A HÁZTARTÁSI FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMÁK JELLEMZŐI Mit mérnek a rétegmodellek? A kiadványban alkalmazott rétegmodellek célja a háztartások társadalmi helyzetének a lehető legpontosabb meghatározása. Korábbi hazai és nemzetközi kutatások is azt bizonyítják, hogy a társadalmi rétegződés alapegységének inkább a háztartást, a családot kell tekintenünk, mintsem az egyént, hiszen a fogyasztást, a felhalmozást, a munkaerő-piaci szerepvállalást stb. érintő legfontosabb döntések a háztartás (család) szintjén történnek. Ebből következően a leglényegesebb választóvonalak a háztartások között és nem a háztartáson belül húzódnak. A háztartások társadalmi státusának meghatározása azonban meglehetősen nehézkes és kevéssé hatékony lenne az összes tag jellemzőinek együttes figyelembevételével, ezért – követve a nemzetközi ajánlásokat – kiadványunkban egyetlen háztartástag társadalmi-foglalkozási réteghelyzetével ragadjuk meg a háztartás egészének pozícióját. A megfelelő tag kiválasztása alapvetően kétféle módon történhet: a hagyományos eljárást követve, a háztartásfő rétegcsoportjával azonosítva a háztartás helyzetét vagy – a család társadalmi státusát reálisabban azonosító – ún. referenciaszemély alkalmazásával. Mindkét esetben azt a rétegsémát alkalmazzuk, amelyet az egyénekre vonatkozóan korábban kialakítottunk. Ennek részleteiről a 2001. évi népszámlálás 16. kötete tájékoztat.
A háztartásfő réteghelyzetén alapuló megközelítés A háztartásfő kiválasztása a következők szerint történik: Ha egycsaládos háztartásról van szó, akkor a háztartásfő megegyezik a családfővel. A családfő – tekintet nélkül a gazdasági aktivitására – házaspárok esetén mindig a férj, élettársi kapcsolatban együtt élőknél a férfi élettárs, egy szülő gyermekkel típusú családoknál a szülő (az apa vagy az anya). Többcsaládos háztartás esetén a következő elvet alkalmazzuk a háztartásfő kiválasztásakor: − −
A különböző gazdasági aktivitású családfők közül az aktív kereső. Ha ilyen nincs, az inaktív kereső családfő a háztartásfő. Ha nincs kereső, de van munkanélküli családfő, akkor őt tekintjük háztartásfőnek. Azonos gazdasági aktivitású családfők közül a férfi a háztartásfő; több férfi családfő esetén vagy ha a háztartásban csak nő családfők vannak, az idősebb a háztartásfő (azonos életkor esetén bármelyik).
Nem családháztartások esetén a háztartásfő kijelölése a többcsaládos háztartásoknál alkalmazott elveknek megfelelően történik. Háztartásfőnek tekintendő az egyedülálló személy is.
A háztartási referenciaszemély réteghelyzetén alapuló megközelítés A háztartási referenciaszemély kiválasztásakor – az EUROSTAT szakértői által javasolt – ún. dominanciaelvet1 követjük. E szerint a háztartás réteghelyzetét a legjobb társadalmi státusú tagnak a pozíciója határozza meg, függetlenül annak korától, nemétől, családi állapotától. Ez viszont azt feltételezi, hogy a sémát alkotó rétegek valamely külső szempontot figyelembe véve sorba rendezhetők. A szakirodalomban leggyakrabban alkalmazott eljárás a jövedelmi státuson nyugszik, és a legmagasabb jövedelemmel rendelkező tagnak a réteghelyzetével azonosítja a háztartás pozícióját. Mi – az EUROSTAT szakértői jelentésének ajánlásait követve – egy ennél komplexebb mutató segítségével határoztuk meg a társadalmi-foglalkozási csoportok rangsorát. A KSH Népesedéstudományi Kutató Intézete Életünk fordulópontjai, 20022 című vizsgálatának adattömegét felhasználva kialakítottunk egy ún. státusindexet. A mutató előállítása az ún. főkomponens-analízis módszerével történt, a következő információk figyelembe vételével: lakáskörülmények (differenciáló tényezők: a lakóövezet jellege, a lakás zsúfoltsága, a fűtés módja, a WC és a fürdőszoba megléte, a családtagoknak jutó külön szoba, a terasz vagy kellemes környezetre nyíló erkély megléte vagy hiánya); anyagi fogyasztás (differenciáló tényezők: tartós fogyasztási cikkek előfordulása a háztartásban, rendszeresen vásárol új ruhákat, szükség esetén lecseréli az elöregedett bútorait, havonta egyszer étteremben ebédel, havonta meg tud takarítani egy bizonyos összeget, évente elmegy üdülni); kulturális aktivitás (differenciáló tényezők: rendszeresen vásárol újságot, szakít időt a hobbijára, Erről lásd Rose, D. és tsai. (2001). Towards a European Socio-economic Classification. Final Report to EUROSTAT. Az adatfelvételről lásd: Kapitány Balázs (szerk.) (2002): Módszertan és dokumentáció. KSH Népesedéstudományi Kutató Intézet. 1 2
19
havonta legalább egyszer meghívja a barátait vacsorára, hetente legalább egyszer aktív testmozgást végez, havonta elmegy színházba, múzeumba, hangversenyre, hetente olvas szépirodalmat) és jövedelem (az egy háztartástagra jutó ún. ekvivalens jövedelem). A változók közötti korrelatív összefüggésekre építő eljárás során egyetlen olyan faktor (főkomponens) képződött, amelynek az ún. sajátértéke 1-nél nagyobb volt. A négy változó közös főkomponense az együttes szórás 55%-át fejezte ki. A főkomponens faktorpontszámát tekintettük a társadalmi státus indexének. A következő lépésben azt vizsgáltuk meg, vajon a társadalmi státus fenti módon kialakított indexe hogyan függ össze az egyének foglalkozási rétegekben elfoglalt helyzetével. Az M1. ábra mutatja az így kirajzolódott rétegsorrendet, amely a dominanciaelv alapja. Az M1. tábla pedig részletesen informál a háztartási referenciaszemély meghatározásának módjáról.
M1 ábra. A státuspontok átlaga társadalmi-foglalkozási rétegenként Nagy- és középvállalkozók Felső és középszintű vezetők Magasan képzett értelmiségiek, szakértők Kisfoglalkoztatók Alsó szintű értelmiségiek, képzett technikusi fogl. Alsó szintű vezetők, magasan képzett munkairányítók Nem mezőgazdasági egyéni vállalkozók Mezőgazdasági vállalkozók Irodai, képzettséget igénylő szolgáltatási foglalkozásúak Termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak Betanított munkát végzők Egyszerű munkát végzők Inaktívak, akik soha nem dolgoztak A munkaerőpiacról kiszakadók -1 -0,8 -0,6 -0,4 -0,2 0
0,2 0,4 0,6 0,8
társadalmi státus index
Forrás: „Életünk fordulópontjai” felvétel, KSH NKI, 2002
20
1
1,2 1,4 1,6 1,8
M1. tábla. A háztartási referenciaszemély kiválasztásának módja
A háztartás gazdasági aktivitás szerinti összetétele
A háztartás taglétszáma
Csak foglalkoztatottakból (és Egyszemélyes eltartottakból) álló háztartás Többszemélyes
–
Ha a háztartástagok társadalmifoglalkozási rétege, gazdasági aktivitása és életkori csoportja azonos: A háztartástag neme
–
–
–
1. Nagy- és középvállalkozók 2. Felső és középszintű vezetők 3. Magasan képzett értelmiségiek, szakértők 4. Kisfoglalkoztatók 5. Alsó szintű vezetők, magasan képzett munkairányítók 6. Alsó szintű értelmiségiek, magasan képzett technikusi foglalkozásúak 7. Nem mezőgazdasági egyéni vállalkozók 8. Mezőgazdasági vállalkozók 9. Irodai, technikusi, szakképzett szolgáltatási és kereskedelmi foglalkozásúak 10. Közvetlen termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak 11. Betanított munkát végzők 12. Egyszerű (szakképzetlen) munkát végzők
–
–
–
–
–
Legalább 10 évvel idősebb
Férfi
Foglalkoztatott
–
–
A háztartástagok Ha a háztartástagok társadalmi-foglalkozási társadalmifoglalkozási rétegek szerinti összetétele különböző: rétegek szerinti Az alacsonyabb rangsorszámú rétegbe tartozó az összetétele: alábbi sorrendet figyelembe véve azonos/különböző – Különböző
Azonos Foglalkoztatottakból és inaktívakból álló háztartás
A háztartástag gazdasági aktivitása
Ha a háztartástagok társadalmifoglalkozási rétege és gazdasági aktivitása azonos: A háztartástag életkora
Különböző
–
1. Nagy- és középvállalkozók 2. Felső és középszintű vezetők 3. Magasan képzett értelmiségiek, szakértők 4. Kisfoglalkoztatók
21
21
22
M1. tábla. A háztartási referenciaszemély kiválasztásának módja (folytatás)
A háztartás gazdasági aktivitás szerinti összetétele
A háztartás taglétszáma
A háztartástagok társadalmiHa a háztartástagok társadalmi-foglalkozási foglalkozási rétegek szerinti összetétele különböző: rétegek szerinti Az alacsonyabb rangsorszámú rétegbe tartozó az összetétele: alábbi sorrendet figyelembe véve azonos/különböző 5. Alsó szintű vezetők, magasan képzett munkairányítók 6. Alsó szintű értelmiségiek, magasan képzett technikusi foglalkozásúak 7. Nem mezőgazdasági egyéni vállalkozók 8. Mezőgazdasági vállalkozók 9. Irodai, technikusi, szakképzett szolgáltatási és kereskedelmi foglalkozásúak 10. Közvetlen termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak 11. Betanított munkát végzők 12. Egyszerű (szakképzetlen) munkát végzők Ha nincs a háztartásban olyan foglalkoztatott, aki az 1–7 réteghez tartozik, de van olyan inaktív, aki utolsó foglalkozási pozíciója szerint ide sorolható: 1. Nagy- és középvállalkozók 2. Felső és középszintű vezetők 3. Magasan képzett értelmiségiek, szakértők 4. Kisfoglalkoztatók 5. Alsó szintű vezetők, magasan képzett munkairányítók 6. Alsó szintű értelmiségiek, magasan képzett technikusi foglalkozásúak 7. Nem mezőgazdasági egyéni vállalkozók Azonos
22
–
A háztartástag gazdasági aktivitása
Nem foglalkoztatott
Foglalkoztatott
Ha a háztartástagok társadalmifoglalkozási rétege és gazdasági aktivitása azonos: A háztartástag életkora
Ha a háztartástagok társadalmifoglalkozási rétege, gazdasági aktivitása és életkori csoportja azonos: A háztartástag neme
–
–
Legalább 10 évvel idősebb
Férfi
M1. tábla. A háztartási referenciaszemély kiválasztásának módja (folytatás) Ha a háztartástaA háztartástagok gok társadalmiHa a háztartástagok társadalmi-foglalkozási rétegek társadalmiA háztartástag foglalkozási rétefoglalkozási szerinti összetétele különböző: gazdasági aktivi- ge és gazdasági rétegek szerinti Az alacsonyabb rangsorszámú rétegbe tartozó az tása aktivitása azonos: összetétele: alábbi sorrendet figyelembe véve A háztartástag azonos/különböző életkora
A háztartás gazdasági aktivitás szerinti összetétele
A háztartás taglétszáma
Csak inaktívakból (és eltartottakból) álló háztartás
Egyszemélyes
–
Többszemélyes
Különböző
Azonos
– 1. Nagy- és középvállalkozók 2. Felső és középszintű vezetők 3. Magasan képzett értelmiségiek, szakértők 4. Kisfoglalkoztatók 5. Alsó szintű vezetők, magasan képzett munkairányítók 6. Alsó szintű értelmiségiek, magasan képzett technikusi foglalkozásúak 7. Nem mezőgazdasági egyéni vállalkozók 8. Mezőgazdasági vállalkozók 9. Irodai, technikusi, szakképzett szolgáltatási és kereskedelmi foglalkozásúak 10. Közvetlen termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak 11. Betanított munkát végzők 12. Egyszerű (szakképzetlen) munkát végzők 13. Inaktívak, akik soha nem dolgoztak 14. A munkaerőpiacról kiszakadók –
Ha a háztartástagok társadalmifoglalkozási rétege, gazdasági aktivitása és életkori csoportja azonos: A háztartástag neme
–
–
–
–
–
–
–
Legalább 10 évvel idősebb
Férfi
23
23
A párkapcsolaton alapuló családháztartások rétegvizsgálatának aspektusai Kiadványunk második részében a párkapcsolaton alapuló családháztartások réteghelyzetét elemezzük részletesebben. Alapvetően az ún. homogámia (rétegen belüli párkapcsolat-teremtés) versus heterogámia (rétegen kívüli párkapcsolat-teremtés) problémakörét vizsgáljuk. Olyan kombinációs táblákat készítünk, amelyek a partnerek társadalmi-foglalkozási réteg szerinti helyzetét vetik össze egymással. Ebben az esetben – a foglalkozási réteg szerinti helyzet nemek közötti speciális eltéréséből következően – a korábbiaknál összevontabb kategorizálást alkalmazunk. A tömörebb osztályozás módszertani alapja az ún. kétdimenziós skálázás. Ez kitűnően alkalmas arra, hogy a házassági mobilitási táblákból számított ún. mobilitási esélyhányadosokat3 alapul véve származtassuk a társadalmifoglalkozási kategóriák közötti távolságmértékeket, és ezen mutatók alapján megadjuk a rétegklasszifikáció „térképét”, vagyis a sémában szereplő kategóriák egymáshoz viszonyított elhelyezkedését.4 Azokat a csoportokat, ahol az „átjárás” nagy (az egymás közötti párkapcsolat-teremtés gyakori), azonos társadalmi rétegbe soroltuk, és az adatközlésben az így adódó kategóriák között vizsgáltuk a házassági/élettársi kapcsolati homogámiát (heterogámiát). Az M2. ábra mutatja a kétdimenziós skálázás eredményét. M 2 ábra A különbözõ foglalkozási csoporthoz tartozók párkapcsolati térképe 2,0
Nyugdíjas
1,5
Egyéb inaktív 1,0
Munkapiaci kiszakadó
Képzett szakértQk FelsQvezetQk Nagyvállalkozók
,5 Alsóértelmiségiek AlsóvezetQk 0,0
Képzetlen mun.
Képzett szolg.
Betanított mun. Képzett ipari mun.
-,5
Kisfoglalkoztatók Egyéni vállalkozók
-1,0 MezQgazd.vállalkozók -1,5 -3,2
-2,8
-2,4
-2,0
-1,6
-1,2
-,8
-,4
,0
,4
,8
1,2
1,6
2,0
2,4
Mindezek alapján a következő nagyobb társadalmi-foglalkozási rétegek mentén végezzük az elemzést: − − − − − − − − 3
nagy- és középvállalkozók, felső- és középszintű vezetők, magasan képzett értelmiségiek, szakértők; alsó szintű vezetők, alsó szintű értelmiségiek, magasan képzett munkairányítók, hivatalnokok; képzett technikusi, szolgáltatási, kereskedelmi, irodai foglalkozásúak; kisfoglalkoztatók, egyéni vállalkozók; mezőgazdasági vállalkozók; termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak, betanított munkát végzők; egyszerű (szakképzetlen) munkát végzők; munkaerőpiacról kiszakadók, inaktívak, akik soha nem dolgoztak.
Ezek a mérőszámok azt mutatják, hogy bizonyos rétegbe tartozó személyeknek más rétegbe tartozókhoz viszonyítva milyen esélyük van arra, hogy egy adott társadalmi-foglalkozási pozíciójú partnerrel alakítsanak ki párkapcsolatot. 4 A módszer ilyen irányú alkalmazásáról lásd pl. Snipp, M. (1985): Occupational mobility and social class: insights from men's career mobility, American Sociological Review, vol. 50.: 475–493.
24
A kombinációs táblákat külön állítjuk össze a házaspáros típusú és az élettársi kapcsolaton alapuló családháztartásokra. Bizonyos adattábláknál elkülönítjük az egycsaládos és a többcsaládos háztartásban élőket is. Ezen túlmenően – a területi különbségek jobb érzékeltetése érdekében – kidolgoztunk egy tipológiát a párok (öszszevont) társadalmi-foglalkozási réteg szerinti helyzetére vonatkozóan. Ennek az előállítása a következőképpen történt:
A pár társadalmi-foglalkozási réteg szerinti helyzete
Az előállítás módja
Nagy- és középvállalkozó, felső és középszintű vezető, magas szintű szakértő párok
A partnerek közül legalább az egyikük a nagy- és középvállalkozók, a felső és középszintű vezetők, a magasan képzett értelmiségiek, szakértők (1) közé tartozik
Alsó szintű vezető, alsó szintű értelmiségi párok
A partnerek közül egyikük sem tartozik az (1) rétegbe, de legalább az egyikük alsó szintű vezető, alsó szintű értelmiségi, hivatalnok (2)
Kisfoglalkoztató, vállalkozó párok
A partnerek közül egyikük sem tartozik az (1), (2) rétegbe, de legalább az egyikük kisfoglalkoztató vagy egyéni vállalkozó (3)
Technikusi, irodai, képzett szolgáltatási foglalkozású párok
A partnerek közül egyikük sem tartozik az (1), (2), (3) rétegbe, de legalább az egyikük technikusi, irodai, képzett szolgáltatási, kereskedelmi foglalkozású (4)
Képzett ipari foglalkozású, betanított munkás párok
A partnerek közül egyikük sem tartozik az (1), (2), (3), (4) rétegbe, de legalább az egyikük képzett ipari foglalkozású vagy betanított munkát végző (5)
Képzetlen munkát végző párok
A partnerek közül egyikük sem tartozik az (1), (2), (3), (4), (5) rétegbe, de legalább az egyikük képzetlen munkát végez (6)
Munkaerőpiachoz nem kötődő párok
A partnerek vagy munkaerőpiacról kiszakadók vagy olyan inaktívak, akik soha nem dolgoztak
25
