A Kiskunlacháza-Áporka Óvodai Társulás Egységes Helyi Nevelési Programja
Hatályba lépés dátuma:
2010. szeptember 1.
1
Az intézmény adatai Az intézmény neve: Kiskunlacháza-Áporka Óvoda Társulás
Székhelye, telefonszáma: Kiskunlacháza Vörösmarty u 1. Tel.: 06-24-430-027 Fax: 06-24-535-160
Az intézmény működési területe: BÚZAVIRÁG ÓVODA - " A" épület: 2340 Kiskunlacháza, Vörösmarty u. 1 - „B” épület: 2340 Kiskunlacháza, Vörösmarty u. 8 PEREGI ÓVODA: 2340 Kiskunlacháza, Dózsa György út 260. ÁPORKAI ÓVODA: 2338 Áporka Petőfi u. 20.
Az intézmény típusa: Óvoda
Az intézmény fenntartó szerve: A Társulási Szerződés alapján közös fenntartású intézményként működik a Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete és Áporka Község Önkormányzat Képviselőtestülete fenntartásában.
Az intézmény felügyeleti szerve: Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Címe: 2340 Kiskunlacháza Kossuth tér 1. Telefonszáma: 06 (24) 519-840 Áporka Község Önkormányzat képviselőtestülete Címe: 2338 Áporka Petőfi s. u. 38. Telefonszáma: 06 (24)409-161
Az intézmény alapítója: Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testülete Az óvoda alapításának éve: 1881. Az Óvodai Társulás alapításának ideje: 2000. 08. 07.
Az óvoda vezetése: Óvodavezető: Általános óvodavezető helyettes: Vezető helyettes: Tagóvoda vezető:
Orosné Dávid Ildikó Kiss Imréné Majtényiné Köő Katalin Pusztai Tiborné
A programot benyújtotta az intézmény vezetője és a nevelőtestület. 2
Indoklás az Egységes Helyi Nevelési Program benyújtásához Az Óvodai Társulás két településen, 4 óvodai épületben, 15 csoporttal működik. A Helyi nevelési programok írásakor még három önálló óvodaként működtek. 2004-ben a Helyi Nevelési Programok felülvizsgálata után két programot, Az óvodai nevelés a művészetek eszközeivel és a Tevékenységközpontú óvodai nevelési programot tartalmazta a Kiskunlacháza-Áporka Óvodai Társulás Helyi Nevelési Programja. 2009-ben a Helyi nevelési program felülvizsgálata során szükségessé vált a helyi sajátosságok, igények és szükségletek megfogalmazása, egy egységes helyi nevelési program készítése. Egységes Helyi Nevelési Programunkba 2010-ben építettük be a 2009-ben módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramot. Közös és egyedi részekre bontás útján valósítható meg az egy óvoda több program problematikája. A közös részekbe kerültek azok a program részek, amit minden óvodapedagógus vállal a nevelőmunka megvalósulásának folyamatában. Az egyedi részekbe kerültek a speciális programrészek, amit csak az az egység óvodapedagógusai valósítanak meg, akik abban a tagóvodában dolgoznak. A nevelő-oktató munka óvodai körzetünkben az egységes helyi nevelési program alapján történik, melyet a körzet nevelőközössége alkotott. Egy nevelési programot hoztunk létre, melyben a nevelési célok azonosak, de külön-külön meghatároztuk a nevelési területek specialitásait. Nevelőközösségünk nevelési célja, hogy biztonságos, derűs légkörben, egyéni képességeknek megfelelően fejlesszük a gyermeket életkoruknak legmegfelelőbb eszközzel, a játékkal. Emellett konkrét célunk, hogy az óvodáskor végére a gyermekek legyenek életkoruknak megfelelően önállóak, magabiztosak, legyenek képesek gondolataikat, érthetően közölni. Tudjanak a közösség elvárásaihoz megfelelően alkalmazkodni, érzelmeiket szocializált formában kifejezésre juttatni. Legyenek derűsek, bizakodóak, egymást elfogadóak. Eddigi hagyományainkat megtartva tervezzük a jövőben is folytatni munkánkat. A helyi nevelési program céljainak megvalósítását intézményünkben elkötelezett, szakmailag jól felkészült, gyermekszerető nevelőközösség segíti elő. A teljes munkatársi közösség arra törekszik, hogy a hozzánk járó gyermekek szeretetteljes, biztonságos légkörben nevelkedjenek, és jól érezzük magunkat. Ennek érdekében bővítjük mind a tárgyi lehetőségeinket, mind pedig szakmai tudásunkat. A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Egy kellemes benyomást keltő, jó ízlésű óvodapedagógus szinte észrevétlenül sokat tud tenni a művészeti nevelés érdekében. Intézményünk vállalja látássérült és mozgássérült gyermekek fogadását. Kompetencia alapú nevelés óvodánkban: A gyerekek fejlődése egyéni, képességszintjük sajátos fejlődési mintázatot mutat.
3
A kompetencia alapú nevelés során a képességfejlesztés az elsődleges, a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekébe² ntos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Az óvodai nevelésünk célja az egész személyiség és benne a pszichikus funkciók fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik a gyermekeket az alapkultúrtechmikák elsajátítására. Az óvodáskor szenzitív időszak, amennyiben nem kap elég gyakorlási lehetőséget a képesség, az idegrendszer nem kap kellő megerősítést a gyakorlás által, a képesség elvész vagy hiányosan alakul ki. A nevelő környezetének lényeges szerepe van, mire ad több lehetőséget a gyermeknek. A képességfejlesztésnél azokat a képességeknek a fejlesztése az elsődleges (értelmi, testi, kommunikációs, szociális) amelyek megalapozzák a kulcskompetenciákat, az óvoda-iskola átmenetet. A gyerekek különbözőségéből adódóan a gyerekek fejlettségéhez igazodó fejlesztési stratégia lehet eredményes. A nevelési, fejlesztési folyamatok megtervezésénél ezért szükséges a több szinten és több úton elérhető célokat, feladatokat, módszertani elemeket (projektek, témahetek, kooptechnikák) alkalmazni és a gyerekek fejlődését nyomon követő rendszer segítségével ismeretükre építeni a fejlesztést. Az óvodában komplex nevelés folyik, melynek fontos célja a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása.
4
Intézményünk bemutatása Helyzetkép az Óvodai Társulásról Pest megye déli részén, Budapesttől 40 km-re elterülő nagyközség Kiskunlacháza, északon Áporka határolja. A Kiskunlacháza Búzavirág Óvoda, a Pereg Óvoda és az Áporka Óvoda 2000. augusztus 7től működik társulási formában. Az intézmény két községben, négy épületben található. Területi elhelyezkedésük jónak mondható, arányosan biztosítani tudjuk az óvodás korú gyermekek ellátását. Óvodáink összesen 450 gyermek befogadására alkalmasak, de minden 3-7 éves korú gyermeket befogadunk, akinek óvodai elhelyezése indokolt. Csoportok száma: 15, osztatlan és részben osztott csoportszerkezetűek. Épületeink megfelelő komforttal rendelkeznek, vonzó, tiszta, esztétikus környezetben fogadjuk az eltérő szocio-kulturális helyzetből érkező gyermekeket.
Alapelveink: - olyan szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amelyben gyermeket megbecsülés, szeretet övezi, személyiségét elfogadják, tiszteletben tartják. - nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amelyben a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. - az óvónő azonosulási minta, a gyermekek közösségi életének irányítója, aki maga is benne él a gyermekek közösségében. Mindig látja, hogy melyek a következő feladatok, milyen tevékenységre van szüksége a csoportnak és az egyes gyermekeknek.
Gyermekképünk: Olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, a településhez kötődő, környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, együttműködő.
Hagyományrendszerünk: - ünnepek ápolása az óvodában: a gyermeke életének jeles napjai, születésnap, névnap, anyák napja, gyermeknap, mikulás, karácsony, farsang, húsvét, búcsúzás, stb. - nemzeti ünnepek: március, 15. - környezetvédelmi nap: a Föld napján növény-virág ültetés,
Hagyományápolás községi ünnepeken: - szüreti felvonulás a nagycsoportosok közreműködésével a Művelődési Központ szervezésében - nemzeti ünnepek: március, 15. Kapcsolatrendszerünk A tagóvodák között szakmai napok, nevelőtestületi értekezletek, előadások, team munkák, érdeklődéstől függően kölcsönös látogatások formájában valósul meg. Községünk intézményeivel folyamatos, hagyomány megtartó kapcsolatra törekszünk (család, fenntartó, iskolák, közművelődési intézmények, egészségügyi intézmények, családsegítő szolgálat)
5
Pedagógusképünk Olyan óvodapedagógusok vagyunk, akikre a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együtt érző, elfogadó, segítőkészséget előtérbe helyező gyermekszeretet a jellemző. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvő nevelőkből áll, akik képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Jellemző rájuk az önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújítására való törekvés. Nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, kezdeményezésre. A különbözőségeket, a másságot elfogadjuk, tiszteletben tartjuk. A jelentkező feladatokat team munkában oldjuk meg, ezáltal lehetőség nyílik az egyenletesebb munkaelosztásra és arra, hogy mindenki közreműködő lehessen, munkája értéke felerősödjön. A nevelőmunkát segítő alkalmazottakkal jó az egymást segítő, egymást kiegészítő kapcsolat. A csoportok életében tevékenyen részt vesznek.
6
Személyi feltételek
BÚZAVIRÁG ÓVODA A közokt. tv. által előírt létszám
Óvodai dolgozók 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Óvodavezető Általános óvodavezető helyettes Óvónők Dajkák Óvodatitkár Pszichológus Fejlesztő-pedagógus Gyógypedagógus
1 1 15 8 1
A HP működéséhez szükséges létszám 1 1
Meglévő létszám
15 8 1 1 1 1
15 8 1 0 0 0
1 1
PEREGI ÓVODA
1. 2. 3.
Óvodai dolgozók
A közokt. tv. által előírt létszám
Óvodavezető helyettes Óvónők Dajkák
1 9 5
A HP működéséhez szükséges létszám 1 9 5
Meglévő létszám 1 9 5
ÁPORKA ÓVODA
1. 2. 3.
Óvodai dolgozók
A közokt. tv. által előírt létszám
Tagóvoda-vezető Óvónők Dajkák
1 3 2
A HP működéséhez szükséges létszám 1 3 2
Meglévő létszám 1 3 2
7
Tárgyi feltételek Óvodáink épületei biztosítják a gyermekek megfelelő óvodai életét. A Búzavirág óvodában a mosdók szépen felújítottak. Korszerű felszerelésük nemcsak könnyű használatú, de esztétikai élményt is nyújt az oda belépőnek. Az udvari játékok felújítása fokozatosan történik a szülői képviselők segítségével. A gyermekek pihenéséhez új fektetők kerültek beszerzésre a Búzavirág és a Peregi óvodában. A Peregi óvodában szép új fejlesztő szoba kialakítására került sor és a mosdókat is felújították. A régi gyermek asztalok és székek cseréjére is sorkerült a fenntartó által. Az Áporkai óvoda csoportszobái szépen felújítottak, korszerűsítettek. A konyha átalakítása és új gyermek bútorok beszerzése folyamatban van. A csoportszobák száma 15, komfortfokozatuk jónak minősíthető Méretük, tágasságuk 3 kivételével megfelel a törvény által előírt maximális létszámnak. A kiszolgáló helyiségek az Áporkai óvoda kivételével kicsik, zsúfoltak. Tornaszobával csak a központi óvoda rendelkezik. Óvodáink udvari játékai lehetőségei megfelelőek. Felújításuk, karbantartásuk, eszközbővítésük folyamatos. Az uniós szabványoknak megfelelően kell cserélni a játékokat. A hiányosságok ellenére mindent megteszünk a biztonságos esztétikus külső-belső környezet biztosítása érdekében. Költségvetésen kívüli összegből (pályázatok, alapítvány, szülői adomány) pótoljuk az udvari játék, mozgásfejlesztő eszközök beszerzését.
A társulás óvodáinak alapvető céljai Óvodai nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve a községekben élő különböző szociális háttérrel rendelkező 3 – 7 éves korú gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlődését személyiségük kibontakoztatását elősegítsük. Célunk, hogy családias légkörben segítsük kibontakozásukat, úgy, hogy minden gyerek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön és testi, szociális, értelmi érettség terén is alkalmassá váljanak az iskolai életre.
A társulás óvodáinak alapvető feladatai Egészséges óvodai környezet megteremtése, amelyben alapvető feladat, óvodásaink egyénenként változó testi-lelki szükségleteinek maximális kielégítése. Élmény-gazdag mindennapok megteremtésével olyan gyermekek nevelése, akiket az együttérzés, egymásra figyelés, segítőkészség, egymás elfogadása, a másik iránti tisztelet és szeretet jellemez. A gyermek tapasztalataira, élményeire építve olyan változatos tevékenységek biztosítása, melyek során eljuttatjuk őket egyéni képességeik optimális határához. A fejlesztés színtere legyen a játék, amelyben a gyermek érezze jól magát, az ismereteket, készségeket észrevétlenül sajátítsa el. Kiskunlacháza- Áporka Óvodai Társulás pedagógiai programjában kiemelt helyen szerepel a hagyományőrzés és a helyi kultúra ápolása, az ökológiai szemlélet kialakítása, valamint az esélyegyenlőség megteremtése. 8
A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek vonatkozásában teljes körű integrációt valósít meg az intézmény. Óvodánk speciális társadalmi szerepvállalását, esélynövelést célzó programjaink eredményességét jellemzi, hogy fokozott figyelem kíséri nevelőmunkánkat a nagyközség lakói részéről. A HHH gyermekek beóvodáztatásának teljes körű megvalósítását tekintjük a legfontosabb feladatunknak a közeljövőben. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyermekeket is nevelő dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.
9
Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Adaptált program módosítása a Kiskunlacháza - Áporka Óvodai Társulás Búzavirág és Áporka Óvoda részére
10
1 Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel 1.1 Óvodánk programjáról 1.1.1 A programunk alapelve: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem-gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermeknek.
1.1.2 Kiindulási pontjaink: Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető, nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója. Ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s a gyermekeknek oly fontos biztonságérzetet, s azt, hogy: "Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre". Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül.
1.1.3 Gyermekképünk Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja az óvodában, kialakul az óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. Ha ebben a szellemben nevelkednek érzelem-gazdag, nyitott, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, a másságot elfogadó, együttműködő, községükhöz kötődő gyermekekké válnak. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell alkalmazkodniuk. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Összefoglalva, Dobóné Julika néni szavaival: " Azt tanultuk, hogy Lacháza a legkedvesebb hely a világon, élni itt szép, itt jó és itt kell, mert ebben a hazában mi itt vagyunk otthon."
11
1.2 A programunk globális célrendszere 1.2.1 Alapvető céljaink: - Az óvodások nyugodt, élmény-gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. - Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése. Komplex élmények biztosításával, segítésével erős érzelmi kötődés kialakítása a gyermekek és a művészetek között. -Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.
1.2.2 Általános nevelési feladataink: Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai, és az intellektuális érzelmek differenciálódásával.
Az erkölcsi-szociális érzelmek alakítása - Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése. - Olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a szimbólumok, jelek erősítsenek meg olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség. - A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását. - A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítése a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést. A gyermek legyen képes a környezetében lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat. - Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. - A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását. - Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban.
12
Esztétikai érzelmek alakítása. - Egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása. - Harmonikus, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban a természetben, tárgyi-, társadalmi környezetben egyaránt. - A művészeti tevékenységhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, s ezáltal a gyermekekben erősödjön az élmény-befogadó képesség. Képesek legyenek a tárgyi- emberi - természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát. - Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének.
Az intellektuális érzelmek alakítása - Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb - tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. - A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket - az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitásra. - A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. - A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét. - Az érzelmi alapigények biztosítása - biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet - segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközök segítségével szabadon kifejezhessék.
13
1.3 A programunk rendszerábrája A nevelés célja
A nevelés feladata A nevelés keretei
Az egészséges életmód alakítása
Az érzelmi nevelés, társas kapcsolatok A tevékenység kerete Hagyományőrzés, népszokások
Tevékenységformák Játék, játékba integrált tanulás Vers, mese, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajz, mintázás, kézi munka Mozgás, mozgásos játékok A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése Munkajellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatrendszere Család, Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Zene-iskola, Művelődési Központ, mesterek, alkotók, művészeti együttesek A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén
14
15
16
1.4 A nevelés kerete 1.4.1 Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése.
Az óvodapedagógus feladatai A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása Megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködvespeciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása
A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Az óvónő az óvodai felvételi után készítsen a gyermekekről anamnézist. Ezzel elindítja az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése megalapozza a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképp alakul. Ezért az óvónő folyamatos megfigyeléssel pl. testsúly, testmagasság, stb. összehasonlító mérésekkel segítse az egyéni jellemzők, sajátosságok feltárását. A gyermekek gondozásának feltétele az óvónő és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel, bizalomkeltő metajelzésekkel közelednek feléjük, és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett megismerhetők a gyermekek igényei, családból hozott szokásai. Az óvónő a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségletüket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától kezdve biztosítsa az óvónő. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel, a dajkák bevonásával együtt végezze a teendőket, hogy a gyermekek megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét. Az egy csoportban dolgozó óvónők, a dajkák bevonásával állapodjanak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében az azonos gyakoroltatás érdekében. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 3/4 részét az óvodában kapják. Ezért az óvoda kísérje figyelemmel a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az étkezési szokásokat úgy alakítsák ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, lehetőleg a folyamatosság módszerével éljenek. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával nézzék el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak.
17
A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvónő a gyermekek ápolása közben beszélgessen a gyermekekkel, hogy annak kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Különös gonddal védje az óvodapedagógus és a dajka a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC - használatához a felnőttek teremtsék meg az intim feltételeket, úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, egyre önállóbban végezhessék ezeket a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket. Az óvónő következetesen kérje a szülőket, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Fontos meggyőzni a szülőket a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről, türelmes meggyőző munkával a szülők jó partnereink lesznek ebben. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. Biztosítsuk, hogy a gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg, szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtsük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend, és biztonság. Az elalvás előtti mesélés, és azt követően altatódalok dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át a gyermekek az altatódalok hatására kialakult szendergés állapotát. Nyári hónapokban az iskolába felvett gyermekeknek legyen lehetősége csak akkor pihenni, ha igényük van rá. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket a kisiskolások napirendje szerinti életre.
A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekezzünk gátolni. Három-négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A felnőttek óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a napi prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerincdeformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha minden nap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb lehetőséget a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap - ha lehet kétszer is - tartózkodjanak a szabadban. Esős időben a fedett teraszokon tartózkodás ad légfürdőzést a gyermekeknek. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvónő szervezzen napi kocogó-futó lehetőségeket. A gyermekek meghatározott futópályán önmaguk döntsék el, mennyit futnak. A felnőttekkel együtt végzett rendszeres kocogások, futások, jótékonyan hatnak rájuk, és fokozzák a szív vérellátását, a rugalmasságukat, állóképességüket növeli. A gyermekek a víz edző hatását is érezzék meg az óvodában. Jó idő esetén az óvoda udvarán pancsoljanak, zuhanyozzanak. Az 5-6-7 éveseknek szervezzen az óvónő uszoda-látogatást, - ha van rá lehetőség - ahol a víz megszerettetését, a vízhez szoktatást vállalja a vízi játékok megismertetésével. Edzési lehetőség a téli időszakban szánkózás, csúszkálás a lehetőségek szerint. A szervezett edzési programok maximális ideje 10-20 perc. A kondicionáló mozgások adjanak igazi felfrissülést, felüdülést a gyermekeknek. 18
A gyermekek fejlődéséhez szükséges az egészséges környezet megteremtése Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, akkor is megfelelő alapot ad az óvodai nevelőmunkához, ha szerényebb. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Úgy célszerű kialakítani, hogy minden csoportnak legyen egy állandó helye, ahol a gyermekek bármikor megtalálhatják óvónőjüket. Ugyanakkor legyen olyan udvarrész is, ahol a különböző korú gyermekek együtt játszhatnak. Az udvaron legyen árnyékos és napos játszó rész. Legyen füves, homokos, betonos rész is. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje, ízlésesen kialakított gyermek virágos vagy veteményeskert. Minden csoport rendelkezzen homokozóval. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület álljon a gyermekek rendelkezésére. A vizes edzés jó feltételét adja a tusolóval felszerelt óvodai pancsoló. Az óvoda udvarán legyen olyan zártabb udvarrész, "pódium-szerű" lehetőség, ahol énekes játékokat játszhatnak a gyermekek, vagy bábozásra, dramatikus játékra nyílik lehetőség. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében az óvónők esztétikusan, ízlésesen rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, mozgásos játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét, s egyben jó mintát is ad. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot hagyják szabadon, csak olyan függönyt használjanak, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységet mindig nyitott ablaknál végezzék a gyermekek. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtató szükséges. Erős napsütés ellen a csoportszobát világos függönnyel vagy redőnyök használatával védjék. Az óvónő a többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített részeket a csoportszobában. Tervezzen meg egy esztétikus, igazi mesebirodalmat, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak, bábozásnak a színtere. Legyen olyan sarok, vagy rész, ahol a gyermekek nyugodtan rajzolhatnak, barkácsolhatnak, mintázhatnak, festhetnek és mindent megtalálnak, ami a vizuális, téri alkotáshoz szükséges. Az óvónő alakítson ki egy olyan helyet is, ahol minden eszköz együtt van a zenei készségfejlesztéshez. Legyen helye a séták alkalmával talált "kincseknek" is, és találjon ki arra is megoldást, hogy nagymozgásos játékeszköz is legyen a teremben. Az öltözők ízléses berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Az öltözőben a szülők részére legyen egy érdeklődést felkeltő esztétikus tájékoztatótábla, ahol egy évszakhoz, jeles naphoz rendelten részletes tájékoztatást kapnak a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléseiről. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. A fürdőszobai tevékenységek szokásait jelenítsék meg képi formában is a berögzítés elősegítésére. A programhoz egy olyan kisméretű helyiség szükséges, ahol az ovi-galéria megrendezhető. A gyermekek szemmagasságában kiállított alkotások - megfelelő megvilágításban - a műalkotásokkal történő állandó kapcsolat meglétét, a gyönyörködést, rácsodálkozást egyaránt szolgálják. A gyermekek önmegismerését, én-formálását, az élményközvetítést, az együtt átélt élmények minél többszöri megnézését, a szülők szemléletformálását segíti a videó-szoba, ahol a gyermekek élvezhetik a rövid videofelvételeket. A gyermekek által használt helyiségekben vizuális jelek segítsék az ott betartandó szokások beidegződését.
19
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén • • • • • • • •
A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak. önállóan töltenek a kancsóból. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek, készségszinten biztonságosan használják az evőeszközöket. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésre törekvés.
20
21
1.5 Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érzelmeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján.
1.5.1 Az óvodapedagógus feladatai Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.
Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségében az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben a gyermekeknek kialakul az érzelmi kötődése társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz. A gyermekek élettere legyen barátságos, otthonos, amit elsősorban az óvónő tervez meg, de adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. Fontos, hogy a gyermekek szabadon mozoghassanak a csoportszobában, mosdóban, ezzel is fokozható az otthonosság érzése. Legyen minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetet biztosít, s mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Az otthonosság érzését segíti elő az is, ha az óvónő minden gyermeknek tároló-helyet biztosít, ahová saját eszközeit, játékait, a tapasztalatgyűjtésen talált "értékeit" beteheti, önállóan gondozhatja, kezelheti. A gyermekek érkezésekor az óvoda öltözőiben, folyosóján halk zene a nyugalmat árasztó miliő megteremtését segíti, s egyben jó érzést kelt a gyermekekben. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek óvodához kialakuló érzelmi kötődését. Az óvónő a szülőkkel együtt teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Ezért az óvónő adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Ha lehetséges, minél hosszabb időn keresztül, úgy, hogy a szülők. egyre kevesebb időt töltenek bent. A gyermeknek a szülő jelenléte biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeit, szokásait. A beszoktatásban lehetőleg mindkét óvónő vegyen részt, és a dajkával együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot. A gyermekek jelét úgy válogassák az óvónők, hogy ahhoz mondókát, verset vagy gyermekdalt lehessen kapcsolni. Így még a kevésbé vonzó jel is kedvessé válik. Legyen ez a gyermek első esztétikai élménye az óvodában! A sok érdekes, ízléses játék mellett az óvónő mesével, ölbeli játékokkal, mondókákkal kedveskedjen a gyermekeknek. Osztatlan csoportban az idősebb óvodások is segíthetnek
22
mesedramatizálással, énekes játékkal, verseléssel az érzelmileg bizonytalan, szorongó gyermekeknek a feszültségeik oldásában. A lefekvésnél az új gyermeket különös szeretettel vegye körül az óvónő. A nyugalmas légkör megteremtése érdekében üljön le közéjük, és altatódalokat dúdolgasson nekik. Az óvónő különös türelemmel, tapintattal mutassa be a testápoláshoz, étkezéshez használatos tárgyakat. Mutassa meg azok használatát. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a mindennapi tevékenységet, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltasson az óvónő, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. Az 56-7 éves gyermekek segítsenek a kiscsoportosok öltöztetésében, vegyék körül őket gyengédséggel, szeretettel. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedő élet szükséges. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. Az óvónő a különféle cselekvésekben is biztosítsa a nyugalmat, az ingerek ne okozzanak a gyermekekben zaklatottságot. Az óvodapedagógusok közösen tervezzék meg és értelmezzék újra hagyományos rendezvényeiket úgy, hogy a gyermekeket minél kevesebbet szerepeltessék, felnőtt közönség, idegenek előtt. Az óvoda ünnepnapjaiban is a jelképek, az élményközvetítés és a személyesség jelenjen meg. A gyermekeknek legyen lehetősége minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így kialakul, hogy egy időben, egymástól függetlenül szerveződjenek különböző tevékenységek egyénileg és csoportosan is. Az érdektelen gyerekekre szenteljen figyelmet az óvónő, hogy mielőbb kiderítse érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudja elindítani. Az osztott csoportokkal működő óvodák minél több tevékenységet szervezzenek a kicsik és a nagy óvodások együttműködésére. Bővítsék ki az óvodások és az idősebb gyermekek (iskolások) találkozásának lehetőségét. E célra használják ki a véletlen és a tervszerű találkozásokat. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.
A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése A gyermek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőnek, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvónő az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve - érthetővé, vonzóvá tudja tenni. Bizalmas kapcsolatban a gyermekek egyéni jellemzőit megismerheti az óvónő, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat.
23
A felnőtt-gyermek kapcsolatában a következő elvek jelenjenek meg: • •
• • • • • • •
•
• •
•
•
• • • •
A felnőtt próbálja megérteni - elsősorban érzelmileg - a gyermekeket. Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átérzést. (Ezzel elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetővé válik.) A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. (A bábok ehhez kiváló lehetőséget biztosítanak.) A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A felnőtt a gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri "határátlépésnél" vezessen be konzekvenciákat. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A gyermekek tevékenységéhez az óvónő biztosítson nagy szabadságot, a pontos határok megjelölésével. A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön. A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek is. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. A felnőtt - gyermek társalgásában világos, egyértelmű, konstruktív megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság megnevezésével, az ok kiemelésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszédpartner megbecsülése, megértése, a kompromisszumkeresés. Mellőzendő a megbántás, hibáztatás, kritizálás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. (A személyes perceket biztosítsa az óvónő minden gyermeknek, hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítse. Ezekben a beszélgetésekben a mások és a saját érzéselfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot.) A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észre véteti, és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. A felnőtt örömével jelezze dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszüntetheti. A bátortalan gyermekek nevelésekor az óvónő minél többször örüljön a kisebb előrelépésnek, fejlődésnek is. Az óvónő elemezze, vizsgálja a gyermekek társas viselkedését, kapcsolatát. Használjon minél több játékos eszközt az egyéni jellemzők kimutatásához.
24
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén • • • • • • • • • • •
Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást megkérik a szabályok betartására. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Óvodán kívül, ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. Ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, mik a hiányosságaik. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válnak az iskolába lépésre.
25
1.5.2 A program ajánlott napirendje (szept. 1-től - máj. 31-ig) Időtartam
Tevékenység
Napirend 1. (kis- és középső csop.)
Napirend 2. (nagycsoportok)
6.30-10.30
6.30-11.00
Játékba integrált egyéni és tevékenységek
tapasztalatok rendszerezése
-Rajz, mintázás, kézi munka -Ének-zenei készségek fejlesztése -Környezetben szerzett élmények -Részképességek fejlesztése egyéni
szükséglet alapján
10.30-11.30
Játék a csoportszobában Személyes percek Szabad játék
-Testápolási teendők -Tízórai -Vers-mese, dramatikus játékok 11.00-12.00
Játék a szabadban -Séta -Énekes játékok az udvaron -Edzés: kocogás, futás
11.30-12.30
12.00-13.00 -Ebéd
12.30-14.45
13.00-14.30
-Pihenés, alvás mesével, altatóval
14.45-15.45
14.30-15.30
-Testápolási tevékenységek -Uzsonna
15.45-17.00
15.30-17.00
Játék a csoportszobában
egyéni formában -Szabadon választható
-Testápolási teendők
-Részképességek fejlesztése foglalkozások
26
1.5.3 A programunk ajánlott napirendje (jún. 1-től - aug. 31-ig) Időtartam
Tevékenység
Napirend 1. (kis- és középső csop.) 6.30-12.00
Napirend 2. (nagycsoportok) 6.30-12.30
Játékba integrált egyéni tevékenységek
tapasztalatok rendszerezése szükséglet alapján
Játék a csoportszobában Személyes percek Szabad játék -Rajz, mintázás, kézi munka -Ének-zenei készségek fejlesztése -Környezetben szerzett élmények -Részképességek fejlesztése egyéni -Testápolási teendők -Tízórai -Vers-mese, dramatikus játékok Játék a szabadban -Séta -Énekes játékok az udvaron -Edzés: kocogás, futás
12.00-13.00
12.30-13.30
-Ebéd -Testápolási teendők
13.00-14.45
*13.30-14.45
-Pihenés, alvás mesével, altatóval *
14.45-15.45
14.45-15.45
-Testápolási tevékenységek -Uzsonna
15.45-17.00
15.45-17.00
Játék a csoportszobában -Részkép. fejl. egyéni formában -Szabadon választható foglalkozások
27
*Az iskolába menők részére a kisebbek pihenése alatt szabad játék, játékba integrált egyéni és mikro-csoportos tevékenységek. Egy héten egyszer - a frontálisan szervezett mozgásos játékok miatt - a játékba integrált mikro-csoportos fejlesztés időtartama csökken.
28
29
1.6 A program tevékenységkerete 1.6.1 Hagyományőrzés, népszokások Ez a program a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását az óvónők feladatának tekinti. Az óvónő építse be a kisgyermekek nevelésébe mindazon értékeket, amelyeket a környezet megőrzött vagy a folklór az óvodások számára megőrzésre érdemesnek tart. Az óvónő teremtse meg azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él népünk nemzeti gyökere, s a mai gyerekek is megismerhetik szépségét, értékét. A program olyan óvónőt igényel, aki ragaszkodik népünk múltjához, képes azonosulni azzal. Tudja a népszokások eredetét, ismeri azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Jártasságra tett szert a kézművességben, számos népi játékot, népmesét, népdalt ismer. Nagyon fontos, hogy lakóhelyének hagyománya szerint tervezze meg e feladatát. A hagyományőrzés úgy marad fent, ha családtól családig, gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig, szájról szájra hagyományozódik.
Az óvodában ünnepelhető jeles napok időrendi sorrendben:
Az ősz jeles napjai: -
Szüret: betakarítás, vagy gyümölcs-szedés
A tél jeles napjai: -
Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig) Mikulás (december 6.) Karácsony (december 24-25-26.) Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig)
A tavasz jeles napjai: -
Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Május elseje
A néphagyományőrzés ajánlott tartalmai Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezessen be, amelyhez az óvónő a gyerekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítson változatos tevékenységet. Az óvónő a hagyományápolás tartalmát minden esetben a helyi tradícióknak megfelelően variálja. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együtt se legyen merev, erőltetett, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttjátszás.
30
Szüret: betakarítás, gyümölcs-szedés 3-4 éveseknek Hallgassanak éneket, mondókát almáról, szőlőről, dióról, szüretről. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten, a mulatságban. Szemezzék a szőlőt, kóstolják a mustot. 4-5 éveseknek Ismerjenek meg egyszerűbb énekes játékokat, gyűjtsék, válogassák az ősz gyümölcseit. Vegyenek részt a szüret előkészítésében: süssenek perecet, pogácsát. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten: játsszanak a nagyokkal népi játékot, préseljék a mustot, népzenére próbálgassák a táncos mozdulatokat. 5-6-7 éveseknek Szervezzék meg a szüretet óvónőjük segítségével a szőlőskertben, vagy ha nincs más, az óvoda udvarán. Díszítsék fel a kaput gyümölcsökkel. Szemezzék, préseljék a szőlőt. Tudjanak verset, mondókát, dalos játékot a szőlőről. Aktív részesei legyenek a mulatságnak: táncoljanak, énekeljenek, játsszanak szüreti népi játékot. Készítsenek termésekből egyszerű hangszereket (pl.: dióhéj-pencergető, csutkamuzsika stb.) Vegyenek részt a községi Szüreti Felvonuláson.
31
Mikulás (december 6.) Borbála nap (december 4.) Luca nap (december 13.) Karácsony (december 24-26.) 3-4 éveseknek Ismerkedjenek az advent jelképeivel: koszorú, naptár. A naptár alapján minden nap készüljenek egyszerűbb feladatokkal a karácsonyra. Rövid dalt, mondókát vagy verset tudjanak a Mikulást és a karácsonyt várva. Készítsenek egyszerű ajándékot szüleiknek. Figyeljék a vízbe tett cseresznyeágat, az ültetett Luca-búzát. Ismerkedjenek a karácsonyi népszokásokkal, készítsenek egyszerű fenyődíszt az otthoni karácsonyfájukra. 4-5 éveseknek Segítsenek az adventi naptár és a koszorú elkészítésében. Naponta nézzék meg mi a feladatuk az adventi naptár szerint. Tegyék vízbe a cseresznyeágat, ültessenek Lucabúzát, mártsanak gyertyát, fényesítsenek almát, fessenek az ablakra, süssenek mézeskalácsot, készítsenek fenyődíszeket nehezebb technikával. Mikulás és karácsony előtt tanuljanak egy ünnepi köszöntő verset, mondókát, éneket. Egyenek almát, mézes diót, gyújtsák meg a gyertyát. 5-6-7 éveseknek Önállóan, az óvónő segítségét kérve készítsenek adventi naptárt és koszorút. A kijelölt feladatokból naponta bontsanak ki egyet, és oldják meg azt. Luca-naptárt is készítsenek, figyeljék az időjárást. Ha van rá lehetőség főzzenek szaloncukrot, készítsenek asztaldíszeket, öntsenek gyertyát. Ismerjék meg az ünnepi készülődés étkezési szokásait: süssenek tököt, gerezdeljenek almát, törjenek diót. Gyúrjanak, süssenek és díszítsenek mézeskalácsot. Szárítsanak gyümölcsöt.
Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) télbúcsúztató népszokás 3-4 éveseknek Egyszerű technikával díszítsenek papírálarcot, öltözzenek jelmezbe, ha kedvük van utánozzák az óvónő táncos mozdulatait. 4-5 éveseknek Díszítsenek farsangi álarcot, gyűjtsenek tombola tárgyakat, vegyenek részt farsangi játékokban, tanuljanak egyszerűbb dalt vagy mondókát. Hallgassanak tréfás mesét, éneket, verseket. 5-6-7 éveseknek Tanuljanak farsangi éneket, bálba hívogató mondókát. Segítsenek jelmezük, maszkjuk elkészítésében, a csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében. Vegyenek részt a tombola húzásában, hívogassák a kisebbeket és az iskolásokat a mulatságba. Vegyenek részt az iskolások táncházában, az ügyességi játékokban.
Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) 3-4 éveseknek Tanuljanak locsolóverset, díszítsenek (berzseljenek) tojást óvónőjük segítségével. Locsolkodjanak, és vegyenek részt a tojás-játékokban. Tegyenek nagy sétát az óv2 a környékén.
耀
32
4-5 éveseknek Tegyenek nagyobb sétát a folyópartra vagy ligetbe. Díszítsenek tojást különféle technikákkal (írókával, viasszal, karcolással), díszítsék csoportszobájukat. 5-6-7 éveseknek Díszítsék az ablakot festéssel. Ha van lehetőség, a tavaszi határjárást tegyék meg, jó messze a határba. Tanuljanak mondókát locsoláshoz, komáláshoz, komatál-küldéshez. A fiúk locsolják meg a lányokat és az óvónőket, a lányok készítsenek tojást a fiúknak maratással vagy karcolással. A gyerekek süssenek süteményt a komáláshoz, komáljanak a kisebbek csoportjában.
Május elseje 3-4 éveseknek Az óvónő és a nagyok által feldíszített fát járják körbe tavaszi dalokat énekelve. 4-5 éveseknek Egyszerűbb díszeket készíthetnek a májusfára, segítsenek a díszítésben. 5-6-7 éveseknek Maguk készítik a díszeket a fára, közösen díszítik.
33
34
1.7 A program tevékenységformái 1.7.1 Játék A belülről indított és vezérelt játék- tevékenység célja a gyermekek szabad képzelettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélése a nagyfokú örömélmény biztosítása érdekében, továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás.
Az óvodapedagógus feladatai A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékban. Az óvónő játéksegítő módszerei.
A játékhoz szükséges feltételek biztosítása ( légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés - élmények ) Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhet el az óvónő, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközökkel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Az óvónő teremtse meg mindezekhez a feltételeket. A játékos légkört segíti a sok új ötlet is, a kellő időben adott segítség, megerősítés. A csoportban csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A kreatív légkör segíti a gyerekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. Az óvónő kezdeményezésére a gyerekek szívesen vesznek részt az énekes és mozgásos játékokban. A képességfejlesztő játékoknál a gyermek válasszon szabadon a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az óvónő az együttjátszás során teremtse meg a kezdeményezett játékhoz szükséges témát, eszközöket, szabályokat és helyet. Az óvónő őszinte játéka mély átérzésre serkenti a gyermekeket. Az óvónő az oldott légkör érdekében bátran használjon humoros kifejezéseket és tréfás szavakat.
A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek, az óvónő segítségével alakítsák ki játékuk számára a megfelelő helyet. A csoportszobákban legyen helye a többféle állandó és variálható, vagy új elkülönített "kuckóknak". A programban jelentős szerepe miatt kiemelkedik a különösen esztétikus és meghitt mesesarok, amely egyúttal a dramatizálás, bábozás helye. Itt kap helyet az átváltozáshoz szükséges kellékek "kincses-ládája" is.
35
Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek a kincseket őrző sarokban kapnak helyet, amit a gyermekek alakítanak ki és rendeznek különböző szempontok alapján. A rajzolásnak, festésnek, tárgykészítő népi játékoknak legyen meg az állandó helye. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok, eszközök mindegyik játékidőben álljanak a gyerekek rendelkezésére. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Az időjárás függvényében az óvónő segítse az udvari szerepjáték kibontakozását ( pl.: a népi játékok, mozgásos játékok, ügyességi és sportjátékok feltételének megteremtésével stb. )
A játékhoz szükséges idő A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A játék folyamatosságát a folyamatos napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül. E programmal működő óvodákban a 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett, néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét. Az 5-6-7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, szerepek elosztásához több időre van szüksége mint a kisebbeknek. Ezért az óvónő kísérje figyelemmel a játékot és törekedjen arra, hogy csak akkor ajánljon más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, s azt a körülmények miatt szükségesnek látja. Az 5-6-7 éves gyermekeknek az óvónő biztosítsa a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan tulajdonságuk, mint az állhatatosság, kialakulhasson. A napi életszervezésben az óvónő törekedjen arra, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységhez. A reggeli órák, a tízóraizás utáni idő, a legnagyobbak csúsztatott ebédeltetése, korábbi ébresztése növelje a kinn töltött időt.
A kreativitást segítő játékeszközök A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Az óvónő a játékhoz olyan eszközt biztosítson, mely ízléses, praktikus, egyszerű félkész játék, hogy sokféle ötlethez, játékfajtára ihlessen. A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékek ( papás-mamás, fodrászos, orvosos stb. ), amely ösztönzi a gyermekeket a szerepjátékra, harmadsorban az esztétikai neveléshez ( vers, mese, ének, rajzolás ) szükséges kellékek, csengő-bongó hangszerek. Az óvónő a 4-5-6-7 éves korosztálynak bővítse az eszközválasztékát, elsősorban a szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, másodsorban értelem és képességfejlesztő játékokkal, amit a gyermekek társakkal, vagy egyedül játszanak. Az udvari játékok zömmel a gyerekek nagymozgását elégítik ki.
36
A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti- és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékidőben is átélhessék. A programban kiemelt szerepet kapnak a séták, erdei óvodai programok. Ezek fejlesztő hatása meg kell, hogy mutatkozzon a gyermekek tapasztalatgazdagságában.
A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait, így a véletlen cselekvéshez örömérzés társul. Ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszöri megismétléséhez, amely szinte ritmikusan jelentkezik. Az óvónő biztosítsa a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, s játékával adjon mintát a játékok helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem - kéz koordinációt, kezesség - szemesség kialakulását, hat a laterális dominancia kialakulására. Az óvónő kísérje érdeklődéssel a gyermekek halandzsálását. A többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmet kelt. Az udvaron is biztosítsa az óvónő a gyakorló játék lehetőségét. Erre legalkalmasabb a homok, víz, kavics és olyan kisebb-nagyobb tárgy, melyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Az óvónő segítse a gyermek játékát továbbfejlődni. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Az óvónő szervezzen és vállaljon szerepeket, hogy a különböző kapcsolatok kialakítása minta legyen a közös cselekvésekhez. A kicsik játékában kapjon teret a papásmamás játék, a fodrászos, orvosos, kalauzos játék, melyek egyszerű mozzanatokat jelenítenek meg együttlét, együttmozgás formájában. A gyermekek vállaljanak el szerepeket, használjanak szimbólumokat a "mintha" helyzetek megteremtéséhez. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. Az egyszerű mesék megjelenítésében legyen résztvevő az óvónő, adjon modellt egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben használjanak minél több kelléket a képzeleti képek megjelenítéséhez, illetve a beleélő képesség, önkifejezés fokozása érdekében. A bábozás először az óvónő előadásával jelenjen meg az óvodában. Legyen a csoportnak kedvenc bábja, akinek szívesen elmondják sikereiket, örömüket, bánatukat. Ezt a bábot is helyezzék a többi közé, hogy a gyermekek tapogathassák, megszeretgethessék. Az óvónő a bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékeket a gyermekekkel közösen készítse el. A konstrukciós játékhoz kapcsolva jelenjen meg a barkácsolás, elsősorban az óvónő által barkácsolt kellékek készítésével, amit az óvónő a gyermek aktív bevonásával hoz létre. A gyermek konstrukciós játékára legyen jellemző a formagazdagság. A gyermek élje át az "én készítettem" alkotás örömét. A gyermekek játsszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi- és szabályjátékokat, amelyek könnyen betarthatók. Az óvónő tervezzen olyan szabályjátékokat, amelyek a gyermekek mozgásigényét is kielégíti. A nagyobb gyermekek játékában is megjelennek a különböző játékfajták. Gyakran előfordul a kutató manipuláció, ha ismeretlen mozdulatokat, fogásokat igénylő eszköz kerül a kezébe. Dominánsan jelentkezik az érzelemmel telített szerepjáték, a "mintha" helyzet, amelyhez különösen erős képzelőerő társul. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy a beleélés 37
kifejtett formája kialakulhasson, minél többféle szerepet megformálhasson és a szerepegyeztetésben sikeresek legyenek. A gyermekek játékelgondolása fejlődjön. Jelenjen meg a többféle ötletből kialakított tartalmas játék, ami fejleszti a gyermekek kommunikációs képességét, szabálytanulási készségét, társakhoz való viszonyát, az együttes cselekvő képességet. A jó példa nyomán a gyermekekben fokozódik a mesedramatizálás igénye. A gyermekek bábozzák, dramatizálják a meséket, hogy a meseélmény többoldalú örömszerzés legyen számukra. Az óvónő a gyermekek bevonásával barkácsoljon különböző típusú bábokat, hogy együttes, cselekvő megjelenítésre ösztönözze őket. A szerepjátékot és a dramatizálást egészítse ki az építő, konstrukciós játék. Később legyenek képesek arra, hogy bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hozzanak létre. Használjanak különböző anyagokat, eszközöket. Az óvónő szerettesse meg a szabályjátékokat. A gyermekeknek adja meg azt a lehetőséget, hogy ők is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyermekek is.
A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvónő szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések (mimika, gesztus) hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékok segítik elő. Az óvónő által kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak teret az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez (pl.: hangutánzó játékok, fonéma-hallásfejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok stb. )
Az óvónő játéksegítő módszerei Az óvónő játéksegítő metódusai legyenek szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az óvónő irányítása legyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. A kiscsoportosok esetében - ha szükség van rá - az óvónő legyen játékkezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Ebben a játékhelyzetben is legyen támogató, engedő és elfogadó. Segítsen azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Az óvónő avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén • • • • • • •
A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek kreálni. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.
38
Játékba integrált tanulás E program szélesen értelmezi a tanulást. A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magában foglalja. Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvónő a főszereplő. Később felerősödik a társak hatása is. A programban helyet kap az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, amelyek számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét adják a gyermekeknek. A program felfogása szerint a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz vagy újat kezdhetnek. Egyetlen egy napon borul fel az alapelv, amikor az óvónő szervezett mozgástevékenységet tart. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.
39
Hetirend (3-6-7 éves korosztály részére) Hétfő Délelőtti játékba integrált tanulás
Udvari játékba integrált tanulás
Délutáni játékba integrált tanulás
Kedd
Szerda
Vers-mese- Vers-mese- Versdramatikus dramatikus mesejáték játék dramatiku s játék Ének-zene Rajz, Zenés mintázás, mozgásos kézimunka percek Énekes A A játékok környezet környezet megszeret- megszeret -tetése, tetése, megmegismertetése ismertetés matematika e i ismeret és tapasztalat szerzés Részképes Részképes Részképe ségek ségek s fejlesztése fejlesztése ségek fejlesztése
Csütörtök
Péntek
Versmesedramatiku s játék Zenés mozgásos percek
Versmesedramatiku s játék Mozgás, mozgásos játékok *
Részképe s ségek fejlesztése
Részképe s ségek fejlesztése
* Változtatás a tornaszoba igénybevételétől függően.
40
A szervezett tanulás formái ( A 3-6-7 éves korosztály részére ) Kötelező
Mozgás, mozgásos játékok Énekes játékok (4-5-6-7 éveseknek)
Közvetve kötelező
Vers, mese, dramatikus játék
Kötetlen
Rajz, mintázás kézi munka
Ének-zene Énekes játékok ( 3-4 éveseknek)
A környezet megszerettetése megismertetése
A szervezett tanulás munkaformái Frontális Mikrocsoportos Egyéni
Mozgás, vers-mese-dramatikus játék. Zenés-mozgásos percek. Énekes játékok Ének-zene, rajz-mintázás-kézi munka. A környezet tevékeny megszerettetése. Futás-kocogás Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint
3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek
Vers-mese dramatikus játék napi 5-10' napi 10-15' napi 15-20'
3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek
Mozgás mozg. játék ismertetése heti 1x 10-15' heti 1x 15-20' heti 1x 20-25'
Ének-zene heti 1x 10-15' heti 1x 15-20' heti 1x 30-35’
Rajz, mintázás kézi munka heti 1x 10-15' heti 1x 15-20' heti 1x 30-35'
Zenés játék
Környezet mozgás
heti 2x 6' heti 2x 8' heti 2x 10'
heti 1x 10-15' heti 1x 15-20' heti 1x 30-35'
A 3-4 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 35'. A 4-5 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 45'. Az 5-6-7 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 65'.
A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek: A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Az óvónő az eljárásait változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombinálja. A játékosság, a felfedezés, ráébredés lehetősége, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés minél gyakrabban jelenjen meg a tevékenységekben. Az élmények elmondása, az otthoni és óvodai megbízások adása a szülők, nagyszülők bevonása a tanulási folyamatba, az önálló feladatmegoldások, önellenőrzésre, önértékelésre való késztetés mind hasznos módszerei a programnak. Az óvónő törekedjen módszertani kultúrájának kiművelésére.
41
Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért az óvónő törekedjen arra, hogy mindegyik gyermek, mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. Kerülje a sztereotip értékeléseket (ügyes vagy stb.), helyette a gyermekek konkrét, jó cselekedetét, tettét emelje ki. Az óvónő alkalmazza a differenciált, árnyalt értékelést. Alkalmazza a jutalmazás sokféle módszerét: simítást, pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést egyénileg, a csoport előtt és a szülőknek egyaránt. Az óvónő kerülje a tárgyi jutalmak osztását. Ha korábban gyakorlat volt, próbálja kiiktatni. Az apró jutalmak örömet szereznek ugyan a gyermekeknek, de egyben elveszik a "természetes jutalom" értékét. Ezenkívül irigységet szítanak a gyermekek között. A büntetés teljes mértékben kerülendő a tanulási folyamatban, mert a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját visszaszorítja, lefékezi. Az óvónő a tanulási szokásokat alakítsa úgy, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. Az óvónő törekedjen arra, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is tudja, hogy melyek a hiányosságai.
42
43
1.7.2 Vers, mese, dramatikus játék
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A tevékenység célja a gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Az óvodapedagógus feladatai • • •
A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. A 3-6-7 éves korban kedvelt jellegzetes formák biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok). A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel.
A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvónők feladata. A művek kiválasztásában érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság és a tradicionális értékek továbbéltetése. Az óvónő a legkisebbek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítsa össze. Olyan meséket válasszon, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Később a gyermekek meséi már lehetnek többfázisú állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus - realisztikus mesék. Kapjanak helyet a magyar klasszikusok és a mai magyar írók meséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros versek, klasszikusok és mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versei. Az óvodáskor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus-realisztikus meséken át épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és műmesék a gyermekek mesetárába. A gyermekek a meseregényeket is szívesen hallgatják, folytatásait napokon keresztül izgatottan várják. A gyermekek versanyaga gazdagodjon a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Ismerjenek meg olyan közmondásokat, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. Az óvónő a nagyobbaknak olvasson bátran lírai műveket is, mert a gyermekek már megérzik a költői képek érzelmet kifejező erejét. A kiválasztott versek, mesék erősítik a környezet megszerettetését, a néphagyományőrzést, az évszakok szépségét.
44
A 3-6-7 éves korban kedvelt jellegzetes formák biztosítása Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek első igazi versélményei a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermekeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgathatják. Ez a többször átélt fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában. Az óvónő teremtsen minél több lehetőséget a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyermekek az óvónővel együtt sokszor ismételjék az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sohase keltse bennük ez a gyakorlás érzetét. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktassuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri meghallgatása után legyenek élvezői a mese dramatikus feldolgozásának. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával a gyermekek ismerjék meg a bábokat. Az óvónő mutasson be párbeszéd formájában előadott rövid, ötletes jeleneteket. Fokozatosan növelje a bábok számát. A könyvek megszerettetése érdekében a gyermekek lapozgassanak leporellókat, színes képeskönyveket, s hozzák el otthonról kedvenc könyveiket, hogy megmutathassák egymásnak. A vers, mese, a dramatikus játékokhoz csak olyan kellékeket használjon az óvónő az illusztráláshoz, amelyek elősegítik a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. Óvakodjon más eszközök használatától! Az óvónők és a nagycsoportos gyermekek bábozzanak, dramatizáljanak minél több alkalommal a kisebbeknek. Legyen ez egyben színfoltja az óvodai ünnepeknek, rendezvényeknek. A kiscsoportos gyermekek ismerjenek meg 10-12 mondókát és 10-14 új mesét egy nevelési év alatt, s ezeket minél többször ismételgessék. Az óvoda szervezzen a gyermekeknek rögtönzött óvodai báb- és dramatikus előadásokat, amelyeket a nagyobb korú gyermekek meglepetésként, örömmel mutatnak be a kicsiknek. A nagyobb gyermekekben kialakul a mese, a vers szeretete. Igénylik, izgatottan várják az óvónők meséit. A gyermekek arcán megjelenik a belefeledkező áhítat, figyelő ámulat. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. A gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása érdekében a mese mondanivalóját az óvónő erősítse meg pl. egy közmondással, amit a szülőkkel is megbeszél, s jól látható helyen az öltözőben elhelyez. Így a szülők is együtt tudnak gondolkodni az óvoda léleknevelő hatásán, az erkölcsi tulajdonságok alakítgatásán. Az óvónő segítségével jelenítsék meg a meséket, a gyermekek élményeit. A gyermekek szeretnek bábjátékot rögtönözni, meséket kitalálni, elkezdett mesét a saját fantáziájuk szerint befejezni. Az óvónő teremtsen ehhez minél több lehetőséget. A 4-5 éves gyermekek 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset és 10-14 új mesét ismerjenek meg. A nagycsoportos gyermekek körében is minden adandó alkalmat használjon fel az óvónő a kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. A gyermekek nagyon élvezik a rímes találós kérdéseket, rímjátékokat. Legyen lehetőség az ilyen típusú játékokra is. 4-5 kiolvasóval gazdagodjon a nagycsoportosok mondókarepertoárja. A gyermekek ismételgessék az előző években tanult verseket. Az új versek (15-20) bemutatása mindenkor kapcsolódjon a gyermekek élményeihez. Az óvónő lehetőleg ne szavaltassa a gyermekeket kórusban. Kerülje az éneklő hanglejtést. Ügyeljen a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. (Kivételt képeznek a ritmikus versek pl. Weöres Sándor: Galagonya) 45
Az óvónő - főleg a délutáni pihenés alatt - olvasson el a gyermekeknek folytatásos mesét. A gyermekek fantáziája gazdag. Az óvoda adjon a gyermeknek próbálkozási alkalmat a mese önálló befejezésére, mesék kitalálására. A közösen kitalált meséket nevezzék el a "mi mesénk"-nek. A gyermekek fejezzék ki a mese cselekményét mozgással, mimetikus játékkal. A meseszereplők jellemző tulajdonságai alapján keressen az óvónő olyan közmondásokat, amelyekkel meg tudja erősíteni az erkölcsi tulajdonságokat. A gyermekek szeretik rajzban is kifejezni vers- és meseélményeiket. Ezekből készítsenek közösen albumot. Az auditív élményhez társuló vizuális élmény lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A nagyobb gyermekek halljanak 15-20 új mesét a nevelési év folyamán. E tevékenység minden nap megjelenik az óvodában. Az óvónő közvetett módon zenei szignállal, mesepárnák elkészítésével, gyertya gyújtással csalogatja a gyermekeket a meseszobába (sarokba). Amikor minden gyermek megérkezik, csak akkor kezdi el a mesét, gyertyafénynél, vagy lámpagyújtás után. Egy héten keresztül ugyanazt a mesét hallják a gyermekek, hogy a rákövetkező héten eljátszhassák, megjeleníthessék különbözőképpen a mesealakokat. A tevékenység befejezését jelzi a gyertya elfújása vagy az óvónő éneke, ami stílusosan kapcsolódik a meséhez.
A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése, a versek, mesék, dramatikus játékok segítségével A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszközei a mese, a vers, a bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, kialakítható a gyermekek megfelelő artikulációja. A népköltészeti alkotásokból a gyermekek sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén • • • • •
A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak egymásnak és a maguk szórakoztatására is. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníteni.
46
47
1.7.3 Ének, énekes játékok, zenehallgatás A tevékenység célja: közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket.
Az óvodapedagógus feladatai • • • •
A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. A 3-6-7 éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal.
A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismernek meg. A mondókák, énekes játékok zenei anyanyelvünk művészi értékei. A 3-4 éves korú gyermekek nagyon élvezik az ölbeli játékokat, amelyeket a felnőttekkel közösen játszhatnak. Legyen ezek között arc-, kéz-, ujj és lovagoltató játék. A szeretetkapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsik egyszerű, 4-5 hangból álló olyan énekes játékokat tanulnak meg könnyedén, amelyek álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszhatók. A gyermekek mindössze egy-két komponált gyermekdalt tanuljanak meg az ünnepek köszöntésére. A nagyobb gyermekeknek is teremtsen az óvónő továbbra is olyan helyzetet, hogy minél gyakrabban játszhassanak ölbeli játékokat, mondogathassanak mondókákat. Ők már képesek arra, hogy nehezebb pentaton jellegű dúr hexachord hangkészletű énekes játékokat énekeljenek, amelyek mozgásanyaga is összetettebb. Megismerhetik a csigavonalat, hullámvonalat, szerepcserére épülő játékokat. A nyolcad, negyed ritmusképeken túl megjelenhet a szinkópa is. Igényes műválasztás domináljon a néhány alkalmi dal kiválasztásában is, melyekhez ösztönözzük a gyermekeket mozdulatok kitalálására. Az 5-6-7 éves gyermekeket ösztönözzük "anyáskodó" szerepre, játsszanak minél több ölbeli játékot. A döntés egyik játékos lehetősége a kiolvasó, amit különböző élethelyzetben is alkalmazhatnak a gyerekek. A zenehallgatáshoz olyan műveket válogasson az óvónő, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, a nemes zene iránt. Az óvónő élethelyzethez kapcsolva tervezze meg a zenei élményközvetítést. Lehetőleg minél többször énekeljen népdalokat, de jelenjenek meg a zenei repertoárjában a rokon-, és más népek dalai, a magyar komponált műzene, altatódalok és a klasszikus műzene.
48
A 3-6-7 éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyermekek ismerjenek meg 6-8 mondókát, ölbeli játékot és 10-15 énekes játékot. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek legyenek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok találhatók. Ezeken a játékokon keresztül ismerjék meg közvetve a zenei alapfogalmakat. Próbálgassanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Figyeljék meg a csendet, a környezet hangjait, egymás hangját és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Érzékeltessék különböző játékos mozdulatokkal az egyenletes lüktetést. Az óvónő énekelgesse a gyermekek nevét, jelét, csalogassa őket énekelve a közös játékba, tevékenységbe. Az óvónő keltse fel a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, hogy a gyermekekben fokozatosan kialakulhasson az áhítatos zenehallgatás. Minél több zenei élményt közvetítsen, elsősorban énekes előadásával. A mindennapok során a különböző tevékenységekhez minél gyakrabban kapcsoljon zenei élmény-kiegészítést. A gyermekeknek legyen lehetősége 2-5 percig tartó hangszeres zenét, kórusmuzsikát videó-felvételen megtekinteni. A nagyobb, fejlettebb gyermekek énekelgessenek 6-8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat. A 4-5 új mondóka és a 12-15 új gyermekdal megismerése mellett ismételgessék a 3-4 éves korukban tanult mondókákat, gyermekdalokat is. A dalok hangterjedelme továbbra is pentaton jellegű dúr hexacord maradjon. Az énekes játékok közül az óvónő már nehezebbeket is válogathat, pl. szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító játékokat. A gyermekek minél gyakrabban énekelgessenek önállóan az éneklési készség fejlesztése és az önálló éneklésnél tapasztalható gátlások leküzdése érdekében. Énekelgessenek egyénileg, mikrocsoportban halkabban - hangosabban, magasabban, mélyebben. Próbálják a levegőben felvázolni az énekek dallamvonalát. A gyermekek élvezettel játsszák a kérdés-felelet játékokat változatos szövegű és ritmusú motívumokkal. Mikrocsoportban minél többször legyen erre lehetőségük. Érzékeljék minél több alkalommal az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát. Használjanak többféle népi ritmuseszközt a ritmusérzék fejlesztéséhez. Ezeket a "ritmus-hangszereket" barkácsolják közösen, hogy együtt tudjanak mondókázgatni, énekelgetni maguk és egymás örömére. A zenei élményközvetítés legyen mindennapos lehetőség az óvodában, kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez. Az 5-6-7 éves gyermekeknek legyen lehetősége megismerkedni és sokat ismételgetni 4-7 új mondókát, 15-18 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt. A tanult mondókáknak, gyermekjátékoknak találjunk ki szimbólumot, melyeket helyezzünk el a zenepolcon. Ezek emlékeztetnek a tanult dalokra és lehetőséget adnak a felidézésre, ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A dalok hangkészletére általában a félhang nélküli ötfokúság a jellemző. Az óvónő válogasson olyan dalokból, melyben szünet, szinkópa, triola ritmusjelek is megtalálhatók. A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy az óvónő bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó játékokat tervezzen, ami ennek a korosztálynak egyben a néptánca is. Az óvónő a gyermekekkel együtt variálja az énekes játékok mozgásanyagát olyan egyszerű táncos lépésekkel, amit a felnőtti minta utánzásával követni tudnak ( lásd a táncház). Az óvónő a gyermekek tiszta éneklését minél gyakoribb egyéni énekléssel segítse elő. A hallásfejlesztést segítő fogalompárokat, pl. a halkabb-hangosabb éneklést kapcsolják össze a tempóváltoztatással, dallambújtatással, hangszínfelismeréssel. A ritmusfejlesztés eredménye, hogy a gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
49
A gyermekek játsszanak minél gyakrabban zenei formaérzék-fejlesztő játékokat, hogy különböző mozgással megérezhessék a motívumok hosszát. Az óvónő fejlessze a gyermekek alkotókészségét, teremtsen arra lehetőséget, hogy egy-egy zenei képességfejlesztő játékot többféleképpen lehessen megoldani. Az ügyesebb 5-6-7 éves gyermekeknek adjon az óvónő lehetőséget, hogy metallofonon játszhassanak és próbálgassák a néhány hangból álló gyermekdalokat.
A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelés szervezeti formája is kötetlen és kötött jellegű. A munkaformái tovább differenciálódnak. Az ének-zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel mikrocsoportos munkaformában szervezze meg az óvónő. Ezzel a munkaformával az óvónő és a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve eredményesebben tud fejleszteni. A kötött jellegű szervezett énekes játékot, lehetőleg az udvaron tartsa meg az óvónő, rossz idő esetén pedig a csoportszobában a délelőtti levegőzés előtt. Ebben a formában csak énekes játékokat tervezzen az óvónő, hogy semmi se szakítsa meg az önfeledt, élményteli játékot. Az óvónő a zenehallgatást kapcsolja a különböző tevékenységekhez. A programhoz évszakzáró hangversenyek társulnak a gyermekek és felnőttek részvételével.
A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejezőerejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játék adjon alkalmat a szókincs bővítésére.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén • • • • • •
A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni. Élvezettel tudnak zenét hallgatni. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
50
51
1.7.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: a gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, téri szabad önkifejezése. A gyermekek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.
Az óvodapedagógus feladatai • • •
A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.
A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerűség és az esztétikum szem előtt tartására szükséges törekedni. Az alkotó-alakító tevékenységekhez az a megfelelő hely, ahol a mozgó gyermekektől védett az alkotók köre. A különböző méretű anyagok elhelyezéséhez tároló-helyre van szükség. A munkaasztalt úgy alakítsa ki az óvónő, hogy max. 6 gyermek egyszerre kényelmesen elférjen, és közel legyenek a tároló-helyek. Az alkotó tevékenységhez olyan légkör szükséges, amelyben a gyermekek szívesen bekapcsolódnak a munkába, s az elrontott, sikertelen lépéseiket minden lelki feszültség nélkül javítják vagy elölről kezdik. Az óvónő a tevékenységhez biztosítson elegendő időt is. A gyermekek lehetőleg addig alkossanak, ameddig kedvük tartja. Az eszközök biztonságos kezelését egyenként tanítsa meg az óvónő a gyermekeknek. A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, anyagformáláshoz, szövés-fonáshoz, batikoláshoz, origamihoz, építéshez, a kézimunka egyéb fajtáihoz, a műalkotással való ismerkedéshez az óvónő gondolja végig a feltételeket, s teremtse meg még a mindennapi szabad játékban is. A gyermekek a festéshez köpenyt vagy kötényt használjanak, hogy óvják a tiszta ruhájukat.
A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése Az óvónő az óvodába kerülő 3-4 éveseknek tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés módjaival. A tevékenységek a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré csoportosíthatók. Az óvónő tervezze meg a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. Nem tervezhető a szándéktalan firka, és a látszólag szándékos forma-firka időszakában a témajavaslat. A gyermek az elkészült firkák után fogalmazza meg, hogy mit alkotott. A gyermekeknek később is legyen lehetősége az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. Alkossanak a gyermekek képeket festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, anyagbahomokba karcolással, nyomattal stb. Az óvónő segítse a gyermekek képalakító
52
készségeinek megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendezésével. A gyermekek tetszés szerint vegyenek részt a plasztikai alakításban. Ismerkedjenek az anyagok alakíthatóságával nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva stb. A gyermekeknek legyen biztosítva a mindennapi agyagozás vagy plasztikai tevékenység (só-liszt gyurma, gyurma). A legkisebb óvodások is ismerkedjenek az építés során a különböző tárgyak formáival, alakzataival. Teremtsünk olyan lehetőséget, hogy szívesen beszéljenek alkotásukról, s örüljenek a létrehozott produktumnak. Ezért a rajzos munkaterületen alakítsunk ki egy esztétikus polcot, képtároló lehetőséget, hogy sokáig tudjanak gyönyörködni alkotásaikba. A gyermekek az óvodában évszakonként megrendezett ovi-galériával ismerkedjenek meg. Kis csoportokban többször legyen módjuk megnézni, megcsodálni a kiállított alkotásokat. A gyermekek a kiállított alkotásokról nyilvánítsák ki véleményüket. Az óvoda ovi-galériája legyen az 5-6-7 évesek ízlésformáló, szemet gyönyörködtető helye, ahol a műalkotások hangulati, formai, színbeli hatásáról esik szó. A gyermekek személyesen találkozzanak a kiállító iskolákkal, alkotó rajztanárral vagy művésszel. Legyenek büszkék óvodájuk galériájára, invitálják szüleiket, nagyszüleiket is a látvány megtekintésére. Az óvónő a 4-5 éves gyermekek alkotó-alakító tevékenységét gazdagítsa, bővítse tovább. A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítse élményeikhez kapcsolható témajavaslatokkal, s ezekhez legkifejezőbb legmutatósabb technika kapcsolásával. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, a környezet, a tárgyak, a cselekvések saját elképzelés alapján történő megjelenítése. A gyermekek gyönyörködjenek a gazdag formákban. a színkeveréssel alkotott színárnyalatokban. Használjanak ceruzát, krétát, filc- és rost irónokat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket a rajzok finomabb kidolgozásához. A gyermekek nagyon szeretnek spárgából, fonalakból, textilből, termésekből képeket komponálni, teremtsünk erre is lehetőséget. A plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Tudjanak játékukhoz kellékeket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készíteni. Használjanak különböző formájú textilt, bőrdarabot, gallyakat, terméseket a plasztikus formák létrehozásához. Az építés során próbálkozzanak a tér variálásával, az építés részletezésével. Használjanak ehhez pl. nagyobb méretű dobozokat, takarókat, térelválasztó elemeket, berendezési tárgyakat. A gyermeket aktivizáljuk az eszközök előkészítésére, tisztán tartására, elrakására. Az 5-6-7 éves gyermekek alkotó-együttműködési készségét figyelembe véve az óvónő segítse a képi-plasztika és a környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. A képalakító alkotás során a gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. Az óvónő gazdagítsa a technikai megoldásokat és az eszköz-lehetőségeket pl. batik, kollázsok, plakettek, domborművek, viaszkarc, lenyomatok stb. alkalmazásával. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyermekek alkalmazzanak a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat, jelenítsék meg a formákat, színeket egyéni módon. A gyermekek plasztikai munkájában is jelenjen meg közös térbeli, többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes játék stb. formájában. Egyénileg dolgozzanak kisméretű szövőkereten. Az óvoda "legidősebbjei körében" alakítsuk ki az ajándékkészítés igényét. Biztassuk őket, hogy az ünnepekre, a vendégek fogadására készítsenek ajándékot szüleik, vendégeik részére, de gondoljanak az óvoda legkisebbjeire és felnőttjeire is. Éljék át minél gyakrabban az ajándékozás örömét. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy az építés során nagyobb méretű elemekből, térben állítsanak össze pl. búvóhelyeket, mobil színpadot, drámajátékhoz szükséges egyszerű díszleteket stb. A térbeli tapasztalat segítse az eredeti megoldások kivitelezését is.
53
A gyermekek lehetőleg teljesen önállóan készítsenek elő, gondozzanak minden anyagot, eszközt az alkotó tevékenységhez. Az óvónő több napon át tartó építés lehetőségét is biztosítsa.
A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékban egyénileg, párban, kis csoportokban megjelenő játékfajta. Az óvónő egy héten egyszer tudatosan irányított mikrocsoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervez. Az óvónő által előkészített eszközök motiválják a gyermekeket az alkotó-alakító tevékenységre. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre csak 5-6 gyermek vegyen részt a tevékenységben. Az óvónő teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek ilyen formában megalkothassa az ajánlott eszközfeltételekkel képi-plasztikai elképzelését. A gyermekek jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia- és élményviláguk mutatkozik meg.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére • • • • • • • • • •
Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket. Örülnek egyéni és közös kompozícióiknak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról. Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket. A gyermekek eszközhasználata szabályos és biztonságos. Képesek az eszközök, technikák változatos alkalmazására.
54
55
1.7.5 A mozgás, mozgásos játékok A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve.
Az óvodapedagógus feladata
• • •
A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében. Testséma-fejlesztés: a fontosabb testrészek megismerését célozva. Az "oldaliság" tanulását segítő eszköz (csuklószalag) használata.
A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása A gyermekek nagymozgása (járás, futás, kúszás, mászás) jól fejleszthető az óvoda udvarán, ahol tér és mozgásfejlesztő eszközök állnak a rendelkezésükre. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgásos tevékenységeket, s azok eszközeit mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez méretezzük. Az irányított mozgásos játékok során a 3-4 éves gyermekek nagymozgásának fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Ismerkedjenek meg futásgyakorlatokkal, pl. futás különböző irányban, futás feladattal, különböző futásformákkal. Játszhassanak ugrásgyakorlatokat, pl. szökdeléseket, sorozatugrásokat, rövid nekifutásból fellépések, majd leugrásokat. Ismerkedjenek meg dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal, pl. hajítás helyből távolba, hajítás helyből célba, labda feldobás - elkapás, labda leütés - elkapás stb. A mozgásos játékok adjanak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására, pl. csúszások, kúszások, mászások. A talajtorna eleme is jelenjen meg a játékokban, pl. gurulás a test hossztengelye körül. A gyermekek játszhassanak minél több egyensúlyozó játékot. Az óvónő alkalmazzon többféle kéziszert a különböző típusú mozgásos játékokhoz. A mozgásfejlesztő játékok ne legyenek se túl könnyűek, se túl nehezek. Késztessék a gyermekeket elvárható erőkifejtésre. Az óvónő rendszerint mutassa meg a helyes mintát, és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. A csoportszobában legyen mozgásra késztető eszköz, pl. karika, labda, szivacs-szőnyeg, Greifswald egyes elemei stb. Az óvónő cserélgesse ezeket az eszközöket a gyerekek érdeklődésének megfelelően. Testséma-fejlesztés: a fontosabb testrészek megismerését célozva (kar, láb, fej, nyak, törzs) A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúly. Az irányított mozgásos játékban jelenjenek meg a futásgyakorlatok, pl. fussanak három, négy akadályon át, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással stb. Az óvónő szervezzen ugrásgyakorlatokat, pl. egy lábon, páros lábon, szökdelésekből, valamint felugrás két lábra és leugrás két lábra, játékos helyből-távolugró versenyt. A dobásgyakorlatok során próbálgassák a célbadobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával harántterpeszállásból. Minél gyakrabban játszhassanak labdagyakorlatokat, hogy tudják a labdát feldobni és elkapni, különböző testhelyzetben gurítani.
56
Az irányított mozgásos játékok során gyakorolják a támaszgyakorlatokat, pl. csúszást, kúszást, mászást, talajon és szereken. A talajtorna anyagaként jelenjen meg a gurulóátfordulás és a kézenállás előgyakorlata, " a csikórugdalódzás ". Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálódása. A gyermekek játszhassanak egyensúlyozó játékokat 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szereken. Az óvónő tervezzen lábboltozat erősítő speciális járás- és gimnasztikai gyakorlatokat. A csoportszobában legyen alkalma a gyerekeknek szabadidőben is ismételgetni a foglalkozáson megismert mozgáselemeket. Az óvónő tervezzen mozgásokat a testrészek megismerését célozva (egyre inkább részletes megismerés: pl. a láb részei, a kar részei, törzs részei, stb.) Az "oldaliság" tanulását segítő csuklószalag használata. Építse be az óvónő az irányított mozgásos játékokba a gerincjavító, megelőző tornát. (gerincbetegségek megelőzése) Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit szívesen ismételnek játékos formában. Hangsúlyt kap ennél a csoportnál a finommotorika fejlesztése és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Az óvónő minél gyakrabban tervezzen kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. Használjanak különböző kézi-szereket, pl.: szalagokat, rövidebb-hosszabb botokat, kisebb-nagyobb labdákat és kendőket. A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják a gyermekek. Ismerjék meg a fokozódó futást, a gyorsfutást és a lassú futást. Végezzenek ugrásgyakorlatokat. Szökdeljenek páros és egy lábon haladással. Végezzenek sorozatugrásokat, különböző magasságú és különböző távolságban elhelyezett tárgyakon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas- és távolugrásokat. A gyermekek játszhassanak dobásgyakorlatokat. Dobjanak egykezes, kétkezes, alsó- és felső dobással célba, 2 m magas kötél felett is. A gyermekek nagyon kedvelik a labdagyakorlatokat. Vezessék a labdát járás, futás közben. Minél gyakrabban labdázhassanak párokban, kisebb csoportokban. Végezzenek támaszgyakorlatokat, pl. pók, rákjárás, talicskázás. Ismételjék az óvodában tanult talajtorna elemeket: guruló-átfordulás, a test hossztengelye körüli gurulást és a lépő láb magasra lendítésével a kézenállást. Egyensúlyozzanak padon járással, fej-, kar- és lábmozgásokkal összekötve. Próbáljon a szülőkkel együtt, a szülők bevonásával sportprogramokat szervezni. Az óvónő építse be a játékokba a gerincjavító megelőző tornát, fokozatosan nehezítve, az előző év mozgásanyagára építve. Testséma-fejlesztés: mozgások, a testrészek részletes megismerése. Az "oldaliság" további gyakorlása (pl. a test, testrészek jobb és bal oldalának megkülönböztetése, tárgyak kerülése jobbra-balra, lábemelések tárgyak jobb és bal oldalára stb.) Játszanak a gyerekek vízben. Irányított mozgások, játékok, vízhez szoktatás (uszoda).
A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében Az óvónő a gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játék során is biztosítja. Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak az óvónő heti egy alkalommal szervezze meg, különböző időkerettel. A mindennapi testedzés: a kocogás, futás mindhárom korosztálynak ajánlott. Az utánzáson alapuló mozgás anyagát az óvónő gimnasztikai elemekből építse fel, pl. kartartások, testhelyzetek kar-, törzs-, térd- és lábmozgások, valamint különböző irányú
57
járásgyakorlatokból. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését.
A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére • • • • • • • • • •
A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok játszásakor. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. Tudnak labdát vezetni helyben. Célba dobnak egykezes felsődobással. Az ugrásokat talajéréskor fékezni tudja. Ismerik és megfelelően használják testrészeiket. Alakuljon ki a helyes testtartás.
58
59
1.7.6 A környezet tevékeny megszerettetése A tevékenység célja: a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti-ember-tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása.
Az óvodapedagógus feladatai •
• •
A 3-6-7 éves korú gyermekeknek tervezhető hagyományos és helyi tartalmak összeállítása a környezetük értékeinek felfedezése szűkebb és tágabb környezetük élő-, élettelen értékeinek védelme, megóvása érdekében. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése.
A 3-6-7 éves korú gyermekeknek tervezhető hagyományos és helyi tartalmak összeállítása a környezetük értékeinek felfedezése érdekében A 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismerkedhetnek az óvoda közvetlen környezetével. Megfigyelhetik az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Gyűjthetnek terméseket, leveleket, kavicsokat, tollakat, évszakokra jellemző képeket. Meglátogathatják a közelben lakó csoporttársaikat, beszélgethetnek a család tagjairól. Ismerkedjenek az óvoda utcájával, épületeivel, boltjaival, az ott található intézményekkel (iskola), az utcában élő állatokkal, növényekkel. Az óvónő a téli időszakban tegye lehetővé, hogy a gyermekek vadállatokról szóló videofelvételeket (max. 5-10 perces) nézhessenek. Beszélgessenek a környezet formáiról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőiről. Az óvónő a 4-5 éves gyermekek tapasztalat- és élményszerző sétáit az óvoda utcáján túl, az óvoda közvetlen környezetében szervezze meg. Az óvónő törekedjen a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására. A gyermekek az évszakok szépségét, jelenségeit, az időjárás-változását megfigyelésük után jelezzék az évszakokat bemutató jeltáblákon. Tudjanak gyönyörködni az évszakok növényeiben. Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Gyűjtsenek terméseket, s azokat hasznosítsák az óvónő segítségével. Végezzenek rügyeztetést, magvak csíráztatását, hajtatást. Közösen készítsenek albumot az évszakokról gyűjtött képekből. Látogassanak el a családokhoz, nézegessenek családi képeket. A gyermekek mutassák be a család tagjait, otthonukat. A gyermekek látogassanak el az óvoda közvetlen környezetében lévő orvosi rendelőbe, szolgáltató üzletekbe, intézményekbe. Csodálják meg a környezetükben található esztétikai alkotásokat. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjék meg a személy- és teherszállító járműveket. Az óvoda környezetében élő háziállatokat, madarakat, bogarakat ismerjék meg. A téli időszakban az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek vadállatokról szóló videófelvételeket (10-15 perces időtartamút) tekinthessenek meg.
60
Az 5-6-7 éves gyermekek ismerkedjenek meg az óvoda tágabb környezetével. Fedezzék fel az évszakok szépségét, a színeik árnyalatát, a környezet szennyeződéseit (víz, levegő, föld), a növények fejlődési feltételeit. Gondozhatnak akváriumot, floráriumot, csíráztathatnak, ültethetnek növényeket. Szaporíthatnak tőosztással növényeket. A gyermekek megismerkedhetnek gyógyfüvekkel, mezei virágokkal, vadon termő ismertebb növényekkel. Az óvónő a szülők bevonásával szervezze meg a víz világnapját (március 20.) és a föld napját (április 22.). A gyermekek végezhetnek egyszerű kísérletet a növényekkel, állatokkal (pl. földi giliszta farm, katicabogár altatása), vízzel, levegővel és a talajjal. A gyermekek ismerjék meg a felnőttek munkáját, látogassanak el többféle munkahelyre, ahol szüleik dolgoznak. A természet kincseit őrző sarokba a gyermekek osztályozzák az összegyűjtött anyagokat, s amit lehet, hasznosítsanak. Az évszakokat bemutató táblát a gyermekek önállóan kezeljék. Látogassanak el a középületekbe: múzeumba, színházba, kiállító termekbe, építkezésekhez, könyvtárba, óvodába, iskolába, vasútállomásra. Legyen ismeretük a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről. Látogassák meg környezetük háziállatait, figyeljék meg, hol élnek. Hasonlítsák össze az ismert állatok környezetét, életmódját. Az óvónő a gyermekeknek mutassa be videofelvételen keresztül a vadon élő állatok környezetét, életmódját. A gyermekeknek legyen lehetősége - érdeklődésük szerint - többször megtekinteni az állatokról szóló videofelvételeket.
A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése A gyermekek fejlesztése mindhárom korcsoport esetében mikrocsoportban történik, a közvetlen tapasztalat - és élményszerző séták alkalmával. Az óvónő hetente egy természeti - emberi - tárgyi környezeti téma megfigyelését tervezze. Az élmények egyeztetésére a gyűjtemények közvetlen megtekintése és az évszaki albumok összeállítása ad lehetőséget. A 3-4 éves gyermekek erdei óvodai programja félnapos, az óvoda közelében található ligetes, fás park ad erre lehetőséget. (A hátizsákokba elkészített tízórai jelzi a félnapos levegőn tartózkodást.) A 4-5 éves gyermekek kétszer fél napot is tervezhetnek a természetben tartózkodásra. Az 5-6-7 éves gyermekek két teljes napot is kint tölthetnek, akár távolabbi erdős-ligetes terepen, ahol az egészséges életmódjuk biztosításához megvannak a feltételek. (Az időkeretek csak ajánlások, az óvónő a helyi körülményeknek megfelelően tervezze meg az erdei programokat.) Az óvónő készítsen minél több videofelvételt, vagy fotót a közvetlen tapasztalatokat közvetítő, felfedeztető tevékenységekről, hogy a gyermekek a felvételek többszöri megtekintése segítségével újra meg újra átélhessék a szép élményeiket.
A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalatés ismeretszerzés során A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetőséget ad a gyermek - óvónő személyes beszélgetéseire. Az óvónő minden gyermekre oda tud figyelni, minden kérdésre meg tud válaszolni. Ez a szervezeti forma kiválóan segíti a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. A valós élethelyzetek természetes módon teszik
61
lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését, mint a kérés, tudakozódás, üzenetközvetítés. A gyermekek között erősödik a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos elbeszélése. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén • • • • • • • • • • • • •
•
A gyermekek elemi üzleteket, esztétikai alkotásokat ismernek. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Az állatokról ismeretekkel rendelkeznek. Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket, lakcímüket, családtagjaik nevét, szüleik foglalkozását. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében. Felismerik a napszakokat. A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató egységeket. Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. Megkülönböztetnek térbeli és síkbeli tárgyakat. Felismernek mennyiségi, nagyságbeli, térbeli viszonyokat. A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Megkülönböztetik a jobbra - balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, közé stb.) Kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszédük. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokásaik, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Élvezik és többször megtekintik a tapasztalatszerző sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken készült videofelvételeket, fotókat.
62
63
1.7.7 Munkajellegű tevékenységek A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését.
Az óvodapedagógus feladatai A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása.
A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása. Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Kezdetben az óvónő segítségével, később teljesen önállóan, öntevékenyen végeznek munkajellegű tevékenységet. Az óvónő mindegyik munkafajtánál adjon mintát az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. Úgy segítsen a gyermekeknek, hogy minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét. Az óvónő értékelése legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás - testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. A 3-4 éves gyerekek az óvónőt figyelve vegyenek részt a növények (virágok), madarak gondozásában, etetésében. A gyerekek a kerti munkában figyeljék meg a veteményezést, a növények, virágok ültetését, locsolását. Segítsenek a termések, falevelek gyűjtésében. Az óvónő a legkisebb óvodásokat is vonja be az alkalomszerű munkába, ami lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő. A szabályosan ismétlődő mindennapi munka a rend fenntartásáért végzett tevékenységek (pl.:a játékok elrakása, a terem díszítésében segítségnyújtás.) A 4-5 éves gyerekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amit akkor célszerű bevezetni, ha a gyerekek készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. (Az önkiszolgáló tevékenység ezt jól előkészíti). E program megerősíti a naposi munka fontosságát, amit az étkezési feladatok elvégzéséhez ajánl. Az óvónő és a dajka közös megállapodás alapján gondolja végig a naposi munkát és alakítsa ki a gyermekek összehangolt cselekvésláncát. Alkalomszerű ismétlődő munka a játékok helyére rakása, a csoportterem átrendezése, a tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, összeszedése, az öltöző és a mosdó rendjének megőrzése. Az óvónő tervezze meg az egyéni megbízások lehetőségeit pl. információk közvetítése, kisebbek segítése az öltözködésben, ajándékkészítés a kicsiknek, az óvoda dolgozóinak, a jeles napok, rendezvények előkészítése stb. Az óvónő tervezze meg - a lehetőségeknek megfelelően - a gyermekek növénygondozását. A gyermekek működjenek közre az élősarok gondozásában, a szobanövények átültetésében, a virágoskert megtervezésében és ápolásában, az óvodaudvar tisztántartásában, ( fű gondozása, avar gyűjtése, öntözés). Az óvónő segítségével a gyermekeknek legyen lehetősége gondozni az akváriumot és a madáretetőt. Az óvónő irányításával készítsék el a kisállatok étkeit.
64
Az 5-6-7 éves óvodások önállóan végzik a naposi munkát. Közösen eldöntik a munka megosztását. Ízlésesen, esztétikusan tálalják fel az ételeket. Étkezés után a szokásrendnek megfelelően, mindent a helyére tesznek. Felsöprik a morzsákat, feltörlik az asztal környékét. Az alkalomszerű munkákat a gyermekek önálló vállalkozás alapján végezzék, soha ne alkalmazzon az óvónő kényszerítő eljárásokat. A gyakori dicséret, elismerés hatásával érje el, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a munkában. Végezzenek önállóan környezetszépítő munkát, játéktisztítást, mosást, szárítást, egyszerű javításokat, polcok lemosását, sütés nélküli édességek, vitaminsaláták készítését. Alkalomszerűen segítsenek a kicsik öltöztetésében, készítsenek nekik meglepetéseket. Az óvónő úgy irányítsa a növénygondozást, hogy a gyermekek minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. A kerti szerszámokat önállóan használják, gondozzák. Minden évszakban segítsenek a járdák, utak tisztításában.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén • • • • • • •
A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények gondozásában. Örömmel segítenek a kisebbeknek. Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak és az óvodát segítő iskoláknak, felnőtteknek. Szükséges eszközrendszer éves bontás
65
Megnevezés
2009
2010
Eszköz, Mennyiségi Eszköz, felszerelés útmutató felszerelés Moslék tároló raktár
2011 Mennyiségi Eszköz, útmutató felszerelés
2012 Mennyiségi Eszköz, útmutató felszerelés
2013 Mennyiségi Eszköz, Mennyiségi útmutató felszerelés útmutató
I - II - III. óvoda
Tornaszoba I - II - III. óvoda Nevelőtestületi szoba Logopédiai foglalkoztató Óvodavez. helyettesi iroda
HELYISÉGEK
I - III. 2 csoport
Fektetők
2 csoport
Igény szerint
Függöny fehér
Igény szerint
Kiscsoportokba
Szőnyeg
2 csoportba
Redőny
III. óvoda
Mászókák bővítése
I. óvoda
Fektetők
HELYISÉGEK Függöny BÚTORZATA fehér ÉS BERENDEZÉSI TÁRGYAI Szőnyeg
Fektetők
2 csoport
Fektetők
2 csoport
Fektetők
2 csoport
Szőnyeg
2 csoportba
Szőnyeg
2 csoportba
Szőnyeg
1 csoportba
Redőny
I. óvoda
Kerti asztalok padok
I - III. óvoda Babaház
I - III. óvoda
Mászókák
III. óvoda
66
JÁTSZÓUDVAR
Megnevezés
Homokozók számának növelése
I. óvoda
Homokozó fölé árnyékoló
I. óvoda
2009
Homokozóra takaróháló I - III óvoda
2010
Eszköz, Mennyiségi Eszköz, felszerelés útmutató felszerelés
TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK
Fogkefe, fogkrém, fogmosópohár WC papír, szalvéta, papírzsebkendő
szappan, körömkefe
Törülköző, ágyneműhuzat. lepedő
Gyerekek számának megfelelően
Fogkefe, fogkrém, fogmosópohár WC papír, szalvéta, papírzsebkendő
Mosdókagylónként 1-1 drb.
szappan, körömkefe
I. óvoda 4-es csoport
Törülköző, ágyneműhuzat. lepedő
2011 Mennyiségi Eszköz, útmutató felszerelés Gyerekek számának megfelelően
Fogkefe, fogkrém, fogmosópohár WC papír, szalvéta, papírzsebkendő
Mosdókagylónként 1-1 drb.
szappan, körömkefe
I. óvoda 4-es csoport
Törülköző, ágyneműhuzat. lepedő
2012 Mennyiségi Eszköz, útmutató felszerelés Gyerekek számának megfelelően
Fogkefe, fogkrém, fogmosópohár WC papír, szalvéta, papírzsebkendő,
Mosdókagylónként 1-1 drb.
szappan, körömkefe
2013 Mennyiségi Eszköz, Mennyiségi útmutató felszerelés útmutató Gyerekek számának megfelelően
Fogkefe, fogkrém, fogmosópohár WC papír, szalvéta, papírzsebkendő,
Gyerekek számának megfelelően
Mosdókagylónként 1-1 drb.
szappan, körömkefe
Mosdókagylónként 1-1 drb.
III. óvoda 2-es csoport
67
Takaró (pléd)
Abroszok
Jénai tálak
Megnevezés
Gyermekenként 2-2drb.
Takaró (pléd)
I-III óvodába 3db/asztal
Abroszok
I-III óvodába asztalonként
Gyermek kés Nagycsopor tosok
2009
2010
Eszköz, Mennyiségi Eszköz, felszerelés felszerelés útmutató FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK
Szennyesruha tároló Mosógép, centrifuga
Porszívó
A NEVELŐ-
Játékra fordítható összeg emelése
Gyermekenként 2-2drb. I-III óvodába 3db/asztal
Abroszok
2011 Mennyiségi Eszköz, útmutató felszerelés
I-III óvodába 3db/asztal
Abroszok
2012 Mennyiségi Eszköz, útmutató felszerelés
I-III óvodába 3db/asztal
Abroszok
I-III óvodába 3db/asztal
2013 Mennyiségi Eszköz, Mennyiségi útmutató felszerelés útmutató
I – III óvoda 1 – 1 drb. I – III óvoda 1 – 1 drb.
I – III óvoda 1-1 drb. Játékra fordítható összeg emelése
Játékra fordítható összeg emelése
Játékra fordítható összeg emelése
Játékra fordítható összeg emelése
68
MUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK
Öltöző szekrények
Faliújságok parafából
MOZGÁS
Megnevezés
Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő eszközök
2009
I – III óvoda Csoportonként, létszám szerint Csoportonként folyosóra
I – III óvoda a létszám figyelembevételével
Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő eszközök
2010
I – III óvoda a létszám figyelembevételével
Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő eszközök
I – III óvoda a létszám figyelembevételével
2011
„Tinikondi”
2012
I – III óvoda csoportonként 1 – 1 drb.
2013
Mennyiségi Eszköz, Mennyiségi Eszköz, Mennyiségi Eszköz, Mennyiségi Eszköz, Mennyiségi Eszköz, felszerelés útmutató felszerelés útmutató felszerelés útmutató felszerelés útmutató felszerelés útmutató
ÉNEKZENE
Gyermek hangszerek bővítése
Gyermek létszám Gyermek 30%-ának hangszerek megfelelő bővítése mennyiségb en
Gyermek létszám Gyermek 30%-ának hangszerek megfelelő bővítése mennyiségb en
Gyermek létszám 30%-ának megfelelő mennyiségb en
69
ANYANYELV, MESE, VERS
ÉRTELMI KÉPESSÉGEKET FEJLESZTŐ ANYAGOK, ESZKÖZÖK
Megnevezés
KÜLSŐ VILÁG
CD lemezek HI-FI torony (mp3) Képeskönyvek, mesés könyvek
Eszközök biztosítása )festék, rajzlap, stb.)
I – III. óvoda I. óvoda Legalább 15 féle 3-3 példányban I-III. óvoda Csoportonként a gyerekek 30%ának megfelelő mennyiség Létszám figyelembevételével I-III- óvoda
2009
CD lemezek HI-FI torony (mp3 Meseládikó
I – III. óvoda
CD lemezek
III. óvoda
Csoportonként a gyerekek 30%ának megfelelő mennyiség Eszközök biztosítása )festék, rajzlap, stb.)
Létszám figyelembevételével I-III- óvoda
2010
Eszköz, felszerelés
Mennyiségi Eszköz, útmutató felszerelés
Videókazetták, (természetfilmek)
I-III. óvoda Bővités
Diavetítő, távcső, nagyító
I – III. óvoda
Csoportonként a gyerekek 30%ának megfelelő mennyiség Eszközök biztosítása )festék, rajzlap, stb.)
2011 Mennyiségi Eszköz, útmutató felszerelés I-III. óvoda csoportonként 5-5-drb.
Létszám figyelembevételével I-III- óvoda
Csoportonként a gyerekek 30%ának megfelelő mennyiség Eszközök biztosítása )festék, rajzlap, stb.)
2012 Mennyiségi Eszköz, útmutató felszerelés
Létszám figyelembevételével I-III- óvoda
Csoportonként a gyerekek 30%ának megfelelő mennyiség Eszközök biztosítása )festék, rajzlap, stb.)
Létszám figyelembevételével I-III- óvoda
2013 Mennyiségi Eszköz, útmutató felszerelés Episzkóp
Mennyiségi útmutató I-III. óvoda
70
MEGISMERÉSE
Szemléltető ábrák
I-III. óvoda
Szemléltető könyvek
MUNKA
EGYÉB
Csoportonké nt témánként 1-1 drb. Gyermek Gyermek méretű létszám fém 30%-ának kertiszerszá- megfelelő mok mennyiségb en I-III óvoda Ivókút 1-1 drb. Terasztető I. óvoda Kertizuhany Kirándulási útiköltség Riasztó Fénymásoló , szkenner, programok Külső-belső tatarozás
Gyermek méretű fém kertiszerszámok Fedett terasz Pancsoló
Gyermek létszám 30%-ának megfelelő mennyiségb en I. óvoda I. óvoda
I. óvoda I-III. óvoda minden csoport I-III. óvoda
Kirándulási útiköltség
Gyermek méretű fém kertiszerszámok Fedett terasz Pancsoló, medence Kertizuhany
Gyermek létszám 30%-ának megfelelő mennyiségb en III. óvoda III. óvoda III. óvoda
I-III. óvoda minden csoport
Kirándulási útiköltség
I-III. óvoda minden csoport
I. óvoda „A” épület
Teljes belső tatarozás Nyílászárók cseréje
III. óvoda I. óvoda „B” épület
Kirándulási útiköltség
I-III. óvoda minden csoport
Kirándulási útiköltség
I-III. óvoda minden csoport
I-III óvoda
I. óvoda Nyílászárók cseréje
71
TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM PROGRAM F E LÜ L V I Z S G Á L A T A , M Ó D O S Í T Á S A A programot írta: Fábián Katalin Lektorálta: Szakács Mihályné dr. Straub Jánosné, Bozsogi Jánosné A program elkészítésében részt vett: dr. Gáspár László, dr.W.Mikó Magdolna, Szemán Józsefné dr., dr. Bodnár Zsuzsanna Baróczi Judit, valamint a Fabula Alapitványi Óvoda és a Keleméri Óvoda óvodapedagógusai Kárpáti Magdolna, Házi József Attiláné, Blaháné Olcsvári Mária. A Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési programot az Óvodai nevelés országos alapprogramjának való megfeleltetés szempontjából az Országos Közoktatási Intézetben minősítették és fogadták el az adatbank számára. A program készült: 1996-ban, Miskolcon. A tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptálásának módosításában részt vett a Kiskunlacháza 2. sz. óvoda nevelőtestülete. 2009-ben a program felülvizsgálatát a Peregi Óvoda HOP munkacsoportja végezte. A felülvizsgálat során figyelembe vettük a helyi sajátosságokat, szokásokat és a környezet elvárásait. 2010-ben a helyi programunkat kiegészítettük a 2009-ben módosított Alapprogrammal és a Kompetencia alapú Óvodai Nevelési Programmal.
72
1. ÓVODÁNK HELYZETKÉPE, FELTÉTELRENDSZERE 1.1. Községünk bemutatása Községünk, Kiskunlacháza az 51-es főútvonal mellett helyezkedik el, közel a ráckevei Kis-Dunaparthoz. Óvodánk a "Peregi" részen, tipikus vidéki környezetben található. Lehetőség van arra, hogy a gyerekek megismerkedjenek a természet közeli élettel, megtanulják szeretni és óvni környezetüket. Séták, kirándulások alkalmával közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek állat- és növényvilágunkról. Élünk a közeli Dunapart és Apajpuszta természetvédelmi terület adta lehetőségekkel. Településünkön egységes ivóvíz hálózat van, kiépült a telefon, gáz, csatornarendszer. Szennyvíztisztító telep biztosítja folyamatosan a község számára a szennyvíz tisztítását. Kiskunlacházán más nevelési oktatási kulturális és szociális intézmények is működnek, melyek a község gyermekeinek ellátását biztosítják. Az intézmények óvodánknak is - fenntartója a helyi önkormányzat. A normatív állami támogatáson felül a finanszírozást a gyermeklétszám arányában viselik az éves költségvetésből. Házi, gyermek és ügyeleti orvosi szolgálat biztosítja községünk egészségügyi ellátását. Óvodánk kapcsolatban áll a helyi gyermekorvossal, védőnővel és fogorvossal, akikkel szeretnénk még szorosabb kapcsolatot kiépíteni. 1.2. Óvodánk bemutatása Óvodánk funkciója: Óvó-védő, szociális, nevelő, személyiség fejlesztő és iskolai alkalmasságra előkészítő funkció. Szerkezete: Osztott, részben osztott illetve osztatlan (a felvett gyermekek korától, és a férőhelytől függően) csoportok. Csoportok száma: 5 Létszáma: maximum 25 fő (a csoportszobák nagyságától függően) Óvodánk régi családi parasztházból felújított, majd több lépésben átépített épület. 1943-ban Dobó Sándor és neje Gubovics Rozália gyermektelen házaspár haláluk után a községnek ajándékozta lakóházukat, óvoda alapítása céljából. Az épület elhelyezkedési és területi nagysága adott és ez meghatározza óvodánk jelenlegi formáját, és bizonyos korlátok, lehetőségek közé szorítja nevelési elképzeléseinket. 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 1. Gyermekkép
73
Minden gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető szociális lény, akinek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A gyermekeket különleges védelem illeti meg. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik boldogok, érzelmileg kiegyensúlyozottak, egészségüket értéknek tekintők, együttműködők, jól kommunikálók, másokat elfogadók, kreatívak, nyitottak, érdeklődők és önállóak. Szülőföldjükhöz, városukhoz, hagyományaikhoz kötődnek, környezetükben jól tájékozódnak és óvják azt. Mivel óvodánkban egyre több a cigány és a hátrányos helyzetű gyermek, számukra létfontosságú a gondozás és az érzelmi-, erkölcsi nevelés, amely megalapozza személyiségük szocializációját. Fontosnak tartjuk az esélyegyenlőséget, a hátrányt csökkentő pedagógiai attitűdöt. Lehetőségeink alapján támogatjuk és megvalósítjuk az inkluzív-, integrált-, és migráns gyermekek nevelését. 2. Óvodakép Óvodánk a nevelőmunka folyamán támaszkodik a családi nevelésre és kiegészíti azt. Megalapozott szokásrendjével segít a családoknak az értékek mentén történő nevelésben úgy, hogy közben tiszteletben tartja azok nemzeti, etnikai, vallási hovatartozását, szokásait, hagyományait. A gyerekek többsége átlagos vagy az átlagnál szegényebb családi körülmények között él. Óvodai nevelőmunkánk gyermekközpontú, befogadó, biztosítva ezzel minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést és a teljes személyiségük fejlesztését. Példamutatással segítjük a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Óvodánk minden tekintetben igyekszik biztosítani az óvodáskorú gyermekek neveléséhez és fejlődéséhez szükséges optimális feltételeket, nagy hangsúlyt fektetve a játékra, ezen belül is a szabad játékra. Közvetett módon segíti azon gyermeki személyiségvonások fejlődését, amelyek könnyebbé tehetik az óvodaiskola átmenetet, és segítik az iskolai környezetbe történő beilleszkedést. 3. Pedagóguskép A jó óvó néni gyermekszerető, segítőkész, öröm és sikerorientált. Személyisége modell, pozitív értéket közvetít. Figyelembe veszi az óvodások egyéni és életkori sajátosságait. Tiszteletben tartja és megérti a gyermekek és szüleik különbözőségét.
Mottó: "Azokért élünk, akiket szeretünk, azokért, akik igaznak tartanak. A jövőnek élünk: a szépért s jóért amit tehetünk." (Széchenyi István)
74
3. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül, amely magába foglalja: a, a teljes gyermeki személyiség fejlesztését, b, az életre és ezen belül az iskolára való felkészítést, c, az eltérő fejlődési ütemű gyermekekkel való foglalkozást, d, a kooperációs és kommunikációs képességek fejlesztését. Óvodánk nevelési koncepciója: Szakmai szempontból számunkra azért kedvező a Tevékenységközpontú program, mert teljes szabadságot biztosít a pedagógusoknak és a helyi lehetőségeinket, értékeinket könnyedén beépíthetjük a mindennapi nevelő munkánkba. Óvodánkban a program megvalósításához az objektív és szubjektív feltételek részben adottak, melyeket a helyi lehetőségekhez képest igyekszünk bővíteni. Biztonságos, barátságos, szeretetteljes légkört alakítunk ki, ahol a gyermekek testi, lelki és szellemi szükségleteit kielégíthetjük és nevelésünk eredményeként nagycsoport végére alkalmassá válnak az iskolára Az óvodába lépéskor fennálló nagy különbségeket (szociális, érzelmi és értelmi területeken) megpróbáljuk kiegyenlíteni, egyensúlyba hozni. Minden gyermeket egyéni képességeinek és életkorának megfelelő fejlesztésben részesítünk, és önmagához képest értékelünk. Jól kommunikáló és kooperáló gyermekeket igyekszünk nevelni, akik az iskolában, majd az életben, kiegyensúlyozott, önálló emberként megállják a helyüket. Alapvető feladatok: kielégítése: kialakítása, érzelmi
tevékenységi
a,
Az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek egészséges
életmód,
egészségmegőrzés
szokásainak
nevelés és szocializáció. b, Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása. c, Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés valamennyi óvodai forma keretében.
Alapvető célok: a, Érzelmi-, személyiségjegyek alakítása.
erkölcsi
nevelés
keretében
pozitív
75
b, Egészséges életmód, rekreáció megalapozása. c, Gyermekközpontú neveléssel és differenciált fejlesztéssel a gyermeki fejlettségéből kiindulva. d, megóvási szokások
kiteljesítése: különös gyerekekre. hovatartozás különbözőség iránti alkalmazkodó
kibontakoztatása
a
gyermek
egyéni
Környezettudatos magatartás és környezetvédelmi- és kialakítása.
e,
Az óvoda óvó-védő, szociális, nevelési funkcióinak tekintettel
a
veszélyeztetett
és
hátrányos
helyzetű
f,
A családi nevelés kiegészítése a nemzeti és etnikai
g,
figyelembevételével. A helyes énkép kialakításával a kritikai érzék és
h,
képességének megfelelő
pszichikus érettség
személyiség
tolerancia kialakítása. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, képességének,
önállóságának,
együttműködési
szakemberek segítségével. i, Az óvoda-iskola közötti átmenet könnyítése az iskolai élet megkezdéséhez szükséges biológiai, szociális és kialakításával.
Alapelvünk: a gyermekek feltétel nélküli tisztelete, elfogadása, szeretete, megbecsülése és védelme. Nevelőmunkánk akkor eredményes, ha a szülőkkel együttműködve nyitottak vagyunk minden újra, és mindig képesek vagyunk a megújulásra. Minden esetben figyelembe vesszük a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait és véleményét, tiszteletben tartjuk egyéniségüket, szabadságukat, figyelembe vesszük véleményüket. Önálló döntések meghozatalára képes, nyitott, kreatív embereket szeretnénk nevelni a jövő számára. 4. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI 4.1. Objektív feltételeink: Külső feltételeink adottak, "ebben a tekintetben a tevékenységközpontú óvodai nevelési program nem igényel különleges feltételeket." Az előírt szabályok és törvények alapján, megfelelő csoportszobák, mosdó helyiségek és udvar áll a gyermekek rendelkezésére. 76
Objektív feltételeinket a "lehetőségekhez mérten" szeretnénk majd javítani. Eddig sikerült megvalósítani, hogy minden csoportba beépített szekrénysor kerüljön. A mosdóhelyiségek felújítása során lehetőség nyílt arra, hogy három csoportszobába mosdókagylót tegyenek, melyek segítik, és könnyebbé teszik nevelő munkánkat. További terveink között szerepel minden csoportszobába új asztalok, székek és fektetők beszerzése. Óvodánk 96 férőhelyes, maximum 110-120 gyermeket tudunk elhelyezni, ellátni, és biztosítani az életkoruknak megfelelő fejlesztést. Az épületben 5 csoportszoba van a hozzátartozó kisegítő helyiségekkel, ezen kívül egy különálló fejlesztő szoba található. Az óvoda épülete két részre tagolt. Az első részben található egy csoportszoba, előtérrel, mosdóval, itt található az iroda és a melegítő, tálaló konyha is. Négy csoportszoba az épület hátsó részében van, a hozzá tartozó két mosdó helyiséggel, egy előtérrel és a keskeny, hosszú folyosóval. Ez a folyosó szolgálja a közlekedést és a gyermekek öltözködési helyét is. A terek nyitását és a helyiségek közötti átjárhatóságot az épület adottságai behatárolják. Az udvarunk több funkciónak megfelel. Igyekeztünk egybefüggő játszó és mozgásra alkalmas területeket kialakítani. Udvarunkat szeretnénk összenyitni a szomszédos telekkel, ezzel is bővítve a játszásra alkalmas területet. Sövénnyel csak az autóbejáró részt választottuk el a játszóudvartól a gyerekek biztonsága érdekében. Egyéb térelválasztó nincs, így a kooperáció és a kommunikáció gyakorlása egész nap folyamán kölcsönösen és akadálytalanul megvalósulhat az egyes csoportok között. Füvesített és betonozott terület egyaránt található az udvarunkon. Tervezzük kavicsozott rész kialakítását. Gyümölcs és díszfákkal, három homokozóval, ivókúttal igyekszünk barátságosabbá tenni udvarunkat. Vasból készült udvari játékaink, műanyag és természetes alapanyagú fa játékaink egyaránt vannak. Az udvar végében egy fedett szín található, amely lehetővé teszi rossz idő esetén is a gyermekek levegőzését, szabad mozgásigényüknek kielégítését. Tavasztól őszig lehetőség adódik a szabadban való tevékenységekre, pl. művészeti és mozgásos tevékenységek, egyéb programok. Az udvar további rendezésével várnunk kell a szennyvíz csatorna bekötéséig. 4.2. Szubjektív feltételeink: Az óvodánk dolgozóinak engedélyezett létszáma: 18 fő (főállású) 1 fő részmunkaidős Óvónők száma: 10 fő (főiskolai végzettséggel) Technikai dolgozók száma: 6 fő (főállású szakképzett dajka), 1 fő részmunkaidős (titkár) Pedagógusaink folyamatosan részt vesznek szakmai továbbképzéseken, gyarapítva, frissítve ismereteiket. Minden óvodapedagógus feladata a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program átfogó ismerete, gyakorlati alkalmazása.
77
Feladatunknak tartjuk az újonnan érkező kollégákkal a program megismertetését és segítjük őket a gyakorlati megvalósításban. Részt vettünk a Tevékenységközpontú programmal dolgozó óvodák országos konferenciáján és ellátogattunk több Tevékenységközpontú programmal dolgozó óvodába. Fontosnak tarjuk a folyamatos megújulást és a szakmai önképzést, fejlődést. Nevelőmunkánk öt legfontosabb eleme: - Nyugodt, meleg, derűs, nyílt, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése (rugalmas napirend, nyugodt, hosszan tartó szabad játék stb.). - Az óvodapedagógus modell szerepe, elfogadó, segítő, támogató attitűdje (elképzelései, önállósága, módszerei, ízlése, beszédkészsége, esztétikai, erkölcsi tapasztalatai stb.). - Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése a nevelőmunka során (az óvónő irányítása mellett figyelembe vesszük a gyermek önállóságát, szabadságát, véleményét). - Az óvodapedagógus és a dajka együttműködésének formái (szakképzett dajkáink pedagógiai munkánk közvetlen segítői, tájékozottak nevelési elképzeléseinkről, módszereinkről, céljainkról). - Az óvoda környezetében élők hatásai a nevelő munkára (család, fenntartó, iskola, közművelődési és szociális intézményekkel való kapcsolat). 4.3. Szülői háttér, szociális funkció Községünkben egyre több az olyan család ahol legalább egy munkanélküli van. A munkanélküli család gyermekeinek biztosítani szeretnénk az érzelmi esélyegyenlőséget, nagyobb odafigyeléssel, szeretettel, bizalommal. A községnek ebben a részében, minden évben egyre több cigány gyermeket íratnak óvodánkba. A cigány családok gyermekeinél a felzárkóztatást, a gondozást és a szociális feladatok megvalósítását tarjuk a legfontosabbnak. A szülők többségének egyre kevesebb ideje jut gyermekére, a nevelést, fejlesztést teljes egészében az intézmény feladatának tekinti. Célunk, hogy tájékoztatással, segítségadással, együttműködéssel ezen változtassunk, hiszen a nevelés elsősorban a család, a szülők feladata.
5. A TEVÉKENYSÉGEKEN MEGTEREMTÉSE
ALAPULÓ
NEVELÉS
FELTÉTELEINEK
5.1. A csoportok szokásrendszerének kialakítása A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmas szokásrendszer. A szokások az óvodai élet mindennapjainak zökkenőmentességét biztosítják és segítik az emberi érintkezés alapvető szabályainak elsajátítását. Ennek kialakításában az utánzás és az ismétlés kiemelt szerepet játszik, melynek hatására a cselekvések fokozatosan beépülnek, tudatossá válnak. 78
A szokásrendszer kialakításának módját Kelemen László nyomán az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. Szoktatáshoz teljes határozottság szükséges az óvodapedagógus részéről. 2. A szoktatás teljes beidegződést, begyakorlást jelent. 3. A szoktatás ideje alatt nem tehetünk kivételt, nem lehet kihagyás a szokás automatikussá válása érdekében. 4. A szoktatás nehéz és fárasztó munka az óvodapedagógus számára, hiszen mi magunk unhatjuk meg az állandó figyelmeztetést és követelést. A kitartó munkának azonban hosszú ideig élvezhetjük a gyümölcseit. 5. A rendszeres odafigyelés a szokás kialakítás folyamatában ne csupán figyelmeztetést és főleg ne prédikálást, szidást jelentsen. 6. A pozitív példa, a pozitív motiválás és a cselekvés vezet a leggyorsabb eredményre. Az öntevékenység, az örömmel végrehajtott cselekvés itt is gyorsabbá és biztosabbá teszi a végeredményt. 7. A szokások kialakítását mindjárt az első óvodai napon kezdjük el. 8. A megvalósítás sikere a rendszeres napi gyakorláson múlik. 9. A szoktatás során célokat tűzünk ki, feladatok elé állítjuk gyermekeinket. A végrehajtást ellenőrizni, értékelni szükséges. A követelésnél mindig vegyük figyelembe a gyermek adott lehetőségeit, konkrét helyzetét és életkori sajátosságait. Ne legyen túlzott elvárásunk, de alultervezett sem. 10. A szokásalakítás gyors sikere a csoportban dolgozó óvodapedagógusok elképzeléseinek teljes összhangjával érhető el. Az óvodai élet kezdete nagymértékben kihat az egész óvodás korra, ezért nagy jelentősége van a beszoktatásnak. Óvodánkban az óvónők maguk választhatják meg a beszoktatás módját, amelyek azonban mindenkinél megegyeznek, azok a következők: - Szeretnénk, ha beiratkozáskor a szülő magával hozná gyermekét. - Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermek valamelyik szülővel az óvodai élet megkezdése előtt bejöjjön, és ismerkedjen az óvodával. - Az óvónők előzetesen, előre egyeztetett időpontban családlátogatás során, a saját otthonukban ismerkednek a gyermekkel, szüleikkel, otthoni környezetükkel. - A gyermekek beszoktatása fokozatosan és folyamatosan, kisebb csoportokban történik (háromnaponta 4-5 fő). Célunk, a szülőkkel való harmonikus kapcsolat kialakítása, mert csak a kölcsönös bizalom megvalósításával lesz eredményes a gyerekek nevelése. 5.2. A gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatok A gyermekek egészséges fejlődéséhez, egészségük megőrzéséhez elengedhetetlen feltétel a gondozás, amely megalapozza óvodai nevelőmunkánkat. A gondozás az első kapocs, amely közelebb viszi a felnőttet a gyermekhez. Legelső és legfontosabb feladatunk a gyermekek testi szükségleteinek felmérése és kielégítése, hiszen akkor fejleszthetőek jól, ha kialakul biztonság- és komfortérzetük. A gyermeknek joga van, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést.
79
Egyre több a gondozatlan, ápolatlan, elhanyagolt gyermek, ők fokozott odafigyelést, törődést igényelnek az óvodában dolgozó felnőttek részéről. Az ő esetükben különösen fontos a GYEJÓ-val és a családdal való szoros együttműködés és tapintatos segítségnyújtás és felvilágosítás. Feladataink: - Olyan nyitott és rugalmas rendszer biztosítása, amely igazodik a gyermekek egyéni szükségleteihez, életkori- és egyéni sajátosságaihoz , fejlődési üteméhez. - A mindennapok során biztosítjuk óvodásaink számára, hogy kellemes, nyugodt légkörben, az adott körülményekhez képest felesleges várakozás nélkül, szükségleteiknek megfelelően végezhessék testápolási, öltözködési, étkezési teendőiket. - A gyermekek életkorának és fejlettségének megfelelő rugalmas napirend. - Az egyéni bánásmód és a példamutatás elvének érvényesítése. - A családdal való szoros együttműködés. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - Kialakul a tisztaság és rend iránti igényük. - Életkoruknak megfelelő szinten képesek önmagukat kiszolgálni, ellátni. - Segítenek társaiknak, és a kisebbeknek. Célunk, hogy életkoruknak megfelelően, megtanulják önállóan ellátni önmagukat, és ehhez nyújtsanak megfelelő segítséget a felnőttek. 5.3. Az egészséges életmódra nevelés feltételei és feladatai Az egészséges életmód kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű, meghatározza a gyermekek később életstílusát. Ennek érdekében a gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására törekszünk. Feladataink: -
Az egészséges, és biztonságos környezet megteremtése. A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. Az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés szokásainak kialakítása. A rugalmas napirend kialakításával az egyoldalú terhelés elkerülése (ülő és mozgásos tevékenységek váltakozása). Minél több szabad levegőn történő szabad mozgás biztosítása (napfény, víz, levegő, eső edző hatása). Évszakoknak megfelelő tevékenységek biztosítása az udvaron (levélsöprés, szánkózás, növénygondozás stb.). A természet szépségeinek élvezetére, a környezet megóvására, a szabadban végzett tevékenységek örömére nevelés. Példamutatással helyes táplálkozási, testápolási, öltözködési szokások kialakítása. 80
-
Szakemberek bevonásával – a szülővel együttműködve – prevenciós és korrekciós testi és lelki nevelési feladatok ellátása. Gyümölcsnapok szervezése (a szülők által biztosított gyümölcsökből). Visszajelzés az étel minőségéről és mennyiségéről a központi konyhának.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - Szándékosan tudják irányítani mozgásukat, viselkedésüket és testi szükségleteiknek kielégítését. - Kialakulóban van az egészséges életmód (helyes táplálkozás, testápolás, sok mozgás, szabad levegőn való tartózkodás) iránti igényük. - Eljutnak az első alakváltozáshoz. - Mozgásuk összerendezettebb, harmonikusabb. Célunk, hogy testileg, és lelkileg egészséges gyermekeket neveljünk, és kialakuljon az egészséges életvitel iránti igényük. 5 4. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek magatartására jellemző az érzelmi vezéreltség. Azt, hogy milyen tapasztalatokat, élményeket, információkat és ismereteket fogad be, nagyban befolyásolják érzelmei. Fontos, hogy óvodába lépéstől kezdve biztonságos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül, hiszen fejlődésének alapja a féltő, óvó, gondoskodó szeretet. A szocializáció alapfeltétele, hogy elegendő közös élményre épülő tevékenység gyakorlására legyen lehetőségük. Olyan élethelyzeteket biztosítunk számukra, ahol kialakulnak és megerősödnek olyan erkölcsi tulajdonságok (elfogadás, együttérzés, segítőkészség, önfegyelem, kitartás, feladattudat stb.), amelyek segítik a szokás és normarendszer megalapozását és a társadalomba való beilleszkedést. Feladataink: - A szeretetteljes beszoktatás alatt és után is kedvező érzelmi hatások és pozitív élmények biztosítása. - Pozitív, személyes és belsőséges kapcsolatok kialakítása óvodapedagógusgyermek, dajkagyermek és gyermek-gyermek között. - Lehetőségek teremtése ahhoz, hogy a gyermekek kiélhessék természetes társas szükségleteiket és önkifejező törekvéseiket és gyakorolhassák az együttműködés szabályait. - Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a másság és különbözőség elfogadása és tisztelete természetes. - A gyermekek nyitottságára építve elősegítjük, hogy megismerhesse szűkebb és tágabb 81
környezetét, amely a szülőföldhöz kötődés alapja. - Kiemelt figyelmet fordítunk a nehezen szocializálható, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint kiemelkedő képességű gyerekekre, akik neveléséhez szakemberek segítségét kérjük. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -
-
A lelkileg egészséges gyermekek óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel és szociálisan éretten várják az iskolát. Készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására.
Viselkedésüket képesek szándékosan irányítani, egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni. Képesek kapcsolatteremtésre, együttműködésre felnőttekkel és gyermekkel egyaránt.
Célunk, hogy érzelmileg kiegyensúlyozott, egészséges lelkületű, toleráns, elfogadó és másokra odafigyelő emberekké váljanak. 5.5. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Legfontosabb feladatunk, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére neveljük a gyerekeket úgy, hogy közben ösztönözzük és fenntartsuk természetes beszéd és kommunikációs kedvüket. A nevelés és fejlesztés során a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, élményeire, életkori sajátosságaira és meglévő tapasztalataira építünk. Olyan változatos tevékenységeket igyekszünk biztosítani, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az óvodai ismeretszerzés és tanulás útja a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás. Célunk, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása és fenntartása. 6. A FEJLESZTÉS TARTALMA A tevékenységek által nevelődő gyermek felnőtt korában aktív részese lesz természeti és társadalmi környezete alakításának. A tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemei: 82
1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. Munka tevékenység 4. Szabadidős tevékenység A fent felsorolt tevékenységek egymást átszőve érvényesülnek nevelési folyamatunkban és együtt jelentik az óvodás korú gyermek nevelésének tartalmát. A nevelés és a tanulás tervezésében a komplex gondolkodásmódot és a tevékenységek egymáshoz való kapcsolódását tartjuk szem előtt. A feladatrendszer elemei nem választhatók el egymástól, szorosan összefüggnek. A komplex gondolkodásmód jellemzi mind a tervezést, mind a gyakorlati megvalósítást. 6.1. Játék és tanulási tevékenység 6.1.1. Játék A játék a 3-7 éves korú gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Tagolatlan benyomásait tagolja, így válik a játék a pszichikumot, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. "Jót és jól játszani - ez a gyermek dolga az óvodában", mi is ezt tartjuk szem előtt, ehhez próbálunk minél több időt, lehetőséget biztosítani. Minél több személyes szituációt, személyes élményt, ötletet, nyújtunk a gyermekeknek, ami serkenti őket az elmélyült játékra, tevékenységre. "A lényeg az, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg." Az egyéni élményeken túl a közös élményszerzés is a játék fejlesztése érdekében történik, ezért minél több sétát szervezünk, olyan helyekre, ahol a gyermekek ismeretei, tapasztalatai bővülnek. A nyugodt légkörön és elegendő időn kívül, gondoskodunk a játékhoz szükséges eszközökről. A csoportszobákban úgy rendezzük el a játékokat, hogy a gyermekek, akár kicsik, akár nagyok könnyen hozzáférhessenek. Az óvodapedagógusnak az a feladata, hogy megfigyelje a gyerekek játékát és megfigyeléseit, tapasztalatait felhasználja a saját nevelési céljainak elérése érdekében, és indirekt módon befolyásolja szükség esetén. A gyermekek játékából megismerhetjük személyiségüket, környezetüket, a körülöttük élők magatartását, viselkedését, a gyermekekhez fűződő viszonyukat. Az életre nevelés a játékból indul ki, ezért fontos, hogy minél több időt, alkalmat, lehetőséget és eszközt biztosítsunk a szabad játékhoz. Tudatos jelenlétünkkel elősegítjük a játékkapcsolatok kialakulását és biztosítjuk a játék zavartalanságát. Távlati céljaink között szerepel az udvari játékok folyamatos kicserélése és kiegészítése. 83
Feladataink: -
Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése. Napirenden belül elegendő hely és idő biztosítása a szabad és alkotó játék számára. Játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása. Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához. Egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. Gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. Szükség és igény esetén bekapcsolódás a játékba, mintaadás és együttjátszás a gyermekekkel.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -
Képesek a játékszabályokhoz alkalmazkodni. Játékaikban újra alkotják a felnőttek tevékenységeit. Játék során társaikkal összehangolják cselekvéseiket. A barkácsolás természetes része a játékuknak. A maguk készítette eszközöket felhasználják további játékukban. Megértik és elfogadják mások véleményét, elgondolását. Képesek lemondani egy-egy kedves játékszerről is. Önállóan is képesek játékok megszervezésére és lebonyolítására.
Célunk, hogy olyan tulajdonságok, képességek és készségek alakuljanak ki a gyermekekben, amelyek később a társadalomba való beilleszkedésüket nagymértékben elősegítik. 6.1.2. Játékba integrált tanulási tevékenység A játékkal komplexen összekapcsolódik a tanulási tevékenység, ahol legfőbb célkitűzésünk: „Kevesebbet, de minőségileg jót!” A valódi tudás az, amit a gyermekek maguk fejtenek meg, cselekvésen keresztül sajátítanak el és képesek alkalmazni. A mi feladatunk az, hogy a tapasztalati úton történő ismeretszerzéshez hozzásegítsük őket. A gyerekek tevékenységek során játékosan, szinte észrevétlenül tanulnak, így a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A tanulás természetesen csupán része a nevelési folyamat egészének. Óvodánkban komplex nevelés folyik. A nevelési területek szorosan összekapcsolódnak és egymásra épülnek. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségében és használhatóságában, mégis több ismeretet kapjanak a gyerekek. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-7 éves korú gyermek fejlődésének szempontjából. Szerepünk tehát itt is kiemelkedő abban, hogy milyen feladat elé állítjuk az egyes gyermeket, mennyire vagyunk képesek megismerni és fejleszteni, életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. 84
Feladataink: -
-
A gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire építve az értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) cselekvéses tanulás útján.
A gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének felkeltése, kielégítése. Megismertetni őket a felfedezés, kutatás örömeivel. A kreativitás erősítése. A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása. A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. Segítségnyújtás olyan tapasztalatok szerzéséhez, amelyekben saját teljesítőképességüket is megismerhetik. Személyre szabott egyéni fejlesztéssel és pozitív értékeléssel a személyiségük kibontakoztatása.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: - Tudnak önállóan konkrét, elemi ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni ismert modell alapján. - Ismerik saját értékeiket, kialakul feladattudatuk. - Többféle megoldás keresésére törekednek. - Szándékos figyelmük tartama eléri a 10-15 percet. - Képesek gondolataikat érthetően, szavakba, mondatokba foglalni. - Felfedeznek konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat. Célunk, a gyermekek kompetenciájának és tanulási képességeinek fejlesztésével a zökkenőmentes iskolakezdésre való felkészítés. 6.2. Társas és közösségi tevékenység Az óvoda feladata a másodlagos szocializáció, vagyis a 3-7 éves gyermekek szocializációs folyamatának tudatos, szakszerű irányítása. A családból az óvodába érkező gyereket az idegen környezet, az anyától való elszakadás bizonytalanná, sebezhetővé teszi. A beszoktatás időszaka a szülőknek és az óvoda dolgozóinak is egyaránt komoly feladatot jelent. Az óvoda nyitottsága és a családi házzal való szoros bizalmi kapcsolat kialakítása segíti a gyerek mielőbbi beilleszkedését. A közösségi nevelés alapelve, hogy minden gyermek megtalálja a helyét a közösségben. Mindegyikük egy külön egyéniség, aki önálló akarattal, vágyakkal, ambíciókkal rendelkezik. A jó közösséget olyan egyéniségek alkotják, akik képesek az alkalmazkodásra, mások véleményének elfogadására és kompromisszumok
85
megkötésére. Támogatjuk a baráti kapcsolatok kibontakozását óvodán és csoporton belül egyaránt. Az óvodai csoportot, közösséget úgy formáljuk, hogy kialakuljon a társadalom számára hasznos közösségi érzés, tudat és magatartás mellett a mások megbecsülése és a közös szokások, hagyományok tisztelete. A csoportban kialakult szokások és normák befolyásolják az egyén és a közösség cselekedeteit. A gyermek önállóságához, tenni akarásához és döntési képességének kibontakoztatásához, nyitott légkört, demokratikus és szeretetteljes irányítást biztosítunk. A jó gyermekközösség kialakításához nevelőközösségünk gyermekszeretete, belső tartása, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő tevékenysége szükséges. Kiemelt feladatunk a kooperációs (másokkal való együttműködés) és a kommunikációs (másokkal való érintkezés, konszenzusra való törekvés) képességek kialakítása, fejlesztése.
A társas kapcsolatok alakulásának legfontosabb eszköze a játék. Ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok és a különböző szervezeti keretek között megvalósuló tanulási formák. A társas és közösségi tevékenységek folyamatos gyakorlása segíti a társadalmi gyakorlatra, azaz életre való felkészítést. A közös ünnepek és hagyományok segítik a közösségi érzés és magatartás kialakulását. Az ünnepek kiemelt színfoltjai az óvodai mindennapoknak és lehetőséget adnak a szülőkkel való kapcsolat szorosabbá tételére. Lényegük sok esetben nem is maga az ünnep, hanem a közös rákészülés, az együtt gondolkodás, összedolgozás, és az önálló elképzelések megvalósítása. Fontos az esztétikus díszítés, az ünneplő ruha, a szép terítés. Az ünneplés segítheti a gyermekek kommunikációs és kooperációs képességének kialakulását. Nem minden gyermek szeret szerepelni - ez életkorukból is adódik - hiszen ez nagy önbizalmat és bátorságot igényel. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk ezt figyelembe venni. A szerepelni vágyókat viszont biztatjuk és bátorítjuk, hogy ezen a téren is megvalósíthassák ötleteiket, elképzeléseiket. Tiszteletben tartjuk a községünkben meghonosodott hagyományokat, ünnepeket és a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, beépítjük óvodai életünkbe. Óvodánk nyitott arra, hogy községi szinten közös programokban részt vegyen, óvodai szinten programokat, ünnepeket szervezzen. 1. Hagyományok, ünnepek községünk életében: - Szüreti felvonulás a községben - részvétel a felvonuláson népviseletben (igény szerint). - „Mindenki karácsonyfája” - községi műsor szervezése és a felnőttek szereplése (igény szerint). - Március 15-én séta a Petőfi szoborhoz a gyerekekkel zászlók, kokárdák kitűzése. 86
2. Hagyományok, ünnepek óvodánk életében: - Állatok világnapja - Október 4. - Halottak napja - az óvodát adományozó házaspár sírjánál gyertyagyújtás mellett, virágok és koszorúk elhelyezése. - Mikulásvárás - ünneplés a Mikulással csoportonként. - Karácsony - ünnepvárás, készülődés, ajándékkészítés, ünneplés közösen az iskolásokkal. - Név és születésnapok megtartása csoporton belül, családias hangulatban. - Farsang csoportonként. - Húsvét – ünnepvárás, előkészületek, ajándékkészítés. - A Víz világnapja - Március 22. - A Föld napja - Április 22. - Majális - Május 1. - Madarak és Fák napja - Május 10. - Anyák napi ünnepség csoportonként szülőkkel, nagyszülőkkel. - Gyermeknap - közös ünneplés. - Nagycsoportosok búcsúzása. - Óvodánk fennállásának tízévenkénti megünneplése. - Közös rendezvények a szülőkkel (alkalmanként, a nevelőtestület döntése alapján). 3. Közös programok szervezése, amelyek lehetnek egész óvodára, vagy csak a csoportra vonatkozóak pl.: - Séták a községben, alkalmi és állandó kiállítások megtekintése. - Az iskolával és más intézményekkel való kapcsolatok fenntartása. - Látogatás a fogorvosi-, gyermekorvosi rendelőbe. Feladataink: - Biztonságos, barátságos, nyugodt légkör kialakítása, ahol a gyermekek bármikor bizalommal fordulhatnak a felnőttek és társaik felé. Olyan helyzetek teremtése, ahol lehetőségük van a csoporttal való együttműködésre, de ha igénylik, egyedül is tevékenykedhetnek. - Olyan demokratikus partnerviszony kialakítása felnőttek és gyerekek között, amelyben a gyermekek társra és természetes támaszra találhatnak a felnőttekben. - Az együttműködés, együttdolgozás képességének kialakítása, gyakorlása. - A konfliktusok kezelése, megoldása. - A csoportért érzett felelősségtudat kialakítása. - Mások megértésére, elfogadására irányuló magatartás kialakítása. - A közösség által és érdekében kialakult normák, szabályok betartásának gyakorlása. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - Szívesen tevékenykednek a csoport érdekében. 87
- Érthetően, folyamatosan kommunikálnak és beszélnek. - Végig tudják hallgatni és megértik mások beszédét. - Ismerik a társas viselkedés és együttélés alapvető szabályait. - Képesek a másság, különbözőség elfogadására. - Igényükké válik a csoporttal való együttműködés. - Képesek alkalmazkodásra és aktívan együttműködnek társaikkal és a felnőttekkel a közös cél érdekében. - Érdeklődnek társaik és a felnőttek iránt. - Örülnek a közös sikernek. - Szociálisan éretté válnak az iskolára, képesek az iskolai élet és a tanító elfogadására. Célunk olyan önálló, döntésre képes személyiségeket nevelni, akik egyéniségükkel gazdagítják a közösséget és minden helyzetben képesek kommunikálni és kooperálni. 6.3. A munka tevékenység Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kihasználását. Az óvodás gyermekek számára a munkatevékenység játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játéktól. tevékenység fontos eszköze a A munka és a munkajellegű személyiségfejlesztésnek. Pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem a gyermekek együttműködési képességeinek fejlesztése. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok során megélik a közösségért való tevékenykedés örömét is. A munkajellegű tevékenységek a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Az óvodapedagógusok a gyermekek munkáját mindig konkrétan, reálisan és egyéni képességeikhez mérten értékelik. Ez az a terület ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermekek számára. Ez a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. Alapvető követelmény a tevékenységek során az önállóság, az öntevékenység és a cselekvő tapasztalás lehetőségeinek megteremtése. A különböző munkafajták közös vonása, hogy tevékenykedtetést, tényleges munkavégzést jelentsen az óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van, egyéni és életkori fejlettségüknek megfelel és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. Óvodánkban az alábbi munkafajtákat végezhetik a gyerekek: 1. A gyermek saját személyiségével kapcsolatos munkák: önkiszolgálás (öltözködés, testápolás, étkezés, környezet rendben tartása). 2. A csoport érdekében végzett munkák: - naposság - alkalomszerű munkák (terem és öltöző díszítése, ajándékok készítése, segítés a 88
felnőtteknek és egymásnak, különböző megbízatások teljesítése) növénygondozás ( virágok ültetése, gyomlálása, öntözése, gyümölcsszedés) - természetsarok rendezése. A gyerekek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését igyekszünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. Feladataink: - Olyan munkalehetőségek biztosítása, amik a gyermekek számára elfogadható és örömet okoz. - A munkavégzés során a teljes önállóság biztosítása. - Fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül a mindennapokba. - Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a saját képességeik szerint, koruktól függetlenül, akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek arra. - A gyermekeket mindig egyénre szabottan, önmagukhoz képest értékeljük. - Folyamatosan biztosítjuk és bővítjük a munkatevékenységhez szükséges, megfelelő munkaeszközöket, szerszámokat: gereblye, seprű, fűseprű, kosár, hólapát, vágódeszka, kés, olló, öntözőkanna stb. Lehetőséget adunk a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, (amíg nem veszélyezteti testi épségüket) akkor is, ha tevékenységi vágyuk és képességeik nincsenek a tevékenységgel teljesen összhangban. - Igyekszünk elérni, hogy a visszahúzódó gyerekek is bekapcsolódjanak a munkába, különös tekintettel az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekre. - Felhívjuk a szülők figyelmét gyermekük munkájának tiszteletben tartására, megbízatásainak fontosságára, valamint arra, hogy legyenek segítségére annak elvégzésében. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - Önkéntesen, önállóan elvégzik a személyükkel kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységeket. - Szívesen vállalnak munkajellegű tevékenységeket. - Az étkezéshez esztétikusan megterítenek, étkezés után az edényeket elrakják. - Aktívan részt vesznek a teremrendezésben. - Részt vesznek az udvari munkában, növénygondozásban. - Önállóan, örömmel, igényesen végzik feladatukat, önként vállalnak megbízatásokat. - Figyelnek saját személyük és környezetük rendjére. 89
- Szívesen készítenek apróbb ajándékokat. - Ismerik az eszközök használatát és az azzal járó veszélyeket is. Célunk, hogy az óvodáskorú gyermekek szívesen, örömmel végezzenek saját személyükkel és mások érdekében fontos és hasznos munkafajtákat. 6.4. Szabadidős tevékenység A szabadidős tevékenység valódi tartalma a termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. A gyermekek öntevékenységétől és döntésétől függ. A szabadidős foglalkozásoknak azért van kiemelkedő szerepük, mert másképpen a gyermek sohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon szabadidejével. A szabadidős tevékenységek legfontosabb eleme a tevékenységek közötti szabad választás lehetősége. A gyermekeknek saját maguknak kell eldönteni, hogy a felkínált lehetőségek közül, mit választanak. A szabadidős tevékenység szervezése csoportonként, évszakonként változó. Feladataink: -
Megfelelő légkör, elegendő idő, egyszerű magunk és gyermekek alkotta eszközök biztosítása a felkínált tevékenységekhez. Különös figyelmet fordítunk a tehetséges, hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekekre. Lehetőséget keresünk és kínálunk az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciálásra és egyéni kérések teljesítésére.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - Képessé válnak a felkínált lehetőségek közül önállóan választani. - Önállóan, örömmel, igényesen végzik az önként vállalt tevékenységeket. Megtanulnak gazdálkodni az önmaguk számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. Célunk, hogy megtanulják szabadidejüket hasznosan eltölteni, és képesek legyenek belülről önmaguk által irányított emberré válni. 7. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK REDSZERE fontosságú, szeretik amilyen."
Mottó:"A gyermek fejlődése szempontjából döntő hogy érezze nemcsak szeretik, hanem olyannak (Hermann Alice)
90
Óvodánkban komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg elkülönülnek, a gyakorlatban azonban egységet alkotnak. Célunk a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek az ismereteket tapasztalati úton szerezzék meg. Lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy saját tevékenységeiken (játék, alkotó munka, mozgás stb.) keresztül ismerhessék meg az őket körülvevő világot. Mindig a gyermekek életkori sajátosságaira, érdeklődésére, cselekvésére és előzetes tudására, tapasztalataira alapozva tervezünk. A szervezési formákról, a munkaformákról, a módszerekről, eszközökről mindig az óvónő dönt. Nevelési célunk, hogy óvodáskor végére, iskolára alkalmas gyermekeket bízzunk a szülőkre. 7.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások 7.1.1. Anyanyelv Az anyanyelv a szociális kapcsolatok kiépítésének, az emberek közti kommunikációnak fontos eszköze. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek. A beszéd és a gondolkodás szoros kapcsolatban áll. Ha a gyermekeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, akkor nem csak tisztábban és jobban fognak beszélni, hanem a gondolkodásuk is fejlődik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az óvodai anyanyelvi nevelés általános célja a 3-7 éves gyerekek beszédészlelésének, beszédmegértésének fejlesztése, változatos módszerekkel, anyanyelvi játékokkal, különböző tevékenységformákkal, spontán beszédhelyzetekkel beszédaktivitásuk fokozása, nyelvi és kommunikációs képességeik kibontakoztatása. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi közeg. Tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulnunk, és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül tudunk eredményesen fejleszteni. A fejlesztésnél arra törekszünk, hogy az a gyermek élményeihez kapcsolódjon, és a tapasztalatszerzéssel legyen egybekötve. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden gyermek nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben, beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Így a gyerekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor lehetőségünk van a beszélgetésre. A hétfői napok a beszélgetéssel telnek, ilyenkor az otthonról és a külső környezetből hozott élményeiket és tapasztalataikat mondják el a gyerekek. Fontosnak tartjuk a példamutató, tiszta szép beszédet, ügyelünk beszédünk stílusára, hanglejtésünkre, a megfelelő hangsúly alkalmazására, mert ez mintát nyújt és ösztönzést ad a gyerekeknek a beszédre. Figyelünk rá, hogy beszédünk érthető, egyszerű, világos legyen és a gyerekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Dicsérettel biztatjuk a bátortalanabb gyerekeket a beszédre. Nem vesszük el a kedvüket állandó javítással és figyelmeztetéssel a beszédtől. 91
A gyerekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan nyomon követjük, különösen figyelünk a beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzdő gyerekekre. Ha szükséges, szakember segítségét kérjük. Feladataink: - Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. - Nyugodt, kiegyensúlyozott, beszélgetésre alkalmas légkör megteremtése. - Beszédöröm, kommunikációs kedv fenntartása és biztosítása: a gyerekek bátran beszéljenek és mondják el élményeiket, véleményüket. - Lehetőséget biztosítanunk a gyerekeknek a folyamatos beszéd gyakorlásához különböző tevékenységekben és élethelyzetekben (pl. hétfői beszélgetős napok). - Arra nevelni a gyerekeket, hogy másokat is képesek legyenek meghallgatni. - A gyermekek szókincsének bővítése. - Beszédmegértés fejlesztése mozgás, szöveg összekapcsolásával. - A gyermekeket kérdésekre és azok megválaszolására ösztönözni. - Beszédszínvonaluk emelése, legyenek képesek a nyelvi kifejezések eszközeit variálni. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - Folyamatosan összefüggő mondatokban fejezik ki magukat. - Gondolataikat, érzelmeiket mások számára érhető formában életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezik ki. - Minden szófajt használnak. - Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkotnak. - Tisztán ejtik a magán és mássalhangzókat. - Végig tudják hallgatni és megértik mások beszédét. Célunk olyan gyermekek nevelése, akik az életben bátran, érthetően, gazdag szókinccsel, változatosan fejezik ki magukat. 7.1.2. Matematika A matematikai nevelés a gyermek érzékelésére, észlelésére, megismerési vágyára épülve részben az óvodai komplex foglalkozásokon keresztül valósul meg. Fontos azonban a matematikai nevelés önállósága is. A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósul meg: - utánzásos, modellkövető, - spontán, játékos tapasztalatszerzés, - óvónő által irányított, - gyakorlati problémafelvetés és megoldás, - gyermeki kérdésekre adott válaszok, magyarázatok, - kötött és kötetlen foglalkozások.
92
Már óvodáskor előtt tapasztalatokat szereznek a gyerekek a dolgok, tárgyak mennyiségi, minőségi tulajdonságairól. Nyitottak, érdeklődők a matematikai információk iránt, és mi építünk ezekre a korai tapasztalatokra.
Fontos, hogy a család által nyújtott spontán tapasztalatokat az óvodában egyénre és csoportra szabott tudatos fejlesztés kövesse, amely egyenletes fejlődést biztosít a gyerekek számára. A matematikai nevelésben két szintet különböztetünk meg: 1. Bevezetés a matematikába (általában az 5. életévig tart). Feladata: a matematikai kíváncsiság felkeltése, a matematikai szemlélet megalapozása. 2. Intenzív fejlesztési szakasz (5-6-7 életévben). Feladata: az iskolai alkalmassághoz szükséges megszereztetése, részképességek gondolkodási műveletek elsajátítása.
tapasztalatok
A sokféle tevékenység, a folyamatos cselekedtetés, a játékos problémahelyzetek olyan lehetőségeket biztosítanak, ahol természetes környezetben, minden érzékszervüket megmozgatva szerezhetnek matematikai tapasztalatokat. A négyes feladatrendszerben - a nap bármely időszakában - a perceptuális, motoros, verbális és szociális tevékenységek aktív átélése során lehetőség adódik a matematikai ismeretek, összefüggések megláttatására, a megismerő képességek fejlesztésére. A gyerekek környezetük megfigyelése során észreveszik a dolgok, tárgyak mennyiségi, minőségi tulajdonságait. Összehasonlításokat, becsléseket végeznek, ítéleteket alkotnak. Szempontok alapján szétválogatnak, halmazokat alkotnak, sorba rendeznek, összemérnek, és egységgel mérnek. Ismerkednek a tő- és sorszámnevekkel, matematikai műveletekkel. Tapasztalatokat szereznek a geometria körében, tevékenykednek a tükörrel, tájékozódnak térben, síkban. A tevékenységek közben matematikai fogalmakkal ismerkednek meg és a megszerzett tapasztalatokat, ismereteket tevékenységeikben alkalmazzák. Fontosak a játékban, és az egyéb tevékenységekben szerzett belső motivációból fakadó tapasztalatszerzések, de 5 éves kortól szükség van az irányított - kisebbnagyobb csoportokban végzett - tevékenykedtetésre, a mélyebb, sokoldalúbb összefüggések feltárására. A matematikai kíváncsiság megalapozását kövesse intenzív fejlesztés, hogy óvodáskor végére a matematikai nevelés terén is alkalmassá váljanak az iskolára. Ennek érdekében mindig elegendő időt, helyet, eszközt és lehetőséget biztosítunk arra, hogy az adott feladatokat saját elgondolásuk szerint oldják meg. Ha nem megy, próbáljuk rávezetni őket, de nem vesszük el tőlük a felfedezés örömét. A
93
foglalkozások szervezeti formáját, felépítését az óvónő maga határozza meg a gyermekek érdekeit szem előtt tartva. A komplex foglalkozások segítik, hogy minél több oldalról szerezhessenek tapasztalatokat, és a szerzett benyomásokat, információkat rendszerezzük, mélyítsük, rögzítsük. A matematikai nevelés szoros kapcsolatban van az életre neveléssel, hiszen a környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái megfigyelhetők a mindennapi szituációkban. A gyerekek soha ne passzív szemlélői, hanem cselekvő résztvevői legyenek a foglalkozásoknak. Az eszközök egy részét magunk készítjük, vagy a gyerekekkel közösen. Feladataink: - Olyan pedagógiai attitűd biztosítása, amely a gyermeki tevékenységekben biztosítja a felfedezés lehetőségét és örömét. - A matematikai érdeklődés felkeltése és fenntartása a gyermekek élményeire, igényeire támaszkodva. Elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, logikus gondolkodás megalapozása. - A csoport és az egyes gyermekek felmérése után differenciált fejlesztés egyéni, páros és mikro-csoportos foglalkozásokon. - Példamutató beszéd, pontos matematikai megfogalmazás. - Olyan optimális feltételek biztosítása, ahol játszva szerezhetnek matematikai tapasztalatokat, ismereteket. - Személyre szabott pozitív értékelés. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. - Nő az emlékezet megőrzésének időtartama. - Megjelenik a szándékos figyelem, nő a terjedelme, tartalma, könnyebbé válik a megosztása, átvitele. - A cselekvő-szemléletes és a képszerű gondolkodást fokozatosan felváltja az elemi fogalmi gondolkodás. - Elemi mennyiségi ismereteik vannak. - Felismernek mennyiségi, nagyságbeli, térbeli viszonyokat. - Megkülönböztetnek térbeli, és síkbeli tárgyakat. - Ismerik a névutókat, használják azokat. - Számfogalmuk kialakulóban, képesek 10-ig meg- és leszámlálni, és ezen a számkörön belül 94
összehasonlításokat, elemi műveleteket végezni. Célunk, hogy minden gyermek elsajátítsa a korának megfelelő matematikai ismereteket, és ezeket játszva, aktív cselekvőként, és ne kényszer hatására tegye. 7.2. A társadalmi foglalkozások
gyakorlat
belső
összefüggéseit
tükröző
komplex
7.2.1. Természet - társadalom – ember Ez a komplex foglalkozás azt szeretné megmutatni és érzékeltetni, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. A célunk az, hogy segítséget nyújtsunk a gyermeknek, ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. Programunkban kiemelt feladatként kezeljük ezt a témát. Gyermekeinket a természet szeretetére, tiszteletére, óvására kívánjuk nevelni saját példát mutatva a gyermekek számára. Azt kell megerősíteni a gyermekekben, hogy milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk. A tapasztalatszerzést mindig a valódi, természetes környezetben biztosítjuk. Legfontosabb feladatnak tekintjük, hogy megismertessük a gyermekeket az őket körülvevő szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezettel (Duna-part, Apaj puszta, Sillingi erdő), felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd alapját a később majd kialakuló természet szeretetének. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán végzett tevékenységek a gyermekek számára tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthatnak a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. Már az óvodában felkészítjük a gyermekeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A gyermekeket a demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. A tolerancia, mások véleményének érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Ehhez tartozik az idősebbek, a felnőttek, társaik tisztelete és szeretete. Lehetőséget kell, hogy kapjon a gyermek az önálló véleménynyilvánításra és önbizalmának fejlesztésére.
95
A komplex foglalkozás keretén belül a megérthető társadalmi folyamatok mellett még gazdasági kérdések is felszínre kerülnek, pl. bolti bevásárlás, piaci bevásárlás. A szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz (védett park, történelmi nevezetességek) fűződő pozitív érzelmi viszonyt alakítunk ki. Ismerkedünk a helyi népszokásokkal, helytörténeti gyűjtemény meglátogatása (Angyalos-ház stb.) alkalmával. Tudatosítjuk bennük, hogy az élővilág óvása érdekében védelem alatt áll a föld, a víz, a levegő, a táj, az élővilág, a település környezete. A gyermekek korát, fejlettségi szintjét, a fokozatosság elvét szem előtt tartva vonjuk be a gyermekeket a természetvédő munkába. 7.2.2. Születéstől – felnőttkorig A természet – társadalom – ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak és a nevelés egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újrajátsszák életüket. Újraélik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban, a családban, az óvodában vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. Ez az újrajátszás elősegíti a szocializálódást, a társadalomba való bekapcsolódását, illetve támpontot nyújtanak a gyermek környezetében lévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához: Ez a komplex foglalkozás hagyományos értelemben nem is nevezhető foglalkozásnak, hiszen mindez játékidőben, szabadidőben vagy a nap bármely szakában megvalósítható. Feladataink: -
-
-
A természetben való sokoldalú tapasztalatszerzést feltételeinek és lehetőségeinek megteremtése. A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztését segítő pedagógiai attitűd biztosítása. Eszközök és lehetőségek biztosítása a gyermekeknek a természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez. A foglalkozások megszervezése lehetőség szerint a szabad természetben. A csoportszobai természetsarok kialakításához, gyarapításához, gondozásához szükséges feltételek megteremtése. A gyermekek tiszteljék környezetüket, bátran alakítsák azt anélkül, hogy kárt okoznának benne. A családok tájékoztatása és bevonása környezetvédelemi feladatainkba.
Témakörök az évszaknak megfelelően évszakokra bontva -
Évszakok – az ember kapcsolata 96
-
Legfontosabb jellemző jegyei Állatok: vadak, vadon élők, háziak, rovarok, madarak Növények: kerti, vad-és gyógynövények, gyümölcsök Közlekedés – társadalmi környezet, emberek munkája Színek, színárnyalatok Környezetvédelem Jeles napok, hagyományok
Komplex foglalkozások témakörei -
Testünk Napszakok, a hét napjai, hónapok, év, évszakok Család – szülők munkahelye – foglalkozások Óvodánk környéke (iskola) Községünk, élete, nevezetességei
A fejlődés mutatói óvodáskor végére: -
Tudják lakóhelyük pontos nevét, lakcímüket, szüleik, testvéreik nevét, foglalkozását. Fel tudják sorolni a test részeit, az érzékszerveket, azok fontosságát. Óvják maguk és mások egészségét is. Ismerik az évszakok jellemzőit, megkülönböztetik a napszakokat. Ismerik a hónapokat, a hét napjait. Tudatosan gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Tudják csoportosítani a közlekedési eszközöket. Ismerik környezetük növényeit, állatait. Részt vesznek a növénygondozásban, a természetvédelemben. Megnevezik környezetük színeinek sötétebb és világosabb változatait is. Óvják, figyelik a természet és az emberi kultúra értékeit.
Célunk a gyermekek környezettudatos viselkedésének megalapozása. 7.2.3. Művészeti tevékenységek A művészet ismerete, szeretete, az egyetemes emberi kultúra megismerése, esetleg valamely művészeti ág művelése már az óvodás korban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a gyermek lelki fejlődésére, személyiségének alakulására. Az óvónő mindennapi feladatai közé tartozik, hogy megismertesse a kicsiket a világ szépségeivel. Ehhez ismernünk kell a gyerekeket, tájékozottnak kell lennünk az irodalom, a zene, a képzőművészetek területén, ismernünk és szeretnünk kell a természet adta szépségeket és ezzel meg kell ismertetnünk a gyerekeket az életkoruknak megfelelő szinten. A művészeti nevelés mindenekelőtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. Legfontosabb feladata az alkotó gondolkodás és cselekvés, a kreativitás kialakítása. Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. A szépen 97
berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága, harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre. Óvodás korban hihetetlen nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának. A kreativitás megnyilvánulását az oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több alkalmat kell adnunk arra, hogy a gyerekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, ének – zenében, bábozásban, rajzolásban stb. kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat. Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyerekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. A művészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. Ebbe a fogalomkörbe a mese – vers, az ének-zene, a bábozás, a játék a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A művészeti tevékenységek tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékidőben, szabadidőben, vagy a nap folyamán bármikor gyakorolhatnak a gyermekek. A komplexitás itt nem jelent mást, mint az életben előforduló jelenségek megörökítését valamilyen formában. A művészeti tevékenység nem korlátozódhat azokra, akikből majd művész válhat. Mindenkiben van annyi hajlam a művészet iránt, hogy jó ízlésű, értő befogadóvá tud válni, és örömét leli a művészeti tevékenységek egyik vagy másik fajtájában. 7.2.3.1. Mese-vers, dramatizálás, bábozás A mese-vers, dramatizálás, bábozás tevékenységeit az óvodáskorú gyermekek alapvető szükségleteinek, az anyanyelvi nevelés mással nem pótolható lehetőségeinek tartjuk a művészeti nevelésen belül. A beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése lényeges része programunknak. A játék mellet fontos nevelési eszköz a mese, vers, mely ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek. Régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyerekeknek. A verselés és mesélés élmény a kisgyermekek számára. Szeretik a verseket, meséket, örömet okoz nekik, kérik, várják az újabb és újabb élményt. A tervezett meséket mindig közösen (az egész csoport együtt) hallgatják, de vannak olyan helyzetek (játékidőben, szabadidőben), amikor csak egy-egy gyereknek mesélünk. Verselni együttesen, kisebb csoportokban és egyénenként is szoktunk. A mese életkorilag megfelel az óvodások szemléletmódjának és világképének, oldja a szorongást és belső képteremtésre tanít. A kedvenc, jól ismert meséiket elbábozzák, dramatizálják a gyerekek. Változatos kommunikációs helyzetekben nő 98
beszédaktivitásuk, bővülnek társas kapcsolataik. Kifejezhetik, átélhetik, eljátszhatják saját érzéseiket, érzelmeiket, ezáltal fejlődik személyiségük. Példát mutatunk, és lehetőséget teremtünk ahhoz, hogy a gyerekek maguk is alkothassanak verseket, meséket, melyeket mozgással és ábrázolással vagy akár zenével is összekapcsolhatnak, ezzel is segítve önkifejező törekvéseiket. Mesélni, verselni mindennap szükséges. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés és az elalvás előtti vagy spontán mesélés között. Mindkettő nagyon fontos a maga helyén és idején. A lényeg a kellemes légkör, a szabad és önfeledt mesélés és mesehallgatás. A mesélés és verselés megvalósulási formái mindig az alkalomtól függnek. Lehetőség adódik a frontális, a mikro csoportos, páros és egyéni foglakozásra is. Feladataink: - A gyermeki önkifejezés alternatív lehetőségeinek biztosítása. - A feltételek biztosítása (nyugodt légkör, hely, idő, eszköz stb.). - A gyermekirodalmi alkotások kiválogatása a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően. - A mese-vers kezdeményezések anyagának összeállítása úgy, hogy megfelelő arányban tartalmazzon mondókát verset, mesét, elbeszélést, folytatásos történetet. - Elsősorban a magyar népmesekincs megismertetése , de válogatunk klasszikus és kortárs irodalmi művekből és más népek meséi közül is. - Lehetőségek teremtése a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához, a gyakori ismétléshez, a többszöri feldolgozáshoz. - Lehetőségek biztosítása a mesék dramatizálásához, bábozásához szükséges eszközök barkácsolásához. - Az óvodán kívül szerzett élményeket (TV, DVD, CD) nem tiltjuk ki az óvoda életéből, hanem - ha esztétikailag elfogadható - beépítjük, kihasználjuk a csoport közös élményeinek kialakítása érdekében. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -
Ismernek népi és irodalmi alkotásokat. Tudnak elmondani mondókákat, rövidebb meséket, verseket. Szívesen hallgatnak mesét, próbálkoznak rövidebb elmondásával Tudnak esemény képekről mesélni. Várják, igénylik a mesehallgatást. Gondosan bánnak a könyvekkel. Folyamatosan összefüggő mondatokban fejezik ki magukat. Beszédük tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk 99
követelményeinek. - Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak. - Tudnak történeteket kitalálni, azokat elmondani, megjeleníteni. - Olyan szókinccsel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra gondolataik érthető kifejezését. - Tudják a megismert szavak jelentését, használják azokat. - Megjegyzik a mese legfontosabb elemeit. - Képesek a hallottak megjelenítésére. - Figyelmesen végig tudják hallgatni a felnőtteket és társaikat. Célunk olyan gyermekek nevelése, akik nyitottak az irodalmi mesék, versek iránt, ezzel is elősegítve az olvasásra való nevelést. 7.2.3.2. Ének-zene, énekes játék A zenei nevelés, amely a művészeti nevelés körébe tartozik, az érzelmeken keresztül hat a gyermekekre. Az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket és esztétikai fogékonyságukat. Hatásukra a gyerekek szívesen énekelnek, játszanak, dúdolgatnak, és hallgatnak zenét. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, tovább élését segítik. Kodály az éneklést tartotta az aktív zenélés legtermészetesebb módjának és a hangszertanulás előkészítőjének is. Ezért nagyon fontos, hogy mindezt az óvodában megalapozzuk. Az érzelmi gazdagsággal játszott dalos játékok folytán a gyermekek belső igényévé válik a zene. A nap folyamán bármikor lehetőség nyílik énekes, mondókás játékra a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Fontos, hogy az adott helyen és időben a gyerekek hangulatát, aktivitását, közreműködési kedvét és az időjárást is figyelembe véve válasszuk meg a témát, hogy érdeklődésüket fel tudjuk kelteni. A kisgyermek spontán ének-zenei kezdeményezéseit tartsuk tiszteletben, hagyjuk kibontakozni őket. A dalos, játékos együttlétek fejlesztik emlékezetüket, gondolkodásukat, zenei kreativitásukat, közösségi érzésüket, figyelmüket. A zenehallgatás feladata, hogy a gyermekek megtanuljanak szívesen, türelmesen zenét, dalt, zenei hangokat befogadni. Megismertetjük őket különböző jellegű dalokkal és zenei hangulatokkal, a hangszerek sajátos hangszínével és játékával. A zenei nevelés területén is arra kell törekednünk, hogy kezdeményezéseink játékosak, élményekben gazdagok legyenek. Amikor csak tehetjük, énekeljünk. Ez is az anyanyelvünk. A zenei képességek fejlesztését a következő területeken végezzük: A ritmusérzék fejlesztése: 100
- Egyenletes lüktetés, ritmus érzékeltetése dalokhoz, mondókákhoz. A kettő összekapcsolása. - Szünet jelzése. - Dal felismerése ritmusról. - Ritmus-visszhang, kérdés-felelet játék, improvizáció. - Játékos mozgások, tánc, térformák gyakorlása. - Ütőhangszerek használata. A hallásfejlesztés: - Éneklési készség alakítása. - Magas-mély hang érzékeltetése, a dallam vonal térben mutatásával történő ismerkedés. - Halk-hangos megkülönböztetése. - Dinamikai és tempóelemek összekapcsolása. - Hallás finomítása hangszín, hangirány, hangtávolság megállapításával. - Dallamok felismerése. - Motívumok éneklése, visszhang-játék. - Kérdés-felelet, zenei improvizáció. - Zenehallgatás. Feladataink: - A gyerekekkel szoros érzelmi kapcsolatot kialakítása és meghitt légkör teremtése. - Mozgásos énekes játék során megfelelő hely biztosítása. ( Az udvaron található egy fedett szín, amely időjárástól függően alkalmas énekes játékok, körjátékok megszervezésére.) A gyermekek élményekhez juttatása és zenei érdeklődésük felkeltése énekléssel és zenehallgatással. - Zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálása. - Az éneklés megszerettetése és tiszta éneklésre szoktatás példamutatással. - Gyermekdalok, igényes kortárs művészeti alkotások, népdalok megismertetése. - A zenei hallás, ritmus érzék, harmonikus, szép mozgás fejlesztése. A gyermekek biztonságérzetének növelése, gátlásainak feloldása, önfegyelmének, közösségi érzésének és magatartásának alakítása. A fejlődéskor jellemzői óvodáskor végére: - Örömmel, önállóan énekelnek és kezdeményeznek énekes játékot. - Tisztán énekelnek egyedül is, tudnak dallammotívumot visszaénekelni. - Mozgásuk koordinált önmagukhoz és a csoporthoz képest. - Társaikkal tudnak térformákat kialakítani. - Felismerik a halk-hangos közötti különbséget és képesek halkan-hangosan beszélni, énekelni - Örömmel találnak ki dallamot, mozgást, ritmust, játékot, vannak egyéni ötleteik.
101
- Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusáról. Tudnak mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni. - Az óvodában használt hangszerekkel az éneklést tudják kísérni. Célunk olyan gyermekek nevelése, akik nyitottak a zene befogadására, örömmel énekelnek, táncolnak együtt, és hallgatják a magyar, valamint más népek zenéjét. 7.2.3.3.Vizuális tevékenységek A rajzolás, mintázás, festés, képalakítás, építés és kézi munka a gyermekek kedvenc tevékenységei közé tartoznak. A népművészeti elemekkel, az esztétikus környezettel való ismerkedés fontos eszköze a személyiségfejlesztésnek. Az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi – plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér- forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagságára épül. A tevékenységek közben kialakulnak azok az igények, melyek az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására késztetik a gyermekeket. A tevékenység megszervezéséhez kitűnő alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermekek által megérthető világ tárgyai és eseményei, valamint az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyerekekhez és megmozgatják fantáziájukat. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást, dicséretet várnak a gyermekek. Óvodánkban a következő vizuális tevékenységi formák megismerését, gyakorlását biztosítjuk: 1. Építés (rakosgatás, térbeli alakzatok építése, létrehozása mozgással, manipulatív tevékenység közbeni tapasztalás) 2. Plasztikai munkák (gyurmázás, báb -, játékkészítés sokféle anyagból; papírtépés, nyírás, ragasztás, hajtogatás; szövés, fonás, varrás, gyöngyfűzés) 3. Képalakítás (rajzolás: különféle eszközökkel: festés vízfestékkel, temperával, ujjal, tenyérrel, ecsettel, nyomatkészítés különféle anyagokkal, kollázs, montázs) 4. Környezetalakítás (gyűjtött anyagok rendezése, felhasználása, udvarrendezés) 5. Találkozás műalkotásokkal (kép, dísztárgy, fotó, festmény, népművészeti tárgy, Angyalos ház) Feladataink:
102
-
A gyermekek számára a tevékenységekhez szükséges eszközök, felszerelések, anyagok biztosítása. (Mindig a kialakított és megszokott, elérhető helyen állnak a rendelkezésükre.)
-
A csoportszobában kialakított helyen, nyugodtan és kényelmesen végezzék a tevékenységeket. - Minél több idő és lehetőség biztosítása a vizuális tevékenységek gyakorlásához. A különböző eszközök helyes, balesetmentes használatának bemutatása, megismertetése. - A különböző anyagok, technikák és eljárások megismertetése. - Összehangoljuk a vizuális tevékenységeket a munkatevékenységekkel, hiszen a szabad, önálló tevékenykedés gyakran jár együtt viszonylagos rendetlenséggel. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -
Ismernek és használnak különböző ábrázolási technikákat. Önállóan saját kedvük szerint is ábrázolnak és mernek válogatni a megismert technikák között. Számukra örömet jelent ez a tevékenység. Tudnak egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani. Képalakításban is ki tudják fejezni gondolataikat, élményeiket. Tudnak különféle technikával képet alkotni. Önállóan és csoportosan is készítenek ajándékot, kelléket, játékot. Közös alkotásban másokkal együtt működnek. Ábrázolásuk változatos színhasználatot és arányosságot mutat. Díszítő, tervező feladatot kreatívan oldanak meg. Tudnak rácsodálkozni a szépre. A tevékenység befejezésekor önállóan rendet tesznek.
Célunk, hogy örömmel, szívesen végezzék a tevékenységeket, s ezzel lehetőségük legyen arra, hogy kifejezzék, feldolgozzák gondolataikat, érzelmeiket, élményeiket. 7.3. Az egyén társadalmi feladatait, tudatosító képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek 7.3.1. Mindennapi testnevelés A mindennapi testnevelés jelentős helyet foglal el a tevékenységközpontú óvodai programunkban, mivel az óvodás gyermek testi fejlődése nem képzelhető el rendszeres, életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő idejű és tartalmú testnevelés nélkül. A fokozott mozgásigény az óvodások jellemző életkori sajátossága, kielégítése a mi feladatunk. A mindennapos szabad és irányított mozgások hozzájárulnak a 103
harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kis mozgások kialakulásához, fejlődéséhez. Az előzetes tapasztalataink alapján a családok jelentős részét az jellemzi, hogy a TV, videó, számítógép sokszor „helyettesíti” a gyermek igazi mozgásos játékát és annak nagy részét az köti le. A gyermekek napirendjét úgy állítjuk össze, hogy elkerüljük az egyoldalú terhelést. A mozgás és a pihenés egyensúlyának biztosításával sikerül a gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülnünk. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetjük el. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású, napi 20-30 perces testmozgás nem csak a kondícionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is . A maximális fejlesztést a mindennapi testnevelés objektív és szubjektív feltételei biztosítják. Objektív feltételek: Legfontosabb feladatunk elegendő idő, hely és eszköz biztosítása. Szabadban:
- Füves, sík terület az udvaron (futáshoz, versenyjátékhoz). - Egyensúlyozáshoz, járáshoz, mászáshoz, függeszkedéshez eszközök biztosítása. - Hosszabb séták, túrák, kirándulások szervezésével teherbíró képességük, kitartásuk növelése.
Az épületen belül: - Mozgásfejlesztő eszközök biztosítása (trambulin, billegő, alagút, pad, lépegető stb.).
elérhető
- Nagy gondot fordítunk a kézi szerek tisztaságára, épségére, megfelelő számosságára, és hogy a lehetőségeinkhez képest helyen legyenek.
A megfelelő örömteli mozgáshoz feltétlen szükséges a gyermekek számára kényelmes öltözet. Szubjektív feltételek: Személyiségünk, a testi neveléshez való viszonyunk, nagymértékben meghatározza a gyermekcsoportban folyó mindennapi testnevelés eredményességét. 104
Az örömmel, derűs légkörben, együttesen végzett gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához, ezért nagyon lényeges, hogy minden megnyilvánulásunkban tükröződjön, szívesen mozgunk együtt a gyermekekkel, és örülünk a mozgásban elért sikereiknek. A mindennapi testnevelés tartalmát adja: - járások, futások, ugrások, függések, talajtorna elemek, kézi szerekkel végezhető gyakorlatok A mozgásfejlesztés feladatai: - Az gyermekek egészségének megőrzése, egészséges életmódra nevelés. - Sokoldalú mozgástapasztalatok szerzése. - Motoros képességeik, mozgásuk és egyensúlyérzékük folyamatos fejlesztése. - A kéz finommozgásainak fejlesztésére változatos lehetőségek nyújtása. - A gyerekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakítása. - 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások, testséma, tájékozódás fejlesztése. - 4-5 éveseknél egyensúlyérzék, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése. - 5-6-7 éveseknél az észlelés, finommotorika és oldaliság fejlesztése. A mindennapi testnevelés megalapozza azt az igényt, hogy mindennap rendszeresen mozogni jó és szükséges. Minden egészséges életmódot erősítő tevékenységekhez biztosítani kell a feltételeket, figyelembe véve az életkori és egyéni szükségleteket. Szabadon választhatunk, hogy a foglalkozást hogyan építjük be a napirendbe. Az anyag megválasztása azonban tudatos, tervező munkát igényel annak érdekében, hogy a nevelési feladatok mellett a motoros képességek fejlesztése is megvalósuljon. Feladataink: - A tornához és a játékos mozgáshoz minden gyermek számára lehetőség biztosítása figyelembe véve egyéni szükségleteiket és képességeiket. - Minél hosszabb ideig tartózkodjanak a gyerekek a szabad levegőn. - Ötletek és lehetőségek adása a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz. - Változatos eszközök biztosítása és lehetőség teremtése az önálló szabad mozgáshoz, hogy örömet jelentsen a gyerekeknek a mindennapi testnevelés. - A változatos környezetben végzett mozgások (pl. úszás, séták kirándulások) szervezésével a téri tájékozódáson túl a biztonságérzet fejlesztése. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: 105
- Testük arányosan fejlett, teherbíró, eljutnak az első alakváltozáshoz. Mozgásuk harmonikusabb, összerendezettebb, képesek szándékosan irányítani. - Tudnak a térben tájékozódni és ismerik az irányokat. - Szeretik és igénylik a mozgást és a mozgásos játékokat. - Ismernek futó-fogó játékokat, érzik a versenyjáték izgalmát. - Képesek szabad, páros, továbbá kézi szer gyakorlatok végzésére. - Tudnak gurulóátfordulást végrehajtani. - Képesek rövidebb távon futni egyenletes iramban, lassan vagy gyorsan. - Képesek nekifutással 30-50cm magas akadályt átugrani, padról páros lábbal leugrani. - Képesek egyszerűbb labdatechnikai elemek végzésére. Célunk a gyermekekkel már kiscsoporttól kezdve megszerettetni a mozgást, a mozgásos játékokat, hogy később a mindennapi mozgás igényükké váljon. 8. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 8.1. Az óvoda belső kapcsolatai Óvónő-óvónő: Minden csoportban két óvónő dolgozik heti váltásban. Az éves nevelési tervet megosztva készítjük el. A heti tervet, pedig egymás munkájára építve a délelőttös óvónő tervezi meg. Szükség szerint megbeszéljük az aktuális nevelési feladatokat, kikérjük egymás véleményét, segítjük egymás munkáját. Fontos, hogy minden kolléga hasonló nevelési és módszertani elveket valljon. Óvónő-dajka: Szakképzett dajkáink a mi pedagógiai segítő társaink. Ők is nevelnek, tehát nekik is tudniuk kell, hogy milyen elvek és elképzelések alapján nevelünk. Ismerik a pedagógiai programunkat, tisztában vannak nevelési elképzeléseinkkel, céljainkkal. Óvónő-gyermek: Az óvónő kulcsfontosságú szereplő a nevelési folyamatban. Modell szerepet tölt be, hiszen a gyermekek utánozzák és azonosulnak személyiségével. A nevelés mindig kétpólusú, tevékenység az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködéséről és egymásra hatásáról szól. Igyekszünk a gyermekeknek minél több bizalmat adni, önállóságot, szabadságot, beleszólási jogot biztosítani, ezzel is önállóságra nevelve őket. Arra késztetjük őket, hogy az előttük álló feladatokat, problémákat próbálják egyedül megoldani és csak akkor és annyit segítünk, amennyi szükséges. A gyermeki szabadság és önállóság, addig szélesíthető ameddig a közösség kialakított normái, keretei ezt lehetővé teszik. Dajka-gyermek:
106
Fontosnak tartjuk, hogy a dajka-gyermek kapcsolatot is pozitív attitűd jellemezze. A dajkák lehetőség szerint egész nap a csoporttal vannak. A gondozási feladatokon kívül együtt játszanak, tevékenykednek a gyerekekkel, akik bármikor segítséget kérhetnek tőlük. Célunk, hogy a gyermekek az óvodánk dolgozóiban társra, ha szükséges támaszra találjanak. Fontos a kölcsönös bizalom és az egymás iránti tisztelet és elfogadás. Az óvoda eredményes nevelő munkájához elengedhetetlen feltétel a családdal a fenntartóval, az iskolákkal, a különböző közművelődési és egészségügyi, vallási intézményekkel való szoros kapcsolat és együttműködés. 8.2. Kapcsolat a családdal A nevelés elsődlegesen a család feladata és kötelessége az óvodák ebben kiegészítő szerepet töltenek be. Az óvoda a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve segíti a gyermekek fejlődését. Az együttműködés során figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait. A gyermekek személyiségének fejlődéséhez fontos a családdal való szoros, egyenrangú, bizalmi kapcsolat kiépítése. A szülők többsége egyre kevesebb időt fordít gyermekére a nevelést, fejlesztést teljes egészében az óvoda feladatának tekinti. A családokból óvoda kezdéskor egyre több hátrányos helyzetű, elhanyagolt, elmaradott szociális fejlettségi szintű gyermek érkezik. Feladatunk, hogy nyitottsággal, tájékoztatással, segítségadással ezen változtassunk. Az együttműködés változatos formái ehhez lehetőséget biztosítanak. A családlátogatások, a beszoktatás, a szülői értekezletek és a mindennapi beszélgetések segítik a szorosabb kapcsolat kialakítását. A szülők részére minden évben kétszer szülői értekezletet tartunk. Az első alkalommal ismertetjük a Házirendet, a Helyi nevelési programot és megválasztjuk a SZMK tagjait. Óvodánkban SZMK és a szülőkkel közösen létesített alapítvány működik. Ez újabb lehetőséget teremt a szorosabb kapcsolat kiépítésére. 8.3. Kapcsolat a fenntartóval A nevelés feltételeinek biztosítása a fenntartó feladata. Feladatunk az óvodavezető irányításával a folyamatos tájékozódás és tájékoztatás a fenntartó felé. A jó kapcsolat biztosítása érdekében meghívjuk a fenntartó képviselőit az óvoda által szervezett műsorokra, ünnepélyekre és mi is részt veszünk a községi rendezvényeken. 8.4. Kapcsolat más oktatási, kulturális intézményekkel Az óvoda-iskola zavartalan átmenete érdekében jó kapcsolatot alakítottunk ki az iskolával, személyes kapcsolatot tartunk fenn a tanítókkal. Fontosnak tartjuk a szoros 107
együttműködést, az óvoda és az iskola egymásra épülését. Szervezünk közös továbbképzéseket, beszélgetéseket, szülői értekezleteket. Lehetőséget adunk a tanító néniknek, hogy ismerkedhessenek a leendő elsősökkel. Az óvodások Búcsúzójára is meghívjuk őket, majd az évnyitón közösen veszünk részt. Később is figyelemmel kísérhetjük volt óvodásaink fejlődését az iskolai nyílt napok alkalmával. Mivel óvodánknak nincs tornaterme, már középső csoporttól lehetőségünk van az iskolai tornaterem használatára, így a gyerekek hamar megismerkedhetnek az iskola épületével és az ott dolgozókkal. Hagyománnyá vált, hogy volt óvodásaink ősszel visszalátogatnak hozzánk, majd karácsonykor műsorral készülnek az óvodásoknak. Az iskolával kialakított jó kapcsolatunkat továbbra is szeretnénk megőrizni, hogy az óvoda befejezése és az iskolakezdés egy folyamat legyen a gyermekek számára. A Művelődési Központ által szervezett előadásokon (mozi, bábelőadás) a középső és nagycsoportosokkal évente 4-5 alkalommal veszünk részt. Hagyománnyá vált, hogy a nagycsoportosok részt vesznek a Szüreti felvonuláson. 8.5. Kapcsolat egyéb intézményekkel A gyermekorvossal, fogorvossal és védőnővel szeretnénk szorosabb kapcsolatot kialakítani a gyermekek egészségének megőrzése és fenntartása érdekében. Szívesen fogadnánk, ha minden évben, minden óvodás gyermeket megvizsgálnának az óvodában. A Gyermekjóléti szolgálattal folyamatos kapcsolatban állunk a gyermekvédelmi felelősön keresztül. A katolikus és a református egyházakkal is jó a kapcsolatunk, a hitoktatásokhoz helyet és időt biztosítunk. 9. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI A Tevékenységközpontú program – természetesen a törvényeket, az általános elveket, célokat és feladatokat figyelembe véve - teljes szabadságot kíván adni az óvodapedagógusoknak a nevelés és a tanulás tervezésében és gyakorlati megvalósításában. A nevelés folyamatát a helyi lehetőségek és a helyi viszonyok ismeretében tervezzük. A tervezés előzménye a gyermekek és a család folyamatos megismerése, a gyermekek folyamatos megfigyelése, élményeinek meghallgatása. Jelentős mértékben építünk a spontán ötleteikre, meglévő tapasztalataikra, előzetes tudásukra. A tervezés során mindig a négyes feladat rendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A fejlesztés módszerei: - Egyénre szabott, differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. - A foglalkozás kötetlenségéről vagy kötöttségéről az óvodapedagógus dönt. 108
- Cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek. - Kreatív, önálló problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket. A fejlesztés keretei: - önálló és irányított tapasztalatszerzés - komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések és foglalkozások - játék és egyéb gyermeki tevékenységek. A nevelés időkeretei: A hetirend és a napirend biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezetet. Célunk a gyermekek adekvát és rendszeres életritmusának, megfelelő napirendjének kialakítása. A hetirend és a napirend az év folyamán rugalmasan változhat. A tevékenységek, foglalkozások párhuzamosan végezhetők, felcserélődhetők, igazodva a gyermekek egyéni szükségleteihez, a körülményekhez, az évszakokhoz és a váratlan eseményekhez. Óvodánkban a hetirendet és a napirendet, a lehetőségeink figyelembe vételével, csoportonként az óvodapedagógusok alakítják ki a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően. A napirendben kiemelt helyet foglal el a gondozás és a játék. A napirend általános időkerete 10,5 órás nyitva tartás esetén: - játék és szabadidős tevékenység 5 óra 30 perc - étkezés, pihenés 3 óra - öltözködés, tisztálkodási tevékenység 1óra 30 perc - komplex foglalkozások naponta 35 perc A tervezésnél mindig az óvodapedagógus és a gyermek aktív egymásra hatására építünk. Feladataink: 1. A teljes nevelési folyamat megtervezése év elején, a helyi lehetőségeinket, adottságainkat figyelembe véve (hetirend, napirend megtervezése). 2. Heti tanulási terv és féléves nevelési terv készítése. 3. A nevelőmunka értékelése félévente. 4. A gyermekek fejlődési lapjának vezetése óvodába lépéskor és minden év végén. 5. Az éves anyagból összeállított ötlettár dokumentálása a csoportnapló végén. 6. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a heti tervek egymásra épültségét, figyelembe vesszük az előző heti tapasztalatokat és a gyermeki ötleteket. 109
7. Az anyaggyűjtést mindig a csoport fejlettségi szintje és életkora határozza meg. 8. Az éves tervezés rugalmas kell, hogy legyen az előre nem tervezett kiállítás, kirándulás, egyéb alkalmak, illetve a gyermeki ötletek miatt. 9. Az gyermekek egyéni fejlettségének ismerete, ki milyen segítséget, fejlesztést igényel (fejlődésben elmaradottak felzárkóztatása, tehetséges gyermekek fejlesztése, kibontakoztatása). A szakmai elméleti és gyakorlati tudás fontos eleme egy-egy pedagógus munkaközösségnek. Összefogott, közös munkával, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben lehet példamutató, jó munkát végezni. Célunk a tervezés során elsősorban nem az ismeretanyag növelése, hanem egy-egy téma több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítése, megismertetése. 10. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS ELVEI Alapvető pedagógiai elvünk a gyermekek életkorához és egyéni fejlettségéhez igazodó differenciált fejlesztés. Erre fokozottan oda kell figyelnünk a sok, fejlődésben lemaradt, hátrányos szociális helyzetű gyermek miatt. A hátrányos, ingerszegény környezetből jött gyermekeknél igyekszünk pótolni a hiányosságokat. Feladataink: - A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság fenntartása, kielégítése. - A kreativitás előtérbe helyezése. - A kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. - Szeretetteljes, egyénre szabott bánásmód a képességek, készségek fejlesztése során. - Nyugodt, biztonságos környezet kialakítása. - Változatos, élményszerző alkalmak biztosítása az önálló tapasztalat és ismeretszerzésre. - Az ismeretek tapasztalati úton történő megszereztetése. - A környező világ sokoldalú felfedeztetése. - Sokféle beszédszituáció teremtése. - Anyanyelvi játékok szervezése. - Komplex tevékenységek biztosítása a gyermek tapasztalataira és élményvilágára támaszkodva. A differenciált fejlesztésre irányuló tevékenységeink: 1. Játékba integrált egyéni fejlesztés csoporton belül, az elmaradott területekre, képességekre irányuló játékos, fejlesztő feladatokkal. 2. Speciális fejlesztés a beszédproblémákkal küzdő és a sajátos nevelési igényű gyermekek részére logopédus, gyógypedagógus segítségével. 110
3. Kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyermekek tehetséggondozása lehetőségeink szerint, illetve szakemberek bevonásával (pl.: zenepedagógus). 4. A fejlesztés szükségességét és a gyermekek fejlődését a gyerekek egyéni fejlesztési lapján tüntetjük fel. Célunk, olyan képességek és készségek kialakítása, amelyek alkalmassá teszik a gyermekeket az iskolára és az életret. 11. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK: 11.l. Térítésmentes szolgáltatások: - Logopédia (a beszédhibás, beszédgátlásos, beszédbeli elmaradásban küzdő gyermekek számára). - Vallásoktatás, lehetőleg az óvodai foglalkozásokon kívül. - Táncház. 11.2. Térítéses, a szülők által finanszírozott tevékenységek: - Úszás (a gyermekek mozgásigényének és testi képességeinek fejlesztése érdekében). - Tanulmányi kirándulások (pl. az erdő évszakonkénti megfigyelése, őszi, téli, tavaszi kirándulások). - Mese- és bábelőadások (az óvoda, ill. Művelődési ház szervezésében). Újabb szülői igények teljesítésére is nyitottak vagyunk, amennyiben az a gyermekek érdekeivel és a lehetőségeinkkel összeegyeztethető. 12. GYERMEKVÉDELEM A gyermekek különböző szociális környezetből kerülnek óvodánkba. Már óvodába lépés előtt tájékozódunk a gyermekek otthoni körülményeiről, és hogy milyen hatások érik őket az intézményen kívül. Törvény írja elő, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas társadalmi és környezeti hatások, illetve egészségre ártalmas szerek ellen védelembe részesüljön. Minden óvodai dolgozónak kötelessége a rábízott gyermekek személyiségének tiszteletben tartása és védelme. Ha azt tapasztaljuk, hogy testi, érzelmi, értelmi fejlődésüket valamilyen körülmény vagy magatartás zavarja, vagy akadályozza, jelezzük az óvoda gyermekvédelmi megbízottjának. Óvodánkban a gyermekvédelmi megbízott képviseli a gyermekvédelmi törvény érvényesülését és folyamatos kapcsolatban áll a helyi Gyermekjóléti Szolgálattal.
111
Nyilvántartja a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekeket és „kapcsolat felvételi” lapon jelzi a problémát a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Feladataink: -
-
Már a beiratkozáskor és családlátogatáskor tájékozódni az otthoni körülményekről (anyagi helyzet, családtagok száma, lakáskörülmények). A nevelési év elején feltárni azokat a körülményeket, amelyek a gyermek helyzetét hátrányosan befolyásolják, veszélyeztetik. Tapintatos, egyéni kapcsolattartás a szülőkkel. Tájékoztatás arról, hogy kihez fordulhatnak esetleges problémájukkal. Fokozottabb odafigyelés a hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett gyermekre, és napközbeni ellátásuk biztosítása az óvodában. Folyamatos kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival.
Célunk, hogy kompenzáló pedagógiai tevékenységünkkel csökkentsük a hátrányos helyzetből adódó különbségeket, melynek eredményeként a gyerekek kiegyensúlyozottabbá válnak, és könnyebbé válik a társadalomba való beilleszkedésük. 13. ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER 13.1. Óvodánk írásos dokumentumai Óvodai nevelés országos alapprogram Helyi nevelési program Munkaterv Csoportnapló Nevelési terv Nevelés-tanulás tervezése Feljegyzések a gyermekekről Az egyéni fejlesztést nyomon követő dokumentum, amely az óvodába kerüléstől, az iskolába lépésig kiterjed a nevelési- tanulási, egyéni fejlesztési feladatokra.
112
Itt kerül adminisztrálásra a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének módja is, illetve a vizsgálatokba bevont szakemberek vélemény, a végzett vizsgálat ideje, módja. A gyermekek képességeinek felmérése óvodába kerüléskor, illetve iskolába lépés előtt történik. ( 3 éves gyermeknél, az első félév eltelte után végezzük az első mérést.) Felvételi, mulasztási napló Pontos adatkezelés, naprakész nyilvántartás. 13.2. Pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése A pedagógiai munka ellenőrzésének célja a segítségadás, a problémák feltárása, megoldások keresése. Az ellenőrzés kiterjed: - Kötelező dokumentumokra (mulasztási napló, csoport napló, egyéni fejlesztési lapok) - A gyakorlati munka, és a tervezett feladatok összhangjának megvalósulására. - A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése.
113
Meg nevezés
HELYISÉGEK
2009.
2010.
2012.
2013.
Eszköz
Mennyis
Eszköz
Mennyis
Eszköz
Mennyisé
Eszköz
Mennyis
Eszköz
Mennyis
felszerel
égi
felszerel
égi
felszerel
gi
felszerel
égi
felszerel
égi
és
Útmutató
és
Útmutató
és
Útmutató
és
Útmutató
és
Útmutató
Kerékpár
1 db
Tornaszo
1-1 db
Nyílászár
Egész
-ba,
ók
épületre
szertár,
cseréje,
vonatkoz
nevelői
redőnyök
óan
szoba
kel Gyermek
Gyermek
Gyermek
Gyermek
tároló
/öltöző/ HELYISÉGEK BÚTOR ZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI
2011.
Gyermek
Gyermek
együtt
Gyermek
Gyermek
Gyermek
Gyermek
-fektetők,
létszámn
-fektetők,
létszámn
-fektetők,
létszámn
-fektetők,
létszámn
-fektetők,
létszámn
gyermek
ak
gyermek
ak
gyermek
ak
gyermek
ak
gyermek
ak
székék,
megfelel
székek,
megfelel
székek,
megfelel
székek,
megfelel
székek,
megfelel
gyermek
ően
gyermek
ően
gyermek
ően
gyermek
ően
gyermek
ően
asztalok
1.
asztalok
2.csoport
asztalok
3.csoport
asztalok
4.csoport
asztalok
5.
csoport Beépített
2 db
csoport Öltöző
Alkalmaz
szekrény
szekrény
otti
a
ek
létszámn
folyosóra
ak
,
megfelel
foglalkoz
ően
ási eszközöknek nevelői
Létszám
asztalok,
nak
székek,
megfelel
szőnyeg
ően
Tornaszo
1
-ba
csoportn
beren-
yi
dezése
gyereklét
/szivacso
szám
k,
szerint
zsámolyo k, bordásfal , tornaszer /
JÁTSZ ÓUDVAR
Tálaló
Az
konyha
óvodai
bútorzatá
létszámn
nak
ak
megvá-
megfelel
sárlása!
ően
Szőnyeg
2 csoport
csoports
csoports
zobákba
zobákba
Gyermek
5 db gye-
Mobil
,
rek
műagyag játszó
és
felnőtt
asztal,
kerti
30 db
műanyag
szék,
asztalok,
15 db
székek
felnőtt
Szőnyeg
1 db
Ivókút
2 homo-
1 db
114
szék Homokoz
3 csoport
Homokoz
3 db
Plédek
1 csoport
plédek
2.csoport
plédek
3 csoport
plédek
cseréje Napos
15 db
abroszok
30 db
5.csoport
Napos
15 db
abroszok
30 db
kötény 15 db
Tálaló
tálak /gyerek/ Nagy
plédek
csoport
kötény Tálaló
4.
Függöny
Szükség
tálak
10 db
ök
szerint
/gyerek/
függöny-
5 db
tartó
tálalótál Tányérok
Igény
Tányérok
Igény
Tányérok
Igény
Tányérok
Igény
Tányérok
Igény
,
szerint
,
szerint
,
szerint
,
szerint
,
szerint
poharak,
poharak,
poharak,
poharak,
evőeszkö
evőeszkö
evőeszkö
evőeszkö
evőeszkö
zök
zök
zök
zök
zök
pótlása
pótlása
pótlása
pótlása
FELNŐTT EK MUNK A VÉGZ ÉSÉHE Z SZÜK S. EZSK Ö ZÖK
takarítóg
pótlása 1 db
ép
Mosó-
1 db
szárítógé p
Fűnyíró NEVELŐMU N KÁT SEGÍTŐ JÁTÉK OK ÉS EGYÉ B ESZK Ö-ZÖK
poharak,
1db
Játékra
Játékra
Játékra
Játékra
Játékra
fordítható
fordítható
fordítható
fordítható
fordítható
összeg
összeg
összeg
összeg
összeg
biztosítás
biztosítás
biztosítás
biztosítás
biztosítás
a
a
a
a
a
Dia vetítő
2 db
Lap-Top,
mozgásk
1 db
Roller.
1 db
projektor MOZG ÁS
ÉNEKZENE
otta
10-10 db
kisbicikli
Mozgásk
Óvodai
Mozgásk
Óvodai
ultúrát,
létszám
ultúrát,
létszám
moz-
figyelemb
moz-
figyelemb
gásfejlő-
e
gásfejlő-
e
dést
vételével
dést
vételével
segítő
segítő
eszközök
eszközök
Cd lemezek
10 db
Cd lemezek, kazetták Hangszór ók,
10 db
Cd lemezek, kazetták
Számána k bővítése
115
ANYANYEL V MESE, VERS
Mese könyvek, képes könyvek,
Csoporto nként 10-10 db
Fejdíszek , bábok, jelmezek
Igény szerint
Mese könyvek, képes könyvek,
Fejdíszek , bábok, jelmezek Dia filmek Fejlesztő játékok
Igény szerint Csoporto nként a gyermek ek létszámá nak 30 %-nak megfelel ően
Eszközök biztosítás a Festék, rajzlap stb. Video kazetták, Dvd-k /termész et filmek/
Gyermek létszámn ak megfelel ően
ÉRTEL MI KÉ PESS ÉGEKE T FEJLESZT Ő ANYAGOK, ESZK ÖZŐK
Fejlesztő játékok
Csoporto nként a gyermek ek létszámá nak 30 %-nak megfelel ően
ÁBRÁZOLÁ S
Eszközök biztosítás a Festék, rajzlap stb. Video kazetták, Dvd-k /termész et filmek/
Gyermek létszámn ak megfelel ően
Szemlélt ető képek, könyvek, eszközök Eszköz
Igény szerint
Mennyisé
Eszköz
felszerelé
gi
s
Útmutató
Gyermek
25-25 db
KÜLS Ő VILÁG MEGIS MERÉSE
MUNK A
Igény szerint
Csoporto nként 10-10 db
térmikrof on Gyermek hangszer ek bővítése Mese könyvek, képes könyvek,
Igény szerint
folyamat os Csoporto nként 10-10 db
Mese könyvek, képes könyvek,
Csoporto nként 10-10 db
Igény szerint
Fejlesztő játékok
Csoporto nként a gyermek ek létszámá nak 30 %-nak megfelel ően
Eszközök biztosítás a Festék, rajzlap stb. Video kazetták, Dvd-k /termész et filmek/
Gyermek létszámn ak megfelel ően Igény szerint
Diafilmek dvd-k Fejlesztő játékok
Igény szerint Csoporto nként a gyermek ek létszámá nak 30 %-nak megfelel ően
Eszközök biztosítás a Festék, rajzlap stb Video kazetták, Dvd-k /termész et filmek/
Gyermek létszámn ak megfelel ően
Igény szerint
Mennyisé
Szemlélt ető képek, könyvek, eszközök Eszköz
Mennyisé
Eszköz
felszerelé
gi
felszerelé
gi
s
Útmutató
s
Útmutató
Gyermek
25-25 db
Igény szerint
Mese könyvek, képes könyvek,
Csoporto nként 10-10 db
Fejdíszek , bábok, jelmezek
Igény szerint
Fejlesztő játékok
Csoporto nként a gyermek ek létszámá nak 30 %-nak megfelel ően
Eszközök biztosítás a Festék, rajzlap stb Video kazetták, Dvd-k /termész et filmek/
Gyermek létszámn ak megfelel ően Igény szerint
Igény szerint
Mennyisé
Szemlélt ető képek, könyvek, eszközök Eszköz
felszerelé
gi
felszerelé
gi
s
Útmutató
s
Útmutató
Gyermek
25-25 db
méretű
méretű
méretű
kerti
kerti
kerti
szerszám
szerszám
szerszám
ok,
ok,
ok,
konyhai
konyhai
konyhai
eszközök
eszközök
eszközök
, takarító
, takarító
, takarító
eszközök
eszközök
eszközök
Mennyisé
EGYÉ
Kirándulá
Óvoda
Kirándulá
Óvoda
Kirándulá
Óvoda
Kirándulá
Óvoda
Kirándulá
Óvoda
B
shoz
minden
shoz
minden
shoz
minden
shoz
minden
shoz
minden
útiköltség
csoportja
útiköltség
csoportja
útiköltség
csoportja
útiköltség
csoportja
útiköltség
csoportja
116
Fax
,
1-1 db
szkenner , programo k Fűtés korszerű sítés Tatarozá s /külső, belső/
117
Legitimációs záradék
A Programot a nevelőtestület elfogadta: ………………………………….. aláírás
2010.június 30.
A szülői szervezet véleményt nyilvánított: ……………………………….. aláírás
2010. június 30.
A Programot a közoktatási szakértő véleményezte: ……………………………… aláírás A Programot a fenntartó jóváhagyta: Áporkai Község Önkormányzatának Képviselőtestülete 190/2010. (V.27.) számú határozatával jóváhagyta. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete
118
Felhasznált irodalom: 1. 2. 3. 4. 5.
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja A 2009-ben módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Tevékenységközpontú óvodai nevelési program
119
120
