Előszó
Nagy szeretettel üdvözlünk karriertervezési kiadványsorozatunk 2. számának megjelenése alkalmából. Mint azt előző számunkban jeleztük, ez a kiadvány egy átfogó projekt része, melynek nyitókonferenciája ez év júniusában került megrendezésre Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Főiskolán. Jelenlegi számunkban az ott elhangzott előadásokból szemezgetünk, valamint igyekszünk ellátni Benneteket hasznos megszívlelendő álláskeresési tanácsokkal. Ennek keretében az önéletrajzírás és a kísérő levél rejtelmeivel szeretnénk megismertetni Titeket.
1
A HÖOK és a Karrier Irodák Filep Bálint Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája – elnökségi tag A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) „A hallgatók országos képviseletét a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája látja el, amely véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a felsőoktatást érintő bármely kérdésben. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája ellátja a hallgatók képviseletét a felsőoktatás országos szervezeteiben.” Ftv. 79.§(1) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tagjai az ország felsőoktatási intézményeinek hallgatói önkormányzatai, amelyek az egyes egyetemeken és főiskolákon a hallgatók érdekeit képviselik. Ez több mint 400 ezer hallgatót érint. A hallgatói önkormányzatok munkája – helyi szinten – többek között magában foglalja a frissen felvettek egyetemi/főiskolai beilleszkedésének segítését, a tanulmányok elvégzéséhez szükséges legjobb feltételek biztosítását és kiharcolását. Fontos szerepük van abban is, hogy a végzős hallgatókat felkészítsék a munkaerőpiaci kihívásokra, tájékoztassák őket az elhelyezkedési nehézségekről. Összegezve:
a HÖOK több mint 400 ezer hallgató érdekét képviseli;
a HÖOK magába önkormányzatait.
foglalja
az
ország
felsőoktatási
intézményeinek
hallgatói
A HÖOK feladata, hogy tagönkormányzatain keresztül segítse a hallgatók egyetemi/főiskolai beilleszkedését, biztosítsa a tanulmányok elvégzéséhez szükséges feltételeket, felkészítse a hallgatókat a munkaerő-piaci kihívásokra. Karrier Irodák A ’90-es évek közepén, az érdekképviseleti célok elérését követően egy új irányzat kezdett kibontakozni a hallgatói mozgalomban, mely az immár modern felsőoktatási rendszerben végzett hallgatók számára kívánt segítséget nyújtani az álláskeresésben és elhelyezkedésben. Egyre több felsőoktatási intézményben ismerték fel a hallgatók és hallgatói önkormányzatok, máshol maguk az intézmények egy olyan szervezet szükségességét, amely a valódi Alma Mater szellemében, az oktató-nevelő cél mellett egyfajta tápláló szerepben segít az intézmény hallgatóinak a tudatos karrier-tervezésben, karrier-építésben és a megfelelő munkahely kiválasztásában. Ennek eredményeként a nagy hallgatói létszámmal bíró intézményekben egymás után alakultak meg a karrierszolgáltatással foglalkozó irodák, szervezetek. A főiskolák, egyetemek vezetői felismerték, hogy ezeknek az irodáknak a létrehozása nemcsak hallgatói, hanem intézményi érdek is, mivel a megítélésben nagy szerepet játszik az a tény, hogy az ott végzett diplomás szakemberek milyen elhelyezkedési esélyekkel rendelkeznek, azaz a megszerzett tudás mellett egyre inkább fontos szerephez jut annak eladhatósága is. A felsőoktatás szerkezeti reformját érintő bolognai és lisszaboni folyamat komoly kihívás elé állítja az intézményeket, az oktatási tartalmak átalakításában és a munkaerő-piaci viszonyokhoz közelítésében meghatározó szerepe lehet egy, az intézményen belül működő, szakértői stábbal ellátott karrierirodának. Ezek a központok képesek az oktatás alapvetően formális kereteit kiegészíteni, non-formális tartalmakkal a kompetencia központú fejlesztésre összpontosítva, mely közvetlenül is javítja a karrierirodák szolgáltatásait igénybevevő hallgatók elhelyezkedésének esélyeit. A karrierirodák feladatai között szerepel a hallgatók szakmai gyakorlatának és hallgatói
2
munkavállalásnak az ösztönzése és ehhez vállalati oldalról minden segítség, lehetőség megteremtése. Az új, bevezetésre került Felsőoktatási Törvény már megnevezi a karrierirodákat és funkciókat is rendel hozzá (Ftv 22§2 és 46§k Intézményekre).
A HÖOK és a Karrier Irodák A HÖOK-nak a karrierirodák szervezésében, kialakításában, hálózatszerű működtetésében meghatározó szerepet kell vállalnia. Ezen belül elsődleges feladatai a következők: o
Egy országos hálózat kialakítása, mely hozzájárul az egyes intézmények szolgáltatásai minőségének javításához és az új, megalakuló irodák számára szakmai segítséget nyújthat. A hálózat kialakításának lépései: a) Közös tudás létrehozása szakmai anyagok megosztása, rendszeres képzések, rendszeres szemináriumok, konferenciák b) Közös projektek által tapasztalat útján való tanulás közös szakmai projektek, szolgáltatásfejlesztés, új együttműködések kialakítása c) Szemléletváltás elindítása a felsőoktatáson belül, mely hozzájárulhat a felsőoktatás új tartalmakkal való megtöltéséhez.
o
Tudásbázis kialakítása, mely hozzájárul a szakmailag és anyagilag is fenntartható szolgáltatások kialakításához, melyet több intézmény elnyerve a ROP.3.1-es támogatást, a program lejárta után 5 évig vállalt, nem beszélve arról, hogy ezen szolgáltatás megteremtésére a 2006.márc.1-jén hatályba lépett új Felsőoktatási Tv. Is kötelezi az intézményeket.
o
A HÖOK koordinálásával országos karrier irodáknak szóló konferencia és időközönkénti tematikus szemináriumok megszervezése. Új pályázatok benyújtása.
3
A Karrierirodák Országos Szövetségének HÖOK által első körben tervezett tevékenységei: -
Karrier-tanácsadók Országos Konferenciája: ez a rendezvény teremtené meg a párbeszéd és a szakmai tapasztalatcsere lehetőségét a magyarországi karrierirodákban tanácsadóként dolgozók számára. A szakemberek és hallgatók mellett meghívottként részt vennének cégek HR-es szakemberei, külföldi karrierirodák képviselői (lehetséges időpont: minden év szeptember vége / augusztus eleje).
-
Karrieriroda-vezetők Országos Kerekasztala létrehozása: a létező irodák vezetőinek egyeztető, konzultációs fóruma, illetve az országos szövetség elsődleges véleményformáló, kezdeményező közege lenne. Az események során az egyes irodák munkatársai, vezetői találkozhatnak, megbeszélhetik aktuális problémáikat, értesülhetnek a legfrissebb információkról (lehetséges időpont: minden év április vége).
-
Tagdelegálás az érintett szaktárcákhoz, minisztériumok szakbizottságaiba, szakmapolitikai szervezetekbe a lobbytevékenység fejlesztése érdekében.
-
Országos honlap és on-line információs rendszer létrehozása, amely nemcsak a karriertanácsadók tájékoztatását szolgálja, hanem információs bázisként az új irodák megalakulásához is segítséget nyújt.
-
Országos szintű felmérések, munkaerő-piaci kutatások, például a diplomások elhelyezkedési esélyeivel kapcsolatban. Cél az eredmények közzétételével mind az egyetemek képzési struktúrájának hosszú távú tervezésének, mind a hallgatók életpálya tervezésének segítése.
-
Országos, a diplomásoknak szóló kiadványok, melyekben tájékoztatást kapnak a pályakezdő diplomások a munkaerőpiacra lépéshez szükséges alapvető információkról, a karriertervezéshez szükséges lépésekről, a karrierirodák által rendelkezésre bocsátott információkról, álláslehetőségekről. Ebbe a rendszerbe, a lehetőségekhez mérten, bevonandók a már piacon lévő, profitorientált cégek is.
-
Országos kiadvány előkészítése, amely a felsőoktatási intézményeket nem az input (felvételi) oldalról, hanem az output (kibocsátott hallgatók) oldaláról méri. Ezáltal egy új típusú szemléletben (a piaci elhelyezkedési esélyek és sikerek szemszögéből) mutathatók be a magyarországi egyetemek és főiskolák, információt szolgáltatva a pályaválasztó középiskolások és szüleik számára.
-
Pályaorientációs rendszer kiépítése a helyi karrierirodákkal karöltve. A felsőoktatásba jelentkezők időben információkat kaphatnak a szakokról és a végzést követően szakmákról. A tanácsadás eredményként a jelentkezők kompetenciáinak, érdeklődési körének megfelelő szak választása nagyobb eséllyel lehetséges.
-
A megfelelő érdekképviseleti és szakmapolitikai szervezetekkel való egyeztetést követően a karrier-tanácsadó felsőfokú szakképzés alapjainak lerakása, mivel jelenleg Magyarországon nem létezik karrier-tanácsadó típusú képzés. A képzés biztosítaná a működő és létesülő irodák tanácsadói munkájának minőségét, a munkatársak továbbképzését, fejlődését.
4
Munkaerő-piaci elvárások: mítosz és realitás
Dr. Fábri György, UnivPress Felsőoktatás-kutató Műhely Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásvezető
„A felsőoktatási intézményeknek nem lesz helyük a ’jövőben’, feladatukat decentralizált, skill-orientált tanfolyamok veszik majd át, amelyek közvetlenül táplálják a munkaerőpiacot.” (Peter Drucker, Forbes 1997.) Az előző számunkban már bemutatott pályázat Nyitókonferenciájának egyik kiemelkedő előadását a fenti idézettel kezdte meg Dr. Fábri György és azt hiszem nem hazudok, ha e sorok hallatán mindenki tág szemekkel olvassa majd tovább, mit is jelent mindez a jövőben, mit értett ez alatt Peter Drucker és hogy nyert aktualitást ebben az előadásban. 1993-ban hozták létre a Gazdasági Vezetők Kerekasztala c. szerveződést, mely azt volt hivatott elősegíteni, hogy a gazdaság és a felsőoktatás között legyen intézményes kapcsolat. A felsőoktatás vezetői épp oly furcsán néztek erre a szervezetre, mint a gazdaság szereplői, igazából megkérdőjelezték ennek a kapcsolatnak a szükségességét. Már akkor tudták, hogy nem alakítható át semmilyen ország felsőoktatása egy az egyben megfeleltetve az úgymond létező munkaerőpiaci igényeknek. Túl kell lépni az általános szinten, közvetlen a képzést meghatározó módon nem képesek hatni a felsőoktatásra.
Az ezredforduló átalakuló euroatlanti felsőoktatása A képzés alapelemeiben változott: a klasszikus európai egyetem működésében (bolognai, párizsi formában) mindig is benne volt, hogy a képzés döntő része a praktikus, napi képzésről szólt, hogy képezték a kancelláriák, az akkor uralkodók és egyház számára azokat a praktikus tudással bíró szakembereket, akik ellátták a kialakult igazgatást, az okiratok másolását. Alapja a praktikusság és a mindennapokban használható tudás kialakítása volt. A XIX.-XX. században történt egy átalakulás, melynek során az egyetem (főiskola is értve ez alatt) kulturális funkciója alakult át. Az egyetem/főiskola feladata lett, hogy tudástőkét adjon, háttérbe szorítva az alapvető kulturális funkcióját. Kérdés, ezzel hogyan alakul át a felsőoktatás nemzeti funkciója? Maga a versenytér is nemzetközivé válik, ha nem is teljesen, de a kibocsátás piaca, az már nem csak a nemzeti piac. Amit nálunk főleg nehezen élnek meg manapság is, hogy az intézmények, és az oktatók finanszírozásában csökken az állami felelősségvállalás. Ne felejtsük el, hogy ez nem országos, hanem európai szintű! Módosulnak az elitcsoportok érdekérvényesítő ereje, a szakterületi presztízsek elmozdulnak, amit világosan követett a felsőoktatás intézményi rendszerének alakulása. Fellazultak a zárt képzési keretek, nincs képzési idő, nincs konkrét képzési hely és tér, a képzés tematikája is átalakul, és a felsőoktatásban résztvevők személye is tisztázatlanná válik. Mindezekre az egyetemek és főiskolák egy ún. „másodgenerációs technikákat” dolgoztak ki, 5
mellyel a képzést, mint szolgáltatást kezelték, ami a hallgató, az oktató és az intézmény oldaláról is más magatartást feltételezett. A klasszikus egyetemi, főiskolai szerveződés (autonómia, demokrácia) kompetitív hátrányt jelent, melyben a saját identitásukat az „outsourching” segítségével próbálják megőrizni.
A munkaerő-piaci elvárások mítosza Munkaerőpiac, munkaadók, képzési elvárások, Bologna, mind-mind olyan kulcsszavak, amelyek lényeges szempontokat hoztak a felsőoktatás működésében, egyáltalán nem spórolják meg a felsőoktatás szereplőinek azt, hogy önmaguk logikájával alakítsák át a képzésüket, és nem adják meg azt a lehetőséget sem a munkaerőpiac szereplőinek, hogy megismerjék a felsőoktatást és annak működését. Az ehhez készített empirikus kutatás célja az volt, hogy feltérképezzék, mit várnak el a magyar munkaadók a felsőoktatástól. Felépítése: mélyinterjúk készítése a gazdasági kooperációk képviselőivel, illetve konkrét cégeknél is, majd a humánerőforrás menedzser és a felső vezetés köreiben is. A kérdőíves online lekérdezés kudarcot jelentett az általánosítás után, amikor konkrét felsőoktatási intézmények, konkrét képzési formák, konkrét teljesítményét kellett leírni, meghatározni. Ezért hirdetéselemzést végeztek, álláshirdető fórumoknál, mivel itt az elvárásaikat közölniük kell a hirdetőnek. Ezekben a hirdetésekben olyan elvárások szerepeltek, minta nyelvtudás, informatikai ismeretek, felkészültség, használható tudás, gyakorlatiasság. Ezek mind általános fogalmak. A probléma, hogy kiérleletlen a munkaadói kooperációknál és a cégeknél is, hogy milyen szakembereket keresnek, nincs ismeretük arról sem, hogy mi történik a felsőoktatásban (ezekre jó példa volt az interjúztatás), ami viszont látszik, hogy amikor egy konkrét céget az ő konkrét szakterületéhez tartozó és a gazdasági funkciójában jól megfogható képzésről kérdezték, akkor már világosabb visszajelzést adtak. Ellentmondásos a munkaadói elvárások rendszere, hiszen hangsúlyozzák, hogy ne túlspecializált szakembereket bocsásson ki a főiskola/egyetem, azt majd ők megtanítják, hanem legyen egy általános tudása, amely alapján, majd ők tudják tovább képezni, közben praktikus tudással várják őket, akik kijönnek az intézményekről. A legnagyobb hangsúlyt az ún. habituális elvárások kapták, úgymint legyen lojális, becsületes; amiket nem lehet képezni. Lényeges a szakterületi meghatározás, viszont releváns meghatározásai nincs ezek arányára. A munkaerőpiac hatásából erősebbnek tűnik a munkahely típusa, mint a szakterület, egybecsúsznak szakirányok, nehéz meghatározni, hogy az adott munkahely, milyen szakterülettel áll kapcsolatban. angol
német
francia
egyéb
Összesen
felső fok
212
39
13
3
267
tárgyalóképes
544
127
25
8
704
középfok
90
10
2
5
107
alsó fok
7
8
0
1
16
szint nélkül
120
43
1
2
166
Összesen
973
227
41
19
6
jó kommunikációs készség önálló munkavégzés, önálló határidő/munkamenedzselés mobilitás, rugalmasság problémamegoldó nagy munkabírású, terhelhetőség csapatmunkában való dolgozás, csapattársasság, kollegialitás precíz, pontos munkavégzés jó szervezőkészség dinamikus személyiség kreatív, innovatív, fantázia eredményorientáltság, megoldás, siker, teljesítményorientált elemzőkészség, analitikus gondolkodásmód, analytical skills határozott fellépés, magabiztos elhivatottság, munkacentrikus szemlélet vezetői képességek vevőorientált, értékesítésorientált stressztűrő képesség
412 204 144 114 109 108 100 90 90 81 58 54 52 48 43 35 27
Elvi problémákat képezik a munkaerő-szükséglet tervezhetőségének korlátozottsága, pl. 5 évre sem tudnak tervezni, nem tudják meghatározni, hogy milyen képzettségű emberekre lesz szüksége egy cégnek. Még azt sem tudja megmondani a magyar politika, hogy a közoktatás szerkezete milyen lesz. Így a képlékeny piactól is nehéz számon kérni a saját elvárásaikat. Változékony a szaktudások piaci értéke, a kompetenciák elsajátításának többféle útja. Nem eldöntött kérdés az sem, hogy akadémiai kompetenciákra vagy praktikus képzésre van szükség. Az általános képzéssel rendelkező tud könnyebben alkalmazkodni a változásokra, vagy a specifikus? Képzésével egyből a kereseti lehetőségeket párosítja, vagy hosszabb idő alatt, más képzésekkel próbál nagyobb jövedelemre szert tenni? Ez is az egyéni stratégiák sokféleségét mutatja. A „Bologna” belső ellentmondásossága a munkaerő-piaci igények szempontjából, hogy az alapképzés általános tájékozódás, alapismeretek vagy munkaerőpiacon használható praktikus képzettség a jó? Mindenesetre jellemző és jelzésértékű a munkaadók feltűnő távolmaradása a Bologna-vitától!
Munkaerő-piaci szereplők: a hallgatók Az alábbi grafikonok egy, a hallgatók intézményről, képzésekről történő elképzeléseit ábrázolják, valamint azt mutatják, hogy milyen munkaerő-piaci elvárások fogalmazódnak meg bennük. Próbálják szemléltetni a kutatás azon eredményeit, ami a hallgatók befolyásoltságát jelentették már az intézmény kiválasztásától kezdődően. Talán segítséget nyújt mind a munkáltatóknak, mind pedig az új hallgatóknak egyaránt a jövőbeni választásnál.
7
INT ÉZMÉNYI SEGÍTSÉG AZ ELHELYEZKEDÉSBEN?
23
Elhelyezkedési esély a szakterületen belül (egyetemek)
27
Hol tud elhelyezkedni? 24%
3% 68%
5%
szakterülethez közel
máshol
nem tudja
szakterületen
8
Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum Komlenecz Ildikó projektmenedzser Vállalkozói Központ 2004 májusában több mint 70 szervezet – köztük különböző vállalkozások, szakmai érdekképviseletek, képző intézmények, non-profit szervezetek – Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum néven együttműködési megállapodást kötött. Miért is fontos ez számotokra? A paktum célkitűzési között szerepel a helyi munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatás növelése új munkahelyek teremtésével, melyhez a helyi vállalkozói szektor bevonására mindenképpen szükség van. A célok közül, ami elsősorban Titeket érinthet, kiemelendő a régió felsőoktatási, szakképzési, felnőttképzési struktúrájának a gazdaság „Nem a legero legerosebb faj esé esélyes a tú túlélésre, és nem a legintelligensebb, hanem az, igényeihez igazodó korszerűsítése, fejlesztése. Ehhez a amelyik legé legérzé rzékenyebb a vá változá ltozásokra.” sokra.” gazdaságfejlesztési elképzeléseket és a képzéseket (Charles Darwin) mindenféleképpen össze kell hangolni. A paktum mindezek mellett kiemeli a diplomás fiatalok foglalkoztatásának támogatását, az egy életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtését, támogatását, ami munkahelyek megőrzését teszi lehetővé. Nem elhanyagolható szempont a célok között a hátrányos helyzetű rétegek integrációjának elősegítése, illetve a férfiak és nők esélyegyenlőségének figyelembe vétele minden területen. Ha a Foglalkoztatási Paktum célcsoportjait tekintjük, többek között a munkanélküliséggel veszélyeztetettek, megváltozott munkaképességűek, roma munkanélküliek, nők mellett megtaláljuk a pályakezdő fiatalokat, különös tekintettel a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre. Felmerülhet bennetek a kérdés, milyen haszonnal jár ez a paktum számotokra? Nos, a megye fontos szereplői – így az aláírók között szereplő Berzsenyi Dániel Főiskola, mint felsőfokú oktatási intézmény is – stratégiai célokat fogalmaznak meg, mely célok helyi szükségletekre, többek közt a Ti szükségleteikre is épülnek. A paktum segítségével könnyebb a különböző források koordinációja, hatékonyabban valósulhatnak meg a kitűzött célok. Miként tudnak a különféle szervezetek hatékonyan együttműködni a célok megvalósításában? Ez az ún. partnerségi-elv alapján valósulhat meg. Eszerint a partnerek – így a főiskola is – folyamatos információcsere révén megfelelően informáltak a fejlesztési folyamatokról, részt vesznek a döntések előkészítésében, a paktum projektjeinek finanszírozásában és széleskörű kapcsolatrendszert építhetnek ki. A Foglalkoztatási Paktum eredményeként elmondható, hogy kialakult a munkaerő-piaci szereplők együttműködésének új kultúrája, képesek kifejezni a gazdaság szükségleteit a humán erőforrás vonatkozásában, egyáltalán a foglalkoztatást a helyi társadalom fontos ügyévé teszik. Az eddig elvégzett tevékenységek eredményeként elkészült a térség humánerőforrás-térképe, megtörtént a meglévő vállalati háttér elemzése és az érintett szereplők együttműködésében elkészült egy gazdasági jövőkép és koncepció. A paktum további megvalósulása nyomon követhető a www.paktum.hu weboldalon.
Vas Megyei Munkaügyi Központ „Először a fejekben kellene rendet tenni…” Interjú Dr. Kovács Péterrel, a Vas Megyei Munkaügyi Központ igazgatójával - Kérem mutassa be, milyen támogatási lehetőségekkel számolhatnak a fiatal, pályakezdő diplomások? Pályakezdők számára lehetőség az úgynevezett munkatapasztalat-szerzés támogatása, ami azt jelenti, hogy támogatás elnyerése esetén a munkabér 50-100%-a támogatható. Ez attól függ, hogy milyen munkakörben foglalkoztatják őket. Alanyi jogon jár a támogatás az általános iskolát végzetteknek. A többi esetben mérlegelés jogköre, hogy kap, vagy nem kap támogatást. A mérlegelési szempontok itt Vas megyében attól függenek, hogy a szakmájukban foglalkoztatják őket vagy sem. Igazából a támogatásnak az a célja, hogy a szakmát, amit megszerzett, azt gyakorolja, abban bizonyítsa, hogy alkalmas a munkavégzésre, így a támogatásra is. Amennyiben – és ez sajnos gyakran előfordul – egy diplomás szakmájából jelentős túlkínálat van és a gazdaság oldaláról nincs igény arra a szaktudásra, ott az fordulhat elő, hogy nem a szakmájában foglalkoztatják. A Vas megyei Munkaügyi Tanács gyakorlata szerint, ha a pályakezdőt szakmájában foglalkoztatják, akkor 100 %-os a támogatás, ha nem a szakmájában foglalkoztatják, akkor 50 %-os a támogatás mértéke. - Mennyi időre szól ez a támogatás? Ez egy évre szól. A másik lehetőség a képzés. A képzés elsősorban azoknál a fiataloknak jön szóba, akik vagy szakképzetlenek, vagy egy magasabb képzési szintet akarnak elérni. Ez a támogatás nehezebben vehető igénybe azoknak a diplomásoknak, akik egyébként már nyelvet beszélnek, jogi, közgazdasági, tanári diplomával rendelkeznek. A képzés ekkor legfeljebb akkor jöhet szóba, ha egy konkrét céges igény merül fel, vagy valamilyen átképzésre van szükség. Gimnáziumi érettségizett fiataloknál fordul elő gyakrabban az, hogy megszereznek egy szakmát, például visszamennek egy kétéves szakmunkás-képzésbe és munkaerő-piaci szempontból egy ütőképes szakmához jutnak. Kevésbé elterjedt, de előbb-utóbb a fiatalok rá fognak arra kényszerülni, hogy a diploma birtokában egy felsőfokú szakképzésben vegyenek részt. Hiszen olyan túlkínálat van már majdnem minden diplomás szakon – talán az orvos az egyedüli kivétel, és az angolul jól beszélő műszaki szakember itt Vas megyében, amelyikre azt lehet mondani, hogy álláskínálat van, a többi esetben nagyon-nagyon nehéz az elhelyezkedés. Messze alacsonyabb az üres álláshelyek száma, mint a végzettek száma, ebben az esetben felvetődhet annak a kérdése, hogy egy felsőfokú szakképzést indokolt lenne megszerezni. Ezzel kapcsolatban az egész szakmunkás problémakört Magyarországon át kellene gondolni. Ma nem ugyanazokat a szakmunkásokat keresik a vállalkozók, mint 30-40 évvel ezelőtt. Sokszor nagyon nehéz behatárolni ezt a területet, ma a szakképzésben végzett és itt foglalkoztatott emberek milliárdos gépeket kezelnek, óriási minőségi követelmények vannak a munkájukkal szemben, olyan készségeket, képességeket igényelnek, mint mondjuk egy teammunkában való együttműködés, egy ragyogó kommunikációs készség vagy a nyelvtudás. Tudnék példákat említeni komoly vas megyei cégekről, ahol a dolgozókat angol nyelven taníttatják, holott operátorként vagy szalag mellett dolgoznak. Ez ugye nem az a szakmunkás, aki a mi fejünkben még létezik. Ebben egészen biztos, hogy struktúrát kell váltani. Az én véleményem az, hogy az oktatás és a gazdaság között feszülő ellentétet nem úgy kell megoldani, hogy korlátozom a tanulás
10
szabadságát, bezárva az egyetemek, főiskolák kapuit vagy nagyon drasztikusan csökkentem a felvehetők létszámát. Ma a gazdaságnak művelt, nyelveket beszélő, szakképzett munkaerőre van szükség. Egy egyetemi vagy főiskolai diplomával akár a szükséges szakműveltséget, de egy alapműveltséget mindenképpen meg lehet szerezni, és hozzá nagyon gyorsan meg lehet szerezni azt a szakmai tudást, amit egy adott munkakör betöltéséhez indokoltnak tartanak. Még egy szempont, ami új dolog. 2011 után szabad munkaerőpiac lesz az Európai Unióban, a maga – mostani tudásunk szerint – 27 tagállamával, ami több mint 300 milliós munkaerőpiac. Az egyén versenyképessége a műveltségen, a nyelvtudáson és a szakmai tudáson múlik. A fiatalok számára, akik ma mondjuk elkeseredettek amiatt, hogy végzett jogászként nem tudnak elhelyezkedni, azt tudom mondani, hogy néhány év múlva kitárul előttük az európai munkaerőpiac. Ehhez a szakmájukban jól felkészültnek kell lenni, és nyelvet kell tudni beszélni. Nem nyelvvizsgával, hanem kommunikációs készséggel kell rendelkezni. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy nem a tanulást kell visszafogni, hanem a fiatalok fejében kell megértetni, hogy nem biztos, hogy abban a szakmában tudnak elhelyezkedni, amit most tanulnak. Sokkal mobilabbnak kell lenniük, az említett nyelvtudást és informatikai tudást meg kell szerezniük, és ennek birtokában tudjanak olyan területeket találni, ahol el tudnak helyezkedni. - Azt hiszem, itt az oktatásban a másik oldalon részt vevők fejében is rendet kell tenni. Itt lép be az oktatásnak a felelőssége. Mi ugye elsősorban a munkaerőpiac oldaláról szemléljük ezt a kérdést. Én az oktatást két vonatkozásban kritizálom, ha kritizálom. Az egyik az, hogy ezt a fajta tudatformálást nem végzik el az iskolaévek alatt. A másik pedig a minőség. Azzal már én sem tudok egyetérteni, ha tudás nélküli diplomagyártás folyik. Tehát ha a diploma mögött tudás van, nyelvtudás van, műveltség van, akkor azzal egyet tudok érteni. A diplomások foglalkoztatását tekintve szeretnék említeni egy példát. Magyarországon 100 emberből átlagosan 56 a foglalkoztatott. Ez diplomások esetében 72. Miközben az egész országban, Vas megyében is, súlyos problémaként ítéljük meg a diplomás munkanélküliséget. Mégis sokkal magasabb a foglalkoztatottak aránya, tehát sokkal jobban tudnak munkához jutni, mint az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők. Persze nagyon fájdalmas, ha egy jogász nem tud jogászként, egy közgazdász közgazdászként elhelyezkedni. De az arány azt mutatja, hogy a tudás a munkaerőpiacon változatlanul érték, még akkor is, ha ez nem teljesen felel meg a gazdaság napi igényeinek. - Az Ön által említett lehetőségeket mennyire ismerik a diplomás fiatalok? Nagyon alacsony szinten. De az egész pályaválasztás kérdését újra kellene rendezni. A pályaválasztásban a piacgazdaság nagyon komoly változást hozott. A tervgazdasági modellben, ha valaki választott egy iskolát, akkor garantáltak neki egy munkahelyet. Ma önmagában egy diploma megszerzése nem jelent garanciát egyből egy munkahelyre is. Az egyénnek, a családnak megnőtt a felelőssége, hogy milyen utat választ. Például a szülő szakmát taníttat a gyerekével, vagy egyetemre, főiskolára adja. Ezzel nem nagyon néz szembe időben sem a gyerek, sem a szülő. A legfontosabb, hogy valahová jusson be a gyerek. - Lehetőleg minél magasabb szintre. Így van. Tehát abszolút nem szempont az, hogy az vajon egy ütőképes szakma-e. A diák, amikor végez, akkor kéri számon az államtól, hogy miért nem tud elhelyezkedni. Nos ennek nem így kell működnie. Itt beszélhetünk a saját egyéni felelősségünkről is. A mi oldalunkon – akár munkaügyis szervezetek, akár iskolák – a felelősség ott van, hogy mindent kövessünk el annak érdekében, hogy a szülőket, családokat az éppen aktuális információk birtokába juttassuk. De a döntés az
11
egyén felelőssége. Megszűnt az a fajta állami gondoskodás, ami a régi „átkosban” létezett, hogy elvégeztem egy iskolát, és volt helyem. Visszatérve az eredeti kérdésre, volt alkalmam szombathelyi főiskolásokkal találkozni és beszélgetni, és rádöbbentek, hogy a szakok, amiket tanulnak, nem ütőképesek, arra jók, hogy valamit tanultak. El kell kezdeni olyat tanulni, aminek segítségével később meg tudnak élni. Van még egy nagyon fontos hiányterület, ez pedig a gazdaság felelőssége. Egyrészt a gazdaságnak nagyobb részvételt kell gyakorolnia a szakképzésben pénzzel, munícióval, marketinggel, hogy az korszerű legyen, hogy a legjobb feltételrendszer adott legyen. Másrészt a gazdaságnak többet kell tennie a saját szakmáinak reklámozására, és ügyelnie kell a munkavégzés tisztaságára, ne legyen feketemunka, ne legyen zsebbe fizetés, ne legyenek olyan munkakörülmények, amik lejáratják az adott szakmát, és emiatt sem a szülők nem íratják be a gyerekeiket, sem a gyerekek nem választják azt szívesen. Tehát látható, hogy a diplomás munkanélküliség egy nagyon összetett, komplex problémakör, sokak felelősségét veti fel, és az előbbre lépés érdekében együttműködésre van szükség a felek között. - Végzős hallgatókkal folytatott beszélgetéseim alkalmával azt tapasztalom, hogy nem szívesen fordulnak a munkaügyi központhoz, talán szégyellik helyzetüket, vagy úgy gondolják, mások a funkciói a központoknak. Ez ellen tudnak-e tenni valamit? Ennek többféle oka van. Az egyik az, hogy a hozzánk forduló pályakezdők nem részesülnek semmilyen ellátásban. A pályakezdő munkanélküli segély már megszűnt. A másik, ami ennél sokkal komolyabb, hogy a munkaügyi központ álláskínálata zömében kevésbé kvalifikált állásokat jelenít meg. A nálunk megjelenő 800-1000 állás zömében szakmunkás szintű, betanított munkára irányuló, ami természetesen nem egy vonzó kínálat egy diplomás munkanélküli számára. Ennek ellenére azt tudom mondani, hogy a hozzáférést tekintve sokat javult a helyzet, internetes honlapunk (www.vasmmk.hu) az összes bejelentett álláskínálatot megjelenteti. Az is igaz, hogy a kvalifikáltabb állásajánlatok magán munkaerő-közvetítőkön keresztül, hirdetésekben és gyakran személyes ismerősökön keresztül jelennek meg. Hosszú évek tapasztalata alapján a munkaügyi központokhoz az állásajánlatok mintegy egyharmadát jelentik be a munkáltatók, és ezek nem feltétlen a kvalifikált állások. Ennek ellenére azt gondolom azért érdemes bejelentkezni, mert az illető támogatást az elhelyezéshez csak így kaphat. Emellett van humán szakszolgálatunk, ahol viszont már egyéni álláskeresés működik, tanítják az álláskeresést, önéletrajzírást, és itt már személyes kapcsolatrendszert is ki lehet építeni, amely segítheti az elhelyezkedést. Én azt gondolom, hogy a szégyenérzet ma Magyarországon kezd megszűnni. Ez a 90-es évek elején még jellemző volt, de ma már senki sem szégyellheti magát, aki állást keres, és átmenetileg nem talál, mert ez a piacgazdaság teljesen természetes velejárója a világon mindenütt, és senki sincs biztosítva az ellen, hogy a következő héten nem kerül hasonló helyzetbe.
12
Álláskeresési tanácsok Menedzseld önmagad! A karrier a munka és tapasztalat iránti elkötelezettség, mely folyamatos tréningen és jelentős tapasztalaton alapuló teljesítményt és előrejutást feltételez. A karriermenedzsment magában foglalja a karriertervezésének, célok felállításának és a döntéshozatalnak az alapelveit. A tudatos karriertervezés 3 kulcs koncepción alapszik: Helyes önértékelés, mely meghatározza azokat a paramétereket, melyek döntő szereppel bírnak a későbbi karrierválasztásban. A lehetséges döntések tartományának, a lehetőségeknek felmérése. Elhelyezkedés, melynek kiindulópontja a karrier-cél és stratégia kialakítása. Saját magunk menedzselése folytatódik a munkában eltöltött éveink alatt és karrierünk érdekében hozott döntéseink általában folyamatos kompromisszumokon alapulnak. Egy sikeres karrier elindítása a megfelelő eszközök előkészítésével kezdődik. Ezek az eszközök a következők: Önéletrajz Kísérőlevelek, melyeket az önéletrajzainkkal küldünk el, belépőt jelenthetnek egy interjúra Kapcsolatok kialakítása és megfelelő módon való felhasználása szintén szabad utat jelenthet a személyes találkozóhoz Az interjúk pedig állásajánlati ígéretet jelenthetnek. Amint információs adatbázisod bővül, elérkezhetsz olyan pontra, ahol szükségét érezheted karrierről szóló gondolataid újraszervezésének. Bármilyen tényező kiválthatja a döntő reakciót. Egy belső krízishelyzet vagy fokozatos információ-felhalmozódás is kiválthatja a vágyat céljaink, eredményeink újraértékelésére. Ez az elemzés nem feltétlenül vezet a változás szükségességének megállapításához, lehet, hogy nem fogunk semmit sem lépni, hiszen elégedettek is lehetünk jelenlegi helyzetünkkel. A váltás pedig izgalmas, kihívásokkal teli ugyan, de rendkívül stresszes helyzetet teremthet.
13
Önéletrajzírás Az álláskeresés egyik fő mérföldköve az önéletrajz összeállítása. A jó önéletrajz fél siker: belépő a felvételi elbeszélgetésre! Nagyon fontos, hogy önéletrajzod jól áttekinthető legyen, és minden olyan információt tartalmazzon, ami azt bizonyítja, hogy Te vagy a legalkalmasabb ember az adott pozícióra. Vannak olyan elemek, amelyeket minden önéletrajznak tartalmaznia kell. Ezek az ajánlott tartalmi elemek a következők: Személyi rész Itt kell összegyűjtened a legfontosabb személyes adataidat (születési hely és idő, családi állapot,) és az elérhetőségeidet. Azért, hogy időben és pontosan megkapd a visszajelzést, azt a címet, telefonszámot, e-mail címet add meg, amelyen biztosan elérnek! Tanulmányok, képzettség Iskolai végzettségeid mellett említsd meg a különböző tréningeket, kurzusokat, a posztgraduális képzéseket is. Mivel elhelyezkedésed szempontjából a legutolsó szakképesítés a legfontosabb, fordított időrendi sorrendben érdemes összegyűjteni végzettségeid. Legfeljebb csak a középiskolai tanulmányaidig menj vissza. Felsőfokú iskoláidnál esetleg néhány szóban leírhatod, hogy milyen tantárgyakat tanultál – persze csak amelyek az adott állás betöltésével kapcsolatban lehetnek. Szakmai pályafutás Pályakezdőként nem biztos, hogy rendelkezel számottevő munkatapasztalattal, de, ha felsőfokú tanulmányaid alatt valamilyen formában (nyári gyakorlat, szakmai gyakorlat) dolgoztál, akkor azt mindenképpen írd le. Említsd meg, ha valamilyen szervezet tagja voltál/vagy és közéleti tevékenységet folytattál (hallgatói önkormányzat, különböző ifjúsági szervezetek stb). Tudományos tevékenységedről is írhatsz, megemlítve jelentősebb eredményeidet (OTDK, cikkek, publikációk, köztársasági ösztöndíj...). Amennyiben már volt/van munkaviszonyod, címszavakban írd le, hogy mi (volt) a Te feladatod. Egyéb ismeretek Itt kap helyet a nyelvismeret (milyen nyelvekből, milyen szintű nyelvvizsgával rendelkezel, ha esetleg szakmai anyaggal bővített, akkor annak megjelölésével) és a számítástechnikai ismeretek; esetleg a jogosítvány megléte. Ha tanfolyamot, kurzust végeztél, és arról rendelkezel valamilyen bizonyítvánnyal, oklevéllel vagy tanúsítvánnyal, azt is itt jelölheted meg. Személyes képességek Itt a megpályázott munkakör szempontjából legelőnyösebb tulajdonságaidat, személyiségjegyeidet foglalhatod össze tömören (pl. jó kommunikációs képességem van, jó “csapatmunkásnak” tartanak, nagy a munkabírásom stb.)
14
Szakmai cél, tervek Ahhoz, hogy még jobban felkeltsd a kiválasztók figyelmét, itt néhány gondolatban összefoglalhatod jövőbeni céljaidat, terveidet. Előnyös, ha ezek a célok nagyjából egybecsengenek a megpályázott cég céljaival, terveivel. Hobbi, érdeklődési kör A képességeid mellett a hobbi az, amiből még következtetni lehet személyiségedre, hozzáállásodra. Itt is érdemes cégek szerint szelektálni kedvenc elfoglaltságaid között aszerint, hogy milyen cégnél, milyen pozíciót pályázol meg. Formai követelmények Ha nem kifejezetten kézzel írott önéletrajzot kérnek, számos előnye miatt ajánlott a szövegszerkesztővel készített, nyomtatott CV. A betűtípust lehet változtatni, kiemeléseket, méretbeli különbségeket lehet alkalmazni, figyelve arra, hogy jól olvasható és könnyen áttekinthető legyen. Minden egyes példányt külön nyomtass ki és írj alá kézzel. Ne fénymásold az önéletrajzaid akkor sem, ha nagyon sokat készítesz egyszerre. Tehetsz rá fényképet is magadról (ha kifejezetten ez a cég kérése, akkor kell is), de ez nem általános követelmény. Ügyelj arra, hogy az önéletrajz semmiképpen ne legyen egy oldalnál hosszabb. A kész anyagot érdemes átolvastatni barátaiddal, így elkerülhető, hogy hiba maradjon benne. Ne felejtsd el feltüntetni a végén a dátumot, hogy a későbbiekben is tudjak, mikori állapotokat tükröz az önéletrajz. Az önéletrajzot mindig írd alá a végén!
A kísérő levél Levélben történő jelentkezés esetén mindenképp mellékelj egy kísérő vagy motivációs levelet is, amelynek elsődleges célja a figyelemfelkeltés. Ez tartalmazza, hogy milyen munkakörre jelentkezel, hol értesültél az ajánlatról, miért szeretnél az adott cégnél, a megpályázott pozícióban dolgozni. Itt lehetőséged van bővebben bemutatkozni. Taglalhatod, hogy miért érzed magad alkalmasnak a munkakör betöltésére (szakirányú tudás, eddigi tapasztalatok, tevékenységek, a pozíció betöltéséhez elengedhetetlen képességek, stb.) A jelentkezési csomag célja, hogy felkeltsd az érdeklődést magad iránt, és lehetőséget kapj egy személyes találkozóra, ahol jobban megismerhetnek Téged, és Te is több információt gyűjthetsz a cégről. Ezért zárásként kérj lehetőséget a személyes találkozásra, bemutatkozásra. Rendkívül fontos a megszólítás. Ha férfinek küldöd a jelentkezést, mindig név szerint szólítsd meg a címzettet. Ha azonban nőnek írsz, inkább a “Tisztelt Hölgyem/Asszonyom!” megszólítást alkalmazd, esetleg a teljes nevét írd ki. Ha nem tudod pontosan, kinek küldöd a csomagot, járj utána, hogy az adott vállalatnál ki foglalkozik a felvételekkel. A dátum és az aláírás a kísérőlevélnél is elengedhetetlen. A kísérőlevél se legyen egy oldalnál hosszabb, és tartalmaznia kell a személyes adataidat. Ennek leglényegesebb oka, hogy a későbbiek folyamán is társítani tudják az önéletrajzoddal.
15
Néhány példa az önéletrajzra: Önéletrajz Név: Élet Béla Születési idő: 1979. május 15. Értesítési cím: 9444 Fertőszentmiklós, Fő u. 116. Telefon: 0630/455-5566 E-mail:
[email protected] Végzettség 1997-2002 1993-1997
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Sopron Környezetmérnöki szak, területfejlesztési és területrendezési szakirány Roth Gyula Erdészeti és Faipari Szakközépiskola, Sopron Erdésztechnikus képzés
Szakmai gyakorlatok 2001. július Sopron – Polgármesteri Hivatal, Környezetvédelmi Osztály részvétel a hivatal környezetvédelmi projektjeiben 1998 július-augusztus Soproni Erdészeti Rt. Szakmai eredmények, ösztöndíjak 2002 OTDK Gödöllő, III. helyezés a Környezettudományi szekcióban 1998-2002 folyamatosan köztársasági ösztöndíj Közéleti tevékenység 2000-2002 Erdőmérnöki Kar, Hallgatói Önkormányzat – pályázati referens 1998 óta Tagja vagyok a Greenpeace magyarországi szervezetének Nyelvismeret Angol Francia
C típusú középfokú állami nyelvvizsga C típusú alapfokú állami nyelvvizsga
Számítástechnikai ismeretek Microsoft Office (Word, Excel, Access) felhasználói szintű ismerete Jogosítvány B kategória, 4 éves gyakorlat Személyes képességek Kapcsolatteremtő és kommunikációs képességem jó, szeretem az új kihívásokat, munkabírásom is kiemelkedő. Szakmai célok, tervek A diploma megszerzése után mindenképpen a szakmámban szeretnék elhelyezkedni, elsősorban élőhelyünk vizsgálata és védelme érdekel. Későbbiekben a területfejlesztés terén Ph.D. képzésen szeretnék részt venni. Érdeklődési kör, hobbi Természetvédelem, természetjárás, különböző vízi sportok, zenehallgatás.
Élet Béla
16
Curriculum vitae Personal particulars First name: Béla Surname: Élet Date of birth: 15.05.1979. Address: 116 Fő utca, 9444 Fertőszentmiklós, Hungary Phone number: +36-30-455-5566 E-mail:
[email protected] Educational Background 1997-2002 University of West-Hungary Department of Forestry, Sopron, Hungary Majored in environmental engineering, specialized in regional development and country planning 1993-1997 Roth Gyula Forestry and Timber Secondary School, Sopron, Hungary Professional Secondary School for Forestry Professional experience 2001. July Mayor Office, Department of the Environment, Sopron, Hungary Participating in projects on environment protection 1998 Sopron Forestry Public Limited Company Professional accomplishments, scholarships 2002 Students’ Scientific Associations: 3rd prize in the section of Environment Studies 1998-2002 Rewarded the Grant of the Republic of Hungary Public activities 2000-2002 Project Coordination at the Department of Forestry runs by the Student SelfGovernment Since 1998 Member of the Hungarian Organisation for Greenpeace Language skills English: intermediate language exam French: elementary language exam Computer skills Microsoft Office (Word, Excel, Access) skills at user level Driving licence Type B, 4 years of experience Personal skill Good communication skills, prefers new challenges, capable of hard work. Professional aims After obtaining the degree I would like to find a job in my profession. I am particularly interested in observing and protecting our environment. Later, I would like to take part in the Ph.D. course on regional development. Special interests Hiking, Nature Protection, water sports, listening to classical music
Élet Béla
17
LEBENSLAUF Vorname: Béla Nachname: Élet Geboren am: 15. 05. 1979. Adresse: Fő u. 116., H-9444 Fertőszentmiklós Mobil: +36 30 / 455 – 5566 E-mail:
[email protected] Ausbildung 1997-2002 1993-1997
Westungarische Universität Fakultät für Forstingenieure, Sopron Fach für Umweltingenieure Im Vorzug auf Gebietentwicklung und Gebietregelung Roth Gyula Fachmittelschule für Försterei und Holzindustrie Förstertechnikum
Berufserfahrung 2001. Juli Soproner Bürgermeisterliches Stadtamt Teilnahme an den Umweltschutzprojekte der Stadt 1998. Juli-August Soproner Försterei AG. Fachliche Ergebnisse 2002 III. Platz im Landesfachwettbewerb in Sektion Umweltwirtschaft 1998-2002 Staatsstipendium Tätigkeiten im öffentlichen Leben 2000-2002 Studentenselbstverwaltung der Westungarischer Universität Referent für Bewerbungen Seit 1998 Mitglied des Ungarischen Greenpeace Organisation Sprachkenntnisse Englisch: mittelmäßige Kenntnisse (Sprachprüfung - Mittelstufe C) Französisch: Grundkenntnisse (Sprachprüfung – Grundstufe C) EDV Kenntnisse MS Office (Word, Excel, Access) Führerschein Kategorie B, 4 Jahre Erfahrung Eigenschaften Ich habe gute Kommunikationsfähigkeiten, mag neue Herausforderungen und bin Leistungsfähig. Fachliche Ziele, Pläne Nach dem Abschluss möchte ich jedenfalls in meine Branche arbeiten, in erster Linie bin ich an der Umweltschutz interessiert. Später möchte ich mich weiterbilden (Ph.D.) in Gebietentwicklug. Interessen Umweltschutz, Wandern, unterschiedliche Wassesportarten, Musik
Élet Béla
18
Rejtvény
4 3
2 8
6
7 2
7
4 3
4 1
4
2
9
6
5
8
7 3
6 6 1
1 7 8
6
3 1
Töltsétek ki a sudoku-táblát úgy, hogy minden sorban és oszlopban, valamint 3x3-as négyztetekben 1-től 9-ig a számok csak egyszer szerepeljenek. A megfejtéseket az alábbi címre kérjük beküldeni: Berzsenyi Dániel Főiskola – Karrier Iroda 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. vagy személyesen az „A” épület I. emeletén található irodánkban leadni. Az első 5 helyes megfejtést beküldő a BDF Hallgatói Önkormányzata által felajánlott pólót kap ajándékba.
19
