A HATÁRON ÁTNYÚLÓ MUNKAERŐ-PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉS TAPASZTALATAI A Magyar–Szlovák foglalkoztatási program (MASLOW)
Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Szerkesztette:
Dr. Stadinger Csaba
A kiadvány az „INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel” című, TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 számú projekt keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg
- 2010 -
Magyar–Szlovák foglalkoztatási program (MASLOW) és partnerség
I. A gazdaság és munkaerőpiac helyzete Észak-Magyarországon és Kassa körzetében A magyar és szlovák munkaügyi szervezet a gazdaság szereplői, a kamarák, a civil szervezetek, a képző helyek, az önkormányzatok közötti együttműködésre jó példákat találunk az elmúlt években, évtizedekben. A két földrajzi térség – az Észak-magyarországi régió, valamint a dél-kelet szlovákiai térség – gazdasági, ökonómiai, populációs és foglalkoztatási - munkaerő-piaci helyzete számos azonosságot mutat, hasonlóak a foglalkoztatási-szociális problémák, bár nyilván eltérő az egyes kistérségek gazdasági potenciája, fejlettsége. A teljesség igénye nélkül bemutatunk ezen körülmények közül néhány szemelvényt: Az észak-magyarországi régiót a 2010. január 1-jei közigazgatási állapot szerint 610 település alkotja, amelyből 43 város, ebből 3 megyei jogú. A régió településszerkezetét alapvetően az apró- és törpefalvak jellemzik, melyek több mint felénél a lélekszám nem éri el az 500 főt. A régióban 2010. év elején hazánk népességének 12,1%-a, 1,21 millió fő élt, 6,3%-kal kevesebb, mint 2002 év elején. A népességszám csökkenése nagyobb az országosnál (1,6%) és nem egyformán érintette a régiót alkotó három megyét. A népesség-fogyás mértéke Borsodban a legnagyobb (7,5%). A régióban a népességet alakító tényezők közül 2006-tól a vándorlási veszteség a meghatározó, a természetes fogyás kisebb szerepet játszik, de a régió minden megyéjére jellemző. A programmal érintett határmeneti 8 térség lakónépessége 2010. január 1-jén 268 ezer fő volt, s a térségek szinte kivétel nélkül tipikusan aprófalvas jelleget öltenek.
A Kassai régiónak 349 072 fős lakosságának kétharmada a városban él. Kassa körzetéhez 114 település tartozik (két város: Medzev Mecendzéf és Moldava nad Bodvou Szepsi, illetve 112 község), a vidék lakossága 115 192 fő. Megfigyelhető a lakosság létszámának változása a város és a vidék között. A városi járásokban csökkenő tendencia tapasztalható (578 személy elköltözése), vidéken viszont nőtt a lakosság száma (1109 fővel).
Magyarország Budapest központú közlekedési hálózatának sugaras felépítéséhez ÉszakMagyarország is szervesen kapcsolódik. Az észak-magyarországi régióban a közlekedés gerincét az M3 autópálya adja. A három megyeszékhely közül Miskolc közvetlenül, Eger
és Salgótarján közvetve csatlakozik az autópálya rendszerhez. A 3. számú főútvonal átszeli az egész régiót, ezen kívül Nógrád megyében halad a 2. számú főút. Az elmúlt időszakban az autópálya kiépítésével sokat javult ugyan a közlekedési helyzet, de ez a régió északi térségeinek (a salgótarjáni, ózdi és sátoraljaújhelyi kistérségek) elérhetőségén nem sokat módosított. Legkedvezőtlenebb helyzetben a közlekedési szempontból perifériális térségek, ezen belül is a határ menti térségek vannak. A vasúthálózat tekintetében meghatározó a Budapest-Miskolc vasútvonal, amely a legnagyobb forgalmat bonyolítja le és megteremti az összeköttetést Szlovákiával is.
A Kassai régióban nagyon elmaradt az autópályák építése. Nem kielégítő az utak hálózata sem. A rossz úthálózat az egyik fő visszatartó ereje a vállalkozási kedvnek és a beruházásoknak. A szomszédos országokkal és a többi szlovákiai régióval csak gyorsforgalmi utakkal van összekötve kelet- nyugat és észak dél irányokban. Autópálya egyedül Prešov Eperjesig vezet északi irányban.
A gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottsági szint, a munkanélküliség alapvetően a gazdaság mindenkori állapotától függ. Észak-Magyarország a fontosabb gazdasági mutatók tekintetében a régiók rangsorában az utolsók között van. Észak-Magyarországon az országoshoz hasonlóan a gazdasági szerkezet az utóbbi években változott. Ebben meghatározó szerepet játszott többek között a széleskörű privatizáció, a vállalkozások számának jelentős emelkedése, a külföldi tőkebefektetések és a piac hatásai. A régió gazdasági szerkezete két vetületben tér el az országostól: az ipar hozzájárulása a hozzáadott értékhez a hazai átlagnál nagyobb, míg a szolgáltatásoké kisebb. Az ipar elhelyezkedése koncentrált, melyet alapvetően a helyi erőforrások, természeti adottságok határoznak meg, de befolyásoló tényezők közé tartoznak az iparfejlesztési döntések is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ipar a Sajó völgyében, a borsodi iparvidéken – Kazincbarcika, Miskolc, Tiszaújváros – koncentrálódik. Vezető ágazatcsoport Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vegyipar, emellett számottevő még a gépipar. A programmal érintett 8 kistérségekben meghatározó ágazat a feldolgozóipar (pl. vegyipar) és a mezőgazdaság, ez utóbbi a munkaerő-felvétel szempontjából szezonális jellegű (pl. a szőlészet-borászat, vagy gyümölcsszedés kínál munkaalkalmat). Emellett jellemzően az idegenforgalom, szolgáltatási-kereskedelmi szektor területén működő cégek adnak megélhetést az itt élőknek.
Észak-Magyarországon 2009. január 1-jén 138 ezer bejegyzett vállalkozást tartottak nyilván, ez az országos adat 9%-át teszi ki. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 113, ami az országos átlag háromnegyede. A vállalkozások számának összetételét vizsgálva megállapítható, hogy az országos arányokhoz képest régiónkban alacsonyabb a társas vállalkozások aránya (28% szemben az országos 36%-kal), így az egyéni vállalkozók esetében az arány magasabb. A vállalkozások elaprózottsága mind a régió, mind az országos adatokra egyaránt jellemző, különbség alig mutatkozik. 2009. január 1-jén a társas vállalkozások mintegy 98%-a tartozott (0-49 főig) a kisvállalkozások kategóriájába, ezen belül 88% a mikro vállalkozások aránya. A nagyvállalkozások aránya a régióban még a fél százalékot sem éri el. 2009. év elején Borsod megyében 71,6 ezer vállalkozást tartottak nyilván, melynek több mint kétharmada egyéni vállalkozás volt. A programmal érintett 8 munkaügyi körzetben 20,1 ezer vállalkozást tartottak nyilván, az egyéni vállalkozás részaránya azonban magasabb a megyei átlagnál, közel háromnegyedes. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a megyében az országostól jóval alacsonyabb (102 db), míg a célkörzetek szinte mindegyikében még ettől is alacsonyabb (53 és 98 db közötti). A munkáltatói kört tehát döntően a mikro-, kis- és középvállalkozások alkotják.
A bruttó hazai termék adatai mind a termelés tömegéből való részesedést, mind az egy főre jutó értéket tekintve minden más mutatónál jobban és komplexebben fejezi ki az ország
egyes
területeinek
fejlettségében
és
teljesítményében
megmutatkozó
különbségeket. A rendelkezésre álló 2008. évi területi adatok szerint ÉszakMagyarországon a bruttó hazai termék alig 8%-át állították elő, a legmagasabb értéket produkáló Közép-Magyarország és a régió részaránya közötti különbség az évtized eleji 5szörösről 6-szorosra emelkedett. Bár az egy főre jutó GDP növekedési üteme a régióban alig maradt el az országos átlagtól, nagyságát tekintve azonban továbbra is csak 61,8%-át teszi ki annak, az észak-alföldi (62,6%) mellett a legalacsonyabb az országban. Ezekkel az értékekkel a régiók rangsorában egy helyet visszalépve - az évtized elejéhez hasonlóan újból az utolsó, azaz a 7. helyen áll. A régión belüli eltérések továbbra is jelentősek. 2008ban a régióban egy lakosra 1,6, B.-A.-Z. megyében 1,7, Hevesben 1,8, Nógrádban 1,2 millió Ft GDP jutott. Országos összehasonlításban Heves a 12., Borsod-Abaúj-Zemplén a 17., Nógrád a rangsor utolsó helyén állt.
Az észak-magyarországi regionális Munkaügyi Központ 27 kirendeltsége 2010. július végén 104,4 ezer álláskeresőt tartott nyilván, legnagyobb hányaduk (63%-uk) BorsodAbaúj-Zemplén megyei. Az álláskeresők összetételére jellemző, hogy többségük (53%) férfi, a 25 év alattiak arány 17%, az 50 éves vagy ettől idősebb korosztályé 18%, és csaknem minden második álláskereső (44,4%-uk) az általános iskola 8 vagy kevesebb osztályát végezte csupán. Az álláskeresők közül minden harmadik tartós munkanélküli, azaz egy évnél is régebben nem talál képzettségének megfelelő állást a munkaerőpiacon. A munkanélküliség térségi alakulása tekintetében az előző évtized elején kialakult nagy eltérések napjainkig tovább élnek. A régió déli, és nyugati részén fekvő (munkahelyekkel jobban ellátott) kistérségekben (Hatvan, Gyöngyös, Eger, Rétság, Balassagyarmat) viszonylag kedvező, 11-13% körüli a regiszter alapú ráta, míg az északi és keleti, munkahely-hiányos, illetve az ipari szerkezetváltás által érintett körzetekben (pl. Gönc, Encs, Edelény, Szikszó, Ózd) helyenként a 33-55%-ot is eléri. A program által érintett munkaügyi körzetekben él a régióban nyilvántartott álláskeresők 30%-a, a Borsod megyeiek közül pedig minden második álláskereső. Összetételük a munkaerő-piaci esélyeket leginkább befolyásoló jellemzők tekintetében kedvezőtlenebb, mint a régió egyéb területein. Az szakképzetlenek aránya több körzetben 60% feletti, s ez párosul azzal, hogy az átlagosnál jóval magasabb a tartósan munkanélküliek és az önkormányzatok által megállapított szociális típusú ellátásban részesülők aránya is. A szakmunkás vagy szakközépiskolai végzettségűek részesedése az iparosodott területeken magasabb, 41-54% körüli (Kazincbarcika, Ózd, Sátoraljaújhely), viszont a diplomások rétege jóval szűkebb, 2% körüli, s csak a sátoraljaújhelyi és a kazincbarcikai körzetben éri el a 3, illetve 4%-ot.
A Kassai régiót két típusú járás alkotja – városi és vidéki. A világgazdaság válság 2008. októberben kezdődött, melynek hatására a munkanélküliség gyorsan emelkedett. A kassai térségben 2009. szeptemberében érte él a tetőfokát, azután nagyon lassú csökkenést mutatott, ami a 2010 évre is jellemző. A válság miatt az éves álláskeresők száma 2009ben 5 713 álláskeresővel nőtt.
A munkanélküliség alakulása (2010.) Megnevezés Munkaképes lakosok száma Regisztrált álláskeresők száma Nők Munkába azonnal beállhatók száma Munkanélküliségi ráta Regisztrált munkanélküliségi ráta
Kassa
Kassa
Kassa
Kassa
Kassa
Kassa
I.
II.
III.
IV.
vidék
régió
30 774
37 981
17 191
29 123
49 257
164 326
2 793
4 134
1 761
2 507
11 549
22 744
1 371
1 951
837
1 206
5 112
10 477
2 490
3 747
1 585
2 278
10 692
20 792
9,08%
10,88%
10,24%
8,61%
23,45%
13,84%
8,09%
9,87%
9,22%
7,82%
21,71%
12,65%
A KSH adatai szerint 2010. I. negyedévben, az Észak-magyarországi régiókban a 1574 éves népesség alig több mint fele volt jelen a munkaerőpiacon. A megfigyelt népességen belül a foglalkoztatási ráta 42,2%-nak felelt meg, melyhez 16,9%-os munkanélküliségi ráta társult. Mindkét ráta - országosan is - romlott a 2009.I. negyedévi mutatókhoz képest. Észak-Magyarországon a 15-74 évesek 50,7%-a aktív volt, míg országosan 54,9%-ot képviseltek. A 15-74 éves népesség munkaerő-piaci részvétele a programmal érintett, B.-A.-Z. megyei, határmenti munkaügyi körzetek felében - az encsi, a kazincbarcikai, az edelényi és a szikszói térségben - számottevő elmaradás (3-6%-pontos) mérhető az országos és uniós összehasonlításban egyébként rendkívül alacsony megyei átlaghoz (50,2%) képest. További három körzetben – az ózdi, a putnoki és a gönci – az aktivitási arány a megyei átlag közelében mozog, míg a sátoraljaújhelyi térségben attól 4%-pontal magasabb. Az aktivitás főbb összetevőit tekintve ennél is nagyobb a határmenti körzetek hátránya. Míg a foglalkoztatási ráta a megyében 2010. I. negyedévben 41,4%-nak felelt meg, addig ezeken a területeken – a sátoraljaújhelyi kivételével, ahol 43,4% volt – csupán a 31-38% közötti szintet érte el. Az országos ugyanilyen jellegű mutató 48,4%-ot, míg az Európai Unió 27 tagországában 56,9%-ot jelentett Az alacsony szintű foglalkoztatáshoz nagyarányú munkanélküliség társult, melynek mértéke a határmenti körzetekben az országos átlag 2-3-szorosa, 20-33% között alakult. A munkanélküliség ugyanebben az
időszakban, a megyében 17,5%-nak felelt meg, miközben országosan 11,8%, az unióban pedig 10,0% volt jellemző. Kassa város – hasonlóan Észak-Magyarországhoz - gazdag múltra tekinthet vissza az ipar ágazatokban. A kohászat mellet nagyon fejlett a gépipar, az építőipar, az élelmiszeripar, valamint a textilipar. Megtalálhatók nagykereskedelmi és disztribúciós ágazatok, továbbá vendéglátói, étkeztetési, banki és pénzügyi szektorok. Kassa vidékére a jellemző adottságok miatt jellemzőbb a mezőgazdasági termelés. A Kassai régióban a statisztikai hivatal kimutatása szerint az év elején összesen 33 114 működő vállalkozás volt nyilvántartva, ebből 20 829 jogi személy (a vállalkozók 62,9 %a), 3 223 nonprofit szervezet (9,7 %). Az előző évhez viszonyítva 775-tel csökkent a vállalkozók száma főként a kisvállalkozók körében, mely a gazdasági válságra vezethető vissza. Az ágazatok szerint a legtöbb vállalkozás a nagy és a kiskereskedelemben (40%), a tudomány és a műszaki tevékenységekben (12,5%), az iparban és az építőiparban (9,2% és 7,7%) található. A utóbbi időszakban az építőiparban és az egészségügyben nőtt, az iparban pedig csökkent a vállalkozások száma.
Mind Észak-Magyarország, mind a Kassai járás jelentős felsőoktatási potenciállal rendelkezik A Miskolci Egyetem jogelődje az 1735-ben Selmecbányán alapított bányászati-kohászati iskola, amely az első ilyen jellegű főiskola volt a világon. Napjainkban, valódi universitasként, az egyik legszélesebb képzési területet kínálja: a három műszaki karon kívül jogtudományi, közgazdaságtudományi, bölcsészettudományi, zeneművészeti és egészségügyi szakképzésben részesülhetnek az ide jelentkezők, de a sárospataki főiskola – ami az egyetem része – révén a tanítóképzés is a szakterületek közé tartozik. Kassának három önálló egyeteme van. Műszaki egyetem 9 tanszékkel, P.J.Šafárika egyetem 5 tanszékkel, Állatorvosi egyetem, és egy főiskola, biztonság – védelmi szakkal. Továbbá jelen vannak a Gazdasági egyetem Bratislava Pozsony, Teológiai egyetem Rúžomberok Rózsahegy.
A tudományos munkákat a Szlovák
Tudományos Akadémia fogja össze. A tudományos fejlesztés megtalálható az egyetemeken is, és a nagyvállalatoknál is.
A fenti munkaerő-piaci és foglalkoztatási helyzet indokolta és szükségessé tette intézményes keretek között a munkaügyi szervezetek együttműködését.
II. A MASLOW program előzményei
Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, valamint
a Kassai-, a
Rimaszombati-, a Rozsnyói, a Losonci-, a Nagykürtösi- és a Tőketerebesi Regionális Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal 2008. őszén megállapodásban rögzítette határmenti együttműködési szándékát a munkaügy, foglalkoztatáspolitika területén.
A megállapodásban megfogalmazásra került, hogy a szlovák munkaügyi hivatalok és a magyar munkaügyi központ fontos feladatuknak tekintik térségeik gazdaságának, gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, a foglalkoztatási feladatok megoldásának elősegítését. A munkanélküliség alakulásával, kezelésével kapcsolatos megoldásokat, sajátosságokat, azonosságokat, különbözőségeket mindkét együttműködő félnek érdemes kölcsönösen folyamatosan figyelemmel kísérni, hogy ezáltal az általános tanulságokat levonva csökkenteni lehessen a munkanélküliség káros hatásait. A felek együttműködési szándékuk kinyilvánításával, a megállapodás aláírásával formálisan is megerősítették azon akaratukat, hogy szervezeteik között eurorégiós regionális együttműködést alakítsanak ki és működtessenek. E dokumentumban rögzítették közös szándékukat az Európai Területi Együttműködés keretében a „Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” pályázat 1.6.2 intézkedése, az „Emberi erőforrások közös használata és fejlesztése” tárgyában kiírt pályázat kimunkálására és megvalósítására.
III. MAgyar-SLOvenksy-Workforce (MASLOW) program
III.1. A program partnerségi köre
A pályázat előkészítése, közös fejlesztése keretében az ÉMRMK felvette a kapcsolatot a potenciális partnerekkel, s együttes munkaértekezletek során kialakultak a projekt céljai, tevékenységei, hatóköre.
A MAgyar SLOvensky Workforce (MA-SLO-W) program elsősorban együttműködést, együttgondolkodást, munkaerőpiaci kezdeményezéseket indikált a két ország szervezetei között, melynek keretében – tekintettel az újszerű feladatokra - elsősorban csak két határmenti megyét (Borsod-Abaúj-Zemplén és Kassa megyét) érintően került sor valamennyi tevékenységi elem kidolgozására.
Projektünk partneri köre:
Vezető Partner: Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
Projekt Partnerek: o Kassai Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal o Észak-magyarországi Regionális Képző Központ o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Társult Partnerek: o Sajó-Rima Eurorégió (civil szervezet) o B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat o Hídvégardói Önkormányzat o Rozsnyói Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal o Tőketerebesi Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal
III.2. A MASLOW projekt tevékenységei: 1. Információs – öninformációs adatbázis kialakítása 2. Hat-hat információs pont létesítése a határ mindkét oldalán, a projekt során kiképzett tanácsadók foglalkoztatásával 3. Az érintett településeken humán-, képzési- és munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása egy mobil, speciális busz segítségével 4. Három nyelvű (magyar-szlovák- angol) munkaerő-piaci fogalomtár készítése 5. Céginformációs adatbázis kialakítása a határmenti munkáltatók számára 6. Rendezvények, tapasztalatcserék 7. A program minőségmenedzsmentje
8. Nemzetközi Foglalkoztatási Paktum alapítása.
A projekt egyes elemeit az alábbiakban vázoljuk fel:
III.2.1. Információs – öninformációs adatbázis kialakítása
Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, valamint a Kassai Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal a határmenti térségek területére vonatkozóan kialakított egyegy információs-öninformációs adatbázist, mely megfelelő adatokat szolgáltat a két ország adott területének munkaerőpiacáról, munkaerőkínálati-keresleti oldaláról, munkaerőpiaci kezdeményezésekről, programokról, rendezvényekről.
A magyar oldalon található adatbázis elérhetősége: http://emrmk.afsz.hu A szlovák oldalon található adatbázis elérhetősége: http://www.upsvar-ke.sk
Az adatbázis tartalma:
A projekttel érintett körzetekben nyilvántartott álláskeresők létszámának és összetételének idősora
A projekttel érintett körzetekben nyilvántartott álláskeresők kor és iskolai végzettség, illetve kor és a keresett foglalkozás munkaköre szerinti összetétele
A projekttel érintett munkaügyi kirendeltségekhez tartózó településeken nyilvántartott álláskeresők nemek, kor, iskolai végzettség, állománycsoport, folyamatos regisztrációs idő hossza és álláskeresési, illetve szociális ellátásra való jogosultság szerint
A projekttel érintett körzetekben a hónap folyamán bejelentett, illetve feltárt állásajánlatok összetétele a foglalkoztatás jellege (támogatással társuló, illetve nem társuló munkaerő-igények), a foglalkoztató gazdasági főtevékenysége, valamint a keresett állás munkaköre alapján (2008-2010)
A projekttel érintett körzetekben a hónap folyamán bejelentett, illetve feltárt álláshelyek összetételének adatai a települések KSH kistérségi besorolásával (munkakörök és iskolai végzettség és a foglalkoztatás jellege szerint)
A térségben működő foglalkoztatási paktumok
Az elérhetőségre kattintva mind a munkáltatók, mind az álláskeresők tájékozódhatnak a határ innenső és túloldalán jellemző munkaerő-piaci adatokról, képet kaphatnak az álláskeresők számáról, összetételéről, a bejelentett és feltárt állásajánlatokról.
Az adatbázis minden internettel ellátott terminálról elérhető, s a kirendeltségeken, illetve az Információs Pontokon az érdeklődők rendelkezésére áll.
Terveink szerint az adatbázis karbantartásáról a program zárását követően is gondoskodunk, biztosítva az elem fenntartható fejlődését.
Az Észak-magyarországi RMK adatbázisának egyik táblája: Nyilvántartott álláskeresők* létszámának alakulása - Vývoj počtu evidovaných uchádzačov o zamestnanie 2000-2010 Megnevezés - Pomenovanie vysunutých pracovísk Encsi Kirendeltség
2000. 12.
2001. 12.
2002. 12.
2003. 12.
2004. 12.
2005. 12.
2006. 12.
2007. 12.
2008. 12.
3 075
2 793
3 125
3 209
3 394
3 312
3 455
3 776
4 025
Kazincbarcikai Kirendeltség
7 475
6 271
6 831
6 292
6 812
6 682
5 856
6 383
6 761
Ózdi Kirendeltség
4 790
4 434
5 125
4 714
5 332
5 585
5 618
6 326
6 578
Sátoraljaújhelyi Kirendeltség
3 498
2 648
2 760
3 184
3 574
3 737
3 947
4 228
4 299
Edelényi Kirendeltség
3 915
3 714
3 831
4 224
4 423
4 059
3 918
4 211
4 205
Szikszói Kirendeltség
2 339
2 084
2 319
2 432
2 495
2 422
2 543
2 740
2 723
Putnoki Kirendeltség
1 040
920
1 118
968
1 084
1 145
1 207
1 346
1 343
Gönci Kirendeltség Az érintett 8 körzet összesen - spolu v dotknutých 8 okresoch A többi 7 körzet összesen - spolu v ostatných 7 okresoch
1 063
983
1 151
1 105
1 191
1 146
1 187
1 269
1 269
27 195
23 847
26 260
26 128
28 305
28 088
27 731
30 279
31 203
Borsod-Abauj-Zemplén megye Megnevezés - Pomenovanie vysunutých pracovísk Encsi Kirendeltség
29 164
26 117
27 498
27 422
28 788
28 612
27 702
30 597
30 986
56 359
49 964
53 758
53 550
57 093
56 700
55 433
60 876
62 189
2009. 2009. 2009. április 2009. május 2009. június 2009. július március augusztus 4 079 3 873 3 431 3 365 3 300 3 381
2009. szeptember 3 381
3 984
2009. február 4 005
Kazincbarcikai Kirendeltség
6 848
7 332
8 007
7 997
7 723
7 885
8 132
8 100
8 030
8 084
8 224
8 490
Ózdi Kirendeltség
6 776
7 208
7 609
7 742
7 481
7 354
7 296
7 427
7 432
7 371
7 503
7 831
Sátoraljaújhelyi Kirendeltség
4 436
4 576
4 669
4 804
4 647
4 183
4 320
4 198
4 147
4 083
3 956
3 994
Edelényi Kirendeltség
4 387
4 496
4 676
4 820
4 323
4 181
4 230
4 316
4 208
4 266
4 592
4 933
Szikszói Kirendeltség
2 720
2 721
2 714
2 835
2 719
2 590
2 716
2 787
2 626
2 641
2 571
2 716
Putnoki Kirendeltség
1 467
1 499
1 507
1 328
1 377
1 351
1 388
1 363
1 336
1 353
1 433
1 445
Gönci Kirendeltség Az érintett 8 körzet összesen - spolu v dotknutých 8 okresoch A többi 7 körzet összesen - spolu v ostatných 7 okresoch
1 275
1 292
1 312
1 344
1 490
1 338
1 331
1 352
1 223
1 186
1 196
1 283
31 893
33 129
34 573
34 743
33 191
32 247
32 713
32 924
32 383
32 336
33 057
34 468
31 803
33 365
34 753
34 370
34 681
33 969
34 752
35 289
35 773
36 101
36 440
37 454
69 326
69 113
67 872
66 216
67 465
68 213
Borsod-Abauj-Zemplén megye Megnevezés - Pomenovanie vysunutých pracovísk Encsi Kirendeltség
2009. január
63 696
66 494
68 156
68 437
2010. november
71 922
4 093 9 189
8 638
8 453
7 941
7 514
7 394
7 863
7 623
Ózdi Kirendeltség
8 170
8 026
7 888
7 367
7 179
7 359
7 457
7 235
Sátoraljaújhelyi Kirendeltség
4 394
4 333
4 325
3 979
3 702
3 878
3 956
3 934
Edelényi Kirendeltség
5 224
5 104
4 899
4 292
4 031
4 090
4 190
4 107
Szikszói Kirendeltség
2 965
2 841
2 800
2 660
2 505
2 553
2 467
2 494
Putnoki Kirendeltség
1 470
1 447
1 387
1 284
1 183
1 212
1 232
1 225
Gönci Kirendeltség Az érintett 8 körzet összesen - spolu v dotknutých 8 okresoch A többi 7 körzet összesen - spolu v ostatných 7 okresoch
1 387
1 271
1 276
1 168
1 120
1 209
1 348
1 369
36 892
35 497
34 622
31 871
30 186
30 958
31 712
31 101
0
0
0
0
39 514
39 757
39 092
36 744
34 603
33 858
34 452
34 386
0
0
0
0
76 406
75 254
73 714
68 615
64 789
64 816
66 164
65 487
*Adatok a regisztrációba vétel helye szerint.
2010. október
69 497
Kazincbarcikai Kirendeltség
Borsod-Abauj-Zemplén megye
2010. szeptember
2009. december 3 776
2010. február 3 837
2010. január
2010. 2010. 2010. április 2010. május 2010. június 2010. július március augusztus 3 594 3 180 2 952 3 263 3 199 3 114
2009. 2009. október november 3 352 3 582
2010. december
A Kassai, Tőketerebesi, Rozsnyói MSZCS Hivatalok adatbázisának egyik táblája Disponibilná miera nezamestnanosti v období 2000 - 2009 - Nyilvántartott diszponibilis álláskeresők létszámának alakulása 2000 - 2009 időszakában - stav k 31.12. sledovaného roku - létszám alakulása az adott év 12. 31. időszakában Okres - Körzet Košice I Košice II Košice III Košice IV Košice okolie Rožňava Trebišov
2000 16,35 15,65 22,22 16,37 27,78 28,74 29,22
2001 15,39 16,49 19,61 15,82 29,66 31,96 31,89
2002 14,99 15,54 16,19 15,27 27,40 32,87 31,47
2003 13,68 14,03 13,76 13,15 25,02 29,27 27,64
2004 11,01 11,70 11,11 10,33 22,34 25,58 24,60
2005 9,23 10,65 9,90 8,83 21,51 23,77 24,23
2006 7,80 9,07 8,38 7,05 19,39 21,01 21,84
2007 5,85 7,43 6,66 5,54 16,52 20,14 18,60
2008 6,01 7,56 6,00 5,89 17,37 21,74 19,80
2009 8,09 9,87 9,22 7,82 21,71 27,75 25,24
Aktuálny vývoj disponibilnej miery nezamestnanosti v roku 2010 - Nyilvántartott diszponibilis álláskeresők létszámának alakulása 2010 év Okres - Körzet Košice I Košice II Košice III Košice IV Košice okolie Rožňava Trebišov
január 8,00 9,85 9,27 7,92 21,46 26,38 24,10
február 8,01 9,82 8,98 7,87 21,30 26,28 23,91
marec 8,20 9,85 8,83 7,81 21,24 26,13 23,94
apríl 7,91 9,67 8,71 7,61 20,84 25,80 23,98
máj 7,82 9,53 8,64 7,62 20,65 25,13 23,94
jún 8,08 9,97 8,87 7,98 20,56 25,33 24,26
júl 8,08 10,04 8,77 7,99 21,00 25,28 24,06
august 8,10 9,75 8,70 7,84 20,70 25,39 23,94
september
október
november
december
III.2.2. Hat-hat információs pont létesítése a határ mindkét oldalán, a projekt során kiképzett tanácsadók foglalkoztatásával
A projekt megvalósítása során fontosnak tartottuk, hogy a munkaerő-piaci információkat helyben kapják meg a határ két oldalán regisztrált álláskeresők. A feladatot magyar és szlovák oldalon egyaránt 6-6 fő látta el. Magyarországon az önkormányzatok által biztosított irodákban, az alábbi településeken létesültek Információs Pontok: Pálháza, Karcsa, Bánréve, Hidvégardó, Hidasnémeti, Rudabánya. Szlovák helyszínek: Dlhá Ves, Mokrance, Čaňa, Bidovice, Medzev, Streda nad Bodrogom.
Információs, öninformációs rendszer kiépítése, működtetése A tanácsadók kialakított szakmai szempontrendszer alapján kerültek kiválasztásra. Az Információs Pontok egyenletes ügyfélfogadás keretében álltak rendelkezésre az érdeklődők (munkáltatók, munkavállalók) számára. Feladataik:
Az érdeklődő ügyfelekkel kapcsolatfelvétel, információ nyújtása, a program tevékenységének bemutatása, megismertetése céljából.
Tájékoztatás, felvilágosítás, orientálás, tanácsadás. Tájékoztató anyagok szórólapok biztosítása kihelyezése az ügyfelek tájékoztatása céljából.
Folyamatos kapcsolattartás állásfeltárás a munkáltatókkal, a szerzett információk rendszerezése és átadása a kirendeltségnek.
Havonta egyszer szöveges értékelő beszámolót készítése.
Részvétel a kirendeltségek által szervezett kistérségi fórumokon, munkáltatói találkozókon, rendezvényeken. Közreműködés a kirendeltség által szervezett programok előkészítésében, lebonyolításában.
Aktuális képzési ajánlatok összegyűjtése a kirendeltségektől, erről az ügyfelek tájékoztatása.
A megfelelő naprakész információszerzés/átadás érdekében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, valamint a programban résztvevő ÉMRMK és partnerei honlapjának figyelemmel kísérése.
Pályázatok figyelése – NFÜ, ESZA, VÁTI EU-s portálok.
Az országos álláslistából heti rendszerességgel a kistérségre vonatkozó állásajánlatok legyűjtése, a szerzett információ továbbítása az ügyfeleknek, az IP tanácsadóknak (magyar és szlovák).
Az Omni-bus menetrendjének megfelelően a kistérségi mobil szolgáltatásnyújtásban történő részvétel.
Kapcsolattartás a menedzsmenttel.
Részvétel a Foglalkozási Paktum elkészítésében.
III.2.3. Az érintett településeken humán-, képzési- és munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása egy mobil, speciális busz segítségével - ÉRÁK
Az Észak- magyarországi Regionális Képző Központ a leendő Információs Tanácsadók felkészítéséhez, ill. a mobil információs buszk (OMNI-BUS) informatikai berendezéseinek kezelésére Képzési Programot állított össze, amelyben a partnerek igényeit is figyelembe vették. Létrehozták az információs buszban használatos kétnyelvű adatbázist, melynek segítségével regisztrálni tudják a határ két oldalán a szolgáltatásban részesült személyeket.
2010 februárjában 13 fő (6 fő magyar, 6 fő szlovák + 1 fő információs buszt is vezető) részére felkészítő tréninget tartottak. A tréningen résztvevők számára tananyagot adtak és a végén mindenki átvehette a tréning elvégzéséről szóló tanúsítványt.
Februárban elkészítették a mobil információs busz magyar és szlovák nyelvű feliratozását, illetve a projektlogók elhelyezését.
Igényfelmérés és előzetes egyeztetés szerint 2010. áprilisától az ÉRÁK mobil információs járműve, illetve tanácsadói különböző helyszíneken, meghatározott forgatókönyv szerint szolgáltattak munkaerő-piaci információkat.
Kitelepülési napok száma (nap)
Települések száma (település)
Magyar
Szlovák
Magyar
Szlovák
oldalon
oldalon
oldalon
oldalon
TERVEZETT
30
20
50
30
20
70
1000
TELJESÍTETT
39
21
60
44
36
80
1306
Megnevezés
Összesen
Összesen
Szolgáltatásban részesülők száma (fő)
Az információs busz korszerű informatikai háttérrel biztosítja a szolgáltatásokat. Az ügyfelek szükség esetén segítséget kapnak a mobil számítógépes munkaállomások használatához is.
A mobil szolgáltatással részt vettek különböző rendezvényeken, mint pl. Gömör Expo, Kassai Állásbörze, Kazincbarcikai Állásbörze stb.
III.2.4. Három nyelvű (magyar-szlovák- angol) munkaerő-piaci fogalomtár készítése
A MASLOW program keretében törekedtünk arra, hogy létrejöjjön egy széleskörű és hatékony munkaerő-piaci együttműködés a projekt által érintett határmenti térségben, ennek keretében a program egy éves időszaka alatt a két ország munkaügyi szakemberei közötti szakmai- és munkakapcsolat kiépítése mellett, külön prioritást élvez az állást kereső magyar és szlovák állampolgárok elhelyezkedésének segítése.
Közös munkánk során is megerősítést nyert, hogy a két ország módszertana, a munkanélküliség kezelése, a munkábahelyezések folyamata, az ellátások rendszere sok tekintetben hasonlít, sok tekintetben viszont eltér egymástól. Az eltérő rendszerek eltérő terminológiákat használnak, melyek megértését, egyeztetését nagymértékben elősegíti a háromnyelvű (magyar-szlovák-angol) munkaerő-piaci fogalomtár.
A fogalomtár a magyar és szlovák munkaügyi szakemberek mindennapi munkája során használt szakkifejezéseket gyűjti össze, ezzel is megkönnyítve az egymás közötti és az ügyfelekkel történő kommunikációt.
A munkaerő-piaci fogalomtárban megjelenő címszavak elsősorban a munkaügyi szervezetben dolgozók számára hasznosak, de ajánlható mindazoknak, akik valamilyen módon kapcsolatban állnak a foglalkoztatással, a munkanélküliség kezelésével. A fogalomtár az egyes fogalmak meghatározásakor szabatos, de tömör megfogalmazásra törekszik.
III.2.5. Céginformációs adatbázis kialakítása a határmenti munkáltatók számára
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamra közreműködésével kialakításra került egy céginformációs adatbázis, mely a határ menti munkáltatók számára hasznos adatokat tartalmaz vállalkozási profilokról, fejlesztési elképzelésekről, beruházásokról, beszállítói igényekről. Az adatbázis alkalmas lehet a két ország közötti gazdasági együttműködés segítésére.
A projekt előrehaladásának megfelelően két alkalommal jelentettek meg „Hírlevelet”, amely nyomtatott formában tartalmazza a projekt aktivitásait. A hírlevelek beszámoltak a projekt keretében tartott eseményekről, felhívták a figyelmet kapcsolódó rendezvényekre, az omnibusz tanácsadói körútjaira, tudósítottak a kiállításokról, állásbörzékről. A két kiadvány szlovák és magyar nyelven készült, 2000 példányban jutott el a projekt célterületén vállalkozásokhoz,
önkormányzatokhoz,
civil
szervezetekhez
a
projekt
partnerek
közvetítésével.
A projekt honlapja http://maslow.bokik.hu hagyományos kialakítású, könnyen kezelhető a felhasználó számára. Tartalma a projekt előrehaladása során folyamatosan bővült. A projektben együttműködő partnerek által biztosított anyagokkal a projekt fenntartási időszakában is információval fogja ellátni a foglalkoztatási paktum aláíróit és a térség munkaügyi információk iránt érdeklődő vállalkozóit.
III.2.6. Rendezvények, tapasztalatcserék A program megvalósítása időszakában a következő rendezvények kerültek lebonyolításra:
nyitó-és záró konferencia (Miskolc),
a paktum előkészítésével kapcsolatos szeminárium (Miskolc),
állásbörze (1 rendezvény a magyar és 1 rendezvény a szlovák oldalon),
operatív találkozók (a program állásáról, az aktuális feladatokról, a programban résztvevő szakemberek munkamegbeszélése kéthavonta.
partnerségi találkozók (a program átfogó, koncepcionális irányításának fontos eszköze,
ahol
a
résztvevők
tájékozódnak
a
program
időarányos
megvalósulásáról, mely kapcsolódik a program előrehaladási jelentésekhez. A találkozóra három alkalommal, negyedévente kerül sor, két alkalommal a magyar, egy alkalommal a szlovák oldalon.)
a magyar és szlovák közvetítő és munkavállalási tanácsadó munkatársak 2-2 napos tapasztalatcseréi (2 alkalom Magyarországon, 2 alkalom Szlovákiában).
III.2.7. A program minőségmenedzsmentje
A projekt minőség-menedzsmentnek egyaránt figyelnie kell a projekt menedzsmentjére, valamint a projekt eredményére is. Ennek megfelelően a minőség annak a mértéke, hogy az adott belső jellemzők mennyire teljesítik a követelményeket. E projekt vonatkozásában a minőségirányítás kritikus eleme az érintettek igényeinek, akaratának és elvárásainak átalakítása projektkövetelményekké, ami a projektterjedelem leírás folyamán valósul meg. A projektmenedzsment csapat felelőssége a minőség elvárt szintjének a meghatározása és teljesítése. Releváns tényezőnek tekintendő a minőség meghatározása szempontjából az ügyfelek igényeinek kielégítése; az inkább megelőzés, mint ellenőrzés elv alkalmazása; a menedzsment felelősségének elismerése; valamint a folyamatos fejlesztés szükségessége. Ennek megfelelően a projektminőség-menedzsment a projektmenedzsment folyamatába integrálódva az alábbi fázisokból épül fel: Minőségtervezés: a projektre vonatkozó minőségügyi szabványok, előírások azonosítása, és az ezeknek való megfelelés módszertanának meghatározása. Kockázattervezés- azonosítás - elemzés – kezelés: a külső, belső kockázatok meghatározása, dokumentálása, bekövetkezési valószínűségek és hatások becslése, alternatívák és intézkedések kidolgozása. Minőségbiztosítás: a tervezetten és szisztematikusan elvégzett minőségügyi tevékenységek folyamata annak biztosítására, hogy a projekt a követelményeknek teljesítéséhez szükséges összes folyamatot alkalmazza. Minőség-ellenőrzés: a projekteredmények növelése a minőségügyi előírásoknak való megfelelőség okán, valamint annak meghatározása, hogy milyen módon küszöbölhetők ki az elégtelen teljesítés okai. Kockázatfigyelés és felügyelet: a beazonosított kockázatok nyomon követése, a megmaradó kockázatok figyelése, új kockázatok meghatározása, kockázatkezelési tervek végrehajtása.
IV. Nemzetközi Foglalkoztatási Paktum alapítása
IV.1. Mi is a paktum/partnerség lényege?
A foglalkoztatási paktum a térségi foglalkoztatáspolitika társadalmasításának fontos eszköze, amely a helyi partnerségen alapul. Olyan szervezeti keret, amelynek segítségével egy asztalhoz lehet ültetni a térségben élő lakosság foglalkoztatásának érdekében tenni tudó
feleket, s segítségével a humánerőforrás fejlesztés céljait összhangba lehet hozni a térség gazdaságfejlesztésének elképzeléseivel. Az Európai Unióban mintegy másfél évtizede sikeresen alkalmazott módszer, melynek keretében a munkaerőpiac szereplői együtt keresik a lehetőségeket a térség lakosai számára megélhetésük biztonságának, életminőségük javításának érdekében. Filozófiáját tekintve a paktum egy adott szintű közösség (település, kistérség, esetleg egy megye, régió) társadalmi-gazdasági szereplőinek helyi önszerveződését, kezdeményezését, kreativitásának kibontakoztatását ösztönzi annak érdekében, hogy megpróbáljanak változtatni viszonylagos elmaradottságukon,
elmélyült
foglalkoztatási problémáikon.
Gyakorlati
módszereket, technikákat ajánl az együttes gondolkodáshoz, a helyi konfliktusok kezeléséhez, a részérdekek közösségi érdekek irányába történő elmozdításához. A foglalkoztatási paktum a kistérség meghatározó gazdasági-társadalmi szereplőinek szerződésben rögzített összefogása azzal a céllal, hogy:
a kistérség ismert foglalkoztatási nehézségeinek csökkentése érdekében — összhangban az elfogadott kistérségi foglalkoztatási stratégiával — foglalkoztatást elősegítő programokat valósítsanak meg,
összehangolják a térségi szereplők gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzeléseit, céljait,
összehangolják a pénzügyi forrásokat a foglalkoztatáspolitikai célok eredményes megvalósításának érdekében.
A paktumot aláírók felelősséget éreznek a térség foglalkoztatási helyzetéért és készek lehetőségeiket a térség gazdaságfejlesztési céljainak szolgálatába állítani.
IV. 2. A partnerség története röviden A foglalkoztatáspolitika feladatrendszerének összetettsége és a szereplők széles köre indokolja, hogy a foglalkoztatáspolitikai feladatok megoldására összefogásra van szükség. Az együttműködés legadekvátabb kereteit a paktumok teremthetik meg melyhez minimális feltételként valós partnerségek, aktív menedzsment, intenzív együttműködések és külső támogatások egyaránt szükségesek. Az EU tagállamaiban kísérleti jelleggel 1997-ben hozták létre az első foglalkoztatási paktumokat Ausztriában. Az EU-ban „best practice” eszközként elfogadott területi foglalkoztatási
paktum
(Territorial
Employment
Pact,
TEP)
keretében
létrejövő
foglalkoztatási megállapodás a térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása annak
érdekében, hogy feltérképezzék a kistérségükben, régiójukban a munkahely-teremtés, a humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeit, összehangolják a helyi erőforrásokat, közös stratégiát, cselekvési tervet dolgozzanak ki és valósítsanak meg a foglalkoztatás elősegítése érdekében. A foglalkoztatási paktumokat az különbözteti meg az egyéb - pl.: területfejlesztési partnerségektől, hogy ez az összefogás a munkanélküliség csökkentését, a foglalkoztatási színvonal emelését közvetlenül kell, hogy szolgálja. Ezen elvek közül a regionalizáció, a helyi szint, valamint a partnerség szerepének erősödése a közösség törekvésein belül konkrét iránymutatások megjelölésével is bizonyítható. Ha a tudatosság és felkészültség oldaláról nézzük, a hazai paktumok meglehetősen vegyes képet mutatnak. Egy részük ausztriai iskolákon nevelődött míg mások csak a ROP 3.2.1 pályázat kiírásából hallottak először a foglalkoztatási partnerségről. 2010 év elején országos szinten 47 paktum regisztráltatta magát, melyből 29 tevékenykedik folyamatosan. Az észak-magyarországi régióban működő 8 paktum létrehozását a rossz munkaerő-piaci helyzet, azaz a kilátástalan munkanélküliség, a magas inaktivitás, a romák és hátrányos helyzetűek magas aránya jelentette. Mivel a gazdaság, a külső támogatás nem hozott elegendő megoldást, ez lehetett a kitörési pont, melyhez a foglalkoztatási szolgálat is társult, erős aktivitásával és támogatásával. A Munkaügyi központ és kirendeltségei fontos szereplői a munkaerőpiacnak, de nem helyettesíthetik a foglalkoztatási paktumokat. A Munkaügyi kirendeltségek elsősorban a munkanélküliekre/álláskeresőkre fókuszálnak, míg a Paktum a foglalkoztatáspolitika szervezeti-együttműködési kereteit hivatott megteremteni. A sikeres, eredményes paktumok legfontosabb jellemzői között említhetjük meg: • A paktumnak tagjai a helyi munkaerő-piacra legerőteljesebb befolyást gyakorolni képes szervezetek, intézmények, mely aktív háttér-támogatást jelent. • A paktum tagjainak kivétel nélküli közös meggyőződése, hogy a partnerség lényegesen javítani képes a helyi munkaerő-piac állapotát. • A paktum tagjai közösen fogalmazzák meg a célokat és eszközöket, akció-programokat, azokat rendszeresen áttekintik, értékelik és megújítják. • A paktum a helyi (regionális-megyei-kistérségi, gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci) fejlesztési adottságokhoz és elképzelésekhez igazítva alakítja ki a (konkrét, helyi, egyedi) foglalkoztatáspolitikáját. • A paktum keretében valós és érdemi, folyamatos együttműködés valósul meg.
• A paktum maga nem feltétlen hoz létre munkahelyeket, szervez képzéseket stb., de integrálja az erre irányuló törekvéseket, mozgósítja az erre irányuló erőforrásokat és intézményeket. A foglalkoztatási paktummal kapcsolatos lehetőségek indokolttá tették, hogy a MASLOW program keretében -az eddigi tapasztalatokra építve- a két ország között egy olyan megállapodás jöjjön létre, amely a foglalkoztatáspolitika sikeres eszközévé válhat.
IV.3. A MASLOW projekt Magyar-Szlovák Nemzetközi Foglalkoztatási Paktuma
A projekt végén, a megvalósítás időtartamában kialakított kapcsolatrendszerre építve egy széleskörű nemzetközi partnerség létrehozását tűztük ki célul, melynek jellemzőit az alábbiakban ismertetjük:
IV.3.1. A MASLOW projekt Nemzetközi Foglalkoztatási Paktumának célkitűzései:
új munkahelyek teremtése a helyi vállalkozói szektor támogatásával és a kedvező infrastrukturális feltételek biztosításával,
vállalkozások
fejlesztéséhez
szükséges
információk
nyújtása
(pályázati,
foglalkoztatási, térségfejlesztési),
munkaerő-piaci kereslet és szakképzés összehangolásának erősítése,
a humánerőforrás biztosítása érdekében a vállalkozások igényeinek megfelelő szerkezetű és tartalmú hatékony szakképzési és felnőttképzési rendszerek kialakítása,
a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatási esélyeit nővelő programok indítása és működtetése,
a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának támogatása, a humán tőke térségben tartása és fejlesztése,
az életen át tartó tanulás lehetőségének támogatása a munkahelyek megőrzése céljából,
érdekérvényesítés a térség tőkevonzó képességének javítása céljából,
az Európai Uniós csatlakozás nyújtotta lehetőségek kihasználása, eredményes pályázatokkal források teremtése,
a non-profit szektor erősítése a lakossági szükségletek differenciáltabb kielégítése céljából,
a foglalkoztatási színvonal emelése az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével,
helyi kezdeményezések erősítése, együttműködések ösztönzése,
új gazdasági, szolgáltatási tevékenységek térségben megjelenő kialakulásának segítése,
erőforrás-térkép készítése.
A paktum célkitűzései alapvetően kapcsolódnak az EU-s, országos, és megyei foglalkoztatáspolitikai célokhoz és a térség gazdaságfejlesztési elképzeléseihez.
IV.3.2. A Nemzetközi Foglalkoztatási Paktum célcsoportjai:
Álláskeresők, különös tekintettel: - a megváltozott munkaképességűekre, - a tartós munkanélküliekre, - a roma munkanélküliekre, - az 50 éven felüli munkanélküliekre.
Fiatalok, különös tekintettel a diplomásokra, illetve az alacsony iskolázottságú szakképzetlenekre,
Nők (kiemelten: gyermekvállalás után visszatérő és több gyermekes anyák),
Szociális segélyen élők,
Halmozottan hátrányos helyzetűek.
IV.3.3. A paktum létrehozásában résztvevő szervezetek típusa szerint:
állami foglalkoztatási szervezetek,
gazdálkodó szervezetek, elsősorban a kis- és középvállalkozások,
önkormányzatok,
a szakképző és felnőttképző intézmények,
munkáltatók,
civil szervezetek.
A fenti célkitűzésekhez 32 alapító szervezet jelezte csatlakozási szándékát, melyek között fellelhetők jelentős munkaadók, önkormányzatok, kamarák, képző szervezetek, civil szervezetek, munkaügyi szervezetek egyaránt.
A közös munka a helyzetelemzéssel indult, melynek terméke az alábbi SWOT analízis: Erősségek nagyszámú szabad munkaerő; könnyen átjárható határ; jó természeti adottságok; kulturális, történelmi örökség; KKV-k részére pályázati források (pl. Széchenyi kártya); támogatási források a foglalkoztatottsági helyzet javítására; műszaki végzettségűek nagy száma; felsőoktatás magas színvonala (vannak egyetemek); kialakult együttműködés a határ két oldalán lévő munkaügyi szervezetek között; meglévő ipari parkok a határ két oldalán; kihasználatlan földterület új beruházások részére; meglévő, működő felnőttképzési rendszer; Lehetőségek közösségi erőforrások fejlesztése; ipari parkok fejlesztése; felnőttképzési bázisok erősítésének lehetősége; természeti adottságok kiaknázása; inkubátorházak létrehozása/ működtetése; megújuló energiában rejlő lehetőségek kihasználása; gyógy-, és egészségturizmus fejlesztése; civil szervezetek intenzívebb bevonása a szolgáltatásokba; magasan képzett szakemberek régióban tartásának megteremtése; munkaerő-piac és szakképzés összhangjának elősegítése – visszacsatolások útján, közös pályázati lehetőségek kihasználása, információáramlási lehetőségek, gazdasági, üzleti kapcsolatok intenzívebb, tudatos fejlesztése; helyi kezdeményezések erősítése, érdekérvényesítés javítása - pályázási rendszerek egyszerűsítése - támogatási elemek erősítésének lobbyja - támogatási rendszerek átjárhatósága, - jogszabályi harmonizáció elérése nagyobb hozzáadott értéket létrehozó gazdasági tevékenység fejlesztése; nagyobb élőmunka igényű gazdasági tevékenység bővítése az alacsonyabb képzettségű csoportok foglalkoztathatósága érdekében.
Gyengeségek csökkenő népességszám; képzett munkaerő elvándorlása; közlekedési nehézségek; tőkehiányos vállalkozások nagy száma; alacsony iskolai végzettségűek nagy aránya; fejletlen agrár és feldolgozóipar; szakképzési problémák, gyakorlati képzés hiánya; magas inaktivitás; alacsony gazdasági aktivitás; a térség álláskeresőinél a mobilitás hiánya; magas a munkanélküliség ezen belül is kiemelkedő a tartósan munkanélküliek aránya; magas a halmozottan hátrányos helyzetű populáció aránya; a közösségi és szakmai szolgáltatások minősége gyenge Veszélyek gazdasági válság elhúzódása, projektmenedzsment ismeretek hiánya; képzett munkaerő további elvándorlása, inaktivitás tartóssá válása, nem kellően stabil jogszabályi háttér szociálpolitika nem kellő reagálása a foglalkoztatási problémákra; nem alakul ki tartós együttműködés a paktumot létrehozó partnerek között; olcsó keleti munkaerő beáramlása, monokultúra kialakulásának veszélye.
IV.3.4. A partnerség munkamegosztása
IV.3.4.1. A foglalkoztatási fórum A térségi és helyi szintű szereplők széleskörű bevonása érdekében, illetve a fent részletezett célok magvalósítása érdekében a paktum aláírói foglalkoztatási fórumot működtetnek. A fórum a megállapodás szereplői mellett a foglalkoztatáspolitikai kérdések iránt érdeklődő minden személy és szervezet előtt nyitva áll. A fórumot az irányító csoport elnöke hívja össze minden évben legalább két alkalommal. A foglalkoztatási fórum feladata, hogy:
tájékozódik a térség munkaerő-piaci helyzetéről,
javaslatokat fogalmaz meg a munkaerő-piaci programokra,
véleményezi az eddigi akciókat,
segítséget ad az éves munkaprogram összeállításához,
biztosítja a térség szereplői közötti információáramlást és az információk, vélemények cseréjét,
segíti a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolását,
megválasztja az Irányító Csoport tagjait.
A fenti feladatok teljesítésével a Paktum nagymértékben hozzájárulhat a helyes döntések megalapozásához, a társadalmi nyilvánosság és kontroll biztosításához, valamint a partnerség erősítéséhez.
IV.3.4.2. Irányító csoport
A paktumban foglaltak végrehajtásának irányításáért, koordinálásáért az irányító csoport a felelős. Az irányító csoport feladata:
információt gyűjt – felelős az elfogadott MASLOW projekt által meghatározott térség foglalkoztatási stratégia aktualizálásáért,
megszervezi a foglalkoztatási fórum tájékoztatását,
feldolgozza a foglalkoztatási fórum ajánlásait,
kidolgozza a foglalkoztatási paktum éves munkaprogramját,
koordinálja a munkaprogram megvalósítását az érintett szervezetek között,
beszámol a foglalkoztatáspolitikai főrumokon az egyes programok teljesítéséről, valamint a következő időszak elképzeléséiről,
segíti a térségi partnerségi kapcsolatokat.
IV.3.4.3. A paktum operatív munkaszervezete – menedzsmentje
A koordinációt és a folyamatos nyilvánosságot a foglalkoztatási paktum menedzsmentje végzi. Alapvetően a konzorciumi tagok szakértőiből áll, akik az irányító csoport által összeállított munkaterv alapján látják el feladataikat. Működtetik, szervezik a partnerséget, pályázati forrásokat kutatnak fel, s a minőségmenedzsment teljes eszköztárát használva igyekeznek az együttműködést sikerre vinni.
IV.3.5. Finanszírozás A szervezet működésének, illetve a munkaprogramjában meghatározott akcióknak finanszírozását a közreműködő feleknek, illetve pályázati úton kell biztosítani. A munkaprogramban minden egyes akció vonatkozásában ki kell térni a finanszírozás formáira.
A paktum működése során törekedni kell új finanszírozási formák bevonására, mindenekelőtt a pályázati lehetőségekre koncentrálva.
A Magyar - Szlovák Nemzetközi Foglalkoztatási Paktum aláírására várhatóan 2010. október 5-én kerül sor. A létrejövő partnerség a MASLOW projekt zárását követően is tovább él és működik, a munkaerő-piac változásának nyomonkövetésével alakítja a résztvevő szervezetek reagálását a gazdasági folyamatokra, pályázatok útján keresi a fejlesztési lehetőségeket, melyek várhatóan a foglalkoztatás növelését eredményezik.
Miskolc, 2010. szeptember 03.
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
