A kis-és középvállalati innovációt segítő kezdeményezések- nemzetközi kitekintéssel Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető-helyettes ADAPTYKES konferencia Budapest, 2015. január 23. 2015. január 26.
Kohéziós politika 2014-2020
Keretfeltételek Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés) megvalósítása
Következmények Tematikus koncentráció Nagyobb hangsúly a befektetések hatásának maximalizálásán
Partnerség erősítése
Folyamatok egyszerűsítése Eredményorientáltság erősítése
(Ex-ante) feltételek Op. Programok hatékony megvalósításának szavatolása
EU támogatások hatásának maximalizálása
A K+F ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése
KFI területen S3 kidolgozása
MEGREFORMÁLT EU KOHÉZIÓS POLITIKA 2014-2020
Hazánk számszerű nemzeti vállalásai
Erőforráshatékony Európa A szegénységben élő népesség száma 500 ezerrel csökken
[COM(2011) 571 final]
EU 2020:
A foglalkoztatási ráta 75%-ra emelése
A K+F szintje a GDP 1,8%ára nő
1. K+F ráfordítások: a GDP 3%-a A korai iskolaelhagyók aránya 10%-kal csökken (18-24 évesek)
2. 20-20-20%: •
energiahatékonyság növelése
•
ÜHG-kibocsátás csökkentése
•
megújuló energiaforrások használata (ebből 10% a közlekedésben)
Fenntartható
növekedés:
az
erőforrás-hatékony, hosszú távon fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtése.
2015. január 26.
2020
A megújuló energiaforrások részaránya 14,6%-ra nő
A felsőfokú Az energiavégzettségűek hatékonyság aránya 30,3%-ra nő 10%-os (30-34 évesek) Az ÜHG kibocsátás növelése max. 10%-os növekedése a 2005ös értékhez viszonyítva www.nih.gov.hu
5
5.bAz Operatív Programok KFI célú felhasználásának szempontjai Szavazás
S3 tervezés kulcsfogalmai Intelligens szakosodás alapú kutatási és innovációs stratégia (RIS3 vagy S3) A térségek tudásalapú fejlődésének a szükségletek, kihívások figyelembevételére építő cél- és eszközrendszere egy olyan strukturális átalakulás érdekében, amely kiaknázza a perspektivikusan érvényesíthető erősségeket, versenyelőnyöket és potenciális kitörési pontokat.
Entrepreneurial Discovery Process (EDP) A térségi gazdaság és társadalom változásainak folyamatos és módszeres értékelésével és elemzésével, az érintettek széles körének aktív részvételével, vállalkozói szemmel, a kockázatokat vállalva hoznak meg a térség szempontjából tartós fejlődést eredményező, a jövő innovációival kapcsolatos jelenbeli döntéseket.
Quadruple helix Az érintett döntéshozói- és érdekcsoportok (üzleti szféra, a kutatási és oktatási intézmények, a közigazgatás, a civil szervezetek és állampolgárok) együttműködése.
A Nemzeti S3 dokumentum pilot projektjei 1.
Nemzeti S3 dokumentum: Szakosodási specializációk és prioritások
Az eredményindikátor azt méri, hogy beavatkozások megfelelően fejtik-e ki hatásukat: nem csak megkönnyítik annak értékelését, hogy az S3 céljait sikerült-e elérni, hanem nagyban segítenek a problémák azonosításában és végiggondolásában is, és abban is, hogy azonosítsuk, hogy az adott eszközök vagy akciók milyen hatásmechanizmus (logika) mentén hatnak
A Nemzeti S3 dokumentum pilot projektjei 1. Cél: Olyan K+F tevékenység kis mintán, illetve szűk, de állandó résztvevői kör bevonásával történő indukálása, amely egy komplex probléma megoldása érdekében történik. A pilot projekt valós feltételek közt, kis idő- és költségvetési ráfordítással, hatékonyan próbálja ki az adott K+F –t támogató intézkedést. Ugyanolyan szakmai igényességgel valósul meg, mint egy hasonló, nagyobb léptékű kutatás vagy fejlesztés. Elvárt eredmény: A nagyobb léptékű tevékenység megalapozása, eredményes beágyazódásának segítése
A stratégia által javasolt pilot projektek: a) „Nyitott laboratórium” Egy közfinanszírozású kutatóhelyeken vagy egy nagyvállalatnál működő laboratóriumot, illetve a hozzá kapcsolódó kutatási szolgáltatást bárki igénybe vehet, a magánszemélyektől kezdve az egyéni vállalkozókon keresztül a KKV-kig. A hozzáférés révén új technológiát-, terméket-, és szolgáltatást fejleszthetnek ki. Egy laboratórium már létező kutatási infrastruktúra megnyitásával, jönne létre. A KKV szektor pályázati úton nyerhet „utalványokat” (voucher), amellyel a „nyitott laboratórium”-októl különböző KFI szolgáltatásokat vehetne igénybe (K+F megrendelése, mérések, új prototípus kidolgozásához és piacra viteléhez segítség, technikai/műszaki háttér biztosításával, stb.). Az utalvány rendszer működési bevételéből fedezhetné a „nyitott laboratórium” a bővítéséhez és a fenntartásához szükséges forrásokat. Elvárt eredmények: • Beszállítóvá válás • Open innovation • Spin-off cégek alapítása • Hálózatosodás
A Nemzeti S3 dokumentum pilot projektjei 2. b) Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) A FIEK keretei között széleskörű iparági és felsőoktatási együttműködés jön létre az intelligens szakosodási stratégiában megfogalmazott nemzeti prioritások mentén. Cél: az adott ágazati képzés és a K+F+I tevékenység összehangolt, gazdasági érdekekhez igazodó fejlesztése. Az együttműködésben részt vesz több felsőoktatási intézmény, kutatóintézet, számos ágazati nagyvállalat illetve kis- és középvállalkozás. A FIEK-ben résztvevők célul tűzik ki, hogy a ágazat technológiai igényeinek megfelelő szakok tananyagát és az oktatási módszereket közösen fejlesztik, egyeztetik az akkreditációs tevékenységüket, kialakítják a gyakorlatorientált (ún. duális) képzés egységes szerkezetét és tartalmát. Elvárt eredmények: • A hazai ipar megerősödése az európai K+F+I területén. A FIEK-ben résztvevők közösen, egymást erősítve nagyobb eséllyel tudnak indulni az európai uniós pályázatokon. c) Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (PcP) A közszféra számára költségcsökkentő, illetve hatékonyságnövelő, az innovációt a keresleti oldalról erősítő eszköz. A kockázatok és a hasznok megosztásán alapuló beszerzési folyamat a köz- és a magánszféra együttműködésével segíti elő olyan új technológiák, termékek, illetve szolgáltatások létrehozását, amelyek korszerű megoldást jelentenek a közintézmények problémáira. A PcP négylépcsős (ötlet pályázat – megvalósíthatósági tanulmány – prototípusgyártás – kereskedelmi bevezetést megelőző tesztelések) folyamata során a közbeszerzésre kötelezett intézmény megoldások (minimum kettőt) kifejlesztését segíti elő. A PcP végeredményeként olyan terméknek kell létrejönni, ami „tömegigényt” elégít ki (és nemcsak egyedi szükségletre jelent megoldást), és bárki megveheti.
A Nemzeti S3 dokumentum pilot projektjei 3. d) Inkubátor program Jelen pilot keretében olyan technológiai inkubációt támogató program kerül megvalósításra, amely a kezdeti fázisban lévő ötleteket, vállalatokat támogatja, tervezésébe pedig teljes mértékben bevonásra kerülnek a felelős szervek, kulcsszereplők, valamint a célközönség. Az inkubátor program teljes működése a start-up-ok és inkubátorházak, akcelerátorok üzleti modelljéhez, működéséhez kerül igazításra. Cél, hogy mind ezen speciális célközönség különleges igényeinek, mind az állami oldali elvárásoknak megfeleljen az új támogatási eszköz. A konstrukció sarkalatos pontjai a Magyarországon a témában már jelenleg is futó aktív egyeztetési folyamat eredményeként szükséges meghatározni. Eddigi tapasztalatok alapján sarkalatos pontok: az inkubátorok számára juttatandó anyagi eszközök formája, a számonkérés módja, a keretrendszer gyors reagálásának biztosítása a vállalati és piaci folyamatokra, valamint a nagyfokú adminisztrációs rugalmasság igénye. Az inkubátor program a következő pozitív változásokat indukálja: • sokkal több ötlet, fejlesztés jut el a késztermék fázisáig, Magyarországról technológiai újításoknak ad otthont, az induló vállalatok réspiacokat találnak és szakosodnak, • mobilizálja a privát szféra tőkéjét a K+F terén történő befektetésekkel , • szemléletváltás indul el a hazai fiatalok körében a vállalkozói létről, lehetőségekről, felértékelődik a kreativitás, a tudás és kockázatvállalás, • a hazai üzleti lehetőségek felértékelődnek, nő az ország tőkevonzó képessége, • képzett munkaerő elvándorlása csökken, • induló vállalkozások finanszírozási gondjai oldódnak meg piaci alapon, • javul a business és állami K+F költések aránya.
A start-up ökoszisztéma Szereplők: • • • • •
Aktív szereplők: vállalatok, start-upok Finanszírozók: Üzleti angyalok, VC, inkubátorok, akcelerátorok „Betáplálók”: Egyetemek Segítők: Start-up esemény szervezők, oktatók (versenyek, hekaton, stb.) Kormányzat: katalizátor szerep
A Start-up ökoszisztéma jellemzői: • Vállalkozói szellem • Kudarctűrés • Tekintélytisztelet hiánya • Startup közösségek
Miért fontos a startup ökoszisztéma • • • •
Gyors növekedést produkálnak Hiányoztak eddig a magyar innovációból Újfajta vállalkozó szerep és modell Újfajta szemlélet, ami nélkül egyre kevésbé van nagyvállalati innováció is.
Az innovatív hazai KKV-kat erősítő eszközök
Kockázati tőke befektetések a GDP százalékában (USD)
OECD, 2013 26 January, 2015
22
www.nih.gov.hu
JEREMIE I. VC program számokban (http://kockazatitoke.blog.hu) Size of the allocated money/funds
JEREMIE I. VC FUNDS AND THEIR INVESTMENTS TILL DECEMBER 31th, 2012 Number of investments/VC funds
Total26number of investments: 72 January, 2015
Total sum of the allocated money: 23,6 Bln. HUF
www.nih.gov.hu
23
JEREMIE II. Program In the frame of the JEREMIE II. program from FY 2013-ban newer VC funds started their operations. In this context, 41 Bln HUF additional financial sources will be available for the domestic SME’s development purposes. In case of the Seed Funds you can deal with 1,5 Bln HUF/fund, in case of the Early-Stage Funds you can deal with 3-4,5 Bln HUF. Seed Funds Available financial resorces Core Venture Kockázatai Tőkealapkezelő Zrt. 1,5 Bln HUF Első Magyar Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. Kairos Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. Prosperitás Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.
1,5 Bln HUF 1,5 Bln HUF 1,5 Bln HUF
Early Stage Funds New York Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.
Available financial resorces 3 Bln HUF
X-Tech Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.
3 Bln HUF
Venturio Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.
3 Bln HUF
Bonitás Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. Kairos Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. Prosperitás Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. 26 January, 2015
4,5 Bln HUF 4,5 Bln HUF 4,5 Bln HUF www.nih.gov.hu
24
Technológiai inkubátor koncepció elemei
• Technológiai inkubátorok nemzetközi tudással, tapasztalatokkal, befektetői és piaci kapcsolatokkal (nemzetközi bíráló bizottság) • Az inkubátor választja ki a támogatásra érdemes technológiai start-up-okat, amibe saját tőkét is fektet (1:5) arány • Az inkubátor max. 24% üzletrészt kap a start-up-ban • Max. 24. hónapos inkubáció
Technológia transzfer variációk egy témára(1)
Technológia transzfer Variációk egy témára (2)
Nemzetközi kitekintés Németország (1) I.) Zentrales Innovationsprogramm Mittelstand (továbbiakban: ZIM) – 2008 óta Technológiai megkötöttség nincs, minden tématerület felé nyitott a kezdeményezés. A program két fő eleme: a) ZIM- SOLO: egyedi projektek támogatása. b) ZIM- KOOP: • együttműködési projektek támogatása KKV-k, illetve KKV-k és közfinanszírozású kutatóhelyek között • kooperációs hálózatok kiépítésének támogatása hálózatmenedzsmentek és kutatás-fejlesztési projektek között A ZIM-SOLO két típusa: a) EP: vállalkozáson belüli K+F projektek támogatása. b) DL: innovációs szolgáltatások és tanácsadás támogatása vállalkozások részére. A ZIM-KOOP kooperációs projekt fajtáján belül öt típus van: a) KU: cégek által megvalósított K+F projektek támogatása (legalább két cég). b) KF: legalább egy kutatóhely és legalább egy cég által megvalósított K+F projekt támogatása. c) VP: a KF formátum speciális fajtája. Technológiákon átívelő K+F projektek támogatása, melyet legalább két közfinanszírozású kutatóhely és legalább négy cég valósít meg. d) KA: cégek K+F projektjeinek támogatása, melynek során K+F megbízást adnak egy kutatási partnernek. e) DL: innovációs és tanácsadási szolgáltatások támogatása vállalkozások részére.
A DL támogatási formára akkor lehet pályázni, ha a vállalkozás már megvalósított egy KU vagy egy KF projekttípust. Cél a termék piacra segítése. A DL keretén belül finanszírozható: vállalatirányítási tanácsadás; műszaki/technológiai támogatás; technológia transzfer szolgáltatások; képzések, tréningek; IPR szolgáltatások; mérésüggyel, szabványosítással, tanúsítással kapcsolatos szolgáltatások; adatbázisok igénybevétele; promóciós tevékenységek.
Nemzetközi kitekintés Németország (2) A támogatás aránya • a vállalkozóknál 25-55 % az állami támogatás aránya (max. 350 000 euró); • a kutatási intézeteknél 90-100% az állami támogatás aránya. (max. 175 000 euró, a VP projekttípus esetében 350 000 euró); • VP projekttípus esetében a támogatás összege az egész projektre vetítve nem haladhatja meg a 2 millió eurót. A DL projekttípus esetében • 50 %-os a támogatási intenzitás (max. 50 000 euró) • kivételes esetekben 75 000 euró a támogatási összeg, exportorientált projekteredmények nemzetköziesítéséről van szó. Max: 75 ezer Euro/DL szerződéskötésre, ha export-orientált nemzetközi kötődésű folyamatról van szó. ZIM - program eddigi eredményei – SIKERES!!! 2008-tól 2014-ig összesen 24 097 projekt került támogatásra a ZIM keretében, ebből: 6 460 - ZIM-SOLO, 17 350 kooperációs projekt, 287 kooperációs hálózat és csaknem 3, 1 milliárd euró értékben jutottak a bennük résztvevők anyagi forrásokhoz. Tématerületek szerint, az elnyert támogatási összeg tekintetében az alábbi a sorrend: gyártástechnológia; anyagtechnológia; elektrotechnika, mérési technika, szenzorok; infokommunikációs technológiák; egészségügyi kutatás, orvosi technika; energiatechnológiák stb. A tavalyi év végén ért véget a ZIM- program első támogatási periódusa. 2015-től a Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium a költségkövetését 30 millió euróval megnöveli. Az új támogatási időszakban a támogatás alapvető iránya és szerkezete nem változik. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt fektetnek a programban való részvétel által elért gazdasági hatás, előrelépés bizonyítására és annak ellenőrzésére.
További információk: http://www.zim-bmwi.de/zim-overview
Nemzetközi kitekintés -Németország (3) II). KKV-innovatív program (KMU – innovativ) – 2007 óta Cél: A KKV-k részére a KFI támogatásokhoz való hozzáférést egyszerűbbé tétele és felgyorsítása a jövő fontos kutatási tématerületein: biotechnológia; orvosi technika; IKT; nanotechnológia; gyártástechnológiák; erőforrás-és energiahatékonyság növelése. A program előnyei: • Tanácsadási szolgáltatás segíti a vállalkozásokat, mely rövid feldolgozási határidejével tervezési biztonságot ad. • Gyors eljárás: a vázlat elkészítése és a kérelem beadása között nem telhet el négy hónapnál több idő. • Egyszerűsített fizetőképesség ellenőrzés: a kisvállalkozásoknak ezáltal nő az esélyük. A támogatási eszköz nyújtotta lehetőségekkel az egész országban élnek, mivel azon KKV-k speciális igényeit elégíti, akik részt kívánnak venni az élvonalbeli kutatásban. Eddig 750 millió euró támogatást osztottak ki a program keretén belül, közel 1100 egyéni és csoportos kedvezményezett számára, ami 1800 kis-és középvállalkozót jelent. A program a Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium kis-és középvállalkozóknak nyújtott támogatásainak az ¼-ét teszi ki. További információk: http://www.produktionsforschung.de/kmu-innovativ/
Nemzetközi kitekintés - Németország (4) I. III.)
Industrielle Gemeinschaftsforschung (IGF) program Az „Ipari közös kutatás” („Industrielle Gemeinschaftsforschung – IGF”) keretén belül a KKV-k problémáikra együttes KFI tevékenység során keresik választ, amelyeket elsősorban felsőoktatási intézményekkel, illetve közhasznú, ipar közeli kutatási intézetekkel végeztetnek el. Ez hozzájárul hálózatosodásukhoz, együttműködéseik kiépüléséhez, a kutatás során felmerülő kockázatok terhének közös viseléséhez. A program nagyszámú vállalkozás számára eszköz arra, hogy gyakorlat közeli kutatási eredményekből részesüljenek, amelyre nélküle nem lett volna esélyük.
Kizárólag az „Arbeitsgemeinschaft industrieller Forschungsvereinigungen "Otto von Guericke" e.V. (AiF)” tagegyesületei vehetnek részt. Közel 100 tagegyesület, 50 000 vállalkozással, túlnyomórészt kis-és középvállalkozással és több, mint 1200 kutatási hellyel alkotja a szervezetet. Évente az AiF közel 1500 IGF projektet koordinál. 2014-ben a Német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium 142 millió eurót fordított a programra. Támogatási lehetőségek: Az adott ágazatban a kis-és középvállalkozás nemzetközi versenyképességét erősítő projektek a „Leittechnologien für KMU“ program keretében kerülnek támogatásra. http://www.aif.de/innovationsfoerderung/industriellegemeinschaftsforschung/foerdervarianten/leittechnologien-fuerkmu.html • A CLUSTER – programban lehet a nagyobb IGF - projekteket (több részprojekttel) megvalósítani http://www.aif.de/innovationsfoerderung/industriellegemeinschaftsforschung/foerdervarianten/cluster.html • A CORNET- program (Collective Research Networking) lehetővé teszi transznacionális projekttervek megvalósítását. http://www.aif.de/innovationsfoerderung/industriellegemeinschaftsforschung/foerdervarianten/cornet.html
Nemzetközi kitekintés Izrael (1) II.) Magnet program Célja a piacokat célzó, ipar-vezérelt alkalmazott kutatás támogatása. A program nagykockázatú K+F projektekbe fektet be. Az ipari vállalkozások 66 százalékos, a kutatóintézetek pedig jellemzően 66-90 százalék közötti intenzitással nyerhetnek támogatást. A program 4 komponensből áll: • Nofar: Az akadémiai intézmények kutatásait támogatja, elsősorban a jellemzően hosszabb innovációs fázis után „piacosítható” biotechnológiai és nanotechnológiai K+F fejlesztések terén. A támogatás intenzitás legfeljebb 90% lehet, nincs visszafizetési kötelezettség. • Konzorciumi komponens: kutatóintézmények és vállalkozások alkalmazott kutatási (tehát még nem konkrét fejlesztési) projektjeit támogatja. A projektek időtartama 3 és 6 év között lehet, de minden évben szigorú felülvizsgálaton kell átesniük. • Magneton: A technológia transzfert támogatja akadémiai intézmények és az ipar közös fejlesztési projektjeinek finanszírozásával. Az elnyerhető maximális támogatási összeg 800 000 dollár, legfeljebb 2 éves projektre. Nincs visszafizetési kötelezettség. • Disszeminációs komponens: a kutatóintézetekben létrejött know-how ipari alkalmazását és integrálását támogató eszköz.
II.) Tnufa program Az inkubátor előtti stádiumra a technológiai vállalkozókésség és innováció legkorábbi időszakának támogatására hozták létre. Egyéni feltalálók és induló cégek pályázhatnak szabadalmi bejelentés elkészítésére, az ötlet műszaki és piaci megvalósíthatóságának felmérésére, esetleg prototípus elkészítésére. A támogatás a maximum jóváhagyott költségvetés 85%-a lehet, kb. 30 ezer dollár összegig.
Nemzetközi kitekintés Izrael (2) II
III.) Technológiai inkubátor program A hatékony magvető tőkefinanszírozás eszközével nagyban hozzájárul a K+F+I eredmények piacra vezetéséhez. A 24 – mára már többnyire privatizált – technológiai inkubátorban egyidejűleg kb. 200 projekt zajlik. Céljuk mindenesetben az, hogy a startupok eljussanak valamelyik kockázati- vagy egyéb tőkebefektetési fázisig az inkubátorban tartózkodás 2 éve alatt (biotechnológiai projektek esetén ez az időszak akár 4 év is lehet és a megítélt támogatás is több mint kétszerese az egyéb esetekben adottaknak). A programban való részvétel 3 fő szempontja a következő: a projekt célja exportképes termék (vagy szolgáltatás) kifejlesztése legyen, valamint alkalmas legyen egy vállalkozás megalapozására, a fejlesztés high-tech területen történjen, a terméket Izraelben állítsák elő.
A két éves időtartamra elnyerhető támogatás összege jellemzően 350 000 és 600 000 dollár között változik, amelynek legfeljebb 85 százaléka lehet ún. puha-hitel (soft loan). Ennek a támogatásfajtának a jellege a fejlesztés piaci sikerének függvénye: amennyiben a fejlesztő startup vállalkozás a termékkel elér egy árbevételi szintet, akkor a támogatást, mint kedvező kamatozású kölcsönt vissza kell fizetnie, amennyiben viszont a projekt sikertelen, a támogatást nem kell visszatéríteni. A jellemzően hosszabb inkubációs időszakot igénylő biotechnológiai projektekhez 3 éves időtartamra összesen 1 800 000 dollár pályázható meg, amelynek legfeljebb 80 százaléka lehet „puha-hitel”. Az
Nemzetközi kitekintés Izrael (3) I IV.) Yozma Program (1993 óta) A kockázati tőke iparágat megteremtő program keretében, 100 millió dolláros állami hozzájárulással létrehozták a vegyes összetételű, menedzser- és befektetői vállalatokat egyaránt magába foglaló Yozma Alapot. Egy-egy kockázati tőkealap 20-25 millió dolláros alapösszeggel működött. Az összeg 40-50 százalékát az izraeli kormány bocsátotta rendelkezésre, a fennmaradó összeget külföldi befektetők biztosították. Az állami beavatkozás hozzájárult egy működőképes kockázati tőkepiac létrehozásához, ahol rövid időn belül megjelentek a nemzetközi befektetők. A folyamatnak köszönhetően az izraeli kockázati tőke GDP arányos mutatószáma a legmagasabb lett az OECD államok között, elérve 2 százalékos értéket is. V.) Heznek Program (Jelenlegi VC program forma) Célja a startupokba való befektetés ösztönzése üzleti angyalok, egyéni befektetők és intézményi befektetők részéről egyaránt.
A támogatási eszköz egy állami magvető tőkealapot (seed fund) takar, amelyet az állam arra használ fel, hogy magánbefektetők által startup vállalkozásba befektetett tőkét kiegészíti, a befektetett összeggel arányosan, legfeljebb 5 millió shekel összegben. A támogatás a jóváhagyott munkaprogram maximum ötven százalékára terjedhet ki, viszont a befektető vételi opcióval rendelkezik az állami rész felett, az első hét év alatt. Olyan startup vállalkozást lehet támogatni a Heznek alapból, amely legfeljebb 6 hónappal a befektetés előtt alakult, vagy amelynek az összes addigi kiadása nem haladja meg a 800 000 shekelt. További feltétel, hogy a vállalkozás korábban nem részesült nagy összegű befektetésben A Heznek támogatási programot jól kiegészíti a K+F alapú vállalkozásokba történt befektetések után érvényesíthető adókedvezmény. A jogosultságot az úgynevezett Angyal törvény szabályozza, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2011-es módosítása. A szabályozás értelmében az adóalany a teljes befektetett összeget levonhatja az adóalapjából. A jóváírás két évig érvényesíthető. Feltétele, hogy a befektetést magánszemély adja, ne vállalkozás, és, hogy a befektető tulajdoni hányadot szerezzen a vállalkozásban. Adókedvezmény érvényesíthető szellemi apport egyes eseteiben, de társasági adókedvezmények támogatják egyes innovatív iparágak cégeit is.
Nemzetközi kitekintés - USA (1) I.Általában:
Szövetségi szint: Szövetségi szinten a KKV-k támogatását a kisvállalkozási hivatal (SBA: Small Business Administration) végzi. Az SBA által nyújtott segítség: Hitelgarancia program: A programban együttműködő (ennek keretében hitelt nyújtó) intézmények listája teljesen nyilvános, központileg könnyen elérhető. Harmadik feles garancia (surety bonds): Harmadik fél bevonásával nyújtanak részleges biztosítékot olyan cégeknek, amelyek hagyományos csatornákon nem férnek ilyenhez hozzá. Felső határ 5 millió USD, bizonyos esetekben 10 millió USD. Kockázati tőke program (SBIC): SBA együttműködő partnerein keresztül nyújt kockázati tőkét, tőkekiegészítést, illetve bizonyos fokú garanciákat a KKV-nak. Kisvállalkozási innovációs kutatási program (SBIR): A szövetségi KFI programokat megvalósító minisztériumok és ügynökségek, 1982 óta minden évben bizonyos mennyiségben kötelesek KFI igényüket KKV-kel kielégíteni. Csak 500 fő alatti, legalább egy főállású kutatót foglalkoztató, for-profit KKV-k pályázhatnak. A résztvevő KKV-k három, egymásra épülő fázisban kapnak támogatás: I. 6 hónapra, max. 100 000 USD megvalósíthatósági és piaci potenciál felmérésre, II. max. 2 évre max. 750 000 USD az első fázis továbbfejlesztésére, III. piacositás, mely fázisban támogatás már nem jár, a KKV-nak magántőkét kell bevonniuk. Eddig 39 milliárd dollárnyi támogatást adtak a program keretében több 117 ezer szabadalmat bejegyző, 21 ezer cégnél dolgozó, 400 000 kutatót került így támogatásra. Kisvállalkozási technológia transzfer program (STTR): A program hasonló az SBIR-hoz, miszerint 5 szövetségi szintű támogatásból részesülő intézmény, a kapott szövetségi források egy részét KKV-kal szerződi le, és ugyanúgy három egymásra épülő fázis van. Ez a program kevesebb intézményre vonatkozik (védelmi, energia, egészségügyi és emberi erőforrás gazdálkodási minisztériumok, NASA, valamint a National Science Foundation), valamint non-profit szervezetek (kutatóhelyek) is pályázhatnak. Manufacturing extension partnership (MEP): A standardizálási és technológiai intézet (NIST) programja, amellyel KKV-kat a nagy hozzáadott értékű termelési folyamatokba bevonják öt területen: technológia fejlesztés gyorsítás, beszállítói fejlesztés, fenntarthatóság, munkaerő-képzés, folyamatos szervezeti megújulás. Az évi kb. 3,6 milliárd USD keretösszegű program forrásfelhasználása az egyik leghatékonyabb: minden befektetett 1 USD, 36 USD-t hoz vissza. Start-upok támogatása: A Startup America Partnership a helyi vállalkozói ökoszisztémák létrejöttének segítésére. Itt a piaci szereplőknek és a helyi szintnek (önkormányzatok, fejlesztési ügynökségek) jelentős szerepe van. Jelenleg 32 regionális alprogram jött létre, kb. 15 ezer start-up tagságával, évi kb. 7,7 milliárd USD összesített jövedelemmel, 132 ezer munkahelyet teremtve.
Nemzetközi kitekintés USA (2) Nem szövetségi szint: Az USA államai, helyi önkormányzatok, városok, régiók saját hatáskörben óriási számban működtetnek a KKV-k működését, és innovativitását támogató programokat. Az eszközrendszer nagyon sokszínű, melyekből a teljesség igénye nélkül néhány példa: Innovációs központok létrehozása, melyekben bizonyos innovatív tevékenységeket folytató cégek olcsóbban, vagy akár ingyenes használhatnak. Önkormányzat általában az ingatlan biztosítja, valamilyen fejlettségű infrastruktúrával. Start-up akcelerátorok/inkubátorok: A legtöbb inkubátorház valamilyen szintű ingatlan/működési támogatásban részesül. New York városban például számos inkubátor irodaterét térítésmentesen használhatják a programot működtető szervezetek. Fejlesztési ügynökségek saját programjai: Államoknak, városoknak vannak saját fejlesztési ügynökségei, melyek pályázati alapon működtetnek fejlesztési programokat. New York ügynöksége intenzíven részt vesz az új innovációs központok (pl. Brooklyn Tech Triangle) létrehozásában. Állami szintű, összetett programok: Massachusetts kifejezetten élettudományi fókuszú programja 10 év alatt 10 milliárd USD-nyi költségvetéssel működik. A program nagyon összetett eszközökkel operál, de nagy része 300 főnél kisebb cég számára elérhet. Adatmegosztás/rendelkezésre bocsátás: Számos város nyilvánossá és térítésmentesen használhatóvá teszik a nem érzékeny (pl. közlekedési, városgazdálkodási, energiafelhasználási, hulladékgazdálkodási, stb) adatait, amelyet vállalkozások felhasználhatnak.
Új innovációs törvény (2014. évi LXXVI.tv.) • Közfinanszírozású K+F+I és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások • Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (önálló költségvetési fejezet, és a NIH kormányhivatallá alakításával jön létre. A hivatalhoz kerül minden központi kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati forrás, valamennyi nemzetközi tudományos intézményben - például a CERN-ben - és tudományos programban való részvétel koordinálása és finanszírozása, az uniós források pályázatainak kezelése, valamint a kormány által biztosított kutatói pályázatok.
• NKFI Alap • Innovációs járulék • K+F tevékenység minősítése Részrendelkezések: 1. 380/2014 (XII.31.) Korm.rend. az NKIF Alap felhasználásról 2. 151/2014 (XII.31.) ME hat. az NKFIH elnökének kinevezéséről 3. 2/2015 (I.16.) MvM utasítás az NKFIH SZMSZ-éről
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
(36 1) 484 2500
[email protected] [email protected] www.nkfih.gov.hu 2015. január 26.
www.nih.gov.hu
41
