A földrajzoktatás helyzete az átalakuló magyar közoktatásban I.
Dr. Teperics Károly adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
A magyar oktatás életkor és ISCED szerinti szintjei
A közoktatás földrajzi tartalmainak kialakítására ható tényezők Az új szaktudományi eredmények
TANANYAG A földrajztanítás és a szaktudomány hagyományai
Társadalmi igények
Az általános iskolai tantervek óraszámai a II. világháború utáni időszakban 4.o.
5.o.
6.o.
7.o.
8.o.
összesen
1946
-
3
3
2
2
10
1950
3
4
4
3
-
14
1956
2
3
4
3
-
12
1958
2
2
3
2
2
11
1963
-
2
2
2
2
8
1978
-
-
2
2
2
6
NAT
-
-
-
1,5-2
1,5-2
3-4
1,5
1,5
3
Kerettanterv
Földrajz óraszámok a négyosztályos gimnáziumban a II. világháború utáni időszakban I.o.
II.o.
III.o.
IV.o.
Összesen
1949
2
2
-
-
4
1949-51
3
2
2
-
7
1951-55
3
3
3
-
9
1955-61
2
3
2
-
7
1961-65
2
3
-
-
5
1965-78
2
2
2
-
6
1978-tól
2
3
-
-
5
NAT
2
2
-
-
4
Kerettanterv
2
2
-
-
4
A közoktatás törvényi háttere 1993. évi LXXIX. többször módosított „Közoktatási törvény”
A szorgalmi időszak 190 nap. A tanulók tanórai foglalkoztatása nem lehet több: 1.-3.: napi 4 óra 4.-6.: heti átlagban 4,5 óra 7.-8.: napi 5 óra 9.-10.: heti átlagban 5,5 óra Középiskolában: napi 6 óra.
10% 25% 30% 35% 50%
A tantervek összevetése a szabályozás területei szemszögéből
Központi tanterv
NAT
Kerettanterv
FOLYAMAT szabályozás
╬╬╬
╬
╬╬
KIMENET szabályozás
╬
╬ (╬, ╬)
╬╬
Folyamat
?Kimenet?
Egyensúly
A tantervek összevetése a tananyag elrendezése és a tudomány rendszertanának kapcsolata szemszögéből Tematikus tanterv Lineáris tanterv Koncentrikus tanterv
Lineokoncentrikus tanterv
A tantervek bevezetésének időpontjai „Központi tanterv”:
1978 (1981) szeptember 1. 1. I. osztályoktól.
„NAT”:
1998 szeptember 1. 1. és 7. osztályban felmenő rendszerben.
„Kerettanterv”:
2001. szeptember 1. 1. 5. 9. osztályoktól felmenő rendszerben.
NAT „2003”
A háromszintű szabályozásban csak elvi iránymutató. 5-12 közötti szakasz.
Központi tantervek reformjai 1962:
„Nyitott általános iskola” Alapismeretek + jártasságok. 6-8. között és a gimnázium I-III. között is.
1973:
Tananyag csökkentés. Kiegészítő és törzsanyag párhuzama. Nevelési feladatok, munkáltatás. Szemléltető anyagok megjelenése.
1978:
Nevelő iskola. Tantárgyi integrációk, fakultációk. Differenciált munka.
1986, 1988: Szabad kéz az óra beosztásnál. Tananyag átrendezés. „Természetismeret”.
A ”központi tanterv”
„A nevelés és oktatás terve”. Olyan központi dokumentum, ami "az oktatás, nevelés tartalmát, módszereit egy adott iskolatípus számára, hosszabb időszakra meghatározza". Iskolatípusonként különböző. Az adott iskolatípusra óraterveket szab meg. Egy tanterv, egy tankönyv, egy tanmenet időszaka. Központi (1978-as) – NAT váltás 1998/1999 tanév Tartalmi, szerkezeti reform igények és folyamatos változások. Alkalmazkodási kényszer.
A központi tantervek sajátosságai
(Makádi M, 2005)
A „központi tanterv” szerkezete Az oktatási-nevelési célok leírása általános iskola: az ismeretek megalapozása a cél középiskola: elmélyítés a cél ideológiai töltés: „sokoldalúan képzett szocialista embertípus” kialakítása A tanítás anyaga Mit és mennyi idő alatt kell megtanítani? A fejezetcímek felsorolásával.
Követelmények Konkrétan a tudandó ismeretekről szól , de az ismeretek mélységéről nem szólnak Általános fogalmak, egyedi fogalmak (topográfia), folyamatok, összefüggések, gyakorlatok felsorolással a tudnivalók Módszertani utasítások, alapelvek A módszertani szabadság miatt ezek már elnagyoltak, nem kötelező érvényűek.
A NAT szerkezeti jellemzői I. Műveltségi területek (10 darab) Kereszttantervek
Hon- és népismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Környezeti nevelés Kommunikációs kultúra Testi és lelki egészség Tanulás Pályaorientáció
Minimum követelmények
A mindenki számára szükséges tartalmak (adatok, tények, fogalmak, információk, műveletek, összefüggések, törvények) és fejlesztési követelmények, kompetenciák (kialakítandó jártasságok, készségek, képességek) bontásban. Az optimumot már a helyi tantervek jelenítik meg. A topográfiai követelmények csak térképeken jelentek meg.
Feltételek
Tankönyvpiac kialakulása. Tanárképzés reformja. Szaktanácsadói rendszer reformja Tanártovábbképzések átalakítása
A Nemzeti Alaptanterv kapcsolata a helyi dokumentumokkal
I. ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM
II. HELYI TANTERV
teljes óratervet tartalmazza kötelező és a választható tárgyakat a tantárgyak évfolyamonkénti eloszlását az óraszámokat évfolyamonként és tantárgyanként a tananyag és a követelmények vázlatos felsorolását tanulók értékelésének módját
III. TANTÁRGYI TANTERV/PROGRAM
TANTÁRGYI TANTERV/PROGRAM
- célok-feladatok - részletes követelmények - tananyag - eszközök felsorolása - tanári - tanulói vonatkozásban (pl.: tankönyvek felsorolása)
A NAT műveltségi területei és az ajánlott időkeretek %-ban Műveltségi területek
1-4. évfolyamon
5-6. évfolyamon
7-8. évfolyamon
9-10. évfolyamon
Anyanyelv és irodalom (kisebbségi nyelv és irodalom)
32-40
16-20
11-13
11-13
Élő idegen nyelv
-
11-15
9-12
9-13
Matematika
19-23
16-20
10-14
10-14
Ember és társadalom
4-7
5-9
10-14
10-14
Ember és természet
5-9
8-12
16-22
15-20
Földünk és környezetünk
-
-
4-7
4-7
Művészetek
12-16
12-16
9-12
9-12
Informatika
-
2-4
4-7
4-7
Életvitel és gyakorlati ismeretek
4-7
5-9
6-10
5-9
Testnevelés és sport
10-14
9-13
6-10
6-10
A földrajzi ismeretek egymásra épülése a Nemzeti alaptantervben (Makádi M.)
Földrajzi ismeretek a NAT-ban
Ember és társadalom (7-10. évfolyamon) Magyarország külkapcsolatai, Európához kapcsolódás, A globális problémák kezelése
Földünk és környezetünk (7-10. évfolyamon) Ember és természet Természetismeret (1-6. évfolyamon) Anyagok, változások Felszínformák, tájékozódás, lakóhely, szennyeződések, Időjárás, éghajlat, Magyarország helye, nagytájai A környezeti állapot
Kereszttantervek Ember és társadalom Társadalom ismeret (1-6. évfolyamon) Lakóhely- és országismeret, Lakóhelytől a nagyvilágig
A földrajzi–környezeti ismeretkörök helye a NATban (Makádi M, 2005)
NAT – Kerettanterv váltás
2001/2002 tanév
A szerkezeti változások beállt irányai (8+4). A közös tartalmak utáni igény. A NAT bevezetésének tanulságai. Átvett tantervek. Minta tantervek átvétele, minimális korrekciója jellemezte az innováció helyett a NAT bevezetését.
Tantárgyak továbbélése. Hiányzott a tanárképzés reformja.
Tartalmi problémák (Magyarország)
A Kerettanterv földrajzi jellemzői I. Magtanterv, ami lehetőséget ad a tananyag eltérő szemléletű
kibontására, bizonyos mértékű kiegészítésére, de a különböző tantervek tartalmi egységét mégis biztosítja. Meghatározza az egyes tantárgyak minimum óraszámát. Óraszámok: ÁLTALÁNOS ISKOLA
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Környezetismeret
1
1
2
2
-
-
-
-
Természetismeret
-
-
-
-
2
2
-
-
Földünk és környezetünk
-
-
-
-
-
-
1,5
1,5
A Kerettanterv középiskolai időkeretei
Gimnázium
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12.évf .
Földrajz
2
2
-
-
Természettudományos tantárgyak (fizika, földrajz, biológia, informatika)
7
7
2
2
Földrajz (gazdasági szolgáltatási szakterület)
-
-
2
2
Földrajz (humán)
2
1,5
-
-
Földrajz (műszaki)
2
1
-
-
Földrajz (agrár)
2
1
-
-
2
-
-
-
4
2- 4
-
-
Szakközépiskola
Szakiskola (Alapműveltségi vizsgára felkészítő) Földrajz
Szakiskola (Pályaorientáló) Természetismeret
Tartalmi változások a Kerettantervben
I. Az időkeretek, Kerettantervi tartalmak behatárolják a lehetőségeket.
Átrendezésre kerület a tananyag:
Magyarország visszakerült a 8. osztályba. A regionális földrajz egészében visszaszorult (22 óra a 10. osztályban), emiatt az általános iskolákra maradt ennek a tanítása. Az általános társadalomföldrajz súlya megnőtt, új elemekkel bővült.
Szemléleti változás:
A lexikális ismeretek helyett a készség-képességfejlesztés került előtérbe. (NAT)
Módszertani változások is várhatóak.
II. Az érettségi új rendszere is hatással lesz.
Az írásbeli ellenőrzés szerepe erősen változik, ennek következményei lesznek.
A földrajzi ismeretek egymásra épülése a Kerettantervben (Makádi M.)
A háromszintű szabályozási rendszer Nemzeti Alaptanterv I. Szabályozási szint Kerettantervek II. Szabályozási szint
Iskolai Pedagógiai program
Helyi tanterv III. Szabályozási szint
A közelmúlt tanterveinek összehasonlítása
Központi tanterv
Alaptanterv
Kerettanterv
Besorolja a kötelező tantárgyakat
"Csak" müveltségi területeket sorol fel
Tantárgyakat, modulokat nevez meg, de lehetőség van új, integrált tárgyak tanítására is.
Kötelező óratervet sorol fel,pontos óraszámokkal
"Csak" hozzávetőlegesen ajánlja az egyes müveltségi területek alakalmazandó idő arányait
Kötelező minimum óraszámokat ad meg, de szabadon felhasználható időkeretet is hagy.
Az időkereteket kitölti teljesen.
A felhasználható idő 60 %-ra határozza meg a tananyagot.
Az időkeret 80 %-ra határozza meg a tananyagot.
Pontosan meghatározza az egyes évfolyamokon elvégzendő tananyagot
"Csak" fejlettségi szintenként -4.,6.,8. és 10. évfolyam vége- irja elő a követelményeket
A követelményeket évfolyamonként bontja
Valamennyi tanítandó követelményt meghatároz
"Csak" a továbbépítendő alapokat határozza meg
Megfogalmazza a követelményeket.
A közelmúlt tanterveinek összehasonlítása Központi tanterv
Alaptanterv
Kerettanterv
Iskolatípusonként külön-külön szabályoz
Iskolatípustól függetlenül az 1-10. évfolyamokon valamennyi magyarországi iskolára kötelező
Iskolatipusonként külön-külön szabályoz
Az egész közoktatási rendszert átfogja
"Csak" a tankötelezettség időszakát (akkor 16 év) fogja át
Érvényessége: 1-12. évfolyamon
A hagyományos 8 + 4-es iskolaszerkezetre készült.
Szabadon variálható iskolaszerkezethez alkalmazkodik.
A változásokat túlélő 8 + 4-es iskolaszerkezethez illeszkedik alapjaiban.
Lineokoncentrikus tananyag felépítés jellemzi
1-10-ig alapvetően lineáris felépítés jellemzi
1-8 lineáris, a középfok pedig koncentrikusan bővít. (lineokoncentrikus inkább)
Műveltségi területek a 2003-as NAT-ban (Makádi M, 2005)
Az érettségi vizsga reformja I.
A tantervi reformokkal párhuzamosan az 1980-as évektől zajló folyamat.
I. SZERKEZETI VÁLTÁS NÉLKÜLI TARTALMI REFORM ELKÉPZELÉSEK (1995): "A" variáció -legyen választási lehetőség -ne kelljen mindenkinek sok tárgyból vizsgázni -minimum 6, maximum 8 tantárgyból
A tantárgy választás szabályai:
Kötelező tárgyak: a verbális kommunikáció miatt -anyanyelv -idegen nyelv kvantitatív kommunikáció -matematika a klasszikus műveltségfelfogás révén -irodalom /anyanyelvhez kapcsolódva/ -történelem
Kötelezően választható tárgyak:
Szabadon választható tárgyak:
Tantárgycsoportok:
a reál tárgyak közül egy
bármelyik tantárgycsoportból 1-3 tárgy 1.-HUMÁN tárgyak: anyanyelv és irodalom, idegen nyelvek, történelem, filozófia, közgazdaságtan, szociológia stb. 2.-REÁL tárgyak: matematika, fizika, kémia, biológia, FÖLDRAJZ, informatika
3.-SZAKMAI ALAPOZÓ tárgyak: a szakközépiskolák profilja szerint
Az érettségi vizsga reformja II. "C" variáns Általában: széles körű informálódás a cél legyen választási lehetőség ne kelljen mindenkinek sok tárgyból vizsgázni 6 tantárgyból A tantárgy választás szabályai: Kötelező tárgyak: nincs Kötelezően választható tárgyak: az 1-2 tantárgycsoportból egy-egy tárgy Szabadon választható tárgyak: bármelyik tantárgycsoportból 4 tárgy
Tantárgycsoportok: 1.-ANYANYELV és IDEGEN NYELVEK 2.-MATEMATIKA és INFORMATIKA 3.-TÁRSADALOMTUDOMÁNYI tárgyak történelem, filozófia, közgazdaságtan, szociológia 4.-TERMÉSZETTUDOMÁNYI tárgyak: fizika, kémia, biológia, FÖLDRAJZ, stb. 5.-MŰVÉSZETI tárgyak: irodalom, képzőművészeti tárgyak, stb 6.-SZAKMAI ALAPOZÓ tárgyak: a szakközépiskolák profilja szerint
Az érettségi vizsga reformja III.
II. TARTALMI ÉS SZERKEZETI REFORM (2005): Jogi háttér:
71/2003 (V. 27.) Kormányrendelet az érettségi vizsgaszabályzatról (57/2003 Magyar Közlöny). 14/2003 (V. 27.) Az érettségi vizsga szervezése, menete, felkészülés az érettségi vizsgára (Melléklete: az érettségi vizsgakövetelmények) (57/2003 Magyar Közlöny). 246/2003 (XII. 18.) Kormányrendelet a felvételi eljárás változásáról. (148/2003 Magyar Közlöny) Forrás lehet: (www.om.közoktatás/érettségi/újérettségi2005-ben)
A gyakorlati tudnivalókat a 1997/100 Kormányrendelet módosítása tartalmazza.
A 2005-től működő kétszintű földrajz érettségi vizsga jellemzői Közép- és emelt szinten lehet vizsgát tenni. Szóban (50 pont) és írásban (100 pont) egyaránt vizsgáznak mindkét szinten. Szóban mindkét szinten csak két tétel (Természeti és társadalmi földrajz) lesz, tételenként 25-25 pontos értékeléssel. Írásban új feladattípusok kerülnek előtérbe, inkább a feladat megoldást ellenőrzik, mint a lexikális ismereteket.
Középszint. Írásbeli: „félbelső”, mert központi feladatlapokat helyben javítanak. Szóbeli :”belső”, mert saját tanár vizsgáztat, saját tételsorral, amiben a helyi tanterv sajátosságai is érvényesülhetnek. Az írásbeli feladatait két részre osztják, 20+100 percnyi időtartamra, ebből az első topográfiai ellenőrzés, közben nem használhat a tanuló Atlaszt, utána igen.
Emelt szint Teljes egészében „külső” vizsga, mert az írásbeli feladatok és a javítás is központi és a szóbeli feladatsor és a vizsgáztatók is kívülről érkeznek. Írásbelin Atlaszt nem használhat a tanuló.
Az érettségi vizsga teljesítményének átváltása jegyekre emelt- és középszinten Középszintű vizsga: 80-100% 60-79% 40-59% 20-39% 0-19% Emelt szintű vizsga: 60-100% 47-59% 33-46% 20-32 % 0-19%
jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)
jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
Az érettségi és a felvételi kapcsolata
Hozott pontok rendszere:
60 pont hozható ebből:
60 pont + (2x7) + 10 = maximum : 84 pont
1 tárgy a felvételi akkor 60 pontot szerezhet, ha 2 tárgy, akkor 30-30 pont szerezhető tárgyanként. Az érettségi vizsgán szerezhető 150 pontot fogják a felsőoktatási intézmények átszámítani pontokká. Ott már a %-os teljesítményt veszik alapul, nem az érettségi jegyet.
40 pont=4x10 pont a kötelező érettségi tárgyak utolsó két évének jegye 10 pont a választott tárgy utolsó két évvégének jegye 10 pont az érettségi vizsga átlaga duplázva, kerekítve
Szerzett pontok rendszere:
60 pont
A nyelvszakok kivételével a középszintű vizsga elég mindenütt. Az emelt szintű vizsgákat (maximum kettőt) +7, +7 pontokkal hozzáadják a pontszámhoz (maximum 14 pont). A nyelvvizsgákért maximum 10 jár felsőfok esetében.
Az előzőeknek megfelelően összesen 144 pontot szerezhet az, aki mindent maximálisan teljesít és az összes lehetséges „plusz” pontot is begyűjti.
A topográfiai névanyag csökkenésének vizsgálata a
XX. század során
I. időszak / 1926-1938 /: MAGYARORSZÁG és a Kárpáti-medence földrajza gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák I. osztálya részére
Dr. Lakos Béla és Németh József
II. időszak / 1950-es évek /: FÖLDRAJZ az általános gimnáziumok és tanítóképzők III. osztálya számára
(Szabó T.)
Markos György és Pécsi Márton, BP., 1956 /harmadik kiadás/
III. időszak / 1990-es évek /: FÖLDRAJZ az általános iskola 8. osztálya számára
Nagy Vendelné, Dr. Udvarhelyi Károly, BP., 1992 /nyolcadik kiadás/
Az oktatásból alapszinten kilépő (elemi, általános iskola), illetve a gimnáziumot befejező tanulók földrajz tanulására felhasznált összesített óraszámai
(Szabó T.)
25 22 20 15 12
13 11
10 5
6 alapszint
6 gim názium
7 3
0 1. időszak
2. időszak
3. időszak
Kerettantanterv
A három vizsgált időszakban, és a kerettantervben meghatározott, hazánk földrajzára vonatkozó topográfiai fogalmak száma (Szabó T. Nyomán) vízrajzi fogalmak
domborzat
települések, megyék, régiók
ÖSSZESEN:
1. Időszak (1926-38)
111
199
362
672 (100%)
2. Időszak (1950-es évek)
83
186
276
545 (81,1%)
3. Időszak (1990-es évek)
60
120
155
335 (49,9%)
Kerettanterv
21
73
111
205 (30,5%)
A topográfiai névanyag abszolút értékei a kiemelt
időszakokban 800 700
(Szabó T. Nyomán)
672 545
600 500
335
400 300
205
200 100 0 1. időszak
2. időszak
3. időszak
Kerettant.
A hazánkra vonatkozó topográfiai névanyag 10
tanítási órára számított átlagértéke 80 70
71 55
60
(Szabó T.)
62 51
50 40 30 20 10 0
1. időszak
2. időszak
3. időszak
Kerettantanterv
