A kistérségi többcélú társulások körüli problémák az FSZH ellenőrzési tapasztalatai alapján Készítette: dr. Kellermann Dániel FSZH 2009. június 10.
1
Jogszabályi háttér
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv). - négy társulási formát nevesít:
körjegyzőségek (Ötv. 39.§, 40.§) mint a polgármesteri hivatalok egészének ellátását megvalósító társulás települési önkormányzatok társulásai – társult képviselő-testületek (41.§) hatósági igazgatási társulás (42.§) intézményi társulás (43.§)
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (Ttv.). – társulási megállapodásokat rögzíti (7.§ - 8.§ 9.§ - 16.§)
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. CVII. tv. (Tkt.) 2
Társulások létrehozásának okai
Az Szt. 86.§-ban meghatározott kötelező feladatok ellátása (ellátási szerződés mellett egy másik lehetőség);
Költségvetési ösztönző támogatás;
(költségvetési törvény 8. sz. melléklete, feltételei)
Magasabb színvonalú szolgáltatási, szervezési rendszer biztosítása;
Lakossági elvárás minőségi szociális ellátás iránt;
3
FSZH nagyobb volumenű ellenőrzései
2008. tavasza – valamennyi engedélyező hatóság felkeresése
a támogató szolgálatok valamint a közösségi ellátások országos ellenőrzése
2009. év eleje – ágazati regiszter ellenőrzése valamennyi engedélyező hatóságnál (300 hatóság)
2009. év: falu-, tanyagondnoki szolgálat, komplex ellenőrzések (integrált intézmények, „alapszolgáltatási központok”, kistérségi társulások) 4
A társulások engedélyezése körüli problémák 1)
Kizárás, kijelölés
2)
Működési engedélyek tartalma
3)
Fenntartó kérdésének eldöntése
4)
Fogalmi meghatározások (székhely, telephely vagy ellátottak számára nyitva álló helyiség)
5
1. Kizárás, kijelölés
A jelenlegi jogi szabályozás nem egyértelmű
Relatív kizáró ok (Ket.)
nem kötelező kérni, ha kéri, nem kötelező kizárni – gyakorlat: ha kéri a kizárást, általában kijelölik a más eljáró hatóságot
Nem egységes a Szociális és Gyámhivatalok gyakorlata 6
2. Működési engedélyekkel kapcsolatos problémák Nem egyértelmű, hogy a társulás által nyújtott szociális ellátásokhoz milyen ellátási terület kapcsolódik: - sok esetben általános, holott a valóságban nem mindegyik ellátást nyújtják valamennyi társuláshoz tartozó önkormányzat területén – minden esetben tisztázni szükséges Ellátási terület fogalma: - település, megye, régió, ország területe
A működési engedélyben nem mindig egyértelmű, hogy az intézményfenntartó társulás a nyújtott szociális alapszolgáltatások közül mennyi szolgáltatást nyújt Visszamenőleges hatállyal engedélyezik a szolgáltatást
7
3. A társulás, mint fenntartó meghatározása
188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (Szmr.) 1.§ e) pontja hivatkozik Szt. 4.§ (1) bek. ma) pontjára: - állami fenntartó fogalma
Ttv.-ben foglalt intézményi társulások:
8. § - gesztor önkormányzat 9. § - társulási tanács létrehozása 16. § - jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozása A 7. §-a szerinti megállapodás nem minősül intézményfenntartó társulásnak!
a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása 8
A társulás, mint fenntartó - gyakorlati problémák
A működési engedélyben nem az intézményfenntartó társulás (gesztor önkormányzat) van feltüntetve , hanem valamennyi társult önkormányzat fel van sorolva
Társulási szerződés jellemző hibái: ki a gesztor önkormányzat? – nincs meghatározva, társulási megállapodást visszamenőleges hatállyal kötik, mi indokolta a létrehozását?
- ugyanúgy működik, mint a társulás létrejötte előtt
- működése formális, a vállalt feladatokat a gyakorlatban továbbra is külön látják el az önkormányzatok
tartalmi hiányosságok (pl. tevékenységi kör, vagyoni és gazdálkodási jogok), nem a gesztor pályázik, hanem a társult tag önkormányzat (nem fenntartó).
9
4. Fogalmi meghatározások
Székhely: az intézmény központi ügyintézésének helye, függetlenül attól, hogy a székhelyen szociális szolgáltatást nyújtanak-e,
Telephely: az intézmény legalább tíz, de legfeljebb százötven fő személyes gondoskodást nyújtó intézményi ellátásának az ingatlannyilvántartásban a székhelytől, valamint az intézmény másik telephelyétől különböző helyrajzi számon feltüntetett helye,
Ellátottak számára nyitva álló helyiség – nincs definiálva, az Szmr. a szociális szolgáltató működési engedély tartalmi elemei között említi. Ahol a szolgáltató az ellátottakat fogadja.
10
Társulások - székhely fogalma
Keveredik az intézményfenntartó társulás valamint az intézmény székhelyének a fogalma
ágazati azonosító kérésnél előfordul, hogy a Társulásnak, mint fenntartónak kérik meg ágazati azonosítót, nem pedig az engedélyesnek! Többszörös rögzítés (van, hogy 3-4 ágazati azonosítót kap az intézmény)
226/2006. (XI.20.) Korm. rendelet értelmében az ágazati azonosító az engedélyes egységes azonosító jele
engedélyes fogalma 1.§ a) pont: az Szt. szerinti szociális szolgáltatásokat működési engedéllyel, illetve a Gyvt. szerinti szolgáltató tevékenységet működési engedéllyel végző szolgáltató, intézmény, illetve hálózat; telephellyel rendelkező szolgáltató, intézmény esetén önálló engedélyesnek minősül az ellátást nyújtó székhely és a telephely. 11
Telephely vagy ellátottak számára nyitva álló helyiség
Minden esetben vizsgálni kell, hogy a társulás milyen típusú szociális ellátás(oka)t nyújt (alap- illetve intézményi ellátás)
Ha az intézményfenntartói társulás alapellátást mellett intézményi ellátást is biztosít, akkor vizsgálni kell a telephely illetve ellátottak számára nyitva álló helyiség helyét
Ha a társulás intézményi ellátást nem nyújt, kizárt a Szmr. szerinti telephely fogalma! 12
Telephely, ellátottak számára nyitva álló helyiség illetve területi iroda
A gyermekvédelmi jogszabályok nem teszi lehetővé az integrációt!
Az engedélyező hatóságok eltérő gyakorlata:
Ha az intézményfenntartó társulás szociális szolgáltatás mellett gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatást is nyújt. Kérdés: egységes engedélyben ki lehet-e adni a működési engedélyt ? – SZGYH-k eltérő gyakorlata
Amennyiben igen, úgy új fogalomként beléphet a területi iroda: önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ és területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetén az a székhelytől különböző, a szolgáltató használatában lévő hely, ahol a szolgáltatást nyújtják (259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet) 13
Köszönöm a figyelmüket!
14
