A PIACRA JUTÁS LEHET SÉGEI A MEZ GAZDASÁGI VÁLLALKOZÓK SZÁMÁRA Szerkesztette: Paksi András Ábrahám Csaba, GEO-SIVO Kft.
Lektor: Dr. Dimény Judit Szerz k: Paksi András Ábrahám Csaba Sorozatszerkeszt : dr. Penksza Károly Technikai szerkesztés, el készítés: Damdera Bt., Gemini 917 Kft.
2006
2
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ...............................................................................................7 2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK A MEZ GAZDASÁGBAN .....................9 2.1. A részvénytársaság (rt.).................................................................................................. 9 2.2. A korlátolt felel sség társaság (kft.)........................................................................... 10 2.3. A közkereseti társaság (kkt.) ........................................................................................ 11 2.4. A betéti társaság (bt.).................................................................................................... 11 2.5. Az egyéni vállalkozás................................................................................................... 11 2.6. stermel ..................................................................................................................... 13 2.8. Termel i összefogás ..................................................................................................... 17 2.8.1. A mez gazdasági szövetkezet ............................................................................... 18 2.8.2. A szövetkezet alapítása ......................................................................................... 19 2.8.3. A szövetkezeti tagok jogai és kötelezettségei ....................................................... 20 2.8.4. A szövetkezet megsznése .................................................................................... 21 2.8.5. Egyéb tevékenység szövetkezetek....................................................................... 21 2.8.6. A TÉSZ-ek elismerése........................................................................................... 22 2.8.7. Az elismerés folyamata ......................................................................................... 25 2.8.8. Az elismerési terv és mködési program ellen rzése, szankciók ......................... 26 2.8.9. A TÉSZ-ek támogatása ......................................................................................... 26 2.8.10. Szövetkezetek az Európai Unió néhány országában ........................................... 27 2.8.11. Szövetkezetek helyzete Magyarországon............................................................ 30 2.8.12. Irányvonalak az Európai Unióban....................................................................... 39 2.8.13. Nemzetközi TÉSZ-ek .......................................................................................... 40
3. MIN SÉGBIZTOSÍTÁSI ALAPISMERETEK ..................................... 41 3.1. GAP, ill. GMP, valamint GHP rendszerek alkalmazása az élelmiszer-el állításban... 42 3.1.1. A GHP rendszerek alkalmazása a mez gazdaságban ........................................... 42 3.1.2. A GAP/GMP rendszerek a mez gazdaságban ...................................................... 44 3.2. A HACCP rendszer ...................................................................................................... 46 3.3. ISO 22000:2005 élelmiszerbiztonsági irányítási szabvány.......................................... 52 3.4. Az EUREPGAP rendszer ............................................................................................. 52 3.5. IFS (International Food Standard)................................................................................ 53 3.6. BRC (British Retailer Consorcium) ............................................................................. 53 3.7. Min ségirányítás – az ISO szabványcsalád ................................................................. 53 3.7.1. Az ISO 9000:2000 szabvány................................................................................. 54 3.7.2. ISO 14001 szabvány.............................................................................................. 56
4. NÖVÉNYI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ MIN SÉGI KÖVETELMÉNYEK ................................................................................... 58 4.1. Zöldség és gyümölcs min ségi el írásai ...................................................................... 58
5. ÁLLATI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ MIN SÉGI KÖVETELMÉNYEK ................................................................................... 63 5.1. Tej és tejtermékekre vonatkozó min ségi követelmények........................................... 63 5.1.1. A tej érzékszervi tulajdonságai.............................................................................. 63 5.1.2. A tej fizikai és kémiai tulajdonságai ..................................................................... 64 5.1.3. A tej higiéniai, mikrobiológiai jellemz i .............................................................. 65
3
5.2. Hús- és hústermékekre vonatkozó min ségi követelmények ...................................... 67 5.3. Tojásra vonatkozó min ségi követelmények............................................................... 69
6. NORMATÍV TÁMOGATÁSOK ............................................................. 72 6.1. Mez gazdasági termel k regisztrációja ....................................................................... 72 6.2. Mez gazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR)............................................. 73 6.3. Állatregisztrációs rendszerek ....................................................................................... 74 6.4. Állategység .................................................................................................................. 74 6.5. Egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) .................................................... 75 6.6. Kiegészít nemzeti támogatások (Top-up) .................................................................. 76 6.7. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) támogatásai..................................................... 77 6.7.1. EU környezetvédelmi, állatjóléti és –higiéniai el írásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás ........................................................................................................... 77 6.7.2. Agrár-környezetgazdálkodási támogatás .............................................................. 78 6.7.3. Kedvez tlen adottságú területek támogatása ........................................................ 79
7. PÁLYÁZATI LEHET SÉGEK – NÉHÁNY JÓ TANÁCS PÁLYÁZATOK KÉSZÍTÉSÉHEZ ............................................................. 81 7.1. Pályázatfigyelés ........................................................................................................... 82 7.2. Pályázat benyújtása ...................................................................................................... 83 7.3. Pályázat végrehajtása ................................................................................................... 87 7.4. Innovációs pályázatok.................................................................................................. 88 7.4.1. Pázmány Péter Program........................................................................................ 88 7.4.2. Asbóth Oszkár Program........................................................................................ 89 7.4.3. Baross Gábor Program .......................................................................................... 89 7.4.4. Irinyi János Program ............................................................................................. 90 7.4.5. Jedlik Ányos Program........................................................................................... 90
8. NAGY HOZZÁADOTT ÉRTÉKET KÉPVISEL TERMÉKEK EL ÁLLÍTÁSA............................................................................................ 91 8.1. Funkcionális élelmiszerek............................................................................................ 91 8.2. Ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek (bioélelmiszerek) ......................... 92 8.3. Mez gazdasági termékek és élelmiszerek egyedi tulajdonságainak védelme ............. 94 8.3.1. A földrajzi árujelz k ............................................................................................. 94 7.3.2. Hagyományos különleges termékek tanúsítása .................................................... 95 8.3.3. A Hagyományok – Ízek – Régiók program és védjegy ........................................ 95 8.3.4. A Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegy..................................................... 95 8.3.5. A védjegy céljai .................................................................................................... 96 8.4. Hozzáadott érték növelése post-harvest tevékenységekkel ......................................... 99
9. MEZ GAZDASÁGI TERMÉKEK KERESKEDELME ÉS MARKETINGJE ........................................................................................ 100 9.1. A termék..................................................................................................................... 101 9.1.1. A termékek csoportosítása .................................................................................. 101 9.1.2. A mez gazdasági termékek sajátosságai ............................................................ 102 9.2. Az értékesítési csatorna.............................................................................................. 103 9.2.1. Az értékesítési csatorna szerepl i ....................................................................... 104 9.2.2. Az értékesítési csatornaválasztást befolyásoló tényez k a mez gazdasági termékek esetén............................................................................................................. 105
4
9.2.3. Az értékesítési csatorna szerepl inek kapcsolata................................................ 106 9.2.4. Lehet ségek a mez gazdasági termel k alkupozíciójának javítására................. 107 9.3. Árpolitika.................................................................................................................... 108 9.4. Marketingkommunikáció ........................................................................................... 109 9.5. Piaci er viszonyok alakulása a belföldi piacon a 90-es évekt l napjainkig............... 110 9.6. Az élelmiszerkereskedelem területén valószínsíthet tendenciák............................ 115 9.7. Értékesítés kiskereskedelmi láncoknak ...................................................................... 116
10. FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM ................................ 118 11. MELLÉKLETEK .................................................................................. 119
5
6
1. BEVEZETÉS Magyarország európai uniós tagságának eredményeként 2007 és 2013 között az ország min ségi változásoknak néz elébe, amelyek közül az egyik legfontosabb a közösségi támogatások mértékének megnövekedése. Ez a folyamat már az I. Nemzeti Fejlesztési Tervb l készült Közösségi Támogatási Keretterv alapján megindult, de a 2007-t l kezd d költségvetési, fejlesztési ciklusban új nagyságrendet ér el: megfelel középtávú fejlesztési stratégia alapján évente a mai szintet mintegy 3,5-szeresen meghaladó pénzügyi támogatás vehet igénybe. Az élelmiszertermelést a fogyasztók igényei határozzák meg. A termel nek és a feldolgozónak közös érdeke, hogy olyan termékeket állítsanak el , amelyeket jó áron vásárolnak meg a hazai és nemzetközi piacokon. Azok az élelmiszerek, melyek nem elégítik ki a fogyasztók igényeit – nem nehéz megjósolni – nem számíthatnak hosszú életpályára. A sikeres mez gazdasági és élelmiszeripari termelésnek több el feltétele létezik. Az a vállalkozás tud hosszú távon versenyképes maradni, aki termékét folyamatosan a lehet legjobb min ségben állítja el , s mindezt kedvez értékesítési árak mellett. Tananyagunk azok számára nyújt igazán hasznos információkat, akik már meglév vagy alapítás el tt lév vállalkozásukat szeretnék versenyképessé tenni az elérhet hazai- és EU-s támogatások minél sikeresebb felhasználásával. Olyan ismereteket igyekszünk nyújtani, amelyek ötletük megvalósításához, valamint agrárvállalkozásuk megszilárdításához szükségesek lehetnek. Ezek alapján ismertetjük a különböz vállalkozási formákat, az állati és növényi termékek iránti min ségi követelményeket, a min ségbiztosítás alapelveit. Tanácsokat adunk a pályázatok elkészítéséhez, a támogatások igényléséhez. Végül bemutatjuk a különleges min ség, ún. nagy hozzáadott érték termékek lehet ségeit, illetve a piacra jutással kapcsolatos legfontosabb marketing ismereteket. Törekedtünk arra hogy a gyakorlatban hasznosítható információkat nyújtsunk. Így például részletezzük, hogy milyen módon lehet egy vállalkozást elindítani, bejegyeztetni, a mez gazdasági termel i regisztrációt elvégezni vagy éppen a földalapú támogatást igényelni.
7
8
2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK A MEZ GAZDASÁGBAN A „gazdasági társaság” különböz formájú társas vállalkozások gyjt neve. Meghatározott gazdasági tevékenységet (termelés és/vagy szolgáltatás) végeznek, nyereség elérése céljából. Ezt, mint a gazdasági élet önálló jogalanyai teszik. A tevékenységükhöz szükséges t kevagyont tagjai adják össze pénz és egyéb formába. A nyereségen és veszteségen osztoznak a társaság által el re meghatározott módon és arányban. Gazdasági társaságot külföldi, belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiségen kívüli gazdasági társaságok és egyéb szervezetek szabadon alapíthatnak bármely üzletszeren folytatott gazdasági tevékenység céljából. A gazdasági társaság lehet zárt alapítású és mködés is. Egyszemélyes gazdasági társaságok is léteznek. A társaság létrehozását a mködési alapdokumentum elfogadását követ legfeljebb 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. Ameddig a cégbíróság meghozza határozatát és jóváhagyja a társaság megalakulását addig, a társaság, mint „el társaság” mködik. Ugyanúgy jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, mint végleges megalakulása után. A következ kben a mez gazdaságban jelenlév vállalkozási formák kerülnek ismertetésre. Az egyéni vállalkozó, az stermel i tevékenység a családi gazdaság és a termel i összefogás részletesebb, gyakorlatias ismertetésére, ezek nagyobb jelen sége miatt van szükség.
2.1. A részvénytársaság (rt.) A részvénytársaság t keegyesít társasági forma. El re meghatározott számú és névérték részvényb l álló alapt kével (jegyzett t ke) alakul. Tagjainak (részvényesek) a kötelezettsége a társasággal szemben saját részvényük névértékéig vagy kibocsátási értékéig terjed. Részvénytársaság kétféleképpen alakítható: • •
zártkör alapítás (Zrt.), mely azt jelenti, hogy az alapítók, a társaság összes részvényét maguk jegyzik le és vásárolják meg, nyilvános alapítás (Nyrt.) részvényjegyzés útján történik, az alapítók által kibocsátott alapítási tervezetben meghatározott módon.
A részvényjegyzés a jegyzett összeg megjelölésével és a jegyzési ív aláírásával történik. Ezzel egyidejleg a jegyzett összeg legalább 10%-át be kell fizetni az alapítási tervezetben megjelölt módon és helyre. Az apportban (nem pénzben) való hozzájárulást más módon rendezik. Erre nem vonatkozik a 10%-os els befizetési minimum. A sikeres jegyzést követi az alakuló közgy lés. Az alakuló közgylés f feladatai: • • • •
a részvényjegyzés eredményességének értékelése, a társaság megalakulásának elhatározása és kimondása, az alapszabály megállapítása, az els igazgatóság, felügyel bizottság és a könyvvizsgáló megválasztása.
Az alapszabálynak, illetve az alapító okiratnak kötelez en tartalmazandó tételeit a társasági törvény szabályozza.
9
A részvénytársaságnak három alapvet eleme van: az alapt ke, a részvény, és a részvényes. Az alapt ke a részvénytársaság induló vagyona. Ez a társaság tulajdona, nem pedig a részvényesek közös tulajdona, attól teljesen elkülönül. A részvény a mindenkori tulajdonosa számára tagsági jogokat megtestesít lejárat nélküli értékpapír. A részvények háromfajta értékkategóriáját különböztetjük meg: • • •
névérték: részvényen feltüntetik és az alapításkori kibocsátás, valamint az els forgalmazáskori eladási ára. Az összes kibocsátott részvény együttes névértéke egyenl az alapt ke értékével, kibocsátási érték: alapításkori kibocsátáskor megegyezik a névértékkel. A kibocsátási érték sohasem lehet kisebb a névértéknél, árfolyamérték: az az ár, amelyen a pénz- illetve t kepiacon adják veszik.
A részvénynek két alaptípusa van: a névre szóló és bemutatóra szóló. A névre szóló részvényeket nyilván kell tartani a részvényes legfontosabb adataival együtt. Erre szolgál az ún. részvénykönyv. A bemutatóra szóló részvények nyilvántartása nem szükséges. Átruházása egyszer adásvétel útján történhet. A részvények fajtái: • •
törzsrészvény, els bbségi részvény: ezen belül többféle részvényosztályba tartozó részvények lehetnek: o osztalékels bbségi részvény, o szavazatels bbségi részvény, o dolgozói részvény, o kamatozó részvény, o átváltoztatható kötvény, o részvényjegyzési jogot biztosító kötvény.
A részvényes a részvény tulajdonosa, aki a társaság m ködésének aktív részese lehet és saját érdekeit is ehhez kapcsolódóan realizálhatja. A részvényesnek a társasággal szemben tulajdonképpen egyetlen kötelezettsége van: a jegyzett részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének maradéktalan befizetése a társaságcégjegyzékbe való bejegyzését l számított egy éven belül.
2.2. A korlátolt felel sség társaság (kft.) A korlátolt felel sség társaság el re meghatározott nagyságú törzsbetétekb l álló törzst kével alapítható. A társaság alapításához legalább két személy szükséges, kivéve az egyszemélyes társaságot. Az alapítás csak zártkör lehet, mert nyilvánosan tagot toborozni tilos. A társaság megalakulása társasági szerz déssel történik, illetve az egyszemélyes társaság alapító okirattal jön létre. A társaság törzst kéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéb l áll. A törzst ke összege legalább 3 millió forint kell, hogy legyen. A tagok törzsbetétei különböz nagyságúak lehetnek. Az egyes törzsbetétek mértéke azonban 100 ezer forintnál nem lehet kevesebb. Minden tagnak egy törzsbetétje van; egy törzsbetétnek azonban lehet több
10
tulajdonos tagja. Az üzletrész a társasági tagok jogait és a társaság vagyonából ket megillet hányadot testesíti meg. Minden tagnak csak egy üzletrésze van.
2.3. A közkereseti társaság (kkt.) A közkereseti társaság olyan társaság, amelyben a tagok társasági szerz déssel meghatározva arra vállalkoznak, hogy egyetemleges és korlátlan felel sség mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak üzletszer en és haszonszerzés céljából. A társaságnak természetes és jogi személy tagjai lehetnek. De ez a társaság maga nem jogi személy. A vagyoni hozzájárulást a szerz désben megállapított összegen felül egyik tag sem köteles növelni és veszteség esetén sem köteles azt kipótolni. A személyes közremködésért a tagot díjazás illeti. A társaság valamennyi tagja jogosult üzletvezetésre.
2.4. A betéti társaság (bt.) A betéti társaság társasági szerz déssel jön létre, amelyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszer en közös gazdasági tevékenységet folytatnak. Tagjai közül legalább egy beltag, akinek felel ssége a társaság ügyeiért korátlan felel sség; ha többen vannak beltagok, akkor felel sségük egyetemleges is. A társaság mködéséhez még legalább egy kültag kell, aki csak vagyoni betétje erejéig visel felel sséget a társaság kötelezettségeiért.
2.5. Az egyéni vállalkozás Egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek min sül természetes személy gazdasági – azaz üzletszeren, ellenértékfejében nyereség és vagyonszerzés céljából rendszeresen folytatott – termel és/vagy szolgáltató tevékenysége. A belföldi természetes személy egyéni vállalkozást indíthat, ha a következ knek megfelel: • • • • • • • • •
cselekv képes, állandó lakhelye Magyarországon van, nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából, nem áll valamely foglalkoztatástól eltiltás alatt, gazdasági tevékenység végzése céljából alapítja vállalkozását, vállalkozási tevékenységében személyes közremködésre képes, gazdasági vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sért bncselekmény miatt nem ítélték joger sen szabadságvesztésre, míg egyéb szándékos bncselekmény miatt nem ítélték egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre, nem korlátlanul felel s tagja valamely gazdasági vállalkozásnak, korábban nem vonták vissza a vállalkozói igazolványát adó- vagy társadalombiztosítási-járulék fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt.
Az egyéni vállalkozó kérheti egyéni cégként történ bejegyzését a székhelye szerint illetékes megyei (f városi) bíróság cégbíróságától.
11
A vállalkozói igazolvány igénylése: A vállalkozói igazolvány kiadását, visszavonását, cseréjét, nyilvántartását a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányiroda végzi. A vállalkozói igazolvány kiadásához egy egységes formanyomtatvány (ld. függelék) kitöltésével kérelmet kell benyújtani a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodába. A nyomtatványok az okmányirodákban ingyenesen átvehet k vagy letölthet k az internetr l a www.magyarorszag.hu honlapról. A kérelemben fel kell tüntetni többek között: • • • • • •
az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési helyét és idejét, valamint anyja nevét, a tervezett egyéni vállalkozás székhelyét, telephelyeit és fióktelephelyeit, tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését.
A tevékenységeket az úgynevezett szakmakódokkal együtt kell feltüntetni; a szakmakódok megtalálhatók a Statisztikai Közlönyökben és a Központi Statisztikai Hivatal honlapján is. A kérelemhez mellékelni kell: • •
• •
• •
a kérelmez nyilatkozatát arról, hogy nincs eltiltva az általa folytatni kívánt tevékenység végzését l, illetve, hogy nem áll fenn a 1990. évi V. törvényben rögzített egyéb kizáró ok, érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványt, amely igazolja, hogy a kérelmez t gazdasági vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sért bncselekmény miatt nem ítélték el joger sen végrehajtandó szabadságvesztésre, illetve egyéb szándékos bncselekmény miatt sem ítélték egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre, a jogszabályban el írt képesítés meglétét igazoló okiratot, jogszabályban el írt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti (arról, hogy milyen tevékenységekhez van szükség hatósági engedélyre, az okmányirodákban adnak felvilágosítást), a kérelmez nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához szükséges – külön jogszabályban meghatározott – adatokról, külföldi állampolgárnak jövedelemszerzés céljából kiállított vízumot vagy tartózkodási (nem EU-tagállamok állampolgárainak letelepedési) engedélyt.
A vállalkozói igazolvány kiadására rendelkezésre álló id tartam 30 nap. Ha azonban a kérelem hiányosan van kitöltve, hiánypótlásra kerülhet sor. Ez a határid meghosszabbodását eredményezheti. A vállalkozói igazolványt az okmányiroda adja ki, az igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. Az okmányiroda a kérelmez helyett az érintett szervezetekt l az erre a célra felállított számítógépes rendszer segítségével közvetlenül szerzi be az egyéni vállalkozó
12
adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, valamint statisztikai számjelét. Az illetékes állami adóhatóság az adóazonosító számot, a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai számjelet a kért azonosítószámok (jelek) megállapításához szükséges adatok megérkezését l számított 5 napon belül köteles megküldeni. Az igazolvány cseréje és pótlása: Az okmányiroda köteles kicserélni a vállalkozó igazolványát, ha az téves bejegyzést tartalmaz vagy anyaghibás, illetve akkor is, ha a vállalkozói igazolványban szerepl adatok valamelyike módosult. A vállalkozónak 15 nap áll rendelkezésére a változás bejelentésére. Az igazolvány pótlását kell kérni, ha az elveszett, ellopták vagy megrongálódott. Ebben az esetben a kérelmet az igazolvány kiadására irányadó szabályok szerint, de mellékletek nélkül kell benyújtani. A kérelem benyújtásával egyidejleg a megrongálódott igazolványt természetesen le kell adni. Az igazolvány visszavonása: Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha: • •
•
•
2.6.
olyan körülmény merül fel, amely az igazolvány kiadását kizárná (ezekr l a feltételekr l Az egyéni vállalkozás alapítása témánál olvashat b vebben), a vállalkozó a mködéshez szükséges követelményeknek nem felel meg, és a hatóság felszólítása ellenére e követelményeknek 30 napon vagy a hatóság által meghatározott határid n belül nem tesz eleget, és a jogszabálysértés csak az engedély visszavonásával orvosolható, az adó, illetve vám megfizetésére irányuló kötelezettségeit az illetékes hatóság felhívását megel z en legalább 12 hónapig nem teljesítette, illetve a bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségeinek az adóhatóság felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határid ig sem tett eleget, a vállalkozó felhívás ellenére az érintett hatósági engedélyt a megadott határid n belül nem mutatja be.
stermel
Mez gazdasági tevékenység végzésekor az egyéni vállalkozásnál egyszerbb forma a mez gazdasági stermelés. A mez gazdasági stermel meghatározása: Mez gazdasági stermel az, aki a 16. évét betöltötte, nem egyéni vállalkozó, aki a saját gazdaságában él állat, tej és tejipari termékek, zöldségfélék, gyümölcs és dió, gabonafélék szemtermését állítja el . Adózási szempontból stermel a családi gazdálkodó és nála foglalkoztatott családtagja is. Közösen folytatható a mez gazdasági stermelés, ha az stermel a családtagjával folytat közös tevékenységet. Ennek feltételei: • ha a minden családtag az stermel i jövedelmére ugyanolyan adózási módot választ, • ha közös stermel i tevékenység id szakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állnak, 13
•
ha a segít családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazzák, ha az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák.
Ha többen folytatnak ugyanazon területen stermel i tevékenységet, ezt kérelmükben jelezni kell, és fel kell tüntetni a terület nagyságát, vetésszerkezetét vagy az állatállomány nagyságát és összetételét, valamint nyilatkozniuk kell arról, hogy mindannyian részt vesznek a közös üzemeltetésben. Az alábbi jövedelem felett már nem számít az egyén stermel nek: • virágok és dísznövények értékesítése – 250 000 Ft felett; • sz l must, srített sz l must, sz l bor értékesítése – 4 000 000 Ft felett. stermel i igazolvány: A mez gazdasági stermel i igazolvány az stermel i tevékenységb l származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített okirat, amely az adóigazolvány egyidej felmutatásával igazolja, hogy tulajdonosa mez gazdasági stermel i tevékenységet folytat és jogosult a személyi jövedelemadóról szóló törvény mez gazdasági stermel kre vonatkozó rendelkezései szerinti adózásra. Az igazolvány a betétlap lepecsételésével érvényesíthet minden évben. Ha ez március 20-a el tt megtörténik az érvényesség folyamatos, és január 1-jét l tart. Ha nem akkor a kiállítás napjától érvényes az igazolás. A mez gazdasági stermel nek vissza kell adnia az igazolványt, ha tevékenységét beszünteti, ha tevékenységét nem mez gazdasági stermel ként kívánja folytatni, ha közös stermel i igazolványt vált ki (értelemszeren a korábban kiváltottat vissza kell adni, mert a mez gazdasági stermel egyidejleg csak egy stermel i igazolvánnyal rendelkezhet). Ha a tevékenységét beszünteti, de az igazolványt nem adja vissza az stermel , akkor nem részesülhet sem szociális, sem társadalombiztosítási ellátásban (nem kaphat segélyt). Az igazolványhoz tartozó értékesítési betétlapra a mez gazdasági stermel i tevékenység során el állított terméket (a továbbiakban: stermel i termék) vásárló kifizet és a mez gazdasági stermel jegyezhet be adatokat. Az stermel i igazolvány kedvezményei: Nem kell adót fizetnie a mez gazdasági stermel nek, ha ebb l a tevékenységéb l származó jövedelme a 600 000 forintot nem éri el. Ha eléri, akkor ez is személyi jövedelemadó köteles jövedelemnek min sül. Egyszersített bevallást tehet a kistermel , ha jövedelme 600 000 és 4 millió forint közötti, ha bevételei 20%-a erejéig fel tud mutatni a tevékenységével összefügg számlát (esetlegesen útnyilvántartással alátámasztott benzinszámlát). Ha közös igazolvány alapján folytatják az stermelést, minden termel t megillet ez a kedvezmény. Az adóalapot csökkent tényez k: • • • •
a legalább 50%-ban megváltozott munkaképesség alkalmazott bére, szakmunkástanuló foglalkoztatása és képzése esetén a minimálbér 20, illetve 12%-a, a helyi iparzési adó befizetésekor elszámolt költség 50%-a, szakmunkástanuló, börtönb l szabadult, pártfogói felügyelet alatt lév személy után legfeljebb 12 hónapig fizetett tb. járulék.
14
Ha tételes költségelszámolást alkalmaz, bevételei terhéig elszámolhatja a költségeit, ha több költsége van, azt a következ évi bevételei terhére vesztségként elhatárolhatja. Érvényesíthet 10% adókedvezmény vagy tételes költségelszámolás esetén könyvel i díjkedvezményként max. 100 000 Ft. Átalányadózás esetén a kistermelésb l származó bevétel 15 százaléka számít jövedelemnek, az él állat és állati termékek értékesítése esetén a bevétel 6 százaléka a jövedelem. Az átalányadó mértéke 1 500 000 forint jövedelemig 18 százalék, 1 500 001 forint feletti jövedelem esetében 270 000 forint és az 1 500 000 forinton felüli rész 36 százaléka.
2.7. Családi gazdaság A jelenlegi szabályok szerint lehet ség van a családtagokkal együtt, közös stermel i igazolvány kiváltására is. A családi gazdaság létrehozása, nyilvántartásba vétele: Családi gazdaságnak min sül a legfeljebb 300 hektár nagyságú term föld (ideértve a mez -, erd gazdasági mvelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illet leg haszonbérletével, használatával rendelkez gazdálkodó család valamennyi term földje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mez gazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közremködésén alapuló gazdálkodási forma. A családi gazdálkodó az a családi gazdaságot a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei (f városi) földmvelésügyi hivatal nyilvántartásába bejegyeztet személy, aki: • • • •
a családi gazdaság vezet jeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, élethivatásszeren mez gazdasági, illetve mez gazdasági és kiegészít tevékenységet folytat, mez gazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mez gazdasági, illetve mez gazdasági és kiegészít tevékenységét és ebb l árbevétele származott, legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van.
Az FM hivatal a családi gazdaságot akkor veszi nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó: • • • • • •
a kitöltött kérelemhez nyilatkozatot csatol arról, hogy élethivatásszeren kívánja végezni a mez gazdasági és kiegészít tevékenységet, bemutatja a szakirányú, legalább középfokú képzettségét igazoló okiratot, az okirat hiánya esetén a legalább 3 éven át folytatott mez gazdasági termel tevékenységet igazoló stermel i, egyéni vállalkozó igazolvány és az adóbevallás másolatát csatolja, nyilatkozik arról, hogy lakóhelye legalább három éve a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van, nyilatkozik arról, hogy a gazdálkodó család tagjai vagyoni, elszámolási viszonyukat szerz désben szabályozták, rendelkezik stermel i vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és nyilatkozik arról, hogy a szerz dést köt családtagok által a családi gazdaság rendelkezésére
15
bocsátott term földterületekre vonatkozó bejelentett adatok megegyeznek a nevükre szóló földhasználati lapokon szerepl adatokkal. A családi gazdaság nyilvántartásba vételér l az FM hivatal határozatot hoz. Az FM hivatal a nyilvántartásba vételr l hozott határozat egy példányát megküldi a családi gazdasághoz tartozó ingatlanok fekvése szerint illetékes körzeti (f városi) földhivatalnak (a továbbiakban: földhivatal). A földhivatal a családi gazdálkodó földhasználati lapjára a családi gazdasághoz tartozó term földterületekre vonatkozó földhasználatot "családi gazdasági földhasználat" megjelöléssel jegyzi be. Az FM hivatal a családi gazdaságról folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló adatokban történt változást a családi gazdálkodó 15 napon belül köteles bejelenteni és igazolni a nyilvántartást vezet FM hivatalnál. Családi gazdálkodó tevékenység élethivatásszer en végzett tevékenységnek min sül, ha az abból származó nettó árbevétel/bevétel, illetve jövedelem a tevékenységet végz összes nettó árbevételében/bevételében, illetve jövedelmében legalább az 50%-os arányt eléri. A családi gazdaság nyilvántartásból való törlése: • ha, nem állnak fenn a nyilvántartásba vétel feltételei (kivéve a három éves helyben lakásra vonatkozó feltételt), • ha a gazdálkodó család tagjainak tulajdonában, használatában lév földterület nagysága meghaladja a 300 hektárt, • ha a gazdálkodó család tagja meghal, és a túlél családtagok nem jelentik be, hogy a családi gazdálkodást folytatni kívánják, • ha a családi gazdálkodó az állami támogatás igénybevételéhez a támogatás nyújtása szempontjából lényeges körülmény tekintetében valótlan adatot szolgáltat, • nem tett eleget azon feltételnek, miszerint élethivatásszeren mez gazdasági és mez gazdasági kiegészít tevékenységet végez, • ha a gazdálkodó család tagjai által vagyoni, elszámolási viszonyuk szabályozására kötött szerz dés megsznik. Milyen támogatást kaphat az, aki családi gazdálkodó? • a földmvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által meghirdetett támogatásokat (tipikusan kevés van specifikusan az részekre meghirdetve), • term föld-, telephely vásárláshoz, korszersítéshez kapcsolódó külön jogszabály szerinti hitel utáni kamattámogatás, • a gazdahitelr l és a mez gazdasági termel k kibontakozási hitelkonstrukciójáról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet szerinti támogatást. Milyen kedvezményekben részesülhet a gazdálkodó család tagja? • személyi jövedelemadó tekintetében adókedvezményekre, • illetékkedvezményre, • a családi gazdaság keretein kívül folytatott tevékenységük tekintetében az általános agrártámogatási rendszerben meghirdetett támogatások igénybevételére.
16
Adókedvezmények: •
• •
évi 200 000 forintot meg nem haladó term föld eladásból származó évi jövedelem esetében a jövedelem adómentes, ha a magánszemély éves összes jövedelme a 3,4 millió forintot nem haladja meg, és a term földet megvásárló vállalja, hogy 5 évig hasznosítja vagy azt az t alkalmazó mez gazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja, jövedelemkorlát nélkül – de a továbbhasznosítási feltétel teljesítése mellett – adómentes az átruházásból származó jövedelem, ha a családi gazdálkodó vásárlása részaránytulajdon megszüntetését is eredményezi, a vételár szintén jövedelemhatár nélkül adómentes, ha a magánszemély a term földet regisztrációs számmal rendelkez állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, akinek az általa használt földterülete nem éri el a külön jogszabály szerint számított mértéket (a mérték eléréséig) feltéve, hogy a vev magánszemély a term földet legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja vagy azt az t alkalmazó mez gazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja.
A családi gazdálkodó vev nek közjegyz vagy ügyvéd el tt kell nyilatkozatot tennie a továbbhasznosítási kötelezettség vállalásáról. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkez adóhiányt és jogkövetkezményeit az adóhatóság a vev terhére állapítja meg. Adózási szempontból a családi gazdálkodó mez gazdasági stermel , 7 millió forintos bevételhatárig mez gazdasági kistermel . Illetékkedvezmény, illetékmentesség: Term föld tulajdonjogának, és a hozzá kapcsolódó vagyoni érték jogának megszerzésekor a családi gazdálkodó 1/4-ed illetéket fizet. Aki családi gazdálkodó hozzátartozójának a föld használatát átengedi, annak nem kell illetéket fizetnie. A családi gazdálkodót illetékmentesség illeti meg, az MVH-nál regisztrált termel , ha földjét legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni érték jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mez gazdasági stermel ként a term földet mez gazdasági célra hasznosítja.
2.8. Termel i összefogás A termel i összefogás legjellemz bb formája a szövetkezet, amely a szövetkezés szabadságának és önsegélyezésének elvén alapuló közösség. Tagjai személyes közremködéssel és vagyoni hozzájárulással saját érdekeik szolgálatában végzik vállalkozási és más tevékenységüket. Így a szövetkezet az állampolgárok által önkéntesen létrehozott, a tagok személyes és vagyoni közrem ködésével vállalkozási és társadalmi tevékenységet folytató közösség, amely a szövetkezeti tulajdon és a demokratikus önkormányzat alapján jogi személyként m ködik. Tagjai lehetnek természetes és jogi személyek. A szövetkezet jogi személy. Alapításához és mködéséhez minimum 5 tag szükséges, kivéve az iskolai szövetkezeteket, amelynek 15 f a legkisebb taglétszáma. Az alapításra az alakuló közgylésen kerül sor.
17
2.8.1. A mez gazdasági szövetkezet A mez gazdasági szövetkezetek fogalma gyakorlatilag egyid s az emberiség kultúrájával, bár az ókori Mezopotámiában, Görögországban és más korai kultúrákban mköd szövetkezet jelleg szervezetek természetesen nem voltak még olyan keretek közé szorítva, mint napjaink szövetkezetei. Mint formális üzleti típus, a szövetkezetek több mint egy évszázada léteznek. A szövetkezeti forma kialakítását számos tényez teszi szükségessé: • • • • • • • •
a termel egymagában „kicsi és sebezhet ”, rossz piaci alkupozíciókkal rendelkezik, a több gazdálkodó által megtermelt termésmennyiség egyesítésével a vásárlói igények jobban kielégíthet ek, az egyes termel k számára a piacrajutás mind a piacok távolsága, mind pedig a kereskedelmi szintéren tapasztalható növekv verseny és elvárások révén nagy nehézséget jelent, mivel a mez gazdasági termelés biológiai és egyéb környezeti tényez k révén nagyfokú bizonytalanságot rejt magában, a termel i er k egyesítésével ezeknek a kiegyenlítésére van lehet ség, a gazdák forrásai egyedileg szkösek, ezek egyesítésére van szükség, a termelés jövedelmez ségét javíthatja a termékek feldolgozottsági szintjének növelése, amely egyfajta hozzáadott értéket képvisel, a szövetkezetek hozzájárulhatnak a foglalkoztatottság meg rzéséhez, növeléséhez, az egymáshoz közel lakó, mez gazdasági termelésb l él emberek életformája és gondjai hasonlóak, így a szövetkezeti forma a közös érdekek szélesebb kör képviseletét is lehet vé teszi.
A szövetkezet irányításában a demokratikus önkormányzat elve érvényesül. Ez kifejezésre jut a következ kben: • • • • •
a tagság dönt a szövetkezet mködésére vonatkozó f bb kérdésekben, választás útján létrehozza a törvény által el írt, valamint saját szükségletének megfelel testületi szerveket, megalkotja a törvény által el írt, illetve igényeinek megfelel önkormányzati szabályzatokat, ellen rzi a szövetkezet önkormányzati szerveinek mködését, beszámoltatja a tisztségvisel ket és a vezet ket, minden tag szavazata azonos érték.
E helyütt tartjuk lényegesnek kiemelni, hogy a termel i szervez désnek nem a TÉSZ az egyetlen formája. 2002-t lléteznek ugyanis termel i csoportok (TCS) és BÉSZ-ek (beszerz , értékesít és szolgáltató szervezetek) is. E fogalmakat nagyon gyakran összekeverik a gyakorlatban, éppen ezért fontos az e formák közötti különbség tisztázása. A lényegi eltérés a következ k szerint foglalható össze: a TÉSZ és a TCS egyaránt termékpályás szervez dés, tehát csak és kizárólag egy adott termék vagy termékcsoport (pl. csak gabona, csak tej vagy csak zöldség-gyümölcs) értékesítésére alakulhat, de a kett jük közötti különbség az, hogy amíg az ilyen termékpályás szervez déseket a zöldség-gyümölcs
18
ágazatban TÉSZ-nek hívjuk, addig a minden más mez gazdasági ágazatban mköd ket TCSnek. Ebb l következ en helytelen az a fogalomhasználat, hogy "tejes TÉSZ" vagy "gabonás TÉSZ", mert ezek csak termel i csoportok lehetnek. A BÉSZ-t pedig az különbözteti meg az el z kett t l, hogy nem termékpályás szervez dés, tehát többféle ágazat termékeire alakulhat vagyis nem az adott terméket el állító termel ket tömöríti, hanem az adott tagság minden termékét forgalmazza. Középpontjában nem a termék, hanem a tagság áll. Tekintettel arra, hogy a BÉSZ-eknek sokféle terméket kell értékesíteniük, ezáltal sokféle termék piacán kellene piaci kapcsolatokkal rendelkezniük, ami nem lehet olyan hatékony, mintha egy termékre specializálódva mködne, a jöv ben inkább a termékpályás szervez dések elterjedése várható. A termel i értékesít szervezetek (TÉSZ) a zöldség- és gyümölcstermel k olyan szervez dései, melyek célja a tagok gazdálkodásának segítése a beszerzés, termelés, tárolás, áruvá készítés és értékesítés közös szervezése révén. A tagok tevékenységének koordinálásán és a kínálat ezáltali koncentrálásán kívül másik fontos szerepük abban nyilvánul meg, hogy a közös piaci szervezet szabályozásának központi elemét képezik. Ez egyrészt azt jelenti, hogy széles termel i kört és nagy árualapot összefogva képes a termelést a piaci igényekkel összhangba hozni (gyakorlatilag ágazati önszabályozók), másrészt pedig azt, hogy több szabályozó elem a szervezeten keresztül fejti ki hatását a termelésre, illetve a termel re. 25/1999. (III.5.) "Zöldség-, gyümölcstermel i, – értékesít szervezetekr l" szóló FVM rendelet kimondja, hogy "A zöldség- és gyümölcstermel k (a továbbiakban: termel k) kezdeményezésére, az általuk el állított zöldség és gyümölcs termelésének szervezése, termékeik tárolása, piacképes áruvá történ el készítése és közös értékesítése céljából létrehozott, tagjai (részvényesei) (a továbbiakban: tagok) által demokratikusan irányított, jogi személyiséggel rendelkez gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: szervezet) a Földmvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) zöldség, gyümölcstermel i, – értékesít szervezetnek (a továbbiakban: TÉSZ) ismerheti el." 2.8.2. A szövetkezet alapítása Szövetkezetet Magyarországon öt tag, iskolai és hitelszövetkezetet tizenöt tag alapíthat. A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgy lés határozza el. A közgylés feladata még az alapszabály elfogadása, a tisztségvisel k megválasztása és a megalakulás el tt kötött szerz dések jóváhagyása. A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül – bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az alapszabályban meg kell határozni: • • • • • • • •
a szövetkezet cégnevét, székhelyét és tevékenységi körét, a szövetkezet testületi szerveit, ezek hatáskörét és a mködésük szabályait, a közgylés összehívásának módját, a tagok jogait és kötelességeit, a részjegy összegét, befizetési módját, a szövetkezet képviseletének módját, a tag saját gazdasági tevékenységének és a szövetkezet gazdálkodásának kapcsolatát, mindazt, aminek rendezését a törvény az alapszabályra ruházza.
19
A szövetkezet önkormányzati szervei a következ k: • • • •
a közgylés, a küldöttgylés, az igazgatóság, a felügyel bizottság.
A szövetkezet legf bb önkormányzati szerve a közgy lés. Ennek hatáskörébe tartoznak a következ k: • • • • • • • • •
alapszabály és más önkormányzati szabályzat megállapítása, módosítása, az igazgatóság, valamint a felügyel bizottság tagjainak megválasztása, felmentése, a tisztségvisel k díjazásának megállapítása, a részjegy összegének és a szövetkezeti üzletrész névértékének megállapítása, a megsznéskor fel nem osztható vagyon meghatározása, az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a veszteség fedezésének forrásáról, döntés a szövetkezet egyesülése, szétválása, átalakulása, esetleg megsznése kérdésében, belépés érdek-képviseleti szervbe vagy onnan kilépés elhatározása, továbbá mindaz, amit a törvény vagy az alapszabály a közgylés hatáskörébe utal, a közgylést legalább évente egyszer össze kell hívni.
Az alapszabály küldöttgy lés mködését írhatja el . Meg kell határozni a küldöttek taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját, megbízásuk id tartamát, figyelembe véve, hogy a küldöttek létszáma 50 f nél kevesebb nem lehet. A szövetkezet tevékenységét legalább 3 tagból álló igazgatóság irányítja. E testület tagjait és elnökét, aki egyúttal a szövetkezet elnöke is, a közgylés választja meg. Az igazgatóság köteles a szövetkezetet a közgylés határozatainak megfelel en irányítani, és meghatározott id közönként beszámolni a közgylésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi helyzetér l, tevékenységér l. Ötven f nél kisebb taglétszámú szövetkezetben, továbbá lakásszövetkezetnél az alapszabály ügyvezet elnöki tisztséget rendelhet el igazgatóság helyett. A felügyel bizottság a tagok érdekképviseletét látja el. Legalább 3 tagból áll és a közgylés választja. Folyamatosan ellen rzi a szövetkezet tevékenységét. Ha azt tapasztalja, hogy a vezet tisztségvisel k nem a tagok érdekeinek megfelel en irányítják a szövetkezetet, összehívhatja a közgylést, javasolhatja a vezet k felel sségre vonását, esetleg felmentését. 2.8.3. A szövetkezeti tagok jogai és kötelezettségei A tag alapvet joga, hogy: • tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgylésen, • vagyoni hozzájárulása és egyéb érdekeltsége révén részesedjen a gazdálkodás eredményéb l, • bármilyen kérdésben felvilágosítást kérjen a tisztségvisel kt l, • tisztséget viseljen a szövetkezetben (kivéve a jogi személyiség tag képvisel je), • igénybe vegye a szövetkezet szolgáltatásait. 20
A tag alapvet kötelessége, hogy: • • •
teljesítse a vagyoni hozzájárulást, és részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, a szövetkezet vagyonát gondosan kezelje és védje.
Alapításkor vagy a szövetkezetbe való belépéskor a tag köteles részjegyet jegyezni. Ezt másra nem lehet átruházni. Ha a tag kilép a szövetkezetb l, akkor a részjegye ellenértékét ki kell adni. A részjegy a szövetkezet adózott eredményéb l részesedésre jogosít. Rendelkezhet ezen kívül a szövetkezeti tag úgynevezett szövetkezeti üzletrésszel is, amely viszont értékpapír, így átruházható és örökölhet . A részjegyek együttes összege adja ki a részjegyt két, míg az üzletrészek együttes összege az üzletrészt két. Az induló vagyon minimális nagysága nincs a jogszabályban meghatározva. A szövetkezetnek a vagyonuk meghatározott hányadát (pl. mez gazdasági és ipari szövetkezeteknél 10%-át, áfészeknél 30%-át) úgynevezett fel nem osztható vagyonként el kell különíteniük, ami a szövetkezet gazdálkodási biztonságát segíti el . A szövetkezetekben az "egy tag egy szavazat" elve érvényesül. Üzletrésze ugyan lehet kívül álló személynek is, de t a szövetkezet közgylésén csak tanácskozási jog illeti meg. 2.8.4. A szövetkezet megsz nése A szövetkezet megsznik, ha: • • • •
más szövetkezettel egyesül, abba beolvad, szétválik vagy más formájú gazdasági társasággá alakul át, a közgylés – az összes tag kétharmados szótöbbségével, lakásszövetkezetnél egyhangúlag – elhatározza a jogutód nélküli megsznést, tagjainak száma 5 alá – iskolaszövetkezetnél és hitelszövetkezetnél 15 alá csökken, és emiatt vagy más törvényes okból a cégbíróság megszntnek nyilvánítja, a bíróság felszámolási eljárás során megszüntetni.
2.8.5. Egyéb tevékenység szövetkezetek A szövetkezeti tevékenykednek. • • • • •
vállalatok
világszerte
a
nemzetgazdaság
különböz
ágazataiban
Beszerz szövetkezetek: egy-egy kisebb közösség beszerzési tevékenységére alakulnak, a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árrés közti különbség kompenzálására. Értékesít szövetkezetek: az áru közös értékesítésére, raktározására, el feldolgozására alakulnak. Céljuk a termel i érdekeltség piaci kapcsolat megteremtése. Hitelszövetkezetek: a mez gazdaság számára kedvez hitel- és állami támogatási rendszer érvényesítésére alakulnak. Biztosító szövetkezetek: a mez gazdasági tevékenységek közös kockázatviselésére, kockázatmegosztásra létrejött szövetkezeti vállalkozások. Szaktanácsadói szövetkezetek: szaktanácsadási rendszer mködtetésére hozzák létre.
21
• •
Gépkölcsönz , üzemeltet szövetkezetek: f leg a t kehiányos id szakokban van nagy szerepük, egy-egy nagy érték gép közös üzemeltetésénél. Földbérl szövetkezetek: több tag bérelt földön végez közös termel tevékenységet.
2.8.6. A TÉSZ-ek elismerése A TÉSZ-ek elismerésének két formája van, mégpedig az el zetes elismerés és a végleges elismerés (ez utóbbit a jogszabályi alkalmazásban pusztán "elismerésnek” nevezik). Az el zetes elismerés célja, hogy lehet vé tegyék azon termel i szervez dések mködésének a megindulását is, melyek az árbevétel, a taglétszám vagy egyéb – a következ pontban ismertetett – elismerési feltételek tekintetében még nem tudnak teljes mértékben eleget tenni az elismerés kívánalmainak. Azon szervezetek viszont, melyek minden el írásnak megfelelnek, végleges elismerésben részesülnek. A hazai gyakorlatban az érvényesül, hogy minden újonnan alakuló szervezet el ször el zetes elismerést igényel, és csak meger södésük után kérik a végleges elismertségi státuszt. Ennek két oka van: egyrészt valóban nem képesek minden területen ellátni azokat a feladatokat, amelyeket egy jól mköd szervezetnek tudnia kell, másrészt pedig a korábbi – 2002-t l az EUcsatlakozásig létez – árbevétel alapú támogatási rendszert úgy alakították ki, hogy az az el zetes elismerésnek kedvezett, mivel ugyanazon árbevétel esetén az el zetesen elismert TÉSZ-ek magasabb támogatási összegben részesültek, mint a végleges elismerést már megszerz k. Az elismerést – a szervezet mködési területét l függ en – meghatározott termék kategóriákra lehet kémi, melyek a következ k: • • • • • • •
gyümölcs és zöldség, gyümölcs, zöldség, feldolgozásra szánt termékek, citrusfélék, héjas gyümölcsök, gomba.
Ezek közül a "gyümölcs és zöldség" kategória csak önmagában szerepelhet, míg a többi kategóriából egyszerre több is választható. Mivel az elismerés mögött valamilyen jogi személyiséggel rendelkez társaságnak kell állnia, az elismerési folyamatot értelemszeren megel zi a cégalapítás és a cégbejegyzés. A szabályozó rendeletek három társasági formában engedik meg a TÉSZ-ek m ködését, mégpedig rt., kft. és szövetkezet. E vállalkozási formák közül tökéletesen egyik sem alkalmas: az rt. esetében f leg a 20 millió forintos alapítói t ke állítja akadályok elé a leend tagokat, míg a kft. esetében a tagok felvétele és els sorban kilépése igényel hosszú és bonyolult adminisztratív lépéseket, illetve költséges cégbírósági procedúrát. A szövetkezeti formánál a tagság változtatása rugalmasabban megoldható, itt viszont az "egy tag egy szavazat" elve sértheti a nagyobb vállalkozások érdekeit. Mindezeket figyelembe véve – lévén, hogy a TÉSZ egy demokratikus szervezet – a szövetkezeti forma t nik a legmegfelel bbnek. Ahhoz, hogy a megalakult gazdasági társaság vagy szövetkezet TÉSZ-ként elismerve mködhessen, el kell tudnia látni meghatározott feladatokat, melyek részben a tag 22
gazdálkodását, részben pedig az egész ágazati mködést érintik, és a piac szabályozásában a TÉSZ által betöltend funkciók érvényre juttatását segítik. Amíg e feladatok ellátására nem képes, nem kaphat elismerést. A szervezet és a tagok alábbiakban leírt – kötelezettségeit és feladatait azonban úgy kell értelmezni, hogy ezek vállalása és teljesítése nemcsak az elismerésnek feltétele, hanem egyben m ködési szabály oknak is tekinthet k, mivel a mködés teljes id tartama alatt meg kell tartani ket. E szabályok általános jelleggel a következ k szerint foglalhatók össze: • •
a tagok termelési folyamatának el segítése, a termelés megszervezése, megfelel piaci súly elérésével a piac igényei és a termelés közötti összhang megteremtése mind a min ség, mind a mennyiség, mind az ár tekintetében. Ezáltal a piaci egyensúly és stabilitás kialakításának el segítése, a termelés és a közös értékesítés megszervezésével a termel k, azaz a kínálati oldal koncentrálása a jobb piaci alkupozíció, a hatékonyabb érdekérvényesítés elérése érdekében, a tagok számára amin ségi termeléshez, a korszer tároláshoz és értékesítéshez szükséges technológiai és mszaki feltételek megteremtése, a termék-el állításához szükséges eszközök és anyagok közös beszerzése, az egységes technológiai ajánlások, illetve az ezen tevékenységhez kapcsolódó piaci munka végzése révén a tagok termelési költségeinek csökkentése, a stabil termel i árszínvonal kialakulásának el segítése, az EU természet-, táj- és környezetvédelmi feltételeinek, el írásainak is megfelel termelési, hulladékkezelési stb. technológiai eljárások bevezetése, korszersítése, mindezek mellett a szervezetnek képesnek kell lennie a kereskedelmi és költségvetési ügyviteli teend k ellátására, valamint termelési, értékesítési, és egyéb, a hatékony mködést biztosító szabályzatokat kell alkotnia.
• • •
• •
Természetszer, hogy nemcsak a szervezetnek, hanem a tagoknak is vannak feladataik és kötelezettségeik, melyeket a társaság alapító okiratában is rögzíteni kell. Ezek a belépéskor elvállalt és a tagsági viszony egész id tartama alatt fennálló kötelezettségek a következ k: • • • • • •
betartják a termel i szervezet által elfogadott termelési, értékesítési, jelentéstételi és környezetvédelmi szabályokat, az elismerés tárgyát képez termékkategória vonatkozásában csak egy termel i szervezetnek lehetnek tagjai, termésüket l00%-ban a szervezeten keresztül értékesítik, mely szabály alól azonban három kivétel van: "gyümölcs és zöldség" kategóriában elismert szervezet esetén a szervezet hozzájárulásával közvetlenül a fogyasztóknak értékesíthetik termésük legfeljebb 25%-át, más típusú szervezetek esetén pedig legfeljebb 20%-át, saját maguk által vagy más – a saját termel i szervezetük által kijelölt – termel i szervezeten keresztül értékesíthetnek olyan termékeket, amelyek saját szervezetük forgalmában csekély arányt képviselnek, értékesíthetik a kijelölt termel i szervezeten keresztül olyan termékeiket, amelyek forgalmazását saját szervezetük nem végzi,
23
• • •
a szervezet részére statisztikai adatokat szolgáltatnak, különösen a term területet, a termésmennyiséget és a közvetlen értékesítést illet en, az alapító okiratban meghatározott módon és mértékben mködési költség hozzájárulást fizetnek (ez képezi a mködési alap egyik részét), belépésük után minimálisan egy évig a szervezet tagjai maradnak.
Jóllehet ezen kötelezettségek egy része olyan, aminek teljesítése nem mérhet , ezáltal "megfoghatatlan". Pl. feltehetjük azt a kérdést, hogy mi a szervez désnek az a mérete vagy szintje, amely alkalmas a kínálat koncentrálására vagy a kereslet és kínálat összehangolására. E feltételek tehát a gyakorlatban inkább általános elvként, mintsem konkrét, mérhet és betartható szabályokként jelennek meg. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a jól mköd termel i szervezeteknek mindezen képességekkel a valóságban is rendelkezniük kell, így nemcsak egyszeren az elismerés feltételeként, hanem a sikeres mködés kritériumaként is felfoghatók. A fenti feltételeken kívül az elismerés megadásának alapja a méret, pontosabban a minimális méret. Ennek a kikötésnek az az alapvet célja, hogy minden szervezet rendelkezzen annyi gazdasági er vel, ami a kés bbiekben lehet vé teszi a fejl dést és a ténylegesen versenyképes méret elérését. A minimális méret meghatározásának az alapja a taglétszám és az értékesített termék értéke. A jelenlegi nemzeti szabályozás szerint három alapesetet kell megkülönböztetni: 1. Az el zetes elismerést kér szervezetnek legalább 8 taggal kell rendelkeznie, az értékesített termék értékének pedig éves szinten el kell érnie a 125 millió Ftot. 2. Ugyanezek az értékek végleges elismerésnél 15 tag és 250 millió Ft. 3. 2004 augusztusától létezik egy speciális elem is, mely szerint a kizárólag biotermékeket el állító TÉSZ-eknél el zetes elismeréshez legalább 8 tag és 75 millió Ft, a végleges elismeréshez 15 tag és 150 millió Ft szükségeltetik. Kivételt képez ezek alól, hogy az olyan szervezetek esetében, amelyek több termékkategóriára kérték az elismerést, a minimális taglétszám – az elismerés formájától függetlenül – kategóriánként öt termel . Az elismerési feltételek között az alapításra vonatkozó további kikötés, hogy a gazdasági társasági formában (kft., rt.) alakult szervezeteknél egy tag részesedése sem haladhatja meg a szervezet alapítói t kéjének harminc százalékát, azzal a feltétellel, hogy a tagok alapítói t kéhez való hozzájárulása arányban kell legyen a termeléssel, illetve az értékesített termék értékével. Szavazati aránya természetesen szintén ennek függvényében alakul. A hozzájárulás mértékének meghatározásához alapul szolgáló termelési értéket a tárgyévet közvetlenül megel z legalább három egymást követ év átlagának figyelembevételével kell megállapítani. A mködésre vonatkozó szabályok közül ki kell emelni azt, hogy a tagsági id nem lehet rövidebb egy évnél, ami a szervezet stabilitását hivatott valamelyest biztosítani. A tagságról való lemondást legkés bb a tárgy év június 30-áig írásban kell bejelenteni a szervezet felé, és így a lemondás legkorábban a bejelentést l számított harmadik, de legkés bb a hatodik hónap elteltével lép hatályba. Az elismerést szerzett TÉSZ-ek esetében azonban a kilép tagnak a tárgyévre vállalt kötelezettségeit teljesíteni kell. További feltétel, hogy az elismerés tárgyát képez termékkategóriába tartozó termékek értékesítési árbevételéb l legalább 50%-ot a tagoktól származó termékeknek kell 24
adnia. A másik 50%-on belül tetsz leges mennyiség nem tagi áru is felvásárolható és forgalmazható. Az EU szabályozása lehet séget ad arra, hogy egy TÉSZ-nek legyenek nem termel tagjai is. Magyarország azonban ezzel nem kíván élni, erre vonatkozó rendelkezéseket nem alakított ki, így itt csak a zöldség- és gyümö1cstermel k alkothatják a szervezetet. 2.8.7. Az elismerés folyamata A termel i szervezeteket és azok m ködését EK-rendeletek szabályozzák, melyek mind a 25 tagállamban közvetlenül hatályosak. Egyes különleges szabályok megállapítása, valamint a szervezetek elismerése azonban a tagállamok hatáskörébe tartozik. Magyarországon a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el ezt a feladatot. Az elismerésen kívül a tagállamok hatáskörébe utalt feladat az elismert szervezetek ellen rzése és a szabályok megsértése esetén azok szankcionálása, súlyosabb esetekben az elismerés visszavonása is. Az erre vonatkozó konkrét szabályozást a tagállamok illetékes hatóságai alakítják ki. Az elismerési folyamat els lépése az elismerési kérelem elkészítése, melyet mind az el zetes, mind a végleges elismerésre pályázó szervezetek esetében be kell nyújtani az FVM-hez. El zetes elismerés esetén az elismerési kérelem legfontosabb eleme – a rendeletben meghatározott iratokon kívül – a legfeljebb ötéves id tartamra szóló elismerési terv, mely részletesen tartalmazza, hogy hogyan kívánja elérni a szervezet a végleges elismerés feltételeinek való megfelelést. Végleges elismerésre irányuló kérelemnél nem elismerési tervet, hanem egy 3-5 év id tartamú m ködési programot kell a kérelemhez csatolni. Mind az elismerési terv, mind a mködési program gyakorlatilag egy hosszú távú mködési tervnek felel meg, mely évekre lebontott pénzügyi, beruházási, termelési, értékesítési és kereskedelmi tervet is tartalmaz. A kérelem elbírálása, ami gyakorlatilag az elismerési terv vagy mködési program elbírálását jelenti, három hónapon belül történik meg, és eredménye háromféle lehet: • • •
a terv elfogadása, az el zetes vagy végleges elismerés megadása, változtatások el írása a tervben, hiánypótlás, a terv és a kérelem elutasítása hiánypótlás nélkül.
A kérelem elfogadásra akkor kerül, ha az tartalmi és formai hiányosságokat nem tartalmaz és az elismerési terv/mködési program is szakmailag megfelel és el reláthatólag kivitelezhet . Amennyiben azonban a kérelem a rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek nem felel meg teljes mértékben, hiánypótlást írnak el . A hiánypótlás vonatkozhat az elismerési tervben vagy mködési programban kért változtatásokra is. Az erre rendelkezésre álló id szintén 90 napot tesz ki. A hiányok sikeres pótlása, illetve az elismerési terv vagy mködési program korrigálása esetén folytatódik a bírálat, amennyiben azonban a hiánypótlás nem megfelel , a kérelem elutasításra kerül. Harmadik esetként pedig az is el fordulhat, hogy hiánypótlás nélkül utasítják el az elismerésre irányuló kérelmet. Az elismerés megadását minden esetben az FVM és a Szakmaközi Szervezet szakért i által végzett helyszíni szemle el zi meg. Az az el zetesen elismert termel i szervezet, amelyik teljesíti az elismerési tervben foglaltakat, ezáltal mindenben eleget tesz a végleges elismerés feltételeinek, bármikor kérheti végleges elismerését. Lehet ség van tehát arra, hogy az elismerési tervben meghatározott id pont el tt végleges elismerésért folyamodjon.
25
2.8.8. Az elismerési terv és m ködési program ellen rzése, szankciók A tagállamok illetékes szervei (Magyarországon az FVM) az elismerés után is folyamatosan nyomon követik és ellen rzik a TÉSZ-ek m ködését annak vizsgálata céljából, hogy eleget tesznek-e az elismerés feltételeinek és teljesítik-e az elismerési tervben vagy mködési programban vállaltakat. Ezek megsértése esetén szankciókat szabnak ki az ilyen szervezetekre, és amennyiben szükséges, az elismerés visszavonásáról is dönthetnek. Az ellen rzés részét képezi a szervezetek éves jelentéstételi kötelezettsége, mely szerint minden év január 31-ig be kell számolniuk a m ködési program, illetve az elismerési terv el z évi végrehajtásáról. Az elismerési terv és a mködési program éves teljesítését szakmailag az FVM ellen rzi, és a teljesítés elfogadását visszaigazolja. Amennyiben a mködés során szükségessé válik, évente egyszer lehet ség van az elfogadott elismerési terv vagy a jóváhagyott m ködési program módosítására. A következ évi terv vagy program módosításának határideje az el z év szeptember l-je. Ehhez azonban a minisztérium hozzájárulása is szükséges. Ezen kötelez jelentéstétel mellett minden év május 31-ig meg kell küldeni a számviteli törvény alapján összeállított beszámolót is. A tagállamok illetékes szerve e jelentéseken felül minden évben köteles tételesen ellen rizni egy jellemz mintát az elismerés vagy el zetes elismerés feltételeinek való megfelelés nyomon követése céljából. A mintának az elismert vagy el zetesen elismert termel i szervezetek legalább 30%-át magában kell foglalnia, és legalább ötévente egyszer minden szervezetet ellen rizni kell. Amennyiben az ellen rzés során feltárják, hogy a termel i szervezet elismeréséhez szükséges feltételek nem valósulnak meg, az FVM err l egy hónapon belül határozatot hoz, melyr l értesíti az érintett termel i szervezetet is. Azon elismert termel i szervezet, amely önhibáján kívüli okból nem tudott eleget tenni az elismerési feltételeknek vagy az elismerési tervben, illetve mködési programban vállaltaknak, teljes mértékben megtartja jogait elismerése visszavonásának pillanatáig, illetve a elismeréséb l ered feldolgozóipari támogatások tekintetében a folyó gazdasági év végéig. Abban az esetben, ha a termel i szervezet szándékosan vagy súlyos gondatlanság eredményeképpen mulasztja el kötelességei teljesítését, az elismerést elveszíti. Az ennek visszavonására vonatkozó határozat azon a napon lép hatályba, amikortól kezdve nem teljesülnek az elismerés feltételei. Ha egy el zetesen elismert szervezetnél találnak olyan hiányosságokat a terv végrehajtásában, mely az egész terv megvalósítását veszélyezteti, akkor helyreállító intézkedések megtételére kell felszólítani. Amennyiben azonban az elismerési terv nem zárul elismeréssel – kivéve, ha annak okai megalapozottak – a mködésre és beruházásra kapott támogatások legalább 50%-át vissza kell téríteni. 2.8.9. A TÉSZ-ek támogatása A TÉSZ-ek számára a következ támogatások érhet k el: • • • •
el zetesen elismert TÉSZ mködési és beruházási támogatása, véglegesen elismert TÉSZ-ek mködési alapjainak támogatása, árukivonás, csomagolás-szortírozási támogatás, szállítási költségtámogatás, feldolgozóipari alapanyagok támogatása.
26
2.8.10. Szövetkezetek az Európai Unió néhány országában A szövetkezetek mködése, felépítése változatos az Európai Unión belül. Országonként találhatunk olyan sajátosságokat, amelyek ismerete segítséget nyújthat a magyarországi szövetkezeti rendszer hatékony kiépítéséhez. A következ kben néhány példán keresztül kaphatunk képet a más EU tagállamokban mköd szövetkezeti rendszerr l. Dánia: Számtalan esetben Dániát említik Magyarország számára követend példaként a hasonló mez gazdasági sajátosságok miatt. Ezért érdemes egy kis betekintést nyerni az ottani szövetkezeti rendszerbe. Dániában 1882-ben alakult meg az els szövetkezet, amely a tejtermel ket tömörítette szövetségbe. A szövetkezetek száma 1960-ban érte el a csúcsot. Azóta jelent s racionalizáció és koncentráció ment végbe, ennek eredményeképpen ma már több regionális vagy akár országos szint szövetkezet mködik. A szövetkezetek piaci részesedése jelent s, a tejtermékeket, sertéshús el állítást és halászatot illet en meghaladja a 90%-ot. Dánia a mez gazdasági termékeinek kétharmadát exportálja, szövetkezetei rendkívül piacorientáltak, marketingtevékenységüket gyakran maguk végzik. A globalizációt követve a legnagyobb szövetkezetek külföldi beruházásokba fogtak. Dániában nincs külön jogszabály a szövetkezeti m ködésre, ugyanazok a törvények és rendeletek vonatkoznak rájuk, mint a többi vállalkozási formára. A szövetkezeteket szabályozó alapvet jogforrás a tagok által elfogadott alapszabály. A szektorokat általában magasfokú specializáció jellemzi, és a szövetkezetek nem terjeszkednek más szektorokban. A helyi, regionális szinteken a különböz ágazatok szövetkezetei között kevés kapcsolat van. Az egyes szövetkezetek szektoron belül általában nem kooperálnak egymással, csupán két szektorbeli nemzeti szövetség létezik. Gyakorlatilag minden szövetkezet korlátozott felel sség formában m ködik. A szövetkezetet irányító igazgatótanácsot a szövetkezet tagjai választják az éves közgylés alkalmával közvetlenül vagy közvetve. Az igazgatótanácsban csak tagok foglalhatnak helyet, küls szakért ket nem alkalmaznak. A tagság általában minden termel számára nyitott, a szövetkezetbe való belépésért szerény belépési díjat kérhetnek. Egy tag egy szavazattal rendelkezik. Hollandia: A holland jog a szövetkezeteket független társulási formának tekinti. A szövetkezetekre néhány kivételt l eltekintve a tárulásokra vonatkozó jogszabályok vonatkoznak. A termelési láncban elfoglalt helyzetük szerint beszerzési, feldolgozó, értékesítési és szolgáltató (hitel-, gazdasegélyez , állatorvosi, mez gazdasági gépszövetkezetek, stb.) szövetkezetek léteznek. A szövetkezet bejegyzett jogi személyiség. A jog szerint az átlagos holland szövetkezetnek legalább 4 vezet szerve van: közgy lés, igazgatótanács, pénzügyi szabályozó testület és a vezet ség. A közgylés az igazgatótanácsot, az igazgatótanács pedig a vezet séget választja. Minden szövetkezeti tag 1-4 szavazattal rendelkezik. A szövetkezetek jórészt önfinanszírozó formában mködtek, küls t ke bevonása régebben nem volt jellemz . A szövetkezetek által folytatott K+F (kutatás és fejlesztés) tevékenység kifejezetten az értékesíthet termékek el állítására irányul. A kilenc legnagyobb szövetkezet
27
átlagosan az éves költségvetésének 0,9 százalékát fordítja kutatásra. Az utóbbi években a szövetkezetek piacorientáltsága jelent sen növekedett, marketing tevékenységük er södött. A globalizációs törekvések Hollandiában is egyre intenzívebbek. A holland szövetkezetek f ként Kelet-Közép-Európában és a Távol-Keleten aktívak.
28
THE GREENERY B. V.: 1996-ban 9 holland szövetkezet egyesülésével jött létre a VTN (Holland Termel k Szövetkezete). A VTN a mai napig Európa zöldség-gyümölcs ágazatának legnagyobb TÉSZ-e. Még a megalakulás évében létrehozták a The Greenery B. V.-t. Ez a piacorientált cég teljes egészében a szövetkezeti tagok tulajdonában van. A The Greenery B. V. szervezeti felépítése és tevékenységi köre meglehet sen összetett. Ma már nem csak holland termel k termékeit forgalmazza, hanem jelent s mennyiség terméket importál a világ 65 országából. Így széles termékskálával az európai piac egyik legmeghatározóbb szerepl je. A jelenlegi 2500 tag tulajdonában 1500 ha üvegházi hajtatófelület, 11000 ha szántóföldi terület és 4200 ha gyümölcsültetvény van. 2003-ban 400 milliárd forint érték forgalom mellett 2,2 milliárd forintos nettó nyereséget könyvelhettek el. Innovációs tevékenység terén is igen aktívak, post-harvest tevékenységek fejlesztésében élenjáróak. A szervezet legfontosabb tevékenysége és célja a tagok által megtermelt zöldség– és gyümölcsfélék értékesítése. Az egységes csomagolás és marketing, a min ségbiztosítási rendszerek kiépítése a Hollandián és azon kívül üzemeltetett számtalan ht - és csomagolóház, a dolgozók és termel k képzése mind csakis ezt a célt szolgálják. A koncentráció mellett megfigyelhet a specializáció is: vagyis termel k száma csökken, egy adott termel nagyobb mennyiségeket állít el , és kevesebb termékkel foglalkozik. A termel feladata sokszor nem ér véget az áru betakarításával. A gazdák szinte kivétel nélkül rendelkeznek a termék tárolására, válogatására, osztályozására, csomagolására és a termék nyomonkövetésére alkalmas infrastruktúrával. A betakarított termék számítógépen rögzített adatai a The Greenery B.V. központi rendszerébe kerül. A csomagolóanyagokat a központ biztosítja. Az áru központi összegyjtésének szerepe az elmúlt években fokozatosan csökkent. Ugyanakkor a szervezés, logisztika jelent sége növekedett. Az értékesítés a központi redszerben nyilvántartott adatok szerint történik, attól függetlenül, hogy a termék a termel raktárában, a központi raktárak valamelyikében, egy beérkez hajó rakterében található vagy akár még be sem takarították. Az export-import tevékenységet végz leányvállalat irodájában megközelít leg 30 keresked foglal helyet kör alakban. Ezek mindegyike 2-3 idegen nyelvet beszél, két telefonvonalat használ és munkáját a legkorszerbb szoftverek segítik. A keresked k tevékenysége földrajzi régiók, országok alapján kerül felosztásra. A The Greenery B.V az alapvet tevékenységein felül a tagok részére kiadott Greenery-kártyával is segíti a termel ket. Ez a kártya a következ kedvezményekre jogosít: • a termeléshez kapcsolódó kemikáliák és mtrágyák kedvezményes beszerzése, • ingyenes cégen belüli és termel k közötti telefonálás és internetkapcsolat, • tankolás központi üzemanyag kutaknál (7 %-os árkedvezmény).
29
Spanyolország: Az els szövetkezetek már a XX. század elején létrejöttek. A 80-as években jelent s szövetkezeti fejl dés ment végbe. Megjelentek a másodlagos struktúrák, amelyek az els dleges szint szövetkezeteket fogták össze. Erre az egyik legismertebb sikertörténet az Anecoop létrejötte és mködése. Spanyolország azon kevés ország közé tartozik, ahol a szövetkezetekkel kapcsolatos szabályokat alkotmányban fektették le. Az átlagos spanyol szövetkezetben négy testület m ködik: • közgylés, • igazgatótanács, • vezet ség és az • „interventores” elnevezés ellen rz testület. A közgylés a legfels bb hatalmi szerv, amely módosíthatja az alapszabályt, retorzióval élhet a tagokkal szemben és jóváhagyhatja az egyesüléseket. A szövetkezet minimális taglétszáma 5 f . Az igazgatótanácsot a közgylés tagjaiból választják ki. Ez a testület képviseli a tagokat az adminisztráció területén. E tanács elnöke képviseli kifelé a szövetkezetet. A harmadik testület a vezet ség, amelynek elnöke a „gerente”. Ez a testület hatalmazza fel az igazgatótanácsot arra, hogy döntést hozzon termelési, pénzügyi és értékesítési ügyekben. Az utolsó testület az ún. „interventores”, amelynek feladata, hogy a szövetkezet gazdasági helyzetét figyelemmel kísérje. A testület a közgylés által választott tagokból áll. Az éves jelentéseket csak ennek a testületnek a jóváhagyása után fogadhatja el a közgylés. Figyelemre méltó, hogy amennyiben a felügyel testület nem mködik megfelel en, tagjait bírósági eljárással vonhatják felel sségre. A spanyol szövetkezetekben a tagság nyitott. A tagok mellett részt vehetnek, ún. együttm köd , más néven támogató tagok, illetve küls befektet k, üzlettársak. Ezen túlmen en a szövetkezetek kereskedhetnek küls s személyekkel is. A szavazati jogot illet en általános az egy tag – egy szavazat elve. A K+F tevékenység igen jelent s a spanyol szövetkezetek esetében. Így foglalkoznak új fajták nemesítésével, új termesztés- és post-harvest technológiák kidolgozásával is. Követend példa az Oleicola de Tejar szövetkezet és néhány egyetem együttmködése, melynek révén olajbogyó feldolgozása során képz d hulladékkal mköd elektromos er mvet hoztak létre. A spanyol szövetkezetek igen er s marketingtevékenységet folytatnak. A nemzetközi kereskedelmi vásárokon nagy számban közös regionális standokkal vesznek részt és a piacon törekednek a saját márkanév kialakítására. A szövetkezetek a másodszint egyesüléseken felül er s érdekképviseleti egyesületek tagjai is. 2.8.11. Szövetkezetek helyzete Magyarországon A rendszerváltás során a korábbi termel szövetkezetek társas és magángazdaságokká alakultak, a term földek jelent s része pedig magánkézbe került. A felaprózódott mez gazdasági termelés hátrányos helyzetbe került a kereskedelem, az értékesítés terén. A mez gazdasági termékek piacán csak olyan szervezetek javíthatnak a pozíciójukon, amelyek folyamatosan, azonos és jó min ség árut képesek el állítani és piaci értékesítésre felkínálni. Mindezekb l következik, hogy a mez gazdasági termelésben résztvev szervezeteknek, vállalkozásoknak elemi érdekük a horizontális integráció. Ezzel a mez gazdasági
30
nyerstermék mennyiségi koncentrációja valósítható meg. Ugyanakkor ismeretes, hogy a nyerstermék-el állításban alacsony az elérhet jövedelem. Ezért a termékek el állítóinak arra kell törekedniük, hogy a feldolgozási lánc minél hosszabb szakaszát ún. vertikális integráció keretében saját maguk birtokolják, így termékeik hozzáadott értékét növelve javíthatnak a jövedelmez ségen. A magyarországi szövetkezetek jelenlegi helyzetét egy SWOT-analízis révén mutatjuk be: Er sségek: • el nyös ökológiai körülmények, • kiváló, eredmények elérésére képes történelmi term területek, • ízletes, kiemelked beltartalmi értékekkel rendelkez termékek, • jelent s termel eszköz háttér, • magas szint szaktudás, • megfelel alapanyag ellátás, • b séges, viszonylag olcsó munkaer , • növekv bels fogyasztás, • nagy méret, növekv külföldi piacok, • elismert jó min ség termékek. Gyengeségek: • t kehiány, • elaprózódott gazdaságok, kisméret szövetkezetek, • az öntözött területek aránya alacsony, • alacsonyabb szint technológia fejlettség, • információhiány, • gyenge alkupozíciók a kiskereskedelmi láncokkal szemben, • min ségirányítási és min ségbiztosítási rendszerek hiánya, • másod, illetve harmadszint szövetkezeti együttmködések hiánya, • 40 éves lemaradás a szövetkezeti struktúra terén a nyugat-európai országokhoz képest, • alacsonyabb agrártámogatások, mint az EU b vítés el tt, • nemzetközi piaci tevékenyég hiánya, • a post-harvest tevékenységek alacsony szintek, • a termékek nyomonkövetésének alacsony színvonala, • alacsony hozzáadott érték termékek. Lehet ségek: • elérhet támogatások, • intenzívebb és nagyobb fokú együttmködést megvalósító szövetkezetek alakítása, • öntözött területek arányának növelése, • piaci rések megcélzása, • tréningek, szakmai továbbképzések szervezése a termel k számára, így tájékoztatva ket a legújabb piaci változásokról, lehet ségekr l és a technológiai újításokról, 31
• • • • • • • • •
információs csatornák fejlesztése, min ségirányítási és -biztosítási rendszerek bevezetése (pl.: EurepGAP), post-harvest tevékenységek fejlesztése, marketing tevékenység er sítése, a vidékfejlesztés és a szövetkezeti termelés összekapcsolása, hozzáadott értéket növel tevékenységek fejlesztése, márkázás, különleges regionális termékek bevezetése eredetmegjelöléssel, alternatív tevékenységek bevonása a szövetkezeti formába (pl.: falusi turizmus, borturizmus, vadászat, környezetvédelem).
Veszélyek: • • • • • • • •
id járási széls ségek er södése, növekv termelési költségek, er söd egyenl tlen piaci verseny, az elérhet támogatások kihasználásának alacsony foka, a kiskereskedelmi láncok er södésével gyengülhet a szövetkezetek alkupozíciója, er söd importnyomás, a kisebb, életképtelen szövetkezetek tönkremehetnek, élelmiszerbiztonsági hiányosságok ronthatják a magyar termékek megítélését.
32
Termel
Termel
Termel
Válogatás, osztályozás,
Csomagolás TÉSZ-ek tevékenysége Tárolás
Értékesítés
Kiskereskedelmi láncok
Nagykeresked
Feldolgozó ipar
Kiskeresked
Fogyasztó
Fogyasztó
Fogyasztó
A TÉSZ-ek tevékenységi köre a termel k és a fogyasztók közötti termékpályán. (Padisák 1999.)
33
Magyarországon els ként a Mórakert Beszerz , Értékesít és Szolgáltató Szövetkezet került végleges elismerésre. A szövetkezet példája kerül ismertetésre a következ kben: MÓRAKERT BESZERZ , ÉRTÉKESÍT
ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET
A Homokháti Kistérség mez gazdaságának privatizációjával jelent s számban jutottak földhöz, egyéb termelési eszközökhöz a mez gazdasági termel k. Ez az elaprózott birtokszerkezet szükségessé tette a termel k összefogását és a piacon való egységes megjelenítését, amelyet a térségben az els k között 1995-ben dán mintára, 52 alapító taggal megalakult Mórakert Beszerz , Értékesít és Szolgáltató Szövetkezet valósított meg. A Szövetkezet alapvet célja, hogy segítse az egyéni gazdálkodást, miközben nem vállalja át a termelés felel sségét, ugyanakkor az értékteremt folyamat minden fázisában tanácsadást nyújt, er forrásokat koncentrál, a rendszerben képz dött termékeket értékesíti. Az alapításkori alacsony forgalom 2001-re 1.586.000 eFt-os nettó árbevételre emelkedett. Ebben nagy szerepet játszott a szövetkezet jól átgondolt és megvalósított üzleti koncepciója, amelynek lényeges eleme, hogy a tagjai felé non-profit módon tevékenykedik, azaz szinte kizárólag költségei megtérülésére törekszik. A kezdeti közvetett értékesítési csatornák használata után a szövetkezet fokozatosan – az akkor megjelen és fejl d láncáruházakkal, hipermarketekkel egyidejleg – megjelent a hazai zöldség-gyümölcs kereskedelem közvetlen beszállítói között. A belföldi biztos értékesítés mellett – export r cégeken keresztül – a külföldi piacokon is megjeleníti áruit. Els sorban a Baltikum (lett, litván, észt) egyre magasabb min ségi igényekkel jelentkez piacaira, valamint a CEFTA-országokba (cseh, szlovák, szlovén) exportál árut. Természetesen ezzel párhuzamosan az alapításkori 1 f s munkavállalói létszám 1999-re 17 f re, 2001-re pedig 45 f re emelkedett, amelyb l 9 f fels fokú végzettség. A kereskedelmi tevékenység növekedésével párhuzamosan emelkedett a mérleg szerinti eredmény, s az ebb l képz d t ke, valamint az elszámolható értékcsökkenés – öner ként – lehet séget nyújtott a pályázatokon való sikeres részvételre és a beruházások megvalósítására. A fejlesztések, a folyamatos piacépítés és a beszállítói hálózattal kialakított korrekt partnerkapcsolat hatására lehet vé vált a periférikus területek bekapcsolása a térség gazdasági tevékenységébe, amely azután húzóhatást fejtett ki a térség és a régió mez gazdaságára. Ez a húzóhatás most is érzékelhet a régió zöldség-gyümölcs termesztési tevékenységének aktivitásában. A szövetkezet legfontosabb célkit zései: • • • •
el segíteni a termelés min ségi és mennyiségi megtervezését és az igényekhez való igazítását, mszaki feltételeket teremteni a tagok részére az áruosztályozás, válogatás, csomagolás, tárolás és az értékesítés közös elvégzéséhez, el segíteni az egységes, jó min ség termékek koncentrált piacra juttatását, kialakítani a megfelel termelési gyakorlatot a környezet megóvásának érdekében.
34
A fent meghatározott célok mintegy vezérfonalként vezették a fejlesztéseket és a fejl dést, amelynek folyamatosságát jól jellemzi az a tény, hogy a Mórakert Szövetkezet jelenleg már 60.000 m2-es területtel rendelkezik, amelyen 16.000 m2nyi fedett, modern és részben htött-temperált felépítmény helyezkedik el. A folyamatos fejl dés hatásaként 2002. év végén a Földmvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – az országban els ként – elismert zöldség-gyümölcs termel i értékesít szervezetté nyilvánította a Szövetkezetet. A fentiek mellet köszönhet ez annak is, hogy: • • • • •
a Szövetkezet 1995. évi alakuláskori 52 f s tagsága jelenleg már 719 f t számlál, beszállítóinak száma meghaladja a 2000-et, a forgalmazott árumennyiség 2004-ben 38.000 tonna volt, az értékesítés nettó árbevétele 2004-ben 4,5 milliárd Ft-ra emelkedett, a teljes munkaid ben foglalkoztatott dolgozói létszám 2004-ban 88 f re n tt.
A Mórakert Szövetkezet tevékenységi köre: • • • • •
közös input anyagok beszerzése a hajtatott és szántóföldi zöldség- és gyümölcstermesztéshez, termelési szaktanácsadás és koordinálás, a megtermelt javak hozzáadott értékkel történ növelése, környezetkímél technológiák alkalmazása, a tagok termékeinek közös értékesítése.
A szövetkezet a termel kkel kötött termeltetési, beszállítási és felvásárlási szerz dés alapján megtermelt és átvett (felvásárolt) termékek átmeneti raktározását, manipulálását, feldolgozását, csomagolását és áruvá készítését, valamint értékesítését végzi. Ezen felül a Szövetkezet közös inputanyag beszerzéssel, termelési szaktanácsadással és koordinálással is segíti a termel k munkáját. A Mórakert Szövetkezet szervezeti struktúrája: A legf bb döntéshozó szerv a közgylés, amely az egy tag – egy szavazat elve alapján mködik. A közgylés választja a szövetkezet tagságából az igazgatóságot és annak elnökét. Évente legalább egyszer ülésezik. Legfontosabb feladatai: az alapszabály megállapítása és módosítása; az igazgatóság tagjainak és az igazgatóság elnökének a megválasztása; a felügyel bizottság tagjainak a megválasztása; a könyvvizsgáló megválasztása; döntés a szövetkezet vagyonáról; az éves beszámoló elfogadása; döntés az adózott eredmény felhasználásáról; a szövetkezet más szervezetekkel történ összeolvadásáról, illetve beolvadásról való döntés stb. A közgylésen résztvev , szavazati joggal rendelkez tagok 1-1 szavazattal rendelkeznek, melyet a részjegy vásárlásával szerezhetnek meg. A szavazati jogon kívül különböz kedvezményeket is kapnak azokhoz képest, akik nem tagok, csak beszállítanak a szövetkezethez. A szövetkezet stratégiai vezetését és képviseletét a héttagú igazgatóság végzi, ennek az élén az elnök áll, akit 5 évre választanak. Beszámolási kötelezettséggel tartozik évente a közgylésnek és háromhavonta a felügyel bizottságnak. Fontos feladatai közé tartozik még a tagfelvételr l való döntéshozatal. 35
A bels ellen rzési feladatokat a felügyel bizottság és a könyvvizsgáló látja el. A napi operatív munka irányítását, az alkalmazottak vezetését az ügyvezet igazgató végzi, aki nem tagja a szövetkezetnek. A Mórakert Szövetkezetnél a munkamegosztás alapvet en funkcionális elv alapján történt, tehát homogén szakmai tevékenységek különülnek el egymástól. A következ funkcionális területek azonosíthatók: • az ügyvezetés és kereskedelem, • a könyvelési és pénzügyi osztály, • a fejlesztési osztály, • input beszerzés és disztribúció, • termelési osztály (raktár). Ezek a tevékenységek természetesen további funkcionális területekre oszthatóak. Az ügyvezet igazgató, aki egyben a kereskedelmi igazgató is, ellátja a koordinációs feladatokat. Az operatív területek közül a szervezet profilját tekintve kiemelked az értékesítés, amit mindennapi feladatként lát el. Az ügyvezet közvetlen beosztottai foglalkoznak a friss árú beszerzésével, a rendelésfelvétellel és a számlázással, illetve munkaer -gazdálkodással. A könyvelés-pénzügy vezet je a f könyvel . Személyét a közgylés választja. Munkájához tartozik a könyvelési feladatok ellátása, mint például kontírozás, naplók, f könyvi kivonatok készítése, analitikák elkészítése, értékcsökkenés elszámolása, számviteli politika és a számlatükör elkészítése stb., illetve egyéb feladatok, mint például bérszámfejtés, KSH adatszolgáltatás, TB ügyintézés, társasági adó és ÁFA bevallás stb. Az osztályon belül külön személy foglalkozik a könyveléssel, a bér- és munkaüggyel, illetve a pénztáros is itt dolgozik. A fejlesztési osztályhoz tartozik az innováció és fejlesztés, tervek készítése, pályázatok írása és beadása, min ségbiztosítás, adatszolgáltatás stb. Ezek koordinálását végzi a fejlesztési osztályvezet . Az osztályon külön személy foglalkozik a marketinggel, a min ségbiztosítással és a külkapcsolatokkal, a pályázatokkal és az informatikával. Az input beszerzést és disztribúciót jelenleg három alkalmazott végzi, akik az eszközök (anyagok) beszerzésén és elosztásán túl a szaktanácsadási szolgáltatás szervezésével foglalkoznak. A termelési osztály vezet je a raktárvezet , aki a min ségbiztosítási ellen rrel közösen tevékenykedik. A munkaszervezési sajátosságok miatt (heti 7 nap, 3x8 órás mszakokkal) a raktárvezet tevékenységét mszakvezet k segítik.
36
Input oldal szervezése A Mórakert Szövetkezet TÉSZ-ként végzett munkája és a keresleti oldal igényeinek kielégítése szükségessé teszi az árutermelés kereslethez való igazítását, az input oldal szervezését. Ennek legfontosabb eleme az összefügg területi egység keretein belül, azonos termelési tényez k hasznosításával, azonos termékkör el állításával foglalkozó termel i kör koordinálása, amely az értékesítés termékbázisát biztosítja. Ennek a termékbázisnak a termeltetése, ütemezése kvótarendszer, termékértékesítési-termeltetési szerz dések kötésével valósul meg. A szerz dések 10 f termékre szólnak, és termékenként tartalmazzák a termel nevét, termel i azonosító kódját, az átadott vet mag mennyiségét és értékét, a termesztett fajtákat, valamint a betakarítási/szedési ütemezést és mennyiséget. A vet magot, ill. a palántát a tagság a közös beszerzés eredményeként alacsonyabb áron és el finanszírozott konstrukció keretében kapja meg, azaz az átvett vet mag értékét a termel által beszállított els termék ellenértékéb l tartja vissza a Szövetkezet. Ezen termeltetési-termelési információk begyjtése egyrészr l javítja a termel k adatszolgáltatási fegyelmét, segíti az európai unióra történ felkészülést, másrészr l - adattranszferálási folyamat részeként - egy komplex vezet i controlling része, amely az ügyvezet számára az éves beszállítói kondíciós tárgyalások kiindulási alapját és az akciós id szakok ütemtervét is biztosítja. A koordinált vet mag és palánta beszerzés mellett a termeléshez szükséges egyéb inputanyagok (mtrágya, agrofólia és 2002-t l a növényvéd szerek) beszerzése is közösen történik. A termelési tényez k megléte és a közös inputanyag-beszerzés kiváló és szükséges alapot teremt a Mórakert Szövetkezet szakmai est-sorozatának megszervezésére. A hagyományosan év végén induló és a következ év tavaszáig tartó szakmai estek 2002-ben heti rendszerességgel kerültek megrendezésre és összesen 15 el adás hangzott el, amelyb l 10 termékcsoportonként foglalkozott termesztéstechnológiával, növényvédelemmel, vet mag-ajánlattal, fajtaváltással és a 2002. év piaci lehet ségeivel, míg a többi el adáson adózási és támogatási aktualitások, szaktanácsadói hálózat kiépítésével kapcsolatos megbeszélések és gépesítési tanácsok hangzottak el. Mórakert Szövetkezet termékportfóliója: • burgonya, • paradicsom, • paprikafélék, • káposztafélék, • kabakosok, • hagymafélék, • el növények (hónapos retek, fejessaláta, karalábé, stb), • gyümölcsfélék (els sorban szibarack), • csemegesz l .
37
Magyarországon a 2006. júniusi helyzet alapján 100 el zetesen és véglegesen elismert szövetkezet létezett. Ez a szám messze magasabb, mint ami optimális lenne. Ilyen elaprózott szövetkezeti rendszerben a magyar mez gazdaság versenyképessége gyenge a nemzetközi szintéren. Az Európai Unióban a szövetkezeti egyesülések már másod és harmad szinteken is megvalósultak. Magyarországon ez a folyamat még gyerekcip ben jár, de találunk rá követend példát: DATÉSZ: Általános tendencia a gazdaságban a piaci szerepl k koncentrálódása. Ennek a koncentrációnak az eredménye, hogy a Dél-Alföldön több, egyenként is jól mköd TÉSZ 2004. április 2-án megalapította a DATÉSZ Dél-Alföldi ZRt-t mórahalmi székhellyel. A Részvénytársaság jelenleg 14 Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Pest megyei tagból áll. A termel i koncentráció erejét mutatja, hogy a tagok 2005-ben több, mint 112000 tonna árut forgalmaztak, árbevételük pedig meghaladta a 10,8 mrd Ft-ot. Az általuk forgalmazott termékek aránya az értékesítés területe szerint a következ képpen alakul: belföld 70%, export 10%, feldolgozóipar 20%. A 14 TÉSZnek összesen 1900 termel a tagja, akik 14000 hektáron gazdálkodnak. 2005-ben a DATÉSZ ZRt belföldi áruházláncba, ipari üzemeknek és exportra is szállított árut. A DATÉSZ ZRt. alapítóin keresztül olyan árualappal gazdálkodik, mely gyakorlatilag a Magyarországon megtermelt összes zöldség- és gyümölcsfélét tartalmazza. A kedvez éghajlat, továbbá a rendkívül jó talajadottságok különleges min ség termést eredményeznek. Termékeik a jól kiépült tagi infrastruktúrának, valamint a modern termelési eljárásoknak köszönhet en a legkiválóbb min ségben, igény szerinti csomagolásban, frissen kerülnek vev ikhez. A kiváló min ség egyik biztosítéka a tag-TÉSZ-eknél bevezetett és mködtetett HACCP-rendszer. A tag TÉSZ-ek fele EUREPGAP tanúsítvánnyal, 2 tag IFS tanúsítvánnyal is rendelkezik. Alapításkor a tagok célul tzték ki a TÉSZ szervez dések összefogását, melynek érdekében a következ tevékenységeket kívánják végezni: • • • • • • • •
a TÉSZ tagok által termesztett áruk értékesítésének segítése els sorban export tevékenység fokozásával, jelent sebb kereskedelmi láncokkal történ értékesítési szerz dés kötése, információs hálózat kialakítása és mködtetése, inputanyagok közös beszerzése, közös termelési stratégia kidolgozása, min ségbiztosítási közös fejlesztése a DATÉSZ-tagoknál és a termel knél egyaránt, azonos min ségbiztosítási rendszer kidolgozása, törekvés a tagok által termesztett áru közös feldolgozására, tanácsadói és oktatási háttérszolgáltatás biztosítása.
38
DATÉSZ tagjai: • • • • • • • • • • • • • • •
Aranykert Szövetkezet Forráskúti Gazda Szövetkezet Freeterm Szövetkezet Grand-Coop Szövetkezet Homokháti Spárgatermel k Keceli Tész Ker-Tész Körösker-Tész Makó Ker-tész Medi-Szöv Szövetkezet Mórakert Szövetkezet Prim r Ker-tész Szövetkezet Róna Ker-Tész Szövetkezet Vajasmenti Zöldség Tész Zöld-Termék Szövetkezet
2.8.12. Irányvonalak az Európai Unióban • Koncentráció: a mez gazdasági szövetkezetek szervezeti struktúráját illet en egyesülések és felvásárlások nyomán koncentráció figyelhet meg. • Tagokkal való kereskedés feltételei: az üzleti gyakorlat és annak alapelvei egyre inkább hatnak a tagok és a szövetkezet kereskedelmi kapcsolataira. Napjainkban a tagok termelését mind a min ség, mind pedig a mennyiség tekintetében szabályozni kell, ami esetenként beszállítási jog formájába jelenik meg. Ezt a tagoknak meg kell vásárolniuk. • Nem tagokkal való kereskedés: a szélesebb termékválaszték elérése és a lehet ségek teljes kör kihasználása érdekében a szövetkezetek egyre inkább hajlanak a küls forrásból származó, nem tagok által el állított nyersanyag használatára. • Pénzügyi eszközök: a pénzügyi eszközök között a fel nem osztott részesedések még mindig nagy jelent séggel bírnak. Az egyéni tulajdonjogok hiánya gátolja a szükséges tagi befektetéseket. Ezekre az aggályokra válaszul a részvényeszközök széles körét hozták létre: részjegyek, kötvények, a fel nem osztott t ke tagokra való felosztása, a küls részvények, stb. • Küls befektet k: a t keszükséglet egyes szövetkezeteket arra ösztönzött, hogy küls befektet ket keressenek vagy nyilvánossá váljanak vagyis bevezetésre kerüljenek a t zsdén. A jog általában bizonyos korlátokat gördít az ilyen gyakorlat útjába. A lehet ségek kihasználása érdekében a szövetkezetek a küls t kével közös vállalkozások útján egyesítik er iket vagy leányvállalatokat hoznak létre, amelyekbe a küls t ke bevonható. • Jogalkotás: a szövetkezetek változatos jogi, adózási feltételek között mködnek. A szövetkezeti jogi forma, az adózás és a verseny védelme nem egységesített, így ez torzítja a versenyt. Napjainkban megfigyelhet ezen a téren a jog liberalizálása.
39
•
• •
•
•
Kutatás, fejlesztés: a vertikális tevékenységi folyamatokba való beavatkozás intenzív innovatív tevékenységet követel meg. Ezért számos szövetkezet állított fel saját K+F (kutatás és fejlesztés) osztályt, illetve vállalta fel a más szövetkezetekkel végzett közös stratégiai kutatást, továbbá az egyetemekkel és kutatóintézetekkel való együttmködést is. Piacb vítés: a szövetkezeti szektor piaci részesedése töretlenül n a kereskedelem terén. Ennek érdekében intenzív marketing stratégiát (pl. termékek márkázása) folytatnak. Min ség, nyomonkövethet ség: az ismétl d élelmiszerbiztonsági botrányok nyomán szükség van a vásárlók bizalmának visszaszerzésére vagy meger sítésére. Ennek érdekében a szövetkezetek törekednek a szigorú, tanúsított min ségbiztosítási rendszerek bevezetésére és a termékek nyomonkövetésének megvalósítására. Ez utóbbit uniós rendelet is kötelez vé teszi. Globalizáció: a szövetkezetek az Európai Unión belül és kívül is közös értékesítési irodákon, vállalkozásokon, szövetségeken keresztül is egyesítik er iket és jobb pozíciókat teremtenek az értékesítés terén (Hajós 2000). Egyre gyakoribbá válnak a szövetkezetek másod- vagy akár harmadszint együttmködései. Alternatív tevékenységek: egyes országokban nem csak a hagyományos értelemben vett nagyüzemi termelésre alakulnak szövetkezetek, hanem megjelentek az ökológiai gazdálkodást folytató, a természetvédelemmel és a vidéki turizmussal foglalkozó együttmködések is. Magyarországon ezen a téren még igen nagy lehet ségek kínálkoznak.
2.8.13. Nemzetközi TÉSZ-ek Az Európai Unió 2003/1432. számú rendelete (Commission Regulation (EC) No 1432/2003 of 11 August 2003, Article 10 and Article 11.) alapján lehet ség van nemzetközi TÉSZ-ek létrehozására is. Sajnos az ebben rejl lehet ségeket – aktuális kormánytól függetlenül nem ismerte fel a magyar vezetés, így nem törekedett ezeknek az ösztönzésére. Ennek a rendeletnek a kihasználásával a kárpát-medencei magyarság gazdasági egyesítésének irányába tehetnénk lépéseket. A határon túli magyarság problémáira sok tekintetben megoldást adna, ha a magyarországi TÉSZ-ek egyesülnének a már EU tagállamban él magyar nemzetiség termel kkel. Kölcsönös el nyök származhatnak az alacsonyabb termelési költségek és az eltér adózási viszonyok révén. Konkrét példaként említhet a tokaji bor körüli vita. Az ezt lezáró megállapodás értelmében Szlovákia meghatározott mennyiségre szintén jogosan használhatja a tokaji eredetmegjelölést, azzal az indoklással, hogy a „tokaji term körzet” a határokon átível. Jelent s aggályok merültek fel a tokaji bor egységes min ségével kapcsolatosan is. Erre a helyzetre megoldást jelenthetne a magyarországi és a határon túli magyar sz l sgazdák, és ennek révén a tokaji borterm vidék szövetkezeti formában történ egyesítése a fent említett rendelet alapján.
40
3. MIN SÉGBIZTOSÍTÁSI ALAPISMERETEK Az utóbbi évek élelmiszer alapanyagokkal, illetve magával az élelmiszerekkel kapcsolatos botrányai egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az élelmiszerbiztonságra. A fogyasztók többet foglalkoznak azzal, hogy mi kerül az asztalra: az adott élelmiszer milyen alapanyagokból áll, ki a gyártó, s hogy milyen körülmények között lett el állítva. Bár sok riadalom tényleges élelmiszerhigiénia, egészségügyi háttere még a különböz tudományterületek által nem tisztázott teljes mértékben (gondolva itt els sorban a GMO élelmiszerekre), s ezek esetében valóban még csak hisztériáról van szó, azonban az utóbbi években lezajlott kergemarhakór, a ragadós száj- és körömfájás vagy éppen a dioxin-botrány okozta félelmek ténylegesen potenciális veszélyforrást jelentenek az élelmiszerbiztonság, s így a fogyasztók számára. Magyarország EU csatlakozása után teljes mértékben megvalósul az agrárgazdasági termékek (nyers és feldolgozott élelmiszerek, takarmányok, stb.) esetében is az áruk szabad áramlása az Európai Unió egységes bels piacán. Az élelmiszerek min sége és biztonsága a versenyben stratégiai tényez szerepét tölti be. E versenyben csak azok a vállalatok tudnak helytállni, melyek min ség, és biztonság szempontjából is versenyképesek. Versenyképes termékekre van szükség. Mikor lesz a termék versenyképes? Ha a piacon keresett, jól eladható, azaz jó a min sége, biztonságos, és a piac által elfogadott áron tudják kínálni azt. A min ségbiztosítás ma gyakorlatilag különböz jogszabályok, rendszerek, szabványok alkalmazását jelenti. A min ségbiztosítási rendszer kiépítésénél el ször is annak módszerér l kell dönteni és arról, hogy a vállalat milyen területére terjedjen ki. A rendszer kidolgozható az egész vállalatra vagy csak egyes részeire. Például: lehet mindegyik vagy csak az egyik termékre vagy termékcsoportra vonatkozó rendszereket mködtetni. A másik fontos döntés az, hogy a termelés melyik részére terjesztjük ki a min ségi rendszer hatókörét. Az alapvet döntések után – az esetek többségében tanácsadók segítségével – a kijelölt termelési területet felül kell vizsgálni, a szabvány el írásaihoz kell igazítani. El kell készíteni a min ségbiztosítás szabványos dokumentumait, a min ségpolitikát, a min ségi kézikönyvet, az eljárások kézikönyvét és az egyéb utasításokat. A dokumentumok intézkednek a szervezetekr l, a felel sségr l, a termelési folyamatok min ségi eljárásairól. Az el készítés után határozhat a vállalat a bevezetésr l és a min ségbiztosítási rendszer küls – független – tanúsításáról. A tanúsítást auditálási joggal rendelkez cégek és személyek végzik. Az audit során a tanúsító teljes kören átvizsgálja a vállalat min ségi dokumentumait, valamint a helyszínen végez vizsgálatokat a rendszer gyakorlati mködésér l. Ez utóbbi vizsgálat csak korlátozott id tartamú, és nem is lehet mindenre kiterjed . A dokumentumok és a helyszíni vizsgálatok alapján az auditor kiadhatja a szabvány szerinti, korlátozott id tartamra érvényes tanúsítást. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a küls , független cég általi auditálás nem feltétlenül szükséges. Egy egyszemélyes élelmiszerbolt vagy éppen egy családi gazdálkodásként mköd szarvasmarhatelep számára a HACCP rendszer független auditálása nem kötelez , azt a jogszabály számukra nem írja el , hiszen feleslegesen nagy anyagi megterhelést jelenteni. Esetükben a különböz hatóságok, így például az ÁNTSZ vagy az Állategészségügyi 41
Állomás ellen rei végzik szúrópróbaszeren az ellen rzéseket. A független auditálás és tanúsíttatás legtöbb esetben a piaci igények miatt, azaz a cég által el állított termékek vásárlói miatt kerül végrehajtásra. A min ségi rendszer m ködését az auditor és a vállalat maga is rendszeresen ellen rzi. Lehetséges olyan auditálási eljárás is, amelynek során a vev , a megrendel ellen rzi a szállító, alvállalkozó min ségre vonatkozó intézkedéseit és gyakorlatát. Ezt az auditot végezheti maga a vev , de független auditorra is bízhatja. Egyes esetekben, például a min ségellen rzési mérésekkel foglalkozó laboratóriumok mködésének megítélésénél állami rendelkezések szerinti hivatalos felülvizsgálatokat végeznek. A felülvizsgálat módszere nagyon hasonlít az el bb leírtakra, a megfelel ség vizsgálatát akkreditációnak nevezik. A szabványosítás, az auditok és akkreditálás rendszere, a regisztráció és a jogosultságok meghatározása egymással részben összefügg nemzeti, nemzetek feletti és nemzetközi szervezetek egész hálózatának fenntartását igényli. Jelen jegyzetben els sorban a jó termelési, higiéniai és mez gazdasági gyakorlattal és az ún. HACCP rendszerrel foglalkozunk. Megfelel szakismerettel ezek a rendszerek akár küls tanácsadó cégek segítsége nélkül is kiépíthet . A további élelmiszerbiztonsági rendszerek, illetve az ISO szabványok, így a 9000-es szabványsorozat, illetve a 14000 szabvány már mindenképpen szakért k alkalmazását igényli, így ezeknek kisebb terjedelmet szánunk.
3.1. GAP, ill. GMP, valamint GHP rendszerek alkalmazása az élelmiszerel állításban Els ként szükséges a mozaikszavak jelentésének a tisztázása, melyek a következ k: GAP=Good Agricultural Practice=Jó mez gazdasági gyakorlat (a mez gazdaság számára), GMP=Good Manufacturing Practice=Jó gyártási gyakorlat (az élelmiszeripar számára), GHP=Good Hygienic Practice=Jó higiéniai gyakorlat (mez gazdaság és élelmiszeripar). 3.1.1. A GHP rendszerek alkalmazása a mez gazdaságban A GHP a vonatkozó ágazat, iparág tapasztalatai szerint a gyakorlatban jól bevált és reálisan teljesíthet és elvárható higiéniai intézkedéseket összegzi. Az ágazat jellemz termékeit és tevékenységeit figyelembe véve – az elvárható szakmai színvonalon – ezek megtételére van szükség ahhoz, hogy az el állítás kell en biztonságos lehessen. A GHP követelményeinek betartása szükséges ahhoz, hogy az élelmiszer el állítására vonatkozó törvényeket, rendeleteket, direktívákat betartsák. E törvények, rendeletek, direktívák azonban meglehet sen általánosan fogalmaznak, nem tudják figyelembe venni az egyes ágazatok eltér jellegét. Ezért van szükség az ágazati GHP útmutatóra, melyeket a szakma dolgoz ki magának minden érintett bevonásával, és melyek az adott ágazat speciális, konkrét megoldásait tartalmazza a jogi szabályozásban megfogalmazott általános követelményre vonatkozóan. Világszerte egyre több élelmiszereredet megbetegedésr l értesülünk. A fogyasztók egyre nagyobb figyelmet fordítanak az ilyen esetekre, és egyre határozottabban követelik,
42
hogy csak olyan nyers, el készített vagy feldolgozott élelmiszerek kerüljenek asztalukra, amelyek biztonságosak, és nem veszélyeztetik egészségüket. Ennek elérésére vezették be és alkalmazzák egyre szélesebb körben az élelmiszereket vagy alapanyagaikat termel , feldolgozó és forgalmazó vállalkozásokban a jó mez gazdasági, élelmiszeripari és higiéniai gyakorlatot. Ezekre lehet aztán alapozni a HACCP rendszert. Példaként ismerkedjünk meg a növénytermesztésben alkalmazható jó higiéniai gyakorlattal. Jó higiéniai gyakorlat a növényi nyersanyagok el állításában: 1. Friss fogyasztású élelmiszert vagy élelmiszer nyersanyagot csak olyan helyen lehet termelni és onnan betakarítani, ahol a káros anyagok jelenléte nem okozza azok engedélyezettnél magasabb szintjét az élelmiszerekben. 2. A nyersanyagot meg kell védeni minden olyan emberi, állati, ipari és mez gazdasági hulladéktól, mely olyan mennyiségben lehet jelen, hogy a közegészségügyi veszélyt jelenthet a fogyasztóra. Biztosítani kell, hogy a hulladékokat ne használják vagy helyezzék el úgy, hogy szennyezzék az élelmiszert. 3. Élelmiszert vagy élelmiszer alapanyagot nem lehet olyan környezetben termelni, ahol az öntözésre használt víz egészségügyi veszélyt okozhat az élelmiszer fogyasztásakor. 4. Az állati kártev k és növénybetegségek elleni intézkedések, beleértve a kémiai, fizikai, biológiai hatóanyagok, növényvéd - és kártev k elleni szerek használata, csak olyan személy felügyeletével történhet, aki ismeri a potenciális egészségügyi veszélyt, amit a szerek és különösen maradékaik okozhatnak az élelmiszerekben. (Az alkalmazott szerek és dózisaik feleljenek meg az engedélyezett növényvéd szerek aktuális jegyzékében megadottaknak). 5. Az el írásoknak való megfelel séget igazolni kell és szükség esetén ellen rz vizsgálattal alá kell támasztani. (Permetezési naplók, adott szermaradványra végzett mérések, felvásárláskor a termel által aláírt nyilatkozat, stb.) 6. A termesztés során olyan technológiákat kell alkalmazni, melyek nem okoznak potenciális egészségügyi veszélyt vagy szennyez dést a termékben. Jó higiéniai gyakorlat a nyersanyagok betakarításában és szállításában: 1. A betakarítás és szállítás legyen higiénikus és ne jelentsen potenciális egészségügyi veszélyt, és nem eredményezze a termék szennyez dését. 2. A betakarító gépek és konténerek olyan kialakításúak legyenek, és olyan állapotban tartandók, hogy ne okozhassanak egészségügyi veszélyt. 3. A többször használt konténerek olyan anyagból készüljenek, ami biztosítja a könny és alapos tisztítást. A konténereket rendszeresen tisztítani és szükség esetén fert tleníteni kell. Tárolásuk tisztán történhet. 4. Azt a nyersanyagot, mely nem alkalmas emberi fogyasztásra, már a betakarítás során külön kell választani. Azokat, melyek további hasznosításra alkalmatlanok, úgy kell megsemmisíteni, hogy annak során ne szennyezzék az élelmiszereket vagy a vízellátó rendszert vagy egyéb élelmiszer alapanyagokat. 5. A betakarított nyersanyagokat védeni kell az állati, kémiai, fizikai és mikrobiológiai szennyez dést l vagy sérülést l.
43
6. A szállító eszközök legyenek a felhasználási célnak megfelel k, és könnyen tisztíthatók. Azokat megfelel id nként tisztítani, fert tleníteni kell, és ezt az állapotot fenn kell tartani. 7. Ha a kés bbi feldolgozás azt speciálisan nem igényli, akkor a fa konténerek használata sem tárolásra, sem szállításra nem ajánlott. 8. Állati eredet nyersanyagok szállítása minden esetben ht kocsiban történhet. ahol ellen rizni és regisztrálni kell az el írt h mérséklet betartását. 9. Az állati eredet nyersanyagoknál el kell írni a csomagolt és csomagolatlan anyagok egymástól elkülönített szállítását. A csomagolatlan húsalapanyagokat felfüggesztve vagy megfelel edényzetben kell szállítani. A manyagládákat megfelel en tiszta és lehet leg kék szín manyag fóliával kell bélelni. A nyersanyagok termesztésének és betakarításának személyi higiéniája: 1. A nyersanyagok kezelésével foglalkozó személyzetnek mindazon higiéniai és egészségügyi szabályoknak eleget kell tenniük, mint az egyéb feldolgozó területeken dolgozók. 2. A betakarítással és felvásárlással foglalkozó személyzettel ismertetni kell az élelmiszerkezelés és –feldolgozás higiéniai szabályait. Gondoskodni kell azok betarthatóságáról (pl. konténer WC elhelyezése a betakarításkor a földön). 3. A nyersanyag el feldolgozás területén dolgozóknak is viselniük kell az el írt véd ruházatot (köpeny, sapka, megfelel lábbeli, szüksége esetén kötény, keszty). A keszty legyen tiszta és ép. A keszty viselése nem mentesíti a dolgozót a megfelel és alapos kézmosástól. 4. A keresztszennyez dések elkerülése érdekében szükség esetén meg kell tiltani, hogy a nyersanyag feldolgozásával foglalkozók a feldolgozó területére lépjenek anélkül, hogy tiszta véd ruhákra cserélnék véd ruháikat. A különböz veszélyességi fokú területeken célszer eltér szín véd öltözék viselete. 5. Mindig kezet kell mosni és véd ruhát kell cserélni a különböz folyamatok végzése közben, amikor a nyersanyag kezelésével foglalkozó személyeket a feldolgozás egyéb fázisaiba irányítjuk át. 3.1.2. A GAP/GMP rendszerek a mez gazdaságban A Jó Mez gazdasági Gyakorlat, illetve a Jó Gyártási Gyakorlat a GHP-nél szélesebb területet ölel fel, ugyanis a higiéniai/biztonsági szempontokon túlmen en tartalmazza a termelés szervezéséhez, a technológia szabályozásához, az egyenletes, elvárt min ség termék el állításához, e termék forgalmazásához szükséges alapvet követelményeket is. Ilyen értelemben azt mondhatjuk, hogy a GHP a GAP ill. a GMP egyik fejezete. A GAP, ill. GMP útmutatókat – a GHP-hez hasonlóan – a szakma dolgozza ki saját magának. Ezen útmutatókban a konkrét ágazat összegzi az élelmiszer biztonsága, min sége szempontjából legfontosabb eljárásait, legjobb gyakorlatát, tapasztalatát és módszereit, felhasználva hozzá a Codex Alimentarius (Élelmiszerkönyv) vonatkozó fejezeteit. Az EU-ban a vonatkozó higiéniai direktívának való megfelelés kötelez , de az ahhoz vezet legjobb módszerek gyjteményeinek tekinthet GHP/GAP és GMP alkalmazása önkéntes. Magyarország EU csatlakozása után ezek az útmutatók az eddiginél nagyobb jelent séget kapnak itt is, mivel a kötelez en betartandó el írások nem részletesek, és
44
helyettük ezek az útmutatók tartalmazzák a követelmények teljesítésének az ágazat által megvalósítható, és elfogadott módjait. Hazánkban jelenleg a jó mez gazdasági gyakorlatot a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet (Az egyszersített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítend "Helyes Mez gazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról) szabályozza. A rendelet célja, hogy az Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott: • • •
egyszersített területalapú támogatás, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programban, illetve, a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt vidékfejlesztési támogatások.
igénybevételéhez szükséges, egyes nemzeti és európai uniós jogszabályokban el írt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelményeit meghatározza. A "Helyes Mez gazdasági és Környezeti Állapot" el írásai mindösszesen 3 pontot követelnek meg, melyek a következ k: 1. Tizenkett százaléknál nagyobb lejtés területeken kapás kultúrák termesztése tilos. 2. Szántóterületek mvelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása mellett. 3. A mez gazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni. A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat feltételrendszere 12 téma köré csoportosul, melyek a következ k: (1) szántóföldi növénytermesztés, (2) gyepgazdálkodás, (3) tápanyaggazdálkodás, (4) növényvédelem, (5) természet- és tájvédelem (a védett területeken és az Érzékeny Természeti Területek célprogramoknál), (6) állattartás, (7) talajerózió, (8) talaj szervesanyag-tartalma, (9) talajszerkezet, (10) mvelés minimális szintje, (11) gazdaság területének rendben tartása és (12) kötelez nyilvántartások. Az összes pont részletes kifejtésére terjedelmi korlátok miatt nincs lehet ség, így csak a növénytermesztés és az állattartás min ségbiztosítási alapkövetelményeit ismertetjük. A növénytermesztési követelmények kitérnek a vetésforgó alkalmazására és a szakmai alapon végzett talajmvelésre: 1. Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az ével takarmánynövényeknél, a méhlegel nél és a zöldtrágyázás céljából vetett növények esetében. 2. A vetésforgó kialakításában a következ irányelveket kell figyelembe venni: a) cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négyévente csak egyszer kerülhet ugyanarra a táblára, b) napraforgó ötévente egyszer kerülhet ugyanarra a táblára, c) legalább ötévente egyszer pillangós vagy zöldtakarmány növényt kell termeszteni a vetésváltásban, beleértve a másodvetést is, d) szárazborsó hétévente csak egyszer termeszthet , e) kukoricát csak alacsony nitrogénigény növény követhet, f) két nem ével pillangós növény termesztése között minimum két év szünetet kell tartani, g) lucerna után nem következhet egyéb pillangós növény, illetve lucerna után az utóveteménynek jelent s nitrogénigénynek kell lenni, 45
h) szója, napraforgó és olajrepce nem követhetik egymást, i) a vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem haladhatja meg a hetvenöt százalékot. 3. A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása el tt el kell végezni. 4. Évente eltér mélység talajm velés alkalmazása. 5. A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területr l a betakarítást követ en. Az állattenyésztési el írások dönt en az állatjólét és az állategészségügy kérdéseire irányulnak: 1. A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajának, fajtájának, nemének, korának jellemz fizikai, élettani, tenyésztési, viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának. 2. Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. 3. Az állattartó köteles állatának rendszeres állatorvosi ellátásáról gondoskodni. 4. Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állat-egészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi el írások betartásáról. A rendelet tehát egyfajta minimum követelményrendszert állít fel, így lassan talán már helyesebb lenne a jó mez gazdasági gyakorlat helyett a kötelez mez gazdasági gyakorlat kifejezés használata. Egy vállalkozás min ségügyi rendszerének kidolgozásakor ezeknél lehet lényegesen szigorúbb és részletesebb követelményrendszert felállítani végs termék min ségének növelése érdekében.
3.2. A HACCP rendszer A HACCP mozaikszó, a Hazard Analysis Critical Control Point rövidítése, aminek magyar megfelel je Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok meghatározása, alkalmazása. A HACCP nemzetközileg elfogadott, szisztematikus módszer az élelmiszerek biztonságának megteremtésére a lehetséges kockázatok, veszélyek azonosítása, értékelése, kezelése révén. A HACCP rendszer elkészítésénél vizsgáljuk az élelmiszerek biztonságát fenyeget veszélyeket amelyek mikrobiológiai, kémiai és fizikai veszélyek lehetnek. A legfontosabb élelmiszerbiztonsági veszélyeket, a teljesség legkisebb igénye nélkül a 1. táblázatban foglaltuk össze. A HACCP tehát egy olyan rendszer, amely meghatározza, értékeli és szabályozza az élelmiszer-biztonság szempontjából jelent s veszélyeket. Jelenleg minden élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásnak, legyen az az élelmiszer lánc bármely részén, törvényi el írás szerint rendelkeznie kell HACCP rendszerrel. A mez gazdaságban jelenleg az állattenyésztési ágazatok közül a tejel szarvasmarha telepeken kell a HACCP-t kötelez en alkalmazni, ugyanakkor használata mindenhol javasolt. Uniós csatlakozásunktól az élelmiszerforgalmazás minden szintjén, illetve a vendéglátásában is kötelez a HACCP alapelvek betartása.
46
1. táblázat: Élelmiszerbiztonsági veszélyek Fizikai Fém
Kémiai Peszticidmaradvány
Biológiai, mikrobiológiai Salmonella sp.
Üveg
Nehézfém
Campylobacter sp.
Fa
Antibiotikumok, hormonok maradványai
Patogén E. coli sp Shigella sp.
K Gépzsír, olaj Manyag, gumi Zsineg, textil
Listeria monocytogenes Nem engedélyezett adalékanyagok, rovar- vagy rágcsálóirtószer maradvány
Bacillus cereus Staphylococcus aureus
Trágya, föld Mérgez gyomok, magvak
Clostridiumok
Csontszilánk Tojáshéj Személyekt l, környezett l származó idegen anyagok (pl. tz kapcsos, faszilánk, toll, hajszál, stb.) Radioaktív anyagok (pl. sóban)
Tisztító, fert tlenít szerek maradványai Túlzott h kezelés során keletkez rákos vegyületek Egyéb vegyi szennyez dés
Hepatitis A vírus Trichinella spiralis Toxintermel mikroszkopikus gombák stb. mikroba, illetve toxin jelenlét mikroba szaporodás
Egyéb fizikai szennyez dések
toxintermelés mikrobával fert z dés romlást okozó mikroba túlélése patogén mikroorganizmusok nem engedélyezett GMO termékek felhasználása Egyéb biológiai, mikrobiológiai szennyez dések
47
A HACCP rendszer alkalmazása számos el nnyel rendelkezik mind az el állítók, mind a vásárlók számára. A legfontosabb el nyök a termék el állítók számára a következ k: • • • • • • •
javul a termelési folyamat kézbenntarthatósága, biztos alap alakul ki a min ségirányítási rendszerek kiépítéséhez, segíti a rendszeres, következetes munkavégzést, a vev i bizalom növekedése, védelmet nyújt termékfelel sségi perekben, alkalmazható a teljes élelmiszer láncra, folyamatos fejl dés a növekv vev i igényeknek megfelel en.
A vásárló számára a HACCP rendszer az alábbi el nyökkel jár: • • • •
n a termék fogyasztásának biztonsága, védelem az anyagi és egészségügyi károktól, beszállítók ellen rizhet vé tétele, magasabb szint igény-kielégítés.
Miel tt a HACCP- t az élelmiszerlánc bármely szakaszára alkalmaznánk, ennek a területnek úgy kell mködnie, hogy megfeleljen a Codex Élelmiszer- higiéniai általános alapelveknek, a megfelel Codex Gyakorlati szabályzatoknak és a vonatkozó élelmiszerbiztonsági el írásoknak. Egy hatékony HACCP- rendszer alkalmazásához szükséges a vezetés elkötelezettsége. A veszélyek megállapítása, értékelése és a HACCP- rendszerek tervezésének és alkalmazásának további lépései során figyelembe kell venni a nyersanyagok, az alapanyagok, az élelmiszer- feldolgozás során követett gyakorlat hatásait, a feldolgozási folyamatok szerepét a veszélyek elhárításában, a termékek várható végs felhasználását és a veszélyeztetésnek kitett fogyasztói csoportokat, valamint az élelmiszer- biztonságra vonatkozó járványügyi bizonyítékokat. A HACCP- rendszernek a célja, hogy a szabályozást a CCP-kre (kritikus szabályozási pontok) összpontosítsa. Ha olyan veszélyt állapítottak meg, melyeket szabályozás alatt kellene tartani, de nem találtak hozzá kritikus szabályozási pontokat, akkor mérlegelni kell a tevékenység átalakítását. A HACCP- t minden egyes tevékenységre külön- külön kell alkalmazni. A higiéniai gyakorlatra vonatkozó Codex el írásokban példaként megadott kritikus szabályozási pontok nem jelentik feltétlenül az adott egyedi alkalmazásra vonatkozó összes CCP- t és ezek eltér jellegek is lehetnek. Ha megváltoztatják a terméket, a folyamatot vagy bármely mveletet, a HACCP alkalmazását felül kell vizsgálni és végre kell hajtani a szükséges változásokat. Fontos, hogy a HACCP-t rugalmasan kell alkalmazni. Alkalmazáskor, ahol szükséges a tevékenység jellegét és méretét figyelembe véve rugalmasnak kell lenni, figyelembe véve az alkalmazás összefüggéseit, a tevékenység jellegét és méretét. A HACCP- alapelvek megvalósítása a következ feladatok elvégzéséb l áll, amelyeket a HACCP alkalmazásának logikai sorrendje tartalmaz.
48
1. A HACCP- munkacsoport összeállítása: A vállalkozásnak (szervezetnek) biztosítania kell, hogy a hatékony HACCP- terv kidolgozásához álljon rendelkezésre az adott termékre vonatkozó megfelel speciális tudás és szakértelem. Optimális esetben ezt egy különböz szakterületeket képvisel munkacsoport összeállításával lehet elérni. Ha nem áll rendelkezésre ilyen szakértelem házon belül, akkor a szakért i tanácsot küls szakért kb l kell összeállítani. Meg kell határozni a HACCP- terv alkalmazási területét. Az alkalmazási területben meg kell határozni, hogy az élelmiszerlánc melyik területére vonatkozik és melyik általános veszélycsoportokkal foglalkozik a HACCP- terv (azaz minden veszélycsoporttal foglalkozik-e vagy csak kiválasztott csoportokkal). Egy tehenészeti telep HACCP munkacsoportjában például indokolt az ügyvezet , a telepvezet , az állatorvos és a min ségügyi vezet résztvétele. 2. A termékek leírása: Meg kell fogalmazni a termék teljes leírását, amelynek tartalmaznia kell a biztonságra vonatkozó információkat, mint például az összetételt, a fizikai/ kémiai szerkezetet (beleértve az pH- t stb.), a mikrobapusztító, szaporodásgátló kezeléseket (h kezelés, fagyasztás, sólében pácolás, füstölés stb.) a csomagolást, a tartóssági és tárolási körülményeket és a forgalmazás módját. Az itt meghatározott paramétereket tudja majd garantálni a HACCP rendszer. Törekedjünk arra, hogy irreális követelményeket ne állítsunk fel. 3. A tervezett felhasználás meghatározása: A tervezett felhasználást a termék végs felhasználójának vagy fogyasztójának várható felhasználási szokásai, módjai alapján kell meghatározni. Egyes esetekben szükséges lehet a népesség érzékeny csoportjainak figyelembevétele. Pl. közétkeztetés. 4. A folyamatábra szerkesztése: A HACCP- munkacsoportnak kell elkészítenie a folyamatábrát. A folyamatábrának a tevékenység minden lépését tartalmaznia kell. Ha a HACCP- t egy adott tevékenységre alkalmazzuk, figyelembe kell venni az azt megel z és követ lépéseket is. 5. A folyamatábra helyszíni meger sítése: A HACCP- munkacsoportoknak meg kell gy z dnie arról, hogy a feldolgozási tevékenységet a folyamatábra szerint végzik-e, annak minden lépése esetében és teljes id tartama alatt, és ahol szükséges helyesbíteni kell a folyamatábrát. 6. Minden egyes lépéshez tartozó összes lehetséges veszély felsorolása, veszélyelemzés végzése, és a meghatározott veszélyek szabályozására alkalmas intézkedések átgondolása: A HACCP- munkacsoportnak fel kell sorolnia minden olyan veszélyt, amely minden egyes lépés során ésszeren feltételezhet az els dleges termelést l, az el készítésen, feldolgozáson és forgalmazáson keresztül a fogyasztás pillanatáig. Ezután a HACCP- munkacsoportnak veszélyelemzést kell végeznie, hogy a HACCPterv elkészítéséhez megállapítsa, mely veszélyek olyan jellegek, hogy megszüntessük vagy elfogadható szintre csökkentsük alapvet en fontos és lényeges a biztonságos élelmiszerel állításához.
49
A veszélyelemzésnek, ahol lehetséges tartalmaznia kell a következ ket: • • • • •
a veszélyek valószín el fordulása és káros egészségügyi hatásaik súlyossága, a veszélyek jelenlétének min ségi és/vagy mennyiségi értékelése, az aggodalomra okot adó mikroorganizmusok túlélése vagy szaporodása, a toxinok, a vegyi vagy a fizikai hatású anyagok termel dése vagy megmaradása az élelmiszerekben, és az el z ekhez vezet körülmények.
Ezután a munkacsoportoknak át kell gondolnia, hogy milyen, az egyes veszélyekre alkalmazható szabályozó intézkedések állnak rendelkezésre, ha vannak egyáltalán ilyenek. Egy adott veszély szabályozására egynél több szabályozó intézkedésre lehet szükség, és egy adott szabályozó intézkedéssel több veszélyt is lehet szabályozni. 7. A Kritikus Szabályozási Pontok meghatározása: El fordulhat, hogy több mint egy CCP van, amelyre szabályozást alkalmaznak ugyanannak a veszélynek a kezelésére. A kritikus Szabályozási Pont (CCP) meghatározását a HACCP- rendszerben az ún. döntési fa segíti el , amely logikus következtetésre épül szemléletet tükröz. A döntési fát rugalmasan kell alkalmazni, figyelembe véve, hogy a tevékenység termelésre, állatvágásra, feldolgozásra, tárolásra, forgalmazásra vagy más célra irányul-e. Ezt az útmutatót kell használni a CCP-k meghatározásához. A döntési fának ez a példája esetleg nem alkalmazható minden helyzetben. Más megközelítést is lehet alkalmazni. Ajánlatos a döntési fa alkalmazásának oktatása. Ha olyan lépésben állapítottak meg veszélyt, ahol a biztonsághoz szükséges a szabályozás, de sem ebben, sem bármely más lépésben nincs szabályozó intézkedés, akkor a terméket vagy a folyamatot itt vagy bármely korábbi/ kés bbi szakaszban módosítani kell, hogy szabályozó intézkedést lehessen tenni. 8. A kritikus határértékek megállapítása minden CCP- re: Minden Kritikus Szabályozási Ponthoz meg kell határozni és ha lehetséges validálni kell a kritikus határértéket. Egyes esetekben egy meghatározott lépéshez nemcsak egy, hanem több kritikus határértéket kell kidolgozni. A gyakran használt kritikus határérték paraméterek közé tartoznak például a h mérséklet, az id , a nedvességtartalom, a pH, a vízaktivitás, a szabad klórtartalom és az érzékszervi paraméterek, mint pl. a küllem és az állomány értékei. 9. A felügyel rendszer felállítása minden CCP- re: A felügyeletet egy kritikus szabályozási pont ütemterv szerinti mérése vagy megfigyelése a hozzá tartozó kritikus határértékekhez viszonyítva. A felügyel eljárásoknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy jelezzék a szabályozottság megsz nését vagy gyengülését a kritikus szabályozási ponton. Továbbá, a felügyel módszernek ideális esetben ezt az információt kell id ben kell nyújtatnia, hogy a kritikus határérték túllépésének megel zésére meg lehessen tenni azokat a helyesbítéseket, amelyek biztosítják a folyamat szabályozottságát. Ha lehetséges a folyamat helyesbítését akkor kell elvégezni, amikor a felügyeleti eredmények egy CCP esetében a szabályozottság megsznésének irányába eltolódó trendet jeleznek. A helyesbítéseket azel tt kell végrehajtani, miel tt az eltérés bekövetkezik. A felügyeleti tevékenységb l származó adatokat erre kijelölt 50
személynek kell értékelnie, aki megfelel ismeretekkel és hatáskörrel rendelkezik a helyesbít tevékenységek id ben való megtételéhez. Ha a felügyelet nem folyamatos, a felügyelet mértékének vagy gyakoriságának elegend nek kell lennie ahhoz, hogy garantálja a CCP szabályozását. A CCP- k felügyeletével kapcsolatos minden nyilvántartást és dokumentumot alá kell írnia a felügyeletet végz személy(ek)nek és a vállalat felel s felülvizsgáló alkalmazottjának (alkalmazottainak). 10. A helyesbít tevékenységek meghatározása: A HACCP rendszerben minden CCP-hez egyedi helyesbít tevékenységet kell kidolgozni az el forduló eltérések kezelésére, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a CCP ismét szabályozott legyen. Ezeknek ki kell terjedniük az érintett termékek megfelel további kezelésére is. Az eltérésre és a nem megfelel további kezelésére is. Az eltérést és a nem megfelel termék kezelésére vonatkozó eljárásokat dokumentálni kell a HACCPnyilvántartásban. 11. Az igazolási eljárások meghatározása: Eljárásokat kell megállapítani az igazolásra, annak meghatározására, hogy a HACCPrendszer megfelel en mködik- e. Igazoló és felülvizsgáló módszereket, eljárásokat és vizsgálatokat lehet alkalmazni, beleértve a véletlenszer mintavételt és az elemzést. Az igazolás gyakoriságának elegend nek kell lennie annak meger sítéséhez, hogy a HACCPrendszer megfelel en mködik. Az igazoló tevékenységek példái: • • • •
A HACCP- rendszer és nyilvántartásainak felülvizsgálata, Az eltérések és a nem megfelel termékekre vonatkozó intézkedések felülvizsgálata, Annak meger sítése, hogy a CCP- k felügyelet alatt állnak, Ahol lehetséges a validálási tevékenységek tartalmazzanak intézkedéseket a HACCPterv minden elemének esetében annak meger sítésére, hogy azok hatásosak.
12. A nyilvántartás és a dokumentáció létrehozása: A HACCP- rendszer alkalmazásához fontos a hatékony és pontos nyilvántartás. A HACCP- eljárásokat dokumentálni kell. A dokumentáció és nyilvántartás alkalmazkodjon a tevékenység jellegéhez és méretéhez. Az iparban, az állami szerveknél és a fels oktatásban dolgozó személyzet oktatása a HACCP alapelveire és alkalmazásaira, valamint a fogyasztók ismereteinek növelése fontos elemei a HACCP hatékony alkalmazásának. A HACCP- tervet támogató speciális oktatás kifejlesztésének segédeszközeként olyan munkautasításokat és eljárásokat kell kidolgozni, amelyek minden egyes Kritikus Szabályozási Pontra meghatározzák az ott dolgozó üzemeltet személyzet feladatait. Az els dleges termel , az ipar, a forgalmazók, a fogyasztói szervezetek és a felel s hatóságok közötti együttmködés alapvet fontosságú. Az ipar és az ellen rz hatóságok közös oktatására lehet séget kell biztosítani és folyamatos párbeszédet kell fenntartani, valamint a HACCP gyakorlati alkalmazásának megértéséhez megfelel légkört kell kialakítani.
51
3.3. ISO 22000:2005 élelmiszerbiztonsági irányítási szabvány A 2005 második félévében közzétett ISO 22000:2005 nemzetközi élelmiszerbiztonságirányítási rendszer szabvány meghatározó szerepet fog betölteni az élelmiszeripar minden területén. Az új ISO 22000 az egyetlen élelmiszeripari szabvány, amely nemzetközileg elfogadott, tanúsítható, és alkalmas az élelmiszeripari elosztási lánc minden közvetett vagy közvetlen résztvev je számára, alkalmazható a mez gazdasági termel kt l az élelmiszerel állítókig, az állattenyészt kt l a nagy- és kiskereskedelmi egységekig, valamint a csomagolóanyag-gyártóktól a szállító- és takarító szolgáltatókig, országtól és termékt l függetlenül. Az ISO 22000-es szabvány magába foglalja a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer alapelveit, az eddig kidolgozott fontosabb élelmiszer-kiskereskedelmi el írásokat, valamint tartalmazza az ISO 9001 szabvány követelményeinek lényeges elemeit is. Ugyanakkor az ISO 9001 (ld. kés bb) sokkal alaposabban lefedi a szervezetmenedzsment számos területét, viszont az ISO 9001 nem foglalkozik az élelmiszerbiztonsággal. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben érdemes lehet a két rendszert ISO 22000 és ISO 9001 együtt alkalmazni. Az ISO 22000-es szabvány alapján deklarálható, hogy a közremköd k a „term földt l az asztalig” képesek-e az élelmiszer jognak valamint a különféle el írásoknak megfelel , ugyanakkor biztonságos terméket el állítani és forgalmazni. A szabvány, mint azt már említettük, ötvözi az élelmiszerbiztonság és a min ségirányítás egyéb követelményeit.
3.4. Az EUREPGAP rendszer A piaci nyomás kikényszerítheti a mez gazdasági üzemek HACCP rendszerének kiépítését és mködtetését, a nyersanyag-el állítás során. Els sorban mégis a GAP alkalmazásával (tápanyag utánpótlási napló, permetezési napló, betakarítás, tárolás, értékesítés nyomonkövetése stb.) az élelmiszer-biztonsági alapelveket és az adott mez gazdasági ágazat termelés sajátosságait szem el tt tartó, az elvárásoknak megfelel rendszer mködtetése a célszer. Ezért els sorban ezen szempontokat tartalmazó rendszer kidolgozása, megvalósítása ajánlott a mez gazdasági szektorban. Az Euro-Retailer Produce Working Group (EUREP – Európai Kiskeresked i Termék Munkacsoportot) Európa vezet kiskeresked i hozták létre 1997-ben annak érdekében, hogy egy olyan közös termékfejlesztési protokollt dolgozzanak ki, amely a fenntartható mez gazdaság id szer kérdéseivel foglalkozik. A követelményrendszerben a "Jó Mez gazdasági Gyakorlat" (Good Agricultural Practic, GAP) azon kereteit rögzítették, amelyek az agrártermelés teljes termelési folyamataira kialakítandó legjobb gazdálkodás lényeges elemeit tartalmazzák. Az így kialakított és folyamatosan továbbfejlesztett normatív követelményrendszer megfelel a nemzetközi akkreditáció el írásainak, így a protokoll helyes alkalmazása tanúsítható. A tanúsítást, az EN 45011 nemzetközi szabvány szerint akkreditált független tanúsító testület végezheti.
52
Az EUREPGAP követelményrendszere az alábbi szempontok köré csoportosul: • • • • •
Állatvédelem, azaz jóváhagyott integrált irányítási módszerek alkalmazása a kártev k elleni védekezésben, Speciális környezetvédelmi rendszabályok elfogadása, Élelmiszerbiztonság, azaz a termékkezelés egészségi vonatkozású szempontjainak hangsúlyozott figyelembe vétele, Munkaegészségügy, azaz a dolgozókra vonatkozó általános egészségi és biztonsági szabályok alkalmazása, A dolgozókra el írt szociális jogszabályok alkalmazása.
A kiskeresked k garanciát akarnak arra, hogy a kertészeti termékek beszállítói megfelelnek az élelmiszerbiztonságra és a kell el vigyázatosságra vonatkozó el írásoknak. Ugyanakkor egyre több fogyasztó keresi az olyan termékeket, melyeknek “csekély a környezeti és emberi hatása”. Az EUREPGAP bevezetésével nincs szükség a többszörös termel i verifikálásra az egyes fogyasztók részér l, mivel a tanúsítványok világos szerz dési alapot nyújtanak az üzleti kapcsolatokban, megkönnyítve a termel piacra jutását. A legtöbb nagy – és kiskeresked döntött már úgy, hogy kötelez vé teszi beszállítóik számára az EUREPGAP tanúsítványt.
3.5. IFS (International Food Standard) Ezt a szabványt német intézmények és szervezetek alakították ki az EFSIS és BRC valamint az ISO 9001 szabványok figyelembevételével. Els sorban német és francia területen terjedt el, de jelenleg az egyik legelfogadottabb és legelterjedtebb min ségbiztosítási rendszer (sok áruházláncnál a szállítás feltétele ennek megléte). Maga az IFS rendszer a min ségpolitikára, a vev igényeire fókuszál. Minden területtel foglalkozik, a szervezeti felépítéssel, a környezeti el írásokkal stb., azonban az egyik legfontosabb eleme a nyomon követés, amellyel mindig biztosítható az azonosítás, a termék beszerzését l az értékesítésig. Nagyon fontos tulajdonsága ennek a min ségbiztosítási rendszernek, hogy az élelmiszer-el állítással együtt folyamatosan fejl dik. Több fokozata létezik.
3.6. BRC (British Retailer Consorcium) Az angol élelmiszer kiskereskedelmi és egyéb kapcsolódó szakmai szervezetek (British Retailer Consorcium-Brit Keresked k Egyesülete) a HACCP hét alapelvének alkalmazása mellett környezetirányítási és min ségbiztosítási rendszerelemek alkalmazását is el írja a saját "márka" termékeinek gyártóitól (az EFSIS szabvány figyelembevételével alakították ki a követelménycsoportok összevonásával). 2005-ben az EFSIS mint szabvány a BRC -be olvadt.
3.7. Min ségirányítás – az ISO szabványcsalád Egy min ségirányítási rendszer bevezetése és regisztrációja segít a szervezetnek a teljesítmény folyamatos javításában. A bevált irányítási rendszer használata folyamatos küls validálás mellett lehet vé teszi a szervezetnek, hogy folyamatosan megújítsa a küldetését,
53
stratégiáját, üzletvitelét és szolgáltatásait. A jegyzetben két rendszert ismertetünk, melyek jelenleg a legelterjedtebb a világon: az ISO 9000 és az ISO 14000 szabványokat. 3.7.1. Az ISO 9000:2000 szabvány A vev k egyre tapasztaltabbak, tájékozottabbak, és az elvárásaik is egyre nagyobbak. A vállalatok ma csak akkor tudnak fennmaradni, ha igazolni tudják a min ség iránti elkötelezettségüket. Függetlenül attól, hogy mekkorák és mivel foglalkoznak, azzal biztosíthatják a jöv jüket, ha bevezetnek egy olyan min ségirányítási rendszert (MIR), mint az ISO 9000. A min ségirányítási rendszer bevezetésének néhány el nye: • • • • • • • • • •
az irányelveket és a célokat a „fels vezet ség” határozza meg, a vev i követelmények jobb megértése a vev k elégedettségének elérése érdekében, jobb bels és küls kommunikáció, a szervezeti folyamatok jobb megértése, annak jobb megértése, hogy a törvények és hatósági el írások milyen hatással vannak a szervezetre és a vev kre, az alkalmazottak felel sségi körének és hatáskörének egyértelm meghatározása az id és az er források jobb kihasználása, a veszteségek csökkentése, a termékek és szolgáltatások egyenletes min ségének és nyomonkövethet ségének fokozott biztosítása, jobb munkahelyi légkör és érdekeltség.
Az ISO 9001:2000 szerinti min ségirányítási rendszer olyan folyamatokat vezet be a szervezetüknél, amelyek biztosítják, hogy annak irányítása összhangban legyen a józan ész parancsaival. A rendszer biztosítja a munkahelyi eljárások egyöntetségét és folyamatos fejlesztését, ami viszont el segíti, hogy a termékek és szolgáltatások megfeleljenek a vev i követelményeknek. Az ISO 9000 a legszélesebb körben használt nemzetközi szabvány, amely megteremti a hatékony min ségirányítás keretrendszerét Az ISO 9000 annak a szabványcsaládnak az általános neve, amelynek alapján hatékonyan bevezethet egy min ségirányítási rendszer. Az ISO 9000-es szabványcsaládot 2000 decemberében módosították, jelenleg az ISO 9000:2000 sorozatot alkalmazzuk. A követelményeket leíró ISO 9001:2000 szabvány a következ f fejezeteket tartalmazza: 1. 2. 3. 4. 5.
Min ségirányítási rendszer. A vezet ség felel sségi köre. Gazdálkodás az er forrásokkal. A termék el állítása. Mérés, elemzés és fejlesztés.
54
Néhány fontos lépésben foglaljuk össze, hogy mik azok a lépések, amelyet a MIR bevezetését tervez vállalatnak meg kell tennie: 1. A szabvány megvásárlása: Az el készületek megkezdése el tt be kell szerezni a szabványt. El kell olvasni, alaposan meg kell ismerni és értelmezni kell a tartalmát. Már itt érdemes szakért ket igénybe venni. 2. A min ségirányítási szakirodalom és szoftvertermékek áttekintése: Számos olyan min ségirányítási kiadvány és szoftver kapható, amely segítséget ad a min ségirányítási rendszer megértéséhez, bevezetéséhez és az ISO-tanúsítvány megszerzéséhez. 3. A csapat összeállítása és a stratégia kidolgozása: A bevezetési folyamat els lépéseként a fels vezet séggel együtt ki kell dolgozni a szervezeti stratégiát. Mivel a MIR bevezetése a fels vezetés felel ssége, alapvet en fontos, hogy a fels vezetést már a kezdetekt l bevonják a folyamatba. 4. A tanácsadási lehet ségek áttekintése: A min ségirányítási rendszer legcélszerbb bevezetése érdekében igénybe lehet venni független tanácsadók segítségét is. A tanácsadók megfelel tapasztalattal rendelkeznek a MIR bevezetésével kapcsolatban, és biztosíthatják a nagyobb költségekkel járó hibák elkerülését. 5. A tanúsító szervezet kiválasztása: A tanúsító szervezet egy harmadik fél (SGS, TÜV, NAT), amelyik a helyszínen értékeli a min ségirányítási rendszer eredményességét, és ha az megfelel a szabvány követelményeinek, akkor err l tanúsítványt ad. A tanúsító szervezet kiválasztása meglehet sen összetett feladat, mert nagyon sokan vannak a piacon. A kiválasztásnál mérlegelni kell a szakmai tapasztalatot, a földrajzi mködési területet, az árat és a szolgáltatás szintjét. Azt a tanúsító szervezetet kell kiválasztani, amelyik a legjobban megfelel az igényeiknek. 6. Min ségirányítási kézikönyv kidolgozása: A min ségirányítási kézikönyv magas szint dokumentum, amely kifejti a min ség szempontjainak a figyelembevételével történ mködés szándékát. A kézikönyv leírja, hogy a vállalkozásuk miért vesz részt az üzleti életben, mik a céljaik, hogyan alkalmazzák a szabványt, és hogyan mködnek. 7. Eljárási utasítások kidolgozása: Ez rendszerint egy olyan szabályzat, amelyik kiegészíti a min ségirányítási kézikönyvet. A szabályzat leírja, hogy mit kell tenni egy feladat elvégzése érdekében. Azaz megadja, hogy ki mit csináljon, milyen sorrendben, és milyen szabvány alapján. 8. A min ségirányítási rendszer bevezetése: A bevezetés kulcsa a kommunikáció és a képzés. A bevezetési szakaszban mindenki az eljárásoknak megfelel en dolgozik, és gyjti azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy az általa elmondottaknak megfelel en dolgozik. 55
9. El zetes értékelés lehet sége: A tanúsító szervezet rendszerint a min ségirányítási rendszer bevezetése el tt hat héttel végez el zetes értékelést. Az el zetes értékelés célja azoknak a területeknek a feltárása, ahol a tevékenységek eltérnek a szabványtól. Ez lehet vé teszi, hogy a kezdeti értékelés el tt kijavítsák az esetleges hibákat. 10. Folyamatos értékelés: A regisztráció megtörténte és a tanúsítvány átvétele után ez a tény nyilvánosságra hozható, és fel lehet használni a vállalat reklámozására. A regisztráció meg rzése érdekében továbbra is használni kell a min ségirányítási rendszert. A tanúsító szervezet rendszeresen ellen rzi, hogy a min ségirányítási rendszerük továbbra is kielégíti-e a szabvány követelményeit. 3.7.2. ISO 14001 szabvány A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) megteremti a környezeti hatások kezelésének keretrendszerét, hogy azok hatékonyabban és szervesebben illeszkedjenek az általános üzleti feladatok közé. A KIR azonban ennél jóval többre alkalmas, a bevezetését l a költségek csökkenése, a hatékonyság javulása és a versenyel ny biztosítása is várható. A vállalat környezeti teljesítése jelent sen befolyásolhatja a vállalat sikerét. Az ISO 14001 a környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) nemzetközileg elismert szabványa. A rendszer alkalmazásától a következ k várhatóak: • • • • •
szigorú környezetvédelmi szabványok betartásának igazolása, a törvényeknek való megfelelés igazolása, a költségek csökkentése, a hatékonyság növelése, a kiesések és a hulladék jobb kezelése miatt megsznik a bizonytalanság és az inkonzisztencia, • versenyel ny biztosításával megel zi az esetleges nemzetközi kereskedelmi korlátozásokat, • segít a vállalatoknak abban, hogy megfeleljenek a hatósági el írások követelményeinek, • javítja az általános teljesítményt.
A környezetközpontú irányítási rendszer megteremti a környezetvédelmi kötelezettségek kezelésének keretrendszerét, hogy azok hatékonyabban és szervesebben illeszkedjenek az általános üzleti feladatok közé. A környezetközpontú irányítási rendszerek olyan szabványokon alapulnak, amelyek bevezetése nyomán folyamatosan javítható a környezeti teljesítés és meg lehet felelni a törvényeknek. A BSI Management Systems vállalja a környezetközpontú irányítás nemzetközileg elismert szabványának, az ISO 14001-nek megfelel regisztráció elvégzését, aminek eredményeként: Az ISO 14001 olyan nemzetközi szabvány, amely meghatározza a vállalat környezeti teljesítésének szabályozását és javítását lehet vé tev folyamatot.
56
Az ISO 14001 részei: • • • • • •
általános követelmények, környezeti politika, tervezés, bevezetés és mködtetés, ellen rz és helyesbít tevékenység, vezet ségi átvizsgálás.
Ez a következ ket jelenti a vállalatuk számára: azonosítják az üzleti tevékenységnek azokat az elemeit, amelyek hatással vannak a környezetre, és elérhet vé teszik a környezetre vonatkozó fontos jogszabályokat, majd meghatározzák a fejlesztési célokat és az elérésüket szolgáló irányítási programot. Végül rendszeres felülvizsgálatokat végeznek a folyamatos fejlesztés érdekében.
57
4. NÖVÉNYI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ MIN SÉGI KÖVETELMÉNYEK A min ség szabályozásának alapját a szabványok képezik, melyeknek központi elemei az osztályba soroláshoz szükséges min ségi és méretbeli el írások. Mára a min ségnek ez az egyszer megközelítése kissé túlhaladottá vált, és szorosan hozzátartozó fogalom lett az élelmiszer-biztonság, valamint a nyomon követhet ség is. Vagyis míg a szken értelmezett min ség csak a szabványokat foglalja magában, addig tágabb értelmezésben része az el bb említett két tényez is. A szántóföldi növényi termékek min ségi paramétereit a növénytermesztést oktató tárgyak részletesen ismertetik, így a következ kben csak a friss zöldség-gyümölcsre vonatkozó uniós min ségi el írásokra térünk ki.
4.1. Zöldség és gyümölcs min ségi el írásai A min ségi szabványok tehát els dlegesen a termék azon objektíven megítélhet paramétereit határozzák meg, melyek alapján lehet vé válik a termékek osztályba sorolása. Az Európai Unió mintegy 45 zöldség- és gyümölcsfajra vonatkozóan teszi kötelez vé a szabványok alkalmazását a friss piacra történ értékesítés esetében. Ezek összhangban vannak az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által kialakított szabványokkal. Jogszabályi alapjukat EK-rendeletek képezik, melyek mind a 25 tagállamban közvetlenül hatályosak. Amin ségi szabványokat minden – a fenti felsorolásban szerepl – fajra vagy fajcsoportra egy-egy EK Bizottsági rendelet határozza meg. A szabványok megadják a termékek azon méretbeli és min ségi paramétereit (a megengedhet eltérésekkel együtt), amelyek alapján az osztályba sorolást (Extra, I., II. osztály) el kell végezni, valamint rendelkezéseket tartalmaznak a kiszerelésre és a jelölésre vonatkozóan is. Ennek megfelel en a szabványok minden faj esetében a következ hat fejezetb l épülnek fel: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
a termék meghatározása, min ségi jellemz kre vonatkozó el írások, méretel írások, megengedett min ségi és méreteltérések, kiszerelésre vonatkozó rendelkezések; jelölésre vonatkozó rendelkezések.
A termék meghatározása az adott faj azon alfajait és változatait, illetve felhasználási területeit adja meg, amelyekre a szabályozás vonatkozik. A felhasználási területet illet en általában érvényes, hogy a szabályozás csak a friss fogyasztásra kerül termékre irányul, az ipari felhasználásra kerül tételeket nem foglalja magában. A min ségi (kvalitatív) jellemz kre vonatkozó el írások két részre oszthatóak, mégpedig az ún. minimum követelményekre, valamint az osztályozási követelményekre. El bbiek azokat az általános vagyis alap min ségi jellemz ket határozzák meg, melyekkel minden kereskedelmi forgalomba kerül terméknek kötelez en rendelkeznie kell, míg utóbbiak az egyes osztályok elkülönítésére szolgáló kvalitatív paramétereket foglalják magukban. A szabványok mind a három min ségi osztály tekintetében részletesen rendelkeznek ezekr l a jellemz kr l (alak, fejlettség, szín, állag stb.). Az Extra osztályban szerepl terméknek kifogástalan min ségnek kell lennie, néhány olyan – gyakorlatilag elhanyagolható – hibát tartalmazhat, amely nem befolyásolja az általános megjelenést, az 58
eltarthatóságot vagy a kiszerelést. Az I. osztályban enyhe hibák (alakhiba, fejl dési hiba, színhiba stb.) már megengedettek. A II. osztály tartalmazza azon tételeket, amelyek nem felelnek meg a magasabb osztályok el írásainak, de eleget tesznek a minimumkövetelményeknek. A minimumkövetelmények, melyek értelemszer en minden osztályra érvényesek, szinte minden zöldség- és gyümölcsfajra vonatkozóan a következ k: • • • • • • • •
a termény legyen ép, egészséges, kizártak azok, amelyek romló-hibával rendelkeznek vagy más min ségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanok, tiszta, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentes, kártev kt l gyakorlatilag mentes, kártev k által okozott károktól gyakorlatilag mentes, rendellenes küls nedvességt l mentes, idegen szagtói és/vagy ízt l mentes.
Mindezek mellett meg kell még jegyezni, hogy I. és II. osztály minden zöldség és gyümölcsfaj esetében létezik, míg az Extra osztály nem mindegyiknél. Az EU törekvése az, hogy az I. osztály képezze a kereskedelembe kerül tételek lehet legnagyobb hányadát. A méretel írások az osztályba soroláshoz szükséges méretkategóriákat (általában minimumméretet) adják meg, a termék jellegét l függ en kifejezhet k a tömegre, az átmér re vagy a hosszra vonatkoztatva, egyes fajoknál pedig ezek kombinációit alkalmazzák. A legtöbb fajnál mindhárom osztályra írnak el minimális méretet, egyes esetekben azonban a II. osztálynál ez elmarad vagy megegyezik az osztályéval. Tekintettel arra, hogy az osztályozás soha nem végezhet hiba nélkül, a szabványok lehet vé tesznek ún. min ségi és méreteltéréseket. Ezek mindhárom osztályra vonatkozóan az áru azon megengedhet hányadát adják meg, amelyek nem tesznek eleget az adott osztály min ségi és méretel írásainak. Ez a hányad az Extra osztály esetében általában nem lehet több 5%-nál, míg a másik két osztálynál 5-10% közötti értékek a szokásosak. A fentiek alapján elmondható tehát, hogy a zöldségek és gyümölcsök min ségszabályozásának központi eleme az osztályozás, ez pedig a méretbeli és a min ségi jellemz k alapján történik. A kiszerelésre vonatkozó rendelkezések az áru egynemségére, csomagolására és a megjelenésére vonatkozóan határoznak meg el írásokat, amelyek természetesen faj tól függ en eltér ek lehetnek. Az egynemség azt jelenti, hogy az adott csomagolási egységnek kizárólag azonos származású, fajtájú, min ség, méret és azonos érettségi fokú terméket kell tartalmaznia. Az "Extra" osztály esetében több fajnál még a színez dés egynemsége is követelmény. Természetesen azonban ez alól is van kivétel, hiszen egyes fajoknál összeállíthatók több fajtából álló csomagok, feltéve, hogy azok min sége, eredete, mérete és érettségi foka egynem. Másik eltérés, hogy a legfeljebb három kilogramm tömeg kereskedelmi csomagokban keverni lehet különböz zöldség- és gyümölcsféléket is. A csomagolás tekintetében alapvet követelmény, hogy a csomagolóanyagnak és a csomagolás módjának megfelel védelmet kell biztosítania, a csomagolóanyag pedig nem tartalmazhat az emberi egészségre káros összetev ket. Az áruval érintkez anyagoknak újnak és tisztának kell lenniük, és nem szabad elváltozást okozniuk a termékben.
59
A szabványok utolsó fejezete a jelölésre vonatkozó követelményeket fogalmazza meg, melyek keretében általánosan a következ információk feltüntetése szükséges: • • • • •
azonosító adatok (csomagoló/forgalmazó adatai), termény megnevezése (faj, fajta), termény eredete (származási ország), kereskedelmi jellemz k (osztály, méret, darabszám stb.), hivatalos ellen rz jel (nem kötelez ).
Minden egyes csomag egyazon oldalán, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülr l jól látható betkkel kell szerepeltetni ezeket az adatokat. Az ömlesztve szállított áruk esetében, amelyeket közvetlenül rakodnak a szállítóeszközökre, az árukhoz tartozó okmányokon vagy a szállító jármvön belül jól látható helyen kell feltüntetni. Az el bbiekben ismertetett min ségi szabványok a zöldség-gyümölcs közös piaci szervezetszabályozásban központi jelent séggel bírnak, szerepük, céljuk többrét, melyeket a következ k szerint foglaltunk össze: • •
•
•
védi a fogyasztót a nem kielégít min ség termékek piacra kerülésével szemben, és egyben folyamatosan igyekszik összhangba hozni a termelést a fogyasztói igényekkel, a min ségi szabványok egységes és objektív mércét állítanak fel a különböz körülmények között termelt, ezáltal különböz megjelenés termékekre, ami a kereskedelem minden szintjén könnyíti az eladó és a vev adásvételi megállapodását, valamint a piaci átláthatóság kialakulását, a min ség szabályozásával áttételesen a piacra kerül mennyiség is szabályozható, mivel a szabványok szigorításával a "gyengébb" min ség termékek egyre nagyobb köre zárható ki a friss zöldség-gyümölcs piacról, csökkentve ezzel a túlkínálatot eredményez mennyiséget, kizárja az EU bels piacáról az esetlegesen rosszabb min ség, de olcsóbb külföldi termékeket, ezzel tehát piacvéd funkciót is megtestesít anélkül, hogy protekcionizmusnak min sülne.
Magyarország 1995-ben a Magyar Élelmiszerkönyvben vette át az Európai Unió min ségi szabványait. Az EU-csatlakozás után azonban az ezt szabályozó EK-rendeletek Magyarországra is közvetlenül hatályossá váltak, így ett l az id ponttói kezdve a zöldséggyümölcs min ségi standardok már nem képezik az Élelmiszerkönyv részét. E változás viszont mindössze technikai jelleg, mert a korábban kialakított hazai el írások is már teljes mértékben összhangban voltak az uniós szabályozással. A min ség – el bbiekben leírt – szabályozásának részét képezik a hatósági min ségi ellen rzések is, melyben Magyarországon az alábbiak vesznek részt: • • •
megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellen rz állomások zöldség-gyümölcs min ségellen rei, a F városi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellen rz Állomáson mköd Zöldség-Gyümölcs Min ségellen rzési Koordinációs Központ, az FVM élelmiszermin ség-ellen rzést felügyel részlege.
60
Gyakorlatilag ezek együttesen képezik a Zöldség-Gyümölcs Min ségellen rzési Szolgálatot, mely hivatott ellátni a min ség-ellen rzés feladatát a termel nél, feldolgozónál, az export-, import- és hazai forgalomban egyaránt. A friss fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs esetében annak ellen rzése érdekében az áru birtokosa köteles bejelenteni, mint vizsgálati alapot: • • • •
a Magyarországról az Európai Unión valamely tagállamába kiszállításra kerül szállítmányt, a Magyarországra valamely tagállamból beszállításra kerül szállítmányt, a harmadik országokba kivitelre kerül szállítmányt, valamint, a harmadik országból behozatalra kerül szállítmányt.
A harmadik országokkal való kereskedelemben mind az export, mind az import esetében 100%-ban kötelez a tételes min ség-ellen rzés. Az országon belüli áruforgalomban a hatósági min ség-ellen rzés igénylése nem kötelez , de kérhet . Általános szabály, hogy a szabványok betartásáért a kereskedelmi lánc minden szakaszában az áru birtokosa a felel s. A bejelentett vizsgálati alap ellen rzésének arányát a Koordinációs Központ határozza meg, és a változó közösségi követelményeknek megfelel en az ellen rzések arányát csökkentheti, a bejelentett vizsgálati alap és a felmerült problémák aránya alapján, figyelembe véve a min ségügyi rendszerek alkalmazásának a hatását is. Összefoglalásként lényeges megjegyezni, hogy a szabályozás szerint a piacra csak Extra, I. és II. osztályú áru kerülhet. Ez rendkívül komoly feladat elé állítja a hazai termel ket, mivel a nem megfelel technológiai színvonal következtében a legtöbb termel nél az osztályos áru aránya nem haladja meg az 50-60%-ot, már pedig ilyen paraméterek mellett gazdaságos termesztés nem folytatható. Egy jól ismert példával világítjuk meg a kertészeti termékek min ségi kérdéseinek jelent ségét:
61
Paprikabotrány Magyarországon: Példaként felidézzük a 2004 szén Magyarországon kirobbant fszerpaprikabotrány néhány mozzanatát, különös tekintettel az etikai és a jogszabályozási következményekre. A Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellen rz Állomás szakemberei el ször 2004. augusztusában találtak kifogásolható min ség rleményeket paprikafeldolgozó és forgalmazó cégeknél. A sükösdi Házi Piros Paprika Kft-nél végzett ellen rzés a megengedettnél magasabb érték aflatoxin B 1 és ochratoxin tartalmat mutatott ki. Ezért a hatóságok nem csak a kifogásolt tételeket, hanem a cég összes készletét azonnal zárolták, kereskedelmi forgalomba hozatalát megtiltották és kötelezték a gyártót minden egyes tétel megvizsgáltatására. Ezt követ en az ellen rök más cégeknél (Szegedi Paprika Rt., Kalocsai Fszerpaprika Rt.) is végeztek vizsgálatokat, amelyek 33 esetben a megengedettnél magasabb aflatoxin B 1, illetve 49 alkalommal magasabb ochratoxin A tartalmat mutattak ki. A vizsgálatok eredményeként fény derült arra is, hogy az érintett cégek súlyos mulasztást követtek el, mert nem tettek maradéktalanul eleget a HACCP szigorú szabályainak. A hatóságok elrendelték valamennyi érintett tétel azonnali zárolását, megtiltották azok forgalomba hozatalát, egyben a sükösdi és a kalocsai üzem ellen büntet feljelentést tettek és a két üzemet összesen 60 millió forintos min ségvédelmi bírsággal sújtották. Az FVM arra a megállapításra jutott, hogy a hatóságok helyesen jártak el és az összes mulasztás a gyártó cégek rovására írható (termel i felel sség elve). A higiéniai el írások be nem tartása mellett külföldi - spanyol és brazil - paprikát kevertek termékeikbe, amit "elfelejtettek" feltüntetni a jelölésben (élelmiszer-hamisítás, a fogyasztó megtévesztése). A vizsgált készítmények nem alkalmasak emberi fogyasztásra (visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel). A fenti igen szigorú intézkedések a fogyasztók közvetlen egészségvédelme mellett (a paprika készítményekben kimutatott gombaméreg rákkelt hatású lehet és máj károsodást okozhat, esetleg csak néhány év múlva) azt a célt is szolgálják, hogy az emberek nagyobb bizalmat mutassanak a hatósági ellen rzés és általában a forgalmazott élelmiszerek iránt. A humán egészségügyi és az etikai tanulságok mellett azonban a paprikabotránynak törvényhozási konzekvenciái is voltak. A Parlament Egészségügyi Bizottsága például 2004. novemberében törvénymódosítást javasolt annak érdekében, hogy ezentúl az EU területére érkez fszerpaprika szállítmányokat is ellen rizzék, nem szennyezettek-e gombaméreggel (eddig csak a pisztácián, a mogyorón és bizonyos gabonaféléken végeztek ilyen vizsgálatot). Tehát a jöv ben is lehet ség lenne külföldi paprika felhasználására, de csak jóval szigorúbb ellen rzés mellett. Megengedhetetlen viszont az a gyakorlat, miszerint a magas méreganyag tartalmú import paprikát magyar paprikával hígítják, hogy ily módon az aflatoxin tartalom a határérték alá csökkenjék. Ugyancsak a paprikabotrány jogi következményei közé tartozik, hogy a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal felügyelete 2005. január l-t l az agrártárcától átkerült az Egészségügyi Minisztériumhoz azzal az indoklással, hogy az FVM-nél a gyártók érdekei jelennek meg a leger sebben.
62
5. ÁLLATI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ MIN SÉGI KÖVETELMÉNYEK 5.1. Tej és tejtermékekre vonatkozó min ségi követelmények Az általánosan elfogadott megfogalmazás szerint a nyers tej min ségén beltartalmának, táplálkozás-élettani és élvezeti értékének, valamint higiéniai jellemz inek egységét értjük. A nyerstej min sítés célja, hogy ezeket a tényez ket rendszeresen értékelje, a min séget a tej felvásárlási árában kifejezze, és ezen keresztül a tejtermel t a min ség folyamatos javításában, a jó min ség megtartásában érdekelté tegye. Hazánkban 1984 óta folyik európai értelemben vett nyerstej min sítés. Az egyre szigorúbb követelmények és az ehhez szervesen kapcsolódó felvásárlási ár együttes eredményeként a tej min sége az elmúlt 20 évben számottev en javult. Ezt bizonyítják a 2005. év statisztikai adatai is, amelyek szerint a Magyarországon termelt tej 97%-a teljesíti az Európai Unió vonatkozó el írásait. A jó min ség tej termeléséhez ismernünk kell a tej legfontosabb tulajdonságait, jellemz it, amelyek a következ csoportosításban foglalhatók össze: • • • •
érzékszervi tulajdonságok, fizikai-kémiai tulajdonságok, biológiai tulajdonságok, higiéniai jellemz k.
5.1.1. A tej érzékszervi tulajdonságai A tej érzékszervi tulajdonságai határozzák meg a tej élvezeti értékét, azaz, hogy a tej mennyire jellegzetes íz, szagú, szín és állományú. Az érzékszervi tulajdonságok gyakran hasznos tájékoztatást adnak a fejés és a tejkezelés tisztaságáról, higiéniájáról. Átvételre vagy közvetlen fogyasztásra csak a kifogástalan érzékszervi tulajdonságokkal rendelkez tejet lehet felajánlani. A tej színe A tej színe fehér vagy enyhén sárgásfehér. A fehér színt a tejfehérje, a sárgás árnyalatot a tejzsír által megkötött színez anyagok adják. A tej rendellenes elszínez dése takarmányozási problémákra vagy baktériumok okozta fert zésre vezethet vissza. A tej szaga A tisztán fejt és lehtött tej gyakorlatilag szagtalan. A kifejezett, er s tejszag legtöbbször a hanyag fejés és a helytelen tejkezelés következménye. A tej állománya A tej állománya a zsírtartalomtól függ en hidegen a víznél kissé srbben, meleg állapotban pedig a vízhez hasonlóan folyó. A tej üledékt l mentes, egynem. Az állomány elváltozása a t gy megbetegedésére vagy baktériumok jelenlétére enged következtetni. A tej íze A tej enyhén édeskés, tiszta íz, ami els sorban a tejcukortól és a tejzsírtól származik. A tej ízét számos tényez között befolyásolja a takarmányozás, az állatok egészségi állapota, a laktáció szakasza, a tejkezelés szakszersége és a tej baktériumtartalma.
63
5.1.2. A tej fizikai és kémiai tulajdonságai A tej fizikai és kémiai tulajdonságai az alkotórészek mennyiségét l, arányától és a tej higiéniai állapotától függnek. A fontosabb jellemz k a teljesség igénye nélkül a következ k: • • •
srség, fagyáspont, kémhatás.
A tej s r sége A tej srségén egységnyi térfogatú, 20 °C h mérséklet tej, és egységnyi térfogatú ugyancsak 20 °C h mérséklet víz tömegének a hányadosát értjük. A természetes összetétel tej srsége alkotórészeinek mennyiségét l és arányától függ en 1,029 – 1,034 g/cm3 között változhat vagyis 1 liter tej 29 – 34- grammal nehezebb, mint 1 liter víz. A tejkomponensek srsége eltér , amelyek jellemz értékeit a 2. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat: A tejalkotórészek s r sége Tejalkotó
S r ség, g/cm3
Tejzsír
0,93
Tejfehérje
1,25-1,30
Tejcukor
1,54
Ásványi sók 2,3-2,4 Ha a tejalkotórészek mennyisége vagy aránya változik, úgy a tej srsége is módosulni fog. A magasabb zsírtartalom csökkenti, a szárazanyag egyéb komponensi pedig növelik a tej srségét. A tej kifölözése esetén a srség emelkedése, vizezéskor csökkenése tapasztalható. A tej fagyáspontja A fagyáspont a tej legállandóbb fizikai jellemz je, amely már igen kis mennyiség víz hozzáadására is jól mérhet en változik. Az egészséges tehenekt l származó elegytej (több tehén összekevert teje) a Magyar Élelmiszerkönyv 2-51 számú, „Tej és tejtermékek” cím el írása szerint –0,520 °C vagy ennél alacsonyabb h mérséklet kell, hogy legyen. Amennyiben ez az érték a víz fagyáspontjához, a 0°C-hoz közelít, akkor a tejet valószínleg vizezték, hamisították. Ha például a tej fagyáspontja –0,515 °C, akkor a vizezés 1% mérték. Az idegen víz tejbejutását a fejésre és a tejkezelésre vonatkozó szabályok betartásával egyszeren el lehet kerülni. A tej kémhatása A frissen fejt tej enyhén savas kémhatású, amelyet indikátorokkal vagy elektromos pH-mér vel állapíthatunk meg. Ennek megfelel en a tej kémhatása megadható savfokban és pH-értékkel. A savfok a tej ún. „lúgköt -képességének” a mér száma. Normál értéke az elegytejben 6,0-7,2 °SH (SOXHLET-HENKEL savfok) között változik. A tej pH-értéke a tejben lév hidrogén-ionok koncentrációjából határozható meg. Mérésére elektromos mszereket alkalmaznak. A jó min ség tej pH-ja szk tartományban 6,60-6,75 között változik. A 6,50 alatti pH-érték a tej savanyodására utal.
64
5.1.3. A tej higiéniai, mikrobiológiai jellemz i A tej legfontosabb higiéniai, mikrobiológia jellemz i és egyben értékmér i, amelyek alapvet en meghatározzák a tej fogyaszthatóságát és ipari feldolgozhatóságát, a következ k: • • • •
összcsíraszám, szomatikus sejtszám, erjedést gátló tejidegen anyagok, fizikai tisztaság.
A tej összcsíraszáma – más elnevezéssel mikrobaszáma – a fejés és a tejkezelés tisztaságának, higiéniájának legpontosabb jelz je. A tej köbcentiméterenkénti (cm3) baktériumtartalma és a tejtermékek min sége között igen szoros az összefüggés. Magas csíraszámú tejb l jó min ség termék nem gyártható. A fejés és a tejkezelés folyamán olyan módszereket kell alkalmazni, hogy a baktériumok száma a tejben a lehet legkevesebb legyen. A szomatikus sejtszám (a t gy bels felületér l leváló hámsejtek és a vérb l származó fehérvérsejtek összessége) a t gygyulladás jelezésére alkalmas paraméter. A t gygyulladás a t gy kóros elváltozása, amely szekréciós zavarral, a tej összetételének megváltozásával, és a tejhozam csökkenésével jár együtt. Ha a t gy gyulladt, a tej köbcentiméterenkénti szomatikus sejtszáma emelkedik. A gyulladást legtöbbször kórokozó baktériumok idézik el , amelyek a környezetb l, a bimbócsatornán keresztül jutnak a t gybe. Az erjedést gátló tejidegen anyagok csoportjába azok az anyagok tartoznak, amelyek nem természetes alkotórészei a tejnek, és gátolják az egyes tejtermékek, például a joghurtok, a sajtok, a túró és a tejföl gyártásában nélkülözhetetlen erjedési folyamatokat. Ezek az anyagok els sorban gyógyszermaradványok (antibiotikumok, szulfonamidok), amelyek a tehenek kezelése során a tejjel kiválasztódnak. Ha a gyógyszeres kezelésre vonatkozó szabályokat nem tartják be, és a kezelt tehenek tejét az ún. élelmezésegészségügyi várakozási id n belül az elegytejhez keverik, az elegytej gátlóanyag tartalmú, gátlóanyag pozitív lesz. A fizikai tisztaság a fejés és a tejkezelés higiéniájának egyik mutatója. A fejés és a tejkezelés folyamán a környezetb l szennyez anyagok (sz r, por, alom, bélsár, rovarok, stb.) kerülhetnek a tejbe. Ezek az anyagok nemcsak önmagukban, hanem a felületükön, a belsejükben található nagyszámú baktérium miatt is kifogásolhatók. A tej szrésével (4.3.2. pont) csak a fizikai szennyez dések távolítható el, a mikrobák nem. Ezért arra kell törekedni, hogy a fejés és a tejkezelés alatt minél kevesebb szennyez dés jusson a tejbe. A tej min ségét az el z ekben tárgyalt összetétel, az érzékszervi tulajdonságok, a fizikai-kémiai és a higiéniai-mikrobiológia jellemz k együttesen határozzák meg. Az egyes tulajdonságokra vonatkozó EU-konform követelményeket a Magyar Élelmiszerkönyv 2-51 számú, „Tej és tejtermékek” cím el írása tartalmazza, amelyeket a 3. táblázatban foglaltunk össze.
65
3. táblázat: A nyers tej min ségével szemben támasztott követelmények Fizikai és kémiai követelmények Jellemz
Követelmény (a)
A tejalkotórészek mennyisége
A természetes összetételnek megfelel legyen
(b)
Fehérjetartalom
legalább 2,9 g/100 g
Srség 20ºC-on
legalább 1,028 g/cm
3
(c)
-0,520 °C vagy ennél alacsonyabb h mérséklet
Fagyáspont
a) A természetes eredetet szükség esetén hivatalos mintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal kell ellen rizni. b) A tej összes nitrogéntartalma (TN, m/m%) szorozva 6,38-cal. c) A fagyáspontot szükség esetén hivatalos mintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal kell ellen rizni.
Higiéniai és mikrobiológiai követelmények Nyers tehéntej közvetlen fogyasztásra
Jellemz (a)
3
Mikrobaszám , cfu/cm (a)
3
Szomatikus sejtszám , sejt/cm (b)
Nyers tehéntej ipari
50.000
400.000
*
feldolgozásra
100.000 400.000
Nem mutatható ki
Gátlóanyag (c,d)
Staphylococcus aureus-szám
,
n=5, c=2, m=100, M=500
n=5, c=2, m=500, M=2000
n=5, 25 g-ban negatív
-
3
bakt./cm 3
Salmonella ssp., bakt./cm Egyéb kórokozó mikroorganizmusok és/vagy toxinjaik
Nem mutathatók ki a fogyasztó egészségét veszélyeztet mennyiségben
-
(a) A hatályos rendelet szerint számított mértani átlag alapján, havonta legalább 3 vizsgálattal. (b) Az élelmezés-egészségügyi határértékeket a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. (c) A vizsgálatot azokból a tejtételekb l kell elvégezni, amelyekb l h kezelés nélkül állítanak el tejalapú terméket. (d) n: A mintát alkotó elemi minták száma. m: Mikrobaszám küszöbérték. Az eredmény akkor megfelel , ha a mikrobaszám egyetlen mintában sem több, mint „m”. c: Azon mintaegységek száma, amelyekben a mikrobaszám „m” és „M” között lehet. A minta akkor elfogadható, ha a többi mintaegység mikrobaszáma „m”-mel. * A követelmények a nyers tej termel helyi átadás-átvételének id pontjára vonatkoznak.
66
5.2. Hús- és hústermékekre vonatkozó min ségi követelmények A húsipar az utóbbi másfél évtizedben arra törekedett, hogy termékeinek meghatározó hányadát feldolgozott ún. konyhára el készített állapotban és töltelékes készítmények formájában forgalmazza. A termékek el állításánál az ipar igyekszik figyelembe venni a korszer, egészséges táplálkozás igényeit, felismerve azt, hogy az egészséges táplálkozás nem luxus és nem csupán egészségügyi, hanem gazdasági és társadalmi érdek is. A hús- és húsalapanyagú termékek aggálymentes fogyaszthatóságát befolyásoló tényez k jelen vannak az állat felnevelésének id szakától kezdve a végtermék kibocsátásáig mindenütt. Nem közömbös, hogy egy vágóállatnak milyen az egészségi állapota, milyen környezetben tartják, mivel etetik, milyen gyógyszerekkel kezelik, hogyan szállítják a vágóhídra, milyen higiéniai feltételrendszerben vágják, húsát milyen technológiával dolgozzák fel, a terméket hogyan tárolják, forgalmazzák stb. A szoros értelemben vett húsmin ségen a vágás utáni biokémiai változások következtében kialakuló fizikai tulajdonságok összességét értjük, amelyek meghatározzák az élvezeti értéket, a hlési-tárolási tulajdonságokat, pl. a veszteségeket, mikrobiológiai stabilitást, valamint a technológiai alkalmasságot. Természetesen egész más min ségi paraméterek fontosak a húsipar és mások a fogyasztó számára. Így az el bbi szempontjából els sorban a technológiai feldolgozhatóságot meghatározó, míg a fogyasztó szempontjából az élvezeti értéket és az élelmiszerbiztonságot meghatározó húsmin ségi paraméterek a fontosabbak. Ezek alapján a húsmin ségnek több kategóriája különböztethet meg, így az érzékszervi, táplálóértékkel kapcsolatos, élelmiszerbiztonsági és technológiai tulajdonságok összessége. Az egyes csoportokon belüli résztulajdonságokat a 4. táblázatban mutatjuk be. 4. táblázat: Hús min ségét meghatározó tényez k csoportosítása Érzékszervi tulajdonságok Szín
Táplálkozási tulajdonságok Fehérjék
Élelmiszerbiztonsági tulajdonságok Maradékanyagok
Technológiai tulajdonságok Szín
Szag
Zsírok
Szennyez anyagok
Állomány
Íz
Vitaminok
Adalékanyagok
pH
Márványozottság
Ásványi anyagok
Mikroorganizmusok
Víztartalom
Porhanyósság
Emészthet ség
Vízaktivitás
Vízköt képesség
Lédússág
Biológiai érték
Toxinok
Fehérjék, zsírok állapota
A széls séges húsmin ségek világszerte komoly gondot okoznak a húsipar számára. A feldolgozás során ezek értékcsökkenéshez, s így anyagi veszteséghez vezetnek. A téma jelent ségét bizonyítja számos korábbi, ezen a területen végzett kutatás. A vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a különböz típusú húsokban számottev az eltérés a glikolízis sebességében és az azzal összefügg tejsavképz désben, illetve a pH változásában.
67
A PSE (pale, soft, exudative – sápadt, puha, vizeny s) típusú húsban a pH érték csökkenése a normál húshoz képest gyorsabban megy végbe, gyakran már él állapotban megindul az ATP lebomlás és a pH csökkenése. Jellemz , hogy a vágást követ 45. percben 5,8 alatti, míg 24 óra múlva 5,4 alatti a pH érték. Denaturációs hatásokra – a PSE húsnál közvetlenül a vágás utáni gyors glikolízis, és tejsavképz dés, valamint a magas h mérséklet miatt – a húsfehérjék szerkezete megváltozik, ez pedig a hús fényvisszaverési tulajdonságait is módosítja. A PSE-hús, annak ellenére, hogy mioglobin tartalma a normál húséval megegyezik, annál világosabb színnek látszik. A nagy mérték vízveszteségnek több oka is van. Egyrészt az alacsony pH érték miatt a fehérjék elektromos töltése megváltozik, ezáltal kevesebbet kötnek meg a bipoláris vízmolekulákból. Ugyanakkor a fehérjék egy része denaturálódik, ami a magas izomh mérséklethez hasonlóan az exudatív tulajdonságot er síti. Bizonyos sertésfajták fokozottan hajlamosak a PSE hús „kialakítására”. Szarvasmarhánál viszont csak kivételes esetben alakul ki ilyen húshiba. A fehér izmokban gyakrabban fordul el . A DFD (dark, firm, dry – sötét, feszes, száraz) típus gyakorlatilag ellentéte az el bbiekben tárgyalt PSE-húsnak. A pH érték a vágás után alig változik, de 24 órás htés után sem csökken 6,2 alá. A szín sötét, ami egyrészt a magas pH színstabilizáló hatásának tudható be, másrészt szerkezeténél fogva kevesebb fényt enged át. A magas végs pH miatt nagy a hús vízmegköt képessége. A korábban már tárgyalt mechanizmus – a miofibrillumok fehérjeszálai közötti tér beszkülése – itt nem zajlik le, nincs léveszteség. A szerkezet tömör, feszes. A DFD-húst viszont rövid id n belül fel kell dolgozni, mert a normál húshoz képest jóval gyorsabban romlik. Oka a baktériumok elszaporodásának kedvez magas pH és a nagy víztartalom. Az ilyen hús kis sófelvétele miatt kevésbé tárolható, ezért például füstölt termékek gyártására nem alkalmas. A friss hús el állításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeit a 100/2002. (XI. 5.) FVM rendelet, míg a a húskészítmények el állításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeit többek között a 20/2003. (II. 28.) FVM rendelet szabályozza. El bbi szabályozza a friss húsra, a húsfeldolgozással foglalkozó különböz létesítményekre, továbbá a vágóhídi húsvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket. A rendelet melléklete számos további követelmény tartalmaz, a következ témakörökben: • • • • • • • • • •
a levágást megel z (ante mortem) vágóhídi él állat-vizsgálat, a vágásra, darabolásra és a friss hús kezelésére vonatkozó higiéniai el írások, a levágást követ húsvizsgálat, a darabolásra szánt húsra vonatkozó higiéniai követelmények, a darabolt hús és tárolt hús ellen rzése, vizsgálata, húsbélyegzés, fogyaszthatósági megjelölés, a friss hús egyedi (els dleges) csomagolása és gyújtócsomagolása, fogyaszthatósági bizonyítvány, tárolás, szállítás.
A rendeletek a Földmvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjáról letölthet (www.fvm.hu).
68
5.3. Tojásra vonatkozó min ségi követelmények A tojás min ségét számos paraméterrel jellemezhetjük, melyek aktuális állapotát több tényez alakítja. Ezek részben fajta, tartástechnológiai, állategészségügyi és takarmányozási faktorok, másrészt pedig a tojás tárolásának tartamának, körülményeinek függvényei. Ezek a min ségi mutatók fontosak lehetnek a tojás forgalomba hozhatóságában, fogyasztási értékében ill. a fogyasztókra gyakorolt szubjektív hatásában. Küls min ségi bélyegek: Tojásméret: A tojást piacoktól függ en 40 és 70 gramm közötti méret szerinti kategóriákba osztályozzák. A világon és gyakran országon belül is megoszlanak a fogyasztók, hogy mely mérettartományt kedvelik. Ennek megfelel en a tenyésztés irányzataiban is megfigyelhet k kisebb és nagyobb tojást termel hibridek. A fajtán túlmen en termelési ciklus és takarmányozás, megvilágítás egyaránt hatással lehet a tojás méretére. Héjszín: A tojás héjszíne nincs semmilyen összefüggésben a beltartalommal, legfeljebb a barna héjú tojások héja vastagabb általában. A tojás színét alapvet en genetikai tényez k (fajta, vonal) határozzák meg, lehetnek azonban speciális körülmények, amelyek ezt megváltoztathatják. Úgy tartják, hogy a nyomelemek közül különösen a magnézium, cink, réz, vas és a mangán szükségesek a pigmentek tojáshéjba való kihelyez déséhez. Id sebb állományokban rendszeresen megfigyelhet a tojások fakulása, amit ásványianyagvitamin komplexekkel lehet esetenként orvosolni. Különböz eredet stresszorok miatt olykor id el tt rakott tojásoknál a héjképz dés nem teljes, a küls (pigmenteket hordozó) kutikula hiányos lehet. Egyes vírusos betegségek, mint a bronchítisz, baromfipestis, EDS (Egg Drop Syndrome) és pneumovírus hatással vannak a petevezet mködésére is, ezért a tojás alakjában és/vagy a pigment képz désében is zavart okozhatnak akár hetekig is. Széls séges parazitózisok (bélférgesség) is ronthatják a tojás min ségét, ami a beltartalomban (hígabb fehérje) és a sápadtabb színez désben is jelentkezhet. Egyes kokcidiosztatikumok (Nicarbazin) is okozhatnak halványabb héjat. Héjszilárdság: Fajtabélyeg lehet az ellenálló, megfelel szilárdságú tojáshéj. A magas tartási h mérséklet, a nem megfelel takarmányozás (ásványi anyag) azonban csökkentheti a szilárdságot. Az állomány kora (második ciklus) ugyancsak kedvez tlenebb. A fert z bronchítisz és az EDS egyaránt káros hatással van a héjképz désre, gyakran jelennek meg szabálytalan, vékony vagy lágyhéjú tojások. Hajszálrepedések: Sokszor a nagyobb törékenységet okozó repedések csak lámpázással válnak láthatóvá. Gyakran találunk ilyet olyan állományok után, amelyeket valamilyen zavaró, izgalommal járó hatás ért a héjképz dés kezdetén. A petevezet ben a megtört héjra ép réteg rakódik és elfedi a repedéseket. Héjszerkezet: A durva, szemcsés héj általában törékenyebb, mint a normális, sima felszín. Az ilyen rendellenességek általában genetikai eredetek, de az állományt ért stresszhatás következményei is lehetnek. Tisztaság, szennyez dések: A forgalomba hozott tojáson piactól függ en engedhet meg a kisebb nagyobb szennyez dés, de helyenként nem is forgalomképes. Természetesen fokozott ennek a jelent sége a fogyasztót is veszélyeztet kórokozók (pl. Salmonella) kiküszöbölésében. A szennyez dés mértéke els sorban a tartásmóddal áll összefüggésben. Az állatvéd k által napjainkban sokat vitatott ketreces tartás jelent talán csak igazi megoldást erre a problémára, mivel itt lehet csak minimális az esélye bármilyen, más tartásmódokban
69
gyakori szennyez déseknek (széklet, alom, talaj, stb.). A fogyasztók biztonsága szempontjából kedvez min ségi többletet jelenthet az étkezési tojások fert tlenítése (pl. ózonkezeléssel). Bels min ségi paraméterek: A tojás fehérjéje: A feltört és kiöntött tojás sárgája körüli fehérje állomány terülése támpontot ad annak állapotát illet en. Ezt a Haugh egység mutatóval szokták jellemezni számszeren is: az értéket a feltört és kiöntött tojás sr fehérjéje magassága vagy elfoglalt területe és a tojás súlya hányadosával fejezik ki. A tárolással a fehérje állomány viszkozitása csökken, a híg fehérje aránya n . Fert z bronchítisz esetén a tojástermelés visszatérése után is még sokáig hígabb a fehérje állomány. Hasonlóképpen hígabb fehérjét figyelhetünk meg gombatoxinok hatása alatt álló állományoknál is. Egészséges állományok közül az id sebbeknél találunk hígabb fehérjét. A sárgája színe: A tojás sárgája és a héj pigmentációja között nincs összefüggés. Színét els sorban takarmányozási tényez k befolyásolják. A búza alapú takarmánykeverékeken tartott állományok inkább citromsárga, a kukorica alapúaknál narancssárga árnyalat a jellemz . Különösen az intenzív sárgát kedvel piacokon gyakran használatosak különféle természetes vagy szintetikus karotinoid hatóanyagok a sárgája színezésére. Olykor a kemény tojás és a rántotta is zöldesen elszínez dhet. Ez általában nem a tojás min ségi problémája, hanem annak kén- és vastartalmú komponenseinek reakciója, ami könnyen el fordulhat, ha túl sokáig és a kelleténél magasabb h mérsékleten készítjük tojásételeinket. Márványozott sárgája: A sárgáját olykor kisebb nagyobb foltok tarkítják, amelyek halványak vagy éppen sötét sárgák is lehetnek. Nagyobb arányban taszító lehet, bár eddig semmilyen kedvez tlen hatást sem mutattak ki ezzel kapcsolatban. Ezek a foltok a sárgája membránjának sérülésével kapcsolatosak, így bármely, azt károsító tényez növeli arányukat. Bizonyos kokcidiosztatikumok és takarmány alapanyagok, mint a gyapotmagliszt, cirok (csersav) növelik az el fordulásukat. Fiatalabb állományoktól származó és hosszabban (és nem kell en htve) tárolt tojások ugyancsak gyakrabban mutatják ezt a jelenséget. A sárgája állaga: A hosszabb tárolással a sárgája kiöntve laposabban terül el, mivel a fehérjéb l vizet felvéve megnagyobbodik, amivel együtt jár a membrán sérülékenysége is. A tükörtojás készítése során könnyen felszakad a sárgája, ha a tojás id sebb állománytól származik vagy 2 hétnél hosszabb ideig tároljuk. Olykor éppen ellenkez leg, kemény, gumiszer lehet a sárgája. Ilyet akkor figyelhetünk meg, ha túl hidegen (esetleg megfagyva) tároltuk a tojást. Néhány gyomnövény magva, a gyapotmag és abból nyert olaj tartalmaz olyan hatóanyagot, melyt l telített zsírok halmozódnak fel a tojásban, ami annak konzisztenciáját változtathatja meg hasonlóképpen. Vér-, illetve húsfoltosság: Els sorban a srbb fehérje állományában találhatók olykor kisebb nagyobb vér- vagy hús csomók. Embrionális fejl déssel nem kapcsolatosak ezek a képz dmények, hanem a tojás képz dése során a petefészekben vagy a petevezet ben fellép ér, illetve szöveti sérülések nyomai. A fogyasztóra nézve nincs jelent ségük, de különösen nagyobb méretben gusztustalanok lehetnek (egyes országokban étkezésre alkalmatlan min sítést kapnak). Lámpázással többnyire kiszrhet k ezek a tojások. El fordulásuk visszaszorítása genetikai úton is lehetséges, mivel különböz fajtákban eltér gyakoriságuk figyelhet meg. Barna héjú tojást tojó fajtáknál például általában gyakoribbak,
70
mint a fehéret tojó típusoknál. Az alacsonyabb tartási h mérséklet is kedvez az el fordulásának. A hagyományos min ségi paramétereken túlmen en egyre több olyan irányzat van, amivel a tojásnak további új értéket adnak, a piacot b vítve ill. magasabb termelési értéket el állítva. Ilyen a módosított összetétel, tápanyagtartalmú tojások termelése. A „koleszterinszegény” tojás például speciális takarmányozással némileg csökkentett koleszterintartalmú tojás. Igaz, napjainkban már a fogyasztók körében is jelent sen átértékel dik a tojás koleszterin, mint egészséget kockáztató tényez . Az antioxidáns anyagoknak az egészséget számos oldalról támogató hatása egyre ismertebb, bizonyos piacokon ezért máris megjelent az egyik ilyen hatóanyagban, az E-vitaminban dúsított tojás. A vitamin tojásban való felhalmozódását magas E-vitamin tartalmú tengeri moszat etetésével érik el. Hasonlóképpen az egészségesebb táplálkozást hivatott szolgálni a többszörösen telítetlen (omega-3) zsírsavak tojásban való felhalmozása bizonyos tengeri halak olajának takarmányba keverésével. A tojás min ségét, értékét emeli ma már a termelés módja is, ami ma már számos piacon nem teljesen közömbös a fogyasztók számára. A ketreces és ketrec-mentes tojás vagy éppen a szabadtartásból származó és „bio” termeltetés tojások jelent sen különböz árkategóriákat is jelentenek. A követelmények várhatóan egyre magasabbak lesznek a fogyasztói oldalról a tojást illet en is, ezért a felsorolt min ségi paraméterek és azokat befolyásoló tényez k egyre nagyobb jelent ségek lesznek, ami azt jelenti, hogy egyre szélesebb körüket kell komolyan venni és kontrollálni a versenyképesség meg rzéséhez. A min ség javulásához hatósági és fogyasztói hozzáállás megfelel alakulása egyaránt fontos, mégis a piac értékítélete lesz a legjelent sebb, ha már nem csak az ár lesz az egyedüli szempont a fogyasztók vásárlási döntésében.
71
6. NORMATÍV TÁMOGATÁSOK Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásoknak két tipikus forrásuk van: az egyik az Európai Unió költségvetése, a másik a magyar központi költségvetés. Az uniós költségvetésb l két úton juthatnak pénzeszközök a magyar kedvezményezettekhez. Az egyik út a piacszabályozás területéhez kapcsolódik, míg a másik a struktúra-szabályozáshoz köt dik. A piacszabályozási támogatásoknak további két nagy alrendszere van: a közvetlen területalapú termel i támogatások (Single Area Payment Scheme – SAPS), és a piaci intézkedések (exporttámogatás, intervenció). A piacszabályozási támogatások az Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) garancia szekciójából kerülnek finanszírozásra. A SAPS támogatások során a korábban csatlakozott országok termel i támogatásainak csak a töredékét kapjuk meg (2004-ben azok támogatásának 25%-át, 2005-ben 30%-át, stb.) 2013-ig, amikor is már a korábban csatlakozottakkal azonos támogatásra számíthatunk. Ennek ellentételezéseként viszont termel ink kiegészít nemzeti közvetlen támogatásban (top-up) részesíthet k a magyar költségvetés terhére, évente legfeljebb 30 százalékpont erejéig. Ennek a kiegészítésnek köszönhet en az átmeneti id szak a gazdák számára hat évre rövidíthet . A 30 %-os nemzeti kiegészítést az alábbi ágazatok kapják: •
•
növénytermesztési nemzeti kiegészítés: GOFR növények (gabonák, olajos növények, fehérje növények, rostnövények, hüvelyesek, bizonyos vet magvak), rizs, dohány (Virginia, Burley), állattartási nemzeti kiegészítés: gyep (szarvasmarha, juh, kecske), tej.
A struktúra-szabályozáshoz köt d támogatások társfinanszírozásban valósulnak meg, ami azt jelenti, hogy az uniós forrásokon kívül meghatározott arányban igénylik a nemzeti források meglétét is. Ide tartoznak az Agrár és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP), továbbá a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) alá sorolódó támogatások. A két tervdokumentáció támogatásai között pénzügyi szempontból az egyik legfontosabb különbség, hogy míg az AVOP támogatásai a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE), illetve az EMOGA orientációs szekciójának strukturális támogatásait jelentik, addig a NVT támogatásainak az EMOGA garancia szekciója jelenti a forrást. A magyar költségvetés agrár- és vidékfejlesztésre szánt támogatási forrásai három nagy csoportba sorolhatók: az els csoportot az AVOP és a NVT társfinanszírozása képezi, a második csoportot a top-up (nemzeti kiegészít ) támogatások alkotják, míg a harmadik csoportot a nemzeti támogatások jelentik. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások f felel se a Mez gazdasági- és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) központi irodája illetve annak kirendeltségei.
6.1. Mez gazdasági termel k regisztrációja Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefügg ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételr l szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerint az ügyfélregiszter olyan egységes állami adatbázis, amely az ügyfelek nyilvántartását biztosítja. A rendszer egységes, országos kiterjedés.
72
Nagyon fontos kiemelnünk, hogy a gazdálkodók nyilvántartásba vétele alapvet feltétele annak, hogy az adott termel uniós (közösségi) és nemzeti agrártámogatásban részesüljön. Aki nem kíván támogatást igénybe venni, azoknak is érdemes regisztráltatni magukat, mivel a regisztert kezel Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal kapcsolatos más eljárás során megkönnyíti számukra az ügyintézést (pl.: gabonafélék felajánlása az MVH-nak az intervenciós felvásárlás id szakában). Az ügyfélregiszter alapfeladata a közösségi támogatást, illetve a nemzeti támogatást igényl személyek nyilvántartása, további feladata a szakrendszerben szerepl személyek – a közösségi agrárpolitika végrehajtásához szükséges – egységes nyilvántartása. A nyilvántartásba azok a személyek, illetve meghatalmazottaik kerülhetnek be, akik közösségi vagy nemzeti támogatást kívánnak igényelni, továbbá mindazok, akiket a Közös Agrárpolitika intézkedései érintenek. A rendelet lehet vé teszi, hogy azok, akik korábban is támogatásért folyamodtak vagy állattartóként kerültek nyilvántartásba, a már meglév adataik alapján kerülhetnek be ebbe a nyilvántartási rendszerbe. Ehhez szükséges a Regisztráció-hitelesít lapon (G200) szerepl adataik ellen rzése. A nyilvántartásba vétel iránti kérelem az MVH által rendszeresített, térítésmentes nyomtatványon (Regisztrációs lap – G001) történik, melyet az ügyfél lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes MVH területi kirendeltségeihez kell benyújtani. Az MVH – regionális illetékességgel rendelkez hét megyei kirendeltségét és azok illetékességi területét a 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza
6.2. Mez gazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) A MePAR a mez gazdasági és vidékfejlesztési célú, földterülethez kapcsolódó támogatások igénybevételéhez szükséges kizárólagos – állami tulajdonú – országos földterület azonosító rendszer. Ez a rendszer biztosítja a támogatás alapját képez földterületek helyének és területének egyszer megadását. A támogatások esetében a mez gazdasági parcella (tábla) az azonosítási alapegység. A mez gazdasági parcella a tényleges földhasználathoz (és nem pedig a tulajdonhoz) igazodva egy olyan összefügg földterületet jelöl, amelyen egy termel egy növényfajt (ahol szükséges növényfajtát) termeszt, beleértve a pihentetett és a mez gazdasági területek erd sítési programjában résztvev területeket is. Minden gazdálkodónak ilyen táblánként kell bevallania az általa hasznosított mez gazdasági földterületet. Ennek következtében az egyes mez gazdasági parcellák változékonyak, ami megnehezíti az azonosítást. Ezért alkalmaznak Európa-szerte úgynevezett fizikai blokkrendszert. A MePAR-on belül egy mez gazdasági parcella egyértelm azonosítását a fizikai blokk azonosító számának megadásával, az adott parcella sorszámozásával, és a parcella blokktérképen történ berajzolásával lehet biztosítani. A földterület azonosításának hivatkozási alapja a fizikai blokk, és ezen belül történik a mez gazdasági parcellák megjelölése. A fizikai blokk egy olyan összefügg földterületet jelöl, amelynek – akárcsak a d l knek – a mez gazdasági m velés szempontjából hosszabb távon állandóak a határai (pl.: út, vasút, patak, erd szél, csatornafasor, stb.). A fizikai blokk egyedi és egyértelm megjelölésére szolgál a blokkazonosító, amely egy betvel vegyes számsorozat. Egy fizikai blokkban több mez gazdasági parcella lehet, és több ügyfél gazdálkodhat. A blokkok országosan egyedi azonosítóval vannak ellátva. A fizikai blokk meghatározása távérzékeléses és szükség szerint helyszíni adatfelvételen alapul. A fizikai blokkon belül különböz mez gazdasági hasznosítások (pl.: 73
szántó, gyep, erd , stb.), valamint a beépített, infrastruktúrának használt területek (pl.: tanya, tárolók, állattartó telep, stb.) elkülönítése az adatfelvétel id pontjában fennálló tényleges mez gazdasági mvelés szerint történik. A parcellákat az erre a célra elkészített fizikai blokktérképeken lehet megtalálni, a fizikai blokk azonosítójának segítségével. A fizikai blokktérképen fel van tüntetve egy vagy több fizikai blokk, a fizikai blokkon belül a támogatható és a támogatásra nem jogosító területek határvonalai, területük mérete hektárban, valamint a blokkazonosítók. A fizikai blokkon található a kataszteri fedvény, amely a térképen való jobb tájékozódást segíti. A kataszteri fedvény az ingatlan – nyilvántartás szerinti földrészlet – határokat és a helyrajzi számokat tartalmazza. Az ügyfélregiszterbe bekerült ügyfelek részére a regisztrációs igazolással együtt kiküldik az Ügyfél-blokk adatok lapját (G015), melyen az ügyfél bejelenti Mez gazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) szerinti fizikai blokkjait. Az MVH eljárásaihoz a regisztrációs számmal rendelkez ügyfelek részére a MePAR egyedi blokktérképet fizikai blokkonként egy példányban díjmentesen kell biztosítani. A regisztrációs igazolással kiküldött Ügyfél-blokk adatok lapján (G015) az ügyfél bejelenti MePAR szerinti fizikai blokkjait. Az adatlapon az ügyfél feltünteti azon fizikai blokkok azonosítóját, amelyen lév parcellán a termelés folyik, valamint a parcellák méretét. Az adatlapot a területileg illetékes MVH-hoz kell benyújtani. Az MVH a beérkezett adatlap alapján az ügyfél részére kiküldi az Egyedi blokktérképeket, melyek a mez gazdasági támogatások igényléséhez szükségesek.
6.3. Állatregisztrációs rendszerek Az állatregisztrációk során a különböz Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerek (ENAR-rendeletek) bírnak jelent sséggel. Lovak esetén a 29/2000. (VI. 29.) FVM rendelet, juh- és kecskefajok esetén a 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet, szarvasmarhák esetén 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet, míg sertések esetén a 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet rendelkezései az irányadók.
6.4. Állategység A támogatási kérelmekhez való jogosultság megállapításakor az állategység fogalmát használjuk. Az állategység a különböz állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték, mely a 4/2004. (I. 13.) FVM rendeletben került meghatározásra. Az alábbi táblázat segítségével meghatározható, hogy egy adott állatlétszám mennyi állategységet jelent.
74
5. táblázat: Állategység számítási táblázat (ÁE) Állatállomány Állatok száma Borjú 6 hónapos korig 1 6-24 hónapos üsz /bika 1 24 hónapnál id sebb 1 tehén/bika Birka (vegyes korcsoport) 1 Kecske (vegyes korcsoport) 1 Dámvad (vegyes korcsoport) 1 Szarvas (vegyes korcsoport) 1 Anyakoca (malacok nélkül) 1 25 kg-nál kisebb malacok 1 Hízott sertés 25-110 kg között 1 Miskárolt sertés 1 Ló (vegyes korcsoport) 1 Szamár (vegyes korcsoport) 1 Broiler csirke (vegyes 1 korcsoport) Tojótyúk, kakas és 1 gyöngytyúk (vegyes korcsoport) Liba (vegyes korcsoport) 1 Pulyka (vegyes korcsoport) 1 Kacsa (vegyes korcsoport) 1 Házinyúl (vegyes korcsoport) 1
Állategység 0,4 0,6 1 0,15 0,15 0,15 0,3 0,5 0,03 0,2 0,5 1 0,6 0,01 0,02
0,03 0,03 0,02 0,02
6.5. Egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) A Kormány 2003-ban hozott határozata alapján Magyarország az egységes területalapú támogatási rendszert (single area payment scheme – SAPS) vezette be a csatlakozás id pontjától. Az uniós közvetlen támogatást – amely mértéke 2004-ben 25% volt – ennek alapján kapják meg a termel k. Célja a gazdák jövedelmének biztosítása. A SAPS keretében adható támogatás éves összegét a Bizottság a Csatlakozási Szerz désben foglalt kvóták és bázisterületek alapján határozza meg. A támogatásra jogosult mez gazdasági terület nagyságának meghatározása (SAPS terület) az érintett tagállam feladata, ugyanúgy, mint annak eldöntése, hogy mekkora legyen a támogatható minimális birtokméret 0,3-1 ha határértékek között (nemzeti döntés: 1 ha, illetve 0,3 ha sz l - és gyümölcsterület). A SAPS közösségi támogatásokra jogosult terület nagyságát úgy kellett meghatározni, hogy jogilag teljesen egyértelm, vitathatatlan legyen országos, üzemi és parcella szinten egyaránt. Fontos a támogatásra való jogosultság, illetve kizárás pontos kritériumainak, az ellen rzés módszerének meghatározása is. A támogatásban részesül területeken nincs mvelési kötelezettség, a termel szabadon dönthet arról, mit termel, nincs jogalapja a területpihentetési kötelezettség el írásának. A Csatlakozási Szerz dés szerint támogatás csak olyan területre igényelhet (szántó, gyep, sz l , gyümölcsös), amely 2003. június 30-án – a hasznosítástól függetlenül – megfelel kultúrállapotban volt.
75
A SAPS rendszerben támogatásra jogosult mez gazdaságilag hasznosított területek: a szántóföldi növények, a takarmányterm -területek, a gyepterületek, a valamint sz l - és gyümölcsültetvények. A támogatás kifizetésére évente egy alkalommal, a tárgyév december 1-je és a rákövetkez év április 30-a között kerülhet sor. A SAPS támogatást a tagállamnak meg kell el legeznie, mert a Bizottság a részletes elszámolás benyújtását követ két hónapon belül utalja csak át a támogatást. Lehet ség van december 1-jét megel z kifizetésre is: a tagállam kérelme alapján a Bizottság a pénzügyi helyzet függvényében, nagyon indokolt esetben engedélyezheti. Ennek részaránya azonban nem haladhatja meg az éves támogatás 50%-át. Tehát a SAPS keretében támogatható területek: • • •
legalább 1 hektár szántó-, gyep, illet leg konyhakert, ha az azonos kultúrával beültetett parcella mérete eléri a min. 0,3 ha-t vagy legalább 0,3 hektár sz l , gyümölcsös, feltétel, hogy a fenti méretkritériumoknak megfelel terület eleget tegyen a "Helyes Mez gazdasági és Környezeti Állapot" feltételrendszerének.
A területalapú támogatási kérelmet kizárólag a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon és az ahhoz mellékelt, a MePAR rendelet szerinti egyedi blokktérképen, a vonatkozó MVH közleményben meghatározottak szerint lehet benyújtani. A támogatási kérelmet a mez gazdasági termel nek saját kezleg alá kell írnia. Amennyiben a támogatási kérelem f lapjáról a mez gazdasági termel aláírása hiányzik, úgy a kérelmünket azonnal elutasítják. A támogatási kérelmen fel kell tüntetni az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefügg ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételr l szóló rendelet alapján kiadott regisztrációs számot. Amennyiben a mez gazdasági termel a regisztrációs számmal nem rendelkezik, a kérelemhez egyidejleg csatolja a nyilvántartásba vételi kérelmet is.
6.6. Kiegészít nemzeti támogatások (Top-up) Az egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódóan kiegészít nemzeti támogatás (topup) vehet igénybe az alábbi esetekben: 1. hízott bika tartása, 2. tejtermelés, 3. anyatehén tartása, 4. extenzifikációs szarvasmarha-tartás, 5. anyajuh tartása, 6. kedvez tlen adottságú területeken történ anyajuh tartása, 7. szántóföldi növények termesztése, 8. Burley dohány termesztése, 9. Virginia dohány termesztése, 10. héjas gyümölcsek termesztése, 11. rizs termesztése, 12. energetikai célból termesztett lágy- és fásszárú növények termesztése.
76
Ezek feltételeir l részletesen a Mez gazdasági- és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) lehet tájékoztatást kérni. Az információk a kérelmek benyújtásához szükséges formanyomtatványokkal megtalálhatóak továbbá az MVH honlapján (www.mvh.gov.hu).
6.7. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) támogatásai 6.7.1. EU környezetvédelmi, állatjóléti és –higiéniai el írásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás A támogatás célja, hogy a szarvasmarha, sertés, juh, ló, brojlercsirke és tojótyúk tartóknak beruházási, illetve borjú, sertés és tojótyúk tartóknak jövedelempótló támogatás formájában segítséget nyújtson az Európai Unió által el írt környezetvédelmi és állatvédelmi követelmények betartásához legfeljebb 5 éves támogatási id szakon keresztül. Az intézkedésen belül két f jogcímcsoport különül el: beruházási célú támogatás, valamint jövedelempótló támogatás. A beruházási támogatások jogcímcsoport további két jogcímre bomlik: környezetvédelmi célú beruházási támogatások, valamint állatjóléti és – higiéniai célú beruházási támogatások. Jövedelempótló támogatás esetén a padozatra, mikroklímára, etetési- itatási technológiára, valamint fér hely szükségletre vonatkozó el írások maradéktalan betartásából fakadó többlet költségek, illetve kies jövedelem kompenzálása történik. Amennyiben az állattartó telep a környezetvédelmi követelményeknek nem felel meg, „Környezetvédelmi célú beruházási támogatást” vehet igénybe. Amennyiben az állattartó telep az állatjóléti és állathigiéniai követelmények valamelyikének nem felel meg, „Állatjóléti és állathigiéniai célú beruházási támogatást” vehet igénybe. A támogatható beruházás típusok konkrétan meghatározásra kerültek a támogatási rendeletben, ezekt l eltér beruházások megvalósítására ezen intézkedés keretei között nem nyílik mód. Végül abban az esetben, ha az állattartó telep az állatok padozatra, mikroklímára, etetési-itatási technológiára, valamint fér hely szükségletére vonatkozó el írásoknak maradéktalanul megfelel, „Állatjóléti és állathigiéniai célú jövedelempótló támogatást” vehet igénybe. Ugyanazon évben egy tartási helyre vonatkozóan nem adható egyidejleg állatjóléti jövedelempótló támogatás és alapvet állatjóléti szabályok betartására irányuló állatjóléti beruházási támogatás. Az állatjóléti jövedelempótló támogatás, valamint a környezetvédelmi beruházási támogatás együttes odaítélése lehetséges. A környezetvédelmi célú és az állatjóléti célú beruházási támogatás együttesen adható. Környezetvédelmi el írások alatt értjük a vizek mez gazdasági eredet nitrát szennyezéssel szembeni védelmér l szóló 27/2006. (II. 7.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Nitrát rendelet) foglaltakat, amelyeket az állattartóknak a szerves trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatban be kell tartaniuk. Ezek els sorban a trágya elhelyezésére szolgáló tárolók min ségére és tárolókapacitására vonatkoznak. Állatjóléti és állathigiéniai el írások alatt a mez gazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletben (továbbiakban: Állatvédelmi rendelet) illetve az azt módosító 20/2002. (III. 14.) és 72/2004. (IV. 29.) FVM rendeletekben foglalt követelményeket értjük.
77
Az intézkedés a fenti rendeletekben foglalt el írások közül a következ khöz nyújt támogatást: • • • • • •
padozatra vonatkozó el írások (csúszásmentesítés, lábbarát technológia stb.), az istállóépületek mikroklímájára (megvilágítás, szell zés, zaj, porkoncentráció, páratartalom stb.) vonatkozó el írások, az állatok biztonságos elhelyezésére vonatkozó el írások (tzvédelem, sérülést nem okozó technológia stb.), az állatok fér hely szükségletére vonatkozó el írások, tartási és takarmányozási technológiára vonatkozó el írások, a telepi technológiával összefügg mszaki el írások (riasztó rendszer, tartalék áramszolgáltató rendszer stb.).
Mind a beruházási támogatás, mind a jövedelempótló támogatás fajhoz és üzemmérethez kötött. Beruházási célú támogatást az alábbi fajok és üzemméret esetében lehet igényelni: • szarvasmarha: 160 állategység, • sertés: 200 állategység, • tojótyúk: 134 állategység, • brojlercsirke: 140 állategység, • juh: 100 állategység, • ló: 160 állategység. A jövedelempótló támogatással támogatható fajok köre szkebb: • sertés: 200 állategység, • tojótyúk: 134 állategység, • szarvasmarha: 160 állategység (jogosult korcsoport: borjú 0–6 hónapos korig). Beruházási célú támogatás legfeljebb három egymást követ évben vehet igénybe, környezetvédelmi és állatjóléti célú beruházások esetén egyaránt. Jövedelempótló támogatás maximum öt éves id szakra vehet igénybe. 6.7.2. Agrár-környezetgazdálkodási támogatás Az agrár-környezetgazdálkodás gyjt fogalom: a mez gazdaság, valamint a természeti er források, a fizikai (talaj, víz, leveg ) és természeti (tájkép, természeti értékek) környezet kölcsönhatásaival kapcsolatos folyamatok, tevékenységek szabályozásával, irányításával, és befolyásolásával foglalkozik. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés terület, azaz hektár, valamint állatlétszám alapú vissza nem térítend támogatás, amelyet valamely agrár-környezetgazdálkodási intézkedés végrehajtásának ellentételezéséül biztosítunk, a gazdálkodó által vállalt, valamely célprogramba bevitt terület mértéke vagy állat létszáma alapján, legalább 5, legfeljebb 20 éves id tartamra (hosszú távú területpihentetés). A kifizetés mértéke a vállalás jellegét l, tartalmától függ. A kifizetés a vállalt intézkedés végrehajtása kapcsán felmerül bevételkiesés és a többletköltségek kompenzálása alapján került meghatározásra.
78
Az agrár-környezetgazdálkodási program számos célprogramból áll, melyekr l részletes információs kérhet az MVH-nál: a. Agrár-környezetgazdálkodási alapprogramok (alapszint szántóföldi célprogram, tanyás gazdálkodás célprogram, méhlegel célú növénytermesztés célprogram, alapszint gyepgazdálkodási célprogramok, shonos és magas genetikai értéket képvisel állatok tartásának támogatása célprogramok) és egyéb él hely programok (vizes él helyekhez kapcsolódó célprogramok). b. Integrált növénytermesztési célprogramok (integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram (szántóföldi és zöldségnövények termesztése), integrált ültetvény célprogram). c. Ökológiai gazdálkodási célprogramok (ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram (szántóföldi- és zöldségnövények), ökológiai gyepgazdálkodási célprogram, ökológiai ültetvény célprogram, ökológiai állattartás célprogramok). d. Érzékeny Természeti Területek célprogramjai (ÉTT), amelyek él hely-meg rzési céllal a speciális, alacsony ráfordítású, a biológiai sokféleség meg rzését és javítását gazdálkodási módszereket támogatják (els sorban szántóföldi és el segít gyepgazdálkodási mvelési módok). e. Kiegészít agrár-környezetgazdálkodási intézkedések, amelyek els sorban az alapprogramokhoz kapcsolódóan, továbbá az integrált és az ökológiai szántóföldi célprogramok kiegészítésére vehet k igénybe. 6.7.3. Kedvez tlen adottságú területek támogatása Ez az intézkedés támogatási lehet séget biztosít a kedvez tlen adottságokkal rendelkez területeken gazdálkodók részére a Tanács 1999. május 17-i 1257/1999/EK rendeletének 13– 20. cikkelyei alapján. A kedvez tlen adottságú területek (KAT) támogatásának célja a fenti rendelet 19. cikkében, valamint 20. cikkében meghatározott, a gazdálkodás eredményességét kedvez tlenül befolyásoló gazdasági, társadalmi és természeti tényez k (jövedelmez ségi tényez k, alacsony népsrség és mez gazdasági foglalkoztatottság aránya, alacsony hozamú, nehezen mvelhet földterületek, valamint kedvez tlen vízgazdálkodási és talajszerkezeti tényez k, széls séges talajsavanyúság és szikesség) hatásainak részbeni kompenzációja. A támogatás céljai: • • •
a term helyi adottságoknak megfelel termelési szerkezet kialakítása, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása, a mez gazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása, amely hozzájárul az életképes vidéki közösségek fenntartásához, a kedvez tlen adottságú területeken a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatnak megfelel gazdálkodók támogatása a mez gazdasági tevékenységek fenntartása végett.
A 19. cikkely hatálya alá es területek olyan, a természeti termelési feltételek szempontjából homogén területek, amelyek e cikkelyben meghatározott mindhárom feltételt kielégítik: •
Alacsony hozamú, nehezen mvelhet földterületek jelenléte, amelyek korlátozott lehet ségei csak rendkívül magas ráfordítással lennének javíthatók, és amelyek
79
•
•
els sorban külterjes állattartásra alkalmasak (a földterület term értéke jelent sen elmarad az országos átlagtól, azaz nem éri el az átlag 80%-át), A mez gazdasági teljesítmény f mutatói alapján, az átlagosnál jelent sen alacsonyabb, illetve a természeti környezet alacsony termelékenységéb l adódó termelési szint. A feltételt azok a területek elégítik ki, amelyeknek az összeírásban szerepl bruttó termelési értéke, illetve az ehhez kapcsolódó bruttó gazdálkodási jövedelme nem érte el az országos átlag 80%-át. Alacsony, illetve elfogyó, túlnyomórészt mez gazdasági tevékenységb l él lakosság, amelynek gyorsuló csökkenése veszélyeztetné a terület életképességét és folyamatos lakottságát (a népsrség az országos átlag 50%-a alatt van, és a mez gazdasági foglalkoztatottság aránya meghaladja a 8,25%-ot).
Ezen területek összterülete 395 402 ha, amely az összes megm velt terület 6,3%-a, valamint az ország területének 4,25%-a. A 20. cikk szerinti KAT-ok különleges hátrányok által érintett területek, amelyeken szükség szerint és bizonyos körülmények esetén folytatni kell a gazdálkodást a környezet meg rzése és javítása, a vidék fenntartása és a terület turisztikai potenciáljának meg rzése céljából. Lehatárolásának szempontjai: • • •
•
a talaj fokozott savanyúsága: a savanyúság foka (pH) meghaladja a 4,5 értéket, amely nagymértékben korlátozza a talaj term képességét, a talaj extrém sótartalma (szikesség): a nátrium sók túlzott szintje (0,15 % fölött) a talaj fels rétegében hasonló hatású, mint a savasság, csak sótr növények termeszthet k és csak jelent s terméscsökkenés mellett, extrém vízgazdálkodási körülmények: a gyenge vízátereszt és er s vízvisszatartó tulajdonságú talajok jelent s hátrányt jelentenek a növénytermesztés számára, mivel rendszeresen elöntésre kerülnek, ami a termés és a nyereségesség csökkenését eredményezi, extrém fizikai talajjellemz k: a sr agyag- és a könny homoktalajok jelent sen korlátozzák a termények nyereségességét és hozamát, továbbá hátrányt jelentenek a föld mvelése szempontjából is.
A 20. cikk szerint kiválasztott területek azok, ahol a fenti 4 paraméter közül legalább 2 egyszerre fennállt. A 20. cikkely feltételeinek összesen 488 156 ha földterület felel meg, amely az összes megm velt terület 7,77%-a, valamint az ország területének 5,24%-a. A kedvez tlen adottságú területek összterülete 883 558 ha, azaz Magyarország összterületének 9,5%-a, illet leg a teljes megm velt terület 14%-a.
80
7. PÁLYÁZATI LEHET SÉGEK – NÉHÁNY JÓ TANÁCS PÁLYÁZATOK KÉSZÍTÉSÉHEZ Magyarország Európai Uniós csatlakozásával hozzá kell szoknunk ahhoz a tényhez, hogy fejlesztési elképzeléseink megvalósításához szükséges küls pénzügyi forrás megszerzéséhez pályázatot nyújtunk be valamelyik pénzügyi alaphoz. Ha úgy döntünk, hogy a tevékenységünkhöz szükséges forrásokat pályázattal vagy pályázatokkal fogjuk el teremteni, akkor vegyük figyelembe az ilyen módon szerzett pénz el nyeit és hátrányait is. El nyök: • • • •
Viszonylag kényelmesen szerzett pénz, hiszen gyakorlatilag a szobában ülve meg tudjuk írni a pályázatot, és nem kell „futni” a pénz után. Relatíve alacsonyak a felmerül költségek is, Segít a hosszú távú tervezésben; egy jó pályázathoz részletesen végig kell gondolnunk, mit is fogunk tenni (ezt természetesen más támogatásszerzési módszernél is meg kell tennünk), Lehet séget nyújt arra, hogy a támogatóval megvitassunk bizonyos kérdéseket. Néhány alapítvány még technikai segítséget, képzéseket és tanácsadó szolgálatot is biztosít pályázói számára, Remélhet leg egyszerre nagyobb összeg áll a házhoz (els sorban az elkülönített állami alapokhoz vagy külföldi alapítványokhoz benyújtott pályázatok esetén).
Hátrányok: • •
• • •
A pénzt csak egy programra lehet felhasználni. A pályázatok által adott pénz felhasználása szinte kivétel nélkül kötött, nem lehet vele szabadon gazdálkodni. A közfelfogás szerint állandóan jelentéseket kell írni a támogatónak. Megjegyzend azonban, hogy ha más támogatóinkat is partnernek tekintjük és hosszú távú kapcsolatot akarunk kiépíteni velük, akkor k is megérdemlik a folyamatos tájékoztatást támogatásuk sorsáról. Lustává teheti a pályázót: "itt a pénz, már csak el kell költeni, aztán jelentést írni". A különböz alapok általában csak a divatos témákra adnak pénzt. A döntéshozatal elhúzódhat (ez különösen igaz a külföldre benyújtott pályázatokra – akár 1 év is eltelhet az els tájékozódó levél és a pályázat elfogadása között).
Az Európai Unió tagjaként Magyarország 2004. január 1-t l jogosulttá vált az Unió fejlesztési támogatásainak, a strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásainak igénybe vételére. Így a csatlakozásunknak köszönhet en az eddig f ként nemzeti forrásból finanszírozott pályázatok mellett az Európai Unió forrásainak bevonása is lehet vé vált a pályázati rendszerünkbe. A 2007-13. közötti id szakra, a strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásainak felhasználására a 2004-06. közötti id szakhoz hasonlóan hazánk Nemzeti Fejlesztési Tervet készített. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Program) keretében az Európai Uniótól a 2007-2013 id szakra hazánk együttesen megközelít leg 22.600 millió euró fejlesztési támogatásra jogosult, így az elkövetkez években a magyar állam támogatásával együtt mintegy 6.700 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg Magyarországon. 81
A források felhasználására Magyarország a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében Operatív Programokat (OP) készített. A jegyzet készítésekor az Operatív programok prioritásai, alapelvei éppen kidolgozás alatt álltak. Ugyan a f irányvonalak már kirajzolódtak, ugyanakkor még nem vállalkozunk azok bemutatására. Célunk inkább a pályázatkészítés teljes folyamatát bemutatni, a pályázatfigyelést l a projektek megvalósításán keresztül a pénzügyi, szakmai beszámolók elkészítéséig, igyekezve sok hasznos gyakorlati javaslatot nyújtani.
7.1. Pályázatfigyelés A sikeres pályázati tevékenység el feltétele, hogy id ben és megbízható forrásból értesüljünk pályázati lehet ségekr l. A pályázók jelent s része els dleges a különböz információforrásként a különböz Internetes oldalakat használja. Ezek esetében minden esetben fenntartásokkal járjunk el, és célszeren ellen rizzük az információkat több oldalról. Néhány általunk javasolt információs oldal: • • • • •
Pályázatfigyel : www.pafi.hu Lendület portál: www.lendulet.hu Országos Pályázati Információs Központ: www.opik.hu Community Research and Development Information Service: www.cordis.hu Tenders Electronic Diary: www.ted.europe.eu
A pályázati lehet ségek keresésekor a következ szempontokat érdemes mérlegelnünk: a. b. c. d.
Pontosan mi a fejlesztésünk célja? Milyen eszközökkel kívánjuk azt megvalósítani? Milyen módszerek alkalmazását tekintjük célravezet nek? Siker esetén ki profitál az eredményb l?
Erre azért van szükség, hogy a pályázó megfelel képp le tudja vezetni, hogy a megpályázott program célkitzéseit az projektje milyen konkrét eredményekkel szolgálja. Néhány további tanács a pályázatfigyeléshez: • •
•
•
•
a keresést érdemes különböz gyjt portálokon kezdeni, a tájékozódásban, EU-s dokumentumokhoz való hozzáférésben segítenek az országszerte megtalálható Európai Információs Pontok (elérhet ségük: www.euvonal.hu), fontos, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy hiteles forrásból származik-e az információ. Néhány vállalkozás abból próbál bevételt teremteni, hogy olyan információt árul pénzért, ami az adott pályázati programot kezel szervezetnél ingyenesen elérhet , érdemes el re tájékozódni, mert mire egy felhívás nyomtatásban megjelenik, nagy volumen nemzetközi pályázatok esetében általában már kés partnerek vagy téma után nézni, addigra már felállnak a határozott elképzelésekkel rendelkez konzorciumok, ha még nincs kell pályázati tapasztalatunk, érdemes kisebb pályázatokkal kezdeni vagy tapasztaltabb partnerekhez csatlakozni. Tanulságos lehet az adott területen vagy pályázati programban sikeresen megvalósult projektek tanulmányozása,
82
•
nagyon ellen rizzük a jogosultsági kritériumokat. Csak akkor pályázzunk, ha minden egyes feltételnek maradéktalanul megfelelünk. Bármilyen feltételnek nem vagy részben nem felelünk meg, a pályázatunk azonnal formai elutasításra kerül.
7.2. Pályázat benyújtása Nem kis bosszúságot jelent, ha pályázatunkat, amit gyakran hónapokig készítettünk el id t és anyagiakat sem kímélve, valami egészen banális hiba miatt utasítják el. A pályáztató szervezet számára is fájdalmas, amikor egy látszólag jó projekttervet, pályázatot azért kell elutasítania, mert például a pályázó nem a megadott határid re küldte be pályázatát. Éppen ezért alaposan olvassuk el a pályázati kiírást és a kapcsolódó informatikai anyagokat! Minden pályázati kiíráshoz tartozik egy útmutató, amelyben a pályázáshoz szükséges összes útmutató megtalálható. Az útmutatót ajánlatos a pályázat elkészítése el tt figyelmesen végigolvasni, mert csak azok a pályázatok számíthatnak támogatásra, amelyek eleget tesznek a kiírásban és az útmutatóban megfogalmazott követelményeknek. Ami a pályázati kiírásban, illetve az útmutatóban nincs benne, az nem kérhet számon. A bírálat folyamata általában kétlépcs s, el ször a formai bírálatra kerül sor, és csak azok a pályázatok kerülhetnek szakmai bírálatra, amelyek megfeleltek a formai követelményeknek. Ezért mindenképpen tanácsos id t fordítani a formai követelmények teljesítésére, hiszen sok értékes munka veszhet kárba pecsét, aláírás vagy melléklet hiánya miatt. A sikeres projekt legf bb ismérvei, hogy világosan átlátható, meggy z , és mérhet . Ezeknek a kritériumoknak megfelel pályázat elkészítését segítik el a megfelel projekttervezési technikák, amelyek kett s célt szolgálnak: 1. Átláthatóbbá, logikusabbá, könnyebben ellen rizhet vé teszik a tervezést, a munkaszervezést, segítenek elkerülni a logikai következetlenségeket. 2. A bíráló és a projekt nyomon követ számára egy pillanat alatt átláthatóvá teszi a projekt pénzügyi támogatásáért pályázó fejlesztési lehet ségeit, illetve a projekt tartalmát. Fontos tudnivalók: • • • • • •
Gy z djenek meg róla, hogy intézményük jogosult-e a pályázásra! A pályázatot megfelel példányszámban és formátumban kell beadni a pályázó vezet jének eredeti aláírásával és a szervezet pecsétjével! A pályázat elkészítéséhez használják a pályáztató szervezet által kiadott, általában az Internetr l is letölthet rlapot. Az rlapon kért adatokat pontosan adják meg, és a pályázati rlap minden rovatát töltsék ki! Ügyeljenek a pályázati rlap által meghatározott terjedelmi korlátokra, azokat ne lépjék túl! Fordítsanak különös figyelmet a beadásai határid betartására! Lehetséges, hogy a pályázatot nem csak papíron, hanem elektronikus formátumban is be kell nyújtani a feldolgozás megkönnyítése végett. Ilyen esetben figyeljen arra, hogy a papíron és az elektronikus úton benyújtott pályázat megegyezzen. Eltérés esetén mindig a papíron benyújtott pályázat a mérvadó!
83
• • •
A költségvetés elkészítésekor ügyeljenek a minimálisan és a maximálisan betartandó összegekre. A költségvetés készítésekor más megkötésekkel is találkozhatunk, pl.: személyi költségek vagy eszközbeszerzésre fordítható összeg maximalizálása). Érdemes többször is ellen rizni, hogy a költségvetés nem tartalmaz-e számszaki hibát. A pályázat a regisztráció során kap egy regisztrációs számot, melyre a pályázattal kapcsolatos kés bbi kommunikáció során a pályázónak minden esetben hivatkoznia kell.
A pályázat tartalmi részével kapcsolatos tanácsok: A pályázat írásánál arra kell törekedni, hogy logikusan legyen felépítve, lényegre tör , és jól érthet legyen. Ez azért fontos, hogy akik bírálják megértsék, hogy mit akarunk. A pályázat bírálója nagy valószínséggel nem külön szakért je az adott területnek, ezért nagyon fontos, hogy egy nem specialista is megértse mit akarunk. Figyelni kell, hogy a formanyomtatványban meghatározott kereteket ne lépjük túl, mert formai okokra hivatkozva visszaküldik, és nem olvassák el. A pályázat szakmai része legyen tömör és hatékony, jelenjen meg benne a téma id szersége és jelent sége. Tartalmazzon új célkitzéseket, a feladatok konkrétak és jól definiálhatóak legyenek. Módszertanilag legyen jól kidolgozott, derüljön ki, hogy a részfeladatok hogyan épülnek egymásra. A célkitzés megvalósíthatósága legyen bizonyított (tisztázott elvi kérdések, a szükséges eszközök és technikai háttér megléte). Tartalmazzon eredeti felvetéseket, eddig még meg nem valósított, új gondolatokat. A tervezett projekt legyen megvalósítható, és ez derüljön ki a pályázati anyagból. A pályázó hitelesen mutassa be a projekthez kapcsolódó szakértelmet, eddigi tapasztalatait. Jó hatású a motiváció, a jó hozzáállás, az alkalmasság bemutatása. Ez ne legyen túlzó, de ne is legyen károsan szerény. A projekt láthatóan jelentsen kihívást! Ha két vagy több fél együttmködésér l van szó, az együttmköd partnerek dolgozzanak ki együttm ködési megállapodást. A megállapodás térjen ki a szellemi és egyéb tulajdonjogokra, a feladatok, költségek, kockázatok megosztására. Ajánlatos kinevezni egy projektvezet t, aki a projekt pénzügyi és tartalmi megvalósításáért felel. A költségvetésnek minden esetben összhangban kell lennie a leírt tevékenységgel és munkatervvel. A tervezésnél szem el tt kell tartani a költséghatékonyság elvét! A támogatás a projekt költségeihez való hozzájárulás, és nem fedezi az összes költséget. A pályázó intézmények így megfelel nagyságú saját forrás bemutatását is biztosítaniuk kell. Az uniós támogatással megvalósuló programoknál fontos szempont, hogy azok bizonyítottan hosszú távon is fenntartható tevékenységeket célozzanak meg. A pályázati kiírások ezt a célt több egymással szoros kapcsolatban lév eszközzel is támogatják. Ezek közül az egyik az az elvárás, hogy a pályázat illeszkedjen a regionális, térségi fejlesztési stratégiák céljaihoz. A pályázatok elkészítésekor találkozunk visszatér elemekkel, melyek szerepe nagyon nagy. A megfelel cégbemutatás, a projektvezet személye kiemelked en fontos lehet. Szinte már minden pályázatnál megjelenik az esélyegyenl ség és a környezetvédelem kérdése. Gyakran érezhetjük azt, hogy pályázatunk ezekhez a horizontális prioritásokhoz egyáltalán nem kapcsolódóik, ugyanakkor néhány gondolatot mindenképpen írnunk kell róla.
84
Néhány további jótanács: Cégbemutatás: A pályázatírás során a legkönnyebb feladatnak a cégbemutatás, a tevékenységek bemutatása tnik. Erre természetesen – a hétköznapi értelemben – mindenki könnyedén tud válaszolni. Egy pályázati dokumentációban történ cégbemutatás során azonban nem feltétlenül azokat a pontokat, er sségeket kell kiemelnünk, amelyeket általában szoktunk. A hiteles bemutatás érdekében ki kell térnünk a vállalkozás tevékenységeire, a tevékenységek mennyiség és min ségi mutatóira; az alkalmazotti létszámra és a munkatársak feladatköreire, beosztásukra; a telephelyekre és vonzáskörzetekre; gazdasági tevékenységünk fejl dési ívére; a piaci pozíciónkra és a versenytársak szerepére. Nagyon fontos továbbá a pénzügyi stabilitásnak bemutatása, valamint a tulajdonosi kör megemlítése. A vállalkozás jelenlegi helyzetének és jöv beni – kedvez – lehet ségeinek számba vételét teszi lehet vé, ha egy SWOT analízist készítünk, amelyben szövegesen is kifejthetjük a vállalkozás jelenlegi er sségeit, nehézségeit, valamint a vállalkozás által nem befolyásolható gazdasági lehet ségeket, veszélyeket. A versenyképesség növelését célzó pályázati kiírások esetében figyelembe kell venni, hogy fontos kritérium a vállalkozás mködésének fennállásnak id tartalma, a pénzügyi mutatók stabilitása, a pályázó eddig gazdálkodása. Mindig törekedünk kell arra, hogy valós információkkal alátámasztva tudjuk bemutatni vállalkozásunk életképességét. A projektgazda szerepe: Minden pályázatba foglalt projekt megvalósításáért egy projektvezet felel. Az felel ssége, hogy a beruházás, a fejlesztés vagy bármilyen egyéb tevékenység a kidolgozott feltételeknek megfelel en, követhet en, id ben és eredményesen befejez djön. Kisebb projektek esetében felvet dhet bennünk a kérdés, hogy vajon miért is van arra szükség, hogy részletesen bemutassuk a projekt vezet t? Hiszen egy „kinézett” gép beszerzésével kapcsolatban nem sok feladata van a vezet nek. Nagyobb projektek esetében viszont több vezet is szükséges. A szakért k, munkatársak megfelel tapasztalata, valamint aktív közremködésük biztosítja a projekt sikeres megvalósítását. A projekt menedzser személyét, illetve az t segít vezet ket, projekt asszisztenseket részletesen be kell mutatni (iskolai végzettség, korábbi munkahelyek, hasonló területen, projektben szerzett tapasztalatok, a vállalkozás igényeinek ismerete, koordinációs és egyéb képességek, képesítések). Lényeges, hogy minél több szakterületet fedjenek le a projekt vezet i, koordinátorai. Az itt szerepl személyek életrajzát megadott formátumban gyakran a pályázathoz kötelez en csatolni kell. Környezetvédelem: Miután az Európai Unió által támogatott fejlesztéseknek meg kell felelniük a fenntarthatóság követelményeinek, ezért a környezeti fenntarthatóság szempontjait is figyelembe kell venni. Az EU hatása, hogy minden egyes projekt esetében a környezetvédelemi szempontok befolyásolják a pályázatra adott pontszámok nagyságát. A környezetvédelmi résznél nem érdemes általánosságokat írni, hanem konkrét lépesek, hatások bemutatása szükséges. Természetesen a legtöbb projekt nem vagy csak nagyon kevés hatással bír a környezeti terhelésre, így a környezeti terhelés csökkentésére is. Ilyen esetekben a projekt környezetvédelmi szempontjain túl a vállalkozás egyéb, a környezetvédelem szempontjából fontos intézkedésére hívhatjuk fel az olvasó figyelmét.
85
Ugyan például az informatikai beruházások esetében nagyon nehéz mérni a környezetre gyakorolt pozitív hatást, mégis érdemes – a cég standard környezetvédelmi szabályoknak való megfelelése mellett – a vállalkozás konkrét specifikus környezetre káros hatásokat csökkent intézkedéseinek felsorolása (a környezetvédelmi ISO min sítés megléte, a veszélyes hulladékok szerz désben foglalt elszállíttatása, energiatakarékos gépek használatának bemutatása stb.). Munkánkat segíti a Környezeti Fenntarthatósági útmutató! Esélyegyenl ség: Az esélyegyenl ség kapcsán végig kell gondolni, hogy a vállalkozás mily módon biztosítja mködése és a projekt megvalósulása során a n k, a hátrányos helyzet csoportok tagjainak igényeit és érdekeit, illetve az részvételüket. Gyakran többlet pontot kaphatnak azok a pályázó vállalkozások, amelyek vállalják hátrányos helyzet munkavállaló alkalmazását, illetve az esélyegyenl ség aktív megvalósulását. Az Esélyegyenl ségi Útmutató részletezi, hogy az egyes beruházási területek kapcsán milyen pontokra érdemes, célszer kitérni. A pályázathoz csatolandó dokumentumok listája: A pályázathoz csatolandó mellékletek listájának meghatározása az egyes OP-irányító hatóságok, szaktárcák feladata, de várhatóan nem fog a jöv ben sem jelent sen eltérni a hasonló pályázati rendszerekben jelenleg alkalmazott gyakorlattól. Alább egy indikatív lista található. A pályázati formanyomtatvány mellékleteit az Irányító Hatóságnak a projekt jellegének figyelembevételével kell meghatároznia. E mellékletek az alábbiak lehetnek: • • • • • • • • • • •
aláírási címpéldány, jogi státusz igazolása, el z évi pénzügyi beszámolók, a saját forrás és az egyéb finanszírozási források rendelkezésre állását igazoló dokumentumok, háttértanulmányok – pl. üzleti terv, megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés, környezeti hatástanulmány, mszaki tervek, hatósági engedélyek, lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás dokumentumai, tulajdoni lap, a megvalósításban részt vev szakemberek önéletrajza, referenciák, a partnerekkel illetve a lakossággal történt egyeztetések dokumentumai (stb. részér l), partnerek hatóságok, helyi és regionális (pl. nyilatkozatok).
Az Irányító Hatóságnak gondoskodniuk kell arról, hogy kizárólag olyan információkat, dokumentumokat és igazolásokat kérjenek a pályázóktól, amelyek szükségesek, és amelyeket felhasználnak a projektek kiválasztása vagy megvalósítása során. A sok munkát igényl háttértanulmányok, mszaki tervek kidolgozásának és benyújtásának el írása csak nagy beruházási projektek esetében indokolt. Az Irányító Hatóságnak a feltételek meghatározásakor figyelmet kell fordítania a duplikáció elkerülésére is, azaz gondoskodnia kell arról, hogy egy dokumentumot, igazolást csak egy alkalommal kérjenek a pályázóktól (pl. vagy a pályázat beadásakor vagy a támogatási szerz dés megkötéséhez).
86
7.3. Pályázat végrehajtása Támogatási szerz dés: A nyertes döntés után sor kerül a támogatási szerz dés megkötésére. A kiíró szervezet elkészíti a támogatási szerz dést. A pályázónak a támogatási szerz dés határid n belül vissza kell juttatni a kiíró szervezetnek. A határid re minden esetben figyelni kell, hiszen a határid k be nem tartása a szerz dést l való elállással járhat. A kiíró szervezet nagy segítséget nyújt a támogatási szerz dés megkötésének feltételeir l, a beküldend dokumentumokról szóló segédletében. Ezeket figyelmesen el kell olvasni, és csak azután hozzálátni a dokumentumok kitöltéséhez. A támogatási szerz dést figyelmesen el kell olvasni egyrészt az adatok ellen rzése miatt (cég adatok, támogatás részletei), másrészt a feltételek megismerése miatt. Ha valamilyen adatban változás történt, azt mindenképpen jelezni kell a kiíró/közremköd szervezetnek. Ezt a szerz désben vállalt monitoring adatszolgáltatás idejéig folyamatosan jelezni kell, legyen az székhelycím, telephely, képvisel , illetve egyéb változás. Ha sikeresen összeállítottuk a visszaküldend dokumentumok listáját, még egyszer ellen rizzük, hogy mindent csatoltunk-e, illetve hogy ahol kell, cégszer aláírással elláttuk-e a dokumentumokat. Ügyeljünk a megfelel példányszámra. A projekt megvalósítása: A pályázatban, illetve a támogatási szerz désben rögzített feltételeknek megfelel en meg kell valósítani a projektet. Ennek során figyeljünk oda, hogy a határid ket betartsuk, illetve az elszámolás egyszerbbé tétele miatt a számlák megfeleljenek a mérföldköveknek. Amennyiben a határid t nem tudjuk tartani, illetve változás lép fel a megvalósítással kapcsolatban, mindig jelezzük a kiíró/közremköd szervezet felé. Az elszámolás: A projekt pénzügyi elszámolásához szintén segítséget nyújt a kiíró/közremköd szervezet. Ezt figyelmesen olvassuk át. Ha kérdésünk van, keressük meg a kapcsolattartónkat, akik a kérdéseiket tisztázhatják. Fontos, hogy minden formai követelménynek megfeleljük. Ellen rizni kell, hogy a számlák, teljesítésigazolások minden információt tartalmaznak-e, a szerz dések és számlák között teljes-e az összhang, minden egyértelmen szerepel-e. Általában lehet ség van az elszámolás személyes átadására, amely azért el nyös, hiszen a dokumentumokat átnézik, egyb l jelezni tudják, ha valamilyen hibát vétettünk vagy a formai követelmények nem megfelel ek, esetleg valamilyen dokumentumot nem csatoltunk. Monitoring adatszolgáltatás: A pályázati kiírásban már el re tájékozódhatunk, hogy milyen feltételeknek kell majd megfelelni, illetve a támogatási szerz dés tartalmazza a monitoring adatszolgáltatás rendjét. Ennek formanyomtatványait is megkapjuk. Az el írt indikátorokat a megfelel id közönként el kell juttatni a megfelel szervezetnek. Ezek be nem tartása utólagosan is maga után vonhatja a támogatás felfüggesztését, visszafizetési kötelezettséget.
87
Hiánypótlások: Ha valamilyen dokumentumot hiányosan vagy nem megfelel en küldtünk be, esetleg nem küldtünk be, írásban hiánypótlásra történ felszólítást kapunk, melyben határid t adnak a hiányok pótlására, javítására. A határid ket minden esetben be kell tartani!!! Ezek be nem tartása a pályázat támogatásától való elállással járhat. Nem elég tehát megírni egy nyertes pályázatot, hanem a pályázati feltételeket minden esetben be kell tartani, létre kell jönni a támogatási szerz désnek, meg kell valósítani a projektet, sikeres elszámoláson kell „túllenni”, hogy megkaphassuk a megnyert összeget. És a monitoring adatszolgáltatásról sem szabad elfelejtkezni. Természetesen könnyebb, ha van segítségünk: egy pályázatíró cég nagy segítségünkre lehet, de természetes nem mindegy, hogy meddig kapunk segítséget. Célszer olyan céget keresni, akik a pályázat megírása mellett a további kötelezettségek, feladatok ellátásában is segítséget nyújtanak. A pályázatíró cégek esetében mindig tájékozódjunk el re azok tapasztalatairól. Minden esetben kérjünk referenciákat. A tapasztalat, komoly háttérrel rendelkez cégek ma már rendszerint a pályázatírási megbízás során vállalják azt, hogy pályázatunkban formai hibát nem követnek el.
7.4. Innovációs pályázatok Az Európai Unióban, így hazánkban is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az innovációra, melyet számos, Uniós illetve hazai finanszírozású pályázattal támogatnak. Ezeknek a pályázatoknak kiemelked célcsoportja a kis- és középvállalkozások (KKV). El szeretettel támogatnak olyan projekteket, melyeket a KKV-k nyújtanak be, igénybe véve a fels oktatási intézmények, kutatóintézetek tudásbázisát vagy konzorciumi tagként vagy alvállalkozóként. Ebben a fejezetben ismertetjük a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által koordinált kutatás-fejlesztési pályázatokat. A programokról részletes információ található a www.nkth.gov.hu, illetve a www.kutatas.hu oldalakon. 7.4.1. Pázmány Péter Program Regionális Egyetemi Tudásközpontoknak a létrehozását, és azoknak az iparral való együttmködését támogatja a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal (NKTH) Pázmány Péter programja, amely a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítása céljából nyújt támogatást a tudásközpontoknak. A pályázat célja, hogy olyan Regionális Egyetemi Tudásközpontok (RET-ek) jöjjenek létre, amelyek vállalkozásokkal és más, kutatással, innovációval foglalkozó szervezetekkel együttmködve, nemzetközi színvonalú, fókuszált kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket tudnak végezni. A nyertes tudásközpontok feladata, hogy kutatás-fejlesztési eredményeikb l üzletileg hasznos új termékeket, technológiákat hozzanak létre. A RET-ek létrehozásával a kutatás– fejlesztés (K+F) területén lehet ség nyílik arra is, hogy az emberi és anyagi er források egy helyen koncentrálódjanak, ami a technológiai fejl dés jelent s növekedését eredményezheti egy adott régión belül. A program keretében törekedni kell arra, hogy a tudásközpont gazdasági partnerei között olyan vállalkozások jelenjenek meg, amelyek motiválják, támogatják a K+F tevékenységet, és egyúttal alkalmazói is legyenek az új kutatási eredményeknek, technológiáknak.
88
A Regionális Egyetemi Tudásközpontok feladata, hogy segítsék a K+F szakembereinek és a gazdasági szféra szerepl inek együttmködését. Így a tudásközpont környezetében várhatóan meger södik a már meglév ipari háttér, ami jelent sen befolyásolhatja az adott régió gazdasági fejl dését. A tudásközpontoknak nyújtott jelent s anyagi támogatás lehet vé teszi azt is, hogy a RET-ek minél több fiatal pre- és posztdoktort valamint sikeres (külföldr l hazatér ) szenior kutatót alkalmazzanak 7.4.2. Asbóth Oszkár Program A Húzóágazati Innovációs Program támogatást nyújt nemzetközi szint kutató-fejleszt klaszterek kialakításához. A program keretében olyan területen jöhetnek létre innovációs klaszterek, amelyek jelent s hatással vannak az ország technológiai és gazdasági fejl désére. Az Asbóth Oszkár Program célja nemzetközi jelent ség innovációs klaszterek létrehozásával húzóágazatok kialakulásának meggyorsítása, ehhez a szellemi, infrastruktúrális és gazdasági háttér megteremtése. A Program célja továbbá az, hogy az innovációs klaszter mködése során átfogja a teljes innovációs láncot az ötlett l a hasznosításig. A program ösztönözni kívánja a tudás- és technológiaintenzív vállalkozások létrehozását és letelepedését, a külföldi t kebefektetéseket, és high-tech cégek betelepülését az innovációs klaszterek vonzáskörzetében. A Program eredményeképpen várható, hogy nemzetközi szinten versenyképes innovációs és K+F klaszterek, és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások kialakulásával munkahelyek jönnek létre. A Program hozzájárul a kvalifikált fiatal kutatók munkalehet ségeinek jobbításához, és a jelenleg külföldön él , tapasztalt szakemberek hazatalepüléséhez. 7.4.3. Baross Gábor Program Kis és középvállalkozások innovációs ötleteinek kidolgozását, az innováció szerepl inek regionális együttmködését támogatja a Baross Gábor Innovációs Program. A Baross Gábor program az innováció ösztönzésével támogatja a magyarországi régiók gazdaságának és versenyképességének fejlesztését. Céljai: • • •
a régiók gazdaságának és versenyképességének innováción alapuló fejlesztése, a regionális innovációs hálózatok kialakítása és meger sítése, a regionális innovációt ösztönz intézkedések decentralizálása.
A program fontosabb elemei: •
•
•
Regionális Innovációs Ügynökségek hálózatának kialakítása. A hálózat 2004. vége óta információkkal, az innovációs hálózat kialakításával, valamint az innovációs szolgáltatások igénybevételének támogatásával segítik a kutatás-fejlesztési és a vállalkozási szféra együttmködését. Innocsekk program, amelynek célja mikro- és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása, a regionális innováció eszköztárának b vítése innovációs szolgáltatásokra szóló támogatás rendszerének bevezetésével. „Regionális innovációs fejlesztések programcsomag”, ami a Kutatási és Technológiai Alap decentralizált regionális innovációs célokat szolgáló részének felhasználására a Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT) javaslatai alapján került kialakításra.
89
7.4.4. Irinyi János Program Innovatív kis és középvállalkozások létrehozását, ill. a már meglév k meger södésének el segítését támogatja a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által meghirdetett Irinyi János program. A program támogatja a kis és középvállalkozások innovatív ötleteinek megvalósítását, a fejlesztési eredmények gazdasági hasznosítását, az új termékek piacra jutását, a korszer technológiák bevezetését, a termékfejlesztéshez szükséges innovációs szolgáltatásokat, technológiai inkubátorok, azaz korszer technológiák befogadására alkalmas, intelligens szolgáltatásokat nyújtó inkubátorházak létesítését és azok mködését. A program keretében az innovatív kis és középvállalkozások segítséget kapnak a termékfejlesztéshez szükséges induló t ke megszerzéséhez és az inkubációs szolgáltatások igénybevételéhez. A program egyik komponense azokat a folyamatokat segíti kibontakozni, amelyek nyomán az ötletb l piacképes termék, szolgáltatás vagy eljárás születik. Segíti a vállalkozásokat kísérleti üzem (félüzem) felállításában, az új termék el állításához, teszteléséhez, valamint a piaci bevezetéséhez szükséges vizsgálatok elvégzésében és a hatósági engedélyek megszerzésében. A program támogatást nyújt a prototípustól a piacig tartó szakaszban szükségessé vált további kísérleti fejlesztési munkákhoz is. 7.4.5. Jedlik Ányos Program A kutatás-fejlesztés (K+F) területén jelent s tudományos és gazdasági áttörést ígér , hosszú távú stratégiai kutatásokat támogat az NKTH Jedlik Ányos nevét visel program (korábban: Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok NKFP). A hosszú távra kiható integráló jelleg program célja olyan projektek megvalósításának támogatása, amelyek hozzájárulnak az ország gazdasági versenyképességének növeléséhez a gazdaságban alkalmazható eredmények létrehozásával, azok gyakorlati alkalmazásával és termékké alakításával. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében a program kiemelten támogatja az ipar és az egyetemek együttmködését, hogy azok kutatási és fejlesztési eredményeikb l hasznosítható technológiákat és termékeket hozzanak létre. A kitzött célok elérése érdekében a pályázatok elnyerésekor el nyt élveznek a vállalkozások által vezetett konzorciumok. A támogatott projektekben résztvev konzorciumok eredményeik eléréséhez alap- és alkalmazott kutatásokat valamint kísérleti fejlesztést végezhetnek. A Jedlik Ányos program hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatal kutatók tudományos pályán maradjanak és el segítheti a posztdoktorok valamint a sikeres szenior kutatók hazatérését. A Jedlik Ányos Program további célja, hogy támogassa a nemzeti kutatás-fejlesztési kapacitások meger sítését és annak hatékony kihasználását, valamint adott szakterületen segítse a tudományos és technológiai áttörés megvalósítását, az anyagi és a szellemi er források koncentrálását. A Jedlik Ányos Program céljait az alábbi tematikus alprogramok területein megvalósított kutatás-fejlesztési projektek támogatásával kívánja megvalósítani: 1. alprogram: Élettudomány 2. alprogram: Információs és kommunikációs technológiák 3. alprogram: Környezetvédelem 4. alprogram: Agrárgazdaság és biotechnológia 5. alprogram: Anyagtudomány 6. alprogram: Technológiai változások társadalmi kihívásai; tanulmányok, elemzések, koncepciók
90
8. NAGY HOZZÁADOTT ÉRTÉKET KÉPVISEL EL ÁLLÍTÁSA
TERMÉKEK
A megfelel versenyképesség elérésének egyik lehetséges módja, ha termékünket valamilyen speciális tulajdonsággal látjuk el. Így az általunk forgalmazott termék értéke n . Ennek eszköze lehet például a feldolgozottság szintjének növelése vagy különleges min ség (funkcionális, min ségtanúsító védjeggyel ellátott) élelmiszerek el állítása. Az igényes vásárlók – miután ez anyagi nehézséget nem jelent nekik – mindig az átlagosnál, megszokottnál jobbat igényelnek. Felmerül a kérdés: honnan tudja a vásárló még megvásárlás, kipróbálás el tt, hogy egyik vagy másik termék valóban az igényeit kielégít , az átlagosnál jobb min ség? A fejlett európai országoknál egyes termékcsoportok esetén kialakultak olyan cégek vagy keresked k akik csak ilyen terméket állítanak el , illetve forgalmaznak. A vásárló tehát tudta: ha az adott üzletben vásárol vagy az adott márkajelzés terméket veszi kiváló min séget kap. A rendkívül széles körben gyártott és forgalmazott élelmiszereknél nem alakultak ki a kiváló min ség megkülönböztetésének az el bb említett (f leg ruházatnál, élvezeti és ún. luxus cikkeknél jól mköd ) formái. Ezért a fogyasztók és gyártók egyaránt szívesen vették olyan rendszerek létrejöttét, amelyek megbízhatóan tanúsítják, hogy egy adott élelmiszer az átlagosnál jobb, kiváló min ség. Ezeknek a jeleknek az Európai Unióban nincs egységes, az országhatárokon túllép rendszere. S t csak néhány országot ismerünk, ahol minden élelmiszerre és az egész országra kiterjed egységes nemzeti kiváló min ség tanúsítás mködik. Sok helyen egyes termel i szövetségek, esetleg régiók hoztak létre ilyen – ez esetben nyilván csak szkebb körben ismert – tanúsítási jelet. Magyarország a hetvenes évek óta próbálkozik ilyen kiváló min ség tanúsítási rendszerrel. Nem nehéz megjósolni, hogy ez igazán sikeres az életszínvonal lényeges emelkedésével lesz majd.
8.1. Funkcionális élelmiszerek Az Európai Bizottság keretein belül megalakult munkacsoport (FUFOSE- Group) a következ képpen határozta meg a funkcionális élelmiszerek fogalmát: egy élelmiszer akkor tekinthet funkcionálisnak, ha az adott élelmiszernek megfelel táplálkozásélettani hatásokon túlmen en, a szervezetben egy vagy több funkciónál kimutatható pozitív hatása van, ami a jobb egészségi állapotban, kedvez bb közérzetben és/vagy egyes betegségek kockázatának csökkenésében mutatkozik meg. A funkcionális élelmiszer kizárólag élelmiszer formájában jelenhet meg, nem lehet tabletta vagy kapszula, a hagyományos táplálkozási rendszer részét képezze és hatását már a szokásosan fogyasztott mennyiségeknél fejtse ki. A táplálékokban természetes módon jelen lév hatóanyagokhoz tartoznak az élelmirostok, aminosavak, többszörösen telítetlen zsírsavak, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek és fitokemikáliák. A funkcionális élelmiszereknek sokféle kedvez hatása lehet, az optimális fejl dés el segítését l kezdve az alapvet metabolikus folyamatok szabályozásán, az oxidatív stressz elleni védekezésen keresztül, a szervek mködésének befolyásolásáig és az immunrendszer er sítéséig. A kedvez hatások az érelmeszesedésnél (a koszorúér-betegségeknél), a magas vérnyomásnál, a csontritkulásnál, a fogszuvasodásnál és különböz rosszindulatú daganatoknál mutathatók ki. Az EU-ban nagy szükség van az egyes nemzeti engedélyeztetési gyakorlatok harmonizálására, hiszen a funkcionális készítmények és étrendkiegészít k a különböz országokban különböz termékkategóriákon belül kerülnek engedélyeztetésre, egy azonban
91
biztos: a hatások deklarálásához megfelel tudományos bizonyítékok szükségesek és fokozott hangsúlyt kap az élelmiszerbiztonság kérdése is. A különböz étrendkiegészít és egészségvéd hatású (élelmi)szerek megjelenési formája igen változatos, hiszen a vitaminok és ásványi anyagok mellett ide sorolhatók például a teljes örlés gabonából készült és olajos magvakat is tartalmazó pékárúk, a szervezet számára hasznos baktériumokat (pl. bifidobakteriumokat és lactobacillusokat) tartalmazó joghurtok és tejes italok (ez utóbbiakat kalciummal és D-vitaminnal is dúsítják), a különféle szójakészítmények, a fitoszterolokkal dúsított és koleszterinszint-csökkent hatású margarinok, a méhészeti termékek, a gyógyhatású gombák és azok hatóanyagait tartalmazó készítmények, a húgyutak fert tlenítését segít áfonyaitalok, valamint a rostokat, zsíros olajokat és egyéb növényi-, illetve állati eredet gyógyhatású összetev ket tartalmazó gyógyszerformák (tabletták, kapszulák, oldatok stb.). A funkcionális élelmiszerek esetében különleges kihívást jelent valamilyen összetev természetes módon való feldúsítása. Hazai és nemzetközi szinten egyaránt rengeteg kutatás irányul ilyen jelleg élelmiszerek el állítására. Magyarországon állították el az ún. okos tojást. Az "Okos tojás" a hagyományos tojás valamennyi jó tulajdonságát meg rizve emelt szinten tartalmazza az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen omega-3 zsírsav mennyiséget, ezáltal biztosítva az ideális omega-3: omega-6 zsírsav arányt - valamint az immunrendszert er sít antioxidáns E-vitamint. Az omega-3 zsírsavak és az E-vitamin természetes úton, a tojótyúkok speciális takarmányozásával kerül a tojásba. Az így el állított tojás biológiai értéke jóval magasabb a hagyományos tojásénál. A funkcionális élelmiszer nem egyezik meg a különleges táplálkozási célú élelmiszerekkel, amelyekkel a 36/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet foglalkozik. A különleges élelmiszernek ki kell elégítenie: •
•
az olyan fogyasztók speciális táplálkozási igényeit: o akik emésztési vagy anyagcserezavarban szenvednek, o akiknek sajátos élettani állapotuk miatt bizonyos anyagok ellen rzött mértékben történ fogyasztása el nyös, valamint, az egészséges csecsem k és kisgyermekek speciális táplálkozási igényeit.
8.2. Ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek (bioélelmiszerek) Az ökológiai gazdálkodást a Tanács 2092/91/EGK rendelete (1991. június 24.) a mez gazdasági termékek ökológiai termelésér l, valamint a mez gazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekr l szabályozza az Európai Unióban, így Magyarországon is. A 2092/91-es rendeletet két hazai jogszabály egészíti ki, ezek a következ k: •
•
A 140/1999.(IX.3.) Kormányrendelet. A mez gazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti el állításáról, forgalmazásáról és jelölésér l, valamint, A 74/2004. (V. 10.) FVM rendelet. A mez gazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti el állításának, forgalmazásának és jelölésének egyéb eljárási szabályairól.
92
A rendeletek hatálya a mez gazdasági termékekre és élelmiszerekre terjed ki, a termelést l kezd d en a feldolgozáson át a forgalmazásig, beleértve az importot is. A jogszabályok rögzítik az ellen rz , tanúsító szervezetek elismerésének és mködésének feltételeit is. Igen fontos jogszabályi rendelkezés, hogy ökológiai (biológiai, öko, bio) jelöléssel csak azon mez gazdasági termékek és élelmiszerek forgalmazhatók, amelyeket ezen jogszabályi el írások betartásával és elismert ellen rz szervezet ellen rzése mellett termeltek, dolgoztak fel illetve importáltak. A rendeletek részletesen tartalmazzák a következ ket: • • • • •
a növénytermesztés és a növényi termékek el állításának szabályait, az állattenyésztés és az állati termékek el állításának szakmai alapkövetelményeit, a felhasználható tápanyagokat, növényvéd -szereket, az alkalmazható takarmányféleségeket, takarmány-kiegészít ket, fert tlenít - és tisztítószereket, a feldolgozás el írásait is, ennek részeként az alkalmazható adalék- és segédanyag-ok listáját, és a felhasználható nem ökológiai eredet mez gazdasági alkotók jegyzékét, továbbá az ellen rz szervezetekkel szemben támasztott követelményeket.
A Biokontroll Hungária Kht. alap-feltételrendszere a felsorolt jogszabályok figyelembevételével készült, értelmezi azokat, el írásokat ad a hatáskörébe helyezett kérdésekben. Amennyiben egy üzem ellen rzésünkkel ökológiai gazdálkodásba kíván kezdeni, be kell jelentkeznie a Biokontroll Hungária Kht.-hoz. A gazdaságot f bb adataival együtt nyilván-tartásba veszik, err l kiadnak egy igazolást, és megkötik vele az ellen rzési és tanúsítási szerz dést. Jellemz en ett l az id ponttól, illetve már szerz dött gazdálkodó esetén az új terület bejelentését l számítják az átállás kezdetét. Természetesen a jogszabályok ismerete elég ahhoz, hogy valaki az ökológiai gazdálkodás mellett döntsön, a megvalósításhoz azonban sokkal több információ szükséges. Ezeket a Biokontroll Hungária Kht. bocsátja a gazdálkodó rendelkezésére: • • • • •
alap-feltételrendszer, az eltérések értékel listája (szankciókatalógus), adat- és különböz bejelent rlapok, a felhasználható tápanyagok és növény-véd szerek listája, aktuális tájékoztatók stb. formájában.
A Biokontroll Hungária Kht. évente legalább egy – átállás alatt lév gazdaságok esetén pedig kett – átfogó ellen rzést tart, amely során megvizsgálja az üzem teljes gazdálkodását – legalább az el z ellen rzés id pontjáig visszamen legesen. Amennyiben tiltott anyagok alkalmazásának gyanúja merül fel, kötelesek vagyunk mintát venni, és azt akkreditált laboratóriumban megvizsgáltatni. Az átfogó ellen rzéseken kívül esetenként – el re be nem jelentett id pontokban – váratlan ellen rzéseket is végzünk. Az ellen rzés során értékelést is tartalmazó jegyz könyv készül, amelyet a partnereknek is kiadott értékel -lista alapján végeznek el. A jegyz könyvet mindkét fél aláírja. A fogyasztók érdekeit nem veszélyeztet kisebb eltérések az el írásoktól figyelmeztetéssel, a nagyobbak az ökológiai jelölést l való eltiltással vagy a kibocsátott tanúsítványok visszavonásával járnak. Az el írásokat betartó gazdaságok Min sít Tanúsítványt kapnak, mely legfeljebb a következ év végéig érvényes, és a Tanúsítvány 93
mellékletében felsorolt termékek ökológiai jelöléssel történ forgalmazására nyújt felhatalmazást. A megbízható tanúsítási rendszer mködtetése folyamatos adatszolgáltatást vár el az ökológiai gazdálkodóktól. Ennek egyik legfontosabb eleme a betakarított termés mennyiségének, illetve minden ökológiai termék mozgásának azonnali bejelentése. A Biokontroll Hungária Kht. tanúsítványait EU és a társult országokon kívül, számos országban (köztük Svájc) is elfogadják. Magyarországon jelenleg a Biokontroll Hungária Kht. az egyetlen magyar tulajdonban álló elismert ellen rz szervezet, amelyet a Földmvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium HU-ÖKO-01 kódszámon tart nyilván.
8.3. Mez gazdasági termékek és élelmiszerek egyedi tulajdonságainak védelme A termékek egyedi tulajdonságai napjainkban egyre nagyobb értéket képviselnek és ezek feltüntetése, valamint jogi védelme a termel k, el állítók szempontjából kiemelt szerepet játszik. 8.3.1. A földrajzi árujelz k A földrajzi árujelz knek, melyekkel a 78/2004. (IV. 19.) Kormányrendelet foglalkozik két csoportját különböztetjük meg: Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyr l származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve el állított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges min sége, hírneve vagy egyéb jellemz je kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemz természeti és emberi tényez k következménye. Ebben az esetben a termék el állításának minden lépésének a körülhatárolt földrajzi területen kell történnie. A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyr l származó – a meghatározott földrajzi területen termelt és/vagy feldolgozott és/vagy el állított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges min sége, hírneve vagy egyéb jellemz je lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. A termék el állításának valamelyik lépésének a körülhatárolt földrajzi területen kell történnie. Egy termék akkor részesülhet oltalomban, ha: • • •
vannak olyan jellemz i, amelyek meghatározott földrajzi területr l származnak, illetve ahhoz köt dnek, vannak speciális tulajdonságai, amelyek megkülönböztetik más hasonló termékt l, van hírneve, hagyománya.
Ki szerezhet oltalmat, ki indíthatja el a lajstromozási eljárást? • • •
bármely természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, termel k, gazdasági társaságok szervezete.
Hogyan lehet elnyerni a védelmet, megkapni a tanúsítást? A magyar jogszabályok meghatározzák, hogy az adott termékr l milyen termékleírást kell készíteni. A földrajzi árujelz oltalma iránti kérelmet a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz (MSZH) kell benyújtani. A kérelem benyújtását követ en a MSZH és a Földmvelésügyi és
94
Vidékfejlesztési Minisztérium illetékesei vizsgálják meg az adott kérelmet, illetve termékleírást. Az oltalom az adott területen mköd összes termel re vonatkozik, ha azok megfelelnek a feltételeknek 7.3.2. Hagyományos különleges termékek tanúsítása Az élelmiszerek hagyományos különleges tulajdonságának tanúsítási rendszerét azzal a céllal vette át a Földmvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, hogy segítse a hagyományos, kevésbé intenzív és termelékeny módszerekkel, gyakran az ország kevésbé fejlett vidékein el állított élelmiszerek piaci helyzetének javítását. A magyarországi rendelet (58/2004 FVM rendelet) értelmében hagyományos különleges tulajdonság az élelmiszer el állításához felhasznált hagyományos nyersanyagokból, a hagyományos el állítási módból és összetételb l ered olyan tulajdonság, amely az élelmiszert világosan megkülönbözteti más, hasonló élelmiszerekt l. Az élelmiszer küls megjelenése, továbbá bármely olyan tulajdonsága, amely eredete, földrajzi származása vagy kizárólag valamely technológiai újítás következménye, nem tekinthet ilyen tulajdonságnak. A rendszer egyik célja elfelejtett, már nem gyártott termékek felélesztése, újrafelfedezése. A hazai rendelet szerint az élelmiszer hagyományos különleges tulajdonságának tanúsítását az adott élelmiszer el állítója vagy az el állítók egy csoportja kérheti. Hangsúlyozni kell, hogy a hagyományos különleges tanúsítás nem jelent kizárólagos el állítási jogok a kérelmez /kérelmez k számára. Ez a tanúsítás a terméket védi, azt bárki el állíthatja, nemcsak a tanúsítás kezdeményez je. 8.3.3. A Hagyományok – Ízek – Régiók program és védjegy A fejlett nyugat-európai országokban az 1980-as évek végét l indult el az a folyamat, amelynek során megn tt a fogyasztói kereslet az egyes régiókra jellemz , több generációs, hagyományos módon el állított élelmiszer-ipari termékek iránt. Ezt a tendenciát felismerve els ként Franciaországban hozták létre a magas hozzáadott értéket képvisel különleges élelmiszerek leltárát. A francia program az Euroterroirs (Európa Vidékei) nevet viselte és kiterjedt az Európai Unió egész területére. Ennek mintájára indult el az Agrármarketing Centrum Hagyományok – Ízek – Régiók programja, összegyjtésre kerültek Magyarország hagyományos és tájjelleg élelmiszerei. A HÍR-Titkárságra beérkezett jelent s számú termékleírásból jött létre a kereken 300 hagyományos és tájjelleg élelmiszert tartalmazó Hagyományok – Ízek – Régiók gyjtemény. A 2 éves gyjt munka eredményeként a 300 termék szakmai-történeti leírását tartalmazó színes képekkel illusztrált gyjtemény 2002 tavaszán jelent meg két kötetes könyv formájában. A HÍR gyjteményben szerepl termékek immár az Európai Gyjtemény szerves részét képezik 5700-ra növelve a termékek számát. A program elnevezése és logója Hagyományok – Ízek – Régiók (rövidítve HÍR) színes ábrás védjegyként a Magyar Szabadalmi Hivatal által bejegyzésre került. A bejegyzés biztosítja a program elnevezésének és a program által felhalmozott szellemi javaknak a teljes kör jogi védelmét. 8.3.4. A Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegy Az FVM Agrármarketing Centrum Kht.– mint az agrártárca közösségi marketing feladatait ellátó szervezete – az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a fogyasztók és a
95
keresked k minél szélesebb körben ismerjék meg és ismerjék el a „Kiváló Magyar Élelmiszer” tanúsító védjegyet. Az AMC egyik feladata, hogy a közösségi marketing alapból hosszú távon segítse, mködtesse a védjegy-programot. A média bevonásával, különböz népszersít kereskedelmi akciók szervezésével tájékoztatja a magyar lakosságot a kiváló magyar élelmiszerekr l, felhívja a figyelmet a védjegy mögött álló állami garanciavállalásra, segítve ezzel a magyar kis- és középvállalatok piacra jutását. A védjegy a fogyasztók számára azért jelent s, mert így a hazai élelmiszerek megkülönböztethet k az importáruktól, és könnyen azonosítható számukra a min ség és a származás. A Kiváló Magyar Élelmiszer embléma jelenti egyrészt, hogy a terméket Magyarországon állították el (eredetjelölés), másrészt a kiváló szó utal a termék kiemelked min ségére (min ségjelölés), kiemelve azt az átlagos élelmiszerek köréb l. Az utóbbi évek tendenciája azt mutatja, hogy a magyar élelmiszeripari termékek mind csomagolásban, mind pedig beltartalomban felveszik a versenyt a külföldi termékekkel. Emellett azonban ezek a termékek árban is kedvez bbek, így a magyar lakosság elhivatottságát a hazai iránt kedvez en befolyásolhatják. A védjegyes termékeknek szigorú feltételrendszert kell teljesíteniük. Olyan min ségi követelményeket kell kielégíteniük, amelyek a nyugat-európai standard el írásoknak és szabványoknak is megfelelnek. 8.3.5. A védjegy céljai A magyar termékek "beazonosítása" a piacon: a Magyarországról származó agrár- és élelmiszer-ipari termékek forgalmazásakor ki kell emelni és következetesen elmondani azt, hogy ezek a termékek magyarok. Így kihasználható a legnépszerbb, már elfogadott magyar termékek húzóereje a piacokon. A "beazonosítás" elérésének célja végs soron a magyar termékek iránti márkahség kialakítása, és ezáltal stabil piaci állapot kiépítése. Hosszú távon a magyar márkahség kialakulása a kés bbi magyar termékek piacra jutásának lehet ségeit javítja. A magyar eredet jelleg mellett a tanúsított kiváló min ség termékek kiemelése, megkülönböztetése: önmagában a beazonosítás elérése még nem jelent piaci el nyt, a kapott termék min ségében rejl többletet, mint tartalmat garantálni kell. A vev a megtapasztalt kiemelt min ség alapján dönt kés bbi vásárlásai során is a már megismert termék vagy gyártó mellett. Ezért a márkahség kialakításához a megkülönböztet jel mögött a kiemelt min ség garanciájának kell meghúzódnia. Országimázs-építés: a nemzetközi piacon a vev k döntéseit érzékelhet módon befolyásolja az adott terméket el állító ország általános gazdasági teljesítményér l kialakult kép (az ország imázsa), pl. német precizitás, megbízhatóság, a japán min ség stb. A magyar termékek piaci pozícióját hosszú távon javíthatja egy tudatosan alakított a min ség és teljesítmény irányába elmozdított országimázs. Ennek eszköze lehet egy olyan, a kiemelt min séget és a magyar eredetet összekapcsoló termékmin sít jel, amely a vev k termékkel összefügg pozitív tapasztalataihoz hozzáköti a magyar eredetet. A belpiacon egy ilyen megkülönböztet termékmin sít jel és a kialakított országimázs a fogyasztók értékítéletét kell, hogy elmozdítsa a "látatlanban" jónak ítélt külföldi termékkel (importimázs) szemben a magyar áruk fogyasztása felé. A hazai termel k védelme (iparvédelem): a magyar piacon az importkorlátok feloldásával és a privatizáció következtében megjelen külföldi vállalatok mködésének eredményeképpen dömpingszeren jelentek meg a külföldi termékek s szorultak észrevétlenül háttérbe a fogyasztók körében a hazai el állítású áruk. A magyar fogyasztói 96
szokások torzulása vezetett oda, hogy nagyobb a bizalom a – legtöbb esetben min ségében a hazait nem felülmúló – külföldi eredet termékek iránt. A kormány központilag támogatott és tudatosan kommunikált piaci eszköze lehet a hazai termékek belföldi piacának meg rzésére, és ezáltal közvetetten a hazai gyártók védelmére egy olyan megkülönböztet termékmin sít jel alkalmazása, amely a jelet visel termékek iránti bizalmat növeli, s garanciát ad azok kiemelked min ségére (indirekt iparvédelem). A fogyasztói tájékoztatás, érdekvédelem: a megnövekedett árukínálatban a fogyasztó vásárláskor legtöbb esetben els benyomásai alapján, nem kell mennyiség és min ség információ alapján, túlhangsúlyozott reklámok által befolyásoltan dönt a termék vásárlásáról. Ezáltal a belpiacon el nyhöz jutnak azok a gyártók, akik t keerejüknél fogva szélesebb körben élhetnek a piacbefolyásolás közvetlen reklámeszközeivel, még akkor is, ha termékük min sége nem emelkedik ki a kínálatból. Egy kiemelt min séget tanúsító megkülönböztet min sít jel tájékoztatást ad a vev nek a vásárlási döntéskor arról, hogy a termék magas min ségi színvonalú, megbízható és szolgáltatásai garantáltak. Ezért az azzal ellátott termék – még hiányos információk esetén is – biztosan nyújtani fogja azt, amit elvár t le, s ezért nemcsak a gyártó, hanem a tanúsító szerv is felel sséget vállal. Ezáltal preventív fogyasztóvédelmi tartalmat takar (megel zi a vev min ségi megkárosítását), s így használatának ösztönzését a gazdaságirányítás fogyasztóvédelmi eszköznek tekintheti. A gazdaság fejlesztése, közvetett min ségfejlesztés: Egy tudatosan kiépített tartalom (kritériumrendszer) és a hozzá kapcsolt ösztönzés, valamint egy megkülönböztet termékmin sít jelnek a felépített hitele hozzájárulhat a gazdaság fejlesztéséhez. Az embléma jelenléte a terméken (tartalmának való megfelelés esetén) a vev k, fogyasztók szemében el nyt jelent, befolyásolja döntéseiket a termék irányába. Ez a gyártónak piaci el nyt, forgalomnövekedést eredményez, és ösztönzést jelent arra, hogy fejlesztéseit olyan irányba terelje, hogy megfeleljen az embléma elnyerésével szemben támasztott követelményeknek – tehát fejlessze a termék min ségét. Egy ilyen központilag elindított és irányított folyamat indirekt eszköz a gazdaság általános min ségi teljesítményének fejlesztésére. Ehhez az állam tudatosan közgazdasági ösztönz eszközökkel még határozottabban hozzájárulhat. Ezek kidolgozása külön munkafázist és döntést igényel. Az általános fogyasztási kultúra fejlesztése: Egy megkülönböztet termékmin sít jel piaci kommunikációs folyamatába beépíthet annak a fogyasztóvédelmi magatartásnak a kialakítása, hogy jogosan elvárható a termékek vásárlásakor bizonyos min ségi teljesítmény (mindaz, amit egy emblémával rendelkez terméknek nyújtania kell, s nem kevesebb). Ezzel tudatosan növelhet a vev k igényszintje a termékkel szemben, s ez a piaci viszonyok között a vev centrikus vállalati magatartás fejl désének irányába hat. A megkülönböztet termékmin sít jel tudatos alkalmazásával elérhet célok azt támasztják alá, hogy a magyar gazdaság jelenlegi fejl dési szakaszában szükség van a kiemelked min ség magyar termékek megjelölésére, egy jellel annak tanúsítására, hogy az azt visel termékek többletet nyújtanak a fogyasztónak. A min ségjelz védjegy m ködésének alapelvei: Önkéntesség: a megkülönböztet termékmin sít jel nem hatósági jel, nem lehet kötelez , annak mködését, az ösztönz er t a piac kell, hogy biztosítsa. A központi gazdaság érdekeit biztosító ösztönzést közvetett közgazdasági eszközökkel kell megteremteni. A jel elnyerésének megpályázása a gyártó önkéntes döntése kell, hogy maradjon.
97
Folyamatosság: a nyilvánosan hozzáférhet kritériumok alapján a gyártók folyamatosan nyújthassanak be igényt a megkülönböztet termékmin sít jel elnyerésére, annak lehet sége alkalmakra, id pontokra ne legyen korlátozva. Az érvényesség korlátozott id tartamú: a min ség folyamatosan változó tartalommal bír, a kiváló min ségi szint erkölcsileg kopik. Ezért a megkülönböztet termékmin sít jel jogosságát meghatározott id szakonként felül kell vizsgálni, azaz kötelez vé kell tenni a teljes kör megismételt vizsgálatokat. Az agrár- és élelmiszer-ipari termékek min ségének eltér idej erkölcsi kopása miatt az emblémaviselés engedélyezett id tartamát, a kötelez felülvizsgálatok id pontját az adott termékcsoportokra jellemz en a kritériumokat ki dolgozó szakbizottságoknak kell meghatározni. Alkalomszer kontrollvizsgálati kötelezettség: a gyártó által emblémával kibocsátott termékek folyamatos min ségi színvonalát az embléma hitelének fenntartása érdekében – véletlenszeren – ellen rizni kell. A véletlenszer vizsgálatok száma, a mintavétel módja és helye – az élelmiszerágazat termékeinek sokrétsége miatt – termékcsoportonként eltér kell, hogy legyen (pl. gyorsan romló élelmiszerek vagy konzervek). Ezért annak módját, gyakoriságát a kritériumokat kidolgozó szakbizottságoknak termékcsoportonként kell el re meghatározni. Az embléma felhasználása: a követelmények teljesítése esetén a megkülönböztet termékmin sít jel felhasználásának jogát a vizsgált termékcsoportra a gyártó szabad rendelkezésére kell bocsátani – a felhasználás, illetve a kontrollvizsgálati kötelezettség id tartamán belül. A lejárati id n túli emblémahasználatot (amennyiben a kontrollvizsgálatot, a meghosszabítást elmulasztották) vagy a min ségromlást szankcionálni kell.
98
8.4. Hozzáadott érték növelése post-harvest tevékenységekkel Termékeink értékét növelhetjük a betakarítást követ tevékenységek, tárolás, osztályozás, válogatás, csomagolás és feldolgozás segítségével. Ez egyfajta vertikális integrációt jelent a termékpályán belül. A termékek csomagolása ma már sok esetben alapkövetelmény. Azonban kell fantáziával különleges csomagolás révén tovább növelhetjük a termékünk értékét és keresettebbé tehetjük a piacon. Erre kiváló példa a „La Palma” spanyol szövetkezet által piacra dobott egyedi cseresznyeparadicsom csomagolás. 150 grammos, mókás figurákkal illusztrált zacskókba csomagolták a terméket. A piac egyik legkönnyebben befolyásolható csoportját, a gyerekeket és velük együtt a szüleiket célozták meg ezzel a lépéssel. Az ötletes csomagok a gyerekek tízóraija mellé kiváló vitaminforrást biztosítanak. Természetesen az angol piacra ilyen formában kerül termék fajlagos ára magasabb a hagyományos csomagolásban részesítettnél.
„Uzsonna csomag” gyerekeknek (Paksi, 2004) A „La Palma” szövetkezet a termékeinek feldolgozásával szintén próbál értéket növelni. Növekv mennyiségben forgalmaznak aszalt cseresznyeparadicsomot, amely koncentrál, édes íze révén egyre kedveltebb csemege.
99
9. MEZ GAZDASÁGI TERMÉKEK KERESKEDELME ÉS MARKETINGJE A marketing fogalmát sokféleképpen közelíti meg a nemzetközi és a hazai szakirodalom. A különféle szempontú megközelítések azonban számos közös jellemz t is magukban foglalnak, így: • • •
• •
a marketing középpontjában a vev /fogyasztó és a termel /eladó (amibe tágabb értelmezésben a non-profit szervezetek is beletartoznak) közötti kapcsolat áll, a marketing tudatos, tervszer emberi cselekvés, amely els dlegesen az emberi szükségletek, igények kielégítését célozza –fogyasztóorientált, a marketing alapeleme a csere, amely magába foglalja: o a gazdasági javak (termék, szolgáltatás, pénz) cseréjét; o a lélektani (érzelmi) cserét; o a társadalmi cserét (státusz, értékrend tükrözés). a marketing a cserében résztvev k magatartására, illetve annak tudatos formálására irányul, a marketing vállalati és üzleti összefüggések mellett hangsúlyt fektet a társadalmi és környezeti összefüggésekre is, azaz egyaránt figyelembe veszi a vállalat makro- és mikrokörnyezetét.
A vállalati célok megvalósításához egyre több vállalat alkalmazza tudatosan és növekv sikerrel a marketing eszközrendszer adta lehet ségeket. A mez gazdasági termel k dönt részének azonban szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy korlátozott marketinglehet ségekkel bír, hiszen a vállalkozás mérete, piaci részaránya kicsi, ami nem teszi lehet vé számukra a kereslet-kínálat és az ár befolyásolását. Ebb l fakadóan az értékesítési csatornában egyedül nem képviselnek jelent s er t. A termel k kapcsolata a végs fogyasztóval többnyire gyenge, így a mez gazdasági vállalkozás piacbefolyásolási lehet ségei is szkebbek. Éppen ezek a sajátosságok indokolják, hogy a mez gazdasági vállalkozásoknak ahhoz, hogy a piacra gyakorolt hatásukat er síthessék, hogy alkupozíciójukat javíthassák, és egyre sikeresebben mködhessenek, alkalmazniuk kell a marketinget, szem el tt tartva természetesen a mez gazdaság sajátosságait. Számos tényez befolyásolja, hogy adott ágazat milyen marketingeszközökkel élhet. Így pl. a termék egyszer sége vagy összetettsége. A mez gazdasági alapanyagok többsége viszonylag egyszer termék, ami nem igényel a termékhez kapcsolódó jelent sebb szolgáltatásokat. Léteznek azonban speciális mez gazdasági termékek is (pl. vet magok, szaporító anyagok, tenyészállatok), amelyek már összetettek, differenciáltak. Befolyásolja az alkalmazandó marketing eszközrendszert az is, hogy milyen a mez gazdasági vállalkozásból kikerül termék feldolgozottsági szintje, a fogyasztói felhasználásra kerül termék feldolgozottsági szintjéhez képest. Egyszerbben fogalmazva: A vállalkozás által kibocsátott termék fogyasztható-e közvetlenül vagy igényel további átalakításokat? Kérdés az is, hogy a termék mennyire romlandó, illetve tárolható-e, és hogy a termelés folyamatos vagy szezonális. Szintén eltér marketing aktivitásokat igényel a vállalkozás a termelés mérete sze-
100
rint. Egy kisebb gazdaság könnyebben tudja értékesíteni termékeinek nagy részét vagy egészét közvetlenül a fogyasztóknak (pl. piacokon, házalással, útmenti árusítással), mint egy olyan gazdálkodó, aki nagy árutömeget termel. Ez utóbbi gazdaságok termékeiknek nagyobb részét csak közvetít kön keresztül tudják értékesíteni. Más marketing aktivitásokat igényel a fogyasztói piac és mást a szervezeti piac. Mindezeket a szempontokat figyelembe véve tehát meglehet sen eltér marketing eszközrendszert igényelhet egy-egy mez gazdasági vállalkozás. Ezen eltérések figyelembevételével emeljük ki azokat az általános vonásokat, amellyel a mez gazdaság területén tevékenyked vállalkozások találkozhatnak.
9.1. A termék A termék a marketingfelfogás szerint olyan fizikai, esztétikai és szimbolikus tulajdonságok összessége, amely a fogyasztó igényeit hivatott kielégíteni. A termék tehát nem csak kézzelfogható tulajdonságok halmaza, hanem épp úgy hozzátartoznak a termék fogalmához a nem materializálható elemek, pl. a termékhez kapcsolódó szolgáltatás vagy a termék ígérete, a márka imázsa. 9.1.1. A termékek csoportosítása Érthet bbé válik a termék fogalmának marketing szemlélet megközelítése Levitt (1983) termékszintjei alapján. Eszerint a termék a következ 4 szintre bontható: • • • •
Generikus termék: Ez a termék anyagi tulajdonságait foglalja magába, amelyek nélkül a termék nem lenne alkalmas az adott probléma megoldására, az adott igény kielégítésére. Elvárt termék: Ebbe a fogalomkörbe már beletartoznak a termék nem anyagi tulajdonságai, mint pl. a márkanév, az imázs, az ár, a megfelel hely és id , de ide tartozhat a megfelel csomagolás is, amit a vev elvár az adott termékt l. Kiterjesztett termék: A termel aktivitásától függ, aki a piaci verseny érdekében differenciál, többet kínál a fogyasztónak, mint amit a vev az elvárt termék szintjén megfogalmazott. Potenciális termék: A felsorolt tényez k fejlesztési irányait jelenti.
Értelmezzük a termékszinteket a mez gazdasági termékek körére. A növénytermesztésbó1 és állattenyésztésb l közvetlenül (azaz mindenféle feldolgozás és válogatás nélkül) származó termények/termékek többnyire a generikus termék kategóriába tartoznak. Kivételt képeznek ez alól az olyan speciális termesztési/tenyésztési technológiák, amelyek következtében a termékmin ség jelent sen eltér az általánostól. Ilyen lehet pl. a vegyszermentes termesztés. A biotermékeket már inkább speciális igényeket kielégít termékeknek tekinthetjük vagyis kiterjesztett kategóriába es tulajdonsággal bír. A termék vásárlója (akár szervezet, akár végs fogyasztó) elvárhat az alaptulajdonságon túl bizonyos tulajdonságokat vagy szolgáltatásokat. Lehet ez pl. az osztályozás, csomagolás, fogyasztói kiszerelés vagy el feldolgozás (válogatás, tisztítás), raktározás, tárolás, szaktanácsadás (f leg speciális mez gazdasági termékek, szaporítóanyagok esetén), speciális szolgáltatás (pl. romlandó termékek htése), fizetési feltételek.
101
Ha a termel a vásárlója által elvártakon túl bármilyen plusz tulajdonságot (akár az el z ekben felsoroltak közül is) hozzákapcsol az alaphasznossághoz, már igyekszik többet nyújtani verseny társainál, jobban kielégíteni a vev igényeit. Termékek csoportosítási módjai: Az egyik csoportosítási mód a felhasználás területét veszi alapul. Eszerint megkülönböztetünk fogyasztási cikkeket (amelyek egyéni/háztartási felhasználásra kerülnek és nem igényelnek további ipari átalakítást), és termelési javakat (amelyek újabb termékek el állítására szolgálnak). A felhasználás id tartama szerint a fogyasztási cikkek lehetnek tartósak és nem tartósak. A mez gazdasági termékek többsége a nem tartós termékek csoportjába tartozik. A tartós termék kategóriába inkább olyan példákat lehet találni, amelyek mez gazdasági eredetek, de magas feldolgozottsági fokúak, azaz már ipari átalakításon mentek át. Ilyenek pl. a b r, gyapjú toll, sz rme felhasználásával készült könynyipari termékek. A termel eszközök felhasználásának id tartama szerint lehetnek tárgyi eszközök (pl. gépek, ültetvények), és alapanyagok (a mez gazdasági termékek ez utóbbi kategóriába tartoznak). A mez gazdasági termelésnek alapanyaga lehet pl. a vet mag, tenyészállat, szaporítóanyag, a könny iparnak pl. a b r, toll, sz rme, gyapjú, a mez gazdasági termékek legszélesebb körét pedig az élelmiszeripar használhatja alapanyagként. A fogyasztási cikkek további csoportosítási lehet sége a fogyasztói er feszítéseken alapul. Eszerint megkülönböztetünk: hétköznapi termékeket, megfontolást igényl termékeket és ezen belül luxus termékeket. Hétköznapi termékek: A fogyasztó nem akar nagy energiát fordítani az ilyen termékek megvásárláára. Ezeket a termékeket gyakran vásárolják és használják, nem képviselnek nagy értéket. A döntési szituáció rutin jelleg, a termékhasználat id tartama rövid, könny a helyettesíthet ség. A mez gazdaságból kikerül termékek dönt része ide tartozik. Megfontolást igényl termékek: A fogyasztók a vásárlási döntés el tt információkat gyjtenek, összehasonlításokat végeznek. A termék használati ideje hosszabb. A terméktulajdonságok lényegesen különböznek egymástól. Ezen termékeknek a köre természetesen egyénileg és id ben is változó. A megfontolást igényl termékek széls kategóriája a luxus termékek, ahol a vásárlói döntésben a márka, a gyártó, illetve a keresked neve játszik fontos szerepet. A termék összetev kön belül a pszichológiai tényez k a dönt ek a vásárlási döntésnél. Ilyen termékek lehetnek pl. az exkluzív borok. 9.1.2. A mez gazdasági termékek sajátosságai A mez gazdasági termékek organikus termékek, azaz a termelés, a tárolás, a szállítás és a feldolgozás során is biológiai folyamatok zajlanak bennük. Ez meghatározza az említett folyamatokban alkalmazható technológiák felhasználását. Másrészt az organikus jelleg azt is jelenti, hogy a termék min sége az id függvényében és a környezeti tényez k hatására megváltozhat, a terméktulajdonságok egy bizonyos határon belül szóródnak. A romlandóság alapján a mez gazdasági termékek lehetnek rövid és hosszú ideig eltárolhatóak, és speciális igény ek (h tés). A jelenlegi tárolási technológiák mellett a mez gazdasági termékek nagy részének felhasználási ideje elnyújtható, ennek költsége azonban a tárolási technológia és a termékjellemz k szerint nagymértékben eltérhet. A mez gazdasági vállalkozásoknak a piaci hatásokra való reagálása nagyon eltér
102
id igény lehet, az alkalmazkodás ideje a termesztett növény vagy a tenyésztett állatfaj biológiai jellemz inek függvénye. A szántóföldi növények esetén pl. a vállalkozás egyik évr l a másikra (s t másodvetéssel még gyorsabban) tud reagálni, míg sz l és gyümölcs ültetvényeknél több id t (akár 6-10 év) igényel a váltás. A piachoz való alkalmazkodás vonatkozásában másik fontos szempont a termékfejlesztés. A változó fogyasztói, felhasználói igényekhez való alkalmazkodás a megfelel fajtaszerkezet kialakításán túlmen en egyrészt megvalósulhat a termesztés/tenyésztéstechnológia fejlesztésén keresztül, a másik fontos eszköze, pedig az új állat és növényfajták nemesítése és a termelésbe való bevonása. A mez gazdaság sajátosságai közé tartozik, hogy a fajtanemesítés általában a mez gazdasági vállalkozásokon kívül valósul meg. Ahogyan a termék fogalmának áttekintése során már bemutattuk, a mez gazdasági termékek egy része közvetlenül a fogyasztói piacra kerül, ezek dönt része hétköznapi termék (pl. zöldség, gyümölcs). A mez gazdasági termékek másik része pedig a mez gazdaság, a könnyipar és az élelmiszeripar alapanyagaként tovább feldolgozásra kerül. A mez gazdasági termékeknél a csomagolás többnyire az árú védelmét, a gazdaságosságot és a szállítással, tárolással, raktározással kapcsolatos funkciókat szolgálja. Azoknak a mez gazdasági vállalkozásoknak azonban, amelyek közvetlenül a keresked kön keresztül a fogyasztói piacon friss fogyasztású terméket értékesítenek célszer kihasználni a fogyasztói csomagolás adta lehet ségeket a kommunikáció területén a termék differenciálása, a fogyasztó figyelmének megszerzése érdekében. Jó példa erre a méz, a bor, a válogatott, osztályozott és csomagolt zöldség és gyümölcsfélék.
9.2. Az értékesítési csatorna A termel és a fogyasztó közötti térbeni és id beni elkülönültség áthidalását biztosító vállalatokat, szervezeteket és a közöttük lév kapcsolatokat, valamint a marketingfunkciókat együttesen disztribúciós (elosztási) rendszernek nevezik. A disztribúciós rendszer két alrendszere a marketingcsatorna és a fizikai elosztást szolgáló marketinglogisztika. A marketingcsatorna feladata a keresletteremtés és a termék eladása, és e cél érdekében jogi, gazdasági és információs feladatokat kell megoldania a résztvev knek. A marketinglogisztika célja pedig, hogy a termék a megfelel id ben a megfelel helyre kerüljön. Az értékesítési út hossza (vertikális tagolódása) azt jelenti, hogy a termel és fogyasztó közé hány lépcs fok (szervezet) épül be: •
• •
•
Zérószint a csatorna (direktmarketing), ha a termel a terméket közvetlenül kínálja a fogyasztóknak. A mez gazdasági termékeknél a frissen fogyasztandó termékeket a vállalkozás közvetlenül kínálhatja a fogyasztóknak saját boltjában, házhoz szállítással, szedd magad akcióban vagy út menti árusítással. Egyszint a csatorna, ha a termel és fogyasztó között egy közvetít szerepel. Ez általában egy kiskereskedelmi szervezet, pl. egy zöldség-, gyümölcsbolt vagy super- ill. hypermarket. Kétszint a csatorna, ha az értékesítési útban két közvetít is szerepel. A mez gazdasági termékek esetében ez gyakran a feldolgozó és a kiskereskedelem (pl. tejtermékek), de lehet nagykereskedelem és kiskereskedelem a két közbeiktatott lépcs fok. Három vagy többszint a csatorna, ha kett nél több közvetít is részt vesz a terméknek a fogyasztókhoz való eljuttatásában.
103
Az értékesítési út szélessége (horizontális tagolódása) az értékesítési csatorna egy-egy szakaszában mköd vállalatok számát, illetve azok piaci részarányát veszi figyelembe. Itt alapvet en két megfontolást lehet szem el tt tartani: • •
lehet leg minden viszonteladót bekapcsolni, amelyik képes a termék értékesítésére, szelektálni a szóba jöhet viszonteladók között.
Ha minden lehetséges viszonteladót bekapcsolunk az értékesítésbe, akkor intenzív értékesítésró1 beszélünk, amelynek az a célja, hogy az árú minél több fogyasztóhoz eljuthasson. Ehhez a viszonteladók nagy számára van szükség. A másik eset, amikor a szóba jöhet viszonteladók között szelektálunk, amit szelektív elosztási módnak nevezünk. Ezt indokolhatja a termék jellege – pl. a terméket szakboltokban célszer árusítani (pl. biotermékek) – vagy gazdálkodási szempontok (kevés közvetít esetén a rendelések nem aprózódnak el, könnyebb az értékesítési csatorna ellen rzése). Ennek az elosztási módnak a széls esete az exkluzív elosztás, amikor csak korlátozott számú vagy akár csak egy keresked kap jogot az értékesítésre (pl. exkluzív borok). A mez gazdasági vállalkozások sajátosságai között említettük a kis méretüket, ami eleve korlátozza nagy számú közvetít vel való kapcsolattartást. Másrészt a termék romlandósága, illetve tárolhatósága és a feldolgozást igényl termékek esetében a feldolgozó cégek száma és földrajzi helye is korlátokat szab az egy-egy vállalkozással kapcsolatban álló közvetít k számának. Az értékesítési út hossza és szélessége mellett az is fontos kérdés, hogy egyszerre hány különböz csatornán keresztül értékesít a termel . Különböz piac szegmentumok eltér marketing aktivitás okát és így különböz értékesítési utakat tehetnek szükségessé. Az egyszerre igénybevett értékesítési csatornák száma tehát függ a megcélzott piacoktól és a termék felhasználási lehet ségeinek sokféleségétó1, illetve egyoldalúságától. 9.2.1. Az értékesítési csatorna szerepl i Az áruhoz való viszonyuk alapján megkülönböztetünk közvetít keresked ket (nagy és kiskeresked ket), közvetít ügynökségeket (ügynökök, alkuszok, bizományosok), spekulatív közvetít ket, feldolgozókat és egyéb, ún. el segít szervezeteket. A közvetít keresked k az árut megvásárolják, és saját hasznukra továbbadják. Alapvet feladatuk a közvetítés, általában nem vagy csak kis mértékben változtatnak az árun. A nagykeresked k f funkciója a nagy tételben való beszerzés, és a kisebb tételekben való értékesítés. A mez gazdasági termékek esetében azonban a felvásárló nagykereskedelemre általában kis tétel felvásárlások és nagy tétel értékesítés jellemz . A kiskeresked k feladatait els sorban az a tény határozza meg, hogy találkozik a végs vev vel, nekik kell kialakítani a fogyasztói választékot. A közvetít ügynökök/ügynökségek és a bizományosok nem vásárolják meg az árut, így a kockázatot sem viselik. Általában valamely feldolgozó, nagykereskedelmi vagy kiskereskedelmi vállalat megbízásából keresik meg az eladókat és segédkeznek az üzlet létrejöttében. A spekulatív közvetít k célja a térbeni és id beni árkülönbségek kihasználása. Átvállalják az árucserével kapcsolatos magas kockázatot.
104
A feldolgozók azért vásárolnak, hogy a terméket átalakítva értékesítsék, de egyben közvetít i funkciókat is ellátnak a beszerzés és értékesítés területén. A kisegít szervezetek közé tartoznak a bankok, finanszírozók, árut zsdék és egyéb koncentrált piacok, a szállítmányozók és az információs szervezetek. 9.2.2. Az értékesítési csatornaválasztást befolyásoló tényez k a mez gazdasági termékek esetén Azt, hogy a mez gazdasági vállalkozás milyen csatornát válasszon termékeinek a fogyasztókhoz való eljuttatására a következ tényez k befolyásolják: a termék tulajdonságai, • • • • •
a piac jellemz i (kereslettel összefügg tényez k, a vev k vásárlási döntéseinek sajátosságai, kínálatai összefügg tényez k), vállalati tényez k, környezeti tényez k. A termékjellemz k egyikfontos tényez je a romlandóság. A nem tárolható termékek esetén a termel k érdekeltsége igen er s a feldolgozóval való szoros integrációra, amely biztos piacot jelent termékeinek. Az integráció mind a termel , mind a feldolgozó számára számos el nyt nyújt, amelyet "Az értékesítési csatorna szerepl i" cím rész ismertet. A romlandó termékek esetén mind a fogyasztói, mind a szervezeti piacon a vev höz való gyors eljuttatás, azaz a minél rövidebb értékesítési út indokolt. Ilyen termékek a tej, a friss zöldség, gyümölcs. A romlandóság szempontjából a másik véglet a feldolgozás nélkül is viszonylag hosszú ideig tárolható termékek köre (pl. gabonafélék). Ezek piaca meglehet sen eltér sajátosságokkal bír a romlandó termékek piaci jellemz ihez viszonyítva. A hosszabb ideig tárolható termékek piaca közelíti a tiszta verseny formát, értékesítésükben nagy jelent séggel bír a t zsdei kereskedelem is. A jelenlegi tárolási technológiák mellett a mez gazdasági termékek nagy részének a felhasználási ideje elnyújtható. Az átmeneti tárolás szükségességének oka lehet a rendelkezésre álló feldolgozó kapacitások korlátozottsága, és egyenletesebb kihasználása (pl. cukorrépa), de megkívánhatja az üzleti cél is (a betakarítási id t l távolabbi id pontban a kínálat csökkenésével magasabb ár kérhet el a termékért, ezzel szemben állnak a tárolási költségek és veszteségek). Az egyszer termékek (a mez gazdasági termékek többsége ilyen) értékesítése nem igényli a közvetlen vev -eladó kapcsolatot. A termékhez kapcsolódó szolgáltatások szerepe kicsi. Ez lehet vé teszi a tömeges árusítást. Az olyan speciális mez gazdasági termékek, mint pl. a vet mag, szaporítóanyag, tenyészállat már összetett, differenciált jellemz kkel bírnak, ami közvetlenebb vev -eladó kapcsolatot, speciális szolgáltatásokat (pl. szaktanácsadás) igényel, ez pedig a rövidebb értékesítési csatornát és a szelektív elosztási módot indokolja. A termék tömegessége szintén meghatározó tényez . A nagy tömeg, nagy térfogatú termékek, amelyek egységára alacsony, nem viselik el hosszú értékesítési út közbeiktatását. Itt általában a közvetlen értékesítés jellemz , pl. termel – termel (széna), illetve termel – feldolgozó (pl. cukorrépa) kapcsolat rendszerben. A termék felhasználási módjainak köre pedig az egyszerre használt értékesítési csatornák számát befolyásolhatja.
105
9.2.3. Az értékesítési csatorna szerepl inek kapcsolata Ahhoz, hogy a fogyasztó/végs felhasználó elégedett legyen a termékmin séggel, az értékesítési csatornán belül szükség van a résztvev k együttmködésére, koordinálására. A koordináció két központi eleme a termékmin ség és az értékesítési csatornában a termékre rakódó összköltség. Ezek alapján már érthet , hogy a versenyképesség nem tekinthet kizárólag vállalati tényez nek, hanem dönt en az értékesítési csatorna egészéhez kapcsolódik. Az értékesítési csatornán belüli koordináció függ az alkuer viszonyoktól és a résztvev k közötti együttmködési formáktól: •
• •
•
Hagyományos értékesítési csatorna esetén a tagok között minimális a koordináció, dönt az árverseny és kicsi a termékmin ség jelent sége. Magyarországon ilyen a friss zöldség és gyümölcs értékesítési rendszere, amely az EU-csatlakozás után valószínleg változik. Adminisztratív koordináció esetén egy domináns piaci szerepl képes irányítani a többiek piaci magatartását, ami általában egyoldalú alkalmazkodás és nem kölcsönös együttmködés. Magyarországon ilyennek tekinthet a növényolaj vertikum. Tulajdonosi integráció érvényesülhet, ha az értékesítési csatorna egyes láncszemei azonos tulajdonban vannak, amely magas szint ellen rzést biztosít. Általában jellemz , hogy ez a fajta integráció a csatorna egy-egy szakaszára terjed ki és nem az egészre. Ilyen típusú vertikális csatornarendszernek tekinthet az értékesítési szövetkezetek egy része, a feldolgozó szövetkezetek és integrált vállalatok (pl. a baromfi ágazatban). Szerz déses integrációban a vállalatok közös érdekekre épül együttmködési szerz dést kötnek. A szerz déses integráció el nyei a termel számára, hogy piacot biztosít a termékeinek, lehet vé teszi a tervszer termel tevékenységet, javítja a termékmin ség elismertetésének lehet ségét, és a termékhez kapcsolódó el feldolgozási szolgáltatások költségeinek elismertethet ségét, javul a termel piaci információ ellátottsága. Hátránya viszont, hogy a termel hatása a nyereségre csökken, n viszont a környezet befolyásoló szerepe, a vev többletköltséget okozó termeléstechnológiai változásokat is megkövetelhet, az alacsonyabb termékmin séget er sebben szankcionálják, a szerz dések id tartama rövid, általában egy év. Szerz déses integráció jellemz pl. a tejiparra, ahol a fel vásárolt tej mennyiség több, mint 90%-át éves értékesítési szerz dések alapján adják a termel k a feldolgozó üzemeknek.
Alkuer szempontjából a mez gazdasági termel k – még a nagy gazdaságok is – általában hátrányos alkupozícióban vannak mind az értékesítési, mind a beszerzési kapcsolatok területén. Mindkét oldalon viszonylag kevés, nagy méret, és magas piaci részarányú piaci résztvev kkel állnak kapcsolatban. Kedvez bb lehet a vállalkozás helyzete, ha szélesebb az értékesített termékek köre, illetve, ha a termék rendelkezik valamilyen differenciaértékkel. A piaci er t befolyásoló tényez ezeken kívül az információellátottság (keresletró1, fogyasztói szokásokról, versenytársakról, árakról stb.), a vállalkozás pénzügyi stabilitása és a termelés fix költségeinek nagysága és aránya.
106
9.2.4. Lehet ségek a mez gazdasági termel k alkupozíciójának javítására A mez gazdasági termel k alkupozícióját javíthatja, ha horizontális kapcsolataikat er sítik, azaz ha az azonos terméket termel k tevékenységüket összehangolva közösen lépnek fel pl. árpozíciójuk javítására, piaci információk gyjtésére, a piackutatás, termékfejlesztés, piacbefolyásolás hatékony megvalósítására. Ilyen típusú horizontális szervez dések a közösségi mez gazdasági marketing szervezetek. A közösségi agrármarketing szervezetek formái els sorban abban különböznek egymástól, hogy a marketing funkciókat milyen mértékben koncentrálja a közösségi marketing szervezetbe, és hogy a közösségi marketing szervezet az adott piac mekkora részére terjed ki. A marketing szövetkezetek (értékesít , beszerz i) a mez gazdasági termel k önkéntes társulásai. Ez az önkéntesség gyengítheti a szövetkezet mködésének hatékonyságát, hiszen a szabadúszók leronthatják a marketing szövetkezet er feszítéseit mind a mennyiségi szabályozás, mind a min ségi szabályozás tekintetében (pl. árérzékeny piacon az alacsonyabb min ség, de olcsóbb termékekkel). A marketing szövetkezetek tehát a marketing funkciók alacsonyabb koncentrációját valósítják meg, így a termék min ségére és amin ségi osztályokra való hatásuk gyengébb. Inkább "min ség elfogadók", mint "min ség meghatározók". Ezen a helyzeten javíthat, ha a horizontális együttmködés vertikális kapcsolatokkal is kiegészül, hiszen ekkor az adott felhasználási körön belül javul a min ség meghatározás lehet sége. A marketinggel foglalkozó termel i szövetségek létrehozása önkéntességen alapul. Termékekre orientálódóan szervez dtek és a min ségre közvetett vagy közvetlen hatással vannak (pl. védjegy szövetségek). Funkciójuk az alacsony differenciáltságú termékek márkázása, az ehhez kapcsolódó min ség szabályozás és min ség ellen rzés, és az ezekre épül eladásösztönz tevékenység. A termel k alkupozíciójának javítása szempontjából a közösségi marketing szervezetek mellett fontos megemlíteni a koncentrált piacokat. Ezek legfontosabb formái a nagybani piacok, az aukciók, a határid s piacok (árut zsdék) és az elektronikus marketing rendszerek. A határid s piacok dönt en árképz funkcióval rendelkeznek (árkockázat megosztása, piaci információ, els sorban az ár biztosítása). Másodlagosan jelentkezhet az értékesítési csatorna funkció, a min ségre gyakorolt hatásuk pedig minimális. Általában a fizikai piacokon kialakult min ségi osztályok közül is csak egy min ségi osztály forgalmazásával foglalkoznak. Az árut zsdék a termel k alkupozícióját azzal javítják, hogy az alku nem egyénileg, hanem szervezett formában, koncentráltan történik, így minden résztvev elegend információkkal rendelkezik a többi termel és a vev ár- és vételi szándékával kapcsolatban. A nagybani piacok f marketing funkciói az értékesítési csatorna, a logisztikai funkciók és az árképzés. A min ségre való hatásuk általában közvetett, a minimális min ségi követelmények és a min ségi osztályok alkalmazása széleskör, de dönt en min ség elfogadók. Az aukciók lehetnek árverés rendszerek vagy központi árajánlat rendszer. Ezeken a piacokon az alku koncentrált és az árképzés módja meghatározott (árverés, árlejtés, stb.) Az árképzés mellett funkciójuk az információáramlás, termékfejlesztés, eladásösztönzés és reklámozás.
107
Az elektronikus marketingrendszer lényege, hogy az eladó és a vev elektronikus rendszereken (telefonos, videós, számítógépes és mholdas kapcsolatokon keresztül) találkozik egymással, azaz itt nincs jelen az árú. Ehhez az üzleti bizalom megtartása érdekében megbízható min ségellen rzési és szankcionálási rendszerre van szükség.
9.3. Árpolitika Az ár az áru (termék, szolgáltatás) pénzben kifejezett ellenértéke, az a pénzmennyiség, amiért egy adott árú megvehet , illetve eladható. Az árak összehasonlítását mindig a teljesítménnyel, a min séggel, a szállítási feltételekkel, a fizetési fel tételekkel és egyéb szerz déses feltételekkel összefüggésben kell vizsgálni. Az árkialakítás piaci tényez i nem tekinthet ek a vállalatoktól független adottságnak. A vállalkozás árképzési döntésének mozgásterét többféle bels és küls tényez befolyásolja. A bels tényez k vagy a vállalat adottságai közül a legfontosabbak: a vállalat célkitzései, a vállalat mérete, profilja, és a költségek. Az árképzési döntés mozgásterét befolyásoló küls tényez k a vev k, a versenytársak, az értékesítési csatorna, a gazdasági folyamatok és az állam. Az említett tényez k mellett azokon a piacokon, ahol – a tisztességtelen piaci magatartás tilalma mellett – szükség van a verseny korlátozásának, és a gazdasági er fölénnyel történ visszaélésnek a megakadályozására, az áralakításba az állam is beavatkozhat maximált ár (monopol piacokon, pl. villamos energiapiac) vagy minimum ár (pl. a gyenge alkupozícióval rendelkez mez gazdasági termel k esetében) megállapításával. A mez gazdasági termékek és részben a feldolgozott termékek esetében jelentkez állami beavatkozás rendszerét piaci rendtartásnak nevezzük, melynek f célja a mez gazdasági termelés biztonságának garantálása. Az agrárpiaci rendtartás kiterjed a közvetlenül (a termékpálya teljes hosszában) és a közvetetten (az áruforgalom egy részére, illetve az árak egy részére vonatkozóan) szabályozott agrárpiacokra. Az agrárpiaci rendtartás hatósági árai a garantált ár és az irányár, a külkereskedelem vonatkozásában pedig a küszöbár és a zsilipár. A garantált ár az a legalacsonyabb ár, amely mellett az állam kötelezettséget vállal adott mennyiség és min ség termék felvásárlására. Ez a kvótaszabályozás keretében mködik, azaz meghatározzák azt a termékmennyiséget, amellyel elkerülhet a tartós túltermelés, és a garantált ár csak erre a mennyiségre vonatkozik. Az irányár esetében a piaci viszonyok függvényében az ármozgások várható centrumát jelölik, és az áringadozások középpontját képzik. A küszöbár a mez gazdasági termékek exportjánál használatos árforma, az exportlefölözési rendszer mködését szolgálja. A zsilipár – az importszabályozást célozza – az a legalacsonyabb ár, amely alatt az import lefölözés lép életbe, hogy az olcsóbb termék ne szorítsa ki a hazai termékeket. Az árképzés módszerének kiválasztása lehet költségalapú vagy piacvezérelt. Ez utóbbi szemléletben kaphat dönt súlyt a kereslet, azaz a fogyasztói értékítélet figyelembevétele és befolyásolása vagy a versenytársak árai és teljesítménye. Ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeresen mködjön, célszer az összes szempontot (költségek, kereslet, kínálat) szem el tt tartani, az azonban, hogy melyik tényez mekkora súlyt kap, a piaci viszonyoknak és a vállalkozás célkitzéseinek függvénye. A mez gazdasági termékek többségénél a termelésre jellemz a szezonalitás. Ha a termék romlandó, akkor az árkialakításban az adott id pontban jelentkez kereslet és kínálat a meghatározó. Ha a termék tárolható, akkor az el bb említett tényez k mellett er sen hat az árra a tárolás költsége, és a tárolás közbeni termék veszteség. A folyamatosan termelt 108
termékek (els sorban az állattenyésztés termékei) esetén a szezonális kereslet és kínálat alakulása okozza a szezonális áringadozást. A mez gazdasági termelésben a termel i döntések és az árváltozások gyakran id ben késleltetve jelentkeznek: A termel k döntéseiket nem a jöv beni, hanem a jelenlegi árak alapján hozzák, a termel k összkínálatot szabályozó képessége gyenge.
9.4. Marketingkommunikáció A marketing tevékenység nem merülhet ki abban, hogy a vállalkozás a célpiaca igényeinek megfelel termékeket kifejleszti, azt vonzó áron kínálja és gondoskodik a hozzáférhet ségró1. A szervezeteknek kommunikálniuk is kell a meglév és potenciális vev ikkel, a szállítókkal, a keresked kkel, a többi érdekelttel és az egész közvéleménnyel. A kommunikáció feladata az informálás, a befolyásolás és a meggy zés. Informálás arról pl., hogy a termék megjelent a piacon, a termékjellemz kr l, az árról, az elérhet ségró1, stb. A mai – gyakran áttekinthetetlennek tn – termékkínálat elbizonytalaníthatja a vev ket: melyik terméket válasszák, melyik felel meg legjobban elvárásaiknak, melyik a leggazdaságosabb, stb. Ilyen esetekben szükség van a meggy zésre, meger sítésre. A kommunikáció mellett olyan eszközök is segíthetnek a vásárlási döntésre rábírni a vásárlókat, mint pl. az engedmények, járulékos szolgáltatások, amelyek külön értéket kínálva ösztönzik a vásárlókat. Az említett kommunikációs feladatok megvalósításához a szervezetek a kommunikációs mix eszközrendszerét használhatják, melybe beletartozik a reklám, az eladásösztönzés (SP: sales promotion), a PR (public relations vagy közönség kapcsolatok), a személyes eladás és a direkt marketing. A vásárlási döntésben napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak az imázs elemek, mint pl. a csomagolás, márka, a színek, a termék ígérete stb. A presztízsre alapozott hasznosság a márka hajtóerejévé vált, amely a fogyasztó számára megkönnyíti az azonosítást és állandó min séget jelent. Ugyanakkor a márkatulajdonos tevékenységét is támogatja azzal, hogy segíti a reklámozást, csökkenti az ár-összehasonlítás lehet ségét, er síti a piaci kontrollt, és el segíti a termék kiterjesztését. A mez gazdasági vállalkozások méretüknél és pénzügyi helyzetüknél fogva többnyire nem képesek egy országos vagy akár regionális reklámkampány finanszírozására. Ennek megvalósítása els sorban a termel k közös tevékenységét igényli. Másrészt a reklám sok esetben term helyi szinten valósítható meg a legjobban (pl. szegedi paprika, makói hagyma). A mez gazdasági termékek márkázásának a legnehezebb feladata, hogy a min ségszint fenntartása mellett biztosítsa a piac számára szükséges mennyiséget. Ez a nehézség a mez gazdasági termékeknek az id járási viszonyoktól való mennyiségi és min ségi függéséb l adódik. A kívánt mennyiség és min ség eléréséhez sokszor kívánatos több termel nek összefogni, és együttesen szabályozni a termelést és értékesítést. Az értékesítés összehangolása egyben a marketingkommunikációs tevékenységek összehangolását, és az ezzel kapcsolatos költségek megosztását is jelenti. A mez gazdasági termékek min ségét a biológiai alapok és a termesztés technológia mellett a term helyi adottság ok (klíma, talajviszonyok) is er sen befolyásolják. A term helyi adottságokból származó el nyök kihasználását a termelés mellett érdemes az értékesítés során is kihasználni. A származási hely, a termel megnevezése fontos információ lehet a vev számára (pl. makói hagyma, tokaji borok) a vásárlási döntésben. A termék vonzereje tehát er síthet a term helyi imázs kialakításával. Ehhez is a termel k összehangolt tevékenységére van szükség. A szövetkezetek, termel k közös reklám 109
segítségével, vásárok, kiállítások szervezésével er síthetik piaci pozíciójukat. Nemzetközi piacokon pedig az ország imázsának er sítése szükséges, amit állami szinten kell támogatni.
9.5. Piaci er viszonyok alakulása a belföldi piacon a 90-es évekt l napjainkig A rendszerváltozás, a privatizáció az élelmiszerkereskedelem területén is alapvet változásokat hozott. Ez magában foglalta a szervezeti átalakulást, új üzlet- és vállalkozástípusok meghonosodását, a nemzetközi és hazai élelmiszerláncok mködését és fokozódó térnyerését, az élelmiszerkereskedelem koncentrálódását. Az élelmiszeripar privatizációjának sajátosságai miatt (a mez gazdasági termel k „kimaradtak” a tulajdonszerzésb l) tovább romlott a mez gazdasági termel k alkupozíciója. A helyzet az élelmiszerkereskedelem fokozódó koncentrációjával, a nemzetközi és hazai láncok er södésével még kedvez tlenebbül alakult a mez gazdasági termel k szemszögéb l. A konfliktus az élelmiszertermel k és keresked k kapcsolatában is meglehet sen éles. Az agrártermékek kereskedelme gyökeres átalakuláson ment át az elmúlt évtizedben. Az évek során változott az egyes szerepl k súlya, jelent sége, illetve változatosabbak lettek az integrációs és koordinációs kapcsolatok. A beszerzési és értékesítési struktúrákban lényeges változás történt, mivel a szervezetek közül igazából csak az ÁFÉSZ maradt meg, a piaci verseny által kikényszerített „megújulással”, új szervezeti, funkcióbeli elemekkel. Új elemet jelent viszont a közraktározás, az árut zsde, az árverés. Szintén új, bár még „gyerekcip ben járó” értékesítési csatorna (nemcsak nálunk, hanem a fejlett piacgazdaságú országokban is) a mez gazdasági termékek értékesítésében az elektronikus kereskedelem. Általános jelenség, hogy a piac különböz résztvev i különböz érdekérvényesít képességgel rendelkeznek. Így van ez külföldön és Magyarországon, és így van az iparban és az agrárszférában is. Mégis különleges helyet foglalnak el az er viszonyok tekintetében az agrárium piaci szerepl i. Az aszimmetrikus er viszony helyzetek kialakulásának vizsgálatánál az els annak a meghatározása, hogy mi az a piaci er : a piaci er az adott piaci szerepl által több eszközzel is er síthet , f ként vertikálisan, de akár horizontálisan is gyakorolt képesség arra, hogy befolyásolja a létrehozandó üzleti kapcsolatok feltételeit. A kiskereskedelmi vev i er kialakulásának és er södésének okait és kialakulásának feltételeit következ képpen foglalhatjuk össze: • • • • •
A termel i, feldolgozói fázis méretb l fakadó érdekérvényesít képességének és hatékonyságának egyre nagyobb leszakadása a kiskereskedelemt l, Az alternatív értékesítési lehet ségek szkülése, szemben az alternatív beszerzési lehet ségek b vülésével, A vev i er gyakorlása miatt meghiúsult üzleti kapcsolatok nagyságrendekkel kisebb veszteséget jelentenek a felvásárló, mint a beszállító számára, A kiskereskedelem egyre tökéletesebb információ birtoklása és felhasználása a fogyasztókról, Változó fogyasztói magatartás, amely a kedvez árat, az impulzusvásárlást, és a kényelmet tartja els rend szempontnak.
Az elmúlt években lényegesen megváltozott az ellátási lánc természete. A kiskereskedelem technológiai és szervezeti fejl désének eredményeképpen a fogyasztó igényeit ismerve és közvetítve a beszállítók felé összekötötte az ellátási lánc két végét. Ez 110
komoly felkészülést igényel a termék-el állítóktól, hiszen az így létrehozott körkörös információáramlás az igények és elvárások korábbinál sokkal gyorsabb változását is magával hozta. Egy másik megközelítés szerint az ellátási lánc menedzsment úgy is felfogható, mint folyamatos haladás a vertikális integráció felé. A szabadpiaci értékesítést l a vertikális integráció felé történ elmozdulás közben valójában az élelmiszerlánc egyik domináns szerepl je egyre jobban ellen rzése alá vonja a vertikális láncban alatta, illetve felette elhelyezked piaci résztvev ket. Az élelmiszer-feldolgozó, valamint néhány esetben a mez gazdasági termel beszállítók és a kiskereskedelem hamar elért a közvetlen szerz déses kapcsolat szintjére, és általánosságban sokáig ennek a szintnek az alacsony bizalmi fokú változatán meg is marad. Jelenleg még két fejl dési szakasz meghonosodása várható, a korábbi szakaszok, els sorban a szerz déses kapcsolatok fennmaradása mellett: • •
Kiemelt beszállítói státusz: a szerz déses kapcsolatnál er sebb köt dés, a stratégiai szövetség és a szervezeti együttmködés között elhelyezked , de hazánkban sokszor így is aszimmetrikus er viszonyt jelent kapcsolat, Vertikális integráció: a termékfejlesztés vagy el állítás tulajdonba vétele. Ez a saját márkás termékek gyártása esetében lehet jó beszállítói esély, de veszélyeket is hordozhat, ha szkíti a jó ár és kondíciók kiharcolásának egyik lehet ségét: a gyártói termék innovációt és a fogyasztók felé történ kommunikációját.
A beszállítói oldallal szemben gyakorolt er vel szembeni védekezés formájáról, lehet ségeir l akkor alakíthatunk ki helyes képet, ha az ellátási láncban kialakult er viszonyok mellett, b vebben az egyre inkább irányítóvá váló kiskereskedelmi fázis jelenlegi helyzetér l és a jöv ben várható tendenciákról tájékozódunk. A hazai élelmiszer-kiskereskedelem a jelenlegi már-már az érett piaci állapot eléréséig az elmúlt másfél évtizedben a következ négy szakaszra bontott változásokon ment át: • • • •
Spontán privatizáció (1989-1990) és a kényszervállalkozások tömeges elindulása, Privatizáció (1991-1996) multinacionális és hazai hálózatok kialakulásának kezdetei, növekv boltszám, továbbra is egyre több kis, független bolt, Kezd d koncentráció (1997-1999/2000) a hazai és külföldi hálózatok terjedése, új, els sorban nagy alapterület boltformák bevezetése, Er söd koncentráció (2000-t l) egyre kevesebb új szerepl , a nagy alapterület boltok további el retörése, kis független boltok számának beinduló csökkenése.
Nemzetközi összehasonlításban a közép- és kelet-európai országokat csoportosítva Magyarország az els öt vállalkozás 67%-os forgalmi arányával a viszonylag érett, stabil és a legmagasabb kiskereskedelmi koncentrációjú országok közé tartozik, Szlovákia, Szlovénia és Észtország mellett. Ha a koncentráció mellett a piac bels szerkezetét, azaz az els öt vállalkozás egymáshoz viszonyított részarányát is megvizsgáljuk, akkor hazánk fogyasztási cikk kiskereskedelme aszimmetrikus oligopóliumnak tekinthet . A magyar élelmiszeriparban a húsipar piaci szerkezete aszimmetrikus oligopólium, míg a növényi olajiparra egyértelmen a domináns vállalkozás (monopólium) a jellemz . A többi nyolc ágazat 30 szakágazatának bels szerkezete már sokkal nagyobb változatosságot mutat. A beszállítói oldal számára legkevesebb vev i er t valószínsít "nem koncentrált" szakágazatot csupán kett t találtunk, 111
amely közül csupán egy, az egyéb zöldség-gyümölcs feldolgozás jelent s. A mez gazdasági termelésben ezzel szemben a tíz vizsgált termelési ágazat közül nyolc, a nem koncentrált kategóriába került. Ha nem szakágazati bontásban, hanem vállalkozási mélységben vizsgáljuk a koncentráció alakulását, akkor azt mondhatjuk, hogy a mez gazdaságban tevékenyked els tíz vállalkozásnak az értékesítés nettó árbevétele alapján felállított sorrendje és a kumulált koncentráció íve nagyban hasonlít a feldolgozóiparra vagy a kiskereskedelmi vállalkozásokra elkészítetthez. Lényeges eltérés van azonban a legnagyobb vállalkozások árbevételében (19 milliárd Ft, 94 milliárd Ft, 272 milliárd Ft) és az els tíz vállalkozás koncentrációs mutatójában (7%, 22%, 89%), amely jól mutatja a három fázis közötti nagyságrendi különbségeket. A mez gazdasági termelés a koncentráción kívül más egyéb szempontokból is az ellátási lánc legkiszolgáltatottabb pozíciójában van: • • • • • •
Tekintettel a mez gazdasági termelés fokozott kockázatára, amely mind a termelési, mind a piaci fázisban fennáll, a természeti tényez knek és váratlan eseményeknek legjobban kitett piaci szerepl k a mez gazdasági alapanyag-termel k, Általános jelenség, hogy a mez gazdasági termelésben fajlagosan kevesebb jövedelem vagy éppen a tanulmányban vizsgált ágazatoknál veszteség realizálódik, Ez tovább fokozza azokat a kényszereket (betakarítás, szállítás, tárolás, értékesítés id beli és térbeli kényszerei), amelyek eleve csökkentik az érdekérvényesít képességet, A mez gazdasági alapanyag-termelésben alig van külföldi t ke, hosszú évtizedeken keresztül t kekivonás történt az agrárgazdaságból, Emellett hazánkban nincs hagyománya az önkéntes szervez déseknek, a korábbi kényszer-szervez dések pedig inkább elriasztják a mez gazdasági termel ket az önszervez dés bármilyen formájától, A mez gazdasági és élelmiszeripari termékek import helyettesíthet sége csupán a mez gazdasági termelés számára egyértelmen kedvez tlen, a kereskedelem, a fogyasztók, de olcsó alapanyag esetében még a feldolgozói körnek is el nyös lehet.
A beszállítók helyzetét a kiskereskedelem elvárásaihoz történ alkalmazkodás mellett, az alternatív értékesítési csatornák, valamint réspiacok használata is kedvez en befolyásolhatja. A HoReCa szektor (Hotels, Restaurants, Catering), a házon kívüli étkezések aránya a fogyasztói kiadásokból er sen jövedelemfügg , a remélhet életszínvonal emelkedéssel, és fogyasztói magatartásváltozással hazánkban is az egyik perspektivikus szegmense az élelmiszerforgalmazásnak. Beszállítói oldalról azonban fontos, hogy az önálló vendéglátó egységek nagy száma mellett, a koncentráció a beszerzésben és a hálózatok terjedése ebben a szektorban is aktuális tendencia. A valós közvetlen értékesítés két f csoportja: a friss termékek esetében a fogyasztói piacok, feldolgozott termékeknél a márkaboltok; valamint a termelés, feldolgozás helyének turisztikai attrakcióvá fejlesztése. Mindkét stratégia speciális vállalkozókészséget kíván és els sorban a kis, közepes méret beszállítóknak nyújt alternatívát. A virtuális (internetes) közvetlen értékesítés szerepe az élelmiszer ellátási láncban ugyan, annak természeténél fogva jóval kisebb, és lassabban fejl d , mint néhány másik termékkörnél (például könyvek). Mégsem szabad teljesen lemondani róla, hiszen egy szkebb, a valós közvetlen 112
értékesítéshez hasonlóan, sajátosan felkészült beszállítói körnek már ma is megfelel megélhetést nyújthat. Az élelmiszer termékpályákon kialakuló er viszonyok mögött a vertikumok szerepl inek érdekérvényesít törekvései húzódnak meg. Az érdekviszonyok ugyanakkor alapvet en összefüggnek az élelmiszer-el állítás és forgalmazás szorosan egymásba épül tevékenységeinek költség-jövedelemhelyzetével. Egy-egy termékpálya megítélése szempontjából azonban az sem mellékes, hogy az egyes fázisok árai és a végs kibocsátási árak milyen viszonyban állnak egymással, illetve a költségek és a jövedelmek hogyan aránylanak ehhez az árhoz. Általánosságban megállapítható, hogy a költségmegoszlás valamennyi vertikumban viszonylagos állandóságot mutat az évek között. Jövedelemosztozkodás tekintetében azonban jelent s eltérések vannak az egyes évek és a fázisok között, különösen, ha költségarányokat a jövedelemarányokkal hasonlítjuk össze. A gabonavertikumban a legnagyobb jövedelem arány (30-70 százalék) a forgalmazásban keletkezik, holott a költségeknek csak 10-20 százaléka található itt. A vesztes legtöbbször az alapanyag-termelés, ahol alig képz dik jövedelem, illetve egyes években veszteség volt kimutatható. Hasonló a helyzet a feldolgozás els fázisánál a malomiparban, míg a süt ipar pozíciója romló tendenciát mutat ugyan a vizsgált években, de így is második helyen szerepel a jövedelem megszerzéséért folytatott versenyben. A kalkulált és a tényleges fogyasztói árak tekintetében a vertikum jellemz je, hogy a vizsgált években az indokoltnál magasabb áron kerültek a fogyasztókhoz a termékek. A tejvertikum három termékénél ellentétes képet kapunk. A tejnél és a sajtnál a forgalmazói fázis nyeli el a jövedelmek jelent s részét (40-70 százalék), míg a költségekb l 10-16 százalékkal részesednek. Költségeihez képest – kivéve a 2001. évet – az alapanyagtermelés viseli a termékpálya gondjait. A tejföl esetében többnyire a feldolgozóknál képz dik a legnagyobb jövedelem, ezt követi az alapanyag-termelés és a forgalmazás szerepel a harmadik helyen. Ez azonban csak a 2001-2003. évekre igaz, 2004-ben ez gyökeresen megváltozott és a jövedelemosztozkodás sorrendje a fogyasztói tejhez hasonlóan alakult. A vertikum tényleges fogyasztói árai is az indokoltnál nagyobb mértékben terhelték a fogyasztók pénztárcáját. A húsvertikumnál szintén a forgalmazók teszik el a jövedelem dönt hányadát, holott a költségekb l a legkisebb arányban részesednek. A vertikum egyértelm vesztese a feldolgozó fázis, ahol minden évben abszolút értékben mérve is veszteség keletkezett. Az alapanyag-termel k a vizsgált els két évben relatív kedvez helyzetben voltak foglaltak el, míg 2003-2004-ben már itt is veszteséges volt a termék-el állítás. A termékpályát igen nagy aránytalanságok jellemzik, nem véletlen, hogy az elmúlt években többször kerültek a teljes összeomlás szélére. Az elmúlt éveket jellemz bonyolult állami támogatások hatásait elszámolási okok miatt nem lehetett nyomon követni, ezért a számokban ezek nem mindig jelennek meg. Mindössze azt tudjuk valószínsíteni, hogy a tényleges veszteségek kisebbek voltak az általunk számszersítetteknél. A bolti árak tekintetében viszont a fogyasztók jártak jól, ugyanis a tényleges árak kisebbek voltak a költségek alapján kalkuláltaknál. A csirkehúsnál ugyancsak a forgalmazói fázis teszi el a jövedelmek több mint felét, szemben a 10 százalék körüli költségeivel, de emellett az élelmiszer-feldolgozók is elfogadható pozíciót tudhatnak magukénak. A vertikum nagy vesztese az alapanyag-termelés, amely 60 százalékot meghaladó költséghányada ellenére veszteséget vagy csak 1-2 százalékos jövedelmet tudott elkönyvelni. A tényleges és a kalkulált bolti árak között markáns különbségek nem alakultak ki a termékpályán a vizsgált években. 113
Az élelmiszerlánc leírása és a vev i er következményeként megnyilvánuló ár és jövedelemszerkezet után nézzük a küls , hatóságok, szervezetek által irányítható szabályozó rendszerek, mint a min ségbiztosítás és a versenyszabályozás mködését és ezek esetleges hatását a vertikum egyes szerepl inek er viszonyára. A min ségbiztosítási rendszerek kétségkívül pozitív irányban befolyásolhatják a min séget és az élelmiszerbiztonságot, azonban alkalmasak arra is, hogy az élelmiszerfeldolgozók és -keresked k olyan el írásrendszereket kényszerítsenek beszállítóikra, amelyeknek bevezetése sokszor igen költséges, s ha ezt kisebb cégek, termel k nem tudják megfizetni, kiszorulhatnak a versenyb l. Ugyanakkor azon cég, amelyik bevezette a min ségtanúsítási rendszert, el nybe kerülhet azokkal a cégekkel szemben, amelyek nem éltek a lehet séggel. Felmerül az a kérdés is, hogy vajon mi az a piaci helyzet, amíg betartják az el írt min ségi szabályokat, és kérdés az is, hogy a fogyasztók hogyan értékelik a min ségtanúsító rendszerek meglétét. Az ismert tanúsítványok esetleg növelik az áru elfogadottságát, azonban sok esetben alacsony a marketing értékük, viszont a feldolgozó cégek illetve a keresked k hangsúlyos kérdésként kezelik a rendszerek meglétét. Tehát egyre inkább olyan piacra-lépési küszöbnek tekinthetjük a különböz min ségbiztosítási rendszereket, amelyek megléte különösebb el nyt nem, de hiánya komoly hátrányt jelent a beszállítóknak, és amelyeknek adott esetben nem csak a min ség biztosítása lehet a célja vagy hatása. A küls szabályozóeszközként megjelenik a versenyszabályozás. A hazai versenyjog agrárgazdaságot és kereskedelmet érint eseteit elemezve kiderül, hogy leginkább a kiskereskedelem és a fogyasztók, a feldolgozók és a fogyasztók, a feldolgozók (felvásárlók) és a termel k közötti ügyek voltak jellemz ek. A beszállítók versenyjogi eljárás keretében való védelmének lehet ségét korlátozza a vizsgált terület felemás versenyjogi (GVH) megítélése és az, hogy a beszállítók kiszolgáltatott helyzetüknél fogva nem mernek szót emelni els dleges – gyakran szinte kizárólagos – vásárlóik, a kiskeresked k ellen. A küls szabályozás versenyjoggal összefügg eszközei közül az alábbiakat próbálhatjuk meg több, de inkább kevesebb sikerrel alkalmazni a vev i er kezelésében: •
• •
•
A versenyjog alkalmazása, még szélesebb kör szabályozással. Amint azonban a nemzetközi vizsgálatok alapján bebizonyosodott sok esetben pont az elérend céllal ellentétes hatást válthat ki, mivel a keresked kerül jobb helyzetbe, s a feldolgozó, a termel és a beszállító, de sokszor még a fogyasztó pozíciója is romlik. Érdemes lehet megfontolni, hogy a versenyjog ne csak az elkövetetett cselekmény, hanem az elkövet gazdasági szerepl k között differenciáljon. A magatartási kódex bevezetése és alkalmazása. A nemzetközi tapasztalatok azonban itt sem túl bíztatóak: az er sebbek nem tartják be, a gyengébbek nem merik alkalmazni, így pedig nehéz ellen rizni és számon kérni. Egy komoly el nye azonban mégis van egy ilyen szabályrendszer bevezetésének, felhívja a figyelmet a problémára, Nagy-Britanniában például a kódex megalkotásához vezet nagy vizsgálat óta a versenyhatóság folyamatosan figyelemmel kíséri a nagyobb kiskereskedelmi láncok magatartását. Kiemelked en fontosnak tartjuk a fogyasztó jóval szélesebb kör tájékoztatását: minden er fölénnyel való visszaélésre lehet séget adó jelenségr l vagy tisztességtelen egyéb piaci magatartásról és azok várható rövid, közép és hosszú távú hatásairól a beszállítók, a hazai termel k és ipar, valamint végs soron a fogyasztók számára. 114
A vállalati "védekezési taktika" többi lehetséges eleme közül a megkérdezettek az alábbi hármat említették leggyakrabban: • • •
kínálati koncentráció: termel i összefogás, specializáció, innováció: specialitásokra való koncentráció a napi termékek helyett a termékstruktúrában, felkészültség javítás: kereskedelem elvárásainak, tárgyalási eszközeinek alapos megismerése, kereskedelem-centrikus értékesítési politika kialakítása, amelyhez elengedhetetlen a megfelel szakemberek alkalmazása (egyenrangú fél-"ellenfél").
A fenti három kérdéskört és az egyéb fellelt túlélési eszközöket két csoportba rendeztük: szervezeti változások tekintetében az összefogás minden formájának er sítése, az alkalmazandó eszközrendszer esetében pedig a marketing területén rejl lehet ségek jobb megismerése és alkalmazása. A termel k és keresked k kapcsolatában külön szegmenst képez a kisvállalkozói kör, amelyek esetében a védekezési, alkalmazkodási stratégiák eszközrendszerének alkalmazása öner b l sok esetben komoly nehézségekbe ütközik. A piaci szerepl k saját alkalmazkodási és védekezési lehet ségei mellett ezért, azokat kiegészíteni, illetve er síteni kell, ezeket a központilag alkalmazható védekezésfejlesztési módszereket a kifejtett hatás szempontjából két csoportba sorolhatjuk: •
•
A képességfejlesztés magában foglalhatja a vertikális koordinációs képességek minták); a tranzakciós költségek csökkentését javítását (szerz dés (infrastruktúrafejlesztés, szövetkezés); oktatást; speciális finanszírozási, hitel programok indítását; valamint a nemzetközi kapacitás, versenyképesség növelést (technológiai, kutatási transzfer). A védelem biztosítása fogalmába tartozhat a kockázatcsökkent és biztosítási rendszerek támogatása; a vidéki – nem agrár – foglalkoztatás fejlesztése; a versenyjog eszközeinek alkalmazása; valamint a kutatás és fejlesztés támogatása a speciálisan kisvállalkozói, termel i problémák kezelésére, termékfejlesztésre.
Mindegyik felsorolt védekezésfejlesztési módszer bevezetése esetében a várt eredményesség eléréséhez kiemelten fontos a lehetséges eszközök három területének a jogszabályi háttérnek, a felvilágosításnak és támogatásnak együttes, összehangolt alkalmazása. 9.6. Az élelmiszerkereskedelem területén valószín síthet tendenciák A piaci koncentráció további fokozódása várható. Szintén valószínsíthet a nemzetközi és hazai láncok, valamint a beszerzési társaságok térnyerése. Nehézségek a kis, független boltok esetében: igazából nehéz megoldást találni, mert ezen üzletek többsége már most is a szürkegazdaságban tevékenykedve tud fennmaradni. Nem lehet azonban azt sem állítani, hogy végleg leírható ezen szegmens, a sokat emlegetett összefogás (beszerzési társaságba való tömörülés, közös, internetes beszerzés stb.), egyéni arculat kialakítás esélyt kínálhat ezen piaci szerepl k számára is. Sajnos a vidéki élelmiszerkereskedelem továbbra is megoldatlan: a nagy élelmiszerláncok Magyarországon továbbra sem tervezik jelenlétüket a kisebb településeken, azzal együtt, hogy az EU tagországokban ez másképpen van. A kereskedelmi márkák arányának további növekedése várható (becslések szerint a kereskedelmi márkák aránya az élelmiszerkereskedelmi forgalomból 15%), e téren hasonló 115
jelleg fejl dés valószínsíthet , mint ami az EU-tagországokban az elmúlt évtizedekben végbement. Tovább fokozódik a verseny (importverseny): Magyarország számára a hazai piac a legfontosabb (a termékek 80%-a a belföldi piacon értékesül); amennyiben itt álljuk az importversenyt, jelent sen javul export versenyképességünk is. Ha összességében figyeljük az agrár- és élelmiszertermékek importját láthatjuk, hogy az export stagnál, az import pedig emelkedik. Az import mondhatni „kényes” kérdésnek számít, sokan túlzottnak tartják mértékét. Ezen termékek származási országukban magas támogatottságot élveznek, a belföldinél el nyösebb áruk nem az el állításuk olcsóságából fakad. A „támogatottsági versenyben” a hazai termel alulmaradt. Igaz azonban az is, hogy a versenyképesség javítása terén még vannak hazai tartalékok, teend k is. A kiskereskedelem globalizálódása egyre er teljesebb lesz a közép- és kelet-európai országokban is. 9.7. Értékesítés kiskereskedelmi láncoknak A kiskereskedelmi értékesítésben töretlenül n a kiskereskedelmi láncok részesedése. Ezek a láncok er s piaci pozícióik révén diktálnak a piacon, így komoly kihívás elé állítják a magyar mez gazdasági termelést. A láncok beszállítói az alábbi típusokba sorolhatók: • • • •
termel k (egyénileg), termel k csoportjai (értékesít szövetkezetek, TÉSZ-ek), termel -integrátorok – olyan termel k, akik más, kisebb termel k áruját is összegyjtik, illetve saját kínálatukat azzal kiegészítik, nagykeresked k.
A láncok költségtakarékossági megfontolásokból a feleslegesen közbeékel d közvetít k kikapcsolására törekednek, tehát törekednek a közvetlen termel i kapcsolatokra, amely a mai viszonyok között a TÉSZ-ek révén valósulhat meg. A beszállítók számát a láncok két, egymással ellentétes törekvése alakítja: •
•
egyrészt igyekeznek minél kevesebb szállítóval kapcsolatban állni azért, hogy minimalizálják a kapcsolatok kezelésével járó adminisztrációt, valamint azért, mert nagyobb tételek szállítása esetén nagyobb árengedményt tudnak kicsikarni partnereikt l, másfel l viszont el akarják kerülni a kiszolgáltatottságot, ezért nem szívesen hagyatkoznak egyetlen beszállítóra, ezt a célt viszont el tudják érni a potenciális szállítók folyamatos versenyeztetésével is, illetve a szállítók id r l id re történ cseréjével, ám a váltások is költségekkel, többletadminisztrációval és kockázattal járnak.
A láncok rendszerint keretszerz déseket kötnek szállítókkal. Ebben min ségi feltételeket, szabványokat, a fizetési feltételeket, a „marketing-hozzájárulásokat”, valamint az akciók feltételeit rögzítik.
116
Az áru a termel kt l, illetve a nagykeresked kt l a láncok egységeibe a gyakorlatban háromféle módon jut el: • • •
a lánc nem rendelkezik központi raktárral, a termel /nagykeresked szállítja közvetlenül az áruházba a zöldséget-gyümölcsöt, a lánc saját központjában maga készíti el az árut és szállítja ki egységeibe, a lánc saját központjában fogadja és onnan osztja el az árut, de a válogatást, csomagolást, el készítést szállítóival végezteti el.
A kiskereskedelmi lánc nagy tételek átvételét biztosítja, ugyanakkor er s piac pozíciói révén komoly, sokszor a szabad piaci verseny elveinek ellentmondó követelményeket támaszt a beszállítók felé: • • • • • • • • • • • • • •
a rendelések pontos kielégítése mennyiségben, min ségben, választékban, id ben, nagy tételek szállítása, széles áruskála biztosítása, állandó jó min ség: ugyanakkor az mérsékelt vásárlóer miatt az alacsony ár követelménye ma még fontosságban rendszerint megel zi a kiváló min ség igényét, nyomott átadási árak: különösen akciók idején jelentkezik a láncok részér l komoly nyomás. Számtalan esetben az önköltségi ár alatti beszerzési árat er ltetnek a beszállítói jogot félt beszállítóra, hosszú fizetési határid k: hivatalosan akár 30-45 nap is lehet, nem beszélve az ezen felüli késedelmekr l! az áru tisztítása, válogatása, az áru csomagolása: ez az igény ha lassan is, de növekszik, címkézés, árazás, vonalkóddal ellátás a csomagolt áru esetén, számlázás, szállítás igény szerint a lánc egységeibe vagy elosztóközpontjába, szállítás akár napi rendszerességgel: külföldi beszállítók esetében ez számos esetben nem követelmény. Nagyobb mennyiségeket szállíthatnak be nagyobb id közökkel, így a fajlagos költségeik alacsonyabbak lehetnek, mint a hazai beszállítóknak, kizárólagosság: egyes láncok beszállítói csak az adott láncnak szállíthatnak. Ez a nem túl korrekt elvárás kivédhet több cég mködtetésével, visszatérítés: az értékesítési árból számolt összeg, amely a beszállító kifizetésekor levonásra kerül. Ez az elmúlt években egyes láncoknál elérte a 30%-ot is! Ugyanakkor a külföldi beszállítók felé ez a százalékos arány egy számjegy, így felmerül a negatív diszkrimináció kérdése.
Bár hivatalosan nem hallani róla, de fontos gyakorlati tudnivaló, hogy a láncokkal való kereskedelem sem mentes a korrupciótól…
117
10. FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Balatoni M., Ketting F. (szerk.) (1981): Tejipari Kézikönyv. Mez gazdasági Kiadó, Budapest. Bíró G. (szerk.) (1999): Élelmiszer-higiénia. Agroinform Kiadó, Budapest. Császár G., Unger A. (2005): A min ségi tejtermelés alapjai. Az FVM Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai, Mosonmagyaróvár. Felföldi J. (szerk.) (2005): Termel i értékesít szervezetek (TÉSZ) a zöldség-gyümölcs ágazatban. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. Gaál B. (1995): Közösségi marketing az agrárgazdaságban. Mez gazda Kiadó, Budapest. Hajós L. (szerk.) (2000): Mez gazdasági szövetkezetek az Európai Unióban. Mez gazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. Horn P. (szerk.) (1996): Állattenyésztés 1. Mez gazda Kiadó, Budapest. Husti I. (2001): Mez gazdasági vállalkozói kézikönyv. Dinasztia Kiadó, Budapest. Juhász A. (szerk.) (2005): Piaci er viszonyok alakulása a belföldi élelmiszerpiac szerepl i között, Agrárgazdasági Tanulmányok, 2003/6. Agrárgazdasági Kutatóintézet, Budapest. Magda S. (2003): A mez gazdasági vállalkozások gazdálkodásának alapjai. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. Padisák G. (1999.): Friss zöldség és gyümölcs piaci szabályozása az Európai Unióban. FVM, EU Integrációs F osztály, Budapest. Paksi A. (2005): Producer Organizations in the Horticultural Sector: Comparison between the “EU15” and Hungary – Final thesis. CAH, Dronten. Stauder M. (2003): Az agrár- és élelmiszertermékek belföldi kereskedelme a kilencvenes években és napjainkban , Agrárgazdasági Tanulmányok, 2003/6. Agrárgazdasági Kutatóintézet, Budapest. Z. Kiss L. (2003): A gyümölcstermesztés, -tárolás, -értékesítés szervezése és ökonómiája, Mez gazda Kiadó, Budapest. A pályázás alapjai.(2003): Projekttervezés és pályázatkészítés dióhéjban. Nemzeti Fejlesztési Hivatal és Tempus Közalapítvány közös kiadvány. Budapest, Hasznos honlapok: www.amc.hu
www.mvh.gov.hu
www.biokontroll.hu
www.magyarorszag.hu
www.datesz.hu
www.morahalom.hu/partnerek/morakert/in dex.html
www.haccp.hu www.fvm.gov.hu
www.thegreenery.com
118
11. MELLÉKLETEK I. sz. melléklet: Kérelem egyéni vállalkozók részére
119
120
121
122
123
124
125
126
II. sz. melléklet:
stermel számára szükséges nyomtatványok ADATNYILVÁNTARTÓ LAP az stermel i igazolványhoz
FONTOS! Az igénylést nyomtatott bet vel vagy írógéppel töltse ki és személyesen írja alá! írjon ide X-et, ha el ször kéri vagy írja ide hányadik alkalommal kéri Azonosító adatok A magánszemély adóazonosító jele: _______________________________________________________________________________ neve: _______ születési ideje: év hó nap lakcíme: ___________________________________________________________________________________ __ irányítószám város/község út/utca/tér házszám levelezési címe: _______________________________________________________________________________ irányítószám város/község út/utca/tér házszám Választott adózási mód Az igazolvány kiváltásakor, késbb pedig az érvényesítéskor írja ide a választott adózási mód sorszámát! 1997-re 1998-ra 1999-re Tájékoztatás! Tudnia kell, ha tételes költségelszámolást (1) választ, akkor többféle kedvezmény is jár Önnek. A törvény szerint bevételeibl 10 százalék költséghányad levonásával (2) is megállapíthatja a jövedelmét, ez azonban nem elnyös, mert ekkor az stermeli kedvezményeknek csak egy része jár. Ha az átalányadózást (3) választaná és a bevétele meghaladná az évi 250 ezer forintot, mindenképpen kellene adót fizetnie, viszont nem kell a költségeivel elszámolnia. Ne feledje, hogy adóbevallást mindenképpen kell adnia, kivéve, ha van igazolványa és a bevételei az év során nem haladják meg a 250 ezer forintot! Kérjen további tájékoztatást! Ha átalányadózást választ, írja alá a következ nyilatkozatot! Kijelentem, hogy a mezıgazdasági ıstermelési tevékenységbıl származó bevételem a hárommillió forintot várhatóan nem haladja meg. Tudomásom van arról, hogy törvényi elıírás szerint, ha bevételem a hárommillió forintot meghaladja, akkor tételes költségelszámolást vagy 10 százalék költséghányadot kell alkalmaznom. ..................................... ..................................... ..................................... Aláírás az 1997. évre az 1998. évre az 1999. évre Az igazolvány kiállítójának bejegyzései _____________________________ számon az ıstermelıi igazolványt Dátum A kiállító aláírása kiadtam, a mezıgazdasági ıstermelıt nyilvántartásba vettem. Tevékenységének kezdete: Érvényes: Az igazolvány további érvényesítése, pótlása, változások, kiadott értékesítési betétlapok sorszáma stb.
Nyilatkozat a saját gazdaságról és a termelésr l
127
FONTOS! Ha ezen a lapon kevés a hely, kérjen vagy készítsen másolatot. A másolatokat sorszámozza és írja ide hány lapot mellékelt! Kijelentem, hogy gazdaságom adatai a következık: FONTOS! A pontozott vonalon sorszámozza a felsorolt adatot. A földnél és az épületnél is 1-sel kezdje, a külön lapon a következ sorszámmal folytassa. Az üres kockába mindig (a) a saját tulajdon, (b) a bérelt vagy (c) egyéb jelölést írja. A használt föld helye, területe aranykorona mővelési jelölése cím, helyrajzi szám hektár értéke ága ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ Az állattartásra alkalmas épület jelölése helye alapterülete férıhelye milyen állat ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ ............ A saját gazdaság meglév eszközei alapján értékesíthet f bb stermel i termékek (írja le, hogy szándéka szerint saját termeléső legfontosabb növényi és állati termékeibıl mennyit tervez eladni természetes mértékegységben, kg, liter, db). .......................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................... Írja alá ezt a nyilatkozatot is! Kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. ................................................................ ................................................................ dátum aláírás
128
STERMEL I IGAZOLVÁNY A GAZDASÁG ADATAI (az adatnyilvántartó lap szerint) A mezıgazdasági ıstermelı A használt földterületek (jelölés, m velési ág, összesített terület): neve: lakcíme:
irányítószám
város/község út/utca/tér házszám Választott adózási mód tételes költségelszámolás 10% költséghányad átalányadózás (3) (1) (2) Az állattartásra alkalmas épületek (jelölés, állatfajta, fér hely):
az ……. évre
az ……. évre
az …….. évre
érvényes: ..................... hó .... ..................... hó .... ..................... hó .... naptól naptól naptól P. H. P. H. P. H. kelt: kelt: kelt: ...................................... ...................................... ...................................... aláírás aláírás aláírás A talált igazolványt a legközelebbi adóhivatalhoz küldje el! 4. oldal PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
Az igazolvány sorszáma: O P 9612600004 M 1
O P 9612600004 M 1
Az igazolvány sorszámát tartalmazó hologramos A kiállító bejegyzései érvényesít szelvény: Kiadott betétlapok száma, sorszáma, az igazolvány pótlásával, cseréjével összefügg változások bejegyzése
A kiállító aláírása
Dátum év
hó
nap
A kiállítás helye és ideje: A saját gazdaságban várhatóan termelt termékek felsorolása:
TÁJÉKOZTATÁS! Az igazolványhoz értékesítési betétlap tartozik. A vev (a felvásároló) – aki számla alapján fizet vagy a vételi jegyet kiállítja – ebbe jegyzi be az eladásra vonatkozó adatokat. Adóel leget levonni az olyan eladások
129
ellenértékéb l, amelyeket az értékesítési betétlapra nem írnak fel az eladáskor. A vev ezekr l az eladásokról is tájékoztatja az adóhatóságot.
ÉRTÉKESÍTÉSI BETÉTLAP a ........................ sorszámú stermel i igazolványhoz P. H.
Az értékesítési betétlap sorszáma: 200 a kiállító aláírása Dátum
Állat
hónap nap
eladásáért járó összeg Ft
Összesen:
Növény
A vásárlást igazoló bizonylat száma
A (vev ) felvásárló neve
aláírása
Folytassa a túloldalon!
130
A megel z oldalról áthozott összeg
Vigye át a következ betétlap 1. oldalára! Összesen: FONTOS! Minden negyedév végén írja be a negyedév utolsó napjáig kapott azon termékek ellenértékének együttes összegét, amelyek itt még nem szerepelnek, de csak azokat, amelyeket stermel i termékeiért kapott. Ennek alapján számítsa ki az adóel leget! Ne felejtse el befizetni azt a negyedévet követ hónap 12éig. Ezt a részt csak az évben felhasznált utolsó lapon töltse ki! Állat és növény eladásából együtt forintban mennyisége Szılı kg
egységára Ft/kg
értéke Ft
Összes bevétel a szl vel együtt A sz l sorába akkor írjon adatot, ha sz l t termel és abból bort készít, amelyet hordós borként értékesít. Kérjen tanácsot a kitöltéshez! Olvassa el a tájékoztatót!
131
III. sz. melléklet: Kérelem családi gazdaság nyilvántartásba vételéhez Kérelem a családi gazdaság nyilvántartásba vételéhez A családi gazdálkodó neve: .................................................................................................................. leánykori neve: .................................................................................................................................. születési ideje: ................................................................................................................................... anyja neve: ......................................................................................................................................... címe (a családi gazdaság központja): település: ........................................................................................................................................ út/utca/hrsz. (közelebbi cím): ....................................................................................................... házszám: ......................................................................................................................................... Adóazonosító jele: ............................................................................................................................ Adószáma: ......................................................................................................................................... Legmagasabb mezıgazdasági iskolai végzettsége: ........................................................................ A végzettséget igazoló okirat száma: .............................................................................................. A gazdálkodó család tagjai: ............................................................................................................... Név
Leánykori név
Rokoni viszony kódja*
Születési idı
Anyja neve
Lakcíme
* Rokoni viszony kódok: 1 Házastárs vagy élettárs 2 Kiskorú gyermek 3 Nagykorú gyermek 4 Szülı 5 Unoka A családi gazdaság tulajdonában, használatában lévı termıterület: Település
Helyrajzi szám
Mővelési ág
Terület (ha)
Külterületi (igen/nem)
Saját tulajdonú (igen/nem)
Tulajdonos családtag neve
Terület összesen Alulírottak hozzájárulunk, hogy az illetékes földhivatal, amennyiben a gazdálkodó család tulajdonában, használatában lévı földterület nagysága meghaladja a 300 hektárt, a családi gazdaság nyilvántartását végzı FM hivatalt errıl értesítse. Kelt: .............................................................. ............................................. ............................................. aláírás aláírás
............................................. aláírás
132
IV. sz. melléklet: Társulási szerz dés minta Társulási szerz dés (minta)
amely létrejött egyrészrıl ……………… (szövetkezet/kft.) ……………… (cím) ……………. (képviselı), másrészrıl ……….. (szövetkezet/kft.) ……………… (cím) (szövetkezet/kft.) ……………… (cím) (természetesen több szerzıdı fél s lehet) között.
Tárgy: együttmőködés …………………. (azonos termék, termékpályán) mőködı elızetesen elismert termelıi csoportok között a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet szerinti állami elismerés elnyerésére. 1. El zmények: - Szerzıdı felek közül ……….. (szöv./kft.) a minisztérium által kiadott … sz. határozat, a …. szöv/kft. pedig a ……. sz. határozat alapján …... évtıl kezdıdı …. .év idıtartamra elızetes állami elismerést kapott. - A termelıi csoportok megelızı évi tény, tárgyévi várható, és a mőködési programban vállalt éveinek fıbb adatainak bemutatása. (taglétszám, áruforgalom termékenként, mennyiségben és értékben). - A társulás céljának rövid bemutatása. 2. Szerzıdı felek vállalják, hogy a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdésben meghatározott ……….. Ft (minimum) árbevételt együttesen már a szerzıdés megkötésének évében elérik. Vállalják továbbá, hogy a jelen szerzıdés hatálybalépését követı 2 éven belül a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározott legalább …….. árbevételt külön is elérik. 3. Az együttmőködésben érintettek az alábbi feladatok közös megvalósításában mőködnek együtt: E pontban kell felsorolni alpontokba foglalva az együttmőködés területeit, megvalósítás módját, és feltételeit (pl. áruértékesítés, termelésszervezés, tárolás, szaktanácsadás, egyeztetett fajtapolitika, minıségellenırzési- és tanúsítási rendszer kiépítése, közös érdekeltségő beruházások megvalósítása, eszközök és berendezések jobb kihasználása, hatékonyabb mőködtetése). Egységes forma a termelıi csoportok eltérı adottságai, a különbözı feltételek és célok miatt nem adható, de a minisztérium a állami elismerések megadásánál a következıket kezeli kiemelten: térségi összefogás; az EU követelményeinek megfelelı nyilvántartási és elszámolási rendszer kialakítása; szerzıdésekre épülı, a termelıi
133
alkupozíciók javítására alkalmas áruforgalom bonyolítása; a piacra jutás, és a minıségjavítás feltételeinek biztosítása, különösen a tárolás, szállítás és az önálló telephely kialakítása.
4. A vázolt célok megvalósításáért, az együttmőködés eredményes mőködéséért a szerz d felek felelnek. A közös tevékenységek ellátása során felmerülı ráfordításokat, elszámolási és érdekeltségi viszonyokat részvételük arányában alakítják ki és viselik. 5. A társulási szerzıdés érvényét veszti, ha errıl a szerzıdı felek döntést hoznak. Felek tudomásul veszik, hogy abban az esetben, ha a szerzıdést a hatályba lépését követı 2 éven belül megszüntetik vagy a szerzıdés 2. pontjában foglalt feltételek nem teljesülnek, úgy a minisztérium az idıközben megítélt állami elismerést visszavonja, ami a felvett támogatás visszafizetését is maga után vonhatja. 6. Jelen szerzıdésnek nem célja az egyes termelıi csoportok döntéshozatali és gazdálkodási önállóságának korlátozása vagy megszőntetése. A társulási szerzıdés aláírásával ……. év …. hó … napjától kezdıdıen létrejön a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet 10. §-ban meghatározott termelıi csoportok társulása, ezáltal lehetıvé válik a társult termelıi csoportok állami elismerése. 7. A szerzıdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
…………….., 200... …………………..
………………………………….. aláírás
…………………………… aláírás
………………………………….. aláírás
…………………………… aláírás
134
V. sz. melléklet: Magyarországi elismert és el zetes elismerésben részesült TÉSZ-ek (2006. júliusi állapot)
135
136
