Jogi ismeretek
1
A jog fogalma magatartási szabály (kezdetben vallás és erkölcs) (társadalmi norma: információ a közösség tagjainak, integráció, társadalmi magatartás megítélése) - Gazdasági társadalmi viszonyok leképeződése - az állam, illetve erre rendelt szervei alkotnak meg - az adott társadalomban általánosan kötelező - be nem tartása esetén az állam kényszert alkalmaz
2
1
CSOPORTOSÍTÁS alanyi jog
tárgyi jog eljárás jog
anyagi jog
3
CSOPORTOSÍTÁS alanyi jog
az egyes személyeket megillető jogosultságok
4
2
CSOPORTOSÍTÁS tárgyi jog jelenti az összes
jogforrást, melyek olyan magatartási szabályok (normák), melyek
- általános jellegűek - az állam alkot vagy elfogad - érvényesülésüket az állam biztosítja (ellentétben más magatartás-szabályokkal, pl.: vallás, szokás, erkölcs, melyek esetében nem feltétlenül létezik az állami kikényszerítés) - mindenkire kötelező, - akkor éri el a kellő hatást, ha más, általánosan elfogadott magatartás-szabályokkal összhangban van
5
A jog funkciója Normatív a társadalmi rendezettség fenntartása
Politikai a hatalmi viszonyok megerősítése és érvényesítése
6
3
Jogcsaládok római-germán (kontinentális) Közjog-magánjog közötti különbségtétel common law (angolszász) Jogintézmények köré csoportosulnak a jogszabályok (szerződés, jogsértés, felelősség, vétkesség) Iszlám
Aja Ali al-Mulla „Szép Erkölcs Királynője”
Szaúd-Arábiából 18 éves abajában (csador, burka)
7
A jogrendszer magánjog:
közjog: személyek
Közhatalom
mellérendeltség
alá/fölérendeltség
egyenjogúság
Többletjog
akaratautonómia
nincs akaratautonómia
érdekellentét
Érdekazonosság
közvetett kényszer
közvetlen kényszer
eshetőlegesség
Szervezettség
jogosító szabályozás
kötelező/tiltó szabályozás 8
4
Jog tagozódása 1. jogrendszer, jogág
2. jogszabály, jogi norma
9
A jog tagozódása Jogrendszer: az állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége
Jogrendszer jogágakra tagozódik.
Egy
jogágba
tartozik:
egymással
tartalmilag
szorosan összefüggő jogszabályok Jogágra
jellemző:
sajátos
struktúra,
tartalom, 10
szabályozási mód, felelősség, szankció
5
Jogágak Alkotmányjog: állam és egyén viszonyának legalapvetőbb szabályait, az egyént megillető alapvető jogokat és azok érvényesítésének garanciáit, valamint az állami szervezetrendszer felépítésére vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket tartalmazza. Közigazgatási jog: azon jogszabályok összessége, melyek az államigazgatási szervek feladatait, szervezetét, működésének formáit, valamint az államigazgatási tevékenységgel kapcsolatban az állampolgárok jogait és kötelességeit szabályozza. A jogiszony alá-fölé rendeltségű. Az eljárásjoga nem különül önálló jogággá. Polgári jog: a személyek gazdasági-vagyoni , nem vagyoni viszonyait szabályozza. Mellérendeltségű jogviszony Polgári eljárásjog: a polgári bíróság elé kerülő polgári jogi ügyek elintézésének rendjét szabályozza. Meghatározza a polgári ügyekben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságokat, s azt, hogy az eljárásban résztvevő alanyokat milyen jogok illetik és kötelezettségek terhelik. Büntetőjog: a társadalomra veszélyes cselekményeket és azok büntetéseit határozza meg Büntető eljárásjog: büntetőjog szabályainak alkalmazásával kapcsolatos tevékenység rendjét tartalmazza. Szakaszai: nyomozás-bírósági eljárás, büntetés-végrehajtás 11
Családjog: házasság, rokonság, gyámság intézményeit s a velük kapcsolatos személyi és vagyoni viszonyokat szabályozza. Pénzügyi jog: közigazgatási jogból jött létre. Azoknak a jogszabályoknak az összessége, melyek a pénzügyi rendszer szervezetét, működését, működésének alapelveit, a funkcionálásával kapcsolatban létrejövő pénzügyi jogviszonyokat szabályozzák. A pénzügyi jogba tartoznak a pénzrendszere, a költségvetés rendszerére, a vállalati pénzügyekre, az állami bevételekre (adó, vám, illeték), pénzforgalomra és hitelrendszerre, a pénzügyi ellenőrzésre, és részben a biztosítási ügyekre vonatkozó szabályok Munkajog: munkaviszonyt szabályozza, ide tartozik a munkavégzési és ennek kapcsán felmerülő elosztási, munkaügyi igazgatási, ellenőrzési és felelősségi, valamint szakszervezetek tevékenységével kapcsolatos viszonyok Nemzetközi jog
6
Jogszabály, jogi norma
Jogszabály: egy állami aktussal elfogadott jogi normák összessége
Jogi norma: a jog legkisebb önálló egysége(értelmezhető, alkalmazható magatartásszabály) Tartalmazza: milyen esetre vonatkozik, erre az esetre mi a jog előírása, az előírásban foglaltak elmulasztásához milyen jogkövetkezmények fűződnek
13
A jogi norma szerkezete 1. Hipotézis
2. Diszpozíció
3. Szankció 14
7
Hipotézis azokat a körülményeket, feltételeket határozza meg, melyek megléte esetében kell vagy tilos a jogalkotó által meghatározott magatartásszabályt tanúsítani Kategorikus normák: A jogi norma hipotézise nem különül el (pl.: emberölés tényállása)
tényállás: tények összessége, melyekhez joghatás fűződik, jogi
norma
rendelkezéseinek
alkalmazása
a
konkrét
esetre-
két
tényállás
összevetése- bizonyítási eljárással. Bizonyítási teher: az bizonyít, aki a jogi normára hivatkozik, néha megfordul a bizonyítási teher, Pl.: vélelem: valószínűsítés, a jog valamilyen tényállást valósnak fogad el (apaság vélelme) mely ellenbizonyítással megdönthető 15
Diszpozíció Tartalmazza a követendő magatartást, melyet a jogalkotó a jogalany számára előír arra az esetre, ha a hipotézisben körülírt feltételek fennállnak Lehet: - parancs(lakás bérlője köteles lakbért fizetni) - tiltást (a bérlő nem adhatja el a lakást) - megengedést (a lakás bérlője felmondhatja a bérleti jogviszonyt)
16
8
A
rendelkező
Diszpozíció meghatározott
részben
magatartások
különbözősége szerint megkülönböztetünk kogens
szabályt:
ha
a
hipotézisben
körülírt
tényállás
bekövetkezik, a jogviszony alanyainak a diszpozícióban leírt magatartást kell tanúsítaniuk. Ez a szabály része lesz a jogviszonynak minden külön rendelkezés nélkül (akár akarják a felek, akár nem) imperatív szabály: a szabálynak a hipotézis keretei között feltétlenül érvényesülniük kell (pl. az a szabály, hogy a Magyar 17
köztársaságban minden ember jogképes)
Diszpozíció -megengedő
diszpozíció:
nem
kötelező
a
magatartás
alkalmazása, a jog csak lehetőséget biztosít
diszkréció (mérlegelési jogkör),
diszpozivitás (eltérést engedő, hézagpótló)
szervek számára felek a diszpozitív szabálytól
állami
választási jogkör
eltérő akarattal eltérhetnek , pl.: méltányosság),
18
9
Szankció jutalom vagy joghatás (vámkedvezmény) joghatás: ha a jogalany a diszpozícióban megengedett magatartást tanúsította, számíthat arra, hogy az állam biztosítja számára a jogvédelem lehetőségét pl.: pert indítson hátrány, büntetés (kamat, szabadságvesztés) objektív alapú érvénytelenség kötelezettség keletkezik jogosultság elveszik szubjektív alapú -kártérítés
Alkalmazására akkor kerül sor, ha a jogalanyok a diszpozícióban foglalt parancsot nem teljesítik vagy tilalmat megszegik A szankciók érinthetik a jogalany vagyoni vagy személyes jogait
19
önkéntes jogkövetés elmaradása esetén
bírói igazságszolgáltatás állami jogalkalmazás (hatalmi jellegű) jogszabályok kikényszerítése Igazságosság Büntető - polgári-közigazgatási-alkotmánybírói 20
10
Jogok Ártatlanság vélelme senki nem tekinthető bűnösnek addig ,amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Bizonyítási teher az eljáró hatóságon. Védelem joga Jogorvoslati jogosultság joga (jogerő, fellebbezés, felülvizsgálat, perújítás) Tisztességes eljárás (pártatlanság- összeférhetetlenség- , ésszerű határidő, igazságosság)
21
Jogalkalmazás bírói jogalkalmazás
államigazgatási jogalkalmazó tevékenysége
szervek
22
11
Jogalkalmazói jogképződés
Legáltalánosabb értelemben: a jogalkalmazói szervek tevékenysége során jogi norma jön létre Feltétel: általános érvényű legyen, és államilag kikényszeríthető
Angol jogrendszer: megengedett (esetjog: ügyről ügyre következtetés) Magyar
jogrendszer:
bíróságok
igazságszolgáltatást,
nem
jogalkotást
végeznek
Igazságszolgáltatás: a) bírói ítélkezés hatalom a törvényen kívül senkinek és semminek nincs alárendelve b) jogszabályoknak a bírói-ítélkezési hatalom alá van rendelve
23
DE
A jogforrások
maga a jogszabályKÜLSŐ JOGFORRÁS
a jog létrehozója, megalkotója -BELSŐ JOGFORRÁS
24
12
Szokásjog
Joggá válás:
1. Törvényhozó elismeri, jogtételbe foglalja. 2. Jogalkalmazás teszi ítélkezési gyakorlattá
MIKOR? HOGYAN? - huzamos ideig tartó, tényleges, folyamatos, általános megvalósulás - társadalom tagjai azt meggyőződésből követik, mert helyesnek tartják - legyen megfogalmazható, meghatározható - állam általi elismerés
MAGYARORSZÁG: nem ismeri el jogforrásként
25
Jogforrási hierarchia Negatív értelemben: az alsóbb szintű jogforrások rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a hierarchia magasabb csúcsán lévő jogforrások rendelkezéseivel (ha mégis, akkor az érvénytelen) Pozitív értelemben: a felsőbb jogforrások módosíthatják, illetve hatályon kívül helyezhetik az alsóbb jogforrásokat (az alacsonyabb rangú jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb rangúval A jogszabálynak a hierarchiában elfoglalt helye a jogszabály kibocsátójának az állami hierarchiában elfoglalt helyétől függ. 26
13
Állami irányítás Egyéb JOGSZABÁLYOK JOGALKOTÓ SZERVEK jogi eszközei Országgyűlés
Nemzetközi szerződés
Alaptörvéntörvényhatározat
köt
(Népköztársaság Elnöki(törvény Tanácsa)erejű rendelet) -
-
Kormány
rendelet
utasítás
köt
Miniszterek
rendelet
határozat
nem köt
Helyi önkormányzat
rendelet
határozat
nem köt
27
Alaptörvény
Az alkotmányfogalom tartalma alapvető jogok biztosítása hatalom gyakorlás törvényes keretei / szervezete garanciák a jogok érvényesülésére
jogi megközelítés legmagasabb szintű jogi norma 28
14
Az alkotmányosság követelményei népszuverenitás elve / népképviselet hatalmi ágak szétválasztása / egyensúlya törvények uralma / jogállam megvalósítása egyenjogúság elve emberi jogok deklarálása 29
A demokratikus alkotmány jellemzői legitimációs funkció: legalizálja az állami főhatalmat deklaratív funkció: jogilag deklarálja a társadalom politikai berendezkedéseinek alapintézményeit védelmi funkció: védi a politikai, társadalmi, gazdasági rendszert, meghatározza az alkotmány megtartásának jogi biztosítékait Rendező funkció: szabályozza a kormányzás szervezetét, a kormányzati szervek, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás feladatait és hatáskörét helyi autonómia biztosításának funkciója biztosítja a helyi területi önkormányzatok önállóságát Nemzetközi funkció: megerősíti az államközi együttműködés alapelveinek tiszteletben tartását
30
15
Jogszabály alkotásának szükségessége
Társadalmi viszonyok változása, érdek-összeütközés feloldása
Állampolgárok jogai, kötelességei
31
Elvárások - a magyar nyelv szabályainak feleljen meg, - közérthető legyen, - az azonos vagy hasonló életviszonyokat lehetőleg azonos vagy hasonló módon jelöljön, -az érdekképviseleti szervek útján az állampolgárokat is be kell vonni a jogalkotásba 32
16
A kizárólagos törvényhozási tárgyak
társadalmi rend gazdasági rend állampolgárok alapvető jogai / kötelességei Államszervezettel kapcsolatban Az állam működésével kapcsolatban
33
Kezdeményezheti: 1. Köztársasági elnök 2. Kormány 3. minden országgyűlési bizottság 4. országgyűlési képviselő
34
17
Jogszabály-előkészítés: Felelős: tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter Igazságügyért felelős miniszter azért felel, hogy az új jogszabály illeszkedjen a jogszabályi hierarchiába Jelentős jogszabálytervezet esetén kodifikációs bizottságalakul, melyben az érintett állami és társadalmi szervek, illetve az érintett tudományág képviselői vesznek részt a jogszabálytervezetek véleményezése A jogszabály megalkotása Törvényjavaslat Országgyűlés az indítványt elfogadja az országgyűlési bizottságot bízza meg a törvény előkészítésével napirendre tűz döntés A jogszabály kihirdetése és közzététele: Magyar Közlöny
35
Az Országgyűlés tanácskozási rendje nyilvános ülések határozatképesség határozathozatal Szavazás: nyílt-Titkos
36
18
A parlament hatáskörének korlátai közvetlen demokrácia Népszavazás népi kezdeményezés
köztársasági elnök Alkotmánybíróság közösségi jog Nemzetközi jog
37
Törvényerejű rendelet Olyan külső jogforrás, melyek belső jogalkotója, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa már megszűnt (1989). Csak törvénnyel lehet módosítani, hatályon kívül helyezni.
38
19
Kormányrendelet Kormány feladata: a) kormányzati feladat (legfontosabb állami feladatok kijelölése, az állami tevékenység irányának, tartalmának meghatározása b) végrehajtó-rendelkező tevékenység Törvények végrehajtása
Megalkotás: rugalmasabb, gyorsabb, mint a törvény 39
Miniszterelnök és a kormánytagok rendeletei
Miniszterelnök: feladata ellátása körében Hierarchiába illeszkednie kell Miniszter: feladatkörében, az általa irányított ágazat körében
40
20
Önkormányzati rendelet
Önkormányzati alapjog Képviselőtestületet illeti meg. Feladatkörében Döntés törvényességi okból vizsgálható felül Hierarchiába illeszkednie kell 41
A jogforrások érvényessége 1. a jogforrás megalkotása a jogosult szervtől származik, 2. mely megfelelő eljárási rend szerint alkotta meg a jogszabályt, 3. jogforrásnak illeszkednie kell a jogforrási hierarchiába, 4. jogforrást az arra meghatározott módon kihirdették, közzétették
42
21
A jogforrások hatályossága Hatályosság:alkalmazhatóságot jelent Hol alkalmazandó?- területi hatály -országos (törvény) -helyi alkalmazás (önkormányzati rendelet) Kikre kell alkalmazni? –személyi hatály -magánszemélyekre, -jogi személyekre,jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra
43
Hatályosság Mikortól meddig kell alkalmazni? Időbeli hatály -meg kell határozni a hatályba lépés napját (kellő időt kell hagyni a felkészülésre) -a jogszabályt megelőző időre vonatkozóan az új jogszabály nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé -kezdete: - kihirdetés napján - kihirdetést megelőző időponttól - kihirdetést követően meghatározott idő elteltével
44
22
A jogforrás hatályvesztése
-más jogszabály hatályon kívül helyezi, -határideje lejárt, -az Alkotmánybíróság megsemmisíti 45
Országgyűlés
MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve
Létrejötte: választással 4 éves periódusokban A mandátumhoz jutás Választójogi alapelvek: általánosság: egyenlőség: közvetlenség:
23
Országgyűlés Az Országgyűlés hatáskörei: a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályának elismerésére; e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfõbb ügyészt, az alapvetõ jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevõszék elnökét; f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésrõl; g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen mûködõ képviselõ-testületet; h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésrõl; i) különleges jogrendet érintõ, valamint katonai mûveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz; j) közkegyelmet gyakorol; k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
Országgyűlés Szervei: a parlament munkájában vesznek részt: pártfrakciók, bizottságok, az országgyűlés tisztségviselői, a hivatali szervek frakciók: az országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőiből valamint a párthoz nem tartozó képviselők tevékenységük összehangolására bizottságok: a munka szakmai megalapozottsága és a plenáris ülések hatékonyságának érdekében jönnek létre, az országgyűlés véleményező, javaslattevő és ellenőrző szervei tisztségviselők (az országgyűlés elnöke, alelnöke, jegyzői): saját tagjaiból választja az országgyűlés az alakuló ülésen
24
Országgyűlés Megbízatás kezdete és vége: a megbízatás az alakuló üléssel kezdődik és a következõ Országgyûlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követõ harminc napon belüli idõpontra – a köztársasági elnök hívja össze. Feloszlás-Feloszlatás Az Országgyûlés kimondhatja feloszlását. A köztársasági elnök a választások egyidejû kitûzésével feloszlathatja az Országgyûlést, ha a) a Kormány megbízatásának megszûnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyûlés az elsõ személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy b) az Országgyûlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. Az Országgyûlés feloszlatása elõtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyûlés elnökének és az országgyûlési képviselõcsoportok vezetõinek véleményét. Az Országgyûlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyûlést kell választani.
Országgyűlés Az országgyûlési képviselõk jogai és kötelezettségei egyenlõk, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. Az országgyûlési képviselõt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Az országgyûlési képviselõ megbízatása megszûnik a) az Országgyûlés megbízatásának megszûnésével; b) halálával; c) összeférhetetlenség kimondásával; d) lemondásával; e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyûlés munkájában.
25
Országgyűlés Az Országgyûlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyûlési képviselõ kérelmére az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat. Az Országgyûlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzõket választ. Az Országgyûlés országgyûlési képviselõkbõl álló állandó bizottságokat alakít. Az országgyûlési képviselõk tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint országgyûlési képviselõcsoportot alakíthatnak. Az Országgyûlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyûlési képviselõknek több mint a fele jelen van. Ha az Alaptörvény eltérõen nem rendelkezik, az Országgyûlés határozatait a jelen lévõ országgyûlési képviselõk több mint a felének szavazatával hozza meg. A Házszabály egyes döntések meghozatalát minõsített többséghez kötheti. Az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg mûködésének szabályait és tárgyalási rendjét.
Országgyűlés Törvényt kezdeményezhet: - a köztársasági elnök, - a Kormány, - országgyûlési bizottság vagy - országgyûlési képviselõ. Az Országgyûlés – a törvény kezdeményezõje, a Kormány, illetve az Országgyûlés elnöke zárószavazás elõtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyûlés az indítványról a zárószavazást követõen határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyûlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.
26
Országgyűlés Az elfogadott törvényt az Országgyûlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyûlés a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyûlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja – és az AB vizsgálatra még nem került sor –, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és előbbi jogával nem élt, a törvényt az aláírás elõtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyûlésnek. Az Országgyûlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyûlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.
Országgyűlés Az országgyûlési képviselõ kérdést intézhet az alapvetõ jogok biztosához, az Állami Számvevõszék elnökéhez, a legfõbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. Az országgyûlési képviselõ interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. Az országgyûlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok elõtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza.
27
Köztársasági elnök Magyarország államfõje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség fõparancsnoka. A köztársasági elnök a) képviseli Magyarországot; b) részt vehet és felszólalhat az Országgyûlés ülésein; c) törvényt kezdeményezhet; d) országos népszavazást kezdeményezhet; e) kitûzi az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás idõpontját; f) különleges jogrendet érintõ döntéseket hoz; g) összehívja az Országgyûlés alakuló ülését; h) feloszlathatja az Országgyûlést; i) az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyûlésnek; j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfõbb ügyész és az alapvetõ jogok biztosa személyére; k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét; l) megerõsíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét; m) kialakítja hivatala szervezetét.
Köztársasági elnök A köztársasági elnök a) az Országgyûlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályát; b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket; c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetõjét és az egyetemi tanárokat; d) megbízza az egyetemek rektorait; e) kinevezi és elõlépteti a tábornokokat; f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését; g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát; h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben; i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszûnésével kapcsolatos ügyekben; j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. A köztársasági elnöknek fenti intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges
28
Köztársasági elnök A köztársasági elnököt az Országgyûlés öt évre választja. Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta elõtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idõ elõtt szûnt meg, a megszûnéstõl számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyûlés elnöke tûzi ki. Az Országgyûlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A köztársasági elnök választását jelölés elõzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyûlési képviselõk legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyûlés elnökéhez a szavazás elrendelés
Köztársasági elnök Az elsõ szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az elsõ szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az elsõ szavazáskor az elsõ helyen szavazategyenlõség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az elsõ szavazáskor csak a második helyen áll elõ szavazategyenlõség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevõk számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idõ elõtti megszûnése esetén a választás eredményének kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelõzõen az Országgyûlés elõtt esküt tesz.
29
Köztársasági elnök A köztársasági elnök személye sérthetetlen. A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresõfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzõi jogi védelem alá esõ tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el. A köztársasági elnök megbízatása megszûnik a) megbízatási idejének lejártával; b) halálával; c) ha kilencven napot meghaladó idõn át képtelen feladatköreinek ellátására; d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; e) összeférhetetlenség kimondásával; f) lemondásával; g) a köztársasági elnöki tisztségtõl való megfosztással. A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevõ állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával határoz.
Köztársasági elnök A köztársasági elnök ellen büntetõeljárást csak megbízatásának megszûnése után lehet indítani. Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértõ, illetve szándékos bûncselekményt elkövetõ köztársasági elnökkel szemben az országgyûlési képviselõk egyötöde indítványozhatja a tisztségtõl való megfosztást. A megfosztási eljárás megindításához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos. Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelõsségét megállapítja,a köztársasági elnököt tisztségétõl megfoszthatja.
30
Köztársasági elnök A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszûnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszûnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyûlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyûlés elnöke országgyûlési képviselõi jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyûlés elnökének feladatait az Országgyûlés által kijelölt alelnök látja el.
Kormány A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladatés hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyûlésnek felelõs. A Kormány a közigazgatás legfõbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot, mely törvénnyel nem lehet ellentétes.
31
Kormány A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. A miniszterelnököt az Országgyûlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A miniszterelnök megválasztásához az országgyûlési képviselõk több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagja az Országgyûlés elõtt esküt tesz.
Kormány A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhetõ ki. A Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve a fõvárosi és megyei kormányhivatal. A kormánytisztviselõk jogállását törvény szabályozza.
32
Kormány A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. A Kormány tagja tevékenységéért felelõs az Országgyûlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyûlés ülésein. Az Országgyûlés és az országgyûlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját. Az Országgyûlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel mûködõ intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendõ kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplõ tervezetrõl. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyûlés állásfoglalásának alapulvételével jár el.
Kormány A miniszterelnök megbízatásának megszûnésével a Kormány megbízatása megszûnik. A miniszterelnök megbízatása megszûnik a) az újonnan megválasztott Országgyûlés megalakulásával; b) ha az Országgyûlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ; c) ha az Országgyûlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; d) lemondásával; e) halálával; f) összeférhetetlenség kimondásával; g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával határoz..
33
Kormány . A miniszter megbízatása megszûnik a) a miniszterelnök megbízatásának megszûnésével; b) a miniszter lemondásával; c) felmentésével; d) halálával.
Kormány A Kormány a megbízatása megszûnésétõl az új Kormány megalakulásáig ügyvezetõ kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszûnésétõl az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezetõ miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.
34
Minisztérium
A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A minisztérium: a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv.
69
A minisztérium fő feladatai 1. Kormány-előterjesztések előkészítése és a kormány döntéseinek végrehajtása; 1. Jogszabály-előkészítési és jogalkotási feladatok; 1. Ágazati stratégiaalkotás, tervezési feladatok; 1. Irányítási, felügyeleti, ellenőrzési feladatok; 1. Egyedi ügyekben, illetve hatósági ügyekben első vagy másodfokú döntési jogkörök; 1. Információs szolgáltató feladatok; 1. Nemzetközi kapcsolatok; 1. Civil kapcsolatok. 70
35
A minisztérium szervezete Politikai elemváltozó
• Miniszter; • Államtitkár(ok); • Miniszteri, államtitkári kabinetfőnök; • Kabinetek politikai főtanácsadói és tanácsadói.
Szakmai elem állandó
Kormánytisztviselők:
•Közigazgatási államtitkár; •Helyettes államtitkárok; •Főosztályvezetők; •Főosztályvezető-helyettesek; •Titkárságvezetők; •Osztályvezetők; •Érdemi ügyintézők. Ügykezelők.
MINISZTER A miniszter: a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot; e feladatkörében - irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét, - valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.
72
36
A tárca nélküli miniszter az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására nevezhető ki. A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkársága, valamint szervezeti egysége segíti. A tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.
MINISZTERELNÖKSÉG A Miniszterelnökség a miniszterelnök munkaszerve. A Miniszterelnökségre – fő szabályként, ha törvény eltérően nem rendelkezik - a minisztériumra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni. A Miniszterelnökség tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A Miniszterelnökséget államtitkár vezeti. A Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatát a miniszterelnök adja ki. A Miniszterelnökség segíti a miniszterelnök tevékenységét és közreműködik a kormányzati politika kialakításában.
74
37
AZ ÁLLAMTITKÁR Az államtitkár a miniszter teljes jogkörű helyettese. Az államtitkár tevékenységét a miniszter irányítja.
75
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfõbb szerve. Az Alkotmánybíróság
Alkotmánybíróság
a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket; b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját; e) a Kormány, az országgyûlési képviselõk egynegyede vagy az alapvetõ jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját; f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerzõdésbe ütközését; g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
38
Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
Bíróságok A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfõbb bírósági szerv a Kúria. A bíróság dönt a) büntetõügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben; b) a közigazgatási határozatok törvényességérõl; c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésérõl és megsemmisítésérõl; d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. A Kúria továbbá biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelezõ jogegységi határozatot hoz.
39
Bíróságok A bíróság – ha törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik. Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyekben
40
Ügyészség A legfõbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közremûködõjeként az állam büntetõigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bûncselekményeket, fellép más jogsértõ cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elõsegíti a jogellenes cselekmények megelõzését. A legfõbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban; c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett; d) törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. Az ügyészi szervezetet a legfõbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfõbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja kilenc évre. A legfõbb ügyész megválasztásához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. A legfõbb ügyész évente beszámol tevékenységérõl az Országgyûlésnek. Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az ügyészség szervezetének és mûködésének, a legfõbb ügyész és az ügyészek jogállás
Az alapvetõ jogok biztosa Az alapvetõ jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvetõ jogok biztosa az alapvetõ jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Az alapvetõ jogok biztosát és helyetteseit az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövõ nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élõ nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvetõ jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az alapvetõ jogok biztosa évente beszámol tevékenységérõl az Országgyûlésnek.
41
Állami Számvevőszék Az Állami Számvevõszék az Országgyûlés pénzügyi és gazdasági ellenõrzõ szerve. Az Állami Számvevõszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenõrzi - a központi költségvetés végrehajtását, - az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevõszék ellenõrzéseit törvényességi, célszerûségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevõszék elnökét az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az Állami Számvevõszék elnöke az Állami Számvevõszék tevékenységérõl évente beszámol az Országgyûlésnek. Az Állami Számvevõszék szervezetének és mûködésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
JOGALANYOK A POLGÁRI JOGBAN Jogalany: jogilag szabályozott társadalmi viszonyok résztvevője Ember Állam Jogi személyek Jogképesség : absztrakt képesség, miszerint valaki jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Szerzőképesség a gyakorlatban. Az ember jogképessége : minden ember jogképes, életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez való tartozásra tekintet nélkül.
42
A jogképesség jellemzői általános (minden embert emberi mívoltánál fogva illet meg), egyenlő (jogképesség mértékében az emberek között semmilyen okból nincs különbség, KIVÉTEL: a pozitív diszkrimináció (társadalmilag, vagy biológiailag indokolt esetben) vagy (pl.: külföldiek termőföldvásárlása kapcsán). A jogképességet korlátozni sem szerződéssel, sem egyoldalú nyilatkozattal nem lehet. Nem jogképességet korlátozó szerződés pl.: a jogról való lemondás) feltétlen (közvetlenül a törvényből folyik, megszerzése semmilyen feltételhez nem köthető)
A cselekvőképesség jellemzői A cselekvőképesség az embernek a jogilag elismert képessége, hogy saját akaratából saját nevében (jognyilatkozatokkal) szerezhet jogokat illetve vállalhat kötelezettségeket A cselekvőképesség érvényes jognyilatkozatok képesség –(nyilatkozati képesség), mely lehet
tételére való
aktív: mennyiben tehet valaki érvénes jognyilatkozatokat és lehet passzív: mennyiben lehet valaki a mások részéről hozzá intézett jognyilatkozatok címzettje
43
JOGKÉPESSÉG
Kezdete: SZÜLETÉSSEL
Vége: HALÁL
Ha élve születik az ember a jogképesség a fogantatástól megilleti
Jogi értelemben: agyműködés leállása (biológiai halál)- klinikai halál: szívműködés leállása
Születés
Halál tényét: orvos igazolja, ez alapján állítják ki a halotti anyakönyvi kivonatot
Fogantatás: vélelem, a születéstől visszaszámított 300. nap
Joghatás: 1. jogok és kötelezettségek a jogutódra szállnak 2. az elhunytnak jogai és kötelezettségei nem lehetnek
A halál megállapítása
Holttá nyilvánítás
- VÉLELEM
Feltétele: a személy eltűnésétől 5 év elteljen anélkül, hogy ezalatt az idő alatt az életben létére bármilyen adat utalna (tehát nem azonos azzal, amikor valakinek a tartózkodási helye ismeretlen). A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításig holtnak kell tekinteni. A bíróság az embert holttá nyilvánítja, majd a halál napját megállapítja. Ha csak az eltűnés időpontja valószínűsíthető, akkor az eltűnést követő hónap 15. napja a halál időpontja.
Halál tényének bírósági megállapítása -időpont egyértelmű
Ha a vélelem megdől az eredeti állapotot kell visszaállítani.
44
[
A cselekvőképesség
(1) Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. (2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. (3) A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
[
cselekvőképtelen állapot
(1) Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. (2) A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat - a végintézkedés kivételével - a cselekvőképtelenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megtételének körülményeiből
90
45
CSELEKKORLÁTOZOTTAN CSELEKVŐKÉPES VŐ-KÉPES Életkor Elmebeli állapot
ÜGYEK INTÉZÉSE
CSELEKVŐKÉPTELEN
Életkor Elmebeli állapot A tv-es képvis. jognyilatkozatá hoz gyámhat. jóváhagy. szüks. A tv-es képvis. jognyilatkozatához gyám(nagyobb jelentőségű ügyek): hat. jóváhagy . szüks. (nagyobb jelentőségű -gyermektart.lemond ügyek): - öröklésről lemond. -gyermektart.lemond -ingatlan átruh - öröklésről lemond A korlátozottság lehet telGyámhat.jóváhagyás -ingatlan átruh. jes vagy részleges, bizo sal sem érvényes, pl Gyámhat.jóváhagyás nyos ügycsoportok tekinte - a kezességvállalás, sal sem érvényes, pl tében. -jogról ellenérték nélkül lemon - a kezességvállalás, dás, (nem zárja ki a munkával -jogról ellenérték nélkül lemondás, (nem Gondnoka akkor járhat el szerzett keresménnyel való ren zárja ki a munkával szerzett keresménnyel általános jelleggel a gond delkezést és az ajándékozást). való rendelkezést és az ajándékozást). nokolt helyett és nevében, A közcélra tört. felajánlás A közcélra tört. felajánlás gyámhat. jóváha - ha a gondnokolt erre közgyámhat. jóváhagyással érvégyással érvényes okiratban feljogosította (ki nyes A szülő nem képviselhet , ha véve az azonnali intézke A szülő nem képviselhet , ha -érdekellentét van, dést igénylő esteket -érdekellentét van, -családi jogállással kapcsolatos ügyek, -családi jogállással kapcsolatos -ha a gyámhatóság a képviseleti jogát el ügyek, vonta -ha a gyámhatóság a képviseleti -olyan vagyon tekintetében, mely nem tar jogát elvonta tozik a kezelésébe -olyan vagyon tekintetében, mely nem tartozik a kezelésébe A korlátozott cselekvőképesség vagy a cselekvőképtelenség miatt, illetőleg a törvényes képviselő vagy a gyámhatóság jóváhagyásának hiánya miatt a jognyilatkozat semmisségére csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott vagy hi ányzik. Ha az egyik fél a cselekvőképességét illetően megtéveszti a másik felet (pl.: nagykorúnak vallja magát), azért felelősséggel tartozik, és 91 akár a szerződés teljesítésére is kötelezhető
CSELEKVŐ-KÉPES
KORLÁTOZOTTAN LEKVŐKÉPES
CSECSELEKVŐKÉPTELEN
ÉletElmebeli állapot Életkor kor Gondnok Meghatalm. útján SzüKÉPVIKérheti: házastárs, egyemás, lő, Szülő, gyám SELET neságbeli rokon, testvér, cselekvőképes ember gyám gyámhatóság, ügyész
Elmebeli állapot Gondnok Kérheti: házastárs, egyeneságbeli rokon, testvér, gyámhatóság, ügyész
92
46
A támogató kirendelés] (1) A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére - cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében - támogató kirendeléséről határoz. (2) Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal. A támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki. (3) A támogató kirendelése a nagykorú cselekvőképességét nem érinti.
93
Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet.
94
47
Jogi személyek A jogrendszer által, önálló jogalanyisággal felruházott célvagyon vagy szervezet. Jogképes (abszolút jellegű) jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, melyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek (pl.: élethez, testi épséghez való jog, nem végrendelkezhet stb.) A jogi személy szervezeti egysége fő szabály szerint nem jogi személy. 95
A jogi személyek kritériumai 1. Társadalmilag elismert cél (pl.: profit, non profit) 2. Állandó szervezet , mely a tagok személyétől elkülönül (ügyintéző szervek: belső, folyamatos működést biztosítják, képviselő szervek: a külső jogviszonyokban a jogi személy nevében járnak el) 3. Elkülönült vagyon (legalább a működéséhez szükséges mértékű, egyes jogi személyek esetében a mértékét törvény határozza meg). A tagok vagyonától el kell különíteni. Általában a tagok bocsátják rendelkezésre, de egyes jogi személyeknél (pl.: alapítvány) ez kívülállók részéről is történhet. 4. Önálló vagyoni felelősség (a kevésbé „tőkeerős” jogi személyek esetében a tagok mögöttes felelőssége az irányadó)Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni
5. Állami nyilvántartásba vétel (törvényszék vagy cégbíróság) 96 törvényességi felügyelet gyakorol a cégbíróság, illetve az ügyészség
48
A jogiszemélyek létrejötte Létrejötte – a (törvényzéki vagy cégbírósági) nyilvántartásba vétellel. Létrejöttének módjai: - Jogszabályi úton, - hatósági vagy egyéb határozat (testületi, közgyűlési) - a létesítéséről szóló döntés- írásba foglalt jognyilatkozattal, okirati formában A jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell jelölni: a jogi személy nevét, tevékenységét (céljait, tevékenységi körét), székhelyét, Képviselőjét Szervezeti felépítését Legfőbb szerv (határozatképesség, határozathozatal) Ellenőrzést
97
Az egyes jogi személyek esetében még egyéb adatokat is meg kell határozni.
A jogi személyek megszűnése Jogutódlással: jogelőd jogaival, kötelezettségeivel a jogutód „rendelkezik”
Jogutód nélkül
MÓDJAI 1. Átalakulás
- az alapdokumentumban szereplő megszűnési feltétel bekövetkezett
2. Egyesülés
- tagok száma 1 főre csökken (kivéve Kft. Rt.)
- összeolvadás, - beolvadás 3. Szétválás - különválás - kiválás
Esetei: - Az előre meghatározott időtartam eltelt,
- elhatározza a megszűnést
- bíróságmegszűntnek nyilvánítja: törvényességi felügyelet - hivatalból törlés - a célja megvalósult - az összes tag kilép MÓDJAI -felszámolás, -végelszámolás 98
49
Átalakulás
Szűk értelemben vett formaváltás Jogelőd ------------------ jogutód
Egyesülés- összeolvadás Minimum 3 résztvevős, jogelődök megszűnnek, s jogaik, kötelezettségeik a jogutódra szállnak át. Jogelőd
jogutód jogelőd
50
Egyesülés- beolvadás Jogelőd megszűnik- a vagyona a jogutódra száll.
Jogelőd
Jogutód Jogelőd
Szétválás, mint az egyesülés „fordítottja” KÜLÖNVÁLÁS – a jogelőd megszűnik Jogelőd
Jogutód
Jogutód
51
A jogelőd változatlan formában működik Tagjainak és vagyonánakSzétválás-kiválás egy részéből jön létre a kiváló jogi személy
Jogelőd Jogutód Jogutód
Az állam jogalanyisága
Az állam a vagyoni viszonyok alanya, így jogi személy más jogi személyekkel és magánszemélyekkel egyenjogú és egyenrangú.
52
A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME
A személyek polgári jogi védelme Magánszemélyeket és jogi személyeket egyaránt megillet (kivétel!) Személyiségi jog alanya csak jogképes személy lehet (kegyeleti jog) Személyhez fűződő jogok korlátja: az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet (kifejezettnek kell lenni, jogosult terhére nem lehet kiterjesztően értelmezni)
53
Csak magánszemélyeket megillető személyiségi jog 1. Egyenlő bánásmód követelményének megsértése 2. Lelkiismereti szabadság sérelme 3. Személyes szabadság jogellenes korlátozása 4. Testi épség és egészség Becsület és emberi méltóság
Jogi személyeket IS megillető szem. jogok 1. Névviseléshez való jog 2. Jóhírnévhez való jog 3. Visszaélés képmással, hangfelvétellel 5. Titokvédelem 6. Magánlakás, illetve a jogi személy céljaira szolgáló helyiség
54
Egyenlő bánásmód követelményének megsértése Egyenlő bánásmód: kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek, vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez.
Egyenlő bánásmód követelményének megsértése Közvetlen hátrányos megkülönböztetés fajtái pl.: - nemi, - faji hovatartozás, - bőrszín, - nemzetiség, - anyanyelv, - fogyatékosság, - vallás, -szexuális irányultság, nemi identitás, - életkor, vagyoni helyzet, egyéb helyzet
55
Egyenlő bánásmód követelményének megsértése
Közvetett hátrányos megkülönböztetés: Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, magatartás, mely egyes személyeket vagy csoportokat más, személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz.
Egyenlő bánásmód követelményének megsértése
Jogszabály hatálya nem csak magánjogi jogviszonyokra terjed ki Bizonyítási kötelezettség: jogsértőn
56
Lelkiismereti szabadság Kiterjed: vallás, a világnézet szabad megválasztására, gyakorlására, ilyen meggyőződés kinyilvánítására, vagy annak mellőzésére Nem kapcsolódik szükségszerűen vmely felekezethez tartozáshoz, vagy felekezeten kívül álláshoz
Személyes szabadság jogellenes korlátozása - tartózkodási hely-, - lakóhely-, - hivatás szabad megválasztása, - gondolatközlés szabadsága, kivel kíván kapcsolatot létesíteni stb. Büntetőjogi vetülete is van Közérdekből, kivételesen korlátozható (pl. Be. szabályai az egyes kényszerintézkedésekről)
57
Testi épség és az egészség megsértése
Legalapvetőbb emberi jog (23/1990. AB hat. – „anyajog”) Testi és lelki károsodás is beletartozik
Becsület és az emberi méltóság megsértése Becsület: a személy társadalmi megítélése Megsértés: ha a magatartás alkalmas arra, hogy az egyén társadalmi elismertsége kedvezőtlenül megváltozzék Összeütközés a vélemény nyilvánítás szabadságával (jogellenessé akkor válik, ha a bíráló túllépi a sz. v. határait)
58
Névviseléshez való jog Tartalma: Mindenkinek joga van a névviseléshez (vonatkozik a felvett névre is – művészekre, sportolókra megelőzés elve) Joga van neve tiszteletben tartására Kizárja, hogy valaki olyan nevet viseljen, amire nem jogosult
Névviseléshez való jog Jogi
személyek névviselése
Alapvető követelmény: Jogi személy más nevét, máséhoz hasonló nevet ne használjon Hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedő szervezet nevétől különbözzék (névkizárólagosság elve) Tükrözze a valóságot (névvalódiság elve) Nyelvhelyesség követelményeinek megfelelően (névszabatosság elve)
59
Jóhírnév sérelme Valaki valamely személyt érintő közlést tesz, amely objektíve valótlan és ezáltal alkalmas az érintett értékelésének hátrányos befolyásolására Elkövetési módok: bármilyen formájú közlés, de az elhallgatás is Objektív felelősség – nem kimenthető Speciális eljárás: sajtó-helyreigazítás
Visszaélés képmással, hangfelvétellel Az érintett személy hozzájárulása szükséges Készítéshez adott hozzájárulás nem jelenti egyben a felhasználás engedélyezését is – kiterjesztően nem értelmezhető Nyilvánosságra hozatal: forgalmazás, kiállítás stb.
sokszorosítás,
Speciális szabályok a közszereplőkre, nyilvános közszereplésre, „tömegfelvételre”
60
Titok
Fajtái: levéltitok, magántitok, üzleti titok Védett: tartalmának megismerése, felbontás, magánál tartás, másnak átadás, megsemmisítés
Magánlakás, egyéb helyiség védelme Védett: magánszemély életvitelét biztosító tartózkodási hely Jogi személy esetén, ahol tevékenységet folytat Jogosulatlan belépés, elmenetel megtagadása
tartózkodás,
61
Személyhez fűződő jogok megsértésének polgári jogi szankciói Csak személyesen lehet érvényesíteni (korlátozottan cselekvőképes maga is felléphet) - Jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása - Jogsértő eltiltása a további jogsértéstől - Nyilatkozattal, vagy más megfelelő módon adjon elégtételt - Sérelmes helyzet megszüntetése, eredeti állapot helyreállítása - Jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése - Sérelemdíj - Kártérítés
62
