ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. (általános jog)

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. (általános jog) Készítette: dr. Siket Judit SZTE-ÁJTK Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék 2013. november TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

A jog fogalma • jogi norma fogalma: elvont, absztrakt magatartási szabály, amely lehet: – feltétlen, kategorikus: általános tartalmat határoz meg – hipotetikus: feltételes tartalmú

• jogi norma szerkezeti elemei: – feltételezés (hipotézis) – rendelkezés (diszpozíció) – jogkövetkezmény (szankció)

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

A jogforrás fogalmi megközelítései egységes jogforrás fogalom nem létezik • jogforrási rendszer: azon alkotmányjogi intézmények összessége, amelyek egy adott államon belül kifejezik a hatályos jog létrejöttének folyamatát, • a jogforrás fogalma • jogszabály, • a jogalkotói hatáskör és annak gyakorlása

• anyagi (külső) jogforrás: a tárgyi jog ebben a formában ölt testet, a jog megismerhetőségét szolgálja • alaki (belső) jogforrás : a szerv, amely a tárgyi jogot megalkotja, felhatalmazás birtokában, közjogi jogi személyként eljárva


.

A jogforrás meghatározása az Alaptörvényben • Hazai jogforrások kategóriáinak meghatározása: Alaptörvény T) cikk (2) bekezdés: „Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.”


.

Jogszabályalkotás • állami, közhatalmi tevékenység • jogalkotásra jogosult szervek - jogszabályok • Alaptörvény T) cikk (1) bekezdés: „Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.”

• a jogalkotásról: 2010. évi CXXX. tv. • a társadalmi egyeztetésről: 2010. évi CXXXI. tv. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

• törvény • példák a sarkalatos törvények köréből (jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-a által elfogadott törvény) • magyar állampolgárság • családvédelem • sajtószabadság • választójog magyarországi lakóhelyhez kötése • nemzetiségek jogai • közteherviselés • egyházakra vonatkozó részletes szabályok • pártok működése • nemzeti vagyon


.

• rendeletalkotás • önálló rendeletalkotás minden olyan tárgyban, amely nem kizárólagosan vagy elsődlegesen törvényhozási tárgy • eredeti: nem létezik magasabb szintű szabályozás – Kormány-, önkormányzati rendelet • származékos: felhatalmazáson alapul – végrehajtási jellegű


.

RENDES JOGREND JOGALKOTÓ SZERV

JOGFORRÁS Alaptörvény törvény

Országgyűlés Országgyűlés

törvényerejű rendelet

Népköztársaság Elnöki Tanácsa (megszűnt, módosítása, hatályon kívül helyezése az Országgyűlés hatásköre) Kormány miniszterelnök Magyar Nemzeti Bank elnöke miniszter önálló szabályozó szerv vezetője

rendelet

helyi önkormányzatok Alkotmánybíróság határozata Kúria jogegységi döntése

Kúria jogegységi tanács


.

MEGJEGYZÉS

sarkalatos törvény: jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmada

eredeti, származékos

Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal eredeti, származékos joggyakorlat továbbfejlesztése, egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása

• A jogszabályi hierarchia – – – – – – – –

Alaptörvény Törvény (Alaptörvénnyel nem lehet ellentétes) Kormányrendelet (törvénnyel nem lehet ellentétes) miniszterelnöki rendelet(törvénnyel, kormányrendelettel, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes) miniszteri rendelet (törvénnyel, kormányrendelettel, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes) Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete (törvénnyel nem lehet ellentétes) önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete (törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes) önkormányzati rendelet (más jogszabállyal nem lehet ellenétes)


.

Speciális jogforrások • Az európai uniós jog elsődleges forrásai: alapító szerződések és azok módosításai • másodlagos jogforrások: egyoldalú, illetve a megállapodáson alapuló jogi aktusok – egyoldalúak: – – – – –

rendelet: általános hatály, teljes egészében kötelező, közvetlenül alkalmazandó irányelv: az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, a forma és az eszközök megválasztása nemzeti hatóságok hatásköre határozat: teljes egészében kötelező, ha címzettet megjelöl, a címzettre kötelező ajánlás: nem kötelező vélemény: nem kötelező

• nemzetközi szerződések • Alkotmánybíróság határozatai: nem jogalkotó szerv, meghatározott hatásköre révén hatással van a jogrendszerre és annak működésére, jogszabály megsemmisítése mindenkire nézve kötelező, döntések indokolása közvetlenül nem rendelkezik kötelező erővel, de a benne foglalt értelmezés, érvelés ha a jogalkotói és a jogalkalmazói tevékenységre egyaránt • Kúria jogegységi határozatai • jogáganként további jogforrási formák is létezhetnek (pl. kollektív szerződés, szakmai protokollok)


.

Példák az egészségügyre vonatkozó jogi szabályozás köréből: - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) - Ágazati kódex: 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről - Kapcsolódó jogszabályok - törvényi szintű - nagy mennyiségű és differenciált végrehajtási szabályrendszer

- Nemzetközi szabályozás - egyetemes egyezmények - Európai Unió Alapjogi Chartája - szabad és tájékozott beleegyezés követelménye az eljárásokba - eugenika tilalma - emberi test és részei haszonszerzési célú felhasználásának és a klónozásnak a tilalma - megelőző eü. ellátás igénybevételéhez és az orvosi kezeléshez való jog - uniós politikák végrehajtása: biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét


.

Alapelvek, szerepük a jogalkotásban és a jogalkalmazásban • Jogelvek szerepe: – közvetlenül nem származnak belőlük jogok vagy kötelezettségek – a jogalkalmazást elsősorban értelmezés útján segítik elő – rendszerezési célokat is szolgálhatnak

• Klasszikus jogelvek: a jog szabályai a társadalom egyetértését fejezik ki, huzamosabb időn keresztül érvényesülnek – pl: senki sem adhat másnak több jogot, mint amivel saját maga rendelkezik – a különös jogszabályi rendelkezés lerontja az általánost – a későbbi jogszabály lerontja a korábbit

• Kötelező jogelvek: Alaptörvényben, törvényben szabályozott alapelvek TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

A normaalkotás általános folyamata 1.) A szabályozási igény megjelenése ↓ 2.) A szabályozás szükségességének feltárása ↓ 3.) Előzetes hatásvizsgálat ↓ 4.) A szabályozás szintjének meghatározása ↓ 5.) A szabályozási tartalom kialakítása ↓ 6.) A jogszabálytervezet megszerkesztése ↓ 7.) Egyeztetési eljárás ↓ 8.) A jogszabály elfogadása ↓ 9.) A jogszabály kihirdetése


.

•

A jogalkotással szemben támasztott követelmények – – – –

egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalom a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, a kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre biztosítani kell, hogy a jogszabály » megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, » illeszkedjen a jogrendszer egységébe, » megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és » megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek


.

•

A jogalkotással szemben támasztott követelmények (2) – azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni – szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű – ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat – felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit, a felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni


.

A jogszabály hatálya • Területi: földrajzi terület, melyen a jogszabályt alkalmazni kell • Időbeli: az az időtartam, amelyen belül a jogszabályt alkalmazni kell • Személyi: a jogszabály rendelkezései mely természetes és jogi személyekre vonatkozóan állapít meg jogokat, kötelezettségeket • Szervi: a jogszabályt mely szervek eljárásában kell alkalmazni • Tárgyi: milyen ügyekben kell alkalmazni a jogszabályt


.

A kihirdetés, a közzététel és a Nemzeti Jogszabálytár • Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny: a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni • elérhetősége: www.magyarkozlony.hu • a jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. • a Nemzeti Jogszabálytár a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és honlapon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény • internetes elérhetőség és keresés: www.njt.hu


.

A közjogi szervezetszabályozó eszközök • a közhatalom szervei által kibocsátott belső normák • jogszabállyal nem lehetnek ellentétesek • két alaptípus: – –

normatív határozat (testületi szervek: szervezet, működés, tevékenység, cselekvési program szabályozása) normatív utasítás (egyszemélyi vezetés: a vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét határozza meg)


.

Alapjogok, származtatott jogok • minden embert egyaránt megillető jogok – nemzetközi emberi jogi egyezmények és egyes államokban alkotmányi szintű szabályozás • emberi jogok alapvető szerepe: – – – –

védelmet biztosítanak az egyének számára az állami beavatkozásokkal szemben az emberek szabadon vehetnek részt a társadalmi életben és a különböző politikai folyamatokban mindenkinek joga van saját életének alakításához, életmódjának meghatározásához, feltéve, ha az nem árt másoknak és nem veszélyezteti az állam biztonságát az egyén cselekvési lehetősége az állami beavatkozástól való mentességgel párosul, védelem az állam beavatkozásával szemben


.

I. generációs alapjogok – az állam tartózkodó magatartása – elsősorban természetjogi megközelítés • Az ember és polgár jogairól szóló deklaráció • Rousseau: Társadalmi Szerződés • E körbe tartoznak: – –

az államhatalom korlátozása politikai jogok: személyes szabadság és sérthetetlenség, szólásszabadság, egyesülési jog, gyülekezési jog)


.

• •

•

alapjogok tételes joggá válása (alkotmányos jogok) – ellentmondásos folyamat eredménye gazdasági, szociális és kulturális jogok megjelenése a XIX. sz. közepétől – változás: az állam aktivitását tételezi fel - II. generációs alapjogok alapjogok egyetemessége – második világháború után nemzetközi szintűvé válik – – –

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948. december 10. (ENSZ) 1950. Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről (Európa Tanács) 1961. Európai Szociális Charta (Európa Tanács)


.

•

III. generációs alapjogok: szolidaritási jogok – betegjogok, fogyatékosok jogai – –

–

fejlődéshez, békéhez való jog, egészséges környezethez való jog, az emberiség közös örökségéből részesedéshez való jog az Alaptörvény különböző megfogalmazásokat tartalmaz az alapjogok körében - jelentősége a megfogalmazásoknak e jogok érvényesíthetőségében jelentkezik az alapjogoknak természetes és jogi személyek lehetnek jogosulti alanyai


.

Az alapjogok érvényesítésében kötelezettként közreműködő szervek: • Országgyűlés –

–

• • • • •

alapjogokra vonatkozó jogalkotási kötelezettség, alapjog korlátozása törvényben gazdasági, kulturális, szociális alapjogok érvényesüléséhez költségvetési források biztosítása

Alkotmánybíróság alapvető jogok biztosa Kormányzat – jogalkotási szerep: alapjogot nem korlátozhat Közigazgatás Bíróság, ügyészség,


.

Alapjogok Magyarország Alaptörvényében • SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.


.

A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1966. 12. cikk 1. Az Egyezségokmányban részes államok elismerik mindenkinek a jogát arra, hogy a testi és lelki egészség elérhető legmagasabb szintjét élvezze. 2. Az Egyezségokmányban részes államok által a jog teljes megvalósítása érdekében teendő intézkedéseknek különösen az alábbiakra kell kiterjedniük: a) a halvaszületés, a csecsemőhalálozás csökkentése, valamint a gyermekek egészséges fejlődése érdekében szükséges intézkedések; b) a környezet és az ipar egészségügyének minden vonatkozásban történő megjavítása; c) a járványos, helyileg rendszeresen előforduló járványos és foglalkozási, valamint más megbetegedések megelőzése, gyógyítása és ellenőrzése; d) olyan feltételek megteremtése, amelyek megbetegedés esetén mindenki számára biztosítják az orvosi ellátást és kezelést.


.

• 54/1996. (XI.30.) AB határozat „A lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog tehát önmagában alanyi jogként értelmezhetetlen, az az Alkotmány 70/D. § (2) bekezdésében foglalt állami kötelezettségként fogalmazódik meg, amely magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy a törvényhozó a testi és lelki egészség bizonyos területein alanyi jogokat határozzon meg.” • Az Alapörvényben meghatározott alapjogok további szabályait törvények állapítják meg, biztosítva azok érvényesülési lehetőségeit. • Betegek jogai és kötelességei – részletes szabályozás - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. II. fejezet (ellátáshoz való jog, emberi méltósághoz való jog, kapcsolattartás joga, tájékoztatáshoz való jog, gyógyintézet elhagyásának joga, ellátás visszautasításának joga, életfenntartó kezelés visszautasítása, az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga, orvosi titoktartáshoz való jog) TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

A jogértelmezés módszerei • Absztrakt, általános tényállások – egyedi jogesetre történő alkalmazás • egyszerűbb társadalmi körülmények – jogi normák inkább az egyes konkrét élethelyzetre vonatkoznak, értelmezés szigorúbban kötött a normák szószerinti értelméhez Alaptípusai: • nyelvtani, grammatikai értelmezés: a norma szövegében levő szavakat, mondatokat értelmezi a nyelvtan szabályai szerint • logikai értelmezés: argumentum a contrario (ellenkezőből való következtetés) • rendszertani értelmezés: részletekbe vesző, ellentmondásos jogi normák tömegében a rendszeres felépítésre törekvés alapján értelmez: jogi norma értelme csak úgy ismerhető meg, ha azt beillesztik az átfogó normarendszerbe • történeti értelmezés: jogalkotó történeti akaratának-szándékának kutatása • teleológiai értelmezés: jogi normák egy cél érdekében kerülnek megalkotásra – norma által elérni kívánt célnak megfelelően konkretizálható a norma tartalma


.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK II. (közigazgatási jog)


.

A közigazgatás fogalma, sajátosságai, rendeltetése • negatív megközelítés: közigazgatás alatt minden olyan tevékenységet értendő, mely nem tartozik más állami szerv tevékenységi körébe • pozitív megközelítés: – – –

alanyi (melyik hatalmi ág látja el a közigazgatási funkciókat), materiális (tartalmilag mit végez a közigazgatás) vegyes, komplex módszert alkalmazó


.

Közigazgatás tevékenységfajtái

Közigazgatási jogi tevékenységek Közhatalmi tevékenység

Közvetlen igazgatás

- Jogalkotás - Hatósági jogalkalmazás


Nem közigazgatási jogi tevékenységek

.

- Szervezetirányítás - Belső igazgatás - Gazdálkodás - Materiális tevékenység

A közigazgatás intézményrendszere • közigazgatási szervek azok, melyeket a jogszabályban arra felhatalmazott állami szerv szabályos jogrendben, mint közigazgatási szervet hozott létre • fajtáit és létrejöttük, létrehozásuk módját alkotmány, törvény határozza meg • mely tényezők hatnak a közigazgatás intézményrendszerének alakulására? Az egészségügyi igazgatás főbb területei • népegészségügy, közegészségügy, járványügy • gyógyító-megelőző ellátás –

•

Egészségügyi szolgáltatók – betegek közötti jogviszonyok

gyógyszerügyi igazgatás


.

A KÖZIGAZGATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK

Önkormányzati igazgatás

Államigazgatás

KÖZINTÉZMÉNYEK

Köztestületi önkormányzatok

Közjogi jogállású közintézetek

Közalapítványok Önkormányzati igazgatás hatályos rendszere: I. Helyi önkormányzat II. Nemzetiségi önkormányzat


.

Az államigazgatási szervek hatályos rendszere:

I. Központi államigazgatási szervek: 1. a Kormány 2. a kormánybizottságok 3. a Miniszterelnökség 4. a minisztériumok 5. az autonóm államigazgatási szervek: - a Közbeszerzési Hatóság - az Egyenlő Bánásmód Hatóság - a Gazdasági Versenyhivatal - Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság - Nemzeti Választási Iroda 6. a kormányhivatalok: - a Központi Statisztikai Hivatal - az Országos Atomenergia Hivatal - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 7. a központi hivatalok 8. a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Rendvédelmi szerv: - a rendőrség - a büntetés-végrehajtási szervezet - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 9. az önálló szabályozó szervek: - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal II. Területi államigazgatási szervek: 1. Megyei és a fővárosi kormányhivatalok 2. Dekoncentrált szervek 3. Járási hivatalok III. Az államigazgatás helyi szerve: jegyző 1. Jegyző

Példák az egészségügyi igazgatás intézményrendszere köréből: • Köztestületi önkormányzatok: 1993-1998. TB önkormányzatok • Minisztériumok: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzetgazdasági Minisztérium ágazati feladatai • Központi hivatalok: – – –

– –

Országos Tiszti-főorvosi Hivatal, ÁNTSZ intézetei Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Gyógyszerészeti, és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Dokumentációs Központ


.

Példák az egészségügyi igazgatás intézményrendszere köréből (2): • Területi államigazgatás szervei –

•

Megyei/fővárosi kormányhivatalok szakigazgatási szervei

Települési önkormányzatok – –

Egészségügyi alapellátás, településtisztaság Városokban (körzeti ellátási kötelezettség: eü. járóbeteg szakellátás

Nem közigazgatási szervek • Szakmai testületek – Egészségügyi Tudományos Tanács • Szakmai kollégiumok • Közintézetek – országos gyógyintézetek, klinikák, országos szolgáltatók • Szakmai kamarák


.

• •

A közigazgatási szerv jellemzői közigazgatási szervek – – – – –

•

az állami szervek rendszerébe tartoznak, specifikus csoportot alkotnak belső szervezeti egységekre tagolódnak, önálló szervek szervezeteket, a szervezetek szervezetrendszereket alkotnak összességük a közigazgatás teljes szervezetrendszerét jelenti

jellemzői: – – – – –

–

nagy méret, összetettség strukturáltság működése jogilag szabályozott, törvény alá rendelt tevékenység állami közhatalom gyakorlása: hatásköre és illetékessége alapján minden természetes és jogi személyre, valamint szervezetre vonatkozóan kötelező jogi aktusokat bocsáthat ki, felügyeli ezek végrehajtását, és adott esetben állami kényszerrel is érvényt szerezhet döntéseinek fokozatosan átalakul és előtérbe kerül az organizatorikus, szolgáltató jelleg


.

•

A közigazgatási jog (szervezeti, anyagi, eljárási jog) fogalma, forrásai – – – – –

a közigazgatási jog - a jogrendszeren belül a közjog keretébe tartozik anyagi jogi normák (ágazati szabályozások) alaki (eljárási) jogi normák (általános és különös eljárási normák viszonya) szervezeti normák a közigazgatási jog forrásai: ld. jogforrások


.

A hatósági jogalkalmazás szervezetrendszere 1. államigazgatási szervek • • •

központi közigazgatási szervek területi államigazgatási szervek a helyi államigazgatás szervezete

2. önkormányzati igazgatási szervek 3. közvetett államigazgatási szervek TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

A hatósági jogalkalmazás szervezetrendszere (2) • közigazgatási hatósági eljárás során hatóságnak minősülő szervezetek, személyek általános fogalma: közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) határozza meg • közigazgatási hatóságként a következő szervek, személyek járnak el: – – – – –

az államigazgatási szervek, a helyi önkormányzati képviselő-testület, annak szervei, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet/akit törvény vagy kormányrendelet hatósági jogkör gyakorlására feljogosított


.

A hatósági jogalkalmazás folyamata • egyidejűleg juttat érvényre anyagi jogi és eljárásjogi (alaki jogi) jogszabályokat – –

• • • •

az anyagi jogi jogszabályok mindig az adott ügy jellegének, sajátosságainak megfelelően alakulnak - ügyenként különböző normákat kell alkalmazni a jogalkalmazás folyamatában az eljárásjogi (alaki jogi) normák - közös mederbe terelik a jogalkalmazás folyamatát.

konkrét egyedi jogesetet bírál el jogesetet a jogalkalmazó szerv összeveti a vonatkozó anyagi jogi normákban foglaltakkal, az eljárásjogi normák által meghatározottak alapján megállapítja az adott ügyben a tényállást, meghozza az eljárást lezáró döntését


.

• A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás • közigazgatási eljárási jog: jogi normák, amelyek a közigazgatási szervek hatósági eljárási cselekményeit szabályozzák – jogalanyok jogai és kötelességei, általános és speciális eljárási jogszabályok összessége • A hatósági eljárás szakaszai: – Alapeljárás: eljárás megindításával kezdődik és az elsőfokú érdemi határozat meghozatalával zárul – Jogorvoslati eljárás – jogorvoslati eszköz igénybevétele esetén (kérelemre vagy hivatalból) – Végrehajtási eljárás – a döntés kikényszerítése érdekében, önkéntes teljesítés elmaradása esetén TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

Hatáskör, illetékesség • hatáskör: a különböző típusú és szintű közigazgatási szervek közötti munkamegosztás – jogszabály határozza meg • illetékesség: azonos hatáskörű szervek közötti területi munkamegosztás – általános illetékességi okok (lakóhely, székhely, ingatlan fekvése, tevékenység gyakorlásának helye, a jogellenes magatartás elkövetésének helye) TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

Ket. alapelvei: • Törvényesség elve • Törvény előtti egyenlőség elve • Egyenlő bánásmód követelménye, diszkrimináció tilalma • Anyanyelv használatának elve • Tisztességes eljáráshoz való jog, ésszerű határidőn belül történő döntéshez való jog • Hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége, joggal való visszaélés tilalma • Hivatalból való eljárás elve • Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme • Szabad bizonyítás elve • Jóhiszemű eljárás • Hatóság és az ügyfél együttműködési kötelezettsége • Tájékoztatáshoz való jog, a hatóság tájékoztatási kötelezettsége • Költségtakarékos eljárás elve • Elektronikus kapcsolattartás elve


.

• •

Eljárás első szakasza: alapeljárás Megindítása: – hivatalból • jogszabály előírja, • felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte, • életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást – ügyfél kérelmére • benyújtása a hatósághoz (írásban vagy szóban, a kérelem személyes előterjesztésének esetei, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet, jogszabály rendelkezése alapján nyomtatvány, elektronikus űrlap) • a kérelem előterjesztésének helye (hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság, integrált ügyfélszolgálati iroda, lakcím, munkahely székhelye szerinti azonos hatáskörű hatóság, ügyfél lakcíme, munkahelye szerinti illetékes jegyző)


.

• Az eljárásban résztvevő személyek, hatóságok – az ügyfél fogalma (Ket. 15. §), az eljárás egyéb résztvevői (tanú, hatósági tanú, szakértő, tolmács, stb.) – eljáró hatóság, közreműködő hatóság, szakhatóság, tanúsító szervezet • Tényállás megállapítása – hivatalból, szabad bizonyítás elve alapján • A hatóság döntései – ügy érdemében: határozat – eljárási kérdésekben: végzés – hatósági szerződés – egyezséget jóváhagyó határozat TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

• Az eljárás második szakasza: jogorvoslati eljárás • Kérelemre induló jogorvoslati eljárások – Fellebbezés – Bírósági felülvizsgálat (peres és nemperes eljárás) – Újrafelvételi eljárás – Eljárás az Alkotmánybíróság határozata alapján • Hivatalból történő döntés-felülvizsgálat – Határozat módosítása, visszavonása a hatóság saját hatáskörben – Felügyeleti eljárás – Eljárás az ügyész felhívása alapján TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

.

• Az eljárás harmadik szakasza: végrehajtás – hatóság döntésében foglalt kötelezettség teljesítésének kikényszerítése, ha az önkéntes teljesítés elmarad

• • • • •

Végrehajtható döntések Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása Meghatározott cselekmény végrehajtása A végrehajtási eljárás egyes szakaszai Mögöttes szabályrendszer: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. (Vht.)


.

• • • •

• •

Ajánlott irodalom Emberi jogok Budapest Osiris 2008 Gerencsér – Gyurita – Lapsánszky – Mudráné – Patyi – Varga: Közigazgatási hatósági eljárásjog Dialóg Campus Kiadó Budapest – Pécs 2011 Közigazgatási jog - Fejezetek szakigazgatásaink köréből 3. kötet Complex Kiadó 2013. 17-81. p. Patyi András – Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog (az Alaptörvény rendszerében) Dialóg Campus Kiadó Budapest – Pécs 2012 Pokol Béla: Jogi alaptan Rejtjel Kiadó Budapest, 2000 Tóth Judit: Jogalkotástan Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Budapest 2011


.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. (általános jog)

Recommend Documents