcióját is segíti. Az együttműködés sikere mindig kétoldalú folyamat. Az óvodapedagógus feladatai:  A sajátos nevelési igényű gyermeket testi-lelki és szociális síkon fejleszti az egyéni fejlesztési terv alapján együttműködve a gyógypedagógussal.  Az egyéni fejlesztési terv elkészítésekor a gyógypedagógus segítségét kéri ill. figyelembe veszi a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében foglaltakat. Ennek megfelelően dönti el, hogy habilitációs (új képességeket fejlesztő) vagy rehabilitációs (korábbi állapotot vissszaállító) fejlesztésre van e szükség.  A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében a gyermek szabadságának és emberi jogainak tiszteletbentartására építkezik.

Személyi feltételek: A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését ép társaikkal együtt (integráltan) fejleszti az óvodapedagógus az egyéni fejlesztési terv alapján. Kiscsoportos formában gyógypedagógus foglalkozik a sajátos nevelési igényű gyermekekkel. Egy óvodapedagógus elvégezte a gyógypedagógus szakot.

129

Tárgyi feltételek: A fejlesztéshez szükséges eszközök egyrészével rendelkezik óvodánk, ezek nem kívánnak jelentős beruházást. (Mozgásfejlesztő eszközök, logikai játékok, manipulációs eszközök, stb.)

130

“AZ ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL” CÍMŰ PROGRAMUNK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYE Helyi nevelési programunkat Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel c. programja alapján adaptáltuk 1999-ben. A program bevezetése folyamatosan történt a csoportokban. Csoportjaink vegyes életkorú gyermekekből állnak. 2000-ben Sümeg Város Képviselő-testülete a város két óvodáját összevonta. A nevelőtestület mindkét épületben ragaszkodott a helyi nevelési programjához, ennek megfelelően dolgoztuk át programunkat. Minden nevelési év végén közös megbeszéléseket tartunk, ahol összegezzük tapasztalatainkat, eredményeinket, hiányosságainak. Az első évben fontos feladatunk volt a program feltételrendszerének a kiépítése, mivel e program sajátos feltételrendszerrel rendelkezik. (Ovi-galéria, csoportokban vizuális sarok, mese-, zenei sarok, stb.) A gyakorlati nevelőmunkánk során elmélyültünk a programban megfogalmazott feladatrendszerben és ezzel kapcsolatos továbbképzéseken is részt vettünk. Mindennapi nevelőmunkánk tapasztalatai alapján bizonyos nevelési területeken eltértünk a programban megfogalmazottaktól, mivel figyelembe vettük helyi adottságainkat. A napi kocogó-futás szervezése nem alakult ki teljes mértékben, a feltételek hiánya miatt, mivel nem minden udvarrészünk alkalmas kocogásra, futásra. Helyette hetente 1 alkalommal kötelező testnevelés foglalkozást tartunk, valamint mindennapos testnevelést, kint a szabadban mozgásos játékokat szervezünk a gyermekek számára. A “zenés mozgásos percek” helyett a mindennapos játékos mozgás jobban bevált, amit naponta végeznek csoportjaink. A környezet tevékeny megszerettetése kapcsán a mikrocsoportos megfigyelőséták nem igazán váltak be a gyakorlatban. Helyette az egész csoporttal elmennek az óvodapedagógusok megfigyelni az adott témát és ott a helyszínen bontják mikrocsoportokra a gyermekeket. A tapasztalatszerzés így éppen olyan hatékony, a kitűzött nevelési céljainkat így is meg tudjuk valósítani. A gyermekek napi tevékenységeik során többször is találkoznak matematikai ismeretekkel. A program a különböző tevékenységek kapcsán ad lehetőséget a matematikai alapfogalmak megismerésére. Ennek ellenére úgy érezzük, hogy a tanköteles gyerekekkel intenzívebben, egyénileg vagy mikrocsoportban szükséges fejlesztő játékokat szervezni, a gyermekek ilyen irányú érdeklődése miatt. 2009. szeptember 1-től a TÁMOP-3. 1. 4. “Kompetencia alapú oktatás bevezetése Sümegen” c. pályázati projekt keretében bevezetésre került óvodánkban a kompetencia alapú óvodai nevelés egy csoportban. A megvalósító óvodapedagógusok tapasztalatai, hogy a megváltozott társadalmi körülmények, családok helyzete miatt fontos az új szemlélet és a korszerű nevelési eljárások, tanulási technikák, eszközök alkalmazása az óvodai nevelőmunkában. Folyamatosan bevezetésre kerül egy-egy csoportban. A pályázati projekt fenntarthatósága 5 év, ezalatt minden csoport a gyakorlatban megvalósíthatja a kompetencia alapú óvodai nevelést. A program célkitűzéseinek megfelelően végezzük nevelőmunkánkat. Gazdagodtunk általa mi is, és a gyerekek is. A szülőknek is pozitív a visszajelzése, óvodánk is szebbé, esztétikusabbá vált általa. 131

“ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, JÁTÉKOS MOZGÁSSAL, KREATIVÍTÁSSAL” CÍMŰ PROGRAMUNK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYE Óvodánk helyi pedagógiai programját 10 éve az óvoda hagyományaira és a korszerű óvodapedagógiára építve készítettük el. Figyelembe vettük a szülők igényeit és a helyi sajátosságokat. A program bevezetése óta szervezeti átalakulás történt az intézményben, három csoport megszűntetésre került. Az egyik csoportszobát tornaszobaként használjuk. A tárgyi felszereltségünk jobb lett, sok mozgásfejlesztő játékokat, eszközöket vásároltunk, amit folyamatosan bővítünk. A tornaszoba egyrészt a mindennapos mozgás, másrészt a zenei nevelés keretein belül a szervezett mozgásos, dalos játékok gyakorlásához is nagy teret biztosít. A progam elsősorban homogén csoportokra íródott, de a változások vegyes csoportok kialakítását is szükségessé teszik. A gyermekek különböző életkora, eltérő mozgásigénye, mozgásfejlettsége nagy odafigyelést, előrelátó szervezést és segítséget (pl.: dajka vagy másik óvodapedagógus) igényel. Azért választottuk többek között ezeket a kiemelt feladatokat, mert óvodánkba évrőlévre több a hátrányos helyzetű gyermek. Ezek a gyerekek általában mozgékonyabbak, ingerlékenyebbek és több egyéni foglalkozást igényelnek. A program, a napirend lehetőséget biztosít a fokozott mozgásigény kielégítésére, a szorongások, ingerületek feloldására. A gyermekek nagyon szeretik ezeket a tevékenységeket, örülnek ha a tornaszobába mehetnek. Nagyon kedvelik a szabadon választott mozgásos játékokat is. Az udvari játékokat folyamatosan kicseréltük. Esztétikus, biztonságos mozgásfejlesztő fajátékokat vásároltunk, ill. készíttettünk. A gyermekek maximálisan ki is használják ezeket. Nagyon szeretnek az udvaron játszani és ha az időjárás engedi tornászni is. A csoportszobai játék fejlődése hosszabb, lassúbb folyamat. A hozzánk érkező gyermekek többsége nem tud játszani, tehát előlről kell kezdeni ezt a tevékenységet. Sok-sok egyéni foglalkozás, együttjátszás, amit nehezít, hogy több mozgékony, kapkodó gyermek van egy-egy csoportban. A mozgásos dalos játékokat főként a kislányok kedvelik és gyakran kezdeményezik is. Ezekbe a tevékenységekbe a fiúk többségét is könnyebben be lehet vonni. A mesemondás mindennapos tevékenység. A gyermekek ehhez hozzászoknak az első naptól kezdve, ahogy belépnek az óvodába, így mindegyikük átélheti a mese nyújtottta élményt. Úgy gondoljuk, hogy a programunkban megfogalmazott feladatokat meg tudjuk valósítani annak ellenére, hogy tőlünk független változások adódtak. A szülők visszajelzései pozitív véleményeket tükröznek. Többségük elégedet a programmal, tetszik nekik a családias légkör. Ünnepek, ünnepélyek, jeles napok: A progamban leírtak szerint a karácsony zárt ünnep volt az óvodában, de a szülők igényeit figyelmebe vettük és ezt megvalósítottuk. Erre az ünnepre is vendégül látjuk a szülőket. 132

“CIFRA PALOTA” HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYE ZALAGYÖMÖRŐI TAGÓVODA

Helyi pedagógiai programunkat 1999-ben a törvényi változások keretei között készítettük el. Figyelembe vettük a kistelepülés adta sajátosságokat, a szülők igényeit, és természetesen építettünk az óvoda előző nevelési eredményeire. A program vegyes csoportra íródott. Az ilyen csoportszervezés az óvoda minden dolgozójától nagy odafigyelést igényel. Az óvodapedagógusnak figyelembe kell venni a csoportba járó gyermekek eltérő fejlettségi szintjét és az életkori különbözőségeket is. Azért írtunk egyéni programot, mert úgy gondoljuk, az eddigi munkánk bevált, a szülők részéről mindig jó visszhangra talált, elvárják tőlünk ezt a fajta “kötöttebb” fejlesztést, nevelést. Minden gyermeknél pontosan tudjuk, hogy milyen fejlettségi szinten áll. Így tudunk tehetséget gondozni, és prevenciót alkalmazni. A szülő is ilyen módon tisztábban lát, hogy gyermeke hol tart a többiekhez képest. Úgy gondoljuk az iskola részéről is mindig támogatást kaptunk, hogy így folytassuk tovább nevelőmunkánkat. A pályázatokon elnyert pénzből a játékokon kívül fejlesztő eszközöket vásároltunk, amelyek segítségünkre voltak a gyermekek egyéni képességeinek fejlesztésében. A szabad levegőn való tartózkodást (pl.: sportpálya, szabadidőpark) és a mindennapi falusi élettel való megismerkedés továbbra is kiemelt helyen szerepel programunkban. Ezért még udvari játékainkat szeretnénk korszerűbbé tenni. A szülők részéről mindig nagy támogatást kaptunk, egyre többen kívánnak részt venni közös rendezvényeinken. Elégedettek helyi programunkkal, és szeretnék, ha továbbra is az eddigieknek megfelelően nevelnénk gyermekeiket.

133

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja: Magyar Közlöny, 1996. 2. Az Óvodai Nevelés Programja. Budapest, OPI, 1989. 3. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés művészetek eszközével. Szolnok, 1997. MPI Color Prin Nyomda 4. Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában Budapest, Editió Musica, 1974. 5. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában. Budapest, Zeneműkiadó, 1982. 6. Kodály Zoltán: A magyar népzene tára, 1. Kötet. (Gyermekjátékok) 1951. Budapest, Egyetemi Nyomda 7. Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Budapest, Alex typo Kiadó, 1992. 8. Szentesné Nagy Éva: Hagyományok lépésről, lépésre. MPI. Szekszárd 1995. 9. Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I-II. kötet Tankönyvkiadó Budapest 1991. 10. Dr Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Budapest, FER-CO Kft. 1994. 11. Gyermekközelben

Szendei

úti

óvoda

Keszthely,

1991.

Pannon

Agrártudományi Egyetem Üzeme 12. Dr. Pereszlényi Éva - Porkolábné Balogh Katalin: Játék - mozgás kommunikáció óvodai program Allius B. T. 1996. Budapest 13. Zilahy Józsefné – Stöckert Károlyné Dr. Ráczné Dr. Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal, mesével Sopron 1996. 14. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? OKI Bp. 1997. 15. Dr. Pereszlényi Éva – A Helyi Óvodai Nevelési Program szakmai feltételrendszere. Bp. Alcius Bt. 1997. 16. Prof. Dr. Székely Lajos – Az óvoda, mint a sajátos nevelés színtere Előadás 2005. 17. A sajátos nevelési igényű és tanulási beilleszkedési nehézséggel, magatartási rendellenességel küzdő gyermekek, tanulók közoktatási jogaihoz Jogismeret alapítvány 2006. 18. Kompetencia alapú óvodai programcsomag

134

MELLÉKLET

135

HE LYI ÓV ODAI IN T E G R Á C IÓ S P R O G R A M

136

TARTALOMJEGYZÉK

I.

BEVEZETÉS

II.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

II. 1.

Jogszabálygyűjtemény

III.

FOGALMAK

IV.

AZ IPR MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPELVEI

IV. 1. Az IPR megvalósításának alapvető pedagógiai feltételei

V.

A HELYI ÓVODAI FEJLESZTŐ PROGRAM CÉLJA

V. 1.

A helyi óvodai fejlesztő program hatóköre

V. 2.

A helyi óvodai fejlesztő program jellemzői

VI.

A

HELYI

ÓVODAI

INTEGRÁCIÓS

PROGRAM

MŰKÖDTETÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA VI. 1. Szervezési feladatok VI. 1. 1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása VI. 1. 2. Integrációt elősegítő csoportátalakítás VI. 1. 3. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása VI. 1. 4. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása

VII.

NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE

VIII. PEDAGÓGIAI MUNKA KIEMELT TERÜLETEI VIII. 1. Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés VIII. 2. Kommunikációs nevelés 137

VIII. 3. Érzelmi nevelés, szocializáció VIII. 4. Egészséges életmódra nevelés VIII. 5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése VIII. 6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek

IX.

GYERMEKVÉDELEMMEL, AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL, SZOCIÁLIS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSSAL KAPCSOLATOS MUNKA

IX. 1. Egészségügyi szűrővizsgálatok IX. 2. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás IX. 3. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, illetve szervezése IX. 4. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés

X.

EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA AZ ÓVODÁN KÍVÜLI SZERVEZETEKKEL, KÜLÖNÖSEN AZ ALÁBBIAKKAL

X. 1. Gyermekjóléti – Családsegítő Szolgálat X. 2. Védőnői hálózattal X. 3. Szakmai szolgáltatók X. 4. Cigány Kisebbségi Önkormányzat X. 5. Civil szervezetekkel való együttműködés

XI.

ÓVODA – ISKOLA ÁTMENET TÁMOGATÁSA

XI. l. Iskolaérettség elérést támogató pedagógiai munka XI. 2. Iskolaválasztás támogatása XI. 3. Az érintett iskolával: közös óvoda – iskola átmenetet segítő programok kidolgozása XI. 4. A gyermekek fejlődésének utánkövetése legalább az általános iskola első évében.

XII.

A

HHH

GYERMEKEK

SZÜLEIVEL

KAPCSOLATTARTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS

138

VALÓ

1. BEVEZETÉS

„Az integráció emberi jog, nem pedig ajándék, vagy jutalom, amit ki kell érdemelnie azoknak, akikkel ráadásul szűkmarkúan bánt az élet.” /Blackstone/

Az óvodai Integrációs Pedagógiai Program – mint óvodai fejlesztő program – meghatározza az óvodai nevelésnek azokat a területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Az óvodai fejlesztő program olyan pedagógiai keretrendszernek is tekinthető, melynek tartalmi elemeit, kiemelt területeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat mindennapi gyakorlatában központi kérdésként kezelni. Az óvodai fejlesztő program legfőbb jellemzője a gyermekközpontúság és a családorientált szemlélet, valamint az együttműködések kialakításának, bővítésének és mélyítésének ösztönzése azokkal a szolgáltatókkal, szolgáltatásokkal, amelyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermekek egészséges, komplex személyiségfejlesztésében részt vállalnak. Az óvoda, mint a közoktatási rendszer első láncszeme éppen a gyerekek életkorából fakadóan mindig is humanisztikusan, gyermekközpontúan viszonyult az integrációhoz, az integrált neveléshez. Alapjában véve, az objektív feltételek korlátai, s nem a kívánatos tartalmi elemek esetenkénti megjelenése ellenére az óvoda, mint szociálisan védő-óvó intézmény működött és működik. A gyermekcsoportokban mindig van néhány olyan gyermek, akinek kiemelt figyelemre, nagyobb szeretetre, toleranciára, támogatásra van szükséges ahhoz, hogy ne legyen kirekesztett, ne legyen sikertelen, és a sokszor egymásnak ellentmondó szabályok, normák, szokások, értékek mentén keletkezett bonyolult világban el tudjon igazodni. Az elhivatott, szakmailag jól felkészült óvodapedagógus, pedig pontosan érzékeli, tudja mit, miért, mikor, hogyan kell reagálni, tenni azért, hogy ragyogó szemű, mosolygós gyermekek vegyék körül.

139

2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 2.1. Jogszabálygyűjtemény Törvények: •

Magyar Köztársaság Alkotmánya: XII. fejezet: Alapvető jogok és kötelességek: 70/A. §. (1-3) bek; 70/F. §. (1-2) bek.

•

1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról: Alapelvek: 2. §. (4) bek. Az óvoda felelőssége; 4. § (7) bek. a, b, c, pont. A gyermekek érdekei; 4/A. §. (1-5) bek. Az egyenlő bánásmódról; 5. §. Az oktatás nyelve II. fejezet: Jogok és kötelességek: 10. §. (1-2-3. a, b, e, f-4) bek. a gyermekekre, 14. §. (2) bek. (a-g) a szülőkre, 19. §. (7) bek. (a-i) pontok a pedagógusokra vonatkozóan. V. fejezet: Az intézményrendszer működése: 41. §. (1-6) bek. A működés rendje; 45. §. (1) bek. 47. § (a-e) pont. A nevelési program 65. §. (1-3) bek. Óvodai felvétel; 82. §. (69) bek. A nem állami fenntartók kötelezettségei; VI. fejezet: Szervezés és irányítás; 95. §. (1) bek. (i-j) pontok. A miniszter feladatai; 95/C. §. (8) bek. Az Oktatási Hivatalról; 105. §. (1-3) bek. Az esélyegyenlőségi tervről; IX. fejezet: Értelmezés-fogalomtár: 121. §. (1) bek.,(6) bek.

•

2003. évi CXXV. tv. Az egyenlőbánásmódról és esélyegyenlőségről. Kiemelten: Oktatás és képzés: 27. §. (1-4) bek., 28. §. (1-3) bek. Hátrányos megkülönböztetés: - Közvetlen megkülönböztetés 8 §., Közvetett megkülönböztetés 9. §., - Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás 10. §.

Kormányrendeletek: •

137/1996. (VIII. 28) Korm. rendelet: Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

•

20/1997. (II. 13.) A HHH gyermekek létszámával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség /szülői nyilatkozat/ 12/H. §. (1-4) bek.

•

138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 15/A. §. (1-6) bek. (bérkiegészítés)

140

OKM (és elődei) rendeletek: •

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről 39/E. §. (4-8) bek. az óvodákra vonatkozóan

•

A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve (23/1997. (VI. 4.) MKM r.

•

…./…. OKM rendelet (minden évben változó 2009-ben 23/2009. (V. 2.) OKM r. az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól.

Miniszteri közlemény: •

Az 1993. évi LXXIX. törvény 95. §. (1) bek. alapján – Óvodai fejlesztő program Oktatási Közlöny, 2007. május 14. LI szám

Az oktatást érintő uniós szabályok – főbb határozatok az oktatás területén: •

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/43/EK irányelv 2-11. cikkében rögzített meghatározások a jogellenes elkülönítés, zaklatás, megtorlás és megkülönböztetés minősítéséről.

3. FOGALMAK


Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR)

Az óvodai fejlesztő program meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Egyfajta keretrendszer, kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai fejlesztő program nem jelent külön programot az óvodai nevelőmunkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az alapprogramra épül, figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, amelynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell nevelési folyamat középpontjába állítani. Az óvodai IPR jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az együttműködések kialakításának ösztönzése azokkal a szolgáltatókkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, ill. a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. 141




Hátrányos helyzet

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. (Közokt. Törvény 121 § (1) bek. 14. pontja szerint)




Halmozottan hátrányos helyzet

”A hátrányos helyzetű csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek 3 éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit a tartós nevelésbe vettek.” (Közokt. Törvény 121 § (1) bek. 14. pontja szerint).




Inkluzív nevelés

Az inkluzív (befogadó) nevelés alapvető intézményi szemlélet, mely a gyermekek egyéni különbségeit (társadalmi, kulturális, biológiai) együttesen, teljes mértékben figyelembe veszi és azokból kiindulva, azokra építve alakít ki befogadó környezetet személyi, tárgyi és pedagógiai vonatkozásban, mely biztosítja a hatékonyság, eredményesség és méltányosság hármas egységének megvalósulását, s ezzel az integráció sikerességét. Az inkluzió folyamatában a pedagógus szemléletet és módszert vált, a gyermek erősségére épít és nem a hiányokat hangsúlyozza.




Integráció (fogadás)

A HHH gyermekek integrációja a társadalmi, szociális hátrányokból adódó egyéni különbségek csökkentését segíti elő a közoktatási rendszerben szervezett keretek között, ezáltal megteremtve az esélyt a társadalmi erőforrásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a társadalmi életben való egyenlő részvétellel.




Integrációs felkészítés

„Az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az Oktatási Miniszter által kiadott Oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, a többi gyermekkel együtt, azonos óvodai csoportban vesznek részt a foglalkozáson, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, a többi gyermekhez viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket.” (Közokt. Törvény 121 § (1) bek. 16. pontja)

142




Multikultúrális nevelés

A multikultúrális nevelés az a folyamat, amelynek során egy kultúra elsajátítja más kultúra elemeit úgy, hogy közben a sajátját megtartja. Integráció multikultúrális nevelés nélkül – vagy más néven a hideg integráció – azt jelenti, hogy látszólag egyenlő lehetőséget biztosítunk minden gyermek számára a minőségi oktatáshoz – nemre, bőrszínre tekintet nélkül – de a jogegyenlőség biztosításán kívül az intézményben tulajdonképpen nem történik semmi. Valódi integrációról, multikultúrális tartalomról akkor beszélünk, ha teljesül minden gyermek joga a jó minőségű oktatáshoz, ugyanakkor az intézmény is úgy alakul át, hogy benne minden gyermeknek egyenlő helye legyen, egyenlő mértékben használhassa ki fejlődési potenciáját és identitása megfelelő megerősítést nyerjen.




Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló

SNI gyermek, tanuló az, akit a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a viselkedési fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. b) a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. (Közokt. Törv. 121 § (1) bek. 29. pontja)




Szegregáció (elkülönítés, kirekesztés)

Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely az egyenlő bánásmódról szóló tv. 8 §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket, vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől, vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt a törvény kifejezetten megengedné – elkülönít.




Zaklatás

Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális, vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek meghatározott tulajdonságával függ össze és célja, vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő, vagy támadó környezet kialakítása.

143




Megtorlás

Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító, vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul, vagy azzal fenyeget.




Szocializáció

A szocializáció legdöntőbb periódusa, amikor társas viselkedésünk alapjait alakítjuk ki. Ez a gyermekkori szocializáció ideje, ekkor veszi kezdetét a személyes én kibontakoztatása. A társas hatások közvetítésének elsődleges tényezője a család. Az óvodai szocializációs folyamat másodlagos, a HHH gyermekek szempontjából lényeges, hogy minél korábbi életkorban bekerüljenek az óvodába. Ennek oka, hogy a családi és az intézményi szocializáció között nagy az eltérés.

„Elfogadjam őt olyannak amilyen. Biztosítsam bizalmamról minden cselekedetében. Elnyerjem bizalmát. Erősítsem önbizalmát. Elismerjem teljesítményét, igyekezetét. Apró lépésenként tervezzem képességei fejlesztését. Használjam ki erősségeit, kedvező adottságaira építsek. Tanulási folyamatait egyelőre bízzam a szabad játékában tanulható tevékenységekre.” /A. Adler/

4. AZ IPR MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPELVEI Az Integrációs Pedagógiai Rendszer intézményi működtetése adaptív, befogadó környezetet és pedagógiai módszertani fejlesztést jelent, amely a hatékony együttnevelés során a szociális környezet és az egyéni képességek fejlettségéből adódó hátrányok ellensúlyozását célzó nevelő-oktató tevékenységben nyilvánul meg. Az óvodai fejlesztő program keretében – a gyermek igényéhez igazodva megoldjuk:

• • •

A gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet. Az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a gyermekek óvodai nevelése során a szülőket támogatják, ill. a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak.

144

4. 1. Az IPR megvalósításának alapvető pedagógiai feltételei

• • • • • • •

A befogadó (és elfogadó) szemlélet attitűd. A gyermekbarát, biztonságot nyújtó és szeretetteljes környezet. Az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások és módszerek alkalmazása a nevelés folyamatában. A széleskörű, választható, érdeklődésre is épülő tevékenységformák biztosítása. Az egyéni bánásmód mindenkire kiterjedő alkalmazása. Az aktuális fejlettséget, hozott értékeket is figyelembe vevő, optimális fejlesztés. Determinált szocializációt biztosító, interakcióra és kommunikációra ösztönző légkör.

Kiterjed: • • • • • •

Új nevelési eljárások, módszerek alkalmazására. Egyénre szabott, tényleges differenciálásra, egyéni bánásmódra. Egyéni fejlesztés tervszerű, hatékony megvalósítására. A hagyományos ismeretszerzési, bővítési, mélyítési tér és időkeretek megváltoztatására. A pedagógus szerep átértékelésére. A nevelésben érintett külső szereplők széleskörű bevonására.

Az alapelvek, alapvető megvalósításban:

feltételek

megjelenése

az

intézményi

szintű

•

Az inkluzív intézményi pedagógiai gyakorlat kialakítása, befogadó és elfogadó szemlélet általánossá tétele. Cél a specifikus szakmai ismeret és felkészültség, ami megalapozza az óvodapedagógusokban és a nevelőmunkát segítő kollégákban, gyermekekben és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, az SNI valamilyen nemzetiséghez tartozó és a roma gyermekek iránti empátiát, toleranciát és a kívánatos egyéni, közösségi, társadalmi szocializációt.

•

Befogadó intézményi attitűddel, értékközvetítő mintaadással, a mindenki sikeres valamiben szemlélet érvényesítésével, olyan értő odafordulás a gyermekekhez, ami szeretetet, törődést, biztonságot, nyugalmat „fontos vagy nekünk” érzést sugároz.

•

Hatékony integrált neveléshez szükséges óvodapedagógiai módszerek alkalmazása az irányított, szervezett tevékenységekben, tapasztalatszerzésben, differenciálás, tevékenység és cselekvés központúság, kooperatív tanulási technikák, projektmódszer, drámapedagógiai, kompetencia alapú óvodai programcsomag.

145

•

Gyermekbarát intézményi környezet kialakítása (kuckók, stb.). Kiemel figyelmet kell fordítani a gyermeki alkotások megjelenítésére, a gyermekekkel közösen végzett tér kialakítására, díszítésére, otthonossá, praktikussá tételére.

•

Hatékony integrált neveléshez szükséges óvodapedagógiai módszerek alkalmazása az irányított, szervezett tevékenységekben, tapasztalatszerzésben, differenciálás, tevékenység és cselekvés központúság, kooperatív tanulási technikák, projektmódszer, drámapedagógiai, kompetencia alapú óvodai programcsomag.

•

Változatos, színes újszerű érdeklődést kiváltó tevékenységek és szabadidős programok tervezése, szervezése a helyi sajátosságok figyelembevételével.

•

A szülők és az óvoda partneri kapcsolatának további elmélyítése: napi kapcsolattartás, az óvoda, gyermekcsoport mindennapi életébe történő hangsúlyosabb bevonása a szülőknek.

•

Társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítése: tartalmas, célirányos, az óvoda által kezdeményezett együttműködés, folyamatos kapcsolat kialakítása a partnerekkel, akik tevőlegesen vállaljanak részt a kívánt cél elérésében (Önkormányzat,Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Gyermekjóléti Szolgálat, civil szervezet).

•

Az óvoda – iskola közötti átmenet pedagógiai segítése: Közös programok szervezése egymás munkájának megismerése a gyermekek nyomon követése mellett, olyan együtt gondolkodást hív életre, amelyben a gyermekek mindenek feletti érdekeinek figyelembevétele, a kudarcok minimalizálása, nemcsak elhatározás és törekvés, hanem valós gyakorlattá válik.

•

Az óvodapedagógiai munka még kiemeltebb területeivé kell tenni a kommunikációt, érzelmi nevelést, és szocializációt, az egészséges életmódra nevelést, a társadalmi érzékenységet az érintett gyermekek hátrányainak feltérképezését, tanuláshoz szükséges képességek és készségek fejlesztését.

•

A feltérképezett hátrányok, és az aktuális fejlettségi szint alapján egyéni fejlesztési tervet kell készíteni.

•

A szülők tájékoztatása – gyermekük fejlődéséről – a nevelési év során évente két alkalommal.

146

5. A HELYI ÓVODAI FEJLESZTŐ PROGRAM CÉLJA A városban élő valamennyi (2,5) 3 éves HHH gyermek beóvodázásra kerüljön, és valamennyi (2,5) 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez. Együttműködő partneri kapcsolat működtetése – a szülőkkel, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, szakmai szervezetekkel, önkormányzattal, iskolával, Kisebbségi Önkormányzattal, civil szervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen megvalósuljon.

5. 1. A helyi óvodai fejlesztő program hatóköre Az óvodába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes köre, akiknek létszáma, adatai – a jegyző nyilvántartása alapján – kerül kimutatásra.

5. 2. A helyi óvodai fejlesztő program jellemzői • •

Gyermekközpontú és családorientált szemlélet. Olyan interdiszciplináris megközelítés, amely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakmai terület szerepét egyenrangúnak és egymást kiegészítőnek, fontosnak tartja.

147

6. A HELYI ÓVODAI INTEGRÁCIÓS MŰKÖDTETÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA

PROGRAM

A Helyi Óvodai Program megalapozását és legitimálását követően a fenntarthatóság megvalósul, melyet az alábbi szabályozás biztosít:

A fenntarthatóságot biztosító tevékenység megnevezése IPR team megbízása

Felelős

Határidő

óvodavezető

minden nevelési év 09. 01-ig

(menedzsment)

Helyi Óvodai Integrációs Program cél, feladat és tevékenységrendszerének felülvizsgálata az előző nevelési év önértékelése és az esetlegesen megváltozott jogszabályok alapján.

óvodai IPR team

Az intézmény Óvodai Integrációs Program működtetésének nevelési évre szóló munkatervének elkészítése, elfogadása.

minden nevelési év 09. 01-ig

Keletkezett dokumentumok

IPR team Megbízási szerződése

óvodai IPR jegyzőkönyvek, feljegyzések, módosító javaslatok, határozatok

önértékelés

Helyzetelemzésre épülő a Helyi Óvodai Integrációs Programra épülő nevelési évre szóló éves Munkaterv

148

FELADATAINK 6. 1. Szervezési feladatok

Tevékenység megnevezése

Felelős

Határidő

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

6. 1. 1. A Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása HHH gyermekek beóvodázásáért felelős team kijelölése.

óvodavezető

minden nevelési év április 30.

jegyzőkönyv

Kapcsolatfelvétel a védőnőkkel.

IPR team-vezető

minden nevelési év március 1.

Együttműködési megállapodás

A védőnő a Családsegítő Szolgálat, Cigány Kisebbségi Önkormányzat bevonása a „felderítő-meggyőző” munkába.

Együttműködési megállapodás óvodavezető

Az óvodai beíratást követően, azon HHH gyermekek meglátogatása, akiket nem írattak be az óvodába.

minden nevelési év május 15. IPR team-vezető

felvételi napló alapján

„Óvodába-csalogató” rendezvények.

Tevékenység megnevezése

A városban az óvodás korú HHH gyermekek beóvodázása minden nevelési évben 90 %-os.

programok, meghívók, fotók

Felelős

Határidő

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

6. 1. 2 Integrációt elősegítő csoportalakítás

Csoportalakítás az integrált óvodai nevelésnek megfelelve.

óvodavezető

minden nevelési év július 1-től augusztus 31.

149

Felvételi és mulasztási naplók, kimutatás a HHH gyermekekről

Minden nevelési évben megfelelő a HHH gyermekek arányos elosztása a gyermekcsoportokban.

6. 1. 3. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása Érzelem gazdag, családias óvodai légkör kialakítása. Nyitott óvodai működés fenntartása: a szülői házzal való nyitott kapcsolat.

A HHH gyermekek körében a Hiányzási Nyilvántartás vezetése, folyamatos figyelemmel kísérése, szükséges intézkedések megtétele.

Jelző rendszer működtetése a széles körű intézményi együttműködés keretében: orvos, védőnő, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Cigány Kisebbségi Önkormányzat.

Tevékenység megnevezése

folyamatos teljes dolgozói kör folyamatos

IPR team

havi zárás: minden hó 5-ig

HHH gyermekek csoportos és intézményi nyilvántartása.

IPR team-vezető

folyamatos

Együttműködési megállapodások

Felelős

Határidő

csoportok óvodapeda-gógusai,

folyamatos,

Helyi Óvodai Nevelési Program, IMIP, Partneri elégedettség felmérések dokumentációja csoportos és intézményi értékelések.

Dokumentálás módja

HHH gyermekek rendszeresen járnak óvodába.

Eredményességi mutató

6. 1. 4. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása Az óvodai nyitvatartási idő igényének felmérése a szülők körében.

Az óvodai nyitvatartási idő egyeztetése a fenntartó önkormányzattal.

óvodavezető

óvodavezető

Mindenkori nevelési év június 30.

Mindenkori nevelési év (szükség esetén)

150

Csoportnaplók, Szülői Szervezettel való egyeztetésről jegyzőkönyv. Nevelési évre szóló Munkaterv.

Az óvoda 8 órán túli nyitva tartása biztosítja, hogy a szülők munkát kereshessenek, felkészüljenek a munka világába, munkát vállalhassanak.

7. NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE

Formája

Résztvevők

Értékelő esetmegbeszélések.

Problémamegoldó fórumok Hospitálásra épülő együttműködés

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

Negyedévente Nevelőtestület külső szakemberek: pszichológus, logopédus, gyógypedagógus fejlesztő pedagógus, tehetségfejlesztők.

Probléma felmerülés időszakában.

jegyzőkönyv, fotók, IPR team

Együttműködési megállapodás

Folyamatos és tervszerű az éves IPR munkatervnek megfelelően.

Az óvodában működik az óvodapedagógusi együttműködésre épülő értékelési rendszer, mely teljes mértékben biztosítja a HHH gyermekek egyénre szabott felzárkóztatását, tehetséggondozását.

8. PEDAGÓGIAI MUNKA KIEMELT TERÜLETEI

Tevékenység megnevezése

Felelős

Határidő

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

Személyiséglap rendszer –

Az egyénre szabott fejlesztés, differenciált személyiségfejlesztés valamennyi HHH gyermek körében biztosított.

8. 1. Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés A gyermek egyéni fejlődését nyomon követő Személyiséglap rendszer „anamnézis” fejezetének elkészítése az óvodába lépő HHH gyermekek teljes körében.

csoportok óvodapedagógusai

A nevelési év során folyamatos.

HOP-ban, IMIP-ben szabályozott.

151

Tevékenység megnevezése

Felelős

Határidő

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

8. 2. Kommunikációs nevelés

Helyi Óvodai Nevelési Programunk tevékenységrendszerének megvalósítása, melyben fő hangsúlyt kap a mintaadó óvodai környezet, a HHH gyermekek élményhez juttatása folyamatosan, a tárgyi és humán erőforrás fejlesztése.

Csoportok óvodapedagógusai.

A nevelési év során folyamatos.

Tevékenység megnevezése

Felelős

Határidő

Helyi Óvodai Nevelési Program, intézményi éves Munkaterv, csoportnaplók projekt tervei, DIFER mérés dokumentációja gyermekek Személyiséglap rendszere, Együttműködési megállapodás.

Dokumentálás módja

A HHH gyermekek szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődése folyamatos. Az iskolába lépéskor a DIFER mérés eredménye e területen valamennyi HHH gyermek körében eléri a „Befejező szintet”, legalább 80 %-uk az „Optimum szintet”. Eredményességi mutató

8. 3. Érzelmi nevelés, szocializáció

Az új HHH gyermekek személyre szabott beszoktatása az óvodai életbe.

Azon csoportok óvodapedagógusai, akiknek új HHH gyermekeik vannak.

Mindenkori nevelési év november 30.

152

Beszoktatási terv, óvodai IPR éves munkaterv

A HHH gyermekek sikeresen beilleszkednek az óvodai életbe, szeretnek óvodába járni, bizalommal fordulnak a velük foglalkozó felnőttekhez, szívesen és örömmel vesznek részt a közös játékokban, tanulásban, programokban és a közösségért végzett munkában. Az óvodai csoportban évvégére nincs peremre szorult gyermek.

Tevékenység megnevezése

Felelős

Határidő

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

HOP, éves Munkaterv, csoportok projekttervei, Heti tervek, Személyiséglap rendszere Egyéni fejlesztési terv, Együttműködési megállapodás.

A HHH gyermekek teljes körében kialakul az életkorának megfelelő egészségtudatos szokásrendszer

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

8. 4. Egészséges életmódra nevelés HOP tevékenységrendszerének megvalósítása, melyben fő hangsúlyt kap a helyes egészségtudatuk és a táplálkozási szokásaik kialakítása. IPR team

Folyamatos

Felelős

Határidő

A HHH-s gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges óvodai tárgyi és személyi feltétel rendszer biztosítása. Tevékenység megnevezése

8. 5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése A HOP-nak megfelelően multikulturális tartalmak beépülése a csoport életébe. A SNI gyermekekkel való közös óvodai élet. Az idősek megbecsülésére való nevelés.

csoportok óvodapedagógusai

Folyamatos

Lokálpatriotizmusra nevelés: részvétel a város rendezvényein, ünnepségein, építészeti értékeink megismerése, megőrzésére nevelés. A munkára nevelés során környezet megóvására nevelés.

153

HOP, éves Munkaterv, csoportok tervei, heti tervek a gyermekek Személyiséglap rendszere Egyéni fejlesztési terv, Együttműködési megállapodás

Az óvodás gyermekek körében az iskoláskor eléréséig kialakul egymás előítélet mentes elfogadása. Az óvodás gyermekek körében az iskoláskor eléréséig szokásrendszerébe beépül a tudatos környezetvédelem.

Tevékenység megnevezése

Felelős

Határidő

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

8. 6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek A HOP-nak megfelelően a gyermekek induvidualizálva szocializációjának megvalósítása projekt módszerrel, a kooperatív technikák alkalmazásával.

HOP, óvodapedagógusok éves Munkaterv, csoportok projekttervei,

Dyslexia prevenció heti tervek, Drámapedagógiai módszerek beépülnek a csoportok mindennapi életébe. A HHH gyermekek egyéni fejlesztési lapján meghatározott feladatok végrehajtása fejlesztőpedagógiai módszerek alkalmazásával.

Folyamatos Megfelelő kompetenciával rendelkező óvodapedagógus (-ok)

a gyermekek Személyiséglap rendszere – Egyéni fejlesztési terv, Együttműködési megállapodás.

154

Az óvoda képes a különböző háttérrel és különböző eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására, együttnevelésére, egyéni differenciált fejlesztésére.

9. GYERMEKVÉDELEMMEL, ELLÁTÁSSAL, SZOCIÁLIS KAPCSOLATOS MUNKA

Tartalma

Formája

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSSAL

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás módja

félévente

csoportok óvodapedagógusai

Gyermekek testi fejlődésének mérőlapja.

óvodavezető

Együttműködési megállapodás

Eredményességi mutató

9. 1. Egészségügyi szűrővizsgálatok

A gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi – fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia – vizsgálatának kezdeményezése, megszervezése.

Gyermekek testi fejlődésének mérése: súly, magasság. Védőnő: egészségügyi szűrővizsgálatai

Együttműködési megállapodásnak megfelelően

Szakorvosi szűrővizsgálatok.

A HHH gyermekek teljes körében az esetleges egészségügyi problémák megállapításra kerülnek, szükség esetén további ellátásuk megvalósul.

9. 2. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás

Egészségügyi tartalmú programok a szülők számára.

A szülők eseti problémáikon segítségnyújtás.

Szülők Iskolája

előadások

Folyamatos

Folyamatos

155

IPR team

IPR team

Képek, videófelvétel, védőnő feljegyzései, védőnői munkanapló, Együttműködési megállapodás.

Képek, videófelvétel, védőnő feljegyzései, védőnői munkanapló, Együttműködési megállapodás.

A HHH szülők körében végzett felvilágosító, tanácsadó munka hatására a gyermekek otthoni egészséges életmódja javul.

A HHH szülők körében végzett felvilágosító, tanácsadó munka hatására a gyermekek otthoni egészséges életmódja javul.

9. 3. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, illetve szervezése Ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése. Kirándulások, táborok szervezése. A családok szociális támogatása.

Rendezvényeken való részvétel biztosítása: szülők – gyermekek.

Pályázatfüggő

IPR team

Gyakorisága

Felelős

Együttműködési megállapodás, képek, belépőjegyek, feljegyzések, jegyzőkönyvek.

A gyermekjóléti szolgáltatások által a HHH gyermekek szociális hátrányaiból eredő lemaradások csökkennek.

Hatósági Osztállyal való közvetlen kapcsolatfelvétel a szülő érdekében. Tartalma

Formája

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

HH gyermekek térítési díj kedvezmény kimutatása, jegyzői határozatok.

Egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából a szülők szegénysége miatt.

9. 4. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés

A HHH gyermekek óvodai ingyenességének biztosítása.

Szülők felvilágosítása a szociális támogatás lehetőségeiről Hatósági Osztállyal való közvetlen kapcsolat.

Nevelési év elején: szeptember 1ig, utána folyamatos

156

Gyermekvédelmi felelős

10. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA AZ ÓVODÁN KÍVÜLI SZERVEZETEKKEL, KÜLÖNÖSEN AZ ALÁBBIAKKAL

Tartalma

Formája

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

10. 1. Gyermekjóléti – Családsegítő Szolgálat Családsegítő szakember, heti jelenléte az intézményben.

Családok szociális, mentális támogatása, segítése.

Folyamatos információ és segítségnyújtás a szülők számára a szociális támogatás lehetőségeiről.

Együttműködési megállapodás, Folyamatos

Családi felkérések a családok és a szakszolgáltató intézmény közötti közvetítés.

óvodavezető

csoportok projekttervei, heti tervek,

Jelzőrendszer folyamatos működtetése.

a gyermekek Személyiséglap rendszere – Egyéni fejlesztési terv

Közös pályázati munka. Karitatív tevékenység. A szülők erőforrásainak feltárása.

HOP, éves munkaterv

Folyamatos Szociális ellátó rendszerrel való közvetlen kapcsolattartás.

157

A Gyermekjóléti Szolgáltatások által a HHH gyermekek szociális hátrányaiból eredő lemaradások csökkennek.

Tartalma

Formája

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

10. 2. Védőnői hálózattal

HOP, A gyermekek óvodai beíratásának támogatása.

Jelzőrendszer működtetése, Esetmegbeszélés.

Nevelési év elején, majd folyamatosan.

éves Munkaterv, Együttműködési megállapodás. óvodavezető és IPR-team

Pályázati lehetőségek együttes kihasználása a HHH gyermekek óvodai sikeressége jegyében.

Tartalma

Közös pályázat írása, eredményesség esetén: megvalósítás

Pályázati kiírások időszakában.

Formája

Gyakorisága

Az óvoda körzetébe járó HHH óvodáskorú gyermekek teljes köre rendszeresen jár óvodába, egyéni differenciált fejlesztésük sikeresen valósul meg, ennek megfelelően az iskolai életükben az esélyegyenlőségük biztosított.

Pályázati dokumentáció

Felelős

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

10. 3. Szakmai szolgáltatók

Esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok. A gyermekek fejlesztésében való kooperatív együttműködés.

Fejlesztési terv közös kidolgozása. Szakmai szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása.

Negyedévente

Együttműködési megállapodás

HOP szabályozásának megfelelően

óvodavezető

Nevelési év eleje: szeptember 1., majd a nevelési év során folyamatosan

158

Egyéni fejlesztési terv

IPR-team éves Munkaterv, Egyéni fejlesztési napló, foglalkozási napló.

Az óvoda képes a különböző háttérrel és különböző eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására, együttnevelésére, egyéni differenciált fejlesztésre.

Tartalma

Formája

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

10. 4. Cigány Kisebbségi Önkormányzat A gyermekek óvodai beíratásában való együttműködés. A gyermekek hiányzás csökkentésében való együttműködés. A gyermekek iskolaválasztásában való együttműműködés.

Konzultációk

Az óvodai előjegyzés időszakában. Együttműködési megállapodás

Közös családlátogatások.

feljegyzések

Folyamatos

óvodavezető Egyéni és csoportos megbeszélések.

Beiskolázás előtti időszakban.

fotók, videó-felvételek, IPR team

A szülői programokkal kapcsolatos együttműködés. Pályázati lehetőségek együttes kihasználása a HHH gyermekek óvodai sikeressége jegyében.

Éves Munkaterv,

Rendezvények együttes lebonyolítása.

Éves Munkatervnek megfelelően

Közös pályázat írása, eredményesség esetén: megvalósítás.

Pályáztatás időszakában.

programok terve, értékelése.

Pályázati dokumentáció.

159

Az óvoda körzetébe járó HHH óvodáskorú gyermekek teljes köre rendszeresen jár óvodába, egyéni differenciált fejlesztésük sikeresen valósul meg, ennek megfelelően az iskolai életükben az esélyegyenlőségük biztosított.

Tartalma

Formája

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

10. 5. Civil szervezetekkel való együttműködés A gyermekek óvodai beíratásában való együttműködés.

Az óvodai előjegyzés időszakában. Közös családlátogatás.

A gyermekek hiányzás csökkentésében való együttműködés.

Éves Munkaterv, fotók,

Folyamatos.

videó-felvételek, programok terve,

A gyermekek iskolaválasztásában való együttműködés. A szülői programokkal kapcsolatos együttműködés. Pályázati lehetőségek együttes kihasználása a HHH gyermekek óvodai sikeressége jegyében.

Egyéni és csoportos megbeszélések.

értékelése.

Beiskolázás előtti időszakban.

óvodavezető

Rendezvények együttes lebonyolítása.

Éves Munkatervnek megfelelően.

Közös pályázat írása, eredményesség esetén: megvalósítás.

Pályáztatás időszakában.

Pályázati dokumentáció.

160

Az óvoda körzetébe járó HHH óvodáskorú gyermekek teljes köre rendszeresen jár óvodába, egyéni differenciált fejlesztésük sikeresen valósul meg ennek megfelelően az iskolai életükben az esélyegyenlőségük biztosított.

11. ÓVODA – ISKOLA ÁTMENET TÁMOGATÁSA

Tartalma

Formája

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

11. 1. Iskolaérettség elérést támogató pedagógiai munka

HOP, Éves Munkaterv, csoportnapló, A HOP eredményes megvalósítása.

A mindennapi óvodai élet tevékenységei.

Folyamatos.

Valamennyi óvodapedagógus.

gyermekek Személyiség-lap rendszere, Együttműködési megállapodások.

Tartalma

Formája

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás módja

A tanulási képességek megalapozásával a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzésével, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakításával a kudarcmentes iskolakezdés biztosítása. Eredményességi mutató

11. 2. Iskolaválasztás támogatása Játékos fejlesztő foglalkozások. A HHH gyermekek kudarcmentes iskolakezdése érdekében a gyermekek ismerjék meg leendő elsős tanítóikat.

Látogatás.

Szülői értekezlet.

Alkalomszerűen.

Évi 1 alkalommal.

Beiskolázást megelőző időszakban egy alkalommal.

161

HOP, Éves Munkaterv, IPR team

csoportnapló, óvoda - iskola Együttműködési megállapodása.

A HHH gyermekek kudarcmentesen illeszkednek az iskolai életbe. A HHH gyermekek többsége integrált iskolai környezetben kezdi meg általános iskolai tanulmányait.

Tartalma

Formája

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

11. 3. Az érintett iskolával: közös óvoda –iskola átmenetet segítő programok kidolgozása

DIFER mérés – 8 éves korig. A HHH gyermekek óvoda – iskola átmenetének zökkenőmentes biztosítása.

HOP,

óvoda - iskola Együttműködési megállapodása.

Az egyéni differenciált fejlesztés eredményeként a HHH gyermekek általános iskolai eredményessége biztosítottá válik.

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

Éves Munkaterv, Hospitálások

Esetmegbeszélések.

Tartalma

Évi rendszerességgel 11. 30-ig és 05. 31-ig Évi: min. 2 alkalom.

csoportnapló, IPR team

Negyedévente

Közös programok.

Éves Munkaterv szerint.

Formája

Gyakorisága

Felelős

11. 4. A gyermekek fejlődésének utánkövetése legalább az általános iskola első évében

Személyes beszélgetés az elsős tanítókkal. Utánkövető lap, A HHH gyermekek sikeres iskolakezdésének biztosítása, kontrolálása.

A nevelési év első felében: 12. 31-ig Utánkövető lap kitöltése, értékelése.

162

IPR team

Értékelő megbeszélés jegyzőkönyve.

A HHH gyermekek teljes körében sikeresen valósul meg az iskolai életbe való beilleszkedés: 1. az iskolai DIFER mérés eredménye nem tér el az óvodai mérés eredményétől. 2. A gyermekek többsége integrált iskolai környezetben tanul.

12. A HHH GYERMEKEK SZÜLEIVEL KAPCSOLATTARTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS Tartalma

Formája

Gyakorisága

Családlátogatás.

Nevelési év elején egyszer.

Egyéni beszélgetések.

Napi rendszerességgel

Szülői értekezlet.

Nevelési év elején egyszer.

Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel.

A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása. Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről. Az egyéni fejlesztési lap bejegyzéseinek megbeszélése. A gyermekek alkotásainak megmutatása, elemzése. Szülői részvétel lehetőségeinek biztosítása a foglalkozásokon. Gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése. A családok szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása. Szülői közösségek kialakítása. Közös rendezvények szervezése.

Felelős

csoportok óvodapedagógusai

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

Csoportnaplók bejegyzései, gyermek anamnézise, jegyzőkönyv.

A HOP nyitott óvodaképének megfelelve a családok bevonásának hatékony megvalósításával a partnerközpontú működés megvalósul, az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.

Beszoktatási tervnek való megfelelés

Napi Negyedévente Tájékoztatás – beszélgetés a szülőkkel, gyermekmunkák kihelyezése a szülői tájékoztató táblákra.

Nyíltnap.

Folyamatos

Igény szerint.

Egyéni beszélgetések.

Nevelési év elején, majd folyamatosan.

Szülők meghívása.

Nevelési év elején. Éves Munkaterv szerint.

163

HOP Szervezeti és Működési Szabályzat Intézményi éves Munkaterv Csoportnaplók bejegyzései

Folyamatos – éves Munkaterv alapján.

Egyéni beszélgetések.

Csoportos és intézményi SZSZ megválasztása, működtetése.

Csoportok óvodapedagógusai az IPR team irányításával

Csoportok óvodapedagógusai az IPR team irányításával

VALÓ

Gyermek Személyiséglap rendszere Képek, videó-felvételek Programtervek Csoportnaplók, Intézményi értékelések

LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK

1. Véleményezte:

Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő

Név: Dátum:

Dr. Sipos Mihály 2004. 08. 23.

2. Egyetértését nyilvánította:

A Kompanik Zsófia Óvoda Szülői Szervezete

Dátum:

2004. május 3.

3. Elfogadta: Dátum:

A Kompanik Zsófia Óvoda Nevelőtestülete 2004. május 3.

4. Jóváhagyta:

Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 351/2004. (IX. 28.)

Dátum:

5. A Kompanik Zsófia Óvoda Helyi Nevelési Programjának Érvényességi ideje: 1999. szeptember 1-től 2004. június 30. Módosítása: 2007. március 20. 6. Elfogadta: Dátum:

A Kompanik Zsófia Óvoda Nevelőtestülete 2007. március 19.

7. Egyetértését nyilvánította: Dátum:

A Kompanik Zsófia Óvoda Szülői Szervezete 2007. március 19.

8.Jóváhagyta:

Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 144/2007. (IV. 24.)

Dátum:

Az óvodai nevelési program módosításának lehetséges indokai:

164

LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK

1. Véleményezte:

Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő

Név: Dátum:

Dr. Sipos Mihály 2004. 08. 23.

2. Egyetértését nyilvánította: Dátum:

A Kompanik Zsófia Óvoda Szülői Szervezete 2007. december 7.

3. Elfogadta: Dátum:

A Kompanik Zsófia Óvoda Nevelőtestülete 2007. december 7.

4. Jóváhagyta:

Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 17/2008. (1. 29.) ö.h.

Dátum:

165

LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK

1. Véleményezte:

Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő

Név: Dátum:

Marosi Miklósné tanügy-igazgatási szakértő 2010. 06. 03.

2. Egyetértését nyilvánította:

A Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde Szülői Szervezete

Dátum:

2010. április 29.

3. Elfogadta:

A Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete

Dátum:

2010. április 29.

4. Jóváhagyta:

Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Dátum:

250/2010. (VI. 29.) öh. sz. határozatával

166

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde Helyi Óvodai Integrációs Programját a nevelőtestület 2010. április 29-én elfogadta.

A Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde Helyi Óvodai Integrációs Programját az alkalmazotti közösség 2010. április 29-én elfogadta.

A Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde Helyi Óvodai Integrációs Programját a Szülői Szervezet 2010. április 29-én elfogadta.

A Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde Helyi Óvodai Integrációs Programját Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 250/2010. (VI. 29.) öh. sz. határozatával elfogadta.

167