A Muzsika Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola Nyíregyháza Csillag u 46/a
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2013.
Készítette: Kiss László igazgató Nyíregyháza 2013 01.25.
Tartalom: oldal 1. Bevezetés 2 2. Jogszabályi háttér 3 3. A SZMSZ hatálya 5 4. Intézményi alapadatok 5 5. A működés rendje 7 6. Szervezeti felépítés 9 7. Az intézményvezető feladat és hatásköre, a vezetői hatáskörből átadott feladatok, a vezetők közötti feladatmegosztás, és munkaköri leírások mintája. 10 8. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának általános feladatai 16 9. Az iskola közösségei 16 9 / 1. Szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendje, tájékoztatási formái 20 9/ 2. A szakmai munkaközösségek együttműködése 21 9/ 3. A szakmai munkaközösségek részvétele a pedagógusok munkájának segítésében 21 10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 23 11. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje 24 12. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája és módja 24 13.Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 24 14. Intézményi védő, óvó előírások, teendők és feladatok a tanulói balesetek megelőzése terén és bekövetkezésük esetén 25 14/1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 25 14/ 2 Gyermekbalesetek esetére és a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetekre vonatkozó szabályok. 25 15. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 27 16.A kiadmányozás szabályai
27
17. A képviselet szabályai
28
18. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai
30
19. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai 20. Az egyéb foglalkozások a tanórán kívüli foglalkozások célja, szervezeti formái és időkereteire vonatkozó szabályok 21.Az intézményi dokumentumok nyilvánossága 22. Legitimációs záradék 22/1 Az SZMSZ rendelkezései a fenntartóra többletköltségeket hárítás esetén. Mellékletek 23. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA
33 34 34 35 35 36
24. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. 54. 25. Az alapfokú művészetoktatás térítési díj kötelezettsége 55. 26. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata 56.
1. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a
2
Muzsika Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola Nyíregyháza Csillag u 46/a belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet
További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:
Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3
a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet 4
a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről
3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.
4. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók Az iskola neve: Muzsika Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola Nyíregyháza Az intézmény bélyegzőjén és hivatalos iratain feltünteti Magyarország címerét. Az iskola típusa : Alapfokú Művészeti Iskola / Zeneművészeti ág/ Az Iskola alaptevékenysége : A 27\1998 (VI. 10) MKM rendelet, zeneiskolai nevelési és oktatási tervek alapján a 6-tól - 22 éves korúak zenei nevelése és oktatása. Az oktatás előképző 1-2, alapfokú 1-től 6-ig ; és I.- től, IV.- ig továbbképző évfolyamokon történik. A tanítás délelőtt és délután történik. Az iskola OM azonosítója :100930 Az iskola adószáma: 18800908-1-15 Az iskola bankszámla száma: Polgári takarékszövetkezet Bank 61200412-10006131 5
Művészeti ág: ZENEMŰVÉSZETI ÁG
Fenntartó: Penta Közhasznú Nonprofit Kft 4400 Nyíregyháza Csillag u. 46/a Működési területe: Szabolcs-Szatmár- Bereg Megye Az intézmény jogállása: önálló jogi szervezet Gazdálkodása: önállóan gazdálkodó szervezet Alaptevékenysége: alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon, Alapító okirat kelte: 1998 -05-18 Az iskola telephelyei: Együttműködési megállapodás alapján: - a nyíregyházi Görög katolikus Általános Iskola / Bethlen Gábor u. 7. / - a nyíregyházi Apáczai Csere János Gyakorló Iskola / Erdő sor 7. / - a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola / Virág u. 65. / - a nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola / Fazekas János tér 8. / - a pátrohai Móricz Zsigmond Általános Iskola / Iskola u. 9. / - a tornyospálcai Szabolcs Vezér Általános Iskola / Mándoki u. 4. / - a papi Általános Iskola És Óvoda / Pap Kossuth u. 75-79. / - a fényeslitkei Kossuth Lajos Általános Iskola / Fényeslitke Iskola u. 1. / - a nyírlövői Általános Iskola És Óvoda / Nyírlövő Kossuth út 4 / - a nagyvarsányi Általános Iskola / Nagyvarsány Kossuth út 12-16 / - a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium / Nyíregyháza Ungvár sétány 19. / - Huszártelepi Sója Miklós Görög Katolikus Általános Iskola / Nyíregyháza, Huszár tér 5 / - Szent Miklós Görög Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium / Nyíregyháza Bethlen Gábor u 16 / tantermei és helységei.
6
Az iskola működését és tartalmi munkáját meghatározó helyi szabályozók: 1.6.1 Az Alapító Okirat A fenntartó az Alapító Okiratban határozta meg az iskola típusát, alapfeladatát, kiegészítő tevékenységeit, ennek alapján biztosítja a működés feltételeit. 1.6.2 A Pedagógiai program Az alapító okiratban szereplő alapfeladatok és kiegészítő tevékenységek alapján az iskola nevelőtestülete elkészítette az intézmény Pedagógiai programját, amely az iskolában folyó nevelő-oktatómunkát szabályozó alapdokumentum. 1.6.3 A Minőségirányítási Program Az intézmény Minőségirányítási Programja – amely a fenntartó minőségirányítási programjának figyelembevételével készült – határozza meg az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, a pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjait, az értékelés rendjét. 1.6.4 A Szervezeti és működési szabályzat Az intézmény működési rendjét, a nevelő-oktató munka eredményes megvalósítását szabályozó dokumentum. 1.6.5. A Házirend Az intézmény házirendje állapítja meg, hogy - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a közoktatási törvényben, illetve más jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az intézmény működését alapvetően meghatározó dokumentumok nyilvánosak, az intézmény honlapján hozzáférhetőek. Az intézmény Pedagógiai Programját, SZMSZ-ét, Házirendjét, valamint Minőségirányítási Programját az igazgató által hitelesített példányban az iskola könyvtárában, az iskola titkárságán kell elhelyezni úgy, hogy azok megtekintése a szülők és a tanulók számára biztosított legyen. 1.6.6. A Különös közzétételi lista biztosítja az intézmény működésének nyilvánosságát, amely a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 10. sz. melléklete előírása szerint készült.
Tartalmazza: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő-oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 3. Az alapítás évéhez viszonyítva hány előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamot működtet 4. Az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvétel 5. Megyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredmények 7
6. 7. 8. 9.
Az intézmény saját rendezvényei, hagyományai A helyi kulturális életben történő szerepvállalás A tanév helyi rendje Művészeti áganként a csoportok száma, illetve a csoportok tanulói létszáma.
5. A működés rendje - A nyitva tartás rendje Az intézmény szorgalmi időben – mind a székhelyen, mind a telephelyeken – hétfőtől péntekig 11:00 – 20:00-ig, szombaton 8.00-1400 tarthat tanórát. Az intézmény vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart. A tanítás kezdete az 1.1 pont szerinti napokon 11:00 óra. A tanítási órák a hangszeres főtárgyi órák esetén 30, illetve 45 percesek, a csoportos foglalkozások 45 percesek. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a Házirend határozza meg. A nevelő-oktató munka az intézményben alkalmazott pedagógusok az órarend alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozások kizárólag a kötelező órák megtartása után szervezhetők. Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületekben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként meghatározza és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 21-től kezdődik és augusztus 31-ig tart.
- A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje A nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére.
- Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Külső látogatók az iskolába történő belépésük során az ott folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az órarend szerinti tanteremig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanitt vagy az aulában lehet megvárni. A nyitvatartási időben ügyintézés miatt az igazgatói titkárság (iskolatitkár) hétköznapokon 9.00-15.00 óra között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeke a központi irodában. ( Mezőkövesd, Mátyás kir. Út. 51.). A telephelyekre látogatók számára az ott tartózkodó pedagógusok által biztosít az intézmény lehetőséget ügyeik intézésére. Az intézménybe (tagintézménybe) érkező külső személyek a portán jelzik jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy közös munkát, a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. Amennyiben az intézményben valamely hatóság vagy az alapfokú művészetoktatási intézmények Szakmai Minősítő Testülete ellenőrzést végez, az igazgató képviseli az intézményt, ő írja alá az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet. Ha az igazgató 8
akadályoztatva van, az igazgatóhelyettes képviseli az intézményt a helyettesítés rendje szerint, vagy az igazgató írásban megbízza az intézményben alkalmazott pedagógusok egyikét az eljárásban való részvétellel, képviselettel. Ha a tagintézmény és a telephely helyszíni ellenőrzésére is kiterjed a vizsgálat, ebben az esetben is az igazgató képviseli az intézményt, a tagintézmény vezetője pedig közreműködik az eljárásban. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató (tagintézmény-vezető) ad engedélyt, kivéve, ha az óralátogatást hivatalos ellenőrzés keretében végzik az arra jogszabályban felhatalmazott személyek. Az intézmény igazgatója által engedélyezett rendezvényekre érkező vendégeket a kijelölt helyen kell fogadni. A rendezvény megtartására kijelölt hely tulajdonosával kötött szerződés/megállapodás tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget, amelyet a részt vevőknek be kell tartaniuk. - Vállalkozási tevékenység Az intézmény az alapfeladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.
6. Szervezeti felépítés
1. Vezetők, vezetőség, dolgozók Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Vezetői munkáját 3 fő igazgatóhelyettes és 12 fő telephely-vezető segíti. Az intézmény nevelőtestületét a székhelyen, a tagintézményben, a telephelyeken működő pedagógusok közössége alkotja. A szakmai munkaközösséget a különböző tanszakokon nevelő-oktató munkát végző pedagógusok alkotják. A szakmai munkaközösségbe történő belépés önkéntes. A zeneiskola szakmai munkaközösségei:
1. Szolfézs tanári munkaközösség 2. Karvezetői tanári munkaközösség 3.Ütős és fúvós tanári munkaközösség 4. Zongoratanári munkaközösség 5. Gitár és egyéb tanári munkaközösség 6. Népzene és vonós tanári munkaközösség 7. Orgona és szintetizátor tanári munkaközösség 8. Szintetizátor és zongoratanári munkaközösség 9
Az igazgató mellett titkárság működik. A titkársághoz tartozik az iskolatitkár és a gazdasági ügyintéző
- A Nevelőtestület Tagjai: Igazgató, igazgatóhelyettes, telephely-vezető, szakmai munkaközösség-vezetők, a székhelyen, a tagintézményben, a telephelyeken működő pedagógusok, tanszakvezetők. Vezetője: az igazgató - Tanszaki közösségek Tagjai: a tanszakon működő pedagógusok Vezetői: a tanszakvezetők - Alkalmazotti közösség Tagjai: Az intézmény vezetői, pedagógusai, ügyintézői, műszaki és kisegítő dolgozói. Vezetője: az intézmény igazgatója.
7. Az intézményvezető feladat és hatásköre, a vezetői hatáskörből átadott feladatok, a vezetők közötti feladatmegosztás, és munkaköri leírások mintája Az igazgató - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, - az intézmény pedagógiai munkájáért, - az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanulóbalesetek megelőzéséért, - a tanulmányok alatti vizsgák, meghallgatások (osztályozó, különbözeti, javító vizsga, művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga) jogszabályi előírás szerinti előkészítéséért, lebonyolításáért és rendjéért, - a felvétellel, átvétellel, továbbá a tanulói jogviszony Kt. 75. § szerinti megszűnésével, megszüntetésével, szüneteltetésével kapcsolatos eljárás, döntés jogszerűségéért, - a költségvetési hozzájárulás és támogatás igénylésével és elszámolásával kapcsolatos fenntartónak nyújtott adatszolgáltatásért, - a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, - az intézményi tankönyvellátás rendjének megszervezéséért és a tankönyvrendelés, kottakiadvány-rendelés lebonyolításáért, - a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért - az intézmény tanügy-igazgatási tevékenységéért, ügyintézésének, iratkezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért, az adattovábbításra vonatkozó előírások érvényesítéséért, - a művészeti nevelő és oktató munkához a következő tanévben szükséges tankönyvekre, tanulmányi segédletekre, taneszközökre, egyéb felszerelésekre vonatkozó szülői tájékoztatásért, - a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásáért. 10
Gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény alkalmazottai felett, szerződést köt a szükséges szolgáltatásokra, megbízást ad a szükséges ügyekben. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségnek. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, illetve jelen szabályzat nem utal más hatáskörébe. . Képviseli az intézményt, szükség esetén a képviselettel megbízza az általános igazgatóhelyettest, a tagintézmény-vezetőt, szakmai munkaközösség-vezetőt, esetenként más pedagógust. Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen: - a nevelőtestület vezetése, - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel (közösségekkel) illetve, a diákönkormányzatokkal való együttműködés, - a nemzeti és iskolai ünnepek, méltó megünneplésének megszervezése, - a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, - megbízza az intézménybe jelentkezők meghallgatását végző bizottság tagjait, javaslatuk mérlegelésével dönt a tanulók felvételéről, - a tanszakvezetők véleményének figyelembevételével beosztja a tanulókat az oktatást végző tanárhoz, - indokolt esetben engedélyezi a tanulók beosztásának megváltoztatását, - engedélyezi a két vagy több évfolyam tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatti teljesítését, - dönt az intézmény eszközeinek kölcsönzéséről, - kijelöli az osztályozó és a különbözeti vizsga időszakát, engedélyt ad arra, hogy a tanuló - indokolt esetben - ettől eltérő időpontban tegyen vizsgát, - megbízza az osztályozó és különbözeti vizsga elnökét és tagjait, - a jogszabályban előírt időpont betartásával előkészíti a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát, amelynek keretében gondoskodik a vizsgabizottság összeállításáról, elnökének kijelöléséről, a vizsga lebonyolítási rendjének megismertetéséről. A vizsgáztatás során ellenőrzi a vizsga rendjének megtartását, megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, intézkedik a törzslapok és a bizonyítványok egyeztetéséről, aláírja és aláíratja a vizsga iratait. Az igazgatóhelyettesek Az igazgató helyettesek átruházott hatáskörben irányítják az alapfokú művészetoktatás pedagógiai, szakmai és igazgatási munkáját. Vezetői megbízásukat az igazgatótól kapják. Kötelező óraszámukat a közoktatási törvény állapítja meg. Vezetői tevékenységükért vezetői pótlékban részesülnek. Egymással együttműködnek és mellérendeltségi viszonyban állnak. Közoktatási intézményünk szervezeti (működési) egységeinek élén felelős beosztású vezetők állnak: - általános igazgatóhelyettesek Az igazgató közvetlen munkatársai, munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az 11
intézményvezető közvetlen irányítása alatt végzik. Az igazgatóhelyettesek megbízását az igazgató adja (illetve pályázat útján). Igazgatóhelyettesi megbízást határozatlan időre alkalmazott pedagógus kaphat. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek a vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az igazgatóhelyettesek jogköre és felelőssége: Az igazgatóhelyettesek a munkájukat - munkaköri leírásuk alapján - az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézése, döntések meghozatala – ellátják az igazgató helyettesítését; Az igazgató tartós – legalább kéthetes – távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti a vezetőt. közvetlenül irányítja az intézményben folyó munkát, szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét Közvetlenül irányítják: a pedagógiai programban meghatározott pedagógiai tevékenységet, az iskolai könyvtár működését, az iskolai továbbtanulási tevékenységet, a szabadidős tevékenységet, folyamatosan karbantartják a központi statisztikai rendszer (KIR) intézménnyel kapcsolatos adatait, a tanulókat kimaradás, illetve új felvétel esetén bejelentik; átruházott hatáskörben irányítják az alapfokú művészetoktatás pedagógiai, szakmai és igazgatási munkáját, szakmai területén segítik az igazgató vezetői tevékenységét, elkészíti elfogadásra az alapfokú művészetoktatás munkatervét, előkészítik és megszervezik az alapfokú művészeti felvételi alkalmassági vizsgákat (meghallgatásokat), a magasabb évfolyamra történő jelentkezésnél a különbözeti vizsgákat, továbbá az osztályozó- és javítóvizsgákat, tanszakvezetők, tanszakfelelősök véleményének figyelembevételével beosztják az új tanulókat az oktatást végző tanárokhoz, kialakítják a kötelező tantárgyak tanulócsoportjait, engedélyezik a tanulók beosztását más tanárokhoz, javaslatot tesznek az igazgató részére a felvételi és a tanév végi meghallgatás (vizsga) rendjének meghatározására, a vizsgabizottság összeállítására, közreműködnek a művészeti alapvizsga és záróvizsga előkészítésében, valamint a vizsgáztatás lebonyolítása során jelentkező feladatokban. Képviselik az iskolát: esetenként, az igazgató felhatalmazása alapján a szülői szervezet ülésein, egyéb fórumokon; szakmai fórumokon. Felelősök: az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért és az adattovábbítás rendjéért, a számítógépes tanuló-nyilvántartás naprakész vezetéséért; az ötéves pedagógus-továbbképzési program, illetve az éves beiskolázási terv 12
jóváhagyásra történő elkészítésért és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért; a napi operatív tevékenységek ellátásában és a feladatellátáshoz, szervezéshez szükséges információáramlás biztosításában; az intézményi hagyományok őrzésével összefüggő feladatok szervezéséért, koordinálásáért; a nevelőtestületi értekezletek előkészítéséért, szervezéséért; az iskolai könyvtár működtetéséért; További felelősségük a pedagógiai szakmai, igazgatási munkáért; a közvetlen irányításuk alá tartozó feladatok ellátásáért; a tanulóbalesetek megelőzéséért, óvó, védő intézkedések betartásáért, betartatásáért; a rendkívüli események esetén tett intézkedésekért; az alapfokú művészetoktatás szakmai munkájáért; az alapfokú művészetoktatás munkatervben meghatározott feladatainak végrehajtásáért, végrehajtatásáért; az alapfokú művészetoktatás területén a beiskolázásért, a felvételi és a tanulmányok alatti vizsgák szervezéséért, a tanulói jogviszony megszüntetésével kapcsolatos intézkedések jogszerűségéért; versenyek és hangversenyek szervezésének összefogásáért.
A dolgozók munkaköri leírásának mintája Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. Minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. 1. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok - a dolgozó neve, - munkaköre,
- beosztása, - heti munkaideje, - pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, - a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése. b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az ellenőrzés, értékelés feladatai, - a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei. c) A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az igazgató aláírása, 13
- a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről. Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: A főbb tevékenységek összefoglalása Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj Gazdasági ügyintéző/Iskolatitkár munkaköri leírás-mintája Munkaköre: gazdasági ügyintéző/iskolatitkár Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: Munkabére: munkaszerződése alapján A gazdasági ügyintéző/iskolatitkár munkaköri feladatainak összefoglalása Járandóság a munkaszerződésében meghatározott munkabér, a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök Takarító munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: takarító Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése, munkaideje: határozatlan időtartamra, munkabére munkaszerződése szerint naponta 7.00 - 13 óráig, amely munkaidő ebédidőt nem tartalmaz - Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása A szakmai munkaközösség-vezetők Megbízásukat az igazgató adja a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján .... évre. A megbízás többször is meghosszabbítható. Kötelező óraszámukba heti egy óra beszámít, és a tevékenység ellátásáért pótlékban részesülnek. Feladatuk különösen: - a szakmai munkaközösség döntési és véleményezési jogkörébe tartozó ügyek előkészítése, szervezése, - kapcsolattartás az intézmény vezetőivel - a munkaközösség képviselete szakmai megbeszéléseken, egyéb fórumokon. A tanszakvezetők Megbízásukat az igazgató adja a munkaközösség-vezető javaslata alapján. Tevékenységükért a jogszabályban meghatározott pótlékban részesülnek, és kötelező óraszámukba heti egy óra beszámít. Teljesítménypótlék megállapítása esetén órakedvezmény és pótlék nem jár. Feladatuk különösen: - a tanszakon folyó művészeti nevelő és oktató munka összefogása - óralátogatások a tanszakhoz tartozó tanároknál, - módszertani megbeszélések tartása, - a tehetséges tanulók előmenetelének figyelemmel kísérése. 14
A telephelyen működő tanszakvezető – megbízása szerint – ellátja a telephely működési rendjéhez kapcsolódó közvetlen feladatokat, megteszi a halaszthatatlan intézkedéseket. A Telephely vezetője, felelőse Ha a telephelyen tanszakvezető nem működik, az igazgató pedagógust bíz meg a telephely működési körébe tartozó közvetlen feladatok ellátásával és az illetékes igazgatóhelyettessel, tagintézmény-vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel, tanszakvezetővel való kapcsolattartással. A telephelyfelelős vezetői tevékenységért az igazgatóval történt megállapodás szerint órakedvezményben részesül. A gazdasági vezető: A gazdasági vezetőt a fenntartó bízza meg. Az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettese, e területeken képviselheti az intézményt. Az igazgató tartós távollétében gazdasági ügyekben helyettesíti az igazgatót. Gyakorolja az ellenjegyzési jogkört kötelezettségvállalás és utalványozás esetén, valamint az igazgatótól átruházott jogkörben a munkáltatói jogkört „technikai” dolgozók felett. Köteles megtagadni minden olyan utasítást és intézkedést, amely jogszabályt sért, vagy veszélyezteti az intézmény költségvetésének végrehajtását. Feladata: a célszerű gazdálkodás és beruházás szempontjait figyelembe véve az iskola gazdálkodásának irányítása, a költségvetés elkészítése, a pénzmozgás folyamatos ellenőrzése, közvetlenül irányítja és felügyeli a gazdasági dolgozók (könyvelő, pénztáros) munkáját:. munkáját az igazgatóval és az iskola könyvelőjével egyeztetve végzi. biztosítja az intézmény rendeltetésszerű működésének technikai feltételeit a költségvetésben meghatározott lehetőségeken belül. Javaslatot tesz az igazgatónak az épületek, s az épületekben lévő berendezések állagának megóvására, bővítésére, fejlesztésére. Elkészíti a pályázatok költségvetését, elkészíti a pályázatokhoz kapcsolódó pénzügyi beszámolókat. Átutalja a munkabéreket és a megbízási díjakat. Előkészíti a munkaszerződéseket, megbízási szerződéseket. Felelősséggel tartozik: az intézmény belső gazdálkodási szabályainak, könyvviteli rendjének kidolgozásáért a bérgazdálkodásért a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért a számviteli, pénzügyi, adó-és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, a leltározás és selejtezés szabályosságáért a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért a felújítási, karbantartási feladatok megszervezéséért a munka, baleset- és tűzvédelmi feladatok végrehajtásáért a térítési díjak, tandíjak megállapításáért, a befizetések ellenőrzéséért és a többletfizetések visszatérítéséért 15
8. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának általános feladatai: - Az intézményben tanító pedagógusok feladatai: a tanulók a legnagyobb hatékonysággal történő nevelése, oktatása, a tanév kezdetekor ismertetni a tanulókkal a tárgyi követelményeket, valamint a balesetvédelmi előírások ismertetése, a tanulók teljesítményének folyamatos értékelése, a tanítási óra megkezdése előtt legalább tizenöt perccel a feladat ellátási helyre megérkezni, munkáját az intézmény Pedagógiai Programja alapján végezni, tantárgyának szakmódszertanában folyamatosan képezni magát, a tanítási órákat pontosan megtartani, az iskolai munkatervben szereplő rendezvényeken tevékenyen is részt venni, mindennemű akadályoztatását időben jelezni. az iskola igazgatójától a már korábban tudott, vagy tervezett hiányzáshoz engedélyt kérni, a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében minden órájának anyagáról pontos tájékoztatást adni, tanítási óra elhagyására, cseréjére - alapos indokkal - az igazgató vagy az igazgatóhelyettes előzetes hozzájárulását kérni, a csoport/foglalkozási naplót naprakészen, precízen vezetni, a hiányzások igazolását adminisztrálni és annak mértékét folyamatosan ellenőrizni, a törzslapokat – amennyiben a főtárgy tanára – kitölteni, vezetni, a bizonyítványokat – amennyiben a főtárgy tanára – megírni, a törzslappal történő egyeztetést elvégezni.
- Az intézményben tanító óraadó tanárok feladatai: -
a nevelőtestületi értekezleteken részt venni. az iskola tanórán kívüli rendezvényein részt venni,
Az intézményben alkalmazott pedagógusok az oktató-nevelő munkán túl művészeti munkát is végeznek, amely az iskola magas szintű szakmai munkájának biztosítását szolgálja.
9. Az iskola közösségei - A pedagógus közösségek kapcsolata Az intézmény vezetője és a nevelőtestület A nevelőtestület közösségeinek kapcsolattartása az igazgató, a megbízott vezetők és választott képviselők útján valósul meg. 16
A kapcsolattartás formáit rögzíteni kell a művészeti iskola munkatervében, amelyek az értekezletek és a megbeszélések. A pedagógusok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy képviselőjük útján közlik az igazgatóval. A vezetőnek kötelessége egyrészt tájékoztatni az irányítása alá tartozó pedagógusokat az ülések, döntéseiről intézményt érintő határozatairól, továbbá a fenntartó irányába közvetíteni a pedagógusok kérdéseit, véleményeit, javaslatait.
-. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Az intézmény pedagógia szervezeti egységei közötti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett (indokolt esetben rendkívüli) nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelőtestület tagja az alapfokú művészetoktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. Az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és további jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező, és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a Pedagógiai Program és módosítása a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása az intézmény éves munkatervének elfogadása az intézmény munkáját átfogó elemzések értékelések, beszámolók elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a Házirend elfogadása a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés a továbbképzési program és beiskolázási terv elfogadása a jogszabályban meghatározott más ügyek 3. A nevelőtestület véleményezési jogkörébe tartozik: a tantárgyfelosztás az igazgatóhelyettesek megbízása, ill. a megbízás visszavonása az igazgatói pályázatokról, vezetői programokról való döntés 17
az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezése az intézmény fejlesztési és beruházási terve a felvételi követelmények meghatározása külön jogszabályban meghatározott ügyek 4. A nevelőtestület értekezletei, az alkalmazotti közösség értekezlete, a szakmai munkaközösség értekezlete A nevelőtestületi értekezlet Az intézmény pedagógiai szervezeti egységei közötti rendszeres szakmai kapcsolattartás az éves munkaterv szerint ütemezett - abban rögzített - nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelőtestület értekezleteit az iskola igazgatója hívja össze. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: - a pedagógiai program és módosítása elfogadására, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadására és módosítására, - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók, az éves munkaterv elfogadására, (féléves munka értékelésére, a tanév pedagógiai munkájának értékelésére), - a házirend elfogadására, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítására, osztályozó vizsgára bocsátására, - az intézményvezetői pályázathoz - amennyiben a fenntartó az igazgatói beosztásra pályázatot hirdetett -készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására - valamennyi, a nevelőtestület döntési, véleményezési jogkörébe tartozó – át nem ruházott – ügyben A nevelőtestületi értekezlet lehet: a) Tanévnyitó értekezlet Augusztus utolsó hetében az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani, amelyen az igazgató ismereti az új tanév főbb feladatait és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. A tanévnyitó értekezleten történik az éves munkaterv elfogadásáról döntés. b) Félévi értekezlet Az igazgató elemzi az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól. c) Tanévzáró értekezlet Az igazgató - a testület véleményének figyelembevételével - elemzi, értékeli a tanév nevelőoktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. Az értekezlet a vizsgaelőadások lebonyolítását követően tartható meg. Az igazgató a tanszakvezetők tervei alapján előkészíti a 18
következő tanévet, ismerteti a következő tanítási év tantárgyfelosztását, egyezteti a nyári táboroztatási tervet. d) Nevelési értekezlet Az értekezlet tárgyát olyan nevelési kérdések képezik, amelyet a nevelőtestület határoz meg. e) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a pedagógusok egyharmadának aláírásával, továbbá az ok megjelölésével terjesztheti az igazgató elé a nevelőtestület. Nevelőtestületi értekezlet összehívását, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat is kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Az értekezletet kezdeményezéstől számított 7 munkanapon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató az értekezlet előtt legalább 7 munkanappal tájékoztatja – írásban vagy szóban – a nevelőtestület tagjait az értekezlet témájáról A nevelőtestületnek lehetősége van javaslatát írásban továbbítani az igazgatóhoz. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az igazgató vagy az általa megbízott vezető látja el. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői, ill. diákszervezet képviselőjét. Az értekezlet megnyitásakor meg kell állapítani az aláírt jelenléti ívből a határozatképességet. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van. A véleményezési jogkörbe tartozó ügyeket tárgyaló nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez elegendő a nevelőtestületi tagok több mint 50%-nak jelenléte is. Az értekezletekről jegyzőkönyv készül, az iskolatitkár vezeti, melyet az értekezletet követő öt munkanapon belül el kell készíteni és csatolni kell hozzá a jelenléti ívet. A hitelesítésre az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség jön létre, az igazgató szava dönt. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni, a szavazás előtt a levezetőnek a határozatot ki kell hirdetnie. A jegyzőkönyvet aláírja az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért pedagógusok. A jegyzőkönyvet iktatószámmal kell ellátni és az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai, valamint az intézmény ellenőrzésével megbízott szervek képviselői betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó tanároknak lehetőséget kell biztosítani a jegyzőkönyvet utólagos tanulmányozására. A fenti előírások értelemszerűen vonatkoznak a tagintézményben tartott értekezletre is azzal, hogy az értekezlet előkészítése és levezetése a tagintézmény vezető feladata. Az értekezlet időpontjáról az intézmény vezetőjét 7 munkanappal 19
előbb írásban tájékoztatni kell. Az értekezlet jegyzőkönyvének másolatát a székhelyre el kell küldeni.
f) Az alkalmazotti közösség értekezlete Az intézmény valamennyi dolgozója együttműködésének fóruma. Az alkalmazotti közösség értekezletét össze kell hívni: - azon fenntartói döntések előtt, amelyek az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatosak, továbbá - az intézmény minőségirányítási programja véleményezése céljából. Az alkalmazotti közösség értekezletét az igazgató készíti elő, hívja össze és vezeti, kivéve, ha a fenntartó az intézményvezetői megbízáshoz kér véleményt. Az utóbbi esetben az igazgatóhelyettesek és a fenntartó készíti elő az értekezletet. - A telephelyekkel való kapcsolattartás rendje - A taelephely-vezető részt vesz a rendszeresen tartott vezetői megbeszéléseken és tagja a szakmai tanácsadó testületnek, ezáltal az intézmény igazgatójával és az általános igazgatóhelyettessel, valamint a szakmai munkaközösség-vezetőkkel való kapcsolata közvetlen és rendszeres. - Az értekezletek közti időszakban felmerülő, a tagintézményben folyó munka irányításához szükséges szakmai és egyéb információkról az igazgató és az igazgatóhelyettes ad közvetlen tájékoztatást. - A telephely-vezető a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti, ezenkívül közvetlenül (elektronikus úton) intézi bármely ügyben a szükségesnek tartott egyeztetéseket. - Az intézmény igazgatója részt vesz a tagintézményben tartott értekezleteken, ezen túl ellenőrzési terve alapján – szükség szerint azon túl is – látogatja a tagintézményt, vezetőjével közvetlen kapcsolatot tart fenn. - A székhelyen működő iskolatitkár és a tagintézmény ügyintézője közvetlen kapcsolatban állnak egymással, gondoskodnak arról, hogy mind a pedagógusokat, mind a tanulókat érintő tájékoztatások a lehető legkisebb időbeli eltéréssel jussanak el az érintettekhez. 9 / 1. Szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendje, tájékoztatási formái A Szakmai munkaközösségek tagjainak és vezetőinek kapcsolattartási fórumai. Vezetői értekezlet.Alkalmazotti közösségi értekezlet. Tantestületi értekezlet. Osztályozói értekezlet. Szakmai munkaközösségi értekezlet. Oktatói értekezletek, és bármilyen céllal összehívott értekezlet. g) Szakmai munkaközösségi értekezlet Az egy művészeti ágban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok együttműködéséhez biztosít lehetőséget. A vezetőt az igazgató bízza meg a munkaközösség javaslatának figyelembevételével. A munkaközösség véleményét – szakterületét illetően – be kell szerezni az intézményi döntések előtt. A szakmai munkaközösség dönt: a munkaközösség működési és döntéshozatali rendjéről, 20
éves munkaprogramjáról, a nevelőtestület által átruházott ügyekről, szakmai ellenőrzési tervéről, az iskolai tanulmányi versenyek programjáról;
A szakmai munkaközösség véleményezi szakterületén: a pedagógiai programot, a művészeti ág helyi tantervét, a felvételi követelmények meghatározását, köztes vizsga részeinek és feladatainak meghatározását,
9/ 2. A szakmai munkaközösségek együttműködése a szakmai munkaközösséget a munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösség vezető részt vesz a rendszeresen tartott vezetői megbeszéléseken a munkaközösségek vezetői rendszeresen – havonta - tartanak értekezletet az intézmény vezetője a tanév során legalább egy-egy alkalommal részt vesz a munkaközösségek és a munkaközösség vezetők értekezletén elkészíti a munkaközösség éves programját az intézmény éves programjának figyelembevételével javaslatot tesz a pedagógusok továbbképzésben való részvételére az intézmény vezetője a beiskolázási terv elkészítése során figyelembe veszi a munkaközösség vezetők javaslatait gondoskodik a pályakezdő pedagógusok mentorálasáról, szakmai segítség nyújtásáról kidolgozza a tanítási órák látogatásának szakmai szempontjait, és azt egyezteti az intézmény vezetőjével az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott pedagógusteljesítményértékelés szempontjainak figyelembevételével szakmai értékelési szempontokat dolgoz ki javaslatot tesz a pedagógusok szakmai munkájának elismerésére a nevelő-oktató munka során felmerülő szakmai problémákat, a munkaközösség javaslatait közvetíti az intézmény vezetősége felé rendszeres értekezleteket tart a munkaközösség tagjainak, amelyen tájékoztatást nyújt a vezetői döntéseknek a pedagógusok szakmai munkájára gyakorolt hatásáról, az intézmény működésével kapcsolatos esetleges változásokról részt vesz az intézményi szabályozó dokumentumok szükség szerinti átdolgozásában a munkaközösség tagjainak szükség szerinti bevonásával tanév végén szakmai beszámolót készít az intézményvezető éves beszámolója szempontjainak figyelembevételével az intézmény vezetője az éves beszámolóhoz csatolja a munkaközösség vezetők szakmai beszámolóját 9/ 3. A szakmai munkaközösségek részvétele a pedagógusok munkájának segítésében - A szakmai munkaközösségek jellegüknél fogva elsősorban a közös szakmai munka fejlesztésére, színvonalának megtartására, és közös szakmai érdekeiknek képviseletére jöttek létre. Ebből következik, hogy megnyilvánulásaik mindig a tanárok személyes és szakmai érdekeit segítik és védik. 21
- Közös tapasztalatuk és tudásuk megbeszélése összeadódik, és minőségi javulást tesz lehetővé. - Nem feladatuk az igazgató fegyelmi jogkörének átvétele, ezért mindenkor csak a szakmai történésekre koncentrálhatnak. - Kiváló munkát végző tagukat véleményükkel elismertethetik iskolai, közösségi és országos szakmai és emberi közösségekben is. - Javaslatot tesznek elismerésekre. - Javaslatot tesznek a szakmai munka körülményeinek javítására. 7. A vezetők helyettesítésének rendje 7.4.1. Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti, aki az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozó hatásköröket is. 7.4.2. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítését a szakmai munkaközösség vezetője látja el. 7.4.3. A tagintézmény-vezetőt akadályoztatása esetén a tanszak vezetője helyettesíti. 7.4.4. Az igazgatóhelyettes és tagintézmény-vezető öt munkanapot meghaladó helyettesítéséről az igazgató intézkedik. 8. A vezetők és a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje 7.5.1.A szülői szervezettel való együttműködés szervezése az igazgató feladata. - Az igazgató gondoskodik a működési feltételeinek biztosításáról, ezen belül a megállapodás szerinti helyiség használatáról. Az ülések jegyzőkönyvének másolatát megőrzi az intézmény irattárában. - Az intézmény igazgatója az együttműködés módját az intézmény éves munkaterve, illetve az szülői szervezet éves munkatervének egyeztetésével állapítják meg. - A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az Iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. - Ha a szülői szervezet az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat megtárgyalásáról az igazgató vagy az általa megbízott vezető gondoskodik. Az igazgató az ülésre meghívja az Iskolaszék képviselőjét. 9. A szülői szervezet (közösség) képviselőjével az intézmény igazgatója tart kapcsolatot. - Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek (közösségnek) a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet – véleményezéssel érintett – napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni, és részére tanácskozási jogot kell biztosítani. - A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyben tájékoztatást kérhet szóban, írásban az intézmény igazgatójától és a tagintézmény-vezetőtől. Az írásos megkeresésre az ügy jellegétől függően mielőbb, de legkésőbb 30 napon belül választ kell adni. - A tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek tárgyalásánál a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a nevelőtestület vagy egyéb fórum ülésein. 22
- Ha szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az igazgató – tagintézményben a tagintézmény-vezető – gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. - Az intézmény szülői szervezetei (közösségei) részére művészeti áganként a szakmai munkaközösség-vezetők tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást adnak a művészeti ágban folyó munkáról. - Az egyes főtárgyak tanárai közvetlen kapcsolatot tartanak a hozzájuk beosztott tanulók szülői közösségével. - A kapcsolattartásban közreműködnek a tanszakvezetők és a pedagógusok - szülői szervezet (közösség) véleményezési jogkört gyakorol a szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.
10. A diák önkormányzati szerv zeneiskolánkban nem működik, mivel a minket befogadó általános iskolákban működő szervezeteket nem akarjuk megduplázni. Ugyanakkor a zenetanulás egyéni jellege miatt, mind a tanuló, mind a szülő személyesen tudja tartani a kapcsolatot a tanárral, és érdekeit azonnal képes megvédeni.
10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A művészeti nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató hagyja jóvá a szakmai munkaközösség javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet az igazgatóhelyettes, a tagintézményvezető, a szakmai munkaközösség-vezetők, a tanszakvezetők, az Iskolaszék, a szülői szervezet (közösség). . A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató, - az igazgatóhelyettes, - a tagintézmény-vezető, - a szakmai munkaközösség-vezetők az saját művészeti águkban, - a tanszakvezető a saját tanszakán. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységét ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető, a munkaközösség vezetők munkáját. Az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető és a munkaközösség vezetők ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztás szerint végzik el a saját területükön. A pedagógiai munka ellenőrzésének területei, módszerei, eszközei: a szakmai munkaközösség által kidolgozott szempontrendszer alapján folyik eszköze az írásbeli, szóbeli beszámoltatás
23
Az ellenőrzés tapasztalatai, eredménye a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. a szakmai munkaközösségek értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél az általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.
11. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje . A nevelőtestület a jogszabályban meghatározott feladataiból a szakmai munkaközösségekre ruházza a tantárgyfelosztásból eredő szakmai feladatok ellátását A tagintézmény és a telephely pedagógusaiból álló közösség értekezletére ruházza át: - feladat ellátási helyükön a magasabb évfolyamba lépésről, osztályozó vizsgára bocsátásról való döntést, - feladat ellátási helyükön a szakmai munkát elemző, értékelő, beszámolók elkészítését, elfogadását, A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: az intézmény igazgatója, változó tagjai: az igazgatóhelyettes, a tagintézmény, a tanuló szaktanára és még egy pedagógus, aki a tanuló oktatását végzi.
12. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája és módja Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli illetve a vezetői feladatmegosztás szerint az igazgatóhelyettes és feladat ellátási helyén a tagintézmény vezető A művészeti szakközépiskolákkal való kapcsolattartás az igazgató feladata, a kapcsolattartásban részt vesz az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető és esetenként a tanárok is. A település közművelődési intézményeivel, általános iskoláival, óvodáival az intézmény közvetlen kapcsolatot épít ki és ápol a székhelyen, a tagintézményben és a telephelyen.
13.Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok
-
A nemzeti ünnepet a délelőtti oktatást végző intézmény rendje szerint ünneplik a tanulók, Az intézmény hagyományai közé tartozó rendezvények: adventi, karácsonyi, Anyák napi hangversenyek falunapok, városi rendezvények januárban és májusban nyilvános tanszaki bemutatók, háziverseny intézményi szinten, települési rendezvényeken történő fellépések, kiállítások 24
14. Intézményi védő, óvó előírások, teendők és feladatok a tanulói balesetek megelőzése terén és bekövetkezésük esetén A közoktatási törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A művészeti nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Az intézményben alkalmazott pedagógusoknak kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Minden tanév első hetének valamely tanítási napján a csoportos foglalkozást tartó szaktanár balesetvédelmi oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni, illetőleg a tanulókkal jelenléti ívet aláíratni. A hiányzó tanulók részére másik időpontban meg kell tartani az oktatást. A tanév folyamán történő tanulmányi kirándulás, múzeum-, illetve színházlátogatás előtt a szaktanár külön oktatást tart az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan. Az elhangzott oktatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az intézmény titkárságára – tagintézményben az irodába – a rendezvény előtt kell leadni. Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, az intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet az intézmény munkavédelmi felelősének le kell adni. Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanárnak is kötelessége a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra a tanulók figyelmeztetni. Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie. Az intézmény Házirendje határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket a tanulók a benntartózkodás során be kell tartaniuk. 14/1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A zeneiskola tanulóit nem viszi törvény által előírt szervezett módon egészségügyi ellátásra. A zeneiskola tanárai számára állandóan hozzáférhetővé tesszük a zenei munkaképesség gondozása c. Kovács Sándor által írt szakkönyvet, amelynek tanulmányozása és alkalmazása lehetővé teszik a tanulók egészségvédelmét. Értekezleteinken rendszeresen napirendi pont a tanulók testi és lelki egészségvédelme. - Tanáraink részt vesznek az állami szabályokban egészségügyileg előírt szűrő vizsgálatokon. Egészségügyi okból bekövetkező távolmaradás esetén orvosi igazolást kell leadni. A tanulói baleset és egészségkárosodás veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét kell felhívni. 14/ 2 Gyermekbalesetek esetére és a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetekre vonatkozó szabályok.
25
- Zeneiskolánk döntő többségben a minket befogadó általános iskolák ilyen irányú szabályzatának ismeretét és alkalmazását is kéri tanáraitól. Intézkedések esetén közösen lép fel a két iskola. - A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló, tanár, egyéb és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. - A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. - Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, azonnal be kell jelenteni az intézmény fenntartójának. - Súlyos az a gyermekbaleset, amelya sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. - A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - Az intézményvezető kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja - Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó pedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás - Ha a balesetet vagy veszélyforrást a pedagógus észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig azonnal a vezető vagy helyettese figyelmét felhívni. - Jelentősebb testi sérülés / fejsérülés, ficam, törés, vágott, - szakított bőrseb stb. / esetén mentőt kell hívnia a pedagógusnak. - A balesetről és a kezelés tényéről, helyéről a vezetőnek, illetve a pedagógusnak értesítenie kell a szülőt. Egyéb balesetvédelmi szabályok - Az intézmény munka-, és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését a vezető végzi. - A munkavédelmi feladatokat a munka, és balesetvédelmi felelős látja el. Hatáskörét a munkaköri leírás tartalmazza. - Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni. Vegyszereket, maró anyagokat a gyermekektől elzárt helyen kell tárolni. - A munka, - tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos megfelelő szintű, részletes oktatást minden évben egyszer a munkabiztonsági szakértő tart, erről jegyzőkönyv 26
készül. Az oktatásokon mindenkinek kötelező a részvétel és az ott hangzottak tudomásul vétele. A pedagógusok feladata, hogy: - Haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melyek veszélyforrást jelenthetnek a gyermekek számára. - A mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá.
15. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést a székhelyen működő iskolában az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A tagintézményben az azonnali intézkedéseket a tagintézmény-vezető teszi meg, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót. Halasztást nem tűrő esetekben, katasztrófa-helyzetben a közvetlen veszély elhárításáról az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, és beszámolni az intézmény igazgatójának. Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a Tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információja szerint az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy, a tagintézmény-vezető, illetve a telephelyen tartózkodó vezető dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.
Egyéb rendelkezések
16.A kiadmányozás szabályai
1. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. 3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) 27
az irat iktatószáma az ügyintéző neve 4. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma 5. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 6. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti.
17. A képviselet szabályai 1. A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. 2. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. 3. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. 4. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. 5. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: 5.1 jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, 28
munkáltatói jogkörrel összefüggésben; 5.2 az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján 5.2.1 hivatalos ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során állami szervek, hatóságok és bíróság előtt az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt 5.2.2 intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel és kollégiumi székkel, az intézményi tanáccsal más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel az intézmény belső és külső partnereivel megyei, helyi gazdasági kamarával az intézmény székhelye szerinti egyházakkal munkavállalói érdekképviseleti szervekkel 5.3 sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; 5.4 az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. 6. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. 7. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni.
29
18. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 1.1 Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. 1.2 A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. 1.3 A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 1.4 A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. 1.5 Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 1.6 Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács – ennek hiányában az iskolaszék – véleményét. 1.7 Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. 1.8 Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. 1.9 Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. 30
1.10 Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. 1.11 Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 1.12 Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. 1.13 A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. 1.14 A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. 1.15 Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. 1.16 A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. 1.17 A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható.
31
1.18 A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. 1.19 Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. 1.20 A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. 1.21 Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. 1.22 A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. 1.23 A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. 1.24 A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. 1.25 A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. 1.26 A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú 32
tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmezés jogáról lemondott. 1.27 Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. 1.28 A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. 1.29 A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel – legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. 1.30 A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló közeli hozzátartozója osztályfőnöke illetve osztálytanítója napközis nevelője felsős tanuló esetén volt osztálytanítója a fegyelmi vétség sértettje akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. 1.31 A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók.
19. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai Az iskolában keletkezett jogok díjazásáról egyénileg egyezik meg az érintett tanuló képviselőivel az igazgató.
20. Az egyéb foglalkozások a tanórán kívüli foglalkozások célja, szervezeti formái és időkereteire vonatkozó szabályok Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 33
Tanulmányi, szakmai (intézményi, iskolák közötti, területi, országos) verseny Tanulmányi kirándulás Kulturális rendezvény Zenei tábor Tanulmányi kirándulásnak minősül a zenei versenyeken, bemutatókon való részvétel, hangversenyek, operaelőadások, múzeumok, táncművészeti, színházi előadások látogatása. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 10 tanulónként legalább egy főt. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell a szaktanárok részvételét. A kórus, zenekar, a zenei tábor vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a kórus, a zenekar működéséért. A kórus, zenekar szerepléseit, külső fellépéseit az igazgató engedélyezi. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. - Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a regionális, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók – továbbá a kórus, zenekar, kamaracsoportok, szólisták- eredményes szereplését az egész intézményközösség megismerje. Az egyéb foglalkozások szervezését a vezető tanár, a tanulók, vagy a szülők kezdeményezhetik. Az egyéb foglalkozások a szükséges időkeretben zajlanak.
21.Az intézményi dokumentumok nyilvánossága [ Az SZMSZ, a házirend, és a pedagógiai program legalább egy példányának a szülők és a tanulók által szabadon megtekinthető módon történő elhelyezésre. Az intézményvezető távollétében vagy helyette a szülők, tanulók részére a pedagógiai programról tájékoztató személy. Honlap hiányában az SZMSZ, a házirend és pedagógia program helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozásának módja. A házirend érdemi változásakor a tanuló, a szülő tájékoztatásának módja. Annak leírása, hogyan történik a szülők tájékoztatása a megelőző tanév végén azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Az SZMSZ-t az intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni, SZMSZ része a KIR-ben publikált intézményi közzétételi listának.
34
22. Legitimációs záradék 1. A SZMSZ hatálybalépése A módosított SZMSZ 2014. 01. 14. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti az előző SZMSZ. 2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. igazgató
P.H. 3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai Zeneiskolánkban nem működik szülői szervezet, és diákönkormányzat. A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete Nyíregyháza 2014-01-14. napján tartott értekezletén elfogadta.
............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag 4. Fenntartói és működtetői nyilatkozat Jelen szervezeti és működési szabályzatot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult vezetője az SZMSZ fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. 22/1 Az SZMSZ rendelkezései a fenntartóra többletköltségeket hárítás esetén. Jelen SZMSZ nem tartalmaz többletköltséget igénylő előírást a fenntartó vonatkozásában. Kelt: Nyíregyháza 2014-01-14
............................................. Fenntartó képviselője 35
Mellékletek:
A Muzsika Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola Nyíregyháza Csillag u 46/a OM azonosító: 100930 23. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Iktatószám:…………………../2013.
Érvényes: Nyíregyháza, 2013. 02. 25 1. Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt.
1.1.
Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja
Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg, mivel iratkezelési szabályzat készítését a jogszabály nem rendeli el.
Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény • a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása, 36
• az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése, • azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart, • az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése, • az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, • a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, • az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése • a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása. Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintettet személyek – egyértelmű és részletes – tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.
1.2.
Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése
a) A Muzsika Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola Nyíregyháza adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. 02. 25. értekezletén elfogadta. b) Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó, Penta Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság” képviselője megismerte az intézmény szervezeti és működési szabályzatának részeként támogatta. c) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola honlapján, valamint az igazgatói irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat az igazgató jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 37
c) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített tanulói jogviszony esetén a tanuló – a kiskorú tanuló szülője – köteles tudomásul venni, a beiratkozáskor az intézmény adatkezelési tevékenységéről a tanulót és a szülőt írásban tájékoztatni kell. A tanulói adatkezelés időtartama az intézménybe való jelentkezéstől kezdődően legfeljebb a tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető törzskönyv, a beírási napló, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. d) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített munkavállalói jogviszony esetén a munkavállaló köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakasza szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni.
2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a köznevelési törvény 43-44.§- ai rögzítik. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint.
2.1. Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait
2.1.1. Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógusszakvizsga, PhD megszerzésének idejét, 38
e) munkaköre megnevezését, f) a munkáltató nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. n) óraadó esetében az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését.
2.1.2. Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat a) családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete b) állampolgárság; c) TAJ száma, adóazonosító jele d) a munkavállalók bankszámlájának száma e) családi állapota, gyermekeinek születési ideje f) állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma; g) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja, - a pedagógus továbbképzésben való részvétellel, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos 39
adatok, idegennyelv-ismerete, - a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja, FEOR-száma, - a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma - a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, - az alkalmazott egészségügyi alkalmassága, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával.
2.2. A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai
2.2.1. Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott tanulói adatokat a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, 40
f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat, q) tanulmányai várható befejezésének idejét, évfolyamát.
2.2.2 Kezeli továbbá a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos további adatokat
a) a tanuló állampolgársága, b) állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; d) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, 41
- a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatok f) a tanulói balesetekre vonatkozó adatok, g) a tanuló személyi igazolványának száma, h) a tanuló fényképét a digitális naplóban, i) többi adatot az érintett hozzájárulásával.
3. Az adatok továbbításának rendje 3.1. A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.
3.2. A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Köznevelési törvény 44. §- a rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos 42
nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,
Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. ingyenes tankönyv-ellátás, tanulók 50%-os étkezési kedvezménye, stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
4. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyettest, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdasági vezetőt és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény 43
igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el.
Az igazgató személyes feladatai: • a 2.1 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, • a 2.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, • a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, • a 3.1 és 3.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, • a 3.2 fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, • a 2.2. fejezet f) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Igazgatóhelyettes: • a munkaköri leírásában meghatározott felosztás szerint felelős a 2.2 fejezet c), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért, • a 3.2 fejezet e), f), szakaszaiban szereplő adattovábbítás.
Gazdasági vezető: • beosztottainak az érvényes munkaköri leírások szerint feladatait továbbadhatja, az adatkezelői feladatkörért azonban személyes felelősséggel tartozik az alábbi körben, • a 2.1 fejezet c) szakasza szerint munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése, • a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben 44
• kezeli a munkavállalók bankszámlájának számát. • a pedagógusok és munkavállalók személyi anyagának kezelése, • a pedagógusok és munkavállalók adatainak kezelése a 2.1 a) és b) szakaszai szerint, • a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása,
Iskolatitkár: • tanulók adatainak kezelése a 2.2 a), b), e) szakaszai szerint, • a tanulók felvételire vonatkozó adatainak kezelése a 2.2 c) szakasza szerint • adatok továbbítása a 3.2. d) szakaszában meghatározott esetben. • rögzíti az ebédelő tanulók és dolgozók étkezésével kapcsolatos adatokat, azokat
Munkavédelmi felelős: • 2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása.
Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógusok: • beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg, • beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges), • a fentiekben említett hozzájárulása diákoktól írásban történik.
5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1. Az adatkezelés általános módszerei 45
Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: • nyomtatott irat, • elektronikus adat, • elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat, • az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép. Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatásért felelős miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti.
5.2. Az munkavállalók személyi iratainak vezetése 5.2.1. Személyi iratok Személyi irat minden felhasználásával
– bármilyen
anyagon, alakban
és bármilyen
eszköz
keletkezett – adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: • a munkavállaló személyi anyaga, • a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat. • a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), • a munkavállaló bankszámlájának száma • a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.
5.2.2. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: 46
• a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata, • a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, • bíróság vagy más hatóság döntése, • jogszabályi rendelkezés.
5.2.3. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: • az intézmény vezetője és helyettesei, • az intézmény gazdasági vezetője és – munkaköri leírásuk alapján – beosztottai, • az iskolatitkár mint az adatkezelés végrehajtója, • a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor, stb.), • saját kérésére az érintett munkavállaló.
5.2.4. A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: • az intézmény igazgatója és igazgatóhelyettese • az intézmény gazdaságvezetője • az adatok kezelését végző iskolatitkár. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.
5.2.5. A személyi anyag vezetése és tárolása A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen 47
szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: • a munkaviszony első alkalommal való létesítésekor • a munkaviszony megszűnésekor • ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak. A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdaságvezető és az iskolatitkár végzik.
5.3. A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1. A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek • az intézmény igazgatója • az igazgatóhelyettes 48
• az intézmény gazdaságvezetője • az iskolatitkár. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.
5.3.2. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása
A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között az 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: • összesített tanulói nyilvántartás, • törzskönyvek, • bizonyítványok, • beírási napló, • főtárgyi naplók, • a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma.
49
5.3.2.1. Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: • a tanuló neve, osztálya, • a tanuló azonosító száma, diákigazolványának száma, • születési helye és ideje, anyja neve, • állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma, • a tanuló általános iskolájának megnevezése. A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban digitális módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.
5.4. A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az iskola tanárai, vezetői feladatkört ellátó munkavállalói felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos. 50
5.5. Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje
5.5.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására
Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.
A munkavállaló, a tanuló adatainak kezeléséről, amelyet az
vagy gondviselője tájékoztatást
kérhet
személyes
valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását,
adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, adatfeldolgozó
az adatkezelés
céljáról, jogalapjáról,
időtartamáról,
az
nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és 51
milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.
5.5.2. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és Amennyiben a
annak
eredményéről
a
kérelmezőt
írásban
tájékoztatni.
tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az
52
ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatkezelési törvény szerint bírósághoz fordulhat.
5.5.3. A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
Záró rendelkezések
Jelen adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek véleményének beszerzésével és a fenntartó jóváhagyásával.
Nyíregyháza, 2013. 02. 25
………………………………………………….. Kiss László igazgató
53
24. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: -
el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,
-
az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”,
-
az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát,
-
az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.
A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskolai informatikai hálózatban egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, (jelszóval védett), ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá. - A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni. Az intézményben rögzített, tárolt, továbbított adatok kezelését a 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 41.-43.§-ai valamint a belső iratkezelési szabályzat tartalmazza. - Kiemelt figyelmet igénylő területek: A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársakat titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásuk ellátása során szereztek tudomást. E kötelezettség határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, melyre a szülő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermekek érdekében történő megbeszélésére. - 91 - A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adatközlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejlődését. - A gyermekek személyes adatai csak pedagógiai, gyermekvédelemi valamint egészségügyi célból adhatók ki. 54
- Az intézmény vezetője köteles a gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ebben az esetben az adattovábbításhoz a szülő beleegyezése nem szükséges. - Az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással kapcsolatos, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okból, a célnak megfelelő mértékben és célhoz kötötten lehet nyilvánosságra hozni. - Az adattovábbításra az intézményvezetője, akadályoztatása esetén, az általa meghatalmazottak jogosultak. - Az intézmény nem használ elektronikus naplót.
25. Az alapfokú művészetoktatás térítési díj kötelezettsége - Jogszabályi rendelkezések 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról VIII. fejezete A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet - Térítési díj Fizetési kötelezettség: Térítési díjfizetési kötelezettség terheli a tanulói jogviszonnyal rendelkező, zeneiskolába beiratkozott tanulókat 6 – 22 éves korban. - Tandíj Fizetési kötelezettség: Tandíjfizetési kötelezettség terheli a tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, zeneiskolába beiratkozott tanulókat korhatártól függetlenül. -. A térítési díj és tandíj mértékét meghatározó tényezők A szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának mértéke. A központi normatíva mértékének meghatározó százaléka. Fenntartó szabályzata. A tanulmányi eredmény. - Fizetési kedvezmények - Mentesség: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, az állami gondozott, illetve tartós nevelésbe vett, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az alapfokú művészetoktatás térítés nélkül vehető igénybe. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel. - Kedvezmény: A törvényi rendelkezések, valamint a fenntartói rendelkezések által meghatározott mértékben részesülhetnek kedvezményben a nehéz anyagi körülmények között élő, a zeneiskolába beiratkozott tanulók. - Részletfizetés: A fenntartói, illetve intézményvetői szabályozás alapján vehető igénybe. - A kedvezmények igénybevételének szabályozása Az intézmény által rendszeresített nyomtatvány benyújtásával lehet kérvényezni a térítési díj, illetve tandíjmentességet, kedvezményt és részletfizetést. A kérelem mellé csatolni kell a feltüntetett jövedelmeket igazoló dokumentumokat és – a fizetési mentességre jogosító – egyéb határozatokat. A kérelmeket az intézményvezető bírálja el az idevonatkozó jogszabályok szerint. A döntésről a tanulót, illetve gondviselőjét írásban értesítjük. A kötelező minimum összeget minden esetben szükséges - és kötelező jellegű – megfizetni. 55
- A térítési díj és tandíj befizetésének szabályozása A befizetés - külön szabályzatban megjelölt helyen és módon - az intézmény gazdasági irodájában történik tanévenként két alkalommal. A részletfizetési lehetőséget igénybevevőknek havonta. A befizetéssel egy időben kerül kiadásra befizetési nyugta/blokk, a pénzügyi szabályozásnak megfelelően. - A fizetési kötelezettség elmulasztásának következménye Amennyiben nem kerül határidőre befizetésre a kivetett térítési díj, illetve tandíj, erről fizetési felszólító levélben értesítjük a gondviselőt. Amennyiben az újabb határidőig sem kerül kiegyenlítésre a hátralék, úgy másodízben is felszólításra kerül a gondviselő. A másodszori eredménytelen felszólítás után a tanuló intézményi tanulói jogviszonya megszüntetésre kerül, mely határozatról a gondviselőt is tájékoztatjuk és kivetésre kerül a tanulói jogviszony fennállásának idejéig meghatározott térítési díj, illetve tandíj mértéke. Miután ennek befizetés sem történik meg, úgy a behajtásra polgári peres eljárást kell kezdeményezni. A térítési díjakat és tandíjakat a Művészeti Iskola gazdasági irodáján fizetik be az iskolatitkárnál. Az éves megállapított tandíj/térítési díj két egyenlő részben kerül kifizetése. Beiratkozáskor a befizetendő összeg 50%-át fizetik, majd az első félévet követően március 20-ig a második részletet .
26.Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata Az iskolai könyv, kotta, zeneműtár, hangszertár (továbbiakban könyvtár-eszköztár) az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságát, a korszerű szemléltetést szolgálja. A könyvtár állományának tartalmaznia kell a nevelési-oktatási tervek által előírt eszközöket (ajánlott kotta és zeneműveket, szakkönyveket, lexikonokat, szótárakat, szakfolyóiratokat, valamint rendelkeznie kell az alapvető kazetta, hanglemeztárral, videokazetta gyűjteménnyel stb.). Törekedni kell az állomány folyamatos gyarapítására. A könyvtár állományának gyarapításáról, nyilvántartásáról, a kölcsönzés rendjének kialakításáról és nyilvántartásáról a könyvtáros gondoskodik. A tanév végén a tanulóknak, a tanároknak - bizonyítványosztás előtt - tartozásukat rendezniük kell. A könyvek, kották kikölcsönzése a nyárra meghosszabbítható. Az elveszett, vissza nem szolgáltatott könyvtári tulajdonú könyvet, kottát, hanglemezt, eszközt stb. a folyó kereskedelmi áron kell megtéríteni.
56
