A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI LISZT FERENC ÉNEK- ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI INTÉZKEDÉSI TERVE 2014

A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI LISZT FERENC ÉNEKZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI INTÉZKEDÉSI TERVE 2014.

Tartalom PISA vizsgálatok és eredmények ........................................................................................................................ 3 Országos kompetenciamérés (OKM) .................................................................................................................. 3 A 2012-es évi OKM eredmények ........................................................................................................................ 6 Helyzetelemzés: Iskolánk Országos kompetenciamérésen elért eredményei 2012-ben................................... 7 Matematika képességterületen elért eredmények............................................................................................ 9 8. évfolyam ..................................................................................................................................................... 9 Átlageredmények a CSH-Index tükrében .................................................................................................10 Képességeloszlás vizsgálata ......................................................................................................................10 Átlageredmények változása .....................................................................................................................12 A tanulók fejlődése a telephelyen ............................................................................................................12 Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján .................................................................13 Átlageredmények alakulása .....................................................................................................................14 A képességeloszlás alakulása....................................................................................................................15 Képességeloszlások vizsgálata az előző évi jegyek függvényében ...........................................................15 6. évfolyam ...................................................................................................................................................16 Átlageredmények a CSH-Index tükrében .................................................................................................17 Képességeloszlás vizsgálata ......................................................................................................................18 Átlageredmények változása .....................................................................................................................19 Képességeloszlások változása ..................................................................................................................21 Eredmények az előző évi jegyek függvényében .......................................................................................22 Szövegértés képességterületen elért eredmények ..........................................................................................22 8. évfolyam ...................................................................................................................................................22 Átlageredmények a CSH-Index tükrében .................................................................................................23 Képességeloszlás vizsgálata ......................................................................................................................24 Átlageredmények változása .....................................................................................................................25 A tanulók fejlődése a telephelyen ............................................................................................................25 Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján .................................................................26 1

Átlageredmények alakulása .....................................................................................................................27 A képességeloszlás alakulása....................................................................................................................28 6. évfolyam ...................................................................................................................................................28 Átlageredmények a CSH-Index tükrében .................................................................................................29 Képességeloszlás vizsgálata ......................................................................................................................30 Átlageredmények változása .....................................................................................................................31 A képességeloszlások változása................................................................................................................32 Összesített elemzés ..........................................................................................................................................33 Intézkedési terv ................................................................................................................................................38 Matematika ......................................................................................................................................................38 Szövegértés ......................................................................................................................................................38 Ütemterv ..........................................................................................................................................................40 Függelék ...........................................................................................................................................................43 Egyéni teljesítmények.......................................................................................................................................43

2

PISA vizsgálatok és eredmények A PISA vizsgálatsorozat 2000-ben indult, és háromévenként ismétlődik. Azt vizsgálja, hogy a tizenöt éves tanulók milyen mértékben képesek felhasználni a tudásukat életszerű helyzetekben megjelenő feladatok megoldására, és ezt hogyan befolyásolja a tanulók és iskoláik háttere. A fő mérési területek a szövegértés, az alkalmazott matematikai műveltség és az alkalmazott természettudományi műveltség. Ezek közül az egyik mindig nagyobb, a másik kettő kevesebb hangsúlyt kap. 2012-ben a matematika volt a fő mérési terület. 2012-ben a szövegértés és a matematika területén a nyomtatott tesztanyagok mellett számítógépes teszteket is kitöltöttek a tanulók, így a papíralapú teszteredmények mellett a digitális eszközökön elért szövegértés- és matematikaeredményekről is képet kaphatunk. A 2012-es vizsgálatban a 34 OECD- és 31 partnerországból mintegy 500 ezer – köztük kb. 4600 magyar – tanuló vett részt. 2012-ben az OECD-országok átlaga szövegértésből 496, matematikából 494, természettudományból pedig 501 pont volt. A magyar tanulók átlageredménye szövegértésből 488, matematikából 477, természettudományból pedig 494 pont volt. A magyar tanulók átlageredménye mindhárom területen alacsonyabb volt az OECD-átlagnál. • A szövegértés átlageredményünk statisztikai értelemben a 2000– 2009. évi eredmények egyikétől sem különbözik, a matematika és a természettudomány átlageredményünk a korábbi eredményekhez képest szignifikánsan alacsonyabb lett. A PISA kiemelt hangsúlyt fektet az alulteljesítő, 2. képességszint alatti tanulókra. Magyarországon a 2012-es mérésben az alulteljesítők aránya a szövegértés területén 19,7%, a matematika területén 28,1%, természettudományból 18,0%. (PISA, 2012; Balázsi, 2010).

Országos kompetenciamérés (OKM) Az oktatási rendszer hatékonyságát mérő hazai vizsgálatok közül az Országos kompetenciamérések (OKM) a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók képességeit tárják fel. A méréseknek kettős céljuk van: egyrészt a tanulók teljesítményének a megismerése, másrészt az iskolák mérési-értékelési gyakorlatának fejlesztése (Szepesi és mtsai, 2004). Az országos kompetenciamérés azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely további fejlődésükhöz nélkülözhetetlen. A tesztek alapvetően az életszerű problémák, helyzetek megoldására irányultak. Ezért mind a matematikai, mind a szövegértési teszt a mindennapok jellemző helyzeteire és 3

problémáira koncentrál, és a hétköznapi életből ismert gyakori feladatokat tartalmaz. A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik; a felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége). A felmérés tartalmi kerete - amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat. A mérések jogszabályi keretét a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. §-a, 78. §-a, 80. §-a és 94. §-a biztosítja, mely olyan feladatokat ír elő a közoktatási intézmények, az intézményfenntartók, továbbá az oktatásért felelős miniszter számára, amelyek elősegíthetik az országos és intézményi adatok alapján a pedagógiai tevékenység objektívabb megítélését. Az Nkt. 80. § (1) szerint országos mérések keretében rendszeresen kell mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, különösen az alapkészségek, képességek fejlődését a 6., a 8. és a 10. évfolyamon minden tanuló esetében. Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet értelmében a közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal (továbbiakban Hivatal) az országos ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásában közreműködik. A 2010-es évtől kezdődően a szövegértés, illetve a matematika területén új, évfolyamfüggetlen skála került bevezetésre, amelyen összehasonlítható módon ábrázolható a 6., 8., illetve 10. évfolyamos tanulók szövegértés, illetve matematika eredménye. Az új skálákon 2008-ra visszamenőleg a korábbi mérések eredményei is megjeleníthetők. Az új skála 500-as átlag és 100 pontos szórás helyett 1500-as átlaggal és kb. 200 pontos évfolyamonkénti szórással rendelkezik. Ez utóbbi paraméter miatt az új skálán mért különbségek a régi skálákon mérve körülbelül feleakkora különbségeknek felelnek meg. 4

Az új szövegértés és matematika skálán egy-egy tanuló eredménye könnyen nyomon követhetővé vált. A képességskálák újradefiniálásával együtt járt az új, közös skálán meghatározott, közös képességszintek kialakítása is. Mivel a közös skála 3 évfolyam eredményeit összefogva szélesebb, mint az évfolyamonkénti skálák voltak, ezért 7 képességszint került kialakításra. A képességszintek kialakításának alapja a feladatok nehézsége volt. Képességszint szövegértés

Képességszint alsó határa 1911 1771 1631 1491 1351 1211 1071

7. 6. 5. 4. 3. 2. 1.

5

Képességszint matematika

Képességszint alsó határa 1984 1848 1712 1576 1440 1304 1168

7. 6. 5. 4. 3. 2. 1.

A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján a 6. évfolyamon a 3. képességszint, a 8. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint mind a két területen, melynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során.

A 2012-es évi OKM eredmények A 2012. évi Országos kompetenciamérésben a tanulók matematikai eszköztudás átlageredménye a 6. évfolyamon 1489, a 8. évfolyamon 1612, a 10. évfolyamon 1632, a szövegértés átlageredménye a 6. évfolyamon 1472, a 8. évfolyamon 1567, a 10. évfolyamon 1603 pont volt. A 2012. évi átlageredmények illeszkednek a korábbi években ugyanazokon az évfolyamokon mért eredményekhez.

6

Helyzetelemzés: Iskolánk Országos kompetenciamérésen elért eredményei 2012-ben A fenntartói jelentés alapján lehetőség van az iskola országon belüli helyének meghatározására. Iskolánk átlageredményei 2012-ben:

Iskolánk a szövegértés és a matematika területén is az országos átlaghoz képest, valamint a városi,

és nagy városok általános iskoláihoz képest is szignifikánsan magasabb értékeket teljesített. A családi háttérindexhez viszonyítva a következőek az eredmények:

7

A jelentések lehetővé tették a korábbi évekhez viszonyított vizsgálatokat is, helynek eredményeit a

következő táblázat szemlélteti: Az előző évekhez képest az esetek 38%-nál szignifikánsan gyengébb eredményt értek el tanulóink. Ez különösen a 2010-es év eredményeihez képest jellemző. Ezek okait a további elemzések során igyekeztünk feltárni. A többi esetben az elvárásnak megfelelően teljesítettek tanulóink. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya, jóval alatta van az országos átlagnak:

8

Matematika képességterületen elért eredmények 8. évfolyam A 8. évfolyamon 46 tanuló töltötte ki a tesztet. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti:

A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1655, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagától szignifikánsan magasabb.

A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja.

9

Tanulóink teljesítménye 1297 és 1969 értékek között mozgott, átlagosan 1655, ami az országos átlagnák szignifikánsan magasabb. Átlageredmények a CSH-Index tükrében

A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra:

Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonal mentén helyezkedik el, attól szignifikánsan nem különbözik. Képességeloszlás vizsgálata

Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók:

10

Az ábrák azt mutatják, hogy 15 tanuló teljesített a negyedik szint alatt, 6 tanuló áll a 6. szinten. A

többi tanuló teljesítménye a 4.-5. szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód

Százalékos megoldottság

Képességpont

C557-T996

30

1424

G578-A362

31

1428

H811-A914

28

1405

R926-F914

45

1548

T639-R655

40

1531

U547-M979

33

1496

W381-L819

25

1384

X412-J516

40

1546

B771-T593

38

1501

C826-R566

35

1495

G372-W999

36

1538

O214-A972

43

1572

11

S961-D670

23

1297

T591-X755

46

1573

W829-J957

28

1375

Átlageredmények változása

Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon szignifikánsan gyengébbek az eredmények, bár az országos, a városi és a nagyvárosi iskolákhoz képest szignifikánsan jobbak. A 2010-es mérésnél 1716 (1685; 1754) képességpont volt az átlag, a 2012-es mérés tekintetében pedig 1655 (1613; 1700):

A tanulók fejlődése a telephelyen

A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2012-es mérésben részt vevő tanulók

eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel.

12

A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján

A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. (Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő:

Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége.

13

Átlageredmények alakulása

Az ábrán nyomon követhető a tanulók átlageredményeinek változása 2008-tól. Eredményeink csak a 2010ben mért értékektől térnek el szignifikánsan. A 2011-es méréshez képest javulás tapasztalható.

14

A képességeloszlás alakulása

A továbbiakban is arra kell törekednünk, hogy a tanulóink teljesítményszintje egységesebbé váljon és a 4es szint alatt lévő tanulókat minél magasabb szintre kell juttatnunk. Képességeloszlások vizsgálata az előző évi jegyek függvényében

15

Az ábra szerint azok a tanulóink, akik 2-es jegyet kaptak matematikából az előző évben 1375 pontot, akik 3ast azok 1297 és 1663 pont között értek el, akik 4-est kaptak, azok 1405 és 1865 között, akik pedig 5-öst, azok 1621 és 1969 között. A b jelű osztály tanuló között jóval nagyobb a szóródás a jegyek tekintetében.

6. évfolyam Intézményünkben 2012-ben 56 6. évfolyamos tanuló írt kompetenciamérést. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti:

Tanulóink átlageredménye 1547, ami az országos átlagtól, valamint a városi iskoláktól szignifikánsan jobb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja.

16

Az ábráról leolvasható, hogy a tanulók teljesítménye a 1238 és 1762-es értékek között mozgott. Átlageredmények a CSH-Index tükrében

17

A tanulók a CSH indexnek megfelelően produkáltak: Iskolánk az elvárásnak megfelelően teljesített; az érték szignifikánsan nem különbözik az elvárttól. Képességeloszlás vizsgálata

Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók.

18

A harmadik szint alatt 15 tanulónk helyezkedik el, 7 tanuló áll a 5. szinten. Tehát tanulóink zöme a 3-4. szinten áll. A továbiakban az első második szinten lévő tanulókat kell felzárkóztatnunk, valamint a magasabb szinten teljesítők számát növelni. Iskolánkban 2012-ben a 6. évfolyamon következő tanulók voltak a 3. szint alatt: Kód

Százalékos megoldottság

Képességpont

H351-P817

31

1396

K419-R853

22

1287

M584-O498

25

1321

R473-X691

30

1429

U699-E271

26

1422

U727-B470

17

1238

D759-L721

28

1337

D845-F262

34

1395

F924-S997

22

1320

G737-E334

28

1245

K844-M581

30

1384

T153-Q732

28

1294

T715-U651

31

1352

W786-P219

31

1330

X839-N287

23

1352


A következő táblázat ábrázolja az álageredmények változását a 2008 évi mérés óta:

19

A kiugróan magas 2010- es mérési eredmények kivételével az elvárásnak megfelelően teljesítettek tanulóink. A 2011-es méréshez képest fejlődés is tapasztalható.

20

Képességeloszlások változása

A legtöbb tanulónk a 3-5-ös szinteken helyezkedik el.

21

Eredmények az előző évi jegyek függvényében

A kettes tanulók 1238, a hármas tanulók 1287 és 1543, a négyes tanulók 1337 és 1615, az ötös tanulók 1457 és 1762 pont közötti értékeket érték el.

Szövegértés képességterületen elért eredmények 8. évfolyam A 8. évfolyamon 46 tanuló töltötte ki a tesztet. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti.

A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1641, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja:

22

Tanulóink teljesítménye 1353 és 2013 értékek között mozgott. Átlageredmények a CSH-Index tükrében

A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra:

23

Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonalon helyezkedik el. Képességeloszlás vizsgálata


24

10 tanuló teljesített a negyedik szint alatt, , 4 tanuló áll a 7. szinten. A többi tanuló teljesítménye a 4.-6. szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód C557-T996 G578-A362 H811-A914 T639-R655 X412-J516 B771-T593 C826-R566 S961-D670 T591-X755 W829-J957

Százalékos megoldottság 41 39 45 44 47 42 44 44 33 48

Képességpont 1440 1376 1490 1418 1442 1413 1462 1425 1353 1480


Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon az elvárásnak megfelelőek az eredmények. A 2010-es mérésnél 1614 (1570;1660) képességpont volt az átlag, a 2012-es mérés tekintetében pedig 1641 (1593;1691): A tanulók fejlődése a telephelyen

A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2011-es mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel.

25

A képességpont különbségek alapján a tanulóink megfelelnel az országos átlagnak. A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján

A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. (Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő:

Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. Így az oszlop magassága jelképezi a tanuló eredményének azt a részét, amely az iskola által nem befolyásolható tényezőktől függ, tehát az iskola fejlesztő hatását szemlélteti. A negatív eredményt elért tanulók fele gyengébb eredményt értek el a 26

várhatónál. Az ábra szerint tanulók csaknem fele ért el pozitív eredményt, ami az iskola fejlesztő munkájának köszönhető. Átlageredmények alakulása

Az ábrák a tanulók átlageredményeinek változását mutatják 2008-tól.

27

A képességeloszlás alakulása

Tanulóink 1 tanulótól eltekintve egységes eredményt produkáltak. A továbbiakban is arra kell törekednünk, hogy a 4-es szint alatt lévő tanulókat minél magasabb szintre kell juttatnunk.

6. évfolyam Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti.

28

A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1525, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja.

A tanulók teljesítménye 1212 és 1990 értékek között mozgott, ami jónak mondható. Átlageredmények a CSH-Index tükrében

29

Az elvárt teljesítménynek megfelelően teljesítettek tanulóink. Képességeloszlás vizsgálata


A grafikonokon látható, hogy 9 tanuló van a 3-as szint alatt 4 tanuló a 6. szinten, 1 a 7. szinten, a többiek a 3-5. szinteken. Célunk a továbiakban a harmadik szint alatti tanulók felzárkóztatása. Iskolánkban a következő tanulók vannak harmadik szint alatt: 30

Kód K419-R853 U727-B470 V388-A253 D759-L721 F924-S997 G737-E334 K844-M581 N737 T153-Q732

Százalékos megoldottság 26 23 33 21 28 30 25 33 35


31

Képességpont 1248 1213 1291 1212 1281 1225 1178 1321 1351

A képességeloszlások változása

A képességeloszlás 2008-tól vizsgálható. Azóta nincs tanulónk egyes szint alatt, vagy egyes szinten. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a néhány lemaradó tanulóval a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül feladat a jelentős számú 3. szinten elhelyezkedő tanuló 4. szintre emelése, a tehetséggondozás.

32

Összesített elemzés A 2012. évi kompetenciamérés értékeléséhez sok adat állt rendelkezésünkre és ezeket felhasználva kell a további lépéseinket megfogalmazni. Különös figyelmet kell fordítanunk egyes tanulók teljesítményére és a lehetőségek kiaknázására. A 2012-es mérésben iskolánk tanulói matematika és szövegértés kompetenciaterületen is mindkét évfolyamon az országos átlag felett teljesítettek. iskolai átlag

országos átlag

1655

1641

1612 1567

1507

1525 146

mat 6

1472

mat 8

sz ért 6

sz ért 8

A családi háttérindex függvényében is az elvárt értéknek megfelelően teljesítettek a tanulók. A legtöbb tanulónk a 3, 4. és 5. szinteken helyezkedik el. Nincs tanulónk az 1. szint alatt. 2010.

1. szint alatt 0

1. szinten 0

2. szinten 0

3. szinten 10

4. szinten 12

5. szinten 14

6. szinten 6

szövegértés 8. évfolyam matematika 8. évfolyam

0

1

5

9

15

10

6

0

szövegértés 6. évfolyam

0

1

8

18

15

9

4

1

matematika 6. évfolyam

0

4

11

19

15

7

0

0

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

szövegértés 8. évfolyam matematika 8.évfolyam szövegértés 6. évfolyam matematika 6. évfolyam

33

7. szinten 4

A rendszer lehetővé teszi, hogy tanulóink teljesítményét 2008-tól az előző évekkel összehasonlítva vizsgálhassuk. A 2012-es teljesítmények nem jobbak, vagy gyengébbek az előző évekénél. Ez első sorban matematika kompetenciaterületen tapasztalható. Ezért érdemes volt, ahol erre lehetőség nyílt, az azonos tanulócsoportokat összehasonlítani az előző mérés eredményeivel összevetve. A matematikát tekintve az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon valamivel gyengébbek az eredmények. A 2010-es mérésnél 1711 képességpont volt az átlag, a 2012-es mérés tekintetében pedig 1650, ami így is magasnak mondható a többi iskola eredményével összevetve.

Összehasonlítva az eredményeket más iskolákkal, iskolánk tanulóinak eredménye szignifikánsan jobb:

34

Szövegértésből az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon jobbak az eredmények. A 2010-es mérésnél 1610 képességpont volt az átlag, a 2012-es mérés tekintetében pedig 1640.

35

Továbbá megfigyelhető a különböző képességszinteken elhelyezkedő tanulók számának változásában is a fejlődés. Itt is, ha az eredményeket összevetjük más iskolákkal, látható, hogy iskolánké szignifikánsan jobb.

36

37

Intézkedési terv Matematika Az elemzések eredményei szerint tanulóink összességében átlagosnál jobban szerepeltek a matematika kompetenciamérésen. Az országos, valamint a városi és nagyvárosi eredményekhez képest is szignifikánsan jobban teljesítettek. A továbbiakban törekednünk kell ezeknek az eredményeknek a megőrzésére, illetve javítására. A továbbiakban is arra kell törekedni, hogy minél több tanulónk tudjon a 4-es, illetve 5-ös képességszinteken teljesíteni, és minél kevesebb 3-as szint alatti álló tanuló legyen. Másik fontos, hogy a fejlesztési tevékenységet erősíteni kell, szükséges az egyéni, személyre szabott segítségadás, az eredmények azt tükrözik, hogy néhány tanulónknál jelentős lemaradások vannak a többiekhez képest. Cél, hogy ezeket a lemaradásokat megszüntessük. A tanulók értékelésénél pedig a kompetencia alapú értékelést kell a továbbiakban is erősíteni. Egyszerű iskolai feladatok helyett a komplex problémamegoldást kell előnybe helyezni. Olyan feladatokra kell koncentrálni, mely a valós élethelyzetekhez hasonló problémák megoldását várja el a tanulóktól. A kreatív megoldást igénylő feladatok előnybe helyezése.  Az alapfogalmak, egyszerű feladatok, műveletek további gyakorlása.  Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a komplex, egyszerre több problémával foglalkozó feladatokra.  Motiválnunk kell a diákokat a gondolkodásra, arra, hogy ne adják fel a probléma megoldását, próbálkozzanak.  Kiemelten kell kezelnünk a térlátással, grafikonról való adatok leolvasásával foglalkozó feladatokat.  Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a mértékegységek átváltására és területszámítási feladatokra.  Kiemelten kell kezelnünk a statisztikával, valószínűség-számítással foglalkozó témaköröket.  Más tanítási órákon (fizika, kémia, biológia) is előtérbe kell helyeznünk a matematikai számításokkal kapcsolatos feladatokat.  Törekednünk kell arra, hogy minél több tanulónk legyen képes magasabb gondolkodási szintet igénylő problémák megoldására.  Fokozott figyelmet kell fordítani a gyerekek önállóságra való nevelésére.  A tanítási órákon a személyre szabott, alapkészségek fejlesztésén túl, a komplex gondolkodási műveletek fejlesztése is kiemelt feladat.  Hangsúlyozott szerepet kell hogy kapjanak a tanítási órákon az arányosság- és százalékszámítással kapcsolatos összetett feladatok.

Szövegértés Mivel a szövegértés területen a különböző szövegekhez kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben, ezért a mi feladatunk az ilyen típusú feladat-feldolgozással, gondolkodási műveletekkel megismertetni tanítványainkat az iskolai 38

szövegfeldolgozás során. A fentiek alapján tanulóinkkal elsősorban olyan típusú feladatokat kell gyakoroltatnunk, amelyekben kapcsolatok, összefüggések felismerése, értelmezés, saját vélemény bátor megfogalmazása a fő cél. Olyan szövegeket, feladatokat kell rendszeresen feldolgoznunk tanítványainkkal, melyek érvelést, részletes magyarázatot, esetleg gondolatmenet kifejtést igényelnek. Több önálló fogalmazási feladattal fejleszthető ez a terület. Azok a kérdések, ahol elegendő néhány szót, vagy kifejezést leírniuk vagy a feleletválasztós forma, amelyben a tanulónak négy megadott lehetőségből kell kiválasztania a helyes megoldást jelenti a legkisebb akadályt. Tehát a „teszt-típusú” feladatok megoldásában otthonosan mozognak, itt is a körültekintő, megfontolt válaszadásra kell buzdítani tanítványainkat. Ezekben a feladatokban a helytelen válasz kiválasztása leggyakrabban a figyelem koncentráció hiánya miatt fordul elő.  A szöveg helyes értelmezése, tömörítése, lényeges elemek kiemelése.  Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az összetett, több problémával foglalkozó feladatokra, ahol több állítás igaz vagy hamis voltát kell megállapítaniuk.  Ösztönözni kell a diákokat a hosszabb terjedelmű, bonyolult információkat hordozó szövegben való elmélyülésre, gondolkodásra.  Kiemelten kell kezelnünk a saját vélemény kulturált megfogalmazásának képességére.  Más tanítási órák tananyag tartalmának értelmezési módjainak lehetőségeire is rá kell világítanunk.  Értelmezés a szövegkörnyezet segítségével, majd a szöveg alapján megmagyarázni a kívánt fogalmat.  összefüggések megláttatása.  Saját szavakkal értelmezni helyzeteket.  információk visszakeresése, ezek alapján levonni a megfelelő következtetéseket, kapcsolatokat.  Szinonimák keresése, ezek helyes használata.  Szókincsbővítés, szakszerűség a megnyilvánulásban.  Történések időrendbe állítása. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül kiemelt feladatunk a jelentős számú tehetséggondozás. A továbbiakban is folytatni kell a kompetencia alapú értékelést. A kompetenciamérések eredményeit a jelenlegi szinten tartani, illetve magasabb szintre jutni.

39

Ütemterv Feladat Tankönyvrendelés felülbírálata

Felelős szaktanárok

Határidő 2014.02.15.

Várt eredmény Kompetencia alapú tankönyvek rendelése kiértékelés

Indikátor Kompetencia alapú tankönyvek beszerzése

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése Gyengén teljesítő tanulók azonosítása Jól teljesítő tanulók azonosítása Az eredmények nevelőtestület elé tárása A gyengén teljesítő tanulók differenciált fejlesztése Tehetséggondozás

mérési munkacsoport

2014.03.30.

mérési munkacsoport mérési munkacsoport igazgató

2014.03.30.

tanulók száma

folyamatos

tanulók beazonosítása tanulók beazonosítása az eredményeket minden tanár megkapja tanulók fejlődnek

szaktanárok

szaktanárok

folyamatos

tanulók fejlődnek

Természettudomány os tárgyak erősítése, NLG laborórák látogatása számítógépes mérések bevezetése

szaktanárok

folyamatos

jobb eredmények

több 6. szint feletti tanuló, mint az előző években jobban teljesítenek a kompetenciaméréseken

szaktanárok

folyamatos

SZTE OK mérésekben való részvétel

szaktanárok

folyamatos

folyamatos visszajelzések a tanulók teljesítményéről folyamatos visszajelzések

Továbbképzési terv elkészítése során a kompetencia alapú oktatással kapcsolatos továbbképzések preferálása Helyi kompetenciamérés

szaktanárok

2014. március 14.

tanulók digitális kompetenciája javul tanulók digitális kompetenciája javul tanári kompetenciák fejlesztése


2014.04.30

javuló eredmények a kompetenciamérésben

Részvétel az OKMben Bemeneti diagnosztikus mérések Egyéni fejlesztések

szaktanárok

2014.05.28

a tanulók gyakorlatra tesznek szert a kompetenciaméré sek terén tanulók mérése

szaktanárok

2014.09.30

lemaradó tanulók beazonosítása

fejlesztendő tanulólétszám

szaktanárok

folyamatosan

nincs bukás

A

mérési

2015.03.30.

tanulói teljesítmények javulnak kiértékelés

2014-es

2014.03.30. 2014.04.10

40

Kompetenciaeredmények összegzése

tanulók száma tanulók eredményei

egyéni

nem lesz 2. szint alatt tanulónk

tanári kompetenciák fejlődnek

javuló eredmények

Kompetenciaeredmények

kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése Gyengén teljesítő tanulók azonosítása Jól teljesítő tanulók azonosítása Az eredmények nevelőtestület elé tárása Helyi kompetenciamérés

munkacsoport

összegzése


2015.03.30.


2015.04.30

Részvétel az OKMben A 2015-ös kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése Gyengén teljesítő tanulók azonosítása Jól teljesítő tanulók azonosítása Az eredmények nevelőtestület elé tárása Helyi kompetenciamérés

szaktanárok

2015.05.28

tanulók beazonosítása tanulók beazonosítása az eredményeket minden tanár megkapja a tanulók gyakorlatra tesznek szert a kompetenciaméré sek terén tanulók mérése


2016.03.30.

kiértékelés


2016.03.30.


2016.04.30

Részvétel az OKMben

szaktanárok

2016.05.28

tanulók beazonosítása tanulók beazonosítása az eredményeket minden tanár megkapja a tanulók gyakorlatra tesznek szert a kompetenciaméré sek terén tanulók mérése

2015.03.30. 2015.04.10

2016.03.30. 2016.04.10

tanulók száma tanulók száma tanulók eredményei

egyéni


javuló eredmények, nincs tanuló 2-es szint alatt Kompetenciaeredmények összegzése

tanulók száma tanulók száma tanulók eredményei

egyéni


javuló eredmények, nincs tanuló 3-as szint alatt

Hódmezővásárhely, 2014. február 12.

Forrainé Kószó Györgyi igazgató

41

42

Függelék Egyéni teljesítmények 4. a osztály

43

44

4. b osztály

45

1508 1617 1550 1602 1736 1584 1615 1742 1396 1499 1287 1562 1751 1524 1321 1637 1506 1681 1429 1715 1519 1550 1612 1532 1422 1238 1683 1682

56% 64% 45% 50% 80% 71% 54% 40% 43% 67% 26% 64% 87% 49% 38% 57% 49% 57% 46% 56% 43% 67% 61% 46% 71% 23% 33% 43%

46

1569 1660 1468 1491 1817 1746 1528 1414 1412 1680 1248 1612 1990 1504 1356 1540 1480 1586 1434 1558 1429 1680 1618 1453 1681 1213 1291 1433

Képességszint szövegértésből

3. szint 4. szint 3. szint 4. szint 5. szint 4. szint 4. szint 5. szint 2. szint 3. szint 1. szint 3. szint 5. szint 3. szint 2. szint 4. szint 3. szint 4. szint 2. szint 5. szint 3. szint 3. szint 4. szint 3. szint 2. szint 1. szint 4. szint 4. szint

Képességpont szövegértésből

Százalékos eredmény szövegértésből

41% 47% 52% 49% 33% 49% 53% 65% 31% 33% 22% 47% 66% 44% 25% 57% 38% 61% 30% 65% 42% 39% 53% 39% 26% 17% 58% 58%

Képességszint matematikából

A581-C150 A697-A543 C565-H831 C748-V963 F138-L761 F232-V765 F819-R362 G688-R143 H351-P817 H651-F497 K231-X796 K419-R853 K463-X195 K835-D642 K899-S454 M584-O498 N727-J345 P945-U737 R392-K873 R473-X691 R744-S493 R928-D360 S121-R869 S334-P399 U324-G949 U699-E271 U727-B470 V388-A253 X158-A335

Képességpont matematikából

Mérési azonosító

Százalékos eredmény matematikából

6. a osztály


1628 1543 1337 1395 1539 1320 1526 1245 1384 1465 1748 1675 1539 1762 1499 1467 1702 1712 1294 1662 1533 1352 1757 1635 1330 1478 1352 1536

49% 35% 21% 42% 67% 28% 50% 30% 25% 38% 73% 73% 33% 85% 52% 53% 63% 43% 35% 87% 45% 46% 56% 74% 35% 46% 42% 60%

47

1454 1405 1212 1358 1678 1281 1523 1225 1178 1379 1808 1680 1321 1845 1511 1513 1633 1498 1351 1876 1378 1458 1520 1706 1375 1461 1447 1609





52% 42% 28% 34% 46% 22% 41% 28% 30% 34% 61% 57% 46% 69% 39% 50% 63% 65% 28% 50% 44% 31% 65% 58% 31% 41% 23% 46%


A327-B382 C561-M931 D759-L721 D845-F262 F195-B615 F924-S997 G136-G822 G737-E334 K844-M581 L631-N343 M752-X741 N681-S814 N737-P514 O318-O743 O921-F579 O985-P811 P343-M767 R978-F296 T153-Q732 T373-M250 T468-B484 T715-U651 U731-R679 V674-E666 W786-P219 W793-M882 X839-N287 X969-V873




6 .b osztály


1613 1424 1577 1793 1832 1428 1405 1865 1927 1966 1728 1663 1656 1721 1731 1776 1677 1772 1969 1548 1531 1496 1944 1384 1546

54% 41% 55% 70% 79% 39% 45% 63% 86% 83% 67% 72% 73% 63% 76% 86% 73% 64% 86% 51% 44% 64% 89% 55% 47%

48

1508 1440 1538 1690 1840 1376 1490 1635 1945 1836 1672 1730 1728 1639 1759 1938 1741 1647 1917 1502 1418 1624 2013 1554 1442


4. szint 2. szint 4. szint 5. szint 5. szint 2. szint 2. szint 6. szint 6. szint 6. szint 5. szint 4. szint 4. szint 5. szint 5. szint 5. szint 4. szint 5. szint 6. szint 3. szint 3. szint 3. szint 6. szint 2. szint 3. szint



48% 30% 41% 66% 73% 31% 28% 75% 80% 80% 58% 51% 51% 58% 63% 66% 53% 60% 85% 45% 40% 33% 83% 25% 40%


A621-Q597 C557-T996 D719-F844 F327-J277 F632-T219 G578-A362 H811-A914 K125-J771 K546-W244 K721-F825 L338-W390 M128-H435 M383-M158 N594-H194 N855-U765 O257-T365 P533-L611 P938-K190 R339-M748 R926-F914 T639-R655 U547-M979 V698-X678 W381-L819 X412-J516




8 .a osztály

4. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 3. szint 3. szint 5. szint 7. szint 6. szint 5. szint 5. szint 5. szint 5. szint 5. szint 7. szint 5. szint 5. szint 7. szint 4. szint 3. szint 4. szint 7. szint 4. szint 3. szint

1625 1501 1628 1495 1693 1755 1538 1699 1675 1700 1728 1766 1572 1297 1573 1578 1583 1688 1596 1375 1861

55% 42% 61% 44% 77% 82% 63% 64% 63% 69% 67% 67% 50% 44% 33% 55% 58% 80% 66% 48% 82%

49

1551 1413 1626 1462 1798 1826 1615 1653 1618 1708 1660 1682 1511 1425 1353 1543 1567 1837 1643 1480 1851


4. szint 3. szint 4. szint 3. szint 4. szint 5. szint 3. szint 4. szint 4. szint 4. szint 5. szint 5. szint 3. szint 1. szint 3. szint 4. szint 4. szint 4. szint 4. szint 2. szint 6. szint



46% 38% 50% 35% 55% 63% 36% 60% 53% 58% 61% 65% 43% 23% 46% 43% 45% 55% 46% 28% 73%


B724-P735 B771-T593 C164-U715 C826-R566 E411-U242 F248-N156 G372-W999 G389-K789 J298-O590 K798-U768 M853-B419 N524-Q625 O214-A972 S899-P492 S961-D670 T591-X755 T826-F771 V812-E181 W312-H127 W626-T634 W829-J957 X342-U428




8 .b osztály

4. szint 3. szint 4. szint 3. szint 6. szint 6. szint 4. szint 5. szint 4. szint 5. szint 5. szint 5. szint 4. szint 3. szint 3. szint 4. szint 4. szint 6. szint 5. szint 3. szint 6. szint

Eredmények változása a 8. évfolyamon

MATEMATIKA 2010.05.26 2012.05.30 A621-Q597 B724-P735 B771-T593 C164-U715 C557-T996 C826-R566 D719-F844 E411-U242 F248-N156 F327-J277 F632-T219 G372-W999 G389-K789 G578-A362 H811-A914 J298-O590 K125-J771 K546-W244 K721-F825 K798-U768 L338-W390 M128-H435 M383-M158 M853-B419 N524-Q625 N594-H194 N855-U765 O214-A972 O257-T365 P533-L611 P938-K190 R339-M748 R926-F914 S961-D670 T591-X755 T639-R655 T826-F771 U547-M979 V698-X678 V812-E181 W312-H127 W381-L819 W626-T634 W829-J957 X342-U428 X412-J516

1606 1711 1557 1677 1473 1562 1734 1761 1753 1613 1719 1574 2009 1606 1606 1709 1696 2044 1896 1781 1718 1744 1637 1777 1764 1801 1709 1718 1855 1709 1857 1929 1804 1446 1676 1676 1673 1610 1855 1648 1745 1464 1663 1559 1799 1636

1613 1625 1501 1628 1424 1495 1577 1693 1755 1793 1832 1538 1699 1428 1405 1675 1865 1927 1966 1700 1728 1663 1656 1728 1766 1721 1731 1572 1776 1677 1772 1969 1548 1297 1573 1531 1578 1496 1944 1583 1688 1384 1596 1375 1861 1546 50

SZÖVEGÉRTÉS 2010.05.26 2012.05.30 1508 1335 1557 1597 1371 1491 1682 1864 1628 1854 1761 1392 1703 1404 1404 1524 1593 1759 1922 1680 1723 1744 1777 1532 1610 1585 1554 1639 1648 1724 1480 1984 1575 1393 1565 1565 1428 1487 1940 1475 1698 1417 1539 1523 1663 1517

1508 1551 1413 1626 1440 1462 1538 1798 1826 1690 1840 1615 1653 1376 1490 1618 1635 1945 1836 1708 1672 1730 1728 1660 1682 1639 1759 1511 1938 1741 1647 1917 1502 1425 1353 1418 1543 1624 2013 1567 1837 1554 1643 1480 1851 1442

A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI LISZT FERENC ÉNEK- ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI INTÉZKEDÉSI TERVE 2014

Recommend Documents