BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány
A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI GYAKORLATÁNAK ISMERTETÉSE ÉS BEMUTATÁSA A KRI-SA KFT. PÉLDÁJÁN KERESZTÜL
Készítette: JAKAB BARBARA
Budapest, 2009.
Tartalom 1. Bevezetés ........................................................................................................................... 4 2. KKV-k jellemzői, definíciók ............................................................................................. 6 2.1. KKV definíciója ......................................................................................................... 7 2.2. KKV-k helyzete.......................................................................................................... 8 2.2.1. KKV-k helyzete az Európai Unióban.................................................................. 8 2.2.2. A KKV szektor helyzete hazánkban.................................................................. 11 3. A KKV-k finanszírozásának lehetséges eszközei ........................................................... 16 3.1. Belső finanszírozási eszközök .................................................................................. 18 3.2. Külső vagy idegen tőkefinanszírozási eszközök ...................................................... 18 3.3. A hazai KKV-k finanszírozásának gyakorlata napjainkban..................................... 22 4. A KKV-k és a kereskedelmi bankok kapcsolata ............................................................. 25 4.1. A banki hitel szerepe a KKV-k finanszírozásában................................................... 26 4.2. A hitelkonstrukciók jellemzői a KKV szektorban.................................................... 27 4.3. A hitelfelvétel banki feltételei és folyamata a KKV-k körében ............................... 30 5. A KKV-k fejlesztését szolgáló vissza nem térítendő támogatások ................................ 33 5.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjához kapcsolódó pályázatok..................................................................................................... 34 5.1.1. K+F és innováció a versenyképességért............................................................ 36 5.1.2. Vállalkozások komplex fejlesztése.................................................................... 38 5.1.3. A modern üzleti környezet erősítése ................................................................. 41 5.1.4. Pénzügyi Eszközök Intézkedése........................................................................ 42 5.2. KKV-k pályázati aktivitása ...................................................................................... 42 6. Esettanulmány: KRI-SA Kft............................................................................................ 45 6.1. A cég bemutatása..................................................................................................... 45 6.2. Pénzügyi adatok........................................................................................................ 45 6.2.1. A vállalat mérleg elemzése................................................................................ 46 6.2.2. A vállalat eredményének elemzése................................................................... 49 6.3. Vállalkozás SWOT elemzése ................................................................................... 51 6.4. A vállalkozás által részben megvalósított illetve a közeljövőben megvalósítandó komplex beruházás .......................................................................................................... 53 6.4.1. Beruházás pontos ismertetése............................................................................ 54 6.4.2. A I. ütem illetve az alapanyag és késztermék tároló költségvetése.................. 55 6.4.3. A II. ütem finanszírozása................................................................................... 58 7. Összegzés ........................................................................................................................ 61 8. Ábrák és táblázatok jegyzéke .......................................................................................... 63 9. Irodalomjegyzék .............................................................................................................. 64 I. Melléklet – KRI-SA Kft. mérleg főadatainak elmozdulása 2003 és 2008 között............ 69 II. Melléklet – KRI-SA Kft. mérleg főadatainak elmozdulása 2003 és 2008 között .......... 70 III. Melléklet – KRI-SA Kft. eredményei 2003 és 2008 között .......................................... 71 IV. Melléklet – A festőcsarnok építésének képi dokumentációja ....................................... 72
3
1. Bevezetés Az általam választott téma a kis- és középvállalkozások (továbbiakban KKV-k) finanszírozása, azon belül is elsősorban a külső finanszírozási források megszerzésére helyezem a nagyobb hangsúlyt. A külső forrásbevonási lehetőségek közül is részletesen a hosszúlejáratú, beruházási banki forrásokat és a vissza nem térítendő támogatások körrét elemzem. Szakdolgozatomhoz egy esettanulmány is kapcsolódik, amelyen keresztül bemutatom a KRI-SA Kft. beruházásához kötődő konkrét finanszírozási folyamatot. A XX. század első felében világszerte a tömegtermelésre szakosodott nagyvállalatoké lett a vezető szerep a gazdaságban. Az elmúlt évtizedek során, azonban a fejlett országokban a technikai fejlődés hatására, azok a vállalatok maradhattak versenyben amelyek, gyorsan és rugalmasan tudtak alkalmazkodni a piaci igényekhez. Ez a folyamat, indította el a nagyvállalatok visszaszorulását és a KKV-k előretörését a világ minden táján. A létrejövő KKV-k rendkívüli gazdasági erővel bírnak, innovativitás és nagyfokú munkahelyteremtő képesség jellemezi őket. Magyarországon a 90-es évek elején, amikor a rendszerváltás következtében ismét szabaddá vált a vállalkozásalapítás egyre több új vállalkozás jött létre. Ez a növekvő tendencia a mai napig megmaradt, hiszen az óta folyamatosan gyarapodik a KKV-k száma és ez által jelentősebbé is vált ez a szektor. Mára mind Magyarországon, mind a világban meghatározó szerepet töltenek be a gazdaságban és a társadalom vérkeringésében egyaránt,
hiszen
nagymértékben
hozzájárulnak
az
ország
GDP-jéhez
és
a
foglalkoztatottsághoz. Annak ellenére, hogy fontos szerepet töltenek, be az ország életében mégis több problémával kell szembe nézniük. A legfőbb gond számukra a tőkehiányából ered, amely talán abból adódik, hogy tevékenységükben az alacsony tőkeigényű termelésre helyezik a hangsúlyt és ez által elveszítik az alkupozíciójukat a folyamatosan terjeszkedő, tőkeerős multinacionális vállaltokkal szemben. Ehhez kapcsolódóan az is tényszerű, hogy a növekedést felmutató és sikeres vállalatok is szembesülhetnek a finanszírozás problémakörével. A 2004-es Európai Uniós csatlakozás egy új fejezetet nyitott meg előttük, amelyben számos lehetőség adódik KKV-k finanszírozáshoz szükséges idegen tőke bevonására. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a vállalatok jelentős része nem használja ki a számára kínálkozó lehetőségeket, amelynek elsősorban az információ és a tájékoztatás hiánya az oka. Ezen felül nincs meg a megfelelő kommunikáció a nagyvállalatok és a 4
KKV-k között. Így e vállalkozások nem tudják kihasználni a világgazdasági nyitás által kínált bővülő piaci lehetőségeket. A dolgozat első részében, a téma megalapozásához szükséges a KKV-khoz kapcsolódó definíciók meghatározását tartom lényegesnek, valamint e vállalkozásokat érintő a legfontosabb makrogazdasági adatok jelentőségének ismertetését. Ezt követően rátérek a vállalkozások finanszírozási gyakorlatára, pontosabban arra, hogy milyen belső és külső források bevonásának lehetősége áll rendelkezésre egy tőkehiánnyal küzdő vállalkozás számára. A következő két fejezetben a külső finanszírozási lehetőségek közül a banki hitelekkel és a vissza nem térítendő támogatásokkal foglalkozom. Azért ezekre esett a választásom, mert a banki hitelek még mindig messze az első helyen állnak a külső finanszírozási eszközök között, hiszen a tőkepiaci forrásszerzés túlságosan drága, illetve elérhetetlen számukra, míg a pályázati úton igénybe vehető tőke aránya egyre növekszik. A további részekben kitérek az Európai Unió által az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében a KKV-k fejlesztésére irányuló pályázati lehetőségek közül a legfontosabbakra. Ezen keresztül azt is bemutatom, hogy egyre gyarapodik a KKV-k által beadott pályázatok száma, illetve az elnyerhető pályázati összegek mértéke. Mindezeket követően a 6. fejezetben a KRI- SA Kft. esettanulmánya keretében egy konkrét vállalat gyakorlatában vizsgálom a forrásbevonások kérdéskörét. Végül e vállalkozás által részben megvalósított, valamint a jövőben tervezett finanszírozási struktúra sajátosságain keresztül összegzem a külső finanszírozási forrásszerzés szakdolgozatomban vázolt aspektusait.
5
2. KKV-k jellemzői, definíciók Minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező gazdálkodó szervezetet, amely tevékenységét profitorientáltan végzi és jövedelemtermelést folytat vállalkozásnak nevezzük. A vállalat és a vállalkozás fogalmát egymás szinonimájaként használjuk. Ennek ellenére a két fogalom másként értelmezhető, hiszen a vállalkozás újra irányuló cselekvés, tevékenység, magatartás, a vállalat pedig egy jogilag önálló szervezet, amelyben alapvetően
rutin
tevékenységet
folytatnak.
Ugyanakkor
e
két
fogalom
nem
szétválasztható, mivel a vállalkozás a vállalat létrehozására irányuló cselekvés. A következő vállalati szervezeti formákat tekinthetjük vállalkozásnak: egyéni vállalkozó, a társasági törvényben szereplő valamennyi forma (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), a szövetkezet, valamint a társulatok közül a vízi, vízközmű és az erdőbirtokossági társulat. 1 Magyarországon a kis- és középvállalkozások definícióját a 2004. évi XXXIV. Törvény határozza meg. Ugyanakkor az Európai Unió is megfogalmazott egy ajánlást (2003/361/EK) a definícióra vonatkozóan, amelyről minden egyes tagország maga dönt, hogy mely mutatószámokat alkalmazza. Mind a törvény, mind az ajánlás 4 szempontra alapozta a definíciót, ezek a következők: a vállalkozások alkalmazottainak száma, árbevételének, illetve mérlegfőösszegének nagysága, valamint a tulajdonosi önállósága. Az új definícióval a korábbi meghatározás értelmezési nehézségeit, illetve az árak és a termelékenység megváltozása miatti feszültséget kívánták feloldani. Ez azt eredményezi, hogy a mikróvállalalkozások nem kerülnek hátrányba és a gazdaságilag erősebb háttérrel rendelkező vállalkozások pedig nem halasztják el a valóban rászoruló kisvállalkozások elől a támogatásokat. 1. táblázat: A kis- és középvállalkozások definíciója az EU ajánlása szerint Méret
Létszám
Éves nettó árbevétel maximuma
Állami, önkormányzati tulajdon 96/280/EK 2003/361/EK 96/280/EK 2003/361/EK maximális aránya <10 2 millió euró 2 millió euró 2 millió euró 2 millió euró 25% Mikró <50 7 millió euró 10 millió euró 5 millió euró 10 millió euró 25% Kis <250 40 millió euró 50 millió euró 27 millió euró 43 millió euró 25% Közép Forrás: http://www.sme-finance-day.eu/fileadmin/Content/PDF/Budapest/Presentations/Budavari_ENTR.pdf
1
Előző évi mérleg főösszeg maximuma
Éves jelentés – Kis- és Középvállalkozások helyzete 2008, pp.: 110-111
6
2.1. KKV definíciója Magyarországon a KKV definícióját a fent említett jelenleg is hatályban lévő 2004. évi XXXIV. számú kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben határozták meg. A törvény alapul vette az Európai Bizottság által közzé tett ajánlást. A 2005. január 1-től kezdődően hatályos törvény a következő definíciót adja a kisés középvállalkozásokra: „ (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá c) megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (2) Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg c) megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (3) Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg c) megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (4) Egy vállalkozás akkor minősül KKV-nak, Ha abban az állam, az önkormányzat vagy az (1) bekezdés szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.” Az 1999-es törvény 2004. május 1-jén hatályát vesztette, s a 2004-es új törvény hatályba lépéséig egy úgynevezett átmeneti rendelkezés volt érvényben, mely szerint éves nettó árbevétel maximuma kisvállalkozásoknál 7 a közepeseknél 40 millió euró volt, az előző évi mérleg maximuma pedig 5 illetve 27 millió euró. 2 Mindezt az alábbi táblázatba összefoglalva:
2
2004. évi XXXIV. Törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 1999. évi XCV. Törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
7
2. táblázat: Kis- és középvállalkozások definíciója Méret
Létszám (fő)
Mikro
0-9
Kis
10-45
Közép
50-249
Éves nettó árbevétel maximuma 1999.évi XCV. tv. 700 millió Ft (kb. 2,8 millió euró) 4 milliárd Ft (kb. 16 millió euró)
Előző évi mérlegfőösszeg maximuma
2004. évi XXXIV. tv. 2millió euró (500 millió Ft) 10 millió euró (2,5 milliárd Ft) 50 millió euró (12,5 milliárd Ft)
1999. évi XCV. tv. -
2004. XXXIV. tv. 2millió euró
500 millió Ft (kb. 2 millió euró) 2,7 milliárd Ft (kb. 10, 8 millió euró)
10 millió euró (2,5 milliárd Ft) 43 millió euró (10,75 milliárd Ft)
Állami, önkormá nyzati tulajdon maximáli s aránya 25% 25% 25%
Forrás: Kállay – Kissné – Kőhegyi - Maszlag (2003/2004) p.: 30
2.2. KKV-k helyzete A kis- és középvállalati szektor nemcsak Magyarországon tölt be fontos szerepet, hanem Európai Uniós szinten, és a világ fejlett országaiban is egyaránt a gazdaság motorjaként
működnek.
A
KKV-k
gazdasági
jelentőségét
elsősorban
a
munkahelyteremtéshez, a hozzáadott érték előállításához és az exporthoz való nagyarányú hozzájárulás mértéke adja.
2.2.1. KKV-k helyzete az Európai Unióban 2007-ben a nem pénzügyi uniós (EU-27) vállalkozások száma meghaladta a 20 milliót, amely az Európai Unióban működő vállalkozások 99,8 %- t teszi ki. A KKV-k biztosítják a munkahelyek 67 %- t, továbbá az is elmondható, hogy 2002-2007 közötti időszakban létrejött új munkahelyek 84%- át e vállalkozások hozták létre. Ennek ellenére a KKV-k termelékenysége alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké, mivel a hozzáadott értékből csak 58 % körüli értéket állítottak elő 2007-ben. Az alábbi táblázatban jól látható, hogy az egyes vállalkozások Európai Uniós (EU-27) szinten mekkora súlyt képviselnek a munkahelyteremtésben, a hozzáadott érték előállításában.
3
Továbbá a táblázatból az is jól látható, hogy a 27 EU tagállamban is a mikró vállalkozások száma a legmagasabb és ebből kifolyólag a foglalkoztatottak száma is ebben a kategóriában a legnagyobb. A hozzáadott érték 1/5-dét ők állítják elő, míg az KKV-k összességét tekintve a hozzáadott érték 2/3-a termeli ez a szektor. Tehát elmondható, hogy az Európai Unió legtöbb tagállamában a KKV-k gazdasági súlya hozzávetőlegesen megegyezik a nagyvállalatokéval.
3
http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm#h2-annual-report
8
3. táblázat: Az Európai Unió (EU-27) nem pénzügyi szektorba tartozó vállalkozásainak fő jellemzői 2007-ben EU-27
Mikro
Kis
Közepes
KKV együtt
Nagy
Összesen
A vállalkozások száma (ezer) és megoszlása (%) Foglalkoztatottak száma (ezer) és megoszlása (%) Átlagos vállalat méret (fő) Hozzáadott érték megoszlása tényezőköltségen (%)
18 788
1 402
220
20 409
43
20 452
91,8
6,9
1,1
99,8
0,2
100,0
38 890
27 062
21 957
87 909
42 895
130 805
29,7
20,7
16,8
67,2
32,8
100,0
2
19
100
4
1 003
6
20,9
18,9
17,9
57,6
42,4
100,0
Forrás: First Section of the Annual Report on EU Small and Medium-sized Enterprises, EIM 2009 és az APEH adatai alapján számolva
Így nem véletlen, hogy az Európai Bizottság az európai KKV-k támogatását szolgáló szakpolitikájának kidolgozásában a „Gondolj először a kicsikre!” („Think Small First”) elvet követve próbálta egyszerűbbé tenni e szektor számára az üzleti környezetet. Ez magába foglalta az adminisztratív költségek csökkentését, illetve egyszerűsített, gyorsabb eljárásokat. Ezen intézkedések segítségével is javítani próbálja a piacokhoz való hozzáférés esélyét és a támogatásokon keresztül megkönnyíteni a versenyképesebb vállalatok kialakítását. A kis- és középvállalkozások versenyélénkítő és foglalkoztatottság növelő szerepüket csak akkor tölthetik be, ha tevékenységüket minél nagyobb arányban hatja át az innovatív, kockázatvállaló vállalkozói gondolkodás és magatartás. Ez az oka annak, hogy az Európai Unió már több éve ajánl a vállalkozás erősítő politikát. Többek között ezen okok miatt nevezhetjük a kis- és középvállalkozásokat, a fejlődés alapkövének, ami miatt a Lisszabonban4 elfogadott gazdasági célok megvalósításában nagyon fontos szerepet játszanak. A kis- és középvállalati hálózat fejlesztése nélkül, a nagyvállalati kör sem képes versenyben maradni hosszabb távon, mivel
e
szektor
fejlődése
nagyban
függ
attól,
mennyiben
tud
a
kis-
és
középvállalkozásokra támaszkodni. A meghatározott célok elérése érdekében az Unió a KKV-k definiálására az előbbi részben már tárgyalt ajánlást fogalmazta meg, hogy ezzel javítsa az esélyét a szektor számára az elérhető pénzügyi források megszerzésének. Az EU mivel felismerte a KKV-k finanszírozásában megjelenő piaci zavarokat, pontosan
4
„ A Lisszabonban elfogadott stratégia szerint: az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb és dinamikusabb tudásalapú gazdaságává válik, amely alkalmas a fenntartható gazdasági növekedés, magasabb foglalkoztatás és nagyobb szociális kohézió megteremtésére.” Forrás: EU Portál: Kis- és Középvállalatok 9
meghatározott területeket jelölt ki, ahol a beavatkozást szükségesnek látja. Ennek érdekében többéves programokat dolgozott ki. Fontos megemlíteni az Egységes Belső Piac alapelveiből következő négy szabadság mindegyikét a KKV-k vonatkozásában is, mert éppen az alapszabadságok kiteljesítése közben számos új hatás éri a KKV-kat, amelyek számukra pozitívak és negatívak is egyaránt lehetnek. Összességében egyértelműen kijelenthető, hogy a Belső Piacon képesek a KKV-k eredményesen működni, de tevékenységüket az alábbi jellegzetes folyamatok erősen befolyásolják. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása, egyrészt kedvező hatással van a tagállamok közötti korlátozásoktól mentes kereskedelemre, illetve szolgáltatásnyújtás lehetőségeire, másrészt például a fogyasztóvédelmi vagy műszaki előírások rövidtávon hátrányosan érinthetik a KKV-kat, de ugyanakkor közbeszerzések liberalizálása nagy lehetőségeket kínál a KKV-k számára. A munkaerőpiacon a legnagyobb problémát a megfelelő munkaerő megszerzése jelenti a KKV-knak. Ezt a cégek részben szakmai továbbképzéssel igyekeznek javítani, mivel a migrációs hajlandóság az EU-ban még manapság sem éri el a gazdaságilag kívánatos szintet. A probléma talán az élőmunka terheinek csökkentésével orvosolható. A tőkeellátottság tekintetében jelentkezik talán a legnagyobb KKV-centrikus probléma az EU-ban: nehéz hozzáférni a finanszírozási forrásokhoz. Ez legfőképpen a vállalatméretből adódó kedvezőtlenebb banki feltételekben nyilvánul meg. Az úgynevezett Új Gazdaság kibontakozása is új távlatokat nyit a KKV-k számára is, hiszen a költségeket erősen csökkentő és rugalmas elektronikus kereskedelem új növekedési potenciált rejt magában. Továbbá új követelményeket is állít, mint pl. marketing és számítástechnikai ismeretek, amelyek korábban nem tartoztak a KKV-k kelléktárába. Összességében elmondható, hogy az Európai Bizottság politikájának legfontosabb eleme a növekedési és foglalkoztatási partnerség, amely megvalósulásának sikere azon múlik, hogy Európa kis-és középvállalkozásai kiteljesítik-e a bennük rejlő potenciált. Ugyanis e vállalkozások létfontosságúak a vállalkozói kedv, a verseny és az innováció ösztönzése szempontjából, melyek a fenntartható növekedés és fejlődés motorjai.
10
2.2.2. A KKV szektor helyzete hazánkban Magyarországon a kilencvenes évek elejétől a gazdasági szerkezetváltással párhuzamosan indult meg a szisztematikus KKV-fejlesztő tevékenység. Az elmúlt évek alatt szerepük és helyzetük sokat változott. Az ezredforduló óta egy folyamatos és lendületes ütemű fejlődés volt megfigyelhető a magyar gazdaságban, amely a gazdaság nyitottságának, az európai piacokhoz való gyors integrálódásnak, a beáramló külföldi működő-tőkének és az exportkapacitások fejlődésének volt köszönhető. Ennek ellenható tényezőjeként fontos megemlíteni a pénzügyi egyensúlyi mutatók kedvezőtlen alakulását. Ilyen gátló tényező többek között a magas államadósság, az államháztartási hiány, a folyófizetési mérleg hiánya, az aránytalan mértékű deviza alapú eladósodás a lakosság és a vállalatok körében, továbbá a fejlett országokhoz képest alacsony a teljesítmény és a foglalkoztatottsági ráta, gyenge munka- és adómorál is a globális pénzügyi válság. A 2007-ben kezdődő és 2008-ra kicsúcsosodó válság hatására a gazdaság növekedése lelassult, amely különböző mértékben érintette az eltérő méretű vállalatok mutatóit. A kis- és középvállalkozások teljesítmény mutatóit figyelembe véve összességében elmondható, hogy javult a helyzetük. 2007-ben a vállalkozások 99,9 %- a KKV, az alkalmazottak közel 70%-át foglalkoztatja és bruttó hozzáadott érték közel 55,8%-t is e vállalatok állítják elő. Az exportértékesítésben a nagyvállalatok részaránya jelentős, hiszen 62,9%-t tesz ki a KKV-k 37,1%-hoz képest. Elmondható, hogy a vállalkozások felének a lakosság a legfőbb piaca. A mikró vállalkozásokra jellemző, hogy főként a lakosság, míg a nagyobb vállalkozások más belföldi vállalkozások részére értékesítik a termékeiket.5
5
Éves jelentés – Kis- és Középvállalkozások helyzete 2008
11
4. táblázat: A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók százalékos megoszlása méretkategóriák szerint 2007-ben 2007
0-9 fő
10-49 fő
50-249 fő
KKV összesen
250 főnél több
Összesen
Vállalkozások
95,9
3,7
0,7
99,9
0,1
100,0
Alkalmazottak*
28,1
21,8
19,7
69,6
30,4
100,0
Árbevétel
27,3
18,9
20,5
62,8
37,2
100,0
Export
12,2
10,1
14,8
37,1
62,9
100,0
Hozzáadott érték
20,8
16,0
19,1
55,8
44,2
100,0
Saját tőke
19,8
16,2
19,2
55,1
44,9
100,0
száma *
Forrás: Éves jelentés – Kis- és Középvállalkozások helyzete 2008, p.: 43. Megjegyzés: Az árbevétel, export, bruttó hozzáadott érték, saját tőke mutatói pénzügyi szektor nélkül
2009 júniusában a regisztrált gazdasági szervezetek száma 1 millió 670 ezer volt, 46 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ez a növekedés a bejegyzett vállalkozások számának 15 és fél ezret meghaladó, valamint a nonprofit szervezetek számának bővüléséből adódott, miközben a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma tovább csökkent. Továbbá a regisztrált gazdasági szervezetek számáról az is elmondható, hogy 2000-2007 közötti időszakban lassulva növekedett a társas és az egyéni vállalkozások száma, majd 2008-ban az egyéni vállalkozások számában nagyarányú növekedés következett be és ez által a 2000-es adatokhoz képest, majdnem duplájára emelkedett a számuk, mindez jól látható az alábbi diagramon. Ennek oka, abban rejlik, hogy nagyrészt 2008 első felében regisztráltatták magukat az adóhatóságnál a mezőgazdasági őstermelők. De ugyanakkor az is elmondható, hogy a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozások száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. 1. ábra: A társas és egyéni vállalkozások számának változása 2000 és 2009 között
Forrás: A KSH adatai alapján saját készítésű ábra
A következő táblázatban a regisztrált gazdasági szervezetek számának gazdasági forma szerinti alakulását követhetjük nyomon. Az adatok alapján elmondható, hogy a 12
társas vállalkozásokon belül a legnagyobb mértékben továbbra is a korlátolt felelősségű társaságok száma valamint a részvénytársaságok száma emelkedett. E két gazdálkodási forma népszerűségének oka, hogy az alapításukhoz szükséges alaptőke nagymértékben csökkent. 2006-ig a betéti társaságok számának alakulásában egy lassuló ütemű növekedés volt megfigyelhető, de 2007-es évtől kezdve viszont a számuk folyamatosan csökken, hiszen 2009-re a 2006-os adatokhoz képest egy 7,1%-os csökkenés figyelhető meg. A közkereseti társaságok számában a 2000-2009 közötti időszakban folyamatos csökkenés figyelhető meg, amely 20,7%-os csökkenést jelent közel 10 év alatt. 5. táblázat: A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint (db) Gazdálkodási forma
2000
2005. december 497.942 224.146
2006. december 513.750 238.411
2007. december 531.109 257.347
2008. december 561.424 292.165
411.521 Társas vállalkozás 167.033 Korlátolt felelősségű társaság 4.372 4.371 4.373 4.493 4.828 Részvénytársaság 7.516 6.230 5.860 5.488 5.245 Szövetkezet 7.873 7.483 7.244 6.868 6.486 Közkereseti Társaság 188.136 220.955 221.152 218.307 211.823 Betéti társaság 682.925 710.838 670.203 702.595 1.000.002 Egyéni vállalkozás 492.301 469.890 434.601 425.950 400.308 Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozás Forrás: A KSH adatbázisa alapján saját készítésű táblázat
A
regisztrált
társas
vállalkozások
számáról
létszám-kategória
2009. augusztus 571.259 308.667 4.956 4.445 6.237 205.284 1.010.026 382.846
szerinti
csoportosításban elmondható, hogy 2008-ra 2005-ös évhez képest összesen a KKV-k száma 12,64%-kal nőtt. 2009 közepére a 2008-as adatokhoz képest azonban csökkenés volt jellemző mind a mikro vállalatok, mind a kisvállalkozások körében. Egyedül a középvállalkozások számának alakulását jellemezte növekvő tendencia, de az előző évekhez képest a növekedés mértéke visszaesett. Fontos itt elmondani, hogy a műszaki fejlődés maga után vonta azt, hogy az egyre kisebb lesz a vállalatok mérete. A fenti jellemzőn kívül lényeges elem a gyors és magas szintű alkalmazkodóképesség. Ez éppen a kicsiny méret miatt alakult ki, mivel ez a hivatali út lerövidülését is eredményezi, a munkavállaló személyesen is érdekelté válik a sikerben és kudarcban egyaránt. Megnő az igény az új változatos termékekre, szolgáltatásokra, amelyeket a KKV-k a méretüknél és rugalmasságuknál fogva könnyen tudnak teljesíteni. Ez abból a tényből fakad, hogy a KKV-k gyakran a nagyvállalatok beszállítójaként dolgoznak és a kínálat gyakran a megrendelő személyes ismeretére alapozva jön létre.
13
Mindez maga után vonja azt a tényt, hogy azon iparágak kerülnek előtérben, amelyeknél a kisebb vállalkozások aránya jelentősen felértékelődik. A KKV-k esetében gyakori jelenség a családtagok alkalmazása, illetve a munkafolyamatokban való közreműködés, vagyis jellemző rájuk az önfoglalkoztatás magas aránya. Az önfoglalkoztató vállalkozások jelentős szerepet játszanak a foglalkoztatási helyzet javulásában. Tehát a kisebb vállalatok jobb reagáló képessége segíthet a munkanélküliség elkerülésében, egy önálló vállalkozás indításával. Összességében ezekkel a tényezőkkel magyarázható, hogy évről- évre növekszik a mikró vállalkozások száma. 6. táblázat: A regisztrált társas vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint (db) Létszám2005. 2006. 2007. 2008. 2009. kategóriák december december december december augusztus 270.389 294.041 292.297 312.939 301.281 0-9 fő 29.979 30.339 30.140 31.456 30.169 10-49 fő 4.823 4.668 4.638 4.969 5.059 50- 249 fő 944 907 900 953 976 250 főnél több 306.135 329.955 327.975 350.317 337.485 Összesen Forrás: A KSH adatbázis alapján saját készítésű táblázat
2008 decemberében a legtöbb vállalkozást az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások (30, 74 %) ágban tartották nyílván. Ezt követte az mezőgazdaság nemzetgazdasági ág, ami a megelőző évekhez képest jóval kisebb arányt képviselt a vállalkozások között. A kereskedelem, javítás csak a 3. helyen áll, 2008-ban a vállalkozások 13,24 % tartozott ezen ághoz. További említésre méltó ágazatok az ipar és a feldolgozó ipar, amely együttesen 10,18%-t jelent, illetve az építőipar 6,05%. 2009 közepére a vállalkozásokat főtevékenység szerint vizsgálva látható, hogy a nemzetgazdasági ágak közötti eloszlásuk jelentős átrendeződést mutat a mezőgazdasági őstermelők kötelező adóhivatali regisztrációja és a TEÁOR-086 bevezetését követően. Az év közepén közzé tett adatok alapján a legtöbb vállalkozást a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágban tartották nyilván, ami 25,4%-t jelentett. Az eddig vezető ingatlanügyletek, valamint a kereskedelem, javítás ágakban a vállalkozások száma visszaesést mutatott; előbbi részesedése az összes vállalkozás számának 14,9-a, utóbbié pedig 12,3%.
6
A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere.
14
Fontos megemlíteni, hogy az ágazatok közül a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet folytató vállalkozások száma 10,1%-t tett ki 2009 közepén.7 7. táblázat: A regisztrált vállalkozások százalékos megoszlása gazdasági ágak szerint (%) Gazdasági ágak
2005. december
2006. december
2007. december
Mezőgazdaság, vad-, erdő-, 4,57 4,46 6,71 halgazdálkodás Bányászat 0,06 0,06 0,06 Feldolgozóipar 7,04 6,80 6,35 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, 0,07 0,08 0,09 vízellátás Ipar 7,17 6,94 6,49 Építőipar 7,96 7,98 7,70 Kereskedelem, javítás 18,07 17,86 17,00 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6,20 6,01 5,77 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 3,90 3,83 3,65 Pénzügyi közvetítés 2,91 3,01 3,09 Ingatlan-ügyletek, gazdasági 37,05 37,52 37,35 szolgáltatás Oktatás 3,17 3,24 3,16 Egészségügyi, szociális ellátás 2,27 2,38 2,39 Egyéb közösségi, személyi 6,70 6,75 6,59 szolgáltatás Egyéb tevékenység 0,03 0,03 0,09 Vállalkozás összesen 100,00 100,00 100,00 Forrás: KSH adatbázisa alapján saját készítésű táblázat
2008. december 24,92 0,05 5,03 0,07 5,15 6,05 13,24 4,61 2,83 2,53 30,74 2,56 1,97 5,32 0,09 100,00
A regisztrált vállalkozások számának regionális megoszlása tekintetében elmondható, hogy a Közép-Magyarország régió továbbra is kiemelkedik, 2008-ban a vállalkozások 33,9%-a helyezkedett el ebben a régióban. Ez az érték 2009 I. félévének végére számottevően nem változott, hiszen a vállalkozások 33,8%-át itt jegyezték be; vezető szerepét a társas vállalkozások magas, 53,4%-os arányának köszönheti. Az egyéni vállalkozások területi eloszlása kiegyenlítettebb, ami azt jelenti, hogy KözépMagyarország 22,7%-os részesedését a többi régió 9,4-18,9% közötti részesedéssel követi. Az egyéni és a társas vállalkozásokat összességében tekintve elmondható, hogy 2008-ban az Észak - Alföldi régióban és a Dél - Alföldi régióban külön-külön 15% körüli volt a jegyzett vállalkozások megoszlása, míg a Dunántúli régiókban a vállalkozások 10 % alatti eloszlása volt jellemző.
7
www.ksh.hu
15
8. táblázat: Regisztrált vállalkozások számának regionális megoszlása (egyéni és társas vállalkozások összesen) Régió KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak - Alföld Dél - Alföld
2000 447.587
2004 484.112
2005 486.514
2006 483.331
2007 484.038
2008 528.517
109.179
121.935
123.307
119.339
121.689
141.396
103.929
116.854
118.419
115.622
118.535
148.399
106.298 89.407
111.817 101.284
109.864 102.175
105.931 98.939
108.765 102.855
138.720 138.111
114.441 130.759 131.361 128.052 135.980 123.013 130.998 135.933 131.078 149.678 Forrás: KSH adatbázisa alapján saját készítésű táblázat
237.114 226.364
A KKV szektor vizsgálata után egyértelműen kijelenthető, hogy az Európai Unióban és Magyarországon is egyaránt szükség van e szektorra és mikrovállalkozásokra egyaránt. A KKV szektornak a foglakoztatásban van a legnagyobb szerepe, ugyanakkor elmondható a tőkeellátottságuk és a GDP-hez való hozzájárulásuk még nem megfelelő, de folyamatos fejlődést mutatnak. Ezzel szemben azt is hozzá kell tenni, hogy a magyar KKV-knak csak viszonylag szűk köre tudta hasznosítani a világgazdasági nyitás lehetőségeit, és következésképp alig integrálódtak a nemzetközi piacokba.8 Ennek ellenére összességében elmondható, hogy a jelenben nyugodtan gondolkodhat egy magyar KKV hosszú távon, ami a terjeszkedését és fejlesztéseit illeti.
3. A KKV-k finanszírozásának lehetséges eszközei A vállalkozások finanszírozása alapvetően a cégek tőkéjén, hitelein és jövedelmein alapul. A finanszírozás igénye két okból merülhet fel egy vállalat életében. Egyrészről az eszközfinanszírozás, másrészt a működésfinanszírozása következményeként. A finanszírozás a beruházások megvalósításához szükséges pénzeszközök előteremtését és racionális felhasználását jelenti. A finanszírozással kapcsolatos döntések arra irányulnak, hogy az említett eszközök előteremtése, milyen forrásból és milyen formában történjen.9 A klasszikus leíró finanszírozási elmélet, a vállalkozás megalakulásához, működéséhez és fennmaradásához, elérhető forrásokat eredetük és fajtájuk szerint 8 9
Világ Gazdaság Online (2009): KKV-szektor szemléletváltás nélkül Dr. Béza Dániel – Dr. Csubák Tibor Krisztián (2006)
16
csoportosítja. Eredet szempontjából beszélhetünk belső forrásokról, mint amilyenek a vállalat belső pénzáramlásai és külső forrásokról, amelyeket a vállalat az érintettjein, szállítóin, hitelezőin keresztül von be a működésébe. A továbbiakban az eredet szerinti megkülönböztetést fejteném ki részletesen.10 9. táblázat: A gyakorlatban létező finanszírozási eszközök a tőke eredete és fajtája szerint
Saját tőke Belső finanszírozás Külső finanszírozás
• • •
Idegen tőke
Üzemi cash-flow finanszírozás Eszközök értékesítéséből Felszabaduló cash-flow
• Tőkeemelés • Tőzsdei részvénykibocsátás • Tőzsdén kívüli üzletrész értékesítés
• Vissza nem térítendő állami
•
Vállalati nyugdíjalapok
• • • • • •
Bankhitelek és kölcsönök Egyéb hitelek és kölcsönök Lízing Faktoring Szállítói hitelek Vevői előlegek
támogatás Forrás: Csubák Tibor Krisztián (2003) p: 22
Fontos megemlíteni, hogy a vállalkozások 3 lehetséges finanszírozási stratégia közül választhatnak, annak a tekintetében, hogy a vállalkozás forrásainak időbeni lejárata mennyire van összhangban az eszközök megtérülési idejével. Ezek a következők: szolid, konzervatív és agresszív. A szolid finanszírozási stratégiának az a lényege, hogy valamennyi tartós eszközét tartós forrásokkal (saját tőke és hosszú lejáratú kötelezettségek), ezzel egy időben az átmeneti eszközöket átmeneti forrásokkal finanszírozza. A konzervatív finanszírozási stratégiát a fokozott óvatosság jellemzi, azaz az eszközök nagyobb hányadát finanszírozzák tartós forrásokkal, mint amennyit az eszközök megtérülési ideje megkövetelne. Ennek az előnye az a biztonság, hogy a vállalkozás csak rövidtávra és minimális mértékben függ a hitelezőktől. Ugyanakkor hátrányként elmondható, hogy költségesebb finanszírozási szerkezet, ugyanis normál körülmények között a rövid lejáratú kölcsönforrások olcsóbbak a hosszúlejáratúaknál. Az agresszív finanszírozási stratégia a legfőbb jellemzője, hogy kevesebb arányban található meg a tartós forrás a vállalkozás eszközeinek finanszírozásában, mint amennyit az eszközök megtérülési ideje megkövetelne, vagyis a tartósan lekötött forgóeszközök egy részét is rövid lejáratú hitelekkel finanszírozzák. Ennek nagy előnye az olcsóbb finanszírozási szerkezet. A hátránya viszont az, hogy az átmeneti kölcsönforrások hirtelen megvonása az egyszerű újratermelést is lehetetlenné tenné. Ebben az esetben a vállalkozás, könnyen csődveszélybe kerülhet. Következésképpen az agresszív stratégiát 10
Csubák Tibor Krisztián (2003)
17
csak olyan vállalkozásoknak érdemes választani, amelyeknek annyira stabil és kedvező a piaci helyzetük, hogy kölcsönforráshoz jutásuk folyamatosan biztosított.
3.1. Belső finanszírozási eszközök A saját források a vállalat tőkéjének, azon része, amelyet visszafizetési kötelesség nélkül szabadon felhasználhat. Ezen belül megkülönböztetünk külső és belső finanszírozási forrást. Belső saját tőke keletkezhet az adózás utáni eredményből visszatartott nyereségből, az alaptőke emeléséből és amortizációs alapból. A saját tőkével történő finanszírozás rendkívül előnyös, de ugyanakkor vannak hátrányai is. Az előnye abból származik, hogy azonnal rendelkezésre áll és nem terheli visszafizetési kötelezettség a vállalatot, ily módon képes növelni a fizetőképességét a cégnek. Hátrányaként említhető, hogy csökkenti a vállalkozás növekedési ütemét és hosszú időre meghatározza a vállalat finanszírozási struktúráját. Külső saját forrás lehet tőkeemelésből, vissza nem térítendő állami támogatásból, tőzsdei részvénykibocsátásból vagy tőzsdén kívüli üzletrész értékesítésből.
3.2. Külső vagy idegen tőkefinanszírozási eszközök Külső idegen tőkefinanszírozása során a vállalatnak visszafizetési kötelezettsége keletkezik, amit kamat terhel. Összegének felső határát külső tényezők határozzák meg. E finanszírozási formánál biztosítékra van szükség, időbe telik a folyósítás és ebből kifolyólag növekszik a piaci alkalmazkodása is. Az idegen tőke hatékonyságának mutatószáma a tőkeáttétel, amely az idegen és a saját tőke arányát jelzi a vállalat össztőkéjén belül. A külső idegen tőkét származása szerint 2 csoportba sorolhatjuk, az egyik az intézményi és a másik pedig a nem intézményi jellegű finanszírozási forma. A külső idegen tőke bevonását, adósság finanszírozásnak is nevezhetjük. Nem intézményi jellegű idegen tőkének tekinthető a családi illetve a baráti kölcsönök, szállítói hitelek, vevői előlegek. Az intézményi jellegű finanszírozás alatt az olyan forrásokat értjük, amelyekhez valamely pénzintézettől jut hozzá a vállalat. Ilyen eszközök a folyószámlahitel, a rövidlejáratú hitelek, a beruházási hitel, a faktoring, lízing, projektfinanszírozás.
18
A következőkben az intézményi és a nem intézményi forrásokat mutatom be részletesen. A szállítói vagy kereskedelmi hitelek azok a hitelek, amelyeket a szállítók nyújtanak vevőiknek a szokásos üzletmenet során. A legelterjedtebb az ellenérték utólagos kiegyenlítése, tehát a teljesítés utáni fizetés. Ez üzleti életben nagyon jellemző, hogy az áruszállítást vagy szolgáltatásnyújtást követően egy bizonyos idő elteltével kerül csak sor az ellenérték megfizetésére. Ilyenkor a szállító cég saját teljesítésétől a fizetésig kereskedelmi hitelt nyújt a vevőnek (céghitel). A céghitel minden esetben áruhitelként jelenik meg. A kereskedelmi hitel alkalmazását elsősorban az idézte elő, hogy a vállalkozások tőkeerejüket meghaladó forgalmat bonyolítanak le, így előfordul, hogy az eszközök és a források között időszakosan nincs összhang. Ezt teremti meg a céghitel, amit sok esetben vevő szokásai, illetve az adott piac indokol. A céghitel feltétételekről a vevő és az eladó állapodik meg. Ezt befolyásolhatja az eladó pénzügyi, gazdasági helyzetét is, mivel ha az eladó gyenge pénzügyi pozícióban van, így szigorú feltételeket szab. Ugyanakkor a tőkeerős, jó pozíciójú eladó úgynevezett liberális üzletpolitikát is folytathat. Összefoglalva az áruhitel egy törvényes pénzügyi eszköz, amit a KKV-k felhasználhatnak, ha a bankok nem hajlandóak finanszírozni őket vagy, hogy elkerüljék a közvetlen banki költségeket és a banki hitelfelvételek bonyolult procedúráját. Ezen okból, a mikrovállalkozások gyakrabban használnak fel áruhiteleket, mint a kis- és középvállalkozások. A megállapodások révén szerzett források között kiemelkedő a bankhitel. A hitel a saját forrásokat kiegészítő forrás. A pénzeszközök időleges átengedése meghatározott lejáratra, kamatfizetése ellenében. A hitelszükségletet kiváltó okok közös jellemzője, hogy a hiteligénylőnek a hitel az átmeneti pénzforrásszükségleteinek kielégítéséhez kell. A hitelügylet kockázata a kölcsönügyleten történő pénzvesztés. A bankhitelek lehetnek rövid- illetve hosszúlejáratúak, annak függvényében milyen céllal veszi fel a vállalat. Ezt részletesen a következő fejezetben mutatom be. A faktoring az áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó rövid lejáratú követelések folyamatos megvásárlását, kezelését jelenti. Ez a finanszírozási forma azt teszi lehetővé, hogy az eladó határidős követeléséhez még a határidő lejárta előtt hozzájusson. A faktor kockázata igen jelentős az ügyletben, hiszen előfordulhat, hogy a követelés részben vagy egészben behajthatatlan, ezért legtöbbször fenntartja a
19
visszkereseti jogát11, hiszen jövőbeni, még meghatározatlan követelések átvételéről kötnek szerződést. Gyakran alkalmazzák a faktoring keret-megállapodást, amely meghatározott vevőkörre és időszakra vonatkozik. Ez mindkét fél számára kedvező, hosszabb távú kapcsolat kiépítésére alkalmas. A faktorálás pénzügyi terhei, kamatlábakban kifejezve, jellemzően a banki alapkamatok felett mozognak 2 - 3 %-kal. A szolgáltatás díja eltér a kínált szolgáltatás színvonalának és szélességének függvényében, bár az átlag díjak 0,5 és 2 % között mozognak. A faktoring ezzel szemben számos előnyt is rejt magában: lényegesen gyorsabb, mint a bankhitel, egyéb más finanszírozásra alkalmatlan vállalkozások is igénybe vehetik, a vevő fizetőképességi kockázata a döntő. Továbbá nincs szükség biztosítékra, nem csak forrásként funkcionál, de likviditási gondokat is megoldja, sőt tervezhetővé teszi a fizetőképességet. A faktoring szerepe folyamatosan nő és zömében a pénzügyi problémákkal küzdő kis- és középvállalkozások likviditási problémáik áthidalására veszik igénybe. A vállalatok részesülhetnek különféle állami alapjuttatásokban (szubvenciókban), amelyeket az elkülönített állami pénzalapokból lehet pályázat útján elnyerni. A kapott juttatások többfélék lehetnek. Lehetnek vissza nem térítendő támogatások, valamint olyan forrás, hogy csak a juttatás egy részét kell visszafizetni az állam számára. Lehetséges egy normál hitelkonstrukcióhoz hasonlító formában is, amelynek az a jellemzője, hogy az alapjuttatásként nyújtott hitel kamatlába alacsonyabb, mint a normál piaci kamatláb. Erről részletesebben a 4. és 5. fejezetben írok. A lízing a termék átadása olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről rendelkezik. Tehát a lízingbe adó olyan vállalkozási tevékenységet végez, amelynek keretében azzal, a céllal állít elő vagy vásárol tárgyi eszközöket, hogy azokat tartósan, meghatározott díj ellenében más vállalkozásnak használatra átadja. Mindez azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbe adó vételi jogot biztosít. Fontos, hogy lízing esetén a tulajdonjog és a használati jog szétválik, vagyis a szerződés időtartama alatt a tulajdonjog a bérbe adót, a használati jog a bérbevevőt illeti meg. 11
A visszkereseti jog, azt jelenti, hogy valamely személy által az általa alkalmazott fizetés vagy az őt ért károsodás miatt egy harmadik személy ellenében érvényesített kártalanítási igény, amelynek alapja, hogy e harmadik személy a kártalanítás kötelezettségét már korábban vállalta.
20
A lízingnek a következő fajtái ismertek, a pénzügyi vagy finanszírozási lízing, az operatív vagy működési lízing, illetve léteznek speciális lízingek is, mint például a visszlízing és a megújuló lízing. A pénzügyi vagy finanszírozási lízing szerint, a bérbe adott eszköz használatát a használatba vevő szempontjából külső tőkével finanszírozzák. Időtartamát tekintve 3-5 év és a szerződés visszavonhatatlan. A bérbe vevő olyan bérleti díjat fizet, amely fedezi a beszerzési költséget, a bérbe adó költségeit, az éves kamatokat és a bérbe adó hasznát is. A futamidő végén a lízingelt eszköz a lízingbe vevő tulajdonába kerül. Az operatív vagy működési lízing olyan szerződés, amellyel meghatározott időszakra jut az eszközhöz a bérbe vevő. A lízingszerződés a bérbe vevő kívánságára bármikor megszüntethető. A lízingdíj ebben az esetben nem fedezi az eszköz beszerzési, kamat- és egyéb költségeit, a befektetés csak többszöri bérbeadással térül meg. A futamidő végén a lízingelt eszközt visszaadják a lízingbeadónak. A visszlízing ("sale and lease back") speciális forma. Az eszközt a tulajdonosa vagy a gyártója lízingcégnek értékesíti, majd lízingszerződést köt az adott eszköz használati jogára és ugyanúgy üzemelteti, mint amikor az eszköz a tulajdonában volt. A bérleti díjforrása az üzemeltetésből származó bevétel. Ennek előnye, hogy a volt tulajdonos (a jelenlegi bérbe vevő) az értékesítés folytán bevételhez jut, ugyanakkor nem kell megválnia az eszköztől, így azt tovább használhatja. A megújuló (revolving) lízing a működési lízingnek egy speciálisformája. A megújuló lízingnél a bérbevevő jogosult a szerződés lejárta után a berendezést újabbra cserélni. A lízing a kis- és középvállalkozások tekintetében fontos forrást jelenthet az alapításhoz, különösen az alacsony jövedelmezőségű, de magas növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások számára. E finanszírozási megoldásnak számos előnye van, többek között, hogy nem köt le olyan sok tőkét, ezáltal javul a vállalt likviditása és a pénzügyi szabadsága. Van lehetőség a befektetések 100%-ának finanszírozására, míg ha hitellel finanszíroznák a befektetés összegének csak maximum a 70 %-t biztosítanák. Általában nincs szükség pótbiztosításra, pótfedezetre, mert a lízingtársaság a lízingelt tárgyak tulajdonosa. A mikro-gazdasági szempontokat tekintve, nem szükséges adót, értékcsökkenést alkalmazni. Végül pedig a lízingnek nincs hatása a mérlegre, ugyanis a lízingelt vagyontárgy teljes összege nem része a pénzügyi mérlegben szereplő vagyontárgyak teljes összegének, csak az időszakos fizetés az, ami megjelenik az eredmény-kimutatásban. Ezzel szemben 21
fontos megemlíteni a fő hátrányát is, vagyis, hogy a hatályos kamatláb magasabb, mint például a bankhitelek esetében.
3.3. A hazai KKV-k finanszírozásának gyakorlata napjainkban A magyarországi KKV-ok sajátosságából adódik, hogy a vállalatok tőkehiánya, már a kezdeteknél is gondot okoz, így már az induláshoz szükséges tőkét is a különböző külső forrás bevonással biztosítják. Ugyanakkor, ha Gordon Donaldson nevéhez fűződő finanszírozás hierarchia elméletet nézzük, amelynek a kiinduló pontja az aszimmetrikus információk feltételezése, vagyis a vállalatvezetők többet tudnak, mint a befektetők. A következő jellemző a vállalkozások finanszírozási gyakorlatára. 1. A vállalatok előnyben részesítik a belső finanszírozást. 2. A megcélzott osztalékhányadot a beruházási lehetőségekhez igazítják és stabilitásra törekednek. 3. Ha a külső finanszírozásra van szükség, először kötvényt bocsát ki, s csak legvégül következik a részvénykibocsátás. A finanszírozási gyakorlatukban a pénzügyi válság erőteljesen érezteti a hatását, mindez főleg a külső finanszírozás esetében figyelhető meg, mivel a hitelezésben meghatározó szerepet játszó kereskedelmi bankok hitelállományának a növekedési üteme 2008-ban lelassult. Mindennek következtében a bankok hitelezési hajlandósága is csökkent a nagy- és középvállalatok irányában, a mikro- és kisvállalkozásoknál a múlt évben ez a jelenség még nem volt megfigyelhető. A vállalkozói oldalról is megvan a félelem, hiszen az ő részükről is visszaszorult, megfontoltabbá vált a hiteltermékek iránti kereslet. Továbbá a pénzügyi válságot gazdasági recesszió követi, amely akár több évig is elhúzódhat, ennek következtében nehezebb feltételekkel kell majd szembenézniük a KKV-knak a fejlesztéshez szükséges források megszerzésénél. Ezen problémára az eszköz és ingatlan finanszírozásában a lízing jelentheti a megoldást, mivel a bankcsoportok lízingcégei a tulajdonjog átmeneti megszerzése miatt kisebb kockázatot viselnek. A lízingkonstrukciók előnyösebb feltételeket is kínálhatnak az ügyfelek számára, a kedvezőbb biztosítéki struktúra miatt. Mindez a havi törlesztő részletek nagyságát is csökkenti az elérhető hosszabb futamidő mellett. Ez a finanszírozási forma azért is vonzóvá válhat és marad az egyedüli forrásbevonási lehetőség a KKV-k számára, mert a
22
feltételei könnyen teljesíthetőek, nincsenek rejtett költségei és gyorsabb a döntési folyamat.12 Mindezt Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára is kiemelte, hogy az eszközfinanszírozási lízingpiac drasztikus visszaesése ellenére nem fagyott be, sőt, a felmérések szerint az európai uniós támogatások után az eszközlízing a második legfontosabb
forrás
forgóeszközhiteleket.
a
KKV-k
számára,
megelőzve
a
banki,
beruházási-
és
13
A lízing további térnyerése összefügg azzal, hogy a gépek/berendezések finanszírozása a fedezetek könnyebb érvényesíthetősége, valamint az ÁFA miatt árban versenyképesebb a hitelkonstrukcióknál, és a lízing gyorsabb és egyszerűbb eljárás a hitelfelvételnél. A fentiekkel ellentétben, a K&H KKV bizalmi index banki szolgáltatásokra vonatkozó 2009. I. negyedéves eredményei szerint, még mindig a belföldi banki hitel a legjelentősebb a KKV-k által választott finanszírozási források között. Leginkább a mezőgazdasági cégek számolnak banki hitel felvételével (73 %), majd az ipari vállalkozások (46 %), szorosan ezután a kereskedelmi cégek (43 %) és végül a szolgáltató cégek (37 %) számolnak ezzel a finanszírozási móddal.14 A válság nyertesei azok a kis- és közepes cégek lehetnek, amelyek átláthatóan működnek, likvid eszközökkel rendelkeznek és jól strukturáltan felépített a szerkezetük. 10. táblázat: Magyarország, az EU, az újonnan csatlakozott és a régi tagországok GDP arányos finanszírozási piacai 2007 Hitel Faktoring Lízing Kockázati tőke 24,9 % 3,1 % 4,0 % 0,3 % Új csatlakozók 46,9 % 7,4 % 2,4 % n.a. EU – 27 45,4 % 7,1 % n.a. 0,6 % EU – 15 28,7 % 3,2 % 4,8 % 0,5 % Magyarország Forrás: Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt.: A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásainak alakulása, a forrásbevonást befolyásoló tényezők 2005-2007 p.: 20
A táblázat adatai alapján is egyértelműen kijelenthető, hogy a vállalatok többsége hitellel finanszíroz, ez az érték Európai Unió 27 tagországának átlagát tekintve közel 50 %-t tesz ki. A magyarországi hitelfinanszírozás, mint eszköz ugyan az átlag alatt van, hiszen 28,7 %-t tesz ki, de a magyar piacot tekintve a hitelek bevonása az első helyen van. Az is jól látható, hogy a lízing értéke jóval meghaladja az EU-s átlagot, ami a fent említetteket igazolja. 12
Dr. Misákné Schmidt Enikő (2008): KKV-k finanszírozása a globális pénzügyi válság után Figyelő Net Online (2009): Visszaestek a KKV-beruházások 14 Üzlet és Siker (2009): Leginkább hiteleket vennének fel a cégek 13
23
A gazdasági válság következményeként, a makroszintű válságkezelést tekintve a cégek már kemény alkalmazkodási lépések sokaságát tették meg az elmúlt fél évben. Jellemző a vállalati a költségcsökkentés, amely a teljesen általános, és a beruházások elhalasztása mellett a kevésbé nélkülözhetetlennek ítélt külső szolgáltatások leépítését, illetve a kényszerű munkaerő-elbocsátás és bércsökkentést is magába foglalja. Emellett súlyosbodó likviditási problémák enyhítésére a cégek egyfelől a fizetési határidők kitolására, másfelől követeléseik gyorsított behajtására is rákényszerülnek, amelynek a szállítói hitelekre van befolyása. A nehezedő körülmények között meglévő, de szűkülő piacaik megtartása mellett a vállalkozások fokozott erőfeszítéseket tesznek új piacok megszerzéséért, emiatt meglepően sokan kínálnak új termékeket és szolgáltatásokat. 15 A KKV-kat finanszírozási döntéseik meghozatalában több szempont is befolyásolhatja, ezek a következők: 1. Egyrészt a forrás költsége, vagyis, hogy mennyibe kerül ténylegesen egy adott forrás bevonása, és hogy ez hogy viszonyul a vállalkozás jövedelemtermelő képességéhez. 2. Továbbá a felhasználhatóság időtartama, amely alatt azt értjük mikor jutnak a forráshoz és mikor, milyen ütembe kell azt visszafizetniük. 3. Fontos szempont a kockázat kérdése, amelynek a vállalkozás ki van téve az által, hogy idegen tőkét vont be a működésébe. 4. Szempont lehet a forrás elérhetősége is, vagyis az adott vállalkozás piaci, gazdasági helyzetétől is függ, hogy milyen források érhetőek el számára. 5. A rugalmasság, mint döntési tényező arra utal, hogy milyen nehézségek merülhetnek fel a források szükség szerinti felhasználásánál. 6. Végül a befolyás, vagyis az adott forrás milyen mértékben akadályozza a vállalkozót a vállalat irányításában. Továbbá fontos azt is megemlíteni, hogy nemzetgazdasági szempontból a 0-1 főt alkalmazó cégek finanszírozási módszerekkel nem mérhetők és nem értékelhetők, miután klasszikus gazdasági/szolgáltatási tevékenységet nem vagy alig végeznek. Ez a vállalkozási kör, becsléseink szerint 450 ezer fős foglalkoztatottat érinthet, az összes foglalkoztatott több mint 10%-át, akik általában egyben a tulajdonosok is, vagy azoknak hozzátartozói. Ezen vállalkozói kör tevékenységének finanszírozása és támogatása nem
15
Bartha Attila (2009): A vállalatok már léptek
24
igazán a nemzetgazdaság motorjaként szolgál, hanem sokkal inkább az elmaradott térségek támogatása, a munkanélküliség csökkentése, a szociális jellegű állami kiadások csökkentése az, ami indokolttá teszi különös kezelésüket és finanszírozásukat. A finanszírozási források fokozottabb igénybevétele ugyanakkor nem volt ellentmondásoktól mentes, és 2007. év végétől negatív tendenciák is megjelentek. A 2006 augusztusában elindított konvergencia program következtében csökkent a szektor növekedési üteme, mivel a lakossági fogyasztás nem emelkedett, s az állami beruházások is csökkentek. Összességében elmondható, hogy a KKV-k nagy része, igyekszik elkerülni a külső tőke bevonását, de ha mégis szükségessé válik számukra, akkor a banki hitelt részesítik előnybe, de a válság hatására egyre jobban felértékelődik számukra a lízing. A pályázati úton szerezhető, vissza nem térítendő támogatások, a KKV-k egyre szélesebb körében kerülnek szétosztásra. Azonban még mindig csekély az igénylő vállalkozások száma, amely kihasználja e lehetőségét. Ennek többek között információ hiány az oka.
4. A KKV-k és a kereskedelmi bankok kapcsolata A kis- és közép vállalkozások üzleti teljesítményének javítására, illetve a működéshez szükséges tőke megszerzése a következő fontos finanszírozási kérdéseket veti fel a vállalat számára: forrás költsége, felhasználhatóság időtartalma, kockázat, elérhetőség,
rugalmasság,
befolyás.
E
kérdések
megválaszolása,
mérlegelés
következtében a legtöbb vállalat a kereskedelmi bankokat keresi fel és banki hiteltermékek mellett dönt. A KKV-kra jellemző sajátosságokból (munka-intenzív ágazat, kis méret, likviditási problémák), az következik, hogy e szektor inkább a rövid lejáratú, kisösszegű hitelekben érdekelt. A finanszírozást kínáló intézmények több szempont alapján ítélik mega KKV-kat, ilyenek például a méretgazdaságosság, tranzakciós költségek, működési kockázat, transzparencia hiánya, vagyis a tevékenységük áttekinthetőségének hiánya illetve az elégtelen fedezetek a kevés felhalmozott vagyon miatt. A következőkben a KKV-k hitelhez jutási feltételeit és folyamatát ismertetem részletesen.
25
4.1. A banki hitel szerepe a KKV-k finanszírozásában Az utóbbi időben megnőtt a bankok érdeklődése a KKV szektor iránt. Ennek alapja egyrészt az lehet, hogy javult a jogi környezet, vagyis a csőddel és felszámolással kapcsolatos jogszabályok változása, amely javította a hitelező bankok pozícióját és emellett tovább szigorodott a könyvvizsgálati rendszer. Továbbá javult a Cégbíróság és a Földhivatal adatszolgáltatásának minősége is.
Másrészt a garancia intézmények
megjelenése, amelyek kifejezetten a KKV szektorra specializálódtak. Mindezek mellett az Európai Uniós csatlakozást követően számos forrás vált elérhetővé a vállalkozások számára. Végül pedig megemlíthető a nagyvállalatok alkupozíciója, ami kevésbé jutányos a hitelintézetek számára. A KKV-k hitellel történő finanszírozásáról beszélve fontos megemlíteni, az Új Bázeli Tőkeegyezmény (Bázel II.)16 jelentőségét. Ennek következményeként drágábbá és bonyolultabbá válik a hitelbírálat, megnő az információ igény és ebből kifolyólag növekszik a tranzakciós költség is a vállalat számára. A nagyobb kockázat maga után vonja a magasabb tőkekövetelményt és a magasabb kockázati prémiumot, amellyel felértékelődik a fedezetek szerepe. Így csak azok a bankok jutnak nagyobb szerephez a KKV-k finanszírozásában, amelyek fejlett Hitelkockázati Módszert adoptálnak. A bankoknak, annak érdekében, hogy fenntartsák KKV-k jövedelmezőségét, törekedniük kell arra, hogy csökkentsék a finanszírozási költségeket és a kockázatokat e szektor számára. A hitelhez jutás kedveszményes feltételeit a kereskedelmi bankok több lehetséges módon is biztosíthatják az ügyfeleik számára. Egyrészről a hitelforrás költségének csökkentésével, azaz kedvezményes kamatok alkalmazásával. Továbbá, ami a törlesztési kötelezettséget illeti, a türelmi idő beépítésével, illetve egyszerűbb és gyorsabb hitelbírálati folyamattal és a kevésbé részletes üzleti terv felmutatásának elfogadásával is megkönnyíthetik a forrás bevonását a vállalkozásoknak. Végül pedig a fedezet
16
2001 januárjában bevezetett Új Tőkeegyezmény, a Bázel II., amely 2008. január 1-jével lépett életbe Magyarországon a Bázel II. Az egyezmény arra a feladatra hívatott, hogy mélyreható változásokat indukáljon a különböző gazdasági rendszerek viselkedésformájában (intézmények, bankok, gazdasági társaságok, szakemberek), valamint a közöttük lévő kölcsönös viszonyba. Az új egyezmény 3 pilléren alapszik. Az első a felügyeleti tőkekövetelményt rögzíti, valamint meghatározza a bankok kockázatának kiszámításához alkalmazandó kritériumokat a különböző felhasználási területeken. A második pillér nagyobb hatalommal ruházza fel a felügyeleti intézményeket a bankok tőke megfelelőségének értékelésében. Végül a harmadik pillér, pedig új átláthatósági szabályok bevezetésével a tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát írja elő. (Dr. Augusto Cocchioni, 2006)
26
hitelgarancia vállalás vagy fedezet nélkül folyósított hitelt üzleti múlttal nem rendelkező, új vállalkozások számára is biztosítottá váljon. A kis- és középvállalkozások szemszögéből, a hitellel történő finanszírozás több ok is előállhat. Ilyenek lehetnek többek között a következők: a bevételek és a kiadások közötti időeltérés, a saját források átmeneti csökkenése, taktikai készletvásárlás, taktikai raktárra termelés, készlettartás, export kinnlevőségek növekedése, importhoz a forintfedezet biztosítása, a termelés vagy az értékesítés szezonális jellege. Továbbá azt is fontos megemlíteni, hogy a hitelt nyújtónak, milyen kockázatokkal kell szembenéznie. Egyrészt a kamatkockázat, amely a piaci kamatlábak változásának következtében állhat elő; a vissza nem fizetési kockázat, ha a bank a hiteligény elbírálásánál rosszul ítéli meg az adós fizetőképességét; az árfolyam-változási kockázat, ez különösen az értékpapíroknál jelentkezik; a biztosíték kockázat, ez akkor áll fenn, ha a biztosíték veszít tartósságából, piacképességéből, esetleg a biztosíték megsemmisül.
4.2. A hitelkonstrukciók jellemzői a KKV szektorban Magyarországon a bankok a 2000-es évek elejéig alapvetően csak nagyvállalati finanszírozással foglalkoztak. Ezt követő években a kereskedelmi bankok erőteljes fióknyitás és ügyfélszerzés irányába mozdultak el, így a lakosság mellett, egyre inkább megcélzott ügyfél kör lett a KKV szektor is. A kis- és középvállalkozások finanszírozása a korábbi vállalat-finanszírozási módszerekből fejlődött ki. A pénzügyi közvetítés mértéke az utóbbi években Magyarországon jelentősen bővült és 2007 végén már meghaladta a GDP 100%-át. A 2003 és 2005 közötti időszakot tekintve az mondható el, hogy ugyan csökkent a folyósított hitelek száma, de az összes hitelt tekintve 1,6 szeresére növekedett ez is a fenti állítást igazolja. A 2005-2007-es években a hitelintézetek tőke és likviditási helyzete megfelelő hátteret biztosított a KKV szektor finanszírozásához.
27
11. táblázat: A KKV szektor által felvett banki hitelek lejárat szerint
Forrás: Bilek Péter – Barkó Tamás – Czakó Veronika – Pellényi Gábor: A mikró-, kis-, és középvállalkozások külső forrásbevonásának alakulása 2000-2005 között p.:11.
Átlagszámok alapján a KKV-k esetében az a beruházási hitel nagyság, ami már banki szempontból is megéri, 30-40 millió Ft-nál kezdődik. Ez indokolja, hogy kis összegű, vagyis 10 millió Ft alatti beruházási hitelt nem vagy alig nyújtanak, de a „Széchényi kártya”
17
bevezetésével ilyen esetekre is sikerült megoldást találniuk a
kereskedelmi bankoknak. Illetőleg ingatlan vagy más eszközfedezetű finanszírozással, kisebb költséggel, és gyorsabban tudnak hitelt nyújtani. A beruházási hitel lebonyolítása úgy a vállalkozóknak, mint a lebonyolító ügyintézőknek is bonyolult és hosszadalmas folyamat, ami szintén jelentősen hátráltatja e hitelezési forma erőteljesebb térnyerését. A nem beruházási, de fejlesztést szolgáló éven túli hitelek jelentős hányada devizaalapú hitel. Ezek kamatszintjéről elmondható, hogy 2008 szeptemberéig erős verseny mellet, nemzetközi viszonylatban, is kedvező volt. A válság hatására a deviza források beszűkülése miatt a jövőben az ilyen típusú éven túli hitelezés csak korlátozottan és akkor is csak magas kamatmarzs mellett lesz elérhető a vállalkozások számára. A rövidlejáratú finanszírozás terén az utóbbi években javulás volt jellemző, főleg a már korábban említett Széchenyi Kártya típusú hitelek elterjedése miatt és a verseny erősödése következtében.
17 A Széchenyi Kártya a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, állami támogatásban részesített, jelzálog nélküli, szabad felhasználású, kedvezményes kamatozású hitel. Egyéni vállalkozók is igényelhetik. Főbb jellemzői között megemlíthető, hogy szabad felhasználású, forint alapú hitel, így nincs árfolyamkockázata. Továbbá 2% állami kamattámogatást tartalmaz és nincs rendelkezésre tartási jutalék, azaz a fel nem használt összeg után nem kell fizetnie. A Széchenyi Kártyához kapcsolódó rulírozó hitelkeret a Vállalkozás választása és a KA-VOSZ Zrt. előminősítése illetve a hitelező Bank ügyfélminősítése alapján vagy 500 ezer, 1.000.000 (egymillió) és 25.000.000,- (huszonötmillió) közötti összeg. Forrás: http://www.szechenyi-kartya.hu/szechenyi-kartya.html
28
A Széchenyi-kártya, az ahhoz kapcsolódó állami eszközök, s annak sikeressége arra ösztönözte a bankokat, hogy nyissanak a szektor felé, s maguk is kidolgozzák az önálló „Széchenyi-kártya” típusú konstrukcióikat. A hazai bankrendszer finanszírozásába jelentős szerepe van a külföldi forrásoknak. 2008. első félévének végén már a mérlegfőösszeg 26%-át finanszírozták külföldi pénzek, miközben a hitelmutató meghaladta a 150%-ot. A nemzetközi hitelpiaci válságból kiteljesedő pénzpiaci válság likviditási, finanszírozási nehézségek elé állította a hazai bankokat, s ezzel, az addig szinte korlátlanul rendelkezésre álló olcsó, devizaalapú – főleg svájci frank – finanszírozás korszaka lezárult. Így a hitelezési aktivitás növelésének nemcsak finanszírozási, hanem tőkenövekedési korlátai is lettek. A szakértői vélemények szerint ez a helyzet nem átmenetinek, hanem tartósnak ígérkezik. Egy-másfél év kellhet ahhoz, hogy a pénzpiaci helyzet stabilizálódjon, míg újabb másfél-két év, hogy a bankok, és a hitelezés új pályára álljon. A pénzügyi válság súlyosan érintheti a KKV szektort, mert pont akkor következett be, amikor a szektor amúgy is nehezebb gazdálkodási körülmények közé került. Jelen helyzetben a bankok jelentős része a hitelezési feltételek szigorítást választotta stratégiájául, vagyis a kockázati felárak növelését, többletfedezetek kérését, limitek csökkentését, illetve a likviditási felárak érvényesítését, melyek együttesen nehezíteni fogják a hitelhez való hozzáférést. Természetesen a bankok között vannak-lesznek különbségek, hogy ki milyen gyorsan fogja az intézkedéseket végrehajtani. A nagybankok között találhatók olyanok, akik már drasztikusan léptek fel, de olyanok is, akik csak óvatosan közelítik meg a problémát. Mindenestre a finanszírozási probléma gyorsan átterjedhet a KKV szektorra is, mivel a 2008-ban felvett hitelek 2/3-a lejárata éven belüli volt, ez értékben közel 2 ezer Mrd Ft. Az Európai Uniós csatlakozás másik vívmánya, a vissza nem térítendő támogatások mellett a támogatott hitelek. Vagyis léteznek olyan lehetőségek a vállalkozások
számára,
hogy
hitelforrások
elérhetőségét
javító
kedvezményes
hitelkonstrukciók. Ezen kezdeményezések közül a legfontosabbak a következők: Hitelgarancia Rt., Mikrohitel Program, a már említett Széchenyi kártya, illetve a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által bonyolított „Sikeres Magyarországért
„hitelprogram
vállalkozásfejlesztési konstrukciói. Továbbá 2007. októbertől fut a Jeremie Program a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. közreműködésében.
29
4.3. A hitelfelvétel banki feltételei és folyamata a KKV-k körében A kereskedelmi bankok különböző feltétel rendszert dolgoztak ki, arra hogy értékeljék az egyes vállalkozások piacképességét, gazdasági helyzetét. A kereskedelmi bankok legfontosabb szempontjai, amelyet figyelembe vesznek egy vállalkozás által benyújtott hitelkérelem esetén a következők: milyen vállalkozás a kérelmező, mekkora összegre van szüksége, milyen időtávra, hogyan tudja visszafizetni, milyen kockázatos a hitelezés és ezt milyen módon lehetséges csökkenteni. A bankok oldaláról léteznek további kockázati tényezők, amelyeket kezelniük kell. Ezek a következők: vállalkozások alultőkésítettsége, likviditási problémái, ezáltal a rossz alkupozíció a vevőkkel és a beszállítókkal szemben. A kevésbé diverzifikált az ügyfélkapcsolati rendszerű és egyre növekvő veszteséges vállalkozások aránya. Ilyenek lehetnek még a vállalkozásoknál tapasztalható transzparencia hiány, a fedezet hiány és a kisösszegű tranzakciók is. Végül pedig az adóoptimalizálás, ami nyereségminimalizálással jár. A kockázatokat mérlegelve a bank számára ideális ügyfél, amelynek nincs lejárt tartozása, havi rendszeres bevétellel rendelkezik, nyereségesen működik és nincs „túlságosan” eladósodva. A gyakorlatban ritkán találkoznak a bankok ilyen ügyféllel, ezért a kockázatok mérlegelésére egy pontozási rendszert dolgoztak ki, amelyben a fő értékelési szempontok a következők: • az adós és kezes minősítés • árbevétel • kapcsolt vállalkozások • eladósodottság • vállalkozás főbb mutatói • számlaforgalom A következőkben a kereskedelmi bankok hitelezési folyamatát mutatnám be, amely az alábbi lépéseket foglalják magukba: Előszűrés Üzleti lehetőségek azonosítása meglévő és új ügyfelek számára portfolió-, ügyfél-, piaci-, iparági-, és üzleti elemzések által történik, mindez az ágazati stratégiák figyelembevételével. Az előszűrés vonatkozhat az ügyfelek egy portfoliójára, vagy csak
30
egy (potenciális) ügyfélre. Több ügyfelet tartalmazó portfolió esetén a bank célja, hogy a specifikus hiteligénnyel rendelkező potenciális ügyfeleket beazonosítsa. Az elvégzésében az üzleti terület munkatársai mellett a kockázati terület dolgozói is aktív szerepet játszhatnak. Az előszűrés során figyelembe kell venni az adott Bank Hitelezési Politikájában és Hitelezési Stratégiájában foglalt pontokat és azoknak való megfelelést. Kockázatelemzés A kockázatelemzés során kell az ügyfélre vagy az ügyletre vonatkozó megvalósíthatósági elemzést elvégezni. Ennek során figyelembe kell venni az ügyfél piaci-, pénzügyi helyzetét és a menedzsment hozzáértését és azokban rejlő kockázatokat. A pénzügyi, vagyoni helyzet értékelése elsődlegesen a kockázati munkatársaik feladata, míg az elemzés alapjául szolgáló pénzügyi adatok és egyéb kiegészítő információk beszerzése az üzleti munkatársak hatáskörébe tartozik. A kockázatvállalás során a Kockázati munkatársak feladata, hogy az azonosított kockázatokhoz hozzárendeljék azok kezelésének módját, vagy jelezzék, melyek a nem kezelhető kockázatok. Előterjesztés készítése (Limit előterjesztés) Az ügyféligényt és az ahhoz kapcsolódó kockázatelemzést, a kockázatelemzés során feltárt kockázatokat és azok kezelésének módját a döntés előkészítéseként egy limit előterjesztés
keretében
rögzíteni
kell.
Az
adott
ügyféllel
szemben
vállalható
kötelezettségek, keretek meghatározása is a limit előterjesztés keretében történik meg. Limitdöntés A limitdöntés keretében kerül elfogadásra a limit előterjesztésben rögzített, a kockázatvállalás feltételrendszere: limitstruktúra, biztosítékok, ügyfél/partnerminősítés, az ügylethez kapcsolódó feltételrendszer. A döntéshozatal során az ügyfél devizapozícióiból eredő hitelezési kockázatok feltárása és kezelése érdekében mérlegelni kell a hitelezett ügyfelek devizakockázatának kezelésére vonatkozó kockázati irányelvben foglalt feltételeket is. Szerződés előkészítése, ellenőrzése Limitjóváhagyást követően szerződéskötésre kizárólag az adott bank hatályos szabályzatában meghatározott szinteken jóváhagyott kötelezettségvállalási adatlap alapján van lehetőség. Alapelv, hogy az alkalmazandó szerződéses dokumentum összeállítása az üzleti terület
feladata,
a
kockázati
terület
által
figyelembevétele mellett. 31
egyeztetett
szerződéses
feltételek
A szerződéskötés, valamint a szerződéskötést megelőző ellenőrzés során figyelembe kell venni a hitelezett ügyfelek devizakockázatának kezelésére vonatkozó kockázati irányelvben foglaltakat. A szerződéskötést megelőző ellenőrzés általánosságban a kockázati terület feladata, és minden esetben vizsgálni kell azt is, hogy az ügyfél-átvilágítás megtörtént-e, valamint, hogy elvégzése óta az ennek során megadott adatok, információk tekintetében következett-e be változás. Monitoring Az ügyfél folyamatos figyelése a mérlegek, tervek, derivatív pozíciók, egyéb számszerű kimutatások bekérésével és elemzésével, valamint a rendszeres személyes kapcsolattartáson keresztül valósítható meg. Továbbá a folyamatos kockázatkezelés részeként a finanszírozással foglalkozó munkatársak meghatározott időközönként, meghatározott adattartalommal és formai szempontok betartásával monitoring jelentést készítenek. A jelentés elsődleges feladata, hogy a gazdálkodó szervezet életében az előző, monitoringgal lefedett időszakhoz képest milyen változások következtek be, ezek hogyan érintik a banki adósságszolgálatot és milyen intézkedések megtétele válik ennek kapcsán szükségessé. A vállalati kockázatvállalási folyamat elemit az alábbi táblázatba összefoglalva: 12. táblázat: A banki hitelezés folyamatának elemei
Előszűrés Akvizíció/ügyféligény Kockázatelemzés Előterjesztés készítése Limitdöntés Szerződés előkészítése Folyósítási/kibocsátási feltételek teljesítésének ellenőrzése Monitoring
Bank szempontjából potenciális ügyfelek felkutatása. Üzleti lehetőségek azonosítása. Megvalósíthatóság előzetes felmérése és elemzése. Ügyféltárgyalás és eredmények értékelése. Kockázatelemzés, hitelelemzés, ügyfélminősítés meghatározása. Indikatív ajánlatadás. Tartalmi és formai követelmények alapján általános esetben az üzleti és a kockázati terület közösen készíti. Előterjesztés jóváhagyása a döntési hatáskörökre vonatkozó banki szabályzatok szerint. Szerződéses dokumentáció előállítása. Szerződéses dokumentáció és –feltételek teljesítésének ellenőrzése. Az ügylet véglegesítéséhez – a folyósítást megelőzően elvégzendő ellenőrzések. Az ügyletek/ügyfelek rendszeres figyelése, vizsgálata.
32
E
fejezet
részeként
még
fontos
megemlíteni
KKV-k
pénzügyi
finanszírozhatóságának vizsgálatához leggyakrabban használt mutatókat. Ezek a következők lehetnek: Eszköz arányos jövedelemmutató: A vállalkozás jövedelmezőségét méri, elsősorban abból a szempontból, hogy a finanszírozási költségek, bevételek és amortizáció nélkül, milyen jövedelmet képes elérni a vállalat. Árbevétel arányos nyereség: Szintén a vállalkozás jövedelemtermelő képességének egy mérőszáma, csak nem az eszközök nagyságára, hanem az árbevételre vetíti az elért eredményt. Elfogadható, ha a mutató értéke nagyobb, mint 1%, illetve annál kedvezőbb minél nagyobb ez az érték. Azonos iparágakban dolgozó cégek esetében jó összehasonlítási mutatószám lehet a profitabilitás terén. Likviditási mutató : Azt mutatja meg, hogy a vállalkozás mennyire tud megfelelni rövid lejáratú kötelezettségeinek likvideszközei, illetve rövid lejáratú követelései segítségével. Elfogadható, ha a mutató értéke nagyobb, mint 0,5. Tőkefeszültség A tőkefeszültség mutató azt mutatja, hogy a vállalkozás mennyire képes működését saját forrásból biztosítani. Elfogadható, ha a mutató értéke kisebb, mint kettő. Eladósodottság: Azt mutatja meg, hogy a vállalkozás saját eszközeit hány százalékban
finanszírozza
külső
forrásból,
ha
a
tulajdonosokkal
szembeni
kötelezettségeket nem soroljuk ide. Elfogadható, ha a mutató értéke kisebb, mint 65%. Összefoglalva ebből a fejezetből is jól látható, hogy milyen hosszú folyamat a vállalat számára egy hitel felvétele, illetve milyen szigorú feltétel rendszernek kell megfelelniük.
5. A KKV-k fejlesztését szolgáló vissza nem térítendő támogatások 18 A vállalkozásfejlesztés finanszírozásában kiemelkedő szerepe van az uniós támogatások rendszerének, hiszen a 2004-es Európai Uniós csatlakozást követően tovább bővült a KKV-k számára elérhető források köre. Ennek ellenére a felmérések még mindig azt mutatják, hogy a legtöbb KKV a mai napig nem veszi igénybe ezeket. Ennek oka
18
Fogalom: a vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettje olyan direkt pénztranszferben részesül, amelyet nem terhel visszafizetési kötelezettség. (Pályázati Segédlet – TRFC-IT 2005.)
33
abban rejlik, hogy a legtöbb vállalat információ hiányban szenved, illetve nem tudja, teljesíteni a megszabott feltételeket. Az Európai Unió által létrehozott Strukturális Alap, az egyik legfontosabb támogatási eszköz. Az EU négy Strukturális Alapja közül kettő is a vállalkozói szektor fejlesztésére hivatott. Az egyik ezek közül az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az ERFA, amelyet annak érdekében hozták létre, hogy csökkentse az egyes térségek fejlettségében fennálló különbségeket. A másik ilyen alap, az Európai Szociális Alap, az ESZA, amelynek a foglalkoztatás bővítése, a vállalkozói szellem növelése és esélyegyenlőség biztosítása a legfőbb célja. Magyarországon a fejlődés és versenyképesség fenntartása, illetve növelése, azt ösztönzi, hogy az Európai Uniós források elsősorban a fogalakoztatás bővítését, a tartós növekedés elősegítését, valamint a régió világgazdasági helyzetének javítását szolgálják. A KKV-k számára nyújtott fejlesztési programok célja, hogy a belső piacra termelő, zömében hazai tulajdonú kis- és középvállalati szektorgazdasági megerősödését támogassa, valamint kiszélesítse a termelési, innovációs és információs kapcsolatot a külföldi tulajdonú nagyvállalati szektorral.
5.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjához kapcsolódó pályázatok19 A kis- és középvállalkozások fejlesztésének 2007-2013. időszak közötti stratégiáját 2007. október 10-én fogadta el a kormány. Ezen időszak alatt hazánk 22,4 milliárd eurós20 uniós támogatásba részesül. A stratégiában megfogalmazott beavatkozásokat több program keretében valósítja meg. A források elosztása terén az egyik legfontosabb elv, hogy a hiányzó vagy a nem megfelelően működő piacok kialakulásához, illetve fejlődéséhez járuljanak hozzá. Továbbá, hogy növekedjen az elérhető vállalkozások száma, valamint a támogatási programok hatékonysága. Ezen eszközök egyike az Új Magyarország Fejlesztési Terv kkv stratégia szempontjából releváns operatív programjai.
A legfontosabb célja a növekedés
biztosítása, ezen belül is kiemelt szerepet kap a versenyképesség javítása, a termelékenység növelése, a gazdasági bázis bővítése, az üzleti környezet fejlesztése, valamint az állam szolgáltatásának és működésének hatékonyabbá tétele. Emellett másik fontos célja a foglalkoztatás bővítése. 19 20
Éves jelentés – Kis- és Középvállalkozások helyzete 2008, pp.: 264-273 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (2007): KKV finanszírozás az EU-ban
34
Az Új Magyarország fejlesztési terv a rendelkezésre álló összeget 8 ágazati operatív program és 7 regionális program keretében osztja el. 2008-ban e programok keretében meghirdetett pályázatokra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai alapján 4 258 mikró-, kis-, és középvállalkozás adott be projekttervet, több 287 Mrd Ft támogatási igénnyel. A támogatott vállaltok száma 3 259 volt több mint 120 Mrd értékű támogatással, de a támogatott fejlesztések összköltsége meghaladta a 336 Mrd Ft-t. 21 A vállalkozások támogatása a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében valósul meg. A GOP 4 prioritási tengelyt jelölt ki. Ezek a következők: K+F és innováció a versenyképességért, a vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése, a modern üzleti környezet erősítése, Pénzügyi Eszközök Intézkedése. 13. táblázat: Versenyt erősítő és ösztönző GOP intézkedések
Prioritási tengely
GOP - intézkedések
K+F és innováció a versenyképességért (GOP1)
-A piacorientált K+F támogatása és a kutatási-technológiai együttműködések ösztönzése; - Innovációs klaszterek támogatása; - A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése; A vállalkozások - Vállalkozások technológiai (kiemelten a KKV-k) korszerűsítése; komplex fejlesztése - Vállalati szervezet-fejlesztés; - Korszerű folyamat-menedzsment (GOP2) ösztönzése; A modern üzleti környezet - Korszerű infokommunikációs erősítése infrastruktúra; - Logisztikai központok fejlesztése (GOP3) - Vállalkozások részére befektetésösztönzési és piacfejlesztési tanácsadás, szolgáltatás nyújtása; Pénzügyi Eszközök - Mikrofinanszírozás; Intézkedése (Jeremie- Garanciaeszközök típusú pénzügyi eszközök) - Tőkepiac fejlesztése (kockázati tőke, magvető tőke) (GOP4) Forrás: Éves jelentés – Kis- és Középvállalkozások helyzete 2008, p.: 261.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázataival elérhető vissza nem térítendő támogatások (GOP1, GOP2, GOP3) és a kedvezményes, visszaforgó pénzügyi konstrukciók (GOP4) biztosítják a gazdaság hosszútávon fenntartható növekedését és a mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének javítását. Minden prioritási tengelyen belül több pályázat is található a felhasználók számára.
21
Éves jelentés – Kis- és Középvállalkozások helyzete 2008
35
14. táblázat: A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) rendelkezésére álló keretek prioritási tengelyenként (2007- 2013)
Forrás: Éves jelentés – Kis- és Középvállalkozások helyzete 2008, p.: 261.
A fenti táblázatban látható, hogy a GOP számára mekkora keret összegek állnak rendelkezésre az egyes prioritási tengelyekre a 2007 és 2013 közötti időszakot tekintve. A legtöbb összeget az első és a második prioritás megvalósítására határozták meg. Ezen felül elmondható, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv vállalkozások technológiai fejlesztését célzó összegből 2007-ben 1 395 pályázatot támogattak, több mint 37 milliárd forinttal, míg 2008-ban már 1 608-ra nőtt a nyertes pályázatok száma, amely közel 55 milliárd forintos támogatási összeget tett ki. 2009-ben ez a szám még tovább emelkedett és összesen 2 791 db pályázat került támogatottak körébe, a támogatás összege, pedig 71,9 milliárd forintra emelkedett.22 15. táblázat: A kis-és középvállalkozások számára odaítélt európai uniós támogatások alakulása 2007 és 2008 között
Forrás: Heti Világ Gazdaság Online (2009): Hogyan nyerjünk milliárdokkal többet, mint a keret?
A következőkben az egyes prioritási tengelyeken belül megtalálható pályázati lehetőségeket mutatom be nagyobb részletességgel.
5.1.1. K+F és innováció a versenyképességért A K+F és innováció versenyképességért elnevezésű első prioritási tengely pályázatain belül a következők találhatóak:
22
HVG.hu (2009): Hogyan nyerjünk milliárdokkal többet, mint a keret?
36
Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása GOP-2008–1.1.1. A támogatás célja olyan kutatás-fejlesztési projektek segítése, amelyek kutatási eredményekre támaszkodva korszerű, magas értéket képviselő prototípusok, illetve esetenként piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményezik. E projektek a vállalkozások közvetlen igényein alapulnak, ezért pályázatot csak vállalkozás nyújthat be. A pályázati felhívás keretében ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, KKV-k iparjogvédelmi tevékenységére vonatkozóan lehet pályázati úton forrást szerezni. Ezen pályázatnál az elnyerhető forrás méretének minimuma 50 millió Ft és a maximuma, pedig 300 millió Ft. Saját forrás méretének minimumának 10%-nak kell lennie. Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése GOP-2008–1.1.2. A támogatás rendeltetése, hogy konstrukciókat nyújtson, az olyan K+F tevékenységet végző szervezetek számára, mint például a felsőoktatási intézmények, költségvetési és közhasznú kutatóintézetek. Ezen felül a már létező, eredményeket felmutatni képes, a vállalati együttműködés előmozdítására kialakított K+F központjaiból és Regionális Tudásközpontokból kialakított gazdasági társaságok megerősítését tűzi ki célul. A támogatható tevékenységek köre: ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, KKV-k iparjogvédelmi tevékenysége, valamint a marketing. Ezen pályázat keretében elnyerhető forrás méretének minimuma 400 millió Ft és a maximális összeg pedig 1 milliárd Ft. Saját forrás méretének el kell érnie a 10%-os minimumot. Innovációs és technológiai parkok támogatása GOP-2008–1.2.2. A konstrukció célja a pólusvárosokban (GOP-1.2.2. esetében: Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém) lehetőleg a meglevő K+F+I infrastruktúrára alapozva, koncentrált és üzleti alapon működő kutatás-fejlesztési és innovációs
szolgáltató
központok
kialakítása.
Mindezek
megfelelő
kutatási és
Infokommunikációs Technológiai (IKT) infrastruktúra létrehozásával az adott ágazat vagy szakterület számára egyedi, magas szintű, testreszabott K+F+I, valamint technológiai inkubátor szolgáltatások széles skáláját képesek nyújtani. Támogatott tevékenységek köre a kísérleti fejlesztés, valamint a marketing. Az elnyerhető forrás méretének minimuma: 1 milliárd Ft, míg forrás méretének maximuma 5 milliárd Ft is elérheti. A saját forrás méretének minimum 25%-t el kell érnie.
37
Vállalati innováció támogatása GOP-2008–1.3.1. A támogatás célja olyan vállalkozások innovációs tevékenységeinek támogatása, amelyek meglévő a K+F eredményre új vagy jelentősen javított, korszerű, magas értéket képviselő piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozását és piaci bevezetését vállalják. Támogatható tevékenységek köre a következőkre terjed ki: kísérleti fejlesztés, KKV-k iparjogvédelmi tevékenysége, valamint a marketing. Az pályázati úton elnyerhető forrás méretének minimuma 25 millió Ft a maximuma pedig 250 millió Ft. Saját forrás méretének minimumának 10%-t kell kitennie. Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése GOP-2008–1.3.2. A konstrukció célja a közvetlenül hasznosuló K+F tevékenység erősítése és feltételeinek megteremtése a vállalati K+F kutatóhelyek létesítésével, illetve a meglévők bővítésével, továbbá a K+F intenzív befektetések és kutató munkateremtés ösztönzésével. Támogatható tevékenységek köre: alapkutatás, alkalmazott ipari kutatás és a kísérleti fejlesztés. Forrás méretének minimuma 200 millió Ft, a maximuma pedig 1 500 millió Ft. Saját forrás méretének minimum 10%-t kell kitennie.
5.1.2. Vállalkozások komplex fejlesztése A második prioritási tengely a vállalkozások, ezen belül kiemelten a KKV-k komplex fejlesztését szolgáló pályázatok tartoznak ide. Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése GOP-2008–2.1.1./A E támogatás célja a növekedési potenciállal rendelkező mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése technológiai korszerűsítésen keresztül. A pályázati kiírás keretében támogatható tevékenységek technológiai fejlesztésekhez kapcsolódó beruházások, amelyek a következők lehetnek: új eszköz beszerzése vagy használt eszköz beszerzése.23 A forrás méretének minimumát 1 millió Ft-nak határozták meg, míg a forrás méretének maximumát, pedig 20 millió Ft-nak. Saját forrásnak minimum 25%-t kell kitennie.
23
Olyan használt eszköz beszerzése,amely esetében a pályázó igazolni tudja, hogy a használt eszköz 3 évnél nem régebbi, azaz az eszköz gyártási éve nem lehet korábbi, mint a pályázat benyújtását megelőző harmadik év. A használt eszköz vásárlásánál az eszköz vásárlása kizárólag piaci értékben történhet.
38
Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára GOP-2008–2.1.1./B Ez a forrás a kis- és középvállalkozásoknál alkalmazott műszaki, technológiai színvonal javításának érdekében a komplex vállalkozásfejlesztési projektek esetén igényelhető. Ezen projektek célja, hogy a fejlődőképes és komoly növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások innovációs, adaptációs képességét erősítése, és a vállalkozások által előállított hozzáadott érték növelje. Ezen felül elősegítse a környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági törekvésekhez való hozzájárulást, valamint megkönnyítse a piacra jutáshoz szükséges technológiai korszerűsítés megvalósítását. A komplex vállalati technológia fejlesztés keretében az alábbi tevékenységek köre támogatható:
az
eszközbeszerzés,
infrastrukturális
és
ingatlan
beruházás,
az
eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések, az információs technológia-fejlesztés, beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatásokat. Ide tartoznak még a modern vállalatirányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati infokommunikációs fejlesztések, üzleti alkalmazások támogatásai is. Továbbá a piacra jutás támogatása, a vállalati HR fejlesztés és tanácsadás igénybevétele a pályázati kiírásban megadott tanácsadási területeken illetve a minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése. Az elnyerhető forrás méretéke 10 millió Ft és 150 millió Ft között mozog. A saját forrás méretének minimuma 25%-t el kell érnie. Komplex
vállalati
technológiafejlesztés
a
hátrányos
helyzetű
kistérségekbenGOP-2008–2.1.1/C A komplex technológiai korszerűsítésen alapuló vállalkozásfejlesztési projektek célja a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelésén keresztül az innovációs, adaptációs képességük erősítése, a vállalkozások által előállított hozzáadott érték növelése, a környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz, illetve piacra jutáshoz kapcsolódó technológiai fejlesztés megvalósítása a hátrányos helyzetű kistérségekben. A megszerezhető minimális összeg 150 millió Ft, míg a forrás méretének maximuma 500 millió Ft. A saját forrásnak minimum 25%-nak kell lennie. További ehhez kapcsolódó, hasonló jellegű pályázatok léteznek a komplex programokra, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben működő mikro-, kis- és középvállalkozások számára.
39
Nemzetközi szolgáltató központok létrehozása, fejlesztése GOP-2008–2.1.3. A támogatás célja olyan nemzetközi szolgáltató központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása, amelyek segítségével erősödik Magyarország regionális központi szerepe. Támogatható tevékenységek körébe a következő tartozik: a nemzetközi szolgáltató központ létesítéséhez, fejlesztéséhez kapcsolódóan létrehozott új munkahelyre felvett munkavállalók foglalkoztatása. A pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatással létrehozott új munkahelyeket az 5. naptári év végéig, KKV-k esetében a 3. naptári év végéig az adott régióban fenntartja. A forrás maximális összege 500 millió Ft lehet. A saját forrásnak minimuma 25%-t el kell érnie. Környezetközpontú technológia fejlesztés GOP-2008–2.1.4 A konstrukció feladata, hogy a környezetvédelmi szemléletmód, a fenntarthatóság figyelembevétele rendszerezetten és tudatosan bekerüljön a kis- és középvállalkozások működési, termelési döntéseibe, illetve megvalósított technológiai fejlesztései közé. Így növelve az energia-, víz- és egyéb nyersanyaghasználat hatékonyságát, csökkentve a hulladéktermelés és egyéb káros kibocsátások mennyiségét és veszélyességét, vagyis közvetlenül csökkentve a környezeti terhelést. A megszerezhető forrás értéke 5 millió Ft és 50 millió Ft között mozog. A saját forrás méretének minimuma 25%. Vállalati folyamatmenedzsment támogatása GOP-2008–2.2.1. A konstrukcióval a vállalati folyamat-menedzsment hatékonyságának növelését szeretnék elérni. Eszerint a cél a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok, a belső vállalati folyamatok hatékonyságának, a hálózatbiztonság és a szolgáltatások minőségének javítása.
Ezen
felül
a
hatékony
tudásmenedzsment
érdekében
a
különböző
vállalatirányítási és egyéb üzleti rendszerek, megoldások kiépítését, összehangolását. Ebből kifolyólag a támogatható tevékenységek köre a modern vállalat/szervezet irányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati és szervezeti infokommunikációs fejlesztések. A forrás méretének minimuma 3 millió Ft, a maximuma pedig 20 millió FT. A vállalatnak minimum 25 % saját forrást kell biztosítania. E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása GOP-2008–2.2.3. A támogatás célja a hazai kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének erősítése az információs és kommunikációs technológiai megoldások hatékony alkalmazása. Ez megjelenik mind a vállalatközi üzleti folyamatokban, mind a vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokban. 40
Támogatható
tevékenységek
köre
az
e-kereskedelem
és
kapcsolódó
e-
szolgáltatások kialakítása, illetve azok elterjesztése. Az elnyerhető forrás méretéke 3 millió Ft és 20 millió Ft között mozog. A saját forrás méretének minimuma 25%-t kell kitennie.
5.1.3. A modern üzleti környezet erősítése A harmadik prioritási tengely pályázatai, a modern üzleti környezet erősítését célozzák meg. A forrásból nem támogatható a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztések. Emellett egy pályázat csak egy kistérségre vonatkozik és régiónként változik az igényelhető maximális támogatási mérték, de ezekről részletesen a pályázati kiírások útmutatóiból szerezhetnek információt az érdekeltek. Hálózati infrastruktúra létrehozása GOP-2007–3.1.1. A pályázat célja szélessávú távközlési infrastruktúra kiépítésének és szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország hátrányos helyzetű és üzletileg kevésbé vonzó kistérségeiben. Ezeken a területeken eddig üzleti alapon nem épült ki szélessávú hálózati infrastruktúra. A konstrukció keretében elektronikus hírközlési szolgáltató vállalkozások kerülnek kiválasztásra
nyílt
pályázati
eljárással,
kistérségenkénti
versenyeztetéssel.
A
megszerezhető forrás értéke 10 millió Ft és 500 millió Ft között van. Saját forrásnak el kell érnie a 25%-os minimum értéket. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése GOP-2007–3.2.1. A pályázat célja a Magyarországon áthaladó nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott érték tartalmú szolgáltatásokkal történő kiszolgálása. Ez főként a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó az úgynevezett intermodális logisztikai központok fejlesztését foglalja magába. Emellett az is cél, hogy a regionális logisztikai központok fejlesztésével, az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és minőségének javításával a hazai kis- és középvállalkozások versenyképessége
is
javuljon.
A
támogatható
tevékenységek
a
logisztikai
alapszolgáltatások, illetve az ezt kiegészítő logisztikai és egyéb szolgáltatásokhoz szükséges beruházások, korszerűsítések. Támogatás összege mind az intermodális logisztikai központok, mind a regionális logisztikai központok esetén 50 millió Ft és 750 millió Ft között van.
41
5.1.4. Pénzügyi Eszközök Intézkedése A Gazdaságfejlesztési Operatív Program negyedik prioritási tengelye a Pénzügyi Eszközök Intézkedése címet viseli, korábban ez a program Jeremie-típusú pénzeszközök néven futott. A GOP negyedik prioritási tengelyének az a lényege, hogy az Európai Bizottság Jeremie mechanizmusával összhangban különböző visszaforgó pénzügyi eszközökkel – mint például a mikro hitelek, garanciaeszközök, – javítsa a kis- és középvállalkozások külső forrásbevonásának lehetőségeit.
5.2. KKV-k pályázati aktivitása 2008 óta folyamatosan élénkült a KKV-k érdeklődése a pályázatok iránt, amit a szakértők azzal magyarázzák, hogy más úton szinte lehetetlen forráshoz jutniuk. Ugyanis a KKV-szektor forgóeszközhiteleit nem újítják meg, illetve a projekt kölcsönök feltételei is tovább szigorodtak és a kérelmeket sorra utasítják el a bankok. Egyúttal az is ösztönzően hatott a pályázati aktivitásra hogy, könnyítették a pályázati
feltételeket.
Ezek
a
könnyítések
tartalmi,
szervezeti
és
tapasztalati
változtatásokon keresztül valósultak meg. Tartalmi változások a pályázati rendszerben
Növekedésorientált, teljesítményhez kötött pályázati kiírások;
100%-ban objektív és átlátható értékelési rendszer;
Egyszerűsödött a biztosítékadási rendszer, ami azt jelenti, hogy a támogatás 120%áról 100%-ára csökkent a biztosíték értéke, valamint a fenntartási időszakra 50 millió forint alatti támogatásnál nem kell biztosítékot adni;
Támogatási összegtől függő különböző eljárásrend;
Komplex vállalkozásfejlesztési projektek megjelenése;
Pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése és ez által a pályázat beadásához szükséges mellékletek száma jelentősen csökken;
Pénzügyi programok bevezetése;
Kutatás-fejlesztés és innováció súlya nő.24
24
Éves jelentés – Kis- és Középvállalkozások helyzete 2008, p.: 273.
42
Szervezeti változások a pályázati rendszerben:
Közreműködő szervezetek összevonása új közreműködő szervezet a Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt., (MAG Zrt.);
Gyorsaság a támogatás odaítélésében, szerződés megkötésében, folyósításában;
Rövidebb elbírálási idő (egyes pályázatoknál a korábbi 3 hónapról negyedére, 3 hétre csökkent);
Azonos minőségű ügyintézés, országos ügyfélszolgálati hálózat;
Érdemi
párbeszéd
folytatásának
lehetősége
az
ügyintézővel
az
egyes
ügyfélszolgálatokon.25 A 2008-as évi pályázatok hozzáigazítása a pályázói igényekhez a 2007-es év tapasztalatai alapján:
Az igényelhető támogatási összegek és a különböző méretű vállalkozások igényeinek összehangolása;
Kötelező vállalások területi alapú meghatározása (hátrányos helyzetű térségek preferálása);
Források rendezése, (túl-igénylések, maradványok);
Növekedési előírások újrafogalmazása. 40% előleg a nyertes pályázóknak.26 Az Európai Bizottság 2009. április 8-án új politikai megközelítést javasolt a
vállalkozások fejlődését hátráltató késedelmes fizetések visszaszorítását illetően. Mindent összevetve a hatóságoknak jó példával kellene előjárniuk és főszabály szerint 30 napon belül ki kellene egyenlíteniük számláikat. A magyar kormány ennek érdekében a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII.23.)
Kormányrendelet
módosítása keretében késedelmi kamatot vezetet be. Ez azt jelenti, hogy a jövőben késedelmi kamat illeti meg a nyertes pályázókat abban az esetben, ha a kifizetési határidő elmulasztása a támogatónak, azaz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek és közreműködő szervezeteinek felróható okból történik. A késedelmi kamat alapja a fizetési határidőn túl kifizetett számla támogatás tartalma, mértéke a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat. A 25 26
Éves jelentés – Kis- és Középvállalkozások helyzete 2008, p.:274. Éves jelentés – Kis- és Középvállalkozások helyzete 2008, p.:274.
43
késedelmi kamatfizetési kötelezettség nemcsak a 2009. április 1. után, hanem az azt megelőzően megkötött támogatási szerződésekre is vonatkozik. Késedelmi kamatra az a nyertes pályázó jogosult, akinek a benyújtott kifizetési igénye formailag, tartalmilag megfelelő; akinek nincsen köztartozása; aki a kifizetési igényéhez kapcsolódóan eleget tesz a jogszabályi, pályázati kiírásban vagy támogatási szerződésben rögzített egyéb feltételeknek; illetve aki ellen nincs folyamatban szabálytalansági vagy más, kifizetés felfüggesztésével járó eljárás. Ennek következtében a vállalkozók is azt tapasztalják, hogy 2009 eleje óta sokat javult a pályázat intézményrendszere. A Gazdasági Operatív Program pályázatainál a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.) az esetek többségében a törvényi határidőt betartva végzi a munkáját, ugyanis a kis összegű, 5-50 milliós támogatások kifizetése már automatikussá vált. Ugyanakkor a támogatási döntés után, az elszámolás időszakában már akadozik a kapcsolattartás, pedig ha ez problémamentesen működne, könnyen és hamar korrigálni tudnák, ha egy vállalkozás nem megfelelő dokumentációt nyújt be. Ugyanis a szabályosan beadott elszámolás csomagoknál 60 napon belül fizet a MAG Zrt., a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) közreműködő szervezete.27 A pályázatokon megszerezhető vissza nem térítendő támogatások maximális összege a kétszeresére növekedett: Budapesten és Pest megyében 10-ről 20 millió forintra, a többi hat régióban pedig 20 millióról, 50 millió forintra nőtt, az elszámolható költségek vonatkozásában pedig elérheti a 70 százalékot. 28 Összefoglalva elmondható, hogy az automatikus pályázati forrásokat most már a középvállalkozások is igényelhetik, akik jellemzően nagyobb beruházási elképzeléseikhez keresnek finanszírozást, emellett elindultak a komplex beruházásokat támogató konstrukciók is. Sok vállalkozás a könnyített feltételek miatt most nyújtja be a pályázatát, de az elnyert pályázatot nem azonnal hívja le, hanem a projekt megvalósításának ütemében, mindez 1-2 éven belül komoly előnyöket jelenthet számukra.
27 28
Cseke Hajnalka (2009): Fékez vagy felrepít az uniós pályázat? Üzlet és Siker (2009): Duplájára nőtt az elnyerhető támogatások összege
44
6. Esettanulmány: KRI-SA Kft. 6.1. A cég bemutatása A KRI-SA Fémszerkezetgyártó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2003. február 15-én alakult meg a KRI-SA Bt. (alakult: 1998. 09. 30.) jogutódjaként. A Kft. fő alaptevékenységi körei: fém épületelem és általános lakatosipari termékek gyártása, valamint fém felületkezelés. A törzstőke nagysága 3 000 ezer FT. A társaság tulajdonosai belföldi magánszemélyek. Székhelye: 7200 Dombóvár Teleki utca 1. Telephely: 7200 Dombóvár Korház utca 7. A társaság jelenleg egy 1500 m2-es csarnokot bérel, itt végzi lakatos tevékenységét. A Kft. saját állományi létszáma 3 fő, ezen kívül telephelyén átlagosan további 20 főt foglalkoztat outsourcing keretein belül, alvállalkozón keresztül. A vállalat nagyrészt külföldi megrendelőkkel dolgozik, a termékei 70-90 %-t Európai Unió országaiba, Ausztriába, Németországba, Szlovéniába szállítja. Főbb partnerei: Binder+Co AG Gleisdorf, BT. Wolfgang Binder Gmbh; StahlbauWendeler Gmbh, Ing Gerhard Bielesz Gmbh, Oletic GPI SLO, Andritz AG. A partnereinek köszönhetően 2008-ban 1100 tonna és további megrendelőktől közel 100 tonna acélszerkezet gyártására érkezett megrendelése, ami az előző évhez képest 20-25%-os növekedést eredményezett. A folyamatos fejlődés és a partnerek egyre bővülő száma a vállalkozás pénzügyi eredményein is meglátszik. 2005-ről 2006-ra többszörösére nőtt az árbevétel, majd 2006os 555.655 ezer forintos árbevétel 2007-re 564.240 –re, míg 2008-ra 820.678 ezer forintra nőtt. 29
6.2. Pénzügyi adatok A számviteli információs rendszer kialakítása és működtetése megbízott külső szolgáltató feladata. A vállalkozás számviteli politikájának összeállításakor figyelembe vette a számviteli törvény alapelveit. Ez biztosítja, hogy a cég beszámolója reálisan
29
KRI-SA Kft. eredménykimutatásának adataiból
45
mutatja a vállalkozás jelenlegi vagyoni és pénzügyi helyzetét, és a mai helyzet alapján a jövőbeni tervek is kirajzolódnak. A könyveket a kettős könyvviteli rendszerben vezeti. A könyvelésre kiadott számlacsoportokat, számlákat, al- és részletező számlákat, azok számjeleit és megnevezését a számlatükörben fogja össze. A számlatükör és a szöveges számlarend együtt teszi lehetővé, hogy a könyveit a számviteli törvény előírásai szerint vezesse.
6.2.1. A vállalat mérleg elemzése A mérlegelemzés feladata a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változások elemzése. A vállalati mérleg egy adott időpontra vonatkoztatva tükrözi az üzleti vállalkozás vagyoni helyzetét. Magába foglalja az üzleti vállalkozás által felhasznált erőforrásokat, amelyek ellensúlyozzák a tulajdonosokkal és a hitelezőkkel szemben felmerülő kötelezettségeiket.30 Az elemzés készíthető bázis adattokhoz, illetve tervadatokhoz viszonyítva. Ebben az esetben a tervadatokhoz viszonyított elemzést készítem el. Mérlegelemzés módszereit tekintve megkülönböztetünk, átfogó mérlegelemzést a vagyoni és pénzügyi helyzetre vonatkozóan, illetve az egyes mérlegtételek alakulásának elemzése. A társaság a mérleget „A” változatban készíti és a mérlegkészítés pénzneme Ft. A vagyoni helyzet alakulásának elemzése során a tőkeerősségre, kötelezettség részarányára, befektetett eszközök fedezetére, sajáttőke növekedési mértékére vonatkozó mutatókat vizsgálom. Emellett a pénzügyi helyzetre vonatkozó mutatók közül a likviditási és az adósságállományra vonatkozó mutatókat tanulmányozom. Tőkeerősség mérőszáma azt fejezi ki, hogy az összes forráson belül milyen arányt képvisel a saját tőke. Számítása: (Sajáttőke/Források összesen)*100. 2003 52,03%
2004 60,86%
2005 29,07%
2006 57,46%
2007 72,08%
2008 75,80%
A mutató növekedése kedvezőnek mondható, ugyan a 2005-ben volt egy nagyobb visszaesés. Az érték optimális szintjének kialakításánál figyelembe kell venni az egyes forráselemek (saját vagy külső) megszerzésének költségeit, ráfordításait is. Ebben az esetben a jegyzett tőke megszerzési költségeként az osztalék, illetve a külső források megszerzési költségeként a fizetendő kamatok a legjellemzőbbek. Az viszont pozitívnak
30
Dr. Katits Etelka: Pénzügyi döntések a vállalat életciklusaiban pp.19-61.
46
mondható, hogy a vállalat saját tőkéje a cég eredménytermelő képességének köszönhetően növekszik. Kötelezettségek részaránya, megmutatja, hogy a rendelkezésre álló forrásokon belül mennyi az idegen források részaránya. Számítása: (Kötelezettségek/Források összesen)*100. 2003 47,64%
2004 39,14%
2005 68,81%
2006 42,10%
2007 27,35%
2008 24,20%
A kötelezettsége részaránya, jónak tekintető, hiszen az egyes években közel állandónak mondható illetve 2006 és 2008 között csökkenéssel jellemezhető. 2005-ös magasabb érték sem aggasztó, hiszen mellette megfelelő volt a társaság jövedelmezősége. Ugyanakkor fontos itt elmondani, azt a tényt, hogy a 70% és az afeletti érték már kedvezőtlen is lehet a cég számára infláció tekintetében. Befektetett eszközök fedezete azt mutatja meg, hogy a vállalkozás a tartósan lekötött, befektetett eszközeit milyen mértékben tudja tartósan rendelkezésre álló forrásokkal finanszírozni. Számítása: (Saját tőke/Befektetett eszközök)*100. 2003 2,0739
2004 1,545
2005 1,6757
2006 4,369
2007 4,4625
2008 1,8074
Az értékek nagyon jónak mondhatóak, hiszen bőven meghaladják a 100%-t így elmondható, hogy a vállalat nem küzd likviditási problémával és a tőkével való ellátottságát sem jellemzi hiány. Ez azt mutatja, hogy nincs szüksége arra, hogy a befektetett eszközeit rövid lejáratú forrásokból finanszírozza. Sajáttőke növekedési mértéke megmutatja, hogy az üzleti évben megtermelt adózott eredményből, a nem osztalékra fordított, hanem visszaforgatott összeg, hosszú távon milyen mértékben növeli a sajáttőke értékét. Számítása: (Mérlegszerinti eredmény/Sajáttőke)*100. Tehát képlet alapján számított értékek azt, mutatják, hogy jegyzett tőke és működési évek során felhalmozódott/ elveszített tőke tárgyévben mekkora mértékű növekedést valósított meg. Ez az érték KRI-SA Kft esetében 2006-ban volt a legmagasabb. 2003 51,21%
2004 4,75%
2005 5,75%
2006 66,97%
2007 36,85%
2008 31,92%
Likviditási mutató a likvid (azaz egy éven belül pénzzé tehető) eszközöknek és a rövid lejáratú (egy éven belül esedékessé váló) kötelezettségeknek az összehasonlítását jelenti. A likvideszközök értelmezésének különbözősége miatt két módon is érdemes 47
számítani. Számítása: I. Forgó eszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek, valamint II. (Forgóeszközök- Készletek)/Rövidlejáratú kötelezettségek. 2003 1,77
2004 1,55
2005 1,2
2006 2,33
2007 3,07
2008 2,5
A likviditási mutató I. , szerint egy vállalkozás akkor minősül fizetőképesnek, ha a mutató értéke az elvárt mértékben meghaladja az egyet. Egyúttal az is elmondható, hogy minél magasabb e mutató értéke, annál stabilabbnak, kiegyensúlyozottabbnak ítélhető meg a vállalkozás. A mutatószám elfogadható értéke 1,3 felett van és a hitelintézetek adósminősítéskor az 1, 8 feletti értéket pontozzák kiemelkedően. E vállalkozás tekintetében a 2006 óta a növekvő értékek a vállalat stabilitására utalnak. Tehát a fenti mutatók alapján elmondható, hogy a társaság likviditása jó. 2003 1,77
2004 0,97
2005 0,84
2006 1,98
2007 2,81
2008 2,28
A likviditási mutató II. úgynevezett gyorsráta, a likviditási mutató korrigált értéke. Minimális esetben egy körül mozog. Jelen esetben a vállalat két évben nem érte el, illetve csökkent a minimum alá, de itt is elmondható, hogy 2006 óta a ráta értéke kiváló. Adósságállomány arányára vonatkozó mutató megmutatja, hosszú lejáratú idegen forrás
és
az
összes
tartós
forrás
viszonyát.
Számítása:
Adósságállomány/
(Adósságállomány+Sajáttőke). 2003 0,054
2004 0,00031 ‐
2005
2006 0,049 ‐
2007
2008 0,0098
A vállalatról elmondható, hogy nincs eladósodva, sőt az adósságállományra vonatkozó eredményei messze elmaradnak az adósságállomány szempontjából kritikusnak tekinthető 60-65 %-tól. Összegezve a mérleg 2003 és 2008 közötti adatait a következő következtetések vonhatóak le: A befektetett eszközök arányának növekedése kedvezőnek minősíthető, mert a tárgyi eszközök aránya növekedett és ezen belül is a beruházások részaránya a legdinamikusabb, amely a tárgyi eszközök megújulási folyamatát jelzi. A főtevékenységet szolgáló műszaki gépek aránya illetve a tevékenységhez kapcsolódó ingatlanok aránya ugyan 2004 óta folyamatosan csökkent. De a forgóeszközök arányának csökkenése kedvező, amely egyrészt a készletek aránycsökkenésének, másrészt a követelések csökkenésének tudható be.
48
A pénzeszközök arányát 2003 és 2008 között folyamatos változás jellemezi. A helyzet, akkor kedvezőtlen, ha a pénzügyi eszközök aránya visszaesik, de ez valószínűsíthető a készletnövekedésnek és a be nem folyt követeléseknek köszönhető. A saját tőke aránya emelkedett, amely rendkívül kedvező, mivel a vállalat saját teljesítményéből adódott, hiszen a tartalék és a mérleg szerinti eredmény részarányának növekedéséből adódott elsősorban. A jegyzett tőke növekedése a társaság piaci értékét is növelte. Láthatóan csökkent a kötelezettségek aránya, mind a hosszú, mind a rövid lejáratú tartozások esetében. Ez összefüggésbe hozható a pénzeszközök állományának csökkenésével, változásával
6.2.2. A vállalat eredményének elemzése Az eredmény-kimutatásban a vállalat egy adott időtartam alatti vagy egy üzleti év alatti bevételeiről és kiadásairól kapunk információt. Továbbá részletes adatokat biztosít az adózott eredményről, vagy a veszteséget befolyásoló tényezőkről, valamint elősegíti az üzletvitelt illető döntések meghozatalát. Az üzleti vállalkozás nyeresége kulcsfontosságú, hiszen ez mutatja meg, hogy mennyire hatékonyak a vállalkozás beruházási és finanszírozási döntései. Ezért első sorban a cég profitabilitási rátáit elemzem, amelyek a cég és az ügyvezetés általános teljesítményéről adnak információt. E mutatók vizsgálata fontos a vállalat érdekeltjei – mint például a megrendelők, a szállítók, alkalmazottak és a helyi önkormányzat – számára. Működési profithányad a cégműködési hatékonyságát méri, olyan fázisban, amikor még nem veszik figyelembe a finanszírozási döntések hatásait. Számítása: EBIT31/Értékesítés nettó árbevétele. 2003 14,48%
2004 2,09%
2005 2,53%
2006 18,48%
2007 17,18%
2008 13,89%
A 2004-es és 2005-ös évben a vállalkozás kevés profitot termelt, de 2006-tól kezdődően megindult a fellendülés, megnövekedett a termelés és termelés növeléséhez szükséges beruházások is megindultak. Ebből adódóan a vállalat a legtöbb profitot az
31
EBIT=Earnings Before Interest and Taxes, vagyis kamat- és adófizetés előtti eredmény. Ez pedig az Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye.
49
elmúlt 6 évben a 2006-ban termelte ekkor 18% körüli volt az üzleti profit. Ez az érték a válság ellenére sem esett vissza jelentős mértékben. Nettó profithányad: a gazdálkodás átfogó hatékonyságát méri, megmutatja milyen hatékony volt az értékesítés az összes költség levonását követően, beleértve a kamatokat és az adó terheket is. Számítása: Adózott profit/ Értékesítési árbevétel. 2003 12,55%
2004 1,11%
2005 1,17%
2006 16,51%
2007 14,29%
2008 12,40%
A cég az értékesítési árbevételnek egyre nagyobb részét fordíthatná osztalék kifizetésére. Az értékekből az derül ki, hogy 2004-ben és 2005-ben még nem termelt elegendő profitot a cég, ahhoz hogy nagyobb összeget oszthasson szét a tulajdonosok között. Osztalék fedezettség: megmutatja, hogy mennyivel több profitot lehetett volna kiosztani annál, mint amennyit valóban kijelöltek. Számítása: Törzsrészvények haszna/ javasolt osztalék. 2003 ‐
2004 ‐
2005 ‐
2006 15,29
2007 13,434
2008 13,572
Az előző két mutató eredményei is igazolják, hogy a vállalkozás helyesen cselekedett, hogy a 2003 és 2005 között nem fizetett ki osztalékot, hanem az egész profitot visszaforgatta a vállalkozásba. A finanszírozásnál az adózás utáni eredménynek nagy jelentősége van. Az adózás utáni eredményt fel lehet osztani a tagok között, s ezzel rövid távú érdekek kerülnek kielégítésre, vagy háttérbe szorítva a rövid távú hasznot és a jövőbeni növekedésben bízva, önfinanszírozásra lehet fordítani. A következő két táblázat megmutatja, hogy az adózott profit hányad része kerül osztalék formájában kiosztásra, illetve a cég a profit hány százalékát forgatja vissza. Osztalékfizetési ráta: számítása a következő: Osztalék/ Adózott profit. 2003 ‐
2004 ‐
2005 ‐
2006 6,54%
2007 7,44%
2008 7,37%
Profit-visszatartási ráta: amelyet úgy számolunk, hogy: 1-Osztalék fizetési ráta. 2003 ‐
2004 ‐
2005 ‐
2006 93,46%
2007 92,56%
2008 92,63%
A két mutatót együtt elemezve, elmondható, hogy a vállalkozás 7 % körüli osztalékfizetési rátájának értéke alacsony, annak ellenére, hogy a nettő profithányad magas, ami a 93% körüli profit-visszatérítési rátája rendkívül magas, de ennek a
50
visszaforgatott tőkének köszönhetően, növelheti, teljesítményét és javíthatja piaci helyzetét a jövőben. Az eredménykimutatásban szereplő tételek minősítésének egyik formája az úgynevezett szintmutatók, amelyek a költségtételeknek az árbevételhez viszonyított aránya. Árbevétel-arányos összköltség: úgy számoljuk, hogy: Összköltség/ Értékesítés nettó árbevétele. 2003 0,8552
2004 1,0274
2005 1,1108
2006 0,8051
2007 0,8454
2008 0,8702
Nyereségarányos összköltség: számítása a következő: Összköltség/EBIT. 2003 5,91
2004 48,96
2005 43,86
2006 4,36
2007 4,65
2008 6,26
A társaság költséghatékonysága elfogadható volt a két gyengébb eredményeket felmutató évek kivételével, hiszen 10 000 ezer forint értékesítési nettó árbevétel költségtartalma 8 000 forint körüli érték. Összegségében elmondható, hogy a cég 2006 óta rohamos növekedésnek indult, amelyet a mutatók is igazolnak. Jelenleg jó piacai helyzetet mondhat magának. Igyekszik ezt, úgy kihasználni, hogy tevékenysége színvonalának emelése útján piaci pozícióit megtarthassa, növelhesse.
6.3. Vállalkozás SWOT elemzése A SWOT elemzéssel feltérképezhetjük a vállalat piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi, hiszen a bankok, vagy befektetők számára készül, hogy látható legyen az üzleti tervben, mik a megtérülés esélyei, arányai. KRI-SA Kft. esetében, azért fontos, hogy elvégezzem a vállalat SWOT elemzését, mert az előrelátó, körültekintő tervezéshez elengedhetetlen, hogy egy vállalat vezetése felmérje a cég reális lehetőségeit, főleg egy befektetést tervező illetve növekedési szakaszban lévő vállalat esetében. A vállalkozás erősségeit tekintve, elmondható, hogy a vállalkozás nagy előnye a többéves szakmai tapasztalatra épülő termelés, és működés. A kialakult stabil beszállítói kör, amely kialakulása a már több mint 10 éves működésének köszönhető. A vállalkozás ügyel a termékek minőségére, amely az is bizonyít, hogy 2005-ben bevezették az ISO
51
9001 rendszert, majd 2008.03.11-én megkapták az ISO 9001:2001 tanúsítványt is.32 Ennek köszönhetően a partnereik elégedettek és további megrendeléseket biztosítanak a vállalkozás számára a jövőben. Mivel a vállalkozás többnyire külföldre gyárt már több éve állandó és folyamatosan bővülő partneri köre van. Áttérve a vállalat gyengeségeire elsősorban az előnyéből adódó gyengeségét említeném, hiszen annak következményeként, hogy vállalat partnerei nagyrészt az Európai Unió más országaiban találhatók, nagy földrajzi távolságokat kell kezelniük. Ezt úgy próbálják megoldani, hogy több szállítmányozó céggel állnak kapcsoltban, valamint számukra legelőnyösebb paritáson történő szállítással. A vállalat működéséből, hiányzik a marketing tevékenység ez többnyire jellemző az ekkora méretű vállalkozásokra. Ez irányba is történtek meg kezdeményezések a vállalat részéről, ilyen például a honlapjuk szerkesztése és emellett az elégedett partnerek ajánlásain keresztül szereznek új ügyfeleket.
További
gyenge
pontjuk
a
vállalkozás
mérete.
A
robbanásszerű
keresletnövekedésre nem sikerült időben reagálniuk, így az elvállalt munkák egy részét további alvállalkozóknak kénytelenek kiadni, amely esetleg a minőség romlásához vezethet, és rosszabb esetben az ügyfelek elpártolását is eredményezheti. Ez az egyik oka többek között a tervezett és részben megvalósult beruházás időszerűségének. A vállalkozás lehetőségei igen széleskörűek, hiszen évek óta nyereségesen működik, és folyamatos fejlesztéseket hajt végre a válság ellenére is. A vállalat szeretné a beruházáson keresztül hatékonyabbá, gazdaságosabbá tenni a működését. A beruházás megvalósítása során természetesen figyelembe véve a környezettudatos vállalt működésének feltételeit is. Ha megvalósítja a tervezett beruházás minden ütemét és telephelyét áthelyezi a Kaposszekcsői Ipari Park és Logisztikai Központba, akkor lehetősége nyílik arra, hogy szélesítse a termék portfolióját is. Ezen felül egy logisztikai központ kialakítása is vállalat a tervei között szerepel. Mindehhez az Európai Uniós és egyéb pályázati lehetőségek nyomon követését végzik, hiszen e források nagyban hozzá járulnak a vállalat gyorsabb ütemű technológiai fejlődéséhez. Végül a veszélyeket tekintve, el kell mondani, hogy egy vállalkozás mindig magába hordozza a kockázatot, a veszélyt. Jelen vállalkozás esetében az egyik legnagyobb veszély forrása a versenytársak. Ugyanis a vállalat telephelyén, Dombóváron és kistérségben több hasonló profilú mikro- kis- és nagyvállalkozás is működik, mivel a térségben a fém- és acélszerkezet gyártásának nagy hagyománya van. Ez a tény is
32
www.kri-sa.hu
52
indokolttá teszi a vállalkozás számára, a marketing tevékenységének erősítését. További veszély lehet a vállalkozás működésére a válság alakulása, hiszen a munkák mennyiségének visszaeséséhez vezethet, de ha az állandó ügyfeleit tekintem, elmondható, hogy ezek az országok már kezdenek túllendülni a válságon, így a vállalat számolhat a jövőbeni megrendelésekkel. A technológia fejlődése is egy veszély forrása lehet, de a vállalkozás által épített új csarnokban már a korszerű és legjobb minőséget garantáló eszközök kerülnek beszerzésre. A következő táblázatban összefoglalva olvashatjuk a vállalat erősségeit, gyengeségeit illetve a veszélyeit: 16. táblázat: A KRI-SA Kft. SWOT elemzése
Erősségek
Gyengeségek
-
Több éves tapasztalat
-
Nagy földrajzi távolságok
-
Stabil beszállítók
-
Marketing hiánya
-
Szakképzett munkaerő
-
Vállalkozás mérete
-
Piacképes termékek
-
Külföldi partner kapcsolatok Lehetőségek
Veszélyek
-
Gazdaságos működés
-
Válság alakulása
-
Környezettudatos működés
-
Versenytársak
-
Logisztikai központ kiépítése
-
Tevékenységi kör bővítése
-
Pályázati lehetőségek
(Dombóvár
és
kistérsége) -
Gyártási
technológia
folyamatos
fejlődésének követése
6.4. A vállalkozás által részben megvalósított illetve a közeljövőben megvalósítandó komplex beruházás A KRI-SA Kft. bemutatásánál már említettem, hogy a cég jelenleg egy 1500 m2es csarnokot bérel, itt végzi a lakatos tevékenységét. Ezt a területet szeretnék megszüntetni, ennek érdekében, a tulajdonosok vásároltak egy 16 108 m2-es telket Dombóvártól 5 km-re elhelyezkedő Kaposszekcsői Ipari Park és Logisztikai Központba33 33
A Dombóvári Ipari Park és Logisztikai Központ Szolgáltató Közhasznú Társaságot (röviden DIP KHT.) 1999 szeptemberében 8 szervezet alakította, 3 millió Ft-os törzstőkével. A Dombóvári Ipari Parkban működő vállalkozások zömében kisvállalkozások, melyek legfeljebb csak néhány főt foglalkoztatnak. A vállalkozások jellemzően a feldolgozóiparban tevékenykednek, a nagyobbak bérmunkában külföldre termelnek, a kisebb cégek főleg kereskedelemmel foglakoznak. Az Ipari Park főként a foglakoztatás tekintetében megnyilvánuló markáns mezőgazdasági, élelmiszeripari és fémmegmunkáló jelleggel rendelkezik, a cég adatai nagyrészt tőkehiányról árulkodna, a piacaikat tekintve vegyes, külföldi és belföldi érdekeltségű vállalkozásokról beszélhetünk.
53
kívánják a telephelyet áthelyezni, hiszen ez a vállalat tovább fejlődéséhez nélkülözhetetlen lépés.
6.4.1. Beruházás pontos ismertetése A cég az előzőleg említett területre szeretné áthelyezni a működését és egy komplex technológiai fejlesztést szeretne megvalósítani. Ezt a beruházást a vállalkozás két ütembe tervezi megvalósítani. Lehetőségeihez mérten, amilyen mértékben lehetséges önerőből, illetve vissza nem térítendő állami támogatás bevonásával. Az I. ütem felállítanak egy 2000 m2-es festőműhelyt, gépészeti, technológiai kiszolgáló helyiségekkel együtt. A csarnok 2008 decemberében készült el, amelyben a legmodernebb technológiával kerülhet az acélszerkezetek festésre. A II. ütemben a lakatos üzem felépítése, gépesítése történik meg, szintén 2000 m2-re, a felépült festőműhely mellett. 2. ábra: Vállalat által megvalósítani kívánt technológiai sorrend alaprajza
Forrás: KRI-SA Kft. adatai alapján saját készítésű ábra
A fenti ábra a vállalat által megvalósítani kívánt technológiai sorrendet szemlélteti. Ez pontosan azt jelenti, hogy a gyártáshoz szükséges alapanyagot a kamionok behozzák az alapanyag tárolóba. Ezt követően az adott munkához tartozó alapanyag szállításra kerül a lakatosüzem daraboló részlegébe targoncával. Itt méretre szabják az anyagokat és azután a méretre szabott anyagokat az összeállító lakatosok a rajz dokumentáció alapján összeállítják és átadják a hegesztőknek, ők a szerkezetet a megadott paraméterek alapján készre hegesztik.
54
Ezt követően a termék átkerül a minőség ellenőrzésre. A késztermék minőség ellenőrzését a meósok végzik. Az ellenőrzött termékek átkerülnek a festőüzem revétlenitő részlegébe, ahol a vasszerkezet SA 2,5 tisztasági felületet kap. Majd a megtisztított szerkezet bekerül, a festőkabinba, ahol először kap egy alapozó réteget ezt követően pedig a RAL színskála szerint, a megrendelő által kiválasztott fedőréteget. A készre festett termék egy utolsó minőség ellenőrzésen esik át, amit majd csomagolás követ. Végül pedig a kiszállítják a késztermék tárolóba, ahol majd kamionra kerül, és ahonnan elszállítják az építési területre.
6.4.2. A I. ütem illetve az alapanyag és késztermék tároló költségvetése A már megvalósult, az I. ütemben épült 2000 m2-es csarnokot a kft. teljes egészében önerőből, azaz idegen tőke bevonása nélkül finanszírozta. Ehhez az elmúlt években megtermelt és a vállalkozásba visszaforgatott nyereség biztosította a fedezetet. Az üzemcsarnokba a berendezéseket, eszközöket a Gazdaságfejlesztési Operatív Program komplex vállalati technológia fejlesztését szolgáló mikro-, kis-, középvállalkozások számára nyújtott támogatás keretében elnyert pályázat segítségével teljesítették és megoldották a technológiai fejlesztését. 17. táblázat: A támogatás keretében elnyert összeg felhasználási terület szerinti felbontásban HR fejlesztéshez Eszközbeszerzések
kapcsolódó
Infrastrukturális
Piacra jutást
költségek
és ingatlan
segítő költségek
Összesen
beruházás 125. Üzemen kívüli ingatlanok,
8 909 580
8 909 580
épületek 131. Termelő gépek, berendezések,
100 416 000
100 416 000
szerszámok, gyártóeszközök 524. Hirdetés, reklám, propaganda
750 000
750 000
költségek 525. Oktatás és továbbképzés
936 000
936 000
költségei
Összesen
100 416 000
936 000
8 909 580
750 000
Forrás: KRI-SA Kft. adati alapján saját készítésű ábra
55
111 011 580
A projekt megvalósításának kezdete 2008. július 01. és a fizikai megvalósulásnak 2010. június 30.-áig meg kell történnie a pályázati feltételek szerint. A projekt elszámolható költségei összesen 111 011 580 forintot tesznek ki. Ebből az elnyerhető támogatás mértéke 40 %- t tesz ki, vagyis 44 404 632 forint, a további 60 % pedig az önerőm, azaz 66 606 948 forint. A pályázatban elnyert pénz a következő célterületekre irányul, amely a táblázatból is leolvasható: eszköz beszerzése (festő-szárító kabin, szemcseszóró berendezés, futódaru) piacra jutás segítése (fényképes cégbemutató brosúra tervezése és kivitelezése 2000 példányban), vállalati HR fejlesztés (német és angol nyelvoktatás), infrastrukturális és ingatlan beruházás (telephely útépítése). 18. táblázat: I. Ütem költségvetése
1. Alapozás 2. Acélszerkezet gyártás 3. Vázszerkezet szerelés 4. Burkolás 5. Darupálya 6. Csatorna 7. Elektromos szerelés 8. Gépészeti szerelés 9. Közüzemi költségek telken kívül 10. Közüzemi költségek telken belül 11. Reklámtábla Összesen épületen (belül+kívül) 12. Telek 13. Gépbeszerzés – Festőkabin 14. Gépbeszerzés – Szórógép 15. Gépbeszerzés – Daru Összesen
69 970 000 Ft 29 490 000 Ft 17 500 000 Ft 50 630 000 Ft 23 830 000 Ft 990 000 Ft 23 423 000 Ft 28 500 000 Ft 3 600 000 Ft 1 710 000 Ft 200 000 Ft 249 843 000 Ft 35 540 000 Ft 36 356 000 Ft 35 820 000 Ft 26 020 000 Ft 383 579 000 Ft
Forrás: KRI-SA Kft. adatai alapján saját készítésű táblázat
A projekt teljes költségvetése közel 400 millió Ft volt, amellyel a cég megduplázhatja a termelését. A fenti (I. ütemben történő) beruházás összetétele az alábbiak szerint alakult: 19. táblázat: A beruházás I. ütemének forrás szerinti összetétele
Projekt fázis (fő elemek)
Összeg (Ft)
Forrás
Csarnoképítés
272 567 420
Önerő
Gépbeszerzés
111 011 580
Összesen
383 579 000
Önerő és pályázati támogatás (40/60) Önerő és támogatás
Forrás: A KRI-SA Kft. adatai alapján sajátkészítésű ábra
56
Igen jól látható, hogy az I. ütemben megvalósított beruházásban a kft. az eddig „visszaforgatott” nyereséget (már megtermelt eredményt) használta fel és csak a gépbeszerzésekben folyamodott a támogatás adta finanszírozási lehetőséghez. A cég eddigi nyereséges működése tette lehetővé, hogy a beruházási projektet megvalósítsák és többletforrás, idegen tőke bevonása nélkül le is bonyolítsák. A hazai KKV-k esetében ritka és mindenképpen kivételes helyzetet látunk, mivel egy ilyen komoly projektnél egy átlagosnak mondható KKV, bizonyosan igénybe vesz banki forrást (beruházási hitel) és vagy lízing megoldást (gép, berendezések vonatkozásában). A vállalkozás is tapasztalta, hogy milyen nehézségekkel kell szembe nézni egy pályázási folyamat során. Ezzel szemben a folyósításnál már érezhető volt az ez irányba tett változtatások hatása és a megfelelő időben a vállalkozás részére bocsátották az elnyert összeget. Az festőműhely soronkívüliségét, az indokolta, a lakatosműhellyel szemben (II. ütem), hogy jelenlegi bérelt telephelyén a gyártás mellett a festési tevékenységet hely hiánya miatt nem tudta megoldani, ezért a telephelyétől 100 km-re található alvállalkozók szolgáltatásait kellett igénybe vennie. A szállítási költség miatt az áru bekerülési költsége növekedett, rontotta a cég versenyképességét. A projekt megvalósulásának köszönhetően az évi 1200 tonna acélszerkezet festése mellett várható bérmunkavállalással körülbelül 300 tonna/év mennyiséggel növelheti a kapacitását, miközben a saját önköltsége csökken. A fűthető festékkabin használatával a termék átfutási ideje is csökkenthető, ennek köszönhetően a termelékenység nő, amely különösen a téli időszakban fontos. A beruházás része volt 2 db 10 tonnás híddaru is, amivel a Kft. eddigi 2 tonnás emelési lehetőségét ötszörösére növeli. A saját hatókörön belül végzett festési munka a minőség javulásához vezet. A csarnok és daru méretnövekedése pedig biztosítja a termékprofil váltás lehetőségét. A pályázat keretein belül az eszközbeszerzésen túl megvalósult a társaság területén jelenleg meglévő kőzúzalékos üzemi út térkő burkolatúvá átépítése, amely biztosítja a telephely könnyű, balesetmentes megközelítését. Az új technológia piacra jutását, további partnerek szerzését segíti a marketing célt szolgáló szóróanyag, illetve fényképes bemutatkozó brosúra elkészítése. A humán erőforrás továbbképzése érdekében nyelvtanfolyamon vesznek részt a vállalat vezetői, ezzel javítva az európai piacon való érvényesülési lehetőségüket, amely hosszú távon elengedhetetlen a cég fejlődéséhez. 57
A teljes projekt megvalósulásával a vállalkozás növelni tudja a piaci részesedését, az új technológiatermelésbe állításával további munkavállalók alkalmazása válik szükségessé, elsősorban alvállalkozóknak nyújtott nagyobb megrendelésen keresztül, hozzájárulva ezzel a térség foglalkoztatási mutatóinak javításához. Az idei évben még sikerült a vállalatnak megvalósítani, a jövőre tervezett beruházását, a kültéri darupálya megépítését. A darupálya elkülönül az első ütemben megvalósított festő csarnoktól és egy fedetlen tároló felületet képez. A darupálya az alapanyag betárolásának, illetve az elkészült acélszerkezetek tehergépkocsira rakásának szervezett formában történő megkönnyítésére és gazdaságossá tételére szolgál, vagyis itt a betárolt alapanyag és az elkészült késztermék ideiglenes betárolása történik. Dolgozói létszámbővítést a darupálya építése során nem tervez. A vállalkozás a válság idején a meglévő munkaerő átcsoportosításán keresztül valósítja meg azt, hogy az időszakosan végzett rakodási munkát mindig az a munkacsoport végezze, aki a késztermék utolsó fázisában dolgozik. 20. táblázat: Kültéri darupálya költségei
6 088 000 Ft 1. Alapozás 9 880 000 Ft 2. Acélszerkezet gyártás 3 600 000 Ft 3. Acélszerkezet szerelés 6 840 000 Ft 4. Darupálya áram ellátása, tervezése 3 000 000 Ft 5. 2 db használt híddaru (10 t és 7,5 t) Összesen 29 408 000 Ft Forrás: KRI-SA Kft. adatai alapján sajátkészítésű táblázat
A fenti táblázatból láthatjuk e beruházás költségeit, amely közel 30 millió forint és a vállalkozás szintén önerőből valósította meg. 21. táblázat: A beruházás I. ütemének és a darupályának a forrás szerinti megoszlása
Projekt fázis (fő elemek)
Összeg (Ft)
Forrás
Csarnoképítés (I. ütem)
272 567 420
Önerő
Gépbeszerzés
111 011 580
Darupálya
29 408 000
Önerő és pályázati támogatás (40/60) Önerő
Összesen
412 987 000
Önerő és támogatás
Forrás: A KRI-SA Kft. adatai alapján saját készítésű ábra
6.4.3. A II. ütem finanszírozása A vállalat a II. ütemben egy acélszerkezet gyártó üzem felépítését tervei, amely a festő csarnokhoz hasonlóan szintén 2000 m2 alapterületű. A gyártó csarnokban a meglevő 58
gépeik lesznek áttelepítve, de amennyiben az anyagi lehetőségeik megengedik új gépek beszerzésével is szeretnék a minőséget és a hatékonyságot tovább fokozni. A projekt költségeit a következő táblázatban összefoglalva láthatjuk: 22. táblázat: II. Ütem költségvetési terve
1. Alapozás 2. Acélszerkezet és darupálya gyártás 3. Vázszerkezet szerelés 4. Burkolás 5. Elektromos szerelés 6. Víz, fűtés 7. 2 db 10 tonnás híddaru Összesen
17 100 000 Ft 42 050 000 Ft 2 600 000 Ft 26 550 000 Ft 16 000 000 Ft 14 000 000 Ft 26 000 000 Ft 144 300 000 Ft
Forrás: KRI-SA Kft. adatai alapján saját készítésű táblázat
A cég további fejlesztéséhez, növekedéséhez már nem tud csupán saját forrásból dolgozni, így az új beruházáshoz külső forrás, finanszírozás bevonására lesz szüksége. Felmerülhet ismét a pályázat, mind gépek vagy a csarnok építés kapcsán, de az új és használt eszközök tekintetében az eszközlízing igénybevétele is megfontolandó. A lízingnél kedvező helyzetet jelent, hogy maga a lízingtárgy lehet az ügylet, az üzlet biztosítéka, ahhoz nem szükséges egyéb vagyontárgy további felajánlása. A cég számára, a megtérülést és jövedelemtermelő képességet figyelembe véve, egy deviza alapú, hosszú lejáratú beruházási hitel megfelelő lehet. A kedvező mutatószámok és az eddigi beruházások is pozitív tényezőként hatnak a hitelfelvételnél. 23. táblázat: A teljes beruházás finanszírozása forrás megszerzése szerinti megoszlásban
Projekt fázis (fő elemek)
Összeg (Ft)
Forrás
Csarnoképítés (I. ütem)
272 567 420
Önerő
Gépbeszerzés
111 011 580
Darupálya
29 408 000
Önerő (60%) és pályázati támogatás (40%) Önerő
Csarnoképítés (II. ütem)
144 300 000
Összesen
557 287 000
Pályázati támogatás, lízing és beruházási hitel Önerő (66%), pályázati támogatás, lízing és beruházási hitel (34%)
Forrás: A KRI-SA Kft. adatai alapján saját készítésű táblázat
A táblázatból is jól látható, hogy a projekt megvalósításánál a vállalkozás, igyekszik önerőből növekedni. Jelen esetben e beruházásnál az önerő mértéke 66 %-t tesz ki. Ez is igazolja a korábbi fejezetekben írtakat, hogy a vállalkozások első sorban saját forrásokból „építkeznek” és csak utána gondolkodnak külső forrás bevonásában.
59
Összefoglalva elmondható, hogy a társaság fejlesztési projektjének megvalósítását az indokolja legjobban, hogy olyan térségben kívánja a beruházását megvalósítani, ami nagy fejlesztési lehetőségeket hordoz magában, erőteljes fejlődést mutat, és igyekszik a Dél-Dunántúli Régiót európai szintre felzárkóztatni, ami Magyarország számára előnyökkel járhat. A projekt hosszú távú fenntarthatósága maximálisan biztosított. A már több éve működő vállalkozás sikeres képet mutat, ami az e területen szerzett nagy tapasztalatnak, gyakorlatnak köszönhető. A vállalat gazdasági-pénzügyi feltételei stabilak, a projekt megvalósulásával teremetett új technológia egyszerre szolgálja a működés szervezésének korszerűsítését és a gazdaságosság, hatékonyság javítását.
60
7. Összegzés A dolgozatom megírásával azt a célt tűztem ki, hogy a kis- és középvállalati kör egy átfogó képet kapjon arról, hogy a bankok és a pályázati rendszerek, milyen struktúrában milyen kedvezményes forrásokat közvetítenek e szektor szereplői felé. Továbbá, hogy egy esettanulmányon keresztül is bebizonyítsam, hogy a kis és középvállalkozások valóban előnyben részesítik az önerőből történő finanszírozást és egyre nagyobb arányban veszik igénybe a pályázati rendszer által kínált lehetőségeket. A KKV szektorról, elmondhatjuk, hogy a tulajdonosi struktúráját tekintve az egyre kisebb vállalkozások a jellemzőek, amely maga után vonja azt a tényt, hogy az irányítás kevésbé különül el a tulajdonos személyétől. Továbbá e vállalkozások alacsony tőkeellátottsága azt eredményezi, hogy tőkekímélő tevékenységi körökre térnek át a fennmaradás érdekében. Ilyen tevékenységi körök közé tartoznak a munkaerő-intenzív ágazatok, mint például a kereskedelem, a járműjavítás, az ingatlanügyletek, építőipar, mezőgazdaság és a gazdasági szolgáltatások. Mindez azt eredményezi, hogy annak ellenére, hogy a KKV-k 99,8% -t teszik ki az összes vállalkozásnak Magyarországon és európai szinten egyaránt, mégis gyenge az alkupozíciójuk a vevőkkel, szállítókkal, az állammal és a pénzügyi intézményekkel szemben. A finanszírozási sajátosságaikat tekintve elmondható, hogy alulfinanszírozottak és likviditási problémákkal küzdenek. Kénytelenek szállítói hitelt adni a beszállítóiknak, amely magas kockázattal jár számukra a nem fizető vevők miatt, ezzel szemben ők nehezen kapnak szállítói hiteleket. Leginkább a kisösszegű, rövidlejáratú hiteligénylés jellemzi őket, amelynek az okai abból adódnak, hogy munkaerő-intenzív ágazat, kicsi a vállalat méret és gyakoriak a likviditási problémák. KKV-k likviditási, finanszírozási problémái a következő okokból adódhatnak: alacsony tőkeellátottság a gyenge tőkeerejű tulajdonosok, a „családi vállalkozások”, valamint az alacsony volumenű eredmények miatt. Sajnálatos módon a legtöbb KKV cégre nem jellemző a profit visszaforgatása a vállalkozásba, a saját tőke növelése és ezáltal a stabil tőkehelyzet megteremtése. Legfőképpen a belső finanszírozás jellemző rájuk, kb. csak 20 % az, aki bevon hitelt is. A gyenge alkupozíciójukból kifolyólag nem képesek megoldani a vissza nem térítendő támogatások előfinanszírozását sem.
61
A pályázati rendszer korábbi hibái, főként a bonyolult pályázati rendszerre, az egymástól elkülönült szervezeti eljárásokra, a hosszú támogatási folyamatokra és az elhúzódó kifizetésre valamint a túlzott mértékű biztosítékok körére vonatkoztak. Azonban a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (2007–2013) végrehajtása során figyelembe vették a GVOP közbenső értékelés ajánlásait, amelyek a pályázati adminisztráció egyszerűsítése irányába hatottak. Mint például, az objektív kritériumrendszer felállítása, amely egységes belépési feltételeken, a múltbeli gazdasági teljesítmény értékelésén, területi elhelyezkedésen és automatikus eljárásrenden alapul, valamint az átláthatóság szempontjának figyelembevétele, amely szerint minden pályázati útmutatónak része a pontozási rendszer, amely alapján a pályázó előre kiszámolhatja, hány pontot tud elérni. Ennek eredményeként megnövekedett a vállalkozások hajlandósága a pályázati úton történő finanszírozások irányába. A KRI-SA Kft. igen jól szemléltette azt, hogy egy komoly fejlesztést kitűző cégnek igenis szüksége van a saját forrásokra, az önerő bevonására a jó tervezhetőség és biztos üzleti siker érdekében. Még mindig vannak rossz tapasztalatok a banki hitelfelvételek kapcsán, így érthető, hogy első körben a KKV-k a belső finanszírozást részesítik előnyben. A külső forrásbevonás feltételei ugyanis szigorúak: kiváló pénzügyi adatok, jó piaci kilátások, elfogadható biztosítéki rendszer és megbízható tulajdonosi háttér szükséges, hogy számukra kedvező döntés szülessen.
62
8. Ábrák és táblázatok jegyzéke
Táblázatok 1. táblázat: A kis- és középvállalkozások definíciója az EU ajánlása szerint ............................. 6 2. táblázat: Kis- és középvállalkozások definíciója..................................................................... 8 3. táblázat: Az Európai Unió (EU-27) nem pénzügyi szektorba tartozó vállalkozásainak fő jellemzői 2007-ben ...................................................................................................................... 9 4. táblázat: A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók százalékos megoszlása méretkategóriák szerint 2007-ben ............................................................................................. 12 5. táblázat: A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint (db).......... 13 6. táblázat: A regisztrált társas vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint (db).............. 14 7. táblázat: A regisztrált vállalkozások százalékos megoszlása gazdasági ágak szerint (%) .... 15 Forrás: KSH adatbázisa alapján saját készítésű táblázat ........................................................... 15 8. táblázat: Regisztrált vállalkozások számának regionális megoszlása (egyéni és társas vállalkozások összesen)............................................................................................................. 16 9. táblázat: A gyakorlatban létező finanszírozási eszközök a tőke eredete és fajtája szerint .... 17 10. táblázat: Magyarország, az EU, az újonnan csatlakozott és a régi tagországok GDP arányos finanszírozási piacai 2007 ......................................................................................................... 23 11. táblázat: A KKV szektor által felvett banki hitelek lejárat szerint ...................................... 28 12. táblázat: A banki hitelezés folyamatának elemei ................................................................ 32 13. táblázat: Versenyt erősítő és ösztönző GOP intézkedések .................................................. 35 14. táblázat: A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) rendelkezésére álló keretek prioritási tengelyenként (2007- 2013) ....................................................................................... 36 15. táblázat: A kis-és középvállalkozások számára odaítélt európai uniós támogatások alakulása 2007 és 2008 között.................................................................................................. 36 16. táblázat: A KRI-SA Kft. SWOT elemzése .......................................................................... 53 17. táblázat: A támogatás keretében elnyert összeg felhasználási terület szerinti felbontásban 55 18. táblázat: I. Ütem költségvetése............................................................................................ 56 19. táblázat: A beruházás I. ütemének forrás szerinti összetétele ............................................. 56 20. táblázat: Kültéri darupálya költségei ................................................................................... 58 21. táblázat: A beruházás I. ütemének és a darupályának a forrás szerinti megoszlása ............ 58 22. táblázat: II. Ütem költségvetési terve .................................................................................. 59 23. táblázat: A teljes beruházás finanszírozása forrás megszerzése szerinti megoszlásban...... 59
Ábrák 1. ábra: A társas és egyéni vállalkozások számának változása 2000 és 2009 között .......... 12 2. ábra: Vállalat által megvalósítani kívánt technológiai sorrend alaprajza .............................. 54
63
9. Irodalomjegyzék Könyvek •
Apatini Kornélné: Kis- és középvállalkozások finanszírozása, Budapest, KJK, 1999
•
Béza Dániel - Csapó Krisztián –Farkas Szilveszter – Filep Judit – Szerb László: Kisvállalkozások finanszírozása, Budapest, Perfekt Kiadó, 2007
• Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan; Aula Kiadó, Budapest, 1997. • Christopher M. James – Clifford W. Smith, JR., Sulyok-Pap Márta: Kereskedelmi bankok, Budapest, Panem-McGraww- Hill, 1996 • Dr. Bíró Tibor –Dr. Pucsek József – Dr. Sztanó Imre: Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése, Budapest, Perfekt, 2001 • Dr. Katits Etelka: Pénzügyi döntések a vállalat életciklusaiban, Budapest, KJKKerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2002, pp.19-61, 71-98 • Dr. Roóz József: Vállalkozás-gazdálkodási ismeretek, Budapest, Perfekt, 2005 • Illés Istvánné: Vállalkozások pénzügyi alapjai,Budapest, Saldo, 2007 • Katits Etelka: Pénzügyi döntések a vállalat életciklusaiban, Budapest, KJK, 2002 • Kállay László – Imre Szabolcs: A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana, Budapest, AULA, 2004 • Kraslet Péter: Tervezés a vállalkozások gyakorlatában, Budapest, Perfekt, 2003 • Richard A. Brealey – Stewart C. Myers – Sághi Márta: Modern vállalati pénzügyek, Budapest, Panem kiadó, 2005 • Várhegyi Éva: Bankok versenyben -A magyar bankpiac állapota fejlődése és jövője, Budapest, Pénzügykutató Rt., 1995
Újság, folyóirat • Bácskai Tamás (2003): Áttörés a kis- és középvállalatok finanszírozásában? Bank és Tőzsde 2003. 11. évfolyam 11. szám • Bálint András (2004): Hogyan tovább KKV-k. Vezetéstudomány 2004. 35. évfolyam, Különszám • Dr. Augusto Cocchioni (2006): Bázel II.; Bank- és cég világ kapcsolatának, együttműködésének új módja. Il Ponte, 2006. november-december pp. 41-45. 64
• Fülöp Judit (2006): A generáció kihívása a magyar KKV szektorra. Vezetéstudomány 2006. 37. évfolyam 6. szám • Magyarné Szabó Krisztina: A hazai kis és középvállalkozások értékelése és a számukra rendelkezésre álló pályázati lehetőségek. Gazdaság és Statisztika 2004. 16. évfolyam 2. szám • Straubné – Tatay (1998) : Növekedés és likviditás menedzsment. Bankszemle 1998/9-10 • Szerb László (2008): A hazai kis- és középvállalkozások fejlődését és növekedését befolyásoló tényezők a 2000-es évek közepén. In: Vállalkozás és Innováció 2. évfolyam 2. szám; 2008 II. negyedév pp.: 1-35
Egyéb kiadvány • Bilek Péter – Barkó Tamás – Czakó Veronika – Pellényi Gábor (2006): A mikró-, kis-, és középvállalkozások külső forrásbevonásának alakulása 2000-2005 között, Budapest, Gazdaság és Közlekedési Minisztérium, 2006 • Csubák Tibor Krisztián (2003): Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon – PhD. Értekezés, Budapest, 2003 • Éves jelentés – Kis- és Középvállalkozások helyzete 2007, Budapest, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2008 • Éves jelentés – Kis- és Középvállalkozások helyzete 2008, Budapest, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2007 • Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek vizsgálata – A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi intézkedésinek megalapozása, Budapest, 2007 • Némethné Gál Andrea: Statisztikai módszerek alkalmazásának lehetőségei a kis- és középvállalkozások versenyképességének elemzésében, 2006, Győr • Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt.: A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásainak alakulása, a forrásbevonást befolyásoló tényezők 2005-2007 (2008. november 20.)
Internetes források • 2004.évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról http://www.complex.hu/kzldat/t0400034.htm/t0400034_4.htm Letöltve: 2009 – 10 – 01
65
• Aschenbrenner Sándor (2009): Könnyebben lehívható pályázati pénzek http://www.vallalkozoinegyed.hu/20090326/palyazati_rendszer_valtozas__konnyites_vallalkozas_szamara Letöltve: 2009 – 11 – 23 • Bartha Attila (2009): A vállalatok már léptek http://www.vg.hu/velemeny/a-vallalatok-mar-leptek-269066 Letöltve: 2009 – 10 – 09 • David Audretsch – Rob van der Horst – Ton Kwaak- Roy Thurik (2009): First Section of the Annual Report on EU Small and Medium-sized Enterprises EIM Business & Policy Research, Zoetermeer, January 12, 2009 http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/craft/sme_perf_review/doc_08/spr0 8_annual_reporten.pdf Letöltve:2009 – 11 – 09 • Dr. Misákné Schmidt Enikő (2008): KKV-k finanszírozása a globális pénzügyi válság után http://www.pbkik.hu/index.php?id=11423 Letöltve: 2009 – 09 – 05 • Csabai Károly (2009): Forráspontok – Kis- és középvállalkozások finanszírozása http://www.hitelgarancia.hu/hu/print/717 Letöltve: 2009 – 09 – 18 • Cseke Hajnalka (2009): Fékez vagy felrepít az uniós pályázat? http://www.fn.hu/hetilap/20090915/hideg_is_meleg_is_230011/ Letöltve:2009 – 10 – 17 • Ecoline (2009): A régió éllovasává válhat Magyarország – A fejlődés motorja a KKV-szektor lehet http://ecoline.hu/ceg/20091105_kkv_citi.aspx Letöltve: 2009 – 11 – 08 • EU Portál: Kis- és középvállalatok http://www.eutanfolyam.hu/?sid=&m=15&l=2 Letöltve:2009 – 11 – 08 • Fekete Emese – Tóth Tamara (2009): Csökkenthető a céges bankköltség http://www.fn.hu/hetilap/20090817/elfolyo_koltsegek_227671/ Letöltve: 2009-10-17 • Figyelő Net Online (2009): Felzárkóznak a közép-európai KKV-k http://www.fn.hu/vallalkozas/20091015/felzarkoznak_kozep_europai_kkv/ Letöltve: 2009 – 10 – 17 • Figyelő Net Online (2008): Kik is a KKV-k valójában? http://www.fn.hu/vallalkozas/20080519/kik_is_kkv_k/ Letöltve: 2009 – 10 – 17 66
• Figyelő Net Online (2009): Visszaestek a KKV-beruházások http://www.fn.hu/cegek/20090318/visszaestek_kkv_beruhazasok/ Letöltve:2009 – 10 – 17 • Heti Világ Gazdaság Online (2009): Hogyan nyerjünk milliárdokkal többet, mint a keret? http://hvg.hu/kkv/20090915_fejlesztesipalyazatok.aspx Letöltve: 2009 – 09 – 18 • KSH Statadat adatbázisa www.ksh.hu letöltve:2009 – 09 – 11 • Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (2007): KKV finanszírozás az EU-ban http://www.mkik.hu/index.php?id=2985 Letöltve: 2009 – 11 – 09 • Manfred Schmiemann (2008): Industry, trade and services – Enterprises by size class – overview of SMEs inthe EU - Eurosat:Statistic in focus 31/2008 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-SF-08-031/EN/KS-SF08-031-EN.PDF Letöltve: 2009 – 10 – 17 • Manfred Schmiemann (2009): Industry, trade and services –SMEs were the main drivers of economic growth between 2004 and 2006 - Eurosat:Statistic in focus 71/2009 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-SF-09-071/EN/KS-SF09-071-EN.PDF Letöltve:2009 – 10 – 17 • Menedzsment Fórum Online (2008): Fejlesztések: belső vagy külső forrásból? http://www.mfor.hu/hasznos_percek/Fejlesztesek__belso_vagy_kulso_forrasbol_.h tml Letöltve:2009 – 11 – 08 • Nagy Henrietta: Kis- és középvállalatok szerepe a regionális folyamatokban http://www.avacongress.net/ava2003/cd/pdf/D187.pdf Letöltve:2009 – 10 – 15 • Statisztikai Tükör III. évfolyam 65. szám 2009. május 21. Vállalkozások demográfiája, 2007 www.ksh.hu Letöltve:2009 – 10 – 16 • Statisztikai Tükör III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 www.ksh.hu Letöltve:2009 – 10 – 16
67
• Statisztikai Tükör III. évfolyam 109. szám 2009. augusztus 04. A kis- és középvállalkozások helyzete www.ksh.hu Letöltve: 2009 – 10 – 16 • Szirmai S. Péter – Vrannai Katalin (2009): Ölbe tett kézzel nincs válságkezelés http://www.fn.hu/hetilap/20090825/olbe_tett_kezzel_228251/ Letöltve: 2009 – 10 – 17 • Új törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2004. http://www.gkm.gov.hu Letöltve: 2009 – 10 – 11 • Üzlet és Siker Online (2009): Duplájára nőtt az elnyerhető támogatások összege http://www.fn.hu/uzleti_kornyezet/20090409/duplajara_nott_elnyer/ Letöltve:2009 – 10 – 17 • Üzlet és Siker Online (2009): Leginkább hiteleket vennének fel a cégek http://www.fn.hu/uzleti_kornyezet/20090415/leginkabb_hiteleket_vennenek_fel/ Letöltve:2009 – 10 – 17 • Világ Gazdaság Online (2009): A vállalkozások harmada számol forrás bevonásával http://www.vg.hu/gazdasag/a-vallalkozasok-harmada-szamol-eu-forrasbevonasaval-284017 Letöltve: 2009 – 10 – 17 • Világ Gazdaság Online (2009): KKV-szektor: szemléletváltás nélkül http://www.vg.hu/gazdasag/kkv-szektor-szemleletvaltas-nelkul-nincs-siker-282643 Letöltve: 2009 – 10 – 17 • Világ Gazdaság Online (2009): Még nem természetes pályázni http://www.vg.hu/kkv/meg-nem-termeszetes-palyazni-291818 Letöltve: 2009 – 10 – 20 • Világ Gazdaság Online (2009): Több az elutasított igénylés – nehezedik a KKV-k helyzete http://www.vg.hu/vallalatok/tobb-az-elutasitott-igenyles-nehezedik-a-kkv-khelyzete-282960 Letöltve: 2009 – 10 – 17 • Világ Gazdaság Online (2009): Válságkezelés EU-támogatással http://www.vg.hu/kkv/valsagkezeles-eu-tamogatassal-291608 Letöltve: 2009 – 10 – 20
68
I. Melléklet – KRI-SA Kft. mérleg főadatainak elmozdulása 2003 és 2008 között
Eszköz oldal Eszközök (1000 Ft) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 6. Készletekre adott előlegek II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból 5. Egyéb követelések III. Értékpapírok 4. Forgási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások 2. Költségek ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Eszközök összesen
69
2003 25
2004 39
2005 17
2006 13
2007 16
2008 42
25 13 10 2
39 25 22 2
17 7 8 1 1
13 4 8 1
16 8 7 0,4 1,6
42 5,9 4 0,1 28 4
75
61 23 11 12
83 25
87 13
58 5
25
13
84 7 3 4
22 9 13
47 30 18
47 34 13
53 38,5 14,5
22 4 18
100
16 11 4 0,12 12 10,88
100
100
29 19,5 9,5 34 34 27 14 2 0,01 25 13,99
100
100
4,8 0,2 31,7 19,7 12 0,3 0,3 20 4 16
100
II. Melléklet – KRI-SA Kft. mérleg főadatainak elmozdulása 2003 és 2008 között
Forrás oldal Források (1000 Ft)
2003 2004 2005 2006 2007 2008
D. Saját tőke I. Jegyzett tőke
52 4
61 5
29 2
57 1
72 1
76 1
14
52
24
7
29
26
7
1
1
11
16
25
27
3
2
38
26
24
48
39
69
42
27
24
II. Jegyzett de még be nem fizetett tőke III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérlegszerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszúlejáratú kötelezettségek
6
5
1
5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
6
3
1
8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
2
III. Rövid lejáratú kötelezettségek
42
39
2. Rövid lejáratú hitelek
15
16
69
37
27
3
3. Vevőktől kapott előlegek
16
7
13
12
69
8
8
G. Passzív időbeli elhatárolások
2
1
1
2. Költségek ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
2
1
1
100
100
100
4. Kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból
27
8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
22 1
Források összesen
100
70
100
23
20
100
III. Melléklet – KRI-SA Kft. eredményei 2003 és 2008 között Eredménykimutatás 1000 FT 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02 . Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Sajáttermelésű készletek állomány változása III. Aktivált saját teljesítmények értéke (+‐3+04) III. Egyéb bevételek 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 0.8 Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+‐II+III‐IV‐V‐VI‐VII) 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+‐20+21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII‐ IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény(+‐A+‐B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rednkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X‐XI) E. Adózás előtti eredmény(+‐C+‐D) XII. Adó fizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (+‐E‐XII) 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (+‐F+22‐23)
71
2003 54,626 91,019 145,645
2005 93,606 103,065 196,671 26,735 26,735 130 125,156 26,907 1,080 1,312 55,934 210,389 2,052 51 803 2,906 3,779 1,391 4,981 616 616 1,711 1,125 2,836 ‐2,220 2,761
2006 54,297 501,358 555,655 ‐5,645 ‐5,645 40 269,847 43,660 2,142
2007 30,701 533,539 564,240 ‐16,540 ‐16,540 282 278,227 58,221 1,657
2008 51,827 768,678 820,678 6,815 6,815 865 434,450 139,230 1,915
51,222 121,393 450 49 182 681 1,561 918 21,092 1,311 1,311 663 529 1,192 119 21,211
2004 84,387 72,168 156,555 7,450 7,450 130 77,394 27,47 800 3,729 43,879 153,272 1,908 421 763 3,092 2,896 1,590 3,285 591 591 1,231 813 2,044 ‐1,453 1,832
118,453 434,102 2,529 1,406 1,163 5,098 4,616 3,534 102,695 9,401 9,401 1,226 5,261 6,487 2,914 105,609
97,393 435,498 2,940 1,012 1,845 5,797 5,486 4,280 96,921 8,232 8,232 1,009 8,679 9,688 ‐1,456 95,465
117,114 692,709 3,600 1,707 1,876 7,183 4,954 9,322 114,017 27,737 27,737 1,307 24,316 25,623 2,114 116,131
21,211 2,931 18,280
1,832 0,094 1,738
2,761 464 2,297
18,28
1,738
2,297
105,609 13,89 91,719 6,000 85,719
95,465 14,860 80,605 6,000 74,605
116,131 14,341 101,790 7,500 94,290
52,762 16,704 705
IV. Melléklet – A festőcsarnok építésének képi dokumentációja Festőcsarnok szerkezete
Festő csarnokburkolás után
Darupálya, a csarnokon belül 72
Revétlenítő
Festőkabin
73