Marketing
Marketing
Mi a Marketing? TO MARKET=Piacra visz
Marketing fogalma • A piac egészének megismerését és alakítását jelenti, a vállalkozás működése során a fogyasztó igényeit és érdekeit helyezi középpontba. • A marketing társadalmi és vezetési lépések láncolata, melynek során az egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak s cserélnek ki egymás között, mialatt kielégítik szükségleteiket és igényeiket. • A marketing olyan eszköz és tevékenység amelynek során a fogyasztó igényeinek kielégítése érdekében – – – – – –
elemzik a piacot, meghatározzák az eladni kívánt terméket és szolgáltatásokat, megismertetik azokat a vevőkkel, ajánlatot tesznek az árakra, megszervezik az értékesítést, befolyásolják a vásárlókat.
Üzleti terv felépítése • Bevezető rész (vállalkozás bemutatása, nevek, címek stb.) • Összefoglalás (A teljes üzleti terv 55-10 oldalas összefoglalása) • Megvalósíthatósági tanulmány – – – – – –
A vállalkozás tevékenységének, történetének leírása Marketing terv: Üzleti terv értékesítéssel foglalkozó része. Termelési (működési) terv Szervezeti terv Pénzügyi terv Vezetési koncepció meghatározása
• Hitelkérelem (támogatási kérelem),amennyiben hitel(támogatás) a cél – – – –
Bemutatkozás Kért hitel (támogatás) Hitelképesség bemutatása Fedezet
Marketing terv elemei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Helyzetelemzés (SWOT-analízis) Célpiac Célok Marketing stratégiák Kivitelezés Költségvetés Az eredmények kiértékelése
Kisvállalkozások legfontosabb marketingterületei • • • •
Helyzetelemzés (SWOT-GYELV) Célpiac kiválasztás Marketing módszertan Marketing eszköztár
Helyzetelemzés SWOT--GYELV elemzés SWOT
SWOT-GYELV SWOTkockázatelemzés Belső tényezők • Erősségek (Strengths )Mi az, amiben a vállalat valóban jó, amire építenie lehet a jövőben? Van különleges versenyelőnye? Meghatározó a piaci szerep? Fejlett technológiát használ? Rendelkezik megfelelő pénzügyi erőforrásokkal? Jó a menedzsmentje? Kimagasló szakértelműek az alkalmazottak? Stb. • Gyengeségek (Weaknesses)Milyen problémás, fejlesztendő területek vannak a vállalatnál? Romlik a piaci pozíció? Rossz a versenyképesség? Rosszul funkciónál a menedzsment? Belső működési problémák vannak? Hiányzik a megfelelő szakértelem? Elavult a termékstruktúra? Kevéssé hatékony a technológia? Stb.
SWOT--GYELV SWOT Külső tényezők • Lehetőségek (Opportunities ) Milyen, a környezet által előálló lehetőségek adódnak a vállalat számára? Gyorsul a piac növekedése? Kedvező a demográfiai változás? Lehetőség nyílik új piacokra való belépéshez? Kedvezőbb lesz a jogi, társadalmi környezet? Új technológiák jelennek meg? Stb. • Veszélyek (Threats ) Milyen, a környezet által előálló fenyegetések terhelhetik a vállalatot? Lassul a piac növekedése? Új versenytársak megjelenése a piacon? Szigorodik a szabályozási környezet? A vásárlói igény változik? Kedvezőtlen politikai környezet? Leszálló gazdasági ciklus? Stb.
Kölcsönhatás--mátrix Kölcsönhatás
Példa SWOTSWOT-analízisre
Marketingstratégia • • •
Fogyasztói szükséglet meghatározása Versenyhelyzet, versenytárselemzés Piac-szegmentáció: homogén csoportok – – –
• • •
demográfiai ismérvek (nem, kor, családi állapot, foglalkozás, jövedelem, iskolázottság) földrajzi ismérvek (város, régió, ország, éghajlat) pszichológiai ismérvek (személyiség, márkahűség, motiváció, életstílus)
Célpiac kijelölése → jellemzői, igényei → piac megismerése (piackutatás) Célpiaci marketingmix kialakítása Fogyasztók kiszolgálása
Marketing módszertan Piackutatás
Primer kutatás
Szekunder kutatás
Belső Megkérdezés Megfigyelés
Standard interjú
Kísérlet
Mélyinterjú
Szóbeli Írásbeli Telefonos Internet
Egyéni
Csoportos
Külső
Marketing eszköztár Marketing-mix elemei (4P) • Termékpolitika (Product) • Árpolitika (Price) • Értékesítési csatorna politika (Place) • Marketing kommunikáció (Promotion)
Termékpolitika • Termék: fizikai, esztétikai, szimbolikus tulajdonságok. • Termék mindaz, ami a piacon figyelemfelkeltés vagy értékesítés céljából megjelenik, és szükségletet elégít ki.
Termék--életciklus Termék
BCG Mátrix
Árpolitika • Ár: Árú értéke pénzben kifejezve Alsó korlát: költségek Felső korlát: piac • Cél: Maximális profit elérése, árbevétel növelése • Speciális árak: – – – – –
behatoló ár lefölöző ár lélektani ár akciós ár dömping ár
• A termék piaci pozícionálása az ár és a minőség függvényében
Értékesítési politika • Hogyan jut el a termék a fogyasztóig? • Termelő → nagykereskedelem → kiskereskedelem → fogyasztó • Termelő → kiskereskedelem → fogyasztó • Termelő → nagykereskedelem → fogyasztó • Nagykereskedelem (kiskereskedelem) → termeltetés → fogyasztó • Termelő (nagykereskedelem, kiskereskedelem) → ügynök → fogyasztó
Marketingkommunikáció Piacbefolyásolás • Reklám • Értékesítésösztönzés (Sales promotion) • Public Relations • Személyes eladás (Personal Selling)
Marketing kommunikáció Reklám Reklám hatásmechanizmusa: • • • •
A (attention) I (interest) D (desire) A (action)
- figyelemfelkeltés - érdeklődés - vágy - cselekvés
Reklámeszközök Vizuális Auditív Audiovizuális - újsághirdetések - rádió - TV - szórólapok - telefon - mozi - DM (reklámlevelek) - élőbeszéd - internet - E-mail küldés - hangosbemondó - kis- és óriásplakát - kirakat - céges reklámeszközök - tűzfal - csomagolás
Marketingkommunikáció Értékesítésösztönzés •
•
•
Vásárlók ösztönzése → újdonságbemutatás (kóstoló, ingyenes termékminta, divatbemutató, kiállítás, vásár) → nyereményjátékok (tombola,vonalkód, címke gyűjtés, beküldés → kedvezmények (árengedmény, akció, egyet fizet kettőt kap) → egyéb Saját értékesítőszervezet ösztönzés: → képzés → versenyek Közvetítő szervezet ösztönzése: → áru elhelyezést segítő eszközök (pl: hűtővitrin) → kereskedő motiválása (ajándék,ingyenárú) → többletmunka átvállalás (hosstesek)
Értékesítésösztönzés Direkt marketing • Bolt nélküli kiskereskedelem illetve az értékesítés-ösztönzés formája. Valamely reklámeszközt felhasználva kapcsolatfelvételre és a megcélzott személyekkel történő kommunikációra törekszik. • Különböző eszközökkel rendelkezik: – – – –
Közvetlen levél (direkt mail) Telemarketing SMS marketing Csomagküldő kereskedelem
Közönség kapcsolatok • Célja: a fogyasztóban kedvező véleményt alakítson ki az adott vállalkozásról, beleértve annak tevékenységét, termékét, dolgozóit. A vállalat tevékenységének jobb megismerése, a bizalom növelése, hírnév megismerése. • A marketingstratégia alapja • Nem hat közvetlenül a termék forgalmára
A PR célcsoportjai KÜLSŐ PR •Sajtó •Vevők •Szállítók •Önkormányzatok •Részvényesek •Bankok •Állam
BELSŐ PR
A vállalat dolgozói
PR eszközei • • • • • • • • •
Közszoláglati tevékenységek támogatása Információ áramlás biztosítása Hírlevelek cégismertetők Faliújság Kiállítások szervezése Belső képzés, oktatás Vállalati ünnepségek, rendezvények Vezetők közszereplése Megjelenés a médiában
Személyes eladás (Personal selling) • Értékesítési ajánlattétel a reménybeli vevővel való személyes találkozás során, kedvező esetben üzletkötés. • Kiemelt szerepet kap az ügynök • Biztosítás értékesítése • Avon, Oriflame
Marketing tevékenység eredményessége • A kiadások fele „kidobott pénz” • Sikeres reklámkampány növeli a kersletet • Ráfordítás költség elemzés • Jelentések elemzések készítése
Köszönöm a figyelmet!
MUNKAJOG 1. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához. 2. Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. 3. Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez amely megfelel a végzett munkája mennyiségének és minőségének. 4. mindenkinek joga van pihenéshez, szabadidőhöz és a rendszeresen
• A Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti.
PIACGADASÁGBAN • A munkaerő áru, melynek ára a munkabér. Kereslet kínálat piaci törvényszerűségek kínálat nagyobb, jelen van a munkanélküliség. • Állami beavatkozás: - törvényekkel az emberi jogokat érvényesíti. -segíti az elhelyezkedést,különösen a fiatalok helyzete nehéz • A munkaügyi központok a segítségnyújtás centrumai
MUNKAHELY KERESÉS • Úgy kell eladni a munkaerőt, hogy a lehető legtöbbet fizessenek érte. Az álláskeresőnek meg kell felelnie a munkáltató elvárásainak, ki kell találni a munkáltató elvárását.
SZEMÉLYES TALÁLKOÁSOK • Ez alkalommal azt kell sugallnia, hogy Ő az alkalmas személy. • Figyelni kell: - pontos megjelenésre, gondozott, külső, jó megjelenés, ruházat, ápoltság – határozott kézfogás, jól érthető bemutatkozás, - figyelmes érdeklődő magatartás – természetes viselkedés, mosolygós arc, - kevés érthető beszéd,célirányos kérdések de a bérre nem.
A MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK • A Munka Törvénykönyve (1992. évi XXXII. tv.) többször módosították, a munkaviszony létezésével, megszűnésével és az ehhez kapcsolódó egyéb kérdésekkel foglalkozik. • Hatálya kiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelynek keretében a munkát Magyarországon kiküldetésben magyar felségjel alatt végzik. De Mo-on kiküldetésben lévőkre nem. • Külön törvény szabályozza közalkalmazottak és köztisztviselők valamint a hivatásos szolgálatot teljesítők munkaviszonyát
A MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK • A pontosításokat kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tartalmazzák. A kollektív szerződés a munkahelyi szabályzatok konkrét munkahelyekre vonatkozó előírások. ( jogszabályi hierarchia ). • Tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, korúk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk,politikai meggyőződésük szakszervezethez való tartozásuk miatt
Érdekképviselet • A törvény szabályozza a munkavállalók és munkáltatók érdek-képviseleti szervezeteinek kapcsolat rendszerét. • A munkavállalók a munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeik előmozdítására szakszervezetet hozhatnak létre. • A kollektív szerződés, olyan – a munkafeltételekre vonatkozó – megállapodás, amely egyrészt a munkáltató, másrészt a munkavállalók nevében a szakszervezet köt meg.
Munkaviszony keletkezése • A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között munkavégzésre irányuló szerződés alapján keletkező jogviszony. Kezdete a munkába lépés napja, létrejöhet állandó vagy változó munkahelyre. • Munkáltató csak jogképes személy /természetes személyek és azok társaságai és jogi személyek/ lehet. • Munkavállaló aki munkaviszonyban áll és munkát végez.
Munkaszerződés • A munkaviszony alapja, írásba kell foglalni. A munkavállaló és a munkáltató megállapodásán alapul,nem állhat ellentétben Mt-vel és a kollektív szerződéssel kivéve, ha kedvezőbb a munkavállalónak. • Tartalmaznia kell: - a szerződő felek megnevezését,- a személyi alapbért, munkakörét, azokat a feladatokat, amelyeket a munkavállalónak teljesíteni kell.
Tájékoztatási kötelezettség • A szerződéskötéskor a munkavállalót tájékoztatni kell: - az irányadó munkarendről, a munkabér elemeiről, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a szabadságról, a felmondási idő megállapításának szabályairól, a pénzbeni és természetbeni és egyéb juttatásokról. Munkába lépést követő 30 napon belül írásban is.
Munka végzésre irányuló egyéb jogviszony • Lehet nem munkaszetrződés alapján keletkező, de munkavégzésre irányuló jogviszony, szakcsoporti tagságiviszony, vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint személyes közreműködéssel járó gazdaségi és polgárjogitársasági, ügyvédi és az egyénivállalkozói tevékenység. Továbbá fő állástól elkülünülő, de a főállás melett végzett (másodállás, mellékfoglalkozás) munkaviszony.
Határozott és határozatlan idejü • Határozott idejü munkaszerződés megszünését követő 6 hónapon belüli azonos munkáltatóval kötött újabb határozott idejü munkaszerződés idejét egybe kell számolni és az összeségében nem haladhatja meg az 5 évet. • Határozott idejü munkaszerződés megszünését követő 6 hónapon belüli azonos munkáltatóval kötött újabb határozott idejü munkaszerződés idejét egybe kell számolni és az összeségében nem haladhatja meg az 5 évet. • Munkaszerződés csak rendkívűli felmondással, kőzős megeggyezéssel, próbaidő alatt azonnali szüntethető meg, más esetben csak akkor, ha a munkáltató kifizeti a hátralévő időre vagy max 1 évre járó átlagkeresetét a munkavállalónak. • Határozatlan idejüvé változik a határozott idejú szerződés, ha a munkáltató tudtával +1 napot
Próbaidő • A munkavállaló és a munkáltató egymás kölcsönös megismerésére kiszabott idő amelyet: - a munkaszerződésben rögziteni kell - legalább 30 nap, de lefeljebb 3 hónap lehet - meghosszabítása tilos. Ezen idő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azzonnali hatállyal indokolás és hátrányos következmény nélkül megszüntetheti, a felmondási tilalmak ezen időszakra nem vonatkoznak. Pályázat útján meghirdetett állást, csak a pályázaton részt vett és az elvárásoknak megfelelő pályázóval lehet betölteni. Munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható. Nem minősül módositásnak:
Munkaviszony megszüntetése megszünése • Megszünése: - munkavállaló halálával, azonnali hatállyal - munkáltató jogutódnélküli megszünésével, azonnali hatállyal, (végkielégités jár) - a határozott idő lejártával. • Munkaviszony megszüntethető: - rendes felmondással, a határozatlan munkaszerződés bár melykik fél részéről egyoldaluan megszüntethető. A munkáltató köteles indokolni, kivétel ha nyugellátásra szerez jogosultságot a munkavállaló. -Rendkivüli felmondással, mind a határozott, mind a határozatlani idejü munkaszerződés felmondható, ha a másik fél a munkaszeződést szándékosan, súlyosan vagy gondatlanul megszegi.
Felmondási tilalmak
• A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát: • betegség miatti keresőképtelenség (1 év, gümőkóros megbetegedés 2 év) vagy foglalkozási megbetegedések, üzemi baleset miatti keresőképtelenség ideje alatt. •Beteg gyermek, közeli hozzátartozó ápolása miatti táppénzes állomány vagy otthoni ápolás céljából kapott fizetésnélküli szabadság ideje alatt. •Terhesség ideje alatt, illetve a szülést követő 6 hónapon belül, illetve ezt követő 15 vagy 30 nap
Felmondási idő • A felmondás kézhezvételét követő naptól számított minimum 30 nap de az 1 évet nem haladhatja meg. • A 30 nap a munkáltatónál munkaviszonyban töltött 3 év után 5 nappal, 5 év után 15 nappal, 8 év után 20 nappal, 10 év után 25 nappal, 15 év után 30 nappal,18 év után 40 nappal, 20 év után 60 nappal meghosszabbodik. • Rendes felmondás esetén a munkaviszony csak a felmondási idő elteltével szűnik meg, legalább a felmondási idő felére fel kell mentei a dolgozót átlagkeresete erre az időre megilleti, munkahelykeresés.
Végkielégítés • Ha munkaviszony rendes felmondás a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy a dolgozó rendkívüli felmondás miatt következik be végkielégítés jár, melynek mértéke 3 év után 1 havi, 5 év után 2 havi 10 év után 3 havi, 15 év után 4 havi, 20 év után 5 havi, 25 év után 6 havi átlagkereset. • Nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül ezeken felül +3 havi munkabér jár.
Munkaviszony megszűnése • A munkavállalót utolsó munkában töltött napján megilleti az összes járandósága,illetve az alábbi igazolásokat kell megkapnia: – Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnéséről: munkavállaló személyes adatai, munkaviszonyban töltött idő, bért terhelő levonások, betegszabadság, igazolás, hogy bérét tartozás nem terheli – Igazolás a munkanélküli járadék megállapításához – Munkáltatói igazolás az szja bevalláshoz – TB igazolás – Kérelemre +1 évig működési bizonyítványt
Jogellenes felmondás • Dolgozót eredeti beosztásába vissza kell helyezni és összes elmaradt járandóságát, valamint kárát meg kell téríteni. • Nem kell visszahelyezni az állásába ha a munkáltató kifizeti az összes végkielégítés kétszeresét vagy 2 havi átlagbért.
A munkáltató köteles • A munkavállalót a munkaszerződés és a vonatkozó jogszabályok szerint foglalkoztatni, • Biztosítani az egészséges és a biztonságos munkavégzés feltételeit, • A munkát úgy szervezni, hogy a feladat végrehajtásához a tárgyi és személyi feltételeit, • A munkavégzéshez szükséges tájékoztatást megadni, • A munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani, • Munkabért fizetni.
Munkavállaló köteles • Az előírt helyen és időben munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, ott lenni és rendelkezésre állni, • Elvárható szakértelemmel és gondossággal és előírások szerint dolgozni • Munkatársaival együttműködni, mást nem veszélyeztetni zavarni, • Feladatait személyesen ellátni, • Üzemi titkot és egyéb fontos ismereteket megőrizni, • Tanfolyamokon, továbbképzéseken részt venni, • Munkáját a munkáltató utasítása szerint ellátni
Női munkavállalóra vonatkozó előírások • Nem szabad női munkaerőt alkalmazni olyan munkára, amelyre testalkatára, fizikai állapotára tekintettel alkalmatlan, • Terhessége megállapításától a gyermek 1 éves koráig orvosi vélemény alapján, állapotának megfelelő munkát kell biztosítani beleegyezésé-vel. Új munkakörében az előző átlagbérét kell folyósítani, ha nincs megfelelő munkakör fel kell menteni a munkavégzés alól de a bér az állásidőre is jár, • Éjszakai és túlmunkára nem kötelezhető, • Nem kötelezhető más helységben munkavégzésre a gyermek 3 éves koráig.
Általános mentesítés • Nem köteles a munkavállaló
Munkavégzés alóli mentesség
• Állampolgári kötelezettség teljesítése (bírósági tárgyalás) • Közeli hozzátartozó halálakor 2 munkanapra • Betegség ideje alatt (keresőképtelenség) • Kötelező orvosi vizsgálat • Önkéntes tűzoltói illetve műszaki mentési munkát lát el • Véradás miatt távoltöltött időre, munkahelyen kívül legalább 4 óra • Elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni • Munkáltatói engedély alapján
További munkaviszony • A munkavégzésre vonatkozó további jogviszonyt be kell jelenteni a munkáltatónak, aki meg is tilthatja a munkaviszony folytatását amennyiben az jogos gazdasági érdekeit sérti
Tanulmányi szerződés • A szerződés keretében a munkáltató támogatja (ösztöndíj, plusz szabadidő) a munkavállalót tanulmányai során amelyért cserébe a munkavállaló vállalja hogy megszerzett tudását a munkavállalónál kamatoztatja meghatározott időtartamig • Írásban kell rögzíteni: – A munkáltat és a munkavállaló kötelmeit és elvárásait – A képzés befejezését követően a munkáltatónál töltendő időt
Tanulmányi szerződés megszegése • A munkáltató szerződésszegése esetén a munkavállaló mentesül a szerződés hatálya alól, esetleg kártérítést is kérhet. • A munkáltató kérheti a támogatás visszafizetését ha a munkavállaló: • Tanulmányait nem a megfelelő eredménnyel folytatja • A szerződésben meghatározott időpontban nem lép munkába • Nem tölti el a munkáltatónál a meghatározott időt (időarányos) • Egyéb lényeges szerződésszegést követ el.
Munkaidő I. • A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam (előkészítés, befejezés, átadás-átvétel beleszámít a munkaközi szünet nem). • Napi munkaidő: egy napra vagy 24 órás megszakítás nélküli időre vonatkozó munkaidő. • Heti munkaidő: egy naptári hétre, vagy 168 órára vonatkozó munkaidő. • Éjszakai munka: 22 óra 06 óra között végzett legalább 2 óra munka
Munkaidő II. • Többműszakos munkarend: ha a munkáltató üzemelési ideje meghaladja a napi munkaidőt és az alkalmazottak napközben váltják egymást. • Délutáni műszak többműszakos munkarendben: 14 és 22 óra között végzett legalább 2 óra munka. • Éjszakai műszak többműszakos munkarendben: 22 óra és 06 óra között végzett legalább 2 óra munka.
Munkaidő III. • A teljes munkaidő napi 8 óra heti 40 óra, amely megállapodás alapján napi maximum 12 órára, heti maximum 60 órára emelhető (ügyleti jelleg, közeli hozzátartozó) • A munkarendet a kollektív szerződés határozza meg, ha nincs akkor egy héttel előtte közölni kell a változást a munkavállalókkal • A munkavégzés ideje a napi 12 és a heti 48 órát nem haladhatja meg (készenléti munkakör heti 24, 72) • Kollektív szerződés napi osztott munkaidőt is előírhat
Rendkívüli munkavégzés • A munkaidő beosztástól eltérő, munkaidő kereten felüli rendkívüli munkavégzés (munkaszüneti napon, ünnepnapon, ügyelet, készenlét) • Munkaszüneti napon csak olyan dolgozó foglalkoztatható akinek a munkaidő beosztása alapján is kell szombat, vasárnap ill. ünnepnapon dolgozni • Vis major vagy élet és testi épséget közvetlenül fenyegető veszély elhárítása kivétel • Összesen maximum 300 óra rendelhető el, ez külön miniszteri engedéllyel 50%-al emelhető
Nem rendelhető el túlmunka • Terhes nő gyermeke 1 éves koráig • Gyermekét egyedül nevelő férfi gyermeke 1 éves koráig • Egészséget károsító veszélyt rejtő munkahelyen
Ügyelet, készenlét • Ügyelet: a munkáltató által meghatározott helyen eltöltendő munkára való készen állás. Bérpótlék az alapbér 40%-a. • Készenlét: a munkavállaló bármikor berendelhető. Bérpótlék az alapbér 20%-a.
Pihenőidő • Munkaközi szünet: 6 óra után 20 perc ezt követő 3 óránként +20 perc. • Napi pihenőidő: a munkaidő befejezése és a következő napi munkakezdés kötött minimum 11 óra el kell hogy teljen. • Heti pihenőnap: hetente 2 nap az egyik vasárnapra kell hogy essen. • Más a rend a munkaidőkeret és a 3 vagy több műszak esetén. • Munkaszüneti napok: jan. 1., márc. 15., húsvét hétfő, máj. 1., pünkösd hétfő, aug. 20., okt. 23., nov. 1., dec. 25-26.
Szabadság • Az alapszabadság mértéke 20 nap, mely 25 éves kortól 21 nap, 28 évtől 22 nap, 30 évtől 23 nap…..45 évtől 30 nap. • Pótszabadság: fiatalkorú munkavállalónál 5 nap, gyermek nevelésében nagyobb részt vállaló szülő a gyermek 16 éves koráig 1 gyermek esetén 2 nap, 2 gyermek esetén 4 nap, több gyermek 7 nap. • Betegszabadság: 15 nap, melyre távolléti díj 80%-a jár. • Szülési szabadság 24 hét.
Fizetés nélküli szabadság • Szülés után a gyermek 3 éves koráig ill. 10 éves koráig tartós beteg, fogyatékos gyermek esetén, • Beteg gyermek 12 éves koráig, közeli hozzátartozó otthon ápolása miatt 2 év, • Házépítés esetére 1 év. • Fizetés nélküli szabadságra bér nem jár, de a munkaviszony folyamatosan fenn áll.
Kártérítési felelősség munkáltató • A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért teljes mértékben felel. • Kivétel: • A kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, • Vagy a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. • A munkavállaló vétkes magatartását ill. a kívül álló okot a munkavállalónak kell bizonyítania.
Kártérítési felelősség munkavállaló • A munkavállaló amennyiben munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével okoz kárt, kártérítési felelősséggel tartozik. • Gondatlan károkozás esetén 1 havi átlagkeresete 50 %-ig, munkaszerződésben másfél havi, kollektív szerződésben legfeljebb 6 havi letiltással téríti meg a kárt. • Szándékos károkozás esetén kizárólag a munkavállalónak kezelésre, őrzésre átadott dolgokon bekövetkezett hiány miatt felel teljes összeggel (leltárfelelősség). Teljes felelősséggel tartozik még a pénztáros a rábízott pénz értékpapír vonatkozásában.
Vállalkozási ismeretek
Vállalkozási ismeretek • Szükséglet kielégítés nélkülözhetetlen forrása a vállalkozás, • A szükséglet valakinek vagy valamely közösségnek anyagi és szellemi javak elsajátítása iránti makro igénye, • Szükséglet: létszükséglet – nem alapvető látens – egyéni és közösségi
Vállalkozások • A vállalkozások állítják elő anyagi szükségleteink döntő részét ezek a termelő vállalkozások. • A termék forgalmazását a termelők maguk vagy kereskedők segítségével végzik. • Szolgáltató vállalkozások nem állítanak elő terméket de meghosszabbítják azok élettartamát, illetve olyan szükségleteket elégítenek ki amelyek nem anyagi jellegű oktatás, szaktanácsadás. • Az emberi szükségletek végtelenek, azok kielégítését szolgáló vállalkozások tevékenységi köre is végtelen lehetőségeket kínál az igények kielégítésére
Vállalkozások környezet • Vállalkozások célja a jövedelemszerzés, a jövedelem biztosítja a vállalkozás folyamatos működését, bővítését, családjának megélhetését. • Jövedelmet eredményesen vállalkozók, gazdasági vállalkozások érnek el. • Az eredményes működéshez szükség van megfelelő természeti, társadalmi és gazdasági feltételekre.
Nemzetgazdasági szükségletek • Termelő feltételek (megfelelő kultúrájú és szakképzettségű munkaerő, természeti erőforrások és termelési eszközök) • Érthető és működő jogszabályrendszer • Megfelelő gazdasági környezet, működő szabályozott piac
Piac • A kereslet és a kínálat találkozásának az ár kialakulásának a színtere, ahol fogyasztási javakat adnak vesznek, információt cserélnek. • Közgazdasági csoportosítás: árupiac, pénzpiac, munkapiac, tőkepiac (tőzsde, bank, vásárcsarnok, nyelvstúdió). • Földrajzi: – Világ - globális piac – Regionális piac – nemzeti piac
Piac • Különböző piacokon más történelmi, kulturális, vállalkozási, jogi és gazdasági feltételeknek kell megfelelni a sikeres gazdasági kapcsolatok kiépítése érdekében. • A piacon a vásárlók és eladók lépnek kapcsolatba egymással, hogy megegyezzenek a termék és szolgáltatások adás-vételében, árában.
Piac csoportosítása • A piaci szereplők számától és nagyságától, tőkeerejétől függően 3 alaptípusra osztható: – Versenypiac: nagyszámú vevő és eladó – Oligopólium: kevés résztvevő adja a teljes piacot – Monopólium: egyetlen vevő vagy eladó van a piacon
Piac • A piacon mindennek ára van, amely a kereslet és kínálat függvényében alakul ki • Ha a kereslet nő, nő az áru ára; ha a kínálat nő, csökken az ár, túlkínálat, folyamatos változások ingadozások folytán kialakuló egyensúlyi tendenciák érvényesülnek. • Áru: minden ami az adásvétel tárgya. • Ár: az árnak a pénzben kifejezett ellenértéke az a pénzmennyiség amennyiért megvehető ill. eladó.
Kereslet, kínálat • Kereslet: az az árutömeg, amelyet a fogyasztók adott időszakban adott árszinten meg tudnak és meg is akarnak venni. • Kínálat: az az árutömeg amit a piacon az eladók az adott áron eladásra felkínálnak. • A piaci mechanizmus olyan gazdaságszervező forma, amelynek keretei között a szereplők közötti kölcsönhatás révén alakul ki (keresletkínálat, vevők-fogyasztók,eladókvállalkozók), hogy mit hogyan és kinek termeljenek.
Gazdasági kérdések • Minden társadalomban alapvető gazdasági kérdések: – Mit termeljenek a termelő szervezetek, ágak? – Hogyan állítsák elő? – Kinek a részére? Piaci gazdaságban a működő mechanizmusok hatására a cégek azokat az árukat állítják elő amelyek a legnagyobb jövedelmet biztosítják, olyan módszerrel amelyik a legkisebb költséggel jár a fizetőképes kereslettel bírók részére, azok részére akik jövedelemmel rendelkeznek.
Vállalkozás feltételei • A vállalkozás alapításához több feltétel egyidejű teljesülése szükséges. Tudásra, termelési eszközre, pénzre van szükség. • Bármiféle gazdasági tevékenység azonban emberi közreműködés nélkül elképzelhetetlen, ezért a legfontosabb termelési tényező az ember, a legtöbb bajt is ő okozza
Vállalkozói személyiség • A vállalkozói lét életforma, más tulajdonságokat, mentalitást igényel mint az alkalmazotti. • A vállalkozónak kell az eredményes vállalkozást megalapítani, működtetni, felismerni a lehetőségeket, megoldani a problémákat. • Lehet beleszületni, vannak tanulható elsajátítható szakmai ismeretek, de rendelkezni kell vezetői képességekkel.
Vállalkozó személyes képességei I. • A sikeres vállalkozót a következő személyes képességek jellemzik: – Önállóság, függetlenség: önállóan, segítség nélkül képes feladatokat megoldani. Az alkalmazott megengedheti magának, hogy mindent megkérdezzen és irányíttassa magát, a vállalkozónak pedig döntenie kell mert az időveszteség pénz. – Dönteni tudás különböző választási lehetőségek között, képes a jó döntést meghozni és utána annak megfelelően cselekedni.
Vállalkozó személyes képességei II. – Kreativitás: többet kell tudnia a versenytársaknál, új dolgok megalkotására való képességgel kell rendelkeznie, nyitottnak kell lennie az új információkra, ismeretekre. – Kockázatvállalási képesség: ha nem áll rendelkezésre valamennyi fontos információ az adott pillanatban, kockázatot kell vállalni a nem teljesen kiszámítható döntések meghozatalkor. Törekedni kell a legtöbb információ beszerzésére, minimalizálni kell a kocázatot.
Vállalkozó személyes képességei III. – Optimista, pozitív szemlélet: A kilátástalan helyzetből is a kiutat kell keresni. A pozitívan gondolkodó ember hiszi, hogy képes az eredmény elérésére. – Kommunikációs készség: legyen képes megértetni önmagát és legyen képes megérteni a környezetét. A zavaros beszéd meghiúsíthat minden jó üzletet. – A vállalkozónak szakmai felkészültséggel kell rendelkeznie, ismernie kell azt a tevékenységet amit végezni akar. Csak megfelelően felkészült vállalkozó képes eredményes tevékenység folytatására. A tudás megszerzésének több forrása van.
Vállalkozók vezetői, szervezői képességei • A vállalkozás irányítása, szervezése, vezetése komplex, a vállalkozás méretétől függő, de rendkívül összetett feladat. Feltétlen meg kell oldani: – A vállalkozás képviseletét, – A működési feltételek biztosítását, – A feladatok kijelölését, a munkák kiosztását, a végrehajtás megszervezését, – A megfelelő munkaszervezetek kialakítását, munkamódszerek kiválasztását, azok alkalmazását, – Az ellenőrzést – FEUVE.
Szervezés A szervezés keretében meg kell határozni a végrehajtás folyamatát, biztosítani kell a személyi és tárgyi feltételeket a cél (termék előállítása, szolgáltatás nyújtása) elérésének érdekében.
Vállalkozási formák • Az üzleti vállaklozás olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztási igények kielégítése, nyereség elérésével. • A vállalkozások két nagy csoportra oszthatók: – Egyéni vállalkozás – Társas vállalkozás
Egyéni vállalkozás I. • Az egyéni vállalkozás az 1990. évi V. törvény alapján: belföldi természetes személy üzletszerű, saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység. • Az egyénei vállalkozó felelőssége korlátlan, egyedül fekteti be a vállalkozás működéséhez szükséges tökét, maga hozza meg a működéshez szükséges döntéseket.
Egyéni vállalkozás II. • Egyéni vállalkozói tevékenységet vállalkozói igazolvány birtokában lehet folytatni. Az igazolványt a vállalkozó székhelye szerint területileg illetékes települési önkormányzat jegyzője (okmányiroda) adja ki. • A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. • Az egyéni vállalkozó tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes magánvagyonával korlátlanul felel, személyes vagyonát is végrehajtás alá lehet vonni.
Az egyéni vállalkozás megszűnése • Ha a vállalkozói igazolványt a vállalkozó vissza adja, • Ha a jegyző az igazolványt vissza vonja, • Ha az egyéni vállalkozó meghal vagy elveszti cselekvőképességét.
Társas vállalkozások • A társas vállalkozások olyan üzleti szervezetek, amelyeket: – magánszemélyek – magán- és jogi személyek – vagy csak jogi személyek hoznak létre,
és ezek közös vagyonával, közös kockázatára gazdálkodnak jövedelemszerzés céljából. • Cégnevük alatt szereznek jogokat és kötelezettségeket.
Gazdasági társaságok formái • Jogi személyiség nélküli gt.: – Közkereseti Társaság (Kkt.) – Betéti Társaság (Bt.)
• Jogi személyiséggel rendelkező gt.: – Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.) – Részvénytársaság (Zrt., Nyrt.) – (Közös vállalat Kv.)
Gt. alapítása • Gazdasági társaság alapításához a Kft. és az Rt. kivételével legalább két tag szükséges. Természetes személy egyidejűleg csak egy társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja. • A gazdasági társaságok alapításához Társasági Szerződés, egyszemélyes gazdasági társaság és Zrt. esetén Alapító Okirat, Nyrt. esetén Alapszabály elfogadása szükséges. • A társaság alapításához szükséges okiratot közjegyző által közokiratba kell foglalni, vagy ügyvéddel, jogtanácsossal ellen kell jegyeztetni, közjegyző hitelesíti az aláírási címpéldányt.
Társasági szerződés tartalma • A gazdasági társaság cégnevét és székhelyét, • A gazdasági társaság tagjainak felsorolását, • A cégjegyzés módját, • A vezető tisztségviselők nevét, lakhelyét, • Tevékenységi körét, • Továbbá mindazt amit a társasági törvény előír.
Gt. alapítása • A gt. alapításához valamennyi tulajdonos vagyoni hozzájárulására szükség van. • A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli és lehet a társaság tulajdonába kerülő egyéb érték, apport. • Apport: vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog (ingó vagy ingatlan), szellemi alkotás (találmány), vagyoni értékű jog. • A gt. a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. Az alapító okirat közokiratba foglalásától, ill. ellenjegyzésétől kezdve a bejegyzésig előtársaságként működhet. Ha a bejegyzést elutasítják köteles megszüntetni működését.
Cégjegyzéshez szükséges iratok • Okiratba foglalt vagy ellenjegyzett társasági szerződé, • Közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány, • Tagnévsor, • Pénzbeli betétek személyenkénti megoszlása, • Apportjegyzék, • Tulajdont igazoló dokumentumok, • Cégeljárási illeték és a közzétételi díj megfizetése, • Cégbejegyzési kérelem, • Adóköteles tevékenység csak adószám birtokában végezhető.
A gt. legfőbb szerve • • • •
Kkt. Bt. esetén a tagok gyűlése, Kft. esetén a taggyűlés, Rt. esetén a közgyűlés. A legfőbb szerv működésében minden tag személyesen jogosult részt venni. • A gt. alapításakor a legfőbb szerv választja meg a vezető tisztségviselőket a felügyeleti ill. ellenőrző bizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót amit a társsági szerződésben rögzíteni kell.
Vezető tisztségviselők • Kkt. és Bt. esetén az üzletvezetésre jogosult tag, közös vállalat esetén az igazgató, Rt. Igazgatóság tagjai élén az elnök, Kft esetén ügyvezető(k). • Csak természetes személy lehet és feladatát csak személyesen láthatja el. • Felelőssége korlátlan és egyetemleges, a társaság ügyeiről megszerzett információt üzleti titokként köteles megőrizni.
Felügyelő bizottság, ellenőrző bizottság • Legalább 3 legfeljebb15 tagú, létrehozása az alapítók elhatározásától függ, de kötelező létrehozni Rt. esetén 50 milliárdnál nagyobb törzstőke illetve 200 főnél többet foglalkoztató társaság esetén. • A felügyelő bizottság a gt. legfőbb szerve megbízásából ellenőrzi a társaság ügyvezetését.
Könyvvizsgáló • A könyvvizsgáló ellenőrzi a beszámoló valódiságát és jogszerűségét a számviteli törvény alapján. • Korlátlan betekintési joga van a gt. Könyvelésébe, • Éves beszámoló csak a könyvvizsgáló által záradékoltan terjeszthető elő.
KKt. • A legegyszerűbb társasági forma, az alapító tagok vagyonából jön létre. • Jogi személyiséggel nem rendelkezik. • A tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges együtt és külön-külön is személyes vagyonukkal is felelnek. • Minden tag személyes közreműködésre kötelezett.
Bt. • Jogi személyiséggel nem rendelekzik. • A kültag csak a vagyoni betétje nagyságáig felel, illetve annak alapján részesül az eredményből. • Beltag felelőssége korlátlan, személyes közreműködésre kötelezett, több beltag esetén egyetemleges. • Képviseletet csak beltag láthat el.
Kft.
• Olyan társaság amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkéből alakul. • A tagok felelőssége a pénzbetéteik és az apportjuk erejéig terjed, tehát korlátozott, a Kft. azonban a teljes vagyonával felel. • Jogi személyiséggel rendelkezik. • A törzsvagyon legalább 3 millió forint. • Törzsbetét: üzletrész, a törzsbetétesek vagyona különböző lehet de nem lehet 100 ezer forintnál kevesebb. • Döntéseit a taggyűlésen hozza, minden 10 ezer Ft törzsbetét 1 szavazat, az eredményből is ez alapján részesül. • A megszűnéshez minősített többség kell (75%).
Részvénytársaság • Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. • Jogi személyiséggel rendelkezik. • A részvényes személyes felelőssége a társasággal szemben a részvényei névértékének erejéig terjed. • Az Rt. alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió Ft-nál, a pénzbeli hozzájárulás legalább 30% kell hogy legyen.
Zrt., Nyrt. • Az Rt. működhet nyílt körűen és zárt körűen. • A Zrt. részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba pl.: a tőzsdén. • Az Nyrt. részvényei az értékpapírokra vonatkozó szabályok alapján nyilvánosan kerülnek forgalomba. • Alapszabály szerint működnek. • A közgyűlésen a szavazatok a részvények arányában oszlanak meg, minden részvényes jogosult részt venni, szavazni, javaslatot tenni.
Részvény • Tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. • A részvény névértéke fel van tüntetve az értékpapíron. • A részvény értékét az érfolyam határozza meg amely az értékpapírpiacon alakul ki. • A kibocsátási ár lehet az árfolyam feletti vagy alatti is. • Osztalék: az árfolyam nyereség, vezsteség.
Szövetkezet I. • A tagok személyes közreműködésével, és vagyoni hozzáhárulásával, demokratikus önkormányzat keretében, a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási illetve egyéb tevékenységet folytat. • Legalább 5 tag alapíthatja, lehet természetes és jogi személy. • A szövetkezet jogi személyiséggel rendelkező társaság. • Képviseletét az igazgatóság elnöke látja el. • A szövetkezet irányítása önkormányzati elven működik, legfőbb szerve a közgyűlés, ahol minden tagnak 1 szavazati joga van.
Szövetkezet II. • 50 tag alatt ügyvezető elnök irányítja, nagyobb létszám esetén legalább 3 fős igazgatóság, melynek elnöke egyben a szövetkezet elnöke. • 50 tag felett legalább 3 fős felügyelő bizottságot és 3 fős egyeztető bizottságot kell választani. • Az éves kiosztható jövedelem döntően a személyes közreműködésért fizetett járandóság • A tag anyagi felelőssége korlátozott, még a szövetkezet teljes vagyonával felel a tartozásaiért.
Nonprofit szervezetek
A nonprofit szervezet olyan gazdálkodó szervezet,amelynek elsődleges célja nem a jövedelem szerzés hanem a közvetlen igények kielégítése.
Közhasznú társaság – Társadalom közös szükségleteinek kielégítésére létrejött jogi személy. Üzletszerü gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat, társaság tevékeységéből eredő estleges eredmény nem osztható fel. Társasági szerződés alapján működik megszünése esetén rendelkezni kell a vagyon közhasznú felhasználásáról.
Egyesület Olyan önkéntesen létrhozott önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alap szabályban megfogalmazott céllal jön létre, nyílvántartott tagsággal rendelkezik, tagdíj fízetésen túl nem tartozik anyagi felelősséggel.Jogi személy bírósági bejegyzéssel jön létre. Vagyonával önállóan gazdálkodik,elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható
Egyesülés Köztestület Egyesülés a tagok gazdálkodásuk előmozdítására, tevékenységük összehangolására érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező koóperációs társaság Vagyonával önállóan gazdálkodik, azt meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Köztestűlet önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, létrehozását törvény rendeli el közfeladat ellátására
Alapítvány
Magánszemély, jogi személy és jogiszemélyíséggel nem rendelkező gazdasági társaság – tartás közérdekű célra – alapító okíratban hozza létre. Az alaítvány javára a célja megvalósítás érdekében vagyont kell rendelni,nyílvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem mondhatja vissza.
Közalapítvány
Az Országgyülés a Kormány ill. helyi önkormányzatok hozhatnak létre közfeladat ellátásának folyamatos bíztosítása érdekében.
Gazdasági társaság megszűnése - határozott időre alapították és az eltelik - az alapítók határozata alapján jogutód nélkül megszűnik, vagy jogutódlással átalakul. - ha a Cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését - ha a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti - ha törvény szabályai előírják Jogutód nélküli megszüntetés esetén végelszámolásnak van helye. A gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A jogutódlással történő megszünés estén, a jogelőd kötelezettségeiért a jogutód társaság tartozik helyt állni.
Gazdálkodási ismeretek Vállalkozások célja, hogy a tulajdonosa számára megfelelő jövedelmet bíztosítson. Ebből kell fenntartsa vállalkozását családját. A vállalkozás bevételinek fedeznie kell a kiadásokat.
Gazdálkodási ismeretek Árbevétel – költség = Jövedelem
Árbevétel a vállalkozás tevékenysége során előállított termék illetve az általa nyújtott szolgáltatás ellnértékeként kapott pénzösszeg.
Gazdálkodási ismeretek Költség a vállalkozói tevékenységgel közvetlenül összefüggő kizárólag a bevétel elérése, a tevékenység folytatása érdekében, adott időszak alatt ( 1 év ) ténylegesen felmerült kiadások összessége. A kiadás szükségességét szabályszerű igazolás teszi hitelessé. Másként a tevékenység folytatása során felhasznált munka/bér/ anyag, energia, eszköz pénzben kifejezett értéke.
Gazdálkodási ismeretek Kiadás, költség: adóbírság, Kiadás, hiteltörlesztés,személyes szükségletre fordított összeg. Minél nagyobb a különbség a bevétel és a költség között,, annál nagyobb a jövedelem. között A jövedelem az eredményes gazdálkodás feltétele, annak folyamatos megteremtése az igazi vállalkozói feladat, amely komoly felkészülést, kitartó munkát igényel.
A vállalkozás eszközei és forrásai Gazdálkodást akkor lehet elkezdeni működtetni ha a vállalkozásnak megvannak az ahhoz szükséges eszközei, rendelkezésre áll a szükséges munkaerő mezőgazdaságban a föld. A gazdálkodás eszközeinek összességét tőkének nevezzük. A tőke olyan felhalmozott érték amely működése során értéktöbblet termelését eredményezheti.
A vállalkozás eszközei Pénztőke: pénzként rendelkezésre álló tőke ( kp., szla.pénz, értékpapír ) Termelőtőke: a vállalkozásban használt termelést folyamatosan szolgáló eszközök, (gépek, épűletek,egyéb tárgyi eszközök) Árutőke: árukészlet (alapanyag, nyersanyag)
Vállalkozás eszközei A számvitelben tanultak szerint eszközökről beszélünk ha a vállalkozás vagyonát aszerint vizsgáljuk, hogy milyen formában áll rendelkezésre, forrásoknál pedig akkor azt vizsgáljuk honnan származik, miből finanszírozzák az eszközöket.
Vállalkozás eszközei Eszköz csoportok csoportok--befektetett eszközökeszközökforgóeszközök A vállalkozás a szükséges eszközeit vagy vásárlás vagy bérlet, illetve lizing útján szerzi meg. (bérlet:csak használati jog) LIZING: kereskedőnél marad a tulajdon jog csak lejáratkor kerül a lizingbe vevő tulajdonába, elővásárlási joga van a lizingelőnek.Előnye, hogy a teljes összeg elszámolható költségként, de nem növeli a vállalkozás értékét. A forrásokat saját és idegen tőkére osztjuk.
A vállalkozó beszámolási kötelezettsége
Valamennyi gazdálkodónak szervezetnek, minden évben általában december 31 31--i fordulónappal kötelezően beszámolót kell összeállítani az 1991 1991.. évi XIII. tv. Alapján amely a számvitelről szól. Egyszerűsített mérleget az egyszeres könyvitelre kötelezettek készítenek, iskolai szövetkezetek, jogi szemilyiséggel nem rendelkező munkaközösségek, jogi személyíség nélküli társaságok emelyek vállalkozásból származó bevétele nem haladja meg 2 egymást követő évben az 50 mFt mFt--ot.
Eszközök Befektetett eszközök. Imateriális javak: azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenűl és tartósan szolgálják a vállalkozást. Lehet:-- vagyoni értékű jog, bérleti jog, Lehet: haszonélvezeti jog - üzleti vagy cégérték - szelemi termék: találmány
Eszközök Tárgyi eszközök: Azok a anyagi eszközök, amelyek tartósan 1 éven túl szolgálják a vállalkozást.( föld, telek, erdő ültetvény, épület,müszaki berendezés, gépjármű egyéb beruházás). Tárgyi eszközök nagysága megmutatja a vállalkozás műszaki teljesítő képességét. Amortizáció, adózásról szóló törvénybe maximálva. Kisértékűü tárgyi eszköz 100.eft. alatt, egy összegben elszámolható.
Eszközök
Befektetett pénzügyi eszközök, eszközök, más vállalkozásban átadott pénzeszközök osztalék, kamat vagy befolyás szerzés céljából. céljából.
Forgóeszközök Készletek: olyan anyagi eszközök amelyek közvetlenül beépülnek az új termékbe (alapanyag, segédanyag) vagy egy évnél rövidebb az elhasználódási ideje (szerszám, műszer, felszerelés).
Eszközök
Követelések: Szerződésből eredő elismert, de még nem realizált a vállalkozást megillető tartozás.
Eszközök Értékpapírok: Forgatási céllal vásárolt, kötvény, részvény, letétijegy Pénzeszközök: kp., csekk, bankbetét.
Források Saját tőke: - jegyzett tőke - tőketartalék - eredménytartalék, az előző év mérleg szerinti eredménye - mérlegszerinti eredmény Tartalék: - céltartalék - kötelezettségek
Pénzgazdálkodás A vállalkozásoknak az eszközökön kívül pénzre is szüksége van, az alapításkor és azt követően a működéséhez. A pénz forrása egyrészt a saját tőke, másrészt az idegen azaz a hitel. A szükséges pénznek folyamatosan rendelkezésre kell állni, a kiadásoknak összhangban kell lennie a bevételekkel. Amennyiben a rendelkezésre álló pénz nem elégséges akkor hitelt kell felvenni, de csak módjával. Amennyiben a rendelkezésre álló pénzre időlegesen nincs szüksége a vállalkozásnak, vagy csak gyenge jövedelmezőséget biztosít akkor lehetősség van annak banki elhelyezésére.
Bankrendszer és szolgáltatásaik Magyarországon 1987. január 1. óta kétszintű a bankrendszer. Az MNB látja el a jegybanki feladatokat, a kereskedelmi bankok pedig a pénzintézeti tevékenység teljes körével állnak a vállalkozások és a magánszemélyek rendelkezésére. Gyakorlatilag a bankok áramoltatják a pénzt a gazdaság szereplői között. A gazdálkodók és a lakosság is maguk döntheti el, hogy melyik pénzintézetet választja, bármelyik kereskedelmi bank nyújthat hitelt és kezelheti a vállalkozók és a lakosság betéteit vezetheti azok bankszámláit Hitelnyújtáskor a bank megfelelő feltételek megléte esetén kamat és kezelési költség felszámítása mellett kölcsönt ad hitelképes vállalkozás részére.
Vállalkozói hitel Hitelképesség vizsgálat során a bank vizsgálata kiterjed a vállalkozás gazdasági helyzetére, tőkeerejére, fizetőkészségére és képességére, személyére. Vállalkozói hitelek esetében is kér a pénzintézet bankgaranciát arra az esetre ha a kölcsönigénylő nem tudná visszafizetni a kölcsönt. A biztosíték lehet személyi vagy dologi. (kezesség, zálogjog kézi vagy jelzálog, óvadék) Hitel több fajta van és eltérőek a hitelnyújtás feltételei, ezért igénylésük előtt alaposan tájékozódni kell. Hitelek lejárat szerint lehetnek rövid közép és hosszú lejáratuak. Finanszirozhatnak forgóeszközt, álló- eszközt.
Megtakarítások elhelyezése A betétgyűjtés fontos banki tevékenység a szabaddá vált pénzeszközök elhelyezéséért a bankok kamatot fizetnek. A bankbetét lehet: -látra szóló, amikor a betétes nem köti le a pénzét, -lekötött a betétes meghatározott időre helyez el pénzt, -névre szóló csak az elhelyező veheti fel, -fenntartásos betételhelyező dönt a rendelkezési jogról, -kamatozó az elhelyező csak meghatározott idő után juthat a járandóságához. Az értékpapírok vagyonnal kapcsolatos jogokat megtestesítő forgalomképes okiratok (dematerializált). Attól függően, hogy milyen jogviszonyt testesít meg, lehet: pénzkövetelésre szóló (kötvény, váltó), -tagsági jogról szóló részesedést biztosító (részvény, vagyonjegy), -áru feletti rendelkezési jogról szóló (közraktárjegy). Lejárat szerint: -rövid, -közép, -hosszú, és -lejárat nélküli. Kamatozás szerint: -fix, -változó, -nélküli. Részvény, kötvény, váltó. MÁK biztonságos.
Pénzforgalom bonyolítása Az áruk és szolgáltatások cseréjének lebonyolításához pénzre van szükség, amely lehet készpénz vagy bank- számlapénz. A gazdasági társaságok kötelesek bank- számlát nyitni és pénzforgalmukat azon bonyolítani . Bármely kereskedelmi bankkal kötött bankszámlaszerződés keretében erre minden vállalkozónak lehetősé-ge van. A bank számlát nyit a számlatulajdonos részére és díj ellenében teljesíti a megbízásokat annak javára és terhére, a pénzforgalomrol annak egyenle-géről értesítést, kivonatott küld. A számláról átutalással,azonnali beszedési megbízással, határidős inkasz- szóval és bankkártyával lehet pénzmozgást kezdeményezni. A banki és a készpénzes pénzforgalom közötti átjárhatóságot a postai készpénz-átutalási megbízáson teljesített tranzakciók biztosítják.
Költségkalkuláció árképzés
– A tevékenység költségeinek pontos ismerete feltétlenül szükséges az eredményes gazdálkodáshoz, annak ismerete nélkül nem lehet eldönteni, hogy az alkalmazott ár nyereséget, vagy veszteséget tartalmaz-e? – A költségek precíz meghatározása érdekében többféle szempont szerint csoportosíthatók.
Költségnemek szerint: - anyagköltség (alapanyag, félkész termék, energia) - személyi jellegű ráfordítások (bér,tb járulék, egyéb) - ÉCS ( a befektetett t. eszk. elhasználódása alapján) - egyéb költségek (irodaszer, posta, telefon, banki) Elszámolás módja szerint: - közvetlen költségek amelyek kizárólag egy adott termék előállítása érdekében merült fel és ez megállapítható. - közvetett költségek amelyek a vállalkozás működését szolgálják, de nem állapítható meg közvetlenül, hogy adott termék költségére mekkora egysége jut.
Költségkalkuláció árképzés Termeléshez való viszonyuk szerint: - fix költségek, amelyek a termelés volumenének változására nem érzékenyek, viszonylag állandóak (ÉCS). - Változó költségek, amelyek a volumen változásra érzékenyen reagálnak, a reakció lehet arányos, degresszív vagy progresszív. A költségeket nem csak utólag kell ismerni egy adott termék vonatkozásában, meg kell tudni határozni a várható költséget már a gyártás megkezdése előtt is. A várható költségek meghatározásának folyamatát előkalkulációnak nevezzük. A tényadatok ismeretében végzett költségszámítást utókalkulációnak, a költségek megha- tározásának folyamatát, költségkalkulációnak nevezzük. Az árképzés csak precíz költségkalkuláción alapulhat, mert az az árat döntően befolyásolja. Az ár a költsége-ken túl bizonyos mértékű hasznot is kell hogy tartalmaz-zon, mert az biztosítja a vállalkozás jövedelmezőségét.
Rezsióradíj A szolgáltató vállalkozások nem termékeket állítanak elő, hanem szolgáltatnak, ami leegyszerűsítve megfelelő szakértelemmel végzett gépi vagy kézi munka. A szolgáltatások árát általában munkaórák szerint számolják ez a rezsióradíj (a szolgáltatás óránkénti díja).
Éves költségek +Vállalkozói tevékenység díja
Rezsióradíja=
Éves ledolgozott órák száma
Ár= munkaidőszükséglet*rezsi óradíj+közvetlen anyagköltség
Fedezeti pont A fedezeti pont meghatározása, illetve annak elérése komoly érdeke a vállalkozónak ugyanis az határozza meg, hogy az adott termek értékesítéséből származó árbevétel tartalmaz-e nyereséget. A fedezeti pontnál nullszaldós a vállalkozás. Az árképzés során ugyan kalkulálhattunk nyereséget,de az még közzel sem bíztos, hogy azt elfogadja a piac és ezért az sem tuti, hogy az előállított termékek értékesítéséből befolyó bevétel fedezi a költségeinket. A költségek és a piaci ár ismeretében meg tudjuk határozni azt a volument amelyik fedezetet nyújt a felmerült ráfordításainkra. Az árbevétel – költség – nyereség ÁKN struktúra szerint ahol a nyereség 0 ott a fedezeti pont. Árbevétel Közvetlen ktg. = Fedezett – Fix ktg. = Nyereség
