A katasztrófavédelem, azon belül az árvízi védekezés logisztikai támogatásának kérdései a jogszabályok tükrében

A katasztrófavédelem, azon belül az árvízi védekezés logisztikai támogatásának kérdései a jogszabályok tükrében Horváth Zoltán PhD. jelölt 2010. május-júniusában az utóbbi évek legnagyobb árhulláma vonult le északmagyarország területén. A védekezés befejezését követően megkezdődött a helyreállítás hosszú folyamata, zajlanak a kárfelmérések, a kitelepítettek lassan visszaköltözhetnek házaikba. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a védekezés során előfordult hiányosságok és azok okainak kivizsgálása. A szakemberek azt is áttekintik, hogy a védekezést irányítók hogyan koordinálták a különböző szervezetek tevékenységét, időben meghozták-e a szükséges intézkedéseket, azokat hogyan hajtották végre, továbbá hogyan valósult meg a védekezési feladatok logisztikai támogatása. Ebben a cikkben célul tűztem ki annak vizsgálatát, hogy jelenleg milyen jogszabályi alapok mentén működik a hazai katasztrófavédelmi rendszer logisztikai támogatása, továbbá, milyen jogszabályi hiányosságok idézték elő, vagy járultak hozzá a 2010. évi borsod megyei árvízi védekezés logisztikai támogatásának hiányosságaihoz. Jelenleg folyamatban van a honvédelem és a katasztrófavédelem jogi szabályozásának korszerűsítése, amelynek eredményeit ebben a cikkben azok hatályba nem lépése miatt nem vettem figyelembe. Ezért cikkemben az események bekövetkeztekor hatályos jogi szabályozásokból indultam ki. Bevezetés Az eddigi katasztrófavédelemmel összefüggő kutatásaim alapján megállapítottam, hogy jelenleg nem található egységes jogi szabályozás a hazai katasztrófavédelmi rendszer logisztikai támogatására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs egyéb ágazati jogszabályokban szabályozva a katasztrófavédelmi feladatokat támogató logisztika, illetve annak bizonyos területei. A 2010. május-júniusi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei árvízi védekezéskor felszínre kerültek azonban olyan problémák, melyek a logisztikára, illetve annak szabályozatlanságára vezethetők vissza. Cikkemben számba veszem a hazai katasztrófavédelemmel összefüggő alapjogszabályokat, különös tekintettel vizsgálva a jogszabályok katasztrófavédelmi feladat ellátást támogató logisztikai szabályozását, azon belül az árvízvédelmi feladatellátással összefüggő logisztika meglétét. Ezzel párhuzamosan vizsgálom a logisztika területeinek esetleges részletszabályozását. I. A hazai katasztrófavédelemmel összefüggő alapjogszabályok vizsgálata, különös tekintettel a katasztrófavédelmi feladat ellátást támogató logisztikai szabályozása 1. A katasztrófavédelemmel összefüggő alkotmányos szabályozás A hazai jogszabályi környezet vizsgálatát a jogszabályi hierarchia csúcsán álló Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénnyel (továbbiakban: Alkotmány) kezdem. Az Alkotmány a katasztrófavédelemre vonatkozóan taxatíve nem tartalmaz szabályozást, ugyanakkor bizonyos paragrafusok utalnak a katasztrófavédelemre, mint feladatra illetve a katasztrófa bekövetkeztét követő állapotra. Az Alkotmány 5. § kimondja, hogy a Magyar Köztársaság állama védi (többek közt) az ország területi épségét. Ebből levezethető állami feladatként a védelem, azonban ez a megfogalmazás nem szűkülhet le csak és kizárólag a külső támadások elleni védelemre. Az

ország komplex védelme magába foglalja a külső támadás elleni védelmen túl a rendvédelem és katasztrófavédelem feladatait, hiszen a területi épség a belső, vagyis az alkotmányos rend védelmét és a polgárok életének valamint vagyonának megőrzését is magába foglalja. Az Alkotmányban kiemelt szabályozást kaptak az úgynevezett minősített időszakok, melynek rendszerét az 1. számú táblázat tartalmazza: Minősített időszak

Rendkívüli állapot

Szükségállapot

Veszélyhelyzet

Alkotmányos helyzet

Alkotmányos szabályozás joghelye

19. § (3) bekezdés h) pont

19. § (3) bekezdés j) pont

35. § (1) bekezdés (i) pontja

19/E. §

Hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén

Az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása valamint a közrend és a közbiztonság védelme

Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében

Kormány

Kormány (a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig)

Veszély iránya/ Alkotmányos tényállás

Hatalom birtokosa az időszakban

Honvédelmi Tanács

Köztársasági elnök

1. számú táblázat: Minősített időszakok vázlatos rendszere (szerző saját táblázata) A cikkem tárgyát képező katasztrófahelyzetek vonatkozásában alapvetően a veszélyhelyzet minősített időszaka tartalmaz szabályozást, mely kimondja: „a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.” A veszélyhelyzetre vonatkozóan az Alkotmányból levezethetően a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: polgári védelmi törvény) 2. § (2) bekezdésében találunk az Alkotmányban leírtakhoz értelmező rendelkezést, az alábbiak szerint:

2

„veszélyhelyzet a szükséghelyzetet [Alkotmány 19. § (3) bek. i) pont] el nem érő mértékű, az élet- és vagyonbiztonságot vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot, amelyet különösen a következő események válthatnak ki: a) súlyos, több embernél halálos lefolyású tömeges megbetegedést előidéző kórokozó megjelenése, amely kórokozót ürítő embertől, kórokozót tartalmazó holttesttől, kórokozóval szennyezett élelmiszerből, vízből, talajból, tárgyról, anyagról, levegőből, állatból vagy állati tetemből származik; b) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése; c) kedvezőtlen meteorológiai viszonyok következtében fellépő légszennyezettségi állapot, amelynek során bármely légszennyező anyag koncentrációja a 30 perces levegőminőségi határértéket a megengedett esetszámon felül meghaladja; d) a környezet veszélyes hulladékkal való közvetlen és súlyos szennyezése; e) az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben radioaktív anyaggal végzett tevékenység során vagy nukleáris űrobjektum becsapódását követően a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló és a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző esemény; f) ipari létesítményben, továbbá szénhidrogén-kitermelés során vagy veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező baleset, amikor a szabadba kerülő mérgező anyag az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti; g) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, illetőleg, ha töltésszakadás veszélye fenyeget; 1 h) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás; i) régión belül egyidejűleg járhatatlan vasútvonal, főút, valamint legalább öt mellékút; j) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók.” 2 Az Alkotmányban a katasztrófavédelemre tágan értelmezhetően a védelemhez való hozzájárulás lehetősége szerepel. A 70/H. § (1) bekezdésben meghatározásra került, miszerint: „A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége.” Ehhez kapcsolódik a 70/H. § (3) bekezdés, miszerint: „A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára törvény polgári védelmi kötelezettséget (…) írhat elő.” Összefoglalva megállapítható, hogy a jelenleg hatályos Alkotmány a katasztrófavédelemre vonatkozóan csak áttételes szabályozást tartalmaz, ugyanakkor nem határozza meg például a katasztrófavédelem helyét hazánk egységes védelmi rendszerében. A minősített időszakok vonatkozásában a veszélyeztetettség mértékéhez igazodó alkotmányos szabályozás rendelkezésre áll, így az államhatalmi szervek rendelkeznek a megfelelő hatáskörrel az időszakokban végrehajtandó feladatokról.

1 2

Cikkem szempontjából a vizek kártételeire vonatkozóan az idézett paragrafus g) pontját emelem ki. Cikkem szempontjából a vizek kártételeire vonatkozóan az idézett paragrafus j) pontját emelem ki.

3

2. A Magyar Köztársaság biztonsági- és védelempolitika alapelveiről és a Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló jogszabályok vizsgálata a katasztrófavédelem szemszögéből A 94/1998. (XII.29) OGY határozat szól a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről. Ez a dokumentum inkább katonai jellegű politikai határozat, mely bár biztonság- és védelempolitika vonatkozásában tartalmaz megállapításokat, és a határozat 1. pontjában a következőket írja: „A Magyar Köztársaság a biztonságot átfogó módon értelmezi, amely a hagyományos politikai és katonai tényezőkön túl magába foglalja a széles értelemben vett biztonság egyéb - gazdasági és pénzügyi, emberi jogi és kisebbségi, információs és technológiai, környezeti, valamint nemzetközi jogi - dimenzióit is.” Ebből következik, bár kimondva nincs a jogszabályban, hogy a katasztrófák elleni védekezés, legyenek azok természeti, illetve civilizációs okokra visszavezethetőek, ugyancsak része az ország biztonságpolitikai rendszerének, melynek célja, hogy: „- megfelelő körülményeket teremtsen az Alkotmányban lefektetett elvek érvényre jutásához, elősegítse a jogállamiság érvényesülését, a demokratikus intézmények és a piacgazdaság zavartalan működését, hozzájáruljon az ország belső stabilitásához;(...) - megfelelő feltételeket biztosítson a Magyar Köztársaság területén élők élet-, vagyonés szociális biztonságának érvényesüléséhez, a nemzeti vagyon megőrzéséhez;” (94/1998. (XII.29) OGY határozat szól 3. pont) A 94/1998. (XII.29) OGY határozat 9. pontjának második bekezdésében a törvényhozás deklarálta, hogy „ a magyar biztonságpolitikának és intézményrendszerének úgy kell működnie, hogy képes legyen időben felismerni, folyamatosan és megbízhatóan értékelni az ország biztonságát veszélyeztető tényezőket, ennek alapján időben meghozni a veszélyhelyzetek megelőzéséhez, illetve elhárításához szükséges döntéseket, és végrehajtani az ezekből fakadó intézkedéseket.” A határozatból következik, hogy az átfogó módon értelmezett biztonság eléréséhez szükséges a biztonságot befolyásoló tényezők elemzése, értékelése és az alapján az arányos védelmi feltételek megteremtése. A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló határozathoz szorosan kapcsolódik a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról (továbbiakban: NBS) szóló 2073/2004. (IV. 15) Korm. határozat. A NBS a katasztrófavédelemre vonatkozóan az alábbiakat határozza meg a IV. fejezetében: „A katasztrófavédelem (polgári védelem, tűzoltóság) erői természeti és civilizációs katasztrófák, illetve minősített időszakok idején, szükség esetén a fegyveres erők kijelölt alakulataival együttműködve, védik a lakosság életét és az anyagi javakat. A katasztrófavédelem munkájának feltételeit és képességei fejlesztésének irányait a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia3 határozza meg és hangolja össze. A fegyveres erők speciális felkészültségű egységei és eszközei különleges műszaki feladatok elvégzésével egészítik ki e szervezetek képességeit a természeti és civilizációs katasztrófák megelőzésében és elhárításában.” Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a NBS tartalmaz utalást a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia dokumentumra, mely hivatott lenne foglalkozni többek között a 3

A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia 2000-2005. időszakra vonatkozóan kidolgozásra került az OKF-nél, jelenleg hatályos és elfogadott Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia nem áll rendelkezésre.

4

katasztrófavédelmi feladatokat támogató logisztikai rendszerrel, éppen ezért elengedhetetlen, hogy mielőbb megjelenjen a hatályos és aktualizált NKS. Ebben lehetőség lenne szabályozni a logisztikával összefüggésben az alábbiakat: - nevesíteni lehetne a már előzőekben is említett központi szervezetet, mely összefogná a szükséges logisztikai képességek kialakítására vonatkozó ajánlásokat és alkalmazási követelményeket, ellátná a logisztikai támogatási feladatok koordinálását, ellenőrizné a beszerzések, a felhasznált erőforrások és az elszámolások rendjét; - ajánlásokat tartalmazhatna a védekezéshez szükséges logisztikai támogató képességek és az aktuális veszélyforrások szinkronba hozásával összefüggésben; - kidolgozásra kerülhetne benne a logisztikai támogatás alapvető normatívái; - irányelveket tartalmazhatna a polgári védelmi szervezetek felkészítésével, eszköz és felszerelés-ellátásával, az önkéntesek alkalmazásával kapcsolatban; - tervezhetővé válna a katasztrófavédelmi szervezetek logisztikai képesség fejlesztése, kezdve a központi anyagi készletek kialakításától az új típusú védekezési berendezések és eszközök beszerzésén át a raktárak célirányos telepítéséig. 3. A katasztrófavédelmi törvény és végrehajtási rendeletének vizsgálata A katasztrófák elleni védekezés törvényi szabályozásának egységes rendszerét az 1999. évi LXXIV. törvény hatályba lépése (továbbiakban: katasztrófavédelmi törvény) teremtette meg. A katasztrófavédelmi törvény rendelkezéseit tanulmányozva, azokból a védekezés komplexitására, új elveire és követelményeire, következtetéseket lehet levonni, melyek az alábbiakban összegezhetők: a) A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügyként lett meghatározva; (katasztrófavédelmi törvény 1.§ (1) bekezdése) b) A védekezés egységes irányítása állami feladatként jelenik meg; vagyis az államszervezeten keresztül valósítható meg az irányítás, nevezetesen a védelmi igazgatás illetve az állam és közigazgatás szervezetein keresztül; (katasztrófavédelmi törvény 1.§ (1) bekezdése) c) Az állampolgárnak joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben; (katasztrófavédelmi törvény 1.§ (2) bekezdése) d) A katasztrófavédelemben részt vevők feladataikat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - e törvény alapján, illetőleg a polgári védelmi kötelezettség keretében látják el; (katasztrófavédelmi törvény 2.§ (2) bekezdése) e) Első ízben került törvényi szinten szabályozásra a Kormány azon jogköre, amely szerint katasztrófa sújtotta területté nyilváníthatja az ország egészét vagy annak egy részét”, olvashatjuk a törvény indoklásában. Ezt a Kormány csak és kizárólag veszélyhelyzetben teheti. A veszélyhelyzetre vonatkozó szabályozást a Kormány - az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének i) pontjában, valamint a katasztrófa-védelmi törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján rendelheti el. f) A törvényalkotók szándéka - a katasztrófavédelmi törvény által - egy olyan katasztrófaelhárító szervezet létrehozása, amely a hazai természeti és ipari katasztrófák elleni védelemben való részvételen túl alkalmas nemzetközi segítségnyújtás adására, illetve annak igénybevétele esetén a feladatok összehangolására. (katasztrófavédelmi törvény 26. §) g) A törvény V. fejezete külön rögzíti a katasztrófák által érintettek kártalanítását és a térítés szabályait. Megjegyzem, a szabályozás nem terjed ki a katasztrófa-elhárítás

5

logisztikai rendszerének kialakítására, területeire és a védekezés anyagi-technikai támogatásának feladataira. A logisztikára vonatkozó szabályozás helyett tehát csak a költségviselés és kártalanítás került szabályozásra. A törvény végrehajtásáról rendelkező 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendeletnek 17. §-a rendelkezik a katasztrófavédelemmel kapcsolatos anyagi-pénzügyi ellátás szabályairól, az alábbiak szerint: - „17. § (1) A katasztrófavédelem központi védekezési költségeit - az önvédelmi jellegű katasztrófavédelmi szervezetek fenntartási és működési költségei kivételével - az állam viseli, azokat a központi költségvetésben a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetőleg a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek fejezeteiben Katasztrófavédelem cím alatt kell előirányozni.” - ”17. § (4) A polgári szervek viselik a törvényben és kormányrendeletben meghatározott önvédelmi jellegű katasztrófavédelmi feladatok ellátásának költségeit.” A katasztrófavédelmi törvény 53.§-a felhatalmazást ad az illetékes ágazati minisztereknek, hogy rendeletben szabályozzák az ágazatukat érintő katasztrófavédelmi feladatok ellátásának rendjét, többek között a katasztrófavédelemben résztvevők kijelölését, feladataikat, felkészítésük és működtetésük feltételeit. Itt említenék meg egy érdekes ellentmondást a katasztrófavédelmi törvény és a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról dokumentum között. A Stratégia a katasztrófavédelem erői közül csak a hivatásos szervezetekkel foglalkoznak, kifelejtették a végrehajtásban résztvevők oldaláról az állam és közigazgatás szerveit, intézményeit, a nemzetgazdaság erőforrásainak többségét birtokló gazdasági szervezeteket és az állampolgárokat. Összefoglalva megállapítható, hiányossága a katasztrófavédelmi törvénynek, hogy nem kezeli egységes egészként a katasztrófák elleni védekezés logisztikai támogatását. Éppen ezért fontos lenne átgondolni és egységes alapelvek mentén szabályozni a hazai egységes katasztrófavédelem logisztikai támogató rendszerét. Kutatásaim alapján megállapítottam, hogy szükség lenne egy egységes logisztikai koordinációt ellátni képes központi szervezetre, amely megfelelő jog- és hatáskörökkel rendelkezik ahhoz, hogy a védekezésben érintett szervezetek felé követelményeket támasszon a megfelelő logisztikai képességek kialakítására. 4. A Honvédelmi törvény és annak katasztrófavédelmi feladatokra vonatkozó szabályozása A 2004. évi CV. törvény a Honvédelemről és a Magyar Honvédségről (továbbiakban: honvédelmi törvény) katasztrófavédelemmel kapcsolatban a következő szabályozásokat rögzíti: 1. Meghatározza a polgári védelmi kötelezettséget két paragrafusban: „5. § (2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként c) polgári védelmi kötelezettség teljesítése terheli.” „32. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat polgári védelmi kötelezettség terheli. (2) A polgári védelmi kötelezettség célja fegyveres összeütközés vagy annak veszélye és katasztrófahelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére.”

6

2. A honvédelmi törvény 70. § h) pontja meghatározza a honvédség feladatait: „70. § (1) A Honvédség feladatai: h) hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához” Mivel az Alkotmány 40/B. § (3) bekezdésének, valamint a honvédelmi törvény 46. §ának megfelelően a Kormányzati Koordinációs Bizottságnak4 hatásköre nem terjed ki a Magyar Honvédségre, a polgári védelem és a polgári veszélyhelyzeti tervezés honvédelmi feladataira, a honvédelmi szempontból fontos kritikus infrastruktúrák védelmére, illetve az Alkotmányban és a Hvt.-ben meghatározott egyéb honvédelmi feladatra, ezért a honvédelmi miniszter rendeletben szabályozta a Honvédelmi Minisztérium alatt működő Honvédelmi Ágazati Katasztrófavédelmi Operatív Törzs5 (továbbiakban: HÁKOT) működését. A HÁKOT a védekezés időszakában „a) kidolgozza a honvédelmi miniszter KKB-ban való képviseletével összefüggő, a honvédelmi ágazatra háruló feladatok végrehajtásához szükséges előterjesztéseket, b) előkészíti a honvédelmi miniszter és a HM államtitkár döntéseit, c) a HM államtitkár által meghatározottak szerint koordinálja a feladatok végrehajtását, d) a HM védelmi igazgatás szakmai előkészítését és koordinálását végző szervezet vezetője útján folyamatos kapcsolatot tart fenn a védekezésben érintett minisztériumok, autonóm államigazgatási szervek és központi hivatalok, a védelmi igazgatás területi és helyi szerveinek, valamint a honvédelemben közreműködő szervek vezetőivel, elemzi az információkat és végzi a tárcán belül szükséges koordinációt, közreműködik a fővárosi és megyei védelmi bizottságok hatáskörébe utalt döntések előkészítésében és végrehajtásában.” 6 Összefoglalva megállapítható, hogy a honvédelmi törvényből vezetődik le a polgári védelmi kötelezettség. A törvény meghatározza a polgári védelmi kötelezettség célját, az arra kötelezettek körét, valamint a kötelezettség terjedelmét. A polgári védelmi kötelezettség célja fegyveres összeütközés vagy annak veszélye és katasztrófahelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése a túlélés feltételeinek megteremtésére. A törvény rendelkezik a honvédség feladatáról, vagyis annak igénybevételéről katasztrófahelyzetben. A honvédség feladatellátását tekintve a katasztrófavédelem rendszerében azon szervezet, mely saját szervezetén és logisztikai rendszerén keresztül működve látja el a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatait, mint például: - lakosság kitelepítése, állatok és vagyontárgyak kimenekítése, kiürítése, - különösen sürgős esetekben az egészségügyi ellátásban való részvétel, - lakóhelyüket vesztő, illetve kitelepített lakosok ellátása, - speciális feladatok (robbantás, szállítás), - katonai és nem katonai szállítások és mozgások szervezése, irányítása, koordinálása, - kitelepített területek zárása, védelme a rendőri erőkkel együttműködve, - műszaki feladatok, közvetlenül a gátakon és a kapcsolódó területeken (ideiglenes utak, hidak kiépítése). 4

1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. Rendelet 1. § (2) bekezdés alapján 5 A HÁKOT-ra vonatkozó szabályozás a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 23/2005 (VI. 16.) HM rendeletben került szabályozásra. 6 A 23/2005 (VI. 16.) HM rendelet 9. § (3) bekezdés

7

5. A Polgári védelmi törvény és annak katasztrófavédelmi feladatokra vonatkozó szabályozása A polgári védelmi törvényben kodifikálja a „polgári védelem” fogalmát, mely a következőket mondja: „a polgári védelem a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében”. 7 A fenti definícióból az alábbiak következnek: - a polgári védelem a honvédelem része, - a polgári védelem egy szervezet-feladat és intézkedési rendszer együtt, melynek alapvető feladata tehát a lakosság életének és az anyagi javainak védelem. Ha a polgári védelem napjainkban betöltött helyét, szerepét kívánjuk meghatározni, idézzünk polgári védelemről szóló törvény indoklásából: „A polgári védelem feladatrendszerében azonban az elmúlt időszakban jelentős súlypont áthelyeződés következett be. Figyelemmel arra a körülményre, hogy térségünkben a háborús veszély realitása jelentősen csökkent, a polgári védelemnél a háborús időszaki felkészülés mellett előtérbe kerültek a polgári védelem békeidőszaki, elsősorban humanitárius és katasztrófavédelmi feladatai. (…)”8 Ebből is kiolvasható, hogy a katasztrófavédelmi feladatok irányába érezhető eltolódás a polgári védelem vonatkozásában. A polgári védelem azonban csak akkor tudja ellátni feladatát, ha az irányítás-, a szervezet-, az eszköz- és a feladat együtt alkot koherens rendszert. A polgári védelmi törvény külön nevesíti a 4. § m) pontjában a közreműködést a lakosság vonatkozásában a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában. A törvény gazdálkodási oldalról alapvetően a katasztrófavédelmi törvény logikáját követi, vagyis csak és kizárólag a költségviselés rendjét határozza meg, feladatellátást támogató logisztikai rendszerre vonatkozóan nem tartalmaz utalást, illetve szabályozást. A törvény 38-40. §-a rendelkezik a költségviselés rendjéről, és biztosítani hivatott a hivatásos polgári védelmi szervek fenntartásával, működésével és fejlesztésével összefüggő kiadások, a Kormány és a belügyminiszter irányítási jogkörében elrendelt felkészítésével, alkalmazásával összefüggő kiadások fedezetét a Belügyminisztérium költségvetése útján. A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester államigazgatási jogkörében ellátott polgári védelmi feladatának anyagi feltételeit a helyi önkormányzatok normatív forrásszabályozási rendszerében kell biztosítani. A munkahelyen létrehozott polgári védelmi szervezetek létrehozásával, működésével és fenntartásával összefüggő kiadások fedezete a polgári szervet terheli. Összegezve a jogszabályok vizsgálatának szabályozást, a következő megállapítások tehetők: 7 8

katasztrófavédelemre

vonatkozó

1996. évi XXXVII. törvény 2. § (1) bekezdése a) pontja szerint 1996. évi XXXVII. törvény indoklásának Általános indokolás rész 2. bekezdése szerint

8

-

-

-

a jelenleg hatályos Alkotmány a katasztrófavédelemre vonatkozóan csak áttételes szabályozást tartalmaz, mely utal a honvédelmi törvényből levezethető polgári védelmi kötelezettségre illetve a polgári védelmi törvényből levezethető konkrét katasztrófákkal összefüggő feladatellátásra, melyet a polgári védelem rendszerének kell ellátnia a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló határozat helyesen a biztonságot átfogó módon értelmezi és beleérti a lakosságot és az anyagi javakat veszélyeztető katasztrófahelyzetek elleni védekezés igényét is, jogi szabályozások egyikében sem lelhető fel konkrétum arra vonatkozóan, hogy egységes egészként kellene kezelni a katasztrófák elleni védekezés logisztikai támogatását. Éppen ezért fontos lenne átgondolni és egységes alapelvek mentén szabályozni a hazai egységes katasztrófavédelem logisztikai támogató rendszerét.

A továbbiakban az konkrétan az árvízvédelem jogi szabályozását tekintem át, különös tekintettel az árvízvédelem feladatellátását támogató logisztikára. II. A hazai árvízvédelmi szabályozás jogi aspektusa, különös tekintettel az árvízvédelem logisztikai támogatására Mielőtt rátérnék az árvízvédelmi logisztika szabályozásának bemutatására, bevezetésként álljon itt Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának véleménye, mely az áttételes árvízvédelmi szabályozásra hívja fel a figyelmet. Idézet a honlapról: „Az ombudsman már 2009. májusban is vizsgálta az ár- és belvízvédelem állapotát, elsősorban az élet- és vagyonbiztonság szempontjait. Akkor egyebek között azt a következtetést vonta le, hogy az árvízvédelem régóta alulfinanszírozott, az emberéletek megóvására még futja, de a vagyontárgyak megvédésére kevésbé. Leszögezte, hogy az árvízi és belvízi katasztrófák esetén a védekezésnek nem lehet anyagi akadálya, a megelőzéssel azonban hosszabb távon a védekezésre fordítandó összeg is csökkenthető. Ezért az árvíz és belvíz elleni védekezés átfogó koncepciójára, a megváltozott időjárási viszonyokhoz illeszkedő védműrendszer kiépítésére van szükség. Ezt támogatná a védekezéssel kapcsolatos joganyag egységesítése és kiegészítése, védelmi kézikönyvek kiadása, azok tartalmának folyamatos aktualizálása, valamint a szakmai képzések és gyakorlatok, amelyekbe a veszélyeztetett területeken be kellene vonni a lakosságot. Az országgyűlési biztos mindezek alapján felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az egyszerűsítés, egységesítés és egyértelműsítés érdekében a vidékfejlesztési miniszterrel és a belügyminiszterrel együttműködésben vizsgálja felül az árvízi és belvízi katasztrófák kezelésével, elhárításával és megelőzésével, a vizek kártételei elleni védekezéssel összefüggő komplex joganyagot.”9 Az ombudsman megállapításai a következőkben foglalhatók össze: - alulfinanszírozottság, - megelőzés fontossága és annak pénzügyi fedezete megteremtésének igénye, - lakosság bevonásának szükségessége a védekezésbe, - komplex joganyag felülvizsgálat szükségessége az árvízi és belvízi katasztrófák kezelésével, elhárításával és megelőzésével, a vizek kártételei elleni védekezéssel összefüggésben. 9

Forrás: http://www.obh.hu/allam/aktualis/htm/kozlemeny20100629.htm, letöltés: 2011.06.01. 12:10

9

A jelenlegi helyzetet áttekintve az alábbiakat állapíthatjuk meg az ár és belvízvédelemre vonatkozóan. A hazai szabályozás a vizek kártételei szabályozás keretében tárgyalja az árvizek elleni védekezés szabályait. A vizek kártételei elleni védekezés országos irányításáról a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: vízgazdálkodási törvény) 17. § (1) bekezdése kimondja: „az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása - a rendkívüli védekezési készültség beálltáig a vízügyi miniszter10, - rendkívüli védekezési készültség (veszélyhelyzet) tartama alatt az árvízvédelmi kormánybiztos, - különösen nagy veszély esetén kormánybizottság hatáskörébe tartozik.” Az árvíz elleni szervezett védekezési tevékenység két, jól elkülöníthető tevékenységcsoportra osztható: 1. a védekezés műszaki feladatainak szervezésére, irányítása és ellátása, 2. a védekezés államigazgatási feladatainak szervezése, irányítása és ellátása. 11 Műszaki jellegű feladatokon a védekezés időszakában a védelmi létesítményeken folyó azon tevékenységek összességét kell érteni, amelyek a védelmi művek ellenőrzését, védelmi teljesítőképességük megőrzését, azaz szükség esetén a terheléssel szemben lokálisan fellépő védképességi hiányosságoknak a védekezési munkával, ideiglenes védelmi kiépítésével való pótlását foglalja magába. Az államigazgatási jellegű feladatokon belül is kétféle csoportosítás lehetséges: Egyfelől kiemelendők a védekezés műszaki feladatainak ellátása érdekében szükséges szervezési tevékenységek, az ezen feladatok ellátására létrehozott szervezetek személyi- és anyagi-technikai felszereltségét meghaladó munkaerő, anyag, eszköz gép és szállítóeszköz folyamatos, a védekezés igényeit kielégítő tevékenységek. Másfelől a veszélyeztetett lakosság és javak szüksége esetén történő biztonságba helyezése érdekében szükséges tevékenységek, valamint a lakosság és a védekező erők egészségügyi ellátására, a kitelepítettek szociális ellátására, a járványok megelőzésére, elhárítására, a keletezett károk felmérésére, helyreállítására vonatkozó tevékenységek. Amíg az árvíz a rendkívüli mértéket nem haladja meg, a védekezés országos irányítását tehát a miniszter, a területi védekezést pedig a területi vízügyi szerv vezetője, illetve a polgármester látja el. A rendkívüli készültség beálltától az irányítást országosan a kormánybiztos veszi át. A kormánybiztos maga az ágazatot irányító miniszter. Különlegesen nagy veszély esetén a védekezés országos irányítása kormánybizottság hatáskörébe tartozik. Az árvízvédekezés műszaki feladatainak12 országos irányítását az ágazatért felelős miniszter a készültség minden fokozatában az Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: OMIT) útján látja el. Az OMIT az országos műszaki irányító és döntéstámogató tevékenysége keretében, minden védelmi fokozatban: 1. Országosan összesíti a védekezési tevékenység adatait, dokumentálja és értékeli a védelmi helyzetet, elkészíti a védelmi napi- és egyéb jelentéseket, tájékoztatókat, 10

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a cikk megírásakor már megszűnt, vízügyi feladatát a Vidékfejlesztési Minisztérium vette át (2010. évi XLII törvény), az árvízvédelemért a vízügyekért felelős vízügyi helyettes államtitkár felel. 11 Az alábbi felosztás forrása: http://www.vkki.hu/index.php?mid=126, letöltés: 2011. 06.02. 9:56 12 Szabályozást lásd: a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26) Korm. rendelet

10

2. Felügyeli a) a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (a továbbiakban: KÖVIZIG) valamint, b) Budapest Főváros védelmi törzsének a tevékenységét c) a helyi védelemvezető útján az önkormányzati védekezésért felelős polgármester tevékenységét. 3. Saját hatáskörben és/vagy a helyi védelemvezető (ide értve Budapest esetén a Főpolgármestert) javaslata alapján több KÖVIZIG területét érintő, országrészekre kiterjedő hatású vízügyi műszaki kérdésekben döntést hoz, beavatkozásokat rendel el, különösen: a) árvízi tározó igénybevételre való felkészítése, igénybevétele (megnyitásának, feltöltésének az elrendelése), esetleges túltöltése, leeresztése (a benne tárolt víz visszavezetése) az adott tározó, vagy tározó-rendszer üzemeltetési szabályzatában meghatározottak figyelembe vételével b) töltésmegnyitás, ill. a megnyitott, vagy elszakadt töltés elzárása; c) lokalizációs tervben nem szereplő lokalizációs vonal kiépítése d) súlyos meghibásodással, töltésszakadással, vagy elöntéssel fenyegető jelenség elleni, kritikus helyzetben levő védekezés folytatása, vagy feladása közötti döntés, e) belvízi főművek működésének a korlátozása (szivattyúzás, főműbe való vízbevezetés stb.) f) belvízi vésztározás belvízcsatorna töltésének (depóniájának) a megnyitásával, vagy más módon, g) belvíztározó túltöltése, h) közlekedési korlátozás (hajózás korlátozása, út, vasút lezárás) elrendelésére tesz javaslatot, i) adatrögzítések (légi felvételezés, vízhozammérések, vízszintrögzítés .stb.) j) a hatályos védelmi tervektől eltérő intézkedés, k) nagy bizonytalanságú hidrometeorológiai, lefolyási, levonulási helyzetben és/vagy jelentősen ellentmondó előrejelzések esetén a Hidrológiai Szakcsoport előterjesztése alapján az előrejelzésről, és annak közreadásáról l) bármely, a védekezéssel összefüggő műszaki ügy, amelyet teljes felelősséggel magához von, m) előkészíti a védekezéssel összefüggő kormánydöntéseket, írásos tervezetek formájában. 4. Végzi az országos erőforrás-koordinációt, valamint saját hatáskörben és/vagy a helyi védelemvezető javaslatára erőforrással kapcsolatos intézkedést engedélyez, illetve rendel el, különösen a) országos készlet igénybevétele, b) a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek erőinek igénybevétele, c) védelmi helyzetben nem levő KÖVIZIG ár- és belvízvédelmi osztagának készültségbe helyezése, bevetése más KÖVIZIG területén, d) védekezési készültséget rendelhet el a nem védekező KÖVIZIG-eknél, továbbá a miniszter irányítása alá tartozó központi és területi szerveknél is. e) más KÖVIZIG dolgozóinak átvezénylése a hatályos együttműködési rend figyelembe vételével; f) f)műszaki irányítók kirendelése önkormányzati védekezésekhez g) g)külső szakértők (BME, főiskolák,tervezők stb,) kirendelése h) bármely erőforrással kapcsolatos intézkedés, amit teljes felelősséggel magához von.

11

5. Szakcsoportokat működtet és/vagy más külső erőforrást von be az országos szintű döntések előkészítésére. 6. Kapcsolatot tart a kijelölt tárcaösszekötőkkel, a Főváros árvízvédelmi törzsével, a határral osztott vízgyűjtő esetén a szomszédos ország vízügyi szervezetével. 7. Végzi a védekezéssel kapcsolatos országos szintű tájékoztatást. 8. A védekezés lezárása után előkészíti a védekezést lezáró jelentéseket, előterjesztéseket, felügyeli a III. fokban végzett helyreállítási munkálatokat, a védekezésnél felhasznált védelmi anyagok visszapótlását, végzi az ezekkel kapcsolatos központi teendőket.13 A védekezés konkrét műszaki feladatait a vízügyi igazgatóságok műszaki állománya látja el. Az árvízvédekezés elsődleges képességét jelentő műszaki, anyagi-technikai és szakember állományát tehát a vízügyi igazgatási szerv14 biztosítja. A vízügyi igazgatási szervnek vízkárelhárítással összefüggő feladata a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőinek irányítása, a védekezés területi tervezése, szervezése, a helyi önkormányzatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása. Ha az árvízvédekezés leküzdése a vízügyi igazgatóságok helyi erőin túl a helyi polgári védelmi erők mozgósításával sem biztosítható, a miniszter kezdeményezi a polgári védelemről, valamint a honvédelemről szóló törvény szerint - a honvédelemért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján - a honvédség és a rendvédelmi szervek közreműködését. A saját szervezettel védekező települések által fenntartott műveken az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatait a település közigazgatási határán belül - a vízügyi igazgatási szervezet területi szervének szakmai irányításával - a polgármester (Budapesten a főpolgármester) a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal útján látja el. Áttekintve a vízgazdálkodással összefüggő jogszabályokat és fenntartva, hogy egységes jogi szabályozást nem találtam az árvízvédelmi feladatok logisztikai támogatására, az alábbi összefoglaló táblázatban mutatom be a vízügyi ágazat árvízvédekezést támogató logisztikára, illetve annak területeire15 vonatkozó szabályozókat:

13

Az OMIT feladatai forrása: http://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=8, letöltés: 2011. 06.02. 10:15 14 Szabályozást lásd: vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény 16. § (4) 15 A logisztika területei: raktározás, elhelyezés-ellátás, technikai biztosítás és javítás, egészségügyi biztosítás, logisztikai gazdálkodás, anyagi támogatás, adománykezelés-segélyezés, szállítás

12

sSsz.

Logisztikai terület

1.

Jogszabály A katasztrófavédelmi törvény 47. § és a 48. § (1) bekezdés alapján

Logisztikai gazdálkodás 2.

A katasztrófavédelmi törvény végrehajtásáról szóló rendelet 17. § (3) bekezdése alapján

3.

A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés alapján

4.

A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés alapján

Technikai biztosítás és javítás Szállítás raktározás, elhelyezés-ellátás területei

5.

6.

A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés és 10. § alapján A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés alapján A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26) Korm. rendelet 19. § alapján

7. 8.

Anyagi támogatás

A vis-maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet alapján

9.

Adománykezeléssegélyezés

A katasztrófavédelmi törvény 26. § f. pontja alapján

10.

Egészségügyi biztosítás

a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 158/1999. (XI.19.) Korm. rendelet alapján

2. táblázat: vízügyi ágazat árvízvédekezést támogató logisztikára, illetve annak területeire vonatkozó szabályozók A logisztika területeire vonatkozóan az alábbi megállapítások tehetők kiindulva a jogszabályokból: 1. A logisztikai gazdálkodás feladatában az érintettek az árvízvédekezésre vonatkozó felkészülés költségeit a saját éves költségvetésében köteles tervezni. Az állami költségvetésből kell megtéríteni – védekezési időszakban - a végrehajtásba bevont szervek és szervezetek katasztrófa elleni védekezéssel összefüggő költségeit. Vagyis az érintettek az állami költségvetés tervezési rendszerében tervezik a katasztrófavédelmi (ideértve a katasztrófavédelmi felkészülést és megelőzést is) kiadásait, a vezetési és közvetlen irányításuk alá tartozó, valamint a katasztrófavédelemre kijelölt szervek vezetési és védőlétesítményeinek felújítási, berendezési, működési, építési, fenntartási költségeit, valamint a védekezési munkabizottságok működési feltételeinek biztosításához szükséges költségeket. A védelemvezető felel a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, elsősorban a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybe vett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartásáról, a vis-major elszámolás biztosításához.

13

2. A technikai biztosítás és javítás, a szállítás, a raktározás területeinek logisztikai feladatellátásában a védekezésre való felkészülés során a védekezésre kötelezettek felelősek a védőművek, azok műtárgyai és tartozékai, valamint a védekezési berendezések, gépek, eszközök és felszerelések karbantartásáért, a védekezési tervek és nyilvántartások elkészítéséért, a rendszeres, évenkénti felülvizsgálatokért, a védekezési gyakorlatok tartása. A vízügy ágazat köteles elsődlegesen biztosítani az árvízvédekezés erőforrás-igénybevételi terveinek elkészítéséhez, védelmi szakaszok szerinti bontásban a szükséges munkaerő, a szivattyú-gépkezelők létszámát, továbbá a szállítóeszköz, földmunkagép szükséges mennyiségét, a védekezéshez szükséges erőforrásokat és a figyelőszolgálat működtetéséhez szükséges létszámot elsősorban előszerződések megkötésével. A védelemvezető felelős a védekezéshez szükséges munkaerő mozgósításáról, anyag és felszerelés utánpótlásáról valamint a védekezésben résztvevők foglalkoztatásáról, munkájának irányításáról dönteni. A védelemvezető a készültség megszüntetése után haladéktalanul gondoskodik a védekezéshez használt anyagok, eszközök és felszerelések összegyűjtéséről, kijavításáról és raktározásáról, az elhasználtaknak az előírt mennyiségre való kiegészítéséről. 3. Az elhelyezés-ellátás logisztikai feladatának ellátása keretében ha az árvízvédelmi védvonal átszakadásának veszélye fenyeget, vagy ha az elöntések emberi életet, létesítményeket és javakat veszélyeztetnek, a vízügyi igazgató köteles a veszélyeztetett területekről a kimenekítés, kiürítés elrendelésére javaslatot tenni. Az elhelyezés, ellátás logisztikai feladatával kapcsolatban az árvízvédelemmel összefüggő feladatokról a polgári védelemről szóló 1996. év XXXVII. törvényben találunk szabályozást. A lakosságvédelmi feladatokkal összefüggésben a 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet tartalmaz szabályozat. 4. Az anyagi támogatás logisztikai feladatellátásában mint támogatási alapelv szerepel az előre nem látható természeti vagy más eredetű veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatása, valamint a kötelező feladatok ellátását szolgáló épületet, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt, közművet és műtárgyait sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatása. 5. Az adománykezelés-segélyezés logisztikai feladatellátásában az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, szükség esetén biztosítja a nemzetközi segítségnyújtásra kijelölt szervek rendelkezésre állását, szervezi a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtás gyakorlati végrehajtását, a szállítmányok továbbítását. 6. Az egészségügyi biztosítás logisztikai feladatellátásában az egészségügyi törvény alapján katasztrófának minősülő16 esemény esetén az egészségügyi biztosítás kiterjed a katasztrófa-egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, az ellátásban közreműködő jogi személyekre és természetes személyekre, valamint a katasztrófa-egészségügyi ellátást igénybe vevőkre. Visszautalva a fejezet elején Szabó Máténak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának véleményére, azonnal szükséges lenne újragondolni a megelőzés pénzügyi feltételeinek megteremtését, a védekezésre való felkészülés szükségességét, és ennek 16

Szabályozást lásd: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (2) bekezdése

14

egységes jogi szabályozásának kialakítását, Ezzel a legmesszebbmenőkig egyet lehet érteni. A nem egységes szabályozás, a több jogszabályban meghatározott feladatok, felelősségek, hatáskörök eltérő értelmezhetősége gyengíti a vezetés-irányítás és végrehajtás együttműködését, végeredményben kihat a védekezés eredményességére és költséghatékonyságára, a védekezésben résztvevő szervek, szervezetek logisztikai támogatással kapcsolatos tervezési, szervezési, együttműködési, koordinációs, ellenőrzési, esetleg konkrét beszerzési, ellátási feladatainak koordinálatlansága. III. A hazai árvízvédelmi szabályozás logisztikai támogatására vonatkozó összegző megállapítások Összességében tehát megállapítható, hogy az árvízvédelmi logisztikai támogatással összefüggő jogszabályok rendszere igen szerteágazó, a szabályozás nem egységes, koherens. Javaslom a törvényalkotóknak megfontolásra, hogy a katasztrófavédelmi törvény egészüljön ki, hasonlóan a veszélyes anyagokkal, üzemekkel kapcsolatos rendelkezésekhez, az ár- és belvízvédekezés rendszerének különleges szabályaival. Ebben a szabályozásban egy egységes logisztikai támogatási rendszer alapelveit kellene megfogalmazni, végrehajtás vonatkozásában egyértelműen meghatározott felelősségi körökkel, hatáskörökkel, hozzárendelt erőforrásokkal. Túl a törvényi szabályozáson, mielőbb a helyére kell kerülnie a polgári védelemnek a katasztrófavédelem egységes rendszerében. Vissza kell állítani, és új alapokra kell helyezni a polgári védelem képességeit. Túl kell lépni az olyan kicsinyes helyzeteken, hogy a helyi önkormányzat és OKF eltérően értelmezi a polgári védelmi kirendeltség elhelyezési költségviselési feladatát. Ki kell dolgozni, és a gyakorlatban egységesen be kell vezetni azt a megoldási formát, amely jogszerűvé teszi a védekezés során, a kárterületen megjelent önkéntesek alkalmazását, elhelyezését és ellátását. Nem elsődlegesen szabályozási probléma, de a vizsgálatok, illetve a jelentések megállapították a BAZ-megyei árvízvédekezéshez kapcsolódóan, hogy a helyi védekezés alapját biztosító állampolgárokból létrehozott polgári védelmi szervezetek megalakításának, kiképzettségének színvonala jelenleg helyenként igen alacsony. Optimizmusra adhat okot, hogy a 2010. július 16.-án beiktatott új OKF főigazgató új szervezeti felállást határozott meg, melyben új elem az eddigiekhez képest, hogy a főigazgató-helyettesi szervezetben megjelent a Polgári Védelmi Főfelügyelőség.17 Remélhetőleg ez az új szervezeti egység képes lesz a meglévő polgári védelmi rendszert újraszervezni, annak szervezeti és gazdasági alapjainak megerősítésével. A logisztikához kapcsolódóan továbbra is hiányzik a hazai katasztrófavédelmi rendszerben egy olyan központi szervezet, mely képes lenne koordinálni a katasztrófaelhárítás feladatait támogató logisztikai képességek kialakítását, fejlesztését, képes lenne biztosítani azok mozgósíthatóságát és összehangolt alkalmazását. A központi szervezet gondolatához kapcsolódva a hatékony védekezés szempontjából fontos lenne megoldani olyan anyagi készletek (mentő-, mentesítő anyagok, felszerelések, technikai berendezések, műszaki eszközök, stb.) létrehozását és raktározását, amely összhangban van a

17

Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/hirek.php?id=5879, letöltés: 2012.02.02. 9:05

15

veszélyeztetettség típusával, mértékével, gyorsan mobilizálható és figyelembe veszi a katasztrófa-elhárításban résztvevő szervek, szervezetek már meglévő képességeit. 18 Tapasztalható volt, hogy a védekezést, illetve a lakosság ellátását és a károk enyhítését segítő felajánlások, a hazai és külföldi segélyek szétosztása során nem valósult meg minden esetben a „a legjobban rászorult települések és személyek” támogatásának elve, inkább a spontaneitás érvényesült. A felajánlások kezelésének és a segélyezés rendjének mielőbbi jogszabályi rendezése is elengedhetetlenül szükséges. A katasztrófák elleni védekezés logisztikai támogatásával kapcsolatban felülvizsgálni szükséges az alábbiakat: -

-

-

katasztrófák elleni hatékony védekezéshez szükséges logisztikai támogatási rendszert, szervezeti kereteit, meg kell határozni a szükséges képességek kialakítására vonatkozó ajánlásokat és az alkalmazás követelményeit; mielőbb meg kell határozni azokat az alapvető logisztikai támogatási elszámolási normákat és normatívákat, melyek mentén valós, reális tervezési és ellenőrizhető elszámolási rendszer alakítható ki; felül kell vizsgálni a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendeletet, azt mielőbb ki kell egészíteni a logisztikai szabályozással, összhangban a hatályos törvényekkel és egyéb jogszabályokkal. Törekedni kell arra, hogy a tervek legyenek könnyen kezelhetőek és a gyakorlatban jól alkalmazhatóak, és legyenek alátámasztva logisztikai képességgel. Fejleszteni szükséges a különösen veszélyeztetett területeken a védekezéshez fontos anyagi, technikai készletek, valamint a szükséges logisztikai támogató képességeket; mielőbb szükséges lenne elkészíteni a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégiát, melyben javasolt lenne a katasztrófavédelmi rendszert szervezeti-, erőforrás-, feladat alrendszer szerinti bontásban definiálni. Ebben kerülhetne meghatározásra a katasztrófák elleni védekezést támogató logisztika, mint speciális területe a katasztrófavédelem komplex védekezés rendszerének; felül kellene vizsgálni a központi anyagi készletezés, a raktározás rendjét és rendszerét az azonnali és gyors beavatkozás érdekében, összhangban a védekezésben résztvevők képességeivel (elsődleges és másodlagos logisztikai képesség19);

A jövő katasztrófahelyzeteinek kezelése érdekében szükséges a hazai katasztrófavédelmi rendszer fejlesztése, mely ki kell hogy terjedjen egy központi szerv létrehozására, amely megfelelő jog- és hatáskörökkel rendelkezik ahhoz, hogy a védekezésben érintett szervezetek felé követelményeket támasszon a megfelelő logisztikai képességek kialakítására. Törekedni kell a helyi védekezési szint növelésére, a helyi önkormányzat és szervezeti logisztikai támogató képességek fejlesztésére. Mielőbb szükséges a polgári védelmi szervezetek kiképzésének, felszerelésének, ezáltal a helyi önkormányzatok, települések önvédelmi erejének növelésére. Szükséges a modern kori technika fejlődésének a 18

A központi szerv és készletezés gondolatát lásd: Dr. Tóth Rudolf-Horváth Zoltán: A logisztikai támogatás helye, szerepe a hazai katasztrófavédelem rendszerében, Polgári Védelmi Szemle 2009. 1. szám; 146-163 oldal megjelent cikkben. 19 Elsődleges és másodlagos logisztikai képességet lásd: Horváth Zoltán: A hazai katasztrófavédelmi logisztikai támogatás újszerű értelmezése, Polgári Védelmi Szemle 2009. 2. szám; 116-124. oldal

16

katasztrófavédelem szolgálatában állítása: korszerű védelmi berendezések és eszközök beszerzése, új raktárbázisok kialakítása által, ezáltal is erősítve a védekezésben résztvevő szervezetek gyorsan és hatékony beavatkozási lépességét különböző veszélyhelyzetek kezelésébe. Budapest, 2011. augusztus 09. Horváth Zoltán

17

Felhasznált irodalom: 1. Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény 4. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Törvény 5. A Honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. Törvény 6. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 7. A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló 94/1998. (XII.29) OGY határozat 8. a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló 2073/2004. (IV.15) Korm. határozat 9. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 10. A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26.) Kormány rendelet 11. A katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 158/1999. (XI.19.) Korm. rendelet 12. A vis-maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet 13. A honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 23/2005 (VI. 16.) HM rendelet 14. Dr. Tóth Rudolf - Horváth Zoltán: A logisztikai támogatás helye, szerepe a hazai katasztrófavédelem rendszerében, Polgári Védelmi Szemle 2009. 1. szám; 146-163 oldal 15. Horváth Zoltán: A hazai katasztrófavédelmi logisztikai támogatás újszerű értelmezése, Polgári védelmi Szemle, 2009/2. szám, 116-124. oldal 16. KKB rendelkezésre álló emlékeztetői a 2010. május 17. és a 2010. június 10. közötti időszakra, KKB határozatok 2/2010.-9/2010. sorszámmal 17. FPVP rendelkezésre álló jelentései és feljegyzései

18