ELŐADÁSOK BÁNFI ATTILA
A MAGYAR MŰSZAKI KONTINGENSBE BEOSZTOTT ÁLLOMÁNY KIVÁLASZTÁSÁNAK ÉS FELKÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI
Bánfi Attila mk. alezredes a 37. II. Rákóczi Ferenc műszaki dandár mb. parancsnokhelyettese, a 2. műszaki zászlóalj parancsnoka. Évek óta végzi a Magyar Műszaki Kontingens váltóállományának felkészítését.
A Magyar Műszaki Kontingens személyi állományának kiválasztása 2000 szeptemberétől pályázati rendszerben történik. Ezt megelőzően egyszerű jelentkezési lap kitöltésével lehetett bekerülni a válogatandó keretbe. Ez a rendszer nem biztosította az egyes váltásokhoz a megfelelő szakképzettségű személyi állományt, mivel nem konkrét beosztásokra történtek a jelentkezések. Hátránya volt továbbá, hogy a jelentkezések nem egy adott váltáshoz kapcsolódtak, így az évek során a jelentkezések követhetetlenné váltak. Találkoztunk olyan jelentkezési lappal, amelynek a tulajdonosa már nem szolgál a Magyar Honvédség kötelékében. Váltásonként az egyes beosztásokat pályáztatják. A pályázatot, a váltást megelőzően 4 hónappal adják ki, amelyet megküldenek a katonai szervezetek részére, a Magyar Honvéd és az Ármádia újságokban történő megjelentetéssel egy időben. A beérkezett pályázatokat a kijelölt bizottság bírálja el, és tesz javaslatot a váltóállományra. Ezt követően a kiválasztott állomány orvosi, pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálatokon vesz részt. Az alkalmas minősítést kapott személyek bizottsági beszélgetésen vesznek részt, ahol a bizottság személyesen is meggyőződik a pályázó alkalmasságáról. Egy-egy ciklusban általában az állomány 1/3-át váltják, 25-30%-os tartalékképzéssel. Magyar Műszaki Kontingens felkészítése, kiképzése négy fő részére osztható: ¨ a váltásra kijelölt állomány missziós feladatra történő felkészítése honi bázisokon;
¨ a váltóállomány speciális felkészítése és az alegységek összekovácsolása a Magyar Műszaki Kontingens bázisán; ¨ a kontingens állománya feladat végrehajtási készségének folyamatos fenntartása, szinten tartó foglalkozások keretében; ¨ a kontingens állományának speciális képzése az SFOR által szervezett tanfolyamokon. A váltóállomány kiképzése, felkészítése az érvényben lévő intézkedéseknek megfelelően, minden alkalommal három fázisban történik: ¨ az első fázisban a szakmai átképzések hazai területen; ¨ a második fázisban az állomány speciális felkészítése; ¨ a harmadik fázisban az alegységek összekovácsolása. A felkészítés első fázisát Szentesen, a 37. II. Rákóczi Ferenc műszaki dandárnál hajtják végre. A műszaki dandár rendelkezik minden olyan műszaki technikai eszközzel és kiképző állománnyal, ami szükséges a műszaki szakmai átképzések zavartalan, problémamentes végrehajtásához. A szakmai átképzések keretén belül kiképzik a pontonos katonákat és gépkocsivezetőket, BAT—2 gépkezelőket, L— 220-as gépkezelőket, VÁM—77 kezelőket stb. A szakmai átképzések keretén belül a biztosító alegység állományába tartozó BTR—80 harcjármű parancsnokok, irányzók és harcjármű-vezetők átképzése és szakmai felkészítése az 5. Bocskai István gépesített lövészdandárnál történik. A felkészítés második fázisa, a békefenntartó misszióban való részvételhez elengedhetetlenül szükséges általános felkészítés Szentesen, a 37. II. Rákóczi Ferenc műszaki dandárnál történik. A váltások felkészítésében a Kontingens a korábbiakhoz képest nagyobb szerepet vállal, amit a műszaki dandár leterheltsége, illetve az SFOR- és KFORmissziókban távollévő állományának hiánya tesz szükségessé. A Kontingens két heti kiképzés keretében végrehajtja a váltóállomány alapvető, békefenntartói misszióra történő felkészítését: ¨ jogi ismeretek; ¨ pénzügyi ismeretek; ¨ prevenciós felkészítése; ¨ pszichológiai felkészítés;
¨ felderítő tájékoztató (hadszíntér ismeret); ¨ híradó kiképzés; ¨ műszaki kiképzés (aknaismeret); ¨ harcászati kiképzés témakörökből. A felkészítés harmadik fázisában, a kontingens váltóállományának Okučaniba történ kiérkezését követően — a Szárazföldi Vezérkari Főnök által a kontingens állományváltásának végrehajtására kiadott intézkedései alapján — két ütemben hajtják végre a váltóállomány speciális felkészítését és az alegységek összekovácsolását. A felkészítés célkitűzései a következők: ¨ a bázis őrzés-védelmi, harckészültségi és az evakuációs feladatinak begyakorlása; ¨ a műveleti területen szükséges biztosítási feladatok megismerése, begyakoroltatása; ¨ a műveleti területen fennálló aknaveszély miatti szakmai és pszichikai felkészítés; ¨ a műveleti területen végrehajtásra kerülő szakfeladatok érdekében szükséges általános és szakmai alapismeretek felfrissítése, elsajátítása, kisgépkezelői tanfolyamok megtartása, vizsgáztatások végrehajtása; ¨ az újonnan beosztásba helyezett állomány beillesztése; ¨ az alegységek összekovácsolása. Az általános felkészítés során az állomány részt vesz a harckészültségi feladatok módszertani bemutatásán, illetve végrehajtja az egyes fokozatokkal kapcsolatosan előírt feladatokat alegység, majd egység szinten. A Magyar Műszaki Kontingens mindennapi életének irányításával és ellenőrzésével valamint az őrzés-védelemmel kapcsolatos feladatok elsajátítása érdekében hajtják végre a 24 órás őr- és ügyeleti szolgálatok módszertani felkészítését. Ennek során a szolgálati alapparancsban meghatározottak szerinti csoportosításban megismeri az állomány valamennyi szolgálat kötelmeit. Oktatják a fegyverhasználat szabályait is.[1] Felkészítő és módszertani foglalkozást vezetnek le a menet és a munkahelyek biztosítása témakörből.
Általános képzés keretében sajátítja el az állomány az alábbi ismereteket: ¨ a műveleti területen kialakult helyzet történelmi, politikai és katonai ismeretét, valamint annak értékelését; ¨ az SFOR és a Magyar Műszaki Kontingens történetét, feladatai, szervezetét és kapcsolatrendszerét; ¨ a misszió tagjaira vonatkozó hadijogi ismereteket; ¨ a pénzügyi járandóságokat és elszámolásuk rendjét, vonatkozó vámszabályokat, valamint az élet- és balesetbiztosítás kérdését; ¨ a prevenciós tevékenység feladatait; ¨ balesetvédelmi és tűzvédelmi felkészítést, bemutatást; ¨ fegyverismeretet; ¨ pisztoly lőgyakorlat végrehajtását; ¨ a Magyar Műszaki Kontingens híradó eszközei és kezelésük szabályait, külön figyelmet fordítva a híradóforgalmi rendszabályokra; ¨ aknaismereti foglalkozás keretében — az Akna Műveleti Központ (Mine Action Centre — Sarajevo) szakemberei oktatásában — a hadszíntér aknahelyzetét; ¨ vegyivédelmi oktatás és gyakorlás a rendszeresített védő- és mentesítő eszközök alkalmazásáról; ¨ az ön- és kölcsönös segély és az elsősegély nyújtás fogásait, valamint a helikopteres mentőrendszer működésének elveit. Az általános felkészítés során — az egyes blokkok zárásaként — folyamatosan felmérik az állomány ismeretszintjét az oktatott anyagból. A felkészítés első ütemét az alegységkötelékben végrehajtott síkvidéki és a hegyi gépjármű vezetési gyakorlatok zárják. A vezetési gyakorlatokon a gépjárművezetői állomány típusismereti vizsgáztatását is végrehajtják. A szakalegységek összekovácsolása az alaptáborban vagy a soros feladatok függvényében egy-egy konkrét munka helyszínén történik:
Ezeken a területeken: A törzsszázad állománya gyakorolja a tábor és a munkaterületek őrzés-védelmét, a menetoszlopok és VIP-személyek biztosítását. A híradószakasz kitelepült részlege állandó híradó kapcsolatban áll a mobil és telepített híradó eszközökön keresztül a bázissal. A vezetést biztosító szakasz tagjai folyamatosan biztosítják a munkahelyek villamos árammal történő ellátását, az üzemeltetés feltételeit. A tűzszerész raj állománya megismeri a délszláv térségben előforduló gyalogság és harckocsi elleni aknák típusait, működésük elvét és felderíthetőségük lehetőségeit. Gyakorlatot szereznek a munkaterületek, lejárók, megközelítési útvonalak tűzszerész átvizsgálásában, elvégzik a rajnál rendszeresített műszaki felszerelések kezeléséhez szükséges tanfolyamokat. A pontonos hidászszázad katonái elsajátítják a PMP-hadihídoszlop anyagismeret. Készség szinten begyakorolják a 40-110 tonnás áthajózási kompok és a 60 tonnás hídszakasz építésének feladatait, valamint az ezekhez kapcsolódó manőverek végrehajtását, beleértve a hídszakasz befordítását és a horgonyvetést. A BMK— 130 vontatóhajó kezelői anyagismereti, alkalmazási és karbantartási kérdésekkel foglalkoznak, készség szinten begyakorolják a hajók vízre tételét és kivételét bonyolult partviszonyok mellett valamint az áthajózási kompok és a hídszakasz mozgatását. Gyakorolják a PTSZ—M közepes lánctalpas úszó gépkocsi málházási, szárazföldi és vízi szállítási valamint kölcsönös mentési feladatait továbbá a vízi mentő és a kompolási feladatokat, a vízi akadály műszaki felderítésének feladatait. A logisztikai század állománya begyakorolja a szállítási és utánszállítási feladatok megtervezését és végrehajtását, a logisztikai feladatok koordinálását, a tábor működéséhez szükséges élelmezési és a technikai eszközök üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag-ellátási valamint technikai kiszolgálási feladatokat. A segélyhely állománya gyakorlatot szerez a tábor és a munkahelyek egészségügyi biztosításának megszervezésében és végrehajtásában, tábori segélyhely telepítésében és működtetésében. A teljes személyi állomány megismeri a hadműveleti területen történő mozgás és feladat-végrehajtás mindenoldalú biztosításának szabályait és gyakorlati kérdéseit. Az út- és hídépítő század állománya begyakorolja a földmunkagépek és szállító eszközök anyagismereti, technikai kiszolgálási alkalmazási és karbantartási kérdéseit. Készség szinten begyakorolják az útépítési részfeladatokat, elsajátítják az anyag-előkészítő és feldolgozó alegység szaktevékenységének feladatait és technikai eszközeinek kezelését, adott esetben hídbontást, hídépítési részfeladatokat hajtanak végre.
E gyakorlatok, összekovácsolási kiképzések eredményességét mutatja, hogy a misszió első időszakában a magyaroknak tartottak felkészítést Mabey& Johnson és Bailey típusú hidak építéséből, bontásából, míg az utóbbi ciklusokban a magyarok oktatják — tanfolyam keretében — ezen ismereteket más nemzetek katonáinak. Szintén az eredményességet bizonyítja, hogy a Magyar Műszaki Kontingens katonái vettek részt először (polgári) híd és a Mabey&Johnson híd csatlakoztatásában, a polgári híd bevontatásában. A váltóállomány felkészítése mellett, havi rendszerességgel ismétlődnek szinten tartó foglalkozások, a teljes állomány részére. Így oktatják az egészségügyi, a balesetés tűzvédelmi valamint az aknaismeretet, illetve pisztoly-lőgyakorlatot hajt végre a pisztollyal rendelkező állomány. A feladatok függvényében általában havonta betervezzük és végrehatjuk a búvárok szinten tartó merüléseit.
Összességében megállapítható ¨ a pályázati rendszer bevezetésével képzettebb állományból lehet végrehajtani a konkrét válogatást; ¨ a háromhavonkénti váltás nagy leterheltséget ró mind a műszaki dandár, mind a Magyar Műszaki Kontingens állományára, (kiképzés, gépek elhasználódása, szolgálati áganként az anyagmozgások sűrűsége stb.); ¨ a négyhavonkénti váltással költségmegtakarítást és nagyobb hatékonyságot tudnánk elérni; ¨ a kiképzés ilyen tagozódása biztosítja a kiválogatott állomány általános és szakmai felkészítését, a kontingens előtt álló feladatok szakszerű végrehajtását; ¨ tovább javulnának a feltételek, amennyiben a műszaki dandár rendelkezne annyi szakképzett szerződéses katonával, hogy a váltásokat önmaga is végre tudja hajtani.
FELHASZNÁLT IRODALOM Magyarok az IFOR-ban, SFOR-ban. Szerkesztő: Dr. Bombay László, Zrínyi kiadó, Budapest, 1997. PADÁNYI József: A Magyar Műszaki Kontingens szakfeladatai tervezésének, előkészítésének és végrehajtásának tapasztalatai. Tanulmány, Magyar Honvédség Szárazföldi Vezérkar, Székesfehérvár 1998. SZABÓ Sándor: A műszaki tisztek képzésének feladatai a nemzetközi békeműveletekben szerzett tapasztalatok alapján. Tanulmány, ZMNE Műszaki hadműveleti-harcászati tanszék, 1998
[1] PADÁNYI József: A Magyar Műszaki Kontingens szakfeladatai tervezésének, előkészítésének és végrehajtásának tapasztalatai. Tanulmány, Magyar Honvédség Szárazföldi Vezérkar, Székesfehérvár 1998.
