TARTALOMJEGYZÉK AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA A) NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2

TARTALOMJEGYZÉK AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA I. II. II.1. II.2. II.3. III. III.1. III.2. III.3. IV. IV.1. IV.2. V. V.1. V.2. V.3. V.4. V.5. V.6. VI. VI.1. VI.2. VI.3.

JOGI STÁTUSZ, ALAPADATOK .................................................................................... 6 AZ INTÉZMÉNY ARCULATA ......................................................................................... 7 HAGYOMÁNYAINK ........................................................................................................... 7 AZ ISKOLA NÉVFELVÉTELE ........................................................................................... 8 KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK .................................................................................................... 9 KÉPZÉSI RENDSZERÜNK ............................................................................................... 9 ÁLTALÁNOS KÉPZÉS ........................................................................................................ 9 SZAKKÉPZÉS .................................................................................................................... 11 TANFOLYAMOK ............................................................................................................... 12 AZ ISKOLA KÖRNYEZETE .......................................................................................... 14 HELYE A FİVÁROSI KÖZOKTATÁSI RENDSZERBEN ............................................. 14 AZ ISKOLA SZOCIOLÓGIAI, GAZDASÁGI ÉS MUNKAERİPIACI KÖRNYEZETE ................................................................................................................... 15 AZ ISKOLA TANULÓINAK KÖZÖSSÉGE ................................................................. 15 SZÜLİI HÁTTÉR............................................................................................................... 15 LAKÓHELY SZERINTI MEGOSZLÁS ............................................................................ 15 NEVELTSÉGI SZINT ......................................................................................................... 16 TANULÓI ATTITÜD.......................................................................................................... 16 TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉK...................................................................................... 16 DIÁKÖNKORMÁNYZAT ................................................................................................. 16 AZ ISKOLA MEGLEVİ KAPCSOLATRENDSZERE................................................ 16 KAPCSOLAT A FENNTARTÓVAL ................................................................................. 16 KAPCSOLAT A SZÜLİKKEL .......................................................................................... 16 KAPCSOLAT MÁS INTÉZMÉNYEKKEL ....................................................................... 16

A) NEVELÉSI PROGRAM I.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................. 20 I.1. ALAPELVEINK .................................................................................................................. 20 I.2. FELADATAINK ................................................................................................................. 29 I.2.1. Harmonikus személyiséget differenciált módon fejlesztı egyéni és közösségi nevelés ........................................................................................................................... 29 I.2.2. Korszerő, sokoldalú általános és szakmai mőveltség fejlesztése .................................. 29 I.2.3. Önálló gondolkodásra, gondolkodva cselekvésre nevelés............................................. 29 I.2.4. Színvonalas, következetes oktatás ................................................................................. 30 I.2.5. A jelentkezı tanulók megfelelı kiválasztása................................................................. 30 I.2.6. A harmonikus családi élet értékeinek megismertetése .................................................. 30 I.2.7. A hagyományok tisztelete, ápolása ............................................................................... 30 I.2.8. Egészséges életmódra nevelés ....................................................................................... 30 I.3. ALKALMAZOTT ELJÁRÁSAINK ÉS ESZKÖZEINK .................................................... 31 I.3.1. Tanórák .......................................................................................................................... 31 I.3.2. Könyvtár ........................................................................................................................ 31 I.3.3. Idegen nyelv .................................................................................................................. 31 I.3.4. Mozgáskultúra ............................................................................................................... 31 I.3.5. Kultúrált szórakozás ...................................................................................................... 31 I.3.6. Klubhelyiség .................................................................................................................. 31 I.3.7. Követelményrendszer .................................................................................................... 32 I.3.8. Pénzeszközök biztosítása............................................................................................... 32

./.

3 I.4. I.5. I.6.

TÁRGYI ELLÁTOTTSÁG ................................................................................................. 32 SZEMÉLYI ELLÁTOTTSÁG ............................................................................................ 32 A NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁVAL - KÜLÖNÖSEN A HELYI TANTERV ALKALMAZÁSÁVAL - KAPCSOLATOS HELYI, NEVELİTESTÜLETI DÖNTÉST KIVÁNÓ ELJÁRÁSOK RENDJE ................................................................... 33 I.6.1. A tantárgyválasztás módja ............................................................................................. 33 I.6.2. A nyelvválasztás módja ................................................................................................. 34 I.6.3. Tanórán kívüli foglalkozások szervezésére fordítható idıkeretek és idıarányok meghatározásának általános elvei és szempontjai ......................................................... 34 II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................... 39 II.1. FELADATUNK ................................................................................................................... 39 II.2. AZ ÉRTÉKEK EGYENSÚLYÁNAK KIALAKÍTÁSA..................................................... 39 III. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......................... 39 III.1. A KÖZÖS CSELEKVÉS SZÍNTEREI................................................................................ 39 III.2. A KÖZÖSSÉGI NEVELÉSHEZ SZÜKSÉGES TÉNYEZİK ........................................... 40 III.3. TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................................................... 41 III.4. PEDAGÓGIAI TERVEZÉS, TÁMOGATÁS ..................................................................... 41 IV. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .................................................................................... 41 IV.1. DIAGNOSZTIZÁLÁS, SZŐRÉS, EGYÜTTMŐKÖDÉS A SIKER ÉRDEKÉBEN A SZAKEMBEREKKEL ÉS KORTÁRSAKKAL ................................................................. 41 IV.1.1. Diagnosztizálás .............................................................................................................. 41 IV.1.2. Egyéni program ............................................................................................................. 41 IV.1.3. Résztvevık .................................................................................................................... 42 IV.1.4. Vizsgák .......................................................................................................................... 42 IV.2. MENTESÍTÉSEK ................................................................................................................ 42 V. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG42 V.1. TANÓRA ............................................................................................................................. 42 V.2. TANÓRÁN KÍVÜLI ........................................................................................................... 42 V.3. KÜLSİ SZERVEZETEK.................................................................................................... 43 V.4. NYOMONKÖVETÉS ......................................................................................................... 43 V.5. EGYÉNI FOGLALKOZÁSOK ........................................................................................... 43 VI. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..... 43 VI.1. SZŐRÉS ............................................................................................................................... 43 VI.2. PREVENCIÓ ....................................................................................................................... 44 VI.3. EGYÜTTMŐKÖDÉS KÜLSİ SZERVEZETEKKEL ....................................................... 44 VI.4. JUTTATÁSOK ELOSZTÁSÁNAK ALAPELVEI ............................................................. 44 VII. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM ........................................................................................................ 44 VII.1. DIAGNOSZTIZÁLÁS......................................................................................................... 44 VII.2. EGYÉNI FELZÁRKÓZTATÁS.......................................................................................... 44 VII.3. SZERVEZÉS ....................................................................................................................... 45 VII.4. TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS ......................................................................................... 45 VIII. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK ........ 45 VIII.1. HELYZETFELMÉRÉS .................................................................................................... 45 VIII.2. SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG .............................................................................................. 45 VIII.3. KÜLSİ KAPCSOLATOK ............................................................................................... 45 VIII.4. ANYAGI HÁTTÉR .......................................................................................................... 45 IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ..................................................................................... 45 X. A SZÜLİ, A TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI................................................................................................................. 46 X.1. SZÜLİKKEL ...................................................................................................................... 46 X.2. TANULÓKKAL .................................................................................................................. 47

./.

4 X.3. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG ............................................................................... 47 XI. ........................................................... ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................................................................. 47 XI.1. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM CÉLJA.............................................. 47 XI.2. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI .......................................................... 48 XI.3. TEVÉKENYSÉGI FORMÁK ............................................................................................. 48 XI.4. A MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLİI..................................................................................... 48 XI.5. AZ ISKOLA DROGSTRATÉGIÁJA .................................................................................. 49 XI.6. KAPCSOLAT AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI HÁLÓZATTAL ..................................... 51 XI.7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE........................................................ 52 XI.8. MINDENNAPOS TESTEDZÉS .......................................................................................... 52 XI.9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZOLGÁLAT VÉLEMÉNYE ............................................. 53 XII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ..................................................... 53

B) HELYI TANTERV I.

AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT EGYES TANTÁRGYAK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEI ....................... 63 I.1. ÓRATERV ........................................................................................................................... 63 I.1.1. SZAKKÖZÉPISKOLA ................................................................................................. 63 I.1.2. SZAKISKOLA .............................................................................................................. 63 I.2. TANTÁRGYI TANTERVEK ............................................................................................. 64 II. AZ ALKAMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ........................................................ 64 II.1. A TANKÖNYVKIVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI ............................................................ 64 II.2. A TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI .............................................. 64 III. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ....................... 65 IV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI .................. 65 V. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS ÉS SZÁMONKÉRÉS RENDSZERE, MINİSÍTÉSE .................................................................................................................... 69 V.1. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, SZÁMONKÉRÉS FORMÁI ÉS KÖVETELMÉNYEI............................................................................................................ 69 V.2. A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINİSÍTÉSÉNEK FORMÁJA . 70 V.3. A SZAKMAI GYAKORALT ÉRTÉKELÉSE .................................................................... 71 V.3.1. KOZMETIKUS SZAKKÉPESÍTÉS ............................................................................. 71 V.3.2. FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉS ..................................................................................... 71 V.3.3. ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU KERESKEDİ ......................................................... 71 VI. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINİSÍTÉSÉNEK FORMÁJA ....................................................................................... 76 VII. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁJA, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA ............................................................................................................ 78 VIII. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ........................................................................................................ 78 IX. A KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI .......................................... 79 X. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK.................................................................................................................... 79 XI. A NYELVI ELİKÉSZÍTİ OSZTÁLYOK EMELT SZINTŐ NYELVI OKTATÁSÁNAK PROGRAMJA A 10-13. ÉVFOLYAMON ...................................... 83

C) SZAKMAI PROGRAM I. II. III.

AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE ................................................................. 84 BESZÁMÍTHATÓSÁG AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDSZERÉBEN .......................... 84 A SZAKMAI GYAKORLAT KÉPZÉSHELYEINEK ÉS FORMÁINAK BEMUTATÁSA ................................................................................................................. 85

./.

5 ZÁRODOKUMENTUMOK

./.

6

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA I.

JOGI STÁTUSZ, ALAPADATOK Az alábbi adatok az intézmény Alapító Okiratában foglaltakkal megegyeznek. •

Az intézmény pontos megnevezése: Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

•

Az intézmény székhelye: Levélcím: 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Telefon: 283-02-03 Fax: 283-02-03/117 mellék Telephelye: 1064 Budapest, Weiner Leó utca 6.

•

Az intézmény alapítója, fenntartója: Budapest Fıváros Önkormányzata /Fıpolgármesteri Hivatal, Oktatási Ügyosztály/ Budapest, V. Városház u. 9-11. Levélcím: 1364 Budapest 4 Pf:1

•

Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Fıváros Közgyőlése Budapest, V. Városház utca 9-11.

•

Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

•

Az intézmény típusa: Szakközépiskola Szakiskola

•

Az intézmény mőködési területe: Budapest, Pest megye

•

Az intézmény tevékenységei: Lásd. Alapító Okirat

•

Az alapítás éve: 1954.

•

Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetıje /igazgatója/, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó

./.

7

II.

AZ INTÉZMÉNY ARCULATA

Iskolánk 1954 óta mőködik önálló intézményként. Közel öt évtizede képezünk fodrászokat és kozmetikusokat a hazai szolgáltatóipar számára, 1989 óta részt veszünk a kereskedelmi szakképzésben is. 1993 óta mőködtetünk fodrász tanmőhelyt és kereskedelmi oktatókabinetet. Korszerő fodrász- és kozmetikus tanmőhelyt alakítottunk ki, a tervezett kereskedelmi kabinet és oktatóterem létrehozása objektív okok miatt még nem valósulhatott meg. Mivel tantermeink száma 1999-tıl jelentısen nıtt, a szaktantermek kialakítását is megkezdhettük.

II.1.

HAGYOMÁNYAINK

A HAGYOMÁNYİRZÉS, és új hagyományok teremtése fontos része nevelımunkánknak. A. Megırzendı hagyományaink: • Iskolánkból sok neves, nemzetközileg is elismert szakember került ki, akiknek életútja példa lehet a jelen és a jövı tanulói számára. Tehetséges tanulóinkat ezért arra ösztönözzük, hogy minél többen vegyenek részt az országos Szakma Kiváló Tanulója versenyen, melynek rendezési jogát több alkalommal nyertük el. • Nemzeti ünnepeinkrıl évente két alkalommal iskolai szintő rendezvényen emlékezünk meg, melynek mősorát tanulóink ill. meghívott elıadók adják. • Karácsonyi ünnepekre adventi koszorúval ill. fenyıfa állítással és osztályközösségi megemlékezéssel készülünk. Felnıtt dolgozóink karácsonyát tanulóink, fiatal kollégáink színvonalas mősorai teszik meghitté. • Mőködik kamarakórusunk, mősoraival színesítjük a tanévnyitót és a zárót, végzıseink búcsúztatását, a ballagást. • A kilencedikeseknek vidám gólyaavatót, végzıseinknek színvonalas szalagavatót szervezünk. • Az osztályközösségekben a baráti kapcsolatok kialakítása és fejlıdése érdekében osztálykirándulásokat szervezünk. • Az iskolai hagyományırzést szolgálja az iskolai dokumentumok győjtése, és a helytörténeti győjtemény kialakítása. • Neves elıadókkal /fodrász, kozmetikus, stb/ évente szakmai napokat tartunk. B. • • • •

Fejlıdı hagyományaink A kerületi Erzsébet Napok ünnepségsorozatához kulturális- és sportversenyek rendezésével járulunk hozzá. A jövıben is szervezünk iskolai szintő tanulmányi kirándulásokat, melyeknek célja hazánk történelmének, jellegzetes tájainak, értékeinek, nevezetességeinek megismerése. A nyelvtanulás elısegítése érdekében olyan nemzetközi kapcsolatokat keresünk, melyek lehetıvé teszik, hogy tanulóink német- és olasz nyelvterületre juthassanak el. Az anyagi fedezetet pályázatokkal kívánjuk megteremteni. A tanulókat érintı és érdeklı kérdésekrıl rendszeresen iskolaújság jelenik meg, melynek létrejöttében tanulóink is aktívan részt vesznek. Célunk, hogy a témaválasztásban, a cikkek írásában, az újság szerkesztésében a diákönkormányzat által irányított önálló munkacsoport jöjjön létre.

./.

8 • • •

• •

C.

Az iskolaújság mellett jobban ki szeretnénk használni az iskolarádióban rejlı lehetıségeket, számítva a diákok kezdeményezıkészségére. Sissy alapítványi bált szervezünk minden évben, melyre a közalkalmazotti közösségen túl meghívjuk a szakma kiválóságait, támogatóinkat, és a fenntartót. Erzsébet Kupa tanulmányi verseny hirdetünk meg minden tanévben, melynek célja a tanulók egyéni és az osztályközösségek eredményeinek, tanulmányi szintjének javítása, a kiváló és jó teljesítmények ösztönzése és az eddigieknél jelentısebb elismerése. Projekt napokat szervezünk diákjaink számára, mely keretén belül az iskolai keretek közül kilépve, tanári útmutatással kapnak lehetıséget ismereteik bıvítésére. A projekt napok költségeit pályázatokkal igyekszünk finanszírozni. DÖK tábort szervezünk a Diákönkormányzat tagjainak, ezzel is elısegítve a közösségi munkát.

Megújítandó hagyományaink: Az iskola tanulói a korábbi években sikeresen szerepeltek a Szép Magyar Beszéd, a fıvárosi- és országos helyesírási versenyeken. Célunk, hogy újra mozgósítsuk diákjainkat az anyanyelvi versenyeken való részvételre. • Újra meg kívánjuk szervezni a korábban sikert aratott tantárgyi versenyeket, vetélkedıket, házi- és fıvárosi szintő szavalóversenyeket. • Az elmúlt idıszakban is arra törekedtünk, hogy diákjaink átérezzék más emberek problémáit, toleránsak legyenek, ne legyenek érdektelenek mások iránt. Ennek érdekében alkalomszerő győjtıakciókat szervezünk, pl.: árvízkárosultaknak, súlyos beteg gyerekeknek. •

II.2.

AZ ISKOLA NÉVFELVÉTELE

Iskolánkat 2002. májusáig a 12. sz. Ipari és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképzı néven tartották számon. Ez az elnevezés nem árulta el, hogy a mi iskolánk a szépség megteremtésének, ápolásának és megtartásának az iskolája. 2000-ben, a millenium évében vetıdött fel az a gondolat, hogy az intézmény vegye fel egy olyan személy nevét, aki egy személyben megtestesíti képzési irányunkat, de kötıdik a magyar történelemhez és a XX. kerület történetéhez is. A fenti elképzelésnek megfelelıen adódott az a gondolat, hogy vegyük fel Erzsébet királyné nevét. Erzsébet királyné – I. Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége – már életében is legendás szépség volt. Hajviseletével divatot diktált, bıre rugalmasságáért, alakja karcsúságának megırzéséért tudatos életmódot folytatott. Így elıfutárává vált a jelenkori nıideálnak. A velünk rokonszenvezı, a kiegyezésért cselekvı császárnét a magyarság még életében a szívébe zárta. A névadó ünnepséget Erzsébet királyné névnapjához kapcsolva 2002. november 15-én rendeztük meg.

./.

9 Az intézményben tanulóknak és tanítóknak fontos feladata: az iskola nevéhez méltóan képviselni hazánkat, a szépség ápolását, a tudatosságot, az új iránti fogékonyságot és a megújulás képességét.

II.3.

KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK

Az iskola célja a tanulók készség- és képességfejlesztése, szocializációja. Feladatait az alapító okirat határozza meg. Tanulóinkat a szakközépiskolai tagozaton az érettségi vizsgára, majd a képzési idıkereteken belül a szakmai vizsgákra, az arra képes tanulókat felsıfokú tanulmányok folytatására, valamint a különbözı szintő nyelvvizsgákra készítjük fel. Biztosítjuk az általános középfokú képzést azon tanulóknak, akik a 10. évfolyam után bekapcsolódnak a fodrász képzésbe. A középiskolát végzetteket vagy érettségizetteket felkészítjük a szakképesítés megszerzésére. A munkaerı-piaci igényeknek megfelelıen bekapcsolódunk a felnıttképzésbe. Iskolánk akkreditált felnıttképzési intézmény, a fodrász, kozmetikus és kereskedı képzési programokon kívül tervezzük mindhárom szakmához kapcsolódó, a szakmacsoportokon belüli egyéb szakmák oktatását is. Jelenleg az alábbi szakmákban történik képzés: - fodrász - kozmetikus Szakmai végzettséget biztosítunk, de intézményünkben szakmai alapozó képzés folyik az élelmiszer- és vegyi áru kereskedı szakmára is.

III. KÉPZÉSI RENDSZERÜNK

III.1.

ÁLTALÁNOS KÉPZÉS

a) Szakközépiskola: 9-12. évfolyamos. óraterv: lsd. helyi tanterv. Idegen nyelv: német, olasz, angol Szakmacsoportos alapozó (beszámítható a fodrász és kozmetikus szakképzésbe, így az 1 évvel rövidebb lesz a nálunk érettségizett tanulóknak): 2008/2009-es tanévtıl a 9. évfolyamon, a 10. évfolyamtól pedig felmenı rendszerben: 9. évfolyam kozmetikus alapozó: elmélet 4,5 óra gyakorlat 1,5 óra fodrász alapozó: elmélet 3 óra gyakorlat 3 óra, emellett szakmacsoportos alapozás elmélet 1 óra 10. évfolyam kozmetikus alapozó:

elmélet 3 óra gyakorlat 3 óra fodrász alapozó: elmélet 2,5 óra gyakorlat 3,5 óra, emellett szakmacsoportos alapozás elmélet 1 óra

./.

10 11. évfolyam kozmetikus alapozó: fodrász alapozó:

12. évfolyam kozmetikus alapozó: fodrász alapozó:

elmélet 3,5 óra gyakorlat 3,5 óra elmélet 4 óra gyakorlat 3 óra elmélet 9 óra gyakorlat 4 óra elmélet 7 óra gyakorlat 6 óra

A szakközépiskola 11. és 12. évfolyamán a 10-10 óra helyett azért 7 és 13 óra a beszámítható szakmai alapozás, mert a természettudományos munkaközösség kérését elfogadta a nevelıtestület, miszerint az oktatott szakmáinkat megalapozó 2 óra biológiát és 1 óra kémiát a 12. évfolyamról a 11. évfolyamra tettük, hogy tanulóink e két tárgyból elırehozott érettségit tehessenek. A 10-12. évfolyamon kifutó szakmacsoportos alapozó képzés 2008-2011-ig: 10. évfolyam szakmacsoportos alapozás: elmélet 1 óra gyakorlat 1 óra 11. évfolyam szakmacsoportos alapozás: elmélet 1 óra 12. évfolyam szakmacsoportos alapozás: elmélet 1 óra gyakorlat 1 óra Csoportbontásban oktatjuk: - idegen nyelv, - informatika - kozmetikus és fodrász alapozó elméleti és gyakorlati tantárgyak Kifutóban: - szakmacsoportos alapozó gyakorlati tantárgyak Záróvizsga: Érettségi vizsga Továbbhaladási lehetıség: - szakképesítés megszerzése az iskolában oktatott valamennyi szakmában - szakképesítés megszerzése más szakképzı intézményben, - felsıfokú tanulmányok folytatása - munkába állás szakképesítés nélkül Átjárhatóság: amennyiben a tanuló különbözı okok miatt nem kíván szakközépiskolában a 11. évfolyamon tovább tanulni, a 10. évfolyam befejezése után szakmai alkalmasság esetén bekapcsolódhat a fodrász képzésbe a szakképzési évfolyamra. Ha a 11. évfolyam megkezdése után évközben szándékozik szakközépiskolából szakmunkásképzésbe lépni, ezt megteheti akkor, ha a képzés idejébıl öt hét még nem telt el, és a nem tanult tananyagrészbıl a tanuló különbözeti vizsgát tett, valamint a hiányzó gyakorlati órákat a félév zárásáig pótolja. A különbözeti vizsgák követelményeit, tananyagát a helyi tantervben rögzítjük. b) Szakiskolai képzés: 9-10 évfolyamon Óraterv: lsd. Helyi tantervben. Szakmai alapozó (beszámítható a fodrász szakképzésbe, így az 0,5 évvel rövidebb lesz a nálunk végzett tanulóknak):

./.

11 2008/2009-es tanévtıl a 9. évfolyamon, a 10. évfolyamtól pedig felmenı rendszerben: 9. évfolyam fodrász alapozó:

elmélet 3 óra gyakorlat 3 óra, emellett pályaorientáció, szakmai alapozó elmélet 2,5 óra pályaorientáció, szakmai alapozó gyakorlat 0,5 óra 10. évfolyam fodrász alapozó:

elmélet 2,5 óra gyakorlat 3,5 óra, emellett pályaorientáció, szakmai alapozó elmélet 1,5 óra pályaorientáció, szakmai alapozó gyakorlat 1,5 óra Csoportbontásban oktatjuk: - idegen nyelv - informatika - fodrász alapozó elméleti és gyakorlati tantárgyakat - szakmai alapozó elméleti és gyakorlati tantárgyakat A 2008/2009-es tanévben kifutó (csoportbontásban) oktatjuk: 10. évfolyam pályaorientáció, szakmai alapozó elmélet 2,5 óra pályaorientáció, szakmai alapozó gyakorlat 2,5 óra Továbbhaladási lehetıség: a 10. évfolyam sikeres elvégzése után szakmai alkalmasság esetén - szakképesítés megszerzése a fodrász szakmában - különbözeti vizsgával bekapcsolódás a szakközépiskolai képzésbe - más szakképzı intézményben a kívánt szakképesítés megszerzése - munkába állás c) Általános mőveltséget megalapozó felnıtt oktatás - nappali: 2 éves intenzív érettségire felkészítı oktatás - esti: 3 éves érettségire felkészítı oktatás

III.2.

SZAKKÉPZÉS

A 10. évfolyam sikeres elvégzése után valamennyi szakképzésbe jelentkezı részére: - fodrász képzési idı: 3 év, az iskolában 9-10. évfolyamot végzett tanulóknak 2010tıl 2,5 év képzést biztosítunk. A gyakorlati képzés többségében szórványképzésben tanulószerzıdéssel, valamint az iskola tanmőhelyeiben történik. Középiskolát végzett, érettségizett tanulóink részére: - kozmetikus képzési idı: 2 év, a nálunk érettségizett tanulóknak 2012-tıl 1 év - fodrász képzési idı: 3 év, a nálunk érettségizett tanulóknak 2012-tıl 2 év szakmai képesítésekhez nyújtunk megfelelı ismereteket. A képzésben külsı munkáltatók illetve tanmőhelyeink biztosítják a gyakorlati képzést. A képzéseket az OKJ központi programokban elıírtak szerint szervezzük. A képzés az OKJ központi program alapján történik mindkét szakmában, a 2008/2009es tanévtıl felmenı rendszerben moduláris képzést folytatunk.

./.

12

III.3.

TANFOLYAMOK

Iskolánk, mint közoktatási intézmény 2004. március 08-tól akkreditált felnıttképzési intézmény. Az új akkreditációnk 2008. március 11.-tıl 2012. március 11. napjáig érvényes. Nyilvántartási számunk: 01-0877-04. Akkreditációs lajstromszám: AL-0752. Tanfolyamainkat az iskolában oktatott szakmák továbbfejlesztése, szakmai gyakorlat minıségének emelése érdekében, a szakemberek érdeklıdésének megfelelıen szervezzük. Önköltséges tanfolyamok, melyeket az iskola elméleti és gyakorlati szaktanárai tartják. Egy esetben igénybe vesszük a külsı gyakorlati szakemberek segítségét a képzésben. Permanent Make Up (Sminktetováló) tanfolyam. A kozmetikus szakképzés egyik modulja. (356/5.5/1211-06) Az elıirányzott 36 óra helyett 50 óra képzési idıvel tartjuk. Az elméleti rész a bır anatómiai ismereteinek oktatása mellet a színelmélettel, a fertıtlenítık hatásával és egyéni alkalmazhatóságával, az érzéstelenítık kozmetikai használatára terjed ki. A sminktetoválás történeti áttekintése, a 3 tetoválási fajta ismertetése, a különbözı kozmetikai tetováló készülékek mőködési elvének magyarázata is a tanfolyam anyaga. A gyakorlati rész a tartós smink mindhárom (szemöldök, száj és szemkontúr) mőveletének oktatását, elıkészítést és utókezelést, a forma és színválasztás szabályait, az otthoni ápolásra való tanácsadást tartalmazza. Jelentkezés feltétele: kozmetikus végzettség, vagy kozmetikai tanulmányok megkezdése. Elektrokozmetikai tanfolyam A kozmetikus szakképzés egyik modulja. (356/5.0/1211-06) A képzési idı: 50 óra. A tanfolyam anyaga a szakismeret következı elemeire épül: a bır anatómiai felépítése, a bırtípusok jellemzıi, kezelésük, különbözı bırrendellenességek és kezelésük. A tanfolyam tartalmi elemei: elektrokozmetika fogalma, felosztása, sonoterápia, hidroterápia, termoterápia, fototerápia, tartós szırtelenítés fajtáinak elmélete és gyakorlata, mikrodermabrázió, kis-, közép-, és nagyfrekvencián mőködı gépek megismerése, alkalmazása, testkezelés. Itt a gépek elméleti és gyakorlati oktatása párhuzamosan történik. Jelentkezés feltétele: kozmetikus végzettség, vagy kozmetikai tanulmányok megkezdése. Különleges smink tanfolyam A kozmetikus szakképzés egyik modulja. (356/6.13/1211-06)

./.

13 Képzési idı: 35 óra A tanfolyam elméleti része a következı szakmai ismeretekre alapoz: a kozmetikai készítmények és alapanyagai és a folyékony kozmetikumok, a bırrendellenességek, a bırtípusok fajtái. Gyakorlati rész képzése: sminkanyagok felviteli módjait, a sminkeszközök szabályos használatát, az arc szépségének kiemelését, az arcformák korrigálásának lehetıségét, az alkalomhoz illı smink elkészítését, kiegészítık használatát, valamint a sminktartósságának biztosítását tartalmazza. Jelentkezés feltétele: kozmetikus végzettség, vagy kozmetikai tanulmányok megkezdése.

Német nyelvő szakmai anyaggal bıvített nyelvtanfolyam Képzési idı: 40 óra A tanfolyam anyaga a kozmetikus szakismeret (bır szerkezeti felépítés, bırfüggelékek), a vendégfogadás, a telefonon történı idıpont egyeztetés, a kezelés menetének német nyelvő oktatását foglalja magába. Jelentkezés feltétele: kozmetikus végzettség, és német nyelv alapismerete.

Szakmai tanfolyami képzések: Kéz-és lábápoló, mőkörömépítı tanfolyam (OKJ: 313410401003102) Képzési idı: 250 óra. A tanfolyam a modulrendszerő szakképzés anyagát tartalmazza. Az elméleti rész anyaga: bırgyógyászati ismeretek, orthopédiai ismeretek, anatómia, közegészségtan, munkajog, vállalkozás, marketing modulokból épül fel. A gyakorlati rész: kézápolás (manikőr, paraffin kezelés) és lábápolás (pedikőr), valamint a mőkörömépítés moduljaiból áll. Minden egyes modul végén modulzáró vizsgát kell tenni, ami a szakmai vizsga elıfeltétele. Beszámítási feltételek: érvényes modulzáró vizsga, illetve modulzáró vizsga letételének lehetısége. Jelentkezés: 8. osztály elvégzése, egészségügyi, szakmai alkalmasság. Fodrász tanfolyami képzés (OKJ: 338150110000000) A tanfolyam a modulrendszerő szakképzés tömörített anyagát tartalmazza. Képzési idı: 1.291 óra (416 ó elmélet, 126 ó elméletigényes gyakorlat, 639 ó gyakorlat) Az elméleti rész: vállalkozási-, és gazdasági ismeretek, munka-, és környezetvédelmi ismeretek, etika és kommunikáció, számítástechnika, anatómia, szakismeret, anyagismeret tananyagelemek oktatását tartalmazza.

./.

14

A gyakorlat a férfi, nıi és gyermekhajvágás, a nıi alap és divat hajvágás, átmenet képzése ollóval (stuccolás), a hajfestés, a hajszínezés, a haj tartós formaváltoztatása, a színelvonás, a melírozás, az arcápolás-borotválás, az idegen nyelvi szakmai ismeretek tananyagelemek elsajátítását biztosítja. Beszámítási feltételek: érvényes modulzáró vizsga, illetve modulzáró vizsga letételének lehetısége. A gyakorlat elvégzése külsı mesternél (szakembernél) szükséges! Jelentkezési feltétel: 10 osztály elvégzése és szakmai, egészségügyi alkalmasság

Kozmetikus tanfolyami képzés (OKJ: 528150100000000) A tanfolyam a modulrendszerő szakképzés tömörített anyagát tartalmazza. Képzési idı: 818 óra (327 ó elmélet, 161ó elméletigényes gyakorlat, 430 ó gyakorlat) Az elméleti rész: szakmai ismeret, biológia, anyagismeret, kémia, etika és kommunikáció, számítástechnika, vállalkozási és gazdasági ismeretek, munka- és környezetvédelmi ismeretek és laboratóriumi gyakorlatból áll. A gyakorlati részben a különféle masszázstípusok elsajátításával, a bırtípusok fajtáival, azok kezelésével, ideiglenes és tartós szırtelenítı eljárások alkalmazásával, elektrokozmetikai készülékek használatával, szempilla, szemöldökfestés gyakorlatával, nappali és alkalmi smink elkészítésével, valamint a sminktetoválás gyakorlatával ismerkedhetnek meg a képzésben résztvevık. Minden egyes modul végén modulzáró vizsgát kell tenni, ami a szakmai vizsga elıfeltétele. Beszámítási feltételek: érvényes modulzáró vizsga, illetve modulzáró vizsga letételének lehetısége. Egészségügyi fıiskolai, vagy egyetemi végzettség esetén biológiából teljes felmentést, szakismeretbıl pedig az anatómiai részbıl felmentést javasolunk. A gyakorlat elvégzése külsı mesternél (szakembernél) szükséges! Jelentkezési feltétel: középiskolai érettségi és szakmai, egészségügyi alkalmasság.

IV. AZ ISKOLA KÖRNYEZETE IV.1. HELYE A FİVÁROSI KÖZOKTATÁSI RENDSZERBEN Az iskola oktatott szakmái elsısorban a szolgáltató ipar számára biztosítják a szakember utánpótlást, mely területen több évtizedes múltra tekintünk vissza. Iskolánk az egyetlen a fıvárosban, mely önkormányzati fenntartású intézményként vesz részt a fodrász – kozmetikus képzésben. Kereskedelmi képzésünk csupán egy évtizedes, de rövid idı alatt is jelentıs változáson ment keresztül. Az OKJ bevezetésével megszőnt a kozmetikai- és vegyicikk eladó képzés, helyette az élelmiszer- és vegyiáru kereskedı szakmának képezünk szakembereket. Törekszünk arra,

./.

15 hogy a munkaerı-piaci elvárásoknak megfeleljünk. Helyi tantervünkben a kozmetikai cikkek szakismeretét helyezzük elıtérbe. Tervünk a fıváros és vonzáskörzetében élı tanulók színvonalas oktatása korszerő szaktantermekben, tanmőhelyekben. Merítési bázisunk a közepes elıképzettségő tanulókra épül, de a gyengébb elıképzettségő tanulók képzését is felvállaljuk, szükség esetén felzárkóztató oktatást biztosítunk számukra.

IV.2. AZ ISKOLA SZOCIOLÓGIAI, MUNKAERİPIACI KÖRNYEZETE

GAZDASÁGI

ÉS

Felméréseink szerint a tanulók többségének szülei szakmunkás végzettségőek. Félnek a munkanélküliségtıl. Bizonytalanságuk gyermekük viselkedésében, mentalitásában tükrözıdik. Az iskola ezért biztonságot, szeretetteljes légkört kíván nyújtani. Törekszünk olyan programok szervezésére, amelyek a tanulóknak vonzóak, és fejlıdésüket biztosítják. Egyre több szülı látja a jövı zálogát gyermeke továbbtanulásában, elvárják tılük, hogy érettségizzenek. Bár anyagiakban a családok nem bıvelkednek, a tanulók többségének családja biztosítja a sikeres tanuláshoz szükséges feltételeket. A nehezebb anyagi körülmények között élı tanulókat az iskola ingyen tankönyvhöz juttatja, támogatja az önkormányzati segélyek igénylését, az iskolai étkezést, esetenként a diák szociális alapból segít a rászorulón. Nagy körültekintéssel végezzük pályaválasztási tanácsadó munkánkat. Valamennyi pályaválasztási kiállításon megjelenünk. Személyes tanácsadással, a szakmák bemutatásával, szórólapokkal segítjük az érdeklıdıket a választásban. Nyílt napokat szervezünk iskolánkban a szülık és tanulók részére. Tapasztalataink szerint leginkább a fodrász szakma, legkevésbé a kereskedelmi szakma iránt érdeklıdnek a résztvevık. A végzett tanulóinkat jelenleg szívesen fogadja a munka világa, nincsenek elhelyezkedési gondjaik. Tervezzük a végzett tanulók munkába állásának folyamatos utánkövetését, hogy mindenkor alkalmazkodjunk a munkaerı-piaci igényekhez.

V.

AZ ISKOLA TANULÓINAK KÖZÖSSÉGE V.1.

SZÜLİI HÁTTÉR

Tanulóink jelentıs része csonka családban él, s gyakran a jogilag teljes családok esetében is érzelmileg szétesett életközösségekkel találkozunk. Hiányzik az egymásra való odafigyelés, az együttgondolkodás, a család motiváló hatása a tudás megszerzésére. A rosszul értelmezett szülıi szeretet megnyilvánulása sem ritka. Csak a családok kisebb része tudja biztosítani a jó vagy megfelelı érzelmi, anyagi hátteret.

V.2.

LAKÓHELY SZERINTI MEGOSZLÁS

Tanulóink kétharmad része a fıváros különbözı kerületeibıl jár iskolánkba, közülük legtöbben a XX. és XXI. kerületbıl. Az intézet mőködésének, pedagógiai tevékenységének meghatározásakor feltétlenül figyelemmel kell lennünk a diákság egyharmad részét kitevı, vidékrıl naponta bejáró tanulóinkra.

./.

16

V.3.

NEVELTSÉGI SZINT

A tanulmányaikat megkezdı tanulók neveltségi szintje évrıl - évre egyre alacsonyabb. Erkölcsi normáik hiányosak, értékrendjük középpontjában a pénz áll. Érdeklıdési körük zömmel csak a könnyed szórakozásra szorítkozik. Családi és baráti kapcsolataik felszínesek, magatartásuk, megnyilvánulásaik következtében egyre többen küzdenek beilleszkedési zavarokkal.

V.4.

TANULÓI ATTITÜD

Diákjainkat a pályaválasztáskor elsısorban oktatott szakmáink gyakorlati része ragadja meg. Számukra az elmélet „szükséges rossz”. Ismereteik hiányosak, nincsenek birtokában az alapvetı írás, olvasás, számolási készségeknek; szövegértésük, lényegkiemelı képességük minimális. Ezért rossz hatásfokkal tanulnak. Csak nagyon nehezen, következetes pedagógiai munkával lehet ezen a kialakult helyzeten változtatni. El kell érnünk, hogy a tanulás - legyen az elméleti vagy gyakorlati - a tanuló számára ne kudarcforrás legyen.

V.5.

TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉK

Végzıs diákjaink jelentıs része továbbtanul. A szakmunkás végzettségőek intenzív nappali, esti vagy levelezı oktatás formájában az érettségi megszerzésére törekednek, célunk, hogy erre iskolánk adjon lehetıséget. Érettségizett diákjaink pedig vagy nálunk tanulják ki a választott szakmájukat, vagy felsıfokú továbbtanulásra jelentkeznek.

V.6.

DIÁKÖNKORMÁNYZAT

Diákönkormányzatunk a tanulók, tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletére alakult. Bár mőködéséhez jogai biztosítottak, nem eléggé hatékony. A tanév során öntevékenysége a munkaterv elfogadására, a házirend aktualizálására, az iskolanap programjának megszervezésére, az éves diákközgyőlés lebonyolítására, a kerületi ünnepélyeken való részvétel biztosítására terjed ki. Ebben a munkában az összekötı szerepet a diákmozgalmat segítı pedagógus végzi. A mőködı iskolarádió és a folyamatosan megjelenı diákújság fémjelzi együttmőködésüket.

VI. EGYÜTTMŐKÖDİ PARTNEREK MEGHATÁROZÁSA (KAPCSOLATTARTÁS) Az iskola eredményességét nagymértékben befolyásolja, hogy kikkel van kapcsolatban, milyen segítséget, együttmőködést tudhat magáénak. Külsı és belsı kapcsolatrendszere: Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: •

Fenntartóval,

•

Színes TISZK iskoláival,

•

Tanulók szüleivel,

•

A képzésben résztvevı munkáltatókkal, azok szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel,

./.

17 •

Hazai és külföldi gyártókkal,

•

Az iskolai oktatást, nevelést segítı alapítvány kuratóriumával,

•

Gyermekjóléti és egészségügyi szolgálattal,

•

Kerületi önkormányzattal, rendırkapitánysággal,

•

CSILI Mővelıdési Központtal,

•

Kerületi ÁNTSZ-szel,

•

Kerületi könyvtárral,

•

Iskolaorvossal, fogorvossal, védınıvel, üzemorvossal,

•

KÉK PONT Drogkonzultációs Központtal és Ambulanciával.

Az iskola esetenként kapcsolatot tart: •

NSZFI-vel, FPPTI-vel, FOK-kal, MKIK-val és BKIK-val, Pest megyei Oktatási és Szakképzési Kht-val, MOSZI-val, az Országos és Budapesti Fodrász, Kozmetikus, Fogtechnikus, Kéz- és lábápoló, Mőkörömépítı, Szikvízkészítı, Kelmefestı-vegytisztító és Szolgáltató Ipartestülettel,

•

Más szakképzı intézményekkel,

•

Általános és középiskolákkal,

•

Határon túli iskolákkal,

•

Közintézményekkel,

•

Médiákkal,

•

Gyámhatóságokkal.

A fenntartóval, a pedagógiai intézetekkel való kapcsolattartás, együttmőködés szintén fontos feladat. A Fıvárosi Közgyőlés Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságával és a Fıvárosi Önkormányzattal szinte napi kapcsolatban vagyunk. Az utóbbi években egyre több támogatást kaptunk anyagi és szakmai értelemben egyaránt. Igyekeznek segíteni gondjainkban, mindig bizalommal fordulunk a szakreferenshez és a vezetıkhöz. Az iskolában történt nagyobb beruházások nem jöhettek volna létre a fenntartó segítsége nélkül, bízunk a további jó együttmőködésben és a folytatásban.

A Színes TISZK együttmőködési megállapodás keretében megalakította a Koordináló Testületet 2008. februárjában. Tagjai a TISZK-ben résztvevı 7 iskola igazgatója. A testület elnöke Fekete János a Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója. Az együttmőködés formáját az ügyrend tartalmazza. Napi

./.

18 kapcsolatban (telefonon, e-mail-en, értekezleteken) állnak a tagok egymással, illetve a súlyponti iskolával a feladatok megfelelı ellátása érdekében.

A kapcsolatok közül a legelsı a szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés. Ezzel nagy mértékben elısegíthetjük a tanulók elımenetelét, személyiségfejlesztését.

A Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézettel is szoros a kapcsolatunk. Részt veszünk a felméréseken, tanár továbbképzéseken, rendezvényeken, bemutató órákon és a Fıvárosi Pedagógiai Napokon. A szaktanácsadói látogatások is egyre gyakoribbak, jó ötleteket, segítı támogatásokat biztosítanak. A Fıvárosi Oktatástechnológiai Központtal is jó az együttmőködésünk, ha segítségre van szükségünk, mindig számíthatunk rájuk.

Az NSZFI-vel is jó kapcsolatot ápolunk, részt veszünk a továbbképzéseken, felkérésre véleményeztük az SZVK tervezeteket. Az Oktatási Minisztériummal, a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal, valamint az Oktatási Hivatallal is közvetlen munkakapcsolatot alakítottunk ki, csak úgy, mint az önkormányzati jegyzıvel, gyermekjóléti szolgálattal, gyámhatóságokkal.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, továbbá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is sokat javult az iskola együttmőködése, mivel részt vettünk a szintvizsgák bevezetésében, kidolgozásában. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara pályaválasztási kiállításán is mindig részt vesz iskolánk.

A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával évek óta szervezünk fodrász és kozmetikus mestervizsgára felkészítı tanfolyamokat, melyeket az iskola tanárai és szakoktatói tartanak. A kapcsolattartásért és szervezésért a szakmai igazgatóhelyettes felel.

A CSILI Mővelıdési Házzal és a XX. kerületi Önkormányzattal is jó munkakapcsolat alakult ki, iskolánk folyamatosan részt vesz az Önkormányzat rendezvényein, bekapcsolódunk a kerületi ünnepségek, megemlékezések programjaiba, és az iskolai rendezvények

egy

részét

is

a

CSILI-ben

./.

bonyolítjuk

le.

A

XX.

Kerületi

19 Rendırkapitánysággal jó kapcsolatot ápolunk. A felmerülı problémák kezelésében hatékony és gyors segítséget nyújtanak.

Külföldi kapcsolataink az elmúlt idıszakban bıvültek. Továbbra is ápoljuk testvériskolai kapcsolatunkat Sepsiszentgyörggyel, és mőködik a kölcsönös diákcsere. Comenius pályázatot nyertünk a német unnai iskolával és az olasz Gissi-vel (EU értékben), ahol 28 diák vehetett részt nyelvi diákcsere projektben.

A munkáltatókkal, gyakorlati oktatókkal szintén nagyon jó, szinte napi kapcsolatot alakítottak ki a szaktanárok, osztályfınökök és a gyakorlati oktatásvezetık. Második éve

kérünk

fel

külsı

gyakorlati

oktatókat,

neves

szakembereket

„szakmai

osztályfınöknek”, segítve ezzel a szakképzésben résztvevı tanulók helyes pályaképének kialakítását, motivációját.

A hazai és külföldi gyártók képviselıivel a gyakorlati oktatásvezetınek, illetve a szakoktatóknak alakult ki munkakapcsolata. Bıvítettük az elmúlt ciklusban az iskola kapcsolatrendszerét, ezzel biztosítva a magas szintő gyakorlati képzést az elméleti és gyakorlati órákon. A hazai és külföldi gyártók folyamatosan szponzorálják az iskolai rendezvényeket, illetve kiemelkedı teljesítményt nyújtó tanulóinkat.

A Sisy Alapítvány kuratóriumával az igazgató és a gazdasági igazgatóhelyettes ápol jó és gyümölcsözı kapcsolatot.

Az iskolaorvossal, fogorvossal, védınıvel, üzemorvossal való kapcsolattartás a nevelési és tanügyi igazgatóhelyettes feladata. Az ı munkáját segíti az iskolatitkár és az osztályfınökök.

A KÉK PONT Drogkonzultációs Központ és Ambulanciával 4 éves kapcsolata van az iskolának. Nemcsak tanítási idıben, hanem a nyári táborokban is jelen vannak és szakmai segítséget nyújtanak a programok megvalósításában.

./.

20

A) NEVELÉSI PROGRAM: I.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI I.1.

ALAPELVEINK

Legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy harmonikus személyiséget fejlesztı, oktatott szakmáinkat jó színvonalon elsajátító tanulókat képzı szakközépiskola és szakképzı iskolaként mőködjünk. Következetesen azon munkálkodunk, hogy az iskola elvégzése után tanulóink alkalmasak legyenek az életben való eligazodásra, boldogulásra. Iskolánk jelenlegi testülete a szülık és az iskolával kapcsolatot tartó munkáltatók támogatásával tőzte ki célul a társadalom igényeinek figyelembevételével az iskola hagyományait szem elıtt tartva a kulcs-kompetenciák fejlesztését. Ezek: -

kommunikációs készség tanulni tudás képessége problémamegoldó képesség mentális és fizikai feladatmegoldó képesség kulcskompetenciák fejlesztése

I.1.1. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS CÉLJA A gondolkodás, megismerés készségeinek és képességeinek a kifejlesztése, melyek segítségével az egyén képes a környezetébıl felvett információkat hatékonyan feldolgozni, elemezni, az elemzések alapján következtetéseket levonni és döntéseket hozni. Az Európai Unióban a kulcskompetenciák foglalják magukba azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az Unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezıképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai és természettudományos kompetencia

./.

21 -

Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás – „a tanulás tanulása” Szociális/személyközi és állampolgári kompetencia Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Kulturális kompetencia – esztétikai-mővészeti tudatosság, kifejezıképesség

Kiemelt fejlesztési feladatok: - Hon- és népismeret - Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés - Gazdasági nevelés - Környzettudatosságra nevelés - A tanulás tanítása - A testi és lelki egészség megteremtése - Felkészülés a felnıtt lét szerepeire 1.1.2. A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlıdéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelı szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fı típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fı sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelıen alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyőjteni és feldolgozni információkat, képes különbözı segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelı módon meggyızıen megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitőd magában foglalja a kritikus és építı jellegő párbeszédre való törekvést, az esztétikai minıség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint.

./.

22

Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelıen. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelı használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történı elsajátítására is. Matematikai és természettudományos kompetencia a.) A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérı mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapmőveletek és alapvetı matematikai reprezentációk fejlıdı ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelı segédeszközöket. b.) Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvetı tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek

./.

23 szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák elınyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében . A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és mőszaki mőveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülı problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mőködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mőszaki mőveltséget igénylı döntések meghozatalában. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitődöt, az etikai kérdések iránti érdeklıdést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlıdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak ( a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetıségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a fıbb számítógépes alkalmazásokat -szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetıségek és az elektronikus média útján történı kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidı, az információ-megosztás, az együttmőködı hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyőjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ elıállítását, bemutatását és megértését elısegítı eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitődöket igényel az elérhetı információ és az interaktív média felelısségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlıdését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás – „a tanulás tanulása” A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

./.

24 Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelı ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekrıl és szakképesítésekrıl. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erıs és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhetı oktatási és képzési lehetıségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvetı képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitőd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetıségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális/ személyközi és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlıséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvetı koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különbözı nézıpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Az attitődök vonatkozásában az együttmőködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlıdés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklıdés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitődnek a személyes elıítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttmőködés, a helyi és a tágabb közösséget érintı problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklıdés. Magában foglalja a közösségi

./.

25 tevékenységek és a különbözı szinteken - a helyi szinttıl a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsısorban szavazás útján. A pozitív attitődök az emberi jogok teljes körő tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlıség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínőségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelısségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthetı lehetıségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság mőködésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történı munkavégzés. A pozitív attitődöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítı motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Kulturális kompetencia - esztétikai-mővészeti tudatosság, kifejezıképesség Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a fıbb mővészeti alkotások értı és beleérzı ismeretét, a népszerő kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Olyan képességek tartoznak ide, mint mővészi önkifejezés, mőalkotások és elıadások elemzése, saját nézıpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlı gazdasági lehetıségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitődök alapját a mővészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklıdés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy

./.

26 a mővészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. 1.1.3. Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a mőveltségterületek bevezetıit és fejlesztési feladatait úgy, mint pl. reális énkép, önismeret. Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belsı diszpozíciói saját befogadó, alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemzı egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A NAT-ban megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezıkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek mőködését, felhasználhatóságát. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvetı célként tőzhetı ki az önmegismerés és önkontroll; a felelısség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság megteremtése. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedı magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mővészek, írók, költık, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elısegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettıl elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Szorosan kapcsolódik a fentiekhez az európai azonosságtudat, valamint az egyetemes kultúra, mivel Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika szempontrendszerérıl. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlıdésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelı tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erıszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelı beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelı ismeretek az Ember és társadalom mőveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlıdéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetıségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlı bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttmőködés képessége), értékorientációk, beállítódások

./.

27 (pl. felelısség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntıen a tanulók aktív részvételére építı tanítás- és tanulásszervezési eljárások minısége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés. A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevı világ számunkra fontos folyamatainak jelentıs hányadát; e tudás általános mőveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvetı összefüggéseit értı és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetı sem mőködı demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitőd alakuljon ki az értékteremtı munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerőség iránt. Az iskolai nevelésnek alapvetı szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Elısegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erıforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. A fenntartható fejlıdés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelısséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külsı tényezık hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet mőködtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények kialakításában. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a

./.

28 tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. A tanulás megszervezhetı az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a mővészeti elıadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzıit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Törekednie kell a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erısítésére, mindennapokban történı felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. A testi és lelki egészség megteremtése Az iskolára nagy feladat és felelısség hárul a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelızésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítıkész magatartást. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintő megelızésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, a balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülıknek - a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelızésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvı, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Felkészülés a felnıtt lét szerepeire A felnıtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezetı utaknak, lehetıségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetıségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különbözı tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttmőködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erısítésérıl van szó, amely gazdasági és társadalmi

./.

29 elınyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása.

I.2. I.2.1.

FELADATAINK Harmonikus személyiséget differenciált módon fejlesztı egyéni és közösségi nevelés

• pozitív emberi értékek, tulajdonságok, kialakítására törekvés/ szeretet, jóság, becsületesség, ıszinteség, önzetlenség, szolidaritás, kollegalitás, tolerancia, betegek, elesettek, öregek, fogyatékosok segítése, udvariasság, stb./ • helyes önismeretre nevelés, az értelmi és érzelmi oldal egészséges arányának kialakítására nevelés, a sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése • megbízhatóság, felelısségérzet kialakítása • az együttmőködési készség, az egészséges versenyszellem kialakítása, és az empátia képességének fejlesztése • a munka, az erıfeszítés, és az általa létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése • kezdeményezıkészség, önállóság, a személyiség maximális tisztelete, az emberi identitás megırzése, elfogadása, elfogadtatása • egyén és közösség érdekeinek összehangolása • negatív társadalmi jelenségek, a szubkultúra hatásainak ellentételezése • a konfliktusok feloldására, a konszenzus keresésére alkalmas technikák megismertetése • erkölcsi és jogi szabályok megismertetése, gyakoroltatása

I.2.2. Korszerő, sokoldalú általános és szakmai mőveltség fejlesztése • az anyanyelvi kultúra fejlesztése, • a kommunikációs készség sokoldalú fejlesztése (beszéd, beszédértés, fogalmazás, olvasás, ábrázolás, ábraolvasás, stb.) különös tekintettel oktatott szakmáink speciális helyzetére / kereskedelem, szolgáltatás / • az általános és szakmai elméleti és gyakorlati mőveltség színvonalának közelítése • a gondolkodás, (rendszerezı, logikai és kombinatív képességek) a tudományos és mővészi modellalkotás képességének fejlesztése • a tudásszerzı és tanulási képességek fejlesztése (rendszerezı képesség, emlékezet, képzelet, tapasztalati – és formális következtetés, figyelem, koncentrációs képesség, stb.) • az alapkészségek – és képességek optimális szintre fejlesztése • az idegen nyelv alkalmazási szinten való elsajátítása • korszerő társadalom- és természettudományi, valamint szakmai ismeretek megalapozása, a záróvizsgákra való felkészítés • az érdeklıdés felkeltése és fenntartása az új ismeretek iránt, önképzési technikák megismertetése • életvezetési, munkavégzési, munkavállalói technikák megismerése

I.2.3. Önálló gondolkodásra, gondolkodva cselekvésre nevelés • a tanulási, tanítási folyamatnak aktív résztvevıjévé váljon minden tanuló • az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon kiemelt szerepe legyen a tanulói és oktatói kreativitásnak • eredményes tanulási módszerek megismertetése szaktantárgyanként

./.

30 • a megszerzett elméleti és gyakorlati tudás hasznosítása, önálló feladatokban /elıadások, pályázatok, versenyek, vetélkedık, köztesvizsgák / • önálló véleményalkotási képesség, a logikus érvelés fejlesztése • kritikai és alternatív gondolkodás mőködtetése

I.2.4. Színvonalas, következetes oktatás • a sikeres szakmai oktatás megalapozása, az arra képes tanulók továbbtanulásának elısegítése • a tanulók egyéni képességeinek, eltérı haladásának megfelelı oktatási módszerek alkalmazása a tanórákon, illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon • az érettségire való felkészítésben a kötelezı tantárgyakon kívül a választható tárgyak emelt szintő biztosítása • felkészítés az alapmőveltségi, valamint a köztes és szakmai vizsgákra, melynek célja a vizsgázási technikák gyakorlása, fejlesztése, a stresszhelyzet kiküszöbölése • tehetséges tanulóink felkészítése a különbözı közismereti, szakmai elméleti és gyakorlati, valamint kulturális versenyekre

I.2.5. A jelentkezı tanulók megfelelı kiválasztása • általános és középiskolai tanulmányi eredményeik, magatartásuk, szorgalmuk figyelembevételével egyéni beszélgetések, tesztek, fogalmazások formájában. / l. késıbb /

I.2.6. A harmonikus családi élet értékeinek megismertetése • • • •

a szüleikhez való kötıdés erısítése a szülıkkel való kapcsolatok szélesítése a szülıi elvárások, igények megismertetése, mely a nevelési programunk fontos része családi események, ünnepek fontossága

I.2.7. A hagyományok tisztelete, ápolása • a tanulók lakóhelyéhez, hazájához való kötıdésének erısítése, bıvítése /vetélkedık, osztály és iskolai szintő kirándulások, helytörténeti kiállítások/ • nemzeti és kisebbségi önazonosság megırzése, ápolása, erısítése; a kisebbségi hagyományok megismertetése nagyobb közösségekkel is. • tanulóink ismerjék meg a fıváros, kerületünk, iskolánk múltját, jelenét, ápolják hagyományait /állami, nemzeti, fıvárosi, kerületi, iskolai ünnepek, megmozdulások, Erzsébet Napok, gólyaavató, szalagavató bál, ballagás, tanévnyitó és -záró ünnepélyek/, aktívan vegyenek részt azokon. • ökológiai szemlélet kialakítása

I.2.8. Egészséges életmódra nevelés • az ember és a természet kölcsönös egymásrautaltságának hangsúlyozása, a civilizációs ártalmak megismertetése, az azokat megelızı tevékenységek bemutatása, • a szenvedélybetegségek megelızési módjainak megismertetése • a természeti és mesterséges környezet ápolása és megóvása • a mindennapi testedzés változatos formáinak megteremtése

./.

31

I.3.

ALKALMAZOTT ELJÁRÁSAINK ÉS ESZKÖZEINK

I.3.1. Tanórák A felsoroltak megvalósulásához hatékonyabban kell használnunk az egyes tanórák, foglalkozások, tanítás utáni programok tananyagának, tematikájának lehetıségeit. Változatos, az egyéni képességekhez igazodó, differenciált módszerekkel szükséges közvetítenünk céljainkat, a leírt alapelveknek megfelelıen bevonva a folyamatba az iskolával kapcsolatban levı munkáltatókat, szülıket is. Szükség van - az ezen feladatok ellátásában résztvevık folyamatos megbeszéléseire, az információk, tapasztalatok átadására, - a tanulók felé a mindig konkrét, egyértelmő elvárások megfogalmazására, azok következetes számonkérésére, a végrehajtás színvonalának folyamatos értékelésére, miközben fejlesztjük a tanulók önértékelését, a helyes önkép kialakulását, az egészséges önbizalmat, de mások munkájának megbecsülését is.

I.3.2. Könyvtár A tanulási technikák fejlesztésének, valamint a kommunikációs nevelésnek fontos színtere a könyvtár. Meg kell tanítanunk a tanulókat az önálló könyvtárhasználatra, hogy képesek legyenek az önálló ismeretek megszerzésére, a megszerzett információk feldolgozására, szelekciójára.

I.3.3. Idegen nyelv Európai Uniós tagságunk megkívánja, hogy minden tanulónk képes legyen idegen nyelven kommunikálni, és ismerje a szakmához szükséges szókészletet. Fel kell keltenünk érdeklıdésüket saját és más népek kultúrája iránt. Szorgalmaznunk kell a tájak, országok megismerését, és a különbözı népcsoportok kultúráinak, szokásainak megismerését, egyben megbecsülését. Ennek érdekében külföldi tanulmányi kirándulásokat szervezünk. Fontos a Goethe és az Olasz Intézettel a folyamatos kapcsolattartás.

I.3.4. Mozgáskultúra A tanulók mozgáskultúrája, testi fejlettsége különbözı. Többségük állóképessége, mozgásigénye sok kívánnivalót hagy maga után. A testnevelési foglalkozásokat, a szabadidıs sportot többségük nem kedveli. A szakmai alkalmassági követelmények alapján állóképességük fejlesztésre szorul. A mozgásra egészségük védelmében, szakmáink felnıttkori gyakorlásához, a koncentrációs készség, az akaraterı, a harmonikus mozgás, a társas kapcsolatok, a fegyelem javulása, a szabadidı hasznos eltöltése érdekében szükség van.

I.3.5. Kultúrált szórakozás A kultúrált szórakozás megszerettetése érdekében rendszeresen szervezünk csoportos színház, film, múzeum és tárlatlátogatást, szorgalmazzuk a rendszeres testmozgást - kihasználva a kondi terem adta lehetıségeket -, a kirándulásokat.

I.3.6. Klubhelyiség A klubhelyiséget funkciójának megfelelıen kívánjuk mőködtetni. A klubfoglalkozások programját a diákönkormányzat bevonásával szervezzük meg.

./.

32

I.3.7. Követelményrendszer A szülık, munkáltatók igényeit, elvárásait az iskolával szemben személyes beszélgetésekkel, vagy írásban, felmérésekkel ismerjük meg. Valamennyi fórumon abban kérjük a szülık segítségét, hogy az iskola és a család követelményrendszere közelítsen egymáshoz a jobb eredmények elérése érdekében.

I.3.8. Pénzeszközök biztosítása A megfelelı pénzeszközeinket költségvetésünk, bevételeink biztosítják. A rendelkezésre álló pénzeszközökbıl folyamatosan szépítjük iskolánkat, bıvítjük könyvtárunkat, fejlesztjük szertárainkat, szaktantermeinket. Keressük a lehetıségeket, hogy a rendelkezésre álló anyagi kereteket bıvítsük: - pályázatokkal, - a munkáltatókkal kötött együttmőködési megállapodások alapján szakképzési hozzájárulással - tantermek bérbeadásával, - önköltséges tanfolyamok indításával, - a felnıttképzés lehetıségeinek bıvítésével, - belsı jegyzetek, módszertani kiadványok megjelentetésével, forgalmazásával

I.4.

TÁRGYI ELLÁTOTTSÁG

Szakmai, biológia, kémia, történelem, szakrajz szaktantermeket, idegen nyelvi és informatikai laborokat alakítottunk ki. Célunk egy zárt tanmőhely kialakítása. A gyakorlati oktatást iskolai tanmőhelyek, valamint egy kereskedelmi oktató kabinet és egy ,elektrokozmetikai kabinet segíti.

I.5.

SZEMÉLYI ELLÁTOTTSÁG

A személyi feltételek javuló tendenciát mutatnak. Csökkent a pedagógus fluktuáció, így az egységesebb szemlélet és követelményrendszer kialakítása sem késlekedik

./.

33

Végzettség

Átlagos létszám (fı) 2007 év 37 9 7 3 3 6 23 9 1 1

Középiskolai tanár Egyéb egyetemi végzettség Általános iskolai tanár Felsıfokú, de nem pedagógus végzettség Felsıfokú végzettség Felsıfokú végzettség és mestervizsga Több diplomás Második diplomáját szerzi Szakmunkás vizsgázott Szakmunkás és mestervizsga Érettségi és szakmunkás vizsga Érettségi, szakmunkás vizsga és mestervizsg.

2

A testület ismereteit rendszeresen bıvíti. A továbbtanulók egyetemi, fıiskolai, pedagógusi, valamint szakmai továbbképzéseken, illetve mestervizsga megszerzésével bıvítik tudásukat, a továbbképzési terv szerint. Nehezíti körülményeinket, hogy szakmáinknak megfelelı elméleti képesítés egyetlen felsıfokú intézményben sem szerezhetı. A szakembernek, akibıl elméleti oktató lesz, csak önképzéssel lehet megszereznie az elvárható szakmai elméleti tudást. Minden lehetıséget meg kell ragadni a testület módszertani kultúrájának fejlesztésére, ebben a munkaközösségeknek szükséges nagyobb szerepet vállalniuk. A szakmai gyakorlati képzést külsı munkáltatók segítik. Az emberileg és szakmailag kifogásolható oktatók kiszőrése nehezen megoldható. Ebben a munkában az illetékes kamara sem tud segítséget nyújtani. Közeli terveink között szerepel a megfelelı szakmai fórumok segítségével a szakma elitjének megteremtése a gyakorlati oktatásban való aktívabb szerepvállalással.

I.6. A NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁVAL - KÜLÖNÖSEN A HELYI TANTERV ALKALMAZÁSÁVAL - KAPCSOLATOS HELYI, NEVELİTESTÜLETI DÖNTÉST KIVÁNÓ ELJÁRÁSOK RENDJE I.6.1. A tantárgyválasztás módja A szakközépiskolai tagozaton tanulók a 10. évfolyamon választhatnak tantárgyakat, a 11-12. évfolyamra, amelyek tananyaga a helyi tanterv alapján meghatározott. A kiválasztott tantárgyak óraszáma meghatározott, a jelentkezés önkéntes, de a felvállalt tantárgy tanulása a tanuló számára kötelezı. (A választás módosítására is lehetıség nyílik, a 11. évfolyam megkezdéséig.) A választáskor jelölni szükséges melyik tantárgyból kíván emelt szinten érettségi vizsgát tenni a tanuló. Tanulóink a törvényi elıírásoknak megfelelıen jelentkezhetnek a középszintő és emeltszintő érettségi vizsgára. A választható érettségi tárgyak közül a tanított szakmáknak megfelelı alapozó tantárgyakból biztosítjuk a felkészítést az emeltszintő érettségi vizsgára: biológiából, kémiából.

./.

34

I.6.2. A nyelvválasztás módja Az iskola a pályaválasztási anyagában tájékoztatja a jelentkezıket, hogy milyen idegen nyelvek tanulhatók az intézményben. Objektív adottságaink miatt nem tudjuk figyelembe venni az általános iskolai elıtanulmányokat. A leírtak miatt az iskolában mindhárom idegen nyelvet kezdı csoportokban oktatjuk .A középszinten, vagy ennél magasabb nyelvtudással rendelkezı tanulóknak idegen nyelvi szakköröket szervezünk az igényeknek megfelelıen. Az idegen nyelvi csoportok szervezése általában önkéntes alapon történik. A Fıvárosi Idegen nyelvi projekt keretében lehetıséget nyújtunk tanulóinknak, hogy heti plusz két órában bıvítsék ismereteiket angol és német nyelvbıl.

I.6.3. Tanórán kívüli foglalkozások szervezésére fordítható idıkeretek és idıarányok meghatározásának általános elvei és szempontjai A törvényben meghatározott idıhatárokon belül csoportbontásra idegen nyelv és számítástechnika tantárgyakban kerül sor. A fennmaradó óraszámokat érettségire felkészítı foglalkozásokra, szakkörökre, felzárkóztató foglalkozásokra, korrepetálásra, egyéni foglakozásra, tehetséggondozásra, mővészeti foglalkozásokra, versenyekre való felkészítésre, testedzésre, sportköri foglalkozásra használjuk fel a tanévkezdés igényeinek, és az évközi programoknak megfelelıen. (Éves munkatervben, tantárgyfelosztáson meghatározva.) A közösségi programok szervezésére fordítható idıkeret: - osztálykirándulásra évi 2 nap, - túraszakkörre havonta egy hétvége, - színházlátogatásra évi két alkalom, - múzeumlátogatásra évi két alkalom a mindenkori költségvetési lehetıségek függvényében, évenként a munkatervben tervezve. 1.7. Tanulói jogok és esélyegyenlıségek A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvételrıl, átvételrıl, a felmentésekrıl az iskola igazgatója dönt az érdekeltek meghallgatása után. A döntés közlése írásban történik az írásos kérvény kézhezvételétıl számított 10 munkanapon belül. 1.7.1. Felvétel • Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott idıben nyilvánosságra hozza. A jelentkezı tanulók elbeszélgetésen vesznek részt. Az iskola pedagógusai ennek alapján és az általános iskolai osztályzatokat figyelembe véve tesznek javaslatot a felvehetı tanulók személyére és a rangsorra vonatkozóan. A nyelvi elıkészítı osztályba jelentkezık a felvételi elbeszélgetés napján nyelvi készségfelmérı tesztet írnak az általuk tanult idegen nyelvbıl. Ennek kiértékelése után kerül sor a felvételi elbeszélgetésre.

./.

35 • • •

•

•

A tanév rendjében meghatározott felvételi idın túl jelentkezett tanulók felvételérıl az iskola igazgatója dönt, a tanuló, a gondviselı meghallgatása után, a leendı osztályfınök, szükség esetén a szaktanárok véleményének figyelembevételével. Ha a továbbhaladáshoz szükséges a különbözeti vizsga, az iskola által kijelölt vizsgaidıszakban kell teljesítenie a tanulónak. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével az igazgató dönt. Egy osztályon belül a tantárgyi csoportbontásoknál a szaktanárok meghallgatják a diákok véleményét is.

A szakképzésre való felvétel - a 10. és 12. évfolyam után saját tanulóink jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhetnek a szakképzı évfolyamra. A felvétel feltétele: eredményes végbizonyítány és egészségügyi orvosi alkalmasság. - A 10. és 12. évfolyam után új tanulók felvételi elbeszélgetés és a fenti feltételek alapján kerülhetnek be a szakképzı osztályokba. A tanmőhelybe kerülés feltétele - az a tanulónk, aki félévkor elégtelen osztályzatot kapott, nem kerülhet be a tanmőhelyi oktatásba.

1.7.2. Átlépés más oktatási intézménybe • A szülı - 18 év felett a tanuló a szülı (gondviselı ) egyetértésével - írásban nyújtja be kérvényét az igazgatóhoz. Tanköteles tanuló esetében a befogadó iskola vezetıje írásban nyilatkozik a tanuló átvételérıl. • Kilépés elıtt a tanuló leadja az iskolai tulajdont képezı könyveket, eszközöket, felszereléseket, valamint diákigazolványát. A leadás igazolásához a megfelelı aláírásokat a felelıs dolgozóktól beszerzi. 1.7.3. Átvétel iskolán belül másik osztályba • Indokolt esetben (tanulmányi elımenetelének érdekében, szakközépiskolai osztályból szakiskolai osztályba történı átvétel vagy szakiskolaiból szakközépiskolaiba történı átvétel vagy az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt) a tanuló - a szülı jóváhagyásával - kérvényt nyújt be az igazgatóhoz. Az igazgató az érintett osztályfınököknek, valamint a szaktanároknak a tantárgyi haladásra vonatkozó véleménye figyelembevételével hozza meg döntését. 1.7.4. Átvétel osztályon belül másik csoportba • Indokolt esetben a tanuló - a szülı jóváhagyásával - kérvényt nyújt be az igazgatóhoz. Az igazgató az osztályfınök és az érintett szaktanárok véleményének figyelembevételével hozza meg döntését. 1.7.5 A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai: • A felmentések csak az elméleti tárgyakra vonatkozhatnak. A szakképzési törvény szerint a szakképzı évfolyamon nem kaphat teljes felmentést a tanuló a gyakorlati foglalkozás alól. Számonkérés alóli felmentések • A beszéd-, ill. íráskészség zavar esetén a törvény lehetıvé teszi, hogy a tanuló részben vagy egészben felmentést kapjon egy vagy több tantárgyból a számonkérés alól. Erre

./.

36

• •

vonatkozó szülıi kérelmet a szakértıi véleményt mellékelve az iskola igazgatójához kell benyújtani. Az alapmőveltségi vizsgán és az érettségi vizsgán a tanuló másik tantárgyat választhat, ha a tanulót elızıleg mentesítették az érettségi tárgy tanulása alól. Szükség esetén az írásbeli beszámolót szóbelivel, illetve a szóbelit írásbelivel lehet helyettesíteni. Részleges felmentés esetén a tanulónak tudásáról számot kell adnia. A tanuló és a szülı tájékoztatását az osztályfınök végzi, és a szaktanár határozza meg annak tantárgyi tartalmát és a tantárgyi követelményeket.

A tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentések • Testnevelési óráról való felmentéshez az iskolaorvos által nyilvántartásba vett szakorvosi nyilatkozat szükséges. A gyógytestnevelésre kötelezettek kötelesek gyógytestnevelésre járni, és a foglalkozásokon való részvételt igazolni. • Sikeres elırehozott érettségi vizsga esetén a szülı írásban kérheti az adott tantárgyból a tanuló felmentését a tanítási órákról Az elırehozott érettségihez a tanulónak a középiskolai tantervi követelmények teljesítésérıl osztályozó vizsgán kell számot adni. 1.7.6. A tankötelezettség teljesítése magántanulóként • A tanuló joga, kivéve a szakképzésben résztvevı tanulót, hogy magántanuló legyen. Tanköteles korú diák esetében a szülı dönti el, hogy gyermeke iskolába járással vagy magántanulóként tesz eleget tankötelezettségének. Az iskola igazgatója a bejelentést követıen három napon belül beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. • A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a magántanulónak osztályozóvizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsga elıtt az iskola konzultációs idıt biztosít a tanulónak. A magántanuló vizsgára való felkészítésérıl a szülı, tudásának mérésérıl az iskola gondoskodik. A magántanuló a tanév/félév elején köteles a félév tananyagát, követelményét a szaktanárral egyeztetni. 1.7.7. A független vizsgabizottság elıtti vizsga • A tanuló joga, hogy kérelmére független vizsgabizottság elıtt adjon számot tudásáról. A független vizsgabizottság igénybevétele arra nyújt lehetıséget, hogy a tanuló az iskolán kívül méresse meg tudását. • Az ilyen típusú kérelmet - a hatályos jogszabályok figyelembevételével - a tanulónak írásban, a tanév illetve a félév vége elıtt legalább 30 nappal kell benyújtania az iskola igazgatójához. • A tanuló a félévi/évvégi bizonyítvány kézhezvételétıl számított 15 napon belül kérvényezheti, hogy független vizsgabizottság elıtt javítóvizsgát tehessen. • A független vizsgabizottság elıtt letehetı vizsgát az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont szervezi. Az iskola igazgatója a hozzá benyújtott kérvényeket oda továbbítja. 1.7.8. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések Az óratervben szereplı kötelezı és kötelezıen választható tanórák • Az iskolába történı jelentkezéskor a tanulók képzési-oktatási profilt választanak, és ez egyben a kötelezıen választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. A

./.

37

•

képzési jellegnek megfelelı óratervrıl a tanulókat és a szülıket tájékoztatjuk a felvételi eljárás keretén belül, illetve a beiratkozás utáni elsı szülıi értekezleten. Az idegen nyelv választása a 9. szakközépiskolai és a 11. és 13. szakképzı osztályban beiratkozáskor történik. Az ötéves nyelvi elıkészítı osztályban a második idegen nyelv választása a 9. évfolyam végén lehetséges. A választható idegen nyelvek: angol, német, olasz. A szakközépiskolai képzés a 12. ill. 13. évfolyamon érettségivel zárul. A szakiskolai képzés keretében a 10. évfolyam után fodrász vagy élelmiszer- és vegyiáru kereskedıi szakképesítést választhatnak tanulóink. Az érettségizett tanulók fodrász , élelmiszer- és vegyiáru kereskedı vagy kozmetikus szakképesítésre jelentkezhetnek. A 11., 12., 13. évfolyamon közép- vagy emelt szintő érettségi vizsgára készítjük fel tanulóinkat.

Az óratervben szereplı szabadon választható tanórák • Az osztályfınök minden év április 15 -ig tájékoztatja a diákokat a választható tantárgyakról. • A tanuló május 20-ig írásban adhatja le jelentkezését, megjelölve a tantárgyakat és a felkészítés szintjét. • A tanuló május 31-ig módosíthatja választását az igények összesítése után és az iskola javaslata ismeretében. • A jelentkezés egy tanévre szól, indokolt esetben módosítást, a foglalkozásokról felmentést az iskola igazgatója adhat. A felmentést, módosítást írásban kell kémi. 1.7.9. A tanórán kívüli foglalkozások • A tanulók diákköröket (szakkörök, érdeklıdési körök, önképzı körök, énekkar stb.) alakíthatnak. A diákkör megalakításának feltétele az, hogy létszáma elérje a tíz fıt, s tevékenysége illeszkedjen az iskola hatályos nevelési-pedagógiai programjához. Ha a foglalkozáson résztvevık száma tartósan 5 alá csökken, a diákkör automatikusan megszőnik. A diákkörök szakmai irányítását az igazgató engedélyével a DÖK kérése alapján pedagógus, vagy külsı szakember láthatja el. • Az iskola a diákok javaslatát figyelembe véve kezdeményezi diákkörök, sportköri foglalkozások mőködését. Jelentkezni lehet a foglakozást vezetı szaktanárnál a tanév elején szept. 15-ig. • A jelentkezés egy tanévre szól, indokolt esetben a foglalkozásokról felmentést írásbeli kérelemre az iskola igazgatója adhat. 1.7.10. Egyéb rendelkezések • A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Csak az adott tanév kezdetétıl érvényesíthetı az új tanulók választójoga és egyetértési joga. • A szülık beiratkozáskor adatlapot töltenek ki, ennek alapján az iskola elkészíti a tanulói nyilvántartást. Ha a nyilvántartott személyes adatokban változás történik, a tanuló köteles osztályfınökének jelenteni, aki továbbítja a titkárságra. Az osztályfınök minden tanévben szeptember 20-ig egyezteti a tanulói adatokat a nyilvántartás felelıs vezetıjével. A tanuló személyes adatainak törlését, helyesbítését az iskola igazgatójától írásban kérheti. Az iskola az adatokat az adatvédelmi rendelkezések betartásával kezeli.

./.

38 •

•

•

• •

•

•

A tanulmányaiban hátránnyal rendelkezı tanuló ill. lassabb ütemben haladó tanuló felzárkóztató foglalkozáson vehet részt. Jelentkezni szeptember 15-ig lehet a szaktanárnál. Szükség esetén év közben is igényelhetı a segítség a szaktanárral és az osztályfınökkel történı egyeztetés után. A részvétel kötelezı érvényő a jelentkezési feltételben meghatározott idıtartamra. A jelentkezés önkéntes, írásban történik a szülı egyetértésével. Tanulószobai és kollégiumi felvételi kérelmek elbírálásának rendje - A tanulószoba megszervezésének célja a tanulók felzárkóztatásának segítése, hátrányaik leküzdésében való segítés, egészséges életmódra nevelés. - A tanulóknak írásban kell jelentkezni a szülı illetve a gondviselı nyilatkozatával együtt, a 9. osztályos tanulóknak beiratkozáskor, a 10. osztályos tanulóknak június 30-ig. - Az iskola legkésıbb szeptember 10-ig tájékozatja tanulóit, a szülıket a kérvények elbírálásáról. - Kötelezıen ajánlott mindazon tanulók részére a tanulószobai tevékenységen való részvétel, akik évet ismételnek, vagy nagyon gyenge általános iskolai eredménnyel jöttek iskolánkba. - A 9. évfolyamon két alkalommal kell arról értesíteni a szülıt, hogy gyermeke számára a felzárkóztatás érdekében a tanulószobai tevékenység ajánlott, elıször a szeptemberi felmérések eredményének tükrében, másodszor a félévi eredmények ismeretében. - Tanulószobai tevékenység szervezése a magyar nyelv és irodalom, matematika, biológia és a kémia tantárgyak elsajátításához nyújt segítséget. Amennyiben legalább nyolc szülı valamely másik tárgy elsajátításához, felzárkóztatásához kéri segítségünket, akkor az iskola lehetıségeihez mérten megszervezi a felzárkóztató tevékenységet. - A tanulók számára térítés mellett az ebédet biztosítjuk. A tanulónak joga van különbözı szabadidıs programokon, pályázatokon, sport és tanulmányi versenyeken részt venni. Ezekrıl a szaktanároktól, osztályfınököktıl és az iskolai hirdetıtáblákról értesülhet. Az évi szokásos versenyek, pályázatok idıpontját az iskola munkaterve tartalmazza. Jelentkezni a kiírásban meghatározottak szerint lehet az illetékes tanárnál. Az iskolai munkatervet elfogadása elıtt a diákönkormányzat véleményezi. A szolgáltatóipar és a kereskedelem számára képezünk szakembereket. Tanulóink nem állítanak elı elidegenítésre kerülı termékeket. A tanuló hozzájuthat a tanulmányaihoz szükséges információkhoz. Használhatja a könyvtárban megtalálható dokumentumokat. Kiemelten a Pedagógiai programot, a Minıségbiztosítási programot, valamint a könyvtárban megtalálható felsıoktatási kiadványokat. A továbbtanulással kapcsolatban a tájékoztatási feladattal megbízott pedagógushoz, osztályfınökhöz fordulhat kérdéseivel. Az iskola támogatja a vendégtanulói jogviszony létesítését. Minden év májusában az osztályfınök és a szaktanárok felmérik, hogy ki milyen tantárgyból és milyen szinten kíván érettségi vizsgát tenni. Ha az emelt szintő érettségi vizsgára történı felkészítés csak másik iskolában oldható meg, akkor az igazgató tájékoztatja a szülıket, és igény esetén közremőködik a vendégtanulói jogviszony létrehozásában. Az igényt a tanév végéig írásban kell benyújtani. Kollégiumi elhelyezés szabályai - Ha a tanuló vagy szülı (gondviselı) az iskolához fordul azzal a kéréssel, hogy a tanuló részére kollégiumi elhelyezést biztosítson, akkor az iskola nevelési- és

./.

39

-

II.

szakmai igazgatóhelyettese, ifjúságvédelmi felelıse és a tanuló osztályfınöke segít a kollégiumi elhelyezésben. A kiskorú tanuló szülıjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni a kollégiumi döntéshez, a kollégiumi tagsági viszony keletkezéséhez, megszüntetéséhez.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Célunk: határozott életcélú, szakmailag képzett, a pozitív értékekért cselekedni tudó személyiség kialakítása, aki olyan életvezetésre képes, amely a társadalom számára hasznos, egyénileg értékes, a megélhetést polgári igények szerint biztosítja.

II.1. -

Az esélyegyenlıséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetıségeit, érdeklıdését figyelembe vevı nevelés, oktatás kialakítása. Olyan iskolai élet megszervezése és mőködtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, és amelyben szükségletei megvalósulnak. Olyan egyértelmő elvárások és feladatok megfogalmazása, melyek párosulnak a tanulói személyiség méltóságának és önállóságának tiszteletben tartásával. A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése.

II.2. -

FELADATUNK

AZ ÉRTÉKEK EGYENSÚLYÁNAK KIALAKÍTÁSA

a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke) az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önmővelés, stb.) a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia, stb.) a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség, stb.) a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei, stb.) a szakmai, munkáltatói testület által feltételezett személyiségjegyek kialakítása, erısítése (pl.: az összehangolt munkavégzés képessége)

III. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az a feladat, amely az egyén és társadalom közötti kapcsolatot alakítja ki. Az iskola a társadalom és a gazdaság igényeit, értékeit közvetíti. A közösségteremtés közös cselekvésekben, a célok közös megfogalmazásában valósul meg.

III.1. -

A KÖZÖS CSELEKVÉS SZÍNTEREI

a tanórák, foglalkozások, győlések, közös beszélgetések, véleménycsere, vita, az egyes csoportok, amelyek hosszabb idıre, vagy alkalmilag szervezıdnek, az egyes csoportok közötti versenyek egymás segítése, szolidaritás, az empátia fejlesztése egymás iránt, konfliktus kezelés, dicséret, elmarasztalás közösségfejlesztı ereje,

./.

40 -

közös rendezvények, élmények és értékelésük, szituációs játékok

III.2. A KÖZÖSSÉGI NEVELÉSHEZ SZÜKSÉGES TÉNYEZİK -

a hon, népismeret, lokális ismeretek, információs csatornák kiépítése a tanulók nyitottsága a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások megismerése iránt, a különbözıségek megértése, tisztelete - a tanulók aktív részvétele a helyi értékek megırzésében, fejlesztésében - személyes tapasztalatszerzés az együttmőködések elınyeirıl, a konfliktus-kezelési módok ismerete saját környezetben - a kommunikációs kultúra , az önálló véleményalkotás, /a formálás és kifejezés megismerése, érvek, ellenérvek értelmezése, viták etikájának kialakítása a fentiek szerint /, - a sérült, beteg, fogyatékos embertársak elfogadása, megértése, segítése. - osztálytudat fejlesztése, egymásra figyelés, - érzelmi kötıdés, felelısségtudat kialakítása, A fentieket minden iskolai programba be kell építeni.

./.

41

III.3. -

TEVÉKENYSÉGEK

csoportfoglalkozások a tanórákon és a tanórákon kívül, közös programok szervezése: ünnepségek kirándulások, múzeum, színház, film, könyvtár látogatás osztály, évfolyam, iskolai szinten, tantárgyi, kulturális és mőveltségi versenyek szervezése, rendezése sportprogramokon való aktív részvétel. /iskolanap, Kihívás Napja, fıvárosi versenyek /

III.4. -

PEDAGÓGIAI TERVEZÉS, TÁMOGATÁS

osztályfınöki és tantárgyi tanmenetekben, iskolai munkatervben a diák-önkormányzati programokban az iskolai költségvetésben, illetve pályázatok útján.

Az erdei iskola szervezése, és a tanórán kívüli, de az oktatási folyamatba illesztett tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások a fenntartóra többletterhet nem rónak.

IV. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG IV.1. DIAGNOSZTIZÁLÁS, SZŐRÉS, EGYÜTTMŐKÖDÉS A SIKER ÉRDEKÉBEN A SZAKEMBEREKKEL ÉS KORTÁRSAKKAL IV.1.1.

Diagnosztizálás

A diagnosztizáláshoz a beilleszkedési problémákkal, a magatartási zavarokkal küszködık viselkedésének okait szükséges megismernünk. Ezen értjük a családi, baráti háttér, tanulási technikák, a tanuló és a család értékrendjének, életmódjának megismerését, a viselkedési motivációk feltárását a tanulókkal történı egyéni és csoportos beszélgetések kapcsán. Ehhez szükséges a szülık, kollégák tapasztalatainak megismerése, ha kell szakértıi vélemények beszerzése is.

IV.1.2.

Egyéni program

A tünetek ismeretében az osztályfınöknek, de az osztályban tanítóknak is egyénre szabott programot kell összeállítania a sikeres pedagógiai munkához. A program tartalmáról direkt, vagy indirekt módon az érintettet vagy szüleit is tájékoztatni kell. Akkor vagyunk sikeresek, ha a program megvalósításában az érintett is aktívan részt vesz. Az eredményeket, kudarcokat folyamatosan meg kell beszélni. Egyértelmően kell megfogalmazni a tanulókkal szembeni elvárásokat, amelyeknek a tanuló és szülei számára elfogadhatóknak, méltányosaknak kell lenniük, azok megvalósulását számon kell kérni. Minden eredmény alapja a személyre szabott követelménytámasztás, annak számonkérése és a szeretetteljes, egymást tisztelı kapcsolat kialakítása.

./.

42

IV.1.3.

Résztvevık

Az eredmény eléréséhez a tanulóval kapcsolatban lévı kollégák, oktatók, kortárs csoportok segítségét is igénybe kell venni, tapasztalataikra építeni szükséges. Ha az eredmény elmarad, segítségül kell hívni a munkához az ifjúságvédelmi megbízottat, a nevelési tanácsadót, a mentálhigiénés szakembert. Az intézkedésekrıl tájékoztatni kell a területért felelıs igazgatóhelyettest. Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, vagy magatartási rendellenességgel küzd, a nevelési tanácsadónak kell döntenie.

IV.1.4.

Vizsgák

A tanulónak a szakemberek döntése alapján vizsgákon /pl. köztes vizsga, osztályozó vizsga, záróvizsga / biztosítani kell a hosszabb felkészülési idıt, esetleg segédeszközök alkalmazását az írásbeli vizsgákon, vagy az írásbeli vizsga kiváltását szóbeli vizsgával és fordítva (Közoktatási tv. szerint). A felkészüléshez az egyéni fejlesztési terv alapján az egyéni foglalkozásokat biztosítjuk. Az eredményesség érdekében mód van a tanuló mentesítésére az értékelés és minısítés alól egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl, kivéve a szakmai tantárgyakat, a mentesítésben leírtak szerint.

IV.2.

MENTESÍTÉSEK

Az igazgató - kiskorú tanulónál a gondviselı, nagykorú tanuló esetében pedig személyes kérelemre - felmentést adhat a rendszeres óralátogatások alól, valamint az egyéb kötelezettségek alól, részletesen: - az oktatásról való távolmaradás határozatlan ideig, a tanév végéig (évhalasztó) - magántanulói státusz /szakképzésben nem adható meg/ - az oktatásról való távolmaradás határozott ideig, de legfeljebb öt tanítási napig - az egyes tantárgyak tanulása alóli felmentés, a mentesség alapja az Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye. - térítési díj, tandíj fizetési kötelezettség. A kérelemhez csatolni szükséges a kérelmet alátámasztó dokumentumokat, valamint az osztályfınök, a munkáltató javaslatát.

V.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG

KIBONTAKOZTATÁSÁT

A tehetségkutatás folyamatában keressük azokat a tanulókat, akikben egy megadott területen átlagon felüli képesség erıs belsı motivációval és kreativitással párosul.

V.1.

TANÓRA

Ezek fı színtere a tanórai és gyakorlati oktatás. Külön feladatokat adunk a tehetséges tanulók számára, vagy a csoportbontást, mint a tehetséges tanulókkal való bánásmód egyik formáját alkalmazzuk.

V.2.

TANÓRÁN KÍVÜLI

Tanórán kívüli lehetıséget adnak a tehetségek és képességek kibontakoztatására: - a szakkörök - tantárgyi, tanulmányi versenyek (iskolai, budapesti, országos)

./.

43 - kulturális versenyek, seregszemlék (pl.: szavalóversenyek, Szép magyar beszéd, stb.) - szakmai versenyek, bemutatók (iskolai, budapesti, országos)

V.3.

KÜLSİ SZERVEZETEK

Külsı szervezetekkel (fodrászok, kozmetikusok) való együttmőködésünket a szakmailag tehetséges tanulók felfedezésében, s a szakmai versenyekre való felkészítésükben kamatoztatjuk, ami tovább erısíti partnerkapcsolatainkat.

V.4.

NYOMONKÖVETÉS

A nyomonkövetés jelenleg a szakmai téren tehetséges tanulóink esetében valósul meg, mivel tanulmányaik befejezését követıen is aktív résztvevıi a versenyeknek, így fejlıdésükrıl, sikereikrıl személyesen gyızıdhetünk meg.

V.5.

EGYÉNI FOGLALKOZÁSOK

A Kt. 52§ 11 C. pontja keretein belül szükség szerint 1-3 tanulónként, tantárgyanként, évfolyamonként heti egy órában foglalkozást biztosítunk a tehetséges tanulók fejlesztése céljából.

VI. A GYERMEKÉS KAPCSOLATOS FELADATOK

IFJÚSÁGVÉDELEMMEL

Alapkövetelmény: hogy mindenki részére egyenlı eséllyel biztosítsuk a fejlıdéshez szükséges feltételeket ahhoz, hogy a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa. Ez átfogja: - a teljes pedagógiai munkát - a teljes oktató- és nevelımunkát - magába foglalja a családdal, szülıkkel való kapcsolattartás teljes rendszerét, - körébe tartozik a tanulói szakmai szervezetek, valamint diákönkormányzat segítése. Segítségünkre van: - ifjúságvédelmi felelıs, - iskolapszichológus - számítógépes szoftverek - továbbképzések A gyermek és ifjúságvédelmi ellátás felelıse az iskola igazgatója, az operatív munka irányítása az igazgatóhelyettes, míg a közvetlen munkavégzés az osztályfınökök segítségével a gyermek és ifjúságvédelmi munkakörrel megbízott tanár feladata.

VI.1.

SZŐRÉS

Az osztályfınökök a tanév elején – az érvényben lévı jogszabályok értelmében elkészítik osztályuk „helyzetelemzését”, összegyőjtik az egyes tanulókra vonatkozó információkat, kiszőrik a hátrányos és veszélyeztetett helyzető tanulókat, az ifjúságvédelmi megbízottal megbeszélik a teendıket, s az év során folyamatosan figyelemmel kísérik ezeket a tanulókat. Személyes beszélgetések, a szülı behívása, családlátogatás képezi az elsı lépéseket.

./.

44

VI.2.

PREVENCIÓ

Érdemben a megelızı tevékenységet már a tanulók beiratkozásával egyidejőleg megkezdjük. Ekkor már többen kérik az ingyenes tankönyvhasználatot, kérik az ebédhozzájárulási lehetıséget. A napi több órás utazási körülmények miatt felajánljuk a tanulószobai lehetıséget. Az egészségileg problémás gyerekeket az iskolaorvoshoz küldjük a nagyobb baj megelızése érdekében; gyermekotthonos, kollégista tanuló esetében felvesszük a kapcsolatot az otthon igazgatójával.

VI.3.

EGYÜTTMŐKÖDÉS KÜLSİ SZERVEZETEKKEL

Problémás tanulók esetében a Családsegítı vagy Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulunk. Tanulói elhelyezés ügyében esetenként kérjük kollégiumi igazgatók segítségét is.

VI.4.

JUTTATÁSOK ELOSZTÁSÁNAK ALAPELVEI

A tanuló joga, hogy az iskolai életével összefüggı kiadások mérsékléséhez (pl.: tankönyv, osztálykirándulás, stb.) szociális segélyt, támogatást kaphasson, ha ezt családi helyzete indokolttá teszi.

VII. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM VII.1. DIAGNOSZTIZÁLÁS A tanév elején minden évfolyam minden osztályában felmérések keretében szőrjük ki az alapvetı ismeretek hiányával küszködı tanulókat. Ez a felmérés a 9. évfolyamon átfogó jellegő. Itt az ismeretek felelevenítésén, alkalmazásán túl a szövegértésrıl, a lényegkiemelési képességrıl, az írás, olvasás, számolási készségrıl is képet kapunk.

VII.2. EGYÉNI FELZÁRKÓZTATÁS A felzárkózató foglalkozások legfontosabb feladata: - az alapkészségek és képességek optimalizálása, mely megteremti a további tanulás, ismeretszerzés feltételeit, - a továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi minimum elsajátíttatása. Felzárkóztató foglalkozásokon tartunk: - annak a tanulónak, akinek a Nevelési Tanácsadó, vagy az Országos Szakértıi és Rehabilitációs bizottság javasolja. - azoknak, akiknek tanulmányi kötelezettségeik elmulasztása miatt évet kell ismételniük. A helyzetfelmérést követıen a felzárkóztatást elısegítjük - a tanmenetekben rögzített ismétlı, gyakorló órák sorának beiktatásával, - a tanulószoba nyújtotta lehetıségek kihasználásával. - a Ktv. alapján korrepetálások megszervezésével, ahol lehetıség van a felzárkóztatás ütemének egyénhez való igazítására. (A felzárkóztatásra, mint nem kötelezı tanórai foglalkozásra, a heti kötelezı óraszám: 9-10. évfolyamon 45%-a

./.

45 11-13. évfolyamon 60%-a a szakképzésben 5%-a a Kt. 52§ 11 C. pontja alapján 12% - áll rendelkezésre.) Ennek felhasználásáról minden tanévben a nevelıtestület dönt, döntését az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban rögzíti.

VII.3. SZERVEZÉS A felzárkóztatásra szoruló tanulók ellenırzıjébe az osztályfınök beíratja a tanulószobai elfoglaltság rendjét, a szaktanárok pedig az egyes korrepetálások idıpontját. Az osztályfınökök és a szaktanárok a szülıi értekezleten, az össztanári fogadóórán is hangsúlyozzák a korrepetálások fontosságát a felzárkóztatás sikere érdekében. Ha a tanköteles tanuló a tanulmányi követelmények nem teljesítés miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, lehetıvé tesszük számára, hogy az adott tantárgy(ak)ból heti két alkalommal egyéni foglalkozáson is részt vegyen. Ez a tanuló részérıl nem kötelezı, de a lehetıségrıl mind a tanulót, mind a szülıt értesítjük.

VII.4. TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS A felzárkóztatás egyik hatékony formája, amelyben differenciált feladatjelöléssel segítjük elı az ismeretszerzést, illetve az ismeretek megszilárdítását.

VIII. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK VIII.1. HELYZETFELMÉRÉS A tanév elején megtörténik a jogszabályban meghatározott feltételek mellett a szociálisan hátrányos helyzető tanulók felmérése.

VIII.2. SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG A tanuló eredményes tanulmányi munkája érdekében biztosítjuk a tanulószobai, korrepetálási lehetıséget, s egyedi esetekben a kollégiumi elhelyezést is.

VIII.3. KÜLSİ KAPCSOLATOK A szociális hátrányból fakadóan a lakhely szerinti önkormányzat gyermekjóléti szolgálatával lépünk kapcsolatba, s értesítenek bennünket, ha a tanuló részére rendszeres vagy alkalmi segélyt adnak, illetve a segély további folyósítását megszüntetik.

VIII.4. ANYAGI HÁTTÉR Az anyagi hátteret a diákszociális alap és az ingyenes tankönyvhasználat lehetısége jelenti, amely még kiegészül pályázatokkal nyert lehetıségekkel (pl.: kirándulás támogatására, rendezvényszervezésre, ruhakölcsönzésre, stb.)

IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE -

A hátrányos helyzető, tanulási kudarcokkal, beilleszkedési zavarokkal, magatartási problémákkal küzdı tanulókkal való foglalkozáshoz módszertani útmutatók, feladat győjtemények

./.

46 -

iskolarádió, iskolaújság, hordozható színpad iskolai sportudvar valamennyi tanterembe számítógép /30 db/ internet bevezetése a tantermekbe, könyvtárba fénymásoló a könyvtárba

A felszerelések és eszközök jegyzéke Lásd: II. kötet

X.

A SZÜLİ, A TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI

Az iskolában folyó nevelı - oktató munka sikerének alapfeltétele a szülık és tanulók együttmőködése az iskolai és kollégiumi pedagógusokkal. Iskolánkban kevés kollégiumi tanuló van. Adott esetben a kollégiumi nevelıtanárral az osztályfınök és az ifjúságvédelmi felelıs tartja a kapcsolatot. Így esetünkben a kapcsolattartás a szülıre, tanulóra és az iskola tanáraira korlátozódik.

X.1.

SZÜLİKKEL

A szülıkkel való kapcsolattartás szóban vagy írásban történik, ennek formái: - szülıi értekezletek, rendkívüli szülıi értekezlet - össztanári fogadóórák - egyéni fogadóórák /igazgatói is/ - telefonos kapcsolat - ellenırzı könyv útján - levél útján Az iskola Szülıi Közössége – mely az osztályok 2-3 fıs szülıi közösségébıl áll – szintén lehetıséget biztosít a kapcsolattartásra és véleménynyilvánításra. Egy tanévben legalább két alkalommal ülésezik, s megvitatja az iskolát és a diákokat érintı kérdéseket. Az ülésrıl jegyzıkönyv készül. Képviselıik részt vesznek a nevelıtestületi értekezleteken. Jogaikat a törvényben leírt módon gyakorolják. A szülıi közösség jogköre: Figyelemmel kíséri - a tanulói jogok érvényesülését, - a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelıtestületet és a fenntartót. Meghatározhatja a legmagasabb összeget a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához. Ragaszkodunk a szülıi jelenléthez és vélemény-nyilvánításhoz a tanulók fegyelmi tárgyalásán is. A jövıben nem annyira a szülıkkel való együttmőködés lehetıségeinek a számát akarjuk gyarapítani, hanem a szülık érdeklıdését fokozni egyrészt saját gyermekük, másrészt az iskola iránt.

./.

47

X.2.

TANULÓKKAL

-

A tanulókkal való kapcsolattartás és véleménynyilvánítás lehetısége adott, s beépült az iskola életének gyakorlati mindennapjaiba. A tanulók élhetnek jogaikkal, ennek formáit a Házirend tartalmazza.

-

Az iskola vezetısége elsısorban a Diákönkormányzaton keresztül tartja a kapcsolatot az iskola tanulóival.

Az iskolai Diákönkormányzat – amely a tanulók érdekképviseletére és jogaik közösségi gyakorlására alakult – tevékenységével átfogja a tanulókat érintı valamennyi kérdést. - Élhetnek egyetértési, véleményezési és javaslattevı jogkörükkel; - Részt vehetnek és véleményt nyilváníthatnak képviselıik útján a nevelési értekezleteken a diákságot érintı kérdésekben. - Döntenek tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról. -

Az évi diákközgyőlésen, melyen az intézet dolgozói is részt vesznek, a diákküldöttek felvetik gondjaikat, problémáikat, kérdéseket intéznek az iskola igazgatójához, melyekre 30 napon belül választ kell kapniuk. - Véleményezési szerepük van a tanulók szociális juttatásában, jutalmazásában, az Iskoladíj odaítélésében, s a fegyelmi tárgyaláson is képviseltetik magukat. - A Diákönkormányzat munkáját a tantestület egy tagja segíti, s a háttérben ott állnak segítıként az osztályfınökök is. A jövıben a tanulói aktivitás fokozásával azt kell elérnünk, hogy a kapcsolattartás erısödjön, az iskola színvonalának emelkedése közös igény legyen.

X.3.

TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

A pedagógust és a nevelı - oktató munkát közvetlenül segítı alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és a családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetıen, amelyrıl a hivatásának ellátása során szerzett tudomást.

XI. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM XI.1. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM CÉLJA -

Minden rendelkezésre álló módszerrel elısegíteni a tanulók egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.

-

Együttmőködést alakítani ki a pedagógusok, az egészségügyi szakemberek, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülık és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani. Segíteni a diákok egészségének megırzését, egészségtudatos viselkedés kialakítását. A tanulók egészségük megırzése és védelme érdekében korszerő ismeretekkel rendelkezzenek és azokat alkalmazni is tudják.

-

./.

48

XI.2. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK KIEMELT FELADATAI: A tanulók korszerő ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megırzése és védelmi érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat a tanulók az életkoruknak megfelelı szinten. A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak az egészség megırzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: − a táplálkozás − az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás − a családi és kortárskapcsolatok − az aktív életmód, a sport − a személyes higiénia − a szexuális fejlıdés Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

XI.3. -

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegırzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás és a tanulás technikái, az idıvel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentısége, a szabadidı hasznos eltöltése.

XI.4. -

TEVÉKENYSÉGI FORMÁK

A rendszeres testedzés lehetıségeinek biztosítása: testnevelés órákon, túraszakkör kirándulásain, a kihívás napja sportrendezvényein. A szaktantárgyi és az osztályfınöki órákon történı témafeldolgozások a tanmeneteknek megfelelıen. Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, pályázatok, kiállítás látogatások, stb.

XI.5. -

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI

A MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLİI

a tantestület a szakszolgálatok szakemberei a szülık a tanulók

./.

49

XI.6.

AZ ISKOLA DROGSTRATÉGIÁJA

Iskolánk célja, hogy olyan egészséges fiatalokat neveljen, akik az életben felelısségteljes döntéseket tudnak hozni a saját életükkel, életmódjukkal kapcsolatban (a megfelelı információk birtokában); képesek a szenvedélybetegségek megelızésére, leküzdésére. Célunk, hogy diákjainkban kialakuljon a „nemet mondás”, „segítségkérés” és a „segítségnyújtás” tudatos készsége. Intézményünk nagy hangsúlyt fektet az elsıdleges prevencióra. Ez nem csak iskolánk, hanem a család, a baráti környezet és a társadalom feladata is. Tantestületünk fontosnak tartja, hogy kialakuljon a megfelelı egyensúly az összes színtér között, ezért olyan feladatokat is ellátunk, melyek támogatják a többi színteret és azok pozitív nevelı hatásait erısíti. (kortársképzés, szülıi fórum, szülıi értekezlet…) Célunk, hogy minél szélesebb körő, pontos, jól megfogalmazott ismeretanyagot adjunk át, illetve képessé tegyük diákjainkat arra, hogy a döntésükhöz szükséges információk megszerzésére több csatornából is képesek legyenek. Fontosnak tartjuk, hogy készség szinten kialakuljon bennük a számukra nem megfelelı helyzetekben a „nemet mondás”; a nem megoldható, nehezen feldolgozható helyzetekben a ”segítségkérés” képessége, valamint a nehéz helyzetbe került társaikkal szembeni segítségnyújtás. Célunk, hogy igény alakuljon ki diákjainkban az értelmes, tartalmas szabadidıs tevékenységek őzésére, fejlıdjön a szabadidıs kultúrájuk. Az iskolai Drogstratégia Célja: • • • • • • •

Elsıdleges megelızés, Felvilágosítás, Tudatos viselkedés kialakítása, Szemléletalakítás önismeretre alapozva, Egészségmegırzı életmód és életszemlélet formálása, A legális és az illegális drogok megismerése, A droghasználat jogi következményeinek megismertetése, nem csak a diákokkal, de a pedagógusokkal és a szülıkkel is.

Törekvések: • • • •

Az iskolapszichológus bevonása a drogprevenciós programba, A Gyermekjóléti Szolgálatok, valamint a Nevelési Tanácsadók munkatársaival való további együttmőködés a kiskorú és a már nagykorú tanulók érdekeinek védelmében, Szülıkkel való szorosabb kapcsolattartás és együttmőködés megvalósítása, Szakoktatók bevonása a megelızési tevékenységbe,

./.

50 • •

További szoros együttmőködés és folyamatos kapcsolattartás a KÉK PONT Drogkonzultációs Központ szakembereivel, Intézkedési terv elkészítése, melyben a lehetséges helyzetekben követendı intézkedések menetét rögzítenénk.

A célok megvalósításának színterei: •

A tanulók körében: o Tanítási órák keretén belül
Szaktárgyi órák keretében, pl: biológia, kémia, egészségtan
Osztályfınöki órákon, pl: osztályfınök által levezényelt beszélgetések, védını által tartott felvilágosító elıadások, külsıs elıadók bevonásával tartott elıadások o Tanítási órán kívül, a szabadidı hasznos eltöltésére irányuló foglalkozásokkal
Filmklub- a problémakört feldolgozó filmek megtekintésével, megbeszélésével,
Rendszeres sportfoglalkozások, pl: aerobic, kosárlabda, röplabda, labdarúgás,
Sportversenyek,
Sporttáborok, pl: vízitábor, sítábor,
Diákönkormányzati gólya tábor- az egyéb programok mellett önismereti fejlesztı foglalkozásokkal az ifjúságvédelmi felelıs, az iskolapszichológus és a KÉK PONT munkatársainak bevonásával,
Hagyományos iskolai rendezvények, versenyek, pl: Erzsébet Napok, Vidám Iskolanap, Kihívás Napja,
Színjátszókör- szituációs játékokkal, helyzetgyakorlatokkal,
Iskolarádió, iskolaújság- a diákokat foglalkoztató témákban,
Túraszakkör,
Kézmőves szakkör,
Boszorkánykonyha,
Énekkar,
Nyelvi szakkörök,
Mentálhigiénés tanácsadás- az iskolapszichológus segítségével egyéni problémák feltárása, megoldása,
Könyvtár- önálló ismeretszerzés céljából
Kortársképzés- a PINCE Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda képzésének keretében

•

A szülık körében: o Folyamatos tájékoztatás, nem csak a tanulók tanulmányi elımenetelérıl, de a viselkedési problémákról is- osztályfınök, szaktanárok, ifjúságvédelmi felelıs- ellenırzı könyvben, levélben, vagy telefonon, o Egyéni, személyes megbeszélések, o Tematikus szülıi értekezletek szervezése, ahol külsı szakemberek tartanak tájékoztatást a szülıknek, o Szülık bevonása iskolai programok szervezésébe és lebonyolításába, a bizalom erısítése érdekében, o Iskolai nyílt nap szülık részvételével.

./.

51

•

A pedagógusok körében: o o o o

Belsı tréningek szervezése a módszertani kultúra fejlesztése céljából, Belsı használatra módszertani győjtemény készítése, Akkreditált továbbképzéseken való részvétel Témanap szervezése külsı elıadó felkérésével.

A megvalósítást segítı személyek, szervezetek: • • •

A nevelıtestület, Az ifjúságvédelmi felelıs, Drogmegelızéssel foglalkozó szakmai szervezet- KÉK PONT Drogkonzultációs Központ, • XX. Kerületi Rendırkapitányság, • Gyermekjóléti Szolgálatok, • Nevelési Tanácsadók, Iskolaorvosi egészségügyi szolgálat.

XI.7. KAPCSOLAT AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI HÁLÓZATTAL A)

Az osztályfınöki órákon tartott elıadások tematikája:

Fizikai aktivitás szerepe Táplálkozás

Higiénia

Teendık betegség esetén

EGÉSZSÉGES ÉLETRE NEVELÉS Aktív pihenés, kirándulás, sportolás Rendszeres Só- és zsírszegény, vitamin és ásványi anyagban dús Elhízás – mediterrán diéta Hibás fogyókúra és következményei Test- és fogápolás Környezeti higiénia Öltözködés Lázmérés, lázcsillapítás Gyomorrontás, hasmenés, hányás Görcsös állapotok Szédülés SZEXUÁLIS MAGATARTÁS

Testi és pszichés érettség Párválasztás

Családi életre nevelés A legális drogok

Önismeret- társismeret Udvarlási szokások Biztonságos szex A felelısségteljes magatartás hiányának következményei – nemi betegségek, AIDS, abortusz, nem kívánt terhesség Családon belüli erıszak és jelzési lehetıségek RIZIKÓMAGATARTÁS Dohányzás, alkohol, kávé

./.

52 Stresszes életmód

Bizonytalanság – teljesítménykényszer – rohanó világ Munkahelymegtartás Családfenntartás A fiatalok szabadidıs Legális és illegális drogok és hatásaik szokásai, szórakozási Megváltozott szexuális magatartásformák lehetıségek veszélyei Csoportos garázdaság Egyéb kihatás az egészségre B) Iskolaorvosi vizsgálatok - a tanulók testi fejlıdésének egészségi állapotának felmérése és nyomon követése - 9-12. évfolyamokon osztályszőrések évente egy alkalommal, amely belgyógyászati szőrıvizsgálat és magában foglalja: magasságmérést, testsúlymérést, vérnyomásmérést, statikai állapot felmérését, gerincoszlop vizsgálatát, szív vizsgálatát. - 9-11. évfolyamokon szemészeti szőrés és hallásszőrés egészíti ki a vizsgálatokat. - A belgyógyászati szőrıvizsgálat alkalmával felmérik a dohányzási szokásokat, a táplálkozási szokásokat, felhívják a figyelmet a here és a mell önvizsgálatára, a fogamzásgátlás jelentıségére és lehetıségeire. - Szakmai pályaalkalmassági vizsgálat a 10. évfolyam végén a saját tanulóink körében. A kívülrıl felvételizı jelöltek pályaalkalmasságát is elbírálják elsı fokon. Ha szükséges másodfokú felülbírálásra irányítják a tanulókat, a Fodor József OKK Ifjúsági Pálya- és Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztályra (Kertész u. 32.). C)

Iskolafogászati szőrés és ellenırzı vizsgálatok

A törvényben elıírt évi kétszeri vizsgálat helyett egy alkalomra van lehetıség az iskolafogászati rendelı leterheltsége miatt. - 9.-12. évfolyamon minden évben részt vesznek a tanulók fogászati vizsgálaton, - 13. és 14. évfolyam hallgatói is igénybe vehetik az iskolafogászat szolgáltatásait diákigazolvány felmutatásával.

XI.8.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

Az általános fizikai teherbíró – képesség mérésével, ellenırzésével egyrészt felmérik a tanulók egyéni, pillanatnyi teljesítmény-élettani paramétereit, másrészt a megismételt mérések segítségével nyomon követhetik a változást, megtudhatjuk a fejlıdés irányát. A testnevelés órákon a kondicionális képességek közül elsısorban az alap állóképességet és az általános izomerıt lehet mérni. (64. oldal) A méréseket osztályonként két alkalommal, ısszel és tavasszal végezzük, a Mérey Ildikó által összeállított korosztályos szintek felhasználásával. (65. oldal)

XI.9.

MINDENNAPOS TESTEDZÉS

A mindennapos testedzés programjához a sportköri foglalkozásokon kívül biztosítjuk - a konditerem igénybevételét, - a sportudvar használatát,

./.

53 -

a hétvégi természetjárást.

XI.10. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZOLGÁLAT VÉLEMÉNYE (lásd: 84/A. oldal)

XII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A közoktatási törvény 2003-as LXI. törvénnyel történı módosítása alapján született a Környezeti nevelési program. Helyzetelemzés 1. Földrajzi és szociokulturális környezet Iskolánk a fıváros déli peremkerületében, tipikus lakótelepi környezetben helyezkedik el: fıvárosi átlagnál magasabb a roma származású és a hátrányos helyzető tanulók száma (csonka családok, munkanélküli és alacsony iskolázottságú szülık, sivár épített és belsı környezet). 2. Belsı környezet Az iskolánk 1999-ben költözött jelenlegi épületébe, amelyben korábban mőszaki képzést folytattak. Az épület a profilunknak csak részben felel meg. Az iskolát a költözéskor felújították, de a rejtett szerkezeti, és funkcionális problémák azóta is folyamatosan jelentkeznek. Az épület állapotában és stílusában illeszkedik a lakótelepi környezethez, így pozitív nevelı hatást nem gyakorol, valamint kis mértékő, zárt udvarral rendelkezik, ami nem biztosít lehetıséget nevelési tevékenység folytatására (pl. komposztálás, iskolakert ...). 3. Jelenlegi környezeti kultúra Az iskola jelenlegi helyzetét megvizsgálva számos fejlesztendı terület határozható meg:

Erıforrások Személyi erıforrások Dolgozók szaktudása, elkötelezettsége és példamutatása Tanulók között tapasztalható példamutatás Anyagi erıforrás Fenntartói támogatás Pályázatok Iskola saját forrásai Tárgyi erıforrások Minimum és pályázatokon beszerzett speciális taneszközök Iskolaépület szaktantermekkel Saját tanmőhely Veszélyes hulladék tárolók

Célok A környezeti nevelés természet- és embertisztelı szokásrendszer kialakítása,

./.

54 a környezet védelmével kapcsolatos késztetések, esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által, mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondoskodás és a környezettudatos szemlélet, magatartás. Célok a 14-20 éves korosztály esetében fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó) a szemléletmód segítségével, tolerancia, globális szemléletmód és lokális cselekvési szintek kialakítása, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség megalapozása, fejlesztése, fogyasztás helyébe életminıség helyezése.

./.

55 Rövid távú célok a nevelés terén Jelenlegi helyzet Pontatlanság (idıben és munkában)

Cél Pontosság

Egységes példa hiánya Példamutatás Hiányosságok a Kultúráltabb viselkedéskultúrában viselkedés Közép távú célok a nevelés területén Jelenlegi helyzet Cél Felelısségvállalás hiánya Felelısségvállalás

Sikerkritériumok Késések csökkenése Pontosabb munkavégzés Házirend betartása, betartatása Iskolai légkör javulása

Sikerkritériumok Rongálások csökkenése Tisztaság növekedése Iskolai fegyelem javulása Korlátozott együttmőködés Összefogás Tantárgyi koncentráció javulása Munkamegosztás Osztály koherencia növekedése Kulturális igénytelenség Igényesség, mőveltség Széles körben lebonyolított mőveltségi vetélkedık Rongálások, padfirkák, kultúrszemét visszaszorulása Hosszú távú célok a nevelés területén Jelenlegi helyzet Cél Sikerkritériumok Hiányos kulturáltság Kulturáltság Viselkedés javulása Kiegyensúlyozatlanság Belsı és külsı Ízléses öltözködés, hajviselet, harmónia smink Kiegyensúlyozott viselkedés Rövidtávú célok az iskola környezeti állapota terén Jelenlegi helyzet Cél Sikerkritériumok Szemetes, rongált iskolaépület Tiszta, rongálásmentes Helyreállítási költségek épület csökkenése Szemétmentes környezet Hulladékgyőjtık rendeltetésszerő használata Középtávú célok az iskola környezeti állapota területén Jelenlegi helyzet Cél Sikerkritériumok Nincs szelektív hulladékgyőjtés Részben szelektív Szelektív hulladékgyőjtıhulladékgyőjtés rendszer kialakítása, mőködése (papír, veszélyes Hulladék mennyiségének és hulladékok…) ráfordított költségnek a csökkenése Iskolán belüli újrahasznosítás (pl. fénymásolópapír dolgozat papír) Szeméttermelı büfé Költségkímélıbb büfé Büfébıl származó hulladék csökkenése Anyag- és energiapazarlás (pl. főtés, Gazdaságosabb anyag Nyílászáró csere világítás, víz) és energiafelhasználás Vizesblokk felújítása Átgondoltabb energiafelhasználás, takarékosság

./.

56

Módszerek Tanórai A tanórán alkalmazható összes módszer megfelelı, de a speciális területre való tekintettel elınyben részesítendık a tanulók aktív részvételét kívánó eljárások, munkaformák pl. egyéni, pár- és csoportmunka, projektmódszer, kísérletezés, modellezés, önálló témafeldolgozás. Nem hagyományos tanóra foglalkozás Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet (de tanítási naplóba beírt óra!). A nem hagyományos tanóra foglalkozások közös és alapvetı jellemzıje, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege: a tantárgyakon átívelı ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle „egymásra hajtogatottsága” a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése kapcsolatközpontúság értelem és érzelem egysége módszerek sokfélesége Komplex tanulási lehetıségek szakiskolákban 1.

Modul rendszerő oktatás - témanap - terepgyakorlat (nyári) - szakmai gyakorlat (nyári) - tanulmányi kirándulás - szakmai napok diákszervezéssel - múzeumlátogatás (mesterségek, ısi kultúrák)

2.

Terepi foglalkozások - erdei iskola - terepgyakorlat - tanulmányi kirándulás

3.

Játékok - érzékelést fejlesztı - szituációs - stimulációs - drámajátékok

4.

Kézmőves foglalkozások

5.

„Akciók” - vetélkedık - pályázatok - újságkészítés - kiállítás rendezése

./.

57 - filmkészítés - interjú - kérdıív - iskolarádió mőködtetése - faültetés - kutatómunka -„nemzetközi akciók” 6.

Modellezés

7.

„Látogatás” - múzeum - állatkert - botanikus kert - szeméttelep - hulladékégetı - szennyvíztisztító - nemzeti park - tanya - üzemek

8.

Versenyek

9.

Iskolazöldítés

10.

Témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kı …)

11.

DÖK- nap

12.

Jeles napok

13.

Projektek

C) Tanórán kívüli módszerek A fentieken kívül pl.: - szakkör - várostakarítási akciós nap - tábor stb. Ajánlott együttmőködı (kooperatív) tanulási módszerek Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása. Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás. Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása. Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása. Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése. Páros munka: tényanyag győjtése és jegyzetelés. Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Információrögzítés együttmőködéssel. Csoportos asszociációs feladatok.

./.

58 -

Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyőjtı, kidolgozó, véleményezı feladatok munkamegosztással). Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérı válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében. Tesztkészítés, tesztértékelés. Követelmények megfogalmazása. Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel. Adatgyőjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselıadás tartása társas munkamegosztásban. Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában. Vélemények, gondolatok társítása posztereken, „tacepaokon”. Könyvtári, adattári kutatás, „cédulázás”, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás. Egy téma különbözı megközelítéső és nézıpontú feldolgozása. Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása csoportosan.

Eszközök Az alábbiakban csak a specifikusan a környezeti neveléshez használt eszközöket soroljuk fel. - hulladéktároló - mikroszkópok és nagyítók - vízminıségi, levegıminıségi vizsgálatokhoz gyorstesztek, vegyszerek, kofferek - merítıháló - meteorológiai mérésekhez szükséges eszközök - határozók - térképek és szakkönyvek

Követelmények 1. Tanórai A helyi tanterv és a program alapján tervezhetı. 2. Tanórán kívüli Adott feladat célja alapján határozható meg. 3. Nevelési A nevelési céloknál meghatározott sikerkritériumok alapján. 4. Megvalósítással szemben támasztott követelmények Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésüket hassa át az együttmőködésre törekvés. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóink számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetıségeket és kommunikációs helyzetet. Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenı példáinak és a szükségszerőségeknek a felismerését.

./.

59 Olyan lehetıségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetıségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.

Továbbképzési terv Tekintettel a terület specialitására és komplexitására, az intézményi továbbképzési terv elkészítése során preferálandók a következı képzések: 1. Komplex ismereteket adó továbbképzések 2. Korszerő pedagógiai módszerek elsajátítását lehetıvé tevı képzések.

Mérés, értékelés A környezeti nevelés eredménye nem mérhetı olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmő, hogy mi tekinthetı az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlıdés folyamatos követése és az iskolai célokkal történı összevetése alapvetı nevelıi kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minısítéseként jelenjék meg.

Minıségfejlesztés A minıségügyi tevékenységet a változó feltételeknek megfelelıen átalakított intézményi minıségirányítási program tartalmazza. A folyamatos értékelés minden hatékony program alapvetı eleme.

Az értékelés célja: -

A tanulók észlelési tudatossága, ismereti, környezeti etikája, állampolgári cselekvési készségei hogyan fejlıdtek. A program hatékonyságának meghatározása. A tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenırzése. A tanárok és diákok hogyan fogadták az új stratégiákat illetve tanulási tevékenységeket. Az iskolai környezetre vonatkozó célok megvalósulása eredményezett-e költségcsökkenést. A tanárokat, az iskola vezetését, az iskola épületét vagy az egész körzetet érintı szolgáltatások meghatározása, megtervezése, javítása. A tanárok a környezeti nevelés színvonalának megırzése, a hiányterületek pótlása miatt a fenntartható fejlıdés egyik alapgondolatát, az élethosszig tartó tanulást tartsák szem elıtt.

Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek: -

Kérdıív Szociometriai vizsgálat Különbözı megfigyelések Nyomon követı rendszerek Egyéni vagy csoportos beszélgetések Diákönkormányzat egyedi értékelése (zöld kártyák bevezetése)

./.

60

Környezeti nevelés tartalmi elemei az egyes tantárgyak helyi tantervi programjában.

XIII. Mérés – értékelés Az intézményben folyó munka értékelését az Iskolai Minıségirányítási Program részletesen tartalmazza. A mérés területei: 1. A minıségirányítási tevékenység eredményeinek és a folyamatszabályozások hatásának mérése, elemzése és javítása. 2. Az alkalmazottak (pedagógusok és nem pedagógus dolgozók) munkájának mérése, elemzése, értékelése. 3. A tanulói teljesítmény mérése, értékelése és befolyásolása. Az intézményben mőködı mérés – értékelés csoport a minıségirányítási csoporttal együttmőködve tervezi, szervezi és valósítja meg a tanév során szükséges pedagógiai méréseket. A tanulói méréseket kiemelt kulcsfolyamatként kezeljük. 1. Belsı mérések: A tanévi munkaközösségi munkatervekben megtervezett - bemeneti mérések a belépı évfolyamoknál, - szintfelmérések, idıszakos mérések - kompetencia mérések, - kimenı jellegő mérések. A feladatok meghatározása és az értékelés kritériumainak valamint a dolgozatok javításának egységessége a munkaközösségek megállapodásától függ. A munkaközösségek feladata a tanulságok levonása, és a fejlesztendı területek, valamint a fejlesztés módszereinek meghatározása. Errıl a munkáról a félévi és tanév végi nevelıtestületi értekezleten számolnak be. 2. Külsı mérések: - az FPI által szervezett mérések, - országos kompetenciamérés (kiegészítı mérés) A mérések lebonyolítása az FPI, illetve az Oktatási Hivatal által kiadott Útmutató alapján történik. A kompetenciaméréssel kapcsolatban annak a társadalmi igénynek a kielégítésére törekszünk, hogy tanulóink szövegértési kompetenciája, probléma megoldó gondolkodása és eszközhasználata fejlıdjék. Célunk, hogy tanulóink eredménye az országos mérések során a minimum szintet elérje. A mérést az Iskolai Minıségirányítási Program 6. sz. kulcsfolyamat 2. pontja szabályozza. Amennyiben iskolánk a minimum szint alatt teljesít, Intézkedési terv készül az eredmény javítására

./.

61 Intézkedési terv 1. Cél: Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése 2. Erıforrások: Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfınökök, mérés-értékelés szakember, informatikus Dologi: Mérıeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (Oktatási Hivatal), számítógép Érintettek köre: tanulók, szülık, pedagógusok, fenntartó 4. Eljárásrend Ssz. 1.

2.

3.

Tevékenységek/feladatok

Módszer

Határidı

Felelıs

3 héten belül

Érintett tanítók, szaktanárok, informatikus

Adatfeldolgozó Adatfeldolgozás minden tanulóra szoftver segítségével vonatkozóan Felmérık kijavítása (Oktatási Hivatal)

Az adatok elemzése

Teljesítmények kimutatása Ø osztályok teljesítménye Øegyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként)

Az alulteljesítés okainak feltárása

Háttértényezık vizsgálata Tanulói képességek mérése Szülık iskolázottsága

Pedagógusok módszertani kultúrájának vizsgálata

Attitődvizsgálat, induktív gondolkodás mérése, olvasási képességek 2 héten mérése, stb. belül Kérdıív Eredményesség, hozzáadott érték, képességfejlesztés, stb.

./.

Érintett tanítók, szaktanárok, informatikus osztályfınökök

62

Egyéb okok feltárása

4.

A feltárt okok elemzése

5.

Fejlesztési terv készítése

7.

8.

9.

Pedagógusok távolléte miatti heyettesítések, pedagógusváltás, betegség, stb. Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések Motiválás Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel

Tanulókra vonatkozóan

Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalai alapján

Pedagógusokra vonatkozóan

Alkalmazott módszerek, feladatok, tankönyvek, motiválás, tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás, felzárkóztatás stb.

Egyéb területek

A feltárt okoknak megfelelı intézkedés meghozatala

Fejlesztési tervek tartalma, együttmőködés, szülık bevonása a A szülık tájékoztatása a fejlesztési tervek fejlesztési tervekrıl végrehajtásába A fejlesztési tervek megküldése a Iktatott anyag fenntartónak /dokumentálás

A fenntartó által jóváhagyott intézkedési terv végrehajtása

1 héten belül

1 héten belül 1 héten belül

Osztályfınökök, érintett pedagógusok

Osztályfınökök, érintett pedagógusok intézményvezetı

A jóváhagyást beépítése az éves követıen igazgató, érintett iskolai munkatervbe azonnal pedagógusok

./.

63

B.

HELYI TANTERV

1.1. Óraterv 1.1.1.Szakközépiskola 1.1.2.Szakiskola 1.1.3.Szakképzés Saját tanterv 1. Az iskola a 9-10. szakiskola évfolyamokon a 2/2006 OM rendeletben kiadott kerettantervet (Magyar Közlöny 2006. 20/II.) adaptálta. A szakmacsoportos alapozásnál a fodrász OKJ 33 815 01 1000 00 00, számú szakképesítés beszámíthatóságát építette be. − 9-12. szakközépiskola évfolyamokon a 28/2000 (IX. 21.) OM rendeletben kiadott kerettantervet adaptálta. A szakmacsoportos alapozásnál fodrász OKJ 33 815 01 1000 00 00, és a kozmetikus OKJ: 52815 01 0000 00 00, számú szakképesítések beszámíthatóságát építette be.

2. A szakmai képzésnél OKJ szakképesítéseket (fodrász, kozmetikus) a központi programot adaptálta és szakmai programmal egészítette ki. 3. A szakmai képzéseknél (fodrász, kozmetikus), a „Színes” TISZK közös moduljait (munka –és környezetvédelem 37 óra és Jogi és vállalkozási ismeretek 74 óra) a szakképzési évfolyamokba építettük be.

./.

64

XIII.1. TANTÁRGYI TANTERVEK Az iskolában használatos tantervek a Pedagógiai Program II. kötetében szerepelnek:

XIV. AZ ALKAMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI XIV.1. A TANKÖNYVKIVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI A megfelelı taneszköz kiválasztásának joga és kötelessége a taneszközzel dolgozó munkaközösséget illeti. Alapelveink: Szellemében, tartalmában legyen összhangban a kerettantervvel Tartalmazzon minden szükséges tananyagot a középszintő érettségi vizsgához, és kiegészítésképpen (pl. apró betővel) az emeltszintő érettségi vizsgához. Legyen áttekinthetı szerkezető (az alapvetı fontosságú definíciók, tételek, összefüggések legyenek nyomdatechnikailag kiemelve). A szöveg jól olvasható legyen, az ábrák legyenek világosak. Tartalmazzon kellı számú és fokozatosan nehezedı kidolgozott mintafeladatot, legyenek benne kitőzött feladatok és a tankönyv végén legyenek meg ezek végeredményei. Tartalmazzon kiegészítı anyagként tudománytörténeti témákkal kapcsolatos olvasmányokat. A tanulók számára érthetı nyelven, tanulható stílusban megírt legyen. Minden fejezet végén legyen, irodalomjegyzék a témában elmélyedni akaró tanárok és tanulók számára.

XIV.2. A TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI -

Legyen összhangban a kerettantervben meghatározottakkal. Szolgálja a tananyag jobb megértését. Segítse elı az önálló gondolkodást, fejlessze a megfigyelı és lényegkiemelı képességet. - Legyen tartós és esztétikus. A tanítási év közben a meglévı tankönyveket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket nem lehet megváltoztatni. A szülıi szervezet az ár tekintetében korlátozó rendelkezéseket állapíthat meg, ha ugyanabból taneszköz-típusból olcsóbb is vásárolható.

./.

65

XV. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl a nevelıtestület dönt. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján állapítjuk meg. Magasabb évfolyamba az a tanuló léphet, aki minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott, a kerettanterv minimum követelményeit teljesítette, mulasztása nem lépi túl a törvényben szabályozott kereteket. Az elégséges félévi és évvégi osztályzathoz az adott tárgyból el kell érnie a 2,00-ás tanulmányi átlagot. Vizsgáink: - javítóvizsga - osztályozó vizsga - tanulmányok alatti vizsga - független vizsgabizottság elıtti vizsga - különbözeti vizsga Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Szakmai gyakorlatból akkor tehet javítóvizsgát a tanuló, ha csak a tanév végén kapott elégtelen osztályzatot, és kérvényét a testület a gyakorlati képzés szervezıje javaslatára jóváhagyta. A javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó, különbözeti vizsgáról igazoltan maradt távol, nem fejezte be, ill. az elıírt idıpontig teljesíti. A javítóvizsgát, osztályozóvizsgát - különbözeti ill. beszámoltató vizsgát, a tanulmányok alatti vizsgát, 3 tagú vizsgabizottság elıtt kell tenni. A tanuló javító - osztályozó vizsgát független vizsgabizottság elıtt is tehet. Tanulmányok alatti vizsgák: Tanulmányok alatti vizsgák: Elméleti tantárgyakból és szakmai gyakorlatból a. november, március hónapban írásbeli vizsgák b. január hónapban beszámoltató és gyakorlati köztes vizsga, végzıs fodrászoknak szintvizsga- felmenı rendszerben, de 2008. szeptember 1. -tıl fodrász képzésbe belépıknek , 12. évfolyam végén! c. május-június hónapban beszámoltató, osztályozó és gyakorlati köztes vizsgák, 13. évfolyamon kozmetikusoknak szintvizsga augusztus hónapban osztályozó-, javító- és pótlóvizsgák elméletbıl és gyakorlatból. KIVÉVE a javító szintvizsgát, amelyet a kamara szervez az ıszi vizsgaidıszakban!

2. Gyakorlat Gyakorlati vizsgák a tanulmányok alatt FELMENİ RENDSZERBEN 2010-ig - Fodrász szakképzı évfolyamokon: 11. és 12. évfolyamon félévkor és év végén köztes vizsgákat tartunk, ezek sikeres teljesítése az egyik feltétele a magasabb évfolyamba lépésnek. A vizsgán a következık a feladatok:

./.

66 11. évfolyam FÉLÉV − Marcell vízhullám babafejen − dauercsavarás babafejen

− − − −

ÉV VÉGE − férfi klasszikus vágás, szárítás − férfi borotválás − vízhullám frizura berakás – fésülés babafejen, 12. évfolyam FÉLÉV ÉV VÉGE férfi divatos vágás, szárítás − konty – alkalmai frizura hajfestés (hatóidı nélkül) − hajfestés, melír (hatóidı nélkül) alaphajvágás csak ollóval nıi − hajvágás nıi divat vashullám frizura − férfi divatos vágás szárítás

13. évfolyamon félévkor SZINTVIZSGÁT tartunk, amelyet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervez, iskolánk a lebonyolítást segíti. Év végén köztes vizsgát tartunk. A vizsgákon a következık a feladatok: 13. évfolyam FÉLÉV ÉV VÉGE konty – alkalmi frizura − vashullám frizura -vízhullám frizura berakás – fésülés − dauercsavarás babafejen babafejen − férfi borotválás − vízhullám frizura berakás – fésülés - vashullám frizura - Marcell vízhullám babafejen babafejen - alaphajvágás csak ollóval nıi 1. − számítástechnikai ismeretek helyette Marcell vízhullám frizura! - férfi divatos vágás szárítás MODULÁRIS KÉPZÉSBEN 2008/2009-es TANÉVTİL - Fodrász szakképzı évfolyamokon Ezek az iskola által meghatározott köztes vizsgák, amennyiben a kamara meghatározza a szintvizsga követelményeit, akkor a köztes vizsga helyett az adott félévben szintvizsgát tartunk! 11. évfolyam I. félév: Vízhullám frizura berakás-fésülés babafejen Marcell-vízhullám készítés babafejen Év vége: Vashullám frizura készítés Konty – alkalmi frizura készítés 12. évfolyam I félév: Dauercsavarás babafejen Férfi klasszikus vágás, szárítás Nıi alaphajvágás, csak ollóval – a 4 alaphajvágási forma közül bármelyik elvégezhetı! Férfi borotválás * *

A férfi klasszikus vágán, szárítás mővelete nem végezhetı el a férfi borotválás során elsajátítható készségek nélkül, ezért az iskola eltér a központi programban megadott tematikától a sikeres vizsga letételének érdekében! (Szakmai Tanácsadó Testület támogatásável!) Év vége:

./.

67 Férfi divatos vágás,szárítás Hajfestés Nıi divatos vágás, szárítás 13. évfolyam I. félév: Férfi borotválás Férfi klasszikus vágás, szárítás Hajfestés-melír egy technológiai folyamatban Nıi divatos vágás, szárítás Év vége: Nıi alaphajvágás, csak ollóval – a 4 alaphajvágási forma közül bármelyik elvégezhetı! Vízhullám frizura berakás-fésülés babafejen Konty-alklami frizura készítés Vashullám frizura készítés FELMENİ RENDSZERBEN 2010-ig és A MODULÁRIS KÉPZÉSBEN 2008/2009-es TANÉVTİL - Kozmetikus szakképzı évfolyamokon: 13. évfolyamon félévkor köztesvizsgát tartunk, év végén SZINTVIZSGÁT tartunk. A szintvizsgát a BKIK szervezi, iskolánk a lebonyolítást segíti. A vizsgákon a következık a feladatok: Félévkor: tartós szempillafestés szemöldökformázás kézi masszázs felpuhító borogatás felhelyezése Év végén: 1. Az alap bırtípusok felismerése és kezelése saját modellen Az elsı tanévben tanult szakismeret és anyagismeret tanulmányok alapján Saját modell kezelési terve 2. Szempilla és szemöldökfestés 3. Szemöldökformázás 4. Gyantázás lábon 5.Bajuszszıkítés 6. Iskola masszázs arcon, dekoltázson az idegkilépési helyek figyelembevételével 7. Borogatások felhelyezése helyspecifikusan hatóanyagainak megnevezésével - felpuhító borogatás 8. Tápláló pakolás felhelyezése helyspecifikusan 9. Nappali smink elkészítése 14. évfolyamon félévkor és év végén is köztes vizsgát tartunk. A vizsgán a feladatok a következık: Félévkor: diagnosztizálás saját modellen kezelési terv ismertetése kézi masszázs pakolás felhelyezése délutáni smink készítése

./.

68 Év végén: diagnosztizálás idegen modellen ránckezelés saját modellen (kezelési terv, masszázs, pakolás) szempilla és szemöldök festés szemöldök formázás bajuszgyanta Mind a szintvizsgák, mind a köztes vizsgák vizsgabizottsági tagjait a BKIK kéri fel az iskola javaslatára, az elnököket saját hatáskörben jelölik ki. Ily módon a gyakorlati vizsgák bizottságai iskolánktól függetlenek! A SZINTVIZSGÁN nyújtott teljesítményt egy érdemjeggyel értékeli a vizsgabizottság. Ez az érdemjegy a részfeladatok teljesítésére adott pontszámokból számítódik, a kamara által kiadott útmutatás szerint. Ha bármelyik részfeladatra kevesebb pontot kap a tanuló, mint az elıírt minimális pontszám, a teljes vizsga minısítése elégtelen, de a javítóvizsgán csak azt a részfeladatot kell ismételnie, amelybıl nem érte el pontszáma a minimálisan szükségeset! A köztes vizsgák és a szintvizsgák valamennyi szakmában a különbözı mőveletek elsajátítási szintjét mérik. Az a tanuló, aki félévkor gyakorlatból elégtelen osztályzatot kapott folytathatja tanulmányait az adott évfolyamon. Csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki: - gyakorlatból a féléves javítóvizsgán is elégtelen osztályzatot kapott - gyakorlatból az év végi vizsgán és javítóvizsgán is elégtelen osztályzatot kapott Az a tanuló, aki a szintvizsgán elégtelen osztályzatot kapott a nevelıtestület engedélyével magasabb évfolyamba léphet, azzal a megszorítással, hogy amennyiben a javítóvizsgán is elégtelen osztályzatot szerez, köteles tanulmányait az alacsonyabb évfolyam megismétlésével folytatni! Évet ismétel az a tanuló is, aki: - a nyári kötelezı gyakorlat követelményeit nem teljesítette - a nyári kötelezı gyakorlatról távolmaradt, igazolatlanul hiányzott - a félévi, év végi javítóvizsgán megbukott - a gyakorlati óraszám 20%-ánál többet mulasztott és a nevelıtestülettıl nem kapott engedélyt a mulasztások pótlására, vagy nem pótolta a mulasztásait

Gyakorlati vizsga a tanulmányok befejeztével Mind fodrász, mind kozmetikus szakképesítés esetén a szakmai gyakorlati vizsga követelményeit a hatályos Szakmai és Vizsga Követelmények tartalmazzák!

XVI. AZ ISKOLÁBA FELVÉTELÉNEK ELVEI

JELENTKEZİ

./.

TANULÓK

69 Az iskolába jelentkezı tanulókat az általános iskolai bizonyítványuk által kiszámított tanulmányi átlaguk (5-8. osztály), a 8. osztályos ellenırzı könyvük bejegyzései és felvételi elbeszélgetés alapján vesszük fel. 1. A szakközépiskolai és a szakiskolai osztályokba a felvétel évente meghatározott átlageredmények alapján történik a jelentkezés függvényében. A 9-10. osztályban a szintrehozásra törekszünk, és felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. 2. A szakképzı évfolyamokra a felvételi beszélgetésen túl, szakmai orvosi alkalmassági vizsgálat alapján kerülnek a megfelelı elıképzettséggel rendelkezı tanulók.

XVII. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS ÉS SZÁMONKÉRÉS RENDSZERE, MINİSÍTÉSE XVII.1. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, SZÁMONKÉRÉS FORMÁI ÉS KÖVETELMÉNYEI ÍRÁSBELI számonkérés formái Röpdolgozat - konkrét ismeretek számonkérése,

SZÓBELI számonkérés formái Rövid szóbeli felelet

Teszt

Irányított beszélgetés - ami több nagy témakört is felölelhet

Memoriter Házi dolgozat - kiválasztott témakörben önállóan elvégzendı feladat, - fıleg fogalmazási készség felmérésére szolgál, - készítése nagyfokú önállóságot igénylı feladat, - témaköreinél célszerő figyelembe venni a kétszintő érettségi elvárásait valamint egyéb vizsgák elvárásait. Önálló gyakorlati munka: - elkészítése mely a szakmai szemléletmód kialakítására szolgál Témazáró dolgozat Vizsga dolgozat Vizsga felelet

./.

70

XVII.2. MINİSÍTÉSÉNEK FORMÁJA „Mindig dicsérünk, mert észrevesszük a javulást!” Írásbeli teljesítmény esetén: - gyakori a pontozásos értékelés, melynek szabályozása a munkaközösségi tervekben található, - a tanár köteles a tanulót a pontozás módjáról, ponthatárokról, érdemjegyekrıl tájékoztatni Szóbeli teljesítmény estén: - elsıdleges a kommunikációs készség fejlıdése, fejlesztése Teljesítmény minısítésének formája: - a tanuló az évközi teljesítményért érdemjegyet; félévkor, évvégén osztályzatot kap, - 1-5-ig terjedı skálán, mindig egész számmal történik, melyrıl a tanár a tanulót tájékoztatni köteles, - szóbeli értékeléskor a javuló teljesítményeket, és a gyengébbeket is motiválni igyekszünk, - a témazáró dolgozatok érdemjegye a félévi és évvégi osztályzatba duplán számít, - a beszámoltató oktatásban negyed és háromnegyed évben írásbeli számonkérést tartunk, félévkor és évvégén háromtagú bizottság elıtt, elıre kiadott témakörök alapján szóbeli vagy írásbeli vizsgát tartunk, a szóbeli vizsga eredménye jelentısen befolyásolja a végsı osztályzatot. - érdemjegyek száma: félévenként legalább 3, kivéve a heti 1 óra vagy az 1 óra alatti óraszámú tantárgyakat, ahol legalább 2, - kihirdetési és naplóba beírási határideje 10 munkanap, vagy a következı szakóra (ettıl eltérni csak igen indokolt esetben lehet) - az érdemjegy : Jeles, ha a - a tantervi követelményeknek, jelentéktelen tanuló: hibákkal eleget tesz, Jó ha a tanuló:

-

Közepes ha a tanuló:

-

ismeri, érti, tudja a tananyagot, és általában alkalmazni is tudja, gondolatait önállóan képes kifejezni a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés hibával tesz eleget, csak apró bizonytalanságai vannak, kisebb elıadási hibákat vét, ha a tantervi követelményeknek eleget tesz, többször rászorul nevelıi javításra, kiegészítésre, ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni, rövid mondatokat mond, de párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között,

./.

71 Elégséges ha a tanuló:

-

-

Elégtelen ha a tanuló:

-

a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik, egyszavas válaszokat ad, fogalmakat nem ért, a gyakorlatban képtelen önálló feladat végzésére, a tantervi követelményeknek a nevelıi útbaigazítással sem tesz eleget, a minimumot sem képes elvégezni,

A tanulói teljesítmény értékelésének típusai lehetnek: - bemeneti, tájékozódó felmérık, melyet a 9., 11. és 13. évfolyamokon fejlesztési programok kidolgozása céljából iratunk - folyamat közbeni - kimeneti, záró - esetleg követı felmérık. A hozzáadott érték mérése Nagyon fontos, de nem adható rá érdemjegy, és nem használható fel sem a tanár, sem a tanuló minısítéséhez! Csak fejlesztési terv készítéséhez használható. A tanuló teljesítményének dokumentálása A szülık tájékoztatásának legfontosabb eszköze az ellenırzı könyv. Ebben kell dokumentálni a tanuló érdemjegyeit, magatartásával, szorgalmával kapcsolatos észrevételeket, dicséreteket és elmarasztalásokat. A bejegyzéseket, érdemjegyeket az osztályfınöknek idıszakosan ellenıriznie kell. A szülık aláírásukkal igazolják az írásos tájékoztatók, bejegyzések tudomásulvételét. A szülık tájékoztatását szolgálják a tanári és össztanári fogadóórák és szülıi értekezletek is. Ezeknek idıpontjáról az ellenırzı könyv útján az osztályfınök küld értesítést.

XVII.3. A SZAKMAI GYAKORALT ÉRTÉKELÉSE V. 3. 1. KOZMETIKUS SZAKKÉPESÍTÉS Az értékelés módja

A kozmetikus szakmai gyakorlat tantárgynál a tanulók értékelésének alapjául az általuk elkészített munka minısége, szakszerősége, az elkészítési idı, a munkavégzéshez szükséges eszközök, kozmetikumok kiválasztása szolgál. Negyedévkor és háromnegyedévkor a tanuló oktatója értékeli a tanulók teljesítményét az addig tanultak bemutatása, kivitelezése alapján. A munkanaplóba az érdemjegyet rögzíti és írásos értékelést ad, amit a tanuló köteles osztályfınökének bemutatni. 13. évfolyamon félévkor köztesvizsgát és év végén szintvizsgát tesz a tanuló háromtagú vizsgabizottság elıtt, amely a kamara által kijelölt képviselıkbıl áll.

./.

72

A gyakorlati vizsgák tematikáját a képzés megkezdésekor minden tanuló írásban megkapja az osztályfınökétıl. Ha a tanuló a köztes vizsgán, illetve a szintvizsgán bármely mőveletrészbıl elégtelen teljesítményt nyújt, félévi vagy év végi osztályzata elégtelen. Ha a tanuló félévkor is és év végén is elégtelen teljesítményt nyújtott, csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. 13. évfolyam I. félév Az értékelést 3 tagú vizsgabizottság végzi, és 1-5-ig terjedı osztályzatot ad. 5 jeles: aki a megadott határidın belül a feladatot szakszerően, esztétikusan végzi. 4 jó: aki a megadott határidın belül szakszerően, de kisebb esztétikai hibával végzi el a feladatot. 3 közepes: aki a megadott határidın belül segítséggel szakszerően és kisebb esztétikai hibákkal végzi el a feladatot. 2 elégséges: aki segítséggel, határidın túl, de kisebb esztétikai hibákkal végzi el a feladatot, de nem veszélyezteti a modell egészségét! 1 elégtelen: aki segítséggel sem képes szakszerően, esztétikusan dolgozni. HA BÁRMELY VIZSGARÉSZ ELÉGTELEN, A FÉLÉVI OSZTÁLYZAT IS ELÉGTELEN. 13. évfolyam II. félév (évvége) SZINTVIZSGA Az értékelést 2 tagú vizsgabizottság végzi, az egyes részfeladatok elvégzését pontokkal értékelik, amelyeket összegzés után, osztályzattá alakítanak, egy a kamara által kidolgozott pontozási rend alapján. 5 jeles: aki a vizsgafeladatokból 92-100 pontot szerez 4 jó: aki a vizsgafeladatokból 80-91 pontot 3 közepes: aki a vizsgafeladatokból 66-79 pontot 2 elégséges: aki a vizsgafeladatokból 52-65 pontot 1 elégtelen: aki a vizsgafeladatokból 0-51 pontot szerez, illetve, aki valamelyik részfeladatból nem kapja meg a szükséges minimális pontszámot HA A SZINTVIZSGA EREDMÉNYE ELÉGTELEN A GYAKORLATI OSZTÁLYZAT IS ELÉGTELEN. 14. évfolyam I. félév Az értékelést 3 tagú vizsgabizottság végzi, és 1-5-ig terjedı osztályzatot ad. 5 jeles: aki segítség nélkül, hibátlanul diagnosztizál, kezelési terve tartalmi és esztétikai szempontból is kifogástalan. A modell bırtípusának megfelelı masszázst és pakolásokat alkalmaz és a kivitelezés is hibátlan. A kendızést kifogástalanul, a divatnak megfelelıen végzi. 4 jó: a diagnosztizálást hibátlanul végzi, a kezelési terv tartalmilag és esztétikai szempontból is hibátlan. A modell bırtípusának megfelelı masszázst és pakolásokat alkalmaz, de a kivitelezésben kis hibát vét. A kendızést a divatnak megfelelıen kis hibákkal végzi.

./.

73

3 közepes:

aki a diagnosztizálást kis segítséggel hajtja végre, kezelési terve tartalmi és esztétikai szempontból kisebb hibákat tartalmaz. A masszázst kisebb hibákkal végzi a bırtípusnak megfelelıen, a pakolások összetétele megfelelı, a kivitelezésben hibákat vét. A kendızést a divatnak megfelelıen, kisebb hibákkal készíti el. 2 elégséges: aki a diagnosztizálást csak segítséggel hajtja végre, kezelési terve tartalmi és esztétikai szempontból kifogásolható. A masszázst a bırtípusnak megfelelıen segítséggel végzi, a pakolások összetétele megfelelı, de a felvitele kifogásolható. A kendızést a divatnak megfelelıen, de hibákkal készíti el. 1 elégtelen. Aki segítséggel sem képes diagnosztizálni, kezelési terve tartalmi és esztétikai szempontból is hibás. A masszázst nem szakszerően hajtja végre. A pakolások összetétele, felvitele erısen kifogásolható. A kendızést nem a divatnak és elıírásoknak megfelelıen készíti el. HA BÁRMELY VIZSGARÉSZ ELÉGTELEN, A FÉLÉVI OSZTÁLYZAT IS ELÉGTELEN. 14. évfolyam II. félév (évvége) Az értékelést 3 tagú vizsgabizottság végzi, és 1-5-ig terjedı osztályzatot ad. 5 jeles: aki a vizsga minden részét kifogástalanul, segítség nélkül hajtja végre. 4 jó: aki a vizsga minden részét kifogástalanul, de kisebb segítséggel hajtja végre. 3 közepes: aki kis segítséggel diagnosztizál, kezelési tervében kisebb hibákat vét, masszázsa nem folyamatos, pakolásai megfelelıek, de a kivitelezésben kisebb hibákat vét. A szempilla és szemöldökfestést, szemöldökszedést, bajuszgyantázást kisebb hibákkal végzi. 2 elégséges: aki a diagnosztizálást csak segítséggel tudja végrehajtani, kezelési terve hibás, de képes annak javítására, masszázsa nem folyamatos, mozdulatai azonban elfogadhatók. A pakolások összetétele megfelelı, feltétele esztétikailag kifogásolható. A szempilla és szemöldökfestés, a szemöldökszedés, bajuszgyantázás még elfogadható. 1 elégtelen. Aki segítséggel sem tud diagnosztizálni, kezelési terve hibás és nem képes annak javítására. Masszázsa nem elfogadható. Pakolásainak összetétele, felvitele erısen kifogásolható. A szempilla és szemöldökfestés, szemöldökszedés, bajuszgyantázás nem elfogadható. HA BÁRMELY VIZSGARÉSZ ELÉGTELEN, A GYAKORLATI OSZTÁLYZAT IS ELÉGTELEN.

V. 3. 2. FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉS Gyakorlati köztes és szintvizsga értékelése Az értékelést 3 tagú vizsgabizottság végzi, és 1-5-ig terjedı osztályzatot ad. 11. évfolyam:

./.

74

5 jeles: 4 jó: 3 közepes:

aki a megadott határidın belül szakszerően végzi a munkát aki a megadott határidın belül szakszerően, kisebb hibával végzi a feladatot aki a határidın belül kisebb segítséggel, szakszerően, de kisebb esztétikai hibával végzi a feladatot aki határidın túl, kisebb esztétikai hibákkal végzi el a

2 elégséges: feladatot 1 elégtelen: I. félév 1. feladat: nem a vizsgakiírásnak megfelelıen készítette el a Marcell vízhullámot 2. feladat: nem a vizsgakiírásnak megfelelıen készítette el a dauercsavarást II. félév 1. feladat: helytelen szerszámfogás, sérülés 2. feladat: fazonra lóg a haj, „O” pont nem megfelelı betartása a forma szárítása nem megfelelı 3. feladat: a berakás feltételeinek nem tett eleget a fésüléskor a formai elemeket nem teljesítette (hullám és vonalvezetés) 12. évfolyam I. félév

5 jeles:

a megadott határidın belül szakszerő munkavégzés 1. feladat: pontos leválasztás, „pipa mentes”, egyenletes csavarás 2. feladat: egyértelmő helyes diagnosztizálás, kívánt szín elérése, hajtı és hajvég azonos színe, foltmentes hajszín, kezelt haj festés utáni megfelelı minısége 3. feladat: precíz, tudatos munka, kreativitás, formaérzék jelenléte 4 jó: a megadott határidın belül, szakszerő, de kisebb hibával végzett feladat 3 közepes: határidın belül kisebb segítséggel, szakszerően, de kisebb esztétikai hibával végzett feladat 2 elégséges: határidın túl kisebb esztétikai hibákkal végzett feladat 1 elégtelen: 1. feladat: pipás, győrt haj, csavarási irányok és arányok nem bizonyítják a kívánt formát 2. feladat: ha a kívánt ısz haj fedése, vagy felvilágosítása nem érte el a 100%-os eredményt, ha foltos a festékfelhordás 3. feladat: ollón kívül más vágószerszám kerül használatra, a vágás nem pontos, a vágás formája nem megfelelı

./.

75

szárítás után a frizura nem kapcsolódik az arc karakteréhez 3. feladat: az új forma nem került kialakításra a szárítás nem kapcsolódik a vágáshoz II. félév

5 jeles:

határidın belül szakszerő munkavégzés 1. feladat: megjelenésével, hordozza az alkalmi frizura stílusjegyeit. 2. feladat: a formára szárítás hullám és tincsmentes legyen, plasztikus legyen. 3. feladat: a frizura hordozza az aktuális divat stílusjegyeit, a hajszárítás kapcsolódjon a hajvágás stílusához. 4 jó: határidın belül kisebb hibával végzett munka 3 közepes: határidın belül kisebb segítséggel, szakszerően, kisebb esztétikai hibával végzett feladat 2 elégséges: határidın túl, kisebb esztétikai hibával végzett feladat 1 elégtelen: 1 feladat: az összhatás nem esztétikus, a frizura tőzésmentes 2 feladat: az átmenet nem folyamatos, a fazonvágás nem tiszta, a tarkó ki van borotválva, az átborotválás nem egyenletes, a haj nem plasztikus 3 feladat: új forma nem került kialakításra, a szárítás nem kapcsolódik a vágáshoz. 4 feladat: ha 5-ös színmélységnél sötétebb tömegszínt festett ha kevesebb, mint 5 melírfóliát használt ha a melírszínek nem mutatnak 2 színmélység különbséget 13. évfolyam I. félév SZINTVIZSGA A vizsgafeladatokat külön-külön pontozással értékeli a vizsgabizottság. Ezek a pontok kerülnek átváltásra a következık alapján: 5 jeles: 92-100 pont 4 jó: 80-91 pont 3 közepes: 66-79 pont 2 elégséges: 52-65 pont 1 elégtelen: 0-51 pont Ha az adott vizsgafeladatra adott pontszám nem éri el a szükséges minimális pontszámot, akkor a szintvizsga egészét elégtelenre kell értékelni. II. félév 5 jeles:

aki a megadott határidın belül szakszerően végzi a munkát

./.

76

4 jó: 3 közepes: 2 elégséges: feladatot 1 elégtelen:

aki a megadott határidın belül szakszerően, kisebb hibával végzi a feladatot aki a határidın belül kisebb segítséggel, szakszerően, de kisebb esztétikai hibával végzi a feladatot aki határidın túl, kisebb esztétikai hibákkal végzi el a

1 feladat: az összhatás nem esztétikus, a frizura tőzésmentes 2. feladat: nem a vizsgakiírásnak megfelelıen készítette el a Marcell vízhullámot

3. feladat: pipás, győrt haj, csavarási irányok és arányok nem bizonyítják a kívánt formát 4. feladat: a berakás feltételeinek nem tett eleget a fésüléskor a formai elvárásokat nem teljesítette (hullám és vonalvezetés) 5.feladat: ollón kívül más vágószerszám kerül használatra, a vágás nem pontos, a vágás formája nem megfelelı szárítás után a frizura nem kapcsolódik az arc karakteréhez 6.feladat: új forma nem került kialakításra, a szárítás nem kapcsolódik a vágáshoz.

XVIII. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINİSÍTÉSÉNEK FORMÁJA A tanuló magatartásának értékelése A "magatartás" kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal (tartás), és nem viselkedés csupán. A tanulók magatartás osztályzatának kialakításakor figyelembe vesszük: osztályban tanító tanárok véleményét az osztály diákbizottság javaslatát a tanulók önértékelését a diáktársak értékelését osztályozó konferencián elhangzott véleményeket. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, és a felnıttekhez való viszonyát, önmaga és mások iránt érzett felelısségérzetét is tükrözi. A tanuló magatartásának értékelésénél meghatározóak a Házirendben megfogalmazottak betartása, különös figyelemmel az iskola által a tanulóval szemben is támasztott erkölcsi követelményekre.

./.

77

Magatartás Fegyelmezettség

Példás nagyfokú, állandó, másokra pozitívan kiható

kifogástalan, példaértékő, tisztelettudó, udvarias pozitív, aktív, Hatása közösségre, társas segítıkész, jóindulatú, élen emberi jár, kapcsolatai Viselkedéskultúrája, hangneme

Házirend betartása Felelısségérzete

betartja, arra ösztönöz nagyfokú felelısségtudat

Jó megfelelı, még nem teljesen a sajátja

kevés kivetnivalót hagy maga után kezdeményezı részt vesz, de befolyást nem gyakorol, jóindulatú néha hibázik idınként feledékeny

Változó másokra zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni udvariatlan, nyegle

nem árt, ingadozó, közömbös, vonakodó, komisz részben tartja be ingadozó

Rossz erısen kifogásolható, másokat erısen zavaró, negatív

durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítı sokat vét ellene felelıtlen, megbízhatatlan

A tanuló szorgalmának értékelése A szorgalom osztályzat a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, kötelességtudatát tükrözi. A tanulók szorgalom értékelésekor figyelembe vesszük: az osztályban tanító tanárok véleményét az osztály diákbizottság javaslatát a tanulók önértékelését a diáktársak értékelését az osztályozó konferencián elhangzott véleményeket. Szorgalom Tanulmányi munkája

Munkavégzése

Kötelességtudata

Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája

Példás céltudatosan törekvı, odaadó, igényes a tudás megszerzésére kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan kifogástalan, precíz

rendszeres, érdeklıdés

Jó figyelmes, törekvı

Változó ingadozó

Hanyag hanyag, lassító

rendszeres, többnyire önálló

rendszertelen, hullámzó, önállótlan felszerelése gyakran hiányos

megbízhatatlan, gondatlan

megfelelı, néha ösztökélni kell

elıfordul, ösztönzésre dolgozik

./.

ritkán

szinte nincs felszerelése, többnyire hiányos egyáltalán nem

78

Az iskolában alkalmazható jutalmazási, büntetési formák: A tanulói jutalmazások, büntetések alkalmazásakor az iskola Házirendjében foglaltak az irányadók.

XIX. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁJA, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA Az írásbeli beszámoltatás formái lehetnek: - írásbeli felmérés (néhány fı esetén), - röpdolgozat (osztály, csoport szintő, 15-20 perc idıtartamú), - kisdolgozat (osztályszintő, egész órás), - témazáró dolgozat (osztályszintő, nem csak egy órás lehet) - közös évfolyam dolgozat. Az írásbeli beszámoltatás rendje: - a tanulók teljesítményét folyamatosan értékeljük (nemcsak érdemjeggyel), - a tanuló munkájának értékelésére kisjegy adható, és egyéb értékelési forma is alkalmazható, - a témazáró érdemjegy duplán számít, Az írásbeli beszámoltatás korlátai: - az általánosan képzı évfolyamokon csak olyan tananyag kérhetı számon, amelynek legalább az órai rendszerezı feldolgozása megtörtént, - alkalmazása szükséges és fontos néhány tantárgy heti alacsony óraszáma miatt. Az írásbeli munkák alapján a tanulók teljesítményének értékelése: - a munkaközösségek éves terveiben, munkaterveiben vannak szabályozva.

XX. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A tanuló kaphat írásbeli otthoni munkát: - Házi feladatot - óráról – órára, de fontos a feladat következetes számonkérése, értékelése! - esetenként szorgalmi feladatot, melyre érdemjegy is adható - hétvégére, iskolaszünetre - Házi dolgozatot - kijelölt feladat egyéni megoldása - egyénileg/csoportosan választott feladat egyéni megoldása - Anyaggyőjtést /könyvtár, internet, stb.) - Vázlatkészítést - Szemléltetıeszköz készítést - Projekt, pályázat írást

./.

79 Szóbeli házi feladat adható, mely lehet: - Felelésre felkészülés - Kiselıadás készítése - Memoriter megtanulása A házi feladatok témájának megjelölésekor mérlegelendı, de nem kötelezı szempont lehet: - mikor van a következı szakóra - mennyi és milyen egyéb feladatuk van a tanulóknak az adott napra, - esetleg szervezett, tanításon kívüli programokon vesznek részt. A tanulóknak adható - kötelezı feladat csak tananyaghoz kapcsolódhat, nem haladhatja meg a tanuló elvárható felkészültségi szintjét, megoldásakor bárki hozzájuthat a szükséges információhoz, elvégzése nem kerülhet pénzbe, elkészítése a tananyag jobb megértését, gyakorlását célozza, megoldására elegendı idıt kell adni, megjelölésekor világosan meg kell határozni, mi a követelmény, mit várunk el és hogyan fogjuk értékelni. - szorgalmi feladat nem kötelezı jellegő, hiányára a szaktanár nem adhat érdemjegyet, elkészítése esetén érdemjegy adható, témája „bármi” lehet.

XXI. A KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Lásd a 4. sz. melléklet!

XXII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Az 1995/96-os tanévtıl az új iskolaegészségügyi jelentılapon a „B” jelő táblán az oktatási intézményeknek számot kell adni a tanulók általános fizikai teherbíró-képességérıl. Ezen adatokat a testnevelı tanárok felmérései alapján használják fel az iskolaorvosok, melyet a Közoktatási törvény 41.§-ának 5. bekezdése ír elı. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésével, ellenırzésével kettıs feladatot oldunk meg: 1. 2.

a kondicionális készségek, képesség együttesek fokozatos fejlesztéséhez megbecsülhetjük az egyén pillanatnyi teljesítmény-élettani paramétereit., a megismételt mérések esetében nyomon követhetjük a változást, megtudhatjuk a fejlıdés irányát.

Az egyén általános fizikai teherbíró-képessége legegyszerőbb módon az aerob állóképességgel és az általános izomerıvel fejezhetı ki, ezért mérésére olyan motorikus próbarendet alkalmazunk, amellyel a kondicionális képességek közül elsısorban az aerob

./.

80 teljesítıképességet (vagy alap-állóképességet) és az általános izomerıt (fıként a láb izomzat és a törzs tartóizomzatának erejét, erı-állóképességét) lehet mérni. A testnevelés órákon alkalmazott motorikus próbák az általános testi erı, és erı-állóképesség mérésére - az alsó végtag dinamikus erejének mérésére 1. Helybıl távolugrás 2. Négyütemő fekvıtámasz 3. Helybıl ötös sorozatugrás - az alsó végtag din. erejének mérésére 4. Súlypontemelkedés mérése - rugalmasság mérése A méréseket osztályonként két alkalommal, ısszel és tavasszal végezzük el a Mérey Ildikó által összeállított korosztályos szintek felhasználásával. lásd az alkalmazott felmérılap, és a szinteket regisztráló összesítı.

./.

81 Felmérılap 1

./.

82 Felmérılap 2

./.

83

XXIII. A NYELVI ELİKÉSZÍTİ OSZTÁLYOK EMELT SZINTŐ NYELVI OKTATÁSÁNAK PROGRAMJA A 10-13. ÉVFOLYAMON A nyelvi elıkészítı osztályok óraterve,

Szakközépiskola 2008/2009 tanévtıl 1 2 3 4 5 6 7 8

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv* Matematika Osztályfınöki Testnevelés és sport Kémia Informatika* Egészség Mindösszesen

O. évf.nyelvi (9/C) heti óra bontás éves óra 2 74 14 14 518 2 74 1 37 2 74 0,5 18,5 5 5 185 1 37 27,5 19 1017,5

A nyelvi elıkészítı osztály helyi tanterve a Pedagógiai Program II. kötetében található.

./.

84

C. SZAKMAI PROGRAM I.

AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE

A hatályos alapító okiratban szereplı következı szakképesítések körében végzünk szakképzést a szakképesítésre elıírt elıképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelelt tanulók részére: A 10. évfolyam elvégzése után: - fodrász 33 815 01 0000 00 00 OKJ azonosító szám Képzési idı: 3 év, az iskolában 9-10. évfolyamot végzett tanulóknak 2010-tıl 2,5 év. az érettségi megszerzése után: - kozmetikus 52 815 01 0000 00 00 OKJ azonosító szám Képzési idı: 2 év, a nálunk érettségizett tanulóknak 2012-tıl 1 év. - fodrász 33 815 01 0000 00 00 OKJ azonosító szám Képzési idı: 3 év, a nálunk érettségizett tanulóknak 2012-tıl 2 év. A képzést az OKJ központi programok szerint végezzük, a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben moduláris képzést folytatunk. Az óratervek érvényességi táblázatát és az óraterveket az 5. sz. melléklet tartalmazza.

II.

BESZÁMÍTHATÓSÁG AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDSZERÉBEN

Az általános képzés tananyagából a jogszabályok által elıírtak szerint beszámítjuk a 10. évfolyamtól kezdıdıen a szakmai képzésbe a tanuló biológia, kémiai, etikai, környezet- és munkavédelemmel kapcsolatos, számítástechnikai, informatikai, szakrajz, valamint kommunikációs ismereteit. A beszámítható tananyagrészeket mind az általános, mind a szakmai helyi tantervekben csillaggal jelöljük. A szakmai képzés során az alkalmazott biológiai, az alkalmazott kémia, a laboratóriumi ismeretek, kereskedelmi- és vállalkozási ismeretek, valamint az áruismeret egyes részeinek tanulása alól felmentjük azokat az érettségizett tanulókat, akik a felsoroltakból szakirányú végzettséggel rendelkeznek. Az iskolánkban vagy máshol alapképzésben részesült tanulók részére a fentiekben ismertetett szakmai alapozás. Egyéb beszámíthatóság az OKJ központi programokban leírtak szerint csak azon tanulók részére adható, akik szakmai képzésben részesültek, de sikertelen szakmai vizsgát tettek. A beszámíthatóság iránti kérelmet írásban kell évente benyújtani az iskola igazgatójához. A döntés egyéni elbírálás alapján történik. Azok a tanulók, akik az OSZTV és SZKTV versenyek írásbeli eredménye alapján a döntıbe jutottak, a döntı verseny idıpontjáig –kérvényezve- felmentést kapnak a sikeres felkészülés érdekében az iskola rendszeres látogatása alól. A részletes beszámíthatósági szabályzatot és a beszámíthatósági óraterveket a 6.sz. melléklet tartalmazza.

./.

85

III. A SZAKMAI GYAKORLAT KÉPZÉSHELYEINEK ÉS FORMÁINAK BEMUTATÁSA A Szakképzési Törvénynek (1993. évi LXXVI. törvény) megfelelıen a fodrász és kozmetikus tanulók egy része iskolai tanmőhelyben végzi a gyakorlati felkészülést. A 2005/2006-os tanévtıl kezdıdıen azok a fodrász tanulók, akik szórványképzésben vesznek részt, a törvénynek megfelelıen tanulószerzıdéssel rendelkeznek. A kozmetikus tanulók, akik nem az iskola tanmőhelyében, illetve tanulószerzıdéssel vannak szórványképzésben a 2005/2006-os tanévtıl, azok, mivel az iskola biztosítja az elektrokozmetikai gyakorlati oktatást összesen 128 órában (80 óra elektrokozmetikai gyakorlat, epilálás 48 óra)., így lehetıségük van együttmőködési megállapodással szórványképzésben történı gyakorlati oktatásban részt venni. Az alapozó gyakorlati oktatást a késıbbiekben zárt iskolai tanmőhelyben kívánjuk végezni.

./.

86

ZÁRÓDOKUMENTUMOK 1. A Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2008. szeptember 1. napjától érvényes.

-

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata a pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelık szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem mőködik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója - a nevelıtestület bármely tagja - a nevelık szakmai munkaközösségei - a szülıi szervezet - az iskola fenntartója A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követı tanév szeptember elsı napjától kell bevezetni. 4. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg: - az iskola fenntartójánál - az iskola irattárában - az iskola könyvtárában - az iskola tanári szobájában - az iskola igazgatójánál - az iskola igazgatóhelyetteseinél - a munkaközösség-vezetıinél - az osztályfınököknél - a reszortfelelısöknél - az iskola portáján. 5. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai a)

A 2008. május 27-i és 2008. május 28-i nevelıtestületi értekezlet jegyzıkönyve, melyen a kerettanterv megbeszélésre és elfogadásra került. (1.sz. melléklet)

Záradék: a) A Pedagógiai Programot az iskola nevelıtestülete 2008. május 30-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. A jegyzıkönyvet a nevelıtestület képviselıi, valamint a DÖK és a Szülıi Szervezet képviselıi aláírásukkal hitelesítik.

./.

87

…………………….. nevelıtestület tagja

…………………… PSz nevében

……………………… Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet nevében

b) Az iskola diákönkormányzat és a szülıi szervezet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Programban foglaltakkal egyetértünk, illetıleg a pedagógiai program elkészítéséhez az elıírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

…………………………… a DÖK nevében

……………………. Szülıi Szervezet képviseletében

…………………………… a KT elnöke

….……………………. igazgató

./.