A globális felmelegedés megállítása a globális szennyezés megállításával I. A globális felmelegedés megállításának lehetősége bolygónkon Milyen szennyezések érik a Földet a történelme során? a, A Föld keletkezése óta a vulkánikus tűzhányók szennyezése, melyet a XX. századig a bolygónk természete és az élővilága fel tudott dolgozni. A természetes vulkánikus szennyezés mindaddig fennáll, míg a Föld belső és külső magja működik. b, A második szennyező terület az ember által okozott globális szennyezés, melyet az emberi korszak történelme folyamán a XX. századig a nemzetgazdaságok kialakítottak. c, a harmadik szennyező terület, melyet a globális felmelegedés kialakulása folyamán az aszállyal, szárazsággal sújtott erdő és bozóttüzek idéznek elő. Ez a szennyező terület tovább fokozza az üvegházhatását előidéző globális felmelegedést. Hogyan alakult ki bolygónkon az ember által okozott globális szennyeződés és a globális felmelegedés? Az emberi korszak történelmi tényei folyamán különböző korokat, korszakokat, társadalmi rendszereket alkotott, hol minden egyes kor, korszak, társadalmi rendszer a termelőerők fejlődése folyamán túlélte önmagát, de mindegyik lerakta egy fejlettebb korszaknak, társadalomnak az alapját, mely a régit lebontotta és újat alkotott a régi helyébe. A jelen tőkés társadalom alapját a feudalista hűbéri társadalom rakta le a XVI. századtól, a tőkefelhalmozással, a gyapjúfeldolgozással a szövőipar kialakításával, valamint a gőzgép feltalálásával, továbbfejlesztésével. Kialakul a gőz forradalma az ipari forradalom és a tőkés kapitalista rendszer. A feudalista rendszert lebontja és újat alkot az egész világon a helyében. Az 1800-as évek elejétől kezdve a jelen tőkés kapitalista társadalom a technikai tudományokon alapuló termelőerők fejlődésével túlélte önmagát, de új társadalmi rendszer alapját nem tudta lerakni, helyette a globális szennyezéssel a globális felmelegedés korszakát rakta le, amely az emberi korszak és az élővilág befejezését jelenti. A globális szennyezés kialakulása A globális szennyezés a XX. század folyamán az ipari forradalom harmadik korszakával a fogyasztói termeléssel, és a negyedik korszakával a tudományos technikai forradalmak győzelmével jött létre. A harmadik ipari forradalom korszaka a XX. század első felében jött létre, melyet az I. és a II. Világháború váltott ki, mely összességében 10 évig elhúzódott. A II. Világháború az emberi korszak egyik legpusztítóbb háborúja, amely lángba borította egész Európát, Észak Afrikát, Kelet és Dél-Kelet Ázsia területét, a tengereket, az óceánokat egyaránt. A globális szennyezésnek itt jött létre az első szakasza. A negyedik ipari forradalom a tudományos technikai forradalom korszaka a XX. század második felében alakul ki, melyekre ugyancsak a 40 évig elhúzódó hidegháború volt a jellemző. -1-
A II. Világháború után, a világháború a két szuperhatalom csatlósaival együtt két táborra szakadt a világ, és megkezdődött egy fegyverkezési verseny a hadseregek és a haderőnemek között. Kb. 3000 atom és hidrogén bombát robbantanak fel a kísérletek során az atomfegyverekkel rendelkező államok. A hadseregeket, haderőnemeket, atom, biológiai és vegyi tömegpusztító fegyverekkel látják el. A III. Világháború kirobbanása borotva élet táncolt. A két szuperhatalom államfői bármerre utaztak, a fekete táskát a kísérők állandóan vitték magukkal, hogy bármelyik pillanatban meg tudják nyomni a piros gombot. Szerencsére volt két államférfi, két közös egyezés, akik tárgyalások útján meg tudták állítani a III. Világháború kirobbanását. A globális szennyezésnek ez az időszak a második szakasza és a két szakasz együttvéve hozta létre a globális szennyezést, következményeként a globális felmelegedést. A globális szennyezéshez, a globális felmelegedés kialakulásához hozzátartozik, hogy ugyanezen idő alatt alakul ki a pazarló fogyasztói és a jóléti társadalom. A XX. század folyamán a világ népességének a száma négyszeresére növekedik, 1,6 milliárdról 6,5 félmilliárdra. A fosszilis tüzelőanyagok, a szén és a fa kibővül az olajjal és a földgázzal. A 100 év alatt kb. 20-25 kormányzati és politikai hatalom 4-5 évenkénti ciklusváltások során minden egyes kormány a nemzetgazdaságok fejlődésében a legnagyobb gazdasági fejlődést valósította meg a termelőerőkkel. Továbbra is a legnagyobb nyomás van a világ anyagi javainak a megszerzéséért, a világ politikai, hatalmi pozícióinak a megszerzéséért. Következményként alakult ki a globális felmelegedés. A jelen társadalmi rendszer a harmadik és a negyedik ipari forradalom, a termelőerők alakulásával túlélték önmagukat, kialakították az ipari forradalom ötödik korszakát, a globális felmelegedés korszakának a kezdeti szakaszát, az emberi korszak befejező korszakát. Távlatokban mit jelent a globális felmelegedés a Föld élővilága számára? A globális felmelegedés teljes méretű hatását kb. annyi idő alatt fejti ki, mint a globális szennyezés a XX. század folyamán kialakult. Ez pedig a XXI. század időszakába belefér. A globális felmelegedés a természetnek azt a két legnagyobb pusztító erővel rendelkező elemét szabadítja fel, a tüzet és a vizet, és ahol ez a két elem elvonul, ott a nyomában csakis a romok találhatók. Ahol a tűz nem pusztít, a víz fog mindenütt pusztítani. A két elemnek a nyomai ma már minden egyes kontinensen megtalálhatók A tűz az aszályban, szárazságot sújtó területeken az öngyulladásos alapokon terjedve az erdős és huzatos területeken pusztít, amelyek a globális felmelegedést egyre jobban fokozzák. A víz a hegyekben az északi és a déli sarkok örök hó és jégmezőit, a gleccsereket olvasztja, melyek során árvizek, belvizek, földcsuszamlásokat keletkeznek. Száz és száz milliók válnak hajléktalanná és kerülnek kilátástalan helyzetekbe. A tűz és a víz pusztító ereje a XXI. század folyamán globális jelleget fog ölteni, mely több, mint valószínű, hogy az idő vonatkozásában rövid távon be fog következni. Ma és a következő évtizedekben a XXI. század első felében az ipari forradalom 6. korszakának a megvalósításával a globális szennyezés megállításával a globális felmelegedés megállítható. Az ipari forradalom ötödik korszakából, a válság szakaszból, az emberi korszak kivezethető egy új korszak megvalósítása felé, hol az ember a természet és az élővilág részévé válik. Ezt a korszakot a ma emberének, a mai politikai hatalomnak ön-ön magának kell megvalósítani, az emberiséget ebbe az irányba kell kivezetnie a fennmaradás érdekében. Baja, 2006. …………hó……….nap Folytatjuk…
Orbán Mihály 06-79/325-914
II. Az ipari forradalom folyamán a XIX. és a XX. század időszaka alatt, a nemzetgazdaságokban, az ember által kialakult szennyező területek 1. Az ipar: a Föld nemzetgazdaságainak a fő fogyasztói termékeket előállító területe. Ágazatai állítják elő mindazokat a fogyasztói termékeket, melyek a lakosság, a társadalom számára szükségek. Így a mezőgazdaság, a közlekedés, a lakosság, a politikai hatalom és a turizmus számára. Nem utolsó sorban a hadiipar számára, amely ma a nagyhatalmi, világuralmi, egyeduralmi és világűr kísérleteket is szolgál. Az ipar minden ágazata fosszilis tüzelő energiákkal működik, milliárd és milliárd tonnányi fűtő, hajtóenergiákkal, nyersanyag felhasználásokkal működnek. Ezzel a tömeges energia és nyersanyag pazarló fogyasztással a globális szennyezés fő területei váltak a termelő ágazatokká. 2. A mezőgazdaság: az ember és az állatvilág tápláléka, előállító, termőterülete. Itt termeli meg az ember a háziállatok számára a kenyérgabonát, a háziállatok számára, takarmányokat, a zöldségféléket, a konyhakerti növényeket, a gyümölcsöket, a szőlőt, gyógynövényeket és egyéb fűszer és ipari növényeket. A mezőgazdasági területek növelésével az alkalmas művelési területeken a fásított erdős területeket letarolták, az állattartáson alapuló tanyás, kis és középparaszti gazdálkodási rendszereket felszámolták és rátértek a természetes növényvédelem helyett a vegyszeres mezőgazdasági termelésre. A tápanyag utánpótlást különböző műtrágyákkal, a termés növelése érdekében pótolják. A talajfertőtlenítést ugyancsak vegyszerek alkalmazásával fertőtlenítik a különböző gomba és vírusbetegségek ellen. A természetes növényvédelem alapját megsemmisítettük és helyette a vegyszeres növényvédelemmel tud csak a mezőgazdaság mindenféle élelmiszert megtermelni. Mivel a talaj élővilágát, működését megsemmisítettük a felszíni rovar és állatvilággal együtt, így a növények ellenálló képessége a minimálisra lecsökkent. A mezőgazdaság is globális szennyező területté vált, mert szennyezi a talajt, a felszíni és a felszín alatti vízrendszereket, a levegőt és magát a fogyasztó és a termelő embert és az állatvilágot. 3. A közlekedés: A XX. század második felében vált olyan szennyező területté, amelyek során felülmúlja az összes szennyező területeket. A működése kiterjed a szárazföldre, a légtérbe, a folyókra, a tavakra, a tengerre és az óceánokra. A katonai és haderőnemek mindhárom területre kiterjedtek Szárazföldi közlekedés: Különösen világviszonylatban nagy számban közlekednek a magántulajdonban lévő különböző személygépkocsik. Számuk kb. az egy milliárd környékén mozog. Ezeket követően több száz millióra mondhatók a tehergépjárművek, a kamionok, a tömegszállító autóbuszok, a munkagépek és egyéb gépezetek, a fogyasztói termelőterületeken. Valamint a kétütemű és négyütemű motorkerékpárok, a segédmotorok száma sem elhanyagolható. Szárazföldi közlekedés a kötöttpályás vasúti közlekedés, melyet a XX. század végére, úgy a személy, mint a teherszállítás terén az autó közlekedés visszaszorított. A vasúti közlekedés a többi közlekedési eszköz figyelembe vételével természetvédő közlekedési ág. A vízi közlekedési eszközök: a tavakon, a folyókon megtalálhatók a motoros halászbárkák, a szórakozást igénylő emberi közlekedő motoros eszközök, jachtok tömegei, személy és teherszállító motoros hajók, versenymotoros csónakok különböző típusai. -1-
A tengereken az óceánokon több ezer tonna teherszállító hajó, tankhajó. Az óceánokon a több ezer fős luxus személyhajók, melyek heteken keresztül szórakoztatják a kiváltságos igényeket kielégítő luxushajók utasait. A tenger és az óceán a partok mentén az ember luxusigényeit szolgálja. Kisebb és nagyobb jachtok, halászhajók, motoros eszközök száz és száz milliók szennyezik a vizeket és a légkört. Légi közlekedés: (Tájékoztatásként: „A világ helyzete 1999. tanulmányból a II. Világháború folyamán az öt hadviselő fél 220 000 harckocsival és 780000 repülőgéppel vett részt a legpusztítóbb háborúban. A világ helyzete 1994 tanulmányban a hidegháború beszűntetése során a SZU. és az USA a közös megegyezések alapján 45000 harci repülőt 172 000 harckocsit, 2000 db hadihajót és tengeralattjárót szereltek le, melyek a túlbiztosított pusztítás részei voltak. Világ helyzete 1999. kiadvány szerint csak 1984-1995 között a harmadik világban 15000 tank, 27000 páncélos csapatszállító jármű, 1000 hadihajó és tengeralattjáró, 4200 harci repülőgép, 3000 helikopter és 43000 különböző típusú rakéta került a hadrendekbe. Az USA-ban 2001 szeptember 11-én bekövetkezett események során jelentették be, hogy a merénylet időszakában az USA légterében 4000 utasszállító repülőgép tartózkodott, egyenként 50-50 tonna hajtóanyaggal. Magyarországon a külügyminiszter a parlamentben jelentette be, hogy az ország felett naponta 1000 db utasszállító repülőgép halad át a légifolyosókon, egyenként kb. 60-70 tonna hajtóanyaggal feltöltve. Vajon ma hány százezer utasszállító és katonai repülőgép szeli át a Föld légkörét? Ezeken kívül megtalálhatók a magántulajdonban lévő repülőgépek, helikopterek és anyagszállító gépek. A jelenlegi szárazföldi, a folyami, a tavi, a tengeri, az óceáni és a légi közlekedés a nap bármely szakában, minden egyes évszakban, állandóan, szünet nélkül szennyezés alatt tartja az egész föld-kerekségét, az üvegházhatás magasságáig. Ez ma már nevezhető szuper globális szennyezésnek. Az ember, a politikai hatalom nem tud, vagy nem is akarja tudomásul venni azoknak a tüzeknek, erdő és bozóttüzeknek, árvizeknek, belvizeknek az okozóját, a globális felmelegedést. 4. A lakossági és a munkahelyi szennyezések: amelyek ma a pazarló fogyasztói termelés és a pazarló fogyasztásnak a következményei, melyek ma a fogyasztói termékek csomagolt anyagaiból elhasznált, megunt termékekből és egyéb hulladékokból erednek. Itt megtalálható a papír, a műanyag, a fém, a fa, a bőr, a textil és egyéb összetevő anyagoktól és a konyhai hulladékokból. Ezeknek a hulladékoknak a radikális csökkentése, megszűntetése szükségszerűvé teszi, hogy a fogyasztói termelők mindenütt a fogyasztói termékek mindennemű csomagoló anyagait vissza kell, hogy vásárolják a kereskedelmen keresztül és újból felhasználják. Lehet az papír, műanyag, fém, bőr, textil vagy elhasznált, megunt fogyasztói termékek. A fogyasztói lakosság minden egyes csomagoló anyagot a boltokba visszaszállítva, a boltok vissza kell, hogy vásárolják, melyeket a kereskedelem visszáruként szelektál és a termelőknek visszaszállít. A vissza nem vásárolható hulladékokat a fogyasztó lakosságnak teljes szelektálással kell gyűjteni és elszállítani. A szennyvizek területén a legnagyobb gond a különböző tisztító és karbantartó anyagok, tisztítószerek, mosó és mosogatószerek, festékek, tömítő anyagok, ragasztók és veszélyes hulladékok használata, melyek a szennyvizekkel a felszíni folyóvizekbe kerülnek. A legnagyobb szennyezésre, a pazarló fogyasztásra bíztató terület, az úgy is mondható, hogy ipari ágazat, a REKLÁM HADJÁRAT. Ma már minden egyes hírközlő eszközön a TV, a rádió, napi és hetilapok, folyóiratok, tanulmányok, könyvek, falragaszok, fényárral ellátott reklámtáblák az épületeken, közjárműveken, ingyen újságokban, szórólapokon ingerelnek, hívnak a pazarló anyagfogyasztás, a szennyezés felé. A reklámhadjáratot le kell korlátozni, végül meg kell szűntetni. Az áru reklámozza magát a boltokban és az üzletekben. -2-
5. A politikai hatalom: A tőkés kapitalista társadalmak nemzetgazdaságainak a különböző pártok által működtetett politikai hatalmak az adófizetőktől behajtott adókból befolyt adóösszegeket a hatalom a költségvetésekben a nemzetgazdaságok termelőágazataihoz elosztva anyagilag támogatja a fogyasztó termelőágazatokat, szolgáltatásokat, úgyis, mint a globális szennyező ágazatokat. Így vált a politikai hatalom mindenütt ezen a társadalmi rendszerekben közvetve a globális szennyezés fő ágazatával. Ez a jelen társadalmi rendszer, az ipari forradalommal együtt minden egyes nemzetgazdaságban alapja a tőkés, kapitalista rendszernek. A politikai hatalomban a négyévenkénti ciklusváltás hajtómotorja a termelőerők fejlődésének, melyek jelenleg túlélték önmagukat és kialakult a globális felmelegedés korszaka, mely hosszú távon az emberi korszak befejezését jelenti a XXI. század folyamán. Azonban a század első felében egy lehetőség van az átalakulásra, hasonló formában, mint az 1800-as évek elején volt a feudalista társadalom átalakítására, vagy 1990-es évek során a szocialista társadalomi rendszer változtatására, amelyek békességben átalakultak. A jelen társadalmának a politikai hatalomnak, a nemzetgazdaságoknak ön-ön maguknak kell az egész társadalmi rendszert egy új korszak megvalósítása felé vezetni és irányítani, hol az ember a természet és az élővilág részévé válik, mely a TERMÉSZET, AZ ÉLŐVILÁG, AZ EMBER FORRADALMI korszaka. Az új korszak elérése a magántulajdonon alapuló politikai, hatalmi, tudományos, gazdasági, kulturális, társadalmi szerkezetváltással érhető el a globális felmelegedés megállítása, a globális szennyezés megállításával, gyermekeink, unokáink, dédunokáink és a jövő generációk fennmaradásáért, míg a természet ezen a bolygón az élet fennmaradására lehetőséget ad, míg a Nap az éltető sugarait a bolygónkra ontani tudja. 6. A turizmus: a XX. század második felében a közlekedési eszközök fejlődésével és növekedésével globális szennyező iparággá alakult minden egyes nemzetgazdaságban. A közlekedési igények szerint és az emberi igények alapján húzóágazattá fejlődött. Az emberi kíváncsiság, a szórakozási vágy, az ismeretek bővítése vonzóvá teszi mindazokat az üdülő területeket, melyek a bolygónk területén megtalálhatók. A tengerek, az óceánpartok és szigetek, és mindazok a természeti tájak, melyek széppé teszik a természetet és az élővilágot. A hegyek, a völgyek, állat és növényvilágot, folyókat, tavakat, zuhatagokat, barlangokat és mindazokat a természeti, élővilági csodákat, melyek ezen a bolygón megtalálhatók. Sőt, mi több, húsz millió dollárért egy hetes világűr séta is lehetséges. Ma már nincs a földön olyan távolság, melyet nem lehet elérni. Utazhatunk kerékpárral, motorral, autóval, autóbusszal, vízi járművekkel és utasszállító repülőgéppel. Nos, ezeknek az élvezeti, szórakozási igényeket kielégítő szennyező, pazarló szórakozásnak milyen káros hatásai vannak a természetre és az élővilágra, az a ma kérdései között a legutolsó helyen szerepel. A lényeg az, hogy jól érezzük magunkat a szabadságunk ideje alatt. Hiszen ezen a bolygón minden megtalálható, melyek az emberi igényeket messzemenőleg kielégítik. Hogy ezek a dolgok mibe kerülnek, az senkit sem érdekel. Nézzünk meg egy pár érdekes dolgot. Egy személyautó előállítása 1500 liter olaj felhasználása és mire az autó roncstelepre kerül, tíz köbméter hajtóanyagot éget el. = 11,5 köbméter égéstermékkel. Egy utasszállító repülőgép egy útja során 60-70 tonna hajtóanyagot éget el. = 60-70 tonna égéstermékkel az üvegházhatás magasságában. Az üdülőhelyeken szennyezik a természetet, az élővilágot, zavarják és károsítják az ökológiát és az ökoszisztémát. A közlekedési utak milliárdokba kerülnek, stb. Számtalan helyet lehetne még felsorolni. A közlekedés és a turizmus a nemzetgazdaságokban első helyen vezet a szennyezés, a globális szennyezés területén. Sőt, mi több, meghaladja a szennyező területek összességét. -3-
A XX. század folyamán az ipari forradalom harmadik és a negyedik szakaszával alakul ki a nemzetgazdaságok területén folytatott szennyezéssel a világméreteket öltő globális szennyezés és következményeként a globális felmelegedés, amely az emberi korszak végét is jelenti. Az együtthatás: A nemzetgazdaságok termelőerőinek fejlődésével jelentkezik az együtthatás, melyek fokozzák a fogyasztói termelést, valamint minden területen a szennyezéseket. a, A globális szennyezés alakulását és a végsőkig való kialakulását. Mentől jobban fejlődnek a nemzetgazdaságokban a termelőerők, velük együtt növekszik a fogyasztás és szennyezés is. És ennek végső következménye lett a globális felmelegedés kialakulása b, Az energia és nyersanyagfogyasztás ugyancsak együtt jár a nemzetgazdaságok terén a termelő erők fejlődésével, valamint az ipari forradalom piacgazdaságával, a kereslet és kínálat üzletpolitikával. Következménye, hogy a lelőhelyek látótávolságban, rövidebb vagy hosszabb időn belül kimerülnek. c, Népesség alakulása: a XX. század folyamán a század elejétől 1,6 milliárdról 6,5 milliárdra növekedett a világ népességének a száma, amely a növekedés négyszeresét jelenti a XX. század végére. Népesség növekedés az minden egyes országban jellemző volt és így ez a hatás a fogyasztói termelés és a fogyasztást is alapon négyszeresére növelte, kivéve az I. és II. Világháború és a 40 évig elhúzódó hidegháború folyamán, valamint a fogyasztói és a jóléti társadalmak kialakulásával. A három terület a fogyasztói termelést és fogyasztást is megsokszorozta, melyeknek következménye lett a globális felmelegedés kialakulása. Mindhárom terület döntő mértékben együtthatott mindazokra a globális gondokra, melyek a XX. század folyamán kialakultak.
Baja, 2006. …………hó………..nap
Folytatjuk… Orbán Mihály 06/79-325-914
III. Települések visszafásítási, erdőfejlesztési programja Az ipari forradalom folyamán, az egész Kárpát–medencében, a medencét körülvevő hegységekben, - a Kárpátok, a Mátra, a Német - középhegység, az Alpok, a Dinári és a Balkán hegység – az erdők áldozatul estek az ipari forradalom tevékenységének. A mezőgazdaság területi térhódítása, ahol csak mezőgazdasági termelésre alkalmas terület volt található, ott az erdőket leszűkítette vagy teljesen letarolta. A hegyoldalakon mezőgazdasági vagy szőlő és gyümölcsös területeket alakított ki. Településeket, falvakat, városokat hozott létre, úgy a hegyoldalakon, hegyekben, hegyek hátságain, melyeket itt is pókhálószerű autóutakkal, autópályákkal kötött össze. Ezeken kívül luxus célokra, üdülésre, szórakozásra alkalmas területeket foglaltak el, amelyeknek ugyancsak az erdők estek áldozatul. A Kárpát-medencében lecsapolták a mocsarakat, a folyókat leszabályozták, hogy minél nagyobb területet vehessen birtokba a mezőgazdaság vagy valamely ágazat, vagy az urbanizációs folyamatban újabbnál újabb településeket tudjanak létrehozni. Ez a helyzet nemcsak a Kárpát-medencére és a környék hegyvidékeire vonatkozik, hanem bolygónk összes szárazföldi területeire, valamint a tengerek és az óceánok összes szigetvilágára. Az ipari forradalom folyamán az ember az emberi butaságokra a butaságok halmazatát követte el, nem látott mást, mint csak a forradalom célját, a fogyasztói és a jóléti társadalom elérését, kialakulását. A következményekkel nem számolt, mint ahogy nem számol ma sem. Igen, a bolygó el tud viselni minden megpróbáltatást, de az élővilág rajta él és az már kétséges, hogy ezt a globális felmelegedést az élővilág és maga az ember el fogja -e viselni. A másik érvelés, hogy a gondokat az utódok meg fogják oldani, hiszen mi is megoldottuk. Nos, a kérdés az, hogy lesz-e mit és lesz-e kinek megoldani. Az ember az ipari forradalom folyamán a természetet és az élővilágot saját környezetévé alakította át és a bioszférát technoszférává változtatta meg. Az ember úgy véli, hogy a természetnek és az élővilágnak uralkodója lett, szabályozója és irányítója, céljainak elérése érdekében tudja véglegesen beállítani, sőt más bolygókat is a szolgálatába fog majd állítani. A programnak a fő célkitűzése a visszafásítás, erdőfejlesztés terén, a településeken, a külterületeken, a mezőgazdasági területeken, autóutak, autópályák mentén, nagy lombozattal rendelkező fákkal fasorok, erdősávok, erdőcsoportok, új erdőterületek telepítése, létrehozása. Helyre kell hozni a növényvilág, a folyók, a tavak, a tengerek, az óceánok, a légkör, a bioszféra, természetes egyensúlyát és ezzel biztosítani a bolygón az élet, az élővilág és magának az embernek a fennmaradását a jövőben még évezredekig, évmilliókig. Ennek a feltételei még kb. fél évszázadig megvannak, csak cselekedni kell, a súlyos hiba, melyet az ember az ipari forradalommal elkövetett, helyrehozható. Gyermekeinket, kik ma még az iskolák padsoraiban ülve tanulnak, erre a szülőknek, az iskoláknak, a politikusoknak, a hatalomnak, a tudománynak, a társadalomnak fel kell készíteni, hogy fennmaradásukért ezt a hibát ki tudják védeni. A program végrehajtásával növekednek a fásított és az erdős területek, melyeknek következtében az ökológia, az ökoszisztémák, az állatvilág is felerősödik, lehetőség nyílik a kibővített vegyszermentes mezőgazdasági termelésre, melynek következtében egészségesebb táplálkozásra is lehetőség nyílik az ember számára. -1-
De ugyanez vonatkozik megyei és országos szintekre, hogy ott is a több éves költségvetést emésztenék fel a programok és így ez egyáltalán a világon sehol sem járható út. Ezért célszerű a jelen program alapján a telepítéseket megoldani. Az ifjúságot, a tanuló diákokat és a szülőket, a nagyszülőket kell az élvonalba állítani, mert elsősorban gyermekeink, unokáink, dédunokáink életének e bolygón való fennmaradásáról van szó. Van egy régi jelszó, amely már 30 éve a stockholmi konferencián is az egyik környezetvédő tudós szájából elhangzott: „A TERMÉSZETET ÉS AZ ÉLŐVILÁGOT MEG KELL TANULNI SZERETNI ÉS VÉDELMEZNI KELL!” Magyarország erdői évente kb. 350 milliárd m3 oxigént „gyártanak”. Egy 25 méter magas, 15 méteres korona átmérőjű 1600 m2 levélfelületű, 100 éves fa óránként kb. 2,5 kg szén-dioxidot von el és 1,7 kg oxigént bocsát ki. Megfigyelték, hogy egy 1000 m2 összlevélfelületű tölgyfa óránként két kg szén-dioxidot alakított át szerves anyaggá. Egyetlen falevél 50-100 mg/nap szén-dioxidtól tisztítja meg a levegőt. Egy 115 éves bükkfának kb. 200 ezer db levele van. Egy ember évi oxigénszükségletének a fedezésére 150 m2 levélfelület lenne szükséges, ezzel szemben a nagyvárosokban mindössze 30-40 m2 zöldfelület jut egy emberre Egy száz éves fa óránként 2,5 kg szén-dioxidot dolgoz fel és 1,7 kg oxigént bocsájt ki. Ha ezeket az adatokat egy harminc éves fa éveivel megharmadoljuk, akkor a szén-dioxid esetében 83 gr. feldolgozást jelent. Az oxigén esetében 56 gr. oxigén kibocsájtást jelent. Egy autópálya mentén mindkét oldal 50-50 m széles erdősáv egy km-en napi 33 t szén-dioxidot dolgoz fel és 21 tonna oxigént bocsájt ki a légkörbe. A számításokat tovább lehet folytatni nagyobb területekre, melyek alapján következtetni is lehet, hogy az erdők mire képesek az ökológia helyreállításában. Kivonat, a szerzői joggal ellátott Települések Visszafásítási Erdőfejlesztési Programjából : „Lényege: A településeken az utak, utcák, mindkét oldalt fasorok, parkokban, tereken, szabad területeken erdőcsoportokat, gazdasági, fogyasztói termelő szabad területein közintézmények szabad területein, közintézmények és magán területeken egyedüli fákat, facsoportokat kell telepíteni. Települések külterületein: mezőgazdasági gabonatermő, zöldség termelő, gyümölcs és szőlőtermelő területeken a dűlőutak mentén mindkét oldalt egy vagy több soros fásított területeket, szélfogó erdősávokat kell kialakítani. Gazdasági intézmények, raktárak, feldolgozó üzemek, állattartó, takarmányokat feldolgozó üzemek szabad területein, facsoportokat, az építmények környékén erdőcsoportokat kell kialakítani. Új erdős területeket kell kialakítani azokon a területeken, melyek mezőgazdasági, gyümölcs és szőlőtermelésre nem alkalmasak vagy a gyengén termő területeken is. Az autóutak mentén mindkét oldalon egy vagy több soros fákat kell telepíteni. Autópályák mentén mindkét oldalt erdősávokat, az elválasztó sávon fasorokat kell telepíteni. A programot az óvodás gyermekektől kezdve az általános és középiskolás diákok, valamint a főiskolás és az egyetemi hallgatók térítés mentesen hajtsák végre, mert az elkövetkező évtizedekben, és azt követően is az ő fennmaradásukat szolgája ezen a bolygón. -2-
Az iskolák a településeken, külterületeken, autóutak, autópályák mentén védnökséget vállalnak, hol vállalják telepítések végrehajtására a diákokkal, a tanárokkal, a szülőkkel és a nagyszülőkkel. A diákokat, a szülőket, a nagyszülőket az iskolák szaktanárai, tanárok készítik fel a szaporító anyagok begyűjtésére a magvak ültetésére, facsemeték előnevelésére és a végleges telepítésre. A szaporító anyagokat a diákok önállóan a településeken, valamint kirándulások alkalmával olyan területeken gyűjtik össze, hol megfelelő erdős területeken a különböző fafajok szaporító anyaga, magvak találhatók. Ezekre a kirándulásokon megfelelő szakemberek, szaktanárok irányítása mellett gyűjtik be a szaporító anyagokat. … A diákok a magvakat 450 grammos tejfölös műanyag poharakban, az iskolákban, odahaza a lakásokban, a szülőkkel és a nagyszülőkkel együtt vagy külön-külön mindegyike telepít egy vagy több pohárban. Ezen kívül a szülők, nagyszülők a munkahelyeken, irodákban, a képviselők vagy a miniszterek is telepíthetnek fejenként több pohárban is. Ezen kívül az önkormányzatok irodáiban is telepíthetők. Ha kedve van a polgármester úrnak, ő is telepíthet. A csemeték kitelepítése előnevelésre A diákok a lakótelepeken, a parkokban, tereken, alkalmas helyeken előre elkészített területekre telepítik a csemete állományt előnevelés céljából, mint egy 2-3 éves nevelésre. Családi házaknál, kiskertekben. Külterületeken a földtulajdonosok a birtokaik egy védett területére. Minden egyes településnek rendelkeznie kell kb. egy 8-10 hektáron újonnan kialakított faiskola teleppel, amely lehetséges az önkormányzatok tulajdonában lévő földterületen vagy valamely nagyobb mezőgazdasági gazdálkodó területen, amely ugyancsak lehet a gazdaság támogatása mellett kialakított területen. A településeken azokat a csemete állományokat szállítják ide előnevelés céljából, melyeket a településeken nem tudnak előnevelés céljából telepíteni. Ilyenek, pl. az iskolák, munkahelyek, és egyéb területeken telepített facsemeték. A diákok a településeken a pedagógusok felügyelete mellett megállapítják utak és utcák, parkok, terek és üres területekre, hogy milyen fajtából, mennyi előnevelt faállomány szükséges és megfelelő szervezéssel ott is végrehajtják a gazdák, a földtulajdonosokkal együttműködve a telepítéseket. A Föld Kontinenseinek Visszafásítási Erdőfejlesztési Szövetsége F. K. V. EF. SZ.
Európa Visszafásítási Erdőfejlesztési Szövetsége E. V. E. F. Sz.
Ázsia Visszafásítási Erdőfejlesztési Szövetsége Azs. V. EF. Sz.
Afrika Visszafásítási Erdőfejlesztési szövetsége AF. V. EF. Sz.
Amerika Visszafásítási Erdőfejlesztési Szövetsége AM. V. EF. Sz.
Ausztrália Visszafásítási Erdőfejlesztési szövetsége Au. V. EF. Sz. -3-
A Visszafásítási és az Erdőfejlesztési program előnyei: A felkészítések során a ma és a jövő ifjúsága megismerheti a természetnek, az élővilágnak mindazokat a területeit, amelyek az elkövetkező évtizedekben az élet fennmaradását ezen a bolygón szolgálják. Meg kell valósítani azt a jelszót, hogy a "természetet, az élővilágot meg kell tanulni, szeretni és védelmezni" Az újonnan telepített, fásított, erdősített területekkel megvalósulhatnak a világ minden területén, a szárazföldön, a folyók, a tavak, a mocsarak, a tengerek mentén az ökológia és az ökoszisztéma helyreállításának a lehetőségei, és kialakulhat az élelem termelése terén az élővilág természetes védelme. A növény és az állatvilág számára kialakulhat a vegyszermentes termelés minden területén. Helyreállhat, helyre áll a növényvilág, többek között az erdők területén a globális fotoszintézis, mely szabályozza az üvegházhatást, amelyek során feldolgozza mindazokat a szén-dioxidokat, melyek képesek a globális felmelegedést kialakítani. Az erdők szabályozzák a légkör és az időjárás alakulását, a hegyes területeken csökkentik az árvizek és a belvizek kialakulását, menedéket adnak a bolygó számos állatvilágának és elősegítik a növényvilág és az ember által kialakított mezőgazdasági termékek természetes növények védelmét. Az erdők gyökérzete a talajból vizet vesz fel, és a gyökérzetek megkötik a talajt és megakadályozzák, hogy az eső, a szél, a tengerekbe mossák a talajt. Hozzájárul a Nap és bolygónk kapcsolatához. Az erdők a globális éghajlat egyensúlyát biztosítják. A trópusi őserdőknek és esőerdőknek köszönhető a bolygónk biológiai sokszínűsége, az ökológia, az ökoszisztémák fennmaradása, az időjárás alakulása, szabályozása, az esőredők alakítása alapján. A Földön élő fajok fele, egyes szakértők szerint több mint 90 %-a e területeken talál otthon. A fásítási erdőfejlesztési program azt a pusztítást, amelyet az ember ezeken a területeken végez a programmal megállíthatja. Mi a teendő? A ma emberének az iskoláknak, a pedagógus társadalomnak, a szülőknek, a nagyszülőknek fel kell készíteni a gyermekeiket, az unokáikat, a dédunokáikat, az életük fennmaradásának a lehetőségeire, s mindazoknak a globális gondoknak a megoldására, megállítására, amely az ő életük, utódaik, és a jövő generációk fennmaradását még sok milliárd évig a természet biztosítani tudja. GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS MEGÁLLÍTÁSA !!!. Meg kell tanítani az embert egy új korszak kialakítására, hol az ember beleilleszkedik a természet és az élővilág törvényeiben. Megvalósítja mindazokat az előnyöket, amelyeket az erdők fejlesztésének a megvalósítása folyamán ezek a területek megadnak a számára, az ökológia, az ökoszisztéma és a természetes növényvédelem tud biztosítani. Szorosan idetartozik a népesség születés szerinti szabályzása, amelyet az embernek saját magának kell, hogy biztosítson az ön-ön magának a fennmaradásért. A természet több milliárd évvel ezelőtt az élővilág fennmaradását úgy szabályozta, hogy egy faj vagy populáció a másik számára ne tudjon túlszaporodni. Az embernél a természet ezt nem oldotta meg, bízván abban, hogy elég értelmet, gondolkodási lehetőséget, cselekvési szabadságot kapott, oldja meg ha fenn akar maradni ezen a bolygón. Az embernek tudomásul kellene venni, hogy az erdők azok nem ipari nyersanyagok, hanem előtérbe kell helyezni a biológiai, az ökológiai és az ökoszisztémai értékét és aszerint cselekednie. A politikai hatalomnak, a médiáknak és az egész társadalomnak ezt a fásítási, erdőfejlesztési programot segíteni, támogatni kell anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Ezt a Települések Visszafásítási Erdőfejlesztési Programot településről településre, városról városra, megyékről megyékre és az egész országra országról az országokra, egész Európára, Európáról a kontinensekre terjeszteni kell, és ezzel lehetőség nyílik a globális felmelegedés megállítására.” -4-
Tisztelt Hölgyek és Urak! Az itt leírtakból könnyen rá lehet jönni, hogy miért szükséges a tanuló diákokkal térítésmentesen végrehajtatni a visszafásítási programot, melyek képesek a globális szennyezés megállításával a globális felmelegedés megállítására. A programot világszerte a legrövidebb idő alatt szükségszerű megvalósítani. Ezzel a ma embere tartozik az unokáinknak. A ma embere szemléletének a szerkezetváltása Az ipari forradalom folyamán a termelőerők fejlődésével a tőkés rendszer alakulásával, melynek az ipari forradalom piacgazdasága a kereslet és a kínálat, az új üzlethálózat működése a pazarló energia és nyersanyag ugyancsak pazarló fogyasztása a jellemzője a ma embere szemléletének. A tőkés nemzetgazdaságok emberének a szemlélete a globális szennyezés és a globális felmelegedéssel együtt a válság korszakához érkezett, amelyek az emberi korszak befejezését is jelenthetik, ha ma ismerjük fel a kivezető utat. Az új korszak felismerése most kell, hogy elkezdődjön az új korszak előkészítése során. A ma ifjúságát meg kell tanítani, a természet elemeire, szerepére, hogy hatással vannak az élővilágra és magára az emberre. Ezek az elemek a hő és a fény, amely Napból ered, a Föld, a víz és a levegő. Az elemeket a Nap hője és fénye irányítják és együttműködnek az élővilág elemeivel, a növényzettel, az állatvilággal és magával az emberrel is, mint pl. a fotoszintézis a szárazföldön és a vízi világ élővilágával. Ez a feladat a szülőkre, a nagyszülőkre, a pedagógus társadalomra hárul. Így jöhet létre az új korszak embere, kik eszerint élnek és dolgoznak. A fásítási programmal a fiatalok érzelmére kell hatni, mivel az ő fennmaradásukat szolgálja ezen a bolygón a tanulmány. A települések visszafásítási programja, valamint a fel nem újítható energiák szerkezetváltással felújítható energiákra való váltását legkésőbb, mintegy 15-20 éven belül szükségszerű végrehajtani, hogy a globális szennyezést azt követően mintegy 10 éven belül meglehessen állítani, hogy 2035 évig világ méretekben meg lehessen állítani. Későbbiekben a felszabadult természeti erők fognak győzedelmeskedni, a tűz és a víz pusztító erői. A természeti erők a XXI. század folyamán ugyanannyi idő alatt fognak győzedelmeskedni, mint, ahogy a XX. század folyamán az ipari forradalom harmadik és negyedik korszaka, a globális szennyezés y kialakult.
Baja, ………..év………………..hó………..nap folytatjuk… Orbán Mihály 06/79-325-914
IV. A globális felmelegedés megállítása a globális szennyezés megállításával A globális szennyezés megállításának a lehetősége a XXI. század első felében érhető el, melynek következtében a globális felmelegedés megállítása fokozatosan bekövetkezik, ha a szennyezés megállítását követően a természeti erők visszaszoríthatók. Hogyan állítható meg a globális szennyezés? A magántulajdonon alapuló politikai, hatalmi, tudományos, gazdasági, kulturális társadalmi szerkezetváltással egy új korszak megvalósításáért, hol az ember a természet és az élővilág részévé válik, akkor az élet ezen a bolygón fenn tud maradni, míg a természet erre lehetőséget ad az elkövetkező generációknak. Ez mindaddig lehetséges, míg a Nap évmilliárdokig ontani tudja a bolygónkra az éltető sugarait. 1. A magántulajdon szerkezetváltása A jelen nemzetgazdaságok kis és középfogyasztói termelőkké alakulnak és leépülnek az adott területek mezőgazdasági termelő területek körében. A piacgazdaság a kereslet és a kínálat leépül a kiskereskedelem megvalósítása felé. A mezőgazdasági termékeket, a tej, a húsáru, a kenyér, a sütemény árakat, a zöldség, gyümölcs feldolgozás ágazatait, a piac, a települések felé kell lebontani. 2. A politikai hatalom szerkezetváltása A nemzetgazdaságok hatalmi szervezetei 8-12 éves ciklusváltással pártok, frakciók nélkül működnek. Az állam a nemzetgazdaságok felé szabályozza és ellenőrző szerepet tölt be a nemzetgazdaságok működésében. Önkormányzatok területein egyszeri választással kerülnek a képviselő testületekbe. Az országos képviselőknek az önkormányzatokból, mint küldötteket választ az önkormányzat és a küldöttek vesznek részt az országházakban az ország szabályzó, törvényhozó munkájában. A küldöttek közgyűlése választja meg pályázatok útján az állami szervek képviselőit. A küldöttek továbbra is részt vesznek az önkormányzatok munkájában, időközönként vesznek részt az államhatalmi munkákban. A törvényeket, jogszabályokat az önkormányzatokkal megbeszéli és ezt követően a küldöttek közgyűlésén megbeszélik, ha kell módosítják a felterjesztett javaslatokat és a végén törvényerőre emelik. 3. A tudományok szerkezetváltása A tudományokban minden egyes nemzetgazdaságnak vissza kell lépnie a gazdasági, társadalmi rendszerek szerkezetváltására, a globális szennyezés és a globális felmelegedés megállítására. A tudományok melyek eddig dolgoztak, a jelenlegi társadalmak fejlődésében, alakításában, az szép és jó volt, de sajnos válság szakasz lett a végeredmény és ebből a szakaszból ki kell kerülnünk és új utat kell keresni a fennmaradás érdekében. Tennivaló az rengeteg sok van ezen a bolygón és megoldásra várnak. 4. A nemzetgazdasági rendszerek szerkezetváltása Régi szabály, ha autóval zsákutcába kerülünk, akkor a kivezető út egyedül a visszafordulás vagy tolatás és új utat keresünk menetcélunk elérésére. A jelen társadalom válságba, zsákutcába került és a kivezető út a visszafordulás és új út keresése úti célunk elérésére. -1-
Nos, akármilyen nehéz és lemondásokkal jár, de más lehetőség nem látható sem rövid, sem hosszabb távon. A nemzetgazdaságok minden egyes ágazatát, a kis és középgazdálkodó szervezetekké kell lebontani, melyeket a falvak, a mezőgazdaság felé kell leépíteni, hol az emberi táplálékot, takarmányt, helyben, olcsóbban lehet beszerezni, avagy feldolgozni. Például a tejtermékek, a húsáruk, az italok, ipari növények, gyógynövények, stb. Szélesednek a munkakörülmények, mivel a kézműipar, kisipar is a szükségletek kielégítésére fellendülhet. A fogyasztói termelésben a termelőerők fejlődésével az embert a technológia fejlődése nem szabad, hogy kiszorítsa a munkahelyekről. Az ipar, a szolgáltatások leépítésével az embert, az ifjúságot, a mezőgazdaság irányában kell nevelje, már az iskoláktól kezdődően. A táplálékot, a takarmányt, a család saját magának meg tudja termelni olcsóbban, szennyezés mentesen elő tudja állítani. Nem kell a táplálékot kilométerekről, száz meg ezer kilométerekről a piacokra behozni. És így kialakul a szennyezés mentes termelés és takarékosabb fogyasztás, minden egyes nemzetgazdaságban. A nemzetgazdaságok szerkezet váltása szükségszerű, az utókor számára ezen a bolygón, a fennmaradás így biztosítható. 5. Az emberi kultúra szerkezetváltása A jelen társadalom kultúrája az emberi korszak történelme folyamán minden egyes korszakban hatással volt a termelőerők fejlődésére, de viszont a termelőerők kultúrája visszahatással volt és van ma is az emberre. Tanította, nevelte, szórakoztatta mindazokra a dolgokra, melyekre az életben szüksége volt. A tudományos technikai kultúra hatott a tudományos technika emberére, amellyel eljutott az ember a ma válságkorszakához. A válságból való kivezető úttal kezdődhet a kultúra szerkezetváltása egy új korszak megvalósítása felé, hol a ma ifjúságát készíti fel a globális gondok megoldására, megállapítására, melyeket az ember a XX. század folyamán elkövetett. Az ifjúságnak az életkora ad lehetőséget arra, hogy a globális felmelegedést a globális szennyezés megállításával megvalósítsák, mivel az ő fennmaradásukat szolgálja a jövő századokban. A ma emberének az élete során az ifjúság felkészítésére van lehetősége, melyeket meg is kell valósítania. A múlt század 70-es éveiben alakult ki egy tétel, hogy a „Természetet, az élővilágot, meg kell tanulni szeretni és védelmezni!” ez a mondat ma aktuális és ennek megvalósítása érdekében a ma ifjúságának az iskolákban, a jelszónak a tartalmát valójában meg kell tanulniuk, mert csak így tudják szeretni és védelmezni. A természet és az élővilág tudományát a nemzetgazdaságok iskoláiban fő tantárgyként kell beállítani, mert az új korszak folyamán az embernek eszerint kell élnie. 6. Társadalmak szerkezetváltása A ma embere, politikai hatalma az államok vezetése a környezetvédelmével elismeri, hogy hosszabb távon a természet erői a tűz és a víz fognak pusztítani. Ellene semmi nem tehető. Tudomásul kell venni, hogy az emberi korszaknak az élővilággal együtt vége van, és addig az élet örömeit ezen a bolygón messzemenőkig ki kell használni. A globális szennyezés és a globális felmelegedés megállítása lemondásokkal jár és így a fogyasztói és a jóléti társadalom élvezeteiről lemondani nem tudnak vagy talán nem is akarnak? Az emberi korszak történelme folyamán a jelen társadalom is a termelőerők fejlődésével túlélte önmagát, a termelőerők fejlődésével kilépett a Föld hatásköréből, az űrhajói több száz km-re keringenek a Föld körül, idegen bolygókat ostromol, 17 milliárd fényév távolságban kutatgat a számítógépes technikájával, hol életet keres valamely távoli bolygón. Népesség növekedésével túllépte a bolygó eltartó képességét, kimerülés szélére sodorta a bolygó energia és nyersanyag készleteit, fejlettebb társadalmi rendszert nem tudott kialakítani, helyette a globális felmelegedés korszakát rakta le, mely az emberi korszak végét jelenti, az ipari forradalom és a tőkés kapitalista társadalmak válság szakasza. -2-
A társadalmak szerkezetváltása egy új korszak megvalósítását jelenti, hol az ember a természet, az élővilág részévé válik, hol az ember számára a természet és az élővilág törvényei nem léphetők túl. A TERMÉSZET, AZ ÉLŐVILÁG, AZ EMBERI FORRADALOM korszaka. Ezen belül különböző korszakok alakulnak ki, melyeket 1,2,3 stb. számozással jelölnek, illetve a korszakra jellemző tulajdonságot. Mint pl. az első korszak a nyitás korszaka. A ma és a holnap emberének a politikai hatalomnak a társadalmat önön maguknak kell átvezetni ezen a bolygón az élet fennmaradásáért. A nemzetgazdaságokban erre az időszakra a fogyasztói termelő ágazatokban a szolgáltatások terén a teljes szerkezetváltásokkal a szennyezéseket meg kell szüntetni, a termelés során a fogyasztói termékeket szennyezés mentesen, lehessen csak termelni. Az ifjúság terén új gondolkodó embertípust kell kialakítani, mely be tud illeszkedni az új korszak törvényeibe. Új családjogi törvényeket kell kialakítani a születés szerinti népesség alakulására. A leírt hat pont alapján a ma és a holnap ifjúságának van lehetősége a globális szennyezés megállításával a globális felmelegedés megállítására, melyet fennmaradása érdekében meg kell valósítani! Ezt a ma emberének, a politikai hatalomnak minden egyes nemzetgazdaság terén még ma el kell kezdeni és meg kell valósítani! a, A fel nem újítható energiákat a felújítható energiákkal le kell váltani, cserélni. A jelenleg működő erőműveket, melyek fel nem újítható energiákkal működnek, vízi és atomerőművek által termelt energiákkal kell működtetni a szennyezések leállítása végett. Létre kell hozni törpeerőműveket, a Nap, fény és hőenergiával működő erőműveket, szél energia erőműveket, folyó vízi törpeerőműveket, valamint bioenergia forrásokat, melyek fosszilis tüzelőanyagok nélkül működnek. Az energia előállító erőműveket olyan szintre kell felemelni, hogy döntő mértékben kell a nemzetgazdaságokat ellátni, hogy a globális szennyezés megállításának 80-90 %-át biztosítani tudja. A pazarló fogyasztást meg kell szűntetni, a közvilágításokat le kell minimálisra csökkenteni. Az erőművek a nagyfogyasztókat lássák el, míg a törpeerőművek a kis fogyasztókat lássák el elektromos energiával. b, Az oktatás szerkezetváltása Az ipari forradalom folyamán a nemzetgazdaságok fejlődésének alakulásával az oktatás minden ágazata a termelőerők fejlődését segítette elő Az oktatás tanította és készítette elő a szakmunkásokat, a kőművest, az ácsot, az asztalost, a lakatost, a mérnököt, a pedagógust, az orvost, a professzort, a minisztert, a miniszter elnököket és mindazokat az embereket, akik a XIX., a XX. században jöttek a napvilágra és itt élnek ezen a bolygón. Az egyszerű villáskulcstól az űrhajókig az oktatás nyomdokai megtalálhatók. Az oktatás felelős az emberen keresztül mindazoknak a globális gondoknak a kialakulásáért, melyeket az ember, a politikai hatalom, melyek a XX. században kialakított. Igaz, hogy nem közvetlenül, hanem közvetve. Itt kezdődne az oktatás szerkezetváltása, miután a legnagyobb globális gond a globális szennyezéssel kialakult a globális felmelegedés korszaka, az emberi korszak befejező szakasza, amellyel az élővilág megsemmisülése fenyeget a XXI. században. Itt található egy új korszak megvalósítása, és át kell térnie az ember, a politikai hatalom kivezetésére, melyeken az embernek, a politikai hatalomnak ön-ön magát kell átvezetni az új korszak megvalósításának az irányába. Az ifjúságot meg kell tanítani a természet és az élővilág rendjére, tartalmára, működésére és a védelmezésére. -3-
Tanulj, hogy taníthass, taníts, hogy dolgozhass, dolgozz, hogy alkothass, élhess úgy, ahogy a természet törvényei elvárják tőled, akkor élhetsz ezen a bolygón mindaddig, míg a természet lehetőséget ad. A nemzetgazdaságokban az ifjúságot meg kell tanítani a szerkezetváltásokra, a globális szennyezés és a globális felmelegedés megállítására. c, A lakossági és munkahelyi hulladékok teljes szelektálása A fogyasztói termelőknél minden egyes nemzetgazdaságban rá kell térni az elhasznált fogyasztói termékek csomagoló anyagainak a kereskedelmen keresztül történő visszaváltására. A konyhai és kerti hulladékokat, őszi levélzet begyűjtésével szeméttelepeken komposzt trágyává kell érlelni. A komposzt trágyát alacsony aranykorona értékű fedezeten, homokos területek termőképességének növelésére lehetséges felhasználni, valamint újonnan fásított területeken. A fogyasztói termelőknek időt kell biztosítani a szerkezetváltás során a rendszer bevezetésére. d, Települések Visszafásítási és Erdőfejlesztési Programja Mivel az önkormányzatok, a hatalom, a nemzetgazdaságokban a költségvetéseket a fogyasztói termelők (szennyezők) támogatására biztosította, így közvetve részesei a globális szennyezések kialakulásának. És így válik szükségessé, hogy az önkormányzatok felügyelete mellett szükségszerű legyen a Települések Visszafásítási, Erdőfejlesztési Társulatainak a létrehozása. Melyeknek lényege: a településeken, az utak mentén, tereken, parkokban, szabad területeken egy és két soros fasorokat, facsoportokat telepítsenek. A külterületeken a gazdasági építmények területén facsoportokat, erdős csoportokat, dűlőutak mentén egy, két és több soros fasorokat erdősávokat, szélfogó erdősávokat ajánlatos létrehozni. Autóutak, autópályák mentén fasorokat, erdősávokat célszerű létrehozni. A fásítási programot a diákok a szaporító anyagoktól, magok begyűjtésétől a telepítésig, a diákok hajtsák végre térítés mentesen. e, A világ népességének a születés szerinti szabályozása Lényege: a Föld-kerekségén szükségszerű, hogy minden nő csak egy gyermeket szülhessen, figyelembe véve az adott területek, országok, eltartó képességét. A születés szerinti szabályozásban minden egyes államnak szükségszerű a részvétele. A születés szerinti szabályozást a Föld anyagi javainak a túlfogyasztása a szennyezések túlszennyezettsége és a globális szennyezés megállítása teszi szükségszerűvé. A ma és a holnap embere, politikai hatalmak, gazdasági, tudományok, vallások vezetői üljenek le és ha kell közösen rakják össze az emberi korszak történelmi tényeit és következtessenek és biztos, hogy rá fognak jönni, hogy a baj nagy, de a válságból van kivezető út, meg kell keresni és vissza kell fordulni, és új úton tovább kell haladni. Ez lemondásokkal jár, de a fennmaradás érdekében vállalni kell a terheket. Az ipari forradalom alapja a XVII. század második felében egy országban alakult ki, és napjainkban győzelemmel járt világviszonylatban. Akkor a globális szennyezés, a globális felmelegedés megállítása egy országban nem indulhat el? De igen, és ez egy kis ország, Magyarország legyen az indítója, váljék nagy országgá a hírneve. Az ország politikai hatalmának ezt vállalnia kell. Baja, …………..év………….hó…………..nap folytatjuk… Orbán Mihály 06/79-325-914
V. A globális felmelegedés lényege, alakulása és következményei A globális felmelegedés az üvegházhatás következményei, melyek során az üvegházhatás ősidők óta szabályozza a természet törvényei alapján a földidő, az élővilág alakulását, úgy a szárazföldön, mint a folyókban, a tavakban, a tengereken és az óceánokon egyaránt. Az üvegházhatás A Föld történelme folyamán kb. több mint félmilliárd évvel ezelőtt az élővilág a szárazföldön nem tudott addig kialakulni, míg a légkör kialakulásával együtt az ózonréteg, az üvegházhatás ki nem alakult. /Könczei Réka- Nagy András: Zöldköznapi kalauz, 1992./ : „A becslések eltérőek, de a tudósok számításai szerint a Föld felszínének évi átlagos hőmérséklete 2030-ig 1,5-4,5 fokkal emelkedik az üvegházhatás miatt. A melegedés nem lesz egyenletes: az Egyenlítő vidékén 1 fokot sem ér el, a sarkokhoz közeledve 6 fokot is meghaladhat. Ez az érték kicsinek tűnik első hallásra, de a változás nagy bajokat okozhat! A kutatók szerint a melegedés a sarki jégsapkák megolvadásához vezethet, elárasztással fenyegeti a mélyföldek, például Hollandia, Banglades lakóit. Az Antarktisz fő jégtömbjének térfogata 25,9 millió köbméter. Ha teljesen megolvadna, 65 méterrel emelné a világóceán szintjét. A kutatók nem tartanak ennek a jégtömbnek a megolvadásától; csak az összesen mintegy 3,4 millió köbkilométernyi kisebb jégtömbök válnak cseppfolyóssá, s ez nagyjából 8,5 méterrel emelné a világtenger szintjét. A szárazföldeken is sokfelé elolvad a hó, és nagy területeken előbukkan a sötét színű talaj. Emiatt csökken a fényvisszaverés, tehát növekszik a hőelnyelés. Ez további melegedést okoz. A sarki jégbe fagyott, régi időkből származó üvegházhatású metán is felszabadul, tovább növelve a felmelegedést. A melegedés következményeként gyakoribb lesz az aszály, az erdőtüzek, az éhezés, és az árvizek, több lesz a környezeti menekült.. A globális felmelegedés kihat az élelmiszertermelésre, a víz- és energiagazdálkodásra, az emberek egészségi állapotára. Ezekkel a veszélyekkel nem csak a társadalmaknak kell szembenézniük. Ekkora – és ilyen gyors – változás sok növény- és állatfaj kipusztulását is okozhatja. Az éghajlat átalakulása miatt az erdős növényzet a sarkok felé tolódik, szubtrópikus fajok, élősködők, betegséghordozók is a mérsékelt övbe „költöznek”. Ennek következtében újfajta járványok várhatók a mérsékelt égövön.”… Az úgynevezett üvegházgázok azok az anyagok, melyek a légkör hővisszatartó képességét növelik. Közéjük tartozik a szén-dioxod, a dinitrogén-oxid, az ózon és a halogénezett szénhidrogének (freonok és halonok, angol nyelvterületen CFC, németül FCKW). Kevésbé „hatásosak” a szén-monoxidok, a többi nitrogénoxid és a kén-dioxid. A z üvegházgázok közé tartoznak még a rövid szénláncú szénhidrogének, mint a metán, az etán, a propán, a bután is. Az üvegházhatás fokozódásáért a különböző becslések szerint a szén-dioxid 45-71, a metán 919, a halogénezett szénhidrogének 17-23, az ózon 0-10, a dinitrogén-oxid 3-18, a szénmonoxid 0-7 százalékban felelős. A szén-dioxidok természetes alkotóelemei a légkörnek. Szenet tartalmazó anyagok égésekor és sokféle élettani folyamatban keletkezik. A keletkező gáz mennyiségének a felét az óceánok, tengerek kötik meg, és többféle úton karbonátos üledék keletkezik belőle. A többi a légkörben marad. -1-
A fotoszintézis során egy részét a növények felveszik, és szerves vegyületekbe építik be. Ezzel fenntartják a Föld szén-dioxid egyensúlyát. Mintegy fél évszázad óra az emberiség igen nagy mennyiségű ásványosodott szénvegyület; szén, olaj és földgáz eltüzelésével több széndioxidot juttat a légkörbe, mint amennyit az egyre csökkenő növényzet a fotoszintézishez felhasznál. Évente 7 milliárd tonnát termelünk, melynek felét természetes úton megkötik az óceánok és felveszik a növények. Az 1988 és 2000 közötti 12 év alatt várhatóan annyi széndioxid kerül a légkörbe, mint amennyi 1850 és 1950 között. Az elmúlt években a Földön az összes ismert forrásból évente átlagosan 24 milliárd tonna szén-dioxid mennyiségének négyötöde ásványi tüzelőanyagok elégetéséből ered. A többi elsősorban a növénytakaró pusztulásának tulajdonítható. --------------------------------------------------Tény--------------------------------------------------------Évente 60 milliárd tonna kőolajat és földgázt égetünk el a fűtés során, az iparban és az autók motorjában. Az elmúlt 100 évben a Föld légkörében a szén-dioxid aránya kereken 25 százalékkal nőtt A metán természetes úton mocsarakban, kérődzők bendőjében és például emberi bélcsatornában keletkezik metántermelő baktériumok közreműködésével. Az egyik legnagyobb termelő ma az ember által tömegesen tenyésztett szarvasmarhák bélbaktériumflórája. Ausztrál adatok szerint az üvegházhatás 6 százalékáért ez a gáz felelős. A Föld szarvasmarhaállománya az elmúlt negyven évben megkétszereződött: ma már több, mint egymilliárd él a világon. A freonmolekulák, mielőtt a magaslégkörbe feljutva elbontanák az ózont, szerepet játszanak a felmelegedésben is. Tehát a freonok sokszorosan károsítják a környezetet. A freon-stop, az ózonréteg vékonyodásának megállításában és a felmelegedés csökkentésében is létszükséglet! Minden gáz csak a sugárzás egy bizonyos hullámhossz-tartományát nyeli el. A szén-dioxid és a metán még bizonyos infravörös tartományt is átenged, ezzel „légköri ablakot” hagynak nyitva a hősugarak számára. A 4-7 mikrométeres hullámhosszon a vízgőz, a 13-19 mikrométeres hullámhosszon pedig a szén-dioxid nyeli el az infravörös sugarakat. A két érték közötti 7-13-as sáv az az „ablak”, amelyen át a földfelszín kisugárzott energiájának 70 százaléka a világűrbe távozna. Ezt az ablakot csukják be a freonok és a halonok. A freonok és a halonok 100 ezerszer hatékonyabb üvegházgázok, mint a szén-dioxid. A metán 36-szor, a nitrogénoxidok 350-szer erősebben fokozzák az üvegházhatást, mint a szén-dioxid.” A szén-dioxid a növényvilág fotoszintézise során éltető gáz és így századokig fenn tud maradni. Más üvegház hatású gázok bizonyos idő után felbomlanak, de helyükbe feltöltődnek. A szén-dioxid legfőbb üvegházhatású gáz, mert szűkíti, vagy elzárja azokat az ablakokat, melyeken a Föld felszínéről visszaverődő hő 70 %-a hőnek a világűrbe kellene távozni és ez által bolygónk légköre fokozatosan melegszik. A nemzetgazdaságok területén, melyek azok a szennyező ágazatok, amelyek az üvegházhatást globális szennyező területté alakították át? Ide tartozik: - az ipar az összes ágazatával, - a mezőgazdaság, az összes mezőgazdasági terméket előállító élelmek előállító területével, a közlekedés a szárazföldi, légi, vízi közlekedő eszközeivel, - a lakosság pazarló fogyasztási rendszerével, - a politikai hatalom a szennyező ágazatok anyagi és erkölcsi támogatásával és végül a turizmus. -2-
Az ózon A bolygónk történelme folyamán az üvegházhatás és az ózon területek együtt jöttek létre a természet alakulása folyamán. Mindkét területnek a földön az élővilág kialakulásának és a fennmaradás lehetőségének a biztosítása. Mindkét terület több mint fél milliárd évig működött, és biztosította az élet fennmaradását, míg az ember durván be nem avatkozott szennyezésekkel, romboló és pusztító magatartásával /Könczei Réka- Nagy András: Zöldköznapi kalauz, 1992./ : „…A Nap nemcsak meleget és fényt ad, de olyan sugarakat is kibocsát, amelyek a földi légkör hiányában az élet mai formáira pusztító hatással lennének. Ez az ibolyántúli (UV) sugárzás az oxigénből ózont képez, amely 15-50 km magasságban egy úgynevezett ózonpajzsot alakít ki. Az oxigénmolekulával (O2) ellentétben az ózonban (O3) három oxigénatom kapcsolódik egymáshoz. A Földön minden százezredik oxigénmolekulára jut egy ózonmolekula. Ha a Föld felszínére gyűjtenénk a légkör minden ózonmolekuláját, az mindössze egy 3 milliméter vastag rétegben borítaná be bolygónkat. Az ibolyán túli sugárzásnak két típusát különböztetik meg. A rövidebb hullámhosszú UV-B sugárzás a bőr pirosodását és égését, a hosszabb hullámhosszú UV-A sugarak annak barnulását idézik elő. A hosszú ideig tartó UV-A sugárzás azért veszélyes, mert a bőr korai és visszavonhatatlan öregedését okozza. Az UV-B sugárzás növeli a bőrrákos megbetegedések és a szürkehályog előfordulásának gyakoriságát. Az ózonpajzs az ibolyántúli sugarak nagy részét „kiszűri” a napsugárzásból, miközben az ibolyántúli sugarak hatására az ózonmolekulák (és az oxigénmolekulák) egy része elbomlik, majd ujjáalakul. A magaskégkör (sztratoszféra) az ózonréteg magasságában melegszik, a sejtekre legkárosabb UV_B típusú sugárzás 99 százaléka elnyelődik…. 1985 októberében az Antarktisz felett – a Déli féltekén ekkor már tavasz van – még mindig „lyukas” volt az ózonpajzs. 1987-ben ugyanott 4,5 millió négyzetkilométernyi területen – ez akkora, mint az Egyesült Államok területének fele – az ózon 95 százaléka eltűnt. 1991 és 1992 fordulóján az északi sark, 1992 tavaszán Európa felett is kimutatták az ózon koncentrációjának csökkenését… …Az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) adatai szerint 1978-tól kezdve az Egyesült Államok nyugati területe felett évtizedenként 4-5 százalékkal csökken az ózontartalom. A Földön átlagosan évtizedenként 2,3 százalékkal csökken az ózon mennyisége, Magyarország felett tíz évenként 1,7 százalékkal csökken az ózon koncentrációja az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján. Mégis mitől fogy az ózon? Az ózonpajzsot leginkább azok a nehezen lebomló szennyezők rombolják, amelyeket az ember állít elő. Elsősorban a klórozott, fluorozott szénhidrogének „eszik” az ózont, de segítenek nekik az nitrogénoxidok (leginkább a dinitrogén-oxid), valamint a metán.” A jelenlegi szennyezések mellett a természet, az emberi és a globális felmelegedés hatására az erdő és bozóttüzek újból a természet szennyezések mellett abszolút semmilyen biztosítékok nincsenek arra, hogy a bolygónk örök hó és jégmezői el ne tudnának olvadni. A globális felmelegedés következtében felszabadult természeti erők a tűz és víz következményei. -3-
Szélsőséges időjárás (Világ helyzete 1996): „A szulfát aeroszolok azonban kibocsátásuk után csak hetekig maradnak meg a sztratoszférában, a szén-dioxid viszont évszázadokig…. …ha emelkedik a hőmérséklet, egyes térségekben várhatóan gyakoribbak lesznek az árvizek, az aszályok, a tüzek és a perzselő hőhullámok is.. ..Ha melegszik a légkör és a tenger, fokozódik az energiacsere, s lendületet ad a vízszintesen ható cserefolyamatoknak, amelyek nagyon fontosak a trópusi ciklonok, tornádók, zivatarok és jeges záporok kialakulásában… ..Ezeknek a nagy, örvénylő viharoknak a kialakulásához legalább 26 Celsius-fokosnak kell lenniük a meleg trópusi vizeknek, például a Karib-tengernek, a Csendes-óceán déli vizeinek és az Indiai-óceánnak. Pusztító, óránként 120-320 kilométer sebességű széllel járnak, heves esőzések és viharhullámok kísérik őket, amelyek elárasztják az alacsonyan fekvő területeket… ..a légköri modellek által jelzett 3-4 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedése 50 százalékkal növelheti a hurrikánok pusztító erejét, és tartósan akár 350 kilométer/ óra sebességű viharos szeleket is előidézhet.” Ezek az orkánerejű viharok a 2005 évben bemutatkoztak az amerikai, az ázsiai, az ausztráliai és az európai kontinenseken. Ezeken a kontinenseken az öngyulladáson alapuló erdő és bozóttüzek is pusztító erővel bemutatkoztak. A globális felmelegedés következményeként évről-évre olvadnak a hegytetők, az északi és a déli jeges tengerek örök hó és jégmezői, a gleccserek, melyek ugyancsak fokozzák az árvizeket. A mezőgazdasági élelmet termelő területeket áraszt el a víz, melynek következtében táplálékhiány alakul ki, a hatalom kezéből kiesik az irányítás, különösen azokon a magasan fekvő területeken, ahol száz és száz milliós menekülő néptömegek jöttek létre. A természet erői a tűz és a víz fokozódása következtében egyre nagyobb és nagyobb területeken pusztítanak és globális jellegűvé válik a természet erőinek a pusztítása, és végül az emberi korszak az élővilággal együtt a végéhez érkezik. Végezetül felvetődik az a kérdés, hogy az értelmes, okos ember az emberi korszak és az élővilág pusztulását akarod??? A XXI. század első felében a természet erőinek a pusztító hatása megállítható! Cselekedj időben és a gyermekeid, unokáid, dédunokáid és a jövő generáció fennmaradása elérhető! Baja, ……………..év………………hó………….nap Folytatjuk… Orbán Mihály 06/79-325-914
Tisztelt ifjúság, diákok, tanulók, főiskolai és egyetemi hallgatók, leányok, asszonyok és fiúk! Ti, az emberi korszak folyamán szép korszakba születtetek, szüleitek, nagyszüleitek a munkájuk során mindent megtettek azért, hogy Ti békében, szeretetben és boldog családi életet élhessetek. De sajnos a jelenlegi társadalmi rendszer a termelőerőknek a fejlődése folyamán akaratlanul elkövetett egy súlyos hibát, a globális szennyezéssel a globális felmelegedés kialakulását, amely az emberi korszak végét is jelentheti. A ma embere, politikai hatalma és a tudomány úgy foglalt állást, hogy a globális felmelegedés megállíthatatlan. Ez viszont nem fedi a valóságot, mert a globális felmelegedés megállítása, a globális szennyezés megállítása még ma a XXI. század első felében megállítható. Hogyan? A magántulajdonon alapuló politikai, hatalmi tudományos gazdasági, kulturális, társadalmi szerkezetváltással egy új korszak megvalósításával, hol az ember a természet és az élővilág részévé válik és nem lépi túl a természet és az élővilág törvényeit. Fiatal ifjúság! Nektek kell végrehajtani, mert ehhez életeteknél fogva elegendő idő áll rendelkezésetekre, valamint a Ti fennmaradásotokat szolgálja. A jelen társadalmi rendszer emberének, politikai hatalmának ön-ön magát kell átnevezni az új korszak megvalósítása felé, amelyben néktek döntő szerepetek kell, hogy legyen az új korszak létrejöttében. A meglévő civilszervezetek segítségével a településeken az önkormányzatok felügyelete mellett, hozzátok létre a Települések Visszafásítási, Erdőfejlesztési Társulatait, az alapító csoportokat, melyek az iskolák által a védnökséget vállalnak körzetekben, területeken, a telepítési csoportokat melyek térítésmentesen fogják végrehajtani a fásítási programban leírtak alapján a fásításokat és az erdők fejlesztését. A fásítási programot fejlesszétek, terjesszétek tovább iskoláról iskolára, faluról falura, városról városra, a megyékre, körzetekre, az egész országra, országokról országokra, egész Európára, Ázsiára, Afrikára, Ausztráliára és Amerika nagy sziget kontinensére. A fásítási program alapján, a XX. század időszaka alatt, az ipari forradalom és tőkés társadalom folyamán, a nemzetgazdaságok által előállított szén-dioxidokat feldolgozzák és a globális felmelegedés megállítását elősegítik. A nemzetgazdaságok szerkezetváltásánál, a kultúra összes ágazatait, különösen az oktatást használjátok fel az emberek felvilágosítására, az emberi szemlélet átalakítására, melyek legyenek szükségszerűek az új korszak megvalósítására! Erre a legalkalmasabb a nemzetgazdaságok minden területén a kulturális egyesületek bevonása éppúgy, mint a jelen társadalmi rendszer megvalósításával egészen napjainkig, a globális felmelegedés kialakulásáig. A nemzetgazdaságok összes termelői, fogyasztói és szennyező ágazataiba építsétek be a kulturális egyesületeket. A politikai hatalom terén minél hamarabb vegyétek át a nemzetgazdaságok irányítását, meg minden nemzet, nemzeti kisebbségek, független önálló országait, beleértve a kontinensek függetlenségét és végső soron a határok nélküli országok, kontinensek függetlenségét. Baja, ………………év……………..hó…………nap Folytatjuk… Orbán Mihály 06/79/325-914
VII. Tisztelt államférfiak, politikai, hatalmi, vallási, gazdasági és társadalmi vezetők! Az ember a mai korszak társadalmi rendszereivel elérkezett egy olyan időszakhoz, hol a termelőerők a tudományos technikai forradalommal a legmagasabb szintet érték el. A termelőerők kiléptek a világűrbe kutatva, hogy hol, mi található. 17 milliárd fényév távolságra kutatnak, de a várt eredmények nélkül. A népesség növekedéssel túlléptük a Föld eltartó képességét, az energia és nyersanyagforrások belátható időkön belül a kimerülés szélére sodródnak. A fogyasztói és a jóléti társadalmak elérésével az ember, a társadalmi rendszerével a termelőerők fejlődésével túlélte önmagát, de újabb társadalmi rendszer alapját már nem tudja lerakni, helyette a globális szennyezéssel a globális felmelegedés korszakát alakította ki. Ez viszont az emberi korszaknak a végét, a befejező korszakát jelenti. Hogyan is érkezett az ember a történelme folyamán az emberi korszak végére? Az ember történelme folyamán különböző korokat, korszakokat, társadalmi rendszereket alakított ki a termelőerők fejlődésével. Így az ősközösséget, a kőkorszakot, a fémkorszakot, a bronz, a réz és a vas, a rabszolgatartó társadalmat, a feudalista társadalmat, a jelen tőkés, kapitalista társadalmat. A XX. század folyamán a szocialista társadalmat, amely az 1990-es évekre rendszerváltással a tőkés, kapitalista társadalomba torkollott. Minden egyes korra, korszakra, a társadalmaknak a termelőerők alakulásával megvoltak az önmaguk sajátosságai. Egyben azonban azonosak voltak. Minden egyes kor, korszak társadalma a termelőerők fejlődésével túlélte önmagát, de megteremtették egy következő, fejlettebb társadalomnak az alapját, amelyek a régit lebontotta és újat alkotott a helyébe. E kategóriák alapján a jelen tőkés kapitalista társadalom az ipari forradalommal együtt túlélte önmagát, de egy újabb társadalom alapját nem tudta lerakni, helyette a globális szennyezéssel, a globális felmelegedés korszakának alapját rakták le, amely az emberi korszak végét jelentheti. A globális felmelegedés a két természeti erőt, a tüzet és a vizet már felszabadította és az elmúlt években már látványosan működnek, úgymond minden egyes kontinensen. Különösen a 2005-ös évben Amerikában, Ázsiában, Ausztriában és Európában látványosan bemutatkozott a két pusztító természeti erő. A hármas szennyező terület fokozza az üvegházhatás szennyezését és még fokozottabban hat a globális felmelegedésre, amelyek egyre nagyobb és nagyobb területekre fognak kihatni. Tisztelt politikusok, kormányfők és gazdasági vezetők! A globális szennyezés megállítása, avagy a szennyezések továbbfolytatása elsősorban Önökön múlik. Ha úgy döntenek, állítsuk meg a szennyezést, akkor az élet ezen a bolygón még több száz ezer évig fennmaradhat. Ha viszont a szennyezés megállítása ellen foglalnak állást, akkor a XXI. század folyamán a katasztrófák sorozatai követik egymást és az élet ezen a bolygón megsemmisül. Ugyanis a globális szennyezés a XX. század alatt alakult ki az ipari forradalom 3. és 4. korszakának megvalósításával. A globális felmelegedéssel a XXI. század folyamán a két természeti erő, a tűz és a víz fog győzedelmeskedni. Önök számára a nemzetgazdaságaik szerkezetváltása nagy lemondásokkal jár. Ugyanis a magántulajdonon alapuló politikai, hatalmi, tudományos, gazdasági, kulturális és társadalmi szerkezetváltással egy új korszak megvalósítása felé, hol az ember a természet és az élővilág részévé válik. -1-
A természet most kényszerhelyzetbe hoz bennünket, vagy lemondunk a globális szennyezés megállításáról vagy nem. Ha igen, akkor a nagy fogyasztói, termelő ágazatokat, melyek a mezőgazdasághoz közel állnak, azokat a mezőgazdasági területekre, a falvak felé, a kis és közép vállalkozásokká telepítsük le. Ha viszont úgy döntünk, hogy maradjon minden nemzetgazdaság az eredeti állapotában, akkor számolhatunk azzal, hogy a természet és a tűz és a víz erejével fogja végrehajtani a nemzetgazdaságok szerkezetváltását. Az emberi korszak akkor a végéhez érkezik. A globális felmelegedés által felszabadult természet erőinek a várható következményei: - világszerte egyre gyakoribbá válnak a trópusi ciklonok, a tornádók, a zivatarok, a jeges záporok, melyek a 120-320 kilométeres sebességű széllel járnak, heves esőzések, viharhullámok kísérik őket. Egyes meteorológusok úgy vélik, hogy az óceánok hőmérséklete 3-4 Celsius hőmérséklet növekedés esetén 50 %-kal növelheti a hurrikánok erejét és tartósan, akár 350 km/óra sebességű viharos szeleket is előidézhet. - Egyes térségekben gyakoribbá válnak az árvizek, a belvizek, az aszályok, a tüzek és a perzselő hőhullámok. Következményként növekednek a táplálék hiányok és mindezek következményei - A magas hegycsúcsokon az örök hó és jégmezők, gleccserek megolvadnak, árvizeket idéznek elő. A kopasz hegycsúcsokra eső csapadék, felhőszakadások, dühöngő, hömpölygő lefolyások fokozzák az árvizeket. Ugyancsak az Északi és a Déli sarkok örök hó, jégmezői, gleccserei megolvadnak, melyek során az óceánok, a tengerszintek magassága kb. a 65 métert is elérheti. A tengerekbe, óceánokba torkolló folyók szintje megemelkedik, melyek során tovább fokozzák az árvizeket. - a tengerek, az óceán partok mentén, a szigeteken, a folyók mentén lévő alacsony területeket, mezőgazdasági táplálékot termő területeket tartós árvizek öntik el, melyek táplálékhiányt idéznek elő. - az elöntött árvizes területekről, szigetekről, száz és százmilliók lakosságának véglegesen el kell hagyni lakóhelyét, olyan földrajzilag magas területekre, hol ideiglenesen tömegesen el tudják őket helyezni. A későbbiekben egyre nagyobb mértékben keletkezni gondok, a táplálékhiány, és a lakossági szolgáltatások hiánya. - milyen gondok merülhetnek fel a menekül telepeken? A különböző megszokott szolgáltatások hiánya, a fűtés, a világítás, orvosi ellátás, a lakosság figyelmének a lekötése, az emberek, a családok megnyugtatása, a rendfenntartás, a bűncselekmények, az erőszak megelőzése. Különböző betegségek, járványok ütik fel a fejüket, ezek kezelése. Várható, hogy a hatóság kezéből kiesik a vezetés, az irányítás és elszabadul az erőszak minden területen, kitör a pánik. Az éhes gyomor mindenre képes. Hogy melyek ezek, hadd ne legyenek a tanulmányban festék alá nem illő sorok. Mindezek a globális gondok, melyek a globális felmelegedést, a globális szennyezéssel előidézték, ezek a XXI. század első felében a globális szennyezés megállításával elkerülhetők, melyek a globális felmelegedés megállításának alapjai. -2-
A ma legnagyobb globális gondjának a megállításához olyan nagy létszámú tömegszervezet kell, amely a hatásköreit tekintve globális gondjaink megállítását a fennmaradás érdekében meg tudja oldani. Ez a tömeg a tanuló ifjúság, a szülőket, nagyszülőket beleértve. Ez a tömegszervezetek a Települések Visszafásítási Erdőfejlesztési Társulatai, melyeket a települések, önkormányzatok felügyelete mellett működő visszafásítási erdőfejlesztési társulatok alapító csoportjai az iskolákban lévő diákok, tanulók térítésmentesen hajtanak végre. A fa és az erdők telepítését, az iskolák által vállat védnökségi területeken. Melyek érintik a településeket és a külterületeket. Második ilyen terület a településeken újonnan alakuló kulturális egyesületek, melyek az ifjúság terén új szemléletű, új embertípus kinevelésére jönnek létre egy új korszak megvalósításáért. A nemzetgazdaságok minden termelői, fogyasztó, szolgáltató ágazataiban létre kell hozni azokat a kulturális egyesületeket, amelyek elősegítik egy új szemlélettel rendelkező ember fejlődését, amely szakít az ipari forradalom folyamán alakult szemlélettel és a piacgazdaság, a kereslet és kínálat az üzlet szerint alakítja a tőkés kapitalista társadalom emberét. A Föld-kerekségét minden egyes nemzetgazdaságban az oktatási rendszereiket a természet és az élővilág védelmében a globális felmelegedés megállítása a globális szennyezés megállítása felé kell irányítani. Tantárgyakat kell bevezetni, melyeket a tantárgyak közül az első helyre kell helyezni. Érvényt kell annak a jelszónak szerezni, amely az 1970-es évek táján hangzott el, hogy a „Természetet, az élővilágot meg kell tanulni szeretni és védelmezni!” Ennek a jelszónak ma és holnap döntő szerepe kell, hogy legyen az ifjúság, a szülők, a nagyszülők szemléletváltásában és egy új ifjúság, nemzetek kialakulásában. A tőkés kapitalista rendszer politikai hatalmának nemzetgazdasági rendszereinek a bolygón az élet fennmaradása érdekében ön-ön magát kell átvezetni az új korszak megvalósítása érdekében, a TERMÉSZET, AZ ÉLŐVILÁG, AZ EMBER FORRADALMA irányába. Minél előbb az elkövetkező évtizedekben létre kell hozni a jelen ifjúságával egy új politikai hatalmat, melyek meg fogják valósítani teljes szerkezetváltással az új emberi korszakot. A Földön az élet az emberrel együtt, így tovább sok ezer évig fenn tud maradni, míg a természet ezen a bolygón lehetőséget ad az élet fennmaradására. Tisztelt ifjúság! Vegyétek kezetekbe az életetek irányítását és tartsátok tiszteletben a természet és az élővilág növényeit, mert ettől függ a Ti családotok és a jövő generációk élete és fennmaradása. A globális szennyezéssel és a globális felmelegedéssel számos tanulmány foglalkozik és várja a tanulmány azok jelentkezését, ki ezzel a témával akarnak foglalkozni és a tartalmát az önkormányzatoknál bevezetni. Az ipari forradalomnak az alapját az 1600-as évektől 1800-as évek kezdetéig és az ipari forradalmat az 1800-as évek elejétől egy országból indították el, amely napjainkban, a fogyasztó és jóléti társadalom kialakulásával világpolitikai hatalommá vált. Nos, akkor ugyancsak egy országban indítsuk a globális felmelegedés megállítását a globális szennyezés megállításával. Akkor most egy országban, a kis Magyarországon indítsuk el azt a mozgalmat, amely célul tűzte ki a XX. században kialakult globális gondok megállítását ezen a bolygón. Magyarország ezzel a tettével váljék nagy országgá, nagyhatalommá! -3-
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Vegyék figyelembe tanulmány tartalmát, lényegét, valamint azt, hogy világméretű közérdeket szolgál! A szerzőt a tanulmánya alapján ítéljék meg! Tanulmányozzák az emberi korszak történelmi tényeit és a következményeit, rakják össze egymást követően a termelőerők alakulását és rá fognak jönni, hogy a globális felmelegedés valójában az emberi korszak befejezését jelenti. Egy új korszak megvalósításával, kialakításával a pusztulástól a bolygónk élővilágát meg lehet menteni. Napilapokban, folyóiratokban, a rádiókban, a TV csatornákon, újságírók tegyék közzé a bolygónk veszélybe jutását és megmentésének lehetőségét. Baja,………………év…………..hó………nap Folytatjuk…
Orbán Mihály 06/79/325-914