A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén
Dél-Baranyáért Alapítvány Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén
Szerzők: Gyurokné Bódi Csilla (DDRFK) Petrovicsné Takács Rózsa (DDRFK) Leidinger Dániel (Aquaprofit Zrt.)
2012. május
Dél-Baranyáért Alapítvány Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont
2
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén
Tartalom The table of contents is empty because none of the paragraph styles selected in the Document Inspector are used in the document.
3
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén
Bevezetés 2007. júniusában – a Magyarország-Horvátország határon átnyúló program keretében, az Ormánságfejlesztő Társulás Egyesület megbízásából – készült el az Ős-Dráva program. A program célja az Ormánság, illetve néhány azzal határos település komplex fejlesztése. A komplexitás lényege, hogy a fejlesztés egyszerre foglalkozik a felszíni vízrendszer átalakításával, ehhez kapcsolódóan a tájhasználat megváltoztatásával (egy a jelenlegi iparszerű tájhasználattal szemben a tájgazdálkodásra való áttéréssel), valamint az ezekre épülő gazdasági fejlesztési lehetőségekkel, és a helyi társadalom megélhetésének, boldogulásának feltételeivel. A 2007-es tanulmány elkészítésében résztvevő tervezők 2010-ben a program továbbfejlesztését határozták el. Ebben segítségükre volt a bekövetkező politikai fordulat is, hiszen, a kormányzat az ŐsDráva program és a hozzá hasonló komplex vidékfejlesztési programok támogatását ígérte. Már a 2007-ben elkészült Ős-Dráva program anyaga is érinti a gyógynövénygyűjtés és termesztés témakörét. A számos fejlesztési irány lehetséges egyikét a gyógynövények gyűjtésével, termesztésével és feldolgozásával kapcsolatos fejlesztések alkothatják. 2012-ben a Dél-Baranyáért Alapítvány megbízta a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpontot, valamint a korábban az Ős-Dráva program tervezésében résztvevő Aquaprofit Zrt-t, hogy vizsgálják meg a gyógynövényágazatban rejlő lehetőségeket az Ős-Dráva program által érintett területen. A tanulmány szerkesztését az Aquaprofit Zrt. végezte. Az 1., 2. és – az 5.6. kivételével – az 5. fejezetet az Aquaprofit Zrt., a 3., 4. fejezetet, az 5.6. alfejezetet, valamint a mellékleteket a DDRFK munkatársai állították össze.
4
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén 1.
Az Ős-Dráva program területének bemutatása 1.1. Közigazgatási lehatárolás, természeti környezet
Az Ős-Dráva program 43 település1 közigazgatási területét érinti, amely nagyjából megfelel a néprajzi értelemben vett Ormánság területének. Közigazgatásilag a vizsgált térség nagyobb része Baranya, kisebb része Somogy megyéhez tartozik, négy kistérséget – a Sellyeit, Siklósit, Barcsit és Szigetvárit – érinti.
Az Ős-Dráva programban érintett települések nagy része természetföldrajzi szempontból a Dráva menti síksághoz tartozó Dráva-sík és a Fekete-víz síkja kistájakhoz tartoznak, de Drávatamási átnyúlik a Belső-Somogyhoz tartozó Közép-Dráva-völgy kistáj területére. (Dövényi Z., 2010) A terület 89,5 és 130 m tengerszintfeletti magasságú, holtágakkal, holtmedrekkel tagolt síkság, amelyet helyenként futóhomokkal fedett enyhén hullámos részek tagolnak. A Drávához közel eső részeken ártéri síkságot, ettől észak felé alacsony ármentes síksági részeket találunk. A felszínen, illetve a felszín közelében nagyrészt holocén kori folyóvízi, főként iszapos üledékek találhatók, amelyeket helyenként futóhomok és löszös jellegű üledékek váltanak fel. 1
Adorjás, Baranyahídvég, Besence, Bogdása, Csányoszró, Cún, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávagárdony, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávasztára, Drávatamási, Endrőc, Felsőszentmárton, Hirics, Kastélyosdombó, Kákics, Kémes, Kemse, Kisszentmárton, Lakócsa, Lúzsok, Markóc, Marócsa, Nagycsány, Okorág, Páprád, Piskó, Potony, Sámod, Sellye, Sósvertike, Szaporca, Szentborbás, Tésenfa, Tótújfalu, Vajszló, Vejti, Zaláta
5
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén A terület nagy részén az éghajlat a mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, a keleti részen inkább mérsékelten száraz típusba sorolható. A napsütéses órák száma átlagosan 2000-2050 óra. Az évi középhőmérséklet 10,4-10,8°C körül alakul, a vegetációs időszak középhőmérséklete 17,0-17,4°C körüli. A csapadék átlagos éves mennyisége 660-730 mm, amelyből a vegetációs időszakra 380-420 mm esik. A napsütéses órák száma, illetve a középhőmérséklet kelet felé növekszik, a csapadék mennyisége kelet felé csökken. A hótakaróval fedett napok számának átlaga kevéssel 30 feletti. A sokéves átlag alapján a terület ariditási indexe 1 körül alakul. A nyugti részeken kevéssel 1 alatti, míg a keleti részeken kevéssel 1 feletti. A helyi éghajlati viszonyokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az elmúlt években az időjárási szélsőségek fokozódása figyelhető meg a térségben is, ami egyrészt a globális folyamatok eredménye, másrészt pedig a jelenleg jellemző tájhasználat, illetve ehhez kapcsolódóan a felszínborítás és a vízgazdálkodás következménye (amely tényezők jelentős hatással vannak az adott terület mikroklímájára). Vízrajzi szempontból az Ős-Dráva program által érintett terület déli része a Dráva – jelenleg árvízvédelmi gátakkal védett – árteréhez tartozik. A Dráva mellett a legfontosabb vízfolyások a Korcsina-csatorna (38 km, 167 km2), a sellyei Gürü (11 km, 76 km2), a Gordisai-csatorna (7 km, 43 km2), a Lánka-csatorna (25 km, 132 km2), a Fekete-víz (76 km, 2021 km2) és az Okor-csatorna (50 km, 331 km2), amely vízfolyásoknak, illetve vízgyűjtőjüknek csak egy része esik a vizsgált térségre. A Dráván a kora tavaszi, a nyár elei és az őszi árvizek jellemzőek, a kisebb vízfolyások főleg nyár elején szállítanak több vizet. A térségben több száz km hosszú belvízlevezető csatornahálózat található. Az állóvizeket a Dráva holtágai, néhány természetes tó, valamint mesterséges tározók és halastavak alkotják. A térséget behálózó régebbi holtmedrek egy részében lápos területek találhatók. Csapadékosabb években a mélyebb fekvésű térszíneken hosszabb-rövidebb idejű vízborítás jellemző. A talajvíz mélysége a térségben 2-4 méter között váltakozik. Az elmúlt években a talajvíz süllyedése jellemző, amely folyamat jelentős részben a vízfolyások szabályozásának, illetve ehhez kapcsolódóan a jelenlegi tájhasználatnak „köszönhető”. Kémiai jellegét tekintve a talajvíz kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, sok helyen nitrátos. Az artézi kutak vízhozama ingadozó, kiemelt víz gyakran magas vastartalommal rendelkezik. Vízháztartási szempontból a fő problémát a terület kiszáradása jelenti, amely a jelenleg jellemző tájhasználattal van összefüggésben. Ide kapcsolódik egyrészt a vízfolyások szabályozása, illetve ennek következtében ezek bevágódása, másrészt a csapadékosabb időszakok vízfeleslegének levezetése a területről, harmadrészt pedig a jelenleg jellemző felszínborítás, amely jelentős mértékben befolyásolja a táj vízmegtartó képességét. A térségben eredendően a mozaikos tájszerkezet volt jellemző, amelyen belül a legnagyobb arányban az erdők voltak jelen. Az erdőket helyenként nyílt vízfelületek, rétek, kevés szántó, valamint a települések váltották. Jellemző természetes növénytársulások a tölgy-kőris-szil ligeterdők, az égeres láperdők, a puhafa (fűz, nyár) ligeterdők, a magasabb térszinteken a gyertyános tölgyesek és a bükkösök, a lágyszárú társulások közül a nádasok, magas sásos társulások, a mocsárrétek, valamint a magasabb térszinteken a sztyeppesedő rétek. Korábban a jelentős területeket foglaltak el – elsősorban a települések határában – az úgynevezett fás legelők. Jelenleg a felszín legnagyobb részét szántók, illetve faültetvények borítják. Jellemző fafajok az akác, a nemes nyár, a fűz és a tölgy. Természetszerű erdők, mocsárrétek, valamint fás legelők csak kisebb
6
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén foltokban maradtak meg. Az állattartás visszaszorulása miatt a települések határában található egykori legelők jelentős része gazosodik, bozótosodik. A térségben nagyrészt folyóvízi üledékeken képződött talajok jellemzőek. A fő talajtípusok a különböző öntés és réti talajok. A magasabb térszinteken különböző erdő-, illetve csernozjom talajok találhatók.
1.2. Társadalmi-gazdasági viszonyok
Demográfiai helyzet: Az Ős-Dráva program által érintett 43 település teljes lakossága csaknem 15 ezer fő. Mindössze két település, Sellye és Vajszló népessége ezer fő feletti, de 500 főt meghaladó lakosságú településből is mindössze öt van (a már említett Sellye és Vajszló, továbbá Csányoszró, Felsőszentmárton és Lakócsa). A terület hazán egyik jellemző aprófalvas része. A vizsgált terület szinte valamennyi településére igaz, hogy az elmúlt másfél két évtizedben veszítettek lakosságukból (kivétel Adorjás és Drávapiski). Míg 1990-től az ezredfordulóig a települések többségénél még kismértékű növekedés, vagy stagnálás volt megfigyelhető a népességszámban, az ezredforduló után határozott és gyors ütemű fogyás kezdődött. A vizsgált térség lakónépessége 2001-ben 17 252 fő volt, ami 2011-re 14 897 főre csökkent. A népesség fogyása elsősorban az alacsony születési aránynak, végső soron a természetes fogyásnak köszönhető. A népesség fogyásával a települések népessége elöregszik, ami tovább gerjeszti a problémát, hiszen a születési arány további csökkenését eredményezi. A természetes fogyás mellett a térségben tapasztalható negatív vándorlási egyenleg is hozzájárul a lakosságszám csökkenéséhez (bár ez településenként vizsgálva már nem mutat olyan egyértelmű képet, mint a természetes fogyás). A lakosság fogyásával növekszik a térségben a cigány népesség aránya. Ennek lehetséges okai, hogy a cigány népesség körében a fiatalkorú népesség aránya és a természetes szaporulat egyaránt magasabb, mint a nem cigányoknál, továbbá hogy az elvándorlás valószínűleg kevésbé érint őket, mint a lakosság többi részét.
Az Ős-Dráva program tervezési területén található települések lakónépessége 2001-ben és 2011ben
7
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén
Település
Lakó népesség 2001-ben
Lakó népesség 2011-ben
Drávatamási
394
394
Kastélyosdombó
319
204
Drávagárdony
166
140
Potony
301
196
Tótújfalu
267
195
Lakócsa
580
563
Szentborbás
135
136
Felsőszentmárton
1074
904
Endrőc
419
369
Drávafok
525
477
Markóc
63
57
Drávakeresztúr
160
116
Marócsa
119
92
Okorág
187
164
Kákics
223
222
Sellye
3288
2761
Bogdása
353
287
Drávaiványi
248
200
Sósvertike
223
180
Drávasztára
477
393
Csányoszró
738
666
Nagycsány
167
155
Kemse
70
54
Zaláta
314
288
Besence
148
123
Vajszló
1946
1703
8
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén
Lúzsok
242
269
Piskó
284
241
Vejti
205
161
Páprád
195
161
Sámod
235
218
Baranyahidvég
244
198
Hirics
252
231
Kisszentmárton
307
274
Adorjás
183
187
Drávapiski
100
122
Cún
261
223
Kémes
560
481
Szaporca
269
246
Tésenfa
228
174
Drávacsepely
243
201
Drávacsehi
262
220
Drávapalkonya
278
251
Összesen
17 252
14 897
(Forrás: KSH, 2011)
Összességében elmondható, hogy a terület – sok más vidéki térséghez hasonlóan – katasztrofális demográfiai helyzetben van. A jelenlegi folyamatok megfordulása nélkül a népesség további fogyására számíthatunk. Az elkövetkező egy-két évtizedben egyes települések akár ki is halhatnak, vagy lakosságuk lecserélődhet. A tendencia megfordulásához a megélhetési feltételek javulására, illetve a térségben (is) tapasztalható dologtalanság felszámolására van szükség.
Gazdaság: Az Ős-Dráva program területe jellemzően mezőgazdasági térség. A területen nincsenek hagyományai a nagyipari termelésnek, és a szolgáltató szektor sem jelentős. Az ipari
9
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén foglalkoztatottak nagy része korábban is ingázott (idő közben jelentős részük elveszítette munkahelyét). A szolgáltató szektor jelentősége csak a viszonylag nagyobb települések (Sellye, Vajszló) esetében emelhető ki. A termelő szövetkezetek, illetve az állami gazdaságok felbomlásával, valamint a háztáji gazdálkodás megszűnésével a mezőgazdaságból élők aránya is jelentősen visszaesett. Az iparszerű gazdálkodási módszerek, valamint a koncentrálódó birtokszerkezet nem alkalmasak arra, hogy magasabb foglalkoztatási szintet biztosítsanak a mezőgazdaságban. A mezőgazdaságból élő lakosság arányának csökkenése mögött ott áll az a jelenség is, amely szinte a teljes jelenlegi vidéki Magyarországot jellemzi, nevezetesen hogy megszűnt a háztáji gazdálkodás. A legtöbb faluban már nem tartanak nagy állatot, és sok háztartás van, ahol már aprójószág tartásával sem foglalkoznak. Ennek következménye, hogy a települések határában található egykori legelők mára elgazosodtak, elbozótosodtak. Az állattartás mellett sok helyen megszűnt a konyhakert és a régi gyümölcsösök művelése is. Mindez oda vezetett, hogy a vidéki – így az ormánsági – lakosság egy jelentős része élelmiszerellátás tekintetében (is) külső ellátóktól függ. Jelenleg az Ormánság falvaiban is teljesen megszokott a mozgó árusok jelenléte, akik többek között kenyeret, tejet, zöldséget és gyümölcsöt adnak el a falusiaknak. A mezőgazdaágból élők arányának csökkentését segíti elő a jelenlegi birtokszerkezet is. A térségben – mint a jelenlegi vidéki Magyarországon általában – jellemzővé vált a földbirtokok koncentrációja. Egyre több termőföld összpontosul egyre kevesebb tulajdonos kezében (szóbeli közlés alapján az Ormánságban jelenleg 8 nagy tulajdonosi kör van jelen), s a tulajdonosok nagy része ráadásul nem is helybeli. Az ipari termelés korábban sem volt jelentős a térségben. Az iparon belül elsősorban a mezőgazdasághoz kötődő iparágak voltak jellemzőek (pl. tejipar, növényvédő szerek gyártása). Mára az egykor volt kevés ipari létesítmény nagy része is bezárta kapuit, vagy jelentősen csökkentette a termelését. Az ezredfordulót követően a területen élő ipari foglalkoztatottak nagy része az elektronikai termékek gyártásával foglalkozó, pécsi telephelyű Elcoteqnál dolgozott. Az üzem 2011-es megszűnésével tovább csökkent az ipari foglalkoztatottak aránya. A szolgáltató szektor nem jelentős a térségben, főleg a nagyobb településeken (Sellye, Vajszló) koncentrálódik. Az idegenforgalom szerénynek mondható. A főbb turisztikai attrakcióként jelenleg a Dráva, a sellyei fürdő, a festett kazettás mennyezetű református templomok, vagy a viszonylag gazdag vadállomány jöhetnek szóba. Akár az országos, akár a megyei szintekhez viszonyítjuk, a vizsgált térség foglalkoztatási és munkaerő-piaci szempontból (is) hátrányos helyzetben van. A vizsgált terület fő problémái a következők:
Az Ős-Dráva program által érintett négy kistérség közül kettő (Sellyei és Barcsi) komplex programmal segítendő leghátrányosabb kistérségek közé tartozik, s ehhez a munkanélküliségi és egyéb mutatói alapján lassan felzárkózik a Siklósi is. A vizsgált területen a munkaképes korú lakosság csupán közel fele foglalkoztatott. Az érintett településeken vagy csak nagyon alacsony a munkáltatók száma, vagy egyáltalán nincsenek ilyenek. A vállalkozások elsősorban egyéni vállalkozások, kevés a társas vállalkozás. A térségben foglalkoztatottak többsége más településekre – többnyire a vizsgált területen kívülre – ingázik. Sokan Pécsett az Elqotec vállalatnál dolgoztak, melynek 2011. utolsó
10
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén
harmadában történt bezárása csak tovább rontott a terület egyébként is gyenge foglalkoztatási mutatóin. Nagyobb mértékű foglalkoztatást biztosító szervezetek a térségben a települési önkormányzatok, melyek közfoglalkoztatás keretében, szakképzettséget nem igénylő, rövid időtartamú munkát tudnak biztosítani a településen élő tartós munkanélkülieknek. A foglalkoztatás célja döntően a további segélyre való jogosultság megszerzése. A vizsgált területen magasa a munkanélküliek aránya, csaknem 20% (2012. március, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, www.afsz.hu), bár e tekintetben az egyes települések között jelentős eltérések mutatkoznak2. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a foglalkoztatottak jelentős része az önkormányzatok által foglalkoztatott közmunkás. Közmunka hiányában a munkanélküliek aránya jóval nagyobb lenne. A térségben élő tartósan munka nélkül élők száma (a közfoglalkoztatás ellenére) folyamatosan növekszik, s ami még nagyobb problémát jelent, hogy közöttük egyre nagyobb arányban vannak a semmilyen jövedelemmel nem rendelkezők, Siklós és Barcs kistérségében a regisztrált álláskeresők közel 40%-a nem rendelkezik semmilyen havi rendszeres jövedelemmel. További problémát jelent, hogy nő a tartós munkanélküliek között a fiatalabb korosztályok aránya, akik ezért vagy elvándorolnak, vagy bekerülnek a segélyezés – közfoglalkoztatás – segélyezés körforgásába, melynek hosszú távon rendkívül káros hatásai lesznek a térség gazdasági és társadalmi folyamataira. Óriási gondot jelent mindhárom kistérségben, hogy az alacsony iskolai végezettséggel rendelkezők aránya nagyon magas, 50%, vagy a feletti. Az alacsony foglalkoztatottsági szint, illetve a magas munkanélküliség mellett további problémát jelent a dologtalanság. Nevezetesen, hogy az emberek nagy része munkahelyek hiányában sem végez olyan, a megélhetését elősegítő tevékenységet, amelyre egyébként lehetősége, illetve ideje lenne (pl. veteményes kertek, gyümölcsösök gondozása, állattartás, stb.).
A vizsgált térségre vonatkozó tanulmányok, fejlesztési dokumentumok a magas munkanélküliségének három fő okaként általában a vállalkozások alacsony számát, az alacsony iskolai végzetséget, valamint a fejletlen infrastruktúrát, illetve rossz közlekedési feltételeket szokták leggyakrabban emlegetni. A települések jelentős része infrastruktúra, illetve a közlekedés terén több tekintetben is elmaradottnak tekinthető. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az infrastruktúra bővítése még egyáltalán nem garantálja a helyi gazdaság fejlődését, sőt adott esetben – pl. helytelen fejlesztési irányok esetén – akadályozhatja is azt.3 Összességében szegény, leszakadó térségről beszélünk. A jelenleg általánosan elfogadott szempontok alapján társadalami és gazdasági értelemben elmaradott térségről beszélünk. Az elmaradottságot mutatja hogy a négy érintett kistérség közül három, a Sellyei, a Barcsi és a Szigetvári, 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet (Kormányrendelet a kedvezményezett térségek
2
Amíg például Drávatamásiban és Drávagárdonyban 2012 márciusában 4% körül alakult a munkanélküliségi ráta, addig Piskón, vagy Drávapalkonyán meghaladta a 40%-ot. (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, www.afsz.hu) 3
Az infrastruktúra bővülése például kialakíthat egyfajta függést a kívülről jövő erőforrásokkal szemben és ugyanakkor a gátolhatja a helyi erőforrások kihasználását.
11
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén besorolásáról) benne van a Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek jegyzékében. A rendelet szerint a szintén érintett Siklósi kistérség hátrányos helyzetűnek számít.
1.3.
A jövőben várható kényszerpályák
Egy térség természeti, társadalmi és gazdasági környezetének értékelése mellett fontos, hogy tisztában legyünk bizonyos jövőbeli kényszerpályákkal is. Napjaink társadalmának olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek mellett jelenlegi megszokott életmódja egyre kevésbé tartható fenn. A természeti környezetben, a társadalomban és a gazdaságban olyan változások várhatók, amelyek bár globális szintű folyamatok, a kisebb területi szintek életét is alapjaiban változtatják majd meg. Ilyen folyamatoknak tekinthetjük a természeti környezetben tapasztalható kedvezőtlen irányú, és egyre gyorsabb ütemű változásokat (az időjárási és a vízjárási szélsőségek fokozódása, a talajok termőképességének romlása, stb.), amelyek elsősorban az emberi beavatkozás következményei. Szintén a kényszerpályák egyik fontos meghatározója lehet a már jelenleg is érezhető, de a közeljövőben várhatóan energiaválság is (energiadrágulás, energiahiány). A két folyamat eredőjeként hosszabb távon a gazdasági recesszió fokozódásával kell számolnunk, illetve az ezzel együtt járó különböző társadalmi konfliktusok erősödésével, amely a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer teljes összeomlásához vezethet. Mindezek a folyamatok a helyi társadalmakat bizonyos kényszerpályákra fogják állítani. Várhatóan egyre nagyobb szerepe lesz a helyben rendelkezésre álló természeti és emberi erőforrásoknak, s eközben egyre szűkülnek majd a külső erőforrások bevonásának lehetőségei (pl. messziről szállított energiahordozók, távoli területekről származó élelmiszerek, stb.). Mivel a nagy ellátórendszerek működése a jövőben – elsősorban az energiaválság hatására – egyre bizonytalanabbá válhat, valószínű hogy mind családi, mind pedig települési közösségi szinten egyre nagyobb jelentősége lesz az önellátásnak. Az Ormánság és a hozzá hasonló agrártérségek esetében ez elsősorban abból a szempontból lehet lényeges, hogy várhatóan felértékelődnek majd a kevésbé energiaigényes termelési módszerek, ehhez azonban a megfelelő tájszerkezet kialakítására (pontosabban visszaalakítására) van szükség. A jelenlegi tájszerkezet kizárólag a nagyüzemi iparszerű módszerek szempontjából előnyös, s ebből a szempontból is csak rövidtávon. Ezek a gazdálkodási módszerek ráadásul csak a helyi lakosság egy szűk rétege számára képesek megélhetést nyújtani. A fogyó és egyre dráguló energiahordozók mellett az iparszerű gazdálkodás egyre kevésbé lesz fenntartható. A vizsgált területen jelenleg jellemző iparszerű tájhasználat ráadásul éppen a korábban már említett szélsőségek kialakulásának az egyik fő okozója. A vízjárási szélsőségek, a csapadék szélsőséges eloszlása, illetve a helyi mikroklíma egyéb szélsőségei, valamint a talajok termőképességének csökkenése jelentős részben a mai tájhasználatnak a következményei. Ahhoz, hogy a térség a jövőben képes legyen eltartani az itt élő népességet, a táj diverzifikálására, s ezzel egy a konvencionálistól gyökeresen eltérő tájhasználatra van szükség.
12
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén 2.
A gyógynövény ágazat helyzete a térségben 2.1. A gyógynövénytermesztés hagyományai és a táji adottságok
A gyógynövények gyűjtésének, termesztésének, és felhasználásnak Kárpát-medence szerte – így az általunk vizsgált Ős-Dráva program területén is – voltak hagyományai. A változatos természeti és néprajzi környezetének köszönhetően minden vidéknek megvoltak a jellemző gyógynövényei, a gyógynövényekhez kapcsolódó feldolgozási, felhasználási és gyógyászati módszerek. Mára ezeknek a hagyományoknak a nagy része feledésbe merült. A Kárpát-medence nagy részén csak elvétve találkozunk olyan területekkel, ahol a helyi lakosság szélesebb körben alkalmazza az egykor oly gazdag népi gyógyászati módszereket, eszközöket, köztük a gyógynövényeket. A gyógynövények alkalmazásának hagyományos módszerei ma az Ős-Dráva program területén sem jellemzőek már. Az ide kapcsolódó tudás feltehetően még megvan a helyi lakosság egy részénél, de ez valószínűleg egyre inkább csak passzív tudás, amely lassan kikopik. Korábban a térség egyik legjellemzőbb gyógynövénye a Törökországból behozott orvosi kálmos (Acorus calamus) volt, de – más vidékekhez hasonlóan – feltehetőleg számos további gyógynövényt is felhasználtak. A kálmos előfordulása a vizes élőhelyekhez kötődik. A növényt korábban nagyobb mennyiségben „bányászták”4 ami utal a táj korábbi állapotára, nevezetesen, hogy jelentős volt a vizes élőhelyek aránya. A korábbi – a Dráva szabályozása előtti – időszakban kiterjedt erdőterületek, vizes rétek, vizes élőhelyek, illetve a települések határában jellemző fás legelők és erdőszerű gyümölcsösök határozták meg a táj arculatát. A szántók aránya a jelenlegihez képest elenyésző volt. A változatos élőhely struktúra, feltehetően sokféle gyógynövény gyűjtését tette lehetővé (elsősorban az erdei és a vizes élőhelyeken, vizes réteken jellemző növényekét). Időközben a változatos felhasználási lehetőségekkel rendelkező Orvosi kálmost5 védettség alá helyezték, amelyet így jelenleg sem gyűjteni, illetve „bányászni”, sem pedig termeszteni nem szabad (adott növényről nem állapítható meg ugyanis, hogy az termesztésből, avagy gyűjtésből származik-e, ami így visszaélésre ad lehetőséget). Az iparszerű tájhasználat térnyerésével a változatos élőhely struktúra felbomlása, a táj szegényedése következett be. Jelentősen csökkent az erdők, a rétek, fás legelők, a gyümölcsösök és a vizes élőhelyek aránya. Ezek helyét jelentős részben szántók, illetve monokultúrás faültetvények foglalták el. Az élőhelyek szegényedése vagy pusztulása által a gyógynövénygyűjtésre alkalmas területek is jelentősen csökkentek. Bár a térségben jelentősebb ipari szennyezők nincsenek, az iparszerű szántóföldi művelés által szennyeződik a természeti környezet (műtrágya, növényvédő szerek). A szennyezéseken túl további problémát jelent, hogy az iparszerű szántóföldi művelés kapcsán tett beavatkozások, illetve azok következményei (melioráció, vizek elvezetése, talajok a túlhasználata, a táblákat szegélyező fasorok kiirtása által erősödő deffláció, stb.) által egyre romlanak a térségben a termőhelyi adottságok. 4
A növénynek a gyöktörzsét hasznosították, amelyet így ki kellett ásni – „bányászni” – a földből.
5
Belsőleg pora, vagy a belőle készült tea, elixír, sűrű kivonat, vagy olaj az emésztési panaszok, általános gyengeség, szívpanaszok ellen; külsőleg fürdőként, kenőcsként vérszegénység, angolkór, izomgörcsök és izomfájdalmak kezelésére alkalmazható.
13
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Jelenleg a gyűjtés mellett a termesztés is jellemző a térségben, bár a gyűjtés még mindig nagyobb területet érint, mint ez utóbbi s vadon termő növényekből többet is gyűjtenek be, mint a termesztettből. Megjegyzendő, hogy a termesztés szempontjából a talajadottságok nem kedvezőek a térségben (többnyire savanyú, 4,5 pH körüli talajok. Bio minősítéssel az Ormánságban egyedül csak a Sellye határában található borsmenta termőterület rendelkezik. Ugyanakkor, a vizsgált területen több, úgynevezett FAIR-WILD minősítéssel rendelkező terület található.
2.2. Gyógynövénytermesztéssel vagy gyűjtéssel foglalkozó cégek,
vállalkozók, őstermelők A térségben az ágazat meghatározó szereplője a Schmidt und. Co. Kft. saját területein nagyüzemi kamillatermeléssel foglalkozik 70-80 ha-on, a gyógynövénygyűjtést végző 3 brigád, időszakosan 25-30 fő, a baksai gyógynövény-feldolgozó üzemébe adja le az árut. A gyűjtők a tevékenységet őstermelői igazolvánnyal végzik. A gyűjtési munka idényjellegű, a növények állapota, az időjárás, a szárítókapacitás nagysága meghatározza az időtartamot, mely alatt a gyógynövénygyűjtéssel foglalkozó családok számára kiegészítő jövedelmet biztosít. A FAIR WILDE területek nagysága: 223 ha, érintett települések: Kemse, Piskó, Zaláta, Vejti, Piskó, Hirics, Tótújfalu A 42 településre kiküldött kérdőívből 27 db érkezett vissza, 4 önkormányzat valamennyi kérdésre nemleges választ adott. A válaszok megerősítik az interjúkban elhangzott megállapításokat, hogy az ágazat csak kiegészítő jövedelmet biztosít az érintett családok számára. A kérdőívek szerint termeléssel egy sellyei család foglalkozik, 0,7 ha-on termesztenek borsmentát. Egyéb, hasonló mezőgazdasági tevékenységgel - a kérdőívek szerint kertészeti termeléssel (zöldség, gyümölcs) - összesen 36 ha-on 23 család foglalkozik. Látható, hogy családonként a terület nagysága minimális. Több településen is foglalkoznak erdei melléktermék-gyűjtéssel, ami nagyrészt erdészeti szaporításhoz szükséges magvak begyűjtése. Ez a tevékenység szintén idényjelleggel végezhető, és 20-25 családot érint. A térségben – szintén a Schmidt und Co. működtetésében – van egy filterező üzem, ezen a településen egyéb gyógynövényes tevékenységeket is folytatnak. Az Open cégtár 2012. adatbázis tartalmazza a vállalkozókat településsorosan (helyi, és telephellyel rendelkező vállalkozások, egyéni vállalkozók). Megtörtént ezen adatbázisból a települések vállalkozásainak legyűjtése, az adatbázis azonban a tevékenység jellegére nem szolgáltat adatokat. Az önkormányzatokat segítségül kérve láthatóvá vált, hogy a vállalkozások közül elvétve akad mezőgazdasági jellegű, inkább kereskedelmet, szállítást reprezentálnak. Kifejezetten gyógynövény ágazattal csak a Schmidt und Co. Kft-t foglalkozik. A rendelkezésre álló és feldolgozott adatok alapján a gyógynövény ágazat jelenlegi volumenéről megállapítható, hogy túl nagy szerepet nem játszik a térség gazdasági életében, minimális munkalehetőséget biztosítva az ott élőknek, annak ellenére, hogy a természeti adottságok erre megfelelőek lennének.
14
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén 2.3. A gyógynövénytermesztés, illetve gyűjtés által érintett területek
nagysága és jellege 2.3.1. A terület tulajdonviszonyai A településeken a termőföldterületek legnagyobb része külső tulajdonosok kezében van. A helyi lakosság csak minimális része rendelkezik gazdasági szempontból is hasznosítható földterülettel. A lakóházakhoz az ormánsági (és magyar) falvak sajátosságainak megfelelően kisebb-nagyobb, konyhakerti művelésre alkalmas kertek tartoznak. Egyes önkormányzatok tulajdonában is vannak földek, amelyeket egyrészt a szociális földprogramok keretében hasznosítanak, másrészt esetenként bérleti szerződésekkel hasznosítanak. Az Állami Földalapból lehetőség volt/van területek igénylése, azonban az önkormányzatok – jogszabályi anomáliák, kicsi érdekérvényesítő készség, érdektelenség – e lehetőséggel nem tudtak komolyabb volumenben élni. Az önkormányzati kérdőívek is megerősítették, hogy a célterületen a gyógynövénygyűjtés nagyrészt állami tulajdonú védett területen folyik, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésében van. A területeken kizárólagosan engedéllyel, regisztrációt követően lehet e tevékenységgel foglalkozni. Ehhez az szükséges, hogy a gyűjtők pontosan ismerjék a területet, a növényeket, a szabályokat és a szakszerű gyűjtés követelményeit.
2.3.2. Védett területek a céltelepüléseken Duna Dráva Nemzeti Park területei : A települési kérdőívek alapján több településen is jelezték, hogy a területükön a Duna-Dráva Nemzeti Park területei húzódnak, illetve a találhatók Natura 2000-es területek is. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok nincsenek tisztába a területek nagyságával, illetve nem minden település küldte vissza a kérdőívet, áttekintettük a Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapján található természetvédelmi területek keresőjét. Az alábbiakban látható, hogy mely természetvédelmi területekhez kapcsolhatóak a célterületünk települései, illetve, hogy egy-egy településen található-e helyi védelem alatt álló terület. A Duna-Dráva Nemzeti Park időszakos engedélyeket ad ki a területén fellelhető – nem védett – gyógynövények gyűjtésére. Az érintett települések (a célterület településeit félkövér betűvel jeleztük) : Alsószentmárton, Babócsa, Baja, Bár, Barcs, Báta, Bátmonostor, Bélavár, Berzence, Bogyiszló, Bolhó, Cún, Csurgó, Darány, Dávod, Decs, Drávacsehi, Drávagárdony, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávaszabolcs, Drávasztára, Drávatamási, Dunafalva, Dunaszekcső, Érsekcsanád, Fajsz, Felsőszentmárton, Gordisa, Gyékényes, Hercegszántó, Heresznye, Hirics, Homorúd, Istvándi, Kastélyosdombó, Kemse, Kisszentmárton, Komlósd, Kölked, Lakócsa, Matty, Mohács, Mözs, Nagybaracska, Old, Őcsény, Őrtilos, Péterhida, Piskó, Porrogszentkirály, Potony, Pörböly, Sátorhely, Somogyudvarhely, Sükösd, Szaporca, Szekszárd, Szentborbás, Szeremle, Tésenfa, Tolna, Tótújfalu, Udvar, Vejti, Vízvár, Zákány, Zaláta Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi
15
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Teljes területe: 59751,6 ha, ebből fokozottan védett: 14949 ha. Megjegyzés: számszakilag pontos adatot ugyan nem tudunk az adott térségre meghatározni, de az érintett települések jelölésével és a lenti térképpel érzékeltetjük az Ős-Dráva program célterületének nagyságát. Bükkhát TT : Érintett települések: Baranyahídvég, Páprád, Sámod, Vajszló Terület: 452,18 ha, fokozottan védett: 65 ha Sellye - Helyi jelentőségű védett terület: Kis-Rét: 91,41 ha, Park: 7,37 Drávafok - Helyi jelentőségű védett terület: Fodor kúria kert: 2,33 ha, Drávafoki gyepek: 165,83 ha, Nákói mocsár: 8,76 ha. Markóc – Helyi jelentőségű védett terület: Markóci rét: 27,97 ha
A térkép forrása: http://www.ddnp.hu/_user/browser/File/downloads/ddnpterkep.jpg
16
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén
2.3.3. A célterület településeinek kistáji besorolása és a jellemző élőhelyek Forrás: http://www.tajhasznalat.hu/tanacsado/tanacsado/kistaj.php Dráva-sík: Cún, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávagárdony, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávasztára, Felsőszentmárton, Hirics, Kémes, Kemse, Kisszentmárton, Lakócsa, Markóc, Piskó, Potony, Sósvertike, Szaporca, Szentborbás, Tésenfa, Tótújfalu, Vejti, Zaláta. Fekete víz síkja: Adorjás, Baranyahídvég, Besence, Bogdása, Csányoszró, Drávafok, Drávapiski, Endrőc, Kákics, Kastélyosdombó, Lúzsok, Marócsa, Nagycsány, Okorág, Sámod, Sellye Közép Dráva völgy: Drávatamási
Áttekintettük a kistájakon előforduló élőhelyek leírását, jellemzőiket az alábbiak szerint: Élőhelyek6: D csoport – nedves gyepek, magaskórósok D2 – kékperjés rétek. Nedves réti növénytársulások, amelyben a kékperje fajok uralkodnak. A talajvíz rendszerint nem éri el a felszínt. D6 – Ártéri és mocsári magaskórósok. Hullámtéri, ártéri és mocsári élőhelyeken kialakuló, magasnövésű, kétszikű fajok által dominált élőhely. D34 – Mocsárrétek. Vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magasfűvű rétjei. E1 – domb és hegyvidéki völgyek, teraszok, medencék, magas árterek, tápanyagokban gazdag talajon mezofil rétjei. K1A – Gyertyános-kocsányos tölgyesek. Síkságok és dombvidéki tájak árnyas, üde erdei, amelyek lombkorona szintjében általában a nevében szereplő fafajok az uralkodók. OB – jellegtelen üde gyepek és magaskórósok a természetközeli élőhely kategóriákba nem sorolhatók be. A jellegtelenség oka és a terület eredete igen sokféle lehet. Pl.: ártéri és mocsártéri ruderális és félruderális gyomnövényzet, hullamtéri liánosok, szedresek, stb. OC – jellegtelen száraz vagy félszáraz gyepek és magaskórósok. A jellegtelenség oka és a terület eredete igen sokféle lehet, pl.: régen felhagyott szőlők, gyümölcsösök gyepjei, gátak mezsgyék száraz gyepjei, töltések, regenerálódó vetett száraz gyepek, stb. J1A – fűzlápok, lápcserjések. Lefolyástalan területeken feltöltődőben lévő morotvákban kialakult cserjék uralta tőzeges talajú lápi élőhelyek.
6
Á-NÉR kategóriák (1997-2003-2007), Élőhely-ismereti útmutató
17
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén J2 – éger és kőrislápok, égeres mocsárerdők. Tőzeges talajú többnyire nyáron is víz borította lápi fajokban gazdag éger vagy részben kőris erdők. J3 – folyómenti bokorfüzesek. Folyók zátonyain, partjain, esetleg hullámtéri morotvák szegélyein kialakult cserje magasságú élőhelyek, amelyek fás növényeit túlnyomó részt Salix fajok képezik. J4 – fűznyár, ártéri erdők. Folyók alacsony árterén kialakult rendszeres elöntést kapó higrofil erdők amelyek lombkorona szintjét elsősorban fűz és nyár fajok képezik. J5 – égerligetek. Patak völgyekben kialakult mezofil, higrofil jellegű erdők, melyek lombszintjében az éger domináns. J6 – keményfás ártéri erdők. Síkságok, hegylábak egykori vagy mai árterének magasabb szintjein kialakult jó növekedésű erdők. K5 – bükkösök. Jó növekedésű, zárt lombkoronájú, többnyire bükk monodominanciájú, üde erdők. M8 – száraz, félszáraz erdő és cserjés szegélyek. Komplex élőhely a száraz és félszáraz erdők, cserjések széle és az itt található sztyepprétek együttese. P2a – üde cserjések. Nedves vagy üde területek gyakran másodlagos cserjéseinek gyűjtőcsoportja. P2b – galagonyás, kökényes, borókás cserjések. A művelés felhagyása miatt cserjésedő egykori erdőterületek, vagy erdőgyep mozaikok. P45 – fás legelők, fás kaszálók, felhagyott legelő erdők, gesztenyeligetek. Emberi használattal, legeltetéssel, vagy kaszálással kialakított fás, gyepes élőhelyek. A gesztenyések gyepszintje növényfajokban gazdag.
2.4.
Gyógynövénygyűjtés és termesztés
Az Ős-Dráva program területén összességében több vadon termő gyógynövényt gyűjtenek be, mint amennyit a termesztettből betakarítanak. Mind a vadon termők begyűjtése, mind pedig a termesztettek betakarítása szinte kizárólag kereskedelmi célból történik. 2.4.1. Kereskedelmi célú gyűjtés és termesztés Az Ős-Dráva területen folyó gyógynövénygyűjtés, illetve termesztés nagyjából egésze a baksai telephelyű Schmidt und CO. Gyógy- és fűszernövény Kereskedelmi Kft-hez kötődik. A térségben gyűjtött, illetve termesztett gyógynövény ez a cég vásárolja fel. A Schmidt und CO. Kft. a vizsgált területen belül Csányoszrón, Páprádon és Zalátán saját szántóterületekkel rendelkezik, amelyeken a termesztést végzik. A vadon termő gyógynövényeket többnyire FAIR-WILD minősítésű területekről gyűjtik be. Fontos kihangsúlyozni, hogy a cég által felvásárolt gyógynövényeknek csak egy része származik az Ős-Dráva program által érintett területről. Azon túl Somogy megye távolabb eső részéből, valamint Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád és
18
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Békés megyéből is vannak beszállítói. Az említett területeken túl gyógynövény (menta) termesztésével foglalkoznak még Sellyén. A vizsgált területen belül több településen is foglalkoznak gyűjtéssel. A begyűjtött gyógynövényeket a Schmidt und CO. Kft. vásárolja fel. A gyűjtést, illetve betakarítást többnyire 9-12 fős brigádokba szerveződve végzik a helyi lakosok. Több település is van ugyanakkor a térségben, ahol rendelkezésre áll begyűjtendő gyógynövény, de gyűjtéssel nem foglalkozik senki sem. Az Ős-Dráva program által érintett területen belül, Csányoszró, Páprád, Zaláta és Sellye határában találhatók olyan területek, amelyeken termesztés folyik. A vadon termő növények többnyire a FAIR-WILD minősítéssel rendelkező területekről gyűjtik be. A korábban a térséget is érintő „Herbal Network” program keretében többen gyógynövénygyűjtő és termesztő képzéseken vettek részt. A képzés nem OKJ-szintű volt, így a képesítésről megszerzett bizonyítvánnyal vállalkozóvá nem válhatott senki. A begyűjtést, illetve betakarítást végzők általában őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek (gyakori hogy egy-egy családon belül egyszerre többen is foglalkoznak gyűjtéssel, s így egyszerre többen is rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal). Fontos szempont, hogy a gyűjtéshez vagy saját területre, vagy a tulajdonos engedélyére van szükség. Mivel jelenleg a legtöbb település esetében a település határának nagy része felett nem a helyi közösség rendelkezik, a gyűjtőknek a legtöbb esetben engedélyt kell kérniük. Összességében elmondható, hogy a gyógynövénygyűjtés – a jelenlegi termőhelyi adottságok mellett – önmagában nem tud a társadalom széles rétegei számára állandó megélhetést nyújtani. Iparszerű szántóföldi termesztés esetén egy-egy család megélhetése számára legalább 70-80 hektár területre van szükség, amely a térségben élők nagy része számára nem áll rendelkezésre. Ráadásul a gyógynövénytermesztés más növénytermesztő ágazatokkal szemben az agrártámogatási keretekből nem támogatható, így az ágazat leginkább csak önerőből tud fejleszteni. Ez aztán még kevésbé sarkalja a gazdálkodókat arra, hogy gyógynövénytermesztéssel foglalkozzanak. A begyűjtéshez – bár vannak még kihasználatlan területek – ahhoz, hogy a jelenlegihez képest lényegesen több család számára nyújthasson megélhetést, több természetszerű élőhelyre van szükség, továbbá növelni kellene a szárítókapacitásokat is. Jelenleg 30 körül, illetve az alatt van azoknak a száma, akik a begyűjtésért pénzt kapnak a felvásárló cégtől. Fontos azt is kihangsúlyozni, hogy szezonális tevékenységről van szó. Egy-egy növény vagy növényi rész gyűjtésének, illetve betakarításának ideje meghatározott időintervallumokra korlátozódik. Ahhoz, hogy az adott időszakban adott terméket megérje begyűjteni, nem csak minőségileg, hanem mennyiségi szempontból is meg kell felelni. A Schmidt und CO. Kft. által átvett gyűjtött, illetve termesztett növények és növényi részek között 10 féle virág, 25 féle levél, 16 féle gyökér, 48 féle fű, levél, vagy hajtás, 14 féle termés és 9 féle egyéb további termék található. Ezeknek a gyógynövényeknek egy jelentős része az Ős-Dráva program területén is megtalálható.
2.4.2. Önellátásra (saját felhasználásra) történő gyűjtés és termesztés A saját felhasználásra történő gyűjtés, illetve termesztés hagyománya a lakosság nagy részénél már nem él. Az átlagember gyógynövényekkel, illetve azok gyógyhatásaival kapcsolatos tudása is
19
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén valószínűleg töredéke annak, mint ami a korábbi időszakokban jellemező volt. Ez a megállapítás egyébként nem csak az Ormánságban, hanem általában a jelenlegi vidéki Magyarország nagy részén igaz. Feltételezésekre, továbbá a helyi civilek, illetve helyi döntéshozók szóbeli közlésére hagyatkozva, legfeljebb egy-két háztartás lehet településenként (a nagyobbak esetében esetleg több-tíz), akik saját célra gyógynövényt gyűjtenek, vagy termesztenek, esetleg feldolgoznak.
2.5. Átvétel, feldolgozás Átvétellel foglalkozó vállalkozások: Az Ős-Dráva program területén gyűjtött, illetve termesztett gyógynövények, illetve növényi részek átvevője a már említett Schmidt und CO. Kft. A már említett „Herbal-Network” képzési program során a gyógynövénygyűjtő és termesztő képzés mellett gyógynövény-felvásárló képzés is zajlott. Erre többségében magasabb iskolai képzettségűek jelentkeztek, akik között diplomások is voltak. Mivel azonban a képzés – a gyógynövénygyűjtő és termesztő képzéshez hasonlóan – nem OKJ-szintű volt, így a képesítésről megszerzett bizonyítvánnyal vállalkozóvá nem válhatott senki. A gyűjtők rendszerint a Schmidt und CO. Kft. helyi átvevőinél adják le a begyűjtött növényi részeket. Helyi átvételt követően a növényi részeket a cég baksai telephelyére szállítják. Az átvétel a nyers növényi részekre vonatkozik. A Schmidt und CO. Kft. szárított, illetve feldolgozott terméket nem vesz át. Ennek oka, hogy a több helyről érkező kisebb mennyiségben, adott esetben házilag feldolgozott termékek minősége nem egyforma, a feldolgozás, illetve szárítás maga így – a nagy tételben való felvásárlás esetén – nem ellenőrizhető. A nagytételben való eladás miatt, a szigorú minőségi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak csak úgy tud eleget tenni a vállalkozás, ha a begyűjtött gyógynövény szárítását saját maga végzi el. Az exportra történő gyűjtői/termesztői – felvásárlói rendszerben a szárítás egyébként is csak nagy tételben éri meg, amelyhez megfelelő kapacitással a térségben egyedül a Schmidt und. CO. Kft. rendelkezik. Adott termék felvásárlása az időszaknak megfelelően dömpingszerűen történik. Adott termékből így egyszerre nagyobb mennyiséget gyűjtenek be. Ebből a szempontból egyébként az átvételkor minimális mennyiségi határok is érvényesülnek. Ha valamiből a gyűjtők (vagy termesztők) adott mennyiségnél keveset tudnak leadni, az a későbbiek során az adott termék átvételét, illetve a helyi feldolgozó kapacitás létét veszélyezteti.
Feldolgozás: Az Ormánság területéről származó gyógynövények kereskedelmi célú szárítása, illetve feldolgozása a Schmidt und CO. Kft. baksai telephelyén történik (Baksa egyébként nem esik bele az Ős-Dráva program tervezési területébe). A cégnek itt 6 szárítóberendezése üzemel, amelyből 4 faaprítékkal
20
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén működik. (Ebből a szempontból a Kft. nem csak jelentős gyógynövény-, hanem jelentős fa-felvásárló is). A Kft. a versenyképesség javítása céljából állt át a drága olajalapú szárításáról a faaprítékos (biomasszás) szárítási rendszerre, mindezt önerőből. Mivel a gyógynövényágazat az agrártámogatási keretekből nem támogatható, a fejlesztések leginkább csak önerőből lehetségesek. A Schmidt und CO. Kft. által átvett gyógynövény esetében a feldolgozás többnyire csak a szárításra terjed ki, a további feldolgozás nem jellemző. A cég, baksai telephelyén (ahol a szárítás történik) 27 főt foglalkoztat. Baksai telephelye mellett, az Ős-Dráva program által érintett települések közül Lakócsán működik egy csomagoló (filterező) üzeme a Schmidt und CO. Kft-nek. Ez az üzem jelenleg 7 főt foglalkoztat. Más, feldolgozással foglalkozó létesítményről nem tudunk a térségben. Az ipari szárítás mellett egy másik lehetséges út a kis mennyiségben, akár házilag történő szárítás, vagy egyéb további feldolgozás. Ez azonban jelenleg nem jellemző a területen.
2.6.
Értékesítés
A Schmidt und CO. Kft. telephelyéről származó szárított gyógynövény, illetve növényi részek szinte egésze Nyugat-Európában – elsősorban Németországban – kerül eladásra. Erre utal, hogy a cég árbevételének 98%-a exportból származik. Belföldön jobbára csak a pihentető vetésből származó termékeket – pl. biobúzát – értékesítenek. Az ágazat bővítési lehetőségeivel kapcsolatban elmondható, hogy jelenleg a nyugat-európai export korlátlanul bővíthető, legalábbis ami a piac felvevőképességét illeti. Termesztés vagy gyűjtés szempontjából a különböző fajták száma, illetve mennyisége, végső soron a termőhelyek nagysága szab határt. Emellett a fő korlátot a szárítókapacitások nagysága jelenti. Ezek növelésével az export is növelhető lenne. A nyugat-európai exporton túl más értékesítési csatornáról nem tudunk a térségben. Sajnálatos, hogy sem általában a hazai, sem pedig a helyi, illetve környékbeli piacokra nem történik értékesítés. Ennek hátterében elsősorban jogszabályi akadályok állnak, amelyek lényegesen megdrágítják a hazai értékesítést. A térség egyetlen felvásárlójának, a Schmidt und CO. Kft-nek így egyszerűbb, illetve jövedelmezőbb is a szárított gyógynövény egészét a nyugati piacra eladni.
21
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén 3. A térség „gyógynövénytérképe” Gyógynövénytérkép-tanulmányunk célja annak áttekintése, hogy az érintett területen (az Ős-Dráva program 43 települése), elsősorban gazdasági, másodsorban helyi felhasználási lehetőség szempontjából milyen gyógynövények találhatók, azokat milyen területeken lehet fellelni. Fentiek mellett szeretnénk „idődimenzió” térképet adni arról, hogy a legtipikusabb növények az év mely időszakában gyűjthetők, majd egy piaci és végül egy általános felhasználási térképet is bemutatni.
3.1. A gyógynövénytérkép elkészítésének módszerei Teljes körű, botanikai felméréseket is tartalmazó gyógynövénytérkép összeállítására a jelen tanulmányterv elkészítésekor nem vállalkoztunk, a megrendelésben szereplő elvárásokra fókuszáltunk munkánk során (azaz a jelenleg gyűjtött és termesztett növényekre). A gyógynövénytérkép elkészítéséhez felhasználtuk a területről hasonló témában már elkészült tanulmányokat, a kistáji besoroláshoz és élőhely-meghatározáshoz a MÉTA7 (Magyarország Élőhelytérképezésének Adatbázisa) programot, mely nyilvános felhasználást tesz lehetővé. „Nem csak tudományos célra, hanem országos stratégiai tervezésekhez, pl. ár- és belvízgazdálkodással, erdőgazdálkodással, felhagyott szántók regenerációjával, agrár-környezetgazdálkodással, táj- és területhasználattal kapcsolatos munkákhoz, valamint oktatási-tudatformálási célra is használható.” Munkánk során, A Dráva Baranyai holtágai 1-2. című anyagot (Dénes Andrea és Oltmanné Ajkai Adrienn munkái8), valamint egy a Herbál Network program keretében készült szakdolgozatot is felhasználtunk (Horváth Gyula: A Drávamente gyógynövénytérképe). A tanulmányhoz alapirodalmunk Bernáth Jenő és Dános Béla szerkesztésében megjelent „Vadon termő és termesztett gyógynövények” c. munkája. Egyéb felhasznált forrásokat és szakirodalmat az irodalomjegyzék tartalmazza. A felhasznált szakirodalmon kívül három olyan adatforrásból dolgoztunk, mely tapasztalatokon alapul, és konkrét gyűjtési eredményeket tartalmaz:
Schmidt und CO. Kft. adatai, mely vállalkozás szinte egyedüliként a térségben a gyűjtésből és termesztésből származó gyógynövényeket felvásárolja és piacra juttatja, a Sellyei kistérség agrárintegrációs programja, amely 2001-2005 között a Baranya Megyei Munkaügyi Központ támogatásával térségi foglalkoztatási lehetőség keretében kialakított felvásárló-helyek adatait tartalmazza, a Herbal Network program eredményei, amely a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ gesztorságában INTERREG forrás támogatásából valósult meg 2005-2007 között.
3.2. A tanulmány elkészítése során használt fogalmak Fontosnak tartunk néhány olyan alapfogalom tisztázását, mely a tanulmány több fejezetében is előfordul. A megfogalmazásnál szakirodalmi megállapításokra, jogszabályokra, illetve országos szaktekintélyek szavaira támaszkodtunk, s a forrásainkat lábjegyzetben helyeztük el. 7
MÉTA program: Magyarország Növényzeti Öröksége. Forrás: http://www.novenyzetiterkep.hu/magyar/node/53 8
Forrás: http://www.smmi.hu/termtud/ns/ns9/Denes%20NS9.pdf
22
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén A gyógynövények és a növényi drogok fogalma9: „Tágabb értelemben gyógynövénynek nevezzük azokat a növényeket, amelyek valamely részét a hagyományok vagy az irodalmi adatok szerint a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógyítás céljára felhasználták vagy napjainkban is felhasználják.” A növényi drog: a gyógynövényeknek a Magyar Gyógyszerkönyvben, illetve a Magyar Szabványban leírt, hatóanyagot tartalmazó része, vagy annak valamilyen elsődleges eljárással (legtöbb esetben ez a szárítás) feldolgozott terméke. Gyógyhatású készítmény10: Magyarországon 1987 óta létezett a „gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények” elnevezésű kategória, amelybe azok a természetes eredetű anyagot (növényi, állati, ásványi anyagok, vitaminok) tartalmazó készítmények tartoztak, amelyek bizonyítottan kedvező biológiai hatással rendelkeznek, orvosi előírás nélkül is alkalmazhatók és előírásszerű használatuk esetén egészségi ártalmat nem okoznak. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. §-ának (7) és (9) bekezdése helyére 2011. január 1-jén a következő rendelkezés lépett: 32. § (7) „A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet alapján gyógyszernek nem minősülő anyagként vagy készítményként nyilvántartásba vett termékek gyártói, illetve forgalmazói 2011. március 31-éig kérhetik növényi összetevőt is tartalmazó készítményeik gyógyszerré vagy más termékké való átminősítését. E törvény hatálybalépését követően új gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény nyilvántartásba vételére és a forgalomba hozatalának engedélyezésére eljárás nem indítható." A 32. § (9) „A 2011. március 31. napján már forgalomban lévő olyan gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények, amelyek valamennyi sajátosságukat figyelembe véve a hagyományos növényi gyógyszerek kategóriájába sorolhatók, gyógyhatásra való hivatkozással lejárati idejükig, de legkésőbb 2013. április 1. napjáig forgalmazhatóak.” Erdei melléktermék/haszonvételek11: Minden olyan terméket, amely az erdőben terem, és amely a fatermék (a faanyag) sérelme nélkül hasznosítható, összefoglaló néven erdei mellékterméknek nevez a szakirodalom. Erdészeti szaporítóanyag gyűjtése; vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény; az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése; a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése; gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése; bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása; méhészeti tevékenység; fenyőgyanta gyűjtése; cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése. Ökoszociális gazdaság: Hármas pilléren alapuló, a gazdaság, társadalom, környezet egyenrangúságának összehangolásával a fenntarthatóságot legjobban szolgáló gazdálkodási forma. (Feltétele megfelelő jogszabályi háttér és a birtokviszonyok rendezése.) Természetvédelmi terület: az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek
9
Bernáth J. – Dános B.: Vadon termő és termesztett gyógynövények (1995)
10
www.ogyi.hu
11
2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
23
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén összefüggő rendszerének a védelme. A természetvédelmi terület kijelöléséről, az azokon végezhető tevékenységekről a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik. Magyarországon a természetvédelmi területeknek két típusa létezik. Az országos jelentőségű védett területeket a szakminiszter rendelettel nyilvánítja védetté, kezelője a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság, az elsőfokú természetvédelmi hatóság a területileg illetékes KörnyezetvédelmiTermészetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Ugyancsak országos jelentőségűek a természetvédelmi törvény által védelemben természeti és kulturális értékek. A helyi jelentőségű védett területeket annak a településnek önkormányzata nyilvánítja rendelettel védetté, amelynek a területén fekszik. Első fokon eljáró természetvédelmi hatóság a település jegyzője. Védett természeti érték12 (természetvédelmi érték): Jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány. A védett növények listáját a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben Természetvédelmi szempontból jelentűs növény- és állatfajok közzétételéről 1. sz. melléklete tartalmazza. A földrajzi táj: A földfelszín valamely jellegzetes arculatú része, amely inkább többé, mint kevésbé különbözik a vele szomszédos térségektől. A táj arculatát természeti sajátságainak összessége és a rajta elő, lakó, tevékenykedő népek hatása határozza meg. Magyarország tájbeosztása. 6 db nagytáj, 35 db középtáj, 230 db kistáj. Élőhely13 (habitat): Természeti szempontból (az abiotikus és biotikus környezeti tényezők szempontjából) egységes terület, melyet a gyakorlatban legtöbbször a jellegzetes növényzete vagy fizikai tulajdonságai alapján ismerünk fel. Élőhely egy bükkös, de egy növényzet nélküli friss homokzátony is. Előfordulási hely: Megfigyeléseken alapuló tapasztalati kategória, hasonló adottságú területek összefoglaló neve, amely meghatározott és többnyire küllemileg is jól megkülönböztethető (pl.: erdők szélei, erdősávok, tisztások, ruderális területek, árokpartok, parlagterületek, rét, stb.)14 Özönnövény15 (=inváziós faj): Olyan nem őshonos faj, amelynek elterjedési területe és populációmérete a számára megfelelő élőhelyeken folyamatosan növekszik, az esetek túlnyomó részében a többi őshonos növény kárára. Biotermék: A mezőgazdasági (növényi, állati) alapanyagok, a belőlük készült élelmiszerek és takarmányok esetében az EU-ban, Svájcban, az USA-ban és máshol is közel azonos tartalmú jogszabályok írják elő, hogy milyen követelmények betartása esetén lehet a termék ökológiai („öko") = biológiai („bio") jelölésű. A „bio" megjelölés a legismertebb Magyarországon. A jogszabályok – az EU-ban a Tanács 834/2007 és a Bizottság 889/2008 rendeletei a meghatározóak – azonban nem csak a termék előállítási szabályokat írják elő, hanem a termelés folyamatainak kötelező ellenőrzését is. Az 12
http://www.novenyzetiterkep.hu/magyar/node/10
13
http://www.novenyzetiterkep.hu/magyar/node/10
14
Bernáth Jenő és Dános Béla szerkesztésében megjelent Gyógy-és aromanövények (2000) című kötet is e megnevezéseket használja. 15
http://www.novenyzetiterkep.hu/magyar/node/10
24
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén ellenőrzés alapján és a fogyasztók érdekeit nem sértő megállapítások esetében kiállított minőségi tanúsítvány (igazolás) hatalmazza fel a termelőt, feldolgozót, forgalmazót, hogy a tanúsítványokon feltüntetett termékek, termékcsoportok esetében alkalmazzák az ökológiai jelölést. Az ilyen igazolást felmutatni nem tudó termelő, forgalmazó terméke nem lehet bio az EU jog értelmében.16 Kozmopolita növény: Meghatározott ökológiai feltételek mellett többé-kevésbé az egész Földön elterjedt növény. Natura 2000 hálózat: Egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely-típusok, állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A MePÁR blokktérkép valamennyi érintett parcellára tartalmazza az információt. kijelölésük - a 79/409/EGK irányelv (madárvédelmi irányelv) és a 92/43/EGK irányelv (élőhelyvédelmi irányelv) alapján történt, amely az uniós csatlakozás egyik előfeltétele volt. A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet tartalmazza az összes Natura 2000 területet.
3.3. Gyógynövény előfordulási térkép A célterületen megtalálható élőhelyek Dráva-sík: Cún, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávagárdony, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávasztára, Felsőszentmárton, Hirics, Kémes, Kemse, Kisszentmárton, Lakócsa, Markóc, Piskó, Potony, Sósvertike, Szaporca, Szentborbás, Tésenfa, Tótújfalu, Vejti, Zaláta. Gyakori élőhelyek: D34, A1, J6, RB, K1a Közepesen gyakori élőhelyek: P2a RC, B1a, OB, OC, B5, J2, P2b, P45, RA, J1a, A3a, B2 Ritka élőhelyek: BA, J3, J4, A23, J5, B1b, M8, I1, OA, D6, B4, E1, P7, B3, A4 Fajszám: 800-1000; védett fajok száma 40-50
Fekete víz síkja: Adorjás, Baranyahídvég, Besence, Bogdása, Csányoszró, Drávafok, Drávapiski, Endrőc, Kákics, Kastélyosdombó, Lúzsok, Marócsa, Nagycsány, Okorág, Sámod, Sellye Gyakori élőhelyek: RC, J6, K1A Közepesen gyakori élőhelyek: RB, D34, P2b, P2a, OB, OC, B1a, J2; Ritka élőhelyek: B5, RA, BA, J1a, M8, D6, D2, J5, P45, B2, OA, A23, A3a, A1, B3. Fajszám: 800-1000; védett fajok száma 40-50
Közép Dráva völgy: Drávatamási
16
Dr. Roszík Péter, Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Budapest
25
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Gyakori élőhelyek: B5, J3, P2a, J4, K1a; közepesen gyakori élőhelyek: A1, A23, A3a, B1a, B2, B3, BA, D34, D6, E1, I1, OA, OB, J6, K5, RB; ritka élőhelyek: A4, B4, C1, D2, I4, J1a, J2, P45, RA. Fajszám: 900-1000; védett fajok száma: 80-100 Áttekintettük a kistájakon előforduló élőhelyek leírását, jellemzőiket, s elemzésüknél azokat vettük figyelembe, amelyek esetében találtunk a növénytársulásban gyógynövényeket, így a következő, a kistájakon előforduló élőhelyek nem szerepelnek elemzésünkben: A; B, C, I, OA, P7
Élőhelyek17 D csoport – nedves gyepek, magaskórósok D2 – Gyógynövénye (egyes buckás területeken): fűz (Salix repens). D6 – Gyógynövény: Fehér mályva/orvosi ziliz (Althaea officinalis), fekete ürüm (Artemisia vulgaris). D34 –Gyógynövény: pongyola pitypang (Taraxacum officinale). E1 –Gyógynövény: cickafark (Achillea millefolium), galaj (Gallium verum), pitypang (Taraxacom officinale). K1A – Gyógynövények: kőris (Fraxinus excelzior), hársak (Tilia sp), galagonya (Crategus monogina), galaj (Galium odorátum). OB – Gyógynövények: Gilisztaűző varádics, margitvirág (Tanacetum spp.), keserűfűfélek (Polygonum sps), lórum – lósóska (Rumex spp.), fekete üröm (Artemisia vulgaris), tarackbúza (Agropyron repens). OC – Gyógynövény: tarackbúza (Agropyron repens). J1A – Gyógynövények: kutyabenge (Frangula alnus), fekete ribizke (Ribes nigrum), fűz (Salix spp.). J2 – Gyógynövények: kőris (Fraxinus spp), kutyabenge (Frangula alnus), fekete ribizli (Ribes nigrum), fűz (Salix spp.) J3 – Gyógynövények: fűz (Salix spp.), Fekete nyárfa (Populus nigra), libatop (Chenopodium), keserűfű (Polygonum spp). J4 – Gyógynövények: fűz (Salix spp.), Fekete nyárfa (Populus nigra), fekete ribizli (Ribes nigrum), kutyabenge (Frangula alnus). J5 – Gyógynövények: fűzek (Salix spp.), kőris (Fraxinus excelzior), fekete nyár (Populus nigra), tölgy (Quercus robur), fekete bodza (Sambucus nigra), mogyoró (Corylus avellana), szeder (Rubus caesius), csalán (Urtica dioica). J6 – Gyógynövények: tölgy (Quercus robur), kőris (Fraxinus excelzior), fűzek (Salix spp.), fekete bodza (Sambucus nigra), galagonya (Crategus spp.), mogyoró (Corylus avellana), orvosi salamonpecsét (Poligonatum odoratum), galaj (Gallium aparine), csalán (Urtica dioica), komló (Humulus lupulus). K5 – Gyógynövények: fekete bodza (Sambucus nigra), málnaszeder (Rubus idaeus), szagos müge (Gallium odoratum). 17
Á-NÉR kategóriák (1997-2003-2007), Élőhely-ismereti útmutató
26
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén M8 – Gyógynövények: galagonya (Crategus monogina), mogyoró (Corylus avellana). P2a – Gyógynövények: fűzek (Salix spp), fekete bodza (Sambucus nigra), galagonya (Crategus spp.). P2b – Gyógynövények: galagonya (Crategus spp.), kökény (Prunus spinoza), boróka (Juniperus communis), gyepürózsa (Rosa canina), kőris (Fraxinus ornus), ibolya (Viola odorata). P 45 – Gyógynövények: galagonya (Crategus spp.), gyepürózsa (Rosa canina), kökény (Prunus spinoza). Kozmopolita gyógynövények: pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), csattanó maszlag (Datura stramonium), csillagpázsit (Cynodon dactylon), orvosi füstike (Fumaria officinalis), madárkeserűfű (Polygonum aviculare), közönséges tyúkhúr (Stellaria media), nagy csalán (Urtica dioica), fekete üröm (Artemisia vulgaris), gyermekláncfű (Taraxacum officinale), hamvas szeder (Rubus cesius), madár keserűfű (Polygonum aviculare).
A leggyakrabban előforduló vadon termő gyógynövények18 A gyógynövénytérképünkben a legáltalánosabban előforduló, vadon termő gyógynövényeket szerepeltetjük. Az adatok több forrásból származnak, egyrészt a hivatkozott szakdolgozatból, másrészt a konkrét gyűjtési adatokból (megvalósított projektek eredményei, Schmidt und Co. jelenlegi felvásárlási adatai), harmadrészt az élőhelyi leírások áttekintéséből. Ős-Dráva célterület gyógynövényei Magyar név
Latin név
Térségi gyűjtési tapasztalatok
Előfordulás helye
Élőhelyi adatok (ÁNÉR kategóriák) Kistájak
Aranyvesszőfű
Solidago gigantea; canadensis
1. Kemse, Besence, Magaskórós Adorjás, társulások és nedves Baranyahídvég, területek. Drávapalkonya, Kákics, Zaláta Özönnövény
Bolondító beléndek
Hyoscianus niger
Ártereken, ruderális területeken előforduló
Boróka
Juniperus communis
Homokpuszták, erdők, P2b – Drávasík, legelők Fekete víz síkja
18
Forrás: Horváth Gyula: A Drávamente gyógynövénytérképe – Herbal Network záródolgozat (2007)
27
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Magyar név
Latin név
Térségi gyűjtési tapasztalatok
Előfordulás helye
Élőhelyi adatok (ÁNÉR kategóriák) Kistájak
Cickafarkfű
Achillea millefolium
1. Besence 3. Besence
Csattanó maszlag Datura stramonium
Útszéli gyomtársulásokban található. Parlagterületeken, kaszálók, legelők, rétek növénye.
E-1 mindhárom kistájra jellemző
Trágyahalmok mellett, ruderális, nedves területek növénye Kozmopolita
Cseregalagonya Crataegus oxyacantha Dió (levél)
Yuglans regia
Fehér akác
Robinia pseudoacacia
Fehér fagyöngy
Viscum album
Fehér üröm
Artemisia absinthium
Erdőszélek, karsztbokor erdők 1. Sellye, Kákics
Erdőszéleken, szórványosan csaknem mindenütt Kisebb-nagyobb erdőket alkot, utak mellett is előfordul.
1. Sellye, Adorjás, Baranyahídvég, Drávapalkonya, Sámod, Kákics
Lombos fák (puha), erdei fenyők élősködője Ruderális területek, napos helyek növénye gyomtársulásokban is megtalálható
28
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Magyar név
Latin név
Térségi gyűjtési tapasztalatok
Előfordulás helye
Élőhelyi adatok (ÁNÉR kategóriák) Kistájak
Fekete bodza
Akácosokban, Sambucus nigra 1.2.Cún, Kémes, Vajszló, Nagycsány, irtásokon található Zaláta, Csányoszró,Kemse, Sellye, Besence, Hirics, Sósvertike, Kákics, Baranyahídvég, Drávacsepely
J5 - Dráva sík, Fekete víz síkja K5 – Közép Dráva völgy
3. Cún, Kémes, Vajszló, Csányoszró, Kemse, Sellye, Besence
Fekete nadálytő Symphytum officinale
Ártereken, réteken, vízpartokon, mocsarakban előforduló
Fekete nyár
Sorfaként, ültetett állományok
Populus nigra
J3 – Dráva sík J4 – Dráva sík, Közép Dráva völgy J5 - Dráva sík, Fekete víz síkja
Fekete ribizke
Ribes nigrum
Vadon termő egyedei J1A mindhárom védettek! kistájon előfordul J2 – Közép Dráva völgy J3 – Dráva síkja J4 – Dráva sík, Közép Dráva völgy
Fekete üröm
Artemisia vulgaris
Ruderális területeken. D6 – Kozmopolita Középdrávavölgy OB – mindhárom kistájra jellemző
29
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Magyar név
Latin név
Térségi gyűjtési tapasztalatok
Előfordulás helye
Élőhelyi adatok (ÁNÉR kategóriák) Kistájak
Fűz
Salix spp.
Folyópartok hordaléktalaján
D-2 Középdrávavölgy, Fekete víz síkja J1A – mindhárom kistájon megtalálható J2 – Közép Dráva völgy J3 – Dráva síkja J4 – Dráva sík, Közép Dráva völgy J5 - Dráva sík, Fekete víz síkja P2a – mindhárom kistájon megtalálható
Galagonya
Crategus monogyna
Erdőszélek, cserjések K1A Drávasík, Fekete víz síkja, Közép Dráva völgy J6 – mindhárom kistájra jellemző M8 – Drávasík, Fekete víz síkja P2a – mindhárom kistájon megtalálható P2b – Drávasík, Fekete víz síkja P45 – Mindhárom kistájon megtalálható
30
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Magyar név
Latin név
Térségi gyűjtési tapasztalatok
Előfordulás helye
Élőhelyi adatok (ÁNÉR kategóriák) Kistájak
Gilisztaűző varádics
Tanacetum vulgare
Gyepürózsa
Rosa canina
Árokpartokon, útszéli OB – Mindhárom gyomtársulásokban, kistájra jellemző gyepeken, nedves réteken, legelőkön, vízpartokon 3. Kemse, Piskó,
Bozótos helyeken előforduló Cserjésekben
P2b – Drávasík, Fekete víz síkja
P45 – Mindhárom Utak mentén kistájon található, legelőkön, megtalálható irtásokon Gyermekláncfű
Taraxacum officinale
3. Hirics
Gyomtársulásokban D 34 – Drávasík, Kaszálók, nedves rét, Fekete víz síkja, legelőkön Közép Dráva völgy Kozmopolita E-1 Mindhárom kistájra jellemző
Hamvas szeder
Rubus caesius
1. Sellye, Kákics
Erdőszéleken, erdősávokban, árokpartokon, ugarokon, alacsony dombvidékeken
3. Kemse
J5 - Dráva sík, Fekete víz síkja
Kozmopolita Hársak
Tilia spp.
3. Piaci igény
Liget erdők, fasorok
K1A Drávasík, Fekete víz síkja, Közép Dráva völgy
Ibolya
Viola odorata
Domb és hegyvidéki lombos erdők
Kakukkfű
Thymus sepyllum 1. Adorjás, Sámod, Baranyahídvég, Drávapalkonya, Besence
Száraz gyepek
Kálmos
Acorus calamus 1 engedéllyel áttelepítésre Cún
Mocsaras, vizes területek
P2b – Drávasík, Fekete víz síkja
Védett!
31
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Magyar név
Latin név
Térségi gyűjtési tapasztalatok
Előfordulás helye
Élőhelyi adatok (ÁNÉR kategóriák) Kistájak
Kerek repkény
Glechoma hederacea
Üde lomberdőkben, cserjésekben, utak mentén, réteken, vízpartokon található
Keserűfű (madár) Polygonum aviculare
mindhárom Ruderális területeken OBkistájra jellemző Kozmopolita
Kerti ruta
Árterek, rétek
(kecske) Galega officinalis 1. Kemse
Kis bojtorján Kis meténg
Arctium minus
Utak mentén található Parlagon
télizöld Vinca minor
Gyertyános tölgyes
Kisezerjófű
Centaurium erythraea
Bokros helyeken, réteken előforduló
Kisvirágú füzike
Epilobium parviflorum
Nedves helyeken
Komló
Humulus lupulus
Bozótos helyeken előforduló
J6 – mindhárom kistájra jellemző
Kökény
Prunus spinosa
Bozótos helyeken előforduló
P2b – Drávasík, Fekete víz síkja P45 – Mindhárom kistájon megtalálható
32
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Magyar név
Latin név
Térségi gyűjtési tapasztalatok
Előfordulás helye
Élőhelyi adatok (ÁNÉR kategóriák) Kistájak
Kőris
Fraxinus excelzior 3. Piaci igény
Erdőségeket alkotó fa. K1A Drávasík, Fekete víz síkja, Közép Dráva völgy J2 – Közép Dráva völgy J5 - Dráva sík, Fekete víz síkja J6 – mindhárom kistájra jellemző
Közönséges Arctium lappa (nagy) bojtorján
Árok partokon előforduló Utak mentén található Parlagon
Közönséges boróka
Juniperus communis
Irtásokon található
Közönséges párlófű
Agrimonia eupatoria
Cserjésekben, füves domboldalon előforduló
Közönséges vasfű Verbena officinalis
Utak mentén,
Kutyabenge
Lápos helyeken
Frangula alnus
Parlagon, vízpartokon található J1A – mindhárom kistájon előfordul J2 – Közép Dráva völgy J3 – Dráva síkja J4 – Dráva sík, Közép Dráva völgy
Lándzsás útifű
Plantago lanceolata
Rétek, legelők
33
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Magyar név
Latin név
Térségi gyűjtési tapasztalatok
Előfordulás helye
Élőhelyi adatok (ÁNÉR kategóriák) Kistájak
Libapimpó
Potentilla anserina
Vízpartokon, árokpartokon előforduló
Lórum, lósóska
Rumex sp.
Parlagokon, réteken, OBmindhárom szemetes helyeken él. kistájra jellemző
Málnaszeder
Rubus idaeus
Erdőszélek
Martilapu
Tussilago farfara
Árokpartokon előforduló
Mezei árvácska
Viola arvensis
Útszéli gyomtársulásokban található
Mezei katáng
Cichorium intybus
Mezei zsurló
Equisetum arvense
1 Adorjás, Baranyahídvég, Besence, Drávapalkonya
K5 – Közép Dráva völgy
Utak mentén, mezsgyéken, legelőkön található Árokpartokon előforduló Szántókon Nedves rét, legelőkön Rétek
Mogyoró
Corylus avellana
Lombos szegélyén
erdők J5 - Dráva sík, Fekete víz síkja J6 – mindhárom kistájra jellemző M8 – Dráva síkja, Fekete víz síkja
Nadragulya
Atropa belladonna
Irtásokon található Vízparti ligeterdőben Bükkösben Gyertyán erdőkben
34
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Magyar név
Latin név
Térségi gyűjtési tapasztalatok
Előfordulás helye
Élőhelyi adatok (ÁNÉR kategóriák) Kistájak
Nagy csalán
Urtica dioica
1. Csányoszró, Nagycsány, Sellye, Adorjás, Kákics
Árok partokon, nedves, lápos helyeken előforduló
2. Baranyahídvég
Kozmopolita
J5 - Dráva sík, Fekete víz síkja J6 – mindhárom kistájra jellemző
3. Kemse, Piskó, Vejti, Hirics Kis ezerjófű
Centaurium erythraea
Erdőszélek, tisztások
Orbáncfű
Hypericum perforatum
Bokros helyeken cserjésekben előforduló
Orvosi salamonpecsét
Polygonatum odoratum
Bokorerdők, száraztölgyesek, dombvidék.
Orvosi székfű Matricaria (termesztett) recutita Orvosi ziliz (Fehér mályva) Pásztortáska
Ma már nagy területeken termesztett
Szántók szegélye
Althaea officinalis Piaci igény, termesztetésbe vonva
Vízpartokon, ártereken, réteken előforduló
Capsella pastoris
Kozmopolita
bursa- 1. Adorjás, Baranyahídvég, Sámod, Drávapalkonya
J6 – mindhárom kistájra jellemző
D6 Középdrávavölgy
3. Baranyahídvég Ragadós galaj
Galium aparine
1. Adorjás, Baranyahídvég, Sámod, Drávapalkonya
3. Zaláta Adorjás
Cserjésekben, árokpartokon, akácosokban előforduló
K1A Drávasík, Fekete víz síkja, Közép Dráva völgy
E-1 Mindhárom kistájra jellemző J6 – mindhárom kistájra jellemző
35
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Magyar név
Latin név
Térségi gyűjtési tapasztalatok
Előfordulás helye
Élőhelyi adatok (ÁNÉR kategóriák) Kistájak
Réti legyezőfű
Filipendula ulmaria
Sédkender
Eupatorium cannabinum
Réteken, vízpartokon, fűzlápoknál 1. Adorjás, Baranyahídvég, Sámod, Drávapalkonya
Nyirkos réteken, vizek mellett Kozmopolita
Szagosmüge
Galium odoratum
Bükkösben, gyertyán K5 – Közép Dráva erdőkben völgy
Szöszös ökörfarkkóró
Verbascum phlomodies
Cserjésekben, parlagon legelőkön előforduló
Szurokfű
Origanum vulgare
Cserjésekben előforduló
Szúrós gyöngyajak
Leonorus cardiaca
Útszéli gyomtársulásokban található
Tarackbúza
Agropyron repens
Ruderális területek, szántók
OB- mindhárom kistájra jellemző OC – Dráva síkja, Fekete víz síkja
Tölgy
Quercus robur
Erdőt alkotó fa
J5 - Dráva sík, Fekete víz síkja J6 – mindhárom kistájra jellemző
Tövises iglice
Ononis spinosa
Utak mentén, gyomtársulásokban, parlagon nedves réteken, legelőkön, homoki, szikes legelőkön található
Vadgesztenye
Aesculus hippocastanum
Díszfaként
36
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Magyar név
Térségi gyűjtési tapasztalatok
Latin név
Előfordulás helye
Élőhelyi adatok (ÁNÉR kategóriák) Kistájak
Vérehulló fecskefű
Chelidonium majus
1. Adorjás, Sámod, Baranyahídvég, Drávapalkonya, Besence
Parlagon, kertekben, akácosokban előforduló
Megjegyzés: A Magyarországon leggyakrabban előforduló gyógynövények listáját a 1. sz. mellékletben helyeztük el.
3.4. Gyógynövény „piaci” térkép A piaci igényeket a Schmidt und CO. Kft. által megadott kereslet alapján állítottuk össze. Azok a gyógynövények, amelyeknek a térségben gazdasági jelentősége van, mindhárom kistájon megtalálhatóak. Termelhető gyógynövények
Fák
Vadon termő gyógynövények
37
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Fehérmályva (levél/gyökér),
Kislevelű hárs,
Csalán (levél v. herba/gyökér),
Citromfű,
Nagylevelű hárs,
Cickafarkfű,
Borsmenta,
Ezüsthárs,
Pásztortáska,
Fodormenta,
Kőrisfa (levél),
Kisvirágú füzike,
Körömvirág,
Diófa (levél/termés),
Sédkender,
Festőmályva,
Ősi gyümölcsfajták
Feketeüröm,
Mórmályva,
Fekete ribizli (levél/gyümölcs),
Kecskeruta,
Izsóp,
Piros ribizli (gyümölcs).
Erdei pajzsika,
Benedekfű,
Gyermekláncfű (levél/gyökér),
Kamilla,
Galagonya (levél+virág),
Máriatövis,
Bodzavirág,
Édeskömény,
Bodzabogyó,
Orvosi zsálya,
Aranyvesszőfű,
Kakukkfű,
Hamvas szeder (levél),
Stevia.
Medvehagyma, Csipkebogyó.
A piaci térkép felvázolásánál jelen helyzet értékelését adjuk, de jövőbeni feladat lehet mind a vadon termő gyógynövények (elsősorban a kozmopolita), mind a jelenleg még nem termesztett gyógynövények esetében a termesztésbe vonás lehetőségeinek további vizsgálata, a piaci értékesíthetőségre tekintettel. Ennek lehetőségeit a meglévő feltételrendszer komolyan befolyásolja, így pl. a feldolgozói, szárítói kapacitás, jogi feltételek (erről részletesebben a modell-program megfelelő részében értekezünk). Valamennyi növény vonatkozásában fontosnak tartjuk kiemelni, hogy mind a termesztett, mind a vadon termő gyógynövényekből a piac (különös tekintettel a külhoni) elsősorban a bio minősítésű termékeket keresi. Termesztett növények esetében ez a területek magyarországi minősítési rendszerében érhető el (Biokontroll Hunária Kft. minősítési rendszere), míg a vadon termő növények esetében a laboratóriumi vizsgálatok eredményeképpen kiállított „certifikate” elegendő. A biotermékek a piacon 30%-al többet érnek azoknál, amelyek nem rendelkeznek ilyen jelzővel. A piaci értékesítést egyébként a gyógynövények felhasználási lehetőségei kellene, hogy meghatározzák. Az új szabályozás a „növényi gyógyszer” kategória felállításával, a gyógyszerekkel azonos módon ítéli meg a gyógynövényeket és a gyógynövény alapú készítményeket. A hagyományos növényi gyógyszerré történő átminősítés rendkívül drága, és bonyolult, így csak a legnagyobbak tudtak élni a lehetőséggel, komoly versenyelőnyt szerezve maguknak a többi gyártóval szemben. A Schmidt un CO. Kft belföldi értékesítése 1, 5 millió dobozról (csomag/ kiskereskedelmi egység) 80.000-re csökkent. Az új szabályozás miatt az eladott termékek köre csaknem kizárólagosan az alapanyag előállításra
38
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén korlátozódik, amely külföldön kerül további feldolgozásra, és import késztermékként – drágán – kerül a hazai fogyasztókhoz. A gyógynövény ágazatban realizálható haszon (hozzáadott érték) 60-70%-a a külföldi késztermék-előállítóknál és a kereskedelemben csapódik le. A gyártók véleménye, hogy a gyógytermék kategória bezárása „megöli az innovációt” és a gazdasági szereplők nem tudnak új gyógytermékekkel a piacra lépni.19 A gyógynövény-gyűjtésre, termesztésre és kereskedelemre vonatkozó legfontosabb jogszabályok jegyzékét a 6. sz. melléklet, míg a témánk szempontjából nagyon fontos jogi dokumentumot (az alapvető jogok biztosának jelentését) a 2. sz. melléklet tartalmazza. Fontos kihangsúlyozni, hogy valamennyi, a tervezésben részt vett és megkérdezett, érintett szereplő egyetért abban, hogy a gyógynövény-ágazat jövőbeni fejlődési, fejlesztési lehetőségeit nagyban akadályozza a jelenlegi kedvezőtlen jogi környezet.
3.5. A gyógynövénytérkép „idődimenziója” Az elvégzendő feladatok és a jelen program megvalósításának tervezéséhez szükséges annak ismerete, hogy az egyes növényekkel mikor van munka, annál is inkább, mert az egyes mezőgazdasági, egyéb gyűjtői munkákat úgy kell ütemezni, és szinkronizálni, hogy azok kellően kiegészítsék egymást és minden optimális időben történjen. Fontos ez annál is inkább, mert az idényszerű tevékenységek önmagukban csak jövedelem-kiegészítésre alkalmasak. Rendkívül fontos az is, hogy a gyűjtő ismerje azt az időpontot, amikor a legoptimálisabb árut (maximális hatóanyag tartalom mellett) tudja betakarítani. Ez nem a teljes, hanem a technológiai érettség állapota. Az optimális időpont függ a gyűjtendő drog típusától is, hiszen a földben termő részeket nyugalmi állapotban, a rügyeket a lombfakadás előtt, a virágokat kinyílva, stb. kell gyűjteni. Ezen kívül a száraz, napos, harmatmentes napszakok a legmegfelelőbbek. Az idényszerűség igazolására készítettük el azon növények gyűjtési naptárát, amelyek az előfordulási térkép készítése során több adatbázisban is egyaránt szerepeltek.
GYŰJTÉSI NAPTÁR20 A térségben legnagyobb gyakorisággal gyűjtött, közismert gyógynövények Növény neve
Gyűjtendő rész
Gyűjtési idő
19
Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-167/2012. számú ügyben
20
Forrás: Rápóti J. – Romváry V.: Gyógyító növények (1999. )
Beszáradási arány
39
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Aranyvessző
virágzó hajtás
július-október
4:1
Boróka
termés
augusztus-október
1,5:1
Cickafark
virágzó hajtás
június-október
4:1
Diófa
levél
június-augusztus
4:1
Fehér fagyöngy
leveles hajtás
november-április
3:1
virágzat
május
6:1
termés
augusztus
5:1
Fekete nyár
rügy
január-március
2-2,5:1
Fekete üröm
virágzó hajtás
július-október
5:1
Fűz
kéreg
április-augusztus
3:1
virág, levéllel
május-június
4:1
termés
szeptember-október
2:1
Gilisztaűző varádics
virágzat
június-szeptember
3-4:1
Gyepürózsa
áltermés
szeptember-október
2:1
levél
április-június
6:1
gyökér, levéllel
szeptember-április
5 :1
gyökér
szeptember-április
5:1
Hamvas szeder
levél
május-augusztus
4:1
Orvosi hársfa
virágzat
május-június
4:1
Ezüst hársfa
virágzat
június
Kakukkfű
virágzó hajtás
május-június
Kerti (kecske) ruta
virágzó hajtás
június-augusztus
4-5:1
Keserűfű (madár)
leveles hajtás
május-augusztus
3:1
Komló
termésfüzér
szeptember
4:1
virág
április
5:1
termés
október-november
3:1
Kőris
levél
június-augusztus
4:1
Kutyabenge
kéreg
április-augusztus
3:1
Lórum (lósóska)
termés
június-július
4:1
Fekete bodza
Galagonya
Gyermekláncfű
3,5-4 : 1 3:1
Kökény
40
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén virágzó hajtás
július-augusztus
3:1
gyökér
október-április
3:1
levél
június-július
4:1
virágzó hajtás
május-szeptember
4:1
levél
május-szeptember
5:1
gyökér
tavasz-ősz
3:1
Orvosi salamonpecsét
gyökértörzs
október-április
3:1
Orvosi ziliz (fehér mályva)
levél
június-augusztus
4:1
gyökér
október-április
4-5:1
Pásztortáska
virágzó hajtás
április-június
4-5 : 1
Ragadós galaj
virágzó hajtás
április-május
3-4 : 1
Sédkender
virágzó hajtás
június-augusztus
4:1
Szagos müge
virágos hajtás
május-június
5:1
Tarackbúza
gyökértörzs
október-április
3:1
Tölgy
levél
június-augusztus
4:1
kéreg
április-augusztus
2-2,5:1
virágzó hajtás
május-július
gyökér
október-április
Mezei katáng Mogyoró
Nagy csalán
5-6:1
Vérehulló fecskefű
3.6. „Felhasználási” térkép
5:1
21
„Fűben, fában orvosság” az ember a növényekben találta meg első orvosságait, s a mai napig hasznosítható az évszázadok alatt összegyűlt tapasztalat.
21
Forrásirodalom: Rápóti J – Romváry V.: Gyógyító növények (1999.)
41
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén A magyarországi gyógynövény-irodalom kezdete Mélius Juhász Péter XVI. sz. füvészkönyvéhez kötődik. Hazánkban, de az Ormánságban különösen nagy hagyományai vannak a népi gyógyászatnak, a tudás azonban egyre halványul, sajnos kevés az az átlagos magyar család, ahol napi szinten használják e jótékony növényeket, annak ellenére, hogy van egy társadalmi réteg, akik különös figyelmet fordítanak az egészséges életmódra, gyógyteák használatára. Szinte divatként is jelentkezik az irántuk való igény. Fontosnak tartjuk, hogy ott ahol megterem, ne csak gyűjtsék az emberek, hanem használják is a gyógyfüveinket. Ehhez szükséges lenne a népi gyógyászat hagyományainak felélesztése, és kellő ismeretanyag eljuttatása az emberekhez (a kisgyermekektől az idős korosztályig).
3.6.1. A gyógynövények betegségmegelőzési / egészséges életmódot támogató felhasználásának javasolt kategóriái Élvezeti értekkel is rendelkező teák/üdítők, napi rendszeres fogyasztása is lehetséges (nem lehet „túladagolni”), pl.: hársfavirág, pemetefű, akácvirág, kakukkfű. Gyógyteák öngyógyításra, betegségek megelőzésére alkalmas növények, pl.: cickafark, kamilla, körömvirág, stb. (a legtöbb gyógynövény). A gyógyító hatás mellett nagy előny, hogy a rendszeres fogyasztásukkal sem alakul ki függőség. Használatuk megtanulható. Több gyógynövény alkalmazási területe széleskörű, mivel a bennük lévő drogok több szervere is hatást gyakorolnak. Erős hatású, mérgező gyógynövények, adagolásához szakértelem szükséges, csak orvosi ajánlásra, kontroll mellett használhatóak, pl.: beléndek, maszlag, nadragulya, farkasalma, földi tök, stb.
3.6.2. Hatástani csoportosítás (gyógyászati célú felhasználás):22 Idegrendszerre hatók Nyugtató, álmatlanság elleni teakeverékek Szívidegesség esetén használható teakeverékek Szív és érrendszerre hatók Szívgyengeség és enyhe szívritmuszavar esetén Magas vérnyomás ellen, érelmeszesedés gátlására, megelőzésére Alacsony vérnyomás ellen Légző-rendszerre hatók Száraz köhögésre Köptető, légcsőhurutoldó meghűlés, megfázás esetén antiszeptikus, izzasztó Gyomor - és bélrendszerre, epe- és májműködésre hatók Gyomorerősítő, étvágyjavító, roboráló, emésztési zavarok elleni teák Felfúvódás elleni, szélhajtó teák Gyomornyugtató, gyulladáscsökkentő, fekélyellenes teák 22
Szabó L.: Teadrogok a fitoterápiában (2000)
42
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Diétára, cukorbaj-kezelésre, fogyókúrára használható teák Hashajtó teák Hasgörcs és hasmenés (vékony és vastagbélgyulladás) elleni teák Szájöblítő és fogíny kezelésére használható teák Aranyér-kezelésére alkalmas teák Májműködést serkentő, májvédő teák Epebántalmak elleni teák Bélféreg ellenei teák Vizeletkiválasztó rendszerre hatók vizelethajtó, vesekőhajtó, hólyaghurut elleni teák Vizelethajtó, hugysavszűrő, köszvény, reuma, ízületi bántalmak kezelésére alkalmas teák „Tisztító”, vizelethajtó teák Húgyúti fertőtlenítő és vizelethajtó teák Bőrre és nemi szervekre hatók
Sebgyógyulást elősegítő, fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő Szemhéj-és kötőhártya gyulladás esetén Vérzéscsillapító Ekcémára Akne, furunkulus és fagyási sérülés kezelésére Herpeszek kezelésére Pikkelysömör kezelésére Ízületi bántalmak és izomfájdalmak enyhítésére Fejbőr, haj kezelésére Szemölcsirtó Anyatej-kiválasztást serkentő k teák Menstruációs rendellenesség esetén Prosztatagyulladásra
Az Ős – Dráva program területének legtipikusabb gyógynövényei és azok felhasználási lehetőségeit tartalmazó táblázat: Növény neve
Gyűjtendő rész
Hatás
virágzó hajtás
Vesebetegség, hólyaghurut, cukorbaj, asztma, izzasztó, vizelethajtó
termés
Reuma, csúz, köszvény, vizelethajtó, izzasztó, emésztést segítő
virágzó hajtás
Görcsoldó, étvágyserkentő, klimax, aranyér, belső vérzések, enyhe hashajtó
levél
Vértisztító, gyomorjavító, emésztést segítő, féregűző, hasmenés, bőrbajok ellen
Fehér fagyöngy
leveles hajtás
Magas vérnyomás, érelmeszesedés
Fekete bodza
virágzat
Meghűlés, hurut, izzasztó, köptető, hashajtó,
Aranyvessző Boróka Cickafark Diófa
43
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén
Fekete nyár Fekete üröm Fűz
termés
vértisztító, arcápolás
rügy
Hurutok, reuma ellen, hajápoló szerekbe
virágzó hajtás
Epekiválasztást segítő, cukorbetegség, epilepszia, menstruációs zavarok
kéreg
Reuma, köszvény, fájdalomcsillapító, lázcsökkentő, aranyér, lábizzadás ellen
virág, levéllel
Szíverősítő, nyugtató, ütőér elmeszesedés ellen
Galagonya termés Gilisztaűző varádics Gyepürózsa
Gyermekláncfű
virágzat
Bélféreg űző. Óvatosan alkalmazandó, mérgező lehet!
áltermés
Vese, hólyagbántalmak, vizelethajtó, emésztést javító, erősítő, hólyaghurut
levél
Epe, májbántalmak, értisztító, gyomorjavító, vizelet és hashajtó
gyökér, levéllel gyökér
Hamvas szeder
levél
Hasmenés, gyomorerősítő, cukorbetegség
virágzat
Nátha, idült köhögés, légcsőhurut, izzasztó, reggeli és üdítő ital
virágzó hajtás
Köhögés, légzőszervi megbetegedés, étvágytalanság, ízületi betegségek, féregűzés
virágzó hajtás
Cukorbaj, tejkiválasztást segíti
leveles hajtás
Vérzések csillapítására, bélbajok, tüdő és gégebántalmak
termésfüzér
Álmatlanságnál, nyugtató teakeverékek, hajhullás elleni kenőcsökbe
virág
vese és vértisztító, hashajtó
termés
hasmenés, bélhurut ellen
Kőris
levél
vizelethajtó, vese és hólyagbajok, enyhe hashajtó
Kutyabenge
kéreg
Hashajtó és féregűző
Lórum (lósóska)
termés
Bélhurut elleni tea
virágzó hajtás
Epehajtó és étvágyjavító
Orvosi hársfa Kakukkfű Kerti (kecske) ruta Keserűfű (madár) Komló
Kökény
Mezei katáng gyökér
44
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Mogyoró
Nagy csalán
Orvosi salamonpecsét Orvosi ziliz (fehér mályva) Pásztortáska Ragadós galaj Sédkender Szagos müge Tarackbúza Tölgy
levél
Hasmenés, meghűlés ellen
virágzó hajtás
Vér és vesetisztító, reuma, köszvény, cukorbaj, hajhullás ellen
levél gyökér
Hasmenés, hajhullás, aranyér
gyökértörzs
Szívserkentő, vizelethajtó, cukorbaj ellen. Óvatosan, mérgezést okozhat. Erős hatású.
levél
Légzőszervek hurutos megbetegedési, köhögés csillapító, öblögető szer, lágyító teakeverékek részeként
gyökér virágzó hajtás
Vérzéscsillapító, sárgaságban, húgy-utak megbetegedéseiben szenvedőknek
virágzó hajtás
Enyhe altató, idegnyugtató, vérnyomáscsökkentő
virágzó hajtás
Anyagcsere fokozó, vizelethajtó, hashajtó, máj, lép és epebántalmakra
virágos hajtás
Vese máj és epebántalmak ellen, nyugtatóként, vértisztító, izzasztó
gyökértörzs
Vizelethajtó, vértisztító, reumatikus bántalmak ellen
levél
Hasmenések, vérhas, aranyeres bántalmak, lábfürdők
kéreg virágzó hajtás Vérehulló fecskefű
gyökér
Epe, májbaj, gyomor és bélhurut, friss növény nedvével szemölcsöt, tyúkszemet irtanak. Belsőleg tisztán a drog nem használható. Csak orvosi tanácsra. Mérgező!
3.6.3. Egyéb felhasználási lehetőségek
Idegenforgalom, falusi vendéglátás, wellness turizmusban történő hasznosítás.
Szépségipar/kozmetikumterén történő felhasználási lehetőségek.
Összekapcsolási lehetőség más tevékenységekkel (pl.: Gyümölcsészet/pálinkafőzés + elixírek készítése; lekvár főzésnél, méhészeti termékek esetében gyógynövényekkel történő vegyítés; Állati termékek, pl.: kecsketejből készült szappan gyógynövényekkel vegyítve, stb.).
45
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Az egyéb felhasználási javaslatokról részletesebben a modell-program értékesítési lehetőségekkel foglalkozó részeiben szólunk.
4.
A korábbi gyógynövénygyűjtéssel, termesztéssel és feldolgozással kapcsolatos programok tanulságai 4.1. Feltérképezett programdokumentációk és azok másodelemzése
46
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Dokumentáció címe/annak készítője
Komplex Ormánsági Öko-szociális mintaprogram / Drávafarm Mezőgazdasági Kft. által gesztorált konzorcium
Készült
2005. június
Főbb tartalmi elemei Helyzetelemzés: külső körülmények, belső erőforrások: releváns ormánsági területi adottságok Stratégiai és operatív programok
Baranya Megyei öko-szociális stratégiai program / Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kht. által gesztorált konzorcium
2005. június
Helyzetelemzés: külső, Baranya megyei körülmények, belső erőforrások: pl. szociális és foglalkoztatási eszközök forrástérképe Stratégiai és operatív programok A projekt programelemei:
- Helyzetelemző tanulmány és adatbázis készítése - Fejlesztési koncepció készítése A Drávamenti Ökológiai Régió alapjainak lerakása Interreg III./A. Magyarország – Szlovénia – Horvátország partnerségi program keretében / Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kht.
- Szociális szféra stratégiai program készítése 2004-2006
- Gazdaságfejlesztés stratégiai program készítése - Környezetfejlesztés stratégiai program készítése - Egyéb, általános és adminisztratív tevékenységek
Ormánsági Ökoszociális Program: A gyógynövény-gyűjtés, termesztés és kereskedés – az Ős-Dráva Program térségében – fejlesztését célul tűző tanulmánytervhez ezen program illeszkedik leginkább.
47
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Az Ökológiai gazdálkodás (bio-termelés) a mező- és erdőgazdálkodásban, háznál történő feldolgozás, hasznosítás c. alprogram keretében került kidolgozásra a Gyógy- és fűszernövény gyűjtés, termesztés és feldolgozás integrációs programja (mint Pilot projekt). A dokumentum szerint a gyógynövények termesztésénél elsősorban a hagyományos értelemben vett kisüzemi, a fokozottan kézimunka-igényes kultúrák termesztése indokolt. A feltételek megléte esetén érdemes a magasabb piaci értéket képviselő „biotermesztés” felé is elmozdulni. A termesztés szervezeti megvalósulási formái az alábbiak lehetnek: Őstermelői modell Szociális modell Tranzit foglalkoztatási modell Célszervezeti modell Vállalkozói modell. A fenti pilot projekt részeként került megfogalmazásra a Gyógynövény gyűjtés - feldolgozás értékesítés hálózatának kiépítése alprojekt (képzési, marketing, szervezeti és működési feltételek modulokkal). Külön alprojektként kerültek kidolgozásra még az alábbi témakörök: - Feldolgozóipari fejlesztés (elsősorban fafeldolgozás, különféle szárítás és csomagolás), - Szociális földprogramok fejlesztése, HID szerepük növelése, - Helyi igényekre alapuló közösségi gazdaságszervezés (közösségi vállalkozások létrejötte és működése), ún. helyi piacok kialakítása (feldolgozás és értékesítés lehetőségével) és központi átvevőhelyek kialakítása (gyógynövény és egyéb) az előállított termékek piacra juttatása céljából, - Mikro-térségi koordinációs és szolgáltató központok (információnyújtás, szociális és egyéb közösségi szolgáltatások biztosítása, képzés, ismeretterjesztés, stb.) létrehozása.
Baranya Megyei Ökoszociális Stratégiai Program: Az elkészült stratégiai és operatív programok közül a tanulmányterhez a következő illeszkedik leginkább: Organikus gazdaság stratégiai program:
Bioenergetikai és bionövénytermesztési operatív program (OP)
Bio-állattenyésztési OP
Gyógynövény termesztési OP
Legelő és gyepgazdálkodási OP
Tartamos erdőgazdálkodás OP
Az organikus gazdálkodás térségi szervező központjai és hálózata OP.
48
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén
INTERREG Program: A program célja és az elvégzett tervezői tevékenységek: a fenntarthatóság paradigmája és az EU indikátorai mentén összeállított helyzetelemzés, ennek alapján öko-szociális szemléletű, a fenntartható fejlődés irányába előremozdító közös határ menti fejlesztési koncepció és komplex stratégiai fejlesztési program készítése a térség számára.
A három programdokumentációról összességében elmondhatjuk, hogy szemléletében és tartalmában szorosan kapcsolódnak a jelen tanulmány-tervhez, mintegy megalapozzák azt. Fontos azonban azt is kihangsúlyozni, hogy mind a három dokumentum döntően megmaradt a tervezés szintjén, a megvalósításnak csupán „apróbb” érdemi eredményei vannak (pl. a következő fejezetrészben szereplő programok – pl. IPA projektek).
4.2. A feltérképezett projektek bemutatása
Eugénia projekt: Sellye Város Önkormányzata az ECOS-OUVERTURE program keretében sikeresen pályázott az Eugénia program megvalósítására (belga – Wallonia, francia - Pireneus Régió, román - Alba megye partnerekkel). A projekt 2000-2002 között került megvalósításra, a megvalósító szervezet az Ormánságfejlesztõ Társulás volt. A projektek révén a kevésbé fejlett régiók bővíthették ismereteiket és átvehették a fejlettebbek közigazgatási, területfejlesztési tapasztalatait. A projekt a problémafeltárásra, együttműködésre, stratégiai és operatív programok kidolgozására koncentrált. A forrásból konkrét fejlesztéseket nem támogattak, hanem forrásszerző képességet erősítő, felkészítő szerepe volt a meghatározó. A program célja, hogy képessé tenni a helyi szereplőket arra, hogy uniós programokra jó projektekkel pályázhassanak, gyakorlatot szerezzenek a projekt menedzsment területén. Megismerjék, elsajátítsák azokat az ismereteket, bevált uniós gyakorlatokat, melynek révén a lakosság, a civil szféra, a fejlesztési programok érintettjei, haszonélvezői aktív részeseivé válhatnak a térségfejlesztés folyamatának. Együttműködési területek: a helyi közösségek fejlesztése, a kis-,és közepes vállalkozások modernizálása, a fenntartható fejlődés, környezetvédelem, környezetgazdálkodás szerepének felértékelése, kulturális örökség védelme. A munka 4 tematikus csoportban zajlott. A projekt során kidolgozásra került a „Minőségi termékeket előállító integrált agrárgazdaság fejlesztése, a lehetséges termékpályák közül a fűszer-, és gyógynövény termesztése” c. projekt, melynek mentén kezdődött el az Ormánságban a gyógynövény-felvásárló helyek kiépítése, a gyűjtők segítése tanácsadó közreműködésével.
Térségi foglalkoztatási tanácsadás:
49
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén A Sellye, Sásd, Szigetvár Kistérségekben 2001. 2005. között folyt az „Agrárintegráció, mint foglalkoztatási lehetőség Baranya megyében” c. program a Baranya Megyei Munkaügyi Központ támogatásával a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont koordinálásában. Együttműködő partner az Ormánságfejlesztő Társulás volt, a térségi tanácsadó foglalkoztatásával a Sellyei kistérségben. A program során 23 kisebb-nagyobb felvásárló-hely működött többnyire időszakos jelleggel, jellemzően 3-4 különböző növényt gyűjtve, 250-300 fő foglalkozott szezonális jelleggel, ezzel a jövedelemkiegészítő tevékenységgel. (A gyűjtött növények és települések körét a „Gyógynövénytérkép” c. fejezetben felhasználtuk.) A gyógynövény integrációs program, integrátor piaci hátterét a térségben működő Schmidt und. Co Kft. Gyógynövényüzeme jelentette, melynek igényeit a hálózat csak kismértékben, mintegy 3-4 %ban elégítette ki.
Termelőiskolai tranzit foglalkoztatás és képzés Ormánsági Agrársuli néven: A Sellyei térségben két csoportban zajlott Termelőiskolai tranzit foglalkoztatás, képzés Ormánsági Agrársuli néven 2001. október 2002. október között Sellyén és Vajszlón a Pécsi Termelőiskola szervezésében a Baranya Megyei Munkaügyi Központ támogatásával. A gyógynövényismerő és termelő szakképesítést 12 hónap alatt szerezték meg a résztvevők. A program két osztályában 15-15 fő Cún, Magyarmecske, Besence, Baranyahidvég, Sellye, Vajszló településeken élő hátrányos helyzetű munkanélküli vett részt. A részvétel feltétele az volt, hogy a regisztrált munkanélküliek földterülettel rendelkezzenek, ahol a képzés során indították is saját termelésüket. Több településen (pl.: Cún) a helyi önkormányzat biztosított földterületet a hallgatóknak. A résztvevők egy részét sikerült integrálni a tanácsadói programba, ahol két fő felvásárlóként, a többiek egy része termelőként, másik része gyűjtőként tevékenykedett. Az önkormányzati földterület rendkívül gyenge minőségű és elhanyagolt állapotú volt, így azon a termelés (magas alkaloid tartalmú mák) nem volt sikeresnek mondható. Tapasztalatként fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a képzéseken a tanultak alkalmazásához azt követően is szükség lehet segítői hátérre, pl. annak felmérésére, hogy a rendelkezésre álló feltételek mire alkalmasak, a továbblépés milyen irányban történjen. A képzések célját, módszereit a bevonni kívánt célcsoporthoz (igények, képességek, önállóság) kell igazítani, annak érdekében, hogy a megszerzett ismeretekkel élni tudjanak a résztvevők. Önálló gazdálkodói tevékenységre nem minden munkanélküli alkalmas, aki dolgozni szeretne. Az ő számunkra olyan képzések a megfelelők, amely elvégzését követően a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélye nő.
Herbal Network23 projekt a Szlovénia – Magyarország – Horvátország: Szomszédsági Programban (Interreg III/A), az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósult meg, Horvát – magyar együttműködésben. 23
Forrás: http://www.bmmk.hu/herbalnetw/interregnyito.html
50
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Gesztor: Baranya Megyei, majd a Regionális Munkaügyi Központ. Célterület: magyar oldalról Baranya, Somogy, Zala megyék, horvát oldalról Eszék – Baranya zsupánság települései, elsősorban határ menti falvak. Gyűjtő - felvásárló – tanácsadói hálózat kialakítása történt. A projekt időtartama: 2005. december 1. - 2007. augusztus 31. A tanácsadók által megtartott 90-100 tájékoztató előadáson, valamint az egyéni konzultációkon a regisztrációk alapján 1.740 fő vett részt. A gyűjtés koordinálásába a szaktanácsadók 2007 tavaszától kapcsolódtak be. A projekt zárásáig kb. 210 fő került bevonásra és 10 felvásárló-hely kezdte meg működését. A közvetett eredmények terén a legfontosabbak azok a mutatók, amelyek a célcsoport konkrét jövedelemszerzési lehetőségeit elemzik. A termesztést összesen 48 fő 5,5 ha-on kezdte meg, ebből Baranya megyében 10 fő kb. 2 hektáron.
A projektben biztosított képzések: A három megyében összesen 120 fő vett részt az alábbi képzésekben, melyeket a MIOK Hátrányos Helyzetű Emberekért Alapítvány valósított meg:
Gyógynövény-gyűjtő-, gyógy- és bionövény termesztő, feldolgozó és vállalkozási tanácsadó képzés
Gyógynövény-gyűjtő, gyógy- bionövény termesztő, (gyakorlatorientált) képzés
Felvásárlói képzés - Gyógy- és bionövény termesztő, felvásárló emeltszintű képzés (kommunikációs készségfejlesztési modullal)
Gyógynövénygyűjtő, termesztő
A próbagazdaságok helyszíne az egyes megyékben a következők voltak: Baranya megye: FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Sellye, Somogy megye: Segítő kéz Alapítvány, Homokszentgyörgy, Zala megye: Első Magyar- Dán Termelőiskola, Zalaegerszeg.
A résztvevők a képzés ideje alatt és utána is a három megye szaktanácsadójával tartották a kapcsolatot és egymással is termelői - és értékesítői közösségek kezdtek kialakulni.
„A munkaügyi központ tapasztalata, hogy önmagában a képzéssel nem lehet sikert elérni. Munkalehetőséget kell biztosítani, aminek pedig az a feltétele, hogy a megtermelt javak vevőre találjanak.”24 24
Forrás: MTA Regionális Kutatások Központja: Háttérelemzés, 2010. március 02. http://uniregipa.rkk.hu/hatterelemzes.pdf
51
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén A projekt egyik legnagyobb hiányossága a támogatás felhasználhatósága volt. A képzésekre, szaktanácsadásra fókuszált a támogatás, míg a felvásárló-helyek megerősítésére tervezett eszközöket, szárítókat nem lehetett beszerezni. A támogatott projektek működési sajátosságaiból adódóan az egyes tevékenységekre tervezett kezdési időpontok eltolódtak (szerződéskötés és a közbeszerzés) pl.: gyakorlatorientált képzések szervezése késő ősszel, télen történt. A projektidőszak nem volt összhangban a mezőgazdasági tevékenységekhez szükséges időszakkal (a bevont célcsoport a 2 vegetáció helyett csak egy vegetációs időszakban tudott a munkába bekapcsolódni). A projektértékeléseként elmondható, hogy a mellett a gyógynövények gyűjtése közben több probléma is felvetődött. A szabadon bejárható gyűjtőterületek nagysága minimális, a magántulajdonban lévő területeken történő gyűjtés több esetben konfliktusokat okozott gyűjtők és tulajdonosok között. Egyeztetéssel, engedélykérésekkel, gyűjtői igazolvány kiállításával tompította a menedzsment a problémák egy részét, azonban voltak olyan tulajdonosok, akik „kitiltották” a területükről a gyűjtőket (akkor is, ha szakszerűen végezték a munkát). Gondot jelentett a gyűjtés a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, az engedélyek kiadására és regisztrációra megfelelően sor került. A projekt utolsó szakászában (mikor a tömeges munka elkezdődött) 2007-ben érvénybelépett szabályok szerint a gyógynövények gyűjtéséből származó jövedelmet járulékfizetési kötelezettség terhelte, a gyűjtőknek őstermelői igazolványt kell kiváltaniuk és bevételük után társadalombiztosítási hozzájárulást kellett fizetniük, s az alkalmi munkavállalással együtt járó adminisztráció és a járulékfizetési kötelezettség szintén visszatartó erőként hatott.
Szociális földprogramok keretében végzett gyógynövényes tevékenységek: Az Ős-Dráva program területén lévő települések közül a 2011 évi szociális földprogram keretből Kémes, Kisszentmárton, Csányoszró, Drávafok, Kákics, Markóc, Drávaiványi, Sósvertike részesült 1-2 m Ft körüli összegekkel. Ezen településeken kívül 12 másik olyan önkormányzat van, amely az előző években működtette ezt a programot. Jelenleg a földprogramokban gyógynövény-termesztési tevékenység nincs.
Traditional and wild – Central Europe: A Traditional and wild – Central Europe (transz-nacionális) program keretében megvalósuló – gyógynövények gyűjtésével kapcsolatos ismeretanyag, a hagyományok védelme, széleskörű megismertetése; Közép Európa vidéki részein élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok megélhetésének javítása fenntartható gyűjtési tevékenységgel. Gesztor a Budapesti Corvinus Egyetem, Gyógy- és Aromanövények Tanszék. Partnerek: WWF Hungary, Kunadacs Önkormányzata (Dél-Alföld), DDRFK, Podkarpackie Tartomány Fejlesztési és Népszerűsítési Egyesülete (Lengyelország), Kozjansko Fejlesztési Ügynökség (Szlovénia), BIT Planota Alapítvány (Szlovénia), Mendel Egyetem (Brno), Dél-morvaországi Brno Régió Regionális Agrárkamara (Csehország).
Célterület: Markóc, Adorjás, Kémes, Felsőszentmárton, Drávakeresztúr, Drávasztára, Drávaiványi, Sósvertike, Drávafok, Bogdása. Az etnobotanikai adatgyűjtés célcsoportja: 40 év feletti, roma kisebbséghez tartozó férfiak és nők (50-50%-ban) A tréning célcsoportja:
52
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Legfeljebb középiskolai végzettségű, 18-60 év közötti, munkanélküli, vagy nyugdíjas roma férfiak és nők. A tervezett bemutató és oktatóterem helyszíne: Drávafok http://traditionalandwild.eu/en/about
Üzleti partnerkapcsolat fejlesztés az önfenntartó termelési rendszerek kiépítéséért a Dráva ökorégió kistérségében: A projekt (BPD for SPS, IPA HUHR/1001/2.1.1/0007) célja olyan háttér infrastruktúra kiépítése és adatbázis létrehozása határon innen, és horvát oldalon egyaránt, amelynek alkalmazása megkönnyíti a térség kis és nagyobb településein élő hazai és horvát termelők, kereskedők, szolgáltatók egymásra találását és napi hatékony együttműködését. A program 2011. szeptember 1-jén indult, és 12 hónapig tart. Magyar oldalról a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont, Horvátországban pedig az eszéki székhelyű Slap – Egyesület a Kreatív Fejlesztésért nevű nonprofit szervezet koordinálja a közös projekt megvalósítását. A Dráva-menti régióra (Ormánság) tervezett tevékenységek: - operatív tervezés: szükségletfelmérés, üzleti tervek és hálózatok infrastrukturális fejlesztési projektjeinek tervezése és elkészítése - hálózatok fejlesztése: olyan határon átnyúló struktúra létrehozása, amely irányítani tudja a mikrorégiós termelési menedzsment rendszereket, és öko-marketinges eszközökkel előtérbe helyezi a konferenciákat, tanulmányi utakat és a disszeminációt - kooperáció ösztönzése a termelés és marketing terén egyaránt: konferenciák, tanulmányi utak és szemináriumok szervezése, szakmai konzultációk lebonyolítása folyamatos koordinációval és információ cserével - közös üzleti háttérszolgáltatás létrehozása és fejlesztése: e-piactér, barter bank.
Start Közmunka Program: Az önkormányzati kérdőívek alapján két településen működtetik e programot: Drávakeresztúr és Felsőszentmárton.
Határon átnyúló együttműködés a MÉHÉSZ szakképzés és felnőttképzés területén. / TÁMOP 2.2.408/1 / - 2009/2010. A programot a Sellyei Mezőgazdasági Szakképző Iskola és partnerként egy Szlovéniai Mezőgazdasági Szakiskola bonyolította, együttműködésben az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel és a MIOK a hátrányos helyzetű emberekért Alapítvánnyal. A 12 hónapos program keretében elkészült két nyelven egy tananyag, amely a méhészkedést tanulni akaró fiataloknak és felnőtteknek nyújt segítséget a szakmai vizsgára történő felkészülésben. A tananyag tartalmának kialakítása és véglegesítése gyakorló méhészek bevonásával workshopokon
53
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén történt. Létrejött és működik egy interaktív honlap, amelyen keresztül a méhészek szakmai konzultációkat is folytathatnak szakemberekkel és egymással is. Elindult az Ormánságban működő méhészek szakmai bemutatkozó fóruma / I. Ormánsági Méhész Találkozó és Mézverseny /, amelyet minden évben megrendeznek Sellyén. Az elmúlt egy évben – az elkészült tankönyvet használva – 99 fő méhészettel foglalkozó tett szakvizsgát. A méhészettel foglalkozó családi vállalkozások támogatása hosszútávon jó eredményeket mutathat, kitűnő jövedelem kiegészítés /persze érteni kell hozzá/. A hozzáértést folyamatosan segíteni tudja a szakképzés, a méhészek területi szervezeti valamint a rendszeres szakmai találkozók.
Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési program / 2.2.1 / Vendégvárás a Dráva folyó jobb és bal partján – 2011/2012. A programot a MIOK a hátrányos helyzetű emberekért Alapítvány, a Sellyei Mezőgazdasági Szakképző Iskola és a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége bonyolítja. Célja a panziós, falusi vendéglátó foglalkozás szakmaiságának erősítése, a folyó két partján lévő települések vendéglátóinak kölcsönös megismerése. Mindezt gazdagítja az ökoturisztikai animátor képző elem, amely a táj természeti és turisztikai lehetőségeinek megismerésével bővíti a falusi vendéglátók kínálatát. A program keretében vendéglátó hellyel rendelkező emberek képzése zajlik a határ két oldalán, ők megismerkednek az országok nyelvével és egymás portáival is. Elkészül egy két nyelvű tananyag és egy – egy nyelvi füzet is. Mindkét iskolában berendezésre kerül egy – egy tanszoba és tankonyha, amely a további képzések lebonyolítást segíti, a képzések bővítik az iskolák szakmai kínálatát.
5.
A táji adottságokhoz illeszkedő gyógynövénygyűjtés és termesztés modellprogramja 5.1. Az Ős-Dráva program kapcsán várható tájhasználat váltás
A 2007-ben elkészült Ős-Dráva programterv három pillére a vízgazdálkodási, a területfejlesztési és a tájgazdálkodási terv volt. A 2007-es tanulmány elkészítésében résztvevő tervezők 2010-ben a program továbbfejlesztése mellett foglaltak állást. Ekkor fogalmazódott meg, hogy az Ős-Dráva
54
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén program továbbfejlesztése, illetve megvalósítása során a tájgazdálkodási tervben kidolgozott koncepciót kell kiindulási alapnak tekinteni. A tájgazdálkodási terv alapját a vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás, valamint az ehhez idomuló tájhasználat váltás, illetve a tájgazdálkodás képezik. A vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás lényege, hogy – szakítva a jelenlegi gyakorlattal – a felszíni vizek elvezetése helyett a víz megtartására törekszünk. A jelenlegi vízgazdálkodás egyrészt növeli a vízháztartás szélsőségeit, másrészt hosszú távon a térség kiszáradását okozza. E vízgazdálkodási rendszer az iparszerű tájhasználat feltételeinek megteremtése érdekében került kialakításra. Az iparszerű gazdálkodási mód – bár rövidtávon látványos eredményeket produkált – hosszú távon teljesen fenntarthatatlannak bizonyul, hiszen általa folyamatosan romlanak a gazdálkodás feltételei (a táj kiszáradása, a vízháztartás szélsőségeinek növekedése, a talaj termőképességének a romlása, stb.). A jelenlegi tájszerkezet – amelyben a nagytáblás szántók dominálnak – teljesen alkalmatlan a víz visszatartására. Ahhoz, hogy a vizeket vissza lehessen tartani, a jelenlegihez képest alapjaiban más tájhasználatra van szükség. Az egész Ős-Dráva program egyik leghangsúlyosabb eleme maga a tájhasználat váltás, magának a vízvisszatartó vízgazdálkodásnak is az egyik fontos eleme. A víz visszatartásában ugyanis a felszíni víztestek mellett kulcsszerep jut a felszíni növénytakarónak is, amely jelentős „vízpufferként” működik. Az Ős-Dráva program megvalósulásával a tájhasználat átalakulása várható a térségben. Amíg a szántóterületek aránya visszaszorul, addig növekedni fog az erdők, ligetek, rétek, vizes élőhelyek területe, továbbá tagoltabbá válik a táj. Cél, hogy a jelenlegi meglehetősen egyveretű tájkép helyett egy mozaikos tájszerkezet jöjjön létre. A változás mértéke várhatóan a mélyebb fekvésű területeken lesz a legintenzívebb, ahol a szántóföldi művelést az időnként megjelenő belvizek jelenleg sem teszik folyamatosan lehetővé. Az Ős-Dráva program kapcsán tehát, a szántók helyett erdők, rétek, legelők, vizes élőhelyek, a tájra egykor jellemző fás legelők, gyümölcsösök és gyümölcsények25 kialakítása, illetve területi arányuknak növelése a cél. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a tájhasználat váltás előfeltétele egyrészt az ahhoz kapcsolódó megfelelő haszonvételek ismerete, másrészt egy a tájhasználat váltást, illetve magát a tájgazdálkodást ösztönző mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetése. Egy további fontos feltétel a birtokviszonyok megváltoztatása. A legtöbb érintett település esetében csak a helyi lakosság egy szűk része rendelkezik földterületekkel. A földbirtokok egy jelentős része eleve külső, azaz nem helyi tulajdonosok kezében koncentrálódik. A tájat elvileg a legjobban ismerő helyi közösségeknek így vajmi kevés lehetőségük van beleszólni a tájhasználatba. Ennek megváltoztatásához kevés a helyi akarat, ehhez az országos döntéshozók szándékára is szükség van. E folyamat egyelőre várat magára. A nagybirtokrendszer már eleve az iparszerű módszerek alkalmazását ösztönzi (nagyobb birtoktestek, növekvő gépigény, csökkenő élőmunka igény), ráadásul a jelenlegi mezgazdasági támogatási politika is belehajszolja a gazdálkodókat ebbe a fajta gazdálkodásba (a természetszerűbb gazdálkodási módszerek támogatottsága egyelőre kevés ahhoz, hogy a gazdálkodókat a tájhasználat váltásra, a 25
erdőszerű társulás, amelyben jelentős arányban fordulnak elő gyümölcsfák
55
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén tájgazdálkodásra ösztönözze). Az Ős-Dráva program kapcsán, a Magyrország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében futó DRABALU-projekt egyik eleme éppen egy alternatív mezőgazdasági ösztönző rendszer kialakításának lehetőségeit vizsgálja a térségben. Egy a jelenlegi támogatási rendszerhez képest, az ökológiai szempontokat erősebben figyelembe vevő mezőgazdasági ösztönzőrendszer26 nagyban segítheti az egész Ős-Dráva program megvalósulását – sőt ez az egyik kulcsa. A program megvalósulásával a természetszerű élőhelyek területi arányának növekedésével, illetve a táj mozaikosabbá válásával számolhatunk. Várhatóan egy a jelenlegihez képest sokkal változatosabb élőhely-struktúra alakul majd ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy növekszik a termőhelyek aránya, azaz megnő a vadon termő begyűjthető gyógynövények mennyisége, illetve fajszáma, miközben a szántóművelés, illetve általában az iparszerű módszerek által érintett területek aránya csökkeni fog. Az Ős-Dráva program egyik fontos célja az ökológiai gazdálkodás feltételeinek a megteremtése. A gyógynövényágazat szempontjából összességében azt mondhatjuk, hogy az Ős-Dráva program megvalósulásával elsősorban a vadon termő gyógynövények begyűjtésének a feltételei fognak javulni. Az iparszerű módszerekkel történő – szántóföldi – termesztés a program szempontjából kevésbé támogatott. Ugyanakkor a tagoltabb tájszerkezet érdekében javasolt, hogy a megmaradó szántóterületeken is egy változatosabb termesztési struktúra valósuljon meg. A hagyományos szántóföldi növények helyett így a szántók egy részén gyógynövények is termeszthetők.
5.2.
A tájgazdálkodás haszonvételei, illetve ezek kapcsolódása a gyógynövénygyűjtéshez és termesztéshez
A tájgazdálkodás esetében – ellentétben az iparszerű tájhasználattal – nem a tájat alakítjuk a gazdálkodásunkhoz, hanem a gazdálkodást a táj természetes adottságaihoz. Az iparszerű tájhasználat esetében rendszerint a külső adottságok (támogatási rendszer, viszonylag olcsó üzemanyag, géppark, stb.) és a rövid távú érdekek (profit maximalizálás) a meghatározóak, miközben a hosszú távú következményekkel (táj kiszáradása, a talaj termőképességének romlása, helyi mikroklíma szélsőségeinek növekedése, stb.) a gazdálkodók többsége nem számol. A táj átalakítása (vizek levezetése, melioráció, táblaméret növelése, stb.) a táj erőforrásainak kimerülését okozza. A tájgazdálkodás során a gazdálkodás célja a táj termőképességének, a táj erőforrásainak a fenntartása, illetve gyarapítása. A gazdálkodás során a táj természetes adottságai a meghatározóak. Példának okáért, egy mély fekvésű területen, ahol évről-évre hosszabb-rövidebb időre megjelenik a víz nem lehet cél a víz levezetése, illetve szántó kialakítása. Az ilyen területen csapadékosabb években állandó veszélyforrás a belvíz (holott – a tájgazdálkodás egyik ismert szószólója, Balogh Péter után szabadon – nem belvízveszélyről, hanem szántóveszélyről kellene beszélni), s a gazdálkodás kizárólag csak a kompenzáció, és a még viszonylag olcsó üzemanyagnak köszönhetően
26
Ilyen ösztönzőrendszer működik már az Európai Unió egyes területein, például Alsó-Ausztriában.
56
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén rentábilis. Egy ilyen területen a tájgazdálkodás esetében olyan gazdálkodási mód jöhet szóba, amely igazodik a területen évről-évre megjelenő vízborításhoz (pl. rétgazdálkodás). A tájgazdálkodás esetében a termőterületek egyben változatos élőhelyek is, amelyeknek nem csak gazdasági, hanem ökológiai hasznuk is van. Fontos megjegyezni, hogy míg az iparszerű módszerek esetében egy-egy területen többnyire csak egy-egy haszonvétellel számolhatunk, addig a tájgazdálkodás esetében egy adott területen általában egyszerre több haszonvétel is szóba jöhet. A gyógynövénytermő helyek tehát nem csak gyógynövénygyűjtés, hanem sok egyéb gazdasági tevékenység számára is alkalmasak lehetnek.
Erdők Az Ormánság területén az iparszerű tájhasználatot megelőző időszakokban a maihoz képest jóval magasabb volt a természetszerű erdők aránya. A tájhasználat váltás egyik várható következménye az erdők területi arányának növekedése. A természetszerű erdők kapcsán számos haszonvétel szóba jöhet, ilyenek a tartamos erdőgazdálkodás (szálaló fakitermelés), az erdei melléktermékek gyűjtése és a méhészkedés. Jelen esetben lényeges szempont, hogy az erdőterületek növelésével, bővülhet a vadon termő gyógynövények fajtaszáma illetve mennyisége is. Vizes területek erdősítésével, illetve erdős területek jobb vízellátása által térségben újratelepíthető az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), amely gyógynövényként is hasznosítható. A fafajtákból a kislevelű hárs (Tilia cordata), a nedves, de nem pangóvizes területekre a virágos kőris (Fraxinus ornus), a magas kőris (Fraxinus excelsior) és a dió (Juglans regie) telepítésével jelentősen bővíthető lenne a begyűjthető növényi részek mennyisége, illetve fajtája. A magasabban fekvő, kevésbé vizes erdőszegélyeken a galagonya (Crataegus monogyna és a Cratageus laevigata), valamint a csipkebokor (Rosa canina) telepítése droggyűjtés szempontjából szintén hasznos lehet.
Gyümölcsények, gyümölcsösök A hagyományos gyümölcsészet alig egy fél évszázaddal ezelőtt még jellemző volt a Dráva mentén (is). E gazdálkodási forma esetében, az iparszerű gyümölcsültetvényekhez képest egyszerre több faj, illetve fajta megtalálható egy viszonylag szűk területen. Többnyire régi tájfajtákat hasznosítanak, amelyek ellenállóságuknak köszönhetően nem igénylik az iparszerű termesztési módszereket (tárcsázás, permetezés, stb.). A gyümölcsfák erdő-, vagy ligeterdőszerű társulást alkotnak, a sorba ültetés nem jellemző. Megkülönböztetjük egymástól a gyümölcsöst, amelyet gyümölcsfák alkotnak, valamint a gyümölcsényt, amely egy olyan erdőszerű társulás, amelyben a társulást alkotó fafajok egy része gyümölcsfa. A gyümölcsészet során mindkét társulást hasznosítjuk. A gyümölcsösök és gyümölcsények esetében szintén számos haszonvétellel számolhatunk. Itt is szóba jöhet az erdők esetében már említett erdei melléktermékek gyűjtése, vagy a méhészet. Emellett maga a gyümölcs, illetve annak feldolgozása további számos haszonvételt eredményez (aszalványok,
57
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén kandírozott gyümölcs, lekvár, szörp, pálinka). A gyümölcsösök szintén alkalmasak lehetnek a gyógynövénybegyűjtésre. A gyógynövénypiacon jelenleg keresett növények közül, a már említett dió (Juglans regie) mellett, például a feketeribiszke (Ribes nigrum), a vörös ribiszke (Ribes rumrum), vagy a fekete berkenye (Aronia melanocarpa) jöhet szóba. A gyümölcsösök, de különösen a gyümölcsények szegélyén málna (Rubus idaeus) és a fekete szeder (Rubus fruticosus) telepíthető
Rétek, legelők, legelő gazdálkodás A tervezett tájhasználat váltás kapcsán megnő a rétek és legelők aránya. Elsősorban a mélyebb fekvésű, vízjárta jelenleg szántóként hasznosított, de szántóalkalmasság szempontból kedvezőtlen adottságú területek azok, amelyeket a jövőben rétgazdálkodás céljaira érdemes átalakítani. A rétek fő haszonvétele a legeltető állattartás, illetve a kaszálás. Gyógynövénygyűjtés szempontjából a rétek szintén jól hasznosítható területnek számítanak. A rétek gyarapodása tehát szintén növelheti a vadon gyűjthető gyógynövények mennyiségét. Ebben az esetben például a különböző mentafajták (Mentha x piperita, Menta longifolia, Mentha pulegium, Mentha aquatica) a citromfű (Melissa officinalis), vagy a gyermekláncfű (Taraxacum officinale) említhetők.
Vizes élőhelyek A vízvisszatartó gazdálkodás eredményeként a térségben várhatóan jelentős mértékben nőni fog a vizes élőhelyek száma, illetve aránya. Vizes élőhelyek kialakulása a Dráva egykori ártereinek legmélyebben fekvő részeit (egykori holtmedreket) fogja érinteni. Ezeknek a területeken helyenként jelenleg is vizes foltokat, nádasokat és mocsárerdőket találhatunk. A várható vízvisszatartás következményeként ezek területi aránya növekedni fog. A vizes élőhelyek fő haszonvételi forrásai – az évenkénti vízborítás tartósságától függően – a réti halászat, a csíkászat és a pákászat lehetnek. Emellett az ilyen területek kiválóan alkalmasak vízi szárnyasok tartására. A rövid idejű elöntésben részesülő – csak a csapadékos időszakokban víz alá kerülő – területek kaszálóként, illetve száraz időszakban legeltetésre is hasznosíthatóak. A vizes élőhelyeken, illetve ezek peremén haszonvételként szintén szóba jöhet a gyógynövénygyűjtés. A vizes élőhelyek gyógynövényei például az orvosi kálmos (Acorus calamus), vagy a különböző mentafélék (Mentha pulegium, Mentha longifolia).
Szántók Megmaradó szántókon a jövőben várhatóan a kevésbé iparszerű módszerek támogatása kerül előtérbe. Egy fontos cél a táblaméretek csökkentése, fasorokkal, mezővédő erdősávokkal való tagolása. A mezővédő erdősávokat alkothatják gyümölcsfák, illetve cserjék. Ebben az esetben a már említett galagonya (Crataegus monogyna és a Cratageus laevigata), valamint a csipkebokor (Rosa canina), de akár a virágos kőris (Fraxinus ornus), a magas kőris (Fraxinus excelsior) és a dió (Juglans
58
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén regie) és a kislevelű hárs (Tilia cordata) telepítése is szóba jöhet. A tájhasználat váltással nagyobb jelentőséget kap a vetésforgó és a szerves trágya hasznosítása (ez utóbbinak előfeltétele a háztáji állattartás újbóli elterjedése). A szántókon a hagyományos szántóföldi növények mellett (amelyek egyébként szintén hasznosíthatók gyógynövényként is) a gyógynövénytermesztés is haszonvételi forrássá válhat. Ez esetben igen sokféle olyan gyógynövény termesztésére van lehetőség, amelyeket jelenleg is termesztenek a térségben.
5.3.
A gyógynövények feldolgozási lehetőségei
A térségben begyűjtött és termesztett gyógynövényeket a Schmidt und CO. Kft veszi át szárításra. A cég a szárított gyógynövény nagy részét mindenféle további feldolgozás nélkül adja el. Kivétel ez alól a Kft. Lakócsán működő üzeme, ahol a szárított növényi áru filterezése, csomagolása történik. Bár a gyógynövények feldolgozásának igen sokféle módja van, ezekkel sem a Schmidt Kft., sem pedig más vállalkozó nem foglakozik a területen. Nem jellemző továbbá az sem, hogy családok eladásra, vagy saját felhasználásra állítanának elő valamilyen gyógynövényből készült terméket (ez alól kivétel talán a vasárnapi húsleves27). A feldolgozás egyik oldalról a Schmidt Kft. tevékenységi körének bővítésével történhet. Ezáltal, az így előállított feldolgozott gyógynövénytermékek magasabb áron értékesíthetők a külföldi, de akár a hazai piacokon is. Úgy tűnik, azonban hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben a Schmidt Kft. szempontjából az aktuális tevékenység – szárított feldolgozatlan drog nyugat-európai piacra való eladása – a leginkább jövedelmező. Ez, egyes gyógynövények szempontjából egyelőre korlátlanul bővíthetőnek tűnik, amelynek csak a termőhelyek mennyisége és a szárítókapacitások mérete szab határt. Egy másik lehetőség helyi kis feldolgozók, illetve szárítók létrehozása. A szárított terméket a Schmidt Kft. nem veszi át, mert nehezen ellenőrizhető a növény eredeti minősége, illetve a szárítás körülményei. Így a helyben szárított gyógynövénynek két lehetséges útja van: az egyik a saját célra történő felhasználás, a másik a gyógynövény értékesítése közvetlenül a fogyasztóknak.
A feldolgozás lehetőségei: Szárítás: A gyógynövények helyben, kisebb tételben – akár háztartások szintjén – való szárítása, történhet egyrészt a hagyományos módon, száraz, naptól védett helyen csokrokba köve, vagy aszalókosarakon, másrészt direkt erre a célra kialakított berendezések által, amelyeket célszerű valamilyen megújuló energiaforrás által működtetni (pl. nap, biomassza). A helyi szárítókapacitás kiépítése ugyanakkor a gyógynövénygyűjtés és termesztés mellett gyümölcsaszalásra is alkalmas 27
A belekerülő zöldségféléknek köszönhetően a húslevest tekinthetjük akár gyógynövényekből készült főzetnek
is.
59
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén lehet. A két tevékenység így – gyógynövénygyűjtés és termesztés, valamint a gyümölcsészet – könnyen egymás kiegészítő tevékenységévé válhatnak. Fűkeverékek készítése: Apróra vagdalt , 1-2 évesnél nem idősebb füvekből levelekből, kéregekből, gyökerekből álló drogok keveréke. Kivonatok készítése: Hideg vagy meleg úton előállított termékek készítése, amely során leülepített, átszűrt anyagot szörp vagy mézsűrűségűre, vagy teljesen szárazra besűrítünk. Tinktúra készítése: A tinktúra növényi anyagok alkoholos kivonata. Készítésüknél a növényi alkotórészeket összeaprítva vagy megvagdalva esetleg durván pirítva és 96%-os, vagy vízzel higított 70%-os alkoholban, éteres alkoholban, borban áztatjuk. Az így áztatott, majd átszűrt termék hosszú évekig eltartható. Ebben az esetben megint csak a gyümölcsészethez való kapcsolódási lehetőséget látjuk. A gyümölcsészethez kapcsolódó egyik lehetséges tevékenység a pálinkafőzés, amely a tinktúrák készítésének egyik előfeltétele. Szirup készítése: A növényi anyagot vízzel kivonják, a kivonatot cukorral megfőzik, néha kevés alkoholt tesznek hozzá. Vadon termő és termesztett növényekből és gyümölcsökből készült szirupból ízletes, szomjúságot csillapító, betegeknek lázcsökkentő, gyógyító és élvezeti cikknek egyaránt használható frissítő és üdítő italok készíthetők. Kivonatok, illóolajok készítése: A növényi hatóanyagokat víz, alkohol, bor vagy hidegen préselt olaj segítségével, továbbá préselés útján vonjuk ki. Az illóolajok megfelelő tárolás mellett, hosszabb ideig eltarthatók. Krémek, kenőcsök készítése: A növényi részeket apróra vágva zsírban sütve, hűtve, majd ismét melegítve, s végül leszűrve krémek, kenőcsök állíthatók elő, amelyek megfelelő tárolás mellett hosszabb ideig eltarthatók. Gyógynövényes szappan készítése: A szappanfőzése során a szappan anyagához növényi részeket keverünk. Más termékekkel való „házasítás”: A gyógynövények alkalmazása szóba jöhetnek egyéb haszonvételi források termékeinek készítésénél is. Ez esetben szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni, ahhoz hogy a gyógynövénygyűjtés és termesztés a térség lakosságának szélesebb rétegei számára jövedelmező lehessen, szükség van más haszonvételi források kialakítására is. A teljesség igénye nélkül, néhány egyéb haszonvételi forrásból származó termék, amely kapcsolódik a gyógynövénygyűjtéshez, illetve termesztéshez: -
gyógynövényekkel ízesített sajtok, és egyéb tejtermékek
-
gyógynövényekkel, gyümölcsökkel kevert méhészeti termékek
-
kecsketejből készített gyógynövényes szappanok és egyéb kozmetikai termékek
-
lekvárok, dzsemek
-
ágyas pálinkák
60
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Esetünkben a felsorolt feldolgozási eljárások kapcsán nem az iparszerű, nagyüzemi gyártást, hanem a házi, illetve kézműves manufaktúra jellegű előállítást tartjuk kialakítandónak. Az ilyen jellegű feldolgozásnak a szükséges ismeretek megszerzésén túl, viszonylag kicsi a beruházásigénye, ugyanakkor az így létrehozott termékek viszonylag magas áron értékesíthetőek.
5.4.
A szárított gyógynövény, illetve feldolgozott termékek értékesítése
Az értékesítés kapcsán két irány fejlesztését javasoljuk. Egyrészt, a Schmidt Und CO. Kft-n keresztül jelenleg is működő értékesítési csatorna fejlesztését, bővítését, másrészt egy új – elsősorban helyi, illetve térségi – értékesítési csatorna kialakítását. A térségben gyűjtött, illetve termesztett gyógynövényeket jelenleg a Schmidt Und CO. Kft. veszi át, illetve szárítja, a szárított gyógynövényt pedig külföldön értékesíti. Több gyógynövényfaj esetében is, az export pillanatnyilag korlátlanul növelhető lenne. Ennek csupán a termőhelyek, illetve a szárítókapacitás nagysága szab határt. Az Ős-Dráva program kapcsán várható tájhasználat váltással feltehetően növekedni fog a termőhelyek nagysága, ami a begyűjthető gyógynövények fajtájának, illetve mennyiségének a növekedését is eredményezni fogja. Amennyiben növekszik a begyűjthető gyógynövények aránya, elvileg növelhető a gyűjtésben résztvevők aránya és bővülhet az export is. Ennek egy további feltétele, hogy bővüljön a baksai szárítókapacitás, vagy egy újabbat hozzanak létre valahol a térségben. Az egyik irány tehát, hogy növelve a termőhelyek nagyságát és bővítve a szárítókapacitásokat, bővül az exportot, illetve ezek által növekszik a begyűjtésben foglalkoztatottak száma is. Fontos azonban látni, hogy ez a fejlesztési irány továbbra is csak a helyi lakosságnak egy nagyon szűk rétrege számára nyújthat megélhetést, vagy inkább részbeni megélhetést. Ha megduplázódna a szárítókapacitás, és rendelkezésre állna hozzá megfelelő mennyiségű begyűjthető gyógynövény, akkor is csak a jelenlegi kb. 30 főnek elvileg a dupláját, kb. 60 főt tudna foglalkoztatni az ágazat, ami még mindig messze nem oldja meg a térség foglalkoztatási problémáit. Ennek ellenére fontos a vállalkozás pozíciójának a megtartása, illetve erősítése, hiszen az ágazaton belül jelenleg az egyetlen biztos foglalkoztatónak ez számít. Bár a nyugat-európai export, egyelőre biztosnak látszik, sőt – a szárítókapacitások és a termőhelyek növelésével – fokozható is, ez pillanatnyilag kizárólag a Schmidt UND CO. Kft-n keresztül zajlik. A nyugat-európai export mellett egy másik lehetőség a hazai, illetve helyi piacokon történő értékesítés. Az európai és hazai gyógyszerlobbynak „köszönhetően” gyógynövények nagy tételben történő hazai átvétele és forgalmazása egyre több akadályba ütközik. Ennek kikerülése érdekében javasoljuk a közvetlen értékesítési csatornák kialakítását a gyűjtők, illetve termelők, valamint a fogyasztók között. A házilag gyűjtött és termesztett gyógynövényeket, illetve az ezekből előállított termékeket a környék nagyobb településeinek piacain lehetne értékesíteni. Itt elsősorban Pécs jöhet szóba, vagy azok a települések, ahol jelentősebb idegenforgalommal számolhatunk (Villány, Harkány). Ebből a szempontból örvendetesnek tartjuk, hogy Pécsen helyi termék piac kialakítását tervezik, ahol minden bizonnyal a térség őstermelői is lehetőséget kapnak majd árujuk értékesítésére. Itt utalnánk vissza
61
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén arra, amit már a korábbiakban is említettünk, hogy önmagában a gyógynövénygyűjtés és termesztés kevés ahhoz, hogy megélhetést nyújtson egy-egy család számára (hacsak nem nagy területen gazdálkodnak). A gyógynövényekből készített feldolgozott termékek értékesítése, egyéb tájgazdálkodási termékekkel együtt már alkalmasak lehetnek néhány család számára szerény, de biztos megélhetést nyújtani. A közvetlen értékesítés egy további lehetősége olyan körök, közösségek létrehozása – vagy már meglévőkhöz való csatlakozás – amelyek a termelők és a fogyasztók között tartják fenn a kapcsolatot, illetve segítenek a vásárlói igényekhez igazodva a megfelelő kistermelőket bevonni. Ilyen jellegű kezdeményezés már több is létezik hazánkban (pl. Zöld szatyor Közösség a fővárosban, vagy a Kecskeméti Szatyor Klub). Ezekkel kapcsolatban lényeges, hogy kereskedelmi tevékenységet nem végeznek, mindössze a gazdálkodók és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat fenntartásában segítenek. Úgy véljük, ahhoz hogy egy ilyen kezdeményezés a térségben életképes lehessen a gyógynövény termékek mellett, megint csak szükség van egyéb termékek – elsősorban élelmiszerek – bevonására is. A több lábon állás e tekintetben sem hagyható figyelmen kívül. Az Ős-Dráva program kapcsán a helyi idegenforgalom fellendülésére is számítani lehet, amely szintén segítheti a helyi gyógynövénytermékek értékesítését. Ez esetben egyrészt a falusi vendéglátás, másrészt pedig a közeli Harkány – mint minősített gyógyhely – rejt magában lehetőségeket. Bár, különösen ez utóbbi esetben fontos megjegyezni, hogy csak magas színvonalú, minőségingadozástól mentes termékek jöhetnek szóba.
A két fejlesztési irány egymáshoz való viszonya A javasolt két lehetséges fejlesztési irány – a nagyüzemi begyűjtés és szárítás bővítése, illetve ezáltal az export növelése, valamint a begyűjtött, illetve feldolgozott termékek helyi piacokon való értékesítése – egymástól függetlenek. A gyógynövények helyi szintű feldolgozása nem jelenthet konkurenciát a Schmidt Und CO. Kft. számára, hiszen az nem a helyi piacokon értékesít. Egyelőre teljesen valószínűtlen, hogy annyi helyi kisfeldolgozó létrejöjjön a térségben, ami miatt esetleg nem jutna elég begyűjthető gyógynövény a Schmidt Kft. számára, vagy bármi egyéb módon is veszélyeztetné a vállalkozás piaci pozícióját.
5.5.
Önellátás, öngondoskodás
Az Ős-Dráva program egyik legfontosabb célja, hogy a térség lakossága számára, a helyben rendelkezésre álló erőforrásokra alapozva, helyben kerüljenek kialakításra a megélhetés feltételei. Az elmúlt kb. 60-80 évet leszámítva, ez jellemezte korábban is a térséget. A jövőben az energiaválság erősödésére számítunk, amely miatt – ha más miatt nem, hát kényszerből is – egyre inkább felértékelődik a helyi erőforrások szerepe. Az energiaválsággal a nagy ellátórendszerek működési zavaraival számolhatunk. Ennek hatására a közlekedés, illetve szállítás, a
62
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén villamos energia és vízellátás, a telekommunkáció, de még a helyi mezőgazdasági termelés is akadályokba ütközhet. Az elmúlt évek jellemző folyamata, hogy a szegénység ellenére jelentősen csökkent, illetve a legtöbb háztartásban megszűnt a háztáji gazdálkodás, amelynek következtében a lakosság nagy része teljesen elveszítette az önellátó képességét. Az elmúlt évtizedekben a vidéki Magyarországon – így az ŐsDráva program tervezési területén is – megszűnt az élelemtermelés. Helyette mindössze élelmiszeripari nyersanyagtermelés folyik, azaz a gazdálkodók nagy része csak ipari nyersanyagot állít elő, illetve ad el. Egy további probléma, hogy az iparszerű mezőgazdaságnak nagy az erőforrásigénye, a szűkülő erőforráskészletek miatt pedig, egyre drágábbá válik a termelés. Amint nem fog megfelelő mennyiségű üzemanyag, illetve műtrágya és növényvédőszer rendelkezésre állni (vagy csak azért, mert annyira megdrágul hogy a gazdálkodók nem tudják kifizetni, vagy pedig azért, mert egyáltalán nincs), az iparszerű gazdálkodás egyik napról a másikra össze fog omlani. Márpedig ilyen helyzetre a gazdálkodók egyáltalán nincsenek felkészülve, felkészítve. A jövőben várható kényszerpályák kapcsán az egyik legfontosabb feladat a lakosságot alkalmassá tétele arra, hogy az alapvető szükségleteket tekintve képes legyen saját magát – legalább részben – ellátni, azaz ne függjön a nagy ellátórendszerektől. Elsősorban a víz- és élelmiszerellátás, valamint az alapvető energiaszükségleteket (fűtés) tekintve lényeges, hogy a települések a saját lábukon is megálljanak, azaz a lehető legkevésbé függjenek a külső ellátóktól. Az emberi élet teljességének az egyik alapfeltétele az egészség. E tekintetben a jövőben várhatóan szintén megnő majd az önellátás, illetve öngondoskodás jelentősége. A nagy ellátórendszerek működési zavarai esetén ugyanis az egészségügyi ellátásban is lehetnek fennakadások. Ebből a szempontból a helyi erőforrások kihasználásának az egyik fontos eleme a helyben előforduló gyógynövények ismerete, illetve felhasználása. A gyógynövények ismerete valamikor hozzátartozott a mindennapi élethez, mára egyre inkább egy különleges tudásnak számít. A gyógynövények gyűjtésével, termesztésével, illetve alkalmazásával kapcsolatos ismereteket újra meg kell tanítani az embereknek. Erre a tudásra az előbbiekben említett okok miatt várhatóan egyre nagyobb szükség lesz. Bár a gyógynövények saját célra történő felhasználása piaci értelemben nem jár közvetlen haszonnal – legalábbis nem úgy mintha a gyógynövénytermékeket értékesítenénk – tekintettel a megelőzésre, mind az egyén, mind pedig a helyi társadalom szintjén mégis jelentős megtakarításokat eredményezhet (kiváltva a hivatalos egészségügyi ellátásra fordított pénzösszegeket). Ebből a szempontból kiváló példa Markóc település, ahol a helyi lakosság a helyben készült körömvirág kenőccsel váltotta ki a gyulladáscsökkentő drága gyógyszertári készítményeket. Egyrészt tehát népegészségügyi szempontból, másrészt pedig a megtakarítások kapcsán (a kettő természetesen szorosan összefügg) fontos szerepe lehet a gyógynövények alkalmazásának. Annak érdekében, hogy a gyógynövényekkel kapcsolatos ismeretanyag, illetve tudás fennmaradjon, egy valamennyi generációt, illetve valamennyi társadalmi réteget megszólító képzésre van szükség a helyi lakosság körében, kezdve az óvodától, illetve iskolától (pl. tankertek létrehozása), a felnőtt lakosságig. Az ismeretek átadása – a koncepciónak megfelelően – komplexen kell, hogy történjen. Tehát nem csak a gyógynövényekkel kapcsolatos ismereteket kell átadni a helyieknek, hanem újra meg kell tanítani az embereket gazdálkodni. A gazdálkodás kapcsán meg kell tanítani azt is, hogy az
63
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén egyes haszonvételek hogyan kapcsolhatók össze a gyógynövénygyűjtéssel, termesztéssel, illetve feldolgozással. A gyógynövények ismerete mellett, érdemesnek tartjuk más hagyományos népi gyógyító eljárások (masszírozás, csontkovácsolás, inazás, köpölyözés, stb.) ismeretének átadását is. Ezt célozza az Ormánság Alapítvány kezdeményezése is, amely népi gyógyító tanfolyam indítását tervezi a helyi lakosság részére.
5.6. Képzés, oktatás, képzési terv, akkreditált képzési program A vidéki településeken általában magas a munkanélküliek aránya, mégis sok helyen megszűnt a háztáji gazdálkodás. Különösen jellemző ez a legszegényebb rétegeknél, ahol az önellátó képesség fenntartásához különösen szükséges lenne – a helyi erőforrások jobb kihasználásával – a lakosság alkalmassá tétele a szükségleteik kielégítésére. A képzések célja a kistelepüléseken rendelkezésre álló erőforrások kihasználásának növelése, az elveszett tudás frissítése, továbbá tudatosítani az ezekben rejlő értékeket. A képzések gyakorlat-orientáltak, a mindennapi életben jól hasznosíthatók. Egyrészt a közvetlen környezetünkben fellelhető gyógynövények gyűjtésében és felhasználásában rejlő lehetőségeket tudatosítja, felismerteti a háztáji gazdálkodás jelentőségét, másrészt a hagyományos családi szerepeket erősíti. Növeli a saját sors iránti felelősségvállalást, az önellátás és öngondoskodás képességét.
5.6.1. A gyógynövény-ágazathoz kapcsolódó OKJ-s képzések Gyógynövénytermesztő (rész-szakképesítés) 31 622 01 0100 21 03 A képzés megkezdésének szükséges feltételei: nem igényel befejezett iskolai végzettséget Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges A képzés maximális időtartama: 1000 óra Elmélet aránya: 40% Gyakorlat aránya: 60%
Követelménymodulok: 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2221-06 Munkavállalói ismeretek 2671-06 Gyógynövénytermesztés
64
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén
A képzés során megszerezhető kompetenciák: Előkészíti a munkaterületet Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez Tápanyag-utánpótlást végez Öntözést végez A fényviszonyokat szabályozza A hőmérsékleti viszonyokat szabályozza Növényvédelmi feladatot lát el A növényekkel, mint élő anyaggal dolgozik Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztőberendezéseket Épületeket, berendezéseket, műtárgyakat, gépeket, szerszámokat karbantart Talajt előkészít Tápanyag-utánpótlást végez Gyógynövényt szaporít, ápol Gyógynövényt betakarít, manipulál, csomagol Gyógynövényt tárol Üzemelteti, használja, karbantartja a gyógynövénytermesztésben használatos gépeket, eszközöket Vállalkozást hoz létre Biztosítja a belső és külső forrásokat a vállalkozáshoz Közreműködik a kiválasztott telephely kialakításában Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről Szükség szerint gondoskodik vállalkozásának átszervezéséről, megszüntetéséről Értelmezi a piackutatás eredményeit Értelmezi és felhasználja az ökológiai és ökonómiai számítások eredményeit Meghatározza a tevékenységi célokat Kiválasztja termesztésre vagy felhasználásra a növényfajokat és fajtákat Beszerzi a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, berendezéseket, segédanyagokat
65
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Beszerzi a szaporítóanyagot, a felhasználandó növényanyagot Technológiai előírásokat betart, betartat Informatikai eszközöket használ Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat Bizonylatokat kitölt, használ Adatokat szolgáltat Elvégzi az adott munkahelyre megállapított adminisztrációt Munkaerőt és tanulót irányít, ellenőriz Munkaszervezést végez Munkaadói feladatokat lát el Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás teljesítésből adódó teendőket Az áru jellegének és az előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a mennyiségének megóvásáról Bemutatja az árut a vevőknek és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról Alapvető kereskedelmi tevékenységet lát el Dokumentáltan gondoskodik az eladatlan és a selejt áru további sorsáról Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Környezetvédelmi jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről A munkaviszony megkezdésére, folytatására, szabályokat, előírásokat betart, betartat
megszűnésére,
megszüntetésére
vonatkozó
A szakmai vizsgára bocsátás feltételei iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén:
Modulzáró vizsga eredményes letétele A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás
Eszköz- és felszerelési jegyzék Kertészeti kéziszerszámok Erőgépek Talajművelő gépek
66
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Permetezőgépek Szállítóeszközök Mérleg Hő- és páramérő műszerek Termesztő-berendezések Szárító Tisztító Drogtároló Magtisztító Rotációs kapa Mű- és szervestrágya-szóró gép Öntöző berendezés
Gyógynövény kereskedő (rész-szakképesítés) 31 341 04 0100 31 02 Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükségesek Elmélet/gyakorlat aránya: 60%-elmélet 40%-gyakorlat A képzés maximális időtartama: 800 óra
Modulok: 0001-06 A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése 0002-06 Marketingtevékenység 0003-06 Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése 0004-06 Az áruforgalom lebonyolítása 0005-06 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 0395-06 Gyógynövény-termékek forgalmazása
67
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén A képzés során megszerezhető kompetenciák: Felméri a piaci viszonyokat, és dönt vállalkozása profiljáról Összeállítja/összeállíttatja az üzleti tervet A lehetőségei szerint kiválasztott vállalkozási formában vállalkozást hoz létre Biztosítja a belső és külső forrásokat a vállalkozáshoz Beszerzi az üzlet (telephely, szalon) működéséhez szükséges engedélyeket Kialakítja az üzlet (telephely, szalon) külső/belső környezetét/arculatát Biztosítja a berendezések és eszközök működőképességét, szükség szerinti fejlesztését Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről Megállapítja a szükséges létszámot és munkaköröket A kiválasztott alkalmazottal lefolytatja a béralkut, és elvégzi a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó feladatokat Gazdálkodik a rendelkezésre álló erőforrásokkal Szükség szerint gondoskodik vállalkozásának átszervezéséről, megszüntetéséről Folyamatosan figyelemmel kíséri a piac (kereslet, versenytársak, beszerzési források) alakulását A piac feltárásának lehetséges módjai közül kiválasztja az adott feladathoz a legmegfelelőbbet Egyszerűbb piackutatási folyamatot megtervez és lebonyolít A piac szegmentálásával kapcsolatos feladatokat végez Értelmezi a kutatási jelentés tartalmát Javaslatot tesz a célpiacra, a pozícionálás területeire Profiljának/lehetőségeinek megfelelően reklámeszközöket, akciókat
alkalmazza
a
hagyományos
és
az
eladáshelyi
Értékesítési akciót előkészít, megtervez, értékel Kiválasztja az adott célra a legmegfelelőbb reklámeszközöket Ápolja a külső és belső kapcsolatokat (PR, részt vesz vásárokon, kiállításokon) Meghatározza a beszerzendő áru/berendezés/eszköz/nyomtatvány mennyiségét és választékát Kiválasztja a számára legkedvezőbb beszerzési forrásokat, és megköti a szerződést, megrendel Ellenőrzi a számlát, kiegyenlíti az áru/göngyöleg/berendezés/eszköz ellenértékét Gazdálkodik a készlettel Banki/postai tranzakciókat végez
68
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Következtetéseket von le gazdálkodására vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és/vagy az általa végzett alapvető gazdasági számítások elvégzése után Kialakítja a fogyasztói árat Irányítja, szervezi, ellenőrzi a kereskedelmi egység tevékenységét Előkészíti a raktárat/árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a visszaszállítandó göngyöleget és a visszárut Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségüket. Készletre veszi az árut Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a mennyiségének megóvásáról Leltárt készít/közreműködik a leltározásban Előkészíti az árut értékesítésre, és folyamatosan gondoskodik az áru szakmai szabályok/arculat szerinti kihelyezéséről, az árak feltüntetéséről, az árjelzés ellenőrzéséről Fogadja a vevőt, és megismeri a vevő igényeit Bemutatja az árut a vevőnek, és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról Áruajánlással segíti a vevőt a vásárlási döntésben Elszámolja az ellenértéket, kezeli a pénztárgépet, számlát készít Készpénzzel és készpénzkímélő módon fizettet Átadja az árut a vevőnek, a vevő igényétől, az arculati jellemzőktől és az áru jellegétől függően becsomagolja az árut Intézi a fogyasztói reklamációkat Betartja/betartatja a baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat Betartja/betartatja a pénzelszámolási/pénzkezelési szabályokat Betartja/betartatja a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem előírásait Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti leveleket ír Nyitja, zárja és üzemelteti az üzletet/telephelyet/szalont a biztonsági és vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően Előkészíti és lebonyolítja a gyógynövény-termékek mennyiségi és minőségi átvételét, ellenőrzi a kötelezően előírt okmányok meglétét Szakszerűen rendszerezve tárolja a gyógynövény-termékeket
69
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Szakszerűen rendszerezve kihelyezi és bemutatja a gyógynövény-termékeket Nyilvántartást vezet a gyógynövény-termékek készletéről Betartja a gyógynövény-termékek értékesítésére vonatkozó előírásokat Szakszerűen kiszolgálja a vevőt Tájékoztatást ad a gyógynövény-termékek tulajdonságairól, használatáról, felhasználásáról Az előírások szerint intézi a vevőreklamációkat Előkészíti és lebonyolítja a reklámakciókat Előjegyzést vesz fel a gyógynövény-termékekre Vizsgára bocsátás feltételei: modulzáró vizsga eredményes letétele
Eszköz és felszerelés jegyzék: Ládák Csipeszek Mérleg Kés Árutisztító eszközök Számológép
Erdei melléktermékgyűjtő és –hasznosító (rész-szakképesítés) 31 623 01 0100 21 01 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Iskolai előképzettség: nem igényel befejezett iskolai végzettséget Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges
2. A képzés maximális időtartama: Óraszám: 600 Elmélet aránya: 40% Gyakorlat aránya: 60%
70
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése: 1678-06 Vállalkozói ismeretek 2593-10 Erdei növények 1767-06 Mellékhasználati ismeretek
A képzés elvégzése után a képzésben résztvevő a következő tevékenységek ellátására lesz képes: Tárgyal az érdekelt felekkel Költségvetést, árajánlatot készít Szerződést köt Gépeket szerez be, embereket alkalmaz Munkadokumentációt, üzleti tervet készít, számlát kezel Kezeli az alkatrészeket, üzemanyagot, készletről, kiadásról nyilvántartást vezet Munkáért felelősséget vállal Vágástéri munkaszervezést végez. Ellenőrzi a biztonsági szabályok betartását, az eszközök szakszerű kezelését Bevallásokat készít Megválasztja a számára kedvező vállalkozási formát, elvégzi az indításhoz szükséges teendőket Felhasználja a mezőgazdasági támogatásokat és hitel lehetőségeket Alkalmazza a marketing eszközeit Érdeklődik a szakma új technikái iránt, és folyamatosan fejleszti ismereteit Munkáját az erdészeti, vadászati és természetvédelmi jogszabályok betartásával végzi Csoportosítja a különböző fa- és cserjefajokat Csoportosítja a különböző fafajokat rügyük, levelük, kérgük, fájuk és termésük alapján Erdei mellékterméket gyűjt Növényi eredetű mellékterméket gyűjt Az állati eredetű melléktermékek hasznosításában közreműködik Részt vesz az erdő ásványi eredetű melléktermékeinek hasznosításában. Közreműködik az erdei melléktermékek értékesítésében
Eszköz- és felszerelési jegyzék:
71
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Anyagmozgatás eszközei és gépei Gyűjtőeszközök, kéziszerszámok Szárító, aszaló és egyéb feldolgozó eszközök, berendezések Egyéni védőfelszerelés Munkabiztonsági berendezések Környezetvédelmi berendezések
5.6.2. Akkreditálandó képzési programok (akkreditációs program kidolgozása és akkreditációra történő benyújtása) A gyógynövényeket ma már csak nagyon szűk réteg ismeri, újra fel kell eleveníteni a gyógynövények gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatos ismereteket. Ennek a tudásnak a fennmaradása nagyon fontos az egészséges életmód szempontjából is. A gyógynövények ismerete és használata segíti a betegségek megelőzését, valamint a saját háztartásban esetlegesen szükségessé váló gyógyszerek némelyikének helyettesítésével növeli az önellátó és az egészséges életvitelhez szükséges képességeket is. A képzés résztvevői a helyben élő gyógynövények gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatos ismeretek mellett a tevékenység környezetvédelmi/jogszabályi feltételeit is megismerik.
Gyógynövényismerő- és gyűjtő A képzés megkezdésének szükséges feltételei: nem igényel befejezett iskolai végzettséget Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges A képzés maximális időtartama: 600 óra Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% A képzés célja: a résztvevők képesek legyenek a gyógy- és egyéb célokra hasznosítható vadon termő növények és növényi részek felismerésére, begyűjtésére, szakszerű tárolására és felhasználására.
Modulok: 1. Gyógynövényismeret 2. Gyógynövénygyűjtési ismeretek 3. Gyógynövény-tárolási és felhasználási ismeretek
A képzés elvégzése után a képzésben résztvevő a következő tevékenységek ellátására lesz képes: Felismeri a gyógynövényeket
72
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Ismeri a gyógynövények tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit Képes a gyógynövények, illetve részeik szakszerű begyűjtésére Képes a gyógynövények szakszerű tárolására Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, jogszabályokat, hatósági előírásokat betartat Környezetvédelmi jogszabályokat, hatósági előírásokat betart
Eszköz- és felszerelési jegyzék: Gyűjtőeszközök, kéziszerszámok Szárító, aszaló és egyéb feldolgozó eszközök, berendezések Egyéni védőfelszerelés
5.6.3. Egyéb akkreditálásra kerülő képzési programok A hátrányos helyzetűek reintegrációját segítő munkaerő-piaci programok tapasztalatai alapján szükség van olyan képzési programokra a szakképesítést adó képzések mellett, melyek a nehéz körülmények között élő embereket alkalmassá teszik az öngondoskodás képességére, és a mai, mindennapokban hasznosítható, gyakorlatra fókuszáló ismeretek elsajátítására. Ennek birtokában motiválttá válnak saját sorsuk alakítására, és életminőségük javulhat. A képzések a hagyományos családi szerepeket erősítik, valamint a gyerekek érdeklődését is felkelti a hagyományos vidéki lét adta lehetőségek kihasználására.
Hasznos ismeretek a ház körül férfiaknak Képzési cél: A képzés olyan komplex program, mely alkalmassá teszi a képzés résztvevőit a rendezett lakókörnyezet kialakítására és fenntartására a házban és a ház körül, apróbb javítási feladatok ellátására, karbantartási feladatok elvégzésére, a helyi adottságok kihasználásának figyelembevételével, és környezettudatos szemlélet kialakításával. A tananyag elsajátítása hozzájárul az érintettek életminőségének javulásához. Olyan praktikák elsajátítása, melyek segítik és tudatosítják fenti témakörök fontosságát, valamint hozzájárulnak az érintettek életminőségének, tudatos életvitelének, öngondoskodásának és felelősségvállalásának javulásához.
Időtartam/óraszám:
120 óra
Intenzitás:
heti 2 nap, napi 4 óra, 30 nap, 15 hét
Javasolt csoportlétszám:
8-18 fő
73
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Célcsoport meghatározása:
a nehéz anyagi körülmények közé került, vagy abba született családok, életközösségek (főként férfi) tagjai
Bemeneti kompetenciák:
írni –olvasni tudás
Kimenet/eredmény:
tanúsítvány a képzés elvégzéséről
Kiegészítő szolgáltatások:
modulonként konzultációs lehetőség
Teljesítménymérés:
modulzáró értékelés
Elégedettségmérés:
hallgatói-oktatói kérdőívek kitöltése
Elmélet/gyakorlat aránya:
30-70 %
A képzés az alábbi témaköröket tartalmazza: 1. Önismeret, kommunikáció, család (csapatépítés, kommunikáció, személyiségfejlesztés, férfi szerepek a családban, ünnepek) 2. Baleset, tűz és munkavédelem (biztonságos munkavégzés szabályai, munkavédelmi előírások, károk elkerülése) 3. Karbantartási munkák a ház körül (egyszerűbb karbantartási, javítási feladatok: festés, mázolás, zárjavítás, háztartási gépek karbantartása, alapvető vízszerelési munkálatok, duguláselhárítás, vízkőtelenítés, rögzítéstechnika, javító kőművesmunkák, szigetelés, energiatakarékosság) 4. Energiatakarékosság, energiahatékonyság, egyéb „zöld” megoldások (energiatakarékosság, víztakarékosság, hulladékkezelés, szelektív hulladékgyűjtés, környezettudatos vásárlás, fenntartható életvitel, mérsékelt fogyasztói szokások, jövőorientált gondolkodás). 5. Udvargondozás, konyhakert (növényültetés-és ápolás, metszés, vegyszeres növényvédelem és természetes anyagokkal való helyettesítés, komposztálás). 6. Állattartás (haszonállatok gondozása, állatjóléti-és higiéniai ismeretek, az állattartás szabályai, takarmányozás). 7. Családi gazdálkodás, hivatalos ügyintézés (a családok menedzselése, gazdaságosabb erőforrás-beosztás; karbantartásokhoz, javításokhoz, családi gazdálkodáshoz szükséges költségek kiszámítása, hivatalos ügyek intézése). 8. „Útravaló” – Családi nap (összegzés és értékelés a családtagok részvételével, útravaló az öngondoskodáshoz és a tudatos életvitelhez).
Háztartási praktikák nőknek Képzési cél: A képzés olyan komplex program, amely felkészíti a hátrányos helyzetű családokat a takarékos, ésszerű családi gazdálkodásra, az egészséges életmódra, a higiénikus és igényes megjelenésre, a lakókörnyezet karbantartására mind a házban, mind a ház körül; a lakókörnyezet adottságainak kihasználásra, a korszerű táplálkozásra, a környezettudatos életvitelre, a családi értékek védelmére és a gyermeknevelési ismeretek bővítésére, az idősek, a betegek és a gyermekek ápolására. Olyan praktikák elsajátítása, melyek segítik és tudatosítják fenti témakörök fontosságát, valamint hozzájárulnak az érintettek életminőségének, tudatos életvitelének, öngondoskodásának és felelősségvállalásának javulásához. Időtartam/óraszám:
60 óra
74
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Intenzitás:
heti 2 nap, napi 4 óra, 6 hét
Javasolt csoportlétszám:
8-18 fő
Célcsoport meghatározása:
a nehéz anyagi körülmények közé került, vagy abba született családok, életközösségek (főként női) tagjai
Bemeneti kompetenciák:
írni –olvasni tudás
Kimenet/eredmény:
tanúsítvány a képzés elvégzéséről
Kiegészítő szolgáltatás:
gyermekfelügyelet a képzés idejére, modulonként konzultációs lehetőség
Elmélet/gyakorlat aránya:
30-70%
A képzés az alábbi témaköröket tartalmazza:
1. Önismeret, család (csapatépítés, személyiségfejlesztés, családtervezés, gyermeknevelés, 2. 3. 4. 5. 6. 7.
családi konfliktusok kezelése, többgenerációs szolidaritás). Egészséges életmód, házi ápolás (egészséges életmód, egészséges táplálkozás, személyes higiénia, szabadidő hasznos eltöltése; beteg családtag gondozása, elsősegélynyújtás, gyógyszeres és természetes gyógymódok). Udvargondozás, konyhakert, állattartás (balesetvédelem, növényültetés-és ápolás, gyepesítés, zöldség-, gyümölcs- és fűszernövény termesztés; haszonállatok gondozása, állatjóléti- és higiéniai ismeretek) Konyhai praktikák (egészséges ételek készítése, étel-feldolgozási eljárások pl. aszalás, savanyítás, lekvár főzés, kompótkészítés, tésztakészítés, ünnepek). Lakókörnyezet (házi munkák lakáshigiénia, háztartásvitel pl. mosás, vasalás, varrás, kisebb javítások praktikái, ünnepek). Családi gazdálkodás, hivatalos ügyintézés (gazdaságosabb erőforrás-beosztás, hivatalos ügyintézés, közüzemi számlák értelmezése, „konyhapénz”, háztartási napló vezetése). Útravaló - Családi nap (összegzés, értékelés a családtagokkal közösen, játszóház, közös ételkészítés).
5.6.4. Prevenciós célú komplex program: Magonc Tanoda A MAGONC-TANODA célja: az önellátást célzó kertészkedés lehetőségeinek, gyakorlatának, a megtermelt termékek feldolgozásának megismertetése, megszerettetése a gyerekekkel, a környezettudatos gondolkodásmód/szemlélet kialakítása elméleti ismeretek átadásával, gyermekprogramok szervezésével, tankert kialakításával és művelésével. A Tanoda lehetővé teszi, hogy észrevétlenül nőjenek bele környezetükbe a falusi gyermekek, (emberi, társadalmi és természeti), és annak értékeit magukénak érezzék, élni tudjanak vele. A MAGONC TANODA „Komplex szemléletformáló, non formális képzési program” azaz „szakkörszerű” szabadidős tevékenység elsősorban általános iskolások számára. A foglalkozásokon való részvétel önkéntes. Tartalmának kialakításakor és a módszerek meghatározásakor figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait (érdemes megfontolni a program kidolgozását óvodás korú gyermekek
75
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén célcsoportjára is). A gyerekek lelkesedését, érdeklődését folyamatosan szeretnénk fenntartani. A végleges program összeállításánál javasoljuk a bevonni kívánt gyermekek javaslatainak, érdeklődésének figyelembe vételét (Pl.: ötletnap, kérdések órája). A program módszerei: 1. Klubfoglalkozások – elméleti ismeretek, alapozás - elsősorban a MAGAONC TANODA vezető pedagógusa közreműködésével, illetve szervezésével o előadások, (de helyi emberek felkérése is lehetséges, akár a gyerekek kérése alapján olyan felnőttek, akiknek saját portáján, vagy vállalkozásában sikerei vannak), o filmvetítések, o inter-generációs klubfoglalkozások (szülők, nagyszülők bevonásával, pl.: szülői kertbarát klub, „kertészkedő nagyik”), o tanulmányi kirándulás (pl. botanikus kert. 2. Gyakorlókert kialakítása, és művelése 3. Kampányok/akciók, közösségi rendezvények o környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódóan (Víz világnapja, Föld napja, stb.), o „kerti-parti napok” a megtermelt termékek közös feldolgozása, kóstolás, fogyasztás (pl.: lecsóparti, „tócsni” fesztivál, paprikás-krumpli főző verseny, stb.), o helyi falunap (pl.: termékbemutató, kóstoltató). Tartalmi elemek – (az elméleti és gyakorlati ismeretek arányának meghatározása később) 1. Termesztési alapismeretek (környezeti, egyéb feltételek, növényismeret – zöldségek, gyümölcsfák, gyógynövények – környezetbarát gazdálkodás, komposztálás, stb. alapfogalmai) 2. Ápolási munkák (talaj-előkészítés, vetés, palántanevelés, vetés, gyommentesítés, öntözés, betakarítás) tevékenységnaptár, 3. Befőzési, egyéb feldolgozási ismeretek (pl.: szárítás), 4. Házunk tája, kertünk tája (virágok, dísznövények, Madárbarát Kert, stb.), 5. Helyi hagyományok. A termelni kívánt növények körének meghatározása a workshop feladata (javaslatok: sárgarépa, saláta, retek, hagyma, zöldborsó, burgonya, csemegekukorica, bab, tök, sütőtök, paprika, paradicsom, uborka, körömvirág, menta, bársonyka, petúnia, őszi rózsa, stb.). Elsősorban olyan növények, melyek feldolgozása, hasznosítása közösen megoldható és élményszerű.
Feltételek: -
Személyi o Elkötelezett szakmai (pedagógus) háttér, o Helyi szakember (pl.: falugazdász, őstermelő), o Szülői, nagyszülői segítség, motiváltság az együttműködésre
-
Tárgyi feltételek o Berendezett klubhelyiség, o Előkészített földterület (bemutató kerthez elegendő nagyság, közel van a településhez, jó minőségű, nagysága illeszkedik a gyermekek létszámához és teljesítményéhez), o Szerszámok, o Egyéb eszközök (klubfoglalkozásokhoz, filmvetítéshez, főzéshez, fogyasztáshoz).
76
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Gyakorisága: heti egy-két alkalom, a létszámtól, területtől, és aktuális munkáktól függően. Az elméleti és gyakorlati foglalkozások párhuzamosan valósíthatók meg, az időjárási viszonyakt figyelembe véve (pl.: esőnap: elmélet).
5.7. Jogszabályi háttér A gyógynövényből készült termékek előállítása egyre szigorúbb jogszabályi háttérhez van kötve, amely egyszersmind egyre nagyobb anyagi terhet is jelent a gyártóknak, feldolgozóknak és kereskedőknek (a magáncélra történő feldolgozást egyelőre még nem korlátozzák). E folyamatban nyilvánvaló szerepe van a gyógyszerlobbynak is, amelynek mint a jelenlegi egészségügyi ellátás (de hívhatnánk akár „betegségiparnak” is) egyik pillérjének, nyilvánvalóan nem áll érdekében, hogy a lakosság a gyógyszeripari termékeket – vagy legalábbis azok egy részét – gyógynövényekkel váltsa ki. Tekintettel a körülményekre, a térségben három lehetőség áll a gyógynövényágazat előtt. Az első lehetőség szerint, megpróbál igazodni a törvény adta keretekhez. Ebben az esetben az önellátásra való gyógynövénygyűjtésnek, termesztésnek, illetve felhasználásnak – egyelőre – nincsenek különösebb akadályai, viszont a hazai, illetve a helyi piacokra való termelés (főleg a feldolgozott termékek esetében) már jelentős pénzügyi ráfordítást igényelne. Ebben a helyzetben viszont piaci szempontból továbbra is az export tűnik ésszerűbbnek. A második lehetőség – amennyiben nem változik a jogszabályi háttér – a különböző kiskapuk feltárása. Ide tartozhat a már említett közvetlen értékesítés (a termelőtől közvetlenül a vevőnek). Ebben az esetben az értékesítés elsődleges feltétele a termelő és a fogyasztó közötti bizalom. Amennyiben ez megvan, a vevőt általában nem érdekli, hogy az adott termelő, vagy maga a termék megfelel-e a hatályos jogszabályoknak. Fontos azonban látni, hogy ez az út könnyen a jelenlegi jogszabályokba ütköző megoldásokhoz vezethet (ettől persze még lehet járható út). Az általunk javasolt, harmadik lehetőség, hogy az Ős-Dráva program megvalósításában érdekelt helyi és országos szereplők közösen gyakorolnak nyomást a döntéshozókra, annak érdekében, hogy a gyógynövényágazatot sújtó jogszabályi akadályok megszűnjenek. Önmagában a gyógynövényágazat ehhez nem erős. Itt szükség lenne helyi civilszervezetek, politikusok és más ágazatok képviselőinek a közös fellépésére. A jogszabályi keretek lazítását elsősorban a hazai, illetve helyi piacokon történő értékesítés kapcsán tartjuk fontosnak, ezen belül is elsősorban a házi, illetve házi jellegű termékek esetében. További szükséges intézkedésnek tartjuk az orvosi kálmos – mint védett növény – begyűjtésére, illetve elsősorban a termesztésre vonatkozó tiltások lazítását. Az Ős-Dráva program megvalósulásával várhatóan növekszik azon élőhely típusok aránya, amelyek kedveznek majd a kálmos szaporodásának is. A tiltások lazítása kapcsán gondolunk egyrészt a vadon termő növényi részek korlátozott begyűjtésének, illetve a termesztés engedélyezésére. Az orvosi kálmos a térség egyik jellemző gyógynövénye volt korábban. A begyűjtésére – „bányászatára” – vonatkozó újbóli engedélyezéssel egy értékes elemmel bővülhetne a térség gyógynövénykínálata.
77
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Az ágazatra vonatkozó jogszabályokat a tanulmány 6. melléklete tartalmazza.
5.8. Mintaterületek kijelölése A Program megvalósulása érdekében javasoljuk mintaterületek kijelölését, amelyek esetében kisléptékben kezdődhet meg a modellprogramhoz kapcsolódó részletes tervezés, illetve megvalósítás. Ezek lehetnek a program magterületei, ahonnan a későbbiekben a teljes területre szét tud terjedni a program. A mintaterületeket olyan helyeken kell kialakítani, ahol van a program irányába fogadókészség. Mintaterületek kijelölésének egy program kapcsán több előnye is van: -
Egyrészt kezdetben kevesebb fejlesztési forrás is elegendő, hiszen nem az egész területről, hanem annak csak részleteiről beszélünk, másrészt a források elvileg a megfelelő helyre jutnak, és nem folynak szét feleslegesen.
-
A teljes területen történő részletes tervezés és megvalósítás során a későbbiekben fel lehet használni a mintaterületek tapasztalatait. Kiküszöbölhetők azok a hibák, amelyekkel a program általános tervezése során nem számoltunk.
-
A jól működő mintaterület (mint jó példa) segíti a program elterjesztésében a teljes programterületen.
Mintaterületek lehatárolásánál figyelembe kell venni, hogy van-e a helyiek részéről fogadókészség az adott program iránt, illetve hogy esetleg voltak-e már olyan kezdeményezések, amelyek kapcsolódhatnak a programhoz. Mindezek figyelembevételével, mintaterületként javasoljuk egyrészt az Ős-Dráva program kapcsán kijelölt 7 mintaterület (Markóc, Sellye, Cún-Szaporca, Okorág, Páprád, Zaláta, Drávakeresztúr) valamelyikét (akár többet is). A fentiek mellett további lényeges szempont, hogy a települések határában találhatók-e megfelelő minősítéssel rendelkező termőhelyek (pl. FAIR-WILD minősítésű termőhelyek a következő településeken találhatók: Kémes, Adorjás, Hirics, Kisszentmárton, Piskó, Vejti, Zaláta). A mintaterület kijelölésének egy további feltétele lehet, hogy folyik-e a területen gyűjtés (pl. Baranyahídvég, Lakócsa, Okorág, Kemse) vagy termesztés (Sellye, Zaláta, Csányoszró, Páprád), illetve élnek-e a településen gyűjtéssel és/vagy termesztéssel foglalkozók. Mindemellett természetesen szükség van arra is, hogy a területen élők többségében legyen meg az akarat arra vonatkozóan, hogy a településük, vagy annak egy része mintaterületté váljon. Fontos tehát, hogy a mintaterületek konkrét lehatárolása a helyi érintettekkel közösen – például egy fórum keretében – történjen meg. Az Ős-Drávaprogram 7 mintaterülete:
78
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén
5.9. Társadalmasítás, jövőkép A gyógynövénygyűjtés, termesztés, valamint a feldolgozás elősegítése érdekében szükségesnek tartjuk jelen tanulmány, illetve a tanulmánnyal kapcsolatos gondolatok minél szélesebb körben való ismertetését, bemutatását. Ehhez kapcsolódóan a tanulmány készítői és a tanulmány megrendelője, a Dél-Baranyáért alapítvány 2012. május 22-én fórumot szervezett Kémesen, ahova meghívták az érintett térség polgármestereit és az érintett szakmai és civilszervezetek, valamint vállalkozások egy részét is (7. melléklet). Úgy gondoljuk, hogy ezt a fórumot további, a témával kapcsolatos fórumoknak, konferenciáknak kell követnie, s szükségesnek tartjuk a média általi hírverést is. A gyógynövényprogrammal kapcsolatban fontos lenne egy széles körű tájékoztatást nyújtó (elsősorban a helyi lakosságot célzó) kiadvány megjelentetése. A téma társadalmasítása kapcsán a legfontosabb célnak a helyi lakosság tájékoztatását, illetve témával kapcsolatos képzését tartjuk. Ez esetben a gyógynövénygyűjtés, termesztés, feldolgozás, valamint értékesítés mellett lényegesnek gondoljuk a teljes Ős-Dráva programmal, elsősorban az ahhoz kapcsolódó tájgazdálkodási ismeretekkel való megismertetést is. Egy ide vonatkozó pozitív példának tekinthető az Ormánság Alapítvány által életre hívott „Ős-Dráva munkacsoport”, amely helyi szakértőket, civileket és gazdálkodókat tömörít. A csoport célja többek között a helyi lakosság tájékoztatása, képzése, valamint a helyi érdekérvényesítés erősítése. Hasonló szerepe lehet a Kémesen létrehozott Ős-Dráva programirodának, amely egyben segíthet a helyi és a kormányzati érdekek összeegyeztetésében is.
79
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Az Ős-Dráva programhoz, illetve az annak részprogramjaihoz (ennek tekintjük a jelen tanulmányban bemutatott gyógynövénygyűjtés és termesztés modellprogramját is) kapcsolódó konkrét tervezés során javasoljuk a közösségi tervezés módszertanának alkalmazását. E módszer során a külső szakértők mellett, a helyben élő érintett gazdálkodók, lakosok, településvezetők, stb. is aktív részeseivé válnak a tervezésnek, így lehetőséget kapnak, arra hogy beleszólásuk legyen a saját sorsukat érintő kérdésekbe. Az Ős-Dráva program – s ezen belül a gyógynövénygyűjtés és termesztés modellprogramjának – megvalósulása a térség újbóli felemelkedésének lehetőségét hordozza. A fejlődés ebben az esetben nem első sorban a napjainkban megszokott mutatók (egy főre eső GDP, jövedelem, stb.) szerint értendő (bár valószínűsíthető, hogy hosszú távon – a program megvalósulásával – ezek is növekedhetnek). A program szempontjából fejlődésről akkor beszélhetünk, ha az itt élő közösségek ismét a képesek lesznek a helyi táj által nyújtott lehetőségekből, külső erőforrások nélkül is fenntartható módon boldogulni. Azaz, a területen létrejön egy a tájgazdálkodásra épülő, helyi erőforrásokat hasznosító, helyi érdekű gazdaság, amely folyamatosan fenntartja, illetve gazdagítja a természeti környezetet, s ezáltal tartós megélhetést nyújt az itt élőknek. Újraszerveződnek a helyi közösségek, amelyek a jelenlegi sodródás helyett képessé válnak saját sorsuk befolyásolására. A Gazdagodó természeti környezet nem csak a helyiek, hanem az ideérkezők jólétét és kikapcsolódását is szolgálja. Az idelátogatók térséget egyfajta mintaterületként keresik fel, hogy megismerhessék a tájjal együttműködő gazdálkodást, illetve életmódot. A térségen belül a gyógynövények alkalmazásával kapcsolatban a lakosság nagy része tisztában van, sőt alkalmazza is a gyógynövényeket, amelyből egy rész szárítva, vagy feldolgozva a környékbeli nagyobb települések piacain eladásra is kerül. A helyi lakosság a gyógynövények rendszeres alkalmazásának (is) köszönhetően egészséges, s így a gyógyszeripari termékek kiváltásával jelentős megtakarításokat ért el. E jövőkép kapcsán ismét ki kell hangsúlyoznunk az Ős-Dráva program komplex mivoltát. Az egyes gazdaságfejlesztési elképzelések teljesüléséhez a táj rehabilitációjára, illetve tájhasználat váltásra, az arra épülő helyi gazdaságfejlesztésre van szükség, ami azonban számos jogszabályi korlát felszámolását, valamint a helyi közösségek újraszerveződését is szükségessé teszi. Ez alapján látható, hogy a gyógynövénygyűjtés és termesztés modellprogramjának is számos előfeltétele van. A gyógynövény ágazat fejlesztése önmagában nem tudja megoldani a térség társadalmi és gazdasági problémáit, ahhoz az Ős-Dráva program többi programelemét is mellé kell rendelni, illetve törekedni a lehető legteljesebb mértékű megvalósításra.
80
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén 6.
Irodalomjegyzék
Aquaprofit Műszaki Tanácsadási és Befektetési Zrt.: Ős-Dráva program Ormánságfejlesztő Társulás Egyesület, 2007
Tájgazdálkodási terv;
Bernáth J.: Gyógy és aromanövények, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000 Bernáth J. – Dános B.: Vadon termő és termesztett gyógynövények, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1995 Dövényi Z.: Magyarország Kistájainak katasztere; MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010 Horvát Gy.: A Drávamente gyógynövénytérképe; Záró dolgozat – Herbal Network program, 2007 Rápóti J. – Romvári V.: Gyógyító növények; Medicina könyvkiadó, Budapest, 1999 Schönfelder I. – Schönfelder P.: Gyógynövényhatározó; Holló és társa Szabó L.: Teadrogok a fitoterápiában; PTE-TTK Növénytani Tanszék és Botanikus kert – Schmidt und CO. Gyógy- és Fűszernövény Kereskedelmi Kft., Pécs – Baksa, 2000 Varró A. B.: Gyógynövények Gyógyhatásai; Az első kiadás változatlan utánnyomása – Markspeed Kft., Kaposvár, 1991
81
A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén
Mellékletek: 1. A legfontosabb magyarországi gyógynövények listája 2. Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-167/2012. számú ügyben 3. Az érintett területek kistáji besorolása a MÉTA program alapján 4. A felméréshez használt önkormányzati kérdőív 5. Az önkormányzati kérdőívek feldolgozásának táblája 6. Legfontosabb jogszabályok jegyzéke 7. A kémesi társadalmasítási fórum jelenléti íve és emlékeztetője
82