á *-J à - i à' Ati f z f î

Ati

à'

4

♦*** * f à N i. ^

i‘

‘i

lî>

i

S

\

r

i >i l£ V* *

î w

D

r ,j

¿

.K

fz .

*

/ A /.

' V *.L 64*-« r . f

«

* i

\ <«£

5 î

i * v

1> **v

?

\ i. %

V " ~i ..X

r* <

>

i.

♦

/

i a

4-

%> r

4-

K

'

-y

» 1* *

* 4 1

w- T

4

'

i

*í

»- H

>•\ » Ç 4 , » * *■ * ^

■

f c -

y

r-

r.

-

?

J

ß? »

r

**■

*

^

A' •*

*■*

>'•

^v;

*

V \* ^ ■■■?, /I juy £> 7

4$

A ,«£

**

“♦V*

/ ' -A -%I * -r : V

L»

Xi

Tr

VVX

'

•J* 4 s '

K‘ r* v' t!: W V\

fîk

f V,

.•i

f

'm Si* * >>-• r ^ L t“

îs 'V

V/ K ?*-iT » •y " < •*

•

i

'

r .

K*

%*

w r

%

,* *?•

* * ?► • ♦

<

Â

y

% ~ / V-

¿

'

;

■•

^ *%f

a

.«-*

V

*/

/ *

V

tV s.

H

I

i - *> *V^

% V .

n

s

'.I

» 't

"7

t• * f

V

^f' Sf •S

/

■

f

m

II

r- m

V

v v ^

<: Vi 4

r

à /•

«

'V

^4-y V > i€~

r

#N

:X

*

* i i

•k,+J

\ 1

.

r v X ^ .-■: •

‘4 T

ft

V w

•T

V>¿V? » .V; * * >

0 '

4

»%

r

i I

'i f

\

4

\

•

**

k

t

, .Vtp

z

-I /

V -

■ * á * *-J à -i

/

V

>r

■ .

f

\

y*\

¥9 *

>

>

rK

.V

á

*

-

WÍ sr

V *

V

m

V

t

?

c .i * »

S

/ *.

M

% «S ^*

AZ O RSZÁ G O S

M. KIR. M INTARAJZISKOLANAK ES

f

rr

R A JZT A N A R K ÉPZŐ N E K ff

ERTESITOT AZ 1 8 9 6 — 9 7 . T A N É V R Ő L .

AZ IN T E Z E T C Z E L JA , S Z E R V E Z E T E É S T A N T E R V É N E K K IV O N A T Á V A L , v a la m in t a r a jz t a n a r v iz sg a l a t i

sza b a ly za t

t e l je s

KÖZLI

K E L E T I GUSZTÁV IG A Z G A T Ó .

BU D APEST. f r a n k l in

-t a r s u l a t

n y o m d a ja

1897.

ORSZÁGOS MAGY. KIR. INTARAJZISKOLA RAJZTANÁRKÉPZÖ

sz ö v e g é v e l

%

AZ I NTEZET C Z E L J A ES FELADATA.

Az országos magyar királyi mintarajziskolának és rajztanárkép zőnek feladata a jelenkor igényeinek és az ország szükségeinek megfelelő rajztanárok szakszerű kiképzése, valamint tehetséges ifjaknak, kik a képzőművészetek valamely ágára, különösen pedig a festészetre vagy szobrászatra

szánják magukat, a hivatásukra

szükséges ismeretek alapos megszerzésére alkalmat nyújtani. Ezen czéljainál fogva az intézet oktatást nyújt a képzőm űvé szeteknek, alábbi tantervébe foglalt ágaiban, gyakorlati utmutatás é s elméleti tanfolyamok segélyével.

TANTERV.

I. A L A K - R A J Z É S F E S T É S . (Figurális.) I. OSZTÁLY.

Dom ború fősz- és élő fejminták után való rajzolás. T élen 10, nyáron 1 $ heti órában. II. OSZTÁLY.

órában. I*

4

I I I . OSZTÁLY.

Antik szoborminták és egész alakú élő mintákról való rajzolás (akt).

E

tanulmányok kiegészítéséül szolgálnak a bonczalaktani

előadások és a gyors vázolás gyakorlása. IV. OSZTÁLY.

Az élő fejminta festése. Elemi com positio-gyakorlatok stb. T éle n heti 10, nyáron 15 órában. Ezen tanulmányokhoz csatla kozik : A gyakorló festészeti szakosztály,

melyben

csupán művész

növendékek számára és külön tanár vezetése mellett az alakrajz és festészet nagyobb

terjedelemben,

hetenkint

3 0 — 315

óráig

taníttatik; úgyszintén: II. É K Í T M É N Y E S R A J Z É S F E S T É S . (Ornamentika.) I. OSZTÁLY.

Dom ború ékítmények rajzolása, különös tekintettel a forma érzék és a kézbeli ügyesség fejlesztésére. A különböző rajzszerek kezelésében, valamint a külön előadási módokban való gyakorlatok. Hetenkint 6 óra.

II. OSZTÁLY. f

Ékítmény elemek rajzolása, különös tekintettel a stílek tanul mányozására, s ezzel kapcsolatban tervezési gyakorlatok. F o ly ta tása a rajzgyakorlatoknak domború mintákról. G eom etriai síkékít mények. Vázolgatás. Hetenkint 6 óra.

I I I . ES IV. OSZTÁLY.

Elm élkedések a művészeti formák fejlődéséről a különböző nemzeteknél különböző korszakokban.

5 Az intézet föszöntvény-, fénykép-, metszet- és könyvtárában őrzött művek ékítményes motívumainak tanulmányozása és vázol*

gatása. Az országos iparművészeti muzeumbeli és egyéb eredeti műtárgyak felvétele. Egyszerűbb ékítményes részletekre és ilyenek összetételére terjedő compositio-gyakorlatok. Ó nálló tervezgetés az iparművészet külömböző ágai s a dekorativ építészet köréből, u. m. szövetek, bútorok, sgraffito, keramikai művek, fémöntvények és egyéb műtárgyak. Hetenkint 8 óra. Ezenkívül a IV. osztály növendékei heti két órában ismétlés képen domború ékitményes minták után való rajzolást isgyakorolnak.

III. É P Í T É S Z É T .

Az építészeti rajz- és stiltanulmányok, heti 8 órában, csak a III. osztályban kezdődnek. Szükséges előzményöket képezi a m eg előző két osztályban szerzendő geometriai ismeret és rajzbeli g y a korlottság. I I I . OSZTÁLY.

Műszaki rajzgyakorlatok, előkészítésül a műépítészeti alaktanra. Árnyékszerkesztés, intensitási gyakorlatok.

a) Elmélet. A műépítészeti stilek fejlődésének ismertetése ; azok ■

a

elemzése és összehasonlítása.

b) Gyakorlat. Részletes tanulmányok rajzolása, különösen az ókori remek építészet köréből válogatott minták nyomán. f

IV. OSZTÁLY.

a) Elmélet. A műépítészeti stilek folytatólagos ismertetése. K ö z é p - és ujabbkori építészet.

b) Gyakorlat.

Tanulmányok

rajzolása a középkori

(román,

góth) és ujabbkori (renaissance, bárok) építészet köréből vett jeles példák nyomán.

6

IV.

MŰHELYI

RAJZOLÁ S.

Hetenkint két órában a III. és IV. osztály részére. Ipari vagy építészeti tárgyak kivitelének alapjául szolgáló raj zok készítése, egy tized, egy ötöd, fél, vagy valódi nagyságban, és p e d ig : elő- és oldalnézetben, alaprajzban, vízszintes és függélyes metszésekkel, a különböző anyagok szerkesztésének feltüntetésé vel.

Részletrajzok

valódi

nagyságban, az alakok

és

profilok

ábrázolásával. A III. osztályban a példák a bútor- és épületasztalosság, — a IV. osztályban az építészet köréből vétetnek. V. V I Z F E S T E S Z E T . Csupán nők részére, heti 8 órában.

Edénynem üek, csendéleti tárgyak, virágok, különböző növé nyek s ilyenekből összetett c s o p o r t o k ; himzési s szövetminták, iparművészeti tárgyak természet utáni megfestése, valamint fej tanulmányok élő mintáról. VI. M I N T Á Z Á S . A) R A J Z T A N A R J E L Ö L T E K

RESZERE.

I. OSZTÁLY.

Mintázási gyakorlatok, különösen domború ékítményes minták, valamint az emberi test egyes részeit ábrázoló föszminták nyomán ezek nagyságának megfelelő méretekben. Hetenkint 6 óra. II. OSZTÁLY.

Ékítm ényes mintázási gyakorlatok lapminták után és dom bor művű

mintázási gyakorlatok

teljes idomú föszminták

nyomán,

adott m éretek szerint. H etenkint 6 óra. B) M ŰVÉSZNÖVENDÉKEK

Mintázási gyako rlatok nyomán

antik

RÉSZÉRE.

föszöntvények és élő

minták

/

VII. G E O M E T R I A .

i. Elem i geometria. Bevezetés. I. P L A N I M E T R I A . Heti 4 óra előadás és 2 óra rajzolás az I. osztály számára.

1. A térelemek (pont, egyenes) helyzeti vonatkozásai és az egyenesvonalú idomok képzése általában. 2. Az alapidomok (véges egyenes, kör, szög, öv) helyzeti és metri kus vonatkozásai. 3. A főidomok, és pedig: a) az egyenes vonaluak (pont- és sugársor, tört egyenes, három-, négy- és sokszög) alkotó részei, projectivitása (congruentia, affinitás és axialis simmetria, hasonlóság és centrikus simmetria, collineatió és involutió), transversálisai és területe, p) a görbe és vegyes vonaluak, és p e d ig :

a) A kör; vonatkozások a térelemek- és az előbb tárgyalt idomokra (projectivikus,

potentiális,

polárikus és har

monikus tulajdonságok), kerület és terület.

b) A kúpszeletek elemei. c) A cycloisok, evolvensek és az alkalmazott csigavonalak leirása és szerkesztése. Constructiv föladatok az egész tárgykörből.

II. S T E R E O M E T R I A .

A stereometria az orthogonális ábrázolás előadásával van eg y e sítve és esetről-esetre tárgyaltatik.

3

2. Ábrá-oló geometria. A

S T E R E O M E T R IA ÉS O R T H O G O N Á L IS Á B R Á Z O L Á S .

Heti j és 2 óra előadás es 2 óra rajzolás a II. és III. osztálv számára

I . ST E R E O M E T R IA .

1. A térelemek

pont. egyenes, sík

helyzeti vonatkozásai és az

egyenes vonalú és sík lapu idomok képzése általában. 2. A^ alapidomok \kitérő

torz egyenespár. pont és sík. egyenes

és sík. lapszög. réteg, testszög

helyzeti és metrikus vonat

kozásai. 3. A főidomok. és p ed ig: a) a síklapúak i szögletes testeki

hasáb,

gúla és általános

polyeder alkotó részei, transversális síkjai, eongruentiája és axiális simmetriája. hasonlósága és centrikus simmetriája. felülete és köbtartalma. ¡3) a görbe- és vegyeslapúak (gömbölyű testeki göm b

henger, kúp.

alkotórészei, transversális síkjai, stb. — mint előbb.

Constructiv feladatok az egész tárgykörből. O OJ

II. O R T H O G O N Á L I S ÁBRÁZOLÁS.

1 . Bevezetés. 2. A térelem ek ábrázolása két és több képsíkon. 3. A térelemek relatív vonatkozásai, különösen metszések, távol ságok és szögek. 4. A sík idomok ábrázolása. ;. Á te s te k

hasáb. gúla. henger, kúp. forgástestek) ábrázolása:

relativ vonatkozásaik a térelemekre és egymásra. O. 6. M egvilágítási viszonyok, u. m. vetett, saját árnvék és a m eg világítás intensitása.

9

7. Idomok helyzettransformátiói; képsíktransformátiók. 8. Az orthogonális és klinogonális axonometria elemei. 9. Constructiv feladatok az egész tárgykörből. Jegyzet. A 6. és 7. pontban foglaltak alkalmilag tárgyaltatnak

B) C E N T R Á L IS ÁBRÁZO LÁS (PERSPECTIV A ,

L Á T SZ A T T A N .)

Heti 2 ora előadás és 2— 8 óra rajzolás, a III. és IV. osztály számára.

B e v e z e té sü l: látszati képek szerkesztése az orthogonális ábrá zolási mód alapján. I. ELMELETI RÉSZ.

1 . A térelemek (pont, egyenes és sík) centrális ábrázolása és hely

zeti megállapítása egy síkon. 2. A térelemek helyzeti vonatkozásai: metsző egyenesek, két sík metszése. V egyes helyzeti feladatok. 3. A térelemek méretes vonatkozásai: szöghajlásuk a képsík iránt, síkban fekvő elem ek forgatása, valódi nagyságok megállapítása, egyenesek osztása, adott osztás átvitele osztó egyenesek által, az osztási k ö r ; az egyenesnek és a síknak szög szerinti vonat kozása. Síkok hajlási szögei, síkok elhelyezése adatok szerint. 4. Segédm íveletek alkalmazása,

korlátolt

összevont

k é p sík o n : összevonási segédkép,

egyenlőközű

középpont egyenesek

képeinek szerkesztése iránypont használása nélkül. v K ülönféle m értékegységek és lépték rendszerek alkalmazása, hálók. 6. Az elnyulások és visszás helyzetek határai.

7 . A kör és más sík görbék centrális ábrázolása. II. G Y A K O R L A T I RÉSZ.

Heti 2—8 óra rajzolás leginkább a IV. osztály számára.

1. Ékített síkok centrális ábrázolása. 2. Síkok

által

ábrázolása.

határolt

testek,

forgási

testek,

testcsoportok

10

3. Az építészet köréből vett tárgyak. 4. Arnyékszerkesztés természetes és mesterséges világítás feltétele mellett. 5. T ü k ö rk é p e k a tükör síkjának különböző állásai mellett. 6. Adott látszati k ép ek kifejtése (visszafejtése) és hibáinak javítása. 7. Látszati k ép ek tervezete.

Geometriai módszertan. Heti 2 óra előadás a IV. osztály számára.

1. A rajzoló geom etria tananyagának módszeres kezelése a közép iskola 4 alsó

osztályában

és

a polgári

iskolában,

különös

tekintettel az előadási képesség fejlesztésére. 2. Próbaelőadások. 3. A geodásia és a situatio-rajzolás elemei egybekötve gyakorlati mérésekkel a mezőn. 4. A legszokásosabb geographiai fokhálózatok szerkesztése. VIII. F E S T E S Z E T I

BONCZALAKTAN.

I. ES II. OSZTÁLY.

Hetenkint 1 óra.

Az emberi test külalakját meghatározó csontok, inak, izmok idomai, kölcsönös aránya és mozgása törvényeinek magyarázata és rajzolása, fali ábrák, boncztani készülékek és az élő természet ből vett minták nyomán.

IX. M Ű V É S Z E T E K

TÖRTÉNETE.

I I . , I I I . ES IV. OSZTÁLY.

Hetenkint

2 óra előadás

Összefoglaló képe a művészileg szép eszményének, a mint az a különböző

népeknél;

különböző korszakokban

az építészet,

festészet és szobrászat, valamint a magasabb műipar termékeiben A régi keleti népek, valamint G ö rö go rszág és R óm a, utóbb a középkor és a renaissance művészetének története.

X. N E V E L É S

ÉS

A) Á L T A L Á N O S

OKTATÁSTAN.

NEVELÉSTAN

f

A I I I . OSZTÁLYÚ

R A JZ T A N Á R JE L Ö L T E K

SZÁMÁRA.

Heti i — 2 órában.

A nevelés fogalma és a neveléstan felosztása. A testi nevelés körében

szem előtt tartandó szabályok, különös tekintettel az

iskolai egészségtanra. A %értelmi nevelés körében követendő főbb szabályok ismertetése, kapcsolatban a szemlélődő, képzetalkotó, gondolkozó, emlékező és képzelődő lelki tehetségeknek tüzetes leirásával, a logika tételeinek ismertetésével. A kedély-neveléstan föltételei, összeköttetésben a különféle érzelmek, hangulatok és indulatok leirásával, különös tekintettel a szépízlés fejlesztésének szabályaira.

erkölcsi nevelés körében érvényesítendő

szabályok,

az

ösztönöknek, vágyaknak, hajlamoknak, szenvedélyeknek, a vérmérsékletnek és az egyéni jellemvonásoknak ismertetésével kap csolatban.

Az iskolai

nevelés és fegyelemtartás

tételei

kellő

tekintettel az egyes iskolák növendékeinek erkölcsi fejlettségére és a nemzeti

nevelés követelményeire. Az iskolai nevelésre és

fegyelemtartásra vonatkozó irodalomnak rövid áttekintése és a közoktatásügyi kormány által kiadott s ezen teendőkre vonatkozó rendeletek ismertetése.

I2

B) ÁLTALÁNOS OKTATÁSTAN A IV. OSZTÁLYÚ

RAJZTANARJELOLTEK

SZAMARA

Heti i — 2 órában.

Az oktatástan fogalma és felosztása. Az oktatás körében szem előtt tartandó főelvek és az ezekből származó szabályok ismer tetése.

9

A% iskolai oktatás czélja tekintettel az egyes tanintézetek fel adatára. A tananyag megállapítására vonatkozó általános oktatás tani szabályok ismertetése, különös tekintettel az egyes iskolák számára készült tantervek

azon

részleteire, a melyek a rajzolás

tanítására vonatkoznak. A tanmenetek megállapítására vonatkozó általános szabályok. A tanalakoknak, nevezetesen a közlő vagy előadó

tanalaknak,

az előmutató,

a

kikérdező,

a

kifejtő,

az

önoktató és az emlékeltető tanalaknak ismertetése és az ezekre vonatkozó oktatástani tételek. Az egyes tanítási órák helyes fölhasználására vonatkozó

oktatástani

szabályok.

Az oktatástanra

vonatkozó irodalom ismertetése, különös tekintettel a rajztanítás módszerének fejlődését feltüntető művekre. —

A magyar köz-

oktatásügy feljődésének rövid története, kapcsolatban az általános neveléstörténet főrészleteinek ismertetésével. — A kormány által kibocsátott módszertani utasítások ismertetése.

X I. M A G YA R N Y E L V ES IRO D A LO M . II.

OSZTÁLY.

''Heti i — 2 óra. '

/

I. Téli félév. B evezetés az iro d a lo m b a ; a magyar nyelv jellemző sajátságai; prózai írásművek. Aesthetikai a la p fo g a lm a k ; a költői írásművek elmélete. II. Nyári félév. Ujabbkori magyar költők magyarázata. (Aesthetikai fejtegetéssel, különös tekintettel a leíró, festői és plasz tikus helyek feltüntetésére.) — Stílusgyakorlatok.

I I I . OSZTÁLY.

(Heti i — 2 óra.)

Irodalomtörténet. B e v e z e té sü l: a régibb magyar irodalom rövid áttekintése. Az újabbkori magyar irodalom tüzetes ismertetése, különös tekintettel a szerkesztés és nyelvbeli előadás művészibb kivitelére. — Stílusgyakorlatok. A fentebbiekben ismertetett tanterv, kivéve a vízfestést, egész terjedelmében az intézetnek csakis rajztanárjelölt finövendékeire nézve irányadó. A rajztanítónőjelöltek,

úgyszintén mindkét nem

beli művés ^növendékek különleges igényeknek megfelelő oktatásban részesülnek.

KI VONAT • •

AZ

INTEZET

A LA P SZA B ALYAI BO L

ES

• •

KÜLÖN

H A T A R O Z A T A 1B O L

Az intézeti tanulók, külön czéljaikhoz képest vagy rajztanár jelöltekül, vagy művésznövendékekül iratnak be. A rajztanárképzőnek teljes tanfolyama 4 évre terjed. A művésznövendékek tanfolyama nincs az évek bizonyos szá mához k ö t v e ; a mennyiben azonban valamely művésztanuló három éven túl akarná az intézetet látogatni, annak m egengedése a tanári kar határozatától függ. A rajztanárjelöltek befogadásának föltételeire nézve az alább közölt rajztanárvizsgálati szabályzat 5 §-a irányadó. A művésznövendék fölvételére megkivántatik, hogy a teljes polgári iskolát

vagy

a középiskolának

legalább

hat osztályát

végezte légyen. O ly jelentkezők, a kik felötlő hivatást tanúsítanak, az igazalapján, miniszteri engedélylyel dékek

közé

fölvehetők

akkor

is,

ha

a közép-

vagy

polgári

iskolának csupán négy osztályát, de jó sikerrel, végezték. Mind a rajztanárjelöltek, mind a művésznövendékek fölvéte lének közös fö ltételei:

a) a betöltött ió -ik k o ré v ; b) ép lá tó érz ék ; c) gyakorlottság a szabadkézi rajzolásban, melynek kellő foka esetleg külön fölvételi vizsgálat útján igazolandó.

A fölvétel általában ideiglenes jellegű, s csak félévi látogatás és ezalatt kitüntetett szorgalom

és tehetség alapján történik a

végleges fölvétel. rendelkezésre

Az intézet tar

által korlátozott számban, nők is vehetnek részt, ha a szabadkézi rajzolásból kivánt előkészültséget igazolták.* A tanulók fölvétele

minden tanfélév

kezdetén,

szeptember

illetőleg február hó elején eszközöltetik. A tanfélév folyamában a fölvétel csak különösen méltányolandó okok alapján és

kivéte

lesen engedélyeztetik. Az ösztöndíjas rajztanárjelöltek a képesítő vizsgálatnak magu kat alávetni kötelesek. A

rajztanárvizsgálatok rendjét és

módját

külön szabályzat

állapítja meg. melynek teljes szövege alább olvasható. Az intézeti növendékek művei időnkint közszemlére kiállít tatnak az iskola helyiségeiben. A tanév szeptember hó elején kezdődik s junius hóban vég ződik. Junius hava közepétől annak végéig a képesítő vizsgálatok tartatnak. Az intézet minden tanítványa minden tanév elején beiratási f

díjul 2 forintot fizet és 80 krt az Értesítőért. A rendes növendékek egész évi tandíja 10 forint. A vendég látogatók tandíja magasabb, s időről időre a viszonvokhoz képest állapíttatik m e g .* * A nők közül azok. kik rajztanítónői képesítésre készülnek, évi 10 frt. —

a művésznövendékek

a mindenkori

v■endéglátogatói tandíjat fizetik. Szegény sorsú, tehetséges és szorgalmas növendékek a tan díj fizetése alól fölmentethetnek. A felvételi és tandíjak az állampénztárba folvnak. Az intézet szegényebb sorsú tehetségesebb növendékei, külö

* A raiztanítónójelö!tekre nézve 1. a raiztanárvizszálaii szabálvza* >. ^-át. ++ Az i 38o— Sj-ik tanévtől kezdve — további intézkedésig — a venűesrlatosratók egész évi tandíja m;nisteri rendelettel 40 forintban állapíttatott meg.

ló

nősen pedig a rajztanárjelöltek számára rendelt állami ösztöndíjak elnyerésére évenkint nyilvános pályázat hirdettetik. A pályázati föltételek rendszerint a k ö v e tk e z ő k : 1. Hitelesen igazolandó:

a) hogy a pályázó ép látóérzékű s legalább 1 6 éves korát már betöltötte;

b) hogy készültség tekintetében az intézetbe fogadás fen tebb jelzett általános föltételeinek 2. A készültség kellő foka

eshetőleg

megfelelni

képes.

külön vizsgálat utján

igazolandó. 3. Az ösztöndíj csak egy évre adom ányoztatik; tovább élve zete a tanév folyamában s az évi vizsgálatok utján kitüntetett haladástól függ. 4. A kellően

fölszerelt

kérvények,

rajzmunkálatok m ellék

letével, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez czímezve az évenkint szabályszerűen kihirdetett határidőig a m. kir. rajz tanárképző igazgatójához nyújtandók be. (Budapest, VI. kerület, Andrássy-út 7 1.) A pályázat eredményét indokolt javaslata alapján

a tanártestület bírálja meg s ennek a vallás- és közoktatásügyi

m. kir.

miniszter határoz. Itt megjegyeztetik, hogy az intézetbe belépő uj növendék az első félévben sem tandíjelengedésre, sem ösztöndíjra

nem szá

míthat. Az állami ösztöndíjas rajztanárjelölt, mielőtt az ösztöndíj szá mára folyóvá tétetnék, térítvényt ír alá, melyben az államsegély kedvezményével kapcsolatos kötelezettségek hű teljesítése iránt fogadást tesz. Az állami

ösztöndíjas rajztanárjelöltek

a képesítő vizsgálat

kiállása s az oklevél kinyerése után nem tarthatnak már ennél fogva jogot valamely állami tanintézetnél leendő ha ellenben

valamely

nyilvános

iskolához

rajztanárokul

vagy

rajztanítókul a vallás- és közoktatásügyi minister részéről kinevez tetnek, a kinevezést elfogadni s a rájuk bízott tanszéket a rendes

17

illetmények élvezete mellett legalább három évig ellátni kötelesek, különben az ösztöndíjat visszafizetni tartoznak. A szorgalom élesztése és a haladás kitüntetése végett minden tanév végével jutalomdíjak osztatnak ki a legjelesebb növendékek között. Míívésznövendékek,

vagyis

olyanok, kik

csupán

valamely

művészeti ágban (festészetben, szobrászatban) óhajtják

magukat

kiképezni, ha vagyontalanok s a mellett kiváló tehetséget és szorgalmat tanúsítanak, részesíthetők.

9

Értesítő

1 8 9 6 — 97

időnkint szintén némi

államsegélyben

S ZABÁLY ZAT A R A J Z T A N Í T Á S R A K E P E S Í T Ő VIZSGÁLATOKRÓL.

A

vallás-

és

közoktatásügyi

magyar

kir.

nagyméltósága a rajztanárképzés és képesítés ügyében

minister

úr ő

újabb rendezése

egybehivott szaktanácskozmány által a rajztanár- és

rajztanító-képesítésre vonatkozólag elkészített szabályzatot 1894. évi

junius

hó

jóváhagyván, a

6-án

114 6 .

vizsgálatok

sz. alatt kelt immár

magas

rendeletével

e szabályzat szerint tartat

nak meg. A fenti rendelet intézkedéseiből tájékozásul

közöltetnek

a

k ö v e tk e z ő k : Az uj szabályzatot illetőleg a vallás-és közoktatásügyi minister úr fentartja magának a jogot, hogy a vizsgáló bizottság javaslatára oly alapos szakképzettségű egyén ekn ek is megengedje a vizsgára bocsáttatást, kik a szabályzat 5. §-ában megállapított tanulmányi előfeltételeknek csak részben feleltek m e g ; —

a rajztanítónő

jelöltekre nézve ugyancsak a vizsgáló bizottság javaslatára szintén fentartja magának a nevezett minister úr az előirt tanulmányi elő feltételeknek részbeni elengedését, nevezetesen pedig a magán

úton s%er~ett megfelelő előképzettség esetében az attól való eltekintést, hogy az illetők előismereteiket nyilvános tanintézetekben szerezték légyen meg.

Az orsz. mintarajziskola- és rajztanárképző tananyagának az uj szabályzat életbe léptetése folytán szükséges kiegészítéséül a követ kező uj tantárgyak rendszeresittettek: 1 . A vizfestés egy u) tanerővel a női osztályban; 2. a magyar nyelv és

irodalom mindkét nembeli tanár- és

tanítójelölt növendékek számára; a mértani szakok a tanítójelölt nőnövendékek számára. A szabályzat szövege a k ö v e tk e z ő : 1.

Nyilvános középiskolánál, tanítóképzőnél, felső nép- és

polgári iskolánál, felsőbb leányiskolánál és ipariskolánál rajztanár vagy rajztanítóúl (rajztanítónőül) rendszeresített minőségben csak szabályszerűen képesített egyének alkalmazhatók. 2. §. A vizsgáló bizottság, a) A rajztanításra képesítő vizsgála tok külön országos bizottság előtt tartatnak meg.

b) egyetem,

Ezen bizottság á l l : az elnökből, az alelnökből, a tudománya kir.

rajztanárképző

József-műegyetem,

intézet, az

állami

intézet, valamint a

az

országos magyar kir.

polgári

iskolai

tanítóképző

érdekelt

m egfelelő számú képviselőiből. A bizottság elnökét, alelnökét és tagjait ot

közoktatásügy

nevezi ki.

c) A vizsgáló bizottság a szükséghez képest csoportokban működik.

d) Az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, a bizottság mindennemű értekezletein és tanácskozásain és a vizsgálatokon e ln ö k ö l; a bizottság ügykezelesét vezeti. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt.

e) A vizsgáló bizottság hivatalos pecsétjén M agyarország koronás czímere látható ezzel a körirattal: «A m. kir. rajztanár vizsgáló bizottság pecsétje 1 878.» 3. §. A képesítés nemei. Rajztanításra képesítést lehet szerezni:

a) K özépiskolák és középfokú ipariskolák számára, még pedig a) szabadkézi rajz és rajzoló geometriából, vagy ezen tantárgyaknak csak egyikéből.

20

b) Tanítóképzők, polgári iskolák és ipartanműhelyek számára c) Iparos tanoncziskolák számára. V é g re

d) Rajztanítónői képesítést tanítónőképző intézetek, polgári és felsőbb leányiskolák számára. §. Jelentkezés a vizsgálatra. A képesítő vizsgálatra jelentke

4.

zésnek határideje rendszerint márczius hava 15-ike. A k ih ir d e té s évenkint a

Budapesti

Közlönyben, a vallás- és közoktatásügyi

ministerium Hivatalos Közlönyében, a K özépiskolai T a n á r e g y e sület Közlönyében és a Néptanítók Lapjában történik meg. A rajztanításra képesítő vizsgálathoz

bocsátásért a szabály

szerűen bélvegelt és fölszerelt folyamodványt a bizottság e ln ö k é nél kell benyújtani. A folyamodványhoz m ellék len d ő k :

a) a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen kiképeztetésének

főirányát,

menetét és az arra fordított

időt kell

jeleznie :

b) keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa, melylvel igazolja, hogy legalább 2 1- ik életévét betöltötte:

c) tanulmányi és az előirt általános műveltséget igazoló egvéb bizonyítványok:

d) hatósági orvos által kiállított bizonvítvánv jelentkezőnek '— ' */ J *

a

rajztanitóságra testileg alkalmas voltáról:

e) a geometriai, építészeti, szabadkézi, esetleg műipari rajz köréből való dolgozatai:

f ) ha a jelentkező közszolgálatban áll, elöljárósága, különben pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány; végre

l) esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőségben foly tatott működésről szóló bizonyítványok. A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy a képesítésnek a 5. 5;-ban felsorolt nemei melyikét kívánja megszerezni. v

§. Az előképzettség mértéke, a) A középiskolai és közép

fokú ipariskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. a) az

2 I

érettségi bizonyítvány és a rajztanárképző tanfolyamának elvégzése kívántatik.

b) A tanítóképzői, polgári iskolai és ipartanműhelyi rajztanítói vizsgálathoz (3. §. b) az érettségi bizonyítvány vagy elemi iskolai tanítói oklevél és a rajztanárképző vagy polgári iskolai tanítóképző rajztanítói szakcsoportjának elvégzése kívántatik. E vizsgálathoz felötlő tehetség, megfelelő általános míveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló bizottság meghallgatása után kivételesen külön miniszteri engedélylyel olyanok is bocsáthatók, kik érettségi vagy tanítói képesítő vizsgálatot nem tettek, de legalább hat közép vagy polgári iskolai osztályt végeztek.

c) Az iparos tanoncziskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. c) a m. kir. iparművészeti iskola, a középipariskola, vagy hasonló irányú szakiskola jó sikerű elvégzése, avagy elemi iskolai tanítói oklevél kívántatik. Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakkép zettség mellett a vizsgáló

bizottság meghallgatása

után külön

ministeri engedélylyel ezen vizsgálathoz olyanok is bocsáthatók, a kik a fentebb elősorolt iskolákat nem végezték.

d) Tanítónőképzői, polgári és felsőbb leányiskolái rajztanító női képesítő vizsgálatra a kellő rajzi szakképzettséggel és elemi népiskolai tanítónői oklevéllel biró nőket lehet bocsátani. Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakkép zettség mellett a vizsgáló

bizottság meghallgatása után külön

miniszteri engedélylyel ezen vizsgálathoz kivételesen oly nők is bocsáthatók, kik legalább négy polgári vagy felsőbb leányiskolái osztályt végeztek. 6. §. A vizsgálat helye és alakja. A rajztanításra képesítő vizs gálatok az orsz. magyar kir. rajztanárképző intézetben (Budapest, Andrássy-út 7 1 .

sz.) évenként rendszerint

felében tartatnak meg. A képesítő vizsgálat két részből á l l :

a) zárthelyi és b) szóbeli vizsgálatból.

junius hó második

A zárthelyi vizsgálat alkalmával tankönyvek vagy jegyzetek hasz nálata meg van tiltva. A felügyeletet a vizsgáló bizottságnak e vég re kiküldött tagjai gyakorolják. Szóbeli vizsgálatra csak oly jelöltek bocsáthatók, kiknek zárt helyi dolgozatait a bizottság elfogadhatónak találta.

I. K Ö Z É P I S K O L A I

ES

KÖZÉPFOKÚ

TANÁROK

IPA R ISK O LA I

R A JZ

VIZSG ÁLATA. A)

Kik mind a szabadkézéi rajiból, mind a rajtoló geometriá ból nyernek képesítést. i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai :

a) Alakrajzolás, egész élő alakról (akti; rendelkezésre álló idő 3 óra.

b) Ékítm ényes rajzolás: domború mintáról árnyékolással taz egésznek felvázolása és a feladat egy részének teljes k id o lg o z á s a i; idő 10 óra.

e j Iparművészeti rajzolás és tervezés : színes ékítménynek vagy valamely iparművészeti tárgynak te r v e z é s e ; idő 5 óra.

d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készült ség kim u tatására; idő 5 óra.

e) Ábrázoló geom etria és perspectiva : valamely geom etriai testcsoport vagy egyszerű műszaki tárgy derékszögű és perspectiv k é p é n e k és megvilágítási viszonyainak ábrázolása különböző vilá gítás feltétele mellett, rövid írásbeli magyarázattal; idő 6 óra. Szemléleti

p e r s p e c t i v a : geom etriai

testek

csoportjának

puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árn yék o lás sal ; idő 2 óra.

2}

g) Mintázás : féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról, egy részletnek teljes kid olgozásával; idő 5 óra.

h)

M agyar

nyelvi

Írásbeli

dolgozat

a

műtörténelemből,

nevelés-oktatástanból, vagy irodalomból vett valamely tárgyról; idő 5 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:

a) Elemi geometria. A planim etriából: a térelemek viszony lagos vonatkozásai; az egyenesvonalú idomok alkotó részei, proectivitása, transversalisai és te rü le te ; a kör és vonatkozásai a térelem ekre; kerülete és területe; kúpszeletek elem ei; czikloisok, evolvensek és csigavonalok. A stereom etriából: a térelemek viszony lagos vonatkozásai; a szögletes testek, henger, kúp és göm b szár maztatása, egybevágósága, szimmetriája és hasonlósága, felülete és köbtartalma. Szerkesztési feladatok.

b) Ábrázoló geometria. Ábrázolás egy és több képsíkon ; a tér elemek viszonylagos vonatkozásai; a síkidomok áb rázolása; a szög letes testek, henger, kúp és forgási testek áb rázolása; relativ vonatkozásaik a térelemekre és e g y m á sra ; megvilágítási viszonyok ábrázolása; a derékszögű és ferdeszögű axonometria elemei.

c) Perspectiva. Perspectiv képek szerkesztése az átmetszés módszere alapján. A térelemek czentrális ábrázolása, viszonylagos vonatkozásai.

Segédm íveletek

korlátolt

képsíkon.

Síkidomok

czentrális ábrázolása. Szögletes testek, henger, kúp és forgási testek, testcsoportozatok ábrázolása. Árnyékszerkesztés.

d) Anatómiai alaktan. Az emberi test külalakját meghatározó csontok,

inak, izmok

idomai,

kölcsönös

aránya

és

mozgása

törvényei.

e j Műtörténelem és stiltan. A régi keleti népek, G ö rö g o rszág és R óm a, a középkor és renaissance műtörténelme.

f)

N evelés- és oktatástan kapcsolatban a psychologia és a

logika elemeivel.

Az általános elvek és szabályok ismerete és

ezeknek alkalmazása a rajz és szépírás oktatása körében. A közép iskola szervezete: rajzi és szépírási segédeszközei.

tanterve

és ezen oktatás

A rajz- és szépírásoktatás irodalma, a jelesebb

művek ismerete. A magyar közoktatásügy fejlődésének története, különös tekintettel a középiskolára.

g)

M agyar nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom

áttekintése. B)

Csupán sâbadké\i raj\ tanítására képesítő vizsgálat. 1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai :

a) Elemi geom etria: a planimetría és stereometria ismerete bebizonyító alapon, különös figyelemmel a szerkesztésre.

b) c) d) e)

Anatómiai alaktan. Műtörténelem és stiltan. N evelés- és oktatástan. M a g y a r nyelv és irodalom.

Az utóbbi négy tantárgy az A) alatt követelt mértékben.

C)

Csupán rajtoló geometria tanítására képesítő vizsgálat. i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai :

a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő $ óra. f

b) Ekítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az egésznek felvázolása és egy részlet teljes kidolgozása); idő i o óra.

c) Iparművészeti rajzolás: valamely műipari tárgynak

főbb

m éretekkel jelölt vázlata nyomán műhelyi részletrajz kivánt nagy ságban ; idő $ óra.

d)

Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készültség

kimutatására; idő <, óra. f

e) Ábrázoló geom etria és p ersp ectiva: valamely geometriai testcsoport

vagy egyszerű

műszaki tárgy

derékszögű és

per

spectiv k ép én ek és megvilágítási viszonyainak ábrázolása, külön

böző világítás feltétele mellett, rövid Írásbeli magyarázattal; idő 6 óra. Szemléleti

perspectiva ; geometriai

testek csoportjának

puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.

g) Mintázás: féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról, egy részletnek teljes kidolgozásával; idő 5 óra.

h) M agyar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, nevelés oktatástanból vagy irodalomból vett valamely tá rg y ró l; idő 5 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt.

Megjegyzés. A B) és C) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek, ha az A) alatti képesítést meg akarják szerezni, a tananyagkülönbözetből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.

II.

T A N ÍT Ó K ÉPZŐ ISK O LA I

IN TÉZETI

V A LA M IN T

R A JZT A N Á R O K

IPA R TA N M Ű H ELYI

K ÉPESÍT Ő

ÉS

POLGÁRI

R A JZ T A N ÍT Ó K

VIZSGÁLATA.

1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai.

a) A lakrajzolás: fej domború m intáról; idő 5 óra. b) Ékítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az egésznek felvázolása és egy részlet teljes kidolgozása); idő 10 óra.

c) Iparművészeti rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb mére tekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz, kivánt nagyság ban ; idő 5 óra.

d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készült ség kimutatására; idő 5 óra. f

e) Ábrázoló geom etria és p e rsp e c tiv a : valamely geometriai test vagy testcsoport derékszögű és perspectiv képének

ábrá

zolása, rövid Írásbeli magyarázattal. A derékszögű ábrázolásnál az esetleg előforduló áthatások és az árnyék szerkesztése Idő 6 óra.

is kívántatik; a rajz tussal kihúzandó.

20

Szemléleti perspectiva:

geometriai

testek, csoportjának

puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.

g) M intázás: féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról, egy részletnek teljes k id olgozásával; idő =; óra.

h) M agyar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, nevelés oktatástanból vagy irodalomból vett valamely tá r g y r ó l; idő 5 óra.

i) Szépírás: próbaírás magyar és német folyó- és ron d e-irással; idő i óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai :

a) Elemi geom etria: a planimetría és stereometria ismerete bebizonyító a la p o n ; különös figyelemmel a szerkesztésre.

b) Ábrázoló geom etria: az egy és több képsíkon való d e r é k szögű ábrázolás elvei, (pont, vonal, sík és síkidomok ábrázolása, egymáshoz való helyzetök, valódi nagyság és hajlás): a szögletes testek ábrázolása, síkmetszetei, áthatása, árnyékuk szerkesztése; ugyanezen feladatok megoldása a kúp, henger, göm b- és forgási testeknél a gyakorlatban előforduló egyszerűbb helyzetekben.

c) P ersp ec tiva : az átmetszés m ód szere; a czentrális vetítés elvei (pont, vonal, sík ábrázolása; iránypontok, irányvonalak; síkbeli idomok ábrázolása); a rövidített distáncz és az osztópontok e lm é lete ; egyszerű tárgyak perspectiv ábrázolása ; a perspectiv árn yékszerkesztés elemei.

d) Műtörténelem és stiltan; a régi keleti népek, G örö go rszág, R ó m a, a középkor és a renaissance műtörténelmének a la p v o n a la i; az itten fellépő stíleket jellemző főbb vonások ismerete.

e) N e v e lé s és oktatástan, kapcsolatban a psychologia és logika e le m e iv e l: az általános elvek és szabályok ismerete és ezeknek alkalmazása a rajz- és szépírás oktatása körében. A tanítóképezde és polgári iskola czélja és szervezete; ezen intézetek rajz- és szépirási tantervei és ezen oktatás segédeszközei. A rajz- és szépírás oktatás irodalma, oktatásügy

a jelesebb

fejlődése

művek ismerete. A m agyar nép

története,

iskolára és tanítóképezdére.

különös

tekintettel a polgári

27

f)

M agyar nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom

áttekintése.

Megjegyzés. Az A) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek a II., III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak. A II. alatti képesítő vizs gálatot tett jelöltek a III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak, de ha az I. alatti képesítést meg akarják szerezni, a tananyagkülönbözetből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.

III.

IPA RO S T A N O N C Z ISK O L A I

R A JZ T A N ÍT Ó K

K É PESÍT Ő

VIZSGÁLATA.

i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai:

b) Műhelyi rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb mére tekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz kivánt nagyság ban; idő 5 óra. f

c) Építészeti rajzolás: egyszerű építészeti tárgy rajzolása tömör minta után árnyékszerkesztéssel; idő 10 óra.

d) Ábrázoló geometria és perspectiva: egyszerű geometriai testek

derékszögű

ábrázolása árnyékszerkesztéssel;

ugyanezen

testek perspectiv képének ábrázolása; idő 6 óra.

e) Szemléleti p e rs p e c tiv a : geometriai testek csoportjának szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árn yé k o lássa l; idő 2 óra.

f) M agyar nyelvi Írásbeli vizsgálat az oktatástanból vagy az irodalomból vett valamely tá rg y ró l; idő $ óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:

a)

Elemi geom etria: A térmennyiségek általában; a vonalok

helyzetei a síkban ; idomok keletkezése ; egyenesvonalú síkidomok egybevágósága, hasonlósága, szimmetriája. A kör, ellipszis, tojás-, kosár- és csigavonalak szerkesztése. Az egyenesvonalú síkidomok és a kör területének meghatározása. T e ste k ism ertetése; ezek felü lete és térfogatának kiszámítása.

b) Ábrázoló geometria : A vetítés fo g a lm a ; a pont, vonal és sík derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. H asáb, henger, gúla, kúp, gömb és ezek összetételeinek ábrázolása, vetett és önárnyékuk szerkesztése.

c) P ersp ectiv a : A lapfogalm ak; egyszerű geometriai testek és testcsoportok

perspectiv

képeinek

szerkesztése

hozzáférhető

iránypontok és alaprajz segítségével.

d) Oktatástan kapcsolatban a psychologia és logika elem ei vel : Az alsófokú ipariskolai rajzoktatás czélja, tanterve; tanesz közök, vezérkönyvek ismerete. A rajzoktatás módszere.

e) M agyar nyelv és iro d alo m : Az ujabbkori magyar irodalom áttekintése.

IV .T A N ÍT Ó N Ő K É P Z Ő I, PO LG Á R I ÉS F E L S Ő B B LE Á N Y ISK O LÁ I R A JZ T A N ÍT Ó N Ő K K É P E S Í T Ő VIZSGÁLATA.

i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai:

a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő ^ óra. b) Ékítményes rajzolás: a) Ékítmény rajzolása domború mintáról árn yék o lással; az f

egésznek felvázolása, a feladat egy részének teljes ki dolgozása; idő 10 óra.

ft) Színes síkékítmény tervezése, különös tekintettel a női kézimunkára; idő 5 óra.

c) A q u arell-festés: élő növényről vagy csendéleti mintáról; idő 5 óra.

d) Ábrázoló geom etria és perspectiva: egyszerű geometriai testek derékszögű ábrázolása; perspectiv

képének

árnyékszerkesztéssel;

á b rá z o lá sa ;

rövid

Írásbeli

ugyanezek

magyarázattal :

idő 6 óra.

ej Szemléleti p e r s p e c t iv a : geometriai testek csoportjának puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.

f) M agyar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, n e v e

-9

lés-oktatástanból vagy irodalomból vett valamely tá rg y ró l; idő 3 óra.

g) S z é p írá s: próbaírás magyar, német és ronde-írással: idő i óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:

a) Elemi geom etria: a planimetría és stereometria ismerete bebizonyító alapon, különös tekintettel a szerkesztésre.

b) Műtörténelem és stiltan: a régi keleti népek, Görögország. R óm a. a középkor és a renaissance műtörténelmének alapvon alai; az ezekben fellépő stileket jellemző főbb vonások ismerete.

c) N evelés- és oktatástan kapcsolatban a psychologia és logika e le m e iv e l: az általános elvek és szabályok és ezeknek alkalmazása a rajz- és szépírás-oktatás körében. A polgári és felsőbb leánviskolák czéljai és szervezete: ezen intézetek rajz- és szépírás-tante r v e i; ezen oktatás segédeszközei.

A rajz- és szépírásoktatás

irodalma: a jelesebb művek ismerete.

d) Mag\'

Az ujabbkori magvar irodalom

áttekintése. 8.

§. Fölmentés a vizsgálat valamely tárgyából.

O ly jelöltek,

kik önálló művészi vagy irodalmi dolgozatok, avagy előlegesen szerzett egyenlóértékű

hazai

képesítő

oklevelekkel

megfelelő

képességöket a vizsgálat valamely tárgyából hitelesen igazolják, a vizsgáló bizottság ajánlatára ama tárgyakból teendő vizsgálat alól a vallás- és közoktatásügyi miniszter által fölmenthetők. 9. §. Oklevél. A vizsgálatot sikerrel letett jelölt, megfelelő okle velet kap. melyet az elnök és a vizsgáló bizottságnak jegyzője ír alá. Ezen

oklevélben

általános fokozat

közlendők

kitűnő,

a

vizsgálat eredménvei

dicséretes,

jó. elégséges

azon

jelzésével,

melyet a jelölt képességén ek minősége szerint kiérdemelt. 10. i;. A vizsgálat ismétlése. A vizsgálat ki nem elégítő ered ménye esetén a jelölt a vizsgáló bizottság határozatához képest egy, esetleg két év múlva a vizsgálatot kijavíthatja, illetőleg ismételheti. A ki második ízben megkisérlett vizsgálaton sem képes k i elégítő eredményt felmutatni, azt csak legalább egy évi újabb tanulmány után lehet ismét vizsgálatra bocsátani.

A vizsgálat sikertelensége esetén a jelölt bizonyítványt kap, melyben ama körülmény, vájjon az egész vizsgálat ismétlésére avagy csak javításra utasíttatott-e, továbbá vájjon csak bizonyos időre avagy végk ép vettetett-e vissza, megemlítendő. i i. §. Vizsgálati díjak. A vizsgálati díj összegét a vallás- és közoktatásügyi minister külön rendelettel állapítja meg. Ezt a díjat a jelölt a vizsgálat m egkezdése előtt az elnök nyugtájára fizeti le. A díj alól fölmentésnek nincsen helye. Ismétlő vizsgálat alkalmával, ha ez legfeljebb három tárgyra terjed ki, a díjnak felét, máskülönben az egész díjat kell fizetni. K iegészítő vizsgálatért fél díj jár. • •

12. §. Ügykezelés. A vizsgálatokról az elnök rendes anya- és jegyzőkönyveket vezettet, melyeket a vizsgáló bizottság jelen volt tagjai aláírnak, s m elyeknek hiteles másolatát az elnök a vizsgálati időszak végeztével jelentésével együtt a vallás- és közoktatásügyi ministerhez terjeszti fel, eredetijét pedig az irattárban őrzi. 13 . §. Külföldi oklevelek. Külföldön nyert rajztanári és rajzta nítói oklevelek M agyarország területén csak akkor válnak érvénye sekké, ha a vallás- és közoktatásügyi minister azokat, a vizsgáló bizottság javaslata alapján honosítja. Ennek föltételei a vizsgáló bizottság javaslata alapján esetről-esetre állapíttatnak meg.

A MAGYAR KIR. R A J Z T A N Á R - V I Z S G Á L Ó BIZOTTSÁG.

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister az 1894-ben tar tandó rajztanárvizsgálattól számított öt év tartalmára az 18 9 3 . évi ^8,041. számú rendelettel a m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság elnökévé Keleti Gusztávot, azorsz. mintarajziskola és rajztanárképző intézet igazgatóját, alelnökeivé Gyertyánffy Istvánt, a budapesti áll. elemi és polg. tanítóképző igazgatóját és Székely Bertalant, a mintarajziskola és rajztanárképző tanárát, tagjaivá pedig a m. tud. egyetem, a József-m űegyetem, a mintarajziskola és rajztanárképző-, a polg. isk. tanító-, valamint tanítónőképző, az iparművészeti iskola, az áll. ipariskola, a középiskolák, a műv. körök, s végre az iparosok képviseletéül Dr. Pástéiner Gyulát, Fölser Istvánt, Rauscher Laiost,

Schulek Frigyest, Nádler Róbertét, Gyulai Lászlót, Rucsinsjky Lajost, Péterfy Sándort, Hollós Károlyt, Hegedűs Károlyt, Kolbenheyer Gyulát, Benczúr Bélát, Loránfi Antalt, Balló Edét, Dr. Badics Ferenccel, Pórszász Józsefet, Volf Györgyöt, Feszty Árpádot, Stróbl Alajost, Thék Endrét és Zsolnay Vilmost, a rajztanár-vizsgáló bizott ságjegyzőjévé pedig az 18 9 3. évi 4 4 ,20 8 . sz. rendelettel Dr. Radnai Rezső min. fogalmazót nevezte ki.

AZ I N T É Z E T R E N D E S N Ö V E N D É K E I N E K E G Y É V E S Ö N K É N T E S I KEDVEZMÉNYE.

Az intézet azon növendékeire nézve, kik az intézetbe való be lépésük előtt érettségi vizsgálaton át nem estek, életbe vágó jelen tőséggel bír a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr ő N a g y méltóságának

1888. évi február hó

13-án 6 0 5 1 . sz. alatt kelt

leirata, melylyel az igazgatóságnak — e tárgyban tett felterjesztése eredményeül -— tudomására hozatott, hogy az orsz. m. kir. mintarajziskolának és rajztanárképzőnek az egy évi önkéntességi k e d vezmény

tekintetében a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal

való egyenjogúsítása a m. kir. honvédelmi minisztérium részéről a cs. és kir. közös hadügyminisztériummal egyetértőleg elismer tetett. Miután a fenti egyenjogúsítás

magyarázata körül

könnyen

félreértések merülhetnének föl, szükségesnek mutatkozik az inté zeti növendékek szempontjából itt a következőket megjegyezni. 1. Az egyévi önkéntesség kedvezménye csakis az intézet rendes

növendékeit illeti m e g : minélfogva a vendéglátogatók arra igényt nem tarthatnak. 2. Azok, kik csak az intézet elhagyása után lépnek a hadköte les korba, amennyiben az előbbi pontban említett föltételnek m eg felelnek,

igazolni tartoznak, hogy az intézet teljes tanfolyamát

szabályszerűen elvégezték. 3. H a az intézet növendékét még a tanfolyam elvégzése előtt éri utói a hadkötelesség, ez esetben szükséges, hogy midőn az első

korosztályba lép, legalább az utolsó évfolyam, (a IV. osztály) tanulója legyen, mert ellenkező esetben, (ha például még csak a III. osztály tanulója volna a növendék, midőn először kell a sorozó bizottság elé állania) az egyévi önkéntesi kedvezményre igényt nem tarthat.

Megjegyzendő, hogy azok is, kik az intézet le g

felsőbb évfolyamába járnak, az első korosztályba való belépésük alkalmával, hitelesen igazolni tartoznak, hogy tanulmányaik b efe jezésével nem önhibájokból késtek el. 4. A 4. pontban említett növendékek, amennyiben minden fel tételnek eleget tettek, egyévi önkéntesek gyanánt csakis feltéte lesen és a végleges határozatnak a tanulmányok befejezéseig való függőben tartása mellett, vétetnek fel. M iből következik, hogy azok, kik abban hagyják tanulmányaikat, avagy tanulmányaiknak kellő eredménynyel történt bevégzését a maga idejében nem k é pesek igazolni: a három évi tényleges szolgálatra, illetőleg, ha a hon

védséghez tartoznak, a honvédségi törvényszabta tényleges szolgálatra utólagosan behivatnak. 5. A tanulmányok szabályszerű bevégzését a rajztanár- és rajz tanító jelöltekre nézve a négy évi tanfolyam végén államvizsgálat útján szerzendő rajztanári, illetve rajztanítói képesítő oklevél, — a művésznövendékekre nézve pedig legalább három évi tanfolyam nak látogatását tanúsító jó bizonyítvány igazolja, mely okmány az egyévi önkéntesek gyanánt feltételesen befogadott növendékek által közvetlenül a tanfolyam befejezése után, azok részéről, a kik nek pótvizsgát kell tenniök, legkésőbb a tanfolyam utolsó évének október 1. napjáig az illető csapattest

parancsnokságához ter

jesztendő be. 6. Az intézet azon növendékeit, kik érettségi bizonyítvány alap ján vétettek fel, a fenti intézkedések természetesen nem érintik.

9

Értesítő.

1 8 9 6 — 97

?

AZ I NTEZET TAN- ES S EGE DS Z E ME LY Z E TE AZ

18 9 6 /9 7-IK I

TANÉVBEN.

Ig a z g a tó :

K

eleti

G

u s z t á v , akadémiai

képiró, királyi tanácsos, a M . T u d .

Akadém ia és a Kisfaludy-társaság tagja, a III. oszt. vaskoronarend, a Ferencz József-rend és a porosz IJI-ik osztályú vörös sas-rend lovagja, O fficier de l’instruction publique, az orsz. képzőművészeti tanács, valamint a szerzői jogi állandó szakértő bizottság tagja, a m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság elnöke, az orsz. képzőművészeti társulat alapító tagja. T a n á ro k :

1. L o t z K

ároly,

akad. képiró, a gyakorló festészeti szak

osztály tanára, a szt. István rend kis keresztjének tulajdonosa, a Ferencz József-rend és a Ill-ad oszt. vaskoronarend lovagja, a bécsi

cs. kir. művészeti

akadémia

tiszteleti

tagja, az országos

képzőművészeti tanács tagja. 2. S z é k e l y B

ertalan,

akad. képiró, az alaki (figurális) rajz és

festészet rendes tanára, valamint a fest. boncztan előadója, a Feren cz József-rend és a franczia becsületrend lovagja, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság alelnöke. 3. S c h u l e k

F

r ig y es,

kir. tanácsos, akad. építész és építő

mester, a M .T u d . Akadém ia tagja, az építészeti rajz és stiltan rendes tanára, valamint a látszattannak előadója, a Feren cz József-rend lovagja, a hazai műem lékek országos bizottságának építésze, a M . T u d . A kadém ia archaeologiai bizottságának tagja, a bécsi «Bauhütte», a magyar mérnök- és építész-egylet, valamint a nemzeti torna egylet alapító tagja, a budapesti épitő iparosok testületének,

a m. régészeti és anthropologiai társulatnak, az orsz. képzőművé szeti társulatnak tagja, több diszoklevél és egyéb kitüntetés tulaj donosa. a budavári főegvház vezérépítésze, a m. kir. rajztanár vizsgáló bizottság tagja. 4- E b n e r

L a jo s

akad. képiró. a női művésznövendékek tan

folyamának rendes tanára. ;. N ad ler R

óbert,

műépítész-festész. az ékítményes és ipar-

művészeti rajz rendes tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizott ság tagja. ó. V a r d a i S z i l á r d , a kor. arany érdemkereszt tulajdonosa, oki. rajztanár, az ékítményes rajzolás rendes tanára, a szemléleti látszattan előadója, s e. i. sz. az intézeti könyv- és metszettár őre. 7. B a l l ó E d e . akad. képíró, oki. rajztanár, az alakrajz kezdő

tanfolyamának vezetője. 8. S t r ó b l A l a j o s , a Ferencz József-rend lovagja, akadémiai

szobrász, a kor. aranv érdemkereszt tulajdonosa, a mintázás r. k. tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja, az orsz. képző művészeti társulat választmányi tagja. 9. N e o g r á d y A n t a l , akad. képíró, a vízfestészet rendes tanára. Kültanirok :

10. Dr. B a d i c s F e r e n c z . a M. Tud. Akadémia tagja, a buda pesti I. kér. állami főgymnasium igazgatója, a magyar nyelv és irodalom előadója, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb. 1 1. B e n c z ú r B é l a műépítész, a m. kir. iparművészeti iskola rendes tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja, a m űhelyi rajzolás vezetője. 12 .

K

ovách

G

éza,

oki. rajztanár, a m. kir. iparművészeti

iskola rendes tanára, a nők számára szervezett geometriai tanfolvam előadója, egyúttal az ékítm ényes rajzolás és a szemléleti látszattan kisegítő tanára.

15.

L oránfi A n ta l,

akad. szobrász és oki. rajztanár, a m. kir.

iparművészeti iskola rendes tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizott ság tagja, oktatja a rajztanárjelölteket a mintázásban.

36

14. D r. P a s t e i n e r G

yula,

kir. m. tud. egyetem i ny. rendes

tanár, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb. E lőad ja a mű vészetek történetét. 15 . P é t e r f y S á n d o r , kir. tanácsos, a budapesti áll. polg. tanítónőképezde ny. tanára, az «Eötvös» se g é ly -e g y le t eln ö k e, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb., a nevelés- és o k t a tástan előadója. 16. P ó r s z á s z J ó z s e f , oki. mérnök és m. kir. főreáliskolai r. tanár, az orsz. közoktatási tanács bíráló tagja, és a m. kir. rajz tanárvizsgáló bizottság ta g ja ; — az elemi és ábrázoló geo m etria és a geometriai módszertan előadója.

K is e g ít ő t a n e r ő :

Ozv.

K

J

omócsy

okleveles

ózsefné

rajztanítónő

az alak

rajzolásból a női I. és II. osztályban. S \ o lg a s \ e m é ly { e t :

1. F

ejes

2. H B

J

ersitz edecs

4. G

ózsef,

K

egyúttal kapus.

ároly.

A ntal.

yarmati

A ndrás.

söppü

7. D

o m in ik

8. T

ah in

9. M

5. K l e m e n t A n t a l .

AZ

6. C

J

ik ló s

Is t v á n . Is t v á n .

ános.

J á n o s , k ise g ítő '

1 0 . R e in issA n d rá s,g é p é sz -fü tő .

IN T E Z E T

T A N E SZ K Ö Z E I.

a) l a p m i n t á k .

1. Az e g y e s szakosztályok tanárai által készült ékítm én yes és stiltani, építészeti, távlati és boneztani fali táblák. 2. Építészeti m űem lékek,

iparművészeti tervrajzok,

szobor

művek és a régi és ujabb m esterek jeleseb b com positióinak rézmetszetű és fényképm ásolatai (nem másolás, hanem csupán tanul mányozás czéljára).

b DOMBORÚ MINTÁK.

1. R é g i és ujabbkori jeles szoborminták és fejminták, valamint

egyes testrészek természet után készült föszöntvényei. 2. R é g i és ujabbkori jeles ékítmények és építészeti részletek föszöntvényei. J m

3. Az élő fej- vasrv alak-

9

minta. Elő férfiak és nők, kik elő-

zetes alku szerint naponként több órán át, meghatározott díjazás fejében mintául

endékek

nek élő minták díjazására fordított évi költsége háromezer forint.i

Cj V E G Y E S T A N E S Z K Ö Z Ö K

És K ÉSZÜ LÉK EK .

Ide tartoznak a távlati készülékek, geometriai testminták, boncztani praeparatumok s az országos iparművészeti muzeumból tanul mány czéljaira időnkint kiszemelt és átengedett műtárgyak stb.

tartalmazza: i. a kül- és belföldi jelesebb szakfolyóiratok főbb jeit: 2. a képzőművészet és magasabb műipar, valamint a sokszo rosító művészetek történelmére, fejlődésére, a műszaki eljárásokra, valamint a képzőművészet különböző ágainak segédtudományaira vonatkozó forrásműveket és kézikönyveket, mely szakművek köré ből az intézet évi javadalmazásához és szükségletéhez képest foly vást gyarapíttatik. A könyvtárban 1897. ianuár hó i-én 4 9 4 7 kötet 0 5 4 ^ .2 2 3 drb műlap volt. összesen 68.^ 87 frt ; i kr. értékben. A könyvtár olvasótermét az intézet növendékei — e czélra kijelölt órákban — ismereteik gyarapítása végett sűrűn látogatják.

AZ O R S Z . M. KIR. M I N T A R A J Z I S K O L A ÉS R A JZ T A N Á R K É P Z Ő NÖVENDÉKEI. Az intezet keletkezesetól az 1896— 97-iki tanév végéig.* Abt Sándor

1890/91,

1893/94—

1895/96.

Bacsák György 1890/91 — 1891. 92. Bagó László 1 8 7 1 / 7 2 — 1876/77.

r

Ács Ferencz 1893/94. Adamovics István 1872/73. Adamovics János 1873/74—1876/77. 5. Ádler Jó z se f 1883/84— 1885/86. Adler

Mór

1884/85 — 1885/86,

1887/88 I. Adlmann

Gusztáv

25. Balló Ede 1877/78

1880/81.

Balogh Gábor 1887/88. Balló Aurél 1890/91 — 1893/94. Balló Emil 1891 /92 — 1894/9;. Bajzáth Lajos 1878/79— 1883/84.

1889/90—

1893/94. Agorasztó

Baletz István 1876/77.

30. Bakos Tibor 1886/87— 1890/91. Bajzáth Gábor 1887/88 I.

Melanie

1889/90—

1892/93. Agotha Imre 1878/79— 1883,84. 10. Aigner Matild 1872/73 I. Albachari Berta 1891/92 I.

Baky Albert 1888/89. Bartók

Lajos

1872/73 — 1875/76,

1885/86— 1886/87. Barna Mária 1 8 7 3 , 7 4 — 1876/77. 35. Baráthy Mihály 1876/77 — 1879/80.

Albrecht Béla 1882/83 I-

Barcza Elek 1 8 8 1 / 8 2 — 1882/83.

Albrich Mihály 18 9 1/ 9 2 — 1893/94.

Bay Lajos 1882/83 — 1883/84.

AngyalfFy Erzsi 1877/78, 1881/82.

Bartha László 1883,84 I.

15. Árkay Aladár 1887/88 I. Arnold Nándor 18 7 5 / 7 6 — 1877/78, 1879/80. Áron Antal 1874/75 — 1875/76. Auerbach Lipót 1889/90— 1893/94. Bachmann Károly 1891/92. 20. Bacsa András 1890/91 — 1896/97.

Bartók J ános 18 8 7 /8 8 I I . -18 8 8 8 9 1. 40. Barsy

Adolf

1888/89— 1890/91,

1894/95 — 1896/97. Barajevácz

Szvetozár

1892/93 —

1895/96. Baranszky Emil 1895/96.-1896/97. Bauer Samu 1874/75,

1879/80—

Bacskay Béla 1 8 7 7 / 7 8 — 1885/86. zámjegyek (I. II. azt jelentik, hogy az illető * Az évszámok mellett látható római tanévnek csak első, vagy második felében 'olt növendéke.

Í9 Brachfeld)Parlaghi)Vilma 1877 78-

Bocskay Béla 1876 77.

1878/79 I.

Bocskay István 1896 97.

45. Branisce Viktor 1894 9 , . Báró Braunecker

Ernesztina

1 8 8 2 8 5 — 18 8 8 8 9 ,

189 192—

Mihály

1885/86 II. —

80. Bodola Lajos 1879 80. 1886 87— 1887 88. Bodor Ferencz 1883 84-1887 88.

1886/87✓ I . Braunberger

Bottay Kálmán 1877 78*1880 Hí Borszéki János 1882/83-1884/8

i 89; — 06. Braun

Botka Mihály 1874/75.

Salamon

1886 87

Borszéki Jenő 1884 85. Both Menyhért 1884/8^-1886,87!.

1888/89. Baumgartl Boldizsár

i 8 8 7 ;88—

85. Boros Radó 1884 8 — 1888/89. Bosznai István 1886/87-1800. 9 1.

1800/91. 50. Bauer Mihály 1890 91 — 1892 95 Bálint Benedek 1876 7 7 — 1879/80 Bártfay József 1891/92 — 1892,9} Beder Károly 1872/75 I. Bene Patriczius 1873/74.

Bortstieber Ernő 1889/90 II. Br. Bothmer Sándorné 1889 901894 9 ; . BockelbergA. Edward 1889 90 I. 90. Boruth Andor 1889/90 II.

Berger Győző 1877/78— 1878/79 Berecz Alajos 1879/80— 1880/81.

Bodor Ida 1891 — 1894, 1896 97.

Beck József 1879/80 I.

Böhm János 1877/78— 1880/81.

Békésy Lila 1896 97.

Böhm Antal 1880/81 — 1885/80.

Benacsek Béla 1880/81 — 1882/83. 60 Bencze Zsigmond

1884/8; —

1887/88.

Borhegyi Mariska 1895/94.

9 ; . Buccarich Manó 1872 7 5 — 75/74Bukovics Gyula 1872.73 II. Burány Béla 1872/75.

Berger Luiza 1884/85 — 1886.87.

BugarszkyTimót 1 8 7 4 7 5 -18 7 9 80.

Bencze József 1887/88— 1890 91

- Bruck Miksa 1 8—8/79 — 1880 81.

Bertalan

Sarolta

1890/91 —

1894/9; I. Bellony László 1890/91 — 1895 96 65. Berényi József 1892 93 — 1893 94 Behr Dezső 1894/95— 1 8 9 6 9 7 . Benedek Géza 1894/95. Benkő Ilona 1895/96— 1 8 9 6 9 7 . Bellák Vincze 1895/961896.97. 70. Bécser János 1888 89— 1891/92.

ioo. Buzzy Mária 1878 79 I. Bumbacsilla i^Zobl) Irma. 1880 8 1 1884/8 5 • Bulya György 1887 88 I. Burger József 1889/90 I I . — 1890:91, 1895 9 4 — 189^/96. Bruck Hermina 1891 92-1896 9". 1 0 ; . Buday Lajos 1 8 9 4 9 ; — 1896/97. Bugát Imre 1 8 9 4 9 ; — 1890 97.

Biczó Géza 1 8 7 1 / 7 2 — 1874/75.

Busitia János 1 8 9 4 9 5 — 1 8 9 6 9 " .

BirkholczÁgost i8 8 ;/ 8 6 — 1889 90

Bülch Károly 1888-89— 1 8 9 1 .9 2 .

Bizani Endre 1889,90— 1891/92.

Bründl Ödön

Bloch Kornélia 1896/97. - ; . Boross Gyula 1873/74— 1878/79.

i 8~4

-

1 10. Bzduch János 1896/97. II Chabada Béla 1896 97.

40 Csapó Gyula 1 8 7 1 / 7 2 — 1873/74. Császár István 1885/86 II. Csebray Imre 1878/79.

D écsey István 1875/76. 150. D ékány Árpád 18 8 1/ 8 2 —1884/85. Dvihally Albin 1876/77.

i i í . Cseley József 1886/87— 1889/90.

Diviaczky Rezső 1895/96-1896/97

Csernovits Diodor 1873/74.

Dienes Károly 1895/96-1896/97.

Csernovits Agenor 1873/74.

Doby Samu

Cserépy Károly 1876/77 I. Cservenák Gusztáv 1878. 79 I. 120. Cserna Károly 188485-1888/89.

1892,93 — 1895/96.

155. Doby Irma 1892/93 — 1895/96. Doringer Anna 1893/94-1894/9í. Dvorcsák

Ferencz

1879/80—

1884/85.

Cserno Géza 1884/85. Csergő Lajos 1894/95— 1896/97.

Dömötör Gábor 1885/86 I.

C sé k a Károly 18 7 1/72.

Dömötör László 1 871 / 72- 1 874/7 5.

Cséfay Flórián 1875/76-1877/78. 125. Csizik Gyula 1 8 7 5 / 7 6 - 1 8 7 8 / 7 9 . Csiky István 1892/93 C sók

István

1895/96.

1882/83 — 1884,85.

160. Dörre Tivadar 18 9 1/ 9 2 -18 9 2 ,9 3 . Dusek Ede 1889/90. Eckert János 1882/83. Egerváry Ágost 1872/73-1874/75,

Csordák Lajos 1883/84.

1883/84— 1885/86.

Csolnoky Kár. 1884/85-1887/88.

Eisenhut Ferencz

130. Csordás József 1886/87.

1875/76 —

1876/77 I.

Csukay Lujza 1896/97 II.

165. Eisert Margit 1893/94— 1896/97.

Csörgey Zoltán 1887/88.

Eiszler Zsigmond 1873/74.

Czapek Bruno 1894/95-1896/97.

Edvi I llés Aladár 1888/ 89-1892/9 3.

Czeller Mihály 1882/83 I-

Ehrenstein Zsigmond 1888/89—

1 35. Czobel Gyula 18 9 1/ 9 2 — 1894/95. Czölder Dezső 1896/97. II. Dancsics Ákos 1880/81-1886/87.

1889/90. Elbl Lajos 1875/76 — 1876/77 I. 170. Elischer Lajos 1875/76.

Damkó Jó z se f 1892/93 — 1896/97.

Eleöd

Dávid Miksa 1893/94

1896/97.

Eleöd Karola 1888^89— 1892/93.

140. D e á k Géza 1888/89 I., 1896/97.

Ellinger Emil 18 8 9 ,9 0 — 1891/92.

D e á k Miklós 1890/91

1893/94.

Demjén László 1882/83-1885/6. Demjén Zoltán 1879/80-1882.83,

Judit

1888 89 — 1892/93.

Eisenkraut Arnold 1880/81. 175. Emresz Róbert 1876/77. Erdőssy Béla 1889/90 — 1894/95. Etter Gyula 1885,86 I.

1896/97 II. Demjanovich Tivadar 1 8 8 0 / 8 1 —

f

Ecsy Ferencz 1878/79. Fajth

1882/83, 1885/86. 145. Demeter Rób. 1893/94-1896/97.

István

1879/80— 1883/84.

180. F a y Zoltán 1 8 7 2/> 3.

D eréki Gyula 1873/74 II.

F á y Sándor 1896/97.

D e ré k y Anna 1888/89—-1889/90.

Farkas István 1873/74.

Drescher

Farkas Imre 1885/86— 1887/88

1896/97.

Eugénia

1893/94—

Farkas Miklós 1896/97.

41

185. Farkas Zefin 18 9 1/9 2— 1895/94. Farkas János 1892/95. Faragó Lajos 18 7 8 /7 9 11.-1880/81. Fazekas Mariska 1873/74 I I . —

Fülöp Ferencz 1874/75-1875/76. GabaraVinczei872/'73 1. -1875/76, 1890/91 — 1891/92. Gaál József 1 8 7 9 / 8 0 - 1 8 8 3 / 8 4 . Garay Ákos 1882/83.

1875/76. Fábry Mihály 1884/85 — 1885/86. 190. Fábry Kornél 1888/89.

225. Glatter Ármin 1882/83 — 1883/84. Gratzer Lajos 1882/83— 1883/84.

Färber Adolf 18 8 1/8 2 — 1882/83.

Gaál Sándor 1886/87.

Feigenbaum Ignácz 1872/73.

Ganovszky Ilona 1890/91.

Fegyveres Géza 1873/74 II.

Gasparik János 1892/93-1895/96.

Flesch Jó zsef 1872/73. 195. Fellegi Alajos 1885/86— 1888/89.

230. Glatz Oszkár 1894/95. Gálóczy Dezső 1877/78 I.

Felsmann Alfréd 1890/91.

Gál József 1892/93 — 1895/96.

Felsmann Mariska 1893/94.

Gerenday Béla 1878/79-1879/80.

Fehérváry

Gerhardt Alajosné

Etelka

1893/94—

1891/92 —

1894/95.

1896/97. Fleischer Rezső 1883/84. 200. Flesch Miksa 1885/86 I. Fleischer Mih. 1892/93-1895/96. Fényes Adolf 1884/85 — 1886/87.

235. GebauerGizella 1891/92-1894/95. Gemziczky Irma 1894/95. Gerdenich Claudine 1895/96— 1896/97.

Findura Imre 1896/97.

Gencsiczky Irma 1895/96 I.

Finger Róza 1892/93.

Géczy Aranka 1896/97.

205. Fischer József 1881/82-1885/86.

240. Géczy István 1876/77 I.

Fischer Bódog 1884/85-1885/86.

Greguss Imre 1889/90.

Fraenkel Ferenczné 1896/97.

Giffing Ida 18 9 1/9 2— 1896/97.

Freund Jen ő 1896/97.

Gillemot Ödön 1886/87-1893/94.

Friedmann Bella 1892 93.

Gillming Olga 1896/97.

210. Friedmann Arm. 1873/74-1875/76.

245.Gind.rich Hugó 1890/91.

Fliesz Rezső 1873/74, 1877/78 I.

Gobra Béla 18 81/82— 1886/87.

Frimm Jakab 1874/75.

Goltz Sándor 1872/73.

Fodor

Gortva Antal 1 8 7 2 / 7 j — 1874/75.

Róza

1893/94— 1896/97.

Forberger András 1896/97. 2 15 . Dr. Fodor Árminné 1895/96—

250. Groh Béla 1896/97. Groh

1896/97. Flóris Áron

Glosz Géza 1883/84.

1879/80— 1880/81,

1885/86. Flóris Gyula 1880/81. Fórián Gergely 1879/80-1881/82. Funk Gusztáv 1896/97. 220. Führer Rikárd 1892/93-1895/96.

István

1885/86— 1889/90.

Gönczy Béla 1872/73. Götz E d e 1873/74— 1874/75. Gulyás Károly 1892/93 — 1895/96. 255. Guttmann Ella 1891/92-1892/93. GuttmannMáriai 879/80-1882/83. Glück Károly 1893/94— 1896/97.

42 Gruber Hedvig 1896/97.

290. Heincz Auguszta 1873/74 I. /

Grünwald Béla 1882/83-1885/86. 260. Grünwald Imre 1883/84-1884/85,

Heinrich Etel 1896/97 II. Herczbrunn

1891/92. Gyagyovszky Aurél 1 8 8 7 — 88.

1892/93-1895 96, Náthán

1877/78—

1880/81.

Gyárfás Ferencz 1871/72-1874/75

Herczfeld Fanny 1872/73.

Gyárfás Jen ő 18 7 1/7 2 — 1876/77.

Hercz Gyula 1888/89.

Gyöngyvirági Eugénia 1872/73 —

Hermann

1875/76. 265. Győrffy István 1890/91 — 1891/92. Győrffy Júlia 1882/85 — 1883/84,

Adolfine

1892/93 —

1894/95. Hermann Gyula 1890/91-1893/94. H evesy Pál 1896/97.

1886/87. Györgyi Kálm. 1879/80-1883/84. Gyurkovics Ferencz 1896/97. Haberditzel

295. Herczog Nina 1877/78.

Károly

1893/94—

Hidegh Béla 1896/97. 300. Hidvégi Géza 1890/91 I. 1893/941895/96. Hilberth Irén 1891/92 — 1894/95.

1896/97.

Hirsch Cornélia 1885/86-1888/89.

270. Hadzsy Olga 1896/97. Halász Jó z sef 1894/95 — 1896/97.

Hirsch József 1886/87 I.

Halász Zsigm. 1877/78-1881/82.

Hirschfeld Samu 1872/73.

Halmágyi Antal 1891/92-1892/93. Hankus Sándor 1875/76-1879/80. 275. Hanula József 1880/81 — 1882/83, 1886/87— 1887/88.

305. Hirth

Pál

1 8 8 1 / 8 2 — 1885/86,

1887/88. H rinyák E d e 1875/76. Hochmann József 1880/81 —

Hanzély Gyula 1896/97.

1884/85.

Dr. Haraszty Gyuláné 1894/95.

Hochrein Lajos 1873/74-1874/75.

Harcsy József 1891/92.

Hoczmann

Hariss

Béla

280. Handmann

18 9 4 9 5 — 1896/97. Adolf

1892/93 —

1894/95.

1884/85,

Lajos

1887/88— 1888/89.

310. Hoffmann Ilona 1891/92-1894/05. Hoffmann János

Hatschek Arthur 1882/83. H avran János 1879/80— 1881/82, 1883/84.

1883/84—

188889 —

1891 '92. 1894/9 í. Hofrichter Jó z se f 1 8 7 6 / 7 " — 1879/80.

Hazalí Gyula 1879/80 I.

Holló Barnabás 1889/90-1892/93.

H auser Tivadar 1891/92.

Holló Ilona 1887/88— 1888/89.

285. Hazslinszky

Kálmán

1887/88—

1891/92.

3 15 . Holló Zsigmond

1882/83 —

18883/84 I.

Hrabetz Nánd. 1894/95-1896/97.

Hollós Károly 1877/78— 1880/81.

H áry Gyula

Hollós Béla 1889/90— 1893/94.

18 8 1/ 8 2 — 1885/86.

Hecht Béla 1890/91 - 1891/92.

Hollósy József 1876/77— 1878/79.

Heckenast Mária 1890/91 I.

Hollósy Simon 1875/76 I.

43 ^20. Homolya Adám

18 81/82—

3 5 5. Janicsek Jó z s e f 1884/85. Janicsek Sándor 1883/84-1885 86.

1882/83 I. Hoppé Lipót 1 8 7 1 / 7 2 — 1874/75.

Jancsó Lajos 1891/92— 1893/94.

Horovitz M ór 1875/76.

Jankó Elemér 1887/88— 1888/89.

Horthy Béla 1887/88.

Jankovich István 1896/97.

Horváth Andor 1896/97. 325. Horváth Erzsi 1891/92.

360. Jan ky Sándor 1892/93 — 1896/97. Jantyik Mátyás 1879/80—1882 83.

Horváth Géza 1885/86— 1888/89.

Jarka Antal 1874/75.

Horváth István 1884/85 —1886 87.

Jabkovszky

Horváth János 1886/87. Horváth Károly 1891/92-1893 94. 530. Horváth Mihály 1881/82. Horváth Miklós 1878/79. Horváth P.

Natalie

1879 80—

Mihály

1880 81 —

1884/85Jäger István 1895/96— 1896 97. 365. Jeney Jenő 1894/95. Jeszenszky Gusztáv 1872/73 — 1876/77. Jindrich Hugó 1891 /92— 1895/96.

1881/82. Hoschke Kálmán 1889 90.

Jókai Róza 1878/79— 1883/84.

Hosszú Lajos 1883 84— 1886 87,

Jónás Ida 1882/83 — 1885/86. 370. Joós Imre 1887/88— 1889— 90.

1888/89. 335. Hausner Ignácz 1885 86. Hódi József 1892/93.

Juhász Árpád 1886/87— 1 8 9 0 9 1 . 1894 95 — 1896/97.

Hölszky Sándor 1892/93-1895,96.

Juhász Gyula 1879/80.

Hunyadi László 1879/80-1882 83.

Junga Sebő 1890/91 I.

Huszár Frigyes 1877/78-1880/81.

Justus Ilona 1896/97.

340. H uszkaJózsef 1873 7 4 — 1875/76.

375. Juszkó Béla 1893 94— 1896/97.

Huschmann Alajos 1873/74 II.

Kalina Tivadar 1879/80 II.

Hübner Rezső 18 8 1/ 8 2 - 18 8 2 / 8 3 .

Kalivoda Katicza 1895/96-1896/97.

Ihrig Sarolta 1896/97.

Kalmár Jenő 1885/86— 1890/91.

Illés Hedvig 1893/94.

Kánn Teréz 1896/67.

345. Illetsko Béla 1893,94— 1896/97.

380. Kardos Gyula 1874/75 — 1876/77.

Indaly Ilona 1896 97.

Karlovszky Bertalan 1877/78.

Innocent Ferencz

Karkoska József 1881/82-1882/83.

1876 77—

1877/78, 1884/85. Intődy Adolf 1872 73 — 1873/74. Iszlay Margit 1891/92— 1893/94. 3ío . Istváncsics György 1883/84— 1886/87.

Karesz Sámuel 1885/86-1886/87 I. Karsay Nándor 1886/87. 385-Karvázy Róza 1892/93. Kassay Kálmán 18 7 1/ 7 2 —1873/74. Kasselik Emilia 1891/92—1894/95.

Istvánflfy Gyula 1882/83 -1883/84I.

Kassó József 1893/94.

Ivanecz József 1884/85 — 1886/87.

Katona Béla 1893/94.

Jákob Sarolta 1873/74— 1878/79. Jámbor Tita 1896/97.

390. Katra Imre 1872/73— 1873/74. Kaill Adolfné 1 8 9 1 9 2 — 1893/94.

44

Kauser Irma 1872/73 — 1873/74. Kaufmann Izidor 1873/74 II. —

425. Kreutzer Gusztáv 1877/78. Kéméndi Jen ő 1877/78-1878/79. Killinger Lajos 1883/84.

1874/75 I.

Kimnach László 1875/76-1877/78.

Kapperl Samu 1883/84. 39>. Krainer Paula 1872/73 — 1876/77. Krausz Ignácz 1878/79— 1881/82.

Király Lajos

1894/95 — 1896/97.

430. Király Gyula 1896/97.

Krausz Ilka 1891/92.

Kircz Ráchel 1888/89— 1894/95.

Krauszlstv. 1 8 7 2 / 7 3 I I . - 1 8 7 6 / 7 7 1.

Kiss Ferencz 1876/77.

Krausz János 1872/73 — 1874/75.

Kiss István 1873/74 II. Kiss Lajos

400. Krajecz András 1886/87. Klaber Gyula 18 9 1/9 2 — 1892/93. Klammer Mariska

18 9 1/ 9 2 —

1884/85 — 1886/87.

1889 90— 1890/91. 435. Kiszely Nándor 1893/94. Klics Albert 1890/91.

1896/97. Krajna János 1893/94— 1896/97. Králik Gusztáv 1893/94 -1896/97. 40^. Klamarik Bruna 1894/95-1896/97. Kádár G ábor 1 8 7 / 9 8 0 - 1 8 8 3 / 8 4 . Kárpáthy Je n ő 1887/88 I.

Kriesch Aladár 1880/81-1882/83. 1893/94— 1895/96. Kriesch Laura 1895/96-1896/97. Krieger Béla 1879/80— 1883/84. 440. Krieszhaber Róza 1877/78.

Kálóczy János 1892/93 — 1895/96.

Krisztiáni István 1888/89-1891/92.

Kátay Lajos 1878/79— 1882/83.

K ő n ek Ida 1872/73.

4 10 . Keleti G ábor 1887/88— 1890/91,

Kocsis Ferencz 1880/81 -1884/8>. Kocsis Je n ő 1892/93.

1804/95.

445. Kozsánovics

Keleti Magda 1896/97.

Sándor

1876/77—

Kellermann Ferencz 1876 77. Kem ényffyJenő 1892/93-1895 96.

Koszkol Je n ő 1885/86-

1887/88.

Keménffy Katalin 1882/83.

Koszta Jó z se f 1885/86— 1887/88.

t

4 1 5 . Kemenszky Árpád

1887/88—

Komárniczky Mariska 1896/97. Kondász Illés 1886/87— 1887/88.

1890/91. K en d e István 1888/89— 18 9 1/9 2 .

450. Kohányi Róbert 1890 9 1 - 1 8 9 1 / 9 2 .

Kertész Jó z sef 1872/73 II.

Korompay Irma 18 9 0 /9 1-18 9 1/9 2 .

Kertész János 18 7 1/ 7 2 — 1873/74.

Korcsek János 1891/92-1894/95.

Kern Paula 1894/95.

Kotsi Horvát Jolán 1891/92-1893/94.

420. Keszler Johanna 1896/97. K eu ler Jó z se f 1894/95 — 1896/97. Kleinberger

(Katona)

Náthán

1 8 8 1 / 8 2 — 1886/87. Kmetyko Gyula

1880 8 1 -

1881/82 I. K ren ner Viktor 1880/81-1887/88, 189Í/96.

Korcinka Pál 1894/95. 455. K oos Lajos 1895/96— 1896/97. Kovács Alajos 189 6/1897. Kovács István 1896/97. Kovács János 1873/74. Kovách Géza 1 8 8 1 / 8 2 — 1884/8>. 460. Kovács István 1882/83 — 1886/87. Kovács Jó z s e f 1874/75 — 1875/76

-

45

Kovács Pál 1876/77— 1877/78.

500. Leitl E d e 1 8 7 1 / 7 2 — 1873/74.

Kovács László 1893/94— 1896/97.

Leister Ferencz 1875/76-1876/77.

Kovács G yű la 1894/9 5.

Lengyel Irma 1891/92.

465. Knopp Ferencz 1884/85. Kozák István 1896/97 II. Knopp Imre 1882/83— 1885/86.

Lenauel Arthur 1895/96. Lencsó János 1884/85 — 1888/89. 505. Lerch Antal 1872/73.

Knott Lipót 1879/80— 1880/81 I.

Lichtenstein Georgette 1881/82 I.

Klopfer Miksa 1889/90-1890/91.

Liffa Aurél 1891/92.

470. Kölber Dezső 1890/91 — 1896/97. Köves Izidor 1882/83 — 1884/85. Kövér János 18 7 3/7 4 — 1876/77.

Ligeti M ór 1890/91 — 1892/93. Linde János

1874/75— 1875/76.

510. Linek Lajos 1875/76, 1878/79.

Klösz György 1890/91.

Lósy Géza 1896/97.

Kubesch

Löbl Selma

Mariska

1894/95—

1896/97.

Elma

1872/73—

1875/76.

4 7 5 -K u k u li Ferencz 1883/84. Kun Lajos 1890/91 — 1892/93. Kunfy Lajos 1887/88. KunossyFrigyesi 880/81-1881/82,

Lőrinczy Géza 1895/96-1896/97. Löschinger Béla 1895/96. 515. Löschinger Hugó 1896/97. Löschinger Hedvig

1886/87. Kutlik András 1881/82 I. 480. Kutty Lajos 1875/76.

1893/94 — 1886/87—

1891/92. L ö w Gyula 1881/82— 1885/86. r

Kutner Géza 1886/87— 1890/91.

Löwinger Ármin 1881/82 I.

Kurzweil Nándor 1878/79.

Ludmann Paula 1892/93-1895/96.

K rug Balázs 18 7 1/7 2 — 1876/77. Krucsay Ferencz 1889/90 I I . — 485. Kruspér István 1894/95-1896/97. Künstler Adolf 1881/82. Kümmerle Pál 1893/94-1896/97. Láczay Olga 1893/94— 1896/97. Lakatos Ida 1873/74. 490. Lakos Alfréd 1889/90— 1892/93. Lammel Antal 1892/93 — 1895/96. Laub Flórián 1878/79 — 1883/84. Fülöp

Machik Ilona 1892/93 — 1896/97. Madarassy Erzsi 1883/84-1888/89.

1895/96.

Laub

520. Lukácsy Lajos 1896/97.

1885/86— 1888/89.

Lányi Ernő 1877/78— 1880/81. 495. Lechner Gyula 1 878/79.

Madarász Adeline

1887/88—

1892/93. M ajor Jen ő

1887/88— 1890/91.

525. Majoros Károly 1889/90-1892/93. Majorossy Gyula

1873/74—

1875/76. M akay

Filomena

1876/77—

1881/82. Makfalvay Ilka 1872/73-1875/76. Mandl Ármin 1880/81 — i88í/86. 530. Mandl Edith 1896/97.

Ledermüller Gyula 1892/93.

Mandl József 1881/82.

Lehrner Rezső 1876/77.

Mandl Stefánia 1891/92-1895/96,

Lehotzky Pál 1895/96— 1896/97.

1896/97 I.

46

Mannheimer Ágost 1873/74 H-

Mészáros Endre 1872/73. Mészáros Károly 1895/96—

Margittay Tihamér

1874/75 —

1896/97. 565. Mihalik Dániel 1886 87-1892/95.

1878/79. 535 - Markup Béla 1890/91 — 1896/97. Marlin Molly 1887/88— 1890/91. Marossi Ferencz 1886/87 IMarsovszky

Kálmán

1886/87—

Mihalik Gyula 1 ¡¡96/97. Milutinovics Lyubisa

1894/95 —

1896/97. Mikár Paula 1894/95 — 1896/97. Mike Ignácz 1880/81 — 1882/83•

1891/92. Martonovics Abrahám

1893/94.

540. Matsek Antal 1 8 7 6 7 7 — 1878 79. M ayer (Zala) György 1876/77 I.-

570. Miksits Imre 1874/75. Millye Kálmán 1882/83. Mittelmann

Jakab

1889/90—

1894/95.

1878/79. M ayer József 1871 72.

Móczik Jó z sef 1882/83.

Mály József 1894 95. 1895/96 II ;

Molnár Béla 1886/87— 1888/89. 575. Molnár Bertalan 1896/97.

1896/97 II.

Molnár Gyula 1883/84— 1886/87.

M árk Lajos 1885/86. 545. Márton Gyula 1875/76 I.

Molnár Sándor 1875/76.

Márton Béla 1891/92.

Molnár Lajos 1873/74-1876/77 I.

Márki Pál 1879,80 I.

Morgenstern

M átrai Vilmos 1895/96-1896/97. Mátyássy

Kálmán

1873/74—

Ede

1893/94 —

1896/97. í8o. Moesz Etelka 1894/95— 1896/97. Murgas Jó z se f 1889/90.

550. Meeze Vilmos 1876/77 I. Medriczky

István

1893/94—

Muró Péter 1876/77 I. Mumme Oszkár 1880/81 I. r

Muszely Ágoston 1896/97.

1894/95. Meiszl Ágoston 1886/87-1888/89.

585. Muszely Gyula 1889/90-1892/93.

M eleg Ignácz 1882/83 I-

M uszkalay Antal 1877/78-1879/80.

Melles Je n ő 1880/81 II.

Münich Ida 1882/83.

555. Melichár János 1883/84-1884/85. Mendel Béla 1896/97 II. Mendlik

Oszkár

1890/91 —

Mensel Coelestin 1879/80. Kelemen

1880/81 —

560. Meszes Ferencz 1887/88.

Ernő

1891/92 —

1890/91. Myskovszky

590. Nadler Berta 1872/73. Nadler Flóra 1872/73.

Kálmán

18 73/74 —

ifj. Nagy Gyula 18 7 7 / 7 8 -1880/81. id. Nagy Gyula 1875/76-1879/80. 595. N agy

M é rő István

1886/87 —

Nadler Ida 1872/73.

1881/82. Mesterházy

Károly

1894/95.

1895/96. Mensel

Mühlbeck

1890/91 — 1894/95.

István

1894/95 — 1896/97.

Nagy Jolán 1894/95 — *896/97.

47 Nagy

Károly

1879/80-1882/83.

Ottlyk József 1896/97.

Nagy Lajos 1895/96.

Palla

Nagy

Pap

Lázár

1879/80— 1883/84,

István Árpád

1 8 7 1 / 7 2 — 1873/74. 1878/79— 1879/80.

Papp Ferencz 1873/74 I.

1886/87. 600. Nagy Sándor 1886/87— 1889/90.

635. Papp Gábor 1892/93.

Nagy Vilmos 1891/92— 1896/97.

Papp Gyula

Naucsina Károly 1876/77.

Papp József 1888/89— 1891/92.

G r ó f Nemes Eliza 1896/97 II.

Papp Sándor 1888/89— 1896/97.

Nemes Mihály 1883/84-1885/86.

Parti Géza 1896/97.

605. Nemes Viktor 1892/93 I.

1876/77— 1879/80.

640. Papszt Imre 1889/90.

Neogrády Antal 1883/84-1884/85.

Pasuth Ödön 1880/81 -1884/8^ I

Neubrunn Tóbiás

Pataky László 1875/76-1879/80 I

1890/91 —

Pauer Vilmos 1889/90 — 1892/93

1895/96. f

Neuhauser

Armin

1878/79—

1880/81. f

Neumann Armin 1882/83 I610. Neumann Emil 1886/87.

Pawlas Ede

1890/91 — 1895/96

645. Pálfy József

1886/87— 1889/90

Pállya

Coelesztin

1879/80—

1881/82, 1884/85 II.

Neumann Ignácz 1891/92.

Pápay Viktor 1871/72 — 1873/74.

Nécsey Imre 1875/76 — 1878/79.

Pásztor József (pápai) 1872/73.

Németh Imre 1893/94 — 1896/97.

PásztorJózs. (jákóhalmai) 1883/84-

Nichold Sándor 1895/96-1896/97. 6 15 . Niederländer Adolf 1894/95 I.

1886/87, 1890/91. 650. Pavetics Manó 1896/97.

Nieger Károly 1896/1897 II.

Pázmándy Olga 1891/92.

Niklay János 1872/73— 1876/77.

Pázmándy Vilma 1891/92.

Nikolics Ilona 1882/83 — 1884/85,

Percea Pál 1893/94— 1896/97. Perjéssi Lajos 1873/74— 1876/77.

1894/95 — 1896/97. Br. Nyáry Alb. 1890/91-1894/95.

65 5. Perimutter

620. Nyáry Antal 1879/80— 1880/81 I.

1888/89.

Samu

1884/85—

Nyilassy Sándor 1892/93.

Pesice Antal 1875/76.

Obendorf

Peterdy Gyula 1879/80— 1881 /82.

Gusztáv

1884/85—

Pittoni Edith 1896/97.

1888/89. Oberg János 18 7 1/ 7 2 — 1873/74.

Petrányi Géza 1876/77— 1879/80.

Ocsvár Rezső 1895/96— 1896/97.

660. Premier Károly 1872/73-1873/74.

625. Olgyay Ferencz 1889/90-1890/91.

Prenosyl Sánd. 1872/73-1876/77.

Olofson Gusztáv 1893/94-1896/97.

Pick Juliska 1890/91.

Oskó

Pironcsák Antal 1895/96.

Lajos

1884/85— 1889/90,

1894/95. Osváth Kálmán 1883/84. Oszter István 1892/93 — 1895/96. 630. Oszwald Lajos 1894/95-1896/97.

Philipp István 1890/91 — 1895/96. 665. Pokorny Irma 1873/74. Polgáry Géza 1885/86— 1888/89. Polidnek Gyula 1882/83 I-

48

Poll H ugó 1 885/86.

Rhédey Ferencz 187 3 / 7 4 - 1 8 7 4 7 í

Pollatsek Márton 1896/97.

Richl Antal 1875/76. 705. Richter Aurél 1888/89— l &9 2 9 1

O70. Pollák M ór 1893/94. Pollák Vilmos 1875/76.

Rieger Gyózó 1893/94.

Popovics Milicza 1892/93.

Rigó

PoroszlayAlbert 1872/73-1873/74.

Ringeisen József 1882/83.

Posner Lajos 1888/89 I., 1891/92.

Rintel Géza 1893/94.

Mária

675. Pörge Gergely 18 7 4 / 7 5 -18 7 6 / 7 7 1. 710. Roskovics Propper Aranka 1896/97 II. Pulszky

Polyxena

1872/73 —

1889/90— 1890/91

Ignácz

1875/76—

1879/80. Rosenberg Adolf 1884/85. Rosenmayer Ferencz 1880/81 —

1873/74. Puxbaum Miksa 1873/74. Rabcsák Aurél 1893/94.

<>80. Radó Aladár 1881/82 I.

1881/82. Rosenzweig Lajos 1877/78 I. Roth Matild 1894/95. 7 1 5 . Roth Miksa 1880/81 I., 1888/89 I

Raidl Sándor 1880/81. Rakottyay László 1896/97.

Rothfeld Samuné 1895/96.

Rasztovich Nándor 1896/97.

Rottmann Miksa 1896/97. f

Rauchbauer

Károly

1880/81 —

Rozolofszky Ágost 1872/73 I I . — 1873/74.

1882/83. 685. Rausch Béla 1893/94— 1894/95.

Rózsaffy Dezső 1895/96.

RauschenbergerJózsef 1885/86— 720. R o c k Károly 1876/77. Röszler Lajos 1 8 8 5 / 8 6 —1889/90.

1886/87. Redlich József 1888/89—1891/92

Röszner Adél (Komócsy Józsefné)

Reich Henrik 1879/80.

1882/83 — 1884/85,

Reich Ja k a b 1 8 7 1 / 7 2 — 1872/73

1892/93.

690. Reichard

Karola

1893/94—

Béla 1893/94— 1896/97.

Reimlinger

Rubovics M árk 1883/84-1886/87. Ruby Miroszláv 1879/80-1881/82.

1896/97. Reider

1888/89

Gyula

1879/80—

725. Saile Károly 1882/83. Sanek Sámuel 1879/80. Skatzel Lajos 1880/81 I.

1882/83. Reinfuss Ede 1892/93-1896/97.

Spanyár

Reinhard Kár. 1887/88-1895/96

Stark Mária 1896/97.

695. Reisz Ottó 1895/96.

Pál

730. Stark Teréz

1894/95 — 1896/97 18 9 1/ 9 2 —-1896/97

Reiszig Adolf 1876/77— 1878/79

Stauber Jakab 1893/94.

Reiszmann Ilona 1878/79-1881/82

Strach Jó z sef 1882/83— 1884/85.

Rekettye Csilla 1887/88.

Strasser Emma 1893/94.

Réti István 1890/91 I.

Sándor István 188 5/86II., 1888/89

• •

"00. Réti Ödön 1 8 9 1 / 9 2 — 1893/94. Rettenbacher Réthy

Ferencz 1892/93

Lajos 1878/79— 1879/80

735. Sávéi

Dezső 1888/89— 1889/90

Sebestyén 1896/97.

Károly

1894/95 —

49 Serbán Mihály 1872/73 I.

Stigliczy Je n ő 1887/88— 1890/91.

Seres Géza 1874/75 — 1876/77.

Soltész Arnold 1875/76— 1877/78.

Seemann

Kálmán

1879/80—

Soós László 1875/76.

1882/83. 740. Stempien Mariska 1896/97. Stern Áron 1890/91 — 1891/92. Stern Fülöp 1887/88— 1890/91. Steiner András 1888/89-1892/93 I. 745-Stetka Gyula 1874/75 — 1875/76. Streitmann Antal

Stolarik József 1892/93 — 1893/94. Stollmann András 1873/74 II. — 1878/79— 1880/81. Stoklász József 1889/90— 1892/93.

Stern Jó zsef 1881/82.

1871/72—

775.Stohofer Béla 1890/91 — 1891/92. Spotkofszky Károly 1876/77— 1878/79. Stöger Rudolf 1890/91.

1874/75.

Stegmüllerné Gerster Mária Svetschine Georgine

Stubán István 1887/88— 1888/89. Schablik Károly 1894/95-1896/97.

1884/85 — 1886/87. 1890/91 —

780. Schamorzil Antónia

1888/89—

1891/92.

1893/94.

Scharl Arthur 1886/87.

Siegel Gyula 1880/81.

Scharscher

750. Síkor Margit 1875/76. Sikorszkiné Zsolnai Julia 1895/96 1. Silberstein Lajos 1876/77 I. Silberstein Lipót

1873/74—

Dániel

1883/84—

Schauschek Árpád

18 8 1/8 2 —

1890/91. 1886/87. Schnaucz Ervin 1872/73 II.

1875/76. Simon János

770. Soós Elemérné 1896/97 II.

1874/75

II. —

785. SchramekJakab 1884/85-1886/87. Schwarcz M ór 1883/84— 1886/87.

1876/77 I. 755. SimonTivadar 1893/94— 1895/96.

SchwarczZsigm. 1878/79-1881/82. f

Singer M ór 1876/77 I.

Schäffer Armin 1891/92.

Sinkó Pál 1896/97.

Schaffer Tivadar 1884/85.

Sipos Sándor 1873/74. Spitzer Hermann

1889/90—

790. ScheiberGéza 1887/88-1888/89 I. Scheibert Antónia

1872/73 —

1873/74.

1891/92. 760. Spitzer Vilmos 1894/95 — 1896/97.

Schneider Károly 1880/81.

Spitzer Zsigmond 1886/87 I.

Scherling Antal 1889/90—1892/93.

Spiegel Jakab 1874/75— 1875/76.

Schlesinger Dávid 1 8 7 1 / 7 2 —

Spira Antal

1873/74 II. —

1876/77 I.

1875/76. 795. Schlésinger Károly 1876/77 I.

Spira Rezső 1875/76 II.

Schreiber Izidor 1876/77-1880/81.

765. Spindler Lajos 1875/76.

Schwertner Zsigmond 1880/81 —

Springholcz Mariska 1895/96— 1896/97. Stifter Gyula 1885/86 I. Értesítő 18 9 6 — 97.

1884/85, 1892/93. Schiflf Dezső 1890/91— 1891/92. Schiff Kálmán 1893/94.

50 800. Schimkó István 1881/82. Simkó József 1878/79—1883/84.

Szakács János 1884/85— 1886/87, 1891/92.

Schlick Károly 18 7 6 / 7 7 -18 7 7 / 7 8 .1.

Szalay Je n ő 1883/84— 1886/87.

Schmigelschi Oszkár 1884/85 —

Szalay Károly 1880/81 — 1886/87.

1888/89. Schmidt Antal 1882/83— 1886/87. 805. Schmidt Jó z se f 18 72/73— 1873/74.

83 5. Szalay Kornél 1881/82 I. Szalacsy Rezső 1896/97. Szappanos Péter 1884/85-1887/88.

Schneider Ármin 1896/97.

Szádváry János 1883/84-1888/89.

Schnier (Szirmai) Antal 1877/78—

Szántó Géza 1890/91 — 1893/94. 840. Szántó János 1882/83 — 1885/86.

1879/80. Scholtz Ágost 1884/85.

Száraz István 1876/77.

Scholtz Margit 1894/95 — 1896/97.

Száríts Imre

8 1 0 . Schloesser Alice 1895/96-1896/97. Schönberger Vilmos

1878/79—

1876/77— 1880/81.

Szlányi Lajos 1886/87— 1892/93. Szegfy Erzsiké 1894/95. 845. Székely Andor 1896/97.

1881/82. Schönleitner Károly 18 7 2 /7 3 —

Szekeres Albert 1893/94. Szentistvány

1876/77. Schöckl Ignácz 1872/73 II. Schubert Ign. 1873/74-1876/77 I. 8 1 5 . Schubert Emil 1876/77— 1878/79. Schullerus Frigyes 1885/86—

Margit

1893/94—

1896/97. Szentmiklóssy Zoltán

1895/96—

1896/97. Szerémy Alajos 1881/82-1884/85. 850. Szeverényi János 1875/76 I.

1888/89. Schultz Ferencz 1875/76.

Szirtes Henrik 1896/97.

Schuppin

Szmetana

Ferencz

1875/76—

1878/79. Schuschmann

Ágoston

1880/81 —

1885/86. Pál

1885/86—

1886/87. 820. Schuster Gáspár 1873/74-1874/7 5. Schlumbrecht Gyula 1890/91 — 1891/92, 1894/95 I.

Székely Árpád 18 7 2 /7 3 ,18 7 9 /8 0 — 1888/89, 1893/94— 1896/97. Szidlovics

Kálmán

1890/91 —

1893/94. 855. Szilágyi Ilona 1896/97.

Schütz Julcsa 1891/92.

Szíjártó Lenke 1893/94-1895/96.

Szabó Benő 1873/74— 1875/76 I.

Szihorszky János 1894/95.

Szabó Béla 1882/83— 1883/84.

Szilvay Vilmos 1895/96.

825. Szabó Irma 1877/78— 1878/79. Szabó István 1876/77.

Szinte G ábor 1 8 7 5 / 7 6 — 1877/78. 860. Sziráczky Gyula 1896/97 II.

Szabó István 1886/87.

Szirotka Szilárd 1891/92-1894/95.

Szabó Jó z se f 1884/85-1888/89 I.

Szittner Dezső 1890/91-1893/94.

Szabó László 1892/93.

Szobonya Mih. 1875/76-1880/81.

830. Szabó Pál 1876/77 I. Szabó Vladimir 1893/94-1896/97.

Szontagh Károly 1883/84. 865-Szontagh Tibor 1894/95-1896/97.

51 Szopkó István 1875/76— 1877/78.

Tóth Ferencz 1878/79-1880/81 I.

Szűk

1890/91— 1891/92.

Tóth István 1896/97 I.

Miksa

Tóth János 1871/72.

Endre

Szulczberger

1889/90—

1892/93.

905. Tóth László 1885/86— 1896/97.

Szupits Jó z sef 1881/82.

Tóth

870. Szücs Izsák 1877/78— 1879/80. Tahedl

(Tahi) Antal

1875/76—

1877/78. Tahy János 1888/89

László

1894/95 — 1895/96.

Tóth Mariska 1894/95 — 1896/97. Törs Aranka 1892/93. T örök Mihály 1893/94-1894/95 I. 910. Tugendthal Nándor 1872/73.

Taksonyi József 1887/88-1890/91.

Tumo Máté 1893/94.

Tamás Imre 1896/97.

T ury

•875.Tamásfy Romer 1874/75. TankóSánd. 1877/78 I., 1880/81 I. T arr Rezső 1894/95— 1896/97.

Gyula

1881/82— 1885/86.

T ü rk Sándor 1880/81. Udvary Géza 1894/95-1896/97. 9 15 . Udvardy Ignácz 1896/97.

Taschek G yula 1877/78-1880/81.

Udvardy Vincze 1877/78.

Tasnády Kálmán 1876/77.

Udvarlaky Béla 1875/76.

$80. Tattay Ferencz 1883/84-1884/85, 1891/92 — 1893/94. Trampits Miksa 1873/74.

Uferbach Jen ő 1890/91-1894/95. Ujházy Irma 1875/76— 1878/79. 920. Ujházy Károly 1873/74.

Trattner Alajos 1876/77 I.

Ujváry Ignácz 1881/82-1884/85.

T e g y e y Lajos 1890/91 — 1891/92.

Ujváry Ilona 1896/97.

r

Telegdy Árpád 1893/94-1896/97. fl85-Telegdy László 1878/79-1881/82. Telkessy Valéria 1887/88-1896/97. Teliér Gyula 1 8 7 1 / 7 2 — 1873/74, 1885/86— 1887/88.

Ungár Ignácz 1883/84. Ungár Adolf 1880/81 I. 925. Vajda Zsigmond 1881/82. Valker Ágnes 1896/97. Vallachy Jenő 1872/73-1876/77.

T eöke Andor 1890/91 — 1891/92.

Vajna Gábor 1896/97.

Thein Miksa 1889/90— 1891/92.

Vannay Ferencz 1883/84-1885/86.

£90. Treitz Péterné 1895/96-1896/97.

930. Varga Imre 1892/93 I.

Til! Karolina 1873/74 II.

Vargha Andor 1893/94.

Tinayre Gyula 1877/78-1878/79.

Varjú Tivadar 1894/95.

Tinayre Lajos 1877/78— 1878/79.

Vaskovits

Tisza Zsigmond 1885/86-1886/87. ¿ 9 ^ .T o ln a y Henrik 1881/82. Tomasek Em m ai872/73-i877/78. Tompa Berta 1896/97.

Erzsébet

1885/86—

1887/88, 1891/92— 1895/96 I. 1896/97. Vaskovits Zoltán 1888/89 I93 5-Vass Béla 1891/92 — 1894/95.

Thorma János 1887/88— 1892/93.

Vastagh György 1885/86.

Tornyai János 1886/87-1887/88.

Vaszary Gábor 1892/93.

9 0 0 . Tóth András 1894/95. Tóth Erzsi 1893/94.

Vaszary János 1885/86— 1886/87. Vladár Ernő 1893/94-— 1896/97. 4

*

940- Vlasits Mihály 1875/76.

W eber Ilka 1879/80— 1883/84.

Vágó Pál 1893/94.

W eber Ilona 1891/92.

Vándory Emil 1871/72.

975-W einreb Bernát 1878/79.

Váralyai Géza 1873/74 II.

Weisz Emil 1890/91 — 1891/92.

Vecsery Imre 1895/96— 1896/97.

Weisz Lajos 18 7 2 / 7 3 — 1874/75,

945. Veisse Izabella 1873/74 II. Velits Ottmár 1892/95.

Weisz Zsigmond

Vendrey László 1880/81-1883/84. Verdenstätter Szilárd

1871/72—

1875/76.

1 876/77—

1881/82. Weixelgártner Ármin 1884/85 — 1890/91.

Veres Pál 1872/73 I.

980. Wellmann Róbert 1885/86—

950. Versényi G ábor 1871/72-1874/75. Vesztróczy

1877/78, 1880/81 I.

Manó

1892/93 —

1895/96.

1887/88 I. Wessel Je n ő 1895/96-1896/97. Weyde Vilmos 1875/76.

Vetró Sándor 1887/88 — 1891/92.

Widder Bódog 1892/93-1895/96.

Véber

Wielnberger (Lóránfi)

Ernő

1887/88 — 1890/91.

Vég István 1880/81. 95 5-Végh

Endre 1885/80— 1888/89.

1876/77

Antal

1878/79.

985. Wilich Károly 1877/78.

Végh Gyula 18 8 1/8 2 — 1882/83 I.

Wittich Károly 1890/91.

Villányi Ferencz 1896/97.

Wolf Károly 1 896/9 7.

Virágh Gyula 1896/97.

Zacherl Ágost 1885/86-1889 90.

Vogel Ferencz 1874/75.

Zanyiczky Gábor 1895/96.

960. Vogel Ilona 18 9 1/9 2 — 1895/96.

990. Zvarinyi Lajos 1889/90-1802/93.

Vogel Rezső 1886/87.

Zeller Mihály 1892/93-1895/96.

Volf Irma 1889/90— 1893/94.

Zemplényi Tivadar 1883/84—

Vödrös Mihály 1875/76. Vörös Erzsi 1879/80— 1884/85. 965. Vörös Juliska 1873/74— 1876/77. Wage József 18 8 1/ 8 2 —-1883/84. Wagner Ferenczné 1895/96— 1896/97.

1885/86. / Zerreis János 1896/97. Zvér Ferencz 1872/73-1875/76. 995. Zofahl Pál 1884/85— 1888/89. ZorkóczyGyula 1892/93— 95/96. Zubriczky Lóránt 1886/87.

Waisz Ignácz 1876/77— 1878/79.

Zucker Frida 1890/91.

Walbacher Kár. 1875/76-1878/79.

Zsebők János 1891/92-1895/96.

970. Wamzer Jó zsef 1881/82.

1000. Zsidó Domokos 1872/73.

Watzke Rezső 18 9 1/9 2 — 1894/95.

Zsitvay János 1888/89-1891/92.

Wäscher József 1875/76.

Zsoldos Gyula 1890/91.

AZ I N T É Z E T T Ö R T É N E T É B Ő L

Intézetünk, midőn részt vett hazánk ezer éves fennállásának megünneplésében, egyúttal a maga körében is jubiláris időszakba lépett, mert ez évben fejezte be huszonötödik tanévét. Ezt a saját jubileumát nem kivánta az iskola külön zajosabb ünnep központjává tenni, mert azt, a mi ily alkalomra egyedül méltó, hogy t. i. a lezajlott negyedszázad alatt elért fejlődési fokát bemutassa

—

volt

alkalma

megtenni

az

ezredéves

kiállítás

keretében. A kiállítás után, mely az iskola belső életét, működésének irányát és eredményeit elég bőven feltárta, álljon itt külső törté netének alább következő rövid vázlata. * E ö t v ö s J ó z s e f báró, az országnak az alkotmány helyreállítása

után első közoktatásügyi minisztere, minisztersége utolsó éveiben élénken érezte hiányát oly szakiskolának, melyben az országnak művészetre termett ifjúsága alapos előkészületet szerezhessen; és ugyanezen eszmemenet fonalán szükségét látta oly tanintézet léte sítésének, mely a nyilvános rajzoktatásnak hazánkban réges régóta elhanyagolt ügyén lendítve hovatovább a közízlésnek ébresztője és fejlesztője legyen. El lévén határozva reá, hogy a tapasztalt hiányokon lehetőleg segítsen, e czélból a külföldi s különösen a nyugateurópai művészeti szakiskolákat behatólag tanulmányoztatá s arra nézve, hogy e téren ide haza, honi szükségleteinkhez mérve s korlátoltabb viszo nyaink között mit kellene és lehetne létesíteni, részletes javas

54

latokat tétetett magának. így képződött e g y országos műiskolának s azzal kapcsolatos rajztanárképzőnek tervezete, mely már a valósulás stádiumába lépett volt, midőn a nagy férfiút a halál elragadta. Sok szép terve valósítlan maradt. A műiskola terve azonban jobb sorsban részesült. E ö T v ö s -n e k a miniszteri széken mély belátású és kegyeletes utódja, D r. P a u l e r T

ivadar,

elődjének eszméjét

m agáévá tévén, erélyesen felkarolta és életbe léptette. A művé szeti szakiskola ugyanazon rendeltetéssel és szervezettel, mely eredeti tervezőjének szeme előtt lebegett, az országgyűlés által ff

megszavazott s O F e ls é g e által szentesített törvény útján P a u l e r T

iv a d a r

közoktatásügyi miniszter által megalapíttatván, e g y elő re

magán-lakházban, a Budapest-terézvárosi Rom bach-utcza 6. számú házában bérelt ideiglenes helyiségben, 1 8 7 1 október havában tény leg megnyittatott. Az intézet működési irányának jellemzéseül érdekesn ek mutat kozik e helyen felsorolni a tanszemélyzetet s ezzel kapcsolatban, az előadott tárgyakat is. A tanári kar állott K

G

eleti

usztáv

igazgatón kívül a gyakorlati szakmákra meghívott három rendes és egy segédtanárból, kik

közül

Székely

B

ertalan,

történelmi

festész, az alakrajzolást és festészetet; S c h u l e k F r i g y e s , akad. építész, a\ építészeti és ékílményi szakot; Iz só M i k l ó s , akadémiai szobrász pedig a mintázást tanította. Mint segédtanár a figurális rajz és festészet szakmájában G

reguss

J á n o s akad. festő m űkö

elméleti szakmából: P l ó s z P á l , orvostudor, egyet, magántanár, a boncban, — H a a s J ó z s e f , m. kir. dött. R en d kívü li tanárok voltak

* * *r-* ^

^

- *- •

-

honvédfőhadnagy, a katonai helysînraj\ számára. A? ábrázoló mér

tani és távlattant S c h u l e k F r i g y e s rendes tanár vállalta magára. Ezen tanerőkkel s ily tanterv mellett kezdte meg m űködését az új intézet, mely a rombach-utczai ideiglenes, nem épen k e d vező fekvésű és szűk helyiségekben öt évet töltött. A tanulók egyre szaporodtak, a szakiskolai oktatás mind bel terjesebbé vált, az intézet térileg terjeszkedni volt kénytelen, s az ered etileg bírt helyiségekhez úgyszólván évről-évre újabb lak osztályokat kelle bérelni a tág épület mind három emeletén. Ily

55

módon az évi lakbér közel 1 1 , 0 0 0 forintra emelkedett.

Mind-

amellett a tanhelyiségek csak igen kis mértékben feleltek meg a művészi oktatás külön igényeinek.

A földszinti mintázó-termek

nedvesek voltak, s az ifjúság egészségére károsnak bizonyultak. Súlyosabb szobormintákat az emeleten fölállítani nem lehetett. Az épület nyugatra fekvő homloksorán az elháríthatatlan napfény • »•••

•^ ^

jelentékenyen zavarta a rajzbeli munkásságot. Sőt az amúgy is hiá nyos világítást teljes elzárással fenyegette az a valószinűség, hogy a szemben fekvő földszintes ház helyén rövid idő alatt háromemeletes lakház fog fölépülni. Ilyen physikailag gátló s a tanári testület, valamint a tanuló ifjúság munkakedvét lohasztó körülm é nyek között, a természetszerű fejlődés és gyarapodás szempontjá ból szomorú jövő várt az intézetre, a mely pedig életrevalóságának jeleit már fennállásának második évében, az 1 87 3-ik évi bécsi közkiállításon bemutathatá. Ez időtájban a közoktatásügyi tárcza ^

* "

#

*

“

f

_______

gondjai T

refort

ÁGOSTON-ra szálltak át, ki teljes mérvben mél

tányolta az iskola igazgatósága által több izben nyilvánított aggo dalmakat.

Az intézet czélszerűbb elhelyezésének szükségéről,

valamint minden szakférfiú, úgy a helyszínén szerzett tapasztalás ból csakhamar a miniszter is meggyőződött. A bérház egyszerű változtatása gyökeres orvoslással nem biztatott. A kikerülhetetlen adaptiók ez esetben újra sok gyümölcstelen költséget okoztak volna. Másrészt az intézetnek tetemes évi lakbérösszege, kamatul tekintve, már is oly tekintélyes tőke-összeget képviselt, mely az iskola szükségeinek szerény mérvben megfelelő külön tanépület emelésére elégségesnek Ígérkezett. 'Ezen megfontolások döntőleg hatottak a miniszterre. Megvásárolta tehát a most Andrássy-út és Izabella-utczára szolgáló egyik saroktelket és felhívta az intézet tanári karát, hogy az országos mintarajziskola és rajztanárképző szükségeinek minél teljesebben megfelelő, egyszerűen, de csínnal épülendő házára a tervet elkészítse. Az intézet tanártestülete a feladat végrehajtásával, közös megállapodás alapján, R

auscher

L a j o s építész tagját, az ékítményes és iparművészeti rajz tanárát

bízta meg, ki a beléhelyezett bizalomnak sikeresen megfelelt egy

ép oly stilszerű mint czélirányos terv elkészítése által, mely c s e kély módosítással a miniszter által elfogadtatván, az új iskolaház fölépítésénél zsinórmértékül szolgált. M a g a az építkezés gyorsan folyt, s nem egészen két év alatt be is fejeztetett, úgy hogy az intézet az 18 7 5 /7 6 -ik i tanév végével a nyári szünidők alatt már az új tanépületbe átköltözhetett, s az új (18 7 6 /77 -ik i) tanévet ugyan ott meg is nyithatá. Az intézet további sorsát illetőleg jelentőséggel bír az a körülfelsőbb helyen jóváhagyott

h°gy

új tanterv és rajztanár vizsgálati szabályzat lépett életbe. E tanterv nemcsak magasabb igényeket támasztott, hanem az oktatás szín vonalát is emelle. A tanulók többsége nagyobb és kellőbb előkészültséggel lépett az intézetbe, és számuk már a fent említett tanévben oly nagy volt (a téli félévben 1 16, a nyáriban 7 1) , hogy többet az intézet be sem fogadhatott. A következő években a látogatásnak ez az aránya mintegy állandóságot nyert. Az intézet eleinte évenkint, utóbb két évenkint kiállítást ren dezett saját helyiségeiben növendékeinek munkálataiból s e kiál lítások úgy a sajtó, mint a közönség részéről mindenkor méltánylattal és elismeréssel fogadtattak. E rendes évi kiállításokon kívül az intézet több országos és világtárlaton vett részt; így már az 1 8 7 3 -ik évi bécsi világkiállítá son, továbbá az 18 7 8 -ik évi párisi világtárlaton s a reá következő évben — mindenütt kitüntetéseket aratva — a székesfehérvári országos kiállításon is, hol m űködésének majd minden ágát bemu•

"

tatta. E sikerek felett O F elség e 18 7 9 . évi márczius hó 1 í-én kelt k e g y e s leiratában legm agasabb elismerését fejezte ki. M egjelent az intézet az 1 8 8 5 -ik évi budapesti országos kiállításon is e lé g g é bő tárlattal, mely a közoktatásügyi pavillonban

í o o ü méternyi

alapterületen, díszes kapuzattal ellátott három osztályú rekeszben tüntette fel a szakiskola tanműködését, az utóbbi évek alatt készült és sikerültebb tanulóműveinek több ezernyi példányában. 18 8 7-b en a deési kiállításon, 1888-ban pedig a pécsi kiállításon volt a szak iskola ujabb tanuló-műveinek némi mutatványával képviselve.

>7

Mint az intézet fejlődésének előmozdítására irányuló mozzanat, kiemelendő a gyakorlati festészeti szakosztálynak az 1 8 8 2 / 8 3 -iki tanévben L o t z K

ároly

hírneves hazai mesterünk vezetése alatt

történt megnyílta és szabályszerűen megindult működése. Az új festészeti műteremben, mely térszűke miatt egyelőre az országos zeneakadémia épületének negyedik emeletén talált elhelyezést, utóbb azonban az említett tanár vezetésére bizott, újonnan szer vezett festészeti

mesteriskolával

együtt,

az

epreskerti

e czélra épült házban talált elhelyezést, — naponkint

telken 6 óráig,

élő minták után rajzolnak és festenek a növendékek. Ez intéz mény jótékony hatása főleg abban nyilvánul, hogy az országos mintarajziskola művész növendékei most már fejlettebb műszaki képességgel léphetnek át akár a budapesti mesteriskolákba, akár a külföldi művészeti akadémiákba. Azóta ez intézetnek S t r ó b l A l a j o s tanár vezetése

alatt álló szobrászati osztálya is külön

elhelyezést nyert ugyancsak az epreskerti művésztelepen külön e czélra emelt épületben. A fametszészet. (xylographia), mely a mintarajziskola egyik szakosztályát képezte, az

18 8 3. évben végleg az iparművészeti

iskolához csatoltatott. E helyett az intézet tanrendje 1885 óta új elméleti tárgygyal a nevelés- és oktatástannal —

szaporodott, mely azon körül

ményre való tekintettel rendszeresíttetett, hogy az intézet növen dékei nagyobbrészt tanítói, illetve tanári pályára lépnek s így már hivatásuknál fogva is arra vannak utalva, hogy a paedagogiai isme retekben alaposabb készültséget szerezzenek. E tárgy előadásával, mint rendkívüli tanár, P é t e r f y S á n d o r kir. tanácsos, a VI. kér. állami polgári tanítónőképző volt tanára bizatott meg. Az országos mintarajziskolát és rajztanárképzőt egy

nagy

fontosságú kulturális hiány fölismerése, a szükség érzete szólította életbe.

Hézagpótló hivatásának lelkiismeretes betöltése 26 évi

fennállása alatt megszilárdította helyzetét hazánk felsőbb körű tanintézetei, szakiskolái sorában.

S azért évről-évre szélesebb

alapra helyezkedve és kom oly czéljainak minél teljesebb valósi-

5«

tása végett mind gazdagabb eszközökkel rendelkezhetvén, a to vábbfejlődés biztosítékaival is dicsekedhetik. G yarapod ásán ak, szép jövőjének legújabb biztosítékát az a körülmény képezi,

hogy az intézet központi épületéhez a múlt

évben új szárny épült, miáltal a növendékek egyre em elk ed ő létszámából eredt hátrányok megszűnvén, egyrészt maga az o k ta tás és a sikeres működésnek ed d ig nélkülözött több lényeges feltételével gyarapszik, másrészt lehetővé válik, hogy k e v e se b b jelentkező növendéket kell majd visszautasítani, mint ez eddig tér hiánya miatt évről-évre em elked ő arányokban szükséges volt. Az 18 8 7/8 8 -ik i tanévben lépett életbe az a rendelkezés, melylyel a rajztanárképzői tanfolyam három évről négy évre terjesz tetett ki. A rajztanári és rajztanítói képesítő vizsgálatok alapján tett több évi tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy az intézet azon növendékei, kik, habár érettségi vizsgálattal léptek az iskolába, de a fennállott szabályok értelmében az előkészületi osztály mellő zésével mindjárt az első szakosztályba vétetvén fel, három évi tanfolyamuk leteltével képesítő vizsgálatra bocsáttattak, ezen vizs gálatokat több esetben vagy épen nem, vagy oly gyen g e sikerrel állották meg, mely a nyilvános rajzoktatás kívánalmaival és föl tételeivel meg nem egyezik. N a g y o b b része az ily n övend ékeknek ugyan magától is belátta azt, hogy a vizsgálatra kiszabott tantárgyak kellő ismeretét s a hosszabb gyakorlatot igénylő rajzbeli és festészeti ügyességet ily aránylag rövid idő tartama alatt elsajátítani alig lehetséges, s hogy az csak igen alaposan elkészült s kiválóbb tehetséggel megaján dékozott n öven dékekn ek sikerül, minélfogva a közepes tehetségű s g ye n g éb b előkészültségű ifjak a három évi tanfolyamot önként szokták egy, nem ritkán két további tanévvel megtoldani. Ezek a tapasztalatok vezettek a fenti intézkedésre, mely tény leg igen eredm ényesnek bizonyult. Az intézet már az első évektől kezdve nőket is fogadott be növendékei közé, a mennyire a helyi viszonyok m egengedték, é s

pedig úgy míívésznövendékeket, mint rajztanítónő-jelölteket is. Eleinte igen korlátolt volt ezek száma, de utóbb, az intézet bővü lésével, egyre többen jelentkeztek, különösen midőn ezelőtt nehány évvel a külön vezetés alatt fennállott női festészeti tanfolyam is az intézet körébe vonatott, a nő-növendékek létszáma évenkint _______

^

__________

—

«

-

*

* “

•

c;o— óo-ra emelkedett, s még így is igen sok jelentkezőt kell éven kint visszautasítani. R ö vid re fogva ez az intézet külső története. A lefolyt tanévnek az orsz. mintarajziskolára is kiható legfon tosabb eseménye volt az ezredéves országos kiállítás, melyben a mi intézetünk is, és pedig a közoktatásügyi palota központi csarno kának díszes keretében tanulóinak nagy számú és minden irányú munkálataival részt vett. Alkalomszerűnek oktatásügyi

csoportja

képzőművészeti

véljük, által

hogy az ezredéves kiadott

szakiskolákra

hivatalos

vonatkozó

kiállítás

köz-

katalógusnak

tájékoztató

a

czikkét

az alább következő kivonatban itt is közöljük. «A lefolyt utolsó három évtized alatt — úgy olvassuk bevezetőleg — a hazai törvényhozásnak és a kormánynak

századok

mulasztását kellett helyre hoznia. D e ha a művészeti iskoláink nem is állanak — úgy mint a művelt nyugat hasonczélu intézeti — régi hagyományok alapjain, annál az örvendetes lendületnél fogva, mely a magyar művészet legújabb fejlődésében észlelhető s az államnak ez iskolákra fordított bőkezű gondoskodásából, jelenleg úgy a képzőművészeti, mint az iparművészeti szakiskolák, a nem zeti közművelődés javára, az arra hivatott tehetségű fiatal nemze déket sokoldalú és rendszeres képzésben részesítik. A kiállításnak e csoportjában részt ve szn e k :

Az orsz. m. kir. mintarajziskóla és rajztanárképző. Az állam által szervezett képzőművészeti szakoktatás első és alapvető intézménye az orsz. mintarajziskola és rajztanárképző, mely szerény keretekben az 1 8 7 1 . év őszén nyilt meg s fokozatosan fejlesztve, negyedszázados fennállását, mint minden tekintetben európai színvonalon álló, nagy arányú képzőművészeti tanintézet

6o

ünnepelheti. Az intézet keletkezésekor kettős czél lebegett az alapítók szemei előtt. Egyrészt módot kellett nyújtani a hazai tehetségeknek arra, hogy magukat tanulmányaik

itthon képeztethessék, s a külföldet már csak betetőzése végett

kelljen

felkeresniük,

másrészt

gondoskodni kellett szakszerűen képzett tanerőkről a rajzolásnak a középiskolákban való sikeresebb oktatására. A mintarajziskola tehát

nemcsak

saját

növendékeinek

művészi

képzését

tekinti

feladatának, hanem az általános rajzoktatásnak is szolgáltatja a hivatott tanerőket s e közvetett hatása, melylyel az ifjú nemzedék ben a művészet iránti fogékonyságot fejleszti, a művészet számára érdeklődő közönséget nevel már a középiskolákon s a tehetség öntudatra ébredé-ét ideje korán elősegíti, nemzeti közművelődé sünk szempontjából kiváló jelentőséget kölcsönöz ez intézetünknek. Az intézet szervezetét elejétől fogva ez a kettős czél szabta meg. Az intézet élére, megalapítása alkalmával, igazgatóul K e le ti Gusztáv festőművész neveztetett ki s az ő vezetése alatt áll ez idő szerint is. A tanári testületben a művészet s az ezzel rokon szaktudomá nyok kiváló képviselői foglalnak helyet. A növendékek rendeltetésükhöz képest némileg eltérő mér tékben vesznek részt az átalános o k tatásb an ; az ezen átesett, hala dottabb növendékek azonban már külön-külön szakosztályokban készülnek választott hivatásukra. így a rajztanárképző tanfolyam mellett külön osztályok vannak az intézetben a festők, a szobrászok és még egy külön festészeti osztály a nők részére. Ez intézet adja meg a képesítést a különböző állami iskolákon alkalmazható rajztanárok és rajztanítónők számára, mely képesítés az iskolával szervesen kapcsolatos külön országos bizottságnak van fentartva. A létszám természetesen eleinte csek ély volt, a minek egyik főoka abban is keresendő, hogy az intézet az első évekb en szűk és a czélra kevésbé alkalmas bérhelyiségekben volt kénytelen

ÓI

meghúzódni. A mióta azonban az intézet saját épületébe költözött, a növendékek száma évről-évre szaporodott s már évekkel ezelőtt elérte azt a maximumot, mely az intézet szervezetéhez és helyi viszonyaihoz mérten állandó jellegűnek tekinthető. Az 1 8 9 4 — 95-iki tanévben az intézetnek 14 4 növendéke volt, s ezek oktatásával az igazgatón kivül 16 tanár s egy kisegítő tanítónő foglalkozott. U gyancsak a múlt tanév végén az intézet körében működő rajztanárvizsgáló bizottság 1 7 jelöltet képesített. A könyvtárban 48^0 kötet, 4 1 1 6 2 műlap 6 6 7 1 4 frt 74 kr. érték ben őriztetik. Az intézet czéljainak m egfelelő mintatárral is bir s ezenkívül élő minták díjazására évenkint 3000 frt fordíttatik. Az iskola évi javadalma az 1896-iki állami költségvetésben 6 6 0 7 0 frtot ért el. Az intézet

központi épülete

VI.

kér.

Andrássy-ut

71

sz.

alatt v a n .» ★

Az 1896-ik évi ezredéves orsz. kiállítás közoktatásügyi csoport jában 684. sz. a. voltak az orsz. m. kir. mintarajziskola és rajztanárképzőbeli növendékek munkái kiállítva. És p e d ig : Alakrajzok és festmények; falfestészeti kompozicziók, szabadk. ékítményes, iparművészeti, műhelyi, építészeti, mértani, látszattani- és bonczalaktani rajzok. Vízfestmények, mintázati és szobrászati tanulmányok. Végül az általános rajzoktatási módszerek feltüntetésére alkalmas rajz sorozatok, melyek főleg csak a szakközönség érdeklődésére számítólag voltak bemutatva. A millenniumi kiállításon az orsz. mintarajziskola és rajztanár képző mint állami intézet versenyen kivül állott. Mind azonáltal a negyedszázados fönállása alatt kiérdemelt közelismerésnek jelét üdvözölhette az intézet egyrészt az állami nagy aranyérem jelképében, mely az ezredéves kiállítás alkalmából az intézet

igazgatójának

jutott, valamint több másnemű kitün

tetések sorában, melyekben az intézet egyes tanárai részesültek.

6

2

N a g y horderejű ujabb lendületnek alapját nyerte az intézet azáltal, hogy a tanépület Izabella-utczai szárnyának nagyobb mérvű pótépítkezése a lefolyt tanév alatt kiépült, mi által az intézet régóta szükségelt ujabb mű- és tantermek sorával kibővülvén, jövőre több irányú tanműködését is szélesebb alapra fektetheti. Az újonnan nyert helyiségek egyrészét az intézet már a lefolyt tanév folyamán vehette igénybe, nagyobb része csak a jövő tanévben lesz haszná latba vehető, a mikor is az intézet megtágult keretéről és ügy köréről bővebben lesz szó az <' Értesítő »-ben.

1 8 9 7 — 98-iki tanévről kiadandó

AZ INTEZET N Ö V E N D É K É I N EK N É V S O R A AZ

18 9 6 /9 7-IK I

TANÉVBEN.

I. OSZTÁLY.

a) rajztanár}elöltek: T éli f é l é v :

Nyári fé lé v :

Findura Imre

Findura Imre

Forberger András

Forberger András

Freund Jenő

Freund Jenő

Fűnk Gusztáv

Fűn k Gusztáv

5 Hidegh Béla

5 Hidegh Béla

Jankovich István

Jankovich István

Király Gyula

Király Gyula

Kovács Alajos

Kovács Alajos

Kovács István

Kovács István

10 Lósy Géza

10 Lósy Géza

Ottlyk József

Mendel Béla

Sinkó Pál

Ottlyk József

Székely Andor

Sinkó Pál

Tamás Imre

Székely Andor

15 Tóth István

15 Sziráczky Gyula*

Udvardy Ignácz

Tamás István

Vajna Gábor

Udvardy Ignácz

18 W olf Károly

Vajna Gábor 19 Wolf Károly b) rendes művésznövendékek :

T éli f é lé v :

Nyári fé lé v :

Chabada B é la *

Chabada Béla*

Fáy Sándor*

Czölder Dezső

Gróh Béla

Fáy Sándor*

64 Téli félév :

Nyári lélév :

Gyurkovics Ferencz*

Gróh Béla

5 Hevessy Pál*

5 Gyurkovics Ferencz*

Mihalik Gyula

Hevessy Pál

Molnár Bertalan*

Kozák István*

r

Muszely Ágoston

Molnár Bertalan*

Parti Géza

M uszély Ágoston

10 Pollatsek Márton*

io Parti Géza

Rakottyay László

Pollatsek Márton

Rasztovich Nándor

Rasztovich Nándor

r

Schneider Ármin

Villányi Ferencz* 14 Virágh Gyula

Villánvi Ferencz* •S

1 5 Virágh G yula* 16 Zerreiss János II. OSZTÁLY.

a) rajztanán elöltek : T é li felev :

Nyári félév :

Baransky Emil

Baransky Emil

Bellák Vincze

Bellák Vincze

Bocskay István

Bocskay István

Dávid Miksa

Dávid Miksa

> D e á k Géza

5 D eák Géza

Dienes Károly

Dienes Károly

-Diviaczky Rezső

Diviaczky Rezső

Koós Lajos

Koós Lajos

Lehotzky Pál

Lehotzky Pál

Mátrai Vilmos

10 Mátrai Vilmos

Mészáros Károly

Mészáros Károly f

Ocsvár Rezső

Ocsvár Rezső

Pavetics Manó

Pavetics Manó

Schwarzenberg (Szirtes) Henrik

Schwarzenberg (Szirtes) Henrik

Vecsery Imre

15 Vecsery Imre

Wessel Jen ő

16 Wessel Jenő b) rendes müvés\növendékek :

T é li félév :

Nyári f é l é v :

Jä g e r István

Jáger István

Lőrinczy Géza

Lőrinczy Géza

Nichold Sándor

Mihalik Gyula

4 Szentmiklóssy Zoltán

Nichold Sándor 5 Szentmiklóssy Zoltán

6,' III. OSZTÁLY. •

•

a) rajztanárjelöltek: T éli félév :

Nyári félév :

Behr Dezső

Behr Dezső

Bugáth Imre

Bugáth Imre

Busitia János ^

Busitia János J

Csergő Lajos

Csergő Lajos

5 Halász József

5 Halász József

Haris Béla

Haris Béla

Király Lajos

Király Lajos

Nagy István

Nagy István

Németh Imre

Németh Imre

10 Oszwald Lajos

10 Oszwald Lajos

Reinfuss Ede

Reinfuss Ede

Schablik Károly

Schablik Károly

Spanyár Pál

Spanyár Pál

Szalacsy Rezső

Szalacsy Rezső

] 5 Szontagh Tibor

15 Szontagh Tibor

Telegdy Árpád

Telegdy Árpád

1 7 Vladár Ernő

17 Vladár Ernő b) n:ndes müvés^növendékek :

Téli félév :

Nyári félév :

Buday Lajos

Buday Lajos

Csiky Sebestyén Károly

Csiky Sebestyén Károly

Czapek Brúnó*

Hrabetz Nándor

Hrabetz Nándor

Keuler József

5 Keuler József

5 Kruspér István

Kruspér István

Milutinovics Lyubisa

Milutinovics Lyubisa

Rakottyay László

Spitzer Vilmos

Spitzer Vilmos

T arr Rezső

Tarr Rezső

io Tóth László

10 Tóth László IV. OSZTÁLY.

a) rajztanárjelöltek : T éli félév :

Glück Károly

N)-ári félév : •

Demjén Zoltán §

Haberditzl Károly

Glück Károly

Hanzely Gyula*

Haberditzl Károly

a [

/

a / a

\r

:sí:<3 1696—97.

66

T é li f é lé v :

Nyári felev

Illetskó Béla

Hanzély Gyula

5 Ja n k y Sándor

5 Illetskó Béla

Krajna János

Jan ky Sándor

Králik Gusztáv

Krajna János

Kümmerle Pál

Králik Gusztáv

Löschinger Hugó

Kümmerle Pál

10 Olofson Gusztáv

io Löschinger Hugó

Percea Pál ^

Olofson Gusztáv

Reider Béla

Percea Pál J

1 3 Szabó Vladimír

Reider Béla 14 Szabó Vladimír

b) rendes művésznővéadékek : T é li félév

Nyári félév

Juszkó Béla

Juszkó Béla

2 Kovács László

2 Kovács László

G Y A K O R L O FESTESZETI OSZTÁLY.

T éli félév :

N yári félév

Bacsa András

Bacsa András

Barsy Adolf

Barsy Adolf

Demeter Róbert

Bzduch János

Gáli József

Czapek Brúnó*

Horváth Andor

5 Demeter Róbert

f

Juhász Árpád

Horváth Andor

Kölber Dezső

Juhász Árpád

Krenner Viktor

Kölber Dezső

Mendlik Oszkár

Maly József

Nagy Vilmos

10 Nagy Vilmos

Papp Sándor

Nieger Károly*

B. Reitz Ottó*

Papp Sándor

Rottmann Miksa*

Rottmann Miksa r

Székely Árpád Udvary Géza

Székely Árpád 15 Udvary Géza 16 Zerreiss János

GYAKORLÓ SZOBRÁSZATI OSZTÁLY. Téli félév :

Nyári félév

Damkó József

Damkó József

Farkas Miklós

Farkas Miklós

Lukácsy Lajos

Lukácsy Lajos

Morgenstern (M argó) Ede

Markup Béla

5 Markup Béla

5 Morgenstern Ede

6 Szihotszky János

NŐI O SZTÁLY.

a) rendes raj\tanitónöjelöltek :

1.

OSZTÁLY.

T é l i félév :

N y á r i félév :

Békésy Lila

Békésy Lila

Bloch Kornélia

Bloch Kornélia

Géczy Aranka

Csukay Lujza*

Gruber Hedvig

Géczy Aranka

5 Hadzsy Olga

5 Gruber Hedvig

Ihrig Sarolta

Hadzsy Olga

Indaly Ilona

Ihrig Sarolta

Jámbor Tita

Indaly Ilona

Justus Ilona

Jámbor Tita*

io Kann Teréz

10 Justus Ilona

Keleti Magda

Kann Teréz

Komárniczky Mariska

Keleti Magda

Pittoni Edith

Komárniczky Mariska

Szilágyi Ilona

Pittoni Edith

1 5 Tompa Berta Ujváry Ilona

1 í Stempien Mariska Szilágyi Ilona

f

17 Valker Agnes

Tompa Berta Ujváry Ilona r

19 Valker Ágnes

68

II. OSZTÁLY

T éli f é l é v :

N yári félév :

Gerdenich Claudine

Gerdenich Claudine

Kalivoda Katinka

Kalivoda Katinka

Klamarik Bruna

Klamarik Bruna

Kriesch Laura

Kriesch Laura

5 Springholz Mariska

5 Springholz Mariska

6 Treitz Péterné

6 Treitz Péterné I I I . OSZTÁLY.

T éli fé lé v :

Nyári félév

Kubesch Mariska

Kubesch Mariska

Moesz Etelka

Moesz Etelka

Nagy Jolán

Nagy Jolán

Reichart Karola

Scholtz Margit

5 Scholtz Margit

Tóth Mariska

Tóth Mariska 7 Wágner Ferenczné IV . OSZTÁLY.

Nyári félév

T éli félév :

Eisert Margit

Eisert Margit

Fehérváry Etelka

Fehérváry Etelka

} Szentistvány Margit

Reichart Karola 4 Szentistvány Margit

b) vendéglátogató müvés^növendékek: Nvári félév :

T éli félév :

Benkő Ilona*

Benkő Ilona*

Bruck Hermin*

Bodor Ida*

Drescher Eugénia

Bruck Hermin*

r

D r. Fodor Arminné* 5 Fodor Róza

Drescher Eugénia* 5 Dr. Fodor Arminné*

Giffing Ida

Fodor Róza

Gillming O lga*

özv. Fraenkel Ferenczné*

Keszler Johanna*

Giffing Ida

Klammer Mariska*

Gillming Olga*

io Láczay Olga*

io

Heinrich Etelka*

T é li félév :

Nyári félév

Lővit Ada*

Keszler Johanna*

Machik Ilona

Klammer Mariska*

Mandl Edith*

Láczay Olga*

MandI Stefánia*

Machik Ilona

Mikár Paula*

15 Mandl Edith*

Nikolics Ilona

Mikár Paula*

Stark Mária

G r ó f Nemes Eliza*

Stark Teréz

Nikolics Ilona*

Stempien Mariska*

Propper Aranka*

Schloesser Alice*

20 Soós Elem érné*

Telkessy Valéria

Stark Mária

Vaskovics Erzsi*

Stark Teréz Schloesser Alice* Telkessy Valéria 2 y Vaskovich Erzsi 26 Wagner Ferenczné

Vendéglátogató

STATISZTIKAI ADATOK

Az intézet növendékei közül volt Rajztanító és rajztanárjelölt

i-ső

...

félév

:

2-ik félév

68

66

Műkedvelő és müvésznövendék...

42

Képesített r jztanító és rajztanár

4 59

49 3 óo

173

178

Nő • •

Összesen

K o r r a nézve v o lt a k : i-ső ió és 20 év között 20 éven felül

félév

:

51

...

2-ik félév

52

I 22

1 26

17?

178

• •

Összesen. . .

Előkészültségi fokra nézve : Érettségi vizsgálaton átesett

i-ső ...

...

__

félév

:

2-ik félév

56

53

3

3

Előzetesen középtanodát látogattak _..

86

Előzetesen tanítóképezdét végeztek.

17 11

95 ló

Előzetesen felsőbb körű tanulmányokat végzett . . .

...

...

...

...

...

__

Előzetesen alsóbb fokú iskolába jártak.

11

• •

Összesen ___

Vallásra n é z v e :

i-ső ...

Ev. ref. hitvallású... Ágostai hitvallású G örög katholikus„_ G örög keleti hitvallású Izraelita... Unitárius

...

.... ... Összesen

félév

:

2-ik félév

93

98

27 24

28

26

3

3

4 21

4 18

1

1

173

co

Római katholikus

178

173

Anyanyelvre n ézve: Magyar ^JNémet

__ .

.

.

... .

.

.

Román ........... T ó t.. ... Szerb... ... Franczia..

... .

.

.

... _

_

_

__ _

_

...

_

................... . ...

Összesen

,_ső f é l é v : ... 161 .

.

....

...

166

7

7

i £ 1 2

T I 2

i

i

17?

178

.

...

__

2-ik félév

Állami rajztanár- és rajztanítójelölti ösztöndíjt élvezett

...

31 növendék

Kiszolgáltatott ösztöndíjak és segélyek összege 7200 frt.

Beiratási és tandíjban befolyt az 189 6 -9 7-ik i tanév téli felében.. .... . . . . . . nyári felében,. __ . . . Összesen . . . ww

. . . 1 3 9 9 frt — kr. « 1075 « . . . 2474 frt -— kr.

A tandíj alól fölmentetett: a téli tanfélévben __ . . . . . . a nyári tanfélévben . . . . . .

45 59

növendék «

Értesítői díj czímén b e fo ly t: a téli félévben . . . . . . . . . . . . a nyári félévben . . . . . . . . . Összesen... . . .

1 3 7 frt 60 kr. (( 12 « 149 frt 60 kr.

é

A ta n é v i z á r ü n n e p é l y a l k a l m á v a l a l á b b n e v e z e t t ö s s z e s e n 14 n ö v e n d é k k ö z ö tt k i s e b b ju t a lo m d í ja k o sz ta tta k ki. A ju t a lm a z o t t a k a következők: Név :

Dienes Károly . . . . . . Diviaczky Rezső ._. Farkas Miklós . . . ... Fun k Gusztáv... ... Jä g e r István... . . . . . . Király Gyula . . . ... Király L a j o s . . . ... Mátrai Vilmos... ... Mendel B é l a . . . . . . . Csiki Sebestyén Károly Sinkó Pál ... ... Vladár Ernő . . . . . . Wessel J e n ő . ... ... W olf Károly .... . . . $

Tárgy :

Alakrajz, ékítményrajz és mintázásból. Ékítményrajz és mintázásból. Szobrászatból. Alakrajz és ékítményrajzból. Alakrajzból. Alakrajz, ékítményrajz és mintázásból. Műhelyi rajzból. Alakrajz, ékítményrajz és mintázásból. Alakrajz, mintázás és mértani rajzból. Építészeti rajz, látszattan és mühelyi rajzból. Szemléleti látszattanból. Építészeti rajzból. Alakrajz, ékítményrajz és mintázásból. Mértani rajzból.

f/

K E P E S I T O V I Z S G A L A T O K E R E DME NY E AZ

18 9 6 /9 7-IK I

TANÉVRŐL.

Vizsgálatra jelentkezett: 50 jelölt. , D O C S 3 .tt8 .tO tt

) szabályszerű előképzettség a la p já n : 2 1 . 1

.

.

• / /

\

i ' i i i

mimsteri (20,295. sz-) e n g e d e ly ly e l: 15. ••

Ö sszesen: 36. A vizsgálatra nem jelent m e g : 3 jelölt; vizsgálatot tett tehát }3 jelölt, ezek közül képesítést nyert 20 jelölt és p ed ig : I. K özépiskolai és középfokú ipariskolai k é p e s íté s t: Demjén Zoltán «elégséges»

Moldován Krajna János «jó»

Fleischer Mihály «jó»

Olofson Gusztáv «elégséges»

Glück Károly «jó»

Simon Tivadar «elégséges»

Haberditzl Károly «jó»

R eider Béla «elégséges»

Jan k y Sándor «jó»

Sziráczky Gyula «elégséges» általános

Kümmerle Pál «jó»

osztályzattal.

Löschinger Hugó «jó»

II.

Tanítóképző intézeti rajztanári, polgári iskolai, valamint

partanműhelyi rajztanítói képesítést szerzett: Elekes Sándor «elégséges* Hanzely Gyula «elégséges» Kruze Ernő «jó» Zsebök János «jó» ált. osztályzattal.

IV. Rajztanítónői képesítést szerzett: Eisert Margit «dicséretes» Fehérvári Etelka «jó» Reichart Karola «jó» Szentistvány Margit «elégségas» ált. osztályzattal

i jelölt dicséretes eredménynyel 1I

«

8

«

jó elégséges

« «

Javító vizsgálatra utasíttatott: 8 jelölt.

Ismétlő

«

«

í

«

T U D N I V A L Ó K A J Ö V Ő TANÉVRE.

A beiratkozás az 1 8 9 7 — 98-iki tanévre f. évi septem ber hó6., 7. és 9-ik napjain d. u. 3 — 6 óráig az intézet igazgatósága által fog eszközöltetni. A

beiratási,

80 krnyi

valamint a félévi

tandíj, úgy nemkülönben a

«Értesítői» díj is a beiratkozás alkalmával előzetesen

lefizetendő. A beiratási és «Értesítői» díj lefizetése alól senki sem mentetik fel. U gyan ek k o r nyújtandók be a tandíjelengedés iránt, vagyontalansági és tanbizonyítványokkal fölszerelt kérvények is. Újonnan belépő növendékek, valamint a vendéglátogatók az első félévi tandíj alól föl nem mentetnek. A felvételi vizsgálatok

próbarajzok készítései september, hó

10. és 1 1 . napjaiban fognak megejtetni. Budapest, 18 9 7 . Junius hóban.

Keleti Gusztáv

%

AZ O R S Z Á G O S M.

K IR . AZ

M IN T A R A JZ ISK O L Á N A K ÉS R A JZ T A N Á R K É P Z Ő N E K 1 8 9 6 / 9 7 - ! KI

TANÉVRE

M E G Á LLA P ÍT O T T

T A N Ó RA RENDJE.

o p ;u n z s

CQ

a o

u

cd u
N

X>

N 03 u

N

.5 "C -w CD

C 'CD

a

a

c 03 CL

■üJ

'03

go

cd <

-a;

£

o cd u

p

s-

:0 *-*

*3

CD w

C/5

> td

cd f

ö3

C 'CD r-* C ■4—* •% M

N

a o

cd

co CD N cd u

N 03

(S) N cd u cd <

CD N cn -CD -*—< 'a 't ü

-
>

! 1

*3 a u 03 CL,

C 03 cd

O c/> k
a o cd T3 O s-

u 03

C

— 15 C 'CD

:0

faß 03

*3

a o

A rajztanár- és raj\tanító-jelöltek

részére.

CD bß

N 03

N o u3

C

JD
N

a

cd s_

c

CL

0) c 'CD w

V)

cd N ■cd

U

J3

N

:0

’ rt' S_

*3

cd <

<

-0 ) a • lü

t-Q >03

(/)

a jD

■03 •*—* 0)

CD N CA -d) >

fc3 a i-

a

'
CD u.
:0

■*-*

o

03 a.

*3

a o cd

bß

N 03

JD -cü c/)

.5 *u

cd S—.

N ’ cd U

a

’c

0)

c/)

a

■NCO

o

Cd

03 *-

CD J—

(<—» L)

JX

CO

<

JS CL

N

<

CD t_ CÖ

3

cr <

0) N (/) ' '3

c cd

cö

a i—

N

-4-í -cö

a (X

c cd

*—•

IS)

'Cd

c

cd N

cd

N C/) w Cd

N

C cd

c/>

— 03

% C 'CD

N

~jD N O a

0 ) N

)

C/)

a

N Cd

C d u

c

o

o3

QQ

<

o c 03 — <3 N o c

a

~Sc

o

■w

CQ

o

CO '
'CD > S3

CD

N

03 T3 O u

03 U

u cd

N

be

¿£

cd u cd

o3

<

-a> ■w 'â ‘U

cd

N 03 u

a u

C

TO3 cd bß cd

cd

D-

o3

<

A

•

a o

CD bß • U

N

N

.N 0 f3

Cd

.3 *c C/> -«0—*) Cd

N

N

03 a c 03

a o

(N CO

XT'

«N

O

sO

<

Dû il-

CL

¿C

a •4-J

OI-

0)

*03 fc-

C '(L)

NO 00

o

N cd u

c/>

.2 u 0)

CO
Oj

N

X ) -CO / 'Cd N 'Cd

(N

CD

O 1 1 \/^

u

od

a

Cd L_

CD

03

o

■ * -*

v/'

cd

cd L.

N

w
N

03

S o

c i

N

o

<

(D N

0) e

'
o

CD

a, ■U

O

(N K-<

o

I CO

vO fS

t

J-

VO

s t

opiunzc //

I

••

t

o p i u n•• z cü a I •

o ^ N * C/)

o

C

c

NJ 03 U N C3 U

cö <

SN w

'C l 'IÜ

N 03

c

_o 03 "a

jL)

o

N

C/) “0) > *3 £ u CC

a

u 03

0) r; *
faß o3

:2 *3

03

w H

e

w w 03 N

N

U

03

-w

o

N 03

C/5

GO -
‘CO

Z

vw

a.

N

GO

go

a>

-
03 u ■SÉ -5 <

jU

c

*0)

*
E

‘W

‘ÜJ

C/)

03

r-

c

O
GO

-0) > 0)

G O 03 • C T

O

c3

b ű os

<

N

03 N o3

:0

N

0)

N ’o3 L _

_cç <

N 3 C/)

(7) ‘0) >

-
a.

■bú

t

00

H :D C/) O

« *3

3

03 u

:0

E t03

‘a

H c¿

jU

N 'S'

NI

(A •

C

N

NI

E o

0 O

ÜJ

<

3

-a>

*03 i-

CÖ u

C -C D r*

03

o

r ,

ca CT*

<

<

k.

C 03 w N 03

co

0) N

c

~ *3 r“

0)

NI CO

■0)

u

J3 <

• o

C/) * ©

R

-

o NI M C C/) L. • ) C a. < -UJ 0

0

^ «MB

3

C /3 *0> > 5r-3 G 0 3 CL

1T

00

Û

o

w

'

o

N

NJ

03 u

03 s_

<

o

N 03 L-

NI GO ‘

,2 <

-DJ

NJ

03 u

1

03 u

co ! QJ

GO o

NI CC

C I -CD

c

*

'

c ~
Ll] '

<

N

"T

o

co

O

O 5 3

Lü

<

(N "'t'

rí

ÍN

°

-------------------- -------------------

----------------------

>

03

'<

I

<

O

bß 03

1

C

"C T

C T

—

'S x

<

N

;

ZJ

C T

<

^

O >

co

"

n

i

—

*0 Ci. H VW X

i

<

<

03

o

C

C T

»-<

o

f

T

:

<

o £

a

<

N) CO

cű

CO C C u

3

a

Ni

N

CL)

2.

0) N

03

k.

‘O

3

s_

'03

go T3

N

d)

tx-'

O N

N 03

9

N 03 U

-a)

03

s «

Cl

03

1

N 03 L.

o*

C

03

tü ts C/3

-03

Q c¿

vO

ü 03

■tü

<

03 N C/)

--

ôavivH

o

TA RT A LO M Lapszám

A z intézet czélja és feladata . . .

...

....

...

___

...

...

?

T a n te rv : I. Alakrajz és fe s t é s ..

___

___

II. Ékítményes rajz és festés. III. Építészet

___

IV. Műhelyi rajz

...

___

V. V íz fe s té sz e t. . . VI. Mintázás ___ VII. Geometria

___

___

___ ___

...

...

___

...

...

___

I X . Művészetek tö rté n e te .__

... ___

__

... ___

X I . Magyar nyelv és irodalom . . .

___ ...

...

...

___

...

... ___

___

___

4

...

___

...

...

___

...

...

... ___

... ...

___

Kivonat az intézet alapszabályaiból és külön határozataiból __

...

___

... ...

__

7 io

... __

—-

6 6

...

—

___

...

__ ___

...

6

__

... ...

5

...

...

...

__

?

...

...

...

...

...

...

... ___

__

___

__ ___

...

...

...

...

...

___

...

...

...

___

___

___

___

___

... ___

... __

___

...

VIII. Festészeti bonczalaktan ___ X . Nevelés- és oktatástan

...

...

___

...

__

___

... ___

__

— __

io n 12 14

9

Uj szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról _ A m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság

___

...

___

...

...

—

—

___

...

Az intézet rendes növendékeinek egyéves önkéntesi ked vezm én ye__ Az intézet tan- és segédszemélyzete Az intézet taneszközei__

__

__ __

...

__

__

__

__

__

...

__

... __

__

Az intézet történetéből

...

i__

___

...

___

...

Az intézet növendékeinek névsora az 1896/97. tanévben "Statisztikai adatok

__

___

___

...

__

...

___ ...

__

...

__ __

... ... __

... ...

__

__

?i ?2

__ ...

...

18

34

__

__

__

... —

__ __

— ...

__

___

Az orsz. m. kir. mintarajziskola- és rajztanárképző n ö v e n d é k e i __

...

?8 __

__ __

5? 6^, 70

#

Képesítő vizsgálatok eredm énye az 1896/97-iki tanévről Tudnivalók a jövő tanévre__ T anóraren d

...

...

...

__ ___

__ —

__ __

__ ___

...

... __

...

_____________

__

...

__

__ ...

__ __ __

__ __ __

72 74

75

-s*

EXT > . % ^ s» ,

*S

*■ >

' : , ; -* A

«

;

k|fl| ’

?

.

k

i

-:

î-

/

»

vt

t J

t*

I

.« *

'S

i» T

il ?

'/< > >’f

V

r> w v **: r

y-» ^1 ff ^

^

_ . J

r»

i

"i **•

«*

ÄT

T

✓

' r

4

i

.V

a;.

*>*•'>

*/*

a* *

•* TV7 ii

‘t V .^ ■j#

X

•J

7.;> £

'T - .*' 4 '? J «>* »4* % >

f t i»

f? > . '.
9

Ü

4

/

- ■ V '4 / *

jL *

S \L

*

¿

X *< m

à*%

f

V-

f' 6 J n 1 \ * v v >> i

V *f V

*r l >■:
y v

*

*>

, i

4 *£

4

*3^'

>

hk”

<*

JCK

'

m

-: s . ^4»

«

VÍ•V-

ÜN Y T

•H

* X f*;J t

»1 »

*1

w

7

r, rn

*

M

i *

h

Í

«*> S y

> \ *& •K & 4

*á* *-J à - i à' Ati f z f î

Recommend Documents

á *-J à - i à' Ati f z f î