A Gépészet külföldi piacra is kacsintgat

XVII. Évfolyam 4. szám

A Gépészet külföldi piacra is kacsintgat Az Országos Mérésügyi Hivatal három f s küldöttsége: Dr. Pataki Péter elnökhelyettes, Mónos Ferenc f osztályvezet és Krizsán Istvánné f tanácsos érkezett november 14-én a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóságára, hogy megismerjék a cég hitelesít laboratóriumaiban folyó munkát, valamint részt vegyenek a szakmai körökben rendkívülinek számító új fejlesztés, a világszínvonalú óriási vízmér hitelesít pad m szaki átadásán. A vendégeket Tóth István vezérigazgató és Máté László igazgató fogadta. Megdöbbent kép fogadta az Országos Mérésügyi Hivatal három f s küldöttségét november 14-én a Gépészeti Igazgatóságon. A hatalmas szerel csarnok tetejét is ki kellett vágni ugyanis ahhoz, hogy elférjen benne az a vízmér óra-hitelesít pad, amely Európában is egyedülálló módon képes nagyteljesítmény vízórák pontos bemérésére, hitelesítésére. A szinte “mamutnyi” szerkezet három emeletnyi magassága, bonyolult m szaki megoldásai, számítógépes adatrögzítése mind a széplaki csarnokban készült el, számtalan ötlet és kipróbálás után. Dr. Pataki Péter, az OMH elnökhelyettese is szinte csodálattal szemlélte a hatalmas berendezést, amelynek “központjához” fából ácsolt lépcs n lehetett csak felkapaszkodni. A vízmér hitelesít pad m szaki átadásának alkalmából érkezett a küldöttség Széplakra. - Nagy várakozás el zi meg az új hitelesít , kalibráló berendezés hazai és nemzetközi “sikerét”, hiszen az igazgatóság szakemberei német partner megrendelésére, velük együttm ködve, a német mérésügyi hivatal tanácsai és jóváhagyása alapján készítették el ezt a hatalmas, egyedi padot - foglalta össze lapunknak legfontosabb észrevételeit dr. Pataki Péter. Látogatásunk célja, hogy megismerjük ezt a berendezést, amely a nagy sorozatban gyártott áramlásmér k, vízmér k hitelesítésére szolgál. Ezen évente sok tízezer darab mér hitelesíthet . A világon sehol sem sorozattermék, egy-egy országban csak néhány ilyenre van szükség. A német Zenner céggel, amely az egész világon jelen van a vizes szakmában, jó esélye van a DRV Gépészeti Igazgatóságnak arra, hogy még több ilyen egyedi termékük vev re találjon. Mi üzletileg nem tudunk segíteni a cégnek, de a

hivatal igen sok nemzetközi szervezetnek a tagja, s ezeken keresztül népszer síthetjük a magyarországi eredményeket, így a DRV egyedi fejlesztését is. - A vízmér hitelesít padot itt szereltük össze, próbáltuk ki, mértük be, hogy aztán Németországba szállítsuk az ottani megrendel höz, a velünk régóta kiváló üzleti kapcsolatban álló Zenner céghez, ahol várhatóan a jöv év elején tudjuk majd véglegesen üzembe helyezni újságolta Máté László, a Gépészeti Igazgatóság vezet je. - Különösen büszkék lehetünk erre a padra, hiszen a mi szellemi és “fizikai” termékünk, amilyen Európában, de talán a világon sehol sincsen. Nem titok, hogy szakmai körökben rendkívül nagy iránta az érdekl dés, s reméljük, érkezik majd megrendelés hozzánk a világ más tájairól is. Annál is inkább, hiszen már eddig is sok helyre szállítottunk ennél jóval kisebb hitelesít padokat számtalan országba. Máté László, Dr. Pataki Péter, Tóth István

Gyarmati László

“Stabil foglalkoztatást és európai béreket szeretnénk” - vallja Tóth István vezérigazgató a bérpolitikai elképzelésekr l Szeptember végén fogadta el a cégvezetés a DRV Rt. 2002-2004-re kidolgozott foglalkoztatás- és bérpolitikai koncepcióját, amelynek lényegér l, a várható irányokról kérdeztük Tóth István vezérigazgató urat, valamint egy dolgozót, Pintér Zoltánt, a Gépészeti Igazgatóság autószerel jét, akikkel közös eszmecserét folytattunk az elképzelésr l, mindjárt szembeállítva - vagy meger sítve??? - a dolgozók véleményével. - A mai kor igényeihez igazodó foglalkoztatás- és bérpolitika megvalósítása minden cég életében alapvet változásokat - is - jelent. Így van ez a DRV Rt. esetében is? Tóth István: - Minden új dolog bizonytalanságot, olykor félelmet is kelthet a dolgozókban, ez természetes emberi tulajdonság. Szeretném azonban gyorsan megnyugtatni a munkatársakat, hogy nálunk nem alapvet változásokról van szó, hanem a korábban már elkezdett korszer sítési folyamat

folytatásáról. Mint ismeretes, cégünk az utóbbi években számtalan területen megkezdte az európai követelményekhez való igazodást, az általunk végzett munkák min ségének emelését. Most elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy a technikai fejlesztések és szervezeti átalakítások után az emberek bére, munkája is terítékre kerüljön. Pintér Zoltán: - Ha több a munkánk, akkor több lesz a bevétel, és nekünk is több juthat. Ezért tehát ki kell használnunk lehet ségeinket, hogy a legkisebb munkáktól a legnagyobbakig mindent megragadjunk. Ahhoz viszont, hogy több munkánk legyen, nem ülhetünk ölbe tett kézzel, hanem rá kell szerveznünk, meg kell keresnünk a lehet ségeket. Én úgy gondolom, hogy mozdulnunk kell, s nem csak a vállalaton belüli, de a küls munkalehet ségeket is fel kell derítenünk és jobban kihasználnunk.

Tóth István: -A korábbi átlagbérszabályozás azt jelentette, hogy alacsony kereset dolgozókat is alkalmazni kellett ahhoz, hogy a jól dolgozó, képzett szakembereinknek megfelel bért tudjunk biztosítani. A cég vezetése azért küzdött, hogy ez megsz njön, s az idei üzleti tervben már végre a bértömeg szabályozásra térhettünk át. A nyáron volt egy szakszervezeti nagyválasztmányi küldöttközgy lés, ahol elmondtam: a vízdíjon belül a bérek aránya olyan magas, amelyet nem lehet tovább emelni. A díjakat csak hat százalékkal emelhettük, ugyanakkor az átlagkereset növekedése az elmúlt két évben több, mint tíz százalékos volt. Tudjuk, hogy ez még mindig kevés, de - akkor is úgy fogalmaztam-: “Ha a fest nek nem tudunk festéket és ecsetet biztosítani, csak bért, akkor az cs dhelyzetetet eredményez.” A bértömeg gazdálkodást három évre garantálta a többségi tulajdonos, s ezalatt megvalósítjuk a foglalkoztatási és bérpolitikai koncepciót. Ennek lényege, hogy a cég szintjén kialakítsuk a lehet legoptimálisabb helyzetet, azaz mindenhol annyian dolgozzanak, ahány emberre szükség van a munka színvonalas ellátáshoz, s aki dolgozik, az viszont megkapja a munkájáért járó megfelel fizetést. Ennek értelmében tehát a dolgozói létszámunkat ésszer síteni szükséges. Meg kell találni azokat a pontokat, ahol racionálisabban el tudjuk végezni a feladatainkat. A cégvezetés ezt írta le abban a koncepcióban, amelyet a szakszervezettel megvitatott, az üzemi tanáccsal véleményeztetett, s ezek után került kiadásra a vezérigazgatói utasítás. A híre már elterjedt a cégen belül, de magát a lényeget sokan nem ismerik. A célunk nem az, hogy nagyszabású leépítésekbe kezdjünk, s ilyen utasítást a mostani tulajdonosok sem adtak a cégvezetés számára. Viszont józanul, magunktól belátva ezt az igényt, szeretnénk a folyamatainkat átvilágítani, a dolgozókkal egyeztetve lehetnek olyan munkakörök, amelyekre nincsen szükség, össze lehet vonni ket, esetleg kevesebb munkaid ben el lehet végezni. Körülbelül ezt tartalmazza a bérpolitikai koncepció.

Az elképzelések megvalósítása nem lesz könny , hisz bármilyen szinten kiderülne valakir l, hogy az munkájára nincsen szükség, nagyon nehéz lenne egyszer en megválni t le. Senkit nem szeretnénk fölöslegesen “utcára tenni”, végs esetben azonban akár erre is sor kerülhet, hiszen a többiek, s a cég egészének érdeke az, hogy a ténylegesen munkát végz k jó fizetést kapjanak. Ha a helyzet továbbra is így maradna, akkor nem tudnánk a dolgozók béreit megfelel szintre fejleszteni. Így ha tetszik, ha nem, a cégvezet knek meg kell találniuk a azokat a tartalékokat, amelyek segíthetik az átszervezést. A DRV Rt.-nél jelenleg nagyon alacsonyak a bérek, s most, hogy például a közalkalmazottak is jelent s fizetésemelést kaptak, különösen lemaradtunk. Pintér Zoltán: - Egyszer en siralmas, hogy például egy takarítón és egy jó szakember közötti fizetéskülönbség alig több, mint tízezer forint, s nem azért, mintha a takarítón bére lenne túl magas... Tóth István: - A létszámmal már a 2002-es évben is nagyon szigorúan gazdálkodtunk, de az egész folyamat végigvitelére három évünk van. Már az eddigi lépéseink is eredményt hoztak, hiszen ennek köszönhet , hogy a gazdasági nehézségeink ellenére a 10,5 százalékos átlagkereset növekedést jöv re meg tudjuk valósítani. Ráadásul ez az adat a tervezett létszámra vonatkozik, pedig mintegy ötven f vel kevesebben leszünk. Ennek figyelembe vételével valószín , hogy még nagyobb keresetfejlesztésre is módunk nyílhat. Pintér Zoltán: - A dolgozót nem igen érdekli, hogy öt, tíz, vagy hány százalékos a fizetésemelés, t az érdekli, hogy az eddigi ötvenkétezer forint helyett, amit fizetéskor a kezébe kap, ezentúl ötvenhat, vagy ötvennyolc ezer forintot vihet haza. Ha látja, hogy a pénze például ötezer forinttal több, akkor azt mondja: lám, a vezérigazgató amit megígért, be is tartotta. Ilyen egyszer a dolog! A létszámleépítést máshol is igyekeznek humánusan megoldani, hogy például a nyugdíjas korúakat küldik el el ször. Arról nem is beszélve, hogy sokaknak szúrja a szemét, amikor olyan nyugdíjasok dolgoznak a cégnél, akik megkapják a nyugdíjukat, s mellette még a cégnél is felvesznek nem is kevés fizetést! Így fordulhat el , hogy amíg egy ilyen nyugdíjas esetleg hazavisz egy hónapban 100-120 ezer forintot, addig egy családfenntartó ennek csak a felét. Tóth István: - A koncepcióban megfogalmazódtak az elvek, de igaza van Pintér Zoltánnak abban, hogy mindebb l akkor válik valóság, ha a dolgozó ezt saját zsebén meg is érzi. Természetesen mi is azt a szemléletet szeretnénk követni, hogy el ször a nyugdíjasok, s a nyugdíj el tt állók helyzetét mérjük fel. Ami azonban talán a legfontosabb: a cégvezetés úgy foglalt állást, hogy mindenek el tt a munkaügyi folyamatot vizsgáljuk, s a munkaügy területét világítsuk át. Ennek az az oka, hogy k viszik majd végig az összes többi terület átvilágítását, s így nem vádolhatják meg ket azzal, hogy mindenütt racionalizálni akarnak, csak a saját területüket “felejtik el”. Erre vonatkozóan készült is már egy átvilágítás. A cégvezetés ugyanis els sorban az adminisztrációs munkakörökre, nem pedig a termel létszámra gondol a leépítéseknél. A drága pénzért bevezetett számítógépes rendszerünkb l adódik, hogy összességében kevesebb létszámmal, pontosabb munkát kell végezni a modern technika segítségével.

Pintér Zoltán: - Ezt örömmel hallom, s velem együtt örömmel hallja nagyon sok ember, hiszen szerintünk is azokat a munkaköröket kell els sorban megszüntetni, amelyeket kiváltottak a számítógépek, ahol igazából már nem maradt munkájuk az irodai dolgozóknak. A fizikai munkára továbbra is szükség van, a cs töréseknél le kell menni a gödörbe, megjavítani a csövet, betemetni az árkot, és elvégezni azokat a feladatokat, amiket irodából, számítógépen keresztül nem lehet. Tóth István: - Még egy fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az idén januártól bevezettük a besorolás és bértarifa rendszert, ami azt jelenti, hogy a DRV-nél nem egy minimálbér, hanem tizenkét fajta minimálbér létezik. Ezt az indokolta, hogy az egységek között jelent s különbségek vannak. Az egységek hajlamosak egymás bérhelyzetét összehasonlítani, ugyanakkor például egy Déli Igazgatóságnál teljesen más a fizikai, szellemi dolgozók aránya, mint a Gépészetnél, vagy más egységnél. Így ahol több az alacsony jövedelm dolgozó, ott természetesen az átlagbér is alacsony. Ezért döntött úgy a cégvezetés, hogy az egyes szakmákat, feladatokat tekintsék összehasonlíthatónak. Hiszen egy titkárn , vagy egy gépkocsivezet mindenütt hasonló munkát végez, az jövedelmük egymással összehasonlítható. A cégvezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy a bértarifa rendszer legoptimálisabb szintjeit minél hamarabb elérjük. Gyarmati László

Eredményes évet zárhatunk Lesz 13. havi bér... Az els tíz hónap bevételi és kiadási adatai alapján minden esély megvan arra, hogy a DRV Rt. eredményes évet zárjon, s ennek köszönhet en a dolgozók megkaphassák a 13. havi fizetésüket is. Ez volt talán olvasóink számára a legfontosabb az alábbi beszélgetésb l, amelyet a szerkeszt ség Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettessel készített. - Az eddigi eredmények figyelembe vételével milyen gazdasági eredményre számíthat az idei év végén a DRV Rt.? - tettük fel a kérdést Csuport Lászlónak. - Miel tt a kérdésre konkrétan válaszolnék, szeretnék kitérni arra a vezet i értekezletre, amelyre november közepén Keszthelyen került sor. Itt összegz el adások hangzottak el a dolgozói, és a fogyasztói elégedettség felméréssel kapcsolatban. A kérdésre tehát úgy válaszolnék: ha a fogyasztók, a dolgozók, valamint a cég tulajdonosai elégedettek lesznek, akkor sikeres évet tudhatunk magunk mögött. Az év els tíz hónapjának mutatói kedvez ek, s úgy t nik, hogy teljesíteni tudjuk a tervet. Például a Társaság értékesített vízmennyisége az els tíz hónapban néhány százalékkal meghaladja a tervet. Az év els hét-nyolc hónapjában az eladott víz mennyisége jelent sen n tt az el z év adataihoz képest, majd utána a rossz id járás miatt csökkenés mutatkozott. Ennek ellenére az értékesített víz mennyisége összességében n tt, s így a bevételekben is többletet értünk el. Az árbevételben október végéig mintegy 170 milliós többletbevételt sikerült realizálnunk. A cég tevékenységét a szezonalitás jellemzi, a

bevételeket az id járás és sok egyéb tényez is nagyban befolyásolja. Az említett többletbevétel épp ezért valószín leg csökkenni fog valamennyivel, de bízunk abban, hogy a kit zött tervet év végére sikerül teljesítenünk, s elérjük majd a 35 millió forintos adózás el tti eredményt. - Minek köszönhet , hogy a cég továbbra is stabil, s kiszámítható eredményt tud elérni? - Sok mindennek, például annak is, hogy az értékesítési különbözet csökkent, tehát az értékesített vízmennyiség úgy növekedett, hogy közben nem kellett többlet vízmennyiséget el állítanunk, csupán a már megtermelt mennyiségb l többet adtunk el. A nagyobb bevétel mellett viszont a ráfordításaink a tervezettnél kisebb mértékben emelkedtek, tehát itt is érvényesült egyfajta hatékonyság növekedés. Ezek alapján gondolom úgy, hogy a dolgozók idén megkaphatják a 13. havi bérüket is. - Jóllehet az idei év még véget sem ért, a folyamatosság jegyében a cégnek már a jöv év gazdálkodását kell - a tervezés szintjén - el készíteni. - Igen ez így van, az év utolsó két hónapjában már a jöv t tervezzük. Most is, akárcsak az el z évi elképzeléseknél, bizakodva tekintünk el re. Szoros kapcsolatban kell dolgozni az igazgatóságokkal, a gazdasági vezet kkel gyakrabban szeretnék találkozni, hogy folyamatosan értékelhessük a munkát, milyen jó módszereket kellene átvennünk egymástól, és gondolkodunk azon is, miként lehet összehasonlítani egymással az igazgatóságokat, bizonyos mutató számok segítségével. Szeretnénk ugyanis objektíven megállapítani, hogy az adott mennyiség feladathoz milyen szakemberekre, s hány dolgozóra van egyáltalán szükség. Nem titkoljuk: els sorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy például ugyanazt a feladatot az egyes igazgatóságaink milyen módon, s hány emberrel hajtják végre. Azaz: a folyamatosan korszer söd ügyvitel, számítógéppark és rendszer következtében milyen ésszer munkaer gazdálkodást alakíthatunk ki. A létszám-racionalizálás eredményeként több bért tudnánk fizetni a dolgozóknak.

A jöv évi tervezést már elkezdtük, s bizonyos alapfeltételezésekb l szükséges kiindulnunk az értékesítésre kerül ivóvíz és szennyvíz tekintetében. Fejlesztenünk kell a tervezési módszerünket annak érdekében, hogy jó hatékonysággal el re tudjuk becsülni a cég gazdálkodását. Most már nagy segítséget ad ehhez az SAP rendszer, amely egy éve m ködik, s a 2002-es

év tényszámai alapján már jobban tervezhet a 2003-as év. Nyilvánvalóan a bizonytalan id járási tényez vel is számolnunk kell, de úgy gondolom, jobban lehet irányítani a céget és reagálni a változásokra, ha pontosabb információkra építhetünk. Én azt szeretném, ha már január végére elkészülne az igazgatóságok operatív terve - a bevételi és kiadási adataik -, tehát ismernék azt a “kottát”, amelyb l az év során “zenélniük” kell. Nagyon fontos dolognak tartom, hogy a munkánk során mindig az egész céget vegyük figyelembe. Nem csak a központban zajló folyamatokat vizsgáljuk át, hanem az egész céget. Erre jó példa a bérszámfejtés és a társadalombiztosítás centralizálása, amelynek révén kevesebb ember is el tudja látni - remélhet leg ugyanolyan színvonalon - a feladatokat. Tehát, ha hatékonyságban is tovább akarunk javulni - márpedig ez is az egyik célunk - akkor a folyamatokat az üzemvezet ségekt l, igazgatóságoktól a központig, az elejét l a végéig át kell tekintenünk. Nyilvánvaló, hogy a feladat rendkívül nagy, körültekintést igényl , így nem fog az egyik napról a másikra megtörténni, de el kell kezdenünk, hisz ez szolgálja a cég, és az itt dolgozók érdekeit is. Ugyancsak fontos mérföldk nek tekintem, hogy elkészült az üzletpolitikánk, amely a cég stratégiájára épül, s amelyet a november 20-i igazgatósági ülés fogadott el. Ez alapján dolgozik a következ évben a Társaság. Az üzletpolitika olyan, korábban már érintett kérdésekkel foglalkozik, mint például a hatékonyság, az ügyfélszolgálati tevékenység javítása, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás, amely egyik oldalról nagy lehet ség a cégnek, a másikról viszont jelent s szigorítást, költségnövekedést jelenthet, amelyre fel kell készülnünk. - Gy -

Cs vágó szerszámok bemutatója 2002. október 9-én a Varga és Hartmann Kft. - a Reed Manufactoring Co. magyarországi m szaki és kereskedelmi képvisel je - szakmai bemutatót tartott Társaságunk Gépészeti Igazgatóságán. A DRV Rt. képviseletében részt vett a bemutatón Molnár Béla fejlesztési igazgató, valamint Máté László igazgató. Scott Wright, a cég amerikai elnöke és egyben kereskedelmi és marketing igazgatója az el adás kezdetén bemutatta a REED Részvénytársaságot, mely már több mint 100 éve foglalkozik a különféle professzionális cs vágó és cs szerel szerszámok gyártásával, valamint korszer sítésével. Az elnök szavaiból megtudtuk, hogy az újításokat mindig az adott szakterület igényeihez igazodva hajtják végre, folyamatosan konzultálva a felhasználók szakembereivel. A termékeik nagy részét els sorban a víziközm vállalatok részére fejlesztették ki, melyek alkalmazkodnak a különböz életkorú, anyagú és méret csövek használatából fakadó speciális európai igényekhez is. Valamennyi eszköz sajátossága, hogy kis helyigény mellett, gyorsan, precízen és könnyen végezhet velük egy-egy munkafolyamat. A munkát az is könnyíti, hogy a vágószerszámok pengéi a legjobb min ség amerikai acélból készülnek. A nagy átmér j cs szerszámok megfelelnek a legszigorúbb beruházási követelményeknek, és örök élettartam garanciával rendelkeznek.

Az elhangzottakról a résztvev szakemberek egy látványos gyakorlati bemutató folyamán szereztek bizonyosságot, amikor megtekintették a szerszámok m ködését is. Kollégáink kíváncsi tekintettel figyelték, amint Fedor Zakusilo, a cég európai értékesítési vezet je, körülbelül 10 perc leforgása alatt elvágott egy 219 mm küls átmér j , 6mm cement- habarccsal bélelt acél csövet. Egy ilyen munkafolyamat elvégzése a gyakorlati életben a hagyományos szerszámok alkalmazásával és több ember egyidej munkája mellett is akár órákat vehet igénybe. Molnár Béla fejlesztési igazgató említést tett arról, hogy lehet ségeink szerint Társaságunk fontolóra veszi a REED Rt. által forgalmazott cs vágó és cs szerel szerszámok beszerzését. Drescherné

Jelent sebb csatorna beruházások a DRV Rt. m ködési területén Hosszú meneteléssel végre célban! Pusztaszabolcs Nagyközség Önkormányzata tíz évvel ezel tt döntött arról, hogy megoldja a településen a szennyvízcsatorna és szennyvíztisztítás gondját. 50%-os állami támogatás elnyerése után a beruházás kivitelezése 1994-ben kezd dött meg. Már a kezdetnél gond jelentkezett, hiszen az önkormányzat az 50%-os öner t csak hitel felvételével tudta biztosítani, a megítélt támogatást is egy éves csúszással folyósították. A beruházás els üteme 1996-ban befejez dött, de forráshiány miatt továbblépni csak a lakossági összefogással létrejött víziközm társulat révén és az általa felvett újabb hitellel lehetett. Elkészült a szennyvíztisztító telep, a csatornahálózat II. üteme, de a kivitelez szakszer tlen munkája miatt használni nem lehetett. Pereskedés kezd dött, a munka állt. Forráshiány miatt úgy látszott, hogy az eddig felhasznált félmilliárd Ft ellenére a település szennyvízelvezetési gondja továbbra is megoldatlan. A Pusztaszabolcs községi víz- és szennyvízközm veket a DRV Rt. 1999. április 1-vel vette át üzemeltetésre a HIDROCOM Kft-t l. Ezt követ en a DRV Rt. Fejér megyei Igazgatósága a szennyvízhálózat problémáinak megoldására programjavaslatot tett le az önkormányzatnak. Ennek keretében el ször a szennyvízcsatorna hálózat m szaki állapotának felmérése történt meg, majd az Igazgatóság elkészítette a csatorna javításának tervdokumentációját. A javítási tervdokumentáció képezte a csatorna-beruházás III. ütemének pályázati alapját. A kilátástalanságból való kiutat egy új pályázati lehet ség, a vízügyi szervek és az üzemeltet DRV Rt. szakmai segítségével elnyert 200 millió Ft állami támogatás jelentette 2001-ben. Az önkormányzat a DRV Rt-vel kötött lebonyolítási szerz dést, amely a szerz dés keretében lefolytatta a közbeszerzési eljárást. A beruházás III. üteme a DUVIÉP 2000 Kft. kivitelezésében 2002. szeptember 30-án fejez dött be. Az üzemeltet DRV Rt. Fejér megyei Igazgatóság folyamatosan ellen rizte a kivitelezési munkát, hogy a korábbi hibák meg ne ismétl dhessenek.

Keservesen megkínlódott évek után 750 millió Ft összérték beruházást adhatott át október 14-én dr. Hajós Béla, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium akkori helyettes államtitkára. Most már csak abban bízunk, hogy a lakosság értékeli az er feszítéseket, és életmin ségének javulása érdekében mind többen kötnek rá az elkészült csatornarendszerre. 2002. október 11-én -Tóth István Társaságunk vezérigazgatójának jelenlétében - a kivitelez ünnepélyes keretek között hivatalosan is átadta a lakosság számára az elkészült csatornahálózatot Sümegen, Bazsiban és Sümegprágán. E három településr l a szennyvíz nyomóvezetéken keresztül, egy átemel segítségével érkezik a sümegi telepre. A beruházás összértéke 1,2 milliárd Ft volt. Elkészült 22.291 fm gravitációs csatorna, 7356 fm szennyvíz nyomóvezeték és 1304 db. házi bekötés. Ezzel teljessé vált a közm vesítés Sümegen, Sümegprágán és Bazsiban. Bazsi településsel b vült Társaságunk m ködési területe. 2002. évben koncessziós szerz déssel üzemeltetjük Csabrendeken a szennyvízm vet. Az átvett létesítmény 870 millió Ft-os költséggel készült el. A DRV Rt. az üzemeltetés jogát versenytárgyaláson nyerte el, mivel Társaságunk ajánlata volt a legkedvez bb. A Sümegi Üzemvezet ség a m vek üzemeltetését egy f beállítása mellett a meglév állományával és eszközeivel oldotta meg.

Múlt és jelen Portré Éri László üzemvezet r l, Sümeg “Vizes Kapitányáról” Október 11-én adták át Sümegen a több mint egy milliárd forintos beruházással elkészült szennyvízcsatorna hálózatot, tudhatta meg mindenki a megyei Napló címoldaláról. Ahogy mondani szokták, már ez megérne egy misét, én azonban szeretném még megtoldani egy igaz mesével is, amivel már régóta tartoztam Éri Lászlónak. A jelennel kezdtem, de bennünket Éri Lászlóval a múlt hozott össze egy beszélgetésre. Igaz ez korábban volt, amikor a régi DRV-s el dök dokumentumait, emlékeit kerestem. - Nekem van egy pár régi tervrajzom és készítettem egy kis írásos anyagot is a kezdetekt l napjainkig. - szólt a bíztató meghívás hozzájuk, melyet örömmel fogadtam el, bár akkor még nem sejtettem, hogy egy valóságos mesébe csöppenek majd bele azon a kora nyári estén. Mesés volt már maga a környezet, a barátságos nagy kert közvetlenül a Sümegi Vár szomszédságában.

Írhatnám úgy is: árnyékában, mely az eltelt évszázadok látható emlékeivel méltó komolyságot adott a terasz asztalán elém kitett sárgult, míves öreg tervrajzoknak, engedélyeknek. Ezekb l kiderült többek között az is, hogy az els vízvezeték 1930-ban készült el Sümegen. Hasonlóan az ország többi településéhez (a Vastelepi vízm kiépítését kivéve), csak az ötvenes évek elején történt újabb fejlesztés, melyr l szerencsére szintén maradt (ha nem is olyan szép) térkép a gy jteményében. Az anyag egy ismer se útján került hozzá, azóta becsüli és vigyáz is rá, mivel szeretné, ha minél többen láthatnák. De folytassuk tovább az el zmények felsorolását, hogy végre eljussunk oda, amikor a regionális vízellátás kiépülésének dandárjában érkezik a képbe 1976-ban egy fiatalember a Bajai f iskoláról, talán kitalálták: Éri László, aki üzemvezet helyettes lesz. - Mozgós ember voltam, vagyok, az irodában csak annyi id t töltök, amit muszáj. Jobban szeretek kint lenni a hálózaton. Miközben az els id ben a szakma gyakorlati részét itt tanultam, Baján elvégeztem egy vízellátási-, víztechnológiai szakmérnökit is. Úgy érzem, kés bb hasznát is vettem mindenféle tanulásnak, nemcsak azért mert 1980-tól kineveztek üzemvezet nek, hanem mert a cég stratégiájának megfelel en jelent s mértékben sikerült b vítenünk az ellátási területünket is. Öt településsel indultunk 76-ban, és mára ez már elérte a tizennégyet, kb. ötezer állandó fogyasztói bekötésünk van. Mindez 20-22 ezer embert jelent, akiknek ellátása nem egyszer dolog, lévén a területünk két széls pontja közt legalább ötven km a távolság. Az idáig vezet utat persze úgy sorolja, hogy nem is kell sokat gondolkodnia rajta, hiszen leírta a “Vízellátás múltja, jelene Sümeg és térségében” cím tanulmányában. Ebb l kiderül, hogy a térség vízellátásában min ségi változás 1990-ben kezd dött. Ekkor indult meg a DRV beruházásában egy nagyszabású program, melynek eredményeként elkészült egy korszer , megfelel irányítástechnikával ellátott vízm rendszer, amely megalapozta a már említett hálózatfejlesztés lehet ségét. Aztán 1992-ben elkészült az új üzemvezet ségi épület, melyben helyet kapott az új irányítástechnikai központ, és javultak a dolgozók munkafeltételei is. - 1976-ban 32-33-an dolgoztak itt 1300 fogyasztói helyet ellátva. Ma ugyanennyien vagyunk mondja büszkén Éri László – 5000 fogyasztóhelyre. Persze ehhez nélkülözhetetlen volt a sokkal jobb technikai háttér: szerszámok, eszközök, közlekedés, na és a számítógépek . Az eddig elmondottakat és a kellemes hangulatot alátámasztandó, megszólal a templom harangja. El bb hangosan, majd halkabban, de sokáig kongatva jelzi azt is, amit a beszélgetésbe belemerülve addig észre sem vettünk, hogy beesteledett. És valahol majd mégiscsak ideje lesz abbahagyni, mert (saját statisztikája szerint) társaságunk legrégebbi üzemvezet je akár reggelig is tudna beszélni arról, ami a szakmája, vagy talán számára a hivatása is. Kérem ezért valami végszóra, lezárásra, figyelembe véve a bevezet ben leírtak szerint megtörtént októberi csatorna beruházás átadását is. - Megelégedett soha nem vagyok, mert mindig tovább kell lépni. Ambícióim is vannak, ugyanis ha nincs, mindig csak a maradék jut, ha viszont valaki

megy a dolgok után, akkor, ha csak kicsit is, de el tud érni valamit. Nálunk az üzemvezet ségen úgy érzem, jól mennek az ügyek, összeszokott csapat vagyunk, nincs nagy vándorlás. A mi munkánk eredményeként nálunk a legkisebb a vízveszteség az igazgatóságon. Örülök, hogy itt dolgozhatom, de viszonzásul én is megteszek mindent a cégért. Én azt írom ide a végére: talán még annál is többet, hiszen még az utánpótlásról sem feledkezett meg. A fia ugyanis a Társaság ösztöndíjasaként az YBL Miklós M szaki F iskola elvégzése után szintén nálunk fog dolgozni. Így aztán remény van rá, hogy édesapját követi, és képességeiben “utol-éri” egy másik ÉRI! Szabó Gábor

DRV-s világszabadalom a b z ellen Három éves kitartó munka eredményeként világszínvonalú eljárást dolgozott ki a DRV Rt. a szennyvízszállításnál - s különösen az átemel k környékén - tapasztalható b zhatások csökkentése érdekében. Err l tartott tájékoztatót és bemutatót Társaságunk szeptember 19-én az ország minden tájáról érkezett szakért knek, önkormányzati vezet knek, minisztériumi képvisel knek a Dél-balatoni Igazgatóságon, Balatonszéplakon. Az új eljárást egyetemi szakért kkel együtt fejlesztettük ki, s ez jelent sen segít megoldani a szennyvízcsatornákban hosszú úton, gyakran több tíz kilométereken át szállított szennyvíz szagképz désének hatékony csökkentését, biokémiai módszerrel. Az automatikus adagoló és figyel rendszer kiépítését három éve kezdtük meg - egy elnyert OMFB (OM) pályázat segítségével - azért, hogy a csatornarendszerekben és átemel knél a szaghatások létrejöttét, valamint ezzel egy id ben a szennyvízrothadás “melléktermékeként” (savasodás) képz d fémés betonkorróziót megel zzük. A módszer neve hivatalosan: “Szennyvízelvezet rendszerek szagcsökkentése és rothadás-, illetve korrózió-megel zése, számítógépes szoftverrel kontrollált és szabályozott, limitált nitrát adagolásos rendszerrel”. Köztudott, hogy az összegy jtés és elszállítás során a szennyvizek állapota, a tartózkodási id és a szennyvíz fizikai és kémiai/biokémiai változásainak függvényében fokozatosan romlik. A h mérséklet és a tartózkodási id növekedése az oldott oxigénszint lecsökkenéséhez, majd teljes elfogyásához vezethet. Eközben a szennyvíz szervesanyagtartalmának lebontását végz mikroorganizmusok típusa is megváltozik, amelyek egyre több, kellemetlen szaganyagot tartalmazó gázt juttatnak a leveg be.

A Dunántúli Regionális Vízm Rt. már több mint tíz éve alkalmazza sikeresen a “limitált nitrát adagolásos” szolgálati szabadalmi módszerét. Több mint 120 adagoló berendezés sikeres üzeme tanúskodik arról Társaságunknál - és más cégek üzemeltetésében is -, hogy a legkülönfélébb típusú kommunális szennyvizekre könnyen adaptálható ez a módszer. Az adagoló berendezések kivitele alkalmazkodik a környezet adta lehet ségekhez, lehet térszín felett, kis épületben elhelyezve, esetleg részben, vagy egészben földbe süllyesztve, ahogy azt az építésügyi, ill. tájvédelmi hatóságok elrendelik. Az adagoló rendszer számítógépes vezérlési és kontroll mechanizmusát a DRV Rt. küls partnerek bevonásával és az Oktatási Minisztérium K+F Helyettes Államtitkárság anyagi támogatásával a 2000-2001. években fejlesztette ki, és 2002-ben szabadalmaztatásra is bejelentette kül- és belföldön egyaránt. A 200 millió forintos beruházás egy részére a DRV Rt. pályázaton nyert pénzt, a többit saját beruházásból fedezte. A megvalósításhoz szakmai segítséget a Budapesti M szaki Egyetem kutatóintézete nyújtott. A számítógépes program elkészítésére a szakma egyik legelismertebb cégét kértük fel, mely szintén egyetemi kutatói tapasztalatokkal rendelkezik a folyamatirányításban. Így sikerült olyan eredményt elérni, amely megfelel a hazai és nemzetközi követelményeknek, valamint itthon és világszerte is jól értékesíthet . Ezt jelzi az angol, német és görög üzemeltet szakcégek érdekl dése is, a Balatonnál kidolgozott rendszer-szemlélet szagtalanítás iránt. Bennünket, balatoni embereket mindenesetre már az a tény is örömmel tölt el, hogy - mint saját orrunkkal tapasztaljuk - megsz nt az egykor oly sok gondot okozó b zártalom a Balatonszárszó és Balatonvilágos közötti partszakaszon, ahol néhány éve még a legkritikusabb volt a helyzet.

Hálózatszerel k versengése elméletben és gyakorlatban A Víz - és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetsége által immár másodszor megszervezett rendezvénynek idén az Északmagyarországi Regionális Vízm vek Rt. adott otthont október 3-4. között. A rangos rendezvényen 20 víziközm vállalat képviseltette magát 3-3 f s csapatokkal. Társaságunk színeiben a Fejér megyei Igazgatóság Velencei Üzemvezet ségének csapata indult, ifj. Mekota István, Rózsa László és Varga László hálózatszerel k részvételével. A csapat vezet je ezúttal is Sass Gyula, üzemvezet -helyettes volt, a versenyz ket pedig Hullay Gyula igazgató is elkísérte. Az els napon az elmélet játszotta a f szerepet, hiszen a résztvev k kétszer húsz kérdésb l álló tesztfeladat megoldásával, valamint egy szóbeli verseny keretében adtak számot szakmai felkészültségükr l. A kérdések témája a vízm és vízm hálózat üzemeltetésére, a vízmin ségre és a hálózatszerelési

munkavédelemre vonatkozó el írások voltak. Érdemes megemlítenünk, hogy a szóbeli versenyen a DRV-s csapat a megszerzett 35 pontjával - holtversenyben ugyan, de - els helyen végzett. 2002. október 4-én, a borongósnak induló kora reggeli órákban autóba ültünk, és mintegy 4 és fél óra múlva elértük utunk célját, Miskolcot, ahol a II. Országos Víziközm hálózat Szerel verseny gyakorlati része zajlott. Szerencsére az id járás a kegyeibe fogadta a versenyz ket, mert az otthonival ellentétben, itt kellemes meleg volt és ragyogóan sütött a nap. Mikor megérkeztünk, már javában folyt a verseny, a csapatok éppen egy házi ivóvízbekötés kivitelezésén fáradoztak, nyomás alatti megfúrással. A feladatot nehezítette, hogy a szakszer és pontos munkavégzés mellett - éppen úgy, mint a valós életben – a fogyasztó kérdéseire is választ kellett adniuk a munkavégzés közben. Mint azt megtudtuk a fiúktól, az els feladatot már sikeresen elvégezték, mely egy meghibásodott 100-as KM PVC cs szakasz javítása volt. A harmadik próbatétel, ami a legbonyolultabbnak bizonyult, egy ejektoros közkifolyóban, illetve a hozzá tartozó szerelvényeken és vezetékszakaszon található három hiba felderítéséb l és szakszer kijavításából állt. A gyakorlati megmérettetés folyamán ügyelniük kellett a hiba gyors felderítésére, a szakmai kivitelezésre, és a megfelel anyagok raktárból történ beszerzésére. A versenyz knek különösen oda kellett figyelniük a gazdaságosságra és a korszer termékek alkalmazására is. Az értékelésnél beszámította a zs ri a fogyasztókkal való kapcsolattartás min ségét, valamint a munkavédelmi el írások betartását is.

Az eredményhirdetés el tt nagy volt az izgalom, hiszen a f díj az INTEREX WAGA Kft. felajánlásaként, egy háromnapos tanulmányút volt Hollandiába, a GKV rozsdamentes idomokat és cs bilincseket gyártó üzemébe. A jutalomút programját Rotterdami és Amszterdami városnézés is színesíti majd. A gyakorlati feladatok értékelése során a zs ri igen nehéz helyzetben volt, mert jól kivitelezett, precíz munkákat kellett min síteniük. Hosszas mérlegelés, tanakodás után azonban meghozták döntésüket. A szoros mez nyben kollégáinknak – az elért 184 ponttal – az ötödik helyet sikerült megszerezniük, ami a tavalyi nyolcadik helyezéshez képest jelent s el relépést jelentett. Reméljük, hogy a javuló tendencia folytatódik, és a DRV Rt. csapatát hamarosan a dobogó valamelyik fokán üdvözölhetjük. Az els helyen egyébként a Fejérvíz Rt. csapata végzett 197 ponttal, második helyezett lett az Északdunántúli Vízm Rt. 196 ponttal, a dobogó harmadik fokát pedig a házigazda Északmagyarországi Regionális Vízm vek Rt. csapata foglalhatta el.

Ezúton gratulálunk az Északmagyarországi Regionális Vízm vek Részvénytársaságnak a verseny sikeres és színvonalas lebonyolításához, valamint csapatuk eredményéhez. Sok sikert kívánunk a gy ztes Fejérvíz Rt.-nek, aki a hagyományokat folytatva a 2003-as rendezvény házigazdája lesz Székesfehérvárott. Drescherné H. Andrea

30 éves a középfokú vízügyi szakemberképzés a barcsi Dráva Völgye Középiskolában 1. El szó Ha csak az elmúlt évek aszálykáraira, a 2002-es augusztusi dunai árvízre vagy a Fels -Tiszai árvízkárokra gondolunk, egyb l megértjük a mondást: A víz áldás, vagy átok? Áldás, ha egy aszály sújtotta területet ment meg a pusztulástól, átok, ha oda árad ki, ahova nem kellene. Évtizedek emberi munkáját teheti tönkre mérhetetlen szomorúságot okozva. Rajtunk, vízügyi szakembereken is múlik, hogy melyik arcát mutatja, hiszen szakértelem kérdése is, hogyan bánunk a vízzel. A szakértelem alapjait –mint minden szakma esetében- az iskolában lehet megszerezni.

A vízügyi szakma olyan sokoldalúan képzett szakembert igényel, hogy ma egy vízügyi technikusnak a vízgazdálkodás mellett legalább számítástechnikusnak, környezetvéd nek, épít nek és vállalkozónak is kell lennie. Ennek próbálunk megfelelni és nem is sikertelenül, hiszen a szakmai megmérettetésnél ott vagyunk a legjobbak között. Kiváló eredményeket értek el az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen diákjaink, immár egy évtizede ott vannak az els k között. Nem egyszer többen is a legjobbak között végeztek. A szakirányban továbbtanulók az alapozó id szakon túljutva könnyen veszik a szakmai ismeretek elsajátítását. Ez is azt jelzi, hogy jó úton haladunk immáron 30 éve. Az eltelt 30 év alatt közel 800 f tanuló végzett nappali, és közel 100 f levelez tagozaton, és szerzett középfokú vízügyi szakmai végzettséget. A következ kben ezt a vízügyi képzést mutatnám be a kedves olvasónak. Teszem ezt azért, mert ebben az évben ünnepeljük a vízügyi középfokú képzés 30. évfordulóját. Közös szakmánkat ünnepeljük, és mivel az ünnep úgy szép, ha annak örömét megoszthatjuk barátainkkal, ismer seinkkel, a “vizes családdal”.

2. Szakma megnevezése és tartalma Az elmúlt 30 évben a vízügyi szakmák megnevezése és tartalma sok változáson ment át. A környezetvédelem er södése megjelent helyesen a szakmai képzésünkben. Kezdetben középfokú vízépít és vízgazdálkodókat, majd a specializálódás következtében, területi, illetve települési vízgazdálkodó technikusokat, és rövid ideig környezetvédelmi, vízgazdálkodási technikusokat is képeztünk. Jelenleg környezet-és vízgazdálkodási technikus képzés folyik, mely az Országos Képzési Jegyzékben 52584201 számon nyilvántartott képesítés. A képzés során a vízgazdálkodás és a környezetvédelem teljes spektrumát tanítjuk, oktatjuk. Az érintett f témacsoportok: vízellátás, víztisztítás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, fürd k, tározás, folyó-, tó- és patakszabályozás, vízrendezések, öntözés, halászat, árvíz-, belvíz- és vízmin ségvédelem, vízlépcs k, hajózás, vízer -hasznosítás. A környezetvédelem tárából: vízmin ség, talaj-, leveg -, természet-, zaj-, rezgésvédelem, hulladékkezelés. A jelenleg oktatott szakmán belül kell hangsúlyt kap az építés, azon belül is a víz és a mélyépítés. A szakma elsajátításában fontos szerepet kapnak az alapozó tantárgyak: az épít anyagok, a m szaki rajz, a statika, a géptan, geodézia, talajmechanika, automatika. Tanulnak továbbá jogi, igazgatási, gazdasági ismereteket is. Az elméleti képzés mellett az iskolai és az üzemi szakmai gyakorlatokban gyarapíthatják tudásukat a tanulók. 3. A képzés rendje A képzés során két képzési szakaszt lehet megkülönböztetni, az általános és a szakképzési szakaszt. Az általános képzési szakaszon (9-12. évfolyam) az oktatás célja az érettségi vizsgára való felkészítés mellett a szakmai orientálás. Emelt óraszámban tanítjuk az idegen nyelvet, a számítástechnikát és a fizikát. Heti átlag tíz órában történik a szakmacsoportos alapozó ismeretek elsajátítása. A 11. évfolyam végén az iskola által szervezett mér gyakorlaton vesznek részt tanulóink. A 12. év elvégzése után kéthetes üzemi gyakorlaton ismerkednek a szakmával, a napi munkával. A szakképzési szakasz (13. évfolyam) az érettségi bizonyítvány megszerzését l a technikusi oklevél megszerzéséig tart. A képzési id : 4+1 év. Természetesen az érettségi vizsga letétele után a diákok nemcsak iskoláinkban folytathatják tanulmányaikat, hanem bármely fels fokú intézményben is, amennyiben teljesítik a felvételi követelményeket. Sok esetben a sikeres felvételi után évhalasztást kérve, iskolánkban maradnak, hogy megszerezzék a technikusi oklevelet. 4. Feltételrendszer Tagozatunkon a feltételrendszer mind személyi, mind tárgyi, technikai oldalról biztosított.

A szakmai oktatást f állású, többdiplomás, szakmájukban elismert mérnöktanárok végzik. Tevékenységüket segítik a modern eszközök, gépek, berendezések, modellek, m szerek, számítógéptermeink, a jól felszerelt laborok, a tanpálya valódi m tárgyaival. Ezen technikai hátteret igyekszünk folyamatosan fenntartani, illetve a fejl désnek megfelel en kib víteni, átalakítani. Az iskola rendelkezik továbbá saját könyvtárral, konditeremmel, sportcsarnokkal. Országos beiskolázású iskola lévén minden vidéki gyermeknek tudunk kollégiumot biztosítani. A pihenést, kikapcsolódást biztosítják a különböz szakkörök, sportkörök, színházlátogatások az iskolában és kollégiumban. A nyelvtanulást segítik a külföldi iskolai cserekapcsolatok. Az iskolai életet színesítik a hagyományos rendezvényeink: a diáknapok, a szecskaavató, a szalagavató és ballagási ünnepünk, a kollégiumi karácsonyi ünnepség. 5. Elhelyezkedési lehet ség, továbbképzés A végzett technikusok munkalehet ségei szakirányban: vízm vállalatok, vizitársulatok, csatornam társulatok, mez gazdasági üzemek, önkormányzatok, m szaki és hatósági osztály, vízügyi igazgatóságok, épít ipari magánvállalkozások, társaságok (saját vagy idegen), nemzeti parkok, környezetvédelemmel foglalkozó vállalkozások, üzemek, gyárak környezetvédelmi el adóként, környezetvédelmi felügyel ségek. Az elmúlt id szakban évente mintegy 15-20 f végezett tagozatunkon. Ebb l többen továbbtanultak a technikusi oklevél megszerzése után, els sorban szakirányban. Megtalálhatók tanítványaink a Budapesti M szaki Egyetem, az Eötvös József F iskola M szaki Fakultásán Baján, a Pécsi Egyetemen (PMMF, Tudományegyetemek), m szaki f iskolákon, a tanárképz f iskolákon, az Államigazgatási F iskolán. Az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny dönt jébe került versenyz k felvételi nélkül vagy felvételi kedvezménnyel kerültek, illetve kerülnek be a szakirányú egyetemre, f iskolára. Több szakmában, így a vízügyi szakmában is fellelhet azon tradíció, hogy a szakma, a jó értelemben vett szakmai beütés, apáról fiúra száll. Amennyiben e jelenség, elképzelés az Önök családjában ismer seik, barátaik körében is megmutatkozik, kérem, válasszák iskolánkat, érveljenek a vízügyi szakma, vízügyi szakmánk mellett. Hideg Tamás gyak.okt.vezet Címünk: Dráva Völgye Középiskola 7570 Barcs, Latinca S.u.13. OM azonosító: 034153 Elérhet ségeink: tel/fax: 82-462-611 E-mail: [email protected] Web címünk: http://www.dravavolgye.sulinet.hu A tagozat webcíme: http://www.dravavolgye.sulinet.hu/Vizugy/Vizugy.htm

DRV Aranykerék Sajnos, az id járás nem fogadta kegyeibe a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóságán megrendezett autós kiállítást és az els alkalommal megrendezett DRV Aranykerék autós ügyességi versenyt, valamint kispályás labdarúgó tornát. Az es s id ellenére az autós ügyességi versenyre 37-en neveztek. Az autógumikkal és bólyákkal kijelölt pályán b szen b gtek az autók, s a sof rök nem egyszer kivételes vezet i tudásukról is számot adtak, hiszen a gyorsaság mellett a hibátlan vezetésre is ügyelnie kellett annak, aki nyerni akart.

A verseny kategóriánkénti gy ztesei: 900 cm3: Reifer László, 1000-1300 cm3: Gyarmati Ariel, 1300-1500 cm3: Gyarmati Ariel, 1500 cm3 fölött: Tuncsik Balázs, N k: 1. Wolf Béláné. Az abszolút sorrend: 1. Gyarmati Ariel, 2. Szabó Nándor, 3. Reifer László. A kispályás labdarúgó csapatok sem riadtak meg az es t l, s végül a házigazda DRV együttese nyert a Renault és a Peugeot csapatai el tt.

“Velence Rózsája” - díj Velence Nagyközség polgármestere a “Velence Rózsája” díjat adományozta a Fejér megyei Igazgatóság vezet jének, Hullay Gyulának, a nagyközség termálvíz kincsének hasznosításával kapcsolatos pályázati és közbeszerzési eljárásokban nyújtott hatékony közrem ködéséért. A díjat Velence Nagyközség Önkormányzata 2001-ben alapította, amikor az Európai Környezetszépít Versenyen 10 ország települései közül ezüstérmet kapott. A megtisztel kitüntetést minden évben maximum három magánszemély kaphatja meg. A “Velence Rózsájá-t” azoknak az embereknek adományozzák, akik Velence kultúrált környezetéért, szépítéséért, ápoltságáért és általános összképének javításáért kiemelked en hasznos munkát végeztek, és ennek eredményeként a település küls megjelenése számottev en javult.

A kitüntetés egy rózsát formázó t zzománcból, kit z b l és oklevélb l áll. Hullay Gyulának, aki a díjat ünnepélyes keretek között 2002. október 7-én az Európa –park avatási ünnepségén vette át, ezúton is gratulálunk Társaságunk vezet i és dolgozói nevében.

II. IAWD Konferencia a Duna-menti Vízm vek szakmai kérdéseir l (2002. szept. 25-28. Opatija/Horvátország) Idén a fest i szépség tengerparti üdül helyen, Opatijában tartotta második konferenciáját a Duna-vízgy jt Vízm veinek Nemzetközi Munkaközössége (IAWD). A tavalyi, nagysiker siófoki rendezvény kapcsán határozta el a vezet ség, hogy ezentúl minden évben, más-más ország egyik tagszervezetének rendezésében bonyolítja le éves konferenciáját. Az Opatijában tartott második szimpóziumon, már jórészt ismer sként üdvözölték egymást a tagszervezetek küldöttei. Bár a térség országainak az “együttgondolkodásra” az alapot a Duna, - mint vízgy jt terület – szolgáltatta, de egyben alkalmunk nyílt megismerni a kutató- és üzemeltet szervezetek problémáit, illetve elért eredményeit, a dél-német tartományok szakembereit l kezdve, egészen a befogadó országokig, Bulgáriáig, illetve Romániáig. A legtöbb el adó, - a szervezet titkárságát is adó – Ausztriából érkezett. Hazánkat ezúttal is a F városi Vízm vek Rt. és Társaságunk képviselte. A szakmai el adások több szekcióban zajlottak, az els napon inkább az elméleti kutatások eredményeir l, f leg az ivóvizekben eddig nem vizsgált paraméterek élettani hatásairól, illetve ezek eliminálási lehet ségeir l esett szó. Ezek kutatásában els sorban a németországi DVGW. Karlsruhe-i Technológiai Kutatócentrum munkatársai járnak élen. A második nap már a közvetlen gyakorlatba átültetett technológiai megoldások ismertetésével telt. Itt tartotta meg el adását Társaságunk is. Dolgozatunk a rákhegyi víztisztítóm részvízlágyító reaktorainak technológiai tervezési szempontjait ismertette, amelyet német és holland megvalósítási példákkal illusztráltunk. A dolgozatot a német ALWIN EPPLER Mérnökiroda, illetve hazai részr l Hullay Gyula igazgató, illetve Varga Gyula István f technológus jegyezte. Az el adást a f technológus tartotta, de az esetleg felmerül kérdések megválaszolása miatt mindkét magyar szerz jelen volt. Az el adás témája még a nyugat-európai kollégákat is meglepte, mert nem feltételezték, hogy ilyen távlatos gondolkodás alapján is terveznek már víztisztító m vet egy “reform-országban”. A rész-vízlágyítás lényege ugyanis az, hogy az emberi egészség szempontjából igen fontos magnézium-ionokat nem vonja el a vízb l, míg a nátriummal való kálciumioncsere is csak limitáltan megy végbe! Mindezen szempontok figyelembevételével kell elérni a kívánt vízkeménységi értéket. Megjegyzend , hogy a nátrium részleges rehabilitálása az Unió fejlettebb országaiban már megkezd dött, valószín leg a határérték felfelé korrigálása is várható. Sok résztvev t megkapott az a filozófia, hogy a hálózati- és fogyasztói rendszerek, illetve berendezések védelme érdekében, (illetve egy amúgy nagyon jó min ség , alacsony TOC-vel jellemezhet ivóvíz szállíthatósága miatt) hosszabb távon érdemes központi beavatkozással, relatíve olcsón orvosolni egy olyan másodlagosnak t n problémát is, mint az ivó-

vízkeménység csökkentése. Természetesnek t nik ezek után, hogy a konkrét érdekl dések els sorban a “reform-országok” vízm veit l érkeztek. Bulgáriából egy konkrét szakmai érdekl d kért részletesebb anyagot az el adásról, míg egy romániai vízm - a vetített képek alapján - els sorban a regionális és önkormányzati vízellátó rendszerek tapasztalatainak kicserélése kapcsán ajánlott fel közelebbi együttm ködést. Az ilyen fórumokon való részvétel - a szakmai tapasztalatcserén túlmen en – mindig alkalmat ad a régióban m köd szakembereknek a személyes kapcsolatteremtésen alapuló, további együttm ködések kialakítására is. Reméljük, hogy az opatijai konferencia, hasonlóan a tavalyihoz, ilyen tekintetben is sikeresnek mondható lesz majd Társaságunk nemzetközi kapcsolatainak gyarapításában, amire az eddigi érdekl dések alapján, minden esély megvan. Varga Gyula István f technológus

BÚCSÚ a 2002-ben nyugdíjba vonulóktól A hagyományokkal szakítva idén Székesfehérváron, a Fejér megyei Igazgatóság közrem ködésével került megrendezésre a nyugdíjasok búcsúztató ünnepsége 2002. november 27-én. Részvénytársaságunk vezetése ünnepélyes keretek között elköszönt attól a 62 dolgozótól, akik ebben az évben fejezik be aktív munkájukat Társaságunknál. Közülük 50-en vonulnak öregségi, 12-en pedig egészségügyi okok miatt rokkantsági nyugdíjba. A vacsorát és a baráti beszélgetést követ en színházi program, a Csárdáskirályn Nagyoperett megtekintése zárta az ünnepséget. A nyugdíjba vonulók névsora: Pécsi Igazgatóság 1./ Nagy Antal 2./ Käsz Antal 3./ Leidecker Ádám Észak-balatoni Igazgatóság 1./ Jánosházi László 2./ Németh Géza 3./ Borbély Lajos 4./ Mátrai Lajos 5./ Hajdú Ottóné Fejér megyei Igazgatóság 1./ Andrási Ferenc 2./ Bíró László 3./ Czikai Lajos 4./ Keller József 5./ Szabó József 6./ Krausz Ferenc 7./ Szentgáli Lajos 8./ Kovács Lajosné

9./ Radács Tibor 10./Nagy Józsefné 11./Somogyiné Nagy Magdolna 12./Markovics Ferenc 13./Sz ke Imre Nyugat-balatoni Igazgatóság 1./ Varga István 2./ Lakics István 3./ Szántó György 4./ Horváth József 5./ Kertész Jánosné 6./ Fehér Pál 7./ Nagy Ferenc 8./ Peresztegi Ferenc Somogy megyei Igazgatóság 1./ Zsirai Kálmánné 2./ Hideg László 3./ Harnos Lászlóné 4./ Bognár Ferenc 5./ Ruzsics Vendel 6./ Sz cs Mihályné 7./ Paizs Imre 8./ Nyilasi Ildikó 9./ G si Mária 10./Kovács Ern né Dél-balatoni Igazgatóság 1./ Szincsák László 2./ Egyed Sándor 3./ Fábián Ottó 4./ Kovács József 5./ dr. Csentei Szabolcsné 6./ Muhoray György 7./ Tóth Lászlóné 8./ Fogarasi Annamária 9./ Csendes István 10./ Szijj Ágnes 11./ Mayer Lászlóné Gépészeti Igazgatóság 1./ Hajdú András 2./ Kotlóczi János 3./ Kecskés László 4./ Molnár Zoltán 5./ Vinkler László Központ 1./ Istókovics Mihály

2./ Komáromi Sándor 3./ dr. K vári Márton 4./ dr. Molnár László 5./ Kátai Györgyné 6./ Szóládi Lászlóné 7./ Jeles Gyula Köszönjük munkájukat, s valamennyiüknek további jó egészséget kívánunk!

FOGLALKOZTATÁS- ÉS BÉRPOLITIKAI MEGÁLLAPODÁS Tárgy: 2003. és 2004. évre vonatkozó foglalkoztatás-és bérpolitikai megállapodás a DRV Rt. mint munkáltató és a VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezete mint reprezentatív munkavállalói érdekképviselet között (továbbiakban felek). 1. A megállapodást a munkáltató részér l Tóth István vezérigazgató, a szerz déskötésre jogosult szakszervezeti partner részér l Gábor Imre titkár írja alá. 2. A DRV Rt-nél 2002.január 01-t l a f tulajdonos három évre engedélyezte a bértömeg gazdálkodásra való áttérést. Ezzel egyidej leg 2002-re a 2001-es bázisra számított 10,5 %-os bértömeg emelést hagyott jóvá. 3. A VKDSZ mint ágazati szakszervezet és a KöVíM 2002. március 18-án aláírt megállapodása is tartalmazza az áttérést az átlagkereset szabályozásról a bértömeg gazdálkodásra, és rögzíti: “a társaságok munkáltatói a helyi érdekegyeztetés keretén belül a reprezentatív szakszervezetekkel foglalkoztatási és bérmegállapodást kötnek…”. 4. A felek által aláírt korábbi éves bérmegállapodások tartalmazzák a munkavállalói érdekképviselet elkötelezettségét: a szakszervezet aktívan hozzájárul a Társaság költségtakarékossági és hatékonyság javító intézkedéseihez. 5. Felek egyetértenek abban, hogy a munkaer gazdálkodásra vonatkozóan megváltozott szabálykörnyezetet a társasági gazdálkodási és munkavállalói érdekeinek összehangolásával ki kell használni a kereset színvonal javítására. 6. A munkáltató a 2003/2004. évekre vonatkozóan az igazgatósági operatív tervekben rögzíti a TMI állomány bérköltség növekedésének fels határát a tárgyévre vonatkozó létszám és bérmegállapodás alapján. 7. Az eredményelvárások teljesítéséhez szükséges értékesítéssel arányosan lehet majd tervezni a teljes bérköltség kiáramlását, amelynek összege az eredményterv realizálásának függvénye. 8. Az Igazgatóságok és a Központ mint bérgazdálkodó egységek ezen korlátok figyelembe vételével központi koordináció mellett saját hatáskörben dönthetnek a szükséges és elégséges mérték munkaviszonyban álló létszám tekintetében.

9. Munkáltató vizsgálni fogja szervezeti folyamatainak hatékonyságát, ezen belül figyelmet fordít a létszám és az ellátandó feladat konzisztenciájára. Egyes munkafolyamatok él munka takarékos átalakítását hajtja végre. 10. A munkáltató vizsgálja a tevékenység kihelyezés lehetséges módozatait, illetve további rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazását az Rt-nél. 11. Felek megállapodnak abban, hogy a következ két évben tovább folytatódik az elfogadott besorolási rendszerre épül bértarifa táblázat minimál értékeinek megközelítése, az éves bérmegállapodásokban kerül sor a részletes adatok megállapítására, figyelembe véve az aktuális országos minimálbér-el írás alkalmazását. 12. Az éves társasági bérterv része továbbra is a központi alapra, valamint érdekeltségre elkülönített, ezen belül az éves eredményességt l függ bértétel. A f felhasználási célokra vonatkozóan a cégvezetés által kidolgozott javaslat alapján felek évente megállapodást kötnek. 13. A DRV Rt. Mü-5/080/2002. ügyiratszámú, 2002-2004-es évekre vonatkozó foglalkoztatási és bérpolitikai koncepcióját a szakszervezeti partner ismeri és támogatja annak megvalósítását. 14. A 3/2002-es vezérigazgatói utasítás “Bér, létszám vonatkozásában a változás az operatív tervet az alábbiak szerint érinti” kezdet részét[(13), (14) jel bekezdések] a munkáltató érvényteleníti. Helyette a következ szöveg lesz hatályos: “Az operatív tervben rögzített eredményelvárás várható teljesítése esetén a területi igazgatóság a tervezett (+ korrekció) TMI és nem TMI bérköltség felhasználására jogosult a 2002. év során. Ez a mérték képezi a 2003-as év bértömeg-számításának bázisát. Az “eredményelvárás várható teljesítésének” megállapítására az IIII. negyedéves tény-és az éves várható adatok ismeretében kerül sor 2002. októberében a társaság cégvezetése által. Ugyanekkor kerül sor az operatív terv szerinti eredményelvárástól való elmaradás esetére alkalmazandó intézkedés meghozatalára. A központ vonatkozásában a Mü-1/138/2002. számú levél szerinti leépítési, illetve TMI-RMI (közös megállapodáson alapuló) átsorolási érdekeltség alkalmazandó.” 15. A munkáltató döntései el tt a Mt és a KSZ el írásainak megfelel en jár el az el zetes egyeztetések tekintetében a munkavállalói érdekképviseletek felé. 16. A vezérigazgatói utasításban kiadott feladatok megvalósításáról az érdekképviseletek tájékoztatást kapnak. Siófok, 2002. szept.27. Tóth István vezérigazgató, Gábor Imre VKDSZ titkár

Vízügyi Közszolgálati Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége ÁLLÁSFOGLALÁS Az ivóvízellátás szennyvízelvezetés és –tisztítás, valamint a fürd szolgáltatás területén m köd Vízügyi Közszolgálati Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Választmánya 2002. október 3-án ülést tartott, melynek napirendjén a 2003. évi bér-, keresetpolitikai ÁLLÁSFOGLALÁS kialakítása volt. A testület – mely a tagszervezetek vezet ib l áll – 2003-ban a legfontosabb feladatnak a reálbérek növekedését, az európai bérek vásárló-értékének színvonalához való fokozott ütem felzárkózását tartja. A médiából való értesülés alapján a nettó kereseteket befolyásoló adó- és bérjárulékok tervezett módosítását figyelembe véve, a kormány 3%-os bruttó keresetnövekedésre tett javaslatát a Választmány nem tartja elfogadhatónak, tiltakozik az alacsony mérték miatt. 2003. januártól a minimálbér összege 54 ezer forint és a mindenkori minimálbér adója 0% legyen. A testület a közérdek szolgáltatásokban dolgozók esetében legalább 5%-os reálkereset növekedést tart indokoltnak. A testület elfogadhatatlannak tartja az adómentes étkezési hozzájárulás évek óta változatlan mértékét. A “hideg” étkezési hozzájárulást 4000,- Ft-ban, a “meleg” étkezési hozzájárulást 6000,- Ft-ban tartja indokoltnak megállapítani. Felül kell vizsgálni a napidíjak mértékét és adómentességét. A testület javasolja, hogy 2003-tól napi 1000,- Ft legyen ez az összeg. A Szövetség kéri az Autonóm Szakszervezetek Szövetségét, hogy a makroszint tárgyalásokon képviselje a leírtakat. Budapest, 2002. október 3. VKDSZ Választmánya

Kedves Bizalmiak, Tisztségvisel k, Tagjaink! Tisztelt Munkatársak! A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezete az alábbiakról tájékoztatja tagjait, munkatársakat: - A VKDSZ Országos Szövetségének képvisel jeként képviseltem szakmánkat egy PHARE program induló projektjének a tanácskozásán. Kiss Péter foglalkoztatási és munkaügyi miniszter beszédében kihangsúlyozta, hogy:

- Magyarországon meg kell teremteni a törvényi kereteit a középszint érdekegyeztetés intézményének. - Ennek megvalósítását segíti a projekt az elkövetkez 18 hónapban a rendelkezésre álló 2,5 millió euróból. - Mindenkit arra biztatott, alakuljanak meg a szakmai képviseleti bizottságok, ahol még nincsenek ágazati Kollektív Szerz dések, ott hozzák létre és a kormány ezt követ en vállalja, hogy a ma újból m köd Országos Érdekegyeztet Tanács és jó hagyományokkal m köd Munkahelyi Érdekegyeztetés mellett, megteremt dnek a feltételei a középszint érdekegyeztetésnek. Kiterjesztésre kerülhetnek ágazati, középszint megállapodások. - Összességében a kormány, a munkáltatók és a jelenlév hat szakszervezeti konföderáció képvisel i támogatásukról, aktív részvételükr l biztosították a projekt vezet it a megvalósításban. A Regionális Társaságok szakszervezeti titkárainak tanácskozásra került sor Budapesten szeptember 5-én. Tárgyalt témák: - A 2002. évi Ágazati Bérmegállapodás teljesülése. - A 2003. évi KVM-VKDSZ megállapodás el készítése. - A VKDSZ Országos Szövetségének Intéz szeptember 10-én.

Bizottsága ülésezett Dunavarsányban 2002.

El készítette: a Szövetség Választmányának okt. 3-ai ülését, a 2003. évi Bérfejlesztésr l állásfoglalást fogadott el. Egyetértett a VKDSZ Szociális Oktatási Alapítványának újabb pályázatával, a munkahelyen egészségkárosodást szenvedett dolgozók támogatásáról”. - A VKDSZ Munkavédelmi Tagozata 2002 szeptember 10-11-én Siófokon tartotta kihelyezett ülését. Kiemelt témája: “A munkavállalók egészségügyi kockázatba sorolásának” értékelése! Amennyiben kérdésetek van hívjatok-e témában, hisz hosszú távú döntést megalapozó kérdések d lnek el ebben az évben. - A VKDSZ 2002-ben négy alkalommal szervezi meg a Munka Törvénykönyve jobb megismerése érdekében tisztségvisel oktatását. Munkahelyi Szakszervezetünk részér l szep.12-én hét f vel, okt. 10-én 6 f vel vettünk részt Szabóné dr. Dénes Éva VKDSZ jogi szakért jének el adásain. - 2002. szept.20-án a Villamosenergia Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének meghívására részt vettem a PSI szervezésében rendezett nemzetközi konferencián: - Privatizáció helyzete az energiaiparban szolgáltatásban. - Európai szociális párbeszéd az EU csatlakozás után. - 2002 szept. 24-én Munkahelyi Szakszervezetünk a KÜT-el közösen ülésezett:

- Véleményezte a management által el terjesztett “Foglalkoztatás és Bérpolitikai koncepció 2002-2004 évekre” cím elképzelést, vezérigazgatói utasítás tervezetét. - Munkahelyi Szakszervezetünk Választmánya szept. 24-ei ülésén megtárgyalta a korábban véleményezett “2002-2004 Foglalkoztatás és Bérpolitikai Megállapodás” el terjesztését, megállapodás tervezetét. Hosszas vita után, módosításokkal a Választmány felhatalmazta Gábor Imre titkárt a módosításokat követ en, annak aláírásra. Ennek megfelel en szept. 30-án a megállapodás aláírásra került. A megállapodás LÉNYEGE: - A megállapodás egy koncepció, mely elveket rögzít. - Az elvek kidolgozását követ en kerülnek üzemvezet ségi, igazgatósági szinten, Rt. szinten az Mt. és KSZ VKDSZ –nek biztosított joga alapján elfogadásra. Ezúton hívom fel valamenynyi bizalmink, ÜSZB titkárunk figyelmét újólagosan, hogy a megállapodás alapján éljenek jogaikkal. Amennyiben megkerülik részvételüket, éljenek a KIFOGÁS emelésének jogával. - Üzemi szinten a Bizalmi üzemvezet jénél. - Igazgatósági szinten ÜSZB titkár az igazgatónál. - Rt. szinten magam is kilátásba helyeztem a kifogás benyújtásának lehet ségét. - 2002. szept. 25-26-án a VKDSZ szervezésében Országos Üzemi Tanács konferenciát szerveztünk több, mint ötven f részvételével. - 2002. okt. 3-án a VKDSZ Országos Választmánya ülésezett és két állásfoglalást fogadott el. - 2002. okt. 17-én a Szövetséghez tartozó Munkahelyi Szakszervezetek gazdasági felel seinek felkészít értekezésére került sor. Üzemi szakszervezetünk gazdasági felel seivel 10 f vel veszünk részt az értekezleten. - 2002. okt. 29-én a VKDSZ MSZ Választmány és a DRV Rt. vezetésének egyeztet tárgyalását kezdeményeztük, az Rt. 2002. évi várható eredményeir l, 2003 évi bérmegállapodás el készítésér l. - 2002. nov. 5-6-án a Víz Csatorna Szakmai Szövetség Humánpolitikai konferenciát tartott. - 2002. nov. 11-12-én a PSI a VKDSZ Nemzetközi szervezet a “Visegrádi Országok” részvételével a VIZES szakmát érint konferenciát szervezett Visegrádon. - Privatizáció és Európai Unió! - Európai szociális párbeszéd a “Visegrádi” országokban az Uniós csatlakozás után. - 2002. nov. 26-án tartotta a VKDSZ DRV Rt. MSZ Kib vített Választmányi ülését: - Értékelte 2002. évi szakszervezeti munkáját. - Az Rt. vezérigazgatója, Tóth István úr tájékoztatást tartott az Rt. id arányos 2002. évi gazdálkodásáról.

Tisztelt Szakszervezeti Tagjaink! El z tájékoztatónkban közreadtuk Munkahelyi Szakszervezetünk tagjainak nyújtott szolgáltatásairól készített tájékoztatóját, mely els sorban arra ad választ, mit ad, milyen szolgáltatást nyújt tagjainak a VKDSZ. A most kiadott tájékoztató azt mutatja be, miként KÉPVISELJÜK szakszervezeti tagságunk érdekeit munkahelyi, ágazati országos és nemzetközi tanácskozásokon. Er sítsétek a VKDSZ-t, magatokat véditek! Gábor Imre titkár IB nevében

SIÓFOKON TANÁCSKOZOTT A VKDSZ VÍZÜGYI MUNKABIZTONSÁGI ÉS FOGALKOZÁSEGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KÉPVISELET Részvénytársaságunk szervezésében a siófoki OVF üdül ben 2002. szeptember 10-11-én tartotta kétnapos szakmai tanácskozását a VKDSZ Vízügyi Munkabiztonsági és Foglalkozás Egészségügyi Szakmai Képviselet. A tanácskozás szakmai tartamának ismertetése el tt röviden szeretetném bemutatni a Képviselet /szakmai klub / múltját és tevékenységét. A kicsit nehezen megjegyezhet és kívülállók számára kevésbé ismert szakmai klub a VKDSZ kezdeményezésére és támogatásával 1996ban alakult meg. Az önszervez d szakmai klubot azzal a céllal hozták létre, hogy az országban m köd víziközm szolgáltatást végz gazdasági szervezeteknél foglalkoztatott munkabiztonsági és foglalkozás egészségügyi szakemberek szaktevékenységét, közösen végzett szakmai munkával, irányelvek és állásfoglalások kialakításával segítse. Megalakulásakor a szakmai képviseletnek több mint 50 víziközm szolgáltatást végz gazdasági társaság, vállalkozás volt a tagja, illetve kisebb számban más gazdasági tevékenységet folytató, munkabiztonsági eszközforgalmazó és munkabiztonsági jelleg szolgáltató cégek is. Nem volt kizárva, hogy más jelleg tevékenységgel foglalkozó, de a közös szakmai célt segíteni tudó cégek is csatlakozzanak a szakmai képviselet munkájához, ez azonban nem következett be, inkább kismérték tagság csökkenést tapasztalhattunk. A szakmai klub önfenntartó, a m ködéséhez szükséges kiadásokat a résztvev gazdasági társaságok által fizetett tagdíjakból fedezi. A VKDSZ a kezdetekt l fogva biztosítja a szakmai klub Budapesten tartott rendezvényeihez a tárgyalótermet és az egyéb tárgyi feltételeket. A szakmai klub el re tervezett munkarend szerint évenként négy alkalommal tart szakmai rendezvényt, melyek többsége Budapesten a VKDSZ Benczur utcai székházában kerül lebonyolításra. Ezeken az eseményeken általában a szakterület jeles képvisel inek, - hatóságoknál, oktatási és tudományos intézményeknél dolgozó szakemberek- el adásait hallgatjuk és vitat-

juk meg. Ismertetésre kerülnek a hatósági ellen rzéssel, és a megtörtént munkabalesetek kivizsgálásával kapcsolatos tapasztalatok. Legtöbbször munkabiztonsági termékbemutató is szervezésre kerül, a résztvev forgalmazó cégek anyagilag is támogatják a szakmai képviselet munkáját. A DRV Rt. a megalakulástól kezdve megszakítás nélkül részt vesz a szakmai klub munkájában, melynek során több esetben adtuk át saját cégünknél kialakított munkabiztonsággal kapcsolatos gyakorlati módszereinket és szakmai tapasztalatainkat kisebb cégek szakembereinek. Természetesen ez fordítva is m ködött, melynek eredményeként bizonyára el ztünk meg munkabaleseteket “igaz, hogy nem bizonyítható”, de mi, a klub résztvev i, err l meg vagyunk gy z dve. A szakmai klub évente egy-két alkalommal tanácskozásait valamelyik a képviselet munkájában résztvev gazdasági társaság szervezésében és annak m ködési területén, kihelyezetten tartja meg. A kihelyezett tanácskozások megszervezése önkéntes alapon történik. Jelen id szakig a DRV Rt. nem rendezett kihelyezett tanácskozást, ezért a Munkabiztonsági és T zvédelmi önálló Csoport az Rt. ügyvezetésének engedélye alapján szervezte és bonyolította le a szeptember 10-11-ei szakmai tanácskozást. Az értekezletr l A tanácskozás els napján, melyen 28 f munkabiztonsági szakember vett részt az ország minden részéb l, valamint a DRV Rt. Üzemi Tanács és a VKDSZ MSZ is képviseltette magát. A megjelenteket az Rt. ügyvezetés nevében Csuport László gazdasági vezérigazgatóhelyettes üdvözölte. Személyes hangvétel köszönt jében saját tapasztalatairól is szólva, kiemelte a munkabiztonsági tevékenység fontosságát. - Ezt követ en Dónucz László, Társaságunk PR vezet je levetítette a DRV Rt. tevékenységét bemutató filmet. - A bevezet el adást Borhidi Gábor úr, az Országos Munkaügyi Tanács Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldal ügyviv je tartotta. El adásának címe “ A munkabaleset biztosítási rendszer bevezetése munkavállalói szempontból” volt. A beszámolót követ en a résztvev k több kérdést tettek fel az el adónak a várhatóan 2004. évben bevezetésre kerül kötelez munka balesetbiztosítási rendszerr l. Az elhangzottak kapcsán a résztvev k meggy z dhettek arról, hogy a rendszer jöv beni m ködésének még csak az alapelemei kerültek meghatározásra és a végleges formában történ jogszabályi megjelenési formáját még a parlamenti politikai viták is befolyásolhatják. - Ezt követ en lazításként lezajlott a VEKTOR Szövetkezet munkavédelmi szakmai termékbemutatója. - Az ebédszünet után Kereszturi Tibor úr munkavédelmi szakmérnök tartott a klórozási tevékenység munkabiztonsági kérdéseivel foglalkozó szakmai el adást, melyek során kitért a DRV Rt. –nél szerzett szakmai tapasztalatira is. - A tanácskozás els napjának befejez részében a DRV Rt. munkabiztonsági szakemberei részér l ismertetésre kerültek a társaságunknál elvégzett munkahelyi munkabiztonsági kockázat értékeléssel kapcsolatos eredmények, és még az el ttünk álló feladatok.

Ezt a napirendi pontot igazából nem lehetett lezárni, mert minden képviseltetett cégnek kötelez elvégezni a kockázat értékeléseket 2002. december 31.-ig, ezért a tárgykör megvitatása a hivatalos program befejezését követ en is kötetlen formában folytatódott. - A második nap egy rövid szakmai programmal kezd dött, melynek témája a vízügyi ágazatban a közelmúltban bekövetkezett munkabalesetek és azok kivizsgálási tapasztalatainak ismertetése volt. A szakmai program befejezése után a DRV Rt. meghívta a résztvev ket egy félnapos balatoni hajókirándulásra, és mivel az id járás is kegyes volt a résztvev khöz /elállt az es és a szél /ezt a programpontot is sikerült teljesíteni. - Mi, akik a szervezésben és a lebonyolításban közrem ködtünk, jóles érzéssel tudjuk elmondani, hogy a résztvev k az eseményt követ en úgy nyilatkoztak, hogy a szakmai klub fennállása óta a legsikeresebb rendezvényen vettek részt. Köszönet ezért mindenkinek, aki támogatta és segítette a szakmai tanácskozás lebonyolítását. Németh Ferenc munkabiztonsági f munkatárs

Egy tüzes vizes Közeleg a Szilveszter, amikor az éjféli pezsg k pukkanása után megszólalnak a t zijáték rakéták, hogy színes varázsukkal ámulatba ejtsék a ünnepl sokaságot. Az ünnepekre készül dve ismerkedjünk meg a Somogy megyei Igazgatóság min ségügyi koordinátorával, Kovács Tiborral, aki szabadidejében különleges szenvedélynek hódol. Két f elem, a t z és a víz a meghatározó kollégánk életében. No nem azért, mert ezt jósolták neki, hanem mert szabadidejében t zijátékot készít, a mi kedvünkért varázsol fényl ábrákat az égre. - El bb voltam tüzes, mint vizes- mondja mindjárt az elején a mester, akivel a szárszói strandon, az augusztus 20.-ai t zijáték kezdete el tt egy órával találkoztam. Alig ismertem rá, mert az esti szürkületben - fején egy lámpával - inkább egy ufónak t nt a rengeteg kábel és kilöv cs között. – Az egész egy kicsit misztikus mindanynyiunk számára- magyarázza, persze nem az általam látott technikára, hanem magára a t zijátékra célozva ezzel. – Talán azért is –folytatja – mivel az si kínai kultúra gyönyör ajándékával, a látványokban gazdag, események fényét emel t zijáték megrendezésével nálunk magán ember, vagy cég úgy kb. tizenkét éve foglalkozhat. Addig csak a honvédség bizonyos

szakemberei készíthettek t zijátékot. Én voltam az els az országban, aki mint magánember megszerezte az ehhez szükséges engedélyt. Jellemz , hogy többször is be kellett mutatnom papírjaimat a rend rségen, mert annyira hihetetlennek t nt számukra ez a tevékenység. Eredetileg általános gépész végzettség vagyok, az engedélyhez azonban le kellett tennem két technikusi vizsgát, a pirotechnikus I.-es és II.-es fokozatot. A végzettség és a megfelel körülmények biztosítása tekintetében jelenleg szigorúak az el írások, melyeken várhatóan enyhítenek majd a közeljöv ben. A szabályok enyhülése azonban csak az úgynevezett “játékos” pirotechnikai anyagokra vonatkozik, melyeket bizonyos id pontokhoz kötve engedélyeznek csak, mint például a szilveszter vagy az otthoni ünneplések, így az mesterségük, munkájuk nem kerül veszélybe ezzel. –Ebb l úgysem tudnánk megélni, mert sajnos csak meghatározott ünnepnapokon rendelnek t lünk t zijátékot, igaz akkor többen is, de sajnos egyszerre csak egyet tudunk vállalni. Itt nincs hirtelen hakni munka, mert maga az el készítés legalább egy hónapig tart. Vállalkozásunk mindent megtesz annak érdekében, hogy a megrendel ink által megel legezett bizalmat, a magas szint igényeknek és elvárásoknak megfelel szolgáltatással viszonozzuk. Mivel mindenért én vagyok a felel s, magam intézek mindent a tervezést l, beszerzést l kezdve a lejátszásig, illetve a lejátszás utáni robbanóanyag mentesítésig. Az összeszerelés itt a végén, mint láthatod, már csapatmunka. -Honnan szerzed be a szükséges eszközöket, mert boltban biztos nem kaphatók? -Import rökön keresztül Kínából és Európából három - három helyr l, és a hazai keresked kt l legalább ennyi helyr l, illetve közvetlen gyártótól. Fontos ez, mert így az én produkcióim effektekben és variációkban gazdagabbak lesznek. Persze ez még csak a kezdet, mert ezután következik a helyszín bejárása, majd az ezen alapuló látványterv elkészítése. Ezt követi a neheze, vagyis az engedélyek beszerzési procedúrája a hatóságoktól, a T zoltóságtól, a Rend rségt l, és még a Vízirendészett l is, amennyiben a t zijáték azt érinti. A beszerelésre az el adás napján kerül sor, ami nem egy n i munka, mert sárban, es ben, vízben, illetve bármilyen körülmények közt is precízen, megfontoltan, a tévedés teljes kizárásával, végre kell hajtanunk. A végén az utolsó ellen rzés sem egy egyszer feladat. Itt Szárszón például a mester és a segít i, m szerekkel, fejükre szerelt lámpák segítségével, a sötétben keresték a rengeteg kígyózó kábel közül az éppen aktuálisat. - Ki vezéreli a t zijátékot, ember vagy gép? - Kérdezem, mert úgy gondolom ezt mindenki szeretné tudni. -Próbáltuk már számítógéppel mi is, de itt olyan sok minden múlhat az id járáson, a szél er ségén, irányán stb. Az általunk szolgáltatott esemény nem csak t zijáték, hanem megkoreografált, látványtervezett m sor, ezért én a gondolatban már többször lejátszott t zijátékot manuálisan vezérlem végig egy kapcsolótábláról-. Végül azért úgy látszik, minden a helyére kerül (talán én is hátráltattam egy kicsit a dolgot a folytonos kérdez sködésemmel, igaz mentségemül szolgálhat, hogy Kovács Tibor végig készségesen és szívesen mesélt). Nem beszélve arról, hogy egy kollégánk megismerésével, valamennyien bepillanthattunk egy misztikus szakma m helytitkaiba is. Be kellett fejeznünk a beszélgetést, mert elérkezett a kezdés ideje.

Áhítatos csend a szárszói strandon, hogy aztán a zenére komponálva sisteregve berobbanjon az égboltra az els gyönyör effekt, majd kövesse a többi káprázatos égre írt színes variáció, a legalább negyedórányi hangos ovációval kísért, minden mást elfeledtet si csoda, úgy ahogy azt a megálmodójuk képzelte. Aztán a végén az óriási taps, és a t zijáték kitárgyalását, egyegy gyönyör effekt kiemelését követ en lassan visszatérünk mindannyian a valóságba. Én, mint beavatott (és ezt rajtam kívül kevesen figyelték már akkor) tudtam, hogy ott az öböl túloldalán van egy ember, aki ilyenkor meghajol, és nagyon boldog. Miért? Már el tte elmondta nekem. - Bár nem látnak engem, ez nem számít, mert nem én vagyok a f szerepl , hanem az amit alkottam, és ha az tetszett, örömet okoztam vele másoknak, akkor én elértem a célomat. Szabó Gábor

Vizes a csúcson Egy fantasztikus túrára hívjuk kedves olvasó, melyen kiderül majd, hogy mászta meg a Mount Blanc-t, a nagy fehér hegyet egy szennyvizes kollégánk Székely István, akinek volt két új siófoki társa is a hegymászásban, hogy egymásra találásukban segített a DRV Hírek, és még rengeteg további érdekességgel is szolgálunk a csúcshódításról, ha velünk tartanak. Mehetünk? Kérjük, kapaszkodjanak, mert 4810 méter magasra megyünk! Mindig a kezdet a legnehezebb, (aztán meg a vége). Szóval egyszer volt egy gimnazista Siófokon, aki nagyon szeretett hegyeket mászni, végig is járta a “csúcsos” iskolát az Alacsony, a Magas Tátra, az Erdélyi Havasok, a szlovéniai Júlia Alpok, az olasz Dolomitok után azonban magasabbra vágyott. Igaz közben eltelt sok-sok év, amelynek tapasztalataiból tudta, hogy új társakra lesz szükség, mert a Mount Blanc már több mint egy klassz kaland. Akkor vette kézbe a DRV Híreket, melyben Simonits Zsolt útleírását olvasva, rokonlélekre lelt. Zsolttól tudta meg, hogy van Siófokon a Balaton Szabadid és Versenysport Egyesületnek egy extrém sportszakosztálya. Velük megismerkedve talált két társat, Hermann Csaba és Wolf Csaba személyében, akik szintén éreztek magukban elég bátorságot a nagy kalandhoz. Megvolt a kedv, kellett némi készpénz - ebben a DRV is segített - szükség volt még némi felszerelés-kiegészítésre az elhatározáson kívül. A legfontosabbat, az alapos tervet szaklapokból készítették, amikben minden megtalálható az egyes túrákról. - Nincs megkötés, bárki meghódíthatja a Mount Blanc-t, ez a csúcs határ is, lehet indulni olasz vagy francia oldalról - mondja István. - Mi a könnyebbet választottuk, a francia Les Houches nev faluból indultunk felvonóval 1700 m-re szeptember 13-án, pénteken. Bár sokan óvtak t le, a végén mégis szerencsét

hozott a dátum, mert öt napon keresztül stabil jó id volt a hegyen. Fogaskerek vel mentünk tovább 2300 m-ig. Innen kezd dik az igazi “magastátra” jelleg turistaút, csodálatos panorámával, zergékkel. Két - három óra alatt fel lehet érni rajta az els fából készült menedékházhoz, melynek Tete Rousse a neve. Nekünk úri dolgunk volt, mert interneten foglaltunk szállást. Itt rájöttünk (másokkal együtt), hogy hoztunk egypár felesleges dolgot, pl. hálózsák, és a már kikészített nagy ládákban hagytuk (visszafelé is megvolt!).

Másnap reggel már komolyodott a dolog, eljegesedett, meredek sziklás szakaszon jutottunk fel a második pihen helyre, a Gouter menedékházhoz. Nehogy valami luxust képzeljenek. A nagy fémb l készült dobozban, egy helységben kb. negyvenen aludtak, a vécé “pottyantós” volt, mindez potom 30-35 euróért. Szerencsére vittünk gázmelegít t, f ztünk levest és nappal még nem éreztük a hegyi betegséget. Éjszaka már nem nagyon ment az alvás, mert negyvenen hamar elhasználtuk a leveg t, hál istennek a terv szerint éjjel háromnegyed 2-kor, amúgy is kelnünk kellett, mert a kötelek elrendezése után, negyed 4kor elindultunk a hegytet re. Hágóvassal, fejlámpákkal végig hóban a korom sötétben vágtunk neki egy igazi meredeknek, amely 4300 m-en a Don Tetter nev kisebb csúcsra éréssel fejez dött be. Itt található az utolsó menedékház a Biv. Vallott, amit csak vészhelyzetben használnak (nem csoda, mert hihetetlenül szemetes és koszos). Innen már világosban egy száz méteres ereszkedés után nekivághattunk az utolsó szakasznak a csúcsig, ahova, háromnegyed 9-re értünk fel. Ez egy kb. kézilabda pályányi terület, mindig friss hóval így nem is érdemes és nem is lehet kit zni semmit. Viszont kemény hideg volt, mínusz tizenhét fok, a kulacsunkban megfagyott a víz. Kerestünk egy szélárnyékos helyet a fényképezéshez, és a szétnézéshez, de nagyon sokáig nem tudtunk fent maradni. Visszafelé indulva elkapott bennünket a hegyi betegség, mázlinkra 3800 m-re visszaérve nem volt hely a menedékházban, így vállalnunk kellett a meredek sziklás utat, és borzasztó körülmények közt leereszkedtünk az els turistaházig. A 700 m szintkülönbség teljesítéséhez majdnem hat órára volt szükségünk, de megérte, mert itt már nem éreztük a hegyi betegséget, és így pótolni tudtuk az elvesztett ételt és vizet (és ez bennünk is maradt) a finom vacsorával és burgundival együtt, amit másnap fogyasztottunk Chamoiban a csúcshódítás megünneplésére. Miközben én is gratulálok a teljesítményükhöz, azért csak megkérdezem, - mi az értelme a veszélyvállalásnak? - Sokan vannak, akik nem értik miért csinálom, és néha a hegyen én is megkérdezem magamtól, mi a fenét keresek itt? De a magyarázathoz kölcsönvettem egy idézetet: Az ember saját képességeinek határait csak úgy ismeri meg, ha átlépi ket.

- Ha a cikket olvasva jelentkezne valaki, hogy

is szívesen menne - kérdezem a végén?

- Bár öcsémet idézve nem vagyok egy térít s típusú ember, végül is ez mégiscsak valamilyen módon magányos sport, hiszen mindenkinek saját magát kell felvinnie a csúcsra, ugyanakkor mégis nagyon fontos hozzá egy jó csapat. Én vállalom, és ha valaki szintén akar csatlakozni, jöhet, van még egypár csúcs a világon! Szabó Gábor