A három magyar egészségfinanszírozási pillér (OEP, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás)

A három magyar egészségfinanszírozási pillér (OEP, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás) 2015. november 10.

dr. Lukács Marianna [email protected] [email protected]

Pénzügy Tanszék

az előadás letölthető: ww.patikapenztar.hu/ magánszemélyeknek/ Budapesti Corvinus Egyetem

Pénzügy Tanszék

Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november dr. Lukács Marianna

Egészségfinanszírozási pillérek Magyarországon  http://www.penztarszovetseg.eu/kozlemenyek/ege szsegfinanszirozasi_pillerek.pdf  Létszám, bevétel, kiadások, vagyon (www.oep.hu és www.felugyelet.mnb.hu):  társadalombiztosítás  üzleti betegségbiztosítás  önkéntes egészségpénztár  Mi mire való – intézményi funkciók  Működési problémák  Jövőbeni szerepek

Pénzügy Tanszék


4

Az egészségügyi kiadások alakulása az életkor előre haladtával V á r h a t ó e ü .- i k i a d á s o k

V á r a tla n

T e r v e z h e tõ É le tk o r

Pénzügy Tanszék


5

A három pilléren nyugvó magyar szociális állam  Rászorultság: a szociális segélyek  Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás  Társadalombiztosítás  Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak  Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)

Nyugdíjbiztosítás

   

Egészségbiztosítás

önkéntes nyugdíjpénztár  önkéntes egészségpénztár NYESZ,  üzleti betegségbiztosítás foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató üzleti nyugdíjbiztosítás Pénzügy Tanszék


6

Az intézményesített egészségbiztosítási formák bevétele (2014)

Forrás: www.felugyelet.mnb.hu, www.oep.hu

Pénzügy Tanszék


7

60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat az ellátások forrásairól Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti ellátásának, valamint szociális ellátásának optimális esetben öt forrással kell rendelkeznie: 1. 2. 3. 4.

a kötelező és általános társadalombiztosítás, az állami-önkormányzati szociális ellátás, a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált magánbiztosítások, az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok, egyesületek, klubok, 5. az önkéntes kölcsönös kiegészítő egészségbiztosító pénztár.

Pénzügy Tanszék


8

A három magyar pillér: társadalombiztosítás, betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár  Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás  Üzleti betegségbiztosítás: a 2003. évi LX. törvény alapján művelhető, biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknél megvásárolható betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek

 Önkéntes egészségpénztár: az 1993. évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük. Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok és családtagjaik egészségének megőrzése céljából Pénzügy Tanszék


9

Mire való? Az összehasonlítás szempontja

Társadalom-biztosítás

Üzleti betegségbiztosítás 1.

Önkéntes egészségpénztár

Az intézmény célja

egyéni kockázatok társadalmi kezelése 2. nonprofit működés

egyéni/csoportos kockázat egyéni/csoportos kezelése 2. veszélyközösség védelme 3. profitszerzés

1. a pénztártagok egészségi állapotának megőrzése és helyreállítása 2. a mindenkori TB kiegészítése 3. non-profit működés

Az intézmény biztosítási alapelve

társadalmi ekvivalencia

csoportos ekvivalencia

egyéni ekvivalencia

A biztosítás természete

biztosítotti kényszer

magánjogi szerződés

tagsági jogviszony

kötelező

önkéntes

önkéntes

1.

A biztosításban való részvétel

Pénzügy Tanszék


10

Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja

Az alkalmazott biztosítási technika


Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár

egyéni kockázatelbírálás; felosztó-kirovó

díjfizetésre épülő kockázatközösség

egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer

A szolgáltatáshoz való hozzájutás elve

a természetbeni szolgáltatás elve

a költségtérítés elve

a költségtérítés elve

Az intézmény bevételei

járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása

biztosítási díjak és azok hozama

pénztári tagdíjak és azok hozama

Pénzügy Tanszék


11

A költségkiegyenlítés elve 1. A biztosított igénybe veszi a szolgáltatást az egészségügyi ellátást nyújtó intézményben és kiegyenlíti a kezelés költségeit 2. A biztosított benyújtja a számlát a magán betegségbiztosítóhoz 3.

A magán betegségbiztosító a kötvény alapján rendezi a kárt, vagyis kifizeti a számlát vagy annak azt a részét, amire a biztosítási kötvény érvényes

Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény

Biztosított

Pénzügy Tanszék

Biztosító


12

A természetbeni szolgáltatás elve  A biztosított által az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézménynél igénybevett szolgáltatás költségeit vagy annak részét a biztosító az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény részére az azzal kötött szerződés alapján megtéríti. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény

Biztosított

Biztosító Pénzügy Tanszék


13

Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja

Az intézmény által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások köre


Üzleti betegségbiztosítás

egyénre/csoportra testre alapvetően teljes ellátás szabott szolgáltatások

Önkéntes egészségpénztár

a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások

Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve

kárfelosztó

kockázatkezelő

megtakarító

A fennálló betegségből adódó kockázat hatása a fizetendő járulék/biztosítási díj nagyságára

nincs hatással

befolyásolja

nincs hatással

Pénzügy Tanszék


14

Az állami (kötelező) egészségbiztosítás ágai (EU) 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások Táppénz Gyógyszer Baleset Megelőzés (prevenció) Időskori ápolás Ebből Magyarországon: az első négy kassza Pénzügy Tanszék


15

OEP: állandósult, de csökkenő deficit (adatok: www.oep.hu)    

2005 - 374 milliárd forint hiány (a bevételek 23,6%-a) 2007: első ízben szufficites – gyógyszerkiadások radikális visszafogása 2009-től: állandósult, igaz, folyamatosan csökkenő hiány 2014:  1 907 milliárd forint bevétel, 1 907,2 milliárd forint kiadás  9,5 millió igénybe vevő

Pénzügy Tanszék


16

Az OEP működési problémái  Állandósult deficit  Idősödő társadalom  Szociális feladatok ellátása (rokkantság, gyermekneveléshez kapcsolódó támogatások)  Táppénz: az OEP teljes kiadásainak 3,3%-a - valószínűleg részben szociális feladatokat lát el  Az OEP helyszíni ellenőrzésének és az egészségügyi intézmények önkormányzati tulajdonosi ellenőrzésének hiánya  A modern szociális állam hiánya: a szolgáltatások között nem jelenik meg az ápolás és a prevenció  Hálapénz: az adófizetés kikerülésével az OEP szolgáltatásainak

igénybevételekor az ellátást végző részére fizetett pénz Pénzügy Tanszék


17

Az önkéntes egészségpénztár (1993) bevezetésének célja  Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

Pénzügy Tanszék


18

Az önkéntes pénztárak jogszabályi háttere  Az önkéntes egészségpénztárakat szabályozó törvény: az 1993. évi XCVI. tv. (nem vonatkozik a HPT, a GT, a PTK és a BIT)  A pénztári működésre vonatkozó részletszabályok különkülön kormányrendeletekben  gazdálkodás és befektetések  könyvvezetési és nyilvántartási kötelezettség  MNB adatszolgáltatási kötelezettség  saját tulajdonban álló egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok Pénzügy Tanszék


19

Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai 



Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás)  Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék  Optika  Gyógyászati segédeszköz  Orvosi ellátás, fogászat  Gluténmentes speciális élelmiszerek  Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás)  Sporteszközök  Természetgyógyászat  Fog- és szájápolási termékek Pénzügy Tanszék


20

Adókedvezmény – önkéntes egészségpénztárak  Adókedvezménnyel közel havi 94 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni befizetés havi 62,5 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 31,5 ezer forint)  Céges befizetés (cafeteria felső határ évi 450 ezer forint)  a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet (31,5 ezer forint)  évi 200 ezer forintig 35,7%-os (16% SZJA valamint 14% EHO 1,19 szorosa), afelett 51,17%-os (16% SZJA valamint 27% EHO 1,19 szorosa) cafeteria adó terheli  Egyéni befizetés  a befizetések 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (éves szinten 750 ezer), havonta 62,5 ezer forint után vehető igénybe a maximális 150 ezer forint kedvezmény  Az egészségpénztárra vonatkozó különös SZJA-kedvezmények  Prevenciós szolgáltatás: a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-ára SZJA-kedvezmény  Lekötés: a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a SZJA-kedvezményben részesül Pénzügy Tanszék


21

Önkéntes egészségpénztárak: az 50 milliárdos szektor (2002 – 2014: taglétszám, bevétel, szolgáltatások, vagyon www.felugyelet.mnb.hu)

Pénzügy Tanszék


22

Az önkéntes egészségpénztárak működési problémái

 A jogszabályi szigorítások miatt az egészségpénztár nem tud prevenciós (egészségmegőrző) szolgáltatásokat nyújtani

 Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort  Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága

Pénzügy Tanszék


23

Mióta van üzleti betegségbiztosítás Magyarországon?  Amióta biztosítást lehet kötni, tehát már a XX. században  Vonatkozó jogszabályok: •

Új PTK: 2013. évi V. törvény

•

BIT: 2003. évi LX. törvény

•

SZJA: 1995. évi CXVII. törvény

Pénzügy Tanszék


24

Mi a betegségbiztosítási szerződés kötési folyamata?  Leendő ügyfél  Ajánlattétel, benne az esetleges önrészek  Biztosító társaság:  Leendő ügyfél egészségügyi kockázatelbírálása  Esetlegesen kockázati felár  Esetlegesen az ajánlat elutasítása az ajánlatot tevő ügyfél egészségi állapota miatt  Kötvényesítés (a szerződés egyedi jellemzői)  A kárkifizetéskor figyelembe veendő feltételek:  Kötvény  ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) Pénzügy Tanszék


25

Üzleti betegségbiztosítási termékek  Költségtérítő biztosítások  A betegségből adódó teljes kockázatokra  A betegségből adódó részleges kockázatokra  Összegbiztosítások  A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés)  Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás  Speciális betegségbiztosítások  A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése (BBP)  Átlépési biztosítás: munkahelyi csoportos biztosításból egyéni biztosítás Pénzügy Tanszék


26

Adókedvezmény – betegségbiztosítások  Céges befizetés ▪ 2012. januárjától a munkavállalók javára kötött betegségbiztosítás költség, egyéb adó (pl. cafeteria) nem terheli ▪ havonta a minimálbér 30%-ig ▪ a kifizetés a munkavállaló számára adómentes  Egyéni befizetés: nincs adókedvezmény

Pénzügy Tanszék


27

Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai

(2002 – 2014: biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések www.felugyelet.mnb.hu)

Pénzügy Tanszék


28

Az üzleti betegségbiztosítások működési problémái  A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a betegségbiztosítás mozgástere  Kevés a biztosítók számára megfelelő színvonalú és mennyiségi szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények száma (kapacitáskorlát)  A magyar lakosság rossz egészségi állapota – kockázatelbírálás

Pénzügy Tanszék


29

Jövőbeni szerep: egy + két félpillér Egészségpénztári félpillér  Co-payment  Prevenció  Kötelező ápolási pénztár

Betegségbiztosítási félpillér  A nagy költséggel járó betegségek gyógyítási költségeinek finanszírozása  Munkahelyi csoportos betegségbiztosítások  OEP táppénz-kassza

Alappillér: társadalombiztosítás  Adó és járulékfizetésből finanszírozott  Szolidáris (generációk, egészséges-beteg között)  Minden időtávon pénzügyi egyensúly Pénzügy Tanszék


30

Az első pillér (OEP) szerepe: kiszámíthatóság és egyensúly 1. Racionális egyensúly: bevételek és kiadások  Járulékfizetési szigor  Szolgáltatási kör megtisztítása a szociális elemektől  Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP) ellenőrzése

2. Igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározása (önkéntes egészségpénztárnál sikerült) 3. Az egészségügy finanszírozására vonatkozó magyar s az EU irányelvei között ellentmondás (EU: az egészség befektetés; Magyarország: csökkenő ráfordítás az egészségügyre) feloldása:  „A politikai döntéshozóknak mérlegelniük kell az egészségbe való beruházást is, mint az egyik olyan eszközt, amivel a gazdaság teljesítménye javítható” Pénzügy Tanszék


31

A második pillérek (pénztár és biztosítás) szerepe: prevenció és az OEP stabil kiegészítése 1. Önkéntes egészségpénztár  Az OEP mindenkori szolgáltatásainak kiegészítése (co-payment) a lakosságra nehezedő társadalmi és pénzügyi terhek enyhítésével  Hangsúly a prevención (szűrővizsgálatok, testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő tájékoztatás) – szorosan együttműködve az állami programokkal (pl. Népegészségügyi Program)  (az OEP-ben nem megjelenő szolgáltatások finanszírozása): ápolás; akár az egészségpénztár részeként

2. Üzleti betegségbiztosítás: a fizetőképes és befogadható egészségi kockázattal rendelkezők részére a nagy költséggel járó betegségek gyógyítási költségeinek finanszírozása 3. Ápolás: hiányzó pillér az OEP szolgáltatásaiban  akár az egészségpénztár részeként (Az OEP mindenkori szolgáltatásainak helyettesítése)  akár önálló, negyedik pénztártípusként történő létrehozása Pénzügy Tanszék


32

Ajánlott irodalom – egészség I.  Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, 2009.

 Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2000.  Dr. Lukács, Marianna: Egészségfinanszírozási pillérek 2007: http://www.penztarszovetseg.eu/kozlemenyek/egeszsegfinanszirozasi_pillerek.pdf  Dr. Kovács Erzsébet - Szüle Borbála - Fliszár Vilmos - Vékás Péter (2011): Pénzügyi adatok statisztikai elemzése : Egyetemi tankönyv. Tanszék Kft., Budapest.  Kaló Zoltán-Inotai András-Lukovics Miklós: Egészség-gazdaságtani fogalomtár II., Az egészségügy piacának, finanszírozásának és beruházásainak gazdasági elemzése, 2010.  CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés – http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro%20balance%20and%20growth.pdf  Dr. Bodrogi József (szerk.): A magyar egészségÜGY, Társadalmi-gazdasági megfontolások és ágazati véleménytérkép, Semmelweis, Budapest, 2010.  Botos Katalin: Matuzsálemek kora, Nyugdíj, gazdaság, társadalom, Kairosz, 2012.  Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy és piacgazdaság, Magyarország az ezredfordulón – Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, 1998

Pénzügy Tanszék


33

Ajánlott irodalom – egészség II.  Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy Magyarországon, Magyarország az ezredfordulón – Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, 2001.  Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, Semmelweis, Budapest, 2008.  Dr. Lukács Marianna: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája 2008 http://www.es.hu/index.php?view=doc;18967  Kovács Erzsébet (2001): Biztosítási és pénzügyi számítások. AULA, Budapest

 Dr. Lukács Marianna – Dr. Bánfi Tamás: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? 2008 http://www.patikapenztar.hu/sajtoszoba/02_mi_irtuk/2008/2008-06-08_verseny-a-sorban-allasert-es-ahalapenzert.pdf  Kovács Erzsébet (1997): Kárstatisztikai elemzések. AULA, Budapest  Kollányi Zsófia-Imecs Orsolya: Az egészség – befektetés, Az egészségi állapot hatása a gazdasági teljesítőképességre és az életminőségre, Demos

Pénzügy Tanszék


34

A három magyar egészségfinanszírozási pillér (OEP, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás)

Recommend Documents