Kiss Kálmán A Luby család A z egykori S z a t m á r n a k sok ősi nemesi famíliája létezett, a L u b y család azonban nem volt tör zsökös S z a t m á r megyei család. A z eredetileg felvidéki s z á r m a z á s ú Lubyak szatmári ágának a története a 18. század m á s o d i k felében k e z d ő d ö t t , á m szük két é v s z á z a d e l e g e n d ő volt ahhoz, hogy v á r m e g y e i , illetve annak kereteit átlépő közéleti szerepvállalásuk, valamint a t u d o m á nyok és a magyar m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t területén kifejtett t e v é k e n y s é g ü k révén n e v ü k nemcsak Szatmár v á r m e g y e t ö r t é n e l m é b e került be, hanem az o r s z á g o s köztörténetbe is. A L u b y család történetéről részletes, összefoglaló j e l l e g ű munka ez idáig nem készült. Bár H o r á n s z k y Pál a két v i l á g h á b o r ú közötti i d ő s z a k b a n kísérletet tett arra, hogy a r e n d e l k e z é s é re álló iratok alapján áttekintse a Luby család sorsának alakulását a kezdetektől a 20. század első h a r m a d á i g , ám ez m e g l e h e t ő s e n vázlatos maradt. A s z e r z ő m u n k á j a e l ő s z a v á b a n maga is utalt vállalkozása n e h é z s é g e i r e , nevezetesen arra, hogy a Trianon utáni állapotok között szá mos dokumentum és a n y a k ö n y v nem volt elérhető s z á m á r a . Ez volt a fő oka annak, hogy H o r á n s z k y m ű v e - bár sok hasznos információt tartalmaz - nem törekedhetett teljességre. 1
A család n e m z e d é k r a j z á n a k m e g é r t é s é h e z H o r á n s z k y Pál m u n k á j a mellett t o v á b b i segítsé get jelentenek Nagy Iván ismert genealógiai m ű v é n e k a Lubyakat b e m u t a t ó l e s z á r m a z á s i táb lái, amelyeknek elkészítése é p p e n egy, a k é s ő b b i n e m z e d é k e k b ő l s z á r m a z ó Luby-sarjhoz fűződik. A z említett m u n k á k o n kívül a S z a t m á r megye t ö r t é n e l m é v e l kapcsolatos írásokban található, Lubyakra t ö r t é n ő utalások és t e r m é s z e t e s e n a hazai levéltárakban, valamint köz gyűjteményi kézirattárakban őrzött iratok, a nagyari református e g y h á z parókiáján található dokumentumok és a nagyari lakosok által k ö z ö l t adatok voltak forrásaim. 2
M i v e l dolgozatom célja a L u b y család szatmári nemesi á g á n a k és azon belül is a család Nagyarban töltött másfélszáz é v é n e k vázlatos b e m u t a t á s a , a k o r á b b i , nem Szatmár v á r m e g y é vel kapcsolatos i d ő s z a k o k b ó l csak a legfontosabb mozzanatokat ragadom k i . A L u b y családot Liptó v á r m e g y é b ő l származtatják. H o r á n s z k y az 1230. évre d a t á l v a Hauch Polko, a L u b y Károly által készített l e s z á r m a z á s i tábla Hauk P o l k u , Borovszky pedig Hauk Palku n é v e n említi azt a k ö z ö s őst, akinek u t ó d a i a későbbi é v s z á z a d o k b a n m á r k ü l ö n ágakra válva és k ü l ö n családnév alatt é l n e k . K ö z v e t l e n ü l ettől az őstől eredeztetik magukat a horai Horánszky, az andrásfalvi Andreanszky és a benedekfalvi Detrich családok. Ő k e t az okleve lek a 14. századtól említik a fenti neveken. A benedekfalvi D e t r i c h e k b ő l válik k i aztán egy év századdal k é s ő b b egyrészt a Dluholóczky, m á s r é s z t a m a g á t benedekfalvi L u b y n é v e n j e l ö l ő ág. Ez u t ó b b i n a k az első tagja az 1500-ban említett benedekfalvi L u b y M i h á l y v o l t . A z elő tag és a c s a l á d n é v eredete tulajdonképpen a család két akkoriban m e g l é v ő birtokával magya rázható: a Lubyak többek k ö z ö t t a Liptó v á r m e g y e i B e n e d e k f a l v á n , illetve L u b e l l é n - ebből származik a L u b y név - voltak birtokosok. 3
4
5
6
7
HORÁNSZKY, 1936. 19. Luby Károly (1830-1908) vármegyei levéltáros és genealógus is volt. Vö. SZENNYEI, 1870. 57. HORÁNSZKY, 1936. 3. LUBY, 1892. BOROVSZKY, SZATMÁR, 595. 6 Vö. LUBY, 1892. 7 Vö. NAGY, 1857-1865. 7. köt. 189. 1
2
3
4
5
A L u b y a k szatmári története 1772-ben kezdődött, amikor Luby (IV.) K á r o l y (1750—1805) N a g y k á r o l y b a került. Szülei benedekfalvi Luby Antal és lukanényei L u k a Julianna voltak. A c s a l á d aktívan részt vett a v á r m e g y e i k ö z é l e t b e n : a n e m z e d é k t á b l á r ó l olvashatjuk le, hogy a nagyapa, Luby L á s z l ó Hont v á r m e g y e aljegyzője és szolgabírája volt. L u b y ( I V ) Károly éle t é n e k korai éveiről k e v é s adat maradt fenn. A z egyik irat t a n ú s á g a szerint a fiatal gyereket 1762-ben a váci „szegény nemes ifjak társodájába" íratták be, ahol iskolai t a n u l m á n y o k a t folytatott. K é s ő b b elhagyta szülőföldjét, és gróf K á r o l y i Antal szatmári főispán szolgálatába s z e g ő d ö t t . A h ú s z e s z t e n d ő s fiatalembert titkári feladatok ellátásával b í z t á k meg. 8
9
L u b y (IV.) Károly S z a t m á r m e g y é b e n ismerkedett meg Becsky Ágnessel, tasnádszántói Becsky G á b o r l e á n y á v a l , akivel 1778. február 8-án N a g y - G é c z (ma: N a g y g é c ) k ö z s é g b e n , a Becsky család ősi fészkében h á z a s s á g r a lépett. A frigy r é v é n Luby (IV.) K á r o l y nem csak a Becskyekkel került rokoni kapcsolatba, hanem a tekintélyes Károlyi családdal is, mivel a Becskyek az évszázadok során nemegyszer a Károlyi famíliából választottak maguknak házastár sat. Becsky Ágnes dédnagyanyja is Károlyi-lány volt, ugyanis dédnagyapja, Becsky György, szatmári alispán b á r ó Károlyi Terézt, gróf Károlyi Sándor leánytestvérét vette feleségül. L u b y (IV.) Károly, sok társához h a s o n l ó a n , egyszerre t ö b b hivatalt is viselt. 1790-ben Szat m á r v á r m e g y e alispánjának választották meg, emellett királyi udvari t a n á c s o s és a magyar k i rályi tábla assessora volt. Luby K á r o l y követtársával, ifjabb kisrédei R h é d e y Ferenccel együtt a pozsonyi o r s z á g g y ű l é s e n képviselte S z a t m á r v á r m e g y é t . R h é d e y v e l v a l ó kapcsolata e g y é b k é n t a Lubyak S z a t m á r megyei t o v á b b i történetének m e g h a t á r o z ó tényezője lett, ugyanis é p pen ifjabb R h é d e y Ferenc volt az, akinek nagyari u d v a r h á z á t és birtokát a Lubyak k é s ő b b m e g v á s á r o l t á k . A kisrédei R h é d e y e k e t napjainkban általában a Bereg megyei Csaroda k ö z s é g gel kapcsolatban s z o k t á k említeni. A z ottani m ű e m l é k református templomban található ugyanis idősebb R h é d e y Ferenc (1700-1758) e p i t á f i u m a . Idősebb R h é d e y Ferenc életének h á r o m - n é g y évtizedét Nagyarban t ö l t ö t t e , ahová v a l ó s z í n ű l e g az 1720-as é v e k elején került h á z a s s á g a révén, m i v e l onnan választott m a g á n a k feleséget rátóti Gyulaffy M á r i a s z e m é l y é b e n . Halálát k ö v e t ő e n ö z v e g y e t o v á b b r a is Nagyarban maradt. I d ő s e b b R h é d e y Ferenc n é g y árvát hagyott maga után: h á r o m l e á n y g y e r m e k e t , Krisztinát, Borbálát, Klárát és egy f i út, Ferencet. K é s ő b b a lányok férjhez mentek és elkerültek a faluból. A fiútestvér, ifjabb R h é d e y Ferenc a v á r m e g y e központjához, N a g y k á r o l y h o z k ö z e l e b b fekvő piskolti u d v a r h á z á ba költözött, s onnan irányította az anyjuk halálával v é g k é p p gazda nélkül maradt nagyari bir tokot. 10
11
1 2
A barokk stílusban épült, m ű e m l é k k é n t védett nagyari kúriáról a szakirodalom ú g y tartja, hogy 1785 k ö r n y é k é n épült. A k k o r k é s z ü l t el ugyanis I I . J ó z s e f rendeletére az első katonai fel m é r é s Nagyar belterületét ábrázoló t é r k é p s z e l v é n y e . A térképen e g y é r t e l m ű e n b e a z o n o s í t h a t ó mind helyileg, m i n d alaprajzát tekintve a ma is m e g l é v ő kuriális épület. Azonban a L u b y c s a l á d iratai között fennmaradt levelek, valamint m á s dokumentumok alapján bátran állíthat j u k , hogy az u d v a r h á z nem 1785 k ö r ü l , hanem j ó v a l k o r á b b a n , talán m á r a Gyulaffy-időszakban, de m i n d e n k é p p e n j ó n é h á n y évtizeddel 1785 előtt, tehát m é g i d ő s e b b R h é d e y Ferenc 13
Uo. Nagy Ivánnál a születési évszám 1752. HORÁNSZKY, 1936. 14. Vö. KOMJÁTHY, 1983. 8. Idősebb Rhédey Ferenc apja, Rhédey László (? -1730) Csarodán élt. Vö. KEMPELEN, 1911-1932. 9. köt. 116. Uo. 116. Ugyanakkor itt utalok arra, hogy Nagy Iván munkájának Rhédey Ferencre vonatkozó leszármazási táb lája pontatlan, mivel nincs feltüntetve két nemzedék, sem csarodai Rhédey László, sem fia, idősebb Rhédey Fe renc, csupán ez utóbbi fia, ifjabb Rhédey Ferenc. Vö. NAGY, 1857-1865. 9. köt. 743. 13 PÓK, 1998.40. 8
9
1 0
1 1
1 2
életében m e g é p ü l t . Idős R h é d e y Ferenc halála után ugyanis az ö z v e g y nem volt olyan anyagi helyzetben, hogy egy ilyen épület megépíttetésére v á l l a l k o z h a s s o n . Ifjabb R h é d e y Ferenc szintén aktív résztvevője volt a v á r m e g y e i közéletnek, s ennek k ö szönhetően s z e m é l y e s , m u n k a t á r s i kapcsolatba került L u b y (IV.) Károllyal. K ö z e l e b b i isme retségüket elmélyítette az is, hogy a v á r m e g y e i k ö z g y ű l é s a pozsonyi diétára kettejüket dele gálta követként. Luby (IV.) K á r o l y ezekben az é v e k b e n m á r N y í r v a s v á r i b a n álló saját udvar h á z á b a n élt feleségével és fiaival, ( I I . ) Imrével (1778-1851) és (V.) Károllyal (1787-1840). 14
A z apa 1805-ben meghalt, a birtok irányítása és a gyerekek s o r s á n a k e g y e n g e t é s e attól kezdve az anya feladata lett. V é l h e t ő l e g a Luby szülők és ifjabb R h é d e y Ferenc között m á r hamarabb is s z ó b a került a nagyari birtoknak a L u b y fiúk s z á m á r a történő z á l o g b a adása, amely az egyik irat t a n ú s á g a szerint 1807-ben meg is t ö r t é n t . Ezzel gyakorlatilag eldőlt az egykori Gyulaffy-, majd R h é d e y - b i r t o k további sorsa: m i v e l a R h é d e y e k a s z e r z ő d é s b e n kitű zött idő elteltével nem váltották vissza, a birtok v é g l e g a Luby c s a l á d r a szállt. 15
A nagyari birtok igazgatását az első e s z t e n d ő k b e n az anya, Becsky Á g n e s intézte, majd 1810-ben fiaira ruházta át ennek gondját. A fiúk között a földbirtokot vagyonilag megfelez ték, á m az e g é s z birtokon t ö r t é n ő gazdálkodást ( I I . ) Imre távolléte miatt (V.) Károly vállalta magára. A z u d v a r h á z a t (V.) K á r o l y kapta meg, ( I I . ) I m r é n e k pedig N a g y g é c b e n biztosítottak földterületet egy kúria f e l é p í t é s é r e . 1822-ben az egész nagyari földbirtok Luby (V.) K á r o l y é lett, miután kifizette testvérét, ( I I . ) I m r é t . 16
1 7
Luby (V.) K á r o l y neve t ö b b v o n a t k o z á s b a n is említésre m é l t ó . Jelentős alakja volt a megyei közigazgatásnak: hosszú i d ő n keresztül viselte a F e h é r g y a r m a t i j á r á s szolgabírói tisztét. K ö z ismert, hogy az 1815-től a Nagyarral s z o m s z é d o s Cseke (ma S z a t m á r c s e k e ) k ö z s é g b e n élő K ö l c s e y Ferencnek (1790-1838) nem kevés keserűséget és b o s s z ú s á g o t okoztak az atyafiai val kibontakozott birtokperek. L u b y (V.) Károly szolgabírói m i n ő s é g b e n többször is b í r á s k o dott ezekben a vitás ü g y e k b e n . A z iratok szerint a felek m e g h a l l g a t á s á n a k helyszíne volt a nagyari u d v a r h á z i s . 18
Kölcsey azonban nemcsak ilyen esetekben és nemcsak mint peres fél fordult meg a Lubyak otthonában. Rendszeresen és k ö l c s ö n ö s e n látogatták e g y m á s t , ugyanis közeli r o k o n s á g b a n és emellett j ó kapcsolatban is voltak egymással. A r o k o n s á g alapját az képezte, hogy Luby (V.) Károly feleségének, hiripi S z u h á n y i A n n á n a k (1792-1840) a testvére, Josephine C s e k é b e ment férjhez. S z u h á n y i Josephine (1798-1854), vagy ahogy n e v e z t é k , Pepi K ö l c s e y Á d á m nak (1796-1827), K ö l c s e y Ferenc testvérének volt a felesége. K ö l c s e y Á d á m korán b e k ö v e t kezett halála u t á n árván maradt kisfiának, K ö l c s e y K á l m á n n a k és az ö z v e g y é n e k t á m a s z a a testvér, K ö l c s e y Ferenc lett. A két család közötti rokoni szálak erősítését jelentette az is, hogy K ö l c s e y K á l m á n t Luby ( V ) Károly és felesége, S z u h á n y i A n n a tartotta keresztvíz alá. K ö l c s e y A n t ó n i a (1821-1876) és Obemyik K á r o l y (1815-1855) fennmaradt n a p l ó t ö r e d é k e i b ő l a gondosan ápolt rokoni kap csolat sok apró részletére fény d e r ü l . Bár a v i s s z a e m l é k e z é s e k időterjedelme nem nagy, és 1 9
A nagyari református egyház iratai között találunk több utalást is arra vonatkozóan, hogy az özvegynek anyagi gondjai voltak, s néhány alkalommal kölcsönt kellett kérnie az egyháztól. Erről tanúskodnak az első nagyari anya könyv belső borítóján található, kölcsönadásra vonatkozó bejegyzések. SZSZBML, X I I I . 21. 2. d. 10/A. cs. 6. pali. 1822. szept. 29. Uo. 1810. ápr. 24. Uo. 1822. szept. 29. 8 Vö. Luby Károly idézése Nagyarban Kölcsey Ferenc, Költsey Adám, valamint Jámbor András és Kalmár Mihály részére. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban őrzött irat publikálva: CSORBA, 1991. 98. KÖLCSEY A., 1982. A Függelékben részleteket közölnek Obernyik Károly naplójából.
1 4
1 5
1 6
1 7
J
1 9
messze nem ölelik fel Kölcsey Ferenc csekei t a r t ó z k o d á s á n a k teljes idejét (1815-1838), egy é r t e l m ű e n megállapítható, hogy k ö l c s ö n ö s tisztelet, segítőkészség és szellemi p a r t n e r s é g j e l lemezte a Luby c s a l á d és K ö l c s e y közti kapcsolatot. Ennek a r o k o n s á g n a k és baráti viszonynak k ö s z ö n h e t i Nagyar például, hogy K ö l c s e y j ó v o l tából a magyar reformkor nagyjai k ö z ü l b á r ó W e s s e l é n y i Miklós vagy a költő és a k a d é m i a i tag, Szemere Pál is megfordult a L u b y család v e n d é g s z e r e t ő h á z á b a n . Obernyik Károly, aki K ö l c s e y K á l m á n házitanítója volt, szintén gyakran elkísérte K ö l c s e y Ferencet és annak uno k a ö c c s é t Nagyarba. Obernyik n a p l ó j á b ó l az is kiderül, hogy szerelmes érzéseket táplált L u b y (V.) Károly egyik leánya, Á g n e s iránt, j ó l l e h e t érzelmei a lány részéről viszonzatlanok marad tak. L u b y (V.) K á r o l y nagy gondot fordított gyerekei taníttatására. Felsőfokú t a n u l m á n y o k r a Pestre küldte őket, n é h á n y é v u t á n pedig, befejezvén iskoláikat, h a z a t é r t e k a nagyari szülői h á z b a . Pesten nemcsak fogadott házitanítók gardírozták a fiatalembereket, és tettek meg m i n dent azért, hogy j ó előmenetelről lehessen az iskolai é v végén a s z ü l ő k n e k b e s z á m o l n i , hanem az apjuk által felkért Waltherr L á s z l ó , a K á r o l y i a k pesti levéltárosa is gondot viselt a n a g y v á rosba került L u b y fiúkra. A m ű v e l t Luby család o r s z á g o s lapokra fizetett elő. L u b y (V.) K á r o l y és hitvese ugyanazon évben, 1840-ben n é h á n y h ó n a p k ü l ö n b s é g g e l meg haltak, ekkorra azonban a fiúk k ö z ü l Zsigmond (1819-1887) m á r n a g y k o r ú lett, és J á n o s (1822-1868) is hamar hozzáfoghatott a g a z d á l k o d á s h o z . Egyedül fiatal testvérük, az akkor m é g csak tíz e s z t e n d ő s Luby ( V I . ) K á r o l y (1830-1908) szorult g y á m s á g r a . L u b y Zsigmond neve több ok miatt is említést é r d e m e l . Elsőként Petőfi Sándorral való ba rátságáról kell szólnunk. Petőfi 1846-os S z a t m á r megyei utazása s o r á n C s e k é b e is e l z a r á n d o kolt, hogy K ö l c s e y Ferenc sírját felkeresse. Petőfi a K ö l c s e y v e l rokon Kende Lajosnál (1816-1867) ismerkedett meg L u b y Zsigmonddal. L u b y és Kende Lajos u n o k a t e s t v é r e k v o l tak, ugyanis Kende Lajos anyja is S z u h á n y i lány volt, n é v szerint S z u h á n y i Erzsébet (1794-?). A Luby Zsigmond és Petőfi S á n d o r között kibontakozott barátság a költő 1849-ben b e k ö vetkezett haláláig megmaradt. Kapcsolatuk írásos e m l é k e i b ő l a m ú l t s z á z a d b a n t ö b b levél el veszett vagy m e g s e m m i s ü l t , e g y - k é t fennmaradt darab azonban t a n ú s k o d i k b a r á t s á g u k r ó l : például egy m a g á n l e v é l és L u b y Zsigmondnak a Petőfi Irodalmi M ú z e u m őrizetében lévő v e r s e s k ö n y v e , amelyben többek között Petőfi saját kezűleg b e m á s o l t k ö l t e m é n y e i olvasha t ó k . (Ezek a Dalaim és Az én képzeletem... c í m ű versek.) Mindemellett L u b y ( V I . ) K á r o l y t ö b b s z ö r is megerősítette azt, hogy Petőfi nem egy alkalommal j á r t Nagyarban Zsigmond vendégeként. 2 0
2 1
22
Luby Zsigmond 1842-ben feleségül vette nagyilosvai Ilosvay Katalint, és annak birtokára, F ü l p ö s d a r ó c r a költözött, ahol hamarosan építkezésbe kezdett. Petőfi m e g l á t o g a t t a Luby Zsig mondot új o t t h o n á b a n is. (Ez az épület azonban m á r r é g m e g s e m m i s ü l t , mivel az u t ó d o k a 19. s z á z a d végén lebontották, és újat építettek helyette.) Áll viszont a nagyari kúria t ö b b mint 250-300 e s z t e n d ő s épülete, amelyben Petőfi a vissza e m l é k e z é s e k szerint több alkalommal is v e n d é g e s k e d e t t . A szakirodalomban ezzel az 2 0
2 1
2 2
PIM, P-lev. 51/1-3. Petőfi Sándor levele Luby Zsigmondnak. Szatmár, július 31. 1847. PIM, P-an. 53. XLX. sz. 1840-1870-es évek. Egyik levelében így emlékszik vissza: „ Luby Zsigmond Petőfi személyes jóbarátja, nálla heteket töltött Nagy Arba, - hiszen onnan járogattunk által Csekébe, Kölcsey Adámné Szuhányi Jozefa anyám testvéréhez, a 'nagy nénémhez, - akkor Obernyik a' néném fia Kölcsey Kálmán nevelője volt, Kölcsey Ferencz testvére vált Kölcsey Ádámnak, s a' nénémmel együtt laktak haláláig, a' kinek a' karjai közt adta ki a' lelkét. - Én is személlyesen esmértem még Ferencz bátyámat, - Obernyik Károlyt, és Petőfit, két hétig voltam vélök mint nagyocska fiu. " Vő. ~ Luby Károly levelei id. Szinnyei Józsefhez. M T A K t . Ms 784/152. 19. sz. levél. (1900. március 23.)
épülettel és a mellette álló m á s i k egyszintes kastélyépülettel, illetve azok gazdáival kapcsolat ban több téves adat is található, amelyeket itt szeretnék pontosítani. A kúria n é v e n emlegetett legelső (Gyulaffy - R h é d e y - f é l e ) épületben j á r t a k tehát K ö l c s e y és v e n d é g e i , itt fogadta L u b y Zsigmond és János Petőfi Sándort. A nagyari birtok v e z e t é s é t v é g z ő Luby J á n o s valamikor az 1850-es évek táján a régi épület t ő s z o m s z é d s á g á b a n ú j , na gyobb alapterületű kastélyt építtetett maga és neje, domahidai Domahidy Lujza számára. E m i att a szülői h á z a t nem használták t o v á b b lakás céljára, hanem m a g t á r r á a l a k í t o t t á k . A b e l s ő falakat t ö b b n y i r e kibontották, hogy az épület a t e r m é n y e k tárolására alkalmas legyen. 23
Luby J á n o s h á z a s s á g a nem volt h o s s z ú életű: a 1860-as évek elején válásra került sor. H á zasságukból egy gyermek született, S á n d o r (1849-1851), aki azonban k i s g y e r m e k k é n t meg halt. Feltehetőleg a válás k ö v e t k e z t é b e n fellépett anyagi gondok miatt került 1862-ben e l a d á s ra az u d v a r h á z minden építményével együtt. Tragikusan alakult Luby J á n o s további sorsa is: a családját vesztett férfi 1868-ban súlyos b e t e g s é g k ö v e t k e z t é b e n elhunyt. A z egykori Luby-porta új tulajdonosa a C s e k é b ő l s z á r m a z ó Kende E l e m é r földbirtokos lett, aki rendbe szedte az udvarházat. Kende új gazdasági é p ü l e t e k e t is emelt, de a L u b y J á n o s ál tal épített kastélyt és a t o v á b b r a is v a l ó s z í n ű l e g m a g t á r k é n t hasznosított egykori kúriát l é n y e gesen nem alakította át. A K e n d é k a családfő, Kende E l e m é r halálát k ö v e t ő e n , a 20. század el ső évtizedeiben költöztek el N a g y a r b ó l . E két épület - a k é s ő b b i e k b e n m é g n é h á n y tulajdo nosváltást m e g é r v e - n é h á n y év óta felújított állapotban t o v á b b r a is Nagyar központjában áll, hirdetve a k ö z s é g egykoron gazdag múltját. Luby Zsigmond a szabadságharc előtti időszakban a s z a b a d e l v ű e k pártján állt, 1848-ban fő szolgabírónak választották A z 50-es é v e k b e n visszavonult a politikától, majd csak 1861ben lépett ismét a megyei közélet színterére. A m e g y e g y ű l é s e k n a g y h a t á s ú s z ó n o k a volt. „Emlékiratát" az 1861. május 27-én g r ó f Károlyi G y ö r g y főispán elnöklete alatt tartott me g y e g y ű l é s e n olvasta f e l . Ezért a munkájáért a megye aranytollal tüntette k i az ékes szavú fő j e g y z ő t . A szatmári m e g y e g y ű l é s e k e n túl is sokszor hallhatták ünnepi beszédeit. Például 1864. szeptember 2 5 - é n S z a t m á r n é m e t i piacterén, ahol a v á r m e g y e képviseletében L u b y Zsigmond főjegyző mondott b e s z é d e t Kölcsey Ferenc m e l l s z o b r á n a k l e l e p l e z é s e k o r . 2 4
2 5
26
A kiegyezés után Luby Zsigmond a D e á k - p á r t h í v e lett, királyi tanácsosi címet kapott és a v á r m e g y e tanfelügyelőjévé nevezték k i . 1881-ben e g é s z s é g i okok miatt visszavonult a k ö z szerepléstől, és fülpösdaróci birtokán g a z d á l k o d á s s a l töltötte élete utolsó é v e i t . Luby Zsigmond testvére, Luby ( V I . ) K á r o l y Nagyarban született és töltötte gyerekkorát, felnőtt évei m á r N a g y k á r o l y h o z és N a g y g é c h e z kötötték. S z a t m á r v á r m e g y e levéltárosa volt, és s z e n v e d é l y e s e n kutatta a nemesi c s a l á d o k családfáit. Ennek kapcsán került i s m e r e t s é g b e , majd b e n s ő s é g e s baráti viszonyba Nagy Iván g e n e a l ó g u s s a l . Sok adatot szolgáltatott a szat mári nemes c s a l á d o k leszármazási táblázataihoz, illetve maga is publikálta a z o k a t 27
2 8
23 Vö. MOL, P 423. 29. es. 1862. 74. 9. „Leltára a Luby János kérelme folytán a' Tekintetes Megye által zár alá té tetni rendelt, Luby Jánostól Vida Károly által meg vásárolt, s 1862d. év April 24től 3 évekre bérbeadott nagyari ingó s ingatlan vagyonoknak " SZINNYEI, 1870. 7. köt. 59. Az említett írás teljes neve: „ Emlékirat Szatmár megye 1849-ki aug. 13. megszakadt s 1860-ki decz. 12. újra meg kezdett alkotmányos Jegyzőkönyvébe". Ugyanezen a címen nyomtatásban is megjelent „Nagy-Károlyban, 1861. Nyomatott Gönyei J. Könyvnyomdájában ". CSORBA, 2002. 22. Benedekfalvi Luby Zsigmond. Szatmármegyei Közlöny. 1887. júl. 10. 1-2. Vö. KATONA, 1996. 101. 2 4
2 5
2 6
2 7
2 8
B á r L u b y Zsigmond elköltözött N a g y a r b ó l , a birtoka t o v á b b r a is ott maradt, nem szakadt meg tehát a kapcsolat szülőfalujával. Gyermekei közül az egyik fiú, ( I I . ) G é z a (1849-1911) visszatért az atyai birtokra, és a Kende család u d v a r h á z á v a l szembeni, ugyancsak k ö z p o n t i fekvésű területen épített m a g á n a k új udvarházat. L u b y ( I I . ) G é z a , elődei nyomdokait k ö v e t v e , közéleti s z e m é l y k é n t és kiváló m e z ő g a z d a s á gi s z a k e m b e r k é n t vált ismertté é s n é p s z e r ű v é . Ezt olvashatjuk róla egy 1889-ben megjelent tudósításban: „ Tanulmányait Budapesten végezve a gazdászatnak és kertészetnek szentelte magát s nemcsak nagy-ari uradalmát alakította mintagazdasággá, a milyennel kevés földbir tokos dicsekedhetik, de tevékeny részt vesz folyamatosan megyéje közgazdászati mozgalmai ban is. Házát saját maga által teremtett rózsaliget veszi körül. Ezerekre menő rózsái a jó tisza partiföldben oly pompával nyílnak, hogy a margitszigeti rózsaliget távolról sem versenyezhet az övével. A vidéken őt ezért általában „rózsakirálynak" nevezik. Virágházaiban a forróégalji legritkább növények díszlenek oly pompával, hogy a fővárosi kertészek is tanulhatnának tő le. Kertészeti könyvtára, mely ezereket költ, valóságos ritkaság. Meg vannak ott a legdrágább franczia és német szakkönyvek s természetesen a magyar szakirodalmat sem mellőzi. De a gaz daság egyéb ágaival is hasonló előszeretettel és megérdemlett sikerrel foglalkozik. Ménesében legnagyobb részt díjakat nyert csikókat nevel, melyeket aztán menekül vesznek meg. E nemes szenvedélyei mellett a politikával is ráér foglalkozni s a megyei ellenzéknek egyik legtekinté lyesebb és legerélyesebb tagja. Szóval Luby Gézában a függetlenségi párt egy tevékeny és minden tekintetben önálló, jellemszilárd tagot nyert, a képviselőház pedig egy kiváló miveltségü szakférfit. " 2 9
L u b y ( I I . ) G é z a 1887-1892 k ö z ö t t Bereg megye függetlenségi párti országgyűlési k é p v i s e lője volt, majd S z a t m á r megye csengeri, 1896-tól pedig fehérgyarmati j á r á s a k é p v i s e l ő j é n e k választották meg. 1877-ben építette fel L u b y ( I I . ) Géza az e l ő z ő k b e n említett nagyari kastélyát. (Ez az egy emeletes épület napjainkra nagyon leromlott állatba került.) 1881-ben m e g h á z a s o d o t t , okolicsnai O k o l i c s á n y i Margitot vette feleségül, akitől n é g y gyermeke született: Piroska, Géza, Margit és Imre. A házasság azonban a feleség i d e g g y e n g e s é g e miatt megromlott és v á l á s r a ke rült sor, amely anyagilag r e n d k í v ü l nehéz helyzetbe hozta a férjet, aki végül a nagyari birtok eladására kényszerült. A válás m e g k ö n n y í t é s e é r d e k é b e n L u b y ( I I . ) Géza a r ó m a i katolikus hitről református hitre tért át, í g y gyerekei is r e f o r m á t u s o k lettek. L u b y ( I I . ) G é z a a reformá tus e g y h á z m e g y é b e n is vállalt megbízatást: 1910-től haláláig e g y h á z m e g y e i gondnok v o l t . 3 0
Ezt m e g e l ő z ő e n Luby ( I I . ) G é z a k e z d e m é n y e z é s é r e az 1896-os millenniumi ü n n e p s é g al k a l m á b ó l k ö z a d a k o z á s b ó l egy K o s s u t h - e m l é k o s z l o p felállítására került sor, amelynek avatá sára H e r m á n O t t ó t és Kossuth Ferencet is m e g h í v t á k Nagyarba. A Budapesten k é s z ü l t em l é k m ű a r e f o r m á t u s templom kertjében lett elhelyezve. L u b y ( I I . ) G é z á n a k nem sikerült el adott nagyari birtokát visszaszereznie, amelynek a 20. század első h a r m a d á b a n g r ó f Vay Á d á m örökösei voltak a tulajdonosai. A L u b y a k k e z é b e 1936-ban került újra a nagyari kastély és a földbirtok, de m á r csak egy évtizedre. A z új gazda L u b y ( I I I . ) G é z a (1885-1944) lett, aki apja ősi birtokát és saját s z ü l ő h á z á t vásárolta vissza, ahova m á s o d i k feleségével, K ö l c s e y 31
32
-y -r: Luby Géza. A nép zászlója, 1889. július 4. 1. Vö. SIPOS, 1941. 154. 1 Valószínűleg a meghívást Hermán Ottó nem fogadta el, mert közben Kossuth Ferenccel politikai nézetkülönbsé gek merültek fel. Vö. MOLNÁR, 1978. 79-83. Molnár József úgy fogalmaz bevezetőjében, hogy nehéz kideríte ni, milyen meghívást utasított vissza Hermán. Legnagyobb valószínűséggel a nagyari ünnepségről volt szó. Az emlékművön az alábbi felirat olvasható: „Kossuth Lajosnak, a függetlenség bajnokának, Magyarország kor mányzójának. Nagyar község független polgárai. 1896. "
2 9
3 0
3
3 2
Borbálával és annak első h á z a s s á g á b ó l s z á r m a z ó két g y e r m e k é v e l , Szaplonczay Lajossal és Zsófiával k ö l t ö z ö t t . Luby ( I I I . ) G é z a , elődeihez h a s o n l ó a n vállalt részt a közéletből, református e g y h á z m e g y e i , egyházkerületi tisztségeket is v i s e l t , és betöltötte a nagyari református egyház f ő g o n d n o k i tisztét. 1944-ben u t ó d o k nélkül hunyt el. Luby Margit (1885-1976), L u b y ( I I . ) G é z a leánya a néprajzi irodalom nagyra becsült alak ja. Luby Margit szintén Nagyarban született, iskoláit S z a t m á r n é m e t i b e n végezte, majd a fővá rosba került, ahol tanárként dolgozott. É l é n k e n é r d e k l ő d ö t t a néprajz, főként szülőföldje népi h a g y o m á n y a i iránt. Néprajzi kutatásainak e r e d m é n y e i t t a n u l m á n y o k b a n és k ö n y v e k b e n pub likálta. M é g é l e t é b e n megjelentek A parasztélet rendje Szatmár megyében} a Bábalelte babona és a Fogyó legelőkön c í m ű m ű v e i . L u b y M a r g i t halála u t á n kéziratai a m á t é s z a l kai Szatmári M ú z e u m kézirattárába kerültek, amelyeknek egy része azóta m á r nyomtatott for m á b a n is n a p v i l á g o t látott, m á s i k része pedig feldolgozásra és kiadásra v á r . A m i k o r a fővá rosban élő felnőtt L u b y Margit hazalátogatott, olyankor bátyja, Luby ( I I I . ) G é z a tunyogi laká sában szállt meg, de szülőfalujába, Nagyarba és a k ö r n y e z ő településekre is vissza-visszajárt. 33
34
5
36
31
3 8
A Lubyak szatmári ágának tagjai a k ö z s é g k ö z p o n t j á b a n álló nagyari családi k r i p t á b a n nyugszanak. A z elmúlt századokban díszes temetési szertartással búcsúztatták a v á r m e g y e i közélet Lubyak k ö z ü l s z á r m a z ó egykori jeles személyiségeit. M a m á r a k ö z s é g lakói sem igen tudják, k i k voltak a Lubyak, és hogy mennyire m e g é r d e m e l n é k az u t ó k o r háláját és tisztele tét. Szerencsére L u b y Margit m u n k á s s á g á n a k ismerői, kutatói és e m l é k é n e k őrzői kerek é v fordulók a l k a l m á b ó l lelkiismeretesen elhelyezik k o s z o r ú i k a t a nagyari sírbolt bejáratánál.
Felhasznált források MOL, P 423. MTA Kt. PIM P-an. P-lev. SZSZBML, X I I I . 21.
Magyar Országos Levéltár. A Károlyi család levéltára Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára Petőfi Irodalmi Múzeum Luby Zsigmond emlékkönyve Petőfi Sándor levele Luby Zsigmondnak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, Luby család iratai, 1500-1951. Felhasznált irodalom
BOROVSZKY, SZATMÁR CSORBA, 1991. CSORBA, 2002.
3 3
3 4
3 5
3 6
3 7
3 8
Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., é. n. [1908.] Csorba Sándor: Kölcsey Ferenc gazdasági irataiból. Fehérgyarmat, 1991. Csorba Sándor: Kölcsey Ferenc utóéletének első évtizedeiből. Fehérgyar mat, 2002.
Szaplonczay Zsófia saját életéről készített könyvében a Luby családdal kapcsolatban is közöl érdekes adatokat. Vö. JÓNÁNÉ, 2001. 233. Vö. SIPOS, 1941.426. Megjelent Budapesten 1935-ben. Megjelent Budapesten 1936-ban. Megjelent Budapesten 1942-ben, LUBY, 1976. és LUBY, 1985.
HORÁNSZKY, 1936. JÓNÁNÉ, 2001. KATONA, 1996. KEMPELEN, 1915. KOMJÁTHY, 1983. KÖLCSEY A., 1982. LUBY, 1892. LUBY, 1976. LUBY, 1985. MOLNÁR, 1978. NAGY, 1857-1865. PÓK, 1998. SIPOS, 1941. SZINNYEY, 1870.
A benedekfalvi Luby család leszármazása 1230-tól. Összeáll, vitéz Horánszky Pál. Budapest, 1936. Jónáné Szaplonczay Zsófia: Igazat mesélek. Kolozsvár, 2001. Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye irodalmi topográfiája. 2. köt. Nyíregyháza, 1996. Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1-11. köt. Bp., 1910-1932. Komjáthy Attila: Felső-tiszavidéki templomok. 1. köt. Bp., 1983. Kölcsey Antónia naplója. Vál., gond. Gábor Júlia. Bp., 1982. Luby Károly: A benedekfalvi Luby és az ezzel egy törzsből eredő családok leszármazási táblája 1230-ik évtől. N[agy]-Károly, 1892. Luby Margit: Olyan világ volt... Mátészalka, 1976. Luby Margit: Népmondák Szabolcs-Szatmárból. Szerk. Újvári Zoltán. Deb recen, 1985. Molnár József: Szatmári levelek. Szabolcs-szatmári Szemle, 1978. 4. sz. 79-83. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1-12. köt. Pest, 1857-1865. Szatmár vármegye (1783-1785). Szerk. Pók Judit. Nyíregyháza, 1998. Sípos József: A Szatmári Református Egyházmegye 40 éves története. Bp., 1941. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Pest, 1870.
Gyulaffy-Rhédey
kúria. Ma a Hortobágyi Nemzeti Park tulajdona.
Luby (II.) Zsigmond
Luby (II.) Zsigmond háza
Fülpösdarócon
Luby (II.) Géza
Luby (II.) Géza háza Nagyarban
