INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM (IMIP)
Módosítása és kiegészítése készült: 2007. március
Készítette: Hartdégenné Rieder Éva Igazgató
Az Intézményi Minőségirányítási Program módosításának törvényi háttere
A KT. 40.§-ának (11) bekezdése határozza meg az IMIP felépítését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és annak módosításáról szóló 2006. évi LXXI. tv. új 9.§-a alapján az intézménynek 2007. március 31-ig át kell dogoznia az IMIP-et, és első ízben ennek alapján 2008/2009-es tanévben kell az intézményi munkát értékelnie. A módosítás értelmében a következő tartalommal kell kiegészíteni: 1. Kapcsolódnia kell az ÖMIP-hez 2. Az intézményi szintű önértékeléssel 3. A vezetők és a beosztott pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének
kidolgozásával 4. Országos kompetencia mérésekkel kapcsolatos feladatok
2006. július 1-én a Vértessomlói Általános iskola és a Német Nemzetiségi Óvoda közös igazgatású közoktatási intézménnyé alakult át. Az intézményi dokumentumok oly módon kerültek átdolgozásra, hogy azok az intézményegységek önálló szervezeti és szakmai önállóságát továbbra is tartalmazzák. Csak a intézmény működésére vonatkozó közös feladatok megfogalmazására került sor. A Kt 40.§. alapján 2007. március 31. mindkét intézmény felülvizsgálta minőségirányítási programját. Mindkét program teljesítésének alapja az intézmények Nevelési és Pedagógiai programja, az éves munkatervek, vezetői programok, stb. Ezek az intézményekben az intézmények jellegéből adódóan nagyon különbözőek. A közös igazgatású közoktatási intézmény vezetősége ezért a dokumentumok felülvizsgálata során abban állapodott meg, hogy a minőségirányítási program módosítását a 3. pontban felsorolt „A vezetők és a beosztott pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének kidolgozásán” kívül a másik három témakör módosítást a saját IMIP-án belül végzi el.
1. Az IMIP kapcsolódása az ÖMIP-hez A fenntartó 2004-ben készült ÖMIP –ban tartalmi változás nem történt. A programban megfogalmazott fenntartói elvárások az intézményegység minőségirányítási programjában szerepelnek. Kiegészítésre, változtatásra nincs szükség. 2. Az intézményi szintű önértékelés felülvizsgálata
3. A vezetők és pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak értékelésének eljárásrendje 3.1. Az értékelés célja •
A munkatársak megismerése (gyengeségek, erősségek)
•
Teljesítményelvű szemlélet
•
Az egyén fejlődésének támogatása 2
•
Kommunikációs csatornák bővítése
•
Fejlesztés
•
Az egyéni és szervezeti célok harmonizálódása
•
Az önértékelés képességének fejlesztése
•
Konkrét időszak alatt elvégzett tevékenység elemzése, minősítés
•
Probléma- és konfliktusmegoldás
•
A teljesítmény tárgyilagos értékelése
3.2. Az értékelés alapelvei •
Az értékelés legyen: -
személyre szóló, ösztönző hatású, folyamatos, tárgyszerű, és megfelelően humánus légkörben történjen.
•
A választott eszközök és módszerek illeszkedjenek a vizsgált terület sajátosságaihoz.
•
A vizsgálati eszközök legyenek, objektívek, hitelesek és megbízhatók, használatuk az érdekeltek által elfogadott normarendszer alapján történjen,
•
Az értékelést tényanyag támassza alá,
3.3. A pedagógusmunka ellenőrzésének,értékelésének módszerei, eszközei •
megfigyelés: spontán és tervezett
•
tanulói teljesítmények vizsgálata,
•
óralátogatás,
•
interjú,
•
kérdőíves felmérés,
•
dokumentumelemzés (osztálynapló, tanmenetek)vizsgálata, elemzése.
3.4. Az értékeléshez használható információk és forrásaik A teljesítményértékelési rendszer kialakítása során meghatároznunk azokat az információkat és forrásaikat, amelyek az adott szempont alkalmazását lehetővé teszi számunkra. Az értékelőnek az értékelés előtt össze kell gyűjtenie minden olyan információt, amely pontossá, árnyalttá teheti az értékelést. •
Tanulók eredményei: tanulmányi átlagok, bukások, versenyeredmények, dolgozatok, stb.
•
Spontán és tervezett megfigyelés.
•
Óralátogatások tapasztalatai, jegyzőkönyvei. 3
•
Belső és külső tantárgyi tudásmérések eredményei.
•
Tantárgyi kötődésvizsgálatok eredményei.
•
Kötetlen és irányított beszélgetés, interjú.
•
Kérdőíves kikérdezés.
•
Belső vizsgák eredményei.
•
A nevelő-oktató munkához a pedagógusok által elkészített dokumentumok: tanmenet, foglalkozási terv, stb.
•
Továbbképzéseken való részvétel, a tanultak beépülése a tanítási-tanulási folyamatba.
•
Tanulók véleménye az őket tanító pedagógusok munkájáról, elégedettségük.
•
Szülők véleménye, elégedettsége.
•
Szakmai munkaközösségek véleménye.
•
Kollégák véleménye.
•
Önértékelés
•
Szakértői, szaktanácsadói vélemények.
3.5. A pedagógusok munkájának értékelésekor használt minőségi kritériumok csoportosítása 3.5.1. Első szint: alapvető elvárások (jogszabályi kötelesség, mindenkire kötelező, a munkakör betöltésének alapvető kritériumai) Formai indikátorok Törvényes munkaidő kitöltése Tanítási óra pontos kezdése Az adminisztrációs kötelezettségek teljesítése Részvétel a nevelőtestület munkájában Munkakörhöz kapcsolódó megbízások (munkaközösségben dolgozás, ügyelet stb.) közalkalmazotti jogviszonyhoz és az oktatási törvényhez kötődően való teljesítése Tartalmi indikátorok A helyi tanterv tananyagának megtanítása A helyi tanterv alapján évfolyamra, osztályra, tanulóra szabott tanítási program kialakítása, szükség szerinti módosítása A tanulók tanulmányi teljesítményének pedagógiai program szerinti értékelése Szülők tájékoztatása Munkatervi célok és sikerkritériumok szembesítése, a teljesítés értékelése 3.5.2. Második szint: speciális feladatok vállalása A pedagógiai programban előírt feladatok, a jogszabályban előírtakon túli plusz munkát igényel, minőségétől, mennyiségétől függően jutalmazható
4
Formai indikátorok Részvétel a pedagógiai program és a helyi tanterv összeállításában Részvétel a pedagógiai program megvalósításának ellenőrzésében és értékelésében Saját tevékenység ellenőrizhetővé és értékelhetővé tétele (a pedagógiai program szerint bemutató óra, nyílt nap vállalása, kollégák óráinak látogatása, értékelése stb.) Tartalmi indikátorok A tanulók pedagógiai program szerinti komplex értékelése, OKÉV értékelések elemzése, egyénre szabott fejlesztési tervek kidolgozása A tananyag és a tanítási módszer specifikációja a tanulócsoportok és az egyes tanulók igénye szerint Tanórán kívüli, differenciált foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás) szervezése, vezetése Bekapcsolódás az intézményi minőségfejlesztési rendszer működtetésébe, ellenőrzési, értékelési feladatok ellátásába stb. 3.5.3. Harmadik szint: értéktöbblet, partneri megelégedettség IMIP-ben rögzített célkitűzések megvalósítását szolgáló többletfeladatok, jutalmazandó!) Formai indikátorok Folyamatos rendelkezésre állás Kezdeményezőkészség a nevelőtestületben Az iskola képviselete külső megbízások esetén, a tantestület igénye szerint Önálló pályázatok készítése, részvétel kistérségi, régiós pályázatok írásában Tartalmi indikátorok Bekapcsolódás az intézményi minőségfejlesztési rendszer működtetésébe, ellenőrzési, értékelési feladatok ellátásába Indulás az „év pedagógusa” címért Szakmai publikációk, előadások, tantervfejlesztés, tankönyvírás stb. A tanítványok rendelkezésére állás, nem tanári szerepben is
3.6. A használt eszközök, szempontsorok formai és tartalmi kidolgozása A használt eszközök, szempontsorok kidolgozásának határideje: 2008. 09. 01. • •
2008. szeptember 01. kell a pedagógusok teljesítményértékelésének szempontrendszerét kidolgozni, esetleges próbaértékelést elvégezni. A szempontrendszer: - értékelő kérőívek elkészítése - értékelési összesítő lap elkészítése - teljesítményértékelés eredményéhez kötődő megállapodás dokumentumminta elkészítése.
A kidolgozásra kerülő dokumentumok az IMIP mellékleteit képezik. 5
3.7. Az értékelés rendszere 3.7.1. Ki végezze az értékelést? •
az iskolavezetőség a tanév végén a munkaközösség vezetők beszámolója és saját tapasztalataik, óralátogatásaik alapján,
•
az osztályfőnöki munkaközösség vezetője az osztályfőnökök írásbeli beszámolói alapján,
•
a munkaközösség-vezetők írásban tanév végén, a záró munkaközösségi értekezlet alapján,
•
az ifjúságvédelmi felelős írásban - a statisztikai adatokra, kimutatásokra, külsős munkatársakra és az osztályfőnökökkel történt egyeztetésekre támaszkodva,
•
a minőségfejlesztési csoport vezetője, az intézkedési tervek végrehajtása alapján
•
a beosztott pedagógusok egymás óralátogatásai után, a közösen elfogadott normarendszer alapján.
•
Intézményvezető valamint intézményegység-vezető esetében a fenntartó a teljes körű intézményi értékelés kérdőíve alapján.
3.7.2. Mikor, milyen gyakran értékeljünk? •
A félévi és év végi iskolavezetői beszámolóban írásban, a tantestületre vonatkozóan
•
Rendezvények, akciók, intézkedési tervek zárásakor írásban
•
Versenyeredmények alkalmával
•
Óramegbeszéléskor
•
Optimális esetben kétévenkénti minősítő értékelés formájában, ill. egy vezetői ciklus alatt mindenkire kerüljön egyszer sor
3.7.3. Az értékelés dokumentálása Ha jogszabály a későbbiekben másképp nem rendelkezik, mivel nagyon kényes kérdésről van szó, a következő szempontokat figyelembe véve kell az értékelési folyamat dokumentálását elvégezni: •
minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan kell kezelni, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét;
•
törekedjen objektivitásra;
•
csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre;
•
legyen egyszerű és egyértelmű;
•
minden részletében átlátható legyen; 6
•
az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen;
•
adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan;
• ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között.
Részletesebb kidolgozása, ill. módosítása 2008. szeptember 1. szükséges. 3.7.4. A teljesítményértékelés folyamata •
Bevezető beszélgetés: a fejlesztés, az értékelés célja, szempontjai.
•
A pedagógus önértékelésének előkészítése (formája, időpontja).
•
Önértékelés.
•
A pedagógus értékelésének előkészítése (az egyénre vonatkozó követelmények, értékelési formák, módszerek, időpontok meghatározása).
•
Az
értékelés
lebonyolítása
a
minőségirányítási
programban
meghatározott
szempontrendszer és eljárásrend alapján. •
Értékelő beszélgetés: az önértékelés és az értékelés eredményeinek összevetése.
•
Fejlesztési-cselekvési terv készítése (értékelő és értékelt közösen).
•
A teljesítményértékelés – megállapodás megkötése.
•
Utókövetés: a fejlesztési terv megvalósulásának követése, az eredmények rögzítése.
•
A megvalósulás értékelése: megerősítés vagy korrigálás.
•
Az értékelés dokumentálása.
4. Országos kompetenciamérésekkel kapcsolatos feladatok 4.1. Törvényi háttér Kt. 40. § (11) ”A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai
célkitűzései
és
az
intézmény
egymáshoz…”
7
működése
folyamatosan
közeledjenek
Kt. 99. § (7) ”Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembe-vételével.”
4.2. Az országos kompetenciamérést követő feladatok Eljárásrend (Melléklet) Intézkedési terv
4.3. Intézkedési terv 1. Cél: Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése 2. Erőforrások Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember, számítástechnikai ismeretekkel rendelkező személy Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép 3. Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó
8
4.4. Eljárásrend Ssz. 1.
Tevékenységek/feladatok Adatfeldolgozás minden tanulóra vonatkozóan
2.
Az adatok elemzése
3.
Az alulteljesítés okainak feltárása Háttértényezők vizsgálata - Tanulói képességek mérése - Szülők iskolázottsága Pedagógusok módszertani kultúrájának vizsgálata Egyéb okok feltárása
4.
A feltárt okok elemzése
Módszer Adatfeldolgozó szoftver segítségével (OKÉV) Teljesítmények kimutatása Osztályok teljesítménye Egyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként)
Attitűdvizsgálat, induktív gondolkodás mérése, olvasási képességek mérése, stb. Kérdőív Eredményesség, hozzáadott érték, képességfejlesztés, stb. - Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, betegség, stb. - Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések - Motiválás Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel
9
Határidő
3 héten belül
2 héten belül
1 héten belül
Felelős
Érintett tanítók, szaktanárok, számítástechnikai ismeretekkel rendelkező személy
Érintett tanítók, szaktanárok, számítástechnikai ismeretekkel rendelkező személy osztályfőnökök
Osztályfőnökök, érintett pedagógusok
5.
Fejlesztési terv készítése Tanulókra vonatkozóan
Pedagógusokra vonatkozóan
Egyéb területek
7.
A szülők tájékoztatása a fejlesztési tervekről
8.
A fejlesztési tervek megküldése a fenntartónak A fenntartó által jóváhagyott intézkedési terv végrehajtása
9.
Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján Alkalmazott módszerek, feladatok, tankönyvek, motiválás, tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás, felzárkóztatás, stb. A feltárt okoknak megfelelő intézkedés meghozatala Fejlesztési tervek tartalma, együttműködés, szülők bevonása a fejlesztési tervek végrehajtásába Iktatott anyag /dokumentálás Beépítése az éves iskolai munkatervbe
3 héten belül
Érintett tanítók, szaktanárok, intézményvezető
1 héten belül
osztályfőnökök
1 héten belül
intézményvezető
A jóváhagyást követően azonnal
igazgató, érintett pedagógusok
4.5. Szülők tájékoztatása Az OM mérést követően (szülői értekezle)
4.6. A következő évi országos kompetenciamérést követő feladatok Kt. 99. § (7) ”Ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához – jogszabályban meghatározottak szerint – pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont jóváhagyásával válik
10
érvényessé. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.”
11
5. Záró rendelkezések
A Minőségfirányítási Program módosítását a Szülői Szervezet.................................-án(-én) megtárgyalta és támogatta. Kelt: .............................., ................................................... ........................................ aláírás
A Minőségfirányítási Program módosítását a Diákönkormányzat .................................-án(-én) megtárgyalta és támogatta. Kelt: .............................., ................................................... ........................................
Az alkalmazotti értekezlet .................................-án(-én) egyetértett és elfogadta, a
Nevelőtestület
.................................-án(-én)
megtárgyalta
és
elfogadta
az
iskola
Minőségirányítási Programjának módosítását. Kelt: ............................., ................................................... ........................................
12
