264
A (IYEP SZERE,PE A SZARVASFELEK EGYEDELOSZIASABAN A KOZEP TLSZA MENTEN Palotids Gabor
Summary The number of individuals, density and pattern of roe deer wa-s investigated in a 100.000 ha large area on the Great Hungarian Plain.-Density was the highest in the area of those hunting companies where the rate of grasslands was higher (30-5890_ We found the lowest density where its rate was less than ]0%.-Decreasing of roe deer population between 1994-1998 was caused possibly by decreasing of area of gamepastures.-The pastures and meadows ensure not only optimal space but vulnerable fodder fc)r me deer. -Herbs likely enhance the vitality of roe deers and increase their condition and fitness.-Roe deer appears most often on pastures when the grass has the highes t nutritive value. -The grasslands have very important role in the patieni of roe deer population. The se grasslands can populated if some closed habitats (tree-lines, forset-patches, reedy) are neighbours. Osszefoglalis
Egy szazezer hektaros el6helyegytittesben vizsgalva a sYnniasfelekhez tartozo legjelentolebb alfoldi nagyvadfajunknak az Oznek az egyedszdtnat, egyedshilisdget es egyedeloszlasat ; meg Ilapit h ato ott erte el a legnagyobb egyedsfiriiseget, ahol a rativelesi agak kozni a gyep jelentos (30-58) szazalekot en el, es ott a legkisebb a denzitasa, abol a gyep aranya 10 % alatt van; feltetelezheto, hogy a vadlegelok, saqaztatott vadlegelok terfiletenek esOkkenese (1 994-1 998 kOzOLi) szerepet jatszott az ozallornany hanyalasitban; a ret-legel6k rem esak optimalis eletteret, hanem ertekes takarmanyt is biztositanak az Oz szarndra; a gyep novenytarsulasainak jelentos reszet alkata gyogynovenyek feltetelezhetoen puzitivan hatnak az 5zpopuldei6k vitalitasara, kondieiojara, szaporoda kepessegere; az 6z abbari az id6szakban figyelheto meg gyakrabban a legeli3kOn, amikor a filfeEek es a gyepet a1kold egyeb nOvenyek nagyobb taperteket adnak; a gyepnek csak akkor van szerepe az 61lomany egyedeloszlasanak szaba1Kasaban, ha e nyiit el6helyek, zartabb (fasorok, erd6foltok ; nadasok, csenderesek) btivahelyekkel erintkeznek. Bevezetes celkitlizes A gyep, mint termeszeti eraforras (Lang 1. 1994) a hazai vadon eta ker6dzak taplalekbazisanak alapja, illetve jelentos kiegeszitoje. A nagyvadfajok jelentos egyedszamemelkedese, uj 6115helyek benepestilese, a teralet kerdeses vadeltarte kepessege, a potencialisan felvet6d6 erdei es mezogazdasagi vadkar, a vadaszat es a vadhus iranti novekv6 kereslet indokoljak vizsgalatainkat.
165
Munkdnkban arra keresnik a vala_szt, bogy az Allokire jelieinzo szarvastelek kepvisclojenek, az oznek az egyedsiiruseget, egyedszarnat, allomanydinarnikajat hogyan befolylisolja az OlObelykomplexeben jelentos hanyadon elter016 ret-legelo. A term irodalmi attekinte,se A gyeppel, mint. termeszeti er6forrassal LANG 1, (1994), a legelok szcrepevel a ker6dzok
tanasaran MUCS1 I_ (1994) roglalkortak. A lagelteteses allattartast VINCZEFFY I. Ls
NAG Y G. (1993) ertokeltek. Az Mat es a legelo kapesolatar61 SZENDR12:1 L. (1999) os PALOTAS G. (1999) futak. A tiszAntqli riagyvadpopulaci6k egyede30:.2.1Laroi PALOTAS G_ (1999) irt. A gy-eptarsulasokban resztvevO gyomnoveny et szereperOl VINCZEHY t_ - NAGY G. (1994) puhlikaltak, A vizsgalt teralet es yriodszer A cca. 500 ha nag„ysAgii - a tObbi megyevel _ . ezer • osszehasoniitva - a miiveiesi agak kOzal a leginagasabb (23 %) a gyep, cs egyik legalacsonyabb aerd. i reszarknya, A vizsgalat a 100 ezer ha nagysagil Tisza rzielietti, egymashoz hasoula elohelyadottsagft, 10 vadgazdalkodasi terilleten tortent. A gyep novenytarsulasait irodalmi adatok alapjin tekintettbk at. A szarvasfeleket kepviselo Ozalioinany mutatOit Hajdu-Bihar megyei AVM Hivatal Vadaszati Feltigyelosege boesatotta rendelkezesankrc. A teratet rendszeres beikasavat kapott adatokat a va6orOkkel tortent konzultaciok egeszftettek id, Eredrueriyek es ertekel&siik L Szarvasfetek. A gimszaias, ciamsza.rvas es az Oz taplalekigenye, a tapialekfogyasztAs napi ritmusa, a tap1alek rninOsege mennyisege, taplalkozas Cikologiala szorosari lisszeftigg az elogyomonal (bendo reees -F- szazretil thol a tapfalek foltarasa tOrtnik) es a tulajdonkeppeni emesztest v6gz6 oltOgyomomak az egymisboz es a fajra jellemzi5 testtOmeghez viszonyilott araityaval, 21,62 Oznek aranyaiban kiesi az elogyomra, de tekintelyes nagysaga az 0116gyornra. Sok novenyfajbOl alle cagy, iz- es zamatanyagokban gazdag, konnyen emeszthetio, gyorsan felszi-vOdo, magas felierje es szenhifirattartalmii taplalek Rozi5tt valogat_ FlifeleRet fbleg az erdei tisztasokon, erdaszeleken fogvaszt, de rendszeresen legel az atlagna1jobb allagii gyepeken, Mas szarvasfelekkel (gim, dam) ellentetben az oz legeles6vel, taposasaval, tragyajaval eseticg csak a teli idOszakban jellemzo riagyobb egyedsziimii rudlikban hat a gyep nk-winyzzten. SzelektiAva, „zsipegetve" legel a gyepen. Az oz ibleg abban az idoszakban figyelbeto meg gyakrabban a legelakein, amikor a ftifdek es a gyepel, alkot6 egyeb noveilyek - Elltalaban rovid fenofdzisukban - nagyobb tkperteket tartalmaznak. A 100 ezer hektgiros eitibc1ykomplexben a gimszan,as a Tisza builamterenek erdeje es a kisebb-nagyobb erd6foltok altal vezetve, 4 - 5 egyeddel esak vattovadkent jelenik meg, kilitogatva a liNP vedett gy epes .1611elyeil-e. A &raszarvas a vizsgMl_ tat .)10_ E.-i resz&n. alkot osszefiagg6 poptzlaciat. A gyephez va16 kaposolatuk tovabbi vizsgalatokat igenyel_
266
A szarvasfelekel a 100 ezer ha-on az 1994 - 1999-es evek atlaga alapjAn a 15 ezres
ozallomany kepviseh. 2. Az Oz nepessegdinamikaja
1991
1992
1993
1994
1095
196
1997
1999.
R ( !C
1. abra
A becstilt azallumany dinamikaja a Kozep-Tisza menten
Tizb61 9 vadgazdalkodasi egyseg 3-9 ezer hektarnyi teraleten 1991 es 1998 kozott az azallomany dinamikaja kiegyenlitett (1. abra). (Az 50 ezer hektArnal nagyobb Hortobagyi Nemzeti Parkban - FINP - a vadiszati-vadgazdalkodasi Yiszonyok es a vadaszati jogban tortent valtozisok miatt az (5zallomany a felere esOkkerit.) 3. Az Oz egyedstrasege es a intivelesi agak megos7lasa Az ozallomAny egycdsfiriiseget vizsgalva (1. tablazat) megallapithato, hogy a legmagasabb 6rteket (4.4 - 5.2), ott ertek el, ahol a mtivelesi agak kOzOtt a gyep jelentos (30 - 58) r-ot kepvisel a szanto es az erd6 mellett. Legalaesonyabb egyedsaruseg (2_5) olyan 616helykomplexben alakult ki, ahol a gyep aranya a 10 %-ot sem erte el, annak elleneve, h*gy az erdOstitsig li % felett. Nan. (A 11}4P foleg gyeppel laritoti. Elohelyein, egyr6szt az igen csekely szintotertilet, masreszt a fentebb emlitett sajatos vadgazdalkodasi viszonyok nem kedveznek az ozallomenynak.) 4. A vadlegelok szeTepe az oz egyedsurnseg6nel Sajnalatos, bogy a vadfOldek, vadlegelok es a sataztatott vadlegelok terulete Hajc:16 7._ E12.2 r tDszytho 1994 es 1998 jelenteisen csokkent_ Ugyanakkor lecsOkkent az oz egyedszanta, illetve ► z egyedsfiriisege is (2. tablazat). Ivlindez alatamaS7tja azon felteveseinket, hogy a vadlegelok jelentOs mertekben jatszanak szerepet a szarvasfel6k hazai kepviselojenek, az oznek a taplaiek ellatasaban. Tenneszetesen az allomany
267
csakerisehez ezen kivil1az erdosavok es kisebb erafoltok me.g.szariteise vaddszat is iiozzAjdruIt. A vizsgaIt 1 vadgaydaIkod&si egys'eg rangsora a 100 1ia/Oz - egyedstiruseg aiapjan, a teraletnagysag, valaniint a rmivelesi Agak %-os megoszl6sa L db1dzui
Vadgazdaikod_ ez seg (Ytikos-Beke VT flortoba. i KhT E,t, ek-Sol oat VT GOrbeMza VT PoIszar-Concordia trszentrnar its VT Pol h-Morotva VT Vargazdasag Kfi Tiszacse..e VT WNW
Oz_i 100 ha 5.2 4.4 3.7 3.3 3.2 3.3 3.0 31) 2_5 1.8
Ter.1000 ha-ban 6.8 6.8 8,9 8.5 19 3.0 9.9 _ .5.4
Szanti5
Gyep
1-.:rdo
58.0 14,2 890 60.0 52.6 45.0 53.8 49.0 71,3 5.2
30.0 47.6 2.7 26.8 21.6 37.0 34-.3 300 6.8 73.8
5.0 9.2, 3.5 6.3 1.5 10.0 1.7 6,0 10.7 1.8
7.6
54.3
izMidas 4.0 2,6.0 3.1. 0,7 14.6 2.0 2.3 9.0 2.8 4.3
104.5
Eg.yeb 10 3.0 1.7 6.2 9.7 6.0 9.0 6.0
8.4 14.9 __._.
A vadfiildek es vadlegeh5k nagysiga ha-ban, valamint az egyedszarna es egyedsfirusege (100 ha-on) Hajd6-Bihar megyeben 2. tribicizat
Vadf.11d Vallege16 Spar aztatott vadle.:e16 Oz e • yedszatna (5.z e3recl ura_ses e
1994 10,881 6,177 623 16.613 3.32
1995 405 1.744 92 16,444 3;28
1996 384 1.759 81 15.380 3.1
1997 701 1.030 111 14.630 2,92
1998 731 965 226 15.492 3.0
Irodalowjegyzkk
NJ-UCSI I. (1994): A legelak szerepe a kerOdzbk tartasAban. Termeszetes 611attartas. DATE Kiadvany. Debrecen. 5 - 12. p. LANG I. (1994): A gNep mint tti -rnszeiti aat-ortas. A pepgazdMkods a7, alkAtailaS szo101staban- DATE Kiadvdny, Debrecen. 19- 26 p. VINCZEFFY I. - NAGY G. (1993]: Szempontok a legelteteses allat1artas erEekelesehez, Legeiteteses allattards, Tudornanyos klizIemenyek_ DATE Kiadvany. Debrecen. VfNCZEFFY 1. - NAGY G. (1994): The contribution of grasslands 10 the protection of the environment, Pollution and Water Resource, Columbia University Seminal . Series with Debrecen University of Agriculture. Scienses, Debrecen, Vol.: 235-259.
268
PALOTAS G. (1999): VatIgazdalkoclas a TiszamaloiL Erecimenyek es problemak. Tiszaritnii Mezogazdasagi Tudomanyos Napok. Debrecen. 54-65 p. PALMAS G. (1999): A gyep szerepe a szarvasfelek egyecle/oszlasaban. Agrookologia Gyep - Videktejlesztes, Debreceni Gyepgazdalkoda.si Napok 15. DATE Kiadviny. Debrecen. 201-207 p. SZENDRE1 L. 0999): Az Bat es a lege16 kapesolata. Agrodkologia - Gyep Videktejlesztes, Debreceni Gyepgazdalkodasi Napok 15. DATE Kiadvany. Debrecen. 195-200 p.
SzazEr Dr. Palotas. Gabor tanszekvezetO, egyetemi tartar DEATC Agrargazdasagi es Videkfejlesztesi Intent Termeszetvedelmi Allattani Vadgazdalkodasi Tanszek 4032 Debrecen, BOszarmenyi u. 138.
