A FICÁNKA CSALÁDI ÓVODA ÉS NAPKÖZI HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

A FICÁNKA CSALÁDI ÓVODA ÉS NAPKÖZI HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

Sajátos Nevelési Igényű gyermekek integrált nevelési feladataival egybeszerkesztve OM: 102950

FICÁNKA CSALÁDI ÓVODA 1237 Budapest Vadőr utca 38. Tel: 061 284 85 76 Email: [email protected]

Készült: Budapest, 2004.május.18. Módosításra került: Budapest, 2010.március 16. Módosításra került: Budapest, 2012. április 23.

Készítette: Bak Erzsébet……………………………………………

Óvodai nevelésünk alapelveit meghatározó törvényi háttér: 1996. évi LXII. Törvény a Közoktatásról az 1993. évi LXXIX. törvény módosítása és a 137/1996. (VII. 28.) sz. kormányrendelete, Alapprogramja határozza meg. E kétszintű tartalmi szabályozás figyelembe vételével készítettük el helyi nevelési programunkat. Óvodánkban az egészséges életmódra nevelés, a testi nevelés kapja a kiemelt hangsúlyt. Mindezek hatékony megvalósítása érdekében szem lelőtt tartjuk 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló dokumentumot, valamint az ENSZ – UNICEF 1992-es „Egyezmény a gyermekek jogairól” című dokumentumát. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét (amennyiben ilyen gyermek befogadása kerül sor). 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény. A kiemelten vállalt feladatokat éves munkatervünkben rögzítjük. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § alapján: Alaptevékenység: Óvoda: óvodai nevelés, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. 12. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, 23. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) Óvodába lépéskor az SNI gyermeknek rendelkeznie kell, és az óvoda rendelkezésére kell bocsátania a következő dokumentumokat: 1.

orvosi diagnózist, vagy a vizsgálat folyamatáról szóló igazolásokat;

2.

megelőző pszichológiai, gyógypedagógiai véleményeket, vizsgálati eredményeket;

3.

szükséges gyógyszerekről szóló orvosi igazolást;

4.

szakértői véleményt (Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól).

2

Az óvodai felvétel feltétele: Adott év december 31-ig betöltött 3 év; Közösségbe illeszthetőség; Segédeszköz nélkül történő helyváltoztatás, Alapfokú önkiszolgálási szint megtaníthatóságának jelei; Az esetlegesen társuló fogyatékosság maximum enyhe mértékéig

Az Óvoda adatai Név: Ficánka Családi Óvoda és Napközi Cím: 1237. Budapest, Vadőr u. 38. Telefon: 284-85-76 Elérhetőség: www.ficankaovoda.hu E-mail: [email protected] Adószám: 18248931-1-43 Bankszámla szám: 1172 0001-2020 9593 Óvodavezető: Bak Erzsébet Fenntartó neve: Gyermekország Óvoda Alapítvány Fenntartó címe: 1237. Budapest, Vadőr u. 38. Fenntartó adószáma: 18248450-1-43 Fenntartó bankszámla száma: 1172 0001-2020 8097 Működési engedély száma: XX-2/3/2/2000

3

1. Gyermekképünk, óvodaképünk Az emberi és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére törekszünk, biztosítva a fejlődésükhöz szükséges optimális feltételeket. Programunkkal, feltételeinkkel, tevékenységrendszerünk tudatos befolyásolásával felvállaljuk a 3-8 éves gyermekek személyiségének kibontakoztatását, figyelembe véve az eltérő egyéni, testi-lelki szükségleteket, abból a tényből kiindulva, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Mindezzel tudatosabbá-hatékonyabbá tesszük a gyermekek iskolai közösségbe való beilleszkedését. Megteremtjük a feltételét annak, hogy minden gyermek számára biztosított legyen az egyenlő hozzáférés, tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Nevelésünk során gyermekeink:  érzelmileg gazdag, nyitott, érdeklődő,  önmagát, másokat elfogadó,  felnőtt- gyermek, gyermek- gyermek kapcsolatban együttműködő,  korának szintjén erkölcsi szabályokat betartó,  környezetében jól tájékozódó,  környezettudatos magatartással rendelkező,  lakókörnyezetéhez kötődő, hagyományokat ápoló kibontakoztató személyiségekké alakulnak.

2. Helyzetkép az óvodáról Nevelési elveinkben kiemelt szerepet kap a személyiségfejlődés kialakításánál, a készségek és képességek kibontakoztatásánál, az elfogadás, a bizalom, a tisztelet, és a megbecsülés. Pedagógiai eljárásainkat, módszereinket a gyermekek személyiségéhez igazítjuk, melyben kiemelt szerepet tulajdonítunk, a szabad játéktevékenységnek. 2.1. Az esélyegyenlőség keretein belül megteremtjük a feltételeit: a migráns gyerekek nyelvi és multikulturális nevelésen alapuló integrációs lehetőségnek. valamint önazonosságuk megőrzésének, ápolásának és erősítésének.     

Önálló intézményként vállaljuk fel a gyermekek nevelését és a családi nevelés kiegészítését. Hangsúlyozzuk a gyermekközpontú, befogadó nevelés- szemléletet. Fontosnak tartjuk a szülők tevékeny közreműködését, az egyenrangú nevelőtársi viszony kialakítását, az értékek közelítését, a vallási, világnézeti semlegességet, mivel az óvoda csak így képes céljait, feladatait maradéktalanul teljesíteni. Szeretetteljes, biztonságos légkör megteremtésével biztosítjuk a gyermekek egyéni és társas kapcsolatainak fejlődését. A gyermekek nyitottságára alapozva sokszínű, játékos tevékenységgel lehetőséget adunk, hogy kipróbálhassák önmagukat, társakkal együtt fedezzék fel a világot, mivel „a gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen”.

4



A játékon keresztül spontán és tervszerű ráhatással segítjük elő képességeik, tehetségük egyéni ütemének kibontakoztatását.

2.1. Az esélyegyenlőség biztosításának területei: 1- munkavállalói kör 2- gyermekek köre 1/ munkavállalói kör --álláshirdetésre jelentkezők felvételénél (a feltételek tükrében) az alkalmazás lehetőségének biztosítása jogorvoslati eljárás biztosítása – munkahelyen belül előforduló diszkrimináció esetén elkötelezettség vállalása arra nézve, hogy mindent megteszünk az esélyegyenlőség biztosításának útjában álló akadályok leküzdéséért 2 / gyermekek köre --Távlati cél: a szociális és gazdasági háttér eltéréseiből adódó esélykülönbségek csökkentése a gyerekek képességeinek maximális kibontakoztatása, személyiségközpontú oktatás - nevelés által társadalmi és kulturális különbözőségek elfogadása, és segítése - pedagógusok > gyerekek és szülők felé - szülői környezet > egymás között - gyermekek > gyermekek között A sajátos nevelési igényű gyerekek sérülés specifikus területei: testi fogyatékos, látássérült, enyhébben hallássérült, - nagyot halló, enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű autista hiperaktív … az esélyegyenlőség biztosítása, megillet mindenkit, - nem, kor, bőrszín, etnikai, nemzeti hovatartozás, vallás, családi állapottól függetlenül

5

2.3. Az óvoda személyi feltételei Óvodánkban a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. 4 fő diplomával rendelkező óvónő és 2 fő kisegítő személyzet biztosítja a nevelőmunka folyamatosságát. 

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a migráns gyermekek esetén feladatunk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

2.4. Az óvoda tárgyi feltételei Óvodánk rendelkezik a HOP megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel, megfelel a mindenkori biztonsági követelményeknek. Az óvoda 2000 szeptemberében kezdte meg működését családi házunkban egy csoporttal. 2010 szeptemberétől nyílt tagóvodánk 1 újabb csoporttal. A ház berendezésével, a bútorok elhelyezésével a családi jelleget igyekszünk megőrizni, ezért óvodánk nem hasonlít egyetlen hagyományos gyermekintézményre sem. A gyermekek az egész házat belakhatják, otthonosan mozoghatnak. Ez a feltételrendszer a szülőkkel való kapcsolattartás terén is egyedi, rugalmasabb és közvetlenebb lehetőséget ad a konzultációra is. Tornaszobával az intézményünk rendelkezik, ezen kívül az udvar adta lehetőségekkel oldjuk meg a gyermekek mozgásfejlesztését. A házhoz füves, zárt udvar tartozik, melynek nagy részét árnyas fák védik az erős napsütéstől, így a gyermekek zavartalanul játszhatnak a homokozóban, mászókán, babaházban, vagy használhatják a mozgásfejlesztő játékokat, udvari játékokat, sporteszközöket. A gyerekek esős időben is mozoghatnak a szabadban. Az óvoda játék- és eszközellátottsága jó, bővítése, felújítása, javítása folyamatos. Nagy gondot fordítunk a természetes anyagokból készült ügyességi és mozgást fejlesztő játékeszközök beszerzésére. 2.5. A program céljaihoz rendelt eszközrendszer A játékos tanulást segítő eszközök: A szakmai eszközöket biztosítani tudjuk. Audiovizuális eszközök, vetítő, CD, televízió stb. beszerzése is megoldott. Pedagógusaink is sokféle fejlesztő játékot, Montessori eszközt készítenek különböző tevékenységekhez, képességfejlesztéshez. Tartós, esztétikus, új eszközökkel rendelkezünk az irodalmi és zenei nevelés területén (zenei képességeket fejlesztő eszközök, hangszerek, bábok, dramatizáláshoz szükséges eszközök stb.). Mesekönyveket, leporellókat biztosítunk az irodalmi neveléshez.

3. A program célrendszere 3.1. Alapvető célok 

Az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével.

6



Sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés elősegítése.

3.2. Általános nevelési feladatok   

A fejlődés biztosítása: edzettség, mozgás, egészségügyi szokások, testi szükségletek, levegőzés. Mentális, értelmi fejlődés biztosítása: érzékszervek útján észlelési képességek kialakítása, gondolkodási műveletek alkalmazása, gondolataik, érzéseik kifejezése. Szocializáció biztosítása: egyéni differenciált bánásmód, érzelmeken alapuló kapcsolatteremtő képesség, erkölcsi és akarati tulajdonságok kialakítása.

3.3. Kiemelt nevelési feladatok - Sajátos Nevelési Igényű gyerekek fogadása, integrációja: a 3-7 éves integrálható Sajátos Nevelési Igényű gyermekek normál óvodai nevelése során - a részükre biztosított speciális fejlesztés mellett - gyermeki jogaikat is gyakorolva szociálisan, értelmileg, érzelmileg, az iskolai életre éretté váljanak. Adjon mind az ép, mind az SNI- s illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára lehetőséget az egymással való kommunikációra, egymás megismerésére, és elfogadására, így alapozva meg a későbbi társadalmi integrációt. …hogy

- Sajátos Nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének céljai hogy a normál pedagógiai célokkal megegyeznek; csupán a megközelítési módban térnek el attól - a diagnózistól, az egyéni mozgásállapottól függően. Speciális részcélokkal egészülnek ki annak érdekében, hogy a SNI- s kisgyermekek is a lehető legnagyobb önállóságot érjék el, így tevékeny tagjává váljanak környezetüknek, majd később a társadalomnak. - Az egészséges életmódra nevelés, angol nyelvi nevelés, és a testi nevelés, amelyet a program a következő fejezetekben tartalmaz részletezve. 3.3.1. A másság elfogadásánál építünk, …arra hogy Sajátos Nevelési igényű gyermekek mintaként tekintik és érzelmileg kötődnek ép kortársaikhoz. Ez részükre spontán létrejövő húzóerőt jelent. Énképük és önértékelésük pozitív irányba fejlődik, csökken a függőségi beállítódásuk, nem hatalmasodik el rajtuk a sérültség tudata. A gyermekek részéről a gyermeki előítélet mentességére. Ezzel a későbbi társadalmi integrálódás, a természetes elfogadó attitűd kialakulásának alapjait célozzuk meg, valamint azt, hogy megtanulják a segítségnyújtás és az elvárások helyes arányát. A társas kapcsolatok pozitív fejlődésére, melynek során a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, valamint a másik pozitív tulajdonságainak értékelése.

7

3.3.2. Integrált nevelés feltételei: a feladat szerepeljen az óvoda Alapító Okiratában, megfelelő tárgyi feltételek biztosítottak legyenek, megfelelő személyi feltételek adottak legyenek, A program tartalmazza az integráció folyamatát és feladatait, A szakértői bizottság feladata a fogyatékosság szűrése, vizsgálataik alapján javaslattétele a gyermek, különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára, helyére, az ellátáshoz kapcsolódó szakszolgálatra. 3.3.3. A Sajátos Nevelési Igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelvei: Figyelembe kell venni, hogy terhelhetőségét biológiai, esetleg társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják a gyerekek iránti elvárást fogyatékosságának, jellegét, a súlyosságának mértéke határozza meg, az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges. a harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti, Ennek érdekében törekedni kell a sokirányú tapasztalatszerzés belülről jövő igényének kialakítására, az akadályozottság, hátrány leküzdésének késztetésére, a pozitív személyiségjegyek, képességek megismertetésére. 3.3.4. A Sajátos Nevelési Igényű gyerekek óvodai nevelésének feladatai: A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az alábbi szakirányú feladatok kapnak hangsúlyt

 Prevenció: Feladat a gyermek állapotromlásának megelőzése, az esetleg kialakuló

rendellenességek kiküszöbölése. Arra kell törekedni, hogy a másodlagos degeneratív elváltozásokat meggátoljuk. Ennek érdekében az életkornak megfelelő szinten a Sajátos Nevelési Igényű gyermeknek ismernie kell a számára káros helyzeteket és tevékenységeket is. A megelőzés nem csupán a testi állapot romlására kell, hogy vonatkozzon, hanem az egész személyiségre együttesen. Feladat a másodlagos személyiség- vagy viselkedészavarok kialakulásának megelőzése is.  Korrekció: Arra kell törekednünk, hogy mind a testi, mind pedig a személyiségben bekövetkezett károsodásokat a lehető legmagasabb szinten javítsuk, befolyásoljuk, kiküszöböljük. Arra kell törekedni, hogy a sérült funkciókat mindig egyidejűleg korrigáljuk, mivel mindegyik hatással van a másik területre is. Természetesen a súlypont mindig a legfőbb hiányosság korrekcióján van. Kompenzáció: A sérült, kiesett funkciókat - amelyeket biztosan nem lehet korrigálni - más tevékenységekkel igyekszünk helyettesíteni. Például változatos manipuláció; különböző technikai segédeszközök igénybe vétele. Bizonyos esetekben teljes kompenzációt lehet elérni, más esetekben meg kell elégednünk a funkció részleges pótlásával.

8

4. Jogok és kötelességek az SNI gyerekek fogadása esetén 4.1. A Sajátos Nevelési Igényű gyerekek jogai: különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai, logopédiai, ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. 4. 2. A Sajátos Nevelési Igényű gyermek szülőinek joga és kötelessége: A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa. Minden szülőnek törvény adta joga a szabad iskolaválasztás, mely joggal általában a szülők élnek is. Az iskolaválasztás segítése céljából fontos az iskolákkal való kapcsolattartás. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára sokszor nehezebb megtalálni a megfelelő iskolát, ezért az ő esetükben még fontosabb, hogy az iskolákkal élő kapcsolatunk legyen, azért, hogy a szülőknek pontos tájékoztatást tudjunk nyújtani.

5. Az óvodai élet megszervezése A gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez a napirend, és a hetirend biztosítja a feltételeket. Óvodánk nevelési gyakorlatának modellje a család, mert az óvodáskorú gyermek a jól szervezett, többgyermekes család életéhez hasonló közösségben képes harmonikusan fejlődni. Az őt körülvevő családias légkörben elmélyülten játszik, és a játékon keresztül jut el a világ megismeréséhez. Miközben játszik, énekel, verset mond, mesét hallgat, számol, rajzol, fest, barkácsol, kirándul- indirekt módon tanul. Önmagát bizonyos fokig ellátja, segít a felnőtteknek, így munkát is végez. Óvodánkban vegyes életkorú csoportok működnek. Az óvónők pedagógiai, pszichológiai tudatossággal segítik a gyermekek testi és lelki fejlődését, biztosítják számukra az egészséges életmód feltételeit, az érzelmi, értelmi fejlődés lehetőségét. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A gyermekek felvétele a jogszabályok szem előtt tartásával történik.

9

5.1. Az óvoda nyitva tartása, napirend Az óvoda nyitva tartási ideje alatt a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik. Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint az igényekhez. Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak. Június 1-től augusztus 31-ig nyári napirend szerint működik a csoport. Időjárástól függően a tevékenységeket az udvaron szervezzük. A szervezett mozgáson kívül minden tevékenység választható. A nyári zárás időtartama 5 hét. A folyamatos napirendet a stabilitás és a rugalmasság jellemzi. Stabilitás: rendszeresség, az azonos időpontban visszatérő tevékenységek. Rugalmasság: a körülmények határozzák meg. A napirend általános időkeretei 10 órás nyitva tartás esetén: Tervezett napirend Szeptember 1- május 31-ig Játék és szabadidős tevékenység Étkezés Pihenés Öltözködés, tisztálkodás

6 óra 1,5 óra 1,5 óra 1 óra

Tevékenységben megvalósuló tanulás Mindennapi torna

35-40 perc Min: 10-15 perc

Tervezett napirend Június 1- augusztus 31-ig Játék és szabadidős tevékenység Étkezés Pihenés Öltözködés, tisztálkodás

6 óra 1,5 óra 1,5 óra 1 óra

5.2. Heti rend A heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. Az egész nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az életkortól függően naponta biztosítjuk a rendszeres mozgásfejlesztést. A felajánlott választható műveltségtartalmakat, integráló tevékenységeket úgy alakítjuk ki, hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség a művészi tevékenységekre, amelyek a szabad játék keretein belül harmonikusan szervezhetők a korábban már jelzett elvek alapján.

10

Megjelenítési forma: Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Mikrocsoportos vagy kötetlen

Gyakorisága

Megjelenítés tartalma: Életkor

A fejlesztés tartalma

Kötött

3-4 évesek

Testnevelés Körny. megism. nevelés Rajzolás Ének-zene Vers-mese Testnevelés Körny. megism. nevelés Rajzolás Ének-zene Vers-mese Téri, formai menny. megism. Testnevelés Körny. megism. nevelés Rajzolás Ének-zene Vers-mese Téri, formai menny. megism.

Egyszer

4-5 évesek

6-8 évesek

Egyszer Egyszer Egyszer Egyszer

Szabad mozgás Alkalomszerű Alkalomszerű Alkalomszerű Naponta

Egyszer Egyszer Egyszer Egyszer Egyszer

Alkalomszerű Folyamatosan Folyamatosan Naponta Alkalomszerű

Egyszer Kétszer Kétszer Kétszer Egyszer

Alkalomszerű Folyamatosan Folyamatosan Naponta Naponta

Egyszer

Kétszer

Séta, kirándulás lehetőség szerint.

6. A nevelés keretei 6.1. Egészséges életmódra nevelés Célja: Az óvodáskorú gyermekek egészséges testi- lelki (mentálhigiénés) szükségleteinek harmonikus összehangolása, komfortérzetük kielégítése. Tartalma:  Az egészséges életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítása.  A megfelelő óvodai életritmus kialakítása.  A szokás - és normarendszer kialakítása.  A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása;  A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.  Gondozás.  Esztétikus, egészséges környezet kialakítása, egészségvédelem.  Edzettség biztosítása.  Testi nevelés, a gyermekek mozgásigényének kielégítése. (Ez a rész bővebben a 6.4. számú fejezetben kerül kifejtésre.)

11



Az egészségmegőrzés szokásainak bemutatása, gyakoroltatása, a gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése. Az óvodapedagógus feladata

1. A gondozás, a szokásrend kialakításában Otthonos, barátságos környezetet teremtünk a csoportszobákban és az udvaron. A gyermekek életkorának megfelelő életritmus kialakításánál figyelembe vesszük a családi szokásokat, a gyermekek egyéni sajátosságait. Az egészséges fejlődés alapvető feltétele, hogy a gyermek szívesen jöjjön óvodába, ne szorongjon. A családias környezet, a kis létszámú csoport, az egyéni bánásmód elvének alkalmazása, az óvónőkkel kialakuló szeretetteljes kapcsolat, a bizalom ezt segíti elő. Fontos, hogy óvodánk feltételrendszere, szokásrendje, nevelési hatásai elősegítsék a gyermek egyéni képességeinek megfelelő alkalmazását. A gondozási feladatok végzése közben (pl.: öltözködés, tisztálkodás, stb.) kialakítjuk a bensőséges gyermek- felnőtt kapcsolatot. Ezzel megalapozzuk a gyermek önállóságát, hozzájárulunk én-tudata fejlődéséhez, életfunkciói megismeréséhez. Kialakítjuk a helyes napirendet, magatartás- és viselkedés szabályait, illetve az egészséges életmód higiénés szabályait. Óvodánkban az ebéd kivételével biztosítjuk a folyamatos étkezés lehetőségét, illetve fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek a testápolással kapcsolatos teendőiket, az öltözködést mikrocsoportban végezzék. 2. Testi nevelés, mozgásigény kielégítésében, az állóképesség növelésében Olyan szervezeti kereteket, lehetőségeket biztosítunk a természetes mozgásigény kielégítésére, amelyek az egészséges életmód alakulását segítik elő. Rendszeres, örömmel végzett mozgással szoktatjuk őket az egészséges életvitelre. Biztosítjuk a levegőzést az udvaron, minél több tevékenységet végzünk a szabadban. Jelentős szerepet kap a gyermekek pihenése, az alvás, a regenerálódás, itt is biztosítva az intimitást, személyességet, testközelséget. A mozgásigény kielégítését segítik elő a séták, kirándulások és a mindennapos torna. 3. Az egészséges táplálkozási szokások kialakításában A gyermekek fejlődését, közérzetét befolyásolja a megfelelő étkezés, ezért nagy hangsúlyt fektetünk az igényes táplálkozásra. Igyekszünk megismerni a gyermekek szokásait, esetleg érzékenységüket, allergiát, s biztosítani számukra a megfelelő étkezést. Óvodánkban többnyire gyümölcs, gyümölcslé, gyógytea, tisztított víz áll a gyermekek rendelkezésére. A napi háromszori étkezés mellett tízóraira a gyermekek friss gyümölcsöt, zöldséget kapnak. Az egészséges táplálkozás elengedhetetlen része a szervezet számára a vitaminok pótlása a sok idényzöldség, gyümölcs bevitelével. 6.1.1. Sajátos Nevelési Igényű gyerekek fogadásánál – Gondozás, testi szükségletek kielégítése területén A felnőtt - gyermek kapcsolatban meghatározó ereje van a gondozásnak. A gondozás, mint szükséglet (addig, amíg a gyermek önkiszolgálóvá nem válik) intim kapcsolatot feltételez,

12

időigényes. A gondozás során - testápolás, étkezés, öltözködés - a siettetés negatív hatást, a minőség romlását, a gyermek ellenállását válthatja ki. A tárgyi eszközökön kívül szakszerű segítségnyújtásra van szükség, mely általában az óvónőkre, esetenként a dajkákra hárul. A még nem elsajátított tevékenységeket el kell végezni a gyermek helyett, miközben új sémákat tanítunk egy-egy önkiszolgálási lépéshez. Adott esetben különböző szakemberek segítségével meg kell határozni, hogy mit tesz lehetővé a gyermek állapota, mi legyen a következő lépés, illetve mi az, amit egyáltalán nem lehet elvárni. Fejlesztésükre több időt kell ráfordítani, ügyelve természetesen arra, hogy a többi gyermeket ne hanyagoljuk el. Ezt megfelelő időbeosztással, jó szervezéssel és az ép nagyobb gyermekek bevonásával kerülhetjük el. 6.2. Érzelmi nevelés, differenciált egyéni-és társas kapcsolatok alakítása, a szocializáció biztosítása Célja: A gyermekek egyéni valamint természetes társas szükségleteinek kielégítése, érdekeinek, személyiségének, képességeinek kibontakoztatása, a közösségen belül, a csoport normái alapján. Tartalma:  Harmonikus személyiség kialakítása (én- tudat)  Kiegyensúlyozott, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó légkör kialakítása  A társas együttélés, az önérvényesítés és önkifejezés alapvető szabályainak gyakorlása  A viselkedéskultúra szokásrendszerének alakítása  Erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok alakítása  Különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés  Iskolai alkalmasság, a társadalomba való beilleszkedés fejlesztése  Szociális kapcsolatok kiteljesítése, mélyítése  Érzelmeik differenciálódásának, tartósságának növelése, az érzelmi labilitás csökkentése.  A szülőföldhöz kötődés alapjainak megteremtése. Az óvodapedagógus feladata: Mivel az óvodás gyermek érzelmi beállítottságú, szocializálhatósága az érzelmi neveléstől függ. Megalapozásához elengedhetetlen a gyermeki magatartás alakulása szempontjából: az óvodapedagógus és az óvoda egyéb dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése mely modell értékű,  az óvodapedagógus-gyermek, gyermek –dajka, gyermek-gyermek, kapcsolatában a pozitív attitűd és érzelmi töltés kialakítása. 

A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek 13

nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Programunk segíti a gyermekek beilleszkedését, fejlesztését megfelelő szakemberek: logopédus, pszichológus szükség szerinti közreműködésével, és a szülő bevonásával.

Beszoktatás: - Látogatás a gyermek otthonában, a családi környezet megismerése a kiscsoportosoknál- igény szerint - Óvodai felvétel, a gyermek élettörténetének megismerése, anamnézis      

Nyári ismerkedésre is lehetőséget biztosítunk a szeptemberi óvodakezdés előtt. A beszoktatás ideje alatt bizalomra épülő, szeretetteljes kapcsolatot próbálunk kialakítani- így segítve a szülőktől való fokozatos elválást. Óvodánkban a gyermek érezze a biztonságot, a pedagógusok, a dajka értékközvetítő modell szerepét, elfogadó, gondoskodó, segítő attitűdjét. Óvodán kívüli tevékenységek szervezése (kirándulások, séták, gyermekzsúrok, stb.). Közös élményekre épülő tevékenységek biztosítása. Önálló feladatok adásával sikerélmény, önérvényesítés.

Az erkölcsi tulajdonságok fejlesztését, a baráti kapcsolatok alakulását, a szocializáltság mértékét kevés, de állandó erkölcsi szabály felállításával és betartásával segítjük elő:  Egymásra figyelés,  Együttműködés,  Őszinteség,  Önzetlenség,  Önbizalom, bizalom,  Tapintat,  Együttérzés,  Alkalmazkodás,  Egymás tisztelete. 6.2.1. Sajátos Nevelési Igényű gyermekek fogadásánál – Érzelmi nevelés és szocializáció területén A sérült gyermekek szocializációja gyakran elmarad kortársaikétól, sajátos pedagógiai segítséget igényel. Ennek okai: A gyermeket környezete sokszor helytelenül betegnek kezeli. Kevesebb felelősség hárul rá, kevesebb feladatot kap, mint amennyit el lehetne várni tőle, magatartásában kevésbé korlátozzák. Akadályozott lehet a verbális és a nonverbális kommunikációja. beilleszkedés akadályozottsága a kudarc, a sikertelenség érzését váltja ki, illetve erősíti. Feladat:

Megértő, szeretetteljes légkört kell biztosítani. A szociális kapcsolatok aktív, tudatos bővítése szükséges. 14

A felnőtt - központú szemlélet miatt fontos a modelladás. A tapasztalatszerzési lehetőségeket bővíteni kell. A játék során hangsúlyozni kell a társas kapcsolatok jelentőségét. Kommunikációt fejlesztő játékos feladatokat kell végeztetni. Minden esetben hangsúlyozni kell a pozitív tulajdonságokat. A gyermekek elé differenciált követelményeket kell állítani. 6.3. Értelmi fejlesztés, nevelés Célja: A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődésének felerősítése az anyanyelvi nevelés eszközével, a gyermekek egyéni fejlődésének figyelembe vételével a teljes óvodai életben. Tartalma:  A sokoldalú érzékszervi megtapasztalás (mozgás, játék)  Egyre pontosabb, valósághű érzékelés, észlelés  A kommunikációs képességek alakítása, fejlesztése  Az én- kép fejlesztése  A testséma alakítása  A kreatív, problémamegoldó gondolkodásra nevelés  Figyelemkoncentrációs tevékenységek biztosítása  Emlékezet fejlesztése  Valósághoz közeli képzeleti működés  Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása- helyes mintaadással  A gyakorlás történhet spontán helyzetekben, kötött vagy kötetlen foglalkozások során, képolvasással, kommunikációval, illetve tervezett szerepszituációs és bábjáték során. Az óvodapedagógus feladata: A gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére építve biztosítunk változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatot szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Támaszkodunk meglévő élményeire, valamint további spontán és szervezett tevékenységeken keresztül biztosítjuk a megszerzett ismeretek, tapasztalatok rendszerezését, célirányos bővítését. 6.3.1. Sajátos nevelési igényű gyermek fogadásánál Értelmi nevelés, fejlesztés területén: Az óvodáskorú gyermek - legyen ép, vagy sérült - érdeklődő, kíváncsi, rendező elv nélkül szerez ismereteket, tapasztalatokat, érzelmeit, vágyait sok esetben valósnak éli meg. Célunk, hogy olyan tapasztalatszerzést biztosítsunk a gyermekek számára, amely egyrészt feloldja az akadályoztatás miatti korlátokat, határokat, másrészt tág teret biztosít az egyéni érdeklődésre és fejlettségi szintre épülő pedagógiai munkához.

15

Feladat, hogy szükség esetén a gyermekek értelmi fejlesztése speciális módszerek illetve eszközök, felhasználásával egészüljön ki.

7.Az óvodai élet tevékenységi formái, a program tartalma 7.1. Játék Célja: A játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek megismerése, a pszichikum, a szociális kreativitás fejlesztése, a tapasztalatok játékban való többszöri átélésével. Tartalma:  A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék feltételeinek biztosítása  A játék formáinak és tartalmának gazdagítása  Az anyanyelvi nevelést szolgáló helyzetek teremtése és kihasználása a különböző játéktevékenységekben  A gyermekek mozgásigényének kielégítése, az értelmi képességek gyarapítása a játéktevékenységek során. Az óvodapedagógus feladata:  A gyermekek számára megteremtjük a nyugodt, biztonságos légkört, ahol játékigényüknek megfelelően szabadon választhatnak, dönthetnek arról, hogy mely társukkal, mivel, hol, meddig játsszanak.  Az udvart és a csoportszobákat úgy alakítjuk ki, hogy legyen állandó és variálható helyük saját elképzeléseik megvalósításához. Ehhez minél több időt biztosítunk a napirendben, hiszen a játék alapvető, elsődleges és szabadon választott tevékenység.  Az eszközök megválasztásában döntő, hogy variálható, biztonságos, könnyen kezelhető, praktikus legyen, mélyítse a játék tartalmát, segítse a különböző készségek, képességek, a gondolkodás fejlődését. Elképzeléseik megvalósításához készíthetnek eszközöket, barkácsolhatnak.  A játék tartalmát közös élményekkel is bővíthetjük (állatkerti séta, színház, kirándulások stb.). Az élmények „kijátszása” történhet:  Gyakorló játék során, ahol az ismétlődő cselekvések közben ismerkedik különböző anyagokkal, eszközökkel.  Szimbolikus szerepjáték közben az őt körülvevő környezetből szerzett élményeit sajátos módon reprodukálja, újra éli.  Szabályjátékban- mely lehet verbális, mozgásos, manipulatív-, ahol saját maguk vagy más által felállított szabályokat követnek.  Építő-, konstruáló játék alkalmával céltudatosan hoznak létre építményeket. Az óvodapedagógus játékirányításában a tapintat, az empátia és tolerancia mellett módszertani kultúrája is fontos szerepet játszik. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Gondosan mérlegeljük, hogy

16

mikor hagyjuk a gyermeket szabadon cselekedni, mikor van szükség a beavatkozásra, illetve a játék továbblendítésére. Biztosítjuk a szabad játék túlsúlyának érvényesülését.

7.2. Anyanyelv és kommunikáció Célja: A természetes, spontán helyzetekben és a tervezett fejlesztési mozzanatok során valamennyi tevékenységforma keretében az egyes gyermekek fejlődési szintjéhez és üteméhez igazodva a biztonságos önkifejezés megalapozása. Tartalma: A beszéd fonológiai, grammatikai, jelentéstani, valamint motorikus rendszereinek fejlesztése. Anyanyelvi értelmi fejlesztés előtérbe helyezése a beszélő környezettel, szabályközvetítéssel, (a javítgatás elkerülésével) élményekre, ismeretszerzésre építve. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben:  a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése,  a gyermek meghallgatása  a gyermeki kérdések támogatása  a válaszok igénylésére szükséges odafigyelés megadásával. Az óvodapedagógus feladata: Beszédművelés:  A beszédszervek ügyesítése, fújó- és légző gyakorlatokkal.  Helyes ejtés gyakorlatrendszerei: légzéstechnikai, artikulációs, hangerőváltási, gyorsasági, időtartam, belső hallás és fonémahallás fejlesztő gyakorlatok. Beszédfejlesztés, kommunikáció:  Köszönés, bemutatkozás, megszólítás  Szándéknyilvánítás: kérés, tudakozódás, üzenetközvetítés, vélemény-nyilvánítás  Elbeszélés: élmény illetve kép alapján  Mesebefejezés: meghallgatott meserészlet vagy diakép alapján  Emberek, növények, állatok leírása  Személyi adatok ismerete, közlése Illem:  Az óvodás gyermek érintkezési kultúrája  A jó megjelenés, a higiénés szokások kialakítása  Az alapvető közlekedési szabályok elsajátítása Az óvodapedagógus feladata:  Egészséges életmódra nevelés területén az illemszabályok kialakítása és tudatosítása beszélgetéssel, magyarázattal

17

  

Érzelmi nevelés területén a szocializáció folyamatában a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésnek legfőbb eszköze. Az óvónő -mint modell- segít abban, hogy a helyes és szép beszéd mélyítse a gyermek érzelmeit. Értelmi nevelés területén a nyelvi, kommunikációs helyzetek kialakulása során növekszik tájékozottsága, fejlődik gondolkodása, gazdagodnak ismeretei. Az óvodai élet tevékenységformái sajátos módon teszik lehetővé a gyermek aktív és passzív szókincsének gyarapodását.

7.2.1. Sajátos nevelési Igényű gyermekek fogadásánál - Az anyanyelv, mint alapvető verbális kommunikáció Az anyanyelv az óvodai élet egészét átszövi, kiemelt jelentőséggel bír. Ezért nem beszélhetünk külön anyanyelvi nevelésről. Az anyanyelvet az egész óvodában fejlesztjük. A nyelvi kommunikációs helyzetek alapvető feltételei közül a beszéd, az egymáshoz beszélés ezeknek, a gyermekeknek gyakran nehezített. A meghallgatás nagyobb hangsúlyt kap. Az anyanyelv gyakorlásának egyik nagyon fontos eszköze az anyanyelvi játékok mindennapos alkalmazása. A játékok gyakorlása során törekedjék arra az óvónő, hogy a különböző beszédkészséggel rendelkező gyermekek mindegyike egyaránt sikerélményhez jusson. A gyermekeket arra kell ösztönözni, hogy minél többet beszéljenek, különösen a jól beszélők a problémás társaikhoz. Az óvónő feladata adott esetben a közvetítő szerep. Az anyanyelvi nevelés speciális segítője a logopédus. Ezért az óvodába lépés pillanatától logopédiai ellátásban is kell részesíteni azt a gyermeket, akinek erre szüksége van. A mese, a vers, a bábozás, dramatizálás, mint élménynyújtás igen pozitív hatással bír mind az ép, mind a sérült gyermek, nyelvi fejlődésére, ezért mind a fejlesztés területeiben, mind a tevékenységformáknál gyakran kell alkalmazni. A gyermekeket arra kell ösztönözni, hogy egymással szembefordulva beszéljenek, ezzel egyben a megértést segítik, és a helyes artikulációt is érzékeltetik. Az anyanyelv gyakorlásában különösen jelentős az ép gyermekek nyelvi mintaadása, motiválja a sérült, illetve lemaradt gyermekeket a kapcsolat tartalmasabbá tételének eléréséhez. Az ép gyermek kommunikációja is fejlődik - mind verbális, mind nonverbális síkon -, mert lehetőséget kap arra, hogy a kapcsolatteremtés igénye alkalmával önkifejezése magasabb szintet érjen el, mivel “több síkon” kommunikál. 7.3. Művészeti tevékenységek

7.3.1. Vers, mese A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. Célja:

18

A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi élmények nyújtása, érdeklődésük felkeltése, a nyelv szépségének megismertetése. Tartalma:  A felhasznált irodalmi anyag összeállítása (a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek)  Irodalmi fogékonyság megalapozása (mese, vers, dramatizálás, bábozás)  Etikai, érzelmi- értelmi fejlődés elősegítése  A könyv iránti vonzódás kibontakoztatása, a könyvvel való bánásmód elsajátítása  A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvónő feladata:  A felhasznált irodalmi anyag kiválasztásában elsődleges forrásaink a magyar népmese és mondóka. Anyagkiválasztás szempontjából figyelembe veszzük, hogy óvodánkban vegyes életkorú csoport működik.  Az irodalmi fogékonyság megalapozása érdekében fontosnak tartjuk, hogy a mese, vers, a mondóka életünk minden napján jelen legyen. A vers játékra való, elsődleges a ritmus és a hangzás. A mondókák jó szolgálatot tesznek a beszoktatás időszakában. A testközelséget igénylő játékok a felnőttek elfogadását segítik, biztonságérzetet adnak a gyermeknek. A meséhez meghitt légkört teremtünk.  A bábozás és dramatizálás során a gyermek tükrözheti a valóságot, de kiélheti, kijátszhatja belső szorongásait, oldhatja gátlásait. Bábszínház látogatás Célja:  Irodalmi élmény nyújtása.  Irodalmi érdeklődés felkeltése.

7.3.2. Ének- zene, zenei nevelés A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Célja: Az éneklés, a dalos játékok megszerettetése, a zenei ízlés formálása, a zenei élmények biztosítása. A zenei anyanyelv megalapozása. Tartalma:  A felhasznált zenei anyag igényes összeállítása, elsősorban tiszta forrásból.  Zenei képességek egyénre szabott, differenciált fejlesztése.  Az énekes játékokhoz kapcsolódó szép mozgás és helyes testtartás alakítása.  A zenei anyanyelv megalapozása a mondókákon és dalos játékokon, zenehallgatáson keresztül.  az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában  A zenehallgatási anyag megválasztása a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is figyelembe véve.

19

Az óvodapedagógus feladata: A zenei nevelés- akár a vers, mese- szinte minden tevékenységhez kapcsolható, így aktív része mindennapjainknak.  Ráirányítjuk a gyermekek figyelmét a minket körülvevő világ hangjaira, ezek szépségére, érdekességére.  Alkalmat adunk arra, hogy a gyermekek ötleteiket, gondolataikat, érzelmeiket az énekzenén keresztül is kifejezhessék.  Az óvodapedagógusok hangszeres játéka az élménynyújtás mellett elősegítheti a zene iránti nyitottság megalapozását.  A zenei nevelés folyamatában arra törekszünk, hogy a dalanyag komplex módon kapcsolódjon más művészeti területekhez, néphagyományokhoz.  A kisebbek érzelmi biztonságon alapuló ölbéli játékaitól kezdve a nagyobbak bonyolultabb, párcserélő, kapuzó, sorgyarapító játékaival is megismertetjük őket.  Megteremtjük annak feltételeit, hogy a gyermekek maguk kezdeményezhessenek énekes játékot.  A különböző zenei készségeket, képességeket a gyermekek egyéni ütemét figyelembe véve fejlesztjük. Korosztálynak és fejlettségnek megfelelően különböző hangszerekkel ismertetjük meg őket. Az óvodai zenei nevelés felkelti a gyermekek érdeklődését, formálja ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Hallásfejlesztés:  Dalanyag,  Zenehallgatás,  Magas és mély hangok megkülönböztetése,  Dallam- visszaéneklés,  Halk- hangos fogalompár megértése,  Dallammotívumok. Ritmusfejlesztés:  Ritmusvisszhang,  Egyenletes lüktetés különböző formái,  Ritmusmotívumok,  Gyors- lassú fogalompár megértése.

7.3.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka: Célja:  A szemléletes gondolkodás képi kifejezésének elsajátítása, a vizuális anyanyelv megismertetése, használata az életkornak megfelelően.  Esztétikai érzék, igényesség alakítása. Tartalma:  A gyermek esztétikai érzékének fejlesztése, élmények befogadásával, fantáziájának, kreativitásának, önkifejezésének, alkotó- befogadó képességének kibontakoztatásával.  A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtáinak megismertetése.  A különböző ábrázoló és kézimunka tevékenységekhez szükséges képességek, készségek fejlesztése.  A külvilágból érkező tárgyi és érzelmi ingerek belső képi megjelenítése. 20



Műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés.

Az óvodapedagógus feladata:  Napi életünk folyamatában a művészeti nevelés területeit nem elszigetelten kezeljük. Egy- egy irodalmi, zenei élmény, valamint a gyermekek környezetében előforduló jelenségek komplex módon épülnek be a szabadidős és tervezett ábrázoló tevékenységekbe.  Fontosnak tartjuk, hogy a gyermeket körülvevő óvodai környezet nyugalmat árasztó, esztétikus, egyszerű és átlátható legyen.  Törekszünk olyan eszközök, természetes anyagok beszerzésére, melyek lehetőséget adnak a különféle technikák megismerésére, gyakorlására.

   

Megismertetjük a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Az eszközök az egész nap folyamán rendelkezésre állnak, szabadon eldönthetik, hogy melyiket kívánják használni. A különböző tevékenységek -rajzolás, festés, mintázás, kézimunka- tág teret biztosítanak az önmegvalósításra, önkifejezésre. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a művészetekkel való ismerkedés. Séta közben felfedeztetjük velük környezetük szép épületeit, ellátogatunk múzeumba, galériába.

7.4. Testi nevelés, mozgás Célja A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi- lelki képességeinek fejlesztése a testnevelési és mozgásos játékokon keresztül. A személyiség akarati tényezőinek erősítése, a fejlődés biztosítása, a gyermekek mozgásigényének kielégítése. Tartalma: Általános feladatok: Az egészséges fejlődés érdekében a mozgás feltételeinek megteremtése. - Tiszta, jó levegőjű környezet, elegendő hely, megfelelő öltözet, balesetmentes eszközök biztosítása. - A gyermekek folyamatos mozgásának a lehető legkevesebb holtidővel való biztosítása.  A differenciálás biztosítása.  Változatos gyakorlási lehetőségekkel: - Testi képességek fejlesztése: erő, gyorsaság, ügyesség, állóképesség, társra figyelés. - Természetes mozgások alakítása. harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. - Helyes testtartás kialakítása. - Alkalmazkodóképesség fejlesztése. - A gyermek értelmi képességeinek fejlesztése. - Térben, időben való tájékozottság fejlesztése. - Személyiségjegyek alakítása. Az óvodapedagógus feladata:

21





 

A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Az irányított torna foglalkozások arra adnak lehetőséget, hogy különböző mozgásformákat ismerjenek meg a gyerekek, ezzel felkeltsük érdeklődésüket a kipróbálásukra. A mozgástanulás folyamatát a gyerekek mozgástapasztalatára, játékos kedvére építjük. Zavartalan gyakorlási lehetőség a szabadidős tevékenység alatt nyílik. A gyermekeknek sok lehetőséget biztosítunk függésre, lengésre, átfordulásra, ritmikus mozdulatok végzésére, egyensúlyozásra. A játékfeladatokban elsősorban a mozgáskoordináció javítására törekszünk, ezért ügyességet fejlesztő játékokat alkalmazunk nagyobb számban.

A szervezett mozgás tartalma  Játék (szerep, futó, szabály, küzdő), mely során lehetőség nyílik az akarati tulajdonságok alakítására.  Rendgyakorlatok (testtartás, vonal, köralakítás, fordulatok).  Gimnasztika, szabadgyakorlatok (kar-, láb-, törzsmozgások, testhelyzetek, kéziszer gyakorlatok)  Járás, futás (természetes, speciális, irányváltoztatás, tempóváltás, akadályverseny). Lehetőség szerint minél több időt töltünk a szabadban. Jó idő esetén a foglalkozásokat az udvaron tartjuk. A rendszeres, örömmel végzett testmozgással a gyerekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk. Elősegítjük a szervezet fejlődését, az egyes szervek teljesítőképességét, az egészség megóvását. 7.5. A külső világ tevékeny megismerése A környezet megismerése, védelme Célja: A mikro-, és makrokörnyezet felfedezése során pozitív érzelmi viszony kialakítása a természeti, az emberi és a tárgyi világ iránt. Tartalma:  Sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása a tapasztalatszerzésre.  A környezeti értékek megbecsülése, megóvása  A felfedezés örömének érzékeltetése.  Szűkebb lakóhelyünk környezeti értékeinek megismertetése, környezetvédelem. Az óvodapedagógus feladata:  Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minél több tapaszta1atot szerezzenek természeti és társadalmi környezetünkből. A tapasztalatszerzés legtöbbször valódi környezetben történik: a szabad természetben, séta, kirándulás során vagy az óvoda udvarán. Mozgásos játékokra, cselekvésre és érzékszervi tapasztalásra építünk. A gyermekek

22

tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismereteket nyújtunk, illetve a meglévőket mélyítjük, rendezzük. Kihasználjuk spontán érdeklődésüket, kíváncsiságukat, megismerési vágyukat.  Felkészítjük a gyermekeket arra, hogy társadalomban élünk, amely közvetlenül környezetünkön keresztül hat ránk. Folyamatosan alakítjuk a kulturált élet szokásait, az elfogadott viselkedési normákat, érzelmi és erkölcsi viszonyokat.  A témák válogatása közben a lakóhely, a környezet sajátosságaihoz igazodunk, de feladatunk közvetíteni az egyetemes, nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, az adott tájra jellemző néphagyományokat is.  A környezet megismerése áthatja a gyermek életét, az óvodai tevékenységeket. A célirányos megfigyelés, az elmélyülés, az egymásra építő tapasztalatgyűjtés biztosítja a szükséges ismeretszerzést. A megismerés folyamatát a gyermek képességeihez, érdeklődéséhez igazítjuk. 7.6. A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése Célja: A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása, a gyermekek igényeihez, ötleteihez, fejlettségi szintjéhez igazodva játékos, komplex formában. Tartalma:  A logikus gondolkodás megalapozása.  A problémafelismerő, és -megoldó képesség fejlesztése.  A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése.  Az elemi ok-okozati összefüggések megismerése, felismertetése.  A felfedezés, a rátalálás, a felismerés örömének megéreztetése.  Hatékony és tudatos egyéni képességfejlesztés. Az óvodapedagógus feladata:  A környezet megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába is jut a gyermek. Megteremtjük annak lehetőségét, hogy cselekvések során fejlődjenek képességeik.  Minél több problémahelyzetet hozunk létre, annál inkább aktivizáljuk a gyermekeket a logikus gondolkodásra. A fejlesztés komplex formában, a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára alapozva történik.  Segítjük a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A matematikai fejlesztés terén két életkori szintet jelölünk meg: 1. szint Bevezetés a matematikába (5 éves korig tart). Feladata: - a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatása, - matematikai szemlélet megalapozása. II. szint Intenzív fejlesztés szakasza. Feladata: - iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzése, - részképességek fejlesztése,

23

- gondolkodási műveletek alkalmazása, - eligazodás a gyakorlati életben. 7.7. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység Célja: A munka jellegű tevékenységek megszerettetése, az együttmunkálkodás örömének erősítése az egyéni képességek és készségek figyelembe vételével. Tartalma:  Önkiszolgálás - saját magukkal kapcsolatos tevékenységek: étkezés, öltözködés, testápolás.  Alkalmi megbízatások: környezet rendjének biztosítása, segítés az óvónőnek, egymásnak, ajándékkészítés, egyéb megbízatások.  Növény és állatgondozás Az óvodapedagógus feladata:  Változatos munkatevékenységek biztosítása.  A munkához szükséges feltételek biztosítása.  A munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének érzékeltetése  Baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakulásának segítése, támogatása.  Munkamegosztásra nevelés.  Munka során a meglévő tapasztalatok erősítése, azok újakkal való bővítése.  A munka eredményének megbecsülésére nevelés, pozitív, konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelése, egymás munkájának tisztelete.  A gyermek fegyelmének, kötelezettség-vállalásának alakítása.  Attitűdök, jártasságok, készségek alakítása eszközök, szerszámok használatában. Óvodánkban a gyermekek sokszínű tapasztalatot szereznek környezetükről, az anyagok milyenségéről, az eszközök használatáról. 7.8. Tanulás Célja: Ismeretek elsajátítása, készségek, jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, tudásgyarapítás, ismeretbővítés játékba integrálva. Tartalma: A tanulás a játék motivációs bázisára támaszkodik. A tanulás - mint folyamat - a gyermek egész napi óvodai életében nyomon követhető, és a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését áthatja. Az óvodai nevelés feladata, hogy kifejlessze a gyermekekben a tanulás motívumait, kialakítsa a tanulást, mint tevékenységet.

24

Az óvodapedagógus feladata:  A gyermek tevékenységi vágyának kielégítése a játékosság, az élményt adó légkör, és a minél több érzékszervre ható cselekvések során a tapasztalatok, ismeretek bővítése.  Az érzelmen alapuló ismeretszerzés közben fejlesztjük készségeit, értelmét, kreativitását, intelligenciáját.  Problémamegoldó és kreatív gondolkodásra nevelés.  Az iskolás kort elérő gyermekek esetében a játékosan szerzett tudást rendszerezzük. A tevékenységben megvalósuló tanulás lényege, hogy a gyermekek az óvónő kezdeményezésére a játékidőn belül - mintegy a játék részeként szereznek új ismereteket. A spontán foglalkozás után újra visszatérnek eredeti játékaikhoz, vagy újabb játékba kezdenek. Kivétel a testnevelés, amelyet együttesen, egy időben végzünk. A tevékenységben megvalósuló tanulás közben nagymértékben fejlődnek intellektuális és szociális képességei. Az ismeretek, jártasságok, készségek tudatos elsajátítása az óvodás gyermek tanulásában egyéni fejlődési ütemének megfelelően - egyre inkább előtérbe lép. Életkori sajátosságokat figyelembe véve lehet:  Utánzásos, mintakövető,  Spontán, játékos tapasztalatszerzés az óvónő által irányított megfigyelésekkel,  Cselekvéses tanulás,  Gyakorlati problémafelvetés, feladatmegoldás,  Gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok,  Az óvónő által kezdeményezett tapasztalatszerzés, felfedezést nyújtó foglalkozások. A munkaforma lehet:  Egyéni,  Páros,  Csoportos,  Frontális. A pedagógus értékelése: Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

8. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez szükséges: testi, lelki és szociális érettség. Az egészséges életmód szokásainak kialakítását tekintve:  Önállóan végezzék a tisztálkodási, öltözködési teendőket, szükség szerinti segítségadással.  Egészségük, mozgáskészségük, testi képességeik fejlődését eredményezze.  Alakuljon ki igényük az egészséges életmódra, a testápolásra és az egészségmegőrzés szokásai iránt.

25

Testi fejlődés tekintetében:  Mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá váljon.  Jussanak el az alakváltozáshoz.  Legyenek képesek testi szükségleteiket szándékosan irányítani.  Érzékelésük, észlelésük, figyelmük, emlékezetük, gondolkodásuk legyen megfelelően fejlett. Szocializáltság terén:  A gyermekek tudjanak alkalmazkodni.  Legyenek képesek a kezdeményezésre, irányításra, illetve együttműködésre.  Önállóságuk bontakozzon ki.  Erkölcsi érzelmeik fejlődjenek.  Akaratuk, kitartásuk erősödjön.  Alakuljon ki kapcsolatteremtési képességük gyermek és felnőtt viszonylatában is.  Álljanak készen az iskolai élet elfogadására. Értelmi fejlesztés tekintetében:  Anyanyelvi készültségük lévén képesek legyenek gondolataik, érzelmeik kifejezésére, folyamatos beszédre.  Értsék és használják a metakommunikatív jeleket.  Figyeljenek egymásra, értsék meg társaikat.  Tapasztalataik alapozzák meg a fogalmi struktúrák kialakulását.  Észlelésük, érzékelésük differenciálódjon.  Legyenek képesek általánosításra és elvonatkoztatásra konkrét, de fogalmi szinten is.  Jelenjen meg a szándékos figyelem és emlékezet. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott, készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:  Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.  Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. Az egészségesen fejlődő gyermek:  Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondaszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.

26

 Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyerektársaival amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek:  Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését.  Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 8.1. Sajátos Nevelési Igényű gyermekek fogadásánál - A gyermekek értékelése, a fejlődés mutatói A sajátos nevelési igényű gyermekek megfigyelési lapja kiegészül. Fejlődésük mutatóit két szinten kell vizsgálni, illetve vizsgáltatni óvodán belül – folyamatosan - meghatározott időszakonként óvodán kívül a szakértői hálózat segítségével Óvodába lépéskor a gyermeknek rendelkeznie kell, és az óvoda rendelkezésére kell bocsátania a következő dokumentumokat: orvosi diagnózist, vagy a vizsgálat folyamatáról szóló igazolásokat; megelőző pszichológiai, gyógypedagógiai véleményeket, vizsgálati eredményeket; szükséges gyógyszerekről szóló orvosi igazolást; szakértői véleményt ( Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól).

9. A nevelés tervezése, időkeretei 9.1. A tervezés A pedagógiai alapelvek közül a tervezésben elsősorban a tudatosság, a tervszerűség és a fokozatosság elvét kezeljük kiemelten. A tervezés legfontosabb helye a csoportnapló, mely a következőket tartalmazza:  csoport megnevezése  a csoportvezető pedagógus neve  a gyermekek névsora, jele 27

 heti rend  napirend: szeptember 1. - május 31. június 1. - augusztus 31.  Feladatrendszer tervezése, szervezése - egészséges életmód alakítása, - érzelmi nevelés, szocializáció, - értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása, - szervezési feladatok.  az óvodai élet tevékenységformái heti lebontásban, a foglalkozási területek éves anyaga,  a gyermekek egyéni fejlesztése,  ünnepek leírása. 9.2. Sajátos Nevelési Igényű gyermekek fogadásánál Tervezés: Az óvónők a csoportonkénti éves terv készítéséhez megkapják: a csoportjukba felvett Sajátos nevelési igényű gyermekek csoporton kívüli fejlesztési tervének időbeosztását személyre szólóan a mozgássérült gyermekekre vonatkozó szükséges mindennapos feladatok összesítését Szervezés: Az óvónők és a különböző szakemberekkel közösen alakíttatják ki a legmegfelelőbb feltételeket a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai csoporton belüli tevékenységeihez, beleértve a kiszolgáló helyiségeket is (akadálymentesség, üléshelyzetek, támaszkodási lehetőségek, elérhető méretek stb. Javaslatot tesznek az átalakításhoz, az eszközök, berendezési tárgyak beszerzéséhez, melynek költségvetési kihatásait az óvoda vezetője a fenntartó segítségével oldja meg. A dajkát, és egyéb segítőket is közösen készítik fel a Sajátos nevelési igényű gyermekek fogadásához szükséges gyakorlati teendőkre, amelyeket a napirendben is rögzítenek. Az érintkezés formái: - megbeszélés; - tanácsadás; - írásbeli rögzítések; - a foglalkozásokon való segítés; - szakmai konzultáció Ellenőrzés, értékelés: Az óvónők és a különböző szakemberekkel, egymás pedagógiai munkájának ellenőrzésére és értékelésére nem kompetensek! Az óvónők pedagógiai, munkajogi ellenőrzését az óvoda vezetője, mint vezetői funkciót gyakorolja.

28

A különböző szakemberek szakmai ellenőrzését az óvoda vezetője külső szakember bevonásával végzi.

9.3. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei Hagyományos ünnepek:  Mikulás,  Karácsony,  Farsang,  Húsvét,  Március 15-i megemlékezés,  Anyák napja,  Családi nap, közös kirándulás,  Iskolába készülők búcsúja, évzáró. Egyéb rendezvények:  Születésnapok  Névnapok  Óvodai kirándulások  Kihívás napja, sport programok  Családi sportnap  Gyermeknap

10. Az óvoda kapcsolatrendszere 10.1. Pedagógiai kapcsolatok Az óvoda és a család kapcsolata A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodai nevelőmunka kiegészítő szerepet játszik. Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A szülő tud legtöbbet gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvónőnek van olyan szaktudása és olyan korosztályi tapasztalata, mely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Korrekt partneri együttműködésünk elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Az óvoda körültekintően szervezi meg az együttműködés formáit, mely az információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit közvetíti. Formái:  Beiratkozás  Beszoktatás  Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel  Családlátogatás óvodába kerüléskor, vagy probléma esetén bármikor

29

     

Nyílt napok, a szülők betekinthetnek az óvoda mindennapi munkájába, rendezvényeibe Közös kirándulás, családi sportnap Szülői értekezlet évente kétszer: szeptemberben és májusban. Tájékoztatást adunk a legfontosabb témákról, feladatokról, problémákról. Egyéni, személyre szóló tájékoztatás a gyermek fejlődéséről januárban. Tavasszal óralátogatásra mennek az óvónők az iskolába készülő gyerekekkel. (Ha az iskolába készülők létszáma eléri a 6 főt.) Az iskolák bemutatkoznak a nagycsoportos szülői értekezleten, tájékoztatást adnak módszereikről, programjukról – szükség szerint, a szülők igényeivel egyeztetve.

10.2. Sajátos Nevelési Igényű gyerekek fogadásánál a család óvoda kapcsolata kibővül a következőkkel A szülőknek lehetőséget kell adni, hogy gyermekükkel a beszoktatás előtt látogassanak el az óvodának abba a csoportjába, ahova a gyermek felvételt nyert. A óvodában kizárólag a szülővel közösen és fokozatosan valósítható meg a beszoktatás. Időtartamát az óvónő és a különböző szakemberek határozzák meg a szülővel egyetértésben. Fontos, hogy a mindennapi - a gyermeket érintő - eredményekről, problémákról állandó tájékoztatás történjék mind a szülők, mind a pedagógusok részéről. Ünnepek, megemlékezések, kirándulások, kulturális és sportesemények, hagyományok ápolása az integráció elfogadásának egyik eszköze lehet. Lehetőséget teremt pl. a családok problémáinak, értékrendszerének, nevelési elveinek kölcsönös megismerésére. Olyan meghatározó élményt kell nyújtania, amely felerősíti az emberi kapcsolatok ápolásának igényét, a másság természetes elfogadását. 10.3. Egyéb kapcsolatok Orvosok: neurológus szakorvos ellenőrzi a korai agykárosodással rendelkező vagy más neurológiai kórképben szenvedő - gyermekeket. Alapítványok, szövetségek, egyesületek: egyrészt tapasztalatcsere céljából, másrészt pedig az onnan érkező gyermekek fejlesztésének konzultálása miatt. Továbbá az érdekképviseleti szervekkel és különböző fórumokkal is kapcsolatot kell fenntartani. Az Utazótanári Szakszolgálat segítségét kell kérni abban az esetben, ha kevés számú sajátos nevelésű igényű gyermek integrált nevelésével foglalkozunk, illetve nincs állandó státuszra lehetőség az óvodában. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola: a szakmai munkát segíti, tanácsot ad problémás kérdésekben, szakmai ellenőrzést végez. Illetékes Szakértői Bizottság Fővárosi 1. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Rehabilitációs Bizottság 1116 Budapest Rátz László u 73. tel/ 208-22-95 Kapcsolat a fenntartóval A kiegészítő program beindításához a fenntartó jóváhagyása szükséges. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása, fejlesztése, az óvoda és a fenntartó szoros együttműködésére épül. 10.4. A nevelést segítő speciális kapcsolatok

30

Az óvodapedagógus érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait Pedagógiai szakszolgálat Segítséget adnak a speciális nevelést igénylő feladatok megoldásában. Formái:  Szakmai beszélgetések pszichológussal, fejlesztő pedagógussal, logopédussal.  Szűrővizsgálatok elvégzése.  Szülők folyamatos tájékoztatása a lehetőségekről szóban vagy faliújságon. Közművelődési intézmények Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk a művelődési központtal. A szülőket a faliújságon keresztül tájékoztatjuk az intézmények programjairól. Formái:  Gyermekműsorok  Könyvtárlátogatások  Kiállítások látogatása  Bábszínház Egészségügyi intézmények Védőnő, orvos, fogorvos Formái:  Alkalmankénti esetmegbeszélések  Évente kétszer orvosi vizsgálat a csoportban, illetve szükség szerint  Tanköteles korú gyermekek részére iskola- alkalmassági vizsgálat  Évenként fogászati szűrés Gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok – amennyiben szükségessé válik. Kisebbségi önkormányzat

11. Az óvoda speciális feladatai 11.1. Gyermekvédelem Célja: Évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét érintik, illetve veszélyeztetik. Tartalma:  segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére,  gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás,  kapcsolattartás szakintézményekkel. Az óvodapedagógus feladata: Segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére, az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. Az egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése, a tapintatos

31

egyéni, személyes kapcsolattartás. A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás jellemző. Feladatunk a gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, környezettanulmány készítése, kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal, a pszichológussal, nevelési tanácsadóval. 11.2. Az óvoda egyéb speciális szolgáltatásai Óvodánk csak olyan szolgáltatásokat tart szem előtt a délelőtti nevelés folyamatában, amelyek közvetlenül segítik nevelési feladataink megoldását. Fontosabbnak tartjuk a gyermekek szabad játékát, mozgását, levegőzését, mint a szolgáltatások nevelési időn belüli sokaságát. Angol nyelvi foglalkozások: Hetente több alkalommal lehetőséget biztosítunk az angol nyelvvel való játékos ismerkedésre. Célja: A gyermekek érdeklődésének felkeltése más kultúrák iránt. Majdani nyelvtanulás megalapozása, pozitív attitűd kialakítása. Angol mondókák, dalok megismertetése játékos formában. Játékos vízhez szoktatás: Megfelelő számú jelentkező esetén hetente 1 alkalommal. Célja:  Vízhez szoktatás, az úszás alapelemeinek elsajátítása, a víz tulajdonságaiból eredő félelmek, szorongások oldása.  Állóképesség, ügyesség, erőkifejtés fejlesztése.  Az életkori sajátosságokból adódó mozgásigény kielégítése.  Feltétel, hogy a gyermekek testmagassága elérje a 110 cm-t. A speciális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó eljárások: A szülők tájékoztatása az óvodában működő szolgáltatásról: plakátok készítése, mely felhívja a figyelmet a különböző szolgáltatások céljairól, folyamatáról, a térítésről, a szükséges eszközökről. Tájékoztatjuk az érdeklődőket arról, hogy a szolgáltatásokat kik vehetik igénybe, milyen feltételeknek kell megfelelni, valamint az esetleges eredményekről. A költségeket mindig határidőn belül kell rendezni. A térítéseket az óvodavezető szedi be az óvoda házipénztárába.

32

12. Az óvoda speciális módszere – a Montessori pedagógia A Montessori pedagógia elemeinek alkalmazása a Helyi Óvodai Program hatékonyságának növelése és a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált óvodai nevelésének figyelembevételével történik.

Bevezetés Mária Montessori 1870. augusztus 31-én született Chiaravalléban. Népiskolába, majd felsőbb iskolába járt Rómában. Olaszországban ő volt az első nő, aki beiratkozott az orvosi karra. Kórházi asszisztensként dolgozott, majd saját praxist vezetett. Pedagógiai előadásokat hallgatott és a neveléselmélet minden jelentősebb művét tanulmányozta. Mély benyomást tettek rá Itard és Seguin eszközei, melyek ma, bővített és továbbfejlesztett formájukban a Montessori eszközrendszer részét képezik. Munkája során egyesíttette minden orvosi, antropológiai, pszichiátriai, és pedagógiai tudását. Ezek alapján alakította ki saját pedagógiáját. Szellemileg hátrányos helyzetű gyerekek számára létesített iskolát vezetett. Itt elért eredményei ösztönözték arra, hogy egészséges gyerekeknél is alkalmazza eszközrendszerét. 1907-ben nyitotta meg az első, egészséges gyerekek számára a Casa Dei Bambini (Gyermekek Háza) nevű intézményt. Itt tapasztalta Montessori, hogy az előkészített környezet a fejlődés szempontjából milyen jelentőséggel bír. Az eredmények önmagukért beszéltek. 1909-ben hivatalosan is bevezették és alkalmazták a „Montessori módszert.” Megkezdődtek a nemzetközi tanfolyamok, és sorra nyíltak a Montessori iskolák és óvodák a világ minden részén. Munkássága 1952-ben bekövetkezett halálával ért véget. Halála után fia, Mario Montessori folytatta a megkezdett munkát. Az ő tevékenysége főleg az eszközök továbbfejlesztésére, újabbak kitalálására korlátozódott. Jelenleg unokája folytatja e munkát, akinek képviseletében működik a Nemzetközi Montessori Központ Amsterdamban.

33

Maria Montessori pedagógiai alapelvei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Az abszorbeáló lélek Az érzékeny periódusok A figyelem polarizációja A gyermekek szabadsága A gyerekek mássága, a munka Az előkészített környezet Az önkontroll 1. Az abszorbeáló lélek

A gyerekek pszichikai felépítése különbözik a felnőttekétől. A gyermekben található egy ösztönös szellem, amelynek teremtő ereje van. Ezt nevezik abszorbeáló léleknek (felszívó értelemnek). Az abszorbeáló lélek nem akarati erőfeszítésekkel épít, hanem a „belső szenzibilitások” vezetésével, amelyek az ún. „szenzitív periódusokban” nyilvánulnak meg. Egy adott érzékenység csak egy meghatározott ideig tart, jelent, mely bizonyos ideig tart, de elég hosszú ahhoz, hogy véghez vigye felfedezéseit. A gyermek ösztönösen szív magába mindent, és az ösztönöst tudatosra váltja. Ez az út tele van örömmel és szeretettel. Ennek biztosítása a pedagógus feladata. 2. Az érzékeny periódusok A belső befogadóképesség határozza meg, mit kell felvennie a gyermeknek a környezetéből, s melyik szituáció a legelőnyösebb a pillanatnyi fejlődési stádium számára. Ez az, amelynek következtében a gyermek bizonyos dolgokra figyel, másokra nem. Ilyenkor a gyermek egész érzékelési világa csak erre a területre korlátozódik. A környezet itt eszközül szolgál, de egyedül nincs felépítő ereje. 3. A figyelem polarizációja Minden alkalommal, amikor a figyelem polarizációja lezajlik, a gyerek kezd teljes mértékben megváltozni. Nyugodtabb, mondhatni intelligensebb és közlékenyebb lesz, rendkívüli belső tulajdonságokról tesz tanúbizonyságot, melyek a legszebb lelki jelenségekre emlékeztetnek. Ha egyszer megtörtént a figyelem polarizációjának jelensége, akkor úgy tűnik, a gyerek lelkében létező összes rendetlenség és állhatatlanság egy belső teremtésbe szerveződik. Olyan tulajdonságokat alakít ki magában, mint a türelem, kitartás, engedelmesség, szelídség, szeretetteljesség, udvariasság, és a tartósan örömteli hangulat. Csak akkor alakul ki mindez, ha a gyereke szabadon fejlődhet, ha nem zavarja nyugodt, békés kibontakoztatását semmi nem kívánatos beavatkozás. Ahhoz azonban, hogy a lelki növekedés megvalósulhasson, a gyerek környezetét meghatározott módon kell berendezni, biztosítani kell számára a szükséges eszközöket. 4. A gyermekek szabadsága A gyerekek egy belső késztetést követve foglalkoznak valamivel (mindegyik más módon), amely kiegyensúlyozottságot és örömöt kölcsönöz nekik. Ilyenkor alakul ki a spontán figyelem. A szabadság primitív módon értelmezve a represszív kötődésektől való megszabadulás közvetlen elérését jelenti, a felnőtt akaratának való alárendeltség 34

megszüntetését. A szabadság ezzel ellentétben fejlődés következménye, egy rejtett vezetés kifejlődése, amelyet a nevelés támogat. A fejlődés aktív, a személyiség felépítését, fáradtsággal és saját tapasztalatok segítségével éri el a gyerek. Ez egy nagy munka, amit minden gyereknek véghez kell vinnie, hogy saját magát kialakítsa. Ha a gyereket olyan környezetbe helyezzük, amely lehetőséget nyújt ahhoz, hogy rendezett tevékenységet végezzenek, egy új látványt nyújtanak. Fegyelmet érünk el azáltal, hogy szabadságot adunk. Ha a tárgyakat célszerűen használja a gyerek, ez szellemi rendhez vezet, s ha ezen kívül „pontosan”is, a mozgás koordinációját is eredményezi. A tevékenység szabad megválasztásának gyakorlása állandó életmóddá válik. A választás szabadsága méltósághoz vezet. Maria Montessorit a szabadság-pedagógia előharcosának tartották. Azt vallotta: „A szabadság minden dolog alapja.” A szabadság tehát a Montessori-pedagógia lényegéhez tartozik, a szabadság gondolatának figyelembe vétele nélkül nem lehet helyesen értelmezni ezt a módszert. Montessori azonban azt is mondja, hogy a szabadság nem azt jelenti, hogy mindenki azt csinál, amit akar. A zavaró cselekedeteket, a haszontalan és káros tevékenységeket nem szabad megengedni. A választás szabadsága az emberek méltóságához vezet. 5. A gyermekek mássága, a munka Ha egy gyerek dolgozik, nem azért teszi, hogy egy külső célt elérjen. A gyerek nem úgy dolgozik, mint egy felnőtt. Nem a legcsekélyebb energiafelhasználás szabályát követi. Nem igényel díjazást, sem engedményt, egyedül teljesít belső ösztönző erőinek engedelmeskedve. A gyermek nem fárad munka közben, hanem fejlődik és gyarapítja energiáit. A munkatevékenység közben elhalványul az ösztönzést felkeltő cél – a feléledt spontán aktivitás, a mozdulatok öröme miatt akkor fejezi be, amikor uralkodik a tevékenység mozdulatain – alábbhagy a gyakorlás igénye – és újra előtérbe kerül a cél. Az elementáris munkából racionális munka lesz, közelítve a felnőttek céltudatosságához. A gyerekek számára a külvilág dolgai soha nem elért célokat jelentenek, hanem eszközöket személyisége fejlesztéséhez. A munka olyan aktivitás, amely sem a felnőttek irányításával, sem azok akaratával nem függ össze. 6. Az előkészített környezet A gyermek környezetének tartalmaznia kell az önnevelés eszközeit. Olyan környezetet készítünk elő, amely gazdag cselekedetre motiváló tényezőkben. A nyugodt, egészséges környezetben a gyerek látens energiái kifejlődhetnek. A környezet előkészítése, a tanár felkészítése nevelésünk gyakorlati alapjai. A pedagógus magatartása mindig szeretetteljes maradjon. A pedagógusnak le kell mondania aktivitásáról a gyerek javára. Passzívnak kell lennie, hogy a gyerek aktív maradhasson. Szabadságot kell adnia a gyereknek, hogy megvalósíthassa önmagát. Maria Montessori óta használunk alacsony szekrényeket, amelyekben az eszközök elérhetőek a gyerekek számára, így rendelkezésükre állnak, hogy belső igényüknek megfelelően választani tudjanak közülük. A Montessori - eszközök önmagukban figyelemfelkeltőek, többféle képesség fejlesztésére alkalmasak. Használatuk során a gyerekek érdeklődőbbé, önállóbbá válnak és mélyebb,

35

alaposabb tudásra tesznek szert. A gyermek az őt körülvevő külső rend által jut el a belső rendhez. 7. Az önkontroll Eszközrendszerünknek megvan az a különlegessége, hogy a látható és megfogható hibakontroll lehetőségét kínálja. Így egyidejűleg megvalósul az oktatás és az eszköz kontrollja. A mindennapos tapasztalatok segítségével a gyerek elsajátítja annak lehetőségét, hogy tudja hibáit korrigálni, és biztos legyen önmagában. Ez nem tökéletességet jelent, hanem saját lehetőségeinek pontos felmérését. Az önjavítás, az állandó felülvizsgálat és kontroll érdekessége rendkívül fontos a gyerek számára, mivel ezek éppen az előrelépést biztosítják számára. A gyerek természettől fogva vonzódik a pontossághoz, és vonzó számára a lehetőség, hogy ezt átültesse a valóságba. A javulás és a tökéletesedés csak akkor következik be, ha a gyerek addig gyakorol, ameddig csak akar. Akkor megtörténhet, hogy a hiba eltűnik anélkül, hogy a gyerek észrevenné. Figyeljük meg a hibát! El kell ismernünk, hogy mindenki tévedhet, ez a realitás. Ha ezt elismertük, nagyot léptünk előre. Ha nincs meg az a képességem, hogy kijavítsam a hibáimat, mindig valaki máshoz kell fordulnom, és lehet, hogy ő nem is jobb nálam. Mennyivel egyszerűbb, ha elismerem, és kontrollálni tudom a tévedésemet. A jutalom vagy büntetés életidegenek a gyerek fejlődésének spontán folyamatában, elnyomják és megsebzik a szellem spontaneitását. A Montessori intézményekben a gyerekek teljesen közömbösek a jutalommal és büntetéssel szemben.

36

A fejlesztés eszközei, a Montessori pedagógia nevelési területei A Montessori pedagógia nevelési területei: - 1. Az érzékszervek fejlesztése - 2. A mindennapi élet gyakorlatai - 3. Anyanyelvi nevelés - 4. Matematikai nevelés - 5. Kozmikus nevelés - 6. Művészeti nevelés 1. Az érzékszervek fejlesztése Az eszközökkel végzett munka finomítja az érzékeket: a látást, a hallást, a szaglást, az ízlelést, és a tapintást. Az érzékelést fejlesztő eszközök konkretizált absztrakciónak tekinthetők. Minden érzékelési területnek megvannak az eszközei, melyek együtt egy rendszert alkotnak. Minden gyerek addig időzik egy-egy eszközzel, amíg azzal nem telítődik. Akkor tovább léphet a következő nehézségi fokra. A gyerekek így saját motorikájukat, szenzorikájukat edzik. Maria Montessori az egyes eszközökkel végzett munkát leckének nevezi. Minden lecke alapja a pontosság és az áttekinthetőség. Az eszköz használatakor a lehető legkevesebbet beszéljünk, lassú, érthető mozdulatokkal a gyakorlatot végig bemutatjuk, hogy a gyerek modellképpen az egész, lezárt folyamatot lássa. Ha a gyerek hibázik, ne javítsuk ki, ismételjük meg a leckét egy későbbi időpontban. Hosszas és intenzív gyakorlás után a fogalmakat névvel látjuk el. Ezzel tudatosítjuk a már megszerzett tapasztalatokat. Az eszköz által nyert tapasztalatokat a gyerek kipróbálja, és fel is használja a saját környezetében. Környezetéhez fűződő kapcsolata elmélyül, javul, így a gyerek egyre függetlenebb lesz. Az önálló tevékenység, az eszközök és munkamódszerek választása megkövetelik és elősegítik a gyerek szellemi tevékenységét. Megtanulnak tervezni, előkészíteni, beosztani, áttekinteni, egymásra figyelni, megállapodásokat kötni, a többiekkel együtt dolgozni. A szőnyeg a gyerekek számára egy körbehatárolt munkaterületet jelent, ahol senki nem zavarhatja meg őket. A három lépcsőfokú lecke 1.A nevelő létrehozza a kapcsolatot a tárgy és neve között úgy, hogy rámutat a tárgyra, és közben lassan, érthetően kimondja a nevét. „Ez a …” 2. A megjegyzés, rögzítés fázisa Ez minden gyereknél különböző időtartamot vesz igénybe. A nevelő megnevezi a fogalmat, és cselekedteti a gyereket, megbízásokat ad vele kapcsolatban. „Add …, hozd …, tedd a …” 3. Ellenőrzés, az előző lépcsőfok kontrollja is. A nevelő mutat egy tárgyat, és rákérdez a nevére. Ezzel a passzív szókincs átalakul aktívvá. „Mi ez? Milyen ez?” – megnevezés a gyerek által.

37

Érzékszervek fejlesztésének eszközei: Eszközök a dimenziók megismeréséhez - kiegészítő hengerek - színes hengerek - rózsaszín torony - barna lépcső - piros rudak Eszközök a színek felismeréséhez - színdobozok Eszközök a tapintáshoz - letapogatható táblák - letapogatható lapok - textiles doboz Eszközök a hallóérzékhez - zajdobozok Eszközök a súly érzékeléséhez - súlylapok Eszközök a hő érzékeléséhez - hőlapok Eszközök a szaglás érzékeléséhez - tálcák és szagdobozok Eszközök az ízleléshez - ízdobozok Eszközök a sztereognosztikus érzékhez - mértani testek - sztereognosztikus zsákok és tálkák - titokzatos zsák Eszközök a formák és alakok felismeréséhez - geometriai szekrény - biológiai szekrény - konstruktív háromszögek - binomiális kocka, trinomiális kocka

38

2. A mindennapi élet gyakorlatai A mindennapi élet gyakorlatainak nem gyakorlati céljuk van. A hangsúlynak nem a gyakorlaton, hanem az életen kell lennie. Az előkészített környezet által nyújtott foglalatosság is a fejlődés elősegítését szolgálja. A gyereket belső szükséglet hajtja. Minden tevékenység részmozdulatokra tagolódik, ezek segítenek a gyereknek a begyakorlásban. A tevékenységek többszöri ismétlés hatására rögzülnek, és szokássá válnak. Mindezt olyan könnyedséggel és spontaneitással teszi, ami soha nem tér vissza. A gyerekek ilyenkor valódi munkát végeznek egy valós világban. A mindennapi élet gyakorlataihoz a gyerek környezete és önmaga ápolása is hozzátartozik. Öltözés, vetkőzés, fogmosás, kézmosás stb. abban segít, hogy függetlenítse magát a felnőttektől. A mindennapi élet gyakorlatainak biztos elvégzése után szintén névvel látjuk el a tárgyakat, a tulajdonságokat is megnevezzük, ezáltal segítünk a gyereknek a fogalomalkotás kialakításában. Itt is az a célunk, hogy a gyereknek segítsünk abban, hogy önállóan tegyen meg valamit, hogy minden esetben a felnőttek segítsége nélkül is megtalálja a megoldást, ismerje meg a környezetét, és ezt a tudását fel tudja használni.”Egy kibontakozó élet része.” A mindennapi élet gyakorlatai - szék áthelyezése - szőnyeg ki-és feltekerése - ajtók nyitása, becsukása - kendők hajtogatása - magok kanalazása - magok öntése - öntés vízzel - kézmosás - keretek - fonás - cipőtisztítás - asztalseprés, mosás - fém tisztítása - vágott virágok ápolása - asztalterítés - orrtisztítás - egyensúlygyakorlatok - csendgyakorlatok

39

3. Anyanyelvi nevelés A nyelv az emberi kommunikáció egyik lehetősége, az emberi értelem legfontosabb kifejezőeszköze. A beszélt nyelven kívül szükségünk van az írott nyelv ismeretére is. Az olvasás és írás az a kulcs, ami kinyitja az összegyűjtött, rögzített, könyvekben felhalmozott emberi ismeretek végtelen tárházát. Montessori tökéletesen kifejlesztett nyelvi programjának alapja a gyerek természetes fejlődése. A gyerek 3 éves koráig környezete nyelvét sajátítja el. Gondolatai kifejezéséhez bátorítsuk, és biztosítsunk hozzá nyugodt, kiegyensúlyozott légkört. Óvodában a Montessori kör kiválóan alkalmas erre. A közös beszélgetés inspirálja a gyerekeket, hogy meséljenek az őket érdeklő aktuális témákról, élményeikről, gondolataikról, stb. Írás: A beszéd elsajátítása után következik az írás. Montessori elmélete szerint az írás megelőzi az olvasást. A kezdeti írás azonban nem azonos a betűk írásával. A mozgatható ábécéből épít szavakat, a környezetében látott szavakat kibetűzi. Ezért nagyon fontos a környezet gondos előkészítése. A valódi írást megelőzi egy indirekt előkészítés, melyek az íráshoz szükséges szellemi és manuális képességeket fejlesztik. Az érzékelésfejlesztő gyakorlatok során a gyerek finommozgása fejlődik, ami az írástanuláshoz elengedhetetlenül szükséges. A mindennapi élet gyakorlataival elősegítjük a manuális tevékenységek előkészítését, a figyelem fejlesztését. Direkt előkészítés: Hangjátékok: egyes hangok kihallása a szavakból A fém kiegészítő formák körberajzolása segíti a pontos, könnyed ceruzavezetést. Dörzspapír betűk, mely 3 érzéket aktivizálnak: A betűt nézi, érzékeli a formát, hallja a hangot. Így a látó-, tapintó-, és hallóérzék aktív. A mozgatható ABC segítségével gondolatait szimbólumokkal fejezheti ki anélkül, hogy a betűket le kellene írnia. Milyen alapvető képességekre van szükség az írás elsajátításához? Manuális képességek: A kéz könnyűvé tétele, laza csuklómozgás az íróeszköz használatakor Az íróeszköz megtartása az ujjak között A kéz mozdulatainak összerendezettsége Szellemi képességek: Logikus gondolkodás Megfelelő szókincs Analízis, szintézis A gyerekeket állandóan ösztönözzük az írásra, betűk, szavak, mondatok és rövid történetek írására.

40

Olvasás: Montessori totális olvasásról beszél. Az olvasás a gyereknek ne fáradság legyen, hanem öröm! Nem várunk szellemi érettségre, hanem felkínálunk lehetőségeket, melyek az olvasáshoz vezetnek. - A kezdeti olvasás nem más, mint a szavak hangokra történő átültetése, és ezeknek a hangoknak az egyre gyorsabban történő egymás utáni kiejtése, mindaddig, míg a szót „elolvassuk”. - A tényleges olvasás akkor kezdődik, ha a gyerek megérti, hogy ki tudja betűzni, amit saját maga vagy mások írtak. - A teljes olvasás nem csak szavakat, hanem gondolatokat is közvetít (szövegértés). A gyerekek a felnőttek beszédére figyelve fejlesztik nyelvi tudásukat. Fontos a pedagógus nyelvi mintája (artikuláció, fogalmak, mondatépítés, stílus) A nyelv nem tananyag, hanem élő történés. A gyermeki nyelv a szóbeli kommunikációban, élő nyelvi helyzetekben bontakozik ki: - Szerepjátékok (visszahúzódó gyerek számára maszk- és árnyjátékok), - Szabályjátékok nyelvi elemekkel, - Énekek, dalok, rímek - Képeskönyvek közös nézegetése - Különböző témák közös feldolgozása, kirándulások - Mesehallgatás, közös beszélgetések A nyelvi fejlődés egyénenként változó folyamat, így a célirányos fejlesztés is egyénre szabott kell, hogy legyen. Anyanyelvi nevelés eszközei: - gyűjtőfogalmak kosarai - gyűjtőfogalmak dobozai - történetes kártyák - hangdobozok - hangjátékok - fém kiegészítő formák - dörzspapír betűk - mozgatható abc - olvasási játék tárgyakkal - olvasókártyák a környezetben lévő tárgyakhoz - fonetikus olvasásosztályozás - kétjegyű mássalhangzók bevezetése - definíciók

41

4. Matematikai nevelés Az óvodai matematikai nevelés az óvodai nevelés része, hozzájárul a gyermeki személyiség alakulásához, a képességek fejlesztéséhez. A matematikai nevelést folyamatként értelmezzük. Anyagát elsősorban nem ismeretek alkotják, hanem gondolkodásfejlesztést jelent, cselekvéses és gondolati tevékenységeket tartalmaz, kézzelfogható, cselekvő megtapasztalást, szenzomotoros befogadást jelent. A matematika már kicsi kortól kezdve megalapozható, ha a gyerek életkorának megfelelő, tényleges cselekvésből indul ki. A tanulás fő forrásának a gyermek saját tapasztalatának kell lennie. Minél gazdagabb és változatosabb konkrét tapasztalásra van lehetősége a gyereknek, annál könnyebb az absztrahálás művelete. Az értelmi fejlesztés folyamatában a matematikai nevelésnek a gondolkodás fejlesztése és a valóság mennyiségi és formai viszonyainak megismerése révén van nagy szerepe. Ez a funkciója összekapcsolja más nevelési területekkel is. A matematikai nevelésnek szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermekeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái a mindennapi élet hozta szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek fejlesztése, mint érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás, szinte észrevétlenül valósítható meg. Játék közben és szabadidőben folyamatosan jöhetnek létre olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tapasztalások közvetítésére, ha az óvodapedagógus képes ezeket a lehetőségeket felismerni és kihasználni. Minden gyerek saját maga fáradozik személyisége kifejlesztésén, melyet egy belső menetrend szabályoz. E késztetéstől hajtva saját maga számára gyakorol, s fejleszti magát folyamatosan, ha a tevékenységek szabad megválasztásával lehetőséget kap. A gyerekek viszonylag hamar elsajátítják a számneveket, képesek azokat felsorolni akár 1020-ig is anélkül, hogy rendelkezne számfogalommal, mennyiséget rendelne a szám mellé. A megfelelő Montessori eszközök képesek a számfogalom előkészítését megalapozni a tapasztalatok, önálló tevékenységek segítségével már 3-4 éves korban. A gyerek figyelmét ráirányítjuk arra, hogy a környezetében levő tárgyak, személyek mennyiségileg is kifejezhetők. A tárgyak mennyiségi tulajdonságain kívül az alakjukra is fontos, hogy a gyerek figyelmét ráirányítsuk. Így a geometria köréből is ismereteket szereznek, tevékenykedhetnek a Montessori eszközökkel. Matematikai nevelésünk a Montessori pedagógiára jellemző tapasztalatszerzésre épít, a problémamegoldó és megismerő tevékenységeken keresztül juttatjuk el a gyerekeket a matematikai összefüggésekig. Az így szerzett ismereteket azonban át kell ültetni a mindennapokra, használni és alkalmazni kell a mindennapi élet során.

42

Matematika - több-kevesebb - számtani rudak - dörzspapír számok - számtani rudak és számkártyák - pálcikák - számjegyek és korongok - memóriajáték - aranygyöngy készlet - színes gyöngyfüzérek - seguin tábla I - seguin tábla II - rövid gyöngyláncok - lineáris számolás - a négy alapművelet összeadás /kígyójáték, csíkos tábla, táblázatok/ kivonás /kígyójáték, csíkos tábla, táblázatok/ szorzás /gyöngyfüzérekkel, kis szorzótábla, táblázatok/ osztás /osztótábla, táblázatok/

43

5. Kozmikus nevelés A kozmikus nevelés egy filozófiai gondolat, amely a világ megismerésének legszélesebb spektrumát próbálja átadni. A kozmikus nevelés nem tantárgy, nem tudomány, hanem egy gondolatkör, mely a globális szemlélet kialakításához, végső soron az ember külső és belső békéjéhez, harmóniájához segít eljutni. Montessori gondolatvilágában a kozmosz egy magasabbrendű harmónia megvalósulása, melyben minden esetben a rész szolgálja az egészet. Montessori egyfajta kozmikus tervet érzékelt, ami a világ fejlődését meghatározza. A kozmosz minden egyes elemének fontos szerepe van az egész szolgálatában. A kozmikus ismeretek olyan tudományterületek összessége, amelyek a természeti jelenségek, az ember alkotta civilizáció folyamatainak megértését segítik. Azonban a természetismerettel kapcsolatos tudományok (zoológia, botanika, geográfia, csillagászat stb.) tanítása- tanulása komplex folyamatot jelent, amelyben nincsenek részekre szabdalva az egyes tudományterületek. A kozmikus nevelés és kozmikus ismeretek segítségével kell láttatni a gyerekkel, hogy az általa ismert tények és jelenségek nem különálló fragmentumok, hanem egy nagyobb egész egységei. Montessori a természetismeret tanításában alapelvként alkalmazza a gyakorlati megtapasztalást, a konkrét élmények megszerzését. A különböző témakörök kapcsán mindig előtérbe kerül az ember szerepe. Montessori mindig fontosnak tartotta az egész emberiséget átható szeretetet, egymás megértését, a toleranciát. Meg lehet éreztetni a gyermekekkel, hogy mindenkinek felelősséget kell vállalnia a tetteiért, saját lelkiismeretének megfelelően kell döntenie. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Az ilyen szellemben nevelt gyerekekkel megvalósítható lehetne Montessori nagy célja, a békére nevelés, mely lényeges gondolata a kozmikus nevelésnek.

44

Kozmikus ismeretek A biológia világa - növényekről és állatokról képek, könyvek - növényeket bemutató, azok részeit jelölő kártyák - állatokat bemutató, azok testrészeit jelölő kártyák - növényeket és állatokat rendszerező kártyák (rendszertani alapfogalmak) - emberekről képek - emberek testrészeit jelölő kártyák - emberek különböző szükségleteivel kapcsolatos kártyák Geográfia, a földfelszín jelenségei - felszíni formák és azok kártyái - földgömbök - defíniciós kártyák - térképek - kontinensek, óceánok megismerése - kontinensek állatvilága - kontinensek növényvilága - országok megismerése - emberi szükségletek Fizikai- kémiai kísérletek - nagyítás - mágnesesség - úszás - szívás - árnyjáték - légnyomás A természet története - a Világegyetem keletkezése - fekete szalag - korok órája - élet idővonala, időszalag - lineáris időmérés (óra, a hét napjai, hónapnevek, évszakok, gyereknevek, személyes időszalag)

45

A művészeti nevelés A művészeti nevelés a személyiségfejlesztés eszköze. Az alkotótevékenység sokszorosan gazdaggá teszi a személyiséget. A szabad önkifejezés kiindulópontja a minden gyerekben megtalálható alkotóerő. A művészeti nevelés a személyiségfejlődés olyan területein fejti ki hatását, amely a többi nevelési szektorban kevésbé kerülne felszínre. Montessori nagy fontosságot tulajdonít az esztétikai érzék fejlesztésének. Az esztétikai érzéket pedig természetes eszközökkel, kényszer alkalmazása nélkül kell fejleszteni. Ennek indirekt módja a kedvező, esztétikus, ízléses környezet kialakítása. Az esztétikai érzék direktebb eszközökkel is fejleszthető: a természet szépségének bemutatása, művészeti tárgyak bemutatása, és minden olyan tevékenység, amely kreativitásukat igényli. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Akinek van fantáziája, vannak ötletei, problémák megoldásán dolgozik, gondolatait és érzéseit ki tudja fejezni, másfajta módon éli meg önmagát, az kreatív ember. Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának. Legfontosabb teendőnk, hogy a megfelelő eszközöket, élményeket, környezetet, szabadságot biztosítsunk a gyermekeknek alkotó tevékenységük megnyilvánulásaihoz. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban, stb. kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is igen nagy fontosságú. A gyermek mindenre fogékony, mindent befogad, minden érdekli, mindent utánoz. A művészeti nevelés tehát egy rendkívül sokrétű, összetett, komplex tevékenység. Ebbe a fogalomkörbe tartozik a mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a mozgások, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás, és ugyanakkor a környezet rendezettsége is. A mese-vers, dramatizálás, bábozás szinte mindennapos tevékenység az óvodában. Mindegyik fontos szerepet tölt be a gyermekek fejlesztésében. A meséket, verseket az évszakok változásaival összhangban mutatjuk be a gyerekeknek. A vizuális tevékenységek, mint gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, tépés, ragasztás, hajtogatás, varrás, barkácsolás, stb. a gyermekek kedvenc időtöltései. A gyermekek számára elérhető helyen mindig rendelkezésükre állnak a különböző anyagok, eszközök, amikkel kedvük szerint dolgozhatnak, alkothatnak. A gyerekek rajzolás közben fejezik ki környezetükkel kapcsolatos érzéseiket, vágyaikat is.

46

A zenei nevelés azon tevékenységek összességét foglalja magába a lehető legtágabb értelemben, amelyek során a gyerekek a hang jelenségével találkozhatnak. A zenei nevelés célja: a zene megismertetése, megszerettetése, a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése. Feladatunk, hogy felkeltsük a gyerekek zenei érdeklődését, formáljuk zenei ízlésüket, fejlesszük hallásukat, ritmusérzéküket. Az éneklés sokszor játékhelyzetben, mozgás és ének egységében történik. A gyermekek lételeme a mozgás, ennek kielégítése fontos feladatunk. A gyermekek egészséges testi fejlődéséhez rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mozgásra van szükség. A mozgás a szellemi fejlődés alakulására nagyon nagy hatással van. Használjuk ki a spontán módon adódó lehetőségeket, minél többet mozogjunk a friss levegőn. Montessori, a fejlődés rendkívül fontos elemének tartja a szabad mozgás biztosítását gyermekkorban. Montessori csendgyakorlatában gyakori vonal mentén való járás és egyensúlygyakorlatok hozzájárulnak a helyes tartás, járás, egyensúlyozás elsajátításához. A rendszeres tornafoglalkozások tartalma, a mozgásos játékok a gyermekek természetes mozgását, testi képességeket fejlesztik. A gyakorlatok kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét, az egyes szervek teljesítőképességét. A mozgásnak fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősíti és kiegészíti a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

47

13. Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere 13.1. A gyermek fejlődésének nyomon követése A megfigyelési szempontok segítséget adnak az óvónőknek a gyermekek megismerésére, követni tudják fejlődési ütemüket, jelezni tudják a lemaradásokat és az egyénhez kötődő feladatokat. Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum szempontjai:  Testápolás  Étkezés  Öltözködés Érzelmi, akarati élet és szociális magatartás:  beilleszkedés,  érzelmi élet,  kapcsolatteremtő képesség, (szülő-gyermek, felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek),  önbizalom,  motiváltság Értelmi fejlettség: Kommunikációs képesség:  beszédhallás, beszédértés,  szókincs,  mondatszerkesztés,  folyamatos, összefüggő beszéd, önálló történetek elmondása, elkezdett történet befejezése Gyermekek értelmi képességeinek fejlődése játékban, játékos tanulásban:  élményanyaga, érdeklődése, játékának fejlődése, sajátossága,  együttműködés a játékban,  helye a csoportban. Kognitív képesség:  vizuális észlelés, alak1átás, formaállandóság (alak, forma, méret, szín, rész-egész viszony),  téri tájékozódás (oldaliság, irányok, viszonyok),  észlelt összefüggések megfogalmazása,  gondolkodási műveletek,  verbális, vizuális memória és figyelem tartóssága, terjedelme. Motoros képesség:  nagy mozgások (tempó, irány, ritmus),  finommotorika,  szem-kéz, szem-láb koordináció,  kezesség,  testséma fejlődése (testrészek ismerete), A gyermekekről fejlődési lapot vezetünk, félévenkénti értékeléssel. Nevelési év végén ezt a szülők rendelkezésére bocsátjuk. 48

13.2. A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése A program ellenőrzésében és értékelésében valamennyi óvodapedagógus részt vesz. Sikerének értékelését cél- és feladatrendszer, valamint a "Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére" címmel kijelölt programelvek alapján végezzük el. A program bevezetéséről értékelést készítünk:  Megjelennek-e a fejlesztő tartalmak?  A program milyen eredményeket hozott?  Az óvónőket milyen mértékben befolyásolta a program?  Milyenek a szülők visszajelzései?  2 évenként a nevelési folyamat vizsgálata a kimeneti oldalról.  Célja, hatékonysága, minőségjavítás, az önképzés, továbbképzés tudatos tervezése. 13.3. Óvodánk írásos dokumentumai  A Ficánka Családi Óvoda Helyi Nevelési Programja.  Az óvoda éves pedagógiai munkaterve. A helyi program kiemelt feladataival, aktuális szervezési feladataival. Elemzés, értékelés.  A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi programja. Feladatrendszer Célrendszer Tevékenységi rendszer  Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumai Diagnosztizáló, tényfeltáró, elemző és fejlesztési feladatokat tervező dokumentum, amely 3-8 éves korig kiterjed a nevelési és tanulási folyamatokra is.  Felvételi - mulasztási napló. Naprakész nyilvántartás, pontos adatkezelés

14. Érvényesség: A Ficánka Családi óvoda és Napközi óvodai programjának kiegészítése, módosításának indokai, egyeztetés, felülvizsgálat, jóváhagyás:  Hálózatbővítés  Amennyiben az óvónők más program bevezetéséről döntenek. A Helyi Nevelési Program kiegészítését a nevelőközösség fogadja el, a szülők képviselőjének véleményének figyelembevételével, majd a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (jegyzőkönyv, határozat) A program jóváhagyása után az Alapítványhatározatot hoz.(jegyzőkönyv) Az elfogadás után az Alapító okirat módosítása, jóváhagyja Budapest Főváros Kerületi Kormányhivatala Az elfogadott, jóváhagyott kiegészítő programot nyilvánosságra kell hozni. Hely: Központi faliújság. A HOP felülvizsgálatára 5 évente kerül sor (MIP tartalmazza) illetve a fenntartó javaslata alapján. Felelős: óvodavezető

49

FELHASZNÁLT IRODALOM               

Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban, Okker Kiadó, Budapest, 1999. Az alternatív óvodapedagógiai törekvések Magyarországon, MOE, 1991. B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék, Tankönyvkiadó, 1982. Balázsné Szűcs Judit: Szabadon, játékosan, örömmel 1998. Dr. Deliné, Dr. Fráter Katalin: Integrált személyiségfejlesztés osztatlan csoportban, 1993. Forrai Katalin: Zenei nevelésünk elvei és a gyermek zenei fejlődése iskolába lépésig. Kovácsné Dr. Bakosi Éva, Dr. Kovács György: Személyiségfejlesztés játékos tevékenységrendszerrel, Óvodai Nevelés, 1994/5. Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában, 1995. Óvodai nevelés országos alapprogramja, 1996. Porkolábné Balogh Katalin, dr. Páli Judit: Komplex prevenciós program. Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában, 1997. Szigetváriné Kurta Jolán: Saját programkészítés talán így. Óvodai Nevelés, 1997/10. Dr. Takács Bernadett: Játék, játék, játék ... avagy mégsem? Óvodai nevelés, 1997 / 10. Tóth Ilona: Tudatos kötetlenség feltételrendszere, Óvodai nevelés, 1995/4. Montessori Workshop (Budapesti Montessori Társaság)

50

TARTALOMJEGYZÉK

1. 2. 2.1 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 6.1.1. 6.2. 6.2.1. 6.3. 6.3.1. 7. 7.1. 7.2. 7.2.1. 7.3. 7.3.1. 7.3.2. 7.3.3. 7.4. 7.5. 7.6. 7.7. 7.8. 8. 8.1.

Törvényi háttér - Óvodai nevelésünk alapelvei SNI gyerekek kötelező dokumentumai Az óvoda adatai Gyermekképünk, óvodaképünk Helyzetkép az óvodáról Az esélyegyenlőség keretein belül megteremtjük a feltételeit

Az esélyegyenlőség biztosításának területei Az óvoda személyi feltételei Az óvoda tárgyi feltételei A program céljaihoz rendelt eszközrendszer A program célrendszere Alapvető célok Általános nevelési feladatok Kiemelt nevelési feladatok A másság elfogadásánál építünk, Integrált nevelés feltételei A Sajátos Nevelési Igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelvei A Sajátos Nevelési Igényű gyerekek óvodai nevelésének feladatai Jogok és kötelességek az SNI gyerekek fogadása esetén A Sajátos Nevelési Igényű gyerekek jogai A Sajátos Nevelési Igényű gyermek szülőinek joga és kötelessége Az óvodai élet megszervezése Az óvoda nyitva tartása, napirend Heti rend A nevelés keretei Egészséges életmódra nevelés Sajátos Nevelési Igényű gyerekek fogadásánál – Gondozás, testi szükségletek kielégítése területén Érzelmi nevelés, differenciált egyéni-és társas kapcsolatok alakítása, a szocializáció biztosítása Sajátos Nevelési Igényű gyermekek fogadásánál – Érzelmi nevelés és szocializáció területén Értelmi fejlesztés, nevelés Sajátos nevelési igényű gyermek fogadásánál Értelmi nevelés, fejlesztés területén: Az óvodai élet tevékenységi formái, a program tartalma Játék Anyanyelv és kommunikáció Sajátos nevelési Igényű gyermekek fogadásánál - Az anyanyelv, mint alapvető verbális kommunikáció Művészeti tevékenységek Vers, mese Ének- zene, zenei nevelés Rajzolás, mintázás, kézimunka Testi nevelés, mozgás A külső világ tevékeny megismerése A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése Munka jellegű tevékenységek Tanulás A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Sajátos Nevelési Igényű gyermekek fogadásánál - A gyermekek értékelése, a fejlődés mutatói

51

2. oldal 2. oldal 3. oldal 4. oldal 4. oldal 4. oldal 5. oldal 6. oldal 6. oldal 6. oldal 6. oldal 6. oldal 7. oldal 7. oldal 7. oldal 8. oldal 8. oldal 8. oldal 9. oldal 9. oldal 9. oldal 9. oldal 10. oldal 10. oldal 10. oldal 11. oldal 12. oldal 13. oldal 14. oldal 15. oldal 15. oldal 16. oldal 16. oldal 17. oldal 18. oldal 18. oldal 18. oldal 19. oldal 20. oldal 21. oldal 22. oldal 23. oldal 23. oldal 24. oldal 25. oldal 27. oldal

9. 9.1. 9.2. 9.3. 10. 10.1. 10.2. 10.3. 10.4. 11. 11.1. 11.2. 12. 13. 13.1. 13.2. 13.3. 14.

A nevelés tervezése, időkeretei A tervezés Sajátos Nevelési Igényű gyermekek fogadásánál Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei Az óvoda kapcsolatrendszere Pedagógiai kapcsolatok Sajátos Nevelési Igényű gyerekek fogadásánál a család óvoda kapcsolata kibővül a következőkkel Egyéb kapcsolatok A nevelést segítő speciális kapcsolatok Az óvoda speciális feladatai Gyermekvédelem Az óvoda egyéb speciális szolgáltatásai Az óvoda speciális módszere – a Montessori pedagógia Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere A gyermek fejlődésének nyomon követése A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése Óvodánk írásos dokumentumai Érvényesség Felhasznált irodalom Legitimációs záradék Tartalomjegyzék

52

27. oldal 27. oldal 28. oldal 29. oldal 29. oldal 29. oldal 30. oldal 30. oldal 30. oldal 31. oldal 31. oldal 32. oldal 33. oldal 48. oldal 48. oldal 49. oldal 49. oldal 49. oldal 50. oldal 51. oldal 53. oldal