A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához

MAGYAR JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI SZÖVETSÉG www.medicina2000.hu

A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához Dr Pásztélyi Zsolt M.Sc. elnök 1


315 független összesen intézmény, (db)

TVK (német pont/hó) 50

100 ezer alatt

106

100 ezer- 1 millió között

70

1-5 millió között

50

5-10 millió között

45

10 millió fölött 2


„Elodázhatatlan a járóbeteg ellátás fejlesztése érdekében az egynapos sebészet, a kúraszerű ellátások költséghatékony és méretgazdaságos finanszírozása a járóbeteg szakellátóknál. Ezzel a drága és veszélyes fekvőbeteg ellátás helyett az olcsóbb és biztonságosabb járóbeteg ellátásban lehetne a betegeket gyógyítani. Ennek egy konkrét formája akár egyes konkrét betegségcsoportok járóbeteg szakellátásba történő átcsoportosítása lenne, megfelelő ösztönzőkkel. Ezt további kórházi ágyszám csökkentést tudna támogatni.” 3


Gondolatébresztő: Speciális helyzetben • Nem magunk képzünk • Szimbiózis a kórházi ellátással: oda-vissza • Sok a részmunkaidős, vállalkozó, egyéb jogviszonyban dolgozó. Ez rugalmasságot is hoz a rendszerbe, de veszélyt is jelent.

4


A HR tervezés dilemmái • Jellemző az elöregedett korfa, sok nyugdíjast alkalmazó intézményi kör: de ebből van még pótlás… • Érdemes-e tervezni, vagy hagyjuk a piacra?

5


Előnyök-erősségek • Kisebb hierarchia: gyakorlatilag szabad szakorvosok, nagyobb mobilitással: általában több helyen is rendelnek. • Kevésbé paraszolvencia-modulált, ezért az kevesebb anomáliát kelt. • A fejlődés kulcsa az allokációs hatékonyság növelésében. De: eszközpark fejlesztés szükséges • A vállalkozók nagyobb részaránya rugalmasabbá teszi a rendszert • A járóban (is) végzett tevékenység valójában az orvosi munka legértékesebb része 6


Hátrányok • Maradványelv a humán erőforrásban • Lehet-e életpálya? Nem egy orvos és asszisztense „eltartóképessége” szerint épül fel a rendszer és a szakemberek eloszlása • A vállalkozó teljesítményorientált, rugalmas, hatékony, viszont önkizsákmányoló • Mentális változás (szemléletváltozás) szükséges a járó fontosságának elismerésére (nem a kórház „előkészítője” vagy „ledobója”) 7


Lehetőségek • Jól lehet(ne) mérni a teljesítményt, és vele a forráselosztást • Tervezhetőség a kapacitásokban, humán erőforrásban • Megjelentek szektorspecifikus képzések: asszisztensi képzés, dokumentációval, finanszírozással, kommunikációval kibővítve. • Főállás járó, mellette kórházba is „beforog”? • Hatékony együttműködés a háziorvosokkal (járó szakellátás, háziorvos – mindkét feladat az önkormányzatnál). 8


Fenyegetettség • Egyre több a részállású, keveset vannak jelen, sérül(het) a beteg követésének elve, a hálózatban (háziorvossal, asszisztenssel, védőnővel, stb) történő ellátás. • A sok vállalkozó mellett nem épülnek fel teamek • A szektor jövedelemtermelő képessége gyengébb, nehezen tartja meg a jobbakat. 9


Megoldások • Piac versus szabályozás? • Maradványelv? (ami a kórházból kijön) • Praxis fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben is (eltartóképesség) • A rezidens képzésbe beépíteni a járó munkát (kötelezően letöltendő szakmai gyakorlat járó intézetben) • Nem a jogviszony a fontos, hanem a minőség. Ez utóbbi mindkét foglalkoztatási forma mellett elérhető!

10

A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához

Recommend Documents