Azon az esôverte novemberi napon,

2015.

2. SZÁM

A LAP INGYENES TERJESZTÉSÛ

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT HAVONTA MEGJELENÔ HÍRLAPJA • XXVI. ÉVFOLYAM

Otthon legyünk

A

zon az esôverte novemberi napon, 1987-ben még nem ismertem Tamási Áron szállóigei mondatát, amely azóta a maglódi katolikus templom mellôl biztatja az ide költözôket: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Csak azt tudtam, hogy amíg a bátyámmal a sorkatonai szolgálatot nyögtük, édesanyámék hajdúsági szülôvároskámat odahagyva, itt vásároltak házat. Vigasztalanul zuhogott, amikor bedöcögött a Határ utcába a kamion a család minden ingóságával, lábam közt Császár kutyával, hátul a két malaccal. Nyakamban ráadásul a rendszerváltás elôtti „honvédelem” minden abszurditásával, ordítani szerettem volna: ezért a sártengerért kellett otthagyni a várost, ahol varázslatos gyermekkorom telt?! Szerencsére nem túl gyakran engedtek a szegedi Kossuth-laktanyából „haza”, aztán egy esztendôt külföldön töltöttem, az egyetem pedig szinte a fôvároshoz kötött. Dehogy is akartam ezzel a Maglód nevû porfészekkel megbékélni! Az elsô szabad választásra készülve mégiscsak összehozott a jó sors itt is olyanokkal, akikkel már szívesen múlattam akkoriban az idôt. Befogadott a református ifjúsági gyülekezet, barátokra leltem. A világrengetô és -szépítô szerelem szintén jócskán állított a költözés okozta „szemtengelyferdülésen”. A Határ utca egyébként is csodaszép panorámát kínál, de mire észrevettem újra magát Maglódot, az is megrázkódott, és ébredezni kezdett az agglomerációs alvótelepülés.

Eltelt 25 év, és ez a Maglód már nem az a Maglód. Akkor is tagadhatatlan, ami itt történt (épült, szépült, elkészült), ha a látásom már romlik. Nem vagyok persze vak: a Kánaán nem itt épül, kolbászból is máshol fonják a kerítést. Mégis, már talán igazi lokálpatriótaként szisszenhettem fel a regionális újság szavazói játékán. „Csodák márpedig vannak!” kiáltotta világgá tavaly laptársunk, amikor a régió általa listázott „csodáira” hívta voksolni az olvasókat. A 35 tételes szavazólapon nincs maglódi épített vagy kulturális érték... Nincs is ilyen vagy csak nem látszik? Ugyanúgy helyet kapott a „regionális csodák” között a nyáregyházai falunapok, mint a mendei pünkösdi templomdíszítés vagy az üllôi csülökfesztivál, a gyömrôi lecsófesztivál. Nem a nyáregyházaikat, mendeieket vagy üllôiket szeretném megbántani, amikor azt állítom, a maglódi zöldágazás is van olyan érték, mint a mendei, de akár a majd másfél évtizedes Vermesy Fesztivál is beférhetett volna a csodalistára. Tegye a szívére a kezét bármelyik tôsgyökeres maglódi, fel tud-e sorolni a tiszteletre méltó Káváról 5 olyan látnivalót, a nagyra becsült Gombáról 3-at, amely mindegyike egyértelmûen értékesebb, szebb, mint például evangélikus templomunk? Márpedig az említett települések ennyiszer szerepelnek a szavazólapon. Nem Vecséssel, Monorral vagy akár a szintén 3 tétellel megjelenô Gyömrôvel „versenyeznék” én lélekben, de hogy a monori szerkesztôségbôl Káva, Gomba, Vasad, Péteri, Pilis és Bénye is sokkal jobban látszik, sôt jóval szebbnek tûnik, az fôként a szerencsétlen szavazás kiagyalóinak a látókörén múlik, ám nekünk is megvan a magunk felelôssége abban, hogy A maglódi látva lássanak. MÁV-állomások Sokan fanyalogtak a Szent István tér kialakítása ürügyén, pedig közTabányi Pál polgármester átveszi pont nélkül, fôtér a „Kulturált Települési nélkül nincs város. Környezet Díjat” Megújult az elmúlt néhány év-

A Városháza látványterve Altdorfer Csaba és Horváth Zoltán munkája

ben mindhárom templomunk. A MÁV az újszászi vasútvonal állomásépületeinek felújításáért és új típusépületeink építéséért Amszterdamban tavaly elnyerte a vasúti építészet Oscar-díját. A Városháza energetikai felújítása alkalmat kínál egy szimbolikus épület régi értékeinek helyreállítására. Nem aktuálpolitikai szempontok mentén érvelek, noha a „Kulturált Települési Környezet Díj” II. fokozatával is kitüntette a Pest Megyei Közgyûlés az elmúlt évek alatt végrehajtott városfejlesztési tevékenységért önkormányzatunkat decemberben. Pusztán azt sóhajtom: mindennek örülök, amitôl otthonosabb lesz a mi maglódi világunk, és ezért tenni is hajlandó vagyok, mert tenni is kell. Hivatásos, elkötelezett városszépítô segíti januártól mindazok munkáját, akik hasonlóan éreznek, gondolkoznak. „Számomra a fôépítészség lényege a folytonos keresésben, kutatásban, a folytonos személyes jelenlétben, a személyes kapcsolatokban, a napi politikai érdekektôl mentes gazdatudatban rejlik. Ma Magyarországon a fôépítészség egyszerre jelent értékmentést és értékteremtést. Ez nagyon gyakran magányos, harcos és nyughatatlan feladat, ugyanakkor minden eredményes kitartó munka újabb és újabb társakat tesz elkötelezetté az épített értékek ügye mellett” – vallja elsô fôépítészünk, Horváth Zoltán. Legyünk mind többen társak az értékmentésben és -teremtésben, hogy mindenki találjon saját kis „csodát” Maglódon. Vagy ha csodát nem is, otthont mindenképp! Varga Zoltán

2

VÁROSHÁZA

2015. 2. SZÁM

Az építészethez mindenki ért? – Egy nívódíjas építésznek mi a kihívás egy forrásszegény alvóváros fôépítészi pozíciójában? Horváth Zoltán fôépítész: A polgármester úr elôzetes kötetlen találkozóinkon beszélt nekem arról az építészetileg és a városvezetés szempontjából is nagy kihívásról, amit a lakosságszám növekedése okozott, és amit Maglód intézményrendszere nem tudott követni. A politikai vezetés eltökélt szándéka, hogy ez így nem mehet tovább. Egyenesen azt mondta, szeretné a Maglód tábla alá kiírni: „Megtelt!”, és addig ott hagyni, amíg egy 12 ezres városban joggal elvárható szolgáltatásokat nem tudja az önkormányzat a szükséges színvonalra fejleszteni. A városfejlesztés nem csak esztétikai kérdés, a településkép, az intézményfejlesztés mellett kitüntetett szerepet kapnak a gazdasági és az elmaradt infrastrukturális fejlesztések (pl. a felszíni vízelvezetés). Mi, építészek háborgunk, hogy néznek ki a vidéki települések a szárítókötélként össze-vissza futó légkábelekkel. Sok vezetô mindezt a megváltoztathatatlan körülmények közé sorolva, belenyugszik a látványba, vagy nem is érti, mirôl beszélünk. Nagyra értékelem azokat a polgármestereket, akik fontosnak tartják e kérdést. Megkapó volt, amit a polgármester úr mondott errôl, mert ôt bizony ez zavarja. Zavarja, hogy nincs még igazi központja a városnak. Számos feladatot vázolt, amibôl láttam, hasonlóan gondolkodunk, együtt tudunk mûködni a város számára eredményeket produkálva. A pozitív változás alapvetô mozgatórugóinak megítélésében is egyetértettünk, közülük a legfontosabb a munkánkba vetett hit, a töretlen elszántság és az igényesség. – A jogi elôírások részletesen taglalják, mi a fôépítész munkája. De nemrég rendeztük meg a MagHázban Csernyus Lôrinc Ybl-díjas építész kiállítását, ahol Csenger építészeti újjászületésének lehettünk a tanúi. Nem törvények, hanem egy jól átgondolt koncepció mentén elhivatott emberek újjávarázsolták a helyet. Efféle koncepciót várnak a városvezetôk elsô fôépítészünktôl? HZ: Örülök, hogy szóba került Lôrinc neve, mert ô évtizedek óta a munkatársam, pontosan ismerem a csengeri történetet is. Ott természetesen készült egy

B

és os fôépít r á v a k emutatju

alapkoncepció is, de addig nem kerültek a tervezôasztalra ennek az elemei, amíg erre a város pontos igényt nem fogalmazott meg. Csak ekkor született meg a váz: merre fejleszthetünk, hol vannak olyan ingatlanok, melyeket a városnak elemi érdeke felvásárolni, hogy legyen fejlesztési tartaléka. A kezdeti munkák fokozatosan valósultak meg. Én pl. ott egy 12 csoportszobás óvodát terveztem. Érdekes és tanulságos ez a példa arra is, hogy mit tud egy kívülrôl érkezô tervezôiroda egy város számára felmutatni. Egy kiállítással kezdôdött a munka, aminek maga a város volt a tárgya. Amikor a helybéliek az építészek fotóiból rendezett tárlatot megtekintették, sokszor megálltak, és azt mondták: „Ez nem itt van!” A kiragadott képkockákról nem ismertek rá a városukra. Azzal szembesítettük ôket, hogy elôször a közöny falát kell áttörni: „Igen, ez a tiétek!” Ez a borzasztó trafóállomás azon az utcasarkon, az a törött útszegély a fôutcán, az a kidôlt, rozsdás hirdetôtábla is nálatok van – ez a mindennapi környezetetek! Talán az alapvetô alkalmazkodó készségébôl fakad, hogy ha naponta többször elmegyünk ezek mellett, már fel sem tûnnek. Belénk ivódik, már nem zavar. Amikor viszont jönnek a „külsôsök”, és a rossz építészeti, környezeti elemekre, csúfságokra felhívják a figyelmet, abból el lehet indítani a munkát. Elôször kérdéseket kell megfogalmazni a helyiek segítségével. Miért ilyen? Miért hagytuk? Hogy lehetne másképp? A szakember pedig a jó válaszok megfogalmazásában tud segíteni a közösségnek. A csengeri példát próbálom a változó társadalmi körülmények közepette újra és újra megvalósítani. – Pedig kicsit hamis volt a párhuzamom: az elsorvasztásra ítélt szabolcsi kisvárosba ugyanis hivatástudatból vonultak ki az építészek csodát tenni, de ma már törvényi elôírás, mit és hogyan kell csinálnia a fôépítésznek. HZ: Mindennek nagyobb ereje van, amíg mozgalomszerû. Ám attól, hogy kereteket, hivatalokat kreálunk a munka köré, és a módszer változik, az eredménybôl nem engedhetünk soha. Nem meglepô, hogy a ’90-es évek és 2010-es évek munkamódszere más, de a látásmód, a lendület nem változott meg azért, mert a polgári jobboldali kormányzat pontosan látja, a közigazgatás átszervezése mellett sem szabad a vidéki településeket magukra hagyni. Be lehet integrálni az elsôfokú építési hatóságokat a

zét

Horváth Zoltán

Bemutató néhány korábbi munkájából...

Csengeri óvoda

járásokba, de szükség van mindenütt fôépítészre. Szükség van olyan avatott szakemberre, aki elsôsorban a polgármester munkáját támogatja, de rajta keresztül az egész képviselô-testület munkáját segíti tanácsaival, szabadabb látásmódjával, egy kicsit tágabb horizontjával. Igaz, mindenhol vannak helyi „ízek”. Csengerben a legnagyobb küzdelmet az emberek lelkében kialakult elhagyatottság ellen kellett folytatni. A város a trianoni határral hirtelen a határszélre került, központból periféria lett. Maglód viszont agglomerációs település, ami egészen más helyzet. – Az ország határán vagy a fôváros keleti oldalában alvótelepülésnek lenni sok szempontból mégis hasonlatos, nem? HZ: Vannak hasonlóságok, de az agglomerációban nagyobb életerôt érzek. Jó néhány agglomerációs településen dolgoztam már, vagy vállaltam fôépítészséget. Bár Budapest nyugati határán valóban dinamikusabb a gazdaság, mint a keleti „végeken”, de nagyon szép eredményeket ért el itt is pl. Veresegyháza, Szada. Magam is a délkeleti agglomerációban élek, Ócsán. Nem érzem, hogy a fôváros, mint egy cápa, „felzabálna” bennünket. Jogilag, építészetileg, építésügyileg is nagyon speciális helyzetben él a fôváros az alvóvároskákkal. Úgy érzem mégis, évrôl évre tudunk fejlôdést felmutatni. Itt pl. nem fogy a lakosság, azaz vonzóak az életkörülmények. Amikor a rendszerváltás utáni Csengerbe eljutot-

tunk, ott még mindig ôrizték a trianoni átkot: itt vagyunk a végeken, rólunk mindenki elfeledkezett. A fôváros közelségében élni egészen más. – Néhány hét alatt Maglód „feltérképezésének” milyen stádiumáig lehetett eljutni? Mik a prioritások? HZ: Az agglomeráció valóban kitüntetett szerepet tölt be az ország életében is, egy kormányrendelet szerint ezért december 31-ig a rendezési tervüket felül kell vizsgálniuk. Én már adottságként kaptam, hogy ezt a Kasib Mérnöki Iroda végzi. Velük együttmûködve és a hivatal munkatársait is bevonva folyik az idôszerû településrendezési kérdések feltérképezése. Segítségemre vannak a helyi építészek is. A szabadidôm és a

Egészségház, Ócsa

hivatali idôm egy részét arra fordítom, hogy Maglóddal ismerkedjek. Látszólag cél nélkül járom a várost, de a cél a megismerés. A tervekrôl nem a hivatalból kívánom a véleményemet kialakítani, hanem a helyszínen, ez is jó alkalom egy-egy helyzet, utcakép, a város szövetének a megismerésére. Ez azonban hosszú folyamat. – Melyik városrész gyakorolta a legmélyebb benyomást az ismerkedô fôépítészre? HZ: Egy bemutatkozó interjúban beszéljünk a pozitívumokról! Jó iránynak látom azokat a gesztusokat, építészeti megnyilvánulásokat, amelyek az üzletház, a MagHáz, a katolikus templom és az iskola környezetében megfigyelhetôk. Elindult itt egy városiasodási folyamat, egy központ kialakítására való helyes törekvés. Nyilvánvalóak a hiányok is: sok még a teendô a burkolatokkal, az utcabútorokkal, változtatást igénylô részek vannak az épületállományban is (ilyen a Coop áruház). Nagyon vonzó településközösségrôl árulkodik az is, hogy a közterületeken szobrok jelentek meg, köröttük parkokat alakítottak ki. Pozitív hatást gyakorolt rám az Ófalu egysége, a változatos utcavezetésével, kiépített városi tanösvényével. Fontosak a jó példák, az önkormányzatnak kötelezô ebben élen járni. A lakosságtól nagyon nehéz a jogszabályok betartását megkövetelni és elvárásokat támasztani velük szemben, amíg az önkormányzat nem tud példát mutatni.

VÁROSHÁZA – Az elsô kézzelfogható munka a sikeres energetikai pályázat „farvizén” a hivatal új külsô arculata lesz? HZ: Néhány beruházást már elôkészített a város, mire én megbízást kaptam: zajlik az óvodai közbeszerzés, és ilyen a Városházára megítélt energetikai támogatás is. Az utóbbi mûszaki oldalról megközelítve a külsô falszerkezet energetikai mutatóinak javítása (hôszigetelés és nyílászárócsere), a belsô átalakítás pedig a hôközpontot érinti. Abban próbáltam közremûködni, hogy a mûszaki paramétereken túl lássuk meg a helyzetben a valamikori hivatalépület értékeinek helyreállítási lehetôségét is. A mai jellegtelen falakon nehéz ezeket a vonásokat felfedezni, de a régi képeslapokat látva egy dicsôbb múltú épület körvonalai rajzolódnak ki. Az értékmegóvás és az értékteremtés pedig a fôépítészi munka alappillére. – Több forráshoz is juthat az a település, amelyiknek fôépítésze van? A másféle szemlélet meghonosításával persze, nyilván nem ôk hozzák magukkal a pénzt. HZ: Ott könnyebb sikeresen pályázni, ahol a bírálók a puszta támogatáskérés mellett számba vehetik, hogy a településen átgondolt városfejlesztési munka zajlik. A kampányszerû megmozdulásokra egyre kevésbé nyitottak a döntéshozók. – A környezô települések közül azok tehát elônyben vannak, ahol már foglalkoztattak fôépítészt? HZ: Egy fecske sehol nem csinál nyarat. Fontos egy város szakértôi, szakmai vezetése, de az építészetben sem hatékony a szakmai munka politikai támogatás nélkül. Szükség van az önkormányzat szakbizottságában dolgozókra, szükség van a felelôs képviselôi hozzáállásra, és természetesen javítja a munkát a maglódi polgárok kritikus véleménye is. Két szomszéd városban, Gyömrôn és Vecsésen valóban évek óta dolgozik már fôépítész. Ismerkedéseim során tudtam meg, hogy ezeken a településeken már megtettek olyan területrendezési, – fejlesztési, szabályozási lépéseket, amelyekkel Maglód még adós. E mulasztásnak sajnos vannak már a településképet negatívan befolyásoló hatásai. Az említett városokban jóval korábban kimondták pl. azt, hogy egy átlagos telken legfeljebb 2 lakás építhetô, így lesz élhetôbb a település. – Mikor és mivel kereshetik meg közvetlenül a fôépítészt? Mi változik az eddigiekhez képest? HZ: Az elmúlt 2-3 év közigazgatási átstrukturálásából fakad ennek a szerepkörnek a megerôsödése, felértékelôdése. Ám nem szeretnék hatóságként, különösen nem „mindenhatóságként” tetszelegni. Gyakorlatiasan állok a feladatomhoz, így szerdánként bármivel megkereshetnek. Nyitott vagyok minden problémára, ami a településképet, a településfejlesztést érdemben érinti. A hatályos szabályozás azokat az építésengedélyhez

3 kötött tevékenységeket rendeli hozzám, amelyeknek elsô fokú építési hatósága a járásközpont. Az önkormányzat által hozott településképi rendelet ad a mindenkori fôépítésznek jogkört a Vecsésre benyújtandó tervekhez szükséges szakvélemények készítésére. Erre alapozva a polgármester adja meg a településképi engedélyeket. Valódi vétójogot építettek be a polgármesterek számára, ami azért fontos, mert az építési engedélyek kiadási jogát viszont elvették a településektôl. – 150 oldalas portfóliójából azt olvastam ki, hogy fôépítészként 3 elvi pillérre alapoz: a tulajdonosi, gazdaszemlélet kialakítására, az építészeti tevékenységgel párhuzamos, azzal összefüggô, aktív civil szerepvállalásra, mindezt pedig az építészeti szakmai szempontok tiszteletben tartása fogja keretbe. HZ: 22 év tapasztalata van ebben a szemléletmódban, munkamódszerben. Templomot, sportköri székházat, ravatalozót vagy óvodát, iskolát tervezni csak a használóival, a kezdeményezôivel, az építtetôvel együttmûködve lehet. Az elefántcsonttoronyba zárkózó elitista szemlélet távol áll tôlem. Keresem a kapcsolatot a szellemi közeggel, amely bevonja a város közösségeit a munkába. Nálunk a focihoz és az építészethez mindenki ért, de ez nem baj. Elkeseredettség is kihallható volna ebbôl, hiszen mi szükség akkor ránk, ám inspiratív is ez a körülmény, mert aki „ért” hozzá, azt meg kell hallgatni. – Talán csak abban az értelemben „ért” hozzá, hogy nagyon érdekli? HZ: Valóban. Ezt az érdeklôdést nem lehet azzal elhessenteni, hogy a szakmai kérdésekhez a szakértôk értenek. Közönytôl szürke világunkban minden érdeklôdés nagy kincs. Az érdeklôdés szó csodálatos nyelvünkben magába foglalja az érdek szót. A különbözô érdekekrôl tudomást nem vevô akarat a városfejlesztésben is kudarca ítéltetett. A papírszagú, áltudományos munka nem az én világom.

4

ÖNKORMÁNYZÓ

A testület jó csapat Az új képviselô-testületben több új arccal is találkozhatunk. Negyedévvel az önkormányzati választások után ültünk le beszélgetni Remport Csaba képviselôvel, akit megválasztottak második alpolgármesternek. – Milyen íze, hangulata van a képviselôségnek/alpolgármesterségnek 3 hónappal a választások után? Remport Csaba alpolgármester: Rendkívül érdekes élethelyzet ez, mert soha nem voltak korábban politikai ambícióim. Meglepetés volt a számomra, amikor a Fidesz vezetôi felkerestek, és felkértek, hogy képviselôjelöltként induljak a választásokon. Gondolkoztam egy ideig, sôt elsôre nemet, de végül is igent mondtam. – Ellentmondásnak is tûnhet, hogy valaki soha nem gondol politikai tevékenységre, aztán mégis képviselôjelölt lesz. RCS: Nincsenek véletlenek. Addig mint édesapa tettem a dolgomat, dolgoztam, nap mint nap eljártam karate edzésekre. De amikor Galambos Emese személyesen megkeresett, leültünk beszélgetni. Ô jól ismer, hiszen majdnem szomszédok vagyunk. Tisztában volt politikai nézeteimmel, és elmondása szerint látta bennem a lehetôséget, amely alapján alkalmasnak, képesnek tartanak erre a munkára, ezért indítanának el a választásokon. Ezt a lehetôséget nem lett volna szabad kihagynom. Születésem óta Maglódon élek, és ha itt tudok segíteni, akkor miért ne tenném? Belevágtunk, és a kemény kampányidôszak után óriási, felemelô érzés volt, amikor megtudtam, nyertünk. Nem én nyertem egyedül, hanem a teljes csapat. Egymásnak is nagyon örültünk. Aztán megkezdôdtek a munkás hétköznapok… – Volt jelentôsége annak, hogy a felkérés a Fidesztôl érkezett? RCS: Teljes mértékig számított! Mindig is jobb oldali beállítottságú ember voltam, a Fidesszel szimpatizálok. Van olyan politikai erô, amelynek egyértelmû nemet mondtam volna. – Térjünk vissza a „dolgos hétköznapokra”, illetve a beszélgetés kezdetére! Milyenek tehát az elsô benyomások? RCS: Eltelt negyedév. Az elsô komoly meglepetés a képviselôjelöltség után az a nagy megtiszteltetés, hogy felkértek alpolgármesternek is. Ezen megint csak gondolkoztam, és megint csak igent

mondtam. Az elmúlt idôszakban Maglód lakossága szinte a 1,5-szeresére duzzadt, megnôttek a feladatok is, ezért úgy látta a polgármester úr, a Fidesz vezetôivel egyetértésben, hogy még egy alpolgármesterre szüksége van a városnak. – Ezt nem lehetett volna a korábbi 4 órás alpolgármesteri státus 8 órásra bôvítésével megoldani? RCS: Én már csak a felkéréssel „szembesültem”, ha nemet mondok, biztosan felkérnek mást a feladatra. Az alpolgármesterek száma nem az én döntésemtôl függött. – Találkoztam olyan találgatással is, hogy valójában nem a feladatkörökkel magyarázható az alpolgármesteri felkérés, hanem a Fidesz így nyújtotta volna be a Polgári Körnek az együttmûködésért a „számlát”, a tiszteletdíj valójában a párt helyi mûködési költségét fedezné. RCS: Nagyon meglep ez a felvetés, bárkitôl is származzon! Ki is gondolhatná, hogy egy 2. ciklusát kormányon töltô pártnak pont az én tiszteletdíjamra lenne szüksége?! Mindenesetre, ha ez mégis valóban felmerült volna, én lettem volna az elsô, aki nemet mond, és visszalép a jelöléstôl. – Konkrétan milyen a munkamegosztás a két alpolgármester között? RCS: Ebben az évben épül egy új óvoda, az iskolaépítéssel is benne vagyunk a második körben, sôt szeretnénk egy bölcsôdét is. A feladatok tehát annyira megnövekedtek, hogy ez jelentôs pluszterheket ró a polgármester úrra és Kérges László alpolgármester úrra is, ezekbôl bizonyos feladatokat átvállalok. A „dolgos hétköznapok” tehát úgy néznek ki, hogy alpolgármesterként nem lehetek tagja egyik bizottságnak sem a képviselô-testületben, ám a 4 bizottságból kettô látogatását (szavazati jog nélkül) magamra nézve kötelezônek tekintem: a Jenei Péter vezette Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottságét és a Falusi-Tóthné Koller Ilona irányítása alatt álló Szociális, Egészségügyi és Sportbizottságét. Nincs ugyan közöttünk olyan megállapodás, hogy én járnék ezekre az ülésekre, Kérges László pedig a másik kettôére, de ez az a két bizottság, amelyik szívemhez közel áll, és ahol a munkámmal, észrevételeimmel segíteni és támogatni tudom az önkormányzat tevékenységét. – A választási kampányt nem a képviselôjelöltekre és pláne nem a programokra hegyezte ki az ellenzék több-

sége, összességében nagyon éles, gyakran személyeskedô, sokszor alávaló és etikátlan eljárásokat láthattunk. Ehhez képest most csend honol, és bár az ellenzéki kampányból az következhetne, hogy nagy viták gerjednének azokon a bizonyos „dolgos hétköznapokon”, amikor megmutathatnák, mit gondolnak tényleg másként, mégis, az esetek túlnyomó többségére ugyanaz az együttmûködô és egyetértô, egyhangú döntési arány a jellemzô a testületi üléseken, mint az elôzô ciklusban. Nem ellentmondás ez? RCS: A kampány bizonyos személyek részérôl tényleg személyeskedô és durva volt. De nem azokra volt jellemzô ez a stílus a kampány alatt sem, akik végül listán bejutottak a testületbe. Személyesen jóban vagyok Turcsányi Zsolttal is, Horváthné Kertész Erzsébettel is, Marton Gábort pedig ugyan már csak a testület révén ismertem meg, mert korábban nem volt vele közvetlen kapcsolatom, de eleve nem is a Jobbik irányából érkeztek a kemény támadások. A képviselô-testületen belül szerintem most nagyon jók az emberi kapcsolatok, függetlenül attól, hogy ki honnan érkezett. Jól tudunk együtt dolgozni, bár az is természetes volna, ha a vélemények pró és kontra eltérnének, de ez eddig nem különösebben került a felszínre. Mindenesetre az egész mostani testület jó csapatnak érzem. – Milyen rövid távú célkitûzéseket állíthat ma Maglódon maga elé egy „friss” alpolgármester? RCS: Az idei év nagy feladata, amely szinte minden területet érint, a már említett óvoda. Ennek fel kell épülnie! Bár kaptunk rá 280 millió Ft állami támogatást, de ezt csak az épületre költhetjük. Önerôbôl viszont még hozzá kell rakni legalább 100 millió Ft-ot a berendezésre, a játékokra, a kerítésre, a parkolóra. És ha lesz egy szép, új óvodánk, azt is biztosítani kell, hogy a gyerekekkel a szülôk el is jussanak odáig, vagyis Klenován aszfaltozni is szükséges. Ha ezt idén elvégezzük, márpedig elvégezzük, az mindenki számára megelégedésre adhat okot. Alpolgármesterként vannak külön feladataim is a testületi és bizottsági ülések mellett. Én kezelem az önkormányzat Facebook-oldalát, illetve eseti feladatokat szintén elvégzek. Januártól pedig minden szerdán 16:30-tól 18 óráig személyesen bent vagyok a Polgármesteri Hivatalban (az alpolgármesteri irodát közösen használjuk) – nem csak mint az 5. körzet képviselôje, hanem az egész város alpolgármestereként. Mindenkivel szívesen cserélek eszmét: gondokról, bajokról, javaslatokról. A „fogadóóra” nagyon fellengzôsen hangzik: de én ott vagyok hetente egyszer, és bárkivel szívesen elbeszélgetek.

5

ÖNKORMÁNYZÓ

2015. 2. SZÁM

Testületi munkaterv A képviselô-testület tavaly decemberi ülésén fogadta el 2015. évi munkatervét. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat szerint januárban és júliusban nincs tanácskozás. Február 12., 14:00 1. Közmeghallgatás: az önkormányzat 2015. évi költségvetése rendeletalkotással. Elôadó a polgármester 2. A Tefü Kft. 2015. évi üzleti terve. Elôadó a kft. ügyvezetôje 3. A MagHáz Centrum Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve. Elôadó a kft. ügyvezetôje 4. A Maglód Projekt Kft. 2015. évi üzleti terve. Elôadó a kft. ügyvezetôje 5. Az önkormányzat 20fl5–20fl9. közötti gazdasági programja. Elôadó a polgármester 6. Az óvodai körzethatárok módosítása; óvodai beiratkozás a 2015/2016. nevelési évre. Elôadó a jegyzô 7. Védônôi beszámoló. Elôadó a védônôk képviselôje Március 12., 14:00 1. A helyi önszervezôdô közösségek pénzügyi támogatására érkezett pályázatok elbírálása, beszámoló az elôzô évi tevékenységükrôl. Elôadók az alpolgármester és a civil szervezetek vezetôi 2. Beszámoló a mikrotérségi szenvedélybeteg-ellátásról. Elôadó a CSGYSZ vezetôje 3. Beszámoló a Gyömrô és Környéke Szociális Szolgáltató Központ 20fl4. évi tevékenységérôl. Elôadó a központ vezetôje 4. Beszámoló a Központi Orvosi Ügyelet 20fl4. évi tevékenységérôl. Elôadó a Rescue Med Kft. ügyvezetôje 5. Közbeszerzési eljárás indítása a Központi Orvosi Ügyelet kapcsán. Elôadó a polgármester és az aljegyzô Április 23., 14:00 1. A 20fl4. évi költségvetési rendelet módosítása (szükség esetén). Elôadó a polgármester 2. Beszámoló a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról. Elôadó a polgármester 3. A kitüntetô címek átadását elôkészítô bizottság létrehozása. Elôadó a polgármester 4. Beszámoló a város közrendjérôl és közbiztonságáról. Elôadó a monori rendôrkapitány és a maglódi ôrsparancsnok 5. A 20fl4. évi közbeszerzések statisztikai összegzése. Elôadó a jegyzô és az aljegyzô 6. A 2015. évi Közbeszerzési terv elfogadása. Elôadó a polgármester 7. A Központi Orvosi Ügyelettel kapcsolatos közbeszerzési eljárás eredményhirdetése. Elôadó a polgármester és az aljegyzô

Május 21., 14:00 1. Átfogó értékelés a 2014. évi gyámügyi tevékenységrôl. Elôadó a jegyzô 2. Beszámoló a Családsegítô és Gyermekjóléti Szolgálat 20fl4. évi tevékenységérôl. Elôadó a CSGYSZ vezetôje 3. A DPMV Zrt. 20fl4. évi mérlegbeszámolója. Elôadó a zrt. elnök-vezérigazgatója 4. A MagHáz Centrum Nonprofit Kft. 20fl4. évi mérlegbeszámolója. Elôadó a kft. ügyvezetôje 5. A Maglód Projekt Kft. 2014. évi mérlegbeszámolója. Elôadó a kft. ügyvezetôje 6. A Tefü Kft. 20fl4. évi mérlegbeszámolója. Elôadó a kft. ügyvezetôje 7. Tájékoztató a 20fl5/20fl6. tanévre történô beiratkozásról. Elôadó az iskolaigazgató Június 18., 14:00 1. Beszámoló az önkormányzati alapítványokról. Elôadók a kuratóriumi elnökök 2. A Helyi Esélyegyenlôségi Program felülvizsgálata. Elôadó a polgármester 3. Maglód Város Településszerkezeti Tervének, Településfejlesztési Koncepciójának és Helyi Építési Szabályzatának elfogadása. Elôadó a polgármester 4. Kitüntetô címek adományozása. Elôadó elôkészítô bizottság elnöke Augusztus 27., 14:00 1. A költségvetési rendelet módosítása (szükség esetén). Elôadó a polgármester 2. Beszámoló a 2015. évi költségvetés I. félévi teljesítésérôl. Elôadó a polgármester 3. Beszámoló a Tefü Kft. I. félévi pénzügyi teljesítésérôl. Elôadó a kft. ügyvezetôje 4. Beszámoló a MagHáz Centrum Nonprofit Kft. I. félévi pénzügyi teljesítésérôl. Elôadó a kft. ügyvezetôje 5. Beszámoló a Maglód Projekt Kft. I. félévi pénzügyi teljesítésérôl. Elôadó a kft. ügyvezetôje Szeptember 24., 14:00 1. A 2014/2015. tanév tapasztalatainak értékelése, tájékoztató a 2015/2016. tanév fôbb oktatási-nevelési feladatairól. Elôadó az iskolaigazgató 2. Beszámoló az alapfokú oktatás helyzetérôl, tájékoztatás a 2015/2016. nevelési év fôbb feladatairól. Elôadók az óvodavezetôk 3. A közterület-felügyelet beszámolója. Elôadó a közterület-felügyelôk 4. Döntés a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez való csatlakozásról. Elôadó a polgármester

Tabányi Pál polgármester a képviselôtestület októberi alakuló ülésén mond beszédet, jobbra Kérges László és Remport Csaba alpolgármester, Pavlovics Lászlóné képviselô, balra Margruber János jegyzô, a háttérben Kákonyiné Zima Márta polgármesteri referens

Október 22., 14:00 1. Beszámoló a közmûvelôdés helyzetérôl. Elôadók a MagHáz ügyvezetôje és a könyvtárvezetô 2. Beszámoló a vállalkozó orvosok 2015. évi munkájáról. Elôadók a gyermek- és felnôtt háziorvosok, fogorvosok 3. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elfogadása. Elôadó a polgármester November 19., 14:00 1. A 20fl6. évi költségvetést megalapozó rendeletek módosítása. Elôadó a polgármester 2. A 2016. évi Belsô ellenôrzési terv jóváhagyása. Elôadó a jegyzô 3. Sportélet a városban. Elôadók a városban sportjellegû tevékenységet végzô egyesületek, szervezetek vezetôi 4. A Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerre vonatkozó kérelmek elbírálása. Elôadó a polgármester December 17., 14:00 fl. A képviselô-testület 20fl6. évi munkaterve. Elôadó a polgármester 2. A vasúti létesítmények üzemeltetésének tapasztalatai. Elôadó a polgármester 3. Szerzôdéshosszabbítás a Fehér Kereszt Közhasznú Egyesülettel. Elôadó a polgármester Kiegészítés Horváthné Kertész Erzsébet levélben pontosította lapunk 1. számának „Szinte egyhangú döntések” címû tudósításának az önkormányzat közfeladatainak, alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti meghatározásáról szóló sorait, ugyanis módosító javaslata nyomán a listára felkerültek a köznevelési intézmény 1–4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggô mûködtetési feladatok (0912), valamint az óvodai nevelés (0911) is.

6

VÁROS

Amit más nem csinál meg… „Másodkapitány” teljes szakmai felelôsséggel Telek Tamás, a Maglódi Településfejlesztô és Üzemeltetô Nonprofit Kft. (TEFÜ) ügyvezetôje

– A Tefü Kft. és a Maglód Projekt állítólagos párhuzamosságai miatt érték már bírálatok az önkormányzatot. Mennyi igazság lehet abban, hogy egy összevonással néhány év alatt több tízmilliós költség volna megtakarítható? Telek Tamás: A TEFÜ elôdje a Falugondnokság volt. Egészen a kétezres évek elejéig mûködött, aztán közhasznú gazdasági társasággá vált, amelynek pedig törvényi rendelkezés értelmében nonprofit kft.-vé kellett alakulnia 2009 elején. Ekkor már két éve „városüzemeltetôk” voltunk… – Vagyis elsôdlegesen nem adóügyi megfontolások állnak amögött, hogy két cég intézi a városgazdálkodási ügyeket? TT: A legtöbb önkormányzati tulajdonú, közhasznú feladatokat ellátó cégnek nonprofit kft.-vé kellett alakulnia. Például a hulladékszállítást is csak nonprofit kft.-k láthatják el. A 2009-es átalakulás, illetve a 2010-es választások után az új önkormányzat a feladatköröket úgy osztotta el, hogy az a hatékonyságot növelje. A TEFÜ-höz kerültek a közterületekkel és a szemétszállítással összefüggô közfeladatok, az ingatlangazdálkodás és a közétkeztetés pedig a Maglód Projekt Kft. területe. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú cégeinek felelôs vezetôi – véleményem szerint – afféle „másodkapitányként”, de teljes szakmai felelôsséggel mûködnek: a Maglód Projekt, a TEFÜ, a MagHáz mûködése harmonizált és felülrôl (az önkormányzat szemszögébôl) átlátható, ellenôrizhetô. Sok településen hasonló e struktúra, de ez nem törvényszerû. Máshol „csúcsvezetéssel”, egy gazdasági társasággal oldják meg a településüzemeltetési feladatokat, például Gödöllôn is, egy általam jól ismert mûködési modell révén (bár legutóbbi információm, hogy épp átszervezik az ottani városgazdálkodási céget). A lényeg mindig a hatékonyság és ügyfélközpontúság! – Honnan bukkanhatott fel mégis ez

a több tízmilliós megtakarításról szóló „elmélet”? TT: Ez szakmailag nem helytálló! Bizonyára úgy gondolkodott egyébként, aki „kitalálta”, hogy például nem kellene fizetni 2-3 felsôvezetôt, csak egyet, de ez nem ilyen egyszerû. Ennyi szerteágazó szakmai feladatot a csúcsvezetô egy személyben nem tud ellátni, tehát ugyanúgy lennének felelôs „alvezetôk”, megfelelô szakemberek az egyes területeken. A csúcsvezetô költségét Maglód jelenleg megtakarítja. Persze ez a saját véleményem, a városüzemeltetés körülményeinek ismeretében. Más vezetôket, esetleg önkormányzati képviselôket is meg kellene kérdeznie errôl!

hogy kereshetünk saját bevételt, saját forrást a mûködtetéshez, ami eleve nem nyereséges, nem is lehet az. Hozzátartozik az ügyvezetés feladatához, hogy a közszolgáltatást minél olcsóbban és hatékonyabban oldja meg. De nagy szerep hárul a fenntartóra is, hiszen a mûködtetést az önkormányzat támogatja. – Mi jelenleg a hagyományos szemétszállítás területén a legnagyobb gond? TT: A 20fl3-tól drasztikusan megemelt hulladéklerakói díj a bevételünk nagyobbik részét elviszi. Jelenleg az A.S.A. Kft. gyáli lerakójába szállítunk. Törvényi rendelkezés folytán a nem önkormányzati tulajdoni többségû lerakóknak megszûnt a lakossági üzletáguk, ôk nem szállíthatnak szemetet. Mivel lakossági oldalról közvetlenül nincs bevételük, jórészt csak a beszállítási díjakból gazdálkodhatnak. Amikor lerakói illeték fizetésére kötelezték ôket, más címen ezt azonnal áthárították a beszállítóikra. Az üzemeltetési költségekre hivatkozva is emelték az árat. Egy tonna lerakott hulladék díja most több mint kétszerese a 2008-as árnak. A lerakót mûködtetô külföldi tulajdonú vállalkozás kiteszi az ártáblát, és ennek ki vannak szolgáltatva partnerei. Azok a közszolgáltatók is, amelyeket gyakorlatilag az önkormányzatok mûködtetnek közfeladat (köztisztasági szolgáltatás) ellátása érdekében. Maglód így is kedvezményes árat fizet – legalábbis az ô véleményük szerint.

– Nincsenek esetleg párhuzamosságok az alacsonyabb beosztások feladatkörei között?

– Mennyit fizetett eddig a városnak az a társaság (a FE-Group), amellyel Maglód szerzôdött a TEFÜ-n keresztül a szelektív hulladékgyûjtésre?

TT: Természetesen vannak, de ezek mind különbözô feladatkörökhöz kapcsolódnak. A pénzügyes esetleg ugyanazt a munkát végzi, mint a másik cégnél a hasonló beosztású kolléga, el is tudnák végezni egymás feladatait, csakhogy egy alkalmazott a saját munkaidejében mégsem képes mindenre a különbözô feladatkör-profilok miatt. Még az is lehet, hogy ezek a „párhuzamosságok” valamivel többe kerülnek, mintha egy cég lennénk, de az biztos, hogy nem nagyságrendekkel, és így ténylegesen hatékonyabban végezhetô el a munka. Elsôsorban a szakmai adminisztrációra gondolok, a gyakorlati tevékenységekben nincs számottevô párhuzamosság. 2009 óta eltelt öt év (azóta vagyok itt vezetô), a TEFÜ területén olyan állandóan változó hatósági elvárásoknak kell megfelelni, különösen a hulladékszállításnál, ami korábban jóval kisebb nagyságrendû volt. Már rég nem beszélhetünk arról, hogy Maglódon az önkormányzat saját cége szépen elszállítja a szemetet, kifizeti érte a lerakási díjat, majd a számlázás bevételébôl esetleg egyéb feladatokra is jut. Ez elmúlt. A „nonprofit” szó azt is jelenti cégünk nevében,

TT: Nem fizetett, mert nem is tehette: az állam fizet a közszolgáltatónak, ha az minden feltételnek megfelel. Viszont jelentôs válogatási díjat számolt fel a TEFÜ-nek mint beszállító partnerének. Ezért jelenleg más vállalkozáshoz szállítunk. A PET-palack 85 Ft-os, de a papír 30–40 Ft-os kilónkénti ára is nagyon jó pénz, mely megfelelô mennyiség esetén fedezné a szelektív gyûjtés mûködtetését. E lehetôség arra ösztönzi az önkormányzatot, a hulladékgazdálkodásban érdekelt szervezeteket (akár az iskolát is), hogy ebben a kifejezetten fontos környezetvédelmi témában azok, akik szolgáltatnak vagy lehetôséget adnak a szelektív gyûjtésre (pl. iskolai papírgyûjtéssel), pénzt igényeljenek vissza. Ez volna a lényeg. Sajnos azonban egy szereplôt látszólag kihagyott a törvényhozás az ösztönzésbôl: magát a lakosságot. Ezért van az, hogy az újrahasznosítható hulladék mennyisége (a szelektív hulladék aránya a kommunálishoz képest) Maglódon mindössze 5–6 százalék. Amíg ez így van, a szelektív gyûjtés pluszköltséggel jár. Az „állami” pénzzel mint helyi bevétellel mégis tervezhetünk, a rezsidíjcsökkentéssel hátrányosan érin-

7

VÁROS

2015. 2. SZÁM

tett közszolgáltató szemszögébôl nézve. A szemétdíj Maglódon nem volt túl magas összegû, viszont az egyébként közérthetô törvényi intézkedés cégünknek szintén jelentôs bevételkiesést okozott. – Mekkora volna a szelektív gyûjtés aránya ideális esetben? TT: 30–40 százalék vagy még ennél is több. De ez a begyûjtési, hasznosítói rendszertôl is függ. Ismereteim szerint ez az arány egy ideális cél, mely még sehol nem valósult meg az országban. A lerakókat üzemeltetôk egyébként ezt a tényt „használják ki”, mert végül minden hulladék (még az égetômûben hasznosított is) náluk köt ki – csak az nem mindegy, milyen arányban, mekkora mennyiségben. – Hogy lehet elérni a szelektív hulladék hányadának növekedését? TT: Több lehetôség létezik erre. Az üzemeltetés viszont jóval többe kerülne. A fôváros közszolgáltatója például nagy beruházással bevezette a különbözô színû hulladékgyûjtô edényeket. Azt mondta a lakosságnak: kifizetem a kukádat (díjmentesen biztosítom), legyen neked kék is, zöld is, de azokba csak ezt, így és így tedd bele. Lehetne tehát komolyabb városi modelleket követni. Jelenleg itt, Maglódon mégis inkább arra késztetném a lakosságot, hogy a zsákos begyûjtés legyen sokkal tisztább, mivel jóval nagyobb lett a nem hasznosítható szemétmennyiség, mint kezdetben. Akinek a kukájába nem fér bele a kommunális hulladék, esetleg belerakja a szelektív zsákba, mert azt úgyis ingyen elviszik. Csak hát a válogatásért, az újrahasznosíthatatlan hulladéktartalomért a szolgáltatónak vagy partnerének fizetnie kell! A hulladékszállítás tehát alapvetôen olcsó szolgáltatás a lakosság szempontjából, ennek kulturált megvalósítása (szelektív gyûjtés, a díjak rendszeres befizetése stb.) eredetileg a település érdeke is. Mi ehhez igyekszünk a megfelelô tájékoztatást megadni, viszont bôvítenünk kell az ellenôrzô bejárásokat: hol, mit, miben, mikor tesz ki a lakosság elszállításra, ugyanis egyes országokban bírságot fizet az, aki nem megfelelôen gyûjti a szemetét – vagy egyszerûen nem szállítják el azt. Körültekintés, környezettudatos magatartás feltétlen szükséges a lakosság részérôl: a szolgáltató és az ügyfél érdeke is, hogy a szemétszállítás ne kerüljön sokba, a hulladékfajták pedig a megfelelô helyen kössenek ki!

– Újabban viták támadtak a lomtalanítás korábbitól eltérô rendszere miatt is. Hogyan lehet azoknak segíteni, akik viszonylag távol laknak a gyûjtôhelyektôl, és nincs autójuk, hogy oda vigyék a lomot? TT: Aki hivatalos elérhetôségen jelzi ezt a problémát, azzal idôpontot egyeztetünk, és elhozzuk a lomhulladékát. Bár elôbb ellenôrizzük: van-e szemétdíjtartozása, mert az nem járná, ha a lomtalanítás ürügyén akarná elvitetni 2 évi szemetét a padlásfeljáróból vagy a pincébôl. (Volt erre példánk!) Amióta ebben az új rendszerben bonyolítjuk a lomtalanítást, legfeljebb évi 2-3 ilyen indokolt igény érkezett, amit teljesítettünk is. Magam ott jártam több gyûjtônapon is, hogy lássam, mûködik-e a rendszer. Volt, aki háromszor fordult. Úgy tûnik, megértette a lakosság, hogy miért változtattunk. És olyan helyekre álltunk ki, ahol a kollégák tudtak segíteni, kivenni az autókból a lomot, szelektálták is, teljesen kulturáltan mûködött a gyûjtés. Senki nem háborgott a kényelmetlenség miatt, mert tudták, hogy most már nem lesz minden kihányva napokra az út szélére, a városkép rontása és a guberálók „érdekében”, hanem zárt rendszerben szállítjuk el a lomot. Hasonlóképp szeretném ezt megvalósítani a továbbiakban is. – Hány munkatársa van a Tefünek? TT: Velem együtt jelenleg 22 fô, illetve az önkormányzat közremûködésével 5–10 fônyi közhasznú munkavállalót is foglalkoztatunk. Az ô irányításuk külön feladat… Én magam szeretem a TEFÜ vezetésével járó munkát, hiszen minden tevékenységünk közhasznú, a maglódi közösség érdekeit, komfortérzetét szolgálja, a szakmai vonatkozásoktól függetlenül. – A munkatársak presztízsérzete ellensúlyozza-e azt, hogy olyankor is kell dolgozniuk, amikor mások már esetleg pihennek? Milyen visszajelzések érkeznek a kollégáktól? TT: Az elôdöm mondta: mi úgy mûködünk, hogy amit más nem csinál meg, azt a TEFÜ-nek kell megoldania, végrehajtania. Például a hóeltakarításicsúszásmentesítési idôszakban vagy lomtalanításkor, amikor a hétvégi pihenônapon is dolgoznak a TEFÜ-nél. Vannak olyan kapcsolódó feladataink is, amihez a közintézményeknek, a MagHáznak vagy az óvodáknak, iskolának, netán a helyi egyházaknak nincs emberük, eszközük, infrastruktúrájuk.

Dr. Móczár István és Tsa Kft. Üzemorvosi rendelés: hétfôn, szerdán 7–8 és 12–14 óráig Háziorvosi rendelés: szerdán 8–12 óráig A rendelô elérhetôsége: 2234 Maglód, Rákóczi út 7.


(06-29) 326-346 (06-29) 326-957

Mobil: (06-30) 949-2240 Honlap: www.moczar.hu

Érdekesek a kollégák visszajelzései. Van, aki természetesnek veszi, hogy bizonyos munkákat más úgysem fog elvégezni, némelyek persze kifogásolják a „más helyett” vagy pluszban végzett munkát. Ahogy átgondoltam: „más” alatt biztosan nem a közintézmények értendôk, akikkel önkormányzati tulajdonú cégként természetesen mûködünk együtt, hanem egyéb negatív tapasztalatainkról, például a köztéri rongálások miatt okozott többletmunkákról, többletköltségekrôl lehet szó. Ezeket a problémákat a gyakorlatban is meg kell oldani. Kollégáim fôként maglódi lakosok, akiknek fontos a lakókörnyezetük. Másrészt a legtöbb feladatnak bele kell férnie a munkaidejükbe, ez szervezés kérdése is. Tény, hogy számos feladatkörrel egyszerre több helyszínen kell jelen lennünk. Mégis, mindenképp az ügyfélközpontúságra helyezném a hangsúlyt, ugyanis a lakosság pozitív hozzáállása nagyban hozzájárul eredményes munkánkhoz. Új ügyfélszolgálati irodánkban a kényelmesebb, gyorsabb, központi helyen lévô ügyintézést teszszük lehetôvé minden maglódi ügyfelünk számára.

Maglódi TEFÜ Nonprofit Kft. 2234 Maglód, Fô út 12. T 29/327-222 • [email protected] Maglód Projekt Kft. 2234 Maglód, Fô út 12. T 29/326-978 [email protected] DPMV Maglódi Üzemegység 2234 Maglód, Fô út 12. T 29/340-010/529 Hibabejelentés 0–24 óráig: T 29/340-010 [email protected] Ügyfélfogadás (mindenütt): Hétfô 12–16 Szerda 8–20 Péntek 8–12 Köszönetet mondunk mindazoknak, akik

OFELLA ZOLTÁN temetésén részt vettek, és sírjára virágot hoztak. A gyászoló család

Telefonon vagy interneten történt egyeztetést követôen az alábbi vizsgálatokat végezzük el az üzemorvosi rendelésen: dolgozók törzskartonja, szerzôdéskötés, kockázatbecslés, dolgozók szûrése stb.

E-mail: [email protected] [email protected]

Közvetítô és kapcsolattartó:

Mészáros Judit üzem- és háziorvosi szakápoló-asszisztens

8

KISBÍRÓ

Közeleg az ebösszeírás Fotó: Kurucz Enikô

UT

Lapunk fl. száma megírta, hogy a Helyi Választási Bizottság a román települési nemzetiségi önkormányzati képviselôk idôközi választását 20fl5. március fl-jére tûzte ki. A helyhatósági választások mellett 20fl4 októberében a szlovák, a roma és a román nemzetiségi önkormányzati választás is lezajlott. A megalakulás után a szlovák és a roma önkormányzat rendben meg is kezdte mûködését, illetve együttmûködési megállapodást írtak alá az önkormányzattal. Az október 22-én szintén megalakult Román Nemzetiségi Önkormányzat soron kívüli, november fl0-i ülésén azonban a megjelent 2 nemzetiségi képviselô elôbb elfogadta a távol lévô Szakács Anna írásban benyújtott lemondását, majd visszaadta megbízólevelét Luca László elnökhelyettes, illetve Luca Rozália Márta elnök is. A jegyzôkönyvekbôl nem derül ki a lemondások indoka. A választások elôtt a román választói névjegyzékben egyébként 5 fô szerepelt, akik közül hárman mentek el szavazni, és az egyetlen érvényes szavazólap alapján került be a 3 nemzetiségi képviselô a testületbe 1–1 szavazattal. A választási idôpontot kijelölô HVBhatározat megállapította az idôközi választás eljárási határidôit is, így a települési nemzetiségi önkormányzati jelöltet legkésôbb január 26-án 16:00 óráig lehetett bejelenteni. A megadott határidôig azonban nem történt egyetlen bejelentés sem. A nemzetiségek jogairól szóló 20flfl. évi CLXXIX. törvény 63. §-a szerint a választást csak akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható képviselôk száma. Jelöltek hiányában tehát elmarad az idôközi román nemzetiségi választás.

Y A - BA J

A

K

Maglódon 20fl5. március 3fl-ig kerül sor – az állatok védelmérôl és kíméletérôl szóló fl998. évi XXVIII. törvény elôírása alapján – az ebek összeírására. Az önkormányzat az összeírás alapján az ebtartók által szolgáltatott adatokról elektronikus nyilvántartást vezet az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonosának, illetve tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából. Az összeírás során az ebtartóknak állatonként egy, a jogszabályban meghatározott tartalmú adatlapot kell kitölteniük, és az önkormányzat rendelkezésére bocsátaniuk. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása bírságot vonhat maga után. A kötelezô adatszolgáltatáshoz a szükséges nyomtatvány az alábbi linkeken tölthetô le excel formátumban (elektronikus kitöltésre): https://drive.google.com/file/d/0B_b1 QtJbl0Ffdk1QLVljaURaVjg/view?pli=1; és pdf formátumban (kézírással való kitöltésre): https://drive.google.com/file/d/0B_b1Qt Jbl0FfTWpLbHh3cmhPOW8/view?pli=1 Az adatlap beszerezhetô a Polgármesteri Hivatal portáján és ügyfélszolgálatán is (Fô utca 12.). A kitöltött adatlapot is a Polgármesteri Hivatalba címezve kell eljuttatni – levélben (a Fô utca 12. postacímre); – személyesen a Polgármesteri Hivatal portáján vagy Méhész Szilvia ügyintézônek leadva (emelet, 14. iroda); – aláírva, majd scannelt formában elektronikus úton az ebosszeiras@mag lod.hu címre küldve (az elektronikusan

kitöltött adatlapot a nyilvántartásba vétel megkönnyítése miatt excel formátumban is meg kell küldeni a fenti email címre). A kitöltéshez segítséget és tájékoztatást Méhész Szilvia ügyintézô nyújt a 06-29-525-342 telefonszámon. Az ebösszeíró adatlapok leadásának határideje: 2015. március 31. A kedvtelésbôl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17/B. § (10) bekezdése szerint 2013. január 1-jétôl a 4 hónaposnál idôsebb eb csak transzponderrel (chippel) megjelölve tartható, ezért a még meg nem jelölt ebeket a szolgáltató állatorvosnál kötelezô megjelöltetni. A jogszabály megsértése esetén az ebtartó minimálisan 45 000,– Ft-ig terjedô pénzbírsággal sújtható, ezért azoknak, akik aki e kötelezettségnek még nem tettek eleget, az ebösszeírási adatlap kitöltése elôtt azt pótolniuk kell. A chippel már korábban megjelölt, ám az adatbázisban nem szereplô eb adatait az állat tartója köteles a szolgáltató állatorvossal az adatbázisban regisztráltatni. A regisztrált eb adatának megváltoztatása miatt történô adatmódosítás díjmentes. Az összeírás során a mikrochippel ellátott és az állatorvosnál korábban bejelentett, a központi nyilvántartásban már szereplô, valamint a bilétával rendelkezô és a helyi nyilvántartásban szereplô ebeket is be kell jelenteni. A tulajdonosok az ebösszeírást követôen is kötelesek az adatokban bekövetkezett változásokat (pl. a szaporulatot) 15 napon belül írásban bejelenteni. Az ebösszeírás elmulasztásának jogkövetkezménye – az állatvédelmi bírságról szóló kormányrendelet alapján – minimum 30 000,– Ft pénzbírság. Maglód Város Önkormányzata jelenleg nem tervezi az ebrendészeti hozzájárulás bevezetését.

Elmarad az idôközi választás

ÁLLATORVOSI RENDELÔ

Dr.Téglás Csilla

Rendelési idô: hétköznap 17–19 óráig

Kérésre házhoz megyek! Ultrahangos fogkô-eltávolítás Maglód, Jókai utca 1. Telefon: 30/283-6947, 29/328-353

Tavaszi tüdôszûrés Maglódon 2015. március 27. és április 9. között lesz tüdôszûrés. Vizsgálatra hétköznap 8:00–18:00 között lehet menni a régi mûvelôdési házba (címe: Fô utca 24., de a bejárat a Kölcsey utca felôl nyílik). A tüdôszûrés a felnôtt lakosság számára ajánlott, hiszen panasz nélkül is megbetegedhetünk. A vizsgálat továbbá alkalmas a TBC, illetve sok más tüdôbetegség idôbeni felismerésére. A szûrôvizsgálat a 40. életévüket betöltöttek számára évente egy alkalommal továbbra is ingyenes. A 40 év alattiaknak, illetve a munkahelyi alkalmassági kiál-

lításához a vizsgálat díja 1700 forint (ez az OEP által országosan elrendelt öszszeg). A befizetés a szûrôállomáson kapható csekken történik. A 14–18 év közötti gyermekek szûrése is ingyenes, azonban ehhez beutaló és szülôi beleegyezô nyilatkozat szükséges. A törvény által kötelezettek, valamint a 18 évnél idôsebb tanulók számára (akiknek az oktatási törvény ezt elôírja), a vizsgálat szintén ingyenes. A vizsgálat elôtt be kell mutatni a személyi igazolványt, a TB-kártyát és az elôzô évben kapott tüdôszûrô igazolást!

9

OLLÓ

2015. 2. SZÁM

Egészségügyi információk Maglódon Háziorvosok 1. számú körzet

2. számú körzet

3. számú körzet

4. számú körzet

dr. Simon József

dr. Papp László

dr. Megyesi Edina

dr. Márton Éva

Rákóczi u. 7. Telefon /fax: 326-955 Rendelési idô MMMMMMMMMMMMM hétfô, szerda 14–18 óra kedd, csütört. 8–12 óra péntek 12–16 óra

Rákóczi u. 7. Telefon /fax: 325-128 Rendelési idô MMMMMMMMMMMMM hétfô, szerda 14–18 óra kedd 8–12 óra csütörtök 11–15 óra péntek 12–16 óra

Rákóczi u. 7. Telefon /fax: 326-957 Rendelési idô MMMMMMMMMMMMM hétfô, szerda* 8–12 óra kedd, csütört. 14–18 óra péntek 8–12 óra

Katona József utca 33. Telefon /fax: 325-969 Rendelési idô MMMMMMMMMMM hétfô, szerda 8–12 óra kedd, csütört. 14–18 óra péntek 8–12 óra

* Szerdán helyettesít: dr. Móczár István

Gyermekorvosok

Fogorvosok

1. számú körzet

2. számú körzet

1. számú körzet

2. számú körzet

dr. Sudhoff Margit

dr. Nagy Erzsébet

dr. Verrasztó Dávid

dr. Szabó Ilona

Rákóczi u. 7. Telefon /fax: 326-956 Rendelési idô MMMMMMMMMMMMM hétfô, kedd 14–18 szerda 8–11 rendelés 11–12 tanácsadás csütörtök 8–10 rendelés 10–12 tanácsadás péntek 8–12 (páratlan hét) 12–16 (páros hét)

Katona József u. 25. Telefon /fax: 328-375 Rendelési idô MMMMMMMMMMMMM hétfô, kedd 9–10 tanácsadás 10–13 rendelés szerda 14–15 tanácsadás 15–18 rendelés csütörtök 15–18 péntek 13–16 (páratlan hét), 9–12 (páros hét)

Rákóczi u. 7. Telefon /fax: 326-383 Rendelési idô MMMMMMMMMMMMM kedd 8–18 csütörtök 8–18 péntek 8–13 (páros hét)

Rákóczi u. 7. Telefon /fax: 326-383 Rendelési idô MMMMMMMMMMMMM hétfô 8–18 szerda 8–18 péntek 8–13 (páratlan hét)

Az 1. sz. fogorvosi körzethez tartozó utcák: Ady E., (a Martinovics térig), Apafi, Babits M., Bajcsy-Zsilinszky, , Bata F., Batthyány, Bem J., Bercsényi, Beregszász, Bethlen, Bezerédi, Bocskai, Csáktornya, Damjanich, Deák F., Dobó I., Dózsa Gy., Ecseri, Erzsébet krt. 1–35. és 2–36., Fô, Fûzfa, Gábor Á., Hargita köz, Hold, Homoród, Huszár köz, Irányi D., Irinyi köz, Jászberényi, Jókai, József A. krt. 1–21. és 2–22., Katona J. (a Jókai utcáig), Kepler, Kinizsi, Klauzál, Klára, Kossuth L. (a Martinovics térig), Kölcsey, Lehel, Linné K., Lövéte, Majláth, Mendei, Mendel K., Móricz Zs., Patak köz, Perczel M., Rákóczi, Rudolf, Sallai, Szent István tér, Szigetvár, Szív, Szurony köz, Táncsics M., Thököly, Tompa M., Torockó köz, Tüzér köz, Wodiáner-tanya.

Orvosi ügyelet

Vérvétel

Maglód, Rákóczi u. 7. Telefon /fax: 526-140 Rendelési idô MMMMMMMMMMMMMM hétfô–péntek: 18–8 óra között Pihenô-, ünnep- és munkaszüneti nap: az elôzô munkanap 16-tól az elsô munkanap 8-ig folyamatosan

Maglód, Rákóczi u. 7. elôjegyzés hétfô: 12–13 óra között kedd: 12–13 óra között szerda: 12–13 óra között Telefon : 30/522-2801 hétfô: 7– 8.30 óra között csüt.: 7– 8.30 óra között

A 2. sz. fogorvosi körzethez tartozó utcák: Ady E. (a Martinovics tértôl), Andrássy, Aradi vértanúk, Arany J., Attila, Árpád vezér, Bajza, Baross, Báthory, Bellus tér, Csokonai, Darwin K., Erkel F., Erzsébet krt. 37-tôl és 38-tól végig, Eötvös, Galilei köz, Gutenberg sor, Határ, Horváth M., Hunyadi, János, József A. krt. 23-tól és 24tôl végig, Kacsóh P., Kastély köz, Katona J. (a Jókai utcától végig), Kálvin, Kisfaludy, Kossuth L. (a Martinovics tértôl végig), Liliom, Liszt F., Lovassy, Luther M., Madách I., Martinovics tér, Mátyás király, MÁV-állomás és ôrházak, Mikszáth K., Nap, Pasteur L., Páskom köz, Petôfi tér, Petôfi, Reviczky, Rózsa, Rózsaszál páros oldal, Semmelweis, Sorompó, Sugár, Szegfû, Széchenyi, Tinódi, Tisza, Vak Bottyán, Vörösmarty, Wekerle, Wodiáner, Zrínyi.

Pest Megyei Kormányhivatal Monori Járási Hivatala Monori Népegészségügyi Intézet 2201 Monor, Deák Ferenc u. 4. Telefon: 29/413-937, 29/410-297, (Családvédelmi Szolgálat: 29/411-337) [email protected]

Általános ügyfélszolgálat hétfô: 8–12, 14–16 óra szerda: 8–12, 14–16 óra péntek: 8–12 óra

Családvédelmi szolgálat hétfô: 8–13 óra között kedd: 8–13 óra között csütörtök: 10–15 óra között péntek: 8–13 óra között

Gyógyszertárak Mária Patika Fô u. 18. Telefon /fax: 325-103/327-234 [email protected] www.mariapatika.hu Nyitva tartás MMMMMMMMMMMMMMMMM hétfôtôl–pénteig: 8–19 óra szombat: 8–13 óra Összeállította: Kubacsny Emese

Anna Gyógyszertár

Auchan Gyógyszertár

Katona J. u. 25. Telefon /fax: 327-446 [email protected] www.annamaglod.novodata.hu Nyitva tartás MMMMMMMMMMMMMMMMMMM hétfôtôl–pénteig: 8–18.30 óra szombat: 8–12 óra

Esterházy J. u. 1. Telefon /fax: 814-527 [email protected] benu.hu/benu/maglod-auchan-gyogyszertar Nyitva tartás MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM hétfôtôl–szombatig: 9–21 óra vasárnap: 9–20 óra

10

KÖRKÉRDÉS

2015. 2. SZÁM

N egyedévveessmérleg g e l r é m Negyedéves é m érleg Negyed

Garamvölgyi Edina (LÖF)

1. Utólag belegondolva, már a választások elôtt egyértelmû volt, hogy nincs semmi esélyem. Eredetileg ugyanis CSAK a saját lakókörzetemben vállaltam, hogy indulok jelöltként, de aztán menet közben folyamatosan változtak az elképzelések. A végén pedig minden másképpen alakult, mint ahogy megbeszéltük. 2. Nem bánom, hogy nem sikerült. Bár én megtettem minden tôlem telhetôt – felajánlottam a tudásom, a tapasztalatom, a segítségem – de a választók nem voltak rá „vevôk”. Így viszont, gondolom, sok idegeskedéstôl, gondtól-bajtól kíméltek meg (kíméltem meg magam). 3. A képviselô-testület munkájáról nem tudok mit mondani, mivel nem tudom, hogy milyen terveket tûztek ki célul, illetve ebbôl mit valósítanak meg. Mint kívülálló nem látok változást.

Lovasi József (LÖF) 1. Ez nagyon egyszerû magyarázattal megfejthetô. Maglód szavazati joggal rendelkezô lakosságának 2/3-a nem értett egyet már az elôzô ciklusban történtekkel sem, ennek ellenére nem ment el szavazni. Ez az 1/3, amely a régi és jelenlegi (köpönyegforgatókkal megerôsített) testületet kívánta látni, továbbra is elment, és szavazott, ahogy szavazott. A 2/3-ból viszont csak 1/4 ment el, és szavazott, ahogy szavazott. A változást akarók oldala nem kapott olyan lehetôséget, mint a gyôztes formáció a kampány idôszakában. 2. Bánom, hogy ígéretük ellenére

Az októberi önkormányzati választások óta bô negyedév telt el. Ez alatt az idô alatt már nyugodtabb körülmények között lehetett mérleget vonni.

1. Vajon miért nem sikerült bejutni a képviselôtestületbe? 2. Bánja-e még mindig, hogy így alakult? 3. Milyennek értékeli az új testület elsô negyedéves munkáját? Ezt a három körkérdést tettük fel 10 olyan képviselôjelöltnek, akik nem jutottak be a maglódi önkormányzat testületébe. Ketten nem kívántak élni a lehetôséggel, illetve szintén ketten elküldték a válaszaikat. Hatan (bár olvasták a felkérést) nem válaszoltak semmit. nem jöttek el azok, akik változást szerettek volna. Azért is bánom, hogy nem fog változni semmi, mert annak a 2-2500 lakosnak lesz jobb, mert nincs kontroll továbbra sem. 3. Az eltelt idôszakról különösebb pozitívumot nem tudok mondani, mert ha az egyházi rendezvények fontosabbak egy település életében (lásd a 2015. évi rendezvénynaptárt), mint a lakosság szabadidôs programjainak szervezése, ahol nemcsak a nemzetiségi csoportok kapnak lehetôséget, nemigen kívánja

Utak, járdák, víz és közbiztonság Lévai Attila a 6. sz. választókörzet egyéni képviselôje (Baráti Jobb Maglódért) A képviselô február 4-én este kötetlen beszélgetésre hívta az érdeklôdôket. Tájékoztatás kívánt nyújtani a 2015-re tervezett, már elfogadott programokról, az önkormányzatról, de még fontosabbnak tartotta, hogy összegyûjtse azokat a körzetbôl származó véleményeket, ötleteket, amelyeket a testületben felkarolhat, képviselhet. A nyaralói iskolában alig több mint 10-en jelentek meg. Talán természetes, hogy aki viszont eljön egy ilyen rendezvényre, az elégedetlen, nagyon elégedetlen. A legtöbb panasz az utcák, jár-

dák állapota és a vízelvezetés gondjai miatt hangzott el. Különösen a Báthory és az Arany János u. tûnik kritikán alulinak az ott lakók szerint. Bár nem feltétlenül aszfaltra várnak, de a közterületeket járhatóvá kell tudni tenni a gyalogosok és jármûvezetôk részére, és azt kérik, hogy panaszaikra, leveleikre is választ kapjanak. Volt olyan megjelent, aki saját költségén már többször megjavíttatta portája körül az utat, egy Tisza utcai házaspár viszont egyenesen úgy állt fel a 2,5 órás fórum után, hogy bizony elköltöznek, hiszen több mint egy évtizede várnak utcájuk aszfaltozására.

bevonni a másik 8-10 000 lakótársat. Egy város szegénységi bizonyítványa, ha a település kialakulására és várossá válására még egy félórás programot sem szán. Az újjászervezett testület mellett mûködô bizottságok elnevezésbôl nemigen derül ki, hogy egyáltalán kívánnak-e foglalkozni a közrenddel, a közbiztonsággal és a közlekedés biztonságával. A külsôs tagok esetében sem a szakmai rátermettség, elhivatottság volt a szempont a kiválasztásnál. Az az ötlet pedig, hogy a város határában építsünk iskolát, egyenesen átgondolatlan és fölösleges beruházásnak látszik. Erre alkalmasabb területet is találhattak volna, ha már iskolát kell építeni. Ha egy szakemberrel megvizsgáltatnák a gyermekek biztonságát egy belsô út terhelésének csökkentésére épült útnál, máris rá kellett volna ébredni: helytelen elgondolás egy ilyen helyre iskolát tervezni. Az önkormányzat programját tanulmányozva továbbra sem látom a törvényben elôírt 5 évente megismételendô forgalomszervezési és tervezési elôkészítést. Erre már régebben is felhívtam a figyelmet. A 3111 út felújítására vonatkozó információkat sem látok. Szembetûnô azonban, hogy a képviselôk javadalmazása, a polgármester és alpolgármester fizetése és elôbbi megjutalmazása igen fontos témája volt a testületnek. Még egy megjegyzés kikívánkozik belôlem a polgármester mint sportköri elnök hozzáállására. A december 20-i Karácsony-Kupára egy lengyel város képviseletében érkeztek sportemberek Maglódra, de nem volt kíváncsi rájuk. Nem úgy a térség országgyûlési képviselôje, dr. Szûcs Lajos. Lehet, hogy nem kívánunk lengyel testvértelepülést, de a sport és az emberi kapcsolatok végét nem lehet elôre elutasítani. Néhányan kárhoztatták, hogy nem sikerül a polgárôrséget újjászervezni (ennek személyi okait látják), sôt a rendôri jelenlétet is hiányolják a rossz minôségû utcákról. Pedig az Arany J. utcában nem pusztán a közlekedés okoz gondot, a lakók a kábítószerrel összefüggô bûncselekmények megjelenésétôl is komolyan tartanak. Simonné Sass Mária a legutóbbi közmeghallgatás (lásd: 2014/1. számunk) érveit fûzte itt is tovább, leginkább az információáramlást bírálva. Lévai Attila negyedévente meg kívánja ismételni a fórumot. Bízik benne, egyre többen jönnek majd el, és segítik egymást az ötletek megvalósításában. Akkor is, ha az elkövetkezendô 5 évben egyelôre két, 6. körzetbeli utca aszfaltozása, vízelvezetése és járdázása látszik megoldhatónak az óvoda- és iskolaügy égetô gondjai közepette.

MAGHÁZ

Családi táncház és a muzsikáló Pál család Február 13–15. között már 9. alkalommal kerül sor az Apáink nyomdokain c. rendezvényre, amely valójában Kárpátmedencei magyar találkozó disznótoros hagyományok köré szervezve. 14-én, szombaton különleges vendégekkel találkozhatnak: a 6 tagú Pál családdal. Hogyan tovább? – kérdezték Pál Lajostól 3 éve egy interjúban. „Azt hallottam a feleségemtôl, hogy a nyáron nyugdíjba megyek, hiszen betöltöttem a hatvanadik életévemet” – válaszolta. Ebbôl a tréfás hangból kihallatszik a szeretetet, a feltétel nélküli bizalom a felesége iránt és a családi munkamegosztás is (eszerint a feleség felel azért, hogy számon tartsák, ki hány éves a családban, a férj pedig eddig is végezte a dolgát, ezután is azt fogja csinálni). Pál Lajos a kárpátaljai Visken született, a Kijevi Zeneakadémia két karán diplomázott, szolfézs, ének-zene, karvezetés, opera és szimfonikus zenekari karnagy szakokon. A diákévekkel párhuzamosan a Kijevi Operaházban dolgozott kórusvezetôként. Késôbb éveken át muzsikált lakodalmi zenészként is. Nevéhez több kárpátaljai népzenei gyûjtés is fûzôdik. 1999 óta családjával Magyarországon, Püspökhatvanban él, az aszódi Podmaniczky Mûvészeti Iskola tanára. Felesége, Jancsó Katalin szolfézstanárként a Kodály-módszer meghonosításáért munkálkodott Kárpátalján. 1979-ben kötött házasságukból 2 gyermekük született: Eszter és István. Pál István Szalonna is Visken született, hivatása szerint magyar népzenész. A zene szeretetét szüleitôl kapta. 14 évesen került Magyarországra. 2010-ben lett a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem hallgatója, ahol népi vonóstanári szakon 2012-ben vehette át diplomáját. 19 esztendôsen felvették a Magyar Állami Népi Együttes zenekarába, 10 éve ô az együttes zenekarvezetôje. A világ számos országában mutatták be a magyar kultúra értékeit, szépségét. Eközben maradt ideje arra, hogy megalapítsa saját zenekarát, a Szalonna és Bandáját. Angliában muzsikált Sebestyén Márta és Vásáry Tamás társaságában. A koncert után személyesen gratulált Károly, walesi herceg és Margaret Thatcher volt angol miniszterelnök, aki a következôket mondta: „Csodálatos koncert, melyben érezhetô a magyar nép szíve, lelke.” Február 14-én 11 órától a Halmos Béla családi táncházban muzsikál Pál István Szalonna, Pál Lajos és Tóth István. Táncot tanít Osztertágné Szeili Mariann. 12.30-tól családi muzsikálást, próza- és versmondást hallgathatunk, láthatunk a MagHázban. Az együttes tagjai: Pál Lajos (harmonika, ének) és felesége,

✉

11

Postabontás

T. Szerkesztôség!

Jancsó Katalin (ének), Pál István Szalonna (hegedû, ének) és felesége, Czébely Beáta (zongora), Pál Eszter (ének) és férje, Ötvös Sándor (szavalat). A Pál család olyan példát állít elénk, mely irigylésre méltó és követendô. Népzenét, egyházzenét, klasszikus zenét játszanak, ezt fûszerezik kárpátaljai versekkel, prózával. Mi történik a képen? Pál Eszter befele fordulva, a legszebb hangokat keresve, föld felett lebegô világban nyugodtan énekel, mert édesapja és testvére, csak rá figyelve, minden rezdülését lesve, „ujjbegyükkel fenntartják”. Tóth István

Álláspályázat A Maglódi Mûvelôdés Háza pályázatot hirdet határozatlan idejû, teljes munkaidejû büfés munkakör betöltésére, 3 hónap próbaidôvel. A munkavégzés helye: Maglód, Fô utca 4–6. Pályázati feltételek: magyar állampolgárság; büntetlen elôélet; vendéglátóipari végzettség és tapasztalat; B kategóriás jogosítvány, saját autó. Fôbb feladatok: a MagHáz Múzsa Kávézójának mûködtetése, a külsô és belsô rendezvények vendéglátással kapcsolatos feladatainak megszervezése, részvétel a programok lebonyolításában és felügyeletében. Bérezés: megegyezés szerint. Szükséges iratok: fényképes szakmai önéletrajz; iskolai végzettséget igazoló bizonyítványok másolata. A benyújtás módja: elektronikus úton az [email protected] e-mail címre vagy postai úton Tóth István ügyvezetô nevére a MagHázba (2234 Maglód, Fô u. 4–6., a borítékra rá kell írni: Múzsa Kávézó). A beérkezés határideje: 2015. február 23. A munkakör márc.fl-jétôl tölthetô be. Érdeklôdni lehet a 29/326-222 számon vagy személyesen a MagHázban.

A színház átadásakor dicsérték a terem akusztikáját. Nos, ez nem bizonyult igaznak a színházi elôadáson [Csodálatos vagy, Júlia!]. A szünetben sok nézô felháborodását lehetett hallani. A cselekményre ugyanis csak a néha elfogott hangfoszlányokból lehetett következtetni. Egyedül az öltöztetônôt játszó színész beszélt érthetôen és hangosan. Erre az sem mentség, hogy a produkció hozza a hangosítást. Sajnos nem ez volt az elsô eset a rossz hangosítással. Bizony lehangolva tértünk haza az elôadásról. 2015. január 26. Egy színházlátogató család ✻✻✻ Tisztelt „Színházlátogató Család”! Sajnálom, hogy nem írták alá levelüket, hiszen ôszintén és nyíltan beszélhetünk bármilyen gondról, kritikáról a MagHázban. Valóban elôfordulnak gondok a színházterem hangosításával, de azért árulkodó mondat az is, amelyben kiemeli a kedves kritikus, hogy volt, aki tudott érthetôen beszélni, azaz ezúttal a színészek egy része nem végezte megfelelôen a munkáját. A MagHáz által felkínált hangosítást is tényleg visszautasították, így e két tényezô együtt okozta a sajnálatos végeredményt. Elnézést kérünk! Valóban probléma, hogy a MagHáz hangosításának, akusztikus berendezésének teljes tervét nem valósították meg az átadáskor. A közeljövôben mikroportok vásárlásával oldjuk meg ezt a kellemetlenséget, hiszen a felhôtlen szórakozásnak és a színvonalas kulturális mûsorok befogadásának meg kell teremtenünk a feltételeit e téren is. Bízom benne, hogy többet nem lesz ok ilyen panaszra sem. Szeretettel várjuk Önöket más elôadásainkra is! Tóth István a MagHáz ügyvezetôje

Diakölcsönzés

m

A Szeberényi Lajos Városi Könyvtárban februártól diafilmet és vetítôgépet is lehet kölcsönözni. 100 darab filmmel és 2 géppel indul az új szolgáltatás. Szeretettel várják a kisgyermekes családokat.

12

T Ó T ATYA F I A K

– Nemrég az Ön segítségével lépett fel Maglódon a szlovák Állami Népmûvészeti Együttes, honnan ered ez a jó viszony? Dr. Király Katalin: Évek óta jó a munkakapcsolatom velük, hiszen több mint 10 évig voltam a Szlovák Közmûvelôdési Központ igazgatója. A 7 esztendôvel ezelôtti magyarországi turnéjukat is én készítettem elô, így egyértelmû volt, hogy most is engem kértek fel, amikor helyszíneket kerestek a Kríz ˇom-kráz ˇom (Keresztül-kasul) címû körútjukhoz. Így jutottunk el Maglódra is, ahol MagHázban kiválóak a technikai feltételek a fellépésre. Igaz, ma már egy nonprofit közhasznú kft.-t, az Országos Szlovák Önkormányzat gazdasági társaságát, a Legatumot vezetem, mely elsôsorban a

A Szlovák Állami Népmûvészeti Együttes Maglódon

tárgyi kultúrával, a hazai szlovák néprajzi gyûjteményekkel, a magyarországi szlovákok hetilapjával, szlovák nyelvû könyvek kiadásával és ingatlanhasznosítással foglalkozik. Azaz most egy kicsit nyugodtabb vizekre „eveztem”. Az itt végzett munkám más jellegû, mint korábban, elsôsorban gazdasági feladataim vannak, több szabadidô jut a kutatásaimra, többbet tudok foglalkozni a szellemi-kulturális örökség védelmével, megôrzésével. – A kutatásai is összefüggnek a magyarországi szlovákokkal? KK: A magyarországi szlovákok tradicionális kultúráját kutatom, elsôsorban az élô kultúrát. Népdalokat gyûjtök, táncokat, szokásokat vizsgálok. Segíteni igyekszem az egyes településeken, hogyan lehet visszaállítani örökségünket úgy, hogy az ne legyen erôltetett. Nem egyszerûen az egyes szokások újjáélesztése a kívánatos ugyanis, az is lényeges, hogy egy adott szokást, amely valamikor a faluban természetes közeg-

2015. 2. SZÁM

T Ó T ATYA F I A K

ben „mûködött”, hogyan lehet a mai min- a Magyarországi Szlovákok KutatóinKoszorú Hagyományôrzô Kör újra feldennapi életünkbe beilleszteni. Például tézete. Mindennek köszönhetôen renépített egyet a faluban, amit az ünnepi Dr. Király tévesen terjeszti a média, hogy a tök- geteg információhoz hozzáférhetünk. alkalmak egyik helyszíneként ôriznek. Katalin faragás Halloweenkor kizárólag amerikai 1955-ben jelent meg az elsô magyarRakita – Ecseren kikkel végezte ezt a munkát? szokás, hiszen ez nálunk is létezett országi szlovák népdalgyûjtemény. Csak Ankával, ugyanígy, a betakarítás után, csak nem az én falumban 360 szlovák dalt gyûjtötKK: Több mint 19 éve járok oda. a Roszicska kötöttük a mindenszentekhez. Gyerek- tek, amelyek nyomtatásban is megjelenMinden azzal kezdôdött, hogy próbáltam Egyesület koromban otthon, a falumban mi is kiváj- tek 1983-ban. A szomszédos falu váolyanokat felkeresni, akik még beszélnek vezetôjével tuk a tököt, mécsest raktunk bele, és laszként „azonnal” megjelentette a maga szlovákul. Amikor elôször találkoztunk, ijesztgettük az arra járó embereket. Ez több mint 300 dalát, és számos ilyen csak beszélgettünk, majd utána jött a tehát nem egy Amerikából importált települést tudnék felsorolni. szokások gyûjtése, aztán a fiatalok, akik szokás, csak a szerettek volna táncolmédia így „adja ni. Végigvettük, hogy a el”. Azok pedig szokásrend szerint elônagyon könnyen deink mikor milyen megtéveszthetôviseletet öltöttek maek, akiknek az gukra. Már nem is emlékeiben már tudom pontosan, hogy Beszélgetés dr. Király Katalinnal, a Legatum Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Nonprofit Kft. vezetôjével nem élnek a haAszódi Csaba András gyományok. Pelelkesített-e engem dig itt, ezen a környéken és a szomszédos tôdött. Ha valahol már összegyûjtöttek erre a munkára, vagy inkább az én „külSzerencsések vagyunk, mert a mai MaEcseren is létezett e szokás, és ennek a gyarország területén lévô szlovák tele120 szódás üveget, mert arra a falura ez sôs” érdeklôdésem hajtotta ôt, hogy minkultúrája megvan az alföldi szlovákok püléseken több mint 60 néprajzi gyûjtevolt a jellemzô, hiszen ott készítettek dent felkutasson a faluban. Jöttek a körében is. szódásüvegeket, akkor természetes, ha táncalkalmak, és összeállt 4 generáció, az mény található, szinte minden 2. szlovákiállítást is szerveznek a szódásüvegek- egészen pici ovis gyerekektôl kezdve a – A maglódi kultúrhistória jeles kép- kok által lakott településen van néprajzi bôl, mint helyi jellegzetességbôl. De a nyugdíjas korosztályig. A legapróbbakgyûjtemény. Sôt, úgy gondolom, azzal viselôje az a Szeberényi Lajos, aki a makorokban egymást követô tárgyakat egy nak minden évben megszerveztük az gyar–szlovák kulturális kapcsolatok sincs semmi baj, ha a közösségek néhol téren belül nem lehet elhelyezni. Nem „aprók bálját”. Semmi újat nem találtunk megpróbálnak örökséget „kreálni” maalapító atyja. Mintegy 300 tót népdalt szabadna a tisztaszobában egymás mel- ki, csak a régi gyakorlatot követtük. gyûjtött össze, és társaival lefordította, guknak, mert nincs az adott faluban már lett megtalálni a ’20-as, ’30-as, ’40-es Hajdanán ugyanis farsang idején zemajd kiadta a Kisfaludy Társa- valódi hagyomány, amihez ragaszkodnáévek tárgyait, a paraszti nak. Az 1920-as években a földmûvelési ságban. Az ön kutatásai során kultúrához tartozókat találkozott olyannal, aki Szebe- miniszter elrendelte, hogy minden ugyanúgy, mint a polrényivel foglalkozik? Egyelôre faluban kell egy arató és egy szüreti gáriasodáséit. Azért kelportrét is csak egyet találtunk napot rendezni. Ott is, ahol egyáltalán lenek az idôszaki róla, és Pozsonyból sem kaptunk nem volt ennek hagyománya, mert nem helytörténeti kiállítátermesztettek szôlôt, búzát. Ebbôl nôtte segítséget. Vajon hová fordulsok, hogy ezeket is fel ki magát a „Gyöngyösbokréta” mozgajunk? lehessen sorakoztatni a lom. Ahol pedig már ezek a „hagyomáKK: Az Országos Szlovák maguk környezetében. nyok” sem voltak meg, és nem tudtak Önkormányzat Békéscsabán mûmihez visszanyúlni, ott megpróbáltak ködô kutatóintézetének sokrétû a – Mit tapasztalt, mi feladata. A szociológiai, nyelvé- maguknak legalább egy tök- vagy káposza helyzet a hagyotanapot rendezni. Ami Vecsésen természeti kutatások mellett néprajzi mányôrzés szempontkutatást is folytatnak, velük ér- szetes, de ott, ahol nem voltak káposzjából Maglódon? taföldek, ott mindennek utána kellett demes kapcsolatba lépni. Én magam KK: Úgy érzem, most „kakukktojás” vagyok, hiszen nem a járni. Márpedig minden ember számára A KrízˇomMaglódon is új fellenkutatóintézetben dolgozom, de mint fontos, hogy idôrôl idôre felvehesse az Krázˇom ünneplôruháját, legalább egy össznépi dülés, lelkesedés taetnológus, mint foklorista és táncegyik jelenete pasztalható. Viszont kopedagógus foglalkozom ezekkel a témák- káposztanap alkalmából. Fontos, hogy a a MagHázban közösséghez tartozók összegyûlhessemoly problémát okoz, kal a szabadidômben. nek, és ehhez ünnepet kreálnak magukha az asszonyok a láda – A hagyományápolásra egyébként nak, amikor másképp viselkedhetnek, mélyérôl elôszedik azt, Maglódon is nagy súlyt fektetünk, mint a hétköznapokon, amikor úgy meamit most népviseletnek mondanak. nekart volt szokás fizetni, hogy évente ugyanakkor a tradíciók valódi, tudo- hetnek el a templomba, hogy tudják, Kodály szerint „Hagyomány mindig volt, legalább egyszer a gyerekeknek húzzák, mányos feldolgozása szinte csak az aznap ünnepelni fognak. Ilyenek az újonmindig is lesz, de mindig változni fog.” Ez ôk is mulathassanak kedvükre, ne csak utóbbi években indult el újra. Milyen nan létrejött falunapok is. a változás sem engedi meg azonban azt, az ablakon keresztül kelljen a kocsmába tanácsot adna egy öntudatára ébredô Így aztán nagy örömmel láttam, hogy hogy olyan ruhát öltsek magamra, ami leskelôdni, hogyan is táncolnak bent. A kisvárosnak? Van olyan gyakorlat más- Maglódon milyen gyönyörû a Helytörnem az alkalomhoz illik, ami nem az környezô településekrôl is hívtunk óvohol, amit érdemes figyelembe venni? téneti Gyûjtemény, és elkészült a tájház életkoromnak megfelelô. Egy 60-70 éves dásokat a táncjátékra. Amikor pedig elôKK: Ez nagyon gazdag téma. Az 1950- is. Sok olyan néprajzi gyûjteményben járasszony már ne vegye fel azt a „bujdost”, került egy régi fotó 1905-bôl, a szakma és es évek elejétôl folytatnak szervezett tam már ugyanis, ahova mindent bezsúamirôl jól tudjuk, hogy lakodalom során a sokak megdöbbenésére sikerült rekonstkutatásokat a magyarországi szlovákok foltak válogatás nélkül. Azt is, ami nem menyecske hordta! Ilyenkor mondom ruálni a hajdani ecseri viseletet, mely körében. A Magyarországi Szlovákok illett oda. Nem határozták meg, hogy azt, hogy vegyük csak elô a fotókat, gyûjt- merôben eltér a nagyközönség által Demokratikus Szövetsége berkeiben jött mely korszakot akarják bemutatni, mely sük azokat össze, és nézzük meg, mi min- ismert ipari színû ruháktól. létre a Néprajzi Szekció. Lami István nép- réteg életét, hogy iparos család (szabó den olvasható a képekrôl! Ezt így csinál– Fekete-fehér képekrôl hogyan lehet rajzi kutatótáborokat szervezett hazai és vagy varga) mûhelyét rekonstruálják-e, tuk a szomszédos Ecseren is, amikor a megállapítani, hogy milyen színû egy szlovákiai szakemberek részvételével. Ez akiknek a szakmájuk egyben az életük is, viseleteket kutattam. Gyönyörû fotókra ruha? a hagyomány fennmaradt, noha a for- vagy esetleg egy földmûves mindennapbukkantunk, melyek azt bizonyították, KK: A képek valóban fekete-fehérek ráshiány miatt ma már csak minden 2. jait. Akkor aztán jönni kezdtek az emhogy a II. világháborúig 4 kis kápolna, évben van nemzetközi interdiszciplináris berek, hogy náluk is van a padláson ezépített „búdka” állt a településen. Ezeket voltak vagy már meg is sárgultak, de a gyûjtôtábor. A köztes években a kutatá- az, és miközben gyûltek a tárgyak, akiét a kápolnákat használták a híres úrnapi szoknya stílusa és színárnyalata mégis jól sokból általában konferenciákat szervez nem állították ki, az általában megsérkörmenetnél, és mára az Ecseri Zöld kijött. Azt ugyanis jól lehetett látni, hogy

Keresztül-kasul a hagyományokon

13 az egy sötétebb árnyalatú ruhadarab, fôleg ha állt mellette egy-egy férfi fekete ruhadarabban, nadrágban. Nem halvány, világos virágmintás szoknyát hordtak azok a hölgyek, hanem ugyanolyan sötét tónusú ruhadarabot, mint a férfiak. Az idôs embereknél pedig még fel is leltük a régi, sötét posztó szoknyákat. – Nemrég újjáalakult a maglódi szlovák önkormányzat is. Ön szerint tisztán a hagyományôrzés a feladatuk, vagy ez csak egy része annak? KK: Azokon a településeken, ahol nincsenek iskoláink, elsôsorban a hagyományápolás és a tradícióközösségek újjáélesztése a fô a feladat, mivel nyelvükben már nem élnek ezek a közösségek. Bár attól, hogy nem beszélik a nyelvet, a szlovák identitásuk még megvan, esetükben kulturális identitásról beszélhetünk. Egy vallási közösség pedig igenis emelje ki azokat a szlovák hagyományokat, melyek az egyházi szokásaikhoz tartoznak. Ahol az egyház erôs volt, ott a hívôk ápolták a hagyományaikat, ott az egyház pontosan meghatározta még azt is, hogy melyik ünnepre, milyen viseletet öltsenek magukra. Azokban a közösségekben, ahol a katolikus egyház szigorúan ünnepkörökhöz kötötte a ruha színét, de még azt is, hogy mit ehetnek (tehát a gasztronómiájukat szintén megszabta), ott sokkal inkább megmaradtak a szokások. Pár évvel ezelôtt sikerült megjelentetni 12 pestvidéki szlovák település kétnyelvû szakácskönyvét. A mû fontos szerepe, hogy elsôsorban a helyi szlovák közösségek identitását erôsítse akkor is, ha tradícióközösségrôl beszélünk, és már „csak” a kulturális identitásokon keresztül próbáljuk a szlovák hovatartozás-tudatot ôrizni. – Egyrészt ezt a munkát most szinte újra kell kezdeni, hiszen a korábbi szlovák önkormányzat évekkel ezelôtt megszûnt, másrészt viszont a Roszicska Hagyományôrzô Egyesület mégiscsak ellátta ezt a fajta feladatot. Nem származik-e abból hátránya a városnak, hogy kisebbségi önkormányzati szempontból kimaradt ez a néhány év? KK: Nem hiszem, hogy hátrány származna ebbôl. Az emberek akarása a lényeg. Ha akarnak, akkor tudnak és fognak is dolgozni. A korábbi maglódi eset valóban nem volt szerencsés. Azt szoktuk mondani, hogy amikor 2 szlovák találkozik, 3 felé akar menni. Ahol azonban értelmes emberek „találkoznak”, és nem az egyéni szempontok kerülnek elôtérbe, hanem a közösség érdekeit tartják szem elôtt, ott meg fogják találni a közös hangot, és igenis a közösség érdekében fognak tenni.

Könyvelés 5000,– Ft-tól • Személyi jövedelemadó bevallás elkészítése, • vállalkozások könyvelés elkészítése visszamenôlegesen, • adótanácsadás,

§

Érdeklôdni lehet: 06-29-325-337 • végelszámolás és felszámolás esetén a számviteli, könyvelési feladatok elkészítése, • hatóságok elôtti – külön meghatalmazás alapján – képviselet

www.adotervezokft.hu Email-cím: a.prohaszka @ adotervezokft.hu

Csomagolókat, gépkezelôket keresünk Gyálra, 3 mûszakos munkarendbe, mûanyagipari céghez. Érdeklôdni lehet:

70/342 1653

Bejárás ingyenes céges busszal Maglódról, Budapestrôl. Felvételi interjú 2015. február 19., csütörtök, 10 óra, régi mûvelôdési ház (Maglód, Fô u. 24.).

Molnár Éva

természetgyógyász, kineziológia, craniosacralis terápia 1173 Budapest, Csabai út 46.

A MagHáz a Budapesti Fesztiválzenekar együttmûködô partnereként február 22-én, vasárnap 19 órára

A kinezilógia stresszoldó módszer gyermekek és felnôttek részére egyformán hatásos. A környéken egyedül foglalkozom craniosacralis terápiával, amely közérzetjavító, javítja az életminôséget, és segít betegségek kezelésében is. Serkenti a szervezet öngyógyító folyamatait, csökkenti a stresszt, javítja az immunrendszer mûködését és a nyirokkeringést.

GÁLAESTRE hívja a Mûvészetek Palotájába azokat, akiket érdekel a szimfonikus zene és a film kapcsolata. Sor kerül a Fesztiválzenekar által gimnazisták számára kiírt filmpályázat díjkiosztójára is, a pályázaton Robert Schumann IV. szimfóniájának valamelyik tételére kellett rövidfilmet készíteni. A 18 órai kerekasztal-beszélgetésen részt vesz Mundruczó Kornél filmrendezô, a zsûri elnöke és Rév Marcell operatôr.

Bôvebben: www.lelki-wellness.hu Mérsékelt árak! Segítek! Forduljon hozzám bizalommal: 06/70 337 3614

SÓSZOBA MAGLÓDON Cím: 2234, Maglód Széchenyi u. 52. További információ: www.soszobamaglod.hu Facebook: Sószobás szolgáltatások Elôzetes bejelentkezés szükséges!

Asztmára, allergiára, megfázásra, alvászavarra, stresszes állapotra, bôrbetegségre stb. NEDVES Sóterápiával (belépô ára: 1000 Ft/ 50 perc). Egyéb kedvezmények, bérletek. Érdeklôdni lehet: 06-20-2100-570 Sószobás Szolgáltatások: Humanisztikus Asztrológia, Kristályprogramozás, Angyalkártya (06-20-2100-570). Svédmasszázs, Talpmasszázs, Ringató masszázs, Fülgyertyázás (06-70-3771-311) Kedvezményes bérletek, ajándék kuponok.

m

m

100 ÉVES HÁBORÚ A maglódi Szeberényi Lajos Helytörténeti Gyûjteményben február végéig látható az az idôszakos kiállítás, amelyet az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából rendezett a gyûjtemény Baráti Köre, Kutató Csoportja, illetve a MagHáz Homok Zoltán forgatókönyve alapján, Deáky Zita, Garamszegi Pál és Somogyváry Mihály közremûködésével.

„Nincs megnyert vagy elvesztett háború, csak »háború« van! Pusztító, öldöklô, embertelen! A háborúk nem oldottak meg semmiféle problémát, de mindig elvetették a magját a következônek. A háborúkat alig néhány ember robbantja ki, de ôk nem harcolnak, és nem is halnak meg. Az egyszerû emberek ölik egymást halomra, ôk hullanak idegen föld meszesgödrébe, s az ô otthonaik pusztulnak el. Ôk az eszközök, és ôk az áldozatok.”

➋

(Fekete István)

➊

➌

➏ A tárlatot Péter László gyûjteménykezelô (oldalt) és Somogyváry Mihály belsôépítész (szemben ➊ ) rendezte be. A tárgyi emlékek ➋ és dokumentumok tárlói mellett 27 óriástabló foglalja össze az eseménytörténetet. A kiállítást Tabányi Pál polgármester és Tóth István, a MagHáz igazgatója ➌ nyitotta meg. Az ebbôl az alkalomból rendezett emlékülésen Garamszegi Pál ➍ a tábori postaszolgálatról tartott kiselôadást. Jákfalvi Péter ➎ Erdély 1916-os román „megrohanásáról” beszélt. Bodócs László ➏ abba a

➍ ➎

A Helytörténeti Gyûjtemény nyitva hétfô, szerda és szombat délután 14–18 óra között.

nehéz pedagógiai-didaktikai dilemmába engedett bepillantást, hogy hogyan lehetséges kisiskolásoknak érthetôvé tenni a háború történéseit. Németh Mihály (a laptop mögött ➐ ) pedig a tábori lelkészi szolgálat bemutatásakor levetített egy „korabeli” karácsonyi csokoládéreklámot, amely megmutatta az embert az embertelenségben, de a háború irracionalitását is egyúttal. Deáky Zita (a képen áll) volt az emlékülés háziasszonya. A kiállításmegnyitó ➑ népes közönsége talán sokaknak elmeséli, hogy érdemes megnézni a tárlatot.

➐ ➑

A Város Önkormányzatának havi lapja Kiadja az önkormányzat megbízásából a MagHáz Kulturális Közalapítvány Felelôs kiadó és fôszerkesztô: Varga Zoltán Fôszerkesztô-helyettes: Fekete Szilvia Telefon /fax: 325-137, 20 /236-8493 e-mail: konyvtar@ vk-maglod.bibl.hu. Tördelôszerkesztô: Vémi József Nyomdai munkálatok: Prime Rate Kft. Megjelenik: 4250 példányban • Terjeszti: a Magyar Posta