A gyülekezési jog időszerű kérdései

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

Szakdolgozat

A gyülekezési jog időszerű kérdései SZERZŐ: PUSZTAI – MAJOROS KATALIN

KONZULENS: Dr. HALLÓK TAMÁS

IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK

EGYETEMI ADJUNKTUS

LEVELEZŐ TAGOZAT

MISKOLC 2013

1

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW AND STATE

The timely questions of the right of assembly

AUTHOR: PUSZTAI– MAJOROS KATALIN

CONSULTANT: Dr. HALLÓK TAMÁS

BA IN PUBLIC ADMINISTRATION MANAGEMENT

INSTRUCTOR

PART-TIME COURSE

MISKOLC 2013

2

Tartalom Bevezetés 1.A gyülekezésről 2. A gyülekezési jog kialakulásáról, történetéről, szabad véleménynyilvánításról 2.1 A gyülekezéshez való jog alapjai 3. Szabályozásának története Magyarországon 4. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény taglalása 4.1.A gyülekezési törvény hatálya 4.2.A rendezvény szervezése 4.3.A rendezvény bejelentése 4.4 A rendezvény megtiltása 4.5.A rendezvény megtartása, rendjének biztosítása 4.6.A rendezvény törvényességének veszélyeztetése, feloszlatása, valamint károkozásért való felelősség 4.6.1. A rendezvény törvényességének veszélyeztetése, feloszlatása 4.6.2. Károkozásért való felelősség 4.7. A gyülekezés feloszlatásához kapcsolódó jogesetek 4.7.1. Taxis blokád 4.7.2. Molnár Éva kontra Magyarország 4.7.3. Kendermag Egyesület tüntetése 4.7.4. 2006. októberi események 5. Összegzés 6. Irodalomjegyzék

3

Bevezetés Szakdolgozatom témája a gyülekezési jog időszerű kérdései, amelyet többek között a gyülekezési jog önálló törvényi szabályozásának kialakulásán, az 1989 évi taxisblokád, valamint a 2006. októberi eseményeken keresztül szeretnék tárgyalni. A téma szempontjából e – két eseményt tekintem emlékezetesnek és mérvadónak,

mivel

ekkor

szembesülhettünk

olyan

történésekkel,

amelyek

mmeghatározóak lehettek a gyülekezési törvény alkalmazása szempontjából. Ekkor alakultak ki olyan megmozdulások, amelyekben a gyülekező tömeg már nem mutatott békés arcot. Bemutatásra kerülnek továbbá a gyülekezési jog történeti fejlődésének előzményei, fő áramlatai, ismertetve a gyülekezési jogunk érvényesítési mechanizmusát. Az 1989-es békés rendszerváltás idején elfogadott, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény kisebb módosításokkal egészült ki, de alapjában véve csaknem változatlan maradt, ezért, és ebből kiindulva szakdolgozatom célja részben a szükséges szabályozási feladatok meghatározása, másrészt szükségszerűen célom a gyülekezési jog alapfogalmainak ismertetése, tisztázása, mivel ezek magyarázatával kapunk pontos képet arról, hogy gyülekezési jogunk érvényesítése hogyan biztosítható. A

fentiekhez

elengedhetetlennek tekintettem a kapcsolódó jogszabályok és Alkotmánybírósági határozatok felhasználását, mivel gyülekezési törvényünk változásait csak ezeknek tükrében értelmezhetjük. A gyülekezési törvény alkalmazását jogeseteken keresztül igyekeztem bemutatni felsorakoztatva jó és rossz gyakorlatot is.

4

A gyülekezésről A téma kibontását a gyülekezés meghatározásával kezdeném. A magyar jogszabályok tulajdonképpen nem tartalmaznak szigorúan vett fogalom meghatározást, ezért fogalmi elemekkel próbálják meg körülhatárolni, mit fed a tárgyalt alapjog.

1

,, A gyülekezés szociológiai értelemben adott helyre gyűlést, adott helyen történő csoportosulást jelent. A gyülekezés szabadsága ebben az értelemben akkor valósul meg, ha az emberek meghatározott csoportjának – elvileg akár két, három személynek – ténylegesen lehetősége van az adott helyen összejönni, és közös kommunikációt gyakorolni. E tevékenység megvalósulhat spontán, azaz előzetes cél nélkül, de létrejöhet meghatározott cél elérése érdekében is.”2 ,,A békés gyülekezés (más szóval demonstráció, tüntetés, felvonulás) a szabad véleménynyilvánítás fontos formája, melynek a hatékonyságát az adja, hogy a gyülekezés résztvevője másokkal közösen nyilvánítja ki politikai véleményét. Nem képviselők útján, hanem személyesen vesz részt a közügyek megvitatásában, ami különösen

alkalmas

lehet

figyelemfelhívásra

és

a

nyomásgyakorlásra.”3

Ennek értelmében az összejövetel több embernek megbeszélt helyen és időben való találkozása. Felvonulás, politikai állásfoglalás kinyilvánítására szervezett tömeges menetelés. Tüntetés, politikai állásfoglalás – legtöbbször tiltakozás – kinyilvánítása felvonulással, jelszavak hangoztatásával. ,,A

gyülekezés

emberek

összejövetele,

összegyűlés,

személyek

egy

helyre

koncentrálódása, valamilyen közös célból egy helyre sereglő emberek. Lehet ez spontán, vagy előre tervezett rendezvény, a rendőrség felé bejelentett, vagy be nem jelentett esemény. Lehet művészi megnyilvánulás, figyelemfelkeltés, lehet úgynevezett flashmob, más néven villámcsődület, vagy politikai, közéleti célú békés, nyilvános véleménykifejezés.”4

1

Kádár András Kristóf-M. Tóth Balázs: A gyülekezési jog külföldi és magyar szabálya Fundamentum.2007 I.szám , 63. oldal

.

2

Szikinger István: Gyűléshatár Fundamentum, 2002év. 1 szám, – 91. old

3

TASZ.hu gyulekezesi -jog 2013. 03. 30. –elektronikus forrás, http://tasz.hu/

4

Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura, 2002. I. sz. 21. old

5

Persze a gyülekezésnek kevésbé békés formájával is megismerkedhettünk már, ha csak a 2006. október 23. – ai eseményekre gondolunk. A gyülekezés alapvetően politikai szabadságjog, valamint a kommunikációs jogok közé tartozik

és

fontos

szerepet

játszik

az

alkotmányos

jogok

között.

,,Mivel gyülekezni többes számban tudunk, tömegesen, ezért célszerű a tömeget is definiálnunk: emberek viszonylag nagyszámú csoportosulása; közvetlen interakcióban állnak egymással valamilyen nyilvános helyen. Jellemzője a zsúfoltság – sok ember van együtt fizikailag korlátozott térben és az egyének közvetlen párbeszéd nélkül vannak együtt. Fizikailag ugyanazon a helyen vannak jelen, tudatában vannak egymás jelenlétének, de kis csoportokban vagy egyenként saját céljaikat követik.

Bizonyos helyzetekben (tüntetések, zavargások,

pánik stb.) minden egyes egyén magatartása összekapcsolódik az összes többi jelenlévővel. A tömeg (ha időlegesen is) egyetlen egységként kezd viselkedni.”

5

Tehát összefoglalva: a gyülekezés olyan békés célú, szabad véleménynyilvánítási lehetőség, amely törvény általi korlátozás alá esik más jogaink védelme érdekében. 2. A gyülekezési jog kialakulásáról, történetéről, szabad véleménynyilvánításról 2.1 A gyülekezéshez való jog alapjai Az 1789. augusztus 26. – án kihirdetett Emberi és Polgári Jogok nyilatkozata tartalmazta azokat az emberi jogokat, amelyben megemlítésre került többek között a gondolat- és szólásszabadság, népszuverenitás, valamint a jogegyenlőség eszméje is. Elsőként az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányában, 1791 – ben került sor a gyülekezési jog szabályozására, amely szerint nem csorbítja a népnek a békés gyülekezéshez valójogát 6 ,, Ugyanezen évben lépett hatályba a francia forradalmi alkotmány, amely biztosította „a polgárok szabadságát arra, hogy nyilvános helyeken, a nyugalmat megtartva, és fegyvertelenül a rendőri törvények betartása mellett gyülekezzenek.” 7

5

Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura, 2002. I. sz. 21. old

6

Hajas Barnabás: A gyülekezési jog egyes aktuális elméleti és gyakorlati kérdései.24.oldal - értekezés

7

dr. Magyar Attila István: A gyülekezési joggal kapcsolatos jogsértések története Magyarországon 1990-

2010, 4. oldal

6

Később már a nemzeti alkotmányokban is rögzítették a gyülekezésről szóló rendelkezést. Az 1831. évi belga alkotmány deklarálta: „A belgák békés és fegyvertelen gyülekezésének jogát a törvény biztosítja, és e jog gyakorlásához előzetes hatósági engedély nem szükséges.”8 Az 1949-es német alaptörvény szerint: „Minden németnek joga van arra, hogy bejelentés

vagy

engedély

nélkül

békésen,

fegyvertelenül

gyülekezzék.”

,,A XIX. század alkotmányai, így az I. világháborúig számos európai ország alkotmányos berendezkedésének mintaképül szolgáló 1831. évi belga alkotmány a gyülekezés szabadságát csak korlátozottan ismerte el, a szabad ég alatti gyülekezéseket rendőri jog alá helyezték. Magyarországon az 1848. évi áprilisi törvények nem szabályozták a gyülekezési jogot, miután a spontán gyülekezés rendi jogi hagyományai miatt nem tartották szükségét a tételes deklarációnak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a békés tüntetéseket nem korlátozták, de a céhlegények 1848. április 19-i erőszakba torkolló megmozdulása szükségessé tette, hogy a Belügyminisztérium másnap rendeletet adjon ki a rendzavaró utcai megmozdulásokról. Az 1849, és 1867 közötti neoabszolutizmus idején a gyülekezési jog gyakorlására csak rövid ideig, 1860-1861ben volt lehetőség, akkor is rendőri oszlatásokra került sor. A gyülekezési jogot a dualizmus időszakában törvényi szinten nem szabályozták.”9 3. Szabályozásának története Magyarországon ,, 1868 – ban került kiadásra a 128. számú belügyminiszteri rendelet, amely bejelentési kötelezettséget írt elő, illetve megtiltotta a katonáknak, bíráknak, ügyészeknek, hivatalnokoknak, fiatalkorúaknak, a politikai jogok gyakorlásától felfüggesztett személyeknek, külföldieknek, hogy gyülekezetekben- kivéve vallásos és hazafias gyülekezeteket- részt vegyenek.”10 A népgyűlések megtartásához engedély kérése volt szükséges, amelyet a

8

Hajas Barnabás: A gyülekezési jog egyes aktuális elméleti és gyakorlati kérdései-24.oldal, értekezés

9

dr. Magyar Attila István: A gyülekezési joggal kapcsolatos jogsértések története Magyarországon 19902010, 4. oldal 10

-Bódi Stefánia:A gyülekezési jog hazai szabályozásának története és dilemmái , 527. oldal Magyar Jog2011.9. szám

7

rendezvény szervezője volt köteles benyújtani a törvényhatóság elnökének s, melyre csak akkor kaphatott engedélyt, ha azt a törvényhatóság törvényszerűnek tartotta. Az engedély nélkül tartott népgyűlést feloszlatták, és annak szervezőjével szemben szankciót alkalmaztak. 1873- ban ez a korlátozás már a rendvédelmi szerv, a csendőrség tagjaira is kiterjedt a katonai, honvéd egyének mellett. A 1881. évi XXI törvénycikk alapján jelent meg a gyülekezés alatti tevékenységeket 10 – törvényi tényállásban rögzítő Kihágások Betűsoros Kézikönyve, amelyben a gyülekezéssel kapcsolatos büntetendő cselekmények kerültek rögzítésre. Ebben megemlítésre került többek között: a felvonulás engedély nélküli rendezése, vagy azon való részvétel, feloszlatott gyűlés folytatásában közreműködés, feloszlató, továbbá a rend fenntartása céljából kiadott hatósági intézkedéseknek nem engedelmeskedés, rendzavarás, a gyűléseken fegyverrel, bottal, tettleges bántalmazásra, rendzavarásra alkalmas más eszközzel megjelenés. Az 1878. évi 56. számú belügyminiszteri rendelet alapján a gyűlések megtartásához legalább 24 – órával korábban engedélyt kellett kérni az elsőfokú rendőrhatóságnál. A rendezvény megtartását 6 – 10 olyan tekintélyes helybéli egyénnek kellett kérnie, akiknek a megbízhatóságáról az engedélyező hatóság meg volt győződve, valamint a bejelentőknek írásban kellett nyilatkozatot tenniük arról, hogy a rendezvény alatt okozott károkért felelősséget vállalnak. A rendezvény napirendjéről, szónokairól az illetékes hatóságnak előzetesen, távirati úton a belügyminiszter felé jelentést kellett tenni, valamint a rendezvényen összegyűltek

magaviseletét

a

legnagyobb

éberséggel

kellett

ellenőrizni.

A bejelentést politikai gyűlés esetén hét, nem politikai jellegű eseményeknél pedig három húsz évnél idősebb, de legalább egy éve a gyűlés helyén lakó, magyar állampolgárságú személynek is alá kellett írnia. Később már nem szerepelt előírásként a bejelentők írásbeli felelősségvállalása és nem kötötte a bejelentést ahhoz, hogy azt meghatározott számú, tekintélyes helybéli jelentse be. Bármely előzetesen összehívott összejövetel, melynek célja a közügyek megvitatása,

azoknak

irányítása

és

ezekre

vonatkozó

határozathozatal,

oly

gyülekezetnek volt tekintendő, mely az idézett rendelet hatálya alá esik. Később, az

8

1881. évi XXI. törvénycikk 7. §- a csak a ,, városokra kiterjedően szabályozta, hogy a rendőrségnél kell bejelenteni a különféle menetek megtartását.”11 A gyülekezési jog alapjául a 7430/1913 számú belügyminiszteri rendelet szolgált, mely különbséget tett zárt és nyilvános helyen – szabad ég alatt – tartott nyilvános gyűlések között. Magyarországon a XX. század első felében nyilvános gyűlések rendőrhatósági engedéllyel tarthatóak voltak, azzal a kitétellel, hogy zárt helyen tartott eseményeknél csupán a rendőrhatóság tudomásulvétele volt szükséges. Az 1912. évi LXIII. törvénycikk – a kivételes hatalomról 12. §.- a kimondja: oly törvényhatóságokban ahol az állam biztonsága érdekében szükséges, a minisztérium politikai jellegű népgyűlések, felvonulások, körmenetek tartását megtilthatja és – a közigazgatási hatóságok gyűléseinek kivételével – egyéb gyűlések tartását hatósági engedélytől teheti függővé, tekintet nélkül arra, hogy bejelentésük rendes körülmények közt kötelező - e vagy sem Az 1918. évi III. Néptörvény sem engedélyhez, sem bejelentéshez nem kötötte a rendezvény megtartását. A Horty korszakban a 34.100/1922. számú rendelet korlátozta a gyülekezési jogot. Ebben az időszakban elszaporodtak a betiltásra kerülő, fegyveresen feloszlatott, akár halálos áldozatokat is követelő rendezvény. Ekkor a gyűlések feloszlatásához akár lőfegyvert is használhattak, és mivel némely gyűlés összecsapásokba torkollt, a politikai gyűlések megtartását teljesen betiltották. Az 1944. december 22 -1945. november 15 ig tartó Ideiglenes Nemzeti Kormány a gyűlések bejelentéséről szóló 5.159 BM rendelete bejelentési kötelezettséget írt elő minden politikai, és gazdasági jellegű, nyilvános gyűlés, felvonulás és más összejövetel megrendezéséhez. A bejelentési kötelezettségnek a gyülekezés helye szerinti rendőrségnél, írásban vagy szóban a rendezvény kezdetéig kellett eleget tenni. A rendezvényen a rendőrkapitánynak vagy helyettesének a szervező kérésének eleget téve a rendezvényen meg kellett jelennie, ha azt a gyűlést tartó párt vagy egyesület kifejezetten kérte.12

11

Hajas Barnabás: A gyülekezési jog egyes aktuális elméleti és gyakorlati kérdései 24-28.. oldal, értekezés 12

Hajas Barnabás: A gyülekezési Jog egyes aktuális elméleti és gyakorlati kérdései 26-30. oldal, értekezés

9

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény így szabályozta ezt követően a gyülekezés szabályait: A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. Később megjelent az igény ennek a jogterületnek az alkotmányos szabályozáson kívüli, részletes törvényi szabályozásra. 4. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény taglalása 4.1.A gyülekezési törvény hatálya Az 1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról 1989. január 24. - én került kihirdetésre. A törvényt az Országgyűlés a gyülekezési szabadság érvényesülése érdekében – összhangban az Alaptörvény, valamint a Polgári és Politikai Jogok Egységokmányainak rendelkezéseivel alkotta. Önálló szabályozásra az Alkotmány 62. § (1) bekezdésével kerül sor: ,,A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.” ,,A gyülekezési joggal kapcsolatos két legfontosabb nemzetközi jogi dokumentum a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya (továbbiakban: PPJNE), illetve az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4. – én kelt Egyezmény.

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi

Egységokmánya szerint: ,,A békés gyülekezés jogát el kell ismerni. E jog gyakorlását csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészség, a közerkölcs vagy mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek. (21. cikk.)” A PPJNE szerint a békés gyülekezés jogát el kell ismerni, az Egyezmény pedig deklarálja, hogy mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához. Hasonlóképpen rendelkezik az Európai Unió Alapjogi Kartája is, amelynek rendelkezéseiből

a

gyülekezési

jog

emberi

jogi

jellege

következik.”13

,,Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amelyet Magyarország 1992 – ben ratifikált szintén a védett jogok közé sorolja a gyülekezési és az egyesülés szabadságát.”14

13

Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura, 2002. I. sz. 22. old.

14

Dr. Csapodi Tamás A gyülekezési jog érvényesülése és a közlekedés rendjének aránytalan sérelme Magyar Jog 2003. 12. szám- 733. oldal

10

A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, melynek gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések, tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják, és a rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni. A gyülekezési jogunk gyakorlásával pedig nem sérthetjük mások jogait. A törvény hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre, a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási

szertartásokra,

rendezvényekre

és

körmenetekre,

kulturális

és

sportrendezvényekre, családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. (3. §.) A jogszabály ezen része szerint a törvény szabályai nem vonatkoznak a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre, tehát azt maga a választási eljárásokról szóló 1997. évi C.

törvény szabályozta 2013. május 02- ig.

Jelenleg a szabályozás a 2013. évi XXXVI. törvénnyel valósul meg, amely 2013. május 3- tól lépett hatályba. A gyülekezési jog lényeges tartalma : ,,A gyülekezési jog biztosításának célja kettős: egyrészt a véleménynyilvánítás jogának, másrészt

az úgynevezett petíciós

jognak a gyakorlása.”15, ezért e- jogok elválaszthatatlan kapcsolatban vannak, hiszen ezek biztosítása nélkül nem érvényesül ténylegesen a gyülekezési szabadság sem.

4.2.A rendezvény szervezése A gyülekezési jogról szóló törvény állapítja meg a gyülekezési jog törvényes és rendeltetésszerű gyakorlása érdekében a rendezvények szervezésére és megtartására vonatkozó alapvető szabályokat. ,,A rendezvény szervezője magyar állampolgár, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező

személyek

beutazásáról

és

tartózkodásáról

szóló

törvényben

meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt, illetve letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

15

(5. §. )

Dr. Mogyorósi Imre- Néhány kritikai észrevétel a gyülekezési jog szabályozásához, - Magyar Jog,

2001. 6. szám, 358. oldal.

11

Eszerint a rendezvény szervezője csak magyar, illetőleg magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet. E meghatározás azonban nem felel meg annak a kívánalomnak, hogy a gyülekezés szervezésének szabadsága emberi jog. A szervezés jogának a jogi személyt (illetve annak képviseletében eljáró természetes személyt), és a törvény 5. §. – ában nem szereplő külföldi személyt (együttesen tehát minden külföldit) is meg kell illetnie.”16 Az 55/2001. (XI. 29.) AB határozatban vizsgálták, hogy a gyülekezési törvény és a Polgári és a politikai jogok nemzetközi egységokmányának, ezáltal a belső jog és a nemzetközi jog összhangja nem valósult meg, mivel a gyülekezési törvény a magyar állampolgárságú, illetve a Magyarországon tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú természetes személyekre korlátozta a rendezvény szervezőinek körét, tehát jogi személyekre így a törvényt nem vonatkoztatták. 55/2001 (XI. 29.) AB határozat:,,Az Ab – az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről 1950. november 4 . – én, Rómában elfogadott egyezmény 16. cikkére hivatkozik a külföldiek gyülekezési joga korlátozásának igazolására, ha a gyűlés politikai jellegű. Álláspontja szerint a rendezvény szervezője csak a magyarországi viszonyokban járatos, azokban eligazodni képes olyan személy lehet, aki a rendezvény előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatban a gyülekezési törvény által a szervező részére biztosított jogoknak, illetve a reá rótt kötelezettségeknek az országban való fizikai jelenléte folytán is eleget tud tenni.

A határozathoz Kukorelli

István alkotmánybíró különvéleményt csatolt, amelyhez Czucz Ottó, Kiss László – a különvélemény III. pontjának kivételével – Holló András is csatlakozott. Véleményük szerint, mivel az 5. § az Alkotmány 62. § - ban biztosított gyülekezési szabadságot korlátozza, meg kell vizsgálni, hogy a korlátozás alkotmányos – e. Az AB gyakorlata szerint az állam akkor korlátozhat alapvető jogot, ha másik lapvető jog védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. A határozat szerint külföldi állampolgár szervezőként nem tudná megfelelően elvégezni feladatait és kötelességeit. A különvéleményt jegyzők szerint azonban a jogszerűen Magyarországon tartózkodó külföldiek a rendezvény előkészítésével és lebonyolításával összefüggő,,igazgatási „ feladatokat egyszerűbb esetekben megfelelő tájékozódással,

16

Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura, 2002. I. sz. 33. old

12

bonyolultabb esetben jogi tanácsadó, illetve képviselő igénybevételével el tudnák látni. Az Ab – nak meg kellett volna semmisítenie a Gyülekezési törvény 5. § - át.” 4.3. A rendezvény bejelentése A közterületen tartandó rendezvény szervezésének bejelentését a gyülekezési törvény 6. § szerint a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányságnak legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell megtenni A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. ,,Elsőként azt kell vizsgálni, hogy a bejelentés az arra jogosulttól származik – e. Ennek megítélése során meg kell állapítani, hogy a szervező megfelel – e a gyülekezési törvény 5. §- ban meghatározott követelményeknek, vagyis magyar állampolgár –e, vagy szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik – e, esetleg harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik – e, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású –e, esetleg tartózkodási engedéllyel rendelkezik- e.”17 A fent említett kérdések vizsgálata után lehet a következő lépés a bejelentés formai, tartalmi eleminek a vizsgálata. ,,A közterületen tartandó rendezvény szervezőjének a dolga, hogy a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, legalább 72 órával a tervezett kezdő időpontot megelőzően jelentse be a rendezvényt. Ebbe az időtartamba a hétvége is beleszámít. Mivel érdemes számolni az esetleges tiltással és jogorvoslattal is, célszerű legalább egy héttel korábban bejelenteni a rendezvényt, ha a szervezők egy konkrét időpontban szeretnék azt megtartani. Az azonnali reagálású gyülekezésekre nem vonatkozik a 72 órás bejelentés, mivel a spontán

tüntetéseket

és

a

flashmobokat

pedig

nem

kell

bejelenteni.

A személyesen és írásban benyújtott bejelentésről az átvevő rendőri szerv két példányban igazolást állít ki. Ebből egy példányt a bejelentést benyújtónak átad, egy példányt pedig a bejelentéshez csatol. A szóban tett bejelentést az arról készült jegyzőkönyv igazolja. 17

Hajas Barnabás : A gyülekezések bejelentésével kapcsolatos rendőrségi eljárások szabályairól., Jura, 2009/2, 48. oldal.

13

Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell: – a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát; – a rendezvény célját, illetőleg napirendjét; – a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát; – a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. „18 ,,A bejelentés célja nem az, hogy a rendőrség a rendezvényt engedélyezze, mivel a gyülekezési jognak a gyakorlása nem igényel előzetes állami hozzájárulást. A bejelentés

azonban

lehetőséget

ad

arra,

hogy

az

államigazgatási

szervek

felkészülhessenek a gyülekezési jog gyakorlása, illetőleg a közrend és a közlekedés zavartalanságának biztosítására.”19 A bejelentést követően a rendőrség 48 órán belül döntést hoz, és ezután határozatát 24 órán belül írásban közölnie kell a szervezővel. A rendőrségnek tehát 72 órán belül kell választ adnia. Ebben a határozatban a rendőrség megtilthatja a rendezvény tartását. Az esetleges megtiltást megalapozó körülményekre a rendőrség felhívja a szervező figyelmét és tájékoztatja, hogy ez hogyan hárítható el a hely vagy az időpont megváltoztatásával. A rendőrség csak a törvényben előírt adatokat igényelheti. Bejelentésnél egyaránt – a hiánypótlásra történt felhívást és a megjelölt határidőt jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az 55/2001. (XI. 29. ) AB határozatban is megfogalmazták, hogy a gyülekezési törvény szerint az előzetes bejelentés kötelezettsége csak a közterületen tartandó rendezvény esetében áll fenn, nem pedig általánosságban, valamennyi rendezvényre nézve. A közterületnek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, a rendezvény résztvevői számára éppen úgy, mint a gyűlésen részt nem vevők számára. Így tehát két alapjog kerül szembe egymással, a gyülekezési jog és a mozgásszabadság. A két alapjog konfliktusának megelőzésére a hatóságnak

rendelkeznie azzal a jogszabályi

felhatalmazással, mely szerint mindkét alapjog érvényesítését biztosítania kell, de ha ez lehetetlen, akkor az egyiket csak időlegesen, a legszükségesebb mértékben szorítsa háttérbe a másik javára. Ezért a közterületen tartandó rendezvényről a hatóságnak

18

TASZ.hu gyulekezesi -jog 2013. 03. 30. –elektronikus forrás, http://tasz.hu/

19

Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura, 2002. I. sz. 33. old

14

időben tudomást kell szereznie, erre szolgál a rendezvény előzetes bejelentési kötelezettsége. A gyülekezési törvény 15. §. – a szerint közterület a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető terület, út, utca, tér. A 75/2008. ( V. 29. ) AB határozatban:,, Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 62. §. (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. § - ának alkalmazásakor a bejelentési kötelezettség a közterületen tartandó, szervezett rendezvényekre vonatkozik. Önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva nem tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek a gyülekezésekre okot adó esemény miatt nem jelenthetőek be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt.”,, Demokratikus alapelv, hogy a gyülekezési jog körébe tartozó rendezvények nem engedélykötelesek. Egy alapvető emberi jog gyakorlásához nem szükséges semmilyen hatóság engedélye, így a rendőrségé sem. Azonban a közterületen tartandó gyülekezést (a spontán gyülekezések kivételével – előzetesen be kell jelenteni annak érdekében, hogy a rendőrség biztosítani tudja a rendezvényt, amelyhez a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, - ami a közúti közlekedésben résztvevők alapvető jogait és kötelezettségeit, valamint a közúti közlekedés szervezésének elveit tartalmazza – támpontot nyújt. A bejelentés és az engedély között egyebek mellett az a különbség, hogy ha a bejelentésre a hatóság határidőn belül nem reagál, akkor a rendezvény megtartható. ,,Nem kell bejelenteni a rendőrségnek a magánterületen tartandó rendezvényeket,

mert

azok

csak

a

terület

tulajdonosának/üzemeltetőjének

beleegyezésétől függenek. Ugyancsak nincs szükség bejelentésre akkor, ha a rendezvény helyszíne az ügyfélforgalom számára nyilvános hely, a nyitvatartási időn belül (pl. kormányhivatal, polgármesteri hivatal) Nem bejelentés-kötelesek az oktatási intézményben tartandó rendezvények sem. Ezekben az esetekben az intézmény belső szabályzatait, házirendjét érdemes átnézni a rendezvény megtartása előtt.”20

20

TASZ.hu gyulekezesi -jog 2013. 03. 30. –elektronikus forrás, http://tasz.hu/

15

4.4 A rendezvény megtiltása Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja. (8. §.) ,, Nyilvánvaló, hogy nem csak a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működésének védelem érdekében, hanem egyéb alkotmányos jogok és alkotmányos értékek védelmében is jogszerű, alkotmányos lehet a gyülekezési jog arányos korlátozása. A mások jogainak és szabadságának védelme a gyülekezési jogról szóló törvény 2. § (3) bekezdésében szerepel, mint korlátozó klauzula, ugyanakkor nem jelenik meg a 8. §. –ban az előzetes tiltás lehetséges alapjaként.”

21

A rendőrség határozatát 24 órán belül írásban közölni kell a szervezővel. A rendőrség eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai az irányadók. A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat közlésétől számított három napon belül a szervező kérheti az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a rendőrség határozatát. (9. §. ) A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a rendőrség határozatát, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.

A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ha a bíróság a

rendőrség határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a szervezőnek a bejelentést elbíráló rendőrséget 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatnia kell. A gyülekezési jog gyakorlására nemcsak közterületen van lehetőség, hanem magánterületen is, és korlátozottan nyilvános helyeken is (pl. hivatal, iskola, kórház). Akár több rendezvényt vagy ellentüntetés is lehet tartani egy időben és közel azonos helyen.

Egy

demokratikus

társadalomban

nagyon

fontos

szerepük

van

az

ellendemonstrációknak. Mindenkinek ugyanannyi joga van közterületen gyülekezni

21

Kádár András Kristóf-M. Tóth Balázs: A gyülekezési jog külföldi és magyar szabályai, Fundamentum, 2007. I. szám

16

ugyanazon feltételek mellett, tüntetésre tüntetéssel reagálni.22 A rendőrség feladata ezekben az esetekben az, hogy a békés gyülekezés zavartalanságát minden résztvevő számára biztosítsa. A magyar jogban nincs elsőbbsége annak, aki korábban jelenti be a rendezvényét. Ebben az esetben a szervezők – akár a rendőrség bevonásával – megegyezhetnek a közel azonos helyen és időpontban tartott (ellen) rendezvényről. Előfordulhat, hogy a rendőrség megtiltja a rendezvény megtartását. Ekkor a rendőrségnek a szervezővel 24 – órán belül kell írásban közölni a megtiltó határozatot, annak érdekében, hogy lehetősége legyen a rendezvény szervezésének leállítására, mivel ez garanciális érdek. Sokkal gyakoribb a rendőrség részéről a közlekedési ellehetetlenítésére való hivatkozás, de valójában csak igen ritkán lehet tiltási indok. A nagyobb városokban a bejelentett rendezvény összes körülményét vizsgálni kell, és abból indokolt kiindulni, hogy minden nagyobb szabású rendezvény szükségképpen akadályozza a közlekedést. Ezért a közlekedési tiltási indok általában akkor fogadható el, ha egy kis létszámú tüntetés nagyon komoly fennakadást idézne elő a közlekedésben. ,,A gyülekezési joggal kapcsolatos strasbourgi jogeset a Patyi kontra Magyarország, ahol a kérelmezők a miniszterelnök háza előtt kívántak tüntetni, de a hatóságok ezek megtartását rendre megtiltották. Az indoklás a közlekedés akadályozása volt, a bíróság viszont úgy látta, hogy a kis létszámú csoport nem akadályozta volna a szóban forgó esetben a forgalmat, mivel elegendő hely állt rendelkezésre ahhoz, hogy elférjenek.”23 ,,Az Alkotmánybíróság a tűréshatárt ott vonja meg a demonstráció tudomásul vétele és annak megtiltása között, ahol a közlekedés rendjének sérelme már rendőri segítséggel sem ellensúlyozható. Bár a gyülekezési törvény korábban - helytelenülvalóban a közlekedés rendjének aránytalan sérelméhez kötötte a gyülekezés megtiltását, helyesebb lett volna a közúti forgalom biztonságának el nem hárítható veszélyeztetését a hatósági beavatkozás (tiltás) feltételeként megjelölni. A közlekedés rendje ugyanis a közlekedési magatartási szabályoknak az adott útszakaszra érvényes összessége, amelynek megsértését a hatóság priori nem veheti tudomásul, azt nem legalizálhatja,

22

Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura, 2002. I. sz, 23. oldal 23

dr. Bódi Stefánia: A gyülekezési jog szabályozásának története és dilemmái, Magyar Jog,-2011. 9.szám, 532. oldal.

17

mert erre törvényes felhatalmazással nem rendelkezik.”24 Szabálysértést követ el a szervező, ha – bejelentési kötelezettsége elmulasztásával szervez rendezvényt, vagy a bejelentési kötelezettségét a határidő megsértésével teljesíti,– annak ellenére szervez rendezvényt, hogy a rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta, – a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel. Ezek a szabálysértések azonban nem teszik jogellenessé a békés demonstrációt. A demonstrációt jogellenessé tevő cselekményeket a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény nevesíti, amely alapján a gyülekezési joggal visszaélés ,, 189. § (1) Aki a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó, szervezetten megvalósuló rendezvényt bejelentési kötelezettsége elmulasztásával szervez, b) rendezvényt annak ellenére szervez, hogy a rendezvény megtartását a rendőrség a gyülekezési jogról szóló törvény alapján megtiltotta, c) a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel, szabálysértést követ el. Aki a gyülekezési jogról szóló törvény erre vonatkozó rendelkezését megsértve a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül szervez rendezvényt, szabálysértést követ el.

Aki a) a rendezvény szervezésével

összefüggő bejelentési kötelezettségét a gyülekezési jogról szóló törvényben erre meghatározott határidő megsértésével teljesíti, b) a gyülekezési jogról szóló törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettségét a határidő megsértésével teljesíti, szabálysértést követ el. Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése. E törvény 190. § (1) bekezdése szerint: Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint a választási gyűlésen való részvételében jogtalanul akadályoz, szabálysértést követ el. Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.” A tiltó határozat ellenére megtartott, bejelentéshez kötött rendezvényt azonban a 24

dr. Mogyorósi Imre: Még egyszer a gyülekezési jog szabályozásáról – az Alkotmánybíróság 55/2001.(XI. 29.) AB számú határozata tükrében, Magyar Közigazgatás, 2004.54.évf.,4. szám, 246.oldal

18

rendőrség feloszlatja. Az előzetes bejelentési kötelezettség három napos határideje közterületre szervezett gyűlésekre vonatkozik, de az Alkotmánybíróság döntése szerint azonban önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva nem tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek a gyülekezésre okot adó esemény miatt nem jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt. A 75/2008. (V. 29.) Ab határozat kimondja, hogy: az Alkotmány 62. § (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §ának alkalmazásakor a bejelentési kötelezettség a közterületen tartandó, szervezett rendezvényekre vonatkozik. Önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva nem tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek a gyülekezésre okot adó esemény miatt nem jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt. Ha tehát a törvény által megszabott, a gyűlés bejelentése és megtartása közötti idő túl hosszú, a szervezőnek lehetősége van a gyűlés törvényes megtartására, ha azt objektív okok miatt nem tudta előbb bejelenteni. Az azonnali reagálású gyülekezés esetén is van bejelentési kötelezettség, viszont a 3 napon belüli bejelentés is szabályos. Az így bejelentett rendezvényt a rendőrség nem tilthatja meg. A

közelmúltban

történt

eseményt

hozhatjuk

példaként,

amikor

az

Alkotmánybíróság (AB) határozatával megsemmisítette a Fővárosi Törvényszéknek az LMP tavaly március 15-i rendezvényével kapcsolatos döntését, mert az sértette a békés gyülekezéshez való jogot. ,,Az AB most először élt az alaptörvény-ellenesnek talált bírói döntések megsemmisítésére lehetőséget adó jogkörével - közölte a testület. március 15-én a Hősök terén kívánt megemlékezést tartani.

Az LMP 2012.

A bejelentését vizsgáló

Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a hatáskörének hiányát állapította meg, mert aznap

a

megjelölt

helyszínt

a

Főpolgármesteri

Hivatal

használhatta.

Az LMP a BRFK végzésével szemben bírósághoz fordult, ám a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy nincs lehetősége a kérdés érdemi elbírálására. Az AB döntése szerint a békés gyülekezéshez való jogot sértette, hogy a bíróság nem vizsgálta érdemben azt a végzést, amelyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Fővárosi Polgármesteri Hivatal közterület-használati megállapodása miatt a hatásköre hiányát állapítottameg. Az AB szerint a bíróságnak a konkrét ügyben tekintetbe kellett volna vennie, hogy a közterület-használati megállapodás jogszerűsége és indokoltsága is kérdéses volt. A főpolgármesteri hivatalnak nem volt szüksége közterület-használati engedélyre, 19

feltételezhető, hogy a használati megállapodás megkötésekor joggal való visszaélés történt.„25 Erre utal az is, hogy a főpolgármesteri hivatal 2012. március 15-re "készletező módon" az összes olyan budapesti helyszínt lefoglalta előzetesen, amely az 1848-as forradalom megemlékezését célzó, nagy létszámú résztvevőre számító rendezvény megtartására alkalmas lett volna - olvasható az AB közleményében. Ha a bíróság érdemben vizsgálódott volna, és a főpolgármesteri hivatalnak a Hősök tere használatáról lemondó, utóbb érkezett nyilatkozatát figyelembe vette volna, akkor a rendezvény a megjelölt helyszínen megtartható lett volna. Az ügyben hozott 3/2003. ( II. 14. ) AB- határozat szerint-,, Az alkotmánybírósági határozat értelemszerűen nem tudja utólag biztosítani, hogy az indítványozók a gyülekezési jogukat visszamenőlegesen érvényesíthessék. A döntésnek tehát ily módon nem lehet közvetlen hatása az alkotmányjogi panaszt benyújtó konkrét ügyére. Az alkotmányossági vizsgálat jelen ügyben a panaszos helyzetének változását oly módon tudja befolyásolni, hogy az Alkotmánybíróság – amennyiben annak feltételei fennállnak-, megállapíthatja a gyülekezési jog megsértésének megtörténtét, ami a mostani ügyben morális elégtételt jelenthet a jogsérelmet szenvedettek számára. Emellett az alkotmányjogi probléma vizsgálata az egyedi ügyön túlmutató jellegű, hiszen az Alkotmánybíróság érdemi határozata a jövőre nézve megfogalmazhatja azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe véve a gyülekezési ügyben eljáró jogalkalmazók ilyen és hasonló jogvitákban kellőképpen mérlegelni tudnak. A gyülekezés megtiltásával kapcsolatban említhetjük azt a jogesetet, amelynek kapcsán elmarasztalta Magyarországot az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő, strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2008 októberére tervezett rendezvénnyel kapcsolatban. ,,A panaszos Sáska Béla magyar állampolgár volt, aki szerint a magyar hatóságok a tüntetés megtiltásával megsértették az európai emberi jogi egyezményben garantált gyülekezési jogot. Sáska Béla 2008. október 13-án politikai tüntetés tervét jelentette be október 17-re a budapesti parlament előtti Kossuth térre. A rendőrség 15-én megtiltotta a rendezvényt. Az ez ellen emelt panaszt a bíróság 22-én elutasította. A demonstráció bejelentett célja az lett volna, hogy megemlékezzenek az 1956-os

25

http://nol.hu/belfold/alkotmanyellenesen_tiltottak_be_az_lmp_rendezvenyet, Népszabadság Online

20

forradalomról és a 2006-os budapesti utcai összetűzésekről, valamint hogy felhívják a figyelmet az országban tapasztalt jogbizonytalanságra. A tárgynapon a parlament nem tartott volna ülést, csupán egy nőjogi konferencia szerepelt az Országházban szervezett események nyilvános listáján. A rendőrség azt indítványozta a bejelentőnek, hogy ne a Kossuth tér egészén, hanem annak csupán egy elzárt részén tartsák meg a demonstrációt. Sáska Béla ezt visszautasította. Ezután a rendőrség megtiltotta a tüntetést, arra hivatkozva, hogy az súlyosan veszélyeztetné a parlament működését.”26 A bejelentő ezután panaszt tett a bíróságon, és egyebek közt arra hivatkozott, hogy diszkrimináció érte, mert egy másik napra, október 15-ikére bejelentett, azonos ügyekben meghirdetett demonstrációt nem tiltottak meg, pedig azon a napon öt parlamenti bizottsági ülés is volt a parlament épületében. A bíróság azonban elutasította panaszát. A strassbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott Sáska Béla kérésének, és kimondta, hogy az ügyben a magyar hatóságok megsértették a gyülekezési jogot, mivel a rendezvény megtartása népképviseleti szervek működését súlyosan nem veszélyeztette, valamint a közlekedés rendjét nem akadályozta. A 25 ezer euró nem vagyoni kártérítésre irányuló kérelmet azonban elutasította, azzal, hogy a jogsérelem kimondása már önmagában megfelelő elégtételt jelent. 4.5.A rendezvény megtartása, rendjének biztosítása Főszabályként a rendezvény szerezője gondoskodik a rendezvény rendjének biztosításáról. Mivel nem minden rendezvényt kell előzetesen bejelenteni, csak a közterületen rendezetteket, ezért a nem ott tartott rendezvényekről a hatóságnak nincs tudomása. Amennyiben a rendezvény résztvevőinek magatartása veszélyezteti a rendezvény törvényességét, a szervező kötelessége a rendezvény feloszlatása és a rendezvény részvevőinek távozásra való felszólítása. Ha a rendezvény szervezőjének a rendezvény feloszlatására irányuló kezdeményezése nem jár sikerrel, a rendőrség oszlatja fel a rendezvényt. Nem automatikus, hogy a rendőrség biztosítja az eseményt. Ez elsősorban a szervező 26

feladata,

neki

kell

megfelelő

számú

rendezőről

gondoskodnia.

. MTI http://www.jogiforum.hu/2012.11.29

21

Biztosítani kell, hogy a rendezvény a jogszerű keretek között maradjon, ha szükséges, egyeztetnie kell a rendőrség jelenlévő képviselőjével. A rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére működik közre, és intézkedik a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról. ( 11. §.) Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, és a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. A területileg illetékes rendőrhatóság képviselője a közterületen tartott rendezvényen jelen lehet. A rendőrség rendezvényen jelenlévő képviselője a rendbiztos, amelynek személyét ki kell kijelölni minden olyan rendezvényre, melyen a szervezők a rend fenntartásához a rendőrség közreműködését kérték. Amennyiben a rendőrség a rendezvény biztosításában a szervező kérésére közreműködik, akkor a biztosítás parancsnoka a rendbiztosi feladatkört is elláthatja. A rendbiztos köteles felvenni a kapcsolatot a szervezővel és együttműködni vele, a szervező kérésére a rend fenntartásában közreműködni, a rendezvényt megzavaró személyeket személyesen vagy rendőri erő bevonásával eltávolítani, figyelemmel kísérni a rendezvény törvényességét, továbbá bejelentéshez kötött rendezvény esetén azt is, hogy a megtartásra a bejelentésben foglaltaknak megfelelően kerül-e sor. A gyülekezési jog gyakorlása során a résztvevő nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem sértheti mások jogait és szabadságát. ,, Amint említettem, a törvény rendelkezésénél fogva a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt sem, ugyanakkor a közutakon folytatott demonstrációk egy része – legalább is formailag – bele illik a bűncselekmény általános törvényi tényállásának, mind pedig több bűncselekmény különös törvényi tényállásának keretei közé. E – cselekmények – természetesen mindig a tényállástól függően – társadalomra veszélyesek, amely társadalomra veszélyességet a rendőrhatóság részére történő előzetes bejelentés enyészheti el. A bűncselekmények megállapítására és a büntetőjogi felelősség alkalmazására ezen esetekben csak a jogellenességnek a kifogásolt törvényi szabályozásra visszavezethető hiánya miatt nem kerül sor.”27 A bejelentett rendezvénynek a bejelentésben megjelölt időpontban van vége. Erről a tényről a szervezőnek kell tájékoztatnia a résztvevőket, hiszen a 27

Dr. Mogyorósi Imre- Néhány kritikai észrevétel a gyülekezési jog szabályozásához, - magyar jog, 2001. 6. szám, 359. oldal

22

rendezvény rendjéről a szervezőnek kell gondoskodnia, így arról is, hogy a résztvevők tisztában legyenek a rendezvény időtartamával, befejezésének időpontjával. A rendezvény

résztvevői

a

rendezvény

bejelentésben

megjelölt

befejezésének

időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni. A szervező erre köteles felszólítani a résztvevőket. Ismerünk olyan esetet is, amikor a rendezvény után a helyszínen maradók agresszíven lépnek fel, azaz békétlenné válik a tömeg. Ilyenkor már nem a gyülekezési jog hatálya alá tartozik a csoport, többletvédelem sem illeti meg őket, mert már nem békés gyülekezésről van szó. Ebben az esetben a tömeget a rendőrség feloszlatja. Talán a legaktuálisabb példa a rendőri intézkedésre és a gyülekezési jog gyakorlásának általuk történő elősegítésére az a nemrégiben történt esemény, amellyel kapcsolatban Szabó Máté ombudsman a következőket nyilatkozta:,,Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2013.03.13- szerdai közleményében azt írta, hogy Szabó Máté ombudsman megállapítása szerint az elmúlt napok tüntetései során a rendőrség a rendelkezésére álló eszközzel elősegítette a gyülekezési jog gyakorlását. Valamennyi esetben a gyülekezési jogot tiszteletben tartva biztosították a rendezvényeket, bár jegyezték meg -, a hétfői tüntetések rendőri kezelésének vizsgálata még nem zárult le. A közlemény szerint a múlt csütörtöki, "székházfoglalásként" ismertté vált rendezvény esetében – a jogos birtokos erre vonatkozó kérése hiányában – a rendőrség nem intézkedett az engedély nélkül az épületben és az udvarán tartózkodókkal szemben. Később a helyszínre érkező szimpatizánsok és ellentüntetők közötti konfrontációt arányos rendőri fellépéssel előzte meg, a nap végén pedig hasonló fellépésével biztosította a menetet, amely a Lendvay utcából az Alkotmánybírósághoz indult. Szabó Máté arra is felhívta a figyelmet, hogy a Jobbik székely autonómiáért szervezett múlt hét szombati rendezvényén többen is a bíróság által korábban jogerősen feloszlatott Magyar Gárda formaruhájára hasonlító öltözetben jelentek meg, ami szabálysértés. Álláspontja szerint ugyanakkor a rendőrség a békés gyülekezési jog gyakorlását elősegítő, és megnyugtató válaszokat adott azzal, hogy törvényben előírt intézkedési kötelezettségét nem a rendezvény elején, azt esetleg megzavarva, hanem a tüntetés után igazoltatásokkal, illetve feljelentésekkel teljesítette. Az alapvető jogok biztosának munkatársai a tüntetések helyszíni vizsgálatai alapján úgy értékelik, hogy az

23

"alapjogbarát tömegkezelési megoldások" elősegítik a gyülekezési jog gyakorlását, hatásukat tekintve pedig alkalmasak a rendezvény békés jellegének fenntartására.”28 Szolgálati szabályzat határozza meg fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjaira vonatkozóan a gyülekezési jog gyakorlásának feltételeit és módját. Ennek értelmében a Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 62/2007. ( XII. 23. ) IRM rendelet 112. § (10) bekezdése alapján: A rendőr nyilvános szereplése: A rendőr szabad idejében részt vehet a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, jogszerűen tartott rendezvényen. Ilyen esetben egyenruhát nem viselhet. Szolgálati vagy más jogszerűen tartott lőfegyverét nem tarthatja magánál. Itt megfigyelhetjük azokat a korlátozásokat, amelyek a fegyveres testületek tagjai számára a törvény előír gyülekezési jogukkal kapcsolatban. Tehát a törvény biztosítja a jogot számukra is, a rendezvényen való részvételhez bizonyos feltételeket szabva. 4.6.A

rendezvény

törvényességének

veszélyeztetése,

feloszlatása,

valamint

károkozásért való felelősség Esetenként elengedhetetlen, hogy a rendezvény szervezője és a rendőrség együtt működjenek 75 / 2008. (V. 29. ) AB határozat szerint a gyülekezési törvénynek a rendezvény rendjének biztosításáról szóló 11. és 12. § - a alkalmazásakor. 4.6.1 A rendezvény törvényességének veszélyeztetése, feloszlatása Amennyiben a szervező nem működik együtt a rendőrséggel, és a rendezvény elveszíti békés jellegét, mások alapvető jogainak, szabadságának sérelmével jár, akkor a rendezvény feloszlatása-, mint végső eszköz- indokolt. Ugyanakkor a békés gyülekezések kötelező feloszlatása olyan esetekben, amikor a résztvevők nem tanúsítanak jogsértő, vagy közrendbe ütköző magatartást, az Alkotmány 62. §. (1) bekezdésben elismert békés gyülekezéshez való jog aránytalan korlátozásának minősül. Az 55/2001. ( XI. 29.) AB határozat alapján:,,Az AB szükségesnek tartja az olyan rendezvény feloszlatását, amely a 14. § (1) bekezdésében meghatározott

28

.Magyar Hírlap 2013. 03. 13

24

feltételeknek nem felel meg, mert az adminisztrációs hiány nem látható jogsérelmeket okozhat, akár az igazságszolgáltatásnak vagy a népképviseleti szerveknek, esetleg a közlekedés rendjében.” A fentieknek megfelelően a gyülekezési törvény 14. § (1) bekezdése szerint: Ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § (3) bekezdésében foglaltakba ütközik, vagyis bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást tartalmaz, valamint mások jogainak és szabadsásának sérelmével jár, vagy a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt tiltó határozat ellenére tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. ,,Egy csoport abban az esetben oszlatható fel, ha jogellenes magatartást tanúsít.(pl, ha a rendőrségi korlátozásoknak nem tesz eleget), ha alappal feltételezhető, hogy meg fogja zavarni a közrendet, illetve a nyugalmat, vagy, ha sor került a közrend megzavarására, és azokkal a személyekkel szemben, akikről alappal

feltételezhető,

hogy

a

rendzavarásban

figyelembevételével indokolt a rendőri erőhasználat.”

részt 29

vettek

a

körülmények

A rendezvény feloszlatását

figyelmeztetésnek kell megelőznie. Ha a rendezvényt feloszlatják, a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására. A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet74. §. bekezdése alapján, ha a jogszabály a tömeg feloszlatását a Rendőrség számára kötelezővé teszi (gyülekezési törvény 14. §), vagy tömeg jogellenes magatartást tanúsít, a csapaterő kirendelésére jogosult rendőri vezető intézkedik a tömegoszlatásra. Tömegoszlatás elrendelésére - jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén – a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó olyan rendezvényeken, ahol a Rendőrség a rendbiztosításában közreműködik, a biztosítás parancsnoka jogosult. ,, Továbbá a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: gyülekezési törvény) hatálya alá tartozó, illetve más jelentős rendezvény helyszínén csapaterőnek a biztosításban való részvétele esetén azt a területet, ahová a belépők fokozott ellenőrzése kötelező, a rendőri szerv vezetője határozza meg.

A fokozott ellenőrzés egyes

feladatainak ellátására a rendezőt,a szervezőt a rendőri szerv vezetője hivatalosan felkérheti, akit - ha ezt vállalja - a végrehajtás módjára fel kell készíteni. A rend fenntartása érdekében rendőri közreműködés csak azokon a rendezvényeken 29

Kádár András Kristóf-M. Tóth Balázs: A gyülekezési jog külföldi és magyar szabályai, Fundamentum, 2007. I. szám, 70. oldal

25

biztosítható, amelyekre a rendőrséget jogszabály egyébként is feljogosítja vagy kötelezi. A 75/2008 (V. 29. ) AB határozat alapján a rendőrségnek a feloszlatás végrehajtása során is mérlegelnie kell konkrét szempontokat. Kényszerítő eszközök alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a résztvevők a megszabott határidő leteltéig nem fejezik be a rendezvényt, és ellenszegülnek a rendőri intézkedésnek. A rendőrségnek tehát a rendezvény körülményeit alapul véve, elsősorban erőszak alkalmazása nélkül kell a törvénysértő rendezvény befejezését vagy félbeszakítását elérnie. A rendőrség akkor jogosult és egyúttal köteles a rendezvényt feloszlatni, ha: – a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, – a gyülekezés mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, – a résztvevők fegyveresen, illetve felfegyverkezve jelennek meg – a rendezvényt tiltó határozat ellenére tartják meg. E felsorolás valamennyi lehetséges oszlatási okot tartalmazza, más okból a rendőrség nem oszlathat. ,,A rendőrségi törvény kifejezett felhatalmazást tartalmaz a speciális eszközök, gumibot és gázfegyver alkalmazására abban az esetben, ha azt tömeges rendbontás vagy a közrend csoportos megsértése teszi szükségessé, ugyanakkor előírja a helyzet, résztvevők, és a jogsértés jellegének alapos megfontolását, mielőtt a rendőrség a speciális eszközök, a gumibot, vagy a gázfegyver alkalmazásáról dönt. A speciális eszközök használata során a rendőrségnek arra kell törekednie, hogy ne okozzon nagyobb károsodást az elkövető egészségében, mint amennyi az adott szituációban elkerülhetetlen. „

30

A gyülekezési törvény nagyon általánosan fogalmazza meg azt a követelményt, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Ez nem azt jelenti, hogy másoknak semmilyen joga nem sérülhet, de a jogsérelmek nagy részét a törvény a gyülekezési jog javára rendezi. Az a követelmény, hogy a rendezvény ne járjon mások jogainak és szabadságának sérelmével, arra vonatkozik, hogy a tüntetésen részt nem vevő személyek nem kötelesek bármit eltűrni a résztvevőktől. A gyülekezési joggal szemben érvényesülő jogok közé tartozik, hogy senkit nem lehet arra kötelezni, hogy részt vegyen egy rendezvényen, vagy arra kényszerüljön, hogy azt megfélemlítve végighallgassa. Egy rendezvény jogellenessé 30

Kádár András Kristóf-M. Tóth Balázs: A gyülekezési jog külföldi és magyar szabályai, Fundamentum, 2007. I. szám, 74. oldal

26

válik, ha a résztvevők oly módon nyilvánítanak véleményt másokkal szemben, hogy azok nem tudják elkerülni a rendezvényen elhangzó, őket hátrányosan érintő kijelentések végighallgatását. Természetesen a nem békés tüntetéseket helyszíntől függetlenül nem védi a jog. Fegyveresen jelenik meg a rendezvényen az, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál. Felfegyverkezve pedig az, aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tart magánál. (14. §.) Ez a meghatározás szigorúbb a büntetőjogi kategóriánál, mert oda csak az olyan tárgyak tartoznak, amelyek az élet kioltására alkalmasak, és amelyet a személy az ellenállás leküzdésére vagy megakadályozására tart magánál. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezési jog gyakorlása esetén többféle eszköz is tilalom alá eshet, pl. bicska, ostor. Zászlórúd, fáklya esetén az dönti el a kérdést, hogy azt erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében tartja-e magánál a résztvevő.

A szervező szabálysértési felelőssége nem

érinti a békés gyülekezéshez való jog gyakorlását, így az eltérő helyszínen, útvonalon, időpontban megtartott rendezvényt a rendőrségnek nincs joga feloszlatni pusztán az eltérés miatt, amennyiben a rendezvény törvényes keretek között marad és megőrzi békés jellegét. Ha a gyülekezési jog gyakorlása törvénysértő és a rendőrségnek a rendezvényt fel kell oszlatnia (például tömegverekedés tör ki), akkor ezt a rendbiztos jelenti a rendőri biztosítás parancsnokának. A rendezvény feloszlatására, illetve a rendőri karhatalmi feladatok megkezdésére a parancsnok ad utasítást. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a rendőrség elsődleges feladata a békés rendezvény rendjének biztosítása. Ebből az következik, hogy a rendőrségnek fokozatosan kell fellépnie. ,,Amennyiben a gyülekezés elveszíti békés jellegét, első lépésként a rendőrségnek figyelmeztetnie kell a szervezőt, illetve meg kell kísérelnie a rend helyreállítását, és az egyes törvénysértő magatartást tanúsító személyek tömegből való kiemelését. A tömeg oszlatására – a rendőri kényszerítő eszközök alkalmazására – akkor kerülhet sor, ha a felszólítás és a további két alkalommal megismételt figyelmeztetés ellenére a tömeg nem oszlik szét. A rendezvény feloszlatása során, ha erre lehetőség van, a rendőrség első intézkedésként igazoltatja a békétlen résztvevőket. Igazoltatás esetén a személyazonosság igazolására – a személyazonosító igazolványon túl

–

minden

olyan

hatósági

igazolvány

alkalmas,

amely

tartalmazza

a

személyazonosításhoz szükséges adatokat, így a jogosítvány vagy az útlevél is. Az igazoltatott személy kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. Az érintett csak akkor állítható elő, ha személyazonosságát nem sikerült megállapítani és 27

személyazonosítás más módon nem biztosítható. A tömegoszlatás tényleges megkezdésére akkor kerülhet sor, ha a tömeg a felszólításnak, illetve az igazoltatások ellenére nem oszlik szét. A tömegoszlatást a karhatalmi feladatokra vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani, az arányosság követelményének megfelelően. A tömegoszlatás a jogellenesen összegyűlt, vagy jogellenes magatartást tanúsító tömegnek a helyszín elhagyására, fizikai egységének megbontására irányuló rendőri intézkedés. Ez egy rendészeti kategória, amely a gyülekezési jog mellett például sport- vagy kulturális rendezvények esetén is szóba jöhet.”31 4.6.2 Károkozásért való felelősség A rendezvény résztevője által okozott kárért a károsulttal szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy bármelyiküktől követelhető a kár teljes összege, egymástól pedig később követelhetik a rájuk eső összeget. A szervező azonban mentesül a résztvevők által okozott kárért való felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a rendezvény szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendezvény szervezőjének felelősségi körébe tartozik, hogy ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, s a rend másként nem állítható helyre, akkor a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni (vagy ehhez a rendőrség segítségét kérni). A feloszlatás tehát csak a jogszerű gyülekezésekkel kapcsolatban értelmezhető. A két dolog amiatt csúszik könnyen egybe, hogy a gyülekezéseket a törvény szerint egyes meghatározott esetekben a rendőrségnek kötelessége feloszlatni. Ilyenkor a rendőrség sokszor a tömegoszlatás technikáit alkalmazza. A feloszlatás jogellenességének megállapítására a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított 15 napon belül indíthat pert. (14. §. )Abban az esetben, ha az intézkedés a gyülekezés résztvevőjének jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez. A panasz előterjesztésének határideje az intézkedést követő 30 nap, az elbírálás határideje a panasz beérkezésétől számított szintén 30 nap. A panaszt elbíráló határozat ellen fellebbezésre van lehetőség. A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. A fellebbezés

31

TASZ.hu gyulekezesi -jog 2013. 03. 30. –elektronikus forrás, http://tasz.hu/

28

határideje a döntés közlésétől számított tízedik munkanap. Ha a panaszt az országos rendőrfőkapitány bírálta el, a határozata ellen fellebbezni nem lehet, hanem a bírósághoz lehet fordulni a határozat felülvizsgálata iránt, a határozat közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással.

„

A rendezvény

valamennyi résztvevője számára feltétlenül jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani annak érdekében, hogy a bíróság felülvizsgálhassa a feloszlatás elrendelésének jogszerűségét. Ezt indokolja a feloszlatás jellege. A feloszlatás ugyanis olyan hatósági intézkedés, amely helyszínen, szóban kihirdetett hatósági határozatnak tekinthető és amely korlátozza, illetőleg meg is akadályozhatja a gyülekezési jog gyakorlását. Ha tehát a rendezvényt feloszlatják, a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására. A bírósági felülvizsgálatnak – az esetleges büntetőjogi vagy fegyelmi és kártérítési felelősség megállapításán túl -, célja az is, hogy erkölcsi elégtételt nyújtson a részvevők számára. ”32 A károsult személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemleges felelősséget vállal az okozott kárért. Mentesülhet a felelősség alól a szervező akkor, ha bizonyítja, hogy úgy járt el a rendezvény szervezése és megtartása során, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ez a szabály nem érinti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse. 4.7. A gyülekezés feloszlatásához kapcsolódó jogesetek 4.7.1 Taxis blokád A feloszlatáshoz kapcsolódóan említhetjük példaként azt az eseményt, amikor 1990. október 25 – én a 65 % - os benzin áremelés miatt tömegesen vonultak az utcákra a felháborodott taxisok. Kezdetét vette az úgynevezett taxisblokád, amely több napra bénította meg Budapesten kívül az ország több nagyvárosát, amely következtében a

32

Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura, 2002. I. sz, 23. oldal

29

közlekedés szinte lehetetlenné vált. A tüntetők csak a megkülönböztető jelzést viselő és az élelmiszert szállító járművek közlekedését nem akadályozták meg. A Kormány a jelentős mértékű áremelést ekkor a Kuvaiti háborúval, valamint az ország olajkészletének jelentős csökkenésével magyarázta. Több napos tárgyalássorozatra került sor a Kormány és a taxisok szóvivői között. Mivel a rendezvény bejelentésére annak megrendezése előtt 72 – órával nem került sor, a Kormány törvénytelennek minősítette a felháborodott tömeg akcióját. Szóba került a tömeg hadsereg vagy rendőrség általi, akár fegyveresen történő feloszlatása is. Itt a gyülekezési törvény többszörös megsértését is tapasztalhattuk, mivel a rendezvény bejelentésére nem került időben sor, valamint a rendezvény mások jogainak sérelmével járt, hiszen a közlekedés rendjét súlyosan akadályozta. A feloszlatásra, sőt a tüntetés résztvevőivel szemben semmiféle retorzióra nem került sor. A taxisblokád nagyon fontos fejezete volt a demokrácia tanulási folyamatának, amikor viszonylag olcsón tanultuk meg, hogy mit nem szabad. 33

4.7.2 Molnár Éva kontra Magyarország Az Erzsébet hidat 2002. július 4. –én kormányellenes tüntetők zárták le, akik a választások után a szavazatok újraszámlálását követelték. A demonstrálók később a Kossuth térre mentek át.

A Molnár Éva kontra Magyarország ügy esetében, amelyben

egy Erzsébet hídi tüntetésről van szó, amely még 2002 nyarán zajlott, már nem csak az esetleges feloszlatásról beszélhetünk. Ez az ügy a strausburgi bírósághoz került.,,A tüntetők támogatására csoportok jelentek meg a Kossuth téren is. Ez a csoport bejelentés nélkül jelent meg. Ezt a rendezvényt a rendőrség az esti órákban feloszlatta. A kérelmező ehhez a rendezvényhez csatlakozott. A bíróság ebben az ügyben fejtette ki azt az álláspontját, hogy a bejelentés hiánya nem terjeszthető ki teljesen, vagyis a spontán szerveződésnek csak szükséges esetben írhatják fölül a bejelentési kötelezettséget. A strasbourgi Emberi Jogok Bírósága ítélete szerint a magyar rendőrség

33

Bökönyi István : A közúti közlekedési blokádok kialakulásának körülményei, rendvédelmi tapasztalatai, és kezelésének lehetőségei különös tekintettel a taxisblokádra, értekezés

30

megfelelően járt el 2002. július 04. – én, amikor föloszlatta az Erzsébet hídi, majd pedig a Kossuth téri tűntetést, amely megbénította Budapest belvárosának közlekedését. A bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy a hídon illegális, előre be nem jelentett tüntetés folyt. Emellett a Kossuth téren is tüntettek. Strasbourg szerint az oszlatás nem volt aránytalanul erőteljes. ,, 34 ,,Mások jogainak védelme (és a közrend, közbiztonság szempontja) különösen élesen merül fel akkor, amikor ellentétes nézeteket valló csoportok azonos helyszínre jelentik be rendezvényüket. 4.7.3 Kendermag Egyesület tüntetése A Kendermag Egyesület elhíresült 2003. május 4. – ei, Vörösmarty téri, szétsípolt tüntetésének kapcsán a magyar rendőrség nem talált arra jogi lehetőséget, hogy hatékonyan megvédje a korábban bejelentett rendezvény résztvevőit az ellentüntetőktől. Annak ellenére így történt, hogy a magyar Alkotmánybíróság határozott álláspontja szerint a gyülekezéshez való alkotmányos alapjog érvényesülése „nemcsak az állam illetéktelen beavatkozásával, hanem mások, például adott tüntetést ellenőrzéssel szemlélők, ellentüntetők, és más rendzavarók ellenében is védelemre szorul, ezért az államot pozitív kötelezettségek is terhelik a gyülekezési jog érvényesülésének biztosítása érdekében”.35 Az állam felelőssége, hogy a tüntetők és az ellentüntetők által bejelentett rendezvényeket kellőképpen biztosítsa, így lehetőséget nyújtva mindkét fél számára gyülekezési joguk érvényesítésére. 4.7.4 2006. októberi események A 2006. október 23. – án történt események talán azok, amelyek talán élénkebben élnek az emlékeinkben. Ekkor az ünnepi megemlékezések erőszakos cselekményekbe torkolltak.

34

dr Badó Szilvia: A gyülekezési jog hazai szabályozásának története és dilemmái., Magyar Jog, 2011. 9.

szám, 532. oldal 35

Kádár András Kristóf – Tóth Balázs:A gyülekezési joggal és annak rendészeti aspektusaival összefüggő jogszabályok nemzetközi összehasonlító elemzése-236.oldal.,

31

Kérdés, hogy ez az erőszak csak az akkor hangoztatott,,rendőri brutalitás „ – ra, vagy a tüntetők , az őket megfékezni kívánó rendőrök elleni fellépésére vonatkoztathatóak- e. Szükségszerű itt véleményt, illetve ellenvéleményt is felsorakoztatni. ,,A 2006. szeptemberi és októberi tömeges rendőri brutalitások és önkényes letartóztatások közvetlen és súlyos veszélybe hozták több alapvető emberi jog gyakorlását. Ide tartoznak az egymáshoz szorosan kapcsolódó, egymással szervesen összefüggő következő szabadságjogok: szólásszabadság, gyülekezési szabadság, és a vélemény-nyilvánítás szabadsága. E körben a kiindulási alap nem lehet más, minthogy az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság az alapvető emberi jogok gyakorlását „védi és biztosítja”. Az államnak, az állam szerveinek, ideértve a kormányt és a rendőrséget is, alapvető kötelessége tehát minden lehetséges módon odahatni, hogy e jogaikat az emberek ténylegesen és zavartalanul gyakorolhassák Magyarországon. Értelemszerű, és e jogok természetéből következik, hogy gyakorlásuk mindig is zavaró lesz egyfelől a mindenkori hatalom, másfelől pedig az ország lakosságának egy része számára. E szabadságjogok központi magját ugyanis az elégedetlenség, a tiltakozás, a kritika, a változtatási szándék – érzelmi oldalon pedig a felháborodottság, az indulat adja. Mindezzel szembesülni egyetlen hatalom sem szeret. Zsigeri szinten kell azonosulnia a demokráciával annak, aki a hatalom részeseként, vezetőként érzi és tudja, hogy a hatalom, az állam, a kormány kötelessége mindehhez a kereteket és a lehetőséget biztosítani.

E szabadságjogok gyakorlása mindig is zavaró lesz azok számára –

nemcsak a hatalomban, de a „civil” lakosságon belül is-, akik más véleményen vannak, akik adott esetben elégedettek, nem kívánnak változtatni, s akik kénytelenek eltűrni mások tüntetéseit, meghallgatni a nekik nem tetsző álláspontokat, osztozni az esetleges tömeges

elégedetlenségek

szabadságjogok

terhének

feszültségében. az

elviselése

Ez

a

ugyanis

„kényszerű

szolidaritás”,

elengedhetetlen

velejárója

a a

demokráciának. Ez a szemlélet van összhangban az irányadó nemzetközi emberi jogi egyezményekkel és az Alkotmánnyal, éppúgy, mint a Strasbourg-ban székelő Európai Emberi Jogi Bíróság esetjogával és a Magyar Alkotmánybíróság valamint a magyar bíróságok esetjogával. A 2006. szeptemberi és októberi eseményekre nem lehet válasz a gyülekezési jog és a vélemény-nyilvánítás szabadsága és a szólásszabadság fokozott korlátozása, elnyomása, a vonatkozó jogszabályok illetve jogértelmezés „térszűkítő” megváltoztatása. Ezért adunk helyt jelentésünkben a gyülekezési jogra vonatkozó nemzetközi és hazai jogértelmezés és joggyakorlat bemutatásának, és javaslatainknak azzal az igénnyel és ígérettel, hogy alapítvánnyá alakulva bizottságunk folytatni fogja e 32

megkezdett kutatást, és igyekszik szakmai és közéleti véleményformáló tényezővé válni a szabadságjogokkal kapcsolatos jogalkotási és jogértelmezési folyamatokban.”36 A fenti véleménnyel állítsuk szembe az eseményt vizsgáló jelentést, amely a rendőri tevékenység kivizsgálásával kapcsolatban született. ,,A bizottság egyhangúlag megállapította, hogy a 2006. október 22-24-én, a főváros területén végrehajtott rendőri művelet keretében a csapaterős tevékenység alapvetően törvényes volt, de több elemében is szakszerűtlenségek mutatkoztak. Az állami rendezvényekre érkezett delegációk biztosítása példás volt.

A Budapesti Rendőr-

főkapitányság által készített biztosítási terv nem felel meg a követelményeknek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság az Astoriánál tartott nagygyűlés előkészítésében, tervezésében, és a biztosítás végrehajtásában nem kellő körültekintéssel és gondossággal járt el. Október 23-án a délutáni órákban, az Alkotmány utcában végrehajtott tömegoszlatással egy időben nem történt intézkedés a rendzavaró csoportok elszigetelésére a Deák tér – Andrássy út – József Attila u. kereszteződésében. A bizottság a lefolytatott vizsgálat során megállapította, hogy a rendőri műveletbe bevont személyi állomány döntő többsége a tartós, és nagyfokú leterheltség ellenére is szakszerűen teljesítette feladatait. A Magyar Köztársaság Rendőrsége csapatszolgálati tevékenységre felkészített állományának közel egy időben történő alkalmazása során, a jelenlegi létszámviszonyokra figyelemmel 2-3 napig képes tartós beavatkozásra, illetve alkalmazásra. A rendőri műveletben részt vevő személyi állomány

nagyfokú

leterheltsége

és

túlhajszoltsága,

és

a

létszámproblémák

következtében a szolgálati csoportok váltására nem kerülhetett sor. Ezek együttesen hozzájárultak az ismertté vált egyéni „rendőri túlkapások” bekövetkezéséhez. ”37 „A hatályos jogszabályok és belső normák betartásában – első sorban magasabb vezetői, irányító parancsnoki szinten – elkövetett szakmai hibák hozzájárultak ahhoz, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság az eseményeket nem minden esetben tudta

36

Dr. Morvai Krisztina, Dr. Völgyesi Miklós társelnökök Dr. Gaudi-Nagy Tamás Dr. Horváth Attila, Dr. Juhász Imre, Dr. Kabódi Csaba, Dr. Szöőr Anna Budapest, 2007, CIVIL JOGÁSZ BIZOTTSÁG A 2006. OKTÓBER 23-I BUDAPESTI ERŐSZAKOS CSELEKMÉNYEK KIVIZSGÁLÁSÁRA [email protected] www.oktober23bizottsag.hu 37

Országos Rendőr-főkapitányság jelentése a Budapesten 2006. október 22-én 00.00 óra és 2006. október 25-én 00.00 óra között történt eseményekkel kapcsolatos rendőri tevékenység kivizsgálásáról

33

kellő mértékben uralni, és hatékonyan kezelni.”38 Végül szintén ellenvéleményként vonultatnám fel a Göncöl Bizottság által a 2006. októberi eseményekről levont konklúziót a gyülekezési törvény alkalmazásának tekintetében. ,, A Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenes módon vett tudomásul több hónapra szóló gyülekezési bejelentést a Kossuth térre, ezt követően pedig nem oszlatta fel a tovább tartó, de be nem jelentett demonstrációt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyancsak jogsértő módon minősítette választási gyűléseknek a Kossuth téri tüntetéseket, majd ugyanezeket kulturális rendezvényeknek az önkormányzati választások kampánycsend időszakában. Ezek a jogalkalmazói döntések alapvetően nem a gyülekezési törvény hiányosságaiból, hanem jogértelmezési hibából származtak. A 2006 őszén lezajlott események nem teszik indokolttá az 1989-ben elfogadott gyülekezési törvény lényeges szigorítását, legfeljebb egyes szabályok részletezését. A jogalkalmazók segítése, illetve a gyülekezők jogainak védelme érdekében azonban szükség lehet kisebb módosításokra. Javasoljuk, hogy a kormány készítse elő a gyülekezési törvény módosítását. A törvény a) írja elő, hogy egy rendezvény kezdete és befejezése közötti időtartam legfeljebb 24 óra lehet; b) tegye világossá, hogy a gyűlés szervezőjének nem kell külön hatósági engedélyt – vagy a közterület tulajdonosától külön hozzájárulást – beszereznie a rendezvény megtartásához szükséges ideiglenes színpad felállításához, valamint a hangosító vagy kivetítő berendezések elhelyezéséhez; c) mondja ki, hogy a gyűlések bejelentése és megtartása közötti időtartam 6-8 órára csökkenjen (Halmai Gábor különvéleményében kifejti, hogy a gyülekezési törvény módosításakor célszerűbbnek tartaná az előre be nem jelentendő spontán gyűlések intézményesítését,); d) térjen vissza az 1989-ben elfogadott törvény az eredeti szövegéhez, amely tilalmazta rendezvények tartását az Országházat környező területen. A budapesti rendőrfőkapitány a rendőrségi törvény 46. §-ára hivatkozva a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos védett személyek biztonsága érdekében október 23-án lezáratta a Kossuth teret. Az intézkedés először november 24én éjfélig szólt, majd a határidő lejárta előtt a rendőrfőkapitány azt a „szükséges ideig” meghosszabbította. A közterület ilyen célú lezárásának időtartamát a szükségesség elve határozza meg. (Halmai Gábor különvéleménye szerint a Kossuth tér lezárása ma már 38

Országos Rendőr-főkapitányság jelentése a Budapesten 2006. október 22-én 00.00 óra és 2006. október 25-én 00.00 óra között történt eseményekkel kapcsolatos rendőri tevékenység kivizsgálásáról

34

nem indokolt. Az pedig a törvényi szabályok pótlandó hiányossága, hogy a rendőrfőkapitány lezárást elrendelő döntése nem minősül közigazgatási határozatnak, így jogi úton nem támadható meg. ,,39 A fentiek alapján leszögezhetjük, hogy a rendezvény résztvevői a gyülekezési törvényt több esetben megsértették, amelynek következtében jogosnak tekinthető a feloszlatás elrendelése. A rendezvény bejelentése, valamint a feloszlatás foganatosítása szintén hordoztak magukban mindkét fél (tehát a rendezvény szervezői, résztvevői, valamint a rendőrség) részéről is hiányosságokat, amelyek következtében indokoltnak tekinthető a gyülekezési törvény részletesebbé tétele annak megfelelő alkalmazhatósága érdekében.

39

Vizsgálati jelentés a 2006. szeptember–októberi fővárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intézkedésekkel kapcsolatos eseményekről- Csepeli György, Gönczöl Katalin, Györgyi Kálmán,Halmai Gábor, Kacziba Antal, Ormos Mária, Pataki Ferenc,Tóth Judit, Vörösmarti Mihály, 280. old

35

5. Összegzés Végezetül pedig szakdolgozatomat egy olyan idézettel zárnám, amely hűen tükrözi véleményemet a gyülekezési jog mai szabályozásáról. ,,Joggal feltételezhetnénk, hogy demokratikus politikai rendszerekben a gyülekezési jog gyakorlásának nincs különösebb törvényi és adminisztratív akadálya, hiszen az olyan kollektív jog, amely a demokratikus berendezkedés alapját jelenti. Optimális körülmények között ez így is van, azonban olyan esetekben, amikor felborul a közrendvédelmi paktum az állami erőszakszervezetek, valamint a gyülekezési joggal élni – a hatóságok szerint általában visszaélni – kívánó csoportok között, felmerül a gyülekezési jog szigorúbb szabályozásának kérdése.”40 Szakdolgozatom fejezeteit tekintve kijelenthető, hogy gyülekezési jogunk részletesebb, egyértelmű szabályozásra szorul. A bevezetésben meghatározott cél, mi szerint a szabályozási feladatokat kutattam, egy szigorúbb szabályozás felé mutat. Végeredményképpen

leszögezhetjük,

hogy

gyülekezési

törvényünknek

megalkotása óta, a társadalom fejlődésével, változásaival párhuzamosan, valamint külső hatások befolyására, folyamatos változtatásokon, szigorításokon kellett átmennie ahhoz, hogy a kérdéskör megújuló igényeivel lépést tarthasson. A gyülekezési jogunk szabályozási hiányosságait az újonnan felmerülő problémák során ismerhetjük fel, ezért az eseményeket követve tudjuk csak azokat pótolni. Formálására, tökéletesítésére éppen azért, az események hatására utólag kerül sor, így előre mutató, szabályozása nem lehetséges. Időszerűvé tétele mindig aktuális és időszerű kérdés marad a jogalkotók számára. A megoldás a folyamatos szigorításon túl, talán egy új gyülekezési törvény megalkotása lehetne.

40

IDEA- Miénk itt a tér- Mikecz Dániel: A gyülekezési jog szabályozása Magyarországon, http://www.ideaintezet.hu/hu/node/128

36

Irodalomjegyjék Badó Katalin:A gyülekezési jog értelmezése az alkotmánybíróság döntéseinek tükrében - értekezés Bódi Stefánia:A gyülekezési jog hazai szabályozásának

története és dilemmái

Magyar Jog-2011.9.szám 526. – 535. oldal Bökönyi István: A közúti közlekedési blokádok kialakulásának körülményei, rendvédelmi

tapasztalatai,

és

kezelésének

lehetőségei

különös

tekintettel

a

taxisblokádra, értekezés Dr. Csapodi Tamás: A gyülekezési jog érvényesülése és a közlekedés rendjének aránytalan sérelme Magyar Jog 2003. 12. szám Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura, 2002. I. sz, 21-33. oldal Hajas Barnabás: A gyülekezések bejelentésével kapcsolatos rendőrségi eljárások szabályairól., - jura, 2009/2, - 42- 53. . oldal. Hajas Barnabás: A gyülekezési jog egyes aktuális elméleti és gyakorlati kérdései, értekezés Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila: Emberi jogok, értekezés Halmai Gábor - Kitüntetett jog – korlátokkal Jogi Fórum 2013.02.13 IDEA- Miénk itt a tér- a gyülekezési jog szabályozása Magyarországon Kádár András Kristóf – Tóth Balázs:A gyülekezési joggal és annak rendészeti aspektusaival összefüggő jogszabályok nemzetközi összehasonlító elemzése-236.oldal Kádár András Kristóf-M. Tóth Balázs: A gyülekezési jog külföldi és magyar szabályai, Fundamentum, 2007. I. szám, 63-76. oldal Kilényi Géza: Fejezetek az alkotmányjog történetéből – értekezés Magyar Hírlap 2013. 03. 13

37

Dr. Mogyorósi Imre- Néhány kritikai észrevétel a gyülekezési jog szabályozásához, magyar jog, 2001. 6. szám, 358.- 360 oldal. dr. Mogyorósi Imre: Még egyszer a gyülekezési jog szabályozásáról – az Alkotmánybíróság 55/2001.(XI. 29.) AB számú határozata tükrében, magyar Közigazgatás, 2004.54.évf.,4. szám, 246 – 248. .oldal Sári János – Somody Bernadette: Alapjogok – Alkotmánytan II. Sólyom Péter: Demokrácia és gyülekezési szabadság fundamentum, 2007. I. szám, 517. oldal Társaság a szabadságjogokért Gyülekezési jogi 1x1 2013. március 30 Országos Rendőr-főkapitányság jelentése a Budapesten 2006. október 22-én 00.00 óra és 2006. október 25-én 00.00 óra között történt eseményekkel kapcsolatos rendőri tevékenység kivizsgálásáról Budapest, 2007. március 29 A 2006. október 23. –i budapesti erőszakos cselekmények kivizsgálására létrejött Civil Jogász Bizottság jelentése

38

Kapcsolódó jogszabályok A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozata Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 83., 2010.3.30., 394. o.), 12. cikk Emberi Jogok Európai Egyezménye 1989. évi III. törvény gyülekezési jogról 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 1997 évi C. törvény a választási eljárásról 15/1990. (V. 14.) BM rendelet a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról A rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendelet Alkotmánybírósági határozatok 55/2001. (XI. 29.) AB határozat 75/2008. (V. 29.) AB határozat 3/2013. (II. 14.) AB határozat

39

40